Az állami vagyonról szóló T/3087. számú törvényjavaslat indokolása
Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) E törvény szabályozza a Magyar Állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyon kezelését.
(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:
a) az állami tulajdonban lévő ingó és ingatlan dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
b) az állami tulajdonban lévő értékpapír,
c) az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog.
(3) Külön törvény rendelkezik:
a) az államadósság kezelésével összefüggő szabályokról,
b) az állami tulajdonú lakások értékesítéséről, bérletéről,
c) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról).
(4) E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.
2. §
(1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve a feleslegessé váló vagyontárgyak értékesítése.
(2) A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerez meg.
3. §
Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja. A Tanács a feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő
Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NVK Zrt.) útján, annak ügyvezető szerveként látja el.
4. §
(1) Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet.
(2) Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény - ideértve e törvény mellékletét is - kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít.
5. §
(1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat, kivéve a folyamatban lévő versenyeztetési eljárások és a megkötés alatt álló szerződések adatait, valamint az államtitoknak, szolgálati vagy üzleti titoknak minősülő adatokat.
(2) E tevékenységével összefüggésben az állami vagyonnal gazdálkodó szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.
II. Fejezet
A NEMZETI VAGYONGAZDÁLKODÁSI TANÁCS ÉS AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
A Tanács feladatai, jogállása
6. §
(1) A Tanács az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok, valamint az NVK Zrt. Működésével kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogok gyakorlására létrehozott testület.
(2) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos - állami tulajdonú termőföldek esetén a külön törvény szerinti földbirtok-politikai irányelveket is figyelembe vevő - középtávú stratégia kialakítása,
b) az a) pont szerinti stratégiának - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter útján - a Kormány elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása,
c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos ügyekben való döntés,
d) az állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságok (a továbbiakban: állami tulajdonú gazdasági társaságok) közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakítása (mandátum kiadás),
e) zártkörű pályázat elrendelése,
f) a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vonatkozó döntés,
g) gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre bocsátása,
h) a 35. §-ban meghatározott ingyenes vagyonátadás,
i) hitelfelvételről való döntés,
j) kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés, ide nem értve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jog- és kellékszavatosságot,
k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásról való döntés,
l) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés,
m) döntés az NVK Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,
n) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése,
o) állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó döntés,
p) az NVK Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadása,
q) az NVK Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, a kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójának elkészítése,
r) az ellenőrző bizottság részére beszámoló készítése,
s) az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy vásárlására (cseréjére) irányul.
(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt ügyek az NVK Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartoznak.
(4) A Tanács az NVK Zrt. vezérigazgatójának hatáskörébe tartozó bármely ügyet magához vonhat, illetve a (2) bekezdés c)-g), l), o) és s) pontjában felsorolt jogkörök gyakorlására - amennyiben az ügyben érintett vagyontárgy, követelés vagy kötelezettségvállalás értéke az 500 millió forintot nem haladja meg - a vezérigazgatót felhatalmazhatja.
7. §
(1) A Tanács tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Tanács tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az NVK Zrt. Felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter (a továbbiakban: részvényesi joggyakorló) határozatainak van alávetve.
(3) A részvényesi joggyakorló a Tanács részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (4)-(5) bekezdésben foglalt felelősség alól.
(4) A Tanács tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a Magyar Állammal és az NVK Zrt-vel szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.
(5) A Tanács tagjainak kártérítési felelőssége a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.
(6) A Tanács tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek, javadalmazásukról, jutalmazásukról a részvényesi joggyakorló dönt.
A Tanács összetétele, működése
8. §
(1) A Tanács hét főből álló testület. A Tanács elnökét és három tagját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára, két tagját a gazdaságpolitikáért felelős miniszter javaslatára, egy tagját az agrárpolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki hat évre. A Tanács elnökének jelölt személyt az Országgyűlés gazdasági ügyekkel, illetve költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságai kinevezése előtt meghallgatják.
(2) A Tanács tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy privatizációs tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(3) A Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) lemondással,
c) felmentéssel,
d) kizárással és
e) elhalálozással.
(4) A lemondást írásban kell közölni a miniszterelnökkel.
(5) A megbízatást a miniszterelnök felmentéssel szüntetheti meg, ha a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak.
(6) Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök, ha a Tanács tagja
a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,
b) a 15. §-ban megjelölt összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg,
c) jogerős ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
d) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztotta, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, illetőleg elhallgatott, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonta.
(7) A Tanács tagja a (6) bekezdés b) pontjában megjelölt esetben az összeférhetetlenség megszüntetéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.
9. §
(1) A Tanács a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja.
(2) A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el és azt a részvényesi joggyakorló hagyja jóvá.
(3) A Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.
(4) A Tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(5) A Tanács tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Tanács működése során nincs helye.
10. §
(1) A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, valamint a résztvevők álláspontját.
(2) A Tanács ülésein tanácskozási joggal vehet részt a részvényesi joggyakorló képviselője és az Ellenőrző Bizottság tagja.
11. §
(1) A Tanács a működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról évente beszámol az Országgyűlésnek.
(2) A Tanács működésével kapcsolatos költségeket az NVK Zrt. költségvetésében elkülönítetten kell meghatározni.
Az Ellenőrző Bizottság
12. §
(1) A Tanács és az NVK Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését tizenegy tagból álló Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.
(2) Az Ellenőrző Bizottság elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki. Az elnököt kinevezése előtt az Országgyűlés gazdasági ügyekkel, illetve költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottságai meghallgatják.
(3) Az Ellenőrző Bizottság tagjává az országgyűlési képviselőcsoportok jelöltjei közül képviselőcsoportonként egy-egy személyt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) munkáltatói és munkavállalói oldalának javaslatára egy-egy személyt a miniszterelnök nevez ki. A jelölési joggal rendelkező képviselőcsoport megszűnése esetén az általa jelölt tagot a miniszterelnök visszahívja. Az újonnan alakult országgyűlési képviselőcsoportot a jelölés joga megalakulásától megilleti, ilyen esetben az Ellenőrző Bizottság létszáma átmenetileg - a (4) bekezdés szerinti valamely tag megbízatásának lejártáig - a tizenegy főt meghaladhatja.
(4) Az Ellenőrző Bizottság további - a képviselőcsoportok és az OÉT jelöltjein kívüli - tagjait az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
(5) Megszűnik az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása:
a) a megbízás időtartamának lejártával,
b) visszahívással,
c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d) lemondással és
e) elhalálozással.
(6) Az országgyűlési képviselőcsoportok és az OÉT által jelölt tagokat - a (3) bekezdésben és a 16. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak a jelölő szervezet javaslatára hívhatja vissza a miniszterelnök.
13. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság működésére a 9. §-ban és a 10. §(1) bekezdésében foglaltak irányadók azzal, hogy az Ellenőrző Bizottság határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges.
(2) Az Ellenőrző Bizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz a Tanács elnöke, vagy az általa kijelölt tag. Az Ellenőrző Bizottság ülésére meg kell hívni az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviselőjét.
(3) Az Ellenőrző Bizottság, illetve annak tagja az Ellenőrző Bizottság elnöke útján a Tanács tagjaitól, illetve az NVK Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az NVK Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. Az Ellenőrző Bizottság az NVK Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők bevonásával - megvizsgálhatja.
(4) Az NVK Zrt. számviteli törvény szerinti beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi joggyakorló csak az Ellenőrző Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.
(5) Ha az Ellenőrző Bizottság megítélése szerint a Tanács, a vezérigazgató, illetve az NVK Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi joggyakorló határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Magyar Állam vagy az NVK Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi joggyakorlónak.
(6) Az Ellenőrző Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az NVK Zrt-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért.
(7) Az Ellenőrző Bizottság a működéséről évente beszámolót készít a Tanács és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére.
A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség
14. §
(1) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.
(2) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai az NVK Zrt. üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni.
15. §
(1) A Tanács, illetőleg az Ellenőrző Bizottság tagja nem lehet
a) országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke;
b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;
c) akit jogerős ítélettel a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt,
d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.
(2) A Tanács tagja és közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja az Ellenőrző Bizottságnak. A Tanács tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai az Ellenőrző Bizottságnak.
(3) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az NVK Zrt-vel nem köthet.
(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha a részesedésszerzésre állami vagyon tőkepiaci intézményrendszeren keresztül történő értékesítése során, valamint ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.
(5) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt a Magyar Államtól társasági részesedést szerzett.
16. §
(1) A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai a kinevezésüktől számított harminc napon belül, majd azt követően évente, az NVK Zrt-nek a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető beosztású alkalmazottai a kinevezésüktől számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan kell megtenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a részvényesi joggyakorlóhoz kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára nem jogosult. A részvényesi joggyakorló a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.
(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a központi közszolgálati hatóság harmincnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén kezdeményezni kell a Tanács tagjának a 8. § (6) bekezdés d) pontja szerinti kizárását, illetve az ellenőrző Bizottság tagjának visszahívását.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek.
(5) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdései szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a részvényesi joggyakorló látja el. Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.
III. Fejezet
AZ NVK ZRT. FELADATAI, JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE
Az NVK Zrt. feladatai, jogállása
17. §
Az NVK Zrt.:
a) előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,
b) nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt,
c) a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,
d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól a Tanácsot, az Ellenőrző Bizottságot, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,
e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot.
18. §
(1) Az NVK Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a Kormány hatáskörébe tartozik. Az NVK Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.
(2) Az NVK Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Gt. szabályait kell alkalmazni.
(3) Az NVK Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
19. §
(1) Az NVK Zrt-ben a Magyar Állam részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja. Az NVK Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.
(2) Az NVK Zrt-nél felügyelő bizottság nem működik, a társaság működésének ellenőrzését a 12. §-ban megjelölt Ellenőrző Bizottság látja el.
Az NVK Zrt. szervezete
20. §
(1) Az NVK Zrt. ügyvezetését a Tanács látja el.
(2) A vezérigazgató vezeti az NVK Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az NVK Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogok gyakorlója határozatai, valamint a Tanács döntéseinek keretei között.
(3) Az NVK Zrt-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.
(4) Az NVK Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.
(5) Az NVK Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettesei alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek az Ellenőrző Bizottság tagjai.
(6) A vezérigazgatót és - a vezérigazgató javaslatára - a vezérigazgató-helyetteseket a részvényesi joggyakorló nevezi ki.
21. §
(1) Az NVK Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el.
(2) A szervezeti és működési szabályzat a központi munkaszervezeten belül az eltérő típusú vagyoncsoportok hasznosítására, illetve egyes szakosított feladatokra önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti és működési szabályzatban önálló szervezeti egységet kell létrehozni az állami tulajdonú termőföldekből álló Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra.
(3) Az önálló szervezeti egységek tevékenységük során az NVK Zrt. nevében járnak el.
(4) Az NVK Zrt. alkalmazottaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásai irányadók.
(5) Az NVK Zrt. szervezeti és működési szabályzatát a részvényesi joggyakorló hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
(6) A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az NVK Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.
(7) Az NVK Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat.
Az NVK Zrt. gazdálkodása
22. §
(1) Az NVK Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(2) Ha az NVK Zrt-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles.
(3) Az NVK Zrt. az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel és keretek között vehet fel hitelt, vállalhat kezességet, vagy bocsáthat ki kötvényt.
(4) Az NVK Zrt. saját vagyonának valamennyi pénzeszközét a Magyar Nemzeti Banknál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, annak terhére betétet nem helyezhet el, és értékpapírt nem vásárolhat.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az NVK Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen.
(6) Az NVK Zrt. a rábízott vagyon valamennyi pénzeszközét a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a vagyonhasznosítással összefüggésben vásárolhat. A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetni.
(7) Az NVK Zrt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az NVK Zrt-re bízott állami vagyont, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat.
(8) Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az NVK Zrt. a Tanács döntésének megfelelően a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására fordítja.
(9) Az NVK Zrt-re bízott vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és kiadásokat a költségvetési törvény részeként az Országgyűlés hagyja jóvá.
IV. Fejezet
AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS
23. §
(1) Az állami vagyont az NVK Zrt. maga kezeli, illetve szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak hasznosításra átengedi.
(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.
(3) Az NVK Zrt. a vagyon hasznosításának átengedésére csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - a Magyar Állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.
24. §
(1) Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, vagyonkezelési, megbízási - szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. A versenyeztetési kötelezettség a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.
(2) Mellőzhető a versenyeztetés, ha:
a) a szerződő partner államháztartási körbe tartozó szervezet, állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó más gazdálkodó szervezet,
b) nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,
c) jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,
d) a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg.
(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - hasznosítása.
(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívásmegküldésével - legalább három érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy az NVK Zrt-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben erre az NVK Zrt-vel kötött szerződése lehetőséget ad - bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.
25. §
(1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki
a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
c) hat hónapnál régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;
d) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; illetőleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt;
e) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták.
(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró körülmény, az NVK Zrt. a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.
(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.
26. §
Az állami tulajdonban lévő termőföldeket az NVK Zrt. az erre vonatkozó külön törvény rendelkezései, illetve az abban szabályozott földbirtok-politikai irányelvek szerint hasznosítja.
A vagyonkezelés szabályai
27. §
(1) Állami vagyon hasznosítására az NVK Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet.
(2) A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(4) A vagyonkezelői jog az erre irányuló szerződéssel - kivételesen törvény alapján - jön létre.
(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások számviteli nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok
28. §
(1) A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges - a (4) bekezdésben foglalt vagyontárgyakon kívüli - állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az NVK Zrt-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűségés a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.
(2) Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint, így különösen - amennyiben azt az ingatlan jellege, piaci hasznosíthatósága indokolja - visszterhes szerződés alapján, megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely jogcímen használatba.
(3) Állami vagyon központi költségvetési szerv rendelkezésére bocsátása - függetlenül a szerződés jogcímétől - általános forgalmi adó- és illetékmentes.
(4) Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog a Magyar Állam tulajdonába, és az adott központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog ilyen esetben vagyonkezelési szerződés nélkül, e törvény alapján jön létre.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakat - amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - a vagyonkezelő központi költségvetési szerv értékesítheti a 33-34. §-ban foglaltak alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel ilyen esetben az adott költségvetési szervet illeti.
(6) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökös-nevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más hasonló jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, az elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy az NVK Zrt. az adott költségvetési szervvel köt rá - a (4) bekezdésben meghatározott vagyontárgyak kivételével - vagyonkezelési szerződést. Ha a későbbiekben az ilyen vagyontárgy értékesítésére kerül sor, annak bevétele a kedvezményezett központi költségvetési szervet illeti meg.
Állami tulajdonú gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek
29. §
(1) A Magyar Állam - a törvényes képviseletét ellátó szerv útján - csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással - a szavazatok több mint ötven százalékával - rendelkezik. Nem vonatkozik ez a rendelkezés olyan esetekre (így különösen öröklés, ajándékozás, felszámolási eljárásban vagy egyébként állami követelés fejében történő részesedésszerzés), amikor nem a részesedést megszerző Magyar Állam képviseletében eljáró szerv döntésének eredményeként kerül sor az ügyletre.
(2) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására a Magyar Állam nevében a Tanács döntése alapján az NVK Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra az NVK Zrt. a Tanács döntése alapján más személynek vagy szervnek meghatalmazást adhat.
(3) A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e Magyar Állam képviseletére.
(4) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat az NVK Zrt-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.
(5) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felett a tulajdonosi jogokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja.
30. §
(1) Az NVK Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.
(2) Többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben ezt a társaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja, egyéb esetben az igazgatóság jogait a Gt. 247. §-a alapján vezérigazgató gyakorolja. Amennyiben a társaság ügyvezetését igazgatóság látja el, a testület legfeljebb hét tagból állhat.
(3) Állami tulajdonú gazdasági társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének.
(4) A felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot. Az így megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
(6) A gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.
31. §
(1) A többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A nyilatkozatot az annak megtételét megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan kell megtenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot, továbbá a vagyon időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez kell benyújtani. A nyilatkozathoz csatolni kell a Ktv. 22/A. §-ának (7) bekezdése szerinti felhatalmazást arra, hogy a központi közszolgálati hatóság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából a személyes és vagyoni adatokat kezelje. A központi közszolgálati hatóság a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára nem jogosult. A legfőbb szerv a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.
(3) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőt elmulasztja, a központi közszolgálati hatóság harmincnapos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére. A kitűzött határidő elmulasztása esetén intézkedni kell a megbízatás visszavonásáról.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek.
(5) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a központi közszolgálati hatóság kezdeményezheti. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a Ktv. 22/A. §-a szerinti feladatait a legfőbb szerv által megbízott személy látja el. Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.
V. fejezet
AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
Az elidegenítés általános szabályai
32. §
(1) Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ide értve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag az NVK Zrt. jogosult. Az értékesítés lebonyolítására az NVK Zrt. - a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - harmadik személynek megbízást adhat.
(2) A központi költségvetési szervek a működésükhöz már nem szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés, stb.), készlet értékesítésére - az ingatlanok kivételével - önállóan jogosultak, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg.
33. §
(1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően
a) közvetlenül vagy
b) közvetetten
lehet végezni.
(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:
a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,
b) nyilvános árverésen (a továbbiakban az a) és b) együtt: versenyeztetés),
c) kivételesen versenyeztetés nélkül.
(3) A vagyon közvetetten - figyelemmel a 34.§ (2) bekezdésében foglaltakra - az alábbi módon értékesíthető:
a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,
b) nyilvános vagy zárkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy
c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.
34. §
(1) Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását - ha törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet kivételt nem tesz - versenyeztetéssel kell megkísérelnie.
(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:
a) a magyar állam tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén,
b) állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
c) nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,
d) kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,
e) állami vagyonra vonatkozó vételi jog - d) pont alá nem tartozó - gyakorlása esetén,
f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,
g) az elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén, ha a föld és a rajta lévő felépítmény tulajdonjoga korábban elvált, illetve amennyiben a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályai kerülnek alkalmazásra,
h) helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,
i) kis értékű - az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő - vagyontárgy értékesítése esetén,
j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,
k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén az i) pont alá nem tartozó esetben is,
l) államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,
m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén.
(3) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet.
(4) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
35. §
(1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet. E rendelkezés nem zárja ki, hogy az NVK Zrt. peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról lemondjon.
(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható
a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében,
b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,
c) helyi önkormányzat javára kötelező feladatai, többcélú kistérségi társulás javára feladatai ellátásának elősegítése vagy szociális földprogram megvalósítása érdekében,
d) külön törvény szerinti kiemelkedően közhasznú szervezetek javára közhasznú feladataik ellátásának elősegítése érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról a Tanács dönt. Amennyiben az érintett vagyontárgy egyedi könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt az ingyenes átruházásról. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.
(5) Az NVK Zrt. az állam mint törvényes örökös nevében az öröklésről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára, ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat.
(6) A (2)-(5) bekezdésben megjelölt vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes.
36. §
(1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, erdők, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.
(2) E törvénynek az állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályait termőföld esetén a külön törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályai
37. §
Állami tulajdonú gazdasági társaság részesedésére kiírt pályázaton egyenértékű ajánlat esetében az ajánlattevők közül előnyben kell részesíteni az érintett gazdasági társaság dolgozói legalább huszonöt százalékának részvételével működő gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy az érintett gazdasági társaság Munkavállalói Résztulajdonosi Programjában résztvevőket.
38. §
(1) Az NVK Zrt. a többségi állami részesedéssel működő társaság értékesítésére vonatkozó döntés meghozatala előtt legalább harminc nappal köteles a gazdasági társaság munkavállalói érdekképviseleti szerveit írásban tájékoztatni mindazon adatokról (körülményekről), amelyek az értékesítés várható következményeként
a) a munkavállalók foglalkoztatását, kereseti és bérviszonyait, szociális ellátását, munkafeltételeit, képzését érinthetik;
b) a munkavállalói tulajdonszerzés esetleges lehetőségeire vonatkoznak.
(2) A munkavállalói érdekképviseleti szervek a tervezett értékesítéssel kapcsolatos véleményüket az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc napon belül, írásban közölhetik. Az NVK Zrt. a munkavállalói érdekképviseleti szervektől hozzá beérkezett írásos véleményre, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, írásban köteles válaszolni.
(3) A munkavállalói érdekképviseleti szervektől a (2) bekezdés alapján beérkezett véleményt és az NVK Zrt. erre adott válaszát az értékesítéssel kapcsolatos iratokhoz kell csatolni.
(4) Az NVK Zrt. köteles a társaság munkavállalói érdekképviseleti szervei rendelkezésére bocsátani a megkötött értékesítési szerződés és ahhoz kapcsolódó egyéb szerződések azon előírásait, amelyek az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra vonatkoznak.
(5) Az NVK Zrt-t a munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos, jelen törvényben előírt kötelezettségen túl további - így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben a munkáltatóra vonatkozóan meghatározott - tájékoztatási, véleményeztetési és konzultációs kötelezettség nem terheli.
VI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2007. szeptember 1-én lép hatályba.
(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 43. §, a 44. § (4) bekezdése, az 54. § p) pontja és a 63. § 2008. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) e törvénnyel megállapított 12/B. §-ának (1)-(2) bekezdését az e törvény hatályba lépését követően indított azon eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az ott említett kötelezettségvállalást eredményezik.
Módosító rendelkezések
40. §
(1) Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlására, eszköz üzemeltetésére és karbantartására, illetve bérlésére irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E § alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető."
(2) Az Áht. 12/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(12) bekezdések számozása (3)-(13)-ra változik:
"(2) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti hosszú távú kötelezettségvállalásnak
a) az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;
b) azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el;
c) azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el."
(3) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az "elkülönített állami pénzalapoknak," szövegrész után az "a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek," szöveggel egészül ki.
(4) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]
"d) a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a rábízott vagyon pénzeszközeinek kezelésére,"
(5) Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
"Gazdálkodás a vagyonnal"
(6) Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az "a kincstári vagyon" szövegrész helyébe az "az állami vagyon" szöveg lép.
(7) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) a cserére,
c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására."
41. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: NFA tv.)
a) 1. §-ának (3) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szöveg, a "Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: földalapkezelő szerv)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, 4. § (4) bekezdésének első tagmondatában és (5) bekezdésében, 4/A. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében, 13. §-ának (8) bekezdésében, 13/A. §-ának (2) és (5) bekezdésében, 14. §-ának (1) és (2) bekezdésében az "a földalapkezelő szerv" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt." szöveg, 11. §-ában, 12. §- ában, 13. §-ának (1) és (7) bekezdésében, valamint 13/A. §-ának (3) bekezdésében az "A földalapkezelő szerv" szövegrész helyébe az "Az NVK Zrt." szöveg,
c) 4. § (1) bekezdésében a "továbbiakban: ellenőrző bizottság" szövegrész helyébe a "továbbiakban: NFA ellenőrző bizottság" szöveg,
d) 4. §-ának (1)-(5) bekezdésében, 13/A. §-ának (5) bekezdésében az "ellenőrző bizottság" szövegrész helyébe az "NFA ellenőrző bizottság" szöveg,
e) 4. § (2) bekezdésének d) pontjában a "földalapkezelő szervhez" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalapba" szöveg,
f) 4. §-ának (4) bekezdésében a "földalapkezelő szerv által kezelt vagyon" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalapba tartozó vagyonelem" szöveg,
g) 4/A. §-ának (5) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az agrárpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
h) 8. §-ának (2) bekezdésében az "a földalapkezelő szervnek" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt-nek" szöveg,
i) 9. §-ának (1) bekezdésében az "a földalapkezelő szervhez" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt-hez" szöveg,
j) 13. §-ának (8) bekezdésében az "a Tft. 36. §-ában" szövegrész helyébe a "külön törvényben" szöveg,
k) 13. §-ának (10) bekezdésében a "földalapkezelő szerv" szövegrész helyébe a "Tanács" szöveg,
l) 13/A. §-ának (1) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezelésére" szövegrész helyébe az "az állami vagyonra" szöveg,
m) 13/A. §-ának (5) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "Tanács" szöveg,
n) 16. §-ának (2) bekezdésében az "a földalapkezelő szerv előirányzatából kell biztosítani" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt. biztosítja" szöveg,
o) 16. §-ának (3) bekezdésében az "A földalapkezelő szervvel" szövegrész helyébe az "Az NVK Zrt-vel" szöveg
lép.
(2) Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja, feladatait az NVK Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el."
(3) Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az NVK Zrt. gazdálkodásának ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek - így különösen az állami vagyonról szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság - feladat-, illetőleg hatáskörét."
(4) Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"A Nemzeti Földalapba tartozik:
a) az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;"
(5) Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen megszerzett termőföld."
(6) Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az NVK Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek - az AK érték erejéig - termőföldet ajánlhat fel."
(7) Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Az életjáradék program fedezetét - amennyiben az az NVK Zrt. bevételeiből nem finanszírozható - a központi költségvetés biztosítja."
(8) Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az NVK Zrt. által - az NFA ellenőrző bizottság véleménye figyelembevételével - kiadott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az NVK Zrt-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni."
42. §
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges."
43. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervekkel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges lakásokra, illetőleg helyiségekre (ideértve a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlását is), - e törvény keretei között - rendeletben határozza meg:"
44. §
(1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 120. § (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az állami felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az államháztartásról és az állami vagyonról szóló törvényekben, valamint az e törvényben meghatározottak szerint rendelkezhet."
(2) Az Ftv. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az ilyen társaságok működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó - külön törvényben meghatározott - szabályokat kell alkalmazni."
(3) Az Ftv. 123. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A felsőoktatási intézmény tulajdonába kerül az az állami vagyon is, amelyről külön törvény így rendelkezik."
(4) Az Ftv. 123. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az állami felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő, (1) bekezdés szerinti vagyont az állami vagyonról vezetett vagyonnyilvántartásban az állami vagyonra előírt módon nyilván kell tartani, ennek érdekében a felsőoktatási intézményt külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az ilyen vagyon értékesítésére a fenntartó által jóváhagyott versenyeztetési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor."
(5) Az Ftv. 138. §-ának (4) bekezdésében a "kincstári vagyonnal" szövegrész helyébe az "állami vagyonnal" szöveg lép.
45. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a vonatkozó jogszabályok alapján - az állam nevében eljáró Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel köti meg."
46. §
(1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításáról,"
(2) A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok - a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján - a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak."
(3) A Spt. 64. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.
(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba."
(4) A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor."
47. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék."
48. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]
"q) ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét."
49. §
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V. fejezet címét követően a következő 15/A. §-al egészül ki:
(3) "15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervnél létrehozott szellemi alkotáshoz fűződő vagyoni értékű jog, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése - az állami vagyonról szóló 2007. évi … törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti."
50. §
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges."
51. §
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló CXXVII. törvény 9. §ának (3) bekezdése az "Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében" szövegrészt követően az "és az állami vagyonról szóló 2007. évi … tv. 30. §-ának (4) bekezdésében" szöveggel egészül ki.
52. §
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a "törzsvagyon" szövegrész helyébe a "vagyon" szöveg,
b) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 9. §-ában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
c) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében a "kincstári vagyonába" szövegrész helyébe a "tulajdonába" szöveg, továbbá a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
d) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. § (4) bekezdésének a) pontjában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg, 3. §-ának (5), (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében és 7. §- ának (5) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt." szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében és 7. §-ának (5) bekezdésében a "kincstári vagyonába" szövegrész helyébe a "tulajdonába" szöveg,
e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ának (5) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 26. §-ának (6) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "kincstár" szöveg,
f) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. §-ának (9) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t" szöveg,
g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének d) pontjában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re" szöveg, 51. § (2) bekezdésének j) pontjában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel" szövegrész helyébe a "kincstárral" szöveg,
h) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nél (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg, 7. §-ának (3) bekezdésében az "A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, az ÁPV Rt." szövegrész helyébe az "Az NVK Zrt." szöveg, 7/A. §-ának (2) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt-vel" szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt." szöveg,
i) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. §-ának (1) bekezdésében a "kincstári vagyonért felelős szervet" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t" szöveg,
j) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72/A. §-ának (2) bekezdésében az "a kincstári vagyoni körbe tartozó" szövegrész helyébe az "az állami tulajdonú" szöveg,
k) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében és 13. §-ának (7) bekezdésében az "állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező" szövegrész helyébe az "állami tulajdonban levő" szöveg, 2. §-ának (4) bekezdésében az "államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó" szövegrész helyébe az "állami vagyon kezelésére vonatkozó törvény" szöveg, 13. §-ának (7) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezelőjét" szövegrész helyébe az "az állami vagyon kezelőjét" szöveg, 14. §-ának (3) bekezdésében az "a kincstári vagyon" szövegrész helyébe az "az állami vagyon" szöveg,
l) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (3) bekezdésében az "állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező" szövegrész helyébe az "állami tulajdonban levő" szöveg, az "a kincstári vagyon kezelőjére" szövegrész helyébe az "az állami vagyon kezelőjére" szöveg,
m) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontjában az "az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg, 26. § (1) bekezdésének e) pontjában az "a kincstári vagyon" szövegrész helyébe az "állami vagyon" szöveg,
n) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában az "az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg, 30. §-ának (2) bekezdésében a "költségvetési szerv esetében, kivéve a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet" szövegrész helyébe a "költségvetési szerv esetében" szöveg,
o) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. §-ának (6) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek" szöveg,
p) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 7. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (3) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésének a) pontjában a "kincstári vagyonába" szövegrész helyébe a "vagyonába" szöveg,
q) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-ának 26. pontjában a "kincstári vagyonba" szövegrész helyébe az "állami tulajdonba" szöveg,
r) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (1) bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében az "a kincstári vagyon, önkormányzati vagyon" szövegrész helyébe az "az állami vagy önkormányzati vagyon" szöveg,
s) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet" szövegrész helyébe "a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-t (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg, 10. § (2) bekezdésének első mondatában a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel" szövegrész helyébe az "NVK Zrt-vel" szöveg, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésének második mondatában, 15. § (3) bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe az "NVK Zrt." szöveg,
t) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontjában az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
u) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
v) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
w) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 6. pontjában az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
x) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében az "Állami Vagyonügynökségre (a továbbiakban: ÁVÜ)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében az "Állami Vagyonügynökség" szövegrész helyébe az "NVK Zrt." szöveg, 7. §-ának (2) bekezdésében az "ÁVÜ" szövegrész helyébe az "NVK Zrt." szöveg,
y) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re" szöveg,
z) az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében a "kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv részére" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek (a továbbiakban: NVK Zrt.)" szöveg, 2. §-ának (3) bekezdésében, 4. §-ának (2) bekezdésében, 6. §- ában, 7. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésének e) pontjában, 12. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 13. §-ának (2) és (3) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt." szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében és 9. §-ának (2) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt-nek" szöveg, 12. §-ának (2) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervtől" szövegrész helyébe az "az NVK Zrt-től" szöveg, 13. §-ának (1) bekezdésében a "vagyon a kincstári vagyon része, amelyre" szövegrész helyébe az "ingatlanokra" szöveg, továbbá az "a kincstári vagyonra" szövegrész helyébe az "az állami vagyonra" szöveg,
zs) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács" szöveg,
lép.
53. §
(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg
a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésének h) pontjában az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdésének d) pontjában az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg,
c) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § c) pontjában az "Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt." szöveg, 23. § b) pontjában az "ÁPV Rt.-nek" szövegrész helyébe az "Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek" szöveg
lép.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 86. §-ának (1) bekezdésében a "kincstári vagyoni körbe tartozó" szövegrész, valamint 89. §-ának (1) bekezdésében az "és a kincstári vagyon részét képezik" szövegrész hatályát veszti.
54. §
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az Áht. 95/B. §-a, 104. §-ának (1) bekezdése, 106. §-a, 108. §-ának (5) és (6) bekezdése, 109-109/K. §-ai, a 109/A. §-t megelőző "A kincstári vagyon" alcím, 124.§-a (2) bekezdésének m) pontja, valamint 124/A. §-ának c) pontja,
b) az állam tulajdonában álló vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény és az azt módosító 1997. évi LXXVI. törvény,
c) az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az "és a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében" szövegrész,
d) az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény,
e) az Atv. 5. §-ának (1) bekezdésében a "kivéve az MTA Központi Ellátási Szolgálat (melléklet 11. számú tétel) épületében elhelyezett kutatóintézetek működéséhez szükséges tárgyi eszközöket és vagyontárgyakat" szövegrész, 5. §-ának (2)-(4) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdésében az "- az 5. § előírásait figyelembe véve -" szövegrész, 14. §-ának (2) bekezdésében az "illetőleg az Akadémiára bízott", valamint az "e törvény 5. §-ában és" szövegrész, 19. §-ának (1) bekezdésében " ,a rábízott vagyon tekintetében a Vagyonkezelő Kuratórium" szövegrész,
f) az NFA tv. 1. §-ának (1) bekezdésében a "mint a kincstári vagyon része" szövegrész, 1. §-ának (2) bekezdése, 6. § (1) bekezdésének b) pontja, 6. §-ának (2) és (3) bekezdése, 11. §-ában "a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában," szövegrész, 13. §-ának (6) és (9) bekezdése, 13/A. §-ának (4) bekezdése, valamint 21. §-a,
g) a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXV. törvény 12. §-ának (3) bekezdése,
h) az Ftv. 23. § (1) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 25. §-ának (5) bekezdése,
i) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény preambuluma, 1. §-a, 3-4/A. §-ai, 5. §-ának (1)-(3) bekezdései, 6. §-a, 7. § (2) bekezdésének második mondata, valamint 10-11. §-ai,
j) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 81. §-ában az "- a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú műemlékek esetében a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv előirányzatai között -" szövegrész,
k) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 2-6. §-a, 12-14. §-a, 15. §-ának (2) bekezdése, 18. §-a, 20-21. §-a és 23. §-a.
l) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 8. §-a,
m) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 77. §-ának g) pontja,
n) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében az "a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szabályok szerint" szövegrész, valamint 16. §-ának (5) bekezdésében az "és a kincstári vagyon részét képező" szövegrész,
o) a kincstári vagyonért való miniszteri felelősség rendjének megváltoztatásához szükséges törvénymódosításokról szóló 1998. évi XL. törvény
p) a Ktv. 44. §-ának (1) bekezdésében a "Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél" szövegrész.
Átmeneti rendelkezések
55. §
(1) A Tanács a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását 2007. december 31-ig - a 3. §-ban foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) útján is elláthatja.
(2) Az (1) bekezdésben írt esetekben a Magyar Államot állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - a 17. § e) pontjában foglaltaktól eltérően - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. is képviselheti.
(3) A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a földalapkezelő szerv és az ÁPV Zrt. az e törvény hatályba lépése előtt megkezdett, de be nem fejezett, hasznosításra és értékesítésre irányuló eljárásokban az eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályok alapján látja el a döntések előkészítését.
(4) A Tanács a (3) bekezdésben meghatározott döntési jogok gyakorlására - esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára - a KVI és az ÁPV Zrt. vezérigazgatóját, valamint az NFA elnökét felhatalmazhatja.
(5) A központi költségvetési szervekkel kötött, 2007. szeptember 1-jén hatályos vagyonkezelési szerződéseket 2008. június 30-ig kell felülvizsgálni és e törvény előírásainak megfelelően - a 28. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 29. § (4) bekezdésében, valamint a külön törvényekben, így különösen a Hvt. 89. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembevéve - módosítani.
56. §
(1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának.
(2) Az ÁPV Zrt. a cégjegyzékből való - a pénzügyminiszter kérelmére 2007. december 31-i hatállyal történő - törléssel szűnik meg.
(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.
(4) Az ÁPV Zrt. saját vagyona a társaság megszűnésével a Magyar Államra száll.
57. §
(1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának. A pénzügyminiszter mint alapító a KVI megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket.
(2) A KVI munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.
(3) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az NVK Zrt-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az NFA által kötött szerződések módosításának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter mint alapító az NFA megszüntetése érdekében megteszi az Áht. 91/A. §-ában előírt intézkedéseket.
(4) Az NFA munkavállalóinak az NVK Zrt-nél történő továbbfoglalkoztatására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
58. §
A feladatátadás végrehajtása érdekében az ÁPV Zrt., a KVI és az NFA
a) a számviteli törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok alapján a szervezet tevékenységét lezáró beszámolót, vagyonmérleget és azt alátámasztó vagyonleltárt készít 2007. december 31-i fordulónappal,
b) elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adózási vagy egyéb jogszabályok előírnak,
c) a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást készít,
d) a hatályos szerződéseiről jegyzéket készít és azok iratanyagát átadásra előkészíti,
e) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat átadásra előkészíti.
59. §
(1) A 29. § (1) bekezdésének a többségi irányítást biztosító befolyásra vonatkozó követelményét, továbbá a (2) bekezdés rendelkezéseit a törvény hatályba lépésekor meglévő állami tulajdonú gazdasági társaságok közül az Eximbank Zrt-re és a MEHIB Zrt-re nem kell alkalmazni.
(2) Azon állami tulajdonú társasági részesedéseket, amelyek nem felelnek meg a 29. § (1) bekezdésében foglalt, a többségi irányítást biztosító befolyásra vonatkozó feltételnek, értékesíteni kell, az erre vonatkozó eljárást - az e törvény hatályba lépésekor meglévő társasági részesedésekre vonatkozóan - 2008. december 31-ig meg kell indítani.
60. §
Az állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságok esetében a tulajdonosi joggyakorló köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a társaság ügyvezetése 2008. január 1-jén a 30. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek megfeleljen.
61. §
A törvény mellékletében felsorolt, tartós állami tulajdonban tartandó vagyonelemek listáját a Tanács évente - első alkalommal 2008. június 30-ig - felülvizsgálja, és szükség esetén - a szakminiszterekkel egyetértésben - javaslatot tesz az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek a melléklet módosítására. A miniszter egyetértése esetén kezdeményezi a Kormánynál a melléklet módosítására vonatkozó törvényjavaslat benyújtását az Országgyűléshez.
62. §
(1) Ahol az ingatlan-nyilvántartás a KVI-t vagy az NFA-t mint tulajdonosi joggyakorlót illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az NVK Zrt.-t kell érteni.
(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem a Magyar Állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az NVK Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009. december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás átvezetéséről.
63. §
(1) Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a kincstár jogosult.
(2) A Magyar Államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az NVK Zrt. jogosult.
64. §
(1) E törvény hatályba lépésével az Atv. 5. § (2) bekezdésében megjelölt - illetve azok helyébe lépett - vagyontárgyak tulajdonjoga a Magyar Tudományos Akadémiára száll.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzés illetékmentes.
65. §
E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személyek minősülnek.
66. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg.
a) az állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások, az állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások számviteli nyilvántartásának, valamint a vagyonnal való elszámolásnak a szabályait,
b) az állami vagyonról vezetett nyilvántartás, és az állami vagyont használó személyek ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait,
c) a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,
d) a 17. § d) pontja szerinti tulajdonosi ellenőrzés részletes szabályait,
e) az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályokat,
f) a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait,
g) termőföld szociális földprogram folytatása céljából az önkormányzatok számára történő tulajdonba adásának feltételeit,
h) a költségvetési szervek egyes típusai - fegyveres erők, nemzetbiztonsági szolgálatok, rendvédelmi szervek - állami vagyonnal való gazdálkodásának speciális szabályait.
Melléklet a 2007. évi…… törvényhez
A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami tulajdon arányának megjelölésével - a következők:
Társaság neve Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke
| Magyar Villamos Művek Zrt. | 75%+1 szavazat |
| Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |
| DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. | 100% |
| ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. | 100% |
| Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. | 100% |
| GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt. | 100% |
| Ipoly Erdő Zrt. | 100% |
| Kisalföldi Erdőgazdasági Zrt. | 100% |
| KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |
| EGEREDŐ Erdészeti Zrt. | 100% |
| Mecseki Erdészeti Zrt. | 100% |
| NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt | 100% |
| NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti | Zrt 100% |
| Pilisi Parkerdő Zrt. | 100% |
| SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt | 100% |
| Szombathelyi Erdészeti Zrt. | 100% |
| TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. | 100% |
| VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. | 100% |
| Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. | 100% |
| Zalaerdő Erdészeti Zrt. | 100% |
| HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. | 100% |
| HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. | 100% |
| HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. | 100% |
| HM Armcom Zrt. | 50 % + 1 szavazat |
| HM Currus Zrt. | 50 % + 1 szavazat |
| HM Arzenál Zrt. | 50 % + 1 szavazat |
| Eximbank Zrt. | 25% + 1 szavazat |
| MEHIB Zrt. | 25% + 1 szavazat |
| Magyar Posta Zrt. | 75 %+1 szavazat |
| Magyar Államvasutak Zrt. | 100% |
| Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. | 50% + 1 szavazat |
| HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. | 100% |
| ExVÁ Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Kft. | 100% |
| Magyar Fejlesztési Bank Zrt. | 100% |
| Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) | 50% + 1 szavazat |
| Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. | 100% |
| HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. | 100% |
| Államadósság Kezelő Központ Zrt. | 100% |
| Hitelgarancia Zrt. | 50% + 1 szavazat |
| Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. | 50% + 1 szavazat |
| Regionális Fejlesztési Holding Zrt. | 100% |
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az eltelt közel két évtized alatt az állami tulajdon lebontása megtörtént, az intézményes és tömeges privatizáció lezárult, megteremtődtek a feltételei annak, hogy kidolgozásra kerüljön az állami vagyonnal való gazdálkodás tartós törvényi szabályozása, kialakításra kerüljön az állami vagyongazdálkodás egységes szervezeti és működési rendszere, a hosszú távon állami tulajdonban maradó vagyon kezelésére, hasznosítására, intézményrendszerére korszerű, a jelenleginél koherensebb szabályozás szülessen.
A vagyontörvénnyel elérni kívánt általános cél, hogy javuljon az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatósága, hatékonysága, megteremtődjenek a feltételek az állami vagyon hosszú távú hasznosítása terén új, a jelenleginél hatékonyabb és költségtakarékosabb megoldások alkalmazásához, a jogi szabályozás egyértelműbb, áttekinthetőbb legyen, a vagyongazdálkodásért felelős egyetlen szervezet az állami vagyon teljes körére egységesen irányadó jogszabály, valamint egységes elvek és követelmények szerint, a jelenlegi rendszernél lényegesen hatékonyabban működjön. A vagyontörvény az Alkotmány, a Ptk. és az Áht. nem teljesen egyértelmű, sokban ellentmondásos szabályai szerinti köztulajdonnak csak egy részét vonja a szabályozási körébe, csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonnal foglalkozik.
A törvény hatálya nem terjed ki, például a területi-helyi-települési-kisebbségi önkormányzati tulajdonra és az államtól független közjogi személyek tulajdonára, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Államkincstárra, a társadalombiztosítási rendszer vagyonára, a különböző elkülönített állami pénzalapokra. Tárgyi hatályát tekintve az ingó, ingatlanvagyont, dolog módjára hasznosítható természeti erőt, az államot megillető társasági részesedéseket, vagyoni értékű jogokat vonja a szabályozási körébe.
A nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon tekintetében az adott vagyoni kör védelmét, értékmegőrzését szolgáló - valamennyi tulajdonosra egységesen érvényesülő - külön törvények előírásait (pl. birtokvédelem, birtokpolitika, műemlékvédelem, természetvédelem) a vagyontörvény nem írja felül, azokat az államot képviselő tulajdonosi joggyakorló szervezetnek is be kell tartania éppen úgy, mint bármely más tulajdonosnak. Az állami vagyon terjedelme jelenleg még mindig igen jelentős, a közfeladatokkal nem áll arányban, ezért a törvény azon elvre épül, hogy a túlméretezett állami vagyon csökkenjen, hosszabb távon tartósan az állam tulajdonában azok a vagyonelemek maradjanak, amelyek tekintetében a vagyon értékének a megőrzése, vagy a vagyon természete, vagy nyomós gazdaságpolitikai érdek, szempont az állami tulajdonban tartást indokolja.
Már rövid időn belül el kell érni azt is, hogy állami vagyont bérbe, használatba, vagyonkezelésbe adni alapvetően ellenérték fejében lehessen, ennek keretszabályai már most beépülnek a vagyontörvénybe. Ezen elvvel összhangban a törvény csak igen szűk körben teszi lehetővé állami tulajdonú vagyon ingyenesen, térítési kötelezettség nélkül más tulajdonába adását azzal, hogy az ingyenes vagyonjuttatásra ellenőrzött és a költségvetési törvényben meghatározott keretek között, az Országgyűlés felé való beszámolási kötelezettség mellett kerülhet sor.
A törvény elvi éllel mondja ki, hogy az állam tulajdona egységes, az állam központi költségvetési szervei önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek, központi költségvetési szerv bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szerezheti meg. Az államot - mint tulajdonost - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az irányítása alatt álló vagyonkezelő szervezet személyesíti meg, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Tanács az állami vagyonkezelő szervezet útján gyakorolja. Ezen elvet juttatják érvényre a törvénynek az állami vagyon hasznosítására, az állami tulajdonú gazdasági társaságok alapítására, az állami tulajdonszerzésre vonatkozó előírásai.
Az állami vagyongazdálkodással szemben megfogalmazott hatékonysági, felelősségi elvárások, valamint a hatékony, átlátható, rugalmas döntési mechanizmusok és a teljesítménykövetelményekre épülő, megfelelő belső érdekeltségi rendszer biztosítása, kialakítása érdekében az új vagyonkezelő szervezet zártkörű részvénytársasági formában működik.
A Tanács és a vagyonkezelő szervezet feladatainak a meghatározásakor a vagyontörvény a legfontosabb keretszabályokat tartalmazza, alapvetően arra törekedve, hogy meghatározza azokat az ügyleteket, jogi aktusokat, amelyek lebonyolítása, megkötése az állami tulajdonú vagyon esetében az Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az állami vagyonkezelő szervezet kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vonatkozásában az állam nevében a részvényes jogait a pénzügyminiszter gyakorolja, aki a közgyűlés jogkörébe tartozó ügyekben, illetve - meghatározott esetekben, az egyszemélyes társaságokra vonatkozó törvényi előírás alapján a vezető tisztségviselők hatáskörébe tartozó ügyekben is - dönthet.
A Tanács évente beszámol az Országgyűlésnek a tevékenységéről, gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Tanács testületi vezető szervként működik, tagjait a pénzügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, illetve a földművelésügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, illetve hívja vissza, tagjaira összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, elnökét kinevezése előtt az OGY illetékes bizottságai meghallgatják.
A Tanács és a vagyonkezelő részvénytársaság működését 11 tagú Ellenőrző Bizottság ellenőrzi, melynek elnökét a miniszterelnök az ÁSZ javaslatára nevezi ki, illetve hívja vissza, egy-egy tagot delegálhatnak az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok, valamint egy-egy tagot delegál az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldala. A Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjai, továbbá a vezető beosztású alkalmazottak vagyonnyilatkozatot tesznek. A társaság munkaszervezetét a vezérigazgató vezeti, a munkavállalókra a Munka
Törvénykönyve vonatkozik. Az új vagyonkezelő szervezet gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat részben a vagyontörvény, részben az államháztartásról szóló törvény határozza meg. Az új vagyonkezelő szervezet saját vagyonától elkülönítve tartja nyilván azt a vagyont, amely felett az állam nevében tulajdonosi jogot gyakorol, ezzel összhangban az állami vagyonkezelő szervezet saját bevételeit, illetve kiadásait is el kell különíteni a kezelt vagyon bevételeitől és kiadásaitól.
A törvény meghatározott, jól definiált keretek között biztosítja az állami vagyonkezelő szervezet gazdálkodási önállóságát, egyidejűleg azonban a hatékonysági, költségtakarékossági szempontok érvényesülését bizonyos mértékig ki is kényszeríti, ezzel is rászorítva a vagyonkezelő szervezetet a legcélszerűbb hasznosítási módok alkalmazására. A törvény szabályozza - a tulajdonosi joggyakorlás általános szabályainak keretein belül - az állami tulajdonú társaságok alapításának és megszüntetésének módját, illetve bizonyos egységesen alkalmazandó keretszabályokat.
A hatékonyság növelése, az állami forrásokkal való ésszerű és felelős gazdálkodás elősegítése, illetve a vagyontörvény általános előírásainak az érvényre juttatása érdekében az állami tulajdonú társaságokra a törvény több korlátozó szabályt tartalmaz, szűkebb körben bizonyos kivételekkel.
A tartósan állami tulajdonban tartandó társaságok felsorolását - melyeknél az állam tulajdoni részesedése csak kivételesen indokolt esetben lehet kevesebb 50 %-nál - a törvény melléklete tartalmazza. E körbe tartoznak a jelenleg is állami tulajdonban lévő országos jelentőségű közszolgáltató gazdasági társaságok, a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű társaságok, honvédelmi-, rendvédelmi célokat szolgáló gazdasági társaságok, bizonyos állami monopóliumokat hasznosító társaságok. A vagyontörvény a részben/egészében nem privatizálható állami társaságok esetében az állam tulajdonosi joggyakorlása módjának, az állami vagyonkezelés magatartásnormáinak, az állami társaságokra vonatkozó sajátos szabályoknak a meghatározását foglalja magában.
A stratégiai jelentőségű társaságok vonatkozásában is elvárás - többek között - a versenyképesség erősítése, a piacnyitás követelményeihez való alkalmazkodás feltételeinek megteremtése, a hatósági szerepkörök leválasztása, a reorganizációs és fejlesztési programok végrehajtása. A törvénynek a privatizációval kapcsolatos szabályrendszere arra épül, hogy bár az állami tulajdon lebontását célzó tömeges, intézményes privatizáció szakasza lezárult, de meghatározott területeken folytatódik a privatizáció, hozzájárulva a gazdasági szerkezetváltozáshoz, a reformok végrehajtásához, illetve az államháztartás átalakításához, a
reformok végrehajtásához szükséges költségvetési források bővítéséhez. Erre tekintettel a vagyontörvény meghatározza a privatizációval kapcsolatos általános elveket, elvárásokat, a lebonyolítás keretszabályait, a végrehajtás technikai részleteit kormányrendelet tartalmazza. Az előkészítés és lebonyolítás terén a jelenlegi rendszerhez képest érdemi változtatásra nem kerül sor, változatlan elvárások: a versenyeztetés, az átláthatóság, a készpénz bevételek maximalizálása, a tőkepiac fejlesztése (tőzsdei kibocsátások növelésével, tőzsdén forgó társasági értékpapírokból további mennyiség értékesítésével), a kárpótlási kínálat biztosítása a kárpótlási folyamat lezárása érdekében.
A törvény rendelkezéseinek nagy részét 2007. július 1-jétől kell alkalmazni, ezzel összhangban lépnek hatályba a további kapcsolódó törvénymódosítások, majd a törvény kihirdetését követően, a törvény felhatalmazása alapján megalkotandó kormányrendelet. A vagyontörvény előírásai alapján megkezdettnek minősülő ügyletek, tranzakciók a korábban hatályos szabályok szerint zárhatók le. A 2007. évi átmeneti időszakban igen fontos változást eredményez, hogy a törvény kihirdetését követően megalapításra kerül a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntési jogokat már az új testület, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja (veszi át).
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy az ÁPV Zrt. -nél igazgatóság nem, csak a felügyelő bizottság működik, az állami vagyont érintő döntéseket illetően a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet (KVI, NFA, ÁPV Zrt.) ügyvezető szerve (irányító testület) a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lesz, egyidejüleg a törvényi előírásoknak megfelelően megkezdi a működését az Ellenőrző Bizottság is.
A jelenlegi állami vagyonkezelő szervezetek 2007-ben a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben a jelenlegi szabályrendszer alapján végzik a tevékenységüket, 2007. december 31-ével szűnnek meg, feladataikat, kötelezettségeiket az új vagyonkezelő szervezet teljes körűen - mint a megszűnő szervezetek általános jogutódja - 2008. január 1- től veszi át.
Ha a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács úgy dönt, hogy valamely állami vagyonnal kapcsolatos ügyben már az NVK Zrt. útján jár el, akkor arra a törvény szerinti új szabályokat kell alkalmazni.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény tárgyi hatályának megjelölését tartalmazza a rendelkezés. A jogszabály nem törekszik az állami működés vagyonjogi oldalának átfogó szabályozására, hatálya csak a szűkebb értelemben vett állami tulajdonra terjed ki, nem tárgya az állam pénzvagyona, folyó pénzügyei, az államadóssággal összefüggő szabályok stb. A Magyar Állam mint közjogi jogalany által kötött nemzetközi szerződések vagyonjogi kötelezettségvállalásai a legtöbb esetben nem egyeztethetők össze az állami vagyonról való rendelkezést szabályozó belső jogszabályokkal, emiatt ezek eltérő rendelkezése esetén a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A 2. §-hoz
A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyonkezelés feladatát, célját meghatározó rendelkezés. Rögzíti e § azt az elvi jelentőségű szabályt is, hogy az állam vagyona egységes, azaz az állam központi költségvetési szervei - törvényben meghatározott kivételtől eltekintve - önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek.
A 3. §-hoz
Az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását a törvény - a jelenlegi, széttagolt struktúra helyett - egyetlen szervezethez telepíti. A tulajdonosi jogok gyakorlására a jogszabály az újonnan létrehozott, speciális jogállású Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot jogosítja fel, amely feladatait a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. mint munkaszervezet útján, egyben annak ügyvezető szerveként látja el.
A 4. §-hoz
A törvény az állami vagyon két kategóriáját különbözteti meg. Ezek egyike a külön törvények alapján kizárólagos állami tulajdonba tartozó, vagy e törvény alapján tartósan állami tulajdonban tartandó kincstári vagyon, amely szűkebb értelemben is a nemzet vagyona, azt az állam érdemben csak kezeli és köteles a jövő nemzedékek számára is megőrizni. Ezzel szemben az állam üzleti vagyonával szabadon gazdálkodik, azt döntésétől függően hasznosítja, stratégiai, gazdaságbefolyásolási célra használja, esetleg értékesíti.
Az 5. §-hoz
Az állami vagyonnal kapcsolatos adatok közérdekűségének garanciális szabályát tartalmazza a rendelkezés.
A 6. §-hoz
Az állam tulajdonosi jogainak gyakorlására feljogosított Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) speciális jogállású testület. Feladatait az NVK Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el. Az NVK Zrt. ügyvezetése körébe eső legfontosabb döntéseket a törvény a Tanács hatáskörébe utalja, a tételesen fel nem sorolt döntéseket az NVK Zrt. vezérigazgatója jogosult meghozni.
A 7. §-hoz
A Tanács tagjainak jogállása, felelőssége a zártkörűen működő részvénytársaság igazgatóságára, vezető tisztségviselőire vonatkozó Gt-beli szabályokhoz igazodik. A részvénytársaság egyszemélyes jellegéből következik - ugyancsak a Gt. szabályozásához hasonlóan - a részvényes utasítási joga, amely egyben korlátozza a Tanács tagjainak felelősségét.
A 8. §-hoz
A Tanács tagjaira vonatkozó szakmai követelmények előírása, illetve a megbízatás megszűnésének jól körülhatárolt szabályozása biztosíthatja a szakmaiság és a megfelelő stabilitás érvényesülését a testületben.
A 9-11. §-hoz
A Tanács működésének részletszabályait tartalmazó rendelkezések, garanciáis jelentőségű előírásokkal (képviselet kizárása, jegyzőkönyvvezetés, Országgyűlésnek való beszámolás kötelezettsége stb.).
A 12. §-hoz
A Tanács és az NVK Zrt. működésének ellenőrzésére a törvény tizenegy tagú Ellenőrző Bizottságot hoz létre. Az átláthatóságot, ellenőrizhetőséget hivatott biztosítani, hogy a Bizottság elnökét az Állami Számvevőszék elnöke jelölheti, illetve hogy a parlamenti pártok egy-egy tagot delegálhatnak a Bizottságba.
A 13. §-hoz
A törvény minden olyan eszközzel (iratbetekintés, felvilágosítás kérése, szakértő igénybevétele) felruházza az Ellenőrző Bizottságot, amely biztosítja a döntéshozók hatékony ellenőrzését, hozzájárulva ezzel a vagyonkezelő szervezet átlátható, elszámoltatható működéséhez.
A 14-16. §-hoz
A törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg a Tanács és az Ellenőrző Bizottság tagjaira, illetve vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő, ez utóbbi elmulasztásának következménye a megbízatás megszűnése.
A 17. §-hoz
Az NVK Zrt. a Tanács munkaszervezeteként ellátja a döntések előkészítését, végrehajtását, továbbá mindazon feladatokat (nyilvántartás vezetése, hasznosítási szerződések megkötése, az állam polgári jogi képviselete), amelyet a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet végez.
A 18-19. §-hoz
A társaság alapításával, esetleges megszűnésével, az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos szabályok (alapító okiratát a Kormány fogadja el, megszűnéséről törvény rendelkezhet, a részvényesi jogokat az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja stb.) alapvetően az ÁPV Zrt-re vonatkozó hatályos rendelkezéseket követik. Eltérés a jelenlegi szabályoktól, hogy az NVK Zrt-nél felügyelő bizottság nem működik, annak feladatait ugyanakkor a korábban említett Ellenőrző Bizottság teljes egészében ellátja.
A 20-21. §-hoz
Az NVK Zrt. vezérigazgatója lát el egyes, a társasággal kapcsolatos olyan feladatokat (képviselet, munkáltatói joggyakorlás), amelyeket a Gt. a társaság vezető tisztségviselőihez telepít.
Lényeges szabály, hogy az NVK Zrt. egyes, szakosított feladatok ellátására, homogén vagyoncsoportok kezelésére önálló szervezeti egységet (igazgatóság, divízió stb.) hozhat létre. Utóbbiak között a törvény külön is nevesíti a Nemzeti Földalap (mint az állami tulajdonban lévő termőföldek összessége) feletti tulajdonosi joggyakorlásra létrehozandó szervezeti egységet. Ez a szabály elősegítheti, hogy a három különböző vagyonkezelő szervezetből létrejövő, azok eltérő feladatait átvevő új szervezet kellően differenciált, a külön jogszabályokhoz és a gyakorlati igényekhez egyaránt igazodó struktúrában működhessen.
A 22. §-hoz
Az állami vagyon értékének hosszú távú megőrzését szolgálja az a rendelkezés, hogy a vagyon hasznosításából, értékesítéséből származó bevételt az állami vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására kell fordítani. Az NVK Zrt. a gazdálkodása során el kell hogy különítse a saját vagyonától azt a rábízott vagyont (és annak kiadásait-bevételeit), amely fölött az állam nevében a Tanács tulajdonosi jogot gyakorol.
Az NVK Zrt-re bízott állami vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és kiadásokat az éves költségvetési tervezés során az Országgyűlés hagyja jóvá, ahogy a mindenkori költségvetési törvényben kell meghatározni az NVK Zrt. esetleges hitelfelvételének, kezességvállalásának, kötvénykibocsátásának feltételeit, kereteit is.
A 23-26. §-hoz
Az állami vagyonnal való gazdálkodás általános szabályai garanciális jelentőségű előírásokat tartalmaznak az NVK Zrt. által az állami vagyon hasznosításának átengedésére kötött szerződések céljára (a vagyon hatékony működtetése, megőrzése, gyarapítása stb.), tartalmára (az állam számára a lehető legkedvezőbb), illetve megkötésének módjára (versenyeztetési kötelezettség előírása, illetve a szűk körű kivételek meghatározása).
A 27. §-hoz
A vagyonkezelés - mint a hatályos jogszabályokban az állam és önkormányzati vagyonhoz kötődő jogintézmény - legfontosabb, alapvető szabályait, a vagyonkezelési szerződést kötő felek főkötelezettségét tartalmazza a törvény, a további szabályok rendeleti szintű megalkotására a Kormány kap felhatalmazást.
A 28. §-hoz
A központi költségvetési szervek működéséhez szükséges állami vagyont az NVK Zrt. bocsátja az intézmény rendelkezésére, azonban ennek során az NVK Zrt. az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki. Fontos új szabály, hogy az állam üzleti alapon hasznosítható, értékesíthető vagyonába tartozó ingatlant központi költségvetési szervnek is csak az általános piaci feltételek szerint, ellenérték (használati díj, bérleti díj) fejében adhatja az NVK Zrt. használatba. .
A 29-31. §-hoz
A törvény az állami részvétellel működő gazdasági társaságokra vonatkozóan tartalmaz sajátos előírásokat. A törvényi előírások alapján gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogok gyakorlására Tanács döntése alapján az NVK Zrt. jogosult, de a Tanács döntése alapján arra más személynek vagy szervnek is meghatalmazást adhat, illetve szerződés alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását is átengedheti.
A törvényben nevesített kivétel a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vonatkozásában áll fenn, melynek esetében a tulajdonosi jogokat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Az állami részesedésű társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező, azonban - annak érdekében, hogy elmozdulás történjen az egyszemélyi felelősség elvének fokozottabb érvényesülése irányába - legfeljebb 7 főből álló igazgatóságot csak kivételesen és abban az esetben indokolt működtetni, ha az adott állami cég tevékenysége, vagy más nyomós indok miatt arra mindenképpen szükség van.
A rendelkezések értelmében törvényi kötelezettség az állami részesedéssel működő gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél a cégvezetés felelősségének, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodásnak a biztosítása. Az előírások ennek kívánnak érvényt szerezni a vezetésre, ellenőrzésre, javadalmazásra, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre vonatkozó szabályrendszerrel.
A 32-38. §-hoz
Az állami vagyon elidegenítésével kapcsolatban a törvény (keretjogszabály jellegénél fogva) csak a legfontosabb garanciális előírásokat tartalmazza, az értékesítés részletszabályait (a jelenlegi Áht-szabályozást követve) kormányrendelet fogja tartalmazni. Ez részben előrelépés is, mivel a versenyeztetési szabályzat az ÁPV Rt-nél jelenleg nem jogszabályi szinten jelenik meg.
A törvény kimondja, hogy az értékesítésre - a központi költségvetési szervek feladatellátását szolgáló ingóságokra vonatkozó szűk körű kivételtől eltekintve - az NVK Zrt. jogosult, fő szabály szerint versenyeztetéssel. Ez utóbbi kizárólag azokban az esetekben mellőzhető, amelyeket a törvény taxatíve felsorol.
Itt szerepel azon kivételes esetek összefoglalása is, amikor az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen is átruházható. Ilyen ügyletre - garanciális okból - csak törvényben meghatározott esetben kerülhet sor. A műemlékek, védett természeti területek elidegenítésénél a külön jogszabályok előírásaira, többségi állami részesedéssel működő társaság értékesítésénél pedig a munkavállalók érdekvédelmét szolgáló, e törvényben meghatározott szabályokra kell tekintettel lenni.
A 39. §-hoz
A törvény szeptember 1-én lép hatályba, ekkor áll fel az NVK Zrt. és a Tanács is. Ugyanakkor 2007. december 31-ig - az átmenet és a feladatátadás zökkenőmentes biztosítása érdekében - a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet is működik, a megkezdett ügyeiket továbbviszik és lezárják.
A 40-54. §-hoz
A módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések túlnyomórészt technikai jellegűek, a meglévő három vagyonkezelő szervezet megszűnésének és az új részvénytársaság feladatátvételének átvezetését jelentik az érintett törvényeken. A kétharmados többséget igénylő jogszabályok (médiatörvény, önkormányzati törvény, honvédelmi törvény) szigorúan technikai jellegű - a szervezeti és fogalmi változások átvezetésére szorítkozó - módosítását a tervezet külön szakaszban (53. §) szerepelteti.
Az 55. §-hoz
A törvény hatálybalépésétől 2007. december 31-ig - az átmenet és a feladatátadás zökkenőmentes biztosítása érdekében - a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet is működik, a megkezdett ügyeiket továbbviszik és lezárják. A központi költségvetési szervek 2007. szeptember 1-én hatályos vagyonkezelési szerződéseinek e törvénynek megfelelő módosítására a javaslat közel egy éves határidőt biztosít.
Az 56-58. §-hoz
E rendelkezések az ÁPV Zrt., a KVI és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2008. január 1-i hatállyal való megszűnését, illetve jogaik és kötelezettségeik NVK Zrt-re történő átszállását írják elő, rendezik tovább a munkavállalókkal kapcsolatban a munkáltatói jogutódlás kérdését. Ugyancsak itt található rendelkezés az NVK Zrt. 2007. július 1-i hatállyal történő megalapítására, illetve a feladatátadás és a tevékenység lezárása érdekében a három jelenlegi vagyonkezelő szervezet által elvégzendő feladatokra.
Az 59-62. §-hoz
A törvény új rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges átmeneti rendelkezések.
A 63. §-hoz
A más személy tulajdonában lévő ingatlanon a Magyar Állam javára fennálló - tipikusan lakástámogatásból, családtámogatásból eredő - jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos feladatok jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartoznak. Nem indokolt ugyanakkor, hogy ezen feladatokat egy részvénytársaság vegye át, ezért azokat a jövőben a Magyar Államkincstár látná el.
A 64. §-hoz
A Magyar Tudományos Akadémia az 1994. évi XL. törvénnyel tulajdonba kapta a működéséhez szükséges vagyon egy részét, míg egy másik (korányrendeletben tételesen felsorolt) részéről a törvény úgy rendelkezett, hogy az a Ptk. 175. §-a szerinti rábízott vagyonnak minősül. A jelenlegi törvénytervezet ezt a rábízott vagyont - amelynek köre egyébként részben már megváltozott, kicserélődött -az Akadémia működésének, önálló gazdálkodásának elősegítése, illetve az 1994-ben történt vagyonrendezés végleges lezárása érdekében a korábbi juttatáshoz hasonlóan az Akadémia tulajdonába adja.
A Melléklethez
A törvényjavaslat melléklete a tartósan állami tulajdonban tartandó vagyoni kört sorolja fel. Az 58. § utal arra is, hogy a melléklet szerinti tartós állami tulajdoni kör messze nem tekinthető véglegesnek. A jelenlegi lista csak egyes gazdasági társaságokat tartalmaz, további vagyonelemeket (pl. ingatlanok) nem, önmagában emiatt is jelentősen módosulni fog a melléklet a 2008. június 30-ig végrehajtandó felülvizsgálat nyomán és eredményeként. A jelenleg a listán szereplő társaságok köre is változhat az Országgyűlés későbbi döntése szerint, az pedig, hogy egy - korábban a tartós állami tulajdonban maradóként számon tartott, a Priv. tv. mellékletében felsorolt - társaság a listán nem szerepel, nem jelenti azt, hogy belátható időn belül privatizálásra kerül. Az átfogó privatizációs stratégia kialakítása alapvetően gazdaságpolitikai mérlegelést és döntést igényel, a vagyontörvény - a maga eszköztárával - a kialakított stratégia megvalósítását segíti elő, a stratégia érvényre juttatását szolgáló, megfelelő (keret)szabályokkal.
Az állami tulajdonú, illetve résztulajdonú kulturális társaságok (pl. Nemzeti Színház Zrt., Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Kht., stb.) működési formája a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló új törvény rendelkezéseinek az ismeretében határozható meg, így e tekintetben külön kezelendők, privatizálásuk nincs napirenden.
A mellékletben felsorolt egyes társaságok, mint például a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM Zrt.) esetében, a tartós állami tulajdon jelenlegi 100 %-os aránya azért módosulna 75%+1 szavazatra, mert a 25%+1 szavazatnyi részesedés az elképzelések szerint a tőzsdén a magyar kisbefektetők részére kerülne értékesítésre, ennek az elvi lehetőségét teremti meg a törvény.
A mellékletben nem kerülnek felsorolásra azok a gazdasági társaságok, amelyek az állam tulajdonában levő leánycégek sorába tartoznak, tehát amelyeknél az állam csak közvetetten tulajdonos. Ez nem jelenti azt, hogy ezek a társaságok privatizálásra kerülnének. Ha az állami tulajdon akár közvetlen, akár közvetett formában való fenntartására valamely társadalmi közcél, vagy más nemzetgazdasági érdek miatt szükség van, akkor a leánycégek sem magánosíthatók. Ebbe a körbe tartozik például a Paksi Atomerőmű Zrt., mely esetében az állam nem közvetlenül, hanem az anyavállalaton, az MVM Zrt-n keresztül tulajdonolja a részesedést.
A törvény általános érvénnyel írja elő a tartós állami tulajdoni hányadra vonatkozó alsó korlátot, kivéve azon cégeket, amelyek a mellékletben szerepelnek. Ilyen például a MEHIB Zrt. és az Eximbank Zrt., amelyek részvényeik 25 %+1 szavazatot biztosító része közvetlen állami tulajdonban, míg a részvények többségi hányada az állam 100 %-os tulajdonában levő Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tulajdonában van.