25/2004. (III. 3.) FVM rendelet

a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről

Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) minisztérium: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

b) miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter;

c) MVH: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal;

d)[1] Hivatal: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve;

e) mezőgazdasági tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréről szóló 9003/2002. (SK 6.) KSH Közlemény (a továbbiakban: TEÁOR) szerinti növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1-01.3), növénytermelési, állattenyésztési szolgáltatás (TEÁOR 01.4), erdőgazdálkodási termékelőállítás, erdőgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR 02), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50, kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást), illetve halgazdálkodási (TEÁOR 05.0, kivéve a halászati szolgáltatást) tevékenység;

f) mezőgazdasági termelő: az e) pont szerinti tevékenységet folytató, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) szerinti, állandó belföldi lakhellyel rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó, valamint belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely eleget tett az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: regisztrációs rendelet) szerinti regisztrációs kötelezettségének;

g) integrátor: e rendelet 41. és 42. számú mellékletei alapján az illetékes Hivatal nyilvántartásában szereplő igénylő;

h) zöldség-gyümölcs értékesítő szervezet (TÉSZ): a zöldség-, gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetekről szóló 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: elismerési rendelet) alapján létrehozott, előzetesen elismert vagy elismert termelői értékesítő szervezet;

i) egyes termékek beszerzését, értékesítést, szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodó szervezetek (BÉSZ): a 1992. évi I. törvény, valamint a 2000. évi CXLI. törvény, illetve az 1997. évi CXLIV. törvény alapján alakult vagy átalakult szervezet;

j) termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) FVM rendelet alapján létrehozott termelői csoport;

k) R: az Európai Unió közös forrásaiból származó agrártámogatások, az azokhoz kapcsolódó, nemzeti költségvetésből nyújtott kiegészítő támogatások, valamint a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 6/2004. (I. 22.) Korm. rendelet;

l) erdőgazdálkodó: az erdő tulajdonosa vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogszerű használó, illetve az a földhasználó, aki nem erdőművelési ágú földterületen erdőt telepít;

m) halászatra jogosult: a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint nyilvántartott jogosult;

n) vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján nyilvántartott jogosult;

o) vízgazdálkodás: a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás);

p) közcélú vízgazdálkodási feladatok: a víztársulatok érdekeltségei területén ingatlan tulajdonnal rendelkező vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekében végzett vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok összessége;

q) nemzeti hatáskörben nyújtott támogatás: az Európai Unió vonatkozó jogszabályai alapján állami támogatásnak minősülő, hazai költségvetési forrásból biztosított támogatás;

r) intézményi kezességvállalás: az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség vállalás.

s)[2] jelzálog-hitelintézet: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 3. §-ában foglaltak szerinti hitelintézet;

t)[3] MgSzH Központ: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja.

2. §

(1)[4]

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások igénybevételére - ha e rendelet kivételt nem tesz - csak a regisztrációs rendelet szerint nyilvántartásba vett igénylők jogosultak.

3. §

(1) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (a továbbiakban: adóhatóság) igényelhető támogatást a kedvezményezett a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásainak megfelelően. A kedvezményezett a támogatás jogosultságát bizonyító dokumentumokat az Art. előírásaira is figyelemmel köteles kezelni.

(2) Amennyiben az adóhatóság által folyósított támogatások esetében a támogatás igénybevételét jogszabály más szerv igazolásához köti, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatás e rendelet 1. számú melléklete szerint - az arra a miniszter által felhatalmazott szerv és az e célra rendszeresített számítógépes program által - kiállított igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól. Az igazolás kiállítása nem érinti az illetékes adóhatóságnak a támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos külön törvényben foglaltak szerinti jogát.

(3) A támogatott köteles biztosítani az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal számára az ellenőrzés lehetőségeinek feltételeit.

(4) Amennyiben e rendelet az adott támogatási jogcímnél hiánypótlásra ad lehetőséget, a pályázatot/kérelmet befogadó szerv tizenöt napos határidő tűzésével írásban egyszeri alkalommal hiánypótlásra szólítja fel az igénylőt a hiányosan benyújtott (hiányos kitöltés, téves adatközlés) támogatási kérelem vagy pályázat esetén. Ha az igénylő a hiánypótlási felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, az elbíráló a kérelmet/pályázatot elutasítja.

(5) A határidőn túl benyújtott támogatási kérelmet/pályázatot az elbíráló érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) A vállalt kötelezettségek, a támogatási feltételek nem teljesítése, valamint a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az elbíráló, illetve az elbíráló kezdeményezésére, vagy a saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az illetékes adóhatóság rendeli el.

(7) Az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítását elősegítő támogatás esetén fejlesztési költségeket terhelő általános forgalmi adóhoz (a továbbiakban: áfa) csak akkor igényelhető támogatás, ha a támogatottnak a támogatásból finanszírozott beszerzéshez kapcsolódóan áfalevonási joga nincs.

II. Fejezet

KÖZPONTOSÍTOTT BEVÉTELBŐL MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSOK

I. AZ ERDÉSZETI FELADATOK TÁMOGATÁSA

1. Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása

4. §

A támogatások rendeltetése az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújítása, valamint az erdők ápolásának és nevelésének támogatásával az erdők területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése.

5. §

(1) A támogatást

a) az erdőgazdálkodó,

b) az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszert és az erdészeti nyilvántartási és azonosítási rendszert működtető,

c) a magán-erdőgazdálkodás területén erdészeti szakirányú oktatást végző, valamint

d) az erdészeti kutatást, ismeretterjesztést végző veheti igénybe, amennyiben eleget tett a nyilvántartásba vételi kötelezettségnek.

(2) Az erdőgazdálkodó-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - támogatásban akkor részesülhet, ha

a)[5] az erdészeti hatóság által határozatban megállapított befizetési kötelezettségeit teljesítette, nyilatkozott, hogy egyéb lejárt határidejű köztartozása nincs, valamint

b)[6] az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 14. §-ában foglaltak szerint kijelölés alapján az erdőgazdálkodási tevékenységet ellátja, költségvetés készítési és elszámolási kötelezettségének eleget tesz.

(3)[7] A támogatási kérelmek benyújtásának határideje jogvesztő hatályú.

(4)[8] A II. Fejezet I. Az erdészeti feladatok támogatás jogcímen adható támogatások jogosságát és összegét - valamennyi határidőn belül beküldött kérelem beérkezését követően - az erdészeti hatóság állapítja meg és intézkedik a támogatás összegének kiutalásáról. A támogatási forráshiány esetén az erdészeti hatóság az igényelt támogatásokat arányosan csökkenti.

6. §

Támogatás vehető igénybe:

a) az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez, tuskózáshoz, nyiladékok és határjelek karbantartásához, az alábbi mértékek szerint:

Az erdőfelújítás és erdőnevelés támogatásának mértéke

b)[9]

c) a közcélból fenntartott, gyenge termőhelyi adottságú erdők felújításához;

d) az elhúzódó kárpótlási és részaránytulajdon átadási folyamatokban keletkezett rontott erdőállomány-szerkezet helyreállításához;

e) az erdőgazdálkodási üzemterv, üzemtervi kivonat készítéséhez;

f) az erdészeti hatóság javaslata alapján a miniszter által elrendelt közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez, feltéve, hogy a munkák elvégzése nem a gazdálkodó mulasztása miatt vált szükségessé;

g) a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéhez, amennyiben az ezzel kapcsolatos költségek meghaladják az erdei haszonvételből származó bevételeket;

h) a nemzetközi szerződés alapján működtetett erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez és adatainak kezeléséhez;

i) közjóléti erdészeti létesítmények és erdőtelepítések nyilvántartási és azonosítási rendszerének működtetésére és fenntartására;

j) a nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásához, valamint

k) az erdei természeti rendszerek, az erdő természeti egyensúlyának és egészségi állapotának megőrzéséhez, az erdészeti ismeretterjesztés, oktatás, kutatás költségeihez.

7. §[10]

A 6. § a) pontjában foglalt támogatás elnyerése és elszámolása érdekében az erdőgazdálkodónak - a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási terv alapján - költségvetést kell készítenie. A költségvetést legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő harminc napon belül - elemi károk esetén, valamint új erdőgazdálkodó belépésekor az éves erdőgazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontja előtt harminc nappal - kell elkészíteni, és az erdészeti hatósághoz elbírálásra és jóváhagyásra négy példányban benyújtani. Az éves terv évközi változása esetén a kérelemhez módosított költségvetést is mellékelni kell. A költségvetés határidőn túli benyújtása esetén támogatás nem folyósítható, illetve a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

8. §

(1) Az Evt. 101. §-ában meghatározott erdőfenntartási járulékbefizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság határozatban közli az erdőgazdálkodóval. Az erdészeti hatóság a beérkezett járulékok összegét minden hónap 27. napjáig köteles a Magyar Államkincstárnál vezetett központosított bevételi számlára átutalni.

(2)[11] Az erdészeti hatóság által jóváhagyott támogatás összegének

a) negyven százalékát 2005. május 10. napjától,

b) negyven százalékát 2005. október 10. napjától,

c) a fennmaradó részt a műszaki átvétel során megállapított sikeresség arányában legkésőbb a tárgyévet követő február 15-éig igényelheti az erdőgazdálkodó,

d) hárommillió forint összeget meg nem haladó támogatási igény esetén május 10. napjától egyszeri, ötven százalékos előleg igényelhető. A támogatás fennmaradó része az elvégzett munkák műszaki átvételét követő elszámolás alapján kerülhet kifizetésre.

(3) Az erdőgazdálkodó köteles - a tárgyévet követő év február 15-éig - az éves költségvetési elszámolását jóváhagyásra az erdészeti hatósághoz megküldeni. Az elszámolás alapján az erdészeti hatóság gondoskodik a tárgyévet lezáró támogatások kifizetéséről, a fennálló befizetési kötelezettségek elrendeléséről. A befizetési kötelezettséget az erdészeti hatóság az elszámolás benyújtásának elmaradása esetén a rendelkezésre álló adatok alapján rendeli el. A költségvetési elszámolás szerinti támogatási kérelem határidőn túli benyújtása jogvesztő hatályú, és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(4)[12] Az év végi elszámolások alapján még járó támogatások összegét az erdészeti hatóság legkésőbb 2006. március 31-ig köteles folyósítani.

9. §

(1) A támogatás igénybevételének rendjét az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az erdőgazdálkodó által benyújtott költségvetés felülvizsgálatát az erdészeti hatóság végzi el. Az elszámolás alapján a támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, és intézkedik a támogatás összegének a kiutalásáról.

(3)[13]

10. §[14]

11. §

(1) A közcélból fenntartott, gyenge termőhelyi adottságú erdők felújításának támogatása [6. § c) pont] azokra az üzemterv szerint elsődlegesen védelmi rendeltetésű, V-VI. fatermési osztályú erdőrészletekre - ideértve az erdősztyepp erdők területét is - adható, melyeket mageredetű, őshonos fafajjal újítottak fel.

(2)[15] A támogatás az erdészeti hatósághoz 2006. február 10-ét követő harminc napon belül benyújtott kérelemre, a felújítás során egy alkalommal, befejezéskor vehető igénybe. A támogatás igénybevételének rendjét az e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A támogatás igénybevételénekjogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, és intézkedik a támogatás összegének a kiutalásáról.

(3) A támogatás összege a 6. § a) pontjában erdőfelújításra meghatározott, befejezéskori támogatási érték ötvenöt százaléka.

12. §

(1) Az elhúzódó kárpótlási és részaránytulajdon átadási folyamatokban keletkezett, leromlott szerkezetű erdőállomány helyreállításához [6. § d) pont] támogatás igényelhető azokra a folyamatban lévő erdősítésekre vagy üres vágásterületekre, amelyekre együttesen fennáll, hogy[16]

a) az erdőfelújítási kötelezettség az eredeti tulajdonszerzéssel (kárpótlás vagy részaránytulajdon nevesítés) kapcsolatos határozat jogerőre emelkedése előtt keletkezett, és

b) az erdőfelújítási kötelezettség teljesítése (a szerkezetátalakítás) legalább ötezer négyzetméter összefüggő részleges vagy teljes területen végrehajtott mesterséges erdősítéssel érhető el.

(2) Nem terjed ki a támogatás igénylésének lehetősége az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott esetekre.

(3) A támogatás mértéke a 6. § a) pontjában erdőfelújításra meghatározott támogatáson felül:

(4)[17] A támogatás az erdészeti hatósághoz 2006. február 10-ét követő harminc napon belül benyújtott kérelemre, erdőrészletenként egy alkalommal vehető igénybe. A 2005/2006-os tenyészeti évben szakszerűen elvégzett és legalább hetven százalék sikerességű erdősítés műszaki átvételét követően a támogatás kifizethető tárgyévet követő év március 31-ig.

(5) A támogatási kérelmet az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak alapján az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani.

13. §

(1) Kijelölt erdőgazdálkodó csak olyan erdőgazdálkodó lehet, aki/amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szvt.) hatálya alá tartozik.

(2) A kijelölt erdőgazdálkodó a haszonvételekből és a támogatásokból származó bevételeket és a kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység költségeit (áfa nélkül) évente - helyrajzi számonként és összesítve - köteles megtervezni, számba venni és a munka elvégzését követően az elszámolásokat az erdészeti hatóságnál meglévő, a támogatási okirat mellékletét képező formában és tartalommal, a tárgyévet követő év február 15-éig elkészíteni. A kijelölt erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket és közvetlen költségét az Szvt. 93. § (3) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni a folyósított támogatás felhasználás tervezett és tényleges összegének viszonyításával, melyet a végelszámoláshoz csatolni kell. A szakmai és pénzügyi terveket, a támogatási okiratot és a pénzügyi elszámolásokat a kijelölt erdőgazdálkodó nevében csak a felelős ügyvezető írhatja alá. A pénzügyi és számviteli helyességért a kijelölt erdőgazdálkodó számviteli vezetője aláírásával is megerősített felelősséggel tartozik.

(3) A kijelölt erdőgazdálkodó könyvvizsgálója auditálja az éves erdőgazdálkodási tevékenység pénzügyi terveit és annak megvalósítását követően a pénzügyi elszámolásokat abból a szempontból, hogy a tervek és az elszámolások megfelelnek-e az Szvt.-ben, e rendeletben, valamint a támogatási okiratban foglaltaknak. Felelős a könyvvizsgáló azért is, hogy az elszámolásokban szereplő adatok egyezzenek a kijelölt erdőgazdálkodó könyvelési adataival.

(4)[18] A kijelölt erdőgazdálkodó kizárólag a kijelölt területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervet és költségvetést legkésőbb 2006. február 10-ét követő tizenöt napon belül köteles megküldeni az erdészeti hatóság részére. Az erdészeti hatóság a terv és költségvetés jóváhagyását követően azokat a támogatás, illetve a visszafizetési kötelezettség előjegyzése céljából tizenöt napon belül továbbítja a minisztériumhoz.

(5) A minisztérium a beküldött dokumentumok alapján előkészíti a támogatási okiratot, és azt az erdészeti hatóságon keresztül a kijelölt erdőgazdálkodó részére megküldi.

(6) A támogatás a kijelölt erdőgazdálkodási tevékenység összes költségének (harminc százalék fedezeti hányaddal növelt közvetlen költség) az erdei haszonvételből származó bevétel és az erdőfelújítás normatív támogatás együttes összegét meghaladó különbözetéig igényelhető. Amennyiben a normatív támogatással növelt haszonvételekből származó bevételek összege meghaladja a kijelölt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit, akkor a kijelölt erdőgazdálkodó köteles a többletbevételt a határozatban megjelölt időpontokig a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok előirányzat felhasználási keretszámlára átutalni. A többletráfordítások beszedéséről, a teljesítés elmaradása miatti behajtásról, a késedelmi kamat felszámításáról, illetve az adott erdőterületekre vonatkozó jelzálog állam javára történő bejegyzéséről a minisztérium gondoskodik. A kijelölt erdőgazdálkodónak a többletráfordításait ugyanakkor a minisztérium megtéríti.

(7) A támogatás összegét a minisztérium határozza meg és intézkedik a támogatási okiratban meghatározottak szerinti időpontban történő kiutalásáról.

(8) A kijelölt erdőgazdálkodó támogatás igénylésére való jogosultsága megszűnik

a) ha az erdőtulajdonos vállalja, hogy a jogszabályokban előírt erdőgazdálkodási tevékenységének eleget tesz. Ebben az esetben a kijelölt erdőgazdálkodó a minisztériumon keresztül köteles az erdészeti hatósággal és a tulajdonosokkal elszámolni;

b)[19] ha a kijelölt erdőgazdálkodási tevékenység szakmai terveit és költségvetését e rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül nem nyújtja be;

14. §

(1) Az erdőgazdálkodási üzemterv, üzemtervi kivonat készítéséhez [6. § e) pont] a támogatás mértéke a körzeti erdőterv érvénybelépésének évében készített üzemterv esetén a költségek nyolcvan százaléka, de legfeljebb alapdíjként ötezer forint és erdőrészletenként négyszáz forint. Ugyanilyen mértékű támogatás adható a körzeti erdőterv érvénybelépésének időpontjától függetlenül az újonnan nyilvántartásba vett erdőgazdálkodónak is. A támogatás mértéke minden más esetben a költségek ötven százaléka, de legfeljebb alapdíjként kettőezer forint és erdőrészletenként kettőszáz forint.

(2) Az üzemterv készítéséhez az erdőgazdálkodót megillető támogatás a gazdálkodó hozzájárulásával közvetlenül az üzemterv készítőjének is kifizethető.

(3) A támogatási kérelmet az e rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg számlával igazolni kell az üzemterv elkészíttetésének költségét.

15. §

(1) A közérdekű erdővédelmi munkák költségeinek fedezetéhez [6. § f) pont] támogatást az erdőgazdálkodó által benyújtott, Szvt. előírásai szerint összeállított, és a könyvekben kimutatott tényleges költségek alapján a minisztérium állapítja meg.

(2)[20] Az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszer működtetéséhez és adatainak kezeléséhez [6. § h) pont] az ENSZ 1979. évi genfi konvenciója, valamint a 2152/2003/EK rendelet alapján meghatározott feladatok elvégzéséhez adható támogatás összegét a minisztérium állapítja meg. A támogatás folyósítására a minisztérium megállapodást köt.

(3)[21] A nemzetközi erdészeti szervezetekben a nemzeti képviselet ellátására [6. § j) pont] (ICP FORESTS, EUFORGEN, EOMF, CEPF) tagdíjakra, az Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciái, az OECD és az ENSZ szakosított szervezetei (FAO, CSD, EGB, ILO, UNFF), valamint egyéb, kormányközi és nemzetközi rendezvényeken való részvétel költségeire adható támogatás összegét.

16. §

(1) Közjóléti erdészeti létesítmények és erdőtelepítések nyilvántartási és azonosítási rendszerének működtetésére és fenntartására [6. § i) pont] támogatást az e feladatot ellátó szervezet igényelhet.

(2) A támogatás mértéke:

a) közjóléti létesítmény-csoportonként (a létesítménycsoport térképi elhelyezkedése, ábrázolása és nyilvántartásba vétele) ötezer forint;

b) műtárgyanként (a létesítmény-csoporthoz tartozó műtárgyak: kilátó, sétaút, asztal, pad, forrás, pihenőház, vadászház stb. nyilvántartása, állapotváltozásának aktualizálása) egyezer forint;

c) első kivitelű erdőtelepítések térképi ábrázolása, a helyszínen ellenőrzött erdőrészlet leírása, adatok rögzítése, nyilvántartásba vétele hektáronként ötezer forint;

d) a folyamatos erdő helyszínen felvett adatainak és térképi változásának átvezetése, nyilvántartása hektáronként háromezer forint.

(3) A támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani a támogatási igény megjelölésével.

(4) A támogatási kérelmet a minisztérium harminc napon belül bírálja el, és dönt a támogatás igénybevételének jogosságáról és összegéről. A minisztérium a támogatás odaítéléséről támogatási okiratot állít ki.

17. §

(1) A 6. § a) -e) pontjaiban foglalt célok esetén a támogatásra való jogosultságot az erdészeti hatóság állapítja meg, és intézkedik a támogatás kiutalásáról.

(2) A 6. §f) -j) pontjaiban foglaltak szerint a feladatok elvégzését és a támogatásra való jogosultságot a minisztérium állapítja meg. Ezt követően a minisztérium az igénylővel a támogatott célok megvalósítására megállapodást köt, és intézkedik a támogatási összegnek a megállapodásban foglaltak szerinti ütemezésben történő kiutalásáról.

(3) A 6. § k) pontjában foglalt célokra támogatás pályázat útján vehető igénybe.

(4) A pályázatot az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A pályázatokat a minisztérium bírálja el.

(5) A pályázat elbírálását követően a minisztérium a támogatott cél megvalósítására megállapodást köt az igénylővel, és intézkedik a támogatás összegének kiutalásáról.

2. Az erdők többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok támogatása

2.1. A magán-erdőgazdálkodás támogatása

18. §

(1) A magán-erdőgazdálkodók működésének költségeire támogatást igényelhet:

a) az erdészeti hatóság által bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató erdőszövetkezet, akiknek/amelyeknek erdőterülete nem haladja meg a kettőezer hektárt, illetőleg a saját és a megbízás alapján szakirányított erdőterület nagysága együttesen eléri a kettőszáz hektárt, valamint

b)[22] az az erdőgazdálkodási integrátor, aki/amely az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

ba) legalább kettőszáz, de legfeljebb négyezer hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója és az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette,

bb) rendelkezik szakszemélyzettel,

bc) legalább kettőszáz hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít,

bd) évente legalább ötven hektáron az integráltak területére vonatkozóan fahasználati és/vagy erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van,

be) nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, melynek legalább hetvenöt százaléka erdőgazdálkodásból (TEÁOR 02. 0), vadgazdálkodásból (TEÁOR 01. 5) és fűrészárugyártásból (TEÁOR20. 1) származik, és erről a kérelem és a tevékenységenként részletezett árbevételi terv benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott,

bf) határozat alapján ellátja az MgSzH Központ által kijelölt erdőgazdálkodói megbízást abban az erdőtervezési körzetben, amelyikben gazdálkodik vagy szakirányítást végez,

bg) tagja a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének, vagy a Fagazdasági Országos Szövetségnek, vagy a Magyar Erdőgazda Szövetségnek, amelyről igazolást is csatolt.

(2) Az integrátor az általa integrált területre erdőgazdálkodói jogosultság alapján járó támogatást nem vehet igénybe.

19. §[23]

A támogatás mértéke:

a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő az Evt. 86. §-ában meghatározott erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés alapján a szerződés szerinti díj ötven százalékát igényelheti támogatásként, de a támogatás egyhavi összege nem haladhatja meg a szerződés időtartamára eső mindenkori minimálbér nagyságát;

b) a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor a szakirányítási szerződés alapján a tárgyévben szakirányított terület után hektáronként kettőezer forintot, az erdészeti hatóságnál nyilvántartott üzemi területe után hektáronként ezer forintot igényelhet támogatásként.

20. §

(1)[24] A támogatás feltétele, hogy az erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés, valamint az integrátori szakirányítási szerződés legalább az e rendelet 2. számú melléklet II. részében meghatározottakat tartalmazza.

(2)[25] Integrátorok egymással kötött szakirányításra, integrált erdőgazdálkodó szervezet vezetőjének, szakszemélyzetének az integrátornál végzett szakirányítói tevékenységére vonatkozó szerződése nem támogatható.

(3)[26] Az integrátor nem igényelhet támogatást az integráltak erdészeti szakszemélyzetével kötött szakirányítási szerződés után.

21. §

(1) Az erdészeti szakszemélyzettel, illetve az integráltakkal megkötött szerződés egy példányát (szolgáltatást részletesen leíró mellékletével) - a szerződés megkötését követően harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából legkésőbb a tárgyév november 15-éig lehet benyújtani az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz. Előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható.

(2)[27] A 2007. évi támogatás a 2007. január 1-jén fennálló területek alapján kiszámított összegben vehető igénybe. A kifizetés iránti kérelmet 2007. április 16-ig az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell írásban benyújtani az e rendelet 4. számú melléklet szerint. A támogatás kifizetése negyedéves ütemezésben történik. Az első negyedév után járó összeget 2007. április 30-ig, az azt követő negyedévekben pedig a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell kifizetni. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonatot is csatolni kell a kérelemhez.

(3) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő esetében a szerződés alapján fizetett díjról kiállított számla és a kifizetést igazoló bizonylatok másolatát;

b) a 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor esetében az integráltak nyilatkozatát arról, hogy az integrátor a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett. Ezen nyilatkozatokat évente csak egy alkalommal, a tárgyév október hó 15-éig kell benyújtani az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz.

22. §[28]

(1) A támogatás igénybevételének jogosságát -az integráltak részére végzett munkák elvégzését - az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság állapítja meg. A kérelemhez az integrátor köteles csatolni a más erdészeti hatóság illetékességi területén lévő integrált területhez kapcsolódó igazolást.

(2) Amennyiben az integrált területen végzett szakmai munkát az erdészeti hatóság kifogásolja, és az integrátor nem dokumentálja, hogy az integrált a szakirányítási tanácsadása ellenére végezte el a munkát, a kifogásolt területre folyósított integrátori támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(3) Amennyiben az integrátor saját üzemi és integrált területén végzett munkáját az erdészeti hatóság szakmailag nem fogadja el, úgy az érintett területre igénybe vett integrátori támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(4) Amennyiben az integrátor munkáját az erdészeti hatóság az integrált területen ismételten és sorozatosan nem fogadja el, úgy az integrátor az e jogcímen igényelhető támogatásból kizárható.

(5) A támogatási kérelem elfogadása esetén a támogatást az integrátor székhelye szerint illetékes erdészeti hatóság utalja át.

23. §[29]

Az erdőbirtokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek megalakulásához, működési költségeihez egyszeri alkalommal támogatás vehető igénybe. A 2006. november 1. és 2007. április 30. között megalakult:

a) erdőbirtokossági társulatok, illetőleg az erdőtulajdonos tagokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezetek, amelyek megfelelnek a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek;

b) a 18. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti erdőgazdálkodási integrátor igényelhet támogatást.

24. §

A támogatás mértéke:

a) az alapítás számlával igazolt költségeinek nyolcvan százaléka, de legfeljebb négyszázezer forint, a 18. § a) pontjában megjelölt szervezetek részére, a cégbírósági bejegyzésük igazolása esetén az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz benyújtott számlák alapján,

b)[30] az újonnan alakult erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege hektáronként ötezer forint, legfeljebb ötmillió forint, de nem haladhatja meg a számlával igazolt, ténylegesen elszámolt erdészeti szakszemélyzet foglalkoztatásának támogatásával csökkentett működési közvetlen költségeinek ötven százalékát,

c)[31] az újonnan alakult erdőgazdálkodási integrátor - az erdőbirtokossági társulatot és az erdőszövetkezetet kivéve - forgóeszköz-feltöltéséhez és működése közvetlen költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege az integrált terület után hektáronként ötezer forint, legfeljebb tízmillió forint, de nem haladhatja meg az erdőgazdálkodási tevékenységből származó nettó árbevétel tíz százalékát.

25. §

(1)[32] A támogatási kérelmet az e rendelet 4. számú melléklete szerint lehet benyújtani a kérelmező székhelye szerint illetékes erdészeti hatósághoz a cégbejegyzést követő hatvanadik napig, integrátorok esetében 2007. május 31-éig.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell

a) alapítási költségekhez

aa) az alapszabályt vagy az alapító okiratot,

ab) a cégbejegyzési határozatot,

ac) a számla és a kifizetést igazoló bizonylatok másolatát az igazolt alapítási (szervezési) költségekről;

b)[33] működési költségekhez az üzleti tervet.

(3) A támogatási kérelmet és a csatolt mellékleteket a kérelmező székhelye szerint illetékes erdészeti hatóság megvizsgálja, és a kérelem elfogadása esetén intézkedik a támogatás kifizetéséről.

(4)[34] Az integrátor részére a tárgyév január 1-jét követően integrált terület után a 24. § c) pontja alapján folyósított támogatáson felül a 19. § b) pontja szerinti támogatás nem folyósítható.

(5)[35] A működési költségekhez igénybe vett támogatások felülvizsgálatához a tárgyévi éves beszámolót, mellékelve a tevékenységenkénti árbevétel részletezését, annak jóváhagyását követően az illetékes erdészeti hatóság részére 15 napon belül meg kell küldeni.

(6)[36] A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság rendeli el.

26. §

Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül különösen, ha a támogatásban részesült erdőgazdálkodói szervezetek a tevékenységüket a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül megszüntetik.

2.2. A jóléti és a parkerdő fenntartás támogatása

27. §

A támogatást - pályázat alapján - az veheti igénybe, aki/amely az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett közjóléti létesítménnyel rendelkezik és annak közhasználatát biztosítja.

28. §

(1) A támogatás az alábbi jogcímek szerint vehető igénybe:

a) üdülő- (pihenő-, séta- és kiránduló-) erdők, erdei táborok, valamint a lakóterületeket és kirándulóközpontokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményei, berendezései;

b) turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autóspihenők;

c) arborétumok, botanikus kertek;

d) egyéb közjóléti célt (pl. oktatás, ismeretterjesztés) szolgáló műszaki létesítmények üzemeltetési és fenntartási költségeihez.

(2) A támogatás alapja a jóléti és parkerdők üzemeltetési és műszaki létesítmények fenntartási munkáinak közvetlen költségének összege.

29. §[37]

(1) A pályázatot - az e rendelet 5. számú melléklete szerint - 2007. április 16-áig lehet benyújtani az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz.

(2) A támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az MgSzH Központ javaslata alapján a minisztérium 2007. április 30-áig döntést hoz, erről az MgSzH Központ további 30 napon belül támogatási okiratot állít ki.

(3) A támogatási összeg kiutalásáról az MgSzH Központ intézkedik. A támogatási okirat alapján az MgSzH Központ ötven százalék előleg kiutalása iránt intézkedhet.

(4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást - a támogatási okiratban foglaltak szerint - a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 1-jéig köteles beterjeszteni az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz. Az elszámolásokat a felülvizsgálatot követően legkésőbb december 10-éig kell megküldeni az MgSzH Központ részére.

2.3. Az erdei vasutak működtetésének támogatása

30. §

Támogatást - pályázat alapján - azok a szervezetek igényelhetnek, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menetrendszerűen üzemeltetik.

31. §

(1) A támogatás a közcélú személyszállítás üzemeltetési és fenntartási költségeinek az árbevételt meghaladó különbözetéig igényelhető, mértékét pénzügyi és számviteli adatokkal alátámasztott pályázat alapján kell meghatározni.

(2)[38] A pályázatot 2007. április 16-áig kell az MgSzH Központhoz benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az MgSzH Központ javaslata alapján a minisztérium 2007. április 30-áig hoz döntést.

(3)[39] A támogatás részletes feltételeiről az erdei vasutat üzemeltető és az MgSzH Központ megállapodást köt és intézkedik a támogatás összegének a támogatási okiratban meghatározott időpontokban történő kiutalásáról.

(4)[40] A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 1 -jéig köteles az MgSzH Központ részére megküldeni.

32. §

(1)[41] Az erdészeti feladatok támogatása jogcímek alapján folyósított támogatások felhasználását a minisztérium, az MgSzH Központ, illetve az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) A II. fejezet I. erdészeti feladatok támogatása 1-2. pont alatti jogcímeken folyósított támogatásokkal kapcsolatos elszámolásoknak a rendeletben, illetve a támogatási okiratban meghatározott határidőn túl történő benyújtása a még ki nem fizetett támogatás összegére vonatkozóan jogvesztő hatályú és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, az addig folyósított támogatások jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatóság rendeli el.

(4) A támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság által határozatban megjelölt számlára kell visszafizetni.

3. Az erdőkárok elhárításának támogatása

33. §

(1) A támogatást az erdőgazdálkodó, valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózatot működtető veheti igénybe.

(2) Az erdőgazdálkodó elsősorban az őshonos, lombos erdőállomány-alkotó fő fafajok (a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak), valamint a fenyők elhalása miatt kitermelt száradék faanyag után nyolcszáz forint/bruttó köbméter rendkívüli támogatásban részesül az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

a) az elhalás a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületeken a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható erdőkárosodás miatt lépett fel,

b) a tárgyévben kitermelt elhalt fatérfogat legalább a károsodott erdőrészlet élőfakészletének több mint öt százaléka.

(3)[42] Az erdőgazdálkodó az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságtól a tárgynegyedévet követő hó 20-áig kérheti a támogatás folyósítását. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, és gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(4)[43] Az erdőkárok elhárításának támogatására rendelkezésre álló pénzösszegből évenként legalább a keret ötven százalékát az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózat tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezetére lehet fordítani. A minisztérium az erdővédelmi mérő- és megfigyelőhálózatot működtető állami szerv részére támogatási okiratot állít ki, és a támogatási okiratban meghatározott időpontokban intézkedik a támogatás átutalásáról.

(5) A kitermelt famennyiséget az illetékes erdészeti hatóság ellenőrzi és igazolja.

(6)[44]

(7)[45] A támogatást a 10032000-01220191-52000001 számú Erdészeti közcélú feladatok előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

(8)[46] A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az illetékes erdészeti hatóság által határozatban megjelölt számlára kell visszafizetni.

II. A TERMŐFÖLD MINŐSÉGI VÉDELMÉNEK HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

34. §

A támogatást a 10032000-01220191-53000004 számú Termőföld minőségi védelme, hasznosítása előirányzatfelhasználási keretszámláról kell teljesíteni, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

1. A termőföld rendeltetésszerű hasznosításra alkalmassá tételével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatása

35. §

A támogatás a következő célokra vehető igénybe:

a) gyepterületek művelési ág változást nem eredményező hasznosításra való alkalmassá tétele;

b) birtok-összevonási célú önkéntes földcsere lebonyolításának elősegítése;

c) selejtezésre kerülő ültetvények (szőlő, gyümölcsös) felszámolása;

d) az erdő és a fásított terület művelési ágú termőföldek kivételével, a termőföldek megközelítését szolgáló, nem szilárd burkolatú utak és hozzájuk kapcsolódó vízelvezető árkok működőképességének felújításnak nem minősülő fenntartása. E rendelet alkalmazásában nem minősül szilárd burkolatú útnak a legfeljebb tíz centiméter vastagságú kőzúzalék borítással rendelkező út.

36. §

(1) A támogatásban - a 35. § d) pontjában foglalt célt kivéve - mezőgazdasági termelést folytató, termőföldtulajdonnal rendelkező vagy termőföldet használó, a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján földhasználati nyilvántartásba vett igénylő részesülhet. A termőföldethasználó - amennyiben nem a termőföld tulajdonosa - csak abban az esetben részesülhet támogatásban, ha az elvégzendő munkákkal érintett föld tulajdonosa a tervezett cél megvalósításához írásbeli hozzájárulását adta.

(2) A 35. § d) pontja szerinti cél esetén támogatásban csak az út tulajdonosa vagy kezelője, illetőleg az általuk megbízott részesíthető. Az erre a célra benyújtott pályázathoz mellékelni kell legalább három, a munkák költségeire vonatkozó árajánlatot.

(3) A támogatásban részesülő célok közül ugyanazon célra és földterületre - a 35. § d) pontja szerinti célt kivéve - támogatás ismételten nem vehető igénybe. A 35. § d) pontja szerinti cél támogatására a pályázatban megjelölt megtérülési időt követően, de legalább öt év eltelte után ismételt pályázat benyújtására van lehetőség.

(4) A 35. § a) -c) pontja szerinti célok esetében támogatásban csak az részesíthető, aki vállalja, hogy

a) a támogatással megvalósult fejlesztés megfelel a minimális környezetvédelmi előírásoknak,

b) vállalja, hogy követi a külön jogszabály szerinti helyes gazdálkodási gyakorlatot, és

c) kötelezi magát, hogy vállalkozása megfelel az e rendelet 10. számú melléklete szerint számított gazdaságilag életképes üzem kritériumának,

d) rendelkezik mezőgazdasági szakirányú képzettséggel [az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 62. szakmacsoport szerinti bizonyítvánnyal, illetve annál magasabb fokú agrárképesítéssel] vagy legalább igazoltan öt éves, mezőgazdasági szakmai gyakorlattal.

37. §

(1) A támogatás mértéke az igazolt és elfogadott áfa nélküli költségek legfeljebb negyven százaléka.

(2) A támogatás pályázat alapján vehető igénybe, melynek részletes feltételeit, a pályázat benyújtásának határidejét a minisztérium teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben.

(3) A pályázatokat a föld fekvése szerint illetékes megyei földhivatalnál (a továbbiakban: földhivatal) öt példányban kell benyújtani.

(4) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Földvédelmi Bíráló Bizottság javaslatának figyelembevételével dönt.

38. §

(1) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium az odaítélt támogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján a földhivatal a pályázóval támogatási szerződést köt és annak két példányát az aláírást követő két héten belül megküldi a minisztériumnak.

(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a földhivatal értesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg a földhivatallal.

(3) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti a földhivataltól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha a földhivatal a kérelemnek helyt ad, a módosított szerződés két példányát köteles a minisztériumnak megküldeni.

(4) A támogatási szerződésben vállalt feladatok teljesítését a minisztérium és a földhivatal ellenőrzi.

2. Birtok-összevonási célú termőföldvásárlás támogatása

39. §[47]

40. §[48]

41. §[49]

42. §[50]

III. ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÉS TENYÉSZTÉSSZERVEZÉSI FELADATOK TÁMOGATÁSA

43. §

A támogatás célja a tenyészállat állomány genetikai minőségének fenntartása és javítása, a tenyésztésszervezési feladatok ellátásának elősegítése.

44. §

Támogatható tevékenységek:

a) törzskönyvezés, teljesítményvizsgálat végzése, tenyészérték megállapítása;

b) állattenyésztési nyilvántartás és információs rendszer fenntartása, működtetése és fejlesztése;

c) az állattenyésztéssel, törzskönyvezéssel kapcsolatos ismeretátadást szolgáló szakmai kiadványok, tanulmányok készítése;

d) speciális törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészértékbecslési projektek megvalósítása.

45. §

Támogatás igénybevételére jogosult az a mezőgazdasági termelő, aki/amely

a) az adott fajta nemesítését végzi (elismert vagy ideiglenesen elismert tenyésztő egyesület vagy szövetség (a továbbiakban e fejezetben: tenyésztő szervezet),

b) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvénynek (a továbbiakban: Átv.) megfelelő, megbízás alapján törzskönyvezést, teljesítményvizsgálatot, valamint a tenyészértékbecslést végez, illetve végeztet,

c) a törzskönyvezési adatgyűjtésben és feldolgozásban részt vesz, és

d) a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

46. §

Kérelem alapján támogatás igényelhető a 44. § a) pontjában meghatározott célokra az e rendelet 6. számú mellékletében meghatározott mértékben és módon.

47. §

(1) A normatív támogatások mértéke a törzskönyvezés és tenyészértékbecslés esetében nem haladhatják meg a felmerült költségek száz százalékát, illetve teljesítményvizsgálatok esetében a felmerült költségek hetven százalékát.

(2) A 44. § a) pontja alapján a normatív támogatást az igényelheti, aki/amely az állattenyésztési, tenyésztésszervezési tevékenységet végzi, illetve végezteti, az e rendelet 6. számú mellékletében foglalt mértékben és feltételekkel, amennyiben ezt az előírt módon hitelt érdemlően igazolja.

48. §[51]

A támogatási kérelmet az e rendelet 7. számú melléklete szerint, az FVM Fővárosi és Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalához (a továbbiakban: Fővárosi Hivatal) kell benyújtani. A beérkezett, hiánytalan igénylésekhez a Fővárosi Hivatal kifizetést engedélyező iratot állít ki, egyidejűleg intézkedik a támogatás összegének kifizetéséről.

49. §[52]

A normatív támogatás 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig elvégzett tevékenységről kiállított igazolás alapján 2007. március 10-ig igényelhető.

50. §

(1) Pályázat alapján támogatás igényelhető a 44. § b) -d) pontjaiban meghatározott célokra.

(2) A 44. § b) és d) pontjaiban meghatározott támogatásokra pályázat útján legfeljebb negyven százalékos, a 44. § c) pontjában meghatározott támogatásra legfeljebb hetven százalékos támogatás adható.

(3) A pályázat útján elnyerhető támogatás részletes feltételeit a minisztérium pályázati felhívásban teszi közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben.

(4)[53] A pályázatokat a Fővárosi Hivatalhoz kell benyújtani.

(5) A 44. § b) -d) pontjaiban meghatározott támogatásokra a pályázat benyújtásának határideje a pályázati kiírás Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben való megjelenését követő harmincadik nap.

(6)[54] A pályázatok elbírálásáról a Fővárosi Hivatal dönt. A Fővárosi Hivatal a döntést követően a támogatottal szerződést köt.

51. §

(1)[55] A támogatottak ellenőrzését az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a Fővárosi Hivatal végzi.

(2) Az Átv. 13. §-a szerinti tenyésztési hozzájárulás

a) befizetésének ellenőrzéséről az OMMI,

b) behajtásáról az illetékes adóhatóság - az OMMI megkeresésére - gondoskodik.

52. §[56]

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a Fővárosi Hivatal rendeli el.

53. §[57]

A támogatást a 10032000-01220191-54000007 számú Tenyésztésszervezési előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

IV. A HALGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK TÁMOGATÁSA

54. §[58]

A támogatási forma célja a természetes vizek halállományának védelme és fejlesztése, valamint élőhelyének javítása. A támogatás kizárólagosan nemzeti forrásokból, pályázat útján igénybe vehető támogatás.

55. §[59]

Támogatás vehető igénybe a természetes vizek halállományának védelme, élőhelyének javítása, valamint a halgazdálkodási terven felüli pótlása érdekében. A támogatás legfeljebb a teljes megvalósítási költség ötven százaléka lehet.

56. §[60]

A támogatást a halászatra jogosult természetes és jogi személyek, valamint a halgazdálkodást folytató szervezetek vehetik igénybe. A támogatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket, a benyújtási határidőt a pályázati felhívás tartalmazza.

57. §

A támogatást a 10032000-01220191-55000000 számú Halgazdálkodási tevékenységek előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

58. §[61]

A pályázatokat a pályázattal érintett halászati vízterület szerint illetékes Hivatal megyei részlegének Vadászati és Halászati Osztályához (a továbbiakban: halászati hatóság) lehet benyújtani.

59. §[62]

A támogatási igényt a halászati hatóság szakmailag minősíti, és a minisztériumi döntést követően támogatási szerződést köt a kedvezményezettel. A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében, attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja. A nyertes pályázók elszámolásaikat a halászati hatósághoz nyújtják be. A halászati hatóság az elszámolás elfogadását követően a támogatási szerződést lezárja és erről értesíti a minisztériumot. A támogatás folyósításáról a minisztérium gondoskodik.

60. §[63]

A támogatás felhasználását a halászati hatóság, esetenként a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetését a minisztérium rendeli el, és azt az 57. §-ban megadott számlára kell visszafizetni.

V. A VADGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA

1. A vadászható állatfajok természetes állományának és azok élőhelye megőrzésének, védelmének támogatása

61. §[64]

Az agrártámogatások keretében évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - a teljesítést követően utólagos finanszírozással, vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élőhelye megőrzésének, valamint védelmének érdekében.

62. §[65]

63. §

A pályázatban kérelmezett cél nem haladhatja meg a Vtv. alapján a tárgyévvel kezdődő vadászati évre jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben meghatározott kereteket.

64. §[66]

Támogatást igényelhet a támogatási cél megvalósításában érintett vadászterület vadászatra jogosultja.

65. §[67]

A támogatás mértéke évenként, pályázónként - azonos vadászatra jogosult esetében vadászterületenként -és pályázatonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. A támogatás feltétele ötven százalék saját forrás biztosítása.

66. §[68]

A pályázatot a vadászatra jogosult az érintett vadászterület elhelyezkedése szerint illetékes vadászati hatósághoz (a továbbiakban: vadászati hatóság) kell benyújtani.

67. §

A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre.

68. §

A nyertes pályázóval a minisztérium nevében a vadászati hatóság támogatási szerződést köt.

69. §

A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a vadászati hatóság a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében, attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja.

70. §

A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani.

71. §

A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a támogatási szerződést megkötő vadászati hatóság rendeli el.

2. A vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggő tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása

72. §[69]

A vadgazdálkodással összefüggő kutatás, ismeretterjesztés támogatására évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - a teljesítést követően utólagos finanszírozással, vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

73. §[70]

A támogatás mértéke tudományos kutatás támogatása esetében az igazolt költségek legfeljebb hetvenöt százaléka, a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása esetében az igazolt költségek legfeljebb ötven százaléka. Vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása esetében pályázónként csak egy pályázat nyújtható be, és a támogatás pályázónként az ötmillió forintot nem haladhatja meg.

74. §

A támogatást az veheti igénybe, aki a vadgazdálkodási ágazat területén kutatási feladatokat lát el, továbbá a vadgazdálkodási ágazattal kapcsolatos ismeretterjesztést, a vadászati kultúra ápolását végzi vagy e tevékenységet elősegíti.

75. §

A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani.

76. §[71]

A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre. A vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével kapcsolatos tudományos kutatás esetében a támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási szerződésben rögzítettek szerint a kutatás eredményét egy országos szaklapban közzéteszi.

77. §

A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi, és a nyertes pályázóval támogatási szerződést köt.

78. §[72]

(1) A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a minisztérium a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja.

(2)[73] Központi költésvetésből működő oktatási intézmény nyertes pályázata esetében a támogatás a Magyar Államkincstáron keresztül az Oktatási Minisztérium közreműködésével kerül átcsoportosításra előirányzat átadással. A minisztérium az Oktatatási Minisztériummal kötendő tárcaközi megállapodás együttes aláírását követően tizenöt napon belül intézkedik a Magyar Államkincstár felé a költségvetési támogatási előirányzat módosítására. A nyertes pályázatot benyújtó központi költségvetésből működő oktatási intézmény költségvetési előirányzatának a pályázaton elnyert támogatási összeggel való megemeléséről az Oktatási Minisztérium gondoskodik.

79. §[74]

Nem központi költségvetésből gazdálkodó pályázók esetében a támogatást a kedvezményezett elszámolásának beérkezését követően a Magyar Államkincstár engedélyétől számított 60 napon belül a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzat felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani.

80. §

A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a 79. §-ban meghatározott számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

3. A különleges rendeltetésű vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása

81. §[75]

A különleges rendeltetésű vadászterületek természetes vadállománya genetikai értékének megőrzéséhez, valamint az ehhez kapcsolódó oktatási feladatok ellátásához évente meghirdetett pályázati rendben - pályázat útján - a teljesítést követően utólagos finanszírozással vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe.

82. §[76]

A támogatás évenként, pályázónként - azonos vadászatra jogosult esetében vadászterületenként - és pályázatonként az ötmillió forintot nem haladhatja meg. A támogatás feltétele ötven százalék saját forrás biztosítása.

83. §[77]

A támogatást a Vtv. 21. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti okból különleges rendeltetésűnek minősített vadászterület vadászatra jogosultja veheti igénybe.

84. §

A pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani, A pályázat benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre.

85. §

A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi, és a nyertes pályázóval támogatási szerződést köt. A nyertes pályázatok esetében a támogatás összegét és mértékét a minisztérium a pályázatban megjelöltektől eltérően, a rendelkezésre álló keret függvényében attól alacsonyabb mértékben és összegben is megállapíthatja.

86. §

A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

4. A vadászható állatfajok monitorozásának támogatása

87. §[78]

Az agrártámogatások keretében - kérelem alapján - vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a vadászható állatfajok monitorozása, fajvédelmi programok kidolgozása, fogoly, vízivad és egyéb apróvadfajokkal kapcsolatos mérő-megfigyelő rendszerek kialakítása, továbbá az Országos Vadgazdálkodási Adattár (a továbbiakban: adattár) működtetése, nemzetközi vadászati együttműködésből adódó feladatok ellátásának segítése, valamint trófeabírálati tevékenység végzése céljából.

88. §

A támogatás mértéke a felmerült és igazolt költségek száz százalékáig terjedhet. A támogatást a minisztérium a rendelkezésére álló előirányzaton belül engedélyezi.

89. §[79]

A támogatást igénybe veheti a fogolyminta-területen vadászatra jogosult, továbbá aki a vadgazdálkodási ágazat területén kutatási feladatokat lát el és egyéb monitoring tevékenységet végez, trófeabírálatot folytat, aki elősegíti a nemzetközi vadászati szervezet működtetését, valamint az adattárat működteti.

90. §

A támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelem benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos egyéb szabályokat a pályázati felhívás erre vonatkozó része tartalmazza, amely a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, a minisztérium honlapján, valamint szaklapban kerül közzétételre.

91. §

A támogatás kifizetése iránti kérelem elfogadása esetén a minisztérium megbízási szerződést köt a kérelmezővel.

92. §

A támogatást a 10032000-01220191-56000003 számú Vadgazdálkodási tevékenységek előirányzata felhasználási keretszámla terhére kell folyósítani. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium rendeli el.

III. Fejezet

KÖLTSÉGVETÉSBŐL MŰKÖDŐ TÁMOGATÁSOK

1. Egyes ültetvények telepítésének támogatása

93. §[80]

94. §[81]

95. §[82]

96. §[83]

97. §[84]

98. §[85]

99. §[86]

100. §[87]

101. §[88]

2. Erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása[89]

102. §

(1) A támogatást az erdőgazdálkodó igényelheti, valamint az, aki a 103. § (1) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében foglalt célok megvalósítását közvetetten elősegíti, és eleget tett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének.

(2) A támogatás pályázat vagy kérelem alapján vehető igénybe. A pályázatot vagy kérelmet a termőföld területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani, a tárgyévet megelőző év október 1-jéig.

(3) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, a minisztérium által meghatározott keretösszegen belül, és intézkedik annak kiutalásáról.

2.1. Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása[90]

103. §

(1) Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján fajlagos, kivételes esetekben egyedi költségvetés alapján fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:

a) az erdőtelepítés műszaki befejezéséig nem mezőgazdasági területen az új erdők telepítési munkáihoz, ideértve a tervezést, a talaj-előkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást,

b) a telepítés befejezésétől számított 10 éven belül a befejezett erdősítések ápolásához, tisztításához,

c) mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel-és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez.

d)[91] az erdőállományok szerkezet-átalakításához.

(2) Erdőtelepítéshez és fásításhoz támogatás csak akkor adható, ha a kivitelezés származási igazolvánnyal minősített szaporítóanyag felhasználásával készült.

104. §

A támogatást területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de támogatással nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást egyedi létesítési költség szerint kell meghatározni. A támogatást az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

105. §

(1) A 103. § szerinti erdőtelepítés, fásítás támogatásának módja és mértéke:

a)[92] tervezés: beruházási keretből erdőtelepítési, valamint a térségi erdészeti és egyéb erdei közjóléti tervezést támogatni és kifizetni csak akkor lehet, ha a tervezésre az elsőfokú erdészeti hatóság, illetve a minisztérium adott megbízást, vagy a tervezést előzetesen engedélyezte:

b) az erdőtelepítés támogatása:

ba) összefüggő telepítés esetén:

Meredek, 10 fok feletti lejtésű (géppel nem járható) lejtőkön hektáronként legalább háromezerötszáz folyóméter hosszúságú padkakészítésért hektáronként hatvanegyezer forint számolható el e táblázat szerinti támogatáson felül. A szegélyként vagy foltokban telepített tízezer darab cserje egy hektár egyéb kemény lombos erdőtelepítéssel egyenértékű,

bb) egyedi telepítés, fásítás esetén:

Egyedi telepítést, fásítást suhánggal, sorfával vagy szoliter cserjével kell végezni. A szoliter cserje 2-3 éves, iskolázott, ismételt visszametszéssel többszörösen elágaztatott. A támogatások a telepítés, ápolás és védekezés anyagár költségeit is tartalmazzák. Az egyedi telepítést csak akkor szabad támogatni, ha a telepítés területtel nem számolható el. Ezt az erdészeti hatóság állapítja meg. Támogatást csak a megmaradt egyedek után lehet elszámolni,

bc) fásításhoz szükséges szaporítóanyag számlával igazolt - ÁFA-mentes - beszerzési költsége mértékéig támogatható. Ez esetben a ba) -bb) pontok szerinti támogatás nem számolható el;

c) a támogatások alkalmazásánál a 11. számú melléklet- , ben meghatározott fafaj-csoportosítás alkalmazandó;

(2) További fejlesztési támogatás számolható el a támogatás mellett a következő erdőtelepítési munkákért:

a)[93] 34 000 forint számolható el hektáronként befejezéskor azokban a tölgy, bükk és fenyő erdőtelepítésekben, ahol az elegyfafajok aránya eléri a húsz százalékot, de nem haladja meg a harminc százalékot,

b)[94] 52 000 forint számolható el hektáronként az igazoltan magtermesztő ültetvényből és törzskönyvezett magtermelő állományból származó tölgy és bükk szaporítóanyaggal az I-II. fatermési osztályú termőhelyeken végzett erdőtelepítésért az első kivitel évében. A támogatásban részesített szaporítóanyagnak az erdőrészletben egyenletes eloszlásban, a főfajra megadott törzsszám legalább hetven százalékos mértékéig jelen kell lenni,

c) amennyiben az erdőtelepítés a befejezéskor vagy az ötéves felülvizsgálatkor az előzőekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, akkor a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve a támogatást az a) pont esetében az erdőtelepítés befejezését követő 5. évben, a b) pont esetében pedig az erdőtelepítés befejezésekor kell visszafizetni.

106. §

(1)[95] A 103. § szerinti befejezett erdőtelepítések ápolási és állománynevelési (tisztítási) munkáinak támogatása esetén

a)[96] befejezett erdőtelepítés ápolása a befejezést követő öt évig hektáronként 28 000 forint, nyár fafajok esetében hektáronként huszonötezer forint,

b)[97] befejezett erdőtelepítés tisztítása a befejezést követő hat és tíz év között hektáronként 17 000 forint.

(2) Az erdőtelepítés műszaki befejezése után végzett erdőtelepítés ápolási, tisztítási munkák a beruházás részét képezik, amelyeket az üzemtervbe be kell vezetni.

106/A. §[98]

(1) A 103. § szerinti erdőszerkezet-átalakítás támogatása esetén a beruházási keretből támogatható a termőhelyi adottságoknak megfelelő szerkezetátalakítás költsége a következők szerinti:

(2) A véghasználat előtti állományt eredet szerint az üzemtervi leírás alapján kell megosztani. A sarjeredetű tölgyes és bükkös erdőrészletek mageredetű, azonos fafajú átalakításakor az (1) bekezdés táblázatának 1. pontja alatti összeg nem számolható el. Az erdőszerkezet-átalakítás megvalósulását befejezéskor és az 5 éves felülvizsgálat során kell elbírálni. A gazdálkodó hibájából meghiúsult erdőszerkezet-átalakításra kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni.

(3) A támogatás kifizetésének feltétele az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdészeti hatóság által éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték (eredményesség) .

107. §

A 103. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés ötven százalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be tavasszal, legkésőbb május 31-éig. A támogatás további része az év végi elszámolás elfogadása után folyósítható. A kedvezményezett a következő évre benyújtott, a hatóság által szakmailag megfelelőnek minősített pályázatában foglalt erdőtelepítési munkák (első kivitel) őszi elvégzése esetében - november 30-áig benyújtott kérelemre - az 1 éves támogatás mértékének ötven százalékáig a végelszámolásban támogatásban részesíthető, ha erre szabad keret áll rendelkezésre.

Az erdő többcélú rendeltetése érvényesítésének támogatása

108. §

(1) Az ország erdeinek védelmi, gazdasági, egészségügyiszociális, turisztikai, oktatási-kutatási céljainak fejlesztése érdekében pályázat alapján, egyedi költségvetés alapján fejlesztési célú támogatás vehető igénybe

a) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) külön rendelet szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig,

b) a csemetekert létesítéséhez,

c) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz,

d) a szociális, üdülési, turisztikai, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához,

e) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához.

(2) A támogatást egyedi költségvetés alapján kell meghatározni, melynek feltétele az illetékes erdészeti hatósághoz előző év október 1-jéig, négy példányban benyújtott pályázat.

(3) A támogatást egyedi árvetés alapján készített és az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

109. §

(1) A 108. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés nyolcvan százalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be a műszaki készültség függvényében. Az év végi elszámolás legkésőbb december 1-jéig nyújtható be.

(2) Az 1. pontban felsorolt munkák ügyvitelével kapcsolatos részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 103. § (1) bekezdésének a), c) és a 108. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhely-feltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 12. számú melléklet tartalmazza.

(4) A 103. § (1) bekezdésének a), c) és a 108. § (1) bekezdésének e) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 13. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően.

110. §

A 103. § (1) bekezdésének c) és a 108. § (1) bekezdésének c) -e) pontjaiban foglalt fejlesztési célú tervezés, valamint a különleges rendeltetésű erdőtelepítések tervezése az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz benyújtott kérelem alapján támogatható. A támogatás odaítéléséről az illetékes erdészeti hatóság véleménye alapján a minisztérium dönt.

111. §

(1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) Ha a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, vagy a támogatást az erdőgazdálkodó más célra fordítja, vagy a megvalósítást követően eredeti célját megváltoztatja, a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amelyet a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A szakmai feltételeket a 105-106. §-ok és a 11. számú melléklet, illetve az erdőtörvény tartalmazza.

(3) A támogatást az illetékes erdészeti hatóságon keresztül a 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

112. §

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság rendeli el. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság határozatában megjelölt számlára kell visszafizetni, melyet az erdészeti hatóság harminc napon belül köteles átutalni a 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások felhasználási keretszámlára.

3. Piacfejlesztési intézkedések támogatása

3.1. A közösségi agrármarketing támogatása

113. §

(1)[99] A minisztérium a 2007. évi közösségi agrármarketing program megvalósítására egymilliárd-egyszázkilenc-venmillió forint keretösszegben meghatározott támogatást biztosít.

(2)[100] Az éves marketing program összeállítását, lebonyolítását a minisztérium 100 százalékos tulajdonában lévő FVM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (a továbbiakban: AMC Kht.) végzi a minisztériummal megkötött közhasznúsági szerződés alapján. Az agrármarketing tevékenységet, a szervezet éves átlag és záró létszámát részletesen a közhasznúsági szerződés szabályozza.

(3)[101] A minisztérium az AMC Kht. 2007. évi működésének biztosítására az (1) bekezdésben meghatározott összegen felül háromszáztízmillió forint keretösszegű fedezetet biztosít.

(4)[102] Az AMC Kht. szakmai szempontok és a rendelkezésre álló támogatási összeg figyelembevételével javaslatot készít a szakmai keretprogramra, amit jóváhagyás végett felterjeszt a minisztérium felé. Az éves marketing keretprogramot a miniszter hagyja jóvá.

114. §[103]

(1) A 113. § (1) bekezdésében szereplő éves marketingprogram keretösszege felhasználható a termelők közösségi szervezetei, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részére a miniszter által jóváhagyott alapítási célok megvalósítására vállalkozói és/vagy megbízási és/vagy támogatási szerződések alapján.

(2) Forrás biztosítható az AMC Kht. saját szervezete által alapítási céljainak megvalósítása érdekében felmerülő működési költségeire.

115. §[104]

Az AMC Kht. 2007. évi közösségi marketing programjának megvalósítása érdekében felmerülő, általános forgalmi adóval növelt működési költségek fedezetét a minisztérium biztosítja. Az AMC Kht. a támogatást negyedévente arányos részletekben, legkorábban a tárgynegyedévet megelőző hónap első napjától igényelheti.

116. §[105]

(1)[106] Az AMC Kht. alapítási céljainak megvalósítása érdekében vállalkozási, megbízási és támogatási szerződéseket köt, illetve egyéb jogviszonyok alapján (pl. megrendelések, költségtérítési megállapodások) jár el, továbbá a programokkal kapcsolatos házi pénztári kifizetéseket eszközöl.

(2)[107] A támogatási jogviszony a minisztérium mint támogató és az AMC Kht. mint támogatott között jön létre, amelynek keretében a keretprogramban jóváhagyott programokra, az (1) pontban szereplő kötelezettségvállalások teljesítése érdekében az általános forgalmi adót is tartalmazó fedezetet a minisztérium biztosítja, amelyet az AMC Kht. negyedévente arányos részletekben, legkorábban a tárgynegyedévet megelőző hónap első napjától igényelheti. A támogatások rendeltetési céljainak megfelelő felhasználásának és a felhasználás jogosultságának ellenőrzése a minisztérium feladata, továbbá gondoskodik a jogosulatlanul lehívott, illetve maradványként kimutatott támogatások visszafizetéséről. Az elszámolás részletes szabályait a minisztérium 100%-os tulajdonában lévő AMC Kht. és a minisztérium között évente kötendő közhasznúsági szerződés tartalmazza.

117. §[108]

(1) Az AMC Kht. - mint támogató - a 113. § (1) bekezdésében meghatározott keretösszegen belül -szakmai és jogszabályi szempontok alapján - támogatási szerződéseket köthet. Az igénylő a támogatásra való jogosultságát, a támogatni kívánt célt, a megvalósítás tervezett módját a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg igazolni köteles. Továbbá az igénylőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására tárgyévben milyen jogcímű és összegű költségvetési vagy önkormányzati támogatásban részesül.

(2) A támogatási jogviszony az AMC Kht., mint támogató és a programot megvalósító partner, mint támogatott között jön létre, amelynek keretében a támogatott a támogatást az elszámoláshoz szükséges bizonylatok benyújtását és elbírálását követően közvetlenül a támogatótól kapja meg. Indokolt esetben lehetőség van a támogatási szerződésben meghatározott keretösszeg legfeljebb 30 százalékáig előleg igénylésére, amennyiben arról a támogatási szerződés rendelkezik. Az előleggel történő elszámolás támogató által történő elfogadásáig a támogatás fennmaradó része nem folyósítható.

(3) A támogatás alapjának kiszámításakor az áfával növelt költségek abban az esetben vehetők figyelembe, amennyiben a támogatott nyilatkozik, hogy az adott program támogatással fedezett költségeivel kapcsolatban Áfa visszaigénylési jogot nem érvényesít.

118. §

A támogatás rendeltetés szerinti felhasználását az AMC Kht. bevonásával a minisztérium ellenőrzi, és gondoskodik a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről. A támogatott köteles a cél megvalósítását követően a támogatási szerződésben foglaltak szerint részletes, írásos jelentést készíteni, amit az azt alátámasztó dokumentumokkal együtt köteles az AMC Kht. részére benyújtani.

119. §[109]

A közhasznúsági szerződésben feltüntetett követelmények szerinti végelszámolást az éves beszámoló elkészítése, és könyvvizsgáló által történt auditálását követő harminc napon belül kell az AMC Kht.-nak a tulajdonos FVM felé benyújtania.

120. §

Az AMC Kht. a szerződések megkötésekor és a támogatások kifizetésekor figyelembe veszi a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényt és a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény rendelkezéseit.

3.2. Állat- és növény-egészségügyi vizsgálatok és egyes állat-egészségügyi problémák megelőzésének és kezelésének támogatása.

121. §[110]

(1) Az MgSzH Központja és területi szervei, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által végzett állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálati költségekhez támogatás vehető igénybe:

a) vágósertés után a 122. § (1) bekezdésében,

b) vágóbaromfi után a 122. § (3) bekezdésében megállapított mértékben és a 122. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 124. §-ban meghatározott egyéb feltételek szerint.

(2) E rendelet alapján a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakban elvégzett, az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokra igényelhető támogatás.

122. §

(1)[111] A támogatás mértéke a vágósertés esetében vágóhídon átvett élőállat-darabonként, az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb százhúsz forint, amely legfeljebb 3,5 millió darab vágósertés után igényelhető.

(2) A támogatás mértéke a vágómarha esetében a vágóhídon átvett, levágott élőállat-darabonként, az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb ötszáz forint. A támogatható mennyiséget a VHT javasolja.

(3)[112] A támogatás mértéke a vágóbaromfi és baromfihús esetében a levágott és az MSZ 6918/1997 vágóbaromfi szabvány alapján a vágóüzemi, ún. szalagon történő minősítés során L, illetve II. minőségi osztályba sorolt és az e rendelet 14. számú mellékletének táblázatában felsorolt vágóbaromfi élőtömege, valamint a továbbfeldolgozó üzem által az előállításra kerülő termékbe való bedolgozás céljából megvásárolt, az e rendelet 14. számú mellékletében szereplő vágóbaromfiból előállított baromfihús után 1,32 Ft/kg, amely mindösszesen legfeljebb négyszáz millió kilogramm vágóbaromfi és baromfihús után igényelhető. A támogatható mennyiséget a Baromfi Terméktanács (a továbbiakban: BTT) javasolja.

123. §

(1) A felvásárolt, kizárólag hazai eredetű, vagy az átszállítási bizonylattal igazolt saját termelésű, és a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács (a továbbiakban: VTSZT) által is igazolt vadhúsmennyiség után az elvégzett állat-egészségügyi és húsvizsgálatok, valamint a kapcsolódó (szállítási, élelmiszer-higiéniai) költségek támogatásának mértéke vadfajonként a következő:

a) apróvad (fácán, vadliba, vadkacsa és mezei nyúl) esetében tizenöt forint/kg,

b) nagyvad (szarvas, dám, őz, muflon) esetében tizenöt forint/kg,

c) vaddisznó esetében harmincöt forint/kg.

(2)[113] A támogatható mennyiséget a VTSZT javasolja. A támogatás igénybevételéhez csatolni kell a VTSZT tagsági és egyéb előírt igazolását.

124. §

(1)[114] A 122. §-ban meghatározott támogatást az a húsfeldolgozást végző belföldi székhelyű természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó veheti igénybe, aki/amely

a) az élelmiszerek előállításainak és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet (a továbbiakban: ÉEF) előírásainak megfelelő létesítménnyel rendelkezik,

b) a vágósertés és szarvasmarha vágását és feldolgozását végző vállalkozások kivételével, az adott termékpályán a miniszter által elismert terméktanácsnak igazolt tagja,

c) a hatályos jogszabályokban, illetve a vonatkozó szabványokban meghatározott vágóállat-minősítési előírásoknak eleget tesz,

d) tevékenysége megfelel az ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93. számú előírásában meghatározott HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak, és ezt nyilatkozattal és/vagy tanúsítvánnyal, igazolással vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja,

e) a vizsgálati díj kifizetését igazoló bizonylattal rendelkezik, és a vágási mennyiséget az állat-egészségügyi hatóság igazolta.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával.

(3)[115] Az e rendelet 15. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakra vonatkozóan 2007. május 31-ig kell az MVH részére személyesen eljuttatni vagy postai úton megküldeni, az alábbi nyilatkozatok és igazolások csatolásával:

a) az ÉEF előírásainak megfelelő létesítmény meglétéről szóló igazolás vagy nyilatkozat annak meglétéről,

b) a hatósági vizsgálati díj(ak) ról szóló számla és annak kifizetését igazoló bizonylat másolata,

c) a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93. számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak való megfelelőség dokumentálását szolgáló tanúsítvány, igazolás vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződés másolata, illetve nyilatkozat ezek meglétéről.

(4)[116] Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított harminc munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(5) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(6)[117] Az MVH az e rendelet 122. § (1), illetve (3) bekezdésben foglalt mennyiségi keret kimerülését követően, illetve a (3) bekezdés szerinti határidő után benyújtott támogatási kérelmeket elutasítja. A támogatás kimerülésének napján benyújtott kérelmek alapján jóváhagyható támogatás a fennmaradt támogatási keret arányában visszaosztásra kerül. A keret kilencvenszázalékos, majd teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.

125. §[118]

126. §

Állatbetegségek megelőzési költségeihez és az állatok egészségének megőrzése céljából beszerzett gyógyszerekhez, valamint laboratóriumi vizsgálatok költségeihez (kivéve a baromfi szalmonella vizsgálatot) támogatás vehető igénybe:

a) a vágóbaromfi és étkezési tojástermelő baromfi tenyésztési szakaszára a 128-131. §-okban,

b) a vágósertés tenyésztési és hízlalási szakaszára a 132. §-ban,

c) a vadászható apró- és nagyvadak zártterületű állattenyésztési szakaszára a 133. §-ban

megállapított mértékben és a 126-134. §-okban meghatározott feltételek szerint.

127. §

(1)[119] A támogatást az veheti igénybe, aki a 126. § a)-c) pontjaiban, illetve a 128-134. §-okban előírt részletes feltételeknek megfelel.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető az e rendelet 32. számú melléklete szerinti nyilatkozatok, valamint az MVH által kiadott igazolások csatolásával.

128. §

(1) A vágóbaromfi, a növendék liba és növendék kacsa nevelő és az étkezési tojástermelő baromfi állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása címén az a vágóbaromfit, növendék libát, növendék kacsát nevelő és étkezési tojást termelő vehet igénybe támogatást, aki/amely tagja a BTT-nek. A termelőnek a vágóbaromfit BTT-tag vágóhídnak kell értékesítenie.

(2) A támogatás célja az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeinek részben történő visszatérítése.

(3) A baromfinevelésben a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozó mentesítések állat-egészségügyi költségeinek számlával és a kifizetési bizonylattal történő igazolása szükséges. Az állat-egészségügyi díjak támogatására állatfajonként legfeljebb a 129-131. §-ok táblázatában meghatározott Ft/élőtömeg kg, illetve Ft/darab támogatás kerülhet kifizetésre.

129. §

(1) A vágóbaromfi nevelő telepeken:

(2)[121] Az (1) bekezdésben megnevezett támogatás mindösszesen legfeljebb háromszáznegyvenöt millió kilogramm vágóbaromfi után igényelhető. A program betartását a kezelő állatorvossal igazoltatni kell. Az (1) bekezdésben szereplő táblázatban megnevezett fiatal, illetve hízott liba, valamint a hízott kacsa támogatás igénybevétele eseténnem vehető igénybe a 130. §-ban rögzített támogatás.

130. §

(1) A növendék liba és növendék kacsa baromfi-egészségügyi költségeinek támogatása:

a) a BTO 012410 2223 töméssel hizlalt hízott liba, illetve a BTO 012410 4222 termékszámú töméssel hizlalt hízott kacsa előállítása céljából előnevelt és hizlalást (tömést) végző termelőnek eladott, a (3) bekezdésben szereplő táblázatban szereplő vágóbaromfi egyedek után támogatás vehető igénybe;

b) a támogatás a kifizetett és számlával igazolt, áfanélküli költségek összege, de legfeljebb a (3) bekezdésben szereplő táblázatban meghatározott Ft/db mérték lehet;

c) a támogatást az a) pontban meghatározott célra előnevelést végző, baromfihúst előállító természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság veheti igénybe, aki/amely tagja a BTT-nek, illetve a támogatással érintett terméket BTT tag, baromfit továbbnevelő, hizlaló részére értékesíti.

(2)[122] Az (1) bekezdésben megnevezett támogatás igénybevétele esetén nem vehető igénybe a 129. §-ban rögzített támogatás. Az (1) bekezdésben megnevezett támogatás mindösszesen legfeljebb 2,2 millió darab növendék liba és 1,8 millió darab növendék kacsa után igényelhető.

(3) A támogatás mértéke:

(4) A támogatás címzettje a támogatást akkor veheti igénybe, ha

a) BTT tag baromfivágóhíd részére értékesíti az előnevelt növendék libát és kacsát, amely azonnal a hizlalást végzőhöz kerül kihelyezésre,

b) a kezelő állatorvos továbbtartásra kihelyezésről szóló igazolással látja el,

c) csak olyan baromfivágóhíd felé történő értékesítés fogadható el, amely rendelkezik az állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai hatóság érvényes májüzemi engedélyével.

(5)[124] Az e rendelet 129. §-ában meghatározott támogatások igénylésekor a 16. számú melléklet szerinti támogatási kérelmet a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakban értékesített vágóbaromfira, míg a 130. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások igénylésekor a 44. számú melléklet szerinti támogatási kérelmet a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakban továbbtartásra (tömésre) kihelyezett baromfira vonatkozóan 2007. május 3 l-ig lehet az MVH részére személyesen vagy postai úton benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) diz állat-egészségügyi vizsgálati díjról, illetve a gyógyszerköltségekről kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát,

b) a kezelő állatorvos nyilatkozatát az előnevelt baromfi továbbtartási (tömés) célú kihelyezéséről és a kihelyezés időpontjáról,

c) a BTT igazolását a fennálló tagságról és arról, hogy az adott hízott liba és hízott kacsa állomány után a támogatást az előnevelési fázisban vette igénybe, és a baromfit BTT-tag, érvényes májüzemi engedéllyel rendelkező vágóhídnak adta le,

d) a 129. §-ban meghatározott támogatás esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vágóbaromfit vágásra értékesítette, valamint az erre vonatkozó bizonylatok összesítőjét.

(6)[125] Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított harminc munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(7) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(8)[126] Az MVH a 129. § (2) bekezdésében és a 130. § (2) bekezdésében foglalt mennyiségi keret kimerülése, illetve az (5) bekezdés szerinti határidő után benyújtott támogatási kérelmeket elutasítja. A támogatás kimerülésének napján benyújtott kérelmek alapján jóváhagyható támogatás a fennmaradt támogatási keret arányában visszaosztásra kerül. A keret kilencvenszázalékos, majd teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.

131. §

(1)[127] Étkezési tyúktojástermelő telepek esetében:

a) a beólazáskor (a növendék átminősítése után) a beállított, a BTT és a kezelő állatorvos által igazolt tojó darabszám után tizenöt forint/db tojójérce (BTO 012410 1212) támogatás - az áfát nem tartalmazó költségek térítésére -vehető igénybe, legfeljebb 4 millió darab tojójérce után. Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2005. július 1-je;

b) a támogatás vásárolt (húsz hetesnél fiatalabb) jér-cékre is igénybe vehető, ha a kezelő állatorvos igazolást ad ki arról, hogy a mellékelt költségszámlák a pályázó által felvásárolt jérceállományra vonatkoznak, amelynek a felvásárlásról szóló számlán szereplő darabszáma meg kell, hogy egyezzen a pályázati lapon feltüntetett darabszámmal. Kezelési és gyógyszerköltség számla elfogadható legkorábbi kelte 2005. július 1-je.

(2)[128] Az e rendelet 17. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakra (az állomány átminősítésének időpontja) vonatkozóan 2007. május 31-ig lehet az MVH részére személyesen eljuttatni vagy postai úton megküldeni, amelyhez csatolni kell:

a) az állat-egészségügyi vizsgálati díjról kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát,

b) a kezelő állatorvos nyilatkozatát,

c) a BTT igazolását a terméktanácsi tagságról,

d) a BTT javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről,

e) vásárolt állomány esetében a felvásárlásról szóló számlák másolatát,

f) a kezelő állatorvos által kiállított jércéről tyúkká történő átminősítés igazolását.

(3)[129] Az MVH az igazolást a kérelem beérkezésétől számított harminc munkanapon belül bírálja és állítja ki. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(4)[130] Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(5)[131] Az MVH az (1) bekezdés a) pontjában foglalt mennyiségi keret kimerülése, illetve a (2) bekezdés szerinti határidő után benyújtott támogatási kérelmeket elutasítja. A támogatás kimerülésének napján benyújtott kérelmek alapján jóváhagyható támogatás a fennmaradt támogatási keret arányában visszaosztásra kerül. A keret kilencvenszázalékos, majd teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.

132. §

(1) A vágósertés gyógyszeres kezelésére, valamint a megfelelő állat-egészségügyi prevenciós költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe.

(2)[132] A támogatást azok az alapanyag-termelők igényelhetik, akik vágósertésüket ÉEF előírásainak megfelelő létesítménynek vagy export céljára értékesítették, és az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állat-egészségügyi megelőzési költségeket kifizették, és erről számlával rendelkeznek.

(3)[133] Az (1) és (2) bekezdések szerint felhasználható és igényelhető támogatás a számlákon szereplő költségekből legfeljebb kettőszáz forint/élőállat egyed/év, amely legfeljebb 3 millió darab vágósertés után igényelhető.

(4)[134] Az e rendelet 18. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet a 2007. január 1. -április 30. közötti időszakra vonatkozóan 2007. május 31-ig lehet az MVH részére személyesen eljuttatni vagy postai úton megküldeni, amelyhez csatolni kell:

a) az állat-egészségügyi vizsgálati díjról, illetve a gyógyszerköltségekről kiállított számla másolatát, és annak kifizetését igazoló bizonylat másolatát,

b) a termelő nyilatkozatát arról, hogy a vágósertést EEF előírásainak megfelelő létesítménynek vagy export céljára értékesítette, valamint az erre vonatkozó bizonylatok összesítőjét.

(5)[135] Az (1) bekezdésben meghatározott célra a támogatás az MVH által kiállított igazolás csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(6)[136] Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított harminc munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(7) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(8)[137] Az MVH a (3) bekezdésében foglalt mennyiségi keret kimerülése, illetve a (4) bekezdés szerinti határidő után benyújtott támogatási kérelmeket elutasítja. A támogatás kimerülésének napján benyújtott kérelmek alapján jóváhagyható támogatás a fennmaradt támogatási keret arányában visszaosztásra kerül. A keret kilencvenszázalékos, majd teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.

133. §

(1) A zárt területen (vadaskert, vadfarm) nevelt, vadászható apró- és nagyvadak gyógyszeres kezelése, valamint a megfelelő állat-egészségügyi megelőzés költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe.

(2) A támogatást azok a gazdálkodók igényelhetik, amelyek tagjai a VTSZT-nek, valamint az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeit kifizették, és erről számlával rendelkeznek.

(3) A támogatás mértéke a számlával igazolt állat-egészségügyi (állatorvosi és gyógyászati készítmények) költség negyven százaléka, de állatfajonként legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározottak figyelembevételével megállapított összeg:

(4) A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával igazoltatni kell.

134. §

(1) Az e rendelet 19. számú melléklete szerinti támogatási kérelmet az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell:

a) a VTSZT által kiadott, a terméktanácsi tagságról szóló igazolást,

b) az állat-egészségügyi (állatorvosi és gyógyászati készítmények) költségekről kiállított számlák, valamint azok kifizetését igazoló bizonylatok másolatait,

c) a terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(2)[139] Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezéstől számított harminc munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelem megfelel az e rendeletben, valamint egyéb jogszabályban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(3) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(4)[140] A 133. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás a 2007. január 1.-április 30. közötti időszakban felmerült, a 133. § (2) bekezdésében meghatározott állat-egészségügyi költségekre vonatkozóan vehető igénybe. A támogatási kérelmet 2007. május 31-éig kell az MVH részére benyújtani.

135. §

(1) Vetőmagtermesztés és előállítás támogatása címén a miniszter által elismert terméktanács vagy terméktanácsi feladatot is ellátó szervezet igazolt tagjai - az OMMI által végzett, alkalmas minősítésű szántóföldi és faiskolai szemlék minősítési díjának a hazai termesztésű, alkalmasnak minősített vetőmag fémzárolási díjának, valamint a szaporítóanyag certifikációs díjának a kiadott számlán szereplő összeg áfát nem tartalmazó részének ötven százaléka erejéig, - támogatást vehetnek igénybe. A 2004. évi tavaszi vetéshez, ültetéshez - 2003. II. félévében - minősített vetőmag és szaporítóanyag támogatására már a 2003. évben benyújtott, de a támogatási keret kimerülése miatt elutasított pályázatok ismételten 2004. június 30-ig benyújthatók.

(2) Alkalmas minősítésűnek kell tekinteni az évelő kultúrák esetében végzett fenntartó szemlét is, ha annak megállapításai az alkalmasságot igazolják.

(3) Az e rendelet 20. számú mellékletek szerinti támogatási kérelmeket az MVH részére személyesen vagy postai úton kell megküldeni, amelyhez csatolni kell:

a) az (1) bekezdésben megjelölt számlák másolatát, a számlák kifizetési bizonylatainak másolatát,

b) az OMMI alkalmasságot megállapító okiratának másolatát,

c) az e rendelet 32. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, valamint

d) nyilatkozatot a terméktanácsi vagy terméktanácsi feladatokat is ellátó szervezeti tagságról.

(4) Az MVH a támogatási kérelmet a beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(5) Amennyiben a kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

(6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

136. §[141]

Az e fejezetben meghatározott támogatásokat a 10032000-01905520 APEH piacfejlesztési támogatások lebonyolítási számláról kell folyósítani.

3.3. Meghatározott állatfajok bizonyos betegségektől való mentességének támogatása

137. §[142]

(1) Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a baromfi-, juh- és kecskeállományok egyes betegségektől való mentesítési programjának felgyorsításához, a mentesség igazolásához a 2007. január 1. -április 30. között elvégzett vizsgálatokra vonatkozóan.

(2) A támogatásra jogosultak:

a) a szalmonellózis és a baromfitífusz elleni védekezésről és a mentesség megtartásáról szóló 49/2002. (V. 24.) FVM rendelet alapján szalmonellamentesnek minősülő

aa) hús- és tojó típusú nagyszülő- és szülőállományok tulajdonosai,

ab) étkezési tojástermelő tyúkállományok tulajdonosai;

b) a Hivatal a juh- és kecske állományok tulajdonosai számára végzett Brucella melitensisre irányuló felmérő vizsgálatainak térítésmentes elvégzése esetén.

138. §[143]

A támogatások összege és mértéke:

a) a 137. § (2) bekezdésének aa) pontja szerint támogatás mértéke a beólazáskori létszám szerinti darabonként 120 Ft;

b) a 137. § (2) bekezdésének ab) pontja szerint támogatás mértéke a beólazáskori létszám szerinti darabonként 60 Ft;

c) a 137. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás vizsgált egyedenként legfeljebb 750 Ft.

139. §[144]

A támogatás igénybevételének feltételei:

a) a 137. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben a hatósági főállatorvos által kiállított igazolás a vizsgálatok elvégzéséről és az állományok beólazáskori létszámáról, valamint a BTT tagság igazolása;

b) a 137. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a hatósági főállatorvos által kiállított igazolás a vizsgálatok elvégzéséről, valamint az akkreditált laboratóriumban elvégzett vizsgálatokról készített elszámolás.

140. §[145]

A támogatás igénylése:

(1) A 137. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultak a támogatást az illetékes adóhatóságtól igényelhetik a 139. § a) pontjában előírt igazolások csatolása mellett 2007. június 15-ig.

(2) A mentesítési programban részt vevő Hivatalok a 137. § (2) bekezdés b) pontja szerint elvégzett vizsgálatokról a 139. § b) pontjában meghatározott elszámolásokat és igazolásokat megküldik az MgSzH Központja részére. Az MgSzH Központ összesíti a támogatási igényt, és a rendelkezésre álló keret mértékéig engedélyezi a támogatásokat. A támogatásnak az adóhatóságtól történő felvételéhez az MgSzH központ az FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a Hivatalok részére. A támogatást a Hivatalok 2007. június 30-ig igényelhetik az adóhatóságtól.

141. §[146]

(1)[147] A 37. §-ban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről az MgSzH Központ, valamint a minisztérium gondoskodik.

(2) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha az állattulajdonos vagy állattartó a jóváhagyott mentesítési tervétől saját elhatározásából eltér.

3.4. Az élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének támogatású

3.4.1. Nyomonkövethetőség támogatása

142. §[148]

3.4.2. ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerek támogatása

143. §[149]

3.4.3. Földrajzi árujelzők (eredet-megjelölés és földrajzi jelzés) védelmének, valamint a hagyományos különleges tulajdonság tanúsításának támogatása

144. §[150]

3.5. Karantén károsítok elleni védekezés, illetve az okozott kár enyhítését célzó támogatás

145. §[151]

146. §[152]

4. Állattenyésztési támogatások

4.1. Állatjóléti és haszonállat tartási szabályok okozta többlet költségek támogatása

147. §

(1)[153] Az Európai Unió állatjóléti követelményeinek való megfelelés érdekében többletköltségek miatt kieső jövedelem pótlásában az MVH-hoz benyújtott támogatási kérelem alapján termelési támogatás vehető igénybe a saját tulajdonban lévő, a mezőgazdasági haszonállattartási szabályok betartásával előállított vágóbaromfiból származó, MSZ 6918:1997. előírásaiban meghatározott I. minőségi osztálynak megfelelő (a továbbiakban: I. minőségi osztály) vágóbaromfi, illetve a mezőgazdasági haszonállattartás szabályainak betartásával előállított vágósertés közvetlen vagy integrátor, termelői csoport vagy szövetkezet közreműködésével az ÉEF előírásainak megfelelő minősítéssel rendelkező vágóhídra, illetve kereskedő részére történő értékesítés után.

(2) A támogatásra az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá vágóbaromfi esetében alapanyag-termelő, saját előállítású alapanyaggal rendelkező vágóhíd, vágósertés esetében integrátor, kereskedő, szövetkezet, termelői csoport jogosult, aki/amely megfelel a támogatás-igénybevételi feltételeknek.

148. §[154]

(1) Vágóbaromfi esetében a támogatás mértéke 9,50 Ft/kg, amely legfeljebb négyszázhuszonkétezer tonna - a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Haszonállat rendelet) előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően nevelt -vágóbaromfi után igényelhető. A támogatásban részesíthető vágóbaromfinak meg kell felelnie az I. minőségi osztály feltételeinek, valamint az alábbi táblázat vámtarifaszám és MSZ elnevezés szerinti felsorolásnak:

(2) Vágósertés esetében a támogatás mértéke állategyedenként ezernyolcszáz forint, amely legfeljebb hárommillió-háromszázhuszonnyolcezer darab, a Haszonállat rendelet szerint előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően nevelt vágósertés után igényelhető. A támogatásban részesíthető vágósertésnek meg kell felelnie az alábbi táblázat szerinti vámtarifaszám felsorolásnak:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott keret kimerülését követően további támogatási kérelem nem fogadható be.

149. §

(1) A vágóbaromfi utáni termelési támogatást a 147. § (2) bekezdésében meghatározott igénylők közül az veheti igénybe, aki/amely:

a) a vágóbaromfit a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta, és erről a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolásával rendelkezik;

b) igazolja a BTT-nél meglévő tagságát;

c) a megtermelt vágóbaromfit érvényes termékértékesítési szerződés alapján adja le a vágóhídon;

d)[155] a vágóbaromfit olyan vágóhídon vágatta le, amely e rendelet hatálybalépésének napján BTT tag, és az engedélyezett létesítmények listáján szerepel;

e) rendelkezik a levágott és vágóhídon minősített vágóbaromfi mennyiségéről és az I. minőségi osztálynak való megfeleléséről szóló bizonylattal, melyet a hatósági állatorvos és a BTT - helyi megbízottja útján - ellenjegyzett;

f) rendelkezik a megtermelt vágóbaromfi származásának igazolásához szükséges következő adatokkal:

fa) naposkorú baromfi esetén, a naposbaromfit kibocsátó - BTT tag - keltető üzemnek az OMMI által kiadott számával,

fb) a vágóbaromfi (szülőpár törzsállomány) azonosító számával,

fc)[156] importból származó naposbaromfi esetén - beleértve a más tagországból származó behozatalt is - a származási ország hatósági állatorvosa által kiállított állategészségügyi bizonyítvány másolatával.

(2) A BTT által - az (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak szerint - kiállított bizonylattal rendelkező vágóhídnak a BTT előírása szerinti rendszerességgel, baromfifajonként jelentést kell küldenie a BTT részére a vágóhíd által felvásárolt vágóbaromfi teljes mennyiségéről, az I. minőségi osztályba sorolt és támogatható termelési kvótára leigazolt mennyiségről.

(3)[157] A BTT - elnökségének döntése esetén - a 148. § (1) bekezdésében meghatározott négyszázhuszonkétezer tonna mennyiséget feloszthatja a 148. § (1) bekezdésének táblázatában szereplő baromfifajonkénti megosztás szerint.

(4) A BTT baromfifajonként, havonkénti rendszerességgel tájékoztatót készít a minisztérium részére a vágóhidak által felvásárolt vágóbaromfi teljes mennyiségéről és az I. minőségi osztályba sorolt és támogatható termelési kvótára leigazolt mennyiségről.

(5) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételeken túlmenően a támogatás akkor vehető igénybe, ha a BTT tag az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 14. §-a alapján létrehozott alapba, a BTT által megállapított mértékű befizetésnek eleget tesz.

(6) Ha a vágóhídi átvételkor a vágóbaromfi tulajdonosaként nem az alapanyag-termelő vagy saját előállítású alapanyaggal rendelkező vágóhíd szerepel, hanem integrátor vagy kereskedő, az csak akkor veheti igénybe a támogatást, ha a termelővel kötött szerződés szerint, a kompenzációs felárat vagy általános forgalmi adót nem tartalmazó felvásárlási ár felett megfizette a vágóbaromfi termelési támogatást is a termelőnek.

150. §

(1) A vágósertés utáni termelési támogatást igénybe veheti:

a) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vágósertés hizlalás céljából legalább hatvan napig a tulajdonában van, illetve haszonbérlet esetén legalább hatvan napig tartja és hizlalja, és ezt a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolja;

b) az az integrátor, akit a székhelye szerint illetékes Hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartásba vett és rendelkezik a Hivatal igazolásával arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához mellékelni kell:

ba) a határozatot arról, hogy a Hivatal az integrátort bejegyezte,

bb)[158] az integrátori szerződést, amely tartalmazza, hogy az e rendelet szerinti támogatás teljes összegét az általa integráltak részére továbbadja, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon,

bc) az alapanyag-termelő nyilatkozatát, hogy a tőle felvásárolt sertés esetében az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesz;

c) az a kereskedő (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), aki a Hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához mellékelni kell:

ca) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy legalább egy éve folytat vágósertés értékesítési tevékenységet,

cb) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy vágósertés értékesítésből származóan alapanyag-termelő felé tartozása nincs,

cc) az alapanyag-termelővel kötött adásvételi szerződést, amely tartalmazza, hogy a támogatás teljes összegét átadja az alapanyag-termelő részére, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon,

cd) az alapanyag-termelő nyilatkozatát, hogy a tőle felvásárolt sertés esetében az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesz;

d) a termelői csoport, és BÉSZ, amely a Hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a támogatást igényelheti. Az igazolás kiadásához be kell nyújtani:

da) a felelős vezető nyilatkozatát arról, hogy a termelői csoport, illetve a BÉSZ a tagjai vágósertését értékesíti, és a vágósertést átadó tagok az a) pontban meghatározott feltételeknek eleget tesznek,

db) nyilatkozatot arról, hogy e rendelet szerint felvett támogatást a termelői csoport, illetve a BÉSZ a tagok részére teljes összegben kifizeti, a támogatás illetékes adóhatóság által történt folyósítását követő legkésőbb harmadik munkanapon.

(2) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a jogosult

a) a vágósertést a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta, és erről a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolásával rendelkezik; továbbá az integrátor, a kereskedő, a termelői csoport és szövetkezet rendelkezik az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt igénylő erre vonatkozó nyilatkozatával,

b)[159] rendelkezik a sertés értékesítéséről szóló számlával, illetve felvásárlási jeggyel, saját vágás esetén a vágás végrehajtását igazoló belső bizonylattal, amelyen szerepel a 148. § (2) bekezdése szerinti vámtarifaszám nyolc számjegyig feltüntetve (kivéve saját vágás esetén); az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak esetében az alapanyag-termelőktől történő felvásárlást igazoló bizonylattal,

c)[160]

d)[161]

e) biztosítja a vágósertésének legkésőbb az értékesítéssel egy időben történő azonosítható jelöléssel való ellátását és azonosíthatóságát, illetve - hatálybalépését követően - a sertések jelöléséről valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet szerinti azonosíthatóságát,

f) rendelkezik az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységéről a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolásával,

g) az integrátor, kereskedő, termelői csoport és szövetkezet rendelkezik a Hivatalnak az (1) bekezdés b) -d) pontjaiban meghatározott igazolásával.

(3) Saját előállítású vágósertés esetén is igényelhető támogatás a (2) bekezdés a) -f) pontjaiban meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(4)[162]

(5) Az (1) bekezdés b) -d) pontjaiban megjelölt jogosultak a számlák és a támogatás kifizetését igazoló adóhatósági bizonylat alapján, a támogatás folyósításától számított tizenöt napon belül részletes elszámolást kötelesek benyújtani a Hivatalnak a támogatás teljes összege termelőnek történt kifizetéséről.

(6) A Hivatal minden negyedévet követő tizenötödik napon összesítést készít, amely tartalmazza az (1) bekezdés b) -d) pontjaiban megjelölt jogosultak nevét, adószámát, a felvett támogatás összegét, a támogatás alapanyag-termelőknek való továbbadásának időpontját. A kimutatást jnegküldi az MVH-nak minden negyedévet követő tizenötödik napon, amely ellenőrzi annak helyességét. Amennyiben a Hivatal igazolásával rendelkező integrátor, kereskedő, termelői csoport vagy szövetkezet az elszámolást nem nyújtja be, a Hivatal ellenőrzést kezdeményez ellene, és erről értesíti az MVH-t.

(7)[163] Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak a sertés értékesítéséről szóló számlákról, illetve felvásárlási jegyekről, valamint az azok kifizetését igazoló bizonylatokról az igazolás kézhez vételét követő hatvan napon belül az e rendelet 26. számú mellékletének függeléke szerinti részletes elszámolást kötelesek benyújtani az MVH-nak. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának csak akkor van helye, ha a késedelem az alapanyag-termelő önhibáján kívüli okból történt. Az MVH az elszámolásban foglaltakat ellenőrizheti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának csak akkor van helye, ha a késedelem az alapanyag-termelő önhibáján kívüli okból történt.

(8) Azok a 112/2001. (XII. 27.) FVM rendelet és a 12/2003. (II. 7.) FVM rendelet szerinti alapanyag-termelők, akik - a rendelet hatálya alatt - vágósertést értékesítettek kereskedőnek és a kereskedő nem vette igénybe a rendelet szerinti támogatást, nem minősül jogosulatlan támogatásnak az általuk az adóhatósághoz benyújtott támogatási igénylés.

151. §

(1)[164] A vágóbaromfi termelési támogatása esetén az e rendelet 25. számú melléklete, vágósertés esetén az e rendelet 26. számú melléklete alapján kitöltött támogatási kérelmeket az MVH-hoz postai úton (postacím: 1385 Budapest 62, Pf. 867) tértivevényesen kell benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: "Baromfi nevelés állatjóléti költségeinek támogatása", illetve "A vágósertéstartás állatjóléti költségeinek támogatása". A benyújtás időpontját az ajánlott levél igazoló szelvényén lévő dátumbélyegző kelte igazolja.

(2)[165] A vágóbaromfi termelési támogatása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a vágóhíd által végzett vágóbaromfi-minősítésről kiadott bizonylatot, melyet a vágóhídon a hatósági állatorvos és a BTT is ellenjegyzett,

b) a vágóhídi leadásról szóló számla, illetve a felvásárlási jegy másolatát. Amennyiben a vágóhíd nem közvetlenül a baromfi tulajdonos termelőtől, hanem kereskedő/integrátor útján vásárolja meg a vágóbaromfit, a minősítő bizonylaton vagy a számlán, illetve a felvásárlási jegyen az alapanyag-termelő adatainak is szerepelnie kell, melyet a baromfitermelőnek támogatás igényléséhez rendelkezésre kell bocsátani,

c) saját tulajdonban lévő baromfitelepről származó vágóbaromfi vágása esetén a minősítő és mérlegelési bizonylat másolatát,

d)[166] az integrátor/kereskedő kérelmező esetén nyilatkozatot arról, hogy a 149. § (6) bekezdésének megfelelően a termelő részére felvásárlási áron felül a vágóbaromfi termelési támogatást is megfizette, valamint a felvásárlást igazoló bizonylat, illetve számla másolatát.

e) a baromfinevelő telepet felügyelő területileg illetékes hatósági állatorvos igazolását arról, hogy a vágóbaromfit a Haszonállat rendeletben előírt általános és speciális tartási körülményeknek megfelelően tartották,

f) a BTT igazolását az igénybe vehető támogatás javasolt összegéről, amellyel a 149. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő adatokat fel kell tüntetni.

(3) A vágósertés támogatására vonatkozó támogatási kérelemnek tartalmaznia kell[167]

a)[168] a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolását arról, hogy a vágósertést hízlalás céljából legalább hatvan napig a tulajdonában tartotta, illetve haszonbérlet esetén legalább hatvan napig tartotta és hizlalta. Ha az igénylő integrátor, kereskedő, termelői csoport vagy szövetkezet, akkor a 150. § (1) bekezdés a) pontjában megjelöltek erre vonatkozó nyilatkozata,

b)[169] integrátor, kereskedő, szövetkezet és termelői csoport esetén a Hivatal igazolását a nyilvántartásba vételről és arról, hogy a támogatást igényelheti,

c)[170] a telepet felügyelő területi hatósági állatorvos igazolását arról, hogy a vágósertést a Haszonállat rendelet előírásainak megfelelően tartotta,

d)[171] a sertés értékesítéséről szóló számla, illetve felvásárlásijegy másolatát, saját vágás esetén a vágás végrehajtását igazoló belső bizonylat másolatát; a 150. § (1) bekezdés b)-d) pontjaiban megjelölt jogosultak esetében az alapanyag-termelőktől történő felvásárlást igazoló bizonylat másolatát is,

e)[172]

f)[173]

152. §

(1)[174] Az MVH a támogatási kérelmeket folyamatosan fogadja a 148. § (1), illetve (2) bekezdésben foglalt mennyiségi keret kimerüléséig, de legkésőbb 2007. június 15-éig. E keretek kimerülése, illetve a határidő letelte után benyújtott támogatási kérelmeket az MVH elutasítja. A támogatás kimerülésének napján benyújtott kérelmek alapján jóváhagyható támogatás a fennmaradt támogatási keret arányában visszaosztásra kerül. A keret kilencvenszázalékos, majd teljes kimerülését követően az MVH tájékoztatja a minisztériumot.

(2)[175] Az MVH a támogatási kérelmeket azok beérkezésétől számított harminc napon belül bírálja el és állítja ki az igazolást, amennyiben a támogatási kérelemben foglaltak megfelelnek az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek. Az MVH a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot.

(3)[176] Amennyiben a támogatási kérelem nem felel meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy más okból kiegészítésre, vagy kijavításra szorul, az MVH az ügyfelet a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő kitűzésével a hibák kijavítására, illetve pótlására szólítja fel.

153. §[177]

(1) A támogatás a feltételeknek megfelelően előállított vágóbaromfi és vágósertés után az illetékes adóhatóságtól 2008. január l-jét követően igényelhető a 152. § (2) bekezdésében meghatározott igazolás csatolásával. Az igénylésnél az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A támogatás folyósítását a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépését követően a 10032000-01850499 APEH állatjóléti és haszonállattartási támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni.

154. §[178]

A vágóbaromfi és a vágósertés termelési támogatása esetében e rendelet rendelkezéseit a 2007. január 1. és április 30. közötti felvásárlásokra kell alkalmazni.

4.2. Állomány-fenntartási támogatás

155. §

(1) A támogatás célja a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése.

(2) Kérelem alapján támogatás igényelhető a (3) bekezdés szerint.

(3) A támogatás mértéke a támogatás igénylésekor hat hónaposnál idősebb, az előző évben született, és a LÓINFORM rendszer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező húshasznú kancánként tízezer forint.

(4) A támogatás alapja az induló állománynak megfelelő állatlétszám.

(5) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a támogatás alapját képező ló külön jogszabály szerinti nyilvántartásban szereplő tulajdonosa.

156. §

(1) A 155. § (3) bekezdésében meghatározott támogatási jogcímre egy kérelem adható be, és egy tenyészállat (induló állomány) után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

(2) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő

a) rendelkezzen az állattartás megfelelő feltételeivel;

b) gondoskodjon

ba) szakszerű apaállat-használatról,

bb) a tulajdonában levő nőivarú állatállománya tartós jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról, a külön jogszabály szerinti egységes nyilvántartásáról és azonosításáról a teljes állatállományában;

c) az állatállomány változásáról telephelyén folyamatos nyilvántartást vezessen, és azt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - öt évig őrizze meg;

d) biztosítsa az ellenőrzés végrehajtását;

e) az induló állatállományára a tárgyév október 31-éig folyamatos szinten tartási kötelezettséget vállaljon. Az induló állomány a támogatás igényléséhez szükséges igazolás kiadásának időpontjában meglévő állatlétszám.

157. §

(1) Az e rendelet 27. számú melléklete szerinti kérelmet a Hivatalhoz, legkésőbb a tárgyév május 31-éig kell benyújtani.

(2) A Hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást harminc napon belül állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

158. §

(1) Nem minősül jogosulatlanul igénybevett támogatásnak, ha

a) a kérelmező a tartási kötelezettséggel terhelt állománynak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyedét - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - az előírt feltételeknek megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja,

b) a kérelmezőnek fel nem róható okból hatvan napon túl történik az állomány a) pont szerinti pótlása, és erről az ok megjelölésével és annak megfelelő igazolásával bejelentést tesz, valamint a pótlás tényleges végrehajtásáról a Hivatalt értesíti. Ebben az esetben a hatvan naptól a tényleges pótlásig eltelt idővel a tartási kötelezettséget meg kell hosszabbítani.

(2) A tartási kötelezettség időtartama alatt az állatállomány nem értékesíthető csak különösen indokolt esetben (így például, ha csődeljárás esetén a csődegyezség részét képezi az állatállomány, illetve egy részének értékesítése; felszámolási eljárás esetén) a Hivatal által jóváhagyott kérelem alapján, ha a vevő megfelel a vonatkozó támogatási feltételeknek, valamint vállalja az állatok tartásának kötelezettségét.

159. §

A kérelemben foglaltak valódiságát és jogosságát a vonatkozó mellékletekben megjelölt szervezet vizsgálja és igazolja, illetve a Hivatal ellenőrzi és rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

4.3. Méhcsalád-támogatás

160. §

A támogatás célja a méhészeti ágazat fenntartásának, és a vidék lakossága számára a gazdálkodó tevékenységek változatosságának elősegítése.

161. §

(1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető, méhcsaládonként nyolcszáz forint mértékben.

(2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a méhcsalád tulajdonosa.

(3) A támogatás az Állomás - előző év június 1-je és szeptember 30-a között végzett - felmérése szerinti méhcsaládok számának legfeljebb hetven százaléka után igényelhető.

162. §

(1) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező:

a) tagja a Méhészeti Terméktanácsnak, legalább tárgyév január 1-jétől,

b) rendelkezik a külön jogszabályban előírt állat-egészségügyi kezelések elvégzését tartalmazó nyilvántartással,

c) a támogatás igénylésekor, valamint az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolás kiadását követő három hónapban birtokában van a támogatás alapjául szolgáló méhcsalád.

(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) a méhészeti terméktanácsi tagságot igazoló okiratot,

b) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvos igazolását a méhcsaládok - felmérés időpontjában megállapított - számáról, illetve a méhészetben vezetett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásról (az igazoláson szerepelnie kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának).

163. §

(1) Az igénylőnek a 162. § (2) bekezdése szerinti kérelmet a Méhészeti Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig kell benyújtania, amely köteles azt javaslatával ellátva október 20-áig elküldeni a Hivatalnak. A támogatás a Hivatal által kiállított, az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolással igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(2) Igénylőnként egy alkalommal nyújtható be támogatási kérelem, és a támogatás méhcsaládonként egyszer vehető igénybe.

164. §

E jogcím szerinti támogatás ellenőrzését a Méhészeti Terméktanács bevonásával a Hivatal végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

4.4. Méhanya-beállítás támogatása

165. §[179]

166. §[180]

167. §[181]

168. §[182]

169. §[183]

4.5. Tenyészbika, -kos és -kecskebak beállításának támogatása

170. §

A támogatás célja az adott ágazatban az előállítandó állati termék minőségének javítása.

171. §

(1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe:

a) tenyészbika után ötvenezer forint/egyed,

b) tenyészkos és tenyészkecskebak után, tenyészkos és tenyészbak index alapján:

(2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az apaállat előállítója.

(3) A támogatás az adott fajta elismert vagy ideiglenesen elismert (e jogcím alkalmazásában a továbbiakban: elismert) tenyésztő szervezete által kijelölt, hazai tenyésztésű, származási igazolással ellátott tenyészbika, -kos és -kecskebak után vehető igénybe.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatások abban az esetben igényelhetők, ha az értékesítési ár nem haladja meg a százezer forintot egyedenként.

172. §

(1) A támogatás iránti kérelmet az e rendelet 29. számú melléklete alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, az árat is tartalmazó számla másolatát.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb 2004. december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-val hitelesíttetni és havonta, de legkésőbb december 5-éig a Hivatal részére megküldeni.

173. §

(1) A Hivatal a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(2) Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni és igazolni, az OMMI pedig ellenőrizni. A Hivatal a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

4.6. Tenyészcsikó vásárlás és nevelés támogatása

174. §

A támogatás célja a köztenyésztés céljára állami tulajdonú, kiváló minőségű apaállatok biztosítása.

175. §

(1) A 174. §-ban foglalt célok fedezetére vissza nem térítendő, legfeljebb ötvenmillió forint/tárgyév támogatás igényelhető.

(2) Támogatást az OMMI az állami mének köztenyésztésbe állítása céljából általa felvásárolt hazai születésű mén, illetve csikó után, legfeljebb hatvan darabig, valamint a méncsikók központi felnevelésének költségtérítésére igényelheti.

(3) A támogatás igénybevételének feltétele az adott fajta elismert tenyésztő szervezetének javaslata a kiválasztott, megvásárlásra kerülő egyedekre vonatkozóan.

(4) A támogatás előlegként, egy összegben kerül kifizetésre.

(5) A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal a megküldött igénylés alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(6) Az elszámolást a tárgyév november 15-éig kell benyújtani a Hivatalhoz a mének megvásárlásának igazolásával, valamint a központi méncsikó-nevelő teleppel kötött szerződéssel és a kifizetések igazolásával.

176. §

Az igénybe vett támogatás felhasználását a Hivatal ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a támogatás visszavonásáról, kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

4.7. Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) támogatása

177. §

A támogatás célja az EU előírásainak megfelelő állat azonosítási és nyilvántartási rendszer működtetése, különös tekintettel az élelmiszerbiztonság, eredetigazolás érdekében.

178. §

Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást igényelhet:

a) hatszázötven forint/tárgyévben nyilvántartásba vett borjú után az OMMI,

b) nyilvántartásba vett ló egyedenként:

ba) hatszázötven forintot az OMMI,

bb) ezer forintot a Magyar Lótenyésztő és Lovasszervezetek Szövetsége,

c) háromszázötven forint/külön jogszabály alapján kiadott lóútlevél után az OMMI,

d) száztizenöt forint/külön jogszabály alapján központi adatbázisban regisztrált, szállított sertés után az OMMI,

e) a január 1-jén nyilvántartásban lévő élő, hat hónapnál idősebb juhonként, valamint a hat hónapnál idősebb, nyilvántartásba vett juhonként az OMMI nyolc forintot,

f) nyilvántartásba vett és tartósan jelölt juhonként százharminc forintot a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége,

g) nyilvántartásba vett és tartósan jelölt kecskénként kettőszáz forintot az OMMI.

179. §

(1) Előleg kifizetésére kérelem alapján, az igényelt támogatás nyolcvan százalékáig van lehetőség.

(2) Az OMMI az igényekről előzetes összesítést készít és megküldi a Hivatal részére. A 178. §-ban nevezett egyéb, szervezetek a kérelemhez csatolják a nyilvántartásba vétel létszámáról szóló OMMI igazolást. A 178. § g) pontja szerinti kecske nyilvántartás esetén a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetségével kötött együttműködési megállapodást kell csatolni, amely rendelkezik a támogatás felhasználásáról is.

180. §

A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

181. §

(1) Az OMMI az előleggel a nyilvántartás, valamint a jelölés és nyilvántartásba vétel listájával; a szervezetek a nyilvántartásba vett egyedekről készült, az OMMI által kiadott igazolással folyamatosan számolnak el.

(2) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal ellenőrzi, rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

4.8. Haltenyészanyag felhasználásának támogatása

182. §

A támogatás célja a tógazdasági termékek minőségének javítása és a termelés hatékonyságának növelése.

183. §

(1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető egynyaras ponty (a továbbiakban: haltenyész-anyag) tógazdasági kihelyezéséhez.

(2)[184] A támogatás mértéke kihelyezett haltenyészanyag kilogrammonként legfeljebb nyolcvan forint. Amennyiben a jogszerű támogatási igény a rendelkezésre álló keretet meghaladja, úgy az egy kilogrammra eső támogatást arányosan csökkenteni kell.

184. §

(1) Támogatás igénybevételére az a tógazdasági termelő jogosult, aki

a) elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezet nyilvántartásában szereplő tenyészanyá-tól származó haltenyészanyagot telepít, melyet igazol,

b) tagja a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának (a továbbiakban: HALTERMOSZ) és annak az előző év szeptemberi termésbecslést beküldte,

c) azon HALTERMOSZ tagok, akik előző évben nem üzemelt területükön rekonstrukciót végeztek vagy új területen halastavat építettek, jogosultak a terület húsz százalékán haltenyészanyag támogatás igénybevételére is,

d) nem csökkenti az étkezési ponty termelési területét.

(2) Támogatás nyújtható háromszáz kg/hektár haltenyészanyag kihelyezéséig.

185. §

(1) A támogatási kérelmet az e rendelet 30. számú melléklete alapján kell összeállítani.

(2)[185] Az (1) bekezdés szerinti kérelmet egy példányban az MgSzH Központhoz és három példányban összesítés céljából a HALTERMOSZ részére legkésőbb 2007. március 14-éig kell megküldeni.

(3)[186] A HALTERMOSZ köteles az összesítéseket legkésőbb 2007. március 31 -éig a minisztérium részére megküldeni.

186. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a termelő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

187. §

(1) A támogatásban részesített tógazdasági termelő köteles elszámolást készíteni a minisztérium részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről, a vásárolt és saját termelésből származó kihelyezésekről.

(2)[187] A tógazdasági termelő köteles legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig megküldeni az elszámolást a HALTERMOSZ-nak, melyhez csatolni kell a telepített tenyészanyag mennyiségéről szóló nyilatkozatot, amit a HALTERMOSZ igazol.

(3)[188] A HALTERMOSZ az összesített, ellenőrzött elszámolásokat legkésőbb 2007. október 3-áig a minisztérium részére megküldi.

188. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során a HALTERMOSZ köteles megvizsgálni, továbbá az elszámoláskor az elszámolás valódiságát ellenőrizni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését a HALTERMOSZ javaslata alapján a minisztérium kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.

4.9. Tenyésznövendéknyúl támogatás

189. §

A támogatás célja az előállított termék minőségének javítása, a termelés hatékonyságának javítása, a vidéki lakosság gazdálkodó tevékenysége változatosságának elősegítése.

190. §

(1) Kérelem alapján vissza nem térítendő támogatás igényelhető ezer forint/tenyésznövendéknyúl mértékben.

(2) A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében/főkönyvében nyilvántartott, az OMMI által hitelesített származási igazolással ellátott tenyésznövendéknyulat tenyésztésbe állítja.

(3) Egy tenyésznövendéknyúl után egyszer igényelhető támogatás. Az igénylő a Nyúl Terméktanács által igazolt tenyészállat férőhelyének legfeljebb százhúsz százaléka mértékéig igényelhet évente támogatást.

191. §

(1) A támogatás igénybevételére az jogosult, aki tagja a Nyúl Terméktanácsnak.

(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) a nyúl terméktanácsi tagságot, valamint a tenyészállat-férőhely számot igazoló okiratot,

b) az OMMI által hitelesített, az adott fajta tenyésztő szervezetének igazolását a támogatott tenyésznövendéknyúl azonosítójáról és származási igazolásáról.

192. §

(1) A támogatás:

a) harminc tenyésznövendéknyúl beállításáig - a Hivatal által, az e rendelet 35-37. számú mellékletei szerint bejegyzett - integrátor által összeállított kérelem,

b) harmincegy, illetve annál több tenyésznövendéknyúl beállítása esetén az e rendelet 31. számú melléklete szerint összeállított kérelem alapján igényelhető.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez az integrátor köteles csatolni:

a) az integrátori bejegyzése igazolásának másolatát,

b) az igénylő első igénylése alkalmával, az igénylővel kötött - szerződésszámmal ellátott - termeltetési szerződés egy példányát, további igénylés esetén csak a szerződés számára való hivatkozást,

c) számlát,

d) igénylőnként az adott fajta tenyésztő szervezetének az OMMI által hitelesített igazolását a támogatott tenyésznövendéknyúl azonosítójáról és származási igazolásáról,

e) az igénylők összesített névjegyzékét.

193. §

(1) A 192. §(1) bekezdése szerinti kérelmet összesítés céljából a Nyúl Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév november 15-éig lehet benyújtani.

(2) A Nyúl Terméktanács köteles az összesített kérelmeket havonta, de legkésőbb a tárgyév november 20-áig a Hivatal részére megküldeni.

(3) A Hivatal a megküldött összesítők alapján az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető. Az integrátor a támogatásnak a számlájára érkezését követő tizenöt napon belül köteles a támogatás összegét az igénylő részére folyósítani.

(4) Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI pedig ellenőrizni. Hiányosság esetén az OMMI megtagadja a tenyésztési dokumentáció hitelesítését.

(5) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal ellenőrzi, rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról és kezdeményezi a támogatás visszafizetésének elrendelését az illetékes adóhatóságnál.

194. §

A családi gazdálkodó az általa használatba vett állattal kapcsolatos, a 155-193. §-okban meghirdetett támogatásra akkor válik jogosulttá, ha a támogatási kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy

a) a támogatásban részesülő állat a családi gazdaság része,

b) a támogatásra jogosult családtag a támogatás igénylésének jogát részére átadta és ezt aláírásával meg is erősítette,

c) vállalja, hogy betartja az állat tartására előírt kötelezettséget.

195. §[189]

A 155-193. §-okban meghirdetett támogatások az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és a 10032000-01850482 számú APEH állattenyésztés és biológiai alapok támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

5. A biológiai alapok fejlesztésének támogatása

5.1. Növénytermesztés, kertészet, erdőgazdálkodás

196. §

A támogatás célja: a szántóföldi növénytermesztés, a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövény-, a gyógy-, fűszer- és illóolaj-növénytermesztés, valamint az erdészeti szakágazatok genetikai alapjainak fejlesztése, termesztési technológiák korszerűsítése, Ajánlati Fajtajegyzék készítése és ehhez kapcsolódóan félüzemi, illetve tájkísérletek 2004. évi beállítása.

197. §

E jogcímen pályázat alapján a következő tevékenységek céljára igényelhető támogatás:

a) Magyarországon előállított hazai és kooperációban nemesített fajták vizsgáltatása állami elismerés céljából,

b) Magyarországon előállított hazai és kooperációban nemesített fajták bel- és külföldi bemutatása, elterjesztése,

c) gyümölcs, szőlő, burgonya és dohány vírusmentesítésének végzése,

d) országos felmérés készítése a mezőgazdaság legfontosabb termékeinek minőségére és az azt befolyásoló legfontosabb ökológiai tényezők közötti összefüggésre,

e) Ajánlati Fajtajegyzék előkészítői munkái, illetve a kiadvány elkészítése, megjelentetése,

f) az a) -c) pontokban felsorolt tevékenységekhez, továbbá növényi szaporítóanyagok minősítéséhez szükséges speciális gépek, berendezések, specifikus kiegészítő műszerek és eszközök beszerzésére, korszerűsítésére.

198. §

A támogatás igénybevételére jogosult a 197. §-ban meghatározott tevékenységeket folytató mezőgazdasági termelő.

199. §

Pályázat alapján igényelhető fejlesztési célú támogatás mértéke:

a) a 197. § a) -c) pontjában felsorolt feladatokhoz pályázat útján a költségek ötven százaléka, de legfeljebb négymillió forint,

b) a 197. § d) és e) pontjában megnevezett feladatokhoz pályázat útján a felmerülő költségek legfeljebb hetven százaléka,

c) a 197. §f) pontjában megnevezett műszerek és eszközök áfá-t nem tartalmazó beszerzési árának, valamint a korszerűsítés összegének ötven százaléka, de legfeljebb tízmillió forint. Az ár közvetlen import esetén tartalmazza a vámot is. A támogatás ezen a címen nem vehető igénybe azokhoz az agrárgazdasági beruházásokhoz, amelyek az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról külön FVM rendelet alapján új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések támogatása jogcímen támogathatók.

200. §

(1) A 197. § a) -f) pontjaiban meghatározott tevékenységek támogatásához a 33. számú melléklet szerinti költségkalkuláció felhasználásával elkészített pályázatokat, a szakmai és a pénzügyi vezető eredeti aláírásával és bélyegzővel ellátva, nyolc eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a minisztériumnak. A benyújtás határideje: 2004. április 30. A pályázathoz csatolni kell a 32. számú melléklet szerinti nyilatkozatot. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé. A pályázatok elbírálásáról a minisztérium dönt.

(2) A nyertes pályázóval a minisztérium szerződést köt. A szerződés szerinti támogatás hatvan százaléka előleg címén igénybe vehető. Az előleg után fennmaradó összeg végelszámolás készítése után vehető igénybe.

201. §

(1) A végelszámolást legkésőbb november 15-ig kell benyújtani. A végelszámolás alapja az anyag-, szolgáltatás-, műszer- és eszközvásárlások kifizetett számlákkal igazolt költsége.,

(2) Az előleg és az előleg után fennmaradó összeg az 1. számú melléklet szerinti igazolás birtokában igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(3) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a hivatalok végzik. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A hivatalok javaslatára a minisztérium kezdeményezi a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

202. §

A támogatást a 10032000-01850482 számú APEH Állattenyésztési és biológiai alapok támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni.

5.2. Állattenyésztés

203. §

A támogatás célja az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény alapján elismert fajták tenyésztési feltételeinek javítása.

204. §

Pályázat útján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki

a) tenyészállatok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti, a teljesítményvizsgálatokhoz szükséges speciális eszközöket beszerzi,

b) az engedélyezett mesterséges termékenyítő állomás tevékenységéhez szükséges speciális eszközöket és műszereket, fajspecifikus kiegészítő eszközöket beszerzi,

c) tenyészállat kiállításokat rendez,

d) mesterséges termékenyítő állomáson engedélyezett apaállatot tart.

205. §

A 204. § szerinti pályázatok útján igényelhető támogatások mértéke:

a) a 204. § a), c) pontjaiban megnevezett feladatokhoz a felmerülő költségek hetven százaléka mértékéig, de legfeljebb tízmillió forint,

b) a 204. § b) pontban megnevezett feladatokhoz a felmerülő költségek harminc százaléka mértékéig pályázat útján, de legfeljebb tízmillió Ft,

c) a 204. § d) pontjában megnevezett feladathoz az apaállatok tartási költségeinek harminc százaléka mértékéig, de ló és szarvasmarha esetén legfeljebb százezer forint, sertés esetén legfeljebb harmincezer forint.

206. §

(1) A 204. §-ban meghatározott tevékenységek támogatásának igénybevétele érdekében a pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint elkészített pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani. A támogatás igénylésének és elbírálásának részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza. A pályázatok elbírálásáról a minisztérium dönt.

(2) A nyertes pályázóval a minisztérium szerződést köt. A szerződés szerinti támogatás hatvan százaléka előleg címén igénybe vehető. Az előleg után fennmaradó összeg végelszámolás készítése után vehető igénybe. A végelszámolást a támogatás alapját képező teljes költségfelhasználásra kell elkészíteni.

207. §

(1) A végelszámolást legkésőbb november 15-ig kell benyújtani. A végelszámolás alapja az anyag-, szolgáltatás-, műszer- és eszközvásárlások kifizetett számlákkal igazolt költsége.

(2) Az előleg és az előleg után fennmaradó összeg az 1. számú melléklet szerinti igazolás birtokában igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(3) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a hivatalok végzik. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A hivatalok javaslatára a minisztérium kezdeményezi a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

208. §

A támogatást a 10032000-01850482 számú APEH Állattenyésztési és biológiai alapok támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni.

6. A vízgazdálkodási program megvalósításának támogatása

209. §[190]

E jogcímen a vízkár-elhárítási feladatokhoz, vízilétesítmények üzemeléséhez, karbantartáshoz nyújtható támogatás.

210. §[191]

(1) A támogatási kérelem a vízgazdálkodási feladatokat szolgáló, továbbá a minisztérium feladatkörébe tartozó vizek és vízilétesítmények karbantartásával, üzemeltetésével a belvízkárok megelőzése, csökkentése, a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében szükséges vízgazdálkodási beavatkozások megvalósítására nyújtható be.

(2) A támogatás formája: a területi vízgazdálkodási művekre (vizek és vízilétesítmények) fordított üzemeltetési, karbantartási költség százalékában, vissza nem térítendő támogatás.

6.1. Vízkárelhárítási létesítmények fejlesztési támogatása

211. §[192]

212. §[193]

213. §[194]

6.2. Vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetési, karbantartási támogatása

214. §

A karbantartási, üzemelési munkák körébe a meder iszapolása, a vízinövényzet irtása, a műtárgyak javítása és a helyi/térségi érdekeket szolgáló, közcélú vízgazdálkodási műveknek a vízkárelhárítás érdekében az érvényes vízjogi engedélyben meghatározott vízelvezetési feltételei biztosítására végzett tevékenység tartozik.

215. §[195]

A támogatási összeg a benyújtott pályázat alapján, figyelemmel a rendelkezésre álló keretösszegre, a feladatjellegétől függően - a 34. számú mellékletben meghatározott - normatíva szerint kerül meghatározásra. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a vízitársulat tárgyévre fenntartásra tervezett saját forrás összegét.

216. §

E jogcímen támogatást vehet igénybe a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető, a pályázat benyújtásának határnapjáig megalakult és a cégbíróságnál bejegyzett vízitársulat.

217. §

A pályázat tartalmi és formai követelményeit, a támogatás elbírálásának, igénylésének és felhasználásának rendjét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza.

218. §

A vízgazdálkodási program megvalósításához támogatás - a pályázati felhívásban előírt feltételek szerint összeállított - pályázat útján igényelhető.

219. §

A pályázatokat a Hivatalokhoz kell benyújtani.

220. §[196]

A pályázat benyújtásának határideje 2007. március 23. A határidő után érkezett, illetve a hiányos pályázatokat a Hivatal elutasítja.

221. §[197]

A pályázatokat a Hivatal véleményének figyelembevételével, a pályázat benyújtási határidőtől számított hatvan napon belül, az MgSzH Központjának előterjesztése alapján a minisztérium bírálja el. A minisztérium döntéséről a Hivatal öt munkanapon belül tájékoztatja a pályázót.

222. §

(1) A pályázat elfogadása esetén a Hivatal a pályázóval harminc napon belül támogatási szerződést köt, és azt az aláírást követő négy munkanapon belül ellenjegyzésre megküldi a minisztériumnak. A szerződés aláírását követően - kérelemre - egyszeri alkalommal legfeljebb huszonöt százalék előleg vehető igénybe.

(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a Hivatal értesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést önhibájából nem köti meg.

223. §

A támogatás a hivatalokhoz benyújtott számlák és bizonylatok alapján, a szerződésben rögzített feltételek szerint - forrásarányosan - kerül kifizetésre.

224. §[198]

225. §

(1)[199] A támogatást a minisztérium a 10032000-01850516 számú APEH vízgazdálkodás támogatása lebonyolítási számláról teljesíti. A jogosulatlan igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2) A támogatások igénylésének határideje a szerződésben rögzített időpont, de legkésőbb november 20.

(3) A támogatási igényléshez csatolni kell:

a) a Hivatal által igazolt és a műszaki ellenőr ellenjegyzését tartalmazó felmérési naplót,

b) amennyiben a munkák kivitelezése vállalkozó(k)val történik, a vállalkozó(k) kiállított számláját, a felmérési naplót, melyet a beruházó igazolt és a kijelölt műszaki ellenőr ellenjegyzett,

c) a vállalkozó(k)val kötött szerződés másolatát,

d) saját munkavégzés esetén a teljes önköltséget bemutató bizonylatot,

e) a műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyvét,

f) az utolsó számla leadásakor a pályázó által kiállított elszámoló lapot,

g) a Hivatal szakreferensének igazolását a teljesítésről,

h) az IB elnök, illetve a pályázó nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása.

226. §

A támogatás jogszerű felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a minisztérium a Hivatalok, illetve az általa megbízott szakértők bevonásával látja el. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem, vagy részbeni teljesítése esetén a támogatás teljes összege, vagy arányos része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetését a Hivatal kezdeményezi és erről a minisztériumot írásban értesíti.

7. Oktatási, képzési és kutatási feladatok támogatása

227. §

(1) Támogatás adható az alábbi szaktanácsadással összefüggő feladatokra:

a) a mezőgazdasági termelőnek nyújtott szaktanácsadás díjának támogatása,

b) a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása,

c)[200] a farmgyakornoki- és külföldi szakmai tapasztalatszerzési programok szervezésének és megvalósításának támogatása.

(2) A K+F feladatok közül támogathatóak

a) a gazdaságorientált ágazati kutatások,

b) az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások.

228. §

(1) A 227. § szerinti támogatások közül

a) az (1) bekezdésben lévő támogatásokat az APEH 10032000-01850523 számú, Szaktanácsadás támogatás lebonyolítási számlájáról,

b) a (2) bekezdésben lévő támogatásokat a 10032000-01220191-51200002 számú, Folyó kiadások előirányzat keretszámláról kell teljesíteni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást arra a számlára kell visszafizetni, amelyről a támogatást folyósították.

(3)[201] Az e fejezetben szabályozott támogatási előirányzat terhére a támogatási szerződésben meghatározott mértékű és időtartamú éven túli kötelezettség vállalható.

229. §

(1)[202] A 227. § (1) bekezdésben lévő támogatásokra vonatkozóan a minisztérium minisztériumi, megyei és a statisztikai régió megyéiben közösen felhasználható regionális támogatási kereteket, a Hivatal vezetője pedig - a hatáskörébe utalt támogatás összegén belül - jogcímenként támogatási kereteket állapíthat meg. A tárgyév október 31-éig le nem kötött keretek felosztását a minisztérium állapítja meg. Az egyes támogatási jogcímekre meghatározott keret kimerülése esetén a minisztérium, illetve a Hivatal vezetője e jogcímek között keret-átcsoportosítást hajthat végre, vagy a pályázatot, illetve a támogatási kérelmet elutasíthatja.

(2)[203] Az (1) bekezdés, valamint a megyei és a regionális hatáskörbe tartozó támogatási keretre vállalt kötelezettségek jogcímenkénti összegéről, a kötelezettségek szakmai tartalmáról, valamint a támogatások jogcímenkénti kifizetésére vonatkozó intézkedésekről a Hivatal, a tényleges kifizetések jogcímenkénti összegéről pedig a kifizető intézmény havi jelentésben tájékoztatja a minisztériumot.

(3) A támogatások formája vissza nem térítendő - szolgáltatás jellegű - tevékenységek finanszírozása és díjtámogatása fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési feladatok támogatása.

(4) Amennyiben a támogatási kérelem, pályázat vagy hiánypótlás benyújtására e rendelet vagy a pályázati felhívás határnapot jelöl meg, annak elmulasztása jogvesztő hatályú, és a mulasztás egyéb módon nem pótolható.

(5) Az e fejezetben támogatott feladatok végrehajtásához szakmailag indokolt mértékű, állami megbízásban vagy a pályázati felhívásban meghatározott előleg folyósítható.

7.1. Szaktanácsadással összefüggő feladatok

7.1.1. Mezőgazdasági termelőnek nyújtott szaktanácsadás díjának támogatása

230. §

(1)[204] Támogatás vehető igénybe a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekből származó kettőmillió forint éves árbevételt meghaladó és a szaktanácsadás támogatására jogosult igénylőnek nyújtott szaktanácsadás költségeinek részbeni támogatására.

(2)[205] A támogatást a szolgáltatást igénybe vevő mezőgazdasági termelő - beleértve az élelmiszert előállító és az ag-roturizmus szolgáltatói tevékenységet végző termelőt is -kaphatja. Családi gazdaság esetében csak a családi gazdálkodó jogosult támogatásra, a családi gazdaság többi tagja támogatásra nem jogosult. A támogatás meghatározásánál a gazdaság egészének árbevételét kell figyelembe venni. Amennyiben a szaktanácsadást a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők együtt, a tevékenységük egészére kérik, a teljes árbevételt kell figyelembe venni. Amennyiben a szaktanácsadást csak egy őstermelő, vagy a közös igazolvánnyal rendelkezők egy csoportja kéri, az árbevételt osztani, illetve arányosítani kell. Induló vállalkozás esetén a gazdaság mérete alapján kell vélelmezni a működő gazdaság várható árbevételét. A családi gazdaságok, őstermelők és induló vállalkozások szaktanácsadással kapcsolatos támogatási igényét a Hivatal a szaktanácsadásra irányuló szerződés belső tartalma és ahhoz kapcsolódóan benyújtott dokumentumokban foglaltak alapján bírálja el. Nem jogosult támogatásra az a mezőgazdasági termelő, aki a termelő tevékenységével azonos szakterületen szerepel a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: Névjegyzék), a Névjegyzékben regisztrált szaktanácsadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti közeli hozzátartozója, valamint az a társas vállalkozás, amelynek tagja a szaktanácsadó.

(3) A támogatásra jogosult igénylő olyan szerződés alapján vehet igénybe támogatást, amely

a) szerint a szolgáltatást a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó végzi,

b) szerint a szolgáltatást nyújtó fél nem végez az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi vagy ügynöki tevékenységet,

c) a Hivatalban beszerezhető űrlap felhasználásával jött létre,

d) a szerződés melléklete részletesen meghatározza a tervezett szolgáltatást,

e) részletfizetést csak abban az esetben tesz lehetővé, ha a szaktanácsadási tevékenység időtartama hosszabb hat hónapnál.

f)[206] teljesítése a tárgyévet követő év március 31-éig megvalósul.

(4) A támogatás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 44-45. §-ban előírt üzemtervezéshez nem vehető igénybe. A talajvizsgálatok laboratóriumi munkáihoz támogatás nem igényelhető.

(5) A 230. § (1) bekezdése szerint, a szaktanácsadáshoz igénybe vehető támogatás felső határa és mértéke - a tárgyévet megelőző évre vonatkozó - éves árbevétel alapján:

E támogatás szempontjából árbevételként a 230. § (2) bekezdésében a mezőgazdasági termelő tevékenységéből származó árbevételt, induló vállalkozás esetén a legalacsonyabb árbevételi kategóriát kell figyelembe venni. A támogatás szerződésenkénti összegét a szolgáltatásra kiállított számla áfa nélküli összegének és a táblázat szerinti támogatás maximális összegének és mértékének figyelembevételével kell meghatározni.

(6) Az, aki - a tárgyév január 1-jén - a 40. életévét még nem töltötte be, és egyéni agrárvállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, az (5) bekezdésben jelzett támogatási mértéken túl további tíz százalék kiegészítő támogatásban részesülhet, ha éves igazolt árbevétele meghaladja a tízmillió Ft-ot. A számára kifizethető támogatás felső határát úgy kell meghatározni, hogy az nem haladhatja meg a 230. § (5) bekezdésben a gazdaság éves árbevétele függvényében meghatározott összeget.

(7) A szaktanácsadóval a 230. § (3) bekezdés szerint megkötött szerződés egy példányát, mellékleteivel együtt - a szerződés megkötését követő harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából be kell nyújtani a Hivatalhoz. A szerződés a Hivatalhoz tárgyév október 31-éig nyújtható be. Támogatás kizárólag előjegyzésbe vett szerződés alapján folyósítható. A szerződések előjegyzésbe vétele a Hivatal vezetője által e jogcímre meghatározott támogatási összeg határáig történhet.

(8) A támogatás kifizetése iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a szerződésben foglalt teljesítési határidőt követően harminc napon belül kell írásban benyújtani a Hivatalhoz. A tárgyévi kifizetés iránti kérelmek tárgyév október 31-éig nyújthatók be. A kérelemhez mellékelni kell a kifizetett számla másolatát, átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonat másolatát, és erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is.

(9) A támogatás igénybevételének jogosságát a Hivatal állapítja meg.

(10) A kérelem felülvizsgálatát követően, a Hivatal e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolás kiállításával intézkedik a támogatás jogosnak minősített összegének kifizetésére.

(11) A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzése a minisztérium irányításával történik, a minisztérium, illetve a Hivatal ellenőrzési tervében foglaltak szerint. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a döntéshozó kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.

7.1.2 Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

231. §

(1) Támogatás vehető igénybe mezőgazdasági tevékenységet - beleértve az élelmiszer-előállító és az agroturiz-mus szolgáltatói tevékenységet - végzők felé irányuló ismeretadás szervezéséhez, ellenőrzéséhez és kapcsolódó szolgáltatásokhoz.

(2) A támogatás kedvezményezettjei:

a) a támogatás végső kedvezményezettjei az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzők, közbenső kedvezményezettjei pedig a (3) és (4) bekezdésekben említett ismeretátadást célzó szolgáltatás végzői;

b) a végső kedvezményezetteknek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó támogatást az kaphatja, aki/amely a szolgáltatást végzi; közreműködik a szolgáltatás szervezésében; közreműködik a támogatási rendszer monitoringjá-hoz szükséges adatfeldolgozásban; ellenőrzi azokat a feltételeket, amelyeket a jogszabályok egyes agrártámogatások igénybevételéhez előírnak az igénylő számára, és igazolja a feltételeknek a meglétét, - vagy megállapítja azok hiányát - és erről külön rendelkezésnek megfelelő dokumentumot állít ki.

(3)[208] A Hivatalok hatáskörébe tartozik

a) a szakképesítést adó - iskolarendszeren kívüli - képzés költségeinek,

b) a térítésmentes csoportos szaktanácsadási programokkal összefüggő intézkedések (rendezvények, kiadványok), valamint

c) a szakmai rendezvények támogatása.

d)[209] szakképesítést nem adó tanfolyamok, előadások költségeinek,

e)[210] bemutató üzemek által biztosított üzemlátogatások.

(4)[211] A minisztérium hatáskörébe tartozik

a) a szakmai kiadványok előállítási és megismertetési költségeinek, valamint

b) a 235. § (4) bekezdésben hivatkozott országos, regionális szaktanácsadási központokban, valamint a szakmai szaktanácsadási központokban folytatott koordinációs és/vagy szaktanácsadási tevékenység és az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének,

c) szaktanácsadási és ismeretátadással összefüggő állami feladatok (szervezés, ellenőrzés, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, és a szaktanácsadók kötelező továbbképzése) költségeinek,

d) szaktanácsadók szakmai továbbképzésének támogatása.

232. §

(1) A 231. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott célok támogatási formája a támogatási szerződésben, állami megbízásban meghatározandó vissza nem térítendő támogatás vagy fejlesztési célú juttatás.

(2)[212] A támogatás a 231. § (3) bekezdésének a) és c)-e), és a (4) bekezdés d) pontja szerinti célok esetében pályázat útján vehető igénybe.

(3)[213] A támogatás a 231. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti célra a Hivatal, a 231. § (4) bekezdésének b)-c) pontja szerinti célra a minisztérium megbízása alapján vehető igénybe.

(4)[214] A támogatás a 231. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti célra pályázat, valamint a minisztérium által létesített állami megbízás útján vehető igénybe.

233. §[215]

A pályázat benyújtásának részletes tartalmi és formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint a minisztérium és az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet honlapján megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.

234. §[216]

(1)[217] A támogatás mértéke a 231. § (3) bekezdésének a), c), d) és a 231. § (4) bekezdés a) és d) pontjai szerinti célok esetében a döntéshozó által elismert költségek ötven százalékáig, legfeljebb pályázatonként kettőmillió forintig terjedhet, kivéve a 234. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat.

(2) A 231. § (3) bekezdésének a) pontja alapján szervezett "mezőgazdasági vállalkozó" (OKJ 32 6201 02) és "aranykalászos gazda" (OKJ 32 6201 01) tanfolyamok esetében a támogatás az elismert költségek hetvenöt százalékáig terjedhet.

(3)[218] A 231. § (3) bekezdésének b) és e) pontja szerinti cél esetében a támogatás a Hivatal, a 231. § (4) bekezdésének b) és c) pontja szerinti cél esetében a minisztérium által elismert költségekig terjedhet, de nem haladhatja meg a támogatási szerződésben/állami megbízásban rögzített összeget.

(4) A 231. § (3) bekezdésének b) pontja, valamint a 231. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, állami megbízás keretében a minisztérium és a hivatalok által kezdeményezett - szaktanácsadással összefüggő - tájékoztató kiadványok esetében a támogatás az elismert költségig terjedhet, amely a Hivatal által kezdeményezett kiadványok esetében kiadványonként legfeljebb kettőszázötvenezer forint lehet.

(5) Az előző évben kettőmillió forint árbevételt el nem ért, a regisztrációs rendelet alapján nyilvántartásba vett termelők, valamint az egyéb agrártámogatási jogcím alapján támogatást nyert hátrányos helyzetűek közösségének tagjai csoportos formában jogosultak ingyenes tanácsadás igénybevételére.

(6) A minisztérium által elismerhető támogatási normatívákat a jogcím szerinti pályázati felhívások tartalmazzák.

235. §

(1) A 231. § (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra, agrárképzést folytató oktatási intézmény jogosult pályázatot benyújtani.

(2)[219] A 231. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint a teljesítés időpontjában a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó, Regionális- és Területi Szaktanácsadási Központ, valamint köztestület, érdekképviseleti és szakmai szervezet jogosult.

(3)[220]

(4)[221] A 231. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti térítésmentes csoportos szaktanácsadási programok megvalósítóját a program helye szerint a Hivatal jelöli ki azok közül a pályázók/ajánlattevők közül, akik nem végeznek az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi és/vagy ügynöki tevékenységet, és az ajánlott szaktanácsadási programot a Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó bevonásával valósítják meg. Amennyiben a falugazdász területi központ és/vagy a kistérségi menedzser olyan szaktanácsadási programot igényel, amelyhez nincs megfelelő regisztrált szaktanácsadó, vagy az adott időben és helyen regisztrált szaktanácsadó bevonása gazdaságosan nem oldható meg, a megyei programok megvalósításához a programok tervezett összidőtartam húsz százalékának mértékéig a Névjegyzékben nem szereplő szakember is alkalmazható, a program helye szerinti Hivatal vezetőjének döntése alapján.

(5)[222] A 231. § (3) bekezdés e) pontja szerinti támogatásra a bemutató üzemek közül azok jogosultak, amelyek a "Bemutató Üzem" címmel rendelkeznek és a címet már a tárgyév előtti évben/években használták. A "Bemutató üzem 2006" elnyerésére irányuló pályázat részletes feltételeit nyilvános pályázati felhívás tartalmazza.

(6)[223] A 231. § (3) bekezdés c) pontjai szerinti támogatásra a rendezvény szervezője jogosult pályázatot benyújtani.

(7) A 231. § (4) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra olyan kiadó jogosult pályázatot benyújtani, amely a pályázatában be tudja mutatni, hogy megfelelő kiadói tapasztalattal és terjesztői háttérrel rendelkezik. Legfeljebb három szerzői ív terjedelmű, nyomdai előállítású kiadvány támogatásához kiadói tevékenységgel rendelkező egyéb szervezet is jogosult pályázat benyújtására.

(8)[224] A 231. § (4) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra Regionális-, Területi- és Szakmai Szaktanácsadási Központok jogosultak pályázatot benyújtani.

(9)[225] A 231. § (4) bekezdésének b)-c) pontjai szerinti feladat végrehajtására a minisztérium által kijelölt szervezet jogosult.

236. §[226]

A 231. § (3) bekezdés a)-b), c)-e) és a 231. § (4) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott pályázatok benyújtásának helyét és idejét a jogcímenkénti pályázati felhívás tartalmazza.

237. §

(1)[227] A támogatási keretek jogcímek és megyék, valamint régiók közötti felosztására, valamint a kötelezettségvállalások ütemezésének meghatározására a minisztériumjogosult.

(2) A támogatás odaítélésére jogosult a megyei hatáskörbe tartozó támogatás esetén a Hivatal vezetője, egyéb esetekben a minisztérium.

(3) A pályázat elfogadásáról szóló értesítésnek megfelelően a Hivatal, illetve a minisztérium szerződést köt a pályázóval és a szerződésben foglalt feltételek szerint a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állít ki. A támogatás az igazolás és a pályázati felhívásban meghatározott nyilatkozatok benyújtásával igényelhető az adóhatóságtól.

(4) A támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a 230. § (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

7.1.3. Farmgyakornoki programok, külföldi szakmai tapasztalatszerzés megvalósítása

238. §

(1)[228] Támogatás vehető igénybe a korszerű agrárismeretek elsajátítása céljából, a minisztérium megbízott intézménye által koordinált gyakornoki programokhoz és külföldi szakmai tapasztalatszerzéshez kapcsolódó költségek megtérítésére.

(2) Támogatás a 239. § a) pontja szerinti célok esetében a gyakornok által benyújtott pályázat, egyéb esetekben állami megbízás alapján adható.

(3) Az állami megbízás alapján feladatot ellátó minisztériumi intézmény a feladatok teljesítéséről havi statisztikai és negyedéves, illetve éves jelentést készít a minisztérium részére.

239. §

Támogatás vehető igénybe:

a) magyar és külföldi gyakornokok (beleértve a közép és felsőfokú oktatási intézmények hallgatóit is) külföldi, illetve magyarországi programjainak támogatására,

b) minisztériumi fenntartásban működő képzési és szaktanácsadási intézmények minisztériumi szervezésű, EU tagországokra irányuló tapasztalatszerzése és a tapasztalatszerzések - magába foglalva az a) pont szerinti programokat is - végrehajtásának a minisztérium megbízott intézménye által történő előkészítésével (beleértve a bentlakásos felkészítő programokat) és szervezésével - szükség esetén külső szervezet bevonásával - kapcsolatos feladatok költségeinek térítésére.

240. §

(1)[229] A 239. § a) pontja szerinti magyar gyakornokok külföldi programjai esetében a végső kedvezményezetteknek (gyakornokok) pályázatuk alapján megítélt támogatást, költségelszámolási kötelezettség mellett, a kiutazást szervező minisztériumi intézmény - mint közbenső kedvezményezett - állami megbízás formájában előlegként kapja.

(2)[230] A 239. § a) pontja szerinti külföldi gyakornokok magyarországi programjai esetében a gyakornokok pályázata/támogatási kérelme, valamint a fogadó gazdaság kapcsolódó nyilatkozata alapján megítélt támogatást költségelszámolási kötelezettség mellett a programot szervező minisztériumi intézmény - mint közbenső kedvezményezett - állami megbízás formájában előlegként kapja.

(3)[231] A 239. § b) pontjában foglaltak esetében a támogatást a minisztérium által kijelölt kiutazást koordináló szervezet, egyéb esetekben a feladat elvégzésére kijelölt FVM intézmény, az általa benyújtott és a minisztérium által elfogadott feladatterv alapján állami megbízás formájában előlegként kapja.

241. §

A támogatás formája a 239. § a) pontja esetében, költségelszámolási kötelezettséggel, előlegként adott vissza nem térítendő állami támogatás.

242. §

(1) A 239. § a) pontja szerinti magyar gyakornokok külföldi programjai esetében

a) a minisztériumi szervezésű programoknál, a minisztérium által elfogadott programköltségek legfeljebb harminc százalékáig, a gyakornoki helyre történő ki- és visz-szautazási, továbbá a vízumbeszerzéssel összefüggő költségek száz százalékáig,

b) egyéb szervezésű programok esetében a gyakornoki helyre történő ki- és visszautazási költségek ötven százalékáig terjedhet.

(2) A 239. § a) pontja szerinti külföldi gyakornokok magyarországi programjai esetében a külföldről érkező fiatal szakemberek szállás- és étkezési költségtérítése a minisztérium által elismert költségek ötven százalékáig terjedhet.

(3) A 239. § b) pontja szerinti cél esetében minisztérium által elismert költségekig terjedhet, de nem haladhatja meg a támogatási szerződésben/állami megbízásban rögzített összeget.

243. §

(1) Pályázatok (támogatási kérelmek) részletes feltételeit, értékelésének módját, a gyakornokok kiválasztásának menetét és a minisztérium által elismerhető költségeket a minisztérium, vagy-egyes feladatok esetében - a feladat végzésére kijelölt minisztériumi intézmény pályázati felhívása vagy közleménye tartalmazza.

(2) Állami megbízás esetében a feladatot, a támogatás és a folyósítás részletes feltételeit a támogatási szerződés/állami megbízás tartalmazza.

(3) A nem minisztérium által szervezett farmgyakorlat és egyéb szakmai gyakorlat/tapasztalatszerzés támogatására a támogatási kérelmet a kiutazás előtt pályázat formájában - a minisztérium (vagy intézménye) által a pályázati felhívásban/közleményben megjelölt helyre - kell benyújtani. A kérelemnek tartalmazni kell a részletes programot, a gyakornoki program esetében a fogadó nyilatkozatát - a fogadó ország előírásai szerint - a munkavállalási engedélyt és az utazási költségekre vonatkozó adatokat.

244. §

(1) A 239. § a) pontjában foglalt támogatásra a gyakornokok által benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntést a minisztérium által szervezett farmgyakorlatok esetében a feladat elvégzésére kijelölt minisztériumi intézmény vezetője hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett esetekben, a döntést a minisztérium hozza meg. A támogatás felhasználását a minisztérium - közvetlenül vagy megbízottja útján - ellenőrzi, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén, elrendeli annak visszafizetését.

(3) A minisztérium az állami megbízásban vagy támogatási szerződésben foglalt feltételek szerint a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az e rendelet 1. számú melléklete szerinti igazolást állít ki.

7.2. K + F feladatok támogatása

7.2.1. Gazdaságorientált agrárágazati kutatások támogatása

245. §

(1) A támogatási forma célja az agrárágazat termelési folyamatainak fejlesztése, termelési környezetének fenntartható módon történő felhasználását segítő kutatási programok beindítása, az agrárágazat termelési eszközeinek a gazdasági teljesítőképesség és versenyképesség fokozását célzó fejlesztése a termelés innovációs feltételeinek javításában érdekelt gazdálkodó szervezetek és a közfinanszírozású kutatóhelyek közötti kooperáció keretében.

(2) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési támogatás.

(3) A támogatás mértéke a projekt teljes költségének legfeljebb nyolcvan százaléka, azzal a megkötéssel, hogy a kis- és középvállalkozásra jutó támogatási intenzitás maximum hatvan százalék, egyéb vállalkozások esetében maximum ötven százalék lehet.

(4) Támogatást igényelhetnek jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozás (ok) (gazdasági társaságok, szövetkezetek, TÉSZ-ek) és agrárkutatóhely(ek), agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézménye(ek) által a pályázatban foglalt feladatok megvalósítására alakított konzorciumok. Agrárkutatóhelynek azok a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézetek, agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságok, gazdasági társaságok, költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságok, továbbá vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek minősülnek, akik/amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak.

246. §

(1) A támogatás igénybevételének további feltételeit a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A támogatás pályázat útján vehető igénybe.

(3) A minisztérium a programot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, illetve a felügyelete alá tartozó Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodával társfinanszírozási formában bonyolítja. A pályázati felhívást a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda hirdeti meg, és a pályázatokat is oda kell benyújtani.

(4) A támogatási igény benyújtásának időpontja a pályázati felhívásban megjelölt, határidőhöz kötött időpont.

247. §

(1) A támogatási igényt a Nemzeti Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda a minisztérium szakmai közreműködésével bírálja el a benyújtási határidőtől számított legfeljebb hatvan napon belül, és a döntésről a döntést követő harminc napon belül értesíti az igénylőt.

(2) A nyertes pályázóval a Nemzeti Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatási szerződést köt.

248. §

(1) A támogatás folyósításáról a minisztérium és a Nemzeti Kutatásfejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda a Magyar Államkincstáron keresztül intézkedik.

(2) A támogatás igényléséhez szükséges dokumentumokat részletesen a pályázati kiírás tartalmazza.

249. §

A támogatás ellenőrzését a minisztérium és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal közösen végzi. Jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatás visszavonására a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal jogosult.

7.2.2. Az agrártermelés innovációs hátterének biztosítását megalapozó kutatások támogatása

250. §[232]

(1)[233] A támogatási forma célja az agrártermelés biológiai alapjainak fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdasági célú genetikai erőforrások összegyűjtésére, megőrzésére, dokumentálására, és K+F célra történő hasznosítására.

(2) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás, kutatás-fejlesztési támogatás.

(3) A támogatás mértéke a projekt teljes költségének legfeljebb nyolcvan százaléka, azzal a megkötéssel, hogy a kis- és középvállalkozásra jutó támogatási intenzitás maximum hatvan százalék lehet, egyéb vállalkozások esetében maximum ötven százalék lehet.

(4)[234] A támogatási forma igénybevételére azok az agrárkutatóhelyek és intézmények jogosultak, amelyek génmegőrzési tevékenységgel foglalkoznak.

251. §

(1) A támogatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) A támogatás pályázat útján vehető igénybe, amelyet a minisztériumba kell benyújtani.

(3) A támogatási igény benyújtásának időpontja a pályázati kiírásban szereplő, határidőhöz kötött időpont.

252. §

(1) A támogatási igényt a minisztérium a benyújtási határidőtől számított legfeljebb harminc napon belül bírálja el, és a döntésről a pályázót a döntést követő harminc napon belül tájékoztatja.

(2) A minisztérium a nyertes pályázóval a támogatás igénybevételére jogosító támogatási szerződést köt.

253. §

A támogatás folyósításáról a támogatási szerződésben meghatározottak szerint a minisztérium intézkedik.

254. §

A támogatás felhasználásának ellenőrzését a minisztérium, illetve az általa megbízott szervezet végzi, és jogosulatlan felhasználás esetén ezek a szervek jogosultak a támogatás visszavonásának elrendelésére.

7.2.3. Mezőgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása[235]

254/A. §

(1) E jogcímen támogatást igényelhet az újonnan forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek funkcionális vizsgálatára szakosodott és az ISO 9001/2000 minősítéssel rendelkező szervezet, ha a vonatkozó feladatterveit, beszámoló jelentéseit, elszámolásait a minisztérium elfogadja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti költségeket csökkentő támogatás mértéke a feladattervben meghatározott és elfogadott költségek legfeljebb 90 százaléka.

(3) A feladattervben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, amelyre az R. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve jogosulatlan igénybevétel esetén elrendeli annak visszafizetését.

(4) A támogatás a minisztérium által létesített állami megbízás útján vehető igénybe. A támogatás folyósításáról a minisztérium a feladattervek elfogadását követően intézkedik.

8. Az agrárfinanszírozás támogatása

8.1. Az éven túli lejáratú hitel kamattámogatása és egyes hitelekhez nyújtott kezességvállalás és költségvetési viszontgarancia

255. §

(1) A minőségi mezőgazdasági termelés folytatásához - beleértve a tenyészállatok beszerzését is - a mezőgazdasági termelő, valamint a tagoktól és az integrált termelőktől felvásárolt mezőgazdasági termékek színvonalának javítását, feldolgozását, tárolását, csomagolását szolgáló létesítményekhez kapcsolódó, a tevékenységek folytatásához szükséges, tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás céljára felvett agrárhitelek után az 1. § h) -j) pontok szerinti termelői szerveződés és az integrátor kamattámogatásban és kezességvállalási díjtámogatásban részesülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiteleket a mezőgazdasági termelők a pénzügyi intézményektől felvett korábbi hiteleik előtörlesztésére is felhasználhatják.

(3) Az integrátor igénylők részére külön meghatározott feltételeket a 35-37. számú mellékletek tartalmazzák.

(4)[236] Az (1) bekezdésben meghatározott kamattámogatás vehető igénybe azon agrárhitelek után is, amelyeket a 39. § (1) bekezdése szerinti jogosultak termőföld (szántó, szőlő, gyümölcsös művelésű ágú termőterület és a rajta lévő ültetvény, valamint gyep művelési ágú terület) megvásárlásához - legfeljebb háromszáz hektár birtoknagyság eléréséig - vettek igénybe.

(5)[237] Intézményi kezességvállalás mellett:

a) a mezőgazdasági termelő a termelés folytatásához éven belüli lejáratra,

b) a jogosult külön jogszabályban meghatározott fejlesztési célokhoz és feltételekkel pénzügyi intézménytől hitelt vehet igénybe.

256. §

A kedvezménnyel igénybe vehető hitel összege a 2004. évben megkötésre kerülő hitelszerződésekben

a) termelői hitelkérelem esetén legfeljebb háromszázötvenmillió forint,

b) integrátor szervezetek és termelői szerveződések esetén legfeljebb hétszázötvenmillió forint

lehet.

257. §

(1) A 255. § (1) bekezdés szerinti jogosultak a pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után a kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást a hitelszerződés szerinti legalább három-, de legfeljebb hatéves futamidejű hitelek esetében a teljes futamidőre igénybe vehetik. E támogatási jogcím alkalmazása szempontjából egy év háromszázhatvanöt, szökőév esetében háromszázhatvanhat napot jelent. Az első évet a hitelszerződés megkötésétől kell számítani.

(2) A kamattámogatás, illetve kezességvállalási díjtámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

a) a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes három havi BUBOR-t. Amennyiben a hitel futamideje alatt valamely kamatfizetési periódusban ez a feltétel nem teljesül, az adott kamatfizetési periódusban kamattámogatás nem vehető igénybe,

b) a pénzügyi intézmény legalább egyéves, de legfeljebb kétéves tőketörlesztési haladékot engedélyez,

c) készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az azt követő években az előző év december 31-én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a 1,5 százalékos mértéket.

(3) A teljes hiteldíj a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitelszerződés szerinti igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat tartalmazza (kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék). A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék).

(4) A kamattámogatás mértéke az e rendelet hatálybalépését követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat terhelésének időpontjában érvényes három havi BUBOR-al számított kamat összegének negyven százaléka, amelynek kiszámítási módját a 38. számú melléklet tartalmazza.

258. §

(1) A hitel igénybevételéhez - a hitelt folyósító pénzügyi intézmény kezdeményezésére - a teljes hitelösszegre jogosultanként legfeljebb nyolcvan százalékos intézményi kezességvállalás kapcsolódhat. A tízmillió forintot meghaladó hitelszerződések esetében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség éves átlagban nem haladhatja meg a hetven százalékot és jogosultanként a százötvenmillió forintot, az 1. § h) -j) pontjainak hatálya alá tartozó termelői szerveződések esetében a kettőszázmillió forintot, az integrátorok esetében a négyszázmillió forintot. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt kezesség mértéke az 1. § h) -j) pontjainak hatálya alá tartozó termelői együttműködések hiteligényei esetén a százhúszmillió forintos értékhatárig legfeljebb nyolcvan százalék.

(2) A kezességvállalásért az igénylő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti.

(3) A (2) bekezdés szerinti készfizető kezességvállalási díj tízmillió forint hitelösszegig a hitel összegére vetítve egységesen évi egy százalék, ezen összeg felett a vállalt kezesség mértékétől függően a hitel összegére vetítve az alábbiak szerint változik:

(4) A kezességvállaló intézmény által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az intézményt terhelő fizetési kötelezettség hetven százalékára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

259. §

A felvett hitel a hitelfelvevő kezdeményezésére a futamidő lejárta előtt - beleértve a tőketörlesztési haladék idejét is - egy összegben is visszafizethető. Kamattámogatás és kezességvállalási díjtámogatás az így visszafizetett hitelek után csak a visszafizetés időpontjáig teljesített kamat- és kezességvállalási díjfizetés alapján igényelhető, amely támogatások nem minősülnek jogosulatlan igénybevételnek. Az egyösszegű visszafizetéssel összefüggésben további kamattámogatás nem vehető igénybe.

260. §

(1) A hitelkérelmeket az agrárhitelezésben részt vevő pénzügyi intézmény területi fiókjaihoz folyamatosan lehet benyújtani az intézmények által előírt példányban és tartalommal. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyeket előzetesen a Hivatal nyilvántartásba vett és záradékolt. Az igénylő a záradékolt hitelkérelmet legkésőbb a záradékolást követő hatvanadik naptári napig nyújthatja be a pénzügyi intézményhez.

(2) A Hivatal által - a hitelkérelem egy példányára - rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmező, illetőleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet a beadástól számított harmincadik munkanapig a kérelmező részére továbbítani kell.

261. §

A pénzügyi intézmény a hitelkérelmet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően kialakított hitelbírálati rend szerint bírálja el, és szükség esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló kezességvállaló intézményekkel a kezességvállalási szerződéseket megköti. A pénzügyi intézmény által elfogadott hitelkérelmek benyújtói a megkötött hitelszerződések, illetve készfizető kezességvállalás esetén a kezességvállalási szerződések megkötése alapján a 257. § (4) bekezdés szerinti kamattámogatás, valamint a 258. § (2) bekezdés szerinti kezességvállalási díjtámogatás igénybevételére is jogosulttá válnak.

262. §

A pénzügyi intézmények a megkötött hitelszerződések összesített adatairól (hitelösszeg, annak évenkénti kezességvállalási díjtámogatási és kamattámogatási igénye) havonta tájékoztatást adnak a minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére.

263. §

(1) Amennyiben a hitelfelvevő a támogatással felvett hitelt nem a hitelkérelemben feltüntetett célokra használja, a kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás igénybevétele jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

(2) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a módosított felhasználási cél meghatározása a Hivatal előzetes hozzájárulásával történik, és a hitelcél megfelel az 1. § e) pontjában, illetőleg a 255. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

264. §

A hitelezés futamideje alatt - a pénzügyi intézmény vagy a hitelfelvevő kezdeményezésére - a hitelkövetelést a szerződő pénzügyi intézménytől más pénzügyi intézmény, illetve tartozást a hitelfelvevőtől másik jogosult átvállalhatja. Az átvállalás után a kamattámogatásra, illetőleg a kezességvállalási díjtámogatásra való jogosultság akkor folytonos, ha az új hitelszerződés a megszűnő szerződés folytatásaként jött létre újabb tőketörlesztési halasztási időszak nélkül, változatlan feltételekkel, amit az Hivatal záradékkal igazol.

265. §

(1) A támogatások a 0411. számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" nyomtatvány felhasználásával az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és azokat a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2) A feltételek teljesítésének ellenőrzésére az adóhatóság által - az Art. szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

266. §

A támogatások az alábbiak szerint igényelhetők:

a) a kamattámogatást igénylőnek a 265. § (1) bekezdése szerinti nyomtatványhoz csatolnia kell a pénzügyi intézmény kamat megfizetéséről szóló igazolását, első igényléskor a záradékolt hitelkérelem eredeti példányát és a hitelszerződés egy példányát, valamint nyilatkozni kell az R. 3. § (3) bekezdése, valamint 4. § (5) bekezdése szerinti köztartozások, illetve lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékáról. Integrátor igénylő esetében az előzőeken túlmenően csatolni kell az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is. Az integrátor igénylő az általa felvett támogatás integráltakkal történő elszámolásáról köteles elkülönített nyilvántartást vezetni, és az erre vonatkozó dokumentumokat az Art. által előírt időpontig megőrizni.

b) a kezességvállalási díjtámogatás a kezességvállalási szerződés szerinti díjfizetés gyakoriságának megfelelően. Az igényléshez csatolni kell a pénzügyi intézmény díjfizetési igazolását, valamint nyilatkozni kell az R. 3. § (3) bekezdése, valamint 4. § (5) bekezdése szerinti köztartozások, illetve lejárt határidejű befizetési kötelezettségek hátralékáról.

8.2. Egyes élelmiszer termékek értékesítését segítő hitelekhez kapcsolódó támogatások

267. §

(1) A mezőgazdasági termelés és feldolgozás minőségi javítása, az értékesítés előfinanszírozása, a felvásárlás és raktározás, valamint a halasztott fizetésű értékesítési konstrukciók elősegítése érdekében legfeljebb tizennyolc hónapos lejáratú, a Magyar Export-import Bank Rt. (a továbbiakban: EXIMBANK) által forintban vagy devizában folyósított hitelhez (ideértve a követelésvásárlás esetét is) a hitelfelvevők részére kamattámogatás, kezességvállalási, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (a továbbiakban: MEHIB) által nyújtott nem piacképes biztosítások esetén hitelbiztosítási díjtérítés nyújtható.

(2) Kamattámogatás csak azon hitelekhez nyújtható, amelyek kamata a hitel teljes futamideje alatt forinthitel esetén a kamatperiódusonkénti kamatmegállapítás időpontjában érvényes hat havi BUBOR plusz legfeljebb 2,8 százalékot, illetve devizahitel esetén a hat havi LIBOR plusz legfeljebb 2,8 százalékot nem haladja meg. A kamattámogatásban és biztosítási díj térítésben részesülő időszak a hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb egy év lehet. A kamattámogatás mértéke forinthitel esetén a kamat terhelésének időpontjában érvényes hat havi BUBOR ötven százaléka, devizahitel esetén a hat havi LIBOR ötven százaléka lehet.

(3) Kezességvállalási díj térítés csak olyan szerződések esetén nyújtható, ahol a kezességvállalási díj éves mértéke nem haladja meg a három százalékot, a kezességvállalási és biztosítási díjtérítés a szerződés szerinti kezességvállalási, illetve a hitelbiztosítási díj ötven-ötven százaléka.

(4) Az egy igénylő által támogatásban részesülő hitel nagysága maximum ötszázmillió forint lehet.

(5) Kamat-, kezességvállalási és biztosítási díjtérítés

a) a húsfeldolgozást (TEÁOR 15.1),

b) a halfeldolgozást (TEÁOR 15.2),

c) a gyümölcs, zöldségfeldolgozást (TEÁOR 15.3),

d) a növényi, állati olajgyártást (TEÁOR 15.4),

e) a tejfeldolgozást (TEÁOR 15.5),

f) a malomipari termékek gyártását (TEÁOR 15.6),

g) az egyéb élelmiszergyártást (TEÁOR 15.8),

h) a bortermelést (TEÁOR 15.93) végzők,

i) a zöldség-gyümölcs termelést (TEÁOR 01.12- 01.13.), valamint

j) a mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok által előállított saját és vásárolt termékek (TEÁOR 01, 02, 05), saját nevükben, illetve a mezőgazdasági termelők által létrehozott termelő, értékesítő szervezetekben lebonyolított értékesítés előmozdítására felvett hitelekhez kapcsolódhat.

268. §

(1) A 267. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott kedvezmények a minisztérium és az EXIMBANK, valamint a MEHIB között kötött megállapodás keretében meghatározott módon, pályázat benyújtásával vehetők igénybe. A pályázatot az EXIMBANK és a MEHIB a minisztériummal történt egyeztetés után hirdeti meg.

A pályázatokat az EXIMBANK-hoz, vagy a MEHIB-hez kell benyújtani.

(2) A minisztérium által nyújtott kamat-, kezességvállalási és biztosítási díjtérítést az EXIMBANK és a MEHIB teljes egészében köteles a 267. § (5) bekezdésében felsorolt és e támogatás keretében működtetett hitelkonstrukcióban részt vevők részére továbbítani. Ennek biztosítására az EXIMBANK a pályázóval kötött hitelszerződésben rögzíti, hogy a kamatkedvezmény időtartama alatt a 267. § (2) bekezdésében meghatározott kamattámogatás mértékével csökkentett kamatot számítja fel, és gondoskodik arról, hogy a pályázó ezen időszak alatt a kezességvállalási díj és a hitelbiztosítási díj ötven százalékát fizesse meg.

(3)[238] A támogatás a 2007. április 30-áig megkötött hitelszerződések esetében vehető igénybe.

269. §

A kamattámogatást és kezességvállalási díj térítést, illetve a hitelbiztosítási díjtérítést EXIMBANK és a MEHIB a minisztérium igazolása alapján összesítve havonta igényelhetik az illetékes adóhatóságtól. A kifizetést a 100032000-01905616 APEH Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat ugyanerre a számlára kell visszafizetni. A díj térítések ellenőrzését és igazolását a minisztérium végzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezésére az illetékes adóhatóság rendeli el.

8.3. Birtokfejlesztési hitel kamattámogatása[239]

269/A. §[240]

269/B. §[241]

269/C. §[242]

269/D. §[243]

269/E. §[244]

269/F. §[245]

269/G. §[246]

9. Az agrár- és vidékfejlesztési szolgáltatások fejlesztésének támogatása

9.1. A zöldség, gyümölcs termelői értékesítő szervezetek támogatása

270. §[247]

271. §[248]

272. §[249]

273. §[250]

9.2. Egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatása

274. §

A címben foglaltak alapján támogatási kérelmet nyújthatnak be, melynek elbírálásától függően vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe,

a)[251] a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves beszámoló adatai alapján legalább háromszázmillió forint éves árbevételt elérő, a tárgyévet megelőző évben alakult szövetkezet esetén a megalakulást követő egy év időtartam alatt legalább háromszázmillió forint árbevételt vállaló és teljesítő,

aa) mezőgazdasági termékek felvásárlását, raktározását, értékesítését,

ab) a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését,

ac) valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szervezetek (a továbbiakban: BÉSZ-ek);

b)[252] a Szövetkezeti Törvény előírásainak megfelelően alapított és működő szövetkezetek, amelyek a 2003-2006. évben alakultak, legalább három, de legfeljebb ötven tejelő szarvasmarhát tartó természetes, illetve jogi személyek részvételével egy-egy - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő 2003. évi 8. számában meghatározott -tejtermelői körzetre kiterjedő hatáskörrel (a továbbiakban: tej szövetkezet) működnek;

c) a mezőgazdasági termelők többségi részvételével működő, legalább tíz mezőgazdasági termelő által alapított, a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő mezőgazdasági gépkörök (a továbbiakban: gépkörök).

275. §[253]

A támogatás a BÉSZ-ek készletfeltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez, a tejszövetkezetek működtetésének elősegítéséhez, valamint a mezőgazdasági gépkörök működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához adható.

276. §

(1) A támogatás mértéke:

a) BÉSZ-ek esetében az éves árbevétel

aa) háromszáz millió forint alatti része után két százalék,

ab) háromszáz-ötszázmillió forint közötti része után három százalék,

ac)[254] ötszázmillió forint fölötti része után öt százalék lehet;

b) a támogatás összege a BÉSZ-eknél azonban nem haladhatja meg az igényléskori jegyzett tőke kettőszáz százalékát;

c)[255] azon BÉSZ-ek, melyek az előző évben támogatásban részesültek, az a) és b) pontok szerint számított támogatási mérték felére jogosultak;

d)[256] a 274. § b) pontjában meghatározott tejszövetkezet, a szervezet működésének elősegítése céljából tízezer forint tejelő szarvasmarha egyedenként, de legfeljebb tízmillió forint;

e) a gépkörök működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához tagonként százezer forint, de legfeljebb ötmillió forint.

f)[257] BÉSZ-ek esetében a támogatás legfeljebb húszmillió forint lehet.

(2)[258] A támogatást a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves beszámoló adataival igazolt árbevétel alapján lehet igényelni, de az éves beszámoló adatai alapján megalapozatlanul igénybe vett támogatást külön felszólítás nélkül kell visszafizetni a tárgyévet követő év február 15-éig.

277. §

(1)[259] A támogatási kérelmet a szövetkezetek és gépkörök a támogatás igénylése esetén a 40. számú melléklet, a tejszövetkezetek a 41. számú melléklet szerint nyújthatják be 2006. május 31-ig a Hivatalhoz.

(2)[260] A szövetkezeteknek és gépköröknek a támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a)[261] az alapszabályt vagy az alapító okiratot, a megalakulásra vonatkozó közgyűlési határozatot és a bejegyzési kérelmet,

b) a cégbejegyzési határozatot,

c) a hitelintézet igazolását a jegyzett tőke a kérelmező folyószámlájára történt befizetéséről, illetve a jegyzett tőke meglétét tanúsító nyitómérleget,

d) a tárgyévet megelőző évi árbevételről szóló nyilatkozatot, valamint a tárgyévi várható árbevétel összegét.

(3) A benyújtott támogatási kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes Hivatal megvizsgálja, és a beadási határidőt követő harminc napon belül elbírálja. A Hivatal a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével dönt az igénybe vehető támogatás összegéről.

(4) A kérelem elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályázók,

a) akik a térség mezőgazdasági termelőinek mind szélesebb körű összefogására törekednek, ami a szövetkezet egyre növekvő árbevételében is kifejeződik,

b) akik állandó munkahelyeket teremtenek, és

c) a termékstruktúrájukkal a tájegységre jellemző, jó minőségű piacképes terméket állítanak elő, vagy

d) gépköri szolgáltatást vállalnak,

e) tevékenységük során a környezet védelmének figyelembevételével gazdálkodnak.

(5)[262] A BÉSZ-ek, gépkörök, valamint a tej szövetkezetek támogatási kérelmének elfogadása után - a tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves beszámoló a tárgyévi árbevételi terv ismeretében - a területileg illetékes Hivatal intézkedik a támogatási okirat kiállításáról, melynek két példányát folyósítás végett a minisztériumnak megküldi.

(6)[263] A támogatásban részesülő BÉSZ tárgyévben a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, a termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 133/2004. (IX. 11.) FVM rendelet szerinti, illetőleg a zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 60/2005. (VII. 1.) FVM rendelet szerinti támogatást nem veheti igénybe.

278. §

(1)[264] A támogatások ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes Hivatal látja el. A Hivatal a saját hatáskörben végzett ellenőrzésekről és az általa hozott intézkedésekről készített jelentést évenként június 30-áig megküldi a minisztériumnak. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a Hivatal kezdeményezi.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül különösen,

a) ha a szövetkezet és egyéb gazdálkodói szervezetek a tevékenységüket a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül megszüntetik,

b) ha az igénybe vett támogatás összege meghaladja a támogatás feltételeként előírt árbevétel és jegyzett tőke alapján indokolt mértéket, és azt önként nem fizetik vissza.

(3) Mindazon szövetkezetek tekinthetők a támogatás szempontjából mezőgazdasági termékek beszerzését, raktározását és értékesítését, valamint mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezeteknek, amelyek

a) a felsorolt tevékenységeket nonprofit jelleggel,

b) a nyitott tagság elvének megfelelően végzik,

c) a szövetkezet árbevételének nyolcvan százaléka számvitelileg igazolt módon, a tagok alaptevékenységéből származik, és

d)[265] tagjaik kilencven százalékban a termelési és tulajdoni viszonyaik alapján a tárgyévben a regisztrációs rendelet szerint regisztráltak, mint mezőgazdasági termelők,

e) legalább harminc taggal rendelkeznek.

279. §

A támogatást a 10032000-01220191-512000002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

9.3. Az előzetesen elismert termelői csoportok támogatása[266]

280. §[267]

A termelői csoportokról szóló 85/2002. (IX. 18.) rendelet alapján előzetesen elismerési határozattal rendelkező termelői csoportok az elismerési tervben foglaltak szerint, működésük segítségéhez támogatási igényt nyújthatnak be, és annak elbírálásától függően vissza nem térintendő támogatást vehetnek igénybe.

281. §

(1)[268] A támogatás alapja a termelői csoport tárgyévet megelőző évre vonatkozó éves árbevétele. A támogatás mértéke:

a) az árbevétel másfél százaléka, de összességében legfeljebb ötmillió forint;

b) a szőlő-bor ágazatban előzetesen elismert termelői csoportok esetében az árbevétel három százaléka, de összességében legfeljebb hatmillió forint;

c) a nyúl, méz, gyógynövény, juh, kecske szakágakban előzetesen elismert termelői csoportok esetében az árbevétel négy és fél százaléka, de összességében legfeljebb hatmillió forint lehet.

(2) Az árbevétel kiszámítása során csak a termelői csoport tagjaitól származó termék értékesítéséből származó nettó árbevétel vehető figyelembe. Amennyiben a termelői csoport saját feldolgozó üzemmel rendelkezik, a támogatás alapját a tagjaitól feldolgozásra átvett termék beszerzési ára képezi.

(3) A korábban jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén támogatási igény nem nyújtható be.

(4) Nem adhat be támogatási kérelmet az a termelői csoport, amelyik nem felelt meg az elismerés feltételeinek.

282. §

(1)[269] A támogatási kérelmet a 42. számú melléklet szerint 2006. május 31-éig lehet benyújtani a Hivatalhoz.

(2)[270] A támogatási kérelemhez mellékelni kell másolatban a minisztérium általi előzetes elismerésről szóló határozatot és az árbevételt igazoló bizonylatokat.

(3) A támogatási kérelmet a Hivatal a kérelem beadását követő harminc napon belül, a rendelkezésre álló források figyelembevételével bírálja el. Ezt követően a Hivatal intézkedik a támogatási okirat kiállításáról, melynek két példányát folyósítás végett a minisztériumnak megküldi. A támogatás a támogatott számlájára történő utalással a 10032000-01220191-51200002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról kell teljesíteni. A támogatottak listáját a Hivatal a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

283. §

(1) A 281. § (1) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének és felhasználásának jogszerűségét a Hivatal ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a saját hatáskörben elvégzett ellenőrzés alapján a Hivatal kezdeményezi.

(2)[271]

(3)[272]

(4)[273] Jogosulatlan támogatásnak minősül az előzetes elismerési határozat visszavonása esetén a visszavonás időpontja előtt igénybe vett támogatási összeg.

(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt összegben kell visszafizetni.

9.4. Jégeső-elhárítás támogatása

284. §

(1) A kármegelőzés érdekében végzett talajgenerátoros jégeső-elhárítási tevékenység fenntartására céltámogatás vehető igénybe.

(2)[274] Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző a 2007. évi jégeső-elhárítási tevékenység támogatására a minisztériumhoz legkésőbb 2007. március 30-áig támogatási kérelmet nyújthat be, mely kérelem tartalmazza a jégeső-elhárítási tevékenység részletes leírását, a tevékenység területi kiterjedését, a rendszer hatókörében lévő mezőgazdasági vállalkozások számát, területét és egyéb adatait, a jégeső-elhárítási tevékenység hatékonyságának előző évi adatait, valamint az éves költségvetést.

(3)[275] A benyújtott támogatási kérelmet a minisztérium a befogadást követő harminc napon belül elbírálja. A minisztérium a rendelkezésre álló költségvetési keretösszeg figyelembevételével dönt az igénybe vehető támogatás összegéről. A minisztérium a döntésről írásban tájékoztatja a pályázót és ezt követően támogatási szerződést köt a kedvezményezettel.

285. §[276]

(1) A támogatást a minisztérium a 10032000-01220191-51200002 számú folyó kiadások támogatási előirányzat-felhasználási keretszámláról teljesíti a kedvezményezett részére.

(2) A 284. § szerinti támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a minisztérium a területi szerveinek bevonásával látja el, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi.

9.5. A vidéki alapszolgáltatások támogatása

286. §[277]

10. A társadalombiztosítási járulék megfizetésének támogatása

287. §

(1) E jogcímen-kérelem alapján, a (3) bekezdésében meghatározott mértékű vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató

a) munkáltató a foglalkoztatott létszám után,

b) egyéni vállalkozó saját maga és foglalkoztatottja után (akik társadalom-biztosítási járulék fizetésére kötelezettek), továbbá

c) a főfoglalkozású őstermelő, aki megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra biztosítást kötött.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező legalább egy éve mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, és eleget tett regisztrációs rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének.

(3) Támogatást igényelhet az (1) bekezdés a) -c) pontjában felsorolt jogosult abban az esetben is, ha tevékenységét egy éven belül indította, de kötelezettséget vállal, arra, hogy vállalkozását a támogatás igénybevételétől számított legalább három évig működteti.

(4) A támogatás mértéke a megfizetett társadalombiztosítási járulék húsz százaléka, amelyet a 2004. január hóra megfizetett társadalombiztosítási járulék után is igénybe lehet venni.

(5) A támogatás e rendelet 43. számú mellékletét képező kérelem és a társadalombiztosítási járulék megfizetését igazoló bizonylat alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető és azt a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A támogatást a minisztérium és az illetékes adóhatóság ellenőrzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(6) A támogatás folyósítását a minisztérium a pénzügyi támogatási keret kimerülése esetén felfüggeszti.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

288. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

289. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot,

b) erdővédelmi bírságot,

c) újraerdősítési költséget,

d) erdőgazdálkodási bírságot,

e) az erdészeti hatósági eljárásban fizetett igazgatási szolgáltatási díjat

az erdőgazdálkodónak az erdészeti hatóság, illetve a minisztérium által meghatározott számlára kell befizetni.

(2)[278] A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) földvédelmi járulékot,

b) földvédelmi bírságot,

c) talajvédelmi bírságot,

d) növényvédelmi bírságot

a megyei földhivatalok, az MgSzH Központ, illetve a minisztérium által meghatározott számlára kell befizetni.

(3)[279] A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) tenyésztési hozzájárulást,

b) állattenyésztési bírságot,

c) lóverseny-totalizatőr forgalom jogszabályban meghatározott részét az FVM 10032000-01220191-54000007 számú Állattenyésztési, tenyésztés-szervezési előirányzat-felhasználási keretszámlára kell befizetni.

(4)[280] A tenyésztési hozzájárulást a kötelezettnek havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig kell a (3) bekezdés szerinti számlára teljesítenie jogcímenként külön-külön összesítve.

(5)[281] A lóverseny-totalizatőri forgalom utáni tenyésztési hozzájárulást a totalizatőri fogadások szervezője a külön jogszabályban meghatározott módon, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig köteles a (3) bekezdés szerinti számlára befizetni.

290. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) halászatfejlesztési hozzájárulását, illetve az állam halászati joga után fizetett haszonbérleti díját,

b) az állami horgászjegy díját,

c) az állami halászjegy díját,

d) a halgazdálkodási bírságot,

e) az állami horgászvizsga díját,

f) az állami halászvizsga díját,

g) a halvédelmi bírságot

a halászati hatóság által megjelölt számlára kell befizetni.

(2)[282] A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt bevételeket havi rendben, tárgyhónap 27-éig címrend szerint utalja a Magyar Államkincstár Halgazdálkodási bevételek 10032000-01031647-00000000 számú nemzetgazdasági számlára.

291. §

(1) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) vadvédelmi bírságot,

b) vadvédelmi hozzájárulást,

c) vadgazdálkodási bírságot,

d) vadászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a külön jogszabályban foglaltak szerint,

e) külön jogszabály szerint fizetendő vadászjegy díjbevételének ötven százalékát, a vadászati engedély díjbevételének egészét

a vadászati hatóság által megjelölt számlára kell befizetni.

(2)[283] A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt bevételeket havi rendben, tárgyhónap 27-ig, címrend szerint utalja a Magyar Államkincstár Vadgazdálkodási bevételek 10032000-01031654-00000000 számú nemzetgazdasági számlára.

292. §

(1) Amennyiben a szövetkezet - külön jogszabály szerinti - 2000., 2001., 2002., 2003. évi forgóeszköz feltöltési, illetve tartós készlet-feltöltési támogatását a tárgyév második felében tudta igénybe venni, úgy a tárgyévi árbevételt a támogatási okirat kiállításának dátumától számított egy éven belül kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a vállalt árbevételt nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a támogatást vagy annak arányos részét vissza kell fizetnie. Ez a rendelkezés csak azon szövetkezetekre vonatkozik, ahol a támogatás visszavonására vonatkozó adóhatósági jogerős határozat nincs.

(2) Amennyiben a szövetkezeti üzletrész-vásárlási támogatás összegét a szövetkezet a későbbiekben - megfelelő indoklással ellátott kérelem alapján - vissza kívánja fizetni, és a támogatással képzett vagyonrészt meg akarja szüntetni, a támogatás összegét a támogatás folyósítása és a visszafizetés közötti időtartamra kiszámított, a folyósításkor érvényes jegybanki alapkamattal növelt összegben visszafizetheti, és azt követően a fel nem osztható vagyonát a visszafizetett támogatás összegével csökkentheti, a kamatot a tárgyidőszak eredménye terhére kell elszámolni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti szövetkezet részlegesen vagy teljes egészében gazdasági társasággá alakul át, úgy a szövetkezeti üzletrész támogatást nem kell visszafizetnie.

293. §

A támogatási összeget a kerekítés általános szabályai szerint ezer forintra kell megállapítani.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendetethez

2. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[284]

I.

Az erdőfelújítás, -ápolás és -nevelés erdőszerkezet-átalakítás támogatásának ügyvitele, értékelése és pénzügyi elszámolása

1. a) A rendelet 6. §-ának a) pontjában meghatározott munkákra az erdészeti hatóság, az e célra rendszeresített K-1 jelű - e melléklet 1. számú függelékében feltüntetett - költségvetés-elszámolás összesítő alapján hagyhat jóvá - az Evt. 29. §-ában elrendelt éves erdőgazdálkodási tervvel összhangban, a rendelet 6. § a) pontjában az erdőfelújításra és erdőnevelésre meghatározott támogatások mértékét is figyelembe véve elkészített - költségvetést.

b) Az erdészeti hatóság a rendelet 6. § a) VI-IX. pontjaiban jelzett célokra csak a minisztérium által részére meghatározott keret mértékéig hagyhat jóvá költségvetéseket.

c) A költségvetési összesítőt az éves erdőgazdálkodási tervből kiindulva, a támogatott állapotot elérő, illetve a támogatható műveletekre tervezhető erdőrészletek összesítésével kell összeállítani.

A támogatások mértékeit és a támogatható állapotokat, illetve műveleteket a rendelet 6. §-ának a) pontja tartalmazza.

d) Az erdőfelújítások sikerességének emelkedése önmagában nem támogatási jogcím, mint ahogy a sikeresség romlása sem támogatást csökkentő tényező.

e) A befejezett erdőfelújítás a rendelet 6. § a) I-III. pontjai szerint támogatható. A befejezett felújításhoz tartozó érték az egyévesként adható támogatást is magába foglalja.

Résztámogatás tervezhető és adható:

-állomány alatti újulatra,

-rendeletben meghatározott fafajú sarjra,

-alátelepítésre,

-egyéves felújításra.

f) A már előző években kifizetett támogatásokat az erdészeti hatóság erdőrészletenként nyilvántartja.

E rendelet alapján tervezett és folyósított támogatások erdőrészletekre vonatkozó összegének megállapításánál a korábban felvett támogatásokat - a tárgyévi normatívák szerint számítva - figyelembe kell venni.

g) Erdőrészletenként résztámogatás egyszer tervezhető és folyósítható, kivéve:

- a természetes felújításokat, ahol az aktuális kötelezettség alá vont területek szakaszos növekedése ütemében több alkalommal is adható, valamint

-a mageredetű, lassan növő - tölgy, bükk és egyéb kemény lomb - faállományú végvágott vagy tarvágott erdőfelújításokat, melyek további egy alkalommal támogathatók, ha nem igényelnek pótlást, az erdőgazdálkodónak nincs bruttó járulékfizetési kötelezettsége és az erdészeti hatóság a pénzügyi keret ismeretében külön elbírálás során a sikeres befejezéshez azt indokoltnak tartja. Az így folyósított támogatások együttes összege nem haladhatja meg a felújításhoz kötődő teljes (befejezett) támogatási érték hetvenöt százalékát.

h) A rendelet 6. § a) pontjában egyévesként meghatározott támogatási érték az erdőfelújítások aktuális kötelezettség alá vont területére, illetve a teljes területre akkor tervezhető és folyósítható, ha az erdősítés sikere a hetven százalékot eléri vagy meghaladja - kivéve az Evt. végrehajtásáról szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat és az erdősztyepp erdőket -, valamint az erdőfelújítás módját és faállományát az erdészeti hatóság - a végrehajtásra kiválasztott üzemtervi erdősítési előírás változat alapján - elfogadja. A hetvenszázalékos sikerességet állományrészenként kell vizsgálni. Az állományrészek elkülönítését egy erdőrészleten belül csak a véghasználatok és a mesterséges első kivitelek szakaszos kivitelezése indokolhatja. Az erdősítés módjában (beleértve a terület géppel való művelhetőségét is), faállomány típusában eltérően megvalósított erdősítés önmagában nem ad lehetőséget további állományrészek kialakítására, és így a sikeresség valamint a támogathatóság részterületenként történő minősítésére. Az elkülönülten kezelhető állományrész területe haladja meg az egy hektárt. Az erdőrészlet erdősítési határidőinek - 70%-os sikeresség elérése - elbírálása szempontjából az erdősítés évének az első kivitel befejezésének évét kell figyelembe venni. Az erdősítési határidőket szintén állományrészenként elkülönítetten kell megállapítani. Egy állományrészbe csak akkor vonható két, eltérő ütemben megvalósított véghasználattal vagy mesterséges első kivitellel érintett terület az erdőrészleten belül, ha az adott művelet végrehajtásai között legfeljebb egy tenyészeti év telt el.

i) Befejezett erdőfelújítás: minden olyan mesterséges és természetes erdőfelújítás, amit az erdészeti hatóság az Erdőrendezési Szabályzatban részletezett szakmai követelmények szerint a végrehajtásra kijelölt erdősítési előírás alapján befejezettnek nyilvánít.

j) Természetes mageredetű felújításra (állomány alatti újulat) akkor tervezhető és számolható el résztámogatás, ha az erdőfelújítás módja fokozatos felújító vágás, valamint az idős állomány záródása hetven százalék alatt van, és a célállományként elfogadott mageredetű természetes újulat fedettsége - beleértve annak mesterséges pótlását és az alátelepítést is - eléri a kötelezettség alá vont terület hetven százalékát.

A támogatás kiszámításának alapja a kötelezettség alá vont terület, illetve az idős állomány záródásának harminc százalék alá süllyedése után a teljes terület. Az erdőfelújítás befejezésének évét a teljes érintett terület kötelezettség alá vonásának évétől kell számítani.

A sikeresség vizsgálatát a h) pontban leírtak szerint kialakítandó állományrészekben elkülönítetten kell végezni.

Amennyiben befejezéskor - a mesterséges kiegészítés következtében - a természetes újulat aránya az erdőfelújítás teljes területének ötven százalékát nem éri el, a felújítás módjaként mesterséges erdőfelújítást, illetve ennek megfelelő támogatási mértékét kell megállapítani.

Amennyiben befejezéskor - a mesterséges kiegészítés következtében - a természetes újulat aránya az erdőfelújítás teljes területének ötven százalékát nem éri el, a felújítás módjaként mesterséges erdőfelújítást, illetve ennek megfelelő támogatási mértékét kell megállapítani.

k) Alátelepítésként számolható el a munkavégzéskor hatvanszázalékos vagy azt meghaladó záródású idős állomány alatt végzett mesterséges erdősítés.

l) Egyéves erdőfelújítás - e rendelet alkalmazásában - minden olyan mesterséges erdőfelújítás, valamint tölgy, cser, magas kőris, egyéb kemény lomb, fehér és szürke nyár, a fehér fűz főfafajú állományok tarvágást követően megjelent mageredetű természetes újulat, ahol a külön jogszabály szerinti első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlás óta egy tenyészeti időszak telt el, illetve az akác, szürke nyár, valamint az éger sarjeredetű újulat a tarvágást követő tenyészeti időszak végén.

m) E rendelet alapján elegyesség csak abban az esetben támogatható, ha az a természetközeli erdőtársulás kialakítását elősegítő, mesterséges erdőfelújítás eredményeképpen jött létre, és az elegyfajok tíz-harminc százalék közötti szórt elegyedésben vannak jelen az erdőrészletben.

2. a) E rendelet szerint a jóváhagyott költségvetés alapján a 8. § (2) bekezdése szerint folyósítható támogatás kiutalásról az erdőgazdálkodó kérésére az erdészeti hatóság intézkedik.

b) Amennyiben a költségvetés alapjául szolgáló erdőgazdálkodási tevékenység szakszerű végrehajtását az erdészeti hatóság nem látja biztosítottnak, arra támogatás év közben nem folyósítható.

3. a) A rendelet 6. § a) pontjában meghatározott munkákra támogatás az erdészeti hatóság által jóváhagyott költségvetés alapján folyósítható, ezt tíz százalékot meghaladó mértékben túllépni az elszámoláskor csak a minisztérium előzetes egyetértése alapján lehet. Az elszámolás alapjául az erdészeti hatóság által az erdőgazdálkodási tevékenység ellenőrzése és értékelése (műszaki átvétel) során felvett jegyzőkönyvek adatai szolgálnak.

b) A műszaki átvétel hatósági ellenőrzésnek minősül, annak időpontjáról az erdőgazdálkodót - részvétele biztosítása érdekében - előzetesen értesíteni kell, de távolmaradása vagy a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása az eljárás eredményességét nem hiúsítja meg. Az erdőgazdálkodó távolmaradása, illetve a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása esetén a jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság részéről két személynek kell aláírnia, melyek közül az egyiknek vezető beosztású köztisztviselőnek kell lenni.

c) Az erdőfelújításokban az erdészeti hatóság minden esetben elvégzi a műszaki átvételt, ha az erdőgazdálkodó a tárgyévben állami támogatást igényel, valamint abban az esetben, ha az erdőfelújításokra a külön jogszabályban megállapított határidők valamelyike lejárt.

Egyébként az erdészeti hatóság az erdőfelújításokat bármely időpontban ellenőrizheti, és annak alapján dönt az addigi pénzügyi támogatás jogosságáról.

d) Az ellenőrzést és a műszaki átvételt az erdészeti hatóság az államigazgatási eljárás szabályai szerint végzi.

4. A rendelet alapján igénybe vett támogatás összegével az erdőgazdálkodók a tárgyévet követő február hó 15-éig kötelesek az erdészeti hatóság felé elszámolni. Az erdészeti hatóság a műszaki átvételek alapján az elszámolásokat felülvizsgálja, igazolja, és intézkedik a támogatás összegének a kiutalásáról vagy indokolt esetben rendelkezik a visszafizetésről. A visszafizetéseket, illetve az Evt. alapján az erdészeti hatóság által határozattal elrendelt befizetési kötelezettséget a határozatban megjelölt számlára kell teljesíteni.

5. Az erdőterület mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezése esetén csereerdősítésként létesített erdőterületekre az erdőfelújítás normatív támogatásának mértékeit kell alkalmazni.

6. A közcélból fenntartott gyenge termőhelyi adottságú erdők felújításának támogatási kérelmét, illetve az elszámolást az erdőgazdálkodó területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az erdőrészletenkénti költségvetést és az erdészeti hatóságnál e célra rendszeresített, a 2. számú függelék szerinti (K-1-1 jelű) formanyomtatványt.

7. A rendelet 12. §-a alapján igényelhető támogatás igénylésének lehetősége nem terjed ki:

a) a sarjról felújult akác és nyár fiatalosokra, ha a gyökérsarj aránya tisztítási korban várhatóan eléri az ötven százalékot, továbbá

b) az egyéb fafajú természetes úton felújult fiatalosokra, ha törzskiválasztó gyérítés korra állományneveléssel várhatóan elérhető a mageredet ötvenszázalékos aránya a termőhelynek egyébként megfelelő célállományban.

II.

Szakirányítási szerződések kötelező tartalmi elemei

1. Erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés legalább tartalmazza:

a) az éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elkészítése,

b) a munkák művezetése,

c) szakirányítói képviselet a műszaki átvételeken,

d) az éves pénzügyi elszámolások elkészítése,

e) a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is,

f) az erdőgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor,

g) erdőőrzés.

2. Az integrátori szakirányítási szerződés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) az éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elkészítése és határidőre történő eljuttatása az integrálthoz,

b) a munkák művezetése, függetlenül attól, hogy a munkát az integrátor végzi vagy sem,

c) szakirányítói képviselet a műszaki átvételeken, ami nem jogosít fel a jegyzőkönyv aláírására,

d) az éves pénzügyi elszámolások elkészítése és határidőre történő eljuttatása az integrálthoz,

e) a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is,

f) az erdőgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor,

g) közreműködés az erdőőrzésben.

h) fahasználati és/vagy erdőművelési munkák részletezése a rendelet 18. § (1) bekezdés bc) alpontjában foglaltak szerint erdőrészletenként.[285]

A szerződést az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál beszerezhető űrlapon kell megkötni.

2. számú függelék a 2. számú melléklethez

3. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[286]

4. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[287]

5. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[288]

6. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[289]

1. Szarvasmarha-tenyésztés

2. Sertéstenyésztés

3. Juhtenyésztés

4. Kecsketenyésztés

5. Lótenyésztés

6. Baromfi- és egyes kisállattenyésztés

7. Fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat

Az Átv. hatálya alá tartozó állatfajok esetén a bejelentők és fajtafenntartók támogatásként a fajtaelismerés keretében végzett teljesítményvizsgálat - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézettel (a továbbiakban: OMMI) kötött megállapodásban rögzített - ténylegesen felmerült költségének ötven százalékát igényelhetik.

SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS

8. Törzskönyvezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a tejtermelő fajta tenyésztő szervezetének tenyésztési programjában meghatározott törzskönyvi nyilvántartási feltételeknek megfelelő egyed után, illetve a húshasznú fajta tenyésztő szervezetének tenyésztési programjában megfogalmazott feltételeknek megfelelő, a fajta törzskönyvi nyilvántartásában szereplő induló élő tehén után (a törzskönyvi zárás alapján), valamint a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásába felvett, 16 hónaposnál idősebb élő üsző után, amelynek termékenyítése, vagy fedeztetése a tenyésztő szervezet által apaállattá nyilvánított, KPLSZ-mal rendelkező bikával történt és melynek szaporítási adatait (mesterséges termékenyítés és természetes fedeztetés) az OMMI a TER rendszerben regisztrálta.

Az igényjogosultságot az OMMI igazolja. Az igazolási kérelemhez csatolni kell a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő egyedek listáját az ENAR azonosító feltüntetésével.

b) DNS alapú származás-ellenőrzés: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a származás-ellenőrzés érdekében az OMMI DNS vizsgálatot rendel el és a vizsgálat alapján a szülők nem zárhatók ki.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz csatolni kell.

c) Mesterséges termékenyítési felelős hálózat működtetése támogatást igényelhet az adatgyűjtő hálózat fenntartója a Szarvasmarha Információs Rendszerbe (SZIR) termékenyítésenként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatok után.

Az igényjogosultságot az OMMI által kiadott, iktatott igazolás igazolja.

d) Mesterséges termékenyítési felelős hálózat által gyűjtött adatok feldolgozása támogatást igényelhet az adatfeldolgozó a SZIR-be termékenyítésenként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatok után.

Az igényjogosultságot az érintett adatokról készített összesítővel kell igazolni.

9. Teljesítményvizsgálat végzése

a) Tejtermelés-ellenőrzés: támogatást igényelhet a teljesítményvizsgálatot végző szervezet (Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.) tej- és kettőshasznú fajta esetében a tenyésztő szervezeti tagoknál, illetve a "B" típusú tejtermelés-ellenőrzésben részt vevőknél elvégzett tejtermelés-ellenőrzés után, ha a vizsgált tehénállomány a tárgyév január 1-jétől folyamatosan tejtermelés-ellenőrzésben van. A támogatás a laktációt zárt tehenek után igényelhető.

Az igényjogosultságot a tejtermelés-ellenőrző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolásnak tartalmaznia kell a vizsgált tehenekhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát.

b) Hústermelés-ellenőrzés: támogatást igényelhet az adott húshasznú fajta tenyésztő szervezete, ha tehénállományát hústermelés-ellenőrzésben tartja. A támogatás a Termékenyítési Ellenőrzési Rendszerben (TER) regisztrált, húshasznú, illetve magyartarka fajta esetében húshasznú apaságú és az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR) regisztrált, tárgyévben leellett elsőborjas üszők és tehenek után igényelhető, ha a tenyészet hústermelés-ellenőrzésének ténye a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) regisztrált.

Az igényjogosultságot a hústermelés-ellenőrzést végző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adott fajta tenyésztő szervezetéhez tartozó tenyészetek tenyészetszámát.

c) Tejivadékteljesítmény-vizsgálat szervezése: támogatást igényelhet a tej- és kettőshasznú fajtát tenyésztő szervezet az általa szervezett és a Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott ivadékteljesítmény vizsgálatban indított apaállatok ivadékvizsgálati célú szaporítóanyag felhasználása után apaállatonként legfeljebb ezer párosított spermaadagig.

Az igényjogosultságot az adott fajta tenyésztő szervezete által elkészített, az OMMI által engedélyezett, nyilvántartásba vett és ellenjegyzett ivadékvizsgálati indítási terv nyilvántartási számával kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

d) Húsvágási teszt szervezése: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, amely az OMMI fajtaelismerési szabályzatában leírtaknak megfelelően vágóhídi tesztre szállítja be a fajtához tartozó legfeljebb hat "A" törzskönyves tenyészbika két-két ismert származású és azonos génarányú egykorú ivadékát (két bika + két üsző) . Az utódok az országos adatbázisban regisztrált születési idő szerint legalább négyszázhúsz, legfeljebb négyszáznyolcvan naposak lehetnek. A támogatás mértéke vágóhídra szállított ivadékonként értendő, ha a vágási adatokat az országos adatbázis részére átadták.

Az igényjogosultságot a húsvágási teszt szervezését végző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

e) Hús ITV szervezése: támogatást igényelhet az a tenyésztő szervezet, amely a Teljesítményvizsgálati Kódex szerint végrehajtott hús- és kettőshasznú bikák központi ivadékteljesítmény-vizsgálatát végzi. Legfeljebb tizenöt bika ivadékvizsgálata, kettőszázhuszonöt vizsgálatot zárt utóddal támogatható, az előzetesen a minisztérium részére benyújtott és elfogadott programterv alapján.

Az igényjogosultságot a hús ITV-t végző szervezet által kiállított és az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

f) Ivadékvizsgálati célú küllemi teljesítményvizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az ivadékvizs-gálatban indult tenyészbikák ivadékvizsgálati célú küllemi bírálata alapján, kizárólag az OMMI által regisztrált ITV terv szerint, a párosítástól számított százhúsz napon belül felhasznált szaporítóanyagból született, 2004. január 1. után küllemi bírálat és ENAR szerint regisztrált nőivarú állat után.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

g) Húshasznú ivadékvizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a már megszületett és választáskor mérlegelt borjú alapján, ha a borjú származásvizsgálata megtörtént.

Az igényjogosultságot az ivadékvizsgálatot végző szervezet által kiállított, az OMMI által hitelesített, iktatott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

h) Küllemi bírálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a tenyészbikák küllemi tenyészértékbecslését szolgáló küllemi bírálat után, a tenyészbikák elsőborjas leányivadékai alapján.

Az igényjogosultságot a tenyésztő szervezet - OMMI által ellenjegyzett - küllemi bírálati összesítőjével kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

10. Tenyészérték megállapítása

Tenyészértékbecslés: támogatást igényelhet a tenyész-értékbecslést végeztető tenyésztő szervezet évente egy alkalommal, egyszeri értékelést alapul véve az értékelésben részt vevő és tenyészértéket kapott tehenek és tenyészbikák után, szerződés alapján. Az igényjogosultságot az OMMI által kiadott, aláírt, iktatott kimutatás igazolja.

SERTÉSTENYÉSZTÉS

11. Törzskönyvezés

a) Törzskönyvezés törzs- és szaporítótelepen: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő kocalétszám után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Genetikai vizsgálatok: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a stresszérzékenység megállapításáért.

Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratórium iktatószámmal ellátott jelentésével és a számlával kell igazolni, melyet a kiállított igénylőlaphoz kell mellékelni.

c) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenőrzés: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a származás-ellenőrzés céljából végzett DNS vizsgálatokért.

Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratórium iktatószámmal ellátott jelentésével és a számlával kell igazolni, melyet a kiállított igénylőlaphoz kell mellékelni.

12. Teljesítményvizsgálat végzése

a) Reprodukciós tesztadatok gyűjtése: támogatást igényelhet az elismert tenyésztő szervezet a Sertés Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai alapján reprodukciós tesztbe vont végtermék-előállító telepeken fajtakereszte-zési konstrukciónként - legfeljebb ezer kocáig - végzett adatgyűjtés után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Az igazolás kiadásának feltétele azonos a törzs- és szaporítótele-pek feltételeivel.

b) Intramuszkuláris zsírvizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a HVT vagy Hízékonysági és végtermékteszt (HVV) vizsgálatba vont sertések intramuszkuláris zsírszázalék megállapításáért.

Az igényjogosultságot a vizsgálatot végző laboratórium iktatószámmal ellátott jelentésével és a számlával kell igazolni, melyet csatolni kell a támogatási kérelemhez. A teljesítést az OMMI a támogatási kérelmen, iktatószámmal ellátva igazolja.

c) EUROP üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett vizsgálati eredményeket (a vágóhídi minősítő technikának megfelelően szalonnavastagság és karajátmérő-mérés, színhús százalékszámítás) a tenyésztő szervezet rögzíti a számítógépes rendszerbe és átadja az OMMI részére.

Az igényjogosultságot igazolni az OMMI által hitelesített és iktatott, az adatok átvételéről kiadott listával kell, az igazolt ÜSTV rekordok számának megfelelően, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell. A hitelesítés feltétele a pontos, szabályos adatátadás.

d) Hízékonyság- és vágóérték-teljesítmény vizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásainak megfelelően végzett egyedi és falkás (végtermékteszt) vizsgálatok végzése alapján, az adat központi adatbankba történő átadását követően.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

e) Üzemi ivadékteljesítmény vizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a törzskönyvi ellenőrzésbe vont állományokból vágóhídra szállított egyedileg megjelölt állatok után, a vágótömeg és az EUROP minősítési eredmények egyedre vonatkozó teljesítményvizsgálat célját szolgáló visszajelzése esetén. Az adatokat számítógépen kell rögzíteni és feldolgozásra az OMMI-nek átadni.

Az igényjogosultságot az ellenőrzött, értékelésre alkalmas adatok alapján hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz kell mellékelni.

f) Best Linear Unbiased Prediction (BLUP) tenyészér-tékbecslés céljából végzett ivadékvizsgálat: támogatást igényelhet az a tenyésztő szervezet, amely a tenyésztő szervezet által vizsgálatra kijelölt apaállat spermáját a vizsgálatban részt vevő tenyésztőnek átadja és az OMMI-hez benyújtott ivadékvizsgálati tervnek megfelelően egy apától legalább négy ivadékot vizsgálatra a teljesítményvizsgáló állomásnak átad. A BLUP ivadékvizsgálati támogatás csak abban az esetben vehető igénybe, ha egy kantól három üzemből legalább tizenkettő ivadékot (három × négy) adnak át a teljesítményvizsgáló állomásnak.

Az igényjogosultságot az átvett ivadékok alapján az OMMI iktatószámmal ellátva igazolja. Az igazolást a támogatási kérelemhez kell csatolni.

13. Tenyészérték megállapítása

Tenyészértékbecslés támogatást igényelhet a tenyészér-tékbecslést végeztető tenyésztő szervezet évente egy alkalommal, negyedévenkénti becslést alapul véve az értékelésben részt vevő és tenyészértéket kapott kocák és tenyészkanok egyedei után, szerződés alapján.

Az igényjogosultságot az OMMI által kiadott, aláírt, iktatott kimutatás igazolja.

JUHTENYÉSZTÉS

14. Törzskönyvezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás anyánként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint leellett jerkék (első ellésű anyák) után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Törzskönyvi nyilvántartás jerkénként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő és az adott évben nyilvántartásba vett jerkék után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

c) Törzskönyvi nyilvántartás törzskosonként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskoslétszám és az év folyamán beállított törzskosok után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

d) Dezoxiribonukleinsav (DNS) alapú származás-ellenőrzés és súrlókór rezisztencia vizsgálat: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, amennyiben a származás-ellenőrzési vizsgálatot a tenyésztő szervezet rendeli meg, illetve ha apaállattá minősített kos esetében végzik a súrlókór rezisztencia vizsgálatot.

Az igényjogosultságot az akkreditált laboratórium vizsgálati jegyzőkönyvei alapján készült, OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

15. Teljesítményvizsgálat végzése

a) Minősített anyák bárányozási teljesítménye: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Anyák hústermelő-képessége ismert származású bárányok alapján: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

c) Növendék jerkék sajátteljesítmény-vizsgálata: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az ismert származású (anya, apa) egyed után, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

d) Növendék kosok sajátteljesítmény-vizsgálata: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

e) Tejelő anyák zárt laktációja: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerültek elvégzésre és kiértékelésük legalább két befejési eredmény alapján történt.

Az igényjogosultságot a zárt laktációval rendelkező anyajuhokról tenyészetenkénti fülszám lista alapján készült, az OMMI által hitelesített és iktatott országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz kell mellékelni.

f) Tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (gyapjú): támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészkosonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített és iktatott országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

g) Tenyészkosok üzemi ivadékvizsgálata (hús-tej): támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészkosonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített és iktatott országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

16. Tenyészérték megállapítása

Tenyészértékbecslés támogatást igényelhet a tenyészér-tékbecslést végeztető tenyésztő szervezet évente egy alkalommal, az értékelést alapul véve, az értékelésben részt vevő tenyészértéket kapott anyajuh és tenyészkos után, szerződés alapján.

Az igényjogosultságot az OMMI által kiadott, aláírt, iktatott kimutatás igazolja.

KECSKETENYÉSZTÉS

17. Törzskönyvezés

a) Törzskönyvi nyilvántartás anyánként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő anyalétszám, valamint tárgyévben leellett első ellésű anyák után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Törzskönyvi nyilvántartás gödölyénként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő gödölyelétszám után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

c) Törzskönyvi nyilvántartás törzsbakonként: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az induló törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzsbaklétszám után.

Az igényjogosultságot a tenyészetenként készített számítógépes jegyzékről készült, az OMMI által hitelesített, iktatott összesítőkkel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

18. Teljesítményvizsgálat végzése

a) Minősített anyák szaporasági teljesítménye született gidák után: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Anyák hústermelő-képessége ismert származású gidák után: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

c) Növendék gödölyék sajátteljesítmény-vizsgálata: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet az ismert származású (anya, apa) egyed után, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

d) Növendék bakok sajátteljesítmény-vizsgálata: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített és iktatott összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

e) Tejelő anyák zárt laktációja: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex előírásai szerint kerülnek elvégzésre és kiértékelésre, egységes számítógépes feldolgozás mellett.

Az igényjogosultságot, a tárgyévi teljesítményvizsgálatok megtörténtét tenyészetenként és vizsgálatonként elkészített számítógépes listáról, területenként készített, az OMMI által hitelesített, iktatott és igazolt összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

f) Tenyészbakok üzemi ivadékvizsgálata tejtermelésre: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, ha a vizsgálatok a Teljesítményvizsgálati Kódex által előírt módszerrel és egyedszámmal kerültek elvégzésre és kiértékelésre.

Az igényjogosultságot a tenyészbakonként elkészített eredményértékelő lapokról készült, az OMMI által hitelesített, iktatott és igazolt országos összesítővel kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

19. Tenyészérték megállapítása

Tenyészértékbecslés támogatást igényelhet a tenyészér-tékbecslést végeztető tenyésztő szervezet évente egy alkalommal, az értékelést alapul véve, az értékelésben részt vevő és tenyészértéket kapott anya és tenyészbak után, szerződés alapján.

Az igényjogosultságot az OMMI által kiadott, aláírt, iktatott kimutatás igazolja.

LÓTENYÉSZTÉS

20. Törzskönyvezés

a) Állatazonosítás, nyilvántartás: támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha elvégezte a lovak (csikók) egyedi azonosításáról felvett törzskönyvi nyilvántartási adatok számítógépes előfeldolgozását és az adatokat eljuttatta az állattenyésztési központi adatbankba (a továbbiakban: adatbank) .

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Kanca tenyésztési adattárolás: támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha az állattenyésztési adatbank részére adattárolás céljára előkészíti és feldolgozza a tenyészkancák törzskönyvi adatait.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Amennyiben az OMMI az igénylő, a jogosultságot az érintett tenyésztő egyesület ellenjegyzi.

c) Fedezőmén tenyésztési adattárolás: támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet, ha az állattenyésztési központi adatbank részére adattárolás céljára előkészíti és feldolgozza fedezőmének törzskönyvi adatait.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az adatbankba átvett adatok száma alapján, mely igazolást a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

d) Származás-nyilvántartás (kancafedeztetés-nyilvántartás): támogatást igényelhet a törzskönyvező szervezet a kancafedeztetés nyilvántartásáért.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott származás-nyilvántartással kell igazolni, az igazolást az igénylőlaphoz mellékelni kell. Amennyiben az OMMI az igénylő, a jogosultságot az érintett tenyésztő egyesület ellenjegyzi.

e) Törzskönyvben tartás (tenyészkancák): támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a törzskönyvi nyilvántartások vezetéséért, a méneskönyv előkészítésért.

Az igényjogosultságot az OMMI által hitelesített, iktatott törzskönyvi adatokról kiadott igazolással kell igazolni, melyet az igénylőlaphoz mellékelni kell.

f) Származás-ellenőrzés: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, valamint a törzskönyvi vizsgálatokkal megbízott szervezet, ha a származás-ellenőrzés érdekében az OMMI vércsoportvizsgálatot rendel el és a vizsgálat alapján a szülők nem zárhatók ki.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

g) DNS alapú származás-ellenőrzés: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet, valamint a törzskönyvi nyilvántartások vezetésével megbízott szervezet, ha a származás-ellenőrzés érdekében az OMMI DNS vizsgálatot rendel el és a vizsgálat alapján a szülők nem zárhatók ki.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

21. Teljesítményvizsgálat végzése

a) Méncsikók központi sajátteljesítmény-vizsgálata: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a méncsikók Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott központi méntelepi sajátteljesítmény-vizsgálatáért.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

b) Ló teljesítményvizsgálata: támogatást vehet igénybe a tenyésztő szervezet. A támogatás az adott fajta teljesítményvizsgálatainak elvégzése és számítógépes adatgyűjtő rendszerének működtetése esetén, azon ló után igényelhető, amely a Ló Teljesítményvizsgálati Kódex szabályainak megfelelő tenyészszemlén vagy központi kanca-teljesítményvizsgálaton a tárgyév január 31-e és november 10-e között került minősítésre, illetve az elismert lótenyésztő egyesület által meghatározott ivadék- és sajátteljesítmény szintet értékelhető eredménnyel teljesítette. A támogatás minősített egyedenként évente csak egy alkalommal igényelhető.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

22. Tenyészérték megállapítása

Tenyészkanca tenyészértékbecslés:

támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a tenyészkancák és mének te-nyészértékbecsléséért.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, az ellenőrzött és hitelesített tenyészérték-becslési listák és

rangsorok alapján, mely igazolást kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell.

BAROMFI- ÉS EGYES KISÁLLATTENYÉSZTÉS

23. Baromfi: támogatást igényelhet a tenyésztő szervezet a származási igazolással rendelkező állományok után, betörzsesített nőivarú egyedenként.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás állományonként évente egy alkalommal igényelhető.

24. Nyúl: támogatást igényelhet a házinyúl- és angóra-nyúl-tenyésztő szervezet a hitelesített törzskönyvi nyilvántartásában szereplő, tetovált egyedi azonosítóval ellátott tenyésznövendék után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

25. Prémes állat: támogatást igényelhet a prémesállat-tenyésztő szervezet az egyedi bírálat alapján főtörzs-könyvbe vett és hitelesített törzskönyvi adatokkal rendelkező, tenyésztésbe állított egyedek után.

Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

26. Méh: támogatást igényelhet a méhtenyésztő szervezet a törzskönyvezett és a szakintézet által rendszeresen vizsgált és minősített méhcsaládokkal rendelkező tagjaik által tartott, a vizsgált és minősített tenyészcsaládok után, a törzskönyvi nyilvántartás és a vizsgálati díj befizetését követően.

Az igényjogosultságot a Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet igazolja, mely igazolást a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető, új anyanevelő esetében az első évben két alkalommal.

FAJTAELISMERÉS KERETÉBEN VÉGZETT TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT

27. Támogatást igényelhet az a bejelentő fajtafenntartó, akinek a fajtája a fajtaelismerés keretében központi teljesítményvizsgálaton részt vesz. A folyamatban lévő vizsgálatok esetében a vizsgálat megkezdésekor érvényes támogatási feltételek szerint igényelhető támogatás. Az igényjogosultságot hivatalosan az OMMI igazolja, melyet a kiállított igénylőlaphoz mellékelni kell. Támogatás évente egy alkalommal igényelhető.

7. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[290]

8. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez

Az ültetvénytelepítési támogatásban részesíthető fajok

a) Gyümölcsös telepítés: cseresznye, meggy, kajszi, szilva, dió, gesztenye, mogyoró, mandula, földieper, ribiszke, málna, szeder, málna-szeder, bodza, köszméte, ribiszkeköszméte som, birs, naspolya, feketeberkenye, áfonya és ezek alanyai.

b) Dísznövény-telepítés:

- Vágott kötészeti kellékek mint: fenyőfélék (kivéve a karácsonyfa célra nevelt fenyők), tuják, mahónia, bukszus;

- Szárazkötészeti kellékek mint: csavart fűz, kecskerágó;

- Hajtatásra termesztett fák, cserjék mint: orgona, aranyvessző, babarózsa.

c) Egyéb fajok: spárga, levendula, komló homoktövis, csipkebogyó.

9. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez

TELEPÍTÉSI ÉS ÁPOLÁSI NAPLÓ

Terület előkészítése, telepítés, ápolás (beleértve az öntözési és a növényvédelmi munkálatokat is)

10. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez

A gazdaságilag életképes üzem kritériumai

Az Európai Unió joganyagának átvételével Magyarországon 2001-től már országos lefedettséggel működik - a Mezőgazdasági Számvitel Információs Hálózat létrehozását és működtetését előíró 79/65/EK tanácsi rendeletnek megfelelően - a magyar tesztüzemi hálózat.

A tesztüzemi hálózat keretében olyan gazdaságok megfigyelését végezzük, amelyek meghaladnak egy minimális ökonómiai méretet.

Az ökonómiai méretet az EU az üzem potenciális jövedelemtermelő kapacitása alapján határozta meg, és Európai Méretegységnek (EME-nek) nevezi. A meghatározás szerint egy EME 1200 euró standard fedezeti hozzájárulással egyezik meg. Egy EME, 255 Ft/euróval számolva egyenlő: 306 000 Ft-tal.

A tesztüzemi rendszerben 2 EUME feletti üzemek megfigyelését végezzük, és az ültetvénytelepítési támogatási rendszerben is ezt az üzemméretet nevezzük életképes üzemnek.

Adott gazdaság minimális ökonómiai méretének kiszámítása az ágazatok szerinti mezőgazdasági tevékenységek Standard Fedezeti Hozzájárulásának (SFH) meghatározásán alapszik, és előírt metodikával történik. Az SFH értékét úgy számítjuk ki, hogy a tesztüzemi adatok alapján meghatározott - az alábbi táblázatban feltüntetett - fajlagos értékeket megszorozzuk a gazdaság vetésszerkezete szerinti területi adatokkal és a gazdálkodó által tartott állatainak a táblázatban szereplő egyedei számával, és a kapott eredményeket összeadjuk. Amennyiben az üzem számított SFH-ja nagyobb mint 2 EME (azaz 612 000 Ft), az üzemet gazdaságilag életképesnek tekintjük.

Ezért a gazdálkodónak a pályázatához kell csatolni a vetésszerkezetre és a tartott állatok számára vonatkozó adatait, hogy a táblázat alapján kiszámítható legyen az üzemi SFH, illetve meghatározható legyen a gazdasági életképesség.

11. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[291]

Az erdőtelepítési, erdőszerkezet-átalakítási munkák ügyvitele, értékelése és pénzügyi elszámolása

1. Az erdősítések műszaki átvételének rendje

Az erdősítési kötelezettség alá vont erdőrészletek műszaki készültségi fokát az erdészeti hatóság a műszaki átvétel során hatósági ellenőrzés keretében helyszíni bejárással bírálja el. Az erre vonatkozó megállapításokat az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyvében (E-lap) rögzíti.

A műszaki átvételt el kell végezni a tenyészeti év végével befejezettnek minősülő (befejezett) erdősítésekre és a tenyészeti év végén befejezetlennek minősülő (befejezetlen) erdősítésekre.

A műszaki átvétel hatósági ellenőrzésnek minősül, annak időpontjáról az erdőgazdálkodót - részvétele biztosítása érdekében - előzetesen írásban (tértivevénnyel) értesíteni kell, de távolmaradása vagy a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a műszaki átvétel eredményességét nem hiúsítja meg. Az erdőgazdálkodó távolmaradása, illetve a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása esetén a jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság részéről 2 személynek kell aláírnia, melyek közül az egyiknek vezető beosztású köztisztviselőnek kell lenni.

Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a műszaki átvételekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak. A műszaki átvételek előkészítése során az erdőgazdálkodó az erdészeti hatósággal folytatott egyeztetés alapján bejegyzi az erdőtervi nyilvántartásba a tavaszi erdősítési idény befejeztével a tenyészeti évben végzett erdősítéseket. A műszaki átvétel befejezésének határideje szeptember 20. Az E-lapokat az erdészeti hatóság október 15-éig köteles feldolgozni, majd október 31-éig az országos összesítők elkészítése céljából az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESz) központjába eljuttatni.

a) A műszaki átvételek során a következő fafaj-csoportosítás alkalmazandó:

aa) tölgy és bükk esetén: kocsányos, kocsánytalan tölgy, szelídgesztenye és bükk,

ab) akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia),

ac) egyéb kemény lombos fafaj esetén: vörös tölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, magas kőris, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak,

ad) nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták,

ae) lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír,

af) fenyő esetén: valamennyi fenyő fafajú erdőtelepítés.

b) Az elszámolás szempontjából egy erdőrészletet legfeljebb két részre lehet bontani. Ha az erdőtelepítési tervben előírt főfafaj elegyaránya eléri vagy meghaladja a 70 százalékot, a teljes erdőrészletet a legnagyobb elegyaránnyal képviselt fafaj egységárával kell elszámolni. Ha az elegyfafajok aránya meghaladja a 30 százalékot, de nem haladja meg az 50 százalékot, a rész-erdőrészletet a legnagyobb aránnyal jelen lévő elegyfafaj szerint kell elszámolni. Csak az a főfajú csemete vehető számításba, amelynek vezérhajtása a mellékfafajok fölé nyúlik, és további fejlődésének nincs akadálya.

c) Az elegyfafajokat csak akkor szabad elszámolni, ha arányuk nem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és a főfafaj fejlődését nem veszélyeztetik.

2. Erdősítési munkák műszaki átvétele

2.1. Befejezett erdősítések műszaki átvétele

a) Befejezettnek kell tekinteni az erdősítést, ha

aa) a tervezett célállomány fő- és elegyfafajait előírt arányban és megfelelő minőségben tartalmazza,

ab) pótlásra már nem szorul,

ac) az utolsó pótlás után legalább 2 tenyészeti időszak eltelt, illetve az átvétel évével szeptember 20-áig eltelik,

ad) a meglévő csemeteszám elegendő a záródáshoz, azaz az első nevelővágás utáni állomány, az egyes célállományokra vonatkozó "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" című kiadványban levő erdőnevelési modelltábláknak megfelelően kialakítható.

b) Nem szabad befejezettként átvenni az erdősítést, ha

ba) az előbbieknek nem felel meg, a szakmailag indokolt ápolás elmaradt, az erdősítés egészségi állapota kétségessé teszi az állomány további fejlődését,

bb) nyár, valamint az egyéb lágylomb és akác erdősítéseket az első kiviteltől számított 3, a kocsánytalan tölgy és bükk erdősítéseket 5, a többi fafajú erdősítéseket 4 tenyészeti év eltelte előtt.

c) Pénzügyileg nem számolható el az erdősítés, ha a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő célállományú. Fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.

d) Befejezettként általában csak teljes erdőrészletet lehet átvenni.

Az erdőrészlet egy része csak az erdészeti hatóság mérlegelésével vehető át befejezettként, de sem az átvett, sem a visszamaradó rész nem lehet 2 hektárnál kisebb. Ebben az esetben az erdőrészlet megosztását az erdőgazdálkodó kezdeményezi a megosztást tartalmazó vázrajz benyújtásával.

e) Az erdőrészletnek különleges cél (pl. állandó rakodó, vadlegelő) vagy egyéb különleges ok miatt be nem erdősíthető részét az erdősített területből le kell vonni. Ha talajhiba miatt a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 hektárt, összesen a terület 20 százalékát meghaladja, az üres területet érték nélkül kell átvenni.

f) Ha az erdőrészlet egyes részei az előbbiekben felsorolt okokon kívül egyéb okból nem erdősültek be, azokat befejezettként átvenni nem szabad.

g) Fatermesztés szempontjából a termőhelyi adatok szerint gazdaságtalannak minősített erdőtelepítések befejezettségi feltételei:

ga) a terület fedettsége legalább 50 százalék, erdősztyepp erdők esetén harminc százalék,

gb) a fás növényzet az egész területen egyenletesen oszlik el,

gc) a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 ha-t, összesen a terület 20 százalékát nem haladja meg. E feltételek megléte esetén területcsökkentést nem kell alkalmazni.

2.2. Befejezetlen erdősítések műszaki átvétele:

A befejezetlen erdősítések műszaki átvételekor az erdőrészlet erdősítési kötelezettség alá vont területén a sikeresen erdősült részt, az eredményes területet helyszíni bejárással, 10 százalékos pontossággal kell megállapítani.

a) Befejezetlennek kell tekinteni az erdősítést mindaddig, amíg a befejezettség feltételeinek meg nem felel.

A befejezetlen erdősítések kategóriái:

aa) egyéves erdősítések,

ab) többéves erdősítések.

b) Egyéves erdősítésnek minősül valamennyi mesterséges első kivitel. Szintén egyévesnek kell minősíteni az erdősítést, ha pótlásként teljes ismétlést kellett végrehajtani.

c) Többévesnek minősül minden befejezetlen mesterséges erdősítés, ha az első kivitel elvégzésétől két vagy több tenyészeti időszak eltelt.

d) Eredményes területtel a befejezetlen erdősítést csak akkor szabad átvenni, ha a szakszerű folytatáshoz a feltételek biztosítottak.

e) Az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 91/1997. (XI. 28.) FM rendelet, az EU csatlakozást követően a 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet hatálya alá eső fajokkal és fajtákkal történő erdősítés esetén csak származási igazolvánnyal ellátott, az erdőrészletre tételesen elszámolt szaporítóanyaggal végzett erdősítés számolható el.

2.3. A műszaki átvételek megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalása:

a) Az erdősítések szemléjéről az illetékes erdészeti hatóság jegyzőkönyvet vesz fel. Erre a célra az "Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve" (E-lap) szolgál. A műszaki átvétel adatait erdőrészletenként külön lapon kell rögzíteni.

b) A műszaki átvételek alkalmával a jegyzőkönyv "Megjegyzések" rovatába fel kell jegyezni az erdősítés átvételénél tapasztalt esetleges hiányosságokat és az erdősítés folytatásával kapcsolatos intézkedéseket.

c) Az átvétel során meg kell állapítani az erdősítésben a műszaki átvétel évében keletkezett kár okát és mértékét. Gazdálkodói hibának kell tekinteni az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

d) Az erdőgazdálkodó a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt, illetve véleményt tehet, melyet a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság és az erdőgazdálkodó írja alá.

3. Erdősítési munkák értékelése

Az erdősítési munkák részben fajlagos mértékben, részben a tényleges ráfordítások alapján támogathatók.

3.1. Elszámolható erdőtelepítési munkák:

a) Az elvégzett munka teljesítményértékét a műszaki átvételek mennyiségi adatainak és a fajlagos támogatásoknak a figyelembevételével kell meghatározni. A műszaki átvételt követő őszi első kivitelű erdőtelepítések esetében az elszámolás alapja a helyszíni szemlejegyzőkönyv. A támogatás mértékét a rendelet 105-106. §-ai tartalmazzák.

b) A beruházás során erdősítési hátralék keletkezik, ha

ba) az erdőtelepítésben a kötelezettség keletkezését követően a kocsányos és kocsánytalan tölgy és bükk erdősítést a tizedik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánítottak befejezetté. A befejezés elhúzódása miatti hátralékot az erdőrészlet teljes területére kell számolni, amely az újraerdősítési költség 20 százaléka;

bb) a befejezés elhúzódása utáni hátralék számításához az újraerdősítési költséget az Evt. 70. §-ának (4) bekezdésében az erdőfelújításra meghatározott számítási módot kell alkalmazni az erdőtelepítésre is azzal, hogy a számításnál a rendelet 105. §-ában foglalt értékeket kell figyelembe venni;

bc) az erdősítési hátralékot a hátralék megszűnéséig, évente a területileg illetékes erdészeti hatóság határozatában megjelölt számlára kell befizetni, melyet az erdészeti hatóság köteles átutalni az 10032000-01220191-51000008 számú Fejlesztési típusú támogatások felhasználási keretszámlára.

3.1.1. Az erdősítési munkák támogatási mértékének megállapítása és elszámolása:

Az erdészeti hatóság az elszámolást minden esetben csak annak benyújtásakor a nyilvántartásában szereplő jogszerű erdőgazdálkodótól fogadja be, s azzal számol el.

3.1.2. Befejezett erdősítések ápolási munkáinak elszámolása:

Befejezett erdősítésekben végzett ápolást az erdészeti hatóság elbírálása és igazolása alapján - legfeljebb 2 alkalommal - lehet támogatni.

Tághálózatú nyárasokban (ahol a növőtér törzsenként 9 m2 vagy annál nagyobb) 10 éves korig lehet talajápolást elszámolni a rendelet 106. §-ában a tisztítóvágásra megállapított összeggel.

3.1.3. Állománynevelési (tisztítási) munkák elszámolása:

a) A tisztítást a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" című kiadványban szereplő erdőnevelési modellek alapján kell besorolni és elvégzését minősíteni.

b) Az erdőnevelési modellekben nem szereplő állományokat a következők szerint kell besorolni: a kemény lombos állományokat kocsánytalan tölgyesként, a fenyőket erdei fenyvesként.

c) Sablonos tisztításoknál támogatás csak akkor számolható el, ha a megmaradó sorokban a szükséges válogató törzsszámcsökkentést is elvégezték.

3.1.4. Az erdősítési munkák tenyészeti évre, minden egyéb támogatható munka viszont naptári évre számolandó el. Indokolt túlteljesítés csak az erdészeti hatóság előzetes engedélye alapján számolható el.

3.2. Egyedi költségvetés alapján elszámolható munkák:

Az egyedi költségvetés alapján támogatott munkákról címenként részletes költségvetést kell készíteni. Saját tulajdonú vagy jogszerű használatában lévő erdőben egyedi költségvetés alapján, saját rezsiben végzett beruházásokat közvetlen költségszinten kell elszámolni. Műszaki létesítmények (közjóléti) részletes költségvetés alapján, az abban jóváhagyott mértékig számolhatók el.

3.2.1. Beruházási keretből egyedi költségvetés alapján elszámolható munkák:

a) Az e rendelet 108. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt géngyűjtemények (klónarchívumok), valamint szuperelit vagy elit fokozatú szaporítóanyagot kibocsátó törzsültetvények létesítési költségei a termőre fordulásig az OMMI szakvéleménye alapján.

b) Az e rendelet 108. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt erdészeti szaporítóanyag-ellátást biztosító engedélyes csemetekertek (létesítés, korszerűsítés, beleértve a telkesítés, tereprendezés, öntözőberendezések létrehozását és a talajerő-utánpótlást is) támogatására benyújtható pályázatnak a részletes költségvetés mellékleteként tartalmaznia kell a következőket:

ba) az OMMI naptári évre aktualizált igazolása a csemetekerti engedély meglétéről,

bb) korszerűsítés esetében az engedélyes eddigi szakmai tevékenységének az OMMI általi véleményezése,

bc) a termelési kapacitásbővítési kérelemhez támogató nyilatkozat az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácstól (ESzT) .

c) Az e rendelet 108. § (1) bekezdés c) pontja szerint erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések (erózió elleni védelem, vízmosáskötés, víz- és tereprendezési munkák és azok műtárgyai) létesítési költségei. Különleges jellegű erdősítési munkák, amennyiben az erdősítési tervben meghatározott feltételeknek megfelelnek és költségigényük miatt fajlagos elszámolásra alkalmatlanok. Ezek kivitelezési tervében az erdészeti hatóság előírja a megengedhető pótlási százalékot, illetve a kívánt eredményességet, és ennek figyelembevételével meghatározza a befejezésig ráfordítható összeget. Beruházási keretből erdősítési költséget csak eddig a mértékig lehet finanszírozni. Az ezt meghaladó költséget az erdősítés műszaki befejezéséig a beruházó viseli. Ha az erdősítés eredményessége a kivitelezési tervben előírt szintet nem éri el, azt eredménytelennek kell tekinteni, és a ráfordított költséget nem szabad megtéríteni.

d) Az e rendelet 103. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt erdősítések, fásítások fenntartását szolgáló műszaki létesítmények megvalósulásának költségei.

e) Az e rendelet 108. § (1) bekezdés d) pontjában felsorolt célokat szolgáló, jóváhagyott fejlesztési tervvel rendelkező üdülő- és parkerdők közjóléti szerepét növelő műszaki létesítmények tervezésének és megvalósításának költségei.

f) Az e rendelet 108. § (1) bekezdés e) pontjában felsorolt célt szolgáló, erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett, közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek erdőművelés jellegű létesítési költségei.

3.2.2. Egyedi költségvetés alapján - az illetékes hatóság által elrendelt erdővédelmi munkák kivételével -csak az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott munka és költség számolható el. A munka szakszerű elvégzését az erdészeti hatóság igazolja.

3.3. Erdőszerkezet-átalakítás:

A termőhelyi potenciált nem kellően hasznosító faállományok fafajcserés felújítása, valamint a sarjeredetű erdők mageredetűvé történő átalakítása, ha az átalakítás utáni tölgy- vagy bükkállomány jó, de legalább közepes növekedést érhet el. Az erdőszerkezet-átalakítás szükségességét az erdészeti hatóság határozza meg az első kivitel tervezésekor.

3.4. A szakszerűtlen erdőgazdálkodás értékelése:

Amennyiben az erdősítés gazdálkodói mulasztásból az előírt szakmai követelményeknek (befejezési határidő, befejezett erdősítések felülvizsgálata) nem felel meg, a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Gazdálkodói hibának kell tekinteni az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

4. Pénzügyi elszámolás

4.1. Költségvetés a támogatás biztosítására:

A rendelet 103. §-ában és 108. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkákra az erdészeti hatóság az e célra rendszeresített K-2-1, K-2-2 és K-2-3, e melléklethez 1-3. számú függelékként csatolt, költségvetési elszámolás összesítők alapján hagyhat jóvá költségvetéseket.

Az éves erdőművelési tervek alapján költségvetést kell készíteni a központi beruházási keretből végzett munkákról:

a) a gazdasági, különleges célú és védelmi rendeltetésű erdők telepítése, valamint a csemetekertek fejlesztése, törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) létesítése (K-2-1),

b) az arborétumok, a parkerdők szociális, üdülési, oktatási és ismeretterjesztési szerepét növelő műszaki létesítményeinek megvalósítása (K-2-2),

c) az erdőszerkezet-átalakítás (K-2-3) .

Ráfordításos alapon csak az erdészeti hatóság által felülvizsgált, részletes költségvetések alapján engedélyezett összegeket lehet a költségvetésbe beállítani és elszámolni.

A részletes költségvetések az erdőművelési költségvetés házi példányának mellékletét képezik, és azokba minden ellenőrzésre jogosult betekinthet.

4.2. Elszámolás:

A beruházási keretből megvalósult munkákról készített elszámolást az erdészeti hatósághoz kell benyújtani 4 példányban, legkésőbb december 1-jéig.

Az erdészeti hatóság gondoskodik a szükséges összeg lehívásáról, illetve a gazdálkodók felé történő átutalásokról, majd ezt követően elszámol a minisztérium felé.

Az elszámolás érvényességéhez az erdészeti hatóság igazolja, hogy az elszámolásban szerepeltetett adatok megegyeznek a műszaki átvételek záró adataival, valamint azt, hogy a ráfordításos alapon elszámolt munkákat a jóváhagyott kereten belül szakszerűen végrehajtották.

Amennyiben a beruházás a tárgyév végéig műszakilag megvalósult, a beruházás finanszírozására jóváhagyott költségvetési összeg legkésőbb a tárgyév december 1-jéig vehető igénybe az erdészeti hatósághoz benyújtott elszámolás alapján.

Amennyiben az erdőtelepítés károsodik és a K-2-1 (1. számú függelék a 11. számú melléklethez) elszámolási összesítőn a gazdálkodót megillető előleggel csökkentett záró érték a nyitó értéknél alacsonyabb, a különbözetet az erdészeti hatóság által megjelölt számlára vissza kell fizetni.

A visszafizetést az erdészeti hatóság a gazdálkodó elszámolása vagy elszámolás hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján határozatban rendeli el.

1. számú függelék a 11. számú melléklethez

K-2-1 KÖLTSÉGVETÉS-ELSZÁMOLÁS

a költségvetési előirányzatból elszámolható erdőtelepítési és fásítási munkákról

2. számú függelék a 11. számú melléklethez

K-2-2 KÖLTSÉGVETÉS-ELSZÁMOLÁS

költségvetési előirányzatból megvalósuló, az erdők közjóléti, oktatási szerepét növelő műszaki létesítményekről

3. számú függelék a 11. számú melléklethez

K-2-3 KÖLTSÉGVETÉS-ELSZÁMOLÁS

költségvetési előirányzatból megvalósuló erdőszerkezet-átalakításról

12. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[292]

A termőhely-feltárási szakvélemény kötelező tartalma

1. Általános adatok

-a terület tulajdonosa és kezelője,

-község (város) megye,

-a terület hrsz.-a vagy táblaszáma, térképi jele és jelenlegi művelési ága.

2. Szakvélemény

-telepíthető célállomány vagy célállományok,

-esetenként a kötelező vagy tiltott technológiai eljárások,

-az erdőgazdálkodó és a szakvéleményt készítő aláírása.

Mellékletek:

a) A terv jellegének megfelelő méretarányú térképvázlat, ezen feltüntetve az egységes célállománnyal és erdősítési eljárással telepíthető területek határa, valamint a talaj szelvények pontos helye.

b) Az Erdőrendezési útmutatóban előírt "Termőhely-felvételi lap" laborvizsgálati jegyzőkönyvvel.

13. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[293]

Az erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentáció tartalmi előírásai

Erdőtelepítési kivitelezési tervet csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (erdőmérnök) vagy ilyen személyt foglalkoztató szerv készíthet.

1. Az erdőtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:

a) az erdőgazdálkodó nevét, címét,

b) az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait (kat. hrsz.-a, táblaszáma, térképi jele vagy erdőtervi jele, jelenlegi művelési ága, kiterjedése egytized hektár pontossággal) és az ingatlannyilvántartási térkép kivonatos másolatát, körzeti erdőterv térképkivonatát, amelyen fel kell tüntetni a telepítendő területet és a talajmintavételek helyét,

c) az erdőtelepítéssel érintett terület tulajdonosainak az egyetértő nyilatkozatát,

d) a terület termőhelyi adatait,

e) az erdő javasolt rendeltetését,

f) a telepíteni tervezett fő- és elegyfajokat, illetve fajtákat, azok elegyarányát, az elegyítés módját, az ültetési hálózatot (magvetés esetén a sortávolságot és a felhasználni kívánt szaporítóanyag mennyiségét), a talaj-előkészítés, valamint az ültetés vagy magvetés módját,

g) a telepítés kezdésének és várható befejezésének tervezett időpontját,

h) esetenként a terület felhasználására vonatkozó hatósági engedélyek számát,

i) a termőhely-feltárási szakvéleményt (a 12. számú melléklet),

j) technológiai eljárásokat tartalmazó műszaki leírást,

k) főfafajt vagy főfafajokat elegyaránnyal; elegyfajokat, kísérő fafajokat elegyaránnyal; az elegyítés módját,

l) a talaj-előkészítés módját; a telepítési eljárást; a hektáronkénti csemeteszámot (db); az ültetési hálózatot,

m) a tervező záradékát a tervezés alapjául szolgáló távlati, tanulmány- stb. tervre való utalással,

n) ütemtervet.

2. Zöldövezeti telepítési és ligetes útkísérő fásítás esetében az 1. pontban foglaltakon kívül:

a) a meglevő növényanyagra vonatkozó megjegyzéseket és előírásokat;

b) részletes tervezést - út-, vasútkísérő fásítások esetében szelvényszámokkal meghatározva - a termőhelyi viszonyok és meglévő növényanyag feltüntetésével, a tervezett ültetési anyag elhelyezési módjára való utalással, szükség esetén térképvázlattal szemléltetve;

c) a tervezett növények jegyzékét.

3. Különleges rendeltetésű, ráfordításos alapon elszámolható erdősítések, fásítások esetében az 1. pontban foglaltakon kívül csatolni kell:

a) árelemzésen alapuló költségvetést;

b) a terv jellegének megfelelő méretarányú (pl. 1:500, 1:1000) tervtérképet; átnézeti térképet (1:25 000, 1:50 000);

c) kiültetési vázlatot;

d) különleges műszaki létesítményekhez szükség szerint műszaki rajzokat, részletrajzokat.

14. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez

A vágóbaromfi és baromfihús állatorvosi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatok költségtámogatása

15. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[294]

3. Nyilatkozatok

3.1.Nyilatkozom, hogy csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok.

3.2.Nyilatkozom, hogy adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozásom nincs.

3.3.Nyilatkozom, hogy tevékenységem megfelel az ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak, és ezt tanúsítvánnyal, igazolással, illetve felmérő tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálni tudom.

3.4.Nyilatkozom, hogy az élelmiszerek előállításainak és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet előírásainak megfelelő létesítménnyel rendelkezem.

3.5.Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár Rt. az általam közölt adataimat felhasználják.

3.6.Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.

Összesítő kimutatás a csatolt bizonylatokról

16. számú melléklet a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelethez[295]

2. A támogatást az állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségek alapján az alábbiak szerint kérem:

3. Nyilatkozatok

3.1. Nyilatkozom, hogy csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személyjogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó vagyok.

3.2. Nyilatkozom, hogy adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, társadalombiztosítási járuléktartozásom nincs.

3.3. Nyilatkozom, hogy a 129. §-ban rögzített és a 130. § (1) bekezdése szerinti támogatást ugyanazon fiatal, illetve hízott liba, valamint hízott kacsa állományra nem igényelem.

3.4. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, illetve azok szervei, továbbá a Magyar Államkincstár Rt. az általam közölt adataimat felhasználják.

3.5. Nyilatkozom, hogy a kérelem benyújtásakor költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős határozattal megállapított köztartozással nem rendelkezem.

Összesítő kimutatás a csatolt bizonylatokról