35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet

a vásárokról és a piacokról

A vásár- és piactartás jogosultságának feltételeit a Kormány - a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a következők szerint állapítja meg:

1. §

(1) A rendelet hatálya a vásárt rendezőkre, illetve piacot fenntartókra, valamint a vásáron, illetve piacon értékesítő tevékenységet folytatókra terjed ki.

(2)[1]

(3) E rendelet alkalmazásában

a)[2] vásár: országos vagy helyi jellegű, nem rendszeres, általában időszaki vagy szakjellegű adásvételi lehetőség, ahol az árukat az erre kijelölt helyen - általában nyílt területen - rendszerint kirakodással mutatják be;

b)[3] piac: általában napi, esetenként heti rendszerességű - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol elsősorban élelmiszereket, napi cikkeket árusítanak;

c) vásárcsarnok: az oldalfalakkal körülhatárolt fedett építményben működő piac;

d)[4] használtcikk-vásár, illetve -piac: országos vagy helyi jellegű, időszaki, napi, esetenként heti rendszerességű - rendszerint szabadtéri - adásvételi lehetőség, ahol az eredeti célra még rendeltetésszerűen használható termékeket (használt cikk) árusítanak. Nem tekinthető használt terméknek a kozmetikai termék, az élelmiszer, az élvezeti cikk, a nemesfém termék és drágakő, ideértve a változatlan állapotban már nem értékesíthető nemesfém termékeket és drágaköveket is;

e)[5] alkalmi (ünnepi) vásár: ünnepekhez, helyi rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű, a jegyző által meghatározott ideig tartó és nyilvántartásba vett vásár.

(4) A vásár, a piac és a vásárcsarnok területén létesített üzlet működésére, az annak üzletkörébe tartozó áruk forgalmazására - ideértve a jövedéki termékek árusítását is - a vonatkozó jogszabályok* az irányadók. A vásárcsarnokra a piacra megállapított rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.[6]

2. §

(1)[7] Vásár rendezésére és piac fenntartására csak az kaphat jogosítványt, aki lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján - a szabad mozgás és tartózkodás joga, továbbá a naptári évenként 90 munkanapot meg nem haladó szolgáltatásnyújtás joga tekintetében - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam) . Vásárt, illetve piacot a helyi önkormányzat, továbbá gazdálkodó szervezet és gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy rendezhet, illetve tarthat fenn, ha a vásár, illetve piac helye szerint illetékes település, a fővárosban a kerület jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba vette.

(2) A nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez - az e) és h) pontban foglaltak kivételével, hiteles másolatban - csatolni kell:

a) a cég (egyéni cég) bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;

b) egyéb gazdálkodó szervezet esetén a cég bejegyzésére vonatkozó cégkivonatot;

c) társadalmi szervezet esetén a bírósági nyilvántartásba vétel igazolását;

d) alapítvány esetén az alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételének igazolását;

e)[8] a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó esetében azt az okiratot, amelyből megállapítható, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 23. §-ában és 172. §-a (3) bekezdésében, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 5. §-ában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn;

f)[9] a (4) bekezdés a) pontjában előírt feltétel meglétét tanúsító okiratokat,

g) a területhasználat jogszerűségét igazoló okiratot;

h)[10] A kérelmező kötelezettséget vállaló nyilatkozatát arról, hogy - vásár, illetve piac befogadóképességének határáig - mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez e jogszabályban meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét.

(3) A (2) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt iratokat eredetben kell a nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelemhez csatolni.

(4) A jegyző a vásár rendezőjét, illetve a piac fenntartóját nyilvántartásba veszi, ha az azt rendező, illetve fenntartó rendelkezik

a) a rendezni kívánt vásár, illetve fenntartani kívánt piac szakmai jellegének (típusának) az (5) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő területtel és felszereltséggel;

b) a szükséges szakhatósági engedélyekkel;

c) egyéni vállalkozó esetében egyéni cégként történt cégbejegyzéssel; továbbá

d)[11] ha a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve élelmiszer-higiéniai kirendeltsége (a továbbiakban: élelmiszer-higiéniai kirendeltség) részére állandó jelleggel ingyenes helyiség használati jogot biztosít a vásár, illetve a piac területén.

(5)[12] A terület akkor alkalmas vásárrendezésre, illetve a piactartásra, ha a településszerkezeti terv figyelembevételével alakították ki, illetve, ha a fővárosban a területet a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-ának alapján piactartásra kijelölték, továbbá, ha az - jellegétől függően - kielégíti a jogszabályban előírt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeket, és rendelkezik az értékesítőhelyek számának megfelelő gépkocsiparkoló hellyel, valamint a tevékenység során jellemzően képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító edényzettel.

(6)[13] A jegyző határozatban közli a vásár rendezőjével, illetve a piac fenntartójával a szakhatóságok által előírt kötelezettségeket.

3. §

(1) Vásáron és piacon az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és hatósági előírások megtartásával áru- és termékértékesítés, továbbá vendéglátóipari, kölcsönző, megőrző, mutatványos, valamint helyben végezhető szolgáltató és javítóipari tevékenység folytatható.

(2)[14] Vásáron és piacon még működési engedéllyel rendelkező üzletben sem hozható forgalomba:

a) nemesfém és az abból készült ékszer, drágakő;

b) gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag és készítmény, valamint állatgyógyászati készítmény;

c) kábítószernek és pszichotrop anyagnak minősülő termék;

d) mérgező és veszélyes anyag;

e) látást javító szemüveg, kontaktlencse;

f)[15] fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, külön jogszabály alapján II., III., IV. vagy V. osztályba tartozó pirotechnikai termék, gázspray;

g) "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;

h) kulturális javak;

i) védett vagy fokozottan védett, valamint nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény-, illetve állatfaj egyede, egyedének része, illetve származéka, preparátuma;

j) olyan termékek vagy hulladékok, amelyek forgalomba hozatala előzetes vagy egyéb engedélyhez kötött, vagy amelyek forgalomba hozatala jogszabályba ütközik.

(3)[16] Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba:

a) fűszerpaprika-őrlemény;

b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény szerint meghatározott jövedéki termék;

c) növényvédő szer;

d) barlangi képződmény, illetve szakmai tudományos szempontból kiemelkedd jelentőségű ásványi társulás, ősmaradvány;

e) gázüzemű készülék és alkatrészei, valamint elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék (berendezés, gép, készülék, eszköz) és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei (villamos csatlakozások és áramvezető részek).

f)[17] külön jogszabály alapján I. osztályba tartozó pirotechnikai termék,

(4)[18] A vásári és piaci árusítás során meg kell tartani az elárusítóhelyre, az árusítást végző személyre és az árusított termékekre, állatokra vonatkozó kereskedelmi, élelmiszer-biztonsági, közegészségügyi, állategészségügyi és növényegészségügyi, köztisztasági előírásokat.

4. §

(1)[19] Vásáron és piacon csak az árusíthat, aki valamely EGT-államban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel. Vásáron és piacon gazdálkodó szervezet, alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő, népművész, népi iparművész, iparművész, képzőművész és fotóművész, valamint - az (5) bekezdésben foglaltak szerint - magánszemély árusíthat.

(2)[20] A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy kizárólag

a) a saját gazdaságában előállított zöldséget, gyümölcsöt, virágot,

b) a saját gazdaságban előállított mezőgazdasági termékből származó, nem hőkezelt, savanyított terméket,

c) mézet (lépesmézet), saját tenyésztésű, nevelésű állattól származó tejet, tejterméket, tojást, valamint darabolás nélkül vágott és belezett baromfit, továbbá sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt

árusíthat; az élelmiszerek előállítására és forgalmazására vonatkozó külön jogszabály szerint.

(3) Gomba csak ott árusítható, ahol a piaci gombaárusítás ellenőrzésére és árusítási engedély kiadására a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr működik.

(4) A népművész, a népi iparművész, az iparművész, a képzőművész és a fotóművész a saját előállítású alkotásait árusíthatja.

(5)[21] Az egyéni vállalkozónak, illetve mezőgazdasági kis-termelőnek nem minősülő - a valamely EGT-államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező - egyéb magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat a kirakodóvásáron és használtcikk-piacon alkalomszerűen értékesítheti. A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, továbbeladás céljára beszerzett árut nem értékesíthet.

(6) E rendelet nem érinti azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit, amelyek az egyes termékek értékesítéséhez külön feltételeket állapítanak meg.

5. §

(1)[22] A vásár, illetve piac rendjét a vásár rendezője; illetve a piac fenntartója határozza meg, és arról jól látható helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja az árusokat és a vásárlókat. A hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás, a telepítés szakmai szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét.

(2) Ha a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az adott területen a vásárrendezői, illetve piacfenntartói tevékenységét megszünteti, köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról.

6. §

(1)[23] A vásárrendező köteles az általa tartandó vásárról, a vásár jellegéről, az ott árusításra kerülő termékek köréről, időpont megjelölésével, legalább 60 nappal a megrendezést megelőzően írásban tájékoztatni a vásár helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, vámhivatalt és a területileg illetékes kamarát. Ennek alapján a kamarák vásárnaptárt tehetnek közzé.

(2) A vásár, illetve piac nyitva tartásának idejét - az önkormányzat által rendezett vásár, illetve fenntartott piac kivételével 05 és 20 óra között - a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója határozza meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző engedélyezheti.

(3) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója az árusítást helypénz, a piaci árusító helyiségek (pavilon stb.) rendelkezésre bocsátása esetén bérleti díj fizetéséhez kötheti. Ezek mértékét a rendező (fenntartó) állapítja meg.

7. §[24]

(1)[25] A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, önkormányzati rendeletben hatósági joggal felruházott piacfelügyelő, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák végzik. A hatósági ellenőrzésre - eltérő szabályozás hiányában - az államigazgatási eljárásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) A rendező (fenntartó) köteles a vásár, illetve a piac rendjét folyamatosan ellenőrizni.

(3)[26]

8. §

(1) A vásár rendezője, illetve a piac fenntartója e tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

(2) A 7. § (1) bekezdésében felsorolt - ellenőrzésre feljogosított - hatóságok kezdeményezhetik a vásár rendezőjének, a piac fenntartójának nyilvántartásból való törlését, amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy három esetben nem szerzett érvényt annak, hogy a vásár, illetve a piac területén az árusítás az e jogszabályban előírt feltételek szerint, illetve a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történjék.

(3) A nyilvántartásból törölni kell azt, aki

a)[27] a nyilvántartásba vett tevékenységét megszünteti,

b) az e rendeletben előírt feltételeknek már nem felel meg,

c) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeit megsértve folytatja, és ezzel az ellenőrzésre jogosult hatóság felszólítása ellenére sem hagy fel.

(4) Az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelyet a nyilvántartásból a (2) bekezdésben meghatározott okból töröltek; továbbá az a gazdálkodó szervezet, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személy, amelynek vezető tisztségviselői között olyan személy található, aki ugyanilyen okból törölt gazdálkodó szervezetnek, illetve gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személynek vezető tisztségviselője volt; a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig nem vehető nyilvántartásba.

(5)[28] A nyilvántartásból való törlésről az érintetteken kívül a Cégbíróságot, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolványt kiállító jegyzőt és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat is értesíteni kell.

9. §

(1) Ez a rendelet 1995. július 1. napján lép hatályba.

(2)[29]

(3)[30]

(4) A már működő vásárok rendezőit, illetve piacok fenntartóit a rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül a 2. §-ban foglaltak szerint nyilvántartásba kell vetetni. Ennek elmulasztása esetén az említettek által vásár a továbbiakban nem rendezhető, illetve piac nem tartható fenn, a jegyző köteles a vásárrendezést, illetve a piac fenntartását megtiltani.

10. §[31]

Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelethez[32]