32011R0057[1]

A Tanács 57/2011/EU rendelete ( 2011. január 18. ) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 57/2011/EU RENDELETE

(2011. január 18.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós hajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2011. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

(1)

A Szerződés 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 1 ) úgy rendelkezik, hogy a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést, és a halászati tevékenységek fenntartható folytatását szabályozó intézkedések meghatározását a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, és különösen a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével kell végezni.

(3)

A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket, adott esetben ideértve a szóban forgó tevékenységekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételek meghatározását is. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára viszonylag stabil halászati tevékenység legyen biztosítható valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, és kellően figyelembe lehessen venni a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit.

(4)

Amennyiben egy teljes kifogható mennyiséget (TAC) csak egyetlen tagállamnak osztanak ki, a Szerződés 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolt felhatalmazni az érintett tagállamot az említett teljes kifogható mennyiség szintjének meghatározására. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a teljes kifogható mennyiség szintjének meghatározásakor az érintett tagállam teljes mértékben a közös halászati politika alapelveinek és szabályainak megfelelően járjon el, és biztosítsa, hogy a kérdéses állományt olyan mértékben merítse ki, amely 2015-től a lehető legnagyobb valószínűséggel a legnagyobb fenntartható hozamot eredményezi, többek között a vonatkozó adatok összegyűjtéséhez, az érintett állomány értékeléséhez és az annak tekintetében a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító mennyiségek meghatározásához szükséges intézkedések meghozatalával.

(5)

A teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot; ezenkívül figyelembe kell venni az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is, különös tekintettel a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó bizottságok ülésein elhangzottakra.

(6)

A többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Következésképpen a Vizcayai-öbölben, a La Manche csatorna nyugati részén és az Északi-tengerben élő szürke tőkehal, norvég homár és közönséges nyelvhal, az Északi-tengerben élő sima lepényhal, a Skóciától nyugatra fekvő területeken élő hering, valamint a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skagerrakban, a La Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő területeken és az Ír-tengerben élő közönséges tőkehal állományai tekintetében a teljes kifogható mennyiségeket az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletben ( 2 ), a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletben ( 3 ), a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendeletben ( 4 ), a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendeletben ( 5 ), az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendeletben ( 6 ), a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendeletben ( 7 ), a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendeletben ( 8 ), illetve a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló, 2009. április 6-i 302/2009/EK tanácsi rendeletben ( 9 ) megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(7)

A teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendelet ( 10 ) 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett különböző intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(8)

Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok esetében még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet védelmük szempontjából. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(9)

A norvég homár fogása más fajokkal együtt, vegyes tengerfenéki halászat keretében történik. Egy Írországtól keletre fekvő övezetben, az úgynevezett Porcupine-padon, mielőbbi védelemre van szükség a norvéghomár-fogások lehetőség szerint minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. Ennélfogva indokolt ezen a területen a halászati lehetőségeket kizárólag azoknak a mélytengeri fajoknak a fogására korlátozni, amelyekkel együtt nem fognak norvég homárt.

(10)

Tekintettel az ICES VI, VII és VIII alterületen a disznófejű hal halászatával kapcsolatos legutóbbi fejleményekre, valamint az állomány fenntartható kezelésének biztosítása érdekében, a disznófejűhal-állományra fogási korlátozásokat kell előírni.

(11)

A 2166/2005/EK rendelet 8. cikkével, az 509/2007/EK rendelet 5. cikkével, a 676/2007/EK rendelet 9. cikkével, az 1342/2008/EK rendelet 11. és 12. cikkével, valamint a 302/2009/EK rendelet 5. és 9. cikkével összhangban meg kell határozni a 2011. évre vonatkozó halászati erőkifejtés felső határait, figyelembe véve az egyes hajócsoportoknak az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt erőkifejtési rendszerből történő kizárásáról szóló, 2009. július 27-i 754/2009/EK tanácsi rendeletet ( 11 ) is.

(12)

A 754/2009/EK rendelet alapján egy francia hajócsoportot kizártak az 1342/2008/EK rendelet 11. cikkében előírt halászati erőkifejtési rendszer alkalmazásából. A Franciaország által 2010-ben nyújtott tájékoztatás alapján a szóban forgó hajócsoportnak az erőkifejtési rendszerből való kizárása már nem jár az adminisztratív terhek csökkenésével. Emiatt a kizárás egyik feltétele már nem teljesül. Ennek megfelelően a szóban forgó francia hajócsoportot újra fel kell venni a fentebb említett halászati erőkifejtési rendszerbe. Mivel a 2010. január 14-i 53/2010/EU rendelet ( 12 ) IIA. mellékletében megállapított halászati gazdálkodási időszak 2011. január 31-én véget ér, ezt az újbóli felvételt 2011. február 1-jétől kell alkalmazni.

(13)

Az ICES szakvéleményét követve fenn kell tartani és felül kell vizsgálni a homoki angolnára vonatkozó gazdálkodási rendszert az ICES IIa és IIIa övezet, valamint az ICES IV alterület uniós vizein.

(14)

Figyelembe véve az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményt és összhangban az északkelet-atlanti halászatról szóló egyezmény (NEAFC) keretében létrejött nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, egyes mélytengeri fajok esetében korlátozni kell a halászati erőkifejtést.

(15)

A Norvégiával ( 13 ), a Feröer szigetekkel ( 14 ) és Grönlanddal ( 15 ) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban, illetve jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió konzultációkat tartott a halászati jogokról az említett partnerekkel. A Feröer szigetekkel folytatott konzultációk még nem zárultak le: várhatóan 2011 elején kötik meg a 2011-re vonatkozó megállapodásokat. Az uniós halászati tevékenységek megszakításának elkerülése érdekében, és egyúttal kellő rugalmasságot biztosítva a szóban forgó megállapodások 2011 elején történő megkötéséhez, az Uniónak célszerű átmeneti jelleggel meghatároznia a Feröer szigetekkel való megállapodás hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket.

(16)

Az Unió számos halászati szervezet szerződő fele, más szervezetekben pedig együttműködő nem szerződő félként vesz részt. Ezen túlmenően a 2003. évi csatlakozási okmány értelmében a Lengyel Köztársaság által korábban megkötött halászati megállapodások - így a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezmény - igazgatását Lengyelországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az Unió látja el. Ezek a halászati szervezetek 2011-re néhány intézkedés bevezetését, többek között az uniós hajók halászati lehetőségeinek meghatározását javasolták. Ezeket a halászati lehetőségeket az uniós jogban végre kell hajtani.

(17)

2010-es éves ülésén az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) nem jutott konszenzusra a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a csíkoshasú tonhalra vonatkozó védelmi intézkedések elfogadásával kapcsolatban. Mindazonáltal a szerződő felek többsége - az Uniót is beleértve - úgy vélekedett, hogy a három említett állományt érintő halászati lehetőségeket az állományok fenntartható kezelése érdekében szabályozni kell. Ezért helyénvaló, hogy az Unió ilyen célú intézkedéseket fogadjon el.

(18)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2010. évi éves ülésén elfogadták az ICCAT szerződéses feleinél a halászati lehetőségek részleges vagy túlzott kihasználását mutató táblázatokat. Ezzel összefüggésben az ICCAT határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy az Unió 2009 folyamán csak részlegesen használta ki a részére az északi és a déli kardhal, a nagyszemű tonhal és az északi germon tekintetében rendelkezésre álló kvótát. Az ICCAT által megállapított uniós kvóták kiigazításának tiszteletben tartása érdekében a kvóták részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, az e rendeletben a teljes kifogható mennyiségek éves elosztására meghatározott elosztási kulcs módosítása nélkül. Ugyanezen az ülésen módosították a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási tervet is. Az ICCAT továbbá ajánlásokat fogadott el a nagy szemű rókacápák, a pörölycápák és a fehérorrú cápák védelmére vonatkozóan. A halállományok védelmének előmozdítása érdekében az említett intézkedéseket az uniós jogban végre kell hajtani.

(19)

2010-es éves ülésén az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) felülvizsgálta azon flották teljes kapacitását, amelyek 2006-2008-ban trópusi tonhalfélékre, illetve 2007-2008-ban kardhalra és germonra halásztak. Az IOTC ezenkívül jóváhagyta a flottafejlesztési tervek végrehajtását, valamint a hatáskörébe tartozó területen folytatott halászat során kifogott rókacápák (Alopiidae család) védelmére vonatkozó határozatot.

(20)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) létrehozására irányuló, 2007 májusában megtartott harmadik nemzetközi találkozó során a résztvevők ideiglenes intézkedéseket, köztük halászati lehetőségeket fogadtak el a Csendes-óceán déli részén a nyílt tengeren és a tengerfenéken folytatott halászati tevékenységek ezen regionális halászati gazdálkodási szervezet létrehozásáig történő szabályozására. Ezek az intézkedések felülvizsgálatra kerültek az SPRFMO létrehozására irányuló 8. nemzetközi konzultáción (2009. november), és várhatóan ismét felülvizsgálatra fognak kerülni a közeljövőben az SPRFMO-bizottságot előkészítő 2. konferencián (2011. január). A résztvevők által elért megállapodásnak megfelelően ezen ideiglenes intézkedések önkéntes jellegűek, és a nemzetközi jog értelmében jogilag nem kötelező erejűek. Az Egyesült Nemzetek halállományokról szóló megállapodásában foglalt vonatkozó rendelkezések fényében mindazonáltal célszerű ezeket az intézkedéseket az uniós jogban végrehajtani.

(21)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) 2010-es éves ülésén fogási korlátozásokat fogadott el a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló négy halállományra. Ezeket a fogási korlátozásokat végre kell hajtani az uniós jogban.

(22)

A Szerződés 291. cikkével összhangban az egyes rövid élettartamú állományokra vonatkozó fogási korlátozások meghatározásához szükséges intézkedéseket azok sürgősségére való tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 16 ) alapján kell elfogadni.

(23)

Az Unió számára halászati lehetőségeket létrehozó vagy korlátozó bizonyos nemzetközi intézkedéseket az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet fogadja el az év végén, és azok e rendelet hatálybalépése előtt alkalmazandóvá válnak. Ennélfogva szükséges, hogy az említett intézkedéseket az uniós jogban végrehajtó rendelkezések visszaható hatállyal kerüljenek alkalmazásra. Különösen, mivel a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó egyes halászati lehetőségeket a 2010. december 1-jétől kezdődő időszakra határozták meg, e rendelet megfelelő rendelkezéseit ettől az időponttól kell alkalmazni. A visszaható hatályú alkalmazás nem sértené a jogos elvárások elvét, mivel a CCAMLR-tagoknak tilos engedély nélkül halászniuk az egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(24)

Az ebben a rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet ( 17 ) és különösen annak 33. és 34. - a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló - cikkének hatálya alá tartozik. Ezért szükséges meghatározni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottságnak teljesítendő adatszolgáltatás során kell használniuk.

(25)

A halászati tevékenységek megszakításának elkerülése és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni, a halászati erőkifejtés korlátozásaira vonatkozó rendelkezések kivételével, amelyeket 2011. február 1-jétől kell alkalmazni, valamint egyes régiókra vonatkozó konkrét rendelkezések kivételével, amelyek tekintetében a (23) preambulumbekezdés szerint egyedi alkalmazási időpontot kell megállapítani. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(26)

A halászati lehetőségeket az alkalmazandó uniós joggal teljesen összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a következő halászati lehetőségeket határozza meg:

a) a 2011. évre vonatkozóan bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó fogási korlátozások;

b) a 2011. február 1-jétől-2012. január 31-ig tartó időszakra vonatkozóan bizonyos erőkifejtési korlátozások;

c) a 20., 21. és 22. cikkben, valamint az IE. és az V. mellékletben meghatározott időszakokra vonatkozóan az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezményi (CCAMLR) területen élő bizonyos állományokra vonatkozó halászati lehetőségek;

d) a 28. cikkben meghatározott időszakokra vonatkozóan az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezményi (IATTC) területen élő bizonyos állományokra vonatkozó halászati lehetőségek; és

e) a makrélára vonatkozó további halászati lehetőségek, amelyek a 2010-ben ki nem fogott kvótából származnak.

2. cikk

Hatály

Eltérő rendelkezés hiányában ezt a rendeletet kell alkalmazni:

a) az uniós hajókra, és

b) az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajókra.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"uniós hajó" : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

b)

"harmadik országbeli hajó" : harmadik országok lobogója alatt közlekedő és harmadik országokban lajstromozott halászhajó;

c)

"uniós vizek" : a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek a Szerződés II. mellékletében említett területekkel szomszédos vizek kivételével;

d)

"teljes kifogható mennyiség" (TAC) : az egyes állományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

e)

"kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)

"nemzetközi vizek" : az egyes államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

g)

"szembőség" : az 517/2008/EK rendelettel ( 18 ) összhangban megállapított szembőség;

h)

"uniós halászhajóflotta-nyilvántartás" : a 2371/2002/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i)

"halászati napló" : az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában:

a)

"ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) : a 218/2009/EK rendelet ( 19 ) meghatározása szerinti övezetek;

b)

"Skagerrak" : a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt terület;

c)

"Kattegat" : északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt terület;

d)

"VII övezet (Porcupine-pad - 16. egység)" :

a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′;

e)

"Cádizi-öböl" : az ICES IXa körzetnek a nyugati hosszúság 7° 23′ 48′′-től keletre eső területe;

f)

"CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti-óceán, azaz a FAO 34. fő halászati övezete) : a 216/2009/EK rendelet ( 20 ) fogalommeghatározása szerinti övezetek;

g)

"NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet) : a 217/2009/EK rendelet ( 21 ) fogalommeghatározása szerinti övezetek;

h)

"SEAFO egyezményi terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet) : az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezmény ( 22 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

i)

"ICCAT egyezményi terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság) : az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény ( 23 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

j)

"CCAMLR egyezményi terület" (CCAMLR, az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény) : a 601/2004/EK rendelet ( 24 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

k)

"IATTC egyezményi terület" (IATTC, az Amerika-közi trópusi tonhalbizottság) : az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény ( 25 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

l)

"IOTC-terület" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság) : a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás ( 26 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

m)

"SPRFMO egyezményi terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet) : az é. sz. 10°-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás ( 27 ) fogalommeghatározása szerinti, a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó területektől keletre, valamint a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

n)

"WCPFC egyezményi terület" (WCPFC, a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászati bizottság) : a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezmény ( 28 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

o)

"a Bering-tenger nyílt tengeri része" : a Bering-tenger nyílt tengeri területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon.

II. CÍM

AZ UNIÓS HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

Teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken vagy az egyes nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós hajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 15. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK rendeletben ( 29 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A kapelán tekintetében az ICES V és XIV alterület grönlandi vizein az Unió rendelkezésére álló teljes kifogható mennyiségeket a Bizottság határozza meg a teljes kifogható mennyiség, valamint az Unió számára Grönland által elosztott kifogható mennyiség alapján, az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Dánia Kormánya és Grönland Helyi Kormánya között létrejött megállapodással és annak jegyzőkönyvével összhangban.

(4) A 2011 első felében összegyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság - a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - felülvizsgálhatja a következő állományok vonatkozásában az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket:

a) az ICES IIa és IIIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizeiben élő homokiangolna-állomány tekintetében az e rendelet IID. mellékletének megfelelően;

b) az ICES IIIa alterületen, továbbá az ICES IIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizeiben élő norvégtőkehal-állomány és a kapcsolódó járulékos fogások, valamint az ICES IIa körzet és az ICES IV alterület uniós vizeiben élő sprattállomány.

6. cikk

Bizonyos teljes kifogható mennyiségekre vonatkozó különös rendelkezések

(1) Az IA. mellékletben szereplő, az e cikkre történő hivatkozással ellátott lábjegyzettel jelölt egyes teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállam határozza meg az általa összegyűjtött és kiértékelt adatok alapján, olyan szinten, amely:

a) összhangban van a közös halászati politikára vonatkozó elvekkel és szabályokkal, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével, valamint

b) a lehető legnagyobb valószínűséggel az állománynak a legnagyobb fenntartható hozammal összhangban lévő kiaknázását eredményezi 2015-től.

(2) Az érintett tagállam 2011. február 28-ig tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően elfogadott szintről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyeket a szóban forgó rendelkezésnek való megfelelés érdekében szándékozik tenni. Ezen információra tekintettel és amennyiben a 2371/2002/EK rendelet 7. cikkében megállapított feltételek teljesülnek, a Bizottság sürgősségi intézkedésekről határozhat.

7. cikk

A teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajókat érintő további kvótakiosztás

(1) Az IA. mellékletben felsorolt és az e cikkre történő kereszthivatkozással ellátott lábjegyzettel jelölt bizonyos állományok tekintetében a tagállamok - az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek mellett - a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára további kvótát oszthatnak ki az adott tagállamnak kiosztott kvóta százalékában, az IA. mellékletben meghatározott határértékeken belül.

(2) A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelően biztosíthatnak további kvótakiosztást a hajók számára:

a) a hajón érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerák (CCTV) működnek, amelyek minden halászati műveletet és a hajó fedélzetén végzett minden feldolgozási tevékenységet rögzítenek;

b) a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő egyes hajók számára kiosztott további kvóta mennyisége nem haladhatja meg az adott hajótípus esetében valószínűsíthető visszadobások 75 %-át, és hajónak kiosztott kvótát minden esetben legfeljebb 30 %-al növelheti;

c) az adott hajó által a releváns állományból kifogott teljes mennyiség beleszámít a számára kiosztott kvótába.

(3) Amennyiben egy tagállam azt észleli, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajó nem teljesíti az e cikk (2) bekezdésében előírt feltételeket, a tagállam azonnal visszavonja az érintett hajó számára biztosított további kvótakiosztást, és a 2011-es év hátralévő részére kizárja a hajót a szóban forgó próbákban való részvételből.

(4) Az a tagállam, amely alkalmazni kívánja az (1), (2) és (3) bekezdést - bármilyen további kiosztást megelőzően -, eljuttatja a Bizottsághoz az alábbi információkat:

- a próbában részt vevő hajók jegyzéke és a fedélzeten felállított elektronikus távellenőrzési berendezés jellemzői,

- a szóban forgó hajók által használt eszközök kapacitása, típusa és jellemzői,

- feltételezhető visszadobási arányok e hajótípusok esetében, valamint

- a vonatkozó TAC alapján az adott hajók által az állományból 2010-ben kifogott mennyiség.

8. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tárolása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós és a nem uniós vizek mindegyikén;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizek mindegyikén;

c) közönséges rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízen, azon vizek kivételével, amelyek tekintetében az IA. melléklet ettől eltérő módon rendelkezik; valamint

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az I, a II, a III, a IV, az V, a VI, a VII, a VIII, a IX, a X és a XII alterület uniós vizein.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeit - amennyire lehetséges - sértetlen állapotban haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

9. cikk

A kiosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben előírt, tagállamok közötti kiosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján, vagy az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2) Az e rendelet I. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

10. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtési korlátozásokat 2011. február 1-jétől2012. január 31-ig a következők szerint kell alkalmazni:

a) a IIA. mellékletet a Kattegat, a Skagerrak területén, és az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli részén, az ICES IV alterületen, az ICES VIa, VIIa és VIId körzetben, valamint az ICES IIa és Vb körzet uniós vizeiben előforduló egyes állományokkal való gazdálkodásra kell alkalmazni;

b) a IIB. mellékletet az ICES VIIIc és IXa körzetben - a Cádizi-öböl kivételével - előforduló szürke tőkehal és norvég homár állományainak helyreállítására kell alkalmazni;

c) a IIC. mellékletet az ICES VIIe körzetben előforduló nyelvhalállományokkal való gazdálkodásra kell alkalmazni;

11. cikk

A mélytengeri halászatra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások

(1) A grönlandi laposhalra a 2347/2002/EK rendelet ( 30 ) 3. cikkét kell alkalmazni. A grönlandi laposhal fogására, fedélzeten tárolására, átrakására és kirakodására az adott cikkben említett feltételek vonatkoznak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy 2011-ben a kikötőn kívül töltött kilowattnapban mért halászati erőkifejtés szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében ne haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során végzett átlagos éves halászati erőkifejtés 65 %-át, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, vagy a 2347/2002/EK rendelet 3. cikkében említett mélytengeri fajokat fogtak ki. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászati utakra kell alkalmazni, amelyek során 100 kg-ot meghaladó tömegű, aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

12. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve, vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

13. cikk

Korlátozások egyes halászati lehetőségek kiaknázásával kapcsolatban

(1) Az ICES VII alterületen vagy annak megfelelő körzeteiben előforduló norvég menyhal, közönséges tőkehal, szárnyas rombuszhal, ördöghalfélék, foltos tőkehal, vékonybajszú tőkehal, szürke tőkehal, kék menyhal, norvég homár, sima lepényhal, sávos tőkehal, fekete tőkehal, valódirája-félék, közönséges nyelvhal és tüskéscápa tekintetében az I. mellékletben megállapított halászati lehetőségeket az említett fajok 2011. május 1-jétőljúlius 31-ig tartó időszak alatti halászatára, illetve fedélzeten tárolására vonatkozó tilalom korlátozza a Porcupine-pad térségében. Az I. melléklet vonatkozó bejegyzéseinek azonosítása az erre a cikkre történő hivatkozással történik.

(2) E cikk alkalmazásában a Porcupine-pad a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt terület:

(3) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Porcupine-padon keresztül zajló, az (1) bekezdésben említett fajok szállítását célzó tranzitot az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni.

14. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedély

15. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján valamelyik tagállam a III. mellékletben meghatározott halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket megfelelő módon szintén át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászterületek vonatkozásában rendelkezésre álló halászati engedélyeknek a III. mellékletben meghatározott teljes számát azonban nem lehet meghaladni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek vizein

1. Szakasz

ICCAT egyezményi terület

16. cikk

A kékúszójú tonhalra irányuló halászati és tenyésztési, illetve hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult uniós hajók számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tárolására, átrakására, szállítására vagy kirakodására jogosult halászhajók számát és bruttó tonnatartalomban mért teljes kapacitását a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást, a hizlalási kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

17. cikk

Az ID. mellékletben kiosztott, kékúszójú tonhalra vonatkozó kvóta kiegészítő feltételei

A 302/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tilalmi időszakon kívül a 2011. április 15-tőlmájus 15-ig tartó időszakban is tilos a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

18. cikk

Hobbi- és sporthorgászat

A tagállamoknak az ID. mellékletben kiosztott kvótáikból külön kvótát kell előirányozniuk a kékúszójú tonhal hobbi- és sporthorgászatára.

19. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos a rókacápák (Alopias) fajainak célzott halászata.

(3) Az ICCAT egyezményi területen való halászatban (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos az Alopiidae családba tartozó pörölycápákat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(4) Minden halászatban tilos fehérorrú cápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

2. Szakasz

CCAMLR egyezményi terület

20. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata az említett mellékletben feltüntetett övezetekben és időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az említett részben feltüntetett alterületeken.

21. cikk

Felderítő halászat

(1) A 2011-es halászati idényben kizárólag azok a tagállamok vehetnek részt a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és az 58.4.2 körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam a szóban forgó halászatban kíván részt venni, a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2011. július 24-éig értesíti a CCAMLR titkárságát.

(2) A teljes kifogható mennyiségeket és a járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1 és az 58.4.2 körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén berekesztik, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(3) A halászatot földrajzilag és tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és az 58.4.2 körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

22. cikk

Krillhalászat a 2011/2012-es halászati idényben

(1) A 2011/2012-es halászati idényben kizárólag azon tagállamok folytathatnak krillhalászatot (Euphausia superba) a CCAMLR egyezményi területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben egy ilyen tagállam a CCAMLR egyezményi területen krillhalászatban kíván részt venni, a 601/2004/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően legkésőbb 2011. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot:

a) a krillhalászatban való részvételi szándékáról az V. melléklet C. része szerinti formanyomtatványon;

b) a halászhálók kialakításáról az V. melléklet D. része szerinti formanyomtatványon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezi a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR egyezményi területen krillhalászatban részt venni szándékozó tagállam kizárólag az értesítés időpontjában a lobogója alatt közlekedő és engedéllyel rendelkező halászhajókról küld értesítést.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság Titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó alapos operatív indokok vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben szereplő halászhajók számára nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt.

3. Szakasz

IOTCterület

23. cikk

Az IOTC-területen halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem fokozza az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy más regionális tonhalhalászati szervezetek hajólajstromában. A valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listán szereplő, jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók ("IUU-hajók") nem vehetők fel a flottába.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében - az (1) és (2) bekezdésben említett határokon túlmenően - a tagállamok csak szigoríthatják a halászati kapacitás e cikk szerinti korlátozásait.

24. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeit - amennyire lehetséges - sértetlen állapotban haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

4. Szakasz

SPRFMO egyezményi terület

25. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

Az SPRFMO egyezményi területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2011-ben nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott területen összesen 78 610 BT-re kell korlátozniuk olyan módon, hogy a Csendes-óceán déli részén biztosított legyen a nyílt tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása.

26. cikk

Nyílt tengeri halászat - teljes kifogható mennyiségek

(1) Kizárólag az SPRFMO egyezményi területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató, a 25. cikkben említett tagállamok halászhatnak nyílt tengeri állományokra az adott területen az IJ. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) A tagállamok havi rendszerességgel értesítik a Bizottságot az e cikkben említett halászatot folytató hajóik nevéről és jellemzőiről, a bruttó tonnatartalmat is ideértve.

(3) Az e cikkben említett halászat felügyelete céljából a tagállamok legkésőbb a következő hónap tizenötödik napjáig, az SPRFMO ideiglenes titkárságának tájékoztatása céljából céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat.

27. cikk

Fenékhalászat

Az SPRFMO egyezményi területen a 25. cikkben említett tagállamok a fenékhalászati erőkifejtést és a halfogás mértékét a halászhajók számának, valamint egyéb, a halfogás mértékét, a halászati erőkifejtést és a halászati kapacitást tükröző paramétereknek a tekintetében a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti éves szintek átlagára, illetőleg az SPRFMO egyezményi területnek kizárólag azon részeire korlátozzák, ahol az előző halászati idényben folyt fenékhalászat.

5. Szakasz

IATTC egyezményi terület

28. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2011. július 29-tőlszeptember 28-ig vagy 2011. november 18-tól2012. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen:

- Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°;

b) 2011. szeptember 29-tőloktóber 29-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdés a) pontjában említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2011. április 1. előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen.

(3) Az IATTC egyezményi területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajók a fedélzetükön tárolják, majd ezt követően kirakodják az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót, kivéve ha a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan. Kivételt e tekintetben egyedül a hajóút utolsó szakasza képezhet abban az esetben, ha már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

6. Szakasz

SEAFO egyezményi terület

29. cikk

A mélytengeri cápák védelmére vonatkozó intézkedések

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

- valódirája-félék (Rajidae),

- tüskéscápa (Squalus acanthias),

- halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi),

- rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus),

- nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps),

- sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus),

- kis macskacápa (Apristurus manis),

- bársonyos lámpáscápa (Scymnodon squamulosus),

- a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok.

7. Szakasz

WCPFC egyezményi terület

30. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászati erőkifejtés korlátozása

A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC egyezményi területen a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), a bonitóra (Katsuwonus pelamis) és Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) irányuló teljes halászati erőkifejtés az Unió és a térség part menti államai között létrejött halászati partnerségi megállapodásokban előírt erőkifejtésre korlátozódjék.

31. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával történő halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC egyezményi területnek az é. sz. 20°-a és a d. sz. 20°-a közötti részén 2011. július 1-jén 00.00-től 2011. szeptember 30-án 24.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység. Erszényes kerítőhálós hajók az említett időszakban kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC egyezményi terület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem:

a) telepített vagy alkalmazott a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközök felhasználásával.

(2) A WCPFC egyezményi területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajók fedélzetükön tárolnak és kirakodnak vagy átraknak minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha a hajón nem marad elegendő élőhal-tartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) ha a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

32. cikk

Az erszényes kerítőhálóval történő halászat elől elzárt területek

A nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos a következő nyílt tengeri területeken:

a) az Indonézia, Palau, Mikronézia és Pápua Új-Guinea kizárólagos gazdasági övezetének határvonalai által közrezárt nemzetközi vizek;

b) a Mikronézia, Marshall-szigetek, Nauru, Kiribati, Tuvalu, Fidzsi-szigetek, Salamon-szigetek és Pápua Új-Guinea kizárólagos gazdasági övezetének határvonalai által közrezárt nemzetközi vizek.

33. cikk

A kardhalra irányuló halászatra jogosult uniós hajók számának korlátozása

A WCPFC egyezményi területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén kardhalhalászatra (Xiphias gladius) jogosult uniós hajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

8. Szakasz

Bering-tenger

34. cikk

A Bering-tenger nyílt tengeri részén folytatott halászat tilalma

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

35. cikk

Teljes kifogható mennyiségek

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat, az e címben, valamint az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételekre is figyelemmel.

36. cikk

Halászati engedélyek

(1) Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

(2) A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tartani vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója ejtette, és az említett kvóta még nem merült ki.

37. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizek mindegyikén;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizek mindegyikén;

c) közönséges rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizek mindegyikén; valamint

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok egyedeit - amennyire lehetséges - sértetlen állapotban haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

A 754/2009/EK rendelet módosítása

A 754/2009/EK rendelet 1. cikkének h) pontját el kell hagyni.

39. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 38. cikket azonban 2011. február 1-jétől kell alkalmazni.

Amennyiben a CCAMLR egyezményi területre vonatkozó halászati lehetőségeket 2011. január 1. előtt kezdődő időszakokra határozták meg, a 20., a 21. és a 22. cikket, valamint az IE. és az V. mellékletet a szóban forgó halászati lehetőségek vonatkozó alkalmazási időszakának kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA, VALAMINT AZ UNIÓS VIZEKEN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN (ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐTÖMEGTONNÁBAN)

Az alábbi táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségeket e rendelet alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, ezért ezekre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak. Eltérő rendelkezés hiányában az övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni.

A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A Skagerrak, a Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV alterület, a CECAF uniós vizei és Francia Guyana vizei

IB. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND

Az ICES I, II, V, XII, XIV alterület, valamint a NAFO 0 és 1 övezet grönlandi vizei

IC. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZE

NAFO Egyezményi Terület

Valamennyi teljes kifogható mennyiséget és a kapcsolódó feltételeket a NAFO keretében kell elfogadni.

ID. MELLÉKLET

NAGY TÁVOLSÁGRA VÁNDORLÓ HALFAJOK - Valamennyi terület

Az e területekre vonatkozó teljes kifogható mennyiségek olyan, a tonhal halászatával foglalkozó nemzetközi halászati szervezetek keretében kerülnek elfogadásra, mint az ICCAT.