T/17563. számú törvényjavaslat indokolással - az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

2017. évi CXXXVI. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés i) pontja.

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

2. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére legalább százmillió forint értékű felelősségbiztosítást kell kötni és azt a közjegyzői működés tartama alatt fenn kell tartani. (3) A felelősségbiztosítást annak kötelező értékéig a közjegyző javára és érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köti meg; a kiegészítő felelősségbiztosítás megkötésére a közjegyző jogosult."

3. §

(1) A Kjtv. 11/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő d) ponttal egészül ki:

(A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők:)

"c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor, valamint

d) bejegyzés a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás)."

(2) A Kjtv. 11/A. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell)

"e) közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a nyilvántartásba vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét."

4. §

A Kjtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés f) pontjában említett gyakorlatnak megfelel a legalább 3 éves

a) bírói, ügyészi, ügyvédi, kamarai jogtanácsosi vagy közjegyzői működés,

b) a jogi szakvizsga megszerzését követően központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat, vagy

c) a jogi szakvizsga megszerzését követően szerzett alkotmánybírói, nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezési vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységből eredő gyakorlat."

5. §

A Kjtv. 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az érintett területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőt - beleegyezésével - a területi kamara illetékességi területén megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) az érintett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) egyidejű megszüntetésével, pályázat kiírása nélkül helyezheti át."

6. §

(1) A Kjtv. 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közjegyzői szolgálat megszűnik:)

"a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha pedig e napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának, b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha pedig e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,"

(napján.)

(2) A Kjtv. 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a közjegyző az állásáról lemondott, közjegyzői működését a felmentéséről szóló határozatban megjelölt napig, ha pedig e napig a felmentéséről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napjáig köteles folytatni."

7. §

A Kjtv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"A közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző"

8. §

A Kjtv. 26. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Közjegyzőjelöltként kérelemre a területi kamara névjegyzékébe a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki:)

"e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt."

9. §

A Kjtv. a következő 27/B. §-sal egészül ki:

"27/B. § Közjegyzői irodai ügyintézőként kérelemre a területi kamara nyilvántartásába a területi kamara elnöksége azt veheti fel, aki

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte,

b) az Európai Unió valamely tagállamának, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, vagy az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy,

c) büntetlen előéletű,

d) igazolja, hogy a kamara területén működő közjegyzővel közjegyzői irodai ügyintézői munkakör betöltésére munkaszerződést kötött, és

e) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal alatt."

10. §

(1) A Kjtv. 29. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni."

(2) A Kjtv. 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt) határozatát kiadmányozni."

(3) A Kjtv. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A titoktartás (9. §) és a kizárás (4. §) szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre is irányadóak azzal, hogy a közjegyzői irodai ügyintéző az ügy elintézéséből akkor is ki van zárva, ha az őt alkalmazó közjegyzővel szemben áll fenn kizárási ok. A közjegyzői irodai ügyintéző kereső foglalkozást - a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - csak a munkáltató előzetes engedélyével végezhet."

11. §

(1) A Kjtv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről, a közjegyzőhelyettesekről és a közjegyzői irodai ügyintézőkről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről."

(2) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,

c) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja,

d) a közjegyzői irodai ügyintéző aláírásmintája."

(3) A Kjtv. 49/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A területi elnökség a közjegyzői irodai ügyintézőt törli a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásából, ha

a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,

b) a 27/B. § b) pontja szerinti feltételnek már nem felel meg,

c) a 29. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg,

d) a területi elnökség megállapítja, hogy a nyilvántartásba való felvétel jogszabályi feltételei már a bejegyzéskor sem álltak fenn,

e) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának."

12. §

A Kjtv. a következő 49/B. §-sal egészül ki:

"49/B. § (1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.

(2) Az igazolvány a közjegyzők, a közjegyzőhelyettesek és a közjegyzőjelöltek nyilvántartásából az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) a területi kamarai tagságot,

c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi idejét,

d) a közjegyző - közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt esetén az alkalmazó közjegyző - külön jogszabályban meghatározott székhelyét.

(3) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara az elnöki tisztség igazolása céljából a területi kamara elnökét, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét arcképes elnöki igazolvánnyal látja el.

(4) Az elnöki igazolvány - az a) pont tekintetében a közjegyzők nyilvántartásából - az alábbi adatokat tartalmazza magyar és angol nyelven:

a) a természetes személyazonosító adatokat,

b) azt, hogy az érintett személy melyik területi kamara, illetve a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,

c) az érintett személy aláírásának képét, valamint

d) az elnöki igazolvány okmányazonosítóját."

13. §

A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet, melynek keretében - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére."

14. §

A Kjtv. 69/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait (ide értve a közjegyzői levéltárba és az elektronikus levéltárba leadott iratokat is), nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet; valamint megismerheti az országos kamara által vezetett nyilvántartások és az országos kamara által működtetett nyilvántartások és elektronikus rendszerek adatait."

15. §

A Kjtv. 111. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a közjegyzői okiratot e törvény rendelkezései szerint a félnek, egyéb érdekeltnek, illetve a segédszemélynek aláírásával vagy kézjegyével kell ellátnia, az elektronikus közjegyzői okiratot e személy a közjegyző jelenlétében

a) legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el,

b) a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy

c) olyan aláírással látja el, amely olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(5) Az elektronikus közjegyzői okiratot a közjegyző a felek általi aláírást követően minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

(6) A (4) bekezdés b) pontjának alkalmazása során az érintett személy kizárólag az országos kamara által a bizalmi szolgáltatótól beszerzett és a közjegyző rendelkezésére bocsátott technikai eszközt használhatja.

(7) Az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papír alapon készíthetők el."

16. §

A Kjtv. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tervezeten eszközölt változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy."

17. §

A Kjtv. 136. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A fél személyazonosságának elektronikus úton történő adatigényléssel való ellenőrzése mellőzhető az (1) bekezdés a) és b), d)-i) pontja szerinti ténytanúsítás esetén, kivéve, ha

a) az (1) bekezdés d) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az okiratot felmutató fél a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,

b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az ülés elnöke az ülés résztvevői személyazonosságának tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak,

c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti ténytanúsítás esetén a kérelmező fél a tanúsítani kért eljáráson jelen lévő valamely személy személyazonosságának tanúsítását kéri, e személy ahhoz hozzájárul, és a személyazonosítás feltételei fennállnak,

d) az (1) bekezdés h) pontja szerinti ténytanúsítás esetén az óvást kérő a személyazonossága tanúsítását kéri, és ennek feltételei fennállnak."

18. §

A Kjtv. 137. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus hiteles kiadmányt és hiteles másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról vagy elektronikus közjegyzői okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt."

19. §

A Kjtv. 139. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának valódisága elektronikus közokirat formájában is tanúsítható az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával. A fél elektronikus aláírásának érvényességéről a közjegyző - bizalmi szolgáltató útján - a tanúsítvány kiadása előtt meggyőződik, ennek tényére a tanúsítványban utalni kell.

(6) A közjegyző az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával tanúsítja a fél olyan aláírásának valódiságát, amely aláírás olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

(7) Ahol jogszabály a fél aláírásának közjegyző általi hitelesítését vagy a fél aláírása valódiságának közjegyző általi tanúsítását említi, ott ezen az (5) vagy (6) bekezdés szerint történő ténytanúsítást is érteni kell. Az ekként hitelesített aláírással ellátott okirat bizonyító ereje megegyezik annak az okiratnak a bizonyító erejével, amelyen a fél aláírását közjegyző hitelesítette."

20. §

A Kjtv. 166/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közjegyző köteles az általa készített papír alapú közjegyzői okirat hiteles kiadmányát, valamint az elektronikus közjegyzői okiratot - a papír alapú és elektronikus záradéki tanúsítvány kivételével -, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a nemperes eljárásban hozott jogerős határozatot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus úton vezetett levéltárában elhelyezni. Az archiválás alkalmával a közjegyző elkészíti a papír alapú közokirat digitalizált másolatát és azt a hivatali elektronikus aláírásával hitelesíti, valamint mind a papír alapú, mind az elektronikus okirat kísérő lapján feltünteti annak jellemző adatait. Az elektronikus levéltárra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg."

21. §

A Kjtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 180. §-sal egészül ki:

"180. § A 17. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül."

22. §

A Kjtv. 183/A. § a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék, valamint a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásának vezetésével, továbbá a közjegyző, közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az elnöki igazolvány kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,

b) a közjegyzőjelöltként és közjegyzőhelyettesként történő névjegyzékbe vétel iránti eljárás, valamint a közjegyzői irodai ügyintézőként történő nyilvántartásba vétel iránti eljárás részletes szabályait,

c) a közjegyzői irodai tagság létesítésének engedélyezése iránti eljárás részletes szabályait."

23. §

A Kjtv.

a) 23. § (3) bekezdésében a "kölcsönös áthelyezése" szövegrész helyébe az "áthelyezése" szöveg,

b) 31/A. § (6) bekezdésében a "közjegyzőjelölt és az egyéb irodai alkalmazott" szövegrész helyébe a "közjegyzőjelölt, a közjegyzői irodai ügyintéző és az egyéb irodai alkalmazott" szöveg,

c) 31/A. § (6) bekezdésében, valamint 49/C. § (2) bekezdés j) pontjában a "közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt" szövegrész helyébe a "közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző" szöveg,

d) 31/A. § (6) bekezdésében a "névjegyzékében a közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet" szövegrész helyébe a "névjegyzékében, illetve a közjegyzői irodai ügyintézők nyilvántartásában a közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzői irodai ügyintézőt" szöveg,

e) 49/C. § (1) bekezdésében a "közjegyzőkről és közjegyzőhelyettesekről" szövegrész helyébe a "közjegyzőkről, közjegyzőhelyettesekről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzői irodai ügyintézőkről" szöveg,

f) 49/C. § (2) bekezdés a) pontjában a "közjegyző és a közjegyzőhelyettes" szövegrész helyébe a "közjegyző, a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt és a közjegyzői irodai ügyintéző" szöveg,

g) 49/C. § (2) bekezdés g) pontjában a "közjegyzőhelyettest" szövegrész helyébe a "közjegyzőhelyettest, közjegyzőjelöltet, közjegyzői irodai ügyintézőt" szöveg,

h) a 183. § b) pontjában a "székhelyét" szöveg helyébe a "székhelyét, valamint hagyatéki ügyekben a közjegyzők illetékességét" szöveg

lép.

3. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása

24. §

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény

a) 24/B. § (2), (3), (10) és (11) bekezdésében, 24/E. § (3) és (4) bekezdésében és 24/F. § (4) bekezdésében a "közokiratba, vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba" szövegrész helyébe a "közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba" szöveg,

b) 24/B. § (8) bekezdésében a "ügyvédi, jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően" szövegrész helyébe az "ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően" szöveg

lép.

4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

25. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (10) bekezdésében és 29/A. § (1) bekezdésében az "ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba" szöveg lép.

5. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

26. §

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. § (5) bekezdésében az "az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos" szövegrész helyébe az "az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

6. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

27. §

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 5. § (4) bekezdésében az "ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba" szöveg lép.

7. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

28. §

Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 5. § (4) bekezdésében az "ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba" szöveg lép.

8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

29. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 11. (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtást kérő közölni köteles a végrehajtási kérelem előterjesztésekor)

"a) az adós nevét (szervezet esetén elnevezését, cég esetén cégnevét) és az azonosításához szükséges adatokat (legalább a születési helyét, idejét és az anyja nevét, illetőleg a szervezet nyilvántartási számát, cég esetén a cégjegyzékszámát), továbbá"

(2) A Vht. 31/E. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) és a végrehajtást elrendelő közjegyző a végrehajtás elrendelése során keletkezett adatokat kezeli. A MOKK az elrendelt végrehajtási ügyre vonatkozó adatokat a számítástechnikai rendszerén keresztül elektronikus úton továbbítja a Kar hivatali szerve részére."

(3) A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt, illetve elrendelésre kerülő végrehajtás foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel szemben kiállított végrehajtható okiratot is."

(4) A Vht. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ingatlan kiürítése iránt az ingatlan értékesítését végző ügygazda végrehajtó intézkedik, ha az értékesített ingatlan a székhelye szerinti megyén kívül található."

(5) A Vht. 34. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a Kar hivatali szerve a 217. § alapján végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtó díj- és költségfelszámítása ellen."

(6) A Vht. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtó a végrehajtható okiratot postán kézbesíti az adósnak.

(2) Ha a végrehajtást kérő kívánja, a végrehajtó a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre."

(7) A Vht. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget -, és abból elsősorban a meg nem fizetett végrehajtási illetéket és az előlegezésre kötelezett szerv által előlegezett költséget kell kielégíteni."

(8) A Vht. 171. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, valamint a Kar hivatali szervének, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről."

(9) A Vht. 250. § (2) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kar jogai és feladatai különösen:)

"7. engedélyezi végrehajtói iroda alapítását, módosítását;"

(10) A Vht. 254/H. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel - a következő ügyekben:)

"b) a végrehajtói iroda alapítási, illetve módosítási engedélyének megadása iránti eljárás,"

(11) A Vht. 269. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nem indítható meg a fegyelmi eljárás, ha

a) a feljelentő a cselekménynek a tudomására jutásától, vagy ha van a fegyelmi felelősséget megalapozó, illetve azt alátámasztó hivatalos irat, annak kézhezvételétől számított 6 hónapon túl tett feljelentést, vagy

b) a cselekmény befejezése óta 5 év eltelt."

(12) A Vht. 271. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kar elnöksége a végrehajtók közül 4 évre az elsőfokú fegyelmi bírósághoz 20, a másodfokú fegyelmi bírósághoz 3 végrehajtót vizsgálóbiztosnak választ meg. A vizsgálóbiztos a feladatát személyesen látja el."

(13) A Vht. 293. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárást felfüggesztheti."

(14) A Vht. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végrehajtó e felszólításnak nem tett eleget, erről a miniszter értesíti az elsőfokú fegyelmi bíróságot. Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával soron kívül határoz a végrehajtó alkalmatlanságáról, illetve érdemtelenségéről, és ha őt alkalmatlanná vagy érdemtelenné nyilvánítja, határozatában a végrehajtó szolgálatának megszűnését mondja ki."

(15) A Vht.

a) 22. § b) pontjában az "ügyvédi fegyelmi hatóságnak" szövegrész helyébe az "ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának" szöveg,

b) 32. § (1) bekezdésében a "Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK)" szövegrész helyébe a "MOKK" szöveg,

c) 171. § (4) bekezdésében a "végrehajtást foganatosító bíróságnál" szövegrész helyébe a "217. § alapján" szöveg,

d) 250/A. § (6) bekezdésében a "kamarát" szövegrész helyébe a "Kart" szöveg,

e) 252. § (1) bekezdésében a "kamara" szövegrész helyébe a "Kar" szöveg

lép.

30. §

Hatályát veszti a Vht.

a) 18. § (3) bekezdésében "az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyben a Kar hivatali szerve," szöveg,

b) 31/A. §-a,

c) 277. § (2) bekezdésében a "jelölt" szöveg.

9. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

31. §

(1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 2. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem vehető fel a Kamarába)

"f) az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő három évig az, akivel szemben jogerősen megállapították, hogy jogosulatlanul folytatott rendszeresen és ellenérték fejében szabadalmi ügyvivői tevékenységet."

(2) A Szüt. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A szabadalmi ügyvivő tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg."

(3) A Szüt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A gazdálkodó szervezetnek - teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyban, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszonyban vagy tagsági jogviszonyban - a 6. § (2) bekezdése szerint foglalkoztatott szabadalmi ügyvivője e jogviszonya alapján, külön meghatalmazás nélkül képviseli iparjogvédelmi ügyekben a gazdálkodó szervezetet.

(2) A gazdálkodó szervezet szabadalmi ügyvivője - ha a gazdálkodó szervezet ebben nem korlátozza - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott keretek között és az azokra meghatározott feltételek szerint ügyfelek képviseletével is foglalkozhat."

32. §

A Szüt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. a következő 14/A-14/B. §-sal egészül ki:

"14. § (1) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen

a) az e törvényben meghatározott kivétellel a munkaviszony, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati, az állami szolgálati, a közalkalmazotti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati jogviszony, továbbá a közjegyzői, bírósági végrehajtói jogállás,

b) a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony,

c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.

(2) A választott közjogi tisztségviselői megbízatás - ideértve a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője vagy tagja, valamint az általa létrehozott bizottság tisztségviselője vagy tagja megbízatását is - a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásával akkor összeférhetetlen, ha a tisztségviselő jogállását szabályozó törvény így rendelkezik.

14/A. § (1) Nem esik a 14. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá

a) az oktatói tevékenység,

b) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

c) a mezőgazdasági őstermelői tevékenység,

d) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony,

e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,

f) a választottbírói tevékenység,

g) a jogi, mérnöki, informatikai vagy más, egészségügyi, természettudományos szakfordítói, tolmácsolási tevékenység,

h) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

i) a választási bizottsági tagság,

j) a belső adatvédelmi felelősi tevékenység,

k) a végelszámolói feladat ellátása,

l) a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása,

m) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagja vagy elnöke feladatának ellátása,

n) az m) pont alá nem eső jogi személy vezető tisztségviselője feladatának ellátása,

o) az ügyvédi, alkalmazott ügyvédi, kamarai jogtanácsosi, ügyvédjelölti, ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadói tevékenység,

p) közvetítői eljárásban vagy büntetőügyekben folytatott közvetítői tevékenység.

(2) A szabadalmi ügyvivő az oktatói és tudományos tevékenységet munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél fennálló hivatásos szolgálati, hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálati viszonyban is elláthatja.

(3) Az e § szerinti tevékenység a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásától minden szempontból elkülönítve, úgy folytatható, hogy az ne veszélyeztesse a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a függetlenségét. Az e § szerinti tevékenységeket a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója nem szabadalmi ügyvivőként, hanem az adott tevékenységre irányadó jogszabályban meghatározott formában folytathatja.

(4) Az (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenység és a szabadalmi ügyvivői tevékenység ugyanazon ügyfél számára nem végezhető, kivéve, ha a megbízott szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság, a megbízás teljesítésében a szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság (1) bekezdés h), m) és n) pontjában meghatározott tevékenységet folytató tagja nem vesz részt, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.

14/B. § (1) Az összeférhetetlenségi ok bekövetkezését meg kell előzni.

(2) Az összeférhetetlenségi okot a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának haladéktalanul, de legkésőbb a bekövetkezésétől számított

a) tizenöt napon belül a Kamarának - a szabadalmi ügyvivői titok megsértése nélkül -be kell jelentenie, valamint

b) harminc napon belül meg kell szüntetnie.

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig szabadalmi ügyvivői tevékenység az ügyfél nyilvánvaló és közvetlen, másképp el nem hárítható károsodástól való megóvása kivételével nem folytatható."

33. §

A Szüt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. "A szabadalmi ügyvivő kötelezettségei" alcíme a következő 15/A-15/D. §-sal egészül ki:

"15. § (1) Szabadalmi ügyvivői titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója köteles a szabadalmi ügyvivői titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.

(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a szabadalmi ügyvivői titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosulttól.

(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.

15/A. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett szabadalmi ügyvivői tevékenység keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott. Ha a szabadalmi ügyvivői titok tárgya másik szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. Az alkalmazott szabadalmi ügyvivőt nem terheli titoktartási kötelezettség munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében a szabadalmi ügyvivői titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.

(2) A szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság titoktartási kötelezettsége az iroda, illetve a társaság tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de szabadalmi ügyvivői iroda vagy szabadalmi ügyvivői társaság megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda, illetve a társaság különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda, illetve a társaság ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.

(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.

(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség az alkalmazott szabadalmi ügyvivőjével szemben, valamint - az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben - az alábbi személyek irányában:

a) a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,

c) azok a szabadalmi ügyvivői megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.

15/B. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség a 15/A. § (3) és (4) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.

(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert szabadalmi ügyvivői titkot kötelesek megtartani.

(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert szabadalmi ügyvivői titkot az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között kezelhetik és használhatják fel.

15/C. § (1) A szabadalmi ügyvivői titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.

(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.

(3) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.

(4) A szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben - az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával - a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.

(5) A szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban a szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.

15/D. § (1) A szabadalmi ügyvivői titoktartásra kötelezett a nála folytatott hatósági ellenőrzés, szemle vagy helyszíni kutatás során nem tárhatja fel a szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó iratokat és adatokat, a szabadalmi ügyvivői titokkal kapcsolatosan tanúvallomásra és adatszolgáltatás teljesítésére nem kötelezhető, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja."

34. §

A Szüt. 16. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő cím és rendelkezés lép, valamint a Szüt. a következő 16/A-16/B. §-sal egészül ki:

"A szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatásának korlátai; az ügyfélképviselet szabályai

16. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli ütközése előrelátható.

(2) A szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt

a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,

b) közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként, bírósági végrehajtóként, végrehajtóhelyettesként, vagy

c) közvetítőként, választottbíróként vagy egyéb vitarendezési minőségben, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött egyezség okiratba foglalását és kapcsolódó eljárásokban való jogi képviseletet.

(3) A szabadalmi ügyvivő nem láthat el képviseletet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amellyel közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, valamint amelynek az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonyban állt, e jogviszonya megszűnését követő két évig.

(4) A szabadalmi ügyvivő nem folytathat olyan szabadalmi ügyvivői tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez - a tájékoztatását követően - hozzájárult.

(5) Korábbi munkáltatójával szemben a szabadalmi ügyvivő akkor folytathat szabadalmi ügyvivői tevékenységet, ha a munkavégzésre irányuló jogviszony legalább három éve megszűnt, és az ügy intézésében nem vett részt. A korábbi munkáltató e korlátozás alól felmentést adhat vagy versenytilalmi megállapodás ettől eltérően rendelkezhet.

(6) Ha két vagy több ügyfél érdekei összeütközésbe kerülnek vagy kerülhetnek, az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a szabadalmi ügyvivőre, ha

a) az ügyfeleknek az üggyel kapcsolatosan vannak azonos érdekeik,

b) az ügyfelek az összeütközés tudatában belegyezésüket adták ahhoz, hogy a szabadalmi ügyvivő a másik ügyfél javára is vállalhassa a szabadalmi ügyvivői tevékenység végzését,

c) a szabadalmi ügyvivői titoktartási kötelezettség megsértésének veszélye nem áll fenn, és

d) a szabadalmi ügyvivő észszerűen feltételezheti, hogy az érdekek összeütközése nem akadályozza meg abban, hogy mindegyik ügyfél érdekeit a lehető legjobban képviselje.

(7) A szabadalmi ügyvivő az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (6) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.

16/A. § (1) Ha a 16. § szerinti valamely korlátozó ok

a) a szabadalmi ügyvivői iroda vagy a szabadalmi ügyvivői társaság valamely tagja, vagy

b) az egyéni szabadalmi ügyvivővel, a szabadalmi ügyvivő irodával vagy a szabadalmi ügyvivői társasággal munkaviszonyban álló, szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató valamely alkalmazott

vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni szabadalmi ügyvivőre, a teljes szabadalmi ügyvivői irodára, illetve a szabadalmi ügyvivői társaságra vonatkozik.

(2) A 16. § (3) bekezdése szerinti korlátozás esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, de e körülmények fennállásáról az ügyfelet és a közhatalmi hatáskört gyakorló szervet haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az egyes megbízásokat különböző szabadalmi ügyvivői tevékenységet folytató természetes személyek közreműködésével látják el, a különböző közreműködők között biztosított a szabadalmi ügyvivői titoktartás, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárult.

16/B. § (1) A szabadalmi ügyvivő nem köteles a megbízást elvállalni; ha a megbízást elhárítja, ezt a megbízóval haladéktalanul közölnie kell.

(2) A szabadalmi ügyvivő a már elfogadott megbízást írásban bármikor felmondhatja, az ügyfél értesítésének napjától számított tizenötödik napra; a szabadalmi ügyvivő a felmondási idő alatt is köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ügyfél jogainak és jogos érdekeinek megóvásához szükségesek.

(3) Az ügyfél a megbízást bármikor korlátozhatja vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) A megbízás - a felmondás esetén kívül - megszűnik a megbízás teljesítésével, valamint az ügyfél halálával, illetve a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.

(5) Az ügyfél halála, illetőleg a megbízó jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul értesíti azokat az általa ismert személyeket, akiknek a megbízással kapcsolatban jogaik vagy kötelezettségeik keletkezhetnek; ezt, valamint a képviseleti megbízás bármelyik fél részéről történt felmondását a szabadalmi ügyvivő haladéktalanul bejelenti annak a bíróságnak vagy egyéb hatóságnak is, amelyik előtt az eljárás folyamatban van."

35. §

(1) A Szüt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Kamara alapszabályában, vagy az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával a szabadalmi ügyvivői hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kamarai közügyektől való eltiltás,

d) szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint

e) kizárás a Kamarából.

(3) A kiszabott pénzbírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A pénzbírságot a Kamara részére kell megfizetni. A pénzbírság felhasználására a Kamara szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(4) A kamarai közügyektől való eltiltás a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított határozott ideig tart, annak legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kamarai közügyektől eltiltás hatálya alatt a fegyelmi vétség elkövetője nem viselhet kamarai tisztséget, szünetel a kamarai tagságból eredő szavazati és választójoga.

(5) A szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás határozott időre szól. Az eltiltás időtartama a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított legalább egy, legfeljebb öt év.

(6) A Kamarából való kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. A kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt szabadalmi ügyvivői tevékenység nem folytatható.

(7) A fegyelmi büntetések egymás mellett is alkalmazhatók. Nem alkalmazható

a) írásbeli megrovás mellett más fegyelmi büntetés, valamint

b) kizárás mellett a kamarai közügyektől való eltiltás vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt foglalkoztatásától való eltiltás.

(8) A fegyelmi vétséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és fegyelmi szabályzat szerint kell elbírálni. Ha a fegyelmi vétség elbírálásakor hatályban lévő jogszabályok, a Kamara alapszabálya, vagy a fegyelmi szabályzat enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, akkor azokat kell alkalmazni."

(2) A Szüt. 23. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"23. § (1) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosító körülményeket, így különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándék vagy gondatlanság fokát, valamint az okozott kárt.

(2) Ha a szabadalmi ügyvivő szándékossága vagy gondatlansága enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem vagy csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás lefolytatása és a fegyelmi büntetés kiszabása mellőzhető, de a szabadalmi ügyvivő a felmerült eljárási költségek viselésére kötelezhető.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a terhére rótt cselekményben vagy mulasztásban szándékosságát vagy gondatlanságát elismerte, és a tárgyalás mellőzéséhez hozzájárult, a fegyelmi tanács [23/B. § (1) bek.] - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - tárgyalás nélkül határozhat."

(3) A Szüt. 23/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el,

a) aki az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő képviselője és volt képviselője, valamint Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;

b) aki a panaszt előterjesztette, valamint annak képviselője és volt képviselője, továbbá Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;

c) a Kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja;

d) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat;

e) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;

f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható."

(4) A Szüt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást a Kamara elnöke indítja meg. Szükség esetén az ügy előzetes kivizsgálására a gyanú tudomására jutásától számított harminc napon belül a fegyelmi bizottság tagjai és póttagjai közül vizsgálóbiztost rendel ki."

(5) A Szüt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét."

(6) A Szüt. 24/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a Kamara elnöke a tudomására jutott tények, illetve a vizsgálóbiztos jelentése alapján úgy ítéli meg, hogy fegyelmi vétség alapos gyanúja áll fenn, a tények tudomásra jutásától, illetve a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a szabadalmi ügyvivő ellen a fegyelmi eljárást határozattal megindítja, egyidejűleg az iratokat megküldi a fegyelmi bizottság elnökének, és a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt és a határozat kivonatának megküldésével a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult. Ügyészi indítványra a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

(2) A Kamara elnöke az eljárás megszüntetése mellett megtagadja a fegyelmi eljárás megindítását, és erről tizenöt napon belül értesíti a panasz előterjesztőjét, valamint az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, ha

a) a panasz nyilvánvalóan alaptalan;

b) fegyelmi vétség alapos gyanúja nem állapítható meg;

c) a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége megszűnt; vagy

d) a panaszba foglalt tények miatt már jogerős fegyelmi határozatot hoztak."

(7) A Szüt. 24/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/B. § (1) A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait. Az ügyben eljáró vizsgálóbiztos nem lehet a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak kézhez vételétől számított tizenöt napon belül - az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő és a panasz előterjesztője egyidejű értesítése mellett - a következő intézkedéseket teheti:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak;

b) határozat hozatalát kezdeményezi tárgyalás mellőzésével [23. § (3) bek.]; vagy

c) kitűzi a tárgyalást.

(3) A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.

(4) Ha a fegyelmi tanács a (3) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat. Ebben az esetben ugyanazon fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben nem kezdeményezhető új fegyelmi eljárás.

(5) Ha az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a tárgyalás mellőzésével hozott, fegyelmi büntetést kiszabó határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kéri, a fegyelmi büntetést kiszabó határozat a hatályát veszti, és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki."

(8) A Szüt. 24/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/C. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivőt, képviselőjét és a vizsgálóbiztost legalább nyolc nappal a tárgyalást megelőzően meg kell idézni. A tárgyalásról a Kamara elnökét értesíteni kell."

(9) A Szüt. 24/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Szüt. 24/D. § -a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A fegyelmi eljárás eredményéről a határozat kivonatának megküldésével értesíteni kell a panasz előterjesztőjét. A határozat kivonata nem tartalmazhat szabadalmi ügyvivői titkot, illetve olyan adatot, amelynek megismerésére a panasz előterjesztője nem jogosult.

(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írják alá."

(10) A Szüt. 24/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/E. § (1) A fegyelmi tanács a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlását felfüggesztheti, ha

a) a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást - hatálya alatt áll, vagy

b) a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.

(2) Ha a fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban a szabadalmi ügyvivői tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(3) A felfüggesztés időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

(4) A fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Az eljárásra a 24/G. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(5) A felfüggesztés tartama alatt az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivővel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével a kamarai tagságból, illetve a kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek."

(11) A Szüt. 24/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/G. § (1) A fegyelmi tanács határozatát az eljárás alá vont szabadalmi ügyvivő a kézbesítéstől számított harminc napon belül közigazgatási perben megtámadhatja."

(12) A Szüt. 24/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/H. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a Kamara elnöke vagy a szabadalmi ügyvivő, a szabadalmi ügyvivő halála esetén a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, illetve nem vett figyelembe, feltéve, hogy az elbírálása, illetve figyelembevétele esetén a fegyelmi határozatra lényeges hatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte."

(13) A Szüt. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fegyelmi tanács az ügy érdemében hozott jogerős határozatának a Kamara honlapján digitális formában történő közzététele iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül intézkedik, kivéve, ha a határozatot közigazgatási perben megtámadták. A közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne akadályozza a megállapított tényállás megismerését."

(14) A Szüt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A fegyelmi tanács

a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás és a szabadalmi ügyvivő jelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően, vagy

b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően

a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.

(2) A fegyelmi tanács a pénzbírság megfizetésére kamarai szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az arra érdemes személy számára egy alkalommal részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye."

36. §

(1) A Szüt. 26. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kamara annak engedélyezi szabadalmi ügyvivőjelölti tevékenység folytatását, aki)

"d) igazolja, hogy szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszony létesítésére előzetes megállapodást kötött olyan munkáltatóval, amely szabadalmi ügyvivőt foglalkoztat."

(2) A Szüt. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szabadalmi ügyvivőjelölt kötelezettségeire és fegyelmi felelősségére a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a fegyelmi vétséget elkövető szabadalmi ügyvivőjelölttel szemben kiszabható fegyelmi büntetések a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) törlés a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből."

(3) A Szüt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kamara a szabadalmi ügyvivők köztestülete. A Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba."

(4) A Szüt. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/A. § A Kamara törvénysértő határozatát - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekben (30. §) hozott határozatok kivételével - a Kamara tagja közigazgatási perben támadhatja meg."

(5) A Szüt. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: 2017. évi ... törvény) 32. §-ával megállapított Szüt. 14. § és 14/A. §-ának hatálybalépésével keletkezett összeférhetetlenségi okot 2018. június 30. napjáig kell megszüntetni.

(2) A 2017. évi ... törvény 34. §-ával által megállapított Szüt. 16. §-át és 16/A. §-át a 2017. december 31. után indult ügyekben és eljárásokban kell alkalmazni.

(3) A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés hatályára a 2017. december 31. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetésekre a Szüt. 25/A. §-a nem alkalmazható."

(6) A Szüt. 4. § (3) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében és 30. § (1) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól" szövegrész helyébe az "az általános közigazgatási rendtartásról" szöveg lép.

37. §

Hatályát veszti a Szüt.

a) 25. § (4) bekezdése,

b) 30. § (10) bekezdése.

10. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

38. §

(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

"o) a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható, ideértve a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesítendő egyéb fizetési kötelezettséget is;"

(2) Az Szja tv. "Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 93. §-sal egészül ki:

"93. § E törvénynek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés o) pontját 2017. október 1-jét követően átvállalt az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételére figyelemmel teljesített egyéb fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell."

(3) Az Szja tv. 3. § 17. pont e) alpontjában az "az ügyvédekről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben" szöveg lép.

11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

39. §

Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pont 3. alpontjában az "ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó " szövegrész.

12. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

40. §

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá ügyvédi tevékenységet nem folytathat."

13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

41. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező."

(2) Az Inytv. 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A kérelem a szerződő felek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, vagy módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.

(3) Az Inytv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, kamarai jogtanácsos, vagy a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve."

(5) Az Inytv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt közokiratba, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba vagy olyan magánokiratba foglalt hozzájárulása alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja."

(6) Az Inytv.

a) 32. § (2) bekezdés d) pontjában az "ügyvéd (jogtanácsos)" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg,

b) 32. § (6) bekezdésében, 37. § (3) bekezdés b) pontjában és 37. § (3b) bekezdésében az "ügyvéd" szövegrészek helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg,

c) 35. § (1) bekezdésében az "a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével" szövegrész helyébe az "a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény eltérően nem rendelkezik," szöveg

lép.

42. §

Hatályát veszti az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdése és 35. § (5) bekezdése.

14. Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény módosítása

43. §

Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében az "a szolgáltatót a jogtanácsosa" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

15. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

44. §

Hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 21. § (1) bekezdés 1. pont h) alpontja.

16. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

45. §

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a közvetítői eljárásban közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő ügyvédként vagy kamarai jogtanácsosként annak ellenjegyzésére sem jogosult."

17. Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény módosítása

46. §

Az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.

(3) Az európai gazdasági egyesülés alapítására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:4-3:15. §-ait és 3:94-3:100. §-ait, szervezetére a Ptk. 3:371-372. §-ait és a 3:373. §-át, a vezető tisztségviselőivel szembeni kizáró okokra és összeférhetetlenségére a Ptk. 3:22. §-ának és 3:115. §. §-ának rendelkezéseit, a tag kizárására vonatkozóan pedig a Ptk. 3:107-108. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó."

47. §

Hatályát veszti az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 35. § (3) bekezdése.

18. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

48. §

(1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és -a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben, egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban és közigazgatási nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), az érdekelt, a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli."

(2) A Jst. 61. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A jogi segítségnyújtó szolgálat által pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda esetében a meghatalmazást a kirendelő végzés pótolja."

(3) A Jst. 61. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda köteles a bíróság idézésének eleget tenni, valamint a képviselt személlyel a kapcsolatot késlekedés nélkül felvenni."

(4) A Jst. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot értesíteni az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (6) bekezdésében foglaltakról, ezek hiányában a bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazza) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról.

(7a) A jogi segítségnyújtó szolgálat a fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd vagy ügyvédi iroda (7) bekezdés szerinti jelzése alapján, indokolt esetben felmentheti a pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát és gondoskodik másik pártfogó ügyvéd kirendeléséről."

(5) A Jst. 65. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő)

"b) irodájának, alirodájának, fiókirodájának címét, telefonszámát,"

(6) A Jst. 66. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel, és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.

(3) Jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban: egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet."

(7) A Jst. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is."

(8) A Jst. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a névjegyzékbe vételtől számított kilencven napon belül szolgáltatási szerződés megkötésére nem kerül sor vagy a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye."

(9) A Jst. 71. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha)

"a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,"

(10) A Jst. 71/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapot. Ha a visszaküldött adatlap valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak beérkezését követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A jogi segítségnyújtó szolgálat a névjegyzékbe vételről a jogi segítőt a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti."

(11) A Jst. 75. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

"e) a szolgáltatási szerződés megkötését kezdeményező adatlapra vonatkozó részletes szabályokat"

(12) A Jst.

a) 3. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontjában az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg,

b) II. és VI. Fejezetének címében a "POLGÁRI" szövegrész helyébe a "POLGÁRI ÉS KÖZIGAZGATÁSI" szöveg,

c) 39. § (2) bekezdésében a "8" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg,

d) 66. § (1) bekezdésében a "kötő" szövegrész helyébe a "kezdeményező adatlapot visszaküldő" szöveg,

e) 68. § (2) bekezdésében a "polgári eljárásban" szövegrész helyébe a "polgári és közigazgatási eljárásban" szöveg,

f) 70. § (1) bekezdés a) pontjában az "az ügyvédekről" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységről" szöveg,

g) 73. § (1) bekezdésében a "polgári" szövegrész helyébe a "polgári, közigazgatási" szöveg

lép.

49. §

Hatályát veszti a Jst.

a) 67. §. (2) bekezdésében a "velük - erre irányuló kérelmükre - a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt" szövegrész,

b) 67. § (4) bekezdése,

c) 68. § (4) és (5) bekezdése,

d) 71. § (3) bekezdés c) pontjában a " vagy jogtanácsos" szövegrész.

19. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

50. §

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (5) bekezdésében, 11. §-ában, 21. § (4) bekezdésében, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 60. § (3) bekezdésében és 62. § (3) bekezdésében az "ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba" szöveg lép.

20. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

51. §

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 19/L. § (4) bekezdésében és a 19/M. § (4) bekezdésében az "ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját" szöveg lép.

21. A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény módosítása

52. §

A lakásszövetkezetekről 2004. évi CXV. törvény 4. § (5) bekezdésében és 47. § (1) és (3) bekezdésében az "ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba" szöveg lép.

22. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény módosítása

53. §

(1) A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A kihirdető jogszabálynak a szerződés kihirdetéséről rendelkező és annak szövegét tartalmazó rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződés Magyarország tekintetében történő hatálybalépésének, a szerződés ideiglenes alkalmazása esetében a Magyarország tekintetében való ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjával.

(4) Ha a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napja a szerződés kihirdetésekor nem ismert, a kihirdető jogszabály a (3) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazásának feltételeire utal azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének, illetve ideiglenes alkalmazása kezdetének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg."

(2) Az Nsztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának Magyarország tekintetében való beálltára vagy ideiglenes alkalmazására a szerződés kihirdetését megelőzően került sor, az adott nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály nem tartalmazza a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazást, illetve az ideiglenes alkalmazás jóváhagyását. Ha a kihirdető jogszabály vagy az azt hatályon kívül helyező jogszabály kihirdetését megelőzően az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség, a nemzetközi jogi kötelezettség keletkezése vagy megszűnése időpontját a jogszabály címe alatt zárójelben fel kell tüntetni."

54. §

Hatályát veszti az Nsztv. 11. § (2) bekezdése.

23. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

55. §

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat,

b) állapítsa meg az e törvény szerinti szolgáltatások engedélyezése iránti eljárás, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait és

c) állapítsa meg az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokat,

b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat és

c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit, valamint az áldozatsegítő szolgálat által készített, az áldozatok jogairól szóló tájékoztató részletes tartalmi követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a bírósági ügyintézők tanúgondozással kapcsolatos feladatait, valamint a tanúgondozás részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy - az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladataira vonatkozó részletes szabályokat."

24. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

56. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 9. § (3) bekezdésében az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos" szöveg,

b) 9. § (1) és (3a) bekezdésében, 15. § (3a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés h) pontjában, 29. § (2) bekezdés i) pontjában, 30. § (5) és (5b) bekezdésében, 31/A. § (1) bekezdésében, 1. számú melléklet II.1. b) pont ba) alpontjában, 1. számú melléklet II.3. c) pont ca) alpontjában, 1. számú melléklet II.9. a) pontjában, 2. számú melléklet I.2. pontjában, 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontjában, 3. számú melléklet II.2. c) pontjában, 3. számú melléklet II.14. b) pontjában, 3. számú melléklet II.16. a) pontjában az "ügyvéd által ellenjegyzett" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett" szöveg,

c) 37. § (2) bekezdésében az "ügyvédi törvényben" szövegrész helyébe az "ügyvédi tevékenységről szóló törvényben" szöveg,

d) 69. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogtanácsosa" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosa" szöveg

lép.

25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

57. §

(1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/B. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek."

(2) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 33. § (3) bekezdésében a "vezető jogtanácsos" szövegrész helyébe a "vezető jogász" szöveg, lép.

26. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény módosítása

58. §

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény 13/A. § (4) bekezdésében az "ügyvéd által ellenjegyzett" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett" szöveg lép.

27. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

59. §

(1 ) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

a) 18/D. § (1) bekezdésében a "Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és" szövegrész helyébe a "Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, továbbá ha törvény vagy" szöveg,

b) 18/E. § (1) bekezdésében az "aláírásuk" szövegrész helyébe az "aláírása" szöveg

lép.

60. §

Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 18/B. § (3)-(5) bekezdése.

28. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

61. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény

a) 56/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "vezető jogtanácsost" szövegrész helyébe a "vezető jogászt" szöveg,

b) 56/B. § (6) bekezdés b) pontjában a "vezető jogtanácsosként" szövegrész helyébe a "vezető jogászként" szöveg,

c) 56/E. §-ában a "vezető jogtanácsos" szövegrész helyébe a "vezető jogász" szöveg

lép.

29. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény módosítása

62. §

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 9. § b) pontjában és 16. § (4) bekezdés d) pontjában az "az ügyvédekről szóló törvény szerinti" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerinti" szöveg lép.

30. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

63. §

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 20. § (2a) bekezdésében az "ügyvéd által ellenjegyzett" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett" szöveg lép.

31. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

64. §

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 10. §-ában a "ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett" szövegrész helyébe a "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett" szöveg lép.

32. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

65. §

(1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 6. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"j) másodlagos öröklési vita:

ja) az öröklésben érdekeltek között a hagyatéki hitelezői igény, a nem természetben kiadni igényelt kötelesrész iránti igény, illetve a kötelmi hagyomány iránti igény jogalapja vagy annak összegszerűsége tárgyában felmerült vita,

jb) a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita."

(2) A Hetv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölést a bizalmi vagyonkezelő a 18/A. § rendelkezései szerint a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadta, a bizalmi vagyonkezelőt a hagyatéki eljárásban örökösként érdekeltnek kell tekinteni."

66. §

A Hetv. II. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § (1) Ha a jegyző vagy a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt létesített, haladéktalanul írásban értesíti a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt és közli vele a végintézkedés rá vonatkozó tartalmát.

(2) A jegyző vagy a közjegyző az (1) bekezdés szerinti értesítésben felhívja a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt, hogy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban az (1) bekezdés szerinti értesítést kiadó jegyzőnek, ha pedig az értesítést a közjegyző adta ki, akkor az értesítést kiadó közjegyzőnek nyilatkozzon arról, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalommal elfogadja-e. A kijelölt bizalmi vagyonkezelő e nyilatkozatának ezen határidő alatt a felhívást kiadó jegyzőhöz, ha a felhívást a közjegyző adta ki, akkor a felhívást kiadó közjegyzőhöz meg kell érkeznie, az elkésve érkezett nyilatkozat hatálytalan. Erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, erre a végintézkedésben kijelölt bizalmi vagyonkezelőt az (1) bekezdés szerinti értesítésben figyelmeztetni kell.

(4) Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést nem fogadja el, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem jön létre. Ha a bizalmi vagyonkezelő úgy nyilatkozik, hogy a kijelölést a végintézkedésben meghatározott tartalomtól eltérően fogadja el, a (2) bekezdés szerinti határidő alatt nyilatkozatot egyáltalán nem tesz vagy a nyilatkozata elkésett, úgy kell tekinteni, hogy a kijelölést nem fogadja el.

(5) A bizalmi vagyonkezelőnek a kijelölés elfogadására vagy el nem fogadására vonatkozó nyilatkozatát a hagyatéki eljárásban sem megváltoztatni, sem visszavonni nem lehet, mind a megváltoztató, mind a visszavonó nyilatkozat hatálytalan.

(6) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a jegyző adta ki, akkor a jegyző, ha a (2) bekezdés szerinti felhívást a közjegyző adta ki, akkor a közjegyző végzéssel állapítja meg. E végzést az öröklésben érdekeltekkel - ha a végzést a jegyző hozta meg, a közjegyzővel is - közölni kell.

(7) A végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét megállapító végzésnek tartalmaznia kell a végintézkedésnek a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszonyra és a bizalmi vagyonkezelővé való kijelölésre vonatkozó rendelkezéseit."

67. §

A Hetv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Leltározni kell a hagyatékban lévő

a) belföldön fekvő ingatlant,

b) belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,

c) lajstromozott vagyontárgyat, valamint

d) az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.

(2) A hagyatékot leltározni kell, ha a jegyző vagy a közjegyző rendelkezésére álló adatok alapján valószínű, hogy a bejelentett hagyatéki tartozások meghaladják a hagyaték értékét.

(3) A hagyatékot leltározni kell az öröklésben érdekelt kérelmére is, továbbá ha más kötelező leltározás alá eső vagyontárgy nincs, a 6. § (1) bekezdés db)-dc) alpontjaiban meghatározott személyek kérelmére leltározni kell a kérelmező hagyatéki eljárásban való érdekeltségét megalapozó vagyontárgyat.

(4) A hagyatékot leltározni kell akkor is, ha az örökösként érdekelt

a) öröklési érdeke veszélyeztetve van és

aa) méhmagzat,

ab) kiskorú,

ac) cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú,

ad) ismeretlen helyen lévő személy,

ae) ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy, vagy

b) csak a Magyar Állam.

(5) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedésével alapítvány létesítését rendelte.

(6) A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökhagyó végintézkedéssel bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapított. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett hagyatékból (a hagyatéknak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapításával érintett részéből, hányadából) a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti vagyontárgyakat meghaladóan, a vagyontárgyakat a hagyatéki leltárban egyedileg csak akkor kell megjelölni, ha azokat maga a végintézkedés egyedileg határozza meg, egyébként azokat elegendő a leltárban körülírással, vagy a vagyontárgyakra, vagyonrészre, vagyoni hányadra jellemző más összefoglaló megnevezéssel (így különösen ingóvagyon, követelések, befektetett eszközök, nyáj, élelmiszeripari gépek) feltüntetni."

68. §

A Hetv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Ha a hagyatéki leltár felvétele során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatékként átadva nincs, e vagyontárgyat ennek a körülménynek a megjelölésével kell felvenni a leltárba, és a hagyatéki leltárt a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőnek kell megküldeni. A hagyatéki leltárnak a (2) bekezdés szerint illetékes közjegyzőhöz történt megküldéséről a jegyző az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának lefolytatására egyébként illetékes közjegyzőt értesíti, közölve azt is, hogy a leltárt melyik közjegyzőnek küldte meg.

(2) Ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is dönteni kell, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni."

69. §

(1) A Hetv. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közjegyző a hagyatéki eljárást a 18/A. § (2) bekezdése szerinti közjegyzői felhívás kibocsátásával egyidejűleg, a 18/A. § (6) bekezdése szerinti, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejöttét vagy létre nem jöttét megállapító közjegyzői végzés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti."

(2) A Hetv. 71. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végintézkedés ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre, a bizalmi vagyonkezelőre, vagy a végintézkedéssel létesített alapítványra való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek, a bizalmi vagyonkezelőnek, a végintézkedéssel létesített alapítványnak ideiglenes hatállyal sem adható át."

70. §

A Hetv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) A hagyatéki eljárás költségét - a közjegyzői munkadíj kivételével - a hagyatéki eljárásban

a) annak kell előlegeznie,

aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte,

ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt), vagy

ac) akinek a cselekménye folytán a fordítás szükségessé vált;

b) az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált;

c) ha a b) pont szerinti személy nem állapítható meg, akkor egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.

(2) Az (1) bekezdés szerint előlegezett összeg hagyatékátadási tehernek minősül.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gondnoki díjazást és a biztosítási intézkedés költségét - ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy nem állapítható meg vagy nem örököl -, akkor egyetemleges kötelezettekként az örökös, a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelő és a végintézkedéssel létesített alapítvány viseli.

(4) A közjegyzői munkadíj megelőlegezése elrendelésének nincs helye; a közjegyzői díjazást egyéb tekintetben

a) annak kell előlegeznie,

aa) aki a költséggel járó intézkedés megtételét kérte, vagy

ab) aki örökösként érdekelt (ha az intézkedés hivatalból történt);

b) az viseli, aki örököl, aki a hagyatékból dologi hagyományosként, halál esetére megajándékozottként, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony szerinti bizalmi vagyonkezelőként, a végintézkedéssel létesített alapítványként részesül; ilyen személy hiányában az egyéb öröklésben érdekeltek, ha egyéb öröklésben érdekeltek sincsenek, akkor az, aki a hagyatéki eljárás megindulását kezdeményezte.

(5) Ha a hagyatéki eljárás költségének előlegezésére, illetve viselésére többen kötelesek, e kötelezettség őket egyetemlegesen terheli."

71. §

(1) A Hetv. 83. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyző a hagyatékot teljes hatállyal adja át, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és)

"a) a hagyatékban örökösként csak egy személy érdekelt, a rendelkezésre álló adatok szerint másnak a hagyatékra öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, közérdekű meghagyás, végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagy a végintézkedéssel létesített alapítvány jogcímén igénye nincs, vagy"

(2) A Hetv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 6. § (1) bekezdés jb) pontja szerinti másodlagos öröklési vita a hagyaték teljes hatályú átadásának nem akadálya."

72. §

(1) A Hetv. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelő csak olyan osztályos egyezséget köthet, amely megfelel a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végintézkedésben meghatározott tartalmának. Az osztályos egyezség szerint a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a bizalmi vagyonkezelőt megillető hagyatékot végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén kell átadni a 6. § (6) bekezdése szerinti bizalmi vagyonkezelőnek."

(2) A Hetv. 94. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, vagy az igénylőnek - az eredetileg a hagyatékhoz tartozónak tekintett - vagyontárgyra vonatkozó igényét elismeri, a közjegyző ezeket a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja, és dönt az egyezség jóváhagyásáról. Ha a közjegyző ezen egyezséget jóváhagyta, a hagyatékot az egyezség szerinti jogcímen szerző félnek adja át, átruházás esetén az átruházó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával.

(3) Ha az örökösként érdekelt a hagyatéki eljárásban az általa öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés jogcímén megszerzett, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy tanyát, az ahhoz tartozó berendezést, felszerelési tárgyakat, állatállományt, munkaeszközöket ajándék jogcímén a Magyar Államnak felajánlja, az ajándékot elfogadottnak kell tekinteni, és a közjegyző a felajánlott vagyontárgyat ajándék jogcímén a Magyar Államnak adja át az ajándékozó örökösként érdekelt jogszerzésének (öröklés, halál esetére szóló ajándékozás, dologi hagyomány, végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelés) megfelelő jogcímen történt közbenső jogszerzése megállapításával."

73. §

A Hetv. 99. §-a a következő (4)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor - az ehhez szükséges mértékben - a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így

a) a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint

b) a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába. A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó vagyontárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan esetén legalább húsznapos, lakóingatlan esetén legalább három hónapos határidőt kell szabni.

(6) A vagyontárggyal rendelkezni jogosult örökösként érdekelt köteles az (5) bekezdés szerinti felhívásnak megfelelően a vagyontárgyat a (4) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a végrendeleti végrehajtónak kiadni, lehetővé tenni a vagyontárgy birtokbavételét és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a végrendeleti végrehajtót a (4) bekezdésben foglaltak teljesítésében akadályozza.

(7) A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a vagyontárgy átruházásának, értékesítésének.

(8) A végrendeleti végrehajtó a hagyatéki tartozásnak (4) bekezdés alapján történt kielégítését, valamint a hagyatéki vagyontárgy e célból történt átruházását, értékesítését követően, késedelem nélkül köteles az örökösként érdekeltekkel elszámolni, a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt hagyatéki vagyontárgyat (annak már megtörtént értékesítése esetén az értékesítésből befolyt és a hagyatéki tartozások kielégítésére fel nem használt ellenértéket) a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult öröklésben érdekeltnek kiadni.

(9) A (4)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha - akár a hagyatéki tartozás kiegyenlítésére jogosítással vagy kötelezéssel együtt, akár enélkül - a végintézkedés arra jogosítja vagy kötelezi a végrendeleti végrehajtót, hogy a hagyatékot vagy annak meghatározott részét, hányadát vagy meghatározott hagyatéki vagyontárgyat értékesítsen és az abból befolyt ellenértéket a végintézkedés rendelkezései szerint az örökösként érdekeltnek adja ki."

74. §

A Hetv. 100. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrendeleti végrehajtóra a törvényben foglalt eltérésekkel a megbízottra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a végrendeleti végrehajtó feladatát, jogait és kötelezettségeit a végintézkedés szabja meg, az örökösként érdekeltek a végrendeleti végrehajtót csak a 99. § (1) bekezdés keretei között, ha a végrendelet a végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit nem határozza meg, akkor a 99. § (2) bekezdés keretei között utasíthatják."

75. §

(1) A Hetv. 101. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnik:)

"a) a végintézkedésben arra meghatározott határidő elteltével, feltétel bekövetkeztével (ideértve a végrendeleti végrehajtói feladat teljesítését is), a végrendeleti végrehajtó megbízatása megszűnésére vonatkozó végintézkedési rendelkezés hiányában a hagyatéki eljárás jogerős befejeződésével,"

(2) A Hetv. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól a hagyatéki eljárásban felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó és a többi öröklésben érdekelt, valamint az személy, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kellene, közösen kérik."

76. §

A Hetv. 110. § (2) bekezdés l) és m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)

"l) a hagyatékátadási terhek és az öröklési illeték kifizetése céljából a hagyatéki vagyontárgy értékesítése, bírósági letétbe helyezett vagy közjegyzői letétbe vett készpénz és vagyontárgy birtokba vételének az ideiglenes hatályú hagyatékátadás esetén a hagyatékból való kifizetése engedélyezése tárgyában hozott,

m) a megismételt hagyatéki eljárás ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzése tárgyában hozott,

n) a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) által házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) által az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén bejelentett igény tárgyában hozott, valamint

o) a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott"

(végzés ellen.)

77. §

A Hetv. VII. Fejezete a következő 118/A. és 118/B. §-sal egészül ki:

"118/A. § (1) A közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az országos kamarának a közjegyzők, valamint a szolgáltatók részére rendelkezésre álló, országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: megkereső rendszer) használatával jár el.

(2) A 118. § (5) bekezdése szerinti, közjegyző általi adatigénylés iránti megkeresés, valamint az arra adott válasz adattartalma a megkereső rendszerbe kerül bevitelre, illetve rögzítésre. A megkereső rendszerben rögzített adatokat - a rendelkezésre álló adatoknak a szolgáltatónál nyilvántartott adatokkal való egyezősége, a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása és a hagyatéki eljárás lefolytatásának gyorsítása érdekében - a közjegyző kezeli. A megkereső rendszerben rögzített, titkosított adatok kezelésére - a titkosítás feloldása nélkül - a megkereső rendszer működtetésével összefüggésben az országos kamara is jogosult.

(3) A megkereső rendszer titkosítással biztosítja, hogy az adott ügyben keletkezett és a megkereső rendszerben kezelt adatokat csak az ismerhesse meg, akinek az eljárás irataiba való betekintést törvény biztosítja. E törvény alkalmazásában titkosítás a közölt információ, adat hozzáférhetetlenné tétele azzal, hogy az csak valamely előre meghatározott vagy meghatározható műszaki megoldás alkalmazásával válik elérhetővé.

(4) A megkereső rendszer a közjegyzők, valamint a szolgáltatók (a továbbiakban együtt: felhasználók) számára fenntartott műveletek elvégzését a felhasználók azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. A megkereső rendszerben a beadványok adatainak rögzítését -azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.

(5) Az országos kamara 30 napig őrzi a megkereső rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített megkereséseket, 10 évig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, valamint a megkeresés adatainak leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adatokat (metaadatok).

(6) A megkeresést annak kézbesítéstől, illetve a kézbesítési vélelem beálltától számított 30 nap elteltével törölni kell. A megkereső rendszer útján előállított elektronikus iratokat archiválni kell, az országos kamara az archivált elektronikus iratokat 10 évig megőrzi.

(7) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy

a) a közjegyző által a szolgáltatók részére kézbesítendő megkeresést a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül, hivatalos elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a meghatározott címzetti kör tagjai részére küldje meg;

b) a szolgáltatók által a közjegyzőnek kézbesítendő iratot a megkereső rendszer felhasználói felületén keresztül minősített elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátva, meghatározott formátumban, a címzett közjegyző részére küldje meg.

(8) A megkereső rendszernek alkalmasnak kell lennie a (7) bekezdés szerint kézbesítendő megkeresés informatikai megfelelőségének ellenőrzésére, és annak során a hibák megjelölésével a kijavításra történő automatizált felszólításra.

118/B. § (1) A megkereső rendszer - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2) A megkereső rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a megkereső rendszer a közjegyzőket elektronikus levélben, az üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó, egyéb felhasználókat pedig a megkereső rendszer igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti.

(3) A törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, a megkereső rendszerben felmerült üzemzavar akadályozta a megkereső rendszer működését.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni a megkereső rendszerben végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek a megkereső rendszer szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák.

(5) A megkereső rendszer használatához szükséges, hogy a felhasználó rendelkezzen a legalább fokozott biztonságú aláírás létrehozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegző-szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal."

78. §

A Hetv. a következő 123. §-sal egészül ki:

"123. § A 118/A. § szerinti megkereső rendszerhez történő csatlakozásig, de legfeljebb 2018. december 31-ig a közjegyző a 118. § (5) bekezdése szerinti adatigénylés iránti megkeresés kézbesítése, a megkeresett szolgáltató pedig a megkeresésre adott válasz közjegyzőnek való megküldése során az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási út alkalmazásával jár el."

79. §

A Hetv.

a) 28. § (1) bekezdés a) pontjában az "országos kamarát" szövegrész helyébe a "Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (a továbbiakban: országos kamara)" szöveg,

b) 28. § (6) bekezdésében a "vagyonrendelőt, további" szövegrész helyébe a "vagyonrendelőt (a vagyonrendelő jogutódát), valamint - ha az ismert, akkor - a további" szöveg,

c) 101. § (5) bekezdésében az "öröklésben érdekeltekkel közölni" szövegrész helyébe az "öröklésben érdekeltekkel és azzal a személlyel, akinek a javára a rendelkezést teljesíteni kell, közölni" szöveg,

d) 118. § (5) bekezdésében az "a pénzforgalmi szolgáltatónál" szövegrész helyébe az "a pénzforgalmi szolgáltatónál, a befektetési szolgáltatónál, az önkéntes kölcsönös nyugdíj, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban együtt: szolgáltató)" szöveg,

e) 118. § (5) bekezdésében az "a pénzforgalmi szolgáltatóktól" szövegrész helyébe az "a szolgáltatóktól" szöveg

lép.

33. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

80. §

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 42. § (2a) bekezdésében és 56. § a) pont ae) alpontjában az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

34. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

81. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Védekezés céljából készült irat esetén az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

35. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása

82. §

(1) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény (a továbbiakban: Bszi.) 166. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni)

"b) a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,"

(2) A Bszi. XII. Fejezete a következő 52/A. alcímmel egészül ki:

"52/A. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása

166/A. § (1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítési fikció beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.

(2) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli."

(3) A Bszi. 172. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"172. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő megjelölésére, valamint

b) a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítésének összegére és megfizetése módjára

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

36. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

83. §

(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a következő 232/L. §-al egészül ki:

"232/L. § A 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül."

(2) A Bjt.

a) 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a "jogtanácsosként" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosként" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés g) pontjában az "ügyvédként" szövegrész helyébe az "ügyvédi tevékenységet gyakorlóként" szöveg

lép.

84. §

Hatályát veszti Bjt. 4. § (2) bekezdés g) pontjában az "ügyvédjelöltként, " szövegrész.

37. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

85. §

(1) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) a következő 165/R. §-sal egészül ki:

"165/R. § A 11. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősül."

(2) Az Üjt.

a) 11. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogtanácsosként" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosként" szöveg,

b) 11. § (4) bekezdés g) pontjában az "ügyvédként, ügyvédjelöltként" szövegrész helyébe az "ügyvédi tevékenységet gyakorlóként" szöveg

lép.

38. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

86. §

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 9. § (1) bekezdésében az "az ügyvédekről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben" szöveg lép.

39. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

87. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a) 3:95. § (2) bekezdésében és 3:102. § (4) bekezdésében a "jogtanácsosa" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosa" szöveg,

b) 3:100. § (1) bekezdésében, 3:101. § (1) bekezdésében és 3:329. § (1) bekezdésében a "jogtanácsosi" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosi" szöveg,

c) 3:331. § (3) bekezdésében a "jogtanácsosa" szövegrészek helyébe a "kamarai jogtanácsosa" szöveg

lép.

40. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

88. §

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 90/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90/C. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) védekezés céljából készült irat védelmére vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A helyszíni kutatás során birtokba vehető az irat az Üttv. 13. § (5) bekezdésében foglalt eseten kívül akkor is, ha

a) arról kutatási másolat készül vagy

b) az eljárási cselekménynél kizárólag olyan érintett volt jelen, aki az iratok védekezés céljából készült iratkénti minősülésére vonatkozó nyilatkozat megtétele körében az ügyfél vagy az érintett ügyvéd képviseletére nem volt jogosult.

(3) Ha a helyszíni kutatást végző személy nem ért egyet az irat védekezés céljából készült iratként való minősítésére vonatkozó nyilatkozattal, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben, az iratot, vagy az azt tartalmazó kutatási másolatot olyan, az Üttv. 13. § (5) bekezdése szerinti tárolóeszközben kell elhelyezni, amelyet az érintett és a helyszíni kutatást végző személy aláírásukkal hitelesítve úgy zár le, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges (a továbbiakban: zárt tárolóeszköz).

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetekben az érintett ügyfelet fel kell hívni arra, hogy - az irat vagy iratrész pontos megjelölésével - nyilatkozzon arról, hogy a birtokba vett iratok között van-e olyan, amelyik védekezés céljából készült iratnak minősül. Az érintett ügyfelet egyidejűleg értesíteni kell arról, hogy az általa ilyen iratnak minősített iratok tekintetében a (7) bekezdés szerinti vizsgálati cselekményre kerül sor. Az értesítésben közölni kell a vizsgálati cselekmény időpontját, várható időtartamát és helyét, és azt az érintett ügyféllel úgy kell közölni, hogy a nyilatkozat megtételére legalább nyolc nap rendelkezésére álljon.

(5) A zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban elhelyezett iratot, illetve a kutatási másolatot megvizsgálni csak azt követően lehet, hogy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére rendelkezésre álló határidő eltelt. Ha az ügyfél a határidőn belül úgy nyilatkozott, hogy a tárolóeszköz védekezés céljából készült iratot tartalmaz, illetve a kutatási másolaton ilyen irat van, akkor a zárt tárolóeszközt csak a (7), illetve (10) bekezdés szerinti vizsgálati cselekmény során lehet felnyitni, és a vizsgálati cselekmény lefolytatását követően a kutatási másolatot ismételten zárt tárolóeszközben kell elhelyezni.

(6) Nem kezelhető védekezés céljából készült iratként az olyan irat, amelyre vonatkozóan az érintett ügyfél az iratnak az MNB általi birtokbavételekor vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételre előírt határidőn belül nem tett ilyen nyilatkozatot. A (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(7) Ha az érintett ügyfél nyilatkozata szerint a birtokba vett iratok között védekezés céljából készült irat is van, az ilyen iratokat az érintett ügyfél jelenlétében - kutatási másolat esetében az adatok szétválasztását lehetővé tevő másolat (a továbbiakban: köztes munkamásolat) használatával - külön kell válogatni, és a védekezés céljából készült iratot az érintett ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolatot kell készíteni, és ezt követően a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha az ügyfél nyilatkozatával ellentétben a helyszíni kutatást végző személy álláspontja szerint az irat nem minősül védekezés céljából készült iratnak, a vitatott iratot, illetve az azt tartalmazó köztes munkamásolatot zárt tárolóeszközben kell elhelyezni. A szabályszerűen értesített érintett ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya.

(8) Az irat minősítése kérdésében indított bírósági nemperes eljárás esetén az MNB kérelméhez az iratot, vagy az azt tartalmazó köztes munkamásolatot tartalmazó zárt tárolóeszközt mellékeli, feltéve, hogy a tárolóeszköz a méreteinél és súlyánál fogva arra alkalmas.

(9) Ha a köztes munkamásolaton szereplő iratok tekintetében, illetve akkor, ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy mely irat, illetve az irat mely része minősül védekezés céljából készült iratnak, a köztes munkamásolatot, illetve az iratot pedig zárt tárolóeszközben - a (8) bekezdésben foglalt korlátozással - az MNB-nek adja ki.

(10) A (9) bekezdés szerint az MNB-nek kiadott zárt tárolóeszközt felnyitni, az abban foglalt adatokat megvizsgálni csak a köztes munkamásolatról védekezés céljából készült iratot nem tartalmazó vizsgálati munkamásolat készítése, illetve az irat védekezés céljából készült iratnak nem minősülő részének megvizsgálása céljából, az érintett ügyfél jelenlétében lehet, és ezt követően az iratot az ügyfélnek ki kell adni, illetve a köztes munkamásolatot a másolatot tartalmazó adathordozó fizikai megsemmisítésével vagy az adatoknak a helyreállításukat lehetetlenné tévő eljárással való törlésével haladéktalanul meg kell semmisíteni. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálati cselekmény foganatosításának nem akadálya."

41. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

89. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében a "jogtanácsos" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

42. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása

90. §

(1) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 9. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy pénzügyi lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést)

"b) ellenjegyző ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, ha a szerződő felek ezzel is meghatalmazták és a felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 32. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellenőrzést követően"

(a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján nyilvántartandó adatokat a 7. § alkalmazásával rögzíti a nyilvántartásban.)

(2) A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény 21. § c) pontjában az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

43. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

91. §

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

a) 226/A. § (3) bekezdésében a "jogtanácsosa" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosa" szöveg, a "jogtanácsosi" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosi" szöveg,

b) 243. § (2) bekezdésében az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

44. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény módosítása

92. §

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 18/A. § (1) bekezdésében az "ügyvéd" szövegrész helyébe az "ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

45. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

93. §

(1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § A vezető jogász ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek."

(2) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény

a) 55. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogtanácsost" szövegrész helyébe a "jogászt" szöveg,

b) 20. alcímének címében a "jogtanácsos" szövegrész helyébe a "jogász" szöveg,

c) 59. § (1) bekezdésében a "vezető jogtanácsosa" szövegrész helyébe a "vezető jogásza" szöveg,

d) 59. § (2) bekezdésében és 132. § (2) bekezdésében a "jogtanácsos" szövegrész helyébe a "jogász" szöveg

lép.

46. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

94. §

Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában a ", valamint - egyéni vállalkozó hitelszerződésével összefüggésben - a vele munkaviszonyban álló jogtanácsos" szövegrész.

47. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

95. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

a) 145. § (7) bekezdésében a "jogtanácsosi" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosi" szöveg,

b) 195. § (7) bekezdésben az "az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében" szöveg

lép.

48. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

96. §

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 1. § 29. pontjában a "jogtanácsos" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsos" szöveg lép.

49. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

97. §

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazságügyi szakértői testület jogi személy, amelyet a bíróság nyilvántartásba vesz. Nem jogi személy az igazságügyi szakértői testület akkor, ha a gazdálkodása a miniszter rendeletében vagy más jogszabályban szabályozott egyéb módon is biztosított."

50. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

98. §

A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 139. § (6) bekezdésében a "jogtanácsosi" szövegrész helyébe a "kamarai jogtanácsosi" szöveg lép.

51. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

99. §

(1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

"b) a kamarai jogtanácsos, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,"

(2) A Pp. 65. § f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A perben meghatalmazottként eljárhat:)

"f az önkormányzati szerv alkalmazottja az önkormányzat vagy önkormányzati szerv feladat-és hatáskörét érintő perekben, továbbá ugyanezen perekben az önkormányzati szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tisztségviselő, ideértve az önkormányzati képviselőt is, ha a per - tárgya alapján - abba a szabályzatban meghatározott ügykörbe tartozik, amelyben a tisztségviselő eljárni jogosult, valamint"

(3) A Pp. 71. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jogról, hogy az fennáll; a nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy az nem áll fenn."

(4) A Pp. 75. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A 72. § (1) bekezdésének alkalmazásában jogi képviselőnek kell tekinteni:)

"b) a kamarai jogtanácsost, az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben,

c) a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bírót és bírósági titkárt,"

(5) A Pp. 259. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha keresetlevéllel indult per esetében a 176. § (1) bekezdés a)-i) pontjában vagy (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamely ok miatt a keresetlevél visszautasításának lenne helye, a 255. § (1) bekezdésében meghatározott per esetében az eljárást hivatalból meg kell szüntetni."

(6) A Pp. 259. §-a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti végzés ellen külön fellebbezésnek van helye."

(7) A Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

"b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és lakóhelyét - ennek hiányában tartózkodási helyét - olvashatóan is fel kell tüntetni,"

(8) A Pp. 325. § (1) bekezdés e) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha)

"e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,"

(9) A Pp. 459. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) A bíróság a házassági bontóperben a perköltség viseléséről a pernyertességtől függetlenül az összes körülmény mérlegelése alapján határoz.

(5) A perben részítélet meghozatalának nincs helye. Az elsőfokú bíróságnak fellebbezéssel meg nem támadott ítélete csak a fellebbezési határidő utolsó napjától számított tizenötödik nap elteltével emelkedik jogerőre."

(10) A Pp. 509. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) E törvény rendelkezéseit a munkaügyi perekben az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a XV. Fejezet rendelkezései vonatkozásában járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni."

(11) A Pp. 515. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"515. § [Intézkedések a keresetlevél alapján]

(1) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását kérelemre, indokolt esetben felfüggesztheti. A kérelem tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(2) A bíróság a megtámadott határozat vagy jognyilatkozat végrehajtását hivatalból is felfüggesztheti, ha a peres jogvitával összefüggésben valamely személy különös méltánylást érdemlő, jogvédelmet megalapozó érdeke ezt indokolja. A felfüggesztő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye."

(12) A Pp. 594. § b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A 325. § rendelkezéseit a külföldön kiállított magánokiratokra is alkalmazni kell azzal, hogy)

"b) a meghatalmazásnak, valamint a peres eljárás céljára kiállított nyilatkozatoknak és az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a szükséghez képest megjelölt egyéb magánokiratoknak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak akkor van a 325. §-ban meghatározott bizonyító ereje, ha azokat a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, hacsak a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérő követelményt nem ír elő."

(13) A Pp. 595. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) A biztosíték adása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés ellen az alperes külön fellebbezéssel élhet."

(14) A Pp. 603. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a közjegyzői iratanyag megérkezését követően a bíróság intézkedik az Fmhtv. szerinti értesítés, felhívás, tájékoztatás és figyelmeztetés felperessel történő közlése iránt, azzal hogy a felhívás teljesítésére harminc napos határidőt kell meghatározni."

(15) A Pp. 606. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A papír alapú kapcsolattartásra történő áttérés engedélyezése esetén erről külön végzést hozni nem kell. Az áttérés iránti kérelem visszautasításáról vagy elutasításról szóló végzést a bíróság a féllel, illetve a jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel papír alapon közli. A végzés ellen papír alapon is előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A papír alapon benyújtott, az (1) bekezdés szerinti beadványt az áttérés iránti kérelem visszautasítása vagy elutasítása esetén is szabályszerűen benyújtott beadványnak kell tekinteni, azt - az ismételten hiányos vagy alaptalan áttérés iránti kérelem előterjesztésének esetét kivéve - elektronikus úton nem kell benyújtani."

(16) A Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

"g) a polgári peres eljárásban kötelezően alkalmazandó nyomtatványokra,"

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

(17) A Pp. 630. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) E törvény rendelkezéseit - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni."

(18) A Pp. 630. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6) E törvény XLVI. Fejezetét a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy

a) a 606. § (2) és (3) bekezdésében rögzített visszautasításon az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást kell érteni,

b) a 614. § (1) bekezdése helyett a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2017. december 31-én hatályos 394/H. § (5) bekezdésének rendelkezése szerint kell eljárni,

c) a 618. § (1) bekezdésében rögzített visszautasításon

ca) a keresetlevél esetében a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását kell érteni,

cb) a bírósági meghagyással szembeni ellentmondás, a fellebbezés, a felülvizsgálati kérelem és a perújítási kérelem esetében az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást kell érteni,

d) a 618. § (2) bekezdésében rögzített keresetet tartalmazó iraton a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2017. december 31-én hatályos 318. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján benyújtandó előkészítő iratot kell érteni,

e) a 619. és 620. §-ban foglaltakra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2017. december 31 -én hatályos rendelkezései szerinti, az iratok megtekintésére és a másolatkészítésre vonatkozó jogosultságok gyakorlása érdekében kerülhet sor."

100. §

A Pp.

a) 67. § (4) bekezdése a "jogtanácsos" szövegrész helyett a "kamarai jogtanácsos" szöveggel,

b) 75. § (3) bekezdése a "jogi előadó" szövegrész helyett az "ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)" szöveggel,

c) 101. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a "befejező" szövegrész helyett a "befejező vagy az eljárás megszűnését megállapító" szöveggel,

d) 102. § (6) bekezdése az "a (3)-(5)"szövegrész helyett az "az (1)-(5)" szöveggel,

e) 104. § (1) bekezdése az "az intézkedéseit" szövegrész helyett a "soron kívül jár el, az intézkedéseit" szöveggel,

f) 114. § (3) bekezdése az "Ügyvédi képviselet" szövegrész helyett az "Ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselet" szöveggel, az "az ügyvédnek" szövegrész helyett az "az ügyvédnek vagy a kamarai jogtanácsosnak" szöveggel,

g) 176. § (1) bekezdés b) pontja a "bíróságot és a választottbíróságot" szövegrész helyett a "bíróságot" szöveggel,

h) 182. § (2) bekezdése a "visszautasító" szövegrész helyett az "e bekezdés, valamint a 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján visszautasító" szöveggel,

i) 249. § (1) bekezdése az "a perfelvételi tárgyaláson" szövegrész helyett a "bármely tárgyaláson" szöveggel,

j) 273. §-a a "teljesíti" szövegrész helyett, a "haladéktalanul teljesíti" szöveggel,

k) 316. § (3) bekezdése az "a jelen" szövegrész helyett a "törvény rendelkezése ellenére vagy a jelen" szöveggel,

l) 355. § (4) bekezdése a "végzés" szövegrész helyett a "kiegészítés iránti kérelem visszautasítása tárgyában hozott végzés" szöveggel,

m) 400. § (1) bekezdése a "393. §-ban" szövegrész helyett a "393-395. §-ban" szöveggel,

n) 547. §-a a "házassági" szövegrészek helyett a "házastársi" szöveggel,

o) 549. § (2) bekezdése a "Ha ezt" szövegrész helyett az "Ennek elmulasztása esetére, vagy ha ezt" szöveggel,

p) 614. § (1) bekezdése a "valamint a 176. § (1) bekezdés k)" szövegrész helyett az "a 176. § (1) bekezdés k) pontjában, valamint a 259. § (1) bekezdés a)" szöveggel,

q) 618. § (1) bekezdés záró szövegrésze a "keresetlevelet" szövegrész helyett a "keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást," szöveggel

lép hatályba.

52. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

101. §

Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény

a) 27. § (1), (3) és (4) bekezdése,

b) 28. § c) pontja,

c) 76. § b) és d) pontja,

d) 219. § (2) bekezdése,

e) 262. § (2) bekezdése,

f) 456. § (19) bekezdése és

g) 457. § 22. pontja.

53. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

102. §

(1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe következő rendelkezés lép és az 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed arra, aki)

"b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja,

c) kamarai jogtanácsos irányításával ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként (a továbbiakban: jogi előadó) ügyvédi tevékenységet gyakorol."

(2) A Pmt. 73. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost - az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat.

(1b) A kamarai jogtanácsost az e törvény szerinti szolgáltatónak minősülő ügyfele számára a szolgáltató e törvény hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzett ügyvédi tevékenysége alapján terhelő kötelezettségeket a kamarai jogtanácsos ügyfele a rá, mint szolgáltatóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti."

(3) A Pmt. 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogi előadó a bejelentést annál a kamarai jogtanácsosnál teszi meg, akinek az irányításával a 73. § (1a) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenységet gyakorol. A kamarai jogtanácsos a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának."

(4) A Pmt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. § (1) Az e törvényben meghatározott felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról, valamint az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a 73. § (1b) bekezdés hatálya alá nem tartozó ügyvédi tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül."

(5) A Pmt.

a) 1. § (1) bekezdés l) pontjában az "ügyvédre" szövegrész helyébe az "ügyvédre, európai közösségi jogászra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra" szöveg,

b) 5. § d) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "a kamarai jogtanácsosokra, valamint" szöveg,

c) 5. § d) pont da) alpontjában az "ügyvédek" szövegrész helyébe az "ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok" szöveg,

d) 5. § d) pont da) alpontjában, 75. § (3) bekezdésében az "ügyvéd" szövegrészek helyébe az "ügyvéd, kamarai jogtanácsos" szöveg,

e) 75. § (5) bekezdésében az "Az ügyvéd" szövegrész helyébe az "Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos" szöveg,

f) 66. § (4) bekezdésében az "ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.)" szövegrész helyébe az "ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.)" szöveg,

g) 19. alcím címében az "ügyvédekre" szövegrész helyébe az "ügyvédekre, a kamarai jogtanácsosokra" szöveg,

h) 73. § (1) bekezdésében az "Üt. 5. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Üttv. 2. § (1) bekezdésében" szöveg,

i) 73. § (3) bekezdésében az "ügyvédet" szövegrész helyébe az "ügyvédet és a kamarai jogtanácsost" szöveg,

j) 74. § (1) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75. § (4) bekezdésében az "az ügyvéd" szövegrészek helyébe az "az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos" szöveg,

k) 75. § (2) bekezdésében az "ügyvédhez" szövegrészek helyébe az "ügyvédhez, a kamarai jogtanácsoshoz" szöveg,

l) 75. § (3) bekezdésében a "73. § (1) és (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "73. § (1)-(2) bekezdésében" szöveg,

m) 76. § (4) bekezdésében az "(1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésben meghatározott szabályzatot" szöveg

lép.

103. §

Hatályát veszti a Pmt. 76. § (2) bekezdése.

54. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

104. §

(1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben."

(2) A Vbt. 62. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az elnökség tagja havi tiszteletdíjra jogosult, amelynek mértékéről és a megfizetésével összefüggésben felmerülő terhek viseléséről az elnökségbe tagot delegáló jogi személyek állapodnak meg."

(3) A Vbt. 66. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"66. § Az 1. § (3) bekezdés, a 8. §, a 41. § és az 56. § rendelkezéseit a 2018. január 1. napját követően megkötött választottbírósági szerződésekre kell alkalmazni."

55. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

105. §

(1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 42. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet."

(2) Az Üttv. 110. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a taggyűlés döntése alapján a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesíti, a kötelezettség teljesítéséért a fegyelmi felelősség

a) a kötelezettség teljesítéséért ténylegesen felelős természetes személyt, vagy

b) ha ez a személy nem állapítható meg, vagy a területi kamara fegyelmi hatásköre nem terjed ki rá, az irodavezető ügyvédet - több irodavezető esetén az irodavezető ügyvédeket közösen - terheli."

(3) Az Üttv. 127. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti."

(4) Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Ha az eljárás alá vont személy)

"b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik."

(5) Az Üttv. 158. § (1) bekezdésének 20. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)

"20. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítéséről, felügyeleti eljárásrendről, kockázatértékelésről és útmutatóról,"

(6) Az Üttv. 186. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A területi kamara az általa felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti felügyeleti kockázatértékelésben meghatározott kockázati csoportokba sorolja. A legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni."

(7) Az Üttv. 208. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás összege)

"a) 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig káreseményenként legalább tízmillió forint,"

(8) Az Üttv. 208. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:

"(34) Ha a 2018. január 1-je előtt indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban alkalmazandó jogszabály jogtanácsos jogi képviseleti jogáról rendelkezik, 2018. január 1-jétől jogi képviselőként - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kamarai jogtanácsos járhat el, és az e jogszabályoknak a jogi előadóra vonatkozó szabályai szerint 2018. január 1-jétől ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó járhat el."

(9) Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

106. §

Az Üttv.

a) 43. § (1) bekezdése, 44. § (4) bekezdése, 158. § (1) bekezdés 28. pontja a "munkáltatójának" szövegrész helyett az "ügyfelének" szöveggel,

b) 44. § (3) bekezdése a "c)-d)" szövegrész helyett a "b)-d)" szöveggel,

c) 66. § (3) bekezdése és 70. § (3) bekezdése "a munkaviszonya keretei között" szövegrész helyett az "a szerv feladat- és hatáskörét érintő ügyben" szöveggel,

d) 73. § (2) bekezdése a "kihirdetetett" szövegrész helyett a "kihirdetett" szöveggel,

e) 113. § (2) bekezdése a "szüneteltetése" szövegrész helyett a "szüneteltetése vagy felfüggesztése" szöveggel,

f) 157. § (1) bekezdés d) pontja a "kamarai jogtanácsos" szövegrész helyett a "kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd" szöveggel

g) 158. § (1) bekezdés 3. pontja a "tevekénységhez" szövegrész helyett a "tevékenységhez" szöveggel,

h) 159. § (4) bekezdés b) pontja a "küldöttgyűlést" szövegrész helyett a "küldöttgyűlésnek" szöveggel,

i) 178. § (4) bekezdése a "megszűnését követő" szövegrész helyett a "megszűnésének napját követő" szöveggel,

j) 186. § (5) bekezdése az "(1) bekezdés szerinti" szövegrész helyett az "(1) és (2) bekezdés szerinti" szöveggel,

k) 209. § a) pontja a "megszerzésétől eltérő" szövegrész helyett a "megszerzése országától eltérő" szöveggel,

l) 209. § b) pontja az "a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony" szövegrész helyett az "az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges" szöveggel

lép hatályba.

107. §

(1) Nem lép hatályba az Üttv. 106. § (4) bekezdés a) pontjában a ", továbbá nem esik a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok alá" szövegrész."

(2) Nem lép hatályba az Üttv.

a) 154. § (3) bekezdése,

b) 159. § (4) bekezdés e) pontja.

56. Záró rendelkezések

108. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-12. §, a 14-98. §, a 102. § és a 103. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

109. §

E törvény

a) 80. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,

b) 83. § és 84. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése,

c) 85. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez

1. Az Üttv. 1. melléklet 48. sora a következő szöveggel lép hatályba:

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) hatálybalépésével összefüggésben módosítja az egyes törvényekben a jogtanácsosok és ügyvédek eljárására vonatkozó, valamint a jogi képviseletre illetve okirati ellenjegyzésre jogosultak körét meghatározó rendelkezéseket. Ennek megfelelően a Javaslat végrehajtja az az indokolt szövegcseréket hajtja végre, ezen felül a felülvizsgálat nyomán egységesíti a szabályozás fogalomhasználatát.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítását indokolja a szabályozás egyes elemeinek az Üttv.-hez való igazítása. Többek között kiegészítésre kerülnek az összeférhetetlenségre, a szabadalmi ügyvivői titokra, valamint a fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok. A módosítás ezen felül az Üttv. mintája alapján bevezeti a szabadalmai ügyvivői tevékenység érdekkonfliktuson alapuló korlátait.

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) módosításai azt a célt szolgálják, hogy a jogi segítőkre és különösen a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédekre (ügyvédi irodákra, európai közösségi jogászokra) vonatkozó rendelkezések ne a Jst.-ben és Üttv.-ben szétaprózva, hanem egységesen az előbbi törvényben szerepeljenek. Ennek megfelelően az Üttv. 27. § (2) bekezdésében csupán az az egy utaló szabály maradt meg a korábbi törvényhez képest, mely szerint a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik.

Az Üttv. 13. §-a általánosan szabályozza hatóság ügyvédi titkot tartalmazó irattal kapcsolatos jogosítványait, valamint a védekezés céljából készült irat védelmét. Az Üttv. meghatározza a védekezés céljából készült irat fogalmát és az irat minősítése kapcsán felmerült vita esetén követendő eljárás menetét. Az ágazati törvényekben csak az ettől eltérő vagy kiegészítő rendelkezések fenntartása indokolt. Ennek érdekében a Javaslat hatályon kívül helyezi a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény vonatkozó rendelkezései, kiegészíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt a védekezés céljából készült irat eltérő szabályaira utaló rendelkezéssel, továbbá módosítja a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény vonatkozó szabályait a szükséges kiegészítő rendelkezések fenntartásával.

A Javaslat egyes érintett törvényekben bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a szervezetek jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos törvényeknek megfelelő követelményeknek köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni. Az Üttv. a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelettel ellentétben nem rendelkezik külön vezető kamarai jogtanácsosi státuszról, a munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó kérdésnek tekinti, hogy az általa foglalkoztatott kamarai jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi előadók feladatainak irányítását ki végezheti, tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a munkáltató mellett az ügyvédi kamara fegyelmi és hatósági jogköre alatt is áll. A Javaslat ezért a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényben és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben elhagyja a vezető jogászra vonatkozó szabályozásból a szervezeten belüli kamarai jogtanácsosi tevékenység irányítására és ellátására vonatkozó rendelkezést.

Szükséges a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviselet ellátására jogosultak körét meghatározó rendelkezéseinek hatálybalépést megelőző módosítása, mely biztosítja, hogy jogi képviselőként 2018. január 1-jétől a kamarai jogtanácsos járhasson el, valamint megteremti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénnyel összhangban a bírósági titkárok jogi képviseleti jogosultságát. Mivel a Pp. képviseletre vonatkozó szabályozása háttérszabályként szolgál többek között a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy az egyes polgári nemperes eljárásokban is, így a legtöbb bírósági eljárást szabályozó törvényben további módosítás nem szükséges. A Pp. módosítása ezen felül kiterjed a külföldön kiállított magánokiratokra vonatkozó rendelkezésének Üttv.-hez igazítására is.

A fentieken túl a Pp. módosítása a kihirdetését követően elfogadott egyéb törvények (bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény) szabályozására tekintettel is szükséges; a Javaslat a törvények közötti összhangot biztosító módosításokat rögzíti. Emellett a módosítás a jogalkalmazók számára az egyértelmű alkalmazhatóságot, illetve a törvény belső összhangját biztosító pontosításokat tartalmaz.

A Javaslat tartalmazza az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény technikai pontosításokat végrehajtó, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény jogharmonizációs célú módosítását is.

A Javaslat a közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében számos ponton a módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.), valamint a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) rendelkezéseit.

Jelentősen emelkedik a közjegyzői kötelező felelősségbiztosítás összege, az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, a digitalizáció térhódítására figyelemmel változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás elektronikus úton való tanúsításának szabályai. Az ügyek elintézésének gördülékenyebbé tétele érdekében kiegészülnek a Kjtv. szabályai a közjegyzői irodai ügyintézőre vonatkozó rendelkezésekkel. Az igazságügyért felelős miniszter jogkörét illetően a Javaslat a közjegyző áthelyezésének új - pályázat kiírását nem igénylő - esetét nevesíti, és pontosítja a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjára vonatkozó szabályokat is.

A Hetv.-t érintő módosítások által a Javaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

Fenti célok megvalósulása érdekében módosul továbbá a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítását teszi szükségessé, hogy az Üttv. hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is szükséges kiterjeszteni a Pmt. hatályát és ezzel párhuzamosan egyes tevékenységeik vonatkozásában az ügyvédi kamara felügyeleti jogkörét is.

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény hatálybalépést megelőző módosítása szükséges, mivel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság új szervezeti szabályok szerinti működőképességének biztosítása érdekében törvényi szinten kell szabályozni azt, hogy a választottbíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Az Üttv. hatálybalépést megelőző módosítása szükséges a törvénynek a Pmt. szabályaival való teljes összhangja megteremtése érdekében. Az egyéb technikai jellegű módosításokat ezen felül a törvény belső koherenciájának javítása indokolja.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényből hatályon kívül helyezésre kerül a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás illetékmentességére vonatkozó szabály, tekintettel arra, hogy a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését követően megszűnnek a bíróságok névjegyzék vezetéssel kapcsolatos feladatai is.

A 2. §-hoz

A Kjtv. hatályos 10. §-a a közjegyző kötelező felelősségbiztosításának összegét ötvenmillió forintban határozza meg. E felelősségbiztosítást a gyakorlatban - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) választmányának felhatalmazása alapján - a közjegyző javára és érdekében a MOKK köti meg. Annak érdekében, hogy az ügyértékek növekedésével párhuzamosan a közjegyző által esetlegesen okozott vagyoni kár vagy személyiségi jogsértéssel okozott hátrány kompenzálására megfelelő mértékű biztosíték álljon rendelkezésre, a MOKK a kötelező felelősségbiztosítás összegének megkétszerezésére tett javaslatot. Ezt a Javaslat akként valósítja meg, hogy a legalább százmillió forint értékű kötelező felelősségbiztosítást a MOKK-nak kell megkötnie.

A 3. §-hoz

A Javaslat hiánypótló jelleggel egészíti ki a Kjtv. rendelkezéseit a közjegyzői irodai ügyintézőre vonatkozó szabályokkal. A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző (a közjegyzői iroda) alkalmazásában álló olyan személy, akinek törvényben meghatározott adatairól a területi közjegyzői kamara elnöksége nyilvántartást vezet. A Javaslat a területi közjegyzői kamara elnökségének e hatáskörét - a Kjtv.-ben szabályozott egyéb személyek névjegyzékének vezetéséhez hasonlóan - kamarai hatósági ügyként definiálja.

A 4. §-hoz

A Kjtv. 17. §-a állapítja meg. A Kjtv. 17. § (1) bekezdés e) pontja szerint közjegyzővé nevezhető ki, aki legalább három éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol. A 17. § (2) bekezdése határozza meg, hogy milyen gyakorlat feleltethető meg a közjegyzőhelyettesi gyakorlatnak. A módosítás a közjegyző helyettesi gyakorlatnak megfeleltethető gyakorlatok körét bővíti hasonlóan a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseihez.

A 5. §-hoz

A Kjtv. alapján a közjegyző áthelyezése más székhelyre - főszabály szerint - a Kjtv. 18. §-ában meghatározott pályázat útján történik. A pályáztatás alóli kivételként fogalmazza meg a Kjtv. 20. § (2) bekezdése azt az esetet, ha az érintett egy vagy több területi kamara elnökségének javaslatára a miniszter a közjegyzőket azok beleegyezésével pályázat kiírása nélkül kölcsönösen áthelyezi.

Az elmúlt években adódott olyan helyzet, amikor a bíróságok illetékességi területének a változása olyan mértékben hatott ki a közjegyzők illetékességére - ezáltal ügyterhükre -, ami adott székhelyen működő közjegyző számára szükségessé tette, hogy a jövőben ugyanazon tárgyi feltételek között (ugyanabban az irodában), de más településekre kiterjedően folytassa a tevékenységét. Ilyen esetben a pályázat ismételt kiírása és a pályáztatási eljárás lefolytatása szükségtelen, hiszen a közjegyző az áthelyezését megelőzően is ellátja a közjegyzői feladatokat, csak a jogszabályi változások teszik szükségessé a működés kereteinek újbóli kijelölését. Ezt a helyzetet az áthelyezésre vonatkozó egyedi jogszabályi felhatalmazás útján kezelte a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet, valamint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 1/2017. (III. 7.) IM rendelet 1. §-a által elvégzett módosítás a Ráckevei Járásbíróság felállítását követően.

Úgyszintén gyakorlati szempontok indokolják a közjegyző áthelyezését akkor, ha az érintett járásbírósági illetékességi területen keletkező ügyek száma alapján a hivatalban lévő közjegyzők száma indokolatlanul sok, és a létszám csökkentésével egyidejűleg válik szükségessé az illetékesség kereteinek jogszabály által történő átalakítása. Ilyen esetben fordulhat elő, hogy valamely körzet feladatait másik közjegyző veszi át, és ez utóbbi álláshelye szűnik meg, ahogy arra a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet és egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2017. (VIII. 11.) IM rendelet 2. §-a által elvégzett módosítás is utal.

Az áthelyezésre lehetőséget biztosító - miniszteri rendeleti szintű - egyedi jogszabályi felhatalmazások helyett biztosít az igazságügyért felelős miniszter számára törvényi lehetőséget a Javaslat arra, hogy az érintett közjegyzőt határozatával áthelyezze, ha megüresedett vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) történik az áthelyezés. Ebben az esetben a miniszter a területi kamara elnökségének a javaslatára, pályázat kiírása nélkül dönt. Ugyanakkor fenti esetekben is csak akkor kerülhet sor a közjegyző áthelyezésére, ha a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet megfelelő módosítása ennek jogszabályi alapját megteremtette, és az áthelyezett közjegyző által addig betöltött székhely (álláshely) az áthelyezéssel egyidejűleg megszüntetésre kerül.

Az 6. §-hoz

A Kjtv. 22. § (1) bekezdése határozza meg a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjait, mely az a) pont értelmében a közjegyző felmentéséről szóló határozat, míg a b) pont alapján a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedésének napja. A közjegyzői szolgálat alóli felmentés kérése esetén a közjegyző a hivatását - a Kjtv. 24. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontjától kezdődően nem gyakorolhatja. Tekintettel arra, hogy a határozat a közléssel emelkedik jogerőre, jelenleg a határozatot a közjegyzőkkel egyeztetett időpontban, személyes kézbesítés útján közlik. A határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül kell a közjegyzőnek a közjegyzői levéltár részére átadni a Kjtv. 24. § (2) bekezdése szerinti iratokat és eszközöket, így ha a kézbesítés postai úton történne, úgy a jogerőre emelkedés napja csak utólag lenne meghatározható, szélsőséges esetben akár a fenti határidő elteltét követően. A határozatok kézbesítésével kapcsolatos problémákat a Javaslat akként küszöböli ki, hogy a közjegyzői szolgálati jogviszony a felmentő, illetve a megszűnést megállapító határozatban megjelölt napon, ha pedig e napig a határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának napján szűnik meg.

A 7.-11. §-okhoz

A Javaslat a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok között rögzíti a nyilvántartásba vétel feltételeit, a nyilvántartásba vett adatok körét, valamint a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó rendelkezéseket. A közjegyzői irodai ügyintéző számára a Javaslat által eszközölt módosítás lehetővé teszi, hogy a közjegyző utasítása és felelőssége mellett a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot szerezzen be (pl. hatósági nyilvántartásokból), illetve kiadmányozza az arra jogosult közjegyző, közjegyzőjelölt vagy közjegyzőhelyettes által hozott határozatokat. Ez utóbbi jogkörrel egészül ki a közjegyzőjelöltre vonatkozó szabály is. Fontos kiemelni, hogy nem valamennyi, a közjegyző alkalmazásában álló ügyintézőt veszi a kamara nyilvántartásba, hanem csak azokat, akiknek a munkaszerződésében a közjegyzői irodai ügyintézői munkakör szerepel, s akik ezáltal jogosulttá válnak a Javaslat által meghatározott feladatok ellátására, valamint hivatali elektronikus aláírás használatára.

A közjegyzői tisztség betöltéséhez támasztott követelményekhez igazodóan a Kjtv. szabályai kiegészülnek a közjegyzőhelyettes - így utaló szabály révén - a közjegyzőjelölt, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző vonatkozásában azzal, hogy névjegyzékbe, nyilvántartásba csak az vehető fel, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt.

A 12. §-hoz

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálybalépésével összefüggésben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által a közjegyző, a közjegyzőhelyettes és a közjegyzőjelölt részére kiállított arcképes igazolvány adattartalmát szabályozó egyes rendelkezések a törvényben kerülnek elhelyezésre

A Kjtv. 38. §-a alapján a területi közjegyzői kamarát, 53. §-ának (2) bekezdése alapján pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba. A közjegyzői kamarák, illetve megválasztott tisztségviselőik semmilyen nyilvántartásban nem szerepelnek, így szükség esetén nehezen igazolható, hogy adott személy az adott közjegyzői kamara elnöke. A Javaslat ezért a közjegyzői kamarák elnökei részére bevezeti az elnöki tisztség igazolására szolgáló elnöki igazolványt. Az igazolvány az elnök természetes személyazonosító adatait, aláírásának képét, valamint azt tartalmazza, hogy az érintett személy melyik közjegyzői kamarának az elnöke. Mivel a közjegyzői kamara elnöke csak közjegyző lehet, akinek természetes személyazonosító adatait mind a területi közjegyzői kamara, mind pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kezelheti [Kjtv. 49/A. § (2) bekezdés a) pont, 49/C. § (1) bekezdés], a javasolt szabályozás adatvédelmi aggályokat nem vet fel.

A 13. és 14. §-okhoz

A Javaslat megteremti annak kereteit, hogy a MOKK olyan egységes ügykezelő alkalmazást fejlesszen ki és vezessen be, amelyben valamennyi közjegyző minden ügyére vonatkozó összes adat tárolásra kerül. Az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtését követően a közjegyzők a nyilvántartásukat nem a saját szerverükön vezetik majd, hanem az adatok egy központi szerverre kerülnek mentésre. Ez a megoldás jelentősen csökkenti egyrészt az egyes közjegyzőknél fellépő információbiztonsági kockázatokat, másrészt az adatvesztés lehetőségét. Az egységes ügykezelő alkalmazás működtetése érdekében a MOKK-ot törvényi szinten kell feljogosítani a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint azok statisztikai célú kezelésére.

Ezzel összefüggésben a Javaslat biztosítja azt is, hogy ha a területi elnökség irodavizsgálatot tart, a közjegyzői nyilvántartások adatainak ellenőrzése érdekében az egységes ügykezelő alkalmazásból tájékozódjon.

A 15. §-hoz

A Kjtv. 111. § -a értelmében közjegyzői okirat az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). A közjegyző által e törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata: közokirat. A Kjtv. lehetőséget biztosít arra is, hogy a közjegyző a közjegyzői okiratot, ennek hiteles kiadmányát és hiteles másolatát - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - elektronikus úton készítse el. A törvényben előírt alakszerűségek megtartásával készített, a közjegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata elektronikus közokirat.

A Kjtv. ugyanakkor nem tartalmaz részletszabályokat az elektronikus úton készített közjegyzői okiratra vonatkozóan. Ezért a Javaslat meghatározza, hogy a felek - illetve az egyéb érdekeltek, segédszemélyek - az elektronikus közjegyzői okiratot aláírhatják legalább minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy hitelesíthetik a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással, vagy elláthatják - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjával összhangban - biometrikus aláírással. Ezt követően a közjegyző az okiratot minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el. A Javaslat a vonatkozó uniós jogi szabályokkal összhangban rögzíti, hogy az öröklési jogi és személyállapoti tárgyú ügyleti okiratok kizárólag papír alapon készíthetők el.

A 16. §-hoz

A közjegyzői okirat felolvasása az okiratkészítés egyik garanciális szabálya annak biztosítására, hogy az okirat valóban az ügyfél jognyilatkozatát tartalmazza. A felolvasás során az ügyfélnek lehetősége nyílik a felmerülő kérdései tisztázására és kiegészítő tájékoztatás kérésére. A Kjtv. 120. § (2) bekezdése értelmében a felolvasás a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli Javaslat felhasználásával készített közjegyzői okirat esetén akkor mellőzhető, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek, vagy a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással érintett hitelszerződést (jelzáloghitel szerződést) kötő felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. Tekintettel arra, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 1/A. §-a alapján 2009. július 1-jétől a rendelet szerinti állami támogatás nem nyújtható, e hitelszerződések tekintetében a kivételszabály fenntartása okafogyottá vált.

A 17. §-hoz

A Kjtv. 1. § -ának (2) bekezdése a közjegyző tevékenységét úgy határozza meg, hogy a közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki. A Kjtv. 111. §-a alapján közjegyzői okirat - azaz közokirat - az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat. Célja szerint az ügyleti okirat a felek akaratnyilvánításának, a ténytanúsító okirat pedig a közjegyző jelenlétében lezajlott jogilag jelentős tényeknek az okiratba foglalása. A közjegyzői tanúsítvány esetén a közjegyző rögzíti a jelenlétében lezajlott tényeket, a tanúsítványok célja a közhiteles személy közreműködésével egy adott esemény vagy egy adott tény megörökítése, azaz nem az ügyfelek akaratának tükrözése. A törvény szerint ezért az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban pedig a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában.

A Kjtv. 122. §-a valamennyi közjegyzői okirat előkészítésére irányadó közös szabályként írja elő, hogy ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól saját kezű aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból, vagy a közjegyző által személyesen ismert vagy személyazonosságát az említett módon igazoló két azonossági tanú közreműködésével köteles meggyőződni. A közjegyző a fél személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az igazolványa nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének ellenőrzése céljából megkeresi az illetékes hatóságot. Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg.

Fenti rendelkezéseket a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény illesztette be a Kjtv.-be annak érdekében, hogy - elsősorban az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozása miatt - a jogi szabályozás fokozottabban garantálja a jogügyletek biztonságát. A közjegyző a gyakorlatban a nyilatkozatot tevő fél személyazonosságáról a fél által a rendelkezésére bocsátott, aláírással és fényképpel ellátott hivatalos igazolványból győződik meg. A személyazonosság megállapítása az okirat bizonyító erejének feltétele. A Belügyminisztérium nyilvántartásaihoz való csatlakozással lehetőség van a személyazonosításra szolgáló adatok összevetésére, a személyazonosításra szolgáló igazolványok jogos felhasználásának ellenőrzésére, ezáltal elkerülhető az elvesztett, ellopott, megsemmisült, láthatóan hamisított, illetve a nyilvántartásban nem szereplő igazolványok adatigazolásra történő felhasználása.

Egyes ténytanúsító okiratok esetén ugyanakkor - jognyilatkozat tétele hiányában -szükségtelennek mutatkozik a személyazonosság ellenőrzésének fenti módon történő kötelezővé tétele. Ezért a Javaslat a fél személyazonosságának elektronikus úton történő adatigényléssel való ellenőrzése alól kivételeket állapít meg azáltal, hogy ezt meghatározott esetekben mellőzhetővé teszi, kivéve, ha a fél a személyazonossága tanúsítását kéri.

A 18. §-hoz

A Javaslat pontosítja a Kjtv. 137. § (4) bekezdésének jelenleg félreérthetően megfogalmazott szövegét, egyértelművé téve, hogy az olyan elektronikus hiteles kiadmányt és hiteles másolatot nem kell hitelesítési záradékkal ellátni, amely sérülésmentes papíralapú okiratról vagy pedig elektronikus közjegyzői okiratról készült, és tartalmazza a teljes okiratot, valamint a közjegyző minősített elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.

A 19. §-hoz

A Kjtv. 136. § (1) bekezdés c) pontja alapján a közjegyző tanúsítványt állít ki az aláírás és kézjegy valódiságáról. A gyakorlatban egyre gyakrabban jelentkező igény - így különösen a közbeszerzési eljárásban benyújtandó, közjegyző által hitelesített dokumentumok esetén - az elektronikus aláírás elektronikus úton való tanúsítása. Ennek törvényi lehetőségét a Javaslat azáltal biztosítja, hogy a Kjtv. 139. §-át kiegészíti arra vonatkozó utalással, hogy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontja szerinti biometrikus aláírás elektronikus közokirat formájában, záradéki tanúsítvánnyal is tanúsítható, illetve meghatározza ennek módját. Garanciális jellegű szabály, hogy amennyiben a közjegyző legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás valódiságát tanúsítja, a tanúsítvány kiadása előtt meg kell győződnie az elektronikus aláírás érvényességéről, és erre a tanúsítványban is utalnia kell.

A 20. §-hoz

Az elektronikus közjegyzői okiratok várható elterjedésére figyelemmel a Javaslat pontosítja a Kjtv.-nek a közjegyzői okiratok és nemperes eljárásban hozott jogerős határozatok archiválására vonatkozó szabályait. Archiválásra digitalizált okirat kerül, azonban az elektronikus közjegyzői okirat már eleve digitális okirat, így arról nem kell elektronikus hiteles kiadmányt készíteni. Erre tekintettel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az archiválás alkalmával a papír alapú közjegyzői okiratról kell digitális másolatot készíteni, s ezt az elektronikus hiteles kiadmányt kell elhelyezni az archívumban. Elektronikus közjegyzői okirat esetén pedig a közjegyző magát az elektronikus közjegyzői okiratot helyezi el az archívumban. A Javaslat a Kjtv. 166/A. § (1) bekezdését a tekintetben is pontosítja, hogy az archiválási kötelezettség alól nem csupán a papír alapú, hanem az elektronikus záradéki tanúsítványokat is kiveszi.

A 21. §-hoz

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény (a továbbiakban: 2017. évi L. törvény) által megállapított felhatalmazó rendelkezéseknek az elnöki igazolványra, valamint a közjegyzői irodai ügyintéző nyilvántartására vonatkozó utalással történő kiegészítése érdekében a Javaslat ismételten megállapítja a 183/A. § a)-c) pontjait.

A 22. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés azt szolgálja, hogy a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként igazolható gyakorlati idő szempontjából a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként folytatott joggyakorlat a kamarai jogtanácsosi joggyakorlattal azonosan minősüljön.

A 23. §-hoz

Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében a módosítás az ügyvédi mellett a kamarai jogtanácsosi működés idejét tekinti a közjegyzői kinevezés szempontjából közjegyzőhelyettesi gyakorlatként elismerhető szakmai gyakorlatnak. A szövegcserék ezen túl a Javaslat - illetve a T/17267. számú törvényjavaslat - által eszközölt módosításokhoz igazodó technikai rendelkezéseket tartalmaznak.

A 24. §-hoz

Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében a módosítás az ügyvédi mellett a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogát biztosítja.

A 25. §-hoz

Az Üttv. hatálybalépést követően okirati ellenjegyzésre a kamarai jogtanácsos lesz jogosult, így a módosítás az indokolt szövegcseréket hajtja végre.

A 26. §-hoz

A módosítás a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi ellenjegyzést az Üttv. szabályainak megfelelően kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésre cseréli.

A 27. §-hoz

A módosítás célja a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása.

A 28. §-hoz

Szövegcserés módosítás a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása érdekében.

A 29. és 30. §-okhoz

A Javaslat pontosítja a megjelölést, mert szükséges olyan szervezetek esetén is adatokat közölni a végrehajtási eljárás elrendelésekor, mely szervezetek a cégnyilvántartásban nem szerepelnek. A végrehajtási eljárás megindításához és annak eredményes folytatásához elengedhetetlenül szükséges az adósra vonatkozó adatok megjelölése a végrehajtható okiraton.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 2017. június 23-tól hatályos 32. § (1) bekezdése szerint a közjegyző a végrehajtható okirat - a Vht. 10. § b) pontjában említett végrehajtható okirat esetén kizárólag a végrehajtási záradék - másolatát a MOKK számítástechnikai rendszerén keresztül küldi meg elektronikus úton a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szervének. Az ügyelosztás szabályaira figyelemmel a Kar hivatali szerve tájékoztatása alapján a közjegyző a végrehajtható okiratot közvetlenül megküldi az adós lakóhelye, illetőleg székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. Annak érdekében, hogy a MOKK a hivatkozott - és már működő - számítástechnikai rendszert aggálytalanul tudja működtetni, a Javaslat a Vht.-t kiegészíti olyan szabályokkal, amelyek felhatalmazzák a MOKK-ot a közjegyző által lefolytatott végrehajtási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, valamint azoknak a számítástechnikai rendszeren keresztül a Kar hivatali szerve felé való továbbítására.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtást kérő kérheti az egyetemlegesen felelős adóstársakkal, illetve a zálogkötelezettel és a kezessel szemben elrendelésre kerülő végrehajtási eljárások egy végrehajtóhoz kerülését akkor is, ha azok egyidejűleg kerülnek elrendelésre. A hatályos megfogalmazás gyakorlati problémákat vet fel amiatt, hogy múlt időben jelöli meg az elrendelést, így az egyidejűleg elrendelésre kerülő okiratok esetén nem értelmezhető a már elrendelt végrehajtás megjelölés. Ebből következően a végrehajtást kérők sokszor nem jelzik elrendeléskor, hogy egy végrehajtóhoz kerüljenek az egyetemleges ügyek.

Az egyetemlegesen felelő adósokkal szemben folytatott végrehajtási eljárások lefolytatását jelentősen egyszerűsíti, ha azok egy végrehajtó előtt vannak folyamatban.

Az ingatlant elárverező, és a sikeres árverés alapján jutalékban is részesülő végrehajtó motiváltabb az eljárás végigvitelében, mint az a végrehajtó, akit a más végrehajtó által sikeresen lefolytatott ingatlan-végrehajtást követően "csak" az ingatlan kiürítése iránt keresnek meg, ezért a törvény - a 232. § (5) bekezdésben foglalt azon szabállyal is összhangban, amely szerint a végrehajtó az illetékességi területén indult ügyben az ingatlanvégrehajtást az ország egész területén foganatosítja - egyértelművé teszi, hogy az elárverezett ingatlant akkor is az árverező végrehajtónak kell kiüríteni, ha az a székhelye szerinti megyén kívül van. A végrehajtói díjszabást meghatározó igazságügyi miniszteri rendelet megfelelő módosításával azt is biztosítani kell, hogy az adós terhei ne növekedjenek, azaz hogy az ügygazda végrehajtó ne számíthasson fel magasabb költséget az ingatlan kiürítéséért annál a költségnél, amelynek felszámítására a hatályos szabályok alapján a megkeresett végrehajtó lenne jogosult.

A Javaslat törvényi szintre emeli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986 (VI.26.) IM rendeletbe foglalt szabályt, amely a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak jogorvoslati jogot biztosít a bírósági végrehajtó költségfelszámítása ellen. Amennyiben ugyanis valamely költségkedvezmény folytán a végrehajtást kérő mentesül a végrehajtó - a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI.10.) IM rendelet szerint felszámítható - költségének az előlegezése alól, úgy a költséget a végrehajtható okirat alapján a Kar hivatali szerve fizeti ki a végrehajtónak.

A törvény a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. Mivel az eredményes végrehajtás érdekében indokolt lehet, hogy a végrehajtó az adós előzetes értesítése nélkül jelenjen meg annak lakásán, és a helyszínen adja át neki a végrehatható okiratot, a törvény a továbbiakban is biztosítja a választási lehetőséget a végrehajtást kérő számára, aki ha jelentőséget tulajdonít annak, hogy a végrehajtási eljárásról az adós miként értesül, a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi személyes átadást is kérhet.

A Javaslat a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI.26) IM rendeletbe foglalt rendelkezés átemelésével egységessé teszi a végrehajtási költségekre irányadó, a kielégítési elsőbbséget rögzítő szabályozást. E szerint a kielégítésnél a végrehajtási költségeken belül elsőbbséget élvez a meg nem fizetett illeték és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által a fél helyett előlegezett végrehajtási költség.

A Javaslat előírja, hogy a végrehajtó a felosztási terv egy példányát megküldi a Kar hivatali szervének is. Jelenleg sajnos nem jut a Kar hivatali szervének tudomására, hogy a végrehajtó a felosztási terv összeállításakor a jogszabályi kötelezettségeinek megfelelően rendelkezik-e az általános költségátalány megfelelő elszámolásáról. A végrehajtó irodák ellenőrzése során utólag ellenőrzi a Kar hivatali szerve, hogy a végrehajtó megfelelően járt-e el. A módosítással megelőzhető az esetleges tévedés, elírás, mivel a Kar hivatali szerve a felosztási terv kiállításakor tudomást szerez az általános költségátalány jogszabályban foglalt felszámításáról és elszámolásáról.

A Javaslat pontosító jellegű és egyértelművé teszi, hogy a Kar hivatali szervének nem csupán azt kell engedélyeznie, hogy a végrehajtói iroda megalapulhat, hanem azt is, hogy módosulhat. Ha a Kar hivatali szerve nem tud a végrehajtói iroda módosításáról, akkor nem rendelkezik naprakész információkkal a végrehajtói irodákat illetően, amely a napi tevékenységéhez elkerülhetetlen. Továbbá az illetékes cégbíróságok jellemzően megkeresik a Kar hivatali szervét, hogy adjanak hozzájáruló nyilatkozatot az iroda kapcsán történő módosításokhoz.

A Javaslat célja, hogy a rendelkezés egyértelmű legyen a tekintetben, hogy a fegyelmi vétség elévülésének mi a kezdő időpontja. Szükséges rendezni azt is, hogy a fegyelmi felelősséget megalapozó tényekről történő tudomásszerzésnek mi tekintendő, illetve a fegyelmi felelősséget megalapozó és alátámasztó hivatalos irat kézhezvétele is lényeges mozzanata a fegyelmi feljelentést megalapozó körülményeknek, hiszen a Kar hivatali szerve tudomására jutásának az ellenőrzésről készült hivatalos jegyzőkönyv vagy más hivatalos irat tekintendő.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a megválasztott vizsgálóbiztos, mint önálló bírósági végrehajtó látja el a feladatát, nem pedig úgy, mint végrehajtói iroda. Tehát a végrehajtói iroda alkalmazottai nem vehetnek részt a vizsgálóbiztos feladatai ellátásában.

A módosítás lehetőségként biztosítja a fegyelmi bíróság számára a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás befejezéséig. Nem minden esetben függ a fegyelmi eljárás lefolytathatósága és a fegyelmi felelősség megállapíthatósága a büntetőeljárás befejezésétől. Előfordul olyan eset is, mikor a büntetőeljárás kezdeményezése egészen eltérő okból történik, mint a fegyelmi eljárás kezdeményezése, és nincs a kettő között összefüggés e tekintetben. Ezzel a fegyelmi eljárások elhúzódása megelőzhető.

Amennyiben a végrehajtó alkalmatlan vagy érdemtelen a feladata ellátására, indokolt a fegyelmi bíróság soron kívüli eljárása és döntésének meghozatala, hiszen a végrehajtói iroda ellátatlansága, vagy nem megfelelő ellátása súlyos károkat okozhat az érintetteknél. A Kar hivatalvezetője pedig a fegyelmi bíróság döntésének meghozatalát követően tud gondoskodni az iroda ellátottsága iránt, vagyis az állandó helyettes kirendeléséről.

A szövegcserés módosítás az Üttv. fogalomhasználatának megfelelően a végrehajtható határozatok között az ügyvédi kamara fegyelmi tanácsának pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatára utal, ezen felül technikai pontosítást tartalmaz.

Indokolatlan a rendelkezésben a Kar hivatali szervét a felsorolásban hagyni, figyelemmel arra, hogy a végrehajtható okiratokat a Kar már elektronikus úton kapja meg, figyelemmel arra, hogy a Vht. 32. § (1) bekezdése alapján a bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okirat másolatát elektronikus úton küldi meg a Kar hivatali szervének.

A módosítás ezen felül szükségtelen rendelkezés hatályon kívül helyezésére irányul, mivel a 253/E §-a alapján a Kar hivatali szerve közhiteles nyilvántartást köteles vezetni a végrehajtható okiratok adatai alapján és a közhiteles nyilvántartás magában foglalja a 31/A. § szerinti nyilvántartás adattartalmát is.

A 31. §-hoz

A szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében indokolt a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró okok esetkörét bővíteni az Üttv. -ben foglalt, az ügyvédi tevékenységet kizáró okhoz [Üttv. 22. § (2) bekezdés] hasonló szabállyal.

A módosítás kiterjed, annak a kérdésnek a jogszabályi rendezésére, hogy a szabadalmi ügyvivő tevékenyégét csak az ügyvivői eskü letételét követően kezdhesse meg. A jelenleg hatályos szöveg kizárólag a nem magyar állampolgár ügyvivők esetében tartalmaz ennek megfelelő rendelkezést [Szüt. 3. § (3) bek.], ennek kiterjesztése indokolt valamennyi szabadalmi ügyvivőre nézve. A módosítással megegyező szabályozást tartalmaz az Üttv. is, amelynek 7. § (2) bekezdése értelmében az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz. Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg.

A kiegészítés az Üttv. 22. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő rendelkezést veszi át, miszerint kamarai tagsága megszűnik annak, aki az életmódja vagy magatartása miatt a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen.

Indokolt továbbá a Szüt. 12. § (1) bekezdésében foglalt felsorolás kiegészítése azzal, hogy a gazdálkodó szervezet milyen jogviszonyban foglalkoztathat szabadalmi ügyvivőt, aki a gazdálkodó szervezet képviseletében iparjogvédelmi ügyekben külön meghatalmazás nélkül eljárhat. A kiegészített felsorolás így megfelel a Szüt. új 14./A. § (1) bekezdés p) pontjában foglalt, szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhető tevékenységeknek, amely leképezi az Üttv. vonatkozó szabályait [vö. Üttv. 27. § (1) bekezdés c) pontja és 23. § (1) bekezdés a) pontja].

A 32. §-hoz

A módosítás az Üttv. új összeférhetetlenségi szabályainak leképezése a Szüt.-ben. Mivel a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek is az egyik fő alkotóeleme az ügyfélképviselet, az ügyvédi tevékenység korlátaihoz hasonlóan az érdekkonfliktusra vonatkozó új szabályok beépítése is indokolt. A hatályos szabályok logikáját követve az ügyvivők által gyakorolható tevékenységek között [14/A. § (1) bek.] szerepeltetni szükséges a kamarai jogtanácsos, a kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó és az alkalmazott jogász (az ügyvédi kamarába belépni nem szándékozó jogi munkát végző alkalmazott) tevékenységét.

A 33. §-hoz

Indokolt a Szüt. titoktartásra vonatkozó rendelkezéseit (15. §) is felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve az Üttv. új szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az ügyvivői titok megismerésének (a titkot tartalmazó iratokba való betekintés) szabályait. A védekezés céljából készült irat védelmének speciális, Üttv. szerinti szabályainak átvétele nem indokolt, figyelemmel a szabadalmi ügyvivői tevékenység körére.

A titoktartási kötelezettség minden olyan tényre, információra kiterjed, melyről a szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivői tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség nem terheli a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlóját, ha a törvény e kötelezettsége alól mentesíti. E körben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója ellen indult büntetőeljárás (ld. a 15/C. § (3) bekezdését) mellett indokolt a 15/C. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megkülönböztetni a szabadalmi ügyvivői titok megtartására kötelezett ellen a szabadalmi ügyvivői titokról rendelkezni jogosult kérelmére vagy kezdeményezésére indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásokat. Ezen eljárásokban a szabadalmi ügyvivői titok megtartására kötelezett a védekezéséhez szükséges mértékben a szabadalmi ügyvivői titkot feltárhatja.

A módosítás kiterjeszti továbbá a titoktartási kötelezettséget az szabadalmi ügyvivői titkot tartalmazó adathordozóra is (a hatályos szabályozás csak a szabadalmi ügyvivő titkot tartalmazó irataira vonatkozik). A módosítás nyomán továbbá a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától.

Az új szabályok az Üttv. vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő leképezésével, az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok megismerésére vonatkozó szabályozás (anyagi és eljárási rendelkezések) pontosításával hozzájárulnak a kiszámíthatósághoz és végső soron a jogbiztonsághoz.

A 34. §-hoz

Mivel a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek is az egyik fő eleme az ügyfélképviselet, az ügyvédi tevékenység korlátainak [Üttv. 20. §] mintájára az érdekkonfliktusra vonatkozó új szabályok beépítése is indokolt.

A 35. §-hoz

A Szüt. fegyelmi eljárási szabályai, valamint az alkalmazható szankciók a hatályos Üttv. mintájára kerültek kialakításra, ezért indokolt az új Üttv.-ben szereplő, a fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályok és a differenciált szankciórendszer megfelelő beépítése is a Szüt.-be. A differenciált szankciórendszer kialakításával egy időben szükséges azok részletes szabályainak meghatározása a jogbiztonság érdekében. A Szüt.-nek a fegyelmi felelősség megállapítására vonatkozó részletes szabályai több helyen nem tartalmaztak eddig határidőket, amelyek viszont megjelennek az Üttv.-ben. Ennek megfelelően Szüt. fegyelmi felelősségre vonatkozó szabályai is kiegészülnek határidőkkel, amely növeli a kiszámíthatóságot és ezáltal a jogbiztonságot.

Az Üttv. mintájára továbbá a jövőben a Kamara fegyelmi tanácsának tagjaként a Kamara elnökén kívül a Kamara alelnöke, valamint elnökségi tagja sem járhat el.

Változnak a szabadalmi ügyvivői tevékenység fegyelmi tanács általi felfüggesztésének szabályai is az Üttv. mintájára, valamint a Szüt.-ben is bevezetésre kerül az Üttv. 130. § (2) bekezdésében foglalt kötelező felfüggesztési eset. A felfüggesztés időtartama az eddigi három hónapról hat hónapra változik, amely legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. A fegyelmi határozatról a jövőben értesíteni kell a panaszost, illetve a jogerős határozatot a fegyelmi tanács a Kamara a honlapján közzéteszi. A módosítás nyomán a jövőben a Szüt. alapján is lehetőség lesz fegyelmi büntetés kiszabása esetén a joghátrányok alóli, méltányosságból történő mentesítésre, valamint pénzbírság esetén a részletfizetésre vagy halasztásra.

Indokolt továbbá az aktuális életviszonyoknak megfelelően a kiszabható pénzbírság összegének emelése, továbbá a rendelkezés arról, hogy a pénzbírságot a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara részére kell megfizetni.

A Szüt. által eddig használt "vétkes magatartás" kifejezést felváltja a tartalmilag ennek megfelelő, ám az Üttv. fogalomhasználatával azonos "szándékos vagy gondatlan magatartás". A hozzátartozó fogalmának meghatározásánál a Pp.-re történő utalást felváltja a Ptk. szerinti hozzátartozó fogalmára történő utalás.

A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-jei hatálybalépése indokolja, hogy a Szüt. 24/G. § (1) bekezdésében a fegyelmi tanács határozata elleni bírósági jogorvoslatra alkalmazni rendelt szabályok kapcsán a polgári perrendtartásra történő utalást felváltsa a közigazgatási perrendtartásra történő utalás.

A 36. és 37. §-okhoz

A jogalkalmazói gyakorlatban előfordultak olyan esetek, amikor a szabadalmi ügyvivői gyakorlatot olyan - nem szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság - munkáltató kívánta igazolni, amely maga nem alkalmazott szabadalmi ügyvivőt. Az ilyen jellegű visszaélések megakadályozása érdekében szükséges annak szabályozása, hogy a szabadalmi ügyvivőjelölt csak olyan munkáltatónál töltheti gyakorlati idejét, amely szabadalmi ügyvivőt is foglalkoztat. Szükséges volt továbbá összhangba hozni a szabadalmi ügyvivőjelöltekkel szemben alkalmazható fegyelmi szankciókat a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó módosult szankciókkal.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény meghatározott kamarák tekintetében módosította a szervezetekre irányadó jogszabályokat - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt, az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt, illetve az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt - és úgy rendelkezett, hogy a törvényben szabályozott kamarákat a bíróságnak nem kell nyilvántartania. Az időközben elfogadott új kamarai törvények, mint az az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény vagy az Üttv. fenntartják ezt a szabályozást. Erre tekintettel a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara vonatkozásában is helye van olyan jogszabályi rendelkezésnek, amely kizárja a köztestület bírósági nyilvántartásba vételét.

A közigazgatási perrendtartás 2018. január 1-jei hatálybalépése indokolja, hogy a Szüt. 33/A. § -ben a Kamara törvénysértő határozata elleni bírósági jogorvoslatra alkalmazni rendelt szabályok kapcsán a polgári perrendtartásra történő utalást felváltsa a közigazgatási per szabályaira történő utalás.

Az Üttv. mintájára kialakított differenciált szankciórendszer indokolja a Szüt. 25. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezését. A módosítás emellett a kamarai hatósági eljárásokban a jogorvoslati jogot az általános közigazgatási rendtartás főszabályával azonosan meghatározó szükségtelenné vált Szüt. 30. § (10) bekezdésének hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.

A 38. §-hoz

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) módosítását indokolja, hogy az Üttv. 69. § (5) bekezdésével összhangban a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként célszerű nevesíteni a kamarai jogtanácsos és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettségének munkáltató által történő átvállalásával kapcsolatos összeget. E rendelkezést az Üttv. 2017. október 1-jén hatályba lépő szabályaira tekintettel már az ezt követően átvállalt kötelezettségekre is alkalmazni kell, így szükséges az Szja. tv. átmeneti rendelkezéseinek kiegészítése is. Ezen felül az Üttv. hatálybalépésével kapcsolatban az egyéni vállalkozó fogalmi meghatározásában a törvényi hivatkozás módosítása szükséges.

A 39. §-hoz

A módosítás elhagyja az ügyvédekről szóló törvényre vonatkozó hivatkozást.

A 40. §-hoz

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény hatályos 27. § (4) bekezdése az ügyvédi tevékenység mellett külön is megjeleníti a külföldi jogi tanácsadói tevékenységet is. Az Üttv. 2. § (1) bekezdés c) pontjának és a 82. § (1) bekezdésének együttes értelmezéséből az következik, hogy e keretek között a külföldi jogi tanácsadói tevékenység is ügyvédi tevékenység, így annak külön megjelenítése nem szükséges.

A 41. és 42. §-okhoz

Az Üttv. a kamarai jogtanácsos számára biztosítja a munkáltató és a vele szerződő fél jognyilatkozatáról készült okiratok ellenjegyzését. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek (a továbbiakban: Inytv.) az Üttv.-vel való összhangjának megteremtése érdekében a módosítás alapján az ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgálhat az ingatlan-nyilvántartásban történő jogváltozás bejegyzésének alapjául. Az ingatlanügyi hatóság előtti eljárásokban is lehetővé kell tenni továbbá a kamarai jogtanácsos által készített és a cégeljárásban is elfogadott aláírásmintának a felhasználhatóságát.

Az Üttv. 43. § (2) és (3) bekezdése meghatározza az ellenjegyzés érvényességi kellékeit, például papír alapú okiratok esetébe a szárazbélyegző elhelyezésének és az ellenjegyzés ténye feltüntetésének kötelezettségét is, így ezekről külön rendelkezni a jövőben nem indokolt, az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja, 32. § (4) és (4a) bekezdései hatályon kívül helyezhetőek.

Ugyancsak hatályon kívül helyezhető az Inytv. 35. § (5) bekezdése, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlója - az Üttv. 6. §-ából és 20. § (1) bekezdéséből következően - általában sem ellenjegyezhet olyan okiratot, amelyben maga is szerződő fél, azonos kizárási szabály pedig a Kjt. alapján a közjegyzőkre is vonatkozik, így ennek a követelménynek az ingatlannyilvántartási eljárásra vonatkozó külön előírása nem szükséges.

A 43. §-hoz

Az egészségügyi közvetítői eljárásban való képviselet szabályainak szövegcserés módosítását indokolja, hogy az Üttv. hatálybalépését követően jogi képviselet ellátására a szolgáltató kamarai jogtanácsosa lehet jogosult.

A 44. §-hoz

A módosítás az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: EVAtv.) szükségtelen rendelkezés hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, tekintettel arra, hogy az Üttv. 78. § (4) bekezdése alapján az ügyvédekre vonatkozó szabályokat az európai közösségi jogászra, az Üttv, 100. § alapján az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat az európai közösségi jogászi irodára is alkalmazni kell. Ennek alapján például az ügyvédi irodai tagsággal rendelkező európai közösségi jogász sem minősülhet egyéni vállalkozónak a EVAtv. alkalmazásában, így a módosítás tisztább jogi helyzetet teremt.

A 45. §-hoz

Az Üttv. szabályozásával való összhang megteremtése érdekében szükséges módosítás.

A 46. és 47. §-okhoz

A rendelkezés a szövegkoherencia érdekében a jogszabályi hivatkozások hatályosítását végzi el a rendelkezésekben, ezzel is segítve az ügyvédi joggyakorlást.

A 48. és 49. §-okhoz

A Jst. módosításai azt a célt szolgálják, hogy a jogi segítőkre és különösen a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédekre (ügyvédi irodákra, európai közösségi jogászokra) vonatkozó rendelkezések ne a Jst.-ben és Üttv.-ben szétaprózva, hanem egységesen az előbbi törvényben szerepeljenek. Ennek megfelelően az Üttv.-ben csupán az az egy utaló szabály maradt meg a korábbi törvényhez képest, mely szerint a pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás alapján is elláthat, ha jogi segítőként működik (27. § (2) bekezdés). Ezzel szemben a korábbi, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek a kirendelésre vonatkozó rendelkezéseit az új Üttv. úgy vette át, hogy a kirendelésre vonatkozó részletes rendelkezéseknél (VI. Fejezet) már nem említi a pártfogó ügyvédet. Ennek oka, hogy a korábbi törvény kirendelésre vonatkozó rendelkezései is nagyrészt a kirendelt védőre optimalizált előírásokat tartalmaztak, melyek döntő többségükben értelmezhetetlenek (és alkalmazhatatlanok) voltak a pártfogó ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédek esetében.

E dogmatikai tisztázás érdekében szükséges a Jst.-ben elhelyezni azon szabályokat, melyek korábban az ügyvédekre vonatkozó általános rendelkezések között szerepeltek. Ezek a kivételesen alkalmazott kirendelésre vonatkoztak. Így szükséges az ügyvédekre vonatkozó joganyagból átemelni azt a rendelkezést, mely szerint a párfogó ügyvédi kirendelés esetében a meghatalmazást a jogi segítségnyújtó szolgálat kirendelő végzése pótolja. A másik hasonló rendelkezés pedig ráerősíteni kíván az eljárásjog alapján létező, az idézésnek való eleget tétellel kapcsolatos kötelezettségre, valamint a pártfogó ügyvédi szerepből adódó képviselethez szükséges kapcsolat-felvételi kötelezettségre, amikor ezeket a pártfogó ügyvédként kirendelt jogi segítő, ügyvéd vagy ügyvédi iroda kötelességévé teszi. A kirendelt ügyvédre vonatkozó dogmatikai tisztázás következtében arról is a kirendelésre vonatkozó ágazati törvényben, így a Jst.-ben szükséges rendelkezni, hogy mely esetben kerülhet sor a kirendelt ügyvéd (a pártfogó ügyvéd kirendelése esetében az ügyvéd mellett az ügyvédi iroda) jelzése alapján annak kirendelés alóli felmentésére. Ennek megfelelően a Jst. módosításra kerül oly módon, hogy a pártfogó ügyvédként kirendelt nem jogi segítő ügyvéd vagy ügyvédi iroda nyolc napon belüli közlési kötelezettsége kiegészül a párfogó ügyvédi kirendelés akadályát képező okok közlésével, mely esetben a jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelt ügyvédet vagy ügyvédi irodát felmentheti a kirendelés ellátásának kötelezettsége alól és a jogi segítségnyújtásra jogosult fél érdekében gondoskodik új pártfogó ügyvéd kirendeléséről.

A módosítások ezen felül megszüntetik a korábbi automatizmust, amely kizárta az Igazságügyi Minisztérium mérlegelési jogát a szolgáltatási szerződések megkötésében.

A többi újraszabályozó, illetve szövegcserés hatályon kívül helyező módosítás a jogtanácsosokra vonatkozó rendelkezések megújításával és a kamarai jogtanácsos fogalmával kapcsolatos pontosítást szolgálja, tekintettel arra, hogy a kamarai jogtanácsos részére az Üttv. nem teszi lehetővé a jogi segítő szervezeten túl más személy részére ügyvédi tevékenység gyakorlását (így például jogi tanácsadást és okiratszerkesztést).

Az 50. §-hoz

Technikai módosítás, amely az Üttv.-vel összhangban a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogát biztosítja.

Az 51. §-hoz

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása a kamarai jogtanácsok aláírás-minta készítésére való jogosultságának biztosítására irányul.

Az 52. §-hoz

A szövegcserés módosítás az Üttv.-nek megfelelően a kamarai jogtanácsos okirati ellenjegyzését teszi lehetővé.

Az 53. és 54. §-okhoz

A módosítás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) ideiglenes alkalmazással kapcsolatos kihirdetési és hatálybaléptetési szabályai kapcsán kialakult évtizedes gyakorlatnak megfelelően úgy pontosítja az Nsztv. szövegét, hogy abból egyértelművé váljon, hogy az ideiglenes alkalmazás kezdetével - az alkalmazandó nemzetközi jog és belső jog teljes összhangjának biztosítása érdekében - nemcsak az esetlegesen szükséges belső jogi jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket, hanem magukat a nemzetközi szerződés szövegét kihirdető szakaszokat is hatályba kell léptetni a belső jogban.

A módosítás továbbá kivételi szabályként elrendeli az érintett nemzetközi szerződéssel összefüggésben Magyarország tekintetében már keletkezett vagy megszűnt nemzetközi jogi kötelezettség kezdetének vagy megszűnésének a tájékoztató jellegű feltüntetését a kihirdető jogszabály címe alatt zárójelben. A zárójelben a cím alatt feltüntethető időpontok általános jelleggel lettek megfogalmazva, mivel a korábbi szabályozás csak a hatálybalépésre nézve tartalmazott utalást. Hasonlóan fontos azonban a jogalkalmazók számára, hogy a nemzetközi jogi hatálybalépés mellett a nemzetközi jogi hatályvesztés, az ideiglenes alkalmazás vagy egyéb hasonló - jogokat és kötelezettségeket keletkeztető - időpontokról is értesüljenek.

Az 55. §-hoz

Technikai, szövegpontosításra irányuló módosítás.

Az 56. §-hoz

A szövegcserés módosítások a cégeljárásban azonos jogosultságokat biztosítanak az ügyvédnek és a kamarai jogtanácsosnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamarai jogtanácsos is jogosult lesz - az ügyvédre vonatkozó szabályozással egyezően - a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során aláírás-minta készítésére, illetve a cégalapításkor - ha arra a Ctv. egyébként lehetőséget biztosít - a rendelkezésre bocsátott pénzbeli vagyoni hozzájárulásról szóló vezető tisztségviselői nyilatkozatot az ügyvéd mellett már a kamarai jogtanácsos is ellenjegyezheti.

Az 57. §-hoz

A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény megfelel az Üttv. azon koncepciójának, hogy az egyes szervezeteknél vezető beosztású jogászoknak nem minden esetben indokolt e tevékenységet jogtanácsosként ellátniuk, amikor vezető jogász, mint egyéb vezető foglalkoztatását írja elő a törvényben meghatározott egyes konkrét feladatok ellátására. A módosítás elhagyja azonban azt rendelkezést, amely jogtanácsosi feladatok ellátásra és e faladatok teljesítésének irányítására jogosítja fel a vezető jogászt. A jogtanácsosi tevékenység helyébe az Üttv. hatálybalépését követően az ügyvédi tevékenységek nagy részét lefedő kamarai jogtanácsosi tevékenység lép. Kamarai jogtanácsosi tevékenység ellátására csak ügyvédi kamarai tag vagy nyilvántartásba vett személy jogosult. A hatályos szabályokkal ellentétben az Üttv. szabályozási koncepciója szerint az egyes kamarai jogtanácsost foglalkoztató szervezetek belső viszonyait nem indokolt az ügyvédi tevékenység szabályozása körébe vonni, így a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelettel ellentétben nem rendelkezik külön a vezető jogtanácsosi státuszról. Ennek megfelelően a vezető jogász akkor lehet jogosult ügyvédi tevékenységnek minősülő kamarai jogtanácsosi tevékenység gyakorlására, ha belép az ügyvédi kamarába, ehhez azonban külön törvényi felhatalmazás az Üttv. szabályain túl nem szükséges. A szabályozás koncepciója szerint az pedig a munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó kérdés, hogy az általa foglalkoztatott kamarai jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi előadók feladatainak irányítását ki végezheti, tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a munkáltató mellett az ügyvédi kamara fegyelmi és hatósági jogköre alatt is áll. Ezen felül a technikai jellegű szövegcserés módosítás célja a törvényen belül a vezető jogász fogalom következetes használata.

Az 58. §-hoz

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről 2007. évi CXL. törvény technikai jellegű módosítása alapján a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetésének igazolásáról szóló képviselői nyilatkozat ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett okiratként is benyújtható a cégbírósághoz.

Az 59. és 60. §-okhoz

A módosítás pontosítja a közokiratként és ellenjegyzett magánokiratként elfogadható okiratokra vonatkozó szabályozást, kiegészítve azt a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosításával és a jogtanácsosi ellenjegyzést biztosító a külön bekezdés egyidejű hatályon kívül helyezésével.

A 61. §-hoz

A módosítás bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a MABISZ a jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos képzettségi és gyakorlati követelményeknek köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett, kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni.

A 62. §-hoz

Az Üttv. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény helyébe lép, így az érintett rendelkezésekben a megfelelő hivatkozás átvezetése szükséges.

A 63. §-hoz

A módosítás a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi ellenjegyzést az Üttv. szabályainak megfelelően kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésre cseréli.

A 64. §-hoz

A módosítás célja a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítása.

A 65-67. §-okhoz

A végrendeleti végrehajtó lehetséges feladatköreinek bővülése indokolja, hogy a végrendeleti végrehajtó és más öröklésben érdekelt között, a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, valamint a végrendeleti végrehajtói tevékenysége (intézkedése vagy mulasztása) tárgyában felmerült vita másodlagos öröklési jogi vita legyen.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályainak az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi LXI. törvénnyel történt módosítására tekintettel a Javaslat módosítja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő rendelkezéseit.

Ha létrejön a végrendelettel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony, akkor a hagyatékot vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek kell átadni. Ezért a bizalmi vagyonkezelőnek éppúgy biztosítani kell az eljárásban való részvételt és a hagyaték átadása elleni jogorvoslatot, mint az örökösnek. Mindez úgy biztosítható, hogy a bizalmi vagyonkezelőt örökösként érdekeltnek tekinti a Javaslat.

Mivel elképzelhetetlen, hogy a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony a bizalmi vagyonkezelő akarata ellenére jöjjön létre, a bizalmi vagyonkezelőnek a bizalmi vagyonkezelői jelölést el kell fogadnia. A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az egész hagyatéki eljárás érdemére kiható (a hagyaték átadására is kiható) előkérdés. Az eljárást nem lehet lefolytatni, ha nem világos, hogy kik az eljárásban résztvevő személyek. Elemi érdek fűződik hozzá, hogy minél előbb kiderüljön, hogy a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejött vagy nem, a bizalmi vagyonkezelő alanya lesz-e a hagyatéki eljárásnak vagy sem. Éppen ezért szigorú határidőt kell szabni a bizalmi vagyonkezelőnek jelölt személynek, hogy a bizalmi vagyonkezelői jelölést elfogadja, és ezzel kapcsolatban a többi öröklésben érdekeltnek jogorvoslatot kell biztosítani. Ki kell zárni annak a lehetőségét is, hogy a bizalmi vagyonkezelő az eljárás során gondolja meg magát.

Tekintettel arra, hogy ha a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejön, akkor a közjegyző a hagyatékot vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek adja át, az átadásnak viszont előfeltétele a leltárba vétel, ezért a bizalmi vagyonkezeléssel érintett hagyatékot leltárba kell venni.

A 68. §-hoz

A Hetv. 27. §-a szerint, ha a hagyatéki eljárás során adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a hagyatékba olyan vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy tartozhat, amely egy másik hagyatéki eljárásban még nem lett teljes hatállyal átadva, a hagyatéki eljárásokat folytató közjegyzők a MOKK iránymutatása szerint együttműködve kötelesek eljárni annak érdekében, hogy az eljárásokban érdekelt személyek jogaikkal élhessenek és az érintett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy az élő örökösnek kerüljön átadásra. A kapcsolódó hagyatéki eljárások lefolytatásának szabályait nem elégséges a MOKK iránymutatásában rendezni, hanem törvényi szinten szükséges szabályozni, hogy kapcsolódó hagyatékok esetén a hagyatéki eljárásokat a korábban elhunyt örökhagyó hagyatéki eljárásának a lefolytatására illetékes közjegyző folytatja le.

A 69.-72. §-okhoz

A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az egész eljárásra - a hagyaték átadására is -kiható előkérdés. A bizalmi vagyonkezelő örökösként érdekelt az eljárásban. Nem folytatható le az eljárás mindaddig, amíg nem tisztázott, hogy abban kik a felek. A mezőgazdasági igazgatási szerv a szerzőképesség kérdésében dönt. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv azt állapítja meg, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezései folytán a vagyonkezelő nem szerezheti meg a hagyatékot, akkor neki nem lehet átadni a hagyatékot.

A hagyatékátadási terhet a hagyatékot megszerző viseli. Szükségszerű, hogy ha a hagyatékot a bizalmi vagyonkezelő szerzi meg, akkor a hagyatékátadási tehernek minősülő hagyatéki eljárási költségek előlegezésére, viselésére is ő legyen köteles.

A hagyatéki eljárásban hiányoznak azok a szabályok, amelyek a fordító díjának az állam általi viselését szabályozzák. Az örökös eljárásbeli processzuális pozícióját pedig a fél elnyeri annak egyszerű állításával, hogy ő az örökhagyónak törvényes vagy végrendeleti örököse. Teljesen ellehetetlenítené a hagyatéki eljárásokat, ha bárki azt állíthatná, hogy ő az örökhagyó örököse, ezzel elnyerné az örökös eljárásbeli pozícióját, majd egy idegen nyelvű beadvánnyal, mely fordítási költségeit nem helyezi előzetesen letétbe, megakasztaná az eljárást.

Ha a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejön, akkor a közjegyző a hagyatékot vagy egy részét a bizalmi vagyonkezelőnek adja át, éppen ezért az ezzel kapcsolatos vita öröklési jogi vita, a teljes hatályú átadás akadálya.

A bizalmi vagyonkezelő helyzete az örökösökéhez hasonló, de csupán annyiban, hogy ha a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejön, akkor a hagyatékot a bizalmi vagyonkezelőnek kell átadni. Ezt meghaladóan viszont a bizalmi vagyonkezelő és az örökösök helyzete között semmilyen hasonlóság sincs. Az örökösök azon a jogát, hogy a hagyatékot szabadon elosszák egymás között, a bizalmi vagyonkezelőnek is biztosítani kell, de csak abban a körben, amiben a helyzete az örökösök helyzetéhez hasonló. A hagyatékot megszerző bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretein belül az általa megszerzett hagyatékkal szabadon rendelkezhet. Célszerű ezt a jogot már a hagyatéki tárgyalás során megadni a bizalmi vagyonkezelőnek, így biztosítani, hogy a hagyatéki tárgyalás keretein belül az általa megszerzett hagyatékból a hagyatéki hitelezőket kielégíthesse, a hagyatékba tartozó mező-, erdőgazdasági hasznosítású földet, a Magyar Államnak felajánlja, stb.

Ha a végrendeleti végrehajtó megbízása létrejön, akkor sem fog a közjegyző a végrendeleti végrehajtónak hagyatékot átadni, a végrendeleti végrehajtó csupán rendelkezhet a hagyatékkal - amennyiben erre fel lesz jogosítva -, így a hagyatékátadásnak nem lehet akadálya a végrendeleti végrehajtó feladatai, jogai, kötelezettségei, tárgyában felmerült vita.

A 73.-75. §-okhoz

A végintézkedés szabadsága további elemmel bővül. A Javaslat lehetőséget biztosít arra az örökhagyónak, hogy a végrendeleti végrehajtót a hagyatéki vagyontárgyak értékesítésére és a hagyatéki tartozások kielégítésére is feljogosítsa. Mindez csupán lehetőség és nem kötelezettség az örökhagyó részére. A végrendeleti végrehajtó a végrendeletben foglaltaknak megfelelően jogosult és köteles eljárni. Ha a végrendeleti végrehajtó a hagyatéki vagyontárgyak értékesítésére is jogosult, attól még nem válik örökössé, a végrendeleti végrehajtó nem szerez tulajdont a hagyatéki vagyontárgyakon. A végrendeleti végrehajtó csupán az "örökhagyó síron túli akaratának a megtestesülése", aki akár az örökösök akarata ellenére is rendelkezhet az örökhagyó végakaratának megfelelően az örökösök által megörökölt vagyonnal. A végrendeleti végrehajtó az örökösök nevében és képviseletében jár el, a hagyatéki vagyontárgyak értékesítésekor. Az örökösök pedig kötelesek a hagyatéki vagyontárgyakat a végrendeleti végrehajtó birtokába adni, amennyiben ez az értékesítéshez szükséges. A végrendeleti végrehajtó a képviselői jogállását a Hetv. 98. § (4) bekezdése szerinti végzéssel tudja igazolni.

Ha a végrendeleti végrehajtónak nincsen olyan feladata, ami a hagyatéki eljárás jogerős befejeződését követően teljesítendő, akkor a megbízatása a hagyatékátadó végzéssel megszűnik. A végrendeleti végrehajtó megbízásának fennállása szempontjából érdekeltnek tekintendő az is, akinek a javára végrendeleti rendelkezést a végrendeleti végrehajtónak a végrendelet rendelkezését teljesítenie kellene.

A 76. §-hoz

A polgári perrendtartásról szóló CXXX. törvény végzések elleni fellebbezésre vonatkozó szabályaira tekintettel is kiegészítésre szorul a Hetv.-ben a fellebbezhető végzések felsorolása.

A bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte az egész hagyatéki eljárás érdemére - a hagyaték átadására is - kiható előkérdés, így ez ellen az öröklésben érdekelteknek a fellebbezési jogot biztosítani kell. Célszerű ezt a végintézkedéssel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte tárgyában hozott végzés meghozatalakor biztosítani, így a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte tárgyában keletkezett vita még az eljárás érdemi befejezése előtt lefolytatható. Ellenkező esetben, ha a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejötte tárgyában a fellebbezés során eltérő határozat születik, az egész hagyatéki eljárás érdeme dőlne meg, ami szükségszerűen maga után vonná az eljárási cselekmények megismétlését is.

A 77. §-hoz

A Hetv. 118. § (5) bekezdése szerint a közjegyző a hagyatéki eljárásban a rendelkezésére álló adatoknak a pénzforgalmi szolgáltatónál, befektetési szolgáltatónál,_az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárnál, illetve a biztosítónál (a továbbiakban: szolgáltató) nyilvántartott adatokkal való egyezősége, és a hagyaték tárgyához tartozó vagyon megállapítása céljából a szolgáltatóktól igényelheti az örökhagyó náluk kezelt vagyonára vonatkozó adatokat.

Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárásban arra vonatkozó adat merül fel, hogy az örökhagyó valamely szolgáltató által kezelt vagyonnal rendelkezett, a közjegyző a Hetv. idézett rendelkezése alapján megkeresi e szolgáltatókat. E megkeresést jelenleg papíralapon küldi meg, s a szolgáltatók válasza is papíralapon érkezik vissza. Tekintettel arra, hogy sok esetben az örökösök csak annyit tudnak, hogy az örökhagyónak volt bankszámlája, a közjegyzőnek több szolgáltatót is meg kell keresnie. Ez a gyakorlatban - a szolgáltatók nagy számára figyelemmel - azt jelenti, hogy a közjegyző papíralapon azon szolgáltatókat keresi meg, amelyekről az örökösök úgy gondolják, hogy ott az örökhagyó valószínűleg számlát nyithatott. A papíralapú megkeresések és az azokra adott válaszok postázása, megküldése jelentős anyagi terhet jelent mind a megkereső, mind a megkeresett oldalán, emellett pedig az eljárás - sokszor indokolatlan - elhúzódásához is vezethet.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint a Hetv. háttérszabályaként alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény előírásaira figyelemmel a közjegyzőnek a gazdálkodó szervezetnek minősülő szolgáltatókkal 2018. január 1-jétől egyébként is elektronikus úton kell tartania a kapcsolatot.

A Javaslat ezért a Kormány bürokráciacsökkentési és elektronizációs céljaival összhangban előírja, hogy a közjegyző e szolgáltatókat elektronikus úton, egy e célra kialakított informatikai rendszer útján keresi meg, s a szolgáltatók is ezen keresztül küldik meg válaszukat. Ez a megoldás amellett, hogy a postaköltségek és az adminisztráció csökkenését eredményezi, meggyorsítja a hagyatéki eljárásokat is, hiszen nem kell heteket várni arra, hogy a szolgáltatók válaszai, s a kért adatok megérkezzenek a közjegyzőhöz. Lehetővé válik az is, hogy a közjegyző valamennyi szolgáltatót gyorsan és költséghatékony módon keresse meg, így a hagyatéki vagyon pontosabban felderíthető, s ezáltal csökkenhet a póthagyatéki eljárások száma.

A Javaslat az informatikai alkalmazásra vonatkozó szabályokat a Vht. 35/A. - 35/B. §-aiban szabályozott, s a pénzügyi szektor által már ismert és alkalmazott végrehajtói elektronikus kézbesítési rendszer mintájára állapítja meg. Kiemelendő, hogy a megkeresési rendszerben szereplő adatokat a hagyatéki vagyon megállapítása és a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartásaiban szereplő adatokkal való egyezőség céljából a közjegyző jogosult megismerni és kezelni. A közjegyzői kamara kizárólag a titkosított adatokat jogosult kezelni, a megkereső rendszer működtetése érdekében.

Az informatikai rendszerhez való csatlakozás a szolgáltatók, valamint a MOKK oldalán egyszeri beruházást igényel, azonban ennek költségei már rövidtávon is megtérülhetnek, mivel az évi kb. 140.000 hagyatéki eljárásban küldött megkeresések kinyomtatásának és postázásának, valamint az erre fordított munkaerőnek a költségei nullára csökkennek.

A 78. §-hoz

A megkereső rendszer kiépítése mind a közjegyzők, mint a pénzügyi intézmények oldalán időigényes informatikai fejlesztésekkel jár. A jogszabály hatálybalépésig hátralévő idő rövidségére tekintettel a Javaslat biztosítja, hogy az érintettek a megkereső rendszerhez való csatlakozásig az E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus kapcsolattartási utat vehessék igénybe.

A 79. §-hoz

A Javaslat által eszközölt módosításokhoz igazodó technikai rendelkezések.

A 80. §-hoz

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása a kamarai jogtanácsok ellenjegyzett aláírás-minta készítésére való jogosultságának biztosítására irányul.

A 81. §-hoz

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 71. § (1) és (2) bekezdése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság számára biztosítja azon jogosultságokat, hogy az eljárása lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhesse és felhasználhassa mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

Ezen jogosultság a hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő ügyvédi titok vonatkozásában is megilleti az elsősorban alapjogvédelmi funkciót betöltő hatóságot. Ebben a tekintetben tehát az Infotv. kivételt támaszt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 13. § (1) bekezdésében foglalt, az ügyvédi titok védelmét szolgáló általános előírások alól. E speciális szabályozást a jelen javaslat is fenntartja. Az Üttv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott, védekezés céljából készült iratok hatósági eljárás keretében történő megismerhetőségével és felhasználhatóságával összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, ezen iratok fokozott védelme érdekében meghatározott feltételek alkalmazása azonban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárása tekintetében is indokolt, a Javaslat ennek megfelelően az egyértelmű jogi környezet megteremtését célozza.

A 82. §-hoz

Az Üttv. hatálybalépését követően a bírósági határozatok közzétételét megelőző anonimizálási kötelezettség a meghatalmazottként eljárt ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos nevére sem terjed ki, melyet az ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi képviseleti tevékenység egységes szabályozása indokol. A törvény kiegészül továbbá a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartására vonatkozó rendelkezésekkel is. E szabályokat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 102. § (6) és (7) bekezdése tartalmazza 2017. december 31. napjáig. A szabályozás új polgári perrendtartásban történő elhelyezése ugyanakkor nem indokolt. Egyrészt azért, mert olyan technikai-ügyviteli jellegű szabályozásról van szó, amely szorosan nem magához a bírósági eljárás lefolytatásához kötődik, másrészt e szabályok az új közigazgatási perrendtartás hatálya alá tartozó eljárásokra is vonatkoznak. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartással kapcsolatos feladataira vonatkozó tartalom miatt is indokoltabb a szabályozásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben történő elhelyezése.

A 83. és 84. §-okhoz

A módosítás alapján az Üttv. hatálybalépését követően a bírói álláspályázatok esetében a kamarai jogtanácsosként teljesített gyakorlat lesz elfogadható tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi tevékenységek teljes körének ellátására és így a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzésére a kamarai jogtanácsos lesz jogosult. A pályázati eljárásban a módosítás nyomán nem vehet részt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alatt álló ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, függetlenül az ügyvédi tevékenység ellátásának kamarai formájától. A 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat pályázati eljárásokban való elismerhetősége érdekében a törvény erre vonatkozó átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése indokolt.

A 85. §-hoz

A módosítás alapján az Üttv. hatálybalépését követően az ügyészi álláspályázatok esetében a kamarai jogtanácsosként teljesített gyakorlat lesz elfogadható tekintettel arra, hogy a hatályos szabályok szerinti jogtanácsosi tevékenységek teljes körének ellátására és így a megfelelő szakmai gyakorlat megszerzésére a kamarai jogtanácsos lesz jogosult. A pályázati eljárásban a módosítás nyomán nem vehet részt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alatt álló ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, függetlenül az ügyvédi tevékenység ellátásának kamarai formájától. A 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat pályázati eljárásokban való elismerhetősége érdekében a törvény erre vonatkozó átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése indokolt.

A 86. §-hoz

Az Üttv. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény helyébe lép, így az érintett rendelkezésekben a megfelelő hivatkozás átvezetése szükséges.

A 87. §-hoz

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása, amely alapján az ügyvéd mellett a kamarai jogtanácsos lesz jogosult a gazdasági társaság létesítő okiratának és módosításainak, valamint a szövetkezet alapszabályának és módosításainak ellenjegyzésére.

A 88. §-hoz

Az Üttv. 13. §-a részletesen meghatározza a védekezés céljából készült iratra vonatkozó szabályokat, ezért a rendelkezés megfelelő módosítása szükséges, hogy az csak az eljárásban indokolt kiegészítő szabályokat tartalmazza.

A 89. §-hoz

Technikai módosítás a kamarai jogtanácsos eljárási jogának meghatározása érdekében.

A 90. §-hoz

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása az ügyvéd mellett az ellenjegyző kamarai jogtanácsos esetében is lehetővé teszi a hitelbiztosítéki nyilvántartásban a szerződés illetve az az alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítését.

A 91. §-hoz

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása az Üttv.-nek megfelelő fogalomhasználatra és a kamarai jogtanácsos ellenjegyzési jogának biztosítására irányul.

A 92. §-hoz

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben biztosítani kell annak lehetőségét is, hogy a nem üzletszerűen eljáró jogi személy bizalmi vagyonkezelő kamarai jogtanácsosa az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek megfelelően ellenjegyezhesse a munkáltatója által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést.

A 93. §-hoz

A módosítás bevezeti a vezető jogtanácsos helyett a vezető jogász tisztséget, amely alapján a biztosító és viszontbiztosító jogi feladatok ellátásáért felelős vezetője nem köteles e faladatait az Üttv. hatálybalépését követően kamarai jogtanácsosként ellátni. A vezető jogász jogszabályi kötelezettségei nem indokolják azt, hogy e tevékenység csak ügyvédi kamarai tagság mellett legyen ellátható, mivel azok nem minősülnek az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenységnek. A vezető jogász a hatályos követelményeknek köteles megfelelni, így jogi szakértelemmel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. Abban az esetben, ha a vezető jogász feladatai közé az Üttv. hatálya alá tartozó ügyvédi tevékenység is tartozik, ezeket a vezető jogász is csak ügyvédi kamarai tagság mellett kamarai jogtanácsosként jogosult ellátni. A hatályos szabályokkal ellentétben az Üttv. koncepciója szerint a kamarai jogtanácsost foglalkoztató szervezetek belső viszonyait nem indokolt az ügyvédi tevékenység szabályozása körébe vonni, így a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelettel ellentétben nem rendelkezik külön vezető kamarai jogtanácsosi státuszról. Eszerint a munkáltató belső munkaszervezésére vonatkozó kérdés, hogy az általa foglalkoztatott kamarai jogtanácsosok és irányításuk alatt dolgozó jogi előadók feladatainak irányítását ki végezheti, tevékenységük ugyanis az Üttv. alapján a munkáltató mellett az ügyvédi kamara fegyelmi és hatósági jogköre alatt is áll.

A 94. §-hoz

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény az adósságrendezés során képviseletére jogosítja fel az egyéni vállalkozó jogtanácsosát. Az Üttv. hatálybalépésére tekintettel e rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, mivel az Üttv. 66. § (1) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsos sem lehet jogosult, ilyen körben, természetes személy számára ügyvédi tevékenységnek minősülő jogi képviselet ellátására.

A 95. §-hoz

Technikai módosítások a kamarai jogtanácsosok eljárási jogának biztosítása és az Üttv. megfelelő merev hivatkozásának cseréje érdekében.

A 96. §-hoz

A módosítás nyomán az Üttv. hatálybalépésével az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alkalmazásában is a kamarai jogtanácsos minősülhet az ügyvéd mellett jogi képviselőnek.

A 97. §-hoz

A jogi személy igazságügyi szakértői testület megfelelő működéséhez szükséges, hogy azt a bíróság nyilvántartásba vegye. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 4. § l) pontjában szereplő, a bírósági nyilvántartásba vétel törvény általi elrendelésére vonatkozó feltétel teljesülése érdekében szükséges az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényben kimondani, hogy a jogi személy igazságügyi szakértői testületet a bíróság nyilvántartásba veszi.

A 98. §-hoz

A módosítás technikai jellegű a kamarai jogtanácsos eljárási jogának biztosításához.

A 99. §-hoz

Szükséges a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) perbeli meghatalmazotti képviseletre és jogi képviselet ellátására jogosultak körét meghatározó rendelkezéseinek hatálybalépést megelőző módosítása, mely biztosítja, hogy jogi képviselőként 2018. január 1-jétől - az Üttv.-ben meghatározott keretek között - a kamarai jogtanácsos járhasson el, valamint megteremti a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénnyel összhangban a bírósági titkárok jogi képviseleti jogosultságát is. A Pp. szabálya természetesen csak azok esetében jogosítja fel a kamarai jogtanácsost jogi képviselet ellátásra, akik az Üttv. alapján ügyvédi tevékenység ellátásra jogosultak, amelyre a normaszöveg kifejezett utalást is tartalmaz. Mivel a Pp. képviseletre vonatkozó szabályozása háttérszabályként szolgál többek között a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy az egyes polgári nemperes eljárásokban is, így a legtöbb bírósági eljárást szabályozó törvényben további módosítás nem szükséges.

A Javaslat a Pp. és a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény szabályozási összhangja érdekében elhagyja a Ptk. rendelkezéseire történő hivatkozást.

A Javaslat - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 321. § (1) bekezdésében szabályozott megszüntetési esetkört átvéve - kiegészíti a fizetési meghagyásos eljárással indult perek szabályozását azzal, hogy az eljárást akkor is meg kell szüntetni, ha a felsorolásban szereplő olyan keresetlevél visszautasítási ok áll fenn, amelynek alapján a keresetlevéllel indult perben a keresetlevelet vissza kellene utasítani. A kiegészítés azért szükséges, mert az eljárás hivatalból történő megszüntetését szabályozó Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja csak a keresetlevéllel indult perben alkalmazható, a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén - keresetlevél hiányában - a keresetlevél visszautasítása fogalmilag kizárt, így a perakadály jogkövetkezménye (pl. a perré alakult eljárásban az ítélt dolog észlelése) nem lenne levonható.

A teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó rendelkezés pontosítására az egyértelmű jogértelmezés, illetve a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében kerül sor. A Pp. módosítása ezen felül kiterjed a külföldön kiállított magánokiratokra vonatkozó rendelkezésének Üttv.-hez igazítására is

Miután a házassági bontópert csak a házastársak indíthatják meg egymás ellen, a házasság felbontása esetén egyikük szükségszerűen pervesztes lesz, közös megegyezéses bontás esetén is. Erre tekintettel a Javaslat a perköltség viselésének általános szabályától eltérően rendelkezik arról, hogy a házassági bontóperben nem a pervesztesség, pernyertesség alapján dönt a bíróság a perköltség viseléséről. A Javaslat egyebekben - érdemi változtatás nélkül - egy bekezdésben helyezi el a részítéletre és az ítélet jogerőre emelkedésére vonatkozó előírást.

Az egyértelmű szabályozás érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a Pp. egyéb rendelkezéseinek az utaló szabály alapján történő alkalmazásakor a járásbíróság alatt a munkaügyi perben eljáró bíróságot kell érteni.

A Pp. 365. § (2) bekezdés b) pontja a végzések ellen a fellebbezést csak akkor engedi meg, ha azt a törvény külön kimondja. A Javaslat ezt biztosítja az 515. § kiegészítésével.

A perköltség-biztosíték adása iránti kérelmet elutasító végzés ellen indokolt a fellebbezési jog biztosítása, mivel a kérelem elutasítása az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításához is vezet, azonban utóbbihoz a Pp. 241. § (1) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése értelmében fellebbezési jog nem kapcsolódik.

A Javaslat összhangba hozza az európai fizetési meghagyásos eljárás perré alakulásának szabályait a belföldi fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó Pp. XVI. fejezetének és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 37. §-ának a szabályaival.

A Javaslat rendezi az elektronikusról papír alapú kapcsolattartásra való áttérés iránti kérelem alaki hiányosság miatt a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján történő visszautasításának közlését és fellebbezhetőségét, melyre a kérelem érdemi alaptalansága miatt történő elutasítás szabályait rendeli alkalmazni.

A Pp. 630. § (1) bekezdése a Pp. rendelkezéseit a Pp. hatálybelépését követően indult ügyekben rendeli alkalmazni. Ugyanakkor az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit - amellyel összhangban került megalkotásra a Pp. elektronikus kapcsolattartást szabályozó fejezete - már a 2018. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Tekintettel arra, hogy az elektronikus kapcsolattartás a technikai feltételek adottságai okán egy időben nem működhet kétféle módon, a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell már a folyamatban lévő ügyekben is. A Javaslat erről rendelkezik, az eljárásjogi okból szükséges kivételek és eltérő alkalmazásra vonatkozó rendelkezések rögzítése mellett.

A Pp. 246. § (1) bekezdése alapján a járásbíróságon jogi képviselő nélkül eljáró félnek a keresetlevelet, a viszontkereset-levelet, valamint a beszámítást tartalmazó iratot, valamint az írásbeli ellenkérelmet jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjesztenie. A Javaslat szerinti módosítás megteremti az összhangot a Pp. 628. § (2) bekezdés g) pontja szerinti felhatalmazó rendelkezés és a Pp. 246. § (1) bekezdésében foglalt előírások között.

A 100. § -hoz

A perben az ügyvédjelöltekkel azonos eljárási joga 2018. január 1-jétől az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett jogi előadóknak lehet, a szövegcserés módosítás kiterjed ennek egyértelműsítésére is.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a pártfogó ügyvéd a bíróság határozata alapján hozzájusson a díjához akkor is, ha az eljárás szünetelés folytán megszűnik. Az eljárást megszűnését megállapító határozat ugyanis nem minősül eljárást befejező határozatnak.

A Javaslat szerinti módosítás egyértelművé teszi azt, hogy ha a perköltség-térítési szabályok alapján egyik felet sem lehet feljegyzett illeték vagy előlegezett költség megfizetésére kötelezni, akkor ezek az állam terhén maradnak. Módosítás hiányában előfordulhat olyan eset, hogy az illeték vagy költség fizetésének az alanya kérdéses lehet, e mentén a bírói gyakorlat széttartóvá válhat.

A 104. § (1) bekezdése szerint a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. A Javaslat szerinti módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során soron kívül jár el, és e soron kívüli eljárás keretében teszi meg intézkedéseit haladéktalanul.

A módosítás a Pp. elfogadását követően elfogadott, a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. tv. 9. §-a és a Pp. 176. § (1) bekezdés b) pontja közötti összhang megteremtését szolgálja.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a visszautasító végzés ellen akkor is fellebbezésnek van helye, ha a visszautasításra a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja szerinti eredménytelen hiánypótlási felhívást követően kerül sor.

A fentieken túl a Javaslat pontosítja, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél nevében megjelent nem jogi képviselő képviseleti jogának igazolásával kapcsolatos szabályozás nem csak a perfelvételi, hanem valamennyi (érdemi és másodfokú) tárgyalásra is vonatkozik.

A perhatékonyság és a bizonyításban közreműködők mulasztása miatt alkalmazható kényszerítő eszközök hatékonysága érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a közreműködővel szemben alkalmazott intézkedést tartalmazó végzést akkor helyezi hatályon kívül a bíróság, ha a közreműködő a kötelezettségét haladéktalanul teljesíti. Ez ösztönzi a közreműködőket arra, hogy a mulasztásukat mielőbb pótolják, ellenkező esetben a mulasztás huzamos időn keresztül hátráltathatja a bizonyítási cselekmények foganatosítását.

A Javaslat egyértelművé teszi a szöveg pontosításával, hogy nemcsak akkor nem minősül bizonyítéknak a magánszakértői vélemény, ha az a Pp. szakértőkre vonatkozó fejezetében foglalt rendelkezések megsértésével került előterjesztésre, hanem akkor is, ha a Pp. egyéb rendelkezései vagy más törvény tiltja meg a magánszakértő alkalmazását.

A Javaslat a Pp. 355. § (4) bekezdésének pontosításával egyértelművé teszi, hogy a visszautasító végzés ellen akkor is fellebbezésnek van helye, ha a bíróság azért hozza meg a visszautasító végzést a Pp. 115. § (6) bekezdés a) pontja alapján, mert a fél a számára hiánypótlásra visszaadott kérelem hiányait nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan terjeszti elő.

A Javaslat tisztázza, hogy - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénnyel egyezően - a perújítás megengedhetőségéről a bíróság hivatalból nem csak a Pp. 393. §-ában nevesített egyes perújítási okok alapján, hanem a Pp. 394. §-ában a perújítás megengedhetőségének törvényi feltételei és a Pp. 395. §-ában a kérelem előterjeszthetőségének határidejére vonatkozó feltételek figyelembe vételével dönt.

Mindezek mellett a Javaslat szövegpontosítást végez el a törvény szövegezésének egységesítése érdekében.

A Javaslat pontosítja a Pp. 549. § (2) bekezdésének szövegét annak érdekében, hogy a házastársi vagyonközösségi igényperben a keresetnek helyt adó ítélet akkor is elérje a célját - tulajdonképpen a vagyonközösség megszüntetését -, ha az igénylő az ítéletben foglalt kötelezés ellenére nem fizeti meg az értékkülönbözetet.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy elektronikus kapcsolattartás esetén az illetékhiány jogkövetkezményeinek levonásához szükséges türelmi idő a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a felperes által a közjegyző felhívására benyújtandó keresetet tartalmazó irat vonatkozásában is érvényesül, hiszen ebben az esetben is az eljárási illeték megfizetésére olyan módon kerülhet sor, hogy annak megtörténtéről csak az irat benyújtásához képest későbbi időpontban értesül a bíróság.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a visszautasítandó beadványok köréhez tartozik a nem elektronikus úton benyújtott bírósági meghagyással szembeni ellentmondás is, mivel e percselekmény is - a fellebbezéshez hasonlóan - perorvoslati eszköz, mely az eljárást újraindítja, ezért szükséges annak visszautasításáról alakszerű és fellebbezhető határozatban rendelkezni.

A 101. §-hoz

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény érintett rendelkezései 2018. január 1-jével módosítanák a Kjt., a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény, a Jst., valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseit, amelyeknek a Javaslat szerinti módosítása az Üttv. hatálybalépése kapcsán is indokolt, így a Javaslat úgy rendelkezik, hogy e korábbi módosítások nem lépnek hatályba.

A 102. és 103. §-okhoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítását teszi szükségessé, hogy az Üttv. hatálybalépését követően a kamarai jogtanácsosok által végzett ügyvédi tevékenységekre is szükséges kiterjeszteni a Pmt. hatályát és ezzel párhuzamosan egyes tevékenységeik vonatkozásában az ügyvédi kamara felügyeleti jogkörét is. A Pmt. új 73. § (1b) bekezdése alapján a kamarai jogtanácsos akkor köteles a Pmt. szerinti kötelezettségeknek eleget tenni, ha az Üttv. 66. § szerinti ügyfele nem minősül a Pmt. 1. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatónak és az ügyvédi tevékenységet nem a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végezi. Ha a kamarai jogtanácsos olyan ügyfélnek végez ügyvédi tevékenységet, amely a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatónak minősül, és ezen ügyvédi tevékenységet a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében végzi, akkor a Pmt. -ben meghatározott kötelezettségeket nem a kamarai jogtanácsos, hanem a Pmt. alapján erre egyébként kötelezett ügyfele teljesíti. A kamarai jogtanácsos ez utóbbi tevékenységére a területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre sem terjed ki, mivel a tevékenység a Pmt. 5. § alapján más szerv felügyeleti hatáskörébe tartozik. Ezzel elkerülhető, hogy a kamarai jogtanácsos kettős felügyelet alá kerüljön, abban a körben, ahol a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységében működik közre. A kamarai jogtanácsosnak csak a 73. § (1b) bekezdésben meghatározott körön kívül van önálló felelőssége a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésért és e körben tartozik a területi ügyvédi kamara felügyeleti jogköre alá. A módosítás a kamarai jogtanácsos irányítása mellett ügyvédi tevékenységet gyakorló ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóra is kiterjeszti a Pmt. hatályát abban a körben, ahol nem minősül a Pmt. szerinti szolgáltató foglalkoztatottjának, vagy nem a szolgáltatónak a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenysége keretében lát el ügyvédi tevékenységet, de közreműködik a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdésében meghatározott tevékenységében.

A Pmt. szabályozása szektorálisan egységes szabályozásból indul ki, az adott ágazaton belüli eltérések, jelentkezzenek azok akár a kockázatkezelésben, akár a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésében és azok ellenőrzésében, nem területi alapon különböznek, hanem az adott szektor sajátosságai, és az adott szektoron belüli eltérések - így az egyes tevékenységtípusok vagy ügyfélkörök eltérései - alapján. A módosítás ezért egységesíti az ügyvédi tevékenység gyakorlóira vonatkozó szabályozást és a Pmt. alapján fennálló szabályozási hatásköröket - az Üttv.-vel összhangban - a Magyar Ügyvédi Kamarára (a továbbiakban: MÜK) számára biztosítja. A módosítás alapján a MÜK küldöttgyűlése egységes szabályzatot ad ki a Pmt. 28. § (4) bekezdése szerinti felügyeleti eljárásrendről, a Pmt. 28. § (1) bekezdése és 67. § (1) bekezdése szerinti felügyeleti kockázatértékelésről és a Pmt. 65. § (3) szerinti felügyeleti útmutatóról. A Pmt. 67. § (1) bekezdése alapján a felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során a felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz köteles igazítani, az erről szóló felügyeleti kockázatértékelésről szintén a MÜK küldöttgyűlése jogosult szabályzatban rendelkezni. A módosítás alapján a Pmt. 65. § (3) szerinti a szolgáltatók számára belső szabályzat kidolgozásához kötelező útmutatót - a felügyeletet gyakorló egyes területi kamarák helyett - országosan egységesen a MÜK szabályzat határozza meg. Az egységes szabályzat az Üttv. 158. § (2) bekezdése alapján MÜK kiemelt szabályzatának minősül.

A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a Pmt. szerinti valamennyi kötelezettség gyakorlása és a kockázatértékelés vonatkozásában a kamarai szabályozás az egyéni ügyvéd, az egyszemélyes ügyvédi iroda, valamint a kamarai jogtanácsosnak a Pmt. 73. § (1b) bekezdése alá nem tartozó tevékenysége vonatkozásában belső kockázatértékelésének és belső szabályzatának minősül. A módosítás nem érinti a kivételi körbe nem tartozó ügyvédi irodák, mint szolgáltatók kötelezettségét, hogy a Pmt. 27. § (1) bekezdés alapján saját belső kockázatértékelésüket és a Pmt. 65. § (1) bekezdése alapján belső szabályzatukat a MÜK szabályzatban meghatározott útmutató alapján elkészítsék. A belső kockázatértékelés elkészítése akkor mellőzhető, ha a Pmt. 27. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutató ezt a lehetőséget biztosítja.

104. §-hoz

Az új választottbírósági törvény - a régihez hasonlóan - nem teszi lehetővé választottbírósági eljárás lefolytatását a polgári perrendtartás szerinti különleges eljárásokban elintézendő ügyekben. Az új törvény megalkotásakor azonban figyelmen kívül hagyták, hogy a közigazgatási pereket 2018. január 1. napjától nem a polgári perrendtartás, hanem önálló törvény szabályozza. A módosítás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyeket is olyanként nevesíti, amelyekben kizárt választottbíróság eljárása.

Az új választottbírósági törvény belföldön a kereskedelmi választottbíráskodásra 2018. január 1. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot (a továbbiakban: Kereskedelmi Választottbíróság) jogosítja fel, és ezzel összhangban az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz - és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság megszűnéséről is rendelkezik. A megszűnő állandó választottbíróságok hatáskörei így lényegében a Kereskedelmi Választottbírósághoz kerülnek. Részben ezzel a változással összefüggésben az új választottbírósági törvény arról is rendelkezik, hogy a megszűnő választottbíróságok alapítói a Kereskedelmi Választottbíróság vezető testületébe tagokat delegálhatnak. Az elnökségbe az elnököt és két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt. és a Magyar Bankszövetség delegál. Mivel a választottbírók jelentős része az ügyvédi kar soraiból kerül ki, a vezető testületbe egy tagot delegálhat a Magyar Ügyvédi Kamara is.

Az új törvény meghatározza az elnökségi tagok tiszteletdíjának mértékét, de nem tartalmaz kifejezetten arra vonatkozó rendelkezést, hogy a tiszteletdíjra a fedezetet milyen forrásból kell előteremtenie a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Figyelemmel arra, hogy a törvény elfogadását követően az elnökségbe tagot delegáló szervezetek között nem jött létre megállapodás a tiszteletdíj viselésének kérdésében, annak rendezése érdekében törvényi szintű szabályozásra van szükség. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az elnökségi tagokat tiszteletdíj illeti meg, és hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Az új választottbírósági törvény alapján nincs helye választottbírósági eljárásnak fogyasztói szerződésből eredő jogvita esetén. A módosítás biztosítja, hogy ez a rendelkezés csak az új törvény hatálybalépését követően kötött szerződések esetén zárja ki a választottbírósági eljárást, és hogy a hatálybalépés előtti választottbírósági kikötéseket ne tegye érvénytelenné.

A 105-107. §-okhoz

Az Üttv. 42. § (2) bekezdését, 43. § (1) bekezdését, 44. § (4) bekezdését, 158. § (1) bekezdés 28. pontját érintő módosítások a törvény belső koherenciájának megteremtése érdekében egyértelművé teszik, hogy az okiratszerkesztésben a kamarai jogtanácsos Üttv. 66. § (1)

bekezdésében meghatározott ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója jogosult közreműködni, valamint, hogy a kamarai jogtanácsos ügyvédi tevékenység keretében az ügyfele és az ügyfelével szerződő személy jognyilatkozatáról szerkeszthet okiratot és jogosult azt ellenjegyezni. Az Üttv. 44. § (3) bekezdését érintő technikai módosítás egységesíti a kamarai jogtanácsokra és az ügyvédekre vonatkozó szabályozást az okiratok ellenjegyzésében való helyettesítés vonatkozásában. A módosítás alapján az ügyvéd helyettesítésére jogosult előtt is nyilatkozhatnak a felek arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okirat ez esetben is szabályszerűen ellenjegyezhető lesz.

Az Üttv. 66. § (3) bekezdésének és 70. § (3) bekezdésének hatálybalépést megelőző módosítása szükséges továbbá annak érdekében, hogy a törvény a Pp. - e Javaslattal módosított - szabályainak megfelelően rendelkezzen az önkormányzati szervek számára ellátható ügyvédi tevékenység gyakorlásának kereteiről. A módosítás alapján az egyes szervek számára a kamarai jogtanácsos a feladat és hatáskörüket érintő ügyekben lehet jogosult eljárni.

Az Üttv. 110. §-ának kiegészítését teszi szükségessé a törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) szabályaival való teljes összhangjának megteremtése. A Pmt. 74. § (3) bekezdése a taggyűlés döntése alapján lehetővé teszi azt, hogy a Pmt. szerinti alapkötelezettségeket az ügyvédi iroda teljesítse. A Pmt. szerinti szankciók rendszere az egyéni - fegyelmi - felelősségen alapul, ezért a módosítás egyértelművé teszi, hogy a Pmt. szerinti kötelezettségek teljesítésért való felelősség nem enyészik el, ha azokat az ügyvédi iroda teljesíti. A módosítás szerint a felelősség elsődlegesen a kötelezettséget ténylegesen teljesítő személyt terheli, másodlagosan, azaz akkor, ha ez a személy nem állapítható meg egyértelműen, vagy a taggyűlés a területi ügyvédi kamara fegyelmi hatásköre alá nem tartozó személyt jelölt ki, a kötelezettségek teljesítésére az irodavezető ügyvédet, illetve irodavezető ügyvédeket terheli.

Az Üttv. 127. § (3) bekezdése szerint a tárgyaláson kívül hozott fegyelmi határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de az eljárás alá vont személy, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, tárgyalás tartását kérheti, 127. § (4) bekezdése alapján pedig, ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását nem kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik. A módosítás megteremti ezekben az esetekben a fegyelmi biztos jogorvoslati jogát. Az Üttv. 113. § (2) bekezdése alapján az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, az Üttv. 113. § (1) bekezdésben meghatározott kivétellel a kamarai nyilvántartásból való törlés, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a fegyelmi felelősségre vonásnak az ügyvédi tevékenység felfüggesztése sem akadálya.

Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 6. pontja alapján a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése szabályzatban a kamarai tagdíj összegéről és a kamarai tagdíjnak a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) közötti megosztásáról. Ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz az Üttv. 159. § (4) bekezdés e) pontja, mely szerint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége határozná meg a területi kamarák anyagi hozzájárulását. A módosítás ezért úgy rendelkezik, hogy ez utóbbi hatáskört megteremtő szabály nem lép hatályba.

Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 20. pontjának és a 186. § (6) bekezdésének módosítása a rendelkezéseknek a Pmt. szabályaihoz való igazítása indokolja. A Pmt. 28. § (4) bekezdése szerint a felügyeletet gyakorló szerv felügyeleti eljárásrendet dolgoz ki. A felügyeleti eljárásrend a szolgáltatók és a szektor mérete, a szolgáltatóra és a szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei sajátosságaihoz igazodik. A felügyeleti eljárásrendet a módosítás nyomán, igazodva az Üttv. 157. § (2) bekezdés a) pontjához, a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) küldöttgyűlése szabályzatban adja ki. A Pmt. 67. § (1) bekezdése alapján a felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során a felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz köteles igazítani. A felügyeleti kockázatértékelést az egyes területi kamarák helyett a MÜK szabályzatban állapítja meg, amely alapján a felügyeleti szervként eljáró kamarák az általuk felügyelt ügyvédi tevékenységet gyakorlókat besorolják az ott meghatározott kockázati csoportokba. E kockázati besoroláshoz igazodik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésekben foglaltak hatósági ellenőrzésének gyakorisága. A módosítás alapján a legmagasabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább évente, de legfeljebb félévente, a legalacsonyabb kockázatú csoportba tartozók esetén legalább ötévente ellenőrzési terv szerinti ellenőrzést kell folytatni. Az Üttv. 158. § (1) bekezdés 20. pontja szerinti szabályzat tartalmazza továbbá a felügyeleti útmutatót is, melyet a felügyeletet ellátó területi kamarák helyett a MÜK küldöttgyűlése országosan egységesen állapít meg. Az egyéni ügyvédek az egyszemélyes ügyvédi irodák számára, valamint a kamarai jogtanácsosoknak a területi kamara fegyelmi jogköre alá tartozó tevékenysége vonatkozásában az útmutató belső szabályzatnak minősül, az ügyvédi irodák pedig ez alapján készítik el a belső szabályzataikat.

Az Üttv. 159. § (2) bekezdése szerint a MÜK elnökségének tagja legalább egy, de legfeljebb három kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy és legfeljebb három alkalmazott ügyvéd. Az Üttv. 157. § (1) bekezdés d) pontja szerint a küldöttgyűlés tagjai a MÜK elnökségébe a 159. § (2) bekezdése alapján delegált kamarai jogtanácsos tagok. A módosítás alapján megszűnik a különbségtétel az alkalmazott ügyvédek és a kamarai jogtanácsosok között, a MÜK elnökségének alkalmazott ügyvéd tagjai egyúttal a MÜK küldöttgyűlésének tagjaivá is válnak.

A 208. § (9) bekezdés a) pontjának módosítása egyértelművé teszi, hogy kötelező felelősségbiztosítás káreseményenkénti legkisebb összege a tárgyévi biztosítási időszak lejártával, 2018. január 1-jétől emelkedik tíz millió forintra.

A megváltozó eljárási környezet indokolja az Üttv. 208. §-ának kiegészítését. A 2018. január 1-jét megelőzően indult és azt követően folyamatban lévő eljárásokban, a korábbi eljárási törvényeket és azok jogi képviseletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Mivel például polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.) a kamarai jogtanácsos eljárási jogát nem biztosítaná és az 1952. évi Pp.-ben szabályozott jogtanácsos jogi képviselőként eljárási képességgel 2018. január 1-jétől nem rendelkezik, az átmeneti szabály egyértelművé teszi, hogy e folyamatban lévő eljárásokban is a kamarai jogtanácsosok és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni.

Az Üttv. 1. melléklet 48. sorát érintő módosítás alapján a kamarának nem közhitelesen kell nyilvántartania az ügyvédi tevékenységet gyakorló nyelvtudását, mivel közhiteles nyilvántartásra a kamaráknak e körben nincs hatásköre.

A szövegcserés módosítások technikai és nyelvhelyességi szövegpontosításokat tartalmaznak. A módosítás ezen felül egyértelművé teszi, hogy a megválasztott tisztségviselő megbízatása egyéb okból idő előtt szűnt meg az új tisztségviselő megválasztásának szabályait a kamara szabályzatban jogosult rendezni.

A 108. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.

A 109. §-hoz

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelési záradékot tartalmaz.