71/2006. (IX. 28.) GKM rendelet

a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 11. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) 120. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"3. a Tanács 70/221/EGK irányelve (1970. március 20.) a gépjárművek és pótkocsijaik folyékonytüzelőanyagtartályaira és hátsó aláfutásgátlóira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 79/490/EGK, 97/19/EK és 2006/20 bizottsági és 2000/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek;"

(2) Az MR. 120. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"10. a Tanács 72/245/EGK irányelve (1972. június 20.) a gépjárművek külső gyújtású motorjai által előidézett rádiózavarok szűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 89/491/EGK, 95/54/EK, 2004/104/EK, 2005/49/EK, 2005/83/EK és 2006/28/EK bizottsági irányelvek;"

(3) Az MR. 120. §-ának 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"53. a Tanács 93/14/EGK irányelve (1993. április 5.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről, valamint az azt módosító 2006/27/EK bizottsági irányelv;"

(4) Az MR. 120. §-ának 59. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"59. a Tanács 93/34/EGK irányelve (1993. június 14.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosítási jelzéseiről, valamint az azt módosító 1999/25/EK és 2006/27/EK bizottsági irányelv;"

(5) Az MR. 120. §-ának 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"63. az Európai Parlament és a Tanács 95/1/EK irányelve (1995. február 2.) a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről, valamint az azt módosító 2002/41/EK és 2006/27/EK bizottsági irányelv;"

(6)[1]

(7) Az MR. 120. §-ának 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"66. a Tanács 74/151/EGK irányelve (1974. március 4.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 88/410/EGK, 98/38/EK és 2006/26/EK bizottsági irányelvek;"

(8) Az MR. 120. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"75. a Tanács 77/311/EGK irányelve (1977. március 29.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőire ható zajszintre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 96/627/EK bizottsági határozat és 2006/26/EK bizottsági irányelv;"

(9) Az MR. 120. §-ának 79. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"79. a Tanács 78/933/EGK irányelve (1978. október 17.) a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító és fényjelző berendezéseinek elhelyezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 1999/56/EK és 2006/26/EK bizottsági irányelv;"

(10) Az MR. 120. §-ának 88. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"88. a Tanács 89/173/EGK irányelve (1988. december 21.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, valamint az azt módosító 2000/1/EK és 2006/26/EK bizottsági irányelv;"

(11) Az MR. 120. §-a a következő 108. ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"108. a Bizottság 2006/368/EK határozata (2006. március 20.) a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt vizsgálatok elvégzésének részletes műszaki követelményeiről."

2. §

(1) Az MR. 1. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. mellékletében foglalt 1. számú melléklet lép.

(2) Az MR. A. Függelékének A/3. számú melléklete helyébe az e rendelet 2. mellékletében foglalt A/3. számú melléklet lép.

(3) Az MR. A. Függelékének A/10. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

(4) Az MR. A. Függelékének A/60. számú melléklete e rendelet 4. melléklete szerint módosul.

(5) Az MR. B. Függelékének B/1. számú melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.

(6) Az MR. B. Függelékének B/7. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

(7) Az MR. B. Függelékének B/11. számú melléklete e rendelet 7. melléklete szerint módosul.

(8) Az MR. B. Függelékének B/12. számú melléklete e rendelet 8. melléklete szerint módosul.

(9) Az MR. C. Függelékének C/1. számú melléklete e rendelet 9. melléklete szerint módosul.

(10) Az MR. C. Függelékének C/10. számú melléklete e rendelet 10. melléklete szerint módosul.

(11) Az MR. C. Függelékének C/14. számú melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul.

(12) Az MR. C. Függelékének C/23. számú melléklete e rendelet 12. melléklete szerint módosul.

3. §

(1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdés kivételével -2006. szeptember 30-án lép hatályba.

(2) A 2. § (4) bekezdése, valamint a 4. melléklet 2006. november 26-án lép hatályba.

(3) A 2. § (5)-(12) bekezdése, valamint az 5-12. melléklet 2006. december 31-én lép hatályba.

(4) A 2. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 2007. március 11-én lép hatályba.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló

a) 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet 16. §-ának "1. és" szövegrésze, valamint 1. számú melléklete,

b) 44/2001. (XII. 18.) KöVIM rendelet 16. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete,

c) 126/2005. (XII. 29.) GKM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete,

d) 20/2006. (IV. 19.) GKM rendelet 2. §-ának (1) bekezdése és 1. számú melléklete.

(6) 2007. március 11-én hatályát veszti a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló

a) 12/2000. (V. 24.) KHVM rendelet A. Függelékének A/3. számú melléklete,

b) 44/2001. (XII. 18.) KöVIM rendelet 18. §-ának (3) bekezdése és 7. számú melléklete.

4. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2005/83/EK irányelve (2005. november 23.) a gépjárművek okozta rádiózavarokkal (elektromágneses összeférhetőséggel) kapcsolatos 72/245/EGK tanácsi irányelv I., VI., VII., VIII., IX. és X. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról;

b) a Bizottság 2006/20/EK irányelve (2006. február 17.) a gépjárművek és pótkocsijaik üzemanyag-tartályairól és hátsó aláfutásgátlóiról szóló 70/221/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;

c) a Bizottság 2006/26/EK irányelve (2006. március 2.) a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra vonatkozó 74/151/EGK, 77/311/EGK, 78/933/EGK és 89/173/EGK tanácsi irányelveknek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról;

d) a Bizottság 2006/27/EK irányelve (2006. március 3.) a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezéséről szóló 93/14/EGK, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok előírt azonosítási jelzéseiről szóló 93/34/EGK, a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb tervezési sebességéről, valamint a motor legnagyobb nyomatékáról és legnagyobb hasznos teljesítményéről szóló 95/1/EK, illetve a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről szóló 97/24/EK irányelv módosításáról;

e) a Bizottság 2006/72/EK irányelve (2006. augusztus 18.) a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás érdekében a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeiről és jellemzőiről szóló 97/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról;

f) a Bizottság 2006/368/EK határozata (2006. március 20.) a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt vizsgálatok elvégzésének részletes műszaki követelményeiről.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

"1. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelethez

Az egyes járműalkatrészekre, tartozékokra, járműtulajdonságokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

1. A járművek meghatározott tulajdonságainak, valamint az alkatrészeknek, az önálló műszaki egységeknek, a pótalkatrészeknek és a tartozékoknak meg kell felelniük:

- a rendelet A., B. és C. Függelékeinek mellékleteiben, illetőleg

- a Magyar Köztársaság által elfogadott ENSZ-EGB előírásokban

foglalt jóváhagyási követelményeknek az e melléklet táblázataiban (a továbbiakban: táblázat) foglaltak szerint.

2. Az egyes jóváhagyási követelmények meghatározott változata a járművek típusjóváhagyása, illetőleg forgalomba helyezésének az engedélyezése során a táblázatban foglalt érvényességi határidőig fogadható el, azonban erre vonatkozóan az ER.-ben, valamint a Függelékekben meghatározott átmeneti és hatályba léptető rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

3. A táblázatban szereplő módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírások egyenértékűek az azonos sorban feltüntetett MR. függelék/melléklet követelményeivel. A feltüntetettnél magasabb módosítási sorozatszámú ENSZ-EGB előírás szerinti jóváhagyás a megfelelőség igazolására szintén egyenértékűnek tekintendő a táblázatban feltüntetett módosítási számú jóváhagyással.

4. További értelmező rendelkezések a melléklethez és a jóváhagyási előírások alkalmazásához:

- e mellékletnek nem tárgya a nemzetközi jóváhagyások Magyar Köztársaság által történő kiadása, ugyanakkor a melléklet értelemszerűen alkalmazandó részegységek magyarországi hatályú jóváhagyására, ideértve a pótalkatrészek minősítési eljárását is, amennyiben azok alapja az 1. vagy 2. számú táblázatban szereplő valamely előírás;

- a vizsgálatra kötelezett pótalkatrészek körét a rendelet 9. § (4) bekezdése szabályozza;

- a részegységek egyedi eljárásban való jóváhagyása nem lehetséges,

- az 1. számú táblázatban ún. "műszaki terület" ("műszaki terület": a szakmai szabályozás műszaki tartalma szerint egy csoportba tartozó, együttesen önálló követelményrendszert alkotó szabályozások) szerinti csoportosításban található a vonatkozó Közösségi irányelvek rövid megnevezése, a rendelet A., B. és C. Függelékei ezen irányelveken alapuló mellékleteinek és - ha vannak - az egyenértékű ENSZ-EGB előírások megnevezése,

- egy meghatározott műszaki területen az egyenértékű nemzetközi jóváhagyások bármelyike elfogadható;

- a 2. számú táblázat olyan ENSZ-EGB előírások alkalmazási kötelezettségéről rendelkezik, amelyek műszaki területére vonatkozóan nincs rendelkezés az 1. számú táblázatban. Ugyanakkor azonban itt találhatók olyan ENSZ-EGB előírások is, melyek érvényes jóváhagyási jel megléte esetén szintén elfogadhatók az 1. számú táblázatban meghatározott műszaki területen;

- egyes - *-gal megjelölt - ENSZ-EGB előírások az adott műszaki területhez tartozó Közösségi irányelv követelményrendszerének körülhatárolt részhalmazát képezik.

Ez esetben az adott ENSZ-EGB jóváhagyás a szükséges kiegészítő jóváhagyással vagy vizsgálati eredményekkel társítva fogadható el.

5.Az 1. és 2. számú táblázatban szereplő előírások alkalmazási kötelezettsége eljárásfüggő, amelyre a táblázat fejlécében feltüntetett "A", illetőleg "B" jel utal a következők szerint:

A) Az előírások alkalmazása kötelező teljes járművek és részegységeik magyarországi típusjóváhagyása, teljes járművek sorozat forgalomba helyezése engedélyezésének eljárása (a továbbiakban: típusjóváhagyási eljárások) és a járművek típusjóváhagyási eljárás alapján történő első forgalomba helyezése során (+ jel) .

B) Az előírások alkalmazása kötelező

- a típusjóváhagyással nem rendelkező egyedileg importált teljes járművek,

- összeépített, valamint egyedileg és kis sorozatban gyártott járművek hazai első forgalomba helyezésének egyedi eljárásban történő engedélyezése során (+jel) .

A - jel azt mutatja, hogy az adott előírás alkalmazása az illető eljárásban nem kötelező, azonban azt a megfelelőség megállapítására iránymutatónak kell tekinteni. Nemzetközi előírás hiányában az MR. vonatkozó rendelkező részét kell alkalmazni, ha van ilyen. Üres mezők utalnak a nem értelmezett esetekre, valamint arra, ha a jelzett előírás változatnak való megfelelőség teljes jármű valamely jóváhagyási eljárásában nem fogadható el.

6. Az alkalmazási kötelezettség járműkategóriához történő hozzárendelése (tárgyi hatály) az egyes mellékletek hatályáról rendelkező részben található. Egyes előírások tárgyi hatálya és követelményrendszere a kategóriákon belüli további megkülönböztető jegyek függvénye.

Mindazonáltal:

- az A. Függelék mellékletei az M és N kategóriájú gépkocsikra és azok O kategóriájú pótkocsijaira,

- a B. Függelék mellékletei az L kategóriájú járművekre,

- a C. Függelék mellékletei a T kategóriájú traktorokra

vonatkoznak.

A rendelet bizonyos járműfajtákra meghatározhat olyan követelményeket, melyek szintén a Függelékek mellékleteiben találhatók.

Az M1 gépkocsi kategória jóváhagyási kötelezettségei az 1. számú táblázatnak a rendelet A. függelékéhez tartozó soraiban egybevágnak e kategória már bevezetett európai típusbizonyítványának tartalmi követelményeivel. Külön oszlop mutatja az egyéb kategóriák típusjóváhagyási eljárásában alkalmazandó hazai jóváhagyási kötelezettségeket. Egyedi jóváhagyási eljárásban nincs kategória szerinti megkülönböztetés.

7. Azt, hogy az adott műszaki területen feltüntetett egy vagy több előírás járműtulajdonságra, alkatrészre, önálló műszaki egységre, annak beépítésére, vagy pótalkatrészre (illetve adott esetben többre ezek közül) vonatkozik-e, az illető előírás tartalmazza. Teljes jármű jóváhagyása minden esetben magában foglalja a beépítést is, amennyiben erre az alternatív előírások bármelyike külön rendelkezés(eke) t tartalmaz, viszont értelemszerűen nem foglal magában pótalkatrészekre vonatkozó előírásokat.

1. számú táblázat

Jóváhagyási kötelezettségek

1/A. táblázat

Gépkocsikra és pótkocsikra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

Megjegyzés

(1) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatálybalépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó A. Függelék Mellékletben.

(2) A veszélyes árú szállító járművek ADR-vizsgálatának kötelezettségét ez a rendelkezés nem érinti.

1/B. táblázat

Motorkerékpárokra és segédmotoros kerékpárokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

Megjegyzés

(3) Az alkalmazási kört, az alkalmazási kötelezettség hatálybalépését és az arra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket lásd az MR. megfelelő műszaki területét szabályozó B. Függelék Mellékletben.

1/C. táblázat

Traktorokra vonatkozó jóváhagyási kötelezettségek

(4) A C/12. számú melléklet követelményeit csak új traktorok forgalomba helyezése esetén kell alkalmazni. Az egyes "szabályozási fokozatok" alkalmazására és az egyenértékűségekre vonatkozó rendelkezéseketa C/12. melléklet tartalmazza.

2. számú táblázat

További jóváhagyási kötelezettségek ENSZ-EGB előírások alapján

2. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

"Az A. Függelék A/3. számú melléklete a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelethez[2]

A gépkocsik folyékony tüzelőanyag tartályára, valamint a gépkocsik és pótkocsik hátsó aláfutásgátlóira vonatkozó követelmények

I. Rész

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ennek a mellékletnek az alkalmazásában az 1.1.1. pontban, valamint a II. Rész I. fejezet 1. pontjában és a II. Rész II. fejezet 1. pontjában foglalt fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni:

1.1.1. "jármű" bármely, az ER. A. Függelék A/2. számú mellékletének I. Része szerinti jármű és pótkocsija.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. A hátsó aláfutásgátlóra vonatkozó indokkal 2007. szeptember 11. napját követően:

a) nem tagadható meg a melléklet hatálya alá tartozó járműre az EK-típus-jóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg az EK-típusjóváhagyás vagy a nemzeti típusjóváhagyás kiadása a hátsó aláfutásgátló szerkezetre, mint önálló műszaki egységre,

amennyiben az ezen melléklet II. Része II. fejezetében meghatározott követelmények teljesülnek.

2.2. A hátsó aláfutásgátlóra vonatkozó indokkal 2010. március 11. napját követően:

a) nem adható ki a melléklet hatálya alá tartozó járműre az EK-típusjóváhagyás, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány), valamint

b) megtiltható a hátsó aláfutásgátló szerkezet, mint önálló műszaki egység forgalmazása vagy forgalomba helyezése,

amennyiben az ezen melléklet II. Része II. fejezetében meghatározott követelmények nem teljesülnek.

A Melléklet fejezeteinek jegyzéke

II. Rész

I. Fejezet

Gépkocsik folyékony tüzelőanyag tartályai

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a Rész a gépkocsikra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

2. Fogalommeghatározások

2.1. A "folyékony tüzelőanyagok tartályainak vonatkozásában értelmezett járműtípus" olyan járművek összessége, amelyek az alábbiak tekintetében alapvetően nem különböznek egymástól:

2.1.1. a tartály(ok) szerkezete, alakja, mérete és anyaga (fém/műanyag);

2.1.2. az M1 kategóriába tartozó járművek esetében a tartály(ok) elhelyezése a járműben, amennyiben az kedvezőtlen hatást gyakorol a melléklet 5.10. pontjában felsorolt követelményekre.

2.2. Az "utastér" a gépjárműben tartózkodók számára kialakított helyet jelenti, amelyet a tető, a padlólemez, az oldalfalak, az ajtók, a külső üvegezés, a mellső és a hátsó elválasztó lemezek határolnak.

2.3. A "terheletlen tömeg" a gépjármű menetkész állapotban mért tömegét jelenti, amint azt az ER. A. Függelék A/1. melléklet 2.6. pontja meghatározza.

2.4. A "tartály" azt a tartályt jelenti, amelynek rendeltetése a 2.6. pont meghatározásának megfelelő, főként a jármű meghajtására szolgáló folyékony tüzelőanyag tárolása, ide nem értve a tartozékokat [betöltő cső (ha az külön elem), betöltő nyílás, sapka, tüzelőanyag szintmérő, összeköttetés a motorral vagy túlnyomás kiegyenlítő rendszer, stb.].

2.5. A "tartály űrtartalma" az a tartály űrtartalom, amit a gyártó meghatározott.

2.6. A "folyékony tüzelőanyag" olyan tüzelőanyagot jelent, amely normál környezeti feltételek mellett cseppfolyós halmazállapotú.

3. Típus-jóváhagyási kérelem

3.1. A járművek folyékonytüzelőanyag-tartályaira vonatkozó, az ER. A. Függelék 3. cikkének 4. bekezdése szerinti típus-jóváhagyás iránti kérelmet a jármű gyártója nyújtja be.

3.2. Az adatközlő lap mintáját az 3. függelék tartalmazza.

3.3. A típus-jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős vizsgáló állomás részére az alábbiakat kell benyújtani:

3.3.1. a jóváhagyandó járműtípus egy mintapéldányát, vagy a jármű azon alkatrészét, amelyet a vizsgáló állomás a jóváhagyási vizsgálathoz szükségesnek ítél.

3.3.2. A műanyagból készült tüzelőanyag-tartállyal felszerelt gépkocsik esetében: hét további tartály, tartozékaikkal együtt;

3.3.3. Egyéb anyagból készült tüzelőanyag-tartállyal felszerelt jármű esetében: két további tartály, tartozékaikkal együtt.

4. A típusjóváhagyás megadása

4.1. Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, az ER. A. Függelék 4. cikkének 3. bekezdése, illetve adott esetben, 4. cikkének 4. bekezdése szerinti típusjóváhagyást meg kell adni.

4.2. A típusbizonyítvány mintalapját a 4. függelék tartalmazza.

4.3. Minden egyes jóváhagyott járműtípushoz egy jóváhagyási számot kell hozzárendelni az ER. A. Függelék A/7. sz. mellékletével összhangban. Ugyanazon tagállam nem adhatja ki ugyanazt a jóváhagyási számot másik járműtípusnak.

5. Követelmények

5.1. A tartályokat úgy kell készíteni, hogy azok korrózióállóak legyenek.

5.2. A tartályok, valamennyi olyan tartozékukkal együtt, amelyeket normál üzemben hozzájuk kapcsolnak, meg kell feleljenek a 6.1. pont szerinti szivárgási vizsgálat követelményeinek olyan relatív belső nyomás mellett, amely megfelel a üzemi túlnyomás kétszeresének, de legalább 0,3 bar túlnyomásnak.

A műanyagból készült gépjármű tüzelőanyag-tartályok akkor felelnek meg ennek a követelménynek, ha megfeleltek a 6.3.2. pontban leírt vizsgálaton.

5.3. Minden túlnyomást, illetve az üzemi nyomást meghaladó nyomásértéket automatikusan ki kell egyenlíteni a megfelelő nyomáskiegyenlítő eszközökkel (lefúvók, biztonsági szelepek stb.) .

5.4. A nyomáskiegyenlítő eszközöket oly módon kell kialakítani, hogy tűzveszély ne léphessen fel. Különösen meg kell akadályozni azt, hogy a tartály(ok) töltésekor az esetlegesen kiszivárgó tüzelőanyag a kipufogó rendszerre folyjon. A kifolyást a talajra kell elvezetni.

5.5. Tartály(ok) nem helyezkedhet(nek) el az utastérben vagy az ahhoz tartozó egyéb térben és nem képezheti(k) sem annak, sem hozzátartozó részeinek határoló felületét (padlólemez, oldalfal, mellső vagy hátsó határoló lemez) .

5.6. Elválasztó felületnek kell elkülönítenie egymástól az utasteret és a tüzelőanyag-tartály(oka) t. Az elválasztó felületen lehetnek nyílások (pl. kábelek számára), amennyiben azokat úgy helyezik el, hogy a kiömlő tüzelőanyag - szokásos használati körülmények között - nem folyhat szabadon a tartály(ok) ból az utastérbe vagy más olyan terekbe, amelyek kapcsolatban vannak vele.

5.7. A tartályokat biztonságosan rögzíteni kell, és úgy kell őket elhelyezni, hogy a tartályból vagy annak tartozékaiból kiömlő tüzelőanyag szokásos használati körülmények mellett a talajra folyjon és ne az utastérbe.

5.8. A tüzelőanyag betöltő nyílás nem lehet sem az utastérben, sem a csomagtartóban, sem pedig a motortérben.

5.9. Tüzelőanyag nem folyhat ki sem a sapkán, sem pedig a túlnyomás szabályozó berendezésen keresztül a jármű működése közben. Amennyiben a jármű felborul, a kicsöpögés még elfogadható, feltéve, hogy annak mértéke nem lépi túl a 30 g/perc értéket; ezt a követelményt a 6.2. pontban leírt vizsgálat alkalmával ellenőrizni kell.

5.9.1. A sapkát a betöltő csőhöz kell rögzíteni; a tömítésnek biztonságosan kell a helyén ülnie, a sapkának záráskor biztonságosan kell rögzülnie a tömítéshez és a betöltő csőhöz.

5.9.1.1. Az 5.9.1. pont követelményei akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a jármű eleget tesz az MR. A. Függelék A/2. sz. melléklete I. Részének 5.1.2.2.2. pontjában meghatározott követelményeknek, azzal a kikötéssel, hogy az említett pont harmadik francia bekezdésében felsorolt példák nem vonatkoznak azokra a járművekre, amelyek nem az M1 és N1 kategóriák valamelyikébe tartoznak.

5.10. A tartályokat olyan módon kell felszerelni, hogy védve legyenek a gépjármű elejét vagy hátulját érő ütközések hatásaitól; a tartály közelében nem lehetnek kiálló részek, éles peremek, stb.

5.11. A tüzelőanyag-tartályt és a beöntő nyílás nyaki részét a járművek esetében olyan módon kell megtervezni és beszerelni, hogy a teljes felületen lehetetlenné váljon a statikus elektromos töltés kialakulása. Ha szükséges, valamilyen jó vezető segítségével le kell vezetni az elektromosságot a kocsiszekrény fémszerkezeteibe vagy más nagyobb fémtárgyba.

5.12. Ezen túlmenően, a műanyagból készült tartályokat a 6.3. pontban vázolt külön vizsgálati eljárásoknak is alá kell vetni.

6. Vizsgálatok

6.1. Hidraulikus vizsgálat

A tartályt belső hidraulikus nyomásvizsgálatnak kell alávetni, amelyet egy elkülönített, valamennyi tartozékkal ellátott egységen kell végrehajtani. A tartályt teljesen meg kell tölteni valamilyen nem éghető folyadékkal (például vízzel) . Miután a külvilággal minden összeköttetést megszüntettek, a nyomást fokozatosan növelni kell azon a csövön keresztül, amelyen a tüzelőanyag a motor felé folyik, olyan relatív belső nyomás eléréséig, amely megfelel az alkalmazott üzemi nyomás kétszeresének, de legalább 0,3 bar túlnyomásnak, és ezt egy percen keresztül fenn kell tartani. Ez idő alatt a tartály anyaga nem törhet el, és nem léphet fel szivárgás sem; maradandó alakváltozás azonban engedélyezett.

6.2. Borulási vizsgálat

6.2.1. A tartályt és annak valamennyi tartozékát olyan módon kell rögzíteni egy vizsgálati tartószerkezetre, amely megfelel annak, ahogyan a tartályt rögzítik abban a gépjárműben, amelyikhez gyártják, ugyanez vonatkozik a belső túlnyomást kiegyenlítő rendszerekre is.

6.2.2. A vizsgálati tartószerkezet a jármű hosszanti tengelyével párhuzamosan fekvő tengely mentén el tudjon forogni.

6.2.3. A vizsgálatot úgy kell végrehajtani, hogy a tartályt egyszer űrtartalmának 90 százalékáig és egyszer 30 százalékáig kell feltölteni olyan nem éghető folyadékkal, amelynek sűrűsége és viszkozitása hasonló az általánosan használt tüzelőanyagéhoz (víz elfogadható) .

6.2.4. A tartályt beszerelt helyzetéhez képest 90 fokkal jobbra kell dönteni. A tartálynak legalább öt percig kell ebben a helyzetben maradnia.

Ezt követően a tartályt ugyanabba az irányba kell újabb 90 fokkal elforgatni. A tartálynak legalább újabb öt percig kell ebben a teljesen megfordított helyzetben maradnia.

A tartályt vissza kell forgatni normál helyzetébe. A nyomáskiegyenlítő rendszerből a tartályba vissza nem folyt vizsgálati folyadékot fel kell szárítani, és ha szükséges, pótolni is kell.

A tartályt az ellenkező irányba kell dönteni 90 fokkal és legalább öt percig ebben a helyzetben kell hagyni.

A tartályt ugyanabba az iránya kell újabb 90 fokkal elforgatni. A tartálynak legalább újabb öt percig kell ebben a teljesen megfordított helyzetben maradnia. Ezt követően vissza kell forgatni a normál helyzetébe.

6.3. További vizsgálatok járművek műanyag tüzelőanyag tartályára (tartályaira) vonatkozóan

6.3.1. Ütésállóság

6.3.1.1. A tartályt teljesen fel kell tölteni víz-glikol keverékkel vagy más olyan, alacsony fagyáspontú folyadékkal, amely nem változtatja meg a tartály anyagának tulajdonságait, ezután perforációs vizsgálatnak kell alávetni.

6.3.1.2. Ennek a vizsgálatnak a folyamán a tartály hőmérsékletének előírt értéke 233 K ± 2 K (-40 °C ± 2 °C) .

6.3.1.3. A vizsgálathoz ingás ütő szerkezetet kell alkalmazni. A becsapódó test acélból készül és gúla alakú, egyenlő oldalú háromszög alakú oldalfelületekkel és négyzet alakú alappal, a csúcsok és az élek pedig 3 mm-es sugárral lekerekítettek. Az inga ütközési középpontja egybe kell essen a gúla súlypontjával, távolsága az inga forgási tengelyétől 1 méter. Az inga teljes tömege 15 kg. Az inga energiája az ütközés pillanatában nem lehet kevesebb mint 30 Nm és lehető legjobban közelítse meg ezt az értéket.

6.3.1.4. A vizsgálatokat a tartály olyan pontjain kell elvégezni, amelyek mellső vagy hátsó ütközés esetén sérülékenynek számítanak. A sérülékenynek számító pontok azok, amelyek az ütközésnek a legjobban ki vannak téve vagy a leggyengébbnek tekintendők a tartály alakja vagy a járművön való rögzítés módja következtében. A vizsgálati jelentésben meg kell jelölni a vizsgáló állomás által kiválasztott pontokat.

6.3.1.5. A vizsgálat során a tartályt oldalsó rögzítéssel vagy rögzítésekkel kell a helyén tartani, az ütközéssel ellentétes oldalon. A vizsgálat eredményeképpen nem keletkezhet szivárgás.

6.3.1.6. A gyártó választhat, hogy valamennyi vizsgálatot egy tartályon végezzék el vagy minden egyes vizsgálatot külön tartályon végezzenek el.

6.3.2. Mechanikai szilárdság

A tartályt a 4.1. pontban előírt körülmények között kell vizsgálni szivárgás és alaktartás szempontjából. A tartályt és annak valamennyi tartozékát olyan módon kell felszerelni egy vizsgálati tartószerkezetre, amely megfelel annak, ahogyan a tartályt beszerelik abba a gépjárműbe, amelyikhez gyártják. Vizsgálati folyadékként 326 K (53 °C) hőmérsékletű vizet kell használni és a tartályt tele kell tölteni. A tartályt olyan relatív belső nyomásnak kell alávetni, amely megfelel az üzemi nyomás kétszeresének, de legalább 0,3 bar nyomásnak, melyet öt órán keresztül fenn kell tartani 326 K ± 2 K (53 °C ± 2 °C) hőmérsékleten. A vizsgálat során a tartály és tartozékai nem törhetnek el, és nem léphet fel szivárgás sem; maradandó alakváltozás azonban engedélyezett.

6.3.3. Tüzelőanyag áteresztő képesség

6.3.3.1. Az áteresztő képesség vizsgálatára vagy az A. Függelék A/2. mellékletének 8. pontjában meghatározott referencia tüzelőanyagot kell használni, vagy a kereskedelemben kapható valamilyen jó minőségű tüzelőanyagot. Amennyiben a tartályt csak olyan járművekhez tervezték, amelyek kompressziós gyújtással működnek, a tartályt gázolajjal kell megtölteni.

6.3.3.2. A vizsgálat előtt a tartályt űrtartalmának feléig kell tölteni a vizsgálathoz használt tüzelőanyaggal, és lezárás nélkül tárolni kell 313 K ± 2 K (40 °C ± 2 °C) környezeti hőmérsékleten mindaddig, amíg az egységnyi idő alatt bekövetkező súlyveszteség állandóvá nem válik.

6.3.3.3. Ezt követően a tartályt ki kell üríteni és ismét űrtartalmának feléig kell tölteni a vizsgálathoz használt tüzelőanyaggal, majd hermetikusan le kell zárni és 313 K ± 2 K (40 °C ± 2 °C) hőmérsékleten kell tárolni. A nyomást be kell állítani, amikor a tartály tartalma elérte a vizsgálati hőmérsékletet. Az elkövetkező nyolchetes vizsgálati időszak során meg kell határozni a vizsgálati időszak során fellépő diffúziós súlyveszteséget. A megengedett maximális átlagos tüzelőanyag súlyveszteség a vizsgálati időszak alatt 20 g/24 óra.

6.3.3.4. Amennyiben a diffúziós súlyveszteség meghaladja a 6.3.3.3. pontban meghatározott értéket, az ott leírt vizsgálatot ugyanazon a tartályon még egyszer el kell végezni, hogy meg lehessen határozni a diffúziós súlyveszteség értékét 296 K ± 2 K (23 °C ± 2 °C) hőmérsékleten, de egyebekben azonos feltételek mellett. Az így mért veszteség nem haladhatja meg a vizsgálati időszak alatt a 10 g/24 óra értéket.

6.3.4. Tüzelőanyag-állóság

A 6.3.3. pontban leírt vizsgálatot követően a tartály továbbra is meg kell feleljen a 6.3.1. és 6.3.2. pontokban leírt követelményeknek.

6.3.5. Tűzállóság

A tartályt a következő vizsgálatoknak kell alávetni:

6.3.5.1. A tartályt két percig lángoknak kell kitenni ugyanolyan rögzítés mellett mint a járműben. A tartályból nem szivároghat folyékony tüzelőanyag.

6.3.5.2. Három vizsgálatot kell elvégezni külön tartályokon, amelyeket a következők szerint töltöttek meg tüzelőanyaggal:

6.3.5.2.1. Amennyiben a tartályt olyan gépkocsikra tervezik felszerelni, amelyeket szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtásos motorral üzemeltetnek, három vizsgálatot kell elvégezni jó minőségű benzinnel megtöltött tartályokon.

6.3.5.2.2. Amennyiben a tartályt olyan járműbe tervezik beszerelni, amelyeket kizárólag kompressziós gyújtásos motorral üzemeltetnek, három vizsgálatot kell elvégezni gázolajjal megtöltött tartályokon.

6.3.5.2.3. Az egyes vizsgálatokhoz a tartályt olyan tartószerkezetre kell felszerelni -amennyiben lehetséges - amely a lehető legjobban szimulálja a tényleges beszerelés körülményeit. A tartószerkezetre való felszerelés módjának igazodnia kell a jármű vonatkozó műszaki jellemzőihez. Figyelembe kell venni mindazokat az alkatrészeket, amelyek rendeltetése a tartály és alkotórészei tűzvédelme, illetve amelyek bármely módon hatással vannak a tűz terjedésére, valamint a tartályra szerelt meghatározott alkotóelemeket és az elzáró elemeket. A vizsgálat során minden nyílást le kell zárni, a nyomáskiegyenlítő rendszereknek azonban működőképeseknek kell maradniuk. A vizsgálatot közvetlenül megelőzően a tartályt a meghatározott tüzelőanyaggal az űrtartalom feléig kell feltölteni.

6.3.5.3. A tartályra bocsátott lángot szikragyújtásos motorokhoz használt, a kereskedelemben kapható tüzelőanyag segítségével (a továbbiakban "tüzelőanyag") kell egy serpenyőben előállítani. A serpenyőbe öntött tüzelőanyag mennyisége elegendő legyen ahhoz, hogy szabad égés mellett a vizsgálat teljes időtartama alatt lángoljon.

6.3.5.4. A serpenyő méreteit úgy kell megválasztani, hogy a tüzelőanyag-tartály oldalait érjék a lángok. Ennek megfelelően a serpenyőnek legalább 20 cm-rel, de legfeljebb 50 cm-rel túl kell nyúlnia a tartály vízszintes kiterjedésén. A serpenyő oldalfalai a vizsgálat kezdetén legfeljebb 8 cm-rel lehetnek magasabbak mint a tüzelőanyag szintje.

6.3.5.5. A tüzelőanyaggal megtöltött serpenyőt a tartály alá kell helyezni olyan módon, hogy a serpenyőben lévő tüzelőanyag szintje és a tartály alja közötti távolság megfeleljen a tartály tervezett magasságának az út felületéhez képest, terheletlen tömeg esetén (lásd 2.3. pont) . A serpenyőnek, a tartószerkezetnek vagy mindkettőnek szabadon mozgathatónak kell lennie.

6.3.5.6. A vizsgálat C fázisa során a serpenyőt le kell takarni a tüzelőanyag szintje felett 3 cm ± 1 cm magasságban. A lángfogó ernyő tűzálló anyagból készüljön, a 6.3.8. pontnak megfelelően. A téglák között nem lehet hézag és a tüzelőanyagot tartó serpenyő fölött úgy kell a téglákat megtámasztani, hogy a téglákban lévő lyukak szabadon maradjanak. A keret hossza és szélessége 2-4 cm-rel kisebb legyen, mint a serpenyő belső mérete, oly módon, hogy a keret és a serpenyő fala között 1-2 cm-es hézag legyen a szellőzés biztosítása céljából.

6.3.5.7. Ha a vizsgálatot a szabadban végzik, megfelelő szélárnyékolást kell biztosítani és a tüzelőanyag serpenyő magasságában a szél sebessége nem haladhatja meg a 2,5 km/óra értéket. A vizsgálat előtt a lángfogó ernyőt fel kell melegíteni 308 K ± 5 K (35 °C ± 5 °C) hőmérsékletre. A tűzálló téglákat meg szabad nedvesíteni abból a célból, hogy minden egyes soron következő vizsgálat körülményei azonosak legyenek.

6.3.5.8. A vizsgálatnak négy fázisból kell állnia.

6.3.5.8.1. A fázis: Előmelegítés (1. ábra)

A serpenyőben lévő tüzelőanyagot a vizsgálandó tartálytól legalább 3 méter távolságra meg kell gyújtani. 60 másodperces előmelegítés után a serpenyőt a tartály alá lehet helyezni.

6.3.5.8.2. B fázis: Közvetlen érintkezés a lángokkal (2. ábra)

60 másodpercig a tartályt érintkezésbe kell hozni a szabadon égő tüzelőanyag tüzének lángjával.

6.3.5.8.3. C fázis: Közvetett érintkezés a lángokkal (3. ábra)

Amint a B fázis befejeződött, a lángfogó ernyőt az égő serpenyő és a tartály közé kell helyezni. A tartályt ezzel a csillapított lánggal kell érintkezésbe hozni további 60 másodpercig.

6.3.5.8.4. D fázis: A vizsgálat vége (4. ábra)

A lángfogó ernyővel lefedett égő serpenyőt vissza kell helyezni eredeti helyzetébe (A fázis) . Amennyiben a vizsgálat végén a tartály ég, a tüzet haladéktalanul el kell oltani.

6.3.5.9. A vizsgálat eredménye abban az esetben minősül kielégítőnek, ha a tartályból nem szivárgott ki folyékony tüzelőanyag.

6.3.6. Hőállóság magas hőmérséklet esetén

6.3.6.1. A vizsgálathoz alkalmazott tartószerkezet a tartályt olyan módon rögzítse, ahogyan a tartályt a gépjárműben rögzítik, ideértve a tartály nyomáskiegyenlítőjének rögzítését is.

6.3.6.2. A 293 K (20 °C) hőmérsékletű vízzel űrtartalmának 50 százalékáig töltött tartályt egy óra időtartamra 368 K ± 2 K (95 °C ± 2 °C) környezeti hőmérsékletnek kell kitenni.

6.3.6.3. A vizsgálat eredménye abban az esetben minősül kielégítőnek, ha a vizsgálat után a tartály nem szivárog, illetve jelentős mértékben nem deformálódott.

6.3.7. Az tüzelőanyag-tartály jelölései

6.3.7.1. A kereskedelmi-, illetve márkanevet a tartályon fel kell tüntetni; a tartály járműbe való beszerelése után a névnek olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

7. A jóváhagyás módosításai

7.1. Az ezen irányelvben jóváhagyott típus módosítása esetén az ER. A. Függelék 5. cikkének előírásait kell alkalmazni.

8. A jóváhagyottal egyező kivitelű gyártás

8.1. A jóváhagyottal egyező kivitelű gyártás biztosítására szolgáló intézkedéseket az ER. A. Függelékének 10. cikkében szereplő rendelkezéseknek megfelelően kell megtenni.

1. Függelék

TŰZÁLLÓSÁGI VIZSGÁLAT

2. Függelék

A TŰZÁLLÓ TÉGLÁK MÉRETEI ÉS MŰSZAKI ADATAI

3. Függelék

... sz. ADATKÖZLŐ LAP f

olyékony tüzelőanyag tartály szerinti jármű típusjóváhagyáshoz

A következő adatközlő lapot adott esetben három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel együtt. Valamennyi rajzot megfelelő méretarányban és részletességgel, A4-es méretű lapon vagy A4-es méretre hajtogatva kell csatolni. Az esetleges fényképeknek megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszereknek, alkatrészeknek vagy önálló műszaki egységeknek elektronikus vezérlésük van, azok teljesítményadatait is közölni kell.

4. Függelék

Minta

II. fejezet

Hátsó aláfutásgátlók

Alapvető rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a Rész a gépkocsikra és a pótkocsikra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

2. Fogalommeghatározások

2.1. A "hátsó aláfutás elleni védelem vonatkozásában értelmezett járműtípus" olyan járművek összessége, amelyek az alábbiak tekintetében alapvetően nem különböznek egymástól:

2.1.1. a hátsó tengely szélessége, a jármű hátsó részének szerkezete, méretei, alakja és anyagai, amennyiben a 5.1. és a 5.4.5.5. pontok közötti követelményekkel kapcsolatban vannak,

2.1.2. a felfüggesztés jellemzői, amennyiben a 5.1. és 5.4.5.5. pontok közötti követelményekkel kapcsolatban vannak,

2.1.3. a hátsó aláfutás ellen védőeszköz típusa, ha fel van szerelve.

2.2. A hátsó aláfutás ellen védőeszköz típusa olyan eszközök összessége, amelyek lényegesen nem különböznek egymástól az alábbi főbb jellemzők tekintetében:

2.2.1. alak,

2.2.2. méretek,

2.2.3. felerősítés,

2.2.4. anyagok.

3. Típus-jóváhagyási kérelem

3.1. A járműtípusra vonatkozó típus-jóváhagyási kérelem

3.1.1. A hátsó aláfutás elleni védelemre vonatkozó, az ER. A. Függelék 3. cikkének 4. bekezdése szerinti típus-jóváhagyás iránti kérelmet a jármű gyártója nyújtja be.

3.1.2. Az adatközlő lap mintáját az 1. függelék tartalmazza.

3.1.3. A jóváhagyandó típus mintadarabját a típus-jóváhagyási vizsgálatok végzéséért felelős vizsgáló állomás részére elő kell állítani.

3.2. Az önálló műszaki egységnek tekintett hátsó aláfutásgátló berendezésre vonatkozó típus-jóváhagyási kérelem

3.2.1. Az önálló műszaki egységnek tekintett hátsó aláfutásgátló berendezésre vonatkozó, az ER. A. Függelék 3. cikkének 4. bekezdése szerinti típusjóváhagyás iránti kérelmet a jármű vagy a hátsó aláfutásgátló berendezés gyártója nyújtja be.

3.2.2. Az adatközlő lap mintát a 2. függelék tartalmazza.

3.2.3. A jóváhagyandó hátsó aláfutásgátló berendezés típusának egy mintadarabját a vizsgálatokat végző vizsgáló állomás részére kell benyújtani. A szolgálat, ha szükségesnek ítéli, további mintadarabokat is bekérhet. A mintadarabokon egyértelmű és letörölhetetlen jelzéssel fel kell tüntetni a kérelmező vállalkozás nevét vagy kereskedelmi jelét, valamint a típus megnevezését.

4. A típus-jóváhagyás megadása

4.1 Ha a vonatkozó követelmények teljesülnek, a típusjóváhagyást az ER. A. Függelék

4. cikkének 3. bekezdése és adott esetben 4. cikkének 4. bekezdése értelmében meg kell adni.

4.2. A típusbizonyítvány mintalapját az alábbiak tartalmazzák:

4.2.1. a 3. függelék a 3.1. pont alatti kérelmek esetében; és

4.2.2. a 4. függelék a 3.2. pont alatti kérelmek esetében.

4.3. Minden egyes jóváhagyott járműtípushoz vagy minden egyes hátsó aláfutásgátló-berendezés-típushoz, az ER. A. Függelék A/7. sz. mellékletével összhangban, egy jóváhagyási számot kell hozzárendelni. Ugyanazon tagállam nem adhatja ugyanazt a jóváhagyási számot egy másik járműtípusnak vagy másik típusú hátsó aláfutásgátló berendezésnek.

5. Követelmények

5. 1. Minden járművet úgy kell megépíteni és/vagy felszerelni, hogy azok a teljes szélességükben hatékony védelmet nyújtsanak az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek hátulról történő aláfutása ellen.

5.1a. A gépjárművet a következő körülmények között kell megvizsgálni:

- vízszintes, lapos, szilárd és sima felületen kell állnia,

- az első kerekeknek egyenesen előrefelé kell állniuk,

- a gumikat a gyártó által ajánlott nyomásra kell felfújni,

- ha a megfelelő vizsgálati erő eléréséhez szükséges, a gépjárművet bármilyen - gyártó által meghatározott - módon rögzíteni lehet,

- a hidropneumatikus, hidraulikus vagy pneumatikus rugózású, illetve a terheléshez automatikusan igazodó szintszabályozó berendezéssel felszerelt gépjárműveket a gyártó által meghatározott rendes futási feltételeknek megfelelő rugózással vagy szintszabályozó berendezéssel kell vizsgálni.

5.2. Az M1, M2, M3, N1, O1 vagy O2 kategóriák valamelyikébe tartozó bármely jármű úgy tekintendő, hogy az kielégíti a 5.1. pontban meghatározott, ha:

- megfelel a 3.2.3. pontban támasztott feltételeknek, vagy

- a földtől mért szerkezeti magasság a terheletlen jármű hátsó részén nem haladja meg az 55 cm-t a hátsó tengely gumiabroncsainak legkülső pontjai között mérhető távolságon (leszámítva a gumiabroncs benyomódását), továbbá a védőszerkezet szélességi mérete egyik oldalon sem rövidebb 10 cm-rel az említett távolságnál.

Ahol egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb tengely mérete az irányadó.

Ennek a követelménynek a jármű hátsó végpontjától 45 cm-nél nem nagyobb távolságon belül teljesülnie kell.

5.3. Az N2, N3, N1, O3 vagy O4 kategóriák valamelyikébe tartozó bármely jármű úgy tekintendő, hogy az megfelel a 5.1. pontban felsorolt feltételeknek, amennyiben:

- a járművet a 5.4. pontban megfogalmazottak szerint speciális hátsó aláfutás ellen védőeszközzel szerelték fel, vagy

- a járművet úgy tervezték és/vagy a hátsó részén úgy szerelték fel, hogy alkotórészei alakjuknál és jellemzőjüknél fogva a hátsó aláfutás elleni védőeszköz helyettesítőjeként tekinthetők. A 5.4. pontban felsorolt követelményeket kombinált funkciójuk révén kielégítő alkotóelemeket hátsó aláfutás elleni védőeszköznek kell tekinteni.

5.4. A hátulról történő aláfutás elleni védőeszköz - a továbbiakban, aláfutásgátló -általában egy kereszttartóból és összekötő alkatrészekből áll, melyek az alváz hossztartójához, vagy azt bármi módon helyettesítő elemekhez kapcsolódnak. Az aláfutásgátlónak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:

5.4.1. az aláfutásgátlót a jármű hátuljához a lehető legközelebb kell felerősíteni. Amikor a jármű terheletlen, az aláfutásgátló alsó széle a földtől egyik pontján sem lehet 55 cm-nél magasabban;

5.4.2. az aláfutásgátló szélessége egyik pontján sem haladhatja meg a hátsó tengely gumiabroncsainak legkülső pontjai között mérhető szélességét, leszámítva a gumiabroncsok benyomódását és egyik oldalon sem lehet annál 10 cm-rel rövidebb. Ahol egynél több hátsó tengely van, a legszélesebb tengely mérete az irányadó;

5.4.3. a kereszttartó profilmagassága nem lehet kevesebb 10 cm-nél. A kereszttartó oldalsó szélei nem lehetnek a hátrafelé kihajlítva vagy nem lehetnek éles külső szélei; ez a feltétel teljesül, ha a kereszttartó oldalsó széleit a külső oldalon legalább 2,5 mm görbületi sugárral lekerekítették;

5.4.4. az aláfutásgátlót tervezhetik úgy is, hogy annak helyzete változtatható a jármű hátsó részén. Ebben az esetben szilárdan kell rögzíteni az üzemi helyzetében úgy, hogy helyzetének nem szándékos megváltoztatása eleve kizárható legyen. A jármű kezelője számára lehetőséget kell biztosítani, hogy az aláfutásgátló helyzetén 40 daN-t meg nem haladó erő alkalmazásával változtatni tudjon;

5.4.5. az aláfutásgátlónak megfelelő ellenállást kell kifejtenie a jármű hossztengelyével párhuzamosan ható erőkkel szemben és üzemi helyzetében csatlakoznia kell az alváz hossztartójához vagy azt bármi módon helyettesítő elemekhez.

Ez a követelmény teljesül, ha bizonyítható, hogy az erő alkalmazása során és azt követően a berendezés hátsó része és a jármű leghátsó része közötti vízszintes távolság a P1, P2 és P3 pontok egyikében sem haladja meg a 40 cm-t.

E távolságok mérése során a terheletlen jármű olyan részét, amely 3 m-nél magasabban van a talajtól, figyelmen kívül kell hagyni.

5.4.5.1. A P1 pontok a hátsó tengelyeken lévő kerekek külső szélét érintő hosszirányú síktól 30 cm-re helyezkednek el. A P2 pontok, melyek a P1 pontokat összekötő vonalon egymástól 70 és 100 cm-en belüli távolságban helyezkednek el, szimmetrikusak a jármű középső hosszirányú síkjára, pontos helyzetüket a gyártó határozza meg. A P1 és P2 pontok föld feletti magasságát a jármű gyártójának kell meghatároznia azon a vonalon belül, ami vízszintesen határolja az aláfutásgátlót. Mindamellett, a magasság nem haladhatja meg a 60 cm-t, amikor a jármű terheletlen állapotban van. A P3 pont a P2 pontokat összekötő egyenes vonal középpontja.

5.4.5.2. A P1, majd a P3 pontra a gépjármű műszakilag megengedett tömege 25%-ának megfelelő, de 5 x 104 N-t meg nem haladó vízszintes erőt kell alkalmazni.

5.4.5.3. A jármű megengedett legnagyobb össztömege 50%-ának megfelelő, de 10x104N-t meg nem haladó vízszintes erőt kell egymást követően kifejteni mindkét P2 pontra;

5.4.5.4. A fenti 3.2.5.2. és 3.2.5.3. pontokban előírt erőket külön-külön kell alkalmazni. A sorrendet, melyben az erőket alkalmazni kell, a gyártó előírhatja;

5.4.5.5. A fent említett követelmények teljesítését igazoló gyakorlati vizsgálatkor az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

5.4.5.5.1. az aláfutásgátlót csatlakoztatni kell az alváz hossztartóihoz vagy azokat bármi módon helyettesítő elemekhez;

5.4.5.5.2. az előírt erőket hidraulikus dugattyúkkal kell kifejteni, - melyek megfelelően csuklós illesztésűek (pl. univerzális csatlakozók segítségével), párhuzamosak a jármű középső hosszirányú síkjával - egy 25 cm-nél nem magasabb (a pontos magasságot a gyártónak kell bejelölnie), 20 cm széles függőleges éleken 5 ± 1 mm görbületi sugárral lekerekített felületen keresztül. A felület középpontja egymást követően a P1, P2 és P3 pontokban helyezkedik el.

5.4a. Emelő hátfalas gépjárműveknél az aláfutásgátló megszakítható az emelő hátfal emelőmechanikája miatt. Ilyenkor a következők alkalmazandók:

5.4a.1. az aláfutásgátló szerkezet illeszkedő elemei és az emelő hátfal - megszakítást szükségessé tevő - elemei közötti oldalirányú távolság nem lehet nagyobb 2,5 cm-nél;

5.4a.2. az aláfutásgátló szerkezet egyedi elemeinek minden esetben legalább 350 cm2 felületűeknek kell lenniük;

5.4a.3. az aláfutásgátló szerkezet egyedi elemeinek olyan méretűeknek kell lenniük, hogy kielégítsék az 5.4.5.1. bekezdés feltételeit, amelyek meghatározzák a vizsgálandó pontok viszonylagos helyzetét. Amennyiben a P1 pontok az 5.4a. pontban említett megszakítási területen belül találhatók, a használandó P1 pontok a hátsó aláfutásgátló berendezés oldalsó szelvényének közepére kerülnek;

5.4a.4. az aláfutásgátló szerkezetnek az emelő hátfal miatt megszakított részére az 5.4.1. pont rendelkezéseit kell alkalmazni.

5.5. A hátsó aláfutás elleni védelem fent említett követelményeit a következő kategóriákba tartozó járműveknek nem kell teljesíteniük:

- nyergesvontatók,

- 'függesztett' pótkocsik és más hasonló pótkocsik, szálfák és egyéb nagyon hosszú anyagok szállításához,

- olyan járművek, amelyek használatával nem egyeztethető össze a hátsó aláfutás elleni védelem.

6. Típus-jóváhagyási jel

6.1. Minden hátsó aláfutásgátló berendezést, amely önálló műszaki egységként megfelel az ezen irányelv szerint jóváhagyott típusnak, típus-jóváhagyási jellel kell ellátni.

6.2. Ez a jelzés egy "e" betűt körülvevő téglalapból áll, amelyet az típusjóváhagyást megadó tagállamokat jelölő szám vagy betűjel követ:

1 Németország részére

2 Franciaország részére

3 Olaszország részére

4 Hollandia részére

5 Svédország részére

6 Belgium részére

7 Magyarország részére

8 a Cseh Köztársaság részére

9 Spanyolország részére

11 az Egyesült Királyság részére

12 Ausztria részére

13 Luxemburg részére

17 Finnország részére

18 Dánia részére

20 Lengyelország részére

21 Portugália részére

23 Görögország részére

24 Írország részére

26 Szlovénia részére

27 Szlovákia részére

29 Észtország részére

32 Lettország részére

36 Litvánia részére

49 Ciprus részére

50 Málta részére

A jelzésnek a téglalap közelében tartalmaznia kell az ER. A. Függelék A/7. sz. mellékletében említett típus-jóváhagyási szám 4. szakaszában található "alap jóváhagyási számot" is, amelyet a típusjóváhagyás megadásának napján a 70/221/EGK irányelv legfrissebb fő műszaki módosításához hozzárendelt sorozatszámot jelölő két számjegy előz meg. Ezen irányelv sorozatszáma "00".

6.3. A típus-jóváhagyási jelet a hátsó aláfutásgátló berendezésen úgy kell rögzíteni, hogy azt ne lehessen eltávolítani, és még akkor is olvasható legyen, ha a berendezés a járműre fel van szerelve.

6.4. A típus-jóváhagyási jel mintáját az 5. függelék tartalmazza.

7. Típusmódosítások és jóváhagyások módosításai

7.1. Az ezen fejezet szerint jóváhagyott típus módosítása esetén az ER. A. Függelék 5. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

8. A jóváhagyottal egyező kivitelű gyártás

8.1. A jóváhagyottal egyező kivitelű gyártás biztosítására szolgáló intézkedéseket az ER. A. Függelékének 10. cikkében szereplő rendelkezéseknek megfelelően kell megtenni.

2. Függelék

...sz. ADATKÖZLŐ LAP

hátsó aláfutásgátlónak önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyásához

A következő adatlapot adott esetben három példányban kell benyújtani, tartalomjegyzékkel együtt. Valamennyi rajzot megfelelő méretarányban és részletességgel, A4-es méretű lapon vagy A4-es méretre hajtogatva kell csatolni. Az esetleges fényképeknek megfelelően részletesnek kell lenniük.

Ha a rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek elektronikus vezérléssel vannak ellátva, azok teljesítményéről tájékoztatást kell adni.

3. Függelék

MINTA

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Kiegészítés

önálló műszaki egységként jóváhagyott

... sz. hátsó aláfutásgátló típusbizonyítványhoz

4. Függelék

Minta

TÍPUSBIZONYÍTVÁNY

Kiegészítés

a hátsó aláfutásgátló tárgyában kiadott

... sz. jármű típusbizonyítványhoz

5. Függelék

Minta a típusjóváhagyás jelöléséhez

3. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék A/10. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelékének A/10. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács 2004/104/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2005/49/EK, 2005/83/EK és 2006/28/EK irányelvével."

2. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3. 2009. január 1. napján érvényességét veszti a járműhöz kiállított "Megfelelőségi nyilatkozat" és a "Műszaki adatlap", továbbá nem hozható forgalomba és nem helyezhető forgalomba az olyan új jármű, amelynek EK-típusjóváhagyását nem a mellékletben meghatározott követelmények alapján adták ki."

3. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének I. Rész 2.1.12. pont a) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.12. A védettséggel összefüggő funkciók a következők: a) A jármű közvetlen irányítására vonatkozó funkciók:

- a romlás vagy változás szerint, amely pl. a motort, a sebességváltót, a féket, a felfüggesztést, a szervokormányt, a sebességkorlátozó eszközöket éri,

- a vezető helyzetére gyakorolt hatás szerint: pl. ülés- vagy kormánykerékhelyzetbeállítás,

- a vezető látási viszonyaira gyakorolt hatás szerint: pl. tompított fény, szélvédőtörlő."

4. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének I. Rész 6.8.1. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.8.1. Vizsgálati módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység védettségét az ISO 7637-2 szabvány második, 2004. évi kiadása szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelően, az 1. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel.

1. táblázat: Az elektromos/elektronikus részegység védettsége

5. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének I. Rész 6.9.1. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.9.1. Mérési módszer

A típusát képviselő elektromos/elektronikus részegység kisugárzását az ISO 7637-2 szabvány második, 2004. évi kiadása szerinti módszerrel (módszerekkel) kell vizsgálni a X. részben leírtaknak megfelelően, a 2. táblázatban megadott vizsgálati szintekkel.

2. táblázat: Maximális megengedett impulzusamplitúdó

6. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének I. Rész 1. függelék 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. ISO 11451 "Közúti járművek - Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok - Járművizsgálati módszerek"

7. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének I. Rész 1. függelék 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. ISO 11452 "Közúti járművek - Keskeny sávú sugárzott elektromágneses energia által keltett elektromos zavarok - Alkatrész vizsgálati módszerek"

8. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VI. Rész 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2. Vizsgálati módszer

Ezt a vizsgálatot arra szánták, hogy bebizonyítsa a jármű elektronikus rendszereinek a védettségét. A járművet elektromágneses mezőnek kell kitenni az e részben leírtak szerint. A járművet a vizsgálatok ideje alatt folyamatosan ellenőrizni kell.

Ha ez a rész nem írja elő más módon, a vizsgálatot az ISO 11451-2 szabvány második, 2005. évi kiadása szerint kell elvégezni."

9. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VI. Rész 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. Frekvenciatartomány, tartózkodási idők, polarizáció

A járművet elektromágneses sugárzásnak kell kitenni a 20-2000 MHz frekvenciatartományban, függőleges polarizáció mellett.

A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen:

- AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20-800 MHz frekvenciatartományban, és

- PM, t 577 µs, periódus 4 600 µs a 800-2000 MHz frekvenciatartományban, a műszaki szolgálat és a jármű gyártója közötti más értelmű megállapodás híján.

A frekvencialépcső méretét és a tartózkodási időt az ISO 11451-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerint kell megválasztani."

10. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VI. Rész 3.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1.1. A műszaki szolgálat végzi a vizsgálatot az ISO 11451-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadásában meghatározott időközökben a teljes 20-2000 MHz frekvenciatartományban.

Ha pedig a gyártó biztosítja az adatok mérését a teljes frekvenciatartományhoz egy, az MSZ EN ISO 17025 (1. kiadás, 1999) szabvány megfelelő részei szerint akkreditált, és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgáló laboratóriumtól, a műszaki szolgálat egy mérsékelt számú rögzített frekvenciát választhat ki a tartományban, pl. 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1300 és 1800 MHz annak igazolásához, hogy a jármű kielégíti az e rész követelményeit.

Ha a jármű nem felel meg az e részben meghatározott vizsgálat előírásainak, igazolni kell, hogy a vonatkozó vizsgálati feltételek között nem felelt meg, és nem ellenőrizhetetlen mezők létrejöttének eredményeként."

11. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VI. Rész 4.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.1. Az ISO 11451-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerinti helyettesítés módszerét kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához."

12. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VII. Rész 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 6.4. pontja - az ALSE-módszer - szerint kell elvégezni."

13. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének VIII. Rész 3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. A vizsgálatot a CISPR 25 (2. kiadás, 2002) 6.4. pontja - az ALSE-módszer - szerint kell elvégezni."

14. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 1.2.1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.2.1. Az elektromos/elektronikus részegységek eleget tehetnek a következő vizsgálati módszerekből álló bármilyen kombináció követelményeinek a gyártó belátása szerint, feltéve hogy ez az e melléklet 3.1. pontjában előírt frekvenciatartomány teljes lefedését eredményezi.

- Elnyelőkamra-vizsgálat: az ISO 11452-2 szabvány második, 2004. évi kiadása szerint,

- TEM-cella-vizsgálat: az ISO 11452-3 szabvány második, 2001. évi kiadása szerint,

- Térfogatáram betáplálás-vizsgálat: az ISO 11452-4 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerint,

- Szalagvezető vizsgálat: az ISO 11452-5 szabvány második, 2002. évi kiadása szerint,

- 800 mm-es szalagvezető: e melléklet 4.5. pontja szerint.

A frekvenciatartományt és az általános vizsgálati feltételeket az ISO DIS 11452-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása alapján kell meghatározni."

15. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 2.1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1. A vizsgálati feltételeket az ISO 11452-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerint kell meghatározni."

16. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 3.1. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.1. FREKVENCIATARTOMÁNY, TARTÓZKODÁSI IDŐK

A méréseket a 20-2000 MHz frekvenciatartományban, az ISO 11452-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadásában előírt frekvencialépésekkel kell végezni.

A vizsgálójel-moduláció az alábbi legyen:

- AM, 1 kHz modulációval és 80% modulációs mélységgel a 20-800 MHz frekvenciatartományban,

- PM, t 577 µs, periódus 4600 µs a 800-2000 MHz frekvenciatartományban, ha a műszaki szolgálat és a jármű gyártója nem állapodtak meg másképpen.

A frekvencialépcső méretét és a tartózkodási időt az ISO 11451-1 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerint kell megválasztani."

17. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 3.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2. A műszaki szolgálat az ISO DIS 11452-1 szabvány harmadik, 2005. kiadásában a teljes 20-2000 MHz frekvenciatartományra megállapított intervallumokon végzi el a vizsgálatot.

Azonban, ha a gyártó a teljes frekvenciatartományra kiterjedő mérési adatokkal szolgál, amelyek egy, az ISO 17025 szabvány első, 1999. évi kiadásának vonatkozó részei szerint akkreditált és a jóváhagyó hatóság által elismert vizsgálólaboratóriumtól származnak, a műszaki szolgálat a frekvenciatartományban kiválasztott csökkentett számú frekvencián - például 27, 45, 65, 90, 120, 150, 190, 230, 280, 380, 450, 600, 750, 900, 1300 és 1800 MHz-en - is meggyőződhet arról, hogy az elektromos/elektronikus részegység valóban kielégíti e melléklet követelményeit."

18. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 4.1.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.2. Vizsgálati metodika

Az ISO 11452-2 szabvány második, 2004. évi kiadása szerinti "helyettesítés módszerét" kell alkalmazni a vizsgálati helyszín körülményeinek a megállapításához. A vizsgálatot függőleges polarizációval kell végezni."

19. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 4.2.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.2.2. Vizsgálati metodika

A vizsgálatot az ISO 11452-3 szabvány második, 2001. évi kiadása szerint kell végezni.

A vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtől függően a vizsgáló hatóság választja ki a maximális térerősség-csatolás módszerét az elektromos/elektronikus részegységhez vagy a TEM-cella belsejében lévő vezetékköteghez."

20. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének IX. Rész 4.3.2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.3.2. Vizsgálati metodika

A vizsgálatot vizsgálópadon, az ISO 11452-4 szabvány harmadik, 2005. évi kiadása szerint kell végezni.

Egy másik lehetséges módszer, hogy az elektromos/elektronikus részegységet a járműbe való beszerelése közben vizsgálják az ISO 11451-4 szabvány első, 1995. kiadása szerint.

- A betápláló szondát 150 mm távolságban kell elhelyezni a vizsgálandó elektromos/elektronikus részegységtől.

- A referenciamódszert kell alkalmazni a továbbított teljesítményből betáplált áram kiszámításához.

A módszer frekvenciatartományát a betápláló szonda előírásai korlátozzák."

21. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének X. Rész 2. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Védettség a tápvezetékeken keresztül vezetett zavarokkal szemben

Az 1, 2a, 2b, 3a, 3b és 4 vizsgáló impulzusokat az ISO 7637-2:2004 szabvány szerint ráadja a tápvezetékekre, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozójára, amelyek üzemszerűen össze vannak kötve a tápvezetékekkel."

22. Az MR. A. Függelék A/10. mellékletének X. Rész 3. pont helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A vezetett zavarok sugárzása a tápvezetékek mentén

Mérés az ISO 7637-2:2004 szabvány szerint a tápvezetékeken, valamint az elektromos/elektronikus részegységek többi csatlakozóján, amelyek üzemszerűen össze vannak kötve a tápvezetékekkel."

4. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

A. Függelék A/60. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) A. Függelékének A/60. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács 2005/66/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2006. március 20-ai 2006/368/EK határozatával."

2. Az MR. A. Függelék A/60. mellékletének I. Része a következő 3.2. és 3.3. pontokkal egészül ki:

"3.2. A járműre eredeti berendezésként szerelt elülső védelmi rendszer típusjóváhagyási eljárása során a több járműtípuson való használatra tervezett rendszer vizsgálatait külön-külön el kell végezni minden olyan járműtípus tekintetében, amelyre azt szánták. A Központi Közlekedési Felügyelet azonban eltekinthet a további vizsgálatoktól, ha a típusjóváhagyási eljárás szerinti járműtípusok és az elülső védelmi rendszer műszaki jellemzőikben nem térnek el lényegesen.

3.3. A 3.1. pontban meghatározott vizsgálatokat a gépjárművekre szerelt elülső védelmi rendszerek használatáról szóló 2005/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt vizsgálatok elvégzésének részletes műszaki követelményeiről szóló 2006/368/EK bizottsági határozatban (2006. március 20.)* foglaltak alkalmazásával kell végezni"[3]

5. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelék B/1. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) B. Függelékének B/1. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 93/14/EK és a Bizottság 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A melléklet követelményei az ENSZ-EGB 78.02 számú előírásával egyenértékűek."

2. Az MR. B. Függelék B/1. mellékletének I. Rész 1. és 1.1. pontjai helyébe a következő 1. -1.2.2. pontokba foglalt rendelkezések lépnek:

"1. A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezésére vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok fékberendezése tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek."

3. Az MR. B. Függelék B/1. mellékletének II. Rész 3.1.1. pontja a következő 3.1.1.3. ponttal egészül ki:

"3.1.3.1. A fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet."

4. Az MR. B. Függelék B/1. mellékletének II. Rész 4.1.1.1. és 4.1.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.1.1. A fékberendezések esetén előírt hatásosságot a féktávolság és/vagy a legnagyobb átlagos lassulás alapján kell megadni. A fékberendezés hatásosságát a vizsgálat során a jármű kezdeti sebességéhez tartozó féktávolság mérésével és/vagy a legnagyobb átlagos lassulás mérésével kell meghatározni.

4.1.1.2. A féktávolság az a távolág, amelyet a jármű attól a pillanattól tesz meg, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését, addig a pillanatig, amikor a jármű megáll; a jármű v1 kezdeti sebessége az a sebesség, amellyel a jármű akkor halad, amikor a vezető működésbe hozza a fékberendezés vezérlését; a kezdeti sebesség nem lehet kisebb a kérdéses vizsgálatra előírt sebesség 98 százalékánál. A dm legnagyobb átlagos lassulást a vb és ve közötti távolságon mért átlagos lassulásként kell kiszámítani a következő összefüggésből:

ahol:

dm a legnagyobb átlagos lassulás;

v1 a fent meghatározott sebesség;

vb a 0,8 v1 járműsebesség km/h-ban;

ve a 0,1 v1 járműsebesség km/h-ban;

sb a v1 és a vb sebességérték között megtett távolság méterben;

se a v1 és a ve sebességérték között megtett távolság méterben.

A sebességet és a távolságot olyan műszerekkel kell meghatározni, amelyek pontossága a vizsgálatra előírt sebesség mellett ±1%. A dm lassulás a sebesség és a távolság mérése helyett másképpen is meghatározható; ilyenkor a dm érték pontosságának ±3%-nak kell lennie.

4.1.1.3. A jármű típus-jóváhagyáshoz az alábbi feltételek mellett végzett közúti vizsgálatokkal kell mérni a fékteljesítményt."

5. Az MR. B. Függelék B/1. mellékletének II. Rész 4.1.2.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.2.1.1. A hatásosságra vonatkozó határértékeket az alábbiakban járműkategóriánként adjuk meg; a járműnek az adott jármű-kategóriára előírt féktávolság és legnagyobb átlagos lassulás szempontjából egyaránt meg kell felelnie, de előfordulhat, hogy nem szükséges mindkét paramétert megmérni."

6. Az MR. B. Függelék B/1. mellékletének II. Rész 4.1.4.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1.4.2.1. A vizsgálandó járműnek és féknek/fékeknek lényegében száraznak kell lenniük, és a féknek/fékeknek hidegnek kell lennie/lenniük. A fék hidegnek tekinthető, ha a féktárcsán vagy a fékdob külső részén mért hőmérséklet 100 °C alatt van."

6. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelék B/7. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) B. Függelékének B/7. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 93/34/EK irányelvével, és az azt módosító, a Tanács 99/25/EK és a Bizottság 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. B. Függelék B/7. mellékletének I. Rész 1. és 1.1. pontjai helyébe a következő 1. -1.2.2. pontokba foglalt rendelkezések lépnek:

"1. A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gyári adattáblájára vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok gyári adattáblája tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek."

3. Az MR. B. Függelék B/7. mellékletének II. Rész 2.1.2.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.2.2.2. A második rész hat karakterből áll (betűk vagy számok), amelyek a jármű általános jellemzőit adják meg (típus, változat és a segédmotoros kerékpárok esetén kivitel); a három jellemző mindegyike több karakterrel adható meg. Ha a gyártó e karakterek közül egyet vagy többet nem használ fel, a felhasználatlan helyeket betűkkel vagy számokkal kell kitölteni az egyes járművek gyártóinak választása szerint,"

7. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet

B. Függelék B/11. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) B. Függelékének B/11. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 95/1/EK irányelvével és az azt módosító, a Bizottság 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. B. Függelék B/11. mellékletének I. Rész 1. és 1.1. pontjai helyébe a következő 1. -1.2.2. pontokba foglalt rendelkezések lépnek:

"1. A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.1. Ez a melléklet a motorkerékpárokra és a segédmotoros kerékpárokra (a továbbiakban: jármű) terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebességére, motorteljesítményére, nyomatékára vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően,

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok legnagyobb sebessége, motorteljesítménye, nyomatéka tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek."

3. Az MR. B. Függelék B/11. mellékletének II. Rész 8. pontja helyébe a következő

rendelkezés lép:

"8. Legnagyobb sebesség

A jármű legnagyobb sebességét km/h-ban, azzal az egész számmal kell kifejezni, amely a két egymás utáni vizsgálat során meghatározott, egymástól legfeljebb 3%-kal eltérő sebességi érték számtani közepéhez legközelebb esik. Ha a számtani középérték pontosan a két egész szám között van, felfelé kell kerekíteni. Ha a jármű legnagyobb sebességét az ER B. Függelék 1. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt fogalommeghatározások nem korlátozzák, akkor nem szükséges típusjóváhagyás céljából vizsgálatot végezni, és legnagyobb sebességként a gyártó által az ER B. Függelék B/2. melléklete szerinti űrlapon megadott értéket kell elfogadni."

8. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet B. Függelék B/12. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) B. Függelékének B/12. számú melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet az Európai Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelvével és az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 2002/51/EK, a Bizottság 2003/77/EK, 2005/30/EK és 2006/27/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. B. Függelék B/12. melléklete a következő 2. pont rendelkezéseivel egészül ki: "2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. A motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

2.2. 2007. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) abban az esetben adható ki, ha a járműtípus a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó tekintetében megfelel a mellékletben foglalt követelményeknek."

3. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének 1. fejezet III. Rész 2. kiegészítés 2. szakasz 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Mellékelni kell a gyártó által készített jegyzéket a járműtípus megfelelő változatairól és kiviteleiről (ha vannak ilyenek) és az egyes változatokon alkalmazandó gumiabroncsokról. A gumiabroncsok leírásának csak az alábbi információkat kell tartalmaznia (minden tengelyt külön feltüntetve, ha a járművön egynél több gumiabroncs-méretmegjelölést használnak):

- gumiabroncs méretmegjelölés

- alkalmazási kategória

- a legnagyobb tervezett sebességnek megfelelő minimális sebességkategória jel

- a legnagyobb tengelyterhelésnek megfelelő legkisebb terhelhetőségi jelzés."

4. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének III. fejezet I. Rész címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"MOTORKERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK

KÜLSŐ KINYÚLÓ RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK"

5. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének III. fejezet I. Része a következő 3.6. ponttal egészül ki:

"3.6. Ha a motorkerékpár vagy segédmotoros kerékpár olyan szerkezeti kialakítást vagy kiegészítő elemeket tartalmaz, amelyek a vezető vagy az utasok külső tértől való teljes vagy részbeni elhatárolását vagy a jármű egyes alkatrészeinek lefedését szolgálják, akkor a típusjóváhagyást végző hatóság vagy a vizsgáló intézmény saját hatáskörben és a jármű gyártójával egyeztetve, a legkedvezőtlenebb körülmények értékelése alapján, a teljes jármű vagy annak egy része tekintetében dönthet ezen Rész vagy a II. Rész követelményeinek alkalmazása mellett."

6. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének III. fejezet I. Rész 6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.2. A tengelykapcsoló- és fékkarok végének jól láthatóan legömbölyítettnek kell lennie, legalább 7 mm lekerekítési sugárral. A tengelykapcsoló- és fékkarok külső szélét legalább 2 mm lekerekítési sugárral kell kiképezni. Az ellenőrzést a karok semleges helyzetében kell elvégezni."

7. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének III. fejezet II. Rész címe és "ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK" című bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"MOTOROS TRICIKLIK, KÖNNYŰ NÉGYKEREKŰ TRICIKLIK ÉS NÉGYKEREKŰ TRICIKLIK KÜLSŐ KINYÚLÓ RÉSZEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A gépjárművek (M1 kategória) kiálló részeire vonatkozó MR A. Függelék A/16. sz. mellékletének előírásai érvényesek az utasok szállítására szolgáló motoros triciklikre is.

Tekintettel azonban arra, hogy ezek a járművek nagymértékben eltérő kialakítással készülhetnek, a típusjóváhagyást végző hatóság vagy a vizsgáló intézmény saját hatáskörben és a jármű gyártójával egyeztetve, a legkedvezőtlenebb körülmények értékelése alapján, a teljes jármű vagy annak egy része tekintetében dönthet ezen Rész vagy az I. Rész követelményeinek alkalmazása mellett.

A motoros triciklikre, a könnyű négykerekű triciklikre és a négykerekű triciklikre vonatkozó követelmények tekintetében ugyanez érvényes az alábbiakban előírt követelményekre is.

Az áruszállításra szolgáló motoros triciklikre, könnyű négykerekű triciklikre és négykerekű triciklikre az alábbi előírások vonatkoznak."

8.Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének IV. fejezet I. Része a következő 14. és 15. ponttal egészül ki:

"14. "Karosszéria nélküli jármű": olyan jármű, amelyben az utasteret a következő elemek közül nem határolja legalább négy: szélvédő, padló, tetőzet, oldalfalak, hátfalak, ajtók.

15. "Karosszériával ellátott jármű": olyan jármű, amelyben az utasteret a következő elemek közül legalább négy határolja: szélvédő, padló, tetőzet, oldalfalak, hátfalak, ajtók."

9. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet I. Rész 2.3.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.2. Az eredeti katalizátorokon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

10. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet I. Rész 5.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.2.1. Jelölések

Az eredeti cserekatalizátorokon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

11. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet I. Rész 5.2.1.1. és 5.2.1.2. pontja hatályát veszti.

12. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet II. Rész 2.2.1.1. pontja a következő

bekezdéssel egészül ki:

[2.2.1.1. I. típusú vizsgálat (a kipufogógáz kibocsátás átlagos értékének ellenőrzése)

A vizsgált járműtípusokra, a 2.2.1.1.5. pont táblázatának "A" sorában megadott emissziós határértékekkel történő összehasonlításnál:

- a vizsgálat során két előkészítő alap városi ciklust kell végezni az előkészítés, és négy alap városi ciklust a kipufogógáz minta gyűjtése céljából. A szennyezőanyag gyűjtését közvetlenül az előkészítő ciklusok záró alapjárati szakasza után meg kell kezdeni, és be kell fejezni az utolsó alap városi ciklus végső alapjárati szakaszának befejezése után.

A vizsgált járműtípusokra, a 2.2.1.1.5. pont táblázatának "B" sorában megadott emissziós határértékekkel történő összehasonlításnál:

- azoknál a járműtípusoknál, amelyeknél a motor hengerűrtartalma kisebb 150 cm3-nél, a vizsgálat során hat alap városi ciklust kell elvégezni. A kipufogógáz minta gyűjtését meg kell kezdeni a motor indítási folyamata előtt vagy annak kezdetekor, és be kell fejezni az utolsó alap városi ciklus végső alapjárati szakaszának befejezése után,

- azoknál a járműtípusoknál, amelyeknél a motor hengerűrtartalma 150 cm3 vagy ennél nagyobb, a vizsgálat során hat alap városi ciklust és egy városon kívüli ciklust kell elvégezni. A kipufogógáz minta gyűjtését meg kell kezdeni a motor indítási folyamata előtt vagy annak kezdetekor, és be kell fejezni az utolsó városon kívüli ciklus végső alapjárati szakaszának befejezése után.]

"2007. július 1-jét követően a gyártó választásától függően az ENSZ/EGB 2. számú világszintű műszaki szabályozásában (GTR) (*) meghatározott vizsgálati eljárás alkalmazható motorkerékpárokra a fent említett vizsgálati eljárás alternatívájaként. A 2. számú GTR-ben meghatározott eljárás alkalmazása esetén a jármű vonatkozásában be kell tartani a 2.2.1.1.5. szakasz táblázata C sorában meghatározott kibocsátási határértékeket, és ezen melléklet valamennyi rendelkezését, kivéve e melléklet 2.2.1.1.1-2.2.1.1.4. pontjait."

13. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet II. Rész 2.2.1.1.5. pontja helyébe a rendelkezés lép:

"2.2.1.1.5. A vizsgálatot háromszor kell elvégezni, hacsak nem teljesülnek 2.2.1.1.6 pont szerinti követelmények. Minden egyes vizsgálat alkalmával a gázhalmazállapotú szennyezőanyagok tömegére kapott értékeknek kisebbeknek kell lenniük az alábbi táblázatban megadott határértékeknél. (Az "A" sorok 2003. évtől, a "B" sorok 2006. évtől hatályosak.)

14. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet II. Rész 2.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4.2. Az eredeti katalizátorokon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

15. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet II. Rész 5.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.2.1. Jelölések

Az eredeti cserekatalizátorokon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

16. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet II. Rész 5.2.1.1. és 5.2.1.2. pontja hatályát veszti.

17. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének V. fejezet VI. Rész 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4a. Katalizátorok

4a.1. Ezen melléklet összes követelményének megfelelően vizsgált eredeti katalizátor

4a.1.1. Az eredeti katalizátor gyártmánya és típusa az V. Rész (adatközlő lap) 3.2.12.2.1. rovatának megfelelően.

4a.2. Ezen melléklet összes követelményének megfelelően vizsgált eredeti cserekatalizátor

4a.2.1. Az eredeti cserekatalizátor(ok) gyártmánya és típusa az V. Rész (adatközlő lap) 3.2.12.2.1. pontjának megfelelően."

18. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének VII. fejezet 1. ábrája helyébe a következő ábra lép:

19. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének IX. fejezet II. Rész 2.3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.2.2. Az eredeti hangtompítókon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

20. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének IX. fejezet III. Rész 2.3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.2.2. Az eredeti hangtompítókon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

21. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének IX. fejezet IV. Rész 2.3.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.2.2. Az eredeti hangtompítókon fel kell tüntetni legalább:

- az "e" jelzést, majd ezt követően a típusjóváhagyást megadó ország azonosítóját,

- a jármű gyártójának nevét vagy védjegyét,

- a gyártmányt és az alkatrész-azonosító számot.

A jelölés jól olvasható, kitörölhetetlen és az alkatrész beszerelési helyzetében látható legyen."

22. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének XI. fejezete címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"HÁROMKEREKŰ SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁROK, TRICIKLIK ÉS NÉGYKEREKŰ TRICIKLIK BIZTONSÁGIÖV-RÖGZÍTÉSI PONTJAI ÉS BIZTONSÁGI ÖVEI"

23. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének XI. fejezet I. Rész 1.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1.6. "ülés": olyan szerkezet, amely, függetlenül attól, hogy a járműszerkezet és/vagy belső burkolata szerves részét képezi vagy sem, egy felnőtt ember számára ülő helyzet elfoglalását teszi lehetővé; a fogalom mind az egyedi ülést, mind a pad egy ülő helyzetnek megfelelő részét jelöli. A nyereg a 2.1. pont szempontjából nem minősül ülésnek;

1.6a. "nyereg": olyan ülés, amelyen a vezető vagy az utas lovaglóülésben ül."

24.Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének XI. fejezet I. Rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A biztonsági övek rögzítési pontjainak meg kell felelniük e fejezet előírásainak.

2.1.1. A háromkerekű segédmotoros kerékpárok, a triciklik, a könnyű négykerekű triciklik és a négykerekű triciklik valamennyi ülését el kell látni biztonságiöv-rögzítési pontokkal.

2.1.1.1. Hárompontos biztonsági öv elhelyezését lehetővé tévő rögzítési pontokat kell felszerelni minden olyan üléshez, amely mindkét következő feltételt kielégíti:

- az ülés rendelkezik támlával vagy olyan támasszal, amely segít a próbabábu háta nyugalmi szögének meghatározásában és üléstámlának tekinthető;

- a H pont mögött, a H ponton átmenő függőleges síkhoz képest 450 mm-nél magasabban elhelyezkedik oldal- vagy keresztirányú szerkezeti elem.

2.1.1.2. Minden más ülés esetén elfogadható a kétpontos biztonsági öv elhelyezését lehetővé tévő rögzítési pontok alkalmazása.

2.1.2. Nem kötelező biztonságiöv-rögzítési pontokat felszerelni a legfeljebb 250 kg tömegű háromkerekű segédmotoros kerékpárokra és négykerekű triciklikre."

25. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének XII. fejezete a cím után a következő rendelkezéssel egészül ki:

"E fejezet alkalmazásában "karosszériával ellátott jármű" minden olyan jármű, amelyben az utasteret a következő elemek közül legalább négy határolja: szélvédő, padló, tetőzet, oldalfalak, hátfalak, ajtók."

26. Az MR. B. Függelék B/12. mellékletének XII. fejezet II. Rész 2.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.1. Minden járművet el kell látni szélvédő-jégmentesítővel és -páramentesítővel, amely képes eltávolítani bármilyen jeget vagy deret a szélvédő külső, és bármilyen párát annak belső felületéről. Mindazonáltal ez a berendezés nem szükséges olyan karosszériával ellátott háromkerekű segédmotoros kerékpárokban, amelyek motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, valamint olyan járművekben, amelyekben a szélvédőhöz nem kapcsolódik a szélvédő mögött hátrafelé 100 mm-nél nagyobb mértékben kinyúló támaszelem, egyéb szerkezeti elem vagy kiegészítő elem. El kell látni ugyanakkor ezzel a berendezéssel minden olyan járművet, amely rögzített, leszerelhető vagy hátrahúzható tetőzettel rendelkezik."

1 Ez a melléklet a 70/221/EGK Tanácsi irányelvvel, az azt módosító 97/19/EK, 2000/8/EK Tanácsi és 2006/20/EK Bizottsági irányelvekkel, valamint a hátsó aláfutásgátlóra vonatkozóan az ENSZ-EGB 58 számú előírásának 01 változatával megegyező szabályozást tartalmaz.

(*) ENSZ/EGB 2. számú világszintű műszaki szabályozása: "Mérési eljárás a külső vagy sűrítéses gyújtású motorkerékpárokra, tekintettel a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásra, a szén-dioxid-kibocsátásra és üzemanyag-fogyasztásra". (ECE/TRANS/180/Add2, 2005. augusztus 30.)

9. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet C. Függelék C/1. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) C. Függelékének C/1. melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 74/151/EGK irányelvével, és az azt módosító, az Európai Parlament és a Tanács 97/54/EK irányelvével és a Bizottság 98/38/EK és 2006/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. C. Függelék C/1. melléklet I. Része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Rész

A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. A traktorokra, azok alkatrészeire és tulajdonságaira vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

2.2. A traktorokra, azok alkatrészeire és tulajdonságaira vonatkozó indokok alapján 2007. július 1. napját követően

a) nem adható ki valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány), amennyiben a jármű nem felel meg ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

2.3. 2009. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra vonatkozóan, amely nem felel meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek,

a) az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban, a II. Rész 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek kell tekinteniük, valamint

b) megtagadható az ilyen új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése."

3. Az MR. C. Függelék C/1. mellékletének II. Rész 2.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.1.1. A gyártó által megadott értéket az illetékes hatóság elfogadja megengedett legnagyobb össztömegként, amennyiben:

- a hatóság által végrehajtott vizsgálatok, különösen a fékrendszer és a kormányberendezés vizsgálata megfelelő eredményt ad,

- a megengedett legnagyobb össztömeg és a tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg nem lépi túl az 1. táblázatban megadott értékeket.

1. táblázat

Megengedett legnagyobb össztömeg és tengelyenként megengedett legnagyobb össztömeg a járműkategória függvényében

a) A T3 és T4.3 kategóriába tartozó járművek esetében nem szükséges tengelyterhelési határértéket megállapítani, mivel azok definíciójukban korlátozva vannak a megengedett legnagyobb saját és össztömeg tekintetében."

10. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet C. Függelék C/10. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) C. Függelékének C/10. melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 77/311/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Bizottság 2000/63/EK határozatával és a Bizottság 2006/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. C. Függelék C/10. melléklet I. Része helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Rész

A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

2.1. A traktorok vezetőire ható zajszintre vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

2.2. A traktorok vezetőire ható zajszintre vonatkozó indokok alapján 2007. július 1. napját követően

a) nem adható ki valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány), amennyiben a jármű nem felel meg ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

2.3. 2009. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra vonatkozóan, amely nem felel meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek,

a) az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban, a II. Rész 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek kell tekinteniük, valamint

b) megtagadható az ilyen új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése.

3. Fogalommeghatározások

3.1. E melléklet alkalmazásában vezetőfülkének számít minden olyan merev elemekből készült, átlátszó vagy nem átlátszó felépítmény, amely teljesen körülveszi a vezetőt úgy, hogy elkülöníti őt a külvilágtól, és amely a vezető munkája közben folyamatosan zárva tartható."

3. Az MR. C. Függelék C/10. mellékletének II. Rész 3.2.4.2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.4.2.3. A zajszintet a mérőműszeren a kijelző "lassú" üzemmódjában akkor kell leolvasni, amikor a traktor 7,5 km/óra sebességgel halad előre, ehhez a sebességhez tartozó legkedvezőbb sebességfokozatban, olyan motorfordulatszám mellett, amihez a legnagyobb zajszint tartozik.

A fordulatszám szabályzó kart maximális fordulatszámra kell állítani. Terheletlen indítás után a terhelést addig kell növelni, amíg a legnagyobb zajszintet el nem érjük. Minden terhelésnövekedés után addig kell várni, amíg a hangnyomás-szint értéke a műszer kijelzőjén nem állandósul."

4. Az MR. C. Függelék C/10. mellékletének II. Rész 3.2.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3.2.5. A mérési jegyzőkönyvnek a következő zajszinteket kell tartalmaznia:]

"3.2.5.1. a 7,5 km/óra haladási sebességhez legközelebb álló sebességfokozatban mért hangnyomás-szint."

5. Az MR. C. Függelék C/10. mellékletének II. Rész 3.3.4.2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.3.4.2.4. A mérőműszeren a zajszintet a motor legnagyobb fordulatszámán, a kijelző "lassú" üzemmódjában kell leolvasni, eközben a traktornak 7,5 km/óra sebességgel kell előre haladnia, az ehhez a sebességhez és a motor névleges fordulatszámához tartozó legkedvezőbb sebességfokozatban. A mérés alatt a traktornak terheletlen állapotban kell lennie."

11. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet C. Függelék C/14. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) C. Függelékének C/14. melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 78/933/EGK irányelvével, valamint az azt módosító, a Bizottság 1999/56/EK és 2006/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. A 2.2.1.1. pont tartalmazza a C. Függelék C/7. számú melléklet szabályozását."

2. Az MR. C. Függelék C/14. melléklet I. Rész címe és 1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Rész

A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A traktorok világító- és fényjelző berendezéseire vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. A traktorok világító- és fényjelző berendezéseire vonatkozó indokok alapján 2007. július 1. napját követően

a) nem adható ki valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány), amennyiben a jármű nem felel meg ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.3. 2009. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra vonatkozóan, amely nem felel meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek,

a) az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban, a II. Rész 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek kell tekinteniük, valamint

b) megtagadható az ilyen új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése."

3. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.5.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.5.1. Meglétük kötelező (lásd 3. ábrát)

A típusok kategorizáltak = 1., 2. és 5.), amelyek együttese egy traktoron egy bizonyos elrendezést (A-tól D-ig) alkot.

Az A elrendezés csak olyan traktorokon megengedett, ahol a teljes hosszúság nem haladja meg a 4,6 m-t, valamint akkor, ha a világító felületek külső sarkai közti távolság nem több, mint 1,6 m.

A B, C és D elrendezések valamennyi traktorra alkalmazhatóak. Kiegészítő irányjelző lámpák megengedettek."

4. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.5.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.5.4.2. Magasság:

A talajszint felett:

- az 5. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 500 mm,

- az 1. és 2. kategóriájú irányjelző lámpák esetében legalább 400 mm, az összes kategória esetében legfeljebb 1900 mm,

Ha a traktor kialakítása nem teszi lehetővé e legnagyobb érték betartását, akkor a világító felület legmagasabb pontja 2300 mm lehet az 5. kategóriában, az 1. és 2. kategóriában A elrendezés esetén, illetve az 1. és 2. kategóriában B elrendezésnél, és az 1. és 2. kategóriákban D elrendezés esetén; 2100 mm lehet az 1. és 2. kategóriákban egyéb elrendezések esetén.

- maximum 4000 mm az opcionális irányjelző lámpák esetében."

5. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.7.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.7.4.2. Magasság a talajszint felett:

Legalább 400 mm, de nem több mint 1900 mm. Ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé az 1900 mm betartását, legfeljebb 2300 mm lehet."

6. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.10.4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.10.4.2. Magasság a talajszint felett:

Legalább 400 mm, de nem több mint 1900 mm. Ha a felépítmény kialakítása nem teszi lehetővé az 1900 mm betartását, legfeljebb 2300 mm lehet."

7. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.14.6.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.14.6.2. Magasság a talajszint felett:

A másik kettőnek legfeljebb 2300 mm-re kell a föld felett lennie, valamint a 2.3.14.4.1. és 2.3.14.5. pontban leírt követelményeket teljesítenie kell."

8. Az MR. C. Függelék C/14. mellékletének II. Rész 2.3.15.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.15.7. Egybeépíthető más lámpával."

12. melléklet a 71/2006. (IX. 28.) GKM rendelethez

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet C. Függelék C/23. számú mellékletének módosítása

1. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: MR.) C. Függelékének C/23. melléklete címéhez tartozó lábjegyzet a következőre módosul:

"Ez a melléklet a Tanács 89/173/EGK irányelvével, és az azt módosító, a Bizottság 2000/1/EK és 2006/26/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

2. Az MR. C. Függelék C/14. melléklet I. Rész címe és 1. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"I. Rész

A melléklet alkalmazási köre és az alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1. A melléklet alkalmazási köre

1.1. Ez a melléklet a traktorokra terjed ki.

1.2. A melléklet alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezések

1.2.1. A traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó indokok alapján 2007. január 1. napját követően

a) nem tagadható meg valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás megadása, illetőleg az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány) kiadása, valamint

b) nem tiltható meg jármű értékesítése, nyilvántartásba vétele, vagy forgalomba helyezése,

amennyiben a jármű megfelel ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.2. A traktorok egyes alkatrészeire és jellemzőire vonatkozó indokok alapján 2007. július 1. napját követően

a) nem adható ki valamely a melléklet hatálya alá tartozó járműtípusra az EK-típusjóváhagyás, valamint

b) nem adható ki az általános forgalomba helyezési engedély (típusbizonyítvány), amennyiben a jármű nem felel meg ezen mellékletben foglalt követelményeknek.

1.2.3. 2009. július 1. napját követően a melléklet hatálya alá tartozó új járműtípusra vonatkozóan, amely nem felel meg az ezen mellékletben lefektetett követelményeknek,

a) az ER. C. Függelék rendelkezéseivel összhangban, a II. Rész 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az ilyen új járművekhez kiadott megfelelőségi igazolásokat érvényüket vesztettnek kell tekinteniük, valamint

b) megtagadható az ilyen új járművek nyilvántartásba vétele, értékesítése vagy forgalomba helyezése."

3. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 3.2.2. pontja a következő 3.2.2.6. és 3.2.2.7. pontokkal egészül ki:

"3.2.2.6. "Rendes működtetés": a traktornak a gyártó által meghatározott rendeltetés szerinti használata olyan üzemeltető által, aki ismeri a traktor jellemzőit, és betartja a gyártó által a kezelési útmutatóban leírt és a traktoron jelek formájában feltüntetett működtetési, karbantartási és biztonsági előírásokat.

3.2.2.7. "Véletlen érintkezés": egy személy tevékenységéből eredő, nem tervezett érintkezés a személy és egy veszélyes hely között a traktor rendes működtetése és karbantartása közben."

4. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 3.2.3.2. pontja a következő 3.2.3.2.16. és 3.2.3.2.17. pontokkal egészül ki:

"3.2.3.2.16. Forró felületek

Azokat a forró felületeket, amelyekhez az üzemeltető a traktor rendes működtetése során hozzáérhet, le kell fedni vagy szigetelni. Ez vonatkozik azokra a forró felületekre, amelyek a lépcsők, korlátok, kapaszkodók, valamint a traktor azon szerves részei, amelyek a be- és kiszállást segítik, és amelyekhez az üzemeltető véletlenül hozzáérhet.

3.2.3.2.17. Az akkumulátorsaru lefedése

A nem földelt sarukat védeni kell a véletlen rövidzárlattól."

5. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 4.1. pontja a következő 4.1.1.3. ponttal egészül ki:

"4.1.1.3. Nem szélvédőként engedélyezett a szilárd műanyag üveg, ahogy azt az MR. A. Függelék A/45. sz melléklete és a 43. sz. ENSZ-EGB előírás 14. melléklete jóváhagyja."

6. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 5.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.1.1. "Mechanikus kapcsoló": a traktor és a vontatmány között lévő olyan alkatrészeket jelent, amelyeket ezekre azért szerelnek fel, hogy mechanikus kapcsolatot hozzanak létre a két járműegység között. A jelen melléklet csak a traktorok mechanikus kapcsolóinak alkatrészeire vonatkozik. A traktorok különböző típusú mechanikus kapcsolói esetében különbséget kell tenni az alábbiak szerint:

- kengyeles típusú kapcsoló (lásd 5.6. pont 36. és 37. ábrák),

- vonóhorog (lásd "Kapcsolószerkezet méretei" ISO 6489-1:2001 1. ábrája),

- traktor vonórúd (lásd 5.6. pont 39. ábra) ."

7. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 5.2. pontja a következő 5.2.8. ponttal egészül ki:

"5.2.8. Annak érdekében, hogy a vonószem ne kapcsolódhasson le akaratlanul a vonóhorogról a vonóhorog vége és a biztosítólap közötti távolság névleges függőleges terhelésnél nem haladhatja meg a 10 mm-t."

8. Az MR. C. Függelék C/23. mellékletének II. Rész 38. ábrája és az ábra címét kiegészítő szöveg hatályát veszti."