27/2014. (XI. 25.) FM rendelet

a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

Az 1-2. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában,

a 3-4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában,

az 5. alcím és a 2-3. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában,

a 7-8. és 11. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b)-d) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés k) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés l) pontjában,

a 20. § tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f) pontjában

kapott felhatalmazás alapján - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Az agrárkár-enyhítési rendszerbe történő bejelentkezés[1]

1. § (1)[2] A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. tv.) 6. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmének a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: agrárkár-enyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezik be.

(2)[3] Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő az agrárkár-enyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be.

(3) E rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő.

2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása

2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg.

(2)[4] Az agrárkár-enyhítési szerv tárgyév augusztus 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.

(3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten

a)[5] az egységes kérelemben a tárgyév június 9-ig bejelentett, szántóföldi növénykultúra, illetve szántóföldi zöldség termesztésére, valamint ültetvényművelésre szolgáló terület,

b)[6] az egységes kérelemben a tárgyév július 15-ig bejelentett főnövény növénykultúra, valamint

c) a 3. §-ban foglaltak

figyelembevételével kerül meghatározásra.

(4)[7] Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait tárgyév szeptember 7-ig elektronikus úton elérhetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére.

(5)[8] Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott adattartalmat tárgyév augusztus 31-ig elektronikus úton elérhetővé teszi az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára.

3. § (1)[9] A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő növénykultúra teljes területének megállapítása során nem vehető figyelembe a tárgyév július 15-ét követően az egységes kérelemben bejelentett kijavítással, részleges vagy teljes visszavonással érintett terület, növénykultúra módosításából adódó területváltozás, valamint másodvetés.

(1a)[10] A kárenyhítési eljárásban másodvetésnek a tárgyévi egységes kérelemben bejelentett főnövény betakarítása után elvetett és a tárgyév végéig betakarított növénykultúra tekinthető.

(2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség.

3. A mezőgazdasági káresemény bejelentése

4. § (1)[11] A mezőgazdasági termelő az Mkk. tv. 2. § 21. pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt, valamint a mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés szerinti adattartalommal köteles - az erre a célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés).

(1a)[12] Ha a mezőgazdasági káresemény tárgyév március 31-e után következik be és a kárbejelentésre nyitva álló, (1) bekezdés szerinti határidő az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló időszakban telik le, akkor - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a kárbejelentés az egységes kérelem szankciómentes benyújtására előírt határidő utolsó napjáig tehető meg.

(1b)[13] A kárbejelentésre nyitva álló határidő jogvesztő.

(1c)[14] A mezőgazdasági káresemény (1) bekezdés szerinti bejelentése az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosítója;

b)[15] a növénykultúra megnevezése az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok és a termesztés típusa (termesztő berendezéses, szaporítóanyag célú) szerint (újravetés, újratelepítés vagy másodvetés esetén az újravetett, újratelepített vagy másodvetett növénykultúra megnevezése);

c) a település megnevezése;

d) a MePAR szerinti blokkazonosító;

e) a táblasorszám;

f) a mezőgazdasági káresemény megnevezése és bekövetkezésének időpontja (év, hónap, nap);

g) a betakarítás tervezett időpontja (év, hónap, nap);

h) a károsodással érintett terület (tábla)

ha) nagysága (ha),

hb) várható tárgyévi hozama a káresemény előtt (t/ha),

hc) várható tárgyévi hozama a káresemény után (t/ha);

i) a búzát, a kukoricát, az őszi árpát, a napraforgót, illetve az őszi káposztarepcét érintő aszály bejelentése esetén

ia) a vetés időpontja (év, hónap, nap),

ib) a kijuttatott nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) hatóanyag (kg/ha),

ic)[16] a tőszám vagy csíraszám (db/ha),

id) a műtrágya kijuttatásának időpontja (év, hónap, nap),

ie) a szerves trágyázás időpontja (év, hónap, nap) és mennyisége (kg/ha),

if) az öntözés időpontja (év, hónap, nap) és dózisa (m3/ha);

j) szaporítóanyag célú jelölés esetén a vetés bejelentési bizonylat sorszáma;

k)[17] ültetvény esetén a telepítés (év, hónap) és a termőre fordulás időpontja (év).

(1d)[18] Az (1) bekezdés szerinti várható hozamcsökkenés mértékét az (1c) bekezdés h) pont hb) és hc) alpontja szerinti tárgyévi hozamok különbsége alapján kell meghatározni.

(2)[19] A kárbejelentés alapján eljáró szerv a károsodással érintett terület szerint illetékes, földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv).

(3)[20] A hozamcsökkenést okozó aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének - az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül - azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A hozamcsökkenést okozó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

(4)[21] A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj-előkészítés előtt tizenöt nappal kell megtenni. Az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést téli fagy esetén legkésőbb tárgyév április 15-éig, tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

(5)[22] Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető.

(6)[23] Az Mkk. tv. 2. § 7. pontja szerinti elemi káreseménynek kizárólag az adott kárenyhítési évben bekövetkezett, üzemi szinten az adott növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, (1)-(1c) bekezdés szerint bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül.

(7)[24] Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés elmulasztása esetén a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe.

(8)[25] A termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrák - amelyek tenyészidejük teljes vagy túlnyomó részében üvegház, illetve stabil vagy mobil, ember számára járható, merev vagy rugalmas műanyagból készült termesztő berendezés alatt növekednek, amelybe nem tartozik bele a talajtakaró fólia, az ember számára nem járható üvegbúra vagy fóliaalagút, és az üvegfedelű hordozható keret használata - esetében nem lehet kárbejelentést tenni

a) aszálykárra,

b) aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, őszi fagy, tavaszi fagy, téli fagy vagy vihar által a termelőeszközökben okozott károkra.

(8a)[26] Nem lehet kárbejelentést tenni

a) a nagyvízi mederben fekvő terület vonatkozásában mezőgazdasági árvízkárra és belvízkárra,

b)[27] a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem felületen a tárgyév július 15-ét követően bejelentett kijavítással, részleges vagy teljes visszavonással érintett területre, növénykultúra módosításából adódó területváltozásra, valamint a tárgyév július 15-ét követően ténylegesen elvetett és bejelentett másodvetett növénykultúrára.

c)[28] a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelem felületen, parlagon hagyott területként bejelentett főnövény növénykultúrára.

(9)[29] A (8) és (8a) bekezdésben meghatározott károk nem keletkeztetnek kárenyhítő juttatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.

(10)[30] A tárgyévet megelőzően elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák esetében a kárbejelentést legkésőbb tárgyév augusztus 31-éig kell megtenni. A tárgyévben elvetett őszi vetésű szántóföldi növénykultúrák vonatkozásában - a tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál - a tárgyév október 31-éig bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt tárgyév november 1. napján bekövetkezettnek kell tekinteni.

(11)[31] A mezőgazdasági termelő a kárbejelentést a kárbejelentéssel érintett terület egy részére vagy egészére vonatkozóan a kárbejelentés tárgyában hozott döntés meghozataláig szankciómentesen visszavonhatja az agrárkár-megállapító szervnél az agrárkár-megállapító szerv által a honlapján közzétett nyomtatványon.

(12)[32] A mezőgazdasági termelő az (1)-(1c) bekezdés szerinti kárbejelentést a ültetvény esetében kizárólag a termőre fordult, a káresemény bekövetkezésének időpontjában még termő, vármegyei referenciahozam leadására képes és szakszerűen művelt területen termesztett ültetvényre jogosult megtenni.

(13)[33] Termőre fordult ültetvénynek minősül az az ültetvény, amelyben a termés hozatalára képes azonos fajhoz tartozó egyedek aránya eléri a 70%-ot a kárbejelentéssel érintett területen alkalmazott termesztéstechnológia alapján elvi szinten megállapítható legmagasabb egyedszámhoz képest.

(14)[34] Szakszerűen művelt területnek minősül az a terület, amelyen a vegetációs időszaknak megfelelő növényápolási, növényvédelmi és gyomszabályozási munkákat megfelelően elvégezték, ideértve az adott növénykultúra művelésmódjának megfelelő metszést is.

4. A mezőgazdasági káresemény igazolása

5. § (1)[35] Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést, a bejelentés tárgyát képező növénykultúra meglétét, a földterület szakszerű művelését, valamint ültetvények esetében a termőképességet.

(1a)[36] Ha az agrárkár-megállapító szerv megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő a kárbejelentésében valótlan adatot szolgáltatott, vagy a kárbejelentés nem megalapozott, különösen, ha

a) a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentésben szereplő időjárási és más természeti esemény következett be,

b) a kárbejelentéssel érintett terület nem érintett időjárási és más természeti eseménnyel,

c) a kárbejelentéssel érintett területen nem a kárbejelentés tárgyát képező növénykultúra található,

d) a kárbejelentéssel érintett területen a növénykultúra nem beazonosítható - kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét -,

e) ültetvények esetében nem termő növénykultúra található a kárbejelentéssel érintett területen,

f) a kárbejelentéssel érintett terület nem szakszerűen művelt,

g) a kárbejelentés - a 4. § (1), (1a), (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően - határidőn túl kerül benyújtásra,

h) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a káreseménnyel érintett területen a termesztő berendezés - annak megsemmisülése esetén annak maradványai - nem lelhetőek fel,

i) a szaporítóanyag-előállítás kapcsán a kárbejelentéssel érintett terület nem szerepel a növénytermesztési hatóság által vezetett nyilvántartásban, vagy

j) a szaporítóanyag célú növénytermesztés esetén a mezőgazdasági termelő a kárbejelentés megtételéig nem tesz eleget a 6. § (10) bekezdésében foglaltaknak,

akkor a kárbejelentés nem alapozza meg káresemény megállapítását.

(2)[37] Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés mértékét az adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen beazonosításra alkalmas állapotban található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg.

(2a)[38] Az agrárkár-megállapító szervnek az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerinti döntésében foglaltakat a lábon álló növénykultúra vonatkozásában kell megállapítania, ha a növényben vagy a termőre fordult növény termésében a mezőgazdasági káresemény észlelhető sérülést okozott.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés megállapítása során

a) az Országos Meteorológiai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) internetes honlapján közzétett tájékoztatást és az általa az Mkk. tv. 18. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis) szolgáltatott adatokat,

b)[39] az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Tudásközpont) által a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba szolgáltatott adatokat,

c) a biztosítók által átadott, az Mkk. tv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat,

d) a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisban található agrometeorológiai növényélettani modell adatait, valamint

e) a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatait

f)[40] az általa, ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által készített drónfelvétel adatait és

g)[41] az általa elvégzett határszemle során rögzített adatokat

figyelembe veszi.

(3a)[42] Az agrárkár-megállapító szerv a (3) bekezdés f) pontja szerinti drónfelvétel alapján a kárbejelentéssel érintett területen található növénykultúra meglétét, a növénykultúra kárbejelentésben foglaltakkal való egyezését, a betakarítás bekövetkezésének tényét és szőlő- és gyümölcsültetvény esetén a 4. § (12) és (13) bekezdése szerinti feltétel teljesülését jogosult megállapítani.

(3b)[43] A (3) bekezdés g) pontja szerinti határszemle során rögzített adatok kizárólag abban az esetben helyettesítik a helyszíni ellenőrzést, ha a határszemle során készült jegyzőkönyvben tett megállapítások ugyanazon növénykultúrára és ugyanazon káreseményre vonatkoznak.

(4)[44] A mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár-megállapító szerv által megkeresett Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra.

(5) Az OMSZ által közzétett, (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatás az Mkk. tv. 14. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg.

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdésben foglaltakról határozatot hoz.

(7)[45] Ha a (3) bekezdés szerinti adatok, valamint az adminisztratív ellenőrzést megalapozó - különösen a hőmérsékletre, a csapadékmennyiségre, a csapadékintenzitásra, a felszíni vízborítottságra, a talajvízszintre, a távérzékeléses vagy drónfelvételen alapuló adatokból származó megállapításokra vonatkozó adatokon alapuló - kockázatelemzés során felhasznált adatok kétséget kizáróan alkalmasak a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének vagy be nem következésének megállapítására, akkor ezen adatok alapján az agrárkár-megállapító szerv mellőzheti a (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés lefolytatását

a) aszály, nagy kiterjedésű belvíz és mezőgazdasági árvíz esetében, ha igazoltnak találja a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, vagy

b) bármely mezőgazdasági káresemény bejelentését követően, ha megállapítja, hogy a mezőgazdasági káresemény nem következett be.

(8)[46] A (7) bekezdés szerinti eljárás esetén az agrárkár-megállapító szerv a lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a mezőgazdasági káresemény bejelentésétől számított tíz napon belül.

(9)[47] A fóliás és üvegházi növénykultúrák esetében

a) az agrárkár-megállapító szerv minden esetben helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot a felhőszakadáskár, jégesőkár, őszi fagykár, tavaszi fagykár, téli fagykár, vagy viharkár vonatkozásában tett kárbejelentésről,

b) a belvíz vagy mezőgazdasági árvíz vonatkozásában tett kárbejelentésre a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.

(10)[48] Az agrárkár-megállapító szerv a tárgyévre vonatkozóan szaporítóanyag előállítás céljából termesztett és ilyen minőségében a növénytermesztési hatóság által nyilvántartásba vett növénykultúrák esetében helyszíni ellenőrzést követően hozza meg a (6) bekezdés szerinti határozatot.

5. A hozamérték-csökkenés megállapítása

6. § (1)[49] Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket - a 3. melléklet szerinti számítási módszerrel - a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: AKI Nonprofit Kft.) által meghatározott és a minisztérium honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni.

(2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított,

a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének és a betakarított terület nagyságának hányadosát,

b)[50] 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az - elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott - természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat

kell alapul venni.

(3) Az Mkk. tv. 2. § 27. pontja szerinti referencia hozamértéket a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a 2. melléklet IV. pontja és a 3. melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani.

(4)[51] Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél az (1) bekezdés szerinti referenciaár mellett ársáv közzétételére is sor került, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adatok a közzétett ársávba esnek.

(5)[52] Ha a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrára vonatkozóan nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének bejelentett hozamadatával, a referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során az adott növénykultúrára és az adott évre vonatkozóan - az elektronikus benyújtófelületen elérhető, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott - a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául.

(6)[53] A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során azokra az évekre, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott, a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok nem használhatóak fel.

(6a)[54] A referencia-időszak hozamadatainak meghatározása során ültetvények esetében - a termőre fordulás évétől az azt követő negyedik évvel bezárólag a termőre fordult ültetvényhez tartozó - saját hozamadat hiányában a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok használhatóak fel abban az esetben is, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak adott évére és a még nem termő ültetvényre vonatkozóan korábban nulla hozamadatot adott meg.

(6b)[55] Azokban az esetekben, amikor a mezőgazdasági termelő a referencia-időszak egy vagy több évére vonatkozóan az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nem nyilatkozott, ugyanakkor az adott növénykultúrát termesztette, a hiányzó hozamadatot a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben tett nyilatkozattal kell pótolni.

(6c)[56] Szőlő- és gyümölcsültetvény esetében, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése során megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelő saját hozamadataiból számított referencia-időszak hozamadata meghaladja az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam kétszeresét, akkor a hozamérték-csökkenés számításához

a)[57] a saját referencia-időszak hozamadatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző ötéves időszak teljes időtartama alatt rendelkezett a tárgyévben művelt ültetvényterület legalább felével,

b)[58] az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatát kell figyelembe venni, ha a mezőgazdasági termelő a tárgyévet megelőző ötéves időszak teljes időtartama alatt nem rendelkezett a tárgyévben művelt ültetvényterület legalább felével,

(7) A mezőgazdasági termelőnek a referencia-időszak éveire vonatkozó, hozamadatokat tartalmazó, korábban tett nyilatkozatait - amelyek származhatnak különösen az egységes kérelemben tett, korábbi évek hozamadataira vonatkozó nyilatkozatokból, az agrárkár-megállapító szerv nyilvántartásában, illetve az agrárkár-enyhítési szerv nyilvántartásában szereplő korábbi években benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, valamint a díjtámogatott biztosítások adatközlésekor bejelentett adatokból - kell figyelembe venni a hozamérték-csökkenés megállapítása során.

(8) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges, 2. melléklet szerinti, évenkénti termelési adatokat tartalmazó nyilvántartásait, valamint az azokat alátámasztó bizonylatokat az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie.

(9) Az agrárkár-megállapító szerv a referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiséget alátámasztó, (8) bekezdés szerinti nyilvántartásokat és bizonylatokat az eljárás során ellenőrizheti.

(10)[59] A kárenyhítő juttatás tekintetében akkor kerül figyelembevételre a növénykultúra egységes kérelemben történő szaporítóanyag célú megjelölése, ha az ügyfél a terület vonatkozásában a vetőmag-előállítást a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet, valamint a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet alapján végzi. A kárenyhítési eljárás szempontjából a hibridnapraforgó és a hibridkukorica szaporítóanyag-előállítás céljából termesztett növénykultúrának minősül.

(11)[60] A (10) bekezdéstől eltérően azon növénykultúrák esetében, amelyek szaporítóanyagának előállítására nincs bejelentési kötelezettség a növénytermesztési hatóság felé, a mezőgazdasági termelő a szaporítóanyag-előállítást az arra vonatkozó termeltetési szerződéssel igazolja.

7. § (1)[61] Üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra (a továbbiakban: károsodott növénykultúra) vonatkozásában a hozamérték-csökkenésnek az összegét és annak Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés d) pont szerinti mértékét a 3. melléklet szerint kell meghatározni, amely során kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 7. pontjában meghatározott elemi káresemény okozott.

(2)[62] A hozamcsökkenés egyes növénykultúrákra vonatkozó mértékének kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott.

(3) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során a növénykultúra Mkk. tv. 2. § 21. pontjában meghatározott mezőgazdasági káreseménnyel érintett azon tárgyévi területét, amelyen a mezőgazdasági káresemény bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerint igazolta, továbbá a növénykultúra egyéb tárgyévi területét a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben külön sorban kell feltüntetni.

(4) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák tárgyévi hozamait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben

a) aszálykár esetén

aa) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a,

ab) a referenciahozam 85%-ának feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a;

b) egyéb káresemény, valamint az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák esetén[63]

ba) a tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

bb) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

(5)[64] A kárenyhítő juttatás iránti kérelem alapján történő juttatás számítása során a szőlőültetvényekben végzett zöldszüretre igényelhető támogatásról szóló 22/2019. (V. 31.) AM rendelet 1. § b) pontja szerinti intézkedésbe vont, zöldszürettel érintett területen termesztett minőségi- és egyéb borszőlőültetvény kultúrák zöldszürettel érintett kárenyhítési évre vonatkozó tárgyévi hozamait[65]

a)[66] az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti, az AKI Nonprofit Kft. által meghatározott országos átlaghozammal kell figyelembe venni, ha az országos átlaghozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama,

b) a mezőgazdasági termelő referenciahozamával kell figyelembe venni, ha az a) pont szerinti országos átlaghozam kisebb vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama.

(6)[67] Az (5) bekezdés szerinti terület mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett területnek minősül azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben ezen terület vonatkozásában a mezőgazdasági termelőnek a zöldszürettel érintett kárenyhítési évi termésmennyiséget nulla értékkel kell megadnia.

8. § (1) Amennyiben az adott kárenyhítési év vonatkozásában a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére, másodvetésére kerül sor, úgy a mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az Mkk. tv. 11. § (4) bekezdésére és a 12. § (3) bekezdésében foglalt hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni.

6. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem

9. § (1) A mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az erre a célra kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen - a 11. §-ban meghatározottak szerint -, a 2. mellékletben szereplő adatok megadásával, az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottaknak megfelelően, tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-enyhítési szervhez.

(1a)[68] Az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a hozamérték-csökkenés 10. § (1) bekezdés szerinti határozatban történő megállapítása céljából - az Mkk. tv. 13. § (3) bekezdése szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmek kivételével - a kérelmeket továbbítja az agrárkár-megállapító szerv részére. A kérelembenyújtó felületen megadott adatok és az ahhoz feltöltött dokumentumok - ideértve a (4) és (5) bekezdésben meghatározott igazolásokat is - együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet.

(3)[69] Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az esetben állapítható meg, ha a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján az adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő adott növénykultúra tekintetében

a) elemi káreseményt és

b) a 7. § (1) bekezdés szerinti számítási módszerrel megállapított, 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést

szenved el, és ezekről az agrárkár-megállapító szerv által a 10. § (1) bekezdés szerint kiállított határozattal rendelkezik.

(4)[70] Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb, a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt a 2. melléklet I. pontja szerinti adatok megadásával és a biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolja. A biztosító által megállapított kártérítés összegét az Mkk. tv. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál.

(4a)[71] Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti, az üzemi szintű referencia hozamérték legalább felére kiterjedő mezőgazdasági biztosítás fennállásának megállapításakor a mezőgazdasági biztosítási szerződésnek a tárgyév július 15-éig a mezőgazdasági termelő mint biztosított fél egységes kérelmében bejelentett, a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön termesztett növénykultúrára való kiterjedését kell figyelembe venni.

(4b)[72] Az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésének alkalmazásában hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött mezőgazdasági biztosítás alatt a mezőgazdasági termelő adott kárenyhítési évben megtett, a 4. § (1) bekezdése szerinti első kárbejelentésében feltüntetett mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének időpontja előtt megkötött mezőgazdasági biztosítást kell érteni, a megállapított várható hozamcsökkenéstől, kárnemtől és növénykultúrától függetlenül.

(5)[73] Ha a mezőgazdasági biztosítási szerződésben a biztosított mezőgazdasági termelő nem szerződő fél, úgy teljes mértékű kárenyhítő juttatásra a biztosított mezőgazdasági termelő akkor jogosult, ha részére

a) a szerződő fél vagy a biztosító

aa) a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát,

ab) a biztosító és a szerződő fél nevét,

ac) a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét,

ad) a biztosított területet, növénykultúrát és hozamértéket,

ae) a biztosítással fedezett káreseményt és

b) a szerződő fél

ba) a biztosító nevét,

bb) a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát,

bc) a biztosított mezőgazdasági termelő nevét és székhelyét vagy lakcímét,

bd) azt a dátumot, amikortól a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő biztosított félként szerepel a mezőgazdasági biztosítási szerződésben és a mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározását az év megadásával,

be) a biztosítási időszakra vonatkozóan a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjának teljesítését

tartalmazó igazolást állít ki.

(5a)[74] A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez az (1) bekezdés szerinti határidőig csatolni kell,

a) ha nem szerződő fél a biztosított mezőgazdasági termelő, az (5) bekezdés szerinti igazolások,

b) ha szerződő fél a biztosított mezőgazdasági termelő - a (6) bekezdés szerinti díjtámogatott mezőgazdasági biztosítási szerződések kivételével - a mezőgazdasági biztosítás díjának teljesítését elismerő, a mezőgazdasági biztosítási szerződés kötvényszámát, a biztosított mezőgazdasági termelő nevét, székhelyét vagy lakcímét tartalmazó, a biztosító által kiállított igazolás

másolatát.

(5b)[75] Ha a mezőgazdasági termelő elmulasztja az (5a) bekezdésben foglaltak teljesítését, az érintett mezőgazdasági biztosítás nem vehető figyelembe az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti biztosításként.

(6)[76] Ha a mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a biztosító az Mkk. tv.-ben, illetve a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló pályázati felhívásban foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni.

(7) Ha a hozamérték-csökkenést több elemi káresemény okozta, akkor az igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta.

(8)[77] Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv elutasítja.

(9)[78] Adott kárenyhítési évhez kapcsolódóan kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a mezőgazdasági termelővel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett európai bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

10. § (1) Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a hozamérték-csökkenés összegét és - az 5. § (6) bekezdés, valamint az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel - az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti adattartalommal határozatot hoz. Az agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a 9. § (4) és (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére.

(2)[79] Az agrárkár-megállapító szerv - a helyszíni ellenőrzés megállapításainak, az 5. § (3) bekezdése szerinti adatoknak, a kárbejelentéshez kapcsolódó 5. § (7) bekezdése szerinti kockázatelemzés adatainak, valamint egyéb hatóság által rögzített termelési adatoknak a figyelembevételével - az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján hozza meg az Mkk. tv. 14. § (2) bekezdése szerinti határozatot.

(2a)[80] Ha az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő,

a) a tárgyévi betakarított termésmennyiség alapján számított tárgyévi hozam 30%-ot meghaladó mértékben múlja alul a kárbejelentésre hozott döntésben igazolt, káresemény utáni várható hozamot, akkor a tárgyévi hozamérték kiszámításakor tárgyévi hozamként az igazolt, káresemény utáni várható hozamadatot,

b)[81] a referencia-időszak adott évére vonatkozó - betakarított saját termésmennyiség alapján számított - referenciahozam meghaladja a növénykultúra ugyanezen évre vonatkozó, a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamának háromszorosát, akkor a referencia hozamérték kiszámításakor a referencia-időszak adott évének referenciahozamaként az ugyanezen évre vonatkozó, a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegyei, ennek hiányában az országos, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatot

kell figyelembe venni.

(3)[82] Az agrárkár-megállapító szerv a 2. melléklet szerinti adatok, a (1) bekezdés szerinti határozatok, valamint a benyújtott keresetlevelek adatai tekintetében az Mkk. tv. 14. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A keresetlevélről annak beérkezését követő hét napon belül, majd az eljárás lezárásáról szóló döntésről a mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az agrárkár-megállapító szerv értesítést küld az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(4)[83] Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a tárgyévet követő év január 15-éig elérhetővé teszi az erre a célra létrehozott elektronikus felületen a mezőgazdasági igazgatási szerv és az agrárkár-enyhítési szerv részére. A mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött vármegyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet a tárgyévet követő év január 31-éig elektronikus úton elérhetővé tesz az agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az országosan összesített adatállományból vármegyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban, a tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít és azt az arra a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi a miniszter részére.

(5) Az agrárkár-megállapító szerv az általa ellenőrzött kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódóan kiállított, (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére.

7. A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának általános szabályai

11. § (1)[84] A mezőgazdasági termelő a 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentést és a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet elektronikus úton köteles benyújtani.

(2)[85] A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásának módjára, meghatalmazott vagy kamarai meghatalmazott igénybevétele esetén a meghatalmazott és a kamarai meghatalmazott eljárására, vélelmezett örökös eljárása esetén a vélelmezett örökös eljárására, valamint az elektronikus kapcsolattartásra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[86] A 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti kárbejelentés, valamint a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a továbbiakban: KR) a mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol.

8. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása

12. § (1)[87] A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag a növénykultúra azon hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyet elemi káresemény okozott, és azt az agrárkár-megállapító szerv igazolta.

(2)[88] Nem nyújtható kárenyhítő juttatás, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdés szerinti döntésében nem igazolta a 9. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott mértékű hozamérték-csökkenést.

(3) A kárenyhítő juttatás összegének 3. melléklet szerinti számítási módszer alapján történő megállapítása során az elemi káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, az Mkk. tv. 22. §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a hozamérték-csökkenés összegéből, és a számítás során a 3. melléklet szerinti költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell alkalmazni.

(4)[89] A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist használja fel azzal, hogy a biztosító által a növénykultúrára megállapított kártérítés összege, valamint az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb - állami vagy európai uniós társfinanszírozású - támogatás és az e rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen növénykultúránként nem haladhatja meg az "Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról" szóló, 2022. december 21-i 2022/C 485/01 számú bizottsági közlemény 1.2.1.2. szakasza szerinti, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatás (357) pontjában meghatározott, az elszámolható költségre vetített 80%-os támogatási intenzitási mértéket.

(5) A (4) bekezdés szerinti elszámolható költségnek a növénykultúra elemi káresemény által okozott az (1) és (3) bekezdés alapján számított hozamérték-csökkenése minősül.

(5a)[90] A biztosító által - a (4) bekezdés szerint - a növénykultúrára megállapított kártérítés összegét abban az esetben is le kell vonni a kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során, ha a mezőgazdasági termelő nem teljesíti a 9. § (4), (5) és (5a) bekezdésében foglaltakat.

(6) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A túllépés összegét és a visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel.

9. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése

13. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisában rögzíti a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint - az agrárkár-megállapító szerv által kiállított dokumentumok alapján a hozzá a tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett adatok figyelembevételével - vizsgálja a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek jogosságát, a kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít.

(2)[91] Az agrárkár-enyhítési szerv az (1) bekezdés szerinti adatállomány, valamint a miniszternek a 20/05/10/00 Nemzeti agrárkár-enyhítés előirányzatra vonatkozó tájékoztatása alapján a jogos kárenyhítő juttatás iránti igények teljesítésére a minisztérium honlapján közzétett nyomtatvány szerinti kifizetési tervet készít. A kifizetési terv részét képezi a kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév december 31-i állapotát tükröző éves elszámolás. Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet a tárgyévet követő év február 28-áig a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal megküldi a miniszter részére.

(3) A miniszter a (2) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet - egyetértése esetén - jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről a 7. § (1) bekezdésben, a 12. § (1) bekezdésben, valamint az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, és teljesíti a kifizetéseket.

(5) Az adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évekhez kapcsolódóan az Mkk. tv. 15. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tételek kifizetésére tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő évben a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig van lehetőség.

(6) A (2) bekezdés szerinti éves elszámoláson túl az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal a miniszter részére megküldi

a)[92] tárgyév április 30-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév március 31-i állapotát, és

b)[93] tárgyév október 15-ig a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámla felhasználásának tárgyév szeptember 15-i állapotát

tükröző évközi elszámolásokat is.

(7) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítő juttatás iránti igények kifizetését követően megmaradt összeget tárgyév december 31-éig beérkezőleg átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára.

(8)[94] Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség.

(9) A mezőgazdasági árvíz vonatkozásában védműnek minősül az OVF által belföldi jogsegély keretében kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény is.

(10)[95] Az OVF által szolgáltatott, a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló 36/2017. (VII. 6.) FM rendelet 2. § 25. pontja szerinti adatok alapján az ár- vagy belvízhelyzet - az agrárkár-enyhítési rendszer vonatkozásában - akkor minősül[96]

a) országosan jelentősnek, ha országos szinten legalább 100 000 hektár,

b) jelentősnek, ha országos szinten legalább 50 000 hektár

mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szempontjából releváns mezőgazdasági hasznosítású terület mezőgazdasági ár- vagy belvízzel érintett.

10. Adatszolgáltatás

14. §[97] A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását - a kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében - az AKI Nonprofit Kft. végzi. Az AKI Nonprofit Kft.-t ezirányú tevékenységében a kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek - az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében - adatszolgáltatással kötelesek támogatni és az AKI Nonprofit Kft. által kért adatokat rendelkezésre bocsátani.

15. § (1) Aszálykár, illetve mezőgazdasági árvízkár tekintetében a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményben szolgáltat adatot a miniszter részére a káreseménnyel érintett termelők becsült számáról, a hozamcsökkenés várható mértékéről, valamint az aszály, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti szakvéleményét

a) aszálykár tekintetében részletes és összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig,

b) mezőgazdasági árvízkár tekintetében

ba) részletes adatokkal alátámasztva a mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő huszonöt napon belül,

bb) összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig

küldi meg a miniszter részére.

(3)[98] Az (1) bekezdésben hivatkozott szakvélemény elkészítéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv az OMSZ-től, az OVF-től, a Lechner Tudásközponttól, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával - megjelölve az érintett járást is -, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni.

(4)[99] A miniszter az Mkk. tv. 12. § (5) bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki.

(5) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szakvélemény alapján nyújt tájékoztatást az árvízhelyzetről az Európai Bizottság részére.

11. Ellenőrzés, jogkövetkezmények

16. § (1) A mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A kárenyhítő juttatás jogosulatlan igénybevételének tényét az agrárkár-enyhítési szerv - az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva - állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére.

(2) A kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

12. Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 5. § (7) és (8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba.

18. § A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben.

19. §[100] Ez a rendelet az "Iránymutatások a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról" szóló, 2022. december 21-i 2022/C 485/01 számú bizottsági közlemény hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

20. §[101] E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 36/2016. (V. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 36/2016. (V. 13.) FM rendelet] megállapított 4. § (1a), (5), (6) és (7) bekezdését, valamint 11. § (1) és (3) bekezdését a 36/2016. (V. 13.) FM rendelet hatálybalépését megelőzően bekövetkezett káresemények esetében is alkalmazni kell.

21. §[102] Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról szóló 10/2019. (IV. 1.) AM rendelettel [a továbbiakban: 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet] megállapított 4. § (8) és (10) bekezdését, 5. § (2) és (10) bekezdését, valamint 6. § (4) és (10) bekezdését a 10/2019. (IV. 1.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §[103] E rendeletnek a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet módosításáról szóló 60/2020. (XII. 9.) AM rendelettel [a továbbiakban: 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet] megállapított 9. § (4a) bekezdését a 60/2020. (XII. 9.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

23. §[104] A 2023. évben a 2022. kárenyhítési év tekintetében

a) a 10. § (4) bekezdésétől eltérően

aa) az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt 2023. január 23-ig teszi elérhetővé a mezőgazdasági igazgatási szerv és az agrárkár-enyhítési szerv részére,

ab) a mezőgazdasági igazgatási szerv a megküldött megyei adatállományokból készített országos összesítést 2023. február 7-ig teszi elektronikus úton elérhetővé az agrárkár-enyhítési szerv részére,

ac) az országosan összesített adatállományból a mezőgazdasági igazgatási szerv a megyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban 2023. február 22-ig készít összefoglaló jelentést, és teszi azt elérhetővé a miniszter részére,

b) a 10. § (5) bekezdésétől eltérően az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb 2023. február 7-ig küldi meg a mezőgazdasági termelő részére,

c) az agrárkár-enyhítési szervhez a 13. § (1) bekezdése szerinti adatoknak 2023. február 7-ig kell beérkeznie,

d) a 13. § (2) bekezdésétől eltérően az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési tervet 2023. március 7-ig küldi meg a miniszter részére.

24. §[105] A 2023. kárenyhítési évben a 9. § (4b) bekezdése szerinti első kárbejelentés alatt a 2023. március 30-át követően benyújtott első kárbejelentést kell érteni.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez[106]

2. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez[107]

A kárenyhítő juttatás iránti kérelem adattartalma

I. A megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekről szóló bejelentés adattartalma

1. A mezőgazdasági termelő azonosító adatai:

1.1. név

1.2. ügyfél-azonosító

2. A biztosító megnevezése, amellyel a termelő mezőgazdasági biztosítási szerződést kötött

3. A mezőgazdasági biztosítási szerződés időbeli hatályának meghatározása (év)

3a. A határozott idejű mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésének vagy a határozatlan idejű mezőgazdasági biztosítási szerződés megújításának dátuma[108]

4. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

5. A biztosításba bevont terület (ha)

6. A biztosított hozamérték (Ft)

7. A biztosító által káreseményekre megállapított kártérítés káreseményenkénti bontásban (Ft)[109]

8. Ha az ügyfél mezőgazdasági biztosítással nem rendelkezik, akkor az ügyfél erről szóló nyilatkozata

II. A referencia-időszak három évének meghatározásához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. Az adott növénykultúra termelési adatai a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban:

2.1. Terület (ha) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban

2.2. Termésmennyiség (t) a tárgyévet megelőző 5 évben, évenkénti bontásban

2.3. Hozam (t/ha) a tárgyévet megelőző 5 évben évenkénti bontásban

3. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata a referencia-időszak 3 évének meghatározásáról

III. A referenciahozam kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. A növénykultúra hozama a referencia-időszak három évében, évenkénti bontásban (t/ha)

IV. A referencia-átlagár kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. A növénykultúra vonatkozásában meghirdetett, 6. § (1) bekezdés szerinti referenciaárak, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adatai a referencia-időszak három évében (Ft/t)

V. A kárenyhítő juttatás összegének kiszámításához szükséges adatok

1. A növénykultúra megnevezése1 (az egységes kérelemhez kiadott hasznosítási kódok szerint)

2. Az elemi káresemény megnevezése

3. A növénykultúra tárgyévi területe (ha)

3.1. A növénykultúra igazolt károsodással érintett tárgyévi területe (ha)

3.2. A növénykultúra igazolt károsodással nem érintett területe (ha)

4. A növénykultúra betakarított tárgyévi termésmennyisége (t)

5. A növénykultúra betakarított területének aránya (50% feletti, illetve 50% vagy azt meg nem haladó)

6. A növénykultúra tárgyévi hozama (t/ha)

7. A növénykultúra referencia hozama (t/ha)

8. A tárgyévben a növénykultúra meghirdetett referenciaára, vagy a mezőgazdasági termelő értékesítéseinek számlával igazolt, 6. § (4) bekezdés szerinti ár adata (Ft/t)

9. A növénykultúra referencia-átlagára (Ft/t)

10. A növénykultúra tárgyévi hozamértéke (Ft)

11. A növénykultúra referencia hozamértéke (Ft)

12. A növénykultúra hozamérték-csökkenése (Ft)

13. Növénykultúra szinten számított hozamérték-csökkenés összegéből levonásra kerülő tételek

13.1. A hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege (Ft)

13.2. Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bérleti díjcsökkenés (Ft)

14. A biztosító által megállapított kártérítés összege (Ft)[110]

15. A mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy

15.1. az érintett káresemény által okozott kárra a biztosítóval kötött szerződés alapján a biztosító által megállapított összeget az Mkk. tv. által előírt kötelezettség szerint tüntette fel, és tudomásul veszi, hogy a kötelezettség elmulasztásával a kárenyhítő juttatásra való jogosultságot a teljes kárenyhítő juttatás összegére vonatkozóan elveszíti, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen esetben a felvett összeget a Magyar Államkincstár felszólító határozata szerint visszafizeti;[111]

15.2. a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az Mkk. tv. 2. § 7. pont szerinti elemi káreseményen - ide nem értve az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó mezőgazdasági árvízkárt - alapuló okokon kívüli okokból a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e.

1 Újravetés, újratelepítés, vagy másodvetés esetén meg kell adni az újravetett, újratelepített, vagy másodvetett növénykultúrát is.

3. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez[112]

A kárenyhítő juttatás meghatározásának számítási módszere

A területi adatokat (ha), a termésmennyiség-adatokat (t), a hozamadatokat (t/ha) és az áradatokat (Ft) mértékegységben, a területi adatokat négy, a többi adatot két tizedesjegy pontossággal kell kitölteni, és a számított értékeket is két tizedesjegy pontossággal kell kerekíteni és figyelembe venni.

A 6. § (5) bekezdése alapján korábban megadott adatokat az elektronikus felület automatikusan feltölti. A mezőgazdasági termelőnek csak a hiányzó adatokat kell megadnia.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben az adott kárenyhítési évben termesztett azon növénykultúrák adatait kell feltüntetni, amelyek vonatkozásában a mezőgazdasági termelő az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kárbejelentéssel rendelkezik.

1. A referencia-időszak három évének meghatározása

A referencia-időszak három éve: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év.

Amennyiben a legmagasabb vagy a legalacsonyabb hozam két vagy több évben előfordul, úgy a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a referencia-időszak azonos hozamú éveiből melyiket tekinti a legalacsonyabb vagy a legmagasabb hozamú évnek.

Azokban az években, amelyekben a termelő nem termesztette az adott növénykultúrát, a növénykultúra adott évi hozamánál a természetes személy - ideértve az egyéni vállalkozókat is - esetében a lakóhelye, jogi személy vagy egyéb szervezet esetében a székhelye szerinti vármegye vonatkozásában képzett vármegyei, ennek hiányában országos, az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozamot kell feltüntetni.[113]

2. A referenciahozam kiszámítása

A referenciahozam: a referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évére számított hozamok számtani átlaga.

ahol

hozamn = hozam a referencia-időszak n. évében (t/ha)

n = 1, 2, 3.

A referenciahozamot termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

3. A referencia-átlagár kiszámítása

Referencia-átlagár: A referencia-időszak 1. pont szerint meghatározott három évében meghirdetett referenciaárak számtani átlaga.

ahol

referenciaárn = meghirdetett referenciaár a referencia-időszak n. évében (Ft/t);

n = 1, 2, 3.

Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.

A referencia-átlagárat termesztett növénykultúránként külön-külön kell megállapítani.

4. A kárenyhítő juttatás összegének meghatározása a károsodott növénykultúra vonatkozásában

ahol azon növénykultúrák esetében, amelyeknél a tárgyévben ársáv közzétételére is sor kerül, a mezőgazdasági termelő a közzétett tárgyévi referenciaár helyett a tárgyév értékesítéseinek számlával igazolt áradatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen áradat a közzétett ársávba esik.

4.1. Károsodott növénykultúrára számított kárenyhítő juttatás maximális összege[114]

4.2. Üzemi szintű kárenyhítő juttatás maximális összege[116]

a) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás megléte esetén

b) az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti mezőgazdasági biztosítás hiányában

4.3. Károsodott növénykultúra hozamérték-csökkenéséből levonásra kerülő tételek

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege,

b) Egyes szántóföldi növénykultúrák tekintetében a mezőgazdasági káresemény miatti teljes kipusztulás vagy ki nem kelés esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege, és

c) Földbérlet esetén a 12. § (3) bekezdésben meghatározott bérletidíj-csökkenés összege.

a) Hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

ahol

és ahol a növénycsoportonként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/t):

- szántóföldi növények 1 t terméscsökkenése esetén: 2193,00 Ft,

- szántóföldi zöldségek 1 t terméscsökkenése esetén: 2990,00 Ft,

- gyümölcsfélék 1 t terméscsökkenése esetén: 1940,00 Ft,

- szőlő 1 t terméscsökkenése esetén: 7350,00 Ft.

b) A lent felsorolt szántóföldi növénykultúrák mezőgazdasági káresemény miatti korai teljes kipusztulása vagy ki nem kelése esetén fennálló hozamcsökkenés miatt keletkezett költségmegtakarítás összege:

ahol a növénykultúránként meghatározott fajlagos költségmegtakarítás (Ft/ha):

- őszi káposztarepce: 102 829 Ft/ha,

- őszi búza: 91 697 Ft/ha,

- őszi árpa: 80 084 Ft/ha,

- zab: 73 281 Ft/ha,

- triticale: 70 320 Ft/ha,

- rozs: 55 724 Ft/ha.

A fenti rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben, ha a felsorolt szántóföldi növénykultúrák korai teljes kipusztulását vagy ki nem kelését jelzi az a tény, hogy az adott növénykultúra tárgyévi hozama nulla.

c) Földbérlet esetén a bérletidíj-csökkenés összege:

4. melléklet a 27/2014. (XI. 25.) FM rendelethez[117]