32021R0847[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/847 rendelete (2021. május 20.) az adóügyi együttműködést szolgáló "Fiscalis" program létrehozásáról és az 1286/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/847 RENDELETE

(2021. május 20.)

az adóügyi együttműködést szolgáló "Fiscalis" program létrehozásáról és az 1286/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 114. és 197. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a Bizottság által a tagállamokkal és a társult országokkal együttműködésben végrehajtott Fiscalis 2020 program és annak elődprogramjai jelentősen hozzájárultak az Unión belül az adóhatóságok közötti együttműködés megkönnyítéséhez és megerősítéséhez. Az említett programok hozzáadott értékét - többek között a tagállamok és az adózók pénzügyi és gazdasági érdekeinek védelmét illetően - a részt vevő országok adóhatóságai elismerték. A következő évtizedben várható problémák csak úgy kezelhetők, ha a tagállamok a közigazgatási területük határain túlra is kitekintenek, és szorosan együttműködnek partnereikkel.

(2) A Fiscalis 2020 program uniós keretet kínál a tagállamoknak együttműködési tevékenységek továbbfejlesztésére. Ez a keret költséghatékonyabb, mint ha minden tagállam két- vagy többoldalú alapon külön-külön hozna létre együttműködési kereteket. Ezért a Fiscalis 2020 program folytatását egy ugyanezen területre vonatkozó új program, a Fiscalis program (a továbbiakban: a program) létrehozásával kell biztosítani.

(3) Azzal, hogy a program a belső piacot támogató, az Unió versenyképességét javító, valamint az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeit védő intézkedési keretet biztosít, várhatóan hozzájárul az adópolitikának és az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának a támogatásához; az adócsalásnak, az adókijátszásnak, az agresszív adótervezésnek és az adóztatás kettős elmaradásának a megelőzéséhez és az ellenük folytatott küzdelemhez; a határokon átnyúló ügyletekben a polgárokra és a vállalkozásokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek megelőzéséhez és csökkentéséhez; a méltányosabb és hatékonyabb adórendszerek támogatásához; a belső piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásához és az Unión belüli tisztességes verseny előmozdításához; annak támogatásához, hogy a nemzetközi fórumokon közös uniós megközelítés érvényesüljön, továbbá az adóhatóságok közigazgatási kapacitásépítésének többek között a jelentéstételi és ellenőrzési technikák korszerűsítése révén történő támogatásához, valamint az adóhatóságok alkalmazottai ezzel kapcsolatos képzésének a támogatásához.

(4) Ez a rendelet meghatározza a program pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (4) 18. pontja értelmében.

(5) A harmadik országok csatlakozási és társulási folyamatának támogatása érdekében a programnak - bizonyos feltételek teljesülése esetén - nyitva kell állnia a csatlakozó országok és a tagjelölt országok, valamint a potenciális tagjelöltek és az európai szomszédságpolitika partnerországai előtt. Nyitva állhat továbbá más harmadik országok előtt is, az Unió és ezen országok közötti, bármely uniós programban való részvételükről rendelkező egyedi megállapodásokban megállapított feltételekkel összhangban.

(6) E programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat.

(7) A Fiscalis 2020 program szerinti intézkedések megfelelőnek bizonyultak, ezért azokat fenn kell tartani. Annak érdekében, hogy a program végrehajtása minél egyszerűbb és rugalmasabb legyen, és ezáltal jobban teljesüljenek a célkitűzései, az intézkedéseket csak általános kategóriákban célszerű meghatározni, a konkrét tevékenységeket szemléltető példák - úgy mint találkozók és hasonló ad hoc rendezvények, ideértve adott esetben a közigazgatási hivatalokban való jelenlétet és a közigazgatási vizsgálatokban való részvételt; projektalapú strukturált együttműködés, ideértve adott esetben a közös ellenőrzéseket, valamint informatikai kapacitásépítés, ideértve adott esetben az adóhatóságoknak az összekapcsolt nyilvántartásokhoz való hozzáférését - felsorolásával. A program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az intézkedéseknek adott esetben kiemelt témákat is meg kell célozniuk. Az együttműködésen és a kapacitásépítésen keresztül a programnak elő kell mozdítania és támogatnia kell az innováció hasznosítását és multiplikátorhatását is, hogy ezáltal még tovább javuljon az adóügyek terén meghatározott alapvető prioritások teljesítésére való képesség.

(8) Tekintettel az adózók fokozódó mobilitására, a határokon átnyúló ügyletek számára, a pénzügyi eszközök nemzetköziesedésére és ebből eredően az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés nagyobb kockázatára, ami mind messze túlnyúlik az Unió határain, az Uniónak és a tagállamoknak érdekükben állhat, hogy az európai elektronikus rendszereket kiigazítsák vagy kiterjesszék a programhoz nem társult harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre. Konkrétabban, ezen kiigazítások és kiterjesztések elkerülnék azon adminisztratív terheket és költségeket, amelyek két hasonló elektronikus rendszer - az Unión belüli, illetve a nemzetközi információcserét szolgáló rendszer - kifejlesztésével és működtetésével járnának. Ezért, ha ezen érdek kellően indokolja, az ilyen kiigazításoknak vagy kiterjesztéseknek a program keretében finanszírozásra jogosultaknak kell lenniük.

(9) Tekintettel a globalizáció jelentőségére, illetve az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni fellépés fontosságára, a programnak lehetőséget kell biztosítania külső szakértőknek a költségvetési rendelet 238. cikke szerinti bevonására. Az ilyen külső szakértőknek elsősorban kormányzati hatóságok - köztük a programhoz nem társult harmadik országok, ezen belül a legkevésbé fejlett országok kormányzati hatóságainak - képviselőiből, valamint a nemzetközi szervezetek, a gazdasági szereplők, az adózók és a civil társadalom képviselőiből kell kikerülniük. Ebben az összefüggésben legkevésbé fejlett ország alatt olyan harmadik országot vagy nem uniós területet kell érteni, amely jogosult arra, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó meghatározásán alapuló vonatkozó jegyzékkel összhangban hivatalos fejlesztési támogatásban részesüljön. A szakértői csoportok szakértőit a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat alapján kell kiválasztani. A személyes minőségükben, a köz érdekében való független eljárásra kijelölt szakértők tekintetében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy ezek a szakértők pártatlanok legyenek, ne állhasson fenn összeférhetetlenség a szakmai feladatkörükkel, a kiválasztásukra és a részvételükre vonatkozó információk pedig nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(10) A Bizottság által a finanszírozási programok koherenciájának és egyszerűsítésének biztosítása érdekében tett kötelezettségvállalással összhangban - amelyet a 2010. október 19-i, "Az uniós költségvetés felülvizsgálata" című közleménye tartalmaz - a forrásokat meg kell osztani más uniós finanszírozási eszközökkel, amennyiben a program szerinti tervezett intézkedések olyan célkitűzések elérését célozzák, amelyek több finanszírozási eszköznek is a célkitűzései; a kettős finanszírozást ugyanakkor el kell kerülni. Az e program szerinti intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adópolitikát és az adóhatóságokat támogató uniós források felhasználásának koherenciáját.

(11) A programnak a költséghatékonyság érdekében ki kell használnia a kapcsolódó területek egyéb uniós intézkedéseivel esetlegesen fennálló szinergiákat, ideértve például az (EU) 2021/444 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Vám programot, az (EU) 2021/785 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott csalás elleni uniós programot, az (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Egységes piac programot, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, valamint az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott Technikai Támogatási Eszközt.

(12) A program költségvetésének legnagyobb részét információtechnológiai (informatikai) kapacitásépítési intézkedésekre fordítják. Ezért egyedi rendelkezéseknek kell leírniuk az európai elektronikus rendszerek közös, illetve nemzeti komponenseit, és különbséget kell tenniük azok között. Ezenkívül egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok hatáskörét és felelősségét. A lehetséges mértékben biztosítani kell az európai elektronikus rendszerek közös és nemzeti komponensei közötti interoperabilitást és az érintett uniós programok más elektronikus rendszereivel való szinergiákat.

(13) Jelenleg nincs olyan követelmény, amely szerint többéves adóügyi stratégiai tervet kellene kidolgozni, hogy koherens és interoperábilis elektronikus adózási környezet jöjjön létre az Unióban. Az informatikai kapacitásépítési intézkedések koherenciájának és koordinálásának biztosítása érdekében a programban rendelkezni kell egy ilyen terv kidolgozásának követelményéről, amely egy olyan tervezési eszköz, amelynek meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi aktusokból eredő kötelezettségeknek, és nem lépheti túl azokat.

(14) Ezt a rendeletet munkaprogramok útján kell végrehajtani. A célkitűzések közép- és hosszú távú jellegére, valamint a korábban szerzett tapasztalatokra tekintettel lehetővé kell tenni, hogy a munkaprogramok több évre is kiterjedjenek. Az éves munkaprogramokról a többéves - egyenként legfeljebb három évre szóló - munkaprogramokra való átállás csökkentené mind a Bizottság, mind a tagállamok adminisztratív terheit.

(15) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(16) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) (22) és (23) bekezdése alapján e programot egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai. Az időközi és végső értékeléseknek - amelyeket legkésőbb a program végrehajtásának megkezdését, illetve befejezését követő négy éven belül el kell végezni - hozzá kell járulniuk a következő többéves pénzügyi keretekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamathoz. Emellett az időközi és végső értékelésekben foglalkozni kell a program célkitűzéseinek megvalósítását gátló, még fennálló akadályokkal, és javaslatokat kell tenni a legjobb gyakorlatokra vonatkozóan. Az időközi és végső értékelések mellett a teljesítményjelentési rendszer részeként az elért eredményekről szóló éves jelentéseket kell kiadni az elért haladás nyomon követése érdekében. E jelentéseknek a program adott évben lezajlott tevékenységeivel kapcsolatban tartalmazniuk kell egy összefoglalót a levont tanulságokról, valamint adott esetben a felmerült akadályokról.

(17) A Bizottságnak rendszeres szemináriumokat kell szerveznie az adóhatóságok számára a kedvezményezett tagállamok képviselőinek részvételével, hogy megvitassák a problémákat, és a program célkitűzéseinek esetleges jobb megvalósítását célzó javaslatokat tegyenek, többek között az adóhatóságok közötti információcserét illetően.

(18) Annak érdekében, hogy megfelelő módon lehessen reagálni az adópolitikai prioritások változásaira, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a program egyedi célkitűzései megvalósításának mérésére szolgáló mutatók jegyzékének módosítására és e rendeletnek egy monitoring- és értékelési keret létrehozásáról szóló rendelkezésekkel való kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(19) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13), valamint a 2988/95/EK, Euratom (14), a 2185/96/Euratom, EK (15) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (16) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(20) Azok a harmadik országok, amelyek az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjai, részt vehetnek az uniós programokban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (18) alapján létrehozott együttműködés keretében, amely megállapodás értelmében a programok végrehajtásának az e megállapodás alapján elfogadott határozaton kell alapulnia. Harmadik országok részvétele egyéb jogi eszközökön is alapulhat. E rendeletnek konkrét rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja harmadik országok számára, hogy biztosítsák az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést.

(21) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás útján történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(22) Az e rendelet keretében elérhető finanszírozási formákat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek elérni az intézkedések egyedi célkitűzéseit és biztosítani az eredményeket, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költséget, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. E választás keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányfinanszírozás és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint. Az elszámolható költségeket a támogatható intézkedések jellegéhez igazodva kell meghatározni. Annak érdekében, hogy a nemzeti szakértőknek és az adóhatóságoknak a közös intézkedésekben való részvétele biztosítva legyen, a találkozók és hasonló ad-hoc események részvevőinél felmerült utazási és szállásköltségek, illetve napidíjak, valamint a rendezvények szervezésével kapcsolatos költségek fedezése kiemelt figyelmet kíván.

(23) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdése értelmében már megkezdett intézkedésre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban - a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével - nem számolhatók el. Az uniós támogatás esetleges, az Unió érdekeire nézve hátrányos zavarait elkerülendő, a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén, korlátozott időtartamra lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat - kizárólag kellően indokolt esetben - előírja az intézkedéseknek és költségeknek a 2021-es pénzügyi év kezdetétől való támogathatóságát, illetve elszámolhatóságát, még abban az esetben is, ha azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtását megelőzően kerültek végrehajtásra, illetve merültek fel.

(24) mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(25) Az 1286/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(26) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza az adóügyi együttműködést szolgáló "Fiscalis" programot (a továbbiakban: a program).

Ez a rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetését, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "adózás": a következő adókhoz, vámokhoz és illetékekhez kapcsolódó kérdések, ideértve az azokkal kapcsolatos kialakítást, adminisztrációt, végrehajtást és megfelelést:

a) a 2006/112/EK tanácsi irányelv (19) szerinti hozzáadottérték-adó;

b) a 92/83/EGK tanácsi irányelv (20) szerinti, alkoholra kivetett jövedéki adó;

c) a 2011/64/EU tanácsi irányelv (21) szerinti, dohánytermékekre kivetett jövedéki adó;

d) a 2003/96/EK tanácsi irányelv (22) szerinti, az energiatermékekre és a villamos energiára kivetett adó;

e) a 2010/24/EU tanácsi irányelv (23) 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb adók, vámok és illetékek, amennyiben azok relevánsak a belső piac és a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés szempontjából;

2. "adóhatóságok": az adózásért és az adózással kapcsolatos tevékenységekért felelős hatóságok és egyéb szervek;

3. "európai elektronikus rendszerek": az adózáshoz és az adóhatóságok feladatkörének ellátásához szükséges elektronikus rendszerek.

3. cikk

A program célkitűzései

(1) A program általános célkitűzése, hogy támogassa az adóhatóságokat és az adózást a belső piac működésének javítása, az Unió versenyképességének és az Unión belüli tisztességes versenynek az előmozdítása, az Unió és tagállamai pénzügyi és gazdasági érdekeinek - többek között az adócsalással, adókijátszással és adókikerüléssel szembeni - védelme, továbbá az adóbehajtás javítása érdekében.

(2) A program egyedi célkitűzései az adópolitikának és az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának a támogatása, az adóhatóságok közötti együttműködés elősegítése, beleértve az adóügyi információcserét is, valamint a közigazgatási kapacitásépítésnek többek között a humán kompetenciák, továbbá az európai elektronikus rendszerek fejlesztése és működtetése tekintetében történő támogatása.

4. cikk

Költségvetés

(1) A program 2021 és 2027 közötti időszakban történő végrehajtására elkülönített pénzügyi keretösszeg folyó árakon 269 000 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeg továbbá fedezheti a program irányításához és célkitűzései megvalósításának értékeléséhez szükséges előkészítő, monitoring, kontroll-, ellenőrzési, értékelési és egyéb tevékenységekkel kapcsolatos költségeket is. Ezenfelül az összeg fedezheti a tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokat, amelyek kapcsolódnak a program célkitűzéseihez, továbbá az információk kezelésére és cseréjére összpontosító IT-hálózatokkal - többek között az intézményi IT-eszközökkel - kapcsolatos kiadásokat, valamint a program irányítása tekintetében felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási költséget.

5. cikk

A programhoz társult harmadik országok

A program nyitva áll a következő harmadik országok részvétele előtt:

a) csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelöltek, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban meghatározott egyedi feltételekkel összhangban;

b) az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok, az említett országok uniós programokban való részvételének a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelveivel és általános feltételeivel, valamint az Unió és az említett országok közötti megállapodásokban megállapított egyedi feltételekkel összhangban, feltéve, hogy ezek az országok megfelelő szintet értek el vonatkozó jogszabályaiknak és közigazgatási gyakorlatuknak az Unióéhoz való közelítésében;

c) egyéb harmadik országok, a harmadik ország bármely uniós programban való részvételét szabályozó egyedi megállapodásban megállapított feltételekkel összhangban, feltéve, hogy a megállapodás:

i. méltányos egyensúlyt biztosít az uniós programokban részt vevő harmadik ország hozzájárulásai és a részvételből fakadó előnyei tekintetében;

ii. megállapítja a programokban való részvétel feltételeit, beleértve az egyes programokhoz való pénzügyi hozzájárulások kiszámítását és a programok igazgatási költségeit;

iii. nem ruház a harmadik országra döntéshozatali jogkört a program tekintetében;

iv. garantálja az Uniónak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosításához és a pénzügyi érdekeinek védelméhez való jogát.

Az első bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett hozzájárulások a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételeket képeznek.

6. cikk

Az uniós finanszírozás végrehajtása és formái

(1) A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani.

(2) A program a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatás, pénzdíj, közbeszerzés, valamint a külső szakértők utazási költségeinek és napidíjának megtérítése formájában - nyújthat finanszírozást.

II. FEJEZET

Támogathatóság

7. cikk

Támogatható intézkedések

(1) Kizárólag a 3. cikkben meghatározott célkitűzések elérése céljából végrehajtott intézkedések jogosultak finanszírozásra.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések közé tartoznak a következők:

a) találkozók és hasonló ad hoc rendezvények;

b) projektalapú strukturált együttműködés;

c) informatikai kapacitásépítési intézkedések, különösen az európai elektronikus rendszerek fejlesztése és működtetése;

d) a humán kompetenciák és egyéb kapacitás fejlesztésére irányuló intézkedések;

e) támogató intézkedések és egyéb intézkedések, többek között: Az I. melléklet tartalmazza az első albekezdés a), b) és d) pontjában említett releváns intézkedések lehetséges formáinak nem kimerítő listáját. A III. melléklet tartalmazza az intézkedések kiemelt témáinak nem kimerítő listáját.

i. tanulmányok és egyéb releváns írásos anyagok készítése;

ii. innovációs tevékenységek, különösen az igazoló vizsgálatok, a kísérleti projektek és a prototípus-készítésre irányuló kezdeményezések;

iii. közösen kidolgozott kommunikációs tevékenységek;

iv. a 13. cikkben említett munkaprogramokban előírt bármely egyéb, releváns intézkedések, amelyek a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükségesek vagy támogatják az említett célkitűzéseket.

(3) Az európai elektronikus rendszerek közös komponenseinek a programhoz nem társult harmadik országokkal vagy a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés céljából történő kiigazításának vagy kiterjesztésének kifejlesztését és működtetését szolgáló intézkedések jogosultak finanszírozásra, amennyiben azok az Unió vagy a tagállamok érdekében állnak. A Bizottság gondoskodik a szükséges igazgatási megállapodásokról, amelyekben rendelkezni lehet arról, hogy az érintett harmadik felek nyújtsanak pénzügyi hozzájárulást ezen intézkedésekhez.

(4) Amennyiben az e cikk (2) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett informatikai kapacitásépítési intézkedés egy európai elektronikus rendszer kifejlesztését és működtetését érinti, kizárólag a 11. cikk (2) bekezdése alapján a Bizottságra ruházott feladatokkal kapcsolatos költségek számolhatók el a program keretében. A tagállamok viselik a 11. cikk (3) bekezdése alapján rájuk ruházott feladatokkal kapcsolatos költségeket.

8. cikk

Külső szakértők részvétele

(1) Ha a program 3. cikkben meghatározott célkitűzéseit végrehajtó valamely intézkedés megvalósítása szempontjából előnyös, akkor a kormányzati hatóságok - köztük a programhoz nem társult harmadik országok, ezen belül a legkevésbé fejlett országok kormányzati hatóságainak - képviselői, továbbá adott esetben nemzetközi és más érintett szervezetek képviselői, a gazdasági szereplők képviselői és a gazdasági szereplőket képviselő szervezetek képviselői, valamint a civil társadalom képviselői külső szakértőként részt vehetnek ezen intézkedésben.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett külső szakértőknél felmerült költségek a költségvetési rendelet 238. cikkével összhangban megtéríthetők a program keretében.

(3) Az (1) bekezdésben említett külső szakértőket - többek között a tagállamok által javasolt szakértők közül - az adott intézkedés szempontjából releváns készségeik, tapasztalataik és ismereteik alapján a Bizottság választja ki eseti jelleggel, az igények alapján.

A Bizottság többek között értékeli e külső szakértők pártatlanságát és azt, hogy nem áll-e fenn összeférhetetlenség a szakmai feladatkörükkel.

III. FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

9. cikk

Odaítélés, kiegészítő jelleg és kombinált finanszírozás

(1) A program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatások odaítélésére és kezelésére a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kerül sor.

(2) Egy másik uniós program keretében már hozzájárulásban részesült intézkedés e program keretében is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a különböző hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes uniós programokból az intézkedéshez nyújtott hozzájárulásokra az adott programra vonatkozó szabályok alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(3) A költségvetési rendelet 195. cikke első bekezdésének f) pontjával összhangban a vissza nem térítendő támogatásokat pályázati felhívás nélkül kell odaítélni, amennyiben a támogatásra jogosult szervezetek a tagállamok és az e rendelet 5. cikkében említett, a programhoz társult harmadik országok adóhatóságai, feltéve, hogy teljesülnek az e rendelet 5. cikkében meghatározott feltételek.

(4) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban, a finanszírozási határozatban meghatározott, kellően indokolt esetekben az e rendelet alapján támogatott tevékenységek és a felmerült, alapul szolgáló költségek korlátozott ideig 2021. január 1-jétől támogathatóknak, illetve elszámolhatóknak tekinthetők abban az esetben is, ha azokat a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, illetve azok a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt merültek fel.

10. cikk

Társfinanszírozási arány

(1) A költségvetési rendelet 190. cikkétől eltérve, a program valamely intézkedés elszámolható költségeinek legfeljebb 100 %-át finanszírozhatja.

(2) A vissza nem térítendő támogatás odaítélését igénylő intézkedések esetében az alkalmazandó társfinanszírozási arányt a 13. cikkben említett többéves munkaprogramokban kell meghatározni.

IV. FEJEZET

Az informatikai kapacitásépítési intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések

11. cikk

Feladatok

(1) A Bizottság és a tagállamok közösen biztosítják a 12. cikkben említett többéves adóügyi stratégiai tervben felsorolt európai elektronikus rendszerek kifejlesztését és működtetését, beleértve az említett rendszerek tervezését, műszaki leírását, megfelelőségi vizsgálatát, telepítését, karbantartását, továbbfejlesztését, biztonságát, minőségbiztosítását és minőség-ellenőrzését.

(2) A Bizottság különösen a következőket biztosítja:

a) a 12. cikkben előírt többéves adóügyi stratégiai terv keretében meghatározott közös komponensek kifejlesztése és működtetése;

b) az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének átfogó koordinálása, szem előtt tartva azok működőképességét, összekapcsolhatóságát, folyamatos fejlesztését és összehangolt végrehajtását;

c) az európai elektronikus rendszerek uniós szintű koordinálása azok nemzeti szintű előmozdítása és végrehajtása érdekében;

d) az európai elektronikus rendszerek kifejlesztésének és működtetésének koordinálása azok harmadik felekkel való interakciója szempontjából, kivéve a nemzeti követelményeknek való megfelelést célzó intézkedéseket;

e) az európai elektronikus rendszerek és az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb releváns intézkedések uniós szintű koordinálása.

(3) Minden egyes tagállam különösen a következőket biztosítja:

a) a többéves adóügyi stratégiai terv keretében meghatározott nemzeti komponensek kifejlesztése és működtetése;

b) az európai elektronikus rendszerek nemzeti komponensei kifejlesztésének és működtetésének nemzeti szintű koordinálása;

c) az európai elektronikus rendszerek és az e-kormányzattal kapcsolatos egyéb releváns intézkedések nemzeti szintű koordinálása;

d) a Bizottság rendszeres tájékoztatása az annak érdekében hozott intézkedésekről, hogy a hatóságai és gazdasági szereplői teljeskörűen ki tudják használni az európai elektronikus rendszereket;

e) az európai elektronikus rendszerek nemzeti szintű végrehajtása.

12. cikk

Többéves adóügyi stratégiai terv

(1) A Bizottság és a tagállamok összeállítanak és naprakészen tartanak egy többéves adóügyi stratégiai tervet. A többéves adóügyi stratégiai tervet összhangba kell hozni a vonatkozó uniós jogi aktusokkal. A többéves adóügyi stratégiai tervben fel kell sorolni az európai elektronikus rendszerek kifejlesztéséhez és működtetéséhez kapcsolódó minden feladatot, és abban be kell sorolni minden európai elektronikus rendszert vagy annak részét az alábbiak szerint:

a) közös komponens, vagyis az uniós szinten kifejlesztett európai elektronikus rendszerek olyan komponense, amely minden tagállam számára rendelkezésre áll, vagy amelyet a Bizottság a hatékonyság, a biztonság és az észszerűsítés érdekében közösként határozott meg;

b) nemzeti komponens, vagyis az európai elektronikus rendszerek nemzeti szinten kifejlesztett olyan komponense, amely az azt létrehozó vagy annak közös létrehozásához hozzájáruló tagállamban rendelkezésre áll; vagy

c) az a) és a b) pontban említett komponensek kombinációja.

(2) A többéves adóügyi stratégiai tervnek tartalmaznia kell innovációs és kísérleti intézkedéseket, valamint az európai elektronikus rendszerekkel kapcsolatos támogató módszertanokat és eszközöket is.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot a többéves adóügyi stratégiai terv keretében rájuk bízott minden egyes feladat elvégzéséről. A tagállamok rendszeresen jelentést tesznek a Bizottságnak a feladataikkal kapcsolatban elért előrehaladásról is.

(4) A tagállamok legkésőbb minden év március 31-ig benyújtják a Bizottságnak a többéves adóügyi stratégiai tervnek az előző év január 1. és december 31. közötti időszakban való végrehajtása terén elért eredményekről szóló éves jelentéseket. Az éves jelentések előre meghatározott formátumúak.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben említett éves jelentések alapján legkésőbb minden év október 31-ig összefoglaló jelentést készít, amelyben értékeli a Bizottság és a tagállamok által a többéves adóügyi stratégiai terv végrehajtása terén elért előrehaladást, és nyilvánosságra hozza ezt a jelentést.

V. FEJEZET

Programozás, monitoring, értékelés és ellenőrzés

13. cikk

Munkaprogram

(1) A programot a költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdésében említett többéves munkaprogramokon keresztül kell végrehajtani.

(2) A többéves munkaprogramokat a Bizottság fogadja el végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A 3. cikk (2) bekezdésében megállapított egyedi célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2) A program célkitűzéseinek megvalósítása terén a program által elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a mutatók tekintetében való szükség szerinti módosítása és e rendeletnek a monitoring- és értékelési keret létrehozására vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése érdekében.

(3) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

15. cikk

Értékelés

(1) A program értékeléseit oly módon kell elvégezni, hogy azok a döntéshozatali folyamatban a kellő időben figyelembe vehetők legyenek. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az értékeléseket.

(2) Amint elegendő információ áll rendelkezésre a program végrehajtásáról, de legkésőbb négy évvel a végrehajtásának kezdetét követően a Bizottság elvégzi a program időközi értékelését.

(3) A program végrehajtásának végén, de legkésőbb négy évvel az 1. cikkben említett időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4) A Bizottság az időközi és a végső értékelések megállapításait - ideértve saját észrevételeit is - közli az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával.

16. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Amennyiben egy harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a programban, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF és a Számvevőszék számára a hatáskörük teljeskörű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározottak szerint vizsgálatok - többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok - lefolytatásához való jog is.

VI. FEJEZET

A felhatalmazás gyakorlása és a bizottsági eljárás

17. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 14. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2028. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 14. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

18. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot "a Fiscalis program bizottsága" nevű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

19. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett célkitűzésekhez.

VIII. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1286/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti.

21. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az 1286/2013/EU rendelet alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását, amely rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) A program pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá a program és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 1286/2013/EU rendelet alapján fogadtak el.

(3) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett intézkedések igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

22. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS

(1) HL C 62., 2019.2.15., 118. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. május 10-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2021. május 19-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(4) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/444 rendelete (2021. március 11.) a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program létrehozásáról és az 1294/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2021.3.15., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/785 rendelete (2021. április 29.) a csalás elleni uniós program létrehozásáról és a 250/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 172., 2021.5.17., 110. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások - köztük a kis- és középvállalkozások - versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(15) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(16) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(18) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(19) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(20) A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(21) A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(22) A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(23) A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSE ELSŐ ALBEKEZDÉSÉNEK A), B) ÉS D) PONTJÁBAN EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK LEHETSÉGES FORMÁINAK NEM KIMERÍTŐ FELSOROLÁSA

A 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és d) pontjában említett intézkedések többek között az alábbi formákban valósulhatnak meg:

1. a találkozók és hasonló ad hoc rendezvények esetében:

- szemináriumok és munkaértekezletek, amelyeken általában minden résztvevő ország résztvevője részt vesz, és amelyek során prezentációkat tartanak, valamint a résztvevők intenzív eszmecserét és tevékenységeket folytatnak egy adott témával kapcsolatban,

- munkalátogatások, amelyeket annak érdekében szerveznek, hogy a tisztviselők az adópolitikával kapcsolatban szakértelemre és ismeretekre tegyenek szert, illetve bővítsék ilyen jellegű szakértelmüket vagy ismereteiket,

- jelenlét a közigazgatási hivatalokban és részvétel a közigazgatási vizsgálatokban;

2. a projektalapú strukturált együttműködés esetében:

- projektcsoportok, amelyek általában korlátozott számú résztvevő országból állnak, és korlátozott ideig működnek egy pontosan meghatározott eredmény elérése irányuló, előre definiált célkitűzés megvalósítása érdekében, ideértve a koordinációt és az összehasonlító teljesítményértékelést is,

- munkacsoportok, nevezetesen strukturális együttműködési formák, amelyek állandó vagy nem állandó jellegűek lehetnek, és amelyek egyesítik a résztvevők szakértelmét annak érdekében, hogy - lehetőség szerint online együttműködési szolgáltatások, igazgatási segítség, valamint infrastrukturális és a felszerelések terén nyújtott támogatás mellett - meghatározott területeken felmerülő feladatokat lássanak el, vagy operatív tevékenységeket végezzenek,

- többoldalú vagy egyidejű ellenőrzés, azaz egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetének koordinált ellenőrzése, amelyet két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező résztvevő ország szervez, és amely legalább két tagállamot foglal magában,

- közös ellenőrzések, amelyek egy vagy több, egymással kapcsolatban álló adóalany adóügyi helyzetére vonatkozó, egyetlen olyan ellenőrző csoport által végzett közigazgatási vizsgálatokat foglalnak magukban, amely két vagy több, közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező résztvevő országból áll, és amely legalább két tagállamot foglal magában,

- a közigazgatási együttműködésnek a 904/2010/EU (1) vagy a 389/2012/EU (2) tanácsi rendeletben vagy a 2010/24/EU vagy a 2011/16/EU (3) tanácsi irányelvben megállapított bármely más formája;

3. a humán kompetenciák és egyéb kapacitás fejlesztésére irányuló intézkedések esetében:

- közös képzés vagy az e-oktatás fejlesztése az adóügyekkel kapcsolatos szükséges szakmai készségek és ismeretek támogatása érdekében,

- technikai támogatás, amely a közigazgatási eljárások javítását, a közigazgatási kapacitás növelését és az adóhatóságok működésének és műveleteinek javítását célozza bevált gyakorlatok kezdeményezése és megosztása révén.

(1) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(2) A Tanács 389/2012/EU rendelete (2012. május 2.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.).

(3) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

II. MELLÉKLET

A 14. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MUTATÓK

A következő mutatókat kell használni a programnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért haladásról való jelentéstétel céljából.

A. Kapacitásépítés (közigazgatási, humán és informatikai kapacitás)

1. az uniós jog és szakpolitika alkalmazási és végrehajtási mutatója (a program keretébe tartozó, az adózással kapcsolatos uniós jog és szakpolitika alkalmazásával és végrehajtásával összefüggésben szervezett intézkedések száma és az említett intézkedések nyomán tett ajánlások száma);

2. tanulási mutató (az igénybe vett tanulási modulok száma, a képzésben részesült tisztviselők száma és a résztvevők által adott minőségi pontszám);

3. az európai elektronikus rendszerek rendelkezésre állása (az időre vonatkozó százalékarányban);

4. a közös kommunikációs hálózat rendelkezésre állása (az időre vonatkozó százalékarányban);

5. az adóhatóságoknak és a gazdasági szereplőknek szóló egyszerűsített informatikai eljárások mutatója (a regisztrált gazdasági szereplők száma, a program keretében finanszírozott különféle elektronikus rendszerek útján benyújtott kérelmek száma és az e rendszerekben elvégzett lekérdezések száma);

B. Tudásmegosztás és hálózatépítés

6. az együttműködés megbízhatóságára vonatkozó mutató (a megvalósult hálózatépítés mértéke, a személyes megbeszélések száma és az online együttműködési csoportok száma);

7. a legjobb gyakorlatokra és iránymutatásokra vonatkozó mutató (a program keretében az e területen szervezett intézkedések száma és a program támogatásával kidolgozott munkamódszert/iránymutatást használó adóhatóságok százalékos aránya).

III. MELLÉKLET

AZ INTÉZKEDÉSEK LEHETSÉGES KIEMELT TÉMÁINAK A 7. CIKKBEN EMLÍTETT NEM KIMERÍTŐ LISTÁJA

A program egyedi és általános célkitűzéseivel összhangban a 7. cikkben említett intézkedések többek között a következő kiemelt témákra irányulhatnak:

1. az adózással kapcsolatos uniós jog végrehajtásának támogatása, beleértve a személyzet e területre vonatkozó képzését, valamint segítségnyújtás az adóhatóságok közötti közigazgatási együttműködés javítási lehetőségeinek meghatározásában, ideértve az adókból eredő követelések behajtására irányuló segítségnyújtást is;

2. a hatékony információcsere támogatása, beleértve a csoportos kérelmeket, egységes számítógépes formátumok kidolgozását, az adóhatóságok tényleges tulajdonlásra vonatkozó információkhoz való hozzáférését, valamint a kapott információk felhasználásának javítását;

3. az adóhatóságok körében a közigazgatási együttműködési mechanizmusok és a - többek között az adókból eredő követelések behajtásával kapcsolatos - legjobb gyakorlatok cseréjére szolgáló mechanizmusok hatékony működésének támogatása;

4. az adóhatóságoknál a digitalizációnak, valamint a módszereik korszerűsítésének a támogatása;

5. a hozzáadottértékadó-csalások elleni küzdelemre vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjének támogatása.