A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló T/1480. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

Az Országgyűlés a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése, a pénzügyi szervezetek ügyfeleinek védelme, a nemzetközi felügyeleti együttműködés erősítése, valamint a szabályozó hatóság megteremtése érdekében, az Európai Unió joganyagával összhangban a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása

1. §

(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző és szabályozó országos hatáskörű szerve, amely csak a törvénynek van alárendelve.

(2) A Felügyelet székhelye Budapest.

(3) A Felügyelet tevékenységének célja

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB) a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,

e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése.

(4) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

2. §

(1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2) A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről negyedévente kockázati jelentést készít.

(4) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.

(5) A Felügyelet javaslatot tesz jogszabályok megalkotására és véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi közvetítő rendszert, a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során.

A Felügyelet feladatai

3. §

(1) A Felügyelet ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik az MNB-vel, a Gazdasági Versenyhivatallal és a 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(3) A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.

(4) Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(5) A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.

(6) A Felügyelet tagja az Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszernek.

(7) A Felügyelet feladatai végrehajtása során mérlegeli döntéseinek a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

4. §

(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

b) a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint

m) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

n) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény,

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény,

p) a 7. § p) pontjában meghatározottak szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.),

q) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

(2) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

5. §

(1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitel-megállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

d) az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

6. §

(1) A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(4) A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5) Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

7. §

A Felügyelet feladata

a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) a 4. § szerinti törvényekben meghatározott - a Felügyelet feladatkörébe utalt - nyilvántartások vezetése,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,

f) a 4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,

g) az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése,

h) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,

i) külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti hatóságokkal való együttműködés,

j) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése,

k) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,

l) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása,

m) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,

n) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,

o) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során,

p) a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységének ellenőrzése.

8. §

(1) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat a javadalmazási trendek értékelése céljából összegyűjti. A Felügyelet ezt az információt eljuttatja az Európai Bank Hatóságnak.

(2) A Felügyelet a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el, beleértve a javadalmazás elemeit, a bónuszokat, a hosszú távú juttatásokat, valamint a nyugdíjjárulékokat. Ezen információkat továbbítja az Európai Bank Hatóságnak.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség

9. §

A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

10. §

(1) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel felügyeleti együttműködési megállapodást kötött,

c) a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

d) a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,

e) a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,

f) a 4. §-ban meghatározott szervezetek tőkeszükséglet számításának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése során alkalmazott feltételeket és módszereket,

g) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

l) a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,

m) a pénzügyi intézmények ügyfeleinek tájékoztatását az egyes hitel- és lízingtermékek összehasonlításáról,

n) a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,

o) azon - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezések felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéstől elállhat,

p) a Pénzügyi Békéltető Testület címét, telefonszámát és elektronikus levélcímét,

q) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzatát,

r) a Pénzügyi Békéltető Testület határozatait, ajánlását,

s) hivatkozást a fogyasztó kérelmének előterjesztése céljából a FIN-Net honlapján közzétett formanyomtatvány elérhetőségére,

t) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli,

u) hatósági eljárása során hozott döntését, és a hatósági szerződésről szóló hirdetményt,

v) a Felügyelet elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a személyes adatok védelmére, a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

11. §

(1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében -alkalmazott eljárásokat,

j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek változását,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(5) Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(6) A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.

(7) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

Felügyeleti kollégium

12. §

(1) A Felügyelet, mint a külön törvényben meghatározott konszolidáló felügyeleti hatóság, az összevont alapú felügyeleti feladatok összehangolása - ideértve a válsághelyzetek kezelésében történő együttműködést is - valamint a harmadik országok hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival történő megfelelő együttműködés biztosítása érdekében felügyeleti kollégiumot hoz létre.

(2) A felügyeleti kollégium az érintett hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságokkal közösen a következő feladatok elvégzését biztosítja:

a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcsere;

b) megállapodás a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról;

c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítása, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelése;

e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazása mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;

f) a Hpt. 96/C. § (11) bekezdése szerinti együttműködés.

(3) A felügyeleti kollégium a Felügyelet és a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságainak konzultációját követően, a Felügyelet által kidolgozott írásbeli megállapodás alapján jön létre és működik. A Felügyelet a felügyeleti kollégiumban való részvételre az érintett EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatát felügyelő hatóságokat, az érintett - külön törvényben meghatározott - rendszerszinten jelentős fióktelepeket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokat, szükség szerint az érintett központi bankokat és a Hpt. 96/B. § (1) bekezdésének megfelelően adott esetben harmadik érintett ország hatáskörrel rendelkező hatóságait hívhatja fel.

(4) A kollégium ülésein a Felügyelet elnöke által kijelölt személy látja el az elnöki feladatokat. A Felügyelet dönt arról, hogy a felügyeleti kollégium adott ülésén vagy adott tevékenységében többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságai közül melyek vegyenek részt, tekintettel a másik tagállami hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság adott tevékenységben betöltött szerepére. A Felügyelet tájékoztatja a felügyeleti kollégium tagjait az ülés várható témáiról és az azon hozott döntésekről.

(5) A Felügyelet akkor is köteles felügyeleti kollégiumot létrehozni, ha magyarországi székhelyű, összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet vagy befektetési vállalkozás az Európai Unió másik tagállamában rendszerszinten jelentős fióktelepet létesített azzal, hogy ezen felügyeleti kollégium működésére a (3) és (4) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandóak.

(6) A Felügyelet tájékoztatja az Európai Bank Hatóságot a felügyeleti kollégium tevékenységéről és közli vele a felügyeleti konvergencia szempontjából lényeges információkat.

(7) A Felügyelet fogadó ország felügyeleti szerepét ellátva részt vesz más külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság által alapított felügyeleti kollégium tevékenységében.

II. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA

A Felügyelet elnöke, alelnökei és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke

13. §

(1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke nevezi ki hat évre.

(3) A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket -az e §-ban és a 15. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján - a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg.

(4) A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a Felügyelet elnöke gyakorolja.

(5) A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincs betöltve.

(6) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke felett a munkáltatói jogokat a Felügyelet elnöke gyakorolja.

14. §

(1) A Felügyelet elnökének, alelnökének, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének kinevezésére a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e tisztségekre nem kell pályázatot kiírni.

(2) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.

(3) A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese.

(4) A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset nyolcszorosa.

(6) A Felügyelet elnökét a miniszterrel, a Felügyelet alelnökét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. A Felügyelet elnökét és alelnökét naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg. A Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a helyettes államtitkárt megillető juttatás és harmincnyolc nap szabadság illeti meg.

15. §

(1) A Felügyelet elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) felmentésével.

(2) A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén Felügyelet elnöke állapítja meg.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.

16. §

(1) A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(2) A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

17. §

(1) A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök mondja ki.

(2) A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(4) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

18. §

(1) A Felügyelet elnökét - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök, a Felügyelet alelnökét - a Felügyelet elnökének előterjesztésére - a miniszterelnök, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a Felügyelet elnöke

a) felmenti, ha a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha

ba) olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta,

bb) száznyolcvan napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak.

(2) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.

(3) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésére vonatkozó kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat az alelnökök esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a miniszterelnök helyett a Felügyelet elnökét, a köztársasági elnök helyett a miniszterelnököt kell érteni.

(5) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a bíróság által érkeztetett keresetlevelet, illetve a jogerős bírósági döntést a Felügyelet elnökének kell megküldeni.

19. §

A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök, az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke esetében a Felügyelet elnöke.

20. §

(1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése esetén felmentési időre és végkielégítésre jogosult, kivéve, ha a megbízatás az 15. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott okból, a 18. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint ba) alpontjában meghatározott felmentési okból szűnik meg.

(2) A felmentési idő hat hónap. A Felügyelet elnökét, alelnökét, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökét a felmentés időtartamára munkavégzési kötelezettsége alól mentesíteni kell, aki erre az időtartamra hat havi jövedelmével megegyező, havonta egyenlő összegben kifizetendő jövedelemre jogosult.

(3) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke hat havi jövedelmével megegyező végkielégítésre jogosult, melyet a megbízatás megszűnését követő nyolc napon belül kell megfizetni számára.

(4) A Felügyelet elnöke, alelnöke, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke megbízatásának megszűnése után hat hónapon át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan vállalkozással,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot vállalkozás vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan vállalkozással,

c) nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyelet döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette.

21. §

A Felügyelet elnöke:

a) kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait,

b) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét, meghatározza a Felügyelet létszám-keretét, és a kiadmányozás rendjét,

c) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező felügyeleti ajánlást ad ki,

d) kialakítja a Pénzügyi Békéltető Testület szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja szabályzatait, így különösen a működési rendre vonatkozó szabályzatot, elfogadja éves összefoglaló tájékoztatóját,

e) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

f) képviseli a Felügyeletet,

g) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,

h) gyakorolja a Felügyelettel munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört,

i) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

j) részt vesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában,

k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Felügyelet munkájáról illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának,

l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal,

n) az e törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki.

22. §

(1) A Felügyelet elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

(2) A Felügyelet feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalásához a Felügyelet elnökét a Kormány ülésére meg kell hívni.

23. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke irányítja a Pénzügyi Békéltető Testület munkáját.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke szabályzatban alakítja ki - a Felügyelet elnökének jóváhagyásával - a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke jelöli ki az adott fogyasztói jogvitában eljáró tanács tagjait.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a Pénzügyi Békéltető Testület létszámkeretének megállapítására.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke törvényben meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható.

A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok

24. §

(1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, valamint a Felügyelet a 3-8. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, a Pénzügyi Békéltető Testület elnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók.

(2) A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek feladataikat munkaviszony keretében látják el.

25. §

(1) A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó -vezetői pótlék nélkül számított - főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó - vezetői pótlék nélkül számított - főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy a (3) bekezdés rendelkezéseit is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(2) A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.

(3) A Felügyelet elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményéről, annak eltérítéséről, a tárgyév során bármikor módosíthatja azt a köztisztviselő munkájának értékelésétől függően. Az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő alapilletményét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(4) A Felügyelet elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 150 %-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(6) A Felügyelet saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli juttatásait. A Felügyelet elnöke által adható jutalom mértékét a Felügyelet szabályzatában kell meghatározni. A jutalmazásra fordítható összeg és a jutalom mértéke csak e törvényben korlátozható.

26. §

(1) A Felügyelet elnöke ügyvezető igazgatói megbízást adhat.

(2) Az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.

(3) Az ügyvezető igazgatói megbízás indokolás nélkül visszavonható.

Összeférhetetlenség

27. §

(1) A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3) Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, szövetkezeti hitelintézet, illetőleg biztosító egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagságával.

(4) A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:

a) értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet -vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt nem szerezhet.

28. §

(1) A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(2) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(6) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

29. §

(1) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(2) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

Titoktartási kötelezettség

30. §

(1) A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.

A Felügyelet gazdálkodása

31. §

(1) A Felügyelet bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) a Felügyelet által kiszabott bírságok,

c) az igazgatás-szolgáltatási díj és

d) az egyéb bevétel.

(2) A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel

a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,

b) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére, továbbá működési költségeihez való hozzájárulásra,

d) a pénzügyi kultúra erősítésével, terjesztésével, valamint a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,

e) civil fogyasztóvédelmi szervezetek tevékenységének támogatására fordítható.

(3) A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására, a hazai pénzügyi kultúra fejlesztésére fordítható.

(4) A Felügyelet bevételei - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - kizárólag saját működésével összefüggő kiadásokra és az 1. § (2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítására fordíthatók.

(5) A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15 %-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezetére használható fel, az más célra nem vonható el.

(6) A Felügyeletnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 3. § 72. pont t) alpontja szerinti követeléseiről az Szja. törvény szerinti összeghatárig és feltételek esetén a Felügyelet elnöke lemondhat.

III. Fejezet

A PÉNZÜGYI STABILITÁSI TANÁCS

A Pénzügyi Stabilitási Tanács célja és feladatai

32. §

(1) A Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) célja, hogy tevékenységével összhangot teremtsen egyrészt a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, másrészt a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között.

(2) A Tanács a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter alkotta konzultációs testület, amely a pénzügyi közvetítő rendszer egészének stabilitása érdekében információkat oszt meg, a pénzügyi rendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati valamint egyéb elvi kérdésekben tanácskozik és szükség esetén állást foglal. A pénzügyi rendszer egészének stabilitását érintő bármely állásfoglalásuknak egyhangúan kell megszületnie.

(3) A Tanács szükség szerint napirendre tűzi az Európai Rendszerkockázati Testületnek a magyar pénzügyi rendszer szempontjából releváns ajánlásait, állásfoglalásait, kockázati figyelmeztetéseit, és megvitatja az azokból származó esetleges tennivalókat.

(4) A Tanácsban képviselt szervezetek feladataikat és kötelmeiket a rájuk vonatkozó törvényben foglaltaknak megfelelően hajtják végre, a Tanácsban való képviseletük a törvényben rögzített eredeti jogaikat és kötelezettségeiket semmilyen módon nem csorbíthatja.

33. §

A Tanács

a) a pénzügyi stabilitási célok érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai pénzügyi rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a rendszer egészét potenciálisan veszélyeztető, a pénzügyi folyamatok által generált kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézményi, vagy egy-egy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a rendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és fellépő olyan kockázatokat, amelyek a magyar pénzügyi rendszer egészének szempontjából veszélyt hordozhatnak, és megvitatja az esetleges szükséges tennivalókat,

e) szükség esetén a Tanács javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács működése

34. §

(1) A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, a Felügyelet elnöke, valamint az MNB elnöke tölti be.

(2) A Tanácsban képviselt három szervezet a munkáját a teljes egyenjogúság alapján, a törvényben meghatározott feladataik, és jogkörük teljes tiszteletben tartása mellett végzi.

35. §

(1) A Tanács szükség szerint, de legalább háromhavonta tart ülést. Az ülést a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére öt munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(2) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.

(3) A Tanács a saját maga által meghatározott ügyrendje alapján működik.

IV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI

A hatósági eljárások közös szabályai

36. §

A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e fejezetben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint

b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

37. §

A Felügyelet engedélyezési, ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett nyilvántartás adatot tartalmaz.

38. §

(1) A Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett, melynek része az engedélyezési, az ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési és a piacfelügyeleti eljárás is.

(2) A folyamatos felügyelet helyszíni ellenőrzéssel, a rendszeres és eseti adatszolgáltatásból származó adatok, a Felügyelet részére megküldött dokumentumok, valamint a hivatalosan ismert tények ellenőrzésével és elemzésével valósul meg.

(3) Az adatszolgáltatás jogszabályon vagy a Felügyelet határozatán alapul. A Felügyelet a folyamatos felügyelethez szükséges információk beszerzése érdekében a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára rendszeres vagy rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

(4) A Felügyelet felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy köteles a tevékenységére vonatkozó, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet által meghatározott formában a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, valamint köteles a Felügyelet feladatellátásához kért egyéb adatot, információt rendelkezésre bocsátani, kimutatást elkészíteni.

(5) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján a 61. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedést közvetlenül is alkalmazhatja.

39. §

(1) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el, aki e feladatkörében eljárva hivatalos személynek minősül. A megbízólevél tartalmazza a szolgálati igazolvány számát.

(2) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző munkatársait felügyeleti szolgálati igazolvánnyal látja el, amely közokirat, és csak a megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására. A szolgálati igazolvány tartalmazza:

a) a "Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szolgálati igazolványa" elnevezést,

b) a szolgálati igazolvány sorszámát,

c) a köztisztviselő arcképét,

d) a köztisztviselő nevét,

e) a köztisztviselő beosztását,

f) "A szolgálati igazolvány csak megbízólevéllel együtt jogosít ellenőrzés lefolytatására!" szöveget,

g) a szükséges biztonsági elemeket.

(3) A helyszíni ellenőrzés során a helyszíni ellenőrzést végző személyek felügyeleti szolgálati igazolványuk felmutatásával és a megbízólevéllel igazolják hivatalos minőségüket.

40. §

(1) A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítésének kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a Felügyelet viseli.

(3) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alapítási, a tevékenységi engedélyezési, valamint a minősített befolyás megszerzésére irányuló eljárásokban, amelyek során az ügyfél köteles az iratok hiteles magyar nyelvű fordítását biztosítani.

41. §

(1) A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja, a 33/A. §-a és a 49. §-a nem alkalmazható.

42. §

(1) A tényállás tisztázása során a Felügyelet a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) Helyszíni ellenőrzés bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől, annak képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet vagy készíthet, próbaügylet kötést végezhet.

(3) A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratokat a Felügyeletnek megküldeni.

(4) A Felügyelet valamely eljárásában jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot vagy egyéb bizonyítási eszközt más eljárásaiban is felhasználhatja.

(5) A Felügyelet jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.

(6) Az ügyfél irat-betekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

43. §

A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

44. §

(1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.

(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés elleni bírósági felülvizsgálati kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

45. §

(1) A Felügyelet a feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.

(3) Ha az ügyfél a hatósági szerződésben foglaltakat megsérti, akkor a Felügyelet azon intézkedések megtételére, illetve jogkövetkezmények alkalmazására jogosult, amelyre egyébként lehetősége van azon eljárás szabályai szerint, amelyben határozathozatalnak lett volna helye.

(4) Nincs helye intézkedésnek, vagy jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett azon jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

(5) A Ket. 76. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú hatósági szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ügyfél a (3) bekezdésben foglaltaknak veti alá magát szerződésszegése esetére.

46. §

(1) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a Felügyelet részére fizetendő, külön jogszabályban meghatározott díj és a Felügyelet által kiszabott bírság megfizetésének kivételével -a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.

(2) A Felügyelet eljárása során a Ket. írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

(3) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó felügyeleti döntés kapcsán megindított közigazgatási perben hozott - a Felügyeletet marasztaló - ítélet jogerőre emelkedett.

47. §

(1) A bíróság a Felügyelet döntését - a 60. § (1) bekezdésében és a 70. § bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.

(2) A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.

A felügyeleti biztos

48. §

(1) A 4. § a), c), f), h), i), l), m) és o) pontjaiban felsorolt törvényekben meghatározott felügyeleti biztos kirendelésére az e §-ban és az 49. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Felügyeleti biztosként kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki, amely a tevékenységének végzése során a 4. §-ban felsorolt szervezetek és személyek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve jár el.

(3) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki

a) büntetlen előéletű,

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,

ba) a 4. § a) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bb) a 4. § c) pontjában foglalt törvényben meghatározott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál,

bc) a 4. § f) pontjában foglalt törvényben meghatározott pénztárnál,

bd) a 4. § h) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál,

be) a 4. § i) pontjában foglalt törvényben meghatározott biztosítónál,

bf) a 4. § l) pontjában foglalt törvényben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél,

bg) a 4. § m) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési vállalkozásnál,

bh) a 4. § o) pontjában foglalt törvényben meghatározott viszontbiztosítónál szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(4) A (3) b) pontjának alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy olyan felsőfokú, illetőleg posztgraduális képesítéssel rendelkezik, amely szükséges ahhoz, hogy a 4. § a), c), f), h), i), l), m) és o) pontjaiban felsorolt törvények által szabályozott szervezetekben ügyvezetőnek, illetve vezető állású személynek legyen kinevezhető, megválasztható.

(5) Felügyeleti biztosnak nem lehet kijelölni azt, illetve e minőségében nem járhat el az,

a) aki saját maga vagy közeli hozzátartozója a 4. § a), c), f), h), i), l), m) és o) pontjaiban felsorolt törvények által szabályozott, felügyeleti biztosi tevékenységgel érintett szervezetekben a kijelölés időpontjában vagy a kijelölést követően érdekeltséggel rendelkezik, így különösen, ha tulajdonosi, kötelmi jogviszonyban áll a szervezettel, vagy attól bármilyen formában bevételre vagy díjazásra tesz szert vagy tart igényt,

b) akitől a felügyeleti biztos feladatainak részrehajlásmentes megítélése és tárgyilagos elintézése egyéb okból nem várható el (elfogultság).

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bármely körülményről a felügyeleti biztos a kijelöléskor -illetve az (5) bekezdésben meghatározott körülmény kijelölés után történő bekövetkezésekor -azonnal köteles tájékoztatni a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság vezetőjét. Ebben az esetben másik felügyeleti biztos kijelölésére kerül sor.

(7) A kijelölt felügyeleti biztos által e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság felelős. A nonprofit gazdasági társaságnak rendelkeznie kell a kártérítési kötelezettségekből eredő megfelelő vagyoni biztosítékkal.

(8) A kijelölt felügyeleti biztos a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak okozott károkért a munkavállalók, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok szerint felelős azzal, hogy gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hat havi illetményét nem haladhatja meg. Szándékos károkozás esetén a kártérítés mértéke a kijelölt felügyeleti biztos hat havi illetményét meghaladhatja.

(9) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelölt felügyeleti biztos nevét és székhelyét - bejegyzés és közzététel végett - bejelenti a cégbíróságnak.

49. §

(1) A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a kijelöléskor, illetve a felügyeleti biztosi tevékenységének folytatása során is - a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján - dönthet úgy, hogy több személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására. A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságnak lehetősége van arra is, hogy a már kijelölt személyek számát csökkentse, ha ez a lefolytatandó vagy folyamatban lévő eljárás összes körülményének mérlegelése alapján indokolt.

(2) Hitelintézethez történő felügyeleti biztos kirendelése esetén a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság a hitelintézethez egyidejűleg legalább két személyt jelöl ki a felügyeleti biztosi tevékenység ellátására.

(3) A 4. §-ban felsorolt törvények hatálya alá tartozó azon szervezetek esetén, melyek felszámolójának törvényi kötelezettség alapján a nonprofit gazdasági társaságot kell kirendelni, a felszámolási eljárásban eljárás felfüggesztésének nincs helye.

Engedélyezési eljárás

50. §

(1) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(2) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

51. §

(1) Harminc napos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint az 52. § (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.

(3) Ha a Felügyelet a kérelmezőt hiánypótlásra vagy a kérelem kiegészítésére hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

52. §

(1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) Az állomány-átruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(6) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem, vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.

(7) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

Ellenőrzési eljárás

53. §

A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás).

54. §

(1) A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, célvizsgálatot vagy több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végez.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.

(3) A Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosító részvénytársaságnál és viszontbiztosítónál.

(4) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, biztosító egyesületnél, biztosító szövetkezetnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél.

(5) Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart.

(6) A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(7) Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során a 117. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t.

(8) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

55. §

(1) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a 4. §-ban felsorolt szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetőleg a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni.

56. §

A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat. A Felügyelet ellenőrzési feladatkörében való eljárásához történő, titokkörbe tartozó adatátadásáról az ügyfél, pénztártag tájékoztatása mellőzhető.

57. §

(1) A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti kivéve, ha az előzetes értesítés az ellenőrzési eljárás eredményességét veszélyezteti.

(2) Az eljárás időtartama

a) átfogó ellenőrzési eljárás legfeljebb hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha olyan helyzet állhat elő, amely veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését,

b) célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható,

c) témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő két hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és a vizsgálati jelentést az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel közli.

(4) A vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell

a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,

b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,

c) a tényállás értékelését.

(5) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a vizsgálati jelentésre annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

(6) A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül hozza meg határozatát. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(7) Az értesítés mellőzését - kivéve a rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzésén alapuló eljárást - a Felügyeletnek a (6) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

58. §

Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyeztetheti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, vagy valamely 4. §-ban meghatározott szervezet prudens működését, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során az adott ágazatnak megfelelő minősítéssel rendelkező független könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt rendelhet ki.

59. §

A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi hatóság kérésére is lefolytathat.

60. §

(1) A Felügyelet eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet időbélyegzővel látja el.

61. §

(1) Ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során - vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján -megállapítja

a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott tevékenységet már nem végez.

62. §

(1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

a) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,

b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése

esetén.

(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díj összege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3) A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során - a 4. §-ban meghatározott törvényekben ekként meghatározott személyeken túl - vezető állású személynek minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár vezető tisztségviselője, ügyvezetője és ügyvezetőhelyettese is, továbbá a független biztosításközvetítői tevékenység irányítását végző személy.

63. §

(1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

Fogyasztóvédelmi ellenőrzés

64. §

(1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi

a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá

c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

(2) E törvény alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

(3) A fogyasztóvédelmi eljárást a fogyasztó kizárólag azt követően kezdeményezheti, miután a 4. §-ban meghatározott személynél vagy szervezetnél, e szervezet által meghatározott és közzétett elérhetőségein keresztül (személyesen, telefonon, postai úton, telefaxon, ügyfélkapun, vagy e-mailben) azonosítására alkalmas tartalommal, szóban vagy írásban a szervezet szolgáltatásával vagy eljárásával kapcsolatos panaszát már korábban előterjesztette, azonban

a) a panaszára nem kapott választ,

b) a panasz kivizsgálása nem a 4. §-ban meghatározott jogszabályokban előírtak szerint történt,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezet válaszából egyéb, az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

65. §

(1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

66. §

(1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.

67. §

Ha a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemben foglaltak egésze vagy annak egy része tekintetében

a) a kérelemmel érintett szervezettel vagy személlyel szemben a kérelemben foglaltak kapcsán már felügyeleti ellenőrzés volt, illetve van folyamatban, vagy

b) a Felügyelet a kérelem szerinti, a szervezet vagy személy magatartását - a kérelemben foglaltakkal azonos tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett - már elbírálta,

a Felügyelet a kérelmet ezekre nézve érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, illetve az eljárást megszünteti, egyben a korábbi eljárásban hozott határozatának számát közli az ügyféllel.

68. §

A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügylet-kötés keretében ellenőrizni.

69. §

(1) Próbaügylet-kötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.

(2) A Felügyelet a próbaügylet-kötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely 4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(3) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(4) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(5) Próbaügylet-kötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügylet-kötés befejezésekor igazolja.

(6) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy köteles minden, a próbaügylet-kötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést e szervezet vagy személy által a próbaügylet-kötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a próbaügylet-kötés befejezéséig teljesítettek, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy az ellenőrzés alá vont szervezet vagy személy nem sértette meg a próbaügylet-kötés keretében vizsgált fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet az ellenőrzés alá vont szervezetnek vagy személynek a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

70. §

A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt -halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

71. §

(1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel,

b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,

f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy

b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.

72. §

(1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén a szervezet vagy személy éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy esetében ötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szervezet vagy személy működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben az elért nettó árbevételről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szervezet esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával, mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szervezet tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) bevételek értékpapírokból,

dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó fa) nettó árbevétel, valamint

fb) pénzügyi műveletek bevételeinek összege.

(4) A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szervezet vagy személy az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szervezet vagy személy üzleti évének lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

73. §

(1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat.

(2) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrizheti.

(3) Az eljárás időtartalma

a) célvizsgálat esetén legfeljebb hat hónap, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható,

b) témavizsgálat esetén egy év, amely indokolt esetben legfeljebb egy alkalommal, három hónappal meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra megfelelően alkalmazni kell a 64-72. § rendelkezéseit azzal, hogy a 64. § (2) bekezdése és a 66. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.

74. §

(1) Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 65. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárása során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 71-72. §-okban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(3) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetkörök mellett a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése is megvalósult, akkor a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amelyre a 61-62. §-okban meghatározottakat kell alkalmazni.

Piacfelügyeleti eljárás

75. §

(1) Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok (a továbbiakban: piacfelügyeleti rendelkezések) ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás).

(2) Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot, elektronikus módon rögzített adatot, jelet, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.

(4) A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(5) A Felügyelet a (3) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés alapján megismert adatot,

a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,

b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,

c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor - ha rendkívüli jogorvoslattal nem éltek - a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.

76. §

(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetési számla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

77. §

(1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

d) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) hatósági intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

c) piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(3) A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet biztosítási intézkedést rendel el a Ket.-ben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.

(4) Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig

terjedhet.

(5) A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért árfolyamnyereség, illetőleg elkerült árfolyamveszteség négyszáz százaléka, amennyiben az árfolyam-különbözet mértéke tételesen kimutatható és az magasabb, mint a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott bírságtétel felső határa.

(6) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések betartását az ellenőrzési eljárás keretében ellenőrzi, akkor az eljárásra a 75-76. §-t is megfelelően alkalmazni kell.

(7) Ha a Felügyelet a piacfelügyeleti rendelkezések megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(8) Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetkörök mellett piacfelügyeleti rendelkezések megsértése is megvalósult, a Felügyelet valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat, amely a 6162. §-okban meghatározottakon kívül kiterjed az (1)-(5) bekezdésekben foglalt intézkedésekre is.

V. Fejezet

A PÉNZÜGYI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET

A Pénzügyi Békéltető Testület feladata, szervezete és működése

78. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy között - a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban - létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a Felügyelet által működtetett szakmailag független testület.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testületet a Felügyelet szervezeti rendjében közvetlenül a Felügyelet elnökéhez kell besorolni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (a továbbiakban: FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat.

(5) A Felügyelet gondoskodik a Pénzügyi Békéltető Testület működésének pénzügyi fedezetéről, továbbá biztosítja a FIN-Net-ben való részvétellel összefüggő békéltető testületi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.

79. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai (a továbbiakban: békéltető testületi tag) a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban állnak.

(2) A békéltető testületi tag fogyasztói jogvitával kapcsolatos döntési jogkörében nem utasítható.

(3) Békéltető testületi tag az lehet, aki jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával vagy közgazdasági egyetemi diplomával rendelkezik. A Felügyelet szervezeti és működési szabályzata meghatározhatja a békéltető testületi tag kinevezésének további feltételeit.

(4) A békéltető testület tagjára e törvényben foglalt eltéréssel a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(5) A békéltető testületi tag számára felügyeleti tanácsadói vagy felügyeleti főtanácsadói címet kell adományozni.

(6) A békéltető testületi tag felmentéséhez a Békéltető Testület Elnökének jóváhagyása szükséges.

80. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület háromtagú tanácsban (a továbbiakban: tanács) jár el.

(2) A tanács tagjainak kijelölésére a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendjében meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A működési rendben rendelkezni kell az összeférhetetlenségi szabályokról is.

81. §

(1) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag köteles haladéktalanul bejelenteni, feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(2) A tanácsba kijelölt békéltető testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(3) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett.

(4) A kizárási kérelemről a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után.

82. §

A Pénzügyi Békéltető Testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása

83. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett, 4. §-ban meghatározott szervezetnél vagy személynél közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

(2) E szervezet vagy személy panaszkezelési kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy azzal a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

(3) A panasz elutasítása esetén a szervezet vagy személy köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Békéltető Testületének eljárását kezdeményezheti. Az elutasító döntésben meg kell adni a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét.

84. §

(1) A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatában a szervezet vagy személy kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a pénzügyi fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést azért kötötte, mert a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a szervezetet vagy személyt e nyilatkozata - az abban meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A szervezet vagy személy mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

85. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

(2) A kérelmet a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell írásban benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy nevét, székhelyét,

c) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

d) a fogyasztó nyilatkozatát a vitás ügy rendezésének megkísérléséről,

e) az elutasított panaszt,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,

g) a döntésre irányuló indítványt.

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

(4) A kérelemhez csatolni kell a képviselő meghatalmazását, ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el.

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

86. §

Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

87. §

(1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a Pénzügyi Békéltető Testülethez beérkezik.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e. A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - értesíti a feleket és az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró tanácsban résztvevők nevét.

(5) Az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

88. §

A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

89. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti.

(2) Az értesítésben a 4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a szolgáltatót, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén az eljáró tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(3) A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy válasziratának másolatát az eljáró tanács elnöke a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(4) Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy válasziratát nem terjeszti elő, az eljáró tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

90. §

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kézbesíti.

91. §

(1) A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak.

(2) Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

92. §

(1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

93. §

(1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha a tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja vagy a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség.

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

94. §

Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy - a Pénzügyi Békéltető Testületnél nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

95. §

(1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra.

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, amely a felek oldalán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

(4) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

(5) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére - a határozat kézbesítését követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.

(6) A tanács határozatát, illetve ajánlását meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

96. §

A Pénzügyi Békéltető Testület jogosult határozatát, illetve ajánlását - a felek nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának és az eljárás eredményének rövid leírásával nyilvánosságra hozni.

97. §

(1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Fővárosi Bíróságtól, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra,

c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4) A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a Fővárosi Bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

98. §

(1) A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

(2) A bíróság a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(3) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(4) A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.

99. §

(1) A fél kérheti a határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a határozatban előforduló bármely névcsere, névelírás, szám- vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás kijavítását, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében értelmezés kiadását.

(2) Ha az eljáró tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) Az eljáró tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

100. §

(1) Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a szolgáltató részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

101. §

(1) Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(2) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a Pénzügyi Békéltető Testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(3) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a Pénzügyi Békéltető Testületet.

102. §

A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteheti annak a 4. §-ban meghatározott szervezetnek vagy személynek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítása ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 89. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a szervezet vagy személy figyelmét fel kell hívni.

103. §

Ha a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy megsérti a pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére vonatkozó rendelkezéseket, vele szemben a Felügyelet e törvény szerinti intézkedést alkalmazhat.

104. §

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó, a törvény keretei között kialakított részletes szabályokat a Pénzügyi Békéltető Testület működési rendje tartalmazza.

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita esetén

105. §

A 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatásával (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: pénzügyi szolgáltatási tevékenység) összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták esetén e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

106. §

Ezen alcím alkalmazásában:

a) határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita az olyan fogyasztói jogvita, amelyben

aa) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy székhelye, telephelye, letelepedési helye a Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: más EGT-állam)

van, vagy

ab) az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más EGT-államban található, és a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy székhelye Magyarországon van;

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenység alatt a más EGT-államban székhellyel rendelkező szolgáltató tevékenységét is érteni kell.

107. §

(1) A Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztó és más EGT-államban letelepedett 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy közötti, pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő fogyasztói jogvitában az eljárás megindításának az is feltétele, hogy a szolgáltató az adott jogvitában a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának alávesse magát és annak döntését magára nézve kötelezőnek ismerje el.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az eljárás megindításának feltétele nem áll fenn, a Pénzügyi Békéltető Testület

a) tájékoztatja a fogyasztót a jogvita tekintetében az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról, valamint az annak eljárására vonatkozó sajátos szabályokról, így különösen a szolgáltatással való előzetes egyeztetés szükségességéről és az adott esetben az eljárás megindítására előírt határidőkről, továbbá

b) a fogyasztónak a FIN-Net-ben használt formanyomtatványon rögzített kérelmét - a fogyasztó kérésére - továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumhoz.

108. §

(1) Az eljárás írásban történik, az eljáró tanács elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti meghallgatás tartását. A meghallgatás tartásához mindkét fél hozzájárulását be kell szerezni.

(2) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezi, a 89. § (1) bekezdés szerinti értesítés a meghallgatás időpontja helyett a feleknek az eljárás megindításáról való tájékoztatását tartalmazza. Meghallgatás tartásának kezdeményezése esetén az értesítésben erre a tényre és a felek hozzájárulásának szükségességére kell felhívni a figyelmet.

(3) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerint meghallgatás tartását nem kezdeményezte, az eljáró tanács a kérelem megalapozottságának megállapítása érdekében a felektől határidő tűzésével írásbeli tájékoztatást vagy dokumentum rendelkezésre bocsátását kérheti. A felek nyilatkozatait, álláspontját az ellenérdekű féllel közölni kell, s lehetőséget kell adni számára az ezzel kapcsolatos álláspontja kifejtésére.

(4) Ha az eljáró tanács elnöke az (1) bekezdés szerinti meghallgatás tartását nem kezdeményezte, a 95. § (6) bekezdése nem alkalmazható. A tanács határozatát annak meghozatalát követően haladéktalanul meg kell küldeni a feleknek.

109. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület - a fogyasztó kérésére - köteles azon a nyelven eljárni és határozatát hiteles másolatban azon a nyelven meghozni, amely a jogvitával érintett szerződés nyelve, illetve amely a jogvitával érintett szolgáltatás és a fogyasztó közötti kommunikáció nyelve.

(2) Az ezzel összefüggő fordítási költség az eljárás költségének tekintendő.

(3) Az eljárási határidő indokolt esetben kilencven nappal hosszabbítható meg.

110. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles bárki kérésére haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni - a 82. §-ban meghatározottakon túl -

a) a FIN-Net működéséről, továbbá

b) a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórumról és annak eljárásáról.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvita elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, a FIN-Net-ben résztvevő más EGT-állambeli alternatív vitarendezési fórum megkeresésére tájékoztatást ad az adott jogvitával összefüggő magyar jogszabályi rendelkezésekről.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggő határon átnyúló fogyasztói jogviták rendezésével összefüggő tevékenységéről külön összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(4) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza és megküldi a pénzügyekért felelős miniszternek.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.

111. §

(1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az elnöknek.

(2) A tájékoztató elfogadása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

VI. Fejezet

A FELÜGYELET ADATKEZELÉSÉRE ÉS A FELÜGYELETI DÍJ MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A Felügyelet adatkezelése

112. §

(1) A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi hatóságtól kapott egyedi adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a Felügyelet határozatával kapcsolatos bírósági eljáráshoz, vagy

b) a Felügyelet határozatának, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.

(3) A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságoknak történő adattovábbítást automatikusan úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli és azzal egyenértékű jogi védelmet biztosító adattovábbításra kerülne sor.

(4) A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került személyes adatokat legfeljebb öt évig kezelheti.

(5) A Felügyelet az 43. §-ban meghatározott adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás - ideértve annak jogorvoslati szakaszait is - befejezéséig kezelheti.

(6) A Felügyelet jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőinek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Felügyelet, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

A felügyeleti díj fizetésének szabályai

113. §

(1) A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.

114. §

(1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

115. §

(1) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét a Felügyelet határozatában állapítja meg és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.

(2) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 114. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(3) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

VII. Fejezet

KÖZÉRDEKŰ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉS

116. §

(1) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, továbbá akinek tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a 4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(4) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítéletbeli kötelezés teljesítésének követelésére.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a 4. §-ban meghatározott szervezetet vagy személyt meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) Az e § szerinti, a Felügyelet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

(8) A keresetindítási jog az (1) és a (2)-(7) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti

a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, továbbá

b) azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.

VIII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

117. §

(1) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a kintlevőségek, befektetések, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek, valamint az adósok és ügyfelek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,

b) a 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően a Felügyelet felé történő adatszolgáltatás tartalmára, formájára, az adatszolgáltatás módjára és időpontjára,

c) a hitelintézetek befektetési szabályzatára,

d) a belső ellenőrzési rendszerekre, eljárásokra,

e) a központi értéktár által kiadott, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, illetőleg tőzsdei termékek azonosítására szolgáló betű vagy számjel összességére, illetve ezek kombinációjára (ISIN azonosító),

f) a javadalmazási politikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre,

g) a Felügyelet által elfogadott, illetve a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelvekre,

h) a független biztosításközvetítői jelentésre,

i) a technikai kamatláb legnagyobb mértékére,

j) a biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméke eredményének elszámolására és adatszolgáltatására,

k) az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeire,

l) a Felügyeletnek az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges rendszeresen szolgáltatandó adatok körére,

m) a viszontbiztosítók belső adatszolgáltatásának rendjére és tartalmára,

n) a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben használható referencia-kamatlábakra, illetve az ezen szerződések kamatperiódusának hosszára,

o) a Felügyelet elnökét rendelet kiadásában helyettesítő alelnök kijelölésére,

p) a felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjára és feltételeire vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse.

(3) A Felügyelet elnöke az (2) bekezdésben meghatározott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy

a) nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.

(5) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a (2) bekezdés szerinti rendeletben úgy kell meghatározni, hogy az a (3) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

118. §

(1) E törvény 138. §-a a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) E törvény - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 78-111. §-a 2011. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 136. §-a 2011. április 30-án lép hatályba.

119. §

(1) A Felügyelet e törvény hatálybalépése előtt kinevezett elnökének, valamint alelnökeinek megbízatása a kinevezési okmányon feltüntetett határidővel jár le.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület eljárását 2011. július 1-jét követően lehet kezdeményezni.

(3) A 2011. július 1-je előtt indult eljárásra a fogyasztóvédelemről szóló törvény békéltető eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül kezdeményezi a Pénzügyi Békéltető Testület felvételét a FIN-Net-be.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. §

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 41. § (1) bekezdés, 65. § (1) bekezdés, a 70. §, valamint a 71. § (1) bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 125. § (9) bekezdés b) pontja],

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és Felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6) bek.],

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],

d) a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk [a 10. § (1) bek. p) pontja],

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjárműfelelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk [a 10. § (1) bek. o) pontja],

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról,

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.],

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.].

121. §

(1) E törvény 5. §-ának (1) bekezdése, a 70. §-a, 71. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 73. §-a a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(2) E törvény 5. §-ának (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(3) A 6. §

a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének,

b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet,

d) (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,

e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(4) A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében

a) az Európai Parlament és a Tanács 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról, 14. cikk,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 83. cikk,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk,

d) a Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március 30.) a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó elvekről,

e) a 78. § (5) bekezdése és a VIII. Fejezete a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. és 12. cikk

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

Módosuló jogszabályok

122. §

(1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága és a Közbeszerzések Tanácsa köztisztviselői és ügykezelői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete esetében a próbaidőre, a pályázatra és a tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket e szervek szervezeti és működési szabályzatában (ügyrendjében) meghatározott munkakörök esetében, az ott meghatározott eljárási rend szerint kell alkalmazni."

(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja a 13. § (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó jogszabályi rendelkezés vagy az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget előíró jogszabályi rendelkezésnek a 13. § (2) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti eljárásban megállapított megsértése esetén, valamint ha/

"a) az ügyben autonóm államigazgatási szerv vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el,"

(3) A Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Nincs helye fellebbezésnek/

"d) ha az első fokú döntést miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,"

(4) A Ket. 109. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát a végzés közlésétől számított harminc napon belül. Az első fokú végzés a közlésétől számított harminc napon belül közvetlenül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt támadható meg, ha a végzést miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, autonóm államigazgatási szerv vagy kormányhivatal vezetője vagy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - ha központi államigazgatási szerv vezetője hozta, vagy ha törvény az ügyben az első fokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül."

(5) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyűlésnek és hivatalának, továbbá az országgyűlési biztosok hivatalainak, az Alkotmánybíróságnak, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek (a miniszterelnöknek és hivatalának, a minisztériumoknak, az autonóm államigazgatási szerveknek, a kormányhivataloknak, a központi hivataloknak és a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint - a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, továbbá az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság területi és helyi szervei és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével - a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt működő egyéb állami szerveknek, a Legfelsőbb Bíróságnak, a Legfőbb Ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen szervek jogelődeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkező országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga."

123. §

(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 29/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(2) Az Öpt. 29/A. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

(3) Az Öpt. 45/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki."

(4) Az Öpt. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében -szükségintézkedésként - felügyeleti biztos kirendeléséről határozhat."

(5) Az Öpt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A felügyeleti biztost kirendelő határozatban meg kell határozni feladatait, s kirendelésével egyidejűleg rendelkezni kell a hatásköréről."

124. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23/A. § (1) Az ügyben eljárt fogyasztóvédelmi békéltető testület, illetve egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróság a tanács kötelező határozatát, továbbá az egészségügyi közvetítői tanács előtt kötött egyezséget - a feltételek megléte esetén - végrehajtási záradékkal látja el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben foglalt pénzügyi fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó lakóhelye szerint illetékes helyi bíróság látja el a Pénzügyi Békéltető Testület kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget végrehajtási záradékkal."

125. §

(1) A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 176/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Pénzügyi intézmény felszámolójának vagy végelszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaságot - ha törvény másként nem rendelkezik -kizárólag pénzügyi intézmény felszámolására, illetve végelszámolására lehet kijelölni."

(2) A Hpt. 215/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénzügyi intézménynek és a pénzforgalmi intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(3) A Hpt. 215/B. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

(4) A Hpt. 235. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki.

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"n) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére,"

(vonatkozó részletes szabályokat.)

126. §

(1) A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 77/C. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a pénztár válaszában tájékoztatja a pénztártagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A pénztárnak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(2) Az Mpt. 77/C. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A pénztár a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A pénztár köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

(3) Az Mpt. 84. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár felszámolási eljárására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)

"c) A bíróság a pénztár felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki."

127. §

(1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény és az abban meghatározott törvények alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, személyeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenységére (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatási tevékenység)."

(2) Az Ftv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állam - a költségvetési törvényben meghatározott mértékben - gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról, ide nem értve a Pénzügyi Békéltető Testületet."

128. §

(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) 258. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Negatív saját tőkével rendelkező alap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A befektetési alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki."

(2) A Tpt. 259. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki."

(3) A Tpt. 259. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Kockázati tőkealap-kezelő felszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki."

(4) A Tpt. 296/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a kockázati tőkealap megszűnésekor felmerülő feladatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap-kezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi."

(5) A Tpt. 296/P. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Negatív saját tőkével rendelkező kockázati tőkealap megszüntetését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság végzi.

(2) A kockázati tőkealap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a nonprofit gazdasági társaság a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki."

(6) A Tpt. 333. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.

(7) A Tpt. 451. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"d) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat;"

(8) A Tpt. 1. számú melléklet 16. pontja helyébe a következő pont lép:

"16. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi.....törvény,"

129. §

(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 167/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(2) A Bit. 167/C. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. (15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

(3) A Bit. 220. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Biztosító részvénytársaság, a harmadik országbeli biztosító fióktelepe és a biztosító szövetkezet felszámolójának vagy végelszámolójának, továbbá a biztosító egyesület e törvény szerinti felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki."

(4) A Bit. 235. §-a a következő h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"h) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

130. §

(1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 28/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a nyugdíjszolgáltató intézmény válaszában tájékoztatja a tagot arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A nyugdíjszolgáltató intézménynek meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(2) Az Fnyt. 28/A. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A nyugdíjszolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.

(15) A nyugdíjszolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

131. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben (a továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Ket. szerint jár el."

132. §

(1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 121. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltatónak meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét."

(2) A Bszt. 121. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. (15) A szolgáltató köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek 15 napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni."

(3) A Bszt. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző, a Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság rendelhető ki."

(4) A Bszt. 180. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)

"b) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

133. §

(1) A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) I. fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. Fejezet

A FELÜGYELETET ELLÁTÓ SZERV

98. § A viszontbiztosítók felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el."

(2) A Vbit. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"118. § A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére megfelelően alkalmazni kell a Bit. és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek a felügyeleti biztosra vonatkozó rendelkezéseit."

(3) A Vbit. 155. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"e) a felügyeleti közigazgatási hatósági eljárások és igazgatási szolgáltatások díjának mértékére, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes rendelkezéseket" (rendeletben szabályozza.)

134. §

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról 2008. évi XLVII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jár el, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény (a továbbiakban: Psztv.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyel."

135. §

(1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult:)

"k) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,"

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

/A védelem alá eső tisztségek:/

"14. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és alelnökei."

136. §

(1) A 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)

"b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, elektronikuspénz- kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,"

(2) Az 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, összevont felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, a központi értéktárnál, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezetnél és tőzsdénél."

Hatályon kívül helyező rendelkezések

137. §

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,

b) a Hpt. 119. § (1) bekezdésének c) pontja, a 163. § (3) és (4) bekezdése, a 166. §-a, a 167. §-a, 235. §-a (2) bekezdésének b), f) és g) pontja,

c) a Tpt. 226. §-ának f) pontja, a 403. §-a, 451. §-a (2) bekezdésének a), b), g), j), l), m), p), t) és u) pontja,

d) a Bszt. 170. §-ának (1) és (2) bekezdése, 180. §-a (2) bekezdése,

e) a Bit. 199. § (7) és (8) bekezdése, 200. §-a, 201. §-a, 235. §-ának a), d), e), i), k), l), és n) pontja,

f) az Öpt. 69. §-ának (8) és (9) bekezdése,

g) az Mpt. 113. §-ának (3) bekezdése, a 114. § (4) bekezdése,

h) az Fnyt. 70. § (7) és (8) bekezdése, a 70/A. §-a,

i) a Vbt. 155. §-a (2) bekezdésének b), c) és d) pontja,

j) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1.§ (3) bekezdésének d) pontja.

(2) 2011. július 1-jén hatályát veszti az Ftv. 21. § (4) bekezdésének b) pontja, 36/A. §-ának (2) bekezdése, 38. §-a, 38/A. §-a, 38/B. §-a, 38/C. §-a, 57. § (1) bekezdésének ff), g), h) pontjai.

(3) A Bit.

a) 44. §-ának (3) bekezdésében a "pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben" szövegrész helyébe a "Felügyelet elnöke rendeletben" szöveg,

b) 52. §-ának (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

c) 72. §-ának (5) bekezdésében a "miniszter a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben" szövegrész helyébe a "Felügyelet elnöke a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben" szöveg,

d) 183. §-ának (3) bekezdésében a "miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek" szövegrész helyébe a "Felügyelet elnöke által kiadott rendeletben foglaltaknak" szöveg,

e) 86. §-ának (5) bekezdésében, 99. §-ának (1) bekezdésében, 110. §-ában, 171. §-ának (2) bekezdésében és 180. §-ának (2) bekezdésében a "miniszter rendeletben" szövegrész helyébe a "Felügyelet elnöke rendeletben" szöveg lép.

(4) 2011. április 30-án hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés q) pontja.

138. §

Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XII. törvény 18. §-a és 41. §-a nem lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A pénzügyi szolgáltatások szektorát érintő negatív tényezők ellensúlyozására az elmúlt években több esetben módosításra került a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény annak érdekében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet), minél hatékonyabban tudja ellátni feladatát. Mindezek érintették többek között a Felügyelet a jogállását, a pénzügyi felügyeleti hatósági feladatait mind mikro-, mind makroprudenciális szempontból, továbbá nem utolsó sorban a fogyasztóvédelem területén betöltött szerepét.

A Javaslat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul. Emellett a Javaslat magába foglalja a szabályrendszer számos új elemét is.

A Javaslat újraszabályozza a Felügyelet jogállását - összefüggésben az Alkotmány módosításával -és önálló alkotmányos szervként határozza meg. A Felügyelet a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely törvényben meghatározott módon felelős a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működéséért.

Az Alkotmány javasolt módosítása a Felügyelet elnökét olyan rendelet kiadására jogosítja majd fel, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes, és amelynek kiadására a törvényben meghatározott feladatkörében kerülhet sor a Javaslatban kapott felhatalmazás alapján. A Javaslat ezt a felhatalmazást tartalommal tölti ki, és meghatározza a jogalkotási tárgyköröket.

A felügyeleti rendszerben a szabályozói hatósági funkció történetileg nem idegen a felügyeleti hatóságtól, mert az Állami Bankfelügyeletnek - a jelenlegi szervezet egyik jogelődjének -1997. január 1. napjáig volt rendelkezésalkotási jogköre. A 1998-2002 közötti időszakban az akkori Felügyelet vezetése már kezdeményezte a szabályozói jogkör megadását.

A nemzetközi folyamatok az utóbbi időben különösen abba az irányba mutatnak, hogy a felügyeleti hatóság rendelkezzen szabályozói jogkörrel, mert ezzel tud a piaci folyamatokra rugalmasan reagálni.

A nemzetközi együttműködés és az európai pénzügyi integráció újabb jelentős állomásaként 2010. szeptember 7-én az EU pénzügyminiszterei, majd szeptember 21-én az Európai Parlament is elfogadták azt a reformcsomagot, amely alapján az európai pénzügyi piac makroprudenciális felügyeletét 2011. január 1-től az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) fogja ellátni, melynek jövőbeni feladata a rendszer kockázatainak feltárása és egy újabb válság megelőzése érdekében előzetes figyelmeztetések kibocsátása. Emellett a létrejön a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS), amelynek részét képezik a korábbi bizottsági formából önálló jogi személyiséggel rendelkező európai hatóságokká alakuló szervek (Európai Bankfelügyeleti Hatóság, Európai Biztosítási és Foglalkoztatói Nyugdíj-felügyeleti Hatóság, Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság). E hatóságok feladata kötelező erejű technikai standardok kidolgozása, melyeket a Bizottság fogad el, emellett iránymutatások és ajánlások kiadása, melyeknek alkalmazása és (szükség esetén) hazai jogba történő átültetése a tagállamok megfelelő hatóságainak

A Javaslatban kaptak helyet a felügyeleti biztos intézményére vonatkozó újragondolt szabályok, amelyek eddig az egyes ágazati szaktörvényekben helyezkedtek el. Felülvizsgálatra kerültek a Pénzügyi Stabilitási Tanács működésére vonatkozó szabályok annak érdekében, hogy a résztvevő szervezetek függetlensége hathatósabban érvényesülhessen. A Pénzügyi Békéltető Testületre vonatkozó szabályok szintén az új szabályozás részét képezik, amelyek korábban a fogyasztóvédelmi tárgyú területen szabályozott lényegileg azonos jogintézmény felügyeleti struktúrához történő kapcsolását célozzák a pénzügyi szolgáltatások területét érintő békéltetési rendszer hatékonyabb, az ügyfelek védelmét jobban ellátó működésének biztosítása érdekében. A felülvizsgálat érinti a közérdekű igényérvényesítés jogintézményét is, amely lehetővé teszi a Felügyelet számára a közérdekű igényérvényesítés kezdeményezését, ha az adott pénzügyi szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottak szerinti - tisztességtelen volta Mindezek mellett a Javaslat több ágazati szaktörvény rövidebb terjedelmű módosítását tartalmazza az újrakodifikált szabályokkal való összhang megteremtése érdekében.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. §-hoz

A Javaslat kimondja, hogy a Felügyelet a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszerének felügyelő, ellenőrző és szabályozó szerve, amely csak a törvénynek van alárendelve, és meghatározza a tevékenységének az alapvető céljait.

a 2. §-hoz

A Javaslat biztosítja a Felügyelet függetlenségét tevékenységének végzése során, amikor kimondja, hogy a Felügyelet számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály írhat elő. Szintén rögzítésre kerül, hogy a Felügyelet kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Nevesítve tartalmazza a Javaslat a Felügyelet tevékenységének függetlenségét hatósági jogkörben, amikor kimondja, hogy határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni, illetve eljárásra kötelezni nem lehet. A Felügyelet pénzügyi piacokra vonatkozó döntések és jogszabályok tervezeteire vonatkozóan véleményezési joggal rendelkezik.

a 3. §-hoz

A pénzügyi piacok nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és az egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe.

Ezen felül kiemelkedő jelentőségű a Felügyeletnek a Magyar Nemzeti Bankkal történő együttműködése, legfőképpen az egyes szaktörvényekben meghatározott engedélyezési- és felügyeleti ellenőrzési feladatok tekintetében.

a 4. §-hoz

A Javaslat felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján a Felügyelet hatáskörrel rendelkezik bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében. A törvények felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy az adott törvényben szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában kizárólag a Felügyelet jogosult eljárni, hanem azt, hogy ezen pénzpiaci szereplők felügyeletét az egyes törvényekben pontosan körülírt körben a Felügyelet látja el.

az 5-6. §-hoz

A Javaslat rögzíti a Felügyelet feladatkörét a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti eljárásokban. Törvényi szinten szükséges rendelkezni arról, hogy a pénzügyi szektorra vonatkozó, az európai közösségi jogon alapuló fogyasztóvédelmi szabályok - határon átnyúló - megsértése miatti eljárásokban, illetve a pénzátutalást kísérő megbízói adatokkal kapcsolatos feladatok tekintetében a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel.

a 7. §-hoz

A feladatok, illetve feladattípusok meghatározását alapvetően maga a Javaslat tartalmazza, ugyanakkor e feladattípusokon belüli részfeladatokat vagy feladat-elemeket maguk a szaktörvények is tartalmazhatnak.

a 8. §-hoz

2009. november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása, az ún. CRD II. A javaslat az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.

a 9-10. §-hoz

A pénzügyi piacok és a Felügyelet működésének transzparenciája egyrészről bizonyos információk nyilvánosságra hozatalával biztosítható. A Felügyelet ennek érdekében - összhangban a modern kor igényeivel és az Európai Unió elvárásaival - ezt elektronikus rendszer formájában biztosítja. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Felügyelet bizonyos információk nyilvánosságát más módon - például nyomtatott sajtó formájában - ne biztosíthatná.

a 11. §-hoz

Az Európai Bizottsággal való kapcsolattartási szabályok kivétel nélkül európai közösségi jogon alapuló kötelezettségek teljesítést biztosítják.

a 12. §-hoz

2009. november 17-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a hitelintézetek tőkekövetelményét szabályozó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek (összefoglaló megnevezése: CRD) módosítása, az ún. CRD II. A javaslat az irányelv vonatkozó részei átültetését szolgálja.

a 13-14. §-okhoz

A Felügyelet elnökének, alelnökeinek, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének a kinevezésére állapít meg rendelkezéseket. A Javaslat meghatározza a munkáltatói jogkör gyakorlására vonatkozó rendelkezéseket, illetve a javadalmazási szabályokat egyaránt megállapítja.

a 15-20. §-okhoz

A Javaslat a Felügyelet elnökének, alelnökeinek, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület elnökének a megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályokról rendelkezik. E tisztséget betöltő személyek megbízatása megszűnik a megbízatási időtartam leteltével, halállal, lemondással, összeférhetetlenség megállapításával, illetve felmentéssel. Az erre vonatkozó részletszabályok szintén meghatározásra kerülnek. A megbízatás megszűnése esetén a tisztséget betöltő személyek felmentési időre, és végkielégítésre jogosultak, rendelkezik továbbá arról is a Javaslat, hogy a megbízatás megszűnését követően milyen munkaviszony, vagy egyéb jogviszony nem létesíthető.

a 21-22. §-okhoz

Meghatározásra kerülnek a Felügyelet elnökének feladatai. Fontos garanciális szabály, hogy az elnök törvényben meghatározott feladatai során nem utasítható, illetve meg kell hívni a Kormány ülésére a Felügyelet feladatkörét érintő napirendek megtárgyalása esetén.

a 23. §-hoz

A Pénzügyi Békéltető Testület elnökére vonatkozó speciális szabályokat állapítja meg.

a 24-26. §-hoz

A Javaslat meghatározza a Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási szabályaira vonatkozó szabályokat. A Felügyelet elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke valamint a Felügyelet feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott személyek tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadók. E mellett a nem alaptevékenységet végző alkalmazottak a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartoznak. Rögzíti a Javaslat a felügyeleti köztisztviselőknek adható címeket, ügyvezetői megbízásokat, illetve a Felügyelet javadalmazási rendszerével kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket.

a 27-29. §-okhoz

A Javaslatban szereplő összeférhetetlenségi szabályok a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény összeférhetetlenségi szabályainál szigorúbbak, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak, figyelembe véve, hogy a Felügyelet köztisztviselői tevékenységük során a pénzügyi piacok működésére vonatkozóan többlett-információval rendelkeznek, illetve azok működését adott esetben jelentősen befolyásolhatják.

a 30. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a felügyelet köztisztviselőinek titoktartási kötelezettségéről, munkájuk során tudomásukra jutott valamennyi titokfajtára tekintettel.

a 31. §-hoz

A Javaslat felsorolja a Felügyelet bevételi típusait, továbbá meghatározza a felügyeleti bírság felhasználásának lehetőségeit.

A bank-, biztosítási-, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésével, valamint a felügyeleti-, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésével elsősorban a piaci szereplők vannak megcélozva, azonban ezzel a Felügyelet saját munkáját is elősegítheti. Másrészről a bírságbevételt a pénzpiaci szereplők ügyfeleinek tájékoztatására is fel lehet használni, amely tevékenységgel a Felügyelet elősegíti a lakosság pénzügyekben való tájékozottságát. A Felügyelet akár egy adott típusú szolgáltatásra, akár több szolgáltatás összehasonlítására vonatkozó tájékoztató füzeteket, egyéb kiadványokat jelentethetnek meg, de akár különböző figyelemfelhívó kampányokat is szervezhet.

A felügyeleti bírság a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolásából és végelszámolásából eredő, a Felügyelet az általa létrehozott közhasznú társaságnál jelentkező veszteségeknek megtérítésre is felhasználható.

a 32-35. §-okhoz

A legutóbbi pénzügyi válság egyik lényeges tanulsága, hogy az intézmények egyedi felügyelését, az egyedi kockázatok nyomonkövetését ki kell egészíteni a pénzügyi rendszer egészének stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomonkövetésével is. A két eltérő aspektusú vizsgálódás, illetve ezen információk összevezetése egy intézményesített fórumon a hasonló pénzügyi válságok elkerüléséhez elengedhetetlennek tűnik. A Pénzügyi Stabilitási Tanács tehát a pénz- tőke és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, az Magyar Nemzeti Bank elnöke és a Felügyelet elnöke által alkotott konzultációs testület, amelynek elsődleges szerepe, hogy tevékenységével összhangot teremtsen a makro- és mikroprudenciális felügyelés között. A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Stabilitási Tanács feladatait. A Tanács elnöki tisztségét évente felváltva töltik be a pénz- tőke és biztosítási szektor szabályozásáért felelős miniszter, az MNB elnöke és a PSZÁF elnöke. A Javaslat szerint a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak olyan konzultatív, információmegosztó, alkotó fórumként kell működnie, amelyben mindhárom közintézmény megtartja a törvényben eredetileg rögzített függetlenségét és felelősségi körét.

a 36. §-okhoz

A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben a pénzügyi ágazati jogszabályok vagy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, továbbá a törvény ezen fejezetében foglalt szabályok eltérően nem rendelkeznek a Felügyelet által lefolytatott hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.

a 37. §-hoz

A Javaslat az ügyfél fogalmát a Ket. rendelkezéseitől eltérően, a Felügyelet feladatkörére és a pénzügyi piacok sajátosságára tekintettel határozza meg.

a 38-39. §-hoz

A Javaslat külön nevesíti a folyamatos felügyelés fogalmát, továbbá rendelkezik a helyszíni ellenőrzést végző személy megbízólevéllel, és szolgálati igazolvánnyal történő ellátásáról, amelynek meghatározza a tartalmi elemeit is.

a 40. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a Felügyeleti hatósági eljárás nyelve a magyar nyelvtől eltérő nyelv legyen. Különösen jellemző ez az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala, illetve szabályozott piacra való bevezetése esetében. Ettől eltérően nem tekinthet el a Felügyelet a magyar nyelv használatától akkor, ha az ügyben ellenérdekű fél is szerepel, vagy alapítási, tevékenység engedélyezési, továbbá befolyásszerzés engedélyezésére irányuló eljárásokban. Ez az eset fordul elő például akkor, amikor az eljárást az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött, fogyasztóvédelmi érdekeket képviselő szervezet indítja.

Ugyanakkor biztosítja a Javaslat, hogy az ügyfél képviselőjének kivételével az eljárás résztvevői, valamint más érintett hatóság részére - ezzel ellentétes nyilatkozatuk hiányában - a Felügyelet bocsássa rendelkezésükre valamennyi irat magyar fordítását. Ennek költségét a Felügyelet kell, hogy viselje.

a 41. §-hoz

A hatóság eljárásban a Felügyelet köteles biztosítani, hogy az iratbetekintés során senki se férjen hozzá jogosulatlanul olyan adatokhoz, amelyek harmadik személyre vonatkoznak és a jogszabályok által meghatározott titokkörbe esnek.

A Javaslat felsorolja azokat a Ket.-ben szereplő rendelkezéseket, amelyek a Felügyeleti eljárásban nem alkalmazhatóak.

a 42-44. §-okhoz

A Javaslat a tényállás tisztázására és a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó szabályokat állapít meg, továbbá rendelkezik a Felügyelet bűnügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz történő hozzáférés szabályairól, megjelölve annak célját. Lehetőség van eljárási bírság kiszabására az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, továbbá a közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha a tevékenység az eljárás zavarására irányul, meghatározva a bírság összegét.

a 45. §-hoz

A Javaslat meghatározza, hogy a Felügyelet milyen feltételekkel köthet hatósági szerződést, illetve annak mik az eljárási szabályai.

a 46-47. §-okhoz

A közigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltéréseket fogalmaznak meg a rendelkezések, továbbá megfogalmazza a Felügyelet kártérítési felelősségére vonatkozó Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat.

a 48-49. §-okhoz

A Javaslat a felügyeleti biztosra állapít meg rendelkezéseket. A korábbi szabályoktól eltérően a Felügyelet felügyeleti biztosnak az általa, a felszámolási feladatok lefolytatása céljából létrehozott nonprofit gazdasági társaságot jelölheti ki, amely a tevékenységének végzése során az ügyfelek érdekeit köteles szem előtt tartani. A felügyeleti biztosi feladatok ellátására a felügyeleti biztos olyan természetes személyt jelölhet ki, amely megfelel a lefektetett rendelkezéseknek, továbbá be kell jelenteni az eljáró személyt a Cégbíróságnak. A felügyeleti feladatokat ellátó személyek felelősségére vonatkozóan szintén változtak a szabályok, helyette a nonprofit gazdasági társaság a felelős.

az 50-52. §-okhoz

A Javaslat rendelkezik az engedélyezési eljárás részletes szabályairól (határidők, hiánypótlás, határozathozatal).

Sajátos szabályok vonatkoznak a kérelem kiegészítésére. Ennek alkalmazására tipikusan olyan esetekben kerül sor, amikor bár formailag megfelel a kérelem a jogszabályi előírásoknak, tartalmilag további iratok becsatolása válhat szükségesség pl. a szaktörvényekben található üzleti megbízhatóság igazolására.

Az 53-63. §-okhoz

A Javaslat egyrészről a felügyeleti ellenőrzés részeit, illetve típusait határozza meg, másrészről külön kiemeli a Magyar Nemzeti Bankkal illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő együttműködést bizonyos ellenőrzések esetében. Rendelkezik továbbá a tőzsde és elszámolóházi tevékenységet végző szervezet speciális ellenőrzéséről.

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacok egyre inkább egységesednek, illetve nemzetközivé válnak, növekvő szerepe van a pénzügyi felügyeleti hatóságok együttműködésének. Ez az együttműködés különösen az Európai Unió tagállamaként érinti a Felügyelet munkáját, hiszen fióktelep vagy határon átnyúló szolgáltatás formájában végzett tevékenység során a lehető legszorosabban szükséges az érintett pénzügyi felügyeleti hatóságoknak együttműködniük. Természetesen adott esetben harmadik ország pénzügyi felügyeleti hatóságával történő együttműködés is felmerülhet. Ezen igénynek megfelelően - azzal, hogy a hatósági jogkör Magyarország területén szigorúan a Felügyeletet illeti meg - az együttműködés igen sokféle formája képzelhető el.

A Felügyelet eljárásában szükséges biztosítani, hogy bizonyos esetekben ideiglenes hatállyal már az érdemi határozat meghozatala előtt is megtilthassa a jogellenes gyakorlat folytatását, jogellenes állapot fenntartását. Természetesen a halaszthatatlan eljárás feltételezi, hogy kizárólag súlyos és később helyrehozhatatlan jogsérelem elkerülése érdekében kerüljön sor ezen ideiglenes hatályú döntés meghozatalára.

A Felügyelet által felügyelt szervezetek és személyek vonatkozásában intézkedési jogosultsággal is rendelkezik. Miután az egyes szaktörvényekben a Felügyelet által alkalmazható intézkedések igen sokszínűek és szorosan kapcsolódnak, illetve alkalmazkodnak az adott jogszabályokban, a felügyelt személyek illetve szervezetek számára előírt rendelkezésekhez, a Javaslat csak az intézkedési jogkör általános illetőleg közös szabályait, elveit tartalmazza.

Az intézkedési rendszerrel összefüggésben a bírságra vonatkozó szabályok is bekerültek a jogszabályba, meghatározva a bírság összegére és megfizetésére vonatkozó szabályokat.

a 64-74. §-okhoz

A Felügyelet fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatban nevesítésre kerül a fogyasztóvédelmi eljárás, amellyel a Felügyelet sokkal hatékonyabban tud fellépni az egyedi jogsértések előfordulása esetén. A külön nevesítésre került jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ellen, továbbá a törvényben meghatározott fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelesség érvényesítésére biztosít hatékony fellépést, ide nem értve az egyedi szerződések létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek tekintetében a bíróság jár el. E körbe meghatározásra kerültek az eljárás megindítására vonatkozó szabályok, illetve az intézkedési rendszerre vonatkozó rendelkezések. A törvény ugyanakkor csak az egyedi polgári jogi igények elbírálását zárja ki a Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárási köréből, amely figyelemmel van a Pénzügyi Békéltető Testület feladatára is.

a 75-77. §-okhoz

A Felügyelet a pénzügyi piacok védelme és az irántuk fennálló bizalom megőrzése érdekében hatósági jogkörrel rendelkezik olyan szervezetek és személyek vonatkozásában, amelyeknél felmerül, hogy engedély vagy bejelentés nélkül végeznek valamely olyan pénzügyi ágazati tevékenységet, amelyek ehhez kötöttek.

Az eljárási határidők vonatkozásában a Javaslat speciális szabályokat tartalmaz figyelembe véve azt a körülményt, hogy a Felügyelet e szervezetekről vagy személyekről semmiféle információval nem rendelkezik.

Ugyancsak a Felügyelet rendelkezik hatáskörrel a bennfentes kereskedelem, a piacbefolyásolás megállapítására, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére. Figyelemmel arra, hogy azon szervezetek illetve személyek, akik ellen a Felügyelet piacfelügyeleti eljárást indít, egyébként nem tartoznak a felügyelete alá, szigorúbb adatvédelmi rendelkezések kerültek megállapításra, mindaz s adatkör, mind azok kezelése tekintetében.

A Javaslat egyrészről az elektronikus hírközlésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban, másrészről a számlaforgalmára vonatkozóan teszi lehetővé, hogy a Felügyelet a piacfelügyeleti eljárása során az eljárás alá vont személy személyes adatait megismerhesse.

A Javaslat meghatározza a Felügyelet cselekvési lehetőségeit az engedély vagy bejelentés nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén, illetve rendelkezik a piacfelügyeleti bírság kiszabásának szabályairól.

a 78-82. §-okhoz

A Javaslat a szabályrendszerbe emeli a Pénzügyi Békéltető Testületről szóló szabályokat, amely egy Felügyelet által működtetett, háromtagú tanácsban eljáró, szakmailag független testület. A hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a szolgáltató között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. A Javaslat meghatározza a testület tagjaira vonatkozó követelményeket, illetve a kizárás szabályait.

a 83-104. §-okhoz

A Javaslat meghatározza a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó alapvető szabályokat, az eljárás kezdeményezésének és az azzal kapcsolatos eljárási teendőknek a szabályait, az alávetésre vonatkozó rendelkezéseket. Nem lehet eljárást kezdeményezni, illetve a kérelmet a testület elutasítja, ha a jogvita rendezése érdekében akár közvetítői eljárást, akár pert indítottak, vagy "ítélt" jogvitáról van szó.

Lényeges szabály, hogy az eljárás megindítása az elévülést Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottakon túl megszakítja.

Az eljárás során a tanács egyezségek kísérel meg létrehozni a szolgáltató és ügyfele között, ennek hiányában vagy kötelezést tartalmazó döntést hoz, vagy ajánlást tesz, amelynek tartalmi elemei meghatározásra kerülnek. E döntések ellen fellebbezési lehetőséget nem biztosít a törvény, viszont a bíróság azt hatályon kívül helyezheti.

a 105-111. §-okhoz

Az Európai Unió 2001 óta működteti a FIN-Net hálózatot, amelynek célja és feladata az Európai Gazdasági Térségben a határokon átnyúló pénzügyi jogviták alternatív vitarendezés keretében történő gyors és hatékony megoldása. A Javaslat a Pénzügyi Békéltető Testület FIN-Net. hálózatban történő részvétel szempontjából szükséges intézkedéseket fogalmazza meg.

a 112. §-hoz

A Javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Felügyelet adatkezelése tekintetében, azonban e szabályok mellett természetesen irányadóak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései.

A külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak történő adatátadás, illetve külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól történő adatátvétel a javaslat szerint két célja lehet, így ezen adatokat két esetben lehet felhasználni. Egyrészt engedélyezési eljáráshoz, másrészt a piacon immár jelen lévő szervezetek és személyek ellenőrzése eredményeképpen hozott határozatok megalapozottságához. A külföldi felügyeleti hatóságoknak történő adatátadás feltétele az adatvédelmi törvény szabályaival összhangban került meghatározásra.

a 113-115. §-okhoz

A Javaslat részletesen rendelkezik a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól.

a 116. § hoz

A Felügyelet a közérdekű igényérvényesítés gyakorlata során két problémával találkozott, amely miatt a korábbi jogszabályi környezetben beszűkült annak lehetősége, hogy a fogyasztókat érintő polgári jogi igényeket érvényesíteni tudja.

Az első probléma, hogy a normaszöveg feltételrendszere nem ad lehetőséget a Polgári Törvénykönyvből fakadó igények érvényesítésére. Ezért a javaslat kibővíti a Felügyelet lehetőségét, hogy akkor is közérdekű igényérvényesítést kezdeményezhet a bíróságnál, ha az adott pénzügyi szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben szabályozottak szerinti - tisztességtelen volta. A másik probléma eljárási jellegű, mert a Felügyelet akkor alkalmazhatja a közérdekű igényérvényesítés lehetőségét, ha a perindítás előtt az adott jogsértés miatt eljárást indított. A javasolt szabályozás ezt a felesleges eljárási akadályt megszünteti.

a 117. §-hoz

A Felügyelet elnöke számára az Alkotmány módosításával lehetővé tett rendeletalkotási jogkör gyakorlásához szükséges felhatalmazásokat tartalmazza e § (1) bekezdése. A § további bekezdései a pénzügyi közvetítőrendszer jelentős zavara esetén adnak felhatalmazást a Felügyelet elnökének átmeneti időre rendeletalkotásra. Ennek eszközeként a Felügyelet jogosult arra, hogy ágazati szinten és átmeneti időre valamely tevékenység végzését korlátozza, feltételhez kösse, vagy tiltsa, ha az adott tevékenység végzése jelentős kockázatokkal jár és megalapozottan feltételezhető, hogy számos ügyfél, hitelező érdeke sérül, vagy csökken a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága.

a 118-119. §-okhoz

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

a 120-121. §-okhoz

Európai uniós követelményekre utaló jogalkotásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

a 122-136. §-okhoz

Az egyes szaktörvények módosításait tartalmazza a Javaslat a jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében.

a 137-138. §-okhoz

Hatályon kívül helyező, és hatályba nem léptető rendelkezéseket tartalmaz.