311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Magyar Államkincstárról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a kincstár kijelölése tárgyában az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Magyar Államkincstár jogállása[1]

1. §[2]

A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1/A. §[3]

A Kincstárt elnök vezeti. Az elnök munkáját elnökhelyettesek segítik, akiket az elnök nevez ki és ment fel.

1/B. §[4]

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szervként a Kincstárt jelöli ki.

1/C. §[5]

(1) A Kormány

a) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 7. cikke szerinti szervként,

b) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként,

c) agrárkár-enyhítési szervként,

d) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, a Bizottság 2009. augusztus 31-i, 792/2009/EK rendeletének 4. cikk (2) bekezdése alapján a Mezőgazdasági Menedzsment és Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: ISAMM) működtetéséhez szükséges Nemzeti Felhasználó Nyilvántartó Testület és a tagállami ISAMM koordinátori feladatainak ellátására

a Kincstárt jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdésben, továbbá a 6/D. és 6/E. §-ban meghatározott feladatkörök gyakorlásával összefüggésben - figyelemmel a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (3) bekezdésére és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 13. § (2) bekezdésére -

a) az agrárpolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározottak szerint,

b) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a (4) bekezdésben meghatározottak szerint

szakmai irányító miniszterként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § h)-j) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket.

(3) Az agrárpolitikáért felelős miniszter az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (a továbbiakban: EMGA) és a nemzeti intézkedések tekintetében a (2) bekezdés szerinti szakmai irányítási jogkörében

a) az intézkedések lebonyolítása körében - a kifizető ügynökségi feladatok kivételével - egyedi utasítást adhat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és az átruházott feladatot ellátó szervek részére;

b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedések igénylésének és kifizetések idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét;

c) az 1306/2013/EU rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján felügyeli az intézkedésekhez kötődő támogatások kapcsán a végrehajtás szakmai ellenőrzését, amelynek keretében jogosult

ca) az EMGA-ra vonatkozó célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására,

cb) értékelési elemzések, jelentések összeállítására az intézkedések végrehajtásáról,

cc) ellátni az EMGA végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációs feladatait;

d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, átruházott feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kér;

e) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet javaslattételre, véleményezésre felkéri;

f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet és az átruházott feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;

g) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveket véleményezi, informatikai fejlesztésére javaslatot tesz;

h) előzetesen jóváhagyja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 15. § (2) bekezdésében foglalt tájékoztatóit, közleményeit és nyomtatványait;

i) közreműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében;

j) az intézkedések végrehajtása tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek adatot szolgáltat;

k) az intézkedések végrehajtásához a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi;

l) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában.

(4) Az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) tekintetében a (2) bekezdés szerinti szakmai irányítási jogkörében

a) az intézkedések lebonyolítása körében egyedi utasítást adhat a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv részére;

b) az intézkedések költségvetési szabályozásának és tervezésének keretében megállapítja az intézkedések igénylésének és kifizetések idejét, támogatási keretösszegét, a pénzügyi kötelezettségvállalás, az előleg- és részkifizetések mértékét;

c) az 1306/2013/EU rendelet 58. cikk (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alapján felügyeli az intézkedésekhez kötődő támogatások kapcsán a végrehajtás szakmai ellenőrzését, amelynek keretében jogosult

ca) az EMVA-ra vonatkozó célzott vizsgálatok elrendelésére és lefolytatására,

cb) értékelési elemzések, jelentések összeállítására az intézkedések végrehajtásáról,

cc) ellátni az EMVA végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációs feladatait;

d) az Európai Unió szakbizottságai előtt képviselendő nemzeti álláspont kidolgozása keretében a kifizető ügynökségtől, közbenső szervezeti feladatot ellátó szervtől adatot vagy tájékoztatást kér;

e) szakmai értekezletet, egyeztetést tart, a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervet javaslattételre, véleményezésre felkéri;

f) a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervet az általa nyilvántartott valamennyi adat tekintetében adatszolgáltatásra kötelezheti;

g) az ágazati és szakpolitikai célok elérése érdekében a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv által működtetett informatikai adatbázishoz teljes körű hozzáférésre jogosult, az informatikai fejlesztési terveket véleményezi, informatikai fejlesztésére javaslatot tesz;

h) közreműködik a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv intézményi szakmai és felügyeleti ellenőrzésében;

i) az intézkedések végrehajtása tekintetében a közbenső szervezeti feladatot ellátó szervnek adatot szolgáltat;

j) az intézkedések végrehajtásához a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv által kiadott szabályzatokat, utasításokat és egyéb, a végrehajtás és a jogalkalmazás módját érintő dokumentumait véleményezi;

k) a közbenső szervezeti feladatot ellátó szerv megkeresésére állásfoglalást ad ki az intézkedések vonatkozásában.

(5) A megyei kormányhivatalok európai uniós és nemzeti mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggő feladatai tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szakmai irányítási jogköröket a Kincstár gyakorolja.

A Kincstár szervezete

2. §[6]

A Kincstár központi szervből és a Kincstár területi szerveként az 1. számú mellékletben meghatározott illetékességi területen működő igazgatóságokból áll.

3. §

(1)[7] A Kincstár elnökévé és elnökhelyettesévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal és legalább hároméves vezetői tapasztalattal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki. Az elnök és az elnökhelyettes kinevezése határozatlan időre szól.

(2)[8] A Kincstár elnökhelyettesei felett a munkáltatói jogokat a Kincstár elnöke gyakorolja.

(3)[9] A Kincstár alkalmazottai felett - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja, mely jogköre gyakorlásának jogát a szervezeti és működési szabályzatban - törvényben foglaltak figyelembevételével - teljesen vagy részben átruházhatja.

3/A. §[10]

(1) Az önkormányzati ASP központról szóló kormányrendeletben meghatározott önkormányzati ASP központ működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a Kincstár központi szervében önálló szervezeti egység működik. E szervezeti egység vezetőjét a Kincstár elnöke az e-közigazgatásért felelős miniszter javaslatának figyelembevételével nevezi ki és menti fel.

(2) Az e-közigazgatásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az önkormányzati ASP központ működtetésével összefüggésben, a Kincstár törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése, jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezése tekintetében javaslatot tehet az államháztartásért felelős miniszternek.

A Kincstár eljárása, a hatáskör és az illetékesség szabályai

4. §

A Kincstár hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - első fokon a területi szervek, másodfokon a központi szerv jár el.

4/A. §[11]

Az 1/C. § (1) bekezdésében és a 6/D. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladataihoz kapcsolódó ügyekben országos illetékességgel elsőfokon a Kincstár központi szerve jár el.

5. §[12]

A Kincstár az 1/C. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatait - a kifizetések kivételével - megállapodásban, a Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint ruházhatja át.

6. §[13]

6/A. §[14]

(1)[15] A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során

a)[16] a központi szerv jár el a központi költségvetési szerv, az országos nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, a köztestületi költségvetési szerv és az Országgyűlés, a Kormány vagy a fejezetet irányító szerv felügyelete alá tartozó olyan jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény előírja,

b) a területi szerv jár el az (1) bekezdés a) pontjában meg nem határozott olyan költségvetési szerv, vagy költségvetési szervnek nem minősülő jogi személy esetén, amelynek törzskönyvi nyilvántartásba vételét törvény előírja.

(2) A törzskönyvi nyilvántartásból csoportos adatállomány átadására kizárólag a központi szerv jogosult.

6/B. §[17]

(1) A Kincstár az államháztartásról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KINCSINFO Nonprofit Kft.) közreműködésével látja el.

(2) A Kincstár és a KINCSINFO Nonprofit Kft. az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt.

6/C. §[18]

(1) Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott Likviditási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tagjait a miniszter határozatlan időtartamra bízza meg.

(2) A Bizottság hét tagból áll, amelyből

a) a miniszter öt tagot,

b) a Kincstár elnöke két tagot

jelöl.

(3) A Bizottság elnökét a tagok közül a miniszter bízza meg.

(4) A Bizottság tagjait a miniszter bármikor indokolás nélkül visszahívhatja.

(5) A bizottsági tagok feladataik ellátásáért díjazásban részesülnek, amelyet a miniszter vezetése alá tartozó minisztérium biztosít a költségvetéséből.

(6) A Bizottság önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a titkársági feladatait a Kincstár látja el.

6/D. §[19]

(1) A Kincstár feladatkörébe tartozik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer működtetése és annak továbbfejlesztése. A Kincstár ezen belül működteti

a) az ügyfél-nyilvántartási rendszert,

b) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR),

c) az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igazgatási és ellenőrzési rendszerét.

(2) A Kincstár feladatkörébe tartozik

a) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása,

b) az intervenciós raktárregiszter,

c) a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások nyilvántartási rendszere,

d) a monitoring adat-nyilvántartási rendszer

működtetése.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatkörének ellátása keretében - a kérelemkezelési és helyszíni ellenőrzési feladatok teljesíthetősége érdekében - adatokat kérhet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 38. § (1) bekezdése szerinti Országos Erdőállomány Adattárból.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal köteles teljesíteni úgy, hogy az adatok az országosan egységes feladatellátást lehetővé tegyék.

(5)[20] Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben keletkezett elektronikus irat hiteles elektronikus dokumentumnak minősül. Az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben keletkezett elektronikus irat papíralapú példánya hitelességét a Magyar Államkincstár nevében eljáró képviselő aláírásával igazolja.

6/E. §[21]

(1) A Kormány az EMVA-ból, az EMGA-ból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e -,

a) az első fokú eljárásban

aa)[22] a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalt;

ab) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt;

ac) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt;

ad) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró járási hivatalt;

b) másodfokú eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatalt

szakhatóságként jelöli ki.

(2) Ha a vis maior, az ország jelentős részét vagy különösen nagyszámú ügyfelet érint, a Kincstár és a Pest Megyei Kormányhivatal egyeztetés útján állapítja meg a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit.

Záró rendelkezések

7. §

(1) E rendelet - a 8. §-ban foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)[23]

8. §

(1) E rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a és 1. számú melléklete 2007. április 1-jén lép hatályba.

(2)[24]

(3)[25]

(4)[26]

9. §[27]

E rendeletnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalok további megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 6/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjának hatálybalépése előtt megkezdett és a hatálybalépése időpontjában folyamatban lévő eljárásokat a 2017. június 30. napján hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[28]

A Magyar Államkincstár központi és területi szerveinek, székhelyeinek és illetékességeinek jegyzéke

I.A Magyar Államkincstár központi
szervének megnevezése
székhelyeilletékességi területe
1.Magyar Államkincstár KözpontBudapest-
II.A Magyar Államkincstár területi
szerveinek megnevezése
székhelyeilletékességi területe
1.Baranya Megyei IgazgatóságPécsBaranya megye
2.Bács-Kiskun Megyei IgazgatóságKecskemétBács-Kiskun megye
3.Békés Megyei IgazgatóságBékéscsabaBékés megye
4.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Igazgatóság
MiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén megye
5.Budapesti és Pest Megyei IgazgatóságBudapestBudapest, Pest megye
6.Csongrád Megyei IgazgatóságSzegedCsongrád megye
7.Fejér Megyei IgazgatóságSzékesfehérvárFejér megye
8.Győr-Moson-Sopron Megyei IgazgatóságGyőrGyőr-Moson-Sopron megye
9.Hajdú-Bihar Megyei IgazgatóságDebrecenHajdú-Bihar megye
10.Heves Megyei IgazgatóságEgerHeves megye
11.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Igazgatóság
SzolnokJász-Nagykun-Szolnok megye
12.Komárom-Esztergom Megyei IgazgatóságTatabányaKomárom-Esztergom megye
13.Nógrád Megyei IgazgatóságSalgótarjánNógrád megye
14.Somogy Megyei IgazgatóságKaposvárSomogy megye
15.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Igazgatóság
NyíregyházaSzabolcs-Szatmár-Bereg megye
16.Tolna Megyei IgazgatóságSzekszárdTolna megye
17.Vas Megyei IgazgatóságSzombathelyVas megye
18.Veszprém Megyei IgazgatóságVeszprémVeszprém megye
19.Zala Megyei IgazgatóságZalaegerszegZala megye

2. számú melléklet a 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[29]

Lábjegyzetek:

[1] Az alcímet beiktatta a 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[2] Megállapította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 363. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[3] Beiktatta a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 364. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[4] Beiktatta a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 364. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[5] Beiktatta a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[6] Megállapította a 221/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 365. § -a. Hatályos 2014.09.05.

[7] Megállapította a 365/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2012.12.18.

[8] Megállapította a 365/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2012.12.18.

[9] Módosította a 271/2010. (XII. 8.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[10] Beiktatta a 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.

[11] Beiktatta a 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[12] Beiktatta a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 88. §-a. Hatálytalan 2015.04.01.

[14] Beiktatta a 267/2009. (XII. 1.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2009.12.04.

[15] Megállapította a 271/2010. (XII. 8.) Korm. rendelet 1. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[16] Megállapította a 499/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.12.29.

[17] Beiktatta a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 176. §-a. Hatályos 2012.01.01.

[18] Beiktatta a 264/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.09.01.

[19] Beiktatta a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[20] Beiktatta a 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2017.02.03.

[21] Beiktatta a 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2017.01.01.

[22] Módosította a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[23] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 204. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[24] Hatályon kívül helyezte a 271/2010. (XII. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2011.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 204. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[26] Hatályon kívül helyezte a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 204. pontja. Hatálytalan 2008.05.16.

[27] Beiktatta a 171/2017. (VI. 29.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2017.07.01.

[28] Megállapította a 271/2010. (XII. 8.) Korm. rendelet 2. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[29] Hatályon kívül helyezte e rendelet 9. § -a. Hatálytalan 2007.04.01.

Tartalomjegyzék