280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet

a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-ának (7) bekezdése p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed

a) Budapest és vonzáskörzete - amely Budapest - Dunakeszi - Fót - Csömör - Kistarcsa - Kerepes - Pécel - Vecsés - Gyál - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Diósd - Érd - Halásztelek - Törökbálint - Budaörs - Budakeszi - Solymár - Üröm - Budakalász - Pomáz - Szentendre -,

b) a 100 000-nél több lakosú városok

közigazgatási területén belül a fő és egyéb közlekedési létesítmények, illetve az üzemi létesítmények,

c) a fő közlekedési létesítmény[1]

által a külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség területén végzett katonai tevékenységek közben keletkező zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.

(3)[2] A stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti települések esetén a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt, az irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: a települési zajtérkép készítésére kötelezett),

b) fő közlekedési létesítmény esetén a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: fő közlekedési létesítmény kötelezettje).

(3a)[3] Az intézkedési terv készítésére kötelezett

a) Budapest vonzáskörzetéhez tartozó települések, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti városok esetén a települési önkormányzat, Budapest esetén a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: kötelezett önkormányzat),

b) fő közlekedési létesítmény esetén a fő közlekedési létesítmény kötelezettje.

2. §

(1) Az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területekre stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni.

(2)[4] Azon közlekedési létesítmények vonatkozásában, amelyek több, az 1. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt település területén áthaladnak, az érintett kötelezett önkormányzatok egyeztetik egymással a közlekedési létesítmény közigazgatási terület határára vonatkozó forgalmi adatait.

(3) A kötelezett az országhatárt érintő stratégiai zajtérkép, illetve és intézkedési terv készítése során együttműködik a szomszédos tagállam által kijelölt kötelezettel.

(4)[5] A stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek elkészítésének végeredményeként előállított téradatkészletek a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről szóló 241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 5. pontja szerinti, "Emberi egészség és biztonság" téradattémák körébe tartoznak.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a) környezeti zaj: a közúti, a vasúti és a légi közlekedésből, valamint a külön jogszabály hatálya alá eső tevékenységekből származó káros hatású kültéri zaj;[6]

b) káros hatás: a zajnak az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatása;

c) zajjellemző: a környezeti zaj leírására szolgáló, a káros hatással arányos fizikai mennyiség;

d) értékelés: a zajjellemző értékének vagy az ahhoz kapcsolódó káros hatás számítási, mérési módszere, előrejelzése, becslése;

e) Lden napi (napközben-este-éjszaka) zajjellemző: a teljes napi zajterhelésre vonatkozó zajjellemző;

f) Lnapköz (napközbeni, 0600-1800) zajjellemző: a napközbeni időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

g) Leste (esti, 1800-2200) zajjellemző: az esti időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

h) Léjjel (éjszakai, 2200-0600) zajjellemző: az éjszakai időszak zajterhelésére vonatkozó zajjellemző;

i) terhelés-hatás: a zajjellemző és a káros hatás közötti összefüggés;

j) csendes terület: a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete által, külön jogszabály szerint kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület, illetve zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmények körül kijelölt csendes övezet;[7]

k) nagyforgalmú közút: országos közút - az utolsó három év átlagából figyelembe vett mérési adatai alapján - évi hárommilliónál több gépjármű áthaladását meghaladó forgalmi szakasza;

l) nagyforgalmú vasút: olyan vasútvonal, amelyen évente 30 000-nél több vonatszerelvény halad át;

m) fő repülőtér: olyan polgári repülőtér, ahol évente az aktuális évet megelőző 3 év átlagában a repülőgépek egy naptári évben több mint 50 000 repülési műveletet (leszállás és felszállás) hajtanak végre, kivéve az olyan, kizárólag kiképzési célt szolgáló oktatási és gyakorlási célú repülési műveleteket, amelyeket 9000 kg maximális felszálló súly alatti repülőgépekkel hajtanak végre;

n) fő közlekedési létesítmény: a nagyforgalmú közút, nagyforgalmú vasút és fő repülőtér együttesen;

o) egyéb közlekedési létesítmény: a kötelezett önkormányzat közigazgatási területén található minden közút, vasút, repülőtér a fő közlekedési létesítmények kivételével;

p) stratégiai zajtérkép: a környezeti zaj átfogó értékelésére, illetve az adott területen belüli aktuális zajhelyzet értékelésére és a jövőbeli zajhelyzet előrejelzésére készített térkép;

q) zajterhelési zajtérkép: a meghatározott vonatkoztatási időre, meghatározott állapotot ábrázoló stratégiai zajtérkép, amely a vizsgált terület különböző környezeti zajforrásai által okozott zajterhelést, mutatja be zajszintövezetekkel, illetve zajszintgörbékkel;

r) konfliktustérkép: a zajterhelés és a stratégiai küszöbértékek összehasonlításával készült stratégiai zajtérkép;

s) üzemi létesítmény: a külön jogszabály szerint egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységet folytató létesítmény.[8]

A stratégiai zajtérképre vonatkozó rendelkezések

4. §

(1) A települési zajtérkép készítésére kötelezettnek és a fő közlekedési létesítmény kötelezettjének az alábbi típusú stratégiai zajtérképeket kell elkészíteni:[9]

a) zajterhelési zajtérkép, és

b) konfliktustérkép

(a továbbiakban együtt: stratégiai zajtérkép).

(2) A stratégiai zajtérképet a települési zajtérkép készítésére kötelezett az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott települések közigazgatási területén található[10]

a) nagyforgalmú közutak, valamint a külön jogszabály szerinti kiszolgáló utak és átmenő forgalom nélküli utak kivételével a közutakra,[11]

b) nagyforgalmú vasutak kivételével a vasutakra,

c) a fő repülőtér kivételével valamennyi repülőtérre,

d) üzemi létesítményekre

vonatkozóan külön-külön készíti el.

(3) A stratégiai zajtérkép zajjellemzőit külön jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelő topográfiai alaptérképen kell megjeleníteni.

(4) A stratégiai zajtérkép minimális tartalmi követelményeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. §

(1)[12] Stratégiai zajtérképet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály szerint környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői tevékenység folytatására jogosult, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.

(2)[13] A stratégiai zajtérképen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.

(3)[14]

(4) A stratégiai zajtérkép készítésénél és felülvizsgálatánál

a) az e rendelet 3. számú mellékletében, valamint a külön jogszabályban meghatározott Lden és Léjjel zajjellemzőket kell alkalmazni;

b) a 14. § (2) és (4) bekezdéseiben megjelölt határidőt megelőző naptári évben fennálló helyzetet kell bemutatni.

(5) Amennyiben az előző naptári évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, akkor azokat a legutolsó rendelkezésre álló adatok alapján kell meghatározni, amely azonban nem lehet régebbi, mint a 14. § (2) és (4) bekezdései szerinti határidőt megelőző negyedik naptári év.

(6) A stratégiai zajtérképekkel kapcsolatos részletes tartalmi követelményeket külön jogszabály állapítja meg.

(7) A stratégiai zajtérkép eredményeit a külön jogszabály szerinti szöveges értékelésben kell összefoglalni.

6. §

(1) A települési zajtérkép készítésére kötelezettnek a zajtérkép elkészítéséhez az alábbi adatokat kell használni:[15]

a) az egyéb közlekedési létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti, valamint külön jogszabályban meghatározott forgalmi adatok,

b) üzemi létesítmények üzemeltetői által szolgáltatott, e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adatok,

c) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.

(2) Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképének készítéséhez az alábbi adatok használhatók fel:

a) az 5. § (4) bekezdés b) pontja, illetve az 5. § (5) bekezdés szerinti forgalmi adatok,

b) az érintett lakosság számának meghatározásánál az önkormányzat népesség-nyilvántartásából vagy a Központi Statisztikai Hivataltól származó hivatalos adatok.

(3) Ha valamely közútra - nagyforgalmú közút kivételével - annak kezelőjénél nem állnak rendelkezésre forgalmi adatok, a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett maga is végezhet forgalomszámlálást. A közút forgalmára vonatkozó adatoknak - a mérések időbeli eloszlását tekintve - reprezentatívnak kell lennie. A vizsgálati szakaszok meghatározása során a forgalmi adatokat minden homogén szakaszra külön kell vizsgálni. Homogénnek számít az a szakasz, amelyen belül a forgalom ingadozása nem haladja meg az 5%-ot.

7. §

(1)[16] A stratégiai zajtérképet a kötelezett a 14. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt legalább 3 hónappal megelőzően megküldi a környezetvédelmi hatóságnak.

(2) A zajtérképhez csatolni kell:

a) a felhasznált forgalmi adatokat,

b)[17]

c) az 5. § (7) bekezdésben meghatározott szöveges értékelést.

(3)[18] Az elkészült stratégiai zajtérképet a környezetvédelmi hatóság 30 napon belül jóváhagyja, és a jóváhagyásról értesíti a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezettet.

(4) A környezetvédelmi hatóság a stratégiai zajtérképet abban az esetben hagyja jóvá, amennyiben[19]

a) az elkészült az adott területekre,

b) azok a közigazgatási területek határán összeilleszthetők,

c) az arra jogosult készítette,

d) készítéséhez a 6. § szerinti adatokat használták fel,

e) az és az ahhoz készített szöveges értékelés megfelel az e rendelet és a külön jogszabály szerinti követelményeknek.

(4a)[20] Ha a jóváhagyásra benyújtott stratégiai zajtérkép nem felel meg a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, a környezetvédelmi hatóság a jóváhagyást megtagadja, és a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezettet értesíti az elutasítás okáról, valamint megfelelő határidő tűzése mellett felszólítja az átdolgozott stratégiai zajtérkép ismételt benyújtására.

(4b)[21] Ha a környezetvédelmi hatóság a zajtérkép jóváhagyását megtagadja, a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett a zajtérképet átdolgozza, és azt a (4a) bekezdés alapján meghatározott határidőre a környezetvédelmi hatósághoz ismételten benyújtja.

(5)[22] A települési zajtérkép készítésére kötelezett és az intézkedési terv készítésére kötelezett önkormányzatok a stratégiai zajtérkép felülvizsgálata és az intézkedési terv készítése során együttműködnek, és a felülvizsgálathoz, az intézkedési terv elkészítéséhez, valamint a 14. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges - rendelkezésükre álló - adatokat egymásnak kölcsönösen szolgáltatják.

(6)[23] A stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett a stratégiai zajtérképet a környezetvédelmi hatóság jóváhagyásáról szóló értesítésével együtt - a 14. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a környezetvédelemért felelős miniszter és az érintett önkormányzatok részére megküldi, vagy ahhoz elektronikus úton hozzáférést biztosít.

(7)[24] A zajtérkép (6) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg a települési zajtérkép készítésére kötelezett az érintett önkormányzatok részére hozzáférést biztosít a jóváhagyott stratégiai zajtérképek adatbázisához.

(8)[25] A stratégiai zajtérképeket a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a hivatalos honlapján közzéteszi.

8. §

(1) A véglegesített stratégiai zajtérképet ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(2) A stratégiai zajtérkép felülvizsgálatára és módosítására a stratégiai zajtérkép készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az intézkedési tervre vonatkozó rendelkezések

9. §

(1)[26] Intézkedési tervet az a természetes személy, illetőleg az a gazdálkodó szervezet és más jogi személy készíthet, aki a külön jogszabály szerint környezeti zaj- és rezgésvédelem területén szakértői tevékenység folytatására jogosult, vagy ilyen szakértőt foglalkoztat.

(2)[27] Az intézkedési terven fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélye számát.

(3) Az intézkedési tervben kell meghatározni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az e rendelet hatálya alá tartozó területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat:[28]

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.

(4)[29] Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidővel kell olyan zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket meghatározni, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladó zaj kezelését szolgálják:

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.

(5)[30] Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidővel kell olyan zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket meghatározni, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladó zaj kezelését szolgálják:

a) üzemi létesítmény esetén Lden = 56 dB, Léjjel = 50 dB,

b) közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB.

(6) Az intézkedési tervnek meg kell felelnie az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott követelményeknek.

(7)[31] Az intézkedési tervben a káros hatások - a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló rendelet szerinti - terhelés-hatás összefüggések szerint értékelhetőek.

Az intézkedési tervjavaslatok egyeztetése[32]

10. §[33]

(1) Az intézkedési terv tervezetét (a továbbiakban: intézkedési tervjavaslat) a fő közlekedési létesítmény kötelezettje véleményezésre megküldi

a) a közlekedésért felelős miniszter,

b) a területi környezetvédelmi hatóság,

c)[34]

d)[35]

e)[36] a vármegyei főépítész és

f) az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete

részére.

(2) A kötelezett önkormányzat az intézkedési tervjavaslatot - a Kvt. 48/F. §-ában meghatározott hatóságokon kívül - érintettség esetén, véleményezés céljából azoknak a közlekedési létesítmények kezeléséért, üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős szervezeteknek is továbbítja, amelyek tulajdonosi jogait nem a kötelezett önkormányzat gyakorolja.

(3) A fő repülőtér intézkedési tervjavaslatát a fő közlekedési létesítmény kötelezettje - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - véleményezésre megküldi a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló Korm. rendelet szerinti zajvédelmi bizottságnak is. A fő repülőtér intézkedési tervjavaslatának véleményezésébe be kell vonni legalább egy, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott szakértőt.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szervezetek az intézkedési tervjavaslatot a megkereséstől számított 45 napon belül véleményezik. Ha valamely szervezet az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, akkor azt egyetértőnek kell tekinteni.

(5) A kötelezett önkormányzat helyben szokásos módon tájékoztatja az érintett közvéleményt

a) az intézkedési tervet megalapozó, elfogadott, az adott területre vonatkozó stratégiai zajtérképek megtekintésének lehetőségéről (helyéről, idejéről),

b) az intézkedési tervjavaslat tartalmáról, valamint az abban foglalt célokról,

c) az intézkedési tervjavaslattal kapcsolatos vélemények fogadására szolgáló postai és elektronikus levélcímről,

d) a lakosságnak szóló nyilvános konzultáció tartása esetén annak időpontjáról.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást az önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.

(7) Az intézkedési tervjavaslattal kapcsolatos észrevételek megtételére az intézkedési tervjavaslat (6) bekezdés szerinti közzététel időpontjától számítva 60 napot kell biztosítani.

(8) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje intézkedési tervjavaslatát megküldi az érintett önkormányzat részére, amely 8 napon belül - az (5)-(7) bekezdés szerint - tájékoztatja a közvéleményt.

(9) Az érintett önkormányzat a fő közlekedési létesítmény intézkedési tervjavaslatával kapcsolatban beérkezett észrevételeket az (5)-(7) bekezdés szerinti egyeztetést követő 8 napon belül megküldi a fő közlekedési létesítmény kötelezettje számára.

(10) Az intézkedési tervjavaslatok lefolytatott egyeztetéséről a kötelezett önkormányzat, illetve a fő közlekedési létesítmény kötelezettje összefoglalót készít, amivel az intézkedési tervjavaslatot kiegészíti.

11. §[37]

(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott települések esetén a saját területükre vonatkozó véglegesített intézkedési tervet a kötelezett önkormányzat képviselő-testülete, illetve közgyűlése fogadja el.

(2) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje a véglegesített intézkedési tervet a közlekedésért felelős miniszternek nyújtja be. A közlekedésért felelős miniszter az intézkedési tervet állásfoglalásával ellátva 30 napon belül továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz. A véglegesített intézkedési tervet a környezetvédelmi hatóság 30 napon belül jóváhagyja.

(3) A környezetvédelmi hatóság nem hagyja jóvá a benyújtott intézkedési tervet, és a fő közlekedési létesítmény kötelezettjét értesíti az elutasítás okáról, ha

a) az intézkedési terv nem felel meg az 5. számú mellékletben foglalt tartalmi feltételeknek, vagy

b) a fő közlekedési létesítmény kötelezettje az intézkedési tervjavaslatok egyeztetését nem folytatta le.

(4) Ha a környezetvédelmi hatóság az intézkedési tervet nem hagyja jóvá, a fő közlekedési létesítmény kötelezettje az intézkedési tervet átdolgozza, és a környezetvédelmi hatóság által előírt határidőre ismételten benyújtja a környezetvédelmi hatósághoz.

(5) A kötelezett önkormányzat az (1) bekezdés szerint elfogadott intézkedési tervet, valamint a közgyűlés elfogadó határozatát - a 14. § (5) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével - megküldi a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint a környezetvédelmi hatóság részére.

(6) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje a (2) bekezdés szerint jóváhagyott intézkedési tervet - a 14. § (5) bekezdésében meghatározott határidő figyelembevételével - megküldi az érintett önkormányzatok és a környezetvédelemért felelős miniszter részére.

(7) A fő közlekedési létesítmény kötelezettje a jóváhagyott, a kötelezett önkormányzat az elfogadott intézkedési tervet honlapján közzéteszi, és annak elérhetőségét a közzétételtől számított 10 éven keresztül biztosítja.

(8) A (7) bekezdés szerint közétett intézkedési terveket a környezetvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján elérhetővé teszi.

11/A. §[38]

12. §[39]

(1) A 14. § (5) bekezdésében meghatározott gyakorisággal, valamint a zajhelyzetet befolyásoló jelentős változás bekövetkezése esetén az intézkedési tervet felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(2) Jelentősnek tekinthető a változás, ha hatására a meglévő üzemi létesítmény, illetve a fő vagy egyéb közlekedési létesítmény által okozott zajterhelés legalább 10 dB-lel növekszik a korábban megállapított zajterheléshez képest.

(3) A felülvizsgálat során külön-külön kell bemutatni az üzemi és közlekedési zajforrások esetén a meglévő zajterhelést megváltoztató tényezőket, és a megváltozott zajterhelést figyelembe véve át kell dolgozni vagy ki kell egészíteni az intézkedési tervet a 9. § figyelembevételével.

13. §[40]

Határidők

14. §

(1)[41] A közlekedésért felelős miniszter 2025. március 31-ig, majd azt követően ötévente megküldi a környezetvédelemért felelős miniszter részére és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a Magyarország területén található valamennyi nagyforgalmú közút és nagyforgalmú vasútvonal és fő repülőtér és a fő közlekedési létesítmények kötelezettjeinek listáját.

(2)[42]

(3)[43]

(4) 2022. június 30-ig, valamint azt követően ötévente a véglegesített stratégiai zajtérképeket a stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett benyújtja a környezetvédelemért felelős miniszter részére:[44]

a)[45] az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott területekre,

b) valamennyi nagyforgalmú közútra és valamennyi nagyforgalmú vasútvonalra és fő repülőtérre vonatkozóan.

(5)[46] 2024. július 18-ig, valamint azt követően ötévente az intézkedési terv készítésére kötelezett a 11. § (1) bekezdése szerint elfogadott, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott intézkedési tervet átadja a környezetvédelemért felelős miniszter részére.

(6)[47] Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott területeken működő üzemi létesítmények üzemeltetője a stratégiai zajtérkép készítését megelőző év december 31-ig köteles az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot kitölteni, illetve az ehhez szükséges vizsgálatokat elvégezni, és a települési zajtérkép készítésére kötelezett részére megküldeni.

(7) A környezetvédelemért felelős miniszter[48]

a) e rendelet hatálybalépését követően - legkésőbb 2005. július 18-ig - tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)

aa) az 1. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezetti körről, továbbá a stratégiai zajtérképek és intézkedési terv jóváhagyásának és nyilvántartásának e rendelet szerinti szabályairól,

ab) az e rendeletben a közúti és vasúti zajra, a repülőterek környezetében a repülőgépek által keltett zajra és az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Lden és Léjjel zajjellemzők alapján meghatározott stratégiai küszöbértékeiről;

b)[49]

c)[50] 2025. június 30-ig, majd azt követően ötévente tájékoztatja a Bizottságot a Magyarország területén található valamennyi, az 1. § a)-b) pontokban meghatározott területről és a nagyforgalmú közútról és nagyforgalmú vasútvonalról és fő repülőtérről;

d)[51] az e rendelet 6. számú melléklete szerinti adatokról tájékoztatja a Bizottságot,

da)[52] a stratégiai zajtérképekre vonatkozóan a (4) bekezdés szerinti dátumtól számított 6 hónapon belül,

db)[53] az intézkedési tervre vonatkozóan az (5) bekezdés szerinti dátumtól számított 6 hónapon belül.

(8)[54] A stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett a stratégiai zajtérképek vonatkozásában a (4) bekezdésben, az intézkedési tervek vonatkozásában az (5) bekezdésben meghatározott dátumoktól számított 6 hónapon belül gondoskodik a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének végeredményeként előállított téradatkészletek és azok metaadatainak Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszeren keresztül való közzétételéről.

(9)[55] A Bizottság (7) bekezdésben szereplő adatokról való tájékoztatását a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk w) pontja szerinti adattár alkalmazásával kell elvégezni. Az adattárba feltöltött adatok frissítése esetén meg kell adni az eredeti és a frissített információ közötti különbségeket és a frissítés indokait.

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[56] E rendelet - a Kvt.-vel és a környezeti zaj értékelésre és kezelésére szolgáló stratégiai zajtérképek tartalmi és formai követelményeiről, valamint a stratégiai zajtérképek készítéséhez alkalmazott számítási és vizsgálati módszerekről szóló miniszteri rendelettel együtt - a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2a)[57] Ez a rendelet - a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelettel együtt - a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a környezeti zaj káros hatásainak értékelésére vonatkozó módszerek megállapítása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. március 4-i (EU) 2020/367 bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3)[58] Ez a rendelet a környezettel kapcsolatos jogszabályok területén a jelentéstételi kötelezettségek összehangolásáról, valamint a 166/2006/EK és a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2002/49/EK, a 2004/35/EK, a 2007/2/EK, a 2009/147/EK és a 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 338/97/EK és a 2173/2005/EK tanácsi rendelet, továbbá a 86/278/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1010 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. §[59]

Ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. §[60]

E rendeletnek a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2017. (IV. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított rendelkezéseit az Mkr. hatálybalépése után megkezdett zajtérképkészítésre kell alkalmazni.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

A stratégiai zajtérképek alapkövetelményei

1. A stratégiai zajtérképek megjelenítési formája:

- a zajjellemzők zajterhelési zajtérképen történő bemutatása különböző színű, 5 dB-es zajszintgörbék alkalmazásával,

- a stratégiai küszöbértékek túllépése mértékének megadása a konfliktustérképen történő, különböző színű, 5 dB-es vagy ennél nagyobb felbontású zajszintgörbék megadásával,

- az érintett lakosság számának és az érintett lakóépületek, iskolák és kórházak számának konfliktustérképen történő táblázatos meghatározásával.

2. A zajtérképeket az egyes zajforrás-csoportokra 4 m-es értékelési magasságra, 5 dB-es zajszint-tartományokra, az Lden és Léjjel zajjellemzőkre külön-külön kell készíteni.

2. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez[61]

3. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

Zajjellemzők meghatározása

Az Lden napi zajjellemző meghatározása

Az Lden decibelben (dB) mért értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni:

ahol:

- az Lnapköz az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes napközbeni (600 és 1800 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint;

- az Leste az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes esti (1800 és 2200 óra közötti) időszakára meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint;

- az Léjjel az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes éjszakai (2200 és 600 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint.

A fent meghatározott napszakok minden zajforrásra vonatkozóan ugyanazok.

4. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

A zajtérképkészítéssel érintett önkormányzat közigazgatási határán belül működő üzemi létesítmény adatszolgáltatása a környezeti zajkibocsátásáról[62]

1. Az üzemi létesítmény zajkibocsátásáról legalább a következő adatokat kell szolgáltatni:

1.1. Az üzemeltető

teljes neve:

KSH törzsszáma:

székhelye:

1.2. Az ügyintéző

neve:

telefonszáma:

1.3. Az üzemi létesítmény

megnevezése:

címe:

1.4. A tevékenység külön jogszabály szerinti besorolása.[63]

1.5. A telephelyen folytatott tevékenység, alkalmazott technológia, helyhez kötött vagy mozgó berendezés, üzemi zajforrásnak minősülő tevékenység leírása, ismertetése:

1.5.1. A telephely működési rendje:

a) Műszak-, működési idő munkanapokon:

b) Hétvégi (szombat-vasárnap-ünnepnap) működési rend, ha a)-tól eltérő:

c) Szezonális (nyári, téli vagy más) működési rend:

1.6. A gépek, berendezések vagy az üzem zajkibocsátásának adatai, az 1.6.1-1.6.4. pontok valamelyike szerint:

1.6.1. A gépek, berendezések zajkibocsátásának a gyártó által közölt adatai:

- a gép, berendezés azonosító adatai;

- hivatkozás a mérési szabványra (MSZ EN ISO 3744 vagy MSZ EN ISO 3746 vagy az ezen zajkibocsátás-vizsgálati alapszabványok szerinti zajvizsgálati előírás);

- a zajkibocsátás jellemző mennyiségei:

Lwa A-hangteljesítményszint,

K bizonytalansági tényezőre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

LWokt oktáv-hangteljesítményszintekre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

DI irányítottsági tényezőre vonatkozó rendelkezésre álló adat,

minden egyéb, a zajkibocsátást jellemző adat.

1.6.2. A gép, berendezés zajkibocsátásának az üzemeltető által, a jelen adatszolgáltatáshoz végzett méréssel meghatározott adatai:

- az 1.6.1. szerint.

1.6.3. Az üzem zajkibocsátásának az MSZ ISO 8297 szerinti méréssel meghatározott adatai:

- az adatok az MSZ ISO 8297 12. fejezete szerint.

1.6.4. Az üzem zajkibocsátásának a stratégiai zajtérkép készítésére alkalmazott számítási módszereket tartalmazó külön jogszabály szerinti módszerrel meghatározott adatai:

- az adatszolgáltatáshoz be kell mutatni a felhasznált adatok forrását (mérési jegyzőkönyvet);

- a számítások részadatait; és

- minden olyan adatot, amely a zajkibocsátás megbízhatóságát igazolja.

2. A zajkibocsátási adatokat (az 1.6.1. és 1.6.2. szerinti esetekben a gépek, berendezések működési idejét, az 1.6.3. és 1.6.4. szerinti esetekben az üzemi létesítmény egésze zajkibocsátásának időbeli alakulását)

- éves átlagban a napközbeni (6-18 óra között); az esti (18-22 óra között) és az éjszakai (22-6 óra között) napszakokra kell megadni, valamint

- ha a zajkibocsátás az időben szakaszos (meghatározható "zajos" és "csendes" működési időszakok vannak), akkor a "zajos" működés időarányát is közölni kell.

3. Az adatszolgáltató az aláírásával igazolja, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

4. Az adatszolgáltatáshoz csatolandó a területre (a zajforrás helyére és környezetére) vonatkozó

- a telephely és környezete érvényes rendezési terv szabályozási tervlapi kivonata, bejelölve a vizsgált üzemi létesítmény területét,

- szabályozási előírás kivonat,

- léptékhelyes helyszínrajz, amely bemutatja a telephely területét, a rajta lévő építményekkel, zajforrásokkal, jellemző méretekkel (szélesség, hosszúság, magasság),

- az üzemi létesítmény terhelési területének legalább 1:4000 léptékű térképe (ha van), megjelölve ezen

= a zajtól védendő épületeket utca, házszámmal, helyrajzi számmal, épületmagassággal,

= minden más létesítményt, az épületek magassági adatával,

- mellékelni kell az üzemi létesítmény környezeti zajvizsgálatáról készült jegyzőkönyvet.

5. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei

1. Az intézkedési tervben legalább a következő adatokat kell megadni:

- az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területeken számításba vett zajforrások leírása,

- az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezése,

- kapcsolódó jogszabályok megnevezése,

- a stratégiai küszöbértékek,

- a zajtérképezés eredményeinek összefoglalása,

- a zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása,

- az intézkedési tervjavaslatok lefolytatott egyeztetésének eredményeiről szóló összefoglaló,[64]

- a korábban végrehajtott, a folyamatban lévő és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések,

- az intézkedési terv készítésére kötelezett által a következő öt év során tervezett intézkedések, beleértve az 1. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott területek csendes övezetei és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megőrzésére való intézkedéseket,[65]

- hosszú távú stratégia,

- pénzügyi stratégia: költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon értékelések,

- a intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek az értékelési módszere.

2. Az intézkedési tervben meg kell adni a zajjal terhelt emberek számának az intézkedési terv végrehajtása következtében becsült csökkenését.[66]

6. számú melléklet a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelethez

A Bizottság részére megküldendő adatok

A Bizottság részére a következő adatokat kell megküldeni:

1. Budapest és vonzáskörzetére, valamint a 100 000-nél több lakosú városokra vonatkozóan:[67]

1.1. a vonzáskörzet rövid leírását: helyét, nagyságát, a lakosság számát;

1.2. a stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezését;

1.3. a korábban végrehajtott zajcsökkentési programokat és a folyamatban lévő zajvédelmi intézkedéseket;

1.4. az alkalmazott számítási és mérési módszereket;

1.5. azon személyek becsült száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Lden értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 dB.

A közúti, vasúti, a légi közlekedéstől és az üzemi létesítményektől származó zajra vonatkozó lakosság számát külön-külön kell kimutatni. A számadatokat a legközelebbi százra kell kerekíteni (például 5150 és 5249 között 5200-ra; 50 és 149 között 100-ra, illetve 50 alatt 0-ra);

1.6. ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek

a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek;

b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj Lden értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több mint 20 dB-lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél.

Az adatokat a közutak, vasútvonalak és a repülőterek zajhatása tekintetében külön-külön kell megadni.

1.7. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Léjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 dB.

A közúti, vasúti és légi közlekedéstől, illetve az üzemi létesítményektől származó zajra vonatkozó lakosság számát külön-külön kell kimutatni.

1.8. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajövezeteken belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

- az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

- az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

Az adatokat a közutak, vasútvonalak, repülőterek és üzemi létesítmények zajhatása tekintetében külön-külön kell megadni.

1.9. Az összes fontosabb szempontra kiterjedő intézkedési terv legfeljebb tíz oldalas összefoglalása.

2. A nagyforgalmú közutakra, nagyforgalmú vasútvonalakra és fő repülőterekre vonatkozóan:

2.1. A nagyforgalmú közutak, nagyforgalmú vasútvonalak és fő repülőterek általános leírása: elhelyezkedésük, méreteik és forgalmi adataik.

2.2. A környezet jellemzése: a települések, területfelhasználási kategóriák, egyéb fontosabb zajforrások megnevezése.

2.3. A korábban végrehajtott zajcsökkentési programok és a folyamatban lévő zajvédelmi intézkedések.

2.4. Az alkalmazott számítási és mérési módszerek.

2.5. Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Lden értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 dB.

2.6. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

- az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

- az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

2.7. Azon személyek becsült teljes létszáma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott Léjjel értéke a következő sávok valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 dB.

2.8. Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakóépületekben, amelyek rendelkeznek:

- az 1.6. a) szerinti, az adott zajtípus elleni fokozott hangszigeteléssel,

- az 1.6. b) szerinti csendes homlokzattal.

2.9. Az Lden >55, 65, illetve 75 dB zajterhelésű terület teljes (km2-ben kifejezett) nagysága. Minden ilyen területre meg kell adni továbbá az ott lévő lakóépületek és az ezeken élő emberek becsült teljes számát (100-ra kerekítve), Budapest vonzáskörzetének településeit is beleértve.

Ha a fenti zajterhelésű területen belül város, község van, akkor ezek területén az 55 dB és 65 dB szintvonalakat stratégiai zajtérképen ábrázolni kell.

2.10. Az összes fontosabb szempontra kitérő intézkedési terv legfeljebb tíz oldalas összefoglalása.