8002/2008. IRM Tájékoztató

a nemzetközi vonatkozású büntető ügyek intézéséről

I. FEJEZET

BEVEZETÉS

I. Nemzetközi szerződések

1. A nemzetközi szerződések fennállása, rendelkezései, tartalma, valamint a kialakult viszonosság tekintetében a bíróságoknak kétség esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya (továbbiakban: Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály) ad felvilágosítást. E Tájékoztató Függeléke áttekintést nyújt a büntetőügyekben eljáró bíróságoknak az eljárás szempontjából legfontosabb nemzetközi szerződésekről. Figyelembe kell venni, hogy a többoldalú nemzetközi szerződések hatálya - az esetleges fenntartások miatt - nem szükségszerűen azonos a szerződés egyes tagállamai tekintetében. Számos olyan többoldalú nemzetközi szerződés jött létre, amely lehetővé teszi a szerződésben részes tagállamok számára fenntartások és nyilatkozatok megtételét, amelyekre azért van szükség, hogy az egyes tagállamok belső jogi rendelkezéseik előírásai szerint az adott nemzetközi szerződést alkalmazni tudják. Különösen vonatkozik ez a büntető tárgyú nemzetközi szerződésekre, ahol figyelembe kellett venni, hogy a tagállamok büntetőügyekben eljáró hatóságai és jogrendszerük rendkívül különböző. Egy konkrét ügyben a nemzetközi szerződés rendelkezései mellett meg kell vizsgálni azt is, hogy a kérdéses tagállam tett-e fenntartást vagy nyilatkozatot, ami kihatással lehet az ügy intézésére (pl. nyelvhasználat, különböző iratok megküldése, példányszám stb.). Szem előtt kell tartani azt is, hogy a nemzetközi szerződések alkalmazási köre - különösen a többoldalú nemzetközi szerződéseknél - változhat (pl. a megerősítések, az újabb csatlakozások, illetőleg az esetleges felmondások miatt). E változások figyelemmel kísérése céljából került feltüntetésre az Európa Tanács honlapjának címe (l. V. Fejezet).

II. Általános rendelkezések

2. A büntetőügyekben más államokkal folytatott együttműködést a két- és többoldalú nemzetközi szerződések és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény széleskörűen biztosítják. (Az Európai Unió tagállamaival való bűnügyi együttműködésről a Tájékoztató III. Fejezete tartalmaz információt). A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. A nemzetközi szerződés rendelkezései értelemszerűen nem tartalmaznak részletes szabályokat arra vonatkozóan, hogy a rendelkezések végrehajtása Magyarországon milyen hatóság hatáskörébe tartozik, és az a rendelkezések végrehajtása során milyen eljárást követ.

3. A bűnügyi együttműködésre nemzetközi szerződés hiányában lehetőség van viszonosság alapján is, viszonosság hiányában a jogsegély (a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély) iránti külföldi megkeresés teljesítéséről - az egyéb feltételek fennállása esetén - az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész a külügyminiszterrel egyetértésben dönt. Külföldi bíróság által kiszabott, végrehajtható vagyonelkobzás, illetőleg elkobzás átvétele csak nemzetközi szerződés alapján történhet.

III. Joghatóság

4. Magyar bíróság az elkövető állampolgárságára tekintet nélkül eljárhat minden Magyarországon elkövetett bűncselekmény, továbbá a magyar állampolgár által elkövetett minden olyan cselekmény miatt, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény, tekintet nélkül az elkövetés helyére (Btk.3.§). Bizonyos esetekben a magyar bíróság eljárhat a külföldön nem magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt is (Btk.4.§).

IV. Az alkalmazandó jog

5. A büntetőeljárásban a magyar anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a büntetőeljárásnak külföldi vonatkozása van. Jogsegély nyújtása során a megkereső hatóság kérelmére azonban a külföldi eljárási szabályokat is lehet alkalmazni, ha ez nem ütközik a közrendbe. Így például nincs akadálya annak, hogy a tanúzás alóli mentességet a magyar bíróság külföldi jog alapján állapítsa meg, ha a meghallgatni kért tanú a megkereső bíróság államának állampolgára (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 10.§ és V. Fejezet).

V. Hivatkozás a nemzetközi szerződésekre

6. A külföldi hatóságok számára készült iratokban (pl. jogsegélykérelemben) nem kell megjelölni a nemzetközi szerződést Magyarországon kihirdető jogszabályt. A külföldi hatóságok számára készült iratokban a nemzetközi szerződés címére, valamint aláírásának helyére és időpontjára kell hivatkozni, hiszen a külföldi hatóság csupán a magyar, kihirdető jogszabály megjelölése esetén nem tudja beazonosítani a hivatkozott nemzetközi szerződést.

VI. A bíróság érintkezése a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztállyal

7. A bíróság az előtte folyamatban lévő ügyben közvetlenül fordulhat a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályhoz (1363 Budapest, Postafiók 54.).

VII. A bíróság érintkezése külföldi hatóságokkal

8. Külföldi hatósággal a bíróság - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában - a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály útján érintkezhet. A megkeresésekre és beadványokra (kérelmekre) a bíróság, illetőleg a bíróság elnöke adja meg a választ (pl. tájékoztatást).

VIII. Idegen nyelvű beadványok

9. A bíróság az idegen nyelvű beadvány (megkeresés stb.) tárgyában ugyanolyan intézkedést tesz, mintha az magyar nyelven készült volna. Ha a beadvány nyelvét a bíróság nem érti, vagy ha a bíróság egyébként szükségesnek tartja, arról fordítást kell készíttetni az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodával (a továbbiakban: OFFI, címe: 1062. Budapest, Bajza u.52. ) (24/1986. (VI.26.) Mt. rendelet 5.§.)

IX. Nyelvhasználat

10. A bírósági eljárás nyelve a magyar. A bíróság az eljáráson kívül is kizárólag a magyar nyelvet használja, intézkedéseit magyar nyelven teszi meg és a külföldön tartózkodó személyekkel (külföldi hatóságokkal) magyar nyelven érintkezik. Amennyiben a nemzetközi szerződés értelmében az iratot fordítással kell ellátni, akkor a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 9.§ (3) bekezdése szerint a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet a törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta. Fordítás esetén is kézbesíteni kell az irat magyar nyelvű szövegét is.

A Be. megállapítja azt az alapelvet, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet.

X. A külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságai

11. A külföldön felhasználásra kerülő iratokat igen gondosan kell elkészíteni. A bíróságnak a nemzetközi ügyek intézése során különös figyelmet kell fordítania az iratok szövegének világos, szabatos, a magyar nyelv szabályainak mindenben megfelelő megfogalmazására. Fokozottan ügyelnie kell arra, hogy a szöveg jól olvasható és külalakjában is kifogástalan legyen. Törlések, javítások vagy a szöveg hitelessége tekintetében kétséget támasztó más helyesbítések nem fordulhatnak elő. Az iratok szövegében nálunk közismert rövidítések ("Bp", "PKKB", "Kft", "RT" stb.) nem használhatók. Ügyelni kell arra, hogy az iratokon (mellékleteken) ne legyen az irat tartalmához nem tartozó feljegyzés. Az iratokat az aláírásokon kívül mindig el kell látni a bíróság pecsétjével is. A külföldön kézbesítésre kerülő iratok címzését lehetőleg a kézbesítés helye szerinti nyelven kell elkészíteni (a címzett nevének megjelölése, az állam elnevezése stb.) és törekedni kell a teljes címzésre (a postai irányító szám feltüntetése a helységnév előtt stb.).

XI. Kiadmányok és hiteles másolatok

12. A bírósági iratokról kiadmányt külföldön történő felhasználás céljára is csak az eljárási szabályokban meghatározott esetekben, és az ott meghatározott személyek kaphatnak. A bírósági iratokról külföldön történő felhasználás céljára minden más esetben csak hiteles másolatot lehet kiadni. A kiadmány vagy másolat kiadása (megküldése) iránti kérelmet az általános szabályok szerint lehet előterjeszteni (személyesen vagy meghatalmazott útján, szóban vagy írásban). A kérelmet az általános szabályok szerint kell elintézni (BÜSZ 13 §-15.§-ai), de figyelemmel kell lenni az egyéb külön rendelkezésekre (pl. a Be. 70/A.§ ).

13. A külföldön felhasználásra kerülő másolatot mindig hiteles másolat formájában, az általános előírásoknak (BÜSZ 13.§), és a külföldön felhasználásra kerülő iratok alakiságaira vonatkozó külön szabályoknak (11. pont) megfelelő módon kell elkészíteni. A másolat hitelesítési záradék szövege a következő: "... (név) aláírását és a bíróság bélyegzőjének lenyomatát hitelesítem".

14. Általában fénymásolatot kell készíteni az olyan iratról, amelyet nem a bíróság készített, illetőleg amely nem a bíróság számára készült, vagy amelynek a szövege nem olvasható tökéletesen (pl. a fél kézírásos beadványa), továbbá az idegen nyelvű iratról (pl. külföldi kézbesítési bizonyítvány), és abban az esetben is, ha nincs a bíróság iratai között annak az iratnak az eredeti példánya, amelyről a másolat készül. A másolatot az iroda látja el "a másolat hiteléül:" záradékkal, a másolatot készítő aláírásával, a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával és a másolat készítésének időpontjával.

II. FEJEZET

JOGSEGÉLYÜGYEK

I. CÍM

A JOGSEGÉLYÜGYEK ÁLTALÁBAN

I. A jogsegély fogalma és terjedelme

15. Nemzetközi jogsegélyen azok a jogcselekmények értendők, amelyeket valamely állam bírósága vagy más hatósága egy másik állam bírósága vagy más hatósága javára - többnyire ennek megkeresésére - végez. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Nzbj) szerint a bűnügyi jogsegély formái a következők: a kiadatás, a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele, a szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, a vagyonelkobzás, az elkobzás, illetve ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése, az eljárási jogsegély, valamint a feljelentés külföldi államnál.

A jogsegély kétoldalú vagy többoldalú nemzetközi szerződésen, illetőleg a két állam között kialakult viszonosságon alapul, viszonosság hiányában a jogsegély iránti külföldi megkeresés teljesítéséről az igazságügyi és rendészeti miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben dönt.

II. CÍM

A KÜLFÖLDI HATÓSÁGOKHOZ INTÉZETT ELJÁRÁSI JOGSEGÉLYKÉRELMEK

I. A tárgyalási határnap kitűzése

16. A tárgyalási határnap kitűzésénél figyelembe kell venni, hogy külföldi kézbesítés lebonyolításához (a tértivevény visszaérkezéséhez) előreláthatólag mennyi idő szükséges. Tapasztalat szerint általában a következő időtartamokat célszerű számításba venni:

a) közvetlen postai kézbesítés esetén (71. pont ): 3 hónap

b) a külföldi bírósággal való közvetlen érintkezés esetén (71. pont ): 4 hónap

c) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az közvetlenül küldi meg az iratokat az illetékes külföldi központi hatóságoknak Európába (23. pont ): 5 hónap

d) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium útján való kézbesítésnél, ha az közvetlenül küldi meg az iratokat az illetékes külföldi központi hatóságoknak Európán kívüli országba: 6 hónap

Ha a továbbítandó iratokat fordítással kell ellátni, akkor a fenti időtartamok a fordításhoz szükséges idővel meghosszabbodnak.

II.

III. Külföldön lakó tanú idézése

17. A bíróság - ha nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi - külföldön lakó tanút is idézhet. Célszerű, ha a bíróság csak abban az esetben idézi a külföldön lakó tanút, ha az ügy jellegére tekintettel személyes megjelenése feltétlenül szükséges.

Egyéb esetekben egyszerűbb az eljárás, ha a bíróság a tanú lakóhelye szerinti külföldi bíróság útján folytatja le az eljárási cselekményt (pl. tanúkénti kihallgatás) a vonatkozó nemzetközi szerződés alapján előterjesztett megkeresés formájában (l. iratminta Függelék III.), ugyanis a külföldön lakó tanú nem köteles a magyar bíróság idézésének eleget tenni és előtte megjelenni, míg a külföldi megkeresett bíróság előtt a megjelenésre kötelezhető.

18. A külföldi tanút értesíti a bíróság arról, hogy az előtte folyamatban levő eljárásban szükségesnek látszik tanúkénti meghallgatása. Tájékoztatja arról is, hogy a bíróság előtti megjelenésével felmerülő költség megtérítése miként történik. A külföldön lakó tanú részére a bíróság arról is tájékoztatást ad, hogy a tanú milyen költségtérítésre tarthat igényt. Tanúval szembeni kényszerintézkedés kilátásba helyezésének tilalmáról ld. 22. pont.

19. Egyes államokkal megkötött jogsegélyszerződéseink, illetve többoldalú nemzetközi szerződések lehetővé teszik azt is, hogy a bíróság külföldön fogvatartásban lévő vagy szabadságvesztést töltő személyt hallgasson meg. Az ilyen személynek a meghallgatás idejére való, ideiglenes átszállítása céljából a bíróság a vonatkozó nemzetközi szerződés figyelembevételével megkeresést terjeszt a külföldi hatósághoz, és azt - a meghallgatásra kitűzött határnap közlésével - a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályhoz terjeszti fel. Az ilyen megkeresés teljesítésével felmerülő valamennyi költség bűnügyi költségként jelentkezik.

IV. Tanúkihallgatás és bizonyítás-felvétel iránti jogsegélykérelem

20. Kétoldalú és többoldalú jogsegélyszerződéseink, valamint az egyes államokkal kialakult viszonosság lehetővé teszik, hogy a bíróság tanúkihallgatás vagy más bizonyítás-felvétel iránt intézzen jogsegélykérelmet egyes államok bíróságaihoz (illetékes hatóságaihoz). A tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) iránti jogsegélykérelem elkészítésénél az általános szabályok (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezete), valamint a nemzetközi szerződések rendelkezései az irányadók. A szükséges adatok közlésén és a tisztázandó körülmények (a felteendő kérdések) részletes meghatározásán kívül fel kell hívni az eljáró külföldi bíróság figyelmét arra is, hogy a tanúkihallgatás (más bizonyítás-felvétel) határnapjáról kiket kell értesítenie (l. az iratmintákat a Függelék III. alatt).

Nemzetközi szerződések lehetővé teszik, hogy a megkeresett hatóság - ilyen irányú kérelem esetén - hozzájáruljon, hogy a megkeresés teljesítésénél a magyar igazságügyi hatóságok képviselői és az érdekelt személyek jelen legyenek.

V. Szakértői vélemény beszerzése külföldről

21. A bíróság szükség esetén szakértői véleményt is beszerezhet külföldről, ha ezt nemzetközi szerződés vagy viszonosság lehetővé teszi. A külföldi szakértői vélemény beszerzése általában az illetékes külföldi bíróság megkeresése útján történik. Indokolt esetben sor kerülhet a külföldi szakértő idézésére is, ennek során a külföldön lakó tanú idézésénél irányadó szabályok (17.- 19. pont) szerint kell eljárni. A külföldi szakértői vélemény beszerzésével járó költségeket a megkereső bíróságnak általában nem kell megelőlegeznie, azonban a szakértői vélemény beszerzésével felmerült költségek megtérítését kérheti a megkeresett bíróság a szakértői vélemény megküldését követően; ebben az esetben a bíróságnak haladéktalanul intézkednie kell a költségjegyzékben feltüntetett összeg átutalása iránt. A költségek viselésére az általános szabályok és a kétoldalú, illetőleg többoldalú jogsegélyszerződéseink irányadók (l. 27. pont).

VI. Kényszerítő eszközök mellőzése a külföldi személy idézésénél

22. A külföldön lakó személyt (tanú, szakértő stb.) nem lehet bírság, vagy elővezetés kilátásba helyezésével idézni. Ezért ilyen esetben a kényszerítő eszköz alkalmazására utaló idézési űrlap nem használható, hanem külön le kell írni az idéző végzés szövegét.

VII. A jogsegélykérelem továbbítása külföldre

VIII. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium útján

23. A külföldi hatósághoz intézett jogsegélykérelmet a bíróság - a 71. pontban felsorolt eseteken kívül - továbbítás végett a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg. A Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály azokba az államokba, amelyekkel a hatályos nemzetközi szerződések előírásának megfelelően a jogsegélyforgalom a központi hatóságok útján történik, a jogsegélykérelmeket az illetékes külföldi központi hatóságnak küldi meg továbbítás végett.

IX. Fordítás csatolása a jogsegélykérelemhez és a külföldön kézbesítendő irathoz

24. A külföldi bírósághoz (hatósághoz) intézett jogsegélykérelemhez általában a megkeresett hatóság államának nyelvén készült hiteles fordítást is csatolni kell. Nincs szükség a jogsegélykérelem fordításának csatolására, ha ennek mellőzését a hatályban lévő nemzetközi szerződések lehetővé teszik. A külföldön kézbesítendő irathoz akkor kell fordítást csatolni, ha a nemzetközi szerződés azt előírja (Függelék IV.).

X. A külföldre továbbítandó fordítások elkészítése

25. A külföldre továbbítandó fordításokat hiteles fordításként az OFFI (címe: 1062 Budapest, Bajza u. 52.) készíti el a bíróság megrendelésére (24/1986. (VI. 26.) Mt. rendelet 5. §).

XI. A külföldön kézbesítendő irat címzése, a tértivevény kitöltése

26. A külföldön kézbesítendő iratok megcímzésénél és a tértivevény (kézbesítési bizonyítvány) kiállításánál fokozott gondossággal kell eljárni. Kétség esetén tájékoztatást kell kérni a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálytól. Különösen ügyelni kell a következőkre:

a) a címzett nevét lehetőleg a kézbesítés helyén szokásos módon is meg kell jelölni (pl. "Kiss Jánosné Horváth Teréz/ Frau Teréz Kiss geb. Horváth");

b) a címzésben lehetőleg meg kell adni a postai irányítószámot és meg kell jelölni a tartományt (szövetségi államot) is;

c) a címzésben fel kell tüntetni valamennyi rendelkezésre álló adatot (pl. városi kerület, emelet, ajtószám), és kerülni kell a rövidítéseket;

d) a helységnevet mindig csak az érintett állam hivatalos elnevezése szerint kell megjelölni (pl. "Wien" és nem "Bécs");

e) a kézbesítendő irathoz magyar nyelven kiállított 715/A rksz. tértivevényt kell csatolni;

f) a bíróság által posta útján közvetlenül kézbesítendő irathoz (71. pont) CN 07. jelzésű, rózsaszínű postai tértivevényt kell kiállítani.

XII.

XIII.

XIV. A jogsegély igénybevételével felmerülő költségek

27. A jogsegély nyújtásáért a megkeresett külföldi hatóság általában nem tart igényt költségtérítésre (díjra, illetékre). Jogsegélyszerződéseink ezt rendszerint külön is kimondják. Ha a jogsegélyszerződés ilyen rendelkezést nem tartalmaz, és a megkeresett külföldi hatóság a költségtérítésre igényt tart, az igényelt összeget ki kell fizetni. A kifizetésről a bíróság haladéktalanul gondoskodik oly módon, hogy az igényelt külföldi devizának megfelelő forint-összeget bármely devizaművelet végzésére felhatalmazott hitelintézethez utalja a külföldi hatósághoz való továbbítás végett. A felmerült költségek viselésére az általános szabályok irányadók.

III. CÍM

KÜLFÖLDI HATÓSÁGOK ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY-KÉRELMEI

XXVII. A jogsegélykérelem elintézése

28. A bírósághoz beérkezett jogsegélykérelmet az irányadó nemzetközi szerződések, illetőleg a viszonosság, továbbá az e szerződések végrehajtására és értelmezésére vonatkozó, valamint az egyébként irányadó jogszabályok alapján kell elintézni.

Külföldi eljárási szabály figyelembevételére csak a megkereső külföldi hatóság ilyen irányú kérelmére kerülhet sor. A követendő eljárás tekintetében a bíróság kétség esetén a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály állásfoglalását kéri.

II. A külföldi iratok kézbesítése jogsegély hiányában

29. Ha a jogsegélykérelem olyan államból érkezett a bírósághoz, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak jogsegély-szerződése, sem viszonosság nem áll fenn, a jogsegélykérelmet állásfoglalás végett a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni.

III. Jogsegélykérelem tanúkihallgatás iránt

30. A külföldi bíróság nemzetközi szerződés alapján tanú kihallgatása iránti jogsegélykérelmet is előterjeszthet. A tanúkihallgatás során lehetőleg a megkereső hatóság kérelme szerint kell eljárni. A tanú kihallgatásáról a jegyzőkönyv magyar nyelven készül, azt fordítással ellátni nem szükséges. A jegyzőkönyv egy példányát a bíróságon - a jogsegélykérelemre vonatkozó iratok között - meg kell őrizni. A tanúkihallgatással felmerülő költségeket általában nem kell felszámítani a külföldi bíróságoknak. Nemzetközi szerződés ilyen értelmű rendelkezése esetén azonban a felmerült költségek összegét külön elkészített költségjegyzékben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. A külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással utalja át. Tekintettel arra, hogy külföldről történik az átutalás, meg kell jelölni a számlavezető bank, annak címe és a bankszámlaszám mellett a SWIFT (BIC) kódot, mely a nemzetközi átutalási forgalomban a magyar bankot azonosítja, és az IBAN számlaszámot, mely a bankszámlaszám nemzetközi használatra alkalmas alakja. Ezekről a számlavezető bank adhat tájékoztatást.

Nemzetközi szerződések lehetővé teszik, hogy a magyar hatóság - ilyen irányú kérelem esetén - hozzájáruljon ahhoz, hogy a megkeresés teljesítésénél a külföldi igazságügyi hatóságok képviselői és az érdekelt személyek jelen legyenek. Ilyen esetben a meghallgatás időpontját úgy kell kitűzni, hogy megfelelő idő álljon a külföldről érkező személyek részére Magyarországon a bíróság előtt történő megjelenéshez.

IV. Jogsegélykérelem szakértői vélemény beszerzése iránt

31. A külföldi hatóság - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - magyar szakértői vélemény beszerzése iránt is előterjeszthet jogsegélykérelmet. A szakértői vélemény beszerzésénél az egyébként irányadó jogszabályok szerint kell eljárni, de a lehetőség szerint figyelembe kell venni a megkereső külföldi hatóság kérelmét.

32. A szakértői vélemény beszerzésével járó költségek - a nemzetközi szerződéseink rendelkezéseitől függően - vagy a megkereső államot, vagy a magyar államot terhelik. A költségeket mindkét esetben a megkeresett magyar bíróság előlegezi. A felmerült költségek összegét minden esetben közölni kell a megkereső külföldi hatósággal. Amennyiben a költségek megtérítésére lehetőség van, a külföldi hatóság részére a költségjegyzékben meg kell jelölni, hogy a költségek összegét a bíróság bankszámlájára az ügyszámra hivatkozással utalja át. Tekintettel arra, hogy külföldről történik az átutalás, meg kell jelölni a számlavezető bank, annak címe és a bankszámlaszám mellett a SWIFT (BIC) kódot, mely a nemzetközi átutalási forgalomban a magyar bankot azonosítja, és az IBAN számlaszámot, mely a bankszámlaszám nemzetközi használatra alkalmas alakja. Ezekről a számlavezető bank adhat tájékoztatást.

V. A külföldi irat belföldi kézbesítése

33. A külföldi irat belföldi kézbesítésére nemzetközi szerződéseink, valamint a magyar jog erre vonatkozó rendelkezései irányadóak (a 196/2005. (IX.22.) Korm. rendelettel módosított, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 29. §, Be. 70.§ (7) bekezdés). Az irat kézbesítésére irányuló jogsegélykérelemnek általában az irat postai kézbesítésével kell eleget tenni. A címzett az iratot a bíróságon személyesen is átveheti, de a bíróság ebből a célból őt nem idézheti. A címzett idézésére csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság a kézbesítéssel kapcsolatban szükségesnek tartja a szóbeli tájékoztatást, illetőleg ha azt a külföldi hatóság kifejezetten kérte. Vannak olyan államok, ahol a kézbesítés csak akkor tekinthető joghatályosnak, ha a kézbesítendő iratot maga a címzett vette át.

34. A bíróság a külföldi hatóság megkeresésére belföldön kézbesítendő iratot ajánlott tértivevényes küldeményként adja postára.

35. A külföldi irat belföldi kézbesítésére irányuló kérelmet általában kényszerkézbesítés útján is teljesíteni kell (a 196/2005. (IX.22.) Korm. rendelettel módosított, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 29.§, Be. 70.§ (7) bekezdés); a külföldi bíróság által előterjesztett kézbesítés iránti jogsegélykérelem teljesítéséhez hozzátartozik ebben az esetben a kézbesítendő iratok és a tértivevény megküldésén kívül az is, hogy a magyar bíróság hivatalos feljegyzésben tanúsítsa, hogy a kézbesítést a vonatkozó magyar jogszabály szerint joghatályosnak kell tekinteni. Nincs azonban helye kényszerkézbesítésnek, ha a külföldi hatóság a kézbesítendő irathoz nem csatolta annak magyar nyelvű fordítását

36. A külföldi hatóság jogsegélykérelme alapján belföldön kézbesítendő irathoz a bíróság "B" mintájú (715 rksz.) tértivevényt csatol. A tértivevény rovatait - írógéppel - magyar nyelven kell kitölteni. Ha kényszerkézbesítésnek van helye, a tértivevény jobb felső sarkában a "kényszerkézbesítés kizárva" szavakkal kezdődő bekezdést törölni kell (át kell húzni). Ha nincs helye kényszerkézbesítésnek, az irathoz "C" mintájú figyelmeztetést kell csatolni.

A kézbesítés szabályszerű megtörténtét a tértivevényen a címzett (az átvételre jogosult személy) és a postai kézbesítő aláírásával igazolja. A két aláírást a bírósági irodavezető aláírásával és a bíróság pecsétjével látja el. Külföldi irat budapesti lakos részére történő kézbesítése esetén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

37. Abban az esetben, ha a kézbesített külföldi irat tartalmával kapcsolatban a címzettnek bármilyen közlendője van (pl. észrevétel, jogorvoslati kérelem stb.), akkor azt saját magának kell a kézbesítést kérő külföldi hatóságnál megtennie. A vonatkozó nemzetközi szerződések nem adnak lehetőséget arra, hogy a feleknek a kézbesített irattal kapcsolatos közlendői a jogsegélyforgalomban továbbításra kerüljenek. A nemzetközi szerződések ugyanis az igazságügyi hatóságok iratainak továbbítását biztosítják. Erre tekintettel a bíróságoknak a címzettek ilyen irányú kérelme esetén meg kell adniuk a szükséges felvilágosítást, annak érdekében, hogy a címzett az esetleges jogorvoslati határidőn belül tudja az észrevételeit közvetlenül posta útján eljuttatni a külföldi hatósághoz.

VI. A címzett felkutatása

38. A bíróság hivatalból tesz intézkedést a megadott címen nem található címzett felkutatására. Ha a jogsegélyt kérő külföldi szerv hiányosan vagy tévesen adta meg a meghallgatni kért személynek (tanúnak stb.), illetőleg a kézbesíteni kért külföldi irat címzettjének a lakáscímét (nevét, a helységet stb.), vagy ha az a megadott címen más okból nem található (pl. elköltözött onnan), a bíróság a jogsegélykérelemből megállapítható, továbbá az esetleg egyébként rendelkezésre álló adatok (pl. munkahely, korábbi lakáscím) alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a lakáscím felkutatása érdekében. A helyes lakáscím közlése iránt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (1450. Budapest, Pf.81.) a címzett teljes nevének, születési helyének és évének, valamint anyja teljes nevének, illetőleg egyéb személyazonosító adatainak (pl. korábbi lakcímének) közlésével lehet csak megkeresni. Az 1992. évi LXVI. törvény értelmében közölni kell az adatszolgáltatás célját és jogalapját is.

39. Ha a bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudta a címzettet felkutatni, erről értesíti a jogsegélyt kérő külföldi hatóságot és tájékoztatja arról, hogy a kézbesítésnek mi volt az akadálya (pl. a címzett elköltözött a megadott címről), egyben felhívja a figyelmét, hogy milyen további adatok közlése esetén tehet újabb intézkedést a lakáscím felkutatása érdekében.

VII. A külföldi hatóság értesítése a jogsegélykérelem teljesítéséről

40. A jogsegélykérelem teljesítéséről, illetőleg annak akadályáról a megkereső külföldi hatóságot értesíteni kell. Az értesítést a bíróság magyar nyelven adja ki.

IV. CÍM

A JOGSEGÉLY EGYÉB FORMÁI

I. Külföldi ítélet érvénye

41. A nemzetközi kapcsolatok bővülésével a jogfejlődés a külföldi büntető ítéletek hatályának elismerése felé halad. Büntetőjogunk (Nzbj. 47.§) a külföldi bíróság jogerős ítéletét a magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek tekinti, ha az elkövetővel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés nem ellentétes a magyar jogrenddel.

Nem ismerhető el a külföldi bíróság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt. A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest. A szándékos emberölés, illetve a szándékos emberölést is magában foglaló bűncselekmény a külföldi ítélet érvényének megállapítása szempontjából mindig köztörvényi jellegű bűncselekménynek tekintendő.

Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság jogerős ítéletét is érteni kell.

A külföldi bíróság ítéletének érvényéről a bíróság hivatalból határoz. Ennek során megállapítja, hogy az elítéléshez a magyar törvény alapján milyen hátrányok fűződnek (Nzbj. 48.§). Az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége (Nzbj. 46.§ (1) bekezdés).

Ha a magyar joghatóság alá tartozó személy cselekményét külföldi bíróság már elbírálta, és a külföldi bíróság nem a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el, a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész határoz. Ebben az esetben a külföldön végrehajtott büntetést, előzetes fogvatartást, valamint házi őrizetet a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.

Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta.

II. Szabadságvesztés-büntetés és szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása

42. Külföldi bíróság ítéletének belföldi végrehajtása esetén a magyar hatóságok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a külföldi bíróság ítéletében kiszabott büntetést végrehajtják. Erre nemzetközi szerződés, vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 2. Cím) alapján kerülhet sor. A büntetés végrehajtásának átvétele kérdésében a határozathozatal joga az igazságügyi és rendészeti minisztert illeti meg. Amennyiben az igazságügyi és rendészeti miniszter úgy határozott, hogy a büntetés végrehajtásának átvétele mellett dönt, a végrehajtás módját a bíróság állapítja meg, az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezet 2. Cím).

43. Ennek a jogintézménynek a másik oldalát jelenti a magyar bíróság ítéletével kiszabott büntetés végrehajtásának más állam részére történő átengedése, melyre szintén nemzetközi szerződés vagy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (IV. Fejezet 3. Cím) alapján van lehetőség.

44. A nemzetközi szerződések közül külön kiemelendő az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény). Az Egyezmény rendelkezése szerint annak a bíróságnak, amely az Egyezményben részes állam állampolgárát, illetőleg olyan személyt ítél el szabadságvesztés-büntetésre vagy vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, akire az Egyezmény hatálya (az egyes részes államok által tett fenntartások és nyilatkozatok alapján) kiterjed az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve - ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen - az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője; a jegyzőkönyvet a bíróság pecsétjével kell ellátni. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.

Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az előzőekben ismertetett módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

Ha a szabadlábon lévő elítélt az átszállítására irányuló kérelmet terjeszt elő, az első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke elrendeli a jogerős szabadságvesztés, illetőleg intézkedés azonnali foganatba vételét, és intézkedik a hozzájáruló nyilatkozat jegyzőkönyvezése iránt.

Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak.

45. Az Európa Tanács 167. számú, Strasbourgban, 1997. december 18-án kelt egyezménye, amely az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve (2001.évi LXVII. törvény), úgy rendelkezik, hogy az elítélt személynek az állampolgársága szerinti államba való hazatérését úgy kell tekinteni, hogy hozzájárulását adta a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtása átadásához, így az ítélet végrehajtásának nem akadálya az, hogy nem áll rendelkezésre az elítélt kifejezett hozzájáruló nyilatkozata a büntetés végrehajtásának átadásához. A Kiegészítő Jegyzőkönyvben szabályozott másik esetcsoportban - bizonyos garanciális szabályok közbeiktatásával - lehetővé teszi a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtása átadását az elítélt kifejezett hozzájárulása nélkül is, ha elkövetett bűncselekményre tekintettel a bíróság kiutasítás mellékbüntetést alkalmazott, illetőleg közigazgatási úton rendeltek el olyan intézkedést, amely szerint a büntetés letöltését követően e személynek el kell elhagynia az Ítélkező Állam területét.

III.

IV.

V. Vagyonelkobzás vagy elkobzás végrehajtásának átvétele, illetve átengedése

46. Magyarország számos olyan nemzetközi egyezménynek részese, amely előírja elsősorban az elkobzás, illetve vagyonelkobzás külföldi részes állam megkeresésére történő végrehajtását. Ilyen rendelkezést tartalmaz többek között az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni ENSZ egyezmény (bécsi kábítószer egyezmény), a 2000. évi CI. törvénnyel kihirdetett, a pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló strasbourgi egyezmény (pénzmosás elleni egyezmény), a 2282/2000. (XI. 29.) Korm. határozat alapján aláírt, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ egyezmény (nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény). Hasonló rendelkezést tartalmaz továbbá az ENSZ keretében megalkotott, 2003. december 10-én, a mexikói Meridában aláírt korrupció elleni egyezmény is. E nemzetközi szerződések jogalkotási feladatként írják elő a részes államok számára, hogy biztosítsák az eszközök és a jövedelem, vagy a jövedelemmel azonos értékű dolgok elkobzásának lehetőségét.

A vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvételére, illetve átengedésére kizárólag csak nemzetközi szerződés alapján és erre vonatkozó megkeresés esetén kerülhet sor.

A részletes eljárási szabályokat a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezetének 5.- 6. Címe tartalmazza.

VI.

VII. A büntetőeljárás átadása, a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele

47. A büntetőeljárás átadása (a büntetőeljárás iránti feljelentés tétele) a büntető joghatóságról való lemondásnak azon esete, amikor a joghatósággal rendelkező állam kezdeményezi, hogy az eljárás lefolytatását más állam vegye át. A büntetőeljárás átadható, ha célszerű, hogy azt más állam hatósága folytassa le.

A büntetőeljárás átadása különösen akkor célszerű, ha

a) a Magyarországon tartózkodó terhelt annak az államnak az állampolgára, amelynek részére az eljárás átadása történik, vagy abban az államban van az állandó lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye,

b) a terhelt az eljárás során külföldön tartózkodik, kiadatásnak, illetve átadásának nincs helye, kiadatását, illetve átadását megtagadták, vagy kiadatási kérelem előterjesztésére nem kerül sor.

48. A büntetőeljárás átadása kötelező, ha a magyar büntető joghatóság alá tartozó ügyben (Btk. 3. és 4. §) a külföldi által belföldön, valamint a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekmény üldözéséről a Magyar Köztársaság törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben lemondott.

49. A büntetőeljárás átadására sor kerülhet - a jogerős határozat meghozataláig - az eljárás bármely szakaszában. A hazai jogi szabályozás szerint a büntetőeljárás átadásáról a vádemelésig a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyi és rendészeti miniszter dönt. Ennek megfelelően a büntetőeljárás átadása végett a vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyészhez, azt követően a bíróság az igazságügyi és rendészeti miniszterhez tesz előterjesztést (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 38.§).

50. Külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás e hatóság megkeresésére akkor vehető át, ha a terhelt magyar állampolgár, vagy Magyarországra bevándorolt nem magyar állampolgár. A büntetőeljárás átvételéről a legfőbb ügyész dönt (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 43. § és 44. § (1) bekezdés).

51. A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt Európai Egyezmény alapján lehetőség van az Egyezményben részes állam által a másik részes államban indítandó, a büntetőeljárás céljából történő feljelentés megtételének.

VIII. A kiadatás

52. A kiadatás az államok közötti olyan bűnügyi jogsegély, amelynek folytán az egyik állam a területén tartózkodó személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés végrehajtása céljából a másik államnak kiadja.

53. A kiadatásnak a nemzetközi büntetőjogban általában érvényesülő alapelve, hogy az állam a saját állampolgárát más államnak nem adja ki. Így magyar állampolgár kiadatásának csak akkor van helye, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és Magyarország területén nem rendelkezik lakóhellyel. Azonban kiadatási eljárás lefolytatásának mellőzésével továbbadható külföldi államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően e külföldi állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 13.§).

54. Nem magyar állampolgár kiadatásának nemzetközi egyezmény, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alapján van helye. A kiadatás jogi feltételeit a Fővárosi Bíróság vizsgálja és ennek alapján az ideiglenes kiadatási letartóztatás és a kiadatási letartóztatás tárgyában határoz (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény II. Fejezet 1. Cím).

55. Azokról az esetekről, amelyekben nincs helye kiadatásnak, illetve azt meg kell tagadni, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény, valamint a vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések tartalmaznak rendelkezést.

56. Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság az ügyész indítványára elfogató parancsot bocsát ki.

A bíróság akkor is elfogató parancsot bocsát ki, ha jogerősen kiszabott büntetést külföldön lévő terhelten kell végrehajtani. Az elfogató parancsot a kiadatás kérdésében való döntés és további eljárás végett az igazságügyi- és rendészeti miniszterhez (Nemzetközi Büntetőjogi Főosztály) kell felterjeszteni (a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32.§). Az elfogató parancs alaki és tartalmi kellékeit a vonatkozó nemzetközi szerződések, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény VI. Fejezete tartalmazza. (l. az iratmintát a Függelék III. alatt)

57. A kiadatási eljárás során külön jelentősséggel bír a specialitás szabálya, amely szerint a kiadott személy a kiadatása előtt elkövetett csak olyan cselekménye miatt üldözhető, amelyre nézve a kiadását kérték, és amelyre nézve azt engedélyezték. E szabály alkalmazásáról való lemondás esetén a kiadott személy ellen a kiadása után bármely, az átadása előtt elkövetett cselekménye miatt büntetőeljárást lehet indítani.

Abban az esetben, ha a kiadott személlyel szemben a kiadatását követően merül fel más bűncselekmény elkövetésének a gyanúja, akkor az igazságügyi és rendészeti miniszternek kiegészítő kiadatási kérelmet kell előterjesztenie, amihez csatolnia kell a bíróság elfogatóparancsát (ha a bíróság már a személlyel szemben bocsátott ki elfogatóparancsot, aminek alapján a kiadatására sor került, akkor kiegészítő elfogatóparancsát), valamint a kiadott személynek ezen elfogatóparancsban megnevezett bűncselekményre vonatkozó meghallgatásáról készült jegyzőkönyvét.

A specialitás elvéből kiindulva, a kiadott személy meghallgatásának az indoka az, hogy azt az államot, illetőleg igazságügyi hatóságát, amely a kiadatás korábban engedélyezte, olyan helyzetbe kell hozni, mintha az utóbb megküldött cselekményre vonatkozó elfogatóparancs már akkor rendelkezésre állt volna, amikor a kiadott személy még nem került kiadásra. Nevezett, illetve védője a meghallgatása során olyan indokokra hivatkozhat, amelyeknek a kiadatási kérelem eldöntése szempontjából relevanciájuk lehetett volna (pl. a cselekmény büntethetősége elévült, a cselekmény az adott állam joga szerint nem bűncselekmény stb.). A külföldi igazságügyi hatóság ezen eljárása során nem vizsgálja azt, hogy a cselekményt az eljárás alá vont személy elkövette-e vagy sem. Miután jogkérdések merülhetnek fel, a kiadni kért személy védőjét meg kell idézni, az ügyészt értesíteni kell. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személynek nem kell aláírnia.

58. A specialitás szabályának alkalmazása alól kivételeket is tartalmaznak a nemzetközi szerződések (pl. a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény - 1994. évi XVIII. törvény - 14. cikke).

A kivételek lehetővé teszik, hogy a kiadást követően a kiadott személlyel szemben az kiadásának alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző, olyan bűncselekmény miatt is büntetőeljárást indítson, illetve őt elítélje, amelyet a kiadott személy a kiadása előtt követett el.

59. Az angolszász jogrendszerű államok (Amerikai Egyesült Államok stb.) szerint abban az esetben, ha a kiadatás iránti kérelem a kiadni kért személy ellen folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatása érdekében kerül előterjesztésre, a kiadatás előfeltételei meglétének megállapításához a kiadatási kérelemhez az elfogató parancson túlmenően olyan bizonyítékok csatolása is szükséges, amelyek alapján a kiadatás tárgyában döntő megkeresett állam bírósága áttekintést nyer az ügyről és megállapíthatja, hogy az elfogató parancsban leírt tényállást megfelelő bizonyítékok támasztják alá. A bizonyítékok lehetnek okirati bizonyítékok, szakértői vélemények, valamint tanúvallomások is. Az említett bizonyítékoknak affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) formájában kell megjelenniük (az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatót, valamint iratmintát l. a Függelék III. alatt). Van olyan angolszász jogrendszerű állam, amely megköveteli, hogy olyan bizonyítékok kerüljenek megküldésre, amelyek elegendőek lennének ahhoz, hogy ha a cselekményt abban az államban követték volna el, az adott bűncselekmény vonatkozásában vádemelésre kerülhetne sor.

60. Külön eljárást kell követni akkor, ha a kiadni kért személy kiadatására Kanadából kerül sor. Kanadában ugyanis 1999. június 17-én új kiadatási törvény lépett hatályba, amelynek a magyar igazságügyi hatóságok számára legfontosabb rendelkezéseit és az iratmintákat a Függelék III. tartalmazza. A Függelék V. tartalmazza a Kanadával alkalmazásra kerülő magyar-brit kiadatási szerződést és pótnyilatkozatot kihirdető törvények (1874. évi II., és 1902. évi XVIII. tv.) szövegét.

IX. Nem magyar állampolgár sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény

61. A külföldön lakó személyt megillető polgári jogi igényt a büntetőeljárás során - a szükséghez képest - az ügyész érvényesítheti, illetőleg a végrehajtási eljárás megindítását az ügyész is kérheti. A diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személy javára a büntetőeljárásban a polgári jogi igényt az ügyész nem érvényesítheti.

62. Ha a külföldi állampolgár sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény sértettje olyan állam állampolgára, amellyel Magyarországnak konzuli egyezménye van, a bíróságnak a konzuli egyezményben foglaltak szerint kell eljárnia. Ennek során az eljáró tanács elnöke értesíti a külföldi állam illetékes magyarországi külképviseletét a tárgyalás helyéről és időpontjáról. Ha pedig a konzul már bejelentette, hogy a büntetőeljárásban a nem magyar állampolgár magánfelet képviselni kívánja, őt kell a magánfél képviselőjeként a tárgyalásról értesíteni. Az értesítést (tehát nem idézést) - továbbítás végett - a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni.

63. Ha a külföldön lakó személy sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során tárgyi bizonyítékként külföldön lakó személy tulajdonában lévő dolgot foglaltak le, a bíróságnak a vádirat benyújtása után meg kell vizsgálnia, hogy a lefoglalt dologra tárgyi bizonyítékként valóban szükség van-e. Ha a bíróság nemleges álláspontra jut, megszünteti a lefoglalást és elrendeli a lefoglalt dolognak a sértett részére való kiadását.

III. FEJEZET

BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

I. Európai elfogatóparancs

64. Az Európai Unió Tanácsa 2002. június 13-án elfogadta az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározatot, amelynek rendelkezéseit az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény II. Fejezete foglalja magában.

Az európai elfogatóparancs egy igazságügyi hatóság által hozott olyan, a kerethatározatban előírt formai és tartalmi követelmények szerint meghozott határozat, amelyet egy tagállamban bocsátanak ki annak érdekében, hogy egy másik tagállam a keresett személyt elfogja és a kibocsátó igazságügyi hatóságnak átadja. A kötelezően használandó formanyomtatványt az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 2. számú melléklete tartalmazza. Az európai elfogatóparancs célja a keresett személynek az egyik tagállamból a másik tagállamba történő kényszerátadása büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett. A kibocsátó igazságügyi hatóság határozatát végre kell hajtani az Európai Unió egész területén. A végrehajtást csak abban az esetben lehet, illetve kell megtagadni, ha fennáll a mérlegelhető, illetve a kötelező megtagadási okok valamelyike.

65. A külföldi igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancsot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya, mint központi hatóság fogadja, és azt, a további eljárás lefolytatása érdekében megküldi a Fővárosi Bíróságnak, mint magyar végrehajtó igazságügyi hatóságnak. A Fővárosi Bíróság az eljárásban hozott valamennyi határozatát soron kívül továbbítja a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak.

66. Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni, az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni. Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 2. számú mellékletében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő európai elfogatóparancsot kell kibocsátani (l. Kitöltési Útmutatót a Függelék VII. tartalmazza). Az európai elfogatóparancs kibocsátásakor, figyelemmel a 2003. évi CXXX. törvény 2. számú melléklet e) 1. pontjára, annak megjelölésekor a törvény 1. számú melléklete szerinti, az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó büntető törvénykönyvbeli tényállások az irányadók.

Az európai elfogatóparancsot továbbításra a terhelt elfogásáról történt értesítéstől számított három napon belül postai úton a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni; az európai elfogatóparancsot a kibocsátását követően azonnal, faxon a 06-1-441-3112-es számra meg kell küldeni a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak annak érdekében, hogy soron kívül gondoskodni tudjon annak lefordíttatásáról (l. a Függelék VII.).

67. A kerethatározat elfogadásakor Franciaország olyan nyilatkozatot tett, hogy azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyeket 1993. november 1. előtt követtek el, továbbra is a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) alapján folytatott eljárás keretében fogja elbírálni. Luxemburg, Olaszország és Ausztria nyilatkozata szerint azon bűncselekmények vonatkozásában, amelyeket 2002. augusztus 7. előtt követtek el ugyancsak a kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) alapján fogja az eljárást lefolytatni; illetve ugyanezen Egyezmény rendelkezései irányadók a Cseh Köztársaságból való átadás esetén, ha a bűncselekményt 2004. november 1-e előtt követték el.

Erre tekintettel, ha az eljárás alapját olyan bűncselekmény képezi, amelyet a fent említett időpont előtt követtek el, és a keresett személy az említett államokban tartózkodik, nem az európai elfogatóparancsot kell felterjeszteni, hanem a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 32. §-a alapján elkészített nemzetközi elfogatóparancsot.

II. Eljárási jogsegély

III. (szabálysértés, jogi személy büntetőjogi felelőssége, közvetlen kézbesítés, videokonferenciás meghallgatás, bankszámlaadatok)

68. Az Európai Unió tagállamai a határon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb fellépés elősegítése, a büntetőügyekben történő együttműködés eredményesebbé, gyorsabbá és főként egyszerűbbé tétele érdekében 2000. május 29-én elfogadták az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény), majd 2001. október 16-án az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv). Ezeket kihirdette Magyarországon a 2005. évi CXVI. törvény.

Az Egyezmény célja, hogy az 1959. április 20-án aláírt, kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt (Magyarországon kihirdette: 1994. évi XIX. tv.), és a hatályban lévő egyéb, vonatkozó egyezményeket kiegészítse. Ezek az egyezmények a jelen Egyezményben nem szabályozott kérdések vonatkozásában továbbra is hatályosak maradnak.

Az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáról az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló, 2003. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Tv.) III. fejezete rendelkezik.

69. Az Egyezmény 3. cikk (1) bekezdése lehetővé tesz jogsegély nyújtását szabálysértések esetén is. Ennek belső jogi akadálya nincs, miután a bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. tv. (amelyet a 2003. évi CXXX. tv. 2. §-a értelmében jelen esetben az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalomban is alkalmazni kell) 62. § alapján eljárási jogsegély nyújtható akkor is, ha a jogsegély alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény. Az Egyezményhez tett magyar nyilatkozat szerint a szabálysértési ügyekben a jogsegélykérelmeket a Legfőbb Ügyészség fogadja, illetve terjeszti elő.

70. A 3. cikk (2) bekezdése a jogi személy büntetőjogi felelősségének megállapítása iránt indult eljárásokban nyújtható jogsegélyt szabályozza. (A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló, 2001. évi CIV. törvény 2004. május 1-től hatályos.)

71. Az Egyezmény 5. cikke legfontosabb újításként általános és kötelező szabályként írja elő a területileg illetékes igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartást a bűnügyi jogsegély iránti megkeresések tekintetében (Tv. 49. §).

Az illetékes külföldi hatóság elérhetőségét az Európai Igazságügyi Hálózat (EJN) honlapján lehet megtalálni (honlapok címét lásd az V. Fejezetben), illetve tájékoztatásért fordulhatnak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályához. A közvetlenül előterjesztett megkeresést mindig el kell látni a megkeresett állam hivatalos nyelvén, vagy hivatalos nyelveinek egyikén készült fordítással.

Az Egyezmény 5. Cikke értelmében a kézbesítést a bíróság közvetlenül is foganatosíthatja a címzettnek.

A bíróság a hivatalos iratot az Európai Unió tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti.

A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére, illetőleg az általa ismertként megjelölt más nyelvre vagy - ha ezek a magyar bíróság által nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeiről.

A bíróság az eljárási iratokat abban az esetben továbbítja a központi hatóságon keresztül, ha a címzett címe ismeretlen, arról csak bizonytalan információk állnak rendelkezésre ( ebben az esetben szükséges megadni a címzett személyes adatait és utolsó ismert lakcímét); vagy a megkereső tagállam vonatkozó eljárási szabályai az iratoknak a címzett részére történt kézbesítésének olyan bizonyítékát követelik meg, amely postai úton való továbbítás esetén nem szerezhető be; vagy az irat postai úton történő kézbesítése nem volt lehetséges; vagy a bíróság alapos okkal feltételezheti, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre vagy nem megfelelő.

72. Az Egyezmény 4. cikk 1. bekezdése egyik fontos alapelvként írja elő , hogy a végrehajtó államnak a megkereső állam által kifejezetten megjelölt formai előírások és eljárási szabályok szerint kell teljesítenie a jogsegély-kérelemben foglalt intézkedést (Tv. 43-44. §). Az erre vonatkozó igényt a megkeresésben a lehető legpontosabban le kell írni.

73. Az Egyezmény 10. cikke szabályozza a bűnügyi jogsegély keretében a tanúk, szakértők, illetve a Tv. 53. §-a terhelt kihallgatását videokonferencia útján. Az Egyezmény 11. cikke a telefon felhasználásával történő kihallgatást is lehetővé teszi, a videokonferenciához hasonló szabályozást teremtve meg (Tv. 54. §). A videokonferencia útján történő meghallgatásra vonatkozó megkeresés előterjesztése előtt célszerű konzultálni az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályával, amely előzetesen tájékozódhat a külföldi hatóságnál, hogy ott a videokonferencia megtartásának technikai feltételei adottak-e.

74. A Kiegészítő Jegyzőkönyv a bankszámlákkal kapcsolatos információk, valamint a bankszámla-forgalommal kapcsolatos adatoknak a bűnügyi együttműködés keretében történő megküldését rendezi. A Be. 178/A. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi ilyen tárgyú megkeresések teljesítését.

IV. FEJEZET

ELJÁRÁS DIPLOMÁCIAI VAGY EGYÉB MENTESSÉGET ÉLVEZŐ SZEMÉLYEK ÜGYÉBEN

75. A bíróság a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló, 1973. évi 7. törvényerejű rendelet szerint jár el, ha az eljárás során adat merül fel arra, hogy büntető ügyben olyan személy (pl. terhelt, sértett, magánvádló, tanú) szerepel, aki diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján, illetőleg, ha az eljárásban külföldi állam (állami szerv, külképviseleti hatóság) félként érdekelt.

76. Ha az eljárásban a külföldi állam, vagy a mentességre jogosult személy terheltként vagy magánvádlóként érdekelt, a bíróság az eljárást felfüggeszti és az iratokat jelentéssel a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg. Ugyanez irányadó akkor is, ha a diplomáciai vagy egyéb mentességet élvező személy arra hivatkozik, hogy a mentességről lemondott. Ha az eljárásban a mentességre jogosult személy nem terheltként, vagy magánvádlóként, hanem más minőségben (pl. tanúként) érdekelt, a bíróság az eljárást nem függeszti fel, de az iratokat jelentéssel megküldi a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak.

77. A bíróság vagy más hatóság jelentése alapján a mentesség kérdésében a felügyeletet ellátó szerv a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határoz. E határozat a bíróságra vagy más hatóságra kötelező.

78. Ha a külügyminiszter állásfoglalása alapján a mentesség megállapítható, a mentességet élvező személy nem hallgatható ki, illetőleg polgári jogi igénye nem bírálható el.

Ha a bíróság az eljárásában feltétlenül szükségesnek tartja a tanúvallomás tételére nem kötelezhető személy vallomását, írásban felkérheti az ügyre vonatkozó kérdések megválaszolására. A bíróság a kérdéseket tartalmazó iratot - a mentességet élvező tanúhoz diplomáciai úton történő eljuttatás céljából - a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak küldi meg.

79. A nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar bíróság joghatósága alól mentes személy magánlakásában, illetőleg a diplomáciai vagy konzuli képviselet épületében lakó, diplomáciai vagy egyéb mentességet nem élvező személy részére kézbesítendő bírósági iratokat diplomáciai úton történő továbbítás céljából a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell megküldeni. Ezt az eljárást kell követni az esetben is, ha az egyébként diplomáciai, vagy egyéb személyes mentességet élvező személy olyan ügyében indult eljárás, amelyben őt a mentesség nem illeti meg (pl. a diplomáciai kapcsolatokról szóló, s az 1965. évi 22. tvr.-rel kihirdetett szerződés 32. cikk (1) bekezdésének a)-c) pontja).

V. FEJEZET

HONLAPOK CÍMEI

80. A többoldalú nemzetközi szerződésekhez folyamatosan csatlakozhatnak új államok; ennek naprakész ismerete az ügyek intézése szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Erre figyelemmel közöljük az Európa Tanács honlapjának, illetve az interneten elérhető adatbázisának címét:

Európa Tanács: http://conventions.coe.int,

valamint az Európai Unió interneten elérhető információkat tartalmazó honlapjának címét:

Európai Unió: http://europa.eu.in/index-en.htm,

illetve az Európai Igazságügyi Hálózat elérhetőségét:

Európai Igazságügyi Hálózat büntetőügyekben: https://www.ejn-crimjust.europa.eu/.

A 2000. május 29-i bűnügyi jogsegélyegyezményt (kihirdette: a 2005. évi CXVI. törvény) már ratifikáló államok, és az általuk, az egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok elérhetősége a következő: http://www.consilium.europa.eu/cms3_Applications/applications/Accords/details.asp?cmsid=297&id=2000023&lang=EN&doclang=EN.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

81. A TÁJÉKOZTATÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL A 2008. MÁRCIUS 1-IG KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOKAT VETTÜK FIGYELEMBE.

FÜGGELÉK

I. Többoldalú nemzetközi szerződések

I.1. Büntetőjog

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló, Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény

(1979. évi 26. tvr.)

Az egyezmény részes államai: Bulgária, Cseh Köztársaság, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Oroszország, Szlovák Köztársaság.

(Az egyezmény csak Kubával és Mongóliával kerül alkalmazásra)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsán, Bahama, Belgium, Bolívia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Chile, Costa Rica, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Ecuador, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Korea, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mauritius, Mexikó, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago, Ukrajna, Venezuela.

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Oroszországi Föderáció, Románia, San Marino, Svájc, Svédország, Szerbia, Ukrajna.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005.évi CXVI. törvény)

Az egyezményben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

Az Egyezmény 2001. október 16-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve

Az egyezményben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

I. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Norvégia, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.

II. Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A következő államokkal az európai elfogatóparancs (2003. évi CXXX. tv.) kerül alkalmazásra:

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovák Köztársaság, Szlovénia.

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Azerbajdzsán, Belarusszia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, , Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Macedónia, Moldávia, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszországi Föderáció, Örményország, Portugália, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország.

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Ausztrália, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az egyezményben részes államok: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Macedónia, Norvégia, Örmény Köztársaság, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

II.2. Egyéb

Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv

(1993. évi XXXI. tv.)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv

(kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

Londoni Egyezményben részes államok:

Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Costa-Rica, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Oroszországi Föderáció, Portugália, Románia, Spanyolország Svédország, Svájc, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Egyezményben részes államok:

Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Izland, Liechtenstein, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mexikó, Moldávia, Nagy-Britannia, Norvégia, NSZK, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Ukrajna.

A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott egyezmény (1977. évi 22. törvényerejű rendelet)

A pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény 22. cikk (1979. évi 25. törvényerejű rendelet)

Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 3-11. cikk

(1998. évi L. törvény)

II. Fontosabb nemzetközi szerződések államonként

Albánia

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában, Tiranában, az 1960. évi január hó 12. napján aláírt szerződés 8. cikk és 57. cikk (1960. évi 25. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Algéria

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Algírban az 1976. évi február hó 7. napján aláírt szerződés (1985. évi 15. tvr.)

Amerikai Egyesült Államok

A kiadatásról szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés

(1997. évi LXI. tv.)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1994. év december hónap 1. napján aláírt szerződés (1997. évi LX. tv.)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Andorra

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Ausztrália

A kiadatásról szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés

(1997. évi XCV tv)

A bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten 1995. október 25-én aláírt szerződés

(1997. évi XCIV tv)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Ausztria

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 7. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az 1978. március 17-i kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1959. április 20-i, a büntetőügyekben nyújtandó jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának meg könnyítéséről szóló, Budapesten, 1993. október hó 27. napján aláírt szerződés. (165/1994. (XII. 9.) Korm. rendelet)

A büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló, Bécsben, az 1985. évi május hó 6. napján aláírt szerződés (1986. évi 31. tvr.)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Azerbajdzsán

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Bahama

Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Belarusszia

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Belgium

A jogi tájékoztatáscseréről szóló, Budapesten 1983. szeptember 5-én aláírt egyezmény (Közzétéve: Magyar Közlöny 1985. évi 33. - 185/14)

A kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben, 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezmény 33. cikke, 36. cikke (1983. évi 28. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Bolivia

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Bosznia-Hercegovina

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés (1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Bulgária

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő Budapesten, 1981. évi szeptember hó 15-én aláírt jegyzőkönyv 8.cikk, 80. cikk, 80/A és 80/B. cikk

(1967. évi 6. tvr., 1983. évi 2. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Chile

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Ciprus

A polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1981. november 30-án aláírt szerződés 9. cikke, 46. cikke (1983. évi 19. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Costa Rica

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Cseh Köztársaság

A jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés 3. cikke és 9. cikke, 68-72. cikkei (1991. évi LXI. törvény)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Dánia

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Dél-afrikai Köztársaság

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

Egyiptom

A bűnügyi jogsegély, a fogvatartott elítélteknek a büntető ügyekben hozott bírósági határozatok végrehajtása céljából történő átadása és a kiadatás tárgyában Kairóban, az 1987. december hó 14. napján aláírt szerződés (1989. évi 11. tvr.)

Ecuador

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet) - 2005. nov.1.

Észtország

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Fidzsi-szigetek

Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Finnország

Polgári, családjogi és büntető ügyekben nyújtandó jogvédelemről és jogsegélyről szóló Budapesten, az 1981. évi május hó 22-én aláírt szerződés 7. cikke és 26. cikke

(1982. évi 25. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Franciaország

Budapesten, az 1980. évi július 31. napján aláírt, a polgári és a családjogi jogsegélyről, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló szerződés 2. cikke, 43. cikke (1982. évi 3. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra az 1993. november 1. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra az 1993. november 1. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Görögország

Budapesten, az 1979. október hó 8. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés 9. cikke és 48. cikke (1981. évi 21. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Grúzia

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Hollandia

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Horvát Köztársaság

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke (1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Irak

Budapesten, az 1977. évi március hó 4. napján aláírt szerződés a jogsegély nyújtásáról

(1978. évi 11. tvr.)

Írország

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Izland

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Izrael

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Japán

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Kanada

A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Bécsben, 1873. december 3-án kelt államszerződés és pótjegyzőkönyvei

(Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikk)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten az 1995. december 7-én aláírt szerződés (1996. évi XCIV. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Kenya

Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Koreai Köztársaság

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet) - 2005. nov.1.

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Phenjanban, az 1970. évi október hó 5. napján aláírt szerződés (1971. évi 12. tvr.)

Kuba

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló, Havannában az 1981. évi november hó 27. napján aláírt szerződés (1984. évi 4. tvr.)

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény

(1979. évi 26. tvr.)

Lengyelország

A polgári családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1959. évi március hó 6. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Varsóban 1980. évi szeptember hó 18. napján aláírt jegyzőkönyv 3. cikke, 9. cikke, 68. cikke, 68/A cikke, 69. cikke. (1960. évi 5. tvr., 1981. évi 24. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Lett Köztársaság

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Liechtenstein

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Litvánia

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Luxemburg

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény) - 2005. nov.1.

Macedónia

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke

(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Málta

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Mauritius

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Mexikó

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Moldávia

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Monaco

A bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Bécsben, 1886. február hó 22-én kelt államszerződés (1887. évi VI. tc.)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Mongólia

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Budapesten, az 1968. évi november hó 22. napján aláírt szerződés (1969. évi 11. tvr.)

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény

(1979. évi 26. tvr.)

Montenegró

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Nagy-Britannia

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Németországi Szövetségi Köztársaság

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv ( kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Norvégia

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény) (2006. október 1.)

Olaszország

A kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, az 1977. évi május hó 26. napján aláírt szóló egyezmény 27. cikke, 36. cikke, 37. cikke, 38. cikke, 39. cikke, 40. cikke (1981. évi 10. törvényerejű rendelet)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13.-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XVIII. törvény) kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 7. előtt elkövetett bűncselekmények esetén

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra a 2002. augusztus 8. után elkövetett bűncselekmények esetén

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Oroszországi Föderáció

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Budapesten 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyv 8. cikke és 56. cikke ( 1958. évi 38. tvr., 1972. évi 18. tvr.)

A szabadságvesztésre elítélt személyeknek büntetésük hazai végrehajtása céljából történő átadásáról szóló Berlinben, az 1978. évi május hó 19. napján kelt egyezmény

(1979. évi 26. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Örmény Köztársaság

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Panama

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Paraguay

Közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában Buenos Aires-ban, 1907. október hó 16-án kelt egyezmény (1910. évi IX. tc.)

Portugália

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Románia

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben, az 1958. évi október hó 7. napján aláírt szerződés 10. cikke, 59. cikke (1959. évi 19. tvr.)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

San Marino

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Spanyolország

A büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtása tárgyában létrejött, Budapesten 1987. évi szeptember 28-án aláírt szerződés (1989. évi 10. tvr.)

Budapesten, az 1985. évi május hó 10. napján aláírt kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény 33. cikke, 36. cikke (1988. évi 7. törvényerejű rendelet)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Svájc

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Szváziföld

Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Svédország

Budapesten, az 1983. évi szeptember hó 28. napján aláírt bűnügyi jogsegélyszerződés 4. cikke (1986. évi 7. törvényerejű rendelet)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Szerbia

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke

(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X. 20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Szíria

A polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló, Damaszkuszban 1986. május 1-én aláírt egyezmény

(1988. évi 9. tvr.)

Szlovák Köztársaság

A jogsegélyről, valamint a polgári jogi, családjogi és a büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról szólóan létrejött, Bratislavában, az 1989. évi március hó 28. napján aláírt szerződés 3. cikke és 9. cikke, 68-72. cikkei (1991. évi LXI. törvény)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Szlovénia

A kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés, valamint az ezt módosító és kiegészítő, Budapesten 1986. évi április hó 25. napján aláírt szerződés 79. cikke (17. cikk), 82. cikke, 82/A cikke, 82/B cikke, 82/C cikke

(1969. évi 1. tvr., 1988. évi 1. tvr.)

Az európai elfogatóparancs kerül alkalmazásra

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény

(2002. évi XLIX. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény)

Tonga

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Törökország

A bűnügyi jogsegélyről és a kiadatásról szóló, Budapesten, az 1981. évi június hó 10-én aláírt egyezmény 9. cikke, 38. cikke (1983. évi 1. törvényerejű rendelet)

A büntető ügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló, Budapesten 1986. évi szeptember hó 5. napján aláírt szerződés (1989. évi 5. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény (2000. évi CI. törvény)

A korrupcióról szóló büntetőjogi, Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Egyezmény (2002. évi XLIX. törvény)

Trinidad és Tobago

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Tunézia

A polgári és bűnügyi jogsegély, a bírói határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a kiadatásról szóló, Budapesten 1982. évi december hó 6. napján aláírt szerződés

(1985. évi 2. tvr.)

Uganda

Az 1874. évi II., és az 1902. évi XVIII., és az 1937. évi XXIII. törvénycikkbe iktatott kiadatási egyezmény

Ukrajna

A polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, az 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés, valamint az ezt kiegészítő és módosító, Budapesten 1971. évi október hó 19. napján aláírt jegyzőkönyv 8. cikke, 56. cikke

(1958. évi 38. tvr., 1972. évi 18. tvr.)

A kiadatásról szóló, Párizsban 1957. december 13-án aláírt Európai Egyezmény

(1994. évi XVIII. törvény)

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény (1994. évi XIX. törvény)

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

A külföldi jogról való tájékoztatásról szóló, Londonban, 1968. június 7. napján aláírt Európai Egyezmény, valamint a Strasbourgban, 1978. március 15. napján aláírt Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyv (kihirdette: 140/1992. (X.20.) Korm. rendelet).

A terrorizmus visszaszorításáról szóló, Strasbourgban, 1977. január 27-én kelt Egyezmény (1997. évi XCIII. törvény)

A pénzmosásról, a bűncselekményből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, Strasbourgban, 1990. november 8-án kelt Egyezmény

(2000. évi CI. törvény)

A Számítástechnikai Bűnözésről szóló, Budapesten 2001. november 23-án kelt Egyezmény (2004. évi LXXIX. törvény)

Venezuela

Az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban 1983. március 21-én kelt Európai Egyezmény (1994. évi XX. törvény) (Vh.: 9/1995. (III.8.) IM rendelet)

Vietnam

A polgári, a családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában, Hanoiban 1985. évi január hó 18. napján aláírt egyezmény (1986. évi 8. tvr.)

III. Iratminták

Iratminta a Tájékoztató 17. pontjához

1)

................. Bíróság

..B................. sz.

"Az illetékes osztrák bíróságnak"

XY (személyi adatok) ellen, a ...... számú büntető ügyben a bíróság hivatkozással a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény 1. cikkére, valamint a Magyar Köztársaság és az Osztrák Köztársaság között ezen Egyezmény kiegészítéséről és alkalmazásának megkönnyítéséről szóló, Budapesten 1993. október 27-én aláírt szerződés I. cikkére megkeresi a Tisztelt Bíróságot, hogy Z-t (név, pontos lakcím) tanúként meghallgatni, és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet megküldeni szíveskedjék.

A tényállás rövid leírása, bűncselekmény jogi minősítése:

A tanúhoz felteendő kérdések:

..........., 2008..........

bíróság pecsétje aláírás

. bíró

2)

.................Bíróság

..B................. sz.

"Az illetékes német bíróságnak"

XY (személyi adatok) ellen, a ...... számú büntető ügyben a bíróság hivatkozással a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Strasbourgban 1959. április 20-án aláírt Európai Egyezmény 1. cikkére megkeresi a Tisztelt Bíróságot, hogy szíveskedjék Z-t (név, pontos lakcím) tanúként meghallgatni, és a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet megküldeni.

Tényállás rövid leírása, bűncselekmény jogi minősítése:

A tanúhoz felteendő kérdések:

..........., 2008...........

bíróság pecsétje aláírás

. bíró

Iratminta a Tájékoztató 56. pontjához

Szombathelyi Városi Bíróság

..B………/…….

szám

ELFOGATÓPARANCS

külföldön tartózkodó terhelt ellen

A Szombathelyi Városi Bíróság az 1996. évi XXXVIII. törvény 32. § (1) bekezdése alapján elfogatóparancsot bocsát ki xy magyar állampolgár ellen.

Nevezettel szemben a Szombathelyi Városi Ügyészség 2008. -án indítványozta nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását az alábbiak miatt:

Tényállás (a bűncselekmény minősítése szempontjából jelentőséggel bíró, a nyomozati iratok alapján megállapítható tények ismertetése, pontosan megjelölve dátumszerűen az elkövetés időpontját)

A fenti cselekmény a Btk. .... § ( ) bekezdésébe ütköző ..... bűntettének megállapítására alkalmas.

Terhelt személyi adatai:

XY - született: (hely és időpont)

anyja neve:

lakóhelye:

ismert tartózkodási helye:

magyar állampolgár

(amennyiben ismert: személyleírás)

A megjelölt bűncselekmény minősítésére és büntetésére, valamint az elévülésre vonatkozó törvényi rendelkezések szó szerinti szövege a következő:

" Btk. ................"

Szombathely, 2008……

. aláírás

PH. bíró

Ismertető és iratminta a Tájékoztató 59. pontjához

Az angolszász jogrendszerű államokban a kiadatás előfeltételei meglétének megállapításához szükséges a kiadatási kérelemhez olyan bizonyítékok csatolása, amelyek alapján a kiadatás tárgyában döntő bíróság áttekintést nyer az ügyről és megállapíthatja, hogy fennáll-e a kiadatási kérelem alapját képező bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja (pl. ennek megfelelően került megfogalmazásra a magyar-amerikai kiadatási szerződés 8.cikk 3. bekezdés c) pontja is)

A kiadatási eljárás során a kiadni kért személy kiadatási letartóztatásba helyezésére a megkeresett állam illetékes bírósága által kibocsátott elfogatóparancs alapján kerülhet sor. Ezen elfogatóparancsot azonban a megkeresett állam illetékes bírósága csak akkor bocsátja ki, ha az ún. prima facie (első látásra helytálló) - a bűnösségre közvetlenül utaló (a közvetett bizonyítékul szolgáló tanúvallomás erre nem alkalmas) - bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a kiadni kért személy olyan cselekményt követett el, amely a megkeresett állam joga szerint bűncselekmény és amelynek alapján a kiadni kért személy ellen vádat lehetne emelni, ha a cselekményt ott követte volna el.

A fentemlített bizonyítékoknak affidavit (eskü alatt tett írásos nyilatkozat) formájában kell megjelenniük. Az affidavit-ben fel kell tüntetni azt, hogy a nyilatkozót felszólították arra, hogy büntetőjogi felelőssége tudatában köteles az igazságnak megfelelő nyilatkozatot tenni.

Az affidavit csak a nyilatkozónak közvetlenül tudomására jutott - az elfogatóparancsban megjelölt bűncselekményekre vonatkozó - tényt tartalmazhat, amennyiben harmadik személyektől származó információt is tartalmaz, ezekkel a személyekkel is külön affidavit-et kell felvenni.

Az affidavit formáját tekintve olyan eskühatályú nyilatkozat, amely a bíró előtt tett vallomás, és amely részletesen tartalmazza azokat a tényeket és adatokat, amelyek az elfogató parancsban írtakat alátámasztják a csatolt " minta" alapján.

Nem elegendő tehát, ha az affidavit-ben a nyomozati eljárás során tett nyilatkozatokra történik hivatkozás; az eskühatályú vallomásokat a bíró előtt kell megtenni.

Ezen túlmenően szintén affidavit formájában szükséges a terhelt fényképről történő felismertetése is úgy, hogy a felismerő tanú - aki lehetőleg a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban ismerte a körözött személyt, pl. sértett vagy nyomozó - nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvre fel kell ragasztani a körözött személy fényképét, és azt külön le kell pecsételni, valamint fel kell tüntetni ebben a jegyzőkönyvben is a személyi adatokat.

Minta az affidavit elkészítéséhez:

........Bíróság

.B....../2008/… szám

J e g y z ő k ö n y v

amely készült a csalás bűntette miatt ........ ellen folyamatban lévő büntetőügyben .........-en 2008.... hó .... napjának ...... órakor megtartott meghallgatáson.

J e l e n v a n n a k:

............... ...................

bíró rendőrszázados tanú

....................

jegyzőkönyvvezető

Eljáró bíró a meghallgatást megnyitja és megállapítja, hogy a rövid úton idézett tanú megjelent, a meghallgatás megtartásának törvényes akadálya nincs.

Előlép

........ tanú,

aki

-......-, 19.... hó..... napján született,

- anyja neve:

- ...... Rendőrkapitányság .... osztály

(cím:.......)

- rendőrigazolvány száma:

Eljáró bíró figyelmezteti a tanút az igazmondási kötelezettségére, mert a hamis tanúzást a törvény bünteti.

Ezután a tanú eskü alatt vallja:

.........................................................

A fentieket eskü alatt, az adatok valóságának megfelelően jelentettem ki.

Meghallgatás berekesztve, jegyzőkönyv lezárva ... óra .... perckor azzal, hogy bűnügyi költség nem merült fel.

kmf.

..................... .......................

bíró jegyzőkönyvvezető

...........................

rendőrszázados tanú

ph.

Elnöki hitelesítés

Iratminta a fényképről történő felismertetéshez

(A fénykép a jegyzőkönyv hátuljára is felragasztható, ha már máshol nincs hely. Fontos, hogy a fényképet is külön le kell pecsételni a bíróság pecsétjével)

……Bíróság

B…/2008/…

J e g y z ő k ö n y v

amely készült …bűntette miatt … ellen folyamatban lévő büntetőügyben ….-n 2008… hó … napjának …órakor megtartott meghallgatáson

J e l e n v a n n a k:

...................... ...........................

bíró tanú

……………

jegyzőkönyvvezető

Az eljáró bíró a meghallgatást megnyitja és megállapítja, hogy a megidézett tanú megjelent, a meghallgatás megtartásának törvényes akadálya nincs.

Előlép

........ tanú,

aki

-......-, 19.... hó..... napján született,

- anyja neve:

- lakcím:

- szig. száma:

Eljáró bíró figyelmezteti a tanút az igazmondási kötelezettségére, mert a hamis tanúzást a törvény bünteti.

Ezután a tanú eskü alatt vallja:

A bíró által felmutatott fényképről kétséget kizáróan felismerem ….-t, nevezett személlyel … ügy kapcsán kerültem kapcsolatba.

A fentieket eskü alatt, az adatok valóságának megfelelően jelentettem ki.

Meghallgatás berekesztve, jegyzőkönyv lezárva ... óra .... perckor azzal, hogy bűnügyi költség nem merült fel.

kmf.

..................... .......................

bíró jegyzőkönyvvezető

...........................

tanú

ph.

Elnöki hitelesítés

Ismertető és iratminta a Tájékoztató 60. pontjához

Kanadában az 1999. június 17-én hatályba lépett kiadatási törvénynek a magyar igazságügyi hatóságok számára legfontosabb rendelkezései a következők:

1. Kiadatásra Kanadában a következő alapokon kerülhet sor:

● két- vagy többoldalú szerződés,

● szerződés hiányában, ha kanadai törvény azt lehetővé teszi meghatározott megkereső állam számára,

● az egyes konkrét ügyekben kötött megállapodás alapján.

2. A kiadatási bűncselekmények eddigi taxatív felsorolása helyett kiadatási bűncselekménynek az a cselekmény minősül, amely mind a kanadai törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább 2 évi szabadságvesztéssel büntethető.

3. Ha a kiadatási kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a kiadni kért személy a megkereső állam területén kívül követett el (tehát a megkereső állam extraterritoriális joghatósággal rendelkezik), a kanadai igazságügy-miniszter diszkrecionális döntési jogosultsággal rendelkezik és hozzájárulhat a kiadatáshoz annak ellenére, hogy a kanadai törvények nem teszik lehetővé az extraterritoriális joghatóságot.

4. A kanadai kiadatási eljárásnak továbbra is két szakasza van. Először a kanadai bíró megállapítja, hogy az adott cselekmény Kanadában is bűncselekmények minősül-e és elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy Kanadában is büntetőeljárást indítsanak, ha a bűncselekményt ott követték volna el. Ezt követően az igazságügy-miniszter dönt a kiadatásról, figyelembe véve az összes körülményt és a lehetséges megtagadási okokat.

Mind a kiadni kért személy, mind a megkereső állam (amelyet egy kanadai ügyész képvisel) fellebbezhet a bíró határozata ellen, sőt, a kiadni kért személy az igazságügy-miniszter döntésének bírósági felülvizsgálatát is kérheti a Fellebbezési Bíróságtól. Legtöbb esetben viszont a bíró határozata elleni fellebbezés elbírálásával várnak a miniszteri döntésig, és a kétféle jogorvoslati kérelemről egyidejűleg döntenek. A Fellebbezési Bíróság döntése ellen fellebbezni a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz csak akkor lehet, ha a Legfelsőbb Bíróság azt engedélyezi.

5. Bár a megkereső állam továbbra is köteles bizonyítékokat is küldeni a kiadatási kérelem mellékleteként, immár nem ragaszkodnak a hagyományos kanadai bizonyítási szabályokhoz (vagyis a kizárólag közvetlen tudomáson alapuló affidavit-ekhez). Ehelyett az ügy összefoglalásával (record of the case) is megelégednek. Ez az összefoglalás akkor fogadható el a kanadai bírósági eljárásban, ha a megkereső állam bírósága vagy ügyészsége tanúsítja, hogy a bizonyítékok rendelkezésre állnak és hogy azokat a megkereső állam jogának megfelelően gyűjtötték össze. Amennyiben a kiadatást büntetés végrehajtása végett kérik, azt kell igazolni, hogy az összefoglalás megfelel a valóságnak.

6. Az új kanadai törvény ismeri immár az ideiglenes átadást, illetve átvételt. Eszerint a büntetését töltő személy az ellene másik államban folytatott eljárás lefolytatása végett ideiglenesen kiadható. Amennyiben őt a másik államban elítélik, a jogerős ítélet meghozatalát követően vissza kell őt szállítani az eredeti büntetés kitöltése végett és ezt követően kerülhet sor végleges átadására.

7. Immár egyszerűsített kiadatásra is lehetőség nyílik Kanadában. Ennek két változata van: ha a kiadni kért személy kiadatásához hozzájárul, ragaszkodhat a specialitás szabályának alkalmazásához, de le is mondhat erről a védelemről.

KIADATÁSI IRATOK

(Kanada)

Az iratcsomag két részből áll: az ügy összefoglalójából (Record of the Case), amely a bizonyítékok kérdését rendezi, illetve az illetékes személy általános, egyéb témákra vonatkozó nyilatkozatából.

Az ügy összefoglalója

Ha a kiadatás célja büntetőeljárás lefolytatása a megkeresett államban, az összefoglalóban azt kell előadni, hogy milyen bizonyítékok állnak a hatóságok rendelkezésére. Az ügy puszta leírása nem elegendő; a rendelkezésre álló bizonyítékok részletes leírása szükséges minden egyes bűncselekmény vonatkozásában. Az összefoglalást ugyanakkor megteheti az ügyben eljáró nyomozó is, nemcsak közvetlen tudomás alapján. Az összefoglaló nyilatkozatban elő kell adni pl., hogy kiknek a tanúvallomása áll rendelkezésre, a vallomásuk miből áll, hogy a tanúk felismerték a terheltet a megküldésre kerülő fényképről (a felismertető jegyzőkönyv nem szükséges), a helyszínre kiszállt rendőrök mit állapítottak meg, milyen tárgyi bizonyítékok állnak rendelkezésre és azok mit bizonyítanak. Ha ujjlenyomat és fénykép rendelkezésre áll, azt csatolni kell a nyilatkozathoz. Lényegében az egész okozati láncolatra nézve elő kell adni a bizonyítékokat. A bizonyítékok csatolása nem szükséges, de lehetséges.

Az összefoglalóban csak a bizonyítékokat kell összegezni, semmilyen további információ abban nem szükséges pl. a cselekmény minősítéséről, vagy az egyezmény által egyébként megkívántakról. Az ügy összefoglalását lehetőleg az ügyben eljáró nyomozóval érdemes felvetetni és azt az elfogatóparancsot kibocsátó bírónak kell hitelesítenie, és a bíró aláírását a bíróság elnökének is felül kell hitelesítenie.

A hitelesítőnek tanúsítania kell, hogy a megjelölt bizonyítékok valóban rendelkezésre állnak és hogy azokat a magyar törvényeknek megfelelően gyűjtötték össze.

Az általános jogi nyilatkozat

Az összefoglalótól külön kell elkészíteni és eljuttatni. A kanadai fél nem szabja meg, hogy kitől kell e nyilatkozatnak származnia, de a legmegfelelőbbnek azt tartják, ha a nyilatkozatot ugyanaz a személy teszi, mint aki hitelesítette az ügy összefoglalóját, vagyis jelen esetben a bíró.

Ez az irat a következőket tartalmazza:

- a nyilatkozattevő nevét és pozícióját, rövid leírását annak, hogy a megkereső állam jogát illetően milyen szakértelemmel rendelkezik (hol és mikor szerzett diplomát, azóta mivel foglalkozik),

- a nyilatkozattevő milyen kapcsolatban áll az adott üggyel (pl. ő képviseli a vádat, vagy más okból ismeri az ügyet),

- nyilatkozatot arról, hogy a kiadatást milyen bűncselekmény miatt kérjük, megjelölve a Btk. vonatkozó szakaszát és idézve annak szó szerinti szövegét,

- nyilatkozatot arról, hogy a Btk. vonatkozó szakasza az elkövetés időpontjában is hatályos volt és azóta is az,

- hivatkozást az elfogatóparancsra, amelyet csatolni is kell,

- az adott ügyre vonatkozó elévülési szabályokat és ennek alapján nyilatkozatot arról, hogy az büntethetőség, illetve büntetés még nem évült el, így a hatóságok eljárhatnak a kiadni kért személlyel szemben,

- ha a bűncselekményt a megkereső állam területén kívül követték el, az extraterritoriális joghatóságot megalapozó törvényszöveget és annak esetleges magyarázatát.

Az általános jogi nyilatkozatot szintén az elfogatóparancsot kibocsátó bírónak kell megtennie és aláírását elnöki hitelesítését kell ellátni.

Amennyiben lehetséges, fényképet és ujjlenyomatot kell mellékelni. A kiadni kért személy fényképről történő felismertetéséről is külön jegyzőkönyvet kell készíteni; nem elégséges az, hogy a felismerő tanú személyesen ismeri a kiadni kért személyt, hanem az is szükséges, hogy a bűncselekménnyel is kapcsolatba tudja hozni. (pl. az ügyben eljáró nyomozó, a bűncselekmény szemtanúja).

Iratminta az ügy összefoglalójának hitelesítésére büntetőeljárásra irányuló esetekben

(Kanada)

"..........Bíróság

..B…./2008

A Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériuma által előterjesztésre kerülő, (a kiadni kért személy neve) kiadatására irányuló kérelemmel kapcsolatban alulírott (név és beosztás, a bíróság neve) tanúsítom, hogy a csatolt iratokban megjelölt és összefoglalt bizonyítékok tárgyalásra rendelkezésére állnak és azokat a magyar törvényeknek megfelelően gyűjtötték össze.

Kelt, ……..2008………

Ph. bíró aláírása s.k.

dr. xy bíró névaláírását hitelesítem

dr. zy

a ........... Bíróság elnöke"

Iratminta az ügy összefoglalójának hitelesítésére büntetés-végrehajtásra irányuló esetekben

(Kanada)

"..........Bíróság

..B…./2008

A Magyar Köztársaság Igazságügyi és Rendészeti Minisztériuma által előterjesztésre kerülő, (a kiadni kért személy neve) kiadatására irányuló kérelemmel kapcsolatban alulírott (név, beosztás, bíróság neve) tanúsítom, hogy a csatolt dokumentumok hitelesek.

Kelt, ……..2008………

Ph. bíró aláírása s.k.

dr. xy bíró névaláírását hitelesítem

dr. zy

a ........... Bíróság elnöke"

Iratminta az általános jogi nyilatkozat elkészítéséhez

(Kanada)

"..........Bíróság

..B…./2008

Általános jogi nyilatkozat

Alulírott Dr…. kijelentem, hogy a .. Városi Bíróság büntető ügyszakba beosztott bírája vagyok. Jogi végzettségemet a .. Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem 19..év .. hó. napján (diploma száma: ..) Szakvizsgámra a ..Városi Bíróságon készültem fel, majd bírói kinevezésemet l9.. év ..hó ..napjától kaptam meg. Ekkortól dolgozom büntető ügyszakos bíróként.

Kijelentem, hogy a kiadatás tárgyát képező büntető ügyben én bocsátottam ki az elfogató parancsot és végeztem a jegyzőkönyv szerinti tanúk meghallgatását. (A mellékelt 4. számú jegyzőkönyv, 5. számú végzés az elfogató parancsról).

A kiadatás tárgyát a Büntető Törvénykönyv ..§ -ba ütköző () szerint minősülő ..bűntette képezi. Ezen törvényi tényállást az valósítja meg " Btk § idézete".

Kijelentem, hogy a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény elkövetése 199. évre esik. A Büntető Törvénykönyv fenti szakasza ebben az időpontban is hatályos volt és azóta is az.

Kijelentem, hogy az adott ügyre vonatkozólag a cselekmény büntethetősége nem évült el. A Büntető Törvénykönyv 33. § (1) bekezdés b) pontja szerint a büntethetőség elévülése a büntetési tétel felső határának megfelelő idő. Ebben az esetben az elkövetéstől számított ..év.

Kijelentem, hogy a magyar törvények szerint a hatóságok eljárhatnak a kiadni kért személlyel szemben.

Kelt,

Ph. bíró aláírása s.k.

dr. xy bíró névaláírását hitelesítem

dr. zy

a ........... Bíróság elnöke"

IV. A bíróság előtt büntető ügyben külföldön lakó fél részére történő kézbesítésnél irányadó főbb szempontok

Megjegyzések:

1/ Az alább felsorolt államokban lakó fél számára történő kézbesítés esetén az iratokat a Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálynak kell továbbítás végett megküldeni; kivéve, ha a bíróság az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (kihirdette: 2005. évi CXVI. törvény) 5. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével az iratokat közvetlenül küldi meg az Egyezményben részes Európai Uniós tagállamban lakó címzettnek.

2/ A kézbesítendő iratokhoz minden esetben megfelelően kitöltött 715/A tértivevényt kell csatolni

3/ A kézbesítendő iratoknál a fordítás "nem szükséges" jelzés azt jelenti, hogy amennyiben az irat nincs ellátva a megkeresett állam hivatalos nyelvén készült fordítással, az irat kézbesítésére akkor van lehetőség, ha a címzett önként hajlandó az átvételre

V. Magyar-brit kiadatási szerződés és pótnyilatkozatot kihirdető törvények

"1874.évi II. törvény-czikk

a Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságával 1873. deczember 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés tárgyában

(Szentesítést nyert 1874. évi márczius 9-én. Kihirdettetett az országgyűlés képviselőházában 1874. évi márczius 24-én, a főrendek házában márczius 26-án)

1.§ Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja közt a közbűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában 1873. évi deczember hó 3-án kötött államszerződés elfogadtatik és az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

(Hivatalos fordítás)

Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. és magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának királynéja, az igazságszolgáltatás jobb kezelése és államaik, valamint ezek hatóságának területén, a bűntettek elkövetésének megakadályozása végett czélszerűnek látván, hogy oly személyek, a kik az ezen szerződésben elősorolt valamely büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy a miatt elítéltettek s az igazság kiszolgáltatása elől megszöktek, határozott körülméynek közt kölcsönösen kiadassanak: ezen czélból a most említett Ő Felségeik erre vonatkozó szerződés megkötésére teljhatalmazottakul kinevezték, névszerint:

Ő császári és apostoli királyi Felsége:

csik-szent-királyi és kraszna-horkai gróf Andrássy Gyula urat, valóságos belső titkos tanácsosát, az uralkodóház és a külügyek ministerét, a Szent-István rend nagykeresztes vitézét stb.

és Ő Felsége Nagy-Britannia és Irland egyesült királyságok királynéja:

igen tisztelt Sir Andrew Buchanan, Ő Felsége nagy tisztelt titkos tanácsának tagját, a nagyon tisztelt Bath-rend nagykeresztesét, Ő császári és apostoli királyi Felsége udvaránál rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét;

a kik, miután teljhatalmazványaikat egymással közölték s miután azokat helyesnek s kellő alakban kiállítottaknak találták volna, a következő czikkeket állapították, illetőleg kötötték meg:

I. CZIKK

Kötelezik magukat a magas szerződő felek, hogy az ezen szertődésben meghatározott esetekben és feltételek alatt, egymásnak kölcsönösen kiadják azon személyeket, a kik az egyik fél országának területén elkövetett büntetendő cselekmény elkövetésével vádoltatnak, vagy annak elkövetése miatt elítéltettek s a másik félnek államterületén feltaláltatnak.

II. CZIKK

Azon büntetendő cselekmények, melyek miatt a kiadatás engedélyezendő, a következők:

1. Gyilkosság, a gyilkosság kísérlete.

2. Emberölés.

3. Hamis fémpénz készítése vagy valódi fémpénznek meghamisítása, hamis vagy hamisított fémpénzek kiadása vagy forgalomba hozatala.

4. Hamisítás, utánzás vagy megváltoztatás, vagy a hamisított, utánzott vagy megváltoztatott tárgynak forgalomba hozatala; a mi alatt értetnek mindazon bűntények, melyek az ausztriai büntető törvények vagy pedig a magyar büntető törvények és gyakorlatok szerint a papírpénz vagy bankjegy vagy más értékpapír utánzásának vagy meghamisításának, ugyszintén másnemű hamis köz- vagy magánokiratok készítésének vagy a valódiak meghamisításának, hasonlóképen ily utánzott, hamis vagy hamisított okiratok szándékos használatának vagy forgalomba hozatalának bűntetteit képezik.

Ezen bűntettek létezése, a mennyiben a kiadatás Ausztriából kívántatnék, az auszriai büntető törvénykönyv, a mennyiben pedig Magyarországból kívántatnék, a Magyarországban hatályban lévő törvények és gyakorlat szerint állapítandó meg.

5. Lopás és sikkasztás.

6. Pénznek vagy egyéb dolognak álnok ámítgatások (csalás) általi szerzése.

7. Csalárd bukás, mely magában foglalja azon cselekményeket, melyek, ha a kiadatás Ausztriából kívántatnék, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint csalást, ha pedig Magyarországból kívántatnék a kiadatás, a magyar törvények szerint hamissággal párosult bukást képeznek.

8. Kezelők, megbízottak, bankárok, ügynökök, czégvezetők, gyámok, gondnokok, társulati előljárók, tagok vagy hivatalnokok által elkövetett hűtlen eljárás, a mennyiben ezen hűtlenség a fennálló törvények szerint büntetendő cselekményt képez.

9. Erőszakos nemi közösülés.

10. Elragadás.

11. Gyermekrablás, emberrablás és törvénytelen letartóztatás.

12. Lakházakba vagy azokhoz tartozó melléképületekbe bűntett elkövetésének szándékával való betörés vagy behatolás, akár nappal (house breaking), akár éjnek idején (burglary).

13. Szándékos gyújtogatás.

14. Rablás, erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával.

15. Zsarolás.

16. A tengeren levő hajónak szándékos elsüllyesztése vagy elpusztítása, ezen bűntett elkövetésének kísérlete.

17. Nyílt tengeren levő hajón létező személyeknek megtámadása, ölési vagy súlyos testi sértési szándékkal.

18. Tettlegességgel járó ellenszegülés (revolte) a nyílt tengeren levő hajónak vezetője ellen, ha két vagy több személy által követetik el, ugyszintén ily ellenszegülésre való szövetkezés.

19. Hamis eskü és hamis esküre csábítás.

20. Idegen tulajdon gonosz akaratú megsértése, mennyiben mint bűntett üldözendő.

Az elősorolt büntetendő cselekményekben tett előtti vagy utáni részesség miatt a kiadatásnak szintén van helye, ha a részességre mindkét szerződő fél törvényei büntetést állapítanak meg.

Mind ezen esetekben a kiadatásnak az osztrák-magyar államokból csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettek, mennyiben Ausztriában követtettel el, az ausztriai büntető törvénykönyv szerint, ha pedig Magyarországban követtettek volna el, a Magyarországban hatályban levő törvények és gyakorlat szerint bűntettet képeznének; Nagy-Britanniából azonban a kiadatásnak csak azon feltétel alatt lesz helye, ha a bűntettel, a mennyiben azok Angolországban vagy az angol hatóság területén követtettek volna el, az 1870-ik és 1873-ik évi kiadatási törvény értelmében kiadatási bűntettet képeznének.

III. CZIKK

A magas szerződő felek soha semmi szín alatt sem köteleztetnek saját alattvalóik kiadásának engedélyezésére.

IV. CZIKK

Nincs helye a kiadatásnak, ha azon személy, a kinek Ausztriából vagy Magyarországból való kiadatása kívántatik, az osztrák-magyar monarchia valamelyik országában, vagy pedig azon személy, a kinek kiadatása Nagy-Britanniából kívántatik, az egyesült királyságban, ugyanazon büntetendő cselekmény miatt, mely miatt kiadatása kívántatik, vizsgálat alatt állott és azon eljárás meg lett szüntetve, vagy az illető egyén még vizsgálat alatt áll vagy már megbüntetve lett.

Ha a személy, a kinek kiadása kívántatik, azon állam területén, a melyen tartózkodik, valamely más büntetendő cselekmény miatt vizsgálat vagy büntetés alatt áll: ezen esetben kiadatása azon időre halasztandó, midőn ellene a vizsgálat befejeztetett vagy midőn büntetését kiállotta.

Ha az egyén, kinek kiadatása kéretik, magánjogi kötelezettségek miatt perben állana vagy visszatartatnék, kiadatása ennek ellenére is eszközlendő, fennmaradván a sértett félnek abbeli joga, hogy követelését az illetékes hatóság előtt érvényesítse.

V. CZIKK

A kiadatás nem eszközlendő, ha azon büntetendő cselekményre nézve, mely miatt a kiadatás kívántatik, az erre megkeresett állam törvényei szerint a bűnvádi eljárás elévülés folytán nem indítható meg vagy a büntetés ugyanezen okból nem hajtható végre.

VI. CZIKK

A menekült bűntettes nem adandó ki, ha a büntetendő cselekmény, mely miatt kiadatása kívántatik, politikai jelleggel bírna, vagy ha igazolja azt, hogy kiadatása valósággal politikai természetű bűntett vagy vétség miatti üldöztetése vagy megbüntetése czéljából kívántatik.

VII. CZIKK

Ha azon egyén, kinek kiadatása a szerződő felek egyike által a jelen szerződés értelmében kívántatik, egy vagy több más állam által is, az ezek területén elkövetett más bűntettek miatt szintén kiadatni kívántatik: ez esetben az azon kormánynak adandó ki, a melynek területén a súlyosb törvényszegést követte el; ha pedig az általa elkövetett büntetendő cselekménynek súlyossága között nem lenne különbség, vagy végre, ha kétes lenne, hogy melyik a súlyosabb büntetendő cselekmény: azon kormánynak adandó ki, mely legelőbb intézte a kiadatás iránti megkeresést.

VIII. CZIKK

A kiadott személy azon államban, melynek kiadatott, a kiadatását megelőző időben elkövetett más büntetendő cselekmény miatt, vagy más tények alapján, mint azok, a melyek miatt kiadatott, semmi szín alatt sem tartható fogságban vagy vonható vizsgálat alá; kivévén ha kiadatása után alkalma volt azon országba visszatérni, a melyből kiadatott, s ezen alkalmat nem használta fel; vagy ha visszatért ugyan, de önként ismét azon országba ment, a melynek egyszer már kiadva lett.

A kiadatás után elkövetett büntetendő cselekményekre ezen határozat nem alkalmazható.

IX. CZIKK

A kiadás iránti megkeresések a magas szerző felek diplomáciai ügynökei által terjesztendők elő.

A kiadatás iránti megkereséssel előterjesztendők: a kiadást szorgalmazó állam illetékes hatósága által kibocsátott elfogatási parancs és oly bizonyítékok, melyek, ha a büntetendő cselekmény ott követtetett volna el, a hol a vádlott feltaláltatik, ezen helynek törvényei szerint vádlottnak elfogatását igazolnák.

Ha a kiadás iránti megkeresés már elítélt személyre vonatkozik: előterjesztendő a kiadatást szorgalmazó állam illetékes bírósága által az elítélt ellen hozott büntető ítélet.

A kiadás iránti megkeresés vádlott meg nem jelenése folytán hozott ítéletre (in contumaciam) nem alapítható.

X. CZIKK

Ha a kiadatás iránti megkeresés a fentebbi határozványok értelmében alapos, a megkeresett állam illetékes hatóságai kötelesek, a szökevény letartóztatása iránt intézkedni.

Ezután a letartóztatott egyén az illetékes bíró elé vezettetik, ki akképen köteles őt kihallgatni és az eset előzetes vizsgálatát telje4síteni, mintha az elfogatás belföldön elkövetett büntetendő cselekmény miatt történt volna.

XI. CZIKK

A menekült bűntettes azon felül sürgős esetekben elfogható rendőrbíró, békebíró vagy a szerződő államok bármelyikében erre illetékes más hatóság által oly feljelentések, panaszok, bizonyítékok alapján, vagy oly nyomozatok után kibocsátott elfogási parancsra, melyek az elfogatási parancsot kibocsátó személynek véleménye szerint a menekülteknek elfogatását azon esetben indokolnák, ha a cselekmény azon helyen követtetett volna el, vagy az ítélet ott hozatott volna, a hol ezen felsőbbség létezik.

Feltételeztetik azonban, hogy a kiadatás iránti megkeresés a megkereső állam diplomatiai képviselője által az ezen szerződés IX. czikkének megfelelő módon a legrövidebb idő s legfölebb 14 nap alatt elő fog terjesztetni, ellenkező esetben az elfogatott szabadon bocsáttatik.

XII. CZIKK

A kiadás csak az elfogatás utáni 15 nap lejártával és csak az esetben eszközöltetik, ha a bizonyítékok elegendőknek találtattak arra, hogy az elfogott elleni fővizsgálatnak elrendelését, ha a büntetendő cselekmény a megkeresett állam területén követtetett volna el, ezen állam törvényei szerint indokolják vagy azt bizonyítják, hogy az elfogott egyén ugyanaz azzal, a ki a megkereső állam bíróságai által elítéltetett.

XIII. CZIKK

A megkeresett állam hatóságai kötelesek a fennebbi határozatok szerint általuk teljesítendő bírálatnál, a másik államban jegyzőkönyvbe vett eskü alatti tanúvallomásoknak, úgyszintén ily eredeti tanúvallomási jegyzőkönyvek másolatainak, valamint az elfogatási parancsoknak és bűntető ítéleteknek teljes bizonyító erőt tulajdonítani; feltéve, hogy ezen iratok azon állam valamelyik bírája, felsőségi személye vagy hivatalnoka által irattak alá és megesketett tanú által vagy az igazságügyminister vagy más államminister hivatali pecsétjével hitelesíttettek.

XIV. CZIKK

Ha a menekült letartóztatásától számított két hó alatt a kiadás engedélyezésére szükségelt bizonyítékok nem közöltetnének, a letartóztatott egyén szabad lábra helyezendő.

XV. CZIKK

Mindazon zár alá vett tárgyak, melyek a kiadandó egyén elfogatásakor ennek birtokában találtattak, ha azoknak kiadását a megkeresett állam illetékes hatóságai elrendelték, a bűntettessel együtt szolgáltatandók ki, s ezen kiszolgáltatás nem csupán vádlott vagyonára s az általa eltulajdonított tárgyakra, hanem mindazon dolgokra kiterjed, a melyek a büntetendő cselekmény bebizonyítására szolgálhatnak.

Ha a már engedélyezett kiadás a kiadatni kívánt egyén szökése vagy halála miatt nem is hajtathatnék végre, a fennérintett tárgyak mégis kiadandók.

XVII. CZIKK

A szerződő felek mindegyike viseli azon költségeket, melyek az ezen szerződés értelmében kiadandó egyéneknek a kiadó állam területén eszközölt elfogatása, letartóztatása és saját határáig való elszállítása által okoztatnak.

XVII. CIKK - XVIII. CZIKK

Hatálybalépéshez szükséges zárórendelkezések

2.§ A törvény hatályba lépéséhez szükséges intézkedések."

"1902. évi XVIII. törvény-czikk

a Nagy-Britannia és Irhon egyesült királysággal 1873. deczember hó 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött államszerződés XI. czikkének módisításáról 1901. évi június hó 26-án kiállított pótnyilatkozat beczikkelyezése tárgyában

(Szentesítést nyert 1902. évi július 31-én. A pótnyilatkozatra vonatkozó megerősítő okiratok Londonban, 1902. évi június huszonötödik napján cseréltettek ki. Kihirdettett az "Országos Törvénytár" 1902. évi szeptember 21-én kiadott 12. számában)

Nagy-Britannia és Irhon egyesült királysággal 1873. évi deczember hó 3-án a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött s a 1874:II. törvény czikkbe iktatott államszerződés XI. czikkének módosításáról 1901. évi június hó 26-án kiállított pótnyilatkozat az ország törvényei közé iktattatik.

A pótnyilatkozat eredeti magyar szövege a következő:

Pótnyilatkozat

Miután Ausztria és Magyarország kormányai és Nagy-Britannia és Irhon kormánya a bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában egyrészről Ő Felsége Ausztria Császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, másrészről Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyság boldogult királynője, India császárnője stb. között 1873. évi deczember hó 3-án kötött államszerződés XI. czikkében megállapított 14 napi határidőnek meghosszabbítását szükségesnek találták, az illető alulírott meghatalmazottak a következő megállapodásra jutottak:

Az említett kiadatási szerződés XI. czikkének utolsó bekezdése következőképen módosul:

" Föltételeztetik azonban, hogy a kiadatás iránti megkeresés a megkereső állam diplomatiai képviselője által az ezen szerződés IX. czikkének megfelelő módon a legrövidebb idő s legfölebb egy hónap alatt elő fog terjesztetni, ellenkező esetben az elfogatott szabadon bocsáttatik."

A jelen nyilatkozat ugyanazzal az erővel fog bírni s ugyanolyan tartalmú lesz, mint az 1873. évi deczember hó 3-án kötött kiadatási szerződés, a melyre vonatkozik.

Hatályba lépéshez szükséges zárórendelkezés."

"1937. évi XXIII. Törvénycikk

a menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további rendezése tárgyában Budapesten, 1936. évi szeptember hó 18-án kelt magyar-brit pótszerződés becikkelyezéséről

Megjelent az Országos Törvénytár 1937.évi szeptember hó 19-én kiadott 15. számában

(A megerősítő okiratok Londonban 1937. évi július hó 13. napján cseréltettek ki)

1.§ A menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további rendezése tárgyában Budapesten, 1936. évi szeptember hó 18-án kelt magyar-brit pótszerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2.§ Az 1.§-ban említett pótszerződés magyar szövege a következő:

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Nagy-britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Birtokok Királya, India Császára a menekült bűntettesek kölcsönös kiadatásának további rendezését óhajtván, elhatározták, hogy ebből a célból Pótszerződést kötnek avégett meghatalmazottaikat kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg:

1.cikk A Bécsben, 1873. évi december hó 3. napján kelt Kiadatási Szerződés II. cikke a következő záradék hozzáadásával módosul:

" A megkeresett Magas Szerződő Fél szabad elhatározásából kiadatást engedélyezhet olyan cselekményért is, amely miatt e cikk előbbi rendelkezései szerint a kiadatás nem kötelező ugyan, a cselekmény azonban mindkét Magas Szerződő Félnek törvényei szerint legalább kétévi szabadságvesztésbüntetéssel büntethető olyan bűntett vagy vétség, amely miatt az említett törvények értelmében a kiadatás engedélyezésének helye van."

Területi alkalmazásra és hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések."

VI. Az 1994. évi XVIII. törvénnyel, az 1994. évi XIX. törvénnyel, az 1994. évi XX. törvénnyel, a 2001. évi LXVII. Törvénnyel, valamint a 2005. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezményekhez az egyes tagállamok által tett fenntartások és nyilatkozatok

A Párizsban 1957. december 13-án kelt, európai kiadatási egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvei (1994. évi XVIII. tv.) részes államairól és az egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvekhez tett fenntartásokról és nyilatkozatokról

A Párizsban, 1957. december 13-án kelt európai kiadatási egyezmény

Az Egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró Németországi Szövetségi Köztársaság, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

ALBÁNIA

Fenntartások és nyilatkozatok

1. Ami az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdését illeti, az albán Félnek nincs a szabadságvesztés időtartamára olyan minimális határa, ami a kiadatásra kihatna. Az albán Fél ezt a nyilatkozatot csak a viszonosság feltétele esetén tekinti hatályosnak.

2. Ami a 6. cikk (1) bekezdés a) pontját illeti, az albán Fél elutasítja a saját állampolgárai kiadatását, kivéve, ha nemzetközi szerződésekben, amelyeknek Albánia is részese, ezzel ellentétes rendelkezés van.

3. Ami a 6. cikk (1) bekezdés b) pontját illeti, az albán Fél az "állampolgár" kifejezésben beleérti a "kettős állampolgárságú személyeket" is, abban az esetben, ha az egyik állampolgárság albán.

4. Ami a 7. cikk (1) bekezdését illeti, az albán Fél nem engedélyezi azoknak a személyeknek a kiadatását, akik albán területen, vagy azon kívül bűncselekményt követtek el, ha a bűncselekmény sérti az állam vagy az állampolgárok érdekeit, hacsak másképp nem állapodik meg az érdekelt Féllel.

5. Ami a 19. cikk (2) bekezdését illeti, az albán Fél kinyilvánítja, ha egy személy, akit át kell adni, egy másik bűncselekmény miatt tölti a büntetését, kiadatás esetén engedélyezni kell, hogy ez a személy a teljes büntetést a megkereső országban töltse le.

6. Ami a 21. cikk (4) bekezdés a) pontját illeti, az albán Fél kinyilvánítja, hogy a légi úton történő albán területen való közbenső leszállás nélküli átszállításnál, nem tartja szükségesnek az előzetes értesítést.

Az (1), (4) és (5) bekezdésben lévő nyilatkozatok csak a viszonosság fennállta esetén hatályosak.

7. Ami a 12. cikk (2) bekezdését illeti, az albán Fél fenntartással él, ami szerint a kiadatási kérelemhez mindig csatolni kell az alkalmazandó jog eredeti szövegét vagy egy hiteles másolatát.

ANDORRA

Fenntartások

1. cikk

Andorra Hercegsége Alkotmányának 85. cikk (2) bekezdése tiltja a különleges bíróságok működését, ezért a kiadatást megtagadja, amennyiben a Megkereső Államban a kiadni kért személyt ilyen különbíróság elé állítanák, vagy a kiadatást azért kérték, hogy egy ilyen bíróság által hozott ítéletet vagy elfogatóparancsot hajtsanak végre.

Ugyanakkor, a qualificada törvény (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) 14. cikk (12), (13), (14) és (15) bekezdése értelmében a kiadatás megtagadására kerül sor:

ha az ítélet nyilvánvaló hibában szenved; ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a keresett személyt kora vagy egészségi állapota miatt; ha a keresett személyt a Megkereső Államban olyan bíróság elé állítanák, mely előtt az alapvető eljárásjogi garanciák és a védelemhez való jog nem biztosítottak, vagy mely bíróságot kivételesen azon személy ügye miatt állították fel.

12. cikk

Andorra Hercegsége fenntartja magának a jogot, hogy a Megkereső Államtól olyan bizonyíték megküldését kérje, mely megfelelő vélelmét adja annak, hogy a bűncselekményt a kiadni kért személy követte el. Amennyiben fenti bizonyíték nem minősül elégségesnek, az a kiadatás megtagadását vonhatja maga után.

Nyilatkozatok

6. cikk

A kiadatásról szóló qualificada törvény 14. cikk (1) bekezdése tiltja az andorrai állampolgársággal rendelkező személyek kiadatását. Jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából az "állampolgár" fogalma alá tartozik az andorrai állampolgárságról szóló lei qualificada (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) értelmében bármely, a bűncselekmény elkövetésének időpontjában andorrai állampolgársággal rendelkező személy.

11. cikk

Andorra Hercegsége Alkotmánya 8. cikk (3) bekezdése tiltja a halálbüntetés alkalmazását. Amennyiben a bűncselekmény, mely miatt a kiadatást kérelmezte, a Megkereső Állam joga szerint halálbüntetéssel is büntethető, Andorra Hercegsége megtagadhatja a kiadatást, hacsak a Megkereső Állam a Megkeresett Állam által megfelelőnek tekintett biztosítékot nem ad arra nézve, hogy a halálbüntetést nem fogják végrehajtani.

16. cikk

Ideiglenes kiadatási letartóztatás elrendelésének kérelmezésekor Andorra Hercegsége kiegészítő tájékoztatásként kéri a keresett személy terhére rótt bűncselekmény tényállásának rövid leírását.

21. cikk

Andorra Hercegsége csak abban az esetben engedélyezi a tranzit átszállítást, ha valamennyi, a kiadatás engedélyezéséhez szükséges feltétel jelen Egyezmény szerint teljesítve van.

23. cikk

Andorra Hercegsége a Megkereső Államtól a kiadatási kérelemhez és valamennyi mellékletéhez katalán, spanyol vagy francia fordítás csatolását kéri.

AZERBAJDZSÁN

Fenntartások

1. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársasága fenntartja magának a jogot, hogy emberiességi okokból a kiadatási kérelem teljesítését megtagadja, tekintettel a keresett személy korára vagy egészségi állapotára.

Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadatás Azerbajdzsán Köztársasága szuverenitását vagy nemzeti biztonságát sértené.

Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadni kért személyt kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve a Megkereső Államban.

Azerbajdzsán Köztársasága megtagadja a kiadatást, ha alapos okkal feltehető, hogy a kiadni kért személlyel szemben faji, nemzeti vagy politikai hovatartozása, nyelve, vallása vagy állampolgársága miatt járnának el.

6. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy Azerbajdzsán Köztársasága Alkotmánya 53. cikk (2) bekezdése értelmében állampolgárait más államnak semmilyen körülmények között nem adja ki. Erre tekintettel Azerbajdzsán Köztársasága minden esetben meg fogja tagadni állampolgárainak a kiadatását.

Nyilatkozatok

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy nem képes az Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyvei rendelkezéseinek alkalmazását biztosítani az Örmény Köztársaság által elfoglalt területeken, amíg ezek a területek nincsenek felszabadítva.

21. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy kiadott személyek Azerbajdzsán területén való átszállítását olyan feltételek teljesülése mellett engedélyezi, melyek a kiadatásnak is követelményei.

23. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy a kiadatási kérelmekhez és mellékleteihez azeri nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Fenntartás

2. cikkhez

Az Egyezmény 2. cikke alkalmazása szempontjából a Dél-Afrikai Köztársaság nem teljesíti a kiadatást, ha az ítélettel kiszabott büntetés, melynek végrehajtása végett terjesztettek elő kiadatási kérelmet, nem legalább hat hónap szabadságvesztés-büntetés.

6. cikkhez

Az Egyezmény 6. cikke alkalmazása szempontjából az állampolgár fogalma vonatkozik, Dél-Afrika jogrendszere szerint, azon személyekre, akik dél-afrikai állampolgárságot szereztek születésüknél, származásuknál fogva vagy honosítás útján. Ide tartoznak a dél-afrikai állampolgárság mellett más állampolgársággal (is) rendelkező személyek. Valamennyi, ilyen személy kiadatását teljesíteni kell. Ezért a tény, hogy Dél-Afrika a kettős állampolgárságot elismeri, nem képezi akadályát annak, hogy olyan személyek kiadatására is sor kerüljön, akik olyan államnak is állampolgárai, amely saját állampolgárainak a kiadatását megtagadja.

GRÚZIA

Fenntartások

1. cikk

Kiadatás azzal a feltétellel teljesíthető, ha bármely, állampolgársággal rendelkező, hontalan vagy külföldi személyt, akit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, nem állítanak a Megkereső Állam különleges bírósága elé, vagy kiadatását nem abból a célból kérték, hogy ilyen bíróság által meghozott ítéletet vagy ilyen bíróság által kibocsátott elfogatóparancsot hajtsanak végre vele szemben.

Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy emberiességi okokból megtagadja bármely személy kiadatását, ha a kiadatás a személy állapotát hátrányosan érintené.

Grúzia kijelenti, hogy a Megkereső Állam joga szerint halálbüntetéssel büntethető bűncselekmény vonatkozásában nem teljesít kiadatást.

Nyilatkozatok

6. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Grúzia kormánya fenntartja magának a jogot, hogy saját állampolgárainak a kiadatásáról a kölcsönösség elve alapján döntsön, és a kiadatásukat megtagadja ha az jó erkölcsbe ütközik, illetve államérdek vagy állambiztonsági okok miatt.

A 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerint az Egyezmény alkalmazása szempontjából az állampolgár fogalmát úgy kell értelmezni, ahogyan azt Grúzia jogszabálya meghatározza.

21. cikk

Az Egyezmény 21. cikke szerinti átszállítás esetén az Egyezmény 11. cikke rendelkezései alkalmazandók mutatis mutandis.

Az Egyezmény 21. cikke vonatkozásában Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy ugyanazon feltételek mellett megtagadja az átszállítást, amely feltételek mellett a kiadatást engedélyezi.

23. cikk

Az Egyezmény 23. cikke vonatkozásában amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem grúz nyelven készültek, a kiadatási kérelemhez és mellékleteihez angol vagy orosz nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.

Grúzia nem vállal felelősséget az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazhatóságáért Abházia és Tskhinvali területein, amíg Grúzia joghatóságát ezen területek felett teljesen vissza nem állítják.

HORVÁTORSZÁG

Nyilatkozat

A Horvát Köztársaság Alkotmányának 9. cikke megtiltja a horvát állampolgárok kiadatását.

Következésképpen a Horvát Köztársaság nem engedélyezi saját állampolgárai kiadatását vagy átszállítását (az Egyezmény 21. cikk (2) bekezdése).

A kiadni kért személynek a bűncselekmény elkövetésének idején fennálló állampolgárságát fogják figyelembe venni, a Horvát Köztársaságnak az állampolgárságra vonatkozó szabályai értelmében (az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés b) pontja).

A Horvát Köztársaság a területén való átszállítást csak olyan feltételekkel engedélyezi, amelyek alapján a kiadatást is engedélyezné (az Egyezmény 21. cikk (5) bekezdés).

IZLAND

Fenntartások

1. cikk

A kiadatás teljesítésével kapcsolatban Izland fenntartja magának azon jog kikötését, hogy a kiadott személyt nem állíthatják ideiglenes bíróság vagy olyan bíróság elé, amelyet rendkívüli körülmények között hatalmaztak fel arra, hogy adott bűncselekmények miatt eljárjon, valamint azon jog kikötését, hogy az ilyen bíróság által hozott ítélet végrehajtása érdekében kért kiadatást megtagadja.

A kiadatás abban az esetben is megtagadható, ha valószínűsíthető, hogy az a kiadni kért személyre nézve - életkora, egészségi állapota, illetve egyéb személyes körülményei miatt - különösen súlyos következményekkel jár.

2. cikk 1. bekezdés

Izland csak olyan bűncselekmény tekintetében tudja teljesíteni a kiadatást, amely az izlandi törvény alapján egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

3. cikk 3. bekezdés

Izland fenntartja magának a jogot, hogy a 3. cikk 3. bekezdésben említett bűncselekményt - az egyedi körülmények elbírálása alapján - politikai bűncselekménynek tekintse.

4. cikk

Az olyan katonai bűncselekmény miatt kért kiadatást, amely ugyanakkor az általános büntetőjog értelmében is bűncselekmény, csak akkor lehet teljesíteni, ha a kiadott személyt nem a katonai törvények alapján ítélik el.

12. cikk

Izland fenntartja magának a jogot, hogy megkereső Féltől olyan bizonyítékot kérjen, amelynek alapján megállapítható, hogy a kiadatás tárgyát képező bűncselekményt az érintett személy követte el. Ha a bizonyítékot nem találják kielégítőnek, a kiadatás megtagadható.

Nyilatkozat

6. cikk

Az Egyezmény rendelkezései szerint "állampolgárok" kifejezés Izland, valamint Dánia, Finnország, Norvégia vagy Svédország állampolgárait, illetve az Izlandon vagy az említett országokban állandó lakhellyel rendelkező személyeket jelenti.

28. cikk 3. bekezdés

Az Egyezmény nem alkalmazandó a Dániába, Finnországba, Norvégiába vagy Svédországba történő kiadatásra, mivel az északi országok közötti kiadatást egységes törvény szabályozza.

IZRAEL

Nyilatkozatok

21. cikk

Izrael csak akkor fogja engedélyezni egy személynek az átszállítását, ha nem lenne jogi akadálya, hogy őt kiadják, ha a megkereső Állam ezen személy Izraelből való kiadását kérné.

22. cikk

Az írásbeli bizonyítékot, vagy az eskü hatályú, illetőleg anélkül tett nyilatkozatokat, vagy az ilyen bizonyíték, illetőleg nyilatkozatok hitelesített másolatait, valamint az elfogadóparancsot és más igazságügyi okiratot, amelyeken az elítélés alapul, a kiadatás iránti kérelem elbírálásának eljárása során megfelelő bizonyítékként fogadják el, ha azokat a megkereső Állam egy bírája vagy tisztviselője írta alá, vagy ha azokhoz egy ilyen bíró, vagy tisztviselő által kiállított igazolást csatolnak, illetőleg, ha azokat az Igazságügyi Minisztérium pecsétjével hitelesítették.

Fenntartások

2. cikk

Izrael nem fogja teljesíteni a bűncselekménnyel vádolt személy kiadatását, hacsak egy izraeli bíróság előtt be nem bizonyosodik, hogy a rendelkezésre álló bizonyíték elegendő lenne ahhoz, hogy őt azért a bűncselekményért Izraelben helyezzék vád alá.

9. cikk

Izrael nem fogja teljesíteni a kiadatás iránti kérelmet, ha a kiadni kért személy a megkereső Államban a szóban forgó bűncselekmény tekintetében kegyelemben részesült, illetőleg büntetését elengedték.

14. cikk

A specialitás szabályától eltérően Izrael nem fogja teljesíteni a kiadatást, kivéve:

a) ha a kiadni kért személy távollétében megállapították, hogy a másik bűncselekmény tekintetében is kiadatás alá vonandó, miután alkalmat kapott arra, hogy képviseltesse magát az ilyen megállapítás meghozatala céljából lefolytatott eljárásban;

b) ha teljesül az a feltétel, hogy a kiadni kért személy ellen nem fognak eljárást lefolytatni, őt elítélni, vagy letartóztatni, abból a célból, hogy vele szemben büntetést hajtsanak végre, hacsak miután a megkereső Állam területét elhagyta, oda önként vissza nem tért; illetőleg hacsak a megkereső Állam területét nem hagyta el az arra rendelkezésre álló alkalomtól számított 60 napon belül.

15 cikk

A 15. cikk úgy értelmezendő, hogy a hivatkozott 14. cikk 1. bekezdésének b) pontja szerinti "45 nap" szavakat a "60 nap" szavakkal kell helyettesíteni.

23. cikk

Ami az Egyezmény 23. cikkét illeti, Izrael Állam kormánya kéri, hogy a megkereső Fél iratai angol vagy héber nyelvre kerüljenek lefordításra.

LIECHTENSTEIN

Nyilatkozatok ás fenntartások

1. cikk

A Liechtensteini Nagyhercegség elvi megfontolásból csak azzal a feltétellel teljesíti a kiadatást, hogy azt a személyt, aki ellen bűncselekmény miatt eljárást indítanak, a megkereső Állam rendes bíróságai elé állítsák. Ezért fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást csak azzal a feltétellel teljesíti, hogy a megkereső Állam e tekintetben megfelelő biztosítékokat ad.

6. cikk 1. a)

A Liechtensteini Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy Liechtenstein törvénye liechtensteini állampolgárok kiadatását nem engedélyezi. Az ilyen személyek ellen külföldön elkövetett bűncselekmények miatt indított peres eljárást, miután a hercegség területére beléptek, a liechtensteini büntetőtörvény (Btk. 36. szakasz) alapján fogják lefolytatni, tekintet nélkül annak az országnak a törvényeire, ahol a bűncselekményt elkövették. Az Egyezmény értelmében használt "állampolgárok" olyan személyek, akik liechtensteini állampolgársággal rendelkeznek.

11. cikk

A Liechtensteini Nagyhercegség fenntartja magának a jogot, hogy a 11. cikket analóg módon alkalmazza olyan esetekben, amelyekben a megkereső Állam nem ad megfelelő biztosítékokat a liechtensteini hatóságoknak arra nézve, hogy nem fog kiszabni bármilyen olyan büntetést, amely Liechtenstein törvényeivel ellentétes, illetőleg amely a liechtensteini törvény szerint a személy sértetlenségének elvével nem egyeztethető össze.

21. cikk

A Liechtensteini Nagyhercegség fenntartja a jogot, hogy elutasítsa a területén történő átszállítást amennyiben a terhelt személy terhére rótt bűncselekmény az Egyezmény 5. cikkének hatálya alá esik.

23. cikk

A Liechtensteini Nagyhercegség előírja, hogy a kérelmekhez és a hozzájuk mellékelt okiratokhoz német nyelvű fordítást csatoljanak, ha azok más nyelven íródtak.

MACEDÓNIA

Fenntartások

1. cikkhez

A Macedón Köztársaság nem engedélyezi azon személy kiadatását, akit különleges bíróság előtt vádolnak, vagy a kiadatást avégett terjesztették elő, hogy ilyen bíróság által hozott ítéletet, biztonsági vagy javító intézkedést hajtsanak végre a keresett személlyel szemben.

12. cikkhez

Abban az esetben is, ha az Egyezményben részes állam illetékes hatósága bocsátotta ki a jogerős ítéletet vagy az elfogatóparancsot, a Macedón Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja az átadást, ha az adott eset vizsgálata szerint az ítélet vagy elfogatóparancs nyilvánvaló hibában szenved.

18. cikkhez

A Macedón Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megszűntesse a kiadni kért személlyel szemben alkalmazott szabadságot korlátozó intézkedést, amennyiben a Megkereső Állam őt az arra megállapított időpontban nem veszi át.

Nyilatkozat

6. cikkhez

Tekintettel a Macedón Köztársaság Alkotmányának 4. cikkére, amely nem engedi a Macedón Köztársaság állampolgárainak a kiadatását, az Egyezmény rendelkezései csak azokra a személyekre vonatkoznak, akik nem állampolgárai a Macedón Köztársaságnak.

MAGYARORSZÁG

Fenntartások és nyilatkozatok

1. cikk

Magyarország nem fogja engedélyezni a kiadatást, ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé kívánják állítani, vagy a kiadatás eredményeként különleges bíróság által kiszabott büntetés vagy biztonsági intézkedés végrehajtására kerülne sor.

Magyarország fenntartja a jogot arra is, hogy emberiességi okokból elutasítsa a kiadatási kérelmet, ha a kiadatás különlegesen kedvezőtlen helyzetbe hozná a kiadni kért személyt fiatal vagy idős kora, egészségi állapota vagy egyéb körülmények folytán. Ilyen döntésnél megfelelően figyelembe fogja venni a bűncselekmény jellegét és a megkereső állam érdekeit.

6. cikk

a) Magyarország - a Párizsban, 1947. február 10-én kötött békeszerződés 6. cikk 1. a) pontjának érintetlenül hagyásával - nem engedélyezi magyar állampolgárok kiadatását, kivéve azt az esetet, ha a kiadni kért személy egyidejűleg más állam állampolgára is, és állandó lakóhelye nem Magyarországon van. Függetlenül állandó lakóhelyétől és esetleges más állampolgárságától, továbbadható más államnak az a magyar állampolgár, akinek kiadatását Magyarország részére azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás, illetőleg kiszabott büntetés végrehajtásának befejezését követően ezen állam kiadatási kérelme teljesítésének céljából sor kerül továbbadására.

b) Magyarország fenntartja a jogot arra, hogy a magyar állampolgárokon kívül a Magyarországon állandóan letelepedett személyek kiadatását megtagadhassa.

11. cikk

Magyarország el fogja utasítani a halálbüntetés végrehajtására irányuló, valamint a halálbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatti eljárás lefolytatása céljából előterjesztett kiadatási kérelmet. A megkereső Állam joga szerint halállal büntethető bűncselekmény miatti kiadatási kérelem mindazonáltal teljesíthető, ha a megkereső Állam elfogadja azt a feltételt, hogy amennyiben a bíróság halálbüntetést szab ki, azt nem hajtják végre.

16. cikk 2. bekezdés

Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresés esetén Magyarország azoknak a cselekményeknek a rövid leírását is megkívánja, melyekkel a kiadni kért személyt gyanúsítják.

21. cikk 2. bekezdés

Magyarország nem fogja engedélyezni saját állampolgárainak és a Magyarországon állandóan letelepedett személyeknek az átszállítását.

23. cikk

Magyarország kinyilvánítja, hogy amennyiben a kiadatási kérelem és mellékletei nem magyar nyelven, vagy az Európa Tanács hivatalos nyelvén készültek, akkor meg fogja követelni, hogy azokhoz e nyelvek bármelyikére történt fordítást mellékeljenek.

28. cikk

Az európai kiadatási egyezmény 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően, a Magyar Köztársaság ezúton értesíti az Európa Tanácsot az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2002. június 13-án elfogadott tanácsi kerethatározat (2002/584/JHA) átültetéséről.

A Kerethatározatot a 2003. évi CXXX. törvény ültette át. A törvény 2004. május 1-én lépett hatályba, és e törvényt ezen időponttól kezdődően, az Európai Unió tagállamai által előterjesztett átadás iránti kérelmekre alkalmazni kell. Az Európai Unió tagállamai vonatkozásában, az európai elfogatóparancsról szóló rendelkezések ez által a Párizsban, 1957. december 13-án kelt európai kiadatási egyezmény, valamint az 1975. október 15-én, valamint 1978. március 17-én kelt két kiegészítő jegyzőkönyv helyébe lépnek, amennyiben a Kerethatározat alkalmazandó (hatályos) a Magyar Köztársaság és a másik Tagállam vonatkozásában.

MOLDÁVIA

Fenntartások és nyilatkozatok

1. cikk

A Moldvai Köztársaság megtagadja a kiadatást, ha a kiadni kért személy ügyében a megkereső Fél területén kivételes (egy meghatározott ügyre létrehozott) bíróság járna el, vagy a kiadatást egy ugyanilyen jellegű bíróság által hozott ítélet vagy biztonsági intézkedés végrehajtása érdekében kérték.

3. cikk (3) bekezdés

A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a körülmények függvényében, az államfő vagy családja tagja élete elleni merényletet politikai bűncselekménynek tekinti-e vagy sem.

6. cikk (1) bekezdés

A Moldvai Köztársaság Alkotmányának 17. cikk (3) bekezdése értelmében a Moldvai Köztársaság állampolgárait nem lehet sem kiadni, sem kiutasítani.

A 6. cikk (1) bekezdés b) pontja értelmében az állampolgár kifejezés alatt mindazokat a személyeket kell érteni, akik a Moldvai Köztársaság állampolgárai a vonatkozó törvény értelmében.

7. cikk (2) bekezdés

A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy megtagadja a kiadatást a 7. cikk (2) bekezdése szerint, ha a megkereső Fél hasonló esetben megtagadná a kiadatást.

9. cikk

1. A Moldvai Köztársaság megtagadja olyan személy kiadatását, akivel szemben harmadik államban jogerős ítéletet hoztak ugyanazon cselekmények miatt, mint ami miatt a kiadatást kérték.

2. A 9. cikk (első mondat) alóli kivétellel, a Moldvai Köztársaság engedélyezi a kiadatást, ha a megkereső Fél bizonyítja, hogy új tények vagy bizonyíték vannak, amelyek az ügy felülvizsgálatát indokolttá teszik.

16. cikk (2) bekezdés

A Moldvai Köztársaság kéri, hogy valamennyi a 16. cikk (2) bekezdés alapján hozzá intézett kérelem tartalmazza a kiadni kért személy terhére rótt cselekmények rövid leírását, beleértve azokat a lényeges sajátosságokat, amelyek lehetővé teszik a bűncselekmény jellegének megállapítását a jelen Egyezménynek megfelelően.

21. cikk

A Moldvai Köztársaság fenntartja a jogot, hogy az átszállítást csak olyan feltételekkel engedélyezze, mint a kiadatást.

23. cikk

A Moldvai Köztársaság kijelenti, hogy a kiadatási kérelmet és a hozzá csatolt iratokat moldáv nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy ezen nyelvek egyikén készült fordítással kell ellátni.

MONTENEGRÓ

Nyilatkozatok

6. és 21. cikkekhez

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság saját állampolgárainak az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a kiadatását, illetve a 21. cikk (2) bekezdése szerint a tranzit-átszállítását megtagadja.

21. cikkhez

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság az Egyezmény 21. cikk (5) bekezdése szerint személyek átszállítását kizárólag azon feltételek mellett engedélyezi, melyek a kiadatás esetére alkalmazandók.

NORVÉGIA

Nyilatkozatok és fenntartások

1. cikk

A kiadatás humanitárius megfontolásokból megtagadható, ha valószínű, hogy a kiadatás a kiadni kért személyre nézve, különösen életkora, egészségi állapota, illetőleg egyéb személyes körülményei miatt rendkívül súlyos következményekkel fog járni.

2. cikk 1. bekezdés

A bűntettesek kiadásáról stb. szóló 1975. június 13.-i 39. sz. norvég törvény 3. §-a rendelkezéseinek értelmében Norvégia csak olyan bűncselekmény, illetőleg kapcsolódó bűncselekmény tekintetében teljesítheti a kiadatást, amely a norvég törvény értelmében egy évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztés büntetéssel büntethető, illetve lett volna büntethető.

3. cikk 3. bekezdés

Norvégia fenntartja magának a jogot annak eldöntésére, hogy az egyedi körülmények vizsgálata alapján a 3. cikk 3. bekezdésében leírt bűncselekményt politikai bűncselekménynek tekintse-e.

4. cikk

Katonai törvénybe ütköző bűncselekmény esetén, amely olyan bűncselekményt is megvalósít, amely miatt a kiadatás egyébként engedélyezhető, Norvégia fenntartja magának a jogot annak kikötésére, hogy a kiadott személyt ne a megkereső Állam katonai törvénye szerint büntessék.

6. cikk 1. bekezdés

Ami Norvégiát illeti, az "állampolgárság" kifejezés Norvégia állampolgárait és állandó lakosait is jelenti. A kifejezés kiterjed Dánia, Finnország, Izland vagy Svédország állampolgáraira és állandó lakosaira is, ha a kiadatást az említetteken kívüli államok kérik.

12. cikk

A norvég hatóságok fenntartják maguknak a jogot, hogy a megkereső Féltől prima facie bizonyítékot kérjenek arra vonatkozóan, hogy a kiadni kért személy a kiadatás tárgyát képező bűncselekményt elkövette. A kérelem elutasítható, ha a bizonyítékot elégtelennek találják.

28. cikk 3. bekezdés

A jelen Egyezmény Dánia, Finnország vagy Svédország tekintetében nem alkalmazható a kiadatásra, mivel az említett Államok közötti kiadatást egységes törvény szabályozza.

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ

Fenntartások

1. cikk

Az Orosz Föderáció fenntartja magának jogot, hogy megtagadja a kiadatást:

1. ha a kiadatást különleges bíróság elé állítás, vagy egyszerűsített eljárás lefolytatása, illetve különleges bíróság által vagy egyszerűsített eljárásban kiszabott büntetés végrehajtása céljából kérik, és amennyiben alapos okkal arra lehet gondolni, hogy ilyen eljárásokban a kérdéses személy nem élvezte vagy nem élvezné a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya 14. cikkében foglalt minimális garanciákat. A "különleges bíróság" és "egyszerűsített eljárás" kifejezések nem fedik semmilyen nemzetközi büntetőbíróság fogalmát, amelynek illetékességét és hatáskörét az Oroszországi Federáció elismerte;

2. ha alapos okkal feltételezhető, hogy a kiadni kért személy a megkereső államban kínzásnak, kegyetlen, megalázó vagy embertelen bánásmódnak vagy büntetésnek volt vagy lesz kitéve, vagy ha ez a személy nem élvezte vagy nem fogja élvezni Polgári és Politikai Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 14. cikkében foglalt minimális garanciákat.

3. humanitárius okokból, ha arra lehet következtetni, hogy a kiadatás a kiadni kért személy egészségügyi állapotára vagy idős korára tekintettel súlyos megpróbáltatásokat jelentene.

2. cikk (3)-(4) bekezdés

Az Oroszországi Föderáció fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja, ha ez az intézkedés sértheti a szuverenitását, a közbiztonságát, a közrendet vagy más fontos érdekeket. Azokat a bűncselekményeket, amelyek nem kiadatási bűncselekmények az Oroszországi Föderáció szövetségi joga határozza meg.

3. cikk

Az Oroszországi Föderációnak az az alapelve, hogy az Egyezmény 3. cikkét úgy kell alkalmazni, hogy senki se háríthassa el a felelősségét az Egyezmény által célzott bűncselekményeket illetően.

A "politikai bűncselekmények" nem léteznek az Oroszországi Föderáció jogrendszerében. Az Oroszországi Föderáció az egyes esetekben kiadatásról hozott döntéseiben nem tekinti, különösen, "politikai bűncselekmény"-nek vagy "egy ilyen bűncselekménnyel összefüggő cselekmény"-nek; a Kiadatásról szóló Európai Egyezmény 1975-ös I. Kiegészítő Jegyzőkönyvébe foglalt bűncselekményeken felül, a következő cselekményeket és mulasztásokat:

1. , az apartheid bűncselekményének leküzdéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi Egyezmény (1973) II. és III. cikke és a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni Egyezmény (1948) 1-es és 4-es cikkei;

2. az 1949. augusztus 12-én, Genfben aláírt, a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény I. Kiegészítő Jegyzőkönyv (1977) 85. cikkében és a háború áldozatainak védelméről szóló nemzetközi egyezmény II. Kiegészítő Jegyzőkönyv 1-es és 4-es cikkében meghatározott bűncselekmények;

3. a légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló egyezményben (1970), a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló egyezményben (1971) és a nemzetközi polgári reptereken elkövetett jogtalan erőszakos bűncselekmények büntetéséről szóló egyezmény Jegyzőkönyvében (1988) meghatározott bűncselekmények;

4. a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményben (1973) meghatározott súlyos bűncselekmények;

5. a túszszedés elleni nemzetközi egyezményben (1979) meghatározott bűncselekmények;

6. a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény (1980) bűncselekményei (nem pontos Egyezmény cím)

7. a kábítószerek és más pszichológiai hatóanyagokkal való jogtalan kereskedelemről szóló egyezmény (1988) bűncselekményei

valamint többoldalú nemzetközi egyezményekben felsorolt egyéb bűncselekmények.

6. cikk (1) bekezdés 1, pont

Az Oroszországi Föderáció alkotmányának 61. cikk (1) bekezdésének értelmében az Oroszországi Föderáció egyetlen állampolgára sem adható ki másik állam részére.

16. cikk

Az Oroszországi Föderáció nem vállal semmilyen felelősséget 16. cikk szerinti ideiglenes letartóztatás Oroszországi Föderáció általi teljesítéséből származó anyagi vagy erkölcsi károkkal kapcsolatos kártérítési kérelmeket illetően.

18. cikk (4)-(5) bekezdés

Az Oroszországi Föderáció nem vállal semmilyen felelősséget az azon a tényen alapuló anyagi vagy erkölcsi károk megtérítését célzó kártérítési kérelmekért, miszerint a kiadni kért személy kiadatását megtagadták vagy elhalasztották.

21. cikk

Az Oroszországi Föderáció a kiadni kért személyeknek a területén való átszállítását a kiadatással azonos feltételekkel fogja engedélyezni.

23. cikk

Az Oroszországi Föderációnak megküldött kiadatásra vonatkozó iratokhoz mellékelni kell azok orosz, angol vagy francia hivatalos fordítását.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG

Fenntartások

1. cikk

Az Egyezmény 1. cikke értelmében az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja:

a) ha a kiadni kért személyt különleges bíróság elé állítanák vagy ilyen bíróság által meghozott ítélet végrehajtása céljából kérték a kiadatást;

b) ha okkal feltehető, hogy a személy egészségi állapota és életkora miatt a kiadatás károsítaná egészségi állapotát vagy veszélyeztetné életét;

c) ha a kiadni kért személyt politikai menedékjogban részesítették az Örmény Köztársaságban.

2. cikk

Az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdése értelmében ítélet végrehajtása céljából való kiadatást akkor engedélyezi, ha a kiadni kért személyt legalább 6 hónap szabadságvesztés- vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélték.

Nyilatkozatok

3. cikk

Mivel az Örmény Köztársaság jogalkotása a politikai bűncselekmény vagy a politikai bűncselekménnyel összefüggő cselekmény fogalmát nem ismeri, az ilyen cselekmény miatt előterjesztett kiadatási kérelmet akkor teljesíti, ha a kérelemben megnevezett bűncselekmény a saját általános büntetőjoga, illetve az Örmény Köztársaságban hatályban lévő nemzetközi egyezmények szerint is bűncselekménynek minősül.

4. cikk

Mivel a katonai bűncselekmények az Örmény Köztársaság általános büntetőjogának a részét képezik, a másik Fél által előterjesztett kiadatást akkor teljesíti, ha a bűncselekmény, ami miatt a kiadatást kérték, a Megkereső Fél általános büntetőjogához tartozik.

6. cikk

A 6. cikk (1) bekezdés a) betűje vonatkozásában az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja saját állampolgárainak kiadatását.

A 6. cikk (1) bekezdés c) betűje vonatkozásában az örmény állampolgárságot - az Egyezmény alkalmazása szempontjából - a kiadatás tárgyában való döntéskor állapítják meg.

16. cikk

A 16. cikk (4) bekezdése értelmében az ideiglenes kiadatási letartóztatást minden esetben meg kell szüntetni, ha a letartóztatást követő 1 hónapon belül a megkeresett Félhez a 12. cikk szerinti kiadatási kérelem és mellékletei nem érkeztek meg.

23. cikk

Az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy a kiadatási kérelemhez és mellékleteihez örmény nyelvre vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített hiteles fordítás csatolása szükséges.

SVÁJC

Nyilatkozatok és fenntartások

1. cikk

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc a kiadatást minden esetben attól a feltételtől teszi függővé, hogy a kiadni kért személyt nem állítják rendkívüli bíróság elé.

Ennek megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást megtagadja:

a) ha fennáll a lehetősége annak, hogy kiadatása esetén a kiadni kért személyt rendkívüli bíróság elé fogják állítani, s ha a megkereső Állam nem ad megfelelőnek tartott biztosítékokat arra, hogy olyan bíróság fog határozatot hozni, amely az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó szabályai szerint jogosult büntetőügyekben dönteni;

b) ha a kiadatást rendkívüli bíróság által hozott ítélet végrehajtása végett kérik.

2. cikk 2. bekezdés

A Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc, ha a svájci törvény szerint egy bűncselekménnyel kapcsolatban kiadatás teljesíthető, és azt teljesíti, illetőleg teljesítette, annak hatását kiterjesztheti bármely egyéb olyan bűncselekményre, amely Svájc általános törvénye szerint büntethető.

3. cikk 3. bekezdés

A jelen Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésében foglaltak ellenére, Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a kiadatást a 3. cikk 1. bekezdés alapján megtagadja, amikor azt államfő vagy családtagja élete ellen elkövetett, vagy megkísérelt merénylet miatt kérik.

6. cikk

A Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci törvények svájci állampolgárok kiadatását csak a nemzetközi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1918. III. 20-i szövetségi törvény 7. cikkében lefektetett feltételek alapján engedélyezik. Feltéve, hogy a törvény által meghatározott feltételek teljesülnek, a Svájc területén kívül elkövetett olyan bűncselekmények miatt, amelyek Svájc törvényei szerint bűntettekként ("crimes") vagy vétségekként ("delits") büntethetők, a svájci hatóságok vádat emelhetnek és eljárást folytathatnak le a következő esetekben:

- ha azokat a svájci állampolgárokkal szemben követték el (az 1937. XII. 21-i svájci Büntető Törvénykönyv 5. cikke);

- ha azokkal kapcsolatban a kiadatás Svájc törvényei szerint lehetséges és az elkövető svájci állampolgár (a svájci Büntető Törvénykönyv 6. cikke);

- ha azokat svájci hajó, illetőleg svájci repülőgép fedélzetén követték el (a svájci felségjel alatt hajózásról szóló 1953. IX. 23-i szövetségi törvény 4. cikke; a légi közlekedésről szóló 1948. XII. 21-i szövetségi törvény 97. cikke);

- ha azt a törvény által meghatározott különleges rendelkezések bizonyos bűncselekmények vonatkozásában kikötik (a svájci Büntető Törvénykönyv 202. és 240. cikke; a kábítószerekről szóló 1951. X. 3-i szövetségi törvény 19. cikke; a közúti közlekedésről szóló 1958. XII. 19-i szövetségi törvény 101. cikke; az Államszövetség, hatóságai tagjai és köztisztviselői felelősségéről szóló 1958. III. 19-i szövetségi törvény 16. cikke; az exportkockázat garanciájáról szóló 1958. IX. 26-i szövetségi törvény 12. cikke).

A nemzetközi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1981. III. 20-i törvény értelmében, és az elkövetés helye szerinti Állam kérésére vád emelhető Svájcban olyan egyéb bűncselekmények miatt, amelyeket svájci állampolgárságú személy külföldön követett el, ha az érintett személy Svájcban van, és ott súlyosabbnak minősülő bűncselekmény(ek)ért vonható felelősségre, s ha - amennyiben Svájcban felmentették vagy megbüntették - a megkereső Államban ugyanazért a tettért nem vonható újból büntető eljárás alá.

9. cikk

a) Svájc fenntartja a jogot, hogy a 9. cikkben foglaltak ellenére megtagadja a kiadatást, ha a határozatot, amelynek alapján a jelen cikk szerint a kiadatást megtagadták, egy harmadik államban hozták, nem pedig ott, ahol a bűncselekményt elkövették.

b) Svájc fenntartja a jogot, hogy a kiadatást a 9. cikk első mondatára tekintet nélkül engedélyezze, ha a kiadatást más bűncselekményekért engedélyezte, és a megkereső Állam bebizonyította, hogy a tudomására jutott új tények, vagy bizonyítékok indokolják annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amelynek alapján a jelen cikk szerint a kiadatást megtagadták, vagy a keresett személy az említett határozattal kiszabott büntetését részben vagy egészben nem töltötte le.

11. cikk

Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a 11. cikkben foglaltakat mutatis mutandis alkalmazza azokban az esetekben is, amelyekben a megkereső Állam törvényei szerint kiadni kért személy a kiadatás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében testi fenyítéssel járó ítélettel büntethető, illetőleg akarata ellenére ilyen bánásmódnak vethető alá.

14. cikk 1. bekezdés

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci hatóságok a 14. cikk értelmezése szerinti szabadlábra helyezést akkor tekintik véglegesnek, ha annak eredményeként a kiadott személy az illetékes hatóság által előírt viselkedési szabályok és egyéb feltételek megsértése nélkül szabadon mozoghat. A svájci hatóságok megítélése szerint ennek a cikknek az értelmében a kiadott személynek minden esetben lehetőségének kell lennie arra, hogy egy Állam területét elhagyja, ha távozását tényleges betegség vagy mozgásszabadságát gátló egyéb valós körülmény nem akadályozza.

16. cikk 2. bekezdés

Svájc azt kéri, hogy a 16. cikk 2. bekezdés alapján hozzá intézett bármely kérelem tartalmazza a kiadni kért személy terhére rótt cselekmények rövid leírását, aminek tartalmaznia kell azokat a lényeges adatokat, amelyek alapján a kiadatási törvény szempontjából a bűncselekmény jellege értékelhető.

21. cikk

Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a területén való átszállítást azokban az esetekben ne engedélyezze, amelyekben a kiadni kért személy terhére rótt cselekmény ezen Egyezmény 5. cikke rendelkezései körébe tartozik, illetőleg ha a cselekmény az árukereskedelem, a piacszabályozási korlátozások szabályozását sérti.

23. cikk

Svájc kéri, hogy a kiadatással kapcsolatban hatóságaihoz intézett kérelmekhez, valamint az azokhoz csatolt okiratokhoz francia, német vagy olasz fordítást csatoljanak, ha azok nem a felsorolt nyelvek egyikén készültek.

SZERBIA

Nyilatkozatok

6. és 21. cikkekhez

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság saját állampolgárainak az Egyezmény 6. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a kiadatását, illetve a 21. cikk (2) bekezdése szerint a tranzit-átszállítását megtagadja.

21. cikkhez

A Jugoszláv Szövetségi Köztársaság az Egyezmény 21. cikk (5) bekezdése szerint személyek átszállítását kizárólag azon feltételek mellett engedélyezi, melyek a kiadatás esetére alkalmazandók.

TÖRÖKORSZÁG

Fenntartás

11. cikkben említett biztosíték a következő eljárásra korlátozódik:

Halálbüntetéssel büntetett, vagy halálbüntetéssel büntethető bűncselekménnyel vádolt személy Törökországnak történő kiadatása esetén, bármely megkeresett Fél, amelynek törvényei szerint a halálbüntetés nem alkalmazandó, jogosult arra, hogy a halálbüntetés életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatása iránt kérelmet terjesszen elő. Az ilyen kérelmet a török kormány továbbítani fogja a Nagy Nemzetgyűlésnek, amely a halálbüntetés jóváhagyásának végső fóruma, amennyiben a Nemzetgyűlés az ügyben még nem nyilatkozott.

UKRAJNA

Fenntartások

1. cikk

Ukrajna fenntartja a jogot, hogy a kiadni kért személy egészségi állapota miatt ne engedélyezze a kiadatást, ha a kiadatást nem lehet úgy foganatosítani, hogy az ne károsítsa a személy egészségét.

2. cikk (1) bekezdés

Ukrajna csak olyan bűncselekmények miatt engedélyezi a kiadatást, amelyek legalább egy évi szabadságvesztéssel vagy súlyosabb büntetéssel büntetendők.

4. cikk

A kiadatást az olyan közönséges bűncselekmények miatt, amelyek egyidejűleg katonai bűncselekmények is csak azzal a feltétellel engedélyezik, ha a kiadni kért személlyel szemben nem járnak el katonai törvény alapján.

6. cikk (1) bekezdés a) és b) pont

Ukrajna nem adja ki Ukrajna állampolgárát egy másik államnak. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Ukrajna állampolgárának kell tekinteni minden olyan személyt, aki a kiadatás kérdésében való döntés pillanatában Ukrajna törvényei szerint Ukrajna állampolgára.

21. cikk (5) bekezdés

Ukrajna egy kiadott személynek a területén történő átszállítását ugyanolyan feltételek mellett engedélyezi, mint amelyek szerint a kiadatást engedélyezi.

23. cikk

Az Ukrajnának előterjesztett kiadatási kérelmeket és a mellékleteket ukrán vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveire való fordítással kell ellátni, amennyiben ezek nem készültek valamely nyelvek egyikén.

I. A Kiegészítő Jegyzőkönyv

A Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Norvégia, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Ukrajna.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett fenntartások és nyilatkozatok:

IZLAND

Nyilatkozat

Izland a Jegyzőkönyv I. fejezetét nem fogadja el.

MAGYARORSZÁG

Fenntartás

Mivel az európai kiadatási egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének 6. cikke csak az I. vagy II. Fejezet egészének nyilatkozat útján történő kizárását teszi lehetővé, Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogadja el a jegyzőkönyv I. Fejezetét.

Habár a magyar törvények összhangban vannak az 1. cikk a) és b) pontjaival, és nem tartalmaznak a c) ponttal ellentétes rendelkezést sem, Magyarország fenn kívánja tartani magának a jogot arra, hogy esetenként ítélje meg: engedélyezi-e vagy nem a kiadatást a c) pont esetében.

NORVÉGIA

Nyilatkozat

A 6. cikk értelmében Norvégia kijelenti, hogy a Jegyzőkönyv I. fejezetét nem fogadja el.

UKRAJNA

Nyilatkozat

Bár Ukrajnának jogszabályai megfelelnek az 1. cikk a) és b) pontjainak, és nem tartalmaznak egyetlen egy olyan rendelkezést sem, amely ellentétben állna a c) ponttal, Ukrajnának kijelenti, hogy nem fogadja el az I. Fejezetet és fenntartja a jogot, hogy a Fejezetnek megfelelően esetről esetre eldöntse, hogy eleget tesz-e vagy sem a kiadatási kérelmeknek.

II. A Második Kiegészítő Jegyzőkönyv

A Második Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Dél-Afrika, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

A Második Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok és fenntartások:

A Titkárság megjegyzése:

A Jegyzőkönyv 9. cikke alapján, ha egy Állam az Egyezmény bármely rendelkezése vonatkozásában fenntartást tett, a fenntartást erre a jegyzőkönyvre is alkalmazni kell, hacsak a szóban forgó Állam az aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okmánya letétbe helyezésekor másképpen nem nyilatkozik.

NORVÉGIA

Fenntartás

A 9. cikk értelmében Norvégia kijelenti, hogy a Jegyzőkönyv I. és V. fejezetét nem fogadja el.

SVÁJC

Fenntartás

Svájc kijelenti, hogy az Európai Kiadatási Egyezmény 2. Kiegészítő Jegyzőkönyve II. 2. fejezetét nem fogadja el.

TÖRÖKORSZÁG

Fenntartás

A Török Köztársaság kormánya fenntartja magának azt a jogot, hogy a kiadatási kérelmeket diplomáciai úton továbbítsa annak érdekében, hogy - a kérés jellegére figyelemmel - a megkeresett államban levő diplomáciai képviselet a szükséges eljárást nyomon követhesse és intézkedéseket tehessen.

A Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény és kiegészítő jegyzőkönyvének (1994. évi XIX. tv.) részes államairól és az egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvhöz tett fenntartásokról és nyilatkozatokról:

A Strasbourgban, 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény

Az Egyezményben részes államok: Albánia, Andorra Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Szerbia és Montenegró, Írország, Izland, Izrael, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Örmény Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

ALBÁNIA

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

A tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az 5. Cikk 1. bek. a) és c) pontjában foglalt feltételektől teszi függővé.

15. cikk 6. bekezdés

A 15. Cikk 6. bekezdésének megfelelően Albánia megkívánja, hogy minden jogsegélykérelmet, amelyet közvetlenül küldenek meg az igazságügyi hatóságok egymásnak, és valamennyi kísérő iratot küldjenek meg egyidejűleg az Igazságügyi Minisztériumnak is.

16. cikk 2. bekezdés

A 16. Cikk 2. bekezdésének megfelelően Albánia megkívánja, hogy a kérelmeket és a csatolt iratokat lássák el az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvének egyikére történő fordítással, kivéve a viszonossági alapon kötött megállapodások esetét.

24. cikk

Az Egyezmény 24. Cikkének megfelelően igazságügyi hatóságnak kell tekinteni

az Igazságügyi Minisztériumot.

ANDORRA

Fenntartások és nyilatkozatok

2. cikk

Az egyezmény 2. cikke tekintetében az Andorrai Hercegség fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény szerinti kölcsönös jogsegély nyújtását azon kifejezett feltételhez köti, hogy a nyomozás eredményeit, továbbá az átadott dokumentumokban és ügyiratokban foglalt információkat a megkereső Fél hatóságai az Andorrai Hercegség előzetes engedélye nélkül nem használhatják fel, és nem adhatják át a kérelemben megjelölt céloktól eltérő (nyomozati vagy eljárási) célokra.

Az egyezmény 2. cikke tekintetében az Andorrai Hercegség fenntartja a jogsegély iránti kérelem megtagadásának jogát:

a) ha a megkeresésre okot adó bűncselekmény az andorrai jog szerint nem büntetendő bűncselekményként;

b) ha a kérelemben megjelölt személyt az Andorrai Hercegségben jogerős ítélettel elítélték és büntetését a személy letöltötte, vagy ha Andorrában ugyanazon tényállás alapján felmentették.

5. cikk

Az Egyezmény 5. cikkével összhangban az Andorrai Hercegség fenntartja azt a jogot, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételektől teszi függővé.

7. cikk

A 7. cikk 3. bekezdésének céljaira az Andorrai Hercegség kijelenti, hogy a területén tartózkodó terhelt idézését büntetőeljárásban a megjelenésre kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal kell átadni az andorrai hatóságoknak.

Az andorrai hercegség továbbá kijelenti, hogy amennyiben a megkeresés vádlott, sértett fél, szakértő vagy tanú bíróság elé idézésére vonatkozik, akkor az idézés megtehető ajánlott levél formájában, ha a megkereső Állam joga ezt lehetővé teszi.

13. cikk

Az egyezmény 13. cikke tekintetében az Andorrai Hercegség fenntartja a jogot arra, hogy az Andorrai Hercegségben lakó valamely személy vonatkozásában a bűnügyi nyilvántartásból kivonatok közlését ahhoz a feltételhez köti, hogy a személy ellen vádat emeltek, vagy a bíróság vádlottként idézi.

15. cikk

A 15. cikk 6. bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel az Andorrai Hercegség az alábbiakat jelenti ki:

A 15. cikk 2. bekezdésében hivatkozott megkeresések, továbbá a 15. cikk 4. bekezdésében említett előzetes vizsgálat iránti kérelmek egy példányát meg kell küldeni az andorrai Kormány Igazságügyi és Belügyminisztériumának.

Sürgős esetben az andorrai igazságügyi hatóságok a teljesített, illetve nem teljesített megkereséseket a 15. Cikkben jelzett hatóságoknak küldik vissza, nem zárva ki azt tényt, hogy a megkeresések egyidejűleg az Interpol útján is megküldhetők vagy átadhatók a megkereső Állam arra kifejezetten feljogosított hatóságainak.

16. cikk

Az Andorrai Hercegség a 16. cikk 2. bekezdésével összhangban kijelenti, hogy az andorrai hatóságokhoz intézett kérelmekhez és a csatolt okiratokhoz katalán, spanyol, vagy francia nyelven készült fordítás mellékelését kívánja meg.

21. cikk

Az Andorrai Hercegség kijelenti, hogy sürgős esetben a 21. cikk alatt hivatkozott feljelentés - a büntetőeljárás megindításához szükséges információk csatolásával - egyidejűleg intézhető az Andorrai Hercegség Igazságügyi és Belügyminisztériumához, illetve Ügyészségéhez.

22. cikk

Az egyezmény 22. cikke tekintetében az Andorrai Hercegség kijelenti, hogy a bűnügyi nyilvántartás belső szervezete és működése miatt a bűnügyi nyilvántartás vezetéséért felelős hatóságok nem tudják biztosítani a nyilvántartásba bejegyzett büntetőítéletekkel kapcsolatos rendszeres információcserét.

Mindazonáltal meghatározott büntetőeljárás lefolytatására illetékes külföldi igazságügyi hatóság előzetes kérelmére e hatóságok rendelkezésre fogják bocsátani a bűnügyi nyilvántartás kivonatát azon külföldi személyek vonatkozásában, akik nem lakosai az Andorrai Hercegségnek, illetve azon lakosok vonatkozásában, akiket terheltként eljárás alá vontak, vagy bíróság elé idéztek.

24. cikk

A 24. cikkel összhangban az Andorrai Hercegség kijelenti, hogy az egyezmény alkalmazása szempontjából az alábbi hatóságokat tekinti az Andorrai Hercegség igazságügyi hatóságainak:

- az andorrai Legfelsőbb Bíróság

- a Corts bíróság (kizárólagos büntetőjogi hatáskörrel rendelkező bíróság)

- a Corts bíróság Elnöke

- a Batlles bíróság (elsőfokú bíróság)

- a Batlle (a bíró)

- a Legfőbb Ügyész

- a Helyettes Ügyész

AUSZTRIA

Fenntartások

1. cikk 1. bekezdés

Ausztria csak azon bűncselekmények miatt indult eljárásban fog jogsegélyt nyújtani, amelyek az osztrák törvények szerint is büntethetők, és amelyek megbüntetése - a jogsegély iránti megkeresés idején - az igazságügyi hatóságok hatáskörébe tartozik.

2. cikk a) pont

Azokban az esetekben, amelyekben a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve 1. fejezete nem alkalmazható, az Osztrák Köztársaság a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 2. cikke a) pontját fogja alkalmazni a vonatkozó hazai törvényekkel összhangban. (A kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1979. XII. 4-i szövetségei törvény. Szövetségi Jogi Közlöny 529/1979. sz.) Az Említett törvény 51. szakasza (1) bekezdése szerint a jogsegély minden olyan esetben kizárt, amelyben a kiadatás a törvény 14. és 15. szakasza szerint nem lenne megengedhető. Ezek a rendelkezések a következők:

14. cikk A kiadatás nem engedhető meg:

1. politikai bűncselekmények esetén;

2. politikai indítékú vagy célú egyéb bűncselekmények esetén, hacsak - az egyedi eset minden körülményének, különösen a bűncselekmény elkövetése módszerének, az alkalmazott vagy fenyegetésül használt eszköz(ök)nek, illetve az okozott vagy okozni szándékozott következmények súlyosságának figyelembevételével - a bűncselekmények büntetőjogi jellege annak politikai jellegét nem hatálytalanítja.

15. cikk

A kiadatás nem engedhető meg olyan bűncselekmények esetén, amelyek az osztrák törvények szerint kizárólag

1. katonai jellegűek, vagy

2. az illetékekről, monopóliumokról, vámról vagy valutákról szóló rendelkezések, valamint az áruk elosztásáról vagy a külkereskedelemről szóló szabályok megsértését valósítják meg.

2. cikk b) pont

Az "országos más lényeges érdekei" fordulatba Ausztria bele fogja érteni az osztrák törvényhozás által a titoktartásról előírtak megtartását.

11. cikk

A 11. cikk 1. bekezdése a), b) és c) pontjában említett esetekben nem fogják engedélyezni a fogvatartott személy tanúként vagy szembesítés céljából történő átszállítását.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

Ausztria a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek a c) pontban meghatározott feltétel teljesülése esetén fog eleget tenni.

7. cikk 3. bekezdés

Ausztria területén tartózkodó terheltnek szóló idézést nem fogja kézbesíteni, hacsak az idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt nem juttatják el az illetékes osztrák igazságügyi hatóságnak.

16. cikk 2. bekezdés

A 16. cikk 3. bekezdés rendelkezései értelmében a nem német, francia vagy angol nyelven írt megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz ezen nyelvek egyikén készült fordítást kell mellékelni. A 21. cikk 2. bekezdésében említett tájékoztatásról nem kérnek fordítást.

24. cikk

Az Egyezmény céljából Ausztria a büntetőbíróságokat, az ügyészséget és a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumot fogja igazságügyi hatóságoknak tekinteni.

AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG

Fenntartás

2. cikkhez:

Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy a 2. cikkben foglalt okok mellett a jogsegélykérelem teljesítését az alábbi esetekben is megtagadhatja:

- ha a jogsegélykérelmek olyan tettekre vonatkoznak, melyek Azerbajdzsán Köztársaság joga szerint nem minősülnek bűncselekménynek;

- ha Azerbajdzsán Köztársaság bírósága vagy egy harmadik állam bírósága a személy ellen azon bűncselekmény vonatkozásában, amivel a megkereső államban gyanúsítják vagy vádolják, végrehajtható ítéletet hozott;

- ha a jogsegélykérelem olyan cselekményre vonatkozik, amelyben Azerbajdzsán Köztársaságban nyomozást vagy igazságügyi eljárást folytatnak, és ha a kérelem végrehajtásának elhalasztása nem lehetséges.

Nyilatkozatok

Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy nem képes az Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyvei rendelkezéseinek alkalmazását garantálni az Örmény Köztársaság által elfoglalt területein, amíg ezek a területek nincsenek felszabadítva.

3. cikkhez:

Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 3. cikkében szabályozott büntetőügyekkel kapcsolatos, és bizonyítékok beszerzésére vonatkozó jogsegélykérelmeket Azerbajdzsán Köztársaság Alkotmánya 66. cikkének előírásai figyelembe vétele mellett teljesíti:

Kivonat Azerbajdzsán Köztársaság Alkotmányából:

66. cikk. Hozzátartozók elleni tanúskodás tilalma

"Senki sem kényszeríthető arra, hogy magát, házastársát, gyermekeit, szüleit vagy testvéreit terhelő vallomást tegyen. Azon hozzátartozók teljes listáját, akiket terhelő tanúvallomás megtétele nem kényszeríthető ki, törvény határozza meg."

5. cikkhez:

Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására irányuló jogsegély-megkereséseket az Egyezmény 5. cikk (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt feltételek esetén hajtja végre.

7. cikkhez:

Az Egyezmény 7. cikkével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy idézés kézbesítésére vonatkozó megkeresést a megjelenési határnap előtt legalább 50 nappal kell megküldeni.

15. cikkhez:

Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az igazságügyi hatóságok egymásnak közvetlenül megküldött jogsegély-kérelmeit és mellékleteit egyidejűleg Azerbajdzsán Köztársaság Igazságügy Minisztériumának is meg kell küldeni.

16. cikkhez:

Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy a megkereséseket vagy az Egyezmény alkalmazásával összefüggésben megküldött egyéb dokumentumokat azeri vagy angol nyelvre készített fordítással ellátva kell megküldeni.

24. cikkhez:

Az Egyezmény 24. cikkével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából az alábbi hatóságokat kell igazságügyi hatóságoknak tekinteni:

- Azerbajdzsán Köztársaság Igazságügy Minisztériuma;

- Azerbajdzsán Köztársaság Legfőbb Ügyészsége;

- Azerbajdzsán Köztársaság bíróságai (kivéve az Alkotmánybíróságot).

BELGIUM

Fenntartások

5. cikk

Belgium élni fog az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdése b) pontja szerinti rendelkezés nyújtotta választási lehetőséggel és a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmek teljesítését a kiadatási bűncselekmények kivételével nem fogja engedélyezni.

2. cikk

A Belga Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a jogsegély iránti megkeresést nem teljesíti:

a) ha alaposan feltehető, hogy az olyan vizsgálatra vonatkozik, amelyet azzal a szándékkal indítottak, hogy a terhelt személlyel szemben eljárást indítsanak, megbüntessék, vagy másképpen zaklassák politikai meggyőződése, vallása, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt;

b) amennyiben az olyan nyomozásra, vagy eljárásra vonatkozik, amely összeegyeztethetetlen a non bis in idem elvével;

c) amennyiben az olyan cselekmények vizsgálatára vonatkozik, amelyek miatt a terhelt ellen Belgiumban folyik eljárás.

11. cikk

A Belga Királyság kormánya csak akkor fogja teljesíteni a 11. cikkben meghatározott ideiglenes átszállítást, ha az érintett személy a büntetését az ország területén tölti, illetve ha nem állnak fenn azzal ellentétes különleges megfontolások.

22. cikk

A Belga Királyság kormánya a 22. cikkben hivatkozott ezt követő intézkedésekről csak olyan tájékoztatást fog adni, amilyet a bűnügyi nyilvántartás engedélyez.

26. cikk

A Benelux országok közötti külön megállapodások miatt a Belga Királyság kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését Hollandiával és Luxemburggal fennálló kapcsolatai tekintetében.

A Belga Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ezektől a rendelkezésektől az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében is eltérjen.

Nyilatkozatok

5. cikk

A Belga Királyság kormánya kijelenti, hogy a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket akkor fogja teljesíteni, ha azok olyan cselekményekkel kapcsolatosak, amelyek az Európai Kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek, valamint ha a hazai joggal összhangban a belga bíróság a teljesítést jóváhagyta.

Amíg Belgium nem erősítette meg az Európai Kiadatási Egyezményt, a jogsegélykérelmeket csak olyan esetekben fogja teljesíteni, amelyek tényállása alapján a belga törvények szerint a kiadatás teljesíthető.

24. cikk

A Belga Királyság kormánya kijelenti, hogy az Egyezményben használt igazságügyi hatóságok meghatározás Belgium értelmezésében az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgáló rendőrbírákat és az ügyészség tagjait jelenti.

BULGÁRIA

Fenntartások

2. cikk

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja a jogsegélyt, ha:

- az elkövetett cselekmény a bolgár büntető törvény szerint nem bűncselekmény;

- a terhelt közkegyelem miatt nem vonható felelősségre;

- a büntetőjogi felelősséget a törvényben meghatározott elévülés kizárja;

- a bűncselekmény elkövetése után az elkövető tartós elmezavar állapotába került, amely kizárja a büntetőjogi felelősséget;

- ugyanazon személy ellen ugyanazon bűncselekmény miatt büntető eljárás van folyamatban, végrehajtható ítéletet hoztak, ügyészi határozatot hoztak, vagy az eljárást befejező bíróság végrehajtható határozatot hozott.

13. cikk 1. bekezdés

A bírósági nyilvántartásokból való kivonatok közlésének kötelezettségét folyamatban lévő büntetőeljárásokra vonatkozóan csak akkor alkalmazzák, ha azok a bolgár jog szerint nem képeznek államtitkot.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy a házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmeket csak az 5. cikk 1/a) és c) bekezdésében meghatározott feltételek mellett teljesíti.

7. cikk 3. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a területén tartózkodó terhelt személy számára szóló idézést legalább 50 nappal a személy megjelenésének határnapja előtt meg kell küldeni az illetékes hatóságokhoz.

15. cikk 6. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegélykérelmeket és megkereséseket az Igazságügyi Minisztériumhoz kell címezni.

16. cikk 2. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy kérni fogja, hogy a jogsegélykérelemhez és a csatolt iratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

24. cikk

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása során igazságügyi hatóságoknak tekinti a bíróságokat, az ügyészséget és az Igazságügyi Minisztériumot.

CIPRUS

Fenntartások és nyilatkozatok

2. cikk

A Ciprusi Köztársaság Kormánya fenntartja magának a jogot, hogy visszautasítsa a jogsegélykérelmet, ha azt a személyt, akire a jogsegélykérelem vonatkozik, a Ciprusi Köztársaságban már elítélték ugyanazon tényből fakadó bűncselekmény miatt, mint amely a megkereső Államban ezen személy ellen indított eljárás alapja volt.

5. cikk

A Ciprusi Köztársaság Kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó jogsegélykérelem teljesítését az 5. Cikk 1. bekezdés a. és c. pontjában foglalt feltételek teljesítésétől tegye függővé.

11. cikk

A 11. cikk 1. bekezdés alkalmazása során a Ciprusi Köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja az elítélt személy átszállítását a 11. cikk 1. bekezdésében felsorolt valamennyi esetben.

A 11. cikk 2. bekezdés alkalmazása során a Ciprusi Köztársaság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a saját állampolgárai átszállítását.

7. cikk

A Ciprusi Köztáraság Kormánya kijelenti, hogy a 7. cikk 3. bekezdés alkalmazása során a területén tartózkodó terhelt idézését a megjelenésre kitűzött időpont előtt 40 nappal át kell adni a hatóságainak.

15. cikk

Valamennyi, a jelen Egyezmény alkalmazása körében a Ciprusi Köztársasághoz címzett jogsegélykérelmet az Igazságügyi és Közrendi Minisztériumnak kell megküldeni. Sürgős esetben a kérelmeket az Interpol útján is megküldhetik.

16. cikk

A kérelmeket és a csatolt iratokat, amennyiben azokat nem angolul vagy görögül szerkesztették, el kell látni ezen nyelvek valamelyikén készült fordítással.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása céljából a Ciprusi Köztáraság Kormánya a következő igazságügyi hatóságokat jelöli ki:

- a Ciprusi Köztársaság valamennyi, büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bírósága,

- A Köztársaság Jogszabály-előkészítő Irodájának valamennyi ügyésze (a Legfőbb Ügyész Hivatala),

- az Igazságügyi és Közrendi Minisztérium,

- azok a hatóságok és személyek, akiket a belső jog felhatalmaz büntetőügyekben nyomozás végzésére, ideértve a rendőrséget, a Vám- és Pénzügyőrség Hivatalát és az Adóhivatalt.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Fenntartás

Az 5. cikk (1) a) és c) pontja értelmében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek akkor fognak eleget tenni, ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső fél, mind a Cseh Köztársaság törvényei szerint büntethetőnek minősül, valamint a megkeresések teljesítése összhangban áll a Cseh Köztársaság törvényeivel.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 15. cikke 6. bekezdésének értelmezése szerint a büntetőügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmeket a Cseh Köztársaság Főügyészségéhez kell címezni, mielőtt az ügy bírósági szakba kerül, és a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériumához, ha az ügy már bírósági szakba került.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezménnyel összhangban, a Cseh Köztársaság területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell a Cseh Köztársaság illetékes hatóságaihoz eljuttatni.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény végrehajtásával megbízott igazságügyi hatóságok a bírósági szervek, a Cseh Köztársaság Főügyészsége, a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

DÁNIA

Fenntartások

A jogsegély megtagadható, ha Dánia vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai a terhelt személy ellen amiatt a bűncselekmény miatt indítottak eljárást, amely miatt a megkereső állam eljárása indult; vagy ha Dánia vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai jogerős ítélettel megállapították a terhelt személy bűnösségét, illetve őt felmentették a megkereső államban folyó eljárásra okot szolgáltató bűncselekmény tekintetében; vagy ha az említett hatóságok úgy határoztak, hogy a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatos eljárástól elállnak, illetve azt megszüntetik.

3. cikk 2. bekezdés

A tanú vagy szakértő eskü alatti vallomása iránti megkeresés megtagadható, ha az illetékes dán bíróság az eskütételt nem tartja szükségesnek.

7. cikk 1. bekezdés

A kézbesítés iránti megkeresés megtagadható, ha a kézbesítést a címzett részére történő egyszerű átadástól eltérő módon kérik teljesíteni.

11. cikk 2. bekezdés

A dán kormány e bekezdés egészével kapcsolatban fenntartással él.

13. cikk 1. bekezdés

A bűnügyi nyilvántartás kivonataiból való tájékoztatási kötelezettség csak büntető ügyben a terhelt nyilvántartására alkalmazható.

13. cikk 2. bekezdés

A dán kormány ezen bekezdés egészével kapcsolatban fenntartással él.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

A felkutatás vagy lefoglalás iránti megkeresés megtagadható, ha az 5. cikk 1. bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés

A bűncselekménnyel gyanúsított és Dánia területén tartózkodó személynek kézbesítendő idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes dán hatósághoz eljuttatni.

16. cikk 2. bekezdés

Azokhoz a megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz, amelyek nem Ausztriából, Franciaországból, a Németországi Szövetségi Köztársaságból származnak, fordítást kell mellékelni vagy dán nyelven, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén. Hosszabb okiratok tekintetében és minden különleges esetben a dán kormány fenntartja magának a jogot, hogy dán nyelvű fordítást kér, illetve azt a megkereső állam költségére elkészítteti.

24. cikk

Az "igazságügyi hatóságok" meghatározás Dániában a bíróságokat, valamint az ügyészséget jelenti, amely utóbbi - a dán igazságszolgáltatási törvények és eljárási jog értelmében - magába foglalja az Igazságügyi Minisztériumot, a főügyészt, az ügyészeket, a Koppenhágai Rendőrség elöljáróját és a rendőrfelügyelőket.

26. cikk

A kölcsönös jogsegélyről szóló 1957. június 26-án Dánia, Norvégia és Svédország között megkötött Szerződés hatályban marad.

ÉSZTORSZÁG

Fenntartások és nyilatkozatok

1. Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésének és 2. cikkének megfelelően az Észt Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a jogsegélyt abban az esetben, ha a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely az észt jogrendszer szerint nem minősül bűncselekménynek;

2. Az Egyezmény 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a tárgyak felkutatásra és a lefoglalásra irányuló megkereséseket csak az 5. cikk (1) bekezdésének a), c) pontjaiban meghatározott feltételek fennállása esetén hajtja végre;

3. Az Egyezmény 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a területén tartózkodó vádlottnak szóló idézést legkésőbb 40 nappal a tárgyalási határnap előtt meg kell küldeni;

4. Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az igazságügyi hatóságaihoz közvetlenül megküldött megkeresés fénymásolatának egy példányát az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell küldeni;

5. Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az észt hatóságoknak megküldött kérelmekhez és mellékelt iratokhoz angol fordítást csatolni kell;

6. Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság, a 22. cikkre vonatkozóan kizárólag a konkrét kérelmekre ad felvilágosítást;

7. Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy a jelen Egyezmény értelmében Észtországban igazságügyi hatóságok a bíróságok, az ügyészség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium.

FINNORSZÁG

Fenntartások

2. cikk

Finnország kijelenti, hogy a jogsegély megtagadható, ha:

a) a jogsegély tárgyát képező bűncselekmény a finn törvények szerint nem lenne büntetendő, amennyiben azt ugyanolyan körülmények között Finnországban követték volna el;

b) a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatban Finnországban vagy egy harmadik államban már eljárás folyik;

c) a megkereső államban terheltnek nyilvánított személy ellen Finnországban vagy egy harmadik államban bírósági eljárás van folyamatban, illetve bűnösségét jogerősen megállapították, vagy felmentették;

d) Finnország vagy egy harmadik állam illetékes hatóságai úgy döntöttek, hogy a szóban forgó bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást vagy eljárást megszüntetik, illetve azt nem indítják meg;

e) a büntetőeljárás vagy az ítélet végrehajtása a finn törvények szerint elévült.

11. cikk

Finnország kijelenti, hogy az ebben a cikkben hivatkozott jogsegélyt Finnország nem fogja teljesíteni.

13. cikk

Finnország kijelenti, hogy bűnügyi nyilvántartási kivonatokat vagy felvilágosításokat csak olyan személy vonatkozásában fog rendelkezésre bocsátani, akit terheltnek nyilvánítottak, vagy bírósági eljárás alá vontak.

15. cikk 7. bekezdés

Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti Finnország és Dánia, Izland, Norvégia, valamint Svédország között az okiratok kézbesítéséről és a tanúvallomás-tételről szóló kölcsönös jogsegélynyújtásról kötött megállapodást.

20. cikk

Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti a 26. cikk 4. bekezdésében említett megállapodást.

22. cikk

Finnország kijelenti, hogy nem fogja tájékoztatni a többi Szerződő Felet az ebben a cikkben említett büntetőítéletekről és az azokat követő intézkedésekről.

26. cikk 1. bekezdés

E cikk 4. bekezdésére hivatkozással Finnország kijelenti, hogy az északi országok tekintetében hatályosnak tekinti az okiratok kézbesítéséről és a tanúvallomás-tételről szóló megállapodást.

Nyilatkozatok

5. cikk

Finnország kijelenti, hogy az 5. cikkben említett tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket az említett cikk a)-c) pontjaiban meghatározott feltételektől függően fogja teljesíteni.

7. cikk 3. bekezdés

Finnország kijelenti, hogy a területén tartózkodó személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kéri az illetékes finn hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés

Finnország kijelenti, hogy a jogsegély iránti megkereséseket minden esetben az Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.

16. cikk 1. bekezdés

Finnország kijelenti, hogy a nem finn, svéd vagy angol nyelven írt megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz fordítást kér ezen nyelvek egyikén. Finnország, azzal hogy a megkereséseket az említett nyelveken elfogadja, nem vállal kötelezettséget arra, hogy a választ és a becsatolt okiratokat lefordíttatja. Finnországban a svéd a második hivatalos nyelv.

24. cikk

Finnország kijelenti, hogy Finnország tekintetében az igazságügyi hatóságok - a 3., 4. és 6. cikk alkalmazása szempontjából - a bíróságokat és a vizsgálóbírákat; más esetekben a bíróságokat, a vizsgálóbírákat és az ügyészeket jelentik.

26. cikk 4. bekezdés

Finnország kijelenti, hogy az Egyezmény rendelkezései ellenére a többi északi ország tekintetében alkalmazni fogja az adott északi ország bíróságán tanúként való megjelenési kötelezettségről szóló törvényt.

FRANCIAORSZÁG

Fenntartások és nyilatkozatok

Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy él

a) a 7. cikk szerinti választási lehetőséggel, s ennek megfelelően kiköti, hogy a területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésükre kitűzött határnap előtt kell a francia hatóságokhoz eljuttatni;

b) a 15. cikk 6. bekezdésben a 15. cikk 2. és 4. bekezdésben szabályozott választási lehetőséggel, s így e két utóbbi bekezdés rendelkezéseit a következőképpen fogja alkalmazni;

15. cikk 2. bekezdés sürgősség esetén, amikor a 3., 4. és 5. cikkben hivatkozott írásbeli megkereséseket a megkereső Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül a megkeresett Fél igazságügyi hatóságaihoz intézik, azoknak egy példányát egyidejűleg meg kell küldeni a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumának;

15. cikk 4. bekezdés: a 15. cikk 1. és 3. bekezdésben szabályozott esetektől eltérő kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket, különösen a büntető eljárást megelőző vizsgálatra vonatkozó megkereséseket a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumának tartozik megküldeni, és azokat ugyanazon az úton visszajuttatni;

A francia kormány kijelenti, hogy Finnország bírósági nyilvántartási hivatalának belső szervezete és működése miatt az illetékes hatóságok nem tudják a jelen Egyezmény szerződő Feleit a 22. cikk szerint automatikusan tájékoztatni az állampolgáraik büntetőítéletét követő intézkedésekről, pl. a kegyelemről, rehabilitációról, amnesztiáról, amelyeket a bírósági nyilvántartásba vezetnek be.

A francia kormány azonban biztosítja, hogy az illetékes hatóságok, ha arra különleges esetekben felkérést kapnak, lehetőség szerint el fogják látni az említett Szerződő Feleket az állampolgáraik büntetőjogi helyzetére vonatkozó részletekkel.

A francia kormány kijelenti, hogy a jelen Egyezmény alkalmazás szempontjából a következők tekintendők francia igazságügyi hatóságoknak:

- a büntető törvényszékek első elnökei, ügyvédei és bírói (conseillers);

- e bíróságok vizsgálóbírói (juges d'instruction);

- az ügyészségnek (Ministere public) az ezeken a bíróságokon működő tagjai, nevezetesen:

= az Ügyészség vezetői;

= az Ügyészség vezetőhelyettesei;

= ügyészhelyettesek;

= az első fokú bíróságok Ügyészi Hivatalának vezetői és helyetteseik;

= az ügyészségek rendőrbíróságokon működő képviselői;

= katonai bírósági bírák.

GÖRÖGORSZÁG

Fenntartás

4. és 11. cikk

A görög kormány fenntartásokat jelent be az Egyezmény 4. és 11. cikkeivel kapcsolatban, amelyek a görög büntető eljárás 97. és 459. cikkével nem egyeztethetők össze.

GRÚZIA

Nyilatkozatok és fenntartások

2. cikk

Grúzia Külügyminisztériuma kijelenti, hogy a jogsegélykérelem teljesítését megtagadhatják:

a) ha a jogsegélykérelem alapjául szolgáló bűncselekmény miatt Grúziában büntetőeljárás indult;

b) ha a jogsegélykérelem alapjául szolgáló bűncselekményt már bíróság elbírálta és az ítélet jogerőre emelkedett.

5. cikk

Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó jogsegélykérelem teljesítését az 5. Cikk 1. bekezdés a. b. és c. pontjában foglalt feltételek teljesítésétől tegye függővé.

15. cikk 6. bekezdés

A 15. Cikk 6. bekezdésének megfelelően a jogsegélykérelmek másolatát meg kell küldeni Grúzia Igazságügyi Minisztériumának.

16. cikk

Valamennyi jogsegélykérelmet és a csatolt iratokat el kell látni angol vagy orosz fordítással.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása során Grúzia igazságügyi hatóságnak tekinti:

- az Alkotmánybíróságot,

- a rendes bíróságokat,

- a Legfőbb Ügyész hivatalát.

HOLLANDIA

Nyilatkozatok

Tekintettel a Hollandia, Suriname és a Holland Antillák között meglevő közjogi egyenlőségre a jelen Egyezmény 25. cikke 1. bekezdésében használt "anyaországi területek" kifejezésnek a Holland Királyság vonatkozásában már nincs meg az eredeti jelentése, ezért következésképpen a Holland Királyság tekintetében azon "európai terület" értendő. A jelen Egyezmény 25. cikke 4. bekezdését illetően meg kell jegyezni, hogy a Holland Királyság kormánya 1962. október 1-jei hatállyal nem felelős Nyugat-Guinea nemzetközi kapcsolataiért.

5. cikk

A Holland Királyság kormánya kijelenti, hogy a Holland Királyság területén levő tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket nem fogják teljesíteni, kivéve azokat a bűncselekményeket, amelyek az európai kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek és ha a bíróság a hazai joggal összhangban annak végrehajtását engedélyezte.

24. cikk

A Holland Királyság kormánya kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Holland Királyság tekintetében igazságügyi hatóságoknak az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgálóbírókat és az ügyészség tagjait kell tekinteni.

25. cikk 4. bekezdés

Abban az esetben, ha a holland kormány olyan nyilatkozatot tesz, amelyben az Egyezmény alkalmazását Suriname-ra és/vagy a Holland Antillákra kiterjeszti, az ilyen nyilatkozatot a helyi körülményekre vonatkozó feltételekkel módosíthatja, valamint a különleges esetekben kijelentheti, hogy az Egyezményt ezen országok tekintetében külön-külön is érvénytelennek tekinti.

Azok az államközi szerződések, amelyekben a Holland Királyság (a királyság európai területe tekintetében) Szerződő Fél, 1986. január 1-jei hatállyal Arubára is egyenlő mértékben vonatkoznak.

Államközi szerződések jegyzéke

...30 A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény (1959).

Mivel az 1986. január 1-jei változások csak a Holland Királyság belső alkotmányos kapcsolatait érintik, valamint mivel a nemzetközi jog értelmében továbbra is a Királyság mint olyan marad az a jogi személy, amellyel államközi szerződéseket kötnek, az említett változásoknak nem lesz nemzetközi jogi következményük a Királyság által megkötött azon államközi szerződésekre, amelyek már vonatkoznak a Holland Antillákra, Arubát is beleértve. Ezek a szerződések hatályosak lesznek Arubára a Királyságon belül országonként betöltött új minőségében is.

Ezért ezek az államközi szerződések a Holland Királyságot illetően 1986. január 1-jei hatállyal a Holland Antillákra (Aruba nélkül) és Arubára fognak vonatkozni.

A Titkárság megjegyzése

Aruba szigete, amely jelenleg még a Holland Antillák része, a Holland Királyságon belül országonként, belső autonómiát fog kapni 1986. január 1-jei hatállyal. Következésképpen attól kezdve a Királyság már nem két országból, nevezetesen Hollandiából (az európai területen lévő Királyságból) és a (Karib-térségben levő) Holland Antillákból, hanem három országból, nevezetesen az említett két országból és Aruba országából fog állni.

A Holland Királyság állandó küldöttsége kijelenti, hogy a Holland Királyság kormánya, összhangban az 1959. április 20-i kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 25. cikke 4. bekezdésével az Egyezmény alkalmazását kiterjeszti a Holland Antillákra, valamint, hogy a Holland Királyság által tett nyilatkozatok és fenntartások a Holland Antillákra is vonatkoznak, azzal a feltétellel, hogy a Holland Királyság kormánya:

figyelemmel a 16. cikkre kijelenti, hogy a Holland Királyság kéri, hogy a Holland Antillákkal és Arubával kapcsolatos jogsegély iránti kérelmekhez angol nyelvű fordítást mellékeljenek; továbbá kijelenti, hogy a holland kormánynak az Egyezmény 25. cikke 4. bekezdésével kapcsolatban tett nyilatkozatával összhangban az Egyezmény a Holland Antillák és Aruba tekintetében külön-külön felmondható.

Fenntartások

2. cikk

A Holland Királyság kormánya fenntartja magának azt a jogot, hogy megtagadja a jogsegély iránti megkeresést:

a) ha megfelelő alapja van annak feltételezésére, hogy a megkeresés olyan vizsgálattal kapcsolatos, amelyet azért indítottak, hogy a terhelt személyt politikai vagy vallási meggyőződése, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt vonják büntető eljárás alá, büntessék meg, illetve egyéb módon zaklassák;

b) amennyiben a megkeresés a non bis in idem elvével össze nem egyeztethető nyomozásra vagy bírósági eljárásra vonatkozik;

c) amennyiben a megkeresés olyan büntetőügyre vonatkozik, amelyben a gyanúsított ellen a Holland Királyságban folyik büntető eljárás.

11. cikk

A Holland Királyság kormánya nem fogja teljesíteni a 11. cikk rendelkezései szerinti ideiglenes átszállítást, kivéve ha az érintett személy a területén tölti a büntetését és ha annak egyéb különleges megfontolások nem mondanak ellent.

22. cikk

A Holland Királyság kormánya nem fog tájékoztatást adni a 22. cikkben hivatkozott büntetőítéleteket követő intézkedésekről, kivéve ha azt a bűnügyi nyilvántartása megengedi.

26. cikk

A Benelux országok között megkötött különleges megállapodások miatt a Holland Királyság kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését Belgiummal és a Luxemburgi Nagyhercegséggel fennálló kapcsolatai tekintetében.

A Holland Királyság kormánya fenntartja a jogot, hogy ezekből a rendelkezésekből az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében eltérjen.

HORVÁT KÖZTÁRSASÁG

5. cikkhez:

A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkereséseket az 5. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt feltételek esetén hajtja végre.

7. cikkhez:

A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy idézés kézbesítését olyan személynek, aki horvát területen tartózkodik, a megjelenés időpontja előtt legalább 30 nappal kell megküldeni az illetékes horvát igazságügyi hatóságoknak.

15. cikkhez

A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös jogsegély-megkereséseket a Horvát Köztársaság Igazságügy Minisztériumának kell megküldeni. Sürgős esetekben a jogsegély-kérelmeket a Horvát Köztársaság Igazságügy Minisztériumának az INTERPOL útján is el lehet juttatni.

16. cikkhez:

A Horvát Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez horvát nyelvre, vagy amennyiben ez nem lehetséges, angol nyelvre készített fordítást kell csatolni.

24. cikkhez:

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Horvát Köztársaságban igazságügyi hatóságok a bíróságok és az ügyészségek.

ÍRORSZÁG

Fenntartások

2. cikk

Írország kormány fenntartja magának a jogot, hogy megtagadja a jogsegélyt, ha büntető eljárást Írországban vagy egy harmadik államban a kérelem tárgyát képező személy ellen ugyanazért a cselekményért indították vagy folytatták le, mint amely a megkereső államban az erre a személyre vonatkozó eljárás tárgyát képezte.

Írország kormány fenntartja magának jogot, hogy válaszolva egy jogsegély iránti kérelemre, hogy az összes anyag vagy bizonyíték megküldését attól a feltételtől tegye függővé, hogy ezeket az anyagokat és bizonyítékokat a hozzájárulása nélkül a kérelemben nem pontosított célra ne felhasználják föl.

3. cikk

Írország kormány fenntartja magának a jogot, hogy tanúmeghallgatás ne foganatosítson, jegyzőkönyveket vagy iratokat ne készítsen el, amennyiben törvényei tanúvallomás tételének kötelezettsége, vagy egyébként bizonyíték-szolgáltatási kötelezettség alól mentesítést, felmentést ad.

11. cikk (2) bekezdés

Írország kormánya nem engedélyezi az 11. cikk (2) bekezdése alapján előterjesztett, fogva tartott személy területén történő átszállítása iránti kérelmek teljesítését.

21. cikk

Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ne alkalmazza a 21 cikket.

22. cikk

Írország kormánya nem ad a 22. cikk szerinti tájékoztatást a büntetőítéletekről vagy az azokat követő intézkedésekről, kivéve ha azt bűnügyi nyilvántartó hivatala megengedi.

Nyilatkozatok

5. cikk (1) bekezdés

Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatására és lefoglalására irányuló jogsegély végrehajtását a következő feltételektől tegye függővé:

a. a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény a megkereső állam joga és az ír jog szerint is büntetendő és

b. a megkeresés végrehajtása összhangban áll az ír joggal

15. cikk (1) bekezdés

Írország kormánya tekintetében az "Igazságügyi Minisztérium"-ra (Ministry of Justice) történő hivatkozás a 11. cikk (2) bekezdése, a 15. cikk (1), (3) és (6) bekezdése, a 21. cikk (1) bekezdése és a 22. cikkre vonatkozóan "Igazságügyi Osztály"-t ( Department of Justice) kell érteni.

15. cikk (6) bekezdés

A 15. cikk (6) bekezdés értelmében, Írország kormánya közli, hogy minden, az egyezmény keretében hozzá megküldött kérelmet az "Igazságügyi Osztály"-nak kell küldeni.

16. cikk (2) bekezdés

A 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően Írország kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá megküldött kérelmeket és a mellékelt dokumentumoknak ír vagy angol fordítással való ellátását kérje.

24. cikk

A 24. cikknek megfelelően Írország kormánya az Egyezmény értelmében igazságügyi hatóságnak minősíti:

- "District Court"

- "Circuit Court"

- "High Court"

- "Special Criminal Court"

- " Courtof Criminal Appeal"

- "Supreme Court"

- "Attorney General of Ireland"

- "Director of Public Prosecutions"

- a Chief State Solicitor"

IZLAND

Fenntartások

1. cikk 1. bekezdés

Izland a jogsegélyt csak olyan bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásban fogja teljesíteni, amelyek az izlandi törvények szerint is büntethetők.

A jogsegély megtagadható, ha:

a) Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai bírósági eljárást indítottak már a terhelt ellen ugyanazon bűncselekmények miatt, mint a megkereső Állam;

b) a terheltet Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai által hozott jogerős ítélet bűnösnek mondta ki, vagy felmentette ugyanazon bűncselekmény miatt, mint amely miatt a megkereső Államban az eljárás indult; vagy

c) Izland vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai határozatot hoztak arról, hogy az eljárást megszüntetik, vagy nem indítják meg azon bűncselekmény miatt, amely miatt a megkereső Államban az eljárás indult.

13. cikk 1. bekezdés

A jelen rendelkezés szerinti kötelezettség, hogy a Szerződő Felek a büntető nyilvántartásból kivonatokat és felvilágosításokat adnak át egymásnak, csak a megkereső államban bűncselekménnyel vádolt személy bűnügyi nyilvántartására vonatkozik.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

Tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti megkeresés elutasítható, ha az 5. cikk 1. bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés

Az Izland területén tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést legalább 50 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes izlandi hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés

A jelen Egyezmény szerinti jogsegély iránti minden megkeresést az Izlandi Igazságügyi Minisztériumhoz kell címezni.

16. cikk 2. bekezdés

A nem izlandi, dán, angol, norvég vagy svéd nyelven írt megkereséseket és csatolt okiratokat izlandi vagy angol nyelvű fordítással kell ellátni.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az "Igazságügyi hatóságok" kifejezés Izlandon az Igazságügyi Minisztériumot, a bíróságokat, az államügyészt és a rendőrkapitányságok vezetőit jelenti.

IZRAEL

Nyilatkozatok

7. cikk 3. bekezdés

Az ország területén tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést nem később, mint 40 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell az illetékes hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés

Az Egyezmény szerinti minden megkeresést és egyéb közleményt Izrael Külügyminisztériumához kell címezni.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely illetékes bíróság vagy törvényszék, valamint Izrael Állam Főügyésze tekintendő igazságügyi hatóságnak.

Fenntartások

16. cikk

Izrael kérni fogja, hogy a hozzá intézett megkereséshez és a csatolt okiratokhoz héber, angol vagy francia nyelvű fordítást mellékeljenek.

22. cikk

Izrael nem vállalja a 22. cikkben hivatkozott "követő intézkedésekre" vonatkozó tájékoztatást, de minden tőle telhetőt meg fog tenni annak teljesítése érdekében.

LENGYELORSZÁG

Nyilatkozatok

5. cikk (1) bekezdés

A Lengyel Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak lefoglalására vagy elkobzására irányuló megkeresés teljesítését az Egyezmény 5 cikk (1) bekezdés a), b), c) pontjában meghatározott feltételektől tegye függővé.

7. cikk (3) bekezdés

Az idézés továbbítása megtagadható, ha kevesebb mint 30 nap van hátra a megjelenés határnapjáig.

13. cikk

Csak az elítélt személyek központi nyilvántartásában szereplő információk továbbíthatók.

15. cikk (2) és (6) bekezdés

Abban a esetben, ha a megkeresést közvetlenül az igazságügyi hatóságoknak címezik, a megkeresés egy fénymásolatát az Igazságügyi Minisztériumnak továbbítani kell.

16. cikk (2) bekezdés

A megküldött kérelmet és a mellékelt iratokat lengyel vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvének fordításával kell ellátni; a megküldendő iratok fordítása nem követelmény, ha a megküldés egyszerű kézbesítés formájában történik. A többi esetben, az iratokat lengyel nyelvre kell lefordítani, amennyiben a címzett lengyel állampolgár vagy állandó lakóhelye Lengyelországban van.

24. cikk

Az Egyezmény értelmében, az ügyészségeket szintén igazságügyi hatóságoknak tekintik.

LETTORSZÁG

Nyilatkozatok

Az Egyezmény 15. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a Lett Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegély iránti kérelmekkel a következő hatóságokhoz kell fordulni:

Belügyminisztérium - a nyomozati szakban a vádemelésig;

Raina blvd 6,

Riga, LV-1533, Latvia

Fax: 371.2.223853

Tel: 371.2.219263

Legfőbb Ügyészség - nyomozati szakban, amíg az ügy a bíróság elé nem kerül;

O. Kalpaka blvd 6,

Riga, LV - 1801, Latvia

Fax: 371.7.212231

Tel: 371.7.320085

Igazságügyi Minisztérium - bírósági szakban

Brivibas blvd 36,

Riga, LV- 1536, Latvia

Fax: 371.7.285575

Tel: 371.7.280437

371.7.282607

Az Egyezmény 16. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a Lett Köztársaság igényli, hogy a kérelmet és a mellékelt dokumentumokat angol fordítással lássák el.

Az Egyezmény 24. cikke alkalmazásában a Lett Köztársaság pontosítja, hogy az Egyezmény alkalmazása tekintetében a bíróságok, az ügyészségek és a rendőrség minősülnek igazságügyi hatóságnak.

LIECHTENSTEIN

Nyilatkozatok és fenntartások

5. cikk 1. bekezdés

A Liechtensteini Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy a Liechtensteini Nagyhercegség bármilyen kényszerítő intézkedés alkalmazása iránti írásbeli megkeresést csak az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) pontjában említett feltételtől függően fog teljesíteni.

16. cikk 2. bekezdés

A Liechtensteini Nagyhercegség kiköti, hogy a liechtensteini hatóságokhoz nem német nyelven intézett levélbeli megkereséshez és csatolt iratokhoz - az idézés kézbesítése iránti megkeresések kivételével - német nyelvű fordítást kell mellékelni.

LITVÁNIA

Fenntartások és nyilatkozatok

Az Egyezmény 2. cikkére vonatkozóan, a Litván Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a kérelmet megtagadja a következő az esetekben:

a) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely a litván törvények szerint nem minősül bűncselekménynek és így nem büntetendő;

b) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely miatt a Litván Köztársaságban vagy egy harmadik Államban büntető eljárást indítottak

c) a kérelem olyan cselekményre vonatkozik, amelyre a Litván Köztársaság igazságügyi hatóságai megtagadták az eljárás lefolytatását vagy megszüntették az eljárást.

Az Egyezmény 13. cikkére vonatkozóan a Litván Köztársaság kijelenti, hogy igazságügyi nyilvántartás kivonatai és információt csak akkor továbbítják, ha a nyilvántartás olyan személyre vonatkozik, aki ellen büntetőeljárás indult.

Az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a Litván Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak lefoglalására és elkobzására irányuló megkeresést a fent idézett rendelkezés a), b), és c), pontjában foglalt feltételek szerint teljesítse.

Az Egyezmény 15. cikkének (6) bekezdésének megfelelően, a Litván Köztársaság csak abban az esetben teljesíti a jogsegélyt, ha a megkeresést a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának küldik meg.

Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően a Litván Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy kérje, hogy a kérelmeket és a mellékelt dokumentumokat litvánul vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvére történt fordítással ellátva küldjék meg, valamint, hogy ennek hiányában kérje a fordítással járó kiadások megtérítését.

Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően a Litván Köztársaság kijelenti, hogy az egyezmény értelmében a következő hatóságokat minősíti igazságügyi hatóságnak: a Litván Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma, a Litván Köztársaság Legfőbb Ügyészségének hivatala, Litvánia Bíróságai, az Alkotmánybíróság kivételével.

LUXEMBURG

Fenntartások

2. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség fenntartja magának a jogot, hogy a jogsegély iránti megkeresések teljesítését megtagadja:

a) ha komoly oka van annak a feltételezésére, hogy a megkeresés olyan vizsgálattal kapcsolatos, amelyet azért indítottak, hogy a terhelt személyt politikai vagy vallási meggyőződése, nemzetisége, bőrszíne vagy etnikai hovatartozása miatt vonják bűnvádi eljárás alá, büntessék meg, illetve egyéb módon zaklassák;

b) amennyiben a megkeresés a non bis in idem elvével össze nem egyeztethető nyomozásra vagy bírósági eljárásra vonatkozik;

c) amennyiben a megkeresés olyan büntetőügyre vonatkozik, amelyben a terhelt ellen a Luxemburgi Nagyhercegségben folyik büntető eljárás.

11. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fogja teljesíteni a 11. cikk rendelkezései szerinti ideiglenes átszállítást, kivéve ha az érintett személy a területén tölti a büntetését és ha annak egyéb különleges megfontolások nem mondanak ellent.

16. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kérni fogja, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz francia, német vagy angol nyelvű fordítást mellékeljenek.

12. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fog tájékoztatást adni a 22. cikkben hivatkozott, a büntetőítéleteket követő intézkedésekről, kivéve ha azt bűnügyi nyilvántartása megengedi.

26. cikk

A Benelux országok között megkötött különleges megállapodások miatt a Luxemburgi Nagyhercegség kormánya nem fogadja el a 26. cikk 1. és 3. bekezdését a Hollandiával és Belgiummal fennálló kapcsolatai tekintetében.

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya fenntartja magának a jogot, hogy ezektől a rendelkezésektől az Európai Gazdasági Közösség más tagállamaival fennálló kapcsolatai tekintetében eltérjen.

Nyilatkozatok

5. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség területén levő tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeket nem fogják teljesíteni, kivéve ha azok olyan bűncselekményekre vonatkoznak, amelyek az Európai Kiadatási Egyezmény szerint kiadatási bűncselekményeknek minősülnek és ha a bíróság a hazai joggal összhangban annak végrehajtását engedélyezte.

24. cikk

A Luxemburgi Nagyhercegség kormánya kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a Luxemburgi Nagyhercegség tekintetében igazságügyi hatóságoknak az igazságszolgáltatásért felelős bírói testület tagjait, a vizsgáló bírókat és az ügyészség tagjait kell tekinteni.

MAGYARORSZÁG

Fenntartások

2. cikk

Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy csak az olyan bűncselekmények miatti eljárásban nyújtson jogsegélyt, mely a magyar jog szerint is büntetendő.

13. cikk 1. bekezdés

Magyarország csak bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy vonatkozásában ad kivonatot vagy felvilágosítást a bűnügyi nyilvántartásról.

13. cikk 2. bekezdés

E jogsegélyt Magyarországnak nem áll módjában nyújtani.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

Magyarország a házkutatást és lefoglalást a c) pontban meghatározott feltétel esetén fogja teljesíteni.

7. cikk 3. bekezdés

Magyarország csak akkor fogja kézbesíteni a területén tartózkodó személynek szóló idézést, ha azt az illetékes magyar hatóságoknak legalább a megjelenésre megjelölt időpont előtt 40 nappal eljuttatják.

15. cikk 6. bekezdés

Magyarország kinyilvánítja, hogy az igazságügyi hatóságaihoz intézett jogsegély iránti megkereséseket minden esetben az Igazságügyi Minisztériumnak kell megküldeni.

16. cikk

Amennyiben a jogsegély iránti megkeresés és mellékletei nem magyar nyelven vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikén készültek, ahhoz ezen nyelvek valamelyikére történő fordítást kell csatolni.

22. cikk

Magyarország kinyilvánítja, hogy nem fogja automatikusan tájékoztatni a többi Szerződő Felet az e cikkben említett büntető ítéletekről és az ezt követő intézkedésekről

24. cikk

Az egyezmény alkalmazása szempontjából Magyarországon igazságügyi hatóságként a büntetőbíróságokat, az ügyészségeket, az Igazságügyi Minisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget kell tekinteni.

MOLDÁVIA

Fenntartások és nyilatkozatok

1. Az Egyezmény 2. cikke tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy megtagadja a jogsegélyt azokban az esetekben, ha

- az elkövetett cselekmény a Moldovai Köztársaság törvényei szerint nem bűncselekmény

- a bűncselekmény elkövetője közkegyelem miatt nem vonható felelősségre

- a büntetőjogi felelősséget a törvényben meghatározott ok kizárja

- a bűncselekmény elkövetése után az elkövető tartós elmezavar állapotába került, amely kizárja a büntetőjogi felelősséget

- ugyanazon személy ellen, ugyanazon bűncselekmény miatt bűntető eljárás van folyamatban

- ugyanazon személy ellen, ugyanazon bűncselekmény miatt végrehajtható ítéletet hoztak vagy az eljárást befejező bíróság végrehajtható határozatot hozott.

2. Az Egyezmény 5. cikk 1. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy fenntartja magának a jogot, hogy a házkutatásra és lefoglalásra irányuló jogsegélykérelmeket csak az 5. cikk 1. bekezdés (a), (b) és (c) pontjában meghatározott feltételek mellett teljesíti.

3. A Moldovai Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezmény 13. cikk 2. bekezdésében szabályozott jogsegélykérelmeket nem teljesíti.

4. Az Egyezmény 15. cikk 6. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegélykérelmeket az Igazságügyi Minisztériumhoz vagy a Legfőbb Ügyészséghez kell címezni.

5. Az Egyezmény 16. cikk 2. bekezdése tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy amennyiben a jogsegélykérelmeket és csatolt okiratait nem moldáv nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készítették, azokhoz ezen nyelvek valamelyikén készült fordítást kell csatolni.

6. Az Egyezmény 24. cikke tekintetében a Moldovai Köztársaság kijelenti, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai Egyezmény vonatkozásában a Moldovai Köztársaság igazságügyi hatóságainak kell tekinteni az első fokú bíróságokat (judecatoriile), a törvényszékeket (tribunalele), a fellebbviteli bíróságokat ( Curtea de Apel), a Legfelsőbb Bíróságot (Curtea Suprema de Justitie), az Igazságügyi Minisztériumot (Ministerul Justitie), a Legfőbb Ügyészséget (Procuratura Generala), valamint az ügyészségeket (organele procuraturii Republicii Moldova).

MONACO

Fenntartások és nyilatkozatok

2. cikk

Az egyezmény 2. cikke tekintetében a Monacói Hercegség fenntartja a jogot, hogy az Egyezmény szerinti kölcsönös jogsegély nyújtását azon kifejezett feltételhez köti, hogy a nyomozás eredményeit, továbbá az átadott dokumentumokban és ügyiratokban foglalt információkat a megkereső Fél hatóságai a Monacói Hercegség előzetes engedélye nélkül nem használhatják fel, és nem adhatják át a kérelemben megjelölt céloktól eltérő célokra.

5. cikk

Az Egyezmény 5. cikkével összhangban a Monacói Hercegség fenntartja azt a jogot, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdésének a) pontjában foglalt feltételektől teszi függővé.

7. cikk

A Monacói Hercegség kijelenti, hogy élni kíván a 7. cikk 3. bekezdésében foglalt választási lehetőséggel, s ennek megfelelően meghatározza, hogy a területén tartózkodó terhelt idézését a megjelenésre kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal kell átadni a monacói hatóságoknak.

A Monacói Hercegség kijelenti, hogy az egyezmény céljaira az "Igazságügyi Minisztérium" a "Direction des Services Judiciaires"-t jelenti.

15. cikk

A Monacói Hercegség kijelenti, hogy a 15. cikk 2. és 4. bekezdése vonatkozásában élni kíván az Egyezmény 15. cikkének 6. bekezdésében foglalt választási lehetőséggel, így a két bekezdés rendelkezéseit az alábbiak szerint kell alkalmazni:

15. cikk 2. bekezdés: sürgős esetben, amikor a 3., 4. és 5. cikkben hivatkozott megkereséseket a megkereső Fél igazságügyi hatóságai közvetlenül intézik a megkeresett Fél igazságügyi hatóságaihoz, a megkeresések egy példányát egyidejűleg meg kell küldeni a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumának;

15. cikk 4. bekezdés: a 15. cikk 1. és 3. bekezdésében említett megkeresések kivételével a megkereséseket, és különösen a vádemelést megelőző nyomozás iránti kérelmeket, a megkereső Fél Igazságügyi Minisztériuma intézi a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériumához, és azokat ugyanilyen úton kell visszaküldeni.

16. cikk

A Monacói Hercegség kijelenti, hogy élni kíván a 16. cikk 2. bekezdésében foglalt választási lehetőséggel, s megkívánja, hogy a jogsegély iránti kérelmeket és a csatolt okiratokat francia nyelven készült fordítás mellékelésével intézzék hozzá.

MONTENEGRO

1. cikkhez

Az Egyezmény 1. cikk (1) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság joga által meghatározott azon bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban nyújt jogsegélyt, melyek esetében a büntetőeljárás, a jogsegély-kérelem benyújtásának időpontjában, az illetékes jugoszláv bíróság joghatósága alá tartozna.

7. cikkhez

Az Egyezmény 7. cikk (3) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a területén élő, büntetőeljárás alá vont személy részére történő idézés kézbesítésére irányuló jogsegély-megkereséseket akkor teljesíti, ha az idézést az illetékes igazságügyi hatóságnak a nevezett személy bírósági megjelenési határnapja előtt 30 nappal megküldik.

NAGY-BRITANNIA

Fenntartások

2. cikk

A 2. cikk vonatkozásában Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya fenntartja a jogot, hogy a jogsegélykérelem teljesítését megtagadja, ha azt a személyt, akire a jogsegélykérelem vonatkozik az Egyesült Királyságban vagy egy harmadik államban elítélték, vagy felmentették ugyanazon bűncselekmény miatt, amelyet azzal a magatartásával okozott, amely a megkereső Államban okot szolgáltatott az eljárás megindítására.

3. cikk

A 3. cikk vonatkozásában Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának Kormánya fenntartja a jogot, hogy olyan esetekben ne vegyen fel tanúvallomást, illetve ne küldjön jegyzőkönyvet vagy más iratot, ha saját joga szerint személyes mentesség áll fenn, a tanú vallomása nem kényszeríthető ki, vagy egyébként mentes a vallomástétel alól.

5. cikk 1. bekezdés

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya az 5. cikk 1. bekezdésének megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti jogsegélykérelmek teljesítését az alábbi feltételektől teszi függővé:

a) hogy a jogsegélykérelem tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső Fél, mind az Egyesült Királyság törvényei szerint büntethető legyen, és

b) hogy a jogsegélykérelem teljesítése összhangban álljon az Egyesült Királyság törvényeivel.

11. cikk 2. bekezdés

Nagy-Britannia és Észak-Írország Királyságának kormánya nem tudja teljesíteni fogva tartott személynek a területén való átmenő szállítása iránti megkeresést, amelyet a 11. cikk 2. bekezdése alapján kérnek.

12. cikk

Nagy-Britannia és Észak-Írország Királyságának kormánya csak akkor fogja fontolóra venni a 12. cikk szerinti mentesség megadását, ha az a személy, akire a mentesség vonatkozna, vagy a jogsegély iránti megkeresett Fél illetékes hatóságai kifejezetten kérik. Mentesség iránti kérelemnek nem adnak helyt, ha az Egyesült Királyság igazságügyi hatóságai úgy vélekednek, hogy egy ilyen intézkedés nem szolgálná a köz érdekét.

21. cikk

Az Egyesült Királyság kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a 21. cikket ne alkalmazza.

Nyilatkozatok

15. cikk 1. bekezdés

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság kormánya tekintetében a 11. cikk 2. bekezdésében, a 15. cikk 1., 3. és 6. bekezdésében, a 21. cikk 1. bekezdésében és a 22. cikkben hivatkozott "Igazságügyi Minisztérium" megnevezésen a Belügyminisztérium (Home Office) értendő.

16. cikk 2. bekezdés

Az Egyesült Királyság Kormánya a 16. cikk 2. bekezdésének megfelelően fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítás melléklését írja elő.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a 24. cikknek megfelelően az Egyesült Királyság Kormánya a következőket tekinti igazságügyi hatóságainak:

- elöljárósági bíróságok, a Koronabíróság és a Főbíróság;

(Magistrates courts, the Crown Court and The High Court)

- Anglia és Wells főügyésze

(the Attorney General for England and Wales)

- az Ügyészi Hivatal igazgatója és bármely királyi ügyész;

(the Director of Public Prosecutions and any Crown Prosecutor);

- a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala igazgatója vagy bármelyik kijelölt tagja:

(the Director and any designated member of the Serious Fraud Office)

- a kereskedelmi és ipari miniszter a bűncselekmények kivizsgálásával és üldözésével kapcsolatos feladatköre tekintetében;

(the Secretary of State for Trade and Industry in respect of his function of investigating and prosecuting offences);

- bármelyik (igazságügyi) miniszterhelyettes, aki irányítja és felügyeli Őfelsége Vámügyi és Fogyasztási Adóhivatala Ügyészségi osztályát; a kerületi Bíróságokat és a Legfelső Skót Büntető Törvényszéket;

(any Assistant (Legal) in charge of Prosecution Division of HM Customs and Exercie; District Courts and Sheriff Courts and the High Court of Justiciary );

- Skócia Főügyésze;

(the Lord Advocate);

- Skócia bármely államügyésze;

(any Procurator Fiscal);

- Észak-Írország főügyésze;

(the Attorney General for Northern Ireland);

- az észak-írországi Ügyészi Hivatal igazgatója

(the Director of Public Prosecutions in Northern Ireland).

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Nyilatkozatok és fenntartások

5. cikk

Tárgyak felkutatását vagy lefoglalását akkor engedélyezik, ha a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) és c) pontjaiban lefektetett feltételek teljesülnek.

7. cikk

A Németországi Szövetségi Köztársaság területén tartózkodó személynek szóló idézés kézbesítése iránti megkeresést - elvileg - csak akkor fogják teljesíteni, ha azt a német hatóságok legalább 30 nappal a terhelt megjelenésére kitűzött határnap előtt veszik kézhez.

11. cikk

Tanú átszállítását elutasítják az 1. bekezdés 2. pontjában felsorolt minden esetben.

16. cikk

Ha a jogsegély iránti megkeresés és a mellékletek nem német nyelven készültek, mind a kérelemhez, mind a mellékletekhez német nyelven vagy az Európa Tanács valamely hivatalos nyelvén készített fordítást kell csatolni.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságoknak a következőket kell tekinteni:

- szövetségi igazságügyi miniszter, Bonn-Bad-Godeberg);

(der Bundesminister der Justiz, Bonn-Bad-Godeberg);

- a Szövetségi Bíróság, Karlsruhe;

(der Bundesgerichtshof, Karlsruhe);

- a Szövetségi Bíróság mellett működő szövetségi főügyész, Karlsruhe;

(der Generalbundesanwalt bei dem Bundesgerichtshof, Karlsruhe);

- a baden-württembergi Igazságügyi Minisztérium, Stuttgart;

(das Justizministerium Baden-Württemberg, Stuttgart);

- a Bajor Igazságügyi Államminisztérium, München;

(das Bayerische Staatsministerium der Justiz, München);

- a berlini igazságügyi szenátor;

(der Senator for Justiz, Berlin);

- a bremeni igazságügyi és büntetésvégrehajtási szenátor;

(der Senator für Rechtspflege und Strafvollzug, Bremen);

- a Hamburg Szabad- és Hanza-városi Igazságügyi hatóság;

(die Justizbehörde der Freie und Hansestadt Hamburg, Hamburg);

- a hesseni igazságügyminiszter, Wiesbaden;

(der Hessische Minister der Justiz, Wiesbaden);

- az alsó-szászországi igazságügyminiszter, Hannover;

(der Niedersachsische Minister der Justiz, Hannover);

- az Észak-Rajna-Vestfália-i igazságügyminiszter, Düsseldorf;

(der Justizminister des Landes Nordrhein-Westfalen, Düsseldorf);

- a Rajna-Pfalz-i igazságügyi Minisztérium, Mainz;

(das Ministerium der Justiz des Landes Rheinland-Pfalz, Mainz);

- a Saar-vidéki igazságügyminiszter, Saarbrücken;

(der für Rechtspflege des Saarlandes, Saarbrücken);

- Schleswig-holsteini igazságügyminiszter, Kiel;

(der Justizminister des Landes Schleswig-Holstein, Kiel);

- a Bajor Tartományi Legfelső Bíróság, München;

(das Bayerische Oberste Landesgericht, München);

- a Tartományi Legfelső Bíróságok;

(die Oberlandesgerichte);

- a Járásbíróságok;

(die Amtsgerichte);

- a Bajor Tartományi Legfelső Bíróság mellett működő Ügyészség, München;

(die Staatsanwaltschaft bei dem Bayerischen obersten Landesgerichts, München);

- a Tartományi Legfelső Bíróságok mellett működő Ügyészségek

(die Staatsanwaltschaften bei den oberlandesgerichten);

- A Nemzeti Szocialista Bűntetteket Vizsgáló Országos Bíróság Ügyviteli Szervei Ludwigsburgi Központi Hivatala;

(die Zentrale Stelle der Landesjustizverwaltungen zur Aufklarung Nationalsozialistischer Verbrechen, Ludwigsburg).

NORVÉGIA

Fenntartások

2. cikk

A jogsegély megtagadható:

a) ha a terhelt ellen Norvégia ügyésze vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai büntető eljárást folytatnak ugyanazon bűncselekmény(ek) miatt, amely(ek) miatt a megkereső Államban eljárás indult; vagy

b) ha a terheltet norvég bíróság vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai jogerős ítélettel bűnösnek találták vagy felmentették ugyanazon bűncselekmény(ek) miatt, amely(ek) miatt a megkereső Államban az eljárás indult, illetve ha Norvégia ügyésze vagy egy harmadik állam igazságügyi hatóságai úgy határoztak, hogy az említett bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt nem indítanak büntető eljárást vagy azt, illetve azokat megszüntetik.

3. cikk 2. bekezdés

A tanúk eskü alatti vallomása iránti kérelem megtagadható, ha az illetékes norvég bíróság véleménye szerint az eskütétel nem követelhető meg.

7. cikk 1. bekezdés

Eljárási ügyiratok stb. kézbesítése iránti kérelem teljesítése mindig megtagadható, ha az okiratnak a szóban forgó személy részére történő nem egyszerű átadására vonatkozik.

11. cikk 2. bekezdés

Norvégia a teljes rendelkezést illetően fenntartással él.

13. cikk 1. bekezdés

A bűnügyi nyilvántartási kivonatok és felvilágosítások rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége kizárólag azon személyek bűnügyi nyilvántartására vonatkozik, akik ellen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban.

13. cikk 2. bekezdés

Norvégia a teljes rendelkezést illetően fenntartással él.

Nyilatkozatok

5. cikk 1. bekezdés

A tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti kérelem teljesítése megtagadható, ha az 5. cikk 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek nem teljesülnek.

7. cikk 3. bekezdés

A Norvégiában tartózkodó terheltnek kézbesítendő idézést legalább 30 nappal a bíróság előtti megjelenésére kitűzött határnapnál korábban kell az illetékes norvég hatósághoz eljuttatni.

16. cikk 2. bekezdés

A nem norvég, angol, dán vagy svéd nyelven írott megkeresésekhez és mellékletekhez norvég nyelvű fordítást kell mellékelni. Ennek elmulasztása esetén Norvégia fenntartja magának a jogot, hogy a norvég nyelvű fordítást a megkereső állam költségére készítteti el.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az "igazságügyi hatóságok" kifejezés Norvégiában a bíróságokat, az ügyészséget, valamint a rendőrfőnököket jelenti.

26. cikk

A Norvégia, Dánia és Svédország közötti kölcsönös jogügyi segélyről szól 1957. június 26-i Jegyzőkönyv hatályban marad.

OLASZORSZÁG

Nyilatkozat

Az olasz kormány kijelenti, hogy

a 24. cikkel összhangban és az Egyezmény alkalmazása szempontjából az alábbi hatóságok tekintendők olasz igazságügyi hatóságoknak:

- az Alkotmánybíróság,

- a Parlamenti Vizsgálóbizottság,

- a Köztársaság főügyészei,

- a Köztársaság ügyészei,

- rendes bíróságok,

- katonai bíróságok,

- katonai bíróságok mellett működő ügyészi hivatalok,

- vizsgáló bírók,

- vizsgálati (nyomozati) tanácsosok,

- prétorok.

A 16. cikk és a 21. cikk 3. bekezdés rendelkezéseire tekintettel Olaszország kölcsönösség alapján kérni fogja, hogy a jogsegély iránti megkereséseket és a mellékleteket, valamint az Egyezmény 21. cikke szerinti feljelentéseket francia vagy angol nyelvű fordítással lássák el.

Az olasz kormány kéri, hogy

Az Egyezmény 15. cikke 6. bekezdésének rendelkezéseire tekintettel, ha a jogsegély iránti megkeresést közvetlenül az olasz igazságügyi hatóságokhoz címezik, a szóban forgó írásbeli megkeresés egy példányát küldjék meg az Igazságügyi Minisztériumnak is.

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ

Fenntartások

2. cikk

Az Egyezmény 23. cikk (1) bekezdésével összhangban az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 2. cikkében megfogalmazott okokon kívül, az alábbi esetekben is megtagadhatja a jogsegély-megkeresés teljesítését:

a) ha a jogsegélykérelem olyan cselekményre vonatkozik, amely miatt a megkereső államban bűncselekménnyel gyanúsított vagy vádolt személyt ezen cselekmény miatt az Oroszországi Föderációban vagy egy harmadik államban bírósági eljárás alá vonták vagy elítélték vagy felmentették, vagy akivel szemben az Oroszországi Föderációban vagy egy harmadik államban olyan bírósági határozatot hoztak, mely szerint vele szemben eljárás nem indítható vagy eljárás nem szűntethető meg;

b) ha az Oroszországi Föderáció joga szerint a büntetőeljárás lefolytatása vagy az ítélet végrehajtása elévülés miatt nem lehetséges.

3. cikk

Az Egyezmény 3. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció fenntartja a jogot, hogy megtagadja bizonyítékok beszerzése iránti jogsegély-megkeresések teljesítését, ha az érintett személyek, az Oroszországi Föderáció törvényei által számukra biztosított joggal élve, megtagadták bármilyen, vagy az üggyel kapcsolatos bizonyíték nyújtását.

5. cikk

Az Egyezmény 5. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció fenntartja a jogot arra, hogy a tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítését csak az Egyezmény említett cikkének (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt feltételektől teszi függővé.

7. cikk

Az Egyezmény 7. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy idézés kézbesítésére irányuló jogsegély-megkereséseket legkésőbb 50 nappal a megjelenés időpontja előtt meg kell küldeni.

11. cikk

Az Egyezmény 11. cikkével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy fogva tartott személy tanúkénti meghallgatás vagy szembesítés céljából történő, ideiglenes átszállítására irányuló megkeresésében a Megkereső Állam illetékes hatóságainak az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk:

a) személy teljes neve és, amennyiben lehetséges, fogvatartása helye;

b) a bűncselekmény összefoglalása, az elkövetés helye, ideje;

c) a tanúkénti meghallgatás vagy szembesítés során tisztázandó körülmények;

d) az időtartam, ameddig a Megkereső Államban ezen személy jelenléte szükséges.

Az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdésével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy fogvatartott személy ideiglenes átszállítására irányuló megkeresést az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének kell megküldeni.

15. cikk

Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 3., 4., és 5. cikke szerinti megkeresések teljesítése érdekében a Szerződő Felek által kijelölt hatóságoknak a következő hatóságokkal kell érintkezniük:

- az Oroszországi Föderáció Legfelső Bíróságának az Oroszországi Föderáció Legfelső Bíróságának igazságügyi tevékenységével kapcsolatos ügyekben;

- az Oroszországi Föderáció Igazságügyi Minisztériumának más bíróságok tevékenységével kapcsolatban;

- az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériuma szerveinek hatáskörébe tartoznak;

- az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata szerveinek hatáskörébe tartoznak;

- az Oroszországi Föderáció Szövetségi Adórendőrségi Szolgálatának jogsegély-megkeresések esetén, melyek nem igényelnek bírói vagy ügyészi jóváhagyást, és melyek olyan ügyekben történő nyomozás irányításával vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatosak, melyek az Oroszországi Föderáció Szövetségi Adórendőrségi Szolgálata szerveinek hatáskörébe tartoznak; az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének - minden egyéb nyomozati vagy előzetes nyomozati tevékenységgel kapcsolatos ügyben;

Sürgős esetekben a megkereső állam igazságügyi hatóságai a megkereséseket közvetlenül megküldhetik az Oroszországi Föderáció igazságügyi hatóságainak, ahogy arról az Egyezmény 24. cikkéhez tett fenntartás rendelkezik. A jogsegély-kérelmek egy másolatát egyidejűleg a megfelelő központi illetékes hatóságnak meg kell küldeni.

Az Egyezmény 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kérelmeket az Oroszországi Föderáció Igazságügyi Minisztériumának vagy az Oroszországi Föderáció Legfőbb Ügyészségének kell megküldeni.

Az Oroszországi Föderáció Legfelső Bírósága és Legfőbb Ügyészsége, ha a jogsegély-kérelmet előterjesztő hatóság kéri, mérlegelheti a megkereső külföldi állam eljárásjogi szabályainak alkalmazását a megkeresés teljesítés során, amennyiben ez az Oroszországi Föderáció jogával nem ellentétes.

22. cikk

Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 22. cikkével összhangban az Oroszországi Föderáció a szerződő államokat állampolgáraik elítélésével összefüggő intézkedésekről a reciprocitás elve alapján és csak olyan információk vonatkozásában értesíti, amelyek az Oroszországi Föderáció joga szerint hivatalosnak tekintendők.

Nyilatkozatok

24. cikk

Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a 24. cikkben megfogalmazottak az Oroszországi Föderáció igazságügyi hatóságainak az ügyészségek tekintendők.

2. cikk

Az Oroszországi Föderáció álláspontja szerint az Egyezmény 2. cikkének rendelkezéseit oly módon kell alkalmazni, hogy az Egyezmény hatály alá tartózó bűncselekmények miatti felelősség alól senki se vonhassa ki magát.

Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Oroszországi Föderáció joga nem ismeri a "politikai bűncselekmény" fogalmát. A megkeresés teljesítéséről való döntés során, az Oroszországi Föderáció semmi esetben sem tekinti "politikai bűncselekménynek" vagy "politikai bűncselekménnyel kapcsolatos cselekménynek" a következőkben felsorolt cselekményeket:

a) A népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Egyezmény (1948) II. és III. Cikkeiben megnevezett emberiség elleni bűncselekmények, az Apartheid bűncselekményének leküzdéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi Egyezmény (1973) II. és III. cikkei, A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód elleni Egyezmény (1948) 1 és 4 Cikke ;

b) A szárazföldi háború fegyveres erőinek sebesültjei és betegei helyzetének javításáról szóló genfi Egyezmény (1949) 50. Cikkében foglalt bűncselekmények, A tengeri háború fegyveres erőinek sebesültjei, betegei és hajótöröttjei sorsának megjavításáról szóló genfi Egyezmény (1949) 51. Cikke, A hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi Egyezmény (1949) 130. Cikke, A polgári személyeknek a háborúban történő oltalmáról szóló genfi Egyezmény (1949) 147. Cikke, A nemzetközi fegyveres összeütközés áldozatainak védelméről (1977) szóló, 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezményekhez kapcsolódó első Kiegészítő Jegyzőkönyv 85. Cikke, A nemzetközi fegyveres összeütközés áldozatainak védelméről (1977) szóló, 1949. augusztus 12-én kelt genfi egyezményekhez kapcsolódó második Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. és 4. Cikkei

c) A légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről szóló Egyezményben (1970), A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló Egyezményben (1971) és A nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes erőszak cselekmények leküzdéséről elfogadott jegyzőkönyvben (mely kiegészíti a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről szóló fent nevezett 1971-es egyezményt) meghatározott bűncselekmények;

d) A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Egyezményben (1973) meghatározott bűncselekmények;

e) A túszszedés ellen elfogadott nemzetközi Egyezményben (1979) meghatározott bűncselekmények;

f) A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezményben (1980) meghatározott bűncselekmények;

g) Az Egyesült Nemzetek Szervezete kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezményében (1988) meghatározott bűncselekmények;

h) Egyéb, többoldalú nemzetközi egyezményekben meghatározott hasonló bűncselekmények, mely egyezményeknek az Oroszországi Föderáció tagja.

16. cikk

Az Oroszországi Föderáció kijelenti, hogy az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése szerint az Oroszországi Föderációnak megküldött jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez orosz nyelvre készített fordítás csatolása szükséges.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG

2. cikk

Az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy a 2. cikkben foglaltakon kívül az alábbi esetek bármelyikében megtagadja a jogsegélykérelem teljesítését:

a) ha a cselekmény, amely vonatkozásában a jogsegélykérelmet előterjesztették, az Örmény Köztársaság joga szerint nem minősül bűncselekménynek és nem büntetendő;

b) ha a bűncselekmény vonatkozásában, amellyel kapcsolatban a jogsegélykérelmet előterjesztették, az Örmény Köztársaságban a büntetőeljárás megindítására sor került;

c) ha jogerős ítélet vagy egyéb végleges joghatályú döntés született azon bűncselekmény tekintetében, amely vonatkozásában a jogsegélykérelmet előterjesztették.

3. cikk

Az Egyezmény 3. cikke vonatkozásában az Örmény Köztársaság a tanúbizonyíték beszerzésére irányuló jogsegély-kérelem teljesítésekor az Alkotmány 42. cikkére tekintettel jár el, mely szerint senki nem kényszeríthető, hogy maga, házastársa vagy közeli rokona ellen tanúskodjék.

5. cikk

Az Egyezmény 5. cikkével összhangban az Örmény Köztársaság fenntartja magának a jogot, hogy tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését az Egyezmény 5. cikke (1) bekezdés a), b) és c) pontjai alatt írt feltételektől tegye függővé.

7. cikk

Az Egyezmény 7. cikkével összhangban az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az idézések kézbesítésére irányuló megkereséseket legkésőbb a megjelenési határnap előtt 50 nappal meg kell küldeni az illetékes hatóságnak.

15. cikk

A 15. cikk (6) bekezdése értelmében minden jogsegély-kérelem egy másolatát, mely kérelmek az igazságügyi hatóságok között kerülnek megküldésre, az ugyanezen cikk (2) bekezdésen foglalt esetekben egyidejűleg az Örmény Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának is meg kell küldeni.

16. cikk

Az Egyezmény 16. cikk (2) bekezdése vonatkozásában az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy a megkeresésekhez és mellékleteihez örmény nyelvre, vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített hiteles fordítás csatolása szükséges.

24. cikk

Az Egyezmény 24. cikke értelmében az Egyezmény alkalmazása szempontjából az Örmény Köztársaság igazságügyi hatóságai:

Igazságügyi Minisztérium

Legfőbb Ügyészség

Belügyminisztérium

Nemzetbiztonsági Minisztérium

Semmítőszék

Fellebbezési Bíróságok

Jereván első fokú kerületi bíróságai

Kotayk Régió első fokú bírósága

Ararat Régió első fokú bírósága

Armavir Régió első fokú bírósága

Aragatzotn Régió első fokú bírósága

Shirak Régió első fokú bírósága

Tavoush Régió első fokú bírósága

Gegharqunik Régió első fokú bírósága

Vayotz Régió első fokú bírósága

Sjuniq Régió első fokú bírósága

ROMÁNIA

5. cikk

Tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítése a következő feltételektől függ:

a jogsegély-megkeresés alapjául szolgáló cselekmény a román jog szerint kiadatási bűncselekmény,

a jogsegély-megkeresések teljesítése összhangban áll a román joggal.

7. cikk

Román területen tartózkodó vádlott részére történő idézés kézbesítésére irányuló megkeresést a megjelenés időpontja előtt legkésőbb 40 nappal kell megküldeni az illetékes román hatóságnak.

15. cikk

Nyomozati vagy ügyészi szakban lévő eljárásban a jogsegély iránti megkereséseket Románia Legfelső Bírósága mellett működő Ügyészségnek, bírósági szakban lévő eljárásban a jogsegély iránti megkereséseket az Igazságügyi Minisztériumnak, 15. cikk (3) bekezdés szerinti jogsegély iránti megkereséseket a Belügyminisztériumnak kell megküldeni; sürgős esetben jogsegély-megkereséseket közvetlenül az igazságügyi hatóságoknak vagy az előbbiek esetén az ügyészségeknek meg lehet küldeni, a megkeresés egy másolatának - az esettől függően - az Igazságügyi Minisztérium vagy Románia Legfelső Bírósága mellett működő Ügyészség részére történő egyidejű megküldése mellett.

16. cikk

A jelen Egyezmény értelmében román igazságügyi hatóságoknak címzett jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített fordítás csatolása szükséges.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságoknak a román igazságügyi hatóságokat kell tekinteni, köztük az ügyészségeket, az Igazságügyi Minisztériumot, valamint a Legfelső Bíróság mellett működő Ügyészséget; illetve a 15. cikk (3) bekezdésében hivatkozott jogsegély-megkeresések esetében a Belügyminisztériumot.

20. cikk

Az Egyezmény 20. cikke alkalmazása szempontjából a jogsegély-megkeresések végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségek, amennyiben Románia a megkeresett fél, valamint azok a költségek, amelyek Romániát terhelik, amennyiben Románia a megkereső fél, az esettől függően az Igazságügyi Minisztériumot, az Ügyészséget vagy a Belügyminisztériumot terhelik."

SPANYOLORSZÁG

Fenntartások

5. cikk 1. bekezdés

Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a tárgyak felkutatása és lefoglalása iránti írásbeli megkeresések teljesítését a következő feltételektől tegye függővé:

a) hogy a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a spanyol törvények szerint büntethető legyen;

b) hogy a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a spanyol törvények szerint kiadatási bűncselekmény legyen;

c) hogy a jogsegélykérelem teljesítése összhangban legyen a spanyol törvényekkel.

16. cikk 2. bekezdés

Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a hozzá intézett megkeresésekhez és mellékletekhez megfelelően hitelesített spanyol nyelvű fordítást kérjen.

22. cikk

Spanyolország fenntartja magának a jogot, hogy a többi Szerződő Félnek nem ad tájékoztatást a spanyol állampolgárok bűnügyi nyilvántartásából törölt bejegyzésekről.

Nyilatkozatok

7. cikk 3. bekezdés

Spanyolország kijelenti, hogy a jelen Egyezmény 7. cikke 3. bekezdésében említett idő nem lehet 30 napnál kevesebb.

15. cikk 6. bekezdés

Spanyolország kijelenti, hogy ha sürgősség esetében a megkereső Fél igazságügyi hatóságai a jogsegélykérelmeket közvetlenül a spanyol igazságügyi hatóságokhoz címezik, az írásbeli megkeresések egy példányát a spanyol Igazságügyi Minisztériumnak is meg kell küldeni.

(a Spanyol Központi Hatóság: Secretario General Técnico - Ministerio de Justicia - San Bernado 47-28015 MADRID Espagne).

24. cikk

Spanyolország kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a következők tekintendők igazságügyi hatóságoknak:

a) rendes bírák és bíróságok;

b) ügyészek;

c) katonai igazságügyi hatóságok.

SVÁJC

Nyilatkozatok és fenntartások

1. cikk

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából a következő hatóságok tekintendők svájci igazságügyi hatóságoknak:

- a törvényszékek, bíróságaik, kamaráik vagy részlegeik;

- az Államszövetség ügyészsége (Ministere Public);

- a Rendőrség Szövetségi Irodája;

- azok a hatóságok, amelyek a kantoni vagy szövetségi törvények alapján jogosultak büntető ügyekben vizsgálatot tartani, körözéseket, vagy idézéseket (mandats de répression) kibocsátani és a büntetőeljárásban határozatot hozni. Mivel az ilyen hatóságok funkciójának elnevezése változó, az illetékes hatóság, amikor annak szükségessége a jogsegély iránti megkeresés továbbításakor felmerült, kifejezetten meg fogja erősíteni, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából igazságügyi hatóságnak tekintendő.

2. cikk

a) Svájc fenntartja magának a jogot, hogy akkor is megtagadja a jogsegély teljesítését, ha a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt Svájcban büntetőeljárás folyik ugyanazon személy ellen, illetve ha Svájcban érdemi büntetőítéletet hoztak a cselekmény és a terhelt bűnössége tekintetében.

b) Svájc különleges esetekben fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezmény szerinti kölcsönös jogsegélyt csak azzal a kifejezett fenntartással nyújtsa, hogy a Svájcban folytatott nyomozás és az átadott okiratokban vagy aktákban levő tájékoztatás eredményeit kizárólag csak azon bűncselekményekkel kapcsolatos vizsgálat és büntetőeljárás lefolytatása céljára használják, amelyek tekintetében a kölcsönös jogsegélyt teljesítették.

5. cikk 1. bekezdés

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy Svájc bármely kényszerintézkedés alkalmazása iránti jogsegélykérelem teljesítését az Egyezmény 5. cikke 1. bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel megvalósításától teszi függővé.

7. cikk 3. bekezdés

Svájc megköveteli, hogy a Svájc területén tartózkodó terheltnek szóló idézés kézbesítése iránti megkeresés nem később, mint a megjelenésre kitűzött határnap előtt 30 nappal jusson el a 15. cikk 4. bekezdés szerint illetékes svájci hatósághoz.

11. cikk 3. bekezdés

13. cikk 1. bekezdés

15. cikk 1. és 3. bekezdés

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy ezen rendelkezések céljára az illetékes svájci hatóságok a következők:

1. a berni Szövetségi Igazságügyi és Rendőrségi Minisztérium Rendőrségi Ügyosztálya

a) a svájci hatóságokhoz az Egyezmény 11. cikke 1. és 2. bekezdés szerint átszállított fogva tartott személyek letartóztatását elrendelő parancsok kiadása tekintetében;

b) a külföldön vagy Svájcban kibocsátott jogsegély iránti minden megkeresés átvétele vagy megküldése tekintetében, amelyet a 15. cikk rendelkezése szerint a megkereső, illetve a megkeresett Fél Igazságügyi Minisztériuma tartozik megküldeni.

2. Svájc berni székhelyű Központi Rendőrségi Hivatala a bűnügyi nyilvántartási kivonatok átadása és átvétele tekintetében, a 15. cikk 3. bekezdés első mondatával összhangban.

12. cikk 3. bekezdés

A Svájci Szövetségi Tanács kijelenti, hogy a svájci hatóságok a 12. cikk 3. bekezdés a mentesség megszűnéséről szóló feltételt - eltérően a kiadatásról szóló Európai Egyezmény 14. cikkében lefektetett feltételtől - csak akkor tekintik teljesültnek, ha a szabadon levő tanút, szakértőt vagy terheltet semmiféle jogi vagy gyakorlati akadály nem gátolja meg abban, hogy a megkereső Állam területét önszántából elhagyja.

13. cikk 2. bekezdés

Minthogy saját bűnügyi nyilvántartási kivonatát bárki megkaphatja, Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a 13. cikk 2. bekezdés szerinti kérelmeket nem teljesíti, hacsak be nem bizonyosodik, hogy a kivonatot hivatalos úton kell beszerezni.

16. cikk 2. bekezdés

Svájc kiköti, hogy a hatóságaihoz címzett jogsegély iránti minden megkereséshez és mellékletekhez - az idézés kézbesítése iránti kérelmek kivételével - francia, német vagy olasz nyelvű fordítást mellékeljenek, ha az eredetileg nem ezen nyelvek egyikén készült.

SVÉDORSZÁG

Fenntartások

2. cikk

A jogsegély megtagadható:

a) ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény a svéd törvények szerint nem büntethető;

b) ha a szóban forgó bűncselekmény tekintetében Svédországban vagy egy harmadik államban már eljárás van folyamatban;

c) ha a megkereső Államban terhelt személyt Svédországban vagy egy harmadik államban bíróság elé állították, illetve jogerősen bűnösnek találták, vagy felmentették;

d) ha Svédország vagy egy harmadik állam illetékes hatóságai úgy határoztak, hogy a kérdéses bűncselekmény tekintetében a büntetőeljárást megszüntetik, illetve nem indítják meg.

e) ha a büntetőeljárás vagy a büntető ítélet végrehajthatósága elévül.

5. cikk

Ha bárkit egy Szerződő Államban elkövetett olyan bűncselekmény miatt gyanúsítanak, vádolnak vagy ítélnek el, amely annak az államnak a büntetőtörvényei szerint büntethető, annak a személynek a Svédországban levő bármilyen vagyontárgya, valamint ügyiratai és okiratai lefoglalhatóak, ha elegendő ok van annak feltételezésére, hogy a vagyontárgy, az ügyiratok és az okiratai fontosak lehetnek a bűncselekmény kivizsgálása szempontjából, illetve hogy a bűncselekmény következtében valakit azoktól megfoszthattak. A tárgyak felkutatására, ha annak lefoglalását határozatilag elrendelték, házkutatás tartható.

A lefoglalás vagy házkutatás iránti megkeresések végrehajtását Svédország attól teszi függővé, hogy:

a) a jogsegélykérelemre okot szolgáltató bűncselekmény a svéd törvények szerint kiadatási bűncselekmény;

b) a jogsegélykérelem végrehajtása összhangban van a svéd törvényekkel.

Ezzel kapcsolatban meg kell említeni azokat a fenntartásokat, amelyeket Svédország a jelen Egyezmény 2. cikke tekintetében tett.

A jogsegély iránti kérelemben fel kell tüntetni a szóban forgó személy nevét, állampolgárságát és lakóhelyét, a keresett vagyontárgyat, a bűncselekmény jellegét, a bűncselekmény elkövetésének helyét és idejét, valamint a megkereső állam vonatkozó törvényi rendelkezéseit. Ezen rendelkezések szövegét is meg kell küldeni.

Ha a megkereső Államban már ítéletet hoztak, annak az ítéletnek egy példányát csatolni kell a kérelemhez. Egyebekben a gyanút vagy a vádat, illetve a benyújtott magánvádat megalapozó körülményekre vonatkozó adatokat is meg kell küldeni.

Szükség esetén a svéd hatóságok a megkereső Államtól további tájékoztatásokat kérhetnek.

10. cikk 3. bekezdés

Ez a rendelkezés nem alkalmazandó arra a tanúra, vagy szakértőre, akit csak az érintett személy kér megidézni.

11. cikk

A 11. cikk alapján benyújtott megkeresésekkel kapcsolatban Svédország a 2. cikk tekintetében tett fenntartás értelmében, a megkeresésnek akkor fog eleget tenni, ha az annak tárgyát képező bűncselekmény a svéd törvények szerint bűncselekmény. A Svédország által a 2. cikk tekintetében tett többi fenntartást nem fogják alkalmazni a 11. cikk alapján benyújtott megkeresések esetében. A fentiekben közöltekre tekintettel, Svédország kész a 11. cikkben hivatkozott jogsegélyt a következő mértékben megadni.

Külföldi állam által benyújtott megkeresést követően a Svédországban fogva tartott személy kihallgatásra, előzetes vizsgálattal kapcsolatos szembesítésre vagy tárgyalásra átszállítható a megkereső Államba, ha a kihallgatás vagy a szembesítés a fogvatartott személy által elkövetett bűncselekményektől eltérő bűncselekményre vonatkozik. Az ilyen megkeresést a kormány vizsgálja meg.

Az átszállítás iránti megkeresést elutasítják, ha a fogva tartott személy nem egyezik bele az átszállításba.

A kérést még el lehet utasítani:

1. ha valószínű, hogy az átszállítás a tettes fogvatartását meghosszabbítja,

2. ha a fogvatartott személy jelenlétére a Svédországban folyamatban levő büntetőeljárásban szükség van,

3. ha a megkeresésben hivatkozott bűncselekmény a svéd törvények szerint nem bűncselekmény, illetve ha a bűncselekmény politikai vagy katonai bűncselekmény, vagy

4. ha olyan egyéb okok állnak fenn, amelyek kizárják a fogvatartott személy átszállítását.

A megkeresésnek az alábbi részleteket kell tartalmaznia:

1. a fogvatartott személy nevét és fogvatartása helyét,

2. a bűncselekmény leírását, valamint elkövetése helyét és idejét,

3. a kihallgatás vagy szembesítés célját, és

4. a fogvatartott személynek a külföldi államban való szükséges tartózkodása időtartamát.

Az igazságügy-miniszter engedélyt adhat külföldi államban fogvatartott személy Svédországon keresztül való átszállítására, aki kihallgatásra vagy szembesítésre egy másik államba szállítandó.

A fogvatartott személynek az országból való átszállítása, vagy az országon keresztül való átvitele iránti megkeresés elkészítési módja tekintetében utalunk Svédországnak az egyezmény 15. cikke 6. bekezdésével kapcsolatban tett nyilatkozatára.

13. cikk 1. bekezdés

Bűnügyi nyilvántartási kivonatok vagy tájékoztatások csak vád alá helyezett vagy bíróság elé állított személy tekintetében szolgáltathatók ki.

13. cikk 2. bekezdés

A hivatkozott jogsegély Svédországban nem nyújtható.

15. cikk 7. bekezdés

A Svédország, Dánia és Norvégia közötti igazságügyi jogsegélyről szóló 1957. június 26-i Jegyzőkönyv hatályban marad.

16. cikk

Csak svéd nyelvre lefordított iratok esetében van helye kényszerkézbesítésnek.

20. cikk

A 15. cikk 7. bekezdés tekintetében tett fenntartás erre is alkalmazandó.

22. cikk

Svédország nem fog tájékoztatást adni az ítéleteket követő intézkedésekről. Egyéb értesítéseket a svéd Külügyminisztérium fog közölni, valamint a külföldi értesítéseket is oda kell eljuttatni.

Nyilatkozatok

7. cikk 3. bekezdés

Svédországban tartózkodó terheltnek szóló idézést legalább 30 nappal a megjelenésére kitűzött határnap előtt kell a svéd hatóságokhoz eljuttatni.

15. cikk 6. bekezdés

A jelen Egyezmény alapján Svédországnak címzett jogsegély iránti megkereséseket diplomáciai úton kell eljuttatni. Sürgősség esetén a megkeresések közvetlenül a Királyi Külügyminisztérium Jogügyi Igazgatósághoz címezhetők. Svédország a megkereséseket diplomáciai úton vagy a svéd konzulátusokon keresztül fogja megküldeni.

16. cikk 2. bekezdés

A 3. és 21. cikkben említett megkeresésekhez és csatolt okiratokhoz svéd, dán, vagy norvég nyelvű fordítást kell mellékelni.

21. cikk 1. bekezdés

Feljelentéseiket a Felek diplomáciai úton tartoznak továbbítani.

24. cikk

A 3., 4. és 6. cikk alkalmazása szempontjából az igazságügyi hatóságok a bíróságokat és a vizsgálóbírákat, valamint egyéb esetekben a bíróságokat, vizsgálóbírákat és a bíróságok mellett működő ügyészi tisztségviselőket jelentik.

SZERBIA

Fenntartások és nyilatkozatok

1. cikkhez

Az Egyezmény 1. cikk (1) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság csak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság joga által meghatározott azon bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban nyújt jogsegélyt, melyek esetében a büntetőeljárás, a jogsegély-kérelem benyújtásának időpontjában, az illetékes jugoszláv bíróság joghatósága alá tartozna.

7. cikkhez

Az Egyezmény 7. cikk (3) bekezdésével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a területén élő, büntetőeljárás alá vont személy részére történő idézés kézbesítésére irányuló jogsegély-megkereséseket akkor teljesíti, ha az idézést az illetékes igazságügyi hatóságnak a nevezett személy bírósági megjelenési határnapja előtt 30 nappal megküldik.

15. cikkhez

Az Egyezmény 15. cikk (6) bekezdésével összhangban és kapcsolódóan az Egyezmény 15. cikk (2) bekezdése alkalmazásához a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a jogsegély-megkeresések egy másolatát a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumnak meg kell küldeni.

24. cikkhez

Az Egyezmény 24. cikkével összhangban a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából a bíróságok és az ügyészségek tekintendők igazságügyi hatóságoknak.

SZLOVÁKIA

Fenntartás

Az 5. cikk (1) a) és c) pontja értelmében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogsegélykérelmeknek akkor fognak eleget tenni, ha a megkeresés tárgyát képező bűncselekmény mind a megkereső Fél, mind a Szlovák Köztársaság törvényei szerint büntethetőnek minősül, valamint a megkeresések teljesítése összhangban áll a Szlovák Köztársaság törvényeivel.

Nyilatkozat

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény 15. cikk 6. bekezdésének értelmezése szerint a büntetőügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmeket a Szlovák Köztársaság Főügyészségéhez kell címezni, mielőtt az ügy bírósági szakba kerül, és a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumához, ha az már bírósági szakba került.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezménnyel összhangban, a Szlovák Köztársaság területén tartózkodó terhelt személynek szóló idézést legalább 30 nappal, a megjelenésre kitűzött határnap előtt kell a Szlovák Köztársaság illetékes hatóságaihoz eljuttatni.

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény végrehajtásával megbízott igazságügyi hatóságok a bírósági szervek, a Szlovák Köztársaság Főügyészsége, a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

SZLOVÉNIA

Nyilatkozatok

5. cikkhez

Az 5. cikkel összhangban a Szlovén Köztársaság fenntartja a jogot, hogy tárgyak felkutatására vagy lefoglalására vonatkozó jogsegély-megkeresések teljesítését az alábbi feltételektől tegye függővé:

a) a jogsegély-megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény mind a megkereső fél mind a Szlovén Köztársaság joga szerint büntetendő;

b) a jogsegély-megkeresés teljesítése összhangban áll a Szlovén Köztársaság jogával.

16. cikkhez

A 16. cikk (2) bekezdésével összhangban a Szlovén Köztársaság fenntartja a jogot, hogy a részére megküldött jogsegély-megkeresésekhez és mellékleteihez szlovén nyelvre készített fordítás csatolását kérje.

24. cikkhez

A 24. Cikkel összhangban a Szlovén Köztársaság az Egyezmény alkalmazása szempontjából a bíróságokat és az ügyészségeket tekinti igazságügyi hatóságoknak.

TÖRÖKORSZÁG

Nyilatkozatok

5. cikk

A tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti jogkérelmek teljesítését az 1. bekezdés a), b) és c) pontjában kikötött feltételektől fogják függővé tenni.

7. cikk 3. bekezdés

A Török Köztársaság területén tartózkodó terheltnek szóló idézés kézbesítését akkor fogják teljesíteni, ha a kérelmet legalább 40 nappal a megjelenésre kitűzött határnap előtt juttatják el az illetékes török hatósághoz.

UKRAJNA

Fenntartások és nyilatkozatok

2. cikk

Ukrajna fenntartja a jogot, hogy ne tegyen eleget egy jogsegély iránti kérelemnek, ha:

a) komoly okok vannak annak feltételezésére, hogy annak célja valamely személy üldözése, elítélése vagy megbüntetése annak faja, bőr színe, politikai, vallási vagy más meggyőződése, neme, etnikai és szociális származás, szociális helyzete, lakóhelye, nyelve és más megkülönböztetés miatt;

b) a megkeresés teljesítése nem egyeztethető össze a "non bis in idem" ("nem lehet kétszer büntetni ugyanazért a bűncselekményért") elvével;

c) a megkeresés egy olyan bűncselekményre vonatkozik, ami miatt Ukrajnában nyomozás folyik és igazságügyi vizsgálat.

5. cikk (1) bekezdés

Ukrajna a házkutatásra és a tárgyak lefoglalására vonatkozó igazságügyi határozatokat az 5. cikk (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek szerint fogja teljesíteni.

7. cikk (3) bekezdés

Az Ukrajna területén tartózkodó gyanúsított részére szóló idézést, az illetékes hatóságoknak a bíróság előtti megjelenésre megjelölt időpont előtt legalább 40 nappal el kell juttatni.

16. cikk (2) bekezdés

Az Ukrajnának előterjesztett kérelmeket és iratokat ukrán vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveire való fordítással kell ellátni, amennyiben ezek nem készültek valamely nyelvek egyikén.

24. cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Ukrajnában "igazságügyi hatóságok" az általános joghatósággal rendelkező bíróságok, az ügyészek minden szinten és az előzetes nyomozást folytató szervek.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv:

A Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Albánia, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvát Köztársaság, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia-Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok és fenntartások

A Titkárság megjegyzése:

A Jegyzőkönyv 8. cikke 1. bekezdése értelmében az Egyezménnyel kapcsolatban, valamint az Egyezmény 24. cikke alapján tett nyilatkozatok - ellenkező értelmű nyilatkozat hiányában - a jegyzőkönyvre is vonatkoznak.

AUSZTRIA

Fenntartás és nyilatkozat

A jegyzőkönyv 8. cikke 2. bekezdésének megfelelően az Osztrák Köztársaság kijelenti, hogy az I. fejezetet csak az adóval, illetékkel és vámmal kapcsolatos bűncselekmények tekintetében fogadja el.

Hivatkozással Ausztriának az Egyezmény 2. cikke b) pontjával kapcsolatban tett fenntartására és tekintettel a jegyzőkönyv 8. cikke 1. bekezdésére, az Osztrák Köztársaság kijelenti, hogy a jegyzőkönyv I. fejezete szerinti kölcsönös jogsegélyt csak azzal a feltétellel fogja teljesíteni, hogy a kölcsönös jogsegély révén kapott tájékoztatást és bizonyítékot - a titoktartásról szóló osztrák törvénykezéssel összhangban - csak abban a büntető eljárásban fogják felhasználni, amelyek tekintetében a kölcsönös jogsegélyt kérték, valamint az adóval, illetékkel és vámmal összefüggő bűncselekményekkel közvetlenül összefüggő eljárások tekintetében.

AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG

Nyilatkozatok

8. cikkhez

A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdésével összhangban Azerbajdzsán Köztársaság fenntartja a jogot, hogy az I. Fejezetet csak olyan cselekmények tekintetében fogadja el, amelyek Azerbajdzsán Köztársaság büntetőjoga szerint bűncselekmények, és ne fogadja el a II. és III. Fejezetet.

Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy nem képes a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazását garantálni az Örmény Köztársaság által okkupált területein, amíg ezek a területek az okkupáció alól nincsenek felszabadítva (az okkupált területek sematikus térképe mellékelve).

BULGÁRIA

Nyilatkozat

8. cikk 2. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az I. Fejezetet csak olyan cselekmények vonatkozásában fogadja el, amelyek a bolgár büntető törvény értelmében bűncselekménynek minősülnek.

FRANCIAORSZÁG

Nyilatkozat

A Francia Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve a Francia Köztársaság európai és tengerentúli megyéire is vonatkozik.

GRÚZIA

Nyilatkozatok

8. cikkhez

A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdés a) betűjével összhangban Grúzia kijelenti, hogy pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos megkereséseket azon feltétel mellett teljesíti, hogy a cselekmény vagy annak büntetése a grúz jogban is ismert; ugyanakkor Grúzia fenntartja a jogot, hogy pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos, tárgyak felkutatására és lefoglalására vonatkozó megkeresések teljesítését megtagadja.

A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdés b) betűjével összhangban Grúzia fenntartja magának a jogot, hogy ne fogadja el a II. Fejezet előírásainak kötelező erejét.

Grúzia kijelenti, hogy amíg Grúzia teljes joghatóságát Abbázia és Tskhinvali területein nem állítják helyre, nem tehető felelőssé a Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek ezeken a területeken való megsértéséért.

ÍR KÖZTÁRSASÁG

Nyilatkozat

3 és 4. cikkhez

A Jegyzőkönyv 8. cikk (2) bekezdésével összhangban Írország kormánya fenntartja a jogot, hogy ne fogadja el a II. és III. Fejezetet.

NAGY-BRITANNIA

Nyilatkozat

8. cikk 2. bekezdés

A 8. cikk 2. bekezdésének megfelelően, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága fenntartja magának azt a jogot, hogy a II. és a III. fejezetet nem fogadja el.

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Fenntartások

A IV. fejezet 8. cikke 2. bekezdésének megfelelően a Németországi Szövetségi Köztársaság a következő fenntartásokkal él:

A kiegészítő Jegyzőkönyv tekintetében és a 8. cikk 2. bekezdése a) pontjának megfelelően a Németországi Szövetségi Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy

a) a tőke vagy pénzösszegek nemzetközi átutalását szabályozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó bármilyen megkeresés teljesítését, valamint

b) egyéb pénzügyi bűncselekmények tekintetében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása tárgyában előterjesztett megkeresések teljesítését attól a feltételtől teszi függővé, hogy a megkeresésre okot szolgáltató bűncselekmény a német törvények szerint is büntethető, illetve a tényállás analóg megfeleltetése esetén büntethető lenne.

Nyilatkozat

A kiegészítő Jegyzőkönyv 8. cikke tekintetében a Németországi Szövetségi Köztársaság annak értelmében jár el, hogy még az Egyezménynek a kiegészítő Jegyzőkönyvvel kiterjesztett alkalmazási körében sem áll fenn jogsegély nyújtási kötelezettség abban az esetben, ha a megkeresések teljesítésével kapcsolatban várható erőfeszítés és költségek a megkeresés tárgyához mérten aránytalanul nagyok, s ennek következtében a teljesítés fontos német érdekeket sérthetne.

OLASZORSZÁG

Nyilatkozat

A Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően Olaszország megerősíti az Egyezmény 24. cikke alapján tett nyilatkozatát, és kéri, hogy az olasz igazságügyi hatóságok jegyzékébe az alábbiakat vegyék fel:

- a büntetőítélet után eljáró bíró;

- a büntetőítéletet követő intézkedésekkel foglalkozó részleg.

A Titkárság megjegyzése.

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából a továbbiakban a következő hatóságok tekintendők "igazságügyi hatóságoknak":

- az ügyészségek igazgatói;

- ügyészhelyettesek;

- rendes bíróságok;

- katonai bíróságok;

- a katonai bíróságok mellett működő ügyészi hivatalok;

- vizsgáló és rendőrbírák;

- elöljárósági vezetőbírák;

- prétorok;

- a Parlamenti Vizsgálóbizottság;

- a büntetőítéletek után eljáró bíró;

- a büntetőítéletet követő intézkedésekkel foglalkozó részleg.

SPANYOLORSZÁG

Fenntartás

A spanyol kormány a 8. cikk 2. bekezdésének megfelelően kijelenti, hogy fenntartja magának azt a jogot, hogy pénzügyi bűncselekmények tekintetében a tárgyak felkutatása vagy lefoglalása iránti megkereséseket nem teljesíti.

SVÁJC

Fenntartás

A 8. cikk 2. bekezdése a) pontja rendelkezéseinek megfelelően, Svájc fenntartja magának azt a jogot, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvének I. fejezetét csak abban a mértékben fogadja el, hogy a pénzügyi bűncselekmény adócsalást testesít meg.

A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény (1994. évi XX. tv.) részes államairól és az egyezményhez tett fenntartásokról és nyilatkozatokról:

A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény

Az Egyezményben részes államok: Albánia, Andorra, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Azerbajdzsan, Bahama, Belgium, Bulgária, Chile, Costa Rica, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Örmény Köztársaság, Panama, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia és Montenegró, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország, Tonga, Trinidad és Tobago, Ukrajna, Venezuela.

Az Egyezményhez tett fenntartások és nyilatkozatok:

ALBÁNIA

Nyilatkozatok

3. cikk

A 3. Cikk 3. bekezdésének megfelelően az Albán Köztársaság kijelenti, hogy kizárja az Egyezmény 9. Cikk 1. bekezdés a. pontjában foglalt eljárás alkalmazását.

A 3. Cikk 4. bekezdésének értelmében az "állampolgár" kifejezésen jelen Egyezmény alkalmazása során egyrészt a saját állampolgárait, másrészt az Albániában lakóhellyel rendelkező hontalanokat és azokat a kettős állampolgárokat kell érteni, akiknek egyik állampolgárságuk albán.

17. cikk

A 17. Cikk 3. bekezdése értelmében Albánia megkívánja, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmeket, illetve a csatolt iratokat lássák el albán nyelven, vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítással.

ANDORRA

Nyilatkozatok

3. cikkhez

A 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Andorra Hercegsége kijelenti, hogy Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

A 3. cikk 4. bekezdése értelmében Andorra Hercegsége kijelenti, hogy az "állampolgár" fogalma alá tartoznak azok a személyek, akik a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, az andorrai állampolgárságról szóló lei qualificada (nagy többségi határozattal meghozandó törvény) alapján, andorrai állampolgársággal rendelkeztek.

5. cikkhez

Az 5. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Andorra Hercegsége kijelenti, hogy az átszállítási kérelmek küldését és fogadását a Külügyminisztérium végzi.

17. cikkhez

Andorra Hercegsége kijelenti, hogy a 17. cikk 3. bekezdése szerint az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez katalán, spanyol vagy francia fordítás csatolását kéri.

AUSZTRIA

Nyilatkozatok

9. cikk

Ausztria elvileg alkalmazni fogja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában és a 11. cikkben hivatkozott eljárást. Azokban az esetekben azonban, amikor egy másik Szerződő Fél nem hajlandó a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában és a 11. cikkben hivatkozott eljárást alkalmazni, valamint amikor az átadás érdeke fennáll, a 9. cikk 1. bekezdése a) pontjában és a 10. cikkben hivatkozott eljárás alkalmazását nem zárja ki.

16. cikk

Ausztria értesítést kér az elítélt személyek légi úton történő átszállításáról. A légi úton történő átszállítást nem fogják engedélyezni, ha az átadandó személy osztrák állampolgár.

17. cikk

Ha az átadás iránti kérelmek és a csatolt okiratok nem német, francia, vagy angol nyelven készülnek, azokhoz ezen nyelvek egyikén fordítást kell mellékelni.

AZERBAJDZSÁN

Fenntartás

4. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az Egyezmény 4. cikk 5. bekezdése szerinti eljárásokat annyiban alkalmazza, amennyiben azok összeegyeztethetők a nemzeti jogával.

Nyilatkozatok

3. cikkhez

Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy kizárja az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdésének b) betűje alatt meghatározott eljárások alkalmazását.

Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából az "állampolgár" fogalma Azerbajdzsán vonatkozásában Azerbajdzsán Köztársasága Alkotmányának 52. cikke által meghatározott személyeket jelöli.

5. cikkhez

Azerbajdzsán Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény alkalmazása kapcsán folytatott levélváltás az Igazságügyi Minisztériumon keresztül és diplomáciai úton történik.

12. cikkhez

Az Egyezmény 12. cikkével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy Azerbajdzsán Köztársasága által átszállított, majd kegyelemben illetve közkegyelemben részesült elítélt személyek esetében, az ilyen tárgyú külföldi döntésekhez Azerbajdzsán illetékes hatóságának a hozzájárulása szükséges.

16. cikkhez

Az Egyezmény 16. cikk 7. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága tájékoztatást kér valamennyi, az ország területén történő tranzit-átszállításról.

17. cikkhez

Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Azerbajdzsán Köztársasága kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez angol vagy francia nyelvű átirat, és azeri fordítás csatolását kéri.

BAHAMA

Nyilatkozatok

A Bahama-szigetek Nemzetközössége az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdése értelmében kijelenti, hogy e cikk alapján és a 9. cikk 1. bekezdését illetően a Bahama-szigetek Nemzetközössége mindazon esetekben kizárja az Egyezmény 9. cikke 1. bekezdésének b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását, amelyekben a Bahama-szigetek Nemzetközössége a Végrehajtó Állam.

A Bahama-szigetek Nemzetközösségének kormánya most kijelenti, hogy a [3. cikk 1. bekezdése a) pontja szerinti] "állampolgár" meghatározás a Bahama-szigetek állampolgárát, valamint olyan személyt jelent, aki bahama-szigeteki állampolgár házastársaként a bevándorlási törvény alapján kiállított lakhatási igazolással rendelkezik.

Ezenkívül a 17. cikk 3. bekezdésével összhangban a Bahama-szigetek Nemzetközössége kijelenti, hogy az átadás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítást kér mellékelni.

Valamint továbbá, az Egyezmény 5. cikke 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Bahama-szigetek Nemzetközössége közli, hogy a megkereséseket küldő, illetve átvevő központi hatósága a

Legfőbb Ügyész (Attorney General)

P.O.B.N-3007

NASSAU

Bahama-szigetek Nemzetközössége

A Bahama-szigetek Nemzetközössége továbbá kijelenti, hogy az 5. cikk 3. bekezdése értelmében elfogadja bármely Félnek azt a jogát, hogy a közlések és a megkeresésekre vonatkozó bírósági okiratok továbbítására a diplomáciai út betartását kösse ki.

BELGIUM

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

Belgium kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott eljárás alkalmazását azokban az esetekben, amikor Belgium a Végrehajtó Állam.

Belgium kéri, hogy az átadás iránti kérelmekhez és a csatolt okiratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén vagy holland nyelven készült fordítást mellékeljenek.

BULGÁRIA

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a hatályban lévő törvényeinek megfelelően az Egyezmény 9. cikke 1/a) bekezdése és 10. cikke szerinti eljárást fogja alkalmazni.

7. cikk 1. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az érintett személy hozzájárulása nem vonható vissza az átszállításért felelős hatóságok döntéshozatala után.

17. cikk 3. bekezdés

A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy kérni fogja, hogy az átszállítási kérelemhez és a csatolt iratokhoz az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

CIPRUS

Nyilatkozat

Az 5. cikk 3. bekezdésének megfelelően, Ciprus kormánya kijelenti, hogy a közlések diplomáciai úton továbbítandók.

DÁNIA

Nyilatkozatok

Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdése értelmében Dánia kijelenti, hogy a külföldön hozott büntetőítéleteket a saját területén a jelen Egyezménynek a büntetőítélet átváltoztatásáról rendelkező 9. cikke 1. bekezdése és 11. cikke szerint fogják végrehajtani, s az átváltoztatási határozatokat bírósági ítélet formájában fogják meghozni. Mindazonáltal, ha az elítélt személy Dániába történő szállítása máskülönben nem válna lehetségessé, a dán Igazságügyi Minisztérium a büntetőítéletek stb. nemzetközi végrehajtásáról szóló 1986. június 4-i 323. törvény 3. cikke 3. bekezdése alapján úgy határozhat, hogy a külföldön hozott büntetőítéletet a jelen Egyezménynek a végrehajtás folytatásáról (continued enforcement) rendelkező 10. cikke szerint fogják végrehajtani. Ebben az esetben szükséges lesz a büntetőítéletet az Egyezmény 10. cikke 2. bekezdésének rendelkezéseihez igazítani, s az ilyen hozzáigazítással kapcsolatos határozatokat bírósági ítélet formájában fogják meghozni.

Továbbá az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Dánia kijelenti, hogy az "állampolgár" meghatározás [vö. 3. cikk, 1. bekezdés, a) pont] azokat a személyeket jelenti, akik dán állampolgársággal rendelkeznek, vagy akiknek az állandó lakhelyük a Dán Királyság (beleértve a Faroer-szigeteket és Grönlandot) területén van.

Valamint a 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Dánia kijelenti, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt iratokhoz dán nyelven, az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén, illetve norvég, svéd vagy német nyelven készített fordítást kell mellékelni.

A 20. cikk 2. bekezdése alapján az Egyezmény -1988. május 1-jei hatállyal - a Faroer-szigetekre is vonatkozik. Attól a naptól fogva az Egyezmény Grönland kivételével, a Dán Királyság egészére alkalmazandó.

ÉSZTORSZÁG

Nyilatkozat

Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően az Észt Köztársaság kijelenti, hogy az Észtországhoz intézett kérelmeket és a kérelmet alátámasztó iratokat észt vagy angol fordítással kell ellátni.

FINNORSZÁG

Nyilatkozatok

a) A 3. cikk 4. bekezdésével összhangban, Finnország értelmezésében az "állampolgár" meghatározás a Végrehajtó Állam állampolgárát vagy a Végrehajtó Államban állandó lakóhellyel rendelkező külföldieket jelenti.

b) A 17. cikk 3. bekezdésével összhangban az átszállítás iránti megkereséseket és a csatolt okiratokat finn, svéd, angol vagy francia nyelven kell elkészíteni, vagy azokhoz ezen nyelvek egyikén készült fordítást kell mellékelni.

FRANCIAORSZÁG

Nyilatkozatok

A francia kormány értelmezésében a 9. cikk 3. bekezdése és a 10. cikk 1. bekezdése azt jelenti, hogy kizárólag csak a Végrehajtó Állam illetékes arra, hogy a fogva tartott elítélt személyt illetően határozatokat hozzon a büntetés felfüggesztéséről és csökkentéséről, valamint bármely egyéb módon döntsön a büntetés végrehajtásáról, úgy hogy a döntések elvileg se hassanak ki az ítélkező Állam bírósága által megállapított ítélet jogi jellegére és időtartamára.

Az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdésével összhangban a francia kormány a többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolataiból kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában rendelkezett eljárás alkalmazását.

Fenntartás

A francia kormány a 23. cikkel kapcsolatban fenntartást tett egy szakértői bizottságnak, az Európa Tanács büntetőjogi kérdésekkel foglalkozó Bizottságának azon illetékessége tekintetében, hogy az Egyezmény alkalmazásából keletkező bármilyen nehézséget barátságos úton rendezzen.

GÖRÖGORSZÁG

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását kizárja. Kivételként, ha a 9. cikk 1. bekezdése a) pontjában rendelkezett eljárás szerint az elítélt személy nem adható át Görögországnak, a Görög Igazságügyi Minisztérium illetékes annak eldöntésére, hogy a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárást követni fogják-e.

3. cikk 4. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy az állampolgárságot a görög állampolgársági törvény rendelkezései határozzák meg.

5. cikk 3. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy a diplomáciai utat is használhatja.

9. cikk 4. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy követni fogja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárást.

16. cikk 7. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy a területét érintő minden átszállításról értesítést kér.

17. cikk 3. bekezdés

Görögország kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelemhez és a csatolt okiratokhoz görög nyelvű fordítást kell mellékelni.

GRÚZIA

Nyilatkozat

3. cikk 3. bekezdés

Grúzia kizárja az egyéb Államok vonatkozásában az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárást azokban az esetekben, amikor Grúzia a Végrehajtó Állam.

3. cikk 4. bekezdés

Grúzia kijelenti, hogy a jelen Egyezmény vonatkozásában az "állampolgár" kifejezés azokat a személyeket jelenti, akik grúz állampolgárok vagy Grúzia területén állandó lakóhellyel rendelkeznek.

17. cikk 3. bekezdés

Grúzia kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelmeket és a csatolt okiratokat grúz, angol vagy orosz nyelven készült fordítással kell ellátni.

HOLLANDIA

Nyilatkozatok

1. A Holland Királyság az Egyezményt a Királyság európai területére fogadja el.

2. Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésére tekintettel: ami a Holland Királyságot illeti, az "állampolgár" meghatározás mindazokat a személyeket magába foglalja, akikre vonatkoznak a molukkaiak helyzetéről szóló 1976. szeptember 9-i törvény rendelkezései (Törvények, rendeletek és utasítások közlönye 468.), valamint azokat a külföldi és hontalan személyeket, akik csak a Királyságon belül rendelkeznek állandó lakóhellyel, valamint akik a holland kormány által az Ítélkező Állam kormányához intézett ilyen értelmű nyilatkozata szerint büntetés vagy intézkedés végrehajtása eredményeként, a jelen Egyezmény feltételei alapján, nem veszítik el lakhatási jogukat a Királyságban.

3. Az Egyezmény 17. cikke 3. bekezdésére tekintettel: a Királysághoz benyújtott okiratokat holland, francia, angol vagy német nyelven kell elkészíteni, illetve azokhoz az említett négy nyelv egyikén készült fordítást kell mellékelni.

HORVÁTORSZÁG

Nyilatkozat

Az Egyezmény 3. cikk (3) bekezdése alapján, a területén történő belső szankciók végrehajtását illetően Horvát Köztársaság kijelenti, hogy az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés a) pontja és 11. cikkének megfelelően fog eljárni.

Ez azonban nem zárja ki az Egyezmény 10. cikkében meghatározott eljárás alkalmazását abban az esetben, ha egy másik végrehajtó állam nem hajlandó alkalmazni a 9. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 11. cikkben meghatározott eljárás alkalmazása ellen, és az adott átszállítás ezt szükségessé teszi. Ebben az esetben, az Egyezmény 10. cikk (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően hozott, bírói döntés által kiszabott szankciót el kell fogadni.

ÍRORSZÁG

Fenntartás

Figyelembe véve a büntetés-végrehajtási intézményekre nehezedő nyomást, Írország, az Írországba irányuló átszállítási kérelmek elbírálása során,

a) fenntartja magának a jogot, hogy a börtönökben lévő szabad helyek számának fényében korlátozza a külföldről Írországba irányuló átszállítást, amennyiben az meghaladja a kifelé irányuló átszállítást; és

b) első helyen veszi figyelembe a kérelmező Írországgal való kapcsolatának szorosságát

Nyilatkozatok

1. 3. cikk (3) bekezdés

Írország kizárja a 9. cikk b) pontjában meghatározott eljárás alkalmazását abban az esetben, ha Írország a végrehajtó állam.

2. 3. cikk (4) bekezdés

Az Egyezmény értelmében, az "állampolgár" kifejezés Írországnak ír állampolgárt, vagy minden más olyan személyt jelent, akinek az Írországba történő átszállítását Írországgal való szoros kapcsolata miatt célszerűnek tekintik.

3. 9. cikk (4) bekezdés

A 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően Írország a büntetőeljárás keretében bíróság által hozott döntés alapján a kórházakban vagy más intézményekben tartózkodó elítéltekre alkalmazhatja az Egyezményt.

IZLAND

Nyilatkozatok

A 9. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland kijelenti, hogy az "állampolgár" kifejezés [vö. 3. cikk 1. bekezdés a) pont] az Egyezmény alkalmazásában olyan személyt jelent, aki izlandi állampolgárságú, illetve akinek állandó lakóhelye az Izlandi Köztársaság területén van.

A 9. cikk 4. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland fenntartja magának a jogot, hogy az elmebeteg személyekkel szemben megelőző őrizetbe vételhez vagy kórházi ellátáshoz folyamodjon.

A 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Izland kéri, hogy az átszállítás iránti kérelmekhez és a csatolt okiratokhoz izlandi, angol, dán, norvég vagy svéd nyelvű fordítást mellékeljenek.

IZRAEL

Nyilatkozatok

Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésére tekintettel Izrael kijelenti, hogy az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdés a) pontja és 10. cikke szerinti eljárás esetén a szabadságvesztést kimondó külföldi ítélet Izrael területén történő végrehajtását vagy a szabadságvesztés fennmaradó idejének végrehajtását azután fogják folytatni, hogy egy izraeli bíróság rendelkezett a szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés fennmaradó idejének Izrael területén történő végrehajtásáról.

Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésére tekintettel Izrael kijelenti, hogy az Egyezmény vonatkozásában "állampolgár" kifejezésen mindazokat a személyeket érti, akik a bűncselekmény elkövetése időpontjában Izrael állampolgárai voltak. Mindamellett Izrael belátása szerint engedélyezheti egy olyan elítélt Izraelbe történő átszállítását, aki a bűncselekmény elkövetésekor nem volt Izrael állampolgára, de a kérelem időpontjában már rendelkezett ilyen állampolgársággal.

Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése tekintetében Izrael megköveteli, hogy egy ítélet Izrael területén történő végrehajtása iránti kérelmeket és a kérelmekhez csatolt okiratokat héber vagy angol nyelvre fordítsák le.

Az Egyezmény 9. cikk 4. bekezdés tekintetében Izrael kijelenti, hogy az Egyezményt alkalmazhatja azon személyek vonatkozásában, akik tekintettel elmeállapotukra, nem tehetők büntetőjogilag felelőssé a bűncselekmény elkövetéséért, és kész átvenni ezeket a személyeket és elhelyezni őket egy olyan helyen, ahol orvosi kezelésüket folytatni tudják.

JAPÁN

Nyilatkozatok

3. és 9. cikkekhez

Az Egyezmény 3. cikk 3. bekezdésével összefüggésben Japán kijelenti, hogy Végrehajtó Államként kizárja az Egyezmény 9. cikk 1. bekezdésének b) betűje alatt meghatározott eljárások alkalmazását.

Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdése értelmében, az Egyezmény alkalmazása szempontjából az "állampolgár" fogalma Japán vonatkozásában a japán állampolgárt, illetve "A Japánnal kötött Békeszerződés következtében japán állampolgárságukat elvesztők bevándorlásának szabályozásról szóló különös törvény" által meghatározott "speciális állandó lakost".

5. cikk

Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdése alapján a levélváltás diplomáciai úton történik, kivéve a sürgős vagy kivételes eseteket.

17. cikk

Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése alapján Japán az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez japán vagy angol fordítás csatolását kéri.

LENGYELORSZÁG

Nyilatkozat

Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően, az átszállításra vonatkozó kérelmeknek és az azt alátámasztó iratoknak az Európa Tanács egy hivatalos nyelvén kell készülniük, vagy lengyel fordítással kell őket ellátni.

LETTORSZÁG

Nyilatkozatok

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően az egyezmény értelmében a Lett Köztársaság, az "állampolgár" kifejezést úgy határozza meg, mint a Lett Köztársaság állampolgárait, és azokat a nem-állampolgárokat, akik a volt Szovjetunió állampolgársági törvénynek hatálya alá tartoznak és nem állampolgárai Lettországnak vagy bármely más államnak.

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 5. cikk (3) bekezdésnek megfelelően a Lett Köztársaság kijelenti, hogy az átszállítási kérelmeket a Lett Köztársaság Legfőbb Ügyészségének kell címezni.

Az elítélt személyek átszállításáról szóló 1983-as Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően a Lett Köztársaság kéri az átszállítási kérelmek és az azt alátámasztó iratok angol fordítással való ellátását.

LIECHTENSTEIN

Nyilatkozatok

3. cikk (3) bekezdés

A Liechtensteini Nagyhercegség kizárja az Egyezmény 9. cikk (1) bekezdés b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

5. cikk (3) bekezdés

A Liechtensteini Nagyhercegség kijelenti az Egyezmény 5. cikk (3) bekezdésére tekintettel, hogy a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya az illetékes központi hatóság a kérelmek megküldésére és átvételére.

6. cikk (2) bekezdés a) pont

A Liechtensteini Nagyhercegség a 6. cikk (2) bekezdés a) pontját úgy értelmezi, hogy az ítélet hiteles másolatához a végrehajthatóságát igazoló tanúsítványt kell mellékelni.

17. cikk (3) bekezdés

A Liechtensteini Nagyhercegség megköveteli, hogy a Liechtensteini Nagyhercegséghez intézett átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz, amennyiben ezek nem német nyelven készültek, ilyen nyelvű fordítást kell csatolni.

LITVÁNIA

Nyilatkozatok

A Litván Köztársaság a következő nyilatkozatokat teszi:

Az Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésre vonatkozóan: Az Egyezmény értelmében Litvánia az "állampolgár" kifejezés alatt azokat a személyeket is érti, akik a Végrehajtó Állam joga szerint a Végrehajtó Állam állampolgárai minősül.

Az Egyezmény 5. cikk (3) bekezdésre vonatkozóan: Elfogadva az Egyezmény 5. cikk (2) bekezdése szerinti, az átszállítási kérelmekre és válaszokra vonatkozó érintkezési csatornák használatának lehetőségét, a Litván Köztársaság nem utasítja vissza a kérelmek és válaszok diplomáciai úton történő továbbításának lehetőségét sem.

Az Egyezmény 16. cikk (7) bekezdésére vonatkozóan: A Litván Köztársaság illetékes hatóságait az elítélt személy minden, a területén légi úton történő szállításáról előzetesen kell tájékoztatni, akkor is, ha előre láthatólag nem lesz leszállás.

Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésére vonatkozóan: A Litván Köztársaság területére irányuló elítélt személy átszállítására vonatkozó minden átszállítási kérelmet és az azt alátámasztó iratokat litván vagy az Európa Tanács egy hivatalos nyelvére történő fordítással kell ellátni.

LUXEMBURG

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

Luxemburg Nagyhercegsége kijelenti, hogy a többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolatából Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. kezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

17. cikk 3. bekezdés

Az Egyezmény 17. cikke 3. bekezdésével összhangban Luxemburg Nagyhercegsége kijelenti, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz francia vagy német nyelvű fordítást kell mellékelni.

MAGYARORSZÁG

Nyilatkozatok

3. cikk 4. bekezdés

Magyarország az Egyezmény alkalmazásában "honos" kifejezésen a Végrehajtó Államban letelepedett külföldieket is érti.

16. cikk

Magyarország megköveteli, hogy a területe felett légi úton átmenő szállításról értesítést kapjon. Az ilyen átszállítást nem fogja engedélyezni, ha az elítélt a 3. cikk 4. bekezdésében tett nyilatkozatnak is megfelelően magyar állampolgár.

17. cikk 3. bekezdés

Ha az átmenő szállítás iránti kérelem és a támogató iratok nem magyar, angol vagy francia nyelven készültek, csatolni kell ezen nyelvek egyikére történő fordítást. Ha azonban egy Szerződő Fél e cikk alapján olyan nyilatkozatot tett, hogy a kérelemnek és a támogató iratoknak saját nyelvén vagy más nyelven, mint az angol és francia kell készülniük, illetőleg e nyelvekre történő fordítással kell ellátva lenniük, Magyarország meg fogja követelni a viszonosság alapján, hogy a kérelmet és a támogató iratokat magyar nyelven készítsék, vagy ahhoz magyar nyelvre történő fordítást csatoljanak.

MÁLTA

Nyilatkozatok

A 3. cikk 3. bekezdésére tekintettel Málta teljesen kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

A 9. cikk 4. bekezdésére tekintettel, abban az esetben, ha egy személyt - elmebetegség miatt - kórházban tartanak (őrizetben) bíróság által elrendelt alkalmazandó eljárásra az egészséges szellemi állapotról szóló 1976. évi törvény 49. cikke 4. és 5. bekezdésének rendelkezései az irányadóak.

A 17. cikk 3. bekezdésére tekintettel, az átszállítás iránti megkereséshez és csatolt okiratokhoz, ha nem angol nyelven készültek, angol nyelvű fordítást kell mellékelni.

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Nyilatkozatok

Az Egyezmény egészére vonatkozóan:

Az Egyezmény bevezető összefoglalásával összhangban a Németországi Szövetségi Köztársaság úgy értelmezi, hogy a Egyezmény alkalmazásának nem csak az elítélt személyek társadalmi rehabilitációját, hanem az igazságszolgáltatás célkitűzéseit is elő kell mozdítania. Ennek megfelelően az elítélt személyek átszállításáról hozandó döntésnél minden egyedi esetben alapul fogja venni a büntető törvényében meghatározott büntető szankciók célját.

A 2. cikk 2. bekezdésének második mondatára vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság úgy értelmezi az Egyezményt, hogy az csak a Szerződő Felek között hoz létre jogokat és kötelezettségeket; abból az elítélt személyeknek nem származnak igényeik vagy alanyi jogaik, és ilyen igényeket vagy jogokat nem kell létrehozni.

A 3. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság az Egyezmény értelmében a büntető ítéletek végrehajtását csak azzal a feltétellel fogja vállalni, hogy

a) a büntető ítéletet olyan tárgyaláson hozták, amely összhangban van az emberi jogokról és alapvető szabadságjogokról szóló 1950. november 4-i Európai Egyezménnyel és annak kiegészítő jegyzőkönyveivel, azoknak a Németországi Szövetségi Köztársaságban hatályos vonatkozásait illetően.

b) a Németországi Szövetségi Köztársaságban ugyanazért a bűncselekményért az elítélt személy ellen nem hoztak hasonló jogkövetkezményű ítéletet vagy határozatot.

c) a Németországi Szövetségi Köztársaságban hatályos törvények elévülés miatt nem zárják ki a büntető ítélet végrehajtását, illetve azt a tényállás analóg átalakítása után nem zárnák ki.

A Németországi Szövetségi Köztársaság az Egyezménnyel összhangban más tagállamoknak csak akkor fogja átadni az ítéletek végrehajtását, ha biztosított, hogy

a) az elítélt személyt csak az alábbi esetekben állítják bíróság elé, ítélik el, tartják fogva büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtására, illetve vetik alá bármilyen más személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek olyan bűncselekmény tekintetében, amely az átszállítás iránti kérelemben jelzettől eltér, és amelyet az átadás előtt követtek el:

aa) ha a Németországi Szövetségi Köztársaság belegyezését adja, vagy

bb) ha az átszállított személy a végleges szabadonbocsátását követő 45 napon belül nem hagyta el a Végrehajtó Állam területét, bár erre megvolt a lehetősége, vagy ha a terület elhagyása után oda visszatért, és

b) a Végrehajtó Állam nem fog újból eljárást indítani vagy új ítéletet hozni a bírósági ítélet alapjául szolgáló bűncselekmények tekintetében.

A 3. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság csak azzal a feltétellel fogja vállalni a büntető ítéletek végrehajtását, ha német bíróság az Ítélkező Államban hozott bírósági ítéletet végrehajthatónak nyilvánítja. Annak eldöntésénél, hogy a végrehajtás elfogadásához szükséges feltételek teljesülnek-e, a bíróság az ítéletben előadott tényekből és jogi következtetésekből fog kiindulni.

A 3. cikk. 4. bekezdésére vonatkozóan

Az "állampolgárság" meghatározása a Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye 116. cikke 1. bekezdésének értelmében minden németet jelent.

A 4. cikkre vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság a 4. cikk 2. bekezdésétől az 5. bekezdésig szabályozott tájékoztatást az elítéltnek nem adja meg, ha az átszállítás iránti kérelem teljesítése az illetékes német hatóságok véleménye szerint a priori kizárt. Értelmezése szerint az elítélt személyek tájékoztatására vonatkozó kötelezettség csak ott áll fenn, ahol az az ország vonatkozó törvényi rendelkezéseivel összeegyeztethető, és hogy az elítélt személynek különösen nincs joga ahhoz, hogy a hivatalos belső eljárásról tájékoztatást kapjon.

Az 5. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság tartományi igazságügyi minisztériumai is terjeszthetnek elő kérelmeket, illetve kérelmek azokhoz is címezhetők.

Az 5. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság hatályos törvényei értelmében a jóváhagyás nem vonható vissza.

A 18. cikk 1. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság azonnali intézkedéseket fog tenni a büntetőítélet végrehajtásának folytatására, ha az elítélt személy az őrizetből megszökik, vagy egyéb módon kerüli ki a büntetés végrehajtását, miután a Végrehajtó Állam hatóságai átvették, s mielőtt a büntetés végrehajtása befejeződött. Ezért, ha az elítélt személyt a Németországi Szövetségi Köztársaság területén megtalálják, mielőtt a kiszabott, illetve a Végrehajtó Államban átalakított letöltendő büntetésnek a fele még nem telt le, a hatóságok abból a feltételezésből fognak kiindulni, hogy megszökött és további kihallgatásra őrizetbe veszik, hacsak a Végrehajtó Állam, a 15. cikk rendelkezésén túlmenően, nem adott olyan tájékoztatást, miszerint az elítélt személyt feltételesen szabadlábra helyezték vagy az ítélet végrehajtását egyéb megfontolásból megszakították.

A 12. cikkre vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi szerkezetére és a tartományok kegyelmi döntéshozatali illetékességére figyelemmel, a Németországi Szövetségi Köztársaság fenntartja magának azt a jogot, hogy az Egyezmény értelmében a bírósági ítéletek végrehajtását másik Államnak csak azzal a feltétellel adja át, hogy a Végrehajtó Állam a kegyelmet általános vagy esetenkénti nyilatkozatától függően csak a kegyelmi ügyekben illetékes német hatósággal egyetértésben fogja gyakorolni.

A 16. cikk 2. bekezdésére vonatkozóan:

A Németországi Szövetségi Köztársaság kijelenti, hogy a 16. cikk. 2. bekezdése a) és b) pontja rendelkezéseinek megfelelően él a területén való átszállítás elutasításának lehetőségével.

A 17. cikk 3. bekezdésére vonatkozóan:

A nem német nyelven írott átszállítás iránti kérelmet és a csatolt okiratokhoz német nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell mellékelni.

NAGY-BRITANNIA

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

Nagy-Britannia Végrehajtó Államként kizárja a 9. cikk 1. bekezdés b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazását.

3. cikk 4. bekezdés

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározás Nagy-Britannia tekintetében brit állampolgárt vagy bármely olyan személyt jelent, akinek átszállítását Nagy-Britannia kormánya annak a személynek Nagy-Britanniával fennálló bármely jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja; valamint, bármely olyan területre vonatkozóan, amelyre az Egyezmény alkalmazását a 20. cikk 2. bekezdése szerint kiterjesztették, bármely olyan személyt jelent, aki a kiterjesztés hatálya alatt az említett terület állampolgárának minősül.

17. cikk 3. bekezdés

Azokban az esetekben, amelyekre vonatkozóan e cikk értelmében valamely Állam úgy nyilatkozott, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz saját nyelvén, illetve más, de nem angol nyelven/nyelveken készült fordítást kér mellékelni, Nagy-Britannia a viszonosság alapján kéri, hogy az ilyen Államból származó átadás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz angol nyelvű fordítást mellékeljenek.

20. cikk 2. bekezdés

Nagy-Britannia fenntartja magának a jogot, hogy az Egyezményt későbbi időpontban bármelyik olyan területére kiterjessze, amelynek nemzetközi kapcsolataiért Nagy-Britannia felelős.

Az Egyezmény, annak 20. cikke 2. bekezdése értelmében, kiterjed a Man-szigetre.

Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban a Man-sziget vonatkozásában az Egyezmény céljára használt "állampolgár" meghatározás brit állampolgárt, vagy bármely olyan személyt jelent, akinek átszállításáért Nagy-Britannia kormánya annak a személynek a Man-szigettel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.

Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban a Egyezmény alkalmazása a következő területekre terjed ki: Anguilla, Brit Indiai-Óceáni Terület, Kajmán-Szigetek, Falkland-szigetek, Gibraltár, Montserrat, Pitcarn, Henderson, Ducie- és Oeno-szigetek, Szent Ilona-sziget, Szent Ilona-sziget Csatolt Területei, valamint a ciprusi Akrotiri és Dhekelia Felségjogú Támaszpont Területek.

Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározás a fent felsorolt minden egyes terület vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár vagy az adott területtel fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek Állampolgára, illetve bármely olyan személy, akinek a területére történő átszállítását a szóban forgó terület kormányzását ellátó tisztségviselő az érintett személynek az adott területtel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.

Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása kiterjed Hongkongra.

Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározás Hongkong vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár, a Hongkonggal fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek állampolgára, tengerentúli brit állampolgár, vagy bármely olyan személyt, akinek átszállítását a hongkongi kormány az érintett személynek a Hongkonggal fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.

Az Egyezmény 20. cikke 2. bekezdésével összhangban az elítélt személyek átszállításáról szóló Egyezmény kiterjed a brit Virginia-szigetekre.

Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban az Egyezmény céljára használt "állampolgár" meghatározás a brit Virginia-szigetek vonatkozásában olyan személyt jelent, aki brit állampolgár, a brit Virginia-szigetekkel fennálló kapcsolata révén a Brit Csatolt Területek állampolgára, vagy bármely olyan személyt, akinek átadását a brit Virginia-szigetek kormányzását ellátó tisztségviselő a érintett személynek a brit Virginia-szigetekkel fennálló bármilyen jellegű szoros kapcsolatára tekintettel helyénvalónak tartja.

NORVÉGIA

Nyilatkozatok

Az Egyezmény 3. cikke 4. bekezdésével összhangban a Norvég Királyság az említett Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározást úgy értelmezi, hogy az olyan személyt jelent, aki a Végrehajtó Állam állampolgára, illetve akinek állandó lakhelye ebben az Államban van, illetve ha az átszállítást arra tekintettel találják helyénvalónak, hogy a személynek szoros kapcsolata van ezzel az Állammal.

A 9. cikk 4. bekezdésével összhangban a Norvég Királyság fenntartja magának a jogot, hogy elmebeteg személyek esetében megelőző szabadságelvonást vagy kórházi elhelyezést használjon.

Továbbá a 17. cikk 3. bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Norvégia kijelenti, hogy az átszállítás iránti kérelemhez és a csatolt okiratokhoz norvég, angol, dán vagy svéd fordítást kell mellékelni.

Ezenkívül, az Egyezmény 20. cikke értelmében Norvégia kijelenti, hogy az Egyezmény a Bouvet-szigetre, az I. Péter-szigetre és a Maud Királynő Földjére is vonatkozik.

OLASZORSZÁG

Nyilatkozatok

1. Az Egyezmény 3. cikke 3. bekezdése szerint az Olasz Köztársaság kizárja az Egyezmény 9. cikke 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

2. A 3. cikk 4. bekezdése szerint az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározás az Olasz Köztársaság számára magába foglal olyan hontalan személyeket is, akiknek a lakóhelyük az olasz állam területén van.

3. A 17. cikk 3. bekezdése szerint az Olasz Köztársaság kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz olasz vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást mellékeljenek.

ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG

Nyilatkozatok

3. cikkhez

Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésével összefüggésben Örményország kijelenti, hogy jelen Egyezmény szempontjából az "állampolgár" fogalma vonatkozik mindazon személyre, aki a bűncselekmény elkövetésének időpontjában az Örmény Köztársaság állampolgára.

Azonban az Örmény Köztársaság engedélyezheti a bűncselekmény elkövetésének időpontjában örmény állampolgársággal nem rendelkező elítélt Örményországba való átszállítását, amennyiben örmény állampolgársággal a kérelem időpontjában rendelkezett.

17. cikkhez

Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdésével összefüggésben az Örmény Köztársaság kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelemhez és mellékleteihez örmény nyelvű, vagy az Európai Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített, vagy orosz nyelvű fordítást kér csatolni.

PANAMA

Nyilatkozatok

3. cikkhez

Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdése értelmében, Panama vonatkozásában az "állampolgár" fogalma a születéssel, honosítással vagy a Panamai Köztársaság Alkotmánya 8. cikkében írt alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően szerzett panamai állampolgárságot jelenti.

5. cikkhez

Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdésével összefüggésben a Panamai Köztársaság kijelenti, hogy jelen cikk 1. bekezdése alatti átszállítási kérelmek kézbesítéséhez a diplomáciai utat veszi igénybe.

17. cikkhez

Az Egyezmény 17. cikk 3. bekezdése értelmében Panama kijelenti, hogy az elítélt személyek átszállítására vonatkozó kérelmekhez és mellékleteihez spanyol nyelvre készített fordítás csatolását kéri.

5. cikkhez

Az Egyezmény 5. cikk 3. bekezdése értelmében Panama a Panamai Köztársaság Külügyminisztériumát jelöli ki az átszállítási kérelmek fogadását és megválaszolását, illetve az Egyezmény által meghatározott feladatok végrehajtását végző központi hatóságnak.

PORTUGÁLIA

Nyilatkozatok

3. és 9. cikkekhez

Portugália Végrehajtó Államként a 9. cikk 1. bekezdésének a) betűje alatt meghatározott eljárást alkalmazza.

Külföldi bíróság ítéletének végrehajtására annak felülvizsgálatát és előzetes jóváhagyását követően meghozott, a külföldi ítéletet végrehajthatóvá nyilvánító portugál bírósági ítélet alapján kerül sor.

Külföldi ítélet alkalmazása esetén, az adott ügytől függően Portugália a portugál jognak megfelelően átalakítja a külföldi ítéletet vagy lerövidíti a szabadságvesztés-büntetés időtartamát, amennyiben az a portugál jog szerinti törvényes maximumot meghaladja.

Portugália kijelenti, hogy a 3. cikk 4. bekezdése alkalmazása szempontjából az "állampolgár" fogalma vonatkozik valamennyi portugál állampolgárra, függetlenül az állampolgárság megszerzésének módjától.

16. cikkhez

A 16. cikk 7. bekezdése értelmében Portugália tájékoztatást kér az ország területén, légi úton történő tranzit-átszállításokról.

17. cikkhez

Portugália a 17. cikk 3. bekezdése alatt meghatározott iratokhoz portugál vagy francia fordítást kér csatolni.

ROMÁNIA

Nyilatkozatok

Az Egyezmény 3. cikk (4) bekezdésére tekintettel az "állampolgár" kifejezésen a Végrehajtó Állam állampolgárát (vö. 3. cikk (1) bekezdés a) pontja és 6. cikk (1) bekezdés a) pontja) vagy a Tranzit Állam állampolgárát (vö. 16. cikk (2) bekezdés a) pontja) kell érteni.

Az Egyezmény 17. cikk (3) bekezdésére tekintettel az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz román nyelven vagy az Európa Tanács egyik hivatalos nyelvén készült fordítást kell mellékelni.

SPANYOLORSZÁG

Nyilatkozatok

3. cikk 3. bekezdés

A többi Szerződő Féllel fennálló kapcsolatban Spanyolország kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

3. cikk 4. bekezdés

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából Spanyolország állampolgárnak fog tekinteni minden olyan személyt, akit ez a minősítés a spanyol polgári törvénykönyv (I. fejezet 1. cím) szerint megillet.

5. cikk

Az illetékes központi hatóság

Secretario General Técnico

Ministerio de Justicia

San Bernado, 47.

28015 MADRID

16. cikk 7. bekezdés

A 16. cikk 7. bekezdése értelmében Spanyolország az elítélt személyeknek a légterében történő bármilyen átszállításáról értesítést kér.

17. cikk 3. bekezdés

Spanyolország kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz spanyol nyelvű fordítást mellékeljenek.

SVÁJC

Nyilatkozatok

a) 3. cikk 3. bekezdés

Végrehajtó Államként Svájc mindig kizárja a 9. cikk 1. bekezdése b) pontja szerinti eljárás alkalmazását.

b) 5. cikk 3. bekezdés

Svájc kijelenti, hogy az 5. cikk 3. bekezdése szerint illetékes hatóság a Szövetségi Igazságügyi és Rendőrségi Minisztérium Szövetségi Rendőrségi Hivatala ("Office fédéral de la police") amely jogosult, hogy megküldje, illetve átvegye:

- a 4. cikk 2-4. bekezdésében hivatkozott tájékoztatásokat;

- a 2. cikk 3. bekezdésében és az 5. cikk 4. bekezdésében hivatkozott átszállítás iránti megkereséseket és az azokra adott válaszokat;

- a 6. cikkben hivatkozott csatolt okiratokat;

- a 14. és 15. cikkben hivatkozott tájékoztatásokat;

- a 16. cikkben hivatkozott átszállítás iránti megkereséseket és az azokra adott válaszokat.

c) 6. cikk 2. bekezdés a) pont

Svájc a 6. cikk 2. bekezdése a) pontjának jelentését úgy értelmezi, hogy a bírósági ítélet hitelesített példányához az ítélet végrehajthatóságát igazoló tanúsítványt kell mellékelni.

d) 7. cikk 1. bekezdés

Svájc értelmezése szerint az átszállításhoz való hozzájárulás visszavonhatatlanná válik, mihelyt az érintett Államok megegyezésének megfelelően, a Szövetségi Rendőrségi Hivatal az átszállítás mellett döntött.

e) 17. cikk 3. bekezdés

Svájc kéri, hogy az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz francia, német vagy olasz nyelvű fordítást mellékeljenek, ha azok nem az említett nyelvek egyikén készültek.

SVÉDORSZÁG

Nyilatkozatok

3. cikk 4. bekezdés

A svéd kormány kijelentette, hogy az Egyezmény alkalmazása szempontjából használt "állampolgár" meghatározást a maga részéről úgy értelmezi, hogy az a Végrehajtó Államban állandó lakóhellyel rendelkező külföldiekre is vonatkozik.

5. cikk 3. bekezdés

A svéd kormány jelezte, hogy a megkereséseket és egyéb közléseket a Külügyminisztériumhoz kell intézni és megküldeni.

9. cikk 4. bekezdés

A svéd kormány kijelentette, hogy a maga részéről úgy tekinti, hogy az említett bekezdésben hivatkozott esetekben csak az ítélet átváltoztatását lehet alkalmazni.

17. cikk 3. bekezdés

A svéd kormány kijelentette, hogy a Svédországnak küldött kérelmeket és tájékoztatásokat, ha azok nem dán, angol, norvég vagy svéd nyelven készültek, svéd vagy angol nyelvre kell lefordítani.

SZLOVÁKIA

Nyilatkozat

A Szlovák Köztársaság kijelenti, hogy a jelen Egyezmény 3. cikk (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során állampolgárának fog tekinteni minden hontalan személyt tekintet nélkül nemzetiségükre vagy más állam állampolgárát is, ha ezen személyek állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaságban van.

TÖRÖKORSZÁG

Nyilatkozatok

- az 5. cikk 3. bekezdésével összhangban a jelen Egyezmény alkalmazására vonatkozó közléseket diplomáciai úton kell továbbítani.

- A 17. cikk 3. bekezdésével összhangban az átszállítás iránti megkeresésekhez és a csatolt okiratokhoz török nyelvű fordítást kell mellékelni.

- A 17. cikk 5. bekezdése szerinti átszállítási költségeket vagy a Végrehajtó Állam, vagy a török törvények vonatkozó rendelkezésének megfelelően az Ítélkező Állam viseli, ha a két Fél ebben meg tud állapodni.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv:

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Cseh Köztársaság, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Grúzia, Hollandia, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Norvégia, Románia, Svédország, Szerbia és Montenegró, Ukrajna.

A Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatok:

DÁNIA

Nyilatkozat

6. cikkhez

Az Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve 6. cikk 1. bekezdésével összefüggésben a Dán Királyság kormánya kijelenti, hogy - az ellenkezőről való értesítésig - a Jegyzőkönyv hatálya nem terjed ki a Faroe-szigetekre és Izlandra.

HOLLANDIA

Nyilatkozat

6. cikkhez

A Jegyzőkönyv 6. cikkével összefüggésben a Holland Királyság kijelenti, hogy az említett Jegyzőkönyv hatálya a Királyság európai területére, a Holland Antillákra és Arubára terjed ki.

ROMÁNIA

Nyilatkozat

1. cikkhez

Románia kormánya kijelenti, hogy Románia által Az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezményhez tett nyilatkozatok mutatis mutandis érvényesek a Kiegészítő Jegyzőkönyvre.

[A Főtitkár megjegyzése: Fenti nyilatkozat a következőképpen értendő: "Az Egyezmény 3. cikk 4. bekezdésével összefüggésben az "állampolgár" fogalma a Végrehajtó Állam állampolgárát (lásd 3. cikk 1. bekezdés a) betű és 6. cikk 1. bekezdés a) betű) vagy a Tranzit-Állam állampolgárát jelenti (lásd 16. cikk 2. bekezdés a) betű).

A 17. cikk 3. bekezdése értelmében az átszállítási kérelmekhez és mellékleteihez román nyelvű vagy az Európa Tanács hivatalos nyelveinek egyikére készített fordítás szükséges.]

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény (2005. évi CXVI. törvény) részes államairól és az egyezményhez és a kiegészítő jegyzőkönyvhöz tett fenntartásokról és nyilatkozatokról:

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. május 29-én kelt Egyezmény:

Az egyezményben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

AUSZTRIA

Ref: Az Egyezmény 24. cikkének (1) bekezdése: Ausztria az Egyezmény 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban kinyilvánítja, hogy az Egyezmény alkalmazása tekintetében illetékes szervek azok, amelyek az 1959. április 20-án kelt kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményben már megnevezésre kerültek, a 3. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes közigazgatási hatóságokként pedig a kerületi közigazgatási szerveket és a szövetségi rendőrhatóságokat jelöli ki;

a 6. cikk (2) és (8) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium; a 6. cikk (5) bekezdése szerinti, valamint a 12. cikk szerinti megkeresések tekintetében illetékes hatóság az az ügyészség, amelynek illetékességi területén a határátlépésre várhatóan sor kerül, illetve amelynek illetékességi területéről az ellenőrzött szállítások elindulnak;

a 13. cikk alapján tett megkeresések tekintetében a Tartományi Elsőfokú Bíróság vizsgálóbírója; a 14. cikk alapján tett megkeresések tekintetében az az Elsőfokú Bíróság, amelynek illetékességi területén a művelet várhatóan megkezdődik;

a 6. cikk (6) bekezdése szerinti illetékes hatóságok a körzeti közigazgatási szervek és a szövetségi rendőrhatóságok;

a 18. és a 19. cikk, valamint a 20. cikk (1)-(5) bekezdése szerinti illetékes hatóság a Tartományi Elsőfokú Bíróság vizsgálóbírója;

a 20. cikk (2) bekezdése szerinti tájékoztatás nyújtására illetékes hatóság a SIRENE Ausztria. Ref: Az Egyezmény 27. cikkének (5) bekezdése: Ausztria a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban kinyilvánítja, hogy az egyezmény hatályba lépéséig az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban.

BELGIUM

Az Egyezmény 24. cikkével összhangban a Belga Királyság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény alkalmazására illetékes hatóságok az igazságügyi hatóságok, továbbá - amennyiben központi hatóság beavatkozása válik szükségessé - a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium Jogalkotás és Alapvető Szabadságok és Jogok Főigazgatósága (Service public fédéral Justice, Direction générale de la Législation et des Libertés et Droits fondamentaux, Autorité centrale d'entraide pénale, Boulevard de Waterloo 115, 1000 Bruxelles). Amint az a kölcsönös jogsegélyről szóló 1959. évi Egyezménnyel kapcsolatban tett Nyilatkozatban lefektetésre került, a Belga Királyság meghatározásában "igazságügyi hatóságok" "az igazságügyi hatóság bírósági határozatot hozó tagjai, a vizsgálóbírók, valamint az ügyészség tagjai." A Belga Királyság nem jelöl ki nem igazságügyi hatóságot az Egyezmény alkalmazására.

BULGÁRIA

1. A 9. Cikk (6) bekezdésével kapcsolatos Nyilatkozat: "A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy az érdekelt Tagállamok között az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötéséhez az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

2. A 24. Cikk (1) bekezdésével kapcsolatos Nyilatkozat: "A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a jelen Egyezmény, valamint az 1. Cikk (1) bekezdésében említett kölcsönös bűnügyi jogsegélyre vonatkozó rendelkezések alkalmazása tekintetében illetékes szervek: 1. Tárgyalási szakot megelőző eljárással kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében - a Bolgár Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mellett működő ügyészi hivatal. 2. Bírósági eljárással kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében: (a) a személy fogvatartási helye szerint illetékes városi bíróság - a 9. Cikk alkalmazása tekintetében; (b) a személy lakóhelye szerint illetékes városi bíróság - a 11. Cikk tekintetében; (c) a személy lakóhelye szerint illetékes fellebbviteli bíróság - a 10. Cikk tekintetében; (d) a megyei vagy városi bíróságok - minden más ügy tekintetében, a nemzeti jog szerinti illetékességgel."

3. A 24. Cikk (1)(b) bekezdésével kapcsolatos Nyilatkozat: "A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a 6. Cikk alkalmazásának céljaira központi hatóság: 1. A Legfelsőbb Bírósága mellett működő ügyészi hivatal - tárgyalási szakot megelőző eljárással kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében; 2. az igazságügyi miniszter - bírósági eljárással kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében. A 6. Cikk (8) bekezdésének céljaira illetékes hatóság a Legfelsőbb Bírósága mellett működő ügyészi hivatal A fogva tartott személyek nyomozati célból történő ideiglenes átadását az illetékes városi bíróság engedélyezi."

4. A 24. Cikk (1)(e) bekezdésével kapcsolatos Nyilatkozat: "A Bolgár Köztársaság kijelenti, hogy a 18., 19. és 20. Cikk alkalmazására illetékes hatóság a Legfelsőbb Bírósága mellett működő ügyészi hivatal."

CIPRUS

A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 24. cikkével összhangban Ciprus kinyilvánítja, hogy az említett tagállamok közötti Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazására kijelölt hatóságok az alábbiak:

a) az Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazására az Igazságügyi és Közrendügyi Minisztérium;

b) az Egyezmény 6. cikke és a 6. cikk (8) bekezdésének alkalmazására az Igazságügyi és Közrendügyi Minisztérium és a ciprusi Rendőrség vezetője;

c) az Egyezmény 6. cikke (5) bekezdésének alkalmazására a ciprusi Rendőrség vezetője, a Vámügyőrség Igazgatója és az ÁFA ügyek Biztosa, a Pénzmosás Elleni Egység, a Belföldi Jövedéki Főosztály Igazgatója és Ciprus Központi Bankja;

d) az Egyezmény 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazására az Igazságügyi és Közrendügyi Minisztérium és a Köztársaság Jogi Hivatala;

e) az Egyezmény 18. és 19. cikkének, továbbá a 20. cikk (1)-(5) bekezdésének alkalmazására a Kommunikációs és Közmunkaügyi Minisztérium Elektronikus Kommunikáció Osztálya, az Elektronikus Kommunikáció és Postai Szabályozás Biztosa, valamint az adatvédelmi biztos. Az Egyezmény 9. cikke (6) bekezdésével összhangban Ciprus kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerinti megállapodás megkötéséhez az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében említett írásbeli hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

Az Egyezmény 28. cikkének (5) bekezdésével, valamint a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban a Ciprusi Köztársaság kinyilvánítja, hogy az egyezmény hatályba lépéséig az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikke (5) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezések alkalmazását nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően az Egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmeket a Cseh Köztársaság igazságügyi hatóságainak kell megküldeni, tehát nem küldhetők meg közvetlenül a Cseh Köztársaság közigazgatási hatóságainak.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerinti személy ideiglenes átadására irányuló megállapodás megkötéséhez az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 12. cikke szerinti ellenőrzött szállítások tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a Fővárosi Főügyészség Prágában (Prága, Husova 11, 110 01 Prague 1, tel.: +420 222 111 700, fax: +420 222 220 075.)

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 13. cikke szerinti közös nyomozó csoportok létrehozására irányuló megkeresések tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a Cseh Köztársaság Legfőbb Ügyészségének Nemzetközi Osztálya (Prága, Jezuitská 4, 660 55 Brno, tel.: +420 542 512 416, fax: +420 542 512 414).

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 14. cikke szerinti fedett nyomozásra irányuló megkeresések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóság a Legfőbb Ügyészség (Prága, námesti Hrdinu 1300, 140 65 Prague 4, tel.: +420 261 196 111, fax: +420 241 401 400).

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott központi hatóság a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(e) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 20. cikkének (4)(d) bekezdésében hivatkozott kapcsolattartási pont a Cseh Köztársaság Rendőr-főkapitányságának Nemzetközi Rendőri Együttműködés Főosztálya, Interpol Iroda (Strojnická 27, 170 89 Prague 7, tel.: +420 974 834 380, fax: +420 974 834 716).

DÁNIA

Az Egyezményhez történő csatlakozása kapcsán Dánia az alábbi nyilatkozatokat teszi:

1.) A 24. cikkel kapcsolatban Dánia kinyilvánítja, hogy: (a) Dániában az "igazságügyi hatóságok" a bíróságokat és az ügyészségeket jelentik, amelyek a dán igazságügyi igazgatásról szóló törvény alapján az Igazságügyi Minisztériumot, a Legfőbb Ügyészt, a kerületi ügyészeket, a koppenhágai rendőrség biztosát és a rendőrség vezetőit foglalják magukban. (b) Dániában a "központi hatóság" az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Hivatala (Slotsholmsgade 10, DK-1216 København K, tel + 45 33 92 33 40, fax + 45 33 93 35 10, e-mail: jm@jm.dk) (c) Az Igazságügyi Minisztérium nyújt tájékoztatást arról, hogy melyik "igazságügyi hatóság" illetékes a kölcsönös igazságügyi jogsegély iránti megkeresések fogadására és feldolgozására. (d) Kétség esetén a tagállamok az Igazságügyi Minisztériummal léphetnek kapcsolatba annak kiderítése érdekében, hogy Dániában melyik igazságügyi hatóság illetékes az adott jogsegélyforma iránti megkeresés továbbítására. (e) A 18., a 19. és a 20. cikk alkalmazása tekintetében a rendőrség (a koppenhágai rendőrség biztosa és a rendőri vezetők) illetékes.

2.) A 6. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban Dánia kinyilvánítja, hogy a 6. cikk (5) és (6) bekezdése szerinti kölcsönös igazságügyi jogsegélyre irányuló megkereséseket a megkeresett tagállam központi hatóságán keresztül kell továbbítani. Tehát a kölcsönös igazságügyi jogsegélyre irányuló megkeresések nem továbbíthatók közvetlenül az egyik oldal igazságügyi hatóságai és a másik oldal vámügyi vagy (más) közigazgatási hatóságai között; ld. 6. cikk (7) bekezdése.

3.) A 9. cikk (6) bekezdésével összhangban Dánia kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerinti fogva tartott személy ideiglenes átadására irányuló megállapodás megkötéséhez az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

4.) A 10. cikk (9) bekezdésével kapcsolatban Dánia kinyilvánítja, hogy vádlottak videokonferencia útján történő kihallgatására irányuló megkereséseket nem teljesít.

5.) A 14. cikk (4) bekezdésével kapcsolatban Dánia kinyilvánítja, hogy a fedett nyomozásokról szóló 14. cikk rendelkezéseit nem tartja kötelezőnek magára nézve.

ÉSZTORSZÁG

1. Az Egyezmény 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Észt Köztársaság kinyilvánítja: (1.) az Egyezmény 6. cikkének (8) bekezdése szerinti kölcsönös bűnügyi jogsegély céljaira az Igazságügyi Minisztérium a központi hatóság; (2.) az Egyezmény 6. cikke (5) bekezdésének, valamint a 18., a 19. és a 20. cikk (1)-(5) bekezdésének alkalmazására illetékes hatóságok az Országos Rendőrtanács, a rendőrprefektúrák, a Biztonsági Rendőri Testület, a Központi Bűnügyi Rendőrség, az észt Adóhivatal és Vámügyőrség, valamint az észt Határőrség; (3.) az Egyezmény 20. cikkének (4)(d) bekezdésében hivatkozott napi 24 órás elérhetőségű kapcsolattartási pont a Központi Bűnügyi Rendőrség;

2. az Egyezmény 9. cikke (6) bekezdésével összhangban: a 9. cikk (1) bekezdése szerinti fogva tartott személyek ideiglenes átadására vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően az ilyen személy átadásához minden esetben szükséges a 9. cikk (3) bekezdésében említett hozzájáruló nyilatkozat;

3. az Egyezmény 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően Észtország nem tartja magára nézve kötelezőnek a 14. cikk rendelkezéseit.

FINNORSZÁG

"Az Egyezmény 9. cikkének (6) bekezdése: ezen cikk (1) bekezdése szerinti, fogva tartott személyek ideiglenes átadására vonatkozó megállapodás megkötését megelőzően a személy átadásához a (3) bekezdésben említett hozzájáruló nyilatkozat szükséges abban az esetben, ha az átadandó személy finn állampolgár";

"az Egyezmény 24. cikke: az Egyezmény 6. cikkének - beleértve a 6. cikk (8) bekezdését is - alkalmazására a központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium.

Az Egyezmény 6. cikke (5) bekezdésének céljaira illetékes rendőrségi és vámügyi hatóságok a rendőrség, a vámhatóság és a határőrség abban az esetben, ha az előzetes nyomozásról szóló jogszabály szerinti, büntetőügyekben előzetes nyomozást lefolytató hatóságként járnak el.

Az Egyezmény 18., 19. és 20. cikke alkalmazására illetékes hatóságok a rendőrhatóságok, valamint - saját hatáskörükön belül - a vámhatóságok abban az esetben, ha az előzetes nyomozásról szóló jogszabály szerinti, büntetőügyekben előzetes nyomozást lefolytató hatóságként járnak el. A rendőrhatóságokat illetően, a 18., a 19. és a 20. cikk szerinti megkereséseket a Nemzeti Nyomozó Iroda fogadja és továbbítja. A 20. cikk (4)(d) bekezdése szerinti kapcsolattartási pont a Nemzeti Nyomozó Iroda."

"Az Egyezmény 27. cikkének (5) bekezdése: Finnország az egyezmény hatályba lépéséig az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban."

FRANCIAORSZÁG

6. cikk (7) bekezdése: A 6. cikk (7) bekezdésének megfelelően Franciaország kinyilvánítja, hogy a 6. cikk (5) bekezdésének első mondata, vagy a 6. cikk (6) bekezdése rendelkezéseinek az alkalmazását nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

10. cikk (9) bekezdése: Franciaország kinyilvánítja, hogy a 10. cikk (9) bekezdésének első albekezdését nem alkalmazza bíróság előtt megjelenő vádlottak tekintetében.

24. cikk (1) bekezdése: Franciaország kinyilvánítja, hogy azon igazságügyi hatóságokon kívül, amelyeket a francia Kormány korábban, az európai kölcsönös jogsegélyegyezmény aláírásakor már megnevezett, az alábbi hatóságok az illetékes hatóságok: - a 6. cikk (2) és (8)(a) bekezdésének alkalmazására: Igazságügyi Minisztérium Büntető és Kegyelmi Ügyek Főosztálya; - a 6. cikk (8)(b) bekezdésének alkalmazására: Igazságügyi Minisztérium Büntető és Kegyelmi Ügyek Főosztálya, Országos Bűnügyi Nyilvántartási Osztály; - a 18. és a 19. cikk alkalmazására: az illetékes vizsgálóbíró; - a 20. cikk (1)-(5) bekezdésének alkalmazására: Igazságügyi Minisztérium Büntető és Kegyelmi Ügyek Főosztálya. Franciaország kinyilvánítja, hogy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény céljaira a végrehajtó bírákat és a feltételes szabadlábra helyezésről határozó bíróságokat is francia igazságügyi hatóságnak kell tekinteni.

27. cikk (5) bekezdése: Franciaország kinyilvánítja, hogy a 27. cikk (5) bekezdésnek megfelelően az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban.

HOLLANDIA

Fenntartás "A 10. cikk (9) bekezdésével összhangban a Holland Királyság kinyilvánítja, hogy a 10. cikk (9) bekezdésének első albekezdését nem alkalmazza."

Nyilatkozatok "A 24. cikk (1) bekezdésével összhangban a Holland Királyság kinyilvánítja, hogy a jelen Egyezmény és az ahhoz fűzött jegyzőkönyv alkalmazására az Európai Kölcsönös Jogsegélyegyezményben, illetve a Benelux Szerződésben megjelölt hatóságok az illetékes hatóságok, s e hatóságokat jelölik az alábbi megnevezések is: - a 3. cikk (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatóságok: az ügyész és a Központi Igazságügyi Behajtási Iroda (Centraal Justitieel Incassobureau); - a 6. cikk (2) és (8) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság: az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogsegély Irodája (Bureau Internationale Rechtshulp) Hágában; - a 6. cikk (5) bekezdése szerinti illetékes hatóságok: az ügyész a beérkező és kimenő megkeresések és valamely tagállamtól érkező feljelentés tekintetében, amely egy másik tagállam bírósága előtti eljárás megindítására vonatkozik, a vizsgálóbíró az ilyen kimenő megkeresések tekintetében; - a 6. cikk (6) szerinti közigazgatási hatóság a Központi Igazságügyi Behajtási Iroda (Centraal Justitieel Incassobureau) Leeuwardenben; - a 18., és a 19. cikk, valamint a 20 (1)-(5) bekezdése szerinti illetékes hatóság az ügyész és - a 20. cikk (2) bekezdése szerinti értesítés fogadására - a holland Sirene Iroda.

Az Egyezmény 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Holland Királyság kinyilvánítja, hogy az egyezmény hatályba lépéséig az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban."

LENGYELORSZÁG

Nyilatkozatok

1. Az Egyezmény 24. cikke (1)(b), (c) és (e) pontjával összhangban Lengyelország kinyilvánítja, hogy: - a 6. cikk (2) és (8) bekezdésének céljaira a központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium, Al. Ujazdowskie 11, 00-950 Warsaw, Poland; - a 6. cikk (5) bekezdésének céljaira illetékes hatóságok: a 12. és a 14. cikk által lefedett területek vonatkozásában a Legfőbb Rendőrkapitány ('Komendant Glówny Policji'), a 12. cikk által lefedett terület vonatkozásában súlyos pénzügyi bűncselekmények tekintetében a Pénzügyminisztérium is, a 13. cikk által lefedett terület vonatkozásában a Legfőbb Ügyész; - a 18., és a 19. cikk, valamint a 20. cikk (1)-(3) és (5) bekezdésének céljaira illetékes hatóság az illetékes kerületi ügyész ('Prokurator Okregowy'); a 20. cikk (4) szerinti kapcsolattartási pontok az illetékes vajdasági rendőrkapitányok.

2. Az Egyezmény 27. cikke (5) bekezdésével összhangban Lengyelország kinyilvánítja, hogy az egyezmény hatályba lépéséig az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban.

Fenntartások.

1. Az Egyezmény 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban Lengyelország kinyilvánítja, hogy a 9. cikk (1) szerinti megállapodás megkötéséhez Lengyelország mint megkeresett állam megköveteli az ideiglenesen átadásra kerülő személy előzetes hozzájáruló nyilatkozatát.

2. Az Egyezmény 10. cikke (9) bekezdésének megfelelően Lengyelország kinyilvánítja, hogy nem terjeszt elő, és nem teljesít vádlottak videokonferencia útján történő kihallgatására irányuló kérelmet.

LETTORSZÁG

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 9. cikke (6) bekezdésével, a Tanács által a 10. cikk (9) bekezdésével kapcsolatban tett Nyilatkozattal, valamint az Egyesült Királyság által a 20. cikkel kapcsolatban tett Nyilatkozattal összhangban a Lett Köztársaság kinyilvánítja, hogy a 9. cikk (1) pontja szerinti személy ideiglenes átadására irányuló megállapodás megkötéséhez minden esetben az érintett személy hozzájáruló nyilatkozata szükséges;

Az Egyezmény 24. cikkével összhangban a Lett Köztársaság kinyilvánítja, hogy az említett Egyezmény alkalmazására, valamint a tagállamok közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló rendelkezések alkalmazására kijelölt központi hatóságok azonosak a Lett Köztársaság által a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezménnyel kapcsolatban tett nyilatkozatban megjelölt szervekkel;

az Egyezmény 24. cikke (1)(e) bekezdésének megfelelően a Lett Köztársaság kinyilvánítja, hogy a 18. és a 19. cikk, továbbá a 20. cikk (1)-(5) céljaira kijelölt illetékes hatóság: a Központi Bűnügyi Rendőrség, Brivibas Boulevard 61 Riga, LV-1010 Lettország telefonszáma: +371 7075031 Fax: +371 7075053 E-mail: kanc@vp.gov.lv

LITVÁNIA

Az Egyezmény 6. cikkének 7. bekezdésével összhangban a Litván Köztársaság Országgyűlése (Seimas) kinyilvánítja, hogy a Litván Köztársaság nem tartja magára nézve kötelezőnek a 6. cikk (5) bekezdésének első mondatát és a 6. cikk (6) bekezdését; az Egyezmény 24. cikkének megfelelően a Litván Köztársaság Országgyűlése (Seimas) kinyilvánítja, hogy:

1) az Egyezményben meghatározott feladatkörök ellátására kijelölt központi szervek az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség;

2) az Egyezményben rögzített feladatkörök gyakorlására kijelölt igazságügyi hatóságok a Területi Megyei Ügyészségek, Litvánia Fellebbviteli Bírósága, a megyei bíróságok és a kerületi bíróságok. Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség minden konkrét ügyben segítséget nyújt annak eldöntéséhez, hogy melyik igazságügyi hatóság illetékes a jogsegélynyújtásra;

3) a 12., a 13., a 14., a 18., és a 19. cikk, valamint - a 20. cikk (4)(d) kivételével - a 20. cikk (1)-(5) bekezdése szerinti jogsegély nyújtására a Litván Köztársaság ügyészsége illetékes;

4) az Egyezmény 20. cikkének (4) (d) bekezdésében lefektetett feladatkör ellátására illetékes hatóság a Belügyminisztérium Rendőrségi Osztálya. Az Egyezmény 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Litván Köztársaság Országgyűlése (Seimas) kinyilvánítja, hogy ha az Egyezmény nem lép hatályba a Litván Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt, akkor a Litván Köztársaság az egyezményt alkalmazni fogja az Európai Unió minden olyan tagállamával létesített kapcsolataiban, amely ugyanilyen nyilatkozatot tett.

LUXEMBURG

A Luxemburgi Nagyhercegség nyilatkozata a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, 2000. május 29-én Brüsszelben aláírt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló Egyezmény 23. cikkével kapcsolatban.

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, 2000. május 29-én Brüsszelben aláírt, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (továbbiakban: "az Egyezmény") 23. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya ezúton kinyilvánítja, hogy az ezen Egyezmény alapján a Luxemburgi Nagyhercegség által egy másik tagállammal közölt személyes adatok vonatkozásában a Luxemburgi Nagyhercegség az Egyezmény (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel az adott eset körülményeire tekintettel megkövetelheti, hogy személyes adatokat - amennyiben az érintett tagállam nem szerezte meg az érintett személy hozzájárulását - az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett célokra csak Luxemburg előzetes hozzájárulásával szabad felhasználni olyan eljárások vonatkozásában, amelyek tekintetében Luxemburg a személyes adatok továbbítását vagy felhasználását ezen egyezmény rendelkezései szerint, illetve az 1. cikkben említett nemzetközi szerződések szerint megtagadhatta vagy korlátozhatta volna. Ha egy különleges esetben Luxemburg megtagadja hozzájárulását egy tagállamnak az (1) bekezdés rendelkezései szerinti megkeresése teljesítéséhez, határozatát írásban köteles megindokolni. Készült Brüsszelben, 2000. május 29-én, a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény aláírásakor.

MAGYARORSZÁG

Az egyezmény 3. cikk (1) bekezdéséhez:

Az e cikk szerinti megkereséseket a Legfőbb Ügyész fogadja és terjeszti elő.

Az egyezmény 6. cikk (5) és (6) bekezdéséhez:

Az e cikk szerinti megkereséseket a központi hatóság fogadja és terjeszti elő. Központi hatóság a Legfőbb Ügyész és az Igazságügyi Minisztérium.

Az egyezmény 6. cikk (8) bekezdéséhez:

A fogva tartott személyek ideiglenes átadása iránti kérelmeket az Igazságügyi Minisztérium fogadja és terjeszti elő.

Az elítélésekről szóló tájékoztatás iránti megkereséseket a Legfőbb Ügyész fogadja és terjeszti elő.

A 10. cikk (9) bekezdéséhez:

A terhelt zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatására csak az erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján kerülhet sor.

A 18., 19. és 20. cikkhez:

Az e cikkek szerinti megkereséseket a Legfőbb Ügyész fogadja és terjeszti elő. A 20. cikk (4) bekezdése szerinti, 24 órán át elérhető kapcsolattartó pont a NEBEK (Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ).

NAGY-BRITANNIA

6. cikk. A 6. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Egyesült Királyság kinyilvánítja, hogy a kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket a 24. cikk (1)(b) bekezdésének megfelelően tett nyilatkozatban központi hatóságként megnevezett három hatóság valamelyikének kell megküldeni. E nyilatkozat korlátozásaként a jövedék- és vámügyekkel kapcsolatos kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket (beleértve a közvetlen és közvetett adókkal, valamint az exporttal és az importtal kapcsolatos bűncselekményeket is) vagylagosan a Vám- és Adóhatóságnak (HM Customs and Excise) is meg lehet küldeni. A megkeresésekkel kapcsolatos közlések - beleértve a bizonyítékok visszaküldését is - ezt követően már közvetlenül továbbíthatók a megkereső és a teljesítő hatóság között.

9. cikk. A 9. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Egyesült Királyság az ideiglenes átadás engedélyezéséhez megköveteli a fogva tartott személy írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát.

10. cikk. A 10. cikk (9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Egyesült Királyság nem alkalmazza a 10. cikk rendelkezéseit vádlottak videokonferencia útján történő kihallgatására. 18. cikk. A 18. cikk (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Egyesült Királyság csak abban az esetben ismeri el kötelezőnek a (6) bekezdés alkalmazását, ha nem képes az azonnali továbbítást biztosítani.

20. cikk. Az Egyesült Királyság újból megerősíti az Egyezmény aláírásakor tett nyilatkozatát, amely az Egyezmény elfogadott, szerves része, s amely az alábbiakat tartalmazza:"Az Egyesült Királyságban a 20. cikket azokra a lehallgatást engedélyező határozatokra kell alkalmazni, amelyeket a miniszter ad a rendőrségi szolgálatoknak vagy a Vám- és Adóhatóságnak (HM Customs and Excise) azokban az esetekben, amikor az engedélyt - a lehallgatásra vonatkozó nemzeti jognak megfelelően - súlyos bűncselekmény nyomozása céljából adták meg. Alkalmazni kell továbbá azokra az engedélyekre is, amelyeket a biztonsági szolgálatnak (Security Service) adnak, ha az - a nemzeti rendelkezéseknek megfelelően - olyan nyomozás segítése érdekében lép fel, amely magán viseli a 20. cikk (1) bekezdésében leírt jellemzőket." A Vám- és Adóhatóságra történő utalást jelenleg a Vám- és Adóhatóság Biztosairól szóló 2005. évi törvényben bevezetett változtatások eredményeként a Vám- és Adóhatóság Biztosaira történő utalásként kell érteni.

24. cikk. A 24. cikk (1) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény alkalmazására illetékes hatóságok az európai kölcsönös jogsegélyegyezményben már megnevezésre került hatóságok, valamint: A 24. cikk (1)(b) bekezdésével összhangban a 6. cikk alkalmazására, és a 6. cikk (8) bekezdésében említett megkeresések céljaira az alábbi hatóságok a központi hatóságok: Anglia és Wales tekintetében a Belügyminisztérium (Home Office), Skócia tekintetében a skót ügyészség (Crown Office), Észak-Írország tekintetében az észak-ír ügyekért felelős minisztérium (Northern Ireland Office). A 24. cikk (1)(c) bekezdésével összhangban, s a már felsorolt hatóságokon kívül a 6. cikk (5) bekezdésének alkalmazására az alábbi hatóságok is illetékesek: a Skót Rendőrség (Scottish Drugs Enforcement Agency (SDEA)), valamint Anglia, Wales, és Észak-Írország Rendőrkapitányai. A 6. cikk (4) bekezdésével összhangban az Egyesült Királyság újból megerősíti, hogy e megkeresések az Interpol Nemzeti Központi Irodáján keresztül terjeszthetők elő. A 24. cikk (1)(e) bekezdésével összhangban a 18. és a 19. cikk, valamint a 20. cikk bekezdésének alkalmazására illetékes hatóság Anglia és Wales tekintetében a belügyminiszter, Észak-Írország tekintetében az észak-ír ügyekért felelős miniszter, Skócia tekintetében pedig a skót miniszterek. A 20. cikk (4)(d) bekezdésének céljaira a 24 órás elérhetőségű kapcsolattartási pont az Interpol Nemzeti Központi Irodája.

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

9. cikk (6) bekezdéséhez: fogvatartott személyek nyomozati célból történő ideiglenes átszállításához a 9. cikk (1) szerinti megállapodáshoz szükséges a 9. cikk (3) bekezdése szerint a fogvatartott személy hozzájárulása.

10. cikk (9) bekezdéséhez: A 10. cikk (9) bekezdése első albekezdésének alkalmazása ( terheltek videokonferencia útján történő kihallgatása) elvileg nem kizárt. A terhelt ilyen kihallgatásra azonban csak önkéntes alapon kerülhet sor (10. cikk(9) bekezdés harmadik albekezdés).

Azt a tanút vagy szakértőt (10. cikk (1) bekezdés), aki idézés ellenére nem jelenik meg a külföldi igazságügyi hatóság által videokonferencia útján foganatosított meghallgatáson a Németországi Szövetségi Köztársaság nemzeti jogának megfelelően nem lehet költségek megtérítésére kötelezni vagy rendbírsággal sújtani.

PORTUGÁLIA

Az Egyezmény előző bekezdésben említett, 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Portugál Köztársaság kinyilvánítja, hogy az "illetékes hatóságok" az alábbi hatóságokat jelentik: (a) az Egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazására mindazon közigazgatási szervek, amelyek a portugál jog alapján illetékességgel rendelkeznek az ügyben; (b) az Egyezmény 6. cikkének alkalmazására - beleértve a 6. cikk (8) bekezdését is - központi hatóság a Köztársaság Legfőbb Ügyészsége (Procuradoria Geral da República), illetve - az Egyezmény 12., 13. és 14. cikke alapján előterjesztett megkeresések továbbítására a Bűnügyi Rendőrség (Policia Judiciária); (c) az Egyezmény 12. cikkének alkalmazására az Ügyészség (Ministério Público).

Az Egyezmény 20. cikkének (4)(d) bekezdésével összhangban a Portugál Köztársaság a Bűnügyi Rendőrség (Policia Judiciária) Nemzetközi Együttműködés Központi Főosztályát (Departamento Central de Cooperação Internacional, DCCI) jelöli ki kapcsolattartási pontként az Egyezmény 18., 19. és 20. cikkének alkalmazására.

Az Egyezmény 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Portugál Köztársaság kinyilvánítja, hogy a 6. cikk (5) és (6) bekezdése szerinti megkereséseket a Köztársaság Legfőbb Ügyészségének (Procuradoria Geral da República) kell megküldeni minden olyan esetben, amikor a Portugál Köztársaság a megkeresett állam; ugyanezen rendelkezésekkel összhangban a Portugál Köztársaság kinyilvánítja, hogy amikor a Portugál Köztársaság a megkereső állam, a megkereséseket az a közigazgatási szerv terjesztheti elő, amely a portugál jog alapján illetékességgel rendelkeznek az ügyben.

Az Egyezmény 18. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Portugál Köztársaság kinyilvánítja, hogy a (6) bekezdés alkalmazását csak abban az esetben ismeri el kötelezőnek, ha nem képes az azonnali továbbítást biztosítani.

Az Egyezmény 27. cikke (5) bekezdésével összhangban és annak céljára a Portugál Köztársaság az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban.

ROMÁNIA

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezményre, valamint az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyvére hivatkozással megküldött nyilatkozatok.

Az Egyezmény 28. Cikke és a Jegyzőkönyv 14. Cikke alapján tett nyilatkozat:

A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia közötti, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2005. április 25-én Luxemburgban aláírt, az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 157. számában 2005. április 25-én közzétett Szerződés (a Csatlakozási törvény - I. mellékletre vonatkozó - 3. Cikkének (3) bekezdése) alapján az Európai Unióhoz történt csatlakozás napján, 2007. január 1-jén, Románia csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezményhez, és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyvéhez.

Az Egyezmény 24. cikkének (1) bekezdése alapján tett nyilatkozat:

Románia, nemzeti jogával összhangban, az alábbi hatóságokat jelöli ki az Egyezmény alkalmazására illetékes hatóságként:

(a) a 6. cikk szerinti központi hatóságok: - az Igazságügyi Minisztérium: az Egyezmény 6. cikkének (8) bekezdése szerinti jogsegélykérelmek, az Egyezmény 6. cikkének (3) bekezdésében említett helyzetben büntetőítélet kiszabásával, illetve végrehajtásával, továbbá olyan egyéb ügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében, amikor közvetlen kapcsolattartás nem lehetséges. Közvetlen kapcsolat azonban lehetséges a román igazságügyi hatóságok, és a többi tagállam által kijelölt központi hatóságok között; - A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság mellett működő Ügyészség: a 6. Cikk (3) bekezdésében említett helyzetben nyomozással és büntetőeljárással, továbbá olyan egyéb ügyekkel kapcsolatos jogsegélykérelmek tekintetében, amikor közvetlen kapcsolattartás nem lehetséges. Közvetlen közlés azonban a román igazságügyi hatóságok, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által kijelölt központi hatóságok között is lehetséges; - A Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság mellett működő Ügyészség: a 18. és 19. Cikk, valamint a 20. Cikk (1)-(5) bekezdése szerinti jogsegélykérelmek tekintetében. A büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti szabályok szerint távközlés lehallgatására csak ügyész kérhet engedélyt, s a bírói testület az egyetlen olyan igazságügyi hatóság, amely az engedély megadására hatáskörrel rendelkezik. Megjegyzés.: A román joggal összhangban a jelen Egyezmény tekintetében főszabály a megkereső és a megkeresett igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartás. A közlést azonban a központi hatóságokon keresztül kell megtenni az Egyezményben meghatározott kivételes esetekben, továbbá azon tagállamok vonatkozásában, amelyek olyan értelmű nyilatkozatot tettek, hogy a jogsegélykérelmeket az e célra kijelölt központi hatóságon keresztül kell megküldeni.

(b) Román igazságügyi hatóságok a bíróságok , valamint az ügyészi szervezet (ügyészségek).

(c) Romániában csak bíróság engedélyezheti a távközlés lehallgatását, ügyész kérelmére. A kölcsönös bűnügyi jogsegély terén a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság mellett működő Ügyészség nyújt segítséget azon hatóságok számára, amelyek távközlés lehallgatásának engedélyezését kérik.

SPANYOLORSZÁG

"Az Egyezmény 24. cikkének (1)(b) bekezdése alapján Spanyolország - a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban - az Igazságügyi Minisztérium Jogpolitikai és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Főosztályát jelöli ki központi hatóságként."

"A 24. cikk (1)(e) bekezdése alapján a 18. és a 20. cikk bekezdésének alkalmazására illetékes hatóság abban az esetben, ha Spanyolország a megkeresett állam, a Legfelsőbb Bíróság (Audiencia Nacional).

A 20. cikk (4) bekezdése szerinti napi 24 órás elérhetőségű kapcsolattartási pontok a magisztrátusi bíróságok (Juzgados de Instrucción) és a központi ügyeletes magisztrátusi bíróságok (Juzgados Centrales de Instrucción de Guardia)."

"Az Egyezmény 27. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Spanyol Királyság az egyezményt alkalmazni fogja minden, ugyanilyen nyilatkozatot tett tagállammal létesített kapcsolataiban."

SVÉDORSZÁG

Nyilatkozatok

(a) A Svédország által az 1959. évi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 24. cikkében illetékes igazságügyi hatóságokként megnevezett hatóságok (ügyészségek és bíróságok) illetékesek az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyvének alkalmazására is.

(b) Továbbá: 1) az Egyezmény 24. cikkének (1)(b) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium; 2) az Egyezmény 24. cikkének (1)(c) bekezdése szerinti illetékes rendőrségi vagy vámügyi hatóságok az alábbi hatóságok: i) ellenőrzött szállítások tekintetében az Országos Rendőrtanács, a rendőrhatóságok, a Vámügyőrség és a Parti Őrség (12. cikk); ii) közös nyomozócsoportok tekintetében az Országos Rendőrtanács, a rendőrhatóságok, a Vámügyőrség és a Parti Őrség (13. cikk); és iii) fedett nyomozások tekintetében az Országos Rendőrtanács és a rendőrhatóságok (14. cikk); 3) az Egyezmény 24. cikkének (1)(e) bekezdése szerinti illetékes hatóság az ügyészség.

SZLOVÁKIA

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény 24. és 25. cikkével összhangban tett Nyilatkozatok és Fenntartások.

A 24. cikk (1) bekezdésével összhangban a Szlovák Köztársaság kinyilvánítja, hogy a Szlovák Köztársaság által a bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményhez fűzött Nyilatkozatban megnevezett hatóságokon kívül az alábbi hatóságok illetékesek a jelen egyezmény alkalmazására: - a 6. Cikk (2) bekezdése szerinti megkeresések megküldésére és visszaküldésére illetékes központi hatóság a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma; - a 6. Cikk (5) bekezdésében hivatkozott 12. és 14. Cikk szerinti megkeresések tekintetében illetékes hatóság az ügyészség; - a 6. Cikk (5) bekezdésében hivatkozott 13. Cikk szerinti megkeresések tekintetében illetékes hatóság a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége; - a 6. cikk (8)(a) bekezdése szerinti megkeresések tekintetében illetékes központi hatóság a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma; - a 6. cikk (8)(b) bekezdés szerinti megkeresések tekintetében illetékes központi hatóság a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége; - a 20. cikk (4)(d) bekezdése szerinti kapcsolattartási pont a Rendőrség Elnöksége, a Nemzetközi Rendőri Együttműködés Hivatala, és az Interpol Nemzeti Központi Irodája (Racianska 45, 812 72 Bratislava, Slovak Republic, Tel. +421- (0)9610 50318, Fax: +421-(0) 9610 59002).

A 9. cikk (6) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Szlovák Köztársaság kinyilvánítja, hogy fogva tartott vagy szabadságvesztéses büntetést töltő személyek nyomozati célból történő ideiglenes átadására vonatkozó megállapodás megkötéséhez megköveteli az érintett személy hozzájáruló nyilatkozatát. A 6. cikk (7) bekezdésével összhangban a Szlovák Köztársaság kinyilvánítja, hogy a 6. cikk (5) bekezdésének első mondata és (6) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazását nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

SZLOVÉNIA

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 24. cikkével összhangban a Szlovén Köztársaság az alábbi nyilatkozatokat teszi:

1.) Hivatkozással az Egyezmény 24. cikkének (1)(a) bekezdésére, a Szlovén Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikke (6) bekezdésének céljaira illetékes hatóságok azok a hatóságok, amelyek a Szlovén Köztársaság nemzeti joga alapján felügyeleti jogkört gyakorolnak a szabályok betartása tekintetében, s e vonatkozásban hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy szabálysértési ügyekben határozatot hozzanak.

2.) Hivatkozással az Egyezmény 24. cikkének (1)(b) bekezdésére a Szlovén Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése szerinti illetékes igazságügyi hatóságok a Szlovén Köztársaságban az illetékes bíróságok és a körzeti államügyészségek.

3.) Hivatkozással az Egyezmény 24. cikkének (1)(c) bekezdésére a Szlovén Köztársaság kinyilvánítja, hogy a Szlovén Köztársaságban az Egyezmény 6. cikke (8) bekezdésének alkalmazására illetékes központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Együttműködés és Nemzetközi Jogsegély Osztálya. A Szlovén Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma nyújt tájékoztatást a nemzetközi jogsegély iránti megkereséseket fogadó és teljesítő illetékes igazságügyi hatóságokról is.

4.) Hivatkozással az Egyezmény 24. cikkének (1)(e) bekezdésére a Szlovén Köztársaság kinyilvánítja, hogy a Szlovén Köztársaságban az Egyezmény 18. és 19. cikkének, valamint a 20. cikk (1)-(5) bekezdésének alkalmazására illetékes hatóság a Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma; a Szlovén Köztársaság államterületén távközlés lehallgatását az illetékes bíróság engedélyezi.

A Kiegészítő Jegyzőkönyv:

Kiegészítő Jegyzőkönyvben részes államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Nagy-Britannia, Németországi Szövetségi Köztársaság, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

AUSZTRIA

Ref: A jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdése: Ausztria az 1. cikk (5) bekezdésével összhangban kinyilvánítja, hogy az 1. cikk szerinti megkeresések teljesítését ugyanolyan feltételekhez köti, mint amelyeket az átvizsgálás és a lefoglalás céljából benyújtott megkeresések esetében alkalmaz.

Ref: A jegyzőkönyv 2. cikkének (4) bekezdése: Ausztria a 2. cikk (4) bekezdésével összhangban kinyilvánítja, hogy a 2. cikk szerinti megkeresések teljesítését ugyanolyan feltételekhez köti, mint amelyeket az átvizsgálás és a lefoglalás céljából benyújtott megkeresések esetében alkalmaz.

BELGIUM

Az Egyezmény 24. cikkével összhangban a Belga Királyság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény alkalmazására illetékes hatóságok az igazságügyi hatóságok, továbbá - amennyiben központi hatóság beavatkozása válik szükségessé - a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium Jogalkotás és Alapvető Szabadságok és Jogok Főigazgatósága (Service public fédéral Justice, Direction générale de la Législation et des Libertés et Droits fondamentaux, Autorité centrale d'entraide pénale, Boulevard de Waterloo 115, 1000 Bruxelles). Amint az a kölcsönös jogsegélyről szóló 1959. évi Egyezménnyel kapcsolatban tett Nyilatkozatban lefektetésre került, a Belga Királyság meghatározásában "igazságügyi hatóságok" "az igazságügyi hatóság bírósági határozatot hozó tagjai, a vizsgálóbírók, valamint az ügyészség tagjai." A Belga Királyság nem jelöl ki nem igazságügyi hatóságot az Egyezmény alkalmazására.

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikke (5) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezések alkalmazását nem tekinti magára nézve kötelezőnek.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikke (6) bekezdésének megfelelően az Egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmeket a Cseh Köztársaság igazságügyi hatóságainak kell megküldeni, tehát nem küldhetők meg közvetlenül a Cseh Köztársaság közigazgatási hatóságainak.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 9. cikkének (1) bekezdése szerinti személy ideiglenes átadására irányuló megállapodás megkötéséhez az Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdésében említett hozzájáruló nyilatkozat szükséges.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 12. cikke szerinti ellenőrzött szállítások tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a Fővárosi Főügyészség Prágában (Prága, Husova 11, 110 01 Prague 1, tel.: +420 222 111 700, fax: +420 222 220 075).

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 13. cikke szerinti közös nyomozó csoportok létrehozására irányuló megkeresések tekintetében illetékes igazságügyi hatóság a Cseh Köztársaság Legfőbb Ügyészségének Nemzetközi Osztálya (Prága, Jezuitská 4, 660 55 Brno, tel.: +420 542 512 416, fax: +420 542 512 414).

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 14. cikke szerinti fedett nyomozásra irányuló megkeresések tekintetében az illetékes igazságügyi hatóság a Legfőbb Ügyészség (Prága, námesti Hrdinu 1300, 140 65 Prague 4, tel.: +420 261 196 111, fax: +420 241 401 400).

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(b) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 6. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott központi hatóság a Cseh Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma.

Az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (Brüsszel, 2000. május 29.) 24. cikkének (1)(e) bekezdésével összhangban a Cseh Köztársaság kinyilvánítja, hogy az Egyezmény 20. cikkének (4)(d) bekezdésében hivatkozott kapcsolattartási pont a Cseh Köztársaság Rendőrfőkapitányságának Nemzetközi Rendőri Együttműködés Főosztálya, Interpol Iroda (Strojnická 27, 170 89 Prague 7, tel.: +420 974 834 380, fax: +420 974 834 716).

DÁNIA

A jegyzőkönyv Dánia általi megerősítése (értesítés az elfogadásról):

- Dánia befejezte az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez fűzött 2001. október 16-i jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos eljárást;

- A jegyzőkönyv 9. cikkének (2) bekezdése alapján Dánia kinyilvánítja, hogy a 9. cikk (1) bekezdését csak az alábbi esetekben fogja alkalmazni: (a) a terrorizmus visszaszorításáról szóló, 1977. január 27-i európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekmények esetében; és (b) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben való részvétellel elkövetett bűncselekmény azon eseteiben, amelyek megfelelnek az Európai Unió tagállamai közötti, 1996. szeptember 27-i kiadatási egyezmény 3. cikkének (4) bekezdésében említett cselekménynek, illetve a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek;

- Dánia esetében a jegyzőkönyv jelenleg nem kerül alkalmazásra a Feröer-szigetek és Grönland tekintetében.

FINNORSZÁG

A jegyzőkönyv 13. cikkének (5) bekezdése: E jegyzőkönyvnek az államok tekintetében történő hatálybalépését megelőzően Finnország alkalmazni fogja a jegyzőkönyvet minden olyan tagországgal való kapcsolataiban, amelyek ugyanilyen nyilatkozatot tettek.

FRANCIAORSZÁG

9. cikk (2) bekezdés: A jegyzőkönyv 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban Franciaország kinyilvánítja, hogy a 9. cikk (1) bekezdését csak a terrorizmus visszaszorításáról szóló, 1977. január 27-i európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekmények esetében, továbbá bűnszövetségben vagy bűnszervezetben való részvétellel elkövetett bűncselekmény azon eseteiben alkalmazza, amelyek megfelelnek a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek.

13. cikk (5) bekezdés: Franciaország kinyilvánítja, hogy a 13. cikk (5) bekezdésével összhangban ezt a jegyzőkönyvet alkalmazni fogja minden olyan tagországgal való kapcsolataiban, amelyek ugyanilyen nyilatkozatot tettek.

HOLLANDIA

Nyilatkozat: "A 13. cikk (5) bekezdésével összhangban a Holland Királyság kinyilvánítja, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően alkalmazni fogja a jegyzőkönyvet minden olyan tagországgal való kapcsolataiban, amelyek ugyanilyen nyilatkozatot tettek."

LETTORSZÁG

A jegyzőkönyv 9. cikkének 2. bekezdésével összhangban a Lett Köztársaság kinyilvánítja, hogy az említett jegyzőkönyv 9. cikkének 1 bekezdésében foglalt rendelkezést csak a terrorizmus visszaszorításáról szóló, 1977. január 27-i európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekmények esetében, és bűnszövetségben vagy bűnszervezetben való részvétellel elkövetett bűncselekmény azon eseteiben fogja alkalmazni, amelyek megfelelnek az Európai Unió tagállamai közötti, 1996. szeptember 27-i kiadatási egyezmény 3. cikkének (4) bekezdésében említett cselekménynek, illetve a terrorizmus visszaszorításáról szóló európai egyezmény 1. és 2. cikkében említett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek.

ROMÁNIA

Nyilatkozat az egyezmény 28. cikkének, valamint (a Csatlakozási Okmány 1. számú Melléklete vonatkozásában a Csatlakozási Okmány 3. cikk (3) bekezdése alapján)1 a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló, 2005. év április hó 25. napján kelt, a Hivatalos Lap L 157.

számában, 2005. június 21-én megjelent Szerződés alapján kelt Jegyzőkönyv 14. cikkének megfelelően arról, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján, 2007. január 1-jén, Románia csatlakozott az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. év május hó 29. napján kelt egyezményhez és az egyezmény 2001. év október hó 16. napján kelt kiegészítő jegyzőkönyvéhez.

SPANYOLORSZÁG

A 13. cikk (5) bekezdésével összhangban Spanyolország kinyilvánítja, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépését megelőzően alkalmazni fogja a jegyzőkönyvet minden olyan tagországgal való kapcsolataiban, amelyek ugyanilyen nyilatkozatot tettek. E Nyilatkozat a letétbe helyezésétől számított 90 nap elteltével lép hatályba.

SVÉDORSZÁG

Nyilatkozatok

(a) A Svédország által az 1959. évi kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 24. cikkében illetékes igazságügyi hatóságokként megnevezett hatóságok (ügyészségek és bíróságok) illetékesek az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezmény, és az egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyvének alkalmazására is.

(b) Továbbá: 1) az Egyezmény 24. cikkének (1)(b) bekezdése szerinti illetékes központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium; 2) az Egyezmény 24. cikkének (1)(c) bekezdése szerinti illetékes rendőrségi vagy vámügyi hatóságok az alábbi hatóságok: i) ellenőrzött szállítások tekintetében az Országos Rendőrtanács, a rendőrhatóságok, a Vámügyőrség és a Parti Őrség (12. cikk); ii) közös nyomozócsoportok tekintetében az Országos Rendőrtanács, a rendőrhatóságok, a Vámügyőrség és a Parti Őrség (13. cikk); és iii) fedett nyomozások tekintetében az Országos Rendőrtanács és a rendőrhatóságok (14. cikk); 3) az Egyezmény 24. cikkének (1)(e) bekezdése szerinti illetékes hatóság az ügyészség.

VII. AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS

A) Formanyomtatvány:

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS[1]

Ezt az elfogatóparancsot illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetőeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át.

I.B) 1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez

E törvény 3. §-ának (2) bekezdése és 67/B. §-ának (3) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:

C) Kitöltési útmutató:

Kérem, hogy a kitöltésnél

- NE használjon rövidítéseket (pl. bv. bíró; KRESZ, Btk. stb.);

- HÚZZA ÁT azokat a rubrikákat, amelyekhez nem ad meg adatot;

- Ítéletek megküldése NEM szükséges;

- 2003. évi CXXX. törvény 24. §-a szerinti fordítások elkészíttetése iránt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium intézkedik a bíróság költségére;

- Az egyes tagállamok európai elfogatóparancs alapján adják át a keresett személyt Magyarországnak az alábbi IDŐBELI feltételekre tekintettel:

● a Francia Köztársaságból olyan bűncselekmények miatt, melyeket 1993. november 1-e után követtek el;

● az Osztrák Köztársaságból olyan bűncselekmények miatt, melyeket 2002. augusztus 7-e után követtek el;

● az Olasz Köztársaságból olyan bűncselekmények miatt, melyekre tekintettel 2005. május 14. után bocsátották ki az európai elfogatóparancsot és 2002. augusztus 7-e után követtek el;

● a Luxemburgi Nagyhercegségből olyan bűncselekmények miatt, melyeket 2002. augusztus 7-e után követtek el; és

● a Cseh Köztársaságból olyan bűncselekmények miatt, melyeket 2004. november 1-e után követtek el.

Az ezen időpont előtt elkövetett cselekmények tekintetében a keresett személyek Magyarországra hozatala a kiadatási eljárásra vonatkozó jogszabályok alapján történik.

Kérem, hogy a kitöltést követően:

- a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény (SIS tv.) 41. § (3) értelmében az európai elfogatóparancsot, valamint a törvény későbbi rendelkezése alapján a visszavonásáról hozott határozatát a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendőrkapitányságnak is küldje meg. Ez az Elfogatóparancs Schengeni Információs Rendszerbe való feltöltésének és ezáltal a schengeni tagországokban történő érvényesítésének egyik törvényes és gyakorlati előfeltétele.

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS[3]