32009R1272[1]

A Bizottság 1272/2009/EU Rendelete ( 2009. december 11. ) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1272/2009/EU RENDELETE

(2009. december 11.)

az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) ( 1 ) és különösen annak 43. cikke a), aa), c), d), f), j), k) és l) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke értelmében állami intervenció a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica, a cirok, a hántolatlan rizs, a kvótán belüli fehér vagy nyerscukor, a marha- és borjúhúságazatba tartozó friss vagy hűtött hús, a vaj és a sovány tejpor tekintetében alkalmazandó.

(2)

A 72/2009/EK tanácsi rendelettel ( 2 ) módosított 1234/2007/EK rendelet 11. cikke értelmében cukor esetében állami intervencióra kizárólag a 2008/2009-es és a 2009/2010-es gazdasági évben van lehetőség. Az említett állami intervenciós rendszer hatékonyságának megőrzése, valamint a gazdasági szereplők és a tagállami közigazgatási hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében nem tűnik célszerűnek belefoglalni a cukorágazatra vonatkozó meglévő végrehajtási szabályokat a 2009/2010-es gazdasági évre vonatkozó részletes szabályok közé.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikkében említett termékek esetében állami intervenció akkor alkalmazható, ha az említett rendeletben foglalt feltételek teljesülnek.

(4)

Az állami intervencióval összefüggő irányítási és ellenőrzési mechanizmusok egyszerűsítése és eredményességének javítása érdekében helyénvaló közös szabályokat megállapítani - a cukor kivételével - az 1234/2007/EK rendelet 10. cikkében szereplő valamennyi termék esetében.

(5)

A 72/2009/EK rendelettel módosított 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja a rögzített áron történő állami intervenciót a durumbúza, az árpa, a kukorica és a cirok esetében a november 1-jétől május 31-ig tartó időszakban, valamint a hántolatlan rizs esetében az április 1-jétől július 31-ig tartó időszakban 0 tonnára korlátozza.

(6)

A 72/2009/EK rendelettel módosított 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontja, valamint 18. cikke (2) bekezdésének a) pontja a rögzített áron történő állami intervenciót a március 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban a vaj esetében 30 000 tonnára, a sovány tejpor esetében pedig 109 000 tonnára, valamint a november 1-jétől május 31-ig tartó időszakban a közönséges búza esetében 3 millió tonnára korlátozza.

(7)

A 72/2009/EK rendelettel módosított 1234/2007/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdése és 18. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság az említett rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mennyiségek túllépése esetén is dönthet az állami intervenció folytatásáról, ha a piaci árak alakulása azt szükségessé teszi.

(8)

Indokolt meghatározni a tagállamokban az állami intervencióért felelős hatóságokra vonatkozó szabályokat az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2006. június 21-i 884/2006/EK bizottsági rendelettel ( 3 ) összhangban. E rendelet alkalmazásában célszerű az említett hatóságokat "intervenciós hivataloknak" nevezni.

(9)

Annak érdekében, hogy az állami intervenciós rendszer az egész Európai Közösségben a lehető legegyszerűbben és leghatékonyabban működhessen egyrészről a támogatható termékek felvásárlása, másrészről az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékek értékesítése szempontjából, célszerű meghatározni a raktározási helyszínek által teljesítendő feltételeket. Különösen a gabonafélék és a rizs esetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 41. cikke rendelkezéseinek betartásához helyénvaló meghatározni az intervenciós központok - Bizottság általi kijelölését megelőző - tagállamok általi engedélyezésére vonatkozó szabályokat. Az intervenció működésének ésszerűsítése/egyszerűsítése keretében az adott régióban elszórtan található kisebb raktárhelyiségek használatának megszüntetése érdekében indokolt meghatározni az intervenciós központok és azok raktárhelyiségeinek minimális tárolási kapacitását; helyénvaló azonban ezt azokban az esetekben nem alkalmazni, amikor a raktározási helyszín közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkezik.

(10)

Az irányítás és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében általános szabályként helyénvaló úgy rendelkezni, hogy az állami intervenciós rendszerben csak a héa vonatkozásában valamely tagállamban letelepedett és bejegyezett piaci szereplők vehessenek részt.

(11)

Mivel a gabonafélék és a rizs felvásárlása tekintetében bizonyos tagállamokban egyes olyan gazdasági szereplők, amelyek a rendszerben részt vehettek, nem rendelkeznek héa-nyilvántartási számmal, indokolt a mezőgazdasági üzemek statisztikai nyilvántartásába bejegyezett gazdasági szereplők részvételét is megengedni az állami intervenciós rendszerben.

(12)

Mivel az intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek a termesztés vagy a betakarítás időpontja és a raktározási követelmények tekintetében eltérnek egymástól, indokolt egyedi feltételeket meghatározni.

(13)

A marha- és borjúhúságazat termelésének hatékony ellenőrzése érdekében - különös tekintettel a csontozóüzemekre és a raktárhelyiségekre vonatkozó feltételekre - helyénvaló előírni, hogy az állami intervenciós rendszerben pályázati eljárás útján történő részvételre alkalmas gazdasági szereplőknek további feltételeknek is meg kell felelniük.

(14)

Indokolt intervenciós célra nem elfogadni a későbbi felhasználásra és a tárolásra nem alkalmas minőségű gabonafélét és hántolatlan rizst. Indokolt ezért meghatározni a gabonafélék és a rizs minőségének megállapításához szükséges módszereket.

(15)

A kifizető ügynökségek, illetőleg az intervenciós hivatalok az ajánlattevőktől vagy pályázóktól kapott információk és saját elemzési kritériumaik alapján meg tudják állapítani, milyen kockázatokkal jár a szennyező anyagok megengedett felső határértékének túllépése. A pénzügyi kiadások korlátozása érdekében tehát indokolt, hogy a termékeket csak egy, az intervenciós rendszerbe belépő termékek minőségét biztosító kockázatelemzés alapján legyen kötelező az említett ügynökségek, illetve hivatalok felelősségére még az átvétel előtt elemzésnek alávetni.

(16)

A marha- és borjúhús-ágazati termékek esetében a támogathatósági kritériumoknak ki kell zárniuk azokat a termékeket, amelyek nem jellemzőek az adott tagállam nemzeti termelésére, illetve nem felelnek meg a hatályos egészségügyi és állat-egészségügyi követelményeknek, valamint azokat, amelyek tömege meghaladja a piacon általában keresett tömeget.

(17)

Helyénvaló előírni, hogy intervenció csak az 1234/2007/EK rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint a később meghatározandó minőségi és kiszerelési feltételeknek megfelelő vajra alkalmazható. Célszerű továbbá meghatározni a vaj és a sovány tejpor elemzési módszereit, valamint a minőség-ellenőrzésükre irányadó részletes szabályokat is, és ha a helyzet úgy kívánja, rendelkezni a vaj és a sovány tejpor radioaktivitásának ellenőrzéséről, amelyre vonatkozóan a maximális radioaktivitási szinteket adott esetben közösségi jogszabályokban indokolt megállapítani. Ugyanakkor helyénvaló a tagállamok számára lehetővé tenni, hogy bizonyos feltételek mellett engedélyezzék egy önellenőrzésen alapuló rendszer alkalmazását.

(18)

Annak biztosítására, hogy az intervenciós intézkedések a vaj és a sovány tejpor esetében zökkenőmentesen működjenek, indokolt meghatározni a gyártó vállalkozás engedélyezésére és az engedélyfeltételek betartásának igazolására vonatkozó feltételeket. Az intézkedések hatékonyságának biztosításához célszerű rendelkezni arról, hogy a feltételek nem teljesülése milyen intézkedést von maga után. Mivel vajat és sovány tejport olyan illetékes szerv is felvásárolhat, amely nem abban a tagállamban van, amelynek a területén az érintett vajat, illetve sovány tejport előállították, helyénvaló gondoskodni arról, hogy a felvásárlást végző illetékes szerv ilyen esetben képes legyen annak megállapítására, hogy a minőségre és a kiszerelésre vonatkozó feltételek teljesülnek-e.

(19)

A rendszer megfelelő alkalmazása érdekében indokolt meghatározni azt a minimális mennyiséget, amely alatt az intervenciós hivatal nem fogadhat el sem felvásárlásra, sem eladásra irányuló ajánlatot vagy pályázatot. Ha azonban egy tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás miatt indokolt a rögzített mennyiségeknél magasabb alsó mennyiségi korlátokat megállapítani, helyénvaló, hogy az adott tagállam a rögzített áron történő felvásárláskor magasabb megengedett legkisebb mennyiséget írhasson elő.

(20)

Helyénvaló előírni, hogy az ajánlatoknak, illetve pályázatoknak tartalmazniuk kell az elbírálásukhoz szükséges összes információt, és gondoskodni a tagállamok és a Bizottság közötti kapcsolattartásról.

(21)

A közönséges búzára, a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 3 000 000 , 30 000 , illetve 109 000 tonna maximális mennyiségek betartása érdekében indokolt mérlegelési időszakról rendelkezni, amely alatt - különösen a függőben lévő ajánlatokra vonatkozóan - egyedi intézkedések hozhatók, mielőtt az ajánlatokról döntés születne. Az említett intézkedések a következők lehetnek: az intervenció lezárása, csökkentési együttható alkalmazása vagy a függőben lévő ajánlatok elutasítása. Ezekhez az intézkedésekhez gyors fellépésre van szükség, ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy minden szükséges intézkedést késedelem nélkül meghozhasson.

(22)

A beérkezett pályázatok alapján rögzíteni lehet a támogatás maximális mértékét. A piacon azonban kialakulhat olyan helyzet, amikor gazdasági vagy egyéb szempontok szükségessé teszik valamennyi beérkezett pályázat visszautasítását.

(23)

A rögzített áru intervenció és az állami intervencióra irányuló pályázati eljárás esetében egyaránt szükség van biztosítékra, amely garantálja az ajánlat vagy pályázat komolyságát és biztosítja, hogy az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást. Ezért indokolt rendelkezéseket elfogadni a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EGK bizottsági rendelettel ( 4 ) összhangban letétbe helyezett pályázati biztosíték felszabadításáról és elvesztéséről.

(24)

Az állami intervenciós rendszer világos és hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a termékeknek az intervenciós hivatal által meghatározott raktározási helyszínre történő szállítására vonatkozó általános szabályokat. Ezenkívül a gabonafélék és a rizs, valamint a tejtermékek esetében, tekintettel az említett ágazatok sajátosságaira, az általános szabályok mellett indokolt egyedi szabályokat is meghatározni.

(25)

A tárolt készletek megfelelő kezelése érdekében helyénvaló megállapítani a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek a tárolás helyének maximális távolságára és az e távolság túllépése esetén viselendő költségekre vonatkoznak. A termékek különbözősége miatt azonban indokolt a gabonafélék és a rizs esetében a tejtermékekétől eltérő maximális távolságot meghatározni.

(26)

Közös szabályok kialakítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a termékeknek a tárolási időszakban végzett ellenőrzését a 884/2006/EK rendelet 2. cikke szerint kell végrehajtani.

(27)

Az egyes ágazatokban jelenleg alkalmazandó szabályok összehangolása érdekében indokolt előírni, hogy az intervenciós hivatal a raktározási helyszínre leszállított termékek átvételét a felvásárlásra alkalmazandó követelmények teljesülését vizsgáló ellenőrzések és elemzések eredményétől tegye függővé. Az ellenőrzések és elemzések alapján indokolt átvételi jegyzőkönyvet készíteni, mégpedig a végső szállítási határidőt követő hatvan napon belül. Ha a termék nem felel meg az alkalmazandó követelményeknek, az ajánlattevő vagy pályázó köteles azt visszavenni, valamint viselni a termék feltételes átvételével összefüggésben, az intervenciós raktározási helyszínen való tárolás időszakában keletkező költségeket.

(28)

A gabona- és rizságazatra jellemző igen nagyfokú áringadozásokból adódó spekuláció elkerülése érdekében az érintett termékek esetében helyénvaló az állami intervencióban való részvételre vonatkozó egyik elsődleges követelményként előírni, hogy az intervenció tárgyát képező terméknek az ajánlat, illetve a pályázat benyújtásának időpontjában ténylegesen az ajánlattevő, illetve a pályázó birtokában kell lennie. Helyénvaló gondoskodni arról, hogy az intervenciós hivatalok kielégítő bizonyítékot kapjanak arra nézve, hogy az ajánlat, illetve pályázat tárgyát képező mennyiségek ténylegesen az ajánlatban vagy a pályázatban megjelölt raktározási helyszínen találhatók; e tekintetben helyénvaló előírni, hogy az ajánlattevőknek, illetve pályázóknak erre vonatkozó nyilatkozat kell az ajánlattal, illetve pályázattal együtt benyújtaniuk.

(29)

Az intervenció egyszerű és hatékony igazgatása érdekében indokolt előírni, hogy az intervenció tárgyát képező gabonatétel homogén legyen, valamint hogy a rizstétel egyazon fajtából álljon.

(30)

Indokolt intervenciós célra nem elfogadni az olyan gabonaféléket és rizst, amelyek nem alkalmasak a későbbi felhasználásra vagy a megfelelő tárolásra. E célból indokolt meghatározni a gabonafélék és a rizs minőségének megállapításához szükséges módszereket.

(31)

A 72/2009/EK rendelettel módosított 1234/2007/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése, valamint ugyanazon cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében a gabonafélék intervenciós árát a Bizottság pályázati eljárásokkal határozza meg, a minőségi okból történő áremelés vagy árcsökkentés lehetőségének sérelme nélkül. Helyénvaló említést tenni a gabonafélék fő minőségi kritériumain alapuló árváltozásokról.

(32)

Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében a rizs intervenciós ára szabványos minőségre kerül megállapításra, és ha az intervencióra felkínált rizs minősége eltér a szabványos minőségtől, akkor az intervenciós árat kiigazításképpen együttható alkalmazásával növelik vagy csökkentik. Az említett együttható alkalmazása a rizs piacán tapasztalt, minőségi okokra visszavezethető árkülönbségeket hivatott érvényre juttatni az intervenció keretében. E célból indokolt a rizsnek a minőség tárgyilagos értékelését lehetővé tevő fő jellemzőit figyelembe venni.

(33)

Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke szerint az intervenciós hivatalok által felvásárolt termékeket olyan módon kell rendelkezésre bocsátani, hogy ne következzen be piaci zavar, valamint biztosítva legyen a termékekhez való egyenlő hozzáférés és a vásárlókkal szembeni egyenlő bánásmód; e célokat pályázati eljárással lehet elérni.

(34)

Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló intervenciós hivataloknak a pályázati felhívásról indokolt olyan hirdetményt összeállítani és közzétenni, amely tartalmazza a termék jellemzőire és a tárolás helyére vonatkozó szükséges információkat. Ennek érdekében helyénvaló előírni, hogy az említett közzététel és a pályázatok első benyújtási határideje között elegendő időt kell hagyni.

(35)

Az intervenciós készletek megfelelő igazgatása megköveteli, hogy a termékeket értékesítsék, mihelyt a készletek rendelkezésre állnak. Az értékesíthető termékhez való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében indokolt az összes érintett félnek lehetőséget biztosítani arra, hogy saját költségére megvizsgálhassa az értékesítésre felkínált termék mintáit.

(36)

A gabonafélék és a rizs esetében a pályázatok összehasonlíthatósága érdekében célszerű előírni, hogy a pályázatok egy meghatározott minőségre vonatkozzanak. Helyénvaló rendelkezni az eladási ár kiigazításáról azokban az esetekben, amikor a gabonafélék vagy a rizs ettől eltérő minőségűek.

(37)

Az állami intervenciós rendszer hatékony működése érdekében indokolt meghatározni a termékek raktárból történő kitárolására vonatkozó általános szabályokat. A vaj és a sovány tejpor esetében, tekintettel e termékek sajátosságaira, az általános szabályok mellett indokolt egyedi szabályokat is meghatározni.

(38)

A pályázati eljárás csak akkor működik megfelelően, ha az érintettek valós ajánlatot nyújtanak be. Ez a cél úgy érhető el, ha olyan biztosíték megfizetése van előírva, amely csak az eladási árnak a megállapított határidőn belüli megfizetésekor szabadítható fel.

(39)

Indokolt előírni, hogy az intervenciós hivatalok értesítsék a Bizottságot az elfogadható pályázatokról. A Bizottságnak a pályázatok és a közösségi piaci helyzet alapján helyénvaló döntenie arról, hogy megállapít-e minimális eladási árat. A Bizottság döntésének megfelelően az intervenciós hivatalok elfogadják, illetve elutasítják az eladásra rendelkezésre álló termékekre vonatkozó pályázatokat.

(40)

A tagállamokban a raktározási helyszíneken maradt csekély mennyiségek értékesítésének megkönnyítése, valamint a rendszer hatékony igazgatása érdekében helyénvaló előírni, hogy az ilyen értékesítés céljából az intervenciós hivatal - saját felelősségére és a Közösség által megnyitott pályázati eljárásokra vonatkozóan előírt szabályok értelemszerű alkalmazása mellett - pályázati eljárást indíthat, valamennyi érintett fél részére egyenlő esélyt biztosítva. Ugyanezen okokból helyénvaló lehetővé tenni az intervenciós hivatal számára, hogy azokat a mennyiségeket, amelyek - az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával végzett szemrevételezés után - már nem újracsomagolhatók vagy minőségük csökkent, közvetlen értékesítésre bocsássák.

(41)

A rendszer hatékony irányításához indokolt a tagállamok számára előírni, hogy meghatározott időközönként tájékoztassák a Bizottságot a készletállományról, valamint a raktározási helyszínekről be- és az onnan kitárolt termékekről. Helyénvaló, hogy a tagállamok illetékes hatóságai az említett információkat elektronikus úton eljuttassák a Bizottsághoz az általa a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával.

(42)

A rendelet rendelkezéseket tartalmaz az 1255/1999/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. április 5-i 562/2005/EK bizottsági rendeletben ( 5 ) meghatározott intervenciós intézkedésekre vonatkozóan. Az említett rendeletet ezért helyénvaló ennek megfelelően módosítani.

(43)

Mivel e rendelet célja az állami intervenció által érintett termékekre alkalmazandó rendelkezések összehangolása, célszerű előírni, hogy az intervenciós hivatalok birtokában lévő hántolatlan rizs értékesítésére vonatkozó eljárások és feltételek megállapításáról szóló, 1991. január 11-i 75/1/EGK bizottsági rendelet ( 6 ), a sovány tejpor piacán történő intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2001. január 12-i 214/2001/EK bizottsági rendelet ( 7 ), az 1254/1999/EK tanácsi rendeletnek a marhahús-felvásárlás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 8-i 1669/2006/EK bizottsági rendelet ( 8 ), az 1255/1999/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a vajpiaci intervenció tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. február 5-i 105/2008/EK bizottsági rendelet ( 9 ), a gabonafélék kifizető ügynökségek, illetve intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2008. július 18-i 687/2008/EK bizottsági rendelet ( 10 ), a kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok birtokában lévő gabonafélék értékesítési eljárásának és feltételeinek megállapításáról szóló, 2009. február 12-i 127/2009/EK bizottsági rendelet ( 11 ), valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak a durumbúza és a hántolatlan rizs pályázati eljárás útján történő intervenciós felvásárlása tekintetében történő rögzítéséről, valamint a 428/2008/EK és a 687/2008/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. július 24-i 670/2009/EK bizottsági rendelet ( 12 ) rendelkezései helyébe e rendelet rendelkezései lépjenek. Az említett rendeleteket ezért helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(44)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

AZ ÁLLAMI INTERVENCIÓRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK ÉS FELTÉTELEK

I. FEJEZET

Hatály, illetve az intervenciós raktározási helyszínek fogalommeghatározása és jóváhagyása

1. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) E rendelet megállapítja az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában felsorolt termékek intervenciós felvásárlására és intervenciós készleteinek értékesítésére vonatkozó közös részletes szabályokat.

A rendeletet a termékek felvásárlására vonatkozó pályázati eljárás megnyitásáról szóló bizottsági rendeletekben, illetve az intervenciós értékesítésről szóló bizottsági rendeletekben meghatározott egyedi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában "intervenciós hivatal" a kifizető ügynökség vagy a 884/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kifizető ügynökség által kijelölt hivatal.

2. cikk

Intervenciós raktározási helyszínek

(1) Azok az intervenciós raktározási helyszínek (a továbbiakban: "raktározási helyszínek"), ahol a felvásárolt termékeket tárolják, e rendeletnek és a 884/2006/EK rendeletnek megfelelően az intervenciós hivatalok felelősségi körébe tartoznak, különösen a felelősséggel és ellenőrzésekkel kapcsolatos, az említett rendelet 2. cikkében előírt kérdések tekintetében.

(2) Az intervenciós hivatalok biztosítják, hogy az intervenciós raktározási helyszínek eleget tegyenek legalább e rendelet 3. cikkben megállapított feltételeknek. A gabona és rizs raktározási helyszíneket az intervenciós hivatalnak jóvá kell hagynia.

(3) A gabona és rizs raktározási helyszínekre vonatkozó adatokat frissíteni kell, és e rendelet 55. cikkének megfelelően a tagállamok, illetve a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

3. cikk

A raktározási helyszínekre vonatkozó követelmények

(1) A gabonafélék és a rizs esetében:

b) valamennyi raktározási helyszín:

i. a 2012-2013-ban kezdődő intervenciós időszakban történő felvásárlás tekintetében legalább 5 000 tonna tárolási kapacitással rendelkezik;

ii. a (3) bekezdéssel összhangban a gabonafélék és a rizs tárolása és jó állapotban tartása céljából épített vagy arra alkalmas helyszín;

iii. rendelkezik a gabonafélék és a rizs átvételéhez szükséges megfelelő műszaki felszereltséggel;

iv. alkalmas az érintett mennyiségeknek az 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott kitárolási időszakkal összhangban történő kitárolására.

E bekezdés alkalmazásában a "minimális tárolási kapacitás" azt a minimális kapacitást jelenti, amelynek nem kell feltétlenül állandóan rendelkezésre állnia, de amelyet a felvásárlási időszakban könnyen rendelkezésre tudnak bocsátani. A minimális tárolási kapacitás követelménye a felvásárlás tárgyát képező minden gabona- és rizsfajtára vonatkozik.

A közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkező raktározási helyszínek esetében az első albekezdés b) pontjának i. alpontjában meghatározott minimális tárolási kapacitás nem alkalmazandó.

(2) A vaj és a sovány tejpor esetében valamennyi raktározási helyszínnek 400 tonna tárolási kapacitással kell rendelkeznie. A minimális tárolási kapacitás követelményét nem kell alkalmazni azoknak a raktározási helyszíneknek az esetében, amelyek közvetlen folyami, tengeri vagy vasúti összeköttetéssel rendelkeznek.

(3) A sovány tejpor, a vaj, a gabonafélék és a rizs esetében olyan raktározási helyszínt kell kijelölni, amely:

a) száraz, gondosan karbantartott és féregmentes;

b) idegen szagoktól mentes;

c) jól szellőztethető - ez a pont a hűtőházakra nem vonatkozik.

(4) A vaj esetében az intervenciós hivatalok megállapítják a műszaki előírásokat, gondoskodnak különösen arról, hogy a tárolási hőmérséklet - 15 °C-os vagy annál alacsonyabb legyen, és megtesznek minden egyéb intézkedést, amely a vaj megfelelő megőrzésének biztosításához szükséges.

(5) A marha- és borjúhús-ágazati termékek - a továbbiakban: "marhahús" - esetében a raktározási helyszíneket az intervenciós intézkedések eredményességének biztosítását szem előtt tartva a tagállamok választják ki. Az említett raktározási helyszínek létesítményeinek a következőket kell lehetővé tenniük:

a) a csontos hús átvétele;

b) az összes hús további feldolgozás nélküli tartósítás céljából történő lefagyasztása;

c) az ilyen húsnak technikailag kielégítő körülmények között legalább három hónapon keresztül történő tárolása.

Csak olyan raktározási helyszínt szabad a csontozásra szánt csontos hús átvételére kiválasztani, amelyek daraboló- és fagyasztóüzemei a vágóhidakkal és/vagy a nyertes pályázóval nem állnak kapcsolatban, és amelyek működtetése, irányítása és személyzetének felvétele a vágóhidaktól és/vagy a nyertes pályázótól független. Ha azonban a feldolgozási folyamat során e követelmények teljesítésével kapcsolatban gyakorlati nehézségek merülnek fel, a tagállamok eltérhetnek e követelményektől, amennyiben az átvételkor végzett ellenőrzéseket a III. melléklet III. részének 5. pontjával összhangban szigorítják.

Az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerinti konkrét eltérésektől eltekintve, az intervenciós hivatal felett hatáskörrel rendelkező tagállamban található hűtőházaknak alkalmasnak kell lenniük az intervenciós hivatalok által számukra kiosztott valamennyi csontozott marhahús legalább három hónapon keresztül, technikailag kielégítő körülmények között történő tárolására.

II. FEJEZET

Az állami intervenció rendelkezésre állása

4. cikk

A gazdasági szereplők támogathatósága

(1) Minden olyan gazdasági szereplő, amely a héa vonatkozásában a Közösségben letelepedettnek és bejegyzettnek minősül, az állami intervenciós rendszer keretében ajánlatot vagy pályázatot nyújthat be.

Azonban a gabonafélék és a rizs felvásárlása vonatkozásában a mezőgazdasági üzemek regiszterében való nyilvántartás is elegendő, ha a gazdasági szereplő nem szerepel a héanyilvántartásban.

(2) Marhahús felvásárlása esetén csak a következő gazdasági szereplők nyújthatnak be pályázatot:

a) jogi formájuktól függetlenül olyan vágóhidak, amelyeket a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 4. cikkével összhangban szarvasmarhavágás céljából nyilvántartásba vettek vagy engedélyeztek; és

b) olyan állat- és húskereskedők, akik az ilyen vágóhidakon saját számlájukra szarvasmarhákat vágatnak.

(3) Vaj és sovány tejpor esetében az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett jóváhagyott vállalkozások csak akkor nyújthatnak be pályázatot, ha megfelelnek a IV. melléklet III. részében és az V. melléklet III. részében említett feltételeknek.

5. cikk

Az ajánlatok és a pályázatok benyújtására vonatkozó eljárás

(1) Az ajánlatok vagy pályázatok e rendeletnek megfelelő benyújtása az érintett tagállam által a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátott módszer alkalmazásával történik.

(2) Az intervenciós hivatalok előírhatják, hogy az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat vagy pályázatokat az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 2. cikkének (2) bekezdése szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy olyan elektronikus aláírással lássák el, amely ezzel egyenértékű biztosítékokkal szolgál az aláíráshoz rendelt funkciók tekintetében, a 2004/563/EK, Euratom határozatban ( 15 ) és annak végrehajtási szabályaiban az elektronikus és digitalizált dokumentumokra vonatkozóan a Bizottság által megállapított rendelkezésekben meghatározott szabályok és feltételek alkalmazása révén.

II. CÍM

FELVÁSÁRLÁSI ELJÁRÁS

6. cikk

A felvásárlási eljárás típusa

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában felsorolt termékek felvásárlása rögzített áron vagy az említett rendelet 12., 13. és 18. cikke szerinti pályázati eljárás útján történhet.

(2) A közönséges búzára, a vajra és a sovány tejporra vonatkozó ajánlatok vagy pályázatok e cím rendelkezéseinek megfelelően, az 1234/2007/EK rendelet 11. cikkében meghatározott intervenciós időszak során nyújthatók be.

I. FEJEZET

Általános szabályok

I. szakasz

A felvásárlásra vonatkozó közös feltételek

7. cikk

A termékek támogathatósága

(1) Annak érdekében, hogy egy termék állami intervencióra legyen jogosult, annak - az 1234/2007/EK rendeletben szereplő követelményeken túlmenően - megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűnek kell lennie.

A terméknek eleget kell tennie különösen az e rendeletben a következő helyeken megállapított követelményeknek:

- gabonafélék esetében: az I. melléklet I., II. és III. része,

- rizs esetében: a II. melléklet I. és III. része,

- marhahús esetében: a III. melléklet I., III., V. és VI. része,

- vaj esetében: a 28. cikk és a IV. melléklet I. és IV. része,

- sovány tejpor esetében: a 28. cikk és az V. melléklet I., IV. és V. része.

(2) A termékek támogathatóságának megállapítása érdekében az alábbi helyeken megállapított módszereknek megfelelő vizsgálatokat kell elvégezni:

- gabonafélék esetében: az I. melléklet III., IV.. V., VII. és XII. része,

- rizs esetében: a II. melléklet VI. része,

- marhahús esetében: a III. melléklet III. része,

- vaj esetében: a IV. melléklet IV. része,

- sovány tejpor esetében: az V. melléklet IV. része.

(3) Az intervencióra felkínált, illetve annak tárgyát képező gabonafélék minőségének meghatározásához alkalmazandó - adott esetben európai vagy/és nemzetközi szabványok keretében megállapított, a folyó gazdasági év első napján hatályos legújabb változat szerinti - módszereket az I. táblázat határozza meg.

8. cikk

A felkínált termékek minimális mennyisége

(1) A felvásárlás keretében az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező minimális mennyiség:

a) közönséges búza, árpa és kukorica esetében: 80 tonna;

b) durumbúza esetében: 10 tonna;

c) rizs esetében: 20 tonna;

d) marhahús esetében: 10 tonna;

e) vaj esetében: 20 tonna;

f) sovány tejpor esetében: 20 tonna.

(2) A termékek rögzített áron történő felvásárlása esetén a tagállam előírhat az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb minimális mennyiségeket, ha azt az érintett tagállamban a nagykereskedelmi feltételek és szokások, illetőleg a hatályos környezetvédelmi szabályozás ezt indokolttá teszi.

9. cikk

Biztosíték

Felvásárlási ajánlat vagy pályázat benyújtásakor annak az intervenciós hivatalnak a javára, amelyhez az ajánlatot vagy pályázatot benyújtják, a 2220/85/EK rendeletnek megfelelően a következő biztosítékot kell letétbe helyezni:

a) gabonafélék esetében: 20 EUR/tonna;

b) hántolatlan rizs esetében: 30 EUR/tonna;

c) marhahús esetében: 300 EUR/tonna;

d) vaj esetében: 50 EUR/tonna;

e) sovány tejpor esetében: 50 EUR/tonna.

10. cikk

Az ajánlatok és a pályázatok benyújtásának és elfogadhatóságának feltételei

(1) Ahhoz, hogy az ajánlatot vagy a pályázatot az intervenciós hivatal elfogadhassa, azt annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy valamelyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelyben azt benyújtják, és tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a tagállam által rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány, amelyben legalább a következő adatok szerepelnek:

i. az ajánlattevő vagy pályázó neve, címe és az abban a tagállamban kapott héa-nyilvántartási száma, amelyben az ajánlattevő vagy pályázó főtevékenységét végzi, ennek hiányában pedig a mezőgazdasági üzem nyilvántartási száma;

ii. a felkínált termék és - gabonafélék és rizs esetében - a vonatkozó KN-kód, továbbá rizs esetében a típus és a fajta megjelölése;

iii. a marhahús esetét kivéve a termék raktározási helyszíne az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában;

iv. gabonafélék és rizs esetében azon engedélyezett raktározási helyszín, amelyre - tekintettel a 29. cikkre - a legalacsonyabb áron tett ajánlat vagy pályázat vonatkozik. az említett raktározási helyszín nem lehet az a raktározási helyszín, ahol a terméket az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják;

v. gabonafélék és rizs esetében a betakarítás éve és a Közösségen belüli termőterület;

vi. vaj és sovány tejpor esetében az előállítás időpontja;

vii. az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező mennyiség a 8. cikkben előírt határokon belül;

viii. gabonafélék és rizs esetében a felkínált termék fő jellemzői;

ix. vaj és sovány tejpor esetében a vállalkozások neve és engedélyszáma;

b) a következő csatolt dokumentumok:

i. arra vonatkozó bizonyíték, hogy az ajánlattevő vagy pályázó befizette a 9. cikkben említett biztosítékot;

ii. gabonafélék és rizs esetében az ajánlattevő vagy pályázó nyilatkozata arról, hogy a felkínált mennyiség ténylegesen az e bekezdés a) pontjának iii. alpontjában meghatározott raktározási helyszínen van;

iii. gabonafélék és rizs esetében az ajánlattevő vagy pályázó nyilatkozata arról, hogy a termékek a Közösségből származnak, valamint arról, hogy az ajánlat, illetve pályázat homogén tételre vonatkozik, amelynek rizs esetében azonos fajtájú hántolatlan rizsből kell állnia; valamint

iv. gabonafélék és rizs esetében nyilatkozat arról, hogy a betakarítás után sor került-e kezelésre vagy sem, feltüntetve az alkalmazott növényvédőszer nevét, valamint azt, hogy a szóban forgó szert a használatra vonatkozó feltételeknek megfelelően alkalmazták, és hogy az a 91/414/EGK tanácsi irányelv ( 16 ) alapján engedélyezett növényvédő szer.

(2) Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjától eltérve az ajánlattevő vagy pályázó az (1) bekezdés a) pontjában említett formanyomtatványon kérheti, hogy a termék átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol az az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában található, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel a 2. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, valamint azt a gabonafélék és a rizs esetében a 2. cikk (2) bekezdése szerint engedélyezték.

(3) Amennyiben az ajánlatok vagy a pályázatok benyújtási határideje munkaszüneti nap, az ajánlatokat vagy a pályázatokat legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell benyújtani.

(4) Úgy kell tekinteni, hogy a szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon benyújtott ajánlatokat vagy pályázatokat az intervenciós hivatal a benyújtás napját követő első munkanapon vette kézhez.

(5) Az ajánlat, illetve a pályázat a benyújtást követően nem vonható vissza és nem módosítható.

(6) Az intervenciós hivatal nyilvántartásba veszi az elfogadható ajánlatokat vagy pályázatokat, az ajánlatok vagy pályázatok beérkezésének időpontját és a tárgyukat képező mennyiségeket.

(7) Az ajánlat vagy pályázat elfogadásából származó jogok és kötelezettségek nem ruházhatók át.

11. cikk

Az ajánlatok vagy pályázatok ellenőrzése az intervenciós hivatal által

(1) Az intervenciós hivatalok a 10. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények alapján ellenőrzik az ajánlatok, illetve pályázatok elfogadhatóságát.

Ha az ajánlat vagy pályázat nem fogadható el, az intervenciós hivatal erről három munkanapon belül értesíti az érintett gazdasági szereplőt. Azokat az ajánlatokat, amelyekről az érintett gazdasági szereplők nem kapnak értesítést, az intervenciós hivatal elfogadhatónak találta.

(2) Miután az intervenciós hivatal megállapította az ajánlatok vagy pályázatok elfogadhatóságát, a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii., iii. és iv. alpontjában említett dokumentumok megfelelőségének ellenőrzésében adott esetben közreműködhet az ajánlattevő vagy pályázó által megjelölt raktározási helyszín szerint illetékes intervenciós hivatal, összhangban a 32. cikk (3) bekezdésével.

II. szakasz

A rögzített áron történő felvásárlásra vonatkozó egyedi feltételek

12. cikk

A termékek rögzített áron történő felvásárlására vonatkozó eljárás

(1) A közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor rögzített áron és az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően történő felvásárlása az I. szakasz és e szakasz rendelkezéseivel összhangban történik.

(2) Az ajánlatokat az 1234/2007/EK rendelet 11. cikkében meghatározott időszak első napjától lehet az intervenciós hivatalnak benyújtani.

13. cikk

A Bizottság értesítése

(1) Az intervenciós hivatalok tájékoztatják a Bizottságot azokról a közönségesbúza-, vaj- és soványtejpor-mennyiségekről, amelyek az előző hét folyamán ajánlat tárgyát képezték, valamint a kapcsolódó adatokról.

(2) Az értesítés az alábbiak szerint történik:

a) vaj és sovány tejpor esetében: legkésőbb minden hétfőn (brüsszeli idő szerint) 14.00 óráig;

b) közönséges búza esetében: legkésőbb minden szerdán (brüsszeli idő szerint) 12.00 óráig, az 56. cikk (1) bekezdésében említett értesítés keretében.

(3) Amennyiben a felkínált közönségesbúza-, vaj- és soványtejpor-mennyiségek megközelítik az 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a), c) vagy d) pontjában, vagy 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott határértékeket, a Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy mely naptól kezdődően kell a Bizottság számára minden munkanap (brüsszeli idő szerint) 14.00 óráig értesítést küldeniük az e cikk (1) bekezdése szerinti, az előző munkanap során állami intervencióra felkínált közönségesbúza-, vaj- és soványtejpor-mennyiségekről.

(4) Az értesítések nem tartalmazzák a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ix. alpontjában említett adatokat.

(5) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

14. cikk

Az intervenciós felső határértékek betartására vonatkozó intézkedések

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában és 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjában megállapított maximális mennyiségek betartása érdekében a Bizottság - az említett rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül - határozhat úgy, hogy:

a) lezárja a rögzített áron történő intervenciós felvásárlást;

b) amennyiben egy adott napon a teljes felajánlott mennyiség elfogadása a meghatározott maximális mennyiség túllépését jelentené, az aznap az egyes ajánlattevőktől beérkezett és a Bizottságnak bejelentett ajánlatokban szereplő teljes mennyiségre vonatkozóan elosztási együtthatót állapít meg;

c) adott esetben elutasítja a tagállamok intervenciós hivatalaihoz benyújtott, függőben lévő ajánlatokat.

A Bizottság a határozatot a 13. cikk (1) bekezdése szerinti értesítést követő két munkanapon, illetve a 13. cikk (3) bekezdése szerinti értesítést követő öt munkanapon belül meghozza.

(2) A közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor esetében az az ajánlattevő, amelyre az (1) bekezdés b) pontjában említett elosztási együttható vonatkozik, az elosztási együtthatót meghatározó rendelet hatálybalépésének napjától számított öt munkanapon belül ajánlatát visszavonhatja.

III. szakasz

A pályázati eljárás útján történő felvásárlásra vonatkozó egyedi feltételek

15. cikk

A termékek pályázati eljárás útján történő felvásárlására vonatkozó eljárás

Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett termékek felvásárlása az I. szakasz és e szakasz rendelkezéseivel összhangban történik.

16. cikk

Pályázati eljárás

(1) A termékek felvásárlására vonatkozó pályázati eljárás az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, rendelet (a továbbiakban: "a pályázati eljárást megnyitó rendelet") útján nyitható meg.

(2) A Bizottság az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság közreműködése nélkül megnyitja:

a) a 3 millió tonna maximális ajánlott mennyiségen felüli közönséges búza, az 50 000 tonna maximális ajánlott mennyiségen felüli vaj és a 109 000 tonna maximális ajánlott mennyiségen felüli sovány tejpor felvásárlására vonatkozó pályázati eljárás;

(2a) A Bizottság az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ) 229. cikke (1) bekezdésében meghatározott bizottság segítsége nélkül pályázatot írhat ki a marhahús felvásárlására, kategóriánként és tagállamonként vagy azok régióiként, a legutolsó két hét során feljegyzett piaci árak alapján, az 1308/2013/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően. A szóban forgó pályázati eljárást a Bizottság ugyanezen eljárásnak megfelelően, kategóriánként és tagállamonként vagy azok régióiként, a legutolsó hét során feljegyzett piaci árak alapján lezárhatja.

(3) A pályázati eljárást megnyitó rendelet különösen a következő információkat tartalmazza:

a) az érintett termékek és - gabonafélék és a rizs esetében - a vonatkozó KN-kód, továbbá rizs esetében a típus és a fajta megjelölése;

b) a pályázati eljárás időtartama ("pályázati időszak") és szükség szerint azok a különböző részidőszakok, amikor a pályázatok benyújthatók.

(4) Az 1234/2007/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében különleges körülmények esetén korlátozott pályázati eljárást lehet megnyitni az említett rendelet 195. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően. Ebben az esetben a rendelet hivatkozik a pályázati eljárás által érintett tagállamra vagy tagállami régióra.

(5) A rizs esetében a pályázati eljárás az 1308/2013/EK rendelet III. melléklete I. részének I.2. pontjában meghatározottak ("kerek szemű rizs", "közepes szemű rizs", "hosszú szemű A rizs" vagy "hosszú szemű B rizs") közül meghatározott fajtákra vagy egy vagy több hántolatlan rizstípusra is korlátozható.

(6) Az 1234/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának, 12. cikke (2) bekezdésének és 18. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a következő szabályok alkalmazandók:

a) a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci áraknak tekintetbe kell venniük az érintett tagállamban vagy intervenciós régióban az U, R és O minőségi osztályokra vonatkozó, az ezen rendelet III. mellékletének II. részében szereplő együtthatók alkalmazásával R3-as minőségben kifejezett árakat;

b) az átlagos piaci árakat az 1249/2008/EK bizottsági rendeletben ( 18 ) meghatározott feltételekkel összhangban és az ott szabályozott minőségi osztályokra vonatkozóan kell rögzíteni;

c) a tagállamokban, illetve azok régióiban a jogosultsági kategóriánként érvényes átlagos piaci ár a b) pontban említett összes minőségi osztály piaci árának az átlaga, amelyet az egyes kategóriáknak az illető tagállamban vagy régióban végzett összes vágáshoz viszonyított arányával kell súlyozni.

Az Egyesült Királyság a következő két intervenciós régióból áll:

- I. régió: Nagy-Britannia,

- II. régió: Észak-Írország.

(7) E cikk (2) és (6) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai az 1249/2008/EK rendelet 17. cikkével és e rendelet 58. cikkével összhangban értesítik a Bizottságot az átlagos piaci árakról.

17. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1) A 10. cikkben megállapított általános feltételeken túlmenően a pályázat akkor elfogadható, ha abban legfeljebb két tizedesre kerekítve feltüntetik a mértékegységenkénti javasolt árat, héa nélkül, euróban kifejezve.

A gabonafélék és a rizs esetében a termék tonnánkénti javasolt ára a gabonafélék vonatkozásában a minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő ár, illetve a rizs vonatkozásában a szabványos minőségnek megfelelő ár, amely a pályázó által megjelölt raktározási helyszínre szállított, de ki nem rakodott termékre vonatkozik.

A vaj és a sovány tejpor esetében a javasolt ár az intervenciós hatóság által a 25. cikk és a 30. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék 100 kg-ra eső ára.

A marhahús esetében a pályázatoknak tartalmazniuk kell a 16. cikk (6) bekezdésének a) pontja, valamint a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint, az R3-as minőségű termék 100 kg-jára kifejezve megadott árat.

(2) Az e rendelet 20. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a gabonafélék, a rizs, a marhahús és a sovány tejpor esetében a pályázati ár nem lehet magasabb az 1234/2007/EK rendelet 8. cikkében meghatározott referenciaárnál, vaj esetében pedig az említett rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti referenciaár 90 %-ánál.

18. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról

(1) Az intervenciós hivatalok a pályázati eljárást megnyitó rendeletben meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot az összes elfogadható pályázatról, megadva a vonatkozó adatokat.

(2) Az értesítések nem tartalmazzák a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ix. alpontjában említett adatokat.

(3) Amennyiben nem érkeznek be pályázatok, az intervenciós hivatalok erről az (1) bekezdésben említett határidőn belül értesítik a Bizottságot.

(4) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

19. cikk

A pályázatok alapján hozott határozatok

(1) A Bizottság azon pályázatok alapján, amelyekről a 18. cikknek megfelelően értesítést kapott, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározza a maximális felvásárlási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzíti a maximális felvásárlási árat.

(2) Marhahús esetében:

a) az R3-as minőségre érvényes maximális felvásárlási árat kategóriánként kell rögzíteni;

b) az 1234/2007/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásakor a rögzített átlagos piaci árak figyelembevétele érdekében tagállamonként vagy régiónként eltérő felvásárlási ár megállapítása is lehetséges.

Az R3-astól eltérő minőségű hús átvételekor a nyertes pályázónak fizetendő árat a III. melléklet II. részében a felvásárolt hús minőségére megadott együtthatóval kell korrigálni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett, állami intervencióval kapcsolatos határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

20. cikk

Egyedi pályázati határozatok

(1) Amennyiben a maximális felvásárlási árat a 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően rögzítették, az intervenciós hivatalok csak a maximális felvásárlási árnak megfelelő vagy annál alacsonyabb árra szóló pályázatokat fogadják el. Az összes többi pályázatot el kell utasítani.

(2) Amennyiben nem rögzítik a maximális felvásárlási árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

Az intervenciós hivatalok nem nyilváníthatnak nyertesnek olyan pályázatot, amelyről a 18. cikkben előírtak szerint nem küldtek értesítést.

(3) Az intervenciós hivatalok az (1) és a (2) bekezdésben említett határozatokat a 19. cikk (3) bekezdésében említett, az állami intervencióról szóló bizottsági határozat közzététele után hozzák meg, és a pályázókat részvételük eredményéről a hatálybalépést követő három munkanapon belül értesítik.

21. cikk

A marhahúságazatra vonatkozó egyedi szempontok

(1) A marhahús esetében nem kerülnek elbírálásra azok a pályázatok, amelyekben az ajánlott ár magasabb, mint a III. melléklet II. részében felsorolt korrekciós együtthatókkal R3-as minőségre korrigált, az illető tagállamban, illetve a tagállam megfelelő régiójában az adott kategóriára rögzített átlagos piaci ár.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül a pályázatokat elutasítják, ha az ajánlott árak meghaladják az adott pályázati részidőszak vonatkozásában a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett maximális felvásárlási árat.

(3) Ha a pályázóknak megítélt felvásárlási ár magasabb, mint az (1) bekezdésben említett átlagos piaci ár, a megítélt árat a III. melléklet VII. részében szereplő A képlet alkalmazásával kapott együtthatóval történő szorzás útján kiigazítják. Az együttható azonban:

a) nem lehet 1-nél nagyobb;

b) nem eredményezheti a megítélt árnak a megítélt ár és az átlagos piaci ár közötti különbségnél nagyobb mértékű csökkenését.

Amennyiben a tagállam megbízható adatokkal rendelkezik, és azok valódiságát megfelelő módon ellenőrizni tudja, dönthet úgy, hogy az egyes pályázók esetében alkalmazott együtthatót a III. melléklet VII. részében szereplő B képlet szerint számítja ki.

22. cikk

A marhahús felvásárlására vonatkozó korlátozások

Ha az intervenciós hivatalok részére nagyobb mennyiségű marhahúst ajánlanak fel, mint amennyit azok azonnal képesek átvenni, a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön vagy a 16. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében meghatározott intervenciós régióik egyikében át tudnak venni.

A tagállamok az említett korlátozás esetén gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

II. FEJEZET

Elsődleges követelmények és a biztosíték felszabadítása vagy elvesztése

23. cikk

Elsődleges követelmények

A 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének értelmében a következőket kell elsődleges követelménynek tekinteni:

a) az ajánlat, illetve a pályázatban vállat kötelezettségek fenntartása;

b) a termékeknek a 25. cikknek megfelelő szállítási utalványban megállapított határidőn belül az intervenciós hivatal által meghatározott raktározási helyszínre történő szállítása;

c) a 7. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés;

d) gabonafélék és rizs esetében a termékek jelenléte az ajánlat vagy a pályázat benyújtásakor feltüntetett raktározási helyszínen.

24. cikk

A biztosíték felszabadítása és elvesztése

(1) A 9. cikkben említett biztosítékot fel kell szabadítani, amint az ajánlattevő vagy pályázó a 25. cikknek megfelelő szállítási utalványban megállapított határidőn belül leszállította az utalványon feltüntetett mennyiséget, és megállapítást nyert, hogy teljesülnek a 7. cikkben foglalt követelmények.

(2) Amennyiben a termékek nem felelnek meg a 7. cikkben szereplő követelményeknek, azokat visszautasítják, és a biztosíték az el nem fogadott mennyiség tekintetében elvész.

(3) A vis maior eseteit kivéve, amennyiben az ajánlattevő vagy pályázó a szállítási utalványban meghatározott határidőn belül nem szállítja le a termékeket, a biztosíték a le nem szállított mennyiségek arányában elvész, és a felvásárlást a még le nem szállított mennyiségek tekintetében megszüntetik.

(4) Amennyiben az ajánlat vagy pályázat nem elfogadható, illetve azokat elutasítják, a biztosítékot fel kell szabadítani.

(5) Gabonafélék és rizs esetében, ha az intervenciós hivatal a 10. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában előírtak szerint nem kapott kielégítő bizonyítékot arra nézve, hogy az ajánlat vagy pályázat tárgyát képező mennyiségek a raktározási helyszínen vannak, a biztosíték elvész.

Az első albekezdés alkalmazásában az intervenciós hivatal a raktározási helyszínen található mennyiségeket azon szabályok és feltételek értelemszerű alkalmazásával ellenőrzi, amelyeket a 884/2006/EK rendelet a közraktározási műveletek keretében raktározott termékek mennyiségének ellenőrzése tekintetében ír elő, és közülük különösen azoknak az alkalmazásával, amelyek az említett rendelet I. melléklete B. részének III. pontjában szerepelnek. Az ellenőrzéseket kockázatelemzés alapján, legalább a pályázatok 5 %-a és a felkínált mennyiségek 5 %-a esetében kell elvégezni.

(6) Gabonafélék esetében, ha a ténylegesen leszállított és átvett mennyiség kisebb, mint a megítélt mennyiség, a biztosítékot teljes egészében fel kell szabadítani, ha a különbség nem haladja meg az 5 %-ot.

(7) Marhahús esetében, ha a ténylegesen leszállított és átvett mennyiség kisebb, mint a megítélt mennyiség, a biztosíték:

a) csak akkor szabadul fel teljes mértékben, ha a különbség legfeljebb 5 % vagy 175 kg;

b) a vis maior eseteit kivéve:

i. a le nem szállított, illetve át nem vett mennyiségnek megfelelő arányban elvész, ha a különbség legfeljebb 15 %;

ii. egyéb esetekben a 2220/85/EGK rendelet 29. cikkének megfelelően teljes egészében elvész.

(8) A 14. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén a biztosíték felszabadul.

III. FEJEZET

A szállításokra vonatkozó közös szabályok

I. szakasz

Szállítások

25. cikk

Szállítás és a szállítási utalvány

Az intervenciós hivatal, miután a 11. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően meggyőződött az ajánlat vagy a pályázat elfogadhatóságáról, valamint miután a 20. cikk (3) bekezdésének megfelelően megküldte az értesítést, szállítási utalványt állít ki, a 14. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések sérelme nélkül. A keltezett és számozott szállítási utalvány a következő adatokat tartalmazza:

a) a szállítandó mennyiség;

b) a termékek szállítási határideje;

c) a raktározási helyszín, ahová a termékeket szállítani kell;

d) az az ár, amelyen az ajánlatot vagy pályázatot elfogadták.

Nem adható ki szállítási utalvány azokra a mennyiségekre, amelyeket a Bizottságnak nem jelentettek be a 13. cikk (1) bekezdése és a 18. cikk (1) bekezdése szerint.

26. cikk

A gabonafélék és rizs szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Ha a gabonafélék vagy a rizs az intervenciós hivatalnak az ajánlattevő vagy pályázó által megjelölt - a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában szereplő - raktározási helyszínére nem szállíthatók le, az intervenciós hivatal kijelöl egy másik raktározási helyszínt, ahová a szállítást a legalacsonyabb költséggel teljesíteni kell.

(2) A raktározási helyszínre történő szállítást legkésőbb a 25. cikk szerinti szállítási utalvány kiállításának napját követő harmadik hónap végéig, és gabonafélék esetében minden esetben június 30-ig, rizs esetében pedig augusztus 31-ig teljesíteni kell.

A 35. cikk (2) bekezdésében említett esetekben azonban a gabonafélék szállítását legkésőbb augusztus 31-ig, a rizs szállítását pedig október 31-ig kell teljesíteni.

(3) A leszállított mennyiséget az ajánlattevő vagy pályázó és az intervenciós hivatal képviselője - akinek az ajánlattevőtől, illetve pályázótól függetlennek kell lennie - jelenlétében kell lemérni.

Az intervenciós hivatal képviselője azonban a raktár üzemeltetője is lehet. Ebben az esetben az intervenciós hivatal a 31. cikk (1) bekezdése szerinti feltételes átvételtől számított 30 napon belül saját maga legalább a térfogat ellenőrzésére kiterjedő vizsgálatot végez; a mérlegeléssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel megbecsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, a gabona vagy rizs átvételekor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben a tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő tömeg, akkor a mérlegelés költségét a raktár üzemeltetője, ha pedig több, akkor a tagállam viseli.

27. cikk

A marhahús szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A lerakodás költségei a nyertes pályázót terhelik.

(2) A nyertes pályázó a termékeket a legnagyobb felvásárlási árat meghatározó rendelet közzétételét követő munkanaptól számított 17 napon belül leszállítja.

A megítélt mennyiségtől függően azonban az intervenciós hivatal az említett időszakot egy héttel meghosszabbíthatja. A szállításokat több szállítmányra is fel lehet osztani.

(3) A marhahús szállítására vonatkozó egyedi követelményeket a III. melléklet III. része tartalmazza.

28. cikk

A vaj és a sovány tejpor szállítására vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) A vajat legalább nettó 25 kg-os tömbökbe kell csomagolni és azokban kell szállítani. A vajat új, erős anyagba kell csomagolni olyan módon, hogy a vaj a szállítás, a betárolás, a tárolás és a kitárolás egész ideje alatt védve legyen. A csomagoláson legalább a következő adatokat kell feltüntetni, adott esetben kód formájában:

a) a gyártóüzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyszám;

b) a gyártás dátuma;

c) a betárolás dátuma;

d) a gyártási tételszám és a csomagszám; a csomagszám helyettesíthető egy raklapszámmal, amely a raklapon van feltüntetve;

e) az "édes tejszín" szavak, ha a vaj vizes fázisának pH-ja ennek megfelelő.

A tagállamok felmentést adhatnak az alól a kötelezettség alól, hogy a csomagoláson feltüntessék a betárolás dátumát, feltéve, hogy a raktár vezetője vállalja olyan nyilvántartás vezetését, amelyben az első albekezdésben említett adatokat a betárolás napján nyilvántartásba veszik.

(2) A sovány tejport nettó 25 kg tömegű zsákokba kell csomagolni, amelyek megfelelnek az V. melléklet V. részében megállapított követelményeknek, és amelyeken - adott esetben kód formájában - feltüntették a következő adatokat:

a) a gyártóüzemet és a gyártás helye szerinti tagállamot azonosító engedélyszám;

b) a gyártás időpontja vagy adott esetben a gyártás hete;

c) a gyártási tételszám;

d) a "porlasztásos sovány tejpor" megnevezés.

(3) A nyertes ajánlattevő vagy pályázó a vajat vagy a sovány tejport a szállítási utalvány kiállítási dátumától számított 28 napon belül a raktározási helyszín rakodórámpájához szállítja. A szállítást több szállítmányban is lehet teljesíteni.

A sovány tejport és a vajat hosszabb ideig tartó tárolásra alkalmas minőségű raklapokon kell szállítani; a szóban forgó raklapokat egyenértékű raklapokra cserélik be.

A vajnak vagy a sovány tejpornak a raktározási helyszín rakodórámpájánál történő kirakodása során felmerülő költség a kifizető ügynökséget terheli.

II. szakasz

Szállítási költségek

29. cikk

A gabonafélék és a rizs szállítási költségei

(1) A gabonafélék és a rizs raktározási helyszínre történő szállításának az ajánlattevő vagy pályázó által megjelölt, a 10. cikk (1) bekezdése a) pontja iv. alpontjának megfelelő legalacsonyabb költségét az ajánlattevő vagy pályázó viseli, amennyiben a megtett távolság legfeljebb 100 km. E távolság túllépése esetén az árufuvarozás 100 km feletti részére eső költségeit az intervenciós hivatal viseli.

2. Ha az ajánlattevő vagy pályázó által kijelölt raktározási helyszínt az intervenciós hivatal a 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően módosítja, a fuvarozás többletköltségeit - az első 20 km-re eső többletköltségeket leszámítva - az intervenciós hivatal viseli. A fuvarozás 100 km feletti részének költségeit azonban ilyen esetben is teljes egészében az intervenciós hivatal viseli. A 31. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén ez a bekezdés nem alkalmazandó.

(3) Az intervenciós hivatalt terhelő, az (1) és a (2) bekezdésben említett költségeket a Bizottság a 884/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban, nem átalányalapon megtéríti.

(4) A 35. cikk (2) bekezdésében említett áruk kicserélésével járó fuvarozási költségeket teljes egészében az ajánlattevő, illetve pályázó viseli.

30. cikk

A vaj és a sovány tejpor szállítási költségei

(1) Az intervenciós hivatal kiválasztja a vaj vagy sovány tejpor tárolási helyéhez legközelebb eső, rendelkezésre álló raktározási helyszínt.

Amennyiben azonban másik raktározási helyszín választása nem eredményez további tárolási költségeket, az intervenciós hivatal 350 km távolságon belül elhelyezkedő másik raktározási helyszínt is választhat.

Az intervenciós hivatal e távolságon kívül található raktárt is választhat, ha az ebből eredő költség - a tárolási és a fuvarozási költségeket is ideértve - alacsonyabb. Ebben az esetben az intervenciós hivatal erről a döntéséről haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(2) Amennyiben a vajat vagy sovány tejport felvásárló intervenciós hivatal az ajánlatokban szereplő vaj vagy sovány tejpor tárolási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van, az (1) bekezdésben említett maximális távolság számításánál nem kell figyelembe venni az ajánlattevő vagy pályázó raktára és a felvásárló illetékes szerv tagállamának határa közötti távolságot.

(3) Az (1) bekezdésben említett maximális távolságon túl az intervenciós hivatal által fedezett kiegészítő fuvarozási költség tonnánként és kilométerenként sovány tejpor esetében 0,05 EUR, vaj esetében 0,065 EUR. A kiegészítő díjakat az intervenciós hivatal csak akkor fizeti ki, ha a vaj hőmérséklete a hűtőházi raktárba való megérkezéskor nem haladja meg a 6 °C-ot.

IV. FEJEZET

Átvétel, első ellenőrzések és mintavétel

31. cikk

Feltételes átvétel

(1) A feltételes átvétel dátuma:

a) a gabonafélék, a rizs, a vaj és a sovány tejpor esetében az a nap, amelyen a teljes mennyiséget betárolják a kijelölt raktározási helyszínre, de legkorábban a szállítási utalvány kiállítását követő nap;

b) a 27. cikkben említett valamennyi marhahússzállítmány esetében az a nap, amikor az említett szállítmányok megérkeznek az intervenciós raktározási helyszín darabolóüzemének a mázsálójába.

(2) Az intervenciós hivatal dönthet úgy, hogy a gabonafélék, rizs, vaj vagy sovány tejpor átvétele azon a raktározási helyszínen történjen, ahol azok az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában találhatók, feltéve, hogy a szóban forgó raktározási helyszín megfelel a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, valamint azt a gabonafélék és a rizs esetében a 2. cikk (2) bekezdésében szerint engedélyezték. Ebben az esetben a feltételes átvétel a szállítási utalvány kiállítását követő napon történik.

(3) A termékeket az intervenciós hivatal vagy annak képviselője veszi át; a képviselőnek az ajánlattevőtől vagy pályázótól függetlennek kell lennie.

32. cikk

Ellenőrző intézkedések

(1) A termékek átvétele vonatkozásában ebben a rendeletben előírt ellenőrzések sérelme nélkül az intervenciós készletek ellenőrzése a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott feltételek szerint történik.

(2) A gabonafélék esetében abban az esetben, ha az előírt ellenőrzéseket az e rendelet I. melléklete I. részének harmadik albekezdésében említett kockázatelemzés alapulvételével kell elvégezni, a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjére vonatkozó követelmények be nem tartásából eredő pénzügyi következményekért a 884/2006/EK rendelet 2. cikkében meghatározott szabályok szerint a tagállamok tartoznak anyagi felelősséggel.

Az ochratoxin-A és az aflatoxin esetében azonban az anyagi következmények a közösségi költségvetést terhelik abban az esetben, ha az érintett tagállam a Bizottság megelégedésére bizonyítani tudja a betároláskor alkalmazandó előírások betartását, a szokásos tárolási körülmények meglétét, valamint a raktárüzemeltető egyéb kötelezettségeinek teljesülését.

(3) A gabonafélék és a rizs esetében, ha a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjával összhangban megjelölt raktározási helyszín egy másik tagállamban van, mint ahol az ajánlatot vagy a pályázatot benyújtották, és az ajánlatot vagy pályázatot fogadó intervenciós hivatal a termékek tényleges ottlétének helyszíni ellenőrzése mellett dönt, akkor ez utóbbi intervenciós hivatal ellenőrzési kérelmet küld a szóban forgó raktározási helyszínért felelős intervenciós hivatalnak, csatolva az ajánlat, illetve pályázat másolatát. A helyszíni ellenőrzést az ajánlatot, illetve pályázatot fogadó intervenciós hivatal által rögzített határidőn belül kell elvégezni.

(4) Az e rendelet mellékleteiben megállapított, ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseket az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás szerint módosítani lehet, különösen abban az esetben, ha szennyező anyagok a piaci helyzetben súlyos zavart keltenek vagy ha a termékek radioaktív szennyezettségi szintjének ellenőrzése egyedi nyomon követést igényel.

(5) A gabonafélék esetében az I. melléklet XII. részében meghatározott módszer szerint elvégzett alábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeket az ajánlattevő vagy pályázó viseli:

ii. amiláz-aktivitási teszt (Hagberg-teszt);

iii. a közönséges búza és a durumbúza fehérjetartalmának meghatározása;

iv. Zeleny-teszt;

v. gépi feldolgozhatósági teszt;

vi. szennyezőanyag-elemzések.

(6) Az eredményekkel kapcsolatos vitás esetekben az ajánlattevő, illetve pályázó csak akkor viseli a megismételt szükséges vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket, ha ő a vesztes fél.

33. cikk

A gabonaféléknek és a rizsnek a raktárüzemeltető raktározási helyszínén történő átvételére vonatkozó egyedi rendelkezések

(1) Ha a gabonafélék vagy a rizs átvétele azon a raktározási helyen történik, ahol a termékeket az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában tárolják, az átvett mennyiség megállapítására a - közösségi jogszabályoknak, különösen a 884/2006/EK rendelet II. mellékletének való megfelelést biztosító szakmai szabványokat teljesítő - készletnyilvántartás alapján kerül sor, feltéve, hogy:

a) a készletnyilvántartás feltünteti:

i. a legfeljebb tíz hónappal az átvételt megelőzően elvégzett mérlegelés során feljegyzett tömeget,

ii. a mérlegeléskori tényleges minőségi jellemzőket, különös tekintettel a nedvességtartalomra;

iii. adott esetben az esetleges átsilózást és az elvégzett kezeléseket;

b) a raktár üzemeltetője kijelenti, hogy a felkínált tétel minden tekintetben megfelel a készletnyilvántartásban szereplő adatoknak;

c) a mérlegeléskor megállapított minőségi jellemzők megegyeznek az intervenciós hivatal vagy annak képviselője által 60 tonnánként vett mintákból álló reprezentatív mintáéival.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazandó, a 884/2006/EK rendelet 5. cikke szerint feljegyzendő tömegnek meg kell egyeznie a készletnyilvántartásban feltüntetett tömeggel, adott esetben - a mérlegelés során feljegyzett, illetve a reprezentatív minta alapján meghatározott nedvességtartalom és/vagy idegenanyag-tartalom százaléka (Schwarzbesatz) közötti különbség figyelembevétele érdekében - kiigazítva. Az idegenanyag-tartalom százalékos arányai közötti különbséget csak a készletnyilvántartásban szereplő tömeg csökkentésénél lehet figyelembe venni.

Az átvételtől számított 45 napon belül az intervenciós hivatalnak további térfogat-ellenőrzést kell végeznie. A méréssel meghatározott mennyiség és a térfogat szerinti módszerrel becsült mennyiség közötti különbség nem haladhatja meg az 5 %-ot.

Amennyiben nem lépték át a tűréshatárt, az átvételkor lekönyvelt tömegtől való, a későbbi ellenőrzés során tapasztalt tömegbeli eltérés költségeit a raktár üzemeltetője viseli.

Amennyiben a tűréshatárt átlépték, a gabonát vagy rizst azonnal le kell mérlegelni. Ha az így megállapított tömeg kevesebb, mint a nyilvántartásban szereplő tömeg, akkor a mérlegelés költségeit a raktár üzemeltetője, ha pedig több, akkor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap viseli, figyelembe véve a 884/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. pontjában foglalt tűréshatárokat.

34. cikk

Átvételi jegyzőkönyv

(1) Ha az ellenőrzések és elemzések alapján megállapítást nyert a 7. cikkben szereplő követelmények teljesülése, az intervenciós hivatal legkésőbb a 25. cikk b) pontjában szereplő termékek szállítási határidejét követő 60 napon belül átvételi jegyzőkönyvet állít ki. A jegyzőkönyvben fel kell tünteti az alábbiakat:

a) azon időpontok, amikor a tétel mennyiségét és minimális jellemzőit ellenőrizték;

b) a szállítmány tömege, valamint a rizs esetében a fajta;

c) gabonafélék és rizs esetében a reprezentatív minta összeállításához vett minták száma;

d) a termékek jellemzői az elemzések alapján;

e) az elemzésekért és az eredményekért felelős szerv;

f) a 31. cikk (1) bekezdésében említett feltételes átvétel dátuma;

g) a gabonafélék és a rizs vonatkozásában adott esetben az át nem vett mennyiségek. Ebben az esetben az ajánlattevőt vagy pályázót erről tájékoztatják.

(2) A jegyzőkönyvet keltezéssel kell ellátni és meg kell küldeni a pályázónak, illetve ajánlattevőnek, valamint a raktár üzemeltetőjének.

A jegyzőkönyv ugyanakkor az intervenciós hivatal számviteli rendszerében is rögzíthető és megküldése történhet elektronikus formában.

35. cikk

Az ajánlattevő vagy a pályázó kötelezettségei

(1) Ha az ellenőrzések azt mutatják, hogy az érintett termék nem felel meg a 7. cikkben szereplő követelményeknek, az ajánlattevő vagy pályázó köteles:

a) az érintett termékeket saját költségére visszavenni;

b) viselni a termék raktározási helyszínre történő betárolásától az onnan való kitárolás időpontjáig keletkező költségeket.

Az ajánlattevő vagy pályázó által fizetendő tárolási költségeket a 884/2006/EK tanácsi rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított betárolási, kitárolási és tárolási költségek átalányösszegei alapján kell megállapítani.

(2) Ha az elemzések alapján a felkínált gabonafélék vagy rizs nem tekinthető elfogadhatónak intervenciós célra, az ajánlattevő vagy pályázó a követelményeknek nem megfelelő mennyiséget másikkal pótolhatja. Ebben az esetben az intervenciós hivatal - a 26. cikk (2) bekezdése szerinti végső szállítási határidő sérelme nélkül - megváltoztathatja a szállítási határidőt.

36. cikk

A marhahúsra vonatkozó egyedi feltételek - csontozási követelmény

Az intervenciós hivatal gondoskodik a teljes felvásárolt marhahúsmennyiség - III. melléklet IV. része szerinti - kicsontozásáról.

V. FEJEZET

Intervenciós ár, felvásárlási ár és kifizetések

37. cikk

A marhahús felvásárlási ára

A marhahús felvásárlási ára a raktározási helyszín darabolóüzemének belépési mázsálójához eljuttatott marhahús ára.

38. cikk

A gabonafélék és a rizs intervenciós ára és felvásárlási ára

(1) Az 1234/2007/EK rendelet 13. cikke (3) bekezdésének, valamint 18. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában a rögzített felvásárlási ár meghatározásához figyelembe veendő intervenciós ár a gabonaágazat esetében az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott referenciaár.

(2) A gabonafélék és a rizs esetében a kifizetendő ár a következő:

a) az ajánlattevőnek fizetendő ár - rögzített áron történő felvásárlás esetében - az (1) bekezdése szerinti ár;

b) a nyertes pályázónak fizetendő ár - pályázati eljárás esetében - az intervenciós hivatal által a pályázati ár alapján kiszámított ár.

Az ár mindkét esetben a termék minőségének figyelembevételével kiigazításra kerül, a gabonafélék esetében az I. melléklet IX., X. és XI. részével, a rizs esetében pedig a II. melléklet II. és III. részével összhangban.

(3) A gabonafélék és a rizs esetében, ha az intervenciós hivatal a 31. cikk (2) bekezdésével összhangban a termékeket azon a raktározási helyszínen veszi át és tárolja, ahol azok az ajánlat vagy pályázat benyújtásának időpontjában találhatók, a fizetendő felvásárlási árra csökkentést kell alkalmazni. E csökkentés az alábbiakból áll:

a) az intervenciós hivatal által kijelölt tényleges átvevőhely és a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett azon raktározási helyszín közötti szállítás költsége, ahová a termékeket a legkisebb költség mellett lehetett volna szállítani, nem lépve túl mindazonáltal a 29. cikk (1) bekezdésében említett 100 km-es határértéket; valamint

b) az intervenciós raktározási helyszínről való kitárolás költsége.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett költségek az érintett tagállamban az adott időpontban jegyzett árak alapján kerülnek kiszámításra.

39. cikk

Kifizetések

(1) A 34. cikk szerint átvett mennyiségek utáni kifizetést legkésőbb a 31. cikk szerinti feltételes átvétel napjától számított 65 napon belül kell teljesíteni.

(2) Kifizetés csak a ténylegesen leszállított és átvett mennyiségek után jár. Ha azonban a ténylegesen leszállított és átvett mennyiség nagyobb, mint a megítélt mennyiség, kifizetés csak a megítélt mennyiség után jár.

III. CÍM

A TERMÉKEK INTERVENCIÓS ÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

I. FEJEZET

Pályázati eljárás

40. cikk

A pályázati eljárás megnyitása

(1) Az átvett és értékesíthető termékek pályázati eljárás útján kerülnek értékesítésre.

(2) A pályázati eljárást az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, rendelet (a továbbiakban: "az értékesítést megnyitó rendelet") útján kell megnyitni.

A pályázatok benyújtásának első határidejét úgy kell megállapítani, hogy az legalább az értékesítést megnyitó rendelet közzétételétől számított hat nappal későbbre essen.

(3) A pályázati eljárás megnyitása a Közösség vagy egy adott tagállam egy vagy több régiójában tárolt termék újbóli értékesítésére is irányulhat.

(4) Az értékesítést megnyitó rendelet elsősorban a következő információkat tartalmazza:

a) az érintett termékek, a gabonafélék és a rizs esetében a vonatkozó KN-kódok, a rizs esetében a típus és a fajta megjelölése, a marhahús esetében a megfelelő megnevezés;

b) a pályázati eljárás időtartama ("pályázati időszak") és a pályázat benyújtására rendelkezésre álló részidőszakok.

Ezenkívül az említett rendelet tartalmazhatja a következő információkat is:

a) a pályázati eljárásban érintett teljes mennyiségek;

b) a gabonafélék és a rizs esetében - adott esetben - a szállítási költségekre vonatkozó rendelkezések.

(5) A pályázati eljárás meghatározott felhasználásokra és/vagy rendeltetési helyekre is korlátozható, különösen a gabonaféléknek a Közösségen belül üzemanyag előállítására használandó etil-alkohollá (bioetanol) történő feldolgozása esetében.

41. cikk

A pályázati felhívásról szóló hirdetmény és a pályázati felhívással kapcsolatos rendelkezések

(1) Az értékesíthető intervenciós készleteket birtokló egyes intervenciós hivatalok kidolgozzák a pályázati felhívásról szóló hirdetményt, és azt a pályázatok első benyújtási határideje előtt legalább négy nappal közzéteszik.

(2) A hirdetmény tartalmazza különösen az alábbi adatokat:

a) a pályázati felhívást kibocsátó intervenciós hivatal neve és címe;

b) az értékesítést megnyitó rendeletre vonatkozó hivatkozás;

c) az egyes részleges pályázati felhívásokra a pályázatok benyújtásának határideje;

d) a raktározási helyszínek, a raktár üzemeltetőjének neve és címe, a rendelkezésre álló mennyiségek, valamint

i. a gabonafélék és a rizs esetében - amelyeket a pályázók számára egyenlő hozzáférést biztosító módon meghatározott értékesítési tételekre kell felosztani - az egyes értékesítési tételek minősége;

ii. marhahús esetében termékenként és hűtőházanként a marhahús felvásárlásának dátuma;

e) a 42. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett szállítási szakasz, valamint adott esetben a csomagolás típusa;

f) a szállítóeszközre történő rakodáshoz rendelkezésre álló létesítmények a raktározási helyszínen;

g) a gabonafélék és a rizs kivitelére irányuló pályázat esetében az a kikötő vagy kiléptetési hely, amely a legkisebb szállítási költség mellett elérhető, valamint rendelkezik a pályázat tárgyát képező termékek kiviteléhez szükséges megfelelő műszaki létesítményekkel;

h) a vaj esetében a pályázati felhívásról szóló közleményben adott esetben szerepel az a 28. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti vajfajta, amelyre a pályázatot benyújtják.

(3) Az intervenciós hivatalok biztosítják a pályázati felhívások megfelelő közzétételét, különösen a székhelyükön történő kifüggesztés, valamint weboldalukon vagy az illetékes minisztérium weboldalán való megjelentetés útján.

(4) Az intervenciós hivatalok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az érdekelt felek:

a) ellenőrizhessék és - a marhahús kivételével - a pályázat benyújtása előtt saját költségükön mintát vegyenek az értékesítésre felkínált termékből és a mintákat bevizsgáltathassák;

b) megtekinthessék az I. melléklet XII. részében, a II. melléklet VI. részében, a IV. melléklet V. részében és az V. melléklet VI. részében említett elemzések eredményeit.

42. cikk

A pályázatok benyújtása és elfogadhatósága

(1) A pályázat akkor fogadható el, ha a következő feltételek teljesülnek:

a) a pályázat hivatkozik az értékesítést megnyitó rendeletre, és feltüntetik benne a pályázatok benyújtására megadott részidőszak végét;

b) a pályázatban feltüntetik a pályázó azonosítási adatait: nevét, címét és héa-nyilvántartási számát;

c) A pályázat tartalmazza az érintett termékeket, adott esetben a vonatkozó KN-kódokkal a gabonafélék és a rizs esetében, valamint a megfelelő megnevezéssel a marhahús esetében;

d) a pályázatban feltüntetik a megpályázott mennyiséget, valamint a gabonafélék és a rizs esetében az értékesítési tételt;

e) a pályázatban feltüntetik a mértékegységenkénti javasolt árat, héa nélkül, euróban kifejezve, legfeljebb két tizedesjegyre kerekítve:

i. a gabonafélék és a rizs esetében a szállítóeszközre felrakodott termék tekintetében,

ii. a vaj és a sovány tejpor esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához raklapon szállított vagy adott esetben a szállítóeszközre - amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi - raklapon felrakodott termék tekintetében, vagy

iii. a többi termék esetében a raktározási helyszín rakodórámpájához szállított termék tekintetében;

f) a pályázat a marhahús, a vaj és sovány tejpor esetében legalább a 43. cikk (2) bekezdésében megadott minimális mennyiségre vonatkozik;

g) a pályázatban feltüntetik a termék raktározási helyszínét és tejtermékek esetében adott esetben egy helyettesítő raktározási helyszínt is;

h) a pályázat bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a pályázó a 44. cikk szerinti biztosítékot letétbe helyezte;

i) a pályázat az e rendeletben és az értékesítést megnyitó rendeletben említetteken kívül nem tartalmaz más, a pályázó által megadott feltételt;

j) a pályázat a benyújtásának helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén íródott.

(2) A gabonafélék és a rizs esetében a pályázati ár az e rendelet I. mellékletének II. részében, illetve az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletének A. pontjában meghatározott minimális, illetve szabványos minőségre vonatkozik.

A 376/2008/EK bizottsági rendelet ( 19 ) II. mellékletének II. részében említett gabonafélék kivitelére vonatkozó pályázati eljárás esetében csak az a pályázat érvényes, amelyhez kiviteliengedély-kérelmet csatoltak.

Rendelkezni lehet arról, hogy a 376/2008/EK rendelet 47. cikke alapján benyújtott pályázatok nem érvényesek.

A 376/2008/EGK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e rendelet alapján kibocsátott kiviteli engedélyek esetében az érvényességi idő meghatározása céljából úgy kell tekinteni, hogy a kibocsátás dátuma a pályázatok benyújtásának határideje.

(3) A marhahús, a vaj és a sovány tejpor esetében az ár a nettó tömegre vonatkozik. A marhahús esetében a nettó tömeg a hűtőtároló rakodási részéhez szállított hús bruttó tömegének és a csomagolás felhasználás előtti átlagos tömegének a különbsége.

A vaj esetében a pályázatoknak adott esetben fel kell tüntetniük azon, a 41. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett vajfajta megjelölését, amelyre a pályázatot benyújtják.

(4) Úgy kell tekinteni, hogy a szombaton, vasárnap, illetve munkaszüneti napon benyújtott pályázatokat az intervenciós hivatal a benyújtás napját követő első munkanapon vette kézhez.

(5) Amennyiben a pályázatok benyújtási határideje munkaszüneti nap, a pályázatokat legkésőbb a munkaszüneti napot megelőző utolsó munkanapon kell benyújtani.

(6) A pályázat a benyújtás után nem vonható vissza és nem módosítható.

43. cikk

A pályázatonkénti mennyiség

(1) A gabonafélék és a rizs esetében a pályázatot a pályázati felhívásnak megfelelően az értékesítési tétel teljes mennyiségére kell benyújtani.

(2) A pályázatokat legalább az alábbi minimális mennyiségekre vonatkozóan kell benyújtani:

a) marhahús esetében 2 tonna;

b) vaj vagy sovány tejpor esetében 10 tonna.

Ha a raktározási helyszínen rendelkezésre álló mennyiség kisebb, mint a minimális mennyiség, a minimális mennyiséget a rendelkezésre álló mennyiség képezi.

44. cikk

Biztosítékok

A termékek értékesítésére vonatkozó pályázat benyújtásakor annak az intervenciós hivatalnak a javára, amelyhez a pályázatot benyújtják, a 2220/85/EK rendeletnek megfelelően a következő biztosítékot kell letétbe helyezni:

a) a rizs és a gabonafélék esetében: 10 EUR/tonna;

b) a marhahús, a vaj vagy a sovány tejpor esetében: 60 EUR/tonna.

45. cikk

A Bizottság értesítése a pályázatokról

(1) Az intervenciós hivatalok az értékesítést megnyitó rendeletben meghatározott határidőn belül értesítik a Bizottságot az összes elfogadható pályázatról.

(2) Az értesítések nem tartalmazzák a 42. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett adatokat.

(3) Amennyiben nem érkeznek be pályázatok, az intervenciós hivatalok erről az (1) bekezdésben említett határidőn belül értesítik a Bizottságot.

(4) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

46. cikk

A pályázatok alapján hozott határozat

(1) A Bizottság azon pályázatok alapján, amelyekről a 45. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesítést kapott, az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározza a minimális eladási árat, vagy dönthet úgy is, hogy nem rögzít minimális eladási árat.

A vaj és a sovány tejpor esetében a minimális eladási ár az értékesítésre felkínált termékek fellelhetőségének helyétől függően változhat.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

47. cikk

Egyedi pályázati határozatok

(1) Amennyiben nem rögzítik a minimális eladási árat, valamennyi pályázatot el kell utasítani.

(2) Amennyiben a minimális eladási árat rögzítették, az intervenciós hivatalok valamennyi olyan pályázatot elutasítják, amely a minimális árat el nem érő árra vonatkozó ajánlatot tartalmaz.

Az intervenciós hivatalok nem nyilváníthatnak nyertesnek olyan pályázatot, amelyről a 45. cikkben előírtak szerint nem küldtek értesítést.

(3) Az intervenciós hivatalok az (1) és (2) bekezdésben említett határozatokat a 46. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági határozat közzététele után hozzák meg. Az intervenciós hivatalok az említett bizottsági határozat hatálybalépését követő három munkanapon belül értesítik a pályázókat a pályázati eljárásban való részvételük eredményéről. A nyertes pályázókat értesítik az elfogadott mennyiségekről és a fizetendő árról, amelyet a minimális vagy szabványos minőségtől eltérő gabonafélék vagy rizs esetében az I. melléklet IX., és XI. részével, valamint a II. melléklet II. részével és III. részének 2. pontjával összhangban korrigálnak.

(4) Amennyiben a gabonafélék kivitele esetében a nyertes pályázó által a 42. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott kiviteliengedély-kérelem a 376/2008/EK rendelet 47. cikkén alapul, az intervenciós hivatal érvényteleníti a szerződést azoknak a mennyiségeknek a tekintetében, amelyekre nem az említett cikk előírásainak megfelelően adták ki az engedélyt.

(5) A nyertes pályázó jogai és kötelességei nem ruházhatók át.

48. cikk

A tejtermékek és a marhahús elosztására vonatkozó egyedi szabályok

(1) A vaj és a sovány tejpor esetében a nyertes pályázó az, aki a legmagasabb árat kínálja. Amennyiben a rendelkezésre álló teljes mennyiség nem kerül elosztásra, a fennmaradó mennyiséget az ajánlatokban szereplő árak alapján, a legmagasabb ártól kezdve a többi pályázónak kell odaítélni.

(2) Ha egy adott pályázat elfogadása az érintett raktározási helyszínen rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkozna, csak a rendelkezésre álló mennyiséget ítélik oda a szóban forgó pályázónak. Az intervenciós hivatal ugyanakkor - a pályázó egyetértése mellett - kijelölhet más raktározási helyszíneket, hogy a pályázatban szereplő mennyiség teljesíthető legyen.

(3) Amennyiben egy adott raktározási helyszínen tárolt termékért azonos árat kínáló két vagy több pályázat elfogadása olyan szerződéseket eredményezne, amelyek a rendelkezésre álló mennyiséget meghaladó mennyiségre vonatkoznak, az odaítélést a rendelkezésre álló mennyiség kiosztásával, a pályázatban szereplő mennyiségekkel arányosan kell elvégezni. Amennyiben azonban ez az elosztás a 43. cikk (2) bekezdésében említettnél kisebb mennyiség odaítélését eredményezi, az odaítélést sorshúzással végzik el.

(4) Amennyiben az összes sikeres pályázat elfogadása után a raktározási helyszínen maradó mennyiség a 43. cikk (2) bekezdésében említett mennyiségnél kisebb, az intervenciós hivatal felajánlja a fennmaradó mennyiséget a nyertes pályázóknak, azzal kezdve, aki a legmagasabb árat ajánlotta. A nyertes pályázónak fel kell ajánlani azt a lehetőséget, hogy a fennmaradó mennyiséget a minimális eladási áron megvásárolja.

(5) Az intervenciós hivatal a vajat vagy a sovány tejport a betárolás napja alapján osztja el, a pályázó által megjelölt raktározási helyszínen lévő teljes mennyiség legrégebbi termékével vagy - adott esetben - a pályázó által megjelölt hűtőházban rendelkezésre álló édes vagy savanyú tejszínvaj legrégebbi mennyiségével kezdve.

(6) Az érintett intervenciós hivatal először a leghosszabb ideje tárolt marhahúst értékesíti.

49. cikk

Kifizetések

A termék elszállítása előtt és az 51. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül a nyertes pályázók az általuk lehívott minden egyes mennyiségre vonatkozóan megfizetik az intervenciós hivatalnak a pályázatuknak megfelelő és az intervenciós hivatal által a 47. cikk (3) bekezdésével összhangban rögzített és bejelentett összeget.

50. cikk

Tagállamok általi értékesítés

(1) Az a tagállam, amely esetében nem kerül sor a 40. cikk alapján pályázati eljárás megnyitására, értékesítésre vonatkozó pályázati eljárást nyithat abban az esetben, ha a raktározási helyszíneken maradó teljes mennyiség kisebb az alábbiaknál:

a) minden egyes gabonaféle esetében: 5 000 tonna;

b) a rizs esetében: 1 000 tonna;

c) a marhahús, a vaj vagy a sovány tejpor esetében: 100 tonna.

(2) A tagállam által az (1) bekezdéssel összhangban megnyitott pályázati eljárás esetében e cím rendelkezései alkalmazandók, a 40. cikk (2) bekezdése, a 41. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a 42. cikk (1) bekezdésének a) és f) pontja, a 43. cikk, a 45. cikk, a 46. cikk (2) bekezdése, valamint a IV. cím kivételével. A 46. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó, tagállami határozat útján.

(3) A tagállamok a 884/2006/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontjával összhangban közvetlen értékesítésre bocsáthatják azokat a termékeket, amelyek - miután azokat az intervenciós hivatalok az éves leltár keretében vagy az ellenőrzés alkalmával szemrevételezték - már nem lehet újracsomagolni vagy amelyeknek a minősége csökkent. E bekezdés az e cikk (1) bekezdésében megállapított mennyiségi határokon belül alkalmazandó.

(4) Az intervenciós hivatalok gondoskodnak arról, hogy valamennyi érdekelt félnek egyenlő hozzáférési esélyei legyenek.

II. FEJEZET

Kitárolás a raktározási helyszínről

51. cikk

Kitárolási utalvány

(1) Amint a 49. cikkben említett összeget kifizették, az intervenciós hivatal kitárolási utalványt állít ki, amelyen feltünteti a következőket:

a) az a mennyiség, amely tekintetében a megfelelő összeget kifizették;

b) a raktározási helyszín, ahol a terméket tárolják;

c) a termék kitárolásának határideje.

(2) A nyertes pályázó a neki megítélt terméket a 47. cikk (3) bekezdésben említett értesítést követő harminc napon belül elszállítja.

(3) A nyertes pályázó kérésére az intervenciós hivatal a raktározási helyszínről történő kitárolásra hosszabb időszakot is engedélyezhet. Ha azonban a nyertes pályázó a terméket a (2) bekezdésben megállapított határidőre nem tárolja ki, a tárolás költségét - a vis maior eseteit kivéve - a termék kitárolási határidejének lejártát követő naptól kezdve ő viseli. Ezen túlmenően a pályázó viseli a tárolással összefüggő kockázatokat is.

52. cikk

A vaj és a sovány tejpor kitárolása

(1) Az intervenciós hivatal a raktározási helyszínről való kitárolás időpontjában - a raktározási helyszínen kívülre történő szállítás esetén - a vajat és a sovány tejport raklapon, a raktározási helyszín rakodórámpájánál bocsátja rendelkezésre, a szállítóeszközre rakva, amennyiben az teherautó vagy vasúti kocsi. A felmerülő költségeket a kifizető ügynökség viseli.

(2) A vevő a raktározási helyszínről való kitároláskor a rendelkezésére bocsátott raklapok helyett azonos minőségű raklapokat ad az intervenciós hivatalnak.

(3) A rakodás vagy a raklapról való levétel költségeit a vaj és a sovány tejpor vásárlója fizeti. Ezeket a költségeket a tagállamok átalánydíjas alapon határozzák meg, és erről az érdekelt feleket kérésre értesítik.

III. FEJEZET

Elsődleges követelmények és a biztosíték felszabadítása vagy elvesztése

53. cikk

Elsődleges követelmények

A 2220/85/EGK rendelet 20. cikkének értelmében vett elsődleges követelmény, hogy a pályázatot az e rendelet 40. cikkének (4) bekezdése b) pontjában rögzített határidő lejárta után fenn kell tartani, és a vételárat az e rendelet 49. cikkében említett határidőn belül be kell fizetni.

54. cikk

A biztosíték felszabadítása és elvesztése

(1) A sikertelen pályázók által letétbe helyezett, 44. cikk szerinti biztosítékot a 46. cikk (2) bekezdésében és az 50. cikk (2) bekezdésében említett határozatot követően azonnal fel kell szabadítani.

(2) A nyertes pályázók esetében azokra a mennyiségekre eső biztosítékot kell felszabadítani, amelyek tekintetében a vételár kifizetése a 49. cikk szerint megtörtént.

(3) A vis maior eseteit kivéve a biztosíték elvész azon mennyiségek tekintetében, amelyek tekintetében a kifizetést nem teljesítették a 49. cikk szerint, és a kifizetetlen mennyiség tekintetében az értékesítést meg kell szüntetni.

IV. CÍM

AZ ÉRTESÍTÉSEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

55. cikk

Intervenciós hivatalok és központok a gabonafélék és a rizs esetében

(1) A gabonafélék és a rizs esetében a tagállamok az alábbiakról értesítik a Bizottságot:

a) az engedélyezett intervenciós hivatalok;

c) engedélyezett raktározási helyszínek; valamint

d) a termékek rögzített áron történő felvásárlása esetén szükséges minimális mennyiség, ha az eltér a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségektől.

(2) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

(3) Az intervenciós hivatalok jegyzékét, valamint a raktározási helyszínek jegyzékét, illetőleg az említett jegyzékeken végrehajtott aktualizálásokat minden alkalmas technikai eszközzel - ezen belül internetes közzététellel is - a tagállamok és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, a Bizottság által létrehozott információs rendszereken keresztül.

56. cikk

A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó heti értesítések

(1) Az intervenció megnyitásától kezdődően, a felvásárlás befejezéséig az érintett tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gabonaféle, valamint a rizs tekintetében minden héten legkésőbb szerdán (brüsszeli idő szerint) 12.00 óráig értesítik a Bizottságot az előző hétre vonatkozóan a következőkről:

a) a 13. cikkel összhangban, a felkínált közönséges búza mennyisége;

b) a 20. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott pályázatokban szereplő mennyiségek;

c) azok a mennyiségek, amelyekre a 24. cikk (5) bekezdése vonatkozik;

d) a 31. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban feltételes átvétel tárgyát képező mennyiségek.

(2) Az érintett tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gabonaféle, valamint a rizs tekintetében minden héten legkésőbb szerdán (brüsszeli idő szerint) 12.00 óráig értesítik a Bizottságot a készletállományt illetően az előző hétre vonatkozóan az alábbiakról:

a) a gazdasági év kezdetén tárolt mennyiségek;

b) a gazdasági év kezdetétől átvett halmozott mennyiségek;

c) a gazdasági év kezdetétől a raktározási helyszínekről elszállított halmozott mennyiségek, a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve, valamint az elveszett halmozott mennyiségek;

d) a meghatározott rendeltetésű ("lekötött") halmozott mennyiségek, a felhasználás és rendeltetés típusa szerint feltüntetve;

e) a heti értesítési időszak végén ajánlat tárgyát képező mennyiségek.

(3) A közösségi piac szempontjából figyelembe veendő minden gabonafajtát és gabonaminőségi osztályt illetően a tagállamok minden héten legkésőbb szerdán (brüsszeli idő szerint) 12.00 óráig értesítik a Bizottságot az előző hétre vonatkozóan a tonnánkénti reprezentatív piaci árról, nemzeti pénznemben kifejezve. Az árak rendszeresen, független és átlátható módon kerülnek kiszámításra, figyelembe véve különösen az egyes termékek minőségi tulajdonságait, az árjegyzési helyet és a forgalmazási szakaszt.

(4) A közösségi piac szempontjából figyelembe veendő minden rizsfajtát illetően a tagállamok minden héten legkésőbb szerdán (brüsszeli idő szerint) 12.00 óráig értesítik a Bizottságot az előző hétre vonatkozóan a tonnánkénti reprezentatív piaci árról, nemzeti pénznemben kifejezve. Az árak rendszeresen, független és átlátható módon kerülnek kiszámításra, figyelembe véve az egyes termékek vonatkozásában különösen a feldolgozási szakaszt, az árjegyzés helyét és a forgalmazási szakaszt.

(5) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

57. cikk

Havi értesítések

(1) Az intervenciós készleteket birtokló intervenciós hivatalok az előző hónap tekintetében legkésőbb minden egyes hónap 15. napjáig értesítik a Bizottságot az alábbiakról:

a) gabonafélék esetében az átvett egyes gabonafélék tételei tekintetében az egyedi mérlegelés, a nedvességtartalom, a tört szemek százalékos aránya és a fehérjetartalom mérésének átlagos eredménye, a 837/90/EGK tanácsi rendelet ( 20 ) III. mellékletében meghatározott regionális szinteknek megfelelően;

b) a vaj és a sovány tejpor esetében:

i. az adott hónap végén az egyes termékek tárolt mennyisége, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségek;

ii. az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontása, a termékekre vonatkozó rendeleteknek megfelelően;

iii. az adott hó végén tárolt mennyiségek kor szerinti bontása;

c) marhahús esetében:

i. az adott hónap végén az egyes termékek tárolt mennyisége, és az ugyanabban a hónapban betárolt és kitárolt mennyiségek;

ii. az adott hónapban a raktározási helyszínről kitárolt egyes termékek mennyiségi bontása, a termékekre vonatkozó rendeleteknek megfelelően;

iii. az adott hónapban megkötött vásárlási szerződésekben szereplő egyes csontozott termékek mennyisége;

iv. az adott hónapban kibocsátott kitárolási utalványokban és hasonló dokumentumokban szereplő csontozott termék mennyisége;

v. az adott hónapban vásárolt csontos marhahúsból kinyert egyes csontozott termékek mennyisége;

vi. az egyes csontozott termékekből a le nem kötött raktárkészlet és a tényleges bent lévő raktárkészlet az adott hónap végén, feltüntetve, hogy a le nem kötött készlet mennyi ideje áll a raktárban;

d) minden termék esetében, pályázati eljárás megnyitása, az odaítélt mennyiségek és a rögzített minimális eladási árak az 50. cikk alkalmazása esetén.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában:

a) "betárolt mennyiségek" azok a mennyiségek, amelyeket fizikailag elhelyeztek a raktárban függetlenül attól, hogy azokat az intervenciós hivatal átvette-e vagy sem;

b) "kitárolt mennyiségek" azok a mennyiségek, amelyeket a raktárból elszállítottak, vagy amennyiben a felvásárló az elszállítást megelőzően átvette azokat, az átvett mennyiségek.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában:

a) a "le nem kötött raktárkészlet" olyan készlet, amelyre még nem kötöttek vásárlási szerződést;

b) a "tényleges raktárkészlet" a le nem kötött, valamint a már vásárlási szerződésben lekötött, de még át nem vett raktárkészlet.

(4) Az e cikk szerinti értesítéseket illetően az intervenciós hivatalok értesítik a Bizottságot a nulla értékekről is.

(5) Az értesítés az 58. cikkben foglaltakkal összhangban történik.

58. cikk

Az értesítési kötelezettségekre alkalmazandó módszer

Az e rendeletben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 21 ) megfelelően kell megküldeni.

V. CÍM

MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk

Az 562/2005/EK rendelet módosítása

Az 562/2005/EK rendelet I. fejezetét el kell hagyni.

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

A következő rendeletek hatályukat vesztik:

a) az 1669/2006/EK rendelet e rendelet hatálybalépésének napjától;

b) a 214/2001/EK és a 105/2008/EK rendelet 2010. március 1-jétől;

c) a 687/2008/EK, a 127/2009/EK és a 670/2009/EK rendelet a gabonafélék esetében 2010. július 1-jétől;

d) a 75/91/EGK és a 670/2009/EK rendelet a rizs esetében 2010. szeptember 1-jétől.

Az említett hatályon kívül helyezett rendeletek az e rendeletek keretében benyújtott ajánlatok és pályázatok tekintetében továbbra is alkalmazandók. E rendelet azonban a termékek tárolása és értékesítése tekintetében minden esetben alkalmazandó.

61. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet a következő esetekben azonban az alábbi időpontoktól kezdődően kell alkalmazni:

a) vaj és a sovány tejpor esetében 2010. március 1-jétől;

b) a gabonafélék esetében 2010. július 1-jétől; és

c) a rizs esetében 2010. szeptember 1-jétől.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

GABONAFÉLÉK

I. RÉSZ

A gabonafélékre vonatkozó támogathatósági feltételek

A 7. cikk (1) bekezdésében említett követelmények a gabonafélék tekintetében különösen a következők:

a) a gabonaféle színe az adott gabonafajta jellegzetes színe;

b) a gabonafélének nincs kellemetlen szaga, mentes a bármilyen fejlődési szakaszban lévő élő kártevőktől (beleértve az atkákat);

c) a gabonaféle megfelel az e melléklet II. részében meghatározott minimális minőségi követelményeknek; és

d) a szennyezőanyag-szint, beleértve a radioaktivitási szintet is, nem haladja meg a közösségi jogszabályok szerinti legmagasabb megengedett szintet.

A legmagasabb elfogadható szennyezőanyag-szintek, amelyeket nem szabad meghaladni, a következők:

a) a közönséges búza és a durumbúza esetében a 315/93/EGK tanácsi rendelet ( 22 ) értelmében meghatározott szintek, ideértve a közönséges búza és a durumbúza tekintetében a Fusarium-toxinok szintjével kapcsolatos, az 1881/2006/EK bizottsági rendelet ( 23 ) mellékletének 2.4-2.7. pontjában meghatározott követelményeket;

b) az árpa és a kukorica esetében a 2002/32/EK irányelvben meghatározott szintek.

A tagállamok a kockázatelemzés alapján elvégzik a szennyező anyagok szintjével kapcsolatos ellenőrzést, ideértve a radioaktivitást is, tekintetbe véve különösen az ajánlattevő vagy pályázó által nyújtott információkat és annak az előírt szabványok betartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, többek között az általa elvégzett elemzések tekintetében.

Továbbá, azokban az esetekben, amikor az elemzések azt mutatják, hogy a közönséges búza meghatározott tételének Zeleny-indexe 22 és 30 között van, ahhoz, hogy ez a búza épnek, megbízható és piacképes minőségűnek legyen tekinthető, az abból nyert tésztának nem ragadósnak és gépi feldolgozásra alkalmasnak kell bizonyulnia.

II. RÉSZ

Az I. részben említett minimális minőségi követelmények

A kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli összetevők e melléklet III. részében vannak meghatározva.

Az alapgabonafélék és egyéb gabonafélék károsodott, illetve üszöggel fertőzött szemeit akkor is az "idegenanyag-tartalom" kategóriába kell sorolni, ha kimutathatók rajtuk más kategóriákba tartozó hibák.

III. RÉSZ

1. A KIFOGÁSTALAN MINŐSÉGŰ ALAPGABONAFÉLÉN KÍVÜLI ANYAGOK MEGHATÁROZÁSA

1.1. Tört szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tört szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica esetében a tört szem olyan szemdarabokat vagy szemeket jelent, amelyek a 4,5 mm-es környílású rostán átmennek.

1.2. Szemszennyeződések

a) Zsugorodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, zsugorodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó. Az Észtországból, Lettországból, Finnországból és Svédországból származó árpa esetében azonban a zsugorodott szem a legalább 64 kilogramm/hektoliter fajlagos tömegű, e tagállamokban intervencióra felkínált olyan szemeket jelent, amelyek az e mellékletben említett összes egyéb anyag mintájának eltávolítása után átmennek a 2,0 mm-es hasítéknyílású rostán.

A kukorica ----- esetében nincs zsugorodott szem.

b) Egyéb gabonafélék

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, egyéb gabonafélékre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében az egyéb gabonaféle minden olyan kultúrgabona szemét jelenti, amely nem tartozik a mintavétellel vizsgált magfajtához.

c) Kártevők által károsított szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a kártevők által károsított szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében kártevők által károsított szemnek számít minden, rovar, rágcsáló, atka vagy más gabonakártevő által okozott kár látható nyomát viselő szem.

d) Elszíneződött csírájú szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében nincs elszíneződött csírájú szem.

e) Szárítás során túlhevített szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a szárítás során túlhevített szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében szárítás során túlhevített szemnek tekintendő az olyan szem, amelyen külső égésnyomok láthatók, de amely nem károsodott szem.

f) Foltos szemek

A durumbúza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

1.3. Csírázott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a csírázott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében csírázott szemek azok, amelyeken a gyököcske vagy a csírarügy szabad szemmel jól látható. A csírázottszem-tartalmat azonban az adott minta általános megjelenésének figyelembevételével kell értékelni. Csak az olyan szem tekintendő csírázott szemnek, amelynél a csíra olyan, tisztán látható változáson ment keresztül, amelynek alapján a csírázott szem könnyen megkülönböztethető a normális szemtől.

1.4. Idegenanyag-tartalom

a) Idegen magvak

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, az idegen magvakra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében idegen magvak a gabonaféléktől eltérő kultúr- vagy nem kultúrnövények magvai. Az idegen magvak közé tartoznak a hasznosítás szempontjából értéktelen magvak, a takarmányozásra felhasználható - gabonaféléktől eltérő - magvak és a káros magvak.

Káros magvaknak tekintendők az emberek és az állatok számára mérgező magvak, a gabona őrlését hátráltató vagy nehezítő magvak, valamint a gabonafélék feldolgozásával készülő termékek minőségét befolyásoló magvak.

b) Károsodott szemek

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében a károsodott szemek olyan szemek, amelyek rothadás, penész- (ideértve a fuzáriózist is) vagy baktériumfertőzés hatására vagy egyéb hatásra állati takarmányozásra alkalmatlanná váltak.

A károsodott szemekhez tartoznak a spontán hőtermelődés vagy szárítás közbeni túlhevítés folytán károsodott szemek; ezek olyan teljesen kifejlett szemek, amelyeknek a héja szürkésbarna és fekete közötti színűvé, a magbelsője keresztmetszete pedig sárgásszürke és barnásfekete közötti színűvé vált.

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, a károsodott szemre vonatkozó meghatározás magában foglalja a fuzáriumos szem meghatározását is.

c) Tényleges idegen anyag

A durumbúza, a közönséges búza és az árpa esetében az EN 15587 szabvány szerinti, tényleges idegen anyagra vonatkozó meghatározás alkalmazandó.

A kukorica ----- esetében tényleges idegen anyagnak tekintendők a minta összetevői közül mindazok, amelyek az 1 mm-es hasítéknyílású rostán átesnek, kivéve az élő és elpusztult rovarokat.

d) Pelyva (kukorica esetében: csutkadarabok)

e) Anyarozs

f) Üszöggel fertőzött szemek

A durumbúza és a közönséges búza esetében az EN 15587 szabvány szerinti meghatározás alkalmazandó.

Az árpa és a kukorica esetében nincsenek romlott szemek.

g) Állati eredetű szennyeződések

1.5. Élő kártevők

1.6. Lisztes szemek

A durumbúza esetében azok a szemek minősülnek lisztesnek, amelyeknek a magbelsője nem tekinthető teljesen üvegesnek. A lisztes szemekre vonatkozó meghatározást az EN 15585 szabvány is tartalmazza.

2. A GABONAFÉLÉK EGYES TÍPUSAINÁL A SZENNYEZŐDÉSEK MEGHATÁROZÁSAKOR FIGYELEMBE VEENDŐ SPECIÁLIS TÉNYEZŐK

2.1. Durumbúza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek, a foltos szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.2. Közönséges búza

Szemszennyeződésnek tekintendők a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek, az elszíneződött csírájú szemek (csak 8 % felett) és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva, az anyarozs, az üszöggel fertőzött szemek és az állati eredetű szennyeződések.

2.3. Árpa

A szemszennyeződések közé tartoznak a zsugorodott szemek, az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a pelyva és az állati eredetű szennyeződések.

2.4. Kukorica

A szemszennyeződések közé tartoznak az egyéb gabonafélék szemei, a kártevők által károsított szemek és a szárítás során túlhevített szemek.

Az idegenanyag-tartalom közé tartoznak az idegen magvak, a károsodott szemek (beleértve a fuzáriumos szemeket is), a tényleges idegen anyagok, a csutkadarabok és az állati eredetű szennyeződések.

IV. RÉSZ

Módszerek az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározásához

Az intervencióra felkínált gabona minőségének meghatározása a 7. cikk szerint a következő módszerekkel történik:

a) a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

- az EN 15587 szabvány a közönséges búza, a durumbúza és az árpa esetében,

- az e melléklet V. részében említett módszer a kukorica ----- esetében;

b) a nedvességtartalom meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

- az EN ISO 6540 szabvány a kukorica esetében,

- az EN ISO 712 szabvány a kukoricától eltérő gabonafélék esetében, vagy

- infravörös technológián alapuló módszer.

Vita esetén a kukorica esetében az EN ISO 6540 szabvány, a kukoricától eltérő egyéb gabonafélék esetében pedig az EN ISO 712 szabvány az irányadó.

d) a közönséges búzából nyert tészta nem ragadós mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározására szolgáló, e melléklet VII. része szerinti referencia-módszer;

e) az őrölt durumbúza és közönséges búza fehérjetartalmának meghatározására szolgáló referencia-módszer, amely a következőket foglalja magában:

- az EN ISO 20483 szabvány, vagy

- a CEN ISO/TS 16634-2 szabvány.

Vita esetén kizárólag az EN ISO 20483 szabvány eredményei az irányadók.

f) az őrölt közönséges búza Zeleny-indexe meghatározására szolgáló, EN ISO 5529 szabvány szerinti módszer;

g) a Hagberg-esésszám (amiláz-aktivitási teszt) meghatározására szolgáló, EN ISO 3093 szabvány szerinti módszer;

h) a durumbúza üveges jellege veszteségrátájának meghatározására szolgáló, EN 15585 szabvány szerinti referencia-módszer;

i) a fajlagos tömeg meghatározására szolgáló, EN ISO 7971/3 szabvány szerinti referencia-módszer;

j) a mikotoxin-szint meghatározására szolgáló, az 1881/2006/EK rendelet mellékletében említett és a 401/2006/EK bizottsági rendelet ( 24 ) I. és II. mellékletében rögzített mintavételi módszerek és elemzési referencia-módszerek.

V. RÉSZ

Referencia-módszer a kifogástalan minőségű alapgabonafélén kívüli anyagok meghatározásához a kukorica ----- esetében

1. A kukorica esetében egy 500 grammos, ----- átlagmintát fél percen át ráznak egy 1,0 mm-es hasítéknyílású rostában. Ellenőrizni kell, hogy a rostált részben van-e élő kártevő vagy elpusztult rovar.

Csipesz vagy szaruspatula alkalmazásával el kell távolítani az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagokból a köveket, a homokot, a szalmatöredékeket és az egyéb tényleges idegen anyagokat.

Az így eltávolított idegen anyagokat hozzá kell adni az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán átmenő anyagokhoz, és tömegüket együtt kell lemérni.

Az 1,0 mm-es hasítéknyílású rostán fennmaradó anyagból szeparátor segítségével a kukorica esetében 100-200 grammos mintát kell venni. E részminta tömegét le kell mérni. A mintát az asztalon vékony rétegben szét kell teríteni. Csipesszel vagy szaruspatulával el kell távolítani az egyéb gabonaféléket, a kártevők által károsított szemeket, a szárítás során túlhevített szemeket, a csírázott szemeket, az idegen magvakat, a károsodott szemeket, a pelyvát és az állati eredetű szennyeződéseket. A szemeket ezután állapotuk szerint osztályozzák.

A szemeket ezután állapotuk szerint osztályozzák. A minden szennyezéstől mentes részmintát 30 másodpercen keresztül rostálják a kukorica esetében egy 4,5 mm-es nyílásméretű, ----- rostán. Azt az anyagot, amely ezen a rostán átmegy, zsugorodott szemeknek tekintik.

2. A kifogástalan minőségű alapgabonaféléktől eltérő anyagok azon csoportjainak tömegét, amelyeket az 1. pontban említett módszer szerint elkülönítettek, rendkívül alaposan, 0,01 gramm pontossággal le kell mérni, és százalékos arányuk szerint szét kell osztani az átlagmintában. Az elemzési jelentés során bevitt adatoknak 0,1 százalék pontosságúaknak kell lenniük. Az élő kártevők jelenlétét fel kell tüntetni.

Általános szabályként minden egyes mintát kétszer kell elemezni. A fent említett anyagok összességét tekintve a két elemzés nem különbözhet egymástól 10 %-nál nagyobb mértékben.

3. Az 1. és a 2. pontban említett műveletek során alkalmazandó készülékek az alábbiak:

a) mintaszeparátor, például egy kúp alakú vagy barázdált eszköz;

b) 0,01 gramm mérési pontosságú (vagyis 0,001 gramm leolvasási pontosságú) precíziós vagy analitikai mérleg;

c) 1,0 mm-es hasítéknyílású rosta, valamint 1,8, illetve 4,5 mm-es környílású rosta. A rosták rázóasztalra szerelhetők. A rostáknak meg kell felelniük az ISO 5223 szabványnak.

VII. RÉSZ

A közönséges búzából nyert tészta nem ragacsos mivoltának és gépi feldolgozhatóságának meghatározási módszere

1. Cím

A búzaliszt tesztsütésének módszere.

2. Tárgy

A módszer lisztre vonatkozik, amelyet kísérletileg őröltek búzából élesztős kenyér előállítása céljából.

3. Alapelv

A tészta lisztből, vízből, élesztőből, sóból és cukorból készül egy meghatározott keverőben. A szétadagolást és gömbölyítést követően a darabokat 30 percig pihentetik; formázzák őket, sütőlapokra helyezik és kisütik egy rögzített időtartamú végső próba után. A tésztakezelési körülményeket feljegyzik. A vekniket térfogat és magasság alapján bírálják.

4. Alkotórészek

4.1. Élesztő

Saccharomyces cerevisiae DHW-Hamburg-Wansbeck típusú aktív száraz élesztő vagy ehhez hasonló termék.

4.2. Csapvíz

4.3. Cukor-só-aszkorbinsav oldat

Oldjunk fel 30 ± 0,5 g nátrium-kloridot (kereskedelmi osztályú), 30 ± 0,5 g cukrot (kereskedelmi osztályú) és 0,040 ± 0,001 g aszkorbinsavat 800 ± 5 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.4. Cukoroldat

Oldjunk fel 5 ± 0,1 g cukrot (kereskedelmi osztályú) 95 ± 1 g vízben. Naponta friss készítendő.

4.5. Enzimaktív malátaliszt

Kereskedelmi osztályú.

5. Felszerelés és készülék

5.1. Sütőterem

22-25 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.2. Hűtőgép

4 ± 2 °C hőmérséklet fenntartásához.

5.3. Mérleg

Maximális terhelése 2 kg, pontossága 2 g.

5.4. Mérleg

Maximális terhelése 0,5 kg, pontossága 0,1 g.

5.5. Analitikai mérleg

Pontossága 0,1 × 10-3 g.

5.6. Keverő

Stephan UMTA 10, keverőkaros "Detmold" modell (Stephan Soehne GmbH) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

5.7. Kísérleti szekrény

30 ± 1 °C hőmérséklet fenntartására szabályozott.

5.8. Nyitott műanyag dobozok

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Belső méreteik: 25 × 25 × 15 cm magas, falvastagság 0,5 ± 0,05 cm.

5.9. Négyszögletes műanyag lepedők

Polimetil-metakrilátból készültek (plexiüveg, perspex). Legalább 30 × 30 cm-esek, vastagságuk 0,5 ± 0,05 cm.

5.10. Formázó

Brabender golyós homogenizáló (Brabender OHG) vagy ugyanilyen jellemzőkkel rendelkező hasonló berendezés.

6. Mintavétel

Az ICC No 101 szabvány szerint.

7. Eljárás

7.1. A vízfelvétel meghatározása

A vízabszorpció meghatározása az ICC No 115/1 szabvány szerint.

7.2. A malátaliszt-hozzáadás meghatározása

A liszt "esésszámának" meghatározása az ISO 3093-1982 szerint. Ha az "esésszám" magasabb, mint 250, a liszt és növekvő mennyiségű malátaliszt keverékei sorozatának felhasználásával meg kell határozni a hozzáadandó malátaliszt mennyiségét, amely a 200-250 tartományba való jutásához szükséges (4.5. pont). Ha az "esésszám" kevesebb mint 250, nincs szükség malátalisztre.

7.3. Az aktív száraz élesztő újraaktiválása

A cukoroldat (4.4. pont) hőmérsékletét 35 ± 1 °C-ra kell igazítani. Tömegben mérve egy rész aktív száraz élesztőt kell beönteni négy rész ilyen módon temperált cukoroldatba. Ne keverjük. Szükség esetén körkörösen mozgassuk.

Hagyjuk állni 10 ± 1 percig, majd keverjük addig, míg homogén oldatot kapunk. Ezt az oldatot 10 percen belül fel kell használni.

7.4. A liszt és a tésztafolyadék hőmérsékletének beállítása

A liszt és a víz hőmérsékletét úgy kell beállítani, hogy keverés után a tészta hőmérséklete 27 ± 1 °C legyen.

7.5. A tészta összetétele

Mérjen ki 2 g-os pontossággal 10 y/3 g lisztet adott nedvességtartalom mellett (1 kg 14 % nedvességtartalom melletti lisztnek megfelelően), amelyben "y" a farinográfteszthez felhasznált liszt mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt).

Mérje ki 0,2 g-os pontossággal az "esésszám" 200-250 tartományba történő beállításához szükséges malátaliszt mennyiségét (7.2. pont).

Mérjen ki 430 ± 5 g cukor-só-aszkorbinsav oldatot (4.3. pont), és adjon hozzá vizet egy (x - 9) 10 y/3 g teljes tömeghez (10.2. pont), ahol az "x" a farinográftesztben használt víz mennyisége (lásd az ICC No 115/1 szabványt). Ezt a teljes tömeget (általában 450 és 650 g közötti) 1,5 g pontossággal kell elérni.

Mérjen ki 90 ± 1 g élesztőoldatot (7.3. pont).

Jegyezze fel a tészta teljes tömegét (P), ami a liszt, a cukor-só-aszkorbinsav oldat, valamint a víz, az élesztőoldat és a malátaliszt tömegeinek összege.

7.6. Keverés

A keverés megkezdése előtt a keverőt 27 ± 1 °C-ra kell beállítani megfelelő mennyiségű temperált víz alkalmazásával.

Helyezzük a tészta folyékony alkotóelemeit a keverőbe, majd tegyük rá a lisztet és a malátalisztet.

Indítsuk be a keverőt (1-es sebesség, 1 400 fordulat/perc), és járassuk 60 másodpercig. Húsz másodperccel a keverés megkezdése után fordítsuk el a keverőedény fedeléhez erősített vakarót két fordulattal.

Mérjük meg a tészta hőmérsékletét. Amennyiben ez a 26-28 °C-os tartományon kívül esik, dobjuk ki a tésztát, és keverjünk újat az alkotóelemek hőmérsékletének beállítása után.

Jegyezzük fel a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tésztát "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" tekinthessük, egyöntetű masszának kell lennie, amely alig ragad a keverőedény oldalához és orsójához. A tészta kézzel felszedhető és a keverőtálból egyetlen mozdulattal eltávolítható legyen észrevehető veszteség nélkül.

7.7. Szétadagolás és kerekítés

Mérjen ki 2 g pontossággal 3 darabot a tésztából az alábbi képlet szerint:

p

=

0,25 P, ahol:

p

=

a lemért tésztadarab tömege

P

=

a tészta teljes tömege.

Azonnal gömbölyítse a darabokat 15 másodpercen át egy formázóban (5.10.), és helyezze azokat 30 ± 2 percre a négyszögletes műanyag lepedőkre (5.9.) a kísérleti szekrényben (5.7.), és fedje le a felfordított műanyag dobozokkal (5.8.).

Ne hintse be liszttel.

7.8. Formázás

Vigye a műanyag lepedőkön levő, felfordított dobozokkal lefedett tésztadarabokat a formázóhoz (5.10. pont), és gömbölyítsen újra minden darabot 15 másodpercig. Ne vegye le a fedőt a tésztadarabokról közvetlenül a kerekítés előttig. Jegyezze fel újból a tészta jellemzőit az alábbi kifejezések egyikének alkalmazásával:

- nem ragadós és gépileg feldolgozható, vagy

- ragadós és gépileg nem feldolgozható.

Ahhoz, hogy a tészta "nem ragadósnak és gépileg feldolgozhatónak" minősüljön, alig vagy egyáltalán nem ragadhat a kamra oldalaihoz úgy, hogy szabadon foroghasson maga körül, és a gép működése során szabályos golyót alkosson. A művelet végén, amikor a kamra fedelét felemelik, a tészta nem ragadhat a tésztaformázó kamra oldalaihoz.

8. Jegyzőkönyv

A tesztről készült jegyzőkönyvben meg kell említeni az alábbiakat:

- a tésztakezelés jellege a keverés végén és a formázáskor,

- a liszt "esésszáma" a malátaliszt hozzáadása nélkül,

- bármiféle megfigyelt rendellenesség.

Tartalmaznia kell továbbá:

- az alkalmazott módszert,

- a minta azonosításához szükséges valamennyi részletet.

9. Általános megjegyzések

9.1. A tésztafolyadék mennyiségének számítására szolgáló képlet az alábbi megfontolásokon alapszik:

X ml víz hozzáadása a 300 g 14 % nedvességtartalmú liszt egyenértékéhez eredményezi a kívánt állományt. Mivel a sütőteszthez 1 kg (14 % nedvességtartalmú) lisztet használnak fel, és x 300 g liszten alapszik, a sütőteszthez az x-et hárommal el kell osztani, és 10 g vízzel be kell szorozni, azaz 10 x/3 g.

A 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldat 15 g sót és 15 g cukrot tartalmaz. Ezt a 430 g oldatot a tésztafolyadék tartalmazza. Így ahhoz, hogy 10 x/3 g vizet adjunk a tésztához, (10 x/3 + 30) grammnyi, a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldatból és egy további vízmennyiségből álló tésztafolyadékot kell hozzáadni.

Habár az élesztőoldattal hozzáadott víz egy részét az élesztő magába szívja, ez az oldat tartalmaz "szabad" vizet is. Önkényesen feltételezett, hogy 90 g élesztőoldat 60 g "szabad" vizet tartalmaz. A tésztafolyadék mennyiségét erre az élesztőoldatban levő 60 g "szabad" vízre kell módosítani, ezért végül 10 x/3 plusz 30 mínusz 60 g mennyiséget kell hozzáadni. Ez a következőképpen alakítható át: (10 x/3 + 30) - 60 = 10 x/3 - 30 = (x/3 - 3) 10 = (x - 9) 10/3, a képletet a 7.5. pont tartalmazza. Ha például az x víz hozzáadása a farinográfteszt során 165 ml volt, ezt az értéket kell behelyettesíteni a képletbe, úgy a 430 g cukor-só-aszkorbinsav oldathoz vizet kell hozzáadni a következő összes tömeghez:

(165 - 9) 10/3 = 156 × 10/3 = 520 g.

9.2. A módszer nem vonatkozik közvetlenül a búzára. A búza sütési jellemzőinek megállapításához követendő eljárás a következő:

Tisztítsa meg a búzamintát, és határozza meg a tisztított búza nedvességtartalmát. Ha a nedvességtartalom a 15,0 -16,0 % tartományon belül van, a búzát nem kell kezelni. Ha a nedvességtartalom e tartományon kívül esik, a nedvességtartalmat legalább három órával az őrlés előtt 15,5 ± 0,5 %-ra kell beállítani.

Őrölje a búzát lisztté egy Buehler MLU 202 laboratóriumi malommal, egy Brabender Quadrumat Senior malommal vagy egy, hasonló jellemzőkkel rendelkező berendezéssel.

Minimum 72 % lisztet eredményező őrlési eljárást válasszon, a hamutartalom a szárazanyag 0,50 -0,60 %-a legyen.

Határozza meg a liszt hamutartalmát az 1501/95/EK bizottsági rendelet II. melléklete szerint, illetve a nedvességtartalmát e rendelet szerint. A kinyerési rátát az alábbi egyenlettel számítsa:

E = (((100 - f) F)/(100 - w) W) × 100 %

ahol:

E

=

kinyerési ráta

f

=

a liszt nedvességtartalma

w

=

a búza nedvességtartalma

F

=

f nedvességtartalommal előállított liszt tömege

W

=

a w nedvességtartalommal őrölt búza tömege.

Megjegyzés

:

Az alkalmazandó alkotórészekre és berendezésekre vonatkozó információkat az Instituut voor Graan, Meel en Brood, TNO - Postbus 15, Wageningen, Hollandia által kiadott 1977. március 31-i T/77.300 dokumentum tartalmazza.

IX. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

I. táblázat

Áremelések a nedvességtartalom függvényében

II. táblázat

Árcsökkentések a nedvességtartalom függvényében

III. táblázat

Árcsökkentések a fajsúly függvényében

IV. táblázat

Árcsökkentések a fehérjetartalom függvényében

XI. RÉSZ

Az áremelések és árcsökkentések számítása

A 38. cikke szerinti áremeléseket és árcsökkentéseket EUR/tonnában kell kifejezni és az intervencióra felkínált gabonafélék intervenciós árára úgy kell alkalmazni, hogy az említett intervenciós árat megszorozzuk az alábbiak szerint meghatározott áremelési és árcsökkentési százalékok összegével:

a) ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma a kukorica ----- esetében 13 %-nál, az egyéb gabonafélék esetében pedig 14 %-nál alacsonyabb, az e melléklet IX. részének I. táblázatában szereplő árnövekedési értékeket kell alkalmazni. Ha az intervencióra felkínált gabona nedvességtartalma 13 %-nál, illetve 14 %-nál magasabb, az e melléklet IX. részének II. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

b) ha az intervencióra felkínált gabonafélék fajsúlya eltér a közönséges búza esetében a 76 kg/hl, az árpa esetében pedig a 64 kg/hl tömeg/térfogat aránytól, az e melléklet IX. részének III. táblázatában meghatározott árcsökkentési értékeket kell alkalmazni;

c) ha a tört szemek százalékos aránya durumbúza, közönséges búza és árpa esetében meghaladja a 3 %-ot, illetve kukorica ----- esetében a 4 %-ot, minden egyes további 0,1 százalékpontra 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni;

d) ha a szemszennyezettség aránya meghaladja durumbúzánál a 2 %-ot, a kukoricánál ----- a 4 %-ot, illetve a közönséges búzánál és az árpánál az 5 %-ot, minden egyes további 0,1 százalékpontra 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni;

e) ha a csírázott szemek aránya meghaladja a 2,5 %-ot, minden egyes további 0,1 százalékpontra 0,05 EUR csökkentést kell alkalmazni;

f) ha az idegenanyag-tartalom (Schwarzbesatz) aránya meghaladja durumbúzánál a 0,5 %-ot, közönséges búzánál, árpánál, kukoricánál pedig az 1 %-ot, akkor 0,1 EUR csökkentést kell alkalmazni minden egyes további 0,1 %-ra;

g) ha a durumbúzánál a tarka szemek aránya meghaladja a 20 %-ot, minden egyes további százalékpontra vagy annak törtrészére 0,2 EUR csökkentést kell alkalmazni;

h) ha a közönséges búza fehérjetartalma 11,5 %-nál kevesebb, az e melléklet IX. részének IV. táblázatában foglalt árcsökkentési értékeket kell alkalmazni.

XII. RÉSZ

Mintavételi és elemzési módszer a gabonafélék esetében

1. A minőségi jellemzőket minden egyes gabonatétel esetében a felkínált árutétel reprezentatív mintája alapján kell megállapítani, amely minden szállítás alkalmával legalább minden 60 tonna után vett mintákból áll.

2. Az intervenciós hivatal a reprezentatív minta összeállításának dátumától számított húsz munkanapon belül, saját felelősségére elemezteti a felvett minták jellemzőit.

3. Az intervencióra felkínált vagy annak tárgyát képező gabona minőségének meghatározására szolgáló referencia-módszerek e melléklet III., IV., V. és VII. részében vannak meghatározva.

4. Az elemzések eredményét a 34. cikkben meghatározott átvételi jegyzőkönyv átadása útján kell az ajánlattevő vagy a pályázó tudomására hozni.

5. Vitás esetben az intervenciós hivatalnak a szóban forgó gabonafélén újból el kell végeztetni a szükséges teszteket.

II. MELLÉKLET

RIZS

I. RÉSZ

A hántolatlan rizsre vonatkozó támogathatósági feltételek

A 7. cikk (1) bekezdésében említett követelmények a rizs tekintetében különösen a következők:

a) a hántolatlan rizs szagtalan és élő rovaroktól mentes;

b) a nedvességtartalom nem haladja meg a 14,5 %-ot;

c) feldolgozás utáni hozama nem kevesebb, mint öt ponttal van az e melléklet III. részében felsorolt alaphozamok szintje alatt;

d) az idegenanyag-tartalom, a más fajtájú rizsszemek és az 1234/2007/EK rendelet IV. mellékletében meghatározott szabványos minőségnek nem megfelelő rizsszemek aránya nem haladja meg az e melléklet IV. részében rizsfajtánként meghatározott legmagasabb százalékos arányokat;

e) radioaktív szennyezettsége nem haladja meg a közösségi szabályozásban rögzített legmagasabb megengedett mértéket.

E melléklet alkalmazásában az "idegenanyag-tartalom" a rizstől eltérő idegen anyagok összességét jelenti.

II. RÉSZ

Áremelések és árcsökkentések

1. A 38. cikk szerinti áremeléseket és árcsökkentéseket EUR/tonnában kell kifejezni és az intervencióra felkínált hántolatlan rizs intervenciós árára úgy kell alkalmazni, hogy az említett intervenciós árat megszorozzuk az alábbiak szerint meghatározott áremelési és árcsökkentési százalékok összegével:

a) amennyiben a hántolatlan rizs nedvességtartalma meghaladja a 13 %-ot, az intervenciós ár százalékos csökkentési aránya megegyezik az intervenciós célra felkínált hántolatlan rizs egy tizedesjegy pontossággal mért százalékos nedvességtartalma és a 13 % közötti különbséggel;

b) amennyiben a rizs feldolgozás utáni hozama eltér a feldolgozás utáni alaphozamtól az e melléklet III. részének 1. pontjában meghatározott érintett fajta esetében, az alkalmazandó áremelések és árcsökkentések e melléklet III. részének 2. pontjában szerepelnek rizsfajtánként;

c) amennyiben a hántolatlan rizsszemek hibái túllépik a szabványos minőségű hántolatlan rizs esetében elfogadható tűréshatárokat, az intervenciós árra árcsökkentést kell alkalmazni, az e melléklet V. részében meghatározott százalékos arányban;

d) amennyiben a hántolatlan rizs idegenanyag-tartalma meghaladja a 0,1 %-ot, intervenciós felvásárláskor minden további 0,01 % túllépés után 0,02 % árcsökkentést kell alkalmazni az intervenciós árra;

e) amennyiben egy tétel meghatározott fajtájú hántolatlan rizst kínálnak intervencióra, és az 3 %-ot meghaladóan tartalmaz más fajtákat is, intervenciós felvásárláskor a tételre minden további 0,1 % túllépés után 0,1 % árcsökkentést kell alkalmazni.

2. Az 1. pontban említett áremelések és árcsökkentések megállapításához az e melléklet VI. részében meghatározott reprezentatív minták vizsgálati eredményeinek súlyozott átlagát kell alapul venni.

III. RÉSZ

A feldolgozás utáni hozamra vonatkozó kritériumok

1. Feldolgozás utáni alaphozam

2. A feldolgozás utáni hozammal összefüggő áremelések és árcsökkentések

IV. RÉSZ

Maximális százalékos arányok

V. RÉSZ

A szemhibákkal összefüggő árcsökkentések

VI. RÉSZ

Mintavételi és vizsgálati módszer a hántolatlan rizs esetében

1. Az e melléklet I. részében előírt minőségi követelmények teljesülésének ellenőrzése céljából az intervenciós hivatal mintákat vesz az ajánlattevő, illetve a pályázó vagy az ajánlattevő, illetve a pályázó kellően meghatalmazott képviselőjének jelenlétében.

Három, egyenként legalább egy kilogramm tömegű reprezentatív mintát kell készíteni. Ezeket a mintákat a következők kapják:

a) az ajánlattevő vagy pályázó;

b) a raktározási helyszín, ahol az átvétel történik;

c) az intervenciós hivatal.

A reprezentatív minták elkészítéséhez szükséges mintavételek számát úgy kapjuk meg, hogy az ajánlat tárgyát képező tétel mennyiségét elosztjuk tíz tonnával. Minden minta azonos tömegű. A reprezentatív minták a felvett minták összegének hárommal való elosztásával készülnek.

Az előírt minőségi követelmények ellenőrzését az átvétel helye szerinti raktár reprezentatív mintája alapján végzik.

2. Minden részszállítmányból (tehergépkocsi, uszály, vasúti kocsi tartalma) reprezentatív mintát kell venni az 1. pontban rögzített feltételek szerint.

Az egyes részszállítmányoknak az intervenciós raktárba történő betárolás előtti vizsgálata a nedvességtartalomnak, az idegenanyag-tartalomnak és az élő rovarok hiányának ellenőrzésére korlátozható. Ha azonban az ellenőrzés végeredményéből utólag megállapítást nyer, hogy valamelyik részszállítmány nem felel meg az alapvető minőségi követelményeknek, az érintett mennyiségek átvételét meg kell tagadni. Ha egy tagállam intervenciós hivatalának módjában áll minden egyes részszállítmány alapvető minőségi követelményeit a betárolás előtt ellenőrizni, minden olyan részszállítmány átvételét meg kell tagadnia, amely nem felel meg ezeknek a követelményeknek.

3. A radioaktivitás szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet megköveteli, és csak egy meghatározott időszak alatt.

4. A vizsgálatok eredményeit a 34. cikkben említett átvételi jegyzőkönyv útján hozzák az ajánlattevő, illetve a pályázó tudomására.

5. Vita esetén az intervenciós hivatalnak a szóban forgó gabonán újból el kell végeztetnie a szükséges ellenőrzéseket; az ezzel járó költségeket a vesztes fél viseli.

Az újbóli vizsgálatot egy, az intervenciós hivatal által jóváhagyott laboratórium végzi el, az ajánlattevő, illetve pályázó és az intervenciós hivatal által megőrzött reprezentatív minta egyenlő arányban történő felhasználásával készült újabb reprezentatív minta alapulvételével. Ha az ajánlat tárgyát képező tételt több részletben szállították le, az eredményt az egyes részszállítmányok új reprezentatív mintáival végzett vizsgálatok eredményei alapján számított súlyozott átlag adja.

III. MELLÉKLET

MARHAHÚS

I. RÉSZ

A marhahúsra vonatkozó támogathatósági feltételek

1. A felvásárlásban az e melléklet V. részében felsorolt és az 1234/2007/EK rendelet V(A) mellékletében II. pontjában meghatározott alábbi kategóriák egyikébe tartozó termékek vehetnek részt:

a) nem ivartalanított, legalább 12 hónapos, de 24 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok húsa (A kategória);

b) ivartalanított, legalább 12 hónapos hímivarú állatok húsa (C kategória).

c) legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb hímivarú állatok húsa (Z kategória).

2. A hasított testek és hasított féltestek felvásárlása csak akkor megengedett, ha:

a) rendelkeznek a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) I. melléklete I. szakaszának III. fejezete szerinti állat-egészségügyi jelöléssel;

b) nincs olyan jellemző tulajdonságuk, ami miatt az ezekből származó termékek tárolásra vagy azt követő felhasználásra alkalmatlanok lennének;

c) nem állat-egészségügyi kényszervágásból származnak;

d) a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 26 ) 39. cikke értelmében a Közösség területéről származnak;

e) az érvényes állat-egészségügyi követelményeknek megfelelő állatokból származnak;

f) radioaktivitásuk nem haladja meg a közösségi jogszabályokban megengedett legnagyobb szintet;

g) legfeljebb 340 kg tömegű hasított testből származnak.

A radioaktivitás szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet megköveteli, és csak egy meghatározott időszak alatt.

3. A hasított testek és hasított féltestek felvásárlása csak akkor megengedett, ha:

a) kiszerelésük adott esetben a negyedbe vágást követően az érintett fél költségén az e melléklet VI. részében foglaltak szerint történt. A hasított test minden részét ellenőrizni kell annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, megfelel-e az említett rész 2. pontjában foglalt követelményeknek. Az ott szereplő bármely követelmény nem teljesülése esetén a negyedet selejtezni kell; ha egy negyedet azért selejteznek ki, mert nem teljesítette a kiszerelésre vonatkozó követelményeket, és különösen akkor, ha a nem kielégítő kiszerelésen az átadás-átvételi eljárás során nem lehet már segíteni, ugyanannak a hasított féltestnek a másik negyedét is vissza kell utasítani;

b) osztályozásuk az 1234/2007/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett közösségi osztályozási rendszer alapján történt. Az intervenciós hivatalok, miután a hasított test minden részén részletes vizsgálatokat hajtottak végre, valamennyi olyan terméket visszautasítanak, amelyet megítélésük szerint nem az említett osztályozási rendszer alapján osztályoztak;

c) azonosításuk egyfelől a kategóriát, a húsossági osztályt és a faggyúborítottság mértékét feltüntető jelzéssel, másfelől azonosítási vagy vágási számmal megtörtént. A kategóriára, a húsossági osztályra és a faggyúborítottság mértékére utaló jelzésnek tökéletesen olvashatónak kell lennie, és a bélyegzést az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott eljárást betartva nem mérgező, gyors, kitörölhetetlen tinta használatával kell elvégezni. A betűknek és számoknak legalább két centiméter magasaknak kell lenniük. A jelölést a hátsó negyedeken a hátszínen, a negyedik ágyékcsigolya magasságában, valamint az első negyedeken a szegyhúson, a szegycsont vágási szélétől 10 és 30 cm közötti távolságra kell feltüntetni. Az azonosítási vagy vágási számot minden negyed belső oldalának közepére kell elhelyezni, az intervenciós hivatalok által jóváhagyott bélyegző, illetve kitörölhetetlen tinta alkalmazásával;

d) címkézésük összhangban van az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 27 ) bevezetett rendszerrel.

II. RÉSZ

Átváltási együtthatók

III. RÉSZ

Az átvétellel kapcsolatos feltételek és ellenőrzések

1. A termékeket 10 és 20 tonna közötti szállítmányokban kell leszállítani. A mennyiség azonban lehet 10 tonna alatti is, ha ez az eredeti ajánlat teljes egyenlege, illetve ha az eredeti ajánlat mennyiségét 10 tonna alá csökkentették.

A szállított termékeket akkor fogadják és veszik át, ha az intervenciós hivatal megvizsgálta, hogy azok az e rendeletben foglaltaknak eleget tesznek. Az e melléklet I. rész 2.e) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelésről, különösen pedig a 96/22/EK tanácsi irányelv ( 28 ) 3. cikke, valamint a 4. cikk (1) bekezdése által tiltott anyagok hiányáról minta elemzése útján kell meggyőződni, amely minta nagyságára és vételére vonatkozó követelményeket a vonatkozó állatorvosi rendelkezések tartalmazzák.

2. Ahol a vágóhídi rakodónál történő rakodást közvetlenül megelőzően, illetve az intervenciós raktárba való szállítás előtt nincs előzetes vizsgálat, a féltesteket a következőképpen kell azonosítani:

a) ha csak egyszerűen meg vannak jelölve, a jelzésnek meg kell felelnie az e melléklet I. része 3.c) pontjának, továbbá ki kell tölteni egy dokumentumot, amely tartalmazza az azonosítási vagy vágási számot, valamint a hasított testre vonatkozó vágási dátumot;

b) ha ezen túlmenően címkével is rendelkeznek, a címkéknek meg kell felelniük az 1249/2008/EK rendelet 6 cikke (4), (5) és (6) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek.

Ha a hasított féltesteket negyedekre vágják, a negyedelést az e melléklet VI. részének megfelelően kell végezni. Az átvétel elősegítése érdekében a negyedeket átadáskor hasított testenként vagy féltestenként csoportosítani kell. Ha a féltesteket nem vágják negyedekbe az intervenciós raktárba való szállítást megelőzően, megérkezéskor kell azokat feldarabolni az e melléklet VI. részének megfelelően.

Az átvétel helyén minden negyedet az 1249/2008/EK rendelet 6. cikke (4), (5) és (6) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelő címkével kell ellátni. A címkék mutatják a negyed súlyát és a szerződés számát is. A címkéket az elülső, illetve hátsó negyedeken közvetlenül az elülső vagy hátsó lábszár inára kell erősíteni, vagy az elülső negyeden a tarkószalagra és a hátsó negyeden a dagadóra, fém vagy műanyag rögzítés nélkül.

Az átvételi eljárás minden leszállított negyed kiszerelésének, osztályozásának, súlyának és címkézésének módszeres ellenőrzéséből áll. Valamennyi hasított test egyik hátsó negyedének hőmérsékletét is ellenőrizni kell. Különösen akkor nem fogadható el a hasított test, ha az az e melléklet I. részének 2.g) pontjában meghatározott felső súlyhatárt meghaladja.

3. A vágóhídi rakodón közvetlenül rakodás előtt előzetes vizsgálatot kell végezni, amelynek ki kell terjednie a hasított állat súlyának, osztályozásának, előkészítésének és hőmérsékletének ellenőrzésére. Különösen akkor nem fogadható el a hasított test, ha az az e melléklet I. részének 2.g) pontjában meghatározott felső súlyhatárt meghaladja. A visszautasított termékeket meg kell jelölni, és ezek még egyszer nem engedhetők előzetes vizsgálatra, illetve átvételre.

Az említett vizsgálatoknak az intervenciós hivatal által megállapított módon, 20 tonnáig terjedő hasított féltestekből álló szállítmányokra kell kiterjedniük. Amennyiben azonban az ajánlat negyedeket is magában foglal, az intervenciós hivatal 20 tonnát meghaladó tömegű hasított féltestekből álló szállítmányt is engedélyezhet. Ha egy adott szállítmányban a hasított féltestek több mint 20 %-a selejtezésre kerül, a 6. ponttal összhangban az egész szállítmány átvételét el kell utasítani.

Mielőtt a hasított féltesteket az intervenciós raktárba szállítják, azokat előbb negyedekbe kell vágni az e melléklet VI. részének előírásaival összhangban. Minden negyedet módszeresen meg kell mérni és az 1249/2008/EK rendelet 6. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelő címkével ellátni. A címkék mutatják a negyed súlyát és a szerződés számát is. A címkéket az elülső, illetve hátsó negyedeken közvetlenül az elülső vagy hátsó lábszár inára kell erősíteni, vagy az elülső negyeden a tarkószalagra és a hátsó negyeden a dagadóra, fém vagy műanyag rögzítés nélkül.

Az egyes hasított testekből származó negyedeket az átvételi eljárás céljából átadáskor hasított testenként vagy féltestenként kell csoportosítani.

A hasított testek vagy negyedek részletes adatait, ideértve az előkészített hasított testek, illetve negyedek számát, valamint az elfogadottak, illetve visszautasítottak számát tartalmazó ellenőrző listának az átvételig kell kísérnie minden szállítmányt. A listát át kell adni az átvételért felelős tisztviselőnek.

A szállítóeszközt a vágóhíd elhagyása előtt lepecsételik. A pecsét száma szerepel az állat-egészségügyi bizonyítványon vagy az ellenőrző listán.

Az átvételi eljárás a leszállított negyedek kiszerelésének, osztályozásának, súlyának, címkézésének és hőmérsékletének ellenőrzésére terjed ki.

4. Az intervencióra felkínált termékek előzetes vizsgálatát és átvételét az intervenciós hivatal tisztviselője végzi, vagy egy általa meghatalmazott olyan személy, aki képesített minősítő, a vágóhídon folyó osztályozásban nem vesz részt, és teljes mértékben független a nyertes pályázótól. Ezt a függetlenséget elsősorban a tisztviselőknek az intervenciós raktárak közötti időszakos rotációjával lehet biztosítani.

Átadáskor a negyedek összsúlyát szállítmányonként rögzítik, és a rögzített adatokat az intervenciós hivatalok megőrzik.

Az átvételért felelős tisztviselőnek ki kell töltenie egy, a bemutatott és elfogadott, illetve elutasított termékek számának és súlyának részletes adatait tartalmazó dokumentumot.

5. Az intervenciós raktárakba csontozásra beadott, de a 3. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében előírt követelményeknek nem megfelelő csontos hús azonosítására, szállítására és átvételi ellenőrzésére vonatkozóan a következőket kell figyelembe venni:

a) az 1. pontban említett átvételkor az e melléklet I. részének 3.c) pontjában a kategória és a vágási szám feltüntetésére, valamint a jelzés elhelyezésére vonatkozó előírásokkal azonos módon az "INT" betűkkel kell megjelölni a csontozásra szánt elülső és hátulsó negyedeknek mind a belső, mind a külső oldalát; az "INT" betűket azonban az elülső negyedeken a harmadik vagy negyedik borda magasságában kell a belső oldalon elhelyezni, a hátulsó negyedeken pedig a hetedik vagy nyolcadik bordánál;

b) a vesefaggyút meg kell hagyni az átadásig, és csak súlymérés előtt lehet eltávolítani;

c) a leszállított termékeket az e rész 1. pontjában foglaltak szerint szállítmányokba kell rendezni.

Ha "INT" betűkkel megjelölt hasított testet vagy negyedet találnak az azok számára fenntartott területen kívül, a tagállamnak vizsgálatot kell indítania, meg kell tennie a szükséges lépéseket, és ezekről a Bizottságot értesítenie kell.

6. Ha a bemutatott szállítmány több mint 20 %-a visszautasításra kerül, az egész szállítmányt vissza kell utasítani, a visszautasított termékeket meg kell jelölni, és ezek a továbbiakban már nem engedhetők előzetes vizsgálatra, illetve átvételre.

IV. RÉSZ

Csontozás

I. A csontozásnál irányadó általános szabályok

1. Csontozást csak a 853/2004/EK rendelet 4. cikke szerinti engedéllyel és egy vagy több gyorsfagyasztóval rendelkező darabolóüzemek végezhetnek.

A tagállam kérésére a Bizottság korlátozott időre engedélyezheti az első albekezdésben foglaltaktól való eltérést. A Bizottság döntésének meghozatalakor figyelembe veszi az üzemben és a berendezéseken végzett legfrissebb fejlesztéseket, az egészségügyi és ellenőrzési követelményeket, valamint a terület fokozatos összehangolásának célkitűzését.

2. A csontozott darabolt húsoknak meg kell felelniük a 853/2004/EK rendeletben és az e melléklet VIII. részében megállapított követelményeknek.

3. A csontozást addig nem lehet megkezdeni, amíg a szóban forgó szállítmány átvétele meg nem történt.

4. Az intervenciós marhahús csontozásakor, tisztításakor, illetve csomagolásakor a darabolóhelyiségben semmilyen más húsáru nem lehet jelen. Mindazonáltal sertéshús feldolgozása megengedhető a darabolóhelyiségben a marhahúséval egy időben, feltéve, hogy az külön futószalagon történik.

5. Minden csontozási műveletet 7.00 óra és 18.00 óra között kell lebonyolítani; csontozásra nem kerülhet sor szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon. Az említett időszakokat legfeljebb két órával lehet meghosszabbítani, feltéve, hogy az ellenőrző hatóság képviselője jelen van.

Ha a csontozást az átvétel napján nem lehet befejezni, az intervenciós hivatal leplombálja azt a hűtőhelyiséget, ahol a termékek tárolása történik, és ezt a plombát a csontozás folytatásakor csak ugyanazon hatóság nyithatja fel.

II. Szerződések és pályázati feltételek

1. Csontozás csak szerződés alapján, az intervenciós hivatalok által meghatározott szerződéses feltételek szerint és az általuk megállapított feltéteknek megfelelően végezhető.

2. Az intervenciós hivatalok előírásai szabályozzák a darabolóüzemekkel kapcsolatos követelményeket, meghatározzák a szükséges üzemek és berendezések körét, valamint biztosítják a Közösségben a darabolt hús előkészítésére érvényes szabályok betartását.

Különösen részletes szabályozást dolgoznak ki a csontozásra, meghatározzák a darabolt hús előkészítésének, tisztításának, csomagolásának, fagyasztásának és tartósításának módját, figyelembe véve, hogy azt az intervenciós hivatalok fogják átvenni.

III. A csontozás ellenőrzése

1. Az intervenciós hivatalok gondoskodnak valamennyi csontozási folyamat állandó fizikai ellenőrzéséről.

Az ellenőrzés elvégzésével meg lehet bízni olyan szervezeteket is, amelyek az érintett kereskedőktől, vágóhidaktól és raktáraktól teljes mértékben függetlenek. Ilyen esetben az intervenciós hivataloknak biztosítani kell, hogy tisztviselőik bejelentés nélkül végzett ellenőrző látogatást tegyenek az egyes pályázatokban szereplő hús csontozásakor. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a húsrészek kartondobozainak tartalmát véletlenszerűen kell ellenőrizni fagyasztás előtt és után, a felhasznált mennyiségeket pedig össze kell hasonlítani egyrészt az előállított mennyiségekkel, másrészt a visszamaradt csontokkal, hájdarabokkal és nyesedékkel. Az ellenőrző látogatás során az adott napon egy adott húsfajtával megtöltött kartondobozoknak legalább 5 %-át fel kell nyitni, ahol pedig elegendő kartondoboz áll rendelkezésre, húsrészenként legalább öt dobozt.

2. Az elülső és hátulsó negyedeket külön kell csontozni. Minden csontozási nappal kapcsolatban:

a) össze kell hasonlítani a darabok számát és a megtöltött kartonokat;

b) ki kell tölteni egy űrlapot, amely az elülső és hátsó negyedek csontozásának eredményét külön-külön mutatja.

IV. A csontozásnál irányadó különös feltételek

1. A fagyasztás előtti csontozás, tisztítás és csomagolás során a marhahús belső hőmérséklete soha nem emelkedhet + 7 °C fölé.

A darabolt húsokat a gyorsfagyasztást megelőzően nem szabad szállítani, kivéve az e rész I. szakaszának 1. pontja szerinti eltérések alapján.

2. A címkéket és egyéb idegen anyagot közvetlenül a csontozás megkezdése előtt maradéktalanul el kell távolítani.

3. A csontokat, inakat, porcot, tarkószalagot és csúcsszalagot (szíjhasító szalag) (ligamentum nuchae), valamint a tömött rostos kötőszöveti részleteket maradéktalanul el kell távolítani. A darabolt húsok tisztítását a faggyú, porc, inak, ízületi tokok és egyéb meghatározott nyesedékek eltávolítására kell korlátozni. Minden egyértelműen idegszöveti, illetve nyirokszöveti elemet el kell távolítani.

4. A nagy véredényeket, véralvadékot, valamint szennyeződött felületeket gondosan, a lehető legkisebb hasznoshús-veszteséggel kell eltávolítani.

V. A húsdarabok csomagolása

1. A húsdarabokat közvetlenül a csontozást követően oly módon kell becsomagolni, hogy az e melléklet VIII. részében meghatározott követelményeknek megfelelően a húsnak egyetlen része se kerülhessen a kartondobozzal közvetlen érintkezésbe.

2. A dobozok bélelésére, illetve a húsok csomagolására felhasznált polietilén fóliának, illetve zacskónak legalább 0,05 mm vastagnak és élelmiszerek csomagolására alkalmasnak kell lennie.

3. A kartondobozoknak, raklapoknak és ketreceknek meg kell felelniük az e melléklet IX. részében előírt követelményeknek.

VI. A húsdarabok tárolása

Az intervenciós hivatalok gondoskodnak arról, hogy az összes felvásárolt marhahús tárolása külön, ugyanakkor pályázati felhívásonként, húsrészenként és tárolási hónap szerint könnyen azonosítható módon történjen.

A kapott darabolt húsokat annak a tagállamnak a területén elhelyezkedő hűtőházakban kell tárolni, amelynek hatáskörébe az érintett intervenciós hivatal tartozik.

VII. A csontozás költségei

Az e rész II. szakaszában említett szerződéseknek és az ezek alapján történt kifizetéseknek fedezniük kell az e rendelet alkalmazásából eredő költségeket és műveleteket, különös tekintettel a következőkre:

a) a csontos termékek átvételét követően a darabolóüzembe történő szállításuk költségei;

b) a csontozás, a tisztítás, a csomagolás és a gyorsfagyasztás;

c) a fagyasztott húsrészek tárolása, rakodása és szállítása, valamint az intervenciós hivatalok által történő átvétele az általuk kijelölt hűtőházaknál;

d) anyagköltségek, különösen a csomagolás esetében;

e) az intervenciós hivatalok által a darabolóüzemben hagyott csontok, hájdarabok és nyesedék értéke.

VIII. Határidők

A csontozást, tisztítást és csomagolást a vágástól számított tíz naptári napon belül be kell fejezni. A tagállamok azonban ennél rövidebb határidőket is megállapíthatnak.

A gyorsfagyasztást közvetlenül csomagolás után kell elvégezni, minden esetben ugyanazon a napon kezdve; a kicsontozott hús napi mennyisége nem haladhatja meg a gyorsfagyasztó kapacitását.

A gyorsfagyasztás során a csontozott hús belső hőmérsékletét 36 órán belül legalább -7 °C-ra kell csökkenteni.

IX. A termékek visszautasítása

1. Ha az e rész III. szakaszának 1. pontjában előírt ellenőrzések azt mutatják, hogy a csontozóüzem valamely húsáru tekintetében megsértette az e rész 1-8. pontjának rendelkezéseit, az ellenőrzéseket ki kell terjeszteni a szóban fordó napon megtöltött kartondobozok további 5 %-ára. Ha további szabálytalanságokat fednek fel, az érintett húsrészek tartalmazó összes kartondoboz további 5 %-át meg kell vizsgálni. Ha a negyedik 5 %-os ellenőrzés alkalmával a dobozok legalább 50 %-a nem felel meg az említett cikkek rendelkezéseinek, az adott nap egész termelését ellenőrizni kell. Nem kell azonban elvégezni az egész napi termelés ellenőrzését, ha a kérdéses húsrészekkel megtöltött dobozok legalább 20 %-a szabályellenes volt.

2. Ha az 1. pont alapján a kérdéses húsrészekkel megtöltött dobozok kevesebb mint 20 %-a volt szabályellenes, a kartondobozok egész tartalmát vissza kell utasítani, és ezekkel kapcsolatosan nem történhet kifizetés. A csontozóüzem az intervenciós hivatalnak az e melléklet X. részében szereplő árakkal egyenértékű összeget fizeti ki a kiselejtezett darabokért.

Ha az érintett darabokkal megtöltött dobozok legalább 20 %-a szabályellenes volt, az intervenciós hivatal az adott darabokra vonatkozó egész napi termelést visszautasítja, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs. A csontozóüzem az intervenciós hivatalnak az e melléklet X. részében szereplő árakkal egyenértékű összeget fizeti ki a kiselejtezett darabokért.

Ha az adott napon előállított különféle darabokat tartalmazó dobozok legalább 20 %-a szabályellenes volt, az intervenciós hivatal az egész aznapi termelést visszautasítja, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs. A csontozóüzem az intervenciós hivatalnak az intervenciós hivatal által a 19. cikk (2) bekezdése, valamint a 27., 37. és 39. cikk értelmében a nyertes pályázónak az eredetileg felvásárolt, majd a csontozást követően visszautasított csontos termékért fizetett ár 20 %-kal megnövelt értékével megegyező összeget köteles kifizetni.

Ha a harmadik albekezdés alkalmazására kerül sor, az első és második albekezdés nem alkalmazandó.

3. Az 1. és 2. ponttól eltérően, amennyiben a csontozóüzem súlyos gondatlanság, illetve csalás miatt nem tesz eleget az e rész I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszában szereplő rendelkezéseknek:

a) az intervenciós hivatal azon a napon nyert valamennyi csontozás utáni terméket, amelyre vonatkozóan a fenti rendelkezések megsértése megállapítást nyert, visszautasít, és semmilyen fizetési kötelezettsége nincs;

b) a csontozóüzem az intervenciós hivatalnak az intervenciós hivatal által a 19. cikk (2) bekezdése, valamint a 27., 37. és 39. cikk értelmében a nyertes pályázónak az eredetileg felvásárolt, majd a csontozást követően az a) pontnak megfelelően visszautasított csontos termékért fizetett ár 20 %-kal megnövelt értékével megegyező összeget köteles kifizetni.

V. RÉSZ

A termékek osztályozása

E rész alkalmazásában a Z kategória csak az ezen melléklet I. részének (1) bekezdése c) pontjában ismertetett hímivarú állatokra vonatkozik.

BELGIQUE/BELGIË

Carcasses, demi-carcasses: Hele dieren, halve dieren:

Catégorie A, classe U2/

Categorie A, klasse U2

Catégorie A, classe U3/

Categorie A, klasse U3

Catégorie A, classe R2/

Categorie A, klasse R2

Catégorie A, classe R3/

Categorie A, klasse R3

Catégorie Z, classe U2/

Categorie Z, klasse U2

Catégorie Z, classe U3/

Catégorie Z, classe U3

Catégorie Z, classe R2/

Catégorie Z, classe U3

Catégorie Z, classe R3/

Catégorie Z, classe R3/

БЪЛГАРИЯ

Tрупове, половинки трупове:

категория А, клас R2

категория А, клас R3

категория Z, клас R2

категория Z, клас R3

ČESKÁ REPUBLIKA

Jatečně upravená těla, půlky jatečně upravených těl:

Kategorie A, třída R2

Kategorie A, třída R3

Kategorie Z, třída R2

Kategorie Z, třída R3

DANMARK

Hele og halve kroppe:

Kategori A, klasse R2

Kategori A, klasse R3

Kategori Z, klasse R2

Kategori Z, klasse R3

DEUTSCHLAND

Ganze oder halbe Tierkörper:

Kategorie A, Klasse U2

Kategorie A, Klasse U3

Kategorie A, Klasse R2

Kategorie A, Klasse R3

Kategorie Z, Klasse U2

Kategorie Z, Klasse U3

Kategorie Z, Klasse R2

Kategorie Z, Klasse R3

EESTI

Rümbad, poolrümbad:

Kategooria A, klass R2

Kategooria A, klass R3

Kategooria Z, klass R2

Kategooria Z, klass R3

EIRE/IRELAND

Carcases, half-carcases:

Category C, class U3

Category C, class U4

Category C, class R3

Category C, class R4

Category C, class O3

ΕΛΛΑΔΑ

Ολόκληρα ή μισά σφάγια:

Κατηγορία A, κλάση R2

Κατηγορία A, κλάση R3

Κατηγορία Z, κλάση R2

Κατηγορία Z, κλάση R3

ESPAÑA

Canales o semicanales:

Categoría A, clase U2

Categoría A, clase U3

Categoría A, clase R2

Categoría A, clase R3

Categoría Z, clase U2

Categoría Z, clase U3

Categoría Z, clase R2

Categoría Z, clase R3

FRANCE

Carcasses, demi-carcasses:

Catégorie A, classe U2

Catégorie A, classe U3

Catégorie A, classe R2

Catégorie A, classe R3

Catégorie Z, classe U2

Catégorie Z, classe U3

Catégorie Z, classe R2

Catégorie Z, classe R3

Catégorie C, classe U2

Catégorie C, classe U3

Catégorie C, classe U4

Catégorie C, classe R3

Catégorie C, classe R4

Catégorie C, classe O3

HRVATSKA

Trupovi, polovice

Kategorija A, klasa U2

Kategorija A, klasa U3

Kategorija A, klasa R2

Kategorija A, klasa R3

Kategorija Z, klasa U2

Kategorija Z, klasa U3

Kategorija Z, klasa R2

Kategorija Z, klasa R3

ITALIA

Carcasse e mezzene:

Categoria A, classe U2

Categoria A, classe U3

Categoria A, classe R2

Categoria A, classe R3

Categoria Z, classe U2

Categoria Z, classe U3

Categoria Z, classe R2

Categoria Z, classe R3

ΚΥΠΡΟΣ

Ολόκληρα ή μισά σφάγια:

Κατηγορία A, κλάση R2

Κατηγορία Z, κλάση R2

LATVIJA

Liemeņi, pusliemeņi:

A kategorija, R2 klase

A kategorija, R3 klase

Z kategorija, R2 klase

Z kategorija, R3 klase

LIETUVA

Skerdenos ir skerdenų pusės:

A kategorija, R2 klasė

A kategorija, R3 klasė

Z kategorija, R2 klasė

Z kategorija, R3 klasė

LUXEMBOURG

Carcasses, demi-carcasses:

Catégorie A, classe U2

Catégorie A, classe U3

Catégorie A, classe R2

Catégorie A, classe R3

MAGYARORSZÁG

Hasított test vagy hasított féltest:

A kategória, R2 osztály

A kategória, R3 osztály

Z kategória, R2 osztály

Z kategória, R3 osztály

MÁLTA

Karkassi u nofs karkassi:

Kategorija A, klassi R3

Kategorija Z, klassi R3

NEDERLAND

Hele dieren, halve dieren:

Categorie A, klasse R2

Categorie A, klasse R3

Categorie Z, klasse R2

Catégorie Z, classe R3/

ÖSTERREICH

Ganze oder halbe Tierkörper:

Kategorie A, Klasse U2

Kategorie A, Klasse U3

Kategorie A, Klasse R2

Kategorie A, Klasse R3

Kategorie Z, Klasse U2

Kategorie Z, Klasse U3

Kategorie Z, Klasse R2

Kategorie Z, Klasse R3

POLSKA

Tusze, półtusze:

Kategoria A, klasa R2

Kategoria A, klasa R3

Kategoria Z, klasa R2

Kategoria Z, klasa R3

PORTUGÁLIA

Carcaças ou meias-carcaças

Categoria A, classe U2

Categoria A, classe U3

Categoria A, classe R2

Categoria A, classe R3

Categoria Z, classe U2

Categoria Z, classe U3

Categoria Z, classe R2

Categoria Z, classe R3

ROMÂNIA

Carcase, jumătăți de carcase

categoria A, clasa R2

categoria A, clasa R3

categoria Z, clasa R2

categoria Z, clasa R3

SLOVENIJA

Trupi, polovice trupov:

Kategorija A, razred R2

Kategorija A, razred R3

Kategorija Z, razred R2

Kategorija Z, razred R3

SLOVENSKO

Jatočné telá, jatočné polovičky:

kategória A, akostná trieda R2

kategória A, akostná trieda R3

kategória Z, akostná trieda R2

kategória Z, akostná trieda R3

SUOMI/FINLAND

Ruhot, puoliruhot/Slaktkroppar, halva slaktkroppar:

Kategoria A, luokka R2/Kategori A, klass R2

Kategoria A, luokka R3/Kategori A, klass R3

Kategoria Z, luokka R2/Kategori Z, klass R2

Kategoria Z, luokka R2/Kategori Z, klass R2

SVERIGE

Slaktkroppar, halva slaktkroppar:

Kategori A, klass R2

Kategori A, klass R3

Kategori Z, klass R2

Kategori Z, klass R3

UNITED KINGDOM

I. Great Britain

Carcases, half-carcases:

- Category C, class U3

- Category C, class U4

- Category C, class R3

- Category C, class R4

II. Northern Ireland

Carcases, half-carcases:

- Category C, class U3

- Category C, class U4

- Category C, class R3

- Category C, class R4

- Category C, class O3

VI. RÉSZ

A hasított testre, a hasított féltestre és negyedekre alkalmazandó rendelkezések

1. Állatok hasított teste és hasított félteste, frissen vagy hűtve (0201 KN-kód), amelyeket legalább kettő, de legfeljebb hat nappal korábban vágtak le.

2. E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a) "hasított test": a levágott állat teljes teste, a vágóhídi húshorogra az Achilles-ínnál felfüggesztve, kivéreztetést, belezést és nyúzást követően a következőképpen előkészítve:

- fejek és lábvégek nélkül; a fejet a fejgyámnál kell a hasított állatról leválasztani, míg a lábvégeket kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti ízületeknél leválasztva kell eltávolítani,

- a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vese, vesefaggyú, illetve medencei zsírszövet nélkül,

- nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül,

- vékony, illetve vastag dagadó nélkül,

- farok és az első farokcsigolya nélkül,

- gerincvelő nélkül,

- a herezacskó és a mellette levő horpaszfaggyú nélkül,

- a hasizom kötőszövetes középvonala nélkül,

- a lágyhús belső részének faggyúja nélkül,

- a torkolati véna és a körötte található zsír nélkül, a nyakat az állatorvosi követelményeknek megfelelően kell elvágni,

- a nyakizom eltávolítása nélkül, a szegyhús faggyúja 1 cm-nél nem lehet vastagabb;

b) "hasított féltest": az a) pontban említett hasított testnek a gerincoszlop nyak-, hát-, ágyéki, illetve keresztcsonti csigolyáinak, valamint a szegycsont és a szeméremcsonti összenövés középvonalában történő szimmetrikus kettéválasztásával nyert termék. A hasított test feldolgozása során a hát- és ágyékcsigolyák nem mozdulhatnak ki jelentős mértékben a helyükről; az azokhoz kapcsolódó izmok és inak pedig nem mutathatnak fűrész, illetve kés okozta jelentős sérülést;

c) elülső negyedek:

- a kihűlést követően a hasított testből történő darabolás,

- öt bordát magában foglaló egyenes vágás;

d) hátulsó negyedek:

- a kihűlést követően a hasított testből történő darabolás,

- nyolc bordát magában foglaló egyenes vágás.

3. Az 1. és 2. pontokban meghatározott termékeknek jól kivéreztetett hasított testekből kell származnia, az állatot teljesen meg kell nyúzni, a bőrözött tetem semmilyen módon nem lehet cafatos, nem lehet véraláfutásos vagy zúzódásos, a felületi faggyúréteg nem lehet jelentős mértékben szakadt vagy hiányos. A mellhártya a hátsó negyedek könnyebb felfüggesztésétől eltekintve más okból nem lehet sérült. A hasított állatok semmilyen szennyezési forrásból nem piszkolódhatnak be, különösen nem bélsár eredetű szennyezéssel, illetve jelentősebb kiterjedésű vérfolttal.

4. A 2.c) és 2.d) pontban meghatározott termékeknek a 2.a) és 2.b) pontban foglalt követelményeknek megfelelő hasított testből, illetve féltestből kell származniuk.

5. Az 1. és 2. pont szerint meghatározott termékeket közvetlenül a vágás után legalább 48 óráig hűteni kell, hogy a hűtési időszak végén azok belső hőmérséklete a + 7 °C-ot ne haladja meg.

VII. RÉSZ

A 21. cikk (3) bekezdésében említett együtthatók

A képlet

együttható n = (a/b)

ahol:

a

=

az érintett tagállamban, illetve annak régiójában rögzített átlagos piaci áraknak az elbírálást követő két vagy három héten keresztül tartó időszakra vonatkozó átlaga,

b

=

az érintett tagállamban, illetve annak régiójában rögzített átlagos piaci ár a 21. cikk (1) bekezdése szerint, amely a szóban forgó pályázati felhívásra alkalmazandó.

B képlet

együttható n' = (a'/b')

ahol:

a'

=

a pályázó által ugyanolyan kategóriába tartozó és ugyanolyan minőségű állatokra kifizetett átlagos vételi ár, mint amelyeket a megítélési döntést követő két vagy három héten keresztül tartó időszakra vonatkozó átlagos piaci ár kiszámításához tekintetbe vettek,

b′

=

a pályázó által a szóban forgó pályázati felhívásnál alkalmazott átlagos piaci ár meghatározására szolgáló két vagy három héten keresztül tartó időszakra vonatkozó átlagos piaci ár kiszámításához tekintetbe vett állatok vásárlására kifizetett átlagos vételi ár.

VIII. RÉSZ

Az intervenciós hús csontozására alkalmazandó előírások

1. HÁTSÓ NEGYEDEK DARABOLÁSA

1.1. A darabok leírása

1.1.1. Intervenciós lábszárhús (INT 11 kód)

Darabolás és csontozás: a térdízületen keresztül vezetett vágással a természetes elhatárolódás vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a farról, miközben a sarokizmot meghagyjuk a lábszárhoz tapadva. Távolítsuk el a lábszár csontjait (sípcsont és szárkapocs).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.2. Intervenciós vastag dagadó (INT 12 kód)

Darabolás és csontozás: a lágyrésztől egy egyenes lefelé irányuló vágással, majd a vágást a combcsont mentén folytatva válasszuk le a farról a természetes elhatárolódás mentén. A könyököt természetes állapotban rajta kell hagyni.

Tisztítás: vegyük ki a könyököt, az ízületi tokot és az inat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.3. Intervenciós lágyrész (INT 13 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a farról és a lábszárhúsról, majd ízesítsük ki a combcsontról. A csípőcsontot vegyük ki.

Tisztítás: vegyük ki a hímvessző végét, a csatlakozó porcot és a herezacskómirigyet (felületes lágyékmirigy). Távolítsuk el a medencecsonttal összefüggő porcot és kötőszövetet. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.4. Intervenciós far (INT 14 kód)

Darabolás és csontozás: a természetes ízesülés vonalát követve válasszuk le a lágyrészről és a lábszárhúsról. A combcsontot vegyük ki.

Tisztítás: távolítsunk el a csontízülethez kapcsolódó, erősen porcosodott valamennyi részt, a térdhajlati nyirokcsomót, valamint a hozzá kapcsolódó faggyút és inakat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.5. Intervenciós vesepecsenye (INT 15 kód)

Darabolás: távolítsuk el a vesepecsenyét teljes hosszában úgy, hogy a feji véget (a vastagját) eltávolítjuk a csípőcsontról (ilium), majd a csigolyák mentén haladva kiszabadítjuk a lágyékból.

Tisztítás: távolítsuk el a mirigyet és a faggyút. Az ínhártyát és az izomköteget hagyjuk érintetlenül és egészben. Különleges figyelmet kell fordítani ennek az értékes húsnak a vágására, tisztítására és csomagolására.

Fóliázás és csomagolás: a vesepecsenyéket gondosan hosszirányban kell a dobozokba fektetni úgy, hogy a vékony és a vastag végek váltakozva kerüljenek egymás mellé, az ínhártyával felfelé, anélkül hogy összehajtanánk.

Ezeket a darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.6. Intervenciós fartő (INT 16 kód)

Darabolás és csontozás: az ötödik keresztcsonti csigolya hátsó végétől mintegy 5 cm távolságra elhelyezkedő ponttól indulva egyenes vágással válasszuk le a farról és a vastag dagadóról, megközelítőleg 5 cm távolságban haladjunk a csípőcsont elülső szélétől, vigyázva, hogy ne vágjuk át a vastag dagadót.

Az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a hátszínről, letisztítva a medencecsont elülső szélét. Távolítsuk el a csontokat és porcokat.

Tisztítás: távolítsuk el a csípőfartő alatti belső felületről a faggyúlerakódásokat. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t. Különleges figyelmet kell fordítani ennek az értékes húsnak a vágására, tisztítására és csomagolására.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.7. Intervenciós hátszín (INT 17 kód)

Darabolás és csontozás: az utolsó ágyéki és az első keresztcsonti csigolya közötti vágással válasszuk le a fartőről. Válasszuk le a rostélyosról (öt borda) egy egyenes vágással a 11. és 10. borda között. Teljesen távolítsuk el a csigolyákat. A bordákat és a porcokat kihúzással távolítsuk el.

Tisztítás: távolítsunk el a csontozás után bennmaradt minden porcot. Az inakat el kell távolítani. A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t. Különleges figyelmet kell fordítani ennek az értékes húsnak a vágására, tisztítására és csomagolására.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

1.1.8. Intervenciós dagadó (INT 18 kód)

Darabolás és csontozás: a teljes dagadót távolítsuk el a nyolcbordás egyenes vágású hátsó negyedről egy vágással attól a ponttól, ahol a dagadót hátrahajtottuk, a természetes határvonalat követve a hátsó izmok felülete mentén lefelé addig a pontig, ahol egy szintbe érünk az utolsó ágyékcsigolya közepével.

Folytassuk a vágást egyenesen a vesepecsenyével párhuzamosan, beleértve a 13-6. bordákat is, a gerincoszlop dorsalis szélével párhuzamosan haladva, úgy, hogy az egész lefelé terjedő vágás ne legyen távolabb 5 cm-nél a csípőfartő oldalsó csúcsától.

Az összes csontot és porcot húzzuk ki. Az egész dagadónak egyben kell maradnia.

Tisztítás: távolítsuk el az állat véknyát borító durva rostú kötőszövetet úgy, hogy a véknya érintetlen maradjon. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

Fóliázás és csomagolás: a teljes dagadót csomagoláskor csak egyszer lehet kettéhajtani. Nem szabad elvágni vagy feltekerni. Csomagolt állapotban a dagadó belső részének és a véknyának jól láthatónak kell lennie. Csomagolás előtt minden dobozt polietilénnel ki kell bélelni, hogy a darabok teljesen be legyenek burkolva.

1.1.9. Intervenciós rostélyos (öt csont) (INT 19 kód)

Darabolás és csontozás: ezt a 6-10. bordákat tartalmazó darabot a hátszíntől a 11. és 10. borda között végzett egyenes metszéssel válasszuk el. A borda közötti izmokat, valamint a mellhártyát egy vékony lemezben a bordacsontokkal együtt vegyük ki. Távolítsuk el a gerinccsigolyákat és a porcokat, beleértve a lapocka csúcsát is.

Tisztítás: távolítsuk el a tarkószalagot (ligamentum nuchae). A felületi faggyúval való borítottság sehol nem haladhatja meg az 1 cm-t. A sapkát rajta kell hagyni.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

2. ELÜLSŐ NEGYED DARABOLÁSA

2.1. A darabok leírása

2.1.1. Intervenciós lábszárhús (INT 21 kód)

Darabolás és csontozás: az orsócsontot (radius) és a karcsontot (humerus) elválasztó ízület körül végzett metszéssel válasszuk le. Vegyük ki az orsócsontot (radius).

Tisztítás: az inas végeket vágjuk vissza a húsig.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

Az elülső lábszárhúst nem szabad a hátsó lábszárhússal együtt csomagolni.

2.1.2. Intervenciós lapocka (INT 22 kód)

Darabolás és csontozás: a lapocka szélén és a lapockacsont porcos részének hegye körül futó természetes határvonalat követve válasszuk szét a lapockát az elülső negyedtől, és a természetes határvonalat követve addig metsszünk, amíg a lapocka természetes beágyazódásából ki nem vehető. Vegyük ki a lapockacsontot. A lapocka alatti lapockaizmot hátra kell fektetni, de nem szabad leválasztani, hogy lehetővé tegyük a csont tiszta eltávolítását. Távolítsuk el a karcsontot (humerus).

Tisztítás: távolítsuk el a porcot, az inakat és az ízületi tokokat. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

2.1.3. Intervenciós szegyhús (INT 23 kód)

Darabolás és csontozás: az első borda közepére merőlegesen végzett egyenes vágással metsszük le az elülső negyedről. A "kihúzásos" módszerrel vegyük ki a borda közötti izmokat és a mellhártyát a bordákkal, szegycsonttal és porcokkal együtt. A lebernyeget a szegyhúson kell hagyni. A lebernyeg és a szegycsont alatti faggyút el kell távolítani.

Tisztítás: metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 30 %-ot.

Fóliázás és csomagolás: ezeket a húsrészeket egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni, hogy a húsok teljes csomagolását biztosítsuk.

2.1.4. Intervenciós elülső negyed (INT 24 kód)

Darabolás és csontozás: a szegyhús, lapocka és lábszárhús eltávolítása után maradó darab az elülső negyed.

A bordacsontokat "kihúzásos" módszerrel vegyük ki. A nyak csontjait teljesen el kell távolítani.

Az izomköteget ezen a darabon kell rajtahagyni.

Tisztítás: inakat, ízületi tokokat és porcos részeket el kell távolítani. Metsszük ki a faggyút úgy, hogy az összes látható (felületi és szövetek közötti) faggyú százalékos aránya ne haladja meg a 10 %-ot.

Fóliázás és csomagolás: az említett darabolt húsokat egyedileg polietilénbe kell csomagolni, majd polietilénnel bélelt kartondobozokba helyezni.

3. BIZONYOS EGYEDI HÚSDARABOK VÁKUUMCSOMAGOLÁSA

A tagállamok az INT 12, 13, 14, 15, 16, 17 és 19 kód alá sorolt húsdarabok esetében az 1. pontban előírt egyedi csomagolás helyett a vákuumcsomagolás engedélyezéséről határozhatnak.

IX. RÉSZ

Kartondobozokra, raklapokra és ketrecekre vonatkozó rendelkezések

I. Kartondobozok

1. A kartondobozoknak a kereskedelmi szabványoknak megfelelő méretűeknek és súlyúaknak kell lenniük, valamint elég erőseknek ahhoz, hogy a raklapon egymásra helyezve lehessen őket tárolni.

2. Az alkalmazott kartondobozokon nem szabad feltüntetni annak a vágóhídnak vagy darabolóüzemnek a nevét, ahonnan a termék érkezett.

3. A kartondobozokat töltést követően egyedileg kell megmérni; előre megmért súllyal megtöltött kartondobozok nem engedélyezhetők.

4. A darabolt húsáru nettó tömege dobozonként nem haladhatja meg a 30 kg-ot.

5. Csak azonos elnevezésű, teljes névvel vagy a Közösségben érvényes kóddal azonosított és ugyanolyan kategóriájú állatból származó húsrészek csomagolhatók ugyanabba a kartondobozba; a dobozok semmilyen körülmények között nem tartalmazhatnak faggyút vagy bármilyen egyéb nyesedéket.

6. A kartondobozokat a következő pecsétekkel kell ellátni:

a) a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszával összhangban alkalmazott jelölés; valamint

b) az intervenciós hivatal sorszámozott címkéi, amelyeket a kartondoboz mindkét végén el kell helyezni, oly módon, hogy a doboz kinyitásakor megsérüljenek.

7. Az intervenciós hivatal címkéjén szerepelnie kell a szerződés számának, a darabolt hús fajtájának és számának, a nettó tömegnek és a csomagolás dátumának. A címke nem lehet 20 × 20 cm méretűnél kisebb. Az állatorvosi húsvizsgálati zárjegynek fel kell tüntetnie a darabolóüzem engedélyezési számát.

8. A címkéken található, a 6. pontban hivatkozott sorszámokat minden szerződéssel kapcsolatban fel kell jegyezni, és össze kell tudni hasonlítani a felhasznált dobozokat és a kibocsátott címkéket.

9. A dobozokat négy szalaggal kell átkötni, kettőt hosszában, kettőt keresztben, a doboz sarkaitól megközelítőleg 10 centiméterre.

10. Az ellenőrző vizsgálatok során feltépett címkéket sorszámmal ellátott címkékkel kell helyettesíteni, minden dobozra kettőt, amelyeket az intervenciós hivatalok adnak ki az illetékes hatóságok számára.

II. Raklapok és ketrecek

1. A különböző pályázati kiírásokhoz tartozó és különböző húsrészeket tartalmazó kartondobozokat pályázati felhívásonként vagy havonta és húsrészeket külön raklapon kell tárolni. A raklapokat a pályázati kiírás számát, a húsrész nevét, a termék nettó tömegét és göngyölegsúlyát, valamint a húsrészenkénti dobozok számát tartalmazó címkékkel kell megjelölni.

2. A raklapok és ketrecek elhelyezését tárolási terven kell jelölni.

X. RÉSZ

A visszautasított intervenciós húsrészek egyedi árai e melléklet IV. része IX. szakasza (2) bekezdésének első és második albekezdése alkalmazásában

XI. RÉSZ

A termékek ellenőrzése

1. Az intervenciós hivatalok biztosítják, hogy az e rendeletben szereplő húsárut olyan módon helyezzék el és tárolják, hogy könnyen hozzáférhető legyen és megfeleljen az e melléklet IV. része VI. szakaszának első bekezdésében foglaltaknak.

2. A tárolási hőmérséklet nem emelkedhet -17° fölé.

3. A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a tárolt termékek megőrzése minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt kielégítő legyen, és hogy a sérült csomagolást azonnal kicseréljék. A felmerülő kockázatok elkerüléséről biztosítás útján gondoskodnak, akár úgy, hogy a raktározókra hárítják szerződéses kötelezettség formájában, akár úgy, hogy az intervenciós hivatal vállal teljes körű biztosítást. A tagállamok saját biztosítójukként is eljárhatnak.

4. A tárolás ideje alatt az illetékes hatóságok rendszeres ellenőrzésnek vetik alá az adott hónapban tartott meghívásos pályázatok elbírálását követően tárolt termékek jelentősebb mennyiségeit.

Az ilyen ellenőrzések során az e rendeletben foglaltaknak meg nem felelő termékeket kiselejtezik, és ennek megfelelő jelzéssel látják el. A büntetések alkalmazásának sérelme nélkül az illetékes hatóságok szükség esetén a felelős felektől kifizetéseket hajthatnak be.

Az ilyen ellenőrzéseket olyan tisztviselőknek kell végezniük, akik nem kapnak utasításokat a felvásárlást végző egységtől.

5. Az illetékes hatóságok megteszik az összes szükséges intézkedést a nyomon követhetőség és tárolás biztosítására, hogy később lehetővé váljon a tárolt termékeknek a raktárból való lehető leghatékonyabb eltávolítása és kiszállítása, különös tekintettel a szóban forgó állatok egészségi állapotával kapcsolatos követelményekre.

IV. MELLÉKLET

VAJ

I. RÉSZ

A vajra vonatkozó támogathatósági feltételek

1. Az intervenciós hivatalok csak olyan vajat vásárolhatnak fel, amely megfelel az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) pontjában és az e rész 3-7. pontjában, valamint az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

2. Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett vállalkozások jóváhagyására vonatkozó kritériumokat e melléklet III. része tartalmazza.

3. Az intervenciós hivatal az e melléklet IV. részében meghatározott módszerek alkalmazásával olyan mintákon ellenőrzi a vaj minőségét, amelyeket az e melléklet V. részében meghatározott szabályok szerint vett. Ugyanakkor a tagállamok, a Bizottság írásos beleegyezésével, saját felügyeletük mellett önellenőrző rendszert is létrehozhatnak egyes minőségi követelményekre és egyes engedélyezett vállalkozásokra vonatkozóan.

4. A vaj radioaktivitásának szintje nem haladhatja meg - adott esetben a közösségi jogszabályokban meghatározott - legnagyobb megengedett szintet.

A vaj radioaktív szennyezettségi szintjét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet ezt megköveteli, és csak a szükséges időszak alatt.

5. A vajat azt a napot megelőző 31 nap során kell előállítani, amelyen az illetékes szerv megkapta a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlatot, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző 31 nap során.

6. Amennyiben a vajat nem a gyártás helye szerinti tagállamban kínálják fel intervencióra, a felvásárlást a gyártó tagállam illetékes szerve által kiadott tanúsítvány benyújtásához kötik.

A tanúsítványt, amely tartalmazza az e rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett információkat, valamint annak megerősítését, hogy az 1234/2007/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése értelmében a vajat a Közösség valamelyik engedéllyel rendelkező vállalkozása közvetlenül és kizárólag pasztőrözött tejszínből gyártotta, legkésőbb 35 nappal az ajánlat kézhezvétele, illetve a pályázatok beadási határideje után be kell mutatni a felvásárló tagállam illetékes szervének.

7. Ha a gyártó tagállam teljesítette az e rész 3. pontjában említett ellenőrzéseket, a tanúsítvány tartalmazza ezen ellenőrzések eredményeit is, valamint annak megerősítését, hogy az érintett termék az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő vaj. Ebben az esetben az e rendelet 28. cikkének (1) bekezdésében említett csomagolást számozott címke segítségével kell lezárni, amelyet a gyártó tagállam illetékes szerve bocsát ki. A címke számát fel kell tüntetni a tanúsítványon.

II. RÉSZ

Az átvétel és az első ellenőrzések a vaj esetében

1. A vajat próbatárolási időszaknak kell alávetni. Az időszakot az átvétel napjától számított 30 napban kell rögzíteni.

2. Az intervenciós hivatal megköveteli, hogy a vajat a raktárakban raklapokra helyezzék és ezeken tárolják úgy, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

III. RÉSZ

Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett vállalkozások jóváhagyására vonatkozó kritériumok (a vajra és a sovány tejporra vonatkozó közös rész)

1. Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett vállalkozások csak akkor hagyhatók jóvá, ha:

a) jóváhagyásuk a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban történik, és rendelkeznek a megfelelő műszaki felszereltséggel;

b) vállalják, hogy a tagállamok illetékes szerve által meghatározott formában állandó nyilvántartást vezetnek, felsorolva a nyersanyagok eredetét, vaj esetében a kapott vaj, tejpor esetében pedig a kapott sovány tejpor, író és savó mennyiségeit, a csomagolást, az állami intervencióra szánt minden egyes gyártási tétel azonosítóját és kiléptetési dátumát;

c) beleegyeznek abba, hogy a piaci intervencióra szánt vaj- és soványtejpor-termelésüket hivatalos szakmai ellenőrzésnek vetik alá;

d) vállalják, hogy legalább két munkanappal előre tájékoztatják az illetékes szervet arról a szándékukról, hogy állami intervencióra termeljenek vajat és sovány tejport; a tagállam azonban rövidebb határidőt is szabhat.

2. Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes szerv előzetesen nem bejelentett helyszíni ellenőrzéseket is végez az érintett vállalkozások intervenciós vaj- és soványtejpor-termelési programja alapján.

Legalább a következőket kell elvégezni:

a) 28 napos intervenciós termelési időszakonként egy ellenőrzést, valamint évente legalább egy ellenőrzést az 1.b) pontban említett nyilvántartás megvizsgálására;

b) évente egy ellenőrzést az 1. pontban említett egyéb engedélyezési feltételeknek való megfelelés igazolására.

3. Az engedélyt visszavonják, ha az 1.a) pontban rögzített előfeltételek nem teljesülnek. Az engedélyt legalább hat hónap elteltével, alapos vizsgálatot követően az érintett vállalkozás kérésére ismét ki lehet adni.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vállalkozás az 1.b), 1.c) és 1.d) pontban említett valamelyik vállalásának nem tesz eleget - a vis maior eseteit kivéve - az engedélyt a szabálytalanság súlyosságától függően 1 és 12 hónap közötti időszakra fel kell függeszteni.

A tagállam nem alkalmazza a felfüggesztést, ha megállapítást nyer, hogy a rendellenességet nem szándékosan követték el vagy nem súlyos gondatlanság eredménye, és az a 2. pontban foglalt ellenőrzések hatékonysága szempontjából nem jelentős.

4. A 2. és 3. pont értelmében végrehajtott ellenőrzésekről jelentés készül, amelyben meg kell határozni:

a) az ellenőrzés dátumát;

b) annak időtartamát;

c) az elvégzett műveleteket.

A jelentést a felelős felügyelő írja alá.

IV. RÉSZ

Összetételre vonatkozó követelmények, minőségi jellemzők és analitikai módszerek

A vaj egy szilárd, főleg "víz a zsírban" emulzió típusú, a következő összetételi és minőségi jellemzőkkel:

Az alkalmazandó referencia-módszereket a 273/2008/EK rendelet (HL L 88., 2008.3.29., 1. o.) határozza meg.

V. RÉSZ

Mintavétel kémiai és mikrobiológiai analízishez és érzékszervi értékeléshez

1. Kémiai és mikrobiológiai analízis

A mintavételezést a mikrobiológiai analízishez aszeptikus körülmények között kell végezni.

Maximum öt, 100 g-os minta alapos keverés után egy mintává egyesíthető az analízis elvégzéséhez.

A mintákat véletlenszerűen kell venni a felajánlott mennyiség különböző részeiből az illetékes szerv által kijelölt hűtőházba való beszállítás időpontjában vagy azt megelőzően.

Egyesített vajminta előkészítése (kémiai elemzés):

a) egy tiszta, száraz vajmintavevő vagy hasonló, megfelelő eszköz segítségével ki kell venni legalább 30 g vajat és egy mintatartóba kell tenni. Ezután az egyesített mintát le kell zárni, és elemzés céljából a laboratóriumba kell vinni;

b) a laboratóriumban az egyesített mintát az eredeti, ki nem nyitott mintatartóban fel kell melegíteni 30 °C-ra és gyakran fel kell rázni addig, amíg a fel nem olvadt részektől mentes, homogén emulzió keletkezik. A mintatartónak félig-kétharmadig kell tele lennie.

Minden, a vajat intervencióra felajánló gyártónál évente két mintát kell analizálni nem tejzsírra.

2. Érzékszervi értékelés

A mintákat véletlenszerűen, a felajánlott mennyiség különböző részeiből kell venni a vaj feltételes átvételét követő 30. és 45. nap között és osztályozni kell.

Minden mintát a 273/2008/EK rendelet IV. mellékletével összhangban külön kell bírálni. Ismételt mintavétel és ismételt értékelés nem megengedett.

3. Követendő iránymutatások, amennyiben a minták hibákat mutatnak

a) kémiai és mikrobiológiai analízis:

- ha egyedi mintákat analizálnak, 5-10 mintából egy mintában lehet egyetlen hiba, vagy 11-15 mintából két mintában lehet egy-egy hiba. Ha egy minta hibás, akkor két új mintát kell venni a hibás minta mindkét oldaláról, és ellenőrizni kell a kérdéses paramétert. Ha egyik minta sem felel meg a követelménynek, akkor a hibás minta bármely oldalán lévő két eredeti minta közötti vajmennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből.

- A visszautasítandó mennyiség, amennyiben az új minta hibás:

- ha egyesített mintákat analizálnak, és azt tapasztalják, hogy az egy paraméter tekintetében hibás, akkor az érintett egyesített minta által képviselt mennyiséget vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből. Az egy egyesített minta által képviselt mennyiséget úgy lehet meghatározni, hogy a felajánlott mennyiséget tovább osztják, mielőtt véletlenszerűen mintákat vesznek annak minden részéből;

b) érzékszervi értékelés:

- ha egy minta nem bizonyul megfelelőnek az érzékszervi értékelésnél, azt a vajmennyiséget, amely a hibás minta bármely oldalán lévő két szomszédos minta között van, vissza kell utasítani a felajánlott mennyiségből;

c) ha a minták érzékszervi hibát mutatnak és akár kémiai, akár mikrobiológiai hibát, a teljes mennyiséget vissza kell utasítani.

V. MELLÉKLET

SOVÁNY TEJPOR

I. RÉSZ

A sovány tejporra vonatkozó támogathatósági feltételek

1. Az intervenciós hivatal csak olyan sovány tejport vásárolhat fel, amely megfelel az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának és az e rész 3-6. pontjának, valamint az e rendelet 28. cikke (2) bekezdésének.

2. Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett vállalkozások jóváhagyására vonatkozó kritériumokat a IV. melléklet III. része tartalmazza.

3. Az intervenciós hivatalok az e melléklet IV. részében meghatározott analitikai módszerek alkalmazásával olyan mintákon ellenőrzik a sovány tejpor minőségét, amelyeket az e melléklet VI. részében meghatározott szabályok szerint vettek. Az ellenőrzéseknek meg kell állapítaniuk, hogy a sovány tejpor - a 2001/114/EK tanácsi irányelv ( 29 ) I. mellékletének 4.b) pontjában említett, fehérjetartalom-beállításhoz használt engedélyezett nyersanyagok kivételével - e melléklet IV. részének megfelelően nem tartalmaz semmilyen egyéb terméket, különösen írót vagy savót.

A fehérjetartalom-beállítás - adott esetben - folyékony fázisban történik. A fehérjetartalom-beállításhoz használt anyagoknak a Közösségből kell származniuk.

Amennyiben azonban a Bizottság beleegyezik, a tagállamok saját felügyeletük keretében önellenőrzési rendszert is létrehozhatnak egyes minőségi követelményekre és egyes engedélyezett vállalkozásokra vonatkozóan.

4. A sovány tejpor radioaktivitása nem haladhatja meg az - adott esetben a közösségi jogszabályokban meghatározott - legnagyobb megengedett szintet. A termék radioaktív szennyezettségét csak akkor kell ellenőrizni, ha a helyzet megkívánja, és csak a szükséges időszakban.

5. A sovány tejport azt a napot megelőző 31 nap során kell előállítani, amelyen az intervenciós hivatal megkapta a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlatot, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző 31 nap során. Ha a sovány tejport olyan silóban tárolják, amely egy nap termelését meghaladó mennyiséget tartalmaz, a sovány tejport azt a hetet megelőző három hét során kell előállítani, amelyen a rögzített áron történő eladásra vonatkozó ajánlat beérkezett, vagy pályázat esetében a pályázati részidőszak utolsó napját megelőző négy hét során.

6. Abban az esetben, ha a sovány tejport nem az előállítás helye szerinti tagállamban ajánlják fel intervencióra, a felvásárlás feltétele, hogy az ajánlat beérkezését vagy a pályázat benyújtásának határidejét követően legkésőbb 35 napon belül bemutatják az előállítás helye szerinti ország illetékes hatósága által kiállított tanúsítványt.

A tanúsítvány tartalmazza a 28. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett információt, valamint annak megerősítését, hogy a sovány tejport az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében a Közösség valamelyik engedéllyel rendelkező vállalkozása gyártotta tejből, és a fehérjetartalom-beállítás - adott esetben - folyékony fázisban történt.

Ha a gyártó tagállam teljesítette az e rész 3. pontjában említett ellenőrzéseket, a tanúsítvány tartalmazza ezen ellenőrzések eredményeit is, valamint annak megerősítését, hogy az érintett termék az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdése f) pontjának értelmében vett sovány tejpor. Ebben az esetben a 28. cikkben említett zsákokat a gyártó ország illetékes hatósága által kiadott számozott címkével zárják le. A címke számát feltüntetik az e pont első albekezdésében említett tanúsítványon.

II. RÉSZ

Az átvétel és az első ellenőrzések a sovány tejpor esetében

Az intervenciós hivatal megköveteli, hogy a sovány tejport a raktárakban raklapokra helyezzék és ezeken tárolják úgy, hogy könnyen azonosítható és azonnal hozzáférhető tételeket képezzen.

III. RÉSZ

Az 1234/2007/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett vállalkozások jóváhagyásának feltételei

E rendelet IV. mellékletének III. része alkalmazandó.

IV. RÉSZ

Összetételre vonatkozó követelmények, minőségi jellemzők és analitikai módszerek

Az alkalmazandó referenciamódszereket a 273/2008/EK rendelet (HL L 88., 2008.3.29., 1. o.) határozza meg.

V. RÉSZ

A csomagolás állapota

1. A sovány tejport új, tiszta, száraz és ép, nettó 25 kilogrammos zsákokba kell csomagolni.

2. A zsákoknak legalább három rétegűnek kell lenniük, amelyek együttesen megfelelnek legalább 420 J/m2 átlagos szakítómunka értéknek.

A második réteget legalább 15 g/m2 erősségű polietilén réteggel kell borítani.

A papírrétegeken belül egy legalább 0,08 mm vastag polietilén zsákot kell a zsák aljára hegeszteni.

3. A zsákoknak meg kell felelniük az EN 770 szabvány előírásainak.

4. Töltéskor a port megfelelő erővel le kell nyomni. Laza por semmilyen körülmények között nem kerülhet a különböző rétegek közé.

VI. RÉSZ

Mintavétel az intervencióra felkínált sovány tejporból és a minta elemzése

1. A mintákat az ISO 707 nemzetközi szabványban előírt eljárásnak megfelelően kell venni. Azonban a tagországok más mintavételi módszert is alkalmazhatnak, ha az megfelel az említett szabvány elveinek.

2. A mintavétellel való ellenőrzésre kiválasztott csomagok száma:

a) legfeljebb 800 db 25 kg-os zsákra adott ajánlat esetében legalább nyolc;

b) több mint 800 db 25 kg-os zsákra adott ajánlat esetében legalább nyolc, és minden további 800 zsák vagy annak töredéke után még egy.

3. A minta tömege: minden csomagból legalább 200 g tömegű mintát kell venni.

4. A minták csoportosítása: egy összmintában kilencnél nem lehet több mintát egyesíteni.

5. A minták elemzése: minden egyes összmintát elemzésnek kell alávetni az e melléklet III. részében ismertetett minőségi tulajdonságok betartásának ellenőrzésére.

6. Ha a minta hiányosságot mutat:

a) ha az összetett minta egy paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani;

b) ha az összetett minta egynél több paraméter tekintetében mutat hiányosságot, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani, és az ugyanazon üzemből érkezett többi mennyiségből is mintát kell venni; ezeknek a mintáknak az elemzése döntő. Ebben az esetben:

- a 2. pontban meghatározott mintaszámot meg kell kettőzni,

- ha az összetett minta egy vagy több paraméter tekintetében hiányosságot mutat, azt a mennyiséget, amelyből a minta származik, vissza kell utasítani.

Mellékletek listája

( 1 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 2 ) HL L 30., 2009.1.31., 1. o.

( 3 ) HL L 171., 2006.6.23., 35. o.

( 4 ) HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

( 5 ) HL L 95., 2005.4.14., 11. o.

( 6 ) HL L 9., 1991.1.12., 15. o.

( 7 ) HL L 37., 2001.2.7., 100. o.

( 8 ) HL L 312., 2006.11.11., 6. o.

( 9 ) HL L 32., 2008.2.6., 3. o.

( 10 ) HL L 192., 2008.7.19., 20. o.

( 11 ) HL L 42., 2009.2.13., 3. o.

( 12 ) HL L 194., 2009.7.25., 22. o.

( 13 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

( 14 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

( 15 ) HL L 251., 2004.7.27., 9. o.

( 16 ) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

( 17 ) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

( 18 ) HL L 337., 2008.12.16., 3. o.

( 19 ) HL L 114., 2008.4.26., 3. o.

( 20 ) HL L 88., 1990.4.3., 1. o.

( 21 ) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).

( 22 ) HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

( 23 ) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.

( 24 ) HL L 70., 2006.3.9., 12. o.

( 25 ) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.

( 26 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

( 27 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

( 28 ) HL L 125., 1996.5.23., 3. o.

( 29 ) HL L 15., 2002.1.17., 19. o.