32010R0053[1]

A Tanács 23/2010/EU rendelete ( 2010. január 14. ) a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókra és az uniós vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2010. évre történő meghatározásáról, és az 1359/2008/EK rendelet, a 754/2009/EK rendelet, az 1226/2009/EK rendelet és az 1287/2009/EK rendelet módosításáról

A TANÁCS 53/2010/EU RENDELETE

(2010. január 14.)

a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó uniós hajókra és az uniós vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2010. évre történő meghatározásáról, és az 1359/2008/EK rendelet, a 754/2009/EK rendelet, az 1226/2009/EK rendelet és az 1287/2009/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendeletre ( 1 ), és különösen annak 11. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

(1)

A Szerződés 43. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK rendelet ( 2 ) előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésnek és a halászati tevékenységek fenntartható folytatására vonatkozó intézkedések meghatározását a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével.

(3)

A Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az minden tagállamnak relatíve stabil halászati tevékenységet biztosítson valamennyi állomány, illetve halászat tekintetében, és kellően figyelembe vegye a közös halászati politikának a 2371/2002/EK rendeletben meghatározott célkitűzéseit. Ezen túlmenően meg kell határozni bizonyos, a halászati lehetőségek szempontjából alapvető és azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket annak érdekében, hogy a halászati lehetőségek optimálisak és hatékonyan alkalmazhatók legyenek.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot. Ebben az összefüggésben szükséges figyelembe venni az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket, különös tekintettel a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság, az érintett regionális tanácsadó testületek és a tagállamok részvételével megtartott 2009. július 23-i ülésen, illetve a halászati és akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság és az érintett regionális tanácsadó testületek 2009. szeptember 29-i ülésén elhangzottakra.

(5)

A többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a teljes kifogható mennyiségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni. Ennek megfelelően a szürke tőkehal, a norvég homár, a Vizcayai-öbölben, a La Manche csatorna nyugati részén és az Északi-tengerben élő nyelvhalak, az Északi-tengerben élő sima lepényhal, a Skóciától nyugatra fekvő területen élő hering, a Kattegatban, az Északi-tengerben, a Skagerrakban, a La Manche csatorna keleti részén, a Skóciától nyugatra fekvő területen, valamint az Ír-tengerben élő közönséges tőkehal állományai esetében a teljes kifogható mennyiségeket az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletben ( 3 ), a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletben ( 4 ),

a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendeletben ( 5 ), a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendeletben ( 6 ), az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendeletben ( 7 ), a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendeletben ( 8 ), az 1342/2008/EK rendeletben, továbbá a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló, 2009. április 6-i 302/2009/EK tanácsi rendeletben ( 9 ) foglalt szabályokkal összhangban indokolt meghatározni.

(6)

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett különböző intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(7)

A kizárólag tudományos vizsgálat céljából végzett halászati tevékenységeket nem célszerű e rendelet hatálya alá rendelni, azon halászati tevékenységek kivételével, amelyeket a teljes körűen dokumentált halászattal kapcsolatos kezdeményezésekben részt vevő hajók végeznek.

(8)

Bizonyos fajok, mint például egyes cápafajok esetében még a korlátozott halászati tevékenység is komoly kockázatot jelenthet védelmük szempontjából. Következésképpen az ilyen fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a halászatukra vonatkozó általános tilalom bevezetése révén teljes mértékben korlátozni kell.

(9)

A 2166/2005/EK rendelet 8. cikkével, az 09/2007/EK rendelet 5. cikkével, a 676/2007/EK rendelet 9. cikkével, az 1342/2008/EK rendelet 11. és 12. cikkével, valamint a 302/2009/EK rendelet 5. és 9. cikkével összhangban meg kell határozni a 2010. évre vonatkozó megengedett legnagyobb erőkifejtés felső határait, figyelembe véve az egyes hajócsoportoknak az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt erőkifejtési rendszerből történő kizárásáról szóló, 2009. július 27-i 754/2009/EK tanácsi rendeletet ( 10 ) is.

(10)

Az ICES szakvéleményét követve fenn kell tartani és felül kell vizsgálni a homoki angolnára vonatkozó halászati erőkifejtés szabályozási rendszerét az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizein.

(11)

Figyelembe véve az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményt és összhangban az északkelet-atlanti halászatról szóló egyezmény (NEAFC) keretében létrejött nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, egyes mélytengeri fajok esetében korlátozni kell a halászati erőkifejtést.

(12)

A halászati lehetőségeket a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban kell felhasználni, különös tekintettel a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendeletre ( 11 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendeletre ( 12 ), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendeletre ( 13 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet ( 14 ) 21. cikkére, a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletre ( 15 ), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre ( 16 ),

a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendeletre ( 17 ), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendeletre ( 18 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletre ( 19 ), az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendeletre ( 20 ), a grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2115/2005/EK tanácsi rendeletre ( 21 ),

a 2166/2005/EK rendeletre, a 388/2006/EK rendeletre, a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendeletre ( 22 ), a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló, 2006. december 21-i 1967/2006/EK tanácsi rendeletre ( 23 ), az 509/2007/EK rendeletre, a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2007. május 7-i 520/2007/EK tanács rendeletre ( 24 ), a 676/2007/EK tanácsi rendeletre, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2007. október 22-i 1386/2007/EK tanácsi rendeletre ( 25 ), a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre ( 26 ), a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK tanácsi rendeletre ( 27 ),

a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló 1966/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. november 3-i 1077/2008/EK bizottsági rendeletre ( 28 ), az 1300/2008/EK rendeletre, az 1342/2008/EK rendeletre, az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról (átdolgozás) szóló, 2009. március 11-i 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 29 ), az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás) szóló, 2009. március 11-i 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 30 ), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (átdolgozás) szóló, 2009. március 11-i 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 31 ), a 302/2009/EK rendeletre, valamint a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre ( 32 ).

(13)

A Norvégiával ( 33 ), a Feröer szigetekkel ( 34 ) és Grönlanddal ( 35 ) fennálló halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban vagy jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban az Unió a halászati jogokról konzultációkat tartott az említett partnerekkel. A Grönlanddal folytatott konzultációk 2009. november 25-én lezárultak, és ezek eredményeképpen megállapították az uniós hajók által a grönlandi vizeken 2010-ben kiaknázható halászati lehetőségeket. A Feröer szigetekkel és Norvégiával folytatott konzultációk még nem zárultak le; ezekkel a partnerekkel várhatóan 2010 elején fogadják el a 2010-re vonatkozó szabályokat. Annak érdekében, hogy elkerüljük az Unió halászati tevékenységeinek félbeszakadását, és egyúttal kellő rugalmasságot biztosítsunk e szabályok 2010 elején történő megállapításához, az Uniónak célszerű átmeneti jelleggel - a szabályok elfogadásáig tartó hatállyal - meghatároznia az ezen szabályok hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket.

(14)

Az Unió számos halászati szervezet szerződő fele, más szervezetekben pedig együttműködő nem szerződő félként vesz részt. Ezen túlmenően, a 2003-as csatlakozási okmány értelmében a Lengyel Köztársaság által korábban megkötött halászati megállapodások - így a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezménynek - igazgatását Lengyelországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az Unió látja el. E halászati szervezetek 2010-re néhány intézkedés bevezetését, többek között az uniós hajók halászati lehetőségeinek meghatározását javasolták. E halászati lehetőségeket az Uniónak kell végrehajtania.

(15)

Az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság (IATTC) 2009-ben tartott éves ülésén nem fogadott el fogási korlátozásokat a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a bonitóra vonatkozóan, ezért - jóllehet az Unió nem tagja az IATTC-nek - szabályozni kell az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrásokra vonatkozó halászati lehetőségeket az erőforrások fenntartható kezelésének biztosítása érdekében.

(16)

Az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) 2009. évi éves ülésén táblázatokat fogadott el, amelyek az ICCAT szerződéses feleinél a halászati lehetőségek részleges vagy túlzott kihasználását mutatják. Ezzel összefüggésben az ICCAT határozatot fogadott el, amelyben megállapította, hogy az Unió 2008 folyamán csak részlegesen használta ki a részére az északi és a déli kardhal, a nagyszemű tonhal és az északi germon tekintetében rendelkezésre álló kvótát. Az ICCAT által megállapított uniós kvóták kiigazításának tiszteletben tartása érdekében a kvóták részleges kihasználása eredményeként keletkező halászati lehetőségeket minden egyes tagállamnak a részleges kihasználáshoz való saját hozzájárulását alapul véve kell elosztani, az e rendeletben a teljes kifogható mennyiségek éves elosztására meghatározott elosztási kulcs módosítása nélkül. Ugyanezen az ülésen módosították a kékúszójú tonhalra vonatkozó helyreállítási tervet is. Az ICCAT továbbá ajánlást fogadott el a nagy szemű rókacápák védelmére vonatkozóan. A halállományok védelmének előmozdítása érdekében végre kell hajtani az említett intézkedéseket.

(17)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet (SPRFMO) létrehozására irányuló, 2007 májusában megtartott harmadik nemzetközi találkozó során a résztvevők ideiglenes intézkedéseket, köztük halászati lehetőségeket fogadtak el a Csendes-óceán déli részén a nyílt tengeren és a tengerfenéken folytatott halászati tevékenységek ezen regionális halászati gazdálkodási szervezet létrehozásáig történő szabályozására. Az SPRFMO létrehozására irányuló, 2009 novemberében megrendezett nyolcadik nemzetközi találkozó során felülvizsgálták ezeket az intézkedéseket. A résztvevők által elért megállapodásnak megfelelően ezen ideiglenes intézkedések önkéntes jellegűek, és a nemzetközi jog értelmében jogilag nem kötelező erejűek. Az Egyesült Nemzetek halállományokról szóló megállapodásában foglalt vonatkozó rendelkezések fényében mindazonáltal célszerű beépíteni ezeket az uniós jogba.

(18)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) 2009. évi éves ülésén fogási korlátozásokat fogadott el két további, a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló halállományra. Ezeket a fogási korlátozásokat az uniós jogban végre kell hajtani.

(19)

A folytonosság biztosítása érdekében bizonyos harmadik országbeli hajók számára meghatározott feltételek mellett, az 1006/2008/EK rendelettel és annak végrehajtó rendelkezéseivel összhangban célszerű engedélyezni az uniós vizeken való halászatot.

(20)

A halászati lehetőségek meghatározása keretében és az 1342/2008/EK rendelet 11. cikke értelmében a Tanács a tagállamok által nyújtott és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által értékelt tájékoztatás alapján bizonyos hajócsoportokat kizárhat az említett rendeletben létrehozott erőkifejtési rendszer alkalmazásából, amennyiben megfelelő adatok állnak rendelkezésére az érintett hajók általi tőkehalfogásokról és -visszadobásokról, a tőkehalfogási százalékarány nem haladja meg az érintett hajócsoportok teljes fogásának 1,5 %-át, valamint e hajócsoportoknak az erőkifejtési rendszerbe való felvétele aránytalan adminisztratív terhet jelentene a tőkehalállományokra gyakorolt általános hatáshoz képest. Lengyelország tájékoztatást nyújtott egy tőkehalhalászatot folytató olyan hajócsoporttal kapcsolatban, amelynek egyetlen hajója az Északi-tengeren legalább 100 mm-es szembőségű fenékvonóhálóval fekete tőkehalra halászott. Az Egyesült Királyság tájékoztatást nyújtott tőkehalhalászatot folytató hajók két olyan csoportjával kapcsolatban, melyek a Skóciától nyugatra fekvő területeken fenékvonóhálót használtak. Ezen tájékoztatás alapján, melyet a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság is értékelt, megállapítható, hogy az említett hajócsoportok tőkehalfogásai - a visszadobásokat is beleértve - nem haladják meg a teljes fogásuk 1,5 %-át. Tekintettel továbbá az e hajócsoportok nyomon követésére és ellenőrzésére létrehozott nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedésekre, valamint arra, hogy a szóban forgó hajócsoportok erőkifejtési rendszerbe való felvétele aránytalan adminisztratív terhet jelentene a tőkehalállományokra gyakorolt általános hatáshoz képest, a kérdéses hajócsoportokat helyénvaló kizárni az 1342/2008/EK rendelet III. fejezetének alkalmazásából, ily módon lehetővé téve az erőkifejtési korlátozások ennek megfelelő megállapítását az érintett tagállamok tekintetében.

(21)

Sürgősségre tekintettel, a Szerződés 291. cikkével összhangban a bizonyos rövid élettartamú állományokra vonatkozó fogási korlátozások meghatározásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 36 ) alapján kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.

CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet a következő halászati lehetőségeket, illetve az e halászati lehetőségek felhasználásával funkcionálisan összefüggő feltételeket határozza meg:

- a 2010. évre vonatkozóan bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségek, valamint

- a 2011. évre vonatkozóan bizonyos erőkifejtési korlátozások, illetve egyes antarktiszi állományok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségek a II. cím III. fejezetének 2. szakaszában és az IE. és az V. mellékletben meghatározott időszakokra.

2. cikk

Hatály

(1) Eltérő rendelkezés hiányában ezt a rendeletet kell alkalmazni:

a) az uniós hajókra; és

b) a harmadik országok lobogója alatt uniós vizeken közlekedő, harmadik országokban lajstromozott halászhajókra (a továbbiakban: harmadik országbeli hajók).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e rendelet- az V. melléklet B. részében foglalt táblázathoz kapcsolódó 1. lábjegyzet kivételével - nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálat céljából folytatott olyan halászati tevékenységekre, amelyeket az adott hajó lobogója szerinti tagállam engedélyével és fennhatósága alatt végeznek, és amelyekről előzetesen tájékoztatták a Bizottságot és azon tagállamot, amelynek vizein a kutatási tevékenységeket végzik. A tudományos vizsgálat céljából halászati tevékenységet folytató tagállamoknak az ilyen halászatból származó valamennyi fogásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, a kutatás helye szerinti tagállamot, az ICES-t és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságot.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a teljes körűen dokumentált halászattal kapcsolatos kezdeményezésekben részt vevő hajók által végzett halászati tevékenységekre, amennyiben az ilyen halászatra kiegészítő kvóták vonatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően, e rendelet alkalmazásában:

a) "uniós hajók": a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének d) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti halászhajók;

b) "uniós vizek": a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti vizek;

c) "teljes kifogható mennyiség" (TAC): az egyes állományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

d) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, a tagállamok vagy harmadik országok részére kiosztott hányada;

e) "nemzetközi vizek": az egyes államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

f) "szembőség": a 850/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a halászhálók szembőségének meghatározására és fonalvastagságának vizsgálatára irányadó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 10-i 517/2008/EK bizottsági rendelettel ( 37 ) összhangban megállapított szembőség;

g) "uniós halászhajóflotta-nyilvántartás": a 2371/2002/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

h) "halászati napló": az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK rendelet meghatározása szerinti övezetek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt terület;

d) "Cádizi-öböl": az ICES IXa övezetnek a nyugati hosszúság 7° 23' 48″-től keletre eső része;

e) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti-óceán, azaz a FAO 34. fő halászati övezete): a216/2009/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti övezetek;

f) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK rendelet HL L 87., 2009.3.31., 42. o. fogalommeghatározása szerinti övezetek;

g) "SEAFO egyezményi terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezmény ( 38 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

h) "ICCAT egyezményi terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény ( 39 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

i) "CCAMLR egyezményi terület" (CCAMLR, az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény): a 601/2004/EK rendelet fogalommeghatározása szerinti terület;

j) "IATTC egyezményi terület" (IATTC, az Amerika-közi trópusi tonhalról szóló egyezmény): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény ( 40 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

k) "IOTC- terület" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhal Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás ( 41 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

l) "SPRFMO egyezményi terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a 10o-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás ( 42 ) fogalommeghatározása szerinti, a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó területtől keletre, valamint a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

m) "WCPFC egyezményi terület" (WCPFC, a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászatokról szóló egyezmény): a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezmény ( 43 ) fogalommeghatározása szerinti terület;

n) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon.

II.

CÍM

AZ UNIÓS HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I.

FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

Fogási korlátozások és a kifogható mennyiségek elosztása

(1) Az uniós vizeken vagy bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó fogási korlátozásokat, a kifogható mennyiségek tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikke szerinti kiegészítő feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós hajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, az e rendelet 12. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 6. pontjában megállapított szabályok szerint meghatározza a homokiangolna-félék halászatára vonatkozó fogási korlátozásokat az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei tekintetében.

(4) A Bizottság az ICES V és XIV övezet grönlandi vizei tekintetében a kapelánra vonatkozó uniós fogási korlátozásokat a teljes kifogható kapelánmennyiség 7,7 %-ában rögzíti, amint a teljes kifogható mennyiséget megállapították.

(5) A 2010 első felében begyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei tekintetében a norvég tőkehalállományra, valamint az ICES IIa és IV övezet uniós vizei tekintetében a sprattállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

(6) A norvégtőkehal-állomány (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatának következményeként, a norvég tőkehal ipari járulékos fogásainak figyelembevétele érdekében a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizei tekintetében a vékonybajszú tőkehalállományra, valamint az ICES IIa, III és IV övezet uniós vizei tekintetében a foltos tőkehalállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

(7) A 2010 első felében összegyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az ICES VIII övezet tekintetében meghatározhatja a szardellaállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

6. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

Az uniós halászhajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós és a nem uniós vizek mindegyikén;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizek mindegyikén;

c) sima rája (Dipturus batus) az ICES IIa, III, IV, VI, VII, VIII, IX és X övezet uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulate) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X övezet uniós vizein; valamint

e) heringcápa (Lamna nasus) a nemzetközi vizeken.

7. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (3) bekezdése alapján, vagy az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2) Az e rendelet I. mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A halászati erőkifejtési korlátozásokat 2010. február 1-jétől2011. január 31-ig a következők szerint kell alkalmazni:

a) a IIA. melléklet a Kattegat, a Skagerrak területén, és az ICES IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli részén, az ICES IV, VIa, VIIa, VIId övezetben, valamint az ICES IIa és Vb övezet uniós vizeiben előforduló egyes állományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

b) a IIB. melléklet az ICES VIIIc és IXa övezetben - a Cádizi-öböl kivételével - előforduló szürke tőkehal és a norvég homár állományainak helyreállítására vonatkozik;

c) a IIC. melléklet az ICES VIIe övezetben előforduló nyelvhalállományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

d) a IID. melléklet az ICES IIa, IIIa és IV övezet uniós vizeiben előforduló homoki angolnafélék állományaival való gazdálkodásra vonatkozik.

9. cikk

A mélytengeri halászatra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások

(1) A közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2009. és 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. november 28-i 1359/2008/EK rendeletben ( 44 ) meghatározott fogási korlátozásokon túlmenően tilos a mélytengeri fajokból és a grönlandi laposhalból hajóutanként 100 kg-nál nagyobb összmennyiséget kifogni és a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni, ha az adott hajó nem rendelkezik a 2347/2002/EK rendelet 3. cikkével összhangban kibocsátott mélytengeri halászati engedéllyel.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy mélytengeri halászati engedélyhez kössék a lobogójuk alatt közlekedő és a területükön lajstromozott hajók által végzett azon halászati tevékenységeket, amelyek naptári évenként 10 tonnát meghaladó tömegű mélytengeri faj és grönlandi laposhal kifogását és fedélzeten való tárolását eredményezik.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2010-ben a kikötőn kívül töltött kilowattnapban mért halászati erőkifejtés szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében ne haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során végzett átlagos éves halászati erőkifejtés 65 %-át, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, és/vagy a 2347/2002/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászati utakra kell alkalmazni, amelyek során 100 kg-ot meghaladó tömegű, aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

10. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő halfélék akkor is a fedélzeten tárolhatók vagy kirakodhatók, ha az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, vagy ha a kvótákat vagy részesedéseket kimerítették:

a) a hering és a makréla kivételével azok a fajok, amelyeket

i. más fajokkal vegyesen zsákmányolnak olyan hálókkal, amelyek szembősége a 850/98/EK rendelet 4. cikkével összhangban 32 mm-nél kisebb; és

ii. sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatnak szét;

vagy

b) makréla, amennyiben

i. fattyúmakrélával és szardíniával vegyesen fogják ki;

ii. a fogások tömege nem haladja meg a fedélzeten tárolt makréla, fattyúmakréla és szardínia össztömegének 10 %-át; és

iii. a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatják szét.

(3) Minden fogást bele kell számítani a kvótába vagy - amennyiben az uniós kvótát nem osztották fel kvótákra a tagállamok között - az uniós kvótába, a (2) bekezdéssel összhangban végrehajtott fogások kivételével.

(4) A járulékos fogások százalékát és e fogások kezelését a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének megfelelően kell meghatározni.

11. cikk

Korlátozások bizonyos halászati lehetőségek kiaknázásával kapcsolatban

A 2010. május 1. és július 31. közötti időszakban tilos a heringen, a makrélán, a szardínián, a fattyúmakrélán, a spratton, a kék puhatőkehalon és az ezüstlazacon kívüli egyéb tengeri élőlények halászata és fedélzeten tartása az alábbi pontokat szekvenciálisan összekötő egyenes vonalak által határolt területen:

12. cikk

Az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet uniós vizeiben ejtett, szétválogatás nélkül kirakodott fogások

(1) Amennyiben egy tagállamnak az ICES IIIa, IV és VIId övezet, valamint az ICES IIa övezet uniós vizei tekintetében kimerülnek a heringre vonatkozó fogási lehetőségei, tilos a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakodása a vonatkozó fogási korlátozások hatálya alá tartozó halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, az Unióban lajstromozott hajók számára.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet uniós vizein zsákmányolt fajok, szétválogatás nélkül kirakodott fogásainak hatékony ellenőrzésére megfelelő mintavételi program kerüljön végrehajtásra.

(3) Az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet uniós vizein ejtett, szétválogatás nélküli fogások csak olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szállíthatók partra, ahol a (2) bekezdésben említett mintavételi programot alkalmazzák.

13. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II.

FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedély

14. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján valamelyik tagállam a III. mellékletben meghatározott halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászterületek vonatkozásában rendelkezésre álló halászati engedélyeknek a III. mellékletben meghatározott teljes számát azonban nem lehet túllépni.

III.

FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati irányító szervezetek vizein

1.

Szakasz

ICCAT egyezményi terület

15. cikk

A kékúszójú tonhalra irányuló halászati és tenyésztési, illetve hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű példányainak aktív halászatára jogosult, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók maximális számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű példányainak aktív halászatára jogosult, part menti halászatot végző uniós kisüzemi hajók maximális számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű példányainak tenyésztés célú, aktív halászatára jogosult uniós hajók maximális számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Azon halászhajók számát és bruttó űrtartalomban mért teljes kapacitását, amelyek az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren jogosultak a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten való tárolására, átrakodására, szállítására vagy kirakodására, a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitás, a hizlalási kapacitás és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

16. cikk

Az ID. mellékletben kiosztott, kékúszójú tonhalra vonatkozó kvóta kiegészítő feltételei

A 302/2009/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározottakon kívül a 2010. április 15-től május 15-ig tartó időszakban is tilos a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

17. cikk

Hobbi- és sporthorgászat

A tagállamoknak az ID. mellékletben meghatározott kvótáikból külön kvótát kell előirányozniuk a kékúszójú tonhal hobbi- és sporthorgászatára.

18. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagy szemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos a rókacápák (Alopias) fajainak célzott halászata.

2.

Szakasz

CCAMLR egyezményi terület

19. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata az említett mellékletben feltüntetett övezetekben és időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott fogási, illetve járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az említett részben feltüntetett alterületeken.

20. cikk

Felderítő halászat

(1) Az egyes tagállamok lobogója alatt közlekedő és az azokban lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1 és az 58.4.2 körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén berekesztik, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott fogási határértéket, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(3) A halászatot földrajzilag és tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és az 58.4.2 körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

21. cikk

Krillhalászat a 2010/2011-es halászati idényben

(1) A 2010/2011-es halászati idényben kizárólag azon tagállamok folytathatnak krillhalászatot (Euphausia superba) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillre irányuló halászatban kíván részt venni, a 601/2004/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően legkésőbb 2010. június 1-ig értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot:

a) a krillhalászatban való részvételi szándékáról az V. melléklet C. része szerinti formanyomtatványon;

b) a halászhálók kialakításáról az V. melléklet D. része szerinti formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezi a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállam kizárólag az értesítés időpontjában a lobogója alatt közlekedő és engedéllyel rendelkező halászhajókról küld értesítést.

(4) A tagállamoknak jogukban áll a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR-nek az (1), (2) és (3) bekezdés szerint küldött értesítésben, amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó alapos operatív indokok vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot és megadja az alábbiakat:

a) a (2) bekezdésben említett, helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében meghatározott információkat is;

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben szereplő halászhajók számára nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt.

22. cikk

Halászati tilalom

(1) A CCAMLR titkárságának az IE. mellékletben megállapított TAC kimerülése miatti halászati tilalomról küldött értesítését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő és a területen, igazgatási egységben, alterületen, körzetben, kis léptékű kutatási egységben vagy egyéb igazgatási egységben halászó valamennyi hajó, amelyre a tilalmi értesítés vonatkozik, az értesítésben megállapított tilalmi határidőig teljes halászeszközét kiemeli a vízből.

(2) Ilyen értesítésnek a hajó általi átvételét követően további horogsor nem rögzíthető az értesítés szerinti tilalmi határidőtől számított 24 órán belül. Amennyiben az értesítés átvételére a tilalmi határidőt megelőző kevesebb, mint 24 órával került sor, az értesítést követően további horogsor nem rögzíthető.

(3) A halászat (1) bekezdésben említett tilalma esetében valamennyi hajó elhagyja a halászterületet, miután minden halászeszközt kiemelt a vízből.

(4) Ha egy hajó nem képes az értesítésben szereplő tilalmi határidőig minden halászeszközét kiemelni a vízből az alábbi okok következtében:

a) a hajó és a személyzet biztonsága;

b) a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében esetlegesen fellépő korlátozások;

c) jég borította tenger; vagy

d) az Antarktisz tengeri élővilága védelmének szükségessége,

akkor a hajó értesíti erről a lobogó szerinti tagállamot. A tagállam haladéktalanul értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot. A halászhajó ugyanakkor minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy valamennyi halászeszközét a lehető leghamarabb kiemelje a vízből.

(5) Ha a (4) bekezdés alkalmazandó, a tagállamok a halászhajó intézkedéseire vonatkozó vizsgálatot indítanak, és - nemzeti eljárásaiknak megfelelően - az eredményekről legkésőbb a CCAMLR soron következő megbeszélésén beszámolnak a CCAMLR Titkárságának és a Bizottságnak. A végső jelentésnek értékelnie kell, hogy a halászhajó minden ésszerű intézkedést megtett-e arra vonatkozóan, hogy teljes halászeszközét kiemelje a vízből:

a) az értesítés szerinti tilalmi határidőig; és

b) a (4) bekezdésben említett értesítést követő lehető legrövidebb időn belül.

(6) Amennyiben egy halászhajó a valamennyi halászeszközének vízből való kiemelését követően nem hagyja el azonnal a tilalom alá helyezett területet, a lobogó szerinti tagállam biztosítja azt, hogy a CCAMLR-titkárság és a Bizottság erről tájékoztatatást kapjon.

3.

Szakasz

IOTC-terület

23. cikk

Az IOTC területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó űrtartalomban (BT) mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós hajók maximális számát és azok BT-ben mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok megváltoztathatják az (1) és (2) bekezdésben említett hajók halászeszköz-csoportonkénti számát, ha a Bizottságnak bizonyítani tudják, hogy a változtatás nem fokozza az érintett állományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. A valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listán szereplő, jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók (a továbbiakban: az IUU hajók) nem vehetők fel a flottába.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében - az említett fejlesztési tervekben meghatározott határokon belül - a tagállamok csak szigoríthatják a halászati kapacitás e cikk szerinti korlátozásait.

4.

Szakasz

SFPRFMO egyezményi terület

24. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

Az SFPRFMO egyezményiterületen 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2010-ben nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó űrtartalmának teljes szintjét az SFPRFMO egyezményiterületen összesen 78 610 BT-re kell korlátozniuk oly módon, hogy biztosított legyen a nyílt tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása.

25. cikk

Nyílt tengeri halászat - fogási korlátozások

(1) Kizárólag az SFPRFMO egyezményi területen 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató, a 24. cikkben említett tagállamok halászhatnak nyílt tengeri állományokra ezen a területen az IJ. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokkal összhangban.

(2) A tagállamoknak havi rendszerességgel értesíteniük kell a Bizottságot az e cikkben említett halászatot folytató hajóik nevéről és jellemzőiről, a bruttó űrtartalmat is ideértve.

(3) Az e cikkben említett halászat ellenőrzése céljából a tagállamok legkésőbb a következő hónap tizenötödik napjáig, az SPRFMO ideiglenes titkárságának történő továbbítás céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat.

26. cikk

Fenékhalászat

Az SFPRFMO egyezményi területen a tagállamok a fenékhalászati erőkifejtést és a halfogás mértékét a halászhajók számának, valamint egyéb, a halfogás mértékét, a halászati erőkifejtést és a halászati kapacitást tükröző paramétereknek a tekintetében a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti éves szintek átlagára, illetőleg az SFPRFMO egyezményi területnek kizárólag azon részeire korlátozzák, ahol az előző halászati idényben folyt fenékhalászat.

5.

Szakasz

IATTC egyezményi terület

27. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2010. július 29-től szeptember 28-ig vagy 2010. november 10-től2011. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen:

- Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partvonala,

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°;

b) 2010. szeptember 29-től október 29-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 94°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 3°,

- d. sz. 5°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdés a) pontjában említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2010. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajójának be kell szüntetnie az erszényes kerítőhálós halászatot a meghatározott területen.

(3) Az IATTC szabályozási területén tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tárolniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót, kivéve ha a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan. Kivételt e tekintetben egyedül a hajóút utolsó szakasza képezhet abban az esetben, ha már nem lenne elegendő élőhal-tartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

6.

Szakasz

SEAFO egyezményi terület

28. cikk

A mélytengeri cápák védelmére vonatkozó intézkedések

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata: rájafélék (Rajidae) családja, tüskéscápa (Squalus acanthias), halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi), rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps), sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus), kis macskacápa (Apristurus manis), bársonyos lámpáscápa (Scymnodon squamulosus) és a cápapalakúak főrendjébe (Selachimorpha) tartozó mélytengeri cápafajok.

7.

Szakasz

WCPFC egyezményi terület

29. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászati erőkifejtés korlátozása

A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC egyezményiterületen a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), a bonitóra (Katsuwonus pelamis) és Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) irányuló teljes halászati erőkifejtés az Unió és a térség part menti államai között létrejött halászati partnerségi megállapodásokban előírt erőkifejtésre korlátozódjék.

30. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával történő halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC egyezményiterületnek az é. sz. 20°-a és a d. sz. 20°-a közötti részén 2010. augusztus 1-jén 00.00-től 2010. szeptember 30-án 24.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység. Erszényes kerítőhálós hajók ezen időszak alatt kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC egyezményiterület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem

a) telepített vagy alkalmazott a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközökkel együttesen.

(2) A WCPFC egyezményiterületnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajók fedélzetükön tartanak és kirakodnak vagy átraknak minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhal-tartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) ha a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

30a. cikk

Az erszényes kerítőhálóval történő halászat elől elzárt területek

A nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos a következő nyílt tengeri területeken:

a) az Indonézia, Palau, Mikronézia és Pápua Új-Guinea kizárólagos gazdasági övezetének határvonalai által közrezárt nemzetközi vizek;

b) a Mikronézia, Marshall-szigetek, Nauru, Kiribati, Tuvalu, Fidzsi-szigetek, Salamon-szigetek és Pápua Új-Guinea kizárólagos gazdasági övezetének határvonalai által közrezárt nemzetközi vizek.

31. cikk

A kardhalra irányuló halászatra jogosult hajók számának korlátozása

A WCPFC egyezményiterületnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén kardhalra (Xiphias gladius) irányuló halászatra jogosult unióshajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

8.

Szakasz

Bering-Tenger

32. cikk

A Bering-tenger nyílt tengeri részén folytatott halászat tilalma

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III.

CÍM

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK HARMADIK ORSZÁGOK HAJÓI SZÁMÁRA UNIÓSVIZEKEN

33. cikk

Fogási korlátozások

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási korlátozások keretein belül engedélyezett az uniósvizeken folytatott halászat, az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében, valamint az e címben előírt feltételekre is figyelemmel.

34. cikk

Halászati engedélyek

(1) Az uniósvizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

(2) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tartani vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója ejtette, és az említett kvóta még nem merült ki.

35. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

Harmadik országok hajói számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tartása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizek mindegyikén;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizek mindegyikén;

c) sima rája (Dipturus batis) az ICES IIa, III, IV, VI, VII, VIII, IX és X övezet uniósvizein, valamint

d) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Rostroraja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X övezet uniósvizein.

IV.

CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Az 1359/2008/EK rendelet módosítása

Az 1359/2008/EK rendelet mellékletének 2. részében az ICES III alövezet közösségi vizein és a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá nem tartozó vizein található gránátoshalra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

37. cikk

Az 754/2009/EK rendelet módosítása

A 754/2009/EK rendelet 1. cikke a következő pontokkal egészül ki:

"c) az Egyesült Királyság lobogója alatt hajózó, az Egyesült Királyság 2009. június 18-i kérelmében azonosított, a Skóciától nyugatra fekvő területen - különösen a Minch-csatornában - 70 mm-es vagy annál nagyobb, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval homárra halászó hajócsoport (42 E3, 42 E4, 43 E3, 43 E4, 44 E3, 44 E4, 45 E3 ICES statisztikai téglalap);

d) az Egyesült Királyság lobogója alatt hajózó, az Egyesült Királyság 2009. június 18-i kérelmében azonosított, a Skóciától nyugatra fekvő területen - különösen a Firth of Clyde-szigeteknél - 70 mm-es vagy annál nagyobb, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval homárra halászó hajócsoport (39 E5 és 40 E5 ICES statisztikai téglalap);

e) a Lengyelország lobogója alatt hajózó, Lengyelország 2009. április 24-én kelt és 2009. július 11-i levelével kiegészített kérelmében azonosított, az Északi-tenger vizein és az ICES IIa övezet uniós vizein 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval állandó megfigyelői jelenlét mellett fekete tőkehalra halászó hajócsoport.".

38. cikk

Az 1226/2009/EK rendelet módosításai

A bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. november 20-i 1226/2009/EK tanácsi rendelet ( 45 ) 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a Balti-tengeren halászó közösségi halászhajókra (közösségi hajókra) kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók a kizárólag tudományos vizsgálat céljából folytatott olyan halászati tevékenységekre, amelyeket az adott hajó lobogója szerinti tagállam engedélyével és fennhatósága alatt végeznek, és amelyekről előzetesen tájékoztatták a Bizottságot és azon tagállamot, amelynek vizein a kutatási tevékenységeket végzik. A tudományos vizsgálat céljából halászati tevékenységet folytató tagállamoknak az ilyen halászatból származó valamennyi fogásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, a kutatás helye szerinti tagállamot, az ICES-t és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságot.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a teljes körűen dokumentált halászattal kapcsolatos kezdeményezésekben részt vevő hajók által végzett halászati tevékenységekre, amennyiben az ilyen halászatra kiegészítő kvóták vonatkoznak."

39. cikk

Az 1287/2009/EK rendelet módosításai

A bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. november 27-i 1287.../2009/EK tanácsi rendelet ( 46 ) 2. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a Fekete-tengeren halászó közösségi halászhajókra (közösségi hajókra) kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e rendelet rendelkezései nem alkalmazandók a kizárólag tudományos vizsgálat céljából folytatott olyan halászati tevékenységekre, amelyeket az adott hajó lobogója szerinti tagállam engedélyével és fennhatósága alatt végeznek, és amelyekről előzetesen tájékoztatták a Bizottságot és azon tagállamot, amelynek vizein a kutatási tevékenységeket végzik. A tudományos vizsgálat céljából halászati tevékenységet folytató tagállamoknak az ilyen halászatból származó valamennyi fogásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, a kutatás helye szerinti tagállamot, az ICES-t és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságot.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó a teljes körűen dokumentált halászattal kapcsolatos kezdeményezésekben részt vevő hajók által végzett halászati tevékenységekre, amennyiben az ilyen halászatra kiegészítő kvóták vonatkoznak."

40. cikk

Hatályba lépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Amennyiben a CCAMLR egyezményi területre vonatkozó halászati lehetőségeket 2010. január 1-je előtt kezdődő időszakokra határozták meg, a II. cím III. fejezetének 2. szakaszát és az IE. és V. mellékletet a szóban forgó halászati lehetőségek vonatkozó alkalmazási időszakának kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA, VALAMINT AZ UNIÓS VIZEKEN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓKRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN (ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐTÖMEGTONNÁBAN)

Az e mellékletben meghatározott fogási korlátozásokat az e rendelet 5. cikkének alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, ezért ezekre az 1224/2009/EK rendeletben, és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában az övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni.

A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin neveinek betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin neveinek és közönséges neveinek megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges neveinek és latin neveinek megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A Skagerrak, a Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet, a CECAF uniós vizei és Francia Guyana vizei

Különleges feltétel:

Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

Különleges feltétel:

Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

Különleges feltétel:

Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetben:

Különleges feltételek:

Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben:

Különleges feltételek:

Az említett kvóták határértékein belül legfeljebb az alábbiakban megadott mennyiségek foghatók a következő övezetekben: