512/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet

a 2021-2027 programozási időszakban az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásáról

A Kormány

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. és 15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § és az 1. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre és hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a 2021-2027-es időszakban az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló

a) Duna Régió Program (a továbbiakban: DRP),

b) Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 transznacionális együttműködési program,

c) ESPON 2030 interregionális együttműködési program,

d) Interact IV interregionális együttműködési program,

e) Interreg Europe interregionális együttműködési program és

f) Urbact IV interregionális együttműködési program

végrehajtásában részt vevő magyarországi intézmények kijelölésére.[1]

(2)[2] E rendeletet kell alkalmazni az (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programokból származó források hazai partner általi felhasználásának és ellenőrzésének szabályozására.

(2a)[3] E rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti programok esetében az uniós mellett hazai támogatásban is részesülő jogi személyekre, valamint a hazai támogatás nyújtásának lebonyolításában részt vevő szervezetekre.

(2b)[4] Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználásának tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

(2c)[5] E rendelet hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben felsorolt programok esetében az uniós támogatás nyújtásának szabályozására.

(2d)[6] E rendeletet kell alkalmazni a DRP programszintű végrehajtását végző DRP irányító hatóság, audit hatóság és igazoló hatóság működésének részletes szabályozására, összhangban az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a továbbiakban: (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet] és az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelettel [a továbbiakban: (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet], valamint a programszintű szabályozással.

(3) E rendeletet nem kell alkalmazni a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó operatív programokra, valamint a 2021-2027 programozási időszakban megvalósuló határon átnyúló együttműködési programokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1.[7] állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

3. átutalás igénylési dokumentáció: az igazoló hatóság által kiállított átutalási kérelem, költségnyilatkozat és költségigazoló nyilatkozat,

4. audit hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke szerinti ellenőrző hatósági feladatokat ellátó szervezet,

5. auditor csoport: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerinti munkacsoport,

6. csalás: az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikk alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

6a.[8] diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb,

7. DRP: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti transznacionális együttműködési program, melyhez tartozó forrásokat a tagállamok hozzájárulásainak figyelembevételével a Bizottság (EU) 2022/74 határozat II. számú melléklete, földrajzi lehatárolását a Bizottság (EU) 2022/75 határozat II. számú melléklete állapította meg,

8. DRP elektronikus monitoring és információs rendszer: a 2021-2027 programozási időszakban a DRP által működtetett, az (EU) 2021/1060 rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti elektronikus rendszer,

9. DRP irányító hatóság: a DRP irányítása és operatív menedzsment feladatok ellátása érdekében a DRP-ben részt vevő partnerországok által kijelölt, funkcionálisan önálló szervezeti egység, amely az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke szerinti funkciókat látja el,

10.[9] egy és ugyanazon vállalkozás: az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás,

10a.[10] egyedi támogatás: az Atr. 2. § 4. pontja szerinti támogatás,

11. elektronikus monitoring és információs rendszer: a 2021-2027 programozási időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok és projektek program és egyes nemzeti szintű feladatok lebonyolítását támogató rendszer, ide nem értve a NAHU rendszert,

11a.[11] el nem számolható költség: a hitelesítési tevékenység során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által levont költség,

11b.[12] elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

11c.[13] elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

12. felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a pályázatok benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentumcsomag,

13. hazai partner: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén az adott projektrész megvalósításáért a projektben részt vevő partnerek által aláírt partnerségi megállapodásban meghatározott kötelezettséget viselő, uniós támogatásban részesülő hazai fél vagy hazai székhelyű európai területi társulás,

14. hazai társfinanszírozás: az uniós támogatás hazai partnere részére nyújtott vissza nem térítendő hazai támogatás, amelyre a hazai partner a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettel támogatási szerződést köt,

14a.[14] hiba: a transznacionális és interregionális együttműködési programra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok által meghatározott, valamint a hazai társfinanszírozási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha a hazai társfinanszírozás még nem tekinthető elszámoltnak,

15. hitelesítés: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (8) bekezdése szerinti, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által végzett mindazon folyamatba épített adminisztratív, pénzügyi, szakmai és helyszíni ellenőrzés, amely annak megállapítására irányul, hogy a hazai partner a támogatási, valamint a hazai társfinanszírozási szerződésben rögzített kötelezettségeit a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokkal összhangban teljesítette,

16. hitelesítési jelentés: a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a nemzeti hatóság által összeállított jelentés,

17. hitelesítési nyilatkozat: a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet által a hazai partner részére kiadott, a hitelesítés tényét igazoló dokumentum,

18. hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (8) bekezdése szerinti szervezet,

19. igazoló hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke szerinti feladatkört ellátó szervezet,

20. Interreg alapok: DRP-ben az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikk (4) bekezdés b) pontja alapján, a partnerországok döntésével összhangban, egyetlen összegként nyújtott uniós támogatás forrása,

21. Interreg program: az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által az európai területi együttműködési célkitűzés keretében támogatott, az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendeletben lefektetett egyedi rendelkezések hatálya alá tartozó program,

22. Interreg Program Dokumentum: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke szerinti tartalommal, a partnerországok kormányai által jóváhagyott és az Európai Bizottság által elfogadott stratégiai dokumentum, amely lefekteti a programok prioritási tengelyeit, közös intézményrendszerét, végrehajtási kereteit, pénzügyi tervét, az irányítási és ellenőrzési szabályokat, beleértve a részt vevő partnerországok közötti pénzügyi felelősségmegosztást az irányító hatóság vagy a Bizottság által elrendelt pénzügyi korrekciók esetében,

23. interregionális együttműködési program: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (3) bekezdése szerinti együttműködési forma,

24. irányító hatóság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt szervezet,

24a.[15] irányító hatóság és közös titkárság: a DRP-ben részt vevő partnerországok által kijelölt integrált menedzsment szervezet, amely a területfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium funkcionálisan önálló szervezeti egységeként az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikke alapján az (EU) 2021/1060 rendelet 72. cikkében meghatározott, valamint a Programdokumentumban és a Programkiegészítő Dokumentumban lefektetett feladatokat látja el,

24b.[16] kis összegű követelés: a kettőszázötven eurót meg nem haladó hazai társfinanszírozásra vonatkozó követelés, valamint a százezer forintot meg nem haladó uniós támogatás megelőlegezésére vonatkozó követelés,

25. költségigazoló nyilatkozat: az igazoló hatóság által kiállított, a partnernél felmerült költség hitelesítésére és igazolására irányuló nyilatkozat,

25a.[17] megelőlegezés: az uniós támogatás hazai partnere részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás,

25b.[18] megelőlegezési szerződés: az uniós támogatás hazai partnere részére nyújtott visszatérítendő hazai támogatás folyósítása és visszafizetése tárgyában kötött támogatási szerződés,

25c.[19] mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,

25d.[20] mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység,

25e.[21] mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység,

26. monitoring: a források felhasználása, az eredmények és a teljesítmény mindenre kiterjedő - így különösen szabályossági, hatékonysági és célszerűségi szempontból történő - nyomon követése rendszeres jelleggel projekt, valamint program szinten,

27. monitoring bizottság: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikk (1) bekezdése szerinti bizottság,

28. NAHU rendszer: a 2021-2027 programozási időszakban az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló transznacionális és egyes interregionális együttműködési programok nemzeti feladatainak végrehajtását támogató informatikai rendszer,

29. négy szem elve: valamely feladatot ellátó személy munkájának egy másik személy általi - ugyanazon szempontok szerinti, ismételt és teljes körű - ellenőrzése,

29a.[22] nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás,

30. nemzeti hatóság: az egyes Interreg programok vonatkozásában a monitoring bizottsági képviseletet biztosító, továbbá az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a programokban részt vevő országok hatáskörébe rendelt feladatok végrehajtásáért nemzeti szinten felelős szervezet,

31. nemzeti hozzájárulás: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (5) bekezdése szerinti, az egyes Interreg programokban részt vevő országok által a program végrehajtásának társfinanszírozásához biztosított összeg,

32. nemzeti kapcsolattartó pont: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikke szerinti, az egyes Interreg programok hatékony kommunikációját nemzeti szinten biztosító szervezet,

33. partnerország: a DRP végrehajtásában részt vevő tagállam vagy nem tagállam,

34. Pénzügyi megállapodás: az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 112. cikk (4) bekezdésével összhangban, az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikke alapján a nem tagállamokkal kötendő finanszírozási megállapodás, melyet az Európai Bizottság, az Interreg programban részt vevő nem tagállam partnerország képviselője és a program irányító hatóságának helyet adó tagállam képviselője ír alá,

35. Programkiegészítő Dokumentum (Programme Complement): a partnerországok által jóváhagyott dokumentum, amely meghatározza a DRP menedzsment struktúráját beleérve a partnerországok és a végrehajtásban résztvevő szervezetek (monitoring bizottság, DRP irányító hatóság, igazoló hatóság, audit hatóság, hitelesítésért felelős szervezetek és kontrollerek, valamint a nemzeti kapcsolattartó pontok) kötelezettségeit és felelősségi viszonyait, valamint magában foglalja az irányítási és kontrollrendszerek megfelelősségét igazoló hitelesítési jelentés mintát,

36. programszámla: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikk (1) bekezdése szerinti, az uniós támogatások és a partnerországi társfinanszírozás fogadása, valamint a kifizetések lebonyolítása céljából a DRP igazoló hatósága által nyitott, euró devizanemű pénzforgalmi számla, amely felett az igazoló hatóság rendelkezik,

36a.[23] projektrész: a projekt keretében megvalósuló azon tevékenységek összessége, amely hozzárendelhető a projektben részt vevő adott partnerhez,

37. rendszerszintű szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 33. pontja szerinti szabálytalanság,

38. szabálytalanság: az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában meghatározott fogalom, valamint a nemzeti jogszabályok által meghatározott, továbbá a hazai társfinanszírozási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségek megsértése abban az esetben, ha a hazai társfinanszírozás elszámoltnak tekinthető,

38a.[24] tagállami helytállás: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikk (3) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség,

39.[25] támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

40.[26] támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

41. transznacionális együttműködési program: az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti program, az európai területi együttműködési célkitűzés 2. eleme,

42. uniós támogatási szerződés: az együttműködési program irányító hatósága és a vezető partner között létrejött, az uniós támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó szerződés, amelynek formai és tartalmi követelményeit az együttműködési program monitoring bizottsága hagyja jóvá,

43. vezető partner: több jogi személy által közösen megvalósítandó projekt esetén a projekt megvalósításának egészéért felelősséget viselő, uniós támogatásban részesülő fél.

(2) Az (1) bekezdésben nem értelmezett fogalmakat az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint kell értelmezni.

3. A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtási intézményrendszere

3. § A transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában az 1. mellékletben meghatározott szervezetek vesznek részt.

4. §[27] A Magyar Államkincstár látja el a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer alkalmazás-, valamint infrastruktúra-üzemeltetését, továbbá a kapcsolódó szoftverfejlesztési feladatokat.

II. FEJEZET

A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK HAZAI SZINTŰ LEBONYOLÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

3/A. A Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021-2027) előirányzat felhasználási szabályai[28]

4/A. §[29] (1) Az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló 2021-2027 közötti transznacionális és - az URBACT program kivételével - az interregionális együttműködési programok esetében a hazai végrehajtáshoz kapcsolódóan felmerülő kiadások és támogatások fedezetét a központi költségvetés XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, 12. Transznacionális és Interregionális Együttműködés (2021-2027) alcíme (a továbbiakban: előirányzat) biztosítja.

(2) Az előirányzat

a) az európai területi együttműködési célkitűzés keretében megvalósuló 2021-2027 közötti transznacionális és - az URBACT program kivételével - az interregionális együttműködési programok esetében a nemzeti hozzájárulás biztosítása,

b) a 2021-2027 közötti programozási időszakban megvalósuló DRP, Interreg CENTRAL EUROPE és az Interreg Europe programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek

ba) központi költségvetési szerv hazai partnere esetén a projektrész teljes költségvetésének 20%-át, nem központi költségvetési szerv hazai partnere esetén a projektrész teljes költségvetésének 15%-át meg nem haladó hazai társfinanszírozás nyújtása vissza nem térítendő támogatásként történő,

bb) hazai partner projektjéhez visszatérítendő támogatásként nyújtott európai uniós hozzájárulás 30%-át meg nem haladó megelőlegezése,

c) a tagállami helytállási kötelezettségből adódó visszafizetés,

d) a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közreműködő szervezet) e rendeletben, valamint a Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságról szóló 197/2018. (X. 24.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai,

e) a DRP irányító hatóságának e rendeletben meghatározott feladatai kapcsán az európai uniós hozzájárulás visszatérítendő támogatásként történő megelőlegezése, valamint

f)[30]

finanszírozására szolgál.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az előirányzat kezelésére előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit a Magyar Államkincstárnál.

(4) Az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

4/B. §[31] (1) Az előirányzat felhasználásával kapcsolatos közreműködő szervezeti feladatokat a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet látja el, különösen

a) a programok hazai megvalósításának előkészítésével és koordinációjával,

b) a hitelesítési rendszer működtetésével,

c) a hazai társfinanszírozási szerződések megkötésével és módosításával,

d) az uniós forrás megelőlegezési szerződések megkötésével és módosításával,

e) a hazai társfinanszírozási szerződések és az uniós forrás megelőlegezési szerződések vonatkozásában a projektrészek zárásával,

f) a hazai társfinanszírozási szerződések és az uniós forrás megelőlegezési szerződésekből, valamint a tagállami helytállásból eredő követeléskezeléssel,

g) követelések behajthatatlanná történő minősítésével,

h) szabálytalanságkezeléssel,

i) nemzeti szintű folyamatszabályozással,

j) NAHU rendszerrel kapcsolatos koordinátori és rendszerfejlesztéssel,

k) a 2027 utáni programozási időszak transznacionális és egyes interregionális programjainak tervezésével és előkészítésével, valamint

l) a DRP végrehajtását támogató monitoring és információs rendszer rendszerfejlesztésével és működéstámogatásával

kapcsolatos feladatokat.

(2) A 4/A. § (1) bekezdése szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az előirányzat kezelésére pénzforgalmi lebonyolítási számlát nyit a Kincstárnál.

(3) A 4/A. § (1) bekezdése szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője a (2) bekezdés szerinti pénzforgalmi lebonyolítási számlára rendelkezési jogot biztosít a közreműködő szervezet részére.

(4) A pénzforgalmi lebonyolítási számla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

4/C. §[32] (1) Támogatásban

a) helyi önkormányzat,

b) költségvetési szerv,

c) gazdasági társaság,

d) civil szervezet,

e) közhasznú szervezet,

f) szövetkezet,

g) egyház,

h) köztestület,

i) irányító hatóság,

j) európai területi társulás, valamint

k) Magyarországon székhellyel rendelkező nemzetközi szervezet

részesülhet.

(2) Hazai társfinanszírozás esetén a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai partnere abban az esetben részesülhet költségvetési támogatásban, ha rendelkezik devizaszámlával, és vállalja, hogy ha szabálytalanság esetén az európai uniós hozzájárulás visszafizetendő részét a vezető partner részére - vezető partnerként a programszámlájára - határidőn belül nem fizeti vissza, a visszafizetési kötelezettséggel érintett összeget az Ávr. szerinti késedelmi kamattal növelten fizeti vissza.

(3) Megelőlegezés esetén a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai partnere - központi költségvetési szerv, vármegyei önkormányzat vagy európai területi társulás kivételével - abban az esetben részesülhet megelőlegezésben, ha a projektrész elszámolható összköltsége eléri vagy meghaladja a háromszázezer eurót.

4/D. §[33] (1) Hazai társfinanszírozás esetén a támogatás külön pályáztatás nélkül a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai partnereivel támogatási szerződés alapján nyújtható.

(2) A hazai társfinanszírozás összege euróban kerül meghatározásra és kifizetésre a hazai partner euróban vezetett számlájára.

(3) Megelőlegezés esetén a programok keretében meghirdetett pályázatokon nyertes projektek hazai partnereivel a programszintű támogatási döntést követően, a közreműködő szervezet értesítésének kézhezvételétől számított kilencven napon belül benyújtott támogatási kérelem alapján - az uniós támogatási szerződés hatálybalépését követően - megkötött támogatási szerződés alapján nyújtható.

(4) A megelőlegezés összege forintban kerül meghatározásra és kifizetésre a hazai partner részére. A megelőlegezés forintban meghatározott összegét az adott évi központi költségvetés tervezése során az államháztartásért felelős miniszter által megállapított tervezési árfolyam alkalmazásával határozzák meg.

(5) Ha a megelőlegezés összege az érintett projektrész uniós költségvetésének módosítása okán csökkentésre vagy növelésre kerül, a megelőlegezési szerződés módosított összege az eredeti szerződésben alkalmazott árfolyamon kerül forintosításra.

(6) A hazai partner részére a hazai társfinanszírozás, valamint a megelőlegezési összeg folyósításának feltétele, hogy a hazai partner szerepeljen az állami adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában, ennek hiányában harminc napnál nem régebbi nemleges adóigazolás benyújtásával igazolja a köztartozás-mentességét.

(7) A megítélt támogatás a támogatási szerződésben meghatározott mértékű támogatási előlegként is kifizethető.

(8) A támogatás

a) egyösszegű kifizetéssel vagy

b) részletekben történő kifizetés esetén időarányosan vagy teljesítésarányosan

biztosítható.

4/E. §[34] A hazai partnerrel - ide nem értve a központi költségvetési szerv hazai partnert - kötendő hazai társfinanszírozási támogatási szerződésben, valamint a megelőlegezési szerződésben rendelkezni kell az e rendeletben meghatározott jogcímen visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékáról, amely a hazai partner választása szerint lehet:

a) a hazai partner valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata,

b) jelzálogjog vagy

c) hitelintézet által nyújtott garancia.

4/F. §[35] (1) A hazai partner köteles visszafizetni

a) a hazai társfinanszírozást, ha a hazai társfinanszírozás kifizetésétől számított tizenöt hónapon belül nem nyújt be előlegelszámolást, kivéve, ha a késedelem a hazai partnertől független objektív okok miatt következik be, és a hazai partner vétlenségét a határidő elmulasztásában igazolja,

b) az elszámolásból eredő különbözetet, ha az előlegként kifizetett hazai társfinanszírozás összege magasabb, mint a hazai partner részére jóváhagyott előlegelszámolás szabálytalansággal nem érintett része, vagy

c) költségvetés csökkentése esetén a korábban kifizetett hazai társfinanszírozási előleg és a módosult költségvetés hazai társfinanszírozási része közötti különbözetet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszafizetés határideje a kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetés határideje a projektrész pénzügyi zárását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti visszafizetés határideje a módosított hazai társfinanszírozási támogatási szerződés aláírását követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap.

(5) Ha a hazai partner nem vagy csak részben tesz eleget a hazai társfinanszírozás vonatkozásában az e rendeletben meghatározott jogcímen felmerült visszafizetési kötelezettségének, a közreműködő szervezet a 4/E. § szerinti biztosíték érvényesítésével gondoskodik a vissza nem fizetett összeg behajtásáról. Ha a kikötött biztosíték érvényesítése eredménytelen volt, a közreműködő szervezet a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

(6) Ha szabálytalanság esetén a hazai partner nem fizeti vissza határidőre az uniós támogatási összeg visszafizetendő részét a vezető partner vagy az irányító hatóság részére, és így a nemzeti hatóságnak tagállami helytállási kötelezettsége keletkezik, a közreműködő szervezet a nemzeti hatóság tájékoztatását követően a visszafizetendő uniós támogatási összeget késedelmi kamattal növelten követeli a hazai partnertől.

(7) Szabálytalanság esetén a szabálytalanság hazai társfinanszírozási része vonatkozásában az Ávr. szerinti ügyleti- és késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(8) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg határidőre történő visszafizetése esetén az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(9) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti visszafizetési kötelezettséggel érintett összeg az annak visszafizetésére szóló fizetési felszólításában megjelölt határidőt követően kerül visszafizetésre, akkor az Ávr. szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség mellett késedelmikamat-fizetési kötelezettség is keletkezik.

(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti ügyletikamat-fizetési kötelezettség nem áll fenn az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] 8. §-a szerinti szervezeti formák esetén, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § a) pontja szerinti eset fennáll,

b) a partner hazai társfinanszírozás kezelésére a Magyar Államkincstárnál külön fizetési számlával rendelkezik, vagy

c) a hazai társfinanszírozás összege nem éri el a százötvenezer eurót.

(11) Ha a hazai partnert érintő szabálytalanságból fakadó összeget az érintett program zárásáig nem lehet behajtani, akkor a behajtásra tett kísérlet és intézkedés valamennyi dokumentációját a hazai partner zárójelentésének jóváhagyásától számított tíz évig meg kell őrizni.

(12) Elállás esetén - ideértve az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetet is - a hazai partner köteles a kifizetett hazai társfinanszírozás teljes összegét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten visszafizetni, függetlenül attól, hogy az elállást a támogató vagy a támogatott kezdeményezte.

(13) A hazai partnerrel szemben megállapított kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.

(14) A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni.

4/G. §[36] (1) Megelőlegezés esetén a hazai partner a támogatási összeg utolsó uniós hozzájárulás-részlete kifizetésének a hazai partner fizetési számláján történt jóváírását követő harminc napon belül a támogatási összeget a pénzforgalmi lebonyolítási számlára visszafizeti.

(2) A megelőlegezés visszafizetése forintban történik. A hazai kedvezményezett számláján jóváírt euró összeg forintosítására a megelőlegezési szerződésben rögzített árfolyamon kerül sor.

(3) Ha a megelőlegezéssel érintett projektrész uniós költségvetése csökken, és ez szükségessé teszi a megelőlegezés összegének a csökkentését, akkor az így keletkező különbözetet a hazai partner köteles visszafizetni. A hazai partner a visszafizetést a kapcsolódó megelőlegezési szerződés módosításának hatálybalépését követően kiküldött fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül teljesíti.

(4) Ha a hazai partner a megelőlegezett összeg visszautalását az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidőre teljesíti, abban az esetben Ávr. szerinti kamatfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a hazai partner határidőben nem teljesíti a visszautalásokat, a közreműködő szervezet a megelőlegezett összeg vissza nem fizetett részét az Ávr. szerinti ügyleti és késedelmi kamattal növelten követeli tőle.

(5) A megelőlegezési szerződéstől való elállás esetén a hazai partner a megelőlegezett összeget a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizeti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az Ávr. szerinti ügyleti- és - késedelem esetén - késedelmikamat-fizetési kötelezettség keletkezik.

(7) A kis összegű követeléseket követelés-jogcímenként, projektrészenként kell érteni, valamint a tőkére és a kamatokra külön-külön kell vizsgálni. A kis összegű követelések behajtását nem kell kezdeményezni.

(8) A DRP irányító hatósági, audit hatósági és igazoló hatósági feladatokat ellátó költségvetési szerv kedvezményezett részére biztosított visszatérítendő támogatás esetén az uniós forrásnak a kedvezményezett fizetési számláján történt jóváírását követő harminc napon belül a kedvezményezett a támogatási összeget az előirányzat-felhasználási keretszámlájára visszafizeti.

(9) A szabálytalansággal érintett összeg visszafizetésére a megelőlegezési szerződés alapján kifizetett összeg nem használható fel.

4/H. §[37] (1) A hazai partner a visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében egy alkalommal részletfizetési kérelmet nyújthat be a közreműködő szervezethez.

(2) A közreműködő szervezet a részletfizetési kérelemről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt, és erről a hazai partnert a döntéstől számított öt napon belül a részletfizetési megállapodás tervezete megküldésével tájékoztatja.

(3) A visszafizetési kötelezettség futamideje nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A részletfizetés meghatározásánál a kérelem beérkezésének napjáig számolt kamatokkal terhelt összeget kell figyelembe venni, kamatot a részletfizetés idejére nem kell felszámítani.

(4) Ha a hazai partner az általa aláírt megállapodást annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem küldi meg a közreműködő szervezet részére, a közreműködő szervezet a részletfizetést engedélyező döntését visszavonja.

(5) Ha a hazai partner bármely részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja, vagy részben teljesíti, a közreműködő szervezet a késedelembe eséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a hazai partnert a részletfizetési megállapodás megszűnéséről és az újraszámolt visszafizetési kötelezettség összegéről.

4. A hitelesítés

5. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata az 1. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programok keretében megítélt uniós támogatások hitelesítése.

(2) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata az 1. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti programok hazai társfinanszírozása felhasználásának hitelesítése.

6. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetnek a hitelesítés részeként gondoskodnia kell a hazai partner részéről benyújtott, a projekt keretében felmerült, szakmailag teljesített, és a hazai partner által kifizetett költséget alátámasztó dokumentumok formai és tartalmi ellenőrzéséről (ide nem értve az egyszerűsített költségelszámolással elszámolt költségeket). A dokumentumok elektronikus monitoring és információs rendszerbe történő feltöltése egyenértékű a dokumentum papír alapon történő benyújtásával.

(2) A dokumentumok (1) bekezdés szerinti ellenőrzése keretében ellenőrizni kell különösen azt, hogy

a) a hazai partner által benyújtott jelentésben szereplő költség kifizetésre került és számlával vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylattal megfelelően alátámasztott,

b) a benyújtott számla vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat valós költségen alapul, és az együttműködési program keretében jóváhagyott projekttel összefüggésben merült fel,

c) a benyújtott számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van a pályázatra vonatkozó döntéssel és az uniós támogatási szerződéssel,

d) a költség elszámolható az uniós és hazai jogszabályokkal, valamint az együttműködési program keretében meghatározott elszámolhatósági szabályokkal összhangban,

e) a költséget alátámasztó dokumentum teljes körű, formai és tartalmi szempontból megfelelő,

f) a hazai partner az összes projekttevékenység vonatkozásában megfelelő nyilvántartási rendszerrel, ellenőrzési nyomvonallal rendelkezik,

g) az uniós támogatás, valamint a hazai társfinanszírozás felhasználása során nem történt szabálytalanság vagy hiba,

h) kettős finanszírozás nem valósult meg,

i) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelményeket betartották,

j) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályokat betartották,

k) az uniós támogatási szerződésnek megfelelő a projekt fizikai és pénzügyi előrehaladása,

l) a vonatkozó teljesítésigazolások rendelkezésre állnak.

(3) Az egyszerűsített költségelszámolással elszámolni kívánt költségek vonatkozásában ellenőrizni kell, hogy azok megfelelően kerültek-e kiszámításra, és a számítási módszer megfelelően került-e alkalmazásra.

(4)[38] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként ellenőrzi a közbeszerzésekről szóló törvény és a közbeszerzésekre vonatkozó uniós szabályok betartását. A hazai partner az általa lefolytatott valamennyi közbeszerzési eljárás dokumentumaihoz a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR) megtekintési jogot biztosít az ellenőrzés érdekében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet, valamint az audit hatóság részére. A nem EKR-ben lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében a hazai partner a közbeszerzési eljárás valamennyi dokumentumát a programot támogató informatikai rendszeren keresztül a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére benyújtja. A közbeszerzési eljárás hazai és uniós jogszabályok szerinti lebonyolítása a hazai partner felelőssége.

(5) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az ellenőrzött közbeszerzési eljárás lefolytatása során megállapított jogsértések esetén jogosult a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben elszámolni kívánt költség arányos csökkentésére.

7. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hitelesítés részeként gondoskodik a projektrészek megvalósításának helyszíni ellenőrzéséről. A helyszíni ellenőrzés kockázat-elemzésen alapuló mintavételen keresztül valósul meg. A helyszíni ellenőrzést legkésőbb a projektrész zárójelentéséhez kapcsolódó hitelesítési tevékenység részeként kell lefolytatni.

(2) A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a hazai partner által megvalósított projektrész uniós támogatási szerződésnek megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását,

b) a hazai partner által benyújtott jelentés, valamint a hazai partner által megvalósított projektrész tényleges fizikai és pénzügyi előrehaladásának összhangját,

c) azt, hogy a jelentést alátámasztó bizonylatok eredeti példánya a hazai partnernél rendelkezésre áll, és megegyezik a hazai partner által a jelentéshez elektronikusan vagy papír alapon benyújtott másolatokkal,

d) a hazai partner által elektronikusan vagy papír alapon benyújtott nyilatkozat és az azt megalapozó bizonylatok összhangját,

e) a termékek és szolgáltatások teljesítésének az uniós támogatási szerződésben foglaltakkal való összhangját,

f) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

g)[39] a közbeszerzésekre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok betartását, a korábban már benyújtott dokumentumok eredeti dokumentumokkal való összhangját, a benyújtott dokumentumok valódiságát és a dokumentumok megőrzésére vonatkozó szabályok betartását, kivéve azokat a dokumentumokat, amelyekhez a dokumentumalapú ellenőrzés során a kedvezményezett teljes körű EKR betekintést biztosított,

h) az állami támogatással, a környezetvédelemmel, az esélyegyenlőséggel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos követelmények betartását és

i) az elkülönített számviteli nyilvántartás vezetését.

8. § (1) A hitelesítési tevékenységet dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, a hitelesítés eredményét, hiba feltárása esetén a megtett intézkedést, szabálytalanság gyanúja esetén a szabálytalansági vizsgálat megindítása kezdeményezését.

(2)[40] Amennyiben a pénzügyi korrekció szükségessége a hitelesítési tevékenység során történt adminisztratív hibára vagy jogszabályváltozásra vezethető vissza, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet külön vizsgálat lefolytatása nélkül megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3)[41] A hiba feltárása és a szükséges intézkedések megtétele céljából a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vizsgálatot indíthat az elszámolni kért költség megfelelőségének megállapítására. A vizsgálat időtartama legfeljebb negyvenöt nap, amelybe nem számít bele a hazai partner iratpótlási kötelezettsége teljesítésének, továbbá valamely költségvetési szerv, bíróság eljárásának és az esetleges szakértői vizsgálat időtartama.

(4)[42] Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a hiba kivizsgálása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a hazai partnertől felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, valamint lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére. A kért felvilágosítás, hiánypótlás, észrevétel hazai partner általi teljesítéséig eltelt határidő a vizsgálat időtartamába nem számít bele.

(5) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet az 5. és a 6. § szerinti ellenőrzés elvégzését követően hitelesítési nyilatkozatot állít ki a hazai partner részére.

(6) A hazai társfinanszírozás akkor tekinthető elszámoltnak, ha a hitelesítési nyilatkozatban elfogadott költségre vonatkozó kifizetési kérelem jóváhagyása megtörtént.

9. § (1)[43] A hazai partner - ha nem ért egyet a 8. § (3) bekezdése szerinti vizsgálat megállapításával vagy a 8. § (5) bekezdése szerinti hitelesítési nyilatkozat tartalmával - a kézhezvételétől számított öt munkanapon belül panasszal élhet a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet felé.

(2) A panaszban meg kell jelölni

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát,

b) a hazai partner azonosításához szükséges adatokat és

c)[44] a panasz indokoltságát igazoló tényeket és körülményeket, arra vonatkozóan, hogy a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet nem az előírásokkal összhangban járt el.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a panaszt - annak tárgyában kialakított álláspontjával együtt - öt munkanapon belül megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság megvizsgálja a panaszt, és annak kézhezvételét követő tizenöt munkanapon belül tájékoztatja az érintetteket a vizsgálat eredményéről.

(5)[45] A nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) azt az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) a hazai partner a benyújtott panaszt visszavonta, vagy

d) a kérelem nem felel meg a 9. § (2) bekezdésében foglaltaknak.

(6) Amennyiben a nemzeti hatóság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet panasszal érintett költségre vonatkozó döntését helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a panasszal érintett költségre vonatkozóan új döntés meghozatalára utasítja.

10. § A nemzeti hatóság a kifizetési kérelem alátámasztásához szükséges információt a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet bevonásával biztosítja.

11. § (1) Az uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás terhére elszámolható, az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költséget a hazai partner euróra váltja át - az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (5) bekezdése alapján - az együttműködési programban meghatározott módon.

(2) A hazai partner a számlán vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylaton szereplő összeget kizárólag euróban meghatározva nyújthat be a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére.

5. Szabálytalanságkezelés

12. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet feladata a támogatás rendeltetésszerű és szabályszerű felhasználása érdekében annak biztosítása, hogy az Európai Unió és Magyarország pénzügyi érdeke a támogatás felhasználása során ne sérüljön, vagy ne sérülhessen.

13. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezeten belül ki kell jelölni a szabálytalanságok nyilvántartásáért és jelentéséért felelős személyt (a továbbiakban: szabálytalanság-felelős).

(2) A szabálytalanság-felelős

a) lefolytatja a szabálytalansági vizsgálatokat,

b) összeállítja a szabálytalanságokkal kapcsolatos jelentéseket, és

c) a DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 program, valamint az Interreg Europe program esetén gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatos adatok NAHU rendszerbe való feltöltéséről.

14. § (1) Aki a támogatási folyamat bármely szakaszában szabálytalanság gyanúját észleli, vagy akinek ilyen gyanú tudomására jut, haladéktalanul írásban rögzíti azt, és megküldi a szabálytalanság-felelősnek.

(2) A szabálytalanság-felelős a szabálytalanság gyanújáról való tudomásszerzés esetén javaslatot tesz a szabálytalansági vizsgálat megindítására és - ha szükséges - a kifizetések felfüggesztésére, a 16. § szerinti esetben a szabálytalansági vizsgálat mellőzésére vagy a szabálytalansági gyanú megalapozatlansága esetén a szabálytalansági vizsgálat megindításnak elutasítására.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a (2) bekezdés szerinti javaslat alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat megindításáról, mellőzéséről vagy elutasításáról, a kifizetések felfüggesztéséről.

(4)[46]

15. § (1) A szabálytalansági vizsgálat megindítását követően a szabálytalanság-felelős - szükség esetén - felhívja a hazai partnert a szabálytalansági vizsgálat lefolytatásához szükséges további iratok becsatolására, továbbá helyszíni vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti. Az iratok becsatolásának és a helyszíni vizsgálat lefolytatásának időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele. Amennyiben az ügy körülményei szükségessé teszik, a szabálytalansági vizsgálat során a szabálytalanság-felelős a hazai partnerről felvilágosítást, hiánypótlást kérhet, valamint lehetőséget biztosíthat észrevételei megtételére. A kért felvilágosítás, hiánypótlás, észrevétel hazai partner általi teljesítéséig eltelt határidő a vizsgálat időtartamába nem számít bele.

(2) A szabálytalanság-felelős megvizsgálhat bármely dokumentumot, körülményt, tényt, amely a szabálytalanság gyanújával kapcsolatos tényállás tisztázásához szükséges.

(3)[47] Ha a szabálytalanság megállapításához a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy bíróság előzetes döntése vagy szakértői vizsgálat szükséges, a szabálytalansági vizsgálatot a szabálytalanság-felelős külön döntés nélkül felfüggeszti a Közbeszerzési Döntőbizottság, a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság döntésének közléséig vagy a szakvélemény kézhezvételéig. A felfüggesztés időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

16. § A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője szabálytalansági vizsgálat mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és rendelhet el az e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a hazai partner ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás vagy csődeljárás indult,

b) a cégbíróság a hazai partner céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

c) a hazai partner elismeri a szabálytalanság tényét,

d)[48] az Európai Bizottság, az audit hatóság, az auditor csoport hazai tagja vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet szabálytalanságot állapít meg,

e) rendszerszintű szabálytalanság történt, vagy

f) a szabálytalanság oka kizárólag számítási hiba.

17. § (1) A szabálytalanság-felelős a szabálytalansági gyanút, a szabálytalansági vizsgálat megindításának vagy elutasításának tényét és a szabálytalansági vizsgálat eredményét rögzíti a NAHU rendszerben.

(2) A szabálytalansági vizsgálat megindításáról, a szabálytalansági vizsgálat felfüggesztéséről, a kifizetések felfüggesztéséről, valamint a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról a szabálytalanság-felelős írásban tájékoztatja a hazai partnert, továbbá elektronikus formában értesíti a szabálytalansági vizsgálatban érintetteket.

18. § (1) A szabálytalansági vizsgálat eredményéről - nem történt szabálytalanság megállapítása esetén is - a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít.

(2) A szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell különösen

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai partner azonosításához szükséges adatokat,

b) a szabálytalansági gyanúról való tudomásszerzés módját és idejét,

c) a szabálytalansági gyanú rövid összefoglalását,

d) a szabálytalansági vizsgálatban részt vevők megnevezését,

e) a megvizsgált dokumentumok, körülmények és tények felsorolását,

f) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatás, vagy a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek a vizsgálatot végző és a meghallgatott vagy a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személyek aláírásával ellátott példányát,

g) a meghallgatott vagy a helyszíni vizsgálat során jelen lévő személynek az f) pont szerinti jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatos egyet nem értése esetén az erre utaló záradékot és

h) a szabálytalansági vizsgálat során megállapított következtetéseket.

(3) A szabálytalanság tényének megállapítása esetén a szabálytalanság-vizsgálati jelentésnek tartalmaznia kell továbbá

a) a megsértett rendelkezésre történő pontos hivatkozást,

b) a visszakövetelendő vagy el nem számolható összeget,

c) az alkalmazandó intézkedésre vonatkozó javaslatot és

d) az intézkedési javaslat indokát.

19. § (1)[49] A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet vezetője a szabálytalanság-vizsgálati jelentés alapján dönt a szabálytalansági vizsgálat lezárásáról. A szabálytalansági vizsgálat lezárásának időpontja a szabálytalansági vizsgálatot lezáró döntés meghozatalának a napja. A szabálytalansági vizsgálatot a megindításától számított negyvenöt napon belül le kell zárni, amely határidő egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(2) A szabálytalansági vizsgálat lezárulhat

a) annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, és a szabálytalansági vizsgálat intézkedés nélküli megszüntetésével,

b) a szabálytalanság megtörténtét részben vagy egészben megállapító, és a szabálytalansággal arányos intézkedést - így különösen a hazai partner részére kifizetett támogatás részleges vagy teljes visszafizetését - elrendelő döntéssel, vagy

c) a még nem hitelesített költségek tekintetében annak megállapításával, hogy nem történt szabálytalanság, azonban a hazai partner által benyújtott vagy a következő időszakra vonatkozó jelentéshez kapcsolódóan benyújtásra kerülő elszámolás jóváhagyható összegéből el nem számolható összeg kerül megállapításra.

(3) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalanságot a hazai partnerre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált. A szabálytalanság - ide nem értve a rendszerszintű szabálytalanságot - megállapításával összefüggésben elrendelt intézkedés a hazai partnert terheli.

(4) A szabálytalanság-felelős a (2) bekezdés szerinti döntésről írásban tájékoztatja a hazai partnert, továbbá elektronikus formában értesíti az elrendelt intézkedés végrehajtásában érintetteket.

20. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabály szabálytalanság megállapítására okot adó megsértésének gyanúja esetén a szabálytalanság-felelős a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezheti.

(2) Közbeszerzést érintő jogsértés megállapítása esetén a közbeszerzési eljárás lebonyolításával összefüggésben kifizetendő díj hitelesítése vagy az arra eső támogatás kifizetése egészben vagy részben megtagadható, vagy a már kifizetett támogatás visszakövetelhető.

21. § (1) A pénzügyi korrekcióval járó jogkövetkezményt minden esetben egyedileg, az egyes ügyiratok alapján kell megállapítani. A pénzügyi korrekció célja olyan helyzet visszaállítása, ahol a támogatásra elszámolt költség összhangban van a vonatkozó uniós és nemzeti szabályokkal.

(2) Ha nem lehetséges egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét, vagy adott esetben aránytalan lenne, vagy félrevezető eredményre vezetne az érintett kiadás egészének visszavonása, átalányon alapuló korrekciót kell alkalmazni. Az átalányon alapuló korrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következményei alapján kell meghatározni.

(3)[50] A hazai partner a 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti pénzügyi korrekcióval érintett összeget nem használhatja fel, arra további költségelszámolás nem nyújtható be.

22. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet gondoskodik arról, hogy a már kifizetett, de szabálytalanul felhasznált támogatási összeg, valamint annak kamatai a hazai partnertől visszakövetelésre kerüljön.

(2) Ha a szabálytalanul felhasznált támogatási összeg behajtása az együttműködési program lezárásáig nem vezet eredményre, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a behajtásra tett kísérletek és intézkedések dokumentációját a hazai partner zárójelentése jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrzi.

6. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat

23. § (1)[51] Az a hazai partner, akivel szemben szabálytalansági vizsgálat került lefolytatásra, a szabálytalansági döntés jogszabálysértő volta, uniós támogatási szerződésbe vagy felhívásba ütközése esetén a szabálytalansági döntés ellen egy alkalommal jogorvoslattal élhet.

(2) A jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági döntés közlésétől számított tíz napon belül, írásban, az indokok megjelölésével kell benyújtani a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet részére. A szabálytalansági döntés közlésének napja az a nap, amelyen az - hivatalos iratként - kézbesítésre került.

(3) A jogorvoslati kérelemben meg kell jelölni

a) az érintett projekt megnevezését, azonosító számát, a hazai partner azonosításához szükséges adatokat,

b) a szabálytalanság-vizsgálati jelentés által megsértett rendelkezésekre történő pontos hivatkozást és

c) a jogorvoslati kérelem indokoltságát alátámasztó tényeket, körülményeket.

(4) A jogorvoslati kérelemben új - a szabálytalansági vizsgálat során nem vizsgált - tényekre és körülményekre is lehet hivatkozni.

(5) A szabálytalansági döntésben meghatározott intézkedések végrehajtása - ide nem értve a kifizetések felfüggesztését - a jogorvoslati eljárás lezárásáig nem kezdhető meg.

23/A. §[52] Az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által megállapított szabálytalanság és az annak vonatkozásában elrendelt intézkedés vagy pénzügyi korrekció végrehajtására meghozott döntés ellen - ide nem értve, ha a nemzeti hatóság pénzügyi korrekciót végrehajtó döntése az Európai Bizottság, az audit hatóság és az auditor csoport hazai tagja által elrendelt intézkedés tartalmát nem érintő számítási hibát tartalmaz - az ezen alcímben meghatározott jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs helye.

24. § (1)[53] Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet megállapítja, hogy a szabálytalansági döntés jogszabályt sért, az uniós támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik, a szabálytalansági döntést visszavonja.

(2)[54] Ha a szabálytalansági döntés visszavonása esetén a szabálytalansági gyanú továbbra is fennáll, a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet annak kivizsgálására új szabálytalansági vizsgálatot folytat le a 15-22. § rendelkezéseinek figyelembevételével, vagy számítási hiba esetében módosítja a visszakövetelést elrendelő döntést.

(3) Ha a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szabálytalansági döntést nem vonja vissza, a jogorvoslati kérelmet a szabálytalansági vizsgálat dokumentumaival, a jogorvoslati kérelem tárgyában kialakított álláspontjával és - ha releváns - a közbeszerzési döntőbizottsági, egyéb hatósági vagy bírósági eljárásról szóló tájékoztatásával együtt megküldi a nemzeti hatóság részére.

(4) A nemzeti hatóság értesíti a jogorvoslati eljárás megindításáról a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, valamint a szabálytalansági vizsgálattal érintett uniós támogatási szerződés szerinti azon hazai partnert, akire nézve a szabálytalansági döntés a támogatási jogviszonyból származó jogot vagy kötelezettséget állapít meg, módosít vagy szüntet meg.

25. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha

a) a jogorvoslati kérelmet az arra nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a jogorvoslati kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be, vagy

c) a beadvány tartalmilag nem minősül jogorvoslati kérelemnek vagy nem tartalmazza a jogszabály, az uniós támogatási szerződés, illetve a felhívás megsértett rendelkezésére vonatkozó pontos hivatkozást vagy a megsértett rendelkezésre vonatkozó indok részletes kifejtését.

(2) A jogorvoslati kérelmet a kérelmező a jogorvoslati eljárás lezárásáig az erre irányuló nyilatkozattal visszavonhatja.

26. § (1) A nemzeti hatóság a sérelmezett szabálytalansági döntés és az azt megelőző szabálytalansági vizsgálat vizsgálata során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben foglaltakhoz.

(2) Ha a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges, a nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem kiegészítésére szólíthatja fel a kérelmezőt.

(3) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezettől további - a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához vagy a jogorvoslati kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet. A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a tájékoztatást haladéktalanul a nemzeti hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) A nemzeti hatóság az iratok felterjesztését követően, a jogorvoslati eljárás során bármikor utasíthatja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet a hitelesítés felfüggesztésére vagy a felfüggesztés megszüntetésére. A hitelesítés felfüggesztése elrendeléséről és megszüntetéséről a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet haladéktalanul tájékoztatja az érintett hazai partnert.

(5) Ha a jogorvoslati kérelem tárgyában a döntés olyan előzetes kérdés eldöntésétől vagy elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság, más hatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik, a nemzeti hatóság a jogorvoslati eljárást a hatóság vagy bíróság döntésének közléséig felfüggeszti.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás még nincs megindítva, és annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül lehetősége van, a nemzeti hatóság az eljárás megindítását kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, más hatóságnál vagy a bíróságnál.

(7) A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekmény, valamint az (5) bekezdés szerinti jogorvoslati eljárás felfüggesztésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít bele.

27. § (1) A nemzeti hatóság a jogorvoslati kérelem tárgyában a következő döntéseket hozhatja:

a) a szabálytalansági döntést helybenhagyja,

b) a szabálytalansági döntést megsemmisíti annak jogsértő volta esetén, vagy ha megállapítást nyer, hogy a szabálytalanság jogszabályban meghatározott feltételei - jogsértés vagy az ennek következtében bekövetkező pénzügyi érdeksérelem - nem állnak fenn, vagy

c) a szabálytalansági döntést megsemmisíti, és - a szabálytalansági gyanú fennállása esetén - új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet, ha a jogorvoslati döntés meghozatalához nincs elég adat, a jogorvoslati eljárás alatt új tény merült fel, vagy a tényállás tisztázása szükséges, de arra a jogorvoslati eljárás keretében nincs lehetőség.

(2) Ha a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új szabálytalansági gyanút állapít meg, ennek kivizsgálása érdekében új szabálytalansági vizsgálat lefolytatására utasítja a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezetet.

(3) A nemzeti hatóság tájékoztatja az érintetteket a jogorvoslati döntésről.

(4)[55] A jogorvoslati eljárást a jogorvoslati kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül le kell folytatni.

7. Jelentés a szabálytalanságokról

28. § (1) A hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a megállapított szabálytalanságokról - ha az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (2) bekezdése és a XII. melléklete alapján szükséges - az 1. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti programok esetén jelentést küld a nemzeti hatóság részére, az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti program esetén - a nemzeti hatóságon keresztül - az irányító hatóság és az igazoló hatóság részére is.

(2) A szabálytalanságok jelentése érdekében a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet és a nemzeti hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

III. FEJEZET

A DRP PROGRAMSZINTŰ VÉGREHAJTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

8. A programirányítás szabályozó dokumentumai

29. § A DRP irányító hatóság az éves munkaterv és a monitoring bizottság által jóváhagyott szabályzó dokumentumok alapján látja el feladatait. Közvetlen szabályzó dokumentumok:

a) Interreg Program Dokumentum,

b) Programkiegészítő Dokumentum,

c)[56] Program kézikönyv (amely magában foglalja a Pályázati kézikönyvet, a Végrehajtási kézikönyvet, az Elszámolhatósági kézikönyvet és az önálló arculati elemeket),

d)[57]

e) Kontroll irányelvek,

f) Technikai segítségnyújtás menedzsment kézikönyv,

g) Irányítási és kontrollrendszer leírás.

30. § A DRP-ben részt vevő nem tagállamokra vonatkozó pénzügyi megállapodást - összhangban az Interreg Program Dokumentummal - a DRP irányító hatóság vezetője írja alá.

9. Irányítási és kontrollrendszer-leírás

31. §[58] A DRP irányító hatóság kialakítja a DRP irányítási és kontrollrendszerét. A partnerországok nemzeti ellenőrzési rendszereinek változásával kapcsolatban rendelkezésre bocsájtott információk felhasználásával a DRP irányító hatóság rendszeresen aktualizálja a DRP irányítási és kontrollrendszerének leírását, amelyet minden év szeptember 30. napjáig megküld az audit hatóság részére.

10. Pályáztatás és szerződéskötés

32. § (1) A monitoring bizottság

a) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (2) bekezdés a) pontjának megfelelően jóváhagyja a projektek kiválasztásának szempontrendszerét,

b) jóváhagyja a pályázati kiírásokat, és

c) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének megfelelően kiválasztja a projekteket.

(2) A monitoring bizottság által kiválasztott projekt vezető partnerével a DRP irányító hatóság köti meg az uniós támogatási szerződést.

11. Pénzügyi adattovábbítás és kifizetési előrejelzés

33. § (1) A DRP irányító hatóság kifizetési előrejelzést küld az igazoló hatóság részére a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozóan, legkésőbb január 10. napjáig, valamint július 10. napjáig.

(2) Az igazoló hatóság az (1) bekezdés szerinti előrejelzés alapján összeállítja a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó kifizetési előrejelzést, és benyújtja az Európai Bizottság részére legkésőbb január 31. napjáig, valamint július 31. napjáig.

(3) A DRP irányító hatóság a programra vonatkozóan összesített pénzügyi adatokat küld az igazoló hatóság részére legkésőbb minden év január 10. napjáig, április 10. napjáig, július 10. napjáig és október 10. napjáig.

(4) Az igazoló hatóság a (3) bekezdés szerinti, programra vonatkozó összesített pénzügyi adatok alapján összeállítja a meghatározott sablon szerint adatszolgáltatást és benyújtja az Európai Bizottság részére minden év január 31. napjáig, április 30. napjáig, július 31. napjáig és október 31. napjáig.

12. Programszámla

34. § (1) A programszámlán a vezető partner által bármilyen jogcímen történő visszafizetés és a támogatási összeg biztosítása írható jóvá.

(2) A programszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást az igazoló hatóság állítja ki. Az átutalási megbízást át kell adni pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstár részére.

(3) Az igazoló hatóság a Magyar Államkincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatairól nyilvántartást vezet.

(4) A programszámla vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetésből történik.

13. Az uniós támogatás folyósítása

35. § (1) A vezető partner a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészíti és elektronikusan benyújtja a projekt előrehaladási jelentést, valamint a hitelesítési nyilatkozatok és számlaösszesítők alapján összeállított kifizetési kérelmet, és kezdeményezi az uniós támogatás visszatérítési folyamatának elindítását.

(2) A DRP irányító hatóság ellenőrzi és jóváhagyja a benyújtott projekt előrehaladási jelentést és kifizetési kérelmet a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben.

(3) Az igazoló hatóság ellenőrzést és jóváhagyást követően gondoskodik az uniós támogatás átutalásáról a vezető partner fizetési számlája javára a programszámla egyenlegének erejéig. Az igazoló hatóság a programszámláról részteljesítést nem végez.

14. Költségigazolás

36. § (1) Az igazoló hatóság a partnernél felmerült költség alapján átutalási kérelmet, költségnyilatkozatot és költségigazoló nyilatkozatot állít ki és nyújt be az Európai Bizottság részére.

(2) Az igazoló hatóság nyilatkozattételi kötelezettsége keretében meggyőződik arról, hogy az átutalási kérelem, a költségnyilatkozat és a partnernél felmerült költség

a) adatai pontosak, és megbízható nyilvántartási rendszerből származnak,

b) ellenőrizhető bizonylaton alapul,

c) megfelel a vonatkozó uniós és nemzeti szabályoknak, és

d) - a DRP-re alkalmazandó kritériumokkal összhangban - a finanszírozás céljából kiválasztott, az uniós és nemzeti szabályoknak megfelelő projekt vonatkozásában merült fel.

(3) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében kiegészítő információt kérhet, amelyet a végrehajtásban érintett szervezetek kötelesek haladéktalanul az igazoló hatóság rendelkezésére bocsátani.

(4) Az igazoló hatóság a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében a végrehajtásban érintett szervezeteknél számlákra és egyéb, a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumokra kiterjedő ellenőrzést végezhet, valamint az eljárások megfelelőségének vizsgálatára irányuló helyszíni ellenőrzést folytathat le.

37. § (1) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott formában hitelesítési jelentést állít ki, melyben nyilatkozik

a) az adott időszakban a hazai kontrollrendszer megfelelőségéről,

b) a DRP keretében kifizetett teljes elszámolható kiadásokról és közkiadásokról és

c) a szabálytalanságokról és a behajtott összegekről.

(2) A nemzeti hatóság az igazoló hatóság által meghatározott ütemezés szerint megküldi a hitelesítési jelentést a DRP irányító hatóság részére.

38. § A DRP irányító hatóság megküldi az igazoló hatóság részére

a) az ellenőrzési nyomvonalat,

b) az Európai Bizottság irányítási és kontrollrendszerrel, elszámolható költségekkel és monitoringgal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait.

15. Elszámolás az Európai Bizottsággal

39. § (1) Az igazoló hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

(2) Az Európai Bizottság részére benyújtott időköziátutalás-igénylési dokumentáció, éves elszámolás csak olyan költségeket tartalmazhat, amelyeket a partnerek kifizettek, a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben rögzítettek, a hitelesítés keretében ellenőriztek, bizonylatokkal támasztottak alá, és amelyek a támogatott projektekkel összefüggésben elszámolható költségnek minősülnek.

40. § (1) Az igazoló hatóság az Interreg alapok, a hazai társfinanszírozás és a partner saját forrásának felhasználása alapján prioritások szerinti bontásban összeállítja az időközi átutalás igénylési dokumentációt a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben, és megküldi az Európai Bizottság részére.

(2) A költségnyilatkozat helyesbítéséről az igazoló hatóság gondoskodik.

16. Éves elszámolás az Európai Bizottsággal

41. § (1) Az éves elszámolás időszaka - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a számviteli év, amely a tárgyév július 1. napjától a következő év június 30. napjáig tart. Az utolsó számviteli év 2029. július 1. napjától 2030. június 30. napjáig tart.

(2) Az első éves elszámolás időszaka 2021. január 1. napjától 2022. június 30. napjáig tart.

(3) Az éves elszámolás benyújtásának határideje a számviteli évet követő év február 15. napja.

42. § (1)[59] Az audit hatóság a számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatokból több alkalommal is végezhet mintavételt. Az igazoló hatóság az audit hatóság kérését követő tizenöt napon belül megküldi a statisztikai mintavételezés alapjául szolgáló tételeket az audit hatóság részére. Az igazoló hatóság legkésőbb minden év május 15. napjáig átadja az audit hatóságnak az aktuális számviteli évben az Európai Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok alapjául szolgáló tételeket, statisztikai mintavételezés céljából.

(2) Az igazoló hatóság július 31. napját követően az előző számviteli év vonatkozásában már nem adhat be új tételeket vagy korábbi tételekhez kapcsolódó költségnövekményt tartalmazó költségnyilatkozatot.

(3)[60] Az igazoló hatóság minden év május 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóság részére az érintett számviteli évben benyújtott költségnyilatkozatokban végrehajtott korrekciók összegeit.

(4)[61] A DRP irányító hatóság minden év október 31. napjáig elkészíti a számviteli évről a vezetői nyilatkozat első tervezeteit, és azokat megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére. A DRP irányító hatóság azon projektek listáját is megküldi az audit hatóság és az igazoló hatóság részére, amelyeket nem kíván szerepeltetni az éves elszámolásban.

(5) A DRP irányító hatóság minden év szeptember 30. napjáig, június 30. napi fordulónappal elkészíti az irányítási és kontrollrendszer számviteli év alatt bekövetkezett változásairól szóló beszámolót, és elküldi az audit hatóság részére.

(6) Az audit hatóság a mintán elvégzett ellenőrzései alapján tett, az egyes tételekre vonatkozó megállapításait legkésőbb október 31. napjáig átadja a DRP irányító hatóság, valamint az igazoló hatóság részére.

(7) A (4) bekezdés szerint átadott listában felsorolt tételek az éves elszámolásban nem szerepelhetnek. A szabálytalan tételekről a DRP irányító hatóság, valamint az audit hatóság az igazoló hatóság bevonásával minden év november 15. napjáig egyeztethet.

(8)[62] Az igazoló hatóság minden év december 1. napjáig, november 15. napi fordulónappal elkészíti az éves elszámolás tervezetét, és átadja az audit hatóságnak. Az igazoló hatóság ezzel párhuzamosan megküldi a DRP irányító hatóság részére az éves elszámolásban érvényesített korrekciók összegét.

(9)[63] Az audit hatóság minden év december 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóság, valamint az igazoló hatóság részére a vezetői nyilatkozatra és az éves elszámolásra tett észrevételeit. Az igazoló hatóság minden év december 15. napjáig megküldi a DRP irányító hatóságnak a vezetői nyilatkozatra tett észrevételeit.

43. § (1) A DRP irányító hatóság

a)[64]

b) azon elszámoló bizonylatok és projektek listáját, amelyeket az éves elszámolásban nem kíván szerepeltetni, és

c) a vezetői nyilatkozat második tervezetét

november 15. napi fordulónappal, legkésőbb minden év január 5. napjáig megküldi az igazoló hatóságnak és az audit hatóságnak.

(2)[65] Az igazoló hatóság legkésőbb minden év január 10. napjáig véglegesíti az éves elszámolást, majd átadja az audit hatóságnak, ezzel egy időben, ha változást eredményez az új éves elszámolás tartalma, arról a DRP irányító hatóságot tájékoztatja.

(3)[66] A DRP irányító hatóság legkésőbb minden év január 25. napjáig véglegesíti a vezetői nyilatkozatot.

(4) Az érintett szervezetek az éves elszámolás dokumentumait az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (9) bekezdése szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe minden év február 12. napjáig feltöltik.

(5) A feltöltött dokumentumokat az igazoló hatóság február 15. napjáig továbbítja az Európai Bizottság részére az elektronikus adatcsere rendszeren keresztül.

17. A technikai segítségnyújtás

44. § (1) A technikai segítségnyújtás keretből a monitoring bizottság által elfogadott munkaterv szerinti, programszintű tevékenységek finanszírozhatóak.

(1a)[67] A technikai segítségnyújtás keret kedvezményezettjei:

a) a DRP irányító hatóság,

b) az igazoló hatóság,

c) a partnerországok nemzeti kapcsolattartó pontjai és

d) a partnerországok nemzeti hatóságai.

(1b)[68] A technikai segítségnyújtás keret elszámolási szabályait a Technikai segítségnyújtás menedzsment kézikönyv tartalmazza.

(2)[69] A DRP technikai segítségnyújtás keretének felhasználására a program teljes végrehajtási időszakának vonatkozásában 2029. december 31. napjáig kerül sor. A technikai segítségnyújtás keret terhére, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez kötelezettségvállalás több évre vagy a költségvetési éven túli évre is szólhat. A maximális technikai segítségnyújtás keretet - amelyre kötelezettségvállalás köthető - a monitoring bizottság állapítja meg.

(3) A DRP irányító hatóság feladatai ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült, a központi költségvetés által megelőlegezett és elszámolható költségeket (beleértve a személyi kiadásokat) a DRP technikai segítségnyújtás keretének Interreg alapokból származó forrásai és a programban részt vevő országok nemzeti hozzájárulásai 100%-ban, a DRP programszámlájáról utófinanszírozás útján fedezik.

(4) A DRP irányító hatóság vezetőjének és munkatársainak javadalmazása a program nemzetközi technikai segítségnyújtási keretéből kerül biztosításra.

18. A DRP irányító hatóság személyi állománya

45. § (1) A DRP irányító hatóság vezetője - a kinevezés és felmentés kivételével - delegált jogkörben gyakorolja a szervezeti egység munkatársai feletti munkáltatói jogokat.

(2) A DRP irányító hatóság munkatársainak kiválasztását - pályáztatás útján - a monitoring bizottság által kijelölt tagokból álló "toborzó bizottság" (Recruitment Committee) végzi. A DRP irányító hatóság álláshelyeire kiírt felhívások (a felvételi eljárások típusa, az álláshely betöltéséhez szükséges szakmai tapasztalathoz, a végzettséghez kapcsolódó követelmények, a kiválasztási kritériumok) előzetesen egyeztetésre kerülnek a toborzó bizottsággal.

(3) A DRP irányító hatóság vezetője és munkatársai alkalmazásának általános feltételeit, így a finanszírozott álláshelyek számát és a javadalmazási rendszer általános kereteit (a fizetési kategóriákat, az illetményen vagy munkabéren felüli juttatást, indexálást) a monitoring bizottság határozza meg.

(4)[70] A DRP irányító hatóság vezetője kinevezésekor és felmentésekor, valamint munkatársai munkaviszonyának létesítésekor és megszüntetésekor a területfejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetesen egyeztet a program monitoring bizottságával.

19. A szabálytalanságkezeléssel összefüggő feladatok

46. § A szabálytalanságok jelentése érdekében az igazoló hatóság együttműködik az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodájával.

47. § (1) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során a költségnyilatkozat korrekciójával járó hibát állapít meg, az igazoló hatóság a soron következő átutalás igénylési dokumentációt vagy éves elszámolást a pénzügyi korrekció összegével csökkentett mértékben nyújtja be az Európai Bizottság részére.

(2) Ha az audit hatóság ellenőrzési tevékenysége során az átutalás igénylési dokumentációban nem elszámolható tételt talál, felkéri a DRP irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalás igénylési dokumentáció korrekcióját. Az igazoló hatóság az érintett tételeket kiveszi az éves elszámolásból, valamint a DRP irányító hatóságtól kapott tájékoztatás alapján szükség szerint gondoskodik az átutalás igénylési dokumentáció megfelelő korrekciójáról.

48. § A DRP irányító hatóság a rendszerszintű szabálytalanság megállapításáról vagy a rendszerszintű szabálytalanság tudomására jutásáról az audit hatóságot és az igazoló hatóságot öt munkanapon belül értesíti.

49. § (1) A DRP irányító hatóság a csalás megelőzésében, azonosításában a programszintű dokumentumokban foglaltak szerint működik közre.

(2) Ha a DRP irányító hatóságnak csalás vagy annak gyanúja jut a tudomására, erről értesíti az igazoló hatóságot, az audit hatóságot, valamint indokolt esetben az Európai Csalás Elleni Hivatal Koordinációs Irodáját.

20. Ellenőrzés

50. § (1) A DRP irányító hatóság, az igazoló hatóság és a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a szerződéskötésnek, a pénzügyi lebonyolításnak, valamint ezen folyamatok adatainak a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben - a rendelkezésre álló funkcionalitás függvényében - történő rögzítése, valamint a DRP elektronikus monitoring és információs rendszeren kívüli tevékenység során biztosítja a négy szem elvének érvényesülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az általuk az európai uniós támogatások vonatkozásában lefolytatott belső ellenőrzések lezárt ellenőrzési jelentéseit, valamint a jelentések alapján készített intézkedési terveket az ellenőrzés lefolytatását követően haladéktalanul megküldik az igazoló hatóság részére.

21. Az audit hatóság feladatai

51. § (1) Az audit hatóság az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerint látja el a DRP egész területén az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. és a 49. cikkében meghatározott feladatokat.

(2) Az audit hatóság

a) elkészíti az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 78. cikk (1) bekezdése szerinti auditstratégiát,

b) elvégzi a rendszerellenőrzéseket,

c) elvégzi a projektek mintavételes ellenőrzését,

d) elvégzi az éves elszámolások vizsgálatát,

e) ellenőrzést végez az Európai Bizottság felkérése esetén,

f) nyomon követi az ellenőrzési jelentések megállapításait, javaslatai hasznosulását, az intézkedési tervek végrehajtását,

g) teljesíti az Európai Bizottság részére az éves beszámolási kötelezettségeket,

h) részt vesz az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (1) bekezdése szerinti egyeztetéseken,

i) véleményezi az Európai Bizottság ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában, valamint

j) gondoskodik az Európai Bizottság audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzései által felvetett kérdésekre adandó tagállami válaszok kialakításáról, a szükséges tárgyalások lefolytatásáról.

(3) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti feladatait az Európai Bizottság által meghatározott módszertani útmutatók, valamint a nemzetközileg elfogadott audit standardok alapján látja el.

22. Ellenőrzési tervezés

52. § (1) Az audit hatóság elkészíti az auditstratégiát az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet XXII. mellékletében meghatározott sablon szerint.

(2) Az audit hatóság az Európai Bizottság erre irányuló kérése esetén benyújtja az auditstratégiát az Európai Bizottság részére.

(3) Ha az Európai Bizottság észrevételt tesz, az audit hatóság a válaszadásra meghatározott határidőn belül felülvizsgálja az auditstratégiát, és válaszát megküldi az Európai Bizottság részére.

(4) Az audit hatóság az Európai Bizottsággal egyeztetett auditstratégiát megküldi a DRP irányító hatóság részére.

(5) Az audit hatóság az első éves kontrolljelentésnek és auditvéleménynek a Bizottság részére való megküldését követően, évente felülvizsgálja az auditstratégiát.

(6)[71] Az audit hatóság az auditstratégiában foglaltaknak megfelelően elkészíti az éves ellenőrzési tervét, melyet tájékoztatás céljából megküld a DRP irányító hatóság részére.

23. Rendszerellenőrzés

53. § (1) Az audit hatóság a szükséges időközönként elvégezi az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzést.

(2) Az audit hatóság az (1) bekezdés szerinti rendszerellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az Európai Bizottság és az ellenőrzött szervezet részére.

24. Mintavételes ellenőrzés

54. § (1) Az audit hatóság évente elvégezi az igazoló hatóság által az előző számviteli évben az Európai Bizottság részére bejelentett költségek mintavételes ellenőrzését.

(2)[72] Az audit hatóság részére olvasási jogosultsággal korlátlan hozzáférést kell biztosítani a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben, valamint a NAHU rendszerben tárolt adatokhoz.

(3) Az audit hatóság a mintavételes ellenőrzésről készült ellenőrzési jelentést a jelentés lezárását követően haladéktalanul megküldi az ellenőrzött szervezet részére.

25. Intézkedési terv

55. § (1) Az ellenőrzéssel érintett szervezet vagy hatóság vezetője valamennyi vonatkozó, a DRP összefüggő ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíti, ha az ellenőrzési jelentésben rá vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás szerepel, és felelős annak végrehajtásáért vagy a végrehajtás nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője gondoskodik az intézkedési terv - így különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések - megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője minden évben, november 15. napi zárónappal beszámolót készít a (2) bekezdés szerinti tevékenységéről, és azt, valamint az azt alátámasztó dokumentumokat tizenöt napon belül tájékoztatás céljából megküldi az audit hatóság részére.

IV. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

26. A DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 program és az Interreg Europe program forrásainak felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályok

56. § (1) A DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 program és az Interreg Europe program forrásaiból állami támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy részére nyújtható.

(2)[73] Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó - Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 program és Interreg Europe program forrásaiból megítélt vissza nem térítendő - támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.

(3)[74] A 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó vissza nem térítendő támogatás kizárólag átlátható formában nyújtott támogatásként nyújtható.

(4)[75] Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre.

57. § A DRP programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) a kutatási és innovációs kapacitás fejlesztése, növelése és a fejlett technológiák átvétele,

b) intelligens szakosodási, ipari átállási és vállalkozási célú képességek fejlesztése,

c) a megújuló energiák használatának elősegítése,

d) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítása és a katasztrófakockázatok megelőzése, valamint a reziliencia javítása, az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket figyelembe véve,

e) a vízhez való hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése,

f) a természetvédelem támogatása, a biológiai sokféleség és zöld infrastruktúra védelme, többek között a városi térségekben, valamint valamennyi szennyezési forma csökkentése,

g) a munkaerőpiac hatékonyságának és inkluzivitásának fokozása, valamint a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása a szociális infrastruktúra fejlesztésén keresztül, a szociális gazdaság előmozdítása,

h) az inkluzív és minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása, képzés és az egész életen át tartó tanulás biztosítása az infrastruktúrák fejlesztése révén, beleértve a rugalmasság elősegítését a táv- és az online oktatási és képzési formák terén,

i) a kultúra és a fenntartható turizmus szerepének erősítése a gazdaságfejlesztésben, társadalmi befogadás és szociális innováció,

j) a közigazgatási szervek és az érdekeltek szervezeti kapacitásának bővítése a makroregionális és a tengermedence-stratégiák, valamint egyéb területi stratégiák megvalósítása érdekében,

k) egyéb beavatkozások a jobb együttműködésre épülő irányítás támogatása érdekében.

57/A. §[76] Ha az 57. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, az 57. § alapján európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás és vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatás nyújtható.

58. § Az Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) az innovációs kapacitások erősítése Közép-Európában,

b) készségek fejlesztése a közép-európai intelligens szakosodáshoz, az ipari átalakuláshoz és a vállalkozói tevékenységhez,

c) az energiaátmenet támogatása egy klímasemleges Közép-Európa érdekében,

d) az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelése Közép-Európában,

e) a körforgásos gazdaság előmozdítása és a környezet védelme Közép-Európában,

f) a városi mobilitás zöldebbé tétele Közép-Európában,

g) a vidéki és periférikus régiók közlekedési kapcsolatainak javítása Közép-Európában,

h) az integrált területi fejlődés irányításának megerősítése Közép-Európában.

58/A. §[77] Ha az 58. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, az 58. § alapján európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatás és csekély összegű támogatás nyújtható.

59. § Az Interreg Europe programból nyújtható állami támogatásnak minősülő jogcímek:

a) az együttműködés jobb irányítása egy versenyképesebb és intelligensebb Európa megteremtése érdekében,

b) az együttműködés jobb irányítása egy zöldebb Európa megteremtése érdekében,

c) az együttműködés jobb irányítása egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése érdekében,

d) az együttműködés jobb irányítása egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése érdekében,

e) az együttműködés jobb irányítása egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése érdekében.

59/A. §[78] Ha az 59. § szerinti célra nyújtott támogatás állami támogatásnak minősül, az 59. § alapján európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatás és csekély összegű támogatás nyújtható.

26/A. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok[79]

59/B. §[80] (1) A partner a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrzi.

(2)[81] Nem ítélhető meg az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás és a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás

a) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, valamint

b) azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének.

(3) Nem ítélhető meg támogatás

a)[82] - az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás és a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások kivételével - a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez, valamint az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások és - ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg - a csekély összegű támogatás kivételével halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és értékesítéséhez,

b) - az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás és a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások kivételével - elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) - a csekély összegű támogatás kivételével - a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő tevékenységhez,

e) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

f) ha az import áru helyett hazai áru használatától függ, vagy

g) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(3a)[83] Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(3b)[84] Amennyiben a kedvezményezett az 59/B. § (3) bekezdés a)-c) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 28. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy az 59/B. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerint kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 28. alcím szerinti támogatásban.

(4) Azonos vagy részben azonos, azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(5) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással.

(6) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása európai uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó európai uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(7) A csekély összegű és a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(8) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalom tekintendő.

(9) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell a diszkont kamatláb alkalmazásával diszkontálni.

59/C. §[85] Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekre irányuló támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a kétmillió-kétszázezer eurónak megfelelő forintösszeget,

b) a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott összeget.

59/D. §[86] (1)[87] A támogató adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a százezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának, valamint a közzétételnek a módját az Atr. 18/A-18/D. §-a szabályozza.

59/E. §[88] E fejezet alapján

a)[89] az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás és a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatások esetén 2027. június 30. napjáig,

b)[90] csekély összegű támogatások esetén 2031. június 30. napjáig

lehet támogatási döntést hozni.

27. Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekre irányuló támogatások[91]

60. §[92] (1) Az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásoknál felmerült költségekhez nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott 80%-os társfinanszírozási arányt.

(3) A támogatás keretében az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet 39-44. cikkében szereplő

a) személyi jellegű költségek,

b) irodai és igazgatási költségek,

c) utazási és szállásköltségek,

d) külső szakértői és szolgáltatási költségek,

e) berendezések költségei, valamint

f) az infrastruktúra és az építési beruházások költségei

számolhatók el, amennyiben azok az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési projekthez kapcsolódnak.

27/A. Vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtott korlátozott összegű támogatás[93]

60/A. §[94] (1) A vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez korlátozott összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a vállalkozásoknak az európai területi együttműködési projektekben való részvételéhez nyújtható.

(2) Az egy vállalkozásnak nyújtott támogatás teljes összege projektenként nem haladhatja meg a huszonkétezer eurónak megfelelő forintösszeget.

28. A csekély összegű támogatás

61. §[95] (1) A partner vállalkozás és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A partnernek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a partner részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve, és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) Az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet partner az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az EUMSz 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott bizottsági rendeletben alkalmazandó legmagasabb felső határig halmozható.

(6) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos célú kockázatfinanszírozási intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

29. Az elektronikus monitoring és információs rendszerekre, valamint a NAHU rendszerre vonatkozó speciális szabályok

62. § (1) A DRP elektronikus monitoring és információs rendszer fejlesztéséről a DRP irányító hatóság gondoskodik.

(2) A DRP irányító hatóság, a DRP audit hatósága és igazoló hatósága a DRP elektronikus monitoring és információs rendszert használja a DRP végrehajtásához kapcsolódó program szintű ellenőrzési, monitoring és szabálytalanságkezelési feladata ellátása során.

(3) A nemzeti szintű hitelesítési feladatok ellátása során a hitelesítési tevékenységre kijelölt szervezet a DRP, az Interreg CENTRAL EUROPE 2021-2027 program, az Interreg Europe program és az Urbact program által működtetett monitoring rendszereket, továbbá az egyéb nemzeti szintű végrehajtási, ellenőrzési és szabálytalansági feladatok vonatkozásában a NAHU rendszert használja.

63. § (1) Ha a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer, valamint a NAHU rendszer moduljainak alkalmazása egyes, általuk kezelt feladatok ellátását nem biztosítja, az adott modulban el nem végezhető feladatok dokumentálását az érintett szervezet működési kézikönyvében részletezett módon kell biztosítani. Az érintett modulok elérhetővé válását követően haladéktalanul gondoskodni kell az adatok teljes körű utólagos rögzítéséről.

(2) Ha a DRP elektronikus monitoring és információs rendszer, valamint a NAHU rendszer nem biztosítja az átutalási megbízás rögzítését, az érintett szervezet működési kézikönyve szerinti dokumentáltság mellett az átutalási megbízás kiállítása elektronikus utalás nélkül papír alapon is történhet.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az érintett szervezet köteles biztosítani a DRP elektronikus monitoring és információs rendszeren, valamint a NAHU rendszeren kívüli utalás dokumentálásának alátámasztását.

(4) Az Európai Unióval történő elszámolás benyújtása a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben teljeskörűen rögzített adatok alapján, kizárólag a DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben elkészített dokumentumokkal történhet.

(5) Az egyes feladatok papír alapon történő elvégzésének kötelezettsége vonatkozik az értesítési, tájékoztatási kötelezettségre is.

64. § A DRP elektronikus monitoring és információs rendszerben létrehozott dokumentumok hiteles elektronikus közokiratnak minősülnek.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

66. § Ez a rendelet

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1058 számú európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1059 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

c) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

67. §[96] Az 57/A., 58/A. és 59/A. § a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint 20. és 20a. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

68. §[97] Az 58/A. és 59/A. § az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet (HL L 2023.12.15.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

69. §[98]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 512/2022. (XII. 13.) Korm. rendelethez[99]

A 2021-2027-es időszakban a transznacionális és interregionális együttműködési programok végrehajtásában részt vevő szervezetek