3/2006. (MK 94.) SZMM utasítás

a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról

1. §

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ának (2) bekezdése szerint a miniszterelnök jóváhagyása alapján - a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint állapítom meg.

2. §

Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 13/2004. (MüK. 11.) FMM utasítás és az azt módosító 2/2005. (MüK. 2.), 9/2005. (MüK. 5.), 1/2006. (MüK. 1.) FMM utasítások, valamint az 1/2006. SZMM utasítás.

Csizmár Gábor s. k.,

szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár

Melléklet a 3/2006. (MK 94.) SZMM utasításhoz

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

I. Fejezet

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM JOGÁLLÁSA, FELADATA

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai, jelzései

1. §

(1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény alapján a minisztérium elnevezése: "SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM" (a továbbiakban: minisztérium).

(2) A minisztérium nevének hivatalos rövidítése: "SZMM".

(3) A minisztérium

a) angol elnevezése: Ministry of Social Affairs and Labour,

b) francia elnevezése: Ministére des Affaires Sociales et du Travail,

c) német elnevezése: Ministerium für Soziales und Arbeit.

(4) A minisztérium székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.

(5) A minisztérium telephelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. és 1054 Budapest, Honvéd u. 20/A.

(6) A minisztérium jelzőszámai:

a) pénzforgalmi jelzőszám: 10032000-00285568-00000000

b) számlavezető: Magyar Államkincstár

c) adószám: 15597078-1-41

d) statisztikai számjel: 1339201000

(7)[1] A minisztérium alapító okiratának száma 2672-11/2006-SZMM, kelte: Budapest, 2006. július 1.

(8) A minisztérium hivatalos tevékenysége során jogosult az elnevezésének megfelelő - a Magyar Köztársaság címerével ellátott és nyilvántartásba vett - kör- és fejbélyegzőt használni.

A minisztérium jogállása

2. §

(1) A minisztérium önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szerint teljes jogkörű, kincstári körbe tartozó kincstári ügyfél, amely tárgyi adómentes tevékenységet végez.

(3) A minisztérium fontosabb feladat- és hatásköreit különösen az alábbi jogszabályok határozzák meg:

a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,

b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

e) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,[2]

f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,

g) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény,

h) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,

i) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,

j) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény,

k) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény,

l) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,

m) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény,

n) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,

o) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

q) a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1982. évi 10. törvényerejű rendelet,

r) a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény,

s) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény,

t) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény,

u) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény,

v) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

w) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,

x) a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény,

y) az Országgyűlés és a Kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény,

z) a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETŐI, KÖZTISZTVISELŐI, FELADATAIK ÉS HATÁSKÖRÜK

I. Cím

ÁLLAMI VEZETŐK, FELADATAIK ÉS HATÁSKÖRÜK

A miniszter

3. §

(1) A miniszter jogállását, felelősségét, feladat- és hatáskörét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet, valamint az ezekhez kapcsolódó, illetve egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben

a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján rendeletet,

b) az állami irányítás egyéb jogi eszközeiként utasítást, irányelvet, tájékoztatót,

c) közigazgatási hatósági ügyekben határozatot

ad ki.

(3)[3] A miniszter a minisztérium vezetése során különösen az alábbi feladat- és hatásköröket gyakorolja:

a) meghatározza - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény keretei között - a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei (a továbbiakban: jogszabályok) minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, - a miniszterelnök jóváhagyásával - megállapítja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés és iratkezelés, valamint a titokvédelem előírásait,

b) közvetlenül irányítja az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök, a miniszteri biztos, a közvetlen alárendeltségében működő hivatali egységek és a miniszteri főtanácsadók, tanácsadók, a politikai főtanácsadók és tanácsadók munkáját,

c) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, a miniszteri értekezletek napirendjét,

d) gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogokat az 1. számú mellékletben meghatározott körben,

e) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

f) gyakorolja a jogszabály által reá ruházott hatósági jogköröket,

g) egyetértési jogot gyakorol a külön jogszabályban foglalt esetekben az ágazati irányítási jogkörébe tartozó nem minisztériumi szintű közigazgatási szervek vezetőinek kinevezése és felmentése során,

h) kijelöli az országos és regionális módszertani intézeteket,

i) a miniszter ellátja az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatban a külön jogszabályban meghatározott feladatait,

j)[4]

k) külön jogszabályban meghatározottak szerint a Kormány nevében ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását.

(4)[5] A miniszter irányítja a külön jogszabályban meghatározott központi hivatalokat.

Az államtitkár

4. §

(1)[6] Az államtitkár - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott jogkörök kivételével - a miniszter teljes jogkörű helyettese.

(2) Az államtitkár akadályoztatása esetén a minisztert az Országgyűlés ülésén és az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben a miniszterelnök rendeletében kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(3) Az államtitkár

a) a minisztert akadályoztatása esetén a Kormány és az Országgyűlés ülésein, valamint az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben teljes jogkörben helyettesíti, a minisztériumban, valamint a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó intézmények tekintetében - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben meghatározott jogkörök kivételével -gyakorolja a minisztert megillető jogköröket;[7]

b) elősegíti a miniszter országgyűlési tevékenységét, összefogja és felügyeli a minisztérium Országgyűléssel, országgyűlési képviselőcsoportokkal és képviselőkkel kapcsolatos tevékenységét, összehangolja a pártokkal való kapcsolattartást;

c) részt vesz a Kormány részére készített javaslatok és jelentések kidolgozásában, a szakterületek fő szakmapolitikai elveinek, stratégiájának és koncepcióinak meghatározásában, egyeztetésében, a költségvetési javaslat kidolgozásában;

d)[8]

e) eljár a miniszter által reá átruházott ügyekben;

f) közvetlenül irányítja az alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét, valamint a miniszter utasításainak megfelelően közreműködik a szakállamtitkárok munkájának irányításában;

g) gyakorolja a munkáltatói és egyéb munkáltatói jogokat az 1. számú mellékletben meghatározott körben;

h) jóváhagyja a hivatali egységek 2. számú melléklet szerint elkészített ügyrendjeit;

i) részt vesz azoknak a testületi (tanácsi, bizottsági) döntéseknek az előkészítésében, amely testületekben - akár a saját, akár a minisztert helyettesítő jogkörében - elnöki, tárcaképviseleti feladatokat lát el;

j) részt vesz a minisztérium arculatának formálásában és külső megjelenítésében;

k) figyelemmel kíséri a minisztérium társadalmi és civil szervezetekkel fenntartott kapcsolatait;

l) a miniszter utasításainak megfelelően közreműködik a minisztérium érdekegyeztetési tevékenységében;

m) minisztert helyettesítő jogkörében ellátja[9]

ma) az Idősügyi Tanács alelnöki,

mb) az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöki,

mc) az Országos Szociálpolitikai Tanács elnöki,

md) a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság elnöki,

me) a Társadalmi Kirekesztés Elleni Tárcaközi Bizottság elnöki,

mf) a Roma Integrációs Tanács elnöki, feladatait;

n) ellátja[10]

na) a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Tanács,

nb) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Érdekegyeztető Tanács, valamint

nc) a Foglalkoztatási Civil Konzultatív Tanács elnöki feladatait.

feladatait.

(4)[11] Az államtitkárt - amennyiben nem minisztert helyettesítő jogkörében jár el - az államtitkár által kijelölt szakállamtitkár helyettesíti.

A szakállamtitkár

5. §

(1) A szakállamtitkár

a) közreműködik a miniszter és az államtitkár feladatainak ellátásában, irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó hivatali egységek tevékenységét, javaslatot tesz a feladatkörébe utalt szakterületen felmerülő problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat és ellenőrzi a feladatok végrehajtását,

b) eljár a miniszter és az államtitkár által reá átruházott ügyekben,

c) gyakorolja a munkáltatói jogokat az 1. számú mellékletében meghatározott körben,

d) a miniszter vagy az államtitkár megbízása alapján - a feladatkörébe utalt szakterületen felül is - ellátja a minisztérium képviseletét,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó hivatali egységek önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezetőit.

f) a miniszter és az államtitkár akadályoztatása esetén az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben helyettesíti a minisztert.[12]

(2) A szakállamtitkár felelős a feladatkörébe tartozó szakterületek tekintetében

a) a jogszabályok, belső szabályzatok, utasítások végrehajtásáért, valamint a közösségi jogi jogszabályok és ajánlások érvényesüléséért,

b) költségvetési kerettel való gazdálkodásért,

c) a tárcaközi és civil kapcsolatok működtetéséért, a szakmai koncepciók kidolgozásáért, a tagállami működésből fakadó feladatok végrehajtásáért,

d) a minisztériumi honlap tartalmának folyamatos aktualizálásáért, valamint a tartalom megjelenítésének fejlesztéséért,[13]

e) az általa vezetett hivatali egységek, valamint a tervezésért és stratégia kialakításáért felelős hivatali egységek közötti folyamatos munkakapcsolat biztosításáért.[14]

(3)[15] A szakállamtitkári feladatok ellátásával kivételesen főosztályvezető is megbízható.

A szociálpolitikai szakállamtitkár

6. §

(1) A szociálpolitikai szakállamtitkár

a) irányítja a családi és szociális szolgáltatásokkal, a pénzbeli ellátásokkal, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a nyugdíjbiztosítással és a kábítószerügyi koordinációval kapcsolatos feladatok ellátását;

b) ellátja a szociálpolitikai terület érdekegyeztető fórumainak üléseivel kapcsolatos szervezési teendőket;

c) közreműködik az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányításával kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásában;

d) működteti az Országos Szociálpolitikai Tanácsot.[16]

(2) A szociálpolitikai szakállamtitkár előkészíti a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány, az Összefogás a Budapesti Lakástalan és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány, a Hajléktalanokért Közalapítvány, a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány alapítói döntéseit, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(3)[17] A szociálpolitikai szakállamtitkár a koordinációs szakállamtitkárral történő, a 10. § i)-k) pontjaiban meghatározott együttműködése körében közreműködik a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, az Országos Orvosszakértői Intézet, az állami gyermekvédelmi intézetek, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakmai irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(4)[18] A szociálpolitikai szakállamtitkár közreműködik a miniszter regionális szociális és gyámhivatalokkal kapcsolatos szakmai irányítási feladatainak ellátásában.

(5)[19] A szociálpolitikai szakállamtitkár ellátja a Karitatív Tanács elnöki feladatait.

Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár

7. §

(1) Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár

a) irányítja a gyermek- és ifjúságpolitikával, az idősüggyel, a roma társadalmi integrációval, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségével, a szociális és foglalkoztatási rehabilitációval, a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők, valamint a nők és férfiak társadalmi egyenlőségével összefüggő feladatok ellátásáért felelős hivatali egységek munkáját,[20]

b) a közreműködik az Egyenlő Bánásmód Hatóság irányításával kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásában.[21]

(2)[22] Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár ellátja a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács elnöki feladatait.

(3)[23] Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár előkészíti a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány alapítói döntéseit, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(4) A miniszter utasításainak keretei között az esélyegyenlőségi szakállamtitkár gyakorolja a fogyatékos személyeket ellátó állami szociális intézmények tekintetében a fenntartói jogokat.

(5)[24] Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár a koordinációs szakállamtitkárral történő, a 10. § j)-k) pontjaiban meghatározott együttműködése körében ellátja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálata, a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht, a fogyatékos személyeket ellátó állami szociális intézmények, valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet esélyegyenlőségi, gyermek- és ifjúsági feladatainak szakmai irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár

8. §

(1) A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár

a) irányítja a felnőttképzéssel, szakképzéssel, foglalkoztatással és a közmunkaprogramokkal összefüggő feladatok ellátásáért felelős hivatali egységek munkáját,

b) irányítja a munkanélküliek ellátásával, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a közmunkaprogramokkal, a felnőttképzés, a szakképzés és a munkaerő-piaci képzések fejlesztésével kapcsolatos koncepciók, stratégiák, programok kidolgozásának munkálatait, valamint a területet szabályozó jogszabályok előkészítését, a felnőttképzési és szakképzési támogatási tevékenységet,

c) ellátja a regionális képző központok szakmai irányításával összefüggésben a minisztérium hatáskörébe utalt, külön jogszabályban meghatározott feladatokat,

d) az egész életen át tartó tanulás elősegítése érdekében irányítja a kormányzati stratégia megalapozásának és az erre épülő javaslatok kidolgozásának munkálatait,

e) ellátja a távmunkával kapcsolatos tárcafeladatokat,

f) ellátja a Kormány beruházásösztönző, gazdasági szerkezetváltási, valamint egyedi foglalkoztatási válsághelyzet-kezelő programjai kidolgozásával kapcsolatos tárcafeladatait,

g) ellátja a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprészével, illetve a foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználásával összefüggő feladatokat,

h) részt vesz az MPA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására,

i) részt vesz az MPA és az európai uniós eszközök decentralizált keretéből nyújtható foglalkozási és képzési támogatásokkal kapcsolatos stratégiai elvek, valamint a támogatások nyújtásával kapcsolatos feltételrendszer kialakításában,

j) figyelemmel kíséri a szakterületéhez tartozó munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, foglalkoztatást elősegítő támogatások és munkaerő-piaci programok kidolgozását, működtetését,

k) ellátja a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testület (MAT) kormányzati oldalának ügyvivői feladatait, továbbá irányítja a MAT működtetésével kapcsolatos feladatok ellátását.

(2) A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár szakmailag előkészíti az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, az Apertus Közalapítvány a Nyitott Szakképzésért és Távoktatásért Közalapítvány, alapítói döntéseit, valamint ellenőrzi azok végrehajtását.

(3)[25] A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár a koordinációs szakállamtitkárral történő, a 10. § j)-k) pontjaiban meghatározott együttműködése körében ellátja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint a regionális képző központok szakmai irányításával, illetőleg felügyeletével kapcsolatos feladatokat.

A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár

9. §

(1) A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár

a) kidolgozza az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd országos, ágazati és munkahelyi szintű rendszerének működésére vonatkozó javaslatokat, kapcsolatot tart a szociális partnerekkel,

b) gondoskodik a szociális párbeszéddel és érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) képviseli a Kormányt, illetve a minisztériumot a szociális párbeszéd fórumain, bizottságaiban, valamint a szociális partnerek rendezvényein,

d) részt vesz a kormányzati jövedelem- és bérpolitika kidolgozásában mind a verseny-, mind a közszféra tekintetében,

e) szervezi a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó fogyasztóvédelmi feladatok ellátását,

f) kialakítja a civil szektoron belüli párbeszédet biztosító fórumokat, kidolgozza a civil szektor működését, fejlesztését érintő - más minisztériumok és a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai koncepcióját,

g) irányítja a minisztériumnak a Nemzeti Civil Alapprogrammal és a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységét.

(2)[26] A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár közreműködik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőségek irányításával kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásában.

(3) A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár ellátja a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület és a Piacfelügyeleti Tanács elnöki feladatait.

Koordinációs szakállamtitkár

10. §[27]

A koordinációs szakállamtitkár a hivatali egységek alárendeltségétől függetlenül biztosítja a minisztériumi szervek összehangolt működését. Ennek érdekében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) javaslatot tesz a minisztériumi szervezet kialakítására, módosítására,

c) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével, szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzatot, valamint intézkedést adhat ki,

d) javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási, dokumentációs, valamint a minisztérium magánjogi ügyeivel, perképviseletével összefüggő tevékenységeket,

f) irányítja a minisztérium jogszabály-előkészítő és egyéb jogi tevékenységét, ideértve a más minisztérium által kidolgozott jogszabályokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításának folyamatát,

g) jogszerűségi és közigazgatás-szervezési szempontból figyelemmel kíséri a minisztérium hivatali egységei által kidolgozott, jogi szabályozást igénylő szakmai koncepciók előkészítését, valamint a jogszabályok tervezeteinek elkészítését,

h) irányítja az Európai Uniós döntéshozatali eljárási rendből következő, az Európai Uniós tagállami működésből, valamint a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

i) ellátja az Európa Tanács Budapesti Európai Ifjúsági Központjával, valamint a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet irányításával kapcsolatos minisztériumi feladatokat, j) a közreműködik

ja) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal,

jb) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, irányításával kapcsolatos miniszteri feladatok ellátásában,

k) az érintett szakállamtitkárral együttműködve ellátja a szervezetek gazdasági és működtetési feladatai tekintetében

ka) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet,

kb) a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht,

kc) az Országos Orvosszakértői Intézet,

kd) az állami szociális intézetek, valamint

ke) az állami gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek irányításával, tulajdonosi, fenntartói döntéseivel kapcsolatos feladatokat,

l) közreműködik a Monitoring Titkárság titkárságvezetőjének az ESZA Kht. -vel kapcsolatos feladatai ellátásában.

II. Cím

A MINISZTERI KABINET ÉS AZ ÁLLAMI VEZETŐK TITKÁRSÁGAINAK KÖZTISZTVISELŐI, VALAMINT A POLITIKAI MUNKATÁRSAK

A kabinetfőnök

11. §

(1)[28] A főosztályvezetői megbízással és politikai főtanácsadói besorolással rendelkező kabinetfőnök a tevékenységét a miniszter irányítása alapján végzi. Feladatait az állami vezetőkkel és a hivatali egységekkel szoros együttműködésben látja el.

(2) A kabinetfőnök vezeti a Miniszteri Kabinetet, segíti a minisztert feladatai ellátásában.

(3) A kabinetfőnök feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel.

(4)[29] A miniszter a kabinetfőnök útján irányítja a Miniszteri Titkárságot, a Sajtó Titkárságot, az Ellenőrzési Osztályt és a Rehabilitációs Projektirodát.

(5)[30] A kabinetfőnök a Miniszteri Kabinet köztisztviselői felett a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény és az SZMSZ 1. számú mellékletében meghatározott körben munkáltatói jogokat gyakorol.

(6) A kabinetfőnök feladatai hatékony végrehajtása érdekében - a szakterületért felelős szakállamtitkár útján - intézkedéseket kérhet a minisztérium hivatali egységeinek vezetőitől.

(7) A kabinetfőnök készíti elő - a szakmai főosztályokkal és a Jogi Főosztállyal együttműködve - a nyugdíjreformmal, a fogyasztóvédelem fejlesztésével, a foglalkoztatási és a szociális ellátások és közszolgáltatások összehangolásával, valamint a regionális szak- és felnőttképzési hálózatok reformjával kapcsolatos kormány-előterjesztéseket.

(8)[31] A kabinetfőnök ellátja a Szövetkezetpolitikai Egyeztető Fórum elnöki feladatait.

A miniszteri biztos

12. §

(1) A miniszter normatív utasításban a minisztérium szempontjából kiemelt jelentőségű szakmai feladat ellátására legfeljebb hat hónapos időtartamra államtitkárt, szakállamtitkárt vagy politikai főtanácsadót miniszteri biztossá nevezhet ki, akinek tevékenységét a miniszter közvetlenül irányítja.

(2) A miniszteri biztos a normatív utasításban meghatározott feladat- és hatáskörökkel rendelkezik.

(3) A miniszteri biztos a feladatkörét érintő

a) valamennyi minisztériumi értekezlet állandó meghívottja,

b) jogszabály-tervezeteket, kormány-előterjesztéseket, koncepciókat és a miniszteri döntés-tervezeteket véleményezi.

(4) A miniszteri biztos feladatai hatékony végrehajtása érdekében - a szakterületért felelős szakállamtitkár útján - intézkedéseket kérhet a minisztérium hivatali egységeinek vezetőitől.

A titkárságvezető

13. §

(1) A titkárságvezető vezeti a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok (a továbbiakban együtt: állami vezetők) munkáját segítő titkárságot, e körben

a) gondoskodik az állami vezetőkhöz érkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkárság ügyviteli munkájának megszervezéséről, az állami vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,

b) az állami vezető megbízása alapján részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, illetőleg az érdemi ügyintézői feladatok ellátásában,

c) szervezi és koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket,

d) koordinálja és a minisztériumi működés szempontjából véleményezi a szakterületeken készülő minisztériumi belső szabályzatok tervezeteinek elkészítését.

(2) A miniszteri titkárság vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy politikai főtanácsadói besorolású, az államtitkári titkárság vezetője főosztályvezető-helyettesi besorolású köztisztviselő, akinek a munkáját az állami vezető irányítja.

(3) A szakállamtitkár titkárságát közvetlenül a szakállamtitkár vagy olyan osztályvezetői megbízatással rendelkező személy vezeti, akinek tevékenységét a szakállamtitkár irányítja.

A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó

14. §

(1) A miniszter a Miniszteri Kabinet, valamint az Államtitkári Titkárság politikai jellegű feladatainak ellátása érdekében politikai főtanácsadót, politikai tanácsadót nevez ki és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat. A politikai tanácsadók és főtanácsadók száma együttesen nem haladhatja meg a Ktv. vonatkozó szabályában megjelölt mértéket.

(2) A politikai főtanácsadó, tanácsadó

a) a miniszter vagy a kabinetfőnök irányításával a miniszter és - az őt helyettesítő jogkörében eljáró - államtitkár politikai és szakmai tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat látja el, feladata a miniszter szakmapolitikai döntéseinek előkészítése, a miniszter programjának szervezése,

b) közreműködik a miniszternek és az államtitkárnak a Kormány, valamint az Országgyűlés plenáris és bizottsági üléseire való felkészítésében, valamint a parlamenti interpellációk és kérdések megválaszolásában;

c) közreműködik a miniszter, valamint az államtitkár felkészítésében a pártokkal, civil szervezetekkel való kapcsolattartás területén.

d) közreműködik a miniszter által meghatározott szakmai feladatok ellátásában, a miniszter által meghatározott körben önálló kiadmányozási joggal rendelkezik.

e) tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a minisztert, az államtitkárt, a kabinetfőnököt, illetve politikai állásfoglalások kialakítása során jogosult tájékozódni az állami vezetőknél.

III. Cím

VEZETŐ BEOSZTÁSÚ KÖZTISZTVISELŐK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÜK

A főosztályvezető

15. §

(1) A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően, a szakterületet felügyelő állami vezető rendelkezései alapján irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó hivatali egységet, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A főosztályvezető felelős a vezetése alatt álló hivatali egység működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért.

(3) A főosztályvezető feladatkörében különösen

a) gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előterjesztések és szabályozási koncepciók, jogszabályok tervezeteinek, továbbá az egységes végrehajtás érdekében szükséges iránymutatások, javaslatok szakmai tervezeteinek - a jogszabályokban, a belső szabályzatokban és utasításokban előírtaknak megfelelő - elkészítéséről,

b) a tagállami működésből fakadó feladatok ellátása tekintetében biztosítja a folyamatos szakértői szintű részvételt,

c) megszervezi a főosztály munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a főosztály feladatainak végrehajtását,

d) gondoskodik az a) pontban meghatározott tervezetek szakmai egyeztetésének lefolytatásáról,

e) a minisztérium munkatervének alapulvételével meghatározza a főosztály munkatervét, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a határidők betartását,

f) kidolgozza a főosztály ügyrendjét, gondoskodik az ügyrend mellékletét képező munkaköri leírások elkészítéséről,

g) javaslatot tesz kitüntetések, címek, díjak és jutalom adományozására,

h) ha e szabályzat másként nem rendelkezik, a feladatkörébe utalt ügyekben gyakorolja a kiadmányozási jogkört, illetve azt írásban a főosztály más vezető beosztású köztisztviselőire ruházhatja át,

i) felelős az e szabályzatban foglalt, valamint a felügyeletet gyakorló vezető külön intézkedésével ügykörébe utalt feladatok ellátásáért, a főosztály irányításáért, ellenőrzéséért,

j) a vezetői döntésekről a főosztály dolgozóit rendszeresen tájékoztatja,

k) gyakorolja a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat, amely hatásköröket a főosztály ügyrendjében a főosztály más vezető beosztású köztisztviselőire ruházhat,

l) kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel és az ügykörüket illető kérdésekben a többi hivatali egységgel,

m) a szakterületet felügyelő állami vezető által meghatározott ügyekben ellátja a minisztérium képviseletét.

n) a hivatali egység működésével összefüggésben ellátja a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 16-17. §-aiban meghatározott feladatokat;[32]

o) folyamatos munkakapcsolatot tart és együttműködik

oa) stratégiai, tervezési és fejlesztési ügyekben a Tervezési és Fejlesztési Titkársággal,

ob) a médiával való kapcsolattartás és a honlap szerkesztése tekintetében a Sajtó Titkársággal,

oc) a lakossággal történő kapcsolattartás tekintetében a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztállyal,

od) az Országgyűléssel való kapcsolattartás tekintetében a Parlamenti Titkársággal,

oe) a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó EU társfinanszírozású, valamint a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton megvalósuló programok tekintetében a Monitoring Titkársággal.

A főosztályvezető-helyettes

16. §

(1) Főosztályonként a főosztályvezető általános helyettesítésére egy, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes nevezhető ki (a továbbiakban: általános főosztályvezető-helyettes).

(2) Az általános főosztályvezető-helyettes

a) a főosztályvezetőt távollétében vagy akadályoztatása esetén helyettesíti, kijelölés alapján teljes vagy részleges jogkörrel látja el a helyettesítési feladatokat,

b) a főosztályvezető által meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a főosztály feladatellátásának irányításában és ellenőrzésében.

(3)[33] Az osztályt vezető főosztályvezető-helyettes ellátja az osztályvezető 17. §-ban meghatározott feladatait.

(4) A főosztály ügyrendjében meghatározott esetben az általános főosztályvezető-helyettes feladatait elláthatja osztályt vezető főosztályvezető-helyettes is.

Az osztályvezető

17. §

Az osztályvezető a főosztály ügyrendjének és a munkaköri leírásának megfelelően

a) a közvetlen felettes utasításait figyelembe véve szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját, gondoskodik róla, hogy az osztály tevékenysége megfeleljen a jogszabályok előírásainak, valamint a vezetői utasításokban foglaltaknak,

b) megállapítja az osztály dolgozóinak feladatait, gondoskodik arányos foglalkoztatásukról, ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját, és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,

c) eljár mindazon ügyben, amellyel a közvetlen felettes megbízza,

d) külön megbízás alapján egyedi ügyekben helyettesítheti a főosztályvezetőt,

e) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére a főosztályvezetőnek,

f) felelős az irányítása alá tartozó köztisztviselők folyamatos szakmai felkészítéséért, és rendszeresen tájékoztatja közvetlen felettesét az osztály munkájáról.

Belső ellenőrzési vezető[34]

17/A. §

(1) A belső ellenőrzési vezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek, módszertani útmutatóknak megfelelően irányítja és ellenőrzi az irányítása alá tartozó hivatali egységet, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A belső ellenőrzési vezető felelős a vezetése alatt álló hivatali egység működéséért, az ellenőrzési tervekben foglalt, illetve soron kívüli ellenőrzések teljesítéséért.

(3) A belső ellenőrzési vezető munkája során

a) megszervezi az Ellenőrzési Osztály munkatársainak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi az osztály feladatainak végrehajtását;

b) kockázatelemzése alapján, a minisztérium hosszú távú céljaival összhangban álló stratégiai tervet és éves ellenőrzési tervet készít, melyeket a miniszter hagy jóvá;

c) összehangolja a belső ellenőrzéseket;

d) a miniszter javaslatára, illetve saját kezdeményezésére soron kívüli vizsgálatot rendelhet el; a miniszter egyetértésével az éves ellenőrzési tervet módosíthatja;

e) a tervezett, illetve soron kívüli vizsgálatot az ellenőrzési program jóváhagyásával és a megbízólevél aláírásával rendeli el;

f) tájékoztatja a minisztert az éves ellenőrzési terv teljesítéséről, illetve az attól való eltérésekről;

g) összeállítja az éves ellenőrzési jelentést, illetve az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést;

h) elkészíti és szükség szerint aktualizálja a belső ellenőrzési kézikönyvet;

i) kidolgozza az osztály ügyrendjét és kiadja a munkaköri leírásokat;

j) feladatkörében kiadmányozási jogkörrel rendelkezik;

k) gyakorolja a ráruházott munkáltatói jogokat;

l) javaslatot tesz a miniszternek, az osztály dolgozóinak illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére;

m) kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, valamint a minisztérium irányítása alá tartozó szervek belső ellenőrzési vezetőivel.

IV. Cím

BEOSZTOTT MUNKATÁRSAK ÉS FELADATAIK

Szakmai főtanácsadó, tanácsadó és az ügyintéző

18. §

(1) A szakmai főtanácsadó, tanácsadó címet a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szabályai szerint a miniszter adományozza.

(2) A szakmai főtanácsadó, tanácsadó munkáját a főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető irányításával, a főosztályi ügyrendben meghatározottak szerint, önállóan végzi.

(3) Az ügyintéző feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése.

(4) Az ügyintéző felelős a saját tevékenységéért, valamint a munkaterületén a minisztérium állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért.

(5) Az ügyintéző a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat önállóan, kezdeményezően, a kapott utasítások és határidők figyelembevételével - a vonatkozó jogszabályok és ügyviteli szabályok, működési utasítások megtartásával - végzi.

Belső ellenőr[35]

18/A. §

A belső ellenőr

a) ellenőrzési tevékenységét kizárólag az ellenőrzési programban foglaltak szerint, a belső ellenőrzési kézikönyv előírásait betartva végzi;

b) véleménye kialakításához az elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálva megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően, elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztva írásba foglalja;

c) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tesz a belső ellenőrzési vezetőnek;

d) a teljességi követelményt kielégítő ellenőrzési jelentést készít, az ellenőrzési jelentés tervezetét az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjével egyezteti;

e) az ellenőrzési jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést a belső ellenőrzési vezetőnek átadja; a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrzi;

f) ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tesz a belső ellenőrzési vezetőnek, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.

Ügykezelői munkakör

19. §

(1) Az ügykezelő gondoskodik a munkaköri leírásában részére megállapított adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, szétosztásáról, nyilvántartásba vételéről, a kiadmánytervezeteknek az ügyintéző utasítása szerinti gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról, illetve kezeléséről.

(2) Az ügykezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja mindazokat az adminisztrációs feladatokat, amelyekkel a hivatali egység vezetője, és az egyes konkrét ügyeik intézése során az érdemi ügyintéző megbízza.

A fizikai munkavállaló

20. §

A fizikai munkavállaló a munkaköri leírásában foglaltak szerint ellátja a hivatali épület, a technikai eszközök fenntartásával, működtetésével kapcsolatos tevékenységet.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE, AZ ÖNÁLLÓ HIVATALI EGYSÉGEK FELADATA

I. Cím

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETE

21. §

(1) A minisztérium szervezete kabinetre, titkárságokra, főosztályokra, osztályokra (a továbbiakban együtt: hivatali egységek) tagozódik.

(2) A minisztérium szervezeti felépítését a 3. számú melléklet tartalmazza.

22. §[36]

(1) A miniszter közvetlen irányítása alá tartozik:

a) a Miniszteri Kabinet,

b) a miniszteri biztosok.

(2) A miniszter a kabinetfőnök útján irányítja

a) a Miniszteri Titkárságot és

b) a Sajtó Titkárságot (Osztályt),

c) az Ellenőrzési Osztályt,

d) a Rehabilitációs Projektirodát (Osztályt) .

(3) Az államtitkár közvetlen irányítása alá tartozik:

a) az Államtitkári Titkárság,

b) a Parlamenti Titkárság (Osztály),

c) Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály),

d) a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály,

e) a Monitoring Titkárság (Osztály) .

(4) A szociálpolitikai szakállamtitkár irányítása alá tartozik:

a) Szakállamtitkári Titkárság;

b) Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály, azon belül

ba) Pénzbeli Ellátási Osztály,

bb) Nyugdíjbiztosítási Osztály;

c) Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya, azon belül

ca) Alapszolgáltatási Osztály,

cb) Szakosított Ellátási Osztály,

cc) Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály;

d) Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály, azon belül

da) Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály,

db) Gyámügyi Osztály.

(5) Az esélyegyenlőségi szakállamtitkár irányítása alá tartozik:

a) Szakállamtitkári Titkárság;

b) Roma Integrációs Főosztály;

c) Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály;

d) Esélyegyenlőségi Főosztály, azon belül

da) Esélyegyenlőségi Programiroda Osztály,

db) Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály,

dc) Idősügyi Titkárság (Osztály),

dd) Gyermek és Ifjúsági Osztály.

(6) A foglalkoztatási és képzési szakállamtitkár irányítása alá tartozik:

a) Szakállamtitkári Titkárság;

b) Foglalkoztatási Főosztály, azon belül

ba) Támogatások Osztálya,

bb) Foglalkoztatási Programok Osztály;

c) Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály, azon belül

ca) Felnőttképzési Osztály,

cb) Szakképzési Osztály;

d) a Közmunkatanács Titkárság (Osztály) .

(7) A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár irányítása alá tartozik:

a) Szakállamtitkári Titkárság;

b) a munkavédelmi főtanácsadó;

c) Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztály, azon belül

ca) Munkaügyi Kapcsolatok Osztály,

cb) Bérpolitikai Osztály;

d) Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya, azon belül

da) Civil Kapcsolatok Osztály,

db) Társadalmi Párbeszéd Osztály,

dc) Nemzeti Civil Alapprogram Miniszteri Titkársága (Osztály),

dd) Fogyasztóvédelmi Osztály.

(8) A koordinációs szakállamtitkár irányítása alá tartozik:

a) Szakállamtitkári Titkárság;

b) Humánpolitikai Főosztály;

c) Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály, azon belül

ca) Európai Uniós Osztály,

cb) Bilaterális Kapcsolatok Osztály,

cc) Utaztatási Osztály,

cd) Nemzetközi Szervezetek Osztálya;

d) Jogi Főosztály, azon belül

da) Foglalkoztatási- és Munkajogi Osztály,

db) Szociális Jogi Osztály,

dc) Általános Jogi Osztály,

dd) Intézményfelügyeleti Osztály;

e) Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály, azon belül

ea) Koordinációs Osztály,

eb) Dokumentációs Osztály,

ec) Informatikai Osztály;

f) Gazdasági Főosztály, azon belül

fa) Pénzügyi Osztály,

fb) Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Osztály,

fc) Gazdálkodási Számviteli Osztály,

fd) Közgazdasági és Felügyeleti Osztály,

fe) Előirányzat Számviteli Osztály,

ff) Előirányzat-gazdálkodási Osztály;

g) Alapkezelési Főosztály.

A hivatali egységek feladatai

23. §

A hivatali egység

a) részt vesz a társminisztériumok, illetve a más hivatali egységek által készített előterjesztések véleményezésében, közreműködik a közigazgatási egyeztetésben,

b) ellátja a feladatkörével összefüggő gazdálkodási feladatokat,

c) a feladatok eredményes végrehajtása érdekében más hivatali egységekkel együttműködik,

d) több hivatali egység feladatkörébe is tartozó ügyekben az érdekeltekkel egyeztetni köteles, - az európai uniós ügyek kivételével, amelyek tekintetében a Kormány határozatában meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni - az egyeztetésért az a hivatali egység felelős, amelynek a feladat elvégzése elsődlegesen a feladatkörébe tartozik,

e) intézi az ügykörét érintő jogszabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos megkereséseket,

f) közreműködik a minisztérium átfogó stratégiai terveinek kidolgozásában,

g) részt vesz az ágazati információs stratégia kidolgozásában és megvalósításában, valamint a Magyar Információs Társadalmi Stratégia rá vonatkozó részstratégiájának megvalósításában,

h) információt nyújt a minisztérium belső és külső honlapjainak szerkesztéséhez, valamint a sajtó- és tájékoztatási tevékenységhez,

i) ellátja a hatáskörébe tartozó statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja a jelen szabályzatban meghatározott intézmények felügyeletét, az ott meghatározottak szerint,

k) közreműködik a társadalmi párbeszéd működtetésében, kapcsolatot tart az ágazati civil és szakmai szervezetekkel,

l) a pályázatok előkészítésére és elbírálására vonatkozó szabályok szerint előkészíti a más közigazgatási szerv hatáskörébe nem tartozó ágazati pályázatok szakmai döntés-előkészítő anyagait, javaslatot tesz a meghirdetett pályázatok alapján megkötni javasolt támogatási szerződések jóváhagyására és gondoskodik a szerződések teljesítésének ellenőrzéséről,

m) folyamatos szakértői szintű részvétellel közreműködik az európai uniós tagállami működésből, illetve döntéshozatali eljárásból fakadó, a főosztály feladatkörébe utalt terület tekintetében. Ennek keretében javaslatot tesz a megfelelő EKTB szakértői csoport keretében a magyar álláspont szakmai tartalmára, közreműködik annak tárcaszintű, illetve kormányzati szintű kialakításában,

n) kijelölés alapján képviseli a tárca érdekeit a tagállami működéssel összefüggésben létrehozott szakmai és tárcaközi bizottságokban, a hazai, közösségi, és nemzetközi bizottságokban, munkacsoportokban, tanácsokban és egyéb szervek munkájában,

o) közreműködik a nemzetközi szervezetek munkájában való részvétellel, a bilateriális és regionális kapcsolatok kiépítésével, fenntartásával és továbbfejlesztésével, más országok érintett hatóságaival való kapcsolattartással összefüggő - minisztériumi, illetve kormányzati - feladatok ellátásában különös tekintettel az adatszolgáltatások szakmai tartalmának, illetve a képviselni szükséges magyar álláspont meghatározására,

p) a feladatkörével összefüggésben kidolgozza a szakterületét érintő részstratégiákat és fejlesztési irányokat, valamint programokat,

q) közreműködik az uniós fejlesztési forrásokra vonatkozó tervezési, végrehajtási, monitorozási és értékelési feladatokban.

II. Cím

A MINISZTER KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

A Miniszteri Kabinet

24. §

(1) A Miniszteri Kabinet a miniszter szakmai és politikai munkáját közvetlenül segítő hivatali egység, amelynek vezetője a kabinetfőnök.

(2) A Miniszteri Kabinet

a) közreműködik az ágazat politikai arculatának kialakításában, a miniszter és az államtitkár politikai döntéseinek, továbbá a kormányprogramhoz kapcsolódó miniszteri program végrehajtásának előkészítésében,

b) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepció-tervezetét, és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve parlamenti elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre,

c) az e szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős szakállamtitkár útján megkeresett főosztályok közreműködésével intézi a miniszter személyes levelezését, valamint előkészíti a miniszter programjához szükséges beszédek, előadások anyagát,

d) napi munkakapcsolatot tart az államtitkár és a szakállamtitkárok titkárságával.

Miniszteri biztosok és titkárságaik

25. §

(1) A miniszteri biztosok ellátják a miniszter normatív utasításában meghatározott feladat- és hatásköröket.

(2) A miniszteri biztos titkársága - a miniszteri biztos feladat- és hatáskörébe utalt ügyek tekintetében, a miniszteri biztos munkáját segítve - ellátja az állami vezetők titkárságai által elvégzett - a 12., illetve 33. §-ában meghatározott - feladatokat.

III. Cím

A KABINETFŐNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

A Miniszteri Titkárság

26. §

(1) A Miniszteri Titkárság a miniszter szakmai, adminisztratív munkáját segítő hivatali egység, amelynek vezetője a titkárságvezető.

(2) A Miniszteri Titkárság

a) a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat átnézi, szignálásra előkészíti,

b) szignálja az előzetes miniszteri döntést nem igénylő iratokat a hivatali egységet irányító vezetőre,

c) továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokkal kapcsolatos iratokat, nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását,

d) szervezi a miniszter programját, közreműködik az anyagok előkészítésében.

Sajtó Titkárság (osztály)

27. §

A Sajtó Titkárság

a) szervezi és összefogja a minisztérium nyomtatott és elektronikus médián keresztül történő tájékoztatási, kommunikációs és PR-tevékenységét,

b) koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények és a minisztérium hivatali egységeinek sajtó- és kommunikációs munkáját,

c) előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium vezetőinek és munkatársainak sajtószereplését,

d) gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

e) biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét,

f) a szakállamtitkárokkal együttműködve ellátja a minisztérium külső és belső honlapjaival kapcsolatos tartalomszolgáltatási feladatokat, szerkeszti a minisztériumi honlapokat.[37]

Ellenőrzési Osztály

28. §[38]

Az Ellenőrzési Osztály feladatkörében:

a) vizsgálja és értékeli

aa) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését,

ab) a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

b) vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a miniszter számára a minisztérium, és a minisztérium felügyelete alá tartozó szervek működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

d) ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

e) nyomon követi az ellenőrzési jelentések, különösen az Állami Számvevőszék ellenőrzési jelentése alapján megtett intézkedéseket.

Rehabilitációs Projektiroda (Osztály)[39]

28/A. §

(1) A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok ellátórendszerei korszerűsítése fő irányát képező rehabilitációs rendszer szervezeti kereteinek, működési feltételeinek a kialakításával, továbbá működésének elindításával kapcsolatos feladataiért a Miniszteri Kabinet szervezeti egységeként működő Rehabilitációs Projektiroda (a továbbiakban: Projektiroda) felelős.

(2) A Projektiroda szakmai tevékenységét az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatója irányítja.

(3) A Projektiroda az (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében felelős

a) a képességvizsgálatok és az állapotfelmérés vizsgálati lehetőségeinek felmérésének előkészítéséért;

b) az egységes komplex rehabilitációs, rokkantsági és fogyatékossági információs rendszer kialakításának előkészítéséért;

c) a megváltozott munkaképességűek ellátó rendszere szereplőinek (szakértők, ellátás-szervezők, megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők) oktatási, valamint át- és továbbképzési rendszere kialakításának koordinálásáért;

d) a rehabilitációs menedzser-hálózat kialakításának koordinálásáért;

e) a megváltozott munkaképességűek átmeneti és tartós foglalkoztatását biztosító célszervezetek fejlesztéséért;

f) a minisztérium egészségpolitikai kérdésekkel kapcsolatos feladatainak a koordinálásáért.

(4) A Projektiroda a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során együttműködik a feladatkörében érintett szakállamtitkárokkal.

(5) A Projektiroda - az (1) és (2) bekezdésében meghatározott - feladatainak végrehajtását a Konzultatív Tanács segíti, amelynek tagjai a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak a megváltozott munkaképesség kezelésével és a rehabilitációval foglalkozó hivatali egységeinek - a Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztálynak, a Foglalkoztatási Főosztálynak, a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályának, a Pénzbeli és Nyugdíjbiztosítási Főosztálynak, valamint a Tervezési és Fejlesztési Titkárságnak - vezetői, a Pénzbeli és Nyugdíjbiztosítási Főosztály általános főosztályvezető-helyettese, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója és szociálpolitikai ügyekért felelős főigazgató-helyettese.

IV. Cím

AZ ÁLLAMTITKÁR KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Az Államtitkári Titkárság

29. §

Az Államtitkári Titkárság

a) szervezi és koordinálja az államtitkár hivatalos programjait,

b) ellátja a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényben meghatározott minisztériumi feladatokat.[40]

c)[41]

d) döntés-előkészítő, szervező tevékenységet folytat.

Parlamenti Titkárság (osztály)

30. §

A Parlamenti Titkárság (osztály)

a) előkészíti, segíti a miniszter és az államtitkár parlamenti munkáját,

b) ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, jelentések benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési feladatokat,

c) figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről,

d) gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről,

e) gondoskodik a miniszter feladatkörét érintő interpellációkra, kérdésekre, azonnali kérdésekre, a napirend előtti és utáni felszólalásokra adandó válaszok elkészíttetéséről,

f) koordinálja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítését,

g) koordinálja az Országgyűlés plenáris ülésein való minisztériumi képviseletet,

h) összehangolja és szervezi a minisztériumnak az Országgyűléssel és bizottságaival, a képviselőkkel és a képviselőcsoportokkal kapcsolatos tevékenységét,

i) tájékoztatót készít az Országgyűlés plenáris, bizottsági és albizottsági üléseiről, közreműködik az üléseken elhangzott, a minisztériumot érintő kérdések megválaszolásában,

j) koordinálja a bizottságok, albizottságok ülésein való minisztériumi képviseletet.

Tervezési és Fejlesztési Titkárság (osztály)

31. §[42]

(1) A Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály) ellátja a minisztérium szakmai elemzési, tervezési, fejlesztési feladatait.

(2) A Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály) Társadalmi Befogadás Irodája (Osztály) a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel kapcsolatos koordinációs, valamint a szociális és esélyegyenlőségi területek tervezési és fejlesztési feladatkörében

a) ellátja a szociális védelemről és társadalmi összetartozásról szóló Nemzeti Stratégiai Jelentéssel kapcsolatos feladatok koordinációját, szoros együttműködésben az Egészségügyi Minisztériummal, valamint az érintett tárcákkal és szakmai területekkel,

b) részt vesz az uniós nyitott koordinációs együttműködésből származó további feladatok végrehajtásában,

c) részt vesz az EU Szociális Védelmi Bizottság és az e-Inclusion Bizottság munkájában, közreműködik a Bizottság által tárgyalt anyagok feldolgozásában, véleményezésében, továbbá szakértői részvételt biztosít az EU Szociális Védelmi Bizottsága Indikátor Munkacsoportjában, valamint a társadalmi befogadással kapcsolatos, több főosztály illetékességét átfogó nemzetközi szakmai tevékenységekben,

d) összefogja a társadalmi kohézióval és társadalmi összetartozással kapcsolatos szakmapolitikai irányok és fejlesztési koncepciók kidolgozását,

e) közreműködik a szociális intézményi ellátásokkal és szolgáltatásokkal, hátrányos helyzetű rétegek társadalmi kirekesztődésének mérséklésével kapcsolatos fejlesztési irányok és programok kialakításában,

f) az EU Tervezési Iroda koordinációja mellett közreműködik a szociális, gyermek, ifjúsági, esélyegyenlőségi és civilügyi területeken a Strukturális Alapok igénybevételére vonatkozó tervek, beavatkozások és programok kidolgozásában, a végrehajtás kialakításában, a monitorozási és értékelési munkában, a tárcán belüli és a tárcaközi egyeztetésben,

g) részt vesz a szociális és foglalkoztatási szolgálttások összehangolt működésének, valamint a komplex rehabilitáció feltételrendszerének kialakításában,

h) részt vesz a fogyasztóvédelem valamint a beteg, az ellátotti és gyermekjogok, valamint a civil társadalom és a helyi közösségek erősítését érvényesítését segítő fejlesztések kidolgozásában az érintett szervezeti egységekkel együttműködésben,

i) a területfejlesztéshez kapcsolódó feladatkörében

ia) szociális és esélyegyenlőségi témák tekintetében koordinálja a minisztériumhoz tartozó területi szintű fejlesztések tervezését, felügyeli a Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat működését,

ib) kezdeményezi a regionális szociálpolitikai stratégiák kialakítását,

ic) részt vesz a regionális szakmai és érdekképviseleti hálózatok munkájának összehangolásában, együttműködve a szakállamtitkárságokkal,

j) elemzési, kutatás-koordinációs és információs fejlesztési feladatkörében

ja) elemzési, kutatás-koordinációs és információfejlesztési feladatkörében a döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

jb) az érintett szakfőosztályokkal szoros együttműködésben koordinálja a szociális terület információs fejlesztéseit, valamint információs stratégiájának kidolgozását, karbantartását, nyomon követését,

jc) összefogja és koordinálja a szociális terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését, előmozdítja és koordinálja a szociálpolitika területén az ügyviteli, ügyintézési folyamatok modernizációját, elektronizálását, az elektronikus ügyviteli és ügyintézési rendszerek kialakítását, valamint az információs társadalom esélyegyenlőségi politikája fejlesztését.

(3) A Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály) Társadalmi Befogadás Irodája (Osztály) működteti

a) a Társadalmi Kirekesztés Elleni Bizottság koordinációs irodáját, illetve a TKEB munkacsoportjait;

b) a társadalomstatisztika fő területeinek összehangolásán dolgozó METOD szakértői munkacsoportot.

(4) A Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály) Stratégiai Irodája (Osztály) az ágazati stratégia és közpolitika kialakítása körében

a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, koordinálja az ezzel kapcsolatos feladatokat,

b) részt vesz a munkajogi és a foglalkoztatási jogszabályok megújításában, valamint a szociális és a foglalkoztatási intézményrendszer összehangolásának megteremtésére irányuló reformokkal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,

c) koordinálja az élethosszig tartó tanulás stratégiájának kidolgozásával, a felnőttképzésre és szakképzésre vonatkozó reformok elkészítésével kapcsolatos munkákat,

d) foglalkoztatás- és szociálpolitikai szempontból véleményezi a gazdaságpolitikai, oktatáspolitikai és más dokumentumokat, információt nyújt ilyen koncepciók elkészítéséhez,

e) kidolgozza a minisztérium foglalkoztatáspolitikára vonatkozó tervekből, prognózisokból, stratégiákból adódó feladatait, céljait tartalmazó szakmai irányelveket, azokhoz elemzéseket, prognózisokat készít,

f) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Foglalkoztatási Főosztály közreműködésével munkaerő-piaci prognózisokat készít, segíti az ágazati és a területi munkaerő-tervezést,

g) kidolgozza a minisztérium foglalkoztatáspolitikára vonatkozó tervekből, prognózisokból, stratégiákból adódó feladatait, céljait tartalmazó szakmai irányelveket, azokhoz elemzéseket, prognózisokat készít,

h) közreműködik az MPA stratégiai tervezésével összefüggő feladatok ellátásában, a decentralizáció kidolgozásában,

i) koordinálja a hivatali egységeknek a különböző minisztériumi fejlesztési forrásokkal kapcsolatos szakmai tervezési tevékenységét.

(5) A Tervezési és Fejlesztési Titkárság (Főosztály) EU Tervezési Irodája (Osztály) tervezési és fejlesztési feladatai körében

a) koordinálja a Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések igénybevételére vonatkozó minisztériumi tervek és intézkedések szakmai kidolgozását, végrehajtását és monitorozását,

b) ellátja és koordinálja a minisztérium képviseletét az európai uniós források tervezésében és végrehajtásában érintett ágazatközi és tárcaközi bizottságokban,

c) közreműködik az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozásában, az Európai Szociális Alappal és az Európai Regionális Fejlesztési Alappal összefüggő tervezési munkákban,

d) véleményezi az uniós források felhasználásával, végrehajtási rendszerével kapcsolatos jogszabály-tervezeteket és más dokumentumokat,

e) ellátja a Lisszaboni stratégia hazai végrehajtásával kapcsolatos foglalkoztatáspolitikai stratégiák és jelentések kidolgozásának tárcán belüli koordinációját, és részt vesz az ezzel összefüggő tárcaközi munkában,

f) részt vesz az Európai Bizottság ESZA Bizottságának (ESF Committee) munkájában,

g) részt veszt az Európai Bizottság Foglalkoztatási Bizottságának (Employment Committee) munkájában, közreműködik a Foglalkoztatási Bizottság által tárgyalt anyagok feldolgozásában, véleményezésében, a magyar álláspont kialakításában.

Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

32. §[43]

(1) A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tájékoztatási feladatai körében

a) válaszol - a minisztérium által előkészített jogszabályok, valamint a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó területek tekintetében - a lakosság, illetve az őket segítő intézmények, szervezetek megkereséseire, panaszaira és közérdekű bejelentéseire, továbbá a külön utasításban foglaltak szerinti ügyek tekintetében koordinálja a minisztériumhoz beérkező lakossági megkeresésekre történő válaszadást, e körben a megkereséssel érintett hivatali egységektől, valamint központi hivataloktól szakmai állásfoglalást kér;

b) a hivatali egységek közreműködésével tájékoztató kiadványokat készít;

c) részt vesz a minisztériumi honlap szerkesztésében;

d) tájékoztatási tevékenységéről negyedévente elemző jelentést készít a felsővezetők számára;

e) összegyűjti a lakosságtól, az önkormányzatoktól és a civil szervezetektől érkező jogalkotási javaslatokat, és ezeket eljuttatja a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez;

f) elemzi a lakosság tájékoztatását szolgáló módszereket és javaslatokat tesz azok hatékonyabbá tételére;

g) közvetlen kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatal, valamint más tárcák lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységeivel;

h) az Ügyfélszolgálati Irodában - külföldi munkavállaláshoz - hitelesíti a szakmai képzettséget igazoló középfokú oktatási intézmények bizonyítványait.

(2) A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály a lakosság egyedi ügyekben történő személyes tájékoztatása érdekében ügyfélszolgálati irodát működtet.

(3) A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap, illetve erről tájékoztatást ad.

(4) A Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály tanácsadási feladatkörében közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok panaszainak, ügyeinek intézéséhez, illetve ismerteti más jogérvényesítési fórumok (más közigazgatási szervek, bíróság stb.) igénybevételének lehetőségeit.

Monitoring Titkárság (Osztály)[44]

32/A. §

(1) A Monitoring Titkárság feladata a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó EU társfinanszírozású, valamint a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból pályázati úton megvalósuló programok (a továbbiakban: programok) koordinációja, nyomon követése, valamint a miniszter által meghatározott körben egyes programok kezelése. E körben a Monitoring Titkárság feladata különösen

a) javaslat kidolgozása a programok általános eljárási szabályaira különös tekintettel

aa) a pályázati kiírások szerkezetére és kötelező elemeire,

ab) a programok végrehajtásában részt vevő intézmények által az intézkedések végrehajtása során alkalmazandó eljárások kötelező elemeinek meghatározására;

b) a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatait kezelő, valamint a minisztérium által irányított vagy a minisztérium tulajdonában lévő közreműködő és pályázatkezelő szervezetek (a továbbiakban: pályázatkezelő szervezet) által készítendő, az egyes pályázati programok végrehajtására vonatkozó stratégiai és éves munkatervek jóváhagyása;

c) a minisztérium pályázati feladatainak összehangolása, különös tekintettel a pályázatok formai követelményeinek egységes meghatározására;

d) a pályázati programok nyomon követése, ezzel összefüggésben a pályázati programok eredményeiről a hivatali egységek számára történő tájékoztatás.

(2) A Monitoring Titkárság jogosult

a) a minisztérium, illetve a strukturális alapok által finanszírozott intézkedésekről a végrehajtás bármelyik szakaszában felvilágosítást kérni a pályázatkezelő szervezettől,

b) a pályázatkezelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésével összefüggésben az érintett szerveknél elkészült dokumentumokat megismerni.

(3) A Monitoring Titkárságot titkárságvezető vezeti.

(4) A Monitoring Titkárság titkárságvezetője - a szakterületért felelős szakállamtitkárokkal, valamint a koordinációs szakállamtitkárral együttműködve - előkészíti az ESZA Kht. tulajdonosi döntéseit és ellenőrzi azok végrehajtását.

V. Cím

A SZAKÁLLAMTITKÁRI TITKÁRSÁGOK

33. §

A szakállamtitkári titkárság

a) szervezi és koordinálja a szakállamtitkár hivatalos programjait és kiküldetéseit,

b) a szakállamtitkár utasításai szerint összehívja a szakállamtitkári értekezletet, nyilvántartja az értekezleteken hozott döntéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását,

c) döntés-előkészítő, szervező tevékenységet végez.

d) ellátja a szakállamtitkár működtetési felelősségébe utalt tanácsok titkársági és működtetési feladatait.[45]

VI. Cím

A SZOCIÁLPOLITIKAI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

34. §

(1) A Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

a) ellátja a minisztériumnak a pénzbeli és természetbeni szociális, fogyatékosügyi és nyugdíjszerű ellátásokkal, a családtámogatásokkal, a társadalombiztosítási nyugdíjakkal, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más hivatali szervének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

b) a Gyermek és Ifjúságvédelmi Főosztállyal, valamint a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályával együttesen véleményezi a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat,[46]

c) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében.

(2) A Pénzbeli Ellátási Osztály

a) a jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos feladatai körében

aa) kidolgozza a családtámogatási ellátásokat, valamint az időskorúak, fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, a tartósan munkanélküliek szociális törvény szerinti, illetve a szociálisan egyéb okból rászorulók pénzbeli és természetbeni szociális ellátását és az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő szakmai koncepcióját,[47]

ab) elkészíti a pénzbeli szociális ellátások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,

ac) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a költségvetés előkészítése során

ba) koordinálja a társadalombiztosítási igazgatási szervek által folyósított, de a fejezet költségvetésében szereplő ellátások pénzügyi tervének összeállítását, és figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

bb) részt vesz az ágazathoz tartozó szociális ellátások fejezeti és ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatainak összeállításában;

c) a szociális szakmai irányítás keretében

ca) kidolgozza a családtámogatási ellátásokkal, a valamint az időskorúak, fogyatékosok, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, a tartósan munkanélküliek, illetve a szociálisan egyéb okból rászorulók pénzbeli és természetbeni szociális ellátásával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

cb) részt vesz a családok életkörülményeit befolyásoló, a gyermekek védelmével, valamint a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek esélyeinek növelésével kapcsolatos, a lakáshoz jutást elősegítő, valamint a jóléti rendszereket érintő kormányzati döntések előkészítésében, a súlyos fogyatékosság minősítési rendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

d) a szociális képzéssel kapcsolatos feladatai körében[48]

da) ellátja a szociális továbbképzési és szakvizsga rendszer fejlesztésével és irányításával kapcsolatos feladatokat,

db) közreműködik a szociális szakképesítések szakmai tartalmának kialakításában,

dc) működteti a szociális szakmacsoport szakértői és vizsgaelnöki rendszerét,

dd) ellátja a szociális szakképesítések tankönyveivel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

(3) A Nyugdíjbiztosítási Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a társadalombiztosítási nyugellátási tárgyú jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) elkészíti a nyugellátások emelésére, valamint a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó szakmai előterjesztéseket,[49]

ac) közreműködik a járulékfizetéssel, a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésével, zárszámadásával kapcsolatos előterjesztések elkészítésében,

ad) vizsgálja az aa)-ac) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a miniszternek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság irányításával kapcsolatos feladatkörében véleményezi és miniszteri döntésre előkészíti az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát és éves munkatervét;

c) a miniszter megbízásából közreműködik a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése tervezésében, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, és annak időarányos teljesülését, és a jogszabályban meghatározott keretek között javaslatot tesz miniszteri intézkedésre;

d) a Gazdasági Főosztály feladat- és hatáskörrel rendelkező osztályának bevonásával a vonatkozó jogszabályokban foglaltakra tekintettel elkészíti a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséről a pénzügyminiszternek szóló tájékoztató-tervezetet;[50]

e) elemzéseket, értékeléseket készít a társadalombiztosítási nyugellátások színvonaláról, a nyugellátások megoszlásának, az ellátások vásárlóértékének alakulásáról;

f) európai uniós és nemzetközi feladatkörében

fa) részt vesz a nyugdíjrendszerek európai uniós nyílt koordinációjával kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában,

fb) kidolgozza a szociális biztonsági egyezmények nyugdíjbiztosítási ágazatot érintő rendelkezéseit.

fc) ellátja a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos - uniós és egyéb nemzetközi szervezetek, valamint az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály részéről érkező -nemzetközi megkeresésekkel kapcsolatos szakmai feladatokat,[51]

fd) részt vesz a tárca főfelelősségi körébe tartozó 5. sz. Foglalkoztatás- és szociálpolitika EKTB szakértői munkacsoport, és a 2. sz. Személyek szabad áramlása, valamint a 24. sz. Szolgáltatások szabad áramlása szakértői munkacsoport munkájában.

Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya

35. §

(1) A Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya

a) ellátja a minisztériumnak a családi és szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más hivatali egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait;

b) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

ba) kidolgozza a szociális szolgáltatásokat és a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

bb) vizsgálja az ba) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

c) a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztállyal, valamint a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal együttesen véleményezi a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat;[52]

d) a költségvetés előkészítése során összeállítja a szociális szolgáltatások fejezeti, ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatot, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználást;

e) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében;

f) koordinálja és fejleszti az aktív szociálpolitikai eszközöket, kiemelten a szociális földprogramot és a kistérségi szociális felzárkóztató programot, integrálja a szociális szolgáltatások rendszeréhez.

(2) Az Alapszolgáltatási Osztály

a) a szociális alapszolgáltatások rendszerének szakmai irányítása keretében

aa) kidolgozza a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

ab)[53]

b) a szociális ellátórendszer szakmai fejlesztése körében

ba) kidolgozza, működteti és monitorozza a szociális kistérségi felzárkóztató programokat,

bb) ellátja a szociális célú önkormányzati címzett támogatási pályázatokkal kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat.

(3) A Szakosított Ellátási Osztály[54]

a) a szociális szakosított ellátások rendszerének szakmai irányítása keretében kidolgozza a személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátásokkal és a szociális igazgatással kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,[55]

aa)[56]

ab) meghatározza a szociális terület módszertani feladatait, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával irányítja és ellenőrzi a szociális módszertani intézmények módszertani tevékenységét, szakmai feladattervét,[57]

ac) előkészíti a megyei, regionális, egyházi szociális módszertani intézmények kijelölésével kapcsolatos miniszteri döntéseket,

ad)[58]

b) hatósági tevékenysége keretében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait

ba) a szociális és gyámhivataloknak a szociális szolgáltatók és szociális intézmények engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenysége felett,[59]

bb) a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltatók és intézmények normatív állami támogatásával kapcsolatos tevékenysége felett.

Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály

36. §

(1) A Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztályt a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályának vezetője irányítása alá tartozó, önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselő vezeti.

(2) A Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával kapcsolatos - más tárca és hivatali egység feladatkörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) évente jelentést készíti a Kormány, valamint kétévente az Országgyűlés számára a magyarországi kábítószerhelyzetről;

c) a költségvetés előkészítése során részt vesz a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat;

d) szakmai irányítási feladatkörében

da) kidolgozza a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, valamint modellkísérleti programokat működtet, továbbá figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

db) közreműködik a kábítószer-probléma visszaszorításával összefüggő kereslet- és kínálatcsökkentési, bűnmegelőzési és egészségfejlesztési feladatok ellátásában,

dc) figyelemmel kíséri a Nemzeti Stratégiában foglalt feladatok megvalósítását,

dd) koordinálja a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával összefüggő, több ágazatot érintő programok kialakítását és végrehajtását,

de) együttműködik a Nemzeti Drogmegelőzési Intézettel;

e) támogatási, fejlesztési feladatai körében

ea) gondoskodik a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, a kábítószerügyi koordinációra irányuló pályázatok lebonyolításáról,

eb) kialakítja a kábítószer-fogyasztás kezelését elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában;

f) nemzetközi feladatkörében

fa) ellátja az EKTB 44. sz. Kábítószerügyi szakértői munkacsoport irányítását, működtetését,[60]

fb) elkészíti az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala számára megküldendő jelentéseket,

fc) koordinálja a Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület számára megküldendő jelentések elkészítését;

g) működteti a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot.

Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály

37. §

(1) A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztály

a) ellátja a minisztériumnak a gyermek- és ifjúságvédelemmel, valamint a gyámügyekkel kapcsolatos feladatait;

b) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

ba) kidolgozza a gyermekek védelmét, a gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást és a gyámügyi igazgatást érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

bb) vizsgálja az ba) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

c) a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal, valamint a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályával együttesen véleményezi a szociális és gyámhivatalok vezetőinek kinevezésével és felmentésével kapcsolatos javaslatokat;[61]

d) a költségvetés előkészítése során összeállítja a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások fejezeti, ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatot, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználást;

e) a gyámhatóságok szakmai irányítójaként négyévente legalább egy alkalommal ellenőrzi a szociális és gyámhivatalok gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét. Ennek részeként vizsgálja a régióban működő alapellátó és szakellátó intézményrendszer és a gyámhatóságok szakmai munkáját;[62]

f) részt vesz közigazgatási hivatalokat irányító központi államigazgatási szerv által koordinált átfogó megyei felügyeleti vizsgálatokban, meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait;[63]

g) a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal, valamint a Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztályával együttműködve meghatározza a szociális és gyámhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok által készített éves beszámoló jelentéseket;[64]

h) kidolgozza a gyermekek védelmével, a gyermekjóléti alapellátással, a gyermekvédelmi szakellátással és a gyámügyi igazgatással kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását;

i) közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében.

(2) A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztály

a) a gyermek- és ifjúságvédelem szakmai irányítása körében

aa) meghatározza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület módszertani feladatait, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával irányítja a módszertani intézmények tevékenységét,[65]

ab) értékeli az ágazat feladatait érintő innovatív programokat, és szakmai segítséget nyújt megvalósításukhoz,

ac) meghatározza a gyermekjóléti és gyermekvédelmi terület módszertani feladatait, a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával irányítja a módszertani intézmények módszertani tevékenységét, szakmai feladattervét,[66]

ad) előkészíti a regionális és országos gyermekjóléti-gyermekvédelmi módszertani intézmények kijelölésével kapcsolatos miniszteri feladatokat;

b)[67]

c) a Gyermek- és Ifjúsági Osztállyal együttműködve elkészíti az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentést;

d) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások szakmai fejlesztése körében

da) lebonyolítja a gyermekjóléti alapellátó és gyermekvédelmi szakellátó rendszer átalakítását, fejlesztését támogató a pályázatokat,

db) kialakítja a gyermekjóléti alapellátó és gyermekvédelmi szakellátó rendszer átalakítását, fejlesztését támogató nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát,

e) hatósági tevékenysége keretében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait a Magyar Államkincstár területi igazgatóságainak az egyházi és nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók és intézmények normatív állami támogatásával kapcsolatos tevékenysége felett;

f) irányítja a minisztérium fenntartásában működő gyermekvédelmi intézményeket, előkészíti az intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket,

g) ellátja az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakmai irányításával, működésével kapcsolatos ügyeket;

h) évente lebonyolítja - a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézettel együttműködve - az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe történő pályázati eljárást;

i) részt vesz az ellátórendszerrel összefüggő európai uniós feladatok ellátásában.

(3) A Gyámügyi Osztály

a) a gyámhatóságok szakmai irányítójaként négyévente legalább egy alkalommal ellenőrzi a megyei, fővárosi szociális és gyámhivatalok gyámügyi tevékenységét;

b) hatósági tevékenysége keretében

ba) gyakorolja a felügyeleti szerv jogait a szociális és gyámhivatalok felett,[68]

bb) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a működési engedélyezési ügyekben,

bc) elsőfokú hatáskört gyakorol az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységének működési engedélyezésében;

c) működteti az Országos Örökbefogadási Nyilvántartást és ellátja az ebből eredő feladatokat;

d) intézkedik a külföldön kísérő nélkül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermekek érdekében;

e) ellátja a nemzetközi szerződésekből eredő Központi Hatósági feladatokat, illetve eljár a nemzetközi gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben;

f) együttműködik a gyermekvédelmi ügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.

VII. Cím

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Roma Integrációs Főosztály

38. §

(1) A Roma Integrációs Főosztály ellátja a roma népesség társadalmi integrációjával, esélyegyenlőségük előmozdításával kapcsolatos, a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.

(2) A Roma Integrációs Főosztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) részt vesz a romák társadalmi integrációját, esélyegyenlőségük megteremtését érintő jogszabályok (különös tekintettel a Roma Integráció Évtizede Program Cselekvési Tervére) szakmai koncepciójának kidolgozásában,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a roma integrációs célú költségvetési előirányzatok tervezésében;

c) tervezési, stratégiai feladatai körében

ca) előkészíti a romák társadalmi integrációját elősegítő szakmapolitikai irányokat, koncepciókat, programokat, valamint előkészíti az ezzel kapcsolatos stratégiai döntéseket, javaslatokat koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat,

cb) szakmapolitikai intézkedéseket kezdeményez a romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében, különösen a jogegyenlőség, az életminőség javítása, az oktatás-képzés, a foglalkoztatás, az identitás erősítése és a társadalmi kommunikáció területén,

cc) koordinálja a romák társadalmi integrációját elősegítő programok kialakítását és végrehajtását;

d) támogatási, fejlesztési feladatai körében

da) lebonyolítja a roma népesség társadalmi integrációját elősegítő pályázatokat,

db) összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modell értékű fejlesztési programokat, működteti a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat,

dc) kezeli a Roma Kulturális Alapot, valamint a Roma Koordinációs és Intervenciós Keretet,

dd) kialakítja a roma népesség társadalmi integrációját elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában;

e) működteti a Roma Integrációs Tanácsot.[69]

Esélyegyenlőségi Főosztály

39. §

(1) Az Esélyegyenlőségi Főosztály ellátja az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló programokkal, az ifjúsággal, az idősüggyel, valamint a nemek közötti társadalmi egyenlőség biztosításával kapcsolatos azon feladatokat, amelyek nem tartoznak más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más hivatali egységének feladat- és hatáskörébe.

(2) Az Esélyegyenlőségi Programiroda Osztály

a) ellátja az esélyegyenlőségi programokkal kapcsolatos - más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más hivatali egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó - nemzetközi forrásszerzési és forráskezelési tevékenységet;

b) működteti az érintett főosztályokkal együttműködve

ba) az "Élhetőbb Faluért" Programot,

bb) a Biztos Kezdet Programot,

bc) a Közösségi Kezdeményezés Programot,

bd) a Cserehát Modellprogramot,

be) az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot.

(3) A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztály

a) a nemek közötti egyenlőség megvalósításhoz kapcsolódó koordinatív, tervezési és stratégiai feladatai körében

aa) kidolgozza a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó politika alapjául szolgáló Nemzeti Cselekvési Program stratégiai dokumentumot, a vonatkozó szakmapolitikai fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

ab) koordinálja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását;

b) támogatási, fejlesztési feladatai körében

ba) lebonyolítja a nemek társadalmi egyenlőségét elősegítő pályázatokat,

bb) kialakítja a nemek társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában;

c) nemzetközi feladatai körében

ca) rendszeres időközönként jelentést készít az ENSZ CEDAW Egyezményében és annak Ajánlásaiban foglaltak teljesítéséről, valamint az ENSZ Nőkről szóló IV. Világkonferencia célkitűzéseinek megvalósulásáról,

cb) közreműködik az ENSZ CEDAW Egyezményben foglaltakkal összefüggésben a magyar államot érintő panaszos ügyek megoldásában;

d) működteti a Nőképviseleti Tanácsot;

e) statisztikai tevékenysége keretében részt vesz a nemek társadalmi egyenlőségére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási rendszer kidolgozásában;

f) működteti a családon belüli erőszak megelőzését és kezelését szolgáló intézményrendszert;

g) ellátja az emberkereskedelem, prostitúció megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatokat.

(4) A Gyermek- és Ifjúsági Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitikai költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat;

c) ellátja az EKTB 16. sz. Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoport irányítását, működtetését;

d) szakmai irányítási feladatkörében

da) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikával, a gyermekek és fiatalok iskolán kívüli szabadidejének eltöltésével, a helyi önkormányzatok, illetve a kistérségek gyermek és ifjúsági feladatellátásával, az ifjúsági turizmussal, az ifjúsági célú közösségi terekkel, a játékkultúrával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat,

db) koordinálja a több ágazatot érintő gyermek- és ifjúságpolitikai programok kialakítását és végrehajtását,

dc) ellátja az ágazati ifjúsági képzéssel kapcsolatos feladatokat;

e) ellátja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, előkészíti a miniszternek és a szakállamtitkárnak az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseit;

f) támogatási, fejlesztési feladatkörében

fa) működteti az ifjúsági célú pályázatok szakértői rendszerét,

fb) előkészíti, illetve lebonyolítja a határon túli magyar ifjúsági szervezetek működését és programjait támogató programokat és pályázatokat, ellátja a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével kapcsolatos adminisztratív és szakmai előkészítési feladatokat;

g)[70]

h)[71]

i)[72]

(5) Az Idősügyi Titkárság

a) ellátja a Kormány mellett működő Idősügyi Tanács titkársági feladatait;

b) az időskorúak társadalmi integrációjához, az aktív és méltó időskor gyakorlatának megvalósításához kapcsolódó feladatai körében

ba) részt vesz az idősbarát programok, modellkísérletek kidolgozásában, megvalósításában,

bb) kapcsolatot tart az idősek közösségeivel és érdekképviseleti szervezeteivel;

c) ellátja az Idősbarát Önkormányzat díjjal kapcsolatos pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat.

Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály

40. §

(1) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

a) kidolgozza a fogyatékos emberek jogait érintő - más főosztály feladatkörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai koncepcióját,

b) közreműködik a fogyatékos emberek integrációját és rehabilitációját elősegítő pénzbeli ellátásokra és természetbeni szolgáltatásokra, valamint a rokkantsági nyugdíj-rendszer átalakítására vonatkozó jogszabályok szakmai koncepciójának kidolgozásában,

c) vizsgálja az a) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

(2) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály részt vesz a költségvetés előkészítése során a minisztériumi fenntartású szociális intézmények, az Országos Fogyatékosügyi Program, az egyenlő esélyű hozzáférés és az országos érdekképviseleti szervek támogatásának tervezésében, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását, továbbá ellátja a Munkaerő-piaci Alap (MPA) rehabilitációs alaprészével kapcsolatos minisztériumi tervezési, szervezési, szabályozási és beszámolási feladatokat.

(3) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály ellátja az Országos Fogyatékosügyi Program és Intézkedési terv előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat, valamint irányítja, koordinálja és ellenőrzi a jelnyelvi tolmács-szolgáltatást.

(4) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály működteti az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot.

(5) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály irányítja, koordinálja és szervezi az Állami Foglalkoztatási Szolgálat foglalkozási rehabilitációs tevékenységét, valamint részt vesz a megváltozott munkaképességű személyekkel és munkaadókkal (foglalkoztatókkal) kapcsolatos ESZA programok kidolgozásában.

(6) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály előkészíti a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány alapítói döntéseit, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(7) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály irányítja a minisztérium fenntartásában működő, fogyatékos személyeket ellátó szociális intézményeket, előkészíti az intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket, összehangolja a minisztérium különböző hivatali egységeinek a fenti szervezetek irányításával összefüggő feladatait.

(8) A Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály a nemzetközi kapcsolatok területén biztosítja a fogyatékosságügyi politikával foglalkozó ENSZ, ET és EU bizottságokban a képviseletet, valamint irányítja a fogyatékosságügyi nemzetközi dokumentumokból származó feladatok végrehajtását.

VIII. Cím

A FOGLALKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Foglalkoztatási Főosztály

41. §

(1) A Foglalkoztatási Főosztály ellátja a foglalkoztatáspolitikai programokkal, foglalkoztatási támogatásokkal kapcsolatos azon feladatokat, amelyek nem tartoznak más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más hivatali egységének feladat- és hatáskörébe.

(2) A Támogatások Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a prémiumévek programhoz és a különleges foglalkoztatási állományhoz, a munkanélküli ellátásokhoz, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokhoz, a munkaerő-kölcsönzéshez, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásához, a munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz, a munkaügyi központok rehabilitációs eljárásához, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) figyelemmel kíséri az aktív és passzív eszközök működését, és javaslatot tesz a szabályozás tartalmára, illetőleg annak módosítására;

c) pályázati eljárás keretében működteti a fejezeti kezelési előirányzatból működtetett rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő költségtámogatásokat;

d) koordinálja a rehabilitációs bértámogatáshoz kapcsolódó feladatokat;

e) irányítja és szervezi a családi és munkavállalói szerepek összehangolását elősegítő központi programokat, működteti az ezzel kapcsolatos pályázati rendszereket;

f) célzott programokkal elősegíti a közszféra létszámmozgással érintett munkavállalóinak a munkaerő-piacra történő visszakerülését;

g) közreműködik az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány tevékenységének felügyeletéhez kapcsolódó feladatok ellátásában;

h) ellátja az OÉT Munkaerő-piaci Bizottsága (MPB) működtetésével kapcsolatos feladatokat;

i) ellátja a MPA Irányító testülete (MAT) elé kerülő, a munkaügyi központok által kezdeményezett programok szakmai felügyeletét, előterjesztést készít a területet érintő feladatok végrehajtásához szükséges források biztosítására;

j) információkat gyűjt az MPA-ból finanszírozott munkapiaci támogatásokról és programokról, figyelemmel kíséri a megyei hatáskörben indított munkaerő-piaci programokat;

k) részt vesz az MPA foglalkoztatási alaprész központi és decentralizált kerete arányának meghatározásában, a decentralizálás elveinek kidolgozásában, valamint javaslatot tesz a központi keret felhasználására;

l) közreműködik a munkaerő-piaci prognózisok készítésében.

(3) A Foglalkoztatási Programok Osztálya

a) kidolgozza a feladatkörébe utalt munkaerő-piaci programokat, irányítja és felügyeli megvalósításukat;

b) figyelemmel kíséri a csoportos létszámcsökkentésekre és a munkaerőigényekre vonatkozó információkat, azokat folyamatosan elemzi, értékeli, együttműködési megállapodásokat készít elő a csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének elősegítésére;

c) a minisztériumhoz tartozó intézmények, az érintett tárcák és a helyi szervezetek bevonásával intézkedéseket tesz, munkaerő-piaci programokat dolgoz ki a foglalkoztatási válsághelyzetek elkerülésére, valamint az elbocsátások foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásának enyhülésére;

d) a nagyobb elbocsátásokkal sújtott térségek szervezetei és az érintett minisztériumok bevonásával gazdasági szerkezetváltást, vállalkozásfejlesztést célzó programok, intézkedések kidolgozását kezdeményezi, közreműködik a gazdasági szerkezetváltással, az Ipari Parkokkal, a Vállalkozási Övezetekkel kapcsolatos, a minisztériumot érintő feladatok ellátásában, működteti a munkahelyteremtő, munkahelymegőrző, valamint a szerkezetátalakítást és a válságkezelést célzó támogatási programokat;

e) felelős az Aktív foglalkoztatás célok támogatása fejezeti kezelésű előirányzat (AFC) működtetéséért;

f) előkészíti az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható támogatásokról szóló előterjesztéseket;

g) közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos, minisztériumot érintő ügyekben;

h) ellátja

ha) a MAT működtetésével kapcsolatos feladatokat,

hb) a MAT ügyrendjének és éves költségvetésének, hazai és nemzetközi szakmai programjainak előkészítését,

hc) a MAT megalakulásával, tagjainak kinevezésével, illetőleg visszahívásával kapcsolatos feladatokat,

hd) a MAT részére előterjesztéseket készítő szervezetekkel, személyekkel való koordinációt,

he) a MAT üléseinek előkészítését, összehívását, a kormányzati oldal munkájának koordinációjával összefüggő teendőket,

hf) a MAT ülések titkársági feladatait,

hg) a MAT éves munkájáról szóló és az Országos Érdekegyeztető Tanács részére benyújtandó beszámolók elkészítését, összeállítását és előterjesztését;

i) kapcsolatot tart a megyei munkaügyi tanácsok titkáraival;

j) előkészíti a munkaügyi tanács tagjait kijelölő, illetve választó szervezetek közötti vita esetén a MAT hatáskörébe tartozó döntéseket.

Közmunkatanács Titkárság (osztály)

42. §[73]

(1)[74] A Közmunkatanács Titkárságát (Osztályát) a Foglalkoztatási Főosztály vezetője irányítása az alá tartozó, önálló kiadmányozási joggal rendelkező, főosztályvezető-helyettesi besorolású titkárságvezető vezeti.

(2) A Közmunkatanács működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Közmunkatanács Titkársága látja el.

(3) A Titkárság munkatársai tekintetében a munkáltatói jogokat az 1. sz. mellékletben meghatározottaktól eltérően - a kinevezés és annak módosítása, valamint a felmentés kivételével - a Közmunkatanács elnöke gyakorolja. A kinevezési és felmentési jogot, továbbá a kinevezés módosításának jogát az elnök a miniszter egyetértésével gyakorolja.

Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály

43. §

(1) A Felnőttképzési és Szakképzési Főosztály ellátja a minisztériumnak a felnőttképzéssel és a szakképzéssel összefüggő feladatait.

(2)[75] A Felnőttképzési Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a felnőttképzéshez és annak finanszírozásához kapcsolódó jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az a) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri érvényesülésüket;

b) előkészíti a felnőttképzés fejlesztésével kapcsolatos koncepciókat, stratégiákat;

c) közreműködik az egész életen át tartó tanulás stratégiájának kidolgozásában és a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos koncepciók elkészítésében;

d) közreműködik a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piacra történő belépését, a legalkalmasabb egyéni cselekvési, képzési pályák kiválasztását szolgáló eljárások és integrált tanácsadói, valamint a pálya- és a karrier tanácsadó rendszerek létrehozásának előmozdításában;

e) ellátja a nyitott tanulás, az e-learning és a távoktatás felnőttképzésben való alkalmazásával kapcsolatos feladatokat;

f) ellátja a távmunkával kapcsolatos feladatokat, és működteti a távmunka elterjesztését célzó támogatási programokat;

g) összehangolja a felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás indikátorrendszereit és a statisztikai mérési rendszereket;

h) ellátja a felnőttképzés normatív támogatás igénylésének regisztrálásával, nyújtásával, felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, elemzéseket készít a felhasználásról;

i) elemzést készít a szakképzési hozzájárulás saját munkavállalók képzésére fordítható hányadának felhasználásáról;

j) felelős a felnőttképzési szakértők országos névjegyzékének karbantartásáért, szervezi a szakértői pályázatok elbírálását;

k) felelős a foglalkoztatást elősegítő képzések költségnormáinak kialakításáért;

l) ellátja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Szakképzési Bizottságának titkársági feladatait;

m) irányítja és koordinálja az akkreditációval, valamint a szak- és felnőttképzési minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat. Külön jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testületben (FAT) a minisztérium képviseletét, továbbá a FAT által hozott határozatok elleni fellebbezések előkészítését és elbírálását, valamint - a miniszter megbízásából - e körben a jogi képviseletet;

n) ellátja a szak- és felnőttképzés nemzetközi szakmai kapcsolataiból fakadó koordinációs feladatokat, a felnőttképzés területén a nemzetközi vonatkozású szakmai anyagok előkészítését.

(3)[76] A Szakképzési Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a szakképzéshez és annak finanszírozásához kapcsolódó jogszabályok - ideértve a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei szakképzést érintő részeire vonatkozó - szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az a) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri érvényesülésüket;

b) szervezi a szakképzést érintő döntések, jogszabályok megalapozásához szükséges elemzéseket, értékeléseket, hatásvizsgálatokat;

c) az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) alapján a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében gondoskodik a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, központi programjaik (tantervek) jóváhagyásáról, használatuk engedélyezéséről;

d) ellátja a szakmai vizsgáztatás működtetésével kapcsolatos minisztériumi feladatokat, gondozza és kiadásra előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó vizsgaelnöki jegyzéket és szakértői névjegyzéket;

e) koordinálja az OKJ folyamatos fejlesztését és korszerűsítését;

f) gondoskodik az OKJ-ben meghatározott szakképesítésekhez szükséges bizonyítványok és nyomtatványok előállításához és forgalmazásához szükséges minisztériumi engedélyek előkészítéséről;

g) a miniszter felügyeleti körébe tartozó OKJ-s szakképesítések tekintetében közreműködik a szakképesítésért felelős miniszter feladatainak ellátásában;

h) közreműködik a felsőfokú szakképzés szabályozási feladatainak ellátásában;

i) az OKJ fejlesztésével összefüggő előterjesztéseket készít;

j) közreműködik a szakmai érdekegyeztetési feladatok ellátásában;

k) javaslatot készít a szakképző iskolák fenntartóit érintő normatív támogatások jogcímeire és mértékére, valamint a szakképzési hozzájárulás és a képzési alaprész forrás- és felhasználási rendszerének fejlesztésére, kidolgozza és folyamatosan fejleszti a képzési alaprész stratégiai programját;

l) befogadja, ellenőrzi és folyamatosan figyelemmel kíséri az MPA képzési alaprész felhasználásával kapcsolatos javaslatokat;

m) javaslatot készít a képzési alaprész központi és decentralizált keretre történő felosztásáról, a központi és decentralizált keret elosztásáról, valamint a támogatások odaítéléséről szóló miniszteri döntésre;

n) irányelveket dolgoz ki a központi és a decentralizált keret odaítéléséről, segíti a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntés-előkészítő munkáját;

o) kialakítja a beruházásösztönző felnőttképzési támogatási rendszert, ennek keretében

oa) a Kormány megbízása alapján tárgyalásokat folytat a befektetőkkel, társtárcákkal,

ob) előkészíti a Kormány és a kedvezményezett vállalkozások közötti megállapodást, felügyeli annak végrehajtását,

oc) a megállapodás alapján tárgyalást folytat a beruházni kívánó céggel a támogatási kérelem részletes tartalmáról, majd befogadja a támogatási kérelmet, s ellenőrzi a dokumentum tartalmát, vizsgálja a megfelelőségét,

od) a miniszter támogató döntését követően előkészíti a támogatási megállapodást,

oe) befogadja a beruházó cég által lebonyolított képzésekről szóló költségelszámolást, a szerződésszerű teljesítés igazolását, valamint ellenőrzi azok megfelelőségét,

of) intézkedik az igazolt támogatási eszköz folyósításáról;

p) elemzést készít a szakképzési hozzájárulás saját munkavállalók képzésére fordítható hányadának felhasználásáról;

q) ellátja a képzési alaprész felhasználásával, célba juttatásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, elemzéseket készít a felhasználásról, felügyeli a szakképzési és felnőttképzési támogatások pályázati rendszerét;

r) ellátja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács titkársági feladatait;

s) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet tekintetében előkészíti a miniszter felügyeleti jogok gyakorlásával kapcsolatos döntéseit, illetve javaslatait, előkészíti az Apertus Közalapítvánnyal, a miniszternek az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos döntéseit;

t) kapcsolatot tart a szakképesítésért felelős minisztériumokkal, a szakképzést folytató intézményeket fenntartó önkormányzatokkal, a szakképzést folytató intézményekkel, gazdasági kamarákkal, együttműködik a közoktatási és felsőoktatási szakterülettel, az OKÉV regionális igazgatóságaival, a regionális fejlesztési és képzési bizottságokba tagot delegáló OÉT, a gazdasági kamarák és a tagok jelölésében feladatot ellátó más intézmények képviselőivel;

u) előkészíti a minisztérium hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek jóváhagyásával kapcsolatos másodfokú döntéseket, a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeként koordinálja és előkészíti a szakképesítések szakmai tankönyveinél alkalmazandó legmagasabb ár meghatározására vonatkozó döntést;

v) ellátja a szakmai tanulmányi versenyek szervezésével összefüggő minisztériumi feladatokat, felkérés esetén segíti a határon túli magyarság szakképzésének tervezését;

w) javaslatot tesz a statisztikai rendszer folyamatos korszerűsítésére, az EU és a hazai programok nyomon követéséhez szükséges indikátorrendszer igényeinek figyelembevételével, elemzi a szakképzési intézményrendszer igénybevételének és feltételrendszere alakulásának helyzetét;

x) közreműködik a minisztérium szakképzés-fejlesztéspolitikai feladatainak ellátásában, a kutatást-fejlesztést szolgáló tárcaprogramok, stratégiák kidolgozásában, elvégzi a források tervezését, kidolgozza a szakképzés-fejlesztési stratégiákat, ellátja a Szakiskolai fejlesztési program szakmai irányítási feladatait, a pályaorientációval összefüggő feladatokat;

y) javaslatokat dolgoz ki a szakmai tanár-továbbképzési és gyakorlati oktató képzési és továbbképzési feladatokra és annak ellátására, részt vesz a Leonardo da Vinci program döntés-előkészítő folyamatában;

z) a miniszter felügyeleti körébe tartozó szakképesítések tekintetében irányítja a szakképesítések fejlesztését.

IX. Cím

A TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztály

44. §

(1) A Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztály ellátja a minisztériumnak a munkaügyi kapcsolatokkal és a bérpolitikával összefüggő feladatait.

(2)[77] A Munkaügyi Kapcsolatok Osztály

a) jogszabály-előkészítő tevékenysége körében kidolgozza

aa) a munkaügyi kapcsolatok, az érdekegyeztetés, a szociális párbeszéd országos és ágazati rendszerének működtetésére, korszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó javaslatokat,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) folyamatosan figyelemmel kíséri az országos és ágazati érdekegyeztető fórumokat, a kollektív tárgyalások rendszerét, koordinálja és segíti a minisztériumok érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét, részt vesz az ágazati tárca-fórumok munkájában;

c) együttműködik a szociális partnerek országos szövetségeivel és az azokat alkotó szervezetekkel, valamint javaslatot tesz a szociális partnerekkel való kapcsolattartás fejlesztésére;

d) közreműködik a munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő nemzetközi feladatok ellátásában, különös tekintettel az európai uniós szintű szociális párbeszédre;

e) működteti a kollektív szerződések nyilvántartási rendszerét, ennek keretében

ea) nyilvántartja a kollektív szerződést bejelentő adatlapokat és a kollektív szerződéseket,

eb) tájékoztatja a kollektív szerződést kötő feleket a szerződés nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartásból történt törlésről,

ec) tárolja és az előírások szerint irattározza a bejelentő adatlapokat és a csatolt kollektív szerződéseket, kezeli a kollektív szerződés archívumot,

ed) jószolgálati feladatokat lát el a nyilvántartási rendszerbe megküldött, letétbe helyezett kollektív szerződésekkel kapcsolatban,

ee) az arra jogosultak megkeresése esetén a kötelezően letétbe helyezett kollektív szerződésbe betekintést biztosít, illetve hiteles másolatot készít,

ef) az államigazgatás, a szociális partnerek, érdekegyeztető fórumok számára információkat, tájékoztatókat, elemzéseket készít a nyilvántartási rendszerben tárolt adatok alapján, közzéteszi a rendszer nyilvános adatait;

f) a kollektív szerződések kiterjesztésével kapcsolatos feladatok körében

fa) közreműködik a kollektív szerződés jogszerűségének vizsgálatában,

fb) közreműködik a kiterjesztést kérő szervezet, szervezetek reprezentativitásának megállapításában,

fc) koordinálja a kiterjesztéssel kapcsolatos egyeztetéseket, a minisztériumi álláspont kialakítását,

fd) intézkedik a kiterjesztési határozat, valamint a kollektív szerződés közzétételéről;

g) gondozza a munkavállalók részvételi intézményrendszerét (üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, európai üzemi tanács), ennek keretében

ga) elvégzi a választási eredmények számítógépes feldolgozását, közreműködik a választási eredmények közzétételében,

gb) ellátja a szakszervezetek reprezentativitását megállapító Országos Szavazatösszesítő Bizottság adminisztratív, titkársági teendőit;

h) elvégzi a közalkalmazotti területeken működő szakszervezetek taglétszámon alapuló reprezentativitásának megállapításával kapcsolatos teendőket;

i) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működtetésével összefüggésben a részvétel és az ágazati reprezentativitás megállapítása érdekében ellátja a Részvételt Megállapító Bizottság döntéseihez szükséges adatelőkészítési és adminisztrációs feladatokat;

j) közreműködik a szociális partnerek felkészítésében az európai szociális párbeszédben való részvételre, az ezzel kapcsolatos feladatok előkészítésében, végrehajtásában;

k) működteti a munkaügyi kapcsolatok információs rendszerét.

(3) A Bérpolitikai Osztály

a) a kormányzati bérpolitika számára figyelemmel kíséri a keresetalakulást, a regisztrált kollektív bérmegállapodásokat, a szakszervezetek és a munkavállalók várakozásait, prognosztizálja az éves keresetnövekedést, a Kormány illetve más szervezetek számára előkészíti a szükséges tájékoztatókat,

b) javaslatokat tesz a versenyszféra keresetalakulását, az inflációt és a foglalkoztatást befolyásoló jövedelem- és bérpolitikára, figyelemmel a makroszintű bértárgyalásokon követendő kormányzati szempontokra, pozíciókra,

c) javaslatokat dolgoz ki a közszféra összehangolt bérpolitikájához,

d) kialakítja a bér-meghatározási rendszerek központi szabályozó eszközt jelentő elemeit,

e) közreműködik az egyes illetményrendszerek - így különösen a közalkalmazotti, köztisztviselői, rendvédelmi szolgálati, honvédségi szolgálati, ügyészségi, bírósági és igazságügyi - összehangolt működését célzó javaslatok kidolgozásában, a közalkalmazotti illetményrendszer tekintetében modellszámításokat végez,

f) ellátja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT), valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács Bér- és Kollektív Megállapodások Bizottsága (OÉT BKMB) titkársági teendőit,

g) munkaköri bér és kereseti adatokat közöl különböző - így különösen bírósági, ügyvédi, nyugdíjbiztosítói és adóhatósági - megkeresésekre.

Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya

45. §

(1) A Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztálya ellátja a társadalmi párbeszéddel - különös tekintettel a szociális párbeszédre - , valamint a civil szektor működésének fejlesztését célzó, más közigazgatási szerv, illetve a minisztériumi más hivatali egységének feladatkörébe nem tartozó feladatait, a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében kidolgozza a civil szektor működését, fejlesztését érintő - más főosztály feladatkörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai koncepcióját, valamint vizsgálja ezen jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

(2) A Társadalmi Párbeszéd Osztálya

a) ellátja

aa) az OÉT,

ab) az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa,

ac) az OÉT Ágazati Tanács,

titkársági feladatait;

b) gondoskodik az OÉT és az Ágazati Párbeszéd Bizottságok szakmai munkájának fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.[78]

(3) A Civil Kapcsolatok Osztálya

a) működteti a Civil Koordinációs Tárcaközi Bizottságot;

b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a Nemzeti Civil Alapprogram és más, a civil szektorral kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat;

c) koordinációs és szektorfejlesztési feladatkörében

ca) koordinálja kormányzati civil stratégiában foglalt feladatok megvalósítását,

cb) gondoskodik a civil szektort érintő ágazati és kormányzati elképzelések, valamint döntések összehangolásáról,

cc) gondoskodik a civil szektorban zajló folyamatok nyomon követését biztosító monitoring rendszer kialakításáról,

cd) kialakítja a civil szektoron belüli párbeszédet biztosító fórumokat,

ce) működteti a Civil Szolgáltató Központ hálózatot;

d) a civil szervezetek támogatása terén

da) kidolgozza és támogatja a civil társadalom erősödését elősegítő programokat, támogatja a civil szervezetek működését, programjaik megvalósítását,

db) kialakítja a civil szektor működését, fejlődését támogató nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában;

e) nemzetközi feladatkörében részt vesz az európai uniós intézményekbe történő civil delegáltak kiválasztásában, elősegíti a delegált tagok tevékenységét;

f) hatósági feladatkörében ellátja a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 12-13. §-ában foglalt feladatokat.

(4) Az osztályként működő Nemzeti Civil Alapprogram Miniszteri Titkársága látja el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényben és a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendeletben meghatározott miniszteri titkársági feladatokat.

Fogyasztóvédelmi Osztály

46. §

(1) A Fogyasztóvédelmi Osztályt a Társadalmi Párbeszéd és Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője irányítása alá tartozó, önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselő vezeti.

(2) A Fogyasztóvédelmi Osztály

a) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a fogyasztók védelmét, az általános termékbiztonságot, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletét, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezeti és intézményeit, valamint a szövetkezeteket érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet szakmai irányítása körében

ba) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját,

bb) kidolgozza a fogyasztóvédelemmel, az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyelet szervezetével és intézményeivel kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, cselekvési és szakmai programokat, figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

bc) kidolgozza a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti stratégiát és a fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztési irányait,

bd)[79]

be) ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, valamint a békéltető testületek és a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak működtetésével kapcsolatos tervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat,

bf) véleményezi és miniszteri döntésre előterjeszti a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Országos Vizsgálati Programját, előkészíti a miniszternek a Főfelügyelőség irányításával kapcsolatos döntéseit;[80]

c) gyakorolja a felügyeleti és a közvetlen felettes szerv jogait a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által hozott egyedi hatósági döntések vonatkozásában;[81]

d) európai uniós és nemzetközi feladatkörében

da) ellátja az EKTB 12. sz. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme szakértői munkacsoport irányítását, működtetését,[82]

db) kidolgozza a fogyasztóvédelmet és piacfelügyeletet érintő európai uniós támogatási programokat, és figyelemmel kíséri azok megvalósulását,

dc) koordinálja az OECD Fogyasztóvédelmi Bizottságának tevékenységéből adódó hazai feladatokat,

dd) gondoskodik az Európai Unió Fogyasztóvédelmi Hálózat működtetésével kapcsolatos kormányzati feladatokról;

e) működteti a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületet és a Piacfelügyeleti Tanácsot.

A munkavédelmi főtanácsadó

47. §

(1) A társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár közvetlen irányítása alatt álló munkavédelmi tanácsadó közreműködik a munkavédelemmel kapcsolatos, minisztériumi feladat- és hatáskörbe tartozó feladatok ellátásában.

X. Cím

A KOORDINÁCIÓS SZAKÁLLAMTITKÁR IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ HIVATALI EGYSÉGEK

Humánpolitikai Főosztály

48. §

(1) A Humánpolitikai Főosztály

a) ellátja a minisztérium személyi állományával, a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó közigazgatási és intézményvezetők, gazdasági vezetők alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi feladatokat, valamint a miniszter által gyakorolt egyéb munkáltatói jogokkal kapcsolatos feladatokat;

b) ellátja a létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos tervezési és koordinációs feladatokat;

c) végzi a közigazgatási alap- és szakvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga tervezési és szervezési feladatait;

d) ellátja a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatokat;

e) előkészíti és szervezi a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos feladatokat;

f) végzi a munkaügyi és személyzeti tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést,

g) elkészíti a minisztérium Közszolgálati Szabályzatát, valamint a munkáltatói jogkörök gyakorlásával és a minisztérium létszámgazdálkodásával összefüggő részek tekintetében közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítésében;

h) gondoskodik a szabadságok megállapításáról, az éves szabadságolási terv elkészítéséről, megállapítja a tanulmányi szabadságokat;

i) gondoskodik az utazási kedvezményekre jogosító igazolványok kiállításáról, ellátja a munkáltatói lakáskölcsönnel és kamattámogatással kapcsolatos feladatokat;

j) elvégzi a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő feladatokat;

k) ellátja a minisztérium személyi állományának továbbképzésével kapcsolatos tervezési és képzésszervezési feladatokat;

l) középtávú és éves ágazati továbbképzési tervet készít;

m) ellátja a minisztérium állományának iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai, nyelvi és egyéb képzésével kapcsolatos tervezési és képzésszervezési feladatokat, kezdeményezi a beiskolázásokat, elkészíti a tanulmányi szerződéseket;

n) ellátja a minisztérium feladatkörét érintő szakterületeken a szakértői névjegyzékbe történő felvétellel, a szakértői engedélyek kiadásával kapcsolatos feladatokat;

o) megállapítja az ágazati és minisztériumi teljesítménycélokat, végzi a teljesítményértékelések előkészítését, kidolgozza az érdekeltségi rendszert;

p) ellátja az állami és szakmai kitüntetések adományozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat, részt vesz az ehhez kapcsolódó rendezvények előkészítésében és lebonyolításában;

q) közreműködik a honvédelemről szóló törvény és végrehajtási rendeletei által meghatározott minisztériumi feladatok ellátásában;

r) ellátja a minisztérium képviseletét

ra) a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumban,

rb) az Országos Személyügyi Kollégiumban, és

rc) az Országos Vezetőképző Tanácsban.

Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály

49. §

(1) Az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály ellátja, illetve koordinálja a minisztérium Európai Uniós tagságból eredő feladatait, kötelezettségeit, a közösségi döntéshozatalban való részvételből következő feladatokat, a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő feladatokat és kötelezettségeket, valamint a nemzetközi szakmai együttműködéssel kapcsolatos feladatokat.

(2) A főosztály vezetője ellátja a tárca képviseletét az Európai Koordinációs Bizottságban (EKTB) a vonatkozó 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatnak megfelelően. Ezen minőségében ellátja az Európai Uniós ügyekben az Országgyűléssel való kapcsolattartásból eredő feladatokat az Országgyűlés és a Kormány európai ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvénynek és a kapcsolódó kormányrendeletnek megfelelően.

(3) Az Európai Uniós Osztály

a) az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételből eredő tárca és tárcaközi feladatok koordinálása keretében, az EKTB kormányzati rendjének megfelelően

aa) vezeti és működteti a tárca főfelelősségi körébe tartozó 5. sz. Foglalkoztatás- és szociálpolitika szakértői munkacsoportot és a 49. sz. Munkavállalók szabad mozgása szakértői munkacsoportot,

ab) koordinálja a tárca főfelelősségi körébe tartozó, szakterületek által vezetett szakértői munkacsoportok munkáját: 13. sz. Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme munkacsoport, 16. sz. Ifjúságpolitika és sportügyek munkacsoport, 47. sz. Kábítószerügyek munkacsoport,

ac) ellátja, illetve koordinálja a más tárcák főfelelősségébe tartozó EKTB szakértői munkacsoportban történő tárcaképviseletet, különös tekintettel a 2. sz. Személyek szabad áramlása munkacsoportra, a 4. sz. Regionális politika, strukturális eszközök koordinációja munkacsoportra, , a 18. sz. Vállalati versenyjog munkacsoportra, a 24. sz. Szolgáltatások szabad áramlása munkacsoportra, a 35. sz. Oktatás és képzés munkacsoportra, valamint a 46. sz. Kötelezettségszegési eljárások és bírósági ügyek munkacsoportra ,

ad) előkészíti a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács, valamint esetenként az Ifjúsági és Oktatási Tanács, továbbá a Versenyképességi Tanács üléseit, egyezteti a kormánydelegáció mandátumát, közreműködik az Európai Tanács (EiT) tárcafelelősségi körébe tartozó témáinak előkészítésébe, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

ae) koordinálja, összehangolja a fenti Tanácsok munkáját előkészítő tanácsi formációkban való tárcaképviseletet, különös tekintettel a Szociális Kérdések Tanácsi Munkacsoportban, valamint a Munkaerő Szabad Áramlása Tanácsi Munkacsoportban folyó tárgyalásokra;

b) az Európai Uniós tagságból eredő feladatokkal összefüggésben

ba) koordinálja, illetve nyomon követi a szakterületek jelentési kötelezettségeinek végrehajtását,

bb) koordinálja a tárca jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítését, a kötelezettségszegési eljárásból következő feladatokat, valamint az Európai Bírósággal összefüggő ügyek ellátását,

bc) előkészíti a miniszter és az állami vezetők Európai Bizottsággal, közösségi intézményekkel, az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli tagállamainak, valamint az EGT országok - hasonló szintű - vezetőivel folytatott tárgyalásait, találkozóit,

bd) koordinálja az Európai Bizottság mellett működő komitológiai bizottságokban, illetve tripartit tanácsadó bizottságokban való kormányzati, illetve szociális partneri részvételt, jóváhagyja a tárgyalási mandátumokat,

be) koordinálja az elnökségi eseményeken (szakmai konferenciák, szemináriumok, műhelyviták) való tárca képviseletet;

c) részt vesz a tárca képviseletében az Európai Bizottság Munkaerő szabad mozgása Technikai Bizottságának (Free movement of workers Technical Committee) munkájában;

d) ellátja az Európai Unió bővítésével összefüggő tárcafeladatokat, részt vesz az EU jövőbeli tagállamaival folytatott szakmai tárgyalásokon;

e) szakmai együttműködést alakít ki az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli tagállamaival és az EGT országokkal, koordinálja az ezen országokkal kötött nemzetközi (szakmai, illetve foglalkoztatási) szerződések, valamint egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások végrehajtását.

(4)[83] c) részt vesz a Külügyminisztérium által koordinált Nemzetközi Fejlesztési Együttműködéssel (NEFE) összefüggő tárcafeladatok koordinációjában.

b) koordinálja a fenti országokkal történő szakmai együttműködést,

a) koordinálja a nem Európai Uniós országokkal kötött nemzetközi (szakmai, illetve foglalkoztatási) szerződések, valamint egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások végrehajtását, illetve kezdeményezi azok megkötését, tárgyalását,

A Bilaterális Kapcsolatok Osztály a bilaterális szakmai együttműködés keretében

(5)[84] Az Utaztatási Osztály

a) a nemzetközi utaztatás keretében

aa) engedélyezteti a nemzetközi kiküldetéseket,

ab) működteti a nemzetközi utaztatási foglalási (corpo-rate travel on-line) rendszert, szervezi, bonyolítja a nemzetközi utazásokat, intézi a kapcsolódó pénzügyi visszatérítéseket, figyelemmel kíséri a kapcsolódó előirányzat felhasználását;

b) egyéb koordinatív feladatai körében

ba) összehangolja a tárca fordítási igényeit, valamint bonyolítja a fordítások elkészítését,

bb) közreműködik rendezvények szervezésében,

bc) közreműködik az utaztatással, fordítással, egyéb rendezvények szervezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárásokban, szerződéskötésekben.

(6)[85] A Nemzetközi Szervezetek Osztálya

a) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) összefüggésben

aa) ellátja a tagsággal összefüggő, a tárca felelősségébe tartozó feladatokat, különös tekintettel a ratifikált ILO egyezmények végrehajtásával kapcsolatos jelentések elkészítésére, és a tripartit konzultációkra,

ab) koordinálja, illetve ellátja az ILO Igazgató Tanácsában a Kormány képviseletét,

ac) működteti a Nemzeti ILO Tanácsot, ellátja annak Titkársági feladatait,

ad) a Kormány nevében hivatalos kapcsolatot tart az ILO Budapesti Területi Irodájával;

b) az OECD-vel összefüggésben

ba) koordinálja, illetve ellátja az OECD tagsággal összefüggő, a tárca felelősségébe tartozó feladatokat (felmérésekben való részvétel, jelentések készítése, stb.),

bb) képviseli a tárcát, illetve koordinálja a szakterületi képviseletet az OECD ülésein, illetve szakmai bizottságaiban (ELSA, DELSA, Migrációs munkacsoport, stb.);

c) Az Európa Tanáccsal összefüggésben

ca) ellátja, illetve koordinálja a tagsággal összefüggő, a tárca szakmai illetékességébe tartozó feladatokat,

cb) ellátja a Szociális Kartával kapcsolatos kormányzati feladatokat;

d) Az ENSZ tevékenységével összefüggésben

da) koordinálja a tárca szakmai illetékességébe tartozó feladatok ellátását, illetve elvégzi a szakterületekhez közvetlenül nem tartozó témakörökben a tárca feladatait,

db) koordinálja, illetve ellátja az ENSZ bizottságaiban való részvételt.

Jogi Főosztály

50. §

(1) A Jogi Főosztály jogszabály-előkészítési feladatkörében

a) véleményt nyilvánít a szakmai hivatali egységek által elkészített szabályozási koncepciókról,

b) részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

c) elkészíti a jogszabályok és a kormány-előterjesztések tervezetét,

d) a szakmapolitikai munkacsoport ülésére, valamint az államigazgatási egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabály-tervezetet, kormányelőterjesztés-tervezeteket,

e) az együttes előterjesztéseket a társelőterjesztőkkel történő aláíratás végett megküldi a társtárcáknak, illetve országos hatáskörű szerveknek,

f) az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

g) az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a jogszabálytervezetek egyeztetésén,

h) szükség esetén megszervezi a jogszabálytervezet, kormány-előterjesztés szóbeli egyeztetését,

i) aláírásra előkészíti a jogszabály-tervezeteket, kormány-előterjesztéseket,

j) a miniszter, az államtitkár vagy a koordinációs szakállamtitkár kijelölése alapján - az érintett szakmai hivatali egység köztisztviselője mellett - részt vesz a minisztérium által előkészített és a Kormány által az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában, továbbá az érintett szakmai szervezeti egységgel és a Parlamenti Titkársággal (Osztállyal) együttműködve ellátja a törvényjavaslatokhoz benyújtásra kerülő módosító indítványokkal kapcsolatos jogi feladatokat,

k) intézkedik az elfogadott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

l) elvégzi - az érintett szakterülettel együttműködve - az Európai Uniós kötelezettségszegési eljárással összefüggő jogalkotási feladatokat,

m) véleményezi az Európai Bíróságnak a minisztériumhoz tartozó szakterületekkel összefüggő ítéleteit, jogeseteit, meghatározza, illetve ellátja az ebből fakadó jogalkotási feladatokat.

(2) A Jogi Főosztály közigazgatási és hatósági feladatai körében

a) a szakmai hivatali egység felkérésére jogi szempontból véleményezi a közigazgatási határozatok tervezeteit, előkészíti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség határozataival kapcsolatos felügyeleti intézkedések tervezetét,[86]

b) felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az a) pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

c) a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a miniszter által aláírandó választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, valamint az országgyűlési biztosoktól érkezett megkeresésekre,

d) választ ad a minisztériumhoz érkezett munkajogi és foglalkoztatási jogi tárgyú, összetett jogértelmezést igénylő, állásfoglalást kérő, nem magánszemélyektől érkezett beadványokra, az összetett jogértelmezést nem igénylő munkajogi állásfoglalást kérő beadványokat továbbítja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak,[87]

e) elkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, kezdeményezi és elkészíti annak módosítását,

f) véleményezi a minisztérium egyéb belső szabályzatai, illetve azok módosításának tervezetét, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség miniszteri jóváhagyás végett megküldött alapító okiratát, annak módosításait,[88]

g) ellátja a tárcaközlönyök szerkesztési feladatait, a szerkesztőség csak a tárgy szerint illetékes állami vezető által jóváhagyott kéziratot fogadhat el.

(3) A Jogi Főosztály a minisztérium magánjogi ügyeivel, perképviseletével és közbeszerzéseivel kapcsolatos feladatkörében

a) ellátja - az Intézményfelügyeleti Osztály bevonásával - a minisztérium jogi képviseletét,

b) véleményezi és jogi ellenjegyzéssel látja el a szakmai szervezeti egységek által előkészített, a minisztérium által kötendő szerződések tervezeteit, elkészíti a szerződések megkötéséhez szükséges iratmintákat,

c) ellátja a minisztérium felelősségi körébe tartozó alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok alapító okiratainak módosításával kapcsolatos feladatokat.

(4) A Jogi Főosztály egyéb feladatai körében

a) ellátja az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkajogi Bizottsága titkársági feladatait,

b) közreműködik a Kormány, a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek közötti együttműködésre vonatkozó, a munkajogi szakterületet érintő tárcaálláspont kialakításában,

c) a Sajtó Titkárság felkérésére sajtótevékenységet végez a feladatkörét érintő munkajogi kérdésekben.

(5) A Foglalkoztatási- és Munkajogi Osztály a foglalkoztatási és munkajogi, kérdésekben ellátja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint ellátja a (4) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(6) A Szociális Jogi Osztály a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási nyugellátásokkal kapcsolatos, esélyegyenlőségi, fogyatékosságügyi, romaügyi, gyermek- és ifjúsági, szövetkezeti, kábítószerügyi koordinációs, a civil kapcsolatokkal összefüggő és fogyasztóvédelmi kérdésekben ellátja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(7) Az Általános Jogi Osztály a szakképzési és felnőttképzési kérdésekben ellátja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint ellátja a (3)bekezdésben meghatározott feladatokat.

Intézményfelügyeleti Osztály

51. §

(1) Az Intézményfelügyeleti Osztályt a Jogi Főosztály vezetője irányítása alá tartozó, önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezető beosztású köztisztviselő vezeti.

(2) Az Intézményfelügyeleti Osztály a miniszter megbízásából, a miniszter által meghatározott körben a koordinációs szakállamtitkári irányítása alá tartozó szervezetek tekintetében segíti a szakállamtitkárt feladatai ellátásában, ennek keretében

a) összehangolja a különböző hivatali egységeknek a 10. § (1) bekezdésének j)-l) pontjai szerinti szervezetek irányításával összefüggő feladatait,

b) közreműködik a koordinációs szakállamtitkár gazdasági és működtetési kérdésekben történő irányítási döntéseinek előkészítésében,

c) előkészíti illetőleg véleményezi a miniszter által irányított intézmények miniszteri jóváhagyás végett megküldött okiratait, szabályzatait, valamint azok módosításait.

d) közreműködik a minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények vagyonkezelésében lévő eszközök és ingatlanok értékesítésével, vagyonkezelésével összefüggő - a felügyeleti szervet megillető - jogok érvényesítésében.[89]

Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály

52. §

(1) A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály ellátja a minisztérium közigazgatási koordinációs, dokumentációs, irattározási, titkos ügyiratkezelési és informatikai feladatait.

(2) A Közigazgatási Koordinációs Osztály a minisztérium hivatali egységei, illetve a minisztérium és más szervek közötti koordináció keretében

a) koordinálja, szervezi és végzi a minisztériumok és kormányhivatalok előterjesztéseinek tárcavéleményezését,

b) gondoskodik az állami vezetőknek a kormányülésre és a Kormány kabinetjeinek ülésére, az egyéb állami vezetői értekezletekre való felkészítő feljegyzés elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valamint az elkészült felkészítők átadásáról,

c) gondoskodik a minisztériumi előterjesztések továbbításáról a Miniszterelnöki Hivatalba, Gazdasági Kabinet esetén a Pénzügyminisztériumba,

d) elkészíti a minisztériumi munkaterv tervezetét, figyelemmel kíséri a munkaterv végrehajtását,

e) javaslatot készít a kormányhatározatokban és egyéb, jogszabályokban előírt feladatok végrehajtására kijelölt szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását.[90]

(3)[91] A Dokumentációs Osztály

d) ellátja a minisztériumban az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél az adatkezelés szabályszerűségét.

c) ellátja a minősített (a titkos és szigorúan titkos) iratok kezelésével kapcsolatos teendőket, felügyeli a minisztérium és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél a minősített ügyiratok kezelését,

b) ellenőrzi az Iratkezelési Szabályzat és az Irattári Terv betartását a minisztériumban és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél,

a) ellátja az elektronikus dokumentumkezelő rendszer szakmai felügyeletét,

(4)[92] Az Informatikai Osztály ágazati és belső informatikai feladatkörében

a) részt vesz az ágazati informatikai programok és adatbázisok tervezésében;

b) részt vesz az ágazati informatikai stratégia kidolgozásában;

c) gondoskodik a minisztériumi költségvetésben jóváhagyott ágazati informatikai feladatok lebonyolításáról;

d) kapcsolatot tart a kormányzati informatikai feladatokat koordináló kormányszervekkel, figyelemmel kíséri a tárcát érintő kormányzati informatikai célkitűzések alakulását, gondoskodik a különböző munkacsoportokban való tárca szintű részvételről;

e) közreműködik az informatika területét érintő jogszabály-alkotás előkészítésében;

f) kapcsolatot tart fenn a minisztérium felügyeletébe tartozó intézmények informatikai vezetőivel;

g) az éves munkaterv keretében feladat- és költségtervet készít a minisztérium számítástechnikai eszközeinek szinten tartására és fejlesztésére, biztosítja a minisztérium működtetéséhez szükséges informatikai hátteret és annak folyamatos fejlesztését;

h) felügyeli a minisztérium informatikai rendszerének folyamatos és egységes működtetését;

i) koordinálja a közigazgatási informatikai rendszer minisztériumi feladatainak végrehajtását;

j) ellátja az internettel és az intranettel kapcsolatos fejlesztési és üzemeltetési feladatokat, felügyeli a minisztérium háttérintézményeinek honlapjait;

k) a Humánpolitikai Főosztállyal egyeztetve javaslatot tesz a minisztérium számítástechnikai felhasználói oktatására, informatikai továbbképzésére, közreműködik azok lebonyolításában;

l) képviseli a minisztériumot az 1054/2004. (VI. 3.) Korm. határozat alapján működő Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottságban és ellátja a képviseleti jogkörből adódó tagsági feladatokat;

m) végrehajtja a kormányzati informatika koordinációjáról és a kapcsolódó eljárási rendről szóló 44/2005. (III. 11.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat;

n) előkészíti a minisztérium informatikai stratégiáját, informatikai tárgyú szabályzatait;

o) gondoskodik a minisztérium hardver/szoftver eszközeinek beszerzéséről, azok nyilvántartásáról;

p) működteti a minisztérium számítógépes iktatási rendszerét.

Gazdasági Főosztály

53. §

(1) A Gazdasági Főosztály ellátja a minisztérium költségvetési fejezet tervezésével, a költségvetés végrehajtásával, zárszámadásával, valamint a minisztériumi igazgatási cím működésével és a minisztérium üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.

(2) Pénzügyi Osztály

a) ellátja az éves intézményi költségvetés tervezését, a jóváhagyott előirányzatok felhasználását, a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását,

b) ellátja a működtetéssel, beruházásokkal, fenntartással kapcsolatos kötelezettségvállalások ellenjegyzését, nyilvántartását és teljesítését,

c) ellátja a pénzkezelési feladatokat: készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák kezelését, nyilvántartását,

d) gyakorolja a kifizetéshez kapcsolódó utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogköröket, előírja a bevételeket és beszedi azokat,

e) gondoskodik a gazdálkodáshoz kapcsolódó maradvány-elszámolás összeállításáról,

f) bonyolítja a bérgazdálkodási, bérszámfejtési, társadalombiztosítási, nyugdíj-pénztári, személyi jövedelemadó, munkaadói és munkavállalói járulék ügyleteket,

g) gondoskodik a foglalkoztatottakat megillető juttatások pénzügyi lebonyolításáról (étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, utazási bérlet, stb.),

h) elkészíti a jutalmazási tervjavaslatot, gondoskodik a kifizetendő jutalmak számfejtéséről, nyilvántartásáról,

i) biztosítja a lakásszerzéshez kapcsolódó juttatások működtetését, a kapcsolódó kötelezettségek nyilvántartását,

j) elkészíti és aktualizálja a minisztérium gazdálkodási ügyrendjét és egyéb gazdasági szabályzatait (működési utasítások),

k) iránymutatást ad a szakmai szervezeti egységek pénzügyi munkájához és ellenőrzi azt,

l) adatot és információt szolgáltat az ellenőrzésre jogosult - különös tekintettel az SZMM Ellenőrzési Osztályra és az Állami Számvevőszékre - szervezeteknek, illetve biztosítja a fejezet gazdálkodására vonatkozó dokumentumokba való betekintést,

m) folyamatosan kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral és a szakmai szervezeti egységekkel,

n) a gazdálkodási adatok tekintetében ellátja a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott feladatokat.

(3) Gazdálkodási Számviteli Osztály

a) ellátja a gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését, a gazdálkodási keretek szakfeladatonkénti nyilvántartását,

b) összeállítja az éves és féléves beszámolót, a szöveges indoklást, valamint az időközi mérlegjelentéseket,

c) elkészíti és aktualizálja a minisztérium számviteli politikáját és egyéb számviteli szabályzatait.

(4)[93] Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Osztály

a) gondoskodik a berendezési, felújítási, karbantartási tervek összeállításáról,

b) ellátja a minisztérium anyag- és eszközgazdálkodási teendőinek végrehajtása során jelentkező igényfelmérési feladatokat, közreműködik a számítástechnikai eszközök beszerzésében,

c) javaslatot készít a fenntartási és üzemeltetési feladatok teljesítéséhez szükséges szerződések megkötésére, módosítására,

d) nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket,

e) gondoskodik a minisztérium elhelyezésére szolgáló épületekben a hatályos tűzvédelmi, munkavédelmi és közegészségügyi előírások érvényesítéséről,

f) gondoskodik a minisztérium vagyonvédelmének megszervezéséről,

g) gondoskodik - a koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával - a minisztérium szervezeti egységeinek elhelyezéséről,

h) közreműködik a minisztérium székházában tartott rendezvények szervezésében, lebonyolításában, biztosítja a megvalósítás feltételeit,

i) teljesíti az adatszolgáltatási, statisztikai jelentési kötelezettségeket (KVI, KSH),

j) biztosítja és szervezi a működéshez szükséges egyéb üzemeltetési és fenntartási feltételeket,

k) folyamatosan kapcsolatot tart a Központi Szolgáltatási Főigazgatósággal, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal és a szakmai szervezeti egységekkel,

l) ellátja a minisztérium közbeszerzésekkel összefüggő feladatait.

(5) Közgazdasági és Felügyeleti Osztály

a) részt vesz a fejezethez tartozó intézmények alapításával, átszervezésével és megszüntetésével összefüggő feladatokban,

b) javaslatot tesz az intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására,

c)[94]

d) felügyeli az intézmények jóváhagyott költségvetésének szabályszerű végrehajtását és végzi a tárca felügyeleti jogköréből adódó előirányzat-gazdálkodási (előirányzat nyitási, módosítási, átcsoportosítási) feladatokat,

e) elkészíti és jóváhagyásra előterjeszti a fejezeti kezelésű előirányzatok és az intézmények éves költségvetési tervjavaslatát, összeállítja a költségvetési törvénytervezet fejezetet érintő számszaki és szöveges indoklását, a gazdálkodáshoz kapcsolódóan normaszöveg javaslatot tesz, valamint a jóváhagyott keretszámok alapján kidolgozza a tárca elemi és kincstári költségvetését,

f) összegyűjti és továbbítja az időközi mérlegjelentéseket, koordinálja a féléves és éves költségvetési beszámoló-készítést, valamint ellenőrzi és jóváhagyja az összeállított beszámolókat,

g) koordinálja a maradvány-elszámoláshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, ellenőrzi és összeállítja a tárca maradvány-elszámolását,

h) koordinálja a zárszámadási törvénytervezet összeállításához szükséges adatszolgáltatást, összeállítja a zárszámadási törvénytervezet fejezetet érintő számszaki és szöveges indoklását, illetve a gazdálkodáshoz kapcsolódóan normaszöveg javaslatot tesz,

i) részt vesz a fejezet gazdálkodását érintő - különösen a költségvetési tervezési és zárszámadási tárcaközi, valamint az uniós és más nemzetközi források felhasználásához kapcsolódó tárca szintű - egyeztetéseken,

j) véleményezi a gazdasági és közhasznú társaságban való tulajdonszerzést, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokat érintően gazdasági társaságok, továbbá alapítványok, társadalmi szervezetek támogatását,

k) kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

l) figyelemmel kíséri az intézmények tartozásállományának alakulását, intézkedik annak felszámolásáról,

m) a miniszternek a Nyugdíjbiztosítás Alap gazdálkodásával kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott jogkörében a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal együttműködve ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésével kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat, továbbá az ONYF adatszolgáltatására (tájékoztatására) is figyelemmel jogszabályban meghatározott, illetőleg indokolt esetben tájékoztatja a minisztert a Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesített időarányos kiadásokról,

n) közgazdasági feladatkörében részt vesz a stratégiai dokumentumok közgazdasági, makrogazdasági kérdéseket érintő részének kimunkálásában,

o) gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabály-tervezeteket,

p) eleget tesz a fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási és statisztikai jelentési kötelezettségeinek, valamint ellátja a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával és átláthatóbbá tételével kapcsolatban felmerülő, külön jogszabályokban meghatározott feladatokat,

q) adatot és információt szolgáltatat az ellenőrzésre jogosult szervezeteknek -különös tekintettel az SZMM Ellenőrzési Osztályra és az Állami Számvevőszékre-, illetve biztosítja a fejezet gazdálkodására vonatkozó dokumentumokba való betekintést,

r) folyamatosan kapcsolatot tart a fejezethez tartozó intézményekkel, a szakmai szervezeti egységekkel, a Pénzügyminisztériummal, a Magyar Államkincstárral, az egyéb tárcákkal, valamint az ellenőrzésre jogosult intézményekkel,

s) a gazdálkodási adatok tekintetében ellátja a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott feladatokat.

(6) Előirányzat-gazdálkodási Osztály

a) ellátja a jóváhagyott támogatási előirányzatok idő-, illetve teljesítményarányos nyitását,

b) ellátja a jóváhagyott előirányzatok módosítását, átcsoportosítását, felhasználását,

c) ellátja az előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalások ellenjegyzését, nyilvántartását, teljesítését,

d) ellátja a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódó utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlását,

e) ellátja a módosított előirányzatok, illetve teljesítési adatok Magyar Államkincstár adataival történő egyeztetését,

f) összeállítja az előirányzatokra vonatkozó maradvány-elszámolást,

g) összeállítja a költségvetési tervezéshez kapcsolódó adatszolgáltatást és biztosítja a zárlati teendők ellátását,

h) kezeli a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódóan nyitott bankszámlákat,

i) folyamatosan adatot szolgáltat és egyeztet az Előirányzat Számviteli Osztállyal,

j) folyamatosan kapcsolatot tart a Magyar Államkincstárral, valamint a szakmai szervezeti egységekkel,

k) közreműködik a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott feladatok teljesítésében.

(7) Előirányzat Számviteli Osztály

a) ellátja a gazdasági események főkönyvi és analitikus könyvelését, a gazdálkodási keretek szakfeladatonkénti nyilvántartását,

b) összeállítja az éves és féléves beszámolót, a szöveges indoklást, valamint az időközi mérlegjelentéseket,

c) elkészíti és aktualizálja a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó számviteli politikát és az egyéb számviteli szabályzatokat.

Alapkezelési Főosztály

54. §

(1) Az Alapkezelési Főosztály általános feladatkörébe tartozik a Munkaerő-piaci Alap működtetésének elvi irányítása, továbbá a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos gazdasági feladatok (tervezés, pénzügyi ellenjegyzés, pénzügyi, számviteli feladatok ellátása, beszámolók készítése, adatszolgáltatások teljesítése, felügyeleti irányítás), valamint jogszabály alkotási feladatok ellátása. A Főosztály feladatát képezi továbbá, a minisztérium rendelkezésére álló pénzügyi források összehangolásához szükséges információs rendszer kialakítása és működtetése, valamint a felhasználások koordinálása.

(2) Az Alapkezelési Főosztály

a) irányítja az MPA-val kapcsolatos minisztériumi döntések előkészítését és végrehajtását,

b) ellátja az MPA hosszú távú költségvetési tervezésével összefüggő feladatokat, és részt vesz az azzal összefüggő kormányzati szintű koordinációs feladatok ellátásában,

c) elkészíti az MPA kincstári és elemi éves költségvetését,

d) a szakmai főosztályok és a területi MPA egységek (munkaügyi központok, FH, OMAI) bevonásával negyedévente elkészíti az MPA negyedéves - szükség esetén annak korrigált negyedéves - előirányzat felhasználási tervét,

e) kidolgozza az MPA foglalkoztatási alaprésze decentralizálási elveit,

f) kidolgozza az MPA szolidaritási, foglalkoztatási alaprészei tekintetében a területi MPA egységek által készítendő területi tervek módszertani elveit,

g) figyelemmel kíséri az MPA költségvetésének évközi alakulását; ennek keretében vezetői információs rendszert működtet, és - szükség szerint - változtatásokat kezdeményez mind a likviditás biztosítására, mind pedig az esetleges előirányzat-, illetőleg keretátcsoportosításokra vonatkozóan,

h) elkészíti az MPA éves, féléves szöveges beszámolóit,

i) teljesíti az MPA-ból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos, jogszabályi előírásokon alapuló, pénzügyi adatszolgáltatási kötelezettségeket,

j) közreműködik az MPA-t érintő jogszabály-előkészítési munkában,

k) kialakítja az MPA működtetésének számviteli modelljét, számviteli politikáját, és azokat a változó jogszabályi környezethez igazítja,

l) kialakítja az MPA számviteli, beszámolási és pénzügyi adatszolgáltatási rendjét, és ellátja a területi MPA egységek ezzel összefüggő feladatainak felügyeleti irányítását,

m) ellátja az MPA Magyar Államkincstárral kapcsolatos feladatait, ideértve az MPA előirányzatainak évközi módosításait is,

n) gazdálkodási iránymutatást ad a szakmai főosztályok részére a szakmai eljárási rendek elkészítésére, a támogatási szerződések megkötésére vonatkozóan és ellenjegyzői feladatának ellátása keretében ellenőrzi az iránymutatásokban foglaltak betartását,

o) ellátja az MPA-t érintő államháztartási jogszabályok véleményezését és az MPA-t érintő szakmai jogszabályok pénzügyi szempontú véleményezését,

p) ellátja a területi MPA egységek havi, negyedéves, féléves, éves adatszolgáltatásainak átvételét és ellenőrzését,

q) elkészíti az MPA havi pénzforgalmi jelentéseit, negyedéves mérleg jelentéseit,

r) pénzügyileg bonyolítja, nyilvántartja a minisztérium által teljesített MPA kifizetéseket, illetve az MPA főszámlára befolyt bevételeket,

s) elkészíti az MPA féléves (éves) költségvetési - számszaki - beszámolóit,

t) ellátja a MAT előterjesztésekben, illetve határozatokban megfogalmazott feladatok pénzügyi szempontból történő végrehajthatóságának (keret, lebonyolíthatóság) ellenőrzését,

u) fogadja a MPA zárszámadással, tervezéssel kapcsolatos ÁSZ ellenőrzést, illetve a KEHI ellenőrzéseket, előkészíti a szükséges dokumentációkat, illetve adatszolgáltatás nyújt.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSE

I. Cím

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

55. §

(1) A minisztérium hivatali egységei folyamatos működését a jogszabályok, a minisztériumi szabályzatok, a hivatali egységek ezekre épülő ügyrendjei és a felettes vezetők utasításai határozzák meg.

(2) A vezető, az ügyintéző, az ügyvitelt ellátó dolgozó feladatait munkaköri leírás szabályozza.

(3) A hivatali egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett hivatali egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(4) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére - a jogszabályok keretei között - szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó hivatali egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

Az ügyintézés általános szabályai

56. §

(1) A minisztériumi feladatok körében az ügyeket érdemben, illetőleg közbenső intézkedésként (kivizsgálás, információk és adatok gyűjtése, tájékozódás, koordinált állásfoglalás kialakítása) a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezetők útmutatása szerint, az előírt határidőre kell elintézni. Az ügyintézési határidő -ha az ügy természetéből más nem következik, vagy a vezető másként nem rendelkezik- kormányzati ügyekben 8, illetve 15 nap, a közérdekű bejelentésekre és a panaszügyekre, valamint a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozóan az irányadó jogszabályokban meghatározott határidő.

(2) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyeket a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidőn belül kell elintézni. A 30 napos ügyintézési határidőt kell irányadónak tekinteni azokban az esetekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik, illetve ha a vezető a teljesítés határidejét nem írta elő. Minden olyan feladatnál és esetben, amikor az ügyintézés során közbenső intézkedéseket kell végezni, egyedi ügyintézési határidőt szükséges meghatározni. A megállapított belső határidő módosítására az jogosult, aki azokat megállapította, illetve annak felettese. Az ügyintézési határidőket a minisztériumi érkeztetés időpontjától kell számítani.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidők nem vonatkoznak a "sürgős" ("S") jelzésű iratokra, amelyeket soron kívül, de legkésőbb 3 munkanapon belül kell elintézni.

(4) Az országgyűlési képviselők indítványait a (3) bekezdés szerinti határidőben kell megválaszolni.

(5) A hivatali egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőben történő elintézéséért, illetőleg annak elmulasztásáért felelős személy megállapítható legyen.

(6) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

b) amennyiben az ügyben más hivatali egység, illetve a minisztérium irányítása alatt álló központi hivatal, intézmény álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét, valamint a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetőjét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,[95]

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat - indokolt esetben - az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,

d) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, és elkészíti a kiadmány tervezetét,

e) az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,

f) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(7) Az ügy intézésére kijelölt köteles vezetője utasításai szerint eljárni. Ha az ügyintézés során kapott vezetői utasítással nem ért egyet, a Ktv.-ben foglaltak szerint jár el.

(8) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat - ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett - a szolgálati út betartásával kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszterhez szóló előterjesztéseket (jelentéseket, tájékoztatókat, feljegyzéseket) ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában az érintett szakállamtitkároknak való előzetes bemutatást követően az államtitkár útján kell felterjeszteni.

(9) Különösen indokolt esetben a köztisztviselő közvetlenül fordulhat az államtitkárhoz vagy a szakállamtitkárhoz a főosztályvezető egyidejű tájékoztatása mellett.

(10) A miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök által kiadmányozásra kerülő iratok, illetve feljegyzések, tájékoztatók esetében a titkárságvezetők kötelesek ellenőrizni, hogy az ügyintézők és a vezetők az előírt egyeztetési kötelezettségüknek eleget tettek-e.

(11) A felettes vezető rendelkezése alapján a köztisztviselők kötelesek olyan ügynek az intézésére is, amely e szabályzat, illetve az ügyrend vagy a munkaköri leírás szerint más hivatali egység, vezető vagy ügyintéző feladatkörébe tartozik. Ilyen esetben az ügyben egyébként hatáskörrel rendelkező hivatali egység, illetőleg ügyintéző tájékoztatásáról a munkát elrendelő gondoskodik.

(12) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter, a kabinetfőnök, a Miniszteri Titkárság vezetője vagy a miniszter által megbízott munkatárs szignálja ki az államtitkárnak,

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes szakállamtitkárnak, illetve főosztályvezetőnek szól,

c) lakossági tájékoztatást kérő leveleket - a miniszter ellenkező utasításáig - a kabinetfőnök, vagy a Miniszteri Titkárság vezetője, vagy az általa megbízott munkatárs szignálja ki a Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály vezetőjének,

d) méltányossági kérelmeket tartalmazó megkeresésekre a c) pontban foglaltak az irányadóak, azzal, hogy a beadványokat a döntés előkészítésére kötelezett hivatali egység vezetőjének kell kiszignálni.

(13) A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály Dokumentációs Osztályának postabontó részlege valamennyi beérkezett küldemény borítékját érkeztető bélyegzővel látja el, majd az iktatásköteles küldeményeket - nyilvántartásba vétel céljából - átadja a központi iktató részére. A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály Dokumentációs Osztálya a küldemények nyilvántartásba vételét követően gondoskodik az illetékes hivatali egység részére történő átadásról.

(14) A minisztériumhoz konkrét címzés nélkül érkező ügyiratok a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály Dokumentációs Osztályára érkeznek. Ebben az esetben a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály Dokumentációs Osztálya - a nyilvántartásba vételt követően - a beadvány tartalma szerint gondoskodik az illetékes hivatali egység részére történő átadásról.

(15) Az államtitkár vagy a szakállamtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek központi iktatás után, hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított illetékes hivatali egységek vezetőjének. A közvetlenül a hivatali egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket - a központi iktatás után - a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik. A nem közvetlen alárendeltnek történő kiszignálás esetén a címzett köteles értesíteni erről a közvetlen felettesét.

(16) A miniszter normatív utasításával olyan feladatok végrehajtására, amelyek a minisztérium több hivatali egységét érintik - a szervezeti hierarchiától függetlenül - munkacsoportokat hozhat létre, kijelöli azok vezetőit és tagjait, megállapítja a munkavégzésük szabályait. A munkacsoportok munkáját a miniszter, az államtitkár vagy a kabinetfőnök ellenőrzi.

(17)[96] Az ügyiratok kezelésének részletes szabályait az Iratkezelési Szabályzat, a Titokvédelmi Szabályzat, valamint az Irattári Terv tartalmazza.

(18) Az Európai Uniós döntéshozatali eljárással összefüggésben a fentieket az 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozatnak megfelelően kell alkalmazni.

(19) Az Európai Uniós döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó EUDOK elektronikus információs bázisra épülő ügyintézést, a fenti kormányrendeletben leírtaknak megfelelően, az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály Európai Uniós Osztálya koordinálja.

(20) A tárca Európai Uniós ügyekben kijelölt EKTB képviselőjéhez közvetlenül érkező feladatok és megkeresések esetében szintén a kormányhatározat eljárás rendje az irányadó.

A munkaterv készítése

57. §

(1) A minisztérium fő feladatait - a Kormány munkatervéhez igazodva - a félévenként összeállított minisztériumi munkaterv foglalja össze.

(2) A munkaterv tervezetét féléves időszakra a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a koordinációs szakállamtitkár az államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A munkatervet a miniszter hagyja jóvá.

(3) A munkatervtől eltérő jogszabály előkészítésére irányuló kezdeményezéseket a Jogi Főosztály véleményének kikérésével a koordinációs szakállamtitkáron keresztül az államtitkárhoz kell eljuttatni. A kezdeményezésben röviden utalni kell a sürgősség indokára, és mellékelni kell a szakterületért felelős szakállamtitkár által jóváhagyott szabályozási koncepciót.

(4) Ha a munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a főfelelős a felügyeletet ellátó szakállamtitkárt, illetve az államtitkárt - a megjelölt határidő lejárta előtt - köteles tájékoztatni.

(5) A hivatali egységek a minisztériumi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a hivatali egységet felügyelő vezető hagy jóvá.

(6) Az éves, önálló ellenőrzési munkaterv elkészítéséért az Ellenőrzési Osztály vezetője a felelős. Az ellenőrzési munkatervet a miniszter hagyja jóvá. Ha az ellenőrzési munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges az Ellenőrzési Főosztály vezetője a minisztert - a megjelölt határidő lejárta előtt - köteles tájékoztatni.

A kiadmányozási jog gyakorlása

58. §

(1) A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető kiadmányozhatja. Akiadmányozás magában foglalja:

a) az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás, közbenső intézkedés-tervezet stb.) kiadásának,

b) az érdemi állásfoglalásnak,

c) külön erre irányuló utasítás esetében az ügyirat irattárba helyezésének jogát.

(2) A miniszter kiadmányozza

a) a köztársasági elnök, az Országgyűlés tisztségviselői, a Kormány tagjai, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész, az Országgyűlési biztosok, az Állami Számvevőszék elnökének,

b) az Európai Unió illetve a nemzetközi szervezetek vezető tisztségviselőinek,

c) más országok politikai és állami vezetőinek,

d) a külképviseletek vezetőinek küldött ügyiratokat, a kormány-előterjesztéseket és mindazokat az iratokat, amelyeknek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn. A miniszter a kiadmányozási jogát - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami vezetőkre, valamint a főosztályvezetői jogállású köztisztviselőkre ruházhatja át.

(3) A tárcaközi egyeztetésekre érkezett anyagokkal kapcsolatos tárcavéleményt az államtitkár kiadmányozza. Ezt a jogkört a koordinációs szakállamtitkárral megoszthatja.

(4) A miniszter kiadmányozási jogkörét akadályoztatása, vagy távolléte esetén a helyettesítés rendjének megfelelően az államtitkár gyakorolja.

(5) Az államtitkár távolléte esetén a miniszter által kijelölt szakállamtitkár gyakorolja az aláírási jogot.

(6) Az államtitkár és a szakállamtitkárok a hatáskörükbe tartozó ügyekben saját jogkörben gyakorolják az aláírási jogot.

(7) A szakállamtitkár távolléte esetén egyes konkrét ügyekben az általa kijelölt főosztályvezető gyakorolja az aláírási jogot.

(8) A kabinetfőnök és a hivatali egységek vezetői a hatáskörükbe tartozó olyan ügyekben gyakorolják az aláírási jogot, amelyekben az nincs a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkárok részére fenntartva.

(9) A Miniszteri Kabineten és a hivatali egységen belüli egyéb aláírási jog gyakorlását a kabinetfőnök, illetve a hivatali egység vezetője az ügyrendben, a munkaköri leírásokban vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

(10)[97] A főosztályvezető kiadmányozási jogával megegyező, önálló kiadmányozási joggal rendelkezik

a) a Miniszteri Titkárság tekintetében a Miniszteri Titkárság vezetője,

b) a belső ellenőrzési feladatok tekintetében az Ellenőrzési Osztály vezetője,

c) a nyugdíjterületet illetően a Pénzbeli Ellátási és Nyugdíjbiztosítási Főosztály általános főosztályvezetőhelyettese,

d) a kábítószerügyi területet illetően a Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Osztály vezetője,

e) a Közmunkatanács Titkárságának tekintetében a Közmunkatanács Titkárságának vezetője,

f) a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ügyeket illetően a Fogyasztóvédelmi Osztály vezetője,

g) a gyermek- és ifjúsági ügyekkel összefüggésben a Gyermek- és Ifjúsági Osztály vezetője,

h) a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási nyugellátásokkal kapcsolatos, esélyegyenlőségi, fogyatékosságügyi, romaügyi, gyermek- és ifjúsági, szövetkezeti, kábítószerügyi koordinációs, a civil kapcsolatokkal összefüggő és fogyasztóvédelmi területet illetően a Jogi Főosztály általános főosztályvezető-helyettese,

i) a tárca irányítása, illetve felügyelete alatt álló intézményekkel kapcsolatos ügyek tekintetében az Intézmény-felügyeleti Osztály vezetője,

j) az Európai Uniós ügyekkel összefüggésben az Európai Uniós Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes,

k) az SZMM igazgatási feladatait ellátó gazdasági szervezet (a Pénzügyi Osztály, a Gazdálkodási Számviteli Osztály, valamint a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Osztály) tekintetében a Közbeszerzési és Vagyongazdálkodási Osztályt vezető főosztályvezető-helyettes,

l) az ágazati és belső informatikai feladatok tekintetében az Informatikai Osztály vezetője,

m) az ágazati és minisztériumi dokumentációs feladatok tekintetében a Dokumentációs Osztály vezetője.

(11) A nemzetközi és Európai Uniós ügyek kivételével a tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

(12) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a hivatali egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

(13) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetőleg a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(14) Az ügyiratot irattárba az ügyintéző helyezheti, ha az ügyre vonatkozóan a kiadmányozási jog gyakorlója ezt a jogot magának nem tartotta fenn.

(15) Az Európai Unióval összefüggő témákban az iratok kezelése az EUDOK elektronikus rendszer szabályainak megfelelően történik (jelszavas hozzáféréssel, zárt körben).

A minisztérium képviselete

59. §

(1) A minisztérium képviseletét az Országgyűlésben, a Kormányban, a különböző kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban, a társfőhatóságokkal, az önkormányzatokkal és a társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásnál - a miniszter által a jogszabályi keretek között meghatározott rendben - a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok, a főosztályvezetők, illetve a vezetők által erre kijelölt személyek látják el a következő rend szerint:

a) az Országgyűlés plenáris ülésén a minisztériumot a miniszter vagy az államtitkár, a bizottsági üléseken a miniszter, az államtitkár, a koordinációs szakállamtitkár, a téma szerint érintett szakállamtitkár, illetve a miniszter vagy az államtitkár által kijelölt vezető beosztású köztisztviselő képviseli,

b) a kormányzati munkában a minisztériumot a miniszter, az államtitkár képviseli,

c) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján az államtitkár, illetve a téma szerint érintett szakállamtitkár vagy az általuk kijelölt személy képviseli a minisztériumot,

d) a társminisztériumokkal, az országos hatáskörű, valamint az érdekképviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően az állami vezető által delegált személy a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,

e) a minisztériumoknál, az országos hatáskörű és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter, az államtitkár vagy a koordinációs szakállamtitkár által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett szakállamtitkár, a hivatali egység vezetője, vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint - a Szervezeti és Működési Szabályzat előírásai alapján - érdekelt,

f) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban az államtitkár, szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és hivatali egység vezetői, illetve az általuk megbízott köztisztviselők képviselik a minisztériumot.

(2) A minisztérium jogi képviseletét a jogszabályi keretek között a Jogi Főosztály Általános Jogi Osztályának jogtanácsosai, illetve képviseleti joggal bíró jogászai látják el.

(3) A hatósági határozatok elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a határozathozatalban résztvevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Jogi Főosztály Általános Jogi Osztályának megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

A nemzetközi kapcsolatok és a tagállami működés keretében végzett döntés előkészítő tevékenység rendje

60. §

(1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányszintű nemzetközi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése a koordinációs szakállamtitkár irányítása alatt, a minisztérium hivatali egységei, valamint az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztállyal szoros együttműködésében valósul meg.

(2) Az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály gondoskodik a külföldi partnerekkel és partnerintézményekkel folytatandó tárgyalások összehangolásáról, valamint koordinálja a vonatkozó be- és kiutazásokat.

(3) Az államtitkári szintnél alacsonyabb részvételű nemzetközi együttműködések, projektek előkészítése, küldöttségek fogadása, külföldi partnerrel folytatandó érdemi tárgyalásokon, nemzetközi konferenciákon, egyéb külföldi rendezvényeken való részvétel esetén szükséges az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztállyal történő előzetes, írásbeli egyeztetés, függetlenül attól, hogy az eseménynek van-e pénzügyi vonzata. A vonatkozó ügyiratokat - az államtitkár és a szakterületet felügyelő szakállamtitkár egyetértésével - kell az Európai Integrációs és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályára eljuttatni. Ad hoc jellegű események tekintetében azonnali szóbeli egyeztetés szükséges.

(4) Amennyiben bármilyen okból nem lehetséges az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztállyal történő egyeztetés, és az esemény, a tárgyalás különösen fontos, az arra vonatkozó rövid beszámolót, jelentést kell az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztályhoz további koordináció céljából eljuttatni.

(5) A Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi részvételű konferenciák megnyitása, nagykövetségek fogadásain való részvétel tekintetében egyeztetni kell az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztállyal, aki a Miniszterelnöki Hivatallal további egyeztetést folytat.

(6) Ha a miniszter, az államtitkár vagy a koordinációs szakállamtitkár vesz részt a (3)-(5) bekezdés szerinti eseményen, a kabinetfőnök, a titkárságvezető az Európai és Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályával a szükséges előkészítés érdekében soron kívül felveszi a kapcsolatot.

(7) Az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály féléves utazási tervet készít. Ez a terv alapvetően a szakmai és pénzügyi előzetes tervezést és előre látható szakmai utak összehangolását szolgálja.

(8) Külföldi utazásokra a miniszter, az államtitkár, a koordinációs szakállamtitkár, illetve az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály vezetőjének jóváhagyásával kerül sor, az erre vonatkozó külön szabályzatban meghatározott rend szerint.

(9) A külföldi utazásokról, a hazajövetelt követő öt munkanapon belül úti jelentést kell készíteni, az erre vonatkozó szabályzatnak megfelelően. Az európai uniós döntéshozatalban való részvétellel összefüggő utazások esetében a jelentéstétel módjára és időpontjára az EKTB által elfogadott szabályok az érvényesek.

(10) Az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály havonta, a tárgyhónapot követő 5 munkanapon belül írásbeli tájékoztatást készít a minisztérium munkatársainak külföldi utazásairól a minisztérium állami vezetői számára.

(11) A külföldiekkel Magyarországon folytatott hivatalos tárgyalásokról, az eseményt követő három munkanapon belül emlékeztetőt kell készíteni az erre vonatkozó szabályzatnak megfelelően. Ez alól kivételt képeznek az európai uniós döntéshozatalban való részvétellel összefüggő tárgyalások, amelyekre az EKTB által elfogadott szabályok érvényesek.

(12) Az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály gondoskodik a hozzá eljuttatott úti jelentések és emlékeztetők hozzáférhetővé tételéről, illetve a minisztériumon belüli célzott nyilvánosságra hozatalról. Ez alól kivételt képeznek az európai uniós döntéshozatalban való részvétellel összefüggő utazásokról készült jelentések, amelyek tekintetében az EKTB által elfogadott szabályok érvényesek.

61. §

(1) A tagállami működéssel összefüggő ágazati és minisztériumi feladatok koordinációja a koordinációs szakállamtitkár irányításával történik. A feladatok ellátása során az Országgyűlés és a Kormány tagállami működéssel összefüggő kapcsolattartásáról szóló jogszabályok és a tagállami koordináció rendjéről szóló kormányhatározat szabályai, továbbá a Külügyminisztérium által kibocsátott útmutatók, által meghatározott eljárási rend megtartását e szakasz rendelkezéseivel összhangban kell biztosítani.

(2) A tagállami működés során, ha jogszabály vagy egyéb eljárási rend másként nem rendelkezik a képviselni szükséges álláspontot magyar kormányzati álláspontként kell képviselni, ezért ennek kialakítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a kialakított és képviselt álláspont nem a minisztérium illetve a miniszter, hanem a Magyar Köztársaság nevében és számára keletkeztet a későbbiekben kötelezettségvállalást. Erre figyelemmel az álláspont jóváhagyása - az előkészítés szintjétől függően - az EKTB valamely munkacsoportjának vezetője, az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály vezetője (a tárca EKTB képviselője), a koordinációs szakállamtitkár, az államtitkár, illetve a miniszter jóváhagyásával történhet.

(3) A tagállami működéssel, Európai Uniós döntéshozatallal összefüggő álláspontok szakmai tervezetének kialakításáért a szakértői munkacsoportokba név szerint kijelölt képviselők felelnek, a szakértői munkacsoport vezető irányításával.

(4) Amennyiben a szakmai döntés-előkészítő feladat nem sorolható be egyértelműen a munkacsoporti felelősségi struktúrába, a szakmai főfelelős kijelöléséről a koordinációs szakállamtitkár jóváhagyásával az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály vezetője (mint az EKTB tárcaképviselője) az illetékes szakállamtitkár és főosztályvezető bevonásával gondoskodik.

(5) A szakmai főfelelős az adott ügy tekintetében gondoskodik különösen az adott a témakör átfogó kormányzati feldolgozásának és kezelésének szakmai előkészítéséről, a magyar pozíció szakmai tervezetének kialakításáról. Ennek során szükség szerint együttműködik a szociális partnerekkel, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Az adott ügy kapcsán előkészített magyar álláspont az alábbi elemeket tartalmazza:

a) annak az intézménynek a megnevezése, amely a tervezetet, dokumentumot kibocsátotta, vagy amennyiben ez ismert, annak a közösségi intézménynek a megnevezése (ülés dátuma és napirendi pont száma), amely a tervezetet megtárgyalja;

b) a dokumentum tárgya és a hivatkozott dokumentumok nyilvántartási száma (a Tanács Főtitkársága vagy a Bizottság által adott azonosító jel);

c) közösségi döntéshozatali fázis, a döntéshozatal időzítése;

d) a tanácsi javaslat rövid összefoglalása, tartalmi elemzése;

e) tagállamok, uniós intézmények, érdekvédelmi szervezetek álláspontjainak összefoglalása;

f) a hazai egyeztetés állása;

g) rövid, tömör magyar álláspont (angol nyelven);

h) a magyar álláspont indoklása,

ha) a javaslat hazai jogi vonatkozásai,

hb) költségvetési és egyéb hatások;

i) szakkifejezések magyarázata.

(6) A szakmai főfelelős az elkészült magyar álláspont szakmai tervezetét, a hivatali egységet vezető tájékoztatása/jóváhagyása mellett, a kormányzati eljárásrendnek megfelelően eljuttatja az illetékes szakértői munkacsoport vezetőjének.

(7) A szakértői munkacsoport vezetője felelős a szakmai álláspont tárcák közötti, illetve szociális partnerekkel és más érdekképviseletekkel történő egyeztetéséért. Az egyeztetés során felmerült vitás kérdések rendezésében az illetékes szakmai főfelelős közreműködik. A szakértői munkacsoport vezetője, illetve az EKTB tárcafelelőse gondoskodik arról, hogy a minisztérium felső szintű vezetői az európai uniós döntéshozatal keretében folyó munkáról folyamatosan tájékoztatást kapjanak, illetve az álláspontot - a témakörök jellegének, fontosságának megfelelően, szükség szerint - jóváhagyják.

(8) Az egyeztetett álláspontot a munkacsoport vezetője, illetve az EKTB tárcaképviselője a jóváhagyás céljából beterjeszti az EKTB-nek.

(9) Az elkészített álláspont képviseletének szintjéről - az ügy állásának döntéshozatali fázisától illetve jelentőségétől függően - a munkacsoport vezetője, az EKTB tárcaképviselője, a koordinációs államtitkár, az államtitkár, illetve szükség szerint a miniszter dönt az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály javaslata alapján.

(10) Szakértői szintű képviselet további szabályait az 1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat tartalmazza.

A sajtóval és a tömegtájékoztatást végző szervekkel való kapcsolattartás rendje

62. §

(1) A minisztérium az egységes, összehangolt tájékoztatás, valamint a médiával való korrekt, jó kapcsolat fenntartása érdekében a Sajtó Titkárság közreműködésével tájékoztatja a közvéleményt tevékenységéről, az állampolgárokat érintő kérdésekről.

(2) A Sajtó Titkárság feladatainak ellátása során az egységes kormányzati kommunikáció biztosítása érdekében együttműködik a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős szervezeti egységeivel.

(3) A Sajtó Titkársággal kapcsolatba kell lépni, illetve a Sajtó Titkárságot (Osztályt) tájékoztatni kell, ha bármely hivatali egységtől, vezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttér-információt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Sajtó Titkársággal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(4) Megkeresés esetében a Sajtó Titkárság referál a miniszternek, az államtitkárnak vagy a szakállamtitkároknak, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett hivatali egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén soron kívül tájékoztatni kell a Sajtó Titkárságot, a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az egymásnak ellentmondó információk kikerülése a minisztériumból.

(5) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Sajtó Titkárság jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a Sajtó Titkárság vezetője értesíti a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.

(6) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. Az egyeztetés technikai lebonyolításában a Sajtó Titkárság közreműködik.

(7) A Sajtó Titkárság a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.

(8) Koncepcionális kérdésekben, illetve ha a miniszter így dönt, csak a miniszter vagy az általa megbízott személy nyilatkozhat. Egyéb kérdésekben a nyilatkozókat az államtitkár vagy a szakállamtitkár jelöli ki, amelyről tájékoztatja a Sajtó Titkárságot.

(9) A minisztérium közleményeit - ha azt nem a miniszter, az államtitkár vagy a szakállamtitkár teszi közzé - kizárólag a Sajtó Titkársággal történt előzetes egyeztetés alapján és a Sajtó Titkárság fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.

(10) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Sajtó Titkárságot. A sajtóanyagot 2 munkanappal az eseményt megelőzően kell megküldeni a Sajtó Titkárságnak.

Jogszabályok kibocsátásának, előkészítésének rendje

63. §

(1)[98] A jogszabályok szövegtervezetének kidolgozása előtt minden esetben - a koncepcionális irányok miniszteri kijelölését követően elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérő komplex, átfogó jellegű - koncepciót kell készíteni (a továbbiakban: koncepció). Mellékelni kell az elkészítés határidős ütemtervét (koncepció véglegesítés, vezetői döntés a kodifikációra, közigazgatási és egyéb egyeztetés, társadalmi egyeztetés módja, kabinetülés, államtitkári értekezlet, kormányülés, Országgyűléshez benyújtás időpontjai).

(2)[99] A koncepció előkészítéséért, az előzetes társadalmi és szakmai egyeztetés lefolytatásáért, illetőleg tartalmának szakmai és gazdasági helytállóságáért és megvalósíthatóságáért a feladatkörénél fogva az elsődlegesen érintett szakállamtitkár és az érintett hivatali egység vezetője (a továbbiakban együtt: előkészítő) a felelős. A koncepció kidolgozásában résztvevő más szervezeti egységek feladatkörüknek megfelelő mértékben felelnek.

(3) Ha a koncepció előkészítése több hivatali egység feladatkörét is érinti, be kell kérni az érintett hivatali egységek vezetőinek egyetértését, illetőleg észrevételeit. A Jogi Főosztállyal az egyeztetés minden esetben kötelező. Ha az előterjesztésnek pénzügyi-gazdasági hatása van a Gazdasági Főosztállyal, európai uniós kapcsolódás esetén pedig az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztállyal kötelező az egyeztetés.

(4) Ha a koncepció tartalmát illetően az előkészítő és az érintett hivatali egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni. Az egyeztetést a téma szempontjából illetékes szakállamtitkár(ok) figyelemmel kíséri(k), elősegíti(k) annak eredményességét.

(5) Ha az előkészítő és az érintett hivatali egységek között érdemi kérdésekben egyetértés nem jött létre, az előkészítésért elsődlegesen felelős hivatali egység tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkár - az ügyben érintett más szakállamtitkárral együtt - dönt a vitás kérdésekben.

(6) Az (5) bekezdésben említett véleményeltérést jelezni kell a koncepcióban annak feloldása esetén is, különösen, ha az jelentős kérdésre vonatkozik. Ugyancsak jelezni kell a belső egyeztetés után fennmaradt vitás kérdéseket, azok döntési alternatíváit.

(7) Az előkészítő köteles a koncepcióban valamennyi olyan kérdéskör elemzésére, amelyre szükség lehet a megvitatás és a további egyeztetés tekintetében.

(8) A koncepciók és a kormányelőterjesztés-tervezetek esetében a Kormány ügyrendje szerinti vezetői összefoglalót kell készíteni.

(9)[100] Amennyiben a koncepció tartalmi hiányosságainál fogva a normaszöveg-tervezet elkészítésére nem alkalmas, a Jogi Főosztály vezetője, illetve az 58. § (10) bekezdésének h) pontjában meghatározott területeken a Jogi Főosztály általános főosztályvezető-helyettese - a koordinációs szakállamtitkár egyidejű tájékoztatása mellett - kiegészítés céljából visszaadja azt az előkészítőnek, megjelölve a konkrét hiányosságokat.

(10) Az egyeztetést (illetőleg a vitás kérdések tisztázását) követően a koncepciót az előkészítésért felelős hivatali egység vezetője előterjeszti a szakterületet irányító szakállamtitkárnak. A szakállamtitkár a szakmai koncepciót felterjeszti az államtitkárhoz, aki a miniszterhez továbbítja vagy vezetői értekezleten való megtárgyalását rendeli el.

(11) A miniszter, a miniszteri értekezlet, az államtitkári értekezlet vagy a szakmai vezetői értekezlet elrendeli

a) jogszabály esetén kodifikációt, illetve egyéb előterjesztés esetén az előterjesztés tárgyának függvényében azzal kapcsolatos egyéb további feladatok végrehajtását, vagy

b) a koncepció átdolgozását.

64. §

(1)[101] A jogszabály szövegét a Jogi Főosztály készíti el a jóváhagyott koncepció alapján, együttműködve a koncepció elkészítéséért felelős előkészítővel. Ennek keretében Jogi Főosztály vezetője, illetve az 58. § (10) bekezdésének h) pontjában meghatározott területeken a Jogi Főosztály általános főosztályvezető-helyettese a felelős azért, hogy megteremtődjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, a közösségi és a nemzetközi joggal, az Európai Bíróság esetjogával, továbbá, hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempontból kifogástalan legyen.

(2) A hivatali egység vezetője felelős az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak végrehajtásáért.

65. §

(1)[102] Az elkészített javaslat, illetve előterjesztés szakmapolitikai munkacsoporthoz történő benyújtását, valamint államigazgatási egyeztetését az államtitkár engedélyezi. Az engedélyezést jogszabálytervezet esetén az előkészítő hivatali egység vezetője a Jogi Főosztályvezetőjével, illetve az 58. § (10) bekezdésének h) pontjában meghatározott területeken a Jogi Főosztály általános főosztályvezetőhelyettesével együtt feljegyzésben kéri, amelyben tájékoztatják az államtitkárt a szabályozás tárgyáról, indokáról, valamint a jogszabálytervezettel kapcsolatban lefolytatott egyeztetésekről. Az előkészítő hivatali egység tevékenysége felett felügyeletet gyakorló szakállamtitkárnak, valamint a koordinációs szakállamtitkárnak az egyeztetés engedélyezését kezdeményező feljegyzést jóváhagyás céljából minden esetben be kell mutatni.

(2) Az egyeztetésre engedélyezett tervezetet (javaslatot, előterjesztést) a Jogi Főosztály készíti elő államigazgatási egyeztetésre, figyelembe véve a jogalkotásról szóló törvényben és a Kormány ügyrendjében foglaltakat. A jogszabály-tervezetet a szakmai érdekképviseleti és érdekegyeztető szervekkel a Jogi Főosztály, valamint a szakmai hivatali egység egyezteti. Az államigazgatási egyeztetésre elkészített tervezetet a Jogi Főosztály küldi ki, majd a beérkezett véleményeket a szakmai főosztály a Jogi Főosztállyal együttműködve feldolgozza, és megszervezi a szükséges egyeztetéseket.

(3)[103] Minden tervezetet (előterjesztést) a külső egyeztetéssel egyidejűleg be kell mutatni a miniszternek, az államtitkárnak, a szakállamtitkároknak, a miniszteri biztosnak és - a minisztériumi Intranet rendszeren keresztül történő közzététel útján - a minisztérium hivatali egységeinek, illetve a fogyatékos emberek számára hozzáférhető módon (különös tekintettel a látássérült felhasználókra) meg kell jelentetni a minisztérium honlapján.

(4) A külső szervek észrevételeit az előkészítő a Jogi Főosztállyal együttesen értékeli, az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály vezeti át.

(5) A külső szervekkel való véleményeltérés esetén az előkészítő a Jogi Főosztály közreműködésével megkísérli a vitás kérdések tisztázását. Az egyeztetés eredményéről az előkészítő tájékoztatja az illetékes szakállamtitkárt, külön kitérve a függőben maradt kérdésekre.

(6) A tervezetek esetében a tárcák közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Az egyeztetésben az érintett előkészítő és a Jogi Főosztály együttesen vesz részt, ha azonban ez az egyeztetés eredménytelen volt, azt szakállamtitkári, államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése a Jogi Főosztály és az előkészítő feladata.

(7) A lefolytatott egyeztetést követően a Jogi Főosztály feljegyzésben foglalja össze az egyeztetések eredményét, majd a kiadásra kész tervezetet (előterjesztést) - az előkészítő hivatali egység munkáját irányító szakállamtitkár, a koordinációs szakállamtitkár és az államtitkár egyetértése esetén - kiadmányozás céljából bemutatja a miniszternek.

(8) Az előterjesztéshez - a szakmai felelős hivatali egység közreműködésével- a Sajtóiroda által összeállított kommunikációs tervet kell csatolni.

Más minisztérium által előkészített jogszabálytervezet véleményezésének rendje

66. §

(1)[104] A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek véleményezése során az egységes minisztériumi álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály megküldi a tárgy szerint érintett hivatali egységekhez, intézményekhez annak feltüntetésével, hogy az anyagot egyidejűleg mely további hivatali egységek részére küldte meg. Amennyiben a véleményező hivatali egység álláspontja szerint az anyag további hivatali egység feladatkörét, valamint a minisztérium irányítása alatt álló központi hivatalt vagy intézményt is érinti, a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetőjénél haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(2)[105] A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály a véleményező hivatali egységek észrevételeiket szakállamtitkárságonként összefoglalva figyelembevételével elkészíti a minisztérium véleményét összefoglaló, az államtitkár által küldendő válaszlevél tervezetét, és azt az államtitkárnak eljuttatja. A véleményező hivatali egységek az észrevételeiket szakállamtitkárságonként összefoglalva a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály részére juttatják el a számukra megadott határidőn belül.

(3) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy az egyes hivatali egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály egyeztetést kezdeményez. Amennyiben a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a kérdésben a koordinációs szakállamtitkár dönt.

(4)[106] Amennyiben a válaszadási határidő bármely okból nem tartható - különösen, ha bizonyos, hogy a tervezetre lesz észrevétel - a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztálynak erről és a várható elkészülési időpontról telefonon, faxüzenetben vagy elektronikus úton tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt) . Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet első lépésként munkapéldányként faxon kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.

(5)[107] Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály közvetlenül eljuttatja a szakállamtitkár részére.

(6) Az aláírt válaszlevelet és az előzményeket az Államtitkári Titkárság a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztálynak küldi vissza, amely gondoskodik a minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről.

(7) A megküldést követően a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály gondoskodik az elküldött levél, valamint a kapcsolódó anyagok irattározásáról, továbbá az észrevételt tartalmazó tárcalevelet másolatban megküldi a véleményező hivatali egységeknek.

(8)[108] Amennyiben az előterjesztést, jogszabálytervezetet küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó hivatali egység, vagy ha a képviselet más módon nem biztosítható, a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály szükség esetén képviseli.

(9) Az egyeztetés eredményéről az egyeztetésen résztvevő a hivatali egység vezetőjét szóban, valamint a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetőjét írásban tájékoztatja.

Beszámolók és emlékeztetők megküldésének rendje[109]

66/A. §

A tárcaközi bizottságok, valamint a szakmapolitikai munkacsoport - a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő - napirendi pontjairól, valamint döntéseiről értesíteni kell

a) az államtitkárt,

b) a koordinációs szakállamtitkárt,

c) a feladatkörében érintett szakállamtitkárt,

d) saját előterjesztés és döntési javaslat esetén - a 64. § szerinti - előkészítőt, valamint a Jogi Főosztály feladatkörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselőjét.

A munkakör átadás-átvétel rendjének szabályai

67. §

(1) A munkakörök átadás-átvételét az egyes munkakörökben bekövetkező személyi változások, valamint tartós távollét (várhatóan 6 hónapot meghaladó) esetén kell végrehajtani.

(2) A munkakört a munkakör ellátására kinevezett új köztisztviselőnek vagy a munkakör helyettesítésével megbízott köztisztviselőnek kell átadni, új kinevezés vagy helyettesítési megbízás hiányában a munkakört a közvetlen vezetőnek kell átadni.

(3) A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az átadás-átvétel helyét, időpontját, tárgyát,

b) az átadásra kerülő munkakör szakmai feladatait, a vonatkozó munkaköri leírást,

c) a folyamatban levő fontosabb feladatok felsorolását és az azok végrehajtásának helyzetére vonatkozó adatokat, az elért eredményeket, a mutatkozó hiányosságokat,

d) az átadásra kerülő iratanyagokat, utasításokat, tervek, szabályzatok, leltári tárgyak jegyzékét,

e) az átadónak és az átvevőnek a jegyzőkönyv tartalmával, megállapításaival kapcsolatos esetleges észrevételeit, megállapításait.

(4) A munkakör átadás-átvételi jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, azt az átadó és az átvevő köztisztviselő, valamint közvetlen munkahelyi vezetőjük írja alá. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkakört átadó és átvevő köztisztviselők, valamint a közvetlen vezető kapják meg.

A hivatali titok kezelésének szabályai

68. §

A szolgálati titok kezelésének részletes szabályait a Titokvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

69. §

(1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítésére, kiadására e szabályzat rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a miniszteri utasítások nyilvántartását a Jogi Főosztály végzi.

Az ellenőrzési jog gyakorlása

70. §[110]

Az ellenőrzési jog gyakorlása a minisztérium ellenőrzési nyomvonalának megfelelően, az alábbi formában történik:

a) vezetői ellenőrzés: a hivatali egységek vezetői és az irányítással megbízott munkatársak ellenőrzési jogukat - az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett - közvetlenül és folyamatosan gyakorolják. Az ellenőrzési tevékenység tételes feladat- és hatásköri szabályozását a munkaköri leírásuk tartalmazza,

b) munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatok megszervezése során a végrehajtó műveletek közé, kötelezően olyan ellenőrzési műveleteket kell beiktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, illetve lehetővé teszik, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő,

c) belső, valamint felügyeleti ellenőrzés: a miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik, illetve ha azt soron kívül, a miniszter javaslata, illetve a saját kezdeményezése alapján a belső ellenőrzési szerv vezetője elrendeli.

71. §[111]

Az ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza. A minisztérium ellenőrzési nyomvonala; a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, valamint a minisztérium kockázatkezelési rendszere jelen szabályzat részei és annak mellékletei.

II. Cím

MINISZTÉRIUMI ÉRTEKEZLETEK

Miniszteri értekezlet

72. §

(1) A miniszteri értekezlet a minisztérium felsővezetőinek - a Kormány döntésire is figyelemmel levő - heti feladatainak kijelölését, a miniszternek a kormányülésre történő felkészítését szolgáló értekezlet. Az értekezlet a minisztérium munkáját érintő jelentős kérdésekben tájékoztatás nyújtására, a jelentőségüknél fogva egységes minisztériumi álláspont kialakítását igénylő kérdések megvitatására, az álláspont kialakítására biztosít lehetőséget.

(2) Az értekezletre kormányülést megelőzően, illetve a tájékoztatást tekintetben azt követően kerül sor. Az értekezlet pontos időpontját a miniszter körlevélben határozza meg.

(3) Az értekezletet a miniszter, akadályoztatása esetén az államtitkár vezeti.

(4) Az értekezlet résztvevői a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök. Állandó meghívott a miniszteri biztos, a Miniszteri Titkárság vezetője, valamint a miniszter által kijelölt politikai főtanácsadók, tanácsadók. A miniszter az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető jelenlétét is elrendelheti.

(5) A Miniszteri Titkárság vezetője

a) gondoskodik az értekezlet összehívásáról,

b) az értekezlet döntéseiről, a miniszter által előkészítésre kiadott ügyekről rövid összefoglalót készít, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósulását.

Államtitkári értekezlet

73. §

(1) Az államtitkári értekezlet az államtitkárnak a feladatkörébe tartozó irányítási feladatok hatékony ellátását szolgáló értekezlet, amely az egységes minisztériumi álláspont kialakítását igénylő kérdések megvitatására, az álláspont kialakításának előkészítésére biztosít lehetőséget.

(2) A miniszteri értekezlet döntéseire tekintettel az államtitkár az államtitkári értekezleten határozza meg a szakállamtitkárok és az általuk irányított hivatali egységek aktuális feladatait, valamint dönt mindazon kérdésekben, amelyek nem igénylik a miniszter jóváhagyását.

(3)[112] Az értekezletre - lehetőség szerint - heti rendszerességgel kerül sor, pontos időpontját az államtitkár körlevélben határozza meg.

(4) Az értekezletet az államtitkár, akadályoztatása esetén a koordinációs szakállamtitkár vezeti.

(5) Az értekezlet résztvevői az államtitkár, a szakállamtitkárok, a kabinetfőnök és az Államtitkári Titkárság vezetője. Az államtitkár az egyes napirendi pontok tárgyalásához más köztisztviselő jelenlétét is elrendelheti.

(6)[113] A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetője gondoskodik az értekezlet összehívásáról.

Szakmai vezetői értekezlet

74. §

(1)[114] A szakmai vezetői értekezlet

a) a minisztérium felső- és középvezetőinek kölcsönös tájékoztatása,

b) az állami vezetői döntést igénylő egyéb aktuális kérdések áttekintése, a minisztérium belső ügyeinek megvitatása, szükség szerint döntéshozatal

céljából, legalább havi rendszerességgel megtartott értekezlet.

(2) Az értekezlet időpontját az államtitkár körlevélben határozza meg.

(3) Az értekezletet az államtitkár, az államtitkár akadályoztatása esetén a koordinációs szakállamtitkár vezeti.

(4) Az értekezlet résztvevői:

a) az (1) bekezdés a) pontját érintő kérdések tárgyalásánál a miniszteri értekezlet tagjai és állandó meghívottjai, a minisztérium önálló kiadmányozási joggal rendelkező vezetői, valamint a miniszter közvetlen irányításával, illetve felügyeletével működő közigazgatási szervek vezetői,

b) az (1) bekezdés b) pontját érintő kérdések tárgyalásánál az a) pontban foglalt személyek, valamint az előterjesztés készítésében közreműködő közigazgatási szervek és intézmények képviselői.

(5) A külső meghívottak részvételének biztosításáról és az előterjesztés részükre történő eljuttatásáról a napirend előterjesztője gondoskodik.

(6) A koordinációs szakállamtitkár titkársága

a) gondoskodik az értekezlet összehívásáról,

b) a minisztérium munkatervére figyelemmel, a résztvevők javaslata alapján összeállítja az értekezlet napirendjét, amelyet az államtitkár hagy jóvá,

c) az értekezleten elhangzottakról rövid összefoglalót készít, amelyet az értekezleten résztvevők, a szakállamtitkárok, illetve a végrehajtásért felelősök rendelkezésére bocsát, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósulását.

Szakállamtitkári értekezlet

75. §

(1) A szakállamtitkári értekezlet az időszerű problémák felső szintű rendezése érdekében szükség szerinti rendszerességgel, az egy szakállamtitkár irányítása alá tartozó területenként külön-külön megtartott értekezlet.

(2) Az értekezlet időpontját a szakállamtitkár körlevélben határozza meg.

(3) Az értekezletet a szakállamtitkár, akadályoztatása esetén az általa kijelölt felsővezető vezeti.

(4) Az értekezlet résztvevői a szakállamtitkár, a kabinetfőnök, a főosztályvezető, az önálló kiadmányozási joggal rendelkező egyéb vezető, valamint azon központi hivatal vezetője, amelyekkel kapcsolatban az egyes irányítási vagy felügyeleti jogokat a miniszter a szakállamtitkárra ruházott.

(5) A szakállamtitkári titkárság vezetője

a) gondoskodik az értekezlet megszervezéséről (összegyűjti melyik szakterület, milyen kérdést kíván az értekezleten megtárgyalni, összeállítja az értekezlet napirendjét, és erről értesíti az érintetteket stb.),

b) az értekezleten elhangzottakról rövid összefoglalót készít, amelyet az értekezleten résztvevők, valamint az államtitkár, illetve a végrehajtásért felelősök rendelkezésére bocsát, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósulását.

Minisztériumi munkacsoport

76. §

(1) A miniszter normatív utasítással bizonyos, kiemelkedő feladatokkal kapcsolatos teendők koordinálására munkacsoportot hoz létre.

(2) A munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait, valamint működésének rendjét a munkacsoportot létrehozó miniszteri utasítás határozza meg.

Minisztériumi köztisztviselők értekezlete

77. §

(1) A minisztérium munkájának értékelését, a dolgozók szélesebb körét érintő nagyobb jelentőségű elvi és gyakorlati kérdéseket szükség szerint a minisztériumi köztisztviselők értekezlete tárgyalja meg.

(2) A minisztériumi köztisztviselők értekezletét a miniszter vagy az általa ezzel a feladattal megbízott vezető tartja, a szervezési feladatokat a Humánpolitikai Főosztály látja el.

III. Cím

A KORMÁNYÜLÉSRE, ÁLLAMTITKÁRI ÉRTEKEZLETRE, VALAMINT A KORMÁNY KABINETJEINEK ÜLÉSÉRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS[115]

A kormányülésre, valamint az Államtitkári Értekezletre való felkészítés szabályai[116]

78. §

(1)[117] A Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály a kormányülés, valamint az Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket - ide nem értve a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó előterjesztéseket - megérkezésüket követően előzményekkel látja el, majd határidő tűzésével az államtitkár megbízásából kijelöli a szakmai véleményt adó szakállamtitkárt.

(2) A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály által megadott határidőig kell a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztályra eljuttatni.

(3) A felkészítőt a - (4) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve - aKözigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály készíti el.

(4) A különös szakértelmet igénylő előterjesztések esetén a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetője kijelölése alapján, az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai hivatali egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály részére kell megküldeni, amely gondoskodik a miniszter, valamint az államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(5) Amennyiben a beérkező szakmai vélemények nincsenek összhangban egymással, a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés sikertelensége esetén a koordinációs szakállamtitkár dönt.

(6) A felkészítő tartalmazza

a) az előzmények leírását, ezen belül az államigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint - ha volt ilyen - a korábbi államtitkári értekezlet, kormányülés, kabinetülések döntését,

b) az előterjesztés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve az előterjesztésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit,

c) a képviselni javasolt álláspontot.

(7) Az egységes formátum biztosítása érdekében a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni.

(8) Saját előterjesztés esetén a Jogi Főosztály és az előterjesztés tárgya szerint leginkább érintett hivatali egység készíti el a felkészítőt. Ebben az esetben a (6) bekezdésben meghatározottakon túl a felkészítő utolsó pontjában tájékoztatást kell adni az államigazgatási egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról.

(9)[118] A kormányülés, valamint az Államtitkári Értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, az államigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másolatát, továbbá a felkészítőt a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetője a felkészítő elkészültét követően haladéktalanul átadja az államtitkárnak, illetve a kabinetfőnöknek.

(10)[119] Amennyiben valamely előterjesztés a kormányülés, valamint az Államtitkári Értekezlet napirendjén szerepel, de a Miniszterelnöki Hivatal azt a minisztériumhoz a kormányülés, valamint az Államtitkári Értekezlet időpontjáig nem juttatta el, az előterjesztéssel kapcsolatos előzményeket kell a miniszter, illetve az államtitkár részére eljuttatni.

A Kormány kabinetjeinek ülésére való felkészítés

79. §

(1) A Kormány kabinetjei ülésének (a továbbiakban: kabinetülés) napirendjének kézhezvételét követően a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetője azt eljuttatja a miniszternek, illetve az államtitkárnak. A miniszter vagy az államtitkár megjelöli, hogy mely előterjesztésekről kér írásos felkészítőt.

(2) A felkészítőt a kormányülés felkészítőjére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

(3) A kabinetülés napirendjén szereplő előterjesztést, valamint a felkészítőt a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály vezetője a felkészítő elkészültét követően haladéktalanul továbbítja a miniszternek, illetve az államtitkárnak.

IV. Cím

KÖTELEZŐ JELLEGGEL ALKALMAZANDÓ SZABÁLYZATOK ÉS ELJÁRÁSI RENDEK

80. §

(1) A minisztériumban kötelező jelleggel alkalmazandó szabályzat:

a) Közszolgálati Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Humánpolitikai Főosztály felelős,

b) Adatvédelmi Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály felelős,

c) Titokvédelmi Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály felelős.

(2) A minisztérium szabályzatait, eljárási rendjeit, az állami vezetői körleveleket, rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat figyelembevételével kell alkalmazni. Ilyen szabályzatok különösen:

1. Iratkezelési Szabályzat és Irattári Terv, melynek elkészítéséért és módosításáért a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály felelős,

2. Tűzvédelmi Utasítás és Tűzriadó Terv, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

3. Bombariadó Terv, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

4. Ellenőrzési Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért az Ellenőrzési Osztály felelős,

5. Reprezentációs Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

6. Munkavédelmi Szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

7. az SZMM fejezeti kezelésű előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

8. az SZMM igazgatási előirányzatainak gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

9. az SZMM fejezet költségvetéséből finanszírozott beruházások és felújítások eljárási rendje és felügyeleti feladatai, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

10. a Számviteli Politika, melynek elkészítéséért a Gazdasági Főosztály felelős,

11. Szabályzat az SZMM közbeszerzéseinek, központosított beszerzéseinek és szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek lebonyolításáról, melynek elkészítéséért és módosításáért a Jogi Főosztály és a Gazdasági Főosztály felelős,

12. az Országgyűlés tevékenységéhez kapcsolódó egyes minisztériumi feladatok végrehajtásának rendje, melynek elkészítéséért és módosításáért a Parlamenti Titkárság felelős,

13. az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

14. az eszközök és források értékelési szabályzata, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

15. a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

16. a belföldi és külföldi kiküldetés engedélyezéséről és a külföldi kiküldetést teljesítők költségtérítéséről, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály, valamint az Európai Integrációs és Nemzetközi Főosztály felelős,

17. a lakáscélú támogatásokról szóló szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Humánpolitikai Főosztály felelős,

18. gépjármű üzemeltetési szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

19. az SZMM épületeibe való belépés és benntartózkodás rendjéről szóló szabályzat, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

20. a mobiltelefon készülékek használati rendjéről szóló szabályozás, melynek elkészítéséért és módosításáért a Gazdasági Főosztály felelős,

21. informatikai szabályzatok, melyek elkészítéséért és módosításáért a Közigazgatási Koordinációs és Informatikai Főosztály felelős.

1. számú melléklet

* Intézmények: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a régiós felügyelőségek, munkaügyi központok, regionális képző központok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, állami szociális intézetek, gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek és javító-nevelő intézetek

2. számú melléklet

Minta a hivatali egységek ügyrendjeinek elkészítéséhez

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A hivatali egység megnevezése

2. A hivatali egység postacíme

3. A hivatali egység központi telefonszáma

4. A hivatali egység központi telefaxszáma

5. A hivatali egység bélyegzőlenyomata

6. A hivatali egység helye a minisztérium szervezetében (irányítási, alá-, fölérendeltségi viszonyok)

7. A hivatali egység engedélyezett létszáma

II. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS FELADATKÖR

1. A hivatali egység felépítése

2. A hivatali egység és az azon belüli "alegységek" feladatköre

3. A hivatali egység vezetői és feladataik

a) a főosztályvezető feladatai

b) a főosztályvezető-helyettes(ek) feladatai

c) az osztályvezető(k) feladatai

d) egyéb vezetői beosztásban lévő személyek feladatai

III. MŰKÖDÉSI REND

1. A helyettesítés rendje

2. A kiadmányozás rendje

3. A szabadság kiadásának rendje

4. Az irattározás rendje

5. A szignálás rendje

6. A hivatali egység nyilvántartásai vezetésének rendje

7. A hivatali egység tevékenységével kapcsolatos ellenőrzés rendje

8. A hivatali egység dolgozói tájékoztatásának, hivatali egységen belüli képzésének rendje

9. Az új dolgozók betanításának rendje

10. A munkaértekezletek rendje

IV. AZ ÜGYREND MELLÉKLETEI

1. A hivatali egység által vezetett nyilvántartások jegyzéke

2. A hivatali egységnél dolgozó munkatársak munkaköri leírásai

(Dátum)

(A hivatali egység vezetőjének aláírása)

Az ügyrendet jóváhagyom:

(az államtitkár aláírása)

3. számú melléklet

[121]

4. számú melléklet

5. számú melléklet

I. Vezetői megbízás, politikai főtanácsadói tisztség esetén engedélyezhető munkaköri megnevezések

II. Felsőfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri megnevezések

III. Középfokú iskolai végzettség esetén engedélyezhető munkaköri megnevezések

IV. Középfokú szakképesítés esetén engedélyezhető munkaköri megnevezések

A szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje[123]

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-a, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 145/A. § (5) bekezdése előírásának megfelelően a miniszter - a minisztérium gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel - kialakítja, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét. Ennek része a szabálytalanságok kezelése.

A szabálytalanságok kezelésének jelen eljárásrendje a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete.

A szabályzat célja

(1) A szabályzat célja, hogy elősegítse a szabálytalanságok kezelését, ezáltal

a) a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását,

b) a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását,

c) a felelősség megállapítását.

A szabályzat hatálya

(2) Ezen szabályzat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 3/2006. (MK 94.) SZMM utasítás módosításáról szóló 12/2007. (MK 41.) SZMM utasítás hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium valamennyi hivatali egységének teljes személyi állományára vonatozik.

Értelmező rendelkezések

(3) E szabályzat alkalmazásában

a) szabálytalanság: valamely létező szabálytól való olyan eltérő cselekmény, mulasztás, hiányosság az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, mely bűntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot ad;

b) csekély kockázattal járó szabálytalanság: olyan, valamely létező szabálytól eltérő nem szándékos cselekmény*, mulasztás, hiányosság az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, mely bűntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására nem ad okot;[124]

A SZABÁLYTALANSÁG ÉSZLELÉSE

A) A szabálytalanság észlelése a FEUVE rendszerben

(4) Amennyiben a minisztérium valamely hivatali egységének munkatársa szabálytalanságot észlel, köteles írásban értesíteni hivatali egysége vezetőjét.

(5) Amennyiben a minisztérium valamely hivatali egységének munkatársa olyan szabálytalanságot észlel, melyben hivatali egysége vezetője érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, mindkét vezető érintettsége esetén a szakállamtitkárt kell írásban értesítenie.

(6) Amennyiben a hivatali egység vezetője - illetve az (5) pontban meghatározott esetben felettes vezetője -megalapozatlannak találja az értesítést, úgy ezt közli felettes vezetőjével. Amennyiben a felettes vezető az értesítést szintén megalapozatlannak ítéli, erről - az Ellenőrzési Osztály egyidejű tájékoztatása mellett - írásban tájékoztatja a eredeti értesítést kiadó munkatársat. Ha a hivatali egység vezetője (vagy a felettes vezető) a értesítést megalapozottnak találja, kötelessége gondoskodni - az Ellenőrzési Osztály egyidejű tájékoztatása mellett - a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve a szükséges eljárások megindításáról.

B) A szabálytalanság észlelése a belső ellenőrzés által

(7) Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanság gyanúja felmerül, haladéktalanul köteles értesíteni az Ellenőrzési Osztály vezetőjét, annak érintettsége esetén a koordinációs szakállamtitkárt.

(8) Az Ellenőrzési Osztály vezetője az általa, illetve a belső ellenőrök által az ellenőrzés során észlelt szabálytalanságról írásban értesíti a koordinációs szakállamtitkárt, és javaslatot tesz a szabálytalanság kezelésére.

(9) Szabálytalanság gyanújának felmerülése esetén a belső ellenőr a vizsgálat során a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletben előírtak szerint jár el. A felvett ellenőrzési jegyzőkönyvben foglaltakat az érintett személy három munkanapon belül írásban észrevételezni köteles.

C) A szabálytalanság észlelése külső ellenőrző szerv által

(10) A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentésbe foglalja. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei stb.) . A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a minisztériumnak intézkedési tervet kell kidolgoznia.

D) A szabálytalanság észlelése külső személy által

(11) A külső személy szabálytalanságra vonatkozó bejelentésével kapcsolatban az eljárási rend a minisztérium belső munkatársa által tett észrevételek kezelésével azonos.

A szabálytalanságok észlelését követő szükséges intézkedések, és azok nyomon követése

(12) A szabálytalanságok észlelését követően a hivatali egység vezetője, illetve az (5) pontban meghatározott esetben felettes vezetője intézkedik

a) a jövőbeni szabálytalanságok kialakulása megakadályozásának,

b) a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálásának, a megfelelő állapot helyreállításának,

c) a felelősség megállapításának elősegítése érdekében.

(13) A felelősség megállapítására bűntető-, szabálysértési, fegyelmi és kártérítési eljárás keretén belül kerülhet sor, melyek megindítása, illetve a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint történik.

(14) Az észlelt szabálytalanság jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében az intézkedő vezetőnek vizsgálnia kell, hogy a kapcsolódó munkafolyamat menetét, ellenőrzési pontjait (az ellenőrzési nyomvonalat) hol szükséges megváltoztatni.

(15) Mivel az intézkedés az ellenőrzési nyomvonal változásával jár, a felelős vezetőnek kezdeményeznie kell a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező nyomvonal módosítását.

(16) A szabálytalanságok jövőbeni előfordulását megakadályozó, kockázatát csökkentő intézkedések végrehajtásáért a hivatali egységek vezetői a felelősek. Ennek körében a (19) pontban foglalt adattartalommal az Ellenőrzési Osztályt 8 munkanapon belül tájékoztatni kötelesek.

(17) Amennyiben a belső ellenőrzés pénzügyi szabálytalanságot észlelt, illetve annak kezelése ügyében vizsgálatot végzett, az Ellenőrzési Osztálynak is kötelessége az ellenőrzés nyomán született intézkedési terv végrehajtásának figyelemmel kísérése, illetve szükséges esetben utóvizsgálat elvégzése.

A szabálytalanságok felszámolása érdekében tett intézkedések nyilvántartása

(18) A szabálytalanságok felszámolása érdekében tett intézkedések összesített nyilvántartása az Ellenőrzési Osztály feladata.

(19) A tárgyévet követő évre vonatkozó ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges kockázatelemzés elvégzése érdekében e nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a szabálytalanság típusát (bűntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárásra okot adó),

b) a szabálytalanság rövid leírását,

c) amennyiben a kapcsolódó eljárás lezárult, annak eredményét,

d) az érintett(ek) számát, beosztását,

e) az esetleges kár mértékét,

f) a szabálytalanság kezelése érdekében tett intézkedések leírását.

Csekély kockázattal járó szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések

(20) A csekély kockázattal járó szabálytalanság észlelését követően a hivatali egység vezetője a feladat-, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően azonnali intézkedést hoz a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.

(21) A csekély kockázattal járó szabálytalanság esetében, amennyiben annak előfordulása nem eseti, illetve felmerülése a hivatali egység céljaira, működésére nézve magasabb kockázat-kitettséget jelent, akkor a (16), (17) pontban meghatározottak szerint szükséges eljárni.

Záró rendelkezés

(22) Jelen szabályzat a 2004. évi XXIX. törvény 141. §-ában foglaltakat (a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokat) nem érinti.

6. számú melléklet[125]

Kockázatkezelési Szabályzat

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-a, továbbá az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) 145/A. § (1) bekezdése előírásának megfelelően a miniszter - a minisztérium gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel - kialakítja, működteti és fejleszti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét. Az Ámr. 145/C. § (1) bekezdésének megfelelően a miniszter a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végeztet, és kockázatkezelési rendszert működtet.

A kockázatkezelési szabályzat a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete.

A szabályzat célja

(1) A szabályzat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kockázatkezelési folyamatának - kockázat azonosítása, mérése és kezelése - meghatározására szolgál.

(2) A kockázatkezelés révén a hivatali egységek vezetői feltárják a kockázatot, illetve megelőzik a kedvezőtlen esemény vagy folyamat bekövetkeztét.

A szabályzat hatálya

(3) Ezen szabályzat 2007. április 3. napján lép hatályba és vonatkozik a minisztérium valamennyi hivatali egységére, tevékenységi területére.

Értelmező rendelkezések

(4) E szabályzat alkalmazásában:

a) kockázat: olyan esemény bekövetkezésének lehetősége, amely lényegi befolyással lehet a célkitűzések megvalósítására, illetve hátrányosan érintheti a Minisztérium és szervezeti egységei működését. A kockázat lehet véletlenszerű esemény, hiányos ismeret vagy hiányos információ;

b) eredendő kockázat: a megvalósítás során fellépő hibák vagy szabálytalanságok előfordulásának kockázata;

c) ellenőrzési kockázat: a hibákat vagy szabálytalanságokat meg nem előző, illetve fel nem táró, folyamatba be nem épített ellenőrzési eljárásokból fakadó kockázat;

d) fennmaradó kockázat: az a kockázat, amely a vezetés olyan jellegű intézkedései ellenére fennmarad, melyeket a nem kívánatos események hatásának és valószínűségének csökkentése céljából hozott, beleértve a kockázat kezelésére vonatkozó kontroll tevékenységeket is;

e) kockázatelemzés: az azonosított kockázatok értékelése a szervezetre, célkitűzésekre gyakorolt hatása és a bekövetkezés valószínűsége, illetve az adott kockázattal kapcsolatos elképzelhető megoldás szerint;

f) kockázatkezelés: az olyan várható események és helyzetek beazonosítását, értékelését és kézbentartását felölelő folyamat, amely megfelelő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a szervezet eléri célkitűzéseit;

g) kockázat elhárítása: a kockázatkezelő a jelentős kockázatot tartalmazó tevékenység vagy folyamat megszüntetéséről intézkedik. Kizárólag olyan tevékenységek és folyamatok vonatkozásában merülhet fel, melyet a szervezeti egység döntés alapján végez;

h) kockázat eltűrése: annak figyelembevétele, hogy bizonyos - csekély mértékű és jelentőségű - kockázatokkal kapcsolatosan a szükséges intézkedés költségei és ráfordításai aránytalan többletterhet jelentenek az intézkedés hasznosságával szemben, és emiatt az adott kockázattal kapcsolatosan nem történik intézkedés;

i) kockázatok megosztása: a kockázat bekövetkezése miatt felmerült hátrányok, valamint a kockázatot rejtő folyamatok tevékenységek, illetve azok egy részének külső szervezetre való áthárítása;

j) kontroll: a vezetés, a felső vezetés, illetve a szervezet érdekeltjeinek minden olyan intézkedése, amely arra irányul, hogy kezelje a kockázatokat és növelje annak valószínűségét, hogy az általános célokat és a részletes célkitűzéseket elérik;

k) kontroll eljárások: szabályzatok, eljárások és tevékenységek, amelyek a kontroll rendszer részei, és amelyek biztosítják, hogy a kockázatkezelési eljárás által meghatározott kockázat a tűréshatárok között maradjon;

l) kockázati lajstrom: az azonosított kockázatok szervezetre, célkitűzésekre gyakorolt hatása és a bekövetkezés valószínűsége alapján meghatározott sorrendje;

m) elfogadható kockázati szint: azon kockázatok köre, melyek vonatkozásában nem szükséges intézkedés megtétele; idetartoznak az alacsony besorolású kockázatok, valamint a közepes (mérsékelt) besorolású kockázatok közül azok, melyek esetében a bekövetkezés valószínűsége magas, a bekövetkezés esetén okozott kár, hátrány mértéke azonban alacsony, és a velük kapcsolatos intézkedés ráfordítása aránytalan többletterhet jelent az intézkedés hasznosságával szemben.

A kockázatkezelési felelősség

(5) Az egyes tevékenységek/területek kockázatkezelési feladataiért a hivatali egységek vezetői a felelősek. A vezetők tevékenységi köre ennek megfelelően, magában foglalja a kockázatkezelési feladatokat.

A kockázatkezelési hatókör

(6) A kockázatkezelő felelőssége és kötelessége az általa vezetett hivatali egységre vonatkozóan az ügyrend kialakítása, feladatai végrehajtása és ennek folyamatába épített ellenőrzése során a kockázati tényezők, -elemek azonosítása, a kockázatok bekövetkezésének valószínűsítése, a kockázati hatás mérése és semlegesítése.

A kockázatkezelés időtartama

(7) A kockázatkezelési tevékenység a szervezet, illetve a tevékenység kialakítására, nyilvántartására, adott évi feladatellátás beindítására irányuló döntés.

(8) A költségvetési év során a tevékenység szabályait a kockázatok változásaival összhangba kell hozni.

A kockázat azonosítása

(9) A kockázat azonosító tevékenység annak megállapítása, hogy melyek a minisztérium célkitűzéseit veszélyeztető eredendő- és ellenőrzési kockázatok.

(10) Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A kockázatok tényleges beazonosítását a kockázatkezelő végzi.

(11) A kockázat azonosítása során a kockázatkezelő felméri, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen.

(12) A kockázatok azonosítását az ellenőrzési nyomvonal felhasználásával, azzal összhangban szükséges elvégezni.

A kockázat elemzése

(13) A kockázat elemzése során a kockázatkezelő megállapítja, hogy az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége alacsony, közepes vagy magas, illetve meghatározza, hogy a bekövetkezés esetén okozott kár, hátrány mértéke alacsony, közepes vagy magas.

(14) A kockázatkezelő a kockázat elemzésének eredménye alapján állítja össze a kockázati lajstromot.

Az azonosított kockázatokkal összefüggésben végrehajtandó intézkedések

(A kockázatok kezelése)

(15) A kockázati lajstrom sorrendjével összefüggésben meghatározza, milyen intézkedéseket szükséges elvégezni.

(16) Az elvégzendő intézkedés irányulhat a kockázat elhárítására, eltűrésére, megosztására, mérséklésére és kiküszöbölésére.

(17) A kockázatkezelési eljárások kialakítása és megválasztása során a hatékonyságot, a gazdaságosságot is kritériumként kell kezelni.

(18) A kockázatkezelési esetek vonatkozásában a kockázatkezelő szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.

(19) Amennyiben az intézkedés az ellenőrzési nyomvonal módosulását eredményezi, a kockázatkezelő intézkedik a módosítás Szervezeti Működési Szabályzatban történő átvezetéséről.

(20) A kockázatok kezelése érdekében javasolt intézkedések végrehajtásáért, beépüléséért a kockázatkezelők felelősek.

A kockázatok és intézkedések nyilvántartása

(21) A hivatali egységek a kockázatokról és a tervezett intézkedésekről készített kimutatásaikat minden év november 15-ig megküldik az Ellenőrzési Osztály részére.

(22) A tervezett intézkedésekről szóló kimutatással egyidejűleg megküldik az Ellenőrzési Osztálynak a tárgyévben tett intézkedéseikről, az előző évben azonosított kockázatok változásáról készített beszámolójukat. Ezek összesített elemzése a minisztérium éves ellenőrzési tervének egyik pillére.

(23) A belső ellenőrzési vezető évente jelentést készít a miniszter számára a kockázat kezelőinek a kockázatok csökkentés érdekében tett intézkedései eredményeiről.