T/3783. számú törvényjavaslat indokolással - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról

2015. évi XLII. törvény

Magyarország a rendvédelmi feladatokat ellátó szervektől alkotmányos kötelezettségeik teljesítését, Magyarország függetlenségének, törvényes rendje fenntartásának, a lakosság és az ország anyagi javai védelmének a jogszabályok keretei között hatékony és a köz érdekének megfelelő ellátását várja el. E kötelezettségek teljesítése a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományától magas szintű szakmai ismereteket követel meg, valamint megköveteli a törvények és más jogszabályok feltétlen tiszteletét, a kötelezettségek pártatlan és etikus teljesítését, a hivatással járó kötelezettségek vállalását, a Magyarország iránti tántoríthatatlan hűséget és bátor helytállást. A hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony. Az Országgyűlés az Államreform Program állami humántőkereform intézkedése keretében ezen különleges közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak életpályamodelljének bevezetése érdekében - elismerve a hivatásos szolgálattal járó áldozatvállalás nagyságát és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát, egyben biztosítva a más közszolgálati életpályák közötti átjárhatóságot - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonyáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

c) a terrorizmust elhárító szerv (az a)-c) pontban felsorolt szervek a továbbiakban együtt: rendőrség),

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

e) a büntetés-végrehajtási szervezet,

f) az Országgyűlési Őrség,

g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

(az a)-h) pontban felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szervek e törvény alkalmazásában a továbbiakban: rendvédelmi szerv) hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományának szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) E törvény rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott esetben és körben -

a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,

b) a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre jelentkezőkre,

c) a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományának ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira,

d) a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire (a továbbiakban: tisztjelölt),

e) a szolgálati nyugdíjasokra, valamint

f) a hivatásos állomány tagjának és a szolgálati nyugdíjasok közeli hozzátartozóira

is alkalmazni kell.

(5) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre vagy tartalékállományban tartottakra is alkalmazni kell.

(6) A XXVIII. Fejezet rendelkezéseit a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E törvény alkalmazásában:

1. alacsonyabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői szolgálati beosztás (a továbbiakban: vezetői beosztás), amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozik;

2. alacsonyabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál alacsonyabb besorolási osztályba vagy besorolási kategóriába tartozik, továbbá a vezetői beosztást betöltők esetében a nem vezetői beosztás vagy alacsonyabb besorolású vezetői beosztás is;

3. állományilletékes parancsnok: a rendvédelmi szerv általános munkáltatói jogkört gyakorló azon hivatásos állományba tartozó elöljárója, vagy nem hivatásos állományba tartozó munkahelyi vezetője, aki a rendvédelmi szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; az állományilletékes parancsnok gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet nem határoz meg más parancsnok vagy vezető részére;

4. állománytáblázat: a rendvédelmi szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását, az azokban rendszeresített rendfokozatokat, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi, végzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány; az állománytáblázat tartalmazhatja a rendvédelmi szerv által más foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel betölthető munkakörökre vonatkozó adatokat is;

5. átszervezés: a rendvédelmi szervnél végrehajtott minden olyan, az állománytáblázat módosításával járó szervezési intézkedés, amelynek következtében a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás megszűnik, vagy lényeges tartalma - így különösen a szolgálati beosztás besorolása, vagy az ahhoz rendelt képesítési, képzettségi, végzettségi követelmények -, vagy a szolgálatteljesítési hely megváltozik; nem minősül átszervezésnek, ha a rendvédelmi szerv egészét vagy érintett szervezeti egységét más rendvédelmi szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más rendvédelmi szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztás lényeges tartalma nem változik;

6. azonos besorolású szolgálati beosztás: olyan szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztással azonos besorolási osztályba és besorolási kategóriába tartozik;

7. azonos besorolású vezetői beosztás: olyan vezetői beosztás, amelynek besorolási kategóriája megegyezik a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájával;

8. belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül teljesíti;

9. egyenruha: a rendvédelmi szervnél rendszeresített, miniszteri rendeletben meghatározott egységes öltözet, valamint annak cikkei és tartozékai;

10. éjszakai szolgálatteljesítés: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített szolgálat;

11. elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója, a rendvédelmi szerv országos parancsnoka vagy országos főigazgatója esetén a miniszter;

12. közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs;

13. külföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából Magyarországon kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve a külföldre vezénylés, valamint az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel eseteit, továbbá, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan Magyarországon kívül teljesíti;

14. magasabb besorolású vezetői beosztás: az a vezetői beosztás, amely a betöltött vezetői beosztás besorolási kategóriájánál magasabb besorolási kategóriába tartozik;

15. magasabb szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely a betöltött szolgálati beosztásnál magasabb besorolási osztályba vagy magasabb besorolási kategóriába tartozik, vagy magasabb besorolású vezetői beosztásnak minősül, továbbá a nem vezetői beosztást betöltők esetében a vezetői beosztás is;

16. miniszter: a Kormánynak a rendvédelmi szervet irányító tagja;

17. országos főigazgató: a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója;

18. országos parancsnok: az országos rendőr-főkapitányság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;

19. pályakezdő: az a személy, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzése után első foglalkoztatási jogviszonyként szolgálati viszonyt létesít;

20. preferált település: olyan település vagy településrész, amelynek sajátosságai miatt -figyelemmel a rendvédelmi szerv vagy annak szervezeti egysége által ellátott feladatok jellegére - az adott településen vagy településrészen való szolgálatteljesítés ösztönzése indokolt;

21. rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerinti, a rendvédelmi szakképesítés megszerzésére létesített és fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendészeti és nemzetbiztonsági felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;

22. szervezeti állománytáblázat: a rendvédelmi szerv önálló jogi személynek minősülő egységeihez tartozó szervezeti egységek állománytáblázatát összesítő állománytáblázat, valamint a rendvédelmi szerv egészére vonatkozó, valamennyi, a rendvédelmi szervhez tartozó szervezeti egység állománytáblázatát összesítő állománytáblázat;

23. szervezeti egység: a rendvédelmi szervnek a rendvédelmi szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, önálló feladatra és működésre létrehozott, meghatározott székhellyel vagy telephellyel rendelkező, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezete;

24. szolgálati beosztás: az állománytáblázatban rendszeresített, a hivatásos állomány tagjával betölthető munkakör;

25. szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként, igazságügyi alkalmazottként vagy közalkalmazottként foglalkoztatott személy is minősülhet;

26. szolgálati érdek: a rendvédelmi szerv vagy a szervezeti egység jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel vagy körülmény;

27. szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;

28. szolgálati nyugdíjas: a hivatásos állományból nyugállományba került, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi nyugdíjban részesülő vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knytv.) szerinti szolgálati járandóságban részesülő személy, valamint a hivatásos állomány azon korábbi tagja, akinek a szolgálati viszonya 2012. január 1-je előtt rokkantsági nyugállományba helyezés miatt szűnt meg;

29. szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az e törvényben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott rendelkezés;

30. szolgálatteljesítési hely: a rendvédelmi szerv szervezeti egységének székhelye vagy telephelye szerinti közigazgatási terület; változó szolgálatteljesítési hely megállapítása esetén az a munkaköri leírásban meghatározott közigazgatási terület, amelyen a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

II. Fejezet

A szolgálati viszonyra vonatkozó alapelvek

3. Együttműködési kötelezettség

3. §

A szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek egymást tájékoztatni minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

4. A joggal való visszaélés tilalma

4. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Tilos a joggal való visszaélés.

(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.

(3) Ha a joggal való visszaélés a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a szolgálati érdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. Az egyenlő bánásmód követelménye

5. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

(2) A rendvédelmi szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja a hivatásos állomány tagjának az e törvény szerinti, kizárólag a szakmai képességek, képzettségek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján meghatározott előmeneteli lehetőséget.

6. Jognyilatkozatok

6. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat - ideértve a két- vagy többoldalú jognyilatkozatokat tartalmazó megállapodásokat is - eltérő rendelkezés hiányában alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező.

(2) Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(3) Írásbeliséghez kötött

a) a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, átrendelésére, más szervhez vezénylésére, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylésére, ügyészi szervezethez vezénylésére, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésére, külföldre vezénylésére, helyettesítésre megbízására, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat,

c) a teljesítményértékelés és minősítés,

d) a fegyelmi, méltatlansági, kártérítési és személyiségi jogsértés tárgyában hozott határozat, a Becsületbíróság által hozott határozat, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, továbbá

e) a baleset vagy betegség szolgálattal való összefüggését minősítő határozat.

(4) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Miniszteri rendelet rendelkezése alapján az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón is rögzíthető, valamint elektronikus úton is közölhető.

(6) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni,

a) ha a címzett vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét megtagadta: az átvétel megtagadásának napján,

b) ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult: a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy

c) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon.

(7) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (4) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a Polgári Perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

7. A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

7. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 31. §-ban meghatározott valamelyik alanya a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette,

b) a szolgálati viszony mindkét alanya a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt,

c) a nyilatkozat megtételére a szolgálati viszony alanyát a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá,

d) a szolgálati viszony alanyát a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta, és a szolgálati viszony alanya ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.

(2) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a szolgálati viszony alanya nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.

(3) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, valamint az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.

(4) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

(5) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható akkor is, ha az (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.

(6) A szolgálati viszony alanyának titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

(7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályai irányadók azzal, hogy a jognyilatkozat megtételétől számított hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható, az jogvesztő határidő.

(8) A megtámadást a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

8. §

(1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

9. §

(1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

10. §

(1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, valamint az annak alapján teljesített kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a rendvédelmi szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A rendvédelmi szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait és jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a az e törvénynek a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

8. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

11. §

(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - három év alatt évül el.

(2) A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, annak megfelelő idő alatt évül el.

(3) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(4) A kártérítés, valamint a sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a károkozás vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.

(5) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(6) Az elévülést megszakítja az igény bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése.

(7) Az elévülés megszakadása, valamint az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

9. A határidők számítása

12. §

(1) Napon - ha jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés - így különösen a kézbesítés - történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel.

(4) A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjából hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

(5) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(6) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt az ellenkező bizonyításáig megtartottnak kell tekinteni.

III. Fejezet

A szolgálati viszony sajátos jellege

10. A szolgálati viszony jellege

13. §

(1) A szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban és más jogszabályban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, akár életének és testi épségének kockáztatásával és egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának (2) bekezdés szerinti kötelmeihez igazodó, azok teljesítéséhez szükséges feltételeket, az e törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket biztosítja.

(4) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy az e törvényben meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy - beleegyezésével - az e törvényben meghatározott más szervezetnél szolgálatot teljesíteni. A szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(5) A miniszter a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat a szolgálati érdek figyelembevételével és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.

(6) A szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése miatt a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítése esetén a hivatásos állomány tagja az átminősített munkakörben szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott időtartam elteltével a hivatásos állomány tagját - a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekét is figyelembe véve, beleegyezésével -szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát a 80. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazásával meg kell szüntetni. Ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a 86. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.

11. A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

14. §

(1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a felelősségtudat, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a vezetői beosztást betöltőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

12. A rendfokozat

15. §

(1) A hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása és a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozata szerint

a) tiszthelyettesi,

b) zászlósi,

c) tiszti,

d) főtiszti vagy

e) tábornoki

állománycsoportba (a továbbiakban: rendfokozati állománycsoport) tartozik.

(3) A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrmester,

b) törzsőrmester,

c) főtörzsőrmester.

(4) A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) zászlós,

b) törzszászlós,

c) főtörzszászlós.

(5) A tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) hadnagy,

b) főhadnagy,

c) százados.

(6) A főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) őrnagy,

b) alezredes,

c) ezredes.

(7) A tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok:

a) dandártábornok,

b) vezérőrnagy,

c) altábornagy,

d) vezérezredes.

16. §

(1) A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(2) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát az adott rendvédelmi szervhez tartozásra utaló jelzővel együtt használja mind szóban, mind írásban.

13. Az egyenruha

17. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el.

(2) Az egyenruha viselése a rajta elhelyezett szolgálati jelvénnyel együtt igazolja a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozást.

(3) A rendszeresített egyenruházati termékeket, rendfokozati jelzéseket és azok viselésének rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) Az egyenruha viselésére a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai, valamint az e törvényben meghatározott feltételekkel a rendvédelmi szerv hivatásos állományából jogosult nyugállományba helyezett szolgálati nyugdíjas jogosult.

(5) Az állománytáblázat tartalmazza a szolgálati beosztás ellátásához rendelt szolgálati öltözet típusát (a továbbiakban: ruházati ellátási norma).

14. Szolgálati igazolvány és jelvény

18. §

(1) A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel.

(2) A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának

a) fegyverviselési jogosultságát, valamint

b) intézkedési jogosultságát.

(3) A szolgálati igazolvány tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A miniszter a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmáról is rendelkezhet.

(4) A szolgálati jelvény a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve, vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva.

IV. Fejezet

Az alapvető jogok korlátozása

15. A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

19. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, a tartózkodási helyéről a szolgálati elöljárót tájékoztassa, szolgálatképes állapotát fenntartsa.

(2) A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a külföldre utazását szolgálati elöljárójának bejelentse.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása az e törvényben foglaltak szerint megtiltható vagy korlátozható. A külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

20. §

(1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jogvagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés miatt felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

16. A véleménynyilvánítás szabadsága

21. §

(1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 103. §-ban meghatározott esetet kivéve - nem bírálhatja, arról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(2) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(3) Az országos parancsnok és az országos főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja az internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor a hivatásos állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány érdekképviseleti szerveinek tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

(6) A hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy pártszimpátiájáról - közvetlenül vagy közvetve - nyilatkozatot tegyen. A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyával összefüggő jogai gyakorlásában és előmenetelében a politikai nézetei vagy párt-szimpátiája hátrányosan nem érintheti és abból előnye sem származhat.

17. Gyülekezési jog

22. §

(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) politikai célt szolgál,

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul vagy azt bírálja,

c) a rendvédelmi szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas, vagy

d) a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes célra irányul.

23. §

(1) A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját

a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti, továbbá

b) egyéb politikai rendezvényen, valamint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a rendvédelmi szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

18. Egyesülési jog

24. §

(1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - az e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, valamint csatlakozhatnak azokhoz. A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekei előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítson, továbbá az általa választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjen, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjon.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ideértve a rendvédelmi szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is - nem akadályozhatják meg a rendvédelmi szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancs és az intézkedés végrehajtására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.

(3) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést megsérti, magatartását fegyelmi eljárásban kell vizsgálni.

(5) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel fennálló, valamint újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen, az állományilletékes parancsnoknak írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Az állományilletékes parancsnok köteles a döntését megindokolni.

(6) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja lehet az illetékes szakmai kamarának.

25. §

A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató szervezethez, alapítványhoz való csatlakozásra és tevékenységében való részvételre is.

19. Az anyanyelv használata

26. §

A rendvédelmi szerveknél a szolgálati érintkezés nyelve a magyar. E korlátozáson túl a hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

20. Választójog

27. §

(1) A hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati képviselő, és nem tölthet be főpolgármesteri, polgármesteri vagy alpolgármesteri tisztséget.

(2) A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni, ha az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vették, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe való megválasztását, valamint annak elmaradását.

28. §

(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint népszavazáson szavazhasson.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választás, népszavazás előtt legalább tizenöt nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképpen nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítési helyén szavazhasson.

21. A munka és foglalkozás szabad megválasztása

29. §

A hivatásos állomány tagja

a) szolgálati beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja,

b) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 108-110. §-a figyelembevételével folytathat.

22. A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása

30. §

Az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban a miniszteri rendeletben meghatározott egyes vagyontárgyakat, magáncélú telekommunikációs eszközöket, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya kivételével - készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá korlátozhatja a magáncélú telekommunikációs eszközöknek a szolgálatellátás során történő használatát.

V. fejezet

A szolgálati viszony alanyai

23. A szolgálati viszony alanyai

31. §

(1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.

(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(3) Kormányrendelet meghatározza azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető gyakorol.

24. Tábornok szolgálati viszonyával kapcsolatos döntések

32. §

(1) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (a továbbiakban: tábornok) szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, a tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezésről vagy előléptetésről, továbbá a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról - az állományilletékes parancsnok által lefolytatott fegyelmi eljárást követően - a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.

(2) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint rendfokozatát vagy szolgálati viszonyát érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.

(3) A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, és ezt a miniszternek köteles írásban jelenteni.

(4) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A tábornok a keresetindítás jogáról a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozatával lemondhat, ha a szolgálati viszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.

(5) Ha a tábornok munkaügyi pert kezdeményez, a per alperese a javaslatot tevő miniszter által vezetett minisztérium.

VI. Fejezet

A szolgálati viszony létesítése

25. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

33. §

(1) Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,

a) aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, és életkora - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a hivatásos szolgálat rá irányadó felső korhatáránál legalább tíz évvel kevesebb,

b) aki rendelkezik a tervezett szolgálati beosztás besorolási osztálya szerint meghatározott iskolai végzettséggel és szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban a szolgálati viszony létesítésének feltételeként meghatározott szakképzettséggel,

c) aki a hivatásos szolgálatra és a tervezett szolgálati beosztására egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,

d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,

e) aki elfogadja egyes alapvető jogainak e törvény szerinti korlátozását,

f) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a Rendőrségről szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,

g) aki tudomásul veszi és elfogadja a hivatásos szolgálattal járó, szolgálati viszonyra vonatkozó szabályokban meghatározott kötelezettségeket és elvárásokat, valamint

h) akinél nem állnak fenn a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.

(3) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését nem hagyta jóvá a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy, a rendvédelmi szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást ajánlhat fel. Ha a rendvédelmi szerv nem ajánl fel másik szolgálati beosztást, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a neki felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. Ebben az esetben a hivatásos állományba jelentkező személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn. A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatására intézkedni kell, és csak akkor lehet a hivatásos állományba jelentkezővel szolgálati viszonyt létesíteni, ha a jelentkező életvitele az ellenőrzés alapján nem kifogásolható.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a hivatásos állományba jelentkezőnek kell igazolnia eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával.

(6) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.

(7) A rendvédelmi szervnél szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésekor is csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol, francia, német, arab, kínai vagy orosz nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Ha a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához az itt felsorolt nyelveken kívüli nyelv szükséges, akkor az e nyelvből meglevő államilag elismert nyelvvizsga - az angol, francia, német, arab, kínai vagy orosz nyelvből meglevő nyelvvizsga helyett - alkalmazási feltételként elfogadható.

(8) A rendvédelmi szerv az (1) és (6) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti vagy az ellenőrzését kezdeményezheti.

26. Szolgálati viszony létesítése áthelyezéssel

34. §

(1) Ha a szolgálati viszony létesítése kormányzati szolgálati jogviszonyból, vagy a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából áthelyezéssel történik, próbaidő kikötésére nem kerül sor.

(2) Ha a szolgálati viszony köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból áthelyezéssel létesül, a próbaidő kikötése kötelező, azzal, hogy próbaidő legfeljebb hat hónap időtartamra köthető ki. Mellőzhető a próbaidő kikötése, ha az áthelyezett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(3) Ha a szolgálati viszony olyan személy áthelyezésével létesül, akinek korábbi szolgálati viszonya áthelyezéssel változott köztisztviselői, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra a próbaidőre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, feltéve, hogy az érintett rendelkezik a szolgálati beosztás ellátásához előírt rendvédelmi képzettséggel.

(4) Szolgálati viszony létesítésére a hivatásos szolgálat felső korhatáráig kerülhet sor. Egyebekben az áthelyezettnek meg kell felelnie a szolgálati viszony létesítéséhez a 33. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

35. §

Ha a rendvédelmi szervnél megüresedő szolgálati beosztást a rendvédelmi szerv állományából az e törvény szerinti előmenetel alapján nem lehet betölteni, előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szerv vagy más rendvédelmi szerv hivatásos állományából, a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba kerülteket.

27. Hivatásos állományba visszavétel

36. §

(1) Kérelmére a szolgálat érdekének figyelembe vételével hivatásos állományba visszavehető az, aki

a) korábban szolgálati viszonyban állt, és

b) megfelel a 33. § (1)-(6) bekezdésében a szolgálati viszony létesítéséhez meghatározott feltételeknek.

(2) A hivatásos állományba visszavételre a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig kerülhet sor.

(3) A hivatásos állományba visszavételkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavételre irányuló kérelem benyújtása között öt évnél kevesebb idő telt el. Legfeljebb hat hónap időtartamú próbaidőt lehet kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel kérelmezése között öt évnél több idő telt el.

37. §

(1) Ismételt szolgálati viszony a 36. § szerinti feltételekkel határozott időre is létesíthető a hivatásos állomány szolgálatból tartósan távollevő tagjának helyettesítésére.

(2) A határozott idejű szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy a helyettesítés indoka megszűnésének időpontjához kötve kell meghatározni.

(3) Határozott idejű szolgálati viszony legfeljebb három évre létesíthető, és - ha a helyettesítésre okot adó körülmény nem szűnt meg - két alkalommal három évvel meg lehet hosszabbítani.

38. §

(1) A rendvédelmi szerv a 37. § szerinti határozott idejű szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, valamint a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet.

(2) A tartalékos-nyilvántartásba azt lehet felvenni, aki

a) szolgálati viszonya megszűnésekor a rendvédelmi szervnél legalább öt év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

b) a hivatásos szolgálatra a szolgálati viszony megszűnésekor egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas volt,

c) megfelel a szolgálati viszony megszűnése előtt betöltött utolsó szolgálati beosztásához előírt képesítési követelményeknek,

d) a szolgálati viszony megszűnésekor az ötvenötödik életévét még nem töltötte be, és

e) szolgálati viszonya nem a 80. § (1) bekezdés a), f), g) pontjában, 80. § (2) bekezdés b), c) pontjában vagy a 86. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból szűnt meg.

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételt a rendvédelemi szerv és a hivatásos állomány volt tagja is kezdeményezheti. A nyilvántartásba vételhez szükséges a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulása.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban tíz évig tartható a hivatásos állomány volt tagja, ez az időtartam egy alkalommal öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell.

(5) A tartalékos-nyilvántartásban szereplők részére a rendvédelmi szerv - évente legfeljebb tíz nap időtartamban - továbbképzési programokat szervezhet.

(6) Ha szükségessé válik a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítése, az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás betöltése érdekében az állományilletékes parancsnok tájékoztatást kérhet a tartalékos-nyilvántartásban szereplő, a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek nevéről és elérhetőségéről.

(7) A tartalékos-nyilvántartásban a hivatásos állomány volt tagjának nevét, személyes adatait, végzettségét és képzettségét, valamint a korábban betöltött szolgálati beosztásait lehet nyilvántartani.

(8) A tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

39. §

(1) Akinek szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján szűnt meg, azt mandátumának lejárta, tisztségének megszűnése után - tizenöt napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni, ha nem esik a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények hatálya alá.

(2) Akinek rokkantsági, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, azt a hivatásos állományba akkor lehet visszavenni, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(3) Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, akkor lehet a hivatásos állományba visszavenni, ha részére az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást lehet biztosítani.

40. §

Hivatásos állományba visszavételkor a hivatásos állomány tagját a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő besorolási kategóriába és a fizetési fokozatba történő besorolás alapjául szolgáló szolgálati ideje figyelembe vételével megállapított fizetési fokozatba kell besorolni.

28. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények

41. §

(1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki a betöltendő szolgálati beosztásnak megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

g) aki korábban már állt szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését, továbbá - ha az később telik le - a büntetőjogi jogkövetkezmények megszűnését követő öt évig.

(2) Az (1) bekezdés c) pont cc)-cg) alpontjában és az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

29. A kifogástalan életvitel ellenőrzése

42. §

(1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatója, valamint tanulója életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja, az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.

(2) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett szolgálati beosztása, vagy a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg

a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, intézkedni kell a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére;

b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a rendvédelmi szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztás felajánlását tervezi, intézkedni kell a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására.

(3) Szolgálati viszony a 33. §-ban meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az a 86. § (8) és (9) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező

a) írásban hozzájárul a 1. mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,

b) írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (4) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzéséhez,

c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 2. melléklet szerinti nyilatkozatát.

(4) Az életvitel nem kifogástalan, ha

a) a jelentkező esetében fennállnak a 41 . § (1) bekezdésében meghatározott kizáró körülmények,

b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztést vagy elzárást szabott ki, vagy kényszergyógykezelését rendelte el, vagy

c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyai megváltozására, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.

(5) A (3) és (4) bekezdésben

a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára, valamint tanulójára,

b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre

is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.

(6) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 3. melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.

(7) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.

(8) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről vagy kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható, és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.

(9) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv annak ellenőrzése érdekében, hogy a (4) bekezdésben foglalt, az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülmények fennállnak-e, a kifogástalan életvitel ellenőrzése során

a) adatot igényelhet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendvédelmi szervek nyilvántartásaiból, és betekinthet az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba,

b) lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével környezettanulmányt készíthet a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról.

43. §

(1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.

(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogásolható életvitelt megalapozó, a 42. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak-e,

a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,

b) az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói vagy tanulói szerződést kötő rendvédelmi szerv országos parancsnoka,

c) a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

állapítja meg.

(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok döntésének meghozatala előtt köteles az érintettet az életvitel kifogásolására okot adó körülményről, az azt alátámasztó tényekről és megállapításokról tájékoztatni. A minősítő engedélye nélkül nem adható tájékoztatás olyan tényről, adatról, amely minősített adat. Az elé tárt tényekről és körülményekről, valamint megállapításokról a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok a döntés meghozatala előtt meghallgatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás alapján és a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 42. § (4) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.

(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződéstől - az érintett meghallgatását követően - egyoldalú nyilatkozattal elállhat. Az ösztöndíjszerződés megszűnésével a hallgatói vagy a tanulói jogviszony is megszűnik.

(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező rendvédelmi szerv az erről szóló döntés meghozatalától számított nyolc napon belül tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. A keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozatot kivéve - meg kell semmisíteni, ha

a) nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony, az erről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, vagy

b) a szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az ellenőrzés befejezésétől számított nyolc napon belül.

(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy kifogásolható a hivatásos állomány tagjának, az ösztöndíjas hallgatónak vagy a tanulónak az életvitele, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő öt évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

30. Kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés

44. §

(1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan vagy e törvény rendelkezése alapján határozott időre létesül.

(2) A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, amelynek szövege a következő:

"Én.................................becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom, szolgálati kötelezettségemet, ha kell, életem kockáztatásával is teljesítem; elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimről legjobb tudásom szerint gondoskodom; hivatásomat a magyar nemzet javára gyakorolom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!"

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni.

(4) Az eskü letételéig a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.

45. §

(1 ) A hivatásos állományba kinevezésről készült okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és a hivatásos állomány tagjának besorolását, szolgálati és szolgálatteljesítési helyét, rendfokozatát, illetményét, ruházati ellátási normáját, szolgálatteljesítési időrendjét, továbbá próbaidő kikötésénél a próbaidő tartamát és ha szükséges, a képzettségek megszerzésére kötelezést. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(2) Ha a hivatásos állományba kinevezés a miniszter vagy az országos parancsnok hatáskörébe tartozik, az állományba vételt és rendfokozatba kinevezést a miniszter vagy az országos parancsok, egyéb, a szolgálati beosztásba helyezéssel kapcsolatos rendelkezést az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése tartalmazza.

(3) A hivatásos állomány tagja részére legkésőbb az első szolgálat megkezdésekor a munkaköri leírását át kell adni, és tájékoztatni kell őt a szolgálat teljesítéséhez szükséges munkavédelmi szabályokról, valamint a szolgálatteljesítés rendjéről.

46. §

(1) A hivatásos állomány pályakezdő tagja az "A" besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kiváló vagy annak megfelelő minősítésű eredménnyel végző pályakezdőt a kinevezésre jogosult az "A" besorolási kategória második fizetési fokozatába is kinevezheti.

(2) A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, nem pályakezdő hivatásos állományba próbaidő kiköltésével felvett személy a tervezett szolgálati beosztás besorolási kategóriájának első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. Véglegesítésekor besorolását hivatásos szolgálati idejének figyelembevételével újra meg kell állapítani.

(3) A (2) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére elő kell írni a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő, valamint a szolgálati beosztásához szükséges szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét. A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a képzettség, vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le.

(4) Szolgálati viszony a kinevezési okmányban felsorolt, változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.

(5) Külföldi szolgálatteljesítésre szolgálati beosztást létesíteni csak akkor lehet, ha az a munkaköri feladatok ellátásából természetszerűleg következik, és a hivatásos állomány tagja az azzal kapcsolatos feltételek ismeretében a szolgálati beosztásba helyezésébe beleegyezett.

47. §

(1) Az a szolgálati viszonyt létesítő személy, aki még nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott rendvédelmi szakmai képesítéssel, nem láthat el olyan szolgálatot, amelyhez a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megléte szükséges, és önálló intézkedésre nem jogosult. Szolgálatát csak a hivatásos állomány önálló intézkedésre jogosult tagjának irányítása mellett vagy kötelékben teljesítheti.

(2) A hivatásos állomány tagját a feltételek biztosítása mellett, megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell az (1) bekezdés szerinti képzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben önhibájából nem tesz eleget, a szolgálati viszonya a 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnik.

48. §

Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy hivatásos állományba való visszavételéről, valamint a szolgálati járandóságban részesülő személy szenior állományba vételéről az állományilletékes parancsnok - az öregségi nyugdíjnak, a korhatár előtti ellátásnak, vagy a szolgálati járandóságnak a Tny. 83/C. § (1) bekezdése, valamint a Knytv. 11. § (1) bekezdése szerinti szüneteltetése érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével -haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

31. Próbaidő

49. §

(1) A szolgálati viszony létesítésekor - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a 47. § (1) bekezdés szerinti, a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítéssel.

(2) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(3) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4) A középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személyt - a miniszter által meghatározott feltételekkel és rendben - az első oktatási év eredményes befejezése után legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésével a képzés szintjének megfelelően, tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó "A" besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába kinevezéssel, hivatásos állományba lehet venni. Szolgálatellátására a 47. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

50. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor dönteni kell a véglegesítéséről.

(2) A véglegesítés előtt az állományilletékes parancsnok meggyőződik

a) - ha volt ilyen előírás - az előírt képzettség megszerzéséről,

b) az egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek való megfelelésről,

c) a hivatásos állomány tagjának a hivatásos szolgálat alatt tanúsított magatartásáról, szakmai felkészültségéről és teljesítményéről,

valamint kikéri a hivatásos állomány tagja szolgálati elöljárójának véleményét.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának véglegesítését az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.

VII. Fejezet

Állományba tartozás és a szolgálat teljesítése rendvédelmi szerven kívül

51. §

(1) A hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.

(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesítheti

a) a miniszter által vezetett minisztériumban,

b) a miniszter irányítása alatt álló költségvetési szervnél és

c) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél

meghatározott munkakör vagy feladat ellátásával, szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben.

(3) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből a rendvédelmi szerven kívül a következő szerveknél is teljesíthető:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem,

b) az ügyészi szervezet,

c) a (2) bekezdésen kívüli közigazgatási vagy államigazgatási szerv,

d) a Köztársasági Elnöki Hivatal,

e) a Magyar Honvédség,

f) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény,

g) tudományos intézmény,

h) rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv,

i) egészségügyi intézmény,

j) a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezete, valamint

k) rendészeti adatfeldolgozást végző szerv.

(4) Hivatásos szolgálat kormányzati, rendvédelmi érdekből az Európai Unió intézményeinél és nemzetközi szervezetnél is teljesíthető.

(5) A (3) bekezdés c)-k) pontjában meghatározott szervek a továbbiakban együtt: más szerv.

VIII. Fejezet

A szolgálati viszony módosítása

32. A szolgálati viszony módosulásának esetei

52. §

(1) A szolgálati viszony - az e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) szolgálati beosztás módosítása

aa) magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ab) azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel,

ac) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel,

ad) vezetői beosztásba történő kinevezéssel és a vezetői kinevezés visszavonásával,

b) áthelyezés rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez,

c) átrendelés,

d) más szervhez vezénylés,

e) vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez,

f) vezénylés az ügyészi szervezethez,

g) vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre,

h) külföldi szolgálatra vezénylés,

i) megállapodás az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételre,

j) megbízás helyettesítésre,

k) szolgálati viszony szüneteltetése,

l) rendelkezési állományba helyezés,

m) nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés,

n) könnyített szolgálatban foglalkoztatás.

33. Szolgálati beosztás módosítása

53. §

(1) A hivatásos állomány tagja szervezeti egységen belül magasabb szolgálati beosztásba csak beleegyezésével helyezhető, feltéve, hogy a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítési és alkalmassági feltételeknek megfelel.

(2) Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban az új szolgálati beosztásba előírt képesítési és alkalmassági feltételeknek ebben az esetben is meg kell felelni.

54. §

(1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg intézkedni kell a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére. A szolgálati beosztásból történő felmentés időpontjától a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

(3) Ha a kifogástalan életvitel ellenőrzés az életvitel kifogásolhatóságát állapítja meg, a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) Ha a kifogástalan életvitel ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti eleménél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás a korábbi szolgálati beosztással azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztás is lehet.

(5) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadásáról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, úgy az érintettet beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(7) A (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati beosztásból történő felmentését megelőző - a korábbi szolgálati beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli - illetményének 85 %-át kell folyósítani.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (4) bekezdés szerint felajánlott vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb szolgálati beosztást elfogadja, akkor az új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(9) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztás alóli felmentést követően vagy a (6) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

55. §

(1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezhető:

a) beleegyezésével, ha létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt,

b) a saját kérelmére,

c) a vezetői kinevezés visszavonásával vagy az arról történő lemondással,vagy

d) ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásából fel kellett menteni.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén az 54. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

56. §

(1) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba kell helyezni, ha

a) minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult,

b) vele szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a 189. § szerint kell eljárni.

(3) A minősítésre alapozott alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéskor a hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött alacsonyabb szolgálati beosztásban kell tovább foglalkoztatni. Ha ilyen szolgálati beosztás a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül nem biztosítható, a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, az 57. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás figyelembevételével kell eljárni.

34. Áthelyezés a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez

57. §

(1) A szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez áthelyezhető, ha megfelel a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. Az átadó állományilletékes parancsnok a szolgálat érdekére hivatkozva az áthelyezést legfeljebb négy hónappal elhalaszthatja. Ha a hivatásos állomány tagja a tervezett szolgálati beosztást pályázattal nyerte el, az áthelyezés nem halasztható el.

(2) A szolgálat érdekében történő áthelyezéshez nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése, ha az

a) nem jár a szolgálatteljesítési hely megváltoztatásával, vagy

b) az új szolgálatteljesítési hely eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől -tömegközlekedés igénybevételével - nem haladja meg irányonként a másfél órát.

(3) A (2) bekezdés b) pontja esetében az új szolgálatteljesítési hely meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányos érdekét lehetőség szerint figyelembe kell venni.

(4) A szolgálat érdekében történő áthelyezéshez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha az áthelyezés magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel is jár.

35. Vezetői beosztás

58. §

(1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített vezetői beosztásba -beleegyezésével - akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, és vezetői kompetenciákkal rendelkezik, valamint az egészségi és pszichikai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.

(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött. Középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.

(5) A területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

(6) A vezetői beosztásnak az (5) bekezdésben foglalt határozott idő lejártával történő megszűnése esetén a vezetői kinevezés visszavonására vonatkozó szabályok irányadóak.

59. §

(1) A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése azonnali hatállyal, indokolás nélkül visszavonható vagy arról az érintett harminc napos határidővel bármikor, indokolás nélkül lemondhat.

(2) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, ha az nem a 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben a rendvédelmi szervnek a visszavont vezetői beosztása szerinti szervezeti egységénél, ha az nem lehetséges, másik szervezeti egységénél képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani, feltéve, hogy ilyen felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a visszavont vezetői beosztásnál, valamint nem vezetői beosztás felajánlása esetén legalább "C" besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás elfogadása vonatkozásában öt munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást elutasította volna.

(3) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a felajánlásról egészségi állapota miatt nem lehet dönteni, a hivatásos állomány tagját - a vezetői besorolása szerinti utolsó illetménye 85 %-ának folyósítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a neki felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően be kell sorolni és illetményét megállapítani. Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonása után a neki felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a rendvédelmi szervnél - feltéve, hogy felajánlható szolgálati beosztás rendelkezésre áll - a hivatásos állomány tagja részére képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani. A felajánlott szolgálati beosztás nem lehet magasabb besorolású vezetői beosztás a lemondással érintett vezetői beosztásnál. A hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást elfogadja, új szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.

(6) A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja nem fogadja el a vezetői kinevezésről történő lemondást követően felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást. Ha a rendvédelmi szervnél felajánlható másik szolgálati beosztás nincs, de a szolgálat érdekeire figyelemmel a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatását tervezik, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői beosztása szerinti utolsó illetménye 85 %-ának folyósítása mellett - a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

36. Átrendelés

60. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett, beleegyezése nélkül a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére átrendelhető.

(2) A más helységbe való átrendelések együttes időtartama naptári évenként a négy hónapot nem haladhatja meg. A négy hónap leteltétől számított hat hónapon belül újabb átrendelésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban e korlátoktól el lehet tekinteni. E korlátoktól a hivatásos állomány tagjának kérelmére is el lehet térni.

(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása, képzése az oktatás időtartamára átrendeléssel történik. Ezen átrendelés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

61. §

(1) A hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból, ideiglenesen az eredetei szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át (a továbbiakban: ideiglenes átrendelés), az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett.

(2) Az ideiglenes átrendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el.

(3) Az ideiglenes átrendelésre egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban, a rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott esetében a harminc munkanap időarányos részére kerülhet sor.

(4) Az ideiglenes átrendelés időtartamára a hivatásos állomány tagját nem illeti meg az illetményen felüli további díjazás.

37. A más szervhez vezénylés

62. §

(1) A hivatásos állomány tagja kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján - beleegyezésével - munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre.

(2) A más szervhez vezénylés legfeljebb öt évre szól. A más szervhez vezénylés leteltét követően újabb más szervhez vezénylésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a más szervhez vezénylés megszűnése után legalább a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített.

(3) A vezényelt a más szervhez vezénylés ideje alatt a más szervhez vezénylést megelőzően viselt rendfokozatának viselésére jogosult.

63. §

(1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére - a (6) és (7) bekezdés kivételével - a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja

a) illetményére, illetményjellegű juttatásaira a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók,

b) keresőképtelensége esetén a 147. és 148. § szerinti szabályok alkalmazásával jogosult a 168. § szerinti távolléti díjra,

c) az e törvény szerinti jubileumi jutalomra jogosult,

d) az a) pont szerinti illetményen felül az e törvény szerinti hivatásos pótlék legalacsonyabb mértékének megfelelő összegű hivatásos pótlékra jogosult.

(4) A más szervnél megállapított illetmény és a (3) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos pótlék együttes összege - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a más szervhez vezénylés előtt a szolgálati beosztásban elért illetményénél. A más szervhez vezénylés időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyán alapuló egyéb járandóságait kormányrendeletben foglaltak szerint kell biztosítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának ruházati ellátmányát a rendvédelmi szerv saját költségvetésének terhére biztosítja. A más szervhez vezényelt illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.

(6) A (7) bekezdésben meghatározott korlátozással, a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter vagy az országos parancsnok, az egyéb munkáltatói jogokat a más szervhez vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja.

(7) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának fegyelmi felelősségre vonására a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány tagjára vonatkozó szabályok az irányadók.

64. §

(1) A más szervhez vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt vagy a más szervhez vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor. A szolgálat érdekére hivatkozva a más szervhez vezénylés megszüntetését a rendvédelmi szerv is kezdeményezheti. A más szervhez vezénylésnek a más szerv működése érdekkörében felmerülő okból történő megszüntetése a más szerv vezetőjének kérésére legfeljebb két hónapra elhalasztható.

(2) A más szervhez vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél - lehetőség szerint a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati helyen - a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani. Ha a hivatásos állomány tagjának ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, de a más szervhez vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat, beleegyezésével a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig, rendelkezési állományban tartható. Ebben az esetben az érintettet a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott szolgálati beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy ennek hiányában a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez vezénylést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a felajánlott szolgálati beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítési hely nem változik.

38. Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez

65. §

(1) A hivatásos állomány tagját a miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időre vezényelheti.

(2) A miniszter az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés elrendelésekor meghatározza, hogy a vezényelt szolgálati beosztást, közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői munkakört tölt be.

(3) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez

a) kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltéréssel,

b) szolgálati beosztás betöltésére vezénylésre az e §-ban és a 66. §-ban foglalt eltérésekkel

kell alkalmazni.

(4) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez történő vezénylés esetében a 62. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően

a) a vezénylés időtartamára vonatkozó öt éves korlátozás nem alkalmazandó, továbbá

b) a vezénylésre a rendvédelmi szervnél történő ismételt szolgálatteljesítés hiányában, vagy a 62. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelte előtt is sor kerülhet. (5) A miniszter a vezénylés fenntartásával a hivatásos állomány tagját meghatározott szolgálati feladat ellátására az irányítása alatt álló más szervhez továbbvezényelheti.

66. §

(1) A hivatásos állománynak az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja

a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv vezetője gyakorolja,

b) illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni,

c) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy a miniszter eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató rendvédelmi szervet terhelik.

(2) Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott szervhez szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylés megszüntetését az 51. § (2) bekezdése szerinti szerv indokolás nélkül kezdeményezheti.

(3) A hivatásos állomány tagja a vezénylés ideje alatt a vezénylés idejére megállapított szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viseli.

(4) A szolgálati beosztásba történő vezénylés esetében a meghatározott szolgálati beosztás besorolása - a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül - nem lehet alacsonyabb a vezénylés előtt betöltött szolgálati beosztás besorolásánál. A vezénylés megszüntetésekor a szolgálati beosztás felajánláskor a vezénylés helye szerinti utolsó szolgálati beosztást kell figyelembe venni.

39. Vezénylés ügyészi szervezethez

67. §

(1) A hivatásos állomány tagja - a szolgálati beosztása meghagyása mellett - a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével, meghatározott feladat ellátására, határozott időtartamra az ügyészi szervezethez vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez vezénylésére a 62-64. §-ban foglalt szabályokat kell - az e §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni.

(2) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a vezénylés megszüntetése nélkül - a legfőbb ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.

(3) A hivatásos állomány tagjának az ügyészi szervezethez, meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell a 64. § (1) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére jogosult a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője is.

(4) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervtől meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, ruházati ellátmányának és a 63. § (3) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez történt vezénylésre irányadó szabályok szerint történik.

40. Vezénylés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre

68. §

(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)-(5) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartói Testület (a továbbiakban: Fenntartói Testület) véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter határozza meg. A szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.

(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, vagy azokban részesíthető.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet terheli azzal, hogy annak összegét átadja a rendvédelmi szerv részére és azt a rendvédelmi szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósítja és azzal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.

(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismereteinek fejlesztése érdekében vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatai keretében - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának kezdeményezésére - külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő rendvédelmi szerv költségvetését terhelő költségtérítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem saját költségvetéséből kiegészítheti.

41. Külföldre vezénylés

69. §

(1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével

a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,

b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,

c) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján, vagy gyakornokként a miniszter támogatásával,

d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására

- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter külföldre vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára, de legfeljebb három évre. A külföldre vezénylés egy alkalommal egy évvel meghosszabbítható.

(2) Magyarországi szolgálatteljesítési hely esetén is a külföldre vezénylés szabályai szerint kell eljárni, ha a vezénylés az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szervezethez vagy Európai Unió intézményéhez, az ott meghatározott célból történik, és a nemzetközi szerv vagy Európai Unió intézményének székhelye vagy telephelye Magyarországon van.

(3) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján három hónapot nem meghaladó időtartamra - a szolgálati beosztása meghagyásával - az országos parancsnok vagy az országos főigazgató vezényli a külföldi szolgálatra.

(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.

(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

(6) A rendelkezési állományba helyezés mellett külföldre vezényeltek esetében a külföldre vezénylés megszüntetésekor a 64. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

42. Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel

70. §

(1) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhatnak abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.

(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött szolgálati beosztásba.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony a 86. § (1) bekezdésében foglalt okok alapján nem szüntethető meg felmentéssel.

(4) A hivatásos állománynak az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó tagjára a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

43. Megbízás helyettesítésre

71. §

(1) A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható

a) az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,

b) a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására, vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.

(3) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a (2) bekezdés szerinti időkorlátozás alá.

(4) Ha a megbízott személyt az eredeti szolgálati beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött szolgálati beosztás figyelembevételével megállapított illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. A helyettesítés a viselt rendfokozatot nem érinti.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200 %-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a szolgálati elöljárója helyettesítéséért díjazás csak az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követő időtartamra jár.

(6) A (4) bekezdés szerinti illetmény és az (5) bekezdés szerinti díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

(7) E § alkalmazásában:

a) tartósan akadályozott személy az, aki keresőképtelenség, átrendelés, szolgálati feladatra vezénylés miatt, vagy más okból - ide nem értve a harminc napot meg nem haladó szabadság idejét - harminc napnál hosszabb ideje nem tudja ellátni a szolgálati beosztását vagy abból adódó feladatait, vagy előre láthatóan harminc napnál hosszabb ideig nem fogja azt ellátni,

b) szervezetszerű helyettes a hivatásos állománynak az a vezetői beosztást betöltő tagja, akinek a szolgálati beosztását elsődlegesen arra rendszeresítették, hogy távolléte esetén szolgálati elöljáróját általános jelleggel helyettesítse.

72. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja is részt vehet és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.

44. A szolgálati viszony szünetelése

73. §

(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, vagy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként nyilvántartásba vettek.

(2) A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

74. §

(1) Szünetel a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya, ha a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé nevezik ki.

(2) A szünetelés az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.

(3) A szünetelés megszűnését követően az 59. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

75. §

Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány 54. § (2) bekezdése alapján szolgálati beosztásából felmentett tagjának a kifogásolható életvitelt megalapozó feltételek fennállásának megállapításáig, vagy ha kifogásolható életvitel megállapítására nem kerül sor, a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséig.

76. §

A 73-75. § szerinti szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, egyenruhát és szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható, a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. A hivatásos állomány tagja a választással kapcsolatos tevékenysége során vagy azzal összefüggésben a rendvédelmi szerv állományába tartozását nem használhatja fel. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.

45. Rendelkezési állomány

77. §

(1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik:

a) aki szolgálatát az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervnél teljesíti vagy akit külföldre vezényeltek,

b) akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, de más szolgálati beosztásba tervezett, legfeljebb egy évig,

c) aki rendvédelmi szerv által elrendelt iskolarendszerű képzésen vesz részt, a szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a képzés befejezését követő hat hónapig,

d) aki felsőoktatási intézményben nappali tanrendben tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb a tanulmányok befejezését követő hat hónapig,

e) aki egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását tartósan képtelen ellátni, de felgyógyulása várható, az általa ellátható más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

f) aki szolgálati feladatait gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt, vagy más, önhibáján kívüli okból nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig,

g) a Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig,

h) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezésének visszavonásakor, vagy vezetői kinevezésről történő lemondás esetén az 59. § (2) és (6) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, legfeljebb egy évig,

i) akinek a részére az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetését követően a 62-69. §-ban meghatározott szabályok szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, más szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,

j) akinek a szolgálati viszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a 88. §-ban meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig,

k) akit a szolgálati beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de az 54. § (2) bekezdése szerinti szolgálati beosztás felajánlására nincs lehetőség, az 54. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő szolgálati beosztás felajánlásáig, de legfeljebb egy évig.

(2) Az

a) (1) bekezdés a) pontja alá tartozók jogaira és kötelezettségeire a 62-69. § rendelkezései irányadók,

b) (1) bekezdés b), e), g), h), i), j) és k) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel,

c) (1) bekezdés c) és d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint a tanulmányi szerződés határozza meg,

d) (1) bekezdés f) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - jogszabály állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdés c)-i) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a rendvédelmi szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen szolgálati beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást kell felajánlani.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző szolgálati beosztásával azonos besorolású szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a részére ilyen szolgálati beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő szolgálati beosztást nem fogadja el, - a hivatásos állomány (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tagja kivételével - szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(5) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Ha a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen szolgálati beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.

(6) Az (1) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek kivételével a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(7) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjának illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat e törvény keretei között a miniszter állapítja meg.

46. Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

78. §

(1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy - a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja

a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, váratlan támadás vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,

b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, olyan mértékű illetményre jogosult, amelynek összege a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna, vagy választása szerint a Knytv.-ben foglaltak szerint rögzített szolgálati nyugdíjnak megfelelő összeggel,

c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, továbbá

d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(4) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a rendvédelmi szervnek megtéríti.

47. Könnyített szolgálat

79. §

(1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel rendelkezik, kérelmére - ha részére a rendvédelmi szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztás felajánlható - könnyített szolgálat formájában foglalkoztatható.

(2) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti harmincöt óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés nem rendelhető el.

(3) A hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetménye a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetményének 90 %-a.

(4) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg.

IX. Fejezet

A szolgálati viszony megszűnése

48. A szolgálati viszony megszűnésének esetei

80. §

(1) A szolgálati viszony megszűnik:

a) a szolgálat felső korhatárának elérésével,

b) a hivatásos állomány tagjának halálával,

c) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben,

d) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, ha az érvénytelen jognyilatkozat alapján jött létre,

e) a határozott időre létesített szolgálati viszony esetében a határozott időtartam leteltével,

f) a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával.

(2) A szolgálati viszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) azonnali hatályú lemondással,

d) felmentéssel,

e) kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel,

f) más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéssel,

g) a Magyar Honvédséghez történő áthelyezéssel,

h) azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

49. A szolgálat felső korhatárának elérése

81. §

(1) A hivatásos szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár.

(2) A szolgálati viszony annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, melyben a hivatásos állomány tagja eléri a rá irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatárt.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

82. §

(1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha

a) az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges, és az állományilletékes parancsnok által a hivatásos állomány tagjának előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta,

b) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati képviselővé megválasztották,

c) az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztotta, vagy

d) - a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba kinevezett állami vezető kivételével - állami vezetővé nevezték ki.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

50. Közös megegyezés

83. §

(1) A szolgálati viszony az állományilletékes parancsnok és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti és azt indokolni nem kell.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi szervnek a szolgálati viszony megszüntetéséből eredő jogait és kötelezettségeit, továbbá - ha fennáll - a megtérítési kötelezettség és a lakásbérleti jog alakulását is. A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének. A felek a megállapodástól csak közös akarattal térhetnek el.

51. Lemondás

84. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve - lemondhat.

(2) A lemondási idő két hónap, a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. Határozott idejű szolgálati viszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott határozott időtartamon.

(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a jogszabályban meghatározott, a hivatásos állomány volt tagja részére a hivatásos szolgálat alapján a szolgálati viszony megszűnését követően is biztosított jogosultságokat.

52. Azonnali hatályú lemondás

85. §

(1) Ha a szolgálati elöljárója részéről a hivatásos állomány tagját a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhet. A szolgálati viszony megszűnése az azonnali hatályú lemondás bejelentését követő napon hatályba lép.

(2) Az azonnali hatályú lemondás esetén az arra okot adó körülmény meglétét a hivatásos állomány tagjának kell bizonyítani. Az ok megalapozatlansága esetén a hivatásos állomány tagja köteles a 84. § (2) bekezdése szerinti lemondási időre járó illetménynek megfelelő összeget a rendvédelmi szervnek megtéríteni, és az esetlegesen felmerült kárért helytállni. Ha az azonnali hatályú lemondás oka és az azt megalapozó körülmények valósnak bizonyulnak, vagy a rendvédelmi szerv azt nem vitatja, a hivatásos állomány tagja részére a 87. § (2) bekezdése szerinti felmentési időre járó távolléti díjat és végkielégítést kell fizetni.

53. Felmentés

86. §

(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel megszüntethető, ha

a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az országos parancsnok döntése alapján a rendvédelmi szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani és emiatt továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség,

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján

aa) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, vagy

ab) szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, és részére a rendvédelemi szervnél megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható,

b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

c) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg - kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta -, és

ca) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti szolgálati beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt az 54. §-ban foglaltak szerint felajánlott szolgálati beosztást nem fogadta el, vagy

cb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére az 54. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt,

d) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a rendvédelmi szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa,

e) a vezetői kinevezés visszavonását követően az 59. § (4) bekezdése szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható vagy az 59. § (4) bekezdése szerinti felajánlott szolgálati beosztást nem fogadja el,

f) a 77. § (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány megszűnésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható,

g) az 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés megszűnése után részére a 64. § (2) bekezdése szerinti végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető, vagy a részére a 64. § (3) bekezdése alapján felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el.

(3) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha legkésőbb a szolgálati viszony megszűnésének napjával rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a rendvédelmi szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani.

(6) A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha

a) az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén

aa) állapotának megfelelő betöltetlen szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör a rendvédelmi szervnél nincs,

ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja méltányolható okból nem fogadta el, vagy

ac) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett,

b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más szolgálati beosztást méltányolható okból nem fogadta el.

(7) A (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.

(8) A (2) bekezdés b) pont szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 42. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.

(9) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően nem befolyásolja hátrányosan.

87. §

(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal,

b) tíz év után két hónappal,

c) tizenöt év után három hónappal,

d) húsz év után négy hónappal,

e) huszonöt év után öt hónappal,

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) Ha a felmentés oka a minősítés alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő - a szolgálati viszonyban töltött időre való tekintet nélkül - harminc nap.

(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát

a) a 86. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, valamint

c) a 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált

személynek.

(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.

88. §

(1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett egészségi alkalmassági felülvizsgálat ideje,

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,

c) a várandósság ideje, a szülést követő három hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, továbbá illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig,

d) a házastárs tartós hivatalos külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,

e) a törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén a hivatásos állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, vagy ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás ideje,

f) a hivatásos állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha

a) a 86. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált,

b) a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanná vált,

c) nyugdíjasnak minősül, vagy

d) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. A felmentés közlésének az tekintendő, amikor a felmentésről szóló írásba foglalt munkáltatói intézkedést a hivatásos állomány tagjának a 6. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kézbesítették.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

89. §

Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző öt évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya a 86. § (1) bekezdése alapján felmentéssel.

54. Végkielégítés

90. §

(1) A hivatásos állomány tagját felmentése esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel -a felmentési időre járó távolléti díjon túl végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi,

h) huszonöt év: kilenc havi,

i) harminc év: tíz havi

távolléti díjnak megfelelő összeg. E tekintetben a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) azért mentették fel, mert a 86. § (6) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal - így különösen a közeli hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatt - tagadta meg,

b) a 91 . § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy

c) a 91 . § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.

(5) A hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 91 . § (8) és (9) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) a szolgálati viszony megszűnésekor a (8) bekezdés alapján nyugdíjasnak minősül vagy szolgálati járandóságra jogosult,

b) a 86. § (3) bekezdése alapján a felmentését maga kérte,

c) alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre,

d) a 91. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő időre távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett szolgálati viszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

(8) A (6) bekezdés a) pontja alkalmazásában nyugdíjasnak minősül, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben vagy nyugdíjban részesül,

d) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

e) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

f) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

g) rokkantsági ellátásban részesül.

55. A tartalékállomány

91. §

(1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha

a) a 86. § (1) bekezdése, vagy 86. § (2) bekezdés a), e), f) vagy g) pontja alapján mentették fel és

b) a 86. § (6) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott szolgálati beosztást, munkakört nem fogadta el.

(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnése után is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha

a) a 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt mentették fel,

b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a rendvédelmi szervnél, más rendvédelmi vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és

c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább huszonöt év tényleges szolgálati idővel.

(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50 %-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.

(4) A (2) bekezdés szerinti tartalékállomány idejére járó ideiglenes szolgálati járandóságot a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott Nemzeti Foglalkoztatási Alapból kell biztosítani.

(5) Ha a tartalékállományban tartottnak a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni, és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a rendvédelmi szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik

a) a tartalékállományra vonatkozó jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,

b) megjelenés

ba) az állásközvetítő egyeztetésen,

bb) a felvételi beszélgetésen, valamint

bc) a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen való részvétel,

d) a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő - állás elfogadása.

(7) Nem minősül a (6) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományban tartott nem fogadja el a neki felajánlott állást.

(8) Aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint kéri a tartalékállományban tartását, az végkielégítésre - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállomány a tartalékállományban tartott végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományban tartott a végkielégítés teljes összegére jogosult.

(9) Ha a tartalékállományba helyezett vagy a tartalékállományban tartott a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállomány megszüntetését, arra tekintettel, hogy további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen kezdődik meg, a tartalékállományba helyezést vagy tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott a tartalékállomány megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.

(10) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a rendvédelmi szerv megfizeti.

92. §

(1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az adatszolgáltató és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére az e törvényben meghatározottakon kívül a tartalékállományra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 4. melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.

93. §

(1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.

(2) A tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét kérheti az is, akinek a 91. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya, és nem került sor a 91. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.

94. §

Ha törvény a tartalékállományba helyezettek vagy tartalékállományban tartottak foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 91-93. § szerint tartalékállományba helyezett vagy tartalékállományban tartott személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

95. §

A rendvédelmi szervek hivatásos állományából tartalékállományba helyezetteket és a tartalékállományban tartottakat a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatásuk érdekében a kormányzati szolgálati jogviszonyban, köztisztviselői, közalkalmazotti, vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztató költségvetési szerveknél, valamint a Magyar Honvédségnél a megüresedő munkakörök betöltésénél előnyben kell részesíteni.

56. Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés

96. §

A hivatásos állomány tagja, valamint

a) az állományilletékes parancsnok,

b) az állományilletékes parancsnok és a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységének munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója, vagy

c) az állományilletékes parancsnok és a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszony létrehozására feljogosított munkáltatói szerv vezetője

megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.

57. Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés

97. §

(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételekkel - más rendvédelmi szervhez áthelyezhető.

(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya a rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezettnek meg kell felelni a rendvédelmi szervnél tervezett szolgálati beosztásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek. A szolgálati beosztás ellátásához szükséges szakirányú képzettség megszerzését határidő tűzésével elő kell írni.

58. Áthelyezés a Magyar Honvédséghez

98. §

A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter, vagy az országos parancsnok és a Honvéd Vezérkar főnökének döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető. Az áthelyezésre a 97. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

59. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

99. §

(1) A szolgálati viszony megszűnése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján vagy legkésőbb az attól számított tizenöt napon belül a hivatásos állomány tagjával el kell számolni, ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat.

(2) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés szerint igazolást kell kiadni, amely tartalmazza

a) szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét,

b) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét,

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, vagy azt, hogy ilyen tartozása nincs,

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát, valamint

e) a kifizetett végkielégítés összegét.

60. Megtérítési kötelezettség

100. §

(1) Ha a szolgálati viszony a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy f) pontja, a 82. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg, a rendvédelmi szerv a szolgálati beosztáshoz és előmenetelhez szükséges iskolarendszerű képzéshez térítésmentesen nyújtott támogatást időarányosan visszakövetelheti, ideértve a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát is, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezményekkel is meg kellett volna fizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 132. § szerint megkötött tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg, a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét köteles

a) teljes mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése előtt szűnt meg,

b) időarányos mértékben megtéríteni, ha a szolgálati viszonya a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam megkezdése után, de annak letelte előtt szűnt meg.

X. Fejezet

A szolgálati viszony tartalma

61. A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

101. §

(1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles

a) a hivatásos állomány tagjának feladatait munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok és az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani, annak követelményeiről őt tájékoztatni,

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

(2) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkáltatói intézkedés a hivatásos állomány tagja jogainak korlátozásával jár, a munkáltatói jogkör gyakorlójának a több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választania, amely az eredmény biztosítása mellett a hivatásos állomány érintett tagjára a legkisebb sérelemmel jár.

102. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, ezt az állapotot a szolgálat teljes ideje alatt fenntartani, és feladatát teljesíteni, valamint e célból rendelkezésre állni,

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,

c) a munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,

d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni,

e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, valamint gyógyulása érdekében az előírt orvosi utasításokat betartani,

f) a jogszabályban foglalt esetben magát kötelező védőoltásnak - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni,

g) a rábízott, a szolgálat ellátásához biztosított eszközt, felszerelést megóvni, rendeltetésszerűen használni,

h) a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotrop anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő vizsgálatnak magát alávetni a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint,

i) munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával érintkezni.

(2) A hivatásos állomány tagja köteles a szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szereplésért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok vagy az országos főigazgató rendeli el. Az országos parancsnok vagy az országos főigazgató által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője vagy kezelőorvosa a rendvédelmi szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti vizsgálat során keletkezett adatok kizárólag fegyelmi, büntető- vagy méltatlansági eljárás során használhatóak fel. Abban az esetben, ha a vizsgálat befejezését követő kilencven napon belül fegyelmi, büntető- vagy méltatlansági eljárás nem indul, a vizsgálat során keletkezett adatokat törölni kell.

103. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles a szolgálati elöljáró figyelmét felhívni. Ha a szolgálati elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

104. §

(1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítését a szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében, az e törvényben meghatározott feltételekkel, az erre szolgáló technikai eszköz igénybevételével is ellenőrizheti.

(2) A rendvédelmi szerv ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti. A rendvédelmi szerv köteles gondoskodni arról, hogy a technikai eszközzel végzett ellenőrzés során rögzített adathoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.

(3) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagját csak a szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti, a hivatásos állomány tagjának magánélete nem ellenőrizhető.

(4) A rendvédelmi szerv előzetesen írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját annak a technikai eszköznek az alkalmazásáról, amely az ellenőrzésére szolgál.

(5) Az ellenőrzés során rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárás, egyéb jogsértés miatt indult közigazgatási eljárás, a rendőri intézkedés jogszerűségének vizsgálata, a fegyelmi eljárás vagy a kártérítési eljárás lefolytatása céljából, valamint a hivatásos állomány tagja jogainak gyakorlása érdekében használható fel, és azt a rendvédelmi szerv kizárólag az ezen eljárás lefolytatására jogosult bíróságnak vagy hatóságnak adhatja át.

(6) A technikai eszköz igénybevételével végzett ellenőrzés során rögzített adatok legfeljebb a rögzítést követő harminc napig kezelhetőek, ezt követően - ha nem indul azok felhasználásával az (5) bekezdésben meghatározott eljárás - azokat törölni kell. Ha a rögzített adatok alapján az (5) bekezdésben meghatározott eljárás indul, úgy azok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott eljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ az (5) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendvédelmi szerv a rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan eljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

105. §

(1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

b) közeli hozzátartozója halálakor, esetenként két munkanapra,

c) a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat teljes időtartamára,

d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy óra - időtartamra,

e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,

f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra,

g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálatteljesítési helyén megjelenni,

h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy az állományilletékes parancsnok engedélye alapján.

(2) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli (1) bekezdés szerinti mentesülés esetében a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

62. Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

106. §

(1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a szolgálati beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(2) Az alkalmassági feltételeket a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz ír elő, és a vizsgálatot végző orvos vagy pszichológus, illetve - a fizikai alkalmasság vizsgálatakor - a felmérést végző szakmailag indokoltnak tart.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, a 86. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.

107. §

(1) Az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelhető adatnak minősül az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, valamint az alkalmasság minősítését tartalmazó adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi vagy pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, az kizárólag részükre továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, valamint az orvosi bizottság kezelheti.

(4) Az állományilletékes parancsnoknak és a személyügyi szervnek kizárólag az alkalmasság minősítésére vonatkozó adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, valamint büntetőügyben az eljáró bíróság, ügyész, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, vagy a szolgálati viszony megszűnését követő tizedik év december 31-ig kezelhető. Ha a szolgálati viszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított két éven belül meg kell semmisíteni.

(7) Ha az alkalmassági vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy orvosi bizottság a vizsgálat során kábítószer fogyasztására utaló körülményeket észlel, arról - kizárólag a felmerült gyanú tényének közlésével - az állományilletékes parancsnokot köteles értesíteni. Az állományilletékes parancsnok az így tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni. Az adatokat törölni kell, ha az adatok átvételét követő kilencven napon belül méltatlansági, fegyelmi vagy büntetőeljárás nem indul.

63. Összeférhetetlenség

108. §

(1) A rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja pártnak vagy pártpolitikai célokat szolgáló egyesületnek nem lehet tagja, ilyen célú alapítvánnyal nem létesíthet jogviszonyt, munkájában nem vehet részt, politikai tartalmú közszereplést szolgálaton kívül - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - sem vállalhat.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat, a szolgálati helyen vagy a szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.

(3) E § alkalmazásában politikai tevékenységnek kell tekinteni minden olyan, mások előtti megnyilvánulást, amely kifejezetten valamely párt vagy politikai mozgalom céljának megvalósulása érdekében a párt vagy politikai mozgalom segítésére vagy támogatására szólít fel.

109. §

(1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást

a) amelyben - az országos parancsnok és az országos főigazgató által engedélyezett kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,

b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a közeli hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget, munkakört lát el.

(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt. Vezetői beosztást betöltő személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.

(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni

a) a szolgálati időn kívüli sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését,

c) ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább 50%.

(4) Nem kell engedélyeztetni vagy bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.

(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a rendvédelmi szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a rendvédelmi szerv tekintélyét.

110. §

(1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - kivéve, ha a hivatásos állomány tagja a 109. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedélyt kapott - írásban felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, vagy köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

64. A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

111. §

(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését évente egy alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: egyéni teljesítményértékelés).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően év közben is teljesítményértékelést kell végezni, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, vagy szolgálatra alkalmatlansága merült fel.

(3) Az egyéni teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(4) Az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének - a miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését. A teljesítményfokozat a teljesítményértékelés szintjéhez kapcsolódóan lehet kivételes, jó, megfelelő, átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítmény.

112. §

(1) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a szolgálati beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik az egyéni teljesítményértékelés szintjével.

(2) A 111. § (2) bekezdésében foglalt, a szolgálatra alkalmatlanság felmerülése miatt elvégzett egyéni teljesítményértékelés esetén soron kívüli minősítést kell készíteni.

(3) Az értékelő vezető a minősítésben

a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást,

b) kezdeményezheti a szolgálati viszony módosítását,

c) megállapíthatja a szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanságot,

d) megállapíthatja a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanságot, vagy

e) jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat.

(4) A minősítést az állományilletékes parancsnok hagyja jóvá.

(5) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott megállapítás esetén a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

113. §

(1 ) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(2) A minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően, a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. A minősítéssel szemben benyújtott szolgálati panasz a minősítésen alapuló munkáltatói döntés meghozatalára halasztó hatállyal bír.

(3) Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés, vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

XI. Fejezet

A hivatásos állomány tagjának besorolása és előmenetele

65. A szolgálati beosztások besorolása

114. §

(1) A szolgálati beosztások

a) vezetői,

b) tiszti vagy

c) tiszthelyettesi

besorolási osztályba tartoznak.

(2) A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői vagy beosztott vezetői beosztás, ezen belül a besorolási kategóriák:

a) kiemelt vezetői beosztás esetén

aa) a központi szerv vezetője,

ab) a központi szerv vezetőjének helyettese, vagy

ac) a területi szerv vezetője,

b) középvezetői beosztás esetén

ba) szakirányító 1,

bb) szakirányító 2,

bc) főosztályvezető 1, vagy

bd) főosztályvezető 2,

c) beosztott vezetői beosztás esetén

ca) főosztályvezető-helyettes 1,

cb) főosztályvezető-helyettes 2,

cc) osztályvezető 1 , vagy

cd) osztályvezető 2.

(3) A tiszti besorolási osztályba és a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó,

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetésvégrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat öt-öt, "A", "B", "C", "D", "E" jelölésű,

b) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál rendszeresített szolgálati beosztásokat négy-négy, "A", "B", "C", "D" jelölésű

besorolási kategóriába kell besorolni.

(4) Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - rendeletben állapítja meg. A munkakör értékelése során a szolgálati beosztás szervezeti szintjét is figyelembe kell venni.

(5) A szolgálati beosztás (4) bekezdés szerinti értékelésének felülvizsgálatát a miniszter elrendelheti.

(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, valamint a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat

a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet,

b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet,

c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza.

(7) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakirányító 1 és szakirányító 2 vezetői beosztásba - a szervezeti szint és irányítói jogkör figyelembe vételével - azt a vezetői beosztást betöltőt lehet besorolni, aki az országos parancsnok vagy az országos főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemet irányít, vagy szervezeti egységet vezet, de nem minősül kiemelt vezetőnek, vagy a területi szerv vezetőjének helyettese.

66. A hivatásos állomány tagjának besorolása

115. §

(1) A tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe vehető szolgálati idejét, valamint a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. A szolgálati beosztásba kinevezni - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak azt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a szolgálati beosztás besorolási osztályához rendelt követelményeknek.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor az (1) bekezdésben meghatározottak alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát. Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban kinevezi vagy előlépteti, vagy kinevezésre, előléptetésre terjeszti elő az arra jogosult elöljáróhoz.

116. §

A hivatásos állomány tagját a fizetési fokozatba a fizetési várakozási idő alapján kell besorolni.

117. §

(1) Nem vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő négy év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A fizetési fokozatban történő soron kívüli előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a hivatásos állomány tagjának a korábbi fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(4) A hivatásos állomány tagjának másik szolgálati beosztásba helyezése esetén - a vezetői beosztásba történő kinevezés kivételével - fizetési fokozata nem változik és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztásból nem vezetői beosztásba helyezett tagjának fizetési fokozatát úgy kell megállapítani, hogy a vezetői beosztásba történő kinevezése előtt elért utolsó fizetési fokozatban a vezetői beosztásba helyezéséig a fizetési várakozási időből már eltelt időtartamhoz a vezetői beosztásban eltöltött időtartamot hozzá kell adni. Ha az így számításba vehető időtartam a négy évet meghaladja, a hivatásos állomány tagját magasabb fizetési fokozatba kell sorolni, úgy, hogy minden eltelt négy év után egy fizetési fokozatot kell emelni. Az ezt követően fennmaradt időtartamot az elért fizetési fokozatban már eltelt időtartamként kell figyelembe venni.

(6) A rendelkezési állomány ideje

a) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a szolgálatteljesítés során a fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges egyéb feltételeket teljesíti,

b) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés b) vagy h)-k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe akkor számít be, ha a 77. § (6) bekezdése alapján szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró gondoskodott,

c) a hivatásos állomány 77. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe nem számít bele.

118. §

(1) Vezetői szolgálati beosztás esetében a fizetési várakozási idő szempontjából a vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe, a fizetési várakozási idő a vezetői beosztás esetében öt év.

(2) A fizetési fokozatban történő soros előresorolás esetén az új fizetési fokozatban a fizetési várakozási idő újraindul.

(3) A nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba első alkalommal történő kinevezéskor a hivatásos állomány tagját a vezetői besorolási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni.

(4) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának másik, alacsonyabb vagy azonos besorolású vezetői beosztásba helyezésekor fizetési fokozata nem változik, és az adott fizetési fokozatban már eltelt időtartamot továbbra is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját másik, magasabb besorolású vezetői beosztásba helyezésekor az első fizetési fokozatba kell besorolni, és fizetési várakozási ideje újraindul.

(6) Ha a hivatásos állomány korábban vezetői beosztást betöltő tagját nem vezetői beosztásba helyezését követően ismételten vezetői beosztásba nevezik ki, fizetési fokozatának megállapításakor figyelembe kell venni a korábban ezzel azonos vagy magasabb besorolású vezetői beosztásban töltött valamennyi időt.

119. §

(1) A hivatásos állomány azon tagja, aki pályakezdőként létesít szolgálati viszonyt, a szolgálati viszony fennállása alatt nem helyezhető olyan besorolási kategóriájú szolgálati beosztásba, amelyhez a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban nincs hozzárendelve a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószám.

(2) A hivatásos állomány nem pályakezdő tagját a szolgálati viszony létesítésekor az általa betöltendő, végzettségének és képzettségének megfelelő szolgálati beosztás besorolási kategóriájába kell besorolni. Fizetési fokozatát a fizetési várakozási időben eltöltött szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani. Ha az így megállapított fizetési fokozatához az adott besorolási kategóriában nincs szorzószám rendelve, az illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani. A fizetési fokozatban való előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosításakor a megállapított fizetési fokozat irányadó.

67. Az előmenetel

120. §

(1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez.

(2) Az előmenetel általános feltételei:

a) az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) a jogszabályban meghatározott, elvárt teljesítményszint,

c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság,

d) az előírt fizetési várakozási idő kitöltése,

e) a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák,

f) a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása.

121. §

(1) A besorolás szerinti besorolási kategóriához tarozó fizetési fokozatban előre kell sorolni a hivatásos állomány tagját, ha a fizetési várakozási idő eltelt, a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és a várakozási idő éves egyéni teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

(2) A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyikét nem teljesítette, akkor magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba nem sorolható, vagy léptethető elő. Az előmenetelhez szükséges feltételek meglétét a munkáltatói jogkör gyakorlója az esedékességet követően évenként felülvizsgálja, és a feltételek teljesülésekor a hivatásos állomány tagját előresorolja vagy előlépteti.

122. §

Magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba a hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeket, és az utolsó négy év egyéni teljesítményértékelésének átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez a 121 . § (2) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

123. §

(1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,

a) a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy

b) ha ellene büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával vagy a szolgálati viszony megszüntetésével, a hivatásos állomány tagja az eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal.

124. §

(1) Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egységénél megüresedő szolgálati beosztás esetén köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy.

(2) Ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak alapján a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok a tartalékállományból vagy az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szerv, vagy a Magyar Honvédség és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárástól rendkívüli esetben a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok eltérhet.

125. §

(1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik, és meglévő rendfokozatában legalább négy évet eltöltött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(3) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának a rendfokozati vizsgát utólag teljesítenie kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti magasabb rendfokozatba kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

(5) A miniszter az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

(6) A soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresorolás és a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a hivatásos állomány tagjának új fizetési fokozatában a fizetési várakozási idő újraindul.

126. §

Ha a hivatásos állomány tagját alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezik, akkor az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához rendelt, - a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozata szerinti - rendfokozatot kell részére megállapítani.

127. §

(1) A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére

a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor, vagy

b) szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett,

és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt.

(3) A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető.

68. Képesítési követelmények

128. §

(1) A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig középiskolai végzettség szükséges.

(2) A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelmi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkezni. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének határidőben neki felróható okból nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

129. §

A miniszter rendeletben állapítja meg a rendvédelmi szerv vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásainak betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket, az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket.

130. §

(1) A szolgálati beosztás betöltéséhez a 128. és 129. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, aki a rendészeti alapvizsga teljesítésére irányuló kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

(3) A hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga teljesítéséig rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztást nem tölthet be.

(4) Vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése szükséges.

131. §

(1) A rendvédelmi szerv a tehetségen és teljesítményen alapuló tervszerű előmenetel biztosítása érdekében a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben való részvételét - a szolgálati érdek figyelembevételével - támogatja.

(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából jogszabályban meghatározott továbbképzésben vagy átképzésben kell részesíteni. A képzési, továbbképzési kötelezettség önhibából történt elmulasztása az e törvényben meghatározott jogkövetkezményekkel jár.

69. Tanulmányi szerződés

132. §

(1) Szolgálati érdekből a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával vagy a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel tanulmányi szerződést köthet a betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte.

(2) A tanulmányi szerződést, valamint a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek: a képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek rögzítésével - írásba kell foglalni.

(3) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját vagy a hivatásos szolgálatot vállalót megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a rendvédelmi szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettséget, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt időtartamot önhibából nem tölti le.

70. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal

133. §

(1) Az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél rendszeresített szolgálati beosztás betöltésére a 124. § rendelkezéseire figyelemmel pályázatot írhat ki. Jogszabály a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását előírhatja. A pályázat kiírása történhet a pályázók meghatározott személyi körre korlátozásával, vagy személyek felkérésével.

(2) A pályázati kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét.

(3) A pályázat benyújtásának ténye, valamint a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 275. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.

(4) Pályázatra kiírt szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(5) Pályázatot csak betölthető szolgálati beosztásra lehet kiírni. A pályázatot betöltött szolgálati beosztásra is ki lehet írni azzal a feltétellel, hogy annak legalább a pályázatban megjelölt határidőre betölthetőnek kell lennie.

XII. fejezet

Szolgálatteljesítési és pihenőidő

71. Szolgálatteljesítési idő

134. §

(1) A szolgálatteljesítési idő heti negyven óra (a továbbiakban: általános heti szolgálatteljesítési idő). A részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásban (a továbbiakban: készenléti jellegű szolgálati beosztás) ennél hosszabb, de heti negyvennyolc órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(2) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is meghatározható. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési időt a heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.

(3) Készenléti jellegű szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amelyben

a) a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a heti szolgálatteljesítési idejének legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a rendvédelmi szerv rendelkezésére, vagy

b) a szolgálatteljesítés - különösen a szolgálati beosztás sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel - a hivatásos állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár,

és a hivatásos állomány tagja állandó készenléti helyzetben, a szolgálatteljesítés helyén látja el a szolgálatát.

(4) A miniszter rendeletben állapítja meg a készenléti jellegű szolgálati beosztásoknak minősülő szolgálati beosztások körét.

135. §

(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve - tizenkét óránál hosszabb.

(2) Az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható a hivatásos állomány egy vagy többhavi szolgálatteljesítési idő-keretben foglalkoztatott tagjánál, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el.

(3) Fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a hat órát.

(4) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb egy órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.

(5) Az egyes rendvédelmi szerveknél alkalmazható szolgálati idő-rendszereket és azok kereteit a miniszter állapítja meg.

(6) A szolgálatteljesítési időbeosztást - ide nem értve a túlszolgálat elrendelését - a szolgálati elöljáró a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közli a hivatásos állomány tagjával.

136. §

(1) A hivatásos állomány

a) nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének egyéves koráig, továbbá

b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének hat éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni,

éjszakai szolgálatteljesítésre, valamint huszonnégy órás szolgálatra nem lehet beosztani.

(2) A hivatásos állomány tagja részére, ha teljesített szolgálata a hat órát meghaladja, munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni. A hat órát meghaladó szolgálatteljesítési idő esetén harminc perc, huszonnégy órás szolgálat teljesítése esetén hatvan perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra.

(4) A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezeket lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az egy hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a 135. § (3) bekezdése szerinti fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.

137. §

(1) Munkaszüneti nap a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott munkaszüneti nap, valamint az egyes rendvédelmi szervek ünnepnapja:

a) a rendőrség és az Országgyűlési Őrség ünnepnapja április 24-e, Szent György napja,

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ünnepnapja május 4-e, Szent Flórián napja, a tűzoltóság napja,

c) a büntetés-végrehajtási szervezet ünnepnapja szeptember 8-a, Szent Adorján napja,

d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapja március 1-je, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napja.

(2) Munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti.

(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet a miniszteri rendeletben meghatározott egyes szolgálati idő-rendszerek esetében a hivatásos állomány tagjára is alkalmazni kell.

72. Rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatás

138. §

(1) A hivatásos állomány 134. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben

a) heti húsz vagy harminc óra,

b) készenléti jellegű szolgálati beosztásban a kinevezés szerinti szolgálatteljesítési idő legalább felének megfelelő mértékű

rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 150. § (1) bekezdés a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti szolgálati beosztása - a szolgálati beosztás jellegéből fakadóan - részszolgálatteljesítési időben is ellátható.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti szolgálati beosztástól eltérő szolgálati beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz vagy harminc óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az egyenlőtlen beosztás szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A rész-szolgálatteljesítési idő - annak engedélyezése esetén -

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a hivatásos állomány tagjának az (5) bekezdés alapján ki kell adni a rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(6) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve, a hivatásos állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetében ötödik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen szolgálatteljesítési idő-beosztásban kíván dolgozni, a szolgálatteljesítési idő beosztására vonatkozó javaslatáról.

(7) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 60. és 61. §, a 71. §, valamint a 139-141. § nem alkalmazható.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, a hivatásos állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 134. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

(9) Vezetői beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.

73. Túlszolgálat

139. §

(1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset - így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, előre nem látható körülmény bekövetkezése - szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 134. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).

(2) A szolgálat érdekében elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként háromszázötven óra, amely négyhavi átlagban a százhúsz órát nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja önkéntes vállalásával évenként további hatvan óra túlszolgálatot teljesíthet.

(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása vagy egyéb, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése miatt kerül sor.

(4) A hivatásos állomány készenléti jellegű szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetében, ha szolgálatteljesítési ideje - a heti negyvennyolc óra figyelembevételével - eléri a hathavi keretre megállapított szolgálatteljesítési időt, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően túlszolgálat csak baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, valamint arra való felkészülés céljából rendelhető el.

140. §

(1) A túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak, vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A rendvédelmi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek nem jár a túlszolgálatért ellentételezés, ha a tárgyévben teljesített túlszolgálat ideje nem haladta meg a háromszázötven órát.

(3) A hivatásos állomány (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó tagjának a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. Ha a túlszolgálatot heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő kiadása veszélyezteti a szolgálatellátást, a szabadidő kiadását hat hónapon belül kell biztosítani. Ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt, a szabadidő kiadása történhet hat hónapon túl is, de legkésőbb a következő év első félévében ki kell adni.

(5) A túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét a miniszter állapítja meg.

74. Készenlét

141. §

(1) A szolgálati elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezheti arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető -szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

(2) A készenlét időtartama havonként - többhavi szolgálatteljesítési idő-keret alkalmazása esetén havonkénti átlagban - a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg.

75. Szabadság

142. §

A hivatásos állomány tagja évente alap- és pótszabadságra jogosult, továbbá az e törvényben meghatározott feltételekkel egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságot vehet igénybe.

76. Alap- és pótszabadság

143. §

(1) A hivatásos állomány tagjának alapszabadsága évi huszonöt munkanap.

(2) A hivatásos állomány tagját évente pótszabadság illeti meg:

a) két évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után három munkanap,

b) három-öt év szolgálati viszonyban töltött idő után négy munkanap,

c) hat-tíz év szolgálati viszonyban töltött idő után öt munkanap,

d) tizenegy-tizenöt év szolgálati viszonyban töltött idő után hat munkanap,

e) tizenhat-húsz év szolgálati viszonyban töltött idő után hét munkanap,

f) huszonegy-huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő után nyolc munkanap,

g) huszonhat-harminc év szolgálati viszonyban töltött idő után kilenc munkanap,

h) harmincegy év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után tíz munkanap.

(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság esetében a hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyban töltött ideje eléri a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot. A pótszabadság mértéke szempontjából a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetői beosztást betöltőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:

a) beosztott vezető esetén tizenegy munkanap,

b) középvezető esetén tizenkét munkanap,

c) területi szerv vezetője esetén tizenhárom munkanap,

d) központi szerv vezetőjének helyettese esetén tizennégy munkanap,

e) központi szerv vezetője esetén tizenöt munkanap.

(5) A (2) vagy (4) bekezdés szerinti pótszabadságon túl évente öt munkanap pótszabadságra jogosult a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja, ha szolgálati feladatait a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti biztonsági részlegen látja el.

144. §

(1) A hivatásos állomány tagját a tizenhat évesnél fiatalabb

a) egy gyermeke után évente kettő,

b) két gyermeke után évente négy,

c) kettőnél több gyermeke után évente összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állomány tagjának gyermeke fogyatékos.

(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig a tizenhatodik életéve betöltésének évében kell figyelembe venni.

(4) E § alkalmazásában

a) gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,

b) fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,

c) szülő:

ca) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs,

cb) az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

cc) a gyám,

cd) a nevelőszülő és a helyettes szülő.

145. §

(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap -pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is megilleti, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során apán a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

146. §

(1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, valamint a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 143. § szerinti pótszabadságon felül tizennégy nap rekreációs célú pótszabadságra jogosult, ha

a) fokozottan veszélyes - nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti - szolgálati beosztásban,

b) repülőgép- vagy helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő, közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, vagy terrorelhárító szolgálati beosztásban

teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány azon tagja, aki legalább harminc napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között - így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen - külföldön teljesít szolgálatot, a szolgálat lezárultát követő három hónapon belül jogosult az (1) bekezdés szerinti rekreációs célú pótszabadságra.

77. Egészségügyi szabadság

147. §

(1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.

(2) Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 148. §-ban foglaltak kivételével - egy évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat a miniszter állapítja meg.

(4) Ha az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat, vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj, vagy a (6) bekezdésben meghatározott térítés 90 %-át kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(6) A több havi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett éjszakai pótlék összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt távolléti díjat kell térítésként folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

(7) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésének időtartamára az illetményének a 165. § szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti szolgálatképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egy éves határidőbe be kell számítani.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, vagy térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díj vagy térítés legfeljebb 50 %-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat vagy térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását neki felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

148. §

(1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg

a) az anyát, ha egy évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja,

b) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek egy éves koráig,

c) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját,

ca) ha az egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át,

cb) ha három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként negyvenkét, egyedülálló esetén nyolcvannégy naptári napon át,

cc) ha hat évesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülálló esetén huszonnyolc naptári napon át,

d) a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagját a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a fekvőbetegszakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén

da) a gyermek egy éves koráig,

db) egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont ca) alpontjában meghatározott mértékben,

dc) három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cb) alpontjában meghatározott mértékben,

dd) hat évesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek esetén a c) pont cc) alpontjában meghatározott mértékben.

(2) A gyermek betegségére tekintettel az (1) bekezdésében foglaltakon túl a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával méltányosságból egészségügyi szabadság állapítható meg a hivatásos állomány szülő, nevelőszülő, valamint helyettes szülő tagja részére,

a) ha tizenkét éves, vagy annál idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

b) tizenkét éves, vagy annál idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya vagy apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

78. Szülési szabadság

149. §

(1) A hivatásos állomány várandós, valamint szülő nő tagját huszonnégy hét egybefüggő szülési szabadság illeti meg, ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított hatodik hét elteltével,

b) a gyermek meghal, az elhalálozását követő tizenötödik napon,

c) a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően hat hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 148. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezután a kilencedik hónap végéig naponta egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

79. Illetmény nélküli szabadság

150. §

(1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a gyermek gondozása céljából a szülési szabadság letöltését követő naptól, az állomány férfi tagjának a gyermeke születésétől, örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a) a gyermek harmadik életévének betöltéséig, ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a tizenkettedik életéve betöltéséig, valamint

b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósítása alatt.

(2) Illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni a hivatásos állomány tagjának

a) a tartós, előreláthatólag harminc napot meghaladó ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából, annak idejére, de legfeljebb két évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi, valamint

b) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(3) A hivatásos állomány tagjának kérelmére, méltányolható egyéni indokok alapján, így különösen nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén, - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

151. §

(1) Az illetmény nélküli szabadság tartamára alap-, pót- és egészségügyi szabadság nem jár.

(2) A gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára alap- és pótszabadság illeti meg a hivatásos állomány tagját. A szabadságot egybefüggően, az illetmény nélküli szabadság leteltét követő naptól kezdve kell kiadni.

(3) A hivatásos állomány tagjának méltányos érdekére tekintettel a szabadság kiadása a (2) bekezdésben meghatározottól eltérően későbbi kezdőnappal is kiadható, azzal, hogy legkésőbb az illetmény nélküli szabadság leteltétől számított hatvan napon belül meg kell kezdeni a szabadság letöltését.

80. A szabadság kiadása és megváltása

152. §

(1) A szolgálat érdekeire figyelemmel a hivatásos állomány tagját megillető szabadságot a tárgyév február 28-áig elkészített szabadságolási terv alapján, a hivatásos állomány tagjának méltányolható igényeire is tekintettel kell kiadni.

(2) A szabadság tartamának 50 %-át egybefüggően, a 25 %-át, de legalább tíz napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A rendvédelemi szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját harminc nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.

(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdekből a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-éig, kivételesen fontos szolgálati érdekből legkésőbb március 31-éig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

(4) A tárgyévre esedékes és a tárgyévben megkezdett, de a következő évre áthúzódó szabadságot a tárgyévi szabadságként kell figyelembe venni.

(5) A tárgyévre esedékes, de a (3) bekezdésben meghatározottak szerint ki nem adott szabadság iránti igény a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el, de az ilyen szabadság kiadását a hivatásos állomány tagja csak a 11. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül kérheti, illetve az csak az elévülési időn belül adható ki. Az elévülési idő letelte után a (7) bekezdésben foglaltak szerint, csak a szolgálati viszony megszűnésének időpontjában történő pénzbeni megváltásnak van helye.

(6) A rendvédelmi szerven belül történő áthelyezés, valamint a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott tárgyévi szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más vezénylés esetén a ki nem adott időarányos tárgyévi szabadság megváltását illetően úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.

(7) Szabadság pénzbeni megváltására csak az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetben, valamint a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.

(8) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult. Ha a hivatásos állomány tagja a tárgyévben az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe - ide nem értve azt, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésére tekintettel szűnik meg - a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszatéríteni.

81. Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

153. §

(1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban, képzésben csak az állományilletékes parancsnoknak tett előzetes bejelentés vagy tanulmányi szerződés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban, képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére tanulmányi munkaidőkedvezményként a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint biztosítani kell.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok az oktatáson, képzésen való részvételt az (1) bekezdés alapján nem korlátozza, a saját elhatározáson alapuló képzésben való részvételhez a hivatásos állomány tagjának kérelmére illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - négy munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A diplomamunka, szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban, képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja. Tanulmányi munkaidő-kedvezményként ebben az esetben a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott vagy a tanulmányi szerződésben megállapított mértékű szabadidőt kell biztosítani.

(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a rendvédelmi szerv - szolgálati viszonyra vonatkozó szabály alapján - kötelezte, vagy a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg.

XIII. Fejezet

Az illetmény, a juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások

82. Az illetmény

154. §

(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból álló illetményre jogosult. Az illetményt száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A hivatásos állomány tagja havonta alapilletményre és az egyéb pótlékokra jogosult. Az alapilletmény beosztási illetményből, szolgálati időpótlékból és hivatásos pótlékból tevődik össze. Az ellátott feladattól és körülményektől függően a hivatásos állomány tagja az e törvényben megállapított egyéb pótlékokra jogosult.

(3) Az alapilletmény nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött szolgálati beosztáshoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira a rész-szakképesítés megszerzéséig.

(4) Az egy órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell

a) a 134. § (1) bekezdésében meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén 174 órával,

b) az általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén a 174 óra időarányos részével.

155. §

(1) A beosztási illetmény a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és a rendvédelmi illetményalap szorzata.

(2) A beosztási illetmény megállapításához szükséges illetményszorzókat az 5-9. melléklet határozza meg. A kiemelt vezetők esetében alkalmazott illetményszorzó mértékét a munkáltatói jogkör gyakorlója a 9. mellékletben meghatározott keretek között állapítja meg.

156. §

(1) A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött tizedik évtől kezdődően megillető, a szolgálatban eltöltött további öt évenként növekvő mértékű, a rendvédelmi illetményalap meghatározott százalékában megállapított illetményelem. A szolgálati időpótlék mértékét a 10. melléklet tartalmazza. A szolgálati időpótlékra való jogosultságot a hivatásos szolgálati idő figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül szolgálatban eltöltött időnek a szolgálatból történő felfüggesztés és a szolgálati viszony szünetelésének időtartama, valamint az illetmény nélkül szabadság három évet meghaladó időtartama.

157. §

(1) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és -terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 50-650 %-a közötti értékben állapítja meg.

(2) A hivatásos pótlék mértékének megállapításánál

a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő - az életet, testi épséget, egészséget fenyegető - kockázatot,

b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,

c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit és a

d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülmények, rezsimszabályok szigorúságát, kötöttségét, valamint

e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket

kell figyelembe venni.

158. §

(1) A hivatásos állomány tagja az előző évi egyéni teljesítményértékelésének eredményétől függően, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi juttatás előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére évente két alkalommal, március és szeptember hónapban, egyenlő mértékű teljesítmény-juttatásban részesíthető.

(2) A teljesítmény-juttatás tárgyévre meghatározott mértéke nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

(3) Az előző évi egyéni teljesítményértékelésre tekintettel a (2) bekezdés szerint a tárgyévre megállapított teljesítmény-juttatásra a hivatásos állomány tagja akkor is jogosult, ha szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik. Ebben az esetben a kifizetésre a szolgálati viszony megszűnésére irányadó szabályok szerint kell intézkedni.

159. §

A rendvédelmi illetményalap összegét évente a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap.

83. Az egyéb pótlékok

160. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3) A képzés nyelve szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsgának minősül a hivatásos állomány tagjának külföldön szerzett felsőfokú végzettsége, rendészeti, katonai vagy közigazgatási tárgyú szakképzettsége, vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzési, továbbá vezetőképzési végzettsége, ha a képzés időtartama az egy évet eléri vagy meghaladja.

(4) Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és szolgálati beosztásokat, valamint az idegen nyelv használatához kötött szolgálati beosztásokat a miniszter állapítja meg.

(5) A idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (Cl) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 50 %-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 25-25 %-a;

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 30 %-a, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsga esetében 15-15%-a.

(6) A (4) és (5) bekezdéstől eltérően az angol, francia, német, arab, kínai és orosz nyelvek tekintetében az idegennyelv-tudási pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként

a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 100 %-a,

b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 60 %-a,

c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében a rendvédelmi illetményalap 15 %-a.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvből felsőfokú (C1) vagy középfokú (B2) típusú, szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt, a komplex nyelvvizsgára meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.

(8) Ha a hivatásos állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, vagy különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(9) Ha a rendvédelmi szerv tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a nyelvvizsga megszerzéséhez - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -, a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdésben meghatározott idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

161. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési helyétől, idejétől és körülményeitől függően, a miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel a következő pótlékra jogosult:

a) a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek vagy biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 25 %-a,

b) a preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka havonta a rendvédelmi illetményalap 50 %-a,

c) az éjszakai pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,5 %-a, valamint

d) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a.

(2) Az (1 ) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék a szolgálati beosztás betöltésének idejére, az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének idejére jár.

(3) Az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat és a pótlékok folyósításának feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.

162. §

Az egészségügyi tevékenységet végzők ügyeleti feladatellátásának, egészségügyi ügyeletének, készenlétének díjazására az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13/B. §-ában foglalt rendelkezés irányadó.

84. Az illetmény kifizetése és levonás az illetményből

163. §

(1) Az illetményt Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell a hivatásos állomány tagjának megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja az illetményfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a szolgálati helyén, kérésére az illetményét az illetményfizetés előtti utolsó, a szolgálati helyén töltött napon kell kifizetni, vagy a szervezeti egység költségére a tartózkodási helyére megküldeni.

(3) Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik.

(4) A hivatásos állomány tagjának a rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén a költségvetési törvényben meghatározott összeghatárok figyelembevételével - a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű - bankszámla-hozzájárulást adhat. A szolgálati viszony év közben történő megszűnése esetén a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.

(5) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a rendvédelmi szerv hibájából következik be - a polgári jogi szabályokban meghatározott késedelmi kamat jár.

(6) A Magyar Államkincstár a hivatásos állomány tagja részére a kifizetett illetményről legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapjáig részletes, írásbeli elszámolást ad, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

164. §

(1) Az illetményből történő levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye, ettől eltérni nem lehet.

(2) A rendvédelmi szerv az előlegnyújtásból eredő követelését a hivatásos állomány tagjának illetményéből levonhatja. Az illetményből való levonásra egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadók.

(3) A jogalap nélkül kifizetett illetmény hatvan napon belül írásbeli fizetési felszólítással visszakövetelhető a hivatásos állomány tagjától. Az általános elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak alaptalanságáról a hivatásos állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4) Engedményezésnek csak pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető, és a hivatásos állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.

(5) Tartozásátvállalásnak csak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a hivatásos állomány tagja nem vállalhat át.

(6) A rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagjának megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki. A kamat mértéke nem haladhatja meg a Polgári Törvénykönyv 6:47. §-a szerinti mértéket.

165. §

(1) A hivatásos állomány

a) szolgálati beosztásából felfüggesztett,

b) előzetes letartóztatásban lévő,

c) házi őrizetben lévő,

d) lakhelyelhagyási tilalom alatt lévő,

e) ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, vagy

f) szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő

tagja távolléti díjra jogosult, melynek 50 %-át vissza kell tartani úgy, hogy a folyósított összeg nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér összegénél. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul.

85. Jubileumi jutalom

166. §

(1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, amelynek mértéke:

a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén két havi,

b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén három havi,

c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öt havi,

d) negyven, és ezt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén hét havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes. A jogosultság megállapításához a hivatásos szolgálati időt kell figyelembe venni.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult a jubileumi jutalomra, ha azt más jogviszony alapján már megkapta.

86. Napidíj

167. §

(1) A hivatásos állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a rendvédelmi illetményalap egy munkanapra eső összegének 25 %-ában megállapított napidíjra jogosult. Nem jár a napidíj, ha a belföldi szolgálati kiküldetésben töltött idő a négy órát nem éri el, a napidíj fele jár, ha a nyolc órát nem éri el.

(2) Nem minősül belföldi kiküldetésnek a szolgálati hely működési területén belüli településen történő munkavégzés elrendelése.

(3) A hivatásos állomány tagja nem jogosult napidíjra, ha a belföldi kiküldetés során térítésmentes étkezést biztosítottak számára.

(4) A napidíj kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat tíz forintra felkerekítve kell megállapítani.

(5) A három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálati kiküldetés esetén a hivatásos állomány tagját megillető napidíj mértékét, kifizetésének és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg, a szolgálatteljesítési hely sajátosságaira figyelemmel.

(6) A hivatásos állomány azon tagját, akinek külföldi szolgálatteljesítési helyet határoztak meg vagy a változó szolgálatteljesítési helyek között külföldi szolgálatteljesítési hely is szerepel - ide nem értve a külföldre vezényelteket -, a napi szolgálatteljesítés külföldi szolgálati helyen történő teljesítése esetén naponta a belföldi napidíj 50 %-ának megfelelő mértékű külföldi szolgálati helyi napidíj illeti meg, ha a külföldi szolgálatteljesítés időtartama a napi négy órát eléri.

87. Távolléti díj

168. §

(1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék, valamint a 180. § (2) bekezdése szerinti címpótlék.

88. Költségtérítések

169. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy átrendeléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban indokoltan felmerült, valamint

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

(2) Az (1) bekezdés alapján a hivatásos állomány tagját megillető költségtérítések fajtáit, mértékét, a költségtérítés feltételeit, rendjét a miniszter állapítja meg.

(3) A munkába járás helyközi utazási költségeit a hivatásos állomány tagjának jogszabályban foglaltak szerint kell megtéríteni.

89. Kedvezmények és támogatások

170. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a) üdülési támogatás,

b) családalapítási támogatás,

c) szociális támogatás,

d) illetményelőleg, valamint

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás.

(2) A hivatásos állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja a hivatásos állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.

(3) A hivatásos állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4) A miniszter rendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további szociális, jóléti és kulturális kedvezményeket és támogatásokat állapíthat meg a hivatásos állomány tagja, közeli hozzátartozója, valamint a szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója részére.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szociális, jóléti és kulturális kedvezmények megállapítása esetén ezek fajtáit és mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

90. Lakhatási támogatás

171. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:

a) a szolgálat érdekében minisztérium vagy a rendvédelmi szerv kezelésében levő állami tulajdonú lakás biztosítása bérleti díj megfizetése ellenében (a továbbiakban: szolgálati lakás),

b) az önkormányzati vagy magántulajdonú lakás bérletéhez lakbértámogatás vagy albérleti díj hozzájárulás,

c) lakhatás biztosításához szükséges lakás, ház vagy ingatlan megszerzésének anyagi támogatása kamatmentes kölcsönnel vagy vissza nem térítendő juttatással,

d) a lakásigény megoldásához egyszeri pénzbeli támogatás nyújtása,

e) az egyedülállók és gyermektelen házaspárok részére szükség esetén szálló- vagy garzonelhelyezés,

f) a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás,

g) a lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének állami támogatása,

h) önkormányzati tulajdonban lévő, a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési jogával érintett lakás biztosítása, a tulajdonos önkormányzat rendeletében meghatározott bérleti díj megfizetése mellett.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatás formáit és feltételeit törvény vagy kormányrendelet a 172. §-on kívül is megállapíthatja.

172. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet,

b) akinek nincs folyamatban a szolgálati viszonyának megszüntetése,

c) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás,

d) aki ellen nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás, és

e) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrész kiegyenlítésére kötelezettséget vállal, továbbá a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati viszony fennállását az állományilletékes parancsnok igazolja.

(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltételt a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnokának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát, valamint

c) a hitel lejártának időpontját.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni az állományilletékes parancsnokát.

173. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés a), b) vagy h) pontja, 82. § a) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezességvállalás után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2 %-a.

(2) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony (1 ) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által a 172. § (5) bekezdése alapján bejelentett hitelintézetet.

(3) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával az (1 ) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(5) Ha az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, vagy ha az (1 ) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai az állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(6) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

174. §

A hitelintézet a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

91. Természetbeni ellátás

175. §

(1) A hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel.

(2) Az ellátási normákban meghatározott egyenruházati és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal a szolgálati viszony létesítésekor alapfelszerelési, ezt követően pedig évenként ruházati utánpótlási ellátmány jár.

(3) A hivatásos állomány tagja évente a rendvédelmi illetményalap 250 %-ának megfelelő mértékű ruházati utánpótlási ellátmányra jogosult, amely természetben is kiadható. A hivatásos állomány tagjának a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását ruházati termékről szóló számlával kell igazolni. Az ellátmány a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül. A ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának és felhasználásának rendjét a miniszter állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a mindenkori ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni.

(5) A hivatásos állomány tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(6) A ruházati utánpótlási ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.

(7) A természetbeni ellátás és a hivatásos állomány egyéb, ruházati utánpótlással kapcsolatos vásárlásának biztosítása érdekében a ruházatot biztosító szerv jogosult a hivatásos állomány tagjának az ellátás, vásárlás szempontjából szükséges adatait kezelni.

92. Választható juttatások

176. §

(1) A hivatásos állomány tagja természetbeni juttatásként, választása szerint - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjában, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben további választható juttatásokat is meghatározhat, valamint az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult természetbeni juttatásra a hivatásos állomány tartós külszolgálaton lévő vagy nemzeti szakértőként foglalkoztatott tagja, továbbá a hivatásos állomány tagja azon időtartamra, amely során illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3) A hivatásos állomány tagja írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 31-éig, a szolgálati viszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a természetbeni juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt.

(4) A természetbeni juttatás éves összege - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem lehet alacsonyabb a rendvédelmi illetményalap háromszorosánál, és nem lehet magasabb a tárgyévi költségvetésben meghatározott összegnél. A természetbeni juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő rendvédelmi szervet terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, valamint ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett természetbeni juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, vagy a szolgálati viszony megszűnésekor vissza kell fizetni, vagy a hivatásos állomány tagjának választása szerint - ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni. Nem kell visszafizetni a választható természetbeni juttatás értékét, ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának elhalálozása miatt szűnik meg.

(6) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a választható természetbeni juttatások kifizetésének rendjét, módját és fajtáit, valamint éves összegét és mértékét.

93. Vezetői juttatások

177. §

Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.

94. A kifizetés módjai, adatkezelés

178. §

(1) A hivatásos állomány tagjának járó vagy adható juttatások, költségtérítések és támogatások pénzbeli kifizetésére a 163. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

(2) A hivatásos állomány tagja részére biztosítható visszatérítendő támogatás, valamint a választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett, a hivatásos állomány támogatást igénybe vevő vagy juttatásban részesülő tagjára és a támogatásra, juttatásra vonatkozó adatokat a (3) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek a hivatásos állomány visszatérítendő támogatást igénybe vevő, vagy választható természetbeni juttatásban részesülő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a visszatérítendő támogatás, valamint a választott természetbeni juttatás fajtája, a visszatérítendő támogatás összege, a törlesztési idő, a visszafizetett vagy levont összeg, és a még nem törlesztett tartozás, választható természetbeni juttatás esetén annak értéke vagy értékének időarányos része.

XIV. Fejezet

Az érdemek elismerése

179. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető:

a) írásbeli dicséret,

b) miniszteri elismerő oklevél,

c) pénz- vagy tárgyjutalom,

d) a miniszter által adományozott, névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

e) hazai vagy külföldi jutalomüdülés,

f) egy fizetési fokozattal való előresorolás,

g) eggyel magasabb rendfokozatba történő soron kívüli előléptetés,

h) tanácsosi vagy főtanácsosi kitüntető cím,

i) a miniszter által alapított díj, plakett, emléklap, valamint

j) szolgálati jel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó elismerések adományozására jogosultak körét, valamint az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

180. §

(1) A hivatásos állomány tagja részére kitüntető címként a miniszter tanácsosi vagy főtanácsosi címet adományozhat. A hivatásos állománynak a szolgálati beosztáshoz előírt végzettséggel és képzettséggel rendelkező tagja részére magas szintű szakmai ismeretei és példamutató magatartása alapján

a) tanácsosi cím akkor adományozható, ha legalább tizenöt év,

b) főtanácsosi cím akkor adományozható, ha legalább huszonöt év

tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány tagja részére havonta

a) a tanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 50 %-ának,

b) a főtanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 100 %-ának

megfelelő címpótlékot kell folyósítani.

(3) A hivatásos állomány korábbi tagját a kitüntető cím viselésének joga nyugállományba vonulását követően is megilleti.

(4) A tanácsosi és a főtanácsosi címet meg kell vonni, ha annak viselésére a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja érdemtelenné vált, így különösen, ha

a) jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, vagy

b) vele szemben a bíróság szabadságvesztést, elzárást, pénzbüntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.

(5) Az adományozható kitüntető címek száma nem haladhatja meg a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott, tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók együttes létszámának

a) tanácsosi cím esetén 10 %-át,

b) főtanácsosi cím esetén 5 %-át.

XV. Fejezet

Fegyelmi felelősség

95. A fegyelmi felelősség általános szabályai

181. §

(1) Fegyelemsértést követ el, és fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának azt a szabálysértését - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével -, amelyet szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben követett el.

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-ában meghatározott esetben a hivatásos állomány azon tagjának, aki a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő, katonai vétségét fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4) Ha a folyamatban lévő fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény katonai vétséget is megvalósít, és a katonai ügyész határozata ellen nem jelentettek be panaszt, - a Be. 485/A. §-ának szabályaira figyelemmel - a fegyelmi eljárást a katonai vétség tárgyában kell továbbfolytatni, és az érdemi döntést meghozni. Ebben az esetben a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

182. §

(1) A fenyítés célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az eljárás alá vont személynek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(2) A fegyelmi eljárás elrendelése, továbbá a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve a fegyelemsértőnek a magatartását és a szolgálati rendhez való viszonyát - az (1) bekezdésben meghatározott cél figyelmeztetéssel is elérhető. A figyelmeztetést írásba kell foglalni.

(3) Ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított három munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

183. §

(1) A hivatásos állomány tagja nem fenyíthető meg, ha a fegyelemsértést az elöljáró, vezető parancsára követte el. Ha azonban tudta, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el, és azt a 103. § (2) bekezdésében előírtak mellőzésével végrehajtotta, a felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja, ha a hivatásos állomány tagja a fegyelemsértést

a) kóros elmeállapotban,

b) kényszer vagy fenyegetés hatása alatt,

c) tévedésből,

d) jogos védelmi helyzetben, vagy

e) végszükségben

követte el. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Btk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

184. §

(1) Elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta három év eltelt.

(2) Nem indítható fegyelmi eljárás abban az esetben sem, ha a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértésről, szabálysértésről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt.

(3) Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje - eltérően az (1) bekezdésben foglaltaktól - megegyezik a bűncselekménynek a Btk. 26. §-ában, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állomány tagjának a büntetőeljárásba gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4) Szabálysértés fegyelmi eljárásban történő elbírálásakor a szabálysértésekről szóló jogszabályokban meghatározott elévülési szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ha az ügyben szabálysértési hatóság járt el, és az ügyet fegyelmi eljárásra átteszi, az állományilletékes parancsnoknak a fegyelmi eljárást az áttételt követő három hónapon belül meg kell indítania.

(5) A fegyelemsértés (1) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik, vagy

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén - amennyiben külföldi szolgálati helyén a hivatásos állomány tagjának fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség - a hazatérés napja.

96. Fenyítések

185. §

(1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés,

e) a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra,

f) eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés,

g) alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, egy évtől két évig terjedő időtartamra, vagy

h) szolgálati viszony megszüntetése.

(2) A fenyítések (1) bekezdésben meghatározott sorrendje kifejezi a fenyítés súlyosságát.

186. §

(1) Pénzbírság fenyítés csak a 181. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható.

(2) A 181 . § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét, ha pedig a szabálysértés miatt helyszíni bírság is kiszabható és a hivatásos állomány tagja a szabálysértés elkövetését elismeri, a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a helyszíni bírság jogszabályban meghatározott mértékét.

(3) A 181. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(4) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

187. §

(1) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetése esetében a már eltelt fizetési várakozási idő nem változik.

(2) A hivatásos állomány tagjának a 185. § (1) bekezdés e) pontja szerinti a fizetési fokozatban való előlépés várakozási idejének meghosszabbítása esetén a fizetési várakozási idő a fenyítés meghatározott idejével meghosszabbodik, ennek leteltét követően kell vizsgálni a fizetési fokozatban történő előrelépés egyéb feltételeinek fennállását. A továbbképzési időszak a fenyítés időtartamával meghosszabbodik.

188. §

Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés fenyítés alkalmazása a fizetési fokozatban visszasorolással nem jár együtt.

189. §

(1) A hivatásos állomány tagját az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül kell a szervezeti egységen belüli üres vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor viselt szolgálati beosztásnál egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú szolgálati beosztásban a fenyítésnek megfelelő időtartamban foglalkoztatni. Ilyen szolgálati beosztás hiányában a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztását kell ideiglenesen, a fenyítésnek megfelelő időtartamban - az állománytáblázat módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájúnak minősíteni, és a hivatásos állomány tagja számára az ideiglenes besorolási kategóriának megfelelő illetményt folyósítani. A hivatásos állománynak a fenyítés kiszabásakor vezetői beosztást betöltő tagja a fenyítés kiszabásakor általa vezetett szervezeti elembe nem osztható be fegyelmi fenyítés végrehajtásaként.

(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítés alkalmazásakor a hivatásos állomány tagja továbbra is az eredeti szolgálati beosztásához és fizetési fokozatához rendszeresített rendfokozatot viseli tovább.

190. §

A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásával a hivatásos állomány tagja elveszíti a viselt rendfokozatát is.

97. A fegyelmi jogkör gyakorlása

191. §

(1) A fegyelmi jogkör magában foglalja a fegyelmi eljárás elrendelésének, lefolytatásának, és a fenyítés kiszabásának jogát.

(2) A miniszter és az országos parancsnok - ha e törvény kivételt nem tesz - az általa irányított szerv hivatásos állományába tartozó személy esetén a fegyelmi jogkört magához vonhatja, és e törvény szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

192. §

(1) A fegyelmi jogkört - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott, a fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó kivétellel, valamint a (4)-(6) bekezdésben a fegyelmi jogkör részét képező, fenyítés kiszabására való jogosultságra vonatkozó kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

(3) Az országos parancsnokkal, valamint kinevezett helyettesével szemben a fegyelmi jogkört a miniszter gyakorolja.

(4) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagjára csak a miniszter szabhat ki.

(5) A rendfokozatban való visszavetés és a szolgálati viszony megszüntetése fenyítést a hivatásos állomány tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjára - a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagja kivételével - az országos parancsnok, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró szabhatja ki, aki a szolgálati beosztásba kinevezésükre és előléptetésükre jogosult.

(6) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabása - ha az állományilletékes parancsnok hatáskörét meghaladja - annak a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a hatáskörébe tartozik, aki a szolgálati beosztásba való kinevezésre jogosult.

193. §

(1) Ha a fegyelemsértést a hivatásos állomány több tagja együttesen valósította meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására az az elöljáró jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi eljárás alá vont személyre kiterjed.

(2) Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a fegyelmi eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő fegyelmi eljárás áttétele esetén a 195. § (3) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az országos parancsnok vagy a fegyelmi jogkörrel rendelkező közös elöljáró az általa irányított szervek, szervezeti egységek tekintetében egyedi ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonhatja, vagy az alárendeltségébe tartozó fegyelmi jogkörrel rendelkező elöljárót felhatalmazhatja az illetékességi körén kívül eső ügyben a fegyelmi eljárás lefolytatására.

(4) Tábornok rendfokozatban való visszavetésére, valamint szolgálati viszonyának megszüntetésére a miniszter tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

194. §

(1) A hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjával szemben - ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a fegyelmi jogkör gyakorlója

a) a miniszter által kijelölt vezető, ha a hivatásos állomány tagja szolgálatát a miniszter vezetése vagy irányítása alatt álló más szervnél vagy rendvédelmi oktatási intézménynél teljesíti,

b) annak a szervezeti egységnek az állományilletékes parancsnoka, amelynek rendelkezési állományába a hivatásos állomány tagja tartozik, ha a rendelkezési állományba helyezés a 77. § (1) bekezdés b), c), vagy e)-h) pontja alapján történt.

(2) A 60. § szerinti átrendelés tartama alatt a hivatásos állomány tagja felett az átrendelés helye szerinti állományilletékes parancsnok gyakorolja a fegyelmi jogkört, de szolgálati viszonyt és szolgálati beosztást érintő fenyítést nem szabhat ki.

(3) A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományából a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervhez vezényeltekkel szemben a fegyelmi jogkört - a gazdálkodó szervezet vezetőjének javaslata alapján - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.

98. A fegyelmi eljárás

195. §

(1) A fegyelmi jogkör gyakorlója, ha a tudomására jutott tények alapján a hivatásos állomány tagjával szemben a fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható, a fegyelmi eljárást elrendeli, vagy a hivatásos állomány tagját a 182. § (2) bekezdése szerint figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni. Ennek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét vagy - bonyolultabb ügyben - bizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) és a vizsgálat befejezésének határidejét.

(3) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelyet harminc napon belül be kell fejezni. E határidőt az eljárás elrendelője egy alkalommal - legfeljebb harminc nappal -meghosszabbíthatja.

196. §

(1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozati állománycsoportba tartozó személy. E szabály nem vonatkozik a magasabb szolgálati beosztást betöltő személyre, valamint arra a személyre, akiknek szolgálati beosztásból eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2) A vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől egyéb okból elfogulatlanság nem várható.

197. §

(1) Az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, valamint kérheti, hogy képviseletében az érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő a szervezeti egység parancsnoka, vezetője, parancsnokhelyettese, továbbá az, akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgatnak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy viseli, ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem került sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni. A megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.

198. §

(1) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha az eljárás alá vont személy tartós távolléte, vagy egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja. A fegyelmi eljárást a távollét vagy akadályoztatás idejére kell felfüggeszteni.

(2) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig,

b) az eljárás alá vont személy külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, valamint

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének ideje nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

199. §

(1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt az eljárás alá vont személynek a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, az eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapra a szolgálati beosztásából felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati beosztásból történő felfüggesztést indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha a fegyelmi eljárást - a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján - büntetőeljárásra tekintettel függesztették fel, az (1) és (2) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztés ennek tartamával meghosszabbítható. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés tartama ez esetben sem haladhatja meg a tizennyolc hónapot.

(4) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek, vagy a (3) bekezdésben megjelölt határidő eltelt. Ha az eljárást a 210. § (1) bekezdés a)-d) vagy f) pontjában meghatározott okból szüntették meg, a visszatartott illetményt törvényes kamatával együtt három munkanapon belül ki kell fizetni.

(5) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés határideje letelt, de a szolgálati helytől való távoltartás továbbra is szükséges, az eljárás befejezéséig az eljárás alá vont személy más szolgálati beosztásban foglalkoztatható vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényelhető.

(6) Az eljárás alá vont személyt szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén az elsőfokú határozathozataltól annak végrehajtásáig terjedő időre szolgálati beosztásából fel kell függeszteni.

200. §

Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem gyakorolhatja hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és fegyverét, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

201. §

(1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés elrendelése, vagy meghosszabbítása ellen, valamint a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében az eljárás alá vont az elrendelő vagy a meghosszabbításról rendelkező parancsnok elöljáró parancsnokához halasztó hatállyal nem bíró panaszt nyújthat be.

(2) A panaszról az elöljáró a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül indokolással ellátott határozatot hoz.

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés megszüntetése érdekében újabb panaszt legfeljebb az előző panasz elbírálásától számított harminc nap elteltét követően nyújtható be.

202. §

A 203-214. § rendelkezéseit kell alkalmazni a hivatásos állomány rendelkezési állományban levő, szolgálati beosztást be nem töltő tagjával szemben is.

203. §

(1) A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, felhívást az érintett személynek úgy kell elküldeni, hogy az az eljárási cselekmény előtt legalább három munkanappal kézbesíthető legyen.

(2) A rendvédelmi szerv hivatásos állománya tagjának értesítése közvetlen elöljárója útján történik.

(3) A fegyelmi eljárás során a tanú vagy jogi képviselője kérésére a tanú személyi adatait - az iratok között elkülönítve - zártan kell kezelni. A tanú személyi adatai zártan kezelésének elrendelésétől kezdve a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője kizárólag a tanú személyi adatait nem tartalmazó iratokba tekinthet be, továbbá részükre a tanú személyi adatait nem tartalmazó másolat adható.

204. §

(1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás alá vont személy javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt fel kell deríteni, ennek keretében be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat is. Bizonyítékként felhasználható más hatósági, valamint a bírósági eljárásban keletkezett irat vagy egyéb bizonyíték.

(2) A fegyelmi eljárás alá vont személyt a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell.

(3) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket dokumentálni kell. Az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatását jegyzőkönyvbe kell foglalni, a szemléről és más eljárási cselekményekről jelentés is készülhet.

(4) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet, másolatot kérhet, az eljárással összefüggő indítvánnyal élhet.

(5) A fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője jogosult megismerni azt a minősített adatot, amelyet a fegyelmi eljárás során e törvény szerint általuk megtekinthető irat tartalmaz. A minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősítő, vagy minősített adatot kezelő szerv biztosítja, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője a fegyelmi eljárás során általuk megismerhető minősített adatot akkor is megismerhessék, ha a megismerés jogszabályban meghatározott feltételei a felsoroltaknál nem állnak fenn. Ebben az esetben figyelmeztetni kell őket, hogy a minősített adatot kötelesek megtartani. A figyelmeztetés kiterjed a minősített adattal visszaélés büntetőjogi következményeire is. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

205. §

(1) A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az eljárás alá vont személyt és a képviselőt felhívja, hogy az iratismertetésen - melynek időpontját közli - jelenjen meg.

(2) Az iratismertetésen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A vizsgáló az iratismertetés után jelentésben foglalja össze a megállapításait, az eljárás alá vont személy és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentését a vizsgálat befejezését követően három munkanapon belül átadja az állományilletékes parancsnoknak.

206. §

(1) Az állományilletékes parancsnok az iratok kézhezvételétől számított három munkanapon belül, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

(2) A fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson alapos ok nélkül nem jelent meg, vagy írásbeli védekezését a megjelölt határidőn belül nem terjesztette elő.

(3) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolta, az állományilletékes parancsnok egyszeri alkalommal póteljárást rendel el. A póteljárás tartama nem haladhatja meg a tizenöt napot.

207. §

(1) Az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi vétség az eljárás alá vont személy állományilletékes parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 185. (1) bekezdés § a)-c) pontja szerinti fenyítés szabható ki.

(3) Ha a fegyelmi eljárás alá vont a személyes meghallgatásakor nem fogadja el az egyszerűsített eljárást vagy vitatja a megállapított tényállást, a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgálat megtartására és a vizsgáló kijelölésére a meghallgatáskor a jegyzőkönyvben, de legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a 195. § (2) bekezdése szerint.

208. §

A személyes meghallgatást követően az állományilletékes parancsnok öt napon belül elbírálja az ügyet. Ennek keretében figyelmeztetést alkalmaz vagy fenyítést szab ki,- ha a hatáskörét meghaladó fenyítés alkalmazását látja szükségesnek - az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, vagy ha a 210. § (1) bekezdésében meghatározott eset áll fenn, az eljárást megszünteti.

209. §

(1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, valamint egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Ha több fegyelemsértést egy eljárásban bírálnak el, csak egy fenyítés szabható ki.

210. §

(1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a cselekmény nem fegyelemsértés, nem fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértés, vagy nem minősül a 181 . § (3) bekezdése szerint elbírálandó katonai vétségnek,

b) nem állapítható meg, hogy a terhére rótt fegyelemsértést vagy fegyelmi hatáskörben elbírálható szabálysértést, katonai vétséget az eljárás alá vont elkövette,

c) a fegyelemsértést vagy a fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést, katonai vétséget nem az eljárás alá vont követte el,

d) a cselekményt fegyelmi eljárásban már elbírálták,

e) az eljárás alá vont meghalt vagy szolgálati viszonya megszűnt,

f) a cselekmény elévült,

g) fenyítést kizáró ok áll fenn, vagy

h) ha a fegyelmi jogkör gyakorlója az elrendeléstől számított egy éven belül az első fokú fegyelmi eljárást érdemi határozattal nem bírálja el.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy a 181 . § (2) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó vagy szabálysértési hatósághoz meg kell tenni. Ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást a 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján fel lehet függeszteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 181. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

211. §

(1) A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelyet az eljárás alá vont személy előtt ki kell hirdetni. A határozat egy példányát - ha minősített adatot nem tartalmaz -kézbesíteni kell az eljárás alá vont személy részére.

(2) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vont személyt arról kell értesíteni, hogy hol tekintheti meg a minősített adatot tartalmazó határozatot. A határozat rendelkező részéről készített kivonatot azonban ebben az esetben is kézbesíteni kell az eljárás alá vont személynek.

99. Jogorvoslatok

212. §

(1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen a közlését követő nyolc napon belül a hivatásos állomány tagja, vagy belegyezésével a képviselője az elöljáró parancsnokhoz panasszal élhet. A panaszt a fenyítést kiszabó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2) A panaszt az iratokkal együtt öt munkanapon belül az elöljáró parancsnokhoz kell felterjeszteni.

(3) Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott panaszt az elbírálására jogosult miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A miniszter által kiszabott fenyítés ellen panasznak helye nincs.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozata ellen panasznak helye nincs.

213. §

(1) Az elöljáró parancsnok az iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja, a lefolytatott bizonyítást kiegészíti, és az iratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül - amely határidőt szükség esetén további tizenöt nappal meghosszabbíthatja -, az első fokú fegyelmi határozatot

a) helybenhagyja,

b) megváltoztatja

ba) és a fenyítés mértékét csökkenti,

bb) és enyhébb fenyítést szab ki, vagy

bc) és az eljárást megszünteti, vagy

c) és a fenyítést hatályon kívül helyezi, továbbá az eljárást megszünteti, ha az elkövetett lényeges eljárási hibák a felülvizsgálat során nem orvosolhatók.

(2) Az elöljáró parancsnok határozatának egy példányát megküldi az első fokon eljáró parancsnoknak, az eljárás alá vont személynek és a képviselőnek.

214. §

(1) A miniszter, az Országgyűlési Őrség parancsnokának hatáskörében hozott, valamint a panasszal kapcsolatos határozat ellen az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

(2) A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása esetén a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni, és a bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet.

(3) Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazása esetén az eljárás alá vont személy kérheti az eredeti szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatását, ha a bíróság megállapítja, hogy a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy a fenyítés nem áll arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával.

100. Szabálysértés elbírálása fegyelmi eljárásban

215. §

(1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható és az eljárás alá vont felelősségét nem vitatja, mellőzni lehet a további bizonyítás lefolytatását és az egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatók.

(2) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a fenyítés jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedés megtétele céljából a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságot haladéktalanul megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése ellen panasznak helye nincs.

(3) Ha a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság határozata az irányadó.

(4) A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell befizetni. Az állományilletékes parancsnok az érintett kérelmére legfeljebb hathavi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. A határidőben meg nem fizetett pénzbírságot az illetményből kell levonni.

101. A fenyítés végrehajtása

216. §

(1) A fenyítést az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől, szolgálati viszony megszüntetés fenyítés alkalmazása esetén a másodfokú határozat, vagy a miniszter által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül végre kell hajtani.

(2) A fenyítés jogerős

a) a panasz benyújtására nyitva álló határidő leteltének napját követő nappal, ha az első fokú fegyelmi határozat ellen a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be panaszt,

b) a határozat közlésének napján, ha a másodfokú határozattal, vagy a miniszter által hozott határozattal szemben a nyitva álló határidőn belül nem nyújtottak be keresetet,

c) a panasz vagy a kereset visszavonásának napján, ha a benyújtott panaszt vagy a keresetet visszavonták,

d) a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a másodfokú határozat, vagy a miniszter határozata ellen benyújtott keresetet a bíróság jogerősen elbírálta.

(3) A másodfokú vagy a miniszter által hozott határozat végrehajtására nyitva álló (1) bekezdés szerinti határidő - a szolgálati viszony megszüntetés alkalmazását kivéve - a keresetindítási határidő leteltével kezdődik.

102. A fenyítés hatálya

217. §

A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a 185. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fenyítés esetén hat hónapig,

b) a 185. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott fenyítés esetén egy évig,

c) a 185. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott fenyítés esetén két évig,

d) a 185. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott fenyítés esetén öt évig.

218. §

A fenyítés hatálya alól a fenyítést kiszabó elöljáró - tábornok elleni eljárás esetén a miniszter - a 217. § a)-c) pontjában meghatározott, a végrehajtás befejezését követő időtartam eltelte előtt kivételesen mentesítheti a megfenyített személyt, ha a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott és példamutató magatartást tanúsított.

XVI. Fejezet

Eljárás a szolgálattal össze nem függő bűncselekmény esetén

219. §

(1) A hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárójának köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték.

(2) A hivatásos állomány tagja a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén a hivatásos állomány tagja igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató tudomást szerzett, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben a (2) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a hivatásos állomány tagja az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója tudomására jut, hogy a hivatásos állomány tagja ellen büntetőeljárás indult és a megalapozott gyanú közlése is megtörtént.

220. §

(1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a Be. 63/A. § (2a) bekezdése alapján tájékoztatást kap arról, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben büntetőeljárás indult, a tájékoztatás során tudomására jutott természetes személyazonosító adatot, valamint a 219. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás megindításának tényéről szóló adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

(2) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a 219. § (1) bekezdése szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a tájékoztatást követő tizenöt napig, ha a tájékoztatás alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig jogosult kezelni.

221. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagjával szemben a szolgálati viszonyból eredő kötelezettségeivel össze nem függő bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásából - a 165. § (1) bekezdésének alkalmazásával - az eljárás befejezéséig, de legfeljebb tizennyolc hónapra felfüggeszthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztásból történő felfüggesztésnek akkor van helye, ha a hivatásos állomány tagjának terhére rótt bűncselekmény a rendvédelmi szerv tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti vagy a büntetőeljárás miatt a hivatásos állomány tagjának a szolgálattól való távoltartása indokolt, és az eljárást folytató szerv azt kezdeményezte.

XVII. Fejezet

Méltatlansági eljárás

222. §

(1) A 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti méltatlanná válást az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter méltatlansági eljárás keretében állapíthatja meg.

(2) A hivatásos állomány tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja elleni eljárás esetében a méltatlansági eljárás megindításával egyidejűleg a miniszter értesíti a köztársasági elnököt.

(3) Nincs helye a méltatlansági eljárás megindításának, ha a cselekményt korábbi méltatlansági eljárás során már elbírálták, a cselekmény elévült vagy fegyelemsértésnek minősül.

(4) A cselekmény elévülésére a fegyelmi eljárás elévülési szabályait kell alkalmazni.

223. §

(1) A méltatlansági eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, az arra okot adó cselekményről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik.

(2) A méltatlansági eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, vizsgálót bíz meg. A vizsgáló tizenöt napon belül lefolytatja a vizsgálatot, ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A vizsgálatra a 195-198. §, a 204. és 205. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, a vizsgálat befejezésétől számított tizenöt napon belül - a vizsgáló javaslata alapján - dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A méltatlanságot megalapozó magatartás hiányában az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az eljárást megszünteti.

(4) A méltatlansági eljárást meg kell szüntetni, ha

a) a hivatásos állomány eljárás alá vont tagja a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekményt nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható,

b) a 222. § (3) bekezdésében szabályozott ok áll fenn,

c) a méltatlansági eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalom súlyos veszélyeztetését, valamint

d) az eljárás alá vont meghalt, vagy szolgálati viszonya megszűnt.

224. §

(1) Az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, határozattal dönt. A határozat tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget.

(2) Ha az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter döntése alapján a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok, tábornok elleni eljárás esetében a miniszter, öt napon belül köteles a szolgálati viszony 86. § (2) bekezdés d) pontja szerinti megszüntetése érdekében intézkedni.

(3) A döntéssel szemben önálló jogorvoslatnak nincs helye, a hivatásos állomány tagja az annak végrehajtásáról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben a 267. § alapján benyújtott - nem halasztó hatályú - szolgálati panaszban kifogásolhatja a döntés jogszerűségét.

(4) A méltatlansági eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

XVIII. Fejezet

A Becsületbíróság

225. §

(1) A hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását, ha

a) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján azért szüntették meg, mert a minősítés alapján a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja,

b) szolgálati viszonyát a 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján méltatlanság miatt szüntették meg és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszát elutasították, vagy a felmentés ellen a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja, vagy

c) fegyelmi ügyben vele szemben szolgálati viszony megszüntetés fenyítést szabtak ki, és a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen benyújtott panaszt elutasították, vagy a panasz benyújtásának lehetőségét e törvény kizárja.

(2) A hivatásos állomány tagja a Becsületbíróság összehívását a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kezdeményezheti a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.

(3) A Becsületbíróság eljárásában a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának fenntarthatóságáról dönt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedések esetében a bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének meghozatalától számított harminc napon belül lehet. A keresetet a 270. § (3) bekezdésének alkalmazásával a rendvédelmi szerv szervezeti egysége ellen kell benyújtani.

226. §

(1 ) A Becsületbíróság az ülése tárgyává tett ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az ügy iratai és a meghallgatott személyek nyilatkozatai alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül döntést hoz.

(2) A Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben megállapított tényállást nem bírálhatja felül, a megállapított tényállás alapján kizárólag arról hoz döntést, hogy

a) a szolgálati viszony megszüntetése jogkövetkezményként alkalmazandó, vagy

b) a szolgálati viszony megszüntetését a feltételek hiányában nem tartja indokoltnak.

(3) A Becsületbíróság

a) a 225. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a felmentést helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi,

b) a 225. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a fenyítést kiszabó határozatot helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a döntésről a fegyelmi jogkör gyakorlóját haladéktalanul értesíti. A fegyelmi jogkör gyakorlója a döntés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés helyett a 185. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti fenyítést szab ki, vagy az eljárást megszünteti. A fegyelmi jogkör gyakorlójának ezen határozata ellen panasznak nincs helye, a határozattal szemben az eljárás alá vont személy és képviselője bírósághoz fordulhat.

227. §

(1 ) Az országos parancsnok névjegyzéket vezet a hivatás állomány azon tagjairól, akik a Becsületbíróság tagjaként eljárhatnak. A névjegyzék rendfokozati állománycsoportonként legalább tíz, legfeljebb ötven főt tartalmaz, akik példamutató magatartásuk, szolgálatellátásuk alapján méltóak a Becsületbíróság munkájában való közreműködésre. A névjegyzékre vételhez a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges.

(2) A Becsületbíróság három főből áll.

(3) A Becsületbíróság elnökét - az MRK Etikai Bizottságától bekért javaslat alapján - az MRK Elnöksége jelöli ki a hivatásos állománynak a rendvédelmi szervnél összeállított névjegyzéken szereplő tagjai közül.

(4) A Becsületbíróság további két tagját a Becsületbíróságot összehívó elöljáró jelöli ki, a hivatásos állomány névjegyzéken szereplő, az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai közül.

(5) Nem lehet tagja a Becsületbíróságnak, aki

a) az ügyben eljárt, a döntéshozatalban részt vett vagy szolgálati beosztása alapján részt fog venni,

b) az érintettel szemben személyében elfogult, továbbá

c) ellen fegyelmi eljárás folyik vagy aki fenyítés hatálya alatt áll.

(6) Az állományilletékes parancsok, az MRK Etikai Bizottságának Elnöke, valamint az érintett a tagok jelölésével szemben az (5) bekezdésre hivatkozva kifogással élhet. A kifogásolt tag helyett a jelölő három napon belül új jelöltet ad vagy a jelölést fenntartja. Ez esetben a tag kizárásáról a Becsületbíróság többi tagja dönt.

(7) A Becsületbíróság működési feltételeit az országos parancsnok biztosítja.

(8) A Becsületbíróság működésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

XIX. Fejezet

Kártérítési felelősség

103. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége

228. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(3) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

229. §

(1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke - a (2) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a károkozó egyhavi alapilletményének 50 %-át nem haladhatja meg.

(2) A károkozó a háromhavi alapilletménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően

a) a rendvédelmi szerv gazdálkodására vagy az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével okozta a kárt,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozta a kárt,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított károkozó előzőleg felhívta a figyelmet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szempontjából a hivatásos állomány tagjának a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletményét kell alapul venni.

230. §

Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

231. §

(1) A hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül a hivatásos állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a rendvédelmi szerv a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár, hiány bekövetkeztét és mértékét a rendvédelmi szervnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a hivatásos állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

232. §

(1) A leltárhiányért való megtérítési felelősséget - a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában - csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás, vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni és átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, vagy akadályoztatása esetén a képviselőjének jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, az ügyben érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5) A leltárhiányért való felelősséget a leltárfelvétel befejezését követő hatvan napon belül el kell bírálni, és a határozatot a raktárossal írásban közölni kell. Büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság vagy ügyész eljárást befejező érdemi határozatának vagy a bíróság jogerős határozatának kézbesítését követő nappal kezdődik. A határidő eltelte után a raktárost kártérítésre nem lehet kötelezni.

233. §

(1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban, leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért a raktárvezető és a raktárvezető-helyettes hat havi, a beosztott raktáros, anyagkezelő négyhavi alapilletménye erejéig felel.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja olyan raktári szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat, raktári készleteket állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

234. §

A leltárhiányért a megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárost a raktári beosztásba helyezéskor írásban tájékoztatták a kártérítési felelősség formájáról és mértékéről,

b) az anyagokat, raktári készleteket kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette.

235. §

(1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában, a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell a hivatásos állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a rendvédelmi szerv közrehatása következtében állt elő.

236. §

(1) Kártérítés címén a hivatásos állomány kárért felelős tagja - a 229. §-ban meghatározott korlátozás figyelembevételével - köteles megtéríteni

a) a rendvédelmi szerv vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt és

c) a rendvédelmi szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.

(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.

(3) A kár összegének meghatározásánál

a) a megrongált dolog kijavítására fordított kiadást - ideértve az üzemviteli költséget is - és a kijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértékét,

b) ha a dolog megsemmisült vagy használhatatlanná vált, valamint, ha nincs meg, a károkozás időpontjában érvényes fogyasztói árat

kell - a számvitelről szóló törvény szerinti értékcsökkenésre is tekintettel - figyelembe venni.

(4) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült.

237. §

(1) A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kár összegének és a károkozó személyének megállapítását követő tizenöt napon belül az állományilletékes parancsnok megindítja a kártérítési eljárást (a továbbiakban: a kártérítési eljárás megindítása). Ha a károkozó magatartás miatt fegyelmi eljárás indult, a kárfelelősség vétkességi alapú megállapításával meg kell várni a fegyelmi eljárás jogerős befejezését, kivéve, ha a fegyelmi eljárás alá vont a károkozás tekintetében a vétkességét az eljárás alá vonta meghallgatása során elismerte.

(3) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan személyt kell megbízni. Ha a tényállás bonyolult, a kártérítési eljárás lefolytatására bizottságot kell kijelölni.

(4) A kártérítési eljárásban a hivatásos állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárás során a kár mértékét vitatja, és emiatt a kár összegének vizsgálatára szakértő kirendelése válik szükségessé, a szakértői vizsgálat időtartamára az eljárás felfüggeszthető.

(6) A hivatásos állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, valamint ügyvédet hatalmazhat meg.

238. §

(1) A kártérítési eljárás megindítását követő hatvan napon belül az állományilletékes parancsnok indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. A határidőbe a kártérítési eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, a határidő az eljárás jogerős befejezésekor veszi kezdetét.

(2) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás megindításának mellőzésével kiadott határozatban rendelkezhet a kár megtérítéséről, ha a keletkezett kár összege a rendvédelmi illetményalap kétszeresét nem haladta meg, a károkozó a felelősségét írásban elismerte és kötelezettséget vállalt a kár harminc napon belüli megtérítésére.

239. §

(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárásban hozott határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben tizenöt napon belül panasszal élhet. Ha a károkozó nem él panasszal, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(2) Az állományilletékes parancsnok határozata elleni panaszt nyolc napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt harminc napon belül elbírálja. A határidő további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A kártérítési eljárásban hozott másodfokú határozattal szemben a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozata ellen panasznak nincs helye, a határozat ellen a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

240. §

(1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, valamint részletfizetést engedélyezhet.

104. A rendvédelmi szerv kártérítési felelőssége

241. §

(1) A rendvédelmi szerv - az e Fejezetben foglaltak figyelembevételével - vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett kárért.

(2) A rendvédelmi szerv mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

242. §

(1) A hivatásos állomány tagjának kell bizonyítania a kárát és azt, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

243. §

(1) A rendvédelmi szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott.

(2) A betegség súlyosbodását akkor lehet jelentősnek tekinteni, ha az egészségkárosodás mértéke a 12 %-ot meghaladja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a rendvédelmi szerv csak vétkessége esetén felel.

(4) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

244. §

A rendvédelmi szerv a kárfelelőssége alapján a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

245. §

(1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a távolléti díjat kell figyelembe venni, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével elismerhető keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a hivatásos állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

246. §

(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

247. §

(1) A rendvédelmi szerv köteles megtéríteni a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a hivatásos állomány tagja meghalt, eltartott közeli hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja a tényleges, valamint az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve.

248. §

A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét,

c) azt a pénzösszeget, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) azt a pénzösszeget, amelyhez a hivatásos állomány tagja, vagy annak közeli hozzátartozója a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) azt a pénzösszeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá, valamint

f) azt a pénzösszeget, amely biztosítási jogviszony keretében megtérült.

249. §

(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult közeli hozzátartozója tartását, vagy tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a rendvédelmi szerv olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be a hivatásos állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a rendvédelmi szerv, valamint - a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

250. §

A károsult állományilletékes parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A rendvédelmi szerv a kárigény bejelentésétől számított tizenöt napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

251. §

(1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni:

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátása

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképességcsökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra, valamint

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, vagy a rendvédelmi szerv a 250. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

252. §

(1) A rendvédelmi szerv a hivatásos állomány kártérítésre jogosult tagjától, vagy annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A rendvédelmi szerv a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A rendvédelmi szerv hivatalból módosítja a járadék összegét.

253. §

(1) A károsult a kártérítési igényét annak a szolgálati helynek az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be, ahol a kár keletkezett.

(2) A rendvédelmi szerven belüli vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

254. §

(1) A kártérítési igény megalapozottságának és indokolt mértékének megállapítása után a kártérítést a rendvédelmi szerv szervezeti egysége fizeti ki, ha

a) a kárfelelősségét az igény egésze tekintetében elismerte,

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

255. §

(1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül, a 253. §-ban, vagy a 254. § (2) bekezdésében meghatározott szervnek kell elbírálnia, és a döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie. Ha a kártérítési igény, vagy annak mértéke alaptalan vagy részben alaptalan, az elbíráló szerv erről a károsultat azzal értesíti, hogy igényével bírósághoz fordulhat.

(2) A károsult a határozat ellen harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

XX. Fejezet

Személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei

256. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyv

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.

XXI. Fejezet

Szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség minősítése

257. §

(1) A hivatásos állomány tagja balesetének, a (2) bekezdés szerinti betegségének, vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni. A betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a hivatásos állomány tagja is kezdeményezheti.

(2) A hivatásos állomány tagjának haláláról, szolgálatképtelenséget okozó olyan balesetéről, amely szolgálatellátása során vagy azzal összefüggésben érte, továbbá olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, és vélelmezhetően a szolgálati tevékenységgel összefüggésben keletkezett vagy jelentősen súlyosbodott, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A jogszabályban meghatározott eljárás keretében az állományilletékes parancsnok a balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről indokolt határozatban dönt (a továbbiakban: minősítő határozat). A minősítő határozatot a hivatásos állomány tagja - halála esetén közeli hozzátartozója - részére meg kell küldeni.

(4) A minősítő határozat ellen a hivatásos állomány tagja a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a miniszter által meghatározott szervhez fellebbezéssel élhet. A hivatásos állomány tagja halálának vagy nyilatkozat tételére képtelen egészségi állapottal járó balesetének, megbetegedésének a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(5) A fellebbezést a miniszter által meghatározott szerv harminc napon belül bírálja el. E határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható. A másodfokú eljárásban hozott határozattal szemben a bírósághoz keresetet lehet benyújtani.

(6) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetében a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a minősítő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat ellen keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

XXII. Fejezet

A szolgálati viszonyon alapuló társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti ellátások

105. Társadalombiztosítási ellátások

258. §

(1) A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátására a Tny., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben foglaltak szerinti baleseti járadékra szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti ellátásra a hivatásos állomány tagja nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján e törvény szerinti ellátást vett igénybe.

(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója határozza meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz, önkéntes nyugdíjpénztárhoz vagy önkéntes egészségpénztárhoz csatlakozhat.

106. Szociális gondoskodás

259. §

(1) A rendvédelmi szerv szociális gondoskodásának körébe tartozik,

a) a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja és közeli hozzátartozója,

b) a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója,

c) a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjasnak az özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, továbbá az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap, valamint

d) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

(2) A szociális gondoskodási körbe vonható a hivatásos állomány azon korábbi tagja is, akinek a szolgálati viszonya neki fel nem róható okból szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett és egészségi állapota miatt szociális gondozásra szorul.

260. §

A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a rendvédelmi szerv saját költségvetése terhére pénzbeli, természetbeni vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosít.

261. §

(1) A hősi halott közeli hozzátartozója a Tny. alapján megállapított hozzátartozói nyugellátás 50 %-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult, amelynek emeléséről a Tny. 62. §-a szerint kell intézkedni.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatást a 262. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján a nyugdíjmegállapító szerv állapítja meg, és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(3) A kiegészítő hozzátartozói támogatás forrását a központi költségvetés biztosítja.

(4) Más jogszabályok - különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény - alkalmazása során az e törvényben szabályozott eltérésekkel a kiegészítő hozzátartozói támogatás hozzátartozói nyugellátásnak minősül.

107. A kegyeleti gondoskodás

262. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a miniszter hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja.

(2) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány elhunyt tagját, valamint az elhunyt szolgálati nyugdíjast - a szolgálat teljesítése során szerzett érdemeire figyelemmel - a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilváníthatja.

263. §

(1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a 262. § szerinti elhunytat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - végtisztesség megadásaként - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó hozzájárulása esetén - katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően polgári szertartással vagy vallási közösség által végzett vallásos szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, aki a halálát szándékosan maga okozta, vagy akinek a halála önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotának következménye.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmények figyelembevételével a (2) bekezdésben foglalt esetben is lehetséges a katonai tiszteletadással történő eltemetés.

264. §

(1) Ha a hivatásos állomány tagját hősi halottá, a szolgálat vagy a rendvédelmi szerv halottjává nyilvánították, temetésének költségeit a rendvédelmi szerv viseli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó elhunyt esetében a rendvédelmi szerv a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, legfeljebb 50 %-ban viseli a temetés költségeit, míg a 263. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók esetében méltányosságból hozzájárulhat a temetési költségekhez.

XXIII. Fejezet

A szolgálati nyugdíjasokra vonatkozó szabályok

265. §

(1) A szolgálati nyugdíjas a nyugállományba helyezését követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztáshoz és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani.

(2) A szolgálati nyugdíjas - a 266. §-ban meghatározott esetek kivételével - egyenruháját viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát "nyugállományú" jelzővel használhatja.

(3) A szolgálati nyugdíjas megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát, vagy más bérlemény kiutalását kérheti.

(4) A szolgálati nyugdíjas rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült.

(5) A (3) bekezdés szerinti lakásbérleti jog nem illeti meg a szolgálati nyugdíjast, ha a szolgálati viszonya a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, (2) bekezdés b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szűnt meg.

(6) A szolgálati nyugdíjas és közeli hozzátartozója a XXII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra.

266. §

(1) A szolgálati nyugdíjas egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a szolgálati nyugdíjas egyenruhát a rendvédelmi szerv lakóhely szerint illetékes területi szerve vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(3) Az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától a szolgálati nyugdíjas eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik. Az eltiltásról az utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter rendelkezik.

(4) Az egyenruha viselésére és a rendfokozatra méltatlan az,

a) akinek szolgálati viszonyát a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja, 80. § (2) bekezdés

b) vagy c) pontja, vagy a 86. § (2) bekezdés b)-d) pontja alapján szüntették meg,

b) aki nyugállományba helyezését követően egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít,

c) aki nyugállományba helyezését követően a rendvédelmi szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat, továbbá

d) akit nyugállományba helyezését követően szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

XXIV. Fejezet

A szolgálati panasz és a szolgálati jogvita

108. Szolgálati panasz

267. §

(1) A hivatásos állomány tagja, továbbá meghatalmazás alapján nevében az érdekképviseleti szerv vagy a jogi képviselő elévülési időn belül - ha e törvény nem zárja ki - szolgálati panasszal élhet, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja.

(2) A fegyelmi vagy kártérítési eljárásban hozott határozat, valamint a baleset vagy betegség szolgálattal összefüggését minősítő határozat ellen szolgálati panasz benyújtásának nincs helye, ezen határozatokkal szemben a 212-214. §, a 239. és 255. §, valamint a 257. § (4)-(6) bekezdése szerint lehet jogorvoslattal élni.

(3) A szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja a munkáltatói intézkedés közlésétől számított tizenöt napon belül nyújthatja be a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó, az összeférhetetlenség megállapításával kapcsolatos, valamint a szolgálati beosztását érintően a szolgálati viszony egyoldalú módosításáról szóló munkáltatói intézkedéssel szemben. Egyéb esetben az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet a szolgálati panaszt előterjeszteni.

(4) A panaszt a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó elöljárónál lehet benyújtani, aki azt harminc napon belül megvizsgálja, és ha annak nem ad helyt, az ügyre vonatkozó iratokkal együtt köteles haladéktalanul felterjeszteni az elöljáró parancsnokhoz. Az elöljáró parancsnok azt harminc napon belül bírálja el, és döntését a panaszt benyújtóval közli. E határidő egy ízben harminc nappal meghosszabbítható.

268. §

(1 ) Az elöljáró parancsnok a döntésében

a) a szolgálati panaszt elutasítja,

b) a szolgálati panasznak részben vagy egészben helyt ad, vagy

c) a döntést hozó vagy mulasztó elöljárót új eljárásra utasítja.

(2) Az elöljáró parancsnok a szolgálati panasz elbírálását felfüggesztheti, ha nem állnak rendelkezésére az ügy érdemi elbírálásához szükséges adatok, iratok, azok beérkezéséig, valamint, ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik a hatáskörébe. Ha a szolgálati panasz elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése nem tartozik az elöljáró parancsnok hatáskörébe, az elöljáró parancsnok kezdeményezi az előzetes kérdés elbírálását.

(3) A panaszjog gyakorlásában senkit sem szabad korlátozni. A panasztevőt a panasz megalapozatlansága esetén hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósult meg. A korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.

(4) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását e törvény nem érinti.

(5) A hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja által a védőoltásra kötelezéssel kapcsolatban benyújtott szolgálati panasz benyújtásának a védőoltás beadására halasztó hatálya van. A szolgálati panasz elbírálásáig az egészséget veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

269. §

A 225. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a felmentés ellen benyújtott szolgálati panasz elbírálását követően a XVIII. Fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A bírósághoz keresetet benyújtani a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet.

109. A bíróság előtti jogvita

270. §

(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz

a) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a szolgálati panaszát, az elsőfokú határozat elleni panaszát vagy fellebbezését elutasították, vagy

b) ha - a d) pontban meghatározott kivétellel - a sérelmezett intézkedést a miniszter hozta,

c) a 212. § (5) bekezdésében, a 239. § (4) bekezdésében, vagy a 257. § (6) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá

d) ha a Becsületbíróság a 225. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a felmentést vagy a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabását helyben hagyta.

(2) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a rendvédelmi szerven belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3) A keresetet a hivatásos állomány tagja

a) a rendvédelmi szervnek azzal a szervezeti egységével, vagy ha a szolgálatát máshol látja el, a vezénylés helye szerinti szervvel szemben indíthatja meg, amelynek elöljárója az (1) bekezdés a) pontja esetében a sérelmezett, jogvitára okot adó intézkedést hozta,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a szolgálatteljesítési hely szerinti szervezeti egységgel szemben indíthatja meg.

(4) A keresetlevél benyújtására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.

271. §

(1) A bíróság a szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén a hivatásos állomány tagját eredeti szolgálati beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát. A hivatásos állomány tagja sérelemdíjat is igényelhet a szolgálati viszony jogellenes megszüntetésével okozott személyiségi jogsértésért. Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és a kárnak azt a részét, amelyet a hivatásos állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett vagy megkereshetett volna.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, ezt úgy kell tekinteni, mintha szolgálati viszonya a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával közös megegyezéssel szűnt volna meg. Ebben az esetben részére végkielégítés jár.

(5) A rendvédelmi szerv kérelmére a bíróság mellőzheti a hivatásos állomány tagjának eredeti szolgálati beosztásába történő visszahelyezését, ha a hivatásos állomány tagjának továbbfoglalkoztatása a rendvédelmi szervtől méltányolható okból nem várható el.

(6) Ha a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi az eredeti szolgálati beosztásba történő visszahelyezést, a bíróság a rendvédelmi szervet - az eset összes körülményei, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a hivatásos állomány tagja részére legalább két, legfeljebb tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti.

(7) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe, vagy felmentési tilalomba ütközik.

(8) Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

XXV. Fejezet

Személyügyi nyilvántartás

272. §

(1) A hivatásos állomány tagjairól személyügyi alapnyilvántartást és központi személyügyi nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartás) kell vezetni.

(2) Személyügyi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, a központi személyügyi nyilvántartást az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató által vezetett szervezeti egységnél kell vezetni.

(3) A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a közeli hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

273. §

(1) A személyügyi alapnyilvántartás keretében a hivatásos állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely tartalmazza a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos alapvető előkészítő, valamint az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó iratokat, munkáltatói intézkedéseket, beleértve a szolgálati viszony megszűnését követően keletkezett iratokat is, valamint a személyi nyilvántartó adatlapot.

(2) A személyi anyaggyűjtőből iratot selejtezni vagy adatot módosítani csak a jogszabályban meghatározott rendben lehet. A személyi anyaggyűjtőben elhelyezett és az onnan selejtezett iratról a személyi anyagban nyilvántartást kell vezetni. A személyi anyaggyűjtőt a szerv egyéb nyilvántartásaitól elkülönítetten kell kezelni.

(3) A szolgálati viszony megszűnését követően a személyi anyaggyűjtőt és a nyilvántartható adatokat tartalmazó egyéb adatállományt további ötven évig a szolgálati viszonyban állók nyilvántartásától elkülönítetten kell kezelni.

274. §

(1) A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatók.

(2) A személyügyi alapnyilvántartás valamennyi adatáról és az adatok változásáról a hivatásos állomány tagját foglalkoztató szervezeti egység folyamatos adatszolgáltatást nyújt a központi személyügyi nyilvántartásnak.

275. §

A személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:

a) a szolgálati elöljáró,

b) az állományilletékes parancsnok,

c) az országos parancsnok és helyettese, az országos főigazgató és helyettese,

d) a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a felügyeleti hatáskörében a helyettes államtitkár,

e) a szervezeti egység, az országos parancsnokság, valamint a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint a fegyelmi ügyben eljáró személy,

f) a teljesítményértékelést vagy minősítést végző személy,

g) a törvényességi ellenőrzéssel megbízott személy,

h) a feladatkörében eljárva az ügyész és a nyomozó hatóság tagja, valamint

i) az illetmény-számfejtést végző szerv az illetményszámfejtéshez szükséges mértékig.

276. §

(1) A személyügyi alapnyilvántartás vezetéséhez az érintett személy köteles adatot szolgáltatni, és a változást nyolc napon belül bejelenteni az illetékes személyügyi szervnek.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt adatokon túl közérdekből nyilvános adat a hivatásos állomány tagjának rendfokozata, állampolgársága, szolgálati helye, valamint a részére adományozott kitüntető cím és a kitüntető cím adományozásának időpontja is.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya vonatkozásában, illetve a 318. § szerinti állomány esetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott adatok, valamint a (2) bekezdésben foglalt adatok a keletkezésüktől számított harminc évig nemzetbiztonsági érdekből nem minősülnek nyilvánosnak. Ezen adatok megismerését a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a miniszter engedélyezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adat megismerésére irányuló igény - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - akkor engedélyezhető, ha az adat megismerése a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, illetve a rendőrség törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, valamint a nemzetbiztonsági érdekeket nem veszélyezteti.

(5) A 275. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásokban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

(6) A személyi anyaggyűjtő a szolgálati hely tervezett vagy kérelmezett változtatását megelőzően az új szervezeti egység vezetőjének betekintésre átadható. Áthelyezést vagy vezénylést megelőzően az új munkáltatói szerv vezetőjének csak az érintett hozzájárulásával adható át.

110. Utánpótlási és vezetői adatbank

277. §

A rendvédelmi szerv a központi személyügyi nyilvántartás részeként utánpótlási és vezetői adatbankot vezet, amely a hivatásos állomány tagjának - érdemeken és teljesítményen alapuló - tervezett előmenetelét szolgálja, egyben elősegíti a rendvédelmi szerveknél rendszeresített vezetői beosztások arra alkalmas személyekkel való betöltését.

278. §

(1) Az utánpótlási és vezetői adatbank az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll.

(2) Az utánpótlási nyilvántartás a hivatásos állománynak a jogszabályban meghatározott vezetőkiválasztási eljárás eredményeként vezetői beosztás ellátására alkalmas, nem vezetői beosztást betöltő tagjainak adatait tartalmazza.

(3) A vezetői nyilvántartás az osztályvezetői vagy annál magasabb besorolású vezetői beosztást betöltő személyeket tartalmazza.

279. §

(1) Az utánpótlási és vezetői adatbank a hivatásos állomány tagjának következő adatait tartalmazhatja:

a) név, születési név, születési hely és idő,

b) iskolai végzettség, több végzettség esetén valamennyi,

c) szakképzettségek,

d) államilag elismert szakképesítések,

e) tudományos fokozat,

f) idegennyelv-ismeret és annak foka,

g) a rendvédelmi szervnél betöltött szolgálati beosztások,

h) szakmai előéletre vonatkozó adatok,

i) vezetőképzésre és vezetői előmenetelre vonatkozó adatok, valamint

j) vezetőkiválasztási eljárások során a vezetői beosztások betöltésére vonatkozó alkalmasság felmérésére vonatkozó adatok.

(2) Az utánpótlási nyilvántartásba történő felvételhez a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása szükséges. A hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagját a rendvédelmi szerv köteles a vezetői nyilvántartásba felvenni.

(3) A vezetői kinevezés visszavonása és a vezetői kinevezésről történő lemondás esetén, vagy ha a hivatásos állomány vezetővé kinevezett tagjának szolgálati viszonya megszűnt, a hivatásos állomány tagjának adatait a vezetői nyilvántartásból törölni kell.

(4) Az utánpótlási nyilvántartásból törölni kell a hivatásos állomány tagjának adatait, ha

a) a hivatásos állomány tagja kéri,

b) az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, vagy

c) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnt.

XXVI. Fejezet

A szolgálati idő számítása

280. §

(1) Ahol e törvény hivatásos szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni:

a) a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt,

b) a rendvédelmi szervnél kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött időt,

c) e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban töltött időt,

d) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses katonai állományában töltött időt,

e) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

f) az a) és b) pont alá nem tartozó költségvetési szervnél közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti, bírói vagy ügyészi jogviszonyban eltöltött időt, ha a szolgálati viszony e jogviszonyok valamelyikéből áthelyezéssel vagy közvetlenül kinevezéssel jött létre,

g) e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XLIII. törvény) rendelkezései alapján elismert és beszámított időt, valamint

h) a sor- és tartalékos katonai szolgálatban eltöltött időt.

(2) Ahol e törvény tényleges szolgálati időről rendelkezik, szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a valamely rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél szolgálati viszonyban eltöltött - naptári napban meghatározandó - időt, valamint

b) az e törvény hatálybalépése előtt az 1996. évi XLIII. törvény rendelkezései alapján tényleges hivatásos szolgálatban eltöltött szolgálati időt.

(3) A szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításakor fizetési várakozási időben eltöltött időként kell figyelembe venni az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott időket.

(4) Akinek a szolgálati ideje az 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján rögzítésre került,

a) a felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából az (1) bekezdés szerinti hivatásos szolgálati idejét,

b) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és a könnyített szolgálat szempontjából a (2) bekezdés szerinti tényleges szolgálati idejét

a rögzítéskor meghatározott szolgálati időre figyelemmel kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint az (1) vagy (2) bekezdés alapján megállapított hivatásos szolgálati idő, illetve tényleges szolgálati idő.

281. §

(1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés - a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés esetét kivéve - nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól utóbb jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették, vagy a fegyelmi eljárást a 210. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján megszüntették.

282. §

(1) Az illetmény nélküli szabadság tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számítható be a hivatásos szolgálati időbe és a tényleges szolgálati időbe. A szolgálati viszony tartama alatt gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság ideje a tényleges szolgálati időbe és a hivatásos szolgálati időbe beszámít.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama hivatásos szolgálati időnek számít, ha a járulékfizetési kötelezettségnek eleget tettek.

283. §

Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 265. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszony, bírósági vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

XXVII. Fejezet

A tisztjelölt

284. §

(1) A tisztjelölt tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti jogviszony) teljesít szolgálatot, amelyben őt és a vele ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szervet a jogszabályban és az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. A tisztjelölt elsődleges szolgálati kötelezettsége a rendvédelmi szervnél a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülés.

(2) A tisztjelöltre e törvénynek a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni.

(3) A tisztjelölti jogviszonyra nem alkalmazható a 15. §, az 52-72. §, a 78. és 79. §, a 86-95. §, a 96-98. §, a 114-133. §, valamint a 154-178. §.

111. A tisztjelölti jogviszony létesítése és megszüntetése

285. §

(1) A rendészeti alapképzésre, nappali tagozatra felvételt nyert személy az ösztöndíj szerződés megkötésével a rendvédelmi szerv tisztjelölti állományába kerül. Személyügyi nyilvántartását, tisztjelölti jogviszonyával kapcsolatos ügyei intézését a rendvédelmi szerv végzi. A munkáltatói jogkör gyakorlója az ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv vezetője. Rendészeti alapképzésben ösztöndíj szerződés megkötése nélkül hallgatói jogviszony nem létesíthető, és nem tartható fenn.

(2) A tisztjelölti jogviszony létesítésének további feltétele, hogy a tisztjelölttel szemben hallgatói jogviszonyt kizáró körülmény nem áll fenn. Nem köthető ösztöndíj szerződés azzal, akinek ösztöndíjas hallgatói jogviszonya vagy tisztjelölti jogviszonya kizárás fenyítés jogerős kiszabásával, lemondással, tanulmányi kötelezettség önhibából történő elmulasztása miatt, vagy méltatlanság jogerős megállapításával szűnt meg.

(3) Az ösztöndíj szerződést, és annak módosítását írásba kell foglalni. A tisztjelölt az ösztöndíj szerződés megkötésével vállalja, hogy rendészeti tanulmányait legjobb képességei szerint folytatja, és hivatásos állományba vételét követően, legalább a rendészeti alapképzés kétszeresének megfelelő időtartamban a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesít. A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozzájárulásával ezt a kötelezettségét másik rendvédelmi szervnél is teljesítheti. A rendvédelmi szerv azt vállalja, hogy a tisztjelölt rendészeti tanulmányait támogatja, ezek befejezését követően hivatásos állományba veszi, és a végzettségének megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatja.

(4) A tisztjelölt a beiratkozást követő hat hónapig rendészeti alapfelkészítésen vesz részt. A rendészeti alapfelkészítés befejezése után a tisztjelölt a rendvédelmi szerv hivatásos tagja számára előírt esküt tesz.

(5) Az ösztöndíj szerződésben a rendészeti alapfelkészítést tartalmazó hat hónap idejére próbaidőt kell kikötni. A próbaidő alatt a tisztjelölti jogviszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő alatt meg kell szüntetni a tisztjelölti jogviszonyát annak, aki a rendészeti alapfelkészítést önhibájából nem teljesíti, vagy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg. A korábban folytatott rendészeti tanulmányok elismerésével megkötött ösztöndíj szerződésben - amennyiben a tisztjelölt ismételt rendészeti alapfelkészítésére nem kerül sor - hat hónap próbaidőt kell kikötni.

286. §

(1) A tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének minősül, ha a tisztjelölt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálat érdekére, vagy a tisztjelölt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel engedélyezi a hivatásos állományba vételt.

(2) Ha az engedélyt a munkáltatói jogkört gyakorló megadja, vagy ha az érintett a tisztjelölti jogviszonyát nem kívánja fenntartani, a tisztjelölti jogviszony a neki felróható okból kerül megszüntetésre. A tisztjelölt tisztjelölti jogviszonyát egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti. Ha a tisztjelölt kérelmére a felek rövidebb határidőben nem állapodnak meg, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közléstől számított harminc nap elteltével - a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül - megszűnik.

(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti jogviszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíj szerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti jogviszony a jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik.

(4) A tisztjelölti jogviszony e törvény erejénél fogva szűnik meg

a) a kizárás fenyítés jogerőre emelkedésével,

b) a hallgatói jogviszony megszűnésének napján, kivéve, ha a hallgatói jogviszony a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél kiállításának napján szűnik meg, vagy

c) a tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatba történő kinevezéssel.

(5) A tisztjelölti jogviszony megszűnésének napján - a munkáltatói jogkört gyakorló külön intézkedése nélkül - az ösztöndíj szerződés hatályát veszti. A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor, megszüntetésekor a tisztjelölt köteles a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szervnél elszámolni.

(6) Ha a tisztjelölti jogviszony neki felróható okból szűnik meg, a tisztjelölt a képzés költségeit miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelően köteles megtéríteni. A megtérítési kötelezettség a tisztjelölti szolgálati viszony megszűnését követő naptól esedékes.

(7) A tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti. A tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti jogviszony szünetelését engedélyezze.

112. A tisztjelölti szolgálat

287. §

(1) A tisztjelölt a vele ösztöndíj szerződést kötő rendvédelmi szerv rendelkezési állományában, tisztjelölti szolgálati beosztásban, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesít szolgálatot. Szolgálati helye a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Hallgatói Tagozat (a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat) állományában kerül kijelölésre. A tisztjelöltek szolgálati feladatait a Rendvédelmi Tagozat szolgálati szabályzata tartalmazza. A Rendvédelmi Tagozaton megalakított egységek a képzési szakok és szakirányok szerint kerülnek megalakításra, amelyek egyben az állományilletékes rendvédelmi szerv tartalékát is képezik. Kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazásuk és gyakoroltatásuk rendjét az országos parancsnok és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.

(2) A szolgálati érintkezés során a tisztjelöltet az alapfelkészítést követően az első évfolyamon őrmesteri, a másodikon törzsőrmesteri, a harmadikon főtörzsőrmesteri, rendfokozathoz kapcsolódó, a szolgálati szabályzatban rögzített kötelességek terhelik, és - ide nem értve a járandóságokat - jogok illetik meg.

(3) A tisztjelölt esetében a szolgálati érintkezés során szóban "hallgató" megszólítást kell alkalmazni, amelyet írásban a jövendő hivatásának megfelelő rendvédelmi szervnél alkalmazott jelzővel is ki lehet egészíteni.

(4) A tisztjelölt szolgálatteljesítése során önálló intézkedésre nem jogosult. Az alapképzést követően - az eskütétel után - szakmai gyakorlaton vagy elrendelt szolgálati tevékenység során szolgálati fegyvert, felszerelést a rendvédelmi szerv számára meghatározott szabályok szerint viselhet és a jogszabályok előírásainak megfelelően, a számára előírt módon használhat.

(5) A tisztjelölt szolgálatteljesítése képzési időnek minősül, amelyet úgy kell megállapítani, hogy az a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését ne veszélyeztesse.

(6) A tisztjelölt kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szolgálati feladat ellátására vezényelhető, továbbá a Rendvédelmi Tagozat állományában raj parancsnoki vagy szakaszparancsnoki gyakorló feladatok ellátására jelölhető ki.

113. A tisztjelölt járandóságai

288. §

(1) A tisztjelöltet az e törvényben a hivatásos állomány tagját megillető járandóságok - a (2) bekezdésben megállapított korlátozások figyelembevételével - illetik meg.

(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölt havonta ösztöndíjra jogosult. Az ösztöndíj a 11. mellékletben meghatározottak szerint alapösztöndíjból, alapösztöndíj-kiegészítésből, a tanulmányi pótlékból, valamint egyéb pótlékokból áll.

(3) Az ösztöndíj összegét az egyes ösztöndíjelemekre megállapított szorzószámok és a rendvédelmi illetményalap szorzataként kell kiszámolni. Tört időszak esetén az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék összegét időarányosan, az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével kell meghatározni. Az ösztöndíjra az illetményfolyósítás és a visszatartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az egyes ösztöndíjelemek megállapítása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kialakított rendben történik, amelyről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékes szerve havonta tájékoztatja az állományilletékes rendvédelmi szervet. A tájékoztatás és adatszolgáltatás rendjét az együttműködési megállapításban kell rögzíteni.

(5) Nem jogosult ösztöndíjra a tisztjelölt, ha a tisztjelölti jogviszonya szünetel, valamint ha jogellenesen távol van.

(6) A tisztjelölt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, ezen túlmenően egyes költségtérítésre és szociális juttatásokra jogosult.

(7) A tisztjelölt pénzbeli járandóságait a rendvédelmi szerv havonta egy összegben a tisztjelölt által megnevezett fizetési számlára átutalja.

114. A tisztjelölt fegyelmi és kártérítési felelőssége

289. §

(1) Ha a tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelemsértést követ el. A tisztjelölttel szemben fenyítésként a 185. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti fegyelmi büntetés szabható ki azzal, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ösztöndíj legfeljebb öt hónapra 10-50 %-kal csökkenthető. Az elévülésre a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 55. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A tisztjelölt beosztásából - tanulmányok folytatásától való eltiltás nélkül - legfeljebb a büntető-, a fegyelmi-, és a méltatlansági eljárás jogerős befejezéséig akkor függeszthető fel, ha a szolgálati helytől távoltartása az általa elkövetett cselekmény súlya vagy jellege miatt indokolt.

(3) A tisztjelölt kártérítési felelőssége kiterjed a tisztjelölti jogviszonyából, és a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kár megtérítésére is.

(4) A fegyelmi és a kártérítési eljárás jogszabályban nem szabályozott kérdéseiben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A tisztjelölt képviseletében a kari hallgatói önkormányzat is eljárhat.

XXVIII. Fejezet

A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállaló

290. §

(1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendvédelmi szerv munkaviszonyt büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, valamint biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthet. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, a munkavégzés a nyilatkozattételt követően kezdhető meg.

(3) A rendvédelmi szerv működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletben jogosult, a végkielégítést pedig a felmondási idő utolsó napján kell kifizetni.

(4) A munkavállaló, ha a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a rendvédelmi szervnek haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmondási időből hátralévő időre távolléti díjra nem jogosult, valamint

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időtartam számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is figyelembe kell venni.

(5) A rendvédelmi szerv munkavállalója tekintetében is alkalmazni kell e törvénynek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait.

(6) A munkavállalónak a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi munkabére nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos havi bruttó munkabér tízszeresét.

XXIX. Fejezet

A Magyar Rendvédelmi Kar

115. Az MRK jogállása, feladat- és hatásköre

291. §

(1) Az MRK a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete.

(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja az MRK tagjává válik.

(3) Az MRK tagozata

a) a rendőrség,

b) a büntetés-végrehajtási szervezet,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint

f) az Országgyűlési Őrség

hivatásos állománya tagjainak a)-f) pont szerint elkülönülő résztestülete.

292. §

(1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.

(2) Az MRK tagjai az e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, valamint a 293. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.

(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról és az együttműködés rendjéről.

(4) Az MRK

1. javaslattételi joggal rendelkezik a rendvédelmi szervek tevékenysége minőségének jobbítása érdekében,

2. a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, módosítását,

3. konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,

4. véleményét ki kell kérni a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben,

5. kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,

6. feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,

7. megalkotja működési szabályait,

8. megalkotja éves költségvetését és elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,

9. megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

10. tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,

11. a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,

12. a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál és az országos főigazgatónál kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,

13. szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,

14. pályázatokat írhat ki és bírálhat el, továbbá kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,

15. tagjai számára kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,

16. megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményezhet,

17. tagot delegál a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe, továbbá

18. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.

(5) A rendvédelmi szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a hivatásos állomány szolgálatteljesítésére, szolgálatteljesítési idejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.

(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést, döntést vagy annak tervezetét, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

116. Az MRK szervezete, működése

293. §

Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.

294. §

(1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés működésének rendjét az Alapszabály állapítja meg.

(3) A Közgyűlés feladata:

a) megválasztani saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit,

b) megválasztani saját tagjai közül a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait,

c) megválasztani saját tagjai közül az Etikai Bizottság elnökét és tagjait,

d) megalkotni az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot, továbbá

e) gyakorolni az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.

(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.

(5) A miniszter, az országos parancsnok, valamint az országos főigazgató a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

295. §

(1 ) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.

(2) Az Elnökség tagjai az elnök és az alelnökök.

(3) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja.

(4) Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen hat alelnök segíti.

(5) Az MRK elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba kerül. Az elnök illetményének megállapítására - a megbízatás ideje alatt - az országos parancsnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

296. §

A Felügyelőbizottság a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen hat tagból áll. A Felügyelőbizottság elnökét a Közgyűlés választja meg.

297. §

(1) Az Etikai Bizottság a Közgyűlés által megválasztott, a 291. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 291. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból áll.

(2) Az Etikai Bizottság elnökét a Közgyűlés választja meg. Az Etikai Bizottság az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.

(3) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le.

(4) Etikai vétséget követ el az, aki a 14. § rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a rendvédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

(5) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK a hivatásos állomány tagjával szemben

a) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,

b) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy

c) megszünteti az etikai eljárást.

298. §

Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.

299. §

(1) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A főtitkár az MRK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja.

(3) A főtitkárra nem alkalmazható a 303. § (1) és (2) bekezdése.

300. §

(1) Az MRK és a 291. § (3) bekezdése szerinti tagozat részére feladatai ellátása céljából - az MRK és a rendvédelmi szerv vagy a miniszter közötti megállapodás alapján - a rendvédelmi szerv vagy a miniszter helyiségeket és a tevékenysége ellátásához szükséges egyéb eszközöket térítésmentesen biztosíthat.

(2) A miniszter - az MRK és a miniszter közötti megállapodás alapján - az MRK részére pénzbeli támogatást nyújthat.

(3) A rendvédelmi szerv - az MRK és a rendvédelmi szerv közötti megállapodás alapján - az MRK-n keresztül pénzbeli támogatást nyújthat a 291. § (3) bekezdése szerinti azon tagozatnak, amelybe a rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagjai tartoznak.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt megállapodások nyilvánosak, azokat az MRK és a támogatást nyújtó miniszter által vezetett minisztérium vagy rendvédelmi szerv honlapján közzé kell tenni.

117. A Közgyűlés tagjainak megválasztása

301. §

(1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai közül választják meg öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint.

(2) Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3) A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.

(4) A Közgyűlés a 291. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 291. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból áll.

118. Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása

302. §

(1) A rendvédelmi szerv hivatásos állományának tagja az MRK tagja.

(2) Az MRK tagsági viszony a szolgálati viszony rendvédelmi szervvel történő létrejöttével keletkezik.

(3) Az MRK tag fennálló tagsági viszonyát a szolgálati igazolvány igazolja. Az Iroda az MRK tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából - a tag kérésére - az MRK tagság fennállásáról igazolást állít ki.

(4) Az Iroda a rendvédelmi szervet megkeresheti a szolgálati viszony fennállása tényének ellenőrzés vagy a 304. § (2) bekezdésében meghatározott adatok bekérése céljából. A rendvédelmi szerv a megkeresésre öt munkanapon belül köteles írásban tájékoztatást adni az Iroda részére.

(5) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony megszűnésével.

303. §

(1 ) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

(2) Az MRK tagja - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint

a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,

b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és

c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.

(4) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.

304. §

(1) Az Iroda kérelmére az MRK tagjáról a tagság igazolása és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a rendvédelmi szervtől a következő adatokat adja át:

a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja születési neve,

b) a tag rendfokozata,

c) a foglalkoztató szerv megnevezése, valamint a szolgálatteljesítési hely.

(2) Az Iroda az MRK tevékenységével összefüggésben a rendvédelemi szervtől a következő adatok átadását is kérheti tagról vagy azok meghatározott csoportjáról:

a) a tag lakóhelye, tartózkodási helye, e-mail címe,

b) a tag fényképe, önéletrajza, legmagasabb iskolai végzettsége,

c) a tag eltartott gyermekeinek neve, születési helye, ideje,

d) a rendvédelmi szervnél fennálló szolgálati viszony kezdete, és

e) kizárólag a korábban fennálló szolgálati viszony tekintetében a tag korábbi szolgálati viszonyának kezdő és befejező dátuma.

(3) Az MRK (5) bekezdésben meghatározott tagjai vonatkozásában csak az (1) bekezdésben megjelölt adatokat kell nyilvántartani.

(4) A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.

(5) A miniszter a rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati viszonyban álló, a 318. § (1) bekezdése szerinti más foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával megbízott tagjai, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.

(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (5) bekezdés szerinti állománya tekintetében az Iroda a 302. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben az Iroda részére meghatározott feladatokat az (5) bekezdés szerinti közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A rendvédelmi szerv a 302. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 306. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített adatszolgáltatással tesz eleget.

(7) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók össze.

119. Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

305. §

(1) Az MRK tisztségviselője a hivatásos állomány legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező tagja lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik

a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,

b) lemondással,

c) összeférhetetlenség kimondásával,

d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával, valamint

e) az Alapszabályban meghatározott más okból.

(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet

a) politikai párt tagja,

b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,

c) olyan személy, aki más kamara tagja, továbbá

d) olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak.

(4) Az Elnökség, a Felügyelőbizottság és az Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik szolgálati beosztásuk szerint egymás alá-fölérendeltjei.

(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, vagy ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, vagy a bejelentéstől számított tizenöt napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

120. Az MRK és állami szervek kapcsolata

306. §

(1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a 306-308. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint

c) az általa irányított szerv működésével, vagy az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő -döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.

307. §

(1 ) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK

a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata vagy azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak, valamint

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A közigazgatási és munkaügyi bíróság

a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.

(4) Az ügyészég és a közigazgatási és munkaügyi bíróság a (3) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

121. A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

308. §

(1) A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű szakmai kérdésekben a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet.

(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik.

(3) A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a miniszter és az MRK együttműködési megállapodást köt. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a rendvédelmi szervekkel és az idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat ellátó szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.

(4) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot a (3) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott rendben és időközönként kell összehívni.

(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.

(6) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, valamint javaslattételre jogosult az (5) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.

(7) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az MRK közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

(8) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.

XXX. Fejezet

A szakszervezet

309. §

(1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

(2) E törvény alkalmazásában

a) a szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,

b) a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet olyan szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint a rendvédelmi szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.

310. §

(1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a rendvédelmi szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a rendvédelmi szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.

(2) A rendvédelmi szerv és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult személyről, valamint a tisztségviselő személyéről.

311. §

(1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.

(2) A rendvédelmi szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit vagy működését veszélyeztetné.

(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a rendvédelmi szerv jogos érdekei vagy működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.

(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a rendvédelmi szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

312. §

(1) A rendvédelmi szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzon.

(2) A szolgálati viszony létesítését, valamint fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a hivatásos állományba jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a rendvédelmi szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.

(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

(5) A rendvédelmi szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A rendvédelmi szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

122. Szakszervezeti érdekegyeztetés a rendvédelmi szervvel

313. §

(1) A rendvédelmi szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a rendvédelmi szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját, valamint a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb harminc napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.

(2) A szakszervezet a rendvédelmi szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.

(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel, döntéssel, vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a rendvédelmi szervvel közölni.

(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.

(5) A rendvédelmi szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a rendvédelmi szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a rendvédelmi szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.

(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.

314. §

(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a hivatásos állománynak a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt tagjának tizenöt munkanapot elérő átrendeléséhez vagy vezényléséhez, a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a rendvédelmi szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés a 86. § (2) bekezdése alapján kötelező. A 86. § (2) bekezdése szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.

(3) A szakszervezet a hivatásos állomány (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.

(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a rendvédelmi szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a rendvédelmi szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.

(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a hivatásos állomány védelemre jogosult tagjának megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a rendvédelmi szervet.

315. §

(1) Feladata ellátása érdekében a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg a rendvédelmi szerv hivatásos állománya legalább tíz százalékának a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 314. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját. A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény nem vonható össze.

(2) A szolgálatteljesítési idő-kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagjának önhibáján kívül ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A rendvédelmi szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét.

(3) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

316. §

A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy a rendvédelmi szerv területére hivatali időben beléphet, ha a szakszervezetnek a rendvédelmi szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van. A belépéskor és a rendvédelmi szerv területén tartózkodás ideje alatt a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a rendvédelmi szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.

317. §

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.

XXXI. Fejezet

Egyes rendvédelmi szervekre vonatkozó eltérő rendelkezések

123. A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

318. §

(1) A bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőrség hivatásos állományának tagja, szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása alatt a hivatásos állomány tagja társadalombiztosítási ellátására, járandóságaira a hivatásos állományra vonatkozó szabályok szerint jogosult.

(3) A hivatásos állomány (1) bekezdés szerinti tagjának foglalkoztatására vonatkozó speciális szabályokat a miniszter állapítja meg. A költségvetési és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése és a járandóságok tekintetében az érintett miniszterek együttesen kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközben rendelkeznek.

319. §

A hivatásos állomány azon tagja részére, aki nemzetközi kötelezettség teljesítése vagy megállapodás alapján közös határ menti járőrszolgálati tevékenységet lát el, és ennek keretében külföldi szolgálati helyen teljesít szolgálatot, az állományilletékes parancsnok változó szolgálatteljesítési helyet állapít meg, azzal, hogy a szolgálatteljesítési hely külföldi szolgálatteljesítési hely is lehet.

124. Különleges foglalkoztatási állomány

320. §

(1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

a) vállalja, hogy szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban (a továbbiakban: szenior állomány) teljesít szolgálatot, és

b) megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek, kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn korábbi szolgálati viszonya - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szenior állományába kell venni.

(2) A szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el.

(3) A szenior állományban történő foglalkoztatásra az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható.

321. §

(1 ) A szenior állományban foglalkoztatottnak a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye azonos a részére a szenior állományba vétel előtt folyósított szolgálati járandóságnak a Knytv. 5. § (2)-(5) bekezdése szerinti csökkentés nélkül számított összegével, de el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 %-át. Az illetményemelés mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

(2) Szenior állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A szenior állomány tagjának illetményét a központi költségvetés a rendvédelemi szervnek megtéríti.

322. §

(1) A szenior állomány tagja - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fegyver nélküli szolgálatot lát el.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálatteljesítési ideje heti harmincöt óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el. A szenior állományban foglalkoztatott beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítés részére nem rendelhető el.

(3) A szenior állomány tagját a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni.

(4) Kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.

323. §

A szenior állományban foglalkoztatott a szolgálati viszony létesítését követően, a tényleges szolgálat megkezdése előtt, a szolgálati feladatok jellegének megfelelő képzésben részesül.

324. §

(1) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik

a) a szenior állomány tagjának kérelmére,

b) ha a szenior állomány tagjával szemben a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, vagy a 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában foglalt ok áll fenn, vagy

c) ha a szenior állomány tagja nem felel meg a szenior állomány tagjára vonatkozó egészségi, fizikai és pszichikai követelményeknek.

(2) A szenior állományban foglalkoztatott szolgálati viszonyának megszüntetésére irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját. A kérelmet a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját megelőzően legalább hatvan nappal be kell nyújtani.

(3) Ha a szenior állomány tagjának szolgálati viszonya kérelemre szűnik meg, az érintett a szenior állományba egy alkalommal visszavehető.

(4) Megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját - ha megfelel a 36. §-ban vagy 39. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek - előnyben kell részesíteni.

325. §

(1) A szenior állomány tagja - beleegyezése nélkül - szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a vezénylést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot -nem haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervnél történő szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vezénylésre a 63. § vagy 65. § rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmazhatók, hogy a szenior állomány vezényelt tagjának illetményére, munkaidejére, foglalkoztatási feltételeire a 320-323. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

326. §

A szenior állomány tekintetében a 44. § (2)-(4) bekezdése, a 46. és 47. §, a 49. és 50. §, a 67. §, a 70. és 71. §, a 74-95. §, a 114-141. § a 152. §, a 154-162. §, a 177. §, valamint a 280-283. § nem alkalmazható.

125. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok

327. §

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagjai szolgálatot teljesíthetnek a megyei, fővárosi és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál is. A hivatásos állománynak a védelmi bizottsághoz vezényelt tagja esetében a 62. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem alkalmazható.

328. §

(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet.

(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagja szolgálati helyének illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet. A szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

(3) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyának létesítését, fenntartását.

126. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára vonatkozó szabályok

329. §

(1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományával kapcsolatos humánigazgatási feladatok ellátásában az Országgyűlés Hivatala is részt vehet.

(2) Az Országgyűlési Őrség központi személyügyi nyilvántartást nem vezet.

(3) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja az alábbi, e törvényben a miniszter számára biztosított munkáltatói jogokat:

a) a 62-66. § szerinti vezénylés esetében,

b) a 69. § szerinti külföldre vezénylés esetében,

c) a 262. § (1) bekezdés szerinti hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás esetében,

d) a 308. § (1) bekezdése szerinti, az ágazati érdekvédelmi tanáccsal történő egyeztetés esetében.

(4) A 163. § (6) bekezdése alkalmazásában az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának illetményszámfejtését végző szerv ad elszámolást.

330. §

(1) Az 54. § alkalmazása helyett az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél a könnyített állományra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Ha az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja megfelel a 79. §-ban meghatározott feltételeknek, kezdeményezésére át kell helyezni másik rendvédelmi szervhez, feltéve, hogy a másik rendvédelmi szervnél van olyan, a kérelmező által betölthető szolgálati beosztás, amely könnyített szolgálattal is ellátható.

127. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára vonatkozó szabályok

331. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja.

332. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja - a szolgálati elöljáró által elrendelt időszakban - köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

333. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai szolgálati és szociális életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet nem hozhatnak létre.

(2) A 109. § (4) bekezdésétől eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja köteles bejelenteni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső tevékenység folytatását. Ezen tevékenységek folytatását az állományilletékes parancsok korlátozhatja, ha az sérti vagy veszélyezteti a szolgálati érdekeit.

334. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati viszony létesítésének további feltétele a polígrafos vizsgálaton való részvétel vállalása. A polígrafos vizsgálatot - a miniszter által meghatározott szabályok szerint - a hivatásos állományba vételre irányuló eljárás, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok végrehajtása, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtása során lehet elrendelni. A polígrafos vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

(2) A miniszter e törvényben meghatározottakon túl, a szolgálat sajátosságainak megfelelő további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

335. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja - az 51. §-ban meghatározott szerveken kívül - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

(2) Az 54. § alkalmazása helyett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának más szervhez vezénylése esetén a 62. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazandó.

336. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja központi állományban van, ha szolgálatteljesítése alapvetően a munkáltató polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál történik.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja kihelyezett állományban van, ha nemzetbiztonsági feladatait külső foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítve - azt felhasználva - leplezetten látja el.

(3) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja akkor is rendelkezési állományban van, ha külső szervvel létesített leplezett munkaviszonya során nemzetbiztonsági feladatokat átmenetileg nem lát el, de szolgálati viszonyának fenntartása továbbra is indokolt. Ebben az esetben a rendelkezési állományban lévők a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok terhére illetményben és egyéb bérjellegű kifizetésekben nem részesülhetnek, szolgálati viszonyuk azonban folyamatos.

337. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést. E jogkör nem ruházható át.

338. §

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

339. §

(1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kizárólag központi személyügyi nyilvántartást vezetnek.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásba a 275. §-ban meghatározottakon túl betekinteni, valamint onnan adatot átvenni a miniszter, a miniszter kabinetfőnöke, valamint a miniszter által meghatározott, a miniszteri irányítási feladatok ellátását segítő szervezetben vagy az illetékes munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által meghatározott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak. A 275. §-ban foglalt közvetlen elektronikus hozzáférési jogosultság a polgári nemzetbiztonsági szolgálat által vezetett központi személyügyi nyilvántartás vonatkozásában nem alkalmazható.

XXXII. Fejezet

Záró rendelkezések

340. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:

1. meghatározza a rendvédelmi szerv e törvény szempontjából központi, területi vagy helyi szervnek minősülő szerveit, szervezeti egységeit, az önálló állománytáblázattal rendelkező szervezeti egységeit és az állományilletékes parancsnokok felsorolását, továbbá a rendvédelmi szervhez tartozásra utaló rendfokozati jelzőket és azok használatára vonatkozó szabályokat,

2. megállapítsa a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató, valamint az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető munkáltatói jogköreit,

3. meghatározza a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésre, a más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésre, valamint a rendvédelmi szervek és Magyar Honvédség közötti áthelyezésre vonatkozó eljárási szabályokat és az áthelyezett foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket,

4. meghatározza a kifogástalan életvitel ellenőrzése végrehajtásának szabályait,

5. megállapítsa a más szervhez vezénylésre, a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezénylésre, az ügyészi szervezethez vezénylésre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylésre vonatkozó szabályokat, továbbá a vezényelt foglalkoztatásával, jogaival és kötelezettségeivel összefüggő kérdéseket, és a rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, valamint az illetménypótlékra jogosultság és megállapításának általános feltételeit,

6. megállapítsa a külföldre vezénylésre vonatkozó szabályokat, a külföldre vezényelt juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a külföldre vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg,

7. megállapítsa a diplomáciai és az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálat céljából külföldre vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megillető juttatásokat,

8. meghatározza a nemzeti szakértőként az Európai Unió intézményeiben alkalmazott hivatásos állomány tagja jelölési eljárásának rendjét, a részére nyújtható juttatások, többletjuttatások, költségtérítések, ellátmány fajtáit, mértékét, azok megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét,

9. megállapítsa a hivatásos állomány Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programban szakértőként részt vevő tagjának szolgálati viszonyára és sajátos jogállására vonatkozó rendelkezéseket,

10. meghatározza a szolgálati viszony szünetelésének eljárási rendjét,

11. meghatározza a tartalékállományba vételre és a tartalékállomány működtetésre vonatkozó szabályokat,

12. megállapítsa az egyéni teljesítményértékelés kötelező elemeit és a teljesítményértékelés szintjeit, valamint a kötelező elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárás részletes szabályait,

13. megállapítsa a rendészeti alap- és szakvizsgára vonatkozó követelményeket, a vizsgáztatás rendjét és e vizsgák alóli mentesítést, valamint a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságra, a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi névjegyzékére és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékére vonatkozó rendelkezéseket,

14. meghatározza a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételére vonatkozó szabályokat,

15. meghatározza a hivatásos állomány tagjának lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása esetén a kölcsön feltételeit és igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket,

16. meghatározza a hivatásos állomány tagja által felvett kölcsönhöz nyújtott, az állami készfizető kezességvállalásra vonatkozó további szabályokat,

17. megállapítsa az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese számára adható, valamint őket megillető juttatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, a megállapítás és a kifizetés részletes rendjét.

341. §

(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében rendeletben:

1. meghatározza az állománytáblázat elemeit, elfogadásának és módosításának rendjét, valamint a szervezeti állománytáblázat elkészítésére vonatkozó szabályokat,

2. megállapítsa

a) a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket,

b) a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez vezényléssel betölthető szolgálati beosztásokat, azok besorolását és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges képesítési követelményeket, valamint a vezényléssel betölthető szolgálati beosztások számát,

c) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető beosztásokat, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket,

d) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások, a készenléti jellegű szolgálati beosztások, valamint az őrszolgálati beosztások körét,

3. megállapítsa

a) a ruházati ellátási normák kialakítását, kiadását és tartalmi követelményeit,

b) az öltözködési szabályzatot, a rendszeresített egyenruha és egyenruházati termékek, a rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját,

c) a ruházati ellátások rendszerét, módját, fajtáit, eljárási rendjét, az egyenruházati utánpótlási ellátmány kötelező felhasználásának mértékét, a ruházati ellátásban közreműködők és az ellátásra jogosultak feladatait, felelősségét, a ruházati ellátással, valamint az ellátásra jogosultság megszűnésével összefüggő elszámolás rendjét és okmányait,

d) a szolgálati nyugdíjasok esetében az egyenruha és a rendfokozat viselésének eltiltására vonatkozó szabályokat,

4. meghatározza

a) a szolgálati igazolvány rendszeresítésével, érvényességével, a szolgálati igazolvánnyal történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat, a szolgálati igazolványnak a fegyverviselésre, valamint intézkedésre jogosultságot igazoló rendelkezéseket, továbbá meghatározhatja a szolgálati igazolvány egyéb adattartalmát,

b) a szolgálati jelvény rendszeresítésével és a szolgálati jelvénnyel történő ellátás rendjével összefüggő szabályokat,

5. meghatározza, hogy a hivatásos állomány tagja mely vagyontárgyak, magáncélú telekommunikációs eszközök esetében, valamint a készpénz, készpénzt helyettesítő eszköz vonatkozásában mely értékhatárt meghaladóan korlátozható abban, hogy azokat a szolgálatban magánál tartsa, valamint a korlátozás feltételeit, továbbá, hogy megállapítsa a magáncélú telekommunikációs eszközök szolgálatellátás során történő használatának korlátozására vonatkozó szabályokat,

6. megállapítsa

a) a személyügyi igazgatás rendjét, a munkáltatói intézkedések kiadásának rendjét, az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit és szabályait,

b) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, megszüntetésének eljárási rendjét, a hivatásos állományba visszavétel feltételeit és eljárásrendjét, továbbá azon jogosultságokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja lemondása esetén elveszít,

c) az előmenetel részletes szabályait a besorolási kategóriákba és fizetési fokozatba történő besorolás és az előresorolás rendjét,

d) a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személy hivatásos állományba vételének feltételeit, eljárásrendjét,

e) a szolgálati beosztás módosításának, a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezésnek, az átrendelésnek, a megbízás helyettesítésre eljárási rendjét és feltételeit,

f) azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek pályázat útján tölthetők be, valamint a pályázat kiírásának és elbírálásának rendjét,

7. megállapítsa a tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletes szabályokat,

8. meghatározza a hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt megillető illetmény és a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosultság szabályait,

9. meghatározza a rendelkezési állományba helyezettek illetményére és a részére adható juttatásokra vonatkozó szabályokat,

10. megállapítsa a szolgálatképes állapot megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok körét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait,

11. meghatározza azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a kötelező védőoltás elrendelésének, az igénybevétel elhalasztásának, és a kötelező védőoltás alóli mentesítésnek a részletes szabályait,

12. meghatározza a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

13. meghatározza

a) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervezetek kijelölését, az alkalmassági vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való meg nem feleléssel kapcsolatos eljárást,

b) a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást,

c) a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának szabályait,

d) a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja felülvizsgálatának eljárási rendjét, a felülvizsgálatot végző szervek és a felülvizsgálatban közreműködők kijelölését,

e) az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség, valamint a csökkentett napi szolgálati idő megállapításának, engedélyezésének és kiadásának szabályait, a szolgálatképtelenség igazolására vonatkozó szabályokat,

f) a rendvédelmi egészségügyi alapellátás igénybevételének módját és az igénybevevők körét, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses egészségügyi szolgáltatás, valamint a szolgáltatás térítésének módját,

14. megállapítsa a más kereső foglalkozást nem folytatható vezetői beosztást betöltők körét, a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférhetetlenség megszüntetésével és tilalma megszegése következményeivel kapcsolatos eljárást,

15. meghatározza

a) az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemeit, valamint az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó részletes eljárási szabályokat,

b) a szervezeti teljesítményértékelés szabályait,

16. a minősítés tartalmi és eljárási szabályait, továbbá a minősítés alapján kezdeményezhető, e törvényben nem szabályozott munkáltatói intézkedéseket,

17. meghatározza a szolgálati beosztások besorolásához szükséges munkakör-értékelés végrehajtásának módszertanát és eljárási rendjét,

18. meghatározza

a) a rendfokozati vizsgával kapcsolatos részletes szabályokat,

b) a vezetővé képzéssel és magasabb vezetővé képzéssel kapcsolatos részletes szabályokat, a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő vezetőképzési rendszerét,

c) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő szakmai képzési és átképzési rendszert,

d) a rendvédelmi szerv hivatásos állományát érintő továbbképzési rendszert,

e) az utánpótlási és vezetői adatbank vezetésének és az adatkezelésének, valamint a vezetőkiválasztási eljárás részletes szabályait, a kezelt adatoknak a vezetői beosztást betöltők kiválasztása során történő felhasználásának szabályait,

19. megállapítsa a vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket,

20. meghatározza

a) a szolgálatteljesítési idő és a túlszolgálat szolgálatszervezéssel összefüggő szabályait, az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

b) a túlszolgálat, valamint a készenlét elrendelésének és a pihenőidő kiadásának a rendjét, valamint a nyilvántartás szabályait, továbbá a túlszolgálat elszámolásának, és a túlszolgálatért járó szabadidő kiadásának rendjét,

c) a szabadság nyilvántartásának és kiadásának rendjét, valamint a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetén szabadságként kiadandó szolgálati napok kiszámításának módját,

21. meghatározza

a) az illetmény, illetményjellegű juttatások, pótlékok és egyéb juttatások megállapításának és folyósításának rendjét, a költségek viselésének szabályait, a végkielégítés kifizetésének rendjét,

b) az egyes szolgálati beosztásokban a hivatásos pótlék mértékét,

c) a teljesítményjuttatásra jogosultság feltételeit és megállapításának rendjét,

d) az egyéb pótlékokra jogosító szolgálati beosztásokat és tevékenységeket, a pótlékok folyósításának feltételeit és rendjét, valamint a preferált településeket,

e) az idegen-nyelv tudási pótlékra jogosító nyelveket, továbbá azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges, valamint, ahol az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat,

f) a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások fajtáit, mértékét, a jogosultság feltételeit, az azokban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, az elszámolás, a visszatérítés és visszatérítési kötelezettség esetén az elengedés részletes rendjét, a kedvezményes üdültetésben, az üdülési hozzájárulásban részesítés rendjét, feltételeit,

g) a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit, az abban való részesítés, a megállapítás, a kifizetés, valamint a kiadás, az elszámolás, a visszatérítés rendjét,

h) a három hónapnál rövidebb időtartamú külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható napidíj mértékét, megállapításának, kifizetésének, elszámolásának rendjét,

22. meghatározza a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozására jogosultak körét, az elismerésben részesítés feltételeit és rendjét,

23. megállapítsa

a) a fegyelmi eljárás rendjét és a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárók körét, valamint a fegyelmi eljárásban ellátott jogi képviselettel kapcsolatos költségek megtérítésének szabályait,

b) a méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályokat,

c) a Becsületbíróságra és annak működésére, eljárására vonatkozó szabályokat, valamint a Becsületbíróság névjegyzékére vonatkozó szabályokat,

24. meghatározza a rendvédelmi szervek és hivatásos állomány tagjainak kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárások részletes szabályait, a kártérítési felelősség megállapításának módját, mérséklésének és mellőzésének részletes szabályait,

25. meghatározza a szociális és kegyeleti gondoskodás, támogatás formáit, nyújtásának eljárási rendjét és feltételeit, mértékét, a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítésének rendjét, valamint az ellátások pénzügyi feltételei biztosításának módját, továbbá a szolgálati nyugdíjasokkal kapcsolatos személyügyi feladatok ellátásának rendjét,

26. megállapítsa a szolgálati panasz elbírálásának rendjét,

27. megállapítsa a tisztjelölti jogviszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a tisztjelölti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a tisztjelölt járandóságra jogosultság feltételeit, fajtáit és mértékét, megállapításának rendjét, folyósításának szabályait,

28. meghatározza a szenior állományba vétel fizikai, pszichikai és egészségi feltételeit, a szenior állomány tagját megillető ruházati ellátási normát és a felszerelést.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével az (1) bekezdés szerinti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.

(3) Felhatalmazást kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló miniszter, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített szolgálati beosztásokat, továbbá azok besorolási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter - az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a rendészetért felelős miniszter -, hogy a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában meghatározza az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolását.

342. §

(1) A 341. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben szabályozza a 341. § (1) bekezdés

a) 2. pont a), b), c) és d) alpontjában meghatározott tárgykört,

b) 6. pont a), c) és f) alpontjában meghatározott tárgykört,

c) 13. pont a) alpontjában meghatározott tárgykört,

d) 15. pont b) alpontjában meghatározott tárgykört,

e) 18. pont a) és c) alpontjában meghatározott tárgykört,

f) 19. pontjában meghatározott tárgykört,

g) 20. pont a), b) és c) alpontjában meghatározott tárgykört,

h) 21. pont b), d) és e) alpontjában meghatározott tárgykört.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter a kihelyezett állományra vonatkozó különös szabályokat közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(3) A 341. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások felsorolását.

343. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 284-289. § és a 11. melléklet 2016. július 1-jén lép hatályba.

344. §

(1) 2015. július 1. napjától folyamatosnak tekintendő e törvény szerinti szolgálati viszonya annak, aki 2015. június 30-án az 1996. évi XLIII. törvény alapján hivatásos szolgálati jogviszonyban állt.

(2) A 351. § alapján 2015. július 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedések nem minősülnek átszervezésnek.

(3) E törvény hatálybalépésekor a szolgálati viszony létesítésére, módosítására a folyamatban lévő ügyekben az e törvény szabályait kell alkalmazni.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő szolgálati viszony megszüntetések esetében az 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint kell eljárni.

(5) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni. E fegyelmi ügyekben - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elbíráláskor hatályos törvényben szereplő fenyítési nemek alkalmazhatók.

345. §

E törvény hatálybalépése nem szakítja meg az 1996. évi XLIII. törvény szerinti szolgálati viszonyból eredő igények elévülését.

346. §

(1) A 13. § (6) bekezdésében foglalt korlátozást a hivatásos állománynak az e törvény hatálybalépését követően nem hivatásos munkakörré minősített munkakörben foglalkoztatott tagja esetében kell alkalmazni.

(2) A hivatásos állomány azon tagja, aki e törvény hatálybalépésének napján történő besorolása alapján a 2015. június 30-án viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli, amelynek rövidítése: "c.".

(3) A címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja mindaddig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozottal. Ezen időpontot követően a hivatásos állomány tagja a besorolás szerinti rendfokozatot viseli tovább akkor is, ha szolgálati beosztásának megváltozása miatt a besorolás szerinti rendfokozata alacsonyabb a korábbi címzetes rendfokozatnál.

(4) A munkáltatói intézkedéseken a címzetes és a besorolás szerinti rendfokozatot egyaránt fel kell tüntetni.

(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 472. § (4)-(6) bekezdésének, valamint 490. §-ának alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni.

(6) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 205. § (4) bekezdése szempontjából a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni az elkülönítésnél

(7) A rendfokozatban visszavetés fenyítés és a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazása esetén a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a címzetes rendfokozat tekintetében kell a fenyítést, katonai mellékbüntetést végrehajtani.

(8) A hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja esetében a rendfokozatban soron kívüli előléptetés, kinevezés esetében a tényleges rendfokozatban lehet előléptetni, előresorolni.

(9) Az 1996. évi XLIII. törvény alapján, e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott szolgálati igazolvány érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti, a szolgálati igazolvány 18. § (3) bekezdése szerinti adattartalmat a 2015. július 1-jét követően kiadásra kerülő szolgálati igazolványok vonatkozásában kell alkalmazni.

347. §

(1) A 33. § (7) bekezdésében meghatározott feltételt az e törvény hatálybalépését követően létesítendő szolgálati viszony esetében kell alkalmazni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja 2011. január 1-je előtt megfelelt a kifogástalan életvitel követelményének, a 42. § (4) bekezdés b) pontja alapján a kifogásolható életvitel megállapításának csak a 2011. január 1-jét követően elkövetett bűncselekmény esetén van helye.

(3) Akinek a szolgálati viszonya e törvény hatálybalépésének napján fennáll, a 42. § (3) bekezdése szempontjából érvényes nyilatkozatnak kell tekinteni az 1996. évi XLIII. törvény 37/B. § (2) bekezdésének megfelelően az e törvény hatálybalépését megelőzően megtett nyilatkozatokat.

(4) Akinek az e törvény hatálybalépése előtt próbaidőt kötöttek ki és a próbaidő időtartama 2015. július 1-jén még nem telt el, a próbaidő a szolgálati viszony létesítésekor kikötött időtartamban áll fenn. A próbaidő leteltekor az 50. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

348. §

(1) Az 58. § (4) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően történő vezetői kinevezésekre kell alkalmazni. Az 58. § (4) bekezdése szempontjából a három év számításánál a korábban megfelelő vezetői beosztásban eltöltött időt a 351. § szerinti besorolás alapján kell figyelembe venni. Az Országgyűlési Őrség esetében az 58. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követő vezetői kinevezések esetében kell alkalmazni.

(2) Az 58. § (5) bekezdését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvény hatálybalépését követően kinevezett vezetők esetében kell alkalmazni.

(3) A hivatásos állomány azon tagja esetében, aki e törvény hatálybalépését megelőzően az 1996. évi XLIII. törvény 258. §-ának alkalmazásával került vezetői beosztásba kinevezésre, az 58. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamot a vezetői beosztásba történő kinevezésétől kezdődően kell számítani.

(4) A 60. § (2) bekezdésében meghatározott négy hónapos időbeli korlátozás alkalmazása szempontjából a korlátozást 2015. július 1-jétől kezdődően időarányosan kell figyelembe venni.

(5) A 2015. június 30-án fennálló, az 1996. évi XLIII. törvény 49. §-a szerinti vezénylés e törvény hatálybalépésének napjától a 60. § szerinti átrendelésnek minősül.

(6) A 2015. június 30-án fennálló, az 1996. évi XLIII. törvény 49/B-49/G. §-a szerinti más szervhez vezénylés e törvény hatálybalépésének napján - a foglalkoztató más szerv jellegének megfelelően - a 62-68. § szerinti vezényléssé alakul át, azzal, hogy e törvény hatálybalépését követően

a) a vezénylés tartalmára vonatkozó rendelkezéseket a 351. § szerinti besorolással egyidejűleg az e törvény szabályainak való megfelelés érdekében módosítani kell,

b) azon esetekben, ahol a 62. § (2) bekezdése alkalmazandó, a határozatlan idejű vezénylés öt éves határozott idejű vezényléssé alakul át és az az öt éves időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kezdődően kell számítani.

(7) A 69. § szerinti külföldre vezénylés szabályait az e törvény hatálybalépésének napját követő vezénylésekre vagy a külföldre vezénylés időtartamának meghosszabbítására kell alkalmazni.

(8) Aki e törvény hatálybalépésének napján az 1996. évi XLIII. törvény 50. §-a szerinti megbízást lát el, e törvény hatálybalépését követően a 71. § szerinti díjazásra jogosult. A 71. § (5) bekezdése szerinti időtartamot e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani.

(9) E törvény hatálybalépésének napján a hivatásos állomány könnyített szolgálati foglalkoztatott tagjának illetményét az 1996. évi XLIII. törvény 70/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelő mértékben kell folyósítani.

349. §

(1) Akinek e törvény hatálybalépése előtt, a 2015. évben fizikai, egészségi vagy pszichikai alkalmasságát megállapították, e törvény hatálybalépésére tekintettel fizikai, egészségi vagy pszichikai alkalmasságát a 2015. évben már nem kell vizsgálni.

(2) E törvény hatálybalépésére tekintettel a korábban az összeférhetetlenségi szabályok szerint engedélyezett vagy bejelentett tevékenységek ismételt engedélyezése, bejelentése nem szükséges.

(3) A 2015. tárgyév első félévére vonatkozó egyéni teljesítményértékelést az 1996. évi XLIII. törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szabályai szerint kell végrehajtani.

350. §

(1) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésének napján szolgálati viszonyban álló tagja a 128. § (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben középfokú iskolai végzettség hiányában is elláthat zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozathoz kötött szolgálati beosztásba.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának az e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló, a 47. § (1) bekezdése szerinti, a szolgálati viszony fenntartásához szükséges rendvédelmi szakmai képesítéssel nem rendelkező tagjának ezen rendvédelmi szakmai képesítést 2018. január 1-ig kell megszerezni. A törvény hatálybalépésekor elvégzendő besorolás tekintetében az ezen képesítési követelményt figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A 139. § (2) bekezdésében meghatározott éves korlátot az e törvény hatálybalépéskor szolgálati viszonyban álló hivatásos állomány esetében a 2015. tárgyévre vonatkozóan alkalmazni kell, a 2015. évi teljesíthető túlszolgálat esetében a 2015. január 1. és 2015. június 30. között teljesített túlszolgálatot is figyelembe kell venni.

(4) A 140. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően ...-ig a túlszolgálat ellentételezésére az 1996. évi XLIII. törvény 88. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagját megillető vezetői pótszabadság mértéke e törvény hatálybalépésére tekintettel megváltozik, a 2015. tárgyévre vonatkozóan a 143. § (4) bekezdésében meghatározott mértéket időarányosan kell figyelembe venni.

351. §

(1) 2015. július 1-től a hivatásos állomány tagját a rendvédelmi szervnél rendszeresített szolgálati beosztások e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti besorolása alapján kell besorolni. A törvény hatálybalépésére tekintettel elvégzett besorolás nem minősül az 52. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati beosztás módosításnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besoroláskor az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése megállapítja

a) a hivatásos állomány tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási osztályát és besorolási kategóriáját,

b) az a) pont szerint megállapított szolgálati beosztásban a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt, és ennek figyelembevételével a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron történő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés csak az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) a hivatásos állomány tagjának a szolgálati beosztás és a fizetési fokozat figyelembe vételével megállapított rendfokozatát, valamint - ha annak viselésére jogosult - címzetes rendfokozatát,

e) a szolgálati időpótlék szempontjából figyelembe vehető szolgálati időt,

f) a 352. § b) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás, valamint c) pontja szerinti hatályos rendszeres díjazás mértékét,

g) a (3) bekezdés szerinti, az illetménnyel kapcsolatos megállapításokat, valamint

h) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott további elemeket.

(3) A besoroláskor meg kell állapítani azt az illetményt az illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a hivatásos állomány tagja - amennyiben szolgálati beosztása a törvény hatálybalépését követően nem változik -

a) 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között jogosult, valamint

b) 2016. január 1-jétől kezdődően jogosult.

352. §

A 351. § alkalmazásában:

a) illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás különbözete,

b) korábbi rendszeres díjazás: a hivatásos állomány tagját 2015. június 30-án az 1996. évi XLIII. törvény

1.) 100. §-a szerinti beosztási illetmény, és rendfokozati illetmény, azzal, hogy a 101. § szerinti (4) bekezdése szerinti, 2015. évre megállapított illetményeltérítést nem lehet figyelembe venni,

2.) 100/A. §-a szerinti szolgálati időpótlék,

3.) 100/B. §-a szerinti vezetői illetménypótlék,

4.) 103. §-a szerinti illetménykiegészítés,

5.) 103/B. §-a szerinti kompenzációs illetménykiegészítés,

7.) 245/I. §-a szerinti kiegészítő juttatás,

8.) 254. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, egy hónapra számított pótlékok,

9.) 292. § szerinti nemzetbiztonsági pótlék,

10.) 293. § (1) bekezdése szerinti, egy hónapra számított pótlékok: a személyi pótlék, a gépjárművezetői pótlék, a közterületi pótlék,

11.) 306. § (1) bekezdése szerinti, egy hónapra számított pótlékok: a gépjárművezetői pótlék, a lovasjárőri pótlék, a kutyavezetői pótlék, az őrzési pótlék

együttes összege,

c) hatályos rendszeres díjazás: a 2015. július 1-jén a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a

1.) 155. § szerinti beosztási illetmény,

2.) 156. § szerinti szolgálati időpótlék,

3.) 157. § szerinti hivatásos pótlék,

4.) 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, egy hónapra számított pótlék

együttes összege,

d) a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás: az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely

1.) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott,

2.) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 4., 5. és 8. § -ában meghatározott,

3.) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya esetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerinti tűzvédelmi, tűzoltási és műszaki mentési feladatok, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerinti katasztrófavédelmi, polgári védelmi, valamint iparbiztonsági,

4.) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott, illetve

5.) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében meghatározott

feladatok ellátására irányul, ezen szolgálati beosztások körét a miniszter rendeletben, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

353. §

(1) 2015. július 1-je és 2015. december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) 2015. július 1-jén a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosítani kell az illetményemelkedést a (3)-(5) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(3) A hivatásos állomány azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés 30 %.

(4) A hivatásos állomány azon tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szerv alapfeladatába nem tartozó feladatok ellátására létrehozott szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés nem lehet kevesebb, mint 25 %.

(5) A hivatásos állomány azon vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba besorolt tagja esetében, aki 2015. június 30-án a rendvédelmi szervnél vezetői beosztásban teljesít szolgálatot, az illetményemelkedés nem lehet kevesebb, mint 15 %.

(6) Ha a hatályos rendszeres díjazás nem biztosítja a (3)-(5) bekezdésben foglaltak alapján megállapított minimális illetményemelkedést, akkor a hivatásos állomány tagja részére 2015. július 1. és 2015. december 31. között

a) a minimális illetményemelkedés és

b) a hatályos rendszeres díjazás

közötti különbözetet kompenzációs díjként folyósítani kell. Az így folyósított kompenzációs díjat e törvény szempontjából a beosztási illetmény részének kell tekinteni.

(7) Ha a hatályos rendszeres díjazás a (4) és (5) bekezdésben foglaltak alapján megállapított minimális illetményemelkedésnél magasabb összegű, de a 30 %-ot meg nem haladó mértékű illetményemelkedést biztosít, akkor a hivatásos állomány tagja részére 2015. július 1-től az e törvény szerinti illetményt kell folyósítani.

(8) Ha a hatályos rendszeres díjazás 30 %-ot meghaladó mértékű illetményemelkedést biztosítana, akkor a hivatásos állomány tagja részére a 155. § szerinti beosztási illetmény helyett olyan mértékű beosztási illetményt kell folyósítani, ami 30 %-os mértékű illetményemelkedést eredményez. Az e törvény szerinti más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

354. §

(1) A hivatásos állomány tagja 2016. január 1-jét követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az e törvény szerinti illetményre jogosult.

(2) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek az (1) bekezdés szerint megállapított illetmény nem eredményezi a 353. § (3)-(5) bekezdése szerinti minimális illetményemelkedést, annak a 353. § (6) bekezdés szerinti kompenzációs díjat 2016. január 1-jét követően is folyósítani kell.

355. §

(1) A hivatásos állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya 2015. július 1-jét megelőzően létesült, de 2015. július 1-jét követően szolgálati beosztása az 52. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosul, a szolgálati viszony módosítását követően a 353. és 354. §-tól eltérően az e törvény XIII. Fejezete szerinti illetményre jogosult.

(2) A hivatásos állomány 2015. július 1-jét követően szolgálati viszonyt létesítő tagja az e törvény XIII. Fejezete szerinti illetményre jogosult.

(3) A 158. § szerinti teljesítmény-juttatás első alkalommal a 2015. évre vonatkozóan elvégzett teljesítményértékelés alapján, 2016 márciusában fizethető.

356. §

(1) Az 1996. évi XLIII. törvény 101. § (4) bekezdése alapján a 2015. évre megállapított illetményeltérítés 2015. július 1. napjával megszűnik.

(2) A hivatásos állománynak az e törvény hatálybalépésekor a 77. § (1) bekezdés b)-h) pontja alapján rendelkezési állományban lévő tagja - ha a rendelkezési állomány ideje alatt illetményre jogosult - 2015. július 1-jétől a 2015. június 30-án őt megillető illetménynek - a rendelkezési állományba helyezését megelőző utolsó szolgálati beosztására tekintettel - a 353. § (3)-(6) bekezdése szerinti mértékben megemelt illetményre jogosult.

357. §

(1) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő tagjának fizetési fokozatát 2015. július 1-jével a hivatásos állomány tagjának tényleges hivatásos szolgálati viszonyban töltött idejének alapul vételével kell megállapítani úgy, hogy

1. a nullától-négy évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket az 1. fizetési fokozatba,

2. az öt-nyolc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 2. fizetési fokozatba,

3. a kilenc-tizenkét év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 3. fizetési fokozatba,

4. a tizenhárom-tizenhat év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 4. fizetési fokozatba,

5. a tizenhét-húsz év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket az 5. fizetési fokozatba,

6. a huszonegy-huszonnégy év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 6. fizetési fokozatba,

7. a huszonöt-huszonnyolc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 7. fizetési fokozatba,

8. a huszonkilenc-harminckettő év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 8. fizetési fokozatba,

9. a harminchárom-harminchat év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 9. fizetési fokozatba,

10. a legalább harminchét év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezőket a 10. fizetési fokozatba kell sorolni.

(2) Annak, akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje az (1) bekezdés 1 -10. pontjában meghatározott időtartam alsó határát meghaladó időtartamot az (1) bekezdés szerint megállapított fizetési fokozatban fizetési várakozási időben eltöltött időnek kell tekinteni.

(3) Az e törvény hatálybalépéskor vezetői beosztást betöltőnek

a) a tényleges szolgálati ideje alapján meg kell állapítani az (1) és (2) bekezdés szerinti szabályok szerint 2015. július 1. napjára irányadó fizetési fokozatát és az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, és vezetői beosztásának megszűnését követően a 117. § (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint a 2015. július 1-jétől vezetői beosztásban eltöltött idő vehető figyelembe,

b) a vezetői beosztásban eltöltött ideje alapján meg kell állapítani a vezetői fizetési fokozatát, az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, valamint a következő fizetési fokozatba előresorolás várható időpontját.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor a fizetési fokozatot érintő fenyítés hatálya alatt állók esetében az (1)-(3) bekezdés figyelembevételével meg kell állapítani a fizetési fokozatot és az adott fizetési fokozatban fizetési várakozási időként figyelembe vehető időt, majd a 187. § megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

358. §

Abban az esetben, ha a hivatásos állomány 2015. július 1. napján szolgálati viszonyban álló tagja által betöltött szolgálati beosztás besorolási kategóriájához a hivatásos állomány tagja részére megállapított fizetési fokozatban szorzószám nem került rendszeresítésre, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét az adott besorolási kategóriához rendszeresített legelső fizetési fokozat alapján kell folyósítani, azzal, hogy megállapított fizetési fokozata ezzel nem változik. A fizetési fokozatban előmenetelre, valamint a szolgálati beosztás módosítása esetén a megállapított fizetési fokozat irányadó.

359. §

(1) E törvény alapján a hivatásos állomány tagjait fizetési fokozatban első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal lehet előresorolni, abban az esetben, ha a fizetési fokozatban előresoroláshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

(2) A hivatásos állomány 2015. július 1-jén szolgálati viszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt letelne, a fizetési várakozási ideje a 2018. január 1-jéig hátralévő időtartammal meghosszabbodik.

(3) A hivatásos állomány 2015. július 1-jén szolgálati viszonyban álló azon tagjának, akinek a fizetési fokozathoz meghatározott várakozási ideje az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követően telne le, a továbbképzési időszak a fizetési várakozási idő leteltének tartamáig meghosszabbodik.

360. §

Az e törvény hatálybalépése előtt adományozott tanácsosi, főtanácsosi cím viselésére a hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépését követően is jogosult. Részére 2015. július 1-jétől a 180. § (2) bekezdésében meghatározott címpótlékot kell folyósítani.

361. §

(1) A 214. § (2) bekezdésében, a 269. §-ban, valamint 270. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést csak 2016. január 1-jét követően megindult fegyelmi eljárásban hozott határozat, vagy 2016. január 1-jét követően benyújtott szolgálati panasz esetében kell alkalmazni.

(2) A 219. és 220. § rendelkezéseit a hivatásos állomány tagjával 2015. április 1-je után közölt megalapozott gyanú esetében kell alkalmazni.

(3) A Becsületbíróság névjegyzékét 2015. december 31-ig kell összeállítani, a Becsületbíróság eljárására vonatkozó szabályokat 2016. január 1-jét követően, az (1) bekezdésre figyelemmel kell alkalmazni.

362. §

(1) A rendvédelmi szerv munkavállalója köteles a rendvédelmi szervnek az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy, ha a munkaviszonya fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került.

(2) A 2015. június 30-án az MRK-val tagsági jogviszonyban álló közalkalmazott tagsági jogviszonya 2015. július 1. napjával megszűnik. Az MRK közgyűlési tagjainak így megszűnő tagjai helyébe lépő közgyűlési tagokat legkésőbb 2015. december 31-ig kell megválasztani.

(3) A 305. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi okot az MRK e törvény hatálybalépésekor tisztségviselőnek, ügyintéző testület nem tisztségviselő tagjának minősülő személy vonatkozásában - mandátumának leteltéig - nem kell alkalmazni.

(4) A 299. § (2) bekezdésében szereplő, a főtitkári tisztség betöltésére vonatkozó rendelkezését első alkalommal a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor főtitkári tisztséget betöltő személy főtitkári megbízatásának megszűnését követően alkalmazásra kerülő főtitkár vonatkozásában kell alkalmazni.

(5) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi XXXIX. törvény hatálybalépésekor főtitkári tisztséget betöltő személy MRK Elnökségében betöltött tagsága - a főtitkár megbízatásának megszűnéséig - továbbra is fennáll.

363. §

E törvény

a) 366. § (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

b) 366. § (35) bekezdés a) és b) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül,

c) 366. § (35) bekezdés c) pontja az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

364. §

(1) Ez a törvény a 340. és 341. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt

1. a Tanács 91/533/EGK irányelve (1991. október 14.) a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés vagy a munkaviszony feltételeiről való tájékoztatási kötelezettségéről,

2. a Tanács 92/85/EGK irányelve (1992. október 19.) a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében),

3. a Tanács 97/81/EK irányelve (1997. december 15.) az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keretmegállapodásról,

4. a Tanács 1999/70/EK irányelve (1999. június 28.) az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról,

5. az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól,

6. a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

7. a Tanács 2010/18/EU irányelve (2010. március 8.) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 3b. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

365. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Az országos parancsnok a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.

(2) Az országos parancsnok

a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről,

b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére,

c) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan - egyedi döntésként - parancsot ad,

d) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol,

e) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.

(3) Az Országos Parancsnokság középirányító szervként

a) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát,

b) törvény eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények gazdasági vezetője tekintetében a kinevezés, felmentés, megbízás vagy megbízás visszavonásának jogkörét,

c) közreműködik a fejezetet irányító szervvel a büntetés-végrehajtási intézeteknek és intézményeknek a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról,

d) jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények döntéseinek előzetes egyetértése vagy utólagos jóváhagyása jogkörét,

e) egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására a büntetésvégrehajtási intézetek és intézmények részére,

f) a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,

g) kezeli a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint a b)-f) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat.

(4) A bv. szervezetet - törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok képviseli."

366. §

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 29. pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a "fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya" szöveg,

b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a "valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását" szövegrész helyébe a "valamint a Magyar Honvédség és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjának lemondását, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állománya tagjának lemondását, azonnali hatályú lemondását" szöveg,

c) 58. § (6) bekezdés b) pontjában a "valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)-f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a szolgálati viszony lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével; " szövegrész helyébe az "a hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonyának lefokozás fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében lefokozással, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, valamint az állomány tagjának a szolgálatra méltatlanná válásával kapcsolatos felmentésével, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonynak a 80. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában, (2) bekezdés h) pontjában vagy 86. § (2) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott okból történő felmentésével" szöveg

lép.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 4. § (1) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény",

b) 6/B. §-ában a "fegyveres szervnél" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél",

c) 6/B. §-ában a "fegyveres szerv" szövegrészek helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szerv"

szöveg lép.

(4) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint b) pont bb) alpontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló" szöveg lép.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 22. § (9) bekezdésében az "a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve" szövegrész helyébe az "a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja által viselt fegyvert kivéve" szöveg lép.

(6) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

a) 3. § 4. pont e) alpontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya",

b) 3. § 11. pontjában az "ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának" szövegrész helyébe az "ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának"

szöveg lép.

(7) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 32. § (1) bekezdésében, valamint 33/B. § (5) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról" szöveg lép.

(8) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény

a) 2. § a) pontjában az "a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem, az önkormányzati tűzoltóság), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és a nemzetbiztonsági szolgálat" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv" szöveg,

b) 2. § c) pontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg

lép.

(9) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 124. § (3) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(10) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdés g) pontjában az "a fegyveres szervek tagjainak" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjainak, valamint a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és szerződéses állományú tagjainak" szöveg lép.

(11) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésében a "fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel hivatásos szolgálati jogviszonyban" szöveg lép.

(12) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 6. § (5) bekezdésében a "fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró" szöveg lép.

(13) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 17. §-ában az "A fegyveres szervek hivatásos állományú tagja, " szövegrész helyébe az "A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja" szöveg lép.

(14) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

a) 604. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (5) bekezdés e) pontjában a "rendvédelmi szervek" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek",

b) 604. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (5) bekezdés e) pontjában a "rendvédelmi szervet" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervet"

szöveg lép.

(15) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (4) bekezdésében a "fegyveres szervek" szövegrész helyébe az " , a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek" szöveg lép.

(16) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontjában az "és a rendészeti szervek" szövegrész helyébe az " , valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek" szöveg lép.

(17) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. § (4) bekezdésében a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagja volt" szövegrész helyébe az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja volt" szöveg lép.

(18) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (2) bekezdésében a "fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjának foglalkoztatását kizáró" szöveg lép.

(19) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(20) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, a hivatásos állomány tábornoki, főtiszti vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjai" szöveg lép.

(21) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "fegyveres szerv hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezető beosztást, " szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél osztályvezetői, illetve azzal azonos vagy magasabb beosztású vezetői beosztást," szöveg lép.

(22) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdésében a "fegyveres szervek" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek" szöveg lép.

(23) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pont e) alpontjában a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(24) A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 9. § (5) bekezdés e) pontjában az "a fegyveres szervek" szövegrész helyébe az "a fegyveres szervek, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek" szöveg lép.

(25) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(26) A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 12. § (4) bekezdésében a "fegyveres szervek hivatásos állományú tagja" szövegrész helyébe a "fegyveres szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagja" szöveg lép.

(27) A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 169. §-ában a "vagy más fegyveres szervek" szövegrész helyébe a " , továbbá más fegyveres vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek" szöveg lép.

(28) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

a) 4. § (2) bekezdés g) pontjában a "fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként" szövegrész helyébe a "fegyveres szerv vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként",

b) 184. § (3) bekezdésében, valamint 221. § (1) bekezdésében a "fegyveres szerveknél" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél"

szöveg lép.

(29) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4) bekezdés g) pontjában a "fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként" szövegrész helyébe a "fegyveres szerv vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának tagjaként" szöveg lép.

(30) A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 14. § (4) bekezdésében az "a Hszt. 199. §-ában meghatározott" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi . törvény 272. § (2) bekezdése szerinti központi személyügyi nyilvántartást kezelő szerv" szöveg lép.

(31) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (4) bekezdés b) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(32) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (6) bekezdés a) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról" szöveg, továbbá a "fegyveres szerv" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szerv" szöveg lép.

(33) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/F. § (1) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény" szöveg lép.

(34) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 1. § c) pontjában a "központi és területi" szövegrész helyébe a "központi, területi és helyi",

b) 6. § 13. és 14. pontjában a "fegyveres szervnél" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél",

c) 6. § 16. pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény",

d) 199. §-ában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben"

szöveg lép.

(35) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 96. § (3) bekezdésében az "és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe az " , a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény",

b) 97. § (1) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény",

c) 128. § (1) bekezdésében, 129. § (1) bekezdés b) pontjában, 130. § (1) bekezdés d) pontjában, 132. § (1) bekezdés c) pontjában, 132. § (2) bekezdésében az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben",

d) 129. § (1) bekezdés b) pontjában a "fegyveres szervet" szövegrész helyébe a "rendvédelmi feladatokat ellátó szervet",

e) 136. § (2) bekezdésében a "fegyveres szervek" szövegrész helyébe a "fegyveres vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek"

szöveg lép.

(36) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

a) 32. § (1) bekezdés e) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervtől" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából",

b) 59. § (2) bekezdés c) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél"

szöveg lép.

(37) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 20. § (6) bekezdés f) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv" szöveg lép.

(38) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 305. § (2) bekezdés b) pontjában az "a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt" szövegrész helyébe az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt" szöveg lép.

367. §

Hatályát veszti a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény.

368. §

(1) Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/B. §-ában a "Ha a közalkalmazott a Magyar Rendvédelmi Kar tagja, akkor a szakszervezeti érdekképviseletére a 6-6/A. § és az Mt. 270-275. §-ában foglaltak helyett a hivatásos szolgálati viszonyban állók szakszervezeti érdekképviseletére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." szövegrész.

(2) Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 25. §-a.

(3) Hatályát veszti a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 7. § (2) bekezdésében a "vagy jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba" szövegrész, valamint a 9. §-a.

1. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

A SZEMÉLYÜGYI NYÍLVÁNTARTÁS ADATKÖRE

I. Személyéhez köthető adatok

1. személyes adatok

a) név, születési név,

b) arcképmás,

c) saját kezű aláírás minta,

d) születési hely, idő,

e) anyja születési neve,

f) lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely,

g) elérhetőséget biztosító telefonszám(ok), e-mail cím(ek),

h) családi állapot,

i) társadalombiztosítási azonosító jele,

j) adóazonosító jele,

k) fizetési számlaszáma

l) személyi igazolvány vagy útlevél azonosító adatai.

2. szolgálati viszonnyal összefüggő személyes adatok

a) állományviszony és viselt rendfokozat,

b) szolgálati igazolvány típusa, száma,

c) szolgálati jelvény száma,

d) személyre kiadott fegyver típusa, száma.

II. Házastárs, élettárs és eltartott gyermekek adatai

1. A házastárs, élettárs

a) neve, születési neve,

b) lakcíme,

c) társadalombiztosítási azonosító jele,

d) adóazonosító jele.

2. Az eltartott gyermekek,

a) neve,

b) születési helye, ideje,

c) anyja születési neve,

d) eltartás kezdete,

e) lakcíme,

f) társadalombiztosítási azonosító jele,

g) adóazonosító jele.

III. Iskolai végzettségek, képzettségek, képesítések adatai

a) közép- és felsőfokú iskolai végzettségek (képzőintézmény és befejezés idejének megjelölésével)

b) szakképzettségek,

c) rendvédelmi vagy katonai szakmai képesítések és vizsgák,

d) tudományos fokozat,

e) rendészeti alap- és szakvizsga,

f) vezetővé képző és mestervezetővé képző tanfolyam,

g) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítések,

h) meghatározott szolgálati beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,

i) idegennyelv-ismeret és annak szintje,

j) gépjárművezetői engedély megszerzésének ideje, kategóriája.

IV. Korábbi foglalkoztatási adatok

(valamennyi korábbi foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan)

a) korábbi foglalkoztató szerv, vállalat neve, székhelye, telephelye,

b) a foglalkoztatási jogviszony jellege (munkaviszony, kormányzati szolgálati viszony, stb.)

c) utolsó ellátott munkakör,

d) besorolás,

e) jogviszony kezdete és vége,

f) biztosítási jogviszony tartama,

g) megszűnésének módja.

V. Az ellátott munkakörre, szolgálati beosztásra vonatkozó adatok

a) a rendvédelmi szerv és szervezeti egysége megnevezése, címe, statisztikai számjele,

b) a munkakör megnevezése és a FEOR száma,

c) a munkakör állomány szerinti besorolása,

d) a szolgálati beosztás besorolási osztálya és kategóriája, valamint fizetési fokozata,

e) a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat,

f) az előírt iskolai végzettség, képzettségi követelmény

g) a szolgálati beosztás ellátásához előírt egyéb feltétel (vagyonnyilatkozat, nemzetbiztonsági ellenőrzés),

h) a szolgálati betöltésének kezdete és vége,

i) munkaköri leírás.

VI. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai

a) a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány,

b) egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

c) fizikai alkalmasságra vonatkozó adatok

d) pszichikai alkalmasságra vonatkozó adatok,

e) baleset, betegség szolgálattal összefüggéséről szóló adatok.

VII. A szolgálati viszonyra vonatkozó adatok

a) a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

b) a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

c) a rendfokozati előmenetelre vonatkozó adatok,

d) a szolgálat során elért címek,

e) a betöltött szolgálati beosztások,

f) vezénylések, átrendelések (rendvédelmi szerven belül, más szervhez, külföldre)

g) helyettesítési megbízások,

h) kitüntetések, egyéb elismerések,

i) külföldi szolgálati helyek, idő,

j) szabadságolási adatok,

k) a szolgálatteljesítés alóli mentesítések,

l) illetmény nélküli szabadság,

m) a szolgálati viszony szünetelése,

n) a szolgálati viszony megszűnésének ideje, jogcíme,

o) végkielégítés,

p) tartalékállományba helyezés kezdete és vége, megszűnésének oka.

VIII. Teljesítményértékelés és minősítésre vonatkozó adatok

a) legutóbbi év teljesítményértékelése,

b) legutóbbi három év minősítése.

IX. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok

a) közeli hozzátartozóval engedélyezett közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolat,

b) engedélyezett más kereső foglalkozás vagy tevékenység,

c) a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok.

X. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények és támogatások adatai

a) a szolgálati viszony alatt megállapított illetmények adatai,

b) jubileumi jutalomra vonatkozó adatok,

c) lakhatási támogatásokra vonatkozó adatok,

d) az aktuális tanulmányi szerződésre, tanulmányi támogatásra vonatkozó adatok,

e) szociális vagy temetési segélyezésre, támogatásra vonatkozó adatok.

XI. Fegyelmi, kártérítési és személyiségi jogsértéssel összefüggő adatok

a) folyamatban levő fegyelmi eljárások adatai,

b) hatályos fenyítés neme, hatálya, mentesülés időpontja,

c) korábbi fenyítések neme, mentesülés időpontja

d) folyamatban levő büntetőeljárás, valamint korábbi büntetőügyben hozott jogerős döntések adatai,

e) kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok,

f) a személyiségi jogsértés miatt alkalmazott szankciók, a sérelemdíj mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.

XII. A szolgálati nyugdíjasokra vonatkozó adatok

a) a nyugállományba helyezés, nyugállományba vonulás ideje,

b) a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

c) nyugdíjas igazolvány száma,

d) egyenruha viselésének a joga.

XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:

a) elhalálozás ideje, oka,

b) a haláleset minősítése,

c) a temetés helye, ideje,

d) visszamaradt közeli hozzátartozók neve és címe,

e) segélyezés,

f) járadékfizetés.

2. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

3. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

4. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

A tartalékállományba helyezett szolgálati viszonyban állók nyilvántartásának adatköre

A hivatásos állomány tagja

I.

1. családi és utóneve, valamint születési neve

2. technikai azonosítója

3. születési ideje

4. lakcím adatai (lakóhelye, tartózkodási helye), telefonszáma

II.

1. iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

2. képző intézmény megnevezése (kar, szak megjelölésével)

3. képzés időtartama, végzés időpontja

4. szakképzettségei

5. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései

6. tudományos fokozata

7. idegen nyelv ismerete (szintje, típusa)

8. közigazgatási alapvizsga, közigazgatási szakvizsga és közigazgatási versenyvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma

9. rendészeti alapvizsga és rendészeti szakvizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma

10. a 8-9. pontban szereplő vizsgákkal egyenértékűként elismert vizsga megszerzésének időpontja, oklevél száma, vagy a 8-9. pontban szereplő vizsgák alóli mentesség oka

11. rendészeti vezetővé képző tanfolyam, rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam és rendészeti vezetői továbbképző tanfolyam elvégzésének időpontja, oklevél száma

III.*

1. a jelenlegi munkáltató megnevezése, tevékenységi területe

2. a korábbi közigazgatási jellegű munkáltató vagy korábbi rendvédelmi szerv munkáltató megnevezése, tevékenységi területe, valamint az ott jogviszonyban töltött időtartamok

3. szakmai tapasztalat

4. szolgálati beosztás

5. besorolás

6. feladatkör/munkakör megnevezése, célja

7. feladatkörhöz/munkakörhöz tartozó főbb feladatok

8. a megszűnés módja

IV.

1. az alkalmazó rendvédelmi vagy közigazgatási szerv neve és címe

2. a tartalékállományba helyezés időpontja

3. a tartalékállományba helyezés időtartama

4. a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti kompetencia-vizsgálat adatai

V.

1. hivatásos szolgálati viszonyának időtartama

2. besorolási osztálya, fokozata

3. fizetési fokozata

4. illetménye

5. adományozott címe

* A III. részben foglalt adatok kitöltése a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának esetében nem kötelező.

5. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) őrm. - őrmester

b) tőrm. - törzsőrmester

c) ftőrm. - főtörzsőrmester

d) zls. - zászlós

e) tzls. - törzszászlós

f) ftzls. - főtörzszászlós

6. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) hdgy. - hadnagy

b) fhdgy. - főhadnagy

c) szds. - százados

d) őrgy. - őrnagy

e) alez. - alezredes

7. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) őrm. - őrmester

b) tőrm. - törzsőrmester

c) ftőrm. - főtörzsőrmester

d) zls. - zászlós

e) tzls. - törzszászlós

f) ftzls. - főtörzszászlós

8. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnél, a terrorizmust elhárító szervnél, az Országgyűlési Őrségnél, valamint a polgári nemzetbiztonság szolgálatoknál

A táblázatban alkalmazott rendfokozati rövidítések:

a) hdgy. - hadnagy

b) fhdgy. - főhadnagy

c) szds. - százados

d) őrgy. - őrnagy

e) alez. - alezredes

9. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások besorolása

I. Kiemelt vezetői szolgálati beosztások

II. Középvezetői szolgálati beosztások

III. Beosztott vezetői szolgálati beosztások

10. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

A szolgálati időpótlék mértéke

11. melléklet a 2015. évi XLII. törvényhez

A tisztjelölt ösztöndíja

I. Az alapösztöndíj szorzószáma havonta

1. szakaszparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetén: 0,60

2. rajparancsnoki feladatok ellátására kijelöltek esetén: 0,55

3. az 1. és a 2. pontokba nem tartozók esetén: 0,50

II. Az alapösztöndíj-kiegészítés szorzószáma havonta az egyes kiképzési vagy tanulmányi szemeszterek alapján

1. I. szemeszter (rendészeti alapfelkészítés): 0,25

2. II. szemeszter: 0,26

3. III. szemeszter: 0,27

4. IV. szemeszter: 0,28

5. V. szemeszter: 0,29

6. VI. szemeszter: 0,30

III. A rendészeti tisztjelölt az előző szemeszterben elért - nem a korrigált kreditindex szerint meghatározott - tanulmányi átlaga alapján számítandó tanulmányi pótlékának szorzószáma havonta:

1. 3,50 és alatta: nem jár

2. 3,51-4,00 között: 0,10

3. 4,01-4,50 között: 0,15

4. 4,51-5,00 között: 0,20

5. miniszteri rendeletben megfogalmazott legmagasabb követelményeknek megfelelők esetében: 0,40

IV. Egyéb pótlék a rendvédelmi illetményalap %-ában

1. katasztrófavédelmi feladatokra történő alkalmazás pótléka naponta: 5,80

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A szervezeti rendszerében modern és átlátható, az eszközrendszerében erős és hatékony államszervezet kialakítása a XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. A 2010-es országgyűlési választásokat követő évek egyik kiemelt közjogi feladatai közé tartozott a közhatalmi eszközrendszerében erős, de a mindennapi tevékenységében szolgáltató állam megteremtése, egy olyan államé, amely szakítva a korábbi gyakorlattal, az egyén helyett a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. A nemzeti és közösségi érdekek szolgálata azonban csak egy szilárd közjogi alapokon nyugvó jogrenden alapulhat. E szilárd jogrend alapja az Alaptörvény, mely többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte. Az Alaptörvény szabta keretek között a szolgáltató állam szervezeti és intézményi oldala már kiépült, az államszervezet hatékony működését szolgáló személyzeti, közszolgálati rendszer kialakítása és a rendszerszerű működtetés feltételeinek a biztosítása ennek a kormányzati ciklusnak a feladata. Az állami személyzeti rendszer kialakításának, a hatékony és egységes közszolgálati rendszer kiépítésének alapja a közszolgálatban alkalmazottak jogállásának, valamint foglalkoztatási stabilitásának a megteremtése a közjogi szabályozás segítségével. Az állam által foglalkoztatott személyi állomány jogállásának, foglalkoztatási rendszereinek átalakítása a Kormány Személyzeti Stratégiájának és az Államreform Program keretei között történik. A Személyzeti Stratégia és az állami humántőke reformjának elsődleges közpolitikai célja - a hatékony állami feladat-végrehajtás személyi feltételeinek megteremtése érdekében - a hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával stabilizálni a rendvédelem, a közigazgatás és a honvédelem személyi állományát.

E kormányzati döntésekben a korábbi, az egyes foglalkoztatási jogviszonyok sajátosságaira összpontosító megközelítést meghaladva, az a meghatározó elv fogalmazódott meg, hogy a jövőben ne egymás mellett, elszigetelten fussanak a közszolgálati életutak, hanem meg kell teremteni a közös vagy harmonizált kapcsolódási pontokat annak érdekében, hogy a pályaút, az egyéni karrier ne csak egyirányú előmenetelt jelentsen, hanem az életutak közötti váltást (átjárhatóságot) is lehetővé tegye. Így a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálya alá tartozó kormánytisztviselők, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó katonai szolgálati jogviszonyban állók, valamint a rendvédelmi területen szolgálati jogviszonyban állók - vagyis a három hivatásrend - egységes életpályarendszere teszi lehetővé a hatékonyabb kormányzati személyzetpolitikát. Tekintettel ezen előzményekre az egyes életpálya modellek kidolgozásakor alapelvként kell érvényesülnie, hogy a szükségszerűen felmerülő különbségeket megjelenítő elemek kivételével a rendvédelem hivatásos állománya és kormánytisztviselők esetében mind a jogviszony rendszerében, mind az egyes jogintézmények tekintetében ne legyen szignifikáns különbség, továbbá a katonai életpálya a lehető legteljesebb módon összhangban álljon a másik két hivatásrend életpálya-modelljével.

Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének fenntartása, az állampolgárok és a nemzet anyagi javainak és biztonságának védelme - amelyet elsősorban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek látnak el - állami, közösségi tevékenység. Ennek megfelelően e szervek személyi állománya - a szervezeti hovatartozástól függetlenül - közszolgálatot teljesít. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek feladatrendszerében kiemelt szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek a szolgálati jogviszonya - a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt - a más közszolgálatban állók foglalkoztatási viszonyához képest önálló szabályozást igényel.

A Kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. (XII. 30.) Korm. határozattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi és a közigazgatási életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati viszonyban foglalkoztatottak tekintetében - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hszt.) felváltó - új törvény megalkotása szükséges. A közszolgálati életpálya-koncepció alapján bevezetésre kerülő új előmeneteli- és illetményrendszer, illetve az azt megalapozó és támogató egyes életpálya elemeknek a hatályos Hszt.-be történő beillesztése szétfeszítené annak kereteit, így - az ezeken túlmutató jogalkalmazói gyakorlat alapján szükséges többi módosítási igény átvezetése érdekében is - indokolt egy új törvény megalkotása. A Kormány döntése alapján elkészült a hivatásos szolgálati foglalkoztatottakra vonatkozó törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat).

A Hszt.-t az 1996. szeptember 1-jei hatálybalépését követően 86 módosítás érintette, amelyek a törvény szerkezetét, belső koherenciáját, ezzel együtt alkalmazhatóságát is jelentősen megbontották, gyengítették. Különösen az elmúlt négy év kormányzati döntéseiből fakadó jelentős módosításoknak (szolgálati nyugdíj megszűnése, új jogintézmények bevezetése: szenior állomány, könnyített szolgálat stb., továbbá a közszolgálati hivatásrendek közötti átjárhatóságot erősítő jogviszony elemek: teljesítményértékelés, tartalékállomány rendszer, stb.) a hivatkozott törvény keretei közé történő illesztése mind kodifikációs, mind jogalkalmazói oldalról jelentős kihívást jelentettek.

A Javaslat támaszkodik a Hszt. szerkezetére, fogalomrendszerére, a hivatásos szolgálati jogviszony sajátosságaiból fakadó jogintézményekre, ugyanakkor új szemlélettel, szerkezeti és tartalmi újításokkal kíván az alábbi elvárásoknak eleget tenni:

- a civil foglalkoztatási törvényekben újraszabályozott elemek tekintetében összehangolt szabályozást teremteni;

- az alapvető jogok korlátozása tekintetében Magyarország Alaptörvényében foglaltakhoz igazodni;

- a jogviszony-létesítés, -módosítás és -megszüntetés szabályozását, továbbá az előmenetel rendszerét átláthatóbb rendben szabályozni;

- a már nem alkalmazott jogintézményeket megszüntetni.

I. Az új illetményrendszer

Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy - a jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, átlátható módon - egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt. Ennek megfelelően az illetmény az alábbi elemekből áll:

- beosztási illetmény,

- szolgálati időpótlék,

- hivatásos pótlék.

Ezen illetményelemeken felül, a szolgálatteljesítés speciális körülményeihez igazodóan a korábbi közel 30 pótlék helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik lehetőség:

- idegennyelv-tudási pótlék (szabályai igazodnak a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozáshoz),

- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka,

- preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka,

- éjszakai pótlék,

- készenléti pótlék.

A teljesítmény elismerése az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal kifizethető teljesítmény-juttatás formájában történik, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére. A teljesítmény-juttatás tárgyévre meghatározott mértéke nem haladhatja meg a hivatásos állomány tagja alapilletményének háromszorosát.

A törvény bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény állapít meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. A hivatásos állomány tagjai esetében bevezetésre kerülő illetményalap tehát elválik a Kttv. 132. §-a szerinti illetményalaptól.

Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, a szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálati beosztás nem lesz önálló illetményelemmel elismerve, miután a szervezeti hierarchiából fakadó különböző elvárások, munkaköri követelmények a beosztási illetményben kerülnek elismerésre.

Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagja részére: a Kormány döntésének megfelelően az új besorolás és szükség szerint további, egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30% mértékű illetményemelkedés, az alábbi differenciálással:

- az alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében: érje el a 30 %-ot

- a nem alapfeladatot ellátó tiszthelyettes, zászlós, tiszt esetében: érje el a 25 %-ot

- a vezetők esetében érje el a 15 %-ot.

Az illetményemelés mértéke a hivatásos állomány tagjának rendszeres illetménye alapján kerül meghatározásra. A Javaslat tételesen meghatározza, hogy mit kell a rendszeres illetmény szempontjából figyelembe venni (e körben kiemelendő, hogy a tiszthelyettes és zászlósi állománycsoport esetében a jelenlegi 24.000 Ft-os kiegészítő juttatás összege a rendszeres illetménybe beleértendő).

II. Az új előmeneteli rendszer

A törvény a relatív zárt előmeneteli rendszer kialakítását tartalmazza, amely egyidejűleg biztosítja a vertikális és a horizontális előmenetelt oly módon, hogy belső - rendszeren belüli - előmenetel esetén elismeri, megfelelteti az eddig megszerzett szakmai tapasztalatot, ezzel garantálva az előmenetelhez igazodó mértékben növekvő illetményt. Ezzel szemben a kívülről érkező az adott munkaköri kategória legelső fizetési fokozatában kezd. Az automatikus előmenetel ezzel párhuzamosan megszűnik, valamennyi előmeneteli lépés feltételhez (képzettség, várakozási idő, teljesítményértékelés) kötődik.

A rendfokozat szerepe a Hszt.-ben foglaltakhoz képest jelentősen változik: a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik, mivel a Javaslat besorolási kategóriánként meghatározza mind a legalacsonyabb, mind a legmagasabb rendfokozatot. Mivel az egyes szolgálati beosztásokhoz köthetők a rendfokozatok, így megszűnik az a jelenlegi rendszer, hogy a rendfokozatban való előmenetel a beosztásban való előmeneteltől különválva mozog. Tehát ha a hivatásos állomány tagját magasabb beosztásba helyezik, azzal egyidejűleg az adott beosztáshoz kapcsolódó rendfokozat viselésére lesz jogosult. Ha azonban alacsonyabb beosztásba helyezik, akkor a rendfokozata is ennek megfelelően változik. Ezzel biztosítható, hogy a szolgálati elöljáró magasabb rendfokozatot viseljen, mint a beosztottjai, így letisztul a rendvédelmi szervekre jellemző hierarchikus, elöljárói viszony.

Részletes indokolás

Az 1-2. §-hoz

A Javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv (a továbbiakban e három szerv együtt: rendőrség), a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és egyes társadalombiztosítási ellátására. A Hszt. szerinti fegyveres szerv fogalmát felváltja a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv fogalma, amelyet azonban a Javaslat az 1. §-ban bevezetett rövidítés értelmében a Javaslat további részében rendvédelmi szervként jelöl meg (a továbbiakban: rendvédelmi szerv).

A Javaslatban foglalt általános rendelkezéseket az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjainak szolgálati viszonya tekintetében az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) hivatásos állományának szolgálati viszonya tekintetében pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Javaslatban foglalt tételes-jogi rendelkezéseket - a Javaslatban meghatározott esetben és körben - a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre, a rendvédelmi oktatási intézménybe, hivatásos szolgálat ellátására jogosító képzésre jelentkezőkre, a rendvédelmi oktatási intézmény nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira, a rendvédelmi oktatási intézmény tisztjelöltjeire, a törvényben az értelmező rendelkezés között meghatározott fogalom szerinti szolgálati nyugdíjasokra, a hivatásos állomány tagjának és a szolgálati nyugdíjasok hozzátartozóira is alkalmazni kell. Emellett a tartalékállományra vonatkozó előírásokat a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell. A Javaslat külön rendelkezik a rendvédelmi szervvel munkaviszonyban állókról, az ezen alkalmazotti csoportra vonatkozó előírásokat külön fejezet tartalmazza.

A 2. § tartalmazza azokat az alapfogalmakat, amelyeket a Javaslat egésze szempontjából értelmezni szükséges. Az új előmeneteli rendszerből adódóan néhány fogalom új elemként jelenik meg a Hszt.-hez képest, míg egyes fogalmak kiegészítésre vagy pontosításra kerültek.

A 3. §-hoz

A Javaslat új rendelkezésként mondja ki az együttműködési kötelezettséget. Ennek értelmében a szolgálati viszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek a felek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, valamint az e Javaslatban meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

A 4. §-hoz

A szolgálati viszonnyal kapcsolatban tilos a joggal való visszaélés, emellett a jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A Javaslat szerint joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az 5. §-hoz

A Javaslat az alapelvek között rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, melyet a szolgálati viszonnyal kapcsolatban meg kell tartani. Ugyancsak ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a Javaslatnak az a rendelkezése, mely szerint a munkáltató rendvédelmi szervnek megkülönböztetés nélkül kell biztosítania a hivatásos állomány tagjának az előmeneteli lehetőséget, mely kizárólag a szakmai képességei, képzettségei, a gyakorlata és a teljesítménye, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján illeti meg az érintettet.

A 6. §-hoz

A Javaslat szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat - eltérő rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül azonban a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés. A Javaslat 6. §-a rögzít számos, írásbeliséghez kötött jognyilatkozatot, ezek között új elemként szerepel a teljesítményértékelés és a minősítés. A Javaslat a közlés szabályait is tartalmazza. Új elem a szabályozásban, hogy jogszabály rendelkezése alapján az írásbeli nyilatkozat elektronikus úton is közölhető, az írásbeli nyilatkozat elektronikus adathordozón történő rögzítésének, valamint elektronikus úton közlésének eseteit, szabályait miniszteri rendelet tartalmazza majd. A Javaslat rendelkezik továbbá a kézbesítési vélelemről.

A 7-10. §-hoz

A Javaslat garanciális jogvédelmi szabályként tartalmazza a jognyilatkozatok megtámadhatóságára és semmisségére vonatkozó szabályokat.

A 11. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülésének szabályait. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény főszabályként három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény öt év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Változás a Hszt.-hez képest - összhangban az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályaival -, hogy az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

A 12. §-hoz

A határidők számításával kapcsolatos előírások részletes szabályozását tartalmazza. Ennek megfelelően napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik -naptári napot kell érteni. A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. A hónapokban vagy években megállapított határidő vagy időtartam lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel, vagy ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a hónap utolsó napja.

A 13. §-hoz

A rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjai szolgálati viszonyát sajátos közjogi helyzet jellemzi a tágabb költségvetési szféra foglalkoztatás-jogi rendszerében. A Javaslatban foglalt szabályozást a civil közigazgatási foglalkoztatottakra (kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak, stb.) és az igazságügyi szférára (bírák, ügyészek stb.) vonatkozó közjogi szabályokhoz viszonyítva szerkezetében és a jogintézmények jelentős részében harmonizált elemek (garantált előmenetel, relatíve kötött illetményrendszer, általános és különös alkalmazási feltételek, kötelező vizsgarendszerek stb.), míg a feladatellátáshoz kapcsolódóan jelentős különbségek (szolgálatadás, közhatalmi-kényszerítő eszközrendszer stb.) is jellemzik.

A Javaslat a jogviszony jellegéhez kapcsolódóan rögzíti, hogy a szolgálati viszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a Javaslatban és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A többletkötelezettségeket jelzi, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a rendvédelmi szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a Javaslatban megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket.

A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony létesítésekor vállalja, hogy a Javaslatban meghatározott feltételekkel, a szolgálati érdekeknek megfelelően a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységénél kötelezhető szolgálatteljesítésre, vagy - beleegyezésével - a Javaslatban meghatározott más szervnél szolgálatot teljesíteni. A szolgálatteljesítés helyének meghatározásakor a hivatásos állomány tagjának méltányolható érdekeit lehetőség szerint figyelembe kell venni.

Új rendelkezés, hogy az ún. civilesített munkakörökben (amikor a szolgálati beosztás a szolgálati jellegének megszűnése miatt nem hivatásos munkakörré került átminősítésre) foglalkoztatásnak korlátot szab a Javaslat: a szolgálati viszonyban legfeljebb öt évig foglalkoztatható tovább az érintett. E munkakörökben öt év elteltével a foglalkoztatottat szolgálati beosztásba kell kinevezni, vagy szolgálati viszonyát meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagja ezek egyikébe sem egyezik bele, szolgálati viszonyát a felmentés szabályainak alkalmazásával kell megszüntetni.

A 14. §-hoz

A Javaslat a rendvédelmi hivatás etikai alapelveit - összhangban a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozással - fogalmi kategóriánként rögzíti, kiegészítve a vezetőkre vonatkozó többletkövetelményekkel.

A 15-16. §-hoz

Az új előmeneteli rendszer egyik legfontosabb eleme, hogy a rendfokozati rendszer átalakul, szerepe jelentősen változik, a rendfokozatok az egyes szolgálati beosztásokhoz kötötten kerülnek meghatározásra. Ennek célja, hogy a rendfokozat tükrözze a hivatásos állomány tagjának a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét, egyben az egyéni életpályáján befutott karrierjének megfelelő szakmai tapasztalatot is. A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja az állománycsoportjába tartozó, az általa betöltött szolgálati beosztás besorolása, valamint a fizetési fokozata alapján meghatározott rendfokozattal rendelkezik.

A rendfokozat szempontjából a hivatásos állomány tagja tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozik, ezen rendfokozati állománycsoportokon belül kerültek meghatározásra az egyes rendfokozatok. A hivatásos állomány tagját a rendfokozati állománycsoport első rendfokozatába kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

A 17. §-hoz

A hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a rendvédelmi szervnél rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el. A Javaslat újítása, hogy az értelmező rendelkezések körében meghatározza az egyenruha fogalmát, a részletszabályozásra (rendszeresített egyenruha, rendfokozati jelzések, ezek viselésének rendje) a miniszter jogosult.

A 18. §-hoz

A hivatásos állomány tagját el kell látni a rendvédelmi szervhez tartozást és szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati igazolvánnyal és szolgálati jelvénnyel. A szolgálati igazolvány a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának fegyverviselésre jogosultságát, valamint az intézkedésre jogosultságát is.

A Javaslat rendelkezik továbbá a szolgálati igazolvány tartalmi elemeiről, ez azonban nem érinti a Javaslat hatálybalépése előtt kiadott szolgálati igazolványok érvényességét.

A 19-20. §-hoz

Magyarország Alaptörvénye I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az Alaptörvény rendelkezései garanciális szabályként rögzítik az alapvető jogok korlátozhatóságának általános kereteit. E keretek a jogkorlátozást kizárólagosan törvény által, más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszik lehetővé. Ilyen jogkorlátozásokkal jár szükségképpen együtt a hivatásos szolgálatteljesítés is. Ha a korlátozások között választási lehetőség van, úgy - az Alaptörvény rendelkezéseiből adódóan - azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a legkisebb sérelemmel jár. A Javaslat 19-30. §-a az alapvető jogok korlátozásával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket tartalmazza.

A Javaslat 19. és 20. §-a előírja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében kötelezhető arra, hogy szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét bejelentse, tartózkodási helyéről tájékoztatást adjon, szolgálatképes állapotát fenntartsa. Továbbra is tartalmazza a Javaslat, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjának külföldre utazása megtiltható vagy korlátozható. A visszarendelés szabályai nem változnak.

A 21. §-hoz

A kiadott parancsot, intézkedést - az eddigi szabályozásnak megfelelően - a hivatásos állomány tagja főszabályként nem bírálhatja, arról véleményt nem mondhat. A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtótermék előállítása, terjesztése, ilyen tartalmú plakát kifüggesztése továbbra sem megengedett.

Új rendelkezésként jelenik meg az internetes felületeken történő megnyilvánulás kérdésének rendezése. Az internetes felületeken, különösen a közösségi oldalakon egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hivatásos állomány tagjai feltüntetik szervezeti hovatartozásukat, majd egyes témák kapcsán olyan nyilatkozatokat tesznek, amelyek nem méltóak a hivatásos szolgálati viszonyban állók hivatásához, és veszélyeztetik a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges közbizalom fennmaradását. Erre figyelemmel indokolt biztosítani annak a lehetőségét, hogy az országos parancsnok, illetve az országos főigazgató tilalmazhassa a közösségi oldalakon történő tartalommegosztás során a hivatásos állományba tartozásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát abban az esetben, ha az állomány tagja magánvéleményt nyilvánít.

Ha a hivatásos állomány tagja e rendelkezéseket megsérti, magatartását fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni.

Szintén új szabály a Hszt.-hez képest, hogy a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető arra, hogy politikai nézeteiről vagy párt-szimpátiájáról nyilatkozzon, és politikai nézetei vagy pártszimpátiája a jogai gyakorlását és az előmenetelt nem befolyásolhatják.

A 22-23. §-hoz

A gyülekezési jog korlátozására vonatkozó szabályok a Hszt.-hez képest alapjaiban nem változtak: a szolgálati helyen nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható. A Javaslat tartalmazza azokat az eseteket, amikor ilyen engedély nem adható, továbbá az ilyen rendezvényeken az egyenruha viselésének szabályait. Kimondja továbbá a Javaslat, hogy ha az itt található, az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat megsérti a hivatásos állomány tagja, akkor magatartása fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó.

A 24-25. §-hoz

Az egyesülési jog korlátozásával kapcsolatos szabályok a Hszt.-hez képest alapvetően nem változtak:

- az érdekképviseleti szervek létrehozása, az azokhoz történő csatlakozás továbbra is biztosított;

- az érdekképviseleti szervek joga, miszerint a Javaslat keretei között szabadon működhetnek, és gyakorolhatják jogosítványaikat;

- az érdekképviseleti szervek sztrájkot nem szervezhetnek;

- a hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a rendvédelmi szerv feladataival ellentétes, ennek megsértése esetén magatartása fegyelmi eljárás keretében vizsgálandó;

- a hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetve létesülő tagsági viszonyát előzetesen bejelenteni, a tagsági viszony létesítése vagy fenntartása - indokolással - megtiltható.

A 26. §-hoz

A Javaslat szerint fő szabály, hogy a szolgálati érintkezés nyelve a magyar, e korlátozáson túl az anyanyelv szabadon használható.

A 27-28. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja nem lehet országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati képviselő, illetve főpolgármester, polgármester, alpolgármester. A jelöltként történt nyilvántartásba vétel, a jelöltségtől való visszalépés, illetve a megválasztás vagy annak elmaradása továbbra is bejelentési kötelezettség alá esik. A jelöltség ideje alatt a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.

A Javaslat továbbra is garanciális jelleggel rögzíti, hogy a választásokon, népszavazáson történő szavazás lehetőségét a hivatásos állomány tagja részére biztosítani kell.

A 29. §-hoz

A munka és foglalkozás szabad megválasztása alapjog korlátozása nem változott a Hszt.-hez képest: a polgári szakképzettség gyakorolható, más kereső tevékenység pedig az összeférhetetlenségi szabályok szerint folytatható.

A 30. §-hoz

A tulajdonjog gyakorlásának korlátozása új rendelkezés a Javaslatban. A Javaslat szerint az országos parancsnok, az országos főigazgató vagy az állományilletékes parancsnok megtilthatja, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatban egyes - miniszteri rendeletben meghatározott - vagyontárgyakat, valamint meghatározott összeget meghaladó készpénzt vagy - a bankkártya kivételével - készpénzt helyettesítő eszközt magánál tartson, továbbá a magáncélú telekommunikációs eszköznek a szolgálatellátás közben történő használatát is korlátozhatja. Erre munkabiztonsági okból vagy a szolgálatellátás rendjének fenntartása és ellenőrizhetősége érdekében kerülhet sor, és hangsúlyozandó, hogy a tiltás, korlátozás nem kötelezettség, csak lehetőség. A tiltás nem lehet korlátlan, a miniszter rendeletben határozza meg azt az összeget, amelyet a hivatásos állomány tagja minden esetben magánál tarthat. Ezen korlátozás lehetősége nem új jogintézmény, a rendelkezés csupán - az alapvető jogok biztosa jelentésében foglalt megállapításokkal is összhangban - megteremti a korlátozás törvényi szintű jogalapját.

A 31. §-hoz

A Javaslat ezen §-a meghatározza a szolgálati viszony alanyait. A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a rendvédelmi szerv, valamint a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. Ennek megfelelően a szolgálati viszony egyik pólusán az államot megtestesítő rendvédelmi szerv, míg a másik pólusán a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálatot vállaló és teljesítő természetes személy helyezkedik el. Ez a megfogalmazás jobban érzékelteti a jogalanyok közötti közvetlen kapcsolatot.

A jogalanyisággal szoros összhangban határozza meg a Javaslat általánosan és vagylagosan a munkáltatói jogkört gyakorló kilétét. A Javaslat szerint a szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - a Javaslatban meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja. A Javaslat a kivételek két körét határozza meg. Egyrészt egyes kivételeket maga a Javaslat teremt meg (amikor egyes munkáltatói jogköröket maga a Javaslat telepít például a miniszterhez, az országos parancsnokhoz vagy országos főigazgatóhoz, vagy akár a szolgálati elöljáróhoz). Másrészt a Javaslat szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a miniszter, az országos parancsnok, az országos főigazgató munkáltatói jogköreit (ún. kiemelt munkáltatói jogok) vagy éppen az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó vezető által gyakorolható munkáltatói jogokat.

A 32. §-hoz

A Javaslat alapvetően a Hszt.-vel azonos módon rendezi a tábornok szolgálati viszonyával kapcsolatos - a miniszter és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó - döntéseket. A tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről a köztársasági elnök dönt. Az erről szóló előterjesztést közölni kell a tábornokkal, aki az előterjesztéssel szemben továbbra is bírósághoz fordulhat. Ehhez kapcsolódóan új elem, hogy a tábornok a keresetindítási jogáról lemondhat a köztársasági elnökhöz címzett írásos nyilatkozattal, ha a jogviszony megszüntetését ő kezdeményezte vagy azzal egyetért.

A 33. §-hoz

A Javaslat a hivatásos szolgálati jogviszony létesítéséhez kötődő általános alkalmazási feltételeket határozza meg. A közszféra más területeihez képest az alkalmazási feltételek e foglalkoztatási csoport esetében szélesebb körűek. A szolgálati viszony létesítésének alapvető feltétele az önkéntes jelentkezés, a cselekvőképesség, az állandó belföldi lakóhely és a magyar állampolgárság. A Javaslat az általános alkalmazási feltételeken kívül további, a hivatásos szolgálati jelleghez kapcsolódó különös alkalmazási feltételeket - így a kifogástalan életvitel meglétét, a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának lehetőségét, a korhatárt - is rögzít.

Új rendelkezés, hogy a jövőben a szolgálati viszony létesítésekor tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba csak az a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy nevezhető ki, aki angol, francia, német, arab, kínai vagy orosz nyelvből (preferált nyelvek) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Kisegítő szabály, hogy ha a szolgálati beosztás ellátásához más nyelv szükséges, akkor az is elfogadható általános alkalmazási feltételként. E szabályozáshoz átmeneti rendelkezés is kapcsolódik, amelynek értelmében a nyelvi követelményeket az új szolgálati jogviszony létesítések esetén kell érvényesíteni.

A 34-35. §-hoz

A Javaslat - a közszolgálati életpályák átjárhatóságára vonatkozó követelménynek is megfelelően - rendelkezik a szolgálati viszony áthelyezéssel történő létesítéséről. A szolgálati viszony kormányzati szolgálati jogviszonyból és a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából történő áthelyezéssel is létesíthető, ebben az esetben próbaidő kikötésére nem kerülhet sor. A köztisztviselői jogviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezés esetén a próbaidőre az általánosnál kedvezőbb szabályok alkalmazandóak.

Szintén az átjárhatóság miatt szabályozza a Javaslat, hogy a megüresedő szolgálati beosztások betöltése esetén - ha a belső előmenetel nem biztosítható - előnyben kell részesíteni azokat, akik a Magyar Honvédség hivatásos katonai állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba kerültek.

Továbbra is szerepel a Javaslatban az a - Hszt.-ben is meglévő - speciális szabály, amely szerint ha áthelyezéssel kormányzati szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba került személy ismét áthelyezéssel hivatásos szolgálati viszonyt létesít. Próbaidő kikötésére ekkor sem kerülhet sor, ha az érintett a szükséges rendvédelmi képzettséggel rendelkezik.

A 36-40. §-hoz

A visszavétel nem új jogintézmény, azonban szabályai változnak a Hszt.-hez képest. A hivatásos állomány volt tagja kérelemre akkor vehető vissza, ha megfelel az előírt feltételeknek: korábbi szolgálati viszony megléte, és az általános és különös alkalmazási feltételek megléte (amelyekbe a kizáró körülmények hiánya is beleértendő). Az, hogy korábban milyen okból szűnt meg a szolgálati viszony, a visszavétel szempontjából nem releváns. A visszavételre a szolgálati viszony létesítésének általános feltételeivel megegyezően szintén a hivatásos szolgálat felső korhatárát megelőző tíz évig van lehetőség. A visszavétel során akkor nem kell próbaidőt kikötni, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között kevesebb, mint öt év telt el. Ha több, mint öt év telt el, akkor legfeljebb hat hónapos próbaidő köthető ki.

Új elem a szabályozásban, hogy a visszavétel történhet határozott időre is, abban az esetben, ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagját kell helyettesíteni. A foglalkoztatásra ismételt jogviszonyként kerül sor, azaz egy korábbi foglalkoztatott újból szolgálati jogviszonyt létesíthet. Ennek előnye, hogy a tartósan távollévő helyettesítésére olyan személy állítható szolgálatba, aki korábban már hivatásos szolgálati jogviszonyban állt, ebből kifolyólag már a jogviszony létesítésekor (a visszavételkor) rendelkezik a szolgálat ellátásához szükséges rendvédelmi képzettségekkel, ismeretekkel, másrészt a szolgálati viszonyának időtartama igazodik a helyettesítés időtartamához. A határozott időre történő foglalkoztatás időben korlátozott: három évre történhet a jogviszonyba kinevezés, amely kétszer, további három-három évre meghosszabbítható.

Szintén új rendelkezés a Javaslatban, hogy a rendvédelmi szerv a határozott időre történő szolgálati viszonyba visszavehető személyekkel való kapcsolattartás, illetve a hivatásos állományba visszavétel megkönnyítése érdekében tartalékos-nyilvántartást vezet. A tartalékos-nyilvántartásba történő felvétel a hivatásos állomány volt tagjának hozzájárulásával történhet, abban tíz évig tartható és egy alkalommal további öt évvel meghosszabbítható. A tartalékos-nyilvántartásból a hivatásos állomány volt tagját kérelmére törölni kell. A részletszabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

A Javaslat tartalmazza azt az esetet, amikor a visszavétel kötelező, így ha a hivatásos állomány tagjának jogviszonya azért szűnt meg a törvény erejénél fogva, mert országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, polgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterrés vagy önkormányzati képviselővé megválasztották, és a mandátuma lejárt vagy tisztsége megszűnt, és a visszavételt meghatározott időn belül kéri.

A 41. §-hoz

A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmények között a Javaslat továbbra is nevesíti a büntetett előéletet, a foglalkoztatástól eltiltást, illetve azt az esetkört, amikor az érintett büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította és a kiszabott büntetéstől vagy alkalmazott intézkedéstől függően az érintett a mentesítéstől meghatározott bizonyos időtartamig nem vehető hivatásos állományba, továbbá a kényszergyógykezelés, a próbára bocsátás, a folyamatban lévő büntetőeljárás és a szolgálati viszony korábbi megszűnésének egyes esetköreit is. Bizonyos esetekben a körülményektől az állományilletékes parancsnok eltekinthet.

A 42-43. §-hoz

A Javaslat - átvéve a Hszt. szabályait - részletesen szabályozza a kifogástalan életvitel ellenőrzésével összefüggő alapvető fogalmakat és eljárási szabályokat. A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de a jogviszony fennállása alatt legfeljebb évente egy alkalommal ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni. A feltételek ellenőrzését főszabályként a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles. A Javaslat a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos garanciákat, adatkezelési szabályokat is rögzíti.

A 44-48. §-hoz

A kinevezés és szolgálati beosztásba helyezés vonatkozásában a Javaslat nem változtat a Hszt. szabályozásán: a szolgálati viszony a hivatásos állományba való kinevezéssel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A Javaslat új eleme, hogy lehetővé teszi a határozott idejű foglalkoztatást, de csak helyettesítés esetére (ld. a visszavételnél).

A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, ennek megtagadása esetén a jogviszony létesítésére az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. A hivatásos állomány tagja csak az eskütételt követően állítható szolgálatba.

A Javaslat tételesen rögzíti a kinevezési okmány tartalmi elemeit és a munkaköri leíráshoz kapcsolódó, a munkáltatói jogkört gyakorlót terhelő kötelezettségeket (átadás, tájékoztatás).

A Javaslat a közszolgálati életpálya modell részeként bevezetésre kerülő munkakör alapú rendszerhez igazítja a kinevezés rendjét és eljárási szabályait.

A hivatásos állomány pályakezdő tagja az "A" besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba, annak első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. A tanulmányait kitűnő eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult döntése esetén az "A" besorolási kategória második fizetési fokozatába nevezhető ki.

A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, nem pályakezdő hivatásos állományba felvett személy a tervezett szolgálati beosztás besorolási kategóriájának első fizetési fokozatába és rendfokozatába nevezhető ki. Véglegesítéskor besorolását a hivatásos szolgálati idejének figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez utóbbi esetkörben az érintett személy részére a munkáltatónak a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő, valamint a szolgálati beosztásához szükséges szakképzettség és egyéb előírt rendvédelmi képzettség megszerzését és vizsga letételét kell előírnia. Ha a hivatásos állomány tagja a képzettség vagy vizsga megszerzéséhez szükséges képzést önhibájából nem kezdte meg, illetve azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, vagy a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

A Javaslat a rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendvédelmi szakmai képesítés megszerzését írja elő, amelynek hiányában a hivatásos állomány tagja önálló intézkedésre nem jogosult.

A 49-50. §-hoz

A Javaslat a próbaidő kikötését - hasonlóan a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókhoz - továbbra is kötelezővé teszi. A próbaidő időtartama minimum három hónap, maximum tizenkét hónap. A maximum időtartamú próbaidő kikötése kötelező akkor, ha az érintett nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges rendvédelmi szakmai képesítéssel.

A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

Legalább hat, de legfeljebb tizenkét havi próbaidő kikötésére kerül sor a középfokú rendvédelmi oktatási intézményben tanulmányokat folytató személy hivatásos állományba vétele esetén is. A hivatásos állományba vételre az első oktatási év eredményes befejezését követően kerülhet sor. A hivatásos állományba vétel a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó "A" besorolási kategóriájú szolgálati beosztás első fizetési fokozatába történik.

Új jogintézmény a Javaslat szerinti véglegesítés. Abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja részére próbaidőt kötöttek ki, a próbaidő elteltekor véglegesítési eljárás keretében kell dönteni a hivatásos állomány tagjának véglegesítéséről. Ennek keretében az állományilletékes parancsnoknak meg kell győződnie arról, hogy a hivatásos állomány tagja a törvényben előírt alkalmassági feltételeknek megfelel-e, valamint a hivatásos állomány tagjának szakmai felkészültségéről. Ha a véglegesítést az állományilletékes parancsnok elutasítja, a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal a próbaidő alatt meg kell szüntetni.

Az 51. §-hoz

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja annak a rendvédelmi szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is ott teljesíti. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a hivatásos állomány tagja a szolgálatát a rendvédelmi szerven kívül teljesíti. Azon szerveket, ahol a rendvédelmi szerven kívüli szolgálatteljesítésre sor kerülhet, a Javaslat alapvetően három csoportba sorolja:

- a rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium, vagy általa irányított költségvetési szerv, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,

- a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az ügyészi szervezet, az első csoportba nem tartozó közigazgatási vagy államigazgatási szerv, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Magyar Honvédség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívüli más, állami fenntartású felsőoktatási intézmény, a tudományos intézmény, a rendvédelmi célú tevékenységet folytató állami tulajdonban levő gazdálkodó szerv, az egészségügyi intézmény, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, valamint a rendészeti adatfeldolgozást végző szerv,

- az Európai Unió intézményei és nemzetközi szervezetek.

Az 52. §-hoz

A Javaslat alapján a szolgálati viszony főszabályként a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével módosítható. A módosítás esetei alapvetően a Hszt.-ből kerültek átvételre, a Javaslat azonban szükségszerűen módosítja az új előmeneteli rendszernek megfelelően az egyes eseteket.

A módosítás körébe tartozik különösen

- a szolgálati beosztás módosítása (magasabb szolgálati beosztásba vagy azonos besorolású másik szolgálati beosztásba helyezéssel, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéssel, vezetői beosztásba történő kinevezés vagy annak visszavonása);

- a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő áthelyezés;

- az átrendelés;

- a más szervhez vezénylés;

- a vezénylés (a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez, ügyészi szervezethez, Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, külföldi szolgálatra);

- megállapodás az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételre;

- a megbízás helyettesítésre;

- a szolgálati viszony szüneteltetése;

- a rendelkezési állományba helyezés;

- nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés;

- a könnyített szolgálatban foglalkoztatás.

Az 53-56. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy magasabb szolgálati beosztásba csak az helyezhető, aki ehhez hozzájárul és rendelkezik a magasabb beosztáshoz előírt feltételekkel. Nem szükséges a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szervezeti egységen belüli, azonos besorolású másik beosztásba helyezéshez.

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezése történhet:

- beleegyezésével, akinek létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt a szolgálati beosztása megszűnt;

- kérelemre;

- akinek vezetői kinevezését visszavonták vagy arról lemondott;

- akit a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztásából fel kellett menteni;

- aki minősítése alapján a beosztás ellátására alkalmatlannak bizonyult;

- akivel szemben alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fegyelmi fenyítést alkalmaztak.

Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben nemzetbiztonsági kockázat megállapítására kerül sor, és a jogviszony fenntartását az arra jogosult nem hagyta jóvá, a beosztásából fel kell menteni, tekintettel arra, hogy így nem láthatja el az adott beosztást. Ekkor soron kívül intézkedni kell a kifogástalan életvitel ellenőrzésre, amelynek időtartama alatt a hivatásos szolgálati jogviszony szünetel. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként kifogásolható életvitelt állapítottak meg, a szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni. Amennyiben az ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, az érintettnek másik, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső szolgálati beosztást kell felajánlani.

Az 57. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a rendvédelmi szerven belüli áthelyezés szabályait. A rendvédelmi szerven belüli áthelyezésre a szolgálat érdekében vagy a hivatásos állomány tagjának kérelmére kerülhet sor, azzal a feltétellel, hogy a tervezett új szolgálati beosztáshoz előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek megfelel. Az áthelyezés munkáltatói oldalról, szolgálati érdekre hivatkozva négy hónappal elhalasztható. Az elhalasztás nem alkalmazható pályázaton elnyert beosztásba történő áthelyezés esetén.

Az alábbi esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése a szolgálat érdekében történő áthelyezéshez:

- ha az áthelyezés nem jár a szolgálatteljesítés helyének megváltozásával, vagy

- ha a szolgálatteljesítés helye változik, de az odavezető út irányonként nem haladja meg a másfél órát (tömegközlekedéssel).

Az 58-59. §-hoz

A vezetői beosztással kapcsolatosan a Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szervnél rendszeresített, e Javaslat alapján meghatározott vezetői beosztásba -beleegyezésével - akkor nevezhető ki, ha a tervezett vezetői beosztáshoz szükséges szakmai és rendvédelmi ismeretekkel, valamint vezetői kompetenciákkal rendelkezik, továbbá az egészségi és pszichikai állapota alkalmassá teszi a vezetői beosztás ellátására.

A vezetői kinevezés a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában határozatlan időre szól. Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

Az új vezetői kategóriáknak megfelelően tartalmazza a Javaslat a vezetői beosztásba kinevezés - korábbi vezetői beosztásban eltöltött - időbeli feltételeit, így: a kiemelt vezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki középvezetői beosztásban legalább három évet eltöltött, továbbá középvezetői beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki beosztott vezetői beosztásban legalább három évet eltöltött.

Új rendelkezés, hogy a területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki vezetői beosztásába. A rendőrség esetében a Hszt.-ben is szerepel ez a szabályozás (megyei és a budapesti rendőrfőkapitány, valamint a rendőrkapitány és a határrendészeti kirendeltség vezetője), a Javaslat kiterjeszti ezt a teljes rendvédelmi körre. A meghosszabbítás az egyéni és a szervezeti teljesítményértékelés eredményétől függ: A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, öt évvel hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének öt évi átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

A hivatásos állomány tagjának vezetői kinevezése indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonható, vagy arról az érintett harminc napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat. A Javaslat részletesen rögzíti a vezetői kinevezés visszavonásakor, illetve a vezetői kinevezésről lemondás esetén követendő eljárási szabályokat (beosztás felajánlásának szabályai, illetmény stb.).

A 60-69. §-hoz

A Javaslat részletesen rendezi a Hszt. szerinti vezénylésre vonatkozó szabályokat, annak jogintézménye átdolgozásra került. A Javaslat a korábbi vezénylési szabályokat tagoltabban, a vezénylés céljához igazodóan és új jogintézményt bevezetve szabályozza:

- Átrendelésként nevesíti a vezénylésnek azon formáját, amikor a hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a rendvédelmi szerv másik szervezeti egységéhez (bármely helységbe) beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére kerül átrendelésre. A más helységbe való átrendelés időbeli korlátja naptári évenként négy hónap. A Javaslat kimondja, hogy a rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása, képzése az oktatás időtartamára is átrendeléssel történik.

- Ideiglenes átrendelés keretében a hivatásos állomány tagja a rendvédelmi szerv hatékony működéséhez szükséges szolgálatszervezési okból ideiglenesen az eredeti szolgálati beosztásához tartozó feladatok helyett a szervezeti egységen belül más szolgálati feladatok ellátására rendelhető át, az eredeti szolgálati beosztásában való megtartása mellett. Egy naptári éven belül összesen harminc munkanap időtartamban kerülhet rá sor. Lényeges, hogy ezen jogintézmény elkülönítésre kerüljön a helyettesítéstől, míg a helyettesítésre történő megbízás esetében ugyanis valamely üres szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladat ellátásáról lehet szó, az ideiglenes átrendelés esetében arról, hogy valamely oknál fogva olyan szolgálati feladatok jelentkeznek, amelyeket a meglévő, rendszeresített szolgálati beosztásokkal nem lehet teljes körűen lefedni, ezért indokolt az ideiglenes átrendelés alkalmazása.

- Más szervhez vezénylés: kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter a hivatásos állomány tagját a Javaslatban meghatározott más szervhez (pl. közigazgatási és államigazgatási szervek, tudományos intézmények, felsőoktatási intézmények) a más szervvel kötött megállapodás alapján munkakör vagy meghatározott feladat ellátására vezényelheti szolgálatteljesítésre. A vezénylés ezen formájára legfeljebb öt év időtartamban kerülhet sor, amelynek leteltét követően újabb, más szervhez vezénylésre csak akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány tagja a vezénylésével megegyező időtartamban a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesített. A hivatásos állomány tagjára a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadóak, illetménye és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb járandóságok a más szerv költségvetését terhelik.

- Vezénylés a miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez: a más szervhez vezényléstől eltérően ebben az esetben a vezénylés határozatlan időtartamra is történhet. A vezényelt jogait és kötelezettségeit az határozza meg, hogy vezénylése hivatásos beosztásra, vagy közalkalmazotti, kormánytisztviselői munkakörre történik.

- a Javaslat a hatályos Hszt.-ben szabályozott speciális vezénylési formákat - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezénylés, az ügyészi szervezethez vezénylés, a külföldre vezénylés - továbbra is fenntartja. A külföldre vezénylés esetében a vezénylés időtartama legfeljebb három évre történhet, amely további egy évvel meghosszabbítható. További külföldre vezénylésre csak akkor kerülhet sor, ha a vezénylés időtartamának megfelelő ideig a hivatásos állomány tagja rendvédelmi szervnél teljesített szolgálatot.

A 70. §-hoz

Az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel vonatkozásában a Javaslat átveszi a Hszt. szabályait, és a Kttv.-hez hasonlóan szabályozza a hivatásos állomány tagjának az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvételét.

A 71-72. §-hoz

A hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a Javaslatban meghatározott helyettesítéssel összefüggő feladatok ellátására is.

A megbízásra sor kerülhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az eredeti beosztás megtartásával, de az ellátása alóli mentesítéssel. A helyettesítés felső korlátja egy év. A megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha a helyettesítés az egy hónapot nem haladja meg.

Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért többletdíjazásra jogosult, ha a helyettesítés a harminc napot meghaladja.

Új rendelkezés rögzíti, hogy a szervezetszerű helyettesnek az egybefüggő három hónapot meghaladó helyettesítést követően jár díjazás.

A célfeladat végrehajtásában való közreműködés szabályai a Hszt.-hez képest nem változtak.

A 73-76. §-hoz

A Javaslat rendezi a szolgálati viszony szünetelésével összefüggő kérdéseket. Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, akit az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, az önkormányzati, vagy a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve a hivatásos állomány rendvédelmi szervet irányító miniszter által vezetett minisztériumba állami vezetővé kinevezett tagjának. Új szünetelési ok az az 54. § (2) bekezdésében meghatározott esetkör, amikor a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső szolgálati beosztást betöltő tagjával szemben nemzetbiztonsági kockázat megállapítására kerül sor, és a jogviszony fenntartását az arra jogosult nem hagyta jóvá, és ezért a hivatásos állomány tagját a beosztásából fel kell menteni, hiszen így nem láthatja el az adott beosztást. Ekkor soron kívül intézkedni kell a kifogástalan életvitel ellenőrzésre, amelynek időtartama alatt a hivatásos állomány tagjának jogviszonya szünetel.

A 77. §-hoz

A Javaslat önállóan szabályozza a rendelkezési állomány jogintézményét. A rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, de a rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően az érintett a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába tartozik a Javaslatban meghatározott esetekben és időpontig.

A 78. §-hoz

A nyugdíj előtti rendelkezési állomány tekintetében a Javaslat rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel kérelmére vagy - a rendvédelmi szerv érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább harminc év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik. A további szabályokat a Javaslat részletesen rögzíti.

A 79. §-hoz

A könnyített szolgálat tekintetében a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt tíz évvel, ha legalább huszonöt év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - ha részére a rendvédelmi szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető szolgálati beosztás felajánlható - e formában foglalkoztatható.

A Javaslatban foglalt rendelkezés az életkor tekintetében változik: a Hszt. szerint ötvenkét éves életkortól igénybe lehetett venni a könnyített szolgálat lehetőségét, ez a határ a jövőben egyéni lesz, a felső korhatár előtti tíz évtől kérhető az e formában történő foglalkoztatás. Szigorít a szabályozáson az a rendelkezés, hogy az illetmény a könnyített szolgálatban betöltött szolgálati beosztás szerinti besorolása és szolgálati ideje alapján megállapítható illetmény 90%-a.

A 80. §-hoz

A Javaslat külön bekezdésekben sorolja fel a szolgálati viszony megszűnésének és a szolgálati viszony megszüntetésének eseteit.

A 81. §-hoz

A szolgálat felső korhatára a hivatásos állomány tagjára irányadó társadalombiztosítási öregségi nyugdíjkorhatár, ennek elérésével megszűnik a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya.

A 82. §-hoz

A Javaslat tételesen rögzíti azon eseteket, amikor a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva szűnik meg. Új elem, hogy a képzési és vizsgakötelezettség nem teljesítése esetén csak abban az esetben szűnik meg a jogviszony, ha ezek teljesítését a hivatásos állomány tagja önhibájából mulasztotta el.

A 83. §-hoz

A szolgálati viszony bármikor megszüntethető közös megegyezéssel, indokolási kötelezettség nélkül. Garanciális szabály, hogy a megállapodást írásba kell foglalni, és ebben rögzíteni kell a szolgálati viszony megszűnésének napját, továbbá rendezni kell a megszüntetésből eredő jogokat és kötelezettségeket, illetve a megtérítési kötelezettség és a lakásbérlet alakulását is.

A 84. §-hoz

A hivatásos állomány tagja főszabályként bármikor lemondhat. Ez alól kivételt képez a szükségállapot vagy rendkívüli állapot, illetve a váratlan támadás időszaka; ekkor a jogviszony lemondással nem szüntethető meg. A lemondási idő két hónap, de megállapodás alapján ennél rövidebb is lehet. A Javaslat rendelkezik a lemondással elveszített jogosultságokról is.

A 85. §-hoz

Új jogintézményként vezeti be a Javaslat az azonnali hatályú lemondást. Célja, hogy ha a hivatásos állomány tagját a szolgálati ideje alatt a szolgálati elöljárója részéről a törvényben meghatározott jogaiban vagy emberi méltóságában olyan súlyos sérelem érte, amely miatt szolgálati viszonyának fenntartása nem várható el tőle, az arra okot adó körülmény megjelölésével azonnali hatályú lemondással élhessen. Az okot adó körülményt a hivatásos állomány tagja köteles bizonyítani. Megalapozott azonnali hatályú lemondáskor a felmentés esetén kifizetendő juttatások (felmentési idő, végkielégítés) szabályait kell alkalmazni, hasonlóan az Mt. szerinti azonnali hatályú felmondáshoz.

A 86-90. §-hoz

A Javaslat a felmentési okok vonatkozásában a Hszt. jelenlegi szabályrendszerére építve határozza meg a felmentési okokat, továbbá megtartja a felmentési idő és a végkielégítésre jogosító időtartam szolgálati időhöz kötött sávosan emelkedő rendszerét. A felmentési védelem szabályai igazodnak az Mt. és a Kttv. szabályaihoz, a védelem csak az adott időtartam alatt jár. A felmentési védelem esetei között - összhangban a közszolgálati tisztviselőkről szóló, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvénnyel - új esetként szerepel az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés idejére (de legfeljebb hat hónapra) terjedő felmentési védelem.

A 91-95. §-hoz

A tartalékállomány jogintézménye, a tartalékállományba helyezés feltételei és jogkövetkezményei tekintetében a Javaslat alapvetően átveszi a Hszt. szabályait.

A 96. §-hoz

A Javaslat külön rendelkezése tartalmazza a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés szabályait.

A 97. §-hoz

A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - más rendvédelmi szervhez áthelyezhető; ekkor a szolgálati viszonya a régi rendvédelmi szervnél megszűnik, a szolgálati viszonyát azonban az új rendvédelmi szervnél folyamatosnak kell tekinteni.

A 98. §-hoz

Az áthelyezésre a Magyar Honvédséghez is sor kerülhet.

A 99-100. §-hoz

A szolgálati viszony megszűnése esetén a foglalkoztató rendvédelmi szervet terhelő kötelezettségek közül kiemelendő az elszámolási, kifizetési, igazolási és - a Javaslatban rögzített okok fennállása esetén - megtérítési kötelezettség.

A 101-105. §-hoz

A Javaslat mind a foglalkoztató rendvédelmi szerv, mind a hivatásos állomány tagja tekintetében meghatározza a szolgálati viszonyból fakadó alapvető kötelezettségeket.

A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró kötelességei a Hszt.-ben foglaltak szerint kerültek a Javaslatba, így itt szerepel a feladatok meghatározására, a szolgálatszervezésre, valamint a tájékoztatásra és irányításra vonatkozó kötelezettségek szabályozása.

A hivatásos állomány tagjának kötelezettsége néhány tárgykörben módosul, illetve kiegészítésre kerül. A szolgálat ellátásával összefüggésben:

- a szolgálatképes állapotban megjelenésen túl kötelezettségként szerepel a Javaslatban a szolgálatképes állapot fenntartása is a szolgálat teljes ideje alatt;

- rögzítésre kerül a szolgálat ellátásához biztosított eszközök, felszerelések megóvásának kötelezettsége;

- új elem, hogy a szolgálatképes állapot megállapítása, a befolyásoltság kiszűrése céljából az alkohol, a kábítószer vagy pszichotrop anyag fogyasztásának ellenőrzését célzó, műtétnek nem minősülő vizsgálatnak a hivatalos állomány tagja köteles magát alávetni, miniszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint;

- munkatársaival az emberi méltóság és a függelmi viszonyok tiszteletben tartásával köteles érintkezni.

Az alkohol, kábítószer fogyasztásának ellenőrzésére nem tartalmaz szabályozást a Hszt., így annak érdekében, hogy a személyi állomány szolgálatba lépő tagját a befolyásoltság szempontjából ellenőrizni lehessen, a Javaslat a szabályozás kiegészítését tartalmazza.

A Javaslat továbbra is tartalmazza a parancsok végrehajtásának kötelezettségét. A kötelezettség alól kivételt képez az az eset, amikor a hivatásos állomány tagja a parancs végrehajtásával bűncselekményt követne el.

A Javaslat a Hszt.-vel egyező módon szabályozza azokat az eseteket, amikor a hivatásos állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

Új rendelkezésként szerepel a Javaslatban a hivatásos állomány tagjának technikai eszköz igénybevételével történő ellenőrzésének lehetősége. A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálati viszonnyal összefüggő magatartása körében, meghatározott feltételekkel az erre szolgáló technikai eszköz igénybe vételével is ellenőrizheti. A rendelkezés tartalmazza továbbá az eszközökre, módszerekre vonatkozó garanciális szabályokat, a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget a munkáltató részéről, és a rögzített adatok kezelésének rendjét. Ez utóbbi tekintetében kiemelendő, hogy az ellenőrzés során rögzített adatok a Javaslatban meghatározott célok érdekében használhatóak fel.

A munkavállalókat terhelő kötelezettségek végrehajtásának ellenőrzése jogos igény a munkáltatók részéről. Az ellenőrzések végrehajtási módja, formája a technikai fejlődés miatt folyamatosan változik, így míg az korábban a munkáltató vagy képviselőjének személyes jelenlétét igényelte, a kép- és hangrögzítő, illetve a tartózkodási hely megállapítására és nyomon követésére alkalmas technikai berendezések megjelenése és elterjedése új lehetőségeket teremtett. Ezek a munkáltató oldaláról új és hatékony ellenőrzés lehetőségét biztosító megoldások ugyanakkor egyrészt a munkavállalók személyes adatainak kezelésével járnak, másrészt érinthetik az ellenőrzöttek emberi méltóságát, ezért a kérdéskör szabályozása elengedhetetlenné vált. Az egyértelmű szabályozás mindkét fél érdeke, elkerülendő az olyan gyakorlat kialakítását, ami egyrészt a jogok indokolatlan korlátozásához, személyiségi jogok megsértéséhez vezet, másrészt esetlegesen a munkáltató eljárását jogellenessé teszi, és ezzel megalapozza a jogsértésért fennálló felelősségét.

A szabályozás szintjét tekintve alapvető fontosságú, hogy az ellenőrzések végrehajtása és az annak során igénybe vett technikai eszközök alkalmazása a munkavállalók személyes adatainak - különösen kép- és hangfelvételének - kezelésével jár, így ahhoz - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján - törvényi felhatalmazás szükséges.

A 106-107. §-hoz

Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági szabályok alapvetően szintén egyeznek a Hszt.-ben szereplő rendelkezésekkel, és biztosítja az adatkezelés törvényi feltételeit. A Javaslat részletesen tartalmazza az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, egészségügyi adat adatkezelésére vonatkozó szabályokat.

A 108-110. §-hoz

A Javaslat alapvetően a Hszt. összeférhetetlenségi szabályait veszi át, néhány kérdésben vezet be módosítást, így:

- az összeférhetetlenségi szabályok között rendezi a korábban alapjogi korlátozásként értelmezett párttagságot, valamint politikai tartalmú közszereplést érintő korlátozásokat;

- módosul a közeli hozzátartozói összeférhetetlenségről döntésre jogosult személye, a jogkör lejjebb került: azaz olyan szolgálati beosztás betöltése esetén, amelyben a hivatásos állomány tagja közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülne, a Javaslat értelmében - a Hszt. szerinti miniszter helyett - az országos parancsnok vagy az országos főigazgató dönt;

- a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a nem engedélyköteles tevékenységeket bejelenteni sem kell, továbbá bővíti ezeknek a tevékenységeknek a körét: a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatásán kívül a Hszt. 2015. január 1-től már végrehajtott módosításával egyezően a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése is ide került.

A 111-113. §-hoz

A Hszt. egy korábbi módosítása vezette be a teljesítményértékelés rendszerét, összhangban a Kttv. szabályozásával. A törvényi szabályokon túl a Javaslat a részletszabályok megalkotására felhatalmazást ad részben a Kormánynak, részben a rendvédelmi szervet irányító miniszternek. Az egyéni teljesítmény értékelésére az eddigi két alkalom helyett főszabályként évente egyszer kerül sor. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása év közben megváltozik, év közben is kell egyéni teljesítményértékelést végezni, emellett a Javaslat továbbra is rögzíti, hogy az egyéni teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szervezeti teljesítményértékelést is. Lehetőség van továbbá az év közben történő egyéni teljesítményértékelés elvégzésére akkor is, ha a hivatásos állomány tagjának alkalmatlansága merül fel.

A Javaslat rendezi a minősítés és a teljesítményértékelés egymáshoz való viszonyát: az egyéni teljesítményértékelés szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre vonatkozó minősítését.

A minősítés alapján továbbra is kezdeményezhető az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvétele illetve törlése, a szolgálati viszony megszüntetése vagy módosítása, illetve egyéb intézkedések javasolhatók. A minősítés alapján megállapítható továbbá a szolgálati beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság. A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet. Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei, vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés, vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el. A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben az értékelt közvetlenül a bírósághoz fordulhat.

A 114. §-hoz

Az új előmeneteli és besorolási rendszer célja a hivatásos jogviszonyra jelenleg jellemző beosztási rendszer és a civil közszolgálat szenioritáson alapuló modelljének közelítése egy egységes alapokon nyugvó harmonizált életpálya-rendszer kialakítása érdekében. Az új hivatásos előmeneteli rendszert meghatározó tényezők közül kiemelendő a horizontális előmenetel a munkaköri kategórián belül, a vertikális előmenetel a magasabb értékű munkaköri kategóriába, a horizontális és a vertikális előmenetel meghatározott feltételekhez - képzési, képesítési követelmények teljesítése, teljesítményértékelés - kötése, illetve a vezetői kör részére felelősség-arányos illetményrendszer kialakítása.

A Javaslat meghatározza az új előmeneteli rendszerrel szemben támasztott követelményeket, az új rendszer struktúráját, működését, valamint foglalkozik azokkal az egyéb életpálya elemekkel, amelyekre szükségszerűen hatást gyakorol az új előmeneteli rendszer bevezetése.

A Javaslat szerint az új előmeneteli rendszer alapja a besorolási kategóriák kialakítása. Az egyes szolgálati beosztások besorolását a miniszter - a munkakör tartalmának meghatározott módszertanon és eljárási rendben végrehajtott értékelése alapján - rendeletben állapítja meg. Önálló munkaköri kategóriák kerülnek meghatározásra a középfokú (tiszthelyettesi) és a felsőfokú (tiszti) állomány részére, továbbá külön besorolási osztályt képez a vezetői besorolási osztály.

A tiszti és tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások eltérően alakulnak annak függvényében, hogy az a hierarchikus felépítésű rendvédelmi szerveknél van rendszeresítve vagy a központi szervi jogállással rendelkező rendvédelmi szervnél. Az előbbi csoportban öt, az utóbbiban négy besorolási kategóriába kell besorolni a szolgálati beosztásokat.

A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás lehet kiemelt vezetői, középvezetői és beosztott vezetői beosztás. A Javaslat tételesen rögzíti az egyes vezetői besorolási kategóriákat.

Az egyes beosztási besorolási kategóriákhoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, továbbá a beosztási illetmény megállapításához rendelt szorzószámokat a Javaslat vonatkozó mellékletei tartalmazzák.

A 115-119. §-hoz

A hivatásos állomány tagjának besorolásával összefüggő munkáltatói intézkedések tekintetében a tervezett szolgálati beosztásba történő kinevezés előtt az állományilletékes parancsok megvizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja rendelkezik-e a szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzettséggel, megfelel-e az alkalmassági követelményeknek, és megállapítja a besorolásnál figyelembe vehető hivatásos szolgálati időt, illetve a besorolás alapján viselhető rendfokozatot. Ennek megfelelően a szolgálati beosztásba kinevezni csak azt a személyt lehet, aki megfelel a szolgálati beosztás betöltésére előírt feltételeknek és a rendfokozati állománycsoporthoz kapcsolt követelményeknek.

Az állományilletékes parancsnok a szolgálati beosztásba kinevezéskor a fenti szempontok alapján besorolja a hivatásos állomány tagját, megállapítja a fizetési fokozatát és rendfokozatát.

Ha a hivatásos állomány tagjának viselt rendfokozata alacsonyabb a besorolás szerintinél, a hivatásos állomány tagját rendfokozatban előlépteti vagy kinevezi, vagy előléptetésre előterjeszti az arra jogosult elöljáróhoz.

A fizetési fokozatba besorolás a fizetési várakozási idő alapján történik. A Javaslat részletesen rendezi a várakozási idővel és a fizetési fokozat megállapításával kapcsolatos szabályokat, mind a vezetői, mind a nem vezetői beosztások esetén, továbbá külön § tartalmazza a hivatásos állomány pályakezdő és nem pályakezdő tagja besorolásának szabályait.

A 120-127. §-hoz

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a besorolási kategórián belüli fizetési fokozatban és rendfokozatban, továbbá a magasabb szolgálati beosztás eléréséhez. Az előmenetel általános feltételeit a Javaslat tételesen határozza meg. E körbe tartozik az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése, a jogszabályban meghatározott elvárt teljesítményszint, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, az előírt fizetési várakozási idő kitöltése, a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák, a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pályázat benyújtása.

1. A Javaslatban foglalt szabályozás szerint a besorolási kategórián belül történő előmenetel valójában egy horizontális előmenetelt jelent. Azt feltételezi, hogy a foglalkoztatott munkaköre nem változik, vagy változik ugyan, de a korábbival megegyező munkaköri kategóriába tartozó munkakörbe kerül, illetve teljesíti a fizetési fokozatokhoz, valamint a rendfokozatokhoz, besorolási címekhez előírt feltételeket.

A Javaslat rendezi a besorolási kategórián belüli előmenetel szabályait. Ennek megfelelően a hivatásos állomány tagját a besorolás szerinti besorolási kategóriához tartozó fizetési fokozatban előre kell sorolni, ha

- az arra előírt előmeneteli idő, négy év (fizetési várakozási idő) eltelt,

- a jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét teljesítette és

- a fizetési várakozási idő éves teljesítményértékeléseinek átlaga legalább megfelelő teljesítményfokozatú.

A hivatásos állomány tagja a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba a fentebb meghatározott feltételeken felül akkor léptethető elő, ha a következő rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette.

A Javaslat rendezi a feltételek nemteljesítésekor követendő szabályokat is: a munkáltatói jogkör gyakorlója évenként felülvizsgálja a feltételek teljesülését, és ennek megfelelően intézkedik.

2. A besorolási kategórián belüli előmeneteltől meg kell különböztetni a vertikális előmenetelt, amely magasabb szolgálati beosztásba történő előmenetelt jelent. Ennek az a feltétele, hogy legyen olyan szolgálati beosztás, amely magasabb kategóriába tartozik és a hivatásos állomány tagja teljesítse az előírt feltételeket.

A hivatásos állomány tagja magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba akkor nevezhető ki, ha

- rendelkezik annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételekkel és

- az utolsó négy teljesítményértékelés átlaga legalább jó teljesítményfokozatú.

Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez rendfokozati vizsgát is kell tenni. A magasabb besorolási kategóriához tartozó rendfokozat viselési ideje és a fizetési fokozat meghatározásakor az alacsonyabb szolgálati beosztásban, de azonos rendfokozatban eltöltött időt be kell számítani.

A horizontális előmenetel során nem kerülhet sor az előléptetésre a feltételek fennállása esetén sem a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy ha a hivatásos állomány tagja ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.

3. A kiválasztás tekintetében hangsúlyos elem, hogy az utánpótlás elsősorban a meglévő állományból (pl.: belső pályázattal) történjen, ezt követően kerüljön csak sor az érintett hivatásrendek hatálya alá tartozó szerveknél foglalkoztatottak, majd utolsó lépésként a külső személyek bevonására.

A Javaslat ennek megfelelően szabályozza a kiválasztás új rendjét: megüresedő szolgálati beosztás esetén

- az állományilletékes parancsnok elsőként azt köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy;

- ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályázattal töltheti be a szolgálati beosztást;

- ha a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok a közszolgálati tartalékállományból, vagy a Magyar Honvédség, és a Kttv. hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályázattal

töltheti be a szolgálati beosztást.

Kisegítő szabályként szerepel, hogy a jelzett kiválasztási eljárás eredménytelensége vagy különleges szaktudásra vonatkozó igény esetén a nem közszolgálatban állóval is betölthető a beosztás, ha megfelel a feltételeknek.

4. A Javaslat rendezi a soron kívüli előmenetel lehetőségeit és feltételeit, amelynek formái a fizetési fokozatban soron kívüli előresorolás és az eggyel magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetés. A Javaslat rögzíti ezek feltételeit, illetve korlátot rendel az alkalmazásához:

- soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor;

- rendfokozatban soron kívüli kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.

A miniszter feltételek hiányában is előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.

5. Alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés esetén - függetlenül attól, hogy neki felróható okból vagy kérelmére került erre sor - a szolgálati idő figyelembevételével az új szolgálati beosztás besorolási kategóriájához tartozó rendfokozatot kell megállapítani.

6. A Javaslat további eseteket is meghatároz, amikor sor kerülhet az előléptetésre rendfokozatban:

- szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg, ha a nyugállományba helyezésre a felső korhatár elérésével, vagy legalább húsz évi tényleges szolgálati viszonyban töltött idő után szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és a hivatásos állomány tagja szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el;

- a szolgálati halott esetében.

A javaslat kötelezővé teszi az előléptetést:

- a hősi halottá nyilvánított tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személy esetében;

- a hősi halottá nyilvánított zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személy esetében, ekkor hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A 128-131. §-hoz

A szolgálati beosztáshoz szükséges iskolai végzettségi és szakképesítési követelmények között a Javaslat rögzíti, hogy a vezetői és tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez felsőfokú végzettség, a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba kinevezéshez pedig középiskolai végzettség szükséges.

A rendvédelmi szervnél szolgálati beosztást betöltőnek a rendvédelemi szerv alaptevékenységének megfelelő szakképzettséggel, ha ilyen nincs, az előírt szakmai alapképzettséggel kell rendelkeznie. A rendvédelmi szerv nem alaptevékenységébe tartozó szolgálati beosztásába a hivatásos állomány tagja szakképzettség, szakmai alapképzettség hiányában is kinevezhető azzal, hogy annak teljesítését határidő kitűzésével elő kell írni. Ha a hivatásos állomány tagja az előírt képzési kötelezettségének neki felróható okból határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni.

A szolgálati beosztás betöltéséhez a fenti végzettségeken túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott szolgálati beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell. A vezetői beosztásba történő kinevezéshez a jogszabályban meghatározott vezetővé képzés vagy magasabb vezetővé képzés teljesítése is szükséges.

A tehetségmenedzsment keretében a Javaslat tartalmazza, hogy a magasabb szolgálati beosztás vagy vezetői beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés megszerzéséhez a hivatásos állomány tagjának képzését támogatja. A szakmai ismeretek fejlesztése céljából a rendvédelmi szervnek továbbképzési, illetve átképzési kötelezettsége van, ha ezt a hivatásos állomány tagja önhibájából elmulasztja, akkor számolnia kell a jogkövetkezményekkel.

A 132. §-hoz

A Javaslat részletesen rendezi a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos előírásokat, amelyek alapvetően a Hszt.-ből kerültek átvételre. Új elem, hogy a tanulmányi szerződés nem csak a hivatásos állomány tagjával köthető, hanem a hivatásos szolgálatot vállaló személlyel is. Tanulmányi szerződés köthető:

- betöltött vagy tervezett szolgálati beosztás, vagy a szolgálati viszony létesítéséhez vagy fenntartásához szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség,

- iskolarendszerű vagy felnőttképzés keretében történő megszerzésére.

A 133. §-hoz

A Javaslat nem ír elő általános pályázati kötelezettséget a szolgálati beosztáshoz, de lehetőséget ad az állományilletékes parancsnok, valamint a kinevezésre jogosult elöljáró parancsnok számára, hogy az általa irányított szervnél, szervezeti egységnél szolgálati beosztás betöltésére pályázatot írjon ki.

Jogszabály is előírhatja a szolgálati beosztás betöltésére pályázat kiírását. A pályázat kiírása történhet a pályázók meghatározott személyi körre korlátozásával, vagy személyek felkérésével. A pályázattal kapcsolatos további előírásokat a Javaslat részletesen szabályozza.

A 134-138. §-hoz

A szolgálatteljesítési idő - fő szabály szerint - heti negyven óra, azonban részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálat esetében ennél hosszabb is lehet, de nem haladhatja meg a heti negyvennyolc órát.

A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével -meghatározható több heti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is.

A Javaslat szolgálatszervezési szabályai figyelembe veszik a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelv előírásait és oly módon teremtik meg az összhangot az irányelv rendelkezéseivel, hogy az irányelv által megengedett legrugalmasabb lehetőségeket, legszélesebb plafonokat biztosító szabályozást eredményeznek.

A Javaslat a jogalkalmazói munka segítése érdekében meghatározza a készenléti jellegű szolgálati beosztás fogalmát.

A szolgálatteljesítési idő beosztására vonatkozó szabályok:

- a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. Ez utóbbi esetben sem lehet azonban napi négy óránál rövidebb és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat a huszonnégy órás szolgálatokat kivéve - tizenkét óránál, illetve fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén a hat óránál több;

- a tizenkét órás szabály alóli kivétel: az egy vagy többhavi szolgálatteljesítési időkeretben foglalkoztatott részére, ha a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.

A Javaslat eltérő szabályokat állapít meg a téli és nyári időszámításra átállás esetében a szolgálatteljesítési idő maximumára, illetve a napi pihenőidő minimumára.

A szolgálatteljesítési időbeosztást - a túlszolgálat elrendelésének kivételével - a szolgálatba lépést megelőzően legalább egy héttel előbb közölni kell.

A Javaslat új eleme, hogy a minisztert felhatalmazza az egyes rendvédelmi szerveknél alkalmazható szolgálati időrendszerek és azok kereteinek megállapítására.

Számos garanciális szabályt állapít meg a Javaslat a szolgálatteljesítési idő beosztásával kapcsolatban. Ezek körébe tartoznak a várandós nők és szoptatós anyák éjszakai, a gyermekét egyedül nevelő anyák huszonnégy órás szolgálatra beosztásának tilalmával, a munkaközi szünet és a heti pihenőnapok kiadásával kapcsolatos előírások.

A Javaslat a rendvédelmi szervek - munkaszüneti napnak minősülő - ünnepnapjait is rögzíti, továbbá meghatározza, hogy a szolgálatteljesítésért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti a hivatásos állomány tagját a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon kívül is, a húsvét- vagy pünkösdvasárnapon teljesített szolgálatért.

A gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben a Javaslat - a közszféra más területein foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a gyermekgondozási ellátás igénybevétele, illetve az illetmény nélküli szabadság után lehetővé teszi a korábbi munkahelyére visszatérő hivatásos állományú szülőnek, hogy egyoldalú döntése alapján a gyermek hároméves kora előtt a rész-szolgálatteljesítési időben történő foglalkoztatás lehetőségét választhassa.

A hivatásos állomány tagja - a vezetői beosztást betöltők kivételével - az illetmény nélküli szabadságának időtartama alatt, annak lejáratát megelőzően legalább hatvan nappal benyújtott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a kinevezést köteles módosítani, s ennek során heti húsz vagy harminc óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyezni. A hivatásos állományúnak a rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelme csak abban az esetben tagadható meg, ha az a rendvédelmi szerv számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem elutasítását írásban indokolni kell.

A 139-140. §hoz

A hivatásos szolgálattal járó tervezhető vagy előre nem látható körülmények - így különösen tömegbaleset, elemi csapás, katasztrófa vagy súlyos kár megelőzése, elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető előre nem látható körülmény bekövetkezése - szükségessé teszik, illetve tehetik a rendkívüli szolgálatteljesítésre való igénybevételt (túlszolgálat). Erre a napi szolgálatteljesítési időn túl, munkaszüneti és pihenőnapokon is bármikor sor kerülhet.

A Javaslat megállapítja a túlszolgálat kötelező és önként vállalt maximális időtartamát. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor. A túlszolgálat elrendelését a Javaslat garanciális okokból írásbeliséghez és nyilvántartáshoz köti.

A túlszolgálat tartama naptári évenként háromszázötven óra, amely négyhavi mértékben a százhúsz órát nem haladhatja meg. A Javaslat bevezeti az önkéntes vállalás intézményét, ennek keretében további ötven óra túlszolgálat vállalható.

A Javaslat szigorítja a túlszolgálat ellentételezésének szabályait. Megszűnik a túlszolgálat pénzben történő megváltásnak lehetősége, továbbá a rendvédelemi szerv vezetőjének és helyetteseinek, valamint a szervezeti egység vezetőjének és helyetteseinek a naptári évenként a háromszázötven órát meg nem haladó túlszolgálatért ellentételezés nem jár. A hivatásos állomány egyéb tagjának - fő szabály szerint - a túlszolgálattal azonos tartamú szabadidőt kell biztosítani. A heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített túlszolgálatért a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő jár. A túlszolgálat ellentételezéséhez átmeneti szabályozás kapcsolódik, eszerint 2018. július 1-jéig a túlszolgálat ellentételezésére a jelenleg hatályos szabályokat kell alkalmazni.

A szabadidő kiadására vonatkozó szabályozás szerint a szabadidőt lehetőség szerint harminc napon belüli kell kiadni, ugyanakkor hat hónapon belül is lehetőség van rá. Hat hónapon túl csak akkor kerülhet sor a szabadság kiadására, ha a túlszolgálat havi vagy többhavi szolgálatteljesítési idő keretében történt. A szabadságot legfeljebb a következő év első felében ki kell adni.

A miniszter állapítja meg a túlszolgálat elrendelésének és elszámolásának, valamint a szabadidő kiadásának rendjét.

A 141. §hoz

A készenléti kötelezettség alapján a hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül, szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban olyan elérhető helyen tartózkodjon, ahonnan bármikor igénybe vehető szolgálati feladatra. A Javaslat felső korlátot vezet be, összhangban az Mt. és a Kttv. szabályozásával: a havi időtartam a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg.

A 142. §-hoz

A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagjának járó szabadságok jogcímeit:

- alapszabadság,

- pótszabadság,

- egészségügyi szabadság,

- szülési szabadság,

- illetmény nélküli szabadság.

143-146. §-hoz

A Javaslat a hivatásos állomány tagját megillető alapszabadság mértékét huszonöt munkanapban, míg pótszabadságát - a vezetői beosztást betöltők vezetői pótszabadsága kivételével - a szolgálati viszonyban töltött idő függvényében három és tíz munkanap között állapítja meg. A vezetői beosztást betöltők pótszabadsága tizenegy és tizenöt munkanap között van, a vezetői besorolási kategóriáktól függően.

A Javaslat további pótszabadságot állapít meg a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának azon tagjai részére, akik szolgálati feladataikat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti biztonsági részlegen látják el.

Az alapszabadságot kiegészítő, illetve a vezetői pótszabadságon kívül további pótszabadságot biztosít a Javaslat a fokozottan veszélyes szolgálati feladatot ellátók részére, továbbá a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után, valamint az apa részére gyermekszületés esetén. Emellett meghatározza a gyermekek után járó pótszabadsághoz kapcsolódó legfontosabb fogalmakat, összhangban az Mt. és a Kttv. szabályozásával.

A Javaslat a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, valamint a fizikai állóképességének megőrzése céljából rekreációs célú pótszabadságot is biztosít a hivatásos állomány meghatározott szolgálati beosztást betöltő tagja részére. A rekreációs célú pótszabadság szabályai átvételre kerültek a Hszt.-ből, ugyanakkor új rendelkezés, hogy a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább harminc napig az életet vagy a testi épséget közvetlenül veszélyeztető általános körülmények között - így különösen háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések sújtotta földrajzi területen - külföldön szolgálatot teljesít, a szolgálat lezárultát követő három hónapon belül jogosult rekreációs célú pótszabadságra.

A 147-148. §-hoz

A Javaslat egészségügyi szabadságot biztosít a betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen részére, szolgálatképességének helyreállítása idejére. Ez az idő azonban - a szoptatás és a gyermeknevelés céljából igénybevett egészségügyi szabadság kivételével - nem haladhatja meg az egy évet.

Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat, vagy a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj 90 %-át kell folyósítani.

A Javaslat szabályozza a gyermekápolás céljából a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi szabadságot is.

A 149. §-hoz

A hivatásos állomány várandós vagy szülő nő tagját az általános szabályoknak megfelelően szülési szabadság és a szoptatásra szabadidő kedvezmény illeti meg.

A 150-151. §-hoz

A Javaslat megállapítja a hivatásos állomány tagja részére adható illetmény nélküli szabadság eseteit. A Javaslat egyértelműen kimondja, hogy az illetmény nélküli szabadság tartamára alap-, pót-és egészségügyi szabadság nem jár. Kivételként ez alól a szabály alól, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára eső alap- és pótszabadság illeti meg a hivatásos állomány tagját.

A 152. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a különböző jogcímeken járó szabadságokra vonatkozó közös eljárási szabályokat. Ezek többségében garanciális szabályok.

A szabadságot a szabadságolási terv alapján kell kiadni. Az alap- és pótszabadság rendeltetésének megfelelően a Javaslat előírja, hogy a szabadság együttes tartamának felét egyszerre, 25%-át, de legalább tíz napot pedig a hivatásos állomány tagja kérése szerint kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A szabadságot főszabályként az esedékesség évében kell kiadni.

Szolgálati érdek esetén a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati okok miatt ki nem adott szabadság kiadható a következő év március 31. napjáig, illetve betegség vagy más, a hivatásos állomány tagjának személyét érintő elháríthatatlan akadály esetén, az annak megszűnésétől számított harminc napon belül.

A ki nem adott szabadságot - fő szabály szerint - nem lehet megváltani. A szabadság megváltására csak a vezénylés egyes eseteiben és a szolgálati viszony megszűnésekor kerülhet sor.

A 153. §-hoz

A Javaslat megállapítja a hivatásos állomány tagjának adható tanulmányi szabadidő és munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályokat. Új elem, hogy nem csak előzetes bejelentés, hanem tanulmányi szerződés alapján is részt vehet a hivatásos állomány tagja saját elhatározáson alapuló iskolarendszerű oktatásban, képzésben. A saját elhatározáson alapuló képzésen történő részvételéhez - kérelemre - illetményfolyósítás nélküli szolgálatmentességet kell biztosítani.

A 154-159. §-hoz

A Javaslat az új előmeneteli rendszerhez igazodó, az eddigieknél átláthatóbb és teljesítményösztönzőbb illetmény és juttatási rendszert vezet be. E rendszerben az illetmény az alapilletményből, az egyéb pótlékokból és teljesítményjuttatásból áll.

1. Az alapilletmény összetevői a beosztási illetmény, a szolgálati időpótlék és a hivatásos pótlék. Ugyanakkor a hivatásos állomány tagja egyéb pótlékokra is jogosult, ha az ellátott feladatok és körülmények ezt indokolják.

a) A besorolása alapján megállapított fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzó és az éves költségvetési törvényben megállapított rendvédelmi illetményalap szorzata adja a beosztási illetményt.

b) A szolgálati időpótlék a szolgálati viszonyban eltöltött időhöz igazodóan a hivatásos állomány tagját a szolgálati viszonyban eltöltött idő tizedik évétől kezdődően megillető, ötévenként növekvő mértékű illetményelem. Ugyanakkor a Javaslat meghatározza azokat az időtartamokat is, amelyek nem vehetők figyelembe a szolgálati időpótlék számításánál.

c) A hivatásos pótlék a hivatásos állomány esküjében vállalt többletkötelezettségek és a szolgálati beosztással járó többlet-igénybevétel és többlet-terhelés ellentételezését szolgálja. A Javaslat szerint e pótlék mértékét a miniszter a Javaslat által meghatározott keretek és szempontok figyelembevételével állapítja meg.

2. A hivatásos állomány tagja egyéni teljesítményértékelésének és a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján - a Javaslat által maximált mértékű - teljesítmény-juttatásban részesíthető. E juttatás évente két alkalommal egyenlő mértékben adható, március és szeptember hónapban. Hangsúlyozni szükséges, hogy a tárgyévre megállapított teljesítmény-juttatásra a hivatalos állomány tagja akkor is jogosult, ha a szolgálati viszonya a kifizetési év közben megszűnik.

A 160-162. §-hoz

A Javaslat az illetményrendszer áttekinthetőbbé tétele érdekében jelentősen csökkenti a pótlékok számát. A hivatásos állomány törvényi feltételeknek megfelelő tagja a következő illetménypótlékokra jogosult:

- idegennyelv-tudási pótlék,

- nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint biológiai kóroki tényezők jelenléte miatt fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka,

- preferált településen szolgálatot teljesítők pótléka,

- éjszakai pótlék,

- készenléti pótlék.

A Javaslat szerint a rendészetért felelős miniszter - az idegennyelv-tudási pótlék kivételével -rendeletben határozza meg a pótlékokkal kapcsolatos feltételeket.

Az idegennyelv-tudási pótlék szabályozása a Kttv. rendelkezéseihez igazodik, mind a nyelvvizsga-típusok, mind a preferált nyelvek bevezetése tekintetében.

A 163-165. §-hoz

A Javaslat megállapítja az illetmény kifizetésével és az illetményből történő levonással kapcsolatos szabályokat. Az illetményt - más foglalkoztatási jogviszonyokban állókhoz hasonlóan - Magyarország hivatalos pénznemében kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kell átutalni, vagy ha azzal az érintett nem rendelkezik, részére pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján megfizetni. Az illetmény kifizetésének és átutalásának költségei a rendvédelmi szervet terhelik. A rendvédelmi szerv a fizetési számlára történő utalás esetén - a miniszter által a tárgyévre vonatkozóan közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott mértékű - bankszámla-hozzájárulást adhat.

A Javaslat szerint az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a hivatásos állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye.

A Javaslat alapján távolléti díjra jogosult a hivatásos állomány szolgálati beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban vagy házi őrizetben lévő, lakhelyelhagyási tilalom alatt vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, illetve szabadságvesztés-büntetését katonai fogházban töltő tagja. Ennek 50 %-át vissza kell tartani. A visszatartás a teljes összeget érinti a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítés kiszabásáról szóló munkáltatói intézkedés végrehajtásáig.

A 166. §-hoz

A Javaslat továbbra is fenntartja a jubileumi jutalom jogintézményét.

A 167-169. §-hoz

A Javaslat megállapítja a napidíjra, távolléti díjra, költségtérítésekre vonatkozó jogosultság részletes feltételeit és azok mértékét.

A 170. §-hoz

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagja részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek köréből a Javaslat az üdülési támogatást, a családalapítási támogatást, a szociális támogatást, az illetményelőleget, valamint a tanulmányi ösztöndíjat, képzési és a továbbképzési támogatást nevesíti, de nincs törvényi akadálya más juttatási fajták miniszter által, rendeletben történő megállapításának sem. Ugyancsak a miniszter állapítja meg a juttatások mértékét, a kedvezmények, támogatások nyújtásának feltételeit és eljárási szabályait.

A 171-174. §-hoz

A Javaslat megállapítja a lakhatási támogatás főbb formáit, de a lakással rendelkezők részére a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás más formáit is megállapíthatja törvény, illetve kormányrendelet.

A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az állam készfizető kezességet vállaljon a különbözetre, ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát. Emellett a Javaslat szabályozza az állami készfizető kezességvállalással kapcsolatos eljárási kérdéseket is.

A 175. §-hoz

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a rendvédelmi szerv feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel. Az alapfelszerelési, illetve az évenként esedékes ruházati utánpótlási ellátmányra vonatkozó részletszabályokat szintén meghatározza a Javaslat.

A 176-177. §-hoz

A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja által választható juttatások körét és mértékét. A választható természetbeni juttatások köre a személyi jövedelemadóról szóló törvény kedvezményes adókulccsal adózó tételeiből tevődik össze, a hivatásos állomány tagja szabadon dönthet arról, hogy mely juttatást igényli.

Az országos parancsnok és az országos főigazgató, valamint helyettesei részére biztosítható vezetői juttatásokat a Kormány rendeletben határozza meg.

A 178. §-hoz

A Javaslat rendelkezik a visszatérítendő támogatással, valamint a választható természetbeni juttatás nyújtása során keletkezett adatok kezelésének céljáról, az adattovábbítás kérdéseiről. A pénzbeli juttatások kifizetésére az illetmény kifizetési szabályok megfelelően irányadóak.

A 179. §-hoz

Az elismerések rendszere részben módosult. A Javaslat szerint új elem, hogy a szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, vagy a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a hivatásos állomány tagja írásbeli dicséretben is részesíthető, továbbá részére miniszteri elismerő oklevél is nyújtható. Az új előmeneteli rendszernek megfelelően szerepel a Javaslatban az eggyel magasabb rendfokozatba történő soron kívüli előléptetés, és kikerült a nyújtható elismerések közül a várakozási idő csökkentése. Az elismerések adományozására jogosult vezetők körét, valamint az adományozás feltételeit és rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg.

A 180. §-hoz

A Javaslat az adományozható elismerések között nevesíti a tanácsosi vagy főtanácsosi kitüntető címet.

A címek odaítélésének feltételei szigorodnak: a Javaslat szerint a tanácsosi címhez legalább tizenöt év, a főtanácsosi címhez legalább huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő szükséges (az eddigi öt és tíz év helyett). A Javaslat továbbá felső korlátot vezet be a címmel rendelkezők létszáma tekintetében, hasonlóan a Kttv. szabályaihoz: Az adományozható címek száma nem haladhatja meg a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott, tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozók együttes létszámának 10, illetve 5%-át.

A címmel járó címpótlék mértéke ugyanakkor emelkedik, a tanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 50%-ának, a főtanácsosi cím után a rendvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő címpótlékot kell folyósítani.

A tanácsosi és a főtanácsosi cím megvonásának feltételei nem változnak, azaz meg kell vonni a címet, ha a hivatásos állomány tagja a viselésére érdemtelenné vált, így különösen, ha a hivatásos állomány tagja jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi fenyítésben részesült, vagy a hivatásos állomány tagjával szemben a bíróság szabadságvesztést, pénzbüntetést, katonai büntetést vagy katonai mellékbüntetést szabott ki.

A 181-185. §-hoz

A Javaslat a fegyelmi felelősség általános szabályai között meghatározza a fegyelemsértés fogalmát, és a Hszt. szabályozásával egyezően rögzíti, hogy fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati helyen vagy a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértését is, kivéve, ha a szabálysértés elzárással is büntethető.

A katonai vétségek esetén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) lehetővé teszi a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálását, abban az esetben, ha a katonai vétség miatt a büntetés célja fegyelmi fenyítéssel is elérhető. A Javaslat a Hszt.-hez hasonlóan rögzíti a katonai vétség fegyelmi eljárásban történő elbírálása esetére vonatkozó speciális rendelkezéseket (pl. a büntetőeljárásban végrehajtott eljárási cselekményeket nem kell megismételni a fegyelmi eljárásban).

A Javaslat a fenyítés céljaként a szolgálati rend és fegyelem védelmét, az elkövetőnek és másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartását jelöli meg. Emellett csekély súlyú fegyelemsértés esetén - írásba foglalt figyelmeztetés mellett - lehetővé teszi a fegyelmi eljárás, illetve a fenyítés mellőzését, így egyszerűsítve a parancsnokot a felesleges eljárási terhektől. Ugyanakkor a figyelmeztetés alkalmazása is a fegyelmi felelősség egyfajta megállapítása, ezért rendelkezni kell a további eljárásról arra az esetre, ha az érintett nem ért egyet a figyelmeztetéssel és kifogást nyújt be. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás azonnali elrendelése lehetőséget ad a körülmények, mindenekelőtt az eljárás alá vont védekezésének tisztázására.

A Javaslat nevesíti azokat az okokat, amelyek kizárják a hivatásos állomány tagja fenyíthetőségét. A fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ugyanakkor rendelkezik azokról a befolyásoló körülményekről is, amelyek esetén az érintett nem mentesül a felelősség alól.

A Javaslat a fegyelemsértés elévülési idejét - fő szabály szerint - három évben rögzíti (abszolút elévülés). A Javaslat rendelkezik az ún. szubjektív elévülési határidőről is, amely a a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelemsértés tényéről való tudomásszerzésétől számított három hónap. Ennek megfelelően az állományilletékes parancsnok tudomására jutását követő három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ellenkező esetben - függetlenül attól, hogy az a három éves határidőn belül van-e - elévül. Eltérő a helyzet, ha a fegyelemsértés egyben bűncselekményt is megvalósít. Ekkor a fegyelemsértés elévülési határideje megegyezik a bűncselekmény elévülési idejével. Abban az esetben, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértésre vonatkozó elévülési határidő után szerzett tudomást az olyan fegyelemsértésről, ami egyben bűncselekmény is, akkor a bűncselekmény elévülési idejéig jogosult fegyelmi eljárást indítani. Ha a fegyelemsértést is megvalósító bűncselekmény miatt büntetőeljárás indul, és a hivatásos állomány tagját gyanúsítottként hallgatják ki, három hónapon belül meg kell indítani a fegyelmi eljárást, ha a gyanúsításról a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerez. A szolgálati viszonnyal kapcsolatban elkövetett szabálysértés esetén az elévülési időre a szabálysértésre vonatkozó elévülési szabályok vonatkoznak. A Javaslat meghatározza a fegyelemsértés elévülésének kezdő napját is.

A 185-190. §-hoz

A Javaslat a hivatásos állomány tagjával szemben alkalmazható fenyítések differenciált rendszerét tartalmazza. A legenyhébb fenyítési nem a feddés, míg a legsúlyosabb a szolgálati viszony megszüntetése. A lefokozás fenyítés megszűnik.

Az egyes fenyítések a következők, ezek sorrendje kifejezi a fenyítés súlyosságát:

- feddés,

- megrovás,

- pénzbírság,

- egy fizetési fokozattal való visszavetés,

- a fizetési fokozatban való előrelépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra,

- eggyel alacsonyabb rendfokozatba hat hónaptól két évig terjedő időtartamra történő visszavetés,

- alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, egy évtől két évig terjedő időtartamra,

- szolgálati viszony megszüntetése.

Pénzbírság fenyítést csak a szabálysértés miatt indított fegyelmi eljárás és a Be. 485/A. §-ában meghatározott esetben a hivatásos állománynak a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából a Btk. 127. § (1) bekezdése alapján katonának tekintendő tagjának katonai vétség fegyelmi eljárásban lehet kiszabni. Az utóbbi esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer, míg legmagasabb összege kétszázezer forint lehet. A Javaslat alapján nem alkalmazható pénzbírság fenyítés, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A Javaslat rendezi a fenyítések és az új előmeneteli rendszer egymáshoz való viszonyát:

- Az egy fizetési fokozattal való visszavetés fenyítéshez kapcsolódó rendelkezés, hogy egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés esetében a már letelt fizetési várakozási idő nem változik.

- A fizetési fokozatban való előrelépés várakozási idejének meghosszabbítása hat hónaptól két évig terjedő időtartamra fenyítés esetén a fizetési várakozási idő meghosszabbodik, ennek leteltét követően kell vizsgálni a fizetési fokozatban történő előrelépés egyéb feltételeinek fennállását.

- Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés hat hónaptól két évig terjedhet, e fenyítés alkalmazása azonban nem jár együtt a fizetési fokozatban visszasorolással.

- Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés alkalmazásakor - a szolgálatteljesítési hely megváltoztatása nélkül - a szervezeti egységen belül üres, vagy átmenetileg be nem töltött, a fenyítés kiszabásakor viselt szolgálati beosztásnál egy besorolási kategóriával alacsonyabb besorolási kategóriájú szolgálati beosztásban kell foglalkoztatni. Ha nincs ilyen beosztás, akkor az eredeti szolgálati beosztást kell -a fenyítésnek megfelelő időtartamban, az állománytáblázat módosítása nélkül - egy besorolási kategóriával alacsonyabbnak minősíteni, és ennek megfelelő illetményt folyósítani. E fenyítés a hivatásos állomány tagjának a besorolás és fizetési fokozat alapján megállapított rendfokozatát nem érinti.

A szolgálati viszony megszüntetése fenyítés alkalmazásával a viselt rendfokozat is elvész.

A 191-194. §-hoz

A Javaslat meghatározza a fegyelmi jogkör tartalmi elemeit, amelyek a következők: a fegyelmi eljárás elrendelése, az eljárás lefolytatásának joga és a fenyítés kiszabásának joga.

A miniszter és az országos parancsnok - a törvényi kivételekkel - a fegyelmi jogkört magához vonhatja, és fenyítést alkalmazhat.

A fegyelmi jogkört az általános munkáltatói jogkört gyakorló állományilletékes parancsnok gyakorolja. A Javaslat meghatározza az e tekintetben előforduló eltéréseket is:

- a szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabása miniszteri jogkör a hivatásos állomány ezredesi rendfokozatot viselő tagja esetében, az országos parancsnok joga a tiszti vagy főtiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja (az ezredest kivéve) esetében, az alacsonyabb rendfokozatúak esetében az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a kinevezésre és az előléptetésre jogosult;

- az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés kiszabására az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró jogosult, aki a kinevezésre jogosult;

- állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyettesével szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója az elöljáró parancsnok;

- országos parancsnokkal, valamint kinevezett helyettesével szembeni fegyelmi jogkör gyakorlója a miniszter.

A Javaslat külön rendezi a hivatásos állomány rendelkezési állományba tartozó tagjával szembeni, valamint az átrendelés időtartama alatti fegyelmi jogkör-gyakorlásra vonatkozó szabályokat.

A Javaslat tartalmazza továbbá a hivatásos állomány több tagja által együttesen megvalósított fegyelemsértésekre, valamint a szolgálati hely megváltozása esetén követendő eljárásra vonatkozó szabályokat.

A 195-211. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a fegyelmi eljárást. Fegyelmi eljárás elrendelésére a fegyelemsértés megalapozott gyanúja esetén kerül sor. A fegyelmi eljárás elrendelésére - a Javaslat által meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó - határozattal kerül sor, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. Az eljárás első szakaszát képező vizsgálatot harminc napon belül kell lefolytatni, azonban lehetőség van e határidő egy alkalommal - legfeljebb harminc nappal - történő meghosszabbítására.

A Javaslat meghatározza a fegyelmi vizsgálattal megbízottra vonatkozó szabályokat, illetve kizáró okokat.

A fegyelmi eljárás alapvetően érinti az eljárás alá vont személy jogait, erre tekintettel a Javaslat a védelemhez való jog érvényesülése érdekében lehetővé teszi, hogy az érintett jogi képviselőt fogadjon, vagy az érdekképviseleti szerv közreműködését kérje. A Javaslat az eddigieknél szűkebb körben határozza meg a jogi képviselők köréből kizártakat. Mind a jogi képviselő, mind az érdekképviseleti szerv képviselője az eljárási cselekményeknél jelen lehet, őket azokról értesíteni kell. A jogi képviselő munkadíját és költségeit az eljárás alá vont személy köteles viselni, ha azonban a fegyelmi vétség megállapítására nem kerül sor, a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a jogi képviselettel kapcsolatos költséget. A Javaslat szerint a miniszter rendeletben állapítja meg a megtéríthető költségeket és azok megengedhető mértékét.

A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás felfüggeszthető. A felfüggesztésnek vannak kötelező és mérlegelésen alapuló esetei. Az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló időtartamba és az elévülési időbe.

A fegyelemsértés súlyára, jellegére tekintettel a Javaslat lehetővé teszi az eljárás alá vont személynek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztését. Ennek időtartama fő szabály szerint az eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapig tarthat, ugyanakkor indokolt esetben további egy hónappal meghosszabbítható. A fegyelmi eljárás büntetőeljárásra tekintettel történő felfüggesztetése esetén a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartama maximum tizennyolc hónap lehet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy azt a személyt, akinek a felfüggesztés határideje elteltét követően is szükséges a szolgálati helytől való távoltartása, az eljárás befejezéséig más szolgálati beosztásban foglalkoztatassák vagy más szolgálatteljesítési helyre vezényeljék.

A Javaslat meghatározza többek közt a felfüggesztés alatt álló jogait és kötelezettségeit, jogorvoslati lehetőségeit, valamint a jogorvoslat (panasz) elbírálásának eljárási szabályait, így többek között azt is, hogy újabb panasz legfeljebb az előző elbírálásától számított harminc nap elteltével nyújtható be.

A vizsgáló az eljárás alá vont személyt, a tanút, a sértettet, a szakértőt - az illetékes parancsnoka, vezetője útján történő előzetes értesítést követően - meghallgatja.

A Javaslat szerint a fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az érintettet a vizsgálat folyamán a jogairól tájékoztatni kell, és a fontosabb eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Javaslat tartalmazza az iratbetekintés és másolatkészítés szabályait is.

A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló iratismertetést tart. Ezen az eljárás alá vont személy és a képviselő bizonyítási indítványt tehet, amelynek felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló jogosult dönteni. Az iratismertetést követően a vizsgáló jelentésben foglalja össze a megállapításait, amelyet átad az állományilletékes parancsnoknak.

Az eljárás alá vont személyt az állományilletékes parancsnoknak meg kell hallgatnia. Ettől akkor sem lehet eltekinteni, ha az egyébként egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértést az eljárás alá vont személy beismerte. A meghallgatással érvényesül a védekezéshez való jog, valamint a közvetlenség elve, amelynek az érdemi határozathozatalnál nagy a jelentősége.

A Javaslat szerint, ha a tényállás nincs kellően felderítve, póteljárásra kerülhet sor. Ennek időtartama maximum tizenöt nap lehet.

Egyszerűsített eljárás keretében bírálható el a Javaslat alapján az egyszerű ténybeli megítélésű, csekély tárgyi súlyú fegyelemsértés. Egyszerűsített eljárás esetén a fenyítések korlátozott köre alkalmazható. Ha az egyszerűsített eljárást az érintett nem fogadja el, vagy a megállapított tényállást vitatja, fegyelmi eljárás lefolytatására kerül sor.

A személyes meghallgatást követően kerül sor az ügy érdemi elbírálására és a fenyítés kiszabására. A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

A Javaslat megállapítja azokat az esetköröket, amikor a fegyelmi eljárást meg kell, illetve meg lehet szüntetni. A felfüggesztés egyik lehetséges esete, amikor a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, ekkor a feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó vagy szabálysértési hatósághoz meg kell tenni.

A fegyelmi ügyben indokolt határozatot kell hozni, amelynek kihirdetési és kézbesítési szabályait is tartalmazza a Javaslat.

A 212-214. §-hoz

A Javaslat szerint a fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen az eljáró parancsnokhoz -fő szabály szerint - panasz nyújtható be. A panasztétel lehetősége nem áll fenn a miniszter által kiszabott fenyítés esetén, illetve az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata ellen. E határozatok ellen az eljárás alá vont személy vagy képviselője bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

A panasz elbírálásának eljárási rendjét és a panasszal kapcsolatos döntési lehetőségeket is tartalmazza a Javaslat. Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés esetén, ha az érdemi határozat ellen benyújtott panaszt elutasították, vagy a panasz lehetősége a Javaslat alapján nem lehetséges, akkor a hivatásos állomány tagja kérheti - az új jogintézményként bevezetésre kerülő - Becsületbíróság összehívását. A Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz keresetet benyújtani.

A 215. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a rendvédelmi szerv állományába tartozó személy által elkövetett szabálysértés fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásának eljárási szabályait. Meghatározott feltételekkel lehetőséget ad az egyszerűsített eljárás lefolytatására is. Amennyiben a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a szabálysértési hatóságot a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után kell intézkedésre megkeresni. A Javaslat meghatározza a pénzbírság befizetésének határidejét és lehetőséget ad a részletfizetésre, illetve a befizetés elmaradása esetén annak az illetményből történő levonására.

A 216. §-hoz

A Javaslat szabályozza a fegyelmi fenyítés végrehajtásának kérdéskörét. Ez annál is indokoltabb, mivel kereset benyújtása esetén a bírósági eljárás időtartama miatt hosszúra nyúlhat a hivatásos állomány tagja számára kedvezőtlen "függő" helyzet. Szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedéséig a szolgálati viszony megszüntetésére nem kerül sor, így a hivatásos állomány tagja másik jogviszonyt létesíteni nem tud, ami azt eredményezi, hogy az illetmény visszatartása esetén ellátatlan marad. Ezt a függő helyzetet kívánja a Javaslat mielőbb megszüntetni azáltal, hogy a szolgálati viszony megszüntetése fegyelmi fenyítés alkalmazása esetén annak végrehajtását a másodfokú, illetve a miniszteri határozat közlését követő harminc napon belüli időtartamban határozza meg. A Javaslat tartalmazza a fenyítés jogerőre emelkedésével és végrehajthatóságával kapcsolatos szabályokat is.

A 217-218. §-hoz

A fenyítettség a fenyítés végrehajtása alatt és azt követően a fenyítés hatálya alatt állást vonja maga után. Ez alól csak a feddés képez kivételt. A feddés tartalmában ennyivel enyhébb a megrovás fenyítéshez képest. A Javaslat a fenyítések súlyához igazodóan, differenciált módon, hat hónaptól öt évig állapítja meg a fenyítés hatálya alatt állás időtartamát. Szolgálati viszony megszüntetése fenyítés esetén a maximális öt évig áll az érintett a fenyítés hatálya alatt. Amennyiben a megfenyített személy a fenyítést követően átlagon felüli teljesítményt nyújt, és példamutató magatartást tanúsít, lehetőséget van - korlátozott feltételekkel - a fenyítés hatálya alól a törvényben meghatározott időtartam eltelte előtti kivételes mentesítésre.

A 219-221. §-hoz

A Javaslat tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek akkor irányadóak, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálattal össze nem függő bűncselekményt követett el. Ezekben az esetekben fegyelmi eljárásra fegyelemsértés hiánya miatt nem kerülhet sor. A Javaslat az ilyen esetek kezelésére teremti meg a lehetőséget az elkövetőnek a szolgálati beosztásából történő felfüggesztésére. A Javaslat tartalmazza az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet szerinti, a Hszt.-be beépülő rendelkezéseket, mely írásbeli bejelentési kötelezettséget teremt a hivatásos állomány tagja részére, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén fegyelmi eljárásnak van helye.

A 222-224. §-hoz

A hivatásos szolgálatra méltatlanná válás a Javaslat alapján felmentési ok. Ezen meghatározás alapján méltatlanná válik az, aki szolgálaton kívül olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy szolgálati viszonyát a rendvédelmi szerv fenntartsa. Súlyos jogkövetkezménye többek között, hogy felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyt.

A Javaslat ennek megfelelően tartalmazza a méltatlanság megállapítására vonatkozó eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. Fontos hangsúlyozni, hogy a Javaslat csak az eljárás legalapvetőbb szabályait tartalmazza (az elbírálásra jogosult személye, elévülési idő, jogorvoslati lehetőség, alapvető eljárási határidők, stb.), a méltatlansági eljárás törvényi kereteken belüli részletes szabályai miniszteri rendeletben kerülnek rögzítésre.

A méltatlansági eljárás alapját képező cselekmény elévülésére a fegyelmi elévülés általános szabályait kell alkalmazni.

A méltatlanság kérdésében hozott érdemi határozat ellen önálló jogorvoslat nincs, a végrehajtásról rendelkező állományparanccsal vagy határozattal szemben nyújtható be panasz. Ha a méltatlanság miatt felmentésre kerül sor és a felmentés miatti szolgálati panasz elutasításra került vagy a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja, akkor a hivatásos állomány tagja kérheti a Becsületbíróság összehívását.

A 225-227. §-hoz

A Javaslat bevezeti a Becsületbíróság jogintézményét. A Becsületbíróság eljárására akkor kerül sor, ha a hivatásos állomány tagja kéri az összehívását, amely az alábbi esetekben lehetséges:

- minősítésében hivatásos szolgálatra alkalmatlanságát állapították meg és ezért felmentésre került sor, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja;

- méltatlanság miatt felmentésére került sor, és a felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja;

- fegyelmi eljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés fenyítést szabtak ki és érdemi határozat ellen benyújtott szolgálati panaszt elutasították vagy a panasz benyújtásának lehetőségét a Javaslat kizárja.

A Becsületbíróság összehívásának tehát feltétele, hogy az alapeljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott panasz vagy szolgálati panasz elutasításra került, vagy a panaszlehetőség kizárt. Az összehívást a sérelmezett döntést hozó elöljárónál kell kezdeményezni, a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül.

A Becsületbíróságot az országos parancsnok által vezetett névjegyzékből kell összehívni. A Becsületbíróság három főből áll.

Eljárása során az ügyben eljárt személyeket, az érintettet és jogi képviselőjét, az érintett szolgálati elöljáróját és állományilletékes parancsnokát meghallgathatja. Az iratok és a nyilatkozatok alapján az ügy átvételét követő tizenöt napon belül dönt.

A Becsületbíróság a jogviszony fenntarthatóságáról dönt, azaz vagy azt mondja ki, hogy alkalmazandónak tartja a szolgálati viszony megszüntetését, vagy azt, hogy ezen jogkövetkezmény alkalmazását nem tartja indokoltnak. Ennek megfelelően a Becsületbíróság döntésével a felmentést, illetve a fenyítést kiszabó határozatot helyben hagyja vagy hatályon kívül helyezi. Amennyiben a Becsületbíróság a fenyítést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezi, a fegyelmi jogkör gyakorlója a szolgálati viszony megszüntetése helyett vagy másik fenyítést szab ki, vagy a fegyelmi eljárást megszünteti.

A Becsületbíróság döntése ellen a döntés meghozatalától számított harminc napon belül lehet a bírósághoz keresetet benyújtani.

A Javaslat meghatározza a Becsületbíróság összetételére, a tagok kizárására, valamint a testület működési feltételeire vonatkozó előírásokat. A Javaslatban szerepelnek a Becsületbíróság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó rendelkezések is. Eszerint nem lehet tagja a Becsületbíróságnak az, aki az ügyben eljárt, aki a döntéshozatalban részt vett, vagy aki az érintettel szemben személyében elfogult. További garanciális rendelkezés, hogy a tagok kijelölésével szemben az érintett, az állományilletékes parancsnok, illetve a Magyar

Rendvédelmi Kar Etikai Bizottságának Elnöke kifogással élhet. A Becsületbíróság döntésével szemben a hivatásos állomány tagja bírósághoz fordulhat.

A Becsületbíróságra vonatkozó szabályozás kialakításakor figyelembe vételre kerültek a Kormánytisztviselői Döntőbizottság összetételére, működésére vonatkozó rendelkezések.

A Javaslat felhatalmazást ad a miniszternek a működés részletes szabályainak megalkotására.

A 228-240. §-hoz

A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének fogalmát. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelősségének vizsgálatakor a rendvédelmi szervre hárul a bizonyítási teher. Nem kell megtéríteni azt a kárt:

- amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy

- amelyet a rendvédelmi szerv vétkes magatartása okozott, vagy

- amely abból származott, hogy a rendvédelmi szerv kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A hivatásos állomány tagja kártérítési felelősségének mértéke differenciált: míg gondatlanságból okozott kárért az egyhavi alapilletmény 50 %-áig (meghatározott esetekben háromhavi alapilletményig) terjed a felelősség mértéke, addig szándékos károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni. A gondatlan károkozás esetén fizetendő kártérítés alapja a kártérítésre kötelezésről szóló határozat meghozatalakor érvényes alapilletmény összege.

A Javaslat meghatározza azokat az esetköröket is, amikor a hivatásos állomány tagja vétkességére tekintet nélküli felelőssége érvényesül, illetve megállapítja a felelősség alóli mentesülés eseteit, valamint rendezi a bizonyítással kapcsolatos kérdéseket.

A Javaslat meghatározza a leltárhiány fogalmi elemeit, a leltárhiányért viselt felelősség megállapításának eljárási szabályait és a felelősség mértékét.

Amennyiben a kárt többen együttesen okozták, vétkességük arányában felelnek, ugyanakkor szándékos károkozás esetén egyetemleges felelősség érvényesül.

A Javaslat részletesen szabályozza a kártérítési eljárás menetét. A kártérítési eljárásban is lehetőség van arra, hogy a hivatásos állomány tagja érdekeinek védelmével az érdekképviseleti szervét vagy ügyvédet bízzon meg. Az állományilletékes parancsnok az eljárás megindítását követő hatvan napon belül indokolt határozattal dönt a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről. Meghatározott feltételek fennállása esetén az állományilletékes parancsnok a kártérítési eljárás megindításának mellőzésével kiadott határozatban is rendelkezhet a kár megtérítéséről.

A Javaslat szerint a kár fogalmi elemei körébe tartozik a rendvédelmi szerv vagyonában beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny és a rendvédelmi szervet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek. Emellett a Javaslat tartalmazza a kár összegének meghatározásánál figyelembe veendő tényezőket is. Fontos kiemelni, hogy a megrongálódott dolog értékesítéséből vagy biztosítási jogviszonyból eredően megtérült kárrészre nem vonatkozik a megtérítési kötelezettség.

A kártérítési felelősséget megállapító határozattal szemben - az Országgyűlési Őrség parancsnokának határozata kivételével - a károkozónak panasztételi joga van. A panaszt harminc napon belül kell elbírálni, de lehetőség van e határidő harminc nappal történő meghosszabbítására. A Javaslat szerinti másodfokú határozattal, illetve az Országgyűlési Őrség parancsnokának a határozatával szemben a kártérítésre kötelezett bírósághoz fordulhat.

Az állományilletékes parancsnoknak lehetősége van a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalasztani, valamint részletfizetést engedélyezni, illetve a kártérítést utólag mérsékelheti.

A 241-255. §-hoz

A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv - főszabályként - a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett dologi, személyi és nem vagyoni kárért vétkességre tekintet nélkül felel azért a kárért, amely a hivatásos állomány tagjánál a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett. Mentesül a felelősség alól a rendvédelmi szerv, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A szolgálati viszony körébe tartoznak a rendvédelmi szerv feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok. A Javaslat rendezi a bizonyítással kapcsolatos kérdéseket.

A Javaslat szerint a rendvédelmi szerv kárfelelőssége kiterjed a hivatásos állomány tagjának elmaradt jövedelmére, dologi kárára, a sérelemmel, valamint ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeire. A rendvédelmi szervet a hivatásos állomány tagjának betegsége folytán keletkezett kárért akkor terheli objektív felelősség, ha a betegség a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy a szolgálat sajátosságaival összefüggésben jelentősen súlyosbodott. Részletes szabályok foglalkoznak a kár, kiemelten az elmaradt jövedelem megállapításával, illetve a kárcsökkentő tényezőkkel. Ez utóbbiak köre kiegészül azzal a pénzösszeggel, amely biztosítási jogviszony keretében megtérül.

Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani, amelynek alkalmazására az általános kártérítés megállapításakor is lehetőség van.

A Javaslat megállapítja a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségével kapcsolatos eljárási szabályokat, a kárigény elévülésére, valamint a kártérítés kifizetésre vonatkozó előírásokat. A kárigény elbírálása indokolt határozattal történik.

A Javaslat szerint a károsult a határozat ellen harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnése esetén a Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a rendvédelmi szerv a hivatásos állomány egykori tagjának sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz forduljon.

A 256. §-hoz

A személyiségi jogok megsértésének jogkövetkezményei vonatkozásában a Javaslat a hatályos Hszt.-vel megegyező szabályozást tartalmaz. A hivatásos állomány tagja személyiségi jogainak a szolgálati viszonnyal összefüggő megsértése esetén a Polgári Törvénykönyv tételesen hivatkozott rendelkezései irányadóak.

A 257. §-hoz

A Javaslat részletesen szabályozza a hivatásos állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos eljárást. Új rendelkezés, hogy a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének vizsgálatát a hivatásos állomány tagja is kezdeményezheti.

Az eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni és minősítő határozatot kell hozni. A minősítő határozat ellen - az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja ügyében hozott határozat kivételével - fellebbezést lehet benyújtani.

Az Országgyűlési Őrség esetében a szervezet jellegéből következően indokolt a minősítő határozat esetében eltérő szabály megalkotása, a Javaslat munkáltatói döntés ellen közvetlenül lehetővé teszi a bírósági jogorvoslat igénybe vételének lehetőségét.

A 258. §-hoz

A hivatásos állomány tagjának és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátásaira a társadalombiztosítási törvény általános szabályait kell alkalmazni.

A 259-261. §-hoz

A Javaslat - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogszabályokon túl -meghatározza a rendvédelmi szervek részéről saját költségvetésük terhére nyújtható szociális ellátásra jogosultak körét és az ellátás formáit. Az ellátásra jogosultak közé tartozhatnak a hivatásos állományának tagjai, illetve nyugállományú tagjai és ezek meghatározott hozzátartozói, a hivatásos állomány elhunyt tagjának és a korábban a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozott szolgálati nyugdíjas özvegye, árvája, valamint az, akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

A Javaslat meghatározza a szociális ellátások formáit, valamint a kiegészítő hozzátartozói támogatás mértékét, forrásait.

A 262-264. §-hoz

A rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának megbecsülésével függnek össze a Javaslat a kegyeleti gondoskodásról szóló rendelkezései. E rendelkezések szerint a miniszter a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálati kötelezettsége teljesítése során az életét feláldozta, hősi halottá vagy a szolgálat halottjává nyilváníthatja. Emellett a javaslat lehetőséget ad a rendvédelmi szerv, fegyvernem, helyőrség vagy szervezeti egység halottjává nyilvánításra is. E döntésekhez különböző joghatások fűződnek. Ezek egyik csoportjába a kegyelet hivatalos kifejezéseként a katonai tiszteletadással történő eltemetés, másik csoportjába pedig a temetéssel kapcsolatos költségeknek a rendvédelmi szerv által történő viselésének a kérdései tartoznak, amelyeket szintén szabályoz a Javaslat.

A 265-266. §-hoz

A Javaslat tartalmazza a szolgálati nyugdíjasok jogait és egyes kötelezettségeit. A szolgálati nyugdíjas

- a nyugállományba helyezést követően is köteles a rendvédelmi szervhez, korábbi beosztáshoz és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani;

- egyenruháját - a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés és egyéb politikai rendezvény kivételével - viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja;

- fő szabályként megtartja a minisztérium, valamint a rendvédelmi szerv kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát, vagy más bérlemény kiutalását kérheti;

- rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a rendvédelmi szerv célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült;

- hozzátartozójával együtt jogosult a Javaslat szerinti szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra;

- az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik.

A 267-269. §-hoz

A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai egymással való függelmi viszonyának természetes velejárója a szolgálati viszonyt érintő ügyekben az alárendelt részéről szóbeli vagy írásbeli kérelem előterjesztése az elöljáróhoz, akinek a mérlegelési hatáskörébe tartozó esetekben joga van pozitívan vagy negatívan dönteni. Ez nem zárja ki azt, hogy az alanyi jogon járó különböző jogosultságok tekintetében előforduló mulasztás esetén is kérelemmel fordulhasson az elöljárójához a hivatásos állomány tagja.

A Javaslat biztosítja a hivatásos állomány tagja részére a szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben a panaszjogot (a szolgálati panasz benyújtásának lehetőségét). Szolgálati panaszt a hivatásos állomány tagja saját ügyében és csak egyénileg tehet, illetve meghatalmazás alapján az érdekképviseleti szerv vagy az ügyvéd is jogosult szolgálati panasz benyújtására. A panaszjog gyakorlása nem korlátozható, annak gyakorlásáért a panasztevőt semmiféle hátrány nem érheti, kivéve, ha azáltal fegyelemsértést, szabálysértést vagy bűncselekményt követ el. A panaszjog gyakorlása nem befolyásolja az érintett más jogszabályban meghatározott panaszjogának gyakorlását.

A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt akkor nyújthat be, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó munkáltatói intézkedést vagy annak elmulasztását sérelmesnek tartja. Kivételt képeznek a Javaslatban szabályozott eljárásban (fegyelmi eljárás, kártérítési eljárás, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség minősítése) hozott döntések.

A Javaslat megállapítja a szolgálati panasz elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályokat és határidőket. A Javaslat lehetőséget biztosít a szolgálati panasz elbírálásának felfüggesztésre, meghatározva annak feltételeit.

A szolgálati panasz elbírálásával kapcsolatos elöljáró parancsnoki döntések lehetséges fajtáit szintén megállapítja a Javaslat. A felmentés ellen benyújtott szolgálati panaszok két típusa - minősítés alapján szolgálatra alkalmatlanság és méltatlanság - miatt történő felmentés esetén, azok elutasítását követően a Becsületbírósághoz fordulhat a hivatásos állomány tagja, és ezt követően lehet csak benyújtani keresetet a bírósághoz.

A visszaélések megelőzése érdekében a Javaslatban szerepel az az új rendelkezés, miszerint a korábban már elbírált szolgálati panasszal azonos tartalmú panaszt vagy a panasznak a már elbírált részét az elöljáró indokolás nélkül elutasítja.

A Javaslat alapján a védőoltás beadásával kapcsolatos panasz benyújtása a védőoltás beadására halasztó hatállyal bír. Új rendelkezés a Javaslatban, hogy a szolgálati panasz elbírálásáig a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető olyan feladat ellátására, amelyre tekintettel a védőoltás beadását elrendelték.

A 270-271. §-hoz

A szolgálati panasz, az elsőfokú határozat elleni panasz, valamint a fellebbezés elutasítása esetén, illetve, ha a sérelmezett intézkedést a miniszter hozta, továbbá a Becsületbíróságnak a szolgálati viszony megszüntetését helybenhagyó határozata ellen a hivatásos állomány tagja keresettel fordulhat a bírósághoz. Természetesen a Javaslat biztosítja a bíróság előtti jogorvoslatot a rendvédelmi szerv részére is a hivatásos állomány tagjával szembeni igényének érvényesítése érdekében. Ha az ügyben a rendvédelmi szerven belül nincs kétfokozatú eljárás, a rendvédelmi szerv közvetlenül fordulhat a bírósághoz.

A Javaslat szerint, ha a határozat felmentési tilalomba ütközik, vagy egyébként jogellenes, azt a bíróság hatályon kívül helyezi. Ez esetben a hivatásos állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszony meg sem szűnt volna.

A Javaslat megállapítja a szolgálati beosztásba történő visszahelyezéssel kapcsolatos részletes eljárási szabályokat és a jogkövetkezményeket is.

A 272-276. §-hoz

A Javaslat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a hivatásos állomány személyügyi nyilvántartását. Ennek keretében meghatározza a nyilvántartás formáit, a hivatásos állomány tagjainak azzal kapcsolatos kötelezettségeit és jogait, továbbá a nyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szervek feladatait. A nyilvántartási adatokba való betekintésre, vagy abból adatok átvételére jogosultak köre néhány pontban módosult a Hszt.-hez képest.

A Javaslat melléklete tartalmazza a nyilvántartható adatok körét.

A Javaslat szerint a hivatásos állomány tagjairól az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél személyügyi alapnyilvántartást, az országos parancsnokságon központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni.

Szintén meghatározza a Javaslat a személyügyi alapnyilvántartásban található személyi anyaggyűjtő tartalmát képező dokumentumok körét, amelyek egyrészt a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatosak, másrészt a jogviszonyhoz kapcsolódnak. A szabályozás célja a személyi anyagyűjtő rendszerének egyszerűsítése. Az iratok selejtezésére, az adatok módosítására csak jogszabályban meghatározott rendben kerülhet sor.

A Javaslat meghatározza a hivatásos állomány tagjának közérdekből nyilvános adatait. E tekintetben korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz a Javaslat a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára, valamint a rendőrség állományának egy részére (a Javaslat 318. §-a szerinti más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával megbízott tagjai) vonatkozó adatok tekintetében.

A 277-279. §-hoz

A Javaslat kötelezővé teszi az utánpótlási és vezetői adatbank létrehozását, a rendvédelmi szerv központi személyügyi nyilvántartásának részeként. Az adatbank alapvető célja az, hogy megkönnyítse a vezetői beosztásba kinevezendő személyek kiválasztását. Az adatbankba csak az érintett hozzájárulása alapján lehet bekerülni.

A Javaslat szerint az adatbank két részből, az utánpótlási nyilvántartásból és a vezetői nyilvántartásból áll. A Javaslat tartalmazza továbbá a nyilvántartható adatok körét, az adatkezelés szabályait.

A 280-283. §-hoz

A Javaslat meghatározza a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe vehető időtartamokat. Ezen meghatározások az életpályák összehangolása keretében az átjárhatóság biztosítására is figyelemmel kerültek kialakításra. Ugyanezen szempontból emelendő ki az a szabály, amely arról rendelkezik, hogy a szolgálati viszony megszüntetése esetén a hivatásos szolgálati idő munkaviszony, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, bírósági vagy ügyészségi szolgálati viszony létesítése esetén elismerésre kerül.

A Javaslat rendelkezik továbbá:

- a fizetés nélküli szabadság időtartama beszámításának módjáról;

- arról, hogy a szolgálati idő számításánál - fő szabály szerint - nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a házi őrizet, az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés időtartamát.

A Javaslat megkülönbözteti a hivatásos szolgálati időt és a tényleges szolgálati időt, és egyes jogintézményeknél rögzíti, hogy mely fogalomra tekintettel kell a szolgálati időt számítani. A hivatásos szolgálati idő irányadó a felmentési idő, a végkielégítésre jogosultság, a pótszabadság, a szolgálati időpótlékra jogosultság, a jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából, míg a tényleges szolgálati idő irányadó a tartalékos-nyilvántartásba vétel lehetősége, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a könnyített szolgálat, a tartalékállomány, a nyugdíjba helyezéskor történő rendfokozati előléptetés lehetősége, a kitüntető címek adományozása szempontjából. A Javaslat azt is megmondja, mely időtartamokat kell a szolgálati viszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapítása szempontjából fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe venni.

A 284-289. §-hoz

A Javaslat önálló fejezetben szabályozza a tisztjelöltek sajátos jogállására vonatkozó kérdéseket, rendezve a tisztjelölti jogviszony létesítésének és megszüntetésének szabályait.

A tisztjelölti jogviszony új jogintézmény, célja, hogy a hallgatók jogviszonyba helyezésével garanciákat nyújtson, és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket.

A Javaslat szabályozza a tisztjelölti szolgálat legfontosabb szabályait. A tisztjelölttel a rendvédelmi szerv ösztöndíjszerződést köt. E szerződés alapján a tisztjelölt a rendvédelmi szerv rendelkezési állományába kerül. Szolgálatát tisztjelölti szolgálati beosztásban, az előmenetelének megfelelő tisztjelölti rendfokozati jelzéssel teljesíti.

A tisztjelölt járandóságként havonta ösztöndíjra jogosult, amelynek alkotó elemei közé tartozik az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék, valamint egyéb pótlékok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alakítja ki az egyes ösztöndíjelemek megállapításának rendjét. A miniszter a Javaslat szerint felhatalmazást kap a tisztjelöltek kollégiumi elhelyezésére, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátására, tanszertámogatására, egyes költségtérítéseire és szociális juttatásaira vonatkozó szabályozás megalkotására.

A tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelemsértés szankciója feddés vagy megrovás fenyítés, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti ösztöndíj a Javaslatban foglalt mértékű és időtartamú csökkentése vagy a felsőoktatási intézményből való kizárás fegyelmi büntetés lehet. Ha a tisztjelölt által elkövetett cselekmény súlya vagy jellege indokolja, az érintett a tisztjelölti szolgálati beosztásából felfüggeszthető azzal, hogy a felfüggesztés nem jelenti a tanulmányok folytatásától való eltiltást.

A Javaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem rendez.

A 290. §-hoz

A Javaslat a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában az Mt. rendelkezéseihez képest eltéréseket határoz meg: az alkalmazási feltételek tekintetében, a titoktartási kötelezettség előírásával, a munkabérplafonra vonatkozó rendelkezéssel, a felmondási időszakra vonatkozó munkabér-kifizetési szabályokkal és az összeférhetetlenségi előírásokkal.

Külön kiemelendő, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a Javaslat szigorítást tartalmaz, miszerint e személyi körre is alkalmazni kell a vonatkozó szabályokat.

A 291-292. §-hoz

A Javaslat megerősíti a hivatásrendként létrehozott Magyar Rendvédelmi Kart (a továbbiakban: MRK), mely definíciója szerint a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai köztestülete. A Javaslat fenntartja az MRK esetében is a kötelező kamarai tagságot. A rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszony alapján a hivatásos állomány tagja a jogviszony létesítésével automatikusan az MRK tagjává válik. A közalkalmazottak a Javaslat szerint azonban a jövőben már nem lesznek tagjai az MRK-nak.

A 293-300. §-hoz

Az MRK szervezeti rendszere szerint döntéshozó és végrehajtó szervekből, ezen belül képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll, melyek a köztestületnek a jogszabályban, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatait látják el. A feladatok döntően a szolgálati viszonnyal kapcsolatos javaslattételhez, a hivatásetikai eljáráshoz, a szakmai köztestületi működéshez, a rendvédelem rendszerének fejlesztéséhez illetve a továbbképzéshez és vizsgarendszerhez kapcsolódnak.

A 301. §-hoz

Az MRK legfőbb képviseleti és döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Javaslat részletesen tartalmazza a Közgyűlés feladatait, a tagjainak megválasztási rendjét, az Elnökséggel, a Felügyelőbizottsággal és az Etikai Bizottsággal kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A Közgyűlés részletes működését az Alapszabály határozza meg.

A 302-304. §-hoz

A Javaslat rendezi a tagsági viszonnyal, valamint az MRK tagjainak nyilvántartásával összefüggő kérdéseket. Az MRK tag fennálló tagsági viszonyát a szolgálati igazolvány igazolja. Az Iroda az MRK tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából - a tag kérésére - az MRK tagság fennállásáról igazolást állít ki. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a NAV fedett nyomozói tekintetében az adatkezelésre speciális szabályozás vonatkozik.

A 305. §-hoz

Az MRK-tagsági viszony továbbra sem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok a korábbi szabályozáshoz képest lényegében nem változtak. Új elem azonban, hogy az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet olyan személy, akit szakszervezeti tisztségviselőnek megválasztottak. Kiemelendő, hogy az átmeneti rendelkezés értelmében ezen összeférhetetlenségi szabályt a 2015. július 1-jén tisztségviselőnek, ügyintéző testület nem tisztségviselő tagjának minősülő személyek vonatkozásában - mandátumának leteltéig - nem kell alkalmazni.

A 306-307. §-hoz

Az MRK és az állami szervek kapcsolata a mellérendeltségi viszonyon alapul, ennek megfelelően az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, mely szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni, vagy hatáskör hiányában áttenni a hatáskörrel rendelkező állami szervhez.

A 308. §-hoz

A Javaslat önállóan szabályozza a rendvédelmi érdekegyeztetés fórumrendszerét. A miniszter a rendvédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács tagja a miniszter, az országos parancsnok, illetve az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács, továbbá abban meghívottként részt vehet a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselője is. A tanács a hatáskörébe tartozó ügyekben tájékoztatáskérésre és javaslattételre jogosult.

A 309-312. §-hoz

A rendvédelmi szerveknél az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Hszt. rendelkezései alapján működnek a hivatásos állomány érdekeinek védelmére létrehozott érdekképviseleti szervek. Minthogy a rendvédelmi szerveknél üzemi tanácsok, megbízottak nincsenek, az érdekképviseleti szervek részére, - ha az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek - a szolgálati jogviszony szabta kereteken belül szükséges biztosítani a megfelelő részvételi jogokat. A Javaslat rögzíti, hogy az e Javaslatban a szakszervezet számára biztosított jogok a rendvédelmi szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.

A hivatásos állomány tagjai továbbra is jogosultak a rendvédelmi szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a rendvédelmi szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A feleket a tevékenységük során együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, melynek során azonban a rendvédelmi szerv a tájékoztatást megtagadhatja, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit, vagy együttműködését veszélyezteti. A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy oldaláról is korlátozást rögzít a Javaslat, ennek során olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot nem hozhat nyilvánosságra, és az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenysége során nem használhat fel, mely a rendvédelmi érdekeket vagy a rendvédelmi szerv jogos érdekeit, vagy együttműködését veszélyezteti. A tevékenysége során tudomására jutott információkat is csak a rendvédelmi szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, valamint a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

A Javaslat a teljes jogegyenlőség biztosítására törekedve leszögezi, hogy érdekképviseleti szervezethez való tartozás, vagy az attól való tartózkodás diszkriminációt nem vonhat maga után. Ennek megfelelően a rendvédelmi szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék, a jogviszony létesítését, fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a hivatásos állományba jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a rendvédelmi szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést. A szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni, illetve nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.

A 313-317. §-hoz

A Javaslat a rendvédelmi szervezetre vonatkozó sajátosságok miatt önállóan rendezi a szakszervezeti érdekegyeztetéssel és jogosultságokkal kapcsolatos szabályokat.

A szakszervezeti érdekegyeztetés alanyai a szakszervezet választott tisztségviselője és a rendvédelmi szerv kijelölt képviselője. A vitás kérdések tárgyalásos rendezésébe a felek szakértőket is bevonhatnak. Az érdekegyeztetés tárgya döntően a szolgálati jogviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekek érvényesítése, a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedés, döntés, vagy annak tervezete. A Javaslat részletezi a szakszervezet jogosultságait a munkáltatói intézkedéssel és döntéssel, valamint az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben, emellett rögzíti a szakszervezet képviseleti jogosultságait is.

A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkajogi védelem garantálása érdekében a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a hivatásos állománynak a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt tagjának tizenöt munkanapot elérő átrendeléséhez vagy vezényléséhez, a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a rendvédelmi szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha a felmentés az alkalmatlanság jogcím különböző esetkörei alapján következik be. A felmentésről a felettes szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell. A szakszervezet a munkáltatói intézkedéssel szemben megfogalmazhatja álláspontját, egyet nem értés esetén annak indokait is.

A Javaslat rögzíti a szakszervezeti választott tisztségviselő szolgálatteljesítési idő kedvezményre jogosultságát és a jogosultság igénybevételének feltételeit. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény időtartamára távolléti díj jár, melyet pénzben megváltani nem lehet.

A 318-319. §-hoz

A rendőrség hivatásos állományára vonatkozó speciális szabályok között a Javaslat rögzíti, hogy a bűnözés elleni eredményes fellépés céljából a rendőrség hivatásos állományának tagja, szolgálati viszonyának fenntartása mellett - szolgálati feladatként, a rendőrséghez tartozás leplezésével - más foglalkoztatási jogviszony létesítésével, vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízható meg, ennek speciális szabályait a miniszter állapítja meg.

A Javaslat rendezi a nemzetközi kötelezettség teljesítése vagy megállapodás alapján közös határ menti járőrszolgálati tevékenységet ellátók szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályokat, eszerint a hivatásos állomány azon tagja részére, aki ennek keretében külföldi szolgálati helyen teljesít szolgálatot, az állományilletékes parancsnok változó szolgálatteljesítési helyet állapít meg, azzal, hogy a szolgálatteljesítési hely külföldi szolgálatteljesítési hely is lehet.

A 320-326. §-hoz

Szintén a rendőrség hivatásos állományára vonatkozó speciális szabályok között tartalmazza a Javaslat a különleges foglalkoztatási állományban (szenior állományban) történő foglalkoztatás feltételeit: ha az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt a szolgálati járandóságra jogosult

- vállalja, hogy szolgálati viszony keretében a különleges foglakoztatási állományban teljesít szolgálatot, és

- megfelel a miniszter által meghatározott alkalmassági követelményeknek,

- kérelmére - függetlenül attól, hogy melyik rendvédelmi szervnél vagy a Magyar Honvédségnél állt fenn korábbi szolgálati viszonya - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv különleges foglalkoztatási állományába kell venni.

A szenior állományba tartozó jogai és kötelezettségei:

- szolgálati beosztást nem lát el,

- az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a szolgálati járandóságra jogosult határozott idejű szerződést köt, amely alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig foglalkoztatható,

- a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye azonos a szenior állományba vétel előtt részére folyósított szolgálati járandóság összegével, de el kell, hogy érje a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 %-át,

- állományba vételkor a szolgálati időt a szolgálati nyugállományba helyezéskor elismert hivatásos szolgálati idő alapján kell megállapítani,

- főszabályként fegyver nélküli szolgálatot lát el,

- szolgálatteljesítési ideje heti harmincöt óra, részére túlszolgálat nem rendelhető el, beleegyezése nélkül éjszakai szolgálatteljesítésre nem rendelhető,

- a szolgálati feladataira figyelemmel megállapított felszereléssel kell ellátni,

- kihirdetett veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején a szenior állományban foglalkoztatottra vonatkozó korlátok nem alkalmazhatók,

- szolgálati viszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt is megszűnik a Javaslatban meghatározott esetekben,

- megüresedett szolgálati beosztás betöltésénél a szenior állomány tagját előnyben kell részesíteni,

- szolgálatát közfoglalkoztatás szervezésére, irányítására és végrehajtására irányuló feladatok ellátására létrehozott közigazgatási szervnél is teljesítheti, ekkor a szolgálat határozott ideig, de legfeljebb két évig tart, amely időtartam a szenior állomány tagjának beleegyezésével határozatlan időre meghosszabbítható,

- a Javaslat tételesen felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek e személyi kör esetében nem alkalmazhatóak.

A 327-328. §-hoz

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja szolgálatot teljesíthet a megyei, fővárosi és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál is, ez utóbbi esetben nem érvényesül a vezénylés időtartamának korlátozására vonatkozó szabály.

E személyi körre speciális összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak, eszerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja:

- a szolgálati hely illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet;

- a szolgálati helye illetékességi és működési területén tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet nem végezhet;

- szolgálati hely illetékességi és működési területén kívüli, tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységét a szakmai felügyeletet ellátó szerv engedélyezi.

Új feladatként kerül a hivatásos katasztrófavédelmi szervhez a kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állománya tagjának kéményseprő-ipari közszolgáltatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyának létesítését, fenntartását.

A 329-330. §-hoz

Az Országgyűlési Őrség esetében - e szerv jogállásából fakadóan - speciális szabályok érvényesülnek a humánigazgatási feladatok ellátása, a személyügyi nyilvántartás tekintetében, továbbá sajátos felmentési szabály érvényesül, miszerint a hivatásos állománya tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés tárgykörét szabályozó törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta (tekintettel arra, hogy az Országgyűlési Őrség esetében nincs lehetőség másik, nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött szolgálati beosztás felajánlására). Egyes, a Javaslat szerint a miniszternek biztosított munkáltatói jogok esetében (amelyet az Országgyűlésről szóló törvény rendelkezése alapján eltérő rendelkezés hiányában a szervet irányító Országgyűlés elnöke gyakorolna) a miniszter helyett az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult a munkáltatói jogkört gyakorolni.

A 331-339. §-hoz

Különleges feladataira és a nemzetbiztonsági érdekekre figyelemmel a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományára is indokolt egyes tárgykörökben a speciális szabályozás bevezetése, így a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja:

- a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;

- külföldre utazásának tervezett napját, útvonalát, célját, hazatérésének várható időpontját az állományilletékes parancsnoknak köteles bejelenteni, aki azt szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja;

- a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot;

- minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

A szolgálati viszony létesítésének további feltétele a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása, e vizsgálat kérdései csak biztonsági kockázati tényezőkkel kapcsolatos adatkörökre terjedhetnek ki.

A nemzetbiztonsági érdekekkel nem egyeztethető össze az egyéni és a kollektív védelem szerezett formája. Erre tekintettel tartalmazza a tervezet, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagjai érdekképviseleti szervet nem hozhatnak létre.

A 340. §-hoz

A § a Kormány részére adott rendeleti felhatalmazásokat tartalmazza.

A 341. §-hoz

A Javaslat számos tárgykörben felhatalmazást ad miniszteri rendeleti szintű szabályozásra az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében.

A § felhatalmazza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, a rendészeti felsőoktatás felügyeletét gyakorló minisztert, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, továbbá azok besorolási kategóriába sorolását rendeletben állapítsa meg.

Speciális szabályozás szükséges az Országgyűlési Őrség tekintetében, ennek megfelelően felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a miniszteri rendeleti tárgykörökben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában szabályokat állapítson meg.

Az új illetményrendszerre áttéréssel összefüggésben felhatalmazást kap továbbá a miniszter, hogy a 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában meghatározza az illetményemelkedés szempontjából a rendvédelmi szerv alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások besorolását.

A 342. §-hoz

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében speciális szabályozásra van szükség, e szervek hivatásos állománya vonatkozásában egyes, a 341. §-ban szereplő tárgykörök esetében a miniszter nem rendeletben, hanem közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg a szükséges szabályokat.

A 343. §-hoz

A hatálybalépés 2015. július 1. napja. A tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezések 2016. július 1-jén lépnek hatályba.

A 344-362. §-hoz

A Javaslat jelentős életpályaelemeket érint, ennek megfelelően szükséges bizonyos tárgykörökben átmeneti rendelkezés meghatározása.

A Javaslat az alábbi kérdésekben biztosít átmeneti szabályozást:

- rendelkezés a jogviszony folyamatosságáról;

- folyamatban lévő ügyekre vonatkozó rendelkezés;

- átminősített munkakörben foglalkoztatás;

- címzetes rendfokozatok viselése;

- nyelvtudási követelmény alkalmazása jogviszony létesítésnél;

- kifogástalan életvitel követelményének megfelelés korábbi megállapítása;

- próbaidőre vonatkozó szabályok;

- vezetői beosztásokba történő kinevezés új rendje;

- a vezénylés átalakított rendszeréhez igazodó rendelkezések;

- megbízásra vonatkozó szabályok;

- könnyített szolgálatra vonatkozó szabályai változásából adódó rendelkezések;

- 2015. évi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezés;

- összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályozás;

- egyéni teljesítményértékelés végrehajtása;

- középfokú iskolai végzettség hiányában ellátott zászlósi vagy tiszthelyettesi állománycsoportba tartozó rendfokozathoz kötött beosztásokra vonatkozó rendelkezés;

- Országgyűlési Őrség állományára vonatkozó speciális rendelkezés a képzettség megszerzése tekintetében;

- a túlszolgálattal kapcsolatos rendelkezések;

- vezetői pótszabadság mértékének változásából adódó szabályozás;

- besorolásra vonatkozó rendelkezés;

- illetményrendszerre áttérés szabályai;

- fizetési fokozatban előresorolás első alkalommal 2018. január 1-jei hatállyal;

- a tanácsosi, főtanácsosi cím megtartására vonatkozó szabályozás;

- fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályozás;

- Becsületbírósággal kapcsolatos szabályozás.

A 363-364. §-hoz

A Javaslat sarkalatossági, valamint jogharmonizációs záradékát tartalmazza.

A 365-368. §-hoz

A Javaslathoz kapcsolódó törvénymódosításokat tartalmazza.