32022R2379[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2379 rendelete (2022. november 23.) a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, a 617/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2379 RENDELETE

(2022. november 23.)

a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, a 617/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1) Az uniós mezőgazdasághoz kapcsolódó szakpolitikák, különösen a közös agrárpolitika (KAP), beleértve a vidékfejlesztési intézkedéseket is, valamint a többek között a környezethez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és hatásainak enyhítéséhez, a földhasználathoz, a régiókhoz, a népegészségügyhöz, az élelmiszer-biztonsághoz, a növényvédelemhez, a peszticidek fenntartható használatához, az állatgyógyászati készítmények használatához és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódó uniós szakpolitikák tervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata átlátható, átfogó és megbízható statisztikai tudásbázist igényel. Az említett statisztikák hasznosak lehetnek a mezőgazdaság beporzókra és létfontosságú talajlakó szervezetekre gyakorolt hatása nyomon követésének és értékelésének céljából is.

(2) A statisztikai adatok - különösen a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó adatok - gyűjtésének egyebek mellett arra kell irányulnia, hogy naprakész, jó minőségű és hozzáférhető adatokkal, különösen az agrár-környezetvédelmi mutatók kidolgozásához szükséges adatokkal segítse a tényeken alapuló döntéshozatali folyamatot, továbbá hogy támogassa és értékelje az európai zöld megállapodásnak a kapcsolódó "termelőtől a fogyasztóig" stratégiával és a biodiverzitási stratégiával, a szennyező anyag-mentességi cselekvési tervvel és az uniós ökológiai termelésre vonatkozó cselekvési tervvel, valamint a jövőbeli KAP reformokkal kapcsolatos előrehaladását. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából az egyik kulcsfontosságú elem az átmenet egy olyan multifunkcionális mezőgazdaság felé, amely képes biztonságos és elegendő élelmiszert előállítani, miközben pozitív hatást gyakorol a környezetre.

(3) A jó minőségű, harmonizált, koherens és összehasonlítható statisztikai adatok fontosak az uniós mezőgazdasági felhasználás és kibocsátás állapotának és tendenciáinak értékeléséhez, annak érdekében, hogy érdemi és pontos adatokat szolgáltassanak a mezőgazdaság környezeti és gazdasági hatásairól, valamint a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokra való átállás üteméről. Az összegyűjtött adatoknak a piacok működésére és az élelmezésbiztonságra is vonatkozniuk kell, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az elegendő és jó minőségű élelmiszerhez való hozzáférést, és értékelni lehessen az uniós és nemzeti szakpolitikák fenntarthatóságát, valamint környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait és teljesítményét, továbbá értékelni lehessen az újonnan kidolgozott üzleti modellek fenntarthatóságát és hatását. Az említett adatok a teljesség igénye nélkül az állatállományra és a húsra vonatkozó statisztikákra, a tojástermelésre és -felhasználásra, valamint a tej és a tejtermékek termelésére és felhasználására terjednek ki. Fontosak a szántóföldi növények, a zöldségek, az ültetvények és a gyepterületek területére, hozamára és termesztésére, valamint az árumérlegekre vonatkozó statisztikák is. Szükség van továbbá a növényvédő szerek, a műtrágyák és az állatgyógyászati készítmények, különösen a takarmányokban használt antibiotikumok, értékesítésére és felhasználására vonatkozó statisztikákra.

(4) Az agrárstatisztikák nemzetközi értékelése vezetett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének az agrár- és vidékstatisztikák javítását célzó globális stratégiájának létrehozásához. Az említett globális stratégiát az ENSZ Statisztikai Bizottsága 2010-ben hagyta jóvá. Az európai agrárstatisztikáknak adott esetben követniük kell az említett globális stratégia ajánlásait.

(5) A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) jogi keretet hoz létre a közös statisztikai elveken alapuló európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez. Az említett rendelet minőségértékelési szempontokat határoz meg, és azon igényre hivatkozik, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések adatszolgáltatóira háruló válaszadási terheket, és hozzá kell járulni az adminisztratív terhek csökkentésének általánosabb célkitűzéséhez.

(6) Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: ESR-bizottság) által 2015 novemberében jóváhagyott, a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia két - a mezőgazdasági számlarendszer (a továbbiakban: MSZER) kivételével az agrárstatisztikákra vonatkozó uniós jogalkotás valamennyi vonatkozását lefedő - keretrendelet elfogadását irányozza elő. Ezen rendeletnek az említett két keretrendelet egyikeként ki kell egészítenie a már elfogadott keretrendeletet, nevezetesen az (EU) 2018/1091 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3).

(7) A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák gyűjtése, előállítása és közzététele jelenleg több jogi aktus alapján történik. A jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő következetességet a különböző statisztikai területek között, és nem mozdítja elő az agrárstatisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos, a mezőgazdaság gazdasági és környezeti vonatkozásainak lefedését célzó integrált megközelítést sem. Az említett jogi aktusokat az információk harmonizálása és összehasonlíthatósága, az európai agrárstatisztikák következetessége és összehangolása, a megfelelő statisztikai folyamatok integrációjának és észszerűsítésének megkönnyítése, valamint egy holisztikusabb szemlélet lehetővé tétele érdekében kell felváltani ezen rendelettel. Ezért szükséges hatályon kívül helyezni az említett jogi aktusokat, nevezetesen az 1165/2008/EK (4), az 543/2009/EK (5) és az 1185/2009/EK (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 96/16/EK tanácsi irányelvet (7). Az európai statisztikai rendszer (ESR) számos kapcsolódó megállapodását, valamint a nemzeti statisztikai hivatalok (NSH-k) és a Bizottság (Eurostat) közötti, adattovábbításra vonatkozó, ún. kölcsönös bizalmon alapuló megállapodásokat integrálni kell ebbe a rendeletbe, amennyiben bizonyítást nyert, hogy az adatok felhasználói igényeket elégítenek ki, hogy az elfogadott módszertan működik, és hogy az adatok megfelelő minőségűek.

(8) A 617/2008/EK bizottsági rendeletnek (8) megfelelően előírt statisztikák gyűjtésére az ESR keretében került sor, néhány, de nem valamennyi minőségi standardjának betartása mellett. Az említett statisztikák hosszabb távon támogatják az uniós és a nemzeti szakpolitikákat, és azokat az adatok rendelkezésre állásának és minőségének biztosítása érdekében mint európai statisztikákat integrálni kell. A tagállamok kettős adatszolgáltatásának elkerülése érdekében az említett rendelet szerinti statisztikai követelményeket el kell hagyni.

(9) A mezőgazdasági területek jelentős része uniós szinten gyepterület. Az említett területeken folytatott termelést korábban nem ítélték fontosnak, így termelési adatok nem szerepeltek a növénytermesztési statisztikákban. Miután a gyepterületek és a kérődzők környezeti hatása az éghajlatváltozás miatt jelentősebbé vált, most szükség van a gyepterületi termeléssel, többek között a legeltetéssel kapcsolatos statisztikákra is.

(10) Az európai agrárstatisztikák alkalmazásában értékelni kell a KAP-kötelezettségek keretében gyűjtött, már meglévő adatok maximális felhasználásának lehetőségét, anélkül, hogy ezzel új kötelezettségek és adminisztratív terhek keletkeznének.

(11) A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó információknak a gazdaságok szerkezetére vonatkozó információkkal való harmonizációja és összehasonlíthatósága, valamint a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégia további végrehajtása céljából e rendeletnek ki kell egészítenie az (EU) 2018/1091 rendeletet.

(12) A mezőgazdasági árstatisztikák nem tartoznak a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) hatálya alá, azok rendelkezésre állását és az MSZR-rel való koherenciáját azonban biztosítani kell. A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikáknak ezért a mezőgazdasági inputárakra vonatkozó, az MSZR-rel koherens statisztikákat is le kell fedniük. Az MSZR-számítások és az összehasonlítható árindexek lehetővé tétele érdekében a tagállamokban rendelkezésre kell állniuk a mezőgazdasági termelői árakra vonatkozó adatoknak.

(13) Az európai zöld megállapodás, a KAP és a peszticidektől való függőség csökkentésére irányuló célkitűzés fényében fontos a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó, jó minőségű éves statisztikákról rendelkezni a környezeti, az egészségügyi és a gazdasági kérdésekkel összefüggésben. A növényvédő szerek szakmai használatára vonatkozó, statisztikai célokra felhasználható uniós szintű elektronikus nyilvántartások hiánya jelentős akadályt jelent a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználására vonatkozó adatgyűjtés gyakoriságának ötévenkénti gyakoriságról évenkéntire történő növelése tekintetében. Annak érdekében, hogy az NSH-k időt kapjanak felkészülni a növényvédő szerek használatára vonatkozó éves statisztikák állandó jelleggel történő előállítására, e rendeletben átmeneti rendszerről kell rendelkezni.

(14) A 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) alapján a peszticidek forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozóan benyújtandó adatokat az említett irányelv és az említett rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban e rendelet követelményeinek céljából kell felhasználni. A növényvédő szerekre vonatkozóan közzétett adatoknak ki kell terjedniük a forgalomba hozott és a mezőgazdasági tevékenységek során használt hatóanyagokra, növényenkénti és a kapcsolódó kezelt területenkénti bontásban.

(15) A mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó, valamennyi tagállamtól származó összehasonlítható statisztikák fontosak a KAP fejlesztésének meghatározásához, és annak nyomon követéséhez, hogy a KAP-nak a nemzeti stratégiai terveken keresztül történő végrehajtása mennyiben járul hozzá az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez. A változók esetében ezért, amennyire lehetséges, egységes osztályozásokat és közös fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(16) Az adatok koherenciája, összehasonlíthatósága és interoperabilitása, valamint a jelentéstételi formátumok egységessége előfeltételeit képezik az európai agrárstatisztikák kidolgozásának, különös tekintettel a gyűjtési, feldolgozási és közzétételi eljárások hatékonyságára, valamint az eredmények minőségére.

(17) A statisztikák összeállításához szükséges adatokat olyan módon kell összegyűjteni, hogy a lehető legkisebbre csökkenjenek az adatszolgáltatókra - köztük a mezőgazdasági termelőkre, a kis- és középvállalkozásokra és a tagállamokra - háruló költségek és adminisztratív terhek. Ezért azonosítani kell a szükséges adatok forrásainak esetleges tulajdonosait, és biztosítani kell, hogy az említett források statisztikai célra felhasználhatók legyenek.

(18) A továbbítandó adatállományok több statisztikai területet fednek le. Az adatszolgáltatási követelmények megváltozása esetén a statisztikák kiigazítását lehetővé tévő, rugalmas megközelítés fenntartása érdekében az alaprendeletben csak a területeket, a témákat és a részletes témákat kell meghatározni, míg a részletes adatállományokat végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatározni. A részletes adatállományok gyűjtése nem róhat az adatszolgáltatók és a tagállamok számára aránytalan és indokolatlan terhet eredményező, jelentős további költségeket.

(19) A mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák adatállományában egy változó több dimenziót is magában foglalhat, így például ökológiai gazdálkodást és regionális szintű dimenziókat. Az ökológiai gazdálkodási dimenzió az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) meghatározott elvekkel összhangban álló termelésre és termékekre utal. A regionális szintű dimenziót az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban kell biztosítani. Az e rendelet szerinti adatszolgáltatás során a tagállamokra háruló terhek csökkentése, valamint a kiszámíthatóság biztosítása érdekében a tekintetben, hogy mely adatokat kell gyűjteni, a részletes témákat és az alkalmazandó dimenziókat meg kell határozni e rendelet mellékletében. Az említett mellékletben be kell vezetni az "alkalmazandó" kifejezést azon részletes témák tekintetében, amelyek esetében az ökológiai gazdálkodási vagy a regionális szintű dimenzió, vagy mindkettő szükséges.

(20) Az ökológiai termelés a fenntartható mezőgazdasági termelési rendszerek egyre fontosabb mutatója. Az ökológiai termelésre vonatkozó statisztikai adatok alapvető fontosságúak az uniós ökológiai termelés fejlesztésére irányuló cselekvési terv előrehaladásának nyomon követéséhez. Ezért biztosítani szükséges, hogy az ökológiai termelésre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák, beleértve a tanúsított vagy átállás alatt álló termőterületekre vonatkozó adatokat is, összhangban legyenek más mezőgazdasági termelési statisztikákkal azáltal, hogy integrálják/beépítik azokat az adatállományokba. Az említett, ökológiai termelésre vonatkozó statisztikáknak koherensnek kell lenniük az (EU) 2018/848 rendelet alapján előállított adminisztratív adatokkal is, és fel kell használniuk azokat.

(21) A bruttó tápanyagmérleg az egyik legelterjedtebb agrár-környezetvédelmi mutató. Az Eurostat/OECD közös módszertana a mezőgazdasági rendszerbe belépő tápanyagbevitel teljes mennyisége és az említett mezőgazdasági rendszerből kilépő tápanyagkivitel mennyisége között számított különbségként írja azt le. Jelentősége ellenére nem minden tagállam szolgáltat önkéntesen a bruttó tápanyagmérlegre vonatkozó adatokat a Bizottságnak (Eurostat). Ezért elengedhetetlen a bruttó tápanyagmérlegnek e rendeletbe történő beépítése.

(22) Az állatgyógyászati készítmények fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban. Fontos elkerülni a párhuzamos munkavégzést és optimalizálni az olyan, meglévő információk hasznosítását, amelyeket statisztikai célokra fel lehet használni. E célból, valamint annak érdekében, hogy az uniós polgárok és más érdekelt felek könnyen hozzáférhető és hasznos információkat kapjanak az állatgyógyászati készítmények értékesítéséről és felhasználásáról, beleértve az antimikrobiális szerek élelmiszer-termelő állatokban való felhasználását, a Bizottságnak (Eurostat) közzé kell tennie az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) alapján rendelkezésre álló releváns statisztikákat. E célból megfelelő együttműködési megállapodásokat kell kötni a statisztikai tevékenységekre vonatkozóan a Bizottság és a releváns szervezetek között, többek között nemzetközi szinten is.

(23) A biocid termékek fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, például az állat-egészségügyben és a takarmányokban. A növényvédő szerekben engedélyezett hatóanyagokat gyakran használják biocid termékekben. Az 1185/2009/EK rendelet már megállapította, hogy a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság területén a megalapozott, tudományos alapokon nyugvó szakpolitikákhoz szükség van a biocid termékekre vonatkozó statisztikák gyűjtésére. Figyelembe véve, hogy a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) szerinti munkaprogram még folyamatban van, és a kapcsolódó munkáknak csupán 35 %-a fejeződött be, még korai lenne a biocid termékeket e rendelet hatálya alá vonni. Amint a biocid termékekben felhasználandó hatóanyagok vizsgálata befejeződik, a Bizottságnak mérlegelnie kell e rendelet hatályának kiterjesztését az ilyen termékekre.

(24) Az 1059/2003/EK rendelettel összhangban a területi egységeket a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) szerinti besorolással összhangban kell meghatározni. A tagállamok terheinek korlátozása érdekében a regionális adatszolgáltatási követelmények nem léphetik túl a korábbi uniós jogszabályokban megállapított követelményeket, kivéve, ha időközben új regionális szintek jöttek létre. Következésképpen helyénvaló megengedni, hogy Németország tekintetében a regionális statisztikai adatokat kizárólag a NUTS 1 területi egységek szerint adják meg.

(25) Lehetővé kell tenni egy adott időpontban érvényes mezőgazdasági felhasználáshoz és kibocsátáshoz kapcsolódó eseti tárgykörökre vonatkozó adatok gyűjtését a rendszeresen gyűjtött adatok olyan további adatokkal való kiegészítése érdekében, amelyek több információt igénylő tárgykörökre, újonnan kialakuló jelenségekre vagy innovációkra vonatkoznak. Az ilyen további adatok szükségességét azonban megfelelően indokolni kell.

(26) A tagállamok adminisztratív terheinek enyhítése érdekében mentességet kell lehetővé kell tenni bizonyos rendszeres adattovábbítások alól, ha egy tagállamnak az említett adatok tekintetében az EU összértékhez való hozzájárulásai csekélyek, vagy a megfigyelt jelenség az említett tagállam teljes termeléséhez viszonyítva jelentéktelen.

(27) Az ESR keretében történő statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának javítása és az adatszolgáltatókra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében az NSH-knak és egyéb nemzeti hatóságoknak jogosultaknak kell lenniük a közcélból szükséges adminisztratív adatokhoz való azonnali és ingyenes hozzáférésre és azok felhasználására, függetlenül attól, hogy azok közjogi, részben közjogi vagy magánszervek birtokában vannak-e. A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban az NSH-knak és egyéb nemzeti hatóságoknak képeseknek kell lenniük az említett adminisztratív adatoknak a statisztikákkal történő integrálására is, amennyiben ilyen adatokra szükség van az európai agrárstatisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

(28) A tagállamoknak vagy a felelős nemzeti hatóságoknak, amennyire lehetséges, törekedniük kell az adatgyűjtési módok korszerűsítésére. Elő kell mozdítani a digitális megoldásokat, valamint az olyan, szárazföld-monitoringot szolgáló eszközöket, mint az Unió Föld-megfigyelési programja (Kopernikusz) és a távérzékelők. A mezőgazdasági adatokat egyre inkább digitális gazdálkodási gyakorlatok révén állítják elő, ahol továbbra is a mezőgazdasági termelő a fő adatforrás.

(29) Az adatszolgáltatókra, az NSH-kra és egyéb nemzeti hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése és a rugalmasság biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni a statisztikai felmérések, a közigazgatási nyilvántartások és bármely egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések alkalmazását, köztük olyan tudományosan megalapozott és jól dokumentált módszerekét is, mint például az imputálás, a becslés és a modellezés. Mindenkor biztosítani kell az említett forrásokon alapuló statisztikák minőségét, így különösen azok pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát.

(30) A 223/2009/EK rendelet rendelkezik az adatoknak a tagállamoktól a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításáról és az ilyen adatok felhasználásáról, beleértve a bizalmas adatok továbbítását és védelmét is. Az e rendelettel összhangban meghozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok továbbítására és felhasználására - a 223/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkével összhangban - kizárólag statisztikai célból kerüljön sor.

(31) A 223/2009/EK rendelet referenciakeretről rendelkezik az európai statisztikákhoz, és előírja, hogy a tagállamoknak meg kell felelniük az említett rendeletben meghatározott statisztikai elveknek és minőségértékelési szempontoknak. A minőségjelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák minőségének értékelése, javítása és kommunikációja szempontjából. Az ESR-bizottság a minőségjelentések ESR-standardjaként jóváhagyta az egységes integrált metaadat-struktúrát, ezáltal egységes standardokkal és harmonizált módszerekkel segítve az említett rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében megállapított statisztikai minőségi követelmények teljesítését. Az említett ESR-standardnak hozzá kell járulnia az e rendelet szerinti minőségbiztosítás és jelentéstétel harmonizációjához.

(32) A 223/2009/EK rendelettel összhangban a tagállamok által e rendelet alapján gyűjtött adatokat és továbbított minőségjelentéseket a Bizottságnak (Eurostat) kell közzétennie.

(33) E rendelet célkitűzéseivel összhangban, és amennyiben új adatszolgáltatási követelményekre vagy az e rendelet hatálya alá tartozó adatállományok javítására van szükség, a Bizottságnak szükség esetén megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok kezdeményezésével értékelnie kell azok megvalósíthatóságát.

(34) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően 2016-ban hatásvizsgálatot végeztek a 2020-ra és az azt követő időszakra vonatkozó agrárstatisztikai stratégiáról annak érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott statisztikai program a célkitűzések elérése terén a hatékonyság iránti igényre összpontosítson, és a költségvetési korlátok figyelembevétele érdekében.

(35) mivel e rendelet célját - nevezetesen az Unión belüli mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási európai statisztikák rendszeres előállítását - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mert összehangolt megközelítésre van szükség, az Unió szintjén azonban a következetesség és az összehasonlíthatóság révén ez a cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36) A főként a mezőgazdaság területén jelentkező új fejlemények, a felülvizsgált jogszabályok és a változó szakpolitikai prioritások nyomán felmerülő adatigények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt részletes témák módosítására, az adattovábbítási gyakoriságok, a referencia-időszakok és a részletes témák dimenziói alkalmazhatóságának módosítására, valamint a tagállamok által az e rendeletben megállapított eseti adatok gyűjtéséhez eseti alapon szolgáltatandó információk meghatározására vonatkozóan. A Bizottságnak az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint az adatszolgáltatókra és tagállamokra háruló költségek és adminisztratív terhek. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (16) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(37) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők céljából: a lefedettségi követelmények, a mellékletben felsorolt témákhoz és részletes témákhoz kapcsolódó adatállományok és a szolgáltatandó adatok technikai elemeinek pontosítása, az eseti adatok gyűjtése során alkalmazott változók és egyéb gyakorlati eljárások listáinak és leírásainak meghatározása, az adatállományok minden egyes továbbítási gyakoriságának további pontosítása, az adatok továbbítására vonatkozó határidők és az érintett továbbítási gyakoriságok, azon változók és releváns küszöbértékek meghatározása, amelyek alapján a tagállamok mentesülhetnek az egyes adatok megküldése alól, a referencia-időszakok további pontosítása, a minőségjelentésekre vonatkozó gyakorlati intézkedések és azok tartalmának meghatározása, a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának részletes témáját érintő adatokra vonatkozó átmeneti szabályozás tekintetében a lefedettségi követelmények pontosítása és a tagállamok számára eltérések engedélyezése. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (17) megfelelően kell gyakorolni. A Bizottságnak az említett hatáskörök gyakorlása során figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint az adatszolgáltatókra és a tagállamokra háruló költségek és adminisztratív terhek.

(38) Amennyiben e rendelet végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállam számára. Ilyen jelentős kiigazítások különösen abból adódhatnak, hogy az adatgyűjtési rendszereket az új adatszolgáltatási követelmények - többek között az adminisztratív forrásokhoz és egyéb releváns forrásokhoz való hozzáférés - figyelembevételével ki kell igazítani.

(39) E rendelet végrehajtásának támogatása érdekében finanszírozásra van szükség mind a tagállamok, mind az Unió részéről. Ezért vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtandó uniós pénzügyi hozzájárulásról kell rendelkezni.

(40) Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási és pénzügyi szankciókat.

(41) Ezt a rendeletet a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18), valamint az 1367/2006/EK (19) és az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) sérelme nélkül, és a 223/2009/EK rendelettel összhangban a statisztikai adatok bizalmas kezelésének megfelelve kell alkalmazni.

(42) Az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai agrárstatisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a hatóságok közötti, az ESR keretében történő együttműködést és koordinációt. Adatokat az e rendeletben említetteken kívüli egyéb uniós szervek és más szervezetek is gyűjtenek. A szinergiákban rejlő előnyök kiaknázása érdekében ezért meg kell erősíteni az ilyen szervek és szervezetek és az ESR-ben részt vevők közötti együttműködést.

(43) Az ESR-bizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági tevékenységekkel járó felhasználáshoz és kibocsátáshoz, valamint az ilyen kibocsátás mezőgazdaságon belüli köztes felhasználásához kapcsolódó összesített európai statisztikák, továbbá azok gyűjtésének és feldolgozásának integrált keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a "gazdaság", a "közbirtokként használt mezőgazdasági egység", a "számosállategység" és a "használt mezőgazdasági terület" az (EU) 2018/1091 rendelet 2. cikkének a), b), d) és e) pontjában meghatározottak szerinti fogalmak.

Emellett e rendelet alkalmazásában:

1. "mezőgazdasági tevékenység": az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) megfelelően - akár főtevékenységként, akár melléktevékenységként - az Unió gazdasági területén végzett olyan mezőgazdasági tevékenység, amely az A.01.1., A.01.2., A.01.3., A.01.4., A.01.5. alágazatba vagy "a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban tartása" elnevezésű A.01.6. alágazatba tartozik; az A.01.49. szakágazat szerinti tevékenységek tekintetében csak "a félvad, vagy vadállatok tenyésztése" - a rovarok tenyésztése kivételével -, és "a méhek tartása, méz és méhviasz előállítása" tevékenységek tartoznak a fogalom hatálya alá;

2. "tejipari vállalkozás": olyan vállalkozás vagy gazdaság, amely tejet vagy bizonyos esetekben tejtermékeket vásárol fel azok tejtermékké történő feldolgozása céljából; ide tartoznak azon vállalkozások is, amelyek tejet vagy tejszínt gyűjtenek be annak érdekében, hogy azt részben vagy egészben, feldolgozás nélkül átadják más tejipari vállalkozásoknak;

3. "vágóhíd": olyan állatok vágására és kizsigerelésére engedéllyel rendelkező, hivatalosan nyilvántartásba vett és jóváhagyott vállalkozás, amelyek húsát emberi fogyasztásra szánják;

4. "keltető": olyan vállalkozás, ahol a tojások keltetőgépbe rakása, a naposcsibék keltetése és a csibék ellátása történik;

5. "megfigyelési egység": olyan azonosítható entitás, amelyről beszerezhetők adatok;

6. "terület": meghatározott témákra kiterjedő egy vagy több adatállomány;

7. "téma": a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma; az egyes témák egy vagy több részletes témát tartalmaznak;

8. "részletes téma": a megfigyelési egységekről egy témával kapcsolatban gyűjtendő információk részletes tartalma; az egyes részletes témák egy vagy több változót tartalmaznak;

9. "növényvédő szerek": az 1107/2009/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett hatóanyagokból, az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett védőanyagokból vagy az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett kölcsönhatás-fokozókból álló vagy azokat tartalmazó olyan termékek - a felhasználóhoz eljuttatott formájukban -, amelyeket az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyik felhasználásra szánnak;

10. "adatállomány": egy vagy több összesített, strukturált formába rendezett változó;

11. "változó": egy megfigyelési egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;

12. "előzetesen ellenőrzött adat": a tagállamok által a közösen elfogadott validálási szabályok - amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak - alapján ellenőrzött adat;

13. "eseti adat": olyan adat, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, de a rendszeresen előállított adatállományokban nem szerepel;

14. "adminisztratív adatok": nem statisztikai forrás által előállított, általában közjogi vagy magánszerv birtokában lévő adatok, amelyek fő célja nem a statisztikai adatközlés;

15. "metaadatok": a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükséges, az adatokat strukturált módon leíró információk;

16. "hivatásos felhasználó": bármely személy, aki hivatásos tevékenysége során növényvédő szereket használ, beleértve a kezelőket, a technikusokat, a munkaadókat és az önálló vállalkozókat a mezőgazdasági ágazatban.

3. cikk

Statisztikai sokaság és megfigyelési egységek

(1) A leírandó statisztikai sokaság olyan statisztikai egységekből áll, mint a gazdaságok, a közbirtokként használt mezőgazdasági egységek, a mezőgazdasági tevékenységekhez kapcsolódóan árut és szolgáltatást nyújtó, vagy a mezőgazdasági tevékenységekből származó termékeket felvásárló vagy begyűjtő vállalkozások, valamint az említett mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozások, különösen a keltetők, a tejipari vállalkozások és a vágóhidak.

(2) A statisztikai keretben megjelenítendő megfigyelési egységek az (1) bekezdésben említett statisztikai egységek és - a szolgáltatandó statisztikáktól függően - a következők:

a) mezőgazdasági tevékenység céljára használt földterület;

b) mezőgazdasági tevékenység céljára használt állatok;

c) mezőgazdasági tevékenységekből származó termékek nem mezőgazdasági vállalkozások általi behozatala és kivitele;

d) termelési tényezők, termékek és szolgáltatások mezőgazdasági tevékenységekre irányuló és azokból kiinduló ügyletei és áramlásai.

4. cikk

Lefedettségi követelmények

(1) A statisztikáknak az általuk leírt statisztikai sokaságra nézve reprezentatívaknak kell lenniük.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett állattenyésztési statisztikai területen az adatoknak az egyes tagállamok számosállategységeinek, valamint a kapcsolódó tevékenységeknek és kibocsátásoknak a 95 %-át kell lefedniük.

(3) Az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett növénytermesztési statisztikai területen az adatoknak az egyes tagállamok konyhakertek nélküli teljes használt mezőgazdasági területének és a kapcsolódó termelési volumeneknek a 95 %-át kell lefedniük.

(4) Az e rendelet 5. cikke (1) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett, a mezőgazdasági műtrágyákban található tápanyagokra vonatkozó téma esetében az adatoknak az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott termésnövelő anyagokat, valamint az egyes tagállamok konyhakertek nélküli teljes használt mezőgazdasági területének és a kapcsolódó termelési volumeneknek a 95 %-át kell lefedniük.

(5) Az 5. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett, növényvédő szerekre vonatkozó statisztikai területen a lefedettség a következő:

a) a forgalomba hozott növényvédő szerek e rendelet mellékletében említett részletes témáját illetően az adatoknak az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározottak szerint forgalomba hozott valamennyi növényvédő szert le kell fedniük;

b) a mezőgazdasági felhasználású növényvédő szerek e rendelet mellékletében említett részletes témáját illetően az adatoknak az egyes tagállamokban a 2009/128/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott hivatásos felhasználók általi mezőgazdasági tevékenység során történő felhasználás legalább 85 %-át le kell fedniük. Az egyes tagállamok által szolgáltatott adatok a növénykultúráknak a valamennyi tagállamra vonatkozó közös részt tartalmazó jegyzékére vonatkoznak. Az említett közös résznek - az állandó gyepterületekkel együtt - uniós szinten a teljes használt mezőgazdasági terület legalább 75 %-át le kell fednie. Amint alkalmazandóvá válik azon uniós jogszabály, amely előírja a növényvédő szerek hivatásos felhasználói számára, hogy elektronikus formában továbbítsák az ilyen termékek használatára vonatkozó nyilvántartásaikat az illetékes nemzeti hatóságoknak, az említett uniós jogszabály alkalmazásának kezdőnapját követő referenciaévtől kezdődően a mezőgazdasági tevékenység során történő felhasználásra vonatkozó lefedettség 95 %-ra nő.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (2)-(5) bekezdésében említett lefedettségi követelmények részletesebb meghatározása céljából. Az említett részletes előírások naprakésszé tétele esetén a Bizottság figyelembe veszi a gazdasági és technikai tendenciákat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referenciaév kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

5. cikk

Rendszeres adatszolgáltatási követelmények

(1) A mezőgazdasági tevékenységekkel járó felhasználáshoz és kibocsátáshoz kapcsolódó statisztikáknak a következő területeket és témákat kell lefedniük:

a) állattenyésztési statisztikák:

i. állatállomány és hús;

ii. tojás és naposcsibe;

iii. tej és tejtermékek;

b) növénytermesztési statisztikák:

i. termőterület és növénytermesztés;

ii. növénymérlegek;

iii. gyepterületek;

c) mezőgazdasági árstatisztikák:

i. mezőgazdasági árindexek;

ii. abszolút inputárak;

iii. mezőgazdasági földterületek árai és bérleti díjai;

d) tápanyagokra vonatkozó statisztikák:

i. a mezőgazdasági műtrágyákban található tápanyagok;

ii. tápanyagmérlegek;

e) növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák:

i. növényvédő szerek.

(2) A részletes témákat, azok megfelelő adattovábbítási gyakoriságát és referencia-időszakait, valamint azok ökológiai és regionális dimenzióit a melléklet határozza meg.

(3) Az adatokat összesített adatállományok formájában kell továbbítani a Bizottság (Eurostat) részére.

(4) Az ökológiai termelésre, valamint az (EU) 2018/848 rendeletnek megfelelő termékekre vonatkozó adatokat be kell építeni/integrálni kell az adatállományokba.

(5) A regionális adatokat NUTS 2 szinten kell szolgáltatni az 1059/2003/EK rendeletben meghatározottak szerint. Kivételes módon az említett adatokat Németország NUTS 1 területi egységek szerint is megadhatja.

(6) Amennyiben egy tagállamban alacsony vagy nulla valamely változó előfordulási gyakorisága, az említett változó értékeit ki lehet zárni a továbbított adatállományokból, ha az érintett tagállam megfelelően indokolta annak kizárását a Bizottság (Eurostat) számára.

(7) A tagállamok a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó - az áruk és szolgáltatások jellemzőire és súlyára is kiterjedő - releváns árinformációkat gyűjtenek összehasonlítható árindexek összeállítása és a 138/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági számlarendszerhez szükséges változók céljából.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott részletes témák - ideértve azok leírását - hozzáadása, törlése vagy módosítása érdekében.

A Bizottság az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének gyakorlása során biztosítja a következőket:

a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak, és nem rónak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra;

b) öt egymást követő évben legfeljebb négy részletes téma módosítására kerül sor, amelyek közül legfeljebb egy új;

c) szükség esetén a 11. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányok kezdeményezésére kerül sor, és azok eredményeit megfelelően figyelembe veszik.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják az adatszolgáltatási gyakoriságokat, a referencia-időszakokat és a mellékletben meghatározott részletes témák dimenzióinak alkalmazhatóságát.

A Bizottság az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörének gyakorlása során biztosítja a következőket:

a) a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kellően indokoltak, és nem rónak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra;

b) a 11. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányok kezdeményezésére kerül sor, és azok eredményeit megfelelően figyelembe veszik.

(10) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a Bizottság (Eurostat) részére továbbítandó adatállományok meghatározása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusok adott esetben meghatározzák a szolgáltatandó adatok következő technikai elemeit:

a) a változók listája;

b) a változók leírása, ideértve a következőket: egy változóra valamely megfigyelési egység jellemzőjének a megfelelő mértékegységgel és az egyik dimenziójával való kombinációjaként kell tekinteni;

i. a megfigyelési egység jellemzői;

ii. a megfigyelési egység jellemzőinek mértékegysége;

iii. a megfigyelési egység jellemzőinek ökológiai és regionális dimenziója;

c) a megfigyelési egységek;

d) a pontossági követelmények;

e) a módszertani szabályok;

f) az adatok továbbítására vonatkozó határidők, figyelembe véve a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontoknak megfelelő nemzeti adatok előállításához szükséges időt, valamint a tagállamokra és az adatszolgáltatókra háruló adminisztratív terhek és költségek minimalizálásának szükségességét; az adatok továbbítására vonatkozó határidők 2030. január 1-je előtt nem módosíthatók.

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy szükség van az adatok továbbítására vonatkozó határidők módosítására, az e rendelet 11. cikkében meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat kezdeményez, és az említett megvalósíthatósági tanulmányok eredményeit megfelelően figyelembe kell venni. Az adatok továbbítására vonatkozó határidők módosításakor az említett határidők nem csökkenthetők azon napok 20 %-ánál nagyobb mértékben, amelyek a referencia-időszak végét elválasztják az e bekezdés értelmében elfogadott első végrehajtási jogi aktusban meghatározott, az adatok továbbítására vonatkozó határidőtől, kivéve, ha az adatok továbbítására vonatkozó határidő csökkentése kizárólag egy innovatív megközelítés bevezetésének vagy a valamennyi tagállamban rendelkezésre álló új digitális adatforrások - így például Föld-megfigyelés vagy big data - használatának tudható be.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referenciaév kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

(11) Amennyiben a Bizottság a (8) vagy a (9) bekezdés értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el - az ökológiai dimenziót módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktus kivételével -, a (10) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus öt egymást követő évben összesen legfeljebb 90 változót módosíthat, válthat fel vagy vezethet be. Az említett felső határérték azonban nem alkalmazandó a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikai területhez kapcsolódó változókra.

(12) A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által az egyes adatállományokra vonatkozóan meghatározott technikai formátum felhasználásával továbbítják az előzetesen ellenőrzött adatokat és a kapcsolódó metaadatokat. Egyetlen beviteli pontos rendszert kell alkalmazni az adatoknak a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbításához.

6. cikk

Eseti adatszolgáltatási követelmények

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamok által eseti alapon szolgáltatandó információkat, amennyiben e rendelet hatálya alá tartozóan további információk gyűjtésére van szükség további statisztikai igények kielégítése céljából. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák:

a) az eseti adatgyűjtés keretében biztosítandó, az 5. cikkben meghatározott területekre vonatkozó témákat és részletes témákat, valamint az ilyen további statisztikai igények indokait;

b) a referencia-időszakokat.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör gyakorlása során megindokolja az adatigényeket, a releváns szakértőktől származó információk felhasználásával értékeli a szükséges adatok gyűjtésének megvalósíthatóságát, és biztosítja, hogy ne háruljanak jelentős további terhek vagy költségek a tagállamokra vagy az adatszolgáltatókra.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2024-es referenciaévtől kezdődően és az egyes eseti adatgyűjtések között legalább kétéves időközökkel, a legutóbbi eseti adatgyűjtés adatainak továbbítására vonatkozó határidőtől kezdődően.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy megadja a következőket:

a) a változók listája, amely nem haladja meg az 50 változót;

b) a változók leírása, ideértve a következők mindegyikét: egy változóra valamely megfigyelési egység jellemzőjének a megfelelő mértékegységgel és az egyik dimenziójával való kombinációjaként kell tekinteni;

i. a megfigyelési egység jellemzői;

ii. a megfigyelési egység jellemzőinek mértékegysége;

iii. a megfigyelési egység jellemzőinek ökológiai és regionális dimenziója;

c) a pontossági követelmények;

d) az adatok továbbítására vonatkozó határidők;

e) a megfigyelési egységek;

f) a referencia-időszaknak az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott leírása.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referenciaév kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

7. cikk

Az adatállományok továbbítási gyakorisága

(1) Az adatállományok továbbítási gyakoriságát a melléklet határozza meg. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az egyes adattovábbítási gyakoriságok részletesebb meghatározása céljából.

(2) Egy tagállam mentesülhet az előre meghatározott változókra vonatkozó, a mellékletben meghatározott továbbítási gyakoriságú egyedi adatok küldése alól, amennyiben az említett tagállamnak az említett változók EU összértékére gyakorolt hatása korlátozott.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák az adatok továbbítására vonatkozó határidőket és az érintett adattovábbítási gyakoriságokat, a változókat és azon releváns küszöbértékeket, amelyek alapján az első albekezdés alkalmazható. Az említett küszöbértékeket olyan módon kell meghatározni, hogy azok alkalmazása ne csökkentse a megfelelő változó várható EU összértékére vonatkozó információkat több mint 5 %-kal. A küszöbértékeket a Bizottság (Eurostat) felülvizsgálja, hogy azok megfeleljenek az EU összértékek tendenciáinak.

(3) A termelési statisztikák esetében valamely tagállam mentesülhet az előre meghatározott változókra vonatkozó egyes adatok továbbításai alól abban az esetben, ha a változó hatása a mezőgazdasági termeléshez viszonyítva nemzeti vagy regionális szinten korlátozott. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák az említett változókra vonatkozó küszöbértékeket.

(4) Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referenciaév kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

8. cikk

Adatforrások és módszerek

(1) A tagállamok a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó felhasználási és kibocsátási statisztikák beszerzése céljából a következő adatforrások és módszerek közül egyet vagy többet használnak fel, feltéve, hogy az adatok lehetővé teszik a 10. cikkben megállapított minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását:

a) statisztikai felmérések vagy egyéb statisztikai adatgyűjtési módszerek;

b) az e cikk (2) bekezdésében meghatározott adminisztratív adatforrások;

c) a nemzeti jogon alapuló egyéb adminisztratív adatforrások, egyéb források, módszerek vagy innovatív megközelítések, így például digitális eszközök és távérzékelők.

(2) E cikk (1) bekezdésének b) pontja tekintetében a tagállamok a következő forrásokból származó bármely adatot felhasználhatnak:

a) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer, az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (24) létrehozott, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszere, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) előírt, a bizonyos fajú tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer, az 1308/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 145. cikkével összhangban létrehozott szőlőkataszter, az (EU) 2018/848 rendelet alapján létrehozott ökológiai gazdálkodási nyilvántartások, vagy az uniós jogban meghatározott, bármely más releváns, statisztikai célokra az e rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében leírtak szerint megfelelő minőségű adminisztratív adat;

b) az 1107/2009/EK rendelet 67. cikkében említett, elektronikus formában vezetett nyilvántartások; vagy

c) bármely más releváns adminisztratív adatforrás, feltéve, hogy az ilyen adatok lehetővé teszik az e rendelet 10. cikkében megállapított minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását.

(3) Azon tagállamok, amelyek az (1) bekezdés c) pontjában említett források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata mellett döntenek, azon referenciaévet megelőző év során, amelyben a forrást, a módszert vagy az innovatív megközelítést használni fogják, tájékoztatják a Bizottságot (Eurostat), és megadják a beszerzett adatok minőségére vonatkozó részleteket.

(4) Az e rendeletnek való megfelelésért felelős nemzeti hatóságok jogosultak azonnal és ingyenesen hozzáférni az adatokhoz és felhasználni azokat, ideértve a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkének alapján nemzeti területükön összeállított közigazgatási nyilvántartásokban foglalt, vállalkozásokra és gazdaságokra vonatkozó egyedi adatokat. A nemzeti hatóságok és a közigazgatási nyilvántartások tulajdonosai megállapítják az ilyen hozzáféréshez szükséges együttműködési mechanizmusokat. Az említett hozzáférést azon esetekben is biztosítani kell, amikor az illetékes hatóság magán vagy részben közjogi szerveknek delegált a nevében ellátandó feladatokat.

9. cikk

Referencia-időszak

(1) Az e rendelet alapján gyűjtött információk valamennyi tagállamban egy egységes referencia-időszakra vonatkoznak azáltal, hogy egy konkrét időkeretben fennálló helyzetre hivatkoznak.

(2) Az egyes részletes témák referencia-időszakát a melléklet határozza meg. Az első referencia-időszak a 2025-ös naptári évben kezdődik.

(3) A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett mezőgazdasági árindexek esetében ötévente módosítják az indexek bázisát, a 0-val vagy 5-tel végződő éveket alkalmazva bázisévként.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a referencia-időszakok részletesebb meghatározása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

10. cikk

Minőségi követelmények és minőségjelentés-tétel

(1) A tagállamok meghozzák a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 8. cikkben megállapított források és módszerek felhasználásával beszerzett adatok nemzeti és szükség szerint regionális szinten pontos becslést adjanak a 3. cikkben meghatározott statisztikai sokaságról.

(3) E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségértékelési szempontokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság (Eurostat) átlátható és ellenőrizhető módon értékeli a részére továbbított adatok és metaadatok minőségét.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában minden tagállam első alkalommal 2028. június 30-ig, és azt követően háromévente minőségjelentést küld a Bizottságnak (Eurostat), amelyben leírja az időszak alatt továbbított adatállományokra vonatkozó statisztikai folyamatokat, beleértve különösen a következőket:

a) az alkalmazott módszertant ismertető metaadatok, és az, hogy az e rendeletben megállapítottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b) a 4. cikkben meghatározott lefedettségi követelményeknek való megfelelésre vonatkozó információk, beleértve azok kialakítását és naprakésszé tételét is.

(6) E cikk (5) bekezdésétől eltérve, az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett mezőgazdasági árindexek téma esetében a minőségjelentéseket ötévente kell továbbítani a súlyokkal és a módosított bázisú indexekkel, valamint a megfelelő külön módszertani jelentésekkel együtt. A mezőgazdasági árindexek témájáról szóló minőségjelentés első továbbítására 2028. december 31. előtt nem kerülhet sor.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák a minőségjelentésekre és azok tartalmára vonatkozó gyakorlati eljárásokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azok nem róhatnak jelentős további terheket vagy költségeket a tagállamokra.

(8) A tagállamok szükség esetén értesítik a Bizottságot (Eurostat) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásokról, amelyek jelentős mértékben befolyásolhatják a továbbított adatok minőségét.

(9) A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai adatok minőségének értékeléséhez szükséges kiegészítő felvilágosítást adnak.

11. cikk

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

(1) E rendelet célkitűzéseivel összhangban, és amennyiben új, rendszeres adatszolgáltatási követelményeket vagy a jelenlegi rendszeres adatszolgáltatási követelmények jelentős javításának szükségességét állapítják meg, a Bizottság (Eurostat) megvalósíthatósági tanulmányokat kezdeményezhet annak érdekében, hogy szükség esetén értékelje a következőket:

a) a megfelelő új adatforrások rendelkezésre állása és minősége;

b) új statisztikai technikák kifejlesztése és alkalmazása;

c) az adatszolgáltatókra gyakorolt pénzügyi hatás és terhek.

(2) A Bizottság (Eurostat) minden egyes konkrét megvalósíthatósági tanulmányban értékeli, hogy az új statisztikák előállíthatók-e a releváns uniós szintű adminisztratív forrásokban rendelkezésre álló információk felhasználásával, és a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban fokozza a meglévő adatok felhasználását.

(3) Egy konkrét megvalósíthatósági tanulmányban a Bizottság (Eurostat) szükség esetén a tagállamok által elvégzendő kísérleti tanulmányokat kezdeményezhet. Az említett kísérleti tanulmányok célja, hogy a különböző statisztika-előállítási módszerekkel rendelkező tagállamokban teszteljék az új követelmények végrehajtását az említett végrehajtás kisebb léptékben történő lefolytatásával.

(4) A Bizottság (Eurostat) - a tagállamok szakértőivel és az adatállományok fő felhasználóival együttműködve - értékeli a megvalósíthatósági tanulmányok és adott esetben a kísérleti tanulmányok eredményeit, amelyeket adott esetben az (1) bekezdésben említett új, rendszeres adatszolgáltatási követelmények vagy javítások bevezetésére irányuló javaslatok kísérnek. Az említett értékelést követően a Bizottság jelentést készít a megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok megállapításairól. Az említett jelentéseket nyilvánosságra kell hozni.

(5) A Bizottság az 5. cikk (8) vagy (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során megfelelően figyelembe veszi a megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok eredményeit, különösen az új adatszolgáltatási követelmények valamennyi tagállamban történő végrehajtásának megvalósíthatóságát.

12. cikk

Az adatok közzététele

(1) Az 1367/2006/EK rendelet sérelme nélkül és a 223/2009/EK rendelettel összhangban a Bizottság (Eurostat) e rendelet 5. és 6. cikkével összhangban online és ingyenesen közzéteszi a részére továbbított adatokat.

(2) A Bizottság (Eurostat) az ületi titoktartásnak és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének teljeskörű tiszteletben tartása mellett teszi közzé az e rendelet hatálya alá tartozó, az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó, az (EU) 2019/6 rendelet 55. cikkének (2) bekezdésében és 57. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokból származó összesített statisztikákat.

13. cikk

Uniós hozzájárulás

(1) E rendelet végrehajtása tekintetében az Unió az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) létrehozott Egységes piac programból és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (28) összhangban vissza nem térítendő támogatásokat nyújt az NSH-knak és a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett más nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:

a) eseti adatgyűjtések végrehajtási költségeinek fedezése;

b) az e rendeletben előírt statisztikák összeállításához szükséges adminisztratív források felhasználásával kapcsolatos kapacitás kiépítése;

c) mintavételes felmérések végzése a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználására vonatkozó adatok gyűjtése céljából a 2026-os referenciaévre vonatkozóan;

d) módszertanok és innovatív megközelítések kidolgozása annak érdekében, hogy az adatgyűjtési rendszereket - beleértve a digitális alapú megoldásokat - e rendelet követelményeihez igazítsák;

e) a 11. cikkben említett megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok elvégzése;

f) az adatok továbbítására vonatkozó határidők csökkentését szolgáló módszerek kidolgozása és végrehajtása költségeinek fedezése.

(2) Az e cikk szerinti uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 95 %-át.

(3) Az e cikk szerinti uniós pénzügyi hozzájárulás összegét az Egységes piac program szabályaival összhangban, az éves költségvetési eljárás részeként kell megállapítani, a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében. Az egyes években rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság határozza meg.

14. cikk

A növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának részletes témáját érintő adatokra vonatkozó átmeneti szabályozás

(1) A 2025-ös, a 2026-os és a 2027-es évre a következő átmeneti szabályok alkalmazandók a mellékletben említett, a növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának részletes témájára vonatkozóan:

a) a 7. cikk (1) bekezdésétől és a 9. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 2026-os referenciaévre vonatkozóan csak egy adattovábbításra kerül sor;

b) a 4. cikk (5) bekezdésének b) pontjától eltérve, az adatoknak le kell fedniük a növénykultúrák valamennyi tagállamra vonatkozó közös jegyzékét, és tájékoztatást kell nyújtaniuk a növényvédő szereknek a releváns uniós szakpolitikák támogatása céljából történő felhasználásáról; a növénykultúrák említett közös jegyzékének az állandó gyepterületekkel együtt használt mezőgazdasági terület 75 %-át kell lefednie uniós szinten.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek részletesen meghatározzák az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett lefedettségi követelményeket. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referenciaév kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

(2) A 2028-as referenciaévtől kezdődően - olyan uniós jogszabály hiányában, amely előírná a növényvédő szerek hivatásos felhasználói számára, hogy az ilyen termékek használatáról elektronikus formában nyilvántartást vezessenek, és amely 12 hónappal azon referenciaév kezdete előtt alkalmazandó, amelyre vonatkozóan az adatokat továbbítani kell - a következő alkalmazandó:

a) a 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az adattovábbításra kétévente kerül sor;

b) a 4. cikk (5) bekezdésének b) pontjától eltérve, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett átmeneti szabályok továbbra is alkalmazandók.

15. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy annak képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból részesült minden kedvezményezettnél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (30) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármilyen más jogellenes tevékenység.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásoknak és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

16. cikk

Eltérések

(1) Amennyiben e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott végrehajtási intézkedések vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása jelentős módosítást tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben legfeljebb hároméves időszakra eltérést engedélyezhet az érintett tagállam számára. A növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználásának részletes témájára vonatkozó, a 14. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti szabályoktól nem lehet eltérést engedélyezni.

A releváns tagállam az érintett jogi aktus hatálybalépését követő három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az ilyen eltérésre irányuló, megfelelő indokolással ellátott kérelmet, amelyben kifejti, hogy a nemzeti statisztikai rendszernek milyen jelentős kiigazításaira van szükség, és megadja az ilyen kiigazítások becsült ütemtervét.

Az e cikk alapján engedélyezett eltéréseknek a tagállami adatok összehasonlíthatóságára vagy a szükséges reprezentatív, összesített európai adatok időben történő kiszámítására gyakorolt hatását minimalizálni kell. Az eltérés engedélyezésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adatszolgáltatókra és a tagállamokra háruló terheket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 19. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak az 5. cikk (8) és (9) bekezdésében, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2022. december 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (8) és (9) bekezdésében, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az 5. cikk (8) és (9) bekezdése, valamint a 6. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2029. december 31-ig, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e rendelet végrehajtásáról.

19. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

20. cikk

Az 617/2008/EK rendelet módosításai

A 617/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. a 8. cikk (3), (4) és (5) bekezdését el kell hagyni.

2. a 11. cikket el kell hagyni.

3. a III. és a IV. mellékletet el kell hagyni.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és az 1185/2009/EK rendelet, valamint a 96/16/EK irányelv 2025. január 1-jével hatályát veszti, nem érintve az adatok és a metaadatok többek között a minőségjelentések azon referencia-időszakok tekintetében történő továbbítására vonatkozóan az említett jogi aktusokban előírt kötelezettségeket, amelyek teljesen vagy részben az említett időpont előttre esnek.

(2) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. november 23-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) Az Európai Parlament 2022. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. november 8-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1165/2008/EK rendelete (2008. november 19.) az állatállományra és a húsokra vonatkozó statisztikákról, valamint a 93/23/EGK, 93/24/EGK és 93/25/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 543/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a növénytermelési statisztikákról, valamint a 837/90/EGK és a 959/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 167., 2009.6.29., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1185/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a peszticidekre vonatkozó statisztikákról (HL L 324., 2009.12.10., 1. o.).

(7) A Tanács 96/16/EK irányelve (1996. március 19.) a tej és tejtermékek statisztikai felméréséről (HL L 78., 1996.3.28., 27. o.).

(8) A Bizottság 617/2008/EK rendelete (2008. június 27.) az 1234/2007/EK rendeletnek a keltetőtojások és a naposcsibék termelése és forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 168., 2008.6.28., 5. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(16) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1009 rendelete (2019. június 5.) az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2019.6.25., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("Állategészségügyi rendelet") (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások - köztük a kis- és középvállalkozások - versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(30) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

MELLÉKLET

TERÜLETEK, TÉMÁK ÉS RÉSZLETES TÉMÁK, VALAMINT RÉSZLETES TÉMÁNKÉNT AZ ADATTOVÁBBÍTÁSI GYAKORISÁGOK, REFERENCIA-IDŐSZAKOK ÉS DIMENZIÓK

a) Állattenyésztési statisztikák

Téma Részletes témák Adattovábbítási gyakoriságok Referencia-időszakok Dimenziók

Ökológiai gazdálkodás Regionális szint

Állatállomány és hús Állatállomány

Az adatok a referencia-időpontban vagy átlagosan a referencia-időszak alatt egy tagállam területén lévő gazdaságok által tartott állatok számára vonatkoznak. Évente kétszer Időpont a májusi/júniusi időszakban

Időpont a novemberi/decemberi időszakban Alkalmazandó Alkalmazandó

Évente Időpont a novemberi/decemberi időszakban Alkalmazandó Alkalmazandó

Év Alkalmazandó Alkalmazandó

Évtizedenként háromszor Év

Hústermelés

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállam területén vágóhídon vagy azon kívül levágott, emberi fogyasztásra alkalmas, hasított testek tömegére és a levágott állatok számára vonatkoznak. Havonta Hónap

Évente Év Alkalmazandó

Állatok beszállítása

Az adatok a bruttó belföldi termelésre (GIP) vonatkozó előrejelzésre vonatkoznak, ami egy tagállam gazdaságainak összessége által várhatóan külföldre vagy a tagállambeli vágóhidakra szállított állatok számát jelenti. Évente kétszer Négy negyedév

Évente kétszer Három félév

Évente Két félév

Tojás és naposcsibe Étkezési tojás

Az adatok a referencia-időszak alatt a tagállambeli gazdaságokban begyűjtött étkezési tojások számára vonatkoznak. Az említett tojásokat csomagolóközpontokba szállítják, közvetlenül a fogyasztóknak vagy az agrár-élelmiszeriparnak értékesítik, a gazdaságban elfogyasztják, vagy azok a gazdaság elhagyása után elvesznek. Évente Év Alkalmazandó

Évtizedenként háromszor Év Alkalmazandó

Keltetőtojás és naposcsibe

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállam 1 000 tojásnál nagyobb kapacitású keltetőiben a keltetőbe helyezett tojások számára és az ilyen keltetőkben tenyésztett naposcsibék számára, valamint az említett tagállamba behozott vagy onnan kivitt naposcsibék számára vonatkoznak. Havonta Hónap

Keltetők szerkezete

Az adatok a referencia-időszak alatt a keltetők szerkezetére vonatkoznak, amelyet a tagállambeli keltetők száma és azok kapacitási osztályokra lebontott kapacitása alapján kell bemutatni. Évente Év

Tej és tejtermékek Gazdaságban termelt és felhasznált tej

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállam gazdaságaiban termelt tehén-, juh-, kecske- és bivalytej mennyiségére, valamint az e gazdaságok által közvetlenül felhasznált (a tagállamban tejipari vállalkozásba be nem szállított) tejtermékek mennyiségére vonatkoznak. Évente Év Alkalmazandó Alkalmazandó

Tej rendelkezésre állása a tejágazat számára

Az adatok egy tagállam tejipari vállalkozásai által a referencia-időszak alatt az említett tagállamban vagy azon kívül található gazdaságokból begyűjtött tej mennyiségére vonatkoznak. Vonatkoznak a tejnek és a tejből származó alapanyagoknak a tejágazat számára rendelkezésre álló mennyiségére is, így például a begyűjtött tej, az importált tej és tejből származó alapanyagok mennyiségére, valamint a gazdaságokból egy tagállam tejipari vállalkozásai által a referencia-időszak alatt begyűjtött egyéb tejtermékek mennyiségére. Évente Év Alkalmazandó

A tejnek és a tejből származó alapanyagoknak a tejágazat általi felhasználása, valamint a keletkező termékek

Az adatok egy tagállam tejipari vállalkozásai által a referencia-időszak alatt a különböző tejtermékek feldolgozásához felhasznált teljes és zsírszegény tej mennyiségére vagy tejből származó alapanyagok esetében a teljes és zsírszegény tejnek megfelelő mennyiségekre vonatkoznak. Az említett mennyiségek közvetlenül mérhetők vagy megbecsülhetők a tejtermékek (output) tejzsír- és tejfehérje-tartalma vagy a tejből származó alapanyagok (input) tejzsír- és tejfehérje-tartalma alapján. Évente Év Alkalmazandó

Havi tehéntej-felhasználás a tejágazatban

Az adatok a tehéntejből előállított tejtermékek (vagy teljes zsíros vaj és egyéb magas zsírtartalmú vajkészítmények esetében a vajegyenértékek) azon mennyiségeire vonatkoznak, amelyeket egy tagállamban a tejipari vállalkozások a referencia-időszak alatt termeltek, kivéve a tejből származó alapanyagokat. Havonta Hónap

Tejipari vállalkozás szerkezete

Az adatok egy tagállamban a referenciaév december 31-én működő tejipari vállalkozások számára vonatkoznak, a begyűjtött, kezelt vagy előállított releváns termékek mennyisége szerint csoportosítva. Évtizedenként háromszor Év

b) Növénytermesztési statisztikák

Téma Részletes témák Adattovábbítási gyakoriságok Referencia-időszakok Dimenziók

Ökológiai gazdálkodás Regionális szint

Termőterület és növénytermesztés Szántóföldi növények és állandó gyepterület

Az adatok a tagállamokbeli gazdaságokban, főként a referencia-időszakban történő betakarítás céljából termesztett szántóföldi növények termőterületére, termesztésére és hozamára, valamint az állandó gyepterületekre vonatkozó korai becslésekre és végleges statisztikákra vonatkoznak. Évente többször Év

Évente Év Alkalmazandó Alkalmazandó

Kertészet, az ültetvények kivételével

Az adatok a tagállamokbeli gazdaságokban a referencia-időszakban betakarítandó kertészeti növények termőterületére, termesztésére és hozamára vonatkozó korai becslésekre és végleges statisztikákra vonatkoznak. Évente többször Év

Évente Év Alkalmazandó

Ültetvények

Az adatok a tagállamokbeli gazdaságokban főként a referencia-időszakban történő betakarítás céljából termesztett állandó növénykultúrák termőterületére, termesztésére és hozamára vonatkozó korai becslésekre és végleges statisztikákra vonatkoznak. Évente többször Év

Évente Év Alkalmazandó Alkalmazandó

Növénymérlegek Gabonamérlegek

Az adatok a referencia-időszak alatt a főbb gabonafélék és az azokból származó első szintű termékek tagállamokbeli kínálatára, felhasználására és készleteire vonatkoznak. Évente Év

Olajos magvak mérlegei

Az adatok a referencia-időszak alatt a főbb olajos magvak tagállamokbeli kínálatára, felhasználására és készleteire vonatkoznak. Évente Év

Gyepterületek Gyepterület-gazdálkodás

Az adatok a referencia-időszak alatt a tagállamokbeli állandó és időszakos gyepterületekre vonatkoznak, kor, borítottság és gazdálkodás szerint osztályozva. Évtizedenként háromszor Év

c) Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma Részletes témák Adattovábbítási gyakoriságok Referencia-időszakok Dimenziók

Ökológiai gazdálkodás Regionális szint

Mezőgazdasági árindexek Előzetes és teljesült indexek

Az adatoknak biztosítaniuk kell olyan mezőgazdasági árindexeket, amelyek a bázisévvel összehasonlítva megmutatják a referencia-időszak alatt a tagállamban a mezőgazdasági termékek és felhasználások abszolút áraiban bekövetkezett változásokat. Negyedévente Negyedév

Évente Év

Súlyok és módosított bázisú indexek

Az előzetes és teljesült indexek bázismódosításának lehetővé tételéhez szükséges adatok Ötévente Negyedév

Év

Abszolút inputárak Műtrágyák

Az adatállomány a műtrágyatermékek átlagos vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik. Évente Év

Ötévente (1) Év

Takarmány

Az adatállomány a takarmányok vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik. Évente Év

Ötévente (1) Év

Energia

Az adatállomány a mezőgazdaságban felhasznált energiatermékek vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik. Évente Év

Ötévente (1) Év

Mezőgazdasági földterületek árai és bérleti díjai Mezőgazdasági földterületek árai

Az adatállomány a mezőgazdasági földterületek átlagos eladási árára vonatkozik, amelyet a referencia-időszak alatt a tagállamban lebonyolított ügyletek tükröznek. Évente Év

Mezőgazdasági földterületek bérleti díjai

Az adatállomány a tagállambeli mezőgazdasági földterületeknek a referencia-időszak alatti átlagos bérleti díjára vonatkozik. Évente Év

d) Tápanyagokra vonatkozó statisztikák

Téma Részletes témák Adattovábbítási gyakoriságok Referencia-időszakok Dimenziók

Ökológiai gazdálkodás Regionális szint

A mezőgazdasági műtrágyákban található tápanyagok Szervetlen mezőgazdasági műtrágyák

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállamban a mezőgazdaságban használt szervetlen műtrágyákban lévő tápanyagok mennyiségére vonatkoznak. Évente Év

Szerves mezőgazdasági műtrágyák

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállamban a mezőgazdaságban felhasznált szerves műtrágyákra (kivéve az állati trágyát) és a vonatkozó tápanyagtartalom-együtthatókra vonatkoznak. Háromévente Év

Tápanyag-mérlegek Szántóföldi és takarmánynövények tápanyagtartalom-együtthatói

Az adatok az adott növény egy tonna betakarított termésében lévő tápanyagok átlagos mennyiségét képviselő tápanyagtartalom-együtthatókra vonatkoznak. Ötévente Év

Növény-maradékanyagok mennyisége és tápanyagtartalom-együtthatói

Az adatok a növény-maradékanyagok átlagos éves mennyiségére és a vonatkozó tápanyagtartalom-együtthatókra vonatkoznak. Ötévente Év

Biológiai nitrogénlekötés együtthatói

Az adatok a hüvelyes növényekre és a hüvelyesek és fűfélék keverékeire vonatkozó biológiai nitrogénlekötési együtthatókra vonatkoznak. Ötévente Év

Légköri nitrogénlerakódás együtthatói

Az adatok a légköri nitrogénlerakódási együtthatókra vonatkoznak, a használt mezőgazdasági terület egy hektárjára vetítve. Ötévente Év

Vetőmag tápanyagtartalom-együtthatói

Az adatok a vetőmagok tápanyagtartalom-együtthatóira vonatkoznak, a beültetett terület egy hektárjára vetítve. Ötévente Év

Állati eredetű kiválasztott anyag tápanyagtartalom-együtthatói

Az adatok a mezőgazdasági tevékenység céljára használt állatok által kiválasztott anyagok tápanyagtartalom-együtthatóira vonatkoznak. Ötévente Év

Elszállított trágya mennyisége és tápanyagtartalom-együtthatói

Az adatok az évente átlagosan elszállított trágya mennyiségére és a vonatkozó tápanyagtartalom-együtthatókra vonatkoznak. Ötévente Év

e) Növényvédő szerekre vonatkozó statisztikák

Téma Részletes témák Adattovábbítási gyakoriságok Referencia-időszakok Dimenziók

Ökológiai gazdálkodás Regionális szint

Növényvédő szerek Forgalomba hozott növényvédő szerek

Az adatok a referencia-időszak alatt egy tagállamban forgalomba hozott valamennyi növényvédő szerben lévő összes hatóanyagra vonatkoznak, ideértve a párhuzamos forgalmazási engedély és/vagy szükséghelyzeti engedély alapján forgalomba hozottakat is. Évente Év

Növényvédő szerek mezőgazdasági felhasználása

Az adatok a tagállambeli gazdaságokban található, növényvédő szerekkel kezelt termőterületekre, valamint a referencia-időszak alatt felhasznált összes hatóanyag mennyiségére vonatkoznak, ideértve a szükséghelyzeti engedély alapján felhasználtakat is. Évente Év Alkalmazandó

(1) Ez a kapcsolódó országsúlyozási értékek továbbítási gyakoriságára vonatkozik.