2023. évi XCI. törvény

a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

"c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;"

2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 15/A. §-sal és az azt megelőző alcím-címmel egészül ki:

"A kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítése

15/A. §

(1) Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a kényszerítő eszköz további alkalmazása helyett a rendőr - szükség esetén - a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel élhet, ha az eset összes körülményei alapján okkal feltételezhető, hogy a rendőri intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

(2) Ha a lőfegyverhasználat e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható le lövés abban az esetben, ha az ember életét vagy testi épségét veszélyeztetné."

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak

a) - a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetve a tömegben lévő személlyel szembeni használat (57. §) kivételével -, ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

b) abban az esetben, ha a rendőri intézkedés célja

ba) állatra leadott lövéssel, vagy

bb) a kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítésével (15/A. §)

is elérhető."

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény "A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai" alcíme a következő 80/B. §-sal egészül ki:

"80/B. § (1) A rendőrség az e fejezetben rögzített adatkezelési és adatfeldolgozási feladat- és hatáskörök gyakorlásának támogatása céljából integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó, elektronikus iratkezelő és folyamattámogató rendszert (a továbbiakban: ügyviteli rendszer) működtet. A rendőrség biztosítja, hogy az ügyviteli rendszer funkcióihoz és a benne tárolt adatokhoz csak olyan személy és olyan terjedelemben fér hozzá, akinek és amennyiben a feladatai ellátásához ez szükséges.

(2) A rendőrség az ügyviteli rendszerben kezelt adatok felhasználásával az (1) bekezdésben foglalt műveleteken kívül - a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából - emberi döntést informatikai alkalmazással támogató adatkigyűjtést, adatelemzést végezhet. Az informatikai alkalmazással támogatott adatkigyűjtés, adatelemzés a rendszer azt alkalmazó felhasználójának személyes adatkezelési jogosultsága alapján kezelhető adatok körén nem terjeszkedhet túl.

(3) Az ügyviteli rendszer használata során kezelt személyes adatok vonatkozásában megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel kell biztosítani

a) a személyes adatok kezelésének törvényben meghatározott adatkezelési célhoz kötöttségét,

b) az ügyviteli rendszerben kezelt személyes adat forrásául szolgáló nyilvántartáshoz a rendőrség által történő hozzáférést lehetővé tévő feltétel ellenőrzését, ha törvény e hozzáférést valamely feltétel teljesítéséhez köti, valamint

c) a személyes adathoz hozzáférő személynek, a hozzáférés jogcímének, valamint a hozzáféréssel érintett adatok forrásának beazonosíthatóságát."

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 53. § (1) bekezdésében a "személyre" szövegrész helyébe az "emberre" szöveg, valamint

b) 101. § (1) bekezdés e) pontjában az "eszközök, a" szövegrész helyébe az "eszközök és az ezeket helyettesítő intézkedéstaktikai elemek, a" szöveg

lép.

3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

6. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)

"12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;"

4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

7. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A működtető a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti és a 4. § (1) bekezdés e)-g) pontjában és (2) bekezdés f)-o) és q)-zs) pontjában meghatározott célból az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak számára elérhetővé teszi az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásról szóló törvény alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait."

8. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 14/A. § (3) bekezdésében az "egy éven belüli" szövegrész helyébe a "három éven belüli" szöveg lép.

5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem kell lefolytatni a megtérítésre irányuló eljárást, ha az e § szerinti követelés érvényesítése a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul és a megtérítési kötelezettség összege nem haladja meg a közleményben közzétett, aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítményegysége mindenkori országos alapdíjának 50 százalékát."

10. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 44. § g) pontjában az "akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak" szövegrész helyébe az "aki nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak" szöveg,

b) 75/A. §-ában az "eljárások illeték- és költségmentesek" szövegrész helyébe az "eljárások - a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapuló, az egészségbiztosító által lefolytatott eljárások kivételével -költségmentesek" szöveg

lép.

6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

11. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 81. § (3) bekezdésében a "kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton" szövegrész helyébe a "kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről" szöveg lép.

7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

12. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),

f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

g) szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),

h) - a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével - az a)-g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos) vagy

i) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos), és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul."

13. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fogyatékossági támogatás havi összege a 23. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben megfelel az (1) bekezdés a) pontja, az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek."

14. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a) 23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "a)-e) és h)" szövegrész helyébe az "a)-f)" szöveg,

b) 23/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "f) és g)" szövegrész helyébe a "h) és i)" szöveg,

c) 23/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "a), c)-e) és h)" szövegrész helyébe az "a) és c)-f)" szöveg

lép.

8. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása

15. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"s) dohányzást imitáló elektronikus eszköz: olyan egyszer használatos (eldobható), vagy nikotinmentes utántöltő flakonnal utántölthető vagy nikotinmentes patronnal működő (többször használható) elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé; annak bármely alkatrésze, beleértve a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;

t) nikotinmentes utántöltő flakon: dohányzást imitáló elektronikus eszköz utántöltésére szolgáló, nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály;"

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"z) nikotinmentes patron: a nikotinmentes utántöltő flakonok azon fajtája, amely egyes dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatához szükséges, jellemzően egyszer használatos (nem utántölthető) bármilyen formában nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály."

16. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártói, importőrei és a magyarországi forgalmazók a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni."

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek

a) az elektronikus cigarettát, utántöltő flakont és patront, a dohányzást imitáló elektronikus eszközt, a nikotinmentes utántöltő flakont, nikotinmentes patront és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket érintő minden olyan változást, amely a termék e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti, valamint

b) az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártója, importőre, vagy magyarországi forgalmazója személyében és elérhetőségében bekövetkező változásokat."

(3) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján bejelentett termékekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

a) a bejelentő, a gyártó, vagy az importőr, a magyarországi forgalmazó megnevezését,

b) az elektronikuscigaretta-azonosító számot,

c) a márkanevet, almárkanevet,

d) a termék típusát,

e) a bejelentésről kiadott igazolás sorszámát és

f) a lehetséges forgalomba hozatalnak az (1) bekezdés alapján számított első napját.

(6) A forgalmazási tilalommal érintett, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy készletén lévő termékek forgalomból történő kivonásáról, azok visszavásárlásáról a magyarországi gyártónak, importőrnek, forgalmazónak kell gondoskodnia."

17. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, a nikotinmentes patron és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,"

18. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:

"8/B. § E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § s), t) és z) pontjának, 7/C. §-ának, 7/D. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésének, 7/E. § (1)-(5) bekezdésének, 8. § (5) bekezdés a) pontjának, valamint 10. § (4a) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

19. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 2023. december 30-án már forgalomban lévő nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron, valamint dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2024. február 28-ig kell megtenni."

20. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

a) 7/C. §-ában az "elektronikus cigaretta akkor" szövegrész helyébe az "elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék akkor" szöveg,

b) 7/E. § (1) bekezdésében az "az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok" szövegrészek helyébe az "az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék" szöveg,

c) 7/E. § (2) bekezdésében az "az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok" szövegrész helyébe az "az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék" szöveg,

d) 7/E. § (3) bekezdésében az "az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok" szövegrész helyébe az "az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék" szöveg,

e) 7/E. § (4) bekezdésében az "az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok" szövegrész helyébe az "az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék" szöveg,

f) 7/E. § (5) bekezdésében az "Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok" szövegrész helyébe az "Az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/I. §-a.

9. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

22. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, valamint - az e törvényben meghatározott eltérő besorolási szempontok kivételével - a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési osztályba kell sorolni."

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (3b)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti alap vagy kiemelt fizetési osztályba kell besorolni. A Kormány azon munkaköröket sorolja kiemelt fizetési osztályba, ahol az egészségügyi dolgozó

a) fokozott fizikai és pszichés körülmények között,

b) fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen,

c) különösen nagy felelősséggel járó szakterületen,

d) kiemelt ellátást végző területen vagy

e) speciális kompetenciákat igénylő szakmában végez egészségügyi tevékenységet.

(3c) A miniszter az egészségügyi szolgáltató által ellátott egészségügyi szakmák összetételére, az egyes szakmákhoz az ellátási terület szerint tartozó ellátandó betegkör nagyságára, valamint - amennyiben ez az adott szakma szerint mérhető - a jellemző népegészségügyi és demográfiai összetétele alapján az ellátásba kerülésének valószínűségére figyelemmel megállapítja az ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egyes egészségügyi szolgáltatóknál kiemelt fizetési osztályban foglalkoztatható egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók számát.

(3d) A miniszter a (3c) bekezdés alapján megállapított létszámot a honlapján közzéteszi."

(3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére - a (10) bekezdés szerinti eltéréssel - a (3) és (3b) bekezdés szerinti besorolás alapján az Eszjtv. 1/A. melléklet szerinti határok között a munkáltató által megállapított összeg."

23. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó)

"aa) egészségügyi szakdolgozói, egyes egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel összefüggő besorolás részletes szabályait, a besorolás alapjául szolgáló alap és kiemelt fizetési osztályokat,"

(rendeletben meghatározza.)

24. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § (1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 11/A. § (3), (3b), (3c) és (5) bekezdését első alkalommal - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 11/A. § (3), (3b) és (3c) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új fizetési osztályt, illetve az ez alapján megállapított illetményt a munkáltató legkésőbb 2024. február 29. napjáig köteles megállapítani.

(3) A Módtv.-vel megállapított 11/A. § (3b) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új fizetési osztályt úgy kell megállapítani, hogy a 2. mellékletben meghatározott

a) "A", "B", "C" fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti I. fizetési osztályba,

b) "D" fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti II. fizetési osztályba,

c) "E" fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti III. fizetési osztályba,

d) "F", "G" fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti IV. fizetési osztályba,

e) "H", "I", "J" fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti V. fizetési osztályba

kell átsorolni.

(4) A munkáltató az érintetteket az (1) bekezdésben foglaltakról legkésőbb 2024. február 29. napjáig egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot 2024. március 1. napjától az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés módosításnak kell tekinteni.

(5) A (3) bekezdés szerint megállapított egészségügyi szolgálati munkaszerződés-módosítással a foglalkoztatott illetménye nem lehet alacsonyabb, mint a módosítást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege, kivéve, ha a jogszabály szerint járó illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően már nem áll fenn.

(6) A miniszter a 11/A. § (3d) bekezdése szerinti létszámot első alkalommal 2024. január 1. napjáig teszi közzé."

10. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

25. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:

(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"52. a lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozó (használható) lőszer: kaliberjelére való tekintet nélkül a jogszerűen tartott lőfegyverhez (tűzfegyverhez) rendeltetésszerűen használható lőszer, ha annak a lőfegyverrel (tűzfegyverrel) - az engedélyezett célra - történő együttes használatát a jogszabály nem zárja ki."

26. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy rendelkezik a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként a jogszabályban előírt képesítéssel."

27. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt)

"b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő, illetve az adott polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként a jogszabályban előírt képesítéssel nem rendelkező személlyel végezteti."

28. § (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

"c) a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítési követelményeket, a képesítés megszerzésének feltételeit és az ehhez kapcsolódó képzési tevékenység szabályait, továbbá a képesítés ellenőrzésének és a képzési tevékenység hatósági felügyeletének a rendjét;"

(2) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza:)

"b) a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítés megszerzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység költségeire és az ezek megtérítésére vonatkozó szabályokat, valamint a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait."

29. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény

a) 18/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai tevékenységet" szövegrész helyébe a "végezhet polgári célú pirotechnikai tevékenységet, nem lehet a vállalkozásnak a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy foglalkoztatottja" szöveg,

b) 18/H. § a) pontjában a "felelős pirotechnikusa" szövegrész helyébe az "esetében a felelős pirotechnikus feladatainak az ellátására jogosult személy" szöveg

lép.

11. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

30. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A rendőrség tanúsítványt ad ki a rendezvény-, illetve létesítménybiztosítás során a rendezvény helyszínére, létesítménybe, vagy egyéb zárt területre belépő személyekre, illetve az általuk birtokolt dolgokra kiterjedő robbanóanyag, pirotechnikai termék, kábítószer, illetve egyéb tiltott tárgy kiszűrését célzó, az általános személy- és vagyonvédelmi tevékenységhez képest magasabb biztonsági szintű ellenőrzést biztosító vállalkozásnak."

31. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:)

"f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, pirotechnikai eszköz-, és robbanóanyag-kutató műszert, valamint kábítószer-kereső kutyát alkalmazni, és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani."

32. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)

"d) a személy- és vagyonvédelmi tevékenység keretében a rendezvény-, illetve létesítménybiztosítás során a rendezvény helyszínére, létesítménybe, vagy egyéb zárt területre belépő személyekre, illetve az általuk birtokolt dolgokra kiterjedő robbanóanyag, pirotechnikai termék, kábítószer, illetve egyéb tiltott tárgy kiszűrését célzó, az általános személy- és vagyonvédelmi tevékenységhez képest magasabb biztonsági szintű ellenőrzést igazoló tanúsítvány kiállításának és megszerzésének részletes szabályait"

(rendelettel állapítsa meg.)

12. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

33. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az orvosok, fogorvosok, továbbá a nem orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (5) bekezdés szerinti határozatokat a bíróság és a szabálysértési hatóság a határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 30 napon belül, az (5a) bekezdés szerinti határozatokat az ügyészség és a nyomozó hatóság a határozat meghozatalát követő 30 napon belül megküldi az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak."

34. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a szakmai kamarák választásainak jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzéshez szükséges mértékben, az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni a szakmai kamarák tagsági adatait, valamint a szakmai kamarai tagok természetes személyazonosító adatait és a választáshoz használt egyéb azonosító adatait."

35. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § A Magyar Orvosi Kamara esetében e törvény

a) III. Fejezetének etikai bizottságra, etikai kódexre, etikai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

b) 12. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az etikai büntetés hatálya nem terjed ki az etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnökére, tagjára,

c) 12. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összeférhetetlenség megállapítását az országos etikai bizottság nem kezdeményezheti,

d) 14. § (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai kamara etikai normái nem minősíthetnek egy tevékenységet az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek, és

e) a 17. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni."

13. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

36. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A határozatokban a (3) bekezdés szerinti finanszírozás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat véglegessé válását követő 5 évnél későbbi időpont nem lehet."

37. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az új, még nem támogatott hatástani csoport támogatási kategóriákba történő felvételét az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kezdeményezésére, az egészségbiztosítási szerv a hazai, valamint nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében, az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával közleményben állapítja meg minden naptári negyedév 1. napjával."

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyszer támogatása iránti kérelem érkezik, amelynek kiemelt, illetve emelt indikációhoz kötött támogatásba való befogadásához új betegségcsoport, illetve indikációs terület miniszteri rendeletben történő meghatározása szükséges, az egészségbiztosítási szerv javaslata alapján az egészségügyért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg az új kiemelt, illetve emelt támogatási csoportba tartozó betegségcsoportokat, indikációs területeket, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körét. Ezen döntés megszületéséig az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának eljárását az egészségbiztosításért felelős miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott - rendeletének hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 90 napig felfüggeszti."

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés alkalmazásában új indikáció alatt kizárólag az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében szereplő indikációs pontban elfogadhatóként rögzített BNO kódtól vagy kódoktól eltérő BNO-kódot kell érteni."

38. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek

befogadására irányuló kérelmekben a 23. § (3) bekezdés szerinti határidőben jár el, amikor a kérelem]

"b) új indikációra, vagy új BNO kódot nem érintő indikációs változásra,"

(érkezett.)

39. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban)

"b) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál a miniszteri rendeletben foglalt eszközcsoportok esetében legfeljebb a miniszter rendeletében meghatározott mértékkel magasabb áron értékesítheti az adott eszközt,"

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímen rendelt gyógyászatisegédeszköz-javítás esetén a betegtől térítés semmilyen jogcímen nem kérhető."

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Közgyógyellátás jogcímen támogatásba befogadott olyan gyógyszer rendelhető, amelyet az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (a továbbiakban: OGYTT) által - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott támogatási szempontok szerint - kiadott iránymutatás alapján az egészségbiztosítási szerv meghatároz és a 24. § (4) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg honlapján közzétesz. Az OGYTT figyelembe veszi a közgyógyellátás tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat is."

40. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

a) 25. § (1) bekezdésében az "árát érintő" szövegrész helyébe az "árát, illetve a finanszírozás - döntésben megjelölt - kezdőnapját érintő" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében az "a külön jogszabályban" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szerv közleményében" szöveg és a "külön jogszabály" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási szerv közleménye" szöveg,

c) 27. § (3) bekezdésében az "a (2)-(2a) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (2a) bekezdés" szöveg,

d) 27. § (8) bekezdésében az "a (2)-(3) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (5) bekezdésben" szöveg,

e) 44. § (2) bekezdésében az "A gyógyszerész" szövegrész helyébe az "A gyógyszert kiadó személy jogszabályban meghatározott módon" szöveg, az "a külön jogszabályban" szövegrész helyébe az "a jogszabályban" szöveg,

f) 44. § (3) bekezdésében az "A gyógyszerész" szövegrész helyébe az "A gyógyszert kiadó személy jogszabályban meghatározott módon" szöveg,

g) 77. § (2) bekezdés x) pontjában a "térítési díjtól," szövegrész helyébe a "térítési díjtól, valamint ezen eltérés mértékét," szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

a) 27. § (2) bekezdése,

b) 33. § (2) bekezdés b) pontja,

14. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

42. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Azon egyesült királysági állampolgár, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 2021. január 1. előtt Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhet a (4) bekezdés szerint az ott felsorolt tartózkodási okmányok hiányában is, azzal, hogy ha a kérelmet 2021. december 31-e után nyújtja be, igazolnia kell a határidő elmulasztásának észszerű okait is."

15. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

43. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza)

"e) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára"

(vonatkozó előírásokat.)

16. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

44. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A polgárőr egyesület alapfeladatként

a) a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben, az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, valamint figyelőszolgálatot,

b) a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenységet

lát el."

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgárőr egyesület az (1) bekezdésben foglalt polgárőri tevékenységen túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet]

"a) a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában, aminek keretében lovas járőrszolgálatot is elláthat,"

(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A polgárőr egyesület

a) az államhatár védelmében, és az illegális migráció megakadályozásában történő közreműködéssel összefüggésben, Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül, valamint

b) az eltűnt, körözött személyek, valamint a körözött tárgyak, és holttestek felkutatásában történő közreműködés esetén, a kutatás (mentés) ideje alatt

a cél elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékben a közreműködéssel érintett személyekről, a közreműködés környezetéről, valamint a közreműködés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(2b) A polgárőr egyesület a hulladékgazdálkodási hatóság által nem engedélyezett helyen elhelyezett hulladék felderítése céljából az elhelyezett hulladékról, valamint a hulladék elhelyezését végző személyekről felvételt készíthet.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti felvétel készítésének rendjét az Országos Polgárőr Szövetség magatartási kódexben szabályozza."

45. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A polgárőr egyesület működési területe a lovas járőrszolgálat ellátása tekintetében - a (3) bekezdésben meghatározott területen túl - a polgárőrség székhelyeként megjelölt településsel, fővárosi kerülettel közvetlenül határos, a területszervezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti külterület (a továbbiakban: külterület) lovas járőrszolgálat elől el nem zárt területére is kiterjed."

46. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 9/A. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ifjú polgárőr - a polgárőr e törvényben meghatározott feladatai ellátását segítendő - közreműködik)

"d) az arra jogosult hatóság által lefoglalt, elvett dolog őrzésében és szállításában,"

47. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Polgárőr az a

a) 18. életévét betöltött,

b) cselekvőképes és

c) büntetlen előéletű

személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását, magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat és az Országos Polgárőr Szövetség Etikai Bizottsága nem tiltotta el a polgárőri szolgálat ellátásától."

48. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A polgárőr a 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott alap- és kiegészítő feladatokat kizárólag polgárőr igazolvány birtokában láthatja el. Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr és az ifjú polgárőr igazolványt az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti kártyakibocsátóként adja ki. Az Országos Polgárőr Szövetség által kibocsátott polgárőr igazolvány és ifjú polgárőr igazolvány a szervezethez való tartozás közhiteles igazolására szolgáló okmány, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, jogszabályban meghatározott műszaki, technológiai és biztonsági előírásoknak. A polgárőr és az ifjú polgárőr igazolvány formátumát a rendészetért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) A polgárőr egyesület a polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiadását a polgárőr egyesületbe történő belépést követően, a területi szövetség közreműködésével az Országos Polgárőr Szövetségtől kérelmezi a tagja számára. A kérelemhez mellékelni kell

a) a tag személyazonosító adatait és a lakcímét,

b) a 10. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges, a polgárőr által tett jognyilatkozatot,

c) a 10. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel megállapításhoz szükséges hatósági erkölcsi bizonyítványt, és

d) a 9/A § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel megállapításához szükséges, az ifjú polgárőr által, a törvényes képviselője hozzájárulásával tett jognyilatkozatot."

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr részére egy polgárőr igazolványt, illetve egy ifjú polgárőr igazolványt állíthat ki. A polgárőr igazolvány, illetve az ifjú polgárőr igazolvány kiállításának részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség kártyakibocsátási szabályzata határozza meg.

(3b) A (3a) bekezdésben foglaltak nem érintik a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr azon jogát, hogy több polgárőr egyesületnek tagja legyen."

(3) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az Országos Polgárőr Szövetség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ellenőrizheti a 10. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, illetve a 9/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek fennállását, amelynek elősegítése érdekében a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr - az Országos Polgárőr Szövetség felszólítására - köteles új, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, illetve igazolást benyújtani."

49. § (1) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Országos Polgárőr Szövetség a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr igazolványt 8 napon belül visszavonja, ha

a) megállapítja, hogy kiadásának feltételei nem állnak fenn,

b) a polgárőrt, illetve az ifjú polgárőrt a polgárőri, illetve az ifjú polgárőri szolgálat jogellenes ellátása miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztalták,

c) a polgárőr egyesület kezdeményezésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr nem kíván a továbbiakban polgárőri, illetve ifjú polgárőri szolgálatot folytatni, vagy

d) a polgárőr egyesület jelzésére, ha a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr egyesületi tagsága megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő visszavonás tartama szabálysértés elkövetése esetén 2 év, gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 5 év, szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 10 év. A visszavonás kezdőnapja a polgárőr, illetve az ifjú polgárőr jogsértő tevékenységét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A visszavont igazolvány újbóli kiadásának részletes szabályait az Országos Polgárőr Szövetség kártyakibocsátási szabályzata határozza meg."

(2) A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 12. § (4a)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4a) A polgárőr szervezetnél nem lehet vezető tisztségviselő,

a) aki nem rendelkezik érvényes polgárőr igazolvánnyal,

b) aki büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elmarasztaltak,

d) akivel szemben a (4b) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,

e) akivel szemben az Országos Polgárőr Szövetség etikai szabályzatában meghatározott kizáró ok áll fenn.

(4b) Az a büntetett előéletű személy, akivel szemben

a) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,

c) gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig

nem lehet polgárőr szervezetnél vezető tisztségviselő.

(5) Az Országos Polgárőr Szövetség a honlapján közzéteszi az érvényes, a bevont és a visszavont polgárőr igazolványok, illetve az ifjú polgárőr igazolványok egyedi azonosítóját."

50. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § (1) A polgárőr, a polgárőr egyesület által a 3. § (2a) bekezdése alapján rögzített felvételeket megismerheti.

(2) A polgárőr egyesület által rögzített felvétel

a) elkövetett bűncselekmény, szabályszegés vagy szabálysértés, továbbá rendkívüli haláleset miatt indult eljárásban,

b) a terrorcselekmények vagy más bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,

c) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,

d) a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából,

e) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében,

f) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(3) A felvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 30 nap elteltével törölni kell.

(4) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a rögzítéstől számított 30 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a polgárőr egyesület ne semmisítse meg vagy ne törölje.

(5) Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését a (4) bekezdés alapján kérték nem kerül sor és a (3) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a felvételt törölni kell.

(6) A rögzített felvételt a polgárőr egyesület a (2) bekezdésben meghatározott felhasználási célból az eljárásra jogosult szerv, hatóság, bíróság, illetve büntetőeljárásban az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv megkeresésére vagy adatkérésére továbbítja.

(7) A polgárőr egyesület a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja."

51. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A polgárőr szolgálati és etikai szabályszegése esetén alkalmazható intézkedések:

a) írásbeli figyelmeztetés,

b) a 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladat ellátásától való - legfeljebb 1 évig terjedő - eltiltás,

c) a polgárőri szolgálat ellátásától való - legfeljebb 1 évig terjedő - eltiltás,

d) az etikai szabályzatban meghatározott méltatlanság megállapítása esetén a polgárőri szolgálattól való végleges eltiltás vagy

e) a polgárőr egyesületben való tagság megszüntetésére vonatkozó javaslattétel a polgárőr egyesület részére.

(2) Az Országos Polgárőr Szövetség

a) etikai szabályait, az etikai szabályszegéseket és az etikai eljárás részletes szabályait az etikai szabályzat,

b) szolgálati szabályait és a szolgálati szabályszegéseket a szolgálati szabályzat

rögzíti."

52. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI. FEJEZET

AZ ÜGYÉSZSÉG ÉS A BÍRÓSÁG INTÉZKEDÉSEI"

53. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában a "fogyatékos személy" szövegrész helyébe a "rászoruló személy" szöveg,

b) 5. § (8) bekezdésében az "az azonnali hatályú felmondástól" szövegrész helyébe az "a felmondás dátumától" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében az "erdőterület" szövegrész helyébe a "külterület" szöveg,

d) 6. § (3) bekezdésében az "ügyészt" szövegrész helyébe az "ügyészséget" szöveg,

e) 8. § (4a) bekezdésében a "Szövetség részére" szövegrész helyébe a "Szövetség elnöksége részére" szöveg és a "Szövetség dönt" szövegrész helyébe a "Szövetség elnöksége dönt" szöveg,

f) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a "szolgálati és etikai szabályzat" szövegrész helyébe a "szolgálati szabályzat és etikai szabályzat" szöveg,

g) 9/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "szerinti személy" szövegrész helyébe a "szerinti" szöveg,

h) 9/A. § (2) bekezdés f) pontjában a "fogyatékos személy" szövegrész helyébe a "rászoruló személy" szöveg,

i) 10. § (2) bekezdésében a "szolgálati és etikai szabályzat" szövegrész helyébe a "szolgálati szabályzat és etikai szabályzat" szöveg,

j) 10. § (4) bekezdésében az "Erdőterületen" szövegrész helyébe a "Külterületen" szöveg,

k) 15. § (4) bekezdésében az "az erdő területén" szövegrész helyébe a "külterületen" szöveg

lép.

54. § Hatályát veszti a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény

a) 9/A. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 12. § (2a) bekezdése.

17. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

55. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az óvodai és iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - a tanulmányi rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton készülnek el. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában és meg kell őrizni. A 7. § (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott köznevelési intézmények rendeltetésszerű működésük során a köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott, az állam által díjmentesen biztosított tanulmányi rendszert kötelesek használni."

56. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 35/B. § (3) bekezdésében az "a 32. § (1) bekezdés h) pontjában" szövegrész helyébe az "a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 38. § d) pontjában" szöveg és az "a 66. § (1) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe az "a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában" szöveg,

b) 35/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "A 64. § (4a) bekezdése" szövegrész helyébe az "A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 97. § (10) bekezdése" szöveg,

c) 35/B. § (4) bekezdés záró szövegrészében az "a 32. § (1) bekezdés h) pontjában" szövegrész helyébe az "a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 38. § d) pontjában" szöveg,

lép.

57. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 32. § (1) bekezdés h) pontja,

b) 65. § (1)-(9a) bekezdése,

c) 65. § (9c) és (10) bekezdése,

d) 65. § (11) bekezdésében a "magasabb vezetői," szövegrész és a "magasabb vezető," szövegrész,

e) 65. § (13) bekezdése.

18. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

58. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadására vonatkozó szabályokat."

19. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

59. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az írásbeli vallomástétel engedélyezése esetén a tanú

a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,

b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,

c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy

d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg."

60. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gépjárművel elkövetett szabálysértés miatt a helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ilyenkor a gépjármű forgalmi rendszáma alapján megállapított üzemben tartó részére a 89. § (1) bekezdés e) pontja szerinti módon elektronikus kapcsolattartás útján, ennek hiányában a üzemben tartó címére kell postai úton a kiszabott összeget tartalmazó csekkszelvényt megküldeni."

61. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelem alapján a szabálysértési hatóságnak - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - meg kell hallgatnia az eljárás alá vont személyt. A meghallgatásra az erre irányuló kérelem érkezésétől számított öt napon belül idézést kell kibocsátani. Az eljárás alá vont személy a kérelmet a meghallgatás megkezdéséig visszavonhatja, ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha nem terjesztett volna elő kérelmet."

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 103. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szabálysértési hatóság a 102. § (1) bekezdése szerinti döntésében tájékoztatja az eljárás alá vont személyt, hogy a meghallgatás tartása iránti kérelmében vallomását írásban is megteheti. Az eljárás alá vont személy írásbeli vallomása nem zárja ki, hogy utóbb a meghallgatása céljából a szabálysértési hatóság idézze.

(5) Az írásbeli vallomástétel esetén az eljárás alá vont személy

a) a vallomását papíralapú okiratban saját kezűleg leírja és aláírja,

b) papíralapú okiratba foglalt vallomásán lévő aláírását vagy kézjegyét bíróval, közjegyzővel hitelesítteti,

c) elektronikus okiratban foglalt vallomását minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával látja el, vagy

d) a vallomását elektronikus kapcsolattartás útján teszi meg.

(6) Ha az eljárás alá vont személy a (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás alapján a meghallgatási kérelmében írásban tesz vallomást, abból ki kell tűnnie, hogy a vallomást a hamis vád következményeinek ismeretében tette, valamint annak, hogy az írásbeli vallomása mellett a meghallgatását a kérelme alapján nem kéri. Erre az eljárás alá vont személyt a (4) bekezdés szerinti tájékoztatásban figyelmeztetni kell."

20. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

62. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontjának és 3. § (2) bekezdés e) pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

63. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény

a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a "nikotinmentes utántöltő flakon," szövegrész helyébe a "nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron," szöveg,

b) 3. § (2) bekezdés e) pontjában a "nikotinmentes utántöltő flakon," szövegrész helyébe a "nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron," szöveg

lép.

21. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

64. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 120. § (1) bekezdés c) pontjában a "84 naptári napon át," szövegrész helyébe a "84, egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át," szöveg,

b) 120. § (1) bekezdés d) és e) pontjában az "egyedülállónak" szövegrész helyébe az "egyedülálló szülőnek" szöveg,

c) 247/H. § (1) bekezdésében és a 247/I. § (1), (3) és (4) bekezdésében a "2023." szövegrész helyébe a "2024." szöveg,

d) 247/H. § (9) bekezdésében a "2024." szövegrészek helyébe a "2025." szöveg

lép.

22. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

65. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában, a (2) bekezdés b), d)-j), o), valamint p) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti."

66. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 8. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A gépjárművekre elrendelt körözés esetén - a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével - a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság dönthet úgy, hogy a gépjárművekre a büntetőeljárásban elrendelt körözés során a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat bűnüldözési érdekből nem minősül közérdekből nyilvános adatnak."

67. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A büntetés-végrehajtási szerv az ideiglenes befogadási eljárás során adategyeztetés céljából, a jogellenes fogvatartás lehetőségének kizárása érdekében jogosult az ideiglenes befogadási eljárás alatt adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából."

68. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. Az eltűnt személyekre, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttestekre, holttestrészekre, a bírósági végrehajtásban a kötelezettre vagy a kiadni rendelt gyermekre, továbbá gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperesre, az anyára, illetve a gyermekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából"

69. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A rendőrség - a bírósági végrehajtó felhívására és erre vonatkozó, a körözés elrendelését tartalmazó intézkedésére - lefolytatja a körözési eljárást a bírósági végrehajtásban kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.

(8) A rendőrség - a bíróság felhívására és erre vonatkozó, a tartózkodási hely megállapítását kérő rendelkezésére - lefolytatja a körözési eljárást a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperes, az anya, illetve a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében."

70. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 1. § d) pontjában a "holttest és dolog" szövegrész helyébe a "holttest, holttestrész és dolog" szöveg,

b) 1. § e) pontjában a "holttestek, ismeretlen eredetű dolgok" szövegrész helyébe a "holttestek és holttestrészek, ismeretlen eredetű dolgok" szöveg,

c) 3. § (5) bekezdésében a "j) pontjában valamint l) pontjában" szövegrész helyébe a "j) pontjában, l) pontjában, valamint o) pontjában" szöveg,

d) 3/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-l) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-j) és l) pontjában" szöveg,

e) 3/C. § c) pontjában az "az eltűntnek nyilvánító határozat" szövegrész helyébe az "a körözés" szöveg,

f) 20/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "kiszabásáról, valamint" szövegrész helyébe a "kiszabásáról." szöveg,

g) 27. § (4) bekezdés a) pontjában a "32. §-a, 35/A. §-a" szövegrész helyébe a "32. §-a, 33. §-a, 35/A. §-a" szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés d) pontja,

b) 3. § (2) bekezdés k) pontja,

c) 3. § (6) bekezdése,

d) 4. § (5) bekezdés b) pontja,

e) 6. alcíme,

f) 8. § (3) bekezdés a) pontjában a "k) pont ka)-kc) alpontjában," szövegrész,

g) 8. § (3) bekezdés c) pontja,

h) 20/B. § (1) bekezdés f) pontja,

i) 21. alcíme.

23. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

72. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, a (2) bekezdésben, valamint a 135/A. §-ban foglaltakat kivéve - tizenkét óránál hosszabb."

73. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 135/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg]

"a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásokban,"

74. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadság tartamának 50%-át egybefüggően, a 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a 144. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A rendvédelmi szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját harminc nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával."

75. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 285/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi tisztjelöltet a 285/C. § (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség nem terheli."

76. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/F. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

"f) hivatása gyakorlására érdemtelen."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/F. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Érdemtelenségnek minősül, ha a rendvédelmi alkalmazott a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv jó hírnevét vagy a rendvédelmi szerv működésébe vetett bizalmat súlyosan rombolja.

(8) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a rendvédelmi szerv

a) az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

gyakorolhatja.

(9) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a rendvédelmi alkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a rendvédelmi szervtől nem várható el.

(10) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg."

77. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyát, ha a rendvédelmi alkalmazott

a) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

b) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, vagy

c) hivatása gyakorlására érdemtelen."

78. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]

"a) nyugdíjasnak minősül,"

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]

"c) a 288/F. § (2) bekezdés c) pontja alapján alkalmatlanná vált, vagy

d) a 288/F. § (2) bekezdés f) pontja alapján érdemtelen."

79. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)

"d) a felmentésére azért került sor, mert hivatása gyakorlására érdemtelen."

80. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/Q. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója

a) a próbaidőt kivéve az évente tíz munkanap alapszabadságot, valamint a pótszabadságot - a b) pont szerinti pótszabadság kivételével - két részletben,

b) a gyermek után járó pótszabadságot annak a 144. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéke erejéig

a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni."

81. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

"e) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési fokozatot figyelembe venni az illetmény megállapítása során."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

"d) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési fokozat szerinti illetményt megállapítani."

82. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó részére az (5) bekezdés szerinti miniszteri rendelet által meghatározott gyakorlati idő következő fokozata szerinti, magasabb szakdolgozói pótlékot a várakozási időt leteltét követő hónap első napjától kell megállapítani."

83. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra, határvadász szolgálati pótlékra vagy kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosult."

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/L. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kiemelt határvadász szolgálati pótlék jelentős igénybevétellel járó határvadász feladatellátáshoz kapcsolódhat. A kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosító szolgálati körülményeket és a folyósítás rendjét az országos parancsnok közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

(1b) A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét, valamint a kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg."

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

"p) az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat."

85. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/E. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében rendeletben határozza meg)

"17. az illetmény és - a kiemelt határvadász szolgálati pótlék kivételével - a pótlékok megállapításának és folyósításának rendjét, továbbá a határvadász szolgálati pótlék és a kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértékét,"

86. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

87. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

a) 148. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "nyolcvannégy naptári napon" szövegrész helyébe a "nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon" szöveg,

b) 289/I. §-ában a "142. § (2) bekezdését" szövegrész helyébe a "142. § (2) bekezdés alap- és pótszabadságra vonatkozó rendelkezését" szöveg,

c) 317/C. § (3) bekezdésében a "600" szövegrész helyébe a "850" szöveg,

d) 343. § (3) bekezdésében a "2024. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2025. január 1-jén" szöveg,

e) 343. § (4) bekezdésében a "2024. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2025. január 1-jén" szöveg,

f) 350. § (4) bekezdésében a "2023. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. december 31-ig" szöveg

lép.

88. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 140. § (9) bekezdésében, valamint 289/L. § (13) bekezdésében a "pihenőnapon," szövegrész.

24. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

89. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:

"7/B. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a Magyar Diáksport Szövetség által, a részére az Nkt. 44/B. § (5) bekezdése alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait a tanulók célzott egészségfejlesztése, a fiatalkori egészségügyi állapot és a későbbi betegségek közötti kapcsolatok elemzése, az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatások igénybevételének optimalizálása, továbbá a betegségek minél korábban történő felismerésének céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője részére - az adatok Nkt. szerinti rendelkezésére állását követő 30 napon belül - TAJ számhoz rendelt módon átadja. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv - kizárólag az adatátadás céljából és idejére - a tanuló mérési azonosítóját és TAJ számát egymásnak megfelelteti, majd az átadását követően az adatokat haladéktalanul törli a nyilvántartásából."

90. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki:

"9/C. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a 7/B. § szerinti adatokat a 2024-et megelőző évekre vonatkozóan 2024. január 31-ig adja át az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője részére."

25. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

91. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a "2023. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. december 31-ig" szöveg lép.

26. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása

92. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 2. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A kölcsönös együttműködési kötelezettség és az általános magatartási követelmények maradéktalan érvényesülése érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy tudomásszerzését követő tizenöt napon túl szerzett tudomást, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (6a) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani."

93. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetőjének vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(7b) Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője és közeli hozzátartozója - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - egészségügyi szolgáltatást is nyújtó gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést."

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál, a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

(11) A (10) bekezdés szerinti tevékenységet, az ott meghatározott feltételekkel az intézményvezető más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál is végezheti, ha az általa vezetett intézmény az adott szakmában gyógyító-megelőző tevékenységet nem végez."

94. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az 1/A. melléklet szerinti

a) I-II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap,

b) III-V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult. Az 1. melléklet szerinti illetmény- vagy bértáblákhoz tartozó 1. fizetési fokozatban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt e címen pótszabadság nem illeti meg."

95. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az egészségügyért felelős miniszter az Eütv. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, ellátásszervezési okból egyedi felmentést adhat a (3) bekezdés szerinti legmagasabb illetményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól, azzal, hogy a havi illetmény összege így sem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.

(3b) Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg, annak mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható."

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az egészségügyi szakdolgozó az 1/A. melléklet szerinti illetményre, illetménypótlékra, valamint alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra jogosult."

(3) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján,

b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó besorolását a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége, az általa ellátott szakmai tevékenysége, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell megállapítani."

(4) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerint eggyel magasabb fizetési fokozatba lép,

b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozót a törvényben és a Kormány rendeletében meghatározottak alapján kell besorolni."

(5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét. Ebben az esetben az 1. és 1/A. melléklet szerint irányadó illetménytől eltérő összegű illetmény is megállapítható."

96. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki azt a szervet, amely a 20/A. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására jogosult, valamint rendeletben határozza meg az engedély megadásának feltételeit, ideértve a 20/A. § (2a) bekezdése szerinti ellátási érdek meghatározását is."

97. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti ellátási érdeket a Kormány rendeletében határozza meg."

98. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 20/B. §-sal egészül ki:

"20/B. § (1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 8. § (6) bekezdését, 8. § (8) bekezdés b) pontját, 8. § (10) bekezdés b) pontját, 8. § (15) bekezdését és 1/A. mellékletét első alkalommal a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 4. § (7a) és (7b) bekezdése alapján fennálló összeférhetetlenséget az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője 2024. február 15. napjáig köteles megszüntetni. Ha az intézményvezető e kötelezettségének nem tesz eleget, a vezetői megbízását vissza kell vonni."

99. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a 2. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.

100. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. § (2) bekezdésében az "ide nem értve" szövegrész helyébe a "kivéve" szöveg, a "kötött szerződést" szövegrész helyébe a "kötött szerződést, és az ellátási érdekből a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesített szerződést" szöveg lép.

27. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

101. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzésére irányuló eljárást a TAJ szám kiadásáig felfüggesztheti, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott esetében kizárólag a TAJ számra vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget."

102. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt intézkedés nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott részére a foglalkoztatás megkezdése előtt kérte a TAJ szám kiadását a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól, valamint a TAJ számot az adatképzésről kapott értesítéstől számított nyolc napon belül az adóhatóságnak bejelentette."

28. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény módosítása

103. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az 55. § 2025. január 1-jén lép hatályba."

29. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

104. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény I. Fejezete a következő 7/B. alcímmel egészül ki:

"7/B. Tartozáselengedés az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolásának megkezdése érdekében

9/G. § Az Országgyűlés 2023. december 30-i hatállyal elengedi a 01-09-921266 cégjegyzékszámú OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolásának megkezdése érdekében a 2018-2021. években az XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 28. Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása alcím terhére nyújtott támogatások visszatérítési kötelezettségéből adódó, a központi költségvetéssel szemben fennálló, összesen 274 832 454 forint tőkeösszegű tartozást és annak kamatait."

30. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása

105. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény

a) 244. §-ában a "2024. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2025. január 1-jén" szöveg,

b) 248. § (6) bekezdésében a "2024. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2025. január 1-jén" szöveg

lép.

31. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény módosítása

106. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény II. Fejezete a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

"11/A. A digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedések

15/A. § (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kiállító szerv) kérelemre - díjmentesen - kiállítja a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: korábbi uniós rendelet) szerinti uniós digitális Covid-igazolványt (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány).

(2) A digitális Covid-igazolványt a korábbi uniós rendelet és végrehajtási szabályainak 2023. június 29. napján hatályos rendelkezéseinek megfelelő formátumban és adatokkal kell kiállítani.

15/B. § (1) A digitális Covid-igazolványban szereplő személyes adatok - különösen a Covid-19 betegség tekintetében a birtokosra vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása, SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésből történő felgyógyulása, valamint SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésen való átesettséget igazoló teszteredménye - az egyes országokba történő be- és kiutazáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges időtartamig, valamint a digitális Covid-igazolvány kiállítása céljából kezelhetők.

(2) A digitális Covid-igazolványok kiállítása céljából kezelt személyes adatokat a kiállító szerv a kiállítást követő egy évig kezeli.

(3) A kiállító szervet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 7. pontjában meghatározott adatkezelőnek kell tekinteni.

(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása esetén az oltást végző, a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzésen való átesettség ellenőrzésére irányuló tesztet egészségügyi tevékenysége körében végző szerv vagy személy továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének a korábbi uniós rendelet 2023. június 29. napján hatályos mellékletében meghatározott adatmezők kitöltéséhez szükséges személyes adatokat.

(5) A kiállító szerv az EESZT működtetőjének adatfeldolgozóként történő bevonásával látja el a 15/A. § (1) bekezdése szerinti feladatát.

15/C. § (1) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult - ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére - a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elsődleges információforrásból - a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással - átvenni.

(2) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.

(3) Az Eüsztv. 60. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat

a) az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy

c) tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(4) A kiállító szerv - ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre - jogosult a digitális Covid-igazolványra jogosult (a továbbiakban: érintett) név- és születési idő adatát igényelni - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(5) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ-szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, a kiállító szerv jogosult az érintett TAJ-számát az azt képző szervtől - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - átvenni.

15/D. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kiállító szervet, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait rendeletben határozza meg."

32. Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény módosítása

107. § (1) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az 51. § (2) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba."

(2) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11a) A 188. §, a 195. §, a 200. § és a 203. § 2025. január 1-jén lép hatályba."

33. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

108. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 105. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

a) áthelyezés vagy elbocsátás esete kivételével megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

b) felmentésére nyugdíjjogosultság megszerzésének indokával kerül sor

és legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik, a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalmat részére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni."

109. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

a) 2. § nyitó szövegrésze a "munka során" szövegrész helyett "munka és azt közvetlenül segítő feladatok elvégzése során" szöveggel,

b) 2. § a) pontja az "a munkáltató" szövegrész helyett az "a köz szolgálatára irányuló jogviszony keretében az állam és az állam nevében eljáró munkáltató" szöveggel és az "álló a" szövegrész helyett az "álló, valamint a köznevelési dolgozó a" szöveggel,

c) 73. § (12) bekezdése az "A címmel vezetői megbízási díj jár." szövegrész helyett az "A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár." szöveggel,

d) 102. § (6) bekezdése a "(2) bekezdés" szövegrész helyett a "(2) és (3) bekezdés" szöveggel,

e) 132. § (1) bekezdése a "bekezdésben foglalt" szövegrész helyett a "bekezdésben, valamint a 17. alcímben foglalt" szöveggel

lép hatályba.

34. A digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedésekről szóló 244/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

110. § Hatályát veszti a digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedésekről szóló 244/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet.

35. Záró rendelkezések

111. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. december 30-án lép hatályba.

(2) Az 1-7. alcím, a 23. §, a 25. §, a 13. alcím, az 56. §, az 57. §, a 18. alcím, a 72-86. § a 87. § a)-c) bekezdés, a 88. §, a 24. alcím, a 33. alcím és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 33. §, a 16. alcím, a 19. alcím, a 22. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(4) A 26-29. § 2024. február 15-én lép hatályba.

(5) A 11. alcím 2024. március 1-jén lép hatályba.

(6) Az 55. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

112. § E törvény 2., 3. és 5. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

113. § E törvény 30. alcíme és 107. § (2) bekezdése

a) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

114. § E törvény 8. alcím és 20. alcímének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi XCI. törvényhez

1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "A" munkaköri kategória táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "B" munkaköri kategória táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "C" munkaköri kategória táblázat 2-7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

4. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "D" munkaköri kategória táblázat 2-7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet "E" munkaköri kategória táblázat 2.-7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:2 mezője helyébe a következő mező lép:

7. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:3 mezője helyébe a következő mező lép:

8. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:4 mezője helyébe a következő mező lép:

2. melléklet a 2023. évi XCI. törvényhez

"1/A. melléklet a 2020. évi C. törvényhez

Egészségügyi szakdolgozók, valamint egyes egészségügyben dolgozók bértáblája (Ft/hó, bruttó)

2024. március 1-től

"