Végső előterjesztői indokolás a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2021/6.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az egységes közigazgatási szankciórendszer megvalósítását célzó, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.) célja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás során megvalósuljon a közigazgatási hatóságok által kiszabható hátrányos jogkövetkezmények általános szabályainak egységes, átlátható és következetes szabályozása oly módon, hogy az állampolgárok és a vállalkozások jogkövető magatartását elősegítse.

A szabályozás céljának maradéktalan érvényesülése érdekében az ágazati jogszabályokban található közigazgatási szankciók és egyéb jogkövetkezmények felülvizsgálatra kerültek. A törvénymódosítások túlnyomórészt az alábbiakat tartalmazzák:

1. a Szankció tv. által biztosított eltérési lehetőségnek megfelelően

a) a figyelmeztetés szankció alkalmazásának kizárását,

b) az elévülés szabályainak eltérő megállapítását,

c) a tevékenységtől történő eltiltás időtartamának szabályozását, valamint

2. a szankciók, intézkedések és kötelezések elhatárolását, amennyiben ágazati törvényben ez egyértelműen lehetséges.

A törvény megteremti a Szankció tv. és az ágazati törvények koherenciáját, figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseire.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 12. § (3a) és (3e) bekezdésében meghatározott cselekmények közlekedésbiztonsági okokból kiemelt súlyú közigazgatási szabályszegések, amelyek az emberi életet és a testi épséget közvetlenül is veszélyeztetik, ezért indokolt a Szankció tv.-ben meghatározott fokozatosság alkalmazását kizárni.

A módosítás elvégzi a közúti járművezetői és szakoktatói képzés, vizsgáztatás vonatkozásában a hatályos szabályok felülvizsgálatát. A kiszabható bírság összegének törlésével a Szankció tv. rendelkezései lesznek irányadóak. A Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása érdekében pontosításra kerülnek az alkalmazható szankciók, továbbá az eddig kormányrendeleti, miniszteri rendeleti szinten szabályozott szankciók törvényi szintre emelkednek. Kizárásra kerül a figyelmeztetés alkalmazásának lehetősége.

A módosítás a jogsértés súlyától függően zárja ki a figyelmeztetés alkalmazását. A Kkt. 20. § (1) bekezdés a)-d), f)-j), l) és n) pontja szerinti szabályszegések esetében a figyelmeztetés akkor nem alkalmazható, ha a jogsértés a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján rendkívül súlyos vagy nagyon súlyos fokúnak minősül.

A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontja szerinti szabályszegés [veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó szabályok megszegése] esetében a figyelmeztetés akkor nem alkalmazható, ha a jogsértés a Korm. rendelet alapján I., II. vagy III. kockázati besorolású.

A Kkt. 20. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szabályszegések [a megengedett legnagyobb sebességre (gyorshajtás); a biztonsági öv használatára; a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire; a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára (ittas vezetés); a vasúti átjárón való áthaladásra; a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra; az autópálya leálló sávjának igénybevételére vonatkozó előírások megszegése] csoportjánál a Korm. rendelet súlyossági fok szerint nem differenciál, azonban a járművezető által elkövetett szabályszegések veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára és alkalmasak arra, hogy az emberi életet, testi épséget, egészséget veszélyeztessék vagy sértsék, ezért esetükben is ki kell zárni a figyelmeztetés alkalmazását.

A módosítás szerint az ún. objektív felelősségű közlekedési bírságok esetén (Kkt. 21. §) is szükséges a figyelmeztetés alkalmazásának kizárása.

A típus-jóváhagyási eljárás során a jogsértések szándékosak, a Kkt. 22/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szabályszegések súlyos közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi kockázatot jelentenek, ezért indokolt a Szankció tv.-ben meghatározott fokozatosság alkalmazását kizárni.

A Szankció tv. hatályba lépésére tekintettel szükséges a műszaki vizsgabiztos tevékenység folytatásától történő eltiltása - mint közigazgatási szankció - alkalmazásának törvényi szinten való megállapítása.

A közúti járművek időszakos műszaki vizsgálata során elkövetett jogsértések tárgyi súlyuknál fogva alkalmasak a közúti közlekedés biztonsága, az emberi élet, a testi épség, az egészség, a környezet veszélyeztetésére, ezért indokolt a Szankció tv.-ben meghatározott fokozatosság alkalmazását kizárni.

A Szankció tv. hatályba lépésére tekintettel a menetíró szerelőműhelyekkel kapcsolatos eljárások tekintetében meghatározásra kerül az eltiltás mint közigazgatási szankció.

A kapcsolódó cselekmények közlekedésbiztonsági okokból kiemelt súlyú közigazgatási szabályszegések, amelyek az emberi életet és a testi épséget közvetlenül is veszélyeztetik, ezért indokolt a Szankció tv.-ben meghatározott fokozatosság alkalmazását kizárni.

2. §-hoz

Technikai jellegű, szövegcserés módosítás a Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása érdekében.

3. §-hoz

Technikai jellegű, hatályon kívül helyező rendelkezések a Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása érdekében.

4-5. §-hoz

A Szankció tv.-ben foglaltakra tekintettel szükséges a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításával a tevékenység végzésétől történő eltiltás határidejének, illetve a bírságkiszabás részletszabályainak meghatározása és a helyszíni bírság alkalmazásának lehetővé tétele.

6. §-hoz

Az Ákr. 101. § (1) bekezdésének a hatósági ellenőrzés lezárását követő intézkedésekre vonatkozó, valamint a Szankció tv. figyelmeztetés szankcióval kapcsolatos rendelkezéseire tekintettel indokolt az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 13. §-ában foglaltak módosítása. Elfogadva azt a törekvést, hogy valamennyi közigazgatási szankció, illetve egyéb jogkövetkezmény egy helyen, törvényi szinten jelenjen meg, szükséges a közigazgatási szankciók elkülönítése az egyéb jogkövetkezményektől, intézkedésektől. Ennek megfelelően, az Ehi. 13. § (2) bekezdésébe a tevékenységtől eltiltás került, míg a (3) bekezdésbe kerültek azon intézkedések, amelyek nem tartoznak a Szankció tv. hatálya alá.

7. §-hoz

Technikai jellegű módosítást tartalmaz a Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása érdekében.

8. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az Ehi. 13/A. § (6) bekezdése a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakat ismétli meg, a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szükséges e rendelkezés hatályon kívül helyezése.

9-10. §-hoz

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 12. § (1) bekezdésének módosítása a hatályos kógens bírságkiszabás helyett mérlegelésen alapuló bírságolást vezetne be a Szankció tv. rendelkezéseivel összhangban. A fokozatosság elvére figyelemmel az Szjtv. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban főszabály szerint nem indokolt kizárni a Szankció tv.-ben meghatározott figyelmeztetést. Ez alól egyedül a szerencsejátékok engedély nélküli szervezése jelentene kivételt, amely ügyekben a szerencsejátékfelügyeleti hatóság figyelmeztetés alkalmazása helyett már első körben közigazgatási bírság kiszabására lenne jogosult. Indokolt továbbá annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az eset összes körülményeit mérlegelve a hatóság alacsonyabb összegű bírságot alkalmazzon, vagy a bírság alkalmazását mellőzhesse. A terminológia egységesítése érdekében indokolt az Szjtv.-ben meghatározott bírságok esetén a közigazgatási bírság megnevezés alkalmazása.

11. §-hoz

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egyértelműen szétválasztja a közigazgatási szankciókat a hatósági intézkedésektől.

12-13. §-hoz

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) hatálya alá tartozó, a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság eljárásaiban indokolt a figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának kizárása.

A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a Szankció tv.-ben meghatározott mérlegelési szempontok kivezetésre kerülnek a Csődtv.-ből.

14-15. §-hoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításával a bejegyzett intézmények kapcsán a módosítás meghatározza, hogy mely szankciók alkalmazhatók figyelmeztetés nélkül is. A módosítás fenntartja a jelenlegi kétlépcsős szankciórendszert, amely szerint egyes esetekben a figyelmeztetésnél súlyosabb szankció azonnal alkalmazható.

A bejegyzés nélkül működő szociális szolgáltatók, intézmények kapcsán a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak törvényben kell biztosítani azt a jogát, hogy felmérje a bezárás előtt álló, illegálisan működő intézményekben élők állapotát annak érdekében, hogy megfelelően tudjon gondoskodni róluk.

A fentieken túl a bírsággal összefüggésben szükséges egyes szabályok pontosítása is, valamint a figyelmeztetés szankció alkalmazásának kizárása a szolgáltatói nyilvántartásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben.

16-17. §-hoz

Az Szt. 92/M. § (4) bekezdésének módosítása a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében indokolt, ugyanakkor a bírság kiszabása során a Szankció tv.-ben meghatározott mérlegelési szempontokon túl a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatását is figyelembe kell venni.

Az Szt. 92/L. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével a Szankció tv. elévülési szabályai lesznek irányadóak.

18. §-hoz

A Szankció tv. a fokozatos szankcionálás elvét határozza meg főszabályként. A figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról szükséges azonban rendelkezni a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41. § (1), valamint (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (10) bekezdésében meghatározott jogszabálysértések esetén, mivel jellegüknél fogva olyan kiemelt gazdasági és társadalmi jelentőségük lehet, amely esetén a hatóság rosszallásának kifejezése, a preventív szankció alkalmazása nem állna arányban a jogsértés súlyával.

A Szankció tv. 5. §-a eltérést enged az elévülési idő megállapítása esetén az általános szabályoktól. Tekintettel a bányafelügyeleti eljárások összetettségére, a jogsértések feltárásának bonyolultságára és az ahhoz esetlegesen szükségessé váló speciális vizsgálatok és mérések időigényességére, az elévülés hosszabb időtartamban való meghatározása indokolt.

A jogsértő magatartással okozott hátrányok, azoknak a társadalomra való veszélyessége (pl. a környezetben okozott károk) a bányafelügyeleti eljárásokban indokolja a Szankció tv.-ben meghatározott határidőtől való eltérést. A kialakult gyakorlat és a tapasztalatok szerint az eltiltás időtartamának legalább olyan mértékűnek kell lennie, amely - a tevékenység jogellenes végzésével elérhető gazdasági előnyre is figyelemmel - kellő visszatartó erővel bír.

19-20. §-hoz

A Bt. 41/A. § (1b) bekezdésének hatályon kívül helyezését az elévülési idő 41/B. §-ban történő újraszabályozása indokolja.

21. §-hoz

A Szankció tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezések kivezetésre kerülnek a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényből (a továbbiakban: Mvt.).

Az Mvt. 82. §-ában meghatározott, munkáltatóval szemben kiszabható munkavédelmi bírság alkalmazása esetén már eleve megvalósult az emberi életet, testi épséget, egészséget súlyosan veszélyeztető szabálysértés, így a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a) pontja alapján figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció eleve nem alkalmazható. Ezen okból az Mvt.-ben kizárólag a 82/D. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a természetes személy munkavállaló által megvalósított közigazgatási szabályszegés esetén szükséges kizárni a figyelmeztetés lehetőségét.

A Szankció tv. 11. §-a lehetővé teszi a közigazgatási bírság feltételeinek teljesülése esetén a helyszíni bírság kiszabását, amely jelentősen egyszerűsíti és hatékonyabbá teszi a munkavédelmi eljárást, így ennek lehetőségét az Mvt.-ben célszerű biztosítani.

22. §-hoz

2021. január 1-jétől a hatóságok az általuk alkalmazott közigazgatási szankciókat a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába rögzítik. A párhuzamos szabályozás kiküszöbölése érdekében pontosítani szükséges a közhiteles nyilvántartás adattartalmát.

23. §-hoz

A szakasz szövegcserés módosítást tartalmaz a Szankció tv. terminológiájának megfelelően.

24. §-hoz

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 106. §-a környezetvédelmi bírság kiszabását írja elő jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése, illetve határérték túllépése esetén. A vízügyi igazgatás területén alkalmazott környezetvédelmi bírságok a következők: vízvédelmi bírság, vízszennyezési bírság, rendkívüli vízszennyezési bírság, csatornabírság, rendkívüli csatornabírság, felszínalatti vízvédelmi bírság, nitrátszennyezési bírság.

A vízvédelmi előírások kiemelt társadalmi értékek, a természetes vizek, a felszíni és felszín alatti vízkészletek fenntarthatóságát, minőségi és mennyiségi védelmét szolgálják, ezért ezen előírások megsértőivel szemben a figyelmeztetés alkalmazása kizárásra kerül.

A Szankció tv. hatályba lépését követően az ágazati jogszabályok, valamint a Szankció tv. általános jellegű rendelkezései között fennálló normatív kapcsolatot szükséges szabályozni annak érdekében, hogy a jogrendszer koherens működése továbbra is biztosítható legyen. A Kt. 107/B. §-a ezt a normatív kapcsolatot teremti meg a két jogszabály között azzal, hogy a Szankció tv.-ben szabályozott eltiltás esetében rögzíti, hogy eltiltás - a Szankció tv.-ben meghatározott 45 naptól eltérően - a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.

25. §-hoz

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 32/A. §-a vízgazdálkodási bírság kiszabását írja elő a jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglalt vízgazdálkodási előírás megszegőivel szemben.

A vízvédelmi előírások kiemelt társadalmi értékek, a természetes vizek, a felszíni és felszín alatti vízkészletek fenntarthatóságát, azok minőségi és mennyiségi védelmét szolgálják, ezért ezen előírások megsértőivel szemben - az adminisztratív jellegű szabályszegések kivételével - a figyelmeztetés alkalmazását a módosítás kizárja.

26-27. §-hoz

A repülőbiztonsági szempontok érvényesítésének fokozott igénye, valamint az a tény, hogy a légiközlekedésben a tervezési, gyártási, javítási és karbantartási hibák orvoslása, valamint a dokumentációk kidolgozása a Szankció tv.-ben meghatározott 45 nap alatt nem végezhető el, indokolttá teszi a katonai légügyi hatóság, valamint a légiközlekedési hatóság eljárásaiban a tevékenység végzésétől történő eltiltás időtartamára vonatkozó eltérő szabályozást.

Azon jogsértések esetén, amelyek a repülésbiztonságot, az emberi életet, a testi épséget is veszélyeztetik, szükséges a fokozatosság elvének kizárása.

28. §-hoz

A partnerségi tervezés alkalmazása érdekében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának bevonásával dolgozza ki a területi operatív programot, továbbá a partnerségi tervezés alkalmazása érdekében a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat a területileg érintett megyei jogú városok önkormányzata - valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok bevonásával - dolgozza ki a területfejlesztési koncepciót és a területfejlesztési programot.

29. §-hoz

Egyes tűzvédelmi szabályszegések alkalmasak arra, hogy az emberi életet, testi épséget, egészséget veszélyeztessék vagy sértsék. például tűz vagy robbanás okozása, tűzoltóság beavatkozásának akadályozása, menekülési útvonalak, kijáratok lezárása, leszűkítése, ezért a módosítás az általa nevesített súlyos szabályszegések esetében a figyelmeztetés alkalmazását kizárja.

30-31. §-hoz

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) felelősségi rendszere és szankciói több ponton eltérnek a Szankció tv.-ben felsorolt közigazgatási szankcióktól. A védett természeti területek és értékek megóvása érdekében a Tvt. lehetőséget ad a tevékenység megtiltására, korlátozására, felfüggesztésre is, így a fogalmakat szükséges összhangba hozni a Szankció tv.-ben bevezetett szankciókkal.

A hatályos jogszabály - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KVVM rendelet - lehetővé teszi a figyelmeztetés kizárását és az azonnali szankció kilátásba helyezését a természetvédelmi érdekeket súlyosan sértő cselekmények esetén. A környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i, 2008/99/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv magyar jogba történő átültetése érdekében is szükséges egyes tényállási elemek (pl. veszélyeztetési tényállás) azonnali szankcionálása a hazai szankciórendszer teljességének megőrzése érdekében. Fontos, hogy természetvédelmi ügyeknél azonnali bírság kiszabása kerüljön kilátásba helyezésre a jogszabályba ütköző, veszélyeztetéssel, zavarással járó, vagy engedély nélküli, vagy attól eltérően végzett cselekményekre is, hasonlóan a korábbi jogi szabályozáshoz, kiegészülve az azóta bevezetett új jogintézményekkel (szakkérdés vizsgálat, bejelentés, ellenőrzött bejelentés). Egyre több olyan hatósági eljárás kerül bevezetésre, amelyek esetén a tevékenységet bejelentést követően lehet csak gyakorolni. Mivel ezek ugyanúgy érinthetnek olyan természetvédelmi kérdéseket, amelyek vagy a természetvédelmi, vagy más hatóság eljárása során merülhetnek fel, indokolt a szankcionálást ezekre is kiterjeszteni. Ugyanakkor mivel ezek a korábbi engedélyezési eseteket váltották fel, ezért az azonnali szankcionálást is indokolt kiterjeszteni ezen esetekre.

Az idegenhonos inváziós fajok terjedése elleni uniós szintű védekezés, az ilyen fajok által okozott problémák volumene és a hatósági tevékenységgel szemben támasztott magas követelmények szintén megkívánják az óvatos, fokozatos szankcionálás mellőzését. Az idegenhonos inváziós fajjal elkövetett jogsértés olyan súlyos veszélyt is jelenthet az ökoszisztémára, a gazdaságra, a társadalmi javakra és az emberi egészségre nézve egyaránt, hogy adott esetben figyelmeztetés alkalmazása a szankciórendszer kiüresítését jelentené, annak lényege veszne el.

A helyszíni bírságolás lehetősége bizonyos helyzetekben időtakarékos, erőforrás-kímélő és költséghatékony megoldás, mert a cselekmény elismerése esetén a hatóságnak nem kell további eljárást lefolytatnia. A természetvédelmi bírság helyszínen történő kiszabásának lehetősége a Tvt. módosításával biztosítottá válik. A természetvédelmi őrszolgálat helyszíni jelenlétével a helyszíni bírságolás hatékonyabban megoldható, amelyre lehetőséget ad a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 12. § (2) bekezdés a) pontja is. Inváziós ügyekben ugyanezen okok miatt szintén fontos a helyszíni bírságolás lehetőségét biztosítani az eljáró hatóságok számára.

A szakasz ezen túlmenően a Szankció tv. hatálybalépésével összefüggésben szükségessé vált szövegcserés módosító rendelkezéseket is tartalmaz.

32. §-hoz

A Szankció tv. hatályba lépése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítását is indokolttá teszi. A módosítás célja - a vadgazdálkodási ágazat sajátosságait is figyelembe véve - az, hogy a fenntartható vadgazdálkodás és vadászati tevékenység végzése egyszerre maradjon kiszámítható, ugyanakkor a vadászati hatóság számára is rendelkezésre álljanak azok a közigazgatási eszközök, amelyek a jogkövető magatartás kikényszerítése révén biztosíthatják a szakszerű vadgazdálkodást, valamint a vadállomány védelmét.

A módosítás a Szankció tv. szempontrendszerének megfelelően az arányosság és a fokozatosság elvét figyelembe véve a megfelelő mérlegelési lehetőségek biztosításával rögzíti a szükséges szankciók körét.

A Vtv. és a Szankció tv. közti összhang megteremtése érdekében az ágazati sajátosságokra tekintettel a módosítás a vadvédelmi és vadgazdálkodási bírságok körében egyes szankciók alkalmazhatósága alól kivételt tesz, tekintettel arra, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Ebből következően sok esetben csak a komoly és határozott szankciók érhetnek célt, illetve bírnak kellő prevenciós erővel. A Vtv. módosítása által ezen meghatározott esetekben a figyelmeztetés - mint közigazgatási szankció - nem lesz alkalmazható.

33-34. §-hoz

A Vtv. jelen módosítása egy régóta fennálló, de eddig nem orvosolt szakmai és jogharmonizációs problémát old fel. A Magyarországon vadászható állatfajokat (a továbbiakban: vadfajok) a törvény végrehajtási rendelete határozza meg. Ugyanakkor maga a törvény is nevesít bizonyos vadfajokat, többek között a zárttéri vadtartásra és a trófeabírálatra vonatkozó rendelkezések között. Az egyes vadfajok törvényi szintű felsorolása azonban nem indokolt, tekintettel arra, hogy az - akár természetvédelmi, akár más ökológiai okból - időről időre változhat, így a módosítás részben deregulációs, részben vadgazdálkodási szakmai célokat is szolgál. A törvényi rendelkezések a végrehajtási rendeletben meghatározott valamennyi vadászható vadfajra vonatkoznak, így szakmai oldalról sem indokolt ezek külön nevesítése. A módosítás következtében a jövőben a törvény által meghatározott keretek között, rendeleti szinten válik lehetővé az egyes vadfajok és azok zárttéri tartására vonatkozó részletszabályok kidolgozása vagy módosítása, az ökoszisztémában, a társadalomban vagy a gazdaságban bekövetkezett változásoknak megfelelően.

35-37. §-hoz

A módosítás a Szankció tv. által megengedett eltérésekkel - a hatályos, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény által szabályozott speciális jogkövetkezmények megtartásával - határozza meg a munkaügyi hatósági eljárásban alkalmazható szankciókat, illetve szabályozza az egyes szankciók alkalmazási körét.

2021. január 1-jétől a hatóságok az általuk alkalmazott közigazgatási szankciókat a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába rögzítik. A párhuzamos szabályozás kiküszöbölése érdekében pontosítani szükséges a közhiteles nyilvántartás adattartalmát.

A módosítás kivezeti a Szankció tv. szabályaival párhuzamos rendelkezéseket, továbbá deregulálja az Ákr. 84. § b) pontjának alkalmazhatóságával összefüggő rendelkezést.

38. §-hoz

A Szankció tv. lehetővé teszi, hogy törvény meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezzen, ha az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (6) és (7) bekezdései alkalmazásának esetében nem lenne indokolt bírság helyett figyelmeztetést alkalmazni, ezért ennek lehetőségét a módosítás kizárja.

39. §-hoz

A közigazgatási óvadék, mint szankció bevezetésének visszavonása és a felsorolás egyértelműsítése miatt szükséges módosítást tartalmazza a rendelkezés.

40-43. §-hoz

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) módosításával a bejegyzett intézmények kapcsán a módosítás meghatározza, hogy mely szankciók alkalmazhatók figyelmeztetés nélkül is. A módosítás fenntartja a jelenlegi kétlépcsős szankciórendszert, amely szerint egyes esetekben a figyelmeztetésnél súlyosabb szankció azonnal alkalmazható.

A bejegyzés nélkül működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények kapcsán a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak törvényben kell biztosítani azt a jogát, hogy felmérje a bezárás előtt álló, illegálisan működő intézményekben élők állapotát annak érdekében, hogy megfelelően tudjon gondoskodni róluk.

A fentieken túl a bírsággal összefüggésben szükséges egyes szabályok pontosítása is.

44-45. §-hoz

A Szankció tv. szankciórendszeréhez nagyrészt illeszkedik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) által kialakított szankciók köre, így e rendelkezés kisebb pontosító, illetve a jogalkalmazást könnyítő módosításokat tartalmaz.

Az Étv. kizárja a figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció alkalmazását az építésügyi hatósági eljárásokban. Erre azért van szükség, mert ezekben az eljárásokban egyrészt a figyelmeztetéstől nem várható visszatartó hatás, másrészt ezek az eljárások nem csekély súlyú szabályszegések esetén indulnak, jelentős részük közvetlen összefüggésben állnak az emberi élet és a vagyonbiztonság védelmével. Az építésfelügyeleti hatóság eljárásaiban a figyelmeztetés kizárása csak az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése esetén indokolt.

46. §-hoz

A Szankció tv. 9. § (1) bekezdésére tekintettel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti mulasztási bírság közigazgatási bírságnak minősül.

A kiszabható mulasztási bírság összege 2000. január 1. óta változatlan a Tny. 91. §-ában, ezért a kellő joghatás kiváltása érdekében szükségesnek tartjuk a magasabb összegű bírság kiszabását lehetővé tenni.

Az ellenőrzés akadályozása eljárási bírságot von maga után, amely eljárást nem megalapozott a mulasztási bírság címszó alatt szabályozni, ezért az erre vonatkozó rendelkezés törlése szükséges.

A módosítás kizárja a figyelmeztetés alkalmazását, ugyanis ezen közigazgatási szankciótól a nyugdíjbiztosítás területén kellő visszatartó hatás nem várható, az esetleges közigazgatási szabályszegés pedig olyan súlyosan sérti vagy veszélyezteti a közérdeket, hogy figyelmeztetés helyett minden esetben a mulasztási bírság alkalmazása indokolt.

A mulasztási bírság megállapított határidőn belül történő meg nem fizetése esetén a mulasztási bírság összege kétszeresének megfizetését előíró szabályozás fenntartása nem indokolt, figyelemmel arra, hogy a mulasztási bírság szankció ismételt kiszabására lehetőség van.

47. §-hoz

A jogsértések mielőbbi és hatékony szankcionálása érdekében szükséges a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartására vonatkozó rendelkezések kizárása.

48. §-hoz

A rendelkezés célja, hogy a hitelintézeti kölcsönszerződéseket biztosító jelzálogjog a jelzálogjog szerződés csatolása nélkül, az adós egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozata és bejegyzési engedélye alapján is bejegyezhetővé váljon. Az adós nyilatkozatának - értelemszerűen a felek megállapodásán kívül - tartalmaznia kell minden olyan tartalmi elemet, amelyet a törvény a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokra vonatkozóan előír.

A 2020. március 1-jét követően indult eljárásokban meghozott végzés vagy határozat fellebbezéssel nem támadható, a döntés ellen közigazgatási pert lehet indítani jogsérelemre hivatkozással. A bíróság közigazgatási perben a közigazgatási eljárásban született döntések törvényességére irányuló felülvizsgálat fóruma, és ezzel nem egyeztethető össze, hogy az ügyfél a jogorvoslat során pótolja beadványa hiányosságait. Ezért szükséges a pótlás lehetőségét olyan módon biztosítani, hogy arra ne közigazgatási per megindítása keretében, hanem a helyett legyen lehetőség. Mindamellett az ügyfélnek lehetősége van pótlás helyett közigazgatási pert kezdeményezni, amennyiben a meghozott döntést jogszabálysértőnek tartja.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 34. § (4) bekezdésének g) pontja 2020. március 1-jével az Inytv. 64. § (4) bekezdését, amely szerint, "a per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye" tévesen hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyező rendelkezés azért nem volt helytálló, mert a rendelkezés nem a per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott ingatlan-nyilvántartási döntés, hanem a per megindítása tényének feljegyzése tárgyában hozott bírói végzés ellen biztosította a jogorvoslat lehetőségét. A javasolt kiegészítésben a jogalkalmazás elősegítésének könnyítése érdekében a normaszöveg pontosításra került.

A törvény kimondja, hogy az adatbázisból lekérdezés útján szolgáltatott adatok harmadik fél felé való szolgáltatása (továbbadása) csak törvényi felhatalmazás alapján teljesíthető. Ugyanakkor az ellenérték fejében történő továbbadáshoz nem kapcsolódik szankció, így jelenleg vállalkozások épülnek a tulajdonilap-másolattal történő kereskedésre. A módosítást követően a tulajdonilap-másolat ellenérték fejében történő továbbadása, valamint már a szolgáltatás felkínálása is szankcionálhatóvá válik.

A törvény a hatályos rendelkezést pontosítja. Az Inytv. fontos főszabálya és egyben rendező alapelve értelmében az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul. Az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog jegyezhető be és jogilag jelentős tény kerülhet feljegyzésre, illetve törölhető, amelyet a kérelem vagy a megkeresés megjelöl. Ingatlan-nyilvántartási eljárás nem indítható adatátadással, az eljárás megindításához az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megkeresése, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, továbbá a térkép tartalmát érintő változás esetén érvényes záradékkal ellátott vázrajz becsatolása szükséges.

Az ingatlan-nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartás adatainak összhangba hozatalára irányuló ingatlannyilvántartási eljárás megindításához az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megkeresése, valamint a bejegyzés alapjául szolgáló okirat becsatolása szükséges. Az eljárást az ingatlan tulajdonosa a módosítást követően az ingatlanügyi hatóság előtt nem indíthatja meg. A módosítás deregulációs hatású, ugyanis az ingatlanügyi hatóság az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv által biztosított okiratok nélkül nem vezetheti át az ügyfél által kezdeményezett változást a tulajdoni lapon. A jelenleg hatályban lévő szabályozás értelmében, így amennyiben ügyféli kezdeményezés érkezik az ingatlanügyi hatósághoz, a hatóságnak meg kell keresnie az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervet, hogy az átvezetéshez szükséges iratok benyújtásával indítsa meg az ingatlan-nyilvántartási eljárást, ami az eljárás szükségtelen elhúzódását eredményezi.

49. §-hoz

Pontosítás, összhangban az Inytv. 94. § (12) bekezdésére tett módosító javaslattal.

50. §-hoz

A szakasz a hiánypótlás szabályozására tett javaslattal összefüggésben szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

51. §-hoz

Az elkobzás intézménye nem szerepel a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben (a továbbiakban: Fgytv.), mivel azonban annak alkalmazását a Szankció tv. 14. §-a lehetővé teszi, ezt a szankciót indokolt beilleszteni az ágazati törvénybe. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában sok esetben kerül megállapításra, hogy a termék a fogyasztókat megtéveszti, így az elkobzással biztosítható, hogy az ilyen termék utóbb se kerülhessen a piacra.

A Szankció tv. 9. § (3) bekezdésének b)-c) pontjai tartalmilag megegyeznek az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdés c)-d) pontjaival. A párhuzamos szabályozás elkerülése végett csak azok a kötelező bírságkiszabási esetek - ismételt jogsértés, fogyasztók széles körét érintő jogsértés és a békéltető testületi eljárásban az együttműködési kötelezettség megszegése - maradnak az Fgytv.-ben, amelyek a Szankció tv.-ben nem szerepelnek, de fogyasztóvédelmi szakmai szempontból a fenntartásuk indokolt. Megjegyzendő, hogy a békéltető testületi eljárásban az együttműködési kötelezettség megszegése kötelező bírságkiszabási esetként való bevezetését követően 2015-től ugrásszerűen megnőtt a békéltető testületi eljárásban az egyezségek száma és jelentősen javult a vállalkozások megjelenési hajlandósága a békéltető testületek előtt.

52. §-hoz

A Szankció tv. figyelmeztetés alkalmazására vonatkozó szabályaira figyelemmel az Fgytv. felhívásra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése szükséges.

53-54. §-hoz

A géntechnológiai tevékenységeknél - mint környezeti és egészségügyi szempontból is kockázatos tevékenységeknél - azonnali bírság kiszabása, így a figyelmeztetés kizárása indokolt.

55-56. §-hoz

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) VIII. fejezete címéből az állatvédelmi bírság szövegrész törlése indokolt, mivel az állatvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezéseket egy új, VIII/A. fejezetben szükséges szerepeltetni a Szankció tv. alapján indokolt, egyéb új rendelkezésekkel együtt.

A jogalkalmazás könnyítése érdekében a módosítás egyértelműen szétválasztja a közigazgatási szankciókat a hatósági intézkedésektől és kötelezésektől.

A helyszíni bírság alkalmazása az egyszerű megítélésű, kisebb súlyú, de a figyelmeztetés jogkövetkezményét már nem tűrő jogsértések esetén hozzájárul a hatósági eljárás adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, és ezen keresztül növelhető a hatósági ellenőrzésekre, eljárásokra fordítható kapacitás.

Az állatok védelmének jelentőségére tekintettel a módosítás meghatározza a kiszabható állatvédelmi (közigazgatási) bírság alapösszegét.

57. §-hoz

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával a közlekedési igazgatási ügyekben az okmányügyekkel és más jogintézményekkel összefüggő jogszabálysértések esetén indokolt kivételt tenni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába történő bejegyzés, valamint a figyelmeztetés alkalmazása tekintetében.

58. §-hoz

Szükséges a kémiai terhelési bírság kiszabására vonatkozó szankcionálás lehetőségét kiegészíteni bármely általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban foglalt követelmények megsértése esetén. Továbbá szükséges a bírság kiszabásakor figyelembe veendő szempontok felülvizsgálata, és a Szankció tv.-nyel párhuzamos rendelkezések törlése.

59. §-hoz

A Szankció tv. bírságra vonatkozó rendelkezései miatt szükségessé vált a hajózási hatóság által alkalmazható bírság kiszabásának szempontjaira vonatkozó normák módosítása.

A vízi út és hajóút használatával kapcsolatos előírások megszegése esetében a módosítás kizárja a figyelmeztetés alkalmazását, mivel a jogsértés a víziközlekedés biztonságát veszélyezteti.

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 60/A. §-a alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a veszélyes áruk belvízi szállításáról szóló törvényben meghatározott előírások betartásának ellenőrzése. Ha hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabálysértést állapít meg, a jogsértővel szemben bírságot alkalmaz. A szabályszegésből adódó esetleges balesetek a szállított áru veszélyessége miatt magas kockázatot jelentenek a közlekedésben résztvevők, valamint a környezet biztonságára nézve. A módosítás kizárja a figyelmeztetés alkalmazását, ha a jogsértő cselekmény vagy mulasztás nagyon súlyos vagy rendkívül súlyos fokúnak minősül. A módosítás meghatározza a minősítés szempontjait is.

A Szankció tv. elévülésre, valamint bírságösszegre vonatkozó szabályaira tekintettel a Vkt. ezen rendelkezéseinek deregulálása indokolt.

60-61. §-hoz

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) szankciótípusainak alkalmazási szabályait a Szankció tv. hatályba lépésével egyidejűleg indokolt felülvizsgálni.

Az örökségvédelmi bírság esetében - összhangban a Szankció tv. rendelkezéseivel - pontosításra kerül a hatályos szabályozás, és az enyhébb jogsértések esetén a módosítás lehetőséget biztosít figyelmeztetés alkalmazására. Ennek eredménytelensége esetén lehetőség lesz örökségvédelmi bírság kiszabására. A súlyosabb jogsértések esetén figyelmeztetésnek nincs helye.

A Szankció tv. 13. § (4) bekezdése szerint, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a tevékenység végzésétől történő eltiltás a döntés véglegessé válásától számított negyvenöt napnál hosszabb időre nem szólhat. Figyelemmel arra, hogy a Kötv. 67. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt szankció (a hatóság nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, nyilvántartott régészeti lelőhelyek és védetté nyilvánított kulturális javak károsítása, veszélyeztetése esetén jogosult a tevékenységet leállítani, és az ilyen magatartás tanúsítóját e tevékenység folytatásától eltiltani) a Szankció tv.-nél szigorúbb szabályozást tesz indokolttá, a módosítás a tevékenység folytatásától történő eltiltást 5 évben maximalizálja.

A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a bírság kiszabása során mérlegelendő szempontok közül a módosítás kivezeti azokat, amelyek tartalmilag megegyeznek a Szankció tv.-ben foglaltakkal.

62. §-hoz

A jogalkalmazás könnyítése érdekében az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával a közigazgatási szankcióktól egyértelműen elkülöníthetően jelennek meg a hatósági intézkedések.

A kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárásokban indokolt a Szankció tv. szerinti figyelmeztetés alkalmazásának kizárása.

63-64. §-hoz

Mivel a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. § (5) bekezdése a 11. § hivatkozott eseteiben a közvetítő természetes személy és jogi személy névjegyzékbe való ismételt felvételét öt évig nem teszi lehetővé, amely a Szankció tv. alapján a tevékenység végzésétől való eltiltás szankciójának tekinthető, azaz a figyelmeztetés szankciója az eltiltást eredményező névjegyzékből történő törlés előtt alkalmazható lenne.

Figyelemmel azonban arra, hogy a Kvtv. 20. § (3) bekezdése alapján a miniszter a vizsgálat során egyszer már felhívta a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására, így az ezt követő törlési eljárás keretében egy ismételt figyelmeztetés már indokolatlan lenne, továbbá, mivel a törlési eljárás megindítására a Kvtv. 20. § (4) bekezdése alapján kerül sor, amely az ismételt vagy súlyos kötelezettségszegést említi, a figyelmeztetés kizárása indokolt.

A Kvtv. 20. § (3) és (4) bekezdése tartalmaz figyelmeztetésre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy ez a figyelmeztetés nem a Szankció tv. 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti anyagi jogi szankcióval azonos intézkedést takar, javasolt a szóhasználat módosítása ezen esetekben.

65. §-hoz

A Szankció tv. hatályba lépése a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítását is indokolttá teszi. A módosítás célja az ágazat sajátosságait is figyelembe véve az, hogy a növénytermesztési hatóság számára rendelkezésre álljanak azok a közigazgatási eszközök, amelyek a jogkövető magatartás kikényszerítése révén biztosíthatják a magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzését, a növényfajták állami elismerését, a megfelelő minőségű vetőmag és szaporítóanyag előállítását és felhasználását, valamint a korszerű fajtahasználatot.

A módosítás megkönnyíti a jogalkalmazást, ugyanis egyértelműen elválasztja és meghatározza a hatóság rendelkezésére álló közigazgatási szankciók és hatósági intézkedések körét.

A módosítás meghatározza továbbá - a Szankció tv. rendelkezéseit kiegészítve - a bírság kiszabásának részletszabályait is.

66. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a hírközlési ágazatban a jogsértő magatartásról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság sok esetben csak évekkel később szerez tudomást, ugyanakkor ezen jogsértések feltárása és szankcionálása az egész hírközlési piac szempontjából alapvető jelentőségű és fontosságú, indokolt a három éves elévülést szabályozó rendelkezéstől történő eltérés az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben.

Kiemelt jelentőséggel bír a hosszabb elévülési idő szabályozása a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által lefolytatott jogvitás eljárásokban, illetve piaci információk alapján utólagosan, elnöki hatáskörben lefolytatott általános hatósági felügyeleti eljárásokban, amely esetekben gyakran több évvel ezelőtti, de piaci információ hiányában korábban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rendelkezésére nem álló tényállás felderítése útján szükséges szankciót alkalmazni a piac védelme érdekében.

67. §-hoz

A módosítás célja, hogy az általános hatósági eljárási terminológiának megfelelően, a hatóság jogerős döntése helyett, annak véglegessé vált döntésére történjen utalás a normaszövegben.

68-69. §-hoz

A módosítás a Szankció tv. rendelkezéseinek való megfelelés érdekében szükséges. Egyfelől, a törvényben meghatározott bírságok valójában nem eljárási bírságok, hanem anyagi jogi, közigazgatási bírságok. Másfelől, a közigazgatási bírság összegéről a Szankció tv. 10. §-a rendelkezik az ott megnevezett szempontokat mérlegelve, erre tekintettel törlésre kerül a bírság összegére vonatkozó intervallum.

70. §-hoz

A mozgóképről szóló 2004. évi II törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19/G. § (7a) bekezdéssel való kiegészítése a Szankció tv. rendelkezéseire tekintettel indokolt, hiszen a Szankció tv. általános szabályai alapján közigazgatási bírság kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést jegyeztek be és a hatóság nem figyelmeztetés alkalmazásáról dönt. Az Mktv. 19/G. § (7) bekezdése alapján azonban a 19/G. § alapján kibocsátott határozatok nem teljesítése esetén az első közigazgatási szankció egyből a bírság, ami a Szankció tv. bírság kiszabására vonatkozó, az imént hivatkozott általános szabályára tekintettel csak úgy oldható meg jogszerűen, ha az ágazati törvény kizárja a figyelmeztetés alkalmazásának lehetőségét, így biztosítva, hogy a 19/G. §-ban foglalt kiemelt súlyú közigazgatási szabályszegés esetére elsődleges szankcióként a bírság legyen alkalmazható.

71-72. §-hoz

A módosítást pontosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a Szankció tv.-nyel való összhang és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.

73-74. §-hoz

A Szankció tv. rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében szükséges módosításokat tartalmaz a szakasz.

75. §-hoz

A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényből a módosítás kivezeti a Szankció tv.-nyel megegyező rendelkezéseket.

76-77. §-hoz

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) módosításával a bírság számításának mértékére nézve speciális, ágazati kiegészítő szabályokat állapít meg a módosítás, ugyanis önmagában egy kisebb súlyú gazdasági szereplő is nagyon komoly jogsértést követhet el a gyógyszerekkel kapcsolatosan. Ezért a Szankció tv. azon előírását, miszerint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a szankció kiszabásakor értékelni kell, az elkövető terhére lehet csak automatikusan alkalmazni a Gytv. rendszerében. A kisebb gazdasági súly "enyhítő körülményként" történő figyelembevétele csak a betegbiztonsági és ellátási szempontokat nem érintő jogszabálysértések esetén lehetséges.

A Szankció tv. 5. §-a által biztosított lehetőség szerint az elévülésre vonatkozó szabályokat a módosítás eltérően állapítja meg a Gytv. alapján alkalmazásra kerülő szankciókat illetően, mivel a betegbiztonsági szempontok indokolják a hosszabb elévülési idő megállapítását.

78. §-hoz

A szakasz szövegpontosító rendelkezést tartalmaz.

79. §-hoz

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának célja a jogalkalmazás megkönnyítése azáltal, hogy a módosítás egyértelműen elkülöníti a közigazgatási szankciókat a hatósági intézkedésektől és az egyéb jogkövetkezményektől.

80. §-hoz

A módosítás megkönnyíti a jogalkalmazást, hiszen kiemeli a bírságot mint közigazgatási szankciót a hatósági intézkedések közül.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. §-a alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a veszélyes áruk vasúti szállításra történő előkészítésére, valamint a veszélyes áruk vasúton történő továbbítására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése, a veszélyes áruk vasúti átrakásának, tárolásának ellenőrzése. Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabálysértést állapít meg, a jogsértővel szemben bírságot alkalmaz. A szabályszegésből adódó esetleges balesetek a szállított áru veszélyessége miatt magas kockázatot jelentenek a közlekedésben résztvevők, valamint a környezet biztonságára nézve. A módosítás kizárja a figyelmeztetés alkalmazását, ha a jogsértő cselekmény vagy mulasztás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozik.

A módosítás további szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz a Szankció tv. fogalmi rendszerével való összhang megteremtése érdekében.

81. §-hoz

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 20/A. §-a alapján a vonatkozó uniós normák és a hazai törvényi előírások megsértőivel szemben a közlekedésbiztonsági szerv bírságot szabhat ki. Ezekben az ügycsoportokban a légiközlekedés biztonságának fenntartása, a prevenció és az ügyfelek jogkövető magatartásának előmozdítása érdekében a módosítás a figyelmeztetés alkalmazását kizárja. A Szankció tv. bírságra vonatkozó rendelkezései miatt szükségessé vált a közlekedési bírság kiszabásának szempontjaira vonatkozó normák módosítása is.

82. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés szükséges a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítással kapcsolatos kormányrendeletben megjelölt beruházó tájékoztatási kötelezettsége részletes szabályainak megalkotására, ezzel együtt a beruházásról történő részletesebb és megbízhatóbb jelentések készítése érdekében.

83-87. §-hoz

Önmagában egy kisebb súlyú gazdasági szereplő is nagyon komoly jogsértést követhet el a gyógyszerekkel és a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatosan. Ezért a Szankció tv. azon előírását, miszerint a jogsértést elkövető gazdasági súlyát a szankció kiszabásakor értékelni kell, az elkövető terhére lehet csak automatikusan alkalmazni a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv) rendszerében. A kisebb gazdasági súly "enyhítő körülményként" történő figyelembevétele csak a betegbiztonsági és ellátási szempontokat nem érintő jogszabálysértések esetén lehetséges.

A feltételrendszer helyreállítása 45 napnál hosszabb időt is igényelhet, ezért az eltiltás időtartamát indokolt a Szankció tv.-től eltérően szabályozni.

A rendelkezés beiktatásával nem az ügyfél "büntetése" a cél, hanem a közegészségügyet sértő vagy veszélyeztető állapot felszámolása a jogszabály szerinti működés helyreállításáig. Az egészségügyi államigazgatási szerv először felhívja a gyógyszertár működtetőjét határidő tűzésével a hiányosságok pótlására, de legfeljebb a hiányosságok megszüntetésre megadott határidő leteltéig függeszti fel annak működését. A szabályozás eltérést enged a Szankció tv. szerinti 45 naptól és a hatóság döntésében határozhatja meg a felfüggesztés időtartamát. Amennyiben az előírt határidőre nem történik meg a hiányosságok pótlása, az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyeket visszavonja.

A módosítás törli a normaszövegből a bírság összegének meghatározására vonatkozó mérlegelési szempontokat, amely a Szankció tv. 10. §-a szövegével fennálló párhuzamos szabályozás megszüntetésére irányul.

A Szankció tv. 5. §-a által biztosított lehetőség szerint az elévülésre vonatkozó szabályok eltérően kerültek megállapításra a Gyftv. alapján alkalmazásra kerülő szankciókat illetően, mivel a betegbiztonsági szempontok indokolják a hosszabb elévülési idő megállapítását.

88. §-hoz

Az Európai Unióban a határokon a 10.000 euró értéket meghaladó készpénz magánszemélyek általi kivitelére és behozatalára vonatkozóan a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) a pénzintézeteket érintő pénzmosás elleni intézkedések kiegészítőjeként került megalkotásra, és az európai uniós határokon ki- vagy behozni kívánt készpénz bejelentését kötelezővé teszi a magányszemélyek számára. A 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a bejelentés elmulasztását, illetve a valótlan tartalmú bejelentést a tagállamok részéről szankcionálni rendeli, a szankciók mibenlétére vonatkozóan azonban nem tartalmaz rendelkezést. A 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

Amennyiben a Szankció tv. hatálya a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvényre (a továbbiakban: Készpénz tv.) is kiterjedne, a magányszemélyek tekintetében maximálisan kiszabható egymillió forintos (3000 eurót el nem értő) bírság szinte semmilyen visszatartó erőt nem jelentene, különösen amiatt nem, hogy főszabály szerint a bírság kiszabására csak azt követően kerülhet sor, hogy az érintettel szemben valamely hatóság figyelmeztetést alkalmazott. Tekintettel arra, hogy a törvénnyel érintett személyi kört jellemzően nem magyar állampolgárok alkotják, akik Magyarország területére egy alkalommal lépnek be, a jogsértést elkövető személyekkel szemben szinte kivétel nélkül teljesülni fog az a feltétel, hogy vele szemben magyar hatóság szankciót még nem állapított meg. Így akár több 10 ezer euró összegű készpénz illegális behozatala esetén is csupán egy figyelmeztetés kiszabására kerülne sor, ami visszatartó erőt nem jelentene. Ez könnyen úgynevezett forum shopping-ot eredményezhetne, azaz az Európai Unió területére illegálisan készpénzt bejuttató futárok Magyarországot részesítenék abszolút előnyben belépési pontként, lebukás esetén lényegében költségként kalkulált 3000 euró körüli összegű bírságkiadással. Emellett természetesen az éves Moneyval országvizsgálatokon is elkerülhetetlen lenne Magyarország visszaminősítése, amely az ország pénzügyi megítélése tekintetében kifejezetten kedvezőtlen. A Készpénz tv. önálló bírságolási szabályainak megtartása érdekében a Szankció tv. hatálya a készpénz ellenőrzési eljárásra nem terjedhet ki.

89-90. §-hoz

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) előírt adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettség teljesítésére több, mint fél éves időtartam áll az ügyfelek rendelkezésére, ezért indokolt az elévülés szubjektív és objektív határidejét a Szankció tv. szabályozásától eltérően meghatározni.

A Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében felsorolt mérlegelési szempontok részben megegyeznek az Éhvt. 10/H. § (4) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontokkal, ezért a párhuzamos szabályozás elkerülése miatt indokolt újra megállapítani a rendelkezést.

Indokolt továbbá annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az eset összes körülményeit mérlegelve a hatóságnak rendelkezésre álljon a méltányosság gyakorlása a bírság kiszabása során. A bírság mellőzése esetén a hatóság figyelmeztetés szankciót alkalmaz.

Az Éhvt. 10/H. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a figyelmeztetés alkalmazásának szabályait a Szankció tv. határozza meg.

A klímavédelmi hatóság számára kiemelten fontos körülmény, hogy a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásával meghatározott ügytípusokban már az első közigazgatási szabályszegés alkalmával a közigazgatási bírság szankciót alkalmazhassa. Ezért szükséges, hogy a figyelmeztetést megengedő generális szabályozás elhagyásra kerüljön a tervezetből. Ezzel egyidejűleg szükség van meghatározni azokat az ügytípusokat, ahol a potenciális szabályszegők szervezeti ereje, gazdasági súlya, valamint a szabályszegések közérdeket súlyosan veszélyeztető jellege szerint indokolt a figyelmeztetés mellőzése.

91-92. §-hoz

A módosítás a szövegcserés módosításokkal megteremti a Szankció tv.-nyel való összhangot, illetve hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakkal való párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében.

93. §-hoz

A módosítást az indokolja, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény 41. § (7) bekezdés h) pontja értelmében 2021. január 1. napján hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet. A rendeletben szereplő szabályozás fenntartása azonban szakmailag továbbra is indokolt.

94-96. §-hoz

A Szankció tv. 13. § (4) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, a tevékenység végzésétől történő eltiltás a döntés véglegessé válásától számított 45 napnál hosszabb időre nem szólhat. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény új, 119. § (3c) bekezdésébe foglalt módosítás alapján a tevékenységtől való eltiltás 45 napon túl, legfeljebb 5 évig tarthat.

A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz a Szankció tv.-nyel való összhang megteremtése érdekében, továbbá hatályon kívül helyezi a tevékenység felfüggesztését a tevékenység folytatásától történő eltiltás közigazgatási szankcióra tekintettel.

97-98. §-hoz

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) (1) bekezdését érintő módosítást a Szankció tv. 2. § (3) bekezdésével való összhang, valamint a Szankció tv. 11. § (1) bekezdése alapján a helyszíni bírság kiszabása lehetőségének biztosítása indokolja.

A hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről szóló 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet 8. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott hatósági intézkedéseket a módosítás törvényi szintre emeli, így egy helyen - de jól elkülöníthetően - kerülnek szabályozásra a közigazgatási szankciók és a hatósági intézkedések, megkönnyítve ezáltal a jogértelmezést, jogalkalmazást.

Figyelemmel arra, hogy a hatósági intézkedéseket a jogalkotó a 834/2007/EK (17., 23., 30. cikk) és 889/2008/EK (91. cikk) rendeletek alapján oly módon határozta meg, hogy azt megelőzi a figyelmeztetés, az önkéntes jogkövetésre történő rábírás az ellenőrző (tanúsító) szervezetek részéről, az ökológiai gazdálkodást folytatókkal szembeni jogkövetkezmények alkalmazása kapcsán szükséges kizárni a figyelmeztetés alkalmazását a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

Az Éltv. 59. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 100 millió forintos határ módosítása javasolt 20 millió forintra, figyelemmel arra, hogy élelmiszer-ellenőrzési bírsággal sújtandó jogsértéseket elkövető vállalkozások jellemzően 100 millió forint alatti nettó árbevétellel rendelkeznek, ennél fogva a hatályos előírásnak nincs visszatartó ereje.

Az Éltv. 59. § (5) bekezdése a Szankció tv. bírságkiszabásra vonatkozó mérlegelési szempontjait is tartalmazza, ezért ezen rendelkezések törlése szükséges.

A hatékonyság és eredményesség javítása érdekében, az ellenőrzések és eljárások gyakorlati tapasztalatai alapján az Éltv. 59. § (7) bekezdése c) pontjának módosításával a figyelmeztetés kizárása indokolt a 62. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetekben is, figyelemmel arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyvi megnevezés jogellenes használatával elkövetett jogsértések súlyosan sértik a fogyasztók érdekeit.

A hatóság mérlegelési jogkörében meghatározható közigazgatási bírság esetén a kiszabható közigazgatási bírság mértéke legfeljebb a törvényben, a kormányrendeletben vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott közigazgatási bírságösszeg felső határának fele lehet, ha a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába a hatósági eljárás megindításának napját megelőző három éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási bírság szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be. Miután a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása nem tartalmazhat három éven belül kiszabott közigazgatási bírságot, a Szankció tv. alapján a helyszíni bírság mértéke maximum ötvenezer forint lehetne. A (7) bekezdés szerinti módosítás a jogkövetésre szorító jogalkalmazói célok elérése érdekében a helyszíni bírság felső határát kettőszázezer forintban állapítja meg.

99. §-hoz

Az Éltv. 59. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a figyelmeztetés alkalmazásának szabályait a Szankció tv. 6. § (2)-(4) bekezdése határozza meg.

100. §-hoz

A közvetlenül hatályosuló, a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUTR-rendelet) 19. cikke (2) bekezdése értelmében az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, amelyek között szerepel az érintett fa és fatermékek lefoglalása szankció. Az érintett fa és fatermékek lefoglalása szankció vonatkozásában az EUTR-rendelet és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) nem biztosít lehetőséget a Szankció tv.-ben meghatározott korlátozásra vagy kivételes enyhítő rendelkezésre.

A módosítás által a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében világosan elkülönülnek a közigazgatási szankciók, a hatósági intézkedések és a hatósági kötelezések. Kötelezések és intézkedések mellett lehet szankciót alkalmazni, külön utal erre például a Szankció tv. 6. § (4) bekezdése, is miszerint figyelmeztetés alkalmazásának lehet helye hatósági kötelezés mellett. Ebben az esetben a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába csupán a szankció kerül bejegyzésre, a kötelezés nem. Alapvetően a figyelmeztetés jogintézménye az, amely rendelkezésére áll a hatóságnak, ha a kötelezés mellett szankcionálni is kívánja az ügyfelet, de bármilyen egyéb szankció mellett alkalmazható intézkedés vagy szankció. Mivel a bírság alkalmazása esetén fontos szerepe van annak, hogy az ügyféllel szemben korábban alkalmaztak-e már közigazgatási szankciót, így egy téves bejegyezés nagy mértékben okozhatna sérelmet az ügyfeleknek.

Ágazati hagyományból eredeztethető - az elsősorban a szakirányítókat érintő - a legfeljebb egy évig terjedő tevékenység végzésétől történő eltiltás, mely a Szankció tv. 13. § (4) bekezdésében felső határként meghatározott 45 napnál hosszabb időtartama miatt törvényi szintre kerül.

Az erdőgazdálkodási ágazatban kialakult gyakorlatnak megfelelően, továbbá a normavilágosság és az egységes jogalkalmazás érdekében, törvényi szinten általános jelleggel is szükséges kimondani, hogy meghatározott szankció (bírság) a természetes személy erdészeti szakszemélyzettel szemben - ha szakirányítói minőségben járt el - nem alkalmazható. Ebből következik az is, hogy nem szakirányítói minőségében elkövetett normasértésekért mindenki máshoz hasonlóan felel, és a mérlegelés körében értékelhető, hogy erdészeti szakemberről van szó. A szakirányítói minőségben eljáró erdészeti szakszemélyzet hatóság felé fennálló önálló felelősségének szakmapolitikai indoka az, hogy a szakirányítás szakmai színvonalának megőrzéséhez, a szakmai vétségek megelőzéséhez nem a bírság, mint jogkövetkezmény a legalkalmasabb eszköz. Magának a szakmának a gyakorlását korlátozó vagy megszüntető önálló jogkövetkezmények (tevékenységtől eltiltás, szakirányítói névjegyzékből törlés és újrabejegyzési tilalom, kiemelt besorolás törlése) azok, amelyek a szakmai színvonal megőrzéséhez, a szakmai vétségek megelőzéséhez, az alkalmatlan vagy a közbizalommal visszaélő személyek kiszűréséhez a célravezetők. Az ágazati szabályozásban korábban is jelen volt az egy éves időtartamú újrabejegyzési tilalom a szakirányítói névjegyzékbe, a személy nyilvántartásból való törlését követően.

A módosítás kizárja továbbá súlyos szakmai vétségeket elkövető erdészeti szakszemélyzet és erdészeti szakirányító vállalkozás figyelmeztetését. E rendelkezés az erdőgazdálkodási ágazatban kiemelt szakmai tevékenységekhez fűződő szakszerűségi, jogszerűségi és közbizalmi követelményeknek való megfelelést szolgálja. Ezek jellemzően azok az esetek, amelyek jelenleg is nyilvántartásból való törlést vonnak maguk után. A szakmai szabályok súlyos megszegésének minősülő magatartásokra vonatkozó részletszabályait végrehajtási rendeletek szabályozzák. A figyelmeztetés kizárt továbbá a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete fejezetben szereplő egyes rendelkezések megsértése esetén, összefüggésben az EUTR-rendelettel.

A módosítások célja az erdő általános védelme a káros vagy veszélyeztető emberi behatásoktól, ha a tevékenység tárgya az erdőt érinti, vagy azzal összefüggésben van, a tevékenység végzésének helyétől függetlenül. Az eltiltás ezért a Szankció tv.-ben meghatározott 45 napnál hosszabb időre, legfeljebb három évre szólhat.

A felhatalmazó rendelkezés célja különösen az erdészeti szakszemélyzettel és az erdészeti szakirányítókkal szemben alkalmazható törvényben meghatározott szankciók részletes szakmai szabályainak megalkotása, továbbá egyes igazgatási jellegű rendelkezésekkel (pl. döntés szóbeli közlése a helyszínen) az intézkedés célját jobban biztosító rendelkezések beiktatása.

101. §-hoz

A módosítás az erdészeti igazgatáshoz kapcsolódó szövegpontosítást végzi el, az eljárási jogosultság helyett a helyszíni intézkedés fogalmára utalással. A helyszíni intézkedés során az erdészeti hatósági eljárásokban általános írásbeli kapcsolattartás és döntés közlés alóli kivételre, valamint az azonnali végrehajthatóság szabályára utaló rendelkezésről van szó.

102. §-hoz

A Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása és a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szükséges az Evt. 107. §-ának hatályon kívül helyezése.

A hatályos Evt. 111. § (1) bekezdése, amely a jogkövetkezmények alkalmazásához a hatósági mérlegelés szempontjait írja elő, jogszabály szerkesztési okokból a jogkövetkezmények fejezeten belül az általános, valamennyi szankcióra irányadó rendelkezések közé kerülnek.

103. §-hoz

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 6. § (7) bekezdése a bírság mértékének meghatározása során figyelembe veendő szempontokat tartalmazza, azonban a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakhoz képest nem határoz meg további szempontokat, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt, illetve a módosítás a Szankció tv.-től eltérő szabályozást tartalmaz az elévülési időre vonatkozóan.

104. §-hoz

A Szankció tv. alkalmazása szempontjából a hatóság számára kiemelten fontos körülmény, hogy a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásával a hatóság már az első közigazgatási szabályszegés alkalmával a közigazgatási bírság szankciót alkalmazhassa. Ezt indokolja a potenciális szabályszegők szervezeti ereje, gazdasági súlya, valamint a szabályszegések közérdeket súlyosan veszélyeztető jellege. Mindezekre tekintettel szükséges továbbá hosszabb elévülési időt is meghatározni, mint a Szankció tv.-ben.

A Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében felsorolt mérlegelési szempontok megegyeznek a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. CXVII. törvény 3. § (6) bekezdésében szereplőkkel, ezért a párhuzamos szabályozás miatt indokolt a bekezdés elhagyása.

105-107. §-hoz

A figyelmeztetés szankció alkalmazásának kizárása indokolt egyrészt a kiskorúak, gyermekek, az emberi méltóság és az alkotmányos rend Alaptörvényben is rögzített védelmének biztosítása érdekében, másrészt a gyűlöletkeltő, kirekesztő médiatartalmakkal szemben indult eljárásokban. Ugyancsak kizárt a figyelmeztetés alkalmazása az engedély nélküli hálózatba kapcsolódás és az engedély nélküli vételkörzet-bővítés tárgyában folytatott hatósági eljárásokban, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) szerinti műsorkvóták és a műsorkvótákhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének vizsgálata tárgyában lefolytatott hatósági eljárásokban a jogsértés súlyára tekintettel.

A módosítás a Szankció tv.-nyel összhangban pontosítja továbbá az Mttv. fogalomhasználatát, a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egyértelműen elkülöníti a hatósági intézkedéseket a közigazgatási szankcióktól, illetve az elévüléssel kapcsolatos speciális szabályként rögzíti, hogy a műsorkvótára vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatás elmulasztása esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem alkalmazhat jogkövetkezményt, ha a jogsértés elkövetésétől számított egy év eltelt.

108. §-hoz

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 35. §-a alapján kiszabható katasztrófavédelmi bírságok közül több olyan jogsértéshez kapcsolódik, amely emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet. A módosításban nevesített súlyos szabályszegések esetében a figyelmeztetés alkalmazása kizárásra kerül.

109. §-hoz

A módosítás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) a köznevelési feladatokat ellátó hatóság által a hatósági ellenőrzés során kiszabható felügyeleti bírságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések összhangját teremti meg a Szankció tv. szabályaival oly módon, hogy a felügyeleti bírság kifejezést közigazgatási bírság elnevezésre cseréli, illetve - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - a bírság összegének meghatározására vonatkozó mérlegelési szempontok közül törli a Szankció tv.-ben is szereplő rendelkezéseket.

110. §-hoz

A rendelkezés beiktatásával nem a fenntartók "büntetése" a cél, hanem a központi költségvetésből nyújtott támogatás jogszerű igénybevételét veszélyeztető állapot felszámolása és a jogszabály szerinti működés helyreállítása. Ennek érdekében a kincstár határidő tűzésével felhívhatja a fenntartót a jogellenes állapot megszüntetésére, amely időtartamra a támogatás folyósítását felfüggeszti.

111. §-hoz

A módosítás célja az Nkt.-ban egyes szankciókra vonatkozó utalások tekintetében a terminológiai összhang megteremtése a Szankció tv.-nyel.

112-114. §-hoz

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből nyújtott támogatások esetében a beruházás célja módosítható legyen megkezdett beruházás esetében is. Mivel a jelenlegi eljárásrendi szabályok alapján kiemelt prioritás, hogy a támogatás minél hamarabb a kedvezményezett rendelkezésre álljon, így több esetben kiderült, hogy a fejlesztési igények/célok nem pontosan kerültek definiálásra. Technikailag a hatályba nem lépésről szóló rendelkezéseket magába foglaló 176. §-sal együtt váltja ki a módosítás a megfelelő joghatást.

A módosítás szövegpontosító rendelkezést tartalmaz az Ákr. szankciórendszert érintő szabályaival való összhang megteremtése érdekében. A közigazgatási hatóság az eljárás akadályoztatása esetén az Ákr. szerint nem érdemi döntést (határozatot), hanem önálló jogorvoslattal támadható végzést hoz.

Az adatszolgáltatási, valamint a törzskönyvi nyilvántartásra vonatkozó bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatos mulasztások szankcionálása esetén a módosítás a Szankció tv. által biztosított fokozatosságot ülteti át a normaszövegbe oly módon, hogy a Magyar Államkincstár a tényállási elemek teljesülése esetén nem bírságot szab ki, hanem - figyelmeztetés szankció alkalmazása mellett - 8 napos határidő biztosításával kötelezi a törzskönyvi jogi személyt. Amennyiben a kötelezésnek nem tesz eleget, bírság kiszabására kerül sor.

A módosítás alapján jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezettnek fejlesztési célra, nem európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatás kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósítható, ha a Kormány rendelete, nyilvános határozata ekként rendelkezik. E rendelkezéshez kapcsolódóan a módosítás arra is kitér, hogy az erre irányuló megbízás alapján a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet kedvezményezett részére a központi költségvetési forrásból nyújtott, fejlesztési célra biztosított költségvetési támogatás fogadása érdekében.

A módosítás átmeneti szabályként rögzíti, hogy ha a támogatási jogviszonyt létesítő a támogatási szerződést megkötötte, vagy a támogatói okiratot kibocsátotta, de a támogatási összeg kiutalása nem történt meg, a költségvetési támogatás folyósítása a kedvezményezett Kincstárnál vezetett számlájára történhet.

115-116. §-hoz

Pontosításra kerül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) a tevékenység végzésétől történő eltiltás szabálya, amelynek értelmében legfeljebb tíz évre lehet az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat eltiltani e tevékenységtől.

A módosítás hatályon kívül helyezi továbbá az Nftv. 66. § (3) bekezdésében meghatározott, a közigazgatási bírság kiszabásakor mérlegelendő szempontokat, így a közigazgatás bírság kiszabásakor a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak lesznek az irányadók.

117-119. §-hoz

A módosítás a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény tekintetében kisebb technikai jellegű szövegpontosításokat tartalmaz a Szankció tv.-nyel való együttes alkalmazás érdekében. A módosítás egyértelműen elválasztja a közigazgatási szankciókat az egyéb hatósági intézkedésektől, megkönnyítve ezáltal a jogalkalmazást.

120. §-hoz

A módosítás kizárja a figyelmeztetést, mint közigazgatási szankció alkalmazását a személyszállítási szolgáltatások tekintetében azon jogsértések esetén, amelyek súlyuknál fogva indokolttá teszik a fokozatosság mellőzését.

121-122. §-hoz

A szakasz pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz a Szankció tv.-nyel való összhang biztosítása érdekében.

123-124. §-hoz

Az állami alapadatok továbbfelhasználására a módosítás alapján megállapodást kell kötni az adatok feletti tulajdonosi jog gyakorlójával, így a térképészetért felelős miniszterrel, illetve a honvédelemért felelős miniszterrel. A megállapodás ezidáig a tulajdonosi jog gyakorlójának az adatfelhasználásra vonatkozó - jogszabályban meghatározott feltételekkel történő - hozzájárulását tartalmazta, emiatt időtakarékosabb és ésszerűbb kiváltani a megállapodás megkötését engedély megadására. Ezen túlmenően a módosítás rendezi azt, hogy a továbbértékesítésből származó díj az adatszolgáltatást, adatkezelést és adatkarbantartást végző ingatlanügyi hatóságot, valamint a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetet illeti meg.

125. §-hoz

Az NKP Nonprofit Kft. jogutód nélkül megszűnt, ezért a bekezdés hatályon kívül helyezése szükséges.

126-127. §-hoz

Az elkobzás intézménye nem szerepel a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Pftv.), azonban a Szankció tv.-nyel való összhang érdekében ezt a szankciót indokolt beilleszteni az ágazati törvénybe. A piacfelügyeleti hatóság eljárásában sok esetben kerül megállapításra, hogy a termék veszélyes, így az elkobzással biztosítható, hogy az ilyen termék utóbb se kerülhessen a piacra.

A párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a bírság kiszabásakor mérlegelendő szempontok kivezetésre kerülnek a Pftv. rendelkezései közül.

128. §-hoz

A hatóság jogsértés esetén jogosult közigazgatási szankció - így akár közigazgatási bírság - kiszabása mellett a módosításban meghatározott intézkedésekre vagy közigazgatási bírság önálló kiszabására is. A módosítás így egyértelműen szétválasztja a közigazgatási szankciókat és a hatósági intézkedéseket, megkönnyítve a jogalkalmazást.

129-130. §-hoz

A Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében felsorolt mérlegelési szempontok részben megegyeznek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben (a továbbiakban: Ügkr. tv.) meghatározott mérlegelési szempontokkal, ezért a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében indokolt módosítani a hivatkozott bekezdéseket.

Az Ügkr. tv. módosítása - a Szankció tv. 6. § (5) bekezdése alapján - a figyelmeztetés kizárásáról rendelkezik. A klímavédelmi hatóság számára kiemelten fontos körülmény, hogy a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásával már az első közigazgatási szabályszegés alkalmával a közigazgatási bírság szankciót alkalmazhassa. Ezt indokolja a potenciális szabályszegők szervezeti ereje, gazdasági súlya, valamint a szabályszegések közérdeket súlyosan veszélyeztető jellege. A figyelmeztetés alkalmazása továbbá az eljárás jelentős elhúzódását eredményezné.

A módosítás a Szankció tv.-től eltérő elévülési szabályokra tesz javaslatot.

131. §-hoz

Tekintettel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó iparágakban elkövetett jogellenes cselekmények társadalomra veszélyességére, a Hivatal hatáskörébe tartozó olyan hatósági eljárások esetében, amelyek az energetikai ellátásbiztonságot sértik vagy veszélyeztetik, a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról szükséges rendelkezni. A figyelmeztetés alkalmazásának kizárására a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés d) pontja biztosít lehetőséget.

132-133. §-hoz

A módosítás - a Szankció tv. által biztosított hat hónappal, illetőleg egy évvel szemben - a szankció alkalmazását biztosító elévülési időket egy, illetőleg öt évben állapítja meg. Az ötéves elévülési időtartam megállapítását az indokolja, hogy a képzési tevékenység jellemzően - az OKJ-s képzések esetében szinte minden esetben -hosszabb ideig valósul meg, amely magával hozza azt is, hogy a jogszabálysértés felderítésére is későbbi időpontban kerülhet sor. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) a képzési dokumentumok öt éves megőrzési kötelezettségét írja elő a felnőttképzést folytató intézmények számára, mely szorosan összefügg a támogatások ötéves ellenőrzési kötelezettségének jogszabályi előírásával. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 100. § (2) bekezdése szerint az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a beszámoló elfogadását követő öt évig kerülhet sor. Nyomós közérdek, hogy az Fktv. igazodjon a támogatásokat érintő általános ellenőrzési időtartamhoz, hiszen ezzel a támogatási források szabályszerű felhasználása az ágazati jogszabály szintjén is biztosítottá válik.

A Szankció tv. szerinti szubjektív, hat hónapos elévülési idő egy évre történő emelését az indokolja, hogy a hatóság az ellenőrzési tevékenységét többnyire szakértői bizottság bevonásával látja el, amely bizonyos esetben az eljárás elhúzódását eredményezheti.

134. §-hoz

A módosítás a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza.

135-137. §-hoz

A módosítás célja a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a Szankció tv. összhangjának megteremtése.

A Szankció tv. lehetővé teszi, hogy az általa meghatározott főszabályhoz képest törvény eltérő bírságmértéket határozzon meg. Az ágazati szabályozás összhangját teremti meg a módosítás, amennyiben a jogsértő személyére tekintet nélkül rögzíti a bírság legkisebb és legmagasabb összegét.

A Szankció tv. adta keretek között a módosítás megteremti a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halászati őrök (ún. állami halászati őri csoport) részére a helyszíni bírság kiszabásának lehetőségét.

A Szankció tv. lehetőséget biztosít arra is, hogy bizonyos esetekben a szankciók alkalmazásánál bevezetett fokozatosság elvétől el lehessen térni, ezért a módosítás a figyelmeztetés alkalmazását kizárja a súlyos szabályszegések esetében.

A módosítás szövegpontosító rendelkezéseket is tartalmaz, amelynek célja, hogy a kifejezések következetes használatával megteremtse az összhangot a Szankció tv.-nyel.

138-139. §-hoz

2018. január 1-jétől az Ákr. 134. §-a alapján az állami adó- és vámhatóság foganatosítja a végrehajtást, mindezek okán indokolt hatályon kívül helyezni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 63. § (1) bekezdésének utolsó mondatát, amely szerint a határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

A Szankció tv. lehetővé teszi, hogy a 3 éves objektív elévülési határidőre vonatkozó szabálytól törvény eltérjen. Tekintettel arra, hogy a földforgalmi szabályok már több mint 4 éve, 2014. május 1. napján léptek hatályba és hatósági ellenőrzési eljárás lefolytatására csekély mértékben került sor, indokolt az objektív elévülési határidő 5 évre történő felemelése a földforgalmi hatósági ellenőrzési eljárás vonatkozásában.

A Szankció tv. szerint bírság kiszabása helyett főszabályként első alkalommal figyelmeztetés szankciót kell alkalmazni. A Szankció tv. kimondja, hogy "a figyelmeztetéssel a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt, és újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől." A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdésben úgy rendelkezik, hogy jogszabálysértés megállapítása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a kötelezett figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. A két jogszabály közötti összhang megteremtése céljából indokolt a figyelmeztetés szankció nevesítése.

A Földforgalmi tv. 63. § (2) bekezdése meghatározott, képlet alapján kiszámított bírságösszeg alkalmazását írja elő, amely természetesen lehet magasabb, mint a Szankció tv.-ben meghatározott felső összeghatár.

140-146. §-hoz

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) gyártási hulladék fogalmának pontosítását a fémkereskedelmi hatósághoz érkező állásfoglalás iránti kérelmek számossága indokolja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet fogalmának módosítását a Ht. 2018. január 1-jétől hatályos szövege indokolja, amely szerint a közszolgáltatói alvállalkozók is hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végeznek, így ezen alvállalkozók is beletartoznak a Fémtv. szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet fogalmába.

A Fémtv. 3. § (6) bekezdés módosítása által nemcsak a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodószervezeteknél, hanem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezetnél termelődött vagy általa begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok értékesítése is kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott fémkereskedő részére történhet. A módosítást az indokolja, hogy a jelenlegi hatályos szabályozás a hulladékgazdálkodási közszolgálást nyújtó szervezeteknek minden egyes érzékeny FAJ kódos fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséhez előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő, így a rendelkezés módosításával elegendő a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző gazdálkodó fémkereskedővel kötött szerződését (már elektronikus úton is) az adóhatóság részére megküldeni, nem szükséges minden egyes értékesítést megelőzően előzetes bejelentést tenni. A módosítás által csökkenek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezetek adminisztrációs terhei.

Az előzetes bejelentés jogintézménye nemcsak a természetes személyeket érinti, hanem a gazdálkodó szervezeteket és az egyéni vállalkozókat, ezért a Fémtv. 3. § (7) bekezdés módosítása az előzetes bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti az egyéni vállalkozóra és a gazdálkodó szervezetre.

A Fémtv. 3. §-át kiegészítő rendelkezésként szerepel, hogy a már kitermelt érzékeny FAJ kódos fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tekintetében lehetséges előzetes bejelentést tenni. Ha a leadó személy tényleges birtokában még nem lévő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok tekintetében lehetőség van az előzetes bejelentés megtételére, az előzetes bejelentéshez kapcsolódó érzékeny FAJ kódos fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok fémkereskedelmi hatóság általi ellenőrzése, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére küldött tájékoztatás nem valós adatokat tartalmazna, hiszen a még ki nem termelt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok vonatkozásában sem visszaigazolást, sem ellenőrzést nem tud végezni a fémkereskedelmi hatóság. Jelenleg az előzetes bejelentések nyomon követése nem biztosított, figyelemmel arra, hogy egyes esetekben kvázi keretengedélyként használja fel a kérelmező a visszaigazolást. Ennek okán a bejelentésben szereplő mennyiség leadását több szállítási napra tervezik, így a leadott mennyiség nem ellenőrizhető. E problémát orvosolja az a kiegészítés, amely szerint az előzetes bejelentés érvényessége csak egy alkalomra, illetve 15 napos határidőre szól.

A Fémtv. 3. § (8) bekezdés módosítása az Országos Rendőr-főkapitányság jogalkalmazási tapasztalataival való összefüggésben, a jelentős gazdasági károkat okozó, a közszolgáltatások biztonságát, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében indokolt. A módosítás értelmében a fémkereskedelmi hatóság nem a bejelentő lakóhelye, hanem a tárolás helye szerint illetékes rendőrségi szerv részére küldi meg tájékoztatás céljából a bejelentést.

A Fémtv. 3. §-át kiegészítő (8a) bekezdés alapján a bejelentés szabályai módosításra kerülnek annyiban, hogy az átadó (eladó) által tévesen alulbecsült anyagmennyiség esetén lehetőséget ad a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átadására 10%-ot nem meghaladó, de legfeljebb a természetes személyek esetében az 500 kg, gazdálkodó szervezetek esetében a 2500 kg mennyiségi túllépés alatt. Ez esetben az átadónak még az átadás napján bejelentést kell tennie a többlet tekintetében, a fémkereskedőnek pedig a visszaigazolás megérkezéséig azt elkülönítetten kell tárolnia és azzal fémkereskedelmi tevékenységet nem végezhet. A rendelkezés nagyban hozzájárulhat a gazdálkodó szervezetek jogkövető magatartása feltételeinek biztosításához.

A Fémtv. 4. §-át kiegészítő új (6a) bekezdés a telephely fenntartása nélkül végzett tevékenység esetén előzetes adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a fémkereskedők részére. A módosítást a fémkereskedelmi hatóság gyakorlati tapasztalatai indokolják, amely szerint a visszaélések csökkentése érdekében indokolt a telephely fenntartása nélkül folytatható fémkereskedelmi tevékenységet átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tenni, tekintettel arra, hogy az telephely hiányában kizárólag a szállítás során ellenőrizhető.

A Fémtv. 3. § (12) bekezdésének, a 12. § (2) bekezdés a) pontjának, a 13. § (4) bekezdésének módosítása, a 3/A. és 11/A-11/H. §-sal történő kiegészítése a Szankció tv. szerinti közigazgatási szankciók alkalmazását segíti elő. A fémkereskedőkre vonatkozóan módosítás a figyelmeztetés szankció alkalmazásának mellőzésével bírság kiszabását írja elő. Ez a megoldás felel meg a Fémtv. koncepciójának, azaz a fémkereskedelmi tevékenység jogszerű gyakorlására a bírsággal való fenyegetettség bír hatással.

A módosítás az egyes jogsértéseket a Fémtv. 6. alcímében tagoltabban sorolja fel, de a bírságösszeg hatályos rendszerén nem változtat.

Új jogintézményként kerül szabályozásra az adott telephely vonatkozásában a hatósági zárral történő lezárás. A fémkereskedő által elkövetett jogsértés fokozatos szankcionálásaként a lezárás kellő visszatartó erőt jelent az ismételt jogsértés elkövetésétől. A 11/H. § megteremti a telephely lezárására vonatkozó, a fokozatosság elvén alapuló közigazgatási szankciót, amelynek időtartama 12, 30 és 60 nyitvatartási napnál kevesebb időtartamban is megállapítható a fémkereskedő részére.

A Fémtv. új közigazgatási szankcióként vezeti be a telephely lezárását. A Fémtv. 7. §-ának és 9. § (2) bekezdésének kiegészítése az elrendelt lezárás kijátszásának a megakadályozására irányul. A módosítást az indokolja, hogy egy új engedély kiadása a jelenlegi szabályok alapján nem tagadható meg, amennyiben a kérelmező valamennyi feltétellel rendelkezik, függetlenül attól, hogy a telephely a kérelem benyújtásakor a korábbi engedély alapján a lezárás jogintézménye hatálya alatt áll. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a hosszabb időtartamra elrendelt lezárás esetében a fémkereskedő az engedélyét visszaadja, és új engedély kiadását kérelmezze. Erre tekintettel szükséges kimondani, hogy egy fizikai hely telephelyként való működése nem engedélyezhető a lezárás hatálya alatt, továbbá azt, hogy a fémkereskedelmi engedély visszavonásra kerül, ha a fémkereskedő megsérti a telephely lezárása esetében alkalmazandó rendelkezéseket, illetve vele szemben adott telephely vonatkozásában a lezárás leghosszabb időtartama már alkalmazásra került.

Fenti módosításokkal összhangban szükségessé vált a Fémtv. egyéb rendelkezéseinek kisebb pontosítása, hatályon kívül helyezése, illetve a szabályozási átmenet meghatározása.

147. §-hoz

A módosítás a duplikáció elkerülése érdekében törli a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) azon rendelkezéseit, amelyek azonosak a Szankció tv.-ben szereplőkkel.

A Szankció tv. - főszabály szerint - elsőként kiszabható szankciója a figyelmeztetés szankció. A Fétv. a 95. § (8) bekezdésben úgy rendelkezik, hogy az ingatlanügyi hatóság a bejelentést elmulasztó földhasználót határidő megállapításával írásban felszólítja a bejelentési kötelezettsége teljesítésére. A két jogszabály közötti összhang megteremtése céljából indokolt volt a figyelmeztetés szankciót nevesíteni.

A Szankció tv. 12. § (4) bekezdése rendelkezik a minimálisan kiszabható bírság összegéről, erre tekintettel a Fétv.-ben szükségtelen annak szabályozása, hogy "a bírság összege nem lehet kevesebb tízezer forintnál", ugyanakkor a Fétv. 95. § (8) bekezdése meghatározott, képlet alapján kiszámított, bírságösszeg alkalmazását írja elő, amely természetesen lehet magasabb, mint a Szankció tv.-ben meghatározott felső összeghatár.

148-149. §-hoz

A Szankció tv. elévülésre vonatkozó szabályai nem rendelkeznek egyértelműen arra az esetre vonatkozóan, hogy 180 napos határidejű felszólítás esetén az elévülés a felszólítás határidejének leteltét követően indulna újra. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) tartalmaz 180 napos teljesítési határidőt, amely a későbbiekben vitás jogértelmezési helyzetet teremtene. Ennek megelőzése érdekében indokolt az Ehat. vonatkozásában a szubjektív elévülési határidő egy évre történő meghosszabbítása, figyelemmel arra is, hogy az elévülés határideje tekintetében a Szankció tv. engedi az eltérést, míg a határidő számításának módja tekintetében nem. A 3 éves objektív elévülési határidő 5 évre történő hosszabbítása az alábbiak miatt szükséges. A 2015. december 5-én teljesítendő energetikai auditálási kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetére az Ehat. bírságolási moratóriumot állapított meg 2017. június 30-ig terjedően. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítások esetére továbbá az Ehat. 180 napos határidőt ír elől. E körülmények egyes esetekben a 3 éves elévülési határidő lejártához, és ezáltal a teljesítés kikényszeríthetetlenségéhez vezethetnek. Az elévülési határidőkön túlmenően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény további rendelkezései az irányadóak.

Az Ehat.-ban meghatározott mérlegelési szempontok nem tartalmaznak többlet és speciális elemet a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokhoz képest, ezért indokolt a párhuzamosság megszüntetése és az általános szabályok alkalmazása.

150. §-hoz

A Szankció tv. 12. §-a szerint: "A kiszabott közigazgatási bírság összege nem lehet alacsonyabb, mint az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg." Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdése értelmében az adók módjára történő végrehajtás szabályai szerinti legkisebb behajtható összeg tízezer forint.

Fentiekre tekintettel a módosítás a Szankció tv. 12. §-ában foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében szükséges.

151-152. §-hoz

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosításával a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében egyértelműen meghatározásra kerülnek a hatósági intézkedések, kötelezések és a közigazgatási szankciók.

153. §-hoz

A szakasz a Szankció tv. fogalmi rendszerével való összhang megteremtése érdekében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.

154. §-hoz

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) érintett pontjai esetében az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha az igazságügyi szakértő hatósági kirendelésre történő szakvélemény nyújtásával egy évet elérő késedelembe esett, a Szaktv. 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget, továbbá amennyiben kamarai tagsága kizárás útján, illetve a kamarai tagdíj fizetésének elmulasztása miatt megszűnt.

Ezen törlési okok mindegyike olyan súlyú szabályszegést foglal magában egyrészt a kirendelő hatóságokkal való együttműködés során, másrészt a kamarai tagsággal összefüggő kötelezettségek teljesítésekor, amelyek esetében nem indokolt a figyelmeztetés szankciójának alkalmazása és annak gyakorlatilag nincs is relevanciája. Ezért ilyen esetekben a névjegyzéket vezető hatóság azonnal törli a szakértőt a névjegyzékből, amelyhez a Szaktv. szerinti meghatározott időre szóló névjegyzékbe történő ismételt bejegyzés kizárása, azaz a tevékenység végzésétől való eltiltás szankciója is társul.

155-157. §-hoz

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) négyféle bírságot ismer, amelynek alkalmazási szabályait a Szankció tv. hatálybalépésével egyidejűleg indokolt felülvizsgálni.

A módosítás lehetővé teszi a helyszíni bírság alkalmazását, valamint kijelöli a véglegessé vált döntés végrehajtását foganatosító hatóságot.

158. §-hoz

A jogalkalmazás során felmerült jogértelmezési kérdések szükségessé tették az Ákr. 24. § (4) bekezdésében foglalt, a hatóság kizárására vonatkozó rendelkezésének pontosítását, egyértelművé téve, hogy a hatóság önkényesen nem dönthet saját kizárása tárgyában, arról minden esetben a felügyeleti szervnek kell döntést hoznia.

159-160. §-hoz

A módosítások nyelvhelyességi, illetve új terminológiával összefüggő pontosítások.

161. §-hoz

A deregulációval érintett, a bírság kiszabásának szempontjaira vonatkozó rendelkezések megegyeznek a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

162. §-hoz

Mivel kizárólag a Kúria jár el másodfokú bíróságként, és a Kúria határozatával szemben nincs helye felülvizsgálatnak, így a felülvizsgálatot kizáró, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 116. § b) pontjában található szabály tartalmilag üres, tehát nincs normatív tartalma. Emiatt a rendelkezés hatályon kívül helyezése szükséges.

163. §-hoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott törlési lehetőség, illetve a nyilvántartást vezető szervnél a törlési kezdeményezés pontosítása és kiegészítése szükséges a tevékenység végzésének ideiglenes tiltásával, mint lehetséges szankciós eszközzel. A kiegészítés azért szükséges, mert az ágazati jogszabályok alapján előfordulhat, hogy a nyilvántartásból történő törlést követően a szolgáltató azonnal újra nyilvántartásba vételre kerül a megfelelően benyújtott új kérelme alapján, így a törlés, mint felügyeleti szankció önmagában nem éri el célját.

A tervezet ennek kiküszöbölésére azon szolgáltatói körök esetében, ahol szabályozói, felügyeleti oldalról felmerült ennek célszerűsége (nemesfém-kereskedők, ingatlanközvetítők és székhelyszolgáltatók), javasolja a felügyeleti szankciós eszköztár kiegészítését. A javasolt módosítás szerint a pénzmosás elleni felügyeletet ellátó hatóság az általa megállapított jogsértés körülményeire tekintettel 1-12 hónap közötti időszakra eltilthatja a tevékenység végzésétől a szolgáltatót, illetve - abban az esetben, ha a szolgáltatók nyilvántartását más hatóság vezeti - konkrét időszak megjelölésével kezdeményezheti az eltiltást a nyilvántartást vezető szervnél.

164-168. §-hoz

A Szankció tv. a kihirdetett szövegéhez képest a jogalkotói cél megvalósulása érdekében több ponton módosul.

A Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásának adattartalma kiegészül a hatáskör megnevezésével, amelyben a hatóság a közigazgatási szankciót alkalmazta, közigazgatási bírság esetén a közigazgatási bírság típusával és összegével, valamint tevékenység végzésétől történő eltiltás esetén annak időtartamával. Ennek megfelelően módosul a közhiteles adatok köre is. Szükséges volt feloldani továbbá az ellentmondást a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartása, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti "eltiltottak" nyilvántartása között egyes adatok közhitelessége tekintetében.

Szükséges volt az elkobzás jogintézményének és a szankció definíciójának dogmatikai tisztázása azzal, hogy az elkobzás csak akkor tekinthető szankciónak, ha felelősség megállapításával együtt alkalmazzák.

A Szankció tv. több helyen kiegészült a törvényi szinten történő eltérés lehetőségénél az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben megállapítható eltérés lehetőségével.

Azon bírságoknál, ahol jogszabály egyértelmű bírságtétel ("fix összeg") alkalmazását írja elő, szükséges volt pontosítani azt, hogy ezekben az esetekben nem lehet a mérlegelési szempontokat figyelembe venni.

A tevékenység végzésétől történő eltiltás szankció alkalmazása több ágazati jogszabályban mérlegelés függvénye, ezért a Szankció tv.-ben szükséges általános mérlegelési szempontok biztosítása, amelyek megegyeznek a bírság mértékének megállapítása során figyelembe vett mérlegelési szempontokkal.

Az azonnali (figyelmeztetés vagy más szankció mint előzmény nélküli) bírságolási lehetőség eseteinek bővítése szükséges a környezetkárosodás vagy környezetszennyezés bekövetkezésének feltételével, miután ezek olyan súlyos következményű cselekmények, amelyek indokolttá teszik az előzmények figyelembevétele nélküli bírság alkalmazását.

A Szankció tv.-nek a kihirdetett szövegéhez képest talán leglényegesebb módosítása a közigazgatási óvadék mint szankció bevezetésének visszavonása.

169. §-hoz

A módosítás különbséget tesz a közigazgatási szankció és a hatósági intézkedés, illetve hatósági kötelezés között.

170. §-hoz

A mulasztási bírságot nem kell bejegyezni a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába. A módosítás a Szankció tv.-től eltérő elévülési idő meghatározására tesz javaslatot.

171. §-hoz

A Szankció tv. hatályba lépésével módosul a Pftv. 15. § (1) bekezdése, ezért szükséges a 2021. július 16-án hatályba lépő, az egyes törvényeknek a piacfelügyelettel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XLI. törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása.

172. §-hoz

A légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló 29/2011. (VI. 15.) NFM rendelet időközben kiüresedett, részben pedig a Szankció tv. által kimerítően szabályozott közigazgatási bírságra vonatkozó rendelkezéseket állapított meg, ezért nem indokokolt a miniszteri rendelet, és ezzel egyidejűleg a hivatkozott felhatalmazó rendelkezés hatályban tartása.

173. §-hoz

Tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartást, valamint egyes közigazgatási hatósági eljárásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXII. törvény 20. §-ában foglaltakat a Szankció tv. új4/A. alcíme tartalmazza, szükségessé vált e rendelkezés törlése.

A 111. §-sal összefüggő hatályba nem léptetésről szóló rendelkezés.

174. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

175. §-hoz

Sarkalatossági záradék.

176. §-hoz

Jogharmonizációs rendelkezések.