65/2012. (VII. 4.) VM rendelet

a takarmányok előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1., 2., 3., 14., 15., 16. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. állati eredetű takarmány-alapanyag: a 142/2011/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. pontja szerinti fogalom;

2. állatorvosi rendelvény: állatorvosi képesítéssel rendelkező személy által kiállított, gyógyszeres takarmány rendelésére vonatkozó okirat;

3. állattartó telep: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) alkalmazási körébe tartozó tevékenység helyszínéül szolgáló hely, ahol állatokat tartanak, tenyésztenek, kezelnek vagy kiállítás céljára bemutatnak, kivéve azon helyeket, amelyek kizárólag olyan tevékenységeket folytatnak, amelyeket a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a)-d) pontja meghatároz;

4. ásványi takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés k) pontja szerinti fogalom;

5. átmosódás: a korábban előállított takarmányból az ugyanazon gyártósoron később előállított takarmányba olyan összetevő, illetve hatóanyag átszennyeződése, amely ez utóbb előállított takarmány gyártmánylapján nem szerepel;

6. behozatal: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti fogalom;

7. bejegyzett képviselő: az 1. mellékletben felsorolt takarmány kategória valamelyikébe tartozó egy vagy több takarmányt az Európai Unión (a továbbiakban: EU) kívüli államból (a továbbiakban: harmadik ország) az EU valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) területére közvetlenül beszállító, első EU-s forgalomba hozatalt végző, az EU-ban székhellyel rendelkező forgalmazó;

8. cselekvési küszöbérték: egyes nemkívánatos anyagok - különösen a dioxin - azon szintje, amelynek megállapítása esetén a hatóság a szennyezett tétellel szemben korlátozó intézkedést nem foganatosít, csak a szennyezés eredetével kapcsolatos nyomozást indít;

9. csomagolóanyag: olyan anyag, amelyet a takarmány megóvására, kiszerelésére (burkolására, fedésére, állagának megőrzésére) használnak;

10. egyenértékű: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 14. pontja szerinti fogalom;

11. élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet [a továbbiakban: 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet] 4. § 10. pontjában meghatározott időtartam;

12. élelmiszertermelés céljából tartott állat: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti fogalom;

13. előállító: az Éltv. hatálya alá tartozó azon takarmányvállalkozás, amely a takarmányt előállítja (termeli, termeszti, gyártja, kezeli, feldolgozza);

14. előkeverék: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. bekezdés e) pontja szerinti fogalom;

15. elsődleges előállítás: a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk f) pontja szerinti tevékenység;

16. felülvizsgálat: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti fogalom;

17. forgalmazó: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott - egy vagy több - kereskedelmi tevékenységet folytató takarmányvállalkozó;

18. géntechnológiával módosított takarmány: az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti takarmány;

19. gyártmánylap: az előállító által - a takarmány előállítását megelőzően - a 2. mellékletben megadott formában és tartalommal kiállított részletes, írásos dokumentum az előállított takarmány jellemzőiről;

20. gyógypremix: a 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet 4. § 18. pontjában meghatározott készítmény;

21. gyógyszeres késztakarmány: állatgyógyászati készítmény vagy készítmények és takarmány vagy takarmányok keveréke, amely forgalomba hozatalra kész, és amely további feldolgozás nélkül alkalmas állatok takarmányozására az állatgyógyászati készítményekre leírt gyógyító, megelőző vagy egyéb tulajdonságai alapján;

22. gyógyszeres köztes termék: gyógypremixet tartalmazó kiegészítő takarmány;

23. hatósági zárolás: a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti fogalom;

24. importőr: takarmányt harmadik országból az EU területére behozó, az EU-ban székhellyel rendelkező takarmányvállalkozás;

25. kedvtelésből tartott állat: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti fogalom;

26. kiegészítő takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti fogalom;

27. kísérő okmány: az a jelölési és egyéb adatokat tartalmazó dokumentum, irat, amely a takarmánnyal térben és időben együtt mozog, a terméket kíséri, amikor azt forgalomba hozzák, illetve felhasználják;

28. kislétszámú állattartó telep: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet [a továbbiakban: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet] 1. számú melléklet 1. számú függelék 5. pontja szerinti fogalom;

29. központi jegyzék: a 726/2004/EK európai parlament és tanácsi rendelet 30. cikk 2. bekezdése szerinti központosított engedélyezési eljárás nyomán kialakított EU-s jegyzék;

30. különleges táplálási cél: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés n) pontja szerinti fogalom;

31. különleges táplálási célokra szánt takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés o) pontja szerinti fogalom;

32. mikrobiológiai eredetű enzim: a takarmány-adalékanyagok közé tartozó, mikroorganizmus által termelt, nagy molekulatömegű fehérje, amely az állat tápcsatornájába jutva - a biokémiai reakció sebességének fokozásával - segíti a táplálóanyagok lebontását, emésztését;

33. minimális eltarthatósági idő: a takarmány-előállító vállalkozás által a gyártás időpontja alapján számított időpont vagy időtartam, amely időpont eléréséig, illetve időtartam leteltéig az előállított takarmány a takarmány-előállító vállalkozás által előírt tárolási feltételek mellett megőrzi fizikai, kémiai, érzékszervi jellemzőit és kifogásmentes mikrobiológiai állapotát;

34. mobil keverő: olyan közúti közlekedésre alkalmas jármű, amely takarmányok szállítására és takarmánykeverékek több összetevőből darálással, illetve keveréssel való előállítására egyaránt alkalmas;

35. mosató anyag: takarmány előállító létesítmény takarmánnyal érintkező technológiai berendezéseinek, szállítóeszközeinek a termékek előállításakor alkalmazott vivőanyaggal vagy szemes termények daráival tisztítás céljából történő átjáratása, átöblítése, mosatása során keletkező anyag;

36. nagy koncentrációjú termék: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (2) bekezdése szerinti termék;

37. nagylétszámú állattartó telep: a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklet 1. számú függelék 4. pontja szerinti fogalom;

38. napi takarmányadag: a takarmány 12%-os nedvességtartalommal számolt azon mennyisége, amely egy meghatározott fajú, korú és hasznosítási irányú állat napi táplálóanyag-szükségletét teljes mértékben biztosítja;

39. nemkívánatos anyag: bármely olyan anyag vagy termék - a kórokozók kivételével -, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben, illetve annak felületén, és amely potenciális veszélyt jelent az állati vagy az emberi egészségre, illetve a környezetre, vagy káros hatással lehet az állattenyésztésre;

40. nemzeti referencia laboratórium: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), mint a takarmányok hatósági vizsgálatának területére a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerint nemzeti referencia laboratóriumként kijelölt laboratórium;

41. probiotikum: az állatok bélflóra egyensúlyának megteremtésére és stabilizálására, valamint a takarmányok biológiai tartósítására alkalmas - a takarmány-adalékanyagok közé tartozó - hasznos mikroorganizmusokat tartalmazó készítmény;

42. szállítmány: azonos elnevezésű és összetételű, az állat-, növény-egészségügyi, illetve takarmányjogi szabályok által előírt ugyanazon állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve egyéb takarmányjogi, illetve egyéb okmánnyal ellátott, ugyanazon szállítóeszközökön szállított, takarmányozási célra szánt termékmennyiség;

43. takarmány-adalékanyag: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti fogalom;

44. takarmány-alapanyag: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontja szerinti fogalom;

45. takarmány-előállítás: a takarmány termelése (termesztése), gyártása, feldolgozása (kezelése, előkészítése), valamint keverése és csomagolása (kiszerelése);

46. takarmány előre csomagolva: bármely - takarmányozási céllal - eladásra kínált, egyedi áru, amely legalább egy termékből és annak csomagolásából áll, amelybe az eladásra történő felkínálást megelőzően a terméket elhelyezték, és amelynek tartalmát a csomagolás kinyitása vagy módosítása nélkül nem lehet megváltoztatni;

47. takarmánykeverék: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés h) pontja szerinti fogalom;

48. takarmány feldolgozása: a takarmány tartósítása, hőkezelése, hűtése, tárolása, állagának megőrzése, és minden olyan, ezekhez kapcsolódó kémiai, fizikai módszer, tevékenység, amely nem minősül forgalomba hozatalnak;

49. takarmány-minőség: a takarmány azon tulajdonságainak összessége, amely alapján az megfelel a takarmányjogban meghatározott, a takarmányok biztonságosságához kapcsolódó követelményektől eltérő fizikai, kémiai, érzékszervi jellemzőkre és mikrobiológiai állapotra vonatkozó előírásoknak, valamint az előállító által kiállított gyártmánylapban feltüntetett, illetve a jelölésen megadott jellemzőknek;

50. technológiai segédanyag: az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés h) pontja szerinti fogalom;

51. teljes értékű takarmány: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés i) pontja szerinti fogalom;

52. termékszám: a takarmány-vállalkozó által meghatározott, terméket azonosító szám;

53. tétel: a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés r) pontja szerinti fogalom;

54. tételszám: a gyártási tétel azonosítási (hivatkozási) száma;

55. tranzit: egy harmadik ország területéről egy harmadik ország területére az EU területén történő áthaladás, a tengeri és a légi utakat kivéve;

56. új takarmány: olyan takarmány-adalékanyag, diétás takarmány vagy nagy koncentrációjú termék, amelynek forgalmazása az EU-ban engedélyhez kötött, de amelynek forgalmazását még nem engedélyezték.

2. Takarmány-vállalkozási létesítmények engedélyezése, nyilvántartásba vétele és jegyzéke

2. § (1) Az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények (a továbbiakban: engedélyköteles létesítmény) kategóriáit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az engedélyköteles létesítményeknek meg kell felelniük a 4. mellékletben felsorolt követelményeknek.

(3)[1] A 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények közül a takarmány-előállító létesítményeket az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) engedélyezi. A létesítmény-engedély iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(4)[2] A 3. melléklet szerinti takarmány-forgalmazó létesítményeket és az 1. melléklet szerinti takarmányt az EU-ba importáló, magyarországi székhelyű vállalkozások, illetve bejegyzett képviselők behozatali tevékenységét - az utóbbi esetben a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében előírtak szerint - a vármegyei kormányhivatal engedélyezi. Az engedély iránti kérelmet a 6. mellékletben felsorolt, az adott létesítményre, illetve bejegyzett képviselő tevékenységére vonatkoztatható adatok megadásával kell benyújtani.

3. § (1)[3] Amennyiben a vármegyei kormányhivatal a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint feltételes engedélyt ad a takarmány-előállító létesítmény részére, a feltételes engedélyben a vármegyei kormányhivatal meghatározza a létesítményben - adott gyártástechnológiai vonalon - előállítható termékek körét, a feltételes engedély feltételrendszerét és időtartamát.

(2) A vármegyei kormányhivatal a 2. § (3) bekezdése szerinti létesítmények engedélyeinek adott gyártástechnológiai vonal vonatkozásában történő megadásáról[4]

a) az 5. melléklet szerint benyújtott dokumentációs feltételeknek,

b) a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében foglaltaknak,

c) a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti alapelveknek,

d) a takarmányok nyomonkövethetőségére vonatkozó, a 7. melléklet szerinti nyilvántartási előírásoknak,

e) a létesítményben működtetett minőség- és biztonságellenőrzési rendszerre vonatkozó feltételeknek, és

f) a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendeletben [a továbbiakban: 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet] előírt határértékek szerint szennyeződésektől mentes, homogén, a minőségi követelményeknek, illetve garantált paramétereknek megfelelő és biztonságos takarmányok előállítása feltételeinek

való megfelelés figyelembevételével dönt.

(3)[5] A 2. § (3) bekezdése szerinti létesítmények engedélyezéséhez szükséges, a 8. mellékletben foglalt vizsgálatokat a kérelmet benyújtó írásos kérelme alapján a vármegyei kormányhivatal végzi, illetve a laboratóriumi vizsgálatokat végezteti.

(4) A vármegyei kormányhivatal a takarmány-előállító létesítmény engedélyében a 8. melléklet szerint lefolytatott, előzetes helyszíni szemlével, mintavételezéssel és laboratóriumi vizsgálattal járó engedélyezési eljárás során meghatározott műszaki-technológiai paraméterek ismeretében meghatározza[6]

a) az előállítható takarmányok körét,

b) a nem tiltott állati fehérje felhasználásának feltételeit,

c) a teljes értékű gyógyszeres takarmánykeverék, illetve gyógyszeres köztes termék előállítása esetén a gyógypremix legkisebb bekeverhető mennyiségét,

d) a kokcidiosztatikum, hisztomonosztatikum, illetve növekedésserkentő készítmény legkisebb bekeverhető mennyiségét,

e) a felhasználásra szánt gyógypremixek előállított takarmányra vetített hatóanyag-tartalmának alsó és felső határértékeit,

f) a felhasználásra szánt kokcidiosztatikum, hisztomonosztatikum, illetve növekedésserkentő készítmények előállított takarmányra vetített hatóanyag-tartalmának alsó és felső határértékeit,

g) a takarmány-előállítás során a legkisebb mennyiségben bekeverhető összetevő még homogénen elkeverhető tömegét,

h) az előállítás személyi és gyártástechnológiai feltételeit,

i) a 7. melléklet szerinti azon dokumentációs feltételeket, amelyek az adott takarmány-előállító létesítmény gyártástechnológiájának ismeretében előfeltételei az alkalmazott takarmányminőség- és biztonságellenőrzési rendszer megfelelőségének,

j) az egyéb olyan speciális feltételeket, amelyek a takarmányjogi előírásoknak való megfelelőséget biztosítják, így különösen a mosató anyag felhasználásának feltételeit, géntechnológiával módosított alapanyagok felhasználása esetén a technikailag elkerülhető szennyeződés feltételeit, gyógyszeres takarmányok gyártásánál a felöntési pontok helyét, az engedélyezési eljárás keretében végeztetett próbagyártás során előállított termékek további sorsát, állati fehérjék felhasználása esetén az átmosódás megelőzését szolgáló üzemtechnológiai részleteket.

(5)[7] A létesítmény-engedélyben foglalt tevékenységtől való eltérési szándék érdekében benyújtott kérelem esetén a vármegyei kormányhivatal az eljárása során a helyszíni szemle és a korábbi engedélyezési eljárások során végzett vizsgálatok eredményeinek elemzése alapján mérlegeli a (2) és (3) bekezdés szerinti vizsgálatok hatóság általi ismételt elvégzésének szükségességét.

4. § (1)[8] A 3. mellékletben felsorolt engedélyköteles létesítmények és az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével valamennyi, az Éltv. hatálya alá tartozó takarmány-vállalkozási létesítményt - ideértve a mobil keverőt is - a kérelmező bejelentése alapján az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) veszi nyilvántartásba. Nem kell a járási hivatalnál külön bejelenteni a takarmányt is forgalmazó üzletet, amennyiben a takarmány-vállalkozó a takarmány forgalmazására vonatkozó bejelentést megtette a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti működési engedély iránti kérelmében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozási létesítmények közül a takarmányok szállítását, illetve tárolását végző takarmány-vállalkozások létesítményeinek nyilvántartásba vételéhez a bejelentést a 9. melléklet szerint kell benyújtani.

(3) A fő tevékenységként nem állati eredetű élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozások létesítményei takarmány-vállalkozási létesítménynek minősülnek, amennyiben termékeiket, melléktermékeiket takarmányozási céllal forgalomba hozzák, vagy saját tulajdonú állatállomány takarmányozására fordítják. E létesítményeket ezért az (1) bekezdés és az 5. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozások közül az ásványi takarmány-alapanyag előállítást végző takarmány-vállalkozások bejelentését az 5. melléklet 2. pontja szerint kell benyújtani.

(5) Mobil keverőt Magyarországon csak engedélyezett vagy nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozó működtethet. Mobil keverő a 3. melléklet szerinti tevékenységet nem végezhet.

5. § (1)[9] A 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó takarmány-előállító létesítmények bejelentését - az elsődleges előállítók kivételével - az 5. melléklet szerinti adattartalommal kell a járási hivatalhoz benyújtani.

(2)[10] A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti takarmány-vállalkozások bejelentése alapján a létesítmények nyilvántartására vezetett jegyzékben az 5. melléklet 1.1.1-1.1.5. pontok szerinti azonosító adatokat szerepelteti.

6. § (1) A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. melléklete szerinti engedélyköteles tevékenységeket

a)[11] állandó tevékenységre vonatkozó engedélykérelem esetén a vármegyei kormányhivatal,

b)[12] eseti tevékenységre vonatkozó engedélykérelem esetén a járási hivatal

engedélyezi. A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet az 5. melléklet szerint kell benyújtani.

(2)[13] A kérelmezőnek a takarmány-előállító, -forgalmazó, illetve -tároló létesítmény engedélyezési vagy bejelentési eljárásának lefolytatásához a vármegyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal részére be kell mutatnia az építményre vonatkozó használatbavételi engedélyt.

7. § (1) Az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével a bejelentésben, illetve a létesítmény-engedélyben foglalt tevékenységtől való eltérés szándéka esetén

a)[14] a nyilvántartásban foglalt tevékenység végzésére feljogosított, valamint azon vállalkozás, amelynek új tevékenysége bejelentési kötelezettség alá tartozik, a megváltoztatni kívánt tevékenységet a járási hivatalnak bejelenti;

b)[15] a létesítmény-engedélyben foglalt tevékenység végzésére feljogosított, valamint azon vállalkozás, amely új tevékenysége csak létesítmény-engedély birtokában végezhető, új kérelmet nyújt be a vármegyei kormányhivatalhoz.

(2)[16] Az (1) bekezdés szerinti eljárások alapján a tevékenységtől függően a vármegyei kormányhivatal módosítja a létesítmény-engedélyt vagy új létesítmény-engedélyt ad ki, illetve a járási hivatal módosítja a nyilvántartás vállalkozóra vonatkozó bejegyzését.

(3) Az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével, amennyiben az engedélyben, illetve a nyilvántartásban szereplő takarmány-vállalkozás neve, címe, illetve társasági formája módosul az engedélyben foglalt egyéb tények, adatok változatlanul hagyása mellett, vagy ha jogutódlás esete áll fenn, a vállalkozásnak, valamint a polgári jog szerinti jogutódnak az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárnia.

8. § (1) A takarmány-vállalkozó tevékenységének megszűnését köteles a létesítmény bezárását követő tizenöt napon belül írásbeli nyilatkozatban bejelenteni

a)[17] engedélyezett létesítmények esetén a vármegyei kormányhivatalnak,

b)[18] bejelentési kötelezettség alá tartozó létesítmények esetén a járási hivatalnak.

(2) Az a takarmány-vállalkozó, aki létesítményének tevékenységét hat hónapnál hosszabb ideig szünetelteti, a szüneteltetés tényét annak megkezdésétől számított húsz napon belül, létesítménye tevékenységének újraindítását az újraindítást megelőző húsz napon belül írásbeli nyilatkozatban köteles bejelenteni

a)[19] engedélyezett létesítmények esetén a vármegyei kormányhivatalnak,

b)[20] bejelentési kötelezettség alá tartozó létesítmények esetén a járási hivatalnak.

9. § (1)[21] A vármegyei kormányhivatal az engedélyezett takarmány-előállító létesítményeket és a 2. § (4) bekezdésében meghatározott forgalmazókat - a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (4) és (5) bekezdése és a 10. mellékletben meghatározottak szerint - külön nyilvántartási számmal látja el.

(2) A vármegyei kormányhivatal[22]

a) az engedélyezett és nyilvántartási számmal ellátott előállító létesítményekről,

b) a forgalmazók általa engedélyezett létesítményeiről, valamint

c) a bejegyzett képviselők általa engedélyezett behozatali tevékenységéről

naprakész vármegyei nyilvántartást vezet, amelyet rendszeres időközönként megküld a NÉBIH-nek. A NÉBIH e létesítmények országos nyilvántartását a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében meghatározottak szerint elkészíti és honlapján közzéteszi.[23]

(3)[24] A vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerint kialakított egyedi nyilvántartási számról írásban értesíti az érintett takarmány-vállalkozásokat.

(4)[25] A járási hivatal - az elsődleges előállítók létesítményeinek kivételével - a 4. § (1) bekezdése szerinti takarmány-vállalkozási létesítményekről naprakész nyilvántartást vezet, amelyet rendszeres időközönként megküld a vármegyei kormányhivatalnak. A vármegyei kormányhivatal a járási hivatalok által megküldött nyilvántartásokat összesíti, és rendszeres időközönként megküldi a NÉBIH-nek. A NÉBIH a létesítmények országos nyilvántartását a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében meghatározottak szerint készíti el.

3. Új takarmányok eseti engedélyezése

10. § (1) Új takarmány eseti jellegű előállítását, felhasználását, illetve Magyarországra történő behozatalát a vármegyei kormányhivatal[26]

a) kísérleti célra, vagy

b) az állatok takarmányellátását országos szinten fenyegető szükséghelyzet esetén,

az állat egészségének közvetlen, illetve az ember egészségének közvetett veszélyeztetése nélkül és hatósági ellenőrzés mellett engedélyezheti.

(2)[27] Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti adattartalommal kell a vármegyei kormányhivatalhoz benyújtani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új takarmány forgalomba nem hozható.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti új takarmány kísérleti célú előállítása és felhasználása csak a kísérleti engedélyben meghatározott

a) időpontig, de legfeljebb egy évig,

b) helyen, mennyiségben és minőségben,

c) előállítási, tárolási, jelölési, szállítási, felhasználási és ellenőrzési feltételek betartásával történhet.

(5) A kísérleti engedély kérelemre egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben az engedélyezett kísérleti célú előállítás és felhasználás során élelmiszerlánc-biztonsági kockázat nem állt fenn.

(6) A vármegyei kormányhivatal a kísérleti engedély iránti kérelmet elutasítja, a kiadott kísérleti engedélyt visszavonja, ha[28]

a) a benyújtott dokumentáció nem felel meg a valóságnak,

b) az engedélyezési kérelemben leírt takarmányozás-élettani hatást a takarmány nem éri el, azt nem biztosítja, illetve olyan hatással nem rendelkezik,

c) a vizsgálati eredmények nem felelnek meg a garantált értékeknek,

d) a takarmány vizsgálata során a dokumentációban nem jelölt, azonosíthatatlan, illetve ismeretlen anyag jelenléte állapítható meg,

e) a toxikológiai, kihasználási, illetve az állatetetési kísérletek során a takarmány káros élettani hatása igazolódik,

f) a takarmány komponensei között, valamint más takarmány-alapanyagokkal, illetve más takarmány-adalékanyagokkal összeférhetetlenség mutatható ki.

(7) A vármegyei kormányhivatal a kísérleti engedély iránti kérelmet akkor is elutasítja, ha[29]

a) a termék vizsgálatára nincs hitelt érdemlő, pontos és megismételhető analitikai módszer,

b) a takarmány vizsgálata során megállapítható, hogy takarmányozási célra jogszabályban tiltott anyagot tartalmaz, illetve a nemkívánatos anyagok mennyisége meghaladja a jogszabályban előírt legmagasabb értéket.

11. § (1)[30] A kísérleti célra engedélyezett, a kísérleti engedély időbeli hatályán belül fel nem használt takarmány felhasználhatóságáról a vármegyei kormányhivatal a takarmánybiztonsági kockázat figyelembe vételével dönt.

(2)[31] Kísérlet céljára az Éltv. 36. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eseti jelleggel a vármegyei kormányhivatal engedélyezheti az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagok felhasználását, ha a kísérleteket a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 4. számú melléklet III. fejezet 2. számú függelékével összhangban végzik.

(3) Az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagok kísérleti céllal való engedélyezése esetén be kell tartani az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében foglaltakat.

(4) A kísérletbe vont állatokból származó

a) élelmiszerek élelmezési célú felhasználásáról,

b) élelmiszerek, termékek takarmányozási célú felhasználásáról

a vármegyei kormányhivatal a takarmánybiztonsági kockázat figyelembe vételével dönt.[32]

12. § A különleges táplálási célokra szánt takarmányok engedélyezésére, forgalomba hozatalára - ideértve a kutyák és macskák különleges táplálási céljait szolgáló takarmányok energiaérték számítását - a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 13. számú mellékletét kell alkalmazni.

4. A takarmány-előállításra vonatkozó egyes előírások és tilalmak

13. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a)-d), valamint 3. cikk f) pontjában felsorolt tevékenységek valamelyikét folytató létesítmények kivételével a takarmány-előállító létesítményeknek az előállítani kívánt takarmányról az előállítást megelőzően gyártmánylapot kell készíteniük. A gyártmánylapon fel kell tüntetni a 2. melléklet szerinti adatokat.

(2) A gyártmánylapokat a gyártmánylap szerint előállítani kívánt takarmány gyártásának befejezésétől számított három évig meg kell őrizni.

(3) Az előállított takarmányoknak meg kell felelniük a gyártmánylapon és a jelölésen, illetve a kísérő iraton feltüntetett, a gyártó által garantált összetételnek, tápláló- és hatóanyag-tartalomnak.

(4) A takarmánykeverék és előkeverék előállításához kizárólag:

a) a takarmány-alapanyagok 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerinti jegyzékének, illetve 24. cikk (6) bekezdése szerinti internetes nyilvántartásának kapcsán megállapított feltételeknek megfelelő takarmány-alapanyag,

b) az EU-ban engedélyezett takarmány-adalékanyag,

c) az EU-ban engedélyezett géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó takarmány (a továbbiakban: GM takarmány), továbbá

d) a 10. § (1) bekezdése szerint eseti jelleggel engedélyezett takarmány-adalékanyag

állítható elő, és - a 10. § (1) bekezdés a) pontja kivételével - használható fel és hozható forgalomba.

(5) A kísérlet céljára történő engedélyezést kivéve az EU-ban nem engedélyezett takarmány-adalékanyagot előállítani, forgalomba hozni, illetve takarmánykeverék előállításához felhasználni csak abban az esetben lehet, ha az adott takarmány-adalékanyag, illetve -keverék előállításában, illetve forgalomba hozatalában érintett vállalkozások

a) az így létrejött terméket maradéktalanul olyan harmadik országba viszik ki, amelyben az adott takarmány-adalékanyag takarmányozási célú felhasználása engedélyezett, továbbá

b) megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ilyen termék, vagy annak maradékanyagai az EU-n belüli felhasználóhoz nem jutnak el.

14. § (1) Avas takarmány-alapanyag nem használható fel takarmányok előállításához. Avasnak tekintendő az a 3%, vagy annál nagyobb nyerszsír-tartalmú, MSZ 6830-6 szabvány legfrissebb kiadása szerint vizsgált takarmány-alapanyag, amelynek a takarmány zsírtömegére vonatkoztatott - MSZ EN ISO 17375 szabvány legfrissebb kiadása szerint vizsgált - savszáma 50, illetve peroxidszáma 25 értéknél nagyobb.

(2) A nyomelemeknek teljes értékű takarmányra vetített maximális mennyiségei - a mindenkori szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott maximum, mg/kg-ban kifejezve - takarmány kg-onként nem haladhatják meg az 1334/2003/EK bizottsági rendeletben, illetve a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 4. számú melléklet II. fejezet 10. pontjában foglalt értékeket.

(3) A takarmány-vállalkozó felelőssége annak biztosítása, hogy az általa előállított, forgalomba hozott, tárolt, szállított, illetve felhasznált takarmány megfelel a 12. melléklet szerinti mikrobiológiai határértékeknek.

(4) Az 1. mellékletben szereplő takarmányok harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján foganatosítható.

15. § (1) A takarmányozási tilalom alá eső anyagokat, illetve az ilyen anyagokat tartalmazó takarmányokat takarmány előállítására, valamint állatok etetésére felhasználni tilos.

(2) A takarmányokat kőolaj, illetve kőolajipari melléktermékek elégetéséből származó füstgázokkal, füstgáz-levegő keverékeivel közvetlenül kezelni, szárítani tilos.

(3) A mikrobiológiai eredetű enzimkészítmények nem tartalmazhatják a kiindulási mikroorganizmusokat.

(4) A megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt tilos hígítási célból összekeverni ugyanolyan vagy más takarmánnyal.

(5) A 44/2003. (IV. 26) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a kiegészítő takarmány nemkívánatos anyag szintje legfeljebb olyan érték lehet, amely esetén az adott kiegészítő takarmányra megadott bekeverési arány mellett a létrejövő teljes értékű takarmány nemkívánatos anyag szintje nem haladja meg a teljes értékű takarmányra a 44/2003. (IV. 26) FVM rendelet 2. számú mellékletében az adott nemkívánatos anyagra megállapított határértéket.

(6) Érzékszervileg megállapíthatóan erősen penészes, dohos, romlott, rothadt, vagy avas takarmány-alapanyagokat tilos állatok etetésére közvetlenül felhasználni, vagy takarmányok előállításához felhasználni.

(7) Állatra, illetve emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött takarmánynak az adott kórokozóra fogékony állatfajjal való feletetése tilos.

(8)[33] Az EU-ban nem engedélyezett GM takarmány nem hozható forgalomba és takarmányozási célra nem használható fel, kivéve a 619/2011/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében foglalt esetet.

(9) A takarmányt állatok etetésére tilos felhasználni, ha

a) a takarmány tiltott anyagot tartalmaz,

b) a takarmány a megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmaz, és ez a 39. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján nem szüntethető meg,

c) a takarmány mikrobiológiai, illetve radiológiai szennyezettsége határértéken felüli,

d) a takarmány egymással összeférhetetlen állatgyógyászati készítményeket, illetve takarmány-adalékanyagokat tartalmaz.

5. Gyógyszeres takarmányok és gyógyszeres köztes termékek előállításának, forgalmazásának külön feltételrendszere

16. § (1)[34] Gyógyszeres takarmányt és gyógyszeres köztes terméket Magyarországon csak a vármegyei kormányhivatal által engedélyezett olyan takarmány-előállító létesítmény állíthat elő, amelynek létesítmény-engedélyében a gyógyszeres takarmány, illetve gyógyszeres köztes termék előállításának feltételrendszerét megállapították.

(2) Gyógyszeres takarmány és gyógyszeres köztes termék előállítása kizárólag állatorvos szakmai felügyeletével történhet. Az állatorvos szakmai felügyelete az előállító létesítményben a gyógypremixek beszerzésének, tárolásának, jelölésének, felhasználásának, a keletkezett veszélyes hulladék kezelésének, valamint a vonatkozó dokumentumoknak az ellenőrzésére terjed ki.

(3) E rendeletnek a gyógyszeres takarmányok, illetve gyógyszeres köztes termékek gyártására vonatkozó rendelkezéseitől az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály vizsgálati készítményekre vonatkozó rendelkezései szerint - kísérleti céllal - el lehet térni.

(4) Gyógyszeres takarmányt csak állatorvos által kiállított állatorvosi rendelvény (a továbbiakban: rendelvény) alapján, csak az abban meghatározott mennyiségben lehet az állattartó részére forgalomba hozni.

(5) Az egy rendelvény alapján kiadott gyógyszeres takarmányt nem lehet egynél több kezelésre felhasználni.

(6) A rendelvényben megrendelt gyógyszeres takarmány mennyisége nem haladhatja meg a kezelendő állatcsoport adott tünetének egy havi kezeléséhez szükséges mennyiséget.

17. § (1) Gyógyszeres késztakarmány előállításához Magyarország területén engedélyezett vagy a központi jegyzékben szereplő gyógypremix, illetve ugyanilyen gyógypremix felhasználásával előállított gyógyszeres köztes termék használható fel.

(2) Gyógyszeres köztes termék előállításához Magyarország területén engedélyezett vagy a központi jegyzékben szereplő gyógypremix használható fel.

(3) A takarmány-előállító létesítmény részére beszerzendő gyógypremixet az állatorvos az állatgyógyászati termékekről szóló jogszabály vénykiállításra vonatkozó szabályai szerint rendeli meg.

(4) A gyógyszeres takarmány, illetve gyógyszeres köztes termék előállításához szükséges rendelvényt, és a rendelvényen feltüntetni szükséges adatokat a 13. melléklet tartalmazza. A rendelvény időbeli hatálya legfeljebb harminc nap.

(5) Amennyiben a takarmány-előállító létesítmény ellátó állatorvosa útján gyógyszeres köztes termék rendelésének céljával állíttatja ki a rendelvényt, úgy azon nem kell feltüntetni az állattartó telephez kötődő, következő adatokat:

a) az állattartó vagy tulajdonos neve és címe,

b) a kezelt állat faja, korcsoportja, száma, jelölése,

c) a kezelésre szoruló betegség,

d) a kezelés időtartama,

e) használati utasítás az állattartó számára.

(6) A rendelvényt legalább három példányban kell kiállítani. A rendelvény egy példánya a gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket megrendelő állatorvosnál marad, második példányát a gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket előállító létesítmény, harmadik példányát az állattartó vagy az (5) bekezdés szerinti esetben a gyógyszeres késztakarmány előállítója kapja. A gyógyszeres késztakarmányt előállító létesítmény a rendelvény gyártóra vonatkozó szakaszait kitölti, majd a kitöltött rendelvényről készített másolatot a gyógyszeres késztakarmányt kísérő dokumentumként eljuttatja a megrendelő állattartó telephez. A rendelvényt három évig kell megőrizni, amely határidőt a takarmány-előállító létesítménynél a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék kiadásának napjától kell számítani.

(7) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérve gyógyszeres köztes termék vagy gyógyszeres késztakarmány előállításához Magyarországon nem engedélyezett, illetve a központi jegyzéken nem szereplő állatgyógyászati készítményt is fel lehet használni, amennyiben az ilyen gyógyszeres köztes termék vagy késztakarmány előállításában, illetve forgalomba hozatalában érintett vállalkozások

a) az így létrejött terméket maradéktalanul olyan harmadik országba viszik ki, amelyben annak felhasználása engedélyezett, továbbá

b) megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ilyen termék, vagy annak maradékanyagai az EU-n belüli felhasználóhoz nem jutnak el.

18. § (1) A takarmány-előállító létesítményben a felhasználásra kerülő gyógypremixeket az adott gyógypremix forgalomba hozatali engedélyének megfelelő körülmények között külön erre a célra szolgáló helyiségben (gyógyszerszoba) kell tárolni.

(2) A gyógyszeres takarmányokat külön erre a célra kialakított, megfelelően elzárt helyen vagy tartályokban, az egyéb takarmányoktól, gyógyszeres takarmányoktól, gyógypremixektől elkülönítve, megjelölve kell tárolni az állattartóhoz való kiszállításig.

(3) Gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket az előállító vagy az erre engedéllyel rendelkező forgalmazó hozhat forgalomba.

(4) A (3) bekezdés szerinti forgalmazást a vármegyei kormányhivatal engedélyezi, feltéve, hogy a forgalmazó[35]

a) az állattartó számára csak gyógyszeres késztakarmányt forgalmaz rendelvény alapján, kis mennyiségekben, előre csomagolva, felhasználásra készen,

b) megfelel ugyanazon feltételeknek, mint az előállító, ami a gyógyszeres takarmányokkal, gyógyszeres köztes termékekkel kapcsolatos nyilvántartásokat, jelölést és a tárolást, szállítást, forgalmazást, illetve az állatorvosi felügyeletet illeti.

(5) Gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítását követően ugyanazon a gyártósoron más, az adott gyógyszeres takarmánytól, gyógyszeres köztes terméktől eltérő terméket készíteni csak a gyártósornak a létesítmény-engedélyben meghatározott módon végrehajtott és dokumentált gyógyszermentesítése után szabad. Az erről szóló dokumentációt a gyógyszer-mentesítési eljárás végrehajtásának napjától számított három évig meg kell őrizni.

(6) A gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítója köteles biztosítani, hogy

a) csak a takarmányokról szóló uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak megfelelő takarmányt vagy azokból készített keverékeket használ,

b) a felhasznált takarmány az engedélyezett gyógypremixszel homogén és stabil elegyet alkot,

c) az engedélyezett gyógypremixet a forgalomba hozatal engedélyezésekor előírt feltételeknek megfelelően használja a gyártási eljárás során, különös tekintettel arra, hogy a gyógypremix és a takarmányok közötti nemkívánatos kölcsönhatások lehetősége ki legyen zárva,

d) a gyógyszerkészítmény napi adagját a kezelt állatok napi takarmányadagjának legalább a felével megegyező takarmány-mennyiség, vagy - kérődzők esetében - legalább a kiegészítő ásványi takarmány nélkül vett napi takarmányszükséglet felével megegyező takarmány-mennyiség tartalmazza,

e) az önellenőrzés rendszeres időközönként, de legalább évente egy alkalommal kiterjed arra, hogy a gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítása megfelel-e e rendelet követelményeinek, különös tekintettel a homogenitás és a tárolhatóság terén. Ez az önellenőrzés magába foglalja a takarmány kapcsán a gyógyszer-tartalom tekintetében végzett laboratóriumi homogenitás-, illetve a gyógyszer-mentesítési eljárás megfelelőségét igazoló vizsgálatokat is. E vizsgálatok megléte nem zárja ki a hatóság hasonló irányú ellenőrzéseit.

19. § (1) A gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék előállítója napi nyilvántartást vezet a felhasznált gyógypremixek és takarmányok, valamint az előállított, tárolt vagy elküldött, forgalomba hozott gyógyszeres takarmányok, gyógyszeres köztes termékek típusairól és mennyiségeiről, továbbá a termékeit felvásárló állattartó vagy engedélyezett forgalmazó nevéről és címéről, valamint a rendelvényt kiállító állatorvos nevéről és címéről. A nyilvántartásokat az utolsó bejegyzést követő három évig meg kell őrizni.

(2) Élelmiszertermelés céljából tartott állatok emberi fogyasztás céljára történő levágása előtt valamennyi felhasznált gyógyszeres takarmányra megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási időnek le kell telnie.

(3) Gyógyszeres takarmányt csak bontatlan csomagolásban vagy zárt tartályban lehet forgalomba hozni.

(4) A más tagállamban vagy harmadik országban előállított gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék kizárólag akkor hozható forgalomba, illetve használható fel Magyarországon, ha

a) az előállításához felhasznált állatgyógyászati készítményt Magyarország területén engedélyezték, vagy a központi jegyzékben szerepel, és

b) a szállítmányt egy, az előállító hely szerint illetékes hatóság által kiállított és ellenjegyzett, kétnyelvű - a feladó tagállam hivatalos nyelvén és magyar nyelven kiállított -, a 14. melléklet szerinti bizonyítvány kíséri.

(5) A (4) bekezdés szerinti dokumentumok megléte nem zárja ki a magyar hatóságnak a termék gyógyszeres takarmányokról szóló uniós jogi aktusoknak és a jogszabályoknak való megfelelőségére irányuló ellenőrzéseit, ideértve az elemzés céljára történő mintavételezést.

(6) Más tagállamból vagy harmadik országból kizárólag a 16-19. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő vagy azzal legalább egyenértékű előírások szerint előállított gyógyszeres takarmány, gyógyszeres köztes termék hozható forgalomba, illetve használható fel Magyarországon, amely megfelel a takarmányok jelölésére, tárolására, szállítására, csomagolására és nyomonkövethetőségére vonatkozó általános előírásoknak.

6. Az elsődleges előállítók kivételével takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló létesítményekre vonatkozó előírások

20. §[36] A létesítmény bejáratánál a kéz- és lábbeli fertőtlenítésének lehetőségét folyamatosan biztosítani kell.

21. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. számú melléklete szerinti termék-visszahívási és panaszkezelési rendszernek magában kell foglalnia az érintett termékek további sorsát, illetve az azokkal kapcsolatos vállalkozói, illetve hatósági intézkedések dokumentálását.

(2) A takarmányforgalmazó, illetve -tároló létesítményekben az ott tárolt, fellelhető takarmányokról nyilvántartást kell vezetni, amelyek tartalmazzák legalább a takarmányok származási helyét, érkezésének idejét és mennyiségét, valamint - más takarmány- vagy élelmiszervállalkozás részére eladott, kiszállított termék esetén - a kiszállítás idejét és helyét.

7. Takarmányok tárolása, szállítása

22. § (1) Takarmány szállítása esetén a szállítás (feltöltés) előtt, illetve takarmány-adalékanyag, különleges táplálási célokra szánt takarmány, gyógyszeres takarmány szállítása után a szállítóeszköz rakterének, a tartálykocsinak vagy konténernek a szennyeződéseit tisztítással el kell távolítani.

(2) A különleges táplálási célokra szánt takarmányok esetében a forgalomba hozott takarmánykeverékekre vonatkozó jelölési előírások mellett jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 13. számú mellékletében foglalt jelöléseket.

23. § (1) A takarmánytároló létesítményben az állatra vagy az emberre nézve mérgező vagy ártalmas, illetve a tárolt takarmány minőségét károsan befolyásoló anyag csak elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon tárolható.

(2) Az élelmiszert, illetve vegyszert is forgalmazó létesítményben

a) az eredeti csomagolás megbontása és a takarmány kimérése útján takarmány nem árusítható;

b) a takarmányt az élelmiszerektől és vegyszerektől elkülönítve, az átszennyeződést kizáró módon kell tárolni.

24. § (1) Gyógyszeres késztakarmány és gyógyszeres köztes termék jelölésén jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul fel kell tüntetni

a) a "CSAK ÁLLATORVOSI RENDELVÉNYRE!", valamint gyógyszeres késztakarmány esetében a "GYÓGYSZERES TAKARMÁNY!", gyógyszeres köztes termék esetében a "GYÓGYSZERES KÖZTES TERMÉK!" feliratot,

b) egy legalább 20 mm x 20 mm nagyságú kék keresztet,

c) a takarmányba kevert gyógypremix megnevezését, hatóanyagának megnevezését és mennyiségét (mg/kg),

d) a készítmény törzskönyvi számát, valamint

e) élelmezés-egészségügyi várakozási idejét.

(2) Tartályban való szállítás esetén elegendő az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kísérő okmányon a kék kereszt nélkül feltüntetni.

(3) Takarmánykeverékek jelölésén a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírtakon felül fel kell tüntetni a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 7. számú mellékletében előírt adatokat is.

8. Mintavételi eljárás, mintavételi jegyzőkönyv, ellenminta

25. § (1)[37] A járási hivatal, a vármegyei kormányhivatal, illetve a NÉBIH (a továbbiakban: eljáró hatóság) képviselője az ellenőrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle során[38]

a) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedésben meghatározott mintavételi szabályok szerint,

b) a 152/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt mintavételi szabályok szerint,

c) mikrobiológiai vizsgálat céljára a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 11. számú mellékletében foglalt mintavételi szabályok szerint vagy

d) géntechnológiával módosított szervezet vagy GM takarmány jelenlétére, illetve mennyiségi meghatározására irányuló vizsgálat esetén

da) a b) pontban foglaltak szerint vagy

db) a 619/2011/EU bizottsági rendelet vonatkozó előírásai szerint

térítésmentesen mintát vehet.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett jogszabályokban nem szabályozott célból végzik el a mintavételezést, akkor az ellenőrzés, felülvizsgálat során alkalmazott mintavételi, illetve vizsgálati módszer kiválasztásakor a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkében meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) Az eljáró hatóság képviselője

a) a hatósági engedélyezés, ellenőrzés, felülvizsgálat, illetve helyszíni szemle alkalmával végzett mintavételezés során az engedélyezést kérelmező vagy az ellenőrzött kérelmére a mintázott takarmányból ellenmintát vesz,

b) az ellenmintát a végső tételmintával és a mintavételi jegyzőkönyvben szereplő adatokkal egyező módon azonosító adatokkal látja el, és a mintavevő által a 152/2009/EK bizottsági rendeletben foglalt mintavételi szabályokkal összhangban úgy zárja le, hogy a felnyitással a zárás megsérüljön és azt az eredeti formájában - az első felnyitást követően - ne lehessen újra lezárni.

(4) A mikrobiológiai vizsgálaton kívül egyéb vizsgálat céljára is vett minta ellenmintáját nem lehet mikrobiológiai vizsgálat céljára felhasználni. Nem kell ellenmintát venni

a) a mikrobiológiai vizsgálat céljára vett minta esetében,

b) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (6) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén.

(5) A mintavételi jegyzőkönyvnek - olvashatóan és egyértelműen - legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a megmintázott takarmány neve,

b) a megmintázott takarmány mennyisége,

c) a megmintázott takarmány termékszáma,

d) a megmintázott takarmány tételszáma (tételazonosítója), GM takarmány esetén az egyedi azonosítója,

e) a megmintázott takarmány előállításának (betakarításának) időpontja, helye,

f) a megmintázott takarmány nagykereskedelmi bruttó egységára,

g) a mintavételi hely neve, címe,

h) a vizsgálatok megjelölése,

i) a mintavételi módszer megnevezése,

j) a mintavevő hatósági személy intézményének neve, címe,

k) a mintavevő hatósági személy neve, beosztása, hivatali elérhetősége,

l) a mintázott takarmányt előállító létesítményt, illetve forgalmazó helyet - a mintavétel során - képviselő személy neve, beosztása,

m) egyéb olyan adat, amely a mintázott takarmány, a vizsgálat, illetve annak eredménye szempontjából döntő jelentőségű lehet, különösen összetétel, tartósítás módja, felhasznált tartósítószer megnevezése, helyszíni, érzékszervi vizsgálat eredménye,

n) az ellenminta vétele, annak száma,

o) a minta azonosító száma.

(6) Az eljáró hatóság képviselője által vett takarmányminták - ideértve jogorvoslati eljárás során az ellenminta - vizsgálatait a NÉBIH által hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumok végzik.

26. § (1) A végső tételmintát a vizsgálatot végző számára szükséges információkkal együtt késedelem nélkül el kell küldeni a hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumba.

(2) Az ellenmintát az ellenminta vételét kérő köteles tárolni. Ha egyéb előírás hosszabb időt nem köt ki, az ellenminta kötelező megőrzési ideje három hónap, és a megőrzési idő alatt a mintát úgy kell tárolni, hogy abban változás ne következhessen be, kivéve a takarmány előírásszerű tárolása során egyébként is bekövetkező változásokat, különösen a száradást.

(3) Az ellenmintának a hatósági takarmányvizsgálatra kijelölt laboratóriumba való eljuttatása előtt a mintát vevő hatósági személy, illetve a mintavételi jegyzőkönyvben megadott intézmény köteles megvizsgálni az ellenmintát, annak azonosítóit, illetve sértetlenségét.

(4) Ha felmerül a gyanú, hogy az ellenmintát felnyitották vagy annak tartalmát - különösen állagát, nedvességtartalmát, összetételét - bármilyen módon szándékosan megváltoztatták vagy állaga, tartalma megváltozhatott, ennek tényét jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és a jegyzőkönyvet - az ellenmintához csatolva - el kell küldeni a hatósági vizsgálatra kijelölt laboratórium vagy a jogorvoslati eljárásban eljáró szerv számára, az ellenminta vételét kérő egyidejű írásos tájékoztatása mellett.

9. Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek feladatai

27. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) megküldi az EU Bizottságnak

a) a takarmányozási hatóságok nevét, címét, illetékességi területét,

b) az Éltv. 29. § f) pontja alapján kijelölt nemzeti referencia laboratórium, illetve egyéb hatósági takarmányvizsgáló laboratóriumok jegyzékét, az akkreditált vizsgálatok körének feltüntetésével.

(2) A miniszter ellátja a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 34-40. cikkeiben meghatározott tagállami szintű képviseletet igénylő - igazgatási segítségnyújtással és együttműködéssel kapcsolatos - feladatokat.

28. § (1) A nemzeti referencia laboratórium feladatait a NÉBIH látja el.

(2) A NÉBIH a takarmányvizsgáló laboratóriumok, valamint a nemzeti referencia laboratórium feladataival kapcsolatosan

a) részt vesz a Magyar Szabványügyi Testület takarmányvizsgálati módszerekre vonatkozó szabványosítási munkájában,

b) véleményezi a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványtervezeteit,

c) hazai elterjesztésük érdekében javaslatot tesz az átvett nemzetközi takarmányvizsgálati módszereknek a Magyar Takarmánykódex III. kötetében való megjelentetésére,

d) elvégzi az új takarmányvizsgálati módszerek érvényesítését, adott esetben módszeregyeztető körvizsgálat megszervezésével, amelynek során egy adott vizsgálati módszert meghatározott feltételek szerint, minimum nyolc laboratórium részvételével végeztet el a metodika vizsgálati eredményei reprodukálhatóságának meghatározása érdekében,

e) módszertani tanfolyamokat szervez,

f) ellátja a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat,

g) jártassági körvizsgálatot szervez, amelynek során minimum nyolc laboratórium vizsgálati eredményeinek összehasonlításával és statisztikai módszerek felhasználásával történő értékeléssel meghatározza az egyes laboratóriumok vizsgálati teljesítményét, vizsgálati adataik következetességét és összevethetőségét, adott vizsgálati spektrumban való megfelelőségét.

(3) A takarmány-előállításban, illetve forgalomba hozatalban érdekelt takarmány-, illetve élelmiszer-vállalkozás, illetve -létesítmény laboratóriuma nem jelölhető ki hatósági ellenőrzések során vett takarmányminták vizsgálatára, illetve ilyen vizsgálatokat nem végezhet, ideértve a hatóság által vett ellenminták elemzését is.

29. §[39] A vármegyei kormányhivatal az ellenőrzési, felülvizsgálati és mintavételezési feladatok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról, az ellenőrzés, felülvizsgálat és a vizsgálati eredmények értékelése alapján elrendelt, illetve megtett intézkedésekről és jogkövetkezményekről, valamint a takarmány-vállalkozásokról és létesítményekről jelentést készít, és azt megküldi a NÉBIH részére.

30. § A NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal e rendelettel kapcsolatos jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez - a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit ismertető - nyomtatványt tehet közzé honlapján, különösen[40]

a) az engedélyezésre,

b) a bejelentésre,

c) a hatósági ellenőrzések megszervezéséhez szükséges, a vállalkozóktól elvárt adatszolgáltatásra,

d) a vállalkozó által készített intézkedési terv hatósághoz történő benyújtására szóló felhívásra,

e) bírság megfizetéséről szóló nyilatkozatra,

f) a hatóság által működtetett adatbázisban szereplő adatok helyességének egyeztetésére.

31. § (1) Az eljáró hatóság - a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt ellenőrzési tevékenységek, módszerek és technikák alkalmazásával - ellenőrzi, illetve felülvizsgálja a takarmányjogi előírások betartását.

(2) Az ellenőrzés export esetén a takarmány előállításánál, tárolásánál, szállításánál, valamint a vámelőírások betartása mellett az országhatáron végezhető el.

(3)[41] A járási hivatal az ügyfél kérelmére - harmadik országokba irányuló nem állati eredetű takarmány-export céljaira - szabad értékesítési vagy egyéb igazolást állít ki a NÉBIH belső eljárásrendjének szabályai szerint összeállított formanyomtatvány alapján. A szabad értékesítési vagy az egyéb igazolás felülhitelesítését az ügyfél kérelmére a miniszter végzi. A felülhitelesítésben a miniszter igazolja a járási hivatalnak az adott létesítmény helye szerinti illetékességét, az adott létesítmény működése és az adott termék kapcsán fennálló hatáskörét, valamint igazolja az igazoláson szereplő aláírás és pecsét hitelességét.

(4)[42] A vármegyei kormányhivatal szakmailag koordinálja a járási hivataloknak a takarmányok elsődleges előállítói által előállított takarmányok tekintetében a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. számú mellékletében megfogalmazott előírások betartásának ellenőrzésére irányuló tevékenységét.

10. Hatósági intézkedések

32. § (1) Az engedélyező vármegyei kormányhivatal, illetve a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás tevékenységét a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban felfüggeszti, ha[43]

a) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a létesítmény-engedélyben, illetve a nyilvántartásban foglaltaktól érdemi eltérést állapít meg, különös tekintettel a c) pontban említett önellenőrző vizsgálatok és a technológia hatósági felülvizsgálatának eredményére,

b) a létesítmény bármely tevékenysége vagy mulasztása közvetlenül veszélyezteti az állatok, illetve közvetve az állati terméket fogyasztó emberek egészségét,

c) a takarmány-vállalkozás minőségellenőrzési rendszerében előírt időszakos - a homogenizáló képességre, illetve az esetleges nem megengedett keresztszennyeződést kizáró - önellenőrző vizsgálatokat a takarmány-előállító létesítmény nem végzi el,

d) a takarmány-vállalkozás nem tesz eleget a takarmányok állati eredetű fehérje-tartalmára vonatkozó előírásoknak.

(2)[44] Az engedélyező vármegyei kormányhivatal a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás létesítmény-engedélyét - ideértve a feltételes engedélyt is - vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a nyilvántartást módosítja, ha az engedéllyel rendelkező vállalkozás azt kéri, illetve a bejelentési kötelezettség alá tartozó vállalkozás a változást bejelenti.

(3) Az engedélyező vármegyei kormányhivatal a takarmány-előállító tevékenységet folytató vállalkozás létesítmény-engedélyét - ideértve a feltételes engedélyt - visszavonja, vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a létesítmény tevékenységét megtiltja és a létesítményt a nyilvántartásból törli, ha[45]

a)[46] a felfüggesztés legfeljebb egy éves időtartama alatt az engedélyben, illetve bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól való, a vármegyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal részéről megjelölt eltéréseket a takarmány-előállító létesítmény nem szüntette meg,

b) a létesítmény-engedélyben, illetve a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól olyan jellegű eltérést állapít meg, amely által a takarmány folyamatosan veszélyezteti az állatok egészségét, vagy a takarmány-előállító létesítmény alkalmatlanná vált forgalomba hozatal céljára szánt homogén takarmány előállítására,

c) három éven belül ismételten és szándékosan tiltott vagy hatósági tilalom alá eső anyagot, illetve azt tartalmazó takarmányt használ fel, állít elő, illetve hoz forgalomba,

d) hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat vagy bejelentés alapján megállapítható, hogy a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk a)-c) pontjában foglalt esetek valamelyike fennáll.

33. § (1) A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkével összhangban az engedélyező vármegyei kormányhivatal vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás tevékenységét felfüggeszti, ha[47]

a) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a létesítmény-engedélyben, illetve nyilvántartásba vételi okiratban a forgalmazás, tárolás, szállítás feltételrendszerére meghatározottaktól érdemi eltérést állapít meg,

b) a létesítmény bármely tevékenysége vagy mulasztása közvetlenül veszélyezteti az állatok, illetve közvetve az állati terméket fogyasztó emberek egészségét,

c) a vállalkozás nem tesz eleget a takarmányok állati eredetű fehérje-tartalmára vonatkozó előírásoknak.

(2)[48] Az engedélyező vármegyei kormányhivatal vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás létesítmény-engedélyének vagy nyilvántartásának adatait módosítja, ha az engedéllyel rendelkező vállalkozás azt kéri, illetve a bejelentési kötelezettség alá tartozó vállalkozás a változást bejelenti.

(3) Az engedélyező vármegyei kormányhivatal vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás létesítmény-engedélyét visszavonja, illetve a vállalkozás tevékenységét megtiltja és a vállalkozást a nyilvántartásból törli, ha[49]

a)[50] a felfüggesztés legfeljebb egy éves időtartama alatt az engedélyben, illetve a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól való, a vármegyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal részéről megjelölt eltéréseket a takarmány-vállalkozás, létesítmény nem szüntette meg,

b) a létesítmény-engedélyben, illetve nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól olyan jellegű eltérést állapít meg, amely tevékenység által vagy mulasztás miatt a forgalomba hozott, tárolt, szállított takarmány folyamatosan veszélyezteti az állatok egészségét,

c) három éven belül ismételten és szándékosan tiltott vagy hatósági tilalom alá eső anyagot, illetve azt tartalmazó takarmányt hoz forgalomba, tárol, szállít, vagy

d) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk a)-c) pontjában foglalt esetek egyikének fennállását igazolja.

(4) A vármegyei kormányhivatal vagy a járási hivatal a takarmány-forgalmazást, tárolást, szállítást végző vállalkozás létesítménye vonatkozásában kiadott létesítmény-engedéllyel vagy bejelentéssel kapcsolatban az engedélyt kiadó vagy a nyilvántartásba vételt végző hatóságnál kezdeményezi a létesítmény engedélyének visszavonását, a vállalkozás tevékenységének megtiltását és nyilvántartásból való törlését, illetve a tevékenység felfüggesztését, ha[51]

a) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a létesítmény-engedélyben, illetve a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban a takarmányhigiéniai követelmények feltételrendszerére meghatározottaktól érdemi eltérést állapít meg,

b) a létesítmény-engedélyben vagy a bejelentés alapján kiállított nyilvántartásba vételi okiratban foglaltaktól olyan jellegű eltérést állapít meg, amely tevékenység által vagy mulasztás miatt a forgalomba hozott, tárolt, szállított takarmány folyamatosan veszélyezteti az állatok egészségét, vagy

c) a hatósági ellenőrzés, felülvizsgálat a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk a)-c) pontjában foglalt esetek egyikének fennállását igazolja.

(5)[52] Az engedélyt kiadó vagy a nyilvántartásba vételt végző hatóság a járási hivatal vagy a vármegyei kormányhivatal felfüggesztésre vagy visszavonásra irányuló kezdeményezése alapján hozott döntéséről köteles értesíteni a megkereső hatóságot.

(6)[53] A vármegyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal megtiltja azon harmadik országban működő takarmány-előállító létesítmény termékeinek forgalomba hozatalát és felhasználását, amely bejegyzett képviselőjének behozatali tevékenysége kapcsán kiadott engedélyét visszavonták vagy tevékenységét felfüggesztették.

34. § (1)[54] Az engedélyező vármegyei kormányhivatal az engedélyezett, vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozás, létesítmény tevékenységének felfüggesztése vagy megtiltása esetén egyidejűleg a felfüggesztés, megtiltás tényét, valamint okát a hatósági nyilvántartásba bejegyzi, és erről felettes szervét értesíti. A felettes szerv az értesítés alapján a nyilvántartásában átvezeti a felfüggesztés tényét, okát.

(2)[55] Az engedélyező vármegyei kormányhivatal vagy a nyilvántartásba vételt végző járási hivatal a takarmány-vállalkozás létesítmény-engedélyének visszavonásával, illetve tevékenységének megtiltásával és nyilvántartásból való törlésével egyidejűleg a takarmány-vállalkozást, létesítményt törli a hatósági nyilvántartásból, és értesíti a vármegyei kormányhivatalt, illetve a NÉBIH-et. A NÉBIH az értesítés alapján az országos nyilvántartásából törli az érintett takarmány-vállalkozást, létesítményt.

35. § (1) A járási hivatal - a takarmány-biztonsági kockázat mértékének figyelembe vételével - a takarmányt (takarmányozási célra szánt bármilyen anyagot, terméket) állatok etetésére alkalmatlannak nyilvánítja, a feletetését megtiltja, ha[56]

a) a takarmány tiltott anyagot tartalmaz,

b) a takarmány a megengedettnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmaz, és ez a 39. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak alapján nem szüntethető meg,

c) a takarmány mikrobiológiai állapota, illetve radiológiai szennyezettsége azt szükségessé teszi,

d) a takarmány egymással összeférhetetlen állatgyógyászati készítményeket, illetve takarmány-adalékanyagokat tartalmaz,

e)[57] a takarmánytételeknek az előállítási vagy tárolási hibából eredő keveredése, összetevő hiánya vagy többlete - a járási hivatal felügyelete mellett végrehajtott - kezeléssel, vagy takarmánybiztonsági problémát kizáró módon más állatfajjal vagy korcsoporttal történő etetéssel nem szüntethető meg,

f) a takarmánytétel, szállítmány érzékszervileg megállapíthatóan erősen penészes, dohos, romlott, rothadt vagy avas,

g) a takarmányról megállapítják vagy felmerül annak gyanúja, hogy az Magyarországra nem jogszerűen behozott szállítmány.

(2)[58] A járási hivatal az (1) bekezdés szerinti takarmánytétel, szállítmány etetésre alkalmatlannak nyilvánítása esetén elrendeli a takarmány eltérő felhasználását vagy ártalmatlanítását, amennyiben ennek jogszabályi és szakmai feltételei fennállnak.

(3)[59] Amennyiben nem engedélyezett állati eredetű fehérje takarmányban való jelenlétének gyanúja merül fel, a vármegyei kormányhivatal minden esetben vizsgálatot végez, amelynek ki kell terjednie az üzem alapanyag és gyártás-technológiai nyilvántartásának ellenőrzésére, valamint az alapanyagok laboratóriumi vizsgálatára. Állati eredetű fehérjét tartalmazó takarmányok tiltott felhasználása esetén az ilyen takarmány takarmányozási célú felhasználásáról a járási hivatal dönt.

(4)[60] A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állatra, illetve emberre nézve kórokozó mikroorganizmussal fertőzött takarmány esetén a járási hivatal elrendeli az érintett tétel, szállítmány ártalmatlanítását.

(5)[61] A megengedett határértékek felett feltételesen kórokozó vagy romlást okozó mikroorganizmussal szennyezett - etetésre alkalmatlannak nyilvánított - takarmány mindaddig nem etethető fel, amíg ismételt feldolgozásával és ennek hatósági laboratóriumi ellenőrző vizsgálatával az aggálytalan feletetés nem biztosítható. A feletetést megfelelő laboratóriumi vizsgálati eredmény birtokában a járási hivatal engedélyezi.

36. § (1)[62] A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a bejelentésköteles állatbetegség megállapítása miatt állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó helyen tárolt takarmányok ártalmatlanítását vagy a betegség iránt nem fogékony más állatfajjal való feletetését, a létesítményben a személy- és járműforgalom korlátozását, valamint a fertőtlenítést az adott betegség leküzdésére vonatkozó részletes szabályok szerint, vagy ilyen rendelkezés hiányában a korlátozó intézkedést elrendelő vármegyei kormányhivatal rendelkezései szerint kell elvégezni.

(2) A 35. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az országba nem jogszerűen behozott takarmányszállítmány gyanújáról való értesülést követően a vármegyei kormányhivatal vagy a járási hivatal képviselője köteles[63]

a) a helyszínre azonnal kiszállni,

b) a gyanúba vett tételt élelmiszerlánc-biztonsági kockázat vélelmezhetősége esetén zárolni,

c) további feletetését és elszállítását megtiltani,

d) az érintett tétellel takarmányozott állatállományt azonnali hatállyal forgalmi korlátozás alá helyezni, valamint

e) ezt követően felettes szervét haladéktalanul értesíteni a szükséges további intézkedések megtétele céljából.

(3)[64] A vármegyei kormányhivatal vagy a járási hivatal a (2) bekezdés szerinti helyszíni vizsgálatot követően a takarmány birtokosának költségére elrendeli a zárolt takarmánytétel, szállítmány ártalmatlanítását, az állatállományra vonatkozó forgalmi korlátozást pedig fenntartja vagy módosítja.

(4) A 35. § és a (3) bekezdés szerint elrendelt ártalmatlanításról a takarmány tulajdonosának, importőrének, illetve első magyarországi forgalomba hozójának kell gondoskodnia, illetve viselnie az ehhez kapcsolódó költségeket is, ha a jogsértéssel kapcsolatos felelőssége egyértelműen megállapítható. Ellenkező esetben az ártalmatlanítás annak a kötelessége és költsége, akinél a takarmányt ellenőrzés, vizsgálat alá vonták. Az ártalmatlanításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

37. § (1) A járási hivatal - a takarmány-biztonsági kockázat elhárításához szükséges mértékben és ideig - a takarmány-előállítást, -tárolást, -forgalmazást, -felhasználást, -szállítást, -exportot, -importot és az illetékességi területén való átszállítást - a további hatósági vizsgálatok idejére, illetve intézkedések megtételéig - felfüggesztheti, illetve az érintett takarmánytételt, szállítmányt a 44. §-ban meghatározottak szerint lefoglalhatja, ha[65]

a) a takarmány olyan anyagot tartalmaz, amely közvetlenül az állat, közvetve az ember egészségét, illetve a környezetet veszélyezteti, károsítja, a takarmány rendeltetésszerű felhasználását akadályozza vagy ezek gyanúja áll fenn,

b) a takarmány jelölése (címkéje vagy kísérő okmánya) hiányos,

c) az eredeti csomagolás olyan módon megsérült, hogy a takarmány szennyeződött vagy ennek gyanúja áll fenn,

d) a takarmány-vállalkozás az ellenőrzés során az ellenőrzést bármely módon akadályozza.

(2)[66] A járási hivatal a vizsgálatok alapján határidő egyidejű kitűzésével meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyekkel az (1) bekezdésben foglaltak megszüntethetők. A feltételek biztosítása és a határidő betartása a takarmány tulajdonosának, illetve importőrének a kötelessége.

(3)[67] A járási hivatal megtiltja a takarmány előállítását, tárolását, forgalmazását, felhasználását, exportját, importját, tranzitját, szállítását, ha a (2) bekezdésben előírt feltételek a megadott határidőre nem teljesülnek, és egyidejűleg értesíti az adott takarmány-vállalkozás létesítményét engedélyező, illetve nyilvántartó vármegyei kormányhivatalt, illetve járási hivatalt.

(4)[68] A járási hivatal a (3) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén az érintett takarmánytétel, szállítmány vonatkozásában a 35. és 36. §-ban foglaltak szerint jár el.

(5)[69] A járási hivatal az ismeretlen dokumentációjú vagy a jelölés nélküli takarmány felhasználását megtiltja, zárolja és elrendeli a takarmány eltérő felhasználását vagy ártalmatlanítását, amennyiben ennek jogszabályi és szakmai feltételei fennállnak. Az ártalmatlanításról a takarmány tulajdonosának, illetve importőrének kell gondoskodnia.

38. § (1)[70] A tiltott anyagot tartalmazó takarmányt, illetve takarmányozási tilalom alá eső terméket, anyagot tartalmazó takarmányt a tulajdonosa köteles - a járási hivatal egyidejű írásbeli értesítése mellett - a további forgalmazásból, illetve felhasználásból kivonni.

(2)[71] Az (1) bekezdés alapján forgalomból kivont tiltott anyagot tartalmazó takarmány vonatkozásában a járási hivatal a 35. és 36. §-ban foglaltak szerint jár el.

39. § (1)[72] A takarmányvizsgáló laboratórium által megadott kiterjesztett mérési bizonytalanságot is figyelembe véve a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 2. számú mellékletében foglalt megengedhető mennyiségeknél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot tartalmazó takarmányt a tulajdonosa köteles kivonni a további forgalmazásból, felhasználásból a járási hivatal egyidejű értesítése mellett.

(2)[73] Amennyiben a nemkívánatos anyagot a megengedettnél nagyobb mértékben tartalmazó takarmányt a járási hivatal részére az (1) bekezdés alapján bejelentik, illetve a járási hivatal hatósági ellenőrzése során valamely takarmányról azt állapítja meg, hogy az nemkívánatos anyagot a megengedettnél nagyobb mértékben tartalmaz, a takarmány felhasználhatóságáról a járási hivatal a bejelentéstől, illetve az ellenőrzés alapján történt megállapítástól számított harminc napon belül dönt.

(3)[74] A nemkívánatos anyagot a megengedettnél nagyobb mértékben tartalmazó takarmány esetén a járási hivatal meghatározza - az (5) bekezdésre is figyelemmel - a felhasználás módját, helyét, amellyel biztosítható, hogy a takarmány nemkívánatos anyag tartalma a megengedett mértéken belül maradjon.

(4)[75] Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltak biztosítása nem lehetséges, a járási hivatal elrendeli a takarmány ártalmatlanítását. Az ehhez kapcsolódó szállítást a járási hivatal engedélyezi.

(5)[76] Amennyiben a járási hivatal a (2) bekezdésben foglaltak szerint a takarmány felhasználását engedélyezi, a döntése szerinti felhasználást ellenőrzi.

(6)[77] Ha a takarmány nemkívánatos anyag tartalma a 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott legmagasabb értéket vagy cselekvési küszöbértéket meghaladja, a járási hivatal a takarmány-vállalkozóval együttműködve vizsgálatot folytat a szennyeződés forrásának megállapítása érdekében.

40. § (1)[78] A takarmány minimális eltarthatósági idejének lejártakor (a továbbiakban: lejárt takarmány) a tulajdonosa vagy forgalomba hozója takarmányozási célú felhasználás szándéka esetén köteles a lejárt takarmánytételt a járási hivatalnak írásbeli nyilatkozatban bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő nevét és telephelyét,

b) a lejárt takarmány tárolási helyét,

c) a lejárt takarmány nevét és tömegét (mennyiségét),

d) a lejárt takarmány előállításának idejét, helyét vagy a jelölésért felelős személy nevét, címét,

e) a lejárt takarmány minimális eltarthatósági idejének lejárati időpontját.

(3)[79] Az (1) bekezdés alapján bejelentett lejárt takarmány további forgalmazásához és felhasználásához a járási hivatal engedélye szükséges. A járási hivatal intézkedéséig a lejárt takarmány bejelentőjének biztosítania kell, hogy az ilyen takarmányt ne hozzák forgalomba, illetve ne használják fel.

(4)[80] A rendelkezésére álló adatok, a helyszíni szemle tapasztalatai, illetve a szükséges vizsgálatok alapján a járási hivatal a lejárt takarmány felhasználhatóságáról a bejelentés időpontjától számított tizenöt napon belül - amennyiben laboratóriumi vizsgálat is szükséges, harminc napon belül - dönt.

41. § (1) A járási hivatal az ellenőrzése során fellelt, a vállalkozó által a 40. §-ban foglaltaknak megfelelően be nem jelentett, lejárt takarmány vagy ilyen takarmány felhasználásával előállított termék esetében az érintett takarmánytételt, szállítmányt[81]

a) zárolja és elrendeli a takarmány ártalmatlanítását laboratóriumi vizsgálat nélkül is, ha a helyszíni szemle során megállapítja, hogy a takarmányban olyan helyrehozhatatlan károsodás keletkezett, amelynek következtében az takarmányozási célra nem használható fel, vagy

b) zárolja és az ellenőrzés alá vont létesítmény ilyen irányú írásos kérelme alapján a további felhasználhatóság, illetve a minőség romlásának megállapítására hatósági mintavétel mellett laboratóriumi vizsgálatot rendelhet el, vagy

c) laboratóriumi vizsgálat nélkül etetésre alkalmasnak nyilváníthatja.

(2)[82] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatok körét a járási hivatal állapítja meg. A vizsgálatnak ki kell terjednie mindazon kémiai, fizikai, érzékszervi, mikrobiológiai jellemzőkre, amelyekben a takarmány az idő függvényében károsodhatott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálati eredmények alapján a járási hivatal elrendelheti a takarmány[83]

a) minimális eltarthatósági idejének meghatározott ideig történő meghosszabbítását, legfeljebb egy alkalommal,

b) más állatfajjal, illetve hasznosítási és korcsoporttal történő, meghatározott időn belüli feletetését, illetve ilyen célra történő feldolgozását,

feltéve, hogy az állat, illetve az állati eredetű élelmiszert fogyasztó ember egészség-károsításának lehetősége kizárt.

(4)[84] Ha a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálati eredmények alapján a takarmány a jogszabályi előírásoknak nem felel meg, a járási hivatal elrendeli a takarmány eltérő felhasználását vagy ártalmatlanítását, amennyiben ennek jogszabályi és szakmai feltételei fennállnak.

42. § (1) Ha az engedélyezett takarmány-adalékanyag felhasználásával előállított takarmány etetése következtében az állat vagy az adott takarmánnyal etetett állatból előállított terméket fogyasztó ember egészségét veszélyeztető hatások lépnek fel, a járási hivatal[85]

a) ideiglenesen megtiltja a takarmány előállítását, illetve további felhasználását, forgalomba hozatalát,

b) elrendeli a termék visszahívását, illetve forgalomból való kivonását, és

c) kikérheti felettes szervének véleményét az érintett takarmány vonatkozásában.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felettes szerv az eljáró szervtől és a takarmány előállítójától, illetve birtokosától beszerzett információk és a rendelkezésre álló szakmai dokumentumok, laboratóriumi vizsgálati eredmények, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján nyilvánít véleményt a kérdéses takarmány felhasználhatóságáról.

(3)[86] Véleménye kialakításához a NÉBIH és a vármegyei kormányhivatal szakmai szakértő szervezeteket, intézményeket is bevonhat.

43. §[87] A járási hivatal kötelezi a takarmány-előállító létesítményt a minőség-ellenőrzési és termékbiztonságot garantáló szabályzatának módosítására, az ezzel kapcsolatos vizsgálatok végzésére és a minőséghiba megszüntetésére, ha a hatósági ellenőrzés ismétlődő vagy olyan minőséghibát tárt fel, amelynek a megszüntetésére a takarmány-előállító létesítmény elfogadott minőség-ellenőrzési és termékbiztonságot garantáló szabályzata nem ad megfelelő megoldást.

44. § (1) A járási hivatal - a takarmánybiztonsági kockázat mértékének figyelembevételével - a terméket, illetve az előállítására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalhatja, ha[88]

a) felmerül a termék intézkedés alóli kivonásának lehetősége, vagy

b) felmerül a jogellenes forgalomba hozatal veszélye.

(2)[89] A lefoglalásnál a kötelezett jelenlétét biztosítani kell. Ha a kötelezett nem kíván jelen lenni vagy ebben akadályozott, és megfelelő képviseletről nem gondoskodik, a járási hivatal a lefoglalást két hatósági tanú jelenlétében foganatosíthatja.

(3) A lefoglalt terméket, eszközt, berendezést egyértelműen meg kell jelölni, feltüntetve a lefoglalás tényét, időpontját, és elkülönítetten kell tárolni, amennyiben ennek fizikai akadálya nincs.

11. Záró rendelkezések

45. § Ez a rendelet 2012. július 18. napján lép hatályba.

46. § (1) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó azon létesítmények, amelyek hatályos működési engedéllyel rendelkeznek, az engedély időbeli hatályának lejártáig működhetnek. Ezen időpont után e rendelet bejelentésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtt, a forgalomba hozatal idején hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő takarmányok - ideértve a gyógyszeres takarmányokat is - minimális eltarthatósági idejük lejártáig forgalomban maradhatnak, illetve felhasználhatók.

47. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Közösségen belül a gyógyszeres takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására irányadó feltételek megállapításáról szóló, 1990. március 26-i 90/167/EGK tanácsi irányelv,

b) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

c) a különleges táplálási célokra szánt takarmányok tervezett alkalmazási listájának létrehozásáról szóló, 2008. március 5-i 2008/38/EK bizottsági irányelv,

d) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló, 2002. május 7-i 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmazza:

a) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) a nyomelemek csoportjába tartozó számos takarmány-adalékanyag engedélyezési feltételeinek módosításáról szóló, 2003. július 25-i 1334/2003/EK bizottsági rendelet,

e) a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

j) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2009. január 27-i 152/2009/EK bizottsági rendelet,

k) a takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról, az 1831/2003/EK rendelet módosításáról, valamint a 79/373/EGK tanácsi irányelv, a 80/511/EGK bizottsági irányelv, a 82/471/EGK, 83/228/EGK, 93/74/EGK, 93/113/EK és 96/25/EK tanácsi irányelv és a 2004/217/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

l) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet,

m) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszereknek a géntechnológiával módosított anyagok - amelyek esetében az engedélyezési eljárás függőben van, vagy amelyek esetében az engedély lejárt - jelenléte tekintetében történő megállapításáról szóló, 2011. június 14-i 619/2011/EU bizottsági rendelet.

48. §[90]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Azon takarmányok listája, amelyek harmadik országból való behozatala csak bejegyzett képviselő útján foganatosítható

1. A takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról, valamint a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 79/373/EGK és a 82/471/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 95/69/EK tanácsi irányelv) mellékletének I. 1. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagok vagy termékek:

- Kokcidiosztatikumok és "más gyógyászati anyagok": a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Vitaminok, provitaminok, valamint kémiailag jól meghatározható, hasonló hatással rendelkező anyagok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Nyomelemek/mikroelemek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Enzimek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Mikroorganizmusok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Karotinoidok és xantofilok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Antioxidáns hatású anyagok: csak azok, amelyekre legmagasabb határérték van megállapítva

2. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 2. a) vagy a II. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagokból készített előkeverékek:

- Kokcidiosztatikumok és "más gyógyászati anyagok": a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Vitaminok, provitaminok és egyéb, kémiailag jól meghatározható, hasonló hatással rendelkező anyagok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Nyomelemek/mikroelemek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Karotinoidok és xantofilok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Enzimek: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Mikroorganizmusok: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Antioxidáns hatású anyagok: csak azok, amelyekre legmagasabb tartalom van megállapítva.

3. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 3. a) fejezetében említett, alábbi takarmány-adalékanyagokból készített előkeverékeket tartalmazó takarmánykeverékek:

- Kokcidiosztatikumok és "más gyógyászati anyagok": a csoport minden takarmány-adalékanyaga

- Növekedésserkentők: a csoport minden takarmány-adalékanyaga

4. A 95/69/EK tanácsi irányelv mellékletének I. 1. a) fejezetében megadott, a fenti 1. pontban felsorolt takarmány-adalékanyagoktól eltérő azon takarmány-adalékanyagok, amelyeknek legmagasabb szintjét rögzítették.[91]

2. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

A gyártmánylapon feltüntetendő adatok

1. Takarmány neve, kategóriába sorolása

2. A takarmány-előállító vállalkozás által megállapított termékszám

3. Takarmány-előállító létesítmény

a) neve

b) címe

c) nyilvántartási vagy engedélyszáma

4. Felhasználási útmutató, takarmány-adalékanyagoknál és előkeverékeknél az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az anyag egyedi engedélyében megadott egyedi követelmények, felhasználási előírások, etetési útmutató

5. A takarmány előállításának első napja

6. A takarmány részletes, tételes összetétele

7. Az előállító által garantált és kötelezően feltüntetendő beltartalmi (hatóanyag) értékek

8. Takarmányba kevert gyógypremix

a) megnevezése

b) hatóanyagának megnevezése, mennyisége (mg/kg)

c) törzskönyvi száma

9. Végtermékbe való bekeverés %-a

10. A gyógyszeres takarmány élelmezés-egészségügyi várakozási ideje

11. Tárolási, raktározási javaslat

12. Vényköteles állatgyógyászati készítményt tartalmazó takarmány esetén: "CSAK ÁLLATORVOSI RENDELVÉNYRE!" felirat

13. A takarmány minimális eltarthatósági ideje

14. A takarmány kiszerelése

3. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Az engedélyköteles takarmány-vállalkozási létesítmények kategóriáinak felsorolása

1. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk 1. a) pontjában hivatkozott takarmány-adalékanyagokat előállító létesítmények, beleértve a saját célra és a forgalmazás céljára előállító létesítményeket, és a fenti termékeket forgalmazó takarmány-vállalkozási létesítmények.

2. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk 1. b) pontjában hivatkozott előkeverékeket előállító létesítmények, és e termékeket forgalmazó takarmány-vállalkozási létesítmények.

3. A 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk 1. c) pontjában hivatkozott takarmánykeverékeket előállító létesítmények.

4. Egyéb olyan létesítmények, amelyek engedélyezését a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk 3. pontjában hivatkozott eljárással összhangban elfogadott rendelet teszi kötelezővé az EU-ban.

5. Azon takarmánykeveréket előállító létesítmények, amelyek végtermékeiket az alábbi takarmány-adalékanyagok felhasználásával úgy állítják elő, hogy azokat közvetlenül, hígítás nélkül (nem előkeverék formájában vagy kiegészítő takarmányban) keverik a végtermékhez:

a) A-, D-vitaminok,

b) Réz (Cu), szelén (Se) mikroelemek.

6. Gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket saját célra, illetve forgalomba hozatal céljára előállító takarmány-vállalkozási létesítmények.

7. Az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 3. pont c) alpontjában meghatározott "aminosavak, sóik és analógjaik" csoportba tartozó takarmány-adalékokat harmadik országból importáló vállalkozások hazai létesítményei.

8. Gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket forgalmazó takarmány-vállalkozási létesítmények.

4. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Az engedélyköteles létesítményekkel szemben támasztott egyes követelmények

1. A fenti létesítményeknek meg kell felelniük

1.1. a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. számú mellékletében és e rendeletben foglalt, a tevékenységére vonatkozó előírásoknak,

1.2. minden esetben a keresztszennyeződés, illetve homogenitás-vizsgálat e rendelet szerinti követelményeinek.

2. A takarmányforgalmazó létesítménynek be kell tartania a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. számú mellékletében és e rendeletben meghatározott, a tevékenységére vonatkozó előírásokat.

3. A bejegyzett képviselőknek meg kell felelniük a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében hivatkozott és e rendeletben foglalt, a bejegyzett képviselőkre vonatkozó előírásoknak.

A gyógyszeres takarmányt, gyógyszeres köztes terméket előállító létesítménynek az 1. pontban foglaltakon túl meg kell felelnie a 16-19. §-ban foglalt követelményeknek. A gyógyszeres takarmányt előállító létesítménynek - összhangban a 18. § (6) bekezdés e) pontjával - írásos dokumentációval kell rendelkeznie azon önellenőrzési rendről, amely alapján biztosítja, hogy az általa a gyógyszeres takarmányok előállításához használt technológia alkalmazása mellett a végtermék gyógyszeres hatóanyag-tartalmának homogenitása megfelelő, illetve amely alapján megállapítja, hogy a gyógyszeres takarmánynak milyen hosszú a bekevert állatgyógyászati készítmény kívánt hatását biztosító eltarthatósági ideje.

5. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez[92]

Egyes takarmányvállalkozások előállítással is foglalkozó létesítményei engedélyezéséhez, illetve bejelentéséhez benyújtandó adatok

Az engedély iránti kérelemnek, illetve bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1. Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatokat.

2. A tevékenységhez használt ingatlan vonatkozásában a tulajdoni lap vagy bérleti szerződés dokumentumait.

3. A berendezések megnevezését, típusát, teljesítményét, beleértve a mobil keverőt.

4. Az előállítani kívánt takarmány

4.1. megnevezését, állatfajonként és takarmánytípusonként (például takarmánykeverék),

4.2. előállításához felhasznált alkotók (például alapanyagok, kiegészítő takarmányok) megnevezését,

4.3. előállításának célját (például kizárólag saját tulajdonú állatállomány részére).

5. Gyógyszeres takarmányok, gyógyszeres köztes termékek esetében a gyógyszer-hatóanyagok megnevezését, és a késztermék(ek) gyógyszer tartalmát (mg/kg).

6. Kokcidiosztatikum, hisztomonosztatikum takarmány-adalékanyagot tartalmazó takarmányok esetében a hatóanyag megnevezését, késztermékre vetített mennyiségét (mg/kg).

7. Azon állati eredetű takarmány-alapanyagok megnevezését, amelyek takarmányba keverése a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. melléklete szerint engedélyköteles tevékenység.

8. A takarmány-előállító létesítmény részletes technológiai leírására vonatkozó adatokat, folyamatábrával, gyártástechnológiai utasítással.

6. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez[93]

Egyes forgalmazással foglalkozó takarmány-vállalkozások létesítményeinek, illetve forgalmazói tevékenységének engedélyezéséhez benyújtandó adatok

1. Az engedélyköteles forgalmazók által benyújtandó adatok:

1.1. Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatok,

1.2. a tevékenységhez használt ingatlan vonatkozásában a tulajdoni lap vagy bérleti szerződés dokumentumai,

1.3. a forgalmazni kívánt takarmányok (vonatkozó jogszabályokban megállapított kategóriák szerinti) felsorolása.

2. A bejegyzett képviselők által az 1. pontban meghatározott adatokon kívül benyújtandó adatok:

2.1. az importálni kívánt takarmány(ok) megnevezése a vonatkozó jogszabályokban megállapított kategóriák szerinti felsorolásban,

2.2. adatszolgáltatás az importálni kívánt takarmány(oka)t előállító, harmadik országbeli létesítményre vonatkozóan,

2.2.1. a takarmány-előállító létesítmény neve, címe, országa,

2.2.2. a harmadik ország illetékes hatósága által kiállított engedély másolata hiteles fordítással,

2.2.3. a magyarországi képviselő - a harmadik ország takarmány-vállalkozása által készített és az illetékes hatóság által ellenjegyzett vagy az illetékes hatóság által kiállított, a takarmány-előállító létesítményre vonatkozó - írásos nyilatkozata arról, hogy

2.2.3.1. a gyártástechnológia, a termékbiztonsági (HACCP) és minőségbiztosítási rendszer az uniós jogszabályoknak, a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó, illetve a járványvédelmi és állat-egészségügyi (például TSE-) előírásoknak megfelel,

2.2.3.2. a behozni kívánt termék nem tartalmaz az Európai Unióban takarmányozási tilalom alá eső anyagot (például antibiotikum), illetve - a 15. § (8) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem engedélyezett géntechnológiával módosított szervezetet,

2.2.3.3. az előállító létesítményben az Európai Unióban tiltott állati eredetű fehérjét vagy azt tartalmazó terméket nem használnak fel, nem tárolnak, nem kezelnek.

7. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

8. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Takarmány-előállító létesítmények engedélyeztetéséhez szükséges vizsgálatok, követelmények

1. A technológia vizsgálata

1.1. A helyszíni szemlék és vizsgálatok alkalmával el kell végezni a rendelkezésre bocsátott dokumentációk és a működő technológia összehasonlítását. Azonosítani kell a takarmánybiztonságot veszélyeztető technológiai és HACCP szerinti kritikus pontokat. Meg kell győződni arról, hogy a létesítmény felelős vezetése megtett-e mindent annak érdekében, hogy a kritikus pontok termékre gyakorolt negatív hatását csökkentse, illetve megszüntesse.

1.2. Vizsgálni kell, hogy a takarmány-előállítás, kezelés teljes folyamatának minden szakaszában biztosított-e a felhasznált alkotók adatainak azonosíthatósága a nyomonkövethetőség érdekében.

1.3. A próbagyártásra is kiterjedő vizsgálatnak meg kell állapítania a helyszínen vett takarmányminták kiértékelt laboratóriumi vizsgálati eredményeinek figyelembevételével, hogy az anyagszállító eszközök, berendezések mérete, teljesítménye, kialakítása és egymáshoz viszonyított elhelyezkedése, működése alkalmas-e a folyamatos és anyagelmaradás-mentes üzemelésre, az előírt biztonságos, a minőségi követelményeknek is megfelelő, homogén takarmányok előállítására. Az alkalmazott gépek, berendezések műszaki állapotának olyannak kell lennie, hogy azok biztosítani tudják az eredeti funkció maradéktalan ellátását.

1.4. Meg kell vizsgálni, hogy a porszűrőkről, a szitákról és például a pellet hűtőből légszárítással leválasztott és a termékáramba visszajuttatott ismeretlen összetételű és mennyiségű anyagok a késztermékek minőségét, biztonságosságát nem befolyásolják-e.

2. Homogenizáló képesség vizsgálata

2.1. A gyártótechnológia homogenizáló képességének megállapítására irányuló vizsgálatokhoz szükséges késztermék mintavételezéseket az adott létesítménytechnológiában a lezsákolás, illetve ömlesztett tárolás esetén a tárolóberendezések ürítő-szerkezeténél is el kell végezni.

2.2. Gyártási (keverési) tételenként az azonos hatóanyag-tartalmú és fizikai állapotú (granulált, dercés) késztermékekből - egyenletes elosztásban - 10-10 db mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatok céljára.

2.3. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a takarmányok minőségi követelményrendszerét és a homogenitás vizsgálatokra kötelezett takarmányok körét, megadva vizsgálatra kijelölendő paraméterek számát a 4. pont tartalmazza.

2.4. Az előállított termékek körére meghatározott variációs koefficiens (CV) értékét a következő számítással kell meghatározni:

ahol az

S = a minta szórása

X = a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények értéke (adatok)

n = az eredmények, adatok száma

x = az eredmények, adatok számtani átlaga

2.5. A technológia homogenizáló képességének megállapítására irányuló vizsgálatok eredményei alapján meg kell határozni a gyártó technológiába juttatható takarmány-alapanyagok, -adalékanyagok, előkeverékek, illetve állatgyógyászati készítmények legkisebb - még homogénen elkeverhető - mennyiségét, a rendszerbe való bejuttatásának helyét és időpontját (sorrendjét).

2.6. Elő kell írni a keverőgép/berendezés feltöltési fokának legkisebb és legnagyobb értékét (a hasznos térfogatra, százalékban megadva) és a keverési időtartam hosszát (másodperc vagy perc egységben kifejezve).

3. Átszennyeződési vizsgálatok

3.1. A létesítmény által kidolgozott tisztítási, hatóanyag-mentesítési eljárás figyelembevételével ún. átszennyeződési vizsgálatokat kell végezni a megelőző tételekből származó, de a vizsgált tétel gyártmánylapján nem szereplő hatóanyag megengedett mennyiségen felüli jelenlétének kizárására.

3.2. Az átszennyeződési vizsgálatok eredménye alapján megállapítható, hogy az alkalmazott tisztítási, hatóanyag-mentesítési eljárás a nem kívánatos átszennyeződés kiküszöbölésére a gyakorlatban alkalmas-e, egyéb, a létesítmény engedélyében meghatározott feltételek sérelme nélkül.

3.3. A vizsgálatok alkalmával, ha a létesítmény által kidolgozott tisztítási, hatóanyag-mentesítési eljárás ilyen lépést tartalmaz, az érintett technológiai berendezéseket, szállítóeszközöket a termékek előállításakor alkalmazott vivőanyaggal, vagyis hatóanyagot, előkeveréket, illetve kiegészítő takarmányt nem tartalmazó termékkel, például szemes termények daráival kell átöblíteni.

3.4. Ahol a létesítmény által kidolgozott tisztítási, hatóanyag-mentesítési eljárás (program) ilyen lépést nem tartalmaz, az érintett technológiai berendezéseket, szállítóeszközöket indifferens vagy a termékek előállításakor alkalmazott vivőanyaggal, illetve szemes termények daráival nem kell átöblíteni a vizsgálatok lefolytatása során.

3.5. Az átöblítő mosató anyagból a 2. pontban meghatározott helyeken maximum 5 db mintát kell venni.

3.6. A mosató anyag lezsákolása, illetve a tartályokból való kiürítése után gyártható le az olyan takarmány, amely a vizsgált hatóanyag vonatkozásában különbözik az előtte előállított terméktől (gyártmánylap szerint attól mentes).

3.7. A gyártás útvonala megegyezik a hatóanyag, valamint az azt tartalmazó termék által érintett technológiai berendezések, szállítóeszközök vonatkozásában.

3.8. Ebből a legyártott terméktételből maximum 10 db mintát kell venni úgy, hogy azok reprezentálják az esetleges átszennyeződés mértékét és időpontját, a végtermékekre vetített legkisebb hatóanyag mennyiségét.

3.9. Az átszennyeződési vizsgálatok laboratóriumi eredményei alapján meg kell határozni:

a) a technológiai berendezésekben visszamaradt anyagok mennyiségét,

b) a termékváltást, illetve az öblítést követő első legyártott takarmánytétel tartalmaz-e az előző tételből származó, itt nem megengedett - a vizsgálat tárgyát képező - anyagot,

c) a gyártás közben keletkező anyagelmaradásokból, illetve annak mértékéből meg kell állapítani az érintett technológia kritikus pontjait,

d) a termékváltások között alkalmazandó átöblítő programok anyagának összetételét és legkisebb mennyiségét, az átöblítésre kötelezett technológiai berendezések sorát,

e) az átöblítő anyag kezelésének, tárolásának, jelölésének és újrafelhasználásának módját.

3.10. A technológiai, homogenitási és átszennyeződési vizsgálatok eredményeinek együttes értékelése alapján meg kell határozni az előállítható, illetve forgalomba hozható takarmányok jellegét, szükség szerint a kokcidiosztatikum- (hisztomonosztatikum-, növekedésserkentő-) gyógyszer hatóanyag-tartalmak alsó és felső határértékeit, valamint az alkalmazható készítmények körét, a tisztítási, hatóanyag-mentesítési eljárás (program) feltételrendszerét.

4. Általános vizsgálatok, egyedi szempontok

4.1. Azokra a takarmányokra (például folyadék állagú előkeverékek, kiegészítő takarmányok) vonatkozóan, amelyekre a 2. és 3. pontban előírt feltételek nem vagy csak részlegesen alkalmazhatók, a létesítményekkel szemben támasztott követelményeket a vizsgálatokat végző hatóság az adott termék jellegét figyelembe véve határozza meg.

4.2. A létesítményben külön kell vizsgálni az állati eredetű fehérjék felhasználására vonatkozó korlátozások és tiltások dokumentumainak megfelelőségét és a gyártástechnológia, tárolási feltételek alkalmasságát.

4.3. A létesítményben külön kell vizsgálni a GM takarmányok felhasználására vonatkozó dokumentumok megfelelőségét és a gyártástechnológia, tárolási feltételek alkalmasságát, az átszennyeződést kizáró eljárásokat.

4.4. A létesítményben az előírt tárolási feltételek biztosítása mellett ("tárolási kísérletek") külön kell vizsgálni a takarmányok gyártó által megállapított minimális eltarthatósági idejének, illetve minőség-megőrzési adatainak megfelelőségét (valóságtartalmát), amennyiben azok eltérnek az adott termékcsoportnál általánosan alkalmazott időtartamtól.

4.5. A létesítményben külön kell vizsgálni a gyógyszeres takarmányok, gyógyszeres köztes termékek - különösen több hatóanyag egyidejű jelenlétekor -, oldatok, emulziók stabilitására, hatóanyagok összeférhetőségére vonatkozó megfelelőséget és a gyártástechnológia, tárolási feltételek alkalmasságát.

5. A takarmány-előállító létesítményekben gyártott takarmányok csoportjai és a vizsgálatok elvárt variációs koefficiens értéke az előírt hatóanyag-csoportok vonatkozásában, valamint az átszennyeződési vizsgálatok eredményei:

5.1. Homogenitás vizsgálatok:

5.2. Átszennyeződési vizsgálatok:

A létesítmény-engedély az e rendeletben megadott egyéb előírások teljesülése mellett akkor adható meg, ha az átszennyeződés mértéke a laboratóriumi vizsgálatok kimutathatósági határértéke alatt, illetve - egyes hatóanyagok esetében - a külön jogszabályban meghatározott érték alatt marad.

9. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Tárolók, szállítók bejelentésekor a járási hivatalhoz benyújtandó adatok[94]

1. név,

2. cím,

3. adószám,

4. cégjegyzékszám,

5. telephely(ek),

6. elérhetőség: telefon- és faxszám, illetve e-mail cím,

7. a tevékenységhez használt ingatlan vonatkozásában a tulajdoni lap vagy bérleti szerződés dokumentumai,

8. a tárolni/szállítani kívánt takarmányoknak az Éltv.-ben és e rendeletben megadott kategóriák szerinti felsorolása,

9. tároló-helyenként az árufogadást, tárolást szolgáló helyiségek vázlata, a raktározási, tárolási körülmények leírása (módja), a rendelkezésre álló tárolótér területe (m2), illetve űrtartalma (m3),

10. a tárolt/szállított takarmányféleségek elkülönítésének módja,

11. a takarmányok biztonsága érdekében a 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke szerinti dokumentációs rendszernek a tároló/szállító helyre adaptált változata, különös tekintettel a szállítójárművek/tárolóhelyek takarítására,

12. a tárolás/szállítás nyilvántartásainak és folyamatának leírása (bejövő-, kimenő anyagok forgalma).

10. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

A elsődleges előállítók kivételével a magyarországi székhelyű takarmány-vállalkozások engedélyezése, illetve bejelentésüket követő nyilvántartásba vétel során adandó regisztrációs szám képzése

Az egyedi szám az alábbi szerkezetben épül fel:

1A. Az "α" betűjelből, ha a takarmány-vállalkozást engedélyezték.

1B. Az "α" betűjel elmarad, ha a takarmány-vállalkozást nyilvántartásba vették.

2. Magyarország ISO-kódjából, melynek jele: HU,

3. A nemzeti hivatkozási számból, amely legfeljebb nyolc alfanumerikus jelből (betű- és számjelből) állhat.

Magyarországon:

- az első kettő számjegy: a létesítmény székhelye szerint illetékes vármegye, illetve Budapest kódszáma, alfabetikus sorrendben, 01-től 20-ig[95]

- a harmadik számjegy a tevékenységre utal:

= takarmány-előállítás: 1 (kivéve "mobil keverő" kategória)

= takarmány-forgalmazás: 2 (kivéve import tevékenység)

= takarmány-tárolás: 3

= import tevékenység,

- "bejegyzett képviselő" kategória: 4

= import tevékenység,

- a "bejegyzett képviselő" kategória kivételével: 5

= szállítás: 6

= előállítás - "mobil keverő" kategória: 7

= takarmány-kiszerelés (csomagolás): 8

= mesterséges szárítás: 9

= takarmány-vállalkozásokkal kapcsolatosan: 0 - tartalékszám,

- a negyedik-nyolcadik számjegy: az engedélyezési (illetve nyilvántartásba-vételi) szám, a kérelmek kedvező elbírálása szerinti sorrendben - 00000 és 99999 között - az illetékes hatóság által egyesével emelkedően képzett szám.

11. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez[97]

Új takarmány eseti engedélyezése iránti kérelemhez benyújtandó adatok

Új takarmány eseti engedélyezése iránti kérelemhez az alábbi adatokat szükséges benyújtani:

1. Az Éltv. 38. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti adatokat.

2. A takarmányt előállító nevét és címét.

3. A takarmány

3.1. nevét,

3.2. mennyiségi és minőségi összetételét.

4. A takarmány alkalmazása körében

4.1. a takarmány hatását az állattartási, takarmányozási mutatókra és az állatokra, valamint

4.2. a takarmánynak, illetve maradványanyagainak (metabolitjainak) hatását a környezetre.

12. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

Takarmányok mikrobiológiai határértékei

M= tolerancia határérték

(az "M" értéket meghaladó csíramennyiség nem elfogadható!)

1. Kórokozó mikroorganizmusok

2. Technológiai higiéniai körülményeket jellemző mikroorganizmusok

3. Környezeti eredetű szennyeződést jelző mikroorganizmusok

*: a szabvány legújabb kiadása

13. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez

14. melléklet a 65/2012. (VII. 4.) VM rendelethez