A jogalkotásról szóló T/1381. számú törvényjavaslat indokolása
2010. évi CXXX. törvény
Az Országgyűlés
az Alkotmány 7/A. § (4) bekezdésében foglaltak végrehajtására,
a jogállamiság követelményeinek a jogalkotás során történő magas szintű érvényesítése érdekében,
a jogalkotó által kitűzött szabályozási célokat hatékonyan szolgáló, megalapozott jogszabályok kidolgozásának elősegítésére, továbbá
annak érdekében, hogy a jog megismerhetőségének feltételei összhangban álljanak a XXI. század adta lehetőségekkel,
a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) E törvény hatálya
a) a jogszabályokra, valamint
b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz)
terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit
a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben,
b) a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején kiadható jogszabályra a honvédelemről szóló törvényben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az Alkotmányra és annak módosítására e törvény rendelkezéseit - a IV. Fejezet és a VII. Fejezet kivételével - nem kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a jogszabályokra vonatkozó rendelkezéseit - a 3-6. §, a 13. §, a 16. §, a 1820. § és a 26. § (1) bekezdése kivételével - a közjogi szervezetszabályozó eszközre is megfelelően alkalmazni kell.
II. Fejezet
A jogalkotás alapvető követelményei
2. §
(1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.
(2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.
(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály
a) megfeleljen az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,
c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.
3. §
Az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes.
4. §
Ha egy tárgykört törvény szabályoz, törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a szabályozási cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciákat.
5. §
(1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.
(2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat.
(3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni.
(4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
III. Fejezet
A jogszabály hatálya és módosítása
1. A jogszabály területi és személyi hatálya
6. §
(1) A jogszabály területi hatálya a Magyar Köztársaság területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.
(2) A jogszabály személyi hatálya
a) a Magyar Köztársaság területén a természetes és jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a Magyar Köztársaság területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében az önkormányzat közigazgatási területén a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1)-(2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.
2. A jogszabály időbeli hatálya, módosítása és hatályon kívül helyezése
7. §
(1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.
(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.
(4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani.
(6) A végrehajtási jogszabály a felhatalmazást tartalmazó jogszabály kihirdetésével egyidejűleg vagy azt követően, a felhatalmazó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. A végrehajtási jogszabályt, jogszabályi rendelkezést a felhatalmazást adó jogszabály azon rendelkezésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, amelynek a végrehajtására irányul, kivéve, ha a felhatalmazó rendelkezés a végrehajtási jogszabály kiadását nem teszi kötelezővé.
(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba.
8. §
(1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.
(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.
9. §
(1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.
(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.
10. §
(1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti
a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi,
b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja,
c) a 12. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy
d) ha azt az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
(2) A hatályos jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést az (1) bekezdés a) pontja szerint - a
(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatályon kívül helyezni kívánt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv helyezheti hatályon kívül.
(3) Hatályon kívül helyezhető
a) törvényben kormányrendelet és - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével - a Kormány tagjának rendelete,
b) kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelölő rendelete kivételével a Kormány tagjának rendelete.
(4) A Kormány rendeletével hatályon kívül helyezheti azon kormányrendeleteket, amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(5) A Kormány tagja rendeletével hatályon kívül helyezheti a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeleteket, amelyeket felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy amelyek módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása.
(6) A hatályvesztés időpontjának meghatározása esetén rögzíteni kell a hatályvesztés naptári napját, vagy azt valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kell kötni. Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a hatályvesztés időpontja órában is meghatározható.
(7) A hatályvesztés napjának meghatározása esetén a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a nap kezdetén veszti hatályát.
(8) Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - ha az Alkotmánybíróság a határozatában eltérően nem rendelkezik - a nap kezdetén veszíti hatályát.
11. §
Ha jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépésére vagy hatályon kívül helyezésére valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztekor kerül sor, a feltétel bekövetkezéséről a bekövetkezés naptári napjának megjelölésével határozatot kell közzétenni, kivéve, ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. A jogszabálynak rendelkeznie kell arról, hogy a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételére mely feladatkörrel rendelkező miniszter köteles. Önkormányzati rendelet esetén a határozatot a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó rendelkezések szerint teszi közzé.
12. §
(1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.
(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.
13. §
(1) A felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése esetén - kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést alkottak - a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban intézkedni kell a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről vagy a végrehajtási jogszabály azon rendelkezésének a hatályon kívül helyezéséről, amely a felhatalmazás végrehajtására irányul.
(2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.
14. §
(1) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § szerinti hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.
(2) Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy 12. § szerinti hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.
3. A szabályozási átmenet
15. §
(1) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint a még meg nem kezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
(2) A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
IV. Fejezet
A jogszabályok előkészítése
4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása
16. §
(1) A jogszabály előkészítőjének feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények figyelembevételével - a jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.
(2) A 2. § (4) bekezdésében foglalt követelmények érvényesítéséről a kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik. E követelmények érvényre juttatása érdekében a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter
a) a törvény és a kormányrendelet tervezetét az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé,
b) a miniszteri rendeletet az igazságügyért felelős miniszter véleményének kikérését követően adja ki.
(3) Ha a miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet, a vitás kérdésben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter közös előterjesztése alapján a Kormány dönt.
5. Előzetes hatásvizsgálat
17. §
(1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű -előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit, és annak eredményéről tájékoztatja törvény és kormányrendelet tervezete esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.
(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell
a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,
ab) környezeti és egészségi következményeit,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint
b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
6. Indokolási kötelezettség
18. §
(1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
7. A jogszabálytervezetek véleményezése
19. §
(1) Ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szervezet számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen.
(2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.
(3) A kormányzati jogszabály-előkészítő tevékenység során készített jogszabálytervezetek véleményezésére a Kormány ügyrendje további rendelkezéseket állapíthat meg.
8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival
20. §
(1) Ha az Európai Unió alapját képező szerződések vagy valamely uniós jogi aktus rendelkezései alapján a jogszabály tervezetét az Európai Unió egyes intézményeinek és tagállamainak, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak előzetesen bejelentésre vagy egyéb véleményezésre (a továbbiakban együtt: előzetes bejelentés) meg kell küldeni, az előzetes bejelentést a Kormány által rendeletben meghatározott eljárásban kell lefolytatni.
(2) Ha az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály tervezetét nem miniszter terjesztette elő a jogalkotónak, az előterjesztő a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter a kezdeményezésről tájékoztatja a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(3) Ha a nem a Kormány által előterjesztett törvényjavaslatot előzetes bejelentésre meg kell küldeni, és a (2) bekezdés szerint az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását nem kezdeményezték, a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az igazságügyért felelős miniszter - az előterjesztő és a másik miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - a Kormány rendeletében kijelölt miniszternél kezdeményezi az előzetes bejelentési eljárás lefolytatását. A Kormány rendeletében kijelölt miniszter az előzetes bejelentési eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az előterjesztőt, a jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minisztert és az igazságügyért felelős minisztert.
(4) Ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelete tervezetét előzetes bejelentésre meg kell küldeni az Európai Központi Banknak, a megküldésről a Magyar Nemzeti Bank elnöke gondoskodik.
(5) Az előzetes bejelentési kötelezettség alá tartozó jogszabály az előzetes bejelentési eljárás befejezését követően alkotható meg.
V. Fejezet
A jogrendszer folyamatos felülvizsgálata
9. Utólagos hatásvizsgálat
21. §
(1) A miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és szükség szerint lefolytatja a jogszabályok - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát, ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatásvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
10. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata
22. §
(1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében
a) az elavult, szükségtelenné vált,
b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,
c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,
d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy
e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,
a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.
VI. Fejezet
Közjogi szervezetszabályozó eszközök
23. §
(1) Az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi szerv normatív határozatban szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját.
(2) A központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője és -törvényben meghatározott esetben - az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozó, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelező normatív utasítást adhat ki.
24. §
(1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben a szabályozási tartalom bővítése nélkül jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg.
(2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.
(3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes.
VII. Fejezet
A kihirdetés, a közzététel és a Nemzeti Jogszabálytár
11. A Magyar Köztársaság hivatalos lapja
25. §
(1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni.
(2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé.
12. A jogszabályok kihirdetése
26. §
(1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
(2) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(3) A Kormány rendeletét - a Kormány döntését követően haladéktalanul - a miniszterelnök írja alá, akit e tekintetben az általa rendeletben erre kijelölt miniszterelnök-helyettes helyettesíthet.
(4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesíthető.
(5) A köztársasági elnök által aláírt törvénynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletének és a (3)-(4) bekezdés szerint aláírt rendeletnek a Magyar Közlönyben való kihirdetéséről - a kézhezvételt követően haladéktalanul - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik.
(6) A helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata kivételével a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzétételéről - az arra jogosult általi aláírását követően - a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kézhezvételt követően haladéktalanul gondoskodik.
(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.
13. A jogszabályok megjelölése a kihirdetés során
27. §
(1) A törvény megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a törvény kihirdetésének évét, sorszámát, a törvény elnevezést és a törvény címét.
(2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.
14. Helyesbítés
28. §
(1) Ha a jogszabály Magyar Közlönyben megjelent szövege eltér a jogszabály aláírt szövegétől, a jogszabály aláírója - törvény esetén a köztársasági elnök vagy az Országgyűlés elnöke - a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapig kezdeményezi az eltérés helyesbítését (a továbbiakban: helyesbítés).
(2) A helyesbítésre a jogszabály hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon kerülhet sor, ha az (1) bekezdés szerinti eltérést a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter megállapítja.
(3) A helyesbítést a Magyar Közlönyben, normatív utasítás helyesbítése esetén a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben kell közzétenni. A közzétételről a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kezdeményezést követően haladéktalanul gondoskodik.
15. Nemzeti Jogszabálytár
29. §
A Nemzeti Jogszabálytár a kormányzati portálon, elektronikus közszolgáltatásként működő, bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, egységes szerkezetű szövegeket tartalmazó elektronikus jogszabálygyűjtemény.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
16. Felhatalmazó rendelkezések
30. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az előzetes bejelentési eljárás rendjét,
b) az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében szükséges jogszabály-előkészítési feladatok teljesítésének részletes szabályait, valamint
c) a jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz Nemzeti Jogszabálytárban való közzétételének és a Nemzeti Jogszabálytár működtetésének részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a jogszabályszerkesztés részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat részletes szabályait.
(4) Felhatalmazást kap a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg
a) a jogszabály kihirdetés során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésének, valamint
b) a Magyar Közlöny kiadásának részletes szabályait.
31. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét,
b) azon kormányrendeletet, amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - már nincs felhatalmazása
hatályon kívül helyezze.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány tagja, hogy rendeletével hatályon kívül helyezze a feladatkörébe tartozó azon miniszteri rendeletet,
a) amelyet felhatalmazás nélkül alkottak meg, vagy
b) amely módosítására vagy hatályon kívül helyezésére - a felhatalmazás hatályvesztése miatt - nincs felhatalmazása.
17. Hatálybalépés
32. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 29. §, 47. § és a 48. § (2) bekezdése 2012. január l-jén lép hatályba.
18. Átmeneti rendelkezések
33. §
(1) E törvény II-IV. Fejezetét, VI. Fejezetét, valamint 25-28. §-át az e törvény hatálybalépését követően kihirdetett jogszabályok és közzétett közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében kell alkalmazni. A 12. § rendelkezéseit e törvény tekintetében is alkalmazni kell.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott együttes rendeletek módosítására és hatályon kívül helyezésére - az 5. § (1) bekezdése szerint - felhatalmazással rendelkező miniszter az egyetértési jog jogosultjának egyetértésével jogosult.
34. §
(1) Ahol jogszabály vagy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerinti állami irányítás egyéb jogi eszköze az "állami irányítás egyéb jogi eszköze" kifejezést tartalmazza, - ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - azon közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell.
(2) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
a) 46. § (1) bekezdése alapján meghozott határozat e törvény szerinti normatív határozatnak,
b) 49. § (1) bekezdése alapján kiadott utasítás e törvény szerinti normatív utasításnak minősül.
(3) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése előtt kiadott statisztikai közlemények hatályát.
19. Módosító rendelkezések
35. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő tizedik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
(5) A képviselő-testület normatív határozatát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni."
(2) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 65/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közgyűlés feladatkörében, nem felhatalmazás alapján alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat a kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével."
36. §
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a KSH felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy
a) a kötelező statisztikai fogalmakat, módszereket, osztályozásokat, névjegyzékeket és számjeleket rendeletben szabályozza, és
b) rendeletében statisztikai közleményt hatályon kívül helyezzen."
37. §
(1) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Einfotv.) 12. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
"Egyes jogi aktusok nyilvánossága"
(2) Az Einfotv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Közlöny kiadása során a Magyar Közlöny felelős szerkesztője az elektronikus dokumentumot minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A Magyar Közlöny és a mellékleteként megjelenő külön sorozatának egyes lapszámain a megjelenés dátumát fel kell tüntetni, amely nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap."
(3) Az Einfotv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Magyar Közlöny a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza
a) az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét az Alkotmánybíróság elrendelte,
b) a jogegységi határozatokat,
c) az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait,
d) a minősített adatot tartalmazó, valamint az érintetteknek közvetlenül megküldött határozatok kivételével az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök és az Országos Választási Bizottság nem normatív határozatait, és
e) a miniszterek azon nem normatív határozatait, amelyeknek hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli."
(4) Az Einfotv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Magyar Közlöny oldalhű másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthető."
(5) Az Einfotv. 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hivatalos Értesítő a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak mellett tartalmazza azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy a közzététel kezdeményezésére jogszabály által feljogosított személy kezdeményezi."
(6) Az Einfotv. 12/A. § (4) bekezdésében az "A (3) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében és a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdést a 12. § (3) bekezdésében meghatározott" szöveg lép.
(7) Az Einfotv. 15. § (1) bekezdésében az "által rendeletben kijelölt szerven" szövegrész helyébe az "általános hatáskörű területi államigazgatási szervén" szöveg lép.
(8) Az Einfotv. 22. § (2) bekezdés d) pontjában a "Tanáccsal egyetértésben" szövegrész helyébe a "Tanács véleményének kikérésével" szöveg lép.
38. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § A miniszterelnök rendeletben szabályozza a helyettesítés rendjét."
39. §
(1) A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
a) 2. §-ában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközében" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközben" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés b) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközök" szöveg,
c) 5. § (2) bekezdés j) pontjában és 13/A. § (1) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszköze" szövegrészek helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg,
d) 13. § (1) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszközeire" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközökre" szöveg,
e) 13. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami irányítás egyéb jogi eszköze" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg,
f) 13/A. § (2) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszközét" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközt" szöveg
lép.
(2) Az Ütv. a következő 29. §-sal egészül ki:
"29. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell."
40. §
(1) Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
a) 1. § b) és c) pontjában, 42. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszköze" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg,
b) 37. §-ában, 40. §-ában és 43. § (2) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszközének" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg,
c) 38. § (1) bekezdésében és 45. § (1) bekezdésében az "állami irányítás egyéb jogi eszközét" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközt" szöveg,
d) 39. §-ában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközével" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközzel" szöveg,
e) 40. §-ában, 41. §-ában, 43. § (1) bekezdésében és 44. §-ában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközét" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközt" szöveg,
f) 42. § (1) bekezdésében a "közzétételének napján" szövegrész helyébe a "közzétételét követő napon" szöveg,
g) 43. § (1) bekezdésében a "közzététele napjától" szövegrész helyébe a "közzétételét követő naptól" szöveg,
h) 43. § (2) bekezdésében a "közzététele előtt" szövegrész helyébe a "közzététele napján vagy azt megelőzően" szöveg,
i) 43. § (3) bekezdésében az "állami irányítás egyéb jogi eszköze" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg
lép.
(2) Az Abtv. a következő 59. §-sal egészül ki:
"59. § Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell."
(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 96. § c) pontjában az "állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközök" szöveg lép.
(4) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 22. § a) és b) pontjában és 25. §-ában az "az állami irányítás egyéb jogi eszköze" szövegrészek helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg, 25. §-ában az "(állami irányítás egyéb jogi eszköze)" szövegrész helyébe a "(közjogi szervezetszabályozó eszköz)" szöveg lép.
(5) Az Obtv. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell."
(6) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 11. § (1) bekezdés c) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe a "normatív utasítások" szöveg, 13. § (1) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközök" szöveg lép.
(7) Az Nbtv. 13. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közjogi szervezetszabályozó eszköz alatt az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell."
(8) A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 28. § (2) bekezdés b) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek" szövegrész helyébe az "a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek" szöveg lép.
(9) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 52. § (1) bekezdés f) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel" szövegrész helyébe a "normatív utasítással" szöveg, 70. § (2) bekezdésében és 101. § (3) bekezdés l) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközök" szöveg, 109. § (1) bekezdésében a "Miniszteri utasításban (az állami irányítás egyéb jogi eszköze)" szövegrész helyébe a "Miniszteri normatív utasításban" szöveg lép.
(10) A Hvt. 206. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ahol e törvény közjogi szervezetszabályozó eszközt említ, azon az állami irányítás egyéb jogi eszközét is érteni kell."
41. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (3) bekezdésében az "az állami irányítás egyéb jogi eszközének" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszköz" szöveg lép.
(2) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe a "normatív utasítás" szöveg lép.
(3) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 24. § a) pontjában az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint" szöveg, az "az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján" szövegrész helyébe a "normatív utasítás kiadása útján" szöveg lép.
(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában az "állami irányítás egyéb jogi eszközei" szövegrész helyébe a "közjogi szervezetszabályozó eszközök" szöveg lép.
42. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az élelmiszerláncfelügyeletért felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben meghatározza az 53/A. § (5) bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek körét."
43. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés a) pontjában a "miniszterrel együttesen, rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.
44. §
(1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (5)-(7) és (10) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttes" szövegrészek helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (3), (4) és (6)-(8) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttes" szövegrészek helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(3) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében a "miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter, valamint az érintett miniszterek egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(4) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében a "kap a miniszter," szövegrész helyébe a "kap a miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy a kizárólag" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag" szöveg, (3) bekezdésében a "honvédelemért felelős miniszter," szövegrész helyébe a "honvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter," szöveg, a ", hogy a kizárólag" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a kizárólag" szöveg lép.
(5) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy a felügyeleti" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a felügyeleti" szöveg lép.
(6) A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 18. §-ában a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(7) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 24. § (2) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(8) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (2) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(9) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ," hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(10) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 101. §-ában a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttesen, a legfőbb ügyésszel egyetértésben" szövegrész helyébe az "egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével kiadott" szöveg lép.
(11) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (3) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, az "arra, hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg, (4) bekezdésében a "miniszter, az" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy az" szöveg, a ", hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(12) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 82. § (4) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(13) A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 20. § (1) bekezdésében az "a közlekedéspolitikáért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben állapítsák meg" szövegrész helyébe az "az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg" szöveg lép.
(14) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (5) bekezdésében a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével" szöveg lép.
(15) A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 10. § (6) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ," hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(16) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 51. §-ában a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(17) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (4) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(18) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 40. § (2) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ," hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(19) Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy a közvetítői" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott rendeletben megállapítsa a közvetítői" szöveg lép.
(20) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (4) bekezdésében a "miniszter, valamint" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben" szöveg lép.
(21) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (3) és (8) bekezdésében a "miniszterrel együttesen," szövegrészek helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(22) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében a "miniszter és" szövegrészek helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg" szöveg lép.
(23) Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 14. §-ában a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, az "arra, hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(24) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. § (2) bekezdésében a "szabályozásért és" szövegrész helyébe a "szabályozásért felelős miniszter, hogy" szöveg, a ", hogy együttes rendeletben a legfőbb ügyésszel egyetértésben" szövegrész helyébe az "egyetértésben kiadott rendeletben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével" szöveg, (3) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttesen" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(25) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontjában a "miniszterrel, a rendészetért felelős miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével" szöveg lép.
(26) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdésében a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (4) bekezdés a) pontjában a "miniszterekkel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszterek egyetértésével" szöveg, (4) bekezdés b) pontjában a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével" szöveg, (6) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttesen, és a" szövegrész helyébe az ", a" szöveg, az "egyetértésben" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg, (7) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttesen" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(27) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (7) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(28) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben részletes szabályokat állapítson meg" szöveg, (5) bekezdésében az "és a" szövegrész helyébe a "felelős miniszter, hogy a" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg" szöveg lép.
(29) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (5) bekezdésében a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(30) A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 56. § (2) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (3) bekezdésében a "miniszterrel együtt" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(31) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében a "miniszter, valamint" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza" szöveg lép.
(32) A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (1) bekezdésében az "és a honvédelemért felelős miniszter, hogy együttes" szövegrész helyébe a ", hogy a honvédelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (4) bekezdésében a "kap a miniszter" szövegrész helyébe a "kap a miniszter, hogy" szöveg, a ",hogy együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(33) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (3) és (5) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (4) bekezdésében a "miniszterrel" szövegrészek helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(34) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (10) bekezdésében a "miniszterrel együttesen," szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (15) bekezdésében a "miniszterekkel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszterek egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(35) A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 65. § d) pontjában a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(36) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontjában a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(37) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter, hogy" szöveg, a "miniszter, hogy" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg" szöveg lép.
(38) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/C. § (3) bekezdés d) pontjában a "miniszterrel," szövegrész helyébe a "miniszter," szöveg, a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével" szöveg, 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "együttes rendeletben szabályozzák" szövegrész helyébe az "a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza" szöveg lép.
(39) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (3) bekezdésében az "és az egészségügyért felelős miniszter, hogy együttes" szövegrész helyébe a ", hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(40) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. § (3) bekezdésében a Jogcímenként" szövegrész helyébe a Jogcímenként - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -" szöveg, a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg, 64. § (4) bekezdésében a "különbözeteket" szövegrész helyébe a "különbözeteket - a költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján -" szöveg, a "miniszter és" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, az "együttes" szövegrész helyébe az "egyetértésével kiadott" szöveg, 124. § (5) bekezdésében az "és az adópolitikáért felelős miniszter, hogy együttes" szövegrész helyébe a ", hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
(41) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (5) bekezdésében a "miniszterrel együttes" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg, (6)-(8) bekezdésében az "és az egészségügyért felelős miniszter, hogy" szövegrészek helyébe a ," hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza" szöveg lép.
(42) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az "és a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben" szövegrész helyébe a ", hogy a miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza" szöveg lép.
(43) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (2) és (4) bekezdésében a "miniszterrel együttesen," szövegrészek helyébe a "miniszter egyetértésével kiadott" szöveg lép.
45. §
(1) A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 34. § (6) bekezdésében a ", valamint a Magyar Tudományos Akadémiával egyetértésben" szövegrész helyébe az "egyetértésben, a Magyar Tudományos Akadémia véleményének kikérésével" szöveg lép.
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (3) bekezdés b) pontjában a "vonatkozóan az OIT" szövegrész helyébe a "vonatkozóan az OIT véleményének kikérésével" szöveg lép.
(3) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés a) pontjában az "Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben" szövegrész helyett az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács véleményének kikérésével" szöveg lép.
46. §
(1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 139. § (1) bekezdésében és a (2) bekezdés a) pontjában az "az OIT egyetértésével" szövegrészek helyébe az "az OIT véleményének kikérésével" szöveg lép.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 38. § (2) bekezdésében az "egyetértése" szövegrész helyébe a "véleményének kikérése" szöveg lép.
(3) A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjában a "miniszterrel együttesen" szövegrész helyébe a "miniszter egyetértésével" szöveg, az "ügyésszel egyetértésben" szövegrész helyébe az "ügyész véleményének kikérésével" szöveg lép.
20. Hatályon kívül helyező rendelkezések
47. §
A jogi iránymutatások hatályukat vesztik, illetve visszavontnak minősülnek.
48. §
(1) Hatályát veszti az Einfotv. 13/A. §-a és 21. § (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az Einfotv. 14. §-a.
49. §
Hatályát veszti az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdése, 6. § (4) bekezdés b)-c) pontja, 6. § (10) és (11) bekezdése.
50. §
Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 37. § (6) bekezdése, valamint a 17. § (4) bekezdésében az "irányelvek és elvi állásfoglalások," szövegrész.
51. §
Hatályát veszti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésében az "(a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57-60. §-a)" szövegrész.
52. §
Hatályát veszti
1. a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsák meg" szövegrész, 22. § (3) bekezdésében az "- a miniszterrel egyetértésben - együttes rendeletben állapítsák meg" szövegrész,
2. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (7) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsa meg" szövegrész,
3. az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény 15. § (3) bekezdésében az "együttes rendeletben megállapítsa" szövegrész,
4. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (4) bekezdésében az "együttes rendelettel" szövegrész,
5. a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (6) és (7) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsa meg" szövegrészek,
6. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (4) bekezdésében a "részletes szabályokat együttes rendeletben állapítson meg" szövegrész, (5) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsa meg" szövegrész,
7. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 8. § (2) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsák meg" szövegrész,
8. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében az "együttes rendeletben állapítsa meg" szövegrész,
9. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter arra," szövegrész,
10. az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (6)-(8) bekezdésében az "együttes rendeletben szabályozza" szövegrészek,
11. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/B. § (2) bekezdésében az "együttes rendeletben szabályozza" szövegrész és
12. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló 1991. évi LIX. törvény.
Indokolás
Általános indokolás
Az Alkotmánybíróság 2010. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt (a továbbiakban: Jat), ezért eddig az időpontig újra kell szabályozni a jogalkotás rendjének törvényi szabályait.
A felülvizsgálat során - az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII. 17.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) foglaltakra is támaszkodva - kialakított szabályozási koncepció célja, hogy a jogalkotási törvény elavult rendszerét egy olyan törvényi szabályozás váltsa fel, amely figyelembe veszi az alkotmányos berendezkedésben végbement változásokat és a jogalkotás kialakult gyakorlatát.
A felülvizsgálat alkalmat ad arra is, hogy a jogalkotásra vonatozó szabályokat a normatartalomnak megfelelő jogszabályi szinten fogalmazza meg a jogalkotó: az alkotmányos szintet igénylő legfontosabb rendelkezések az Alkotmányba kerüljenek, a jogalkotási törvény pedig azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket jelenleg is törvény vagy rendelet tartalmaz, de a szoros összefüggés okán a jogalkotásról szóló törvény tárgyát kell, hogy képezzék.
Az Abh.-ból kirajzolódó követelményeket szem előtt tartva újra kell gondolni a jogalkotásról szóló törvény tárgyköreit is. Nem szabályozható a törvényben a jogszabályok köre és hierarchiája, valamint a kizárólagos törvényhozási tárgykörök, ezek az Alkotmányra tartoznak. Szabályozni szükséges viszont a jogalkotás fogalomköréhez kötődő olyan kérdéseket, mint a hivatalos lap és a jogszabály kihirdetésének követelményrendszere, vagy a helyesbítés kérdése, amelyek tekintetében az Alkotmánybíróság mulasztást állapított meg.
Mindezeket figyelembe véve indokolt az új jogalkotási törvény tárgyköreinek megválasztása során a hangsúlyokat máshová helyezni, mint amit a hatályos Jat. normarendszere tükröz.
Miután a közvetlen jogalkotási folyamatot (a jogszabály elfogadásának, megalkotásának rendjét) ma is a Házszabály, a Kormány ügyrendje és - önkormányzati rendelet esetében - az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata határozza meg, ezen nem indokolt változtatni. Ezt azonban a jogalkotási törvény szintjén is indokolt következetesen végigvinni. A Javaslat elsősorban a jogszabály - mint jogforrás - tartalmi követelményeire koncentrál, és szűkebben tárgyalja a jogszabályok előkészítésének eljárási jellegű vonatkozásait. A tartalmi kérdések körében többek közt - a jogalkotási gyakorlatban felmerült problémákra is választ adva - a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit rendezi.
A Javaslat a jogszabályok előkészítésének érdemi szabályai körében a jogszabályok hatásvizsgálatára helyez hangsúlyt, amit kiterjeszt az önkormányzati rendeletek előkészítésére is. A XXI. századi követelményeknek megfelelően előtérbe kell helyezni a minél megalapozottabb jogszabály-előkészítés érdekében a várható következmények előzetes vizsgálatát. A Javaslat meghatározza, hogy milyen alapvető szempontokat kell ennek során figyelembe venni (pl. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások, környezeti következményei, stb.). Hasonlóan fontos a jogszabály hatályosulásának tapasztalatait utólagos hatásvizsgálat keretében felmérni, és áttekinteni, hol kell változtatni a hatályos rendelkezéseken. A Javaslat világossá teszi azt is, hogy minden jogszabályt a feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű vizsgálat alá kell vetni. A hatásvizsgálati kérdések részletes szabályozására a Javaslat miniszteri rendelet alkotására ad felhatalmazást.
A Javaslat a jogszabály-tervezetek véleményezésének rendjét csak az Európai Unióval való kötelező egyeztetés tekintetében rendezi, biztosítva e körben, hogy az ilyen kötelezettség alá eső jogszabályok uniós egyeztetése a Kormány szervein keresztül történjék. Ugyanakkor a Javaslat nem szabályozza érdemben a jogszabályok előkészítése körében a civil szféra és az érdek-képviseletek bevonásának rendjét, csak utal arra, hogy e tárgykört külön törvény, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény rendezi majd.
Lényeges újítása a Javaslatnak, hogy a korábban az állami irányítás egyéb jogi eszközeiként ismert jogforrási kör jelentősen leszűkül, és csak a normatív határozat és a normatív utasítás marad meg. A jogi iránymutatások megszűnnek, mert azok ellenmondásos jellege (a kötelező erő látszatát hordozó jelleg) miatt az Alkotmánybíróság ezen aktusokat nem tartja az Alkotmánnyal összeegyeztethetőnek. Ugyanakkor a normatív határozat és a normatív utasítás alkalmas eszköz arra a funkcióra, amit az Abh. az egységes jogalkalmazási gyakorlat követése érdekében szükségszerűnek tekint: irányítási eszközként kötelező erővel bír az alárendelt szervekre nézve.
Részletesebb szabályozással határozza meg a Javaslat a jogszabályok kihirdetésének rendjét és a Magyar Közlöny funkcióját. Egyértelművé teszi a jogalkotó, az aláíró (hitelesítő), illetve a hivatalos lap szerepét és felelősségét a jogszabály kihirdetése mint alkotmányos aktus elvégzésének folyamatában. A Javaslat megállapítja a helyesbítés máig hiányzó szabályait, amely kizárólag az aláírt és a kihirdetett szöveg közötti eltérés esetében lesz megengedett, és kizárólag a jogszabály hatálybalépése előtt (egyértelművé téve, hogy ezt követően már csak módosításra kerülhet sor).
Fontos új elem az elektronikus Nemzeti Jogszabálytár felállítása, amely bárki által ingyenesen hozzáférhető módon tartalmazza a jogszabályokat egységes szerkezetben. Ez a jelenleg is működő Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményének továbbfejlesztésével jön létre.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a tárgyi hatályát, illetve, hogy mely jogforrások tekintetében kell rendelkezéseitől eltérő szabályokat alkalmazni: a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben, a rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet és az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset idején az Alkotmány rendelkezései szerint kiadható jogszabályra a honvédelemről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell a Javaslatot alkalmazni. Ugyanígy rendezi, hogy az Alkotmányra és annak módosításaira, illetve a normatív határozatra és normatív utasításra - amelyeket a közjogi szervezetszabályozó eszköz néven foglal össze - a Javaslat mely rendelkezései alkalmazandók.
A 2-5. §-hoz
A Javaslat összefoglalja és törvényben rögzíti a jogalkotás legalapvetőbb tartalmi követelményeit: az egyértelmű értelmezhetőség követelményét, a visszaható hatály tilalmát, a felkészülési idő biztosításának szükségességét. Ezek a követelmények az Alkotmánybíróság értelmezésében az Alkotmányból eredő szabályok, amelyeket azonban a jogalkotási törvény tartalmilag megismételhet.
A Javaslat összefoglalja azokat a további tartalmi követelményeket, amelyeket a jogszabályok megalkotásakor szem előtt kell tartani: az Alkotmányból eredő tartalmi és formai követelményeket, az egységes jogrendszerbe illeszkedést, a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeket. A jogalkotás szakmai követelményeinek érvényesítése magában foglalja a jogalkotási törvényben foglalt tartalmi követelményeket, valamint a kodifikációs előírásokat.
A Javaslat új elemként fogalmazza meg azt a követelményt, hogy jogszabályban nem ismételhető meg olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alkotmány alapján nem lehet ellentétes. Az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva rögzíti a Javaslat, hogy valamely tárgykör törvényi szabályozása esetén törvényi szabályozási szintre tartoznak az alapvető jogintézmények és a szabályozásai cél megvalósulásával összefüggő lényeges garanciák.
A Javaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítás alapján az együttes miniszteri rendeleteket a jövőben a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel. Egyértelművé vált ugyanis, hogy az egyetértésben és az együttesen kiadott miniszteri rendelet között a gyakorlatban nincs érdemi különbség, ugyanakkor egyik rendeleti forma sem volt eddig az Alkotmánnyal teljes mértékig összhangban. Mivel az együttes rendeleti forma kevésbé alkalmas a kormányzati szervezet-átalakítások rugalmas követésére, az együttes miniszteri rendeletet olyan rendelet váltja fel, amelynek formailag egyetlen miniszter a kibocsátója, azonban a többi érintett - egyetértési joggal rendelkező - miniszter egyetértése nélkül nem alkotható meg.
A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik.
A 6. §-hoz
A Javaslat - a hatályos Jat.-hoz hasonlóan, de annál részletesebben - általános szabályt ad a jogszabályok területi és személyi hatályára, ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a jogszabálynak csak akkor kell arról rendelkeznie, ha a főszabálytól el kell térni.
A 7. §-hoz
A Javaslat megállapítja a jogszabály hatálybalépésének időpontjára vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Egyértelművé teszi, hogy a végrehajtási rendeletet a felhatalmazást adó jogszabállyal való egyidejű hatálybalépés érdekében a kihirdetett, még hatályba nem lépett felhatalmazás alapján meg lehet alkotni, továbbá tekintettel van arra, hogy a felhatalmazást adó jogszabály egyes rendelkezései eltérő időpontban léphetnek hatályba, és nem minden rendelkezés igényel végrehajtási szabályozást.
A 8-9. §-hoz
A Javaslat rendezi a jogszabálymódosítás intézményének alapvető szabályait, kimondva, hogy a hatáskörrel rendelkező szerv jogszabállyal módosíthat más jogszabályt. Módosítani és hatályon kívül helyezni kizárólag hatályos jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket lehet, azonban előfordulhat, hogy a hatálybalépést megelőzően szükséges a normaszöveg megváltoztatása, ennek a módját is meghatározza a Javaslat.
A 10. §-hoz
A Javaslat az Alkotmányból következő jogszabályi hierarchiához igazodóan rögzíti, hogy a törvényalkotó a Kormány rendeletét, a Kormány pedig - szűk esetkörben - a tagjának rendeletét hatályon kívül helyezheti. Ez a rendelkezés, mely biztosítja, hogy a jogalkotó valamely szabályozási tárgykört a felhatalmazás megszüntetésével magához vonhasson, nem vonatkozik valamely jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezésére vagy módosítására.
A 11.§-hoz
Ha a jogszabály hatálybalépése és hatályvesztése valamely jövőbeli feltételtől függ - annak érdekében, hogy a feltétel bekövetkezésének időpontja minden esetben egyértelműen megállapítható legyen - a Javaslat előírja, hogy a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatban kerüljön sor a feltétel bekövetkezte naptári napjának megállapítására. A jogalkalmazást elősegítő, megállapító egyedi határozat tájékoztató jellegű, a jogszabály hatálybalépésére vagy hatályvesztésére nem hat ki.
A 12. §-hoz
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a módosító jogszabály a hatálybalépésével beépül az alapjogszabályba, és egyidejűleg "eltűnik" a jogrendszerből. E gyakorlatnak megfelelően a Javaslat bevezeti a joghatását már kifejtett módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések "automatikus" hatályvesztését, amiről a jogalkotónak a jövőben nem kell tételesen rendelkeznie. E rendelkezés a jogrendszer átláthatóságát és az egyes jogszabályokban tételesen elhelyezett folyamatba épített technikai deregulációs rendelkezésekből következő esetleges jogalkotói hibák elkerülését is biztosítja.
A 13-14. §-hoz
Amennyiben a felhatalmazó rendelkezés - anélkül hogy a tárgykör szabályozására egy új jogszabály ismételten felhatalmazást adna - hatályon kívül helyezésre kerül, a végrehajtási rendelet sem maradhat a jogrendszerben. Ezért ebben az esetben a 10. § alapján a törvény kormányrendeletet és a Kormány tagjának rendeletét, kormányrendelet pedig kormányrendeletet és a Kormány tagjának rendeletét hatályon kívül helyezheti. Önkormányzati végrehajtási rendelet esetén fel kell hívni a jogalkotót arra, hogy a megszűnt felhatalmazás alapján kiadott rendeletet helyezze hatályon kívül.
Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvényből átvett rendelkezések az Abh.-ban foglaltakkal és a 13. §-sal összhangban rögzítik, hogy a végrehajtotta vált módosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések hatályvesztése nem eredményezi az érintett korábbi rendelkezések "feléledését".
A 15. §-hoz
A Javaslat a szabályozási átmenet rendezése körében egy általánosan alkalmazandó - de eltérést engedő - alkalmazási szabályt határoz meg. Ez alapján - ha a jogszabály másként nem rendezi az átmenet kérdését - a jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint a még meg nem kezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A rendelkezés a továbbhatás kérdését is rendezi: a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
A 16. §-hoz
A Javaslat fenntartja az igazságügyért felelős miniszter kiemelt szerepét a kormányzati jogszabály-előkészítés terén, kifejezésre juttatja ugyanakkor az előkészítésért való osztott felelősséget: a szakminiszter elsősorban a szakmai tartalom kialakításáért felel, az igazságügyért felelős miniszter a jogrendszer egységének biztosításáról gondoskodik. A Javaslat rendezi azt a helyzetet, ha miniszteri rendelet tervezetével az igazságügyért felelős miniszter alkotmányossági vagy európai uniós jogi szempontból nem ért egyet: ez esetben a vitás kérdésben - közös előterjesztés alapján - a Kormány dönt.
A 17-18. §-hoz
A Javaslat a minél megalapozottabb jogszabály előkészítés érdekében nagy hangsúlyt helyez a jogszabályok előkészítése körében a hatásvizsgálatra, amit kiterjeszt az önkormányzati rendeletek előkészítésére is. A Javaslat meghatározza, hogy milyen alapvető szempontokat kell ennek során figyelembe venni (pl. társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy adminisztratív terheket befolyásoló hatások, környezeti és egészségi következmények, stb.), a hatásvizsgálati kérdések részletes szabályozására pedig miniszteri rendelet alkotására ad felhatalmazást.
A Javaslat a miniszteri rendeletek tekintetében is előírja az indokolási kötelezettséget, ennek keretében az okok és célok bemutatása mellett - a hatásvizsgálathoz kapcsolódóan - a szabályozás várható hatásait is be kell mutatni, valamint tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az Európai Unió jogi aktusainak összhangjáról is.
A 19-20. §-hoz
A Javaslat a jogszabály-tervezetek előkészítése körében a Jat.-hoz képest korlátozottabb tartalmat hordoz: annyit rögzít, hogy ha törvény valamely állami, helyi önkormányzati vagy más szerv számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a jogállását vagy a feladatkörét érintő jogszabályok tervezeteit véleményezhesse, a jogszabály előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv e jogával élhessen (a Javaslat tehát maga nem jelöli meg az egyeztetésre jogosultak körét). A társadalmi szereplőkkel való egyeztetés tekintetében a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényre utal.
A Javaslat rendezi azt az esetet, amikor a jogszabály megalkotása előtt egyeztetési kötelezettség áll fenn az Európai Unió intézményeivel, tagállamaival. E körben azon jogszabályokkal kapcsolatos kérdések igényelnek törvényi rendezést, amelyeket nem a Kormány készít elő vagy terjeszt a jogalkotóhoz.
A 21-22. §-hoz
A jogrendszer folyamatos felülvizsgálatának két fő eszköze az utólagos hatásvizsgálat és a tartalmi dereguláció. A minőségi jogalkotás követelményeinek megfelelően a jogszabályokat nemcsak a megalkotásuk előtt kell indokoltság, szükségesség és a várható hatások szempontjából megvizsgálni, hanem a szabályozás korszerűsítése érdekében szükség van az egyes jogszabályok és a jogrendszer folyamatos, illetve időszakonkénti szisztematikus felülvizsgálatára, így például az utólagos hatásvizsgálat keretében a jogszabály tényleges hatásainak a szabályozás megalkotása idején várt hatásokkal való összevetésére. A tartalmi deregulációs kötelezettség a jogszabály által okozott hatások mellett, elsősorban jogi szempontok alapján szolgálja a normavilágosság, a jogrendszer átláthatósága és a jogbiztonság szempontjait.
A 23-24. §-hoz
A Javaslat a szocialista jogfelfogásból örökölt "állami irányítás egyéb jogi eszközei" kifejezést a "közjogi szervezetszabályozó eszköz" kifejezéssel váltja fel. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően kizárólag két ilyen jogi aktus marad meg: a normatív határozat és normatív utasítás. Az állami szervek és a helyi képviselő-testületek által saját magukra és alárendelt szerveikre vonatkozó kötelező normatív szabályozást kizárólag ilyen formájú aktusok tartalmaznak.
A Javaslat kibővíti a kibocsátásra jogosultak körét, elismerve az Alkotmányban megjelölt más szervek és személyek (pl. Alkotmánybíróság, ombudsman) jogát arra, hogy saját
szervezetükre nézve kötelező normatív szabályozást alkossanak. Az eddigi szabályozással összhangban normatív határozatot testületi szervek, normatív utasítást egyszemélyi szervek (közjogi tisztségviselők) adhatnak ki. A normatív utasítás kiadására jogosultak köre kiterjed a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti központi államigazgatási szervekre, nemzetbiztonsági szolgálatokra, valamint mindazokra az Alkotmányban nevesített szervekre, amelyek számára a rájuk vonatkozó külön törvény ezt lehetővé teszi.
Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően a jövőben nincs lehetőség nem kötelező jogi iránymutatások kibocsátására. A tárgykörhöz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezés alapján a jogi iránymutatások (irányelv, tájékoztató, elvi állásfoglalás) 2012. január l-jén hatályukat vesztik, illetve visszavontnak minősülnek, ezért eddig az időpontig sort kell keríteni a felülvizsgálatukra és - szükség szerint, tartalmuktól függően - közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy jogszabályban történő újraszabályozásukra. A Javaslat átmeneti rendelkezése értelmében a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alapján kibocsátott határozatok és utasítások nem vesztik hatályukat, azok alkalmazása, módosítása és hatályon kívül helyezése során úgy kell eljárni, mintha normatív határozatok, illetve normatív utasítások lennének.
A közjogi szervezetszabályozó eszközök mellett a kibocsátásukra jogosultak a továbbiakban is kiadhatnak egyedi határozatot és egyedi utasítást, ezek azonban nem normatív aktusok, így nem tartoznak a Jat. hatálya alá.
A Javaslat módosító rendelkezései a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával módosítható törvényekben módosítják az "állami irányítás egyéb jogi eszköze" terminológiát és - ahol szükséges - az adott törvény módosításával arról is rendelkeznek, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközre vonatkozó rendelkezés alkalmazásában az állami irányítás egyéb jogi eszközöket is érteni kell (mivel a még hatályos állami irányítás egyéb jogi eszközei is a jogrendszer részét képezik, így fenntartandó az alkalmazásuk, megsemmisíthetőségük, stb. lehetősége).
A Javaslat az összes jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszköze vonatkozásában kimondja, hogy ahol azokban az "állami irányítás egyéb jogi eszközére" történik hivatkozás, az alatt közjogi szervezetszabályozó eszközt is érteni kell.
A 25-26. §-hoz
A Javaslat az Alkotmány által megnevezett alkotmányos intézmény, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának fogalmát konkretizálja, meghatározva azt is, hogy a Magyar Közlönyt elektronikus dokumentumként kell kiadni, melynek szövege hitelesnek tekintendő. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az önkormányzati rendelet kivételével a jogszabályokat a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni, a közjogi szervezetszabályozó eszközöket pedig közzé kell tenni. A Magyar Közlöny jogszabályokon és közjogi szervezetszabályozó eszközökön túli tartalmát (jogegységi határozatok, közlemények stb.) a Javaslat nem érinti, ezeket továbbra is az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény tartalmazza.
A rendelkezés a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök aláírása és a Magyar Közlönyben történő kihirdetése tekintetében határozza meg a felelősök körét és állapít meg határidőt e cselekmények elvégzésére vonatkozóan, valamint az aláírás tekintetében való helyettesítés kérdését is egyértelműen rendezi.
A 27. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jogszabályok kihirdetés során való megjelölése nem jogszabályszerkesztési kérdés, az erre vonatkozó alapvető szabályokat törvényi szinten határozza meg a Javaslat, és a részletszabályok meghatározására ad felhatalmazást.
A 28. §-hoz
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy az Országgyűlés nem szabályozta törvényben a helyesbítés módját és kereteit. A Javaslat a helyesbítés lehetőségét szűk körben - az aláírt és a kihirdetett szöveg eltérése esetére, az aláíró kezdeményezésére - teszi lehetővé a hatálybalépést megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő 10 munkanapon belül.
A 29. §-hoz
A Javaslat a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye és az ötévenként kiadott Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye helyett elektronikus közszolgáltatásként működő Nemzeti Jogszabálytár felállításáról intézkedik; az itt elérhetővé tett jogszabályszövegek ugyanakkor utánközlésnek minősülnek, nem tekinthetőek hitelesnek.
A Záró rendelkezésekhez
A Javaslat az Alkotmánybíróságnak a Jat.-ot megsemmisítő határozatához igazodva az új jogalkotási törvény hatálybalépését 2011. január 1. napjában állapítja meg. A záró rendelkezések között megállapítja a szükséges felhatalmazásokat és átmeneti rendelkezéseket, továbbá a Javaslathoz kapcsolódó módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
Mivel az együttes miniszteri rendeleteket a jövőben a más miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletek váltják fel, a Javaslat a jogrendszerben szereplő, együttes rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazásokat úgy alakítja át, hogy a jövőben ezeknek a rendeleteknek egyetlen miniszter legyen a kibocsátója, a többi érintett miniszter pedig egyetértési jogot kap (egyetértésük nélkül a rendelet nem alkotható meg). Az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB határozatában megállapította, hogy a jogalkotásban való egyetértési jog útján történő részvétel jogalkotási hatáskör, amivel kizárólag az Alkotmány ruházhat fel egy szervet. A Javaslat ehhez kapcsolódóan a törvényben nem miniszter számára biztosított - alkotmányellenes - egyetértési jogot véleményezési joggá alakítja át.