94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet

a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az ország területén forgalmazott termék csomagolására és a csomagolási hulladékra,

b) azokra a természetes személyekre, jogi személyekre és gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], akiknél, illetve amelyeknél a csomagolás előállítása történik, csomagolási hulladék keletkezik, vagy akik, illetve amelyek a csomagolási hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytatnak.

(2)[1] Nem terjed ki a rendelet hatálya a radioaktív anyagok csomagolására és csomagolásának hulladékára.

Értelmező rendelkezések

2. §[2]

(1) E rendelet alkalmazásában

a)[3] csomagolás:

aa) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt,

ab) az aa) pontban meghatározottaknak - a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül - megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták,

ac)[4] a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, csomagolási funkciót ellátó tételek, továbbá a forgalmazás helyén eladott, megtöltött vagy az ott történő megtöltésre tervezett és szánt, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek,

ad) a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették;

b)[5] csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő csomagolás vagy csomagolóanyag, a gyártási hulladékok kivételével;

c) anyagában történő hasznosítás: a Hgt. 18. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítás;

d)[6]

e)[7] gyártó: a csomagolt termék Hgt. szerinti gyártója;

f)[8] nehézfém: az ólom, a kadmium, a higany és a hat vegyértékű króm;

g)[9] nehézfém szándékos hozzáadása: valamely nehézfémet tartalmazó anyag szándékos felhasználása egy csomagolás vagy csomagolási összetevő kialakításában, ahol annak jelenléte kívánatos a végső csomagolásban vagy csomagolási összetevőben egy meghatározott jellemző, megjelenés vagy minőség biztosítása érdekében, ide nem értve a csomagolóanyagok javításához nyersanyagként alkotóelemeiben nehézfémet is tartalmazó újrafeldolgozott anyag felhasználását;

h)[10] nehézfém véletlen jelenléte: a nehézfém csomagolásban vagy annak összetevőjében nem szándékos hozzáadás következtében való jelenléte.

(2)[11] A csomagolás lehet

a) fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely a forgalmazás helyén a felhasználóknak való forgalmazás tekintetében egy egységet (forgalmazási egység) képez;

b)[12] gyűjtő- (másodlagos) csomagolás, amely a terméktől elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná, továbbá a forgalmazás helyén adott számú forgalmazási egységet foglal össze, függetlenül attól, hogy az kizárólag a polcok feltöltésére szolgál, vagy az egységeket a felhasználók részére így forgalmazzák;

c)[13] szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás, a közúti, vasúti, hajózási és légi szállítótartály kivételével.

(3) A csomagolásnak, illetve csomagolásnak nem minősülő tételeket szemléltető példákat az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása alapján a 3. számú melléklet tartalmazza.

A csomagolás előállítására és jelölésére vonatkozó követelmények

3. §[14]

(1)[15] Nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben, illetve amelynek összetevőiben - a (2) bekezdés kivételével - a nehézfém összesített koncentrációja a 0,01 tömegszázalékot meghaladja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:

a) az ólomkristály csomagolásra;

b) a csomagolási célú üvegre, ha az (1) bekezdés szerinti határérték túllépését kizárólag az előállításhoz felhasznált anyagában hasznosított üvegcserép nehézfémtartalma okozza, és az üveggyártási folyamat során nehézfém szándékos hozzáadására nem került sor;

c)[16] a műanyag rekesz, illetve raklap (6) bekezdés szerinti javítására és újrafeldolgozására.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az átlagos nehézfém-koncentráció az egyes üvegolvasztó kemencékben végzett, a normális és rendszeres tevékenységet jellemző, bármely tizenkét egymást követő havi ellenőrző mérés alapján túllépi a 0,02 tömegszázalékot, az előállító köteles erről a hatóságnak jelentést küldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a mért értékeket,

b) az alkalmazott mérési módszerek leírását,

c) a jelen lévő nehézfém-koncentráció feltételezett forrását, valamint

d) a nehézfém-koncentráció csökkentésére tervezett intézkedések részletes leírását.

(4)[17] Ha a csomagolási célú üveget nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén állították elő, a (3) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettség a csomagolási célú üveg első hazai forgalmazóját terheli. Más EGT-államból történt behozatal esetén a forgalmazó az érintett államban a 2001/171/EK bizottsági határozat 5. cikke alapján megtett bejelentés másolatát köteles a hatóság kérésére bemutatni.

(5)[18] A (3) bekezdés szerinti ellenőrző mérések eredményeit és az alkalmazott mérési módszereket az előállító, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben az első forgalmazó köteles a hatóság kérésére bármikor rendelkezésre bocsátani.

(6)[19] A műanyag rekesz, illetve raklap javítására és újrafeldolgozására az (1) bekezdés szerinti tilalom akkor nem áll fenn, ha

a) csomagolási hulladéknak minősülő műanyag rekesz, illetve raklap kerül felhasználásra,

b) az e célból felhasznált egyéb anyag műszakilag szükséges mértékű, de legfeljebb az új rekesz, illetve raklap tömegének 20%-át nem haladja meg, és

c) nehézfém szándékos hozzáadására nem kerül sor.

(7)[20] A gyártó a (6) bekezdés szerinti megjavított vagy újrafeldolgozott, az (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszt, illetve raklapot tartós és jól látható módon a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzéssel látja el.

(8)[21] A gyártó, illetve a forgalmazó biztosítja, hogy a (7) bekezdés szerinti azonosító jelzéssel ellátott műanyag rekeszek és raklapok olyan elosztó, visszavételi és újrahasználati, illetve hasznosító rendszerben kerüljenek felhasználásra, ahol élettartamuk alatt a rendszerben maradásuk 90%-os arányban biztosított.

(9)[22] A gyártó az újra nem használt, az (1) bekezdésben meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszt, illetve raklapot a (6) bekezdés szerint újrafeldolgozza, vagy ártalmatlanításáról gondoskodik.

4. §[23]

(1)[24] Nem forgalmazható olyan csomagolás, amely nem felel meg az 1. számú mellékletben foglalt lényegi követelményeknek.

(2) A csomagolás összetételére, valamint újrahasználható, hasznosítható (ideértve az anyagában történő hasznosítást is) jellegére vonatkozó lényegi követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A lényegi követelményeknek megfelel az a csomagolás, amely esetében az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott szabványokban foglaltak teljesülnek.

5. §

(1)[25] A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelésének módjára utaló azonosító jelölést (a továbbiakban: azonosítás) alkalmazhat. Ha a gyártó az azonosításról döntött, - a külön jogszabályban a csomagolás anyagára, hulladékának kezelési módjára vonatkozóan előírt azonosításon vagy más jelölésen kívül - kizárólag a 2. számú mellékletben meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat alkalmazhatja.

(2) A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén az azonosításnak[26]

a) jól láthatónak,

b) tartósnak, valamint

c) a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak

kell lennie.

(3)[27]

A forgalmazó kötelezettségei[28]

5/A. §

(1) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben (a továbbiakban: Kt.) meghatározott, üzletenként legalább 500 m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi csomagolást értékesítő forgalmazó a felhasználó által felajánlott használt vagy hulladékká vált kereskedelmi csomagolást köteles átvenni. E kötelezettség a helyben fogyasztásra kínált termék kereskedelmi csomagolására nem vonatkozik.

(2) A forgalmazó a felhasználótól való átvételt a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, teljes nyitvatartási időben köteles biztosítani a kereskedelmi csomagolás forgalmazásának helyén.

(3) A forgalmazó átvételi kötelezettségének teljesítéséért a felhasználótól díjat nem követelhet, azonban a felhasználó visszavitelre ösztönzése érdekében díjat fizethet.

(4)[29]

A csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírások

6. §[30]

(1) A csomagolási hulladék - más hulladéktól elkülönített - visszavételét, valamint hasznosítását a gyártónak kell biztosítania.

(2)[31] A gyártó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.) meghatározott

a) egyéni teljesítéssel, vagy

b) a Ktdt. 2. mellékletében meghatározott termékdíjtétel megfizetésével az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ) kollektív teljesítésével

teljesítheti.

(3)[32] A Ktdt. 2. § 6. pontjában meghatározott csekély mennyiségű csomagolást kibocsátó kötelezett mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól.

(4)[33] A felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról megállapodhat azzal a csomagolóanyagot, -eszközt előállítóval, akitől azt közvetlenül beszerezte, ha a felhasználóknak forgalmazott termék csomagolása az éves szinten

a) műanyag vagy fém esetén összesen az 500 kg-ot,

b) papír vagy fa esetén az 1000 kg-ot,

c) üveg esetén a 2000 kg-ot

nem haladja meg. Ha a felhasználók számára terméket forgalmazó gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve -eszköz első megrendelőjét kell tekinteni.[34]

(5) A Hgt. 8. §-a szerinti visszavételi kötelezettség alapján 2012. december 31. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60%-a hasznosításra vagy hulladékégető műben energiahasznosítás mellett elégetésre kerüljön, valamint legalább 55%-a, de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra, úgy hogy ez az arány a hulladékot alkotó egyes anyagok tekintetében legalább a következő legyen:

a) üveg esetében 60%,

b) papír és karton esetében 60%,

c) fém esetében 50%,

d) fa esetében 15%,

e) műanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból műanyagokká dolgoznak fel.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében a gyártónak gondoskodnia kell az 5. számú mellékletben meghatározott anyagában történő hasznosítási arányok teljesítéséről, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban.

(7)[35] A hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a Magyarországon képződött és begyűjtött csomagolási hulladék külföldön megvalósított hasznosítása is. Az EGT-államok területéről kivitt csomagolási hulladék csak akkor minősül teljesítésnek, ha annak hasznosítása igazoltan olyan körülmények között történt meg, amelyek általános értelemben egyenértékűek a vonatkozó jogszabályokban, illetve közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban előírtakkal. A teljesítés igazolása érdekében a környezetvédelmi hatóság kötelezheti a gyártót az egyenértékűség bizonyítására az igénybe vett hasznosítási technológia, illetve a vonatkozó engedélyei bemutatásával.

7. §

(1)[36] A felhasználó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A felhasználó ilyen kérése csak abban az esetben utasítható el, ha

a) annak teljesítése veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,

b) annak teljesítése veszélyeztetné a termék használatának biztonságosságát,

c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy

d) annak teljesítését jogszabály kizárja.

(2) Az a forgalmazó, akinél az általa forgalmazott termék szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolása az éves szinten[37]

a) műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,

b)[38] papír vagy fa esetén összesen 1000 kg-ot,

c) üveg esetén 2000 kg-ot

meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő-(másodlagos) csomagolás visszavételét - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem tagadhatja meg.

8. §[39]

8/A. §[40]

9. §[41]

10. §[42]

11. §[43]

A csomagolással és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos információs rendszer

12. §

(1) Nyilvántartást vezet

a) a gyártó a csomagolás jellegéről, a csomagoláshoz felhasznált anyagok megnevezéséről (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), fajtájáról, mennyiségéről, valamint a csomagolás újrahasználatra, hasznosításra alkalmasságáról,

b) a kötelezett a visszavett és újrahasznált csomagolás mennyiségéről, továbbá a kötelezett és a hulladékhasznosító a visszavett csomagolási hulladék jellegéről, hasznosításáról és mennyiségéről, illetve e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről.

(2)[44] A gyártó az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a (3) bekezdésben meghatározott adatokról, továbbá a 4. számú melléklet szerinti tartalommal a Főfelügyelőségnek a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat.

(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:[45]

a)[46]

b) a felhasznált csomagolás minden anyagkategória szerinti mennyiségével, továbbá újrahasznált mennyiségével kapcsolatos adatokat;

c) a háztartási és háztartáson kívül keletkezett csomagolási hulladék esetében a közreműködésével hasznosított és ártalmatlanított mennyiségeket anyagkategóriák szerint, továbbá anyagkategória szerint a hasznosított és az anyagában hasznosított mennyiségekkel kapcsolatos adatokat.

(4)[47]

(5)[48] Az adatszolgáltatás, valamint a hatósági ellenőrzés alapján rendelkezésre álló adatokból a Főfelügyelőség, csomagolással, illetve csomagolási hulladékkal kapcsolatos nyilvános információs rendszert hoz létre, és tesz közzé a honlapján.

(6) Az információs rendszer tartalmazza - anyagfajtánként és összesítve - a csomagoláshoz felhasznált anyagok mennyiségét, megnevezését (a nemzetközi ún. HS kódszámok alkalmazásával), hasznosíthatóságuk, anyagában történő hasznosítás vagy újrafelhasználásra való alkalmasságuk jellemzőit, valamint a hasznosításra, ártalmatlanításra kerülő csomagolási hulladék jellemzőit, illetve mennyiségét.

(7)[49] A nyilvántartásokban, az adatszolgáltatásnál és az adatfeldolgozásnál a csomagolási hulladék jellemzésére a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 15 01 alcsoportjában szereplő kódszámok szerinti besorolást kell alkalmazni. A forgalmazott csomagolás jellemzésére fel kell tüntetni a hulladékká válásakor alkalmazandó besorolásnak megfelelő kódszámot.

12/A. §[50]

(1) A gyártó az általa visszavett, újrahasznált, újrafeldolgozott, illetve ártalmatlanított, a 3. § (1) bekezdésében meghatározott határértéket meghaladó mértékű nehézfémet tartalmazó műanyag rekeszt, illetve raklapot nyilvántartja.

(2) A gyártó az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján tárgyévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat a Főfelügyelőség részére a 2009/292/EK bizottsági határozatnak való megfelelésről, így az évente forgalomba hozott, visszavett, újrahasznált, újrafeldolgozott, illetve ártalmatlanított műanyag rekesz, illetve raklap mennyiségről, a 3. § (8) szerinti rendszer működéséről és annak változásáról, továbbá a nevében eljáró meghatalmazott képviselője személyét érintő esetleges változásokról.

(3) A gyártó az (1) bekezdés szerinti nyilvántartását négy éven keresztül köteles megőrizni.

Eljáró hatóságok[51]

13. §[52]

(1)[53] A 3. § (1)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a egészségügyi államigazgatási szerv jár el.

(2) A 3. § (7) bekezdésében és az 5. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. Az eljáró hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(3)[54] A 3. § (8) bekezdésében és a 4. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. § a) pontja értelmében vett fogyasztót érint. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(5)[55] Az (1)-(3) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb kötelezettségek ellenőrzésére a Főfelügyelőség jogosult.

Záró rendelkezések

14. §

(1)[56] Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1. napján lép hatályba. A nem e rendeletnek megfelelően előállított termékeket és csomagolásokat 2004. január 1-jéig a forgalomból ki kell vonni.

(2)[57] E rendelet 8-9. §-ai és 11-12. §-ai 2002. szeptember 15-én lépnek hatályba.

(3)[58]

(4)[59]

(5)[60] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/12/EK irányelve (2004. február 11.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2005/20/EK irányelve (2005. március 9.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról,

d) a Bizottság 97/129/EK határozata (1997. január 28.) a csomagolóanyagok jelölési rendszerének létrehozásáról az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelően,

e) a Bizottság 2005/270/EK határozata (2005. március 20.) az Európai Parlament és a Tanács a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvének megfelelő adatbázis létrehozásához szükséges adatlapok bevezetéséről,

f)[61] A Bizottság 2009/292/EK határozata (2009. március 24.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott nehézfém-koncentráció határértéktől a műanyag rekeszek és a műanyag raklapok esetében való eltérés feltételeinek meghatározásáról,

g)[62] a Bizottság 2001/171/EK határozata (2001. február 19.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvben meghatározott nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban az üvegcsomagolásra vonatkozó eltérés feltételeinek meghatározásáról,

h) a Bizottság 2001/524/EK határozata (2001. június 28.) az EN 13428:2000, az EN 13429:2000, az EN 13430:2000, az EN 13431:2000 és az EN 13432:2000 szabványhivatkozásnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelvvel kapcsolatban az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététel-ről,

i)[63] a Bizottság 2006/340/EK határozata (2006. május 8.) a 2001/171/EK határozatnak a 94/62/EK irányelvben meghatározott nehézfémkoncentráció-szintekkel kapcsolatban az üvegcsomagolásra vonatkozó eltérés érvényességének meghosszabbítása érdekében történő módosításáról,

j)[64] a Bizottság 2005/C 44/13 közleménye az Európai Parlament és a Tanács csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv végrehajtása keretében az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzétételéről.

1. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez[65]

A csomagolás összetételére, valamint az újrahasznál hatóságra, illetve a hasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelmények

1. A csomagolás gyártására és összetételére vonatkozó követelmények

- A csomagolást úgy kell előállítani, hogy a csomagolás térfogata és tömege arra a minimálisan elégséges mennyiségre korlátozódjék, amely fenntartja a csomagolt termék és a felhasználó számára a biztonságosság, higiénia és elfogadhatóság szükséges szintjét.[66]

- A csomagolást úgy kell megtervezni, előállítani és forgalmazni, hogy lehetővé tegyék annak újrahasználatát vagy hasznosítását [beleértve az anyagában történő hasznosítást (újrafeldolgozást) ], és minimumra csökkentsék annak a környezetre gyakorolt hatását, amikor a csomagolási hulladékok vagy a csomagolási hulladékgazdálkodási műveletek anyagmaradékát ártalmatlanítják.

- A csomagolást úgy kell előállítani, hogy minimumra csökkentsék az ártalmas és más veszélyes anyagok jelenlétét bármilyen csomagolási összetevő vagy csomagolóanyag alkotóelemei között, tekintettel azoknak a kezelés során levegőbe kibocsátott anyagban, különösen salakban vagy csurgalékvízben való jelenlétére, amikor a csomagolást vagy a gazdálkodási műveletekből származó anyagmaradékokat vagy a csomagolási hulladékot elégetik, hulladék lerakóhelyen ártalmatlanítják vagy egyéb módon kezelik.

2. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények

Az alábbi követelményeket egyidejűleg kell kielégíteni:

- a csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót, vagy visszatérést (rotációt) a felhasználás rendes körülményei között előre látható feltételek mellett;

- teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra, és ezáltal hulladékká válik.

3. A csomagolás hasznosítható jellegére vonatkozó követelmények

- Az anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a piacképes termékek gyártása során felhasznált anyagok bizonyos súlyszázalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. E százalékos arány megállapítása azon anyagtípustól függően változhat, amelyből a csomagolás összetevődik.

- Az energia-visszanyerés formájában hasznosítható csomagolás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását.

- A komposztálás formájában hasznosítható csomagolás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és azt a komposztálási eljárást vagy tevékenységet, amelynek azt alávetik.

- Biológiai úton lebontható csomagolás: a biológiai úton lebontható csomagolásnak olyan összetétellel kell rendelkeznie, hogy képes legyen fizikai, kémiai, termikus vagy biológiai bomlásra úgy, hogy a levegő jelenlétében végső soron szén-dioxiddá, biomasszává, vízzé vagy levegő kizárása mellett elsősorban metánná bomoljon.

4. Az egyes követelményekre vonatkozó, referenciaként szolgáló szabványok a következők:

2. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez[69]

Azonosítási rendszer

Az azonosítási rendszer az anyag tekintetében rövidítést is használhat. Az anyagokat számozási rendszerrel, illetve rövidítéssel lehet azonosítani. Az azonosító jelet a csomagolás újrahasználható vagy hasznosítható jellegére utaló grafikus jel alá kell besorolni.

3. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez[70]

A csomagolásnak, illetve csomagolásnak nem minősülő tételek szemléltető példái

Példák a 2. § (1) bekezdés ab) pontjában foglalt feltételek alkalmazására

Csomagolás

Édességet tartalmazó doboz

CD tokot borító fóliaburkolat

Nem csomagolás

Virágcserép, amelyben a növény teljes élettartamát tölti

Szerszámosláda

Filteres tea

Sajtot bevonó viaszréteg

Kolbászhéj

Példák a 2. § (1) bekezdés ac) pontjában foglalt feltételek alkalmazására

Csomagolás, ha a forgalmazás helyén való feltöltésre tervezték és szánták[71]

Papírból vagy műanyagból készült hordtasak

Egyszer használatos tányér és pohár

Háztartási fólia

Szendvicses zacskó

Alumínium fólia

Nem csomagolás

Keverőpálca

Egyszer használatos evőeszköz

Példák a 2. § (1) bekezdés ad) pontjában foglalt feltételek alkalmazására

Csomagolás

Közvetlenül a termékre akasztott vagy arra rögzített címkék

Csomagolás része

Szempillaecset, amely a tárolóeszköz záró elemének része

Tapadós címkék, amelyeket más csomagolási tételekhez ragasztottak

Fűzőkapcsok

Műanyag védőtokok, hálók

Adagok mérésére szolgáló eszköz, amely mosó- és tisztítószerek tárolóeszközei záró elemének része

4. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez[72]

Az adatszolgáltatás tartalmi követelményei

1. táblázat

A kötelezett tevékenysége következtében Magyarországon keletkezett és ugyanitt vagy a határokon kívül hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék mennyiségei

Megjegyzések az 1. táblázathoz:

(1) Fehér négyzetek: Az adatok szolgáltatása kötelező. Becslések alkalmazhatók, de azoknak empirikus adatokon kell alapulniuk, és magyarázatot kell fűzni hozzájuk a módszertani leírásban.

(2) Halványan árnyékolt négyzetek: Az adatszolgáltatás kötelező, de közelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

(3) Sötéten árnyékolt négyzetek: Az adatok szolgáltatása önkéntes.

(4) E határozat alkalmazásában a műanyagok anyagában történő hasznosításának számításánál kizárólag a "poli-merből-polimert" eredményező folyamatok vehetők figyelembe.

(5) A c oszlop magában foglalja az anyagában történő hasznosítás összes formáját, beleértve a szerves anyagában történő hasznosítást is, de nem tartalmazza az alapanyagában történő "anyagában történő hasznosítást".

(6) A d oszlopnak a b és c oszlopok összegének kell lennie.

(7) Az f oszlop magában foglalja a hasznosítás összes formáját, kivéve az anyagában történő hasznosítást és az energetikai hasznosítást.

(8) A h oszlopnak a d, e, f és g oszlopok összegének kell lennie.

(9) A hasznosítás vagy a hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés aránya e rendelet értelmében: h oszlop/a oszlop.

(10) Az anyagában történő hasznosítási arány e rendelet alkalmazásában: d oszlop/a oszlop.

(11) A fára vonatkozó adatokat nem szabad az egyes csomagolóanyagok minimum 15% tömegszázalékos célkitűzésének elérésénél a számításnál felhasználni.

(12) A "műanyagok" az alábbi alcsoportokra bonthatók: PET, polietilén, polipropilén, polisztirol, PVC és egyéb

(13) Az egyéb kategóriában a főcsoportokba nem besorolható csomagolások szerepelhetnek, mint például természetes szálakból (juta, szizál stb.) készült zsákok.

2. táblázat

A kötelezett tevékenysége következtében Magyarországon képződött, azonban hasznosítás vagy a hulladékégető műben energetikai hasznosítással történő elégetés céljából más EGT-államba vagy az EGT-államok területén kívülre küldött, vagy exportált csomagolási hulladék mennyiségei[73]

Megjegyzések a 2. táblázathoz:

(1) E táblázat adatai csak azon mennyiségekre vonatkoznak, amelyeket a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló ezen rendelet által előírt kötelezettségek értelmében figyelembe kell venni. Ezek az adatok az 1. táblázatban már szolgáltatott adatok részhalmazai.

(2) Halványan árnyékolt négyzetek: Az adatok szolgáltatása kötelező, de megközelítő becslések elfogadhatók. E becslésekhez a módszertani leírásban magyarázatot kell fűzni.

(3) Sötéten árnyékolt négyzetek: Az adatszolgáltatás önkéntes.

(4) E melléklet értelmében a műanyagok anyagának újrafeldolgozása magában foglalja az összes anyagot, amelyek újrafeldolgozása után műanyagot kapnak.

3. táblázat

Újrahasználható csomagolások (Kitöltendő az ezeket a rendszereket önkéntesen alkalmazó gyártók által)

A táblázatok kitöltésénél az azokban szereplő fogalmakat, az egyes anyagfajtákra, illetve kezelési módokra vonatkozó adatokat a következő meghatározásoknak megfelelően kell alkalmazni:

1. a) "kompozit-csomagolás": különböző, egymástól kézzel szétválaszthatatlan anyagokból álló csomagolás;

1. b) "csomagolási hulladék keletkezése": azon, a kötelezett tevékenysége következtében létrejött csomagolóanyag-mennyiséget jelenti, amely jelen rendelet meghatározásával összhangban termék tárolása, védelme, kezelése, szállítása és bemutatása céljából való felhasználását követően hulladékká válik;[75]

1. c) "hasznosított csomagolási hulladék": a kötelezett tevékenysége következtében keletkezett csomagolási hulladék azon mennyiségétjelenti, amely hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják;[76]

1. d) "hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék": a kötelezett tevékenysége következtében keletkezett csomagolási hulladék azon mennyiségétjelenti, amelyet hasznosítanak vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetnek, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladékot Magyarországon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül hasznosítják, vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással égetik el;[77]

1. e) "anyagában hasznosított csomagolási hulladék" a Magyarországon keletkezett csomagolási hulladék azon mennyiségét jelenti, amely anyagában történő hasznosításra kerül, függetlenül attól, hogy a csomagolási hulladék itthon, más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül kerül anyagában történő hasznosításra;[78]

1. f) jelen rendelet értelmezésében a "hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett hulladék aránya" a hasznosított vagy hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti;

1. g) jelen rendelet alkalmazásában az "anyagában történő hasznosítási arány" az anyagában hasznosított csomagolási hulladék összes mennyiségének és a képződött csomagolási hulladék összes mennyiségének hányadosát jelenti.

2. a) Nem minősül csomagolási hulladéknak a csomagolás vagy a csomagoló anyag termeléséből, vagy bármely más termelési, gyártási folyamatból származó termelési, gyártási hulladék.[79]

2. b) Az adatszolgáltatás szempontjából az a feltételezés alkalmazandó, hogy a kötelezett tevékenysége következtében egy adott évben Magyarországon képződött csomagolási hulladék mennyisége megegyezik az általa Magyarországon ugyanabban az évben forgalomba hozott csomagolás mennyiségével.[80]

3. a) Az "összes csomagolásra" vonatkozó adatok magukban foglalják az e rendelet 2. §-ában meghatározott minden csomagolást. Különösen a kisebb mennyiségekben előforduló anyagok és az e rendeletben külön nem említett anyagok esetében a kötelezettek becsléseket alkalmazhatnak. E becsléseknek a rendelkezésre álló legjobb információkon kell alapulniuk.

3. b) Az újrahasználható csomagolásnál azt az időpontot kell a forgalomba hozatal időpontjaként figyelembe venni, amikor a csomagolást először bocsátják azon termékkel együtt a felhasználók rendelkezésére, amelyek tárolására, védelmére, kezelésére, leszállítására és prezentálására a csomagolást szánják.[81]

3. c) Az újrahasználható csomagolást nem kell sem csomagolási hulladéknak tekinteni, amikor azt az újra történő használat céljából visszaküldik, sem úgy tekinteni, hogy csomagolásként forgalomba hozzák, amikor egy termék csomagolására újrahasználják és ismét a fogyasztók rendelkezésére bocsátják.[82]

3. d) Az újrahasználható csomagolást csomagolási hulladéknak kell tekinteni, ha hasznos élettartama végén kivonják a forgalomból.

3. e) A kötelezett által alkalmazott újrahasználható csomagolásból származóan keletkezett csomagolási hulladékról feltételezhető, hogy mennyisége megegyezik ugyanabban az évben az újrahasználható csomagolásból forgalomba hozott mennyiséggel. Az esetleges eltérést indokolni kell.[83]

3. f) A kötelezetteknek a kompozit-csomagolást a tömegszázalék szerint túlsúlyban lévő anyag alapján kell jelenteni. Továbbá az "összetett anyagok" hasznosításáról és anyagában történő hasznosításáról szóló különálló adatokat önkéntes alapon meg lehet adni.

3. g) A hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömege a hatékony hasznosítási vagy anyagában történő hasznosítási folyamatba bevitt csomagolási hulladék mennyiségével egyenlő. Akkor, ha egy hulladékválogató létesítmény, a hatékony hasznosítási vagy anyagában történő hasznosítási technológiák felé történő kibocsátását jelentős veszteségek nélkül végzi, akkor elfogadható az, hogy ezt a kibocsátást a hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömegének tekintsék.

3. h) A kötelezett által az EGT-államok területéről kivitt csomagolási hulladékot csak akkor lehet hasznosított vagy anyagában hasznosított hulladékként figyelembe venni, ha egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a hasznosításra vagy anyagában történő hasznosításra a közösségi jogszabályok által előírt feltételekkel nagyjából egyenértékű feltételek mellett került sor.[84]

3. i) Ha a kötelezett más EGT-államban vagy az EGT-államok területén kívül keletkezett csomagolási hulladékot hoz be hasznosítás vagy anyagában történő hasznosítás céljából, akkor ez a mennyiség nem számolható el hasznosítottként vagy anyagában hasznosítottként abban az EGT-államban, ahova a csomagolási hulladék érkezik.[85]

3. j) Mindazon esetekben, amikor utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések mutatis mutan-dis alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

4. a) A hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömegét a csomagolási hulladék természetes nedvességtartalma mellett kell mérni, amelynek a forgalomba hozott egyenértékű csomagolás nedvességtartalmával összehasonlíthatónak kell lennie.[86]

4. b) A hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömegének mért adatait korrigálni kell, ha a csomagolási hulladék nedvességtartalma rendszeresen és jelentősen eltér a forgalomba hozott csomagolás nedvességtartalmától, és ha fennáll annak kockázata, hogy ez a csomagolás hasznosítási vagy anyagában történő hasznosítási arányának jelentős túl- vagy alulbecsléséhez vezethet. E korrekcióknak kivételes esetekre kell korlátozódniuk, amelyeket sajátos éghajlati vagy egyéb körülmények okoznak. A jelentős korrekciókat az adatösszesítéseknél kell bemutatni, az 5. pontban foglaltak szerint.[87]

4. c) A hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömegébe, amennyire ez gyakorlati szempontból célszerű, nem szabad beleszámítani a csomagolási hulladékkal együtt begyűjtött nem csomagolási anyagok tömegét.

4. d) A hasznosított vagy anyagában hasznosított csomagolási hulladék tömegéről szóló adatokat korrigálni kell, ha a tényleges hasznosítási vagy anyagában történő hasznosítási folyamathoz küldött hulladékban található nem csomagolási anyagok mennyisége azt a kockázatot rejti magában, hogy a csomagolás hasznosítási vagy anyagában történő hasznosítási arányainak jelentős túl- vagy alulbecslése következhet be.

4. e) A kis mennyiségű nem csomagolási anyagok és a szennyeződések miatt, amelyek rendszeresen előfordulhatnak a csomagolási hulladékban, nem szükséges korrekciót végezni.

4. f) Mindazon esetekben, amikor az 1. és 2. pontokban utalás történik a hasznosításra, a vonatkozó rendelkezések mutatis mutandis alkalmazandók a hulladékégető műben energetikai hasznosítással elégetett csomagolási hulladékra is.

5. A megadott táblázatokat évente kell kitölteni. A leírásnak magyarázatot kell adnia bármely alkalmazott becslésről is.

6. A táblázatokon túlmenően, a kötelezettek önkéntesen is szolgáltathatnak a csomagolásról és a csomagolási hulladékokról további adatokat is, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak. Ilyen adatok lehetnek:

a) az üres csomagolóeszközök termeléséről, kiviteléről és behozataláról szóló adatok; anyagfajta szerint

b) az újrahasználható csomagolásokról szóló adatok; (ha önkéntesen részt vesz "gyártóként", akkor kötelező módon)

c) a csomagolás sajátos altípusairól, így az összetett (kompozit) csomagolóanyagokról szóló adatok

d) a csomagolásban szennyeződésként maradó anyagnak tulajdoníthatóan veszélyesnek minősülő csomagolási hulladék mennyiségéről és minőségéről.

5. számú melléklet a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez[88]