A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.013/2023/3.]

jogegységi panasz visszautasításáról

Az ügy száma: Jpe.I.60.013/2023/3. szám

A felperes: a felperes neve

(a felperes címe)

A felperes képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda

(a felperes képviselőjének címe; ügyintéző: Dr. Biczi Tamás ügyvéd)

Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal

(az alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Dránovits Réka kamarai jogtanácsos

Az I. rendű alperesi érdekelt: az I. rendű alperesi érdekelt neve

(az I. rendű alperesi érdekelt címe)

Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Gyöngyösi Zoltán egyéni ügyvéd

(az I. rendű alperesi érdekelt képviselőjének címe)

A II. rendű alperesi érdekelt: a II. rendű alperesi érdekelt neve

(a II. rendű alperesi érdekelt címe)

Az II. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Mózes Ákos egyéni ügyvéd

(a II. rendű alperesi érdekelt képviselőjének címe)

A per tárgya: környezetvédelmi ügyben hozott 159-48/2022. számú végzés, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű alperesi érdekelt

A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kfv.IV.37.834/2022/17. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a II. rendű alperesi érdekelt jogegységi panaszát visszautasítja.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

[1] A panaszos a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Kfv.IV.37.834/2022/2. (végzés a felülvizsgálati kérelem befogadásáról), Kfv.IV.37.834/2022/3. (felülvizsgálati ellenkérelem, illetőleg csatlakozó felülvizsgálati kérelem előterjesztésére felhívó végzés), Kfv.IV.37.834/2022/6. (tárgyalást kitűző végzés) és Kfv.IV.37.834/2022/10. (II. rendű alperesi érdekelt tájékoztatása, hogy a Kúria előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet) számú végzéseivel, valamint a Kfv.IV.37.834/2022/17. számú, az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartó ítéletével szemben. Kérte a végzések és az ítélet hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a Kúria határozatai eltérnek a Kúria Pfv.V.20.792//2017/7., Pfv.III.21.690/2019/6., Pfv.I.21.735/2019/7., Pfv.VII.20.320/2021/7., Kf.V.39.143/2021/4., Kfv.IV.37.366/2012/4., Kfv.III.37.783/2017/8., Kfv.III.37.201/2018/3., Kfv.IV.37.744/2018/5., Kfv.III.37.825/2019/11., Kfv.IV.35.062/2020/5., Kfv.IV.35.241/2020/7., Kfv.I.35.277/2020/8., Kfv.I.35.526/2020/11., Kfv.VII.37.640/2020/5., Kfv.I.35.240/2021/13., Kfv.IV.37.351/2021/9., Kfv.IV.37.360/2021/2., Kfv.IV.37.780/2021/7., Kfv.VI.37.996/2021/2., Kfv.V.38.065/2021/2., Kfv.I.35.060/2022/3., Kfv.I.35.202/2022/3., Kfv.III.37.048/2022/6., Kfv.IV.37.504/2022/4., Kpk.X.35.696/2019/3., Kpk.V.39.913/2021/2., Kpk.V.40.006/2021/3., Kpkf.I.35.050/2022/3. és Kökif.VII.39.651/2021/2. számú határozatokban, valamint a 42/2012. (XII.20.) AB határozatban, a 7/2013. AB határozatban, a 3174/2014. (VI.18.) AB határozatban, a 26/2015. (VII.21.) AB határozatban és a 3222/2018. (VII.2.) AB határozatban, illetve az Európai Unió Bíróságának C-826/18. számú ügyében hozott ítéletben foglaltaktól.

[2] A jogegységi panaszban megjelölt Kfv.IV.37.834/2022/2., Kfv.IV.37.834/2022/3., Kfv.IV.37.834/2022/6. és Kfv.IV.37.834/2022/10. számú végzések pervezetésre vonatkozó végzések, amelyek ellen a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése szerint nincs helye jogegységi panasznak, így a Kúria kizárólag a Kfv.IV.37.834/2022/17. számú ítélet vonatkozásában vizsgálta a jogegységi panaszban kifejtetteket.

[3] A Bszi. 41/B. § (1) bekezdése értelmében jogegységi panasz a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással terjeszthető elő. Ennek megfelelően nem tekinthetők referenciahatározatoknak a Kúria Kfv.III.37.825/2019/11., Kfv.III.37.048/2022/6., Kpk.V.39.913/2021/2. és Kpk.V.40.006/2021/3. számú határozatai, mert ezeket nem tették közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében. Ugyanígy nem vizsgálható a jogegységi eljárásban a 42/2012. (XII.20.) AB határozatban, a 7/2013. AB határozatban, a 3174/2014. (VI. 18.) AB határozatban, a 26/2015. (VII. 21.) AB határozatban és a 3222/2018. (VII. 2.) AB határozatban, illetve az Európai Unió Bíróságának C-826/18. számú ügyében hozott ítéletben foglaltaktól való eltérés sem.

[4] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.

[5] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja értelmében a Jogegységi Panasz Tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történik meg.

[6] A Bszi. 41/C. § (3) bekezdése szerint a jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni egyrészről azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti, másrészről azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít.

[7] A Jogegységi Panasz Tanács következetes gyakorlata szerint a Bszi.-ben foglalt tartalmi követelmények mellett (a támadott és hivatkozott határozatok megjelölése), a félnek nem elég arra hivatkozni, hogy az egyik határozat eltért a másiktól, a panasz befogadásához szükséges, hogy az előterjesztő megjelölje, miben látja az eltérést. Az eltérés megjelölésének azonban konkrétnak kell lennie, pontos jogértelmezésre vonatkozó álláspontnak kell ütköznie pontos jogértelmezésre vonatkozó állásponttal. Be kell mutatnia tehát azt a lényegi háttértényállást, azaz a szükséges ügyazonosságot, ami az összehasonlítás alapfeltétele. Ki kell munkálnia, hogy a támadott határozat konkrétan melyik jogszabályi rendelkezésre vonatkozó mely jogértelmezést hol nem tartotta be, hol tért el a támadott határozat jogkérdésben a Kúria közzétett jogértelmezésétől. Fel kell tárni tehát az ügyek összehasonlítható tényállását, az ügyben felmerült jogkérdést, az alkalmazandó jogot; egy konkrét jogszabály konkrét határozatban való értelmezését kell összevetni egy hasonló helyzetben történt más értelmezéssel. (Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.I.60.014/2021/5., Jpe.II.60.002/2022/3., Jpe.II.60.032/2022/5.)

[8] A Jogegységi Panasz Tanács több döntésében rámutatott arra is, hogy a Bszi.-ben rögzített törvényi elvárás nem egy bármilyen tartalmú közzétett kúriai határozat megjelölését jelenti, hanem az állított jogkérdésben eltérés konkrét ismertetését igényli, ennek vizsgálata ugyanis - a panasz befogadása esetén - az eljárás lényege, ennek hiányában az eredménnyel nem folytatható le. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/3., Jpe.II.60.002/2022/3.)

[9] A jogegységi panaszban tehát nem elégséges megjelölni tehát az eltérés alapjául hivatkozott határozatokat, a panaszt adekvát indokolással is el kell látni, részletesen ki kell fejteni, hogy a panaszos miben látja az eltérést.

[10] A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/2.)

[11] A jogegységi panasz előterjesztője általánosságban utalt a megjelölt határozatoktól való eltérésre: nem emelte ki világosan és egyértelműen azonosítható módon, hogy melyik jogszabály melyik rendelkezését érintő, melyik korábbi ítélet melyik jogértelmezésétől miért, miben tér el a tér el a támadott ítélet, illetve a referenciahatározatokkal való összevethetőség okán szükséges az ügyazonosság bemutatása is elmaradt.

[12] A jogegységi panasz előterjesztője tehát valójában az alapeljárást, különösen a kötelező jogi képviseletet és a kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását sérelmezte. Mindezek miatt a Kúria a jogegységi panaszt a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Záró rész

[13] A panaszos egyesületként az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdésének d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, így illetékfizetési kötelezettség nem merül fel.

[14] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.

Budapest, 2023. április 17.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

a tanács elnöke,

Dr. Bartal Géza s. k.,

bíró,

Dr. Bartkó Levente s. k.,

bíró,

Dr. Csák Zsolt s. k.,

bíró,

Dr. Darák Péter s. k.,

bíró,

Dr. Domonyai Alexa s. k.,

bíró,

Dr. Döme Attila s. k.,

bíró,

Dr. Dzsula Marianna s. k.,

bíró,

Dr. Farkas Attila s. k.,

bíró,

Dr. Hajdu Edit s. k.,

bíró,

Dr. Harangozó Attila s. k.,

bíró,

Dr. Kovács András s. k.,

bíró,

Dr. Kovács Zsuzsanna s. k.,

bíró,

Dr. Kurucz Krisztina s. k.,

bíró,

Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k.,

bíró,

Dr. Sperka Kálmán s. k.,

bíró,

Dr. Tánczos Rita s. k.,

bíró