32021R0092[1]

A Tanács (EU) 2021/92 rendelete (2021. január 28.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS (EU) 2021/92 RENDELETE

(2021. január 28.)

bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2021. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2022. évre szóló fogási korlátok;

b) a 2021. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2021. február 1-jétől 2022. január 31-ig kell alkalmazni;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2020. december 1. és 2021. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:

a) uniós halászhajók;

b) uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2) Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:

a) rekreációs célú halászat, amennyiben az ilyen halászatra e rendelet vonatkozó rendelkezései kifejezetten hivatkoznak; valamint

b) a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "harmadik országbeli hajó": harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b) "rekreációs célú halászat": a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló - például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú - halászati tevékenység;

c) "nemzetközi vizek": egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d) "teljes kifogható mennyiség" (TAC):

i. az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)-(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f) "analitikai értékelés": egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amelyek a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségűek ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljanak a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g) "szembőség": a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 rendelet 6. cikkének 34. pontjával összhangban megállapított szembősége;

h) "uniós halászflotta-nyilvántartás": az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i) "halászati napló": az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

j) "műszerezett bója": a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

k) "működő bója": olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;

e) "az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;

f) "az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

g) "az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

h) "az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége": az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és a 9a körzettel szomszédos;

i) "az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;

j) "Cádizi-öböl": az ICES 9a körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

k) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR, az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 4 ) meghatározott földrajzi terület;

n) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 5 ) meghatározott földrajzi terület;

o) "az IOTC illetékességi területe" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

p) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 8 ) meghatározott földrajzi terület;

r) "a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület" (SIOFA, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

s) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 10 ) meghatározott földrajzi terület;

t) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

u) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

v) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része": a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. fejezet

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve a bizonyos, nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára engedélyezhető a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az e rendelet I. mellékletében foglalt teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 22. cikkében és V. mellékletének A. részében, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt feltételekre is figyelemmel.

(3) Az uniós halászhajók számára - az e rendelet I. mellékletében foglalt teljes kifogható mennyiségek keretein belül - engedélyezhető a halászat az Egyesült Királyság halászati joghatósága alá tartozó vizeken, mégpedig az e rendelet 22. cikkében, az (EU) 2017/2403 rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben foglalt feltételekre is figyelemmel.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségek

(1) Egyes halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) A tagállamok által meghatározandó teljes kifogható mennyiségeknek:

a) összhangban kell lenniük a közös halászati politikára vonatkozó elvekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; és

b) az alábbiakat kell eredményezniük:

i. amennyiben az analitikai értékelések rendelkezésre állnak, a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak az MFH-val összhangban történő kiaknázása; vagy

ii. amennyiben az analitikai értékelések nem vagy csak hiányos formában állnak rendelkezésre, az állománynak a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel összhangban álló kiaknázása.

(3) 2021. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az elfogadott teljes kifogható mennyiségek;

b) az érintett tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok, amelyeken az elfogadott teljes kifogható mennyiségek alapulnak;

c) annak részletes bemutatása, hogy az elfogadott teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésnek.

7a. Cikk

A halászati lehetőségeknek a grönlandi vizekre való alkalmazása

Amennyiben az IB. mellékletben található, halászati lehetőségekre vonatkozó valamely táblázatban erre a cikkre való hivatkozás szerepel, az említett táblázatban meghatározott halászati lehetőségeket az egyrészről az Európai Unió, másrészről Grönland kormánya és Dánia kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdőnapjától 2021. december 31-ig kell alkalmazni.

8. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

(2) A nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerinti, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg abból a célból, hogy esetükben el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, ugyanabban a cikkben megállapított kötelezettségtől.

9. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiségre vonatkozó kvótacsere-mechanizmus a kirakodási kötelezettségre való tekintettel

(1) A kirakodási kötelezettség bevezetését figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt teljes kifogható mennyiségekre a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2) Az ideiglenes teljes kifogható mennyiségből a közönséges tőkehal kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben élő állományai tekintetében az egyes tagállamoknak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap létrehozásának céljából, amelyet 2021. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2021. július 31-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez a kvótaalaphoz.

(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2021. július 31. után azon tagállamoknak kell visszautalni, amelyek hozzájárultak a kvótacserealaphoz.

(4) A hozzájárulás ellenében biztosított kvótáknak lehetőség szerint a teljes kifogható mennyiségek egy olyan listájáról kell származniuk, amelyet a kvótaalaphoz hozzájáruló egyes tagállamok határoztak meg az IA. melléklet függelékében foglaltak szerint.

(5) A (4) bekezdésben említett kvótáknak - a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján - kereskedelmileg egyenértékűnek kell lenniük az eredeti kvótákkal. Egyéb alternatívák hiányában a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárakkal összhangban lévő gazdasági egyenértéket kell alapul venni.

(6) Azokban az esetekben, amikor a tagállamok az e cikk (2)-(5) bekezdésében meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

10. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett időszakokban az ICES 7e körzetben élő nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a II. mellékletre vonatkozóan fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2) Egy tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az említett melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további tengeren tölthető napokat oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken a lobogó szerinti tagállam a szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A II. melléklet 8.1. pontjában említettek értelmében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján 2021. február 1. és 2022. január 31. között az említett melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszthat ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken hajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnapkiosztás az említett tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

11. cikk

A farkassügér halászatára vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen. Az említett területen kifogott farkassügért tilos megtartani, átrakni, áthelyezni és kirakodni.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített parti hálókra vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2021 januárjában, illetve április 1-jétől július 31-ig az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben halászhatnak farkassügérre, és az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket megtarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) fenékvonóhálóval ( 13 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

b) kerítőhálóval ( 14 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege kéthavonta ne haladja meg az 520 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át.

(2a) Az (1) bekezdéstől eltérve, augusztus 1-jétől december 31-ig az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben halászhatnak farkassügérre, és az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket megtarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) fenékvonóhálóval ( 15 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege havonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

b) kerítőhálóval ( 16 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege havonta ne haladja meg a 380 kg-ot, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át.

(2b) A (2) és (2a) bekezdéstől eltérve, az említett bekezdések a) és b) pontjában említett fogások tömege a július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban nem haladhatja meg a 760 kilogrammot.

(2c) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2021 januárjában, illetve április 1-jétől december 31-ig az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben halászhatnak farkassügérre, és az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket megtarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) horoggal és horogsorral ( 17 ), hajónként legfeljebb 5,7 tonna mennyiségig;

b) rögzített kopoltyúhálóval ( 18 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege hajónként ne haladja meg az 1,4 tonnát.

Az első albekezdésben meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban dokumentáltan fogtak farkassügért: az a) pontban szereplő eltérés a horoggal és horogsorral ejtett dokumentált fogásokra, a b) pontban említett eltérés pedig a rögzített kopoltyúhálóval ejtett dokumentált fogásokra vonatkozik. Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az eltérés egy másik halászhajóra vonatkozzon, feltéve, hogy a szóban forgó eltérés hatálya alá tartozó uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem növekszik.

(3) A (2) bekezdésben foglalt fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amikor havi korlátok alkalmazandók, nem vihetők át egyik hónapról a másikra. Az egy naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (2) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlát alkalmazandó.

A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(4) Franciaország és Spanyolország biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása - az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint - ne haladja meg a 3 108 tonna teljes fogást eredményező FMFH pontértéket.

(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a-7k körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) 2021. január 1. és február 28., valamint december 1. és december 31. között a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy a kézi horogsorral történő, "fogd ki és engedd vissza" horgászat engedélyezhető. Az említett időszakban az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b) március 1. és november 30. között minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből; a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t.

Az első albekezdés b) pontja nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel az említett pontban hivatkozott időszakban nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(6) Az ICES 8a és 8b körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből. Ez a bekezdés nem vonatkozik a rögzített hálókra, amelyekkel nem foghatók, és azokban nem tarthatók meg farkassügérek.

(7) Az (5) és (6) bekezdés nem sérti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.

12. cikk

Az ICES területének uniós vizein az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések

Az egyes érintett tagállamok által meghatározandó, 2021. augusztus 1. és 2022. február 28. közé eső, három összefüggő hónapból álló időszakban tilos az európai angolna bármiféle célzott és járulékos halászata vagy rekreációs célú halászata az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizeken, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek. A tagállamok a kijelölt időszakokról legkésőbb 2021. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

13. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az (EU) 2017/2403 tanácsi rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g) az e rendelet 23. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

14. cikk

A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2021. január 1. és március 31., valamint 2021. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval homoki angolnákra irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.

15. cikk

A Kelta-tengerben élő közönséges tőkehalra és vékonybajszú tőkehalra vonatkozó technikai intézkedések

(1) Az ICES 7g körzet uniós vizein, továbbá az ICES 7h körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra, valamint az ICES 7j körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra és a nyugati hosszúság 11°-tól keletre eső részén fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajókra a következő intézkedések alkalmazandók:

a) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós halászhajóknak az alábbi szembőségű halászeszközök valamelyikét kell használniuk:

i. 120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég,

ii. 100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég,

iii. 120 mm szembőségű zsákvég,

iv. 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

b) az a) pontban említett intézkedéseken túl, azon fenékvonóhálóval halászó uniós halászhajóknak, amelyek fogásain belül - az esetleges visszadobásokat megelőzően - legalább 20 % a foltos tőkehal aránya, az alábbiakat kell használniuk:

i. olyan halászeszköz, amelyben a horgászzsinór és az alínemelő közötti távolság legalább egy méter, vagy

ii. bármely olyan eszköz, amelynek szelektivitása az ICES vagy a HTMGB értékelése szerint a közönségestőkehal-fogások elkerülését tekintve legalább azonos mértékű, és amelyet a Bizottság jóváhagyott.

(2) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása alól azoknak a fenékvonóhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül - az esetleges visszadobásokat megelőzően - kevesebb mint 1,5 % a közönséges tőkehal aránya, feltéve, hogy e hajókon fokozatosan növekvő arányban, 2021. július 1-jétől legalább az összes halászati útjuk 20 %-ában jelen vannak megfigyelők a tengeren.

(3) Az ICES 7f-7k körzetben, valamint az ICES 7e körzetben a nyugati hosszúság 5°-tól nyugatra a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajók számára tilos a halászat, kivéve, ha legalább 100 mm szembőségű zsákvéget használnak. A zsákvég minimális szembőségére vonatkozó említett előírás nem alkalmazandó mindazonáltal azokra a hajókra, amelyek esetében a közönséges tőkehal járulékos fogásainak aránya a HTMGB értékelése szerint nem haladja meg a 1,5 %-ot, amennyiben az (1) bekezdésben említett területeken kívül halásznak.

(4) A (3) bekezdésben említett intézkedéseket 2021. június 1-jétől alkalmazni kell az ICES 7b és 7c körzetben fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajókra is. Az e területeken halászó uniós hajók használhatnak más olyan halászeszközt is, amely a HTMGB értékelése szerint a tengerfenéki vegyes halászatokban legalább ugyanolyan jó szelektivitási jellemzőkkel bír, mint a legalább 100 mm szembőségű zsákvég, és amelyet a Bizottság is jóváhagyott.

(5) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ICES 7f és 7g körzetben, továbbá az ICES 7h körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra, valamint az ICES 7j körzetnek az északi szélesség 49° 30′-től északra és a nyugati hosszúság 11°-tól keletre eső részén:

a) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 méternél kisebb teljes hosszúságú hajók azonban 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

ii. Seltra-hálópanel;

iii. az (EU) 2019/1241 rendelet VI. mellékletének B. részében említett, 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács vagy egy hasonló hálórácsos szelektáló eszköz;

iv. 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

v. kettős zsákvég, amelynek felső zsákvége legalább 90 mm szembőségű, T90 típusú léhésből készült, és egy legfeljebb 300 mm szembőségű elválasztó hálópanellel van felszerelve;

b) a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül több mint 55 % a vékonybajszú tőkehal aránya, illetve 55 % az ördöghalfélék, a szürke tőkehal és a rombuszhalak összesített aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;

ii. 100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég és kiegészítő szárny.

(6) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkével és az (EU) 2019/1241 rendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a százalékos fogási arányokat az összes tengeri biológiai erőforrás egyes halászati utak után kirakodott, élősúlyban kifejezett összes fogásának arányában kell kiszámítani.

16. cikk

Az Ír-tengerre vonatkozó technikai intézkedések

Az ICES 7a körzetben (Ír-tenger) fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó uniós hajókra a következő intézkedések alkalmazandók:

a) a legalább 70 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, az alábbi halászeszközök egyikét kell használniuk:

i. 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók azonban 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;

ii. Seltra-hálópanel;

iii. 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

iv. a Környezeti, Halászati és Akvakultúra-központ (CEFAS) hálórácsa;

v. lengőhálós vonóháló;

b) a legalább 12 méter teljes hosszúságú, fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül több mint 10 %-a a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak összesített aránya, 120 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk;

c) a legalább 12 méter teljes hosszúságú, fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül kevesebb mint 10 %-a a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak összesített aránya, 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk.

Az első bekezdés c) pontja nem alkalmazandó azon hajókra, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, illetve több mint 85 % a csíkos fésűkagyló (Aequipecten opercularis) aránya.

17. cikk

A Skóciától nyugatra fekvő vizekre vonatkozó technikai intézkedések

Az ICES 6a és 5b körzetben a ny. h. 12°-tól keletre eső (Skóciától nyugatra fekvő vizek) uniós vizeken fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval norvég homárra (Nephrops norvegicus) halászó uniós hajókra a következő intézkedések alkalmazandók:

a) a 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéget alkalmazó hajóknak legalább 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt (rögzített pozíció) kell használniuk; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú vagy legfeljebb 200 kW motorteljesítményű hajók esetében a négyzetes szemű hálómező teljes hossza 2 m, szembősége pedig 200 mm lehet;

b) a 100-119 mm szembőségű zsákvéget alkalmazó olyan hajóknak, amelyek fogásain belül több mint 30 % a norvég homár aránya, legalább 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt (rögzített pozíció) kell használniuk.

18. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2) Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral ( 19 ) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve azon bekezdésben említett halászhajók abban az esetben halászhatnak az említett bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a) a közönséges tőkehal fogásainak százalékos aránya nem haladja meg a halászati utankénti teljes fogás 5 %-át; azon hajókról, amelyek esetében a közönséges tőkehal fogásai a 2017-2019-es időszakban nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

b) olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti; a HTMGB negatív értékelése esetén az említett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők megfelelőnek az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra;

c) a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók,

ii. megemelt halászkötél (0,6 m),

iii. vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

d) az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

ii. 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

iii. menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

e) a hajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy - térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén - a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; az ilyen terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló terv célkitűzése nem fog teljesülni.

(4) A tagállamok a (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett hajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(5) Az e cikk szerinti intézkedések nem alkalmazandók a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatása során maradéktalanul eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében foglalt feltételeknek.

19. cikk

A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval (halászeszközkódok: OTB, OTT, OT, TBN, TBS, TB, TX és PTB) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a) menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b) a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c) 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d) olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2) Azok az uniós hajók, amelyek részt vesznek az érintett tagállam valamely projektjében és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes felszereléssel, az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részével összhangban használhatnak halászeszközöket. Az érintett tagállamok eljuttatják a Bizottságnak a kiválasztott hajók listáját.

(3) Az e cikk szerinti intézkedések nem alkalmazandók a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatása során maradéktalanul eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében foglalt feltételeknek.

20. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) csillagrája (Raja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b) díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;

c) érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

d) portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

e) búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

f) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

g) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

i) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

j) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

k) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

l) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

m) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

n) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

o) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein, az IA. mellékletben foglaltak szerinti, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

21. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.

II. fejezet

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

22. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein hajózó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát - amennyiben alkalmazandó - az V. melléklet A. része határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó halászati engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát azonban nem lehet túllépni.

III. fejezet

Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz

ltalános rendelkezések

23. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatja valamely másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatja annak lehetséges feltételeit.

(2) Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, a Bizottság jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, amelyeket a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével lebonyolítandó kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, az említett szervezet szabályai szerint.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

(5) Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2022. január 31-ig alkalmazandó.

2. szakasz

A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

24. cikk

Az Irminger-tengerben élő vörös álsügérre vonatkozó tilalmak

Meg kell tiltani minden halászati tevékenységet a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:

3. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

25. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(7) Az 520/2007/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

26. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

27. cikk

Cápák

(1) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

4. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

28. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések

A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2021-ben részt vehetnek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Amennyiben valamely tagállam részt kíván venni ilyen felderítő halászatban, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2021. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

29. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1) A fogashalak halászata a 2020-2021-es halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és hajószámra, valamint a VII. melléklet B. táblázatában meghatározott fajokra, teljes kifogható mennyiségekre és járulékos fogási korlátokra korlátozódik.

(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.

(3) Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység (SSRU) területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben az idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzetben tilos - a 28. cikkel összhangban megengedett - halászat 550 méternél kisebb mélységben.

30. cikk

Krillhalászat a 2020-2021-es halászati idényben

(1) Amennyiben valamely tagállam a 2020-2021-es halászati idényben krillre (Euphausia superba) kíván halászni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2021. május 1-jéig értesíti a Bizottságot a krillhalászatban való részvételi szándékáról. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2021. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezni kívánja a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban küldött értesítésben, amennyiben valamely engedéllyel rendelkező hajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.

5. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

31. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

32. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3) Egy adott erszényes kerítőhálós hajó részére évente legfeljebb 500 műszerezett bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója (készleten lévő bója és működő bója).

(4) A tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajók száma a szintén tagállami lobogó alatt közlekedő legalább öt erszényes kerítőhálós hajónként legfeljebb kettő lehet. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.

33. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

34. cikk

Ördögrájafélék

(1) Uniós halászhajók számára tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni, kivéve a megélhetési halászatot folytató halászhajókat (azaz amikor a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja).

Az első albekezdéstől eltérve a kisüzemi halászat (azaz a horogsoros vagy felszíni halászattól eltérő halászat, azaz az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett erszényes kerítőhálós hajók, horgászbotos hajók, kopoltyúhálós hajók, valamint kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók által folytatott halászat) keretében nem szándékosan kifogott ördögrájafélék kizárólag helyi fogyasztás céljából kirakodhatók.

(2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögráját a tengerbe, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az a kifogott egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

6. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

35. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2021-ben nyílt vízi állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 bruttó tonnatartalomra kell korlátozniuk.

(3) Az IH. mellékletben foglalt halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt, azzal a céllal, hogy ezt az információt az SPRFMO-titkársággal közöljék.

36. cikk

Fenékhalászat

(1) A tagállamok az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fenékhalászat során ejtett fogásaikat, illetve alkalmazott erőkifejtésüket 2021-ben az említett terület azon részeire korlátozzák, ahol a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban fenékhalászatot végeztek, és tevékenységük intenzitása nem haladhatja meg az említett időszakban ejtett fogások és alkalmazott erőkifejtés éves átlagát. A tagállamok csak akkor léphetik túl a korábbiakban igazoltan halászott mennyiséget, ha az SPRFMO jóváhagyja erre vonatkozó halászati tervüket.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozóan nem tudják igazolni az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett fenékhalászati tevékenységüket, nem halászhatnak, hacsak az SPRFMO az említett igazolás megléte nélkül is jóvá nem hagyja e tagállamok halászati tervét.

37. cikk

Felderítő halászat

(1) 2021-ben a tagállamok az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen csak akkor vehetnek részt a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában, ha a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) jóváhagyta az ilyen halászatra irányuló - halászati műveleti tervet és az adatgyűjtési terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást is tartalmazó - kérelmüket.

(2) Halászat kizárólag az SPRFMO által meghatározott kutatási területeken folytatható. Tilos a halászat 750 méternél kisebb, valamint 2 000 méternél nagyobb mélységben.

(3) A teljes kifogható mennyiséget az IH. melléklet határozza meg. Kutatási területenként kizárólag egy, legfeljebb 21 összefüggő napból álló halászati út engedélyezhető, amelynek során legfeljebb 20, egyenként maximum 5 000 horgot tartalmazó halászeszköz használható. A halászatot a teljes kifogható mennyiség elérésekor vagy 100 felszerelés kivetése és fedélzetre való felhúzása után kell befejezni, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

7. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

38. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval folytatott halászata tilos:

a) 2021. július 29-én 0.00-tól 2021. október 8-án 24.00-ig vagy 2021. november 9-én 0.00-tól 2022. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°;

b) 2021. október 9-én 0.00-tól 2021. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdés a) pontjában említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról minden egyes hajójuk vonatkozásában 2021. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajójának be kell szüntetnie az erszényes kerítőhálós halászatot az (1) bekezdésben meghatározott területeken.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül; vagy

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

39. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó semmikor sem rendelkezhet 450-nél több aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközt a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, tilalomra kiválasztott időszak kezdete előtti 15 napos időszakban, valamint a szóban forgó 15 napos időszak alatt kötelesek begyűjteni minden olyan, halcsoportosulást előidéző eszközt, amelyet azt megelőzően telepítettek.

(3) A tagállamok az IATTC előírásainak megfelelően havonta megküldik a Bizottságnak az egyes aktív, halcsoportosulást előidéző eszközökre vonatkozó napi szintű információkat. A jelentéseket legalább 60, de legfeljebb 75 nap elteltével kell megküldeni. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.

40. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett összes éves nagyszeműtonhal-fogás mennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

41. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni, eladni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.

(3) A hajó üzemeltetője köteles:

a) rögzíteni a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b) bejelenteni az a) pontban meghatározott információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak. Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

42. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók számára az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az ördögrájafélékre (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) halászni, valamint azokat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni. Amennyiben az uniós halászhajók ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul - lehetőség szerint élve és sértetlenül - vissza kell engedniük a tengerbe.

8. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

43. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) fantomcápa (Apristurus manis);

b) halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c) rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f) valódirája-félék (Rajidae);

g) bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h) a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok;

i) tüskéscápa (Squalus acanthias).

9. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

44. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára kiosztott halászati napok száma ne haladja meg a 403 napot.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros hajók által 2021-ben kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége ne haladja meg az IG. mellékletben található táblázatban foglalt határértékeket.

45. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2021. július 1-jén 0.00-tól 2021. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek, alkalmazhatnak vagy rögzíthetnek halcsoportosulást előidéző eszközöket.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök rögzítése: vagy 2021. április 1-jén 0.00-tól 2021. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2021. november 1-jén 0.00-tól 2021. december 31-én 24.00-ig.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) ha a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy minden egyes, tengerre bocsátott erszényes kerítőhálós hajójuk halcsoportosulást előidéző eszközként bármely időpontban legfeljebb 350 aktivált műszerezett bóját tart telepítve. A bóját kizárólag a hajó fedélzetén szabad aktiválni.

(5) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

46. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

47. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros hajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2021-ben ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. A tagállamok továbbá gondoskodnak arról, hogy ennek az intézkedésnek az eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.

48. cikk

A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy tárolni a következő fajok egyedeit:

a) selyemcápa (Carcharhinus falciformis);

b) fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

49. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban foglalt intézkedéseket.

(2) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 38. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 38. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 39., 40. és 41. cikkben foglalt intézkedéseket.

10. szakasz

Bering-tenger

50. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

11. szakasz

A SIOFA-MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

51. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó hajók:

a) éves fenékhalászati erőkifejtésüket és fogásukat azon évek átlagos éves szintjére korlátozzák, amikor hajóik a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen tevékenykedtek egy olyan reprezentatív időszakban, amelyre vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett adatok állnak rendelkezésére;

b) a fenékhalászati erőkifejtés térbeli eloszlását - a horogsoros és csapdás módszerek kivételével - ne terjesszék ki az elmúlt években halászott területeken túlra;

c) ne kapjanak engedélyt az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter's Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a horogsoros és csapdás módszerekkel folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

52. cikk

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.

53. cikk

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendeletben meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.

53a. cikk

Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal

(1) Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére a (2)-(4) bekezdéssel összhangban kerül sor.

(2) Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megvitathatja az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeit.

(3) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeit, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül egyetértését fejezi azt illetően, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyság részére átruházott kvótát az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. A kvótacsere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott, érvényes elosztási kulcsot.

54. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak.

55. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

56. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

Az 55. cikkben említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 8. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

57. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) csillagrája (Raja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

c) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;

d) búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4 és 14 alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

f) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

i) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

j) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelettel létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

59. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 11., 19., 20., 27., 33., 34., 41., 42., 43., 48., 50. és 57. cikk 2022-ben továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2022-re meghatározó rendelet hatálybalépéséig.

A 15., 16. és 17. cikket addig az időpontig kell alkalmazni, amíg alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, és az említett rendelet VI. mellékletét az északnyugati vizekre vonatkozó, megfelelő technikai intézkedések bevezetésével módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus.

60. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 11. cikk (1), (2) és (3) és (5) bekezdését, a 14. cikket és a 18. cikket 2021. január 1-jétől július 31-ig kell alkalmazni.

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében a VII. mellékletben említett állományokra vonatkozóan a 28., 29. és 30. cikkben, valamint az említett mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket 2020. december 1-jétől kell alkalmazni.

A halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozóan a II. mellékletben megállapított rendelkezéseket 2021. február 1-jétől 2022. január 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

A mellékletekben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

A mellékletekben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletekben a halászati övezetekre vonatkozó utalásokat ICES-övezetekre való utalásokként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok tudományos nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok tudományos neve az irányadó. A közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

Az IA-IL. melléklet az I. melléklet részét képezi.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok tudományos nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és tudományos nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók ki a következő homokiangolna-gazdálkodási területeken, a III. mellékletben meghatározottak szerint:

Övezet: a homokiangolna-gazdálkodási területek egyesült királysági és uniós vizei

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül az Unió által legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók az é. sz. 62°-tól délre található norvég vizeken:

Norvég vizek az é. sz. 62°-tól délre (HER/*4N-S62)

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

az ICES 4 övezet norvég vizei (COD/*04N-)

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

az ICES 4 övezet norvég vizei (HAD/*04N-)

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

az ICES 4 övezet norvég vizei (WHG/*04N-)

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

8a, 8b, 8d és 8e (HKE/*8ABDE)

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

6 és 7; az 5b övezet egyesült királysági és nemzetközi vizei; a 12 és 14 övezet nemzetközi vizei (HKE/*57-14)

Az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége (NEP/*07U16):

Különleges feltétel: az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

az ICES 4 övezet norvég vizei (PLE/*04N-)