Tippek

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

2015. évi LXXXIII. törvény

a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről

(A COTIF C Függelék Mellékletének 2015. évi módosításai 2015. január 1-jén hatályba léptek azzal, hogy a COTIF C Függelék Mellékletének 2014. december 31-éig hatályos előírásai 2015. június 30-áig alkalmazhatók.)

1. § Az Országgyűlés a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett COTIF Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv C Függeléke, "A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat" (a továbbiakban: RID) Mellékletének 2015. január 1-jétől hatályos szövegét e törvénnyel kihirdeti.

2. § A RID Mellékletének hiteles angol nyelvű szövegét az 1. melléklet, hivatalos magyar nyelvű fordítását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § A RID Mellékletében foglalt rendelkezéseket a veszélyes áruk belföldi vasúti szállítására a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

4. § A RID Mellékletében szereplő egyes feladatokra vonatkozó feladatmegosztást a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Ez a törvény 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter, az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter, a bányászati ügyekért felelős miniszter, az iparügyekért felelős miniszter, a közbiztonságért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter gondoskodik.

6. § Ez a törvény

a) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való második hozzáigazításáról szóló, 2012. december 3-i 2012/45/EU bizottsági irányelvnek,

c) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való harmadik hozzáigazításáról szóló, 2014. november 21-i 2014/103/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

7. § A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXX. törvény 5. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy)

"c) a környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel és az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben a RID belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket"

(rendeletben állapítsa meg.)

8. § Hatályát veszti a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CIX. törvény.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2015. évi LXXXIII. törvényhez

Convention concerning International Carriage by Rail (COTIF)

Appendix C

Regulations concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Rail (RID) Annex

2. melléklet a 2015. évi LXXXIII. törvényhez

A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke,

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID)

Melléklete

2015

1. Rész

Általános előírások

1.1 fejezet

Hatály és alkalmazási terület

1.1.1 Szerkezet

A RID hét részre van osztva, minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat és bekezdéseket tartalmaz.

Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 4. rész, 2 fejezet, 1 szakaszának számozása: "4.2.1".

1.1.2 Hatály

1.1.2.1 A C Függelék 1. cikke szerint a RID meghatározza:

a) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak zárva;

b) azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett és a fuvarozásukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

- az áruk besorolását (osztályozását), beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

- a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

- a tartányok használatát (beleértve azok töltését);

- a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök jelölését és táblázását, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

- a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat;

- a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

A RID értelmében vett fuvarozásra - a C Függeléken kívül - a COTIF többi függelékének vonatkozó előírásai is érvényesek, különösen a B Függelék azon előírásai, amelyek a fuvarozási szerződés alapján végzett fuvarozásokra vonatkoznak.

1.1.2.2 A veszélyes áruknak a C Függelék 5. cikk 1. § a) pontja szerinti, nem tehervonattal történő fuvarozására a 7.6 és a 7.7 fejezet előírásai vonatkoznak.

1.1.2.3 A veszélyes áruknak a C Függelék 5. cikk 1. § b) pontja szerinti kézipoggyászként, útipoggyászként vagy gépjárművön, ill. gépjárműben (vonaton lévő gépkocsin) történő fuvarozására csak az 1.1.3.8 bekezdés előírásai vonatkoznak.

1.1.2.4 Az 1980. évi COTIF Tagállamai a C Függelék e Melléklete szerinti jogok és kötelezettségek tekintetében addig is egyenlőnek számítanak az 1999. évi COTIF C Függelék 1bis cikke szerinti Szerződő Államokkal, amíg megerősítik az 1999. évi COTIF-ot és maguk is RID Szerződő Állammá válnak.

1.1.3 Mentességek

1.1.3.1 A fuvarozás jellegéből adódó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni:

a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áru kiskereskedelmi csomagolásban van és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgál, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették. Amennyiben ez az áru magánszemély által vagy magánszemély részére megtöltött, újratölthető tartályokban szállított gyúlékony folyékony anyag, akkor az összmennyiség egy tartályban legfeljebb 60 liter lehet. Az IBC, a nagycsomagolás, ill. a tartány nem tekinthető kiskereskedelmi csomagolásnak;

b) a RID-ben nem szereplő gépek és készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak, feltéve, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására szükséges intézkedéseket megtették;

c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként, beleértve a nagyméretű csomagolóeszközöket (IBC-et) és nagycsomagolásokat is, legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a veszélyes áru normális szállítási feltételek melletti kiszabadulásának megakadályozására. Ez a fajta mentesség nem alkalmazható a 7 osztályra. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d) a veszélyhelyzet elhárításában illetékes hatóságok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, amennyiben a szállítás a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges, különösen a rendkívüli eseményben vagy balesetben érintett veszélyes áru összegyűjtésére és a legközelebbi megfelelő, biztonságos helyre történő elszállítására;

e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek;

f) üres, tisztítatlan, telepített tárolótartályok, amelyekben a 2 osztály A, O vagy F csoportjába tartozó gázok, a 3 vagy 9 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó anyagok, vagy a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozó peszticidek voltak, azzal a feltétellel, hogy:

- minden rajtuk lévő nyílás - az esetleges nyomáscsökkentő szerkezetek nyílásainak kivételével - légmentesen le van zárva;

- megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy szokásos szállítási körülmények között a tartalom ne szivárogjon ki; és

- a rakomány úgy van rögzítve rekeszben, kalodában vagy egyéb kezelőeszközben, ill. magán a kocsiban vagy a konténerben, hogy szokásos szállítási körülmények között ne lazuljon ki, ill. ne mozduljon el.

Ez a mentesség nem vonatkozik az olyan telepített tárolótartályokra, amelyekben érzéketlenített robbanóanyag vagy a RID által a fuvarozásból kizárt anyag volt.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.1.4 bekezdést is.

1.1.3.2 A gázok fuvarozására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni, ha a fuvarozott anyagok (tárgyak) a következők:

a) a szállítási tevékenységet végző vasúti járművek tartályaiban levő gázok, amelyek azok meghajtására vagy bármely olyan berendezésük (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak, amelyet a szállítás alatt használnak vagy használni szándékoznak;

b) a szállított járművek tüzelőanyag tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lenni és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani;

c) a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 20 °C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz nem cseppfolyósított, ill. nem mélyhűtött cseppfolyósított gáz. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

Megjegyzés: Ez a mentesség nem vonatkozik a lámpákra. Lámpákra lásd az 1.1.3.10 bekezdést.

d) a jármű üzemelése során használt felszerelésekben (pl. tűzoltó készülékben) lévő gázok, beleértve a tartalék alkatrészekben (pl. felfújt gumiabroncsban) lévő gázokat is. Ez a mentesség arra az esetre is vonatkozik, ha felfújt gumiabroncsokat rakományként szállítanak;

e) a kocsik és a rakományként szállított járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és üres, tisztítatlan cseretartályai, amelyeket ugyanazon kocsiban vagy járműben szállítanak;

f) az élelmiszerekben (ideértve a szénsavas italokat is) levő gázok, az UN 1950 tétel alá tartozók kivételével;

g) sport céljára használt labdákban lévő gázok.

h) (törölve)

1.1.3.3 Folyékony tüzelőanyagok szállítására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők:

a) a szállítási tevékenységet végző vasúti járművek tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek azok meghajtására vagy bármely olyan berendezésük (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak, amelyet a szállítás alatt használnak vagy használni szándékoznak;

b) a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagok, amelyek meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell.

c) a rakományként szállított nem közúti mozgó gépek1) tüzelőanyag tartályában lévő és a meghajtásukra vagy bármely berendezésük működtetésére szolgáló tüzelőanyag. A tüzelőanyag a gép/jármű motorjához és/vagy a berendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag tartályban szállítható, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek. Szükség esetén a gépeket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell.

1.1.3.4 A különleges előírások szerinti és a korlátozott, ill. engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó mentességek

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.1.4 bekezdést is.

1.1.3.4.1 A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok fuvarozását részben vagy teljesen felmentik a RID előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2 Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

1.1.3.4.3 Bizonyos veszélyes áruk ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.5 fejezet feltételeit kielégítik.

1.1.3.5 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre vonatkozó mentességek

Az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek a RID előírásainak hatálya alá, ha a lehetséges veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1 - 9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6 Legnagyobb megengedett összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként

1.1.3.6.1 (fenntartva)

1.1.3.6.2 (fenntartva)

1.1.3.6.3 Ha egy kocsiban vagy nagykonténerben az 1.1.3.1.c) pont alapján ugyanazon szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak, a kocsira, ill. a nagykonténerre következő táblázat 3 oszlopában megadott legnagyobb megengedett mennyiségeket kell betartani:

Szállítási
kategória
Anyag vagy tárgy
csomagolási csoport vagy osztályozási kód/csoport vagy
UN szám
Legnagyobb
összmennyiség
kocsinként, ill.
nagykonténe-
renként
(1)(2)(3)
01 osztály:1.1L, 1.2L, 1.3L és UN 01900
3 osztály:UN 3343
4.2 osztály:az I csomagolási csoportba tartozó
anyagok
4.3 osztály:UN 1183, 1242, 1295, 1340, 1390, 1403,
1928, 2813, 2965, 2968, 2988, 3129,
3130, 3131, 3134, 3148, 3396, 3398,
3399
5.1 osztály:UN 2426
6.1 osztály:UN 1051, 1600, 1613, 1614, 2312, 3250,
3294
6.2 osztály:UN 2814, 2900
7 osztály:UN 2912 - 2919, 2977, 2978, 3321 -
3333
8 osztályUN 2215 (maleinsavanhidrid, olvasztott)
9 osztály:UN 2315, 3151, 3152, 3432 és az ilyen
anyagokat vagy keverékeket tartalmazó
készülékek
és az UN 2908 alá tartozók kivételével azok az üres,
tisztítatlan csomagolóeszközök, amelyek az ebbe a
szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazták.
1Az I csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak,
amelyek nem szerepelnek a 0 szállítási kategóriában és a
következő osztályok anyagai és tárgyai:
20
1 osztály:1.1B - 1.1Ja), 1.2B - 1.2J, 1.3C, 1.3G,
1.3H, 1.3J, 1.5Da)
2 osztály:T, TCa), TO, TF, TOCa) és TFC
csoportok
aeroszolok: C, CO, FC, T, TF, TC, TO,
TFC és TOC csoport
nyomás alatti vegyszerek: UN 3502,
3503, 3504 és 3505
4.1 osztály:UN 3221 - 3224
5.2 osztály:UN 3101 - 3104
2A II csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak,
amelyek nem szerepelnek a 0, az 1 vagy a 4 szállítási
kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai:
333
1 osztály:1.4B - 1.4G és 1.6N
Szállítási
kategória
Anyag vagy tárgy
csomagolási csoport vagy osztályozási kód/csoport vagy
UN szám
Legnagyobb
összmennyiség
kocsinként, ill.
nagykonténe-
renként
(1)(2)(3)
2 (folyt.)2 osztály:F csoportok
aeroszolok: F csoport
nyomás alatti vegyszerek: UN 3501
4.1 osztály:UN 3225 - 3230
5.2 osztály:UN 3105 - 3110
6.1 osztály:III csomagolási csoportba tartozó
anyagok és tárgyak
9 osztály:UN 3245
3A III csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak,
amelyek nem szerepelnek a 0, a 2 vagy a 4 szállítási
kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai:
1000
2 osztály:A és O csoportok
aeroszolok: A és O csoport
nyomás alatti vegyszerek: UN 3500
3 osztály:UN 3473
4.3UN 3476
8 osztály:UN 2794, 2795, 2800, 3028 és 3477
9 osztály:UN 2990, 3072
41 osztály:1.4SKorlátlan
4.1 osztály:UN 1331, 1345, 1944, 1945, 2254, 2623
4.2 osztály:UN 1361 és 1362 III csomagolási
csoport
7 osztály:UN 2908 - 2911
9 osztály:UN 3268, 3499 és 3509
valamint azok az üres, tisztítatlan csomagolóeszközök,
amelyek a 0 szállítási kategóriába tartozókon kívüli, többi
anyagot tartalmazták.

a) Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 számú anyagnál a legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként 50 kg.

Az előző táblázatban a "legnagyobb összmennyiség kocsinként, ill. nagykonténerenként" jelentése a következő:

- tárgyaknál a bruttó tömeg kg-ban (az 1 osztályba tartozó tárgyaknál a robbanóanyag nettó tömege kg-ban; a RID-ben szereplő gépekben és készülékekben lévő veszélyes áru esetén, a bennük lévő veszélyes áru összmennyisége kg-ban vagy literben);

- szilárd anyagoknál, cseppfolyósított gázoknál, mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál és oldott gázoknál a nettó tömeg kg-ban;

- folyékony anyagoknál a tartalmazott veszélyes áru összmennyisége literben;

- sűrített gázoknál, adszorbeált gázoknál és nyomás alatti vegyszereknél a tartály víztérfogata literben.

1.1.3.6.4 Ha a táblázat szerint különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat ugyanabban a vasúti kocsiban vagy nagykonténerben fuvaroznak, akkor:

- az "1" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,

- az "1" szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) lábjegyzet szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,

- a "2" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és

- a "3" szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége

együttesen nem haladhatja meg az 1000-t.

1.1.3.6.5 E bekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni azokat a veszélyes árukat, amelyek az 1.1.3.1 bekezdés a), b) és d) - f) pontjai, az 1.1.3.2 - 1.1.3.5, 1.1.3.7, 1.1.3.8, 1.1.3.9 és 1.1.3.10 bekezdés szerint mentességet élveznek.

1.1.3.7 Villamos energia tároló és fejlesztő rendszerek szállítására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni az olyan villamos energia tároló és fejlesztő rendszerekere (például lítium akkumulátor, villamos kondenzátor, aszimmetrikus kondenzátor, fémhidrid tároló rendszer, üzemanyagcella), amelyet:

a) a szállítást végző vasúti járműben alkalmaznak és amelyek annak meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgálnak;

b) a szállítás során használt (vagy használni szándékozott) eszközökben (pl. laptopban) vannak és amelyek ezen eszközök működtetésére szolgálnak;

c) a rakományként szállított járművekbe vannak szerelve és azok meghajtására vagy bármely berendezésük működtetésére szolgálnak.

1.1.3.8 A mentességek alkalmazása a kézipoggyászként, útipoggyászként vagy gépjárművön, ill. gépjárműben szállított veszélyes áruk esetén

Megjegyzés: 1. A fuvarozók magánjogi fuvarozási feltételei között szereplő korlátozásokat a következő előírások nem érintik.

2. A vegyes (személy és teher) vonatokon történő kombinált fuvarozásra lásd a 7.7 fejezetet.

A kézipoggyászként, útipoggyászként vagy gépjárművön, ill. gépjárműben szállított veszélyes árukra az 1.1.3.1, az 1.1.3.2 b) - g), az 1.1.3.3, az 1.1.3.4., az 1.1.3.5, az 1.1.3.7 és az 1.1.3.10 pont, ill. bekezdés szerinti mentességek vonatkoznak.

1.1.3.9 A szállítás során hűtés vagy kondicionálás céljára használt veszélyes árukra vonatkozó mentességek

Amikor a vasúti kocsi, vagy a konténer hűtése vagy kondicionálása céljából olyan veszélyes árut használnak, mely csak fojtó tulajdonságú (a környezetben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítja vagy kiszorítja), arra csak az 5.5.3 szakasz előírásait kell betartani.

1.1.3.10 A veszélyes árut tartalmazó lámpák szállítására vonatkozó mentességek

A RID előírásait nem kell alkalmazni a következő lámpákra, feltéve, hogy nem tartalmaznak radioaktív anyagot, ill. a 3.3.fejezet 366 különleges előírásában meghatározott mennyiségűnél több higanyt:

a) a közvetlenül magánszemélyektől vagy háztartásokból begyűjtött lámpák, ha gyűjtőhelyre vagy újrahasznosító létesítménybe szállítják;

Megjegyzés: Ez vonatkozik azokra a lámpákra is, amelyeket magánszemélyek visznek az első gyűjtőhelyre, ahonnan másik gyűjtőhelyre, közbenső feldolgozóba vagy újrahasznosító létesítménybe szállítják.

b) a legfeljebb 1 g veszélyes anyagot tartalmazó lámpák, amelyek úgy vannak csomagolva, hogy egy küldeménydarabban legfeljebb 30 g veszélyes áru van, azzal a feltétellel, hogy:

i) a lámpákat tanúsított minőségirányítási rendszer szerint gyártják;

Megjegyzés: Az ISO 9001:2208 szabvány alkalmazható erre a célra.

és

ii) a lámpák vagy egyenként belső csomagolásba vannak helyezve, amelyek osztóbetétekkel vannak elválasztva egymástól, vagy a lámpákat védő párnázóanyaggal vannak körülvéve és olyan erős külső csomagolásban vannak, amely megfelel a 4.1.1.1 bekezdés általános előírásainak és képes elviselni az 1,2 m ejtési magasságú ejtőpróbát;

c) a gyűjtőhelyről vagy újrahasznosító létesítményből szállított olyan használt, sérült vagy meghibásodott lámpák, amelyek legfeljebb 1 g veszélyes anyagot tartalmaznak és egy küldeménydarabban legfeljebb 30 g veszélyes áru van. A lámpákat olyan erős külső csomagolásba kell tenni, ami megakadályozza, hogy normális szállítási körülmények között a tartalma kiszabaduljon, és amely megfelel a 4.1.1.1 bekezdés általános előírásainak és képes elviselni az 1,2 m ejtési magasságú ejtőpróbát;

d) az olyan lámpák, amelyek csak a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázait tartalmazzák, feltéve hogy úgy vannak becsomagolva, hogy esetleges törésük esetén a repeszhatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik.

Megjegyzés: A radioaktív anyagot tartalmazó lámpákra a 2.2.7.2.2.2 b) pont vonatkozik. 1.1.4 Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.1.4.1 Általános előírások

1.1.4.1.1 A RID Szerződő Államok területén való nemzetközi fuvarozás a C Függelék 3. cikke szerinti

szabályozás vagy tilalom alá eshet a fuvarozás biztonságán kívül egyéb okokból is. Az ilyen szabályozást, ill. tilalmat megfelelő módon közzé kell tenni.

1.1.4.1.21.1.4.1.3 (fenntartva)

1.1.4.2 Tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási lánc

1.1.4.2.1 Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat, tankkonténereket és MEG-konténereket, valamint kocsikat, amelyekben kocsirakományként csak egy és ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, amelyek nem felelnek meg teljesen a RID csomagolásra, egybecsomagolásra, a küldeménydarab jelölésére és bárcázására, és a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a) Ha a küldeménydarabok nincsenek a RID-nek megfelelően bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások szerinti veszélyességi bárcá(k)nak és jelölésnek kell rajtuk lenni.

b) Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni.

c) A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek mobil tartányok, tankkonténerek és MEG-konténerek, valamint kocsik, amelyekben kocsirakományként csak egy és ugyanazon árut tartalmazó küldeménydarabok vannak, nincsenek a RID 5.3 fejezete szerint jelölve és nagybárcával ellátva, akkor az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerinti jelölésnek és nagybárcá(k)nak kell rajtuk lenni. Üres, tisztítatlan mobil tartányokat, tankkonténereket és MEG-konténereket ezen előírás szerint egészen a tisztítóállomásig lehet szállítani (szállítási láncban történő továbbítást követően).

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek a RID 1 - 9 osztályába tartozó veszélyes áruk, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

Megjegyzés: Az 1.1.4.2.1 pont szerinti fuvarozásra lásd az 5.4.1.1.7 pontot is. Konténerben történő fuvarozásra lásd az 5.4.2 szakaszt is.

1.1.4.2.21.1.4.2.3 (fenntartva)

1.1.4.3 A tengeri szállításra jóváhagyott IMO típusú mobil tartányok használata

Azok az IMO-típusú mobil tartányok (1, 2, 5 és 7 típusú IMO tartányok), amelyek nem felelnek meg a 6.7 vagy a 6.8 fejezet követelményeinek, de amelyeket 2003. január 1-je előtt, az IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint gyártottak és hagytak jóvá, tovább használhatók, feltéve, hogy kielégítik az IMDG Kódex2) vonatkozó időszakos vizsgálati és próbakövetelményeit. Ezen kívül meg kell felelniük a 3.2 fejezet "A" táblázatának 10 és 11 oszlopában szereplő követelményeknek és a RID 4.2 fejezet előírásainak. Lásd még az IMDG Kódex 4.2.0.1 bekezdését is.

1.1.4.4 Vasúti-közúti kombinált forgalom

1.1.4.4.1 A veszélyes árukat kombinált fuvarozással is lehet továbbítani, mégpedig a következő előírások szerint:

A kombinált fuvarozásra feladott szállítóegységeknek és pótkocsiknak, valamint rakományuknak meg kell felelniük az ADR3) előírásainak.

Nem engedélyezettek azonban a következő anyagok:

- az 1 osztály A összeférhetőségi csoport robbanóanyagai (UN 0074, 0113, 0114, 0129, 0130, 0135, 0224 és 0473);

- a 4.1 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, önreaktív anyagai (UN 3231 - 3240);

- az 5.2 osztály hőmérséklet-szabályozást igénylő, szerves peroxidjai (UN 3111 - 3120);

- a 8 osztályba tartozó kén-trioxid, legalább 99,95%-os tisztaságú, amit stabilizálás nélkül, tartányokban fuvaroznak (UN 1829).

1.1.4.4.2 A szállítóegységeket, ill. pótkocsikat fuvarozó hordozókocsik nagybárcával, jelöléssel, ill. narancssárga táblával való ellátása

A hordozókocsik nagybárcával, jelöléssel, ill. narancssárga táblával való ellátása a következő esetekben nem szükséges:

a) ha a szállítóegység, ill. a pótkocsi el van látva az ADR 5.3 vagy 3.4 fejezete szerint előírt nagybárcákkal, jelöléssel, ill. narancssárga táblával;

b) ha a szállítóegységre, ill. pótkocsira nincs nagybárca, jelölés, ill. narancssárga tábla előírva (pl. az ADR 1.1.3.6 bekezdése vagy az 5.3.2.1.5 pontjához fűzött megjegyzése szerint).

1.1.4.4.3 Küldeménydarabokat szállító pótkocsik fuvarozása

Ha a pótkocsit lekapcsolják a vontatójáról, a pótkocsi elejére is el kell helyezni a narancssárga táblát, vagy a pótkocsi mindkét oldalára a megfelelő nagybárcákat kell elhelyezni.

1.1.4.4.4 A nagybárcák, a jelölés, ill. a narancssárga tábla megismétlése a szállítóegységeket, ill. pótkocsikat fuvarozó hordozókocsin

Ha az 1.1.4.4.2 pont szerint elhelyezett nagybárcák, jelölés, ill. narancssárga tábla a hordozókocsin kívülről nem láthatók, akkor ezeket a hordozókocsi mindkét oldalára el kell helyezni.

1.1.4.4.5 Bejegyzések a fuvarokmányba

Az ezen bekezdés szerinti kombinált forgalomban történő fuvarozás esetén a fuvarokmányba a következő bejegyzést kell tenni:

"Az 1.1.4.4 bekezdés szerinti fuvarozás".

Az olyan tartány, ill. ömlesztett veszélyes áru szállítás esetén, amelyre az ADR veszélyt jelölő számot tartalmazó narancssárga táblát ír elő, a fuvarokmányba az UN szám előtt a veszélyt jelölő számot is fel kell tüntetni.

1.1.4.4.6 A RID minden más előírása változatlanul érvényes.

1.1.4.5 Nem vasúton történő továbbítás

1.1.4.5.1 Ha a RID előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző vasúti kocsit az útvonal egy részén nem vasúton továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a vasúti kocsi továbbítására használt szállítási móddal való szállítását adott esetben szabályozzák.

1.1.4.5.2 Az érintett RID Szerződő Államok megállapodhatnak a RID alkalmazásában a fuvarozás azon szakaszára, amely során a vasúti kocsit nem vasúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett RID Szerződő Államok közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal nevezett szakaszán a vasúti kocsi továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi megállapodások előírásaival. Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező RID Szerződő Államoknak be kell terjesztenie az OTIF Titkárságnak, amely a RID Szerződő Államokat értesíti4).

1.1.4.6 Az SzMGSz Szerződő Államaiba vagy azokon keresztül történő fuvarozás

Ha egy RID szerinti fuvarozást az SzMGSz 2. Melléklete szerinti fuvarozás követ, az útvonal ezen szakaszán az SzMGSz 2. Melléklet előírásait kell alkalmazni.

Ebben az esetben a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások, tartálykocsik és tankkonténerek RID-ben előírt jelöléseit, a fuvarokmányban5) és a fuvarokmányhoz mellékelt dokumentumokban lévő, RID-ben előírt információkat a RID-ben előírt nyelveken kívül kínaiul vagy oroszul is fel kell tüntetni, hacsak a szállításban érintett országok közötti megállapodások másként nem rendelkeznek.

1.1.5 Szabványok alkalmazása

Ha valamely szabvány alkalmazása kötelező, de a szabvány és a RID előírásai között ellentmondás van, ilyenkor a RID előírásait kell elsődlegesnek tekinteni. A szabvány azon előírásai (beleértve a szabványon belül normatívként hivatkozott egyéb szabványokat vagy szabványok egyes részeit), amelyek nem állnak ellentétben a RID-del a szabványban meghatározottak szerint alkalmazandók.

1.2 fejezet

Meghatározások és mértékegységek

1.2.1 Meghatározások

Megjegyzés: Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

A RID alkalmazásában:

A

ADN: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás;

ADR: A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, beleértve a külön megállapodásokat is, amelyeket a szállításban résztvevő Szerződő Felek aláírtak;

Aeroszol vagy aeroszol csomagolás: a 6.2.6 szakasz követelményeit kielégítő, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Állandósult nyomás: a nyomástartó tartály tartalmának nyomása a termikus és diffúziós egyensúly elérése után;

Állati eredetű anyagok: az állati tetemek, állati testrészek és az állati eredetű takarmány;

"Amely országba vagy amely országon keresztül" (radioaktív anyagok szállításánál): az az ország, amelybe vagy amelyen keresztül a küldeményt szállítják, e fogalom kifejezetten kizárja azt az országot, amely fölött a küldeményt légi úton szállítják, feltéve, hogy nincs tervezett leszállás abban az országban;

Áruszállító egység: a kocsi, a konténer, a tankkonténer, a mobil tartány és a MEG-konténer;

Megjegyzés: Ez a fogalom meghatározás csak a 3.3 fejezet 302 különleges előírására és az 5.5.2 szakaszra vonatkozik.

ASTM: American Society for Testing and Materials (Amerikai Anyagvizsgálati Társaság), (ASTM International, 100 Barr Harbor Drive, PO Box C700, West Conshohocken, PA, 19428-2959, United States of America);

Átalakított csomagolóeszköz: különösen

a) az olyan fémhordók,

i) amelyeket nem UN típusúból alakítottak át a 6.1 fejezet előírásainak megfelelő, UN típusúvá; vagy

ii) amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelő valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

iii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;

b) az olyan műanyag hordók,

i) amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-ből 1H2-vé); vagy

ii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított hordókra a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új hordókra kell alkalmazni;

Átalakított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC); Átalakított nagycsomagolás: lásd nagycsomagolás;

B

Battériás kocsi: olyan kocsi, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan ehhez a kocsihoz rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás kocsi elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik:

a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira, a kocsiba vagy a konténerbe berakja; vagy

a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja;

Biztonsági szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Biztonsági tartály (radioaktív anyagok szállításánál): a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott együttese, amelynek feladata a radioaktív anyagok kiszabadulásának megakadályozása a szállítás során;

C

CGA: Compressed Gas Association (Sűrített Gáz Egyesület), (CGA, 4221 Walney Road, 5th Floor, Chantilly VA 20151-2923, United States of America);

CIM: a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok [a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B Függeléke] módosított;

Címzett (átvevő): a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, a RID értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a fuvarozást szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CMR: a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény (Genf, 1956. május 19.) módosított kiadása;

Criticality safety index (CSI): lásd kritikussági biztonsági mutatószám (CSI);

CSC Egyezmény: "A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény" módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyarországon kihirdette a 2003. évi LXIV. törvény);

Cs

Cseppfolyósított petróleumgáz (LPG): egy vagy több, könnyű szénhidrogénből álló, kis nyomáson cseppfolyósított gáz, amely csak az UN 1011, 1075, 1965, 1969 vagy 1978 tételhez van sorolva és amely főként propánt, propilént, butánt, bután izomereket, butént tartalmaz, valamint nyomokban más szénhidrogén gázokat;

Megjegyzés: 1. A gyúlékony gázok más UN tételekhez vannak sorolva és nem tekinthetők LPG-nek.

2. Az UN 1075 tétel tekintetében lásd a 2.2.2.3 bekezdés táblázatában a 2F osztályozási kódon belül az UN 1965 tételhez tartozó 2. megjegyzést.

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): egy vagy több tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó és egyéb biztonsági funkcióját (lásd még átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett csomagolóeszköz és portömör csomagolóeszköz);

E

Egyesítőcsomagolás: olyan - a radioaktív anyagok esetében egyetlen feladó által használt -burkolat, amit egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására használnak a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljából.

Egyesítőcsomagolás például:

a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

EN (szabvány)*: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által kiadott európai szabvány (CEN, Avenue Marnix 17, B-1000 Brussels);

Engedély:

Egyoldalú engedély (radioaktív anyagok szállításánál): a mintadarab olyan engedélye, amelyet csak a mintadarab származási országa illetékes hatóságnak kell megadnia. Amennyiben a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, akkor a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell ezt az engedélyt elismernie (lásd a 6.4.22.8 bekezdést).

Többoldalú engedély (radioaktív anyagok szállításánál): az olyan engedély, amelyet a mintadarabnak, ill. a szállításnak a származási, ill. kiindulási országa illetékes hatósága ad, és mindazon országok illetékes hatósága, amely országba vagy amely országon keresztül a küldeményt szállítják;

ENSZ-EGB Előírások: "A közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, ill. a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről" szóló Egyezmény (1958. évi Egyezmény módosított formában) mellékletét képező előírások (Magyarországon kihirdette az 1960. évi 21. tvr.);

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ "Ajánlások a veszélyes áruk szállítására - Minta szabályzat" kiadvány tizennyolcadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.18);

F

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett kocsi: vasúti kocsi fix vagy eltolható oldalfalakkal és tetővel;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítást fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen

a) az olyan fémhordók, amelyeket

i) az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belső és külső korróziós nyomokat és a külső bevonatokat és bárcákat;

ii) visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

iii) tisztítás után, de festés előtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentős csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

b) az olyan műanyag hordók és kannák,

i) amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külső bevonatot és bárcát;

ii) amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

iii) amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

Fémhidrid tároló rendszer: önálló, teljes hidrogén tároló rendszer, amely a tartályból, a fémhidridből, a nyomáscsökkentő szerkezetből, a zárószelepből, az üzemi szerelvényekből és belső szerkezeti elemekből áll, és amely kizárólag hidrogén szállítására szolgál;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

a) olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c) a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés: A "folyékony állapotban történő szállítás" a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében:

- az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

- olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

Fuvarozó: az a vállalkozás, amely az árutovábbítást végzi, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Fuvarokmány: a fuvarozási szerződésnek megfelelő fuvarlevél (lásd CIM), az "Általános Szerződés a Teherkocsik Használatára" (AVV6)) szerinti "üres kocsi kísérőlevél", vagy az 5.4.1 szakasz előírásainak megfelelő, más fuvarokmány;

Fuvarozás (szállítás): a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, illetve minden olyan közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a szállítási módok, illetve a szállítóeszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, illetve a küldeménydarabokat vagy a tartányokat a fuvarozás alatt nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik.

G

Gáz: olyan anyag, amelynek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: szállításra használt, hegesztett, nyomástartó tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal; csúszótalpakra erősített, gömb alakú tartály);

Gázpatron: lásd gázzal töltött kis méretű tartály;

Gázzal töltött kis méretű tartály (gázpatron): a fémből készült, legfeljebb 1000 ml víztérfogatú és a műanyagból vagy üvegből készült, legfeljebb 500 ml víztérfogatú, nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

GHS: a "Vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének egyetemes harmonizált rendszere" ötödik módosítása, amelyet az ENSZ ST/SG/AC.10/30/Rev.5 jelű kiadványa tartalmaz;

Gy

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál): a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész 31.1.3 szakaszához fűzött 1 - 3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyag, gyúlékony szilárd anyag, ill. gyúlékony gáz és gázkeverék. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTM D 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 - 86.3, ill. NFPA 30B;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak meghatározott csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontját);

H

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Hulladék: olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan tankkonténer vagy tartányos cserefelépítmény, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül "hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány"-nak;

I

IAEA: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), (IAEA, P.O.Box 100, A-1400 Wien);

IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

ICAO: International Civil Aviation Organization (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet), (ICAO, 999 University Street, Montreal, Quebec H3C 5H7, Canada);

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény (Chicago. 1944) 18. Függelékét kiegészítő, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO, Montreal) ad ki (Magyarországon kihirdette a 2009. évi LXXXVIII. törvény);

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO, London), ad ki. (Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény);

IMO: International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet), (IMO, 4 Albert Embankment, London SE1 7SR, United Kingdom);

Irányítási rendszer (radioaktív anyagok szállításánál): a stratégia és a célkitűzések meghatározására, ill. a célkitűzések hatékony teljesítése céljából kialakított, egymással összefüggő és interaktív elemek együttese (rendszere);

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és minden olyan sérüléstől mentesnek találtak, amely befolyásolná a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Ismételten felhasznált nagycsomagolás: lásd nagycsomagolás;

ISO (szabvány): a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) (1, rue de Varembé - CH-1204 Geneva 20) által kiadott nemzetközi szabvány;

J

Javított IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC); K

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kármentő nagycsomagolás: olyan különleges csomagolóeszköz, amely

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű; és

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de térfogata legfeljebb 3 m3;

amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő veszélyes áru küldeménydarabot vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árut lehet elhelyezni újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kármentő nyomástartó tartály: olyan 1000 liter víztérfogatot meg nem haladó befogadóképességű nyomástartó tartály, amelybe sérült, meghibásodott, szivárgó vagy nem megfelelő nyomástartó tartály(oka)t lehet elhelyezni pl. újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kényszervezérlésű szellőzőszelep: olyan szelep az alsó ürítésű tartányon, amely a fenékszeleppel össze van kapcsolva és üzemszerűen csak a tartány töltésénél és ürítésénél van nyitva a tartány szellőzéséhez;

Kérelmező: megfelelőség-értékelés vonatkozásában a gyártó vagy valamely RID Szerződő Államban felhatalmazott képviselője. Időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat vonatkozásában a kérelmező a vizsgálóhely, az üzemben tartó vagy valamely RID Szerződő Államban felhatalmazott képviselőjük;

Megjegyzés: Megfelelőség-értékelési kérelmet kivételes esetben harmadik fél (pl. az 1.2.1 szakasz meghatározása szerinti tankkonténer üzemben tartó) is benyújthat.

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kirakó: az a vállalkozás, amelyik:

a) a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról lerakja; vagy

b) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsiból vagy konténerből kirakja; vagy

c) a veszélyes árut tartányból (tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből), battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti, ill. az ömlesztett veszélyes árut a kocsiból, nagykonténerből, kiskonténerből vagy ömlesztettáru-konténerből kirakja;

Kiskonténer: lásd konténer;

Kizárólagos használat (radioaktív anyagok szállításánál): ahol a RID előírja, a kocsi vagy a nagykonténer egyetlen feladó általi használata, amikor is a szállítás előtt, alatt és után az összes be- és kirakási műveletet, valamint a szállítást a feladó vagy a címzett utasítása szerint végzik;

Kocsi: saját meghajtás nélküli vasúti jármű, amely áru szállításra szolgál (lásd még battériás kocsi, fedett kocsi, nyitott kocsi, ponyvás kocsi és tartálykocsi);

Kocsirakomány: egy vasúti kocsi kizárólagos használata, függetlenül attól, hogy a kocsi rakománytere teljes egészében vagy csak részben van kihasználva;

Megjegyzés: A radioaktív anyagoknál a megfelelő kifejezés a "kizárólagos használat".

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés: A kombinált csomagolás "belső csomagolás" -a nem tévesztendő össze az összetett csomagolás "belső tartály" -ával.

Kombinált forgalom: ADR szerinti szállítóegységek, ill. pótkocsik vasúti-közúti kombinált fuvarozása. Ez a fogalom kiterjed a "gördülő országút" rendszerű fuvarozásra [az ADR szerinti szállítóegységek felrakása (kísért vagy nem kísért formában) az erre a fuvarozásra alkalmas vasúti kocsikra] is;

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

- tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

- kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel - a rakomány megbontása nélkül - történő szállítását;

- a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

- kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható;

- a radioaktív anyagok szállítására használt konténerek kivételével befogadóképessége legalább 1 m3.

Ezen kívül:

A kiskonténer olyan konténer, amelynek befogadóképessége legfeljebb 3 m3;

A nagykonténer

a) olyan konténer, amely nem felel meg a kiskonténer meghatározásának;

b) "A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény (CSC)" értelmében:

olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

i) legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy

ii) legalább 7 m2 (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik; A nyitott konténer nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

A ponyvás konténer a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

A zárt konténer teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

- szilárdság szempontjából csak szárazföldi vasúti és közúti, valamint komphajón történő fuvarozásra van méretezve;

- nem halmazolható;

- a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megjegyzés: A "konténer" fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagoló-eszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és kocsikra. Radioaktív anyagok szállításánál azonban a konténerek csomagolóeszközként használhatók.

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek;

Kritikus hőmérséklet: az a hőmérséklet, amely felett az anyag nem létezhet folyékony halmazállapotban;

Kritikussági biztonsági mutatószám (CSI) hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz vagy konténerhez (radioaktív anyagok szállításánál): olyan szám, amelyet a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy konténerek együttes mennyiségének korlátozására használnak;

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. A radioaktív anyagok szállítását kivéve, nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést, a 4.1.9.1.1 pontot és a 6.4 fejezetet.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolóeszköz vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívóanyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

L

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások engedélyezettek olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, amennyiben nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;

Légmentesen zárt tartány: folyékony anyagok szállítására szolgáló, legalább 4 bar nyomásra méretezett tartány, vagy szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására szolgáló tartány - a tervezési nyomásától függetlenül -, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és:

- nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, se vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

- nincs rajta se biztonsági szelep, se hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés, de van rajta a 6.8.2.2.3 pont előírásának megfelelő vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

- van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, de nincs rajta vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep; vagy

- van rajta biztonsági szelep, ami előtt a 6.8.2.2.10 pont szerint hasadótárcsa van, és van rajta a 6.8.2.2.3 pont előírásának megfelelő vákuumszelep vagy kényszervezérlésű szellőzőszelep is;

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb normál üzemi nyomás (radioaktív anyagok szállításánál): a közepes tengerszint feletti levegőnyomást meghaladó azon legnagyobb nyomás, amely a biztonsági tartály belsejében a szállítás során fennálló környezeti feltételeknek megfelelő hőmérsékleti és napsugárzási viszonyok mellett, szellőztetés, segédrendszer általi külső hűtés vagy szállítás közbeni üzemi ellenőrzés nélkül egy év alatt kialakulhat;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb befogadóképessége m3-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a következő három érték közül a legnagyobb:

a) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c) az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hőmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levő különleges előírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyomás (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on;

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre előírt nyitónyomással kell egyenlőnek lennie. Ez a követelmény nem vonatkozik a 2 osztály sűrített, cseppfolyósított és oldott gázainak szállítására szolgáló tartányokra. (lásd még próbanyomás, tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: 1. A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

2. A zárt mélyhűtő tartályokra lásd a 6.2.1.3.6.5 ponthoz fűzött megjegyzést.

Leszerelhető tartány: a vasúti kocsi különleges építésmódjához illeszkedő tartány, arról csak a rögzítőberendezések oldása után vehető le;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

LPG: lásd cseppfolyósított petróleumgáz (LPG);

M

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a) (IBC-knél) az IBC, az üzemi és a szerkezeti szerelvények tömegének, valamint a legnagyobb nettó rakomány tömegnek az összege;

b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megfelelőség biztosítása (radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

Megfelelőség-értékelés: egy termék megfelelőségének ellenőrzése az 1.8.6 és az 1.8.7 szakasznak a típusjóváhagyásra, a gyártás felügyeletére és az üzembe helyezés előtti vizsgálatra vonatkozó előírásai szerint;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Megtartó rendszer (radioaktív anyagok szállításánál): a hasadóanyagnak és a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott és az illetékes hatóság által jóváhagyott együttese, amelynek feladata a kritikussági biztonság fenntartása;

Mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt, nyomástartó tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (lásd még nyitott mélyhűtő tartály);

Merev falú belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem "merev falú", "hajlékony falú"-nak kell tekinteni;

Merev falú IBC rendszeres karbantartása: lásd nagyméretű csomagolóeszköz (IBC);

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy a RID biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

Minta (radioaktív anyagok szállításánál): a 2.2.7.2.3.5 f) pont alapján mentesített hasadóanyag, a különleges formájú radioaktív anyag, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag, a küldeménydarab vagy csomagolás leírása, ami lehetővé teszi az ilyen tárgy pontos azonosítását. A leíráshoz adatlapok, szerkezeti rajzok, az előírásokkal való egyezőséget tanúsító jelentések és más mértékadó dokumentumok tartozhatnak;

m.n.n. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a) nincsenek a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint megemlítve; és

b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, multimodális tartány, amelyhez a 3.2 fejezet "A" táblázat 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve; amennyiben a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer, mobil tartány vagy tartálykocsi üzemben tartója;

Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;

Műszaki megnevezés: elfogadott kémiai - adott esetben biológiai - megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);

N

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak helyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de térfogata legfeljebb 3 m3;

Az átalakított nagycsomagolás olyan fém vagy merev falú műanyag nagycsomagolás,

a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b) amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított nagycsomagolásokra a RID ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új nagycsomagolásokra kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.6.5.1.2 pontban).

Az ismételten felhasznált nagycsomagolás újratöltésre szánt nagycsomagolás, amelyet megvizsgáltak és minden olyan sérüléstől mentesnek találtak, amely befolyásolná a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a nagycsomagolásokra is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Nagykonténer: lásd konténer;

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC): a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a) űrtartalma

i) nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);

Megjegyzés: 1. A 6.7 fejezet előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

2. A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k a RID értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Az átalakított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC,

a) amelyet nem UN típusúból alakítottak át UN típusúvá; vagy

b) amelyet valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át.

Az átalakított IBC-kre a RID ugyanazon követelményei vonatkoznak, mint amelyeket az azonos típusú, új IBC-kre kell alkalmazni (lásd még a gyártási típus meghatározását a 6.5.6.1.1 pontban).

A javított IBC olyan fém, merev falú műanyag vagy összetett IBC, amely ütődés vagy bármilyen más ok (pl. korrózió, ridegedés, a gyártási típushoz képest gyengült ellenállóképesség) miatt kijavítottak, hogy megegyezzen a gyártási típussal és képes legyen a gyártási típus vizsgálatok elviselésére. Az összetett IBC-k merev falú műanyag belső tartályának a cseréje ugyanazon gyártó eredeti gyártási típusa szerinti belső tartályra a RID értelmében az IBC javításának minősül. A merev falú IBC-k rendszeres karbantartása azonban nem minősül javításnak. A merev falú műanyag IBC testeken és az összetett IBC-k belső tartályán nem végezhető javítás. A hajlékony falú IBC-k csak az illetékes hatóság engedélyével javíthatók;

A hajlékony falú IBC rendszeres karbantartása a hajlékony falú, műanyag vagy textilszövet IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a) tisztítás; vagy

b) az IBC szerves részét nem képező alkotóelemek, pl. különálló bélések és zárószalagok cseréje a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel;

amennyiben ez az IBC árumegtartó funkcióját nem befolyásolja kedvezőtlenül, ill. az IBC gyártási típusát nem változtatja meg;

A merev falú IBC rendszeres karbantartása a fém, merev falú műanyag és összetett IBC-ken a következő, rendszeresen elvégzett munkákat jelenti:

a) tisztítás;

b) a zárószerkezetek (beleértve a hozzátartozó tömítéseket) vagy az üzemi szerelvények eltávolítása és visszahelyezése vagy a gyártó eredeti előírásainak megfelelővel való cseréje, feltéve, hogy az IBC tömörségét ellenőrzik; vagy

c) a veszélyes áru megtartására vagy az ürítési nyomás fenntartására közvetlenül nem szolgáló szerkezeti szerelvények kijavítása (pl. a tartólábak, emelő tartozékok helyreigazítása), hogy megegyezzenek a gyártási típussal, amennyiben ez az IBC megtartó funkcióját nem befolyásolja;

Nagypalack: varrat nélküli, szállításra használt, nyomástartó tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 3000 liter űrtartalommal;

NAÜ: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, lásd IAEA;

Nettó robbanóanyag tömeg (NEM): a robbanó anyag csomagolóeszköz, burkolat, ház, stb. nélküli össztömege. (A nettó robbanóanyag mennyiség (NEQ), a nettó robbanóanyag tartalom (NEC) vagy a nettó robbanóanyag súly (NEW) gyakran ugyanebben az értelemben használatos);

Neutronsugárzás detektor: a neutronsugárzást érzékelő készülék. A készülékben a neutronsugárzást mérhető elektromos jellé átalakító, légmentesen zárt elektroncső gázt tartalmazhat;

Ny

Nyitott kocsi: homlok- és oldalfalakkal ellátott, vagy anélküli kocsi, amelynek rakfelülete nyitott;

Nyitott konténer: lásd konténer;

Nyitott mélyhűtő tartály: szállításra használt, hőszigetelt tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, amelyet a mélyhűtött, cseppfolyósított gáz folyamatos szellőztetésével atmoszferikus nyomáson tartanak;

Nyomástartó tartály: gyűjtőfogalom, amelyhez a palackok, a nagypalackok, a gázhordók, a zárt mélyhűtő tartályok, a fémhidrid-tárolórendszerek, a palackkötegek és a kármentő nyomástartó tartályok tartoznak;

O

"Offshore" ömlesztettáru-konténer: olyan többször használható ömlesztettáru-konténer, amelyet speciálisan nyílt tengeri létesítményekhez, létesítményektől, ill. létesítmények közötti szállításra terveztek. Az "offshore" ömlesztettáru-konténert a nyílt tengeren kezelt "offshore" konténerekre vonatkozó jóváhagyási útmutató szerint kell tervezni és gyártani, amit a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC/Circ.860 dokumentuma tartalmaz;

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

OTIF: Intergovermental Organization for International Carriage by Rail (Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Államközi Szervezet) (OTIF, Gryphenhübeliweg 30, CH-3006 Bern, Svájc);

Ö

ÖBH: lásd Öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztettáru-konténer: olyan megtartó rendszer (beleértve mindenfajta bélést és bevonatot), amely a vele közvetlenül érintkező szilárd anyag szállítására szolgál. A csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások és tartányok nem tartoznak ide.

Az ömlesztettáru-konténer

- tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

- kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel - a rakomány megbontása nélkül - történő szállítását;

- a könnyű kezelhetőséget lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

- befogadóképessége legalább 1,0 m3.

Ömlesztettáru-konténer lehet pl. konténer, "offshore" ömlesztettáru-konténer, billenő-puttony, ömlesztettáru-siló, cserefelépítmény, konténerteknő, görgős konténer, a kocsi rakodótere;

Megjegyzés: Ez a meghatározás csak a 6.11 fejezet követelményeinek megfelelő ömlesztettáru-konténerekre vonatkozik.

Ponyvás ömlesztettáru-konténer: olyan nyitott tetejű ömlesztettáru-konténer, amelynek fenékrésze (beleértve a garatszerű fenék kialakítást is), oldal- és homlokfalai merevek, és hajlékony "eszközzel" van lefedve;

Zárt ömlesztettáru-konténer: olyan teljesen zárt ömlesztettáru-konténer, amelynek teteje, oldal- és homlokfalai, ill. padlója (beleértve a garatszerű fenék kialakítást is) merev. E fogalomba beletartoznak a nyitható tetejű, oldal- és homlokfalú ömlesztettáru-konténerek is, ha a szállítás alatt zárva tarthatók. A zárt ömlesztettáru-konténereken lehetnek olyan nyílások, amelyek lehetővé teszik a gőzök és gázok, ill. a szabad levegő kicserélődését, azonban normális szállítási körülmények között megakadályozzák a szilárd anyag tartalom kiszabadulását, valamint a csapadék és a fröccsenő víz bejutását;

Ömlesztett fuvarozás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak fuvarozása vasúti kocsiban, konténerben vagy ömlesztettáru-konténerben. A fogalom nem vonatkozik sem a küldeménydarabokban, sem a tartányban fuvarozott anyagokra;

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. része tartalmazza. [Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) a francia température de decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition temperature (SADT) magyar megfelelője.];

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolatot képező vázszerkezetből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megjegyzés: A "műanyag" az összetett IBC-knél a belső tartállyal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit is jelenti.

Összetett csomagolóeszköz: külső csomagolásból és belső tartályból álló csomagolóeszköz, amely úgy van kialakítva, hogy a külső csomagolás és a belső tartály egységes csomagolóeszközt alkot. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Az összetett csomagolás "belső tartály"-a nem tévesztendő össze a kombinált csomagolás "belső csomagolás"-ával. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz belső része egy ilyen belső tartály, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra van kialakítva, hogy külső csomagolás nélkül befogadó funkciót lásson el, és így nem belső csomagolás. Ahol az "összetett csomagolás" kifejezés után zárójelben egy anyag megnevezés áll, az a belső tartályra utal.

P

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, szállításra használt, nyomástartó tartály;

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve. A palackok együttes űrtartalma legfeljebb 3000 liter lehet, a 2 osztály mérgező (a 2.2.2.1.3 pont szerint T betűvel kezdődő csoportba tartozó) gázainak szállítására használt palackkötegek űrtartalma azonban legfeljebb 1000 liter lehet;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Ponyvás kocsi: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott kocsi;

Ponyvás konténer: lásd konténer;

Ponyvás ömlesztettáru-konténer: lásd ömlesztettáru-konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az üzembe helyezés előtti, ill. az időszakos vizsgálat alkalmával végzett nyomáspróba során kifejtett nyomás (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), tervezési nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

R

Radioaktív tartalom (radioaktív anyagok szállításánál): a csomagolásban együtt levő radio -aktív anyag bármely szennyezett vagy felaktivált szilárd vagy folyékony anyaggal és gázzal;

Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a vasúti kocsira szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű tartány (a kocsi ily módon tartálykocsivá válik) vagy egy ilyen kocsi alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;S

Sugárzás érzékelő rendszer: olyan készülék, amelyben alkatrészként sugárzásdetektor(ok) van(nak);

Sugárzási szint (radioaktív anyagok szállításánál): a megfelelő sugárzásra vonatkozó dózisteljesítmény millisievert per óra vagy mikrosievert per óra egységben megadva;

Sz

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy az önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Szállítási mutatószám (Transport index, TI) küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz, konténerhez vagy csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményhez (radioaktív anyagok szállításánál): olyan szám, amelyet a besugárzás korlátozására használnak;

Szállítóeszköz (közúti vagy vasúti szállításnál): jármű vagy vasúti kocsi;

Szerkezeti acél: a 360...440 N/mm2 közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti szerelvény:

a) tartálykocsi esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő- vagy védő-elemei;

b) tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

c) a battériás kocsi vagy MEG-konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külső erősítő-, rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

d) a hajlékony falú IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál a test erősítő-, rögzítő-, kezelő, védő- vagy stabilizáló-elemei (beleértve a belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-k esetében a raklap alapot is);

Szilárd anyag:

a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

SzMGSz: Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás, Vasutak Együttműködési Szervezete (OszZsD) (Varsó);

SzMGSz 2. Melléklete: az SzMGSz 2. Melléklete szerinti veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó előírások;

T

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül; amennyiben a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására használják, 450 liternél nagyobb befogadóképességű;

Megjegyzés: A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tank-konténereknek.

Tankkonténer, mobil tartány vagy tartálykocsi üzemben tartója7): az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert, a mobil tartányt vagy a tartálykocsit nyilvántartásba vették; vagy szokásos módon forgalomba helyezték;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály, merev belső tartály és nyomástartó tartály);

Tartálykocsi: folyékony, gáznemű, porszerű vagy szemcsés anyagok fuvarozására használt kocsi, amely egy vagy több tartányt magába foglaló felépítményből és azok szerelvényeiből, valamint egy, a saját szerelvényeivel ellátott alvázból (futómű, felfüggesztés, vonó- és ütközőberendezés, fékek és feliratok) áll;

Megjegyzés: A leszerelhető tartányos kocsik is tartálykocsinak minősülnek.

Tartálykocsi üzemben tartója: lásd tankkonténer, mobil tartány vagy tartálykocsi üzemben tartója;

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy tartálykocsit jelent az ebben a szakaszban szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás kocsi vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány, battériás kocsi és tartálykocsi);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Tartány, ill. tartánykamra befogadóképessége (űrtartalma): a tartány, ill. tartánykamra teljes belső térfogata, literben vagy m3-ben kifejezve. Ha a tartányt, ill. tartánykamrát az alakja vagy a szerkezeti kialakítása miatt nem lehet teljesen feltölteni, akkor a töltési fok meghatározásánál és a tartány jelölésénél a csökkentett befogadóképességet kell alapul venni;

Tartányköpeny (tartányoknál): a tartány azon része, amely a szállítandó anyag megtartására szolgál, beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket, de kizárva az üzemi szerelvényeket és a külső szerkezeti szerelvényeket;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Tartány-vizsgálati könyv (gépkönyv): olyan dokumentáció, amely tartalmazza a tartányra, battériás kocsira, ill. MEG-konténerre vonatkozóan az összes fontos műszaki adatot, mint például a 6.8.2.3, a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdésben említett bizonyítványokat, ill. tanúsítványokat;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés: A radioaktív anyagoknál a megfelelő kifejezés a "kizárólagos használat".

Tervezési nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A tervezési nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembevétele nélkül (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2.2.2.1.1 pontban meghatározott gázok szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Megjegyzés: Az UN MEG-konténerekre lásd a 6.7 fejezetet.

Töltési fok: a gáz tömegének és a felhasználásra kész nyomástartó tartályt teljesen kitöltő víz tömegének aránya 15 °C-on;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és ürítési nyomás);

Töltő: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartálykocsiba, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Transport index (TI): lásd szállítási mutatószám (TI); Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol vagy aeroszol csomagolás;

U

UIC: Union Internationale des Chemins de Fer (Nemzetközi Vasútegylet), (UIC, 16 rue Jean Rey, F-75015 Paris, France);

UNECE: United Nations Economic Commission for Europe (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság), (UNECE, Palais des Nations, 8-14 avenue de la Paix, CH-1211 Geneva 10, Switzerland);

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az "ENSZ Minta Szabályzat"-ból származik;

Ü

Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, tervezési nyomás és töltési nyomás);

Üzemanyagcella: olyan elektrokémiai eszköz, amely az üzemanyag kémiai energiáját elektromos energiává, hővé és reakciótermékké alakítja át;

Üzemanyagcellás motor: berendezések meghajtására szolgáló eszköz, amely az üzemanyagcellából, annak üzemanyag ellátójából - függetlenül attól, hogy az vele egybeépített vagy különálló -, valamint a funkciója ellátásához szükséges tartozékokból áll;

Üzemi nyomás: a sűrített gáz állandósult nyomása a megtöltött nyomástartó tartályban 15 °C referencia hőmérsékleten;

Megjegyzés: Tartányokra lásd a legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás) fogalmát. Üzemi szerelvények:

a) tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőző-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

b) battériás kocsi vagy MEG-konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági berendezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c) IBC-knél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőző-, a fűtő- és hőszigetelőberendezések, valamint a mérőeszközök;

V

Vákuum-szelep: nyomáskülönbség hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Vasúti infrastruktúra: minden vasúti vágány és rögzített berendezés, amely a vasúti járművek közlekedéséhez és a közlekedés biztonságához szükséges;

Vasúti infrastruktúra üzemeltetője (pályavasút): bármely állami szervezet vagy vállalkozás, amelynek feladata a vasúti pályának és tartozékainak létesítése, karbantartása, valamint a üzemviteli és biztonsági rendszer irányítása;

Vasúti jármű: a saját kerekein, vasúti pályán közlekedő, saját meghajtással rendelkező vagy anélküli jármű;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek fuvarozását a RID tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c) maró anyagok képződése;

d) vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ "Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" ötödik javított kiadása (az ST/SG/AC.10/11/Rev.5/Amend.1 és az ST/SG/AC.10/11/Rev.5/Amend.2 dokumentummal módosított ST/SG/AC.10/11/Rev.5 dokumentum);

Vizsgáló szervezet: az illetékes hatóság által elismert, független vizsgáló szervezet;

Z

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: lásd konténer;

Zárt ömlesztettáru-konténer: lásd ömlesztettáru-konténer;

ZS

Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz.

1.2.2 Mértékegységek

1.2.2.1 A RID-ben a következő mértékegységek8) alkalmazhatók

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

SzorzóA prefixum
neve
A prefixum
jele
1 000 000 000 000 000 000 =1018trillióexaE
1 000 000 000 000 000 =1015billiárdpetaP
1 000 000 000 000 =1012billióteraT
1 000 000 000 =109milliárdgigaG
1 000 000 =106milliómegaM
1 000 =103ezerkilok
100 =102százhektoh
10 =101tízdekada
0,1 =10-1tizeddecid
0,01 =10-2századcentic
0,001 =10-3ezredmillim
0,000 001 =10-6milliomodmikro
0,000 000 001 =10-9milliárdodnanon
0,000 000 000 001 =10-12billiomodpikop
0,000 000 000 000 001 =10-15billiárdodfemtof
0,000 000 000 000 000 001 =10-18trilliomodattoa

1.2.2.2 Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a "%" a RID-ben a következőket jelenti:

a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha a RID töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

1.3 fejezet

A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő személyek képzése

1.3.1 Alkalmazási terület

Az 1.4 fejezetben hivatkozott résztvevők által alkalmazott, a veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokból. Az 1.3.2 szakasz szerinti képzést az alkalmazottaknak még a felelősség elvállalása előtt kell megkapniuk; olyan munkakör, amelyre a szükséges képzés még nem történt meg, csak képzett személy közvetlen felügyelete mellett látható el. A veszélyes árukkal kapcsolatos közbiztonsági előírásokról szóló 1.10 fejezet képzési követelményeit is figyelembe kell venni.

Megjegyzés: 1. A biztonsági tanácsadó képzésére e szakasz helyett lásd az 1.8.3 szakaszt.

2. (fenntartva)

3. A 7 osztályra vonatkozó képzésre lásd az 1.7.2.5 bekezdést is.

1.3.2 A képzés jellege

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

1.3.2.1 Általános tájékoztató oktatás

A személyzetnek ismernie kell a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat.

1.3.2.2 Munkakörre (feladatra) szakosított oktatás

A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályzatok előírásaira.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a személyzetnek a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismernie kell.

Ezenkívül a fuvarozónak és a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének a személyzetét a vasúti fuvarozás különlegességeire is ki kell oktatni. Az oktatást alapozó és szakosító formájában kell nyújtani.

a) Alapozó oktatás a teljes személyzet számára:

A teljes személyzetet ki kell oktatni a veszélyességi bárcák és a narancssárga jelölés jelentésére. Ezenkívül a személyzetnek ismernie kell a szabálytalanságok jelentési eljárását.

b) A szakosító oktatás a veszélyes áruk fuvarozásában közvetlenül érintett üzemi személyzet számára:

Az előző a) pontban említett alapozó oktatáson kívül a személyzetet tevékenységüktől függően kell oktatásban részesíteni.

A szakosító oktatás témáit a személyzet számára az 1.3.2.2.1 pont szerinti csoportok és az 1.3.2.2.2 pont szerinti három kategória alapján kell meghatározni.

1.3.2.2.1 A személyzet csoportosítására az egyes kategóriákba a következő táblázat szolgál:

KategóriaA kategória leírásaSzemélyzet
1a veszélyes áruk fuvarozásában
közvetlenül érintett üzemi
személyzet
vasúti járművezetők11), kocsi-
rendezők, ill. ennek megfelelő
feladatot ellátó személyek
2a veszélyes áruk fuvarozásához
használt kocsik műszaki ellen-
őrzéséért felelős személyzet
kocsivizsgálók, ill. ennek
megfelelő feladatot ellátó
személyek
3a forgalmi és rendezési szolgálat
irányításáért és ellenőrzéséért
felelős személyzet, a vasúti infra-
struktúra üzemeltető vezetősége
forgalmi szolgálattevők, váltó-
kezelők, irányítóközpontok
személyzete, ill. ennek megfelelő
feladatot ellátó személyek

1.3.2.2.2 A szakosító oktatásnak legalább a következő témákra kell kiterjednie:

a) az 1 kategóriába tartozó vasúti járművezetők11), ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

- a vonat összeállítására, a veszélyes áruk jelenlétére és azok vonaton belüli helyére vonatkozó, szükséges információkhoz való hozzáférés módja;

- a szabálytalanságok fajtái;

- szabálytalanságok esetén a kritikus helyzetek kezelése, intézkedések foganatosítása a saját vonatuk és a szomszédos vágányokon folyó forgalom védelmére;

az 1 kategóriába tartozó kocsirendezők, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

- a RID 13 és 15 számú tolatási bárcájának jelentése (lásd az 5.3.4.2 bekezdést);

- a RID 7.5.3 szakasza szerinti védőtávolságok az 1 osztály áruinál;

- a szabálytalanságok felismerése;

b) a 2 kategóriába tartozó kocsivizsgálók, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

- az "Általános Szerződés a Teherkocsik Használatára (AVV)12) 9. Melléklet - A teherkocsik műszaki vizsgálatának feltételei az átmeneti forgalomban" szerinti vizsgálatok végrehajtása;

- az 1.4.2.2.1 pontban leírt ellenőrzések végzése (csak azon személyzet részére, akik az 1.4.2.2.1 pontban meghatározott ellenőrzéseket végzik);

- a szabálytalanságok fajtái;

c) a 3 kategóriába tartozó forgalmi szolgálattevők, váltókezelők, irányítóközpontok dolgozói, ill. ennek megfelelő feladatot ellátó személyek esetén:

- szabálytalanságok esetén a kritikus helyzetek kezelése;

- a RID 1.11 fejezete szerinti belső veszélyelhárítási terv a rendezőpályaudvarokra.

1.3.2.3 Biztonsági képzés

A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, illetve mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a személy tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

1.3.2.4 A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.

1.3.3 Dokumentálás

Az e fejezet szerinti oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie. Az oktatásra vonatkozó iratokat új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell.

1.4 fejezet

A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettségei

1.4.1 Általános biztonsági előírások

1.4.1.1 A veszélyes áru fuvarozásában résztvevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. A RID előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.

1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a résztvevőknek azonnal értesíteniük kell a veszélyhelyzet szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3 A RID a különböző résztvevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megadhatja.

Ha egy RID Szerződő Állam véleménye szerint nem jár a biztonság csökkenésével, a valamely résztvevőre háruló kötelezettségeket belföldi jogszabályaiban átháríthatja egy vagy több másik résztvevőre, feltéve, hogy az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban felsorolt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a RID Szerződő Államnak értesítenie kell az OTIF Titkárságát, amely a többi RID Szerződő Állam tudomására hozza.

Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a résztvevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belföldi jog jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses résztvevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2 A fő résztvevők kötelezettsége

Megjegyzés: 1. Az e szakaszban meghatározott biztonsági kötelezettséggel rendelkező résztvevők közül egy és ugyanazon vállalkozás több résztvevő is lehet. Ugyanígy az egy résztvevőre háruló tevékenységek és az ezekhez tartozó biztonsági kötelezettségek több vállalkozásra is hárulhatnak.

2. A radioaktív anyagokra lásd még az 1.7.6 szakaszt is.

1.4.2.1 Feladó

1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át fuvarozásra, amely megfelel a RID előírásainak. A feladóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru a RID-del összhangban van besorolva és fuvarozása engedélyezett;

b) nyomon követhető módon el kell látnia a fuvarozót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmánnyal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3.2 fejezet "A" táblázatának előírásaira;

c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartálykocsikat, leszerelhető tartányos kocsikat, battériás kocsikat, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva a RID által előírt jelölésekkel;

d) be kell tartania a feladás módjára és a továbbítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e) biztosítania kell, hogy még az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartányok (tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik, battériás kocsik, MEG-konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek), illetve az ömlesztett áruhoz használt üres, tisztítatlan kocsik, nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá az üres, tisztítatlan tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2 Ha a feladó más résztvevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen a RID előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi résztvevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2 Fuvarozó

1.4.2.2.1 A fuvarozóra, aki a feladás helyén a veszélyes árut átveszi, - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru a RID szerint fuvarozásra engedélyezett;

b) meg kell győződnie arról, hogy a feladó a szállítandó veszélyes árura vonatkozó, a RID által előírt minden információt a szállítás előtt megadott; az előírt okmányok a fuvarokmányhoz csatolva vannak; vagy ha elektronikus adatfeldolgozási (EDP) vagy elektronikus adatátviteli (EDI) technikát használnak írásos dokumentáció helyett, az adatok szállítás alatt oly módon hozzáférhetőek, ami legalább egyenértékű az írásos dokumentációval;

c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a kocsinak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.;

d) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, a mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer soronkövetkező vizsgálatának határideje még nem járt le;

Megjegyzés: A tartányok, a battériás kocsik és a MEG-konténerek ezen határidő lejárta után is szállíthatók a 4.1.6.10 bekezdés (nyomástartó tartályokból álló battériás kocsik és MEG-konténerek esetén), a 4.2.4.4 bekezdés, a 4.3.2.4.4, a 6.7.2.19.6, a 6.7.3.15.6 és a 6.7.4.14.6 pontok feltételei szerint.

e) ellenőriznie kell, hogy a kocsik ne legyenek túlterhelve;

f) meg kell győződnie arról, hogy a kocsira előírt nagybárcák és jelölések el vannak helyezve;

g) meg kell győződnie arról, hogy az írásbeli utasításban előírt eszközök a vezetőállásban vannak.

Az előzőeket - értelemszerűen - a fuvarokmány, illetve a kísérő okmányok alapján, a kocsi vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

Ezen pont előírásai az UIC 471-3 V Döntvény13) (Veszélyes áru küldemények ellenőrzése) 5. pontja alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők.

1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b), d), e) és f) pont esetében azonban a fuvarozó megbízhat többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3 Ha a fuvarozó az 1.4.2.2.1 pont alapján a RID előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4 Ha a fuvarozó a szállítás alatt olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, illetve a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania.

A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhat(nak) a szállítás folytatására.

Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, illetve a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges közigazgatási eszközökkel támogatniuk kell a fuvarozót. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.

1.4.2.2.5 A fuvarozónak biztosítania kell, hogy az igénybevett vasúti infrastruktúra üzemeltetője a szállítás alatt bármikor, gyorsan és korlátlanul hozzáférhessen azokhoz az adatokhoz, melyek számára az 1.4.3.6 bekezdés b) pont előírásainak teljesítéséhez szükségesek.

Megjegyzés: Az adatszolgátatás rendjét és módját az infrastruktúra használatára vonatkozó szabályzatban rögzíteni kell.

1.4.2.2.6 A fuvarozónak biztosítania kell a vasúti járművezető számára az 5.4.3 szakasz szerinti írásbeli utasítást.

1.4.2.3 Címzett

1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele - kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik -, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő RID előírásokat betartották.

1.4.3.2.2 Egy kocsi vagy konténer csak akkor adható vissza vagy használható fel ismét, ha a RID kirakásra vonatkozó követelményeit betartották.

1.4.2.3.3 Ha a címzett más résztvevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a RID 1.4.2.3.1 és 1.4.2.3.2 pontja előírásainak megfeleljenek.

1.4.3 A többi résztvevő kötelezettségei

A többi résztvevőt, ill. kötelezettségeiket a következő - nem teljes körű - felsorolás tartalmazza. A többi résztvevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat a RID hatálya alá eső fuvarozási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1 Berakó

1.4.3.1.1 A berakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) csak akkor adhatja át az árut a fuvarozónak, ha az a RID szerint fuvarozható;

b) amikor becsomagolt veszélyes árut vagy üres, tisztítatlan csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült - különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye -, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik az üres, tisztítatlan csomagolóeszközökre is;

c) amikor veszélyes árut rak egy kocsiba vagy nagykonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d) amikor a veszélyes árut közvetlenül adja át a fuvarozónak szállítás céljából, figyelembe kell vennie a kocsi vagy nagykonténer bárcázására (nagybárcák elhelyezésére) és a kocsi vagy nagykonténer narancssárga táblával való jelölésére vonatkozó előírásokat;

e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvé rakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a kocsiban vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat és az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi résztvevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.3.2 Csomagoló

A csomagolóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat;

b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

1.4.3.3 Töltő

A töltőre - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

Megjegyzés: A töltőnek olyan eljárást kell foganatosítania, amellyel ellenőrzi a tartálykocsi tartánya zárószerkezeteinek megfelelő működését és biztosítja a zárószerkezetek töltés előtti és utáni szivárgásmentességét. A folyadékok szállítására szolgáló tartálykocsik ellenőrzési jegyzékére az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) által készített útmutató az OTIF honlapján (www.otif.org) megtalálható.

b) meg kell győződnie arról, hogy a tartálykocsi, battériás kocsi, leszerelhető tartányos kocsi, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

c) tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d) a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartánykamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e) a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy az űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f) a tartány megtöltése után ellenőriznie kell, hogy minden zárószerkezet zárt helyzetben van és nincs szivárgás;

Megjegyzés: A töltőnek olyan eljárást kell foganatosítania, amellyel ellenőrzi a tartálykocsi tartánya zárószerkezeteinek megfelelő működését és biztosítja a zárószerkezetek töltés előtti és utáni szivárgásmentességét. A folyadékok szállítására szolgáló tartálykocsik ellenőrzési jegyzékére az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) által készített útmutató az OTIF honlapján (www.otif.org) megtalálható.

g) biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h) a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, a bárcák, a nagybárcák, a "magas hőmérsékletű anyag" és a "környezetre veszélyes anyag" jelölés, ill. a tolatási bárcák az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a kocsikon és a kis- és nagykonténereken;

i) cseppfolyósított gáz tartálykocsiba töltése előtt és után figyelembe kell vennie az ide vonatkozó különleges ellenőrzési előírásokat;

j) meg kell győződnie arról, hogy ömlesztett áru kocsiba, ill. konténerbe rakodása során a 7.3 fejezet vonatkozó előírásait betartják.

1.4.3.4 Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer vagy a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.5 Tartálykocsi üzemben tartója

A tartálykocsi üzemben tartójára - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) a COTIF G Függeléke (ATMF14)) szerinti tanúsítvánnyal rendelkező karbantartásért felelős szervezet útján biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tartálykocsi a következő időszakos vizsgálatig kielégítse a RID előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.4.3.6 Vasúti infrastruktúra üzemeltetője

Az 1.4.1 szakasz alapján a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjére különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) gondoskodnia kell arról, hogy a rendezőpályaudvarokra az 1.11 fejezet szerinti "Belső veszélyelhárítási terv" készüljön;

b) biztosítania kell, hogy a szállítás alatt bármikor, gyorsan és korlátlanul hozzáférjen a következő információkhoz:

- a vonat összeállítása, minden egyes kocsi kocsiszámának, valamint típusának - ha az nem szerepel a kocsiszámban - megadásával,

- az egyes kocsikban szállított veszélyes áruk UN száma kocsinként, ha a fuvarokmányban fel kell tüntetni, illetve, ha csak a 3.4 fejezet szerinti, korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut szállítanak és a kocsi, ill. a nagykonténer 3.4 fejezet szerint megjelölésre kötelezett, akkor annak megadása, hogy ilyen áru van jelen,

- mindegyik kocsinak a vonatban való elhelyezkedése (besorolása).

Ezen az információk csak azok számára közölhetők, akiknek a biztonság, a közbiztonság vagy a vészhelyzet elhárítása érdekében ezekre szükségük van.

Megjegyzés: Az adatszolgáltatás rendjét és módját az infrastruktúra használatára vonatkozó szabályzatban rögzíteni kell.

1.4.3.7 Kirakó

Megjegyzés: E bekezdés értelmében kirakásnak minősül a lerakás, kirakás, lefejtés (kiürítés), mint azt az 1.2.1 szakasz "kirakó" fogalommeghatározása tartalmazza.

1.4.3.7.1 A kirakóra - az 1.4.1 szakasz figyelembevételével - különösen a következő kötelezettségek hárulnak

a) a fuvarokmányban és a küldeménydarabon, konténeren, tartányon, MEG-konténeren, ill. kocsin levő információk összehasonlításával meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő árut rakják ki;

b) kirakás előtt és alatt ellenőriznie kell, hogy a csomagolóeszközök, a tartány, a kocsi vagy a konténer nem sérült-e olyan mértékben, ami akadályozná a kirakási műveletet.

Ilyen esetben gondoskodni kell arról, hogy csak a megfelelő intézkedések végrehajtása után rakodjanak ki;

Megjegyzés: A kirakónak olyan eljárást kell foganatosítania, amellyel ellenőrzi a tartálykocsi tartánya zárószerkezeteinek megfelelő működését és biztosítja a zárószerkezetek töltés előtti és utáni szivárgásmentességét. A folyadékok szállítására szolgáló tartálykocsik ellenőrzési jegyzékére az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) által készített útmutató az OTIF honlapján (www.otif.org) megtalálható.

c) be kell tartania a kirakásra vonatkozó minden előírást;

d) a tartány, a kocsi vagy a konténer kirakása után azonnal

i) el kell távolítania az esetleges veszélyes maradékot, ami a kirakási (lefejtési) művelet során a tartány, a kocsi vagy a konténer külsejére tapadt;

ii) gondoskodnia kell a szelepek és a vizsgálónyílások fedelének zárásáról;

Megjegyzés: A kirakónak olyan eljárást kell foganatosítania, amellyel ellenőrzi a tartálykocsi tartánya zárószerkezeteinek megfelelő működését és biztosítja a zárószerkezetek töltés előtti és utáni szivárgásmentességét. A folyadékok szállítására szolgáló tartálykocsik ellenőrzési jegyzékére az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC) által készített útmutató az OTIF honlapján (www.otif.org) megtalálható.

e) biztosítania kell, hogy a kocsik vagy konténerek előírt tisztítása és fertőtlenítése megtörténjen;

f) gondoskodni kall arról, hogy miután a kocsit vagy a konténert teljes mértékben kirakták, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajta tovább láthatóak az 5.3 fejezet szerinti veszélyességi jelölések.

1.4.3.7.2 Ha a kirakó más résztvevők (tisztító, fertőtlenítő helyek stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a RID előírásainak megfeleljenek.

1.5 fejezet

Eltérések

1.5.1 Ideiglenes eltérések

1.5.1.1 A RID Szerződő Államok illetékes hatóságai közvetlenül egymás között megállapodhatnak abban, hogy területeiken bizonyos fuvarozásokat ideiglenesen a RID előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Annak a hatóságnak, amely az ideiglenes eltérést kezdeményezte, értesítenie kell az ilyen ideiglenes eltérésekről az OTIF Titkárságát, hogy az a RID Szerződő Államok tudomására hozhassa15).

Megjegyzés: Az 1.7.4 szakasz szerinti "Külön megegyezés" nem tekinthető az ezen fejezet szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.5.1.2 Az ideiglenes eltérés érvényességének időtartama nem lehet öt évnél hosszabb az életbe lépésétől számítva. Az ideiglenes eltérés automatikusan megszűnik a RID megfelelő módosításának életbelépési dátumától kezdve.

1.5.1.3 Az ideiglenes eltérések alapján végzett fuvarozás a COTIF C Függeléke értelmében fuvarozásnak minősül.

1.5.2 Katonai küldemények

A katonai küldeményekre, azaz az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó olyan küldeményekre, amelyek a fegyveres erőkhöz tartoznak, vagy a fegyveres erők ellenőrzése alatt állnak, eltérő rendelkezések vonatkoznak [lásd az 5.2.1.5 bekezdést, az 5.2.2.1.8, 5.3.1.1.2 és 5.4.1.2.1 f) pontot, valamint a 7.2.4 szakasz W2 különleges előírását].

1.6 fejezet

Átmeneti előírások

1.6.1 Általános előírások

1.6.1.1 A RID anyagai és tárgyai - más előírás hiányában - 2015. június 30-ig a RID 2014. december 31-ig érvényes előírásai16) szerint is fuvarozhatók.

Megjegyzés: A fuvarokmányba teendő bejegyzésekre lásd az 5.4.1.1.12 pontot.

1.6.1.2 (törölve)

1.6.1.3 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek valamely RID Szerződő Állam fegyveres erőihez tartoznak és amelyeket 1990. január 1-je előtt a RID akkor érvényes előírásainak17) megfelelően csomagoltak, 1989. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarokmányba tett bejegyzés szerint ezek 1990. január 1-je előtt csomagolt katonai áruk. Az erre az osztályra 1990. január 1-jétől érvényes egyéb előírásokat be kell tartani.

1.6.1.4 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között a RID ezen időszakban érvényes előírásainak18) megfelelően csomagoltak, 1996. december 31-e után is fuvarozhatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarokmányba tett bejegyzés szerint ezek az 1 osztályba tartozó olyan áruk, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között csomagoltak.

1.6.1.5 Azok az IBC-k, amelyeket a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-je előtt érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 405 szélzetszám (5) bekezdésének és az 555 szélzetszám (3) bekezdés 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.1.6 Azok az IBC-k, amelyeket 2003. január 1-je előtt az 1612 szélzetszám (1) bekezdése 2001. június 30-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de a 6.5.2.1.1 pont szerinti betűk, számok és jelek magassága nem felel meg a 2001. július 1-től érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.1.7 Azok a típusjóváhagyások, amelyeket a nagy vagy közepes molekulatömegű polietilénből gyártott hordókra, kannákra, ill. összetett csomagolóeszközökre a 6.1.5.2.6 pont 2004. december 31-ig érvényes előírásai alapján 2005. július 1-je előtt adtak ki, de nem felelnek meg a 4.1.1.21 bekezdés követelményeinek, 2009. december 31-ig érvényesek. Az e típusjóváhagyások alapján gyártott és jelöléssel ellátott csomagolóeszközök a 4.1.1.15 bekezdésben meghatározott felhasználási időtartamuk leteltéig használhatók.

1.6.1.8 Az 5.3.2.2 bekezdés 2004. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő narancssárga táblák továbbra is használhatók, feltéve, hogy az 5.3.2.2.1 és az 5.3.2.2.2 pont azon követelményeit, amelyek szerint a táblának, a számoknak és a betűknek rögzítve kell maradniuk, bármilyen helyzetben van is a kocsi, betartják.

1.6.1.9 (fenntartva)

1.6.1.10 (törölve)

1.6.1.11 Azok a típusjóváhagyások, amelyeket 2007. július 1-e előtt, a 6.1.6.1 bekezdés a) pontjának 2006. december 31-ig érvényes követelményei alapján adtak ki nagy és közepes molekulatömegű polietilénből gyártott hordókra, kannákra, összetett csomagolóeszközökre, ill. nagy molekulatömegű polietilénből gyártott IBC-kre, de amelyek nem felelnek meg a 6.1.6.1 bekezdés a) pontjának 2007. január 1-től érvényes követelményeinek, továbbra is érvényesek.

1.6.1.12 (fenntartva)

1.6.1.13 (törölve)

1.6.1.14 Azok az IBC-k, amelyeket 2011. január 1-je előtt olyan gyártási típus alapján gyártottak, amelyen nem végezték el a 6.5.6.13 bekezdés szerinti rázóvizsgálatot, vagy amelyeknek az ejtési próba időpontjában nem kellett kielégíteni a 6.5.6.9.5 d) pont kritériumait, továbbra is használhatók.

1.6.1.15 A 2011. január 1-je előtt gyártott, átalakított, ill. javított IBC-ken nem szükséges feltüntetni a 6.5.2.2.2 pont szerinti legnagyobb megengedett halmazolási terhelést. Az ilyen IBC-k a 6.5.2.2.2 pont szerinti jelölés nélkül 2010. december 31-e után is használhatók, de ha ezen időpont után az IBC-t átalakítják vagy javítják, akkor el kell látni a 6.5.2.2.2 pont szerinti jelöléssel. Azok a 2011. január 1-je és 2016. december 31-e között gyártott, átalakított, ill. javított IBC-k, amelyeken a megengedett legnagyobb halmazolási terhelés a 6.5.2.2.2 pont 2014. december 31-ig érvényes előírása szerint van jelölve, továbbra is használhatók.

1.6.1.16 (törölve)

1.6.1.17-

1.6.1.18 (törölve)

1.6.1.19 (törölve)

1.6.1.20 A 3.4 fejezet 2011. január 1-től érvényes előírásaival ellentétben a korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruk (kivéve azokat, amelyekhez a 3.2 fejezet "A" táblázat 7a oszlopában "0" érték van hozzárendelve) 2015. június 30-ig a 3.4 fejezet 2010. december 31-ig érvényes előírásai szerint szállíthatók. A 3.4.12 - 3.4.15 szakaszok 2011. január 1-től érvényes előírásai azonban 2011. január 1-től ebben az esetben is alkalmazhatók.

1.6.1.21 (fenntartva)

1.6.1.22 A 2011. július 1-je előtt gyártott összetett IBC-k belső tartályai, amelyek a 6.5.2.2.4 pont 2010. december 31-ig érvényes előírásai szerint vannak jelölve, továbbra is használhatók.

1.6.1.23 (fenntartva)

1.6.1.24 (törölve)

1.6.1.25 Azok a küldeménydarabok és egyesítő csomagolások, amelyeken az UN számot a 2012. december 31-ig érvényes RID előírásai szerint tüntették fel, és nem felelnek meg az 5.2.1.1 bekezdésnek az UN szám és az "UN" betűk nagyságára vonatkozó, 2013. január 1-jétől érvényes követelményeinek, 2013. december 31-ig tovább használhatók. A legfeljebb 60 liter víztérfogatú palackok azonban a következő időszakos vizsgálatig, de legfeljebb 2018. június 30-ig használhatók.

1.6.1.26 A 2014. január 1-je előtt gyártott vagy átalakított nagycsomagolások, amelyek nem felelnek meg a 6.6.3.1 bekezdésnek a betűk, számok és jelképek magasságra vonatkozó, 2013. január 1-jétől érvényes követelményeinek továbbra is használhatók. Azokon a nagycsomagolásokon, amelyeket 2015. január 15. előtt gyártottak vagy alakítottak át, nem szükséges a 6.6.3.3 bekezdés szerinti, megengedett legnagyobb halmazolási terhelési jelölést feltüntetni. Az ilyen, a 6.6.3.3 bekezdés szerint nem jelölt nagycsomagolásokat 2014. december 31. után is lehet használni, de ha ezen időpont után átalakítják, a 6.6.3.3 bekezdés szerint jelölni kell. Azok a 2011. január 1-je és 2016. december 31-e között gyártott vagy átalakított nagycsomagolások, amelyeken a megengedett legnagyobb halmazolási terhelés a 6.6.3.3 bekezdés 2014. december 31-ig érvényes előírása szerint van jelölve, továbbra is használhatók.

1.6.1.27 A 2013. július 1-je előtt gyártott, berendezések vagy gépek szerves részét képező, UN 1202, 1203, 1223, 1863 vagy 3475 tétel alá tartozó folyékony tüzelőanyagot tartalmazó tároló edények, amelyek nem felelnek meg a 3.3 fejezet 2013. január 1-jétől érvényes 363 különleges előírása a) pontja követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.1.28 Az 1.6.1.1 bekezdés előírásától eltérően az 1.8.6.8, a 6.2.2.11 bekezdés, a 6.2.3.6.1 és a 6.8.2.4.6 pont, valamint a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírása céljára az EN ISO/IEC 17020:2004 szabvány szerinti akkreditációk 2015. február 28. után már nem ismerhetők el.

1.6.1.29 Azok a lítium cellák és akkumulátorok, amelyeket a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv 3. átdolgozott kiadásának 1. módosítása 38.3 pontja (vagy a típus vizsgálat idején érvényes bármely további átdolgozása vagy módosítása) követelményeinek megfelelő típus alapján gyártottak, továbbra is szállíthatók, hacsak a RID-ben nincs másként előírva.

A 2003. július 1-je előtt, a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv 3. átdolgozott kiadásának követelményei szerint gyártott lítium cellák és akkumulátorok továbbra is szállíthatók, ha az összes többi vonatkozó követelményt betartják.

1.6.1.30 A 3.4.7, a 3.4.8, a 3.5.4.2, az 5.2.1.8.3, az 5.2.2.2.1.1, az 5.3.1.7.1, az 5.3.3., az 5.3.6, az 5.5.2.3.2 és az 5.5.3.6.2 pontoknak a 2014. december 31-ig érvényes követelményeinek megfelelő veszélyességi bárcák, nagybárcák és jelölések 2016. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.1.31 Azok az egyesítőcsomagolások, amelyeken az "EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS" felirat a RID 2014. december 31-ig érvényes előírásai szerint van feltüntetve, és a betűk nagysága nem felel meg az 5.1.2.1 a) alpont 2015. január 1-től érvényes előírásainak, 2015. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.1.32 Azok a kármentő csomagolások és kármentő nyomástartó tartályok, amelyeken a "KÁRMENTŐ" felirat a RID 2014. december 31-ig érvényes előírásai szerint van feltüntetve, és a betűk nagysága nem felel meg az 5.2.1.3 pont 2015. január 1-től érvényes előírásainak, 2015. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.1.33 A 2014. január 1-je előtt gyártott UN 3499 kettős rétegű villamos kondenzátorokon az energiatároló-kapacitás (Wh-ban) 3.3 fejezet 361 különleges előírása e) pontja által előírt feltüntetése nem szükséges.

1.6.1.34 A 2016. január 1-je előtt gyártott UN 3508 aszimmetrikus kondenzátorokon az energiatároló-kapacitás (Wh-ban) 3.3 fejezet 372 különleges előírása c) pontja által előírt feltüntetése nem szükséges.

1.6.1.35 (fenntartva)

1.6.1.36 (fenntartva)

1.6.1.37 Azokat a RID 5.3.1.7.4 pontjának 2014. december 31-ig érvényes előírásai alapján 2015. január 1-jéig a kocsikra helyezhető csökkentett méretű nagybárcákat, amelyek nem felelnek meg az 5.3.1.7.4 pontnak a csökkentett méretű nagybárcák elhelyezésére vonatkozó, 2015. január 1-jétől érvényes követelményeinek, legkésőbb 2017. december 31-ig le kell cserélni.

1.6.2 Nyomástartó tartályok és a 2 osztály anyagaihoz használt tartályok

1.6.2.1 Azok az 1997. január 1-je előtt gyártott tartályok, amelyek a RID 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak nem felelnek meg, de amelyek fuvarozása a RID 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint engedélyezett volt, ezen időpont után is használhatók, amennyiben a P200 és a P203 csomagolási utasításban előírt időszakos vizsgálatok alapján megfelelnek.

1.6.2.2 (törölve)

1.6.2.3 A 2003. január 1-je előtt gyártott tartályok 2003. január 1-je után is viselhetik azokat a jelöléseket, amelyek a 2002. december 31-ig érvényes követelményeknek felelnek meg.

1.6.2.4 Továbbra is használhatók az olyan műszaki szabályzat szerint, korábban tervezett és gyártott nyomástartó tartályok, amelyet az illetékes hatóság a 6.2.5 szakasz értelmében már nem ismerhet el.

1.6.2.5 Továbbra is használhatók azok a nyomástartó tartályok, ill. zárószerkezeteik, amelyeket olyan, a gyártásukkor érvényes szabványok szerint terveztek és gyártottak (lásd a 6.2.4 szakaszt), amelyek a RID akkor érvényes előírásai szerint alkalmazhatók voltak, kivéve, ha valamely különleges átmeneti előírás ezt korlátozza.

1.6.2.6 Azok a nem a 2 osztályba tartozó anyagokhoz használt nyomástartó tartályok, amelyeket a 4.1.4.4 bekezdés 2008. december 31-ig érvényes előírásai szerint, 2009. július 1-je előtt gyártottak, és amelyek nem felelnek meg a 4.1.3.6 bekezdés 2009. január 1-től érvényes előírásainak, továbbra is használhatók, amennyiben a 4.1.4.4 bekezdés 2008. december 31-ig érvényes többi előírását is betartják.

1.6.2.7 (törölve)

1.6.2.8 (törölve)

1.6.2.9 A 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 10) pont v különleges előírása 2010. december 31-ig érvényes követelményeit a RID Szerződő Államok 2015. január 1-je előtt gyártott palackokra alkalmazhatják.

1.6.2.10 Az UN 1011, 1075, 1965, 1969, ill. 1978 tétel alá tartozó gázok szállítására szolgáló, újratölthető hegesztett acélpalackok, amelyekre a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 2010. december 31-ig érvényes 10) pont v különleges előírása szerint a szállító ország(ok) illetékes hatóságai 15 évenkénti időszakos vizsgálatot engedélyeztek, továbbra is ezen előírások szerint vethetők alá időszakos vizsgálatnak.

1.6.2.11 Azokat a 2013. január 1-je előtt gyártott és szállításra előkészített gázpatronokat, amelyek megfelelőség-értékelésére az 1.8.6, 1.8.7, ill. 1.8.8 szakasz előírásait nem alkalmazták, ezen időpont után is szállíthatók, amennyiben a RID minden más, vonatkozó előírását betartják.

1.6.2.12 A kármentő nyomástartó tartályok 2013. december 31-ig a nemzeti előírások alapján is gyárthatók és hagyhatók jóvá. A 2014. január 1-je előtt, nemzeti előírások szerint gyártott és jóváhagyott kármentő nyomástartó tartályok a használat szerinti ország(ok) illetékes hatóságainak jóváhagyásával továbbra is használhatók.

1.6.2.13 A 2015. július 1-je utáni következő időszakos vizsgálatukig tovább használhatók azok a 2013. július 1-je előtt gyártott palackkötegek, amelyek nem a 6.2.3.9.7.2 és a 6.2.3.9.7.3 pont 2013. január 1-jétől érvényes előírásai, illetve a 6.2.3.9.7.2 pont 2015. január 1-jétől érvényes előírásai szerint vannak jelölve.

1.6.1.14 A 2016. január 1-je előtt, a 6.2.3 szakasz és a szállítás, ill. használat országának illetékes hatósága által jóváhagyott előírások szerint gyártott palackok, amelyek nem felelnek meg a 4.1.4.1 bekezdés P208 csomagolási utasításának 1) bekezdése által előírt ISO 11513:2011, ill. ISO 9809-1:2010 szabványnak, akkor használhatók adszorbeált gázok szállítására, ha megfelelnek a 4.1.6.1 bekezdés általános csomagolási előírásainak.

1.6.2.15 A 2015. július 1-je utáni következő időszakos vizsgálatukig tovább használhatók azok a palackkötegek, amelyeknek 2015. július 1-je előtt volt az időszakos vizsgálatuk és nem a 6.2.3.9.7.3 pont 2015. január 1-jétől érvényes előírásai szerint vannak jelölve.

1.6.3 Tartálykocsik és battériás kocsik

1.6.3.1 (törölve)

1.6.3.2 (törölve)

1.6.3.3 Az olyan tartálykocsik, amelyek tartányát az 1978. október 1-jétől alkalmazható előírások életbe lépése előtt gyártottak, továbbra is használhatók, ha a tartány falvastagsága és a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.3.1 A 2 osztály gázainak szállítására használt olyan tartálykocsik, amelyek tartányát 1965. január 1-je előtt gyártották, a nyilvántartásba vevő ország illetékes hatóságának egyetértése esetén 2017. december 31-ig tovább használhatók, ha a tartány falvastagsága ugyan nem, de a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.3.2 A 2 osztály gázainak szállítására használt olyan tartálykocsik, amelyek tartányát 1965. január 1-je és 1966.december 1-je között gyártották, 2019. december 31-ig tovább használhatók, ha a tartány falvastagsága ugyan nem, de a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.3.3 A 2 osztály gázainak szállítására használt olyan tartálykocsik, amelyek tartányát 1967. január 1-je és 1970.december 1-je között gyártották, 2021. december 31-ig tovább használhatók, ha a tartány falvastagsága ugyan nem, de a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.3.4 A 2 osztály gázainak szállítására használt olyan tartálykocsik, amelyek tartányát 1971. január 1-je és 1975. december 1-je között gyártották, 2025. december 31-ig tovább használhatók, ha a tartány falvastagsága ugyan nem, de a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.3.5 A 2 osztály gázainak szállítására használt olyan tartálykocsik, amelyek tartányát 1976. január 1-je és 1978.szepteber 30-a között gyártották, 2029. december 31-ig tovább használhatók, ha a tartány falvastagsága ugyan nem, de a szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet követelményeinek.

1.6.3.4 Azok az 1988. január 1-je előtt, az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók. Ez érvényes azokra a tartálykocsikra is, amelyek nincsenek ellátva az 1988. január 1-jétől a XI. Függelék 1.6.1 pontjában előírt jelöléssel a tartány anyagának feltüntetésére.

1.6.3.5 Azok az 1993. január 1-je előtt, az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.6 Azok az 1995. január 1-je előtt, az 1994. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.7 Azok az 55...60 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tartálykocsik, amelyeket az 1997. január 1-je előtt a XI. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.8 Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2, ill. a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tartálykocsin, leszerelhető tartányos kocsin, battériás kocsin vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.3.9-

1.6.3.10 (fenntartva)

1.6.3.11 Azok az 1997. január 1-je előtt, az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a XI. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.12-

1.6.3.13 (törölve)

1.6.3.14 Azok a tartálykocsik, amelyeket 1999. január 1-je előtt a XI. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg a XI. Függelék 5.3.6.3 pontja 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.15 Azok a 2007. július 1-je előtt, a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.2.3 pont 2007. január 1-jétől érvényes előírásainak, a következő időszakos vizsgálatig tovább használhatók.

1.6.3.16 Azoknál a 2007. január 1-je előtt gyártott tartálykocsiknál és battériás kocsiknál, amelyek nem felelnek meg a 4.3.2 szakasz, a 6.8.2.3, a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdés tartány-vizsgálati könyvre (gépkönyvre) vonatkozó előírásainak, a tartány-vizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) szükséges dokumentumokat legkésőbb a következő időszakos vizsgálat időpontjától kezdődően kell megőrizni.

1.6.3.17 Azok a 2007. július 1-je előtt, a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek a 3 osztály I csomagolási csoportjába tartozó, 50 °C-on legfeljebb 175 kPa (1,75 bar) gőznyomású (abszolút nyomás) anyagok szállítására szolgálnak és a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint L1.5BN tartánykód volt hozzájuk rendelve, az említett anyagok szállítására 2022. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.18 Azok a tartálykocsik és battériás kocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártottak, azonban nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

A megfelelő tartánykódot és - ha van - a 6.8.4 szakasz szerinti különleges előírások TC és TE betűkből és számokból álló kódjait ezeken is fel kell tüntetni.

1.6.3.19 (fenntartva)

1.6.3.20 Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek és a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől 2006. december 31-ig érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.3.21 (törölve)

1.6.3.22 Azok az alumíniumötvözetből készült tartálykocsik, amelyeket 2003. január 1-je előtt a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg a 2003. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.23 (törölve)

1.6.3.24 Az UN 1052, 1790 és 2073 számú gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.25 (törölve)

1.6.3.26 Azok a 2007. január 1-je előtt, a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a külső tervezési nyomás feltüntetésére vonatkozóan a 6.8.2.5.1 pont 2007. január 1-től érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.27 a) Azoknál a 2005. január 1-je előtt gyártott tartálykocsiknál és battériás kocsiknál,

- amelyek a 2 osztályba, a T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási kód alá tartozó gázok szállítására szolgálnak, valamint

- a 3 - 8 osztály olyan anyagainak folyékony állapotban történő szállítására szolgálnak, amelyeknél a 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopában L15CH, L15DH vagy L21DH tartánykód található,

a 6.8.4 szakasz TE22 különleges előírásában meghatározott szerkezeteknek a kocsi mindkét végén legalább 500 kJ energiaelnyelő képességgel kell rendelkezniük.

b) Azok a 2007. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik és battériás kocsik,

- amelyek a 2 osztályba, a csak F betűt tartalmazó osztályozási kód alá tartozó gázok szállítására szolgálnak, valamint

- a 3 - 8 osztály olyan anyagainak folyékony állapotban történő szállítására szolgálnak, amelyeknél a 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopában L10BH, L10CH vagy L10DH tartánykód található,

és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz TE22 különleges előírása 2007. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.3.28 Azokat a 2005. január 1-je előtt, a 2004. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsikat, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.2.1 pont második bekezdése előírásainak, legkésőbb a következő felújításkor vagy javításkor kell átalakítani, ha ez gyakorlatilag lehetséges és az elvégzett munka a szerkezeti elemek megbontásával jár.

1.6.3.29 Azok a 2005. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.2.4 pont 2005. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.30 (fenntartva)

1.6.3.31 Továbbra is használhatók azok a tartálykocsik és battériás kocsik elemeit képező tartányok, amelyeket olyan, a gyártásukkor érvényes műszaki szabályzat szerint terveztek és gyártottak, amelyet a 6.8.2.7 bekezdés akkor érvényes előírásai szerint az illetékes hatóság elismert.

1.6.3.32 Azok a 2007. január 1-je előtt gyártott tartálykocsik,

- amelyek a 2 osztályba, a T, TF, TC, TO, TFC vagy TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási kód alá tartozó gázok szállítására szolgálnak, valamint

- a 3 - 8 osztály olyan folyékony anyagainak szállítására szolgálnak, amelyeknél a 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopában L15CH, L15DH vagy L21DH tartánykód található,

és nem felelnek meg a 6.8.4 szakasz b) pontja szerinti TE25 különleges előírás 2007. január 1-jétől érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

Az UN 1017 klór, az UN 1749 klór-trifluorid, az UN 2189 diklór-szilán, az UN 2901 bróm-klorid és az UN 3057 trifluor-acetil-klorid gáz szállítására szolgáló olyan tartálykocsikat, amelyeknél a fenék falvastagsága nem felel meg a TE25 különleges előírás b) pontjának, legkésőbb 201 4. december 31-ig el kell látni a TE25 különleges előírás a), c) vagy d) szerinti szerkezettel.

1.6.3.33 A 2 osztály gázainak szállítására szolgáló, 1986. január 1-je előtt, az 1985. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik és battériás kocsik, amelyek nem felelnek meg az ütközők tekintetében a 6.8.3.1.6 pont előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.34 (fenntartva)

1.6.3.35 (törölve)

1.6.3.36 Azok a 2011. január 1-je előtt, a 2010. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.29 pont 2011. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.37 (törölve)

1.6.3.38 Továbbra is használhatók azok a tartálykocsik és battériás kocsik, amelyeket olyan, a gyártásukkor érvényes szabványok szerint terveztek és gyártottak (lásd a a 6.8.2.6 és a 6.8.3.6 bekezdést), amelyek a RID akkor érvényes előírásai szerint alkalmazhatók voltak, kivéve, ha ezt valamely különleges átmeneti előírás korlátozza.

1.6.3.39 Azok a 2011. július 1-je előtt, a 6.8.2.3.3 bekezdés 2010. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártott tartálykocsik, amelyek a lángzár, ill. lángáthatolást gátló szerkezet helyzete tekintetében nem felelnek meg a 6.8.2.2.3 pont harmadik bekezdése előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.40 A 2011. július 1-je előtt gyártott, az UN 1092, 1238, 1239, 1244, 1251, 1510, 1580, 1810, 1834, 1838, 2474, 2486, 2668, 3381, 3383, 3385, 3387 és 3389 tétel alá tartozó, belélegezve mérgező anyagokhoz használt tartálykocsikra a 3.2 fejezet "A" táblázat 2010. december 31-ig érvényes 12 oszlopában szereplő tartánykód 2016. december 31-ig tovább használható.

Ezen kívül az ilyen esetben az ezekre az anyagokra a 3.2 fejezet "A" táblázat 2015. január 1-jétől érvényes 13 oszlopában szereplő TE25 különleges előírást nem kell betartani.

1.6.3.41 A 2013. július 1-je előtt, a 2012. december 31-ig érvényes követelmények szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.5.2 ill. a 6.8.3.5.6 pontok 2013. január 1-jétől érvényes jelölési előírásainak, 2013. július 1-je utáni következő időszakos vizsgálatig a 2012. december 31-ig érvényes követelmények szerinti jelölést is viselhetik.

1.6.3.42 Az UN 2381 tételnél, a 2012. december 31-ig érvényes 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód a 2013. július 1-je előtt gyártott tartálykocsiknál 2018. december 31-ig tovább alkalmazható.

1.6.3.43 Azok a 2012. január 1-je előtt a 2012. december 31. előtt érvényes előírások szerint gyártott tartálykocsik, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.6 bekezdés EN 14432:2006 és EN 14433:2006 szabványokra vonatkozó 2011. január 1-től érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.3.44 (fenntartva)

1.6.4 Tankkonténerek, mobil tartányok és MEG-konténerek

1.6.4.1 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1988. január 1-je előtt az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.2 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1993. január 1-je előtt az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.3 Azok az 1995. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyeket az 1994. december 31-ig érvényes előírásoknak megfelelően gyártottak, és nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.4 Azok az 55.60 °C közötti lobbanáspontú gyúlékony, folyékony anyagok szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1997. január 1-je előtt a X. Függelék 1.2.7, 1.3.8 és 3.3.3 pontjának 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg ezen pontok 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.5 Amikor a RID módosítása következtében egyes gázok helyes szállítási megnevezése módosul, a táblán, ill. a tartányon (lásd a 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pontot) nem szükséges a megnevezést módosítani, amennyiben a gáz(ok) megnevezését a tankkonténeren, a MEG-konténeren vagy a rajtuk levő táblán [lásd a 6.8.3.5.6 b) és c) pontot] a következő időszakos vizsgálat során módosítják.

1.6.4.6 Azok a 2007. január 1-je előtt, a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a külső tervezési nyomás feltüntetésére vonatkozóan a 6.8.2.5.1 pont 2007. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.7 Azok az 1997. január 1-je előtt, az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a X. Függelék 3.3.3 és 3.3.4 pontja 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.8 Azok az 1999. január 1-je előtt, a X. Függelék 5.3.6.3 pontja 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg X. Függelék 5.3.6.3 pontjának 1999. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.9 Továbbra is használhatók azok a tankkonténerek és MEG-konténerek, amelyeket olyan, a gyártásukkor érvényes műszaki szabályzat szerint terveztek és gyártottak, amelyet a 6.8.2.7 bekezdés akkor érvényes előírásai szerint az illetékes hatóság elismert.

1.6.4.10 (törölve)

1.6.4.11 (fenntartva)

1.6.4.12 Azok a tankkonténerek és a MEG-konténerek, amelyeket 2003. január 1-je előtt a RID 2001. június 30-ig érvényes előírásainak megfelelően gyártottak, de nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, tovább használhatók.

A megfelelő tartánykódot és - ha van - a 6.8.4 szakasz szerinti különleges előírások TC és TE betűkből és számokból álló kódjait ezeken is fel kell tüntetni.

1.6.4.13 Azok a 2003. július 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.1.7 pont 2003. január 1-jétől érvényes követelményeinek és a 6.8.4 szakasz b) pont TE15 különleges előírása 2003. január 1-jétől 2006. december 31-ig érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.4.14 Az UN 1052, 1790 és 2073 számú anyagok és a maró gázok szállítására szolgáló, 2003. január 1-je előtt, a 2002. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.5.1.1 b) pont 2003. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.15 A vizsgálat fajtáját ("P", ill. "L") a 6.8.2.5.1 pont szerinti tartánytáblán a 2007. január 1-je után végrehajtott első vizsgálatig nem szükséges feltüntetni.

1.6.4.16 (törölve)

1.6.4.17 (törölve)

1.6.4.18 Azoknál a 2007. január 1-je előtt gyártott tankkonténereknél és MEG-konténereknél, amelyek nem felelnek meg a 4.3.2 szakasz, a 6.8.2.3, a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdés tartány-vizsgálati könyvre (gépkönyvre) vonatkozó előírásainak, a tartány-vizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) szükséges dokumentumokat legkésőbb a következő időszakos vizsgálat időpontjától kezdődően kell megőrizni.

1.6.4.19 Azok a 2007. július 1-je előtt, a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek a 3 osztály I csomagolási csoportjába tartozó, 50 °C-on legfeljebb 175 kPa (1,75 bar) gőznyomású (abszolút nyomás) anyagok szállítására szolgálnak és a 2006. december 31-ig érvényes előírások szerint L1.5BN tartánykód volt hozzájuk rendelve, az említett anyagok szállítására 2016. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.20 Azok a 2005. január 1-je előtt, a 2004. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott, hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.10.3.9 bekezdés 2005. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.21 -

1.6.4.29 (fenntartva)

1.6.4.30 A 2007. január 1-től érvényes tervezési előírásoknak nem megfelelő, de 2008. január 1-je előtt kiadott gyártási típus bizonyítvány szerint gyártott mobil tartányok, ill. UN MEG-konténerek továbbra is használhatók.

1.6.4.31 (törölve)

1.6.4.32 Ha egy tankkonténer tartánya már 2009. január 1-je előtt válaszfalakkal vagy hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 liter űrtartalmú rekeszekre volt osztva, a 6.8.2.5.1 pont által előírt adatok között az űrtartalom adatát nem kell kiegészíteni az "S" szimbólummal mindaddig, amíg a 6.8.2.4.2 pont szerinti, következő időszakos vizsgálatot el nem végzik.

1.6.4.33 Azoknál a cseppfolyósított, ill. mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló tankkonténereknél, amelyek megfelelnek a RID gyártási követelményeinek, de amelyeket 2009. július 1-je előtt válaszfalakkal vagy hullámtörő lemezekkel 7500 liternél nagyobb űrtartalmú rekeszekre osztottak, a töltési fok - a 4.3.2.2.4 pont előírásától eltérően - a befogadóképesség 20%-ánál nagyobb és 80%-ánál kisebb is lehet.

1.6.4.34 (törölve)

1.6.4.35 (törölve)

1.6.4.36 Azokhoz az anyagokhoz, amelyekhez a 3.2 fejezet "A" táblázat 11 oszlopában TP37 különleges előírás van hozzárendelve, a 2010. december 31-ig érvényes RID-ben előírt mobil tartány utasítás 2016. december 31-ig tovább alkalmazható.

1.6.4.37 Azok a 2012. január 1-je előtt gyártott mobil tartányok és MEG-konténerek, amelyek jelölése a 6.7.2.20.1, 6.7.3.16.1, 6.7.4.15.1, ill. 6.7.5.13.1 pont 2010. december 31-ig érvényes előírásainak megfelel, továbbra is használhatók, ha a RID 2011. január 1-től érvényes, minden más követelményének megfelelnek, beleértve, a 6.7.2.20.1 g) pont szerint a tartánytáblán az "S" szimbólum feltüntetésére vonatkozó előírást, amennyiben a tartány, ill. tartánykamra hullámtörő lemezekkel legfeljebb 7500 l űrtartalmú rekeszekre van osztva. Ha a tartány, ill. tartánykamra már 2012. január 1-je előtt legfeljebb 7500 l űrtartalmú rekeszekre volt osztva, akkor a 6.7.2.19.5 pont szerinti legközelebbi időszakos vizsgálatig nem szükséges a feltüntetett tartány, ill. tartánykamra űrtartalmat az "S" szimbólummal kiegészíteni.

1.6.4.38 A 2014. január 1-je előtt gyártott mobil tartányokon a 6.7.2.20.2, a 6.7.3.16.2. és a 6.7.4.15.2 pont előírásától eltérően a mobil tartány utasítást a következő időszakos vizsgálatig nem szükséges feltüntetni.

1.6.4.39 Továbbra is használhatók azok a tankkonténerek és MEG-konténerek, amelyeket olyan, a gyártásukkor érvényes szabványok szerint terveztek és gyártottak (lásd a a 6.8.2.6 és a 6.8.3.6 bekezdést), amelyek a RID akkor érvényes előírásai szerint alkalmazhatók voltak, kivéve, ha ezt valamely különleges átmeneti előírás korlátozza.

1.6.4.40 Azok a 2011. július 1-je előtt, a 6.8.2.3.3 bekezdés 2010. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártott tankkonténerek, amelyek a lángzár, ill. lángáthatolást gátló szerkezet helyzete tekintetében nem felelnek meg a 6.8.2.2.3 pont harmadik albekezdése előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.41 A 2011. július 1-je előtt gyártott, az UN 1092, 1238, 1239, 1244, 1251, 1510, 1580, 1810, 1834, 1838, 2474, 2486, 2668, 3381, 3383, 3385, 3387 és 3389 tétel alá tartozó, belélegezve mérgező anyagokhoz használt tankkonténerekre a 3.2 fejezet "A" táblázat 2010. december 31-ig érvényes 12 oszlopában szereplő tartánykód a 2016. december 31-ig tovább használható.

1.6.4.42 A 2013. július 1-je előtt, a 2012. december 31-ig érvényes követelmények szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.5.2, ill. a 6.8.3.5.6 pont 2013. január 1-jétől érvényes jelölési előírásainak, a 2013. július 1-je utáni következő időszakos vizsgálatig a 2012. december 31-ig érvényes követelmények szerinti jelölést is viselhetik.

1.6.4.43 A 2014. január 1-je előtt gyártott mobil tartányoknak és MEG-konténereknek a nyomáscsökkentő szerkezetek jelölése vonatkozásában nem kell megfelelniük a 6.7.2.13.1 pont f) alpontjának, a 6.7.3.9.1 pont e) alpontjának, a 6.7.4.8.1 pont e) alpontjának és a 6.7.5.6.1 pont d) alpontjának.

1.6.4.44 Azokhoz az anyagokhoz, amelyekhez a 3.2 fejezet "A" táblázat 11 oszlopában TP38 vagy TP39 különleges utasítás van hozzárendelve, a 2012. december 31-ig érvényes RID-ben előírt mobiltartány utasítás 2018. december 31-ig tovább alkalmazható.

1.6.4.45 Az UN 2381 tételnél, a 2012. december 31-ig érvényes 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopában feltüntetett tartánykód a 2013. július 1-je előtt gyártott tankkonténereknél 2018. december 31-ig tovább alkalmazható.

1.6.4.46 Azok a 2012. január 1-je előtt, a 2012. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 6.8.2.6 bekezdés EN 14432:200 és EN 14433:2006 szabványokra vonatkozó 2011. január 1-től érvényes követelményeinek, továbbra is használhatók.

1.6.5 (fenntartva)

1.6.6 7 osztály

1.6.6.1 Küldeménydarabok, amelyekhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz Biztonsági sorozat 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása szerint nem szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése

A RID követelményeinek teljes mértékben meg kell felelniük azoknak a küldeménydaraboknak, amelyekhez nem szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése (engedményes küldeménydarabok, IP-1, IP-2 és IP-3, valamint A típusú küldeménydarabok). Ettől eltérően azokra a küldeménydarabokra, amelyek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség "Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására" (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának követelményeinek felelnek meg, a következők vonatkoznak:

a) a 2003. december 31-ig szállításra előkészített küldeménydarabok továbbra is szállíthatók az 1.6.6.3 bekezdés előírásainak betartásával, ha az vonatkozik rájuk;

b) továbbra is használhatók, azzal a kikötéssel, hogy:

i) úgy tervezték, hogy ne tartalmazzon urán-hexafluoridot;

ii) betartják az 1.7.3 szakasz vonatkozó követelményeit;

iii) betartják a 2.2.7 szakasz aktivitási határértékekre és besorolásra vonatkozó követelményeit;

iv) betartják az 1., a 3., a 4., az 5. és a 7. rész szállítás ellenőrzésére vonatkozó követelményeit;

v) a csomagolóeszközt nem 2003. december 31-e után gyártották, ill. módosították.

1.6.6.2 Küldeménydarabok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

1.6.6.2.1 Azoknak a küldeménydaraboknak, amelyekhez szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése, a RID követelményeinek teljes mértékben meg kell felelniük, kivéve hogyha a következő feltételek teljesülnek:

a) a csomagolóeszközt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab-mintának megfelelően gyártották;

b) a küldeménydarab-minta többoldalú engedélyezése szükséges;

c) betartják az 1.7.3 szakasz vonatkozó követelményeit;

d) betartják a 2.2.7 szakasz aktivitási határértékekre és besorolásra vonatkozó követelményeit;

e) betartják az 1., a 3., a 4., az 5. és a 7. rész szállítás ellenőrzésére vonatkozó követelményeit;

f) (fenntartva)

g) olyan küldeménydarab esetén, amely megfelel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadása követelményeinek:

i) a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadásában meghatározott, a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények között a küldeménydarabnak elegendő árnyékoló hatása maradna, amely biztosítja, hogy a sugárzási szint a küldeménydarab felületétől 1 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket a legnagyobb radioaktív tartalom esetén, amelynek befogadására a küldeménydarabot jóváhagyták;

ii) a küldeménydarab nem igényel folyamatos szellőztetést;

iii) az 5.2.1.7.5 pontnak megfelelően minden csomagoláshoz sorozatszám van hozzá rendelve és fel van tüntetve a csomagolás külső oldalán.

1.6.6.2.2 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi és 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása előírásainak megfelelő küldeménydarab-minta alapján új csomagolóeszköz gyártása nem engedélyezhető.

1.6.6.3 Küldeménydarabok, amelyek a RID 2011. évi és 2013. évi kiadása (a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség TS-R-1 sz Biztonsági sorozat 2009. évi kiadása) szerint a hasadóanyagokra vonatkozó követelmények alól mentesülnek

Az olyan hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarab, amely a RID 2011. évi és 2013. évi kiadása 2.2.7.2.3.5 a) i) vagy iii) alpontja [a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség "Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására", 2009. évi kiadás 417 bekezdés a) i) vagy iii) alpontja] szerint a "HASADÓ"-ként való besorolás alól mentesítve van és 2014. december 31-e előtt készítették elő a szállításra, továbbra is szállítható, valamint továbbra is nem hasadónak vagy hasadó-engedményesnek sorolható be, azzal a különbséggel, hogy az említett kiadások 2.2.7.2.3.5 pontja táblázatának küldeményre vonatkozó határértékei a kocsira értendők. Az ilyen küldeményeket kizárólagos használat mellett kell szállítani.

1.6.6.4 Különleges formájú radioaktív anyagok, amelyeket a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint engedélyeztek

Az olyan minta szerint gyártott különleges formájú radioaktív anyag, amelyre az illetékes hatóság a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint adott ki egyoldalú engedélyt, tovább használható, ha az megfelel az 1.7.3 szakasz vonatkozó előírásai szerinti kötelező irányítási rendszernek. Ilyen különleges formájú radioaktív anyag új gyártása nem engedélyezhető.

1.7 fejezet

Általános előírások a radioaktív anyagokra

1.7.1 Hatály és alkalmazási terület

Megjegyzés: 1. A radioaktív anyagok szállítása során bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény esetén az emberek, az anyagi javak és a környezet védelme érdekében az illetékes nemzeti, ill. nemzetközi hatóságok által megállapított veszélyhelyzeti előírásokat kell betartani. Az ilyen előírásokhoz útmutatás található a "Planning and Preparing for Emergency Response to Transport Accidents Involving Radioactive Material", Safety Standard Series No. TS-G-1.2 (ST-3), IAEA, Vienna (2002) kiadványban.

2. A veszélyhelyzeti beavatkozásnál figyelembe kell venni, hogy a baleset során a küldemény tartalma és a környezet között bekövetkező reakció folytán egyéb veszélyes anyagok is képződhetnek.

1.7.1.1 A RID olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség "Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására", 2012. évi kiadás, Biztonsági Szabványok Sorozat, SSR-6 (Bécs, 2012.) kiadványon alapulnak. A magyarázatok az IAEA "Advisory Material for the IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Materials (2012. évi kiadás)", Safety Standard Series No. SSG-26, IAEA Vienna, (2014.) kiadványban találhatók.

1.7.1.2 A RID célja olyan követelmények kialakítása, amelyek betartása garantálja a biztonságot, a személyek, a javak és a környezet védelmét a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:

a) a radioaktív tartalom megtartására;

b) a külső sugárzási szint korlátozására;

c) a kritikusság megelőzésére; és

d) a hőhatás okozta károk megelőzésére.

Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a kocsik és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab-minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő feltételek meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, - vagy ahol szükséges - az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.

1.7.1.3 A RID előírásait a radioaktív anyagok vasúti szállítására (fuvarozására) kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó szállításokat is. A "szállítás" magában foglalja a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. A RID által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három általános súlyossági szinttel jellemezhetők:

a) szokásos szállítási körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;

c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.

1.7.1.4 A RID előírásait nem kell alkalmazni a következő anyagokra és tárgyakra:

a) a szállítóeszköz szerves részét képező radioaktív anyagok;

b) valamely létesítményen belül mozgatott radioaktív anyagok, amelyek a létesítményben érvényben levő, megfelelő biztonsági előírások hatálya alá esnek, és ez a mozgatás nem vesz igénybe közutat vagy vasutat;

c) a személyekbe vagy élő állatokba diagnosztikai vagy kezelési célra bevitt vagy beültetett radioaktív anyagok;

d) a személyek szervezetében vagy testén lévő radioaktív anyagok, amelyek véletlenül vagy szándékosan kerültek a szervezetükbe vagy szennyeződtek meg vele, és akiket emiatt orvosi kezelés céljából szállítanak;

e) a fogyasztási cikkekben levő, hatóságilag engedélyezett radioaktív anyagok, azok végső felhasználónak történt eladását követően;

f) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és ércek (feldolgozva is lehetnek), amennyiben az anyag aktivitás koncentrációja nem nagyobb, mint a 2.2.7.2.2.1 táblázatban meghatározott vagy a 2.2.7.2.2.2 a) és a 2.2.7.2.2.3 -2.2.7.2.2.6 pont szerint számított érték 10-szerese. Azoknál a természetes anyagoknál és érceknél, amelyek olyan, természetben előforduló radionuklidokat tartalmaznak, amelyek nincsenek szekuláris egyensúlyban, az aktivitás koncentrációt a 2.2.7.2.2.4 pont szerint kell kiszámítani;

g) nem radioaktív szilárd tárgyak, amelyek felületükön sehol nem tartalmaznak a 2.2.7.1.2 pontban a "szennyezettség" meghatározásánál megadott határoknál nagyobb mennyiségben radioaktív anyagokat.

1.7.1.5 Az engedményes küldeménydarabok szállítására vonatkozó különleges előírások

1.7.1.5.1 A 2.2.7.2.4.1 pont szerinti engedményes küldeménydarabokra, amelyek korlátozott mennyiségű radioaktív anyagot, készüléket, gyártmányt és üres csomagolóeszközöket tartalmazhatnak, az 5 - 7. részek előírásai közül csak a következőket kell betartani:

a) az 5.1.2.1, az 5.1.3.2 bekezdésben, az 5.1.5.2.2, az 5.1.5.2.3 pontban, 5.1.5.4 és az 5.2.1.9 bekezdésben és a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 3.1), 5.1) - 5.4) és 6) pontjában meghatározott előírásokat; és

b) a 6.4.4 szakaszban az engedményes küldeménydarabokra meghatározott követelményeket;

kivéve, ha a radioaktív anyag egyéb veszélyes tulajdonsággal is rendelkezik és a 3.3 fejezet 290 és 369 különleges előírása szerint nem a 7 osztályba kell sorolni, ez esetben a radioaktív anyagra a másik osztály előírásainak kiegészítéseképpen az előző a) és b) pontok előírásai közül csak azok érvényesek, amelyek alkalmazhatók rá.

1.7.1.5.2 A RID összes többi részének vonatkozó előírását az engedményes küldeménydarabokra be kell tartani. Ha az engedményes küldeménydarab hasadóanyagot tartalmaz, a 2.2.7.2.3.5 pont hasadóanyagra vonatkozó valamelyik mentesítését kell alkalmazni, és a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 4.3) követelményeit be kell tartani.

1.7.2 Sugárvédelmi program

1.7.2.1 A radioaktív anyagok fuvarozásához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.

1.7.2.2 A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre, azzal, hogy az egyéni dózisok megállapításánál figyelembe kell venni a dózismegszorításokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.

1.7.2.3 A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az 1.7.2.2, az 1.7.2.4, az 1.7.2.5 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 1.1) pontja követelményeit. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1.7.2.4 Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis vagy:

a) valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés ellenőrzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni, vagy

b) valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési ellenőrzést kell végezni.

Az egyéni sugárterhelési ellenőrzések, ill. a munkahely sugárellenőrzésének adatairól megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

Megjegyzés: Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis nagy valószínűséggel nem haladja meg az évi 1 mSv-et, akkor nincs szükség sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózisértékelési programra, ill. egyéni nyilvántartás vezetésére.

1.7.2.5 A dolgozóknak (lásd a 7.5.11 szakasz CW33 előírása 3. megjegyzését) sugárvédelemből megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük, amely kiterjed az őket érő foglalkozási sugárterhelés, ill. a tevékenységük folytán esetleg másokat érő sugárterhelés korlátozása érdekében betartandó óvintézkedésekre.

1.7.3 Irányítási rendszer

1.7.3.1 A RID előírásainak való megfelelőség biztosítása érdekében a RID hatálya alá tartozó, az

1.7.1.3 bekezdésben meghatározott minden tevékenységre az illetékes hatóság által elfogadott, nemzetközi, nemzeti vagy egyéb szabványokon alapuló irányítási rendszert kell kialakítani és működtetni. Annak a tanúsítványnak, hogy a gyártási mintára vonatkozó követelményeket teljes mértékben teljesítették, az illetékes hatóság rendelkezésére kell állnia. A gyártónak, a feladónak és a felhasználónak - kérésre -:

a) rendelkezésre kell bocsátania a gyártás és a használat ellenőrzéséhez szükséges berendezéseket; és

b) az illetékes hatóság számára bizonyítani kell a RID előírásainak való megfelelőséget.

Amennyiben az illetékes hatóság engedélye szükséges, ezen engedély kiadása az irányítási rendszer alkalmasságának függvénye.

1.7.4 Külön megegyezés

1.7.4.1 A külön megegyezés az illetékes hatóság által jóváhagyott előírásokat jelenti, amelyek betartásával a RID radioaktív anyagokra vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldemény szállítható.

Megjegyzés: A külön megegyezés nem tekinthető az 1.5.1 szakasz szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.7.4.2 Azok a küldemények, amelyeknél a radioaktív anyagokra vonatkozó valamely előírást nem lehet betartani, csak külön megegyezés alapján fuvarozhatók. Az illetékes hatóság akkor engedélyezheti egy küldemény vagy egy előre tervezett küldemény sorozat külön megegyezés alapján történő fuvarozását, ha megbizonyosodott arról, hogy a RID radioaktív anyagokra vonatkozó előírásait valóban nem lehet betartani és a RID által megkövetelt biztonsági szintet más eszközökkel el lehet érni. A teljes szállítási biztonságnak legalább olyan szintűnek kell lennie, mintha minden vonatkozó előírást betartottak volna. Az ilyen típusú nemzetközi küldeményekhez többoldalú engedélyre van szükség.

1.7.5 Egyéb veszélyes tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag

A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot, vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az okmányokban, a csomagolásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák elhelyezésnél, az átmeneti tárolásnál, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy a RID veszélyes árukra vonatkozó minden előírása teljesüljön.

1.7.6 Hiányosságok

1.7.6.1 A RID-ben előírt, a sugárzási szintre, ill. a szennyezettségre vonatkozó határértékek túllépése esetén:

a) erről a hiányosságról értesítenie kell a feladót, a címzettet, a szállítót és minden olyan szervezetet, amely érintett lehet a szállítás során:

i) a fuvarozónak, ha ezt a szállítás alatt észleli; ill.

ii) a címzettnek, ha átvételkor észleli;

b) a fuvarozónak, a feladónak, ill. a címzettnek:

i) azonnal intézkednie kell az ebből eredő következmények elhárítására;

ii) ki kell vizsgálnia az okokat, körülményeket és következményeket;

iii) megfelelő intézkedéseket kell tennie azoknak az okoknak és körülményeknek a kiküszöbölésére, amelyek ehhez a hiányossághoz vezettek, és meg kell akadályoznia a hasonló körülmények ismételt előfordulását; és

iv) az illetékes hatóságo(ka)t tájékoztatnia kell a hiányosság okairól és a végrehajtott vagy végrehajtandó elhárító, ill. megelőző tevékenységről;

c) a hiányosságról a feladót, ill. az illetékes hatóságo(ka)t lehetőleg minél hamarabb kell tájékoztatni, de ha besugárzás szempontjából veszélyhelyzet alakult ki vagy van kialakulóban, azonnal tájékoztatni kell őket.

1.8 fejezet

Biztonsági követelmények betartását biztosító ellenőrzések, ill. a biztonságot elősegítő egyéb intézkedések

1.8.1 A veszélyes áruk hatósági ellenőrzése

1.8.1.1 A RID Szerződő Államok illetékes hatóságai illetékességi területükön bármikor ellenőrizhetik, hogy a veszélyes áru szállítással kapcsolatos előírásokat, beleértve a közbiztonsági intézkedésekre vonatkozókat is az 1.10.1.5 bekezdés szerint, betartják-e.

Az ellenőrzést azonban úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztessen sem személyeket, sem javakat, sem a környezetet, ill. ne zavarja jelentősen a vasúti forgalmat.

1.8.1.2 A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság vagy képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.

1.8.1.3 A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevő vállalkozások (lásd 1.4 fejezet) telephelyén történő ellenőrzés céljából az illetékes hatóságok helyszíni vizsgálatot is tarthatnak, megnézhetik a szükséges okmányokat, a veszélyes áruból, ill. a csomagolóeszközből vizsgálat céljából mintát vehetnek, feltéve, hogy mindezzel nem veszélyeztetik a biztonságot. A veszélyes áruk fuvarozásában résztvevőknek (lásd 1.4 fejezet) ellenőrzés céljára a kocsikat, a kocsi alkatrészeket, a felszereléseket és a berendezéseket is hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben az lehetséges, ill. ésszerű. Amennyiben a hatóság szükségesnek ítéli, kijelölhet valakit a vállalkozástól, hogy elkísérje az illetékes hatóság képviselőjét.

1.8.1.4 Amennyiben az illetékes hatóságok azt tapasztalják, hogy a RID előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását vagy megszakíthatják a fuvarozást, amíg a tapasztalt hiányosságokat ki nem küszöbölik, ill. más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A feltartóztatás történhet a helyszínen vagy biztonsági okokból a hatóságok által kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a vasúti közlekedést.

1.8.2 Hivatali együttműködés

1.8.2.1 A RID Szerződő Államok hivatalainak együtt kell működniük a RID végrehajtásában.

1.8.2.2 Ha egy RID Szerződő Állam területén a veszélyes áruk szállításának biztonságát egy olyan vállalkozás nagyon súlyos vagy ismételt szabálytalansága veszélyezteti, amelynek székhelye egy másik RID Szerződő Állam területén van, az ilyen szabálytalanságról értesítenie kell a másik RID Szerződő Állam illetékes hatóságát. Azon RID Szerződő Állam illetékes hatóságai, amelynek területén a súlyos vagy ismételt szabálytalanságot megállapították, felkérhetik azon RID Szerződő Állam illetékes hatóságát, amelyben a vállalkozás székhelye van, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői ellen. A személyekre vonatkozó adatok nem adhatók át, hacsak nem súlyos vagy ismételt szabálytalanság miatti büntetőeljáráshoz van rá szükség.

1.8.2.3 Az értesített illetékes hatóságoknak a vállalkozással szemben hozott intézkedéseikről - ha ilyenre szükség volt - értesíteniük kell azon RID Szerződő Állam illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságot megállapították.

1.8.3 Biztonsági tanácsadó

1.8.3.1 Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut vasúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.

1.8.3.2 A RID Szerződő Államok illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások esetében:

a) amelyek szóban forgó tevékenysége a veszélyes áruk szállítása terén olyan szállítóeszközökre terjed ki, amelyek a véderők tulajdonát képezik vagy a véderők felelősségi körébe tartoznak; vagy

b) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek vasúti kocsinként nem haladják meg az 1.1.3.6 és az 1.7.1.4 bekezdésben, valamint a 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben meghatározott értékeket; vagy

c) amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, ill. az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó be- és kirakásában, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

1.8.3.3 A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze.

A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan a következők a feladatai:

- annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat;

- tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően;

- éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.

A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

- a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását;

- azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítóeszközök vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket;

- a veszélyes áruk szállítására, be- és kirakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat;

- a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, beleértve az előírások változásainak nyomonkövetését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását;

- a szállítás vagy a be- és kirakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszélyelhárítási eljárások alkalmazását;

- a szállítás vagy a be- és kirakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését;

- a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását;

- az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevételét;

- annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, be- és kirakásában résztvevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak;

- a veszélyes áruk szállításakor, be- és kirakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát;

- olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók;

- olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a be- és kirakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják;

- az 1.10.3.2 bekezdésben meghatározott közbiztonsági terv meglétét.

1.8.3.4 A tanácsadó lehet a vállalkozás vezetője is, a vállalkozásban más feladatkört is ellátó személy vagy a vállalkozás közvetlen alkalmazásában nem álló személy, amennyiben alkalmas a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.5 Minden érintett vállalkozásnak az illetékes hatóság vagy az egyes RID Szerződő Államok által e célra kijelölt testület kérésére közölnie kell, hogy ki a tanácsadója.

1.8.3.6 Ha egy szállítás, ill. az áruk be- vagy kirakása közben bekövetkezett baleset személyeket, anyagi javakat vagy a környezetet érinti, vagy bennük kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a lényeges információk összegyűjtése után baleseti jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetősége vagy adott esetben a helyi hatóság részére. Ez a jelentés azonban nem helyettesíti a vállalkozás vezetésének jelentését, amely bármilyen más nemzetközi vagy belföldi szabályozás alapján szükséges.

1.8.3.7 A tanácsadónak a vasúti szállításra érvényes bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A bizonyítványt az illetékes hatóságnak vagy az egyes RID Szerződő Államok által e célra kijelölt testületnek kell kiadnia.

1.8.3.8 A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek képzésben kell részt vennie, és a RID Szerződő Állam illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgát kell tennie.

1.8.3.9 A képzés fő célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában rejlő veszélyekről, a vonatkozó jogszabályokról, rendeletekről és hatósági előírásokról, valamint az 1.8.3.3 bekezdés szerinti feladatokról.

1.8.3.10 A vizsgát az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek kell megszerveznie. Képzőszerv nem lehet vizsgáztató szervezet.

A vizsgáztató szervezetet írásban kell kinevezni. A kinevezést, amely korlátozott időtartamú is lehet, a következő kritériumok alapján kell kiadni:

- a vizsgáztató szervezet szakmai alkalmassága;

- a vizsgáztató szervezet által javasolt vizsgáztatási forma részletes leírása;

- a vizsgáztatás pártatlanságának biztosítására vonatkozó intézkedések;

- a szervezet függetlensége bármely, biztonsági tanácsadót alkalmazó természetes vagy jogi személytől.

1.8.3.11 A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a jelölt az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítvány megszerzéséhez elegendő szintű tudással rendelkezik-e a tanácsadóra háruló, az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához. A vizsgának a következő témákra kell kiterjednie:

a) A veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek és a balesetek fő okainak ismerete;

b) A belföldi jog, a nemzetközi megállapodások és egyezmények előírásai, különös tekintettel az alábbiakra:

- a veszélyes áruk besorolása (az oldatok és keverékek besorolási eljárása, az anyagfelsorolás felépítése, a veszélyes áru osztályok és az osztályba sorolás elvei, a szállított veszélyes áruk jellemzői, fizikai, kémiai és toxikológiai (mérgező) tulajdonságai);

- általános csomagolási előírások, a tartányokra és tankkonténerekre vonatkozó előírások (típusok, kódolás, jelölés, szerkezeti felépítés, első alkalommal végzett és időszakos vizsgálatok);

- feliratozás, bárcázás, nagybárcák és narancssárga tábla elhelyezése (a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, a nagybárcák és a narancssárga táblák elhelyezése és eltávolítása);

- bejegyzések a fuvarokmányokba (szükséges információk);

- a feladási módok és a feladási korlátozások (kocsirakomány, teljes rakomány, ömlesztett fuvarozás, fuvarozás IBC-kben, fuvarozás konténerekben, fuvarozás rögzített és leszerelhető tartányokban);

- utasok szállítása;

- együvé rakási tilalmak és elővigyázatossági intézkedések az együvé rakáskor;

- az áruk elkülönítése;

- a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;

- árukezelés és rakományrögzítés (be- és kirakás - töltési fok -, átmeneti tárolás és elkülönítés);

- berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, illetve gáztalanítás;

- személyzet, illetve kísérők képzése;

- árukísérő okmányok (fuvarokmány, írásbeli utasítás, az esetleges eltérések vagy kivételek másolatai, egyéb okmányok);

- írásbeli utasítás (az utasítás végrehajtása és a személyi védőfelszerelések);

- környezetszennyező anyagok működés közbeni kibocsátása vagy véletlen kifolyása;

- szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.

1.8.3.12 A vizsga

1.8.3.12.1 A vizsgának írásbelinek kell lennie, ami kiegészíthető szóbeli vizsgával is.

1.8.3.12.2 A nemzetközi és a belföldi szabályzatokon kívül egyéb segédanyagot az írásbeli vizsgán nem szabad használni.

1.8.3.12.3 Elektronikus eszközöket csak akkor szabad használni, ha a vizsgáztató szervezet bocsátja rendelkezésre. Az elektronikus eszköz csak olyan lehet, amelybe a vizsgázó nem tud további adatokat bevinni, csak a feltett kérdésre tud válaszolni.

1.8.3.12.4 Az írásbeli vizsgának két részből kell állnia:

a) A jelöltnek egy kérdőívet kell kapnia. A kérdőívnek legalább 20 kiegészítendő kérdést kell tartalmaznia, amelyek legalább az 1.8.3.11 bekezdésben felsorolt témákra terjednek ki. Feleletválasztós kérdéseket is lehet alkalmazni, ez esetben két feleletválasztós kérdés egyenértékű egy kiegészítendő kérdéssel. A témák között különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

- általános megelőző és biztonsági intézkedések;

- a veszélyes áruk besorolása;

- általános csomagolási előírások, beleértve a tartányokra, a tankkonténerekre és a tartálykocsikra vonatkozó előírásokat;

- a veszély jelölése és a veszélyességi bárcák;

- a fuvarokmányban levő bejegyzések;

- árukezelés és rakodás;

- a személyzet szakképzése;

- árukísérő okmányok és fuvarokmányok;

- írásbeli utasítás;

- a szállítóeszközökre és felszerelésükre vonatkozó előírások.

b) A jelöltnek egy esettanulmányt is ki kell dolgoznia a tanácsadó 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladataira vonatkozóan, amivel bizonyítja, hogy képes a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.13 A RID Szerződő Államok rendelkezhetnek úgy, hogy azok a jelöltek, akik olyan vállalkozásnál kívánnak dolgozni, amely bizonyos veszélyes áruk szállítására szakosodott, csak az e tevékenységgel kapcsolatos témákból vizsgázzanak. Ezek a veszélyes árucsoportok a következők lehetnek:

- 1 osztály;

- 2 osztály;

- 7 osztály;

- 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály;

- az UN 1202, 1203, 1223, 3475 számú anyagok, és az UN 1268 és 1863 alá tartozó repülőgép tüzelőanyagok.

Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy csak azokra, az e bekezdésben foglalt árucsoport(ok)ra érvényes, amelyekből a jelölt az 1.8.3.12 bekezdés szerinti követelményeknek megfelelően vizsgát tett.

1.8.3.14 Az illetékes hatóságnak vagy a vizsgáztató szervezetnek a vizsgakérdésekből gyűjteményt kell készítenie.

1.8.3.15 Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványt az 1.8.3.18 bekezdés szerinti formában kell kiállítani. A bizonyítványt minden RID Szerződő Állam köteles elismerni.

1.8.3.16 A bizonyítvány érvényessége és megújítása

1.8.3.16.1 A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejét meg kell hosszabbítani, esetenként az érvényességének lejártától számított öt évvel, ha tulajdonosa a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti egy éven belül sikeres vizsgát tett. A vizsgáztatást az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

1.8.3.16.2 A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a bizonyítvány tulajdonosa rendelkezik-e az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel. A szükséges ismeretek az 1.8.3.11 b) pontban vannak felsorolva, amely ismereteknek ki kell terjedniük a bizonyítvány kiadása (legutóbbi meghosszabbítása) óta eltelt időben az előírásokban bekövetkezett változásokra is. A vizsgát az 1.8.3.10 és 1.8.3.12 - 1.8.3.14 bekezdésben előírtak szerint kell szervezni és felügyelni. A bizonyítvány tulajdonosának azonban nem kell az 1.8.3.12.4 b) pontban említett esettanulmányt kidolgoznia.

1.8.3.17 (törölve)

1.8.3.18 A bizonyítvány mintája

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének bizonyítványa
A bizonyítvány száma: .........................................................................................................
A bizonyítványt kiállító állam megkülönböztető jele: ............................................................
Vezetéknév: ..........................................................................................................................
Utónév (-nevek): ..................................................................................................................
Születési idő és hely: ............................................................................................................
Állampolgárság: ....................................................................................................................
A tulajdonos aláírása: ...........................................................................................................
Érvényes: ..................................................-ig
veszélyes árut
□ közúton □ vasúton □ belvízi úton
szállító, fuvarozó, ill. az ehhez kapcsolódó be- és kirakást végző vállalkozások esetében.
Kiállította: .............................................................................................................................
Dátum: ........................................Aláírás: ..................................................................
Meghosszabbítva: ...............................-ig...............................................................által
Dátum: ..........................................Aláírás: .................................................................

1.8.4 Az illetékes hatóságok és az általuk kijelölt szervezetek jegyzéke

A RID Szerződő Államoknak közölniük kell az OTIF Titkárságával az általuk kijelölt azon hatóságok és szervezetek címét, amelyek a RID végrehajtására vonatkozó belföldi jogszabályaik szerint illetékesek. Minden esetben meg kell adni a RID azon előírásait, amelyre vonatkozóan illetékesek, ill. azt a címet, amelyre a kérelmeket be lehet nyújtani.

Az OTIF Titkársága a kapott információk alapján jegyzéket állít össze és azt napra kész állapotban tartja. Ezt a jegyzéket és annak módosításait elküldi a RID Szerződő Államoknak.

1.8.5 A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentés

1.8.5.1 Amennyiben a veszélyes áru szállítása, berakása, töltése vagy kirakása során valamely RID

Szerződő Állam területén jelentős baleset vagy káresemény következett be, a fuvarozónak, a berakónak, a töltőnek, ill. a címzettnek vagy adott esetben a vasúti infrastruktúra üzemeltetőjének meg kell győződnie arról, hogy az érintett RID Szerződő Állam illetékes hatósága számára az eseménytől számított legfeljebb egy hónapon belül az 1.8.5.4 bekezdésben szereplő minta szerinti jelentés készül.

1.8.5.2 A RID Szerződő Államnak szükség esetén ugyancsak jelentést kell készítenie az OTIF Titkárságának a többi RID Szerződő Állam informálása céljából.

1.8.5.3 Az 1.8.5.1 bekezdés szerinti jelentést akkor kell elkészíteni, ha a következő események közül egy vagy több bekövetkezett: a veszélyes áru kiszabadult vagy kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn, személyi sérülés, anyagi kár vagy a környezet károsodása következett be, vagy a hatóságok beavatkoztak. Ennek megítélésénél a következő kritériumokat kell alkalmazni:

A "személyi sérülés" olyan esemény, amelyben a szállított veszélyes áruval közvetlenül kapcsolatba hozható sérülés vagy haláleset következik be, és a sérülés:

a) intenzív orvosi kezelést igényel,

b) legalább egy napos kórházi tartózkodást igényel, vagy

c) legalább három, egymást követő napig munkaképtelenséget okoz.

A "veszélyes áru kiszabadulás"

a) a 0 vagy az 1 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 50 kg vagy 50 l mennyiségben,

b) a 2 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 333 kg vagy 333 l mennyiségben, vagy

c) a 3 vagy a 4 szállítási kategóriába tartozó veszélyes árunak legalább 1000 kg vagy 1000 l mennyiségben

történő szabaddá válása.

A "veszélyes áru kiszabadulás" kritériuma akkor is teljesül, ha a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye állt fenn az előzőekben említett mennyiségekben. Ezt rendszerint akkor kell feltételezni, ha a szerkezeti sérülés következtében a csomagolóeszköz nem alkalmas a további szállításra, vagy ha bármilyen más okból a megfelelő biztonsági szint már nem áll fenn (pl. a tartányok vagy konténerek deformálódása, a tartány felborulása vagy a közvetlen közelben levő tűz miatt).

A 6.2 osztály veszélyes árui esetén a jelentési kötelezettség a mennyiségtől függetlenül fennáll.

Ha az eset radioaktív anyaggal történik, a "veszélyes áru kiszabadulás" kritériumai a következők:

a) radioaktív anyag bármilyen kiszabadulása a küldeménydarabból;

b) olyan sugárterhelés bekövetkezése, amely meghaladja a dolgozók és a lakosság ionizáló sugárzással szembeni védelmét szabályozó előírások határértékeit (NAÜ 115. sz. Biztonsági Sorozat, II. Rész - "Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára"); vagy

c) ha okkal feltételezhető, hogy a küldeménydarab valamelyik biztonsági funkciójának (megtartás, árnyékolás, hővédelem vagy kritikusság) jelentős csökkenése következett be, ami a küldeménydarabot alkalmatlanná teszi a további szállításra kiegészítő biztonsági intézkedések nélkül.

Megjegyzés: Azon küldeményekre, amelyek nem szolgáltathatók ki, lásd a 7.5.11 szakasz CW33 előírás 6) bekezdését.

Az "anyagi kár" vagy a "környezet károsodása" a veszélyes áru kiszabadulását jelenti, függetlenül annak mennyiségétől, ha a kár becsült értéke meghaladja az 50 000 eurót. A veszélyes árut tartalmazó szállítóeszközben és a közlekedési infrastruktúrában keletkezett kárt ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni.

A "hatósági beavatkozás" a hatóságok vagy kárelhárító szolgálatok közvetlen beavatkozása a veszélyes áruval kapcsolatos eseménybe, és személyek legalább három órára történő evakuálása vagy közforgalmú közlekedési útvonalak (utak, vasútvonalak) legalább három órára történő lezárása a veszélyes áru által okozott veszélyhelyzet miatt.

Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet. 1.8.5.4 A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés mintája

A veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről készítendő jelentés a RID/ADR 1.8.5 szakasza szerint

A szállító/a fuvarozó/a vasúti infrastruktúra üzemeltetője...................................................
...........................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
Cím: ..................................................................................................................................
...........................................................................................................................................
A kapcsolattartó neve:.........................................Telefon: ..................Fax: …….................
(Ezt a fedlapot az illetékes hatóságnak a jelentés továbbítása előtt el kell távolítania.)
1. Közlekedési alágazat
□ Vasút□ Közút
Kocsiszám (nem kötelező megadni)Jármű rendszám (nem kötelező megadni)
2. Az esemény ideje és helye
Év: ......................... Hónap: .................... Nap: ...................... Időpont: ..................
Vasút
□ Állomás
□ Rendezőpályaudvar
□ Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely
Helység/ország: ........................................
vagy
□ Nyílt pálya
A vonal megnevezése:.............................
Kilométerszelvény: ...............................
Közút
□ Lakott területen
□ Berakóhely/kirakóhely/átrakóhely
□ Lakott területen kívül
Helység/ország: ....................................
3. Topográfia
□ Emelkedő/lejtő
□ Alagút
□ Híd/aluljáró
□ Kereszteződés
4. Különleges időjárási körülmények
□ Eső
□ Hó
□ Jég
□ Köd
□ Felhőszakadás
□ Vihar
□ Hőmérséklet: .......°C
5. Az esemény leírása
□ Kisiklás/az útpálya elhagyása
□ Összeütközés
□ Eldőlés/felborulás
□ Tűz
□ Robbanás
□ Szivárgás
□ Műszaki hiba
Az esemény kiegészítő leírása:
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................
6. Az érintett veszélyes áruk
UN
szám1)
Osz-
tály
Csomago-
lási csoport
A szabadba jutott
termék becsült meny-
nyisége (kg vagy l)2)
Az árut
befogadó
eszköz3)
Az árut
befogadó
eszköz anyaga
Az árut befogadó
eszköz meghibá-
sodásának típusa4)
1) Gyűjtőmegnevezések alá tartozó veszélyes áruk esetén,
amelyekre a 274 különleges előírás vonatkozik, a műszaki
megnevezést is meg kell adni.
2) A 7 osztálynál az értéket az 1.8.5.3 bekezdés
kritériumai szerint kell megadni.
3) A megfelelő számot kell feltüntetni:
1 Csomagolóeszköz
2 IBC
3 Nagycsomagolás
4 Kiskonténer
5 Vasúti kocsi
6 Jármű
7 Tartálykocsi
8 Tartányjármű
9 Battériás kocsi
10 Battériás jármű
11 Vasúti kocsi leszerelhető tartánnyal
12 Leszerelhető tartány
13 Nagykonténer
14 Tankkonténer
15 MEG-konténer
16 Mobil tartány
4) A megfelelő számot kell feltüntetni:
1 Szivárgás
2 Tűz
3 Robbanás
4 Szerkezeti hiba
7. Az esemény oka (ha egyértelműen ismert)
□ Műszaki hiba
□ Hibás rakomány rögzítés
□ Üzemi ok (vasútüzem)
□ Egyéb:
8. Az esemény következménye
A veszélyes áruval kapcsolatba hozható személyi sérülés:
□ Halott(ak) (száma: ........)
□ Sérült(ek) (száma:.........)
A veszélyes áru kiszabadulása:
□ Igen
□ Nem
□ A veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye
Áru/környezeti kár:
□ A kár becsült értéke ≤ 50 000 euró
□ A kár becsült értéke > 50 000 euró
Hatósági beavatkozás:
□ Történt □ Személyek evakuálására volt szükség legalább három órára a veszélyes áru miatt
□ A közforgalmi közlekedési útvonalak lezárására volt szükség legalább három órára a
veszélyes áru miatt
□ Nem történt
Szükség esetén az illetékes hatóság további, érdemi információt kérhet.

1.8.6 Az 1.8.7 szakaszban leírt megfelelőség-értékelés, időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatok hatósági felügyelete

1.8.6.1 A vizsgáló szervezet jóváhagyása

Az illetékes hatóság az 1.8.7 szakaszban meghatározott megfelelőség-értékelés, időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat, valamint az üzemi vizsgálóhely felügyelete céljából vizsgáló szervezeteket hagyhat jóvá.

1.8.6.2 Az illetékes hatóság, ill. megbízottja és a vizsgáló szervezet hivatali kötelessége

1.8.6.2.1 Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek a feladattal arányban álló módon, szükségtelen igénybevétel nélkül kell a megfelelőség-értékelést, az időszakos, a közbenső és a soron kívüli vizsgálatot elvégeznie. Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek figyelembe kell vennie az érintett vállalkozás méretét, szakterületét és szerkezetét, valamint a technológia viszonylagos bonyolultságát és a gyártás sorozat jellegét.

1.8.6.2.2 Az illetékes hatóságnak, a megbízottjának, ill. a vizsgáló szervezetnek azonban olyan szigorúsággal kell eljárnia és azt a biztonsági szintet kell betartania, amelynek a szállítható nyomástartó berendezésnek meg kell felelnie a 4., ill. a 6. Rész előírásai szerint.

1.8.6.2.3 Ha az illetékes hatóság, ill. megbízottja vagy a vizsgáló szervezet azt tapasztalja, hogy a 4., ill. a 6. rész követelményeit a gyártó nem tartotta be, sem típusjóváhagyási bizonyítványt, sem megfelelőségi tanúsítványt nem állíthat ki, valamint köteleznie kell a gyártót, hogy a kijavításhoz szükséges intézkedéseket megtegye.

1.8.6.3 Tájékoztatási kötelezettség

A RID Szerződő Államainak közzé kell tenniük azokat a nemzeti eljárásaikat, amelyeket a vizsgáló szervezetek értékelésére, kijelölésére és felügyeletére alkalmaznak, valamint az ezen információban bekövetkezett változásokat.

1.8.6.4 Egyes vizsgálati feladatok átruházása

Megjegyzés: Az 1.8.6.4 bekezdés nem vonatkozik az 1.8.7.6 bekezdés szerinti üzemi vizsgálóhelyekre.

1.8.6.4.1 Ha a megfelelőség-értékeléssel, az időszakos, a közbenső vagy a soron kívüli vizsgálattal kapcsolatos egyes feladatok elvégzésére a vizsgáló szervezet más szervezet (pl. alvállalkozó, leányvállalat) szolgáltatásait veszi igénybe, a vizsgáló szervezet akkreditációjának erre a szervezetre is ki kell terjednie, vagy ezt a szervezetet külön akkreditálni kell. Külön akkreditáció esetén a szervezetet az EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerint kell megfelelően akkreditálni, és annak érdekében, hogy az akkreditációjának megfelelően tudja végrehajtani a vizsgálatokat, a vizsgáló szervezetnek független és pártatlan vizsgáló laboratóriumként kell a szervezetet elismernie. Egyébként a szervezetet az EN ISO/IEC 17020: 2012 szabvány szerint (a 8.1.3 cikk kivételével) kell akkreditálni. A vizsgáló szervezetnek biztosítani kell, hogy ez a szervezet a ráruházott feladatok elvégzéséhez megállapított követelményeknek ugyanolyan szakképzettséggel és ugyanolyan biztonsággal megfelel, mint ahogy az a vizsgáló szervezetre elő van írva (lásd az 1.8.6.8 bekezdést), valamint felügyelnie is kell ezt a szervezetet. Ezen intézkedéseiről a vizsgáló szervezetnek értesítenie kell az illetékes hatóságot.

1.8.6.4.2 A vizsgáló szervezet teljes felelősséggel tartozik az ilyen szervezet által elvégzett feladatért, bárhol is végezzék a feladatot.

1.8.6.4.3 A megfelelőség-értékelést, időszakos, közbenső vagy soron kívüli vizsgálatot teljes egészében nem ruházhatja át a vizsgáló szervezet. Az értékelést és a bizonyítvány kiállítását csak a vizsgáló szervezet maga végezheti.

1.8.6.4.4 A feladatok átruházása nem történhet a kérelmező beleegyezése nélkül.

1.8.6.4.5 Az előzőekben említett szervezetek minősítésével, ill. az általuk végzett munka értékelésével kapcsolatos dokumentumokat a vizsgáló szervezetnek az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

1.8.6.5 A vizsgáló szervezetekre háruló tájékoztatási kötelezettség

Minden vizsgáló szervezetnek tájékoztatnia kell a jóváhagyó hatóságát a következőkről:

a) a típusjóváhagyási bizonyítvánnyal kapcsolatos minden elutasításról, korlátozásról, felfüggesztésről és visszavonásról, kivéve azokat az eseteket, amelyekre az 1.8.7.2.4 pont előírásai vonatkoznak;

b) minden olyan körülményről, amely az illetékes hatóság által kiadott jóváhagyás érvényességi területét vagy feltételeit befolyásolja;

c) az elvégzett megfelelőség-értékelési tevékenységre vonatkozó minden információ kérésről, amelyet az 1.8.1 szakasz vagy az 1.8.6.6 bekezdés alapján az ellenőrző, felügyelő illetékes hatóságtól kapott;

d) a hatóság kérésére a jóváhagyása érvényességi területén végzett megfelelőségértékelési tevékenységéről, és minden egyéb tevékenységéről, beleértve a feladatok átruházását is.

1.8.6.6 Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell a vizsgáló szervezet felügyeletéről, és ha azt állapítja meg, hogy a jóváhagyott szervezet nem felel meg a jóváhagyásban vagy az 1.8.6.8 bekezdésben foglaltaknak, vagy nem követi a RID előírásaiban meghatározott eljárás(oka)t, a jóváhagyást vissza kell vonnia vagy korlátoznia kell az érvényességét.

1.8.6.7 Ha egy vizsgáló szervezet jóváhagyását visszavonták vagy az érvényességét korlátozták, vagy a vizsgáló szervezet felhagyott a tevékenységgel, az illetékes hatóságnak meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy az iratokat vagy egy másik vizsgáló szervezet kezelje vagy biztosítani kell, hogy az iratok továbbra is hozzáférhetők legyenek.

1.8.6.8 A vizsgáló szervezetnek:

a) szervezetbe integrált, alkalmas, hozzáértő, szakképzett és gyakorlott személyzettel kell rendelkeznie, hogy műszaki feladatait megfelelő módon végezhesse;

b) alkalmas és elegendő berendezésnek és felszerelésnek kell rendelkezésére állnia;

c) részrehajlás nélkül kell működnie, és minden olyan hatástól mentesnek kell lennie, ami ebben akadályozhatná;

d) a gyártók és más szervezetek kereskedelmi és tulajdonjogi védelmet élvező tevékenységeit üzleti titokként kell kezelnie;

e) egyértelműen el kell különítenie a vizsgáló szervezeti funkcióit és az ezzel nem kapcsolatos tevékenységet;

f) dokumentált minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie;

g) biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabványokban és a RID-ben szereplő vizsgálatokat elvégezzék; és

h) az 1.8.7 és az 1.8.8 szakaszban foglaltak szerinti célszerű és megfelelő jegyzőkönyvezési és okirat nyilvántartási rendszert kell működtetni.

A vizsgáló szervezetet az EN ISO/IEC 17020:2012 szabvány (a 8.1.3 cikk kivételével) szerint akkreditálni is kell, a 6.2.2.11, a 6.2.3.6 bekezdés és a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírásának megfelelően.

Az új tevékenységet kezdő vizsgáló szervezetet ideiglenesen is jóvá lehet hagyni. Az ideiglenes kijelölés előtt az illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a vizsgáló szervezet megfelel az EN ISO/IEC 17020:2012 szabvány (a 8.1.3 cikk kivételével) követelményeinek. Annak érdekében, hogy a vizsgáló szervezet tovább folytathassa ezt az új tevékenységet, a tevékenység első évében akkreditálni kell.

1.8.7 A megfelelőség-értékelésre és az időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírások

Megjegyzés: E szakasz alkalmazásában az "illetékes szervezet" az a szervezet, amelyet az UN nyomástartó tartályok tanúsítására a 6.2.2.11 bekezdés, a nem UN nyomástartó tartályok jóváhagyására a 6.2.3.6 bekezdés, valamint a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírása határoz meg.

1.8.7.1 Általános előírások

1.8.7.1.1 Az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat a nem UN nyomástartó tartályok engedélyezése során a 6.2.3.6 bekezdés, a tartányok, a battériás kocsik és a MEG-konténerek jóváhagyása során a 6.8.4 szakasz TA4 és TT9 különleges előírása szerint kell alkalmazni.

Az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat az UN nyomástartó tartályok tanúsítása során a 6.2.2.11 bekezdés táblázata szerint lehet alkalmazni.

1.8.7.1.2 A kérelmező

a) az 1.8.7.2 bekezdés szerinti típusjóváhagyás;

b) az 1.8.7.3 bekezdés szerinti gyártás felügyelet és az 1.8.7.4 bekezdés szerinti üzembe helyezés előtti vizsgálat;

c) az 1.8.7.5 bekezdés szerinti időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálat

iránti kérelmét a saját választása szerinti, egyetlen illetékes hatósághoz, ill. megbízottjához vagy egyetlen jóváhagyott vizsgáló szervezethez nyújthatja be.

1.8.7.1.3 A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező nevét és székhelyét;

b) megfelelőség-értékelés esetén, ha a kérelmező nem azonos a gyártóval, akkor a gyártó nevét és székhelyét;

c) írásos nyilatkozatot arról, hogy másik illetékes hatósághoz, ill. megbízottjához vagy más vizsgáló szervezethez nem nyújtottak be ugyanilyen kérelmet;

d) az 1.8.7.7 bekezdésben leírt műszaki dokumentációt;

e) nyilatkozatot arról, hogy az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy a vizsgáló szervezetnek vizsgálati célból szabad belépést biztosít a gyártó-, vizsgáló- és tárolóhelyekre és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt.

1.8.7.1.4 Ha a kérelmező az illetékes hatóság, ill. az általa megbízott vizsgáló szervezet részére meggyőzően bizonyítani tudja, hogy megfelel az 1.8.7.6 bekezdésben foglaltaknak, akkor üzemi vizsgálóhelyet létesíthet azokra a vizsgálatokra (vagy azok egy részére), amelyekre a 6.2.2.11, ill. a 6.2.3.6 bekezdés megengedi.

1.8.7.1.5 A gyártónak, ill. a típusjóváhagyás kérelmezőjének, ha az nem azonos a gyártóval, valamint a bizonyítványt, ill. tanúsítványt kiállító vizsgáló szervezetnek az adott típusú termékek utolsó gyártási időpontjától számított legalább 20 évig meg kell őriznie a típusjóváhagyási bizonyítványokat és a megfelelőségi tanúsítványokat, beleértve a műszaki dokumentációt is.

1.8.7.1.6 Ha a gyártó vagy a tulajdonos fel kíván hagyni a tevékenységével, a dokumentációt el kell küldenie az illetékes hatóságnak. A dokumentációt az 1.8.7.1.5 bekezdésben említett időtartam fennmaradó része alatt az illetékes hatóságnak kell megőriznie.

1.8.7.2 Típusjóváhagyás

A típusjóváhagyás a nyomástartó tartályoknak, tartányoknak, battériás kocsiknak, ill. MEG-konténereknek a jóváhagyás érvényességi időtartamán belüli gyártására jogosít.

1.8.7.2.1 A kérelmezőnek

a) nyomástartó tartályok esetén: a gyártani tervezett nyomástartó tartály mintadarabját az illetékes szervezet rendelkezésére kell bocsátania. Az illetékes szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha a vizsgálati program úgy kívánja;

b) tartányok, battériás kocsik és MEG-konténerek esetén: a prototípust hozzáférhetővé kell tennie a típusvizsgálat elvégzése céljából.

1.8.7.2.2 Az illetékes szervezetnek

a) meg kell vizsgálnia az 1.8.7.7.1 pont szerinti műszaki dokumentációt, hogy ellenőrizze, hogy a típus megfelel a vonatkozó RID előírásoknak, a prototípust vagy prototípus sorozatot a műszaki dokumentáció szerint gyártották és reprezentálja a típust;

b) el kell végeznie a vizsgálatokat, ill. a RID-ben előírt próbák elvégzésénél jelen kell lennie, annak megállapítására, hogy az előírásokat alkalmazták és betartották, valamint a gyártó által alkalmazott eljárások megfelelnek a követelményeknek;

c) felül kell vizsgálnia az (alap)anyag gyártó(k) által kiadott bizonylatokat a RID vonatkozó előírásai alapján;

d) jóvá kell hagynia a szerkezeti elemek állandó kötéseinek kialakítására szolgáló eljárásokat, ill. ellenőriznie kell, hogy már jóváhagyták-e, valamint azt, hogy a szerkezeti elemek állandó kötését és a roncsolásmentes vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

e) meg kell állapodnia a kérelmezővel abban, hogy hol és milyen vizsgáló berendezésekkel hajtják végre a vizsgálatokat és a szükséges próbákat.

Az illetékes szervezetnek a kérelmező számára típusvizsgálati jegyzőkönyvet kell kiállítania.

1.8.7.2.3 Az illetékes hatóságnak, ill. megbízottjának vagy a vizsgáló szervezetnek típusjóváhagyási bizonyítványt kell kiállítania a kérelmező részére, ha a típus megfelel az összes vonatkozó előírásnak.

A bizonyítványban fel kell tüntetni:

a) a kiállító nevét és székhelyét;

b) a gyártó és a kérelmező - ha az nem azonos gyártóval - nevét és székhelyét;

c) arra való utalást, hogy a típusvizsgálat során a RID melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

d) a vizsgálatokból származó követelményeket,

e) a megfelelő szabványokban meghatározott, a típus, ill. a típusváltozat azonosításához szükséges adatokat;

f) a típusvizsgálati jegyzőkönyv(ek)re való hivatkozást; és

g) a típusjóváhagyás érvényességének leghosszabb időtartamát.

A bizonyítványhoz mellékelni kell a műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek felsorolását (lásd az 1.8.7.7.1 pontot).

1.8.7.2.4 A típusjóváhagyás legfeljebb tíz évig lehet érvényes. Ha ezen időtartam alatt a RID vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a jóváhagyott típus már nem felel meg a követelményeknek, a típusjóváhagyást kiadó illetékes szervezetnek vissza kell azt vonnia és erről értesítenie kell a típusjóváhagyás tulajdonosát.

Megjegyzés: A meglévő típusjóváhagyások legkésőbbi visszavonási időpontjára lásd a 6.2.4 szakasz, a 6.8.2.6, ill. 6.8.3.6 bekezdésben lévő táblázatok (5) oszlopát.

Ha egy típusjóváhagyás lejárt vagy visszavonták, akkor e típusjóváhagyás alapján nyomástartó tartály, tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tovább nem gyárható.

Ilyen esetekben, ha a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása előtt gyártott nyomástartó tartályok, tartányok, battériás-kocsik, ill. MEG-konténerek a típusjóváhagyás lejárta, ill. visszavonása után még tovább használhatók, akkor a használatukra, időszakos és közbenső vizsgálatukra a lejárt, ill. visszavont típusjóváhagyás vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Addig használhatók tovább, amíg megfelelnek a RID követelményeinek. Ha már nem felelnek meg a RID követelményeinek, csak abban az esetben használhatók tovább, ha azt az 1.6 fejezet vonatkozó átmeneti előírása megengedi.

A típusjóváhagyás megújítható, miután a megújítás idején érvényes RID előírásoknak való megfelelőség-értékelése és teljes felülvizsgálata megtörtént. Visszavont típusjóváhagyás már nem újítható meg. Meglévő típusjóváhagyás időközi kisebb módosítása (pl. nyomástartó tartálynál kiegészítés eltérő méretű vagy űrtartalmú termékre úgy, hogy az nem befolyásolja a megfelelőséget, vagy tartányra lásd a 6.8.3.2.3 pontot) nem hosszabbítja meg és nem módosítja a bizonyítvány eredeti érvényességét.

Megjegyzés: A felülvizsgálatot és a megfelelőség-értékelést az eredeti típusjóváhagyást kiadó szervezettől eltérő szervezet is végezheti.

A típusjóváhagyást kiadó szervezetnek a típusjóváhagyáshoz szükséges összes dokumentumot (lásd az 1.8.7.7.1 pontot) meg kell őriznie az érvényessége teljes időtartama alatt, beleértve az esetleges megújítást is.

1.8.7.2.5 Az érvényes, lejárt vagy visszavont jóváhagyással rendelkező nyomástartó tartály, tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer átalakítása esetén a vizsgálatok és a jóváhagyás a nyomástartó tartály, tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer azon elemeire korlátozódik, amelyet átalakítottak. Az átalakításnak az átalakítás időpontjában érvényes RID előírásainak kell megfelelnie. A nyomástartó tartály, tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer átalakítás által nem érintett minden elemére az első típusjóváhagyási dokumentáció továbbra is érvényes.

Az átalakítás érinthet egy vagy több nyomástartó tartályt, tartányt, battériás járművet, ill. MEG-konténert is, amelyre a típusjóváhagyás vonatkozik.

Az átalakítást jóváhagyó bizonyítványt valamely RID Szerződő Államainak illetékes hatóságának vagy az általa kijelölt szervezetnek kell kiállítania a kérelmező számára. Tartányok, battériás járművek, ill. a MEG-konténerek esetén egy másolatot a tartányvizsgálati könyvhöz (gépkönyvhöz) kell csatolni.

Az átalakításra vonatkozó jóváhagyási bizonyítvány iránti minden kérelmet egyetlen illetékes hatósághoz vagy az általa kijelölt szervezethez kell benyújtani.

1.8.7.3 A gyártás felügyelete

1.8.7.3.1 Annak biztosítására, hogy a terméket a típusjóváhagyás előírásai szerint gyártják, az illetékes szervezetnek felügyelnie kell a gyártási folyamatot.

1.8.7.3.2 A kérelmezőnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat megfelel a vonatkozó RID előírásoknak, valamint a típusjóváhagyási bizonyítvány, ill. mellékletei előírásainak.

1.8.7.3.3 Az illetékes szervezetnek:

a) ellenőriznie kell az 1.8.7.7.2 pontban leírt műszaki dokumentációnak való megfelelőséget;

b) ellenőriznie kell, hogy a gyártási folyamatban olyan termékek készülnek, amelyek a rájuk vonatkozó követelményeknek és dokumentációnak megfelelnek;

c) ellenőriznie kell az anyagok nyomonkövethetőségét, valamint a specifikációk alapján az (alap)anyag bizonylatokat;

d) ellenőriznie kell, hogy a szerkezeti elemek állandó kötését és a roncsolásmentes vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

e) meg kell állapodnia a kérelmezővel a helyszínben, ahol a vizsgálatokat és a szükséges próbákat elvégzik; és

f) az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalnia.

1.8.7.4 Az üzembe helyezés előtti vizsgálat

1.8.7.4.1 A kérelmezőnek

a) a RID-ben előírt jelölést fel kell vinnie; és

b) az illetékes szervezet rendelkezésére kell bocsátania az 1.8.7.7 bekezdésben leírt műszaki dokumentációt.

1.8.7.4.2 Az illetékes szervezetnek:

a) el kell végeznie a szükséges vizsgálatokat és méréseket, annak ellenőrzésére, hogy a terméket a típusjóváhagyásnak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően gyártották;

b) az üzemi szerelvények gyártói által rendelkezésre bocsátott tanúsítványok alapján ellenőriznie kell az üzemi szerelvényeket;

c) az elvégzett vizsgálatokra, ellenőrzésekre, valamint az átvizsgált műszaki dokumentációra vonatkozóan az üzembe helyezés előtti vizsgálatról jegyzőkönyvet kell kiállítania a kérelmező számára;

d) ha a gyártás megfelel az előírásoknak, akkor a gyártás megfelelőségére vonatkozó írásbeli tanúsítványt kell kiállítania, és el kell látnia az illetékes szervezet jelével; és

e) ellenőriznie kell, hogy a típusjóváhagyás a RID típusjóváhagyásra vonatkozó előírásainak (beleértve a hivatkozott szabványokat is) megváltozása után továbbra is érvényes-e.

A d) pont szerinti tanúsítvány és a c) pont szerinti jegyzőkönyv több, azonos típusú tételre is vonatkozhat (csoportos tanúsítvány vagy csoportos jegyzőkönyv).

1.8.7.4.3 A bizonyítványban legalább a következőket kell feltüntetni:

a) az illetékes szervezet nevét és székhelyét;

b) a gyártó nevét és székhelyét, és ha nem a gyártó a kérelmező, akkor a kérelmező nevét és székhelyét is;

c) arra való utalást, hogy az üzembe helyezés előtti vizsgálat során a RID melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

d) a vizsgálatok eredményét;

e) a vizsgált termék(ek) azonosításához szükséges adatokat, de legalább a sorozatszámot, ill. nem újratölthető palackoknál a gyártási tétel számát, és

f) a típusjóváhagyás számát.

1.8.7.5 Időszakos, közbenső és soronkívüli vizsgálatok

1.8.7.5.1 Az illetékes szervezetnek:

a) el kell végeznie az azonosítást és ellenőriznie kell a dokumentációnak való megfelelőséget;

b) végre kell hajtania a vizsgálatokat és jelen kell lennie a próbáknál, hogy ellenőrizze, hogy a követelményeket betartották;

c) a vizsgálatokról és a próbákról jegyzőkönyvet kell kiállítania, a jegyzőkönyv több tételre is vonatkozhat; és

d) biztosítania kell, hogy az előírt jelölést felvigyék.

1.8.7.5.2 A nyomástartó tartályok időszakos vizsgálati jegyzőkönyvét a kérelmezőnek legalább a következő időszakos vizsgálat időpontjáig meg kell őriznie.

Megjegyzés: Tartányokra lásd a 4.3.2.1.7 pont tartány-vizsgálati könyvre (gépkönyvre) vonatkozó előírásait.

1.8.7.6 A kérelmező üzemi vizsgálóhelyének felügyelete

1.8.7.6.1 A kérelmezőnek

a) az üzemi vizsgálóhelyet az 1.8.7.7.5 pont szerint dokumentált, a vizsgálatokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint kell kialakítania és felügyelnie;

b) teljesítenie kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, és biztosítania kell, hogy a minőségbiztosítási rendszer megfelelő és hatékony maradjon;

c) az üzemi vizsgálatra képzett és hozzáértő személyzetet kell kijelölnie;

d) ahol szükséges, el kell helyeznie a vizsgáló szervezet jelét.

1.8.7.6.2 A vizsgáló szervezetnek kezdeti auditálást kell végeznie, és ha ez kielégítő, legfeljebb három évig tartó időszakra szóló engedélyt kell kiadnia. Ennek során a következő előírásokat kell betartani:

a) az audittal igazolni kell, hogy a termék vizsgálata a RID követelményei szerint történik;

b) a vizsgáló szervezet felhatalmazhatja a kérelmező üzemi vizsgálóhelyét, hogy a vizsgáló szervezet jelét elhelyezze minden ellenőrzött termékre;

c) az engedély a lejárta előtti utolsó évben végzett, kielégítő eredménnyel járó audit után megújítható. Az új érvényességi időszak az előző engedély lejáratától számít;

d) a vizsgáló szervezet auditorainak kellő szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elvégezzék azon termékek megfelelőség-értékelését, amelyre a minőségbiztosítási rendszer kiterjed.

1.8.7.6.3 Az engedély érvényességi ideje alatt a vizsgáló szervezetnek időszakos felülvizsgálatokat kell tartania, hogy megbizonyosodjék, hogy a kérelmező továbbra is fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert. Ennek során a következő előírásokat kell betartani:

a) egy 12 hónapos időszakon belül legalább két felülvizsgálatot kell tartani;

b) a vizsgáló szervezet további szemléket, képzést, műszaki változtatásokat, vagy a minőségbiztosítási rendszer módosítását írhatja elő, ill. a kérelmező által végezhető vizsgálatok körét korlátozhatja vagy megtilthatja.

c) a vizsgáló szervezetnek a minőségbiztosítási rendszerben bekövetkezett minden változást értékelnie kell, és meg kell vizsgálnia, hogy a megváltozott minőségbiztosítási rendszer megfelel-e a kezdeti audit követelményeinek vagy teljes újraértékelés szükséges;

d) a vizsgáló szervezet auditorainak kellő szakértelemmel kell rendelkezniük ahhoz, hogy elvégezzék azon termékek megfelelőség-értékelését, amelyre a minőségbiztosítási rendszer kiterjed; és

e) a vizsgáló szervezetnek a szemléről, ill. felülvizsgálatról, és ha próbákat végeztek, azok eredményéről jegyzőkönyvet kell készítenie a kérelmező számára.

1.8.7.6.4 A vizsgáló szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben a vonatkozó követelményeknek nem felelnek meg, a kijavításhoz szükséges intézkedések megtörténjenek. Ha a kijavításhoz szükséges intézkedések mégsem történnek meg kellő időben, az üzemi vizsgálóhely tevékenységére vonatkozó engedélyt a vizsgáló szervezet visszavonhatja vagy felfüggesztheti. A visszavonásról, ill. felfüggesztésről értesíteni kell az illetékes hatóságot.

A vizsgáló szervezet döntésének részletes indokait a kérelmező számára jegyzőkönyvbe kell foglalni.

1.8.7.7 Dokumentáció

A műszaki dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy belőle a vonatkozó követelményeknek való megfelelőség megállapítható legyen.

1.8.7.7.1 A típusjóváhagyáshoz szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek - értelemszerűen - a következő dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a) a tervezésnél és a gyártásnál alkalmazott szabványok jegyzékét;

b) a típus és a típusvariánsok leírását;

c) a 3.2 fejezet "A" táblázat vonatkozó oszlopában található utasításokat vagy a csak bizonyos anyagok szállítására szolgáló termékeknél az anyagok felsorolását ;

d) az általános összeállítási rajzo(ka)t;

e) a megfelelőség-értékeléséhez szükséges részletrajzokat, amelyeken fel vannak tüntetve a számításokhoz használt méretek, a szerkezeti és az üzemi szerelvények, a jelölések és/vagy bárcák;

f) a számításokat, az eredményeket és következtetéseket;

g) az üzemi szerelvények jegyzékét a műszaki adataikkal, a biztonsági szerkezetekre vonatkozó információt a lefúvási teljesítmény számításával;

h) a szabványok által a szerkezeti elemek, azok részei, a bevonatok, burkolatok, a szerkezeti és az üzemi szerelvények gyártásához előírt anyagok jegyzékét, a megfelelő anyagspecifikációkat vagy a RID-nek való megfelelést igazoló nyilatkozatot;

i) az állandó kötések kialakítására szolgáló jóváhagyott eljárásokat;

j) a hőkezelési eljárás(ok) leírását; és

k) a típusjóváhagyásra és a gyártásra a szabványokban, ill. a RID-ben felsorolt minden vonatkozó vizsgálat végrehajtásának módját, leírását és jegyzőkönyveit.

1.8.7.7.2 A gyártás felügyeletéhez szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek - értelemszerűen - a következő dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a) az 1.8.7.7.1 pontban felsorolt dokumentumokat;

b) a típusjóváhagyási bizonyítvány másolatát;

c) a gyártási és a vizsgálati eljárások dokumentációját;

d) a gyártási naplót;

e) állandó kötéseket kivitelező alkalmazottak jogosultságát;

f) a roncsolásmentes vizsgálatokat végző alkalmazottak jogosultságát;

g) a roncsolásos és a roncsolásmentes vizsgálatok jegyzőkönyveit;

h) a hőkezelési eljárások jegyzőkönyveit; és

i) a hitelesítési jegyzőkönyveket.

1.8.7.7.3 Az üzembe helyezés előtti vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek - értelemszerűen - a következők dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a) az 1.8.7.7.1 és az 1.8.7.7.2 pontban felsorolt dokumentumokat;

b) a termék és alkatrészeinek anyagbizonylatait;

c) az üzemi szerelvények anyagbizonylatait és a megfelelőségi nyilatkozatokat;

d) megfelelőségi nyilatkozatot, beleértve a termék és a típusbizonyítványban szereplő típusvariánsok leírását.

1.8.7.7.4 Az időszakos, a közbenső és a soron kívüli vizsgálatokhoz szükséges dokumentumok

A kérelmezőnek - értelemszerűen - a következők dokumentumokat kell rendelkezésre bocsátania:

a) nyomástartó tartályoknál, ha a gyártásra és az időszakos vizsgálatokra vonatkozó szabványok előírják, a különleges követelményekre vonatkozó dokumentációt;

b) tartányoknál:

i) tartány-vizsgálati könyvet (gépkönyvet); és

ii) az 1.8.7.7.1 - 1.8.7.7.3 pontban említett, egy vagy több dokumentumot.

1.8.7.7.5 Az üzemi vizsgálóhely értékeléséhez szükséges dokumentumok

Az üzemi vizsgálóhely kérelmezőjének - értelemszerűen - a minőségbiztosítási rendszer következő dokumentumait kell rendelkezésre bocsátania:

a) a szervezeti felépítést és a felelősségek megoszlását;

b) a vizsgálatokra, a minőségellenőrzésre, a minőségbiztosításra és a munkafolyamatokra vonatkozó, megfelelő utasításokat, és a rendszeresen végzendő tevékenységeket;

c) a minőségügyi nyilvántartást, pl. a vizsgálati jegyzőkönyveket, a vizsgálati eredményeket és hitelesítési adatokat, ill. tanúsítványokat;

d) a vezetői felülvizsgálatokat az 1.8.7.6 bekezdés szerinti auditálás alapján a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

e) a vevők igényeinek kielégítését és a jogszabályok követelményeinek betartását szolgáló eljárások leírását;

f) a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárását;

g) nem megfelelő termékekkel kapcsolatos eljárást;

h) az érintett személyekre vonatkozó képzési programot és minősítési eljárást.

1.8.7.8 A szabvány szerint gyártott, jóváhagyott és vizsgált termékek

Az 1.8.7.7 bekezdés követelményei a következő szabványok alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők.

A vonatkozó bekezdés, ill.
pont
HivatkozásA dokumentum címe
1.8.7.7.1 - 1.8.7.7.4EN 12972:2007Veszélyes anyagok szállítótartályai.
A fém szállítótartályok vizsgálata,
ellenőrzése és megjelölése

1.8.8 Eljárás a gázpatronok megfelelőségének értékeléséhez

A gázpatronok megfelelőség-értékelése során a következő eljárások egyikét kell alkalmazni:

a) az 1.8.7 szakaszban leírt eljárást - az 1.8.7.5 bekezdés kivételével - a nem UN nyomástartó tartályokra; vagy

b) az 1.8.8.1 - 1.8.8.7 bekezdésben leírt eljárást.

1.8.8.1 Általános előírások

1.8.8.1.1 A gyártást valamely Xa szervezetnek kell felügyelni és a 6.2.6 szakasz szerinti előírt vizsgálatokat szükség szerint vagy Xa szervezetnek vagy ezen Xa szervezet által jóváhagyott IS szervezetnek kell végrehajtania; az Xa és IS szervezet meghatározása a 6.2.3.6.1 pontban található. A megfelelőség-értékelést valamely RID Szerződő Állam illetékes hatóságának, a megbízottjának vagy az általa jóváhagyott vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania.

1.8.8.1.2 Az 1.8.8 szakasz alkalmazása esetén kérelmezőnek igazolnia, biztosítania kell, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a gázpatronok 6.2.6 szakasz rendelkezéseinek és a RID minden további vonatkozó előírásának való megfelelőségéért kizárólagos felelősséggel tartozik.

1.8.8.1.3 A kérelmezőnek

a) el kell végeznie az 1.8.8.2 bekezdés szerinti típusvizsgálatokat minden egyes gázpatron típusra (beleértve a felhasználandó anyagokat és az adott típus változatait, pl. térfogat, nyomás, tervrajz, záró- és adagolószerkezet);

b) a tervezésre, gyártásra, ellenőrzésre és vizsgálatra az 1.8.8.3 bekezdés szerint jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie;

c) a 6.2.6 szakaszban előírt vizsgálatokhoz az 1.8.8.4 bekezdés szerint jóváhagyott vizsgálati rendszert kell fenntartania;

d) kérelmet kell benyújtania a RID Szerződő Állam valamely, választása szerinti Xa szervezetéhez a gyártás felügyeletére és a vizsgálatokra vonatkozó minőségbiztosítási rendszere jóváhagyására; ha a kérelmező székhelye nem valamely Szerződő Fél területén van, akkor egy RID Szerződő Állam területére irányuló szállítás előtt valamely RID Szerződő Állam Xa szervezetéhez kell a kérelmet benyújtania;

e) ha a gázpatron végső összeszerelése a kérelmező által gyártott alkatrészekből egy vagy több más vállalkozó által történik, akkor írásos útmutatást kell adnia arra, hogyan kell a gázpatronokat összeszerelni és megtölteni, hogy megfeleljenek a típusvizsgálati bizonyítvány előírásainak.

1.8.8.1.4 Ha a kérelmező és a gázpatront a kérelmező útmutatása szerint összeszerelő és/vagy töltő vállalkozások az Xa szervezet számára elfogadható módon bizonyítani tudják, hogy megfelelnek az 1.8.7.6 bekezdésnek - kivéve az 1.8.7.6.1 d) és az 1.8.7.6.2 b) pontot -, akkor kialakíthatnak üzemi vizsgálóhelyet, amely a 6.2.6 szakaszban meghatározott vizsgálatokat vagy azok egy részét elvégezheti.

1.8.8.2 Gyártási típusvizsgálat

1.8.8.2.1 Kérelmezőnek minden egyes gázpatron típusra műszaki dokumentációt kell összeállítania, feltüntetve az alkalmazott műszaki szabvány(oka)t is. Ha olyan szabvány alkalmazását választotta, amelyre nincs hivatkozás a 6.2.6 szakaszban, az alkalmazott szabványt csatolnia kell a dokumentációhoz.

1.8.8.2.2 Kérelmezőnek őriznie kell a műszaki dokumentációt és az adott típus mintadarabjait a gyártás során és azután az adott típusvizsgálati tanúsítvány szerinti gyártás befejezésétől számított legalább öt évig, hogy az Xa szervezet rendelkezésére tudja bocsátani.

1.8.8.2.3 Kérelmezőnek gondos vizsgálat után típusvizsgálati bizonyítványt kell kiállítania, amely legfeljebb tíz évig érvényes; ezt az igazolást csatolnia kell a dokumentációhoz. A tanúsítvány felhatalmazza a kérelmezőt az adott típusú gázpatronok gyártására ezen időszak alatt.

1.8.8.2.4 Ha ezen időtartam alatt a RID vonatkozó műszaki követelményei (beleértve a hivatkozott szabványokat is) úgy változnak meg, hogy a gyártási típus már nem felel meg a követelményeknek, a kérelmezőnek a típusvizsgálati bizonyítványát vissza kell vonnia és erről tájékoztatnia kell az Xa szervezetet.

1.8.8.2.5 Kérelmező a bizonyítvány gondos és teljes felülvizsgálata után legfeljebb újabb 10 évre újra kiadhatja azt.

1.8.8.3 A gyártás felügyelete

1.8.8.3.1 A típusvizsgálati eljárás és a gyártási folyamat Xa szervezet általi felügyeletet igényel annak biztosítására, hogy a kérelmező által jóváhagyott típus és az előállított termék megfelel a típusbizonyítvány előírásainak és a RID vonatkozó előírásainak. Ha az 1.8.8.1.3 e) pontot alkalmazzák, az összeszerelő és töltő vállalkozást be kell vonni ebbe az eljárásba.

1.8.8.3.2 Kérelmezőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a gyártási folyamat megfelel a RID vonatkozó előírásainak, a típusbizonyítványának és mellékleteinek. Ha az 1.8.8.1.3 e) pontot alkalmazzák, az összeszerelő és töltő vállalkozást be kell vonni ebbe az eljárásba.

1.8.8.3.3 Az Xa szervezetnek

a) ellenőriznie kell a kérelmező típusvizsgálatának megfelelőségét, valamint a gázpatronok típusának az 1.8.8.2 pontban meghatározott műszaki dokumentációnak való megfelelőségét;

b) ellenőriznie kell, hogy a gyártási folyamat végtermékei megfelelnek a rájuk vonatkozó követelményeknek és dokumentációnak; ha a gázpatront a kérelmező által gyártott alkatrészekből egy vagy több más vállalkozó szereli össze, az Xa szervezetnek ellenőriznie kell azt is, hogy a gázpatronok végső összeszerelés és töltés után teljes összhangban vannak minden vonatkozó előírással és a kérelmező útmutatóját helyesen alkalmazták;

c) ellenőriznie kell, hogy az egyes részek állandó kötését és a vizsgálatokat arra jogosult (képzett, ill. minősített) alkalmazottak végzik-e;

d) az ellenőrzés eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalnia.

1.8.8.3.4 Ha az Xa szervezet azt tapasztalja, hogy a kérelmező típusbizonyítványa vagy a gyártási eljárás nem megfelelő, gondoskodnia kell arról, hogy a kijavításhoz szükséges intézkedések megtörténjenek vagy intézkedjen a kérelmező bizonyítványának visszavonására.

1.8.8.4 Tömörségi próba

1.8.8.4.1 A kérelmezőnek és a kérelmező útmutatása alapján a gázpatronok végső összeszerelését és töltését végző vállalkozásoknak

a) el kell végezniük a 6.2.6 szakasz szerinti próbákat;

b) a próbák eredményit rögzíteniük kell;

c) kizárólag azokra a gázpatronokra, amelyek teljes mértékben megfelelnek a típusvizsgálati előírásoknak és a RID vonatkozó előírásainak és sikeresen kiállták a 6.2.6 szakaszban előírt próbákat, ki kell állítaniuk a megfelelőségi tanúsítványt;

d) az Xa szervezet általi véletlenszerű ellenőrzés céljából meg kell őrizniük az 1.8.8.7 bekezdés szerinti dokumentációt a gyártás során és a jóváhagyott típushoz tartozó gázpatronok utolsó gyártását követően legalább öt évig;

e) el kell helyezniük a gázpatron típusát, a kérelmezőt és a gyártás időpontját vagy a sorozatszámot azonosító tartós és olvasható jelölést; ha a korlátozottan rendelkezésre álló hely miatt a jelölés nem helyezhető el teljes egészében a gázpatron palástján, akkor ezeket az információkat a gázpatronhoz erősített vagy a gázpatronnal együtt egy belső csomagolásba helyezett tartós címkén kell feltüntetni.

1.8.8.4.2 Az Xa szervezetnek

a) a szükséges vizsgálatokat véletlenszerű időközönként, de valamely gázpatron típus gyártásának megkezdése után rövid időn belül és azután három évenként legalább egyszer el kell végeznie annak ellenőrzésére, hogy a kérelmező gyártási típusvizsgálatához alkalmazott eljárása valamint a gyártás és a termék vizsgálata a gyártási típus bizonyítvány és a vonatkozó előírások szerint történik;

b) ellenőriznie kell a kérelmező által kiadott tanúsítványokat;

c) el kell végeznie a 6.2.6 szakaszban előírt vizsgálatokat vagy jóvá kell hagynia a vizsgálati programot és az e vizsgálatokat végző üzemi vizsgálóhelyet.

1.8.8.4.3 A bizonyítványnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező és - ha a végső összeszerelő nem azonos a kérelmezővel - a kérelmező írásos utasításai szerint a végső összeszerelést végző vállalkozás(ok) nevét és székhelyét;

b) arra való utalást, hogy a gyártás és a vizsgálat során a RID melyik változatát és mely szabványokat alkalmaztak;

c) vizsgálatok eredményeit;

d) az 1.8.8.4.1. c) pont szerinti jelölés adatait.

1.8.8.5 (fenntartva)

1.8.8.6 Az üzemi vizsgálóhely felügyelete

Ha a kérelmező vagy a gázpatronokat összeszerelő és/vagy töltő vállalkozás üzemi vizsgálóhellyel rendelkezik, az 1.8.7.6 bekezdés előírásait - az 1.8.7.6.1 d) és az 1.8.7.6.2 b) pont kivételével - kell alkalmazni. A gázpatronok összeszerelését és/vagy töltését végző vállalkozásnak a kérelmezőre vonatkozó előírásoknak kell megfelelnie.

1.8.8.7 Dokumentáció

Az 1.8.7.7.1, az 1.8.7.7.2, az 1.8.7.7.3 és az 1.8.7.7.5 pont előírásait kell alkalmazni.

1.9 fejezet

A fuvarozás korlátozása az illetékes hatóságok által

1.9.1 Bármely RID Szerződő Állam a veszélyes áruk területén történő nemzetközi vasúti fuvarozására kiegészítő előírásokat hozhat olyan kérdésekben, amelyekről a RID nem rendelkezik, feltéve, hogy ezek a kiegészítő előírások

- összhangban vannak az 1.9.2 szakasz előírásaival;

- nem állnak ellentétben az 1.1.2.1 bekezdés b) pontja előírásaival;

- a RID Szerződő Állam belföldi jogrendjének részét képezik, és egyaránt érvényesek a veszélyes áruknak a RID Szerződő Állam területén történő belföldi vasúti fuvarozására is;

- nem tiltják a hatályuk alá tartozó veszélyes áruk vasúti fuvarozását a RID Szerződő Állam teljes területén.

1.9.2 Az 1.9.1 szakasz hatálya alá eső kiegészítő előírások a következők:

a) kiegészítő biztonsági követelmények vagy a biztonságot szolgáló korlátozások olyan fuvarozásokra,

- amelyek során bizonyos építményeket, pl. hidakat vagy alagutakat19) használnak;

- amelyek során kombinált fuvarozási eszközöket, pl. átrakó-berendezéseket használnak; vagy

- amelyek kikötőkben, pályaudvarokon vagy más közlekedési terminálokon kezdődnek vagy végződnek;

b) olyan előírások, amelyek meghatározott veszélyes áruk fuvarozását a különleges és helyi kockázattal járó vonalszakaszokon, pl. a lakott területeken, környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken, kereskedelmi központokon, veszélyes berendezéseket tartalmazó ipari övezeteken áthaladó szakaszokon tiltják vagy különleges feltételek, pl. vasútüzemi intézkedések (sebességkorlátozás, meghatározott fuvarozási időszak, találkozási tilalom stb.) betartásához kötik. Az illetékes hatóságnak -amennyiben lehetséges - meg kell határoznia azokat a vonalakat, amelyek a tiltott vagy csak különleges feltételek betartásával használható vonalszakaszok helyett használhatók;

c) kizárt vagy előírt vonalszakaszokat meghatározó különleges előírások, ill. a szélsőséges időjárási viszonyok, földrengés, baleset, sztrájk, állampolgári zavargások vagy háborús cselekmények miatti átmeneti várakozások esetén betartandó előírások.

1.9.3 Az 1.9.2 a) és b) bekezdés szerinti kiegészítő előírások alkalmazása feltételezi, hogy az illetékes hatóság az intézkedések szükségességét bizonyítja20).

1.9.4 Azon RID Szerződő Állam illetékes hatóságának, amely a területén az 1.9.2 a) és b) bekezdés szerinti kiegészítő előírásokat alkalmaz, ezekről az előírásokról előzetesen értesítenie kell az OTIF Titkárságát, hogy az a RID Szerződő Államok tudomására hozhassa.

1.9.5 A RID Szerződő Államok - függetlenül az előző szakaszok előírásaitól - a veszélyes áruk

nemzetközi vasúti fuvarozására különleges biztonsági előírásokat is hozhatnak, amennyiben a szóban forgó kérdést a RID nem szabályozza; különösen:

- a vasúti forgalomra;

- a fuvarozott veszélyes árukra vonatkozó adatok kezelésére;

- a szállítási tevékenységekkel kapcsolatos vasútüzemi szabályokra, pl. kocsirendezésre vagy kocsi félreállításra;

feltéve, hogy ezek az előírások a RID Szerződő Állam belföldi jogrendjének részét képezik, és egyaránt érvényesek a veszélyes áruknak a RID Szerződő Állam területén történő belföldi vasúti fuvarozására is.

Ezek a különleges előírások azonban nem vonatkozhatnak a RID hatálya alá tartozó területekre, és különösen nem az 1.1.2.1 a) és 1.1.2.1 b) bekezdésben meghatározottakra.

1.10 fejezet

Közbiztonsági előírások

Megjegyzés: E fejezet alkalmazásában a "közbiztonság" alatt értendők azok a rendszabályok és óvintézkedések, amelyek célja, hogy a lehető legkevesebbre csökkentsék a veszélyes áruk eltulajdonítását, ill. a velük való visszaéléseket, amelyek az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet veszélyeztethetik.

1.10.1 Általános előírások

1.10.1.1 Mindenkinek, aki a veszélyes áru szállításával kapcsolatba kerül, felelősségéhez mérten figyelembe kell vennie az ebben a fejezetben meghatározott közbiztonsági követelményeket.

1.10.1.2 Veszélyes áru szállításával csak megfelelően azonosított fuvarozó bízható meg.

1.10.1.3 Az átmeneti tárolóhelyeken, ill. terminálokon, jármű telephelyeken, kikötőkön és rendezőpályaudvarokon belül a veszélyes áruk szállítása során átmeneti tárolásra használt területeket megfelelően biztosítani kell, jól meg kell világítani és ha lehetséges és indokolt, az illetéktelenek elől el kell zárni.

1.10.1.4 A veszélyes árut szállító vonat személyzetének a szállítás alatt fényképes személyazonosító okmányt kell magánál tartania.

1.10.1.5 Az 1.8.1 szakasz szerinti biztonsági ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a megfelelő közbiztonsági intézkedésekre is.

1.10.1.6 (fenntartva)

1.10.2 Közbiztonsági képzés

1.10.2.1 Az 1.3 fejezetben meghatározott képzésnek és ismeretfelújító oktatásnak a közbiztonsági szempontok tudatosítására is ki kell terjedniük. A közbiztonsággal kapcsolatos ismeretfelújító oktatást nem kell feltétlenül a szabályozásban bekövetkezett változások oktatásával összekapcsolni.

1.10.2.2 A közbiztonsági szempontok tudatosítása során foglalkozni kell a közbiztonsági kockázat jellegével, a közbiztonsági kockázat felismerésével, a kockázatkezelés és -csökkentés módszereivel és a közbiztonság megsértése esetén teendő intézkedésekkel. Ha közbiztonsági terv szükséges, foglalkozni kell annak tudatosításával is, a résztvevők felelősségének és feladatainak, ill. a közbiztonsági terv végrehajtásában való részvételüknek arányában.

1.10.2.3 Még a veszélyes áru szállításával kapcsolatos munkakör betöltése előtt kell az érintetteknek ilyen képzésben részesülniük, ill. ellenőrizni kell, hogy ilyen képzésben részesültek-e, és a képzést rendszeres időközönként ismeretfelújító oktatással kell kiegészíteni.

1.10.2.4 Minden közbiztonsági képzésre vonatkozó iratot a munkáltatónak meg kell őriznie és kérés esetén a munkavállaló vagy az illetékes hatóság számára hozzáférhetővé kell tennie. Az iratokat a munkáltatónak az illetékes hatóság által meghatározott időtartamig kell megőriznie.

1.10.3 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó előírások

1.10.3.1 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk meghatározása

1.10.3.1.1 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk azok, amelyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, ami súlyos következményekkel járhat, pl. tömeges balesetet vagy tömegpusztítást idézhet elő, vagy - különösen a 7 osztály estében - súlyos társadalmi-gazdasági zavart okozhat.

1.10.3.1.2 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (a 7 osztályba tartozók kivételével) a következő 1.10.3.1.2 táblázatban felsorolt és a megadottnál nagyobb mennyiségben szállított áruk.

1.10.3.1.2 táblázat: A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk felsorolása

Mennyiség
OsztályAlosztályAnyag vagy tárgyTartány-
ban
(l)c)
Ömlesztve
(kg)d)
Küldemény-
darabban
(kg)
11.1Robbanóanyagok és -tárgyaka)a)0
1.2Robbanóanyagok és -tárgyaka)a)0
1.3C összeférhetőségi csoportba tartozó
robbanóanyagok és -tárgyak
a)a)0
1.5Robbanóanyagok0a)0
11.4UN 0104, 0237, 0255, 0267, 0289, 0361,
0365, 0366, 0440, 0441, 0455, 0456 és 0500
alá tartozó robbanóanyagok
a)a)0
2Gyúlékony gázok (a csak F betűt tartalmazó
osztályozási kódok)
3000a)b)
Mérgező gázok [T, TF, TC, TO, TFC vagy
TOC betű(ke)t tartalmazó osztályozási
kódok], az aeroszolok kivételével
0a)0
3I és II csomagolási csoportba tartozó
gyúlékony folyékony anyagok
3000a)b)
Érzéketlenített robbanóanyagok0a)0
4.1Érzéketlenített robbanóanyagoka)a)0
4.2I csomagolási csoportba tartozó anyagok3000a)b)
4.3I csomagolási csoportba tartozó anyagok3000a)b)
5.1I csomagolási csoportba tartozó gyújtó
hatású folyékony anyagok
3000a)b)
Perklorátok, ammónium-nitrát és
ammónium-nitrát műtrágyák és ammónium-
nitrát emulzió, szuszpenzió vagy gél
30003000b)
6.1I csomagolási csoportba tartozó mérgező
anyagok
0a)0
6.2"A" kategóriába tartozó fertőző anyagok
(UN 2814 és 2900)
a)00
8I csomagolási csoportba tartozó maró
anyagok
3000a)b)

a) Tárgytalan.

b) Az 1.10.3 szakasz előírásait nem kell alkalmazni, akármennyi is a szállított mennyiség.

c) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a 3.2 fejezet "A " táblázata 10 vagy 12 oszlopa szerint a tartányban való szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek tartányban való szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.

d) Az ebben az oszlopban megadott értékeket csak akkor kell alkalmazni, ha a 3.2 fejezet "A" táblázata 10 vagy 17 oszlopa szerint az ömlesztett szállítás megengedett. Azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyek ömlesztett szállítása nem megengedett, ezen oszlop utasítása tárgytalan.

1.10.3.1.3 A 7 osztályba tartozó veszélyes áruk közül nagy közbiztonsági kockázattal járó radioaktív anyagok azok, amelyeknél egy küldeménydarab aktivitása eléri vagy meghaladja a 3000A2 szállítási közbiztonsági küszöbértéket (lásd a 2.2.7.2.2.1 pontot is), kivéve a következő radionuklidokat, amelyekre a szállítási közbiztonsági küszöbértéket az 1.10.3.1.3 táblázat tartalmazza.

1.10.3.1.3 táblázat: Egyes radionuklidokra vonatkozó szállítási biztonsági küszöbérték

ElemRadionuklidSzállítási közbiztonsági
küszöbérték
(TBq)
AmeríciumAm-2410,6
AranyAu-1982
KadmiumCd-109200
KaliformiumCf-2520,2
KűriumCm-2440,5
KobaltCo-577
KobaltCo-600,3
CéziumCs-1371
VasFe-558000
GermániumGe-687
GadolíniumGd-15310
IrídiumIr-1920,8
NikkelNi-63600
PalládiumPd-103900
PrométiumPm-147400
PolóniumPo-2100,6
PlutóniumPu-2380,6
PlutóniumPu-2390,6
RádiumRa-2260,4
RuténiumRu-1063
SzelénSe-752
StronciumSr-9010
TalliumTI-204200
TúliumTm-170200
ItterbiumYb-1693

1.10.3.1.4 Radionuklid keverékeknél annak megállapítása, hogy vajon a szállítási közbiztonsági küszöbértéket elérték vagy túlhaladták-e, számítással történhet úgy, hogy a jelen lévő minden egyes radionuklidra összegezni kell a radionuklid aktivitása és a rá vonatkozó szállítási közbiztonsági küszöbérték hányadosát. Amennyiben ez az összeg kisebb 1-nél, úgy a keverék radioaktivitási küszöbértékét nem érték el, ill. nem haladták túl. A számítás a következő képlettel végezhető:

ahol:

Ai = a küldeménydarabban jelen lévő i-edik radionuklid aktivitása (TBq)

Ti = az i-edik radionuklid szállítási közbiztonsági küszöbértéke (TBq).

1.10.3.1.5 Amikor a radioaktív anyag más osztályok járulékos veszélyeivel is bír, az 1.10.3.1.2 táblázat kritériumait is figyelembe kell venni (lásd még az 1.7.5 szakaszt).

1.10.3.2 Közbiztonsági terv

1.10.3.2.1 A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk (lásd az 1.10.3.1.2 táblázatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal rendelkező radioaktív anyagok (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) szállításában részt vevő, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban meghatározott szállítóknak, fuvarozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek olyan közbiztonsági tervet kell készíteniük, bevezetniük és annak megfelelően eljárniuk, amely legalább az 1.10.3.2.2 pontban meghatározott elemeket tartalmazza.

1.10.3.2.2 A közbiztonsági tervnek legalább a következő elemekből kell állnia:

a) a közbiztonsági rendszabályokért és óvintézkedésekért viselt felelősség részletes megosztása megfelelő hatáskörrel és képesítéssel rendelkező személyek között;

b) az érintett veszélyes áruk, ill. veszélyes áru fajták nyilvántartása;

c) a folyamatban levő tevékenységek felülvizsgálata és a közbiztonsági kockázat értékelése, beleértve a szállítási műveletek szükség szerinti megszakítását, a veszélyes áruk vasúti kocsiban, tartányban vagy konténerben tartását a szállítás előtt, alatt és után, ill. a veszélyes áruk átmeneti tárolását az intermodális szállítás vagy az egységek közötti átrakás során;

d) a résztvevők felelősségével és feladatával arányban álló intézkedések egyértelmű meghatározása, amelyeket a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez meg kell tenni, beleértve:

- a képzést;

- a közbiztonsági eljárásokat (pl. teendők súlyos fenyegetettség esetén; új, ill. áthelyezett alkalmazottak ellenőrzése stb.);

- az üzemi eljárásokat [pl. útvonalak kiválasztása/használata, ahol ismeretes; hozzáférés a veszélyes árukhoz az átmeneti tárolóhelyeken (mint azt a c) pont meghatározza); érzékeny infrastruktúra közelsége stb.];

- a közbiztonsági kockázat csökkentéséhez használandó eszközöket és forrásokat;

e) hatékony, naprakész eljárások a közbiztonsági fenyegetettség, a közbiztonság megsértése, ill. a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésére és jelentésére;

f) a közbiztonsági terv értékelésére, ellenőrzésére, valamint a rendszeres felülvizsgálatára és korszerűsítésére vonatkozó eljárás;

g) a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információk fizikai védelmének biztosítására szolgáló intézkedések;

h) intézkedések annak biztosítására, hogy a közbiztonsági tervben szereplő szállítási információkhoz csak az érdekeltek juthassanak hozzá. Ezek az intézkedések azonban nem akadályozhatják a RID-ben máshol előírt információk megadását.

Megjegyzés: A fuvarozónak, a feladónak és a címzettnek együtt kell működniük egymással és az illetékes hatóságokkal** a fenyegetésre vonatkozó információk kicserélésében, a megfelelő közbiztonsági intézkedések alkalmazásában és a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésében.

1.10.3.3 Olyan készüléket, berendezést kell alkalmazni, ill. olyan intézkedést kell foganatosítani, amely megakadályozza, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut (lásd az 1.10.3.1.2 táblázatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal rendelkező radioaktív anyagot (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) szállító vonatot vagy kocsit, ill. rakományát eltulajdonítsák, és biztosítani kell, hogy ezek az eszközök mindig jól működjenek. Az óvintézkedések azonban nem akadályozhatják a vészhelyzet elhárítását.

Megjegyzés: A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk (lásd az 1.10.3.1.2 táblázatot) és a nagy közbiztonsági kockázattal rendelkező radioaktív anyagok (lásd az 1.10.3.1.3 pontot) mozgásának ellenőrzésére a közlekedési telemetriai vagy egyéb nyomkövető módszereket kell alkalmazni, amennyiben arra alkalmasak és a hozzá szükséges eszközök rendelkezésre állnak, ill. fel vannak szerelve.

1.10.4 Nem kell betartani az 1.10.1, az 1.10.2 és az 1.10.3 szakasz követelményeit, ha a küldeménydarabokban szállított mennyiség vasúti kocsinként, ill. nagykonténerenként nem haladja meg az 1.1.3.6.3 pontban meghatározott mennyiséget, kivéve az UN 0029, 0030, 0059, 0065, 0073, 0104, 0237, 0255, 0267, 0288, 0289, 0290, 0360, 0361, 0364, 0365, 0366, 0439, 0440, 0441, 0455, 0456 és 0500 számú tárgyakat, valamint kivéve az UN 2910 és 2911 számú anyagokat, amennyiben az aktivitás szintje meghaladja az A2 értéket. Ezen kívül az 1.10.1, az 1.10.2 és az 1.10.3 szakasz követelményeit akkor sem kell betartani, ha az előző mondatban említett kocsinkénti, konténerenkénti mennyiséget tartányban vagy ömlesztve szállítják. Továbbá nem kell betartani e fejezet előírásait az UN 2912 KIS FAJLAGOS AKTÍVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-I) és az UN 2913 RADIOAKTÍV ANYAG, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK (SCO-I) szállításakor sem.

1.10.5 Radioaktív anyagok esetén e fejezet előírásai teljesítettnek tekinthetők, ha betartják a Nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló Egyezmény21) valamint az IAEA "Nukleáris anyagok és nukleáris létesítmények fizikai védelme" c. kiadvány22) előírásait.

1.11 fejezet

Belső veszélyelhárítási terv rendezőpályaudvarokra

A veszélyes áruk szállításához a rendezőpályaudvarokon belső veszélyelhárítási tervet kell készíteni.

A veszélyelhárítási terv célja, hogy a rendezőpályaudvarokon baleset vagy rendkívüli esemény alkalmával a résztvevők megfelelően működjenek együtt és a baleset vagy rendkívüli esemény emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatása lehetőleg kis mértékű maradjon.

Ezen fejezet előírásai az UIC 201 Döntvény23) (Veszélyes áru szállítás - Útmutató a rendezőpályaudvarok veszélyelhárítási terve készítésére) alkalmazása esetén teljesítettnek tekinthetők.

1) A nem közúti mozgó gép meghatározására lásd a "Közös határozat a járművek szerkezetére" (R.E.3) (ENSZ Európai Gazdasági Bizottság TRANS/WP.29/78/Rev.3) 2.7 bekezdését vagy az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 16-i, 97/68/EK számú, a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz-és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvének 2. cikkét (EK Hivatalos Lapja L 059 sz., 1998. február 27.).

2) A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) a DSC.1/Circ.12 számú körlevéllel (ill. helyesbítésével) kiadta "A meglévő IMO-típusú mobil tartányoknak és közúti tartányjárműveknek veszélyes áruk szállításra történő további használatára vonatkozó útmutató"-t ("Guidance on the Continued Use of Existing IMO Type Portable Tanks and Road Tank Vehicles for the Transport of Dangerous Goods"). Ennek az útmutatónak a szövege megtalálható az IMO honlapján: www.imo.org.

3) Ez a Megállapodás tartalmazza a külön megállapodásokat is, amelyeket a szállításban résztvevő országok aláírtak.

4) Az ezen pont alapján kötött megállapodások az OTIF honlapján (www.otif.org) megtekinthetők.

5) A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Bizottság (CIT) adja ki a CIM/SzMGSz Fuvarlevél Kézikönyvet, "CIM/SMGS Consignment Note Manual (GLV-CIM/SMGS)", amely tartalmazza a CIM és SzMGSz fuvarozási szerződés szerinti egységes fuvarlevél mintát és a rá vonatkozó előírásokat (lásd www.cit-rail.org).

6) Kiadja az AVV-Büro, Avenue Louise, 500, BE-1050 Bruxelles, www.gcubureau.org

7) A tartálykocsi esetében az "üzembentartó" [angolul: "operator"] fogalom azonos jelentésű a COTIF Egyezmény G Függeléke (ATMF) 2. cikke n) pontjában, valamint a Vasútbiztonsági Irányelv [az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasút -társaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról] 3. cikke s) pontjában, illetve az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról 2. cikke s) pontjában meghatározott "üzembentartó" [angolul: "keeper"] fogalommal.

8) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiség értékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

Erő:Mechanikai feszültség:
1 kg= 9,807 N1 kg/mm2= 9,807 N/mm2
1 N= 0,102 kg1 N/mm2= 0,102 kg/mm2
Nyomás:
1 Pa= 1 N/m2= 10-5 bar= 1,02*10-5 kg/cm2 = 0,75*10-2 Torr
1 bar= 105 Pa= 1,02 kg/cm2= 750 Torr
1 kg/cm2= 9,807*104 Pa= 0,9807 bar= 736 Torr
1 Torr= 1,33*102 Pa= 1,33*10-3 bar= 1,36*10-3 kg/cm2
Munka, energia, hőmennyiség:
1 J= 1 N*m= 0,278*10-6 kWh= 1,102 kg*m = 0,239*10-3 kcal
1 kWh= 3,6*106 J= 367*103 kg*m= 860 kcal
1 kg*m= 9,807 J= 2,72*10-6 kWh= 2,34*10-3 kcal
1 kcal= 4,19*103 J= 1,16*10-3 kWh= 427 kg*m
Teljesítmény:Kinematikai viszkozitás:
1 W= 0,102 kg*m/s= 0,86 kcal/h1 m2/s = 104 St (stokes)
1 kg*m/s= 9,807 W= 8,43 kcal/h1 St = 10-4 m2/s
1 kcal/h= 1,16 W= 0,119 kg*m/s
Dinamikai viszkozitás:
1 Pas= 1 N*s/m2= 10 P (poise)= 0,102 kg*s/m2
1 P= 0,1 Pa*s= 0,1 N-s/m2= 1,02*10-2 kg*s/m2
1 kg*s/m2= 9,807 Pa*s= 9,807 N-s/m2= 98,07 P

9) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F-92 310 Sévres)

10) Írógép használata esetén, ha az "1" szám és az "l" betű nem különböztethető meg, a literre vonatkozó "l" rövidítés helyett az "L" rövidítés is megengedett.

11) A "vasúti járművezető" alatt a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló 2007/59/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2007. október 23.) meghatározása szerinti "mozdonyvezető" értendő (EU Hivatalos Lapja L 315 2007. 12. 03. p. 51 -57.)

12) Kiadja az AVV-Büro, Avenue Louise, 500, BE-1050 Bruxelles, www.gcubureau.org.

13) Az UIC Döntvény 2015. január 1-jétől érvényes kiadása.

14) Egységes Szabályok a nemzetközi forgalomban használt vasúti berendezések műszaki engedélyezésére (ATMF ESZ). A G Függelék az európai jogszabályokkal, különösen a biztonsággal, az átjárhatósággal és a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerével kapcsolatban a 2004/49/EK irányelvvel (3. és 14. cikk), a 2008/57/EK irányelvvel (2. és 33. cikk) és a 445/2011/EU rendelettel összhangban van.

15) Az ezen szakasz alapján elfogadott ideiglenes eltérések az OTIF honlapján (www.otif.org) megtekinthetők.

16) A RID 2013. január 1-től érvényes kiadása.

17) A RID 1985. május 1-jétől érvényes kiadása.

18) A RID 1990. január 1-jétől, 1993. január 1-jétől és 1995. január 1-jétől érvényes kiadásai.

19) Csatorna Alagúton, ill. hasonló adottságokkal rendelkező egyéb alagutakon keresztüli fuvarozásra lásd a Veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló 2008/68/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv (2008. szeptember 24.) II. Mellékletét (az EU Hivatalos Lapja, L 260. szám, 2008.09.30.,13. o.).

20) Iránymutatásként használható a RID Szakértő Bizottság 2005. november 24-i ülésén jóváhagyott "The Generic Guideline for the Calculation of Risk inherent in the Carriage of Dangerous Goods by Rail" (Általános Útmutató a veszélyes áruk vasúti szállításában rejlő kockázatok elemzéséhez), mely elérhető az OTIF weboldalán (www.otif.org).

21) INFCIRC/274/Rev.1, IAEA Vienna (1980).

22) INFCIRC/225/Rev.4 (helyesbített kiadás), IAEA, Vienna (1999).

23) A 2012. július 1-i kiadás.

* A magyar szöveg a szabványok címét a Magyar Szabványügyi Testület szabványkatalógusában szereplő fordításban közli. A szabványok szóhasználata esetenként jelentősen eltérhet a RID szóhasználatától.

** Magyarországon lásd a 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet.

2. Rész

Osztályozás

2.1 fejezet

Általános előírások

2.1.1 Bevezetés

2.1.1.1 A RID szerint a veszélyes áruk osztályai a következők:

1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2 osztály Gázok

3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok

4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2 osztály Szerves peroxidok

6.1 osztály Mérgező anyagok

6.2 osztály Fertőző anyagok

7 osztály Radioaktív anyagok

8 osztály Maró anyagok

9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

2.1.1.2 Az osztályokban minden tételhez UN szám van hozzárendelve. A következő tétel típusok használatosak:

A. Egyedi tételek: egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra vonatkozó tételek, beleértve az olyan tételeket is, amelyek egy anyag izomerjeire vonatkoznak, pl.:

UN 1090 ACETON

UN 1104 AMIL-ACETÁTOK

UN 1194 ETIL-NITRIT OLDAT

B. Generikus tételek: anyagok vagy tárgyak pontosan meghatározott csoportjára vonatkozó tételek, amelyek azonban nem m.n.n. tételek, pl.:

UN 1133 RAGASZTÓK

UN 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK

UN 2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID

UN 3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID

C. Speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró, "másként meg nem nevezett" anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.

UN 1987 ALKOHOLOK, M.N.N.

D. Általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró, "másként meg nem nevezett" anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

A B., a C. és a D. pontban meghatározott tételeket gyűjtőmegnevezésnek nevezzük.

2.1.1.3 Csomagolási szempontból az anyagok - az 1, a 2, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagai, valamint a 4.1 osztály önreaktív anyagai kivételével - az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz vannak hozzárendelve:

I csomagolási csoport - nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport - közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport - kevésbé veszélyes anyagok.

A csomagolási csoporto(ka)t, amely(ek)hez egy anyag hozzá van rendelve, a 3.2 fejezet "A" táblázata tartalmazza.

A tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz rendelve. Csomagolási szempontból a csomagolóeszköz igénybevételi szintjére vonatkozó követelményeket a megfelelő csomagolási utasítások tartalmazzák.

2.1.2 Az osztályozás alapelvei

2.1.2.1 Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 2.2.x.1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen 2.2.x.1 bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.

2.1.2.2 Minden veszélyes áru tétel a 3.2 fejezet "A" táblázatában van felsorolva az UN számok sorrendjében. Ez a táblázat tartalmazza a felsorolt árukra vonatkozó, lényeges információkat, így a megnevezést, az osztályt, a csomagolási csoporto(ka)t, a szükséges veszélyességi bárcá(ka)t, a csomagolási és szállítási előírásokat.

Megjegyzés: A tételek betűrendes jegyzékét a 3.2 fejezet "B" táblázata tartalmazza.

2.1.2.3 Az anyag olyan technikai szennyeződéseket (pl. a gyártási folyamatból) vagy a stabilitásához vagy egyéb célból szükséges adalékanyagot is tartalmazhat, amely nem befolyásolja a besorolását. Az olyan anyagot azonban, amely név szerint meg van említve, vagyis amely a 3.2 fejezet "A" táblázatában egyedi tételként van feltüntetve, és olyan technikai szennyeződéseket vagy a stabilitásához vagy egyéb célból szükséges adalékanyagot tartalmaz, amely befolyásolja a besorolását, oldatnak vagy keveréknek kell tekinteni (lásd a 2.1.3.3 bekezdést).

2.1.2.4 Az egyes osztályok 2.2.x.2 bekezdésében felsorolt vagy meghatározott veszélyes áruk a szállításból ki vannak zárva.

2.1.2.5 A név szerint nem említett árukat, vagyis azokat, amelyek sem egyedi tételként nem szerepelnek a 3.2 fejezet "A" táblázatában, sem az előzőekben említett 2.2.x.2 bekezdésekben nincsenek felsorolva vagy meghatározva, a 2.1.3 szakaszban lévő eljárás szerint kell a megfelelő osztályba sorolni. Ezen kívül meg kell határozni az esetleges járulékos veszélyt, illetve a csomagolási csoportot. Az osztály és az esetleges járulékos veszély, illetve csomagolási csoport eldöntése után a megfelelő UN számot kell meghatározni. A megfelelő gyűjtőmegnevezés (UN szám) kiválasztásának paramétereit az osztályok végén, a 2.2.x.3 bekezdésekben levő döntési fák (gyűjtőmegnevezések felsorolása) jelzik. Az anyag vagy tárgy tulajdonságait lefedő gyűjtőmegnevezések közül minden esetben a legjellegzetesebbet kell választani a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontja szerinti rangsor alapján. Akkor és csak akkor sorolható egy anyag vagy tárgy a 2.1.1.2 bekezdés szerinti valamely D. típusú tételhez, ha sem B., sem C. típusú tételhez nem sorolható.

2.1.2.6 A 2.3 fejezet vizsgálati eljárásai és az osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok alapján - amennyiben ezek között szerepel ez a lehetőség - az is megállapítható, hogy egyes osztályokban valamely anyag, keverék vagy oldat nem rendelkezik az adott osztály kritériumaival, annak ellenére, hogy a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint szerepel. Ilyen esetben ez az anyag, keverék vagy oldat nem tekintendő az adott osztályhoz tartozónak.

2.1.2.7 A besorolás szempontjából a 101,3 kPa nyomáson 20 °C vagy ez alatti olvadáspontú vagy olvadás kezdőpontú anyagokat kell folyékonynak tekinteni. Azokat a viszkózus anyagokat, amelyeknél határozott olvadáspont nem állapítható meg, az ASTM D 4359-90 szabvány szerinti vizsgálati eljárásnak vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálatnak (penetrométer eljárásnak) kell alávetni.

2.1.3 A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolása

2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.

2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.

2.1.3.3 Azokat a RID osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyek túlnyomórészt valamely egyedi tételhez tartozó, a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagból és egy vagy több, a RID hatálya alá nem tartozó anyagból és/vagy elenyésző mennyiségben egy vagy több, a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagból állnak, ahhoz az UN tételhez és helyes szállítási megnevezéshez kell sorolni, amelyhez a túlnyomó részt kitevő anyag tartozik, kivéve, ha:

a) az oldat vagy a keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet "A" táblázatában;

b) a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik;

c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy

d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagnál.

Az a) pont kivételével a többi esetben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik a RID hatálya alá.

2.1.3.4 A 2.1.3.4.1 és a 2.1.3.4.2 pontban említett tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket e pontok előírásai szerint kell besorolni.

2.1.3.4.1 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5.3 pontban említett tulajdonságokkal rendelkeznek:

- 3 osztály

UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;

UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal

- 6.1 osztály

UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal;

UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT;

UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL;

UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁN-HIDROGÉNSAV VIZES OLDAT) legfeljebb 20% hidrogén-cianid tartalommal;

UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva;

UN 1994 VAS-PENTAKARBONIL;

UN 2480 METIL-IZOCIANÁT;

UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT;

UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal

- 8 osztály

UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES;

UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT;

UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal;

UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID

2.1.3.4.2 A 9 osztályba tartozó

UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK;

UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK;

UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK;

UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK

UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; vagy

UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK

tételek bármelyikének anyagát tartalmazó oldatokat és keverékeket mindig a 9 osztály ugyanazon tétele alá kell besorolni, amennyiben:

- a 3, a 4.1, a 4.2, a 4.3, az 5.1, a 6.1, ill. a 8 osztály III csomagolási csoportjaiba tartozó anyagokon kívül további veszélyes alkotórészt nem tartalmaznak; és

- nem rendelkeznek a 2.1.3.5.3 pontban említett veszélyes tulajdonságokkal.

2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet "A" táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat a RID osztályozási kritériumait kielégítő oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:

2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.

2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.

2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzője a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelel, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:

a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldeménydarabban - az UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HEXAFLUORID kivételével -, amelyekre a 3.3 fejezet 290 különleges utasítása vonatkozik, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);

b) az 1 osztály anyagai;

c) a 2 osztály anyagai;

d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;

e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai;

f) a 4.2 osztály piroforos anyagai;

g) az 5.2 osztály anyagai;

h) a 6.1 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba tartoznak [a 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, de lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni];

i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.

2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.10 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.

2.1.3.5.5 Ha a szállítandó anyag olyan hulladék, melynek pontos összetétele nem ismert, a 2.1.3.5.2 pont szerint az UN tételhez és csomagolási csoporthoz való hozzárendelését a feladó ismeretei alapján rendelkezésre álló adatok (beleértve a hatályos biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok1) által megkövetelt biztonsági és műszaki adatokat) alapján is el lehet végezni.

Kétség esetén a legnagyobb veszélyességi szintet kell alkalmazni.

Amennyiben a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és az azonosított összetevők fizikai és kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoportba való soroláshoz szükséges tulajdonságoknak, a hulladékot további vizsgálat nélkül a II csomagolási csoportba lehet sorolni, a legalkalmasabb m.n.n tételen belül. Viszont, ha ismert, hogy a hulladék csak környezetre veszélyes tulajdonságokkal rendelkezik, azt be lehet sorolni az UN 3077 vagy az UN 3082 UN szám III csomagolási csoportja alá.

Ez az eljárás nem alkalmazható azokra a hulladékokra, amelyek a 2.1.3.5.3 pont alatt említett anyagokat, vagy a 4.3 osztály anyagait, vagy a 2.1.3.7 bekezdésben említett esetben szereplő anyagokat, vagy olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a 2.2.x.2 bekezdések szerint a szállításból ki vannak zárva.

2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráillő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.5 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.

2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a járulékos gyújtóhatással bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek.

2.1.3.8 Az UN 3077 és az UN 3082 tétel alá soroltak kivételével azokat az 1 - 6.2, 8 és 9 osztályba tartozó anyagokat, amelyek megfelelnek a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, az 1 - 6.2, 8 és 9 osztályra jellemző veszélyeken túlmenően környezetre veszélyesnek is kell tekinteni. A többi anyagot, amely megfelel a 2.2.9.1.10 pont kritériumainak, de egyetlen más osztály kritériumának sem felel meg, az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alá kell sorolni.

2.1.3.9 A Veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló Bázeli Egyezmény* hatálya alá tartozó azon hulladékok is szállíthatók az UN 3077, ill. az UN 3082 tétel alatt, amelyek nem felelnek meg az 1 - 9 osztályba sorolás kritériumainak.

2.1.3.10 Veszélyességi rangsor táblázat
Osztály és
csomagolási
csoport
4.1, II4.1, III4.2, II4.2, III4.3, I4.3, II4.3, III5.1, I5.1, II5.1, III6.1, I
Dermal.
6.1, I
Oral.
5.1, II6.1, III8, I8, II8, III9
3, ISzil.: 4.1
Foly.: 3, I
Szil.: 4.1
Foly.: 3, I
Szil.: 4.2
Foly.: 3, I
Szil.: 4.2
Foly.: 3, I
4.3, I4.3, I4.3, ISzil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil.:5.1, I
Foly.: 3, I
Szil.:5.1, I
Foly.: 3, I
3, I3, I3, I3, I3, I3, I3, I3, I
3, IISzil.: 4.1
Foly.: 3, II
Szil.: 4.1
Foly.: 3, II
Szil.: 4.2
Foly.: 3, II
Szil.: 4.2
Foly.: 3, II
4.3, I4.3, II4.3, IISzil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II
Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II
3, I3, I3, II3, II8, I3, II3, II3, II
3, IIISzil.: 4.1
Foly.: 3, II
Szil.: 4.1
Foly.: 3, II
Szil.: 4.2
Foly.: 3, II
Szil.: 4.2
Foly.: 3, III
4.3, I4.3, II4.3, IIISzil.: 5.1, I
Foly.: 3, I
Szil.: 5.1, II
Foly.: 3, II
Szil.: 5.1, III
Foly.: 3, III
6.1, I6.1, I5.1, II3, III *)8, I8, II3, III3, III
4.1, II4.2, II4.2, II4.3, I4.3, II4.3, II5.1, I4.1, II4.1, II6.1, I6.1, ISzil.: 4.1, II
Foly.: 6.1, II
Szil.:4.1, II
Foly.: 6.1, II
8, ISzil.: 4.1, II
Foly.: 8, II
Szil.: 4.1, II
Foly.: 8, II
4.1, II
4.1, III4.2, II4.2, III4.3, I4.3, II4.3, III5.1, I4.1, II4.1, III6.1, I6.1, I5.1, IISzil.:4.1. III
Foly.: 6.1, III
8, I8, IISzil.: 4.1, III
Foly.: 8, III
4.1, III
4.2, II4.3, I4.3, II4.3, II5.1, I4.2, II4.2, II6.1, I6.1, I4.2, II4.2, II8, I4.2, II4.2, II4.2, II
4.2, III4.3, I4.3, II4.3, III5.1, I5.1, II4.2, III6.1, I6.1, I5.1, II4.2, III8, I8, II4.2, III4.2, III
4.3, I5.1, I4.3, I4.3, I6.1, I4.3, I4.3, I4.3, I4.3, I4.3, I4.3, I4.3, I
4.3, II5.1, I4.3, II4.3, II6.1, I4.3, I4.3, II4.3, II8, I4.3, II4.3, II4.3, II
4.3, III5.1, I5.1, II4.3, III6.1, I6.1, I5.1, II4.3, III8, I8, II4.3, III4.3, III
5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I5.1, I
5.1, II6.1, I5.1, I5.1, II5.1, II8, I5.1, II5.1, II5.1, II
5.1, III6.1, I6.1, I5.1, II5.1, III8, I8, II5.1, III5.1, III
6.1, I
Dermal.
Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I
6.1, I6.1, I6.1, I
6.1, I
Oral.
Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I
6.1, I6.1, I6.1, I
6.1, II
Inhal.
Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I
6.1, II6.1, II6.1, II
6.1, II
Dermal
Szil.: 6.1, I
Foly.: 8, I
Szil.: 6.1, II
Foly.: 8, II
6.1, II6.1, II
5.1, II
Oral
Szil. = szilárd anyagok és keverékek
Foly. = folyékony anyagok, oldatok és keverékek
Dermal. = mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén
Oral. = mérgezőképesség lenyelés esetén
Inhal. = mérgezőképesség belélegzés esetén
*/ Peszticideknél 6.1 osztály
8, ISzil.: 6.1, II
Foly.: 8, II
6.1, II6.1, II
5.1, III8, I8, II8, III6.1, III
8, I8, I
8, II8, II
8, III8, III

Megjegyzés: 1. Példa a táblázat használatára:

Egyedi anyag besorolása

A besorolandó anyag leírása:

A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.

Eljárás:

A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni:

UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy

UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY POLIAMINOK, M.N.N.,

I csomagolási csoport.

Keverék besorolása

A besorolandó keverék leírása:

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.

Eljárás:

A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található.

A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található.

Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni: UN 2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási csoport.

2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 FOLYÉKONY POLIKLÓROZOTT BIFENILEK vagy az UN 3432 SZILÁRD POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.

A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.

2.1.4 Minták besorolása

2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és

a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és

b) e fejezet előírásai alapján.

A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.

Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a "minta" szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274külön-leges előírása megköveteli.

2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:

a) az anyag nem tekinthető a 2.2 fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a fuvarozásból kizárt anyagnak;

b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;

c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;

d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;

e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.

2.1.5 Az üres, tisztítatlan csomagolóeszköz-hulladékok besorolása

Azokat az üres, tisztítatlan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat és IBC-ket, illetve részeiket, amelyeket ártalmatlanítás, újrahasznosítás vagy anyagukban való hasznosítás (ide nem értve a felújítást, javítást, rendszeres karbantartást, átalakítást és az ismételt felhasználást) céljából szállítanak, az UN 3509 tétel alá lehet sorolni, ha megfelelnek az erre a tételre vonatkozó követelményeknek.

2.2 fejezet

Az egyes osztályokra vonatkozó előírások

2.2.1 1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2.2.1.1 Kritériumok

2.2.1.1.1 Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok:

a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.

Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, nem tartoznak az 1 osztály anyagai közé.

2. Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a viz- és alkoholtartalmú robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket meghaladja és azok, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak - ezek a robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva -, valamint azok a robbanóanyagok, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba vannak besorolva.

b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.

Megjegyzés: Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek olyan jellegű vagy olyan kis mennyiségű robbanó vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű vagy gondatlanság miatt bekövetkező meggyulladása vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst- vagy hőfejlődéssel vagy erős hanghatással.

c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

Az 1 osztály alkalmazásában a következő meghatározás érvényes:

Flegmatizált: valamely robbanóanyaghoz olyan anyag (vagy flegmatizálószer) van hozzákeverve, amely a biztonság növelésére szolgál a kezelés és szállítás során. A flegmatizálószer érzéketlenné vagy kevésbé érzékennyé teszi a robbanóanyagot a következőkkel szemben: hő, lökés, ütés, dörzsölés vagy súrlódás. A jellegzetes flegmatizálószerek közé tartoznak, de nem korlátozódnak ezekre: viasz, papír, víz, polimerek (pl. klór-fluor-polimerek), alkohol és olajok (pl. vazelin és paraffin).

2.2.1.1.2 Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van vagy robbanó tulajdonsága lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok szerint.

Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor fuvarozható, ha a 3.2 fejezet "A" táblázatában található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez hozzá lett rendelve, és a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" feltételeinek megfelel.

2.2.1.1.3 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 3.2 fejezet "A" táblázata szerint valamely UN szám és megnevezés vagy m.n.n. tétel alá kell besorolni. A 3.2 fejezet "A" táblázatában található megnevezésének értelmezése a 2.2.1.4 bekezdésben található szójegyzéken alapul.

Az új vagy már régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak mintái - az indító robbanóanyagok kivételével -, amelyeket többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi mintát szállítanak, az "UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA" tételhez is besorolhatók.

A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett robbanóanyagoknak és -tárgyaknak az 1 osztály valamely m.n.n. tételéhez vagy az "UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA" tételéhez való hozzárendelését, valamint bizonyos meghatározott anyagok besorolását, amelyek fuvarozása a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában szereplő különleges előírás alapján az illetékes hatóság külön engedélyéhez van kötve, a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. Ezen anyagok és tárgyak szállítási feltételeit szintén írásban kell az illetékes hatóságnak engedélyeznie. Ha a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.1.1.4 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 2.2.1.1.5 pont szerinti valamelyik alosztályhoz és a 2.2.1.1.6 pont szerinti valamelyik összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni. Az alosztályt a 2.3.0 és 2.3.1 szakaszban leírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni, felhasználva a 2.2.1.1.5 pont definícióit. Az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.6 pont definíciói alapján kell meghatározni. Az alosztály sorszáma és az összeférhetőségi csoport betűjele együtt alkotják az osztályozási kódot.

2.2.1.1.5 Az alosztályok meghatározása

1.1 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)

1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.

1.3 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.

1.4 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

1.5 alosztály Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.

1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen anyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk valószínűsége.

Megjegyzés: Az 1.6 alosztály tárgyaitól kiinduló veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.

2.2.1.1.6 Az anyagok és tárgyak összeférhetőségi csoportjainak meghatározása

A Primer robbanóanyag.

B Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanóanyagot.

C Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy.

D Szekunder detonáló robbanóanyag vagy feketelőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

E Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével).

F Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül.

G Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó- vagy ködképzőanyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak, valamint a fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).

H Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy.

J Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.

K Robbanóanyagot és mérgező vegyianyagot együtt tartalmazó tárgy.

L Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás miatt vagy hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte miatt) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges.

N Csak rendkívül érzéketlen anyagokat tartalmazó tárgyak.

S Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.

Megjegyzés: 1. Valamely anyag vagy tárgy meghatározott csomagolásban csak egyetlen összeférhetőségi csoportba sorolható. Mivel az S összeférhetőségi csoport feltételei tapasztalati jellegűek, az ezen csoportba való sorolás szükségszerűen osztályozási kód hozzárendelésére szolgáló próbához kötött.

2. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait el lehet látni, vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel azzal a feltétellel, hogy ezeknek az eszközöknek legalább két olyan hatásos biztonsági szerkezetük van, amelyek megakadályozzák a robbanás bekövetkeztét a gyújtószerkezet nem szándékos aktiválódása esetén. Az ilyen tárgyak és küldeménydarabok a D vagy az E össze férhetőségi csoportba tartoznak.

3. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait egybe lehet csomagolni olyan saját indítószerkezetükkel, amelyeknek nincs két hatásos biztonsági szerkezetük (azaz olyan inditószerkezetek, amelyek a B összeférhetőségi csoportba tartoznak), feltéve, hogy a 4.1.10 szakasz MP21 egybecsomagolási előírásainak megfelelnek. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

4. A tárgyakat el lehet látni vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel, feltéve, hogy a gyújtószerkezetek normális szállítási körülmények között nem tudnak működésbe lépni.

5. A C, a D és az E összeférhetőségi csoportba tartozó tárgyakat egybe lehet csomagolni. Az ilyen küldeménydarabokat az E összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.1.1.7 A tűzijáték testek alosztályba sorolása

2.2.1.1.7.1 A tűzijáték testeket rendes körülmények között a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" I. Rész 16. fejezet 6 vizsgálati sorozat próbái során nyert adatok alapján kell az 1.1, az 1.2, az 1.3 vagy az 1.4 alosztályba sorolni. Mivel azonban ezeknek a termékeknek a választéka rendkívül nagy, viszont a vizsgáló berendezések korlátozottan állnak rendelkezésre, az alosztályt a 2.2.1.1.7.2 pontban ismertetett eljárással is meg lehet határozni.

2.2.1.1.7.2 A tűzijáték testeket az UN 0333, az UN 0334, az UN 0335 és az UN 0336 tételek alá a 6 vizsgálati sorozat próbáinak elvégzése nélkül, hasonlóság alapján is be lehet sorolni, a 2.2.1.1.7.5 pontban található, "tűzijáték testek vizsgálat hiányában történő besorolásának táblázata" szerint, az illetékes hatóság egyetértése esetén. A táblázatban nem szereplő tételeket a 6 vizsgálati sorozat próbái során nyert adatok alapján kell besorolni.

Megjegyzés: 1. A 2.2.1.1.7.5 pont táblázatának első oszlopát csak akkor lehet más típusú tűzijáték testtel kiegészíteni, ha a teljes vizsgálat eredményeit már benyújtották az ENSZ Veszélyes áru szállítási szakértő albizottságnak (UN Sub-Committee of Experts on the Transport of Dangerous Goods).

2. Ha a 2.2.1.1.7.5 pont táblázatának negyedik oszlopában meghatározott tűzijáték testekre vonatkozóan valamely illetékes hatóságtól származó vizsgálati eredmények megerősítik a 2.2.1.1.7.5 pont táblázatának ötödik oszlopában szereplő besorolást vagy annak ellentmondanak, erről az ENSZ Veszélyes áru szállítási szakértő albizottságát (UN Sub-Committee of Experts on the Transport of Dangerous Goods) értesíteni kell.

2.2.1.1.7.3 Ha különböző alosztályokba tartozó tűzijáték testeket csomagolnak egy küldeménydarabba, azt a küldeménydarabban levő legveszélyesebb alosztály alapján kell besorolni, kivéve, ha a 6 vizsgálati sorozat próbái más eredményre vezetnek.

2.2.1.1.7.4 A 2.2.1.1.7.5 pont táblázatában lévő besorolás csak olyan tárgyakra érvényes, amelyek (4G kódjelű) papírlemez ládában vannak.

2.2.1.1.7.5 Tűzijáték testek vizsgálat hiányában történő besorolásának táblázata2)

Megjegyzés: 1. Ellentétes meghatározás hiányában a táblázatban a százalékra történő hivatkozás az összes pirotechnikai anyag (pl. rakéta motorok, lökőtöltet, bontó töltet és effekt anyag) tömegére vonatkozik.

2. A "villanó elegy " a táblázatban olyan pirotechnikai anyagra utal, amely a tűzijáték testben por formában vagy pirotechnikai töltetegységként van jelen, és amelyet levegőben durranó effekt keltéséhez, bontó töltethez vagy lökőtöltethez használnak, kivéve, ha a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" 7. Függeléke szerinti "HLS Villanó elegy vizsgálat" bizonyítja, hogy a nyomásnövekedéshez szükséges idő 0,5 g pirotechnikai anyag esetén 6 ms-nál több.

3. A mm-ben kifejezett méretek a következőket jelentik:

- gömb és etázs bombáknál a bomba gömbjének átmérője;

- hengeres bombánál a bombának a hossza;

- csőben lévő bombánál, római gyertyánál, egylövéses római gyertyánál, vagy mozsárnál a tűzijáték testet tartalmazó cső belső átmérője;

- hengeres mozsárnál a mozsárhoz használni kívánt cső belső átmérője.

TípusTartalom/szinonimaMeghatározásRészletes leírásBesorolás
Gömb és hengeres
alakú tűzijáték
bombák
Gömb-bombák:
csillagos bombák, nappali bombák,
több effektes bombák, vízre ugró
bombák, ejtőernyős bombák, füst
bombák;
durranós/villanós bombák: jelző-,
durranó-, fütyülő-, villanóbombák
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltettel vagy anélkül,
késleltetővel és bontó töltettel,
pirotechnikai töltetegységekkel vagy
laza pirotechnikai anyaggal
Mindenféle durranós bomba1.1G
Csillagos bomba: ≥ 180 mm1.1G
Csillagos bombák: < 180 mm, > 25% laza por formájú
villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel
1.1G
Csillagos bombák: < 180 mm, ≤ 25% laza por formájú
villanó eleggyel és/vagy durranó effekttel
1.3G
Csillagos bombák: ≤ 50 mm vagy ≤ 60 g pirotechnikai
anyaggal,
≤ 2% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy
durranó effekttel
1.4G
Etázs bombákKét vagy több gömb-bombából egybe
rögzített, azonos lökőtöltettel, de
elválasztott külső késleltetővel
rendelkező eszköz
A besorolást a legveszélyesebb gömb-bomba határozza meg.
Előre töltött csövek, csőben lévő
bombák
Kilövésre tervezett, a csőbe előre
telepített gömb- vagy hengeres bomba
Mindenféle durranós bomba1.1G
Csillagos bombák: ≥ 180 mm1.1G
Csillagos bombák: > 25% laza por formájú villanó
eleggyel és/vagy durranó effekttel
1.1.G
Csillagos bombák: > 50 mm és < 180 mm1.2G
Csillagos bombák: ≤ 50 mm vagy ≤ 60 g pirotechnikai
anyaggal,
≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy
durranó effekttel
1.3G
Bombák a bombában (gömb)
(a "bombák a bombában" esetén a
százalékra történő hivatkozás a
tűzijáték test teljes tömegére
vonatkozik)
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó
töltettel, amely durranós bombákat és
inert anyagokat tartalmaz
> 120 mm1.1G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó
töltettel, amely töltetegységenként
≤ 25 g villanó elegyet tartalmazó
durranós bombákat tartalmaz, valamint
≤ 33% villanó elegyet és ≥ 60% inert
anyagot
≤ 120 mm1.3G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó
töltettel, amely csillagos bombákat
és/vagy pirotechnikai töltetegységeket
tartalmaz
> 300 mm1.1G
TípusTartalom/szinonimaMeghatározásRészletes leírásBesorolás
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltet nélkül, késleltetővel és bontó
töltettel, amely ≤ 70 mm csillagos
bombákat és/vagy pirotechnikai
töltetegységeket tartalmaz, valamint
≤ 25% villanó elegyet és ≤ 60%
pirotechnikai anyagot
> 200 mm és ≤ 300 mm1.3G
Csőből való kilövésre tervezett eszköz
lökőtöltettel, késleltetővel és bontó
töltettel, amely ≤ 70 mm csillagos
bombákat és/vagy pirotechnikai
töltetegységeket tartalmaz, valamint
≤ 25% villanó elegyet és ≤ 60%
pirotechnikai anyagot
≤ 200 mm1.3G
Telepek/
Kombinációk
Telepek, finálé telepek, bombetta
telepek
Több, megszerelt elem, amely
egyforma vagy különböző, de az ebben
a táblázatban felsorolt valamely
tűzijáték testnek megfelelő típusú
tűzijáték testet tartalmaz, egy vagy két
indítási ponttal
A besorolást a legveszélyesebb tűzijáték test típus határozza meg.
Római gyertyákRómai gyertyákOlyan pirotechnikai töltetegységek
sorozatát tartalmazó cső, amelyek
változó pirotechnikai anyagot,
lökőtölteteket és késleltetőket
tartalmaznak
≥ 50 mm belső átmérővel, villanó eleggyel, vagy
< 50 mm belső átmérővel és > 25% villanó eleggyel
1.1G
≥ 50 mm belső átmérővel, villanó elegy nélkül1.2G
< 50 mm belső átmérővel és ≤ 25% villanó eleggyel1.3G
≤ 30 mm belső átmérővel, minden pirotechnikai
töltetegység ≤ 25 g és ≤ 5% villanó eleggyel
1.4G
Egylövéses római
gyertyák
Egylövéses római gyertyák,
kis, előre töltött csövek
Olyan pirotechnikai töltetegységet
tartalmazó cső, amely pirotechnikai
anyagot, lökőtöltetet tartalmaz,
késleltetővel vagy anélkül
≤ 30 mm belső átmérővel és > 25 g pirotechnikai
töltetegységgel
vagy > 5% és ≤ 25% villanó eleggyel
1.3G
≤ 30 mm belső átmérővel, ≤ 25 g pirotechnikai
töltetegységgel és ≤ 5% villanó eleggyel
1.4G
RakétákJelző rakéták,
fütyülő rakéták,
nem pálcás rakéták
Levegőben való repülésre tervezett,
pirotechnikai anyagot és/vagy
pirotechnikai töltetegységet tartalmazó
cső, vezető pálcával/pálcákkal vagy
más, repülés stabilizáló eszközzel
felszerelve
Csak villanó elegy tartalommal1.1G
A pirotechnikai anyag tartalomból a villanó elegy
tartalom > 25%
1.1G
> 20 g pirotechnikai anyag tartalommal és ≤ 25%
villanó elegy tartalommal
1.3G
≤ 20 g pirotechnikai anyag tartalommal, fekete lőpor
bontó töltettel és durranó betétenként ≤ 0,13 g, de
összesen ≤ 1 g villanó eleggyel
1.4G
TípusTartalom/szinonimaMeghatározásRészletes leírásBesorolás
Tűzijáték mozsárTűzijáték mozsár,
cső nélküli mozsár
Földre való állításra vagy földbe való
rögzítésre tervezett, lökőtöltetet és
pirotechnikai töltetegységet tartalmazó
cső. A fő effekt az összes pirotechnikai
töltetegység egy kifújásban való
kilövése által a levegőben
nagymértékben szétterjedő vizuális
és/vagy hang effekt létrehozása;
vagy:
Vetőcsőben való elhelyezésre és
mozsárként való működésre tervezett,
szövet vagy papír zacskó, ill. szövet
vagy papír henger, ami lökőtöltetet és
pirotechnikai töltetegységeket
tartalmaz.
> 25% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy
durranó effekttel
1.1G
≥ 180 mm, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel
és/vagy durranó effekttel
1.1G
< 180 mm, ≤ 25% laza por formájú villanó eleggyel
és/vagy durranó effekttel
1.3G
≤ 150 g pirotechnikai anyag
≤ 5% laza por formájú villanó eleggyel és/vagy
durranó effekttel.
Minden töltetegység ≤ 25 g, minden durranó effekt
< 2 g; minden fütyülő, ha van ≤ 3 g
1.4G
SzikraszökőkútVulkánok, szikraszóró petárdák,
vízesés, bengálégők, bengáli tüzek,
hengeres szikraszökőkutak,
világító/színes fáklyák
Nem fém burkolatú, préselt vagy
szilárd, szikrát vagy lángot produkáló
pirotechnikai anyagot t tartalmazó
eszköz
≥ 1 kg pirotechnikai anyaggal1.3G
< 1 kg pirotechnikai anyaggal1.4G
CsillagszóróKézi csillagszóró,
nem kézi csillagszóró
Merev drót részlegesen (az egyik
végén) bevonva lassan égő
pirotechnikai anyaggal, gyújtó véggel
vagy anélkül
Perklorát alapú csillagszóró:
darabonként > 5 g vagy
csomagonként > 10 darab
1.3G
Perklorát alapú csillagszóró:
darabonként ≤ 5 g és
csomagonként ≤ 10 darab;
Nitrát alapú csillagszóró:
darabonként ≤ 30 g
1.4G
BengálgyufaBengálfáklya, vihargyufaKézben való tartásra tervezett, nem fém
rúd részlegesen (az egyik végén)
bevonva lassan égő pirotechnikai
anyaggal
Perklorát alapú eszköz:
darabonként > 5 g vagy
csomagonként > 10 darab
1.3G
Perklorát alapú eszköz:
darabonként ≤ 5 g és
csomagonként ≤ 10 darab;
Nitrát alapú eszköz: darabonként ≤ 30 g
1.4G
Kis veszélyességű
tűzijáték testek
és újdonságok
Asztali bombák,
recsegő szemcsék,
füstök, ködök, pirotechnikai
szerpentinek (angolul: party
poppers), durranó egérkék
(angolul: throwdowns, snaps)
Nagyon korlátozott látvány és hang
kibocsátásra tervezett eszközök,
amelyek kis mennyiségben
tartalmaznak pirotechnikai anyagot
és/vagy robbanó összetevőt
A "throwdowns" és a "snaps" tartalmazhat legfeljebb
1,6 mg ezüst fulminátot;
A "snaps" és a "partypoppers" tartalmazhat legfeljebb
16 mg kálium-klorát és vörös foszfor keveréket;
A többi eszköz tartalmazhat legfeljebb 5 g
pirotechnikai anyagot, de villanóelegyet nem.
1.4G
TípusTartalom/szinonimaMeghatározásRészletes leírásBesorolás
ForgókLégi forgók, lepkék,
földi forgók
Szikrát vagy gázt termelő pirotechnikai
anyagot tartalmazó nem fém cső vagy
csövek zajkeltő (fütyülő) eleggyel vagy
a nélkül, szárnyakkal vagy szárnyak
nélkül
Eszközönként > 20 g pirotechnikai anyaggal, amely
≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz,
vagy ≤ 5 g fütyülő elegyet tartalmaz
1.3G
Eszközönként ≤ 20 g pirotechnikai anyaggal, amely
≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz,
vagy ≤ 5 g fütyülő elegyet tartalmaz
1.4G
ForgókKatalin-kerék, szász-kerékPirotechnikai anyagot tartalmazó,
megszerelt hajtóművek csatlakozó
eszközzel úgy felszerelve, hogy el
tudjon forogni
≥ 1 kg összes pirotechnikai anyaggal , durranó effekt
nélkül,
minden fütyülő (ha van) ≤ 25 g és
a fütyülő elegy kerekenként ≤ 50 g
1.3G
< 1 kg összes pirotechnikai anyaggal, durranó effekt
nélkül,
minden fütyülő (ha van) ≤ 5 g és
a fütyülő elegy kerekenként ≤ 10 g
1.4G
Légi forgókRepülő szász-kerék,
UFO-k, korona
Hajtótöltetet és szikrát, lángot termelő
és/vagy zajtkeltő pirotechnikai
anyagokat tartalmazó csövek. A csövek
tartó-gyűrűre vannak rögzítve.
Az összes pirotechnikai anyag > 200 g vagy a
pirotechnikai anyag hajtóművenként > 60 g,
≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz,
minden fütyülő (ha van) ≤ 25 g és a fütyülő elegy
forgónként ≤ 50 g
1.3G
Az összes pirotechnikai anyag ≤ 200 g és a
pirotechnikai anyag hajtóművenként < 60 g,
≤ 3% villanó elegyet, mint durranó effektet tartalmaz
minden fütyülő (ha van) ≤ 5 g és a fütyülő elegy
forgónként ≤ 10 g
1.4G
Vegyes csomagVegyes tűzijátékokAz ebben a táblázatban felsorolt
tűzijáték testeknek megfelelő típusú,
többféle tűzijáték testek egy csomagban
A besorolást a legveszélyesebb tűzijáték test típus határozza meg.
Petárda füzérPetárda füzérMegszerelt (papírból vagy
kartonpapírból készült) csövek
gyújtószállal összekötve, minden cső
hangeffekt keltésére szolgál
Minden cső ≤ 140 mg villanó eleggyel vagy ≤ 1 g
fekete lőporral
1.4G
PetárdaPetárdaNem fém csőben elhelyezett villanó
elegy, amely hangeffekt keltésére
szolgál
eszközönként > 2 g villanó eleggyel1.1G
eszközönként ≤ 2 g és belső csomagolásonként ≤ 10 g
villanó eleggyel
1.3G
eszközönként ≤ 1 g és belső csomagolásonként ≤ 10 g
villanó eleggyel, vagy
eszközönként ≤ 10 g fekete lőporral
1.4G

2.2.1.1.8 Kizárás az 1 osztályból

2.2.1.1.8.1 Valamely anyag vagy tárgy a vizsgálati eredmények és az 1 osztály meghatározása alapján bármely RID Szerződő Állam illetékes hatóságának jóváhagyásával kizárható az 1 osztályból. Ez a hatóság elismerheti olyan ország illetékes hatóságának a jóváhagyását is, amely nem szerződő állama a RID-nek, feltéve, hogy a jóváhagyást a RID, az ADR, az ADN, az IMDG-kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások által előírt eljárás szerint adták ki.

2.2.1.1.8.2 Az illetékes hatóság 2.2.1.1.8.1 pont szerinti jóváhagyásával akkor zárható ki egy tárgy az 1 osztályból, ha három tárgy csomagolás nélkül vizsgálva, mindegyik a saját indító- vagy gyújtószerkezetével, vagy külső eszközzel a rendeltetésének megfelelően aktiválva, megfelel a következő kritériumoknak:

a) egyetlen külső felületen sem lehet a hőmérséklet 65°C-nál magasabb, de legfeljebb 200°C-os pillanatnyi hőmérséklet csúcs elfogadható;

b) sem a külső ház nem repedhet fel vagy nem robbanhat szét, sem pedig a tárgy , ill. leváló darabjai semelyik irányban nem mozdulhatnak el 1 m-nél nagyobb távolságra;

Megjegyzés: Amennyiben külső tűz befolyásolhatja a tárgy épségét, akkor ezeket az ismérveket az ISO 12097-3 szabvány szerinti tűzállósági vizsgálattal kell vizsgálni.

c) 1 m távolságban 135 dB(C)-nél nagyobb hanghatás csúcs nem érzékelhető;

d) nem keletkezik semmiféle felvillanó fény vagy láng, ami a tárggyal érintkező, 80 ± 10 g/m2 -es papírlapot meg tudná gyújtani;

e) nem képződik olyan mennyiségű füst, gőz vagy köd, ami egy megfelelően méretezett elszívóval ellátott, egy köbméteres kamrában a szemközti falak középpontjában elhelyezett, állandó fényforrástól egy méter távolságban, hitelesített fénymérővel (lux mérővel) vagy radiométerrel mérve a láthatóságot 50%-nál nagyobb mértékben csökkentené. Az ISO 5659-1 szabvány szerinti optikai sűrűség mérésre vonatkozó általános útmutató és az ISO 5659-2 szabvány 7.5 pontja szerinti fotometrikus rendszerre vonatkozó általános útmutató használható, vagy hasonló, ugyanezen célra szolgáló optikai sűrűség mérési eljárások is alkalmazhatók. A fénymérő hátát és oldalait alkalmas burkolattal kell körülvenni, hogy a nem közvetlenül a fényforrásból származó, szórt vagy kiszűrődő fény hatását minimumra csökkentse;

Megjegyzés: 1. Ha az a), b), c) és d) pontok szerinti vizsgálatnál egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés füst figyelhető meg, az e) pontban leírt vizsgálattól el lehet tekinteni.

2. A 2.2.1.1.8.1 pont szerinti illetékes hatóság előírhatja, hogy a tárgyat a csomagolásában vizsgálják, ha megállapítást nyert, hogy a szállításra kész csomagolásban nagyobb veszélyt jelenthet.

2.2.1.2 A fuvarozásból kizárt anyagok és tárgyak

2.2.1.2.1 Azok a robbanóanyagok, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók a 3.2 fejezet "A" táblázatának valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a fuvarozásból ki vannak zárva.

2.2.1.2.2 Az A összeférhetőségi csoport anyagai (1.1A - UN 0074, 0113, 0114, 0129, 0130, 0135, 0224 és 0473) a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

A K összeférhetőségi csoport tárgyai a fuvarozásból ki vannak zárva (1.2K - UN 0020 és 1.3K - UN 0021).

2.2.1.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási kód
(lásd 2.2.1.1.4)
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
1.1A0473ROBBANÓANYAGOK, M.N.N. (a vasúti fuvarozásból
ki van zárva)
1.1B0461ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.1C0474ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0497FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
0498SZILÁRD HAJTÓANYAG
0462ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1D0475ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0463ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1E0464ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1F0465ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1G0476ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L0357ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0354ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2B0382ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.2C0466ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2D0467ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2E0468ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2F0469ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2L0358ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0248VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-,
kidobó- vagy hajtótöltettel
0355ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3C0132AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ
FÉMSÓI, M.N.N.
0477ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0495FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
0499SZILÁRD HAJTÓANYAG
0470ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3G0478ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.3L0359ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0249VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-,
kidobó- vagy hajtótöltettel
0356ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B0350ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
0383ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
Osztályozási kód
(lásd 2.2.1.1.4)
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
1.4C0479ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0501SZILÁRD HAJTÓANYAG
0351ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4D0480ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0352ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4E0471ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4F0472ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4G0485ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0353ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4S0481ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
0349ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
0384ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.5D0482NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK
(EVIa) ANYAGOK), M.N.N.
1.6N0486RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK
(EEIb) TÁRGYAK)
0190ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító
robbanóanyagok kivételével
Megjegyzés: Az alosztályt és az összeférhetőségi
csoportot a 2.2.1.1.4 pont elvei alapján és az illetékes
hatóság utasításai szerint kell meghatározni.

a) EVI = explosive, very insensitive (angol rövidítés)

b) EEI = explosive, extremely insensitive (angol rövidítés)

2.2.1.4 A megnevezések szójegyzéke

Megjegyzés: 1. A szójegyzékben található meghatározások nem helyettesíthetik sem a vizsgálati eljárásokat, sem az 1 osztályba tartozó valamely anyag vagy tárgy veszélyesség szempontjából való osztályozását. A termékeknek a megfelelő alosztályhoz való hozzárendelését és annak eldöntését, hogy az S összeférhetőségi csoporthoz kell-e sorolni, a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" I. Része szerint végzett vizsgálat, vagy már megvizsgált és a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" eljárása alapján besorolt, hasonló termékek analógiája alapján kell elvégezni.

2. A nevek után álló számok a megfelelő UN számra utalnak (3.2 fejezet "A " táblázat 1 oszlop). Az osztályozási kódra lásd a 2.2.1.1.4 pontot.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0136, 0294

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak az ún. "Bangalori torpedók" is.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0137, 0138

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak, gyújtószerkezet nélkül vagy olyan gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak az ún. "Bangalori torpedók" is.

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0081

Ezek az anyagok folyékony szerves nitrátokat, pl. nitroglicerint vagy ilyen anyagokból álló olyan keveréket tartalmaznak, melyekben a következő alkotórészek közül egy vagy több található: nitrocellulóz; ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrátok; aromás nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt vagy alumíniumpor. Ezenkívül tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet vagy kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is. A robbantóanyagok porszerű, zselatinszerű vagy elasztikus konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak a dinamitok, a robbanó zselatinok és a plasztikus dinamitok.

BOMBÁK GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALOMMAL, robbanótöltettel: UN 0399, 0400

Ezek olyan tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, és gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályból és robbanóanyag-töltetből állnak.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0033, 0291

Robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0034; 0035

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetük van, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0037

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0038

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak gyújtószerkezet nélkül, vagy gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0039, 0299

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyagtöltetet tartalmaznak.

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0082, 0331

Ezek az anyagok, amelyek vagy

a) ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrát robbanóanyagokkal, pl. trinitro-toluollal (TNT-vel), alkotott keverékéből állnak, amelyek más anyagokat is, pl. falisztet és alumíniumport is tartalmazhatnak; vagy

b) ammónium-nitrátból vagy más szervetlen nitrátból és más éghető, nem robbanó anyagok keverékéből állnak.

Mindkét esetben a robbantóanyagok tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem pedig klorátokat.

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0083

Ezek az anyagok kálium- vagy nátrium-klorát vagy kálium-, nátrium- vagy ammóniumperklorát és szerves nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt, alumíniumpor vagy szénhidrogén keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat, is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat.

DETONÁTORSZERKEZETEK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0360, 0361, 0500

Nemvillamos indítók, amelyek gyújtózsinórral, ütőgyújtóval, robbanózsinórral vagy gyújtócsővel vannak összekötve, és amelyeket ezekkel hoznak működésbe, késleltetővel ellátva, vagy anélkül. Ide értendők a relével szerelt robbanózsinórok is.

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0084

Ezek az anyagok szerves nitrovegyületek és éghető anyagok, pl. faliszt, szénhidrogének és -alumíniumpor keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem klorátokat, sem pedig ammónium-nitrátot. Ide tartoznak általában a plasztik robbantóanyagok.

E TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0241, 0332

Ezek az anyagok vízből mint fő alkotórészből és nagy mennyiségű olyan ammóniumnitrátból vagy más oxidálószerből állnak, amelyek teljes egészében vagy részben oldott állapotban vannak. A további alkotórészek lehetnek nitrovegyületek, pl. trinitro-toluol, szénhidrogének vagy alumíniumpor. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ide tartoznak az emulziós robbantóanyagok, a robbantószuszpenziók és a "vízgél".

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú: UN 0027

Ez az anyag faszénből vagy más szénfajtából és kálium-nitrátból vagy nátrium-nitrátból, kénnel vagy anélkül alkotott belsőséges keverék.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT vagy

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET: UN 0028

Ez a termék formázott fekete lőporból áll.

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül: UN 0059, 0439, 0440, 0441

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagból álló töltetet tartalmaznak. A robbanóanyag-töltet üreges kialakítású, ami szilárd anyaggal van kitöltve. A tárgyak arra szolgálnak, hogy erős romboló hatást fejtsenek ki.

FÜSTJELZŐK: UN 0196, 0197, 0313, 0487, 0507

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely füstöt fejleszt. Ezenkívül tartalmazhatnak hallható hang keltésére szolgáló szerkezetet is.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0245, 0246

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0015, 0016, 0303

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat, pl. klór-szulfonsav keveréket vagy titán-tetrakloridot, vagy hexaklór-etán vagy vörösfoszfor alapú füstképző pirotechnikai keveréket tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és gyújtótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

Megjegyzés: A FÜSTJELZŐK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

FÜST NÉLKÜLI LŐPOR: UN 0160, 0161, 0509

Nitrocellulóz alapon felépített anyag, amelyet lőporként használnak. A fogalom alá tartozik az egybázisú, füst nélküli lőpor [nitrocellulóz (NC) önállóan], a kétbázisú, füst nélküli lőpor [pl. az NC nitroglicerinnel (NG-vel)] és a hárombázisú, füst nélküli lőpor (pl. az NC/NG/nitroguanidin).

Megjegyzés: Az öntött, sajtolt és töltetzacskóban levő, füst nélküli lőpor a HAJTÓTÖLTETEK vagy a KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ címszó alá tartozik.

GOLYÓS PERFORÁTORTÖLTÉNY OLAJKUTAK FÚRÁSÁHOZ: UN 0277, 0278

Ezek a tárgyak vékony papírlemezből, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és füst nélküli lőport tartalmaznak. Arra valók, hogy edzett lövedéket lőjenek ki és ezzel az olajfúrólyuk béléscsövét átlyukasszák.

Megjegyzés: A FORMÁZOTT TÖLTETEK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0284, 0285

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0292, 0293

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

GYAKORLÓGRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok: UN 0110, 0318, 0372, 0452

Ezek a tárgyak nem tartalmaznak fő robbanótöltetet. Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Tartalmaznak gyújtószerkezetet és tartalmazhatnak jelzőtöltetet.

GYAKORLÓLŐSZER: UN 0362, 0488

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

Megjegyzés: A GYAKORLÓGRÁNÁTOK nem tartoznak ezen fogalom alá. Ezek a jelen szójegyzékben önállóan szerepelnek.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK DETONÁTORRAL: UN 0225, 0268

A tárgyak detonáló robbanóanyagot és gyújtószert tartalmaznak, és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül: UN 0042, 0283

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmaznak és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÓK: UN 0121, 0314, 0315, 0325, 0454

Ezek a tárgyak egy vagy több robbanóanyagot tartalmaznak. Rendeltetésük a robbantó- vagy gyújtóláncban a deflagráció kiváltása. A tárgyak vegyi, villamos vagy mechanikus úton hozhatók működésbe.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalom alá: GYÚJTÓZSINÓR;

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK; GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK; GYUTACSKAPSZULÁK; INDÍTÓGYÚJTÓK; PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ; ROBBANÓZSINÓR. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GYÚJTÓZSINÓR: UN 0066

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőpor bélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

GYÚJTÓZSINÓR, BIZTONSÁGI: UN 0105

Ez a tárgy finom szemcsés fekete lőpor belet tartalmaz, amely hajlékony textilszövetből álló egy- vagy többrétegű külső burkolattal van ellátva. A zsinór meggyújtás után mindenféle robbanó hatás nélkül meghatározott sebességgel végigég.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK, cső formájú fémköpennyel: UN 0103

Ez a tárgy deflagráló robbanóanyag-béllel ellátott fémcső.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK: UN 0131

Különböző felépítésű tárgyak, amelyek a biztonsági gyújtózsinór begyújtására szolgálnak. Dörzsöléssel, ütéssel vagy villamos úton lépnek működésbe.

GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK: UN 0319, 0320, 0376

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból, álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

GYUTACSKAPSZULÁK: UN 0044, 0377, 0378

Ütésre könnyen robbanó, kis mennyiségű primer robbanóanyag keveréket tartalmazó fémvagy műanyag gyutacskapszula. Ezek a tárgyak kézifegyver töltényekben indítóelemként és lövegeknél ütőgyutacsként használatosak.

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ: UN 0073, 0364, 0365, 0366

Ezek a tárgyak kis fém- vagy műanyagcsőből állnak, és robbanóanyagot, pl. ólom-azidot, PETN-t vagy robbanóanyagok kombinációját tartalmazzák. A gyújtólánc indítására valók.

GYUTACSOK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0029, 0267, 0455

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására valók késleltető szerkezettel vagy anélkül. A nemvillamos gyutacsokat ütőgyújtóval, gyújtócsővel, gyújtózsinórral, egyéb robbantóeszközzel, vagy hajlékony robanózsinórral hozzák működésbe. Ide tartoznak a robbanózsinór nélküli kapcsolók is.

GYUTACSOK, VILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0030, 0255, 0456

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására szolgálnak, késleltető szerkezettel vagy anélkül. A villamos gyutacsokat villamos árammal hozzák működésbe.

HAJTÓANYAG, FOLYÉKONY: UN 0495, 0497

Deflagráló, folyékony robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓANYAG, SZILÁRD: UN 0498, 0499, 0501

Deflagráló, szilárd robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓTÖLTETEK: UN 0271, 0272, 0415, 0491

Ezek a tárgyak tetszőleges fizikai formájú hajtótöltetből állnak burkolattal vagy anélkül és mint rakétamotorok alkotórészeként vagy a lövedék lassulásának csökkentésére szolgálnak.

HEXOTONAL: UN 0393

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0118

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll. Ide tartozik a "Composition B" is.

INDÍTÓGYÚJTÓK: UN 0316, 0317, 0368

Ezek a tárgyak primer robbanóanyagot tartalmaznak, és lőszerekben a deflagráció kiváltására valók. A deflagráció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezettel rendelkeznek.

JELZŐPATRONOK: UN 0054, 0312, 0405

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

JELZŐTESTEK, KÉZI: UN 0191, 0373

Ezek hordozható tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és látható jelző vagy figyelmeztető hatást keltenek. Ide tartoznak a kisméretű földi világítótestek, pl. autópálya fáklyák, vasúti fáklyák vagy kis vízi fáklyák.

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL: UN 0070

Ez a tárgy egy késszerű szerkezetből áll, amelyet deflagráló robbanóanyagból álló kis töltet egy ellendarabhoz sajtol.

KÉZIFEGYVER TÖLTÉNYEK: UN 0012, 0339, 0417

Olyan lőszerek, amelyek központi vagy peremgyújtású töltényhüvelyből állnak, valamint kidobótöltetet és szilárd lövedéket tartalmaznak. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók. Ide tartoznak a tetszőleges kaliberű sörétpatronok.

Megjegyzés: Nem tartoznak ide a VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ, amelyek külön vannak feltüntetve, és egyes katonai kézifegyvertöltények, amelyek a TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL fogalomba tartoznak.

KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ: UN 0242, 0279, 0414

Löveglőszerekhez külön betöltendő kidobótöltetek bármilyen fizikai formában.

KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK: UN 0173

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetből, gyújtószerkezetből és rudazatból vagy összekötő darabból állnak. Arra valók, hogy a rudazat vagy összekötő darab átszakításával a szerkezeteket gyorsan szétkapcsolják.

KÖTÉLVETŐ RAKÉTÁK: UN 0238, 0240, 0453

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből állnak, és arra valók, hogy kötelet húzzanak magukkal.

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0099

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmazó házból állnak. A fúrólyuk környezetében a kőzet repesztésére használják, hogy a kőolaj kilépését a kőzetből megkönnyítsék.

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 17 tömeg% alkohollal NEDVESÍTETT: UN 0433

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT: UN 0159

Nitrocellulózból álló anyag, amely legfeljebb 60 tömeg% nitroglicerinnel, más folyékony szerves nitráttal vagy ezek keverékével van impregnálva.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, gyúlékony folyadék vagy gél tartalommal, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0247

Olyan lőszerek, amelyek folyékony vagy gélszerű gyújtóanyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0009, 0010, 0300

Olyan lőszerek, amelyek gyújtó hatású anyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobóvagy hajtótöltettel: UN 0243, 0244

Olyan lőszerek, amelyek gyújtóanyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0018, 0019, 0301

Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, VILÁGÍTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0171, 0254, 0297

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

LÖVEDÉKEK, inert, nyomjelzőszerrel: UN 0345, 0424, 0425

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0346, 0347

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0426, 0427

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0434, 0435

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskából vagy más kézifegyverből lőnek ki. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0167, 0324

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0168, 0169, 0344

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

MUNKAVÉGZŐ TÖLTETEK: UN 0275, 0276, 0323, 0381

Ezek a tárgyak arra valók, hogy mechanikai hatásokat váltsanak ki. Deflagráló robbanóanyagból álló töltetet és gyújtót tartalmazó házból állnak. A deflagrációs termékek robbanási gázai tárgyakat fújnak fel, egyenes vonalú vagy forgó mozgást hoznak létre, vagy megszakítókat, szelepeket vagy kapcsolókat működtetnek, rögzítőelemeket löknek ki, vagy oltószerkezeteket aktiválnak.

NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI ANYAGOK), M.N.N.: UN 0482

Olyan anyagok, amelyek tömegrobbanási veszélyt képviselnek ugyan, de annyira érzéketlenek, hogy igen csekély az iniciálás vagy az égésből a detonálásba való átmenet veszélye a normális szállítási feltételek között, és amelyek kiállták az 5 vizsgálati sorozatot.

NYOMJELZŐK LŐSZEREKHEZ: UN 0212, 0306

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

OKTOLIT (OKTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0266

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

OKTONAL: UN 0496

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0151

Ez az anyag pentaeritrit-tetranitrát (PETN) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

PERFORÁTOR PUSKÁK, TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0124, 0494

Ezek a tárgyak acélcsőből vagy fémszalagból állnak, amelyben formázott töltetek vannak. A tölteteket robbanózsinórok kötik össze. Nem tartalmaznak indítószerkezetet.

PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (gyújtószál). Nyílt lánggal égnek és tűzijáték testek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra.

PIROFOROS TÁRGYAK: UN 0380

Ezek a tárgyak piroforos (levegő hatására öngyulladásra hajlamos) anyagot és valamilyen robbanóanyagot vagy robbanó alkotórészt tartalmaznak. Nem tartoznak e fogalom alá a fehérfoszfor tartalmú tárgyak.

PIROTECHNIKAI BIZTONSÁGI ESZKÖZÖK: UN 0503

Pirotechnikai anyagot vagy más osztályba tartozó veszélyes árut tartalmazó tárgyak, amelyeket közúti járműben, hajón vagy repülőgépen alkalmaznak személyek biztonságának fokozása céljából. Ilyen például a légzsák gázgenerátor, a légzsák modul, a biztonsági öv előfeszítő és a piromechanikai eszközök. A piromechanikai eszközök például - de nem kizárólag - elkülönítés, elzárás vagy utas biztonsági célból összeszerelt alkatrészekből áll.

PIROTECHNIKAI TÁRGYAK műszaki célokra: UN 0428, 0429, 0430, 0431, 0432

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: FÜSTJELZŐK; JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL; KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK; mindenféle lőszer; ROBBANÓSZEGECSEK; TŰZIJÁTÉK TESTEK; VASÚTI DURRANTYÚK; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

PRÓBALŐSZER: UN 0363

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK: UN 0186, 0280, 0281

Ezek a tárgyak toló hatású töltetből (rendszerint szilárd hajtóanyagból) állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL: UN 0395, 0396

Ezek a tárgyak egy vagy több fúvókát tartalmazó hengerből állnak, amely folyékony hajtóanyagot tartalmaz. A tárgyak rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK HIPERGOL FOLYADÉKOKKAL, kidobótöltettel vagy anélkül: UN 0250, 0322

Ezek a tárgyak hipergol hajtóanyagból állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTÁK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel: UN 0397, 0398

Ezek a tárgyak folyékony hajtóanyaggal töltött, egy vagy több fúvókával ellátott hengerből és támadófejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK inert fejjel: UN 0183, 0502

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és inert fejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK kidobótöltettel: UN 0436, 0437, 0438

A tárgyak rakétahajtóműből és kidobótöltetből állnak, a hasznos teher rakétafejből való kidobására szolgálnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0180, 0295

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak az irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0181, 0182

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK): UN 0486

Olyan tárgyak, amelyek csak rendkívül érzéketlen anyagokat tartalmaznak és véletlen beindulási vagy detonálás továbbviteli-hajlamuk normális szállítási feltételek között elhanyagolható és kiállták a 7 vizsgálati sorozatot.

ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével: UN 0190

Új vagy régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak, amelyek nincsenek besorolva a 3.2 fejezet "A" táblázatának egyetlen megnevezése alá sem, és az illetékes hatóság előírásai szerint általában kis mennyiségben kerülnek szállításra, többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi minták.

Megjegyzés: Azok a robbanóanyagok és robbanótárgyak, amelyek a 3.2 fejezet "A" táblázatának valamely más megnevezése alá vannak besorolva, nem esnek ezen fogalom alá.

ROBBANÓGYÚJTÓK: UN 0106, 0107, 0257, 0367

Ezek a tárgyak robbanóelemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezet is be van építve.

ROBBANÓGYÚJTÓK biztonsági szerkezettel: UN 0408, 0409, 0410

Ezek a tárgyak robbanó elemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. A robbanógyújtókban legalább két hatékony biztonsági szerkezetnek is kell lennie.

ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.: UN 0382, 0383, 0384, 0461

Tárgyak, amelyek a detonáció vagy deflagráció továbbvitelére szolgálnak a robbanólánc mentén.

ROBBANÓSZEGECSEK: UN 0174

Ezek a tárgyak fémszegecsek, belül levő kis robbanóanyag-töltettel.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0204, 0296

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0374, 0375

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓTÖLTETEK: UN 0048

Ezek a tárgyak papírlemezből, műanyagból, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: AKNÁK; BOMBÁK; LÖVEDÉKEK. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

ROBBANÓTÖLTETEK, IPARIAK, detonátor nélkül: UN 0442, 0443, 0444, 0445

Ezek a tárgyak gyújtószerkezet nélküli detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Robbantásos hegesztéshez, robbantásos illesztéshez, robbantásos sajtoláshoz vagy más fémmegmunkálási eljáráshoz használatosak.

ROBBANÓTÖLTETEK, KIEGÉSZÍTŐK: UN 0060

Ezek a tárgyak kisméretű, eltávolítható erősítőtöltetek, amelyet a lövedékek üregébe az indítógyújtó és a fő robbanótöltet közé helyeznek el.

ROBBANÓTÖLTETEK, MŰANYAG KÖTÉSŰEK: UN 0457, 0458, 0459, 0460

Ezek a tárgyak műanyag kötésű detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Burkolat nélküli speciális alakúak, és nem tartalmaznak gyújtószerkezetet. Lőszerek, pl. támadófejek alkotórészeként használatosak.

ROBBANÓZSINÓR, fémköpenyes: UN 0102, 0290

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül.

ROBBANÓZSINÓR, hajlékony: UN 0065, 0289

Ez a tárgy detonáló robbanóanyag-bélből áll, textilszállal körbefonva, műanyagból vagy más anyagból álló burkolattal ellátva. A burkolat nem szükséges, ha a textilfonat portömör.

ROBBANÓZSINÓR, KISHATÁSÚ, fémköpennyel: UN 0104

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül. A robbanóanyag mennyisége olyan csekély, hogy kifelé csak kis hatás lép fel.

ROBBANTÓTÖLTETEK, PROFILOZOTT, HAJLÉKONY, VONAL ALAKÚ: UN 0237, 0288

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból készült V alakú bélből állnak hajlékony köpenybe burkolva.

SZÉTVETŐK, robbanótöltettel: UN 0043

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetek. Lövedékek vagy más lőszerek szétrobbantására valók, hogy azok tartalma szétszóródjon.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0370

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0371

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0286, 0287

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0369

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, ami nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK TORPEDÓKHOZ robbanótöltettel: UN 0221

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Torpedókba vannak beszerelve.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, inert fejjel: UN 0450

Ezek a tárgyak folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből, amely a torpedót a víz alatt mozgatja, és inert fejből állnak.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel vagy anélkül: UN 0449

Ezek a tárgyak vagy folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott vagy anélküli torpedót a víz alatt mozgatja, vagy folyékony nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott torpedót a víz alatt mozgatja.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0329

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0330

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot vagy nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0451

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony, nem robbanó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL: UN 0012, 0328, 0339, 0417

Olyan lőszer, amely robbanótöltet nélküli lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lőszer nyomjelzőszert tartalmazhat, feltéve, hogy a fő veszélyt a kidobótöltet képezi.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0005, 0007, 0348

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0006, 0321, 0412

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, ÉGHETŐK, GYUTACS NÉLKÜL: UN 0446, 0447

Ezek a tárgyak részben vagy teljes egészében nitrocellulózból gyártott töltényhüvelyek.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, GYUTACCSAL: UN 0055; 0379

Ezek a tárgyak fémből, műanyagból vagy más, nem éghető anyagból készülnek. Egyetlen robbanó alkotórészük a gyutacs.

TRITONAL: UN 0390

Ez az anyag trinitro-toluol (TNT) és alumínium keverékéből áll.

TŰZIJÁTÉK TESTEK: UN 0333, 0334, 0335, 0336, 0337

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0326, 0327, 0338, 0413

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Erős durranás keltésére valók, valamint gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak. Ide tartoznak a gyakorló lőszerek is.

VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0327, 0338

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók és erős durranás keltésére szolgálnak és gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK SZERSZÁMOKHOZ: UN 0014

Szerszámokban használt olyan tárgy, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással, feketelőpor- vagy füst nélküli lőpor töltettel vagy anélkül, de lövedék nélkül.

VASÚTI DURRANTYÚK: UN 0192, 0193, 0492, 0493

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely a tárgy összetörésekor erős hanghatással felrobban. Vasúti sínre helyezik.

VÉSZJELZŐK, tengeri: UN 0194, 0195, 0505, 0506

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra valók, hogy durranás, láng, füst vagy ezek kombinációja formájában jelzést adjanak.

VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI: UN 0092, 0418, 0419

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI: UN 0093, 0403, 0404, 0420, 0421

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és légi járműről ledobva megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre szolgálnak.

VILLANÓFÉNY-PATRONOK: UN 0049, 0050

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanópor-készletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305

Olyan pirotechnikai anyag, amely meggyújtáskor intenzív fényt kelt.

VÍZIBOMBÁK: UN 0056

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagot tartalmazó hordóból, dobból vagy lövedékből állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Víz alatti robbanás előidézésére valók.

VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0248, 0249

Olyan tárgyak, amelyek működése tartalmuk vízzel való fizikai-kémiai reakciójától függ.

2.2.2 2 osztály Gázok

2.2.2.1 Kritériumok

2.2.2.1.1 A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.

A gázok olyan anyagok, amelyek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.

Megjegyzés: 1. Az UN 1052 vízmentes hidrogén-fluorid azonban a 8 osztály anyaga.

2. Valamely tiszta gáz tartalmazhat egyéb alkotórészeket is a gyártási folyamatból adódóan vagy hozzáadott anyagokat a termék stabilitásának megőrzésére, amennyiben ezen alkotórészek koncentrációja nem módosítja a gáz besorolását vagy a szállítási feltételeket, mint pl. a töltési fokot, a töltőnyomást, a próbanyomást.

3. A 2.2.2.3 bekezdés m.n.n. tételei tiszta gázokra és gázkeverékekre egyaránt vonatkoznak.

2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

1. Sűrített gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C-on teljesen gáz halmazállapotú; ebbe a kategóriába tartozik minden gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C vagy annál alacsonyabb;

2. Cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt -50 °C felett részben folyékony állapotban van. Meg kell különböztetni a következőket:

- nagy nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete -50 °C-nál magasabb, de legfeljebb +65 °C;

- kis nyomáson cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amelynek kritikus hőmérséklete +65 °C-nál magasabb;

3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban alacsony hőmérséklete folytán részben folyékony állapotban van;

4. Oldott gáz: olyan gáz, amely a szállításra szánt csomagolásban túlnyomás alatt folyadék fázisú oldószerben van oldva;

5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok);

6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak;

7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták);

8. Nyomás alatti vegyszerek: folyadék, paszta vagy por nyomás alatt, olyan hajtóanyaggal, amely megfelel a sűrített vagy cseppfolyósított gáz definíciójának, vagy ilyen gázok keveréke.

9. Adszorbeált gáz: olyan gáz, amely szállításra becsomagolt állapotban szilárd porózus anyagon van adszorbeálva, úgy, hogy a tartály belső nyomása 20°C-on kisebb mint 101,3 kPa és 50°C-on kisebb mint 300 kPa.

2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó;

O gyújtó hatású;

F gyúlékony;

T mérgező;

TF mérgező, gyúlékony;

TC mérgező, maró;

TO mérgező, gyújtó hatású;

TFC mérgező, gyúlékony, maró;

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.

Megjegyzés: 1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő három alosztály egyikébe sorolják:

- 2.1 alosztály: gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

- 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

- 2.3 alosztály: mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).

2. A gázzal töltött kisméretű tartályokat (UN 2037) a tartalom veszélyessége alapján az A - TOC csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni. Az aeroszolokra (UN 1950) lásd a 2.2.2.1.6 pontot. A nyomás alatti vegyszerekre (UN 3500 - 3505) lásd a 2.2.2.1.7 pontot.

3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.

2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzárendelni.

2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait (az aeroszolok és a nyomás alatti vegyszerek kivételével), amelyek a 3.2 fejezet "A" táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:

Fojtó gázok

Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.

Gyúlékony gázok

Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy

b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.

A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:2010 szabványt) szerint.

Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.

Ha a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell elismernie.

Gyújtó hatású (oxidáló) gázok

Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Ezek olyan tiszta gázok vagy gázkeverékek, amelyek oxidáló képessége az ISO 10156:2010 szabvány szerinti módszerrel meghatározva nagyobb, mint 23,5%.

Mérgező gázok

Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a "maró gázok" címszó alatt is.

Olyan gázok,

a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy

b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC50 értékük legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm).

A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:

ahol

fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Ti = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója. A Ti-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség - kísérleteket kell végezni.

Maró gázok

Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.

Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC50 értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm):

ahol

fci = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Tci = a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója. A Tci-érték egyenlő a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítása szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításában, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy - ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség - kísérleteket kell végezni.

2.2.2.1.6 Aeroszolok

Az aeroszolok (UN 1950) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó;

O gyújtó hatású;

F gyúlékony;

T mérgező;

C maró;

CO maró, gyújtó hatású;

FC gyúlékony, maró;

TF mérgező, gyúlékony;

TC mérgező, maró;

TO mérgező, gyújtó hatású;

TFC mérgező, gyúlékony, maró;

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró.

A csoporthoz rendelés az aeroszol csomagolás tartalmának tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés: Aeroszol csomagolások hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 2. táblázat c) lábjegyzete által "piroforosnak tekintendő" gázok. Azok az aeroszolok, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, a szállításból ki vannak zárva (lásd még a 2.2.2.2.2 pontot is).

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) - f) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az O csoporthoz kell hozzárendelni, ha az aeroszol a 2.2.2.1.5 pont szerint gyújtó hatású (oxidáló) gázt tartalmaz;

c) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom 85 tömeg% vagy annál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 30 kJ/g vagy annál nagyobb;

nem kell az F csoporthoz hozzárendelni, ha a tartalom 1 tömeg% vagy annál kevesebb gyúlékony alkotórészt tartalmaz és a kémiai égéshő 20 kJ/g-nál kisebb;

egyéb esetekben az aeroszol gyúlékonyságát a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész 31. fejezetében leírt vizsgálatokkal kell meghatározni. A vizsgálat szerint "rendkívül gyúlékony", ill. "gyúlékony" aeroszolokat az F csoporthoz kell hozzárendelni.

Megjegyzés: A gyúlékony alkotórészek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész 31.1.3 szakaszához fűzött 1 - 3. megjegyzésben meghatározott gyúlékony folyékony anyagok, gyúlékony szilárd anyagok, ill. gyúlékony gázok és gázkeverékek. Ez a meghatározás nem terjed ki a piroforos, az önmelegedő és a vízzel reaktív anyagokra. A kémiai égéshőt a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: ASTMD 240, ISO/FDIS 13943: 1999 (E/F) 86.1 - 86.3, ill. NFPA 30B.

d) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, az aeroszol csomagolás hajtóanyagát kivéve, kielégíti a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjának kritériumait;

f) ha az O, F, T és C csoport közül egynél több kritériuma teljesül, akkor az esettől függően a CO, FC, TF, TC TO, TFC vagy TOC csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.1.7 Nyomás alatti vegyszerek

Nyomás alatti vegyszerek (UN 3500 - 3505) veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó;

F gyúlékony;

T mérgező;

C maró;

FC gyúlékony, maró;

TF mérgező, gyúlékony.

A csoporthoz rendelés a különböző halmazállapotú összetevők

a hajtóanyag;

a folyadék; vagy

a szilárd anyag

veszélyes tulajdonságaitól függ.

Megjegyzés: 1. Nyomás alatti vegyszerek hajtóanyagaként nem használhatók a 2.2.2.1.5 pont kritériumai szerint mérgező vagy gyújtó hatású gázok, ill. a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás 2. táblázat c) lábjegyzete által "piroforosnak tekintendő" gázok.

2. Azok a nyomás alatti vegyszerek, amelyek tartalma mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében a I csomagolási csoportnak felel meg, vagy amelyek tartalma mérgezőképesség és maró hatás tekintetében is a II vagy a III csomagolási csoportnak felel meg, ezen UN tétel alatt a szállításból ki vannak zárva.

3. Azok a nyomás alatti vegyszerek, amelyek tartalma kielégíti az 1 osztály, a 3 osztályba tartozó folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, a 4.1 osztályba tartozó önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanó-anyagok, a 4.2, a 4.3, az 5.1, az 5.2, a 6.2 vagy a 7 osztály kritériumait ezen UN tétel alatt nem szállíthatók

4. Az aeroszol csomagolásban lévő nyomás alatti vegyszereket az UN 1950 tétel alatt kell szállítani.

A kritériumok a következők:

a) az A csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom a következő b) - e) pont szerinti, egyetlen más csoport kritériumainak sem felel meg;

b) az F csoporthoz kell hozzárendelni, ha valamelyik összetevőt, ami lehet tiszta anyag vagy keverék is, gyúlékonynak kell besorolni. Gyúlékony összetevők azok a gyúlékony folyadékok vagy folyékony keverékek, gyúlékony szilárd anyagok vagy szilárd keverékek, gyúlékony gázok vagy gázkeverékek, amelyek megfelelnek a következő kritériumoknak:

i) gyúlékony folyadék az, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 93 °C;

ii) gyúlékony szilárd anyag az, amely megfelel a 2.2.41.1 bekezdés kritériumainak;

iii) gyúlékony gáz az, amely megfelel a 2.2.2.1.5 pont kritériumainak;

c) a T csoporthoz kell hozzárendelni, ha a tartalom, a hajtóanyagot kivéve, a 6.1 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

d) a C csoporthoz kell hozzárendelni, ha a hajtóanyagot kivéve a tartalom, a 8 osztály II vagy III csomagolási csoportjába tartozik;

e) ha a tartalom az F, a T és a C csoport közül kettőnek a kritériumának is megfelel, akkor - értelemszerűen - az FC, ill. a TF csoporthoz kell hozzárendelni.

2.2.2.2 A fuvarozásból kizárt gázok

2.2.2.2.1 A 2 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor fuvarozhatók, ha megtették a szükséges intézkedéseket a normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás mindenfajta lehetőségének megakadályozására. E célból különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.2.2.2 A következő anyagok és keverékek a fuvarozásból ki vannak zárva:

- UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított;

- UN 2421 nitrogén-trioxid;

- UN 2455 metil-nitrit;

- azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 30 vagy 3F osztályozási kód alá;

- azok az oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá;

- azok az aeroszolok, amelyek hajtógázként olyan gázt tartalmaznak, amely a 2.2.2.1.5 pont kritériuma szerint mérgező, vagy a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos;

- azok az aeroszolok, amelyek tartalma a mérgezőképesség vagy maró hatás tekintetében az I csomagolási csoportnak felel meg (lásd a 2.2.61 és a 2.2.8 szakaszt);

- azok a nagyon mérgező gázzal (LC50 200 ppm-nél kisebb) vagy olyan gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok), amely gáz a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasítás kritériuma szerint piroforos.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

Osztályozási
kód
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
Sűrített gázok
1A1956SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N.
1O3156SŰRÍTETT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1F1964SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, SŰRÍTETT, M.N.N.
1954SŰRÍTETT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1T1955SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
1TF1953SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1TC3304SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
1TO3303SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1TFC3305SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ,
M.N.N.
1TOC3306SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ,
M.N.N.
Cseppfolyósított gázok
2A1058CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, nem gyúlékony, nitrogén, szén-
dioxid vagy levegő alatt
1078HŰTŐGÁZ, M.N.N.
mint pl. az R ... jelű gázok keveréke, azaz:
F1 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,3 MPa-nál
(13 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-fluormetánénál (1,30 kg/l) nem kisebb;
F2 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,9 MPa-nál
(19 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-difluormetánénál (1,21 kg/l) nem kisebb;
F3 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 3 MPa-nál (30 bar)
nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a klór-difluor-metánénál
(1,09 kg/l) nem kisebb.
Megjegyzés: A triklór-monofluor-metán (R 11 hűtőgáz),
az 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluor-etán (R 113 hűtőgáz),
az 1,1,1-triklór-2,2,2-trifluor-etán (R 113a hűtőgáz),
az 1-klór-1,2,2-trifluor-etán (R 133 hűtőgáz) és
az 1-klór-1,1,2-trifluor-etán (R 133b hűtőgáz) nem a 2 osztály
anyaga, az F1, F2, F3 keverékben azonban előfordulhatnak.
1968ROVARIRTÓ GÁZ, M.N.N.
3163CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
2O3157CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2 F1010BUTADIÉNEK ÉS SZÉNHIDROGÉN KEVERÉKE,
STABILIZÁLT, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legalább
0,525 kg/l
Megjegyzés: A stabilizált butadiének is az UN 1010 alá vannak
besorolva, lásd a 3.2 fejezet "A " táblázatát.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

Osztályozási
kód
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
2F
(folyt.)
1060METIL-ACETILÉN ÉS PROPADIÉN KEVERÉK,
STABILIZÁLT
mint a metil-acetilén és propadién keveréke szénhidrogénekkel,
azaz:
P1 keverék legfeljebb 63 térf.% metil-acetilén és propadién, és
legfeljebb 24 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-
szénhidrogén részarányának legalább 14 térf.%-nak kell lennie;
és
P2 keverék legfeljebb 48 térf.% metil-acetilén és propadién, és
legfeljebb 50 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-
szénhidrogén részarányának legalább 5 térf.%-nak kell lennie;
valamint
propadién keverékei 1...4% metil-acetilénnel.
1965SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT,
M.N.N.
keverékek, mint:
A gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,525 kg/l-nél nem kisebb
A01 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,516 kg/l-nél nem kisebb
A02 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,505 kg/l-nél nem kisebb
A0 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,495 kg/l-nél nem kisebb
A1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg a 2,1 MPa-t (21 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,485 kg/l-nél
nem kisebb
B1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,474 kg/l-nél
nem kisebb
B2 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,463 kg/l-nél
nem kisebb
B gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,450 kg/l-nél
nem kisebb
C gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja
meg a 3,1 MPa-t (31 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,440 kg/l-nél
nem kisebb.

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

Osztályozási
kód
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
2F
(folyt.)
1965
(folyt.)
Megjegyzés: 1. Az előbbi gázkeverékek megnevezésére a
kereskedelemben szokásos következő elneve-
zések is használhatók: A, A01, A02 és A0
keverék esetén BUTÁN, C gázkeverék esetén
PROPÁN.
2. A tengeri vagy légi szállítást megelőző és
követő szállításnál az UN 1965 SZÉNHID-
ROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓ-
SÍTOTT, M.N.N. helyett választható az
UN 1075 PETRÓLEUMGÁZ, CSEPPFO-
LYÓSÍTOTT tétel is.
3354ROVARIRTÓ GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
3161CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2T1967ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
3162CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2TF3355ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
3160CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY,
M.N.N.
2TC3308CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
2TO3307CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ
HATÁSÚ, M.N.N.
2TFC3309CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY,
MARÓ, M.N.N.
2TOC3310CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ
HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok
3A3158MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
3O3311MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ
HATÁSÚ, M.N.N.
3F3312MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ,
GYÚLÉKONY, M.N.N.
Oldott gázok
4Csak a 3.2 fejezet "A" táblázatában felsorolt anyagok fogadhatók el
szállításra.
Aeroszolok és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)
51950AEROSZOLOK
2037GÁZZAL TÖLTÖTT KISMÉRETŰ TARTÁLYOK
(GÁZPATRONOK) adagolószerkezet nélkül, nem utántölthetők

2.2.2.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

Osztályozási
kód
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
6A2857HŰTŐGÉPEK, nem gyúlékony, nem mérgező gáz vagy
ammónia oldat (UN 2672) tartalommal
3164PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem
gyúlékony gáz tartalommal); vagy
3164HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem
gyúlékony gáz tartalommal)
6F3150KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN-GÁZ
TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy
3150SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK
KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel
3478ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA, gyúlékony,
cseppfolyósított gáz tartalommal; vagy
3478ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN,
gyúlékony, cseppfolyósított gáz tartalommal; vagy
3478ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL
EGYBECSOMAGOLVA, gyúlékony, cseppfolyósított gáz
tartalommal;
3479ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA, fémhidridben lévő
hidrogén tartalommal; vagy
3479ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKBEN,
fémhidridben lévő hidrogén tartalommal; vagy
3479ÜZEMANYAGCELLA KAZETTA KÉSZÜLÉKKEL
EGYBECSOMAGOLVA, fémhidridben lévő hidrogén
tartalommal
Gázminták
7F3167TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZMINTA,
M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7T3169TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GÁZMINTA, M.N.N.,
nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7TF3168TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY
GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
Nyomás alatti vegyszerek
8A3500NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, M.N.N.
8F3501NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, GYÚLÉKONY, M.N.N.
8T3502NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MÉRGEZŐ, M.N.N.
8C3503NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MARÓ, M.N.N.
8TF3504NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, MÉRGEZŐ,
GYÚLÉKONY, M.N.N.
8FC3505NYOMÁS ALATTI VEGYSZER, GYÚLÉKONY, MARÓ,
M.N.N.

2.2.2.3 A gyüjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

Osztályozási
kód
UN számAz anyag vagy tárgy megnevezése
Adszorbeált gázok
9A3511ADSZORBEÁLT GÁZ, M.N.N
9O3513ADSZORBEÁLT GYÚJTÓHATÁSÚ GÁZ, M.N.N
9F3510ADSZORBEÁLT GYÚLÉKONY GÁZ, M.N.N
9T3512ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ GÁZ, M.N.N
9TF3514ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZ, M.N.N
9TC3516ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, MARÓ GÁZ, M.N.N
9TO3515ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚJTÓHATÁSÚ GÁZ,
M.N.N
9TFC3517ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ GÁZ,
M.N.N
9TOC3518ADSZORBEÁLT MÉRGEZŐ, GYÚJTÓHATÁSÚ, MARÓ
GÁZ, M.N.N

2.2.3 3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

2.2.3.1 Kritériumok

2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek

- az 1.2.1 szakaszban a "folyékony anyag" meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;

- gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;

- lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).

A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.

A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet "A" táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064, 3343, 3357 és 3379.

Megjegyzés: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú anyagok, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 32.2.5 bekezdés kritériumai alapján nem tartják fent égés; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.

2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat, beleértve a szintetikusan előállított termékeket is, 60 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal a 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.

3. Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 - 2.2.61.1.9 pontok meghatározása szerint belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok a mérgező anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést). Azok a folyékony anyagok, amelyek belélegzés esetén nagyon mérgezőek, a 3.2 "A " táblázat (2) oszlopban feltüntetett helyes szállítási megnevezésükben vagy a (6) oszlopban szereplő 354 különleges előírásban "belélegezve mérgező" -ként vannak jelölve.

4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

F1 Gyúlékony folyékony anyagok 60 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal;

F2 60 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok);

F3 Gyúlékony folyékony anyagot tartalmazó tárgyak;

FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:

FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők;

FT2 Peszticidek;

FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók;

FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók;

D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:

Lobbanáspont (zárttéri)Forráskezdet
I-≤ 35 °C
IIa)< 23 °C> 35 °C
IIIa)≥ 23 °C és ≤ 60 °C> 35 °C

a) Lásd a 2.2.3.1.4 pontot is.

Járulékos veszéllyel (veszélyekkel) rendelkező folyékony anyagok esetében az előző táblázat alapján meghatározott csomagolási csoportot és a járulékos veszély(ek) fokozata alapján adódó csomagolási csoportot is tekintetbe kell venni, ezek alapján az osztályt és a csomagolási csoportot a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell meghatározni.

2.2.3.1.4 A viszkózus gyúlékony folyékony anyagokat (például festékek, zománcok, lakkok, kencék, ragasztók, polírozók), amelyek lobbanáspontja 23 °C-nál alacsonyabb, a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 32.3 bekezdés szerinti eljárásoknak megfelelően a III csomagolási csoportba lehet sorolni, feltéve hogy:

a) a viszkozitás3) és a lobbanáspont megfelel a következő táblázatnak:

Extrapolált kinematikai
viszkozitás, v (0-hoz közelítő
nyírósebességnél, 23 °C-on),
mm2/s
A kifolyási idő, t
ISO 2431:1993 szerint
Lobbanáspont,
°C
sA kifolyónyílás
átmérője, mm
20 < v ≤ 8020 < t ≤ 60417 felett
80 < v ≤ 13560 < t ≤ 100410 felett
135 < v ≤ 22020 < t ≤ 3265 felett
220 < v ≤ 30032 < t ≤ 446-1 felett
300 < v ≤ 70044 < t ≤ 1006-5 felett
700 < v100 < t6nincs korlát

b) az oldószer-szétválási próba során 3%-nál kisebb tiszta oldószer réteg válik ki;

c) a keverék, ill. a kivált oldószer nem rendelkezik a 6.1 vagy 8 osztály kritériumaival;

d) az anyag legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva.

Megjegyzés: Ezek az előírások vonatkoznak a legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmazó keverékekre is, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve). A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelyeknek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak.

A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek

- több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy

- legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén (száraz anyagra vetítve)

az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.

2.2.3.1.5 Az olyan viszkózus folyékony anyag, amely

- lobbanáspontja legalább 23 °C és legfeljebb 60 °C;

- nem mérgező, nem maró és környezetre nem veszélyes;

- legfeljebb 20% nitrocellulózt tartalmaz, feltéve, hogy a nitrocellulóz nitrogéntartalma legfeljebb 12,6% (száraz anyagra vetítve); és

- legfeljebb 450 l űrtartalmú tartályokba van csomagolva

nem tartozik a RID hatálya alá, ha

a) az oldószer-szétválási próba során (lásd a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 32.5.1 bekezdését) a kivált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a; és

b) a viszkozitás vizsgálat során (lásd a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 32.4.3 bekezdését) 6 mm átmérőjű kifolyónyílásnál a kifolyás időtartama:

i) legalább 60 s; vagy

ii) legalább 40 s, és a viszkózus folyékony anyag nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.

2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).

2.2.3.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el fuvarozásra, ha peroxid-tartalmuk - hidrogén-peroxidra (H2O2-re) számítva - meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid-tartalmat a 2.3.3.3 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

2.2.3.2.2 A 3 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a fuvarozás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik.

2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet "A" táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el fuvarozásra.

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.3.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

2.2.41 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1 Kritériumok

2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a "szilárd anyag" meghatározás a) bekezdése szerint szilárdak, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:

- könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3 - 2.2.41.1.8 pontot);

- szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9 - 2.2.41.1.16 pontot);

- szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);

- önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot).

2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok;

F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban;

F3 Szervetlen anyagok;

FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak;

FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:

FT1 Szerves, mérgező anyagok;

FT2 Szervetlen, mérgező anyagok;

FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:

FC1 Szerves, maró anyagok;

FC2 Szervetlen, maró anyagok;

D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül;

DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek;

SR Önreaktív anyagok:

SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül;

SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel (a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva).

Gyúlékony szilárd anyagok

Meghatározások és tulajdonságok

2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

Besorolás

2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.

b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.

2.2.41.1.6 A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet "A" táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését.

b) A fémporokat és fémötvözet-porokat:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

Önreaktív anyagok

Meghatározások

2.2.41.1.9 A RID alkalmazásában az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:

a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;

b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést), kivéve a gyújtó hatású anyagok olyan keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, mivel ezeket a 2. megjegyzésben szereplő elv szerint kell besorolni;

c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);

d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 3. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.

Megjegyzés: 1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.

2. Az 5.1 osztály kritériumainak megfelelő gyújtó hatású anyagok keverékeit, amelyek 5% vagy annál több éghető szerves anyagot tartalmaznak, és amelyek nem elégítik ki az előző a), c), d) vagy e) pont kritériumait, az önreaktív anyagok besorolási eljárása szerint meg kell vizsgálni.

Ha a keverék B - F típusú önreaktív anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor a 4.1 osztályba kell sorolni.

Ha a keverék a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. Rész 20.40.3 g) bekezdése alapján G típusú anyag jellemzőivel rendelkezik, akkor az 5.1 osztály kritériumai szerint kell besorolni (lásd a 2.2.51.1 bekezdést).

3. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.

4. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.

Tulajdonságok

2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:

alifás azovegyületek (-C-N=N-C-);

szerves azidok (-C-N3);

diazónium sók (-CN2+Z-);

N-nitrózo vegyületek (-N-N=O); és

aromás szulfohidrazidok (-SO2-NH-NH2).

Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

Besorolás

2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. Rész tartalmazza.

2.2.41.1.12 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett önreaktív anyagokat a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és a 4.2 fejezet szerint tartányban szállítható önreaktív anyagokat a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet "A" táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3221 - 3240) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, ill. megjegyzések.

A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:

- az önreaktív anyag típusát (B - F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;

- a fizikai állapotot (folyékony/szilárd).

A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).

2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben, a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt önreaktív anyagok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket. Ha a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cinkvegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.

2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:

- a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;

- a minta az OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége kocsinként nem haladja meg a 10 kg-ot.

A hőmérséklet-szabályozást igénylő minták a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

Érzéketlenítés

2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kel lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát.

2.2.41.1.17 (fenntartva)

Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1.18 A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet "A" táblázatában ilyen tétel az UN 1310, 1320, 1321, 1322, 1336, 1337, 1344, 1347, 1348, 1349, 1354, 1355, 1356, 1357, 1517, 1571, 2555, 2556, 2557, 2852, 2907, 3317, 3319, 3344, 3364, 3365, 3366, 3367, 3368, 3369, 3370, 3376, 3380 és 3474.

Önreaktív anyagokkal rokon anyagok

2.2.41.1.19 Azok az anyagok,

a) amelyeket az 1 és 2 vizsgálati sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1 osztályba soroltak, de a 6 vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1 osztály alól;

b) amelyek nem a 4.1 osztály önreaktív anyagai; és

c) amelyek nem az 5.1 vagy az 5.2 osztály anyagai;

szintén a 4.1 osztályba tartoznak. Ilyen tételek az UN 2956, 3241, 3242 és 3251.

2.2.41.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.41.2.1 A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok csak akkor adhatók át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik.

2.2.41.2.2 Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.41.2.3 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- az A típusú önreaktív anyagok [lásd a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. rész, 20.4.2 a) bekezdését];

- a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;

- a 3.2 fejezet "A" táblázatában fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;

- a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 olvasztott ként.

A következő anyagok a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva:

- az 50 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített bárium-azid;

- legfeljebb 55 °C ÖBH-val rendelkező, vagyis hőmérséklet-szabályozást igényelő önreaktív anyagok:

3231 B típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással;

3232 B típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással;

3233 C típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással;

3234 C típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással;

3235 D típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással;

3236 D típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással;

3237 E típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással;

3238 E típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással;

3239 F típusú önreaktív folyékony anyag hőmérséklet-szabályozással;

3240 F típusú önreaktív szilárd anyag hőmérséklet-szabályozással.

2.2.41.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.41.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

a) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

b) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai. Az alumínium-bórhidrid vagy alumínium-bórhidrid készülékekben a 4.2 osztály UN 2870 alá tartozó anyag.

2.2.41.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett önreaktív anyagok felsorolása

A "csomagolási módszer" oszlopban az "OP1" - "OP8" kód a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést). A szállítandó önreaktív anyagnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, a 4.2 fejezet szerint tartányban engedélyezettekre lásd a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását.

Megjegyzés: Az ebben a táblázatban levő besorolás a technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve, ha a megadott koncentráció 100%-nál kisebb). Más koncentrációk esetében az anyag a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. Részében található eljárást követve ettől eltérően is besorolható.

ÖNREAKTÍV ANYAGKoncent-
ráció
(%)
Csomago-
lási
módszer
Generikus
UN tétel
Meg-
jegyzés
ACETON-PIROGALLOL-KOPOLIMER-100OP83228
-2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONÁT
2,2'-AZO-DI(ETIL-2-METIL-PROPIONÁT)1003235kizárva
1,1-AZO-DI(HEXAHIDRO-BENZONITRIL)100OP73226
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL)1003234kizárva
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL)≤ 50OP63224
vizes paszta
AZO-DIKARBONAMID B TÍPUSÚ< 1003232kizárva
KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ< 100OP632243)
KÉSZÍTMÉNY
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ< 1003234kizárva
KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ< 100OP732265)
KÉSZÍTMÉNY
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ< 1003236kizárva
KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
2,2'-AZO-DI(2-METIL-BUTIRONITRIL)1003236kizárva
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-4-1003236kizárva
-METOXI-VALERONITRIL)
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-VALERO-1003236kizárva
NITRIL)
4-(BENZIL(ETIL)-AMINO)-3-ETOXI-100OP73226
-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
4-(BENZIL(METIL)AMINO)-3-ETOXI-1003236kizárva
-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
BENZOL-1,3-DISZULFONIL-HIDRAZID,52OP73226
paszta
BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID100OP73226
2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONIL-100OP532222)
KLORID
2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONIL-1000P532222)
KLORID
2-DIAZO-1-NAFTOL-SZULFONSAV< 100OP732269)
ÉSZTER KEVERÉK, D TÍPUSÚ
ÖNREAKTÍV ANYAGKoncent-
ráció
(%)
Csomago-
lási
módszer
Generikus
UN tétel
Meg-
jegyzés
2,5-DIBUTOXI-4-(4-MORFOLINIL)-100OP83228
-BENZOL-DIAZÓNIUM-TETRAKLORO-
CINKÁT (2:1)
DIETILÉN-GLIKOL-BISZ(ALLIL-≥ 883237kizárva
-KARBONÁT)+DIIZOPROPIL-PEROXI-+≤ 12
DIKARBONÁT
2,5-DIETOXI-4-(FENIL-SZULFONIL)-673236kizárva
-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2,5-DIETOXI-4-(4-MORFOLINIL)-100OP73226
-BENZOL-DIAZÓNIUM-SZULFÁT
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-67...1003236kizárva
-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-663236kizárva
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-1003236kizárva
DIAZÓNIUM-TETRAFLUORO-BORÁT
DIFENIL-OXID-4,4'-DISZULFONIL-100OP73226
-HIDRAZID
4-(DIMETIL-AMINO)-BENZOL-100OP83228
-DIAZÓNIUM-TRIKLORO-CINKÁT (-1)
4-DIMETIL-AMINO-6-(2-DIMETIL-1003236kizárva
-AMINO-ETOXI)-TOLUOL-2-
-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2,5-DIMETOXI-4-(4-METIL-FENIL-793236kizárva
-SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-
-CINK-KLORID
N,N'-DINITROZO-N,N'-DIMETIL-72OP63224
-TEREFTÁLAMID paszta
N,N'-DINITROZO-PENTAMETILÉN-82OP632247)
TETRAMIN
4-DIPROPIL-AMINO-BENZOL-100OP73226
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-623236kizárva
AMINO)-3-METOXI-4-(N-METIL-
-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-
-DIAZÓNIUM CINK-KLORID
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-63...923236kizárva
AMINO)-3-METOXI-4-(N-METIL-
-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-
-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
N-FORMIL-2-(NITRO-METILÉN)-1,3-1003236kizárva
PERHIDRO-TIAZIN
2-(2-HIDROXI-ETOXI)-1-(PIRROLIDIN-1-1003236kizárva
IL)BENZOL-4-DIAZÓNIUM-
-CINK-KLORID
3-(2-HIDROXI-ETOXI)-4-(PIRROLIDIN-1-1003236kizárva
IL)BENZOL-DIAZÓNIUM-
-CINK-KLORID
3-KLÓR-4-DIETIL-AMINO-BENZOL-100OP73226
DIAZÓNIUM-CINK-KLORID
2-(N,N-METIL-AMINO-ETIL-963236kizárva
KARBONIL)-4-(3,4-DIMETIL-FENIL-
SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-
HIDROGÉN-SZULFÁT
ÖNREAKTÍV ANYAGKoncent-
ráció
(%)
Csomago-
lási
módszer
Generikus
UN tétel
Meg-
jegyzés
4-METIL-BENZOL-SZULFONIL-
HIDRAZID
100OP73226
3-METIL-4-(PIRROLIDIN-1-IL)-
-BENZOL-DIAZÓNIUM-TETRAFLUORO-
BORÁT
953234kizárva
NÁTRIUM-2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZUL-
FONÁT
100OP73226
NÁTRIUM-2-DIAZO-1-NAFTOL-
-5-SZULFONÁT
100OP73226
4-NITROZO-FENOL1003236kizárva
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
MINTA
OP232238)
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
MINTA HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
3233kizárva
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTAOP232248)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA
HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
3234kizárva
PALLÁDIUM(II)-TETRAMIN-NITRÁT1003234kizárva

Megjegyzések:

1) (fenntartva)

2) "ROBBANÁSVESZÉLY" járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot)

3) A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. rész 20.4.2.c) bekezdését kielégítő azodikarbonamid készítmények.

4) (fenntartva)

5) A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. rész 20.4.2.d) bekezdését kielégítő azodikarbonamid készítmények.

6) (fenntartva)

7) Legalább 150 °C forráspontú, összeférhető hígítóval.

8) Lásd a 2.2.41.1.15 pontot.

9) Ez a tétel a 2-diazo-1-naftol-4-szulfonsav észter és a 2-diazo-1-naftol-5-szufonsav észter keverékeire vonatkozik, amelyek megfelelnek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" 20.4.2 d) bekezdésének kritériumainak.

2.2.42 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

2.2.42.1 Kritériumok

2.2.42.1.1 A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:

- piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és

- önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

2.2.42.1.2 A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:

S1 Szerves, folyékony anyagok;

S2 Szerves, szilárd anyagok;

S3 Szervetlen, folyékony anyagok;

S4 Szervetlen, szilárd anyagok;

S5 Szerves fémvegyületek;

SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek;

SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok;

ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:

ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok;

ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok;

ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok;

ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok;

SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:

SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok;

SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok;

SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok;

SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.

Tulajdonságok

2.2.42.1.3 Egy anyag önmelegedése az a folyamat, amikor az anyag fokozatos reakciója oxigénnel (levegőn) hőfejlődéssel jár. Ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét, az anyag hőmérséklete emelkedik, ami egy indukciós időtartam után öngyulladáshoz és égéshez vezethet.

Besorolás

2.2.42.1.4 A 4.2 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.42.3 bekezdés megfelelő m.n.n. tétele alá, a tapasztalatok alapján vagy a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 4.2 osztály valamely általános m.n.n. tétele alá történő besorolásnak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.42.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak vagy tárgyaknak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.42.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak;

b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha:

i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy

ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik;

c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m3-es kockánál 50 °C. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m3 térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.

Megjegyzés: 1. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 3 m3 térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 120 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 180 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 450 liter térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 100 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 160 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

3. Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.5 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.

2.2.42.1.6 Ha a 4.2 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.42.1.7 A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.42.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.42.1.8 A 3.2 fejezet "A" táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;

b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni.

Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni;

c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a b) pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.

2.2.42.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- az UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és

- az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést).

2.2.42.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

a) Azok a nem mérgező fémporok és finom porok,amelyek öngyulladásra nem hajlamos formában vannak, de amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

2.2.43 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

2.2.43.1 Kritériumok

2.2.43.1.1 A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek.

2.2.43.1.2 A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

W1 Folyékony anyagok;

W2 Szilárd anyagok;

W3 Tárgyak;

WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok;

WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok;

WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok;

WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok;

WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:

WT1 Folyékony anyagok;

WT2 Szilárd anyagok;

WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:

WC1 Folyékony anyagok;

WC2 Szilárd anyagok;

WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.

Tulajdonságok

2.2.43.1.3 Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli lámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A 2.2.43.1.4 pontban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni.

Besorolás

2.2.43.1.4 A 4.3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolásának a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.43.3 bekezdés megfelelő tétele alá a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb besoroláshoz vezetnének.

2.2.43.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.43.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha

a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy

b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.

Megjegyzés: Mivel a járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületek tulajdonságaiktól függően a 4.2 vagy a 4.3 osztályba sorolhatók, ezekhez az anyagokhoz a 2.3.5 szakaszban különleges besorolási folyamatábra található.

2.2.43.1.6 Ha a 4.3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.43.1.7 A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.43.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.43.1.8 A 3.2 fejezet "A" táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter;

b) A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek;

c) A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/ óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.

2.2.43.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

Az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.43.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

a) Azok a fémek és fémötvözetek, amelyek a vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat és nem piroforosak, vagy nem önmelegedők, de amelyek könnyen meggyulladnak, a 4.1 osztály anyagai. Az alkáliföldfémek és alkáliföldfém ötvözetek piroforos formában a 4.2 osztály anyagai. A fémporok és finom porok piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A foszfor vegyületei nehézfémekkel, pl. vassal, rézzel stb. nem esnek a RID előírásainak hatálya alá.

b) A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai.

c) Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatti, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 8 osztály anyagai.

2.2.51 5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

2.2.51.1 Kritériumok

2.2.51.1.1 Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.

2.2.51.1.2 Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva:

O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

O1 Folyékony anyagok;

O2 Szilárd anyagok;

O3 Tárgyak;

OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok;

OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok;

OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek;

OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:

OT1 Folyékony anyagok;

OT2 Szilárd anyagok;

OC Gyújtó hatású, maró anyagok:

OC1 Folyékony anyagok;

OC2 Szilárd anyagok;

OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.

2.2.51.1.3 Az 5.1 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet szerint a 2.2.51.3 bekezdés megfelelő tétele alá a következő 2.2.51.1.6 - 2.2.51.1.9 pontok és a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 34.4 bekezdése szerinti kritériumok, módszerek és vizsgálati eljárások alapján történhet. Amennyiben a vizsgálati eredmények és az ismeretes tapasztalatok között eltérés van, a tapasztalat alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.2.51.1.4 Ha az 5.1 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.51.1.5 A "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 34.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.51.1.6 - 2.2.51.1.9 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Gyújtó hatású szilárd anyagok

Besorolás

2.2.51.1.6 A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, szilárd anyagoknak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárás (O.1 vizsgálat) vagy alternatívaként a 34.4.3 bekezdése szerinti vizsgálat (O.3 vizsgálat) alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) O.1 vizsgálat esetén egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje; vagy

b) O.3 vizsgálat esetén egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:2 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.7 A 3.2 fejezet "A" táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárás (O.1 vizsgálat) vagy alternatívaként a 34.4.3 bekezdése szerinti vizsgálat (O.3 vizsgálat) alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) O.1 vizsgálat esetén:

i) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje;

ii) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

iii) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

b) O.3 vizsgálat esetén:

i) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 3:1 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége;

ii) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:1 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége, és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

iii) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési sebessége azonos vagy nagyobb, mint a kalcium-peroxid/cellulóz 1:2 tömegarányú keverék átlagos égési sebessége, és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

Gyújtó hatású folyékony anyagok

Besorolás

2.2.51.1.8 A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, folyékony anyagoknak a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.51.1.9 A 3.2 fejezet "A" táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

2.2.51.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.51.2.1 Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át fuvarozásra, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek az ilyen reakciókat elősegítik.

2.2.51.2.2 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is);

- a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;

- az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;

- perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

- a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

- az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klór-pentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;

- az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval;

- a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;

- az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;

- az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma a 307 különleges előírásban megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti fuvarozást;

- az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;

- a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammóniumsóval.

2.2.51.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.52 5.2 osztály Szerves peroxidok

2.2.52.1 Kritériumok

2.2.52.1.1 Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki.

2.2.52.1.2 Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül;

P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással (a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva).

Fogalommeghatározás

2.2.52.1.3 A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű -O-O- szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek.

Tulajdonságok

2.2.52.1.4 A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.

Megjegyzés: A szerves peroxidok gyúlékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. Rész 32.4 bekezdése tartalmazza. Mivel a szerves peroxidok hő hatására hevesen reagálhatnak, ajánlatos a lobbanáspont meghatározásához kis méretű mintát használni, pl. amilyen az ISO 3679:1983 szabványban szerepel.

Besorolás

2.2.52.1.5 Bármely szerves peroxidot az 5.2 osztályba sorolhatónak kell tekinteni, kivéve, ha:

a) legfeljebb 1,0%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és legfeljebb 1,0% hidrogén-peroxidot tartalmaz;

b) legfeljebb 0,5%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és 1,0%-nál több, de legfeljebb 7,0% hidrogén-peroxidot tartalmaznak.

Megjegyzés: Valamely szerves peroxidot tartalmazó készítmény aktív oxigéntartalma (%-ban) a 16 x Σ(ni x ci / mi) képlettel határozható meg, ahol

ni = az i-edik szerves peroxid molekulánkénti peroxid-csoportjainak száma;

ci = az i-edik szerves peroxid koncentrációja (tömeg%); és

mi = az i-edik szerves peroxid molekulatömege.

2.2.52.1.6 A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt anyagok besorolásának alapelveit a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. Rész tartalmazza.

2.2.52.1.7 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat a 2.2.52.4 bekezdés, az IBC-ben való szállításra már engedélyezett szerves peroxidokat a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítása, és a 4.2, ill. a 4.3 fejezet szerint tartányban szállítható szerves peroxidokat a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítása sorolja fel. Ezekben a felsorolásokban minden engedélyezett anyag a 3.2 fejezet "A" táblázatának valamely generikus tételéhez (UN 3101 - 3120) hozzá van rendelve, és meg vannak adva a szállítás szempontjából fontos információt jelentő járulékos veszélyek, ill. megjegyzések.

A generikus tételek meghatározzák:

- a szerves peroxidok típusait (B - F) (lásd a 2.2.52.1.6 pontot);

- a fizikai állapotot (folyékony/szilárd).

A szerves peroxid készítmények keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be és az arra a típusra megadott szállítási feltételek mellett kell szállítani. Azonban, ha két termikusan stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét (ÖBH) meg kell határozni.

2.2.52.1.8 A 2.2.52.4 bekezdésben, a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasításában, ill. a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasításában fel nem sorolt peroxidok besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez történő hozzárendelését a származási ország illetékes hatóságának kell végeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a vonatkozó szállítási feltételeket. Amennyiben a származási ország nem valamely RID Szerződő Állam, úgy a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első RID Szerződő Állam illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.52.1.9 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid vagy szerves peroxid készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok és értékelés céljából történik, a C típusú szerves peroxidokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

- a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú szerves peroxid;

- a minta az OP2 csomagolási módszer szerint van csomagolva és mennyisége kocsinként nem haladja meg a 10 kg-ot.

A hőmérséklet-szabályozást igénylő minták a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva.

A szerves peroxidok érzéketlenítése

2.2.52.1.10 A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be.

2.2.52.1.11 Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek:

- az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók;

- a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C.

A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.

2.2.52.1.12 Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók a 2.2.52.4 bekezdésben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint.

2.2.52.1.13 A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítőszerként, amelyek a 2.2.52.4 bekezdésben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság 2.2.52.1.8 pont szerinti jóváhagyásában mint "víz hozzáadásával" vagy mint "stabil vizes diszperziók" vannak megemlítve. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid mintákat vagy szerves peroxid készítmény mintákat is lehet vízzel érzéketleníteni, amennyiben a 2.2.52.1.9 pont előírásainak megfelelnek.

2.2.52.1.14 Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.

2.2.52.1.15-

2.2.52.1.18 (fenntartva).

2.2.52.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

A következő szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett a fuvarozásból ki vannak zárva:

- A típusú szerves peroxidok [lásd a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" II. rész 20.4.3 a) pontját].

A következő szerves peroxidok, amelyek hőmérséklet-szabályozást igényelnek, a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva:

- a B és C típusú szerves peroxidok ≤ 50 °C öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) értékkel:

3111 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3112 B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3113 C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3114 C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

- D típusú szerves peroxidok, amelyek zárt térben hevítve erélyes vagy mérsékelt reakciót mutatnak < 50 °C ÖBH mellett, vagy amelyek zárt térben hevítve gyenge vagy semmilyen reakciót nem mutatnak < 45 °C ÖBH mellett:

3115 D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3116 D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

- E és F típusú szerves peroxidok ≤ 45 °C ÖBH-val:

3117 E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLETSZABÁLYOZÁSSAL;

3118 E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3119 F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL;

3120 F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL.

2.2.52.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.52.4 A már besorolt és csomagolóeszközben való szállításra engedélyezett szerves peroxidok felsorolása

A "csomagolási módszer" oszlopban az "OP1" - "OP8" kód a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítás csomagolási módszereire utal (lásd még a 4.1.7.1 bekezdést). A szállítandó szerves peroxidnak meg kell felelnie a felsorolás szerinti besorolásnak. Az IBC-ben engedélyezett anyagokra lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását, a 4.2, ill. a 4.3 fejezet szerint tartányban engedélyezettekre lásd a 4.2.5.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását.

SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)(%)tétel)
ACETIL-ACETON- PEROXID≤ 42≥ 48≥ 8OP731052)
" (paszta)≤ 32OP7310620)
ACETIL-CIKLOHEXAN-SZULFONIL-≤ 82≥ 123112kizárva
PEROXID
"≤ 32≥ 683115kizárva
terc-AMIL-HIDROPEROXID≤ 88≥ 6≥ 6OP83107
terc-AMIL-PEROXI-ACETÁT≤ 62≥ 38OP73105
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT≤ 100OP53103
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT≤ 1003115kizárva
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-≤ 100OP73105
KARBONÁT
terc-AMIL-PEROXI-IZOPROPIL-≤ 77≥ 23OP53103
KARBONÁT
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT≤ 77≥ 233115kizárva
"≤ 47≥ 533119kizárva
terc-AMIL-PEROXI-PIVALÁT≤ 77≥ 233113kizárva
terc-AMIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-≤ 100OP73105
HEXANOÁT
n-BUTIL-4,4-DI(terc-BUTlL-PEROXI)-> 52-100OP53103
-VALERÁT
"≤ 52≥ 48OP83108
terc-BUTIL-HIDROPEROXID> 79 - 90≥ 10OP5310313)
"≤ 80≥ 20OP731054) 13)
"≤ 79> 14OP8310713)23)
"≤ 72≥ 28OP8310913)
terc-BUTIL-HIDROPEROXID< 82 +≥ 7OP5310313)
+ DI-terc-BUTIL-PEROXID> 9
terc-BUTIL-KUMIL-PEROXID> 42 - 100OP83107
"≤ 52≥ 48OP83108
terc-BUTIL-MONOPEROXI-MALEÁT> 52 - 100OP531023)
"≤ 52≥ 48OP63103
"≤ 52≥ 48OP83108
" (paszta)≤ 52OP83108
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT> 52 - 77≥ 23OP531013)
"> 32 - 52≥ 48OP63103
"≤ 32≥ 68OP83109
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOAT> 77 - 100OP53103
"> 52 - 77≥ 23OP73105
"≤ 52≥ 48OP73106
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT≤ 52≥ 48OP73105
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT≤ 1003113kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-> 52 - 1003113kizárva
HEXANOÁT
"> 32 - 52≥ 483117kizárva
"≤ 52≥ 483118kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-≤ 32≥ 683119kizárva
HEXANOÁT
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-≤ 12 +≥ 14≥ 60OP73106
HEXANOÁT + 2,2-DI(terc-≤ 14
BUTILPEROXI)-BUTÁN
"≤ 31 + ≤ 36≥ 333115kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-≤ 100OP73105
KARBONÁT
SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)(%)tétel)
terc-BUTIL-PEROXI-IZOBUTIRÁT> 52 - 77≥ 233111kizárva
"≤ 52≥ 483115kizárva
1-(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-≤ 77≥ 23OP73105
-3-IZOPROPENIL-BENZOL
"≤ 42≥ 58OP83108
terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL-≤ 77≥ 23OP53103
KARBONÁT
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT≤ 77≥ 23OP73105
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-≤ 100OP53103
BENZOÁT
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT> 77 -
100
3115kizárva
"≤ 77≥ 233115kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 523119kizárva
" [stabil vizes diszperzió≤ 423118kizárva
(fagyasztott)]
"≤ 32≥ 683119kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT≤ 77≥ 233115kizárva
" (stabil vizes diszeprzió)≤ 423117kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT> 67 - 77≥ 233113kizárva
"> 27 - 67≥ 333115kizárva
"≤ 27≥ 733119kizárva
terc-BUTIL-PEROXI-SZTEARIL-≤ 100OP73106
KARBONÁT
terc-BUTIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-> 32 -OP73105
HEXANOÁT100
"≤ 42≥ 58OP73106
"≤ 32≥ 68OP83109
CIKLOHEXANON-PEROXID(OK)≤ 91≥ 9OP6310413)
"≤ 72≥ 28OP731055)
" (paszta)≤ 72OP731065) 20)
"≤ 32≥ 68mente-
sítve
29)
([3R-(3R,5aS,6S,8aS,9R,10R,12S,≤ 100OP73106
12aR**)]-DEKAHIDRO-10-METOXI-
3,6,9-TRIMETIL-3,12-EPOXI-12H-
PIRANO[4,3-j]-1,2-BENZODIOXEPIN)
DIACETON-ALKOHOL-PEROXIDOK≤ 57≥ 26≥ 83115kizárva
DIACETIL-PEROXID≤ 27≥ 733115kizárva
2,2-DI-(terc-AMIL-PEROXI)-BUTÁN≤ 57≥ 43OP73105
DI-terc-AMIL-PEROXID≤ 100OP83107
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-≤ 82≥ 18OP63103
CIKLOHEXÁN
DIBENZOIL-PEROXID> 51 -
100
≤ 48OP231023)
"> 77 - 94≥ 6OP431023)
"≤ 77≥ 23OP63104
"≤ 62≥ 28≥ 10OP73106
DIBENZOIL-PEROXID (paszta)> 52 - 62OP7310620)
> 35 - 52≥ 48OP73106
> 36 - 42≥ 18≤ 40OP83107
" (paszta)≤ 56,5≥ 15OP83108
" (paszta)≤ 52OP8310820)
" (stabil vizes diszperzió)≤ 42OP83109
"≤ 35≥ 65mente-
sítve
29)
SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)tétel)
DI(4-terc-BUTIL-CIKLOHEXIL)-≤ 1003114kizárva
PEROXI--DIKARBONÁT
" (stabil vizes diszperzió)≤ 423119kizárva
DI-terc-BUTIL-PEROXID> 52 -
100
OP83107
"≤ 52≥ 48OP8310925)
DI-terc-BUTIL-PEROXI-AZELÁT≤ 52≥ 48OP73105
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTÁN≤ 52≥ 48OP63103
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-> 80 -OP531013)
-CIKLOHEXÁN100
"≤ 72≥ 28OP5310330)
"> 52 - 80≥ 20OP53103
"> 42 - 52≥ 48OP73105
"≤ 42≥ 13≥ 45OP73106
"≤ 27≥ 25OP8310721)
"≤ 42≥ 58OP83109
"≤ 13≥ 13≥ 74OP83109
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-≤ 43 +≥ 41OP73105
-CIKLOHEXÁN +
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-≤ 16
HEXANOÁT
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT> 27 - 52≥ 483115kizárva
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT≤ 27≥ 733117kizárva
" [stabil vizes diszperzió≤ 423118kizárva
(fagyasztott)]
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT> 52 -
100
3113kizárva
"≤ 52≥ 483115kizárva
DI(terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-> 42 -≤ 57OP73106
-BENZOL(OK)100
"≤ 42≥ 58mente-
sítve
29)
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT> 42 - 52≥ 48OP73105
" (paszta)≤ 52OP7310620)
"≤ 42≥ 58OP83107
1,6-DI(terc-BUTIL-PEROXI-≤ 72≥ 28OP53103
-KARBONILOXI)-HEXÁN
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-PROPÁN≤ 52≥ 48OP73105
"≤ 42≥ 13≥ 45OP73106
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5-> 90 -OP531013)
TRIMETIL-CIKLOHEXÁN100
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5-≤ 90≥ 10OP5310330)
TRIMETIL-CIKLOHEXÁN
"> 57 - 90≥ 10OP53103
"≤ 77≥ 23OP53103
"≤ 57≥ 43OP83110
"≤ 57≥ 43OP83107
"≤ 32≥ 26≥ 42OP83107
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT≤ 1003116kizárva
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT≤ 423119kizárva
(stabil vizes diszperzió)
DICIKLOHEXIL-PEROXI-> 91 -3112kizárva
DIKARBONÁT100
"≤ 91≥ 93114kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 423119kizárva
DIDEKANOIL-PEROXID≤ 1003114kizárva
SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)(%)tétel)
2,2-DI(4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-≤ 42≥ 58OP73106
-CIKLOHEXIL)-PROPÁN
"≤ 22≥ 78OP83107
DI(2,4-DIKLÓR-BENZOIL)-PEROXID≤ 77≥ 23OP531023)
" (paszta)≤ 523118kizárva
" (paszta szilikonolajjal)≤ 52OP73106
DI(2-ETOXI-ETIL)-PEROXI-≤ 52≥ 483115kizárva
DIKARBONÁT
DI(2-ETIL-HEXIL)-PEROXI-> 77 -3113kizárva
DIKARBONÁT100
"≤ 77≥ 233115kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 623119kizárva
" [stabil vizes diszperzió≤ 523120kizárva
(fagyasztott)]
DI(2-FENOXI-ETIL)-PEROXI-> 85 -OP531023)
DIKARBONÁT100
"≤ 85≥ 15OP73106
2,2-DIHIDROPEROXI -PROPÁN≤ 27≥ 73OP531023)
DI(1-HIDROXI-CIKLOHEXIL)-≤ 100OP73106
PEROXID
DIIZOBUTIRIL-PEROXID> 32 - 52≥ 483111kizárva
"≤ 32≥ 683115kizárva
DIIZOPROPIL-BENZOL-DIHIDRO-≤ 82≥ 5≥ 5OP7310624)
PEROXID
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT> 52 - 1003112kizárva
"≤ 52≥ 483115kizárva
"≤ 32≥ 683115kizárva
DI(4-KLÓR-BENZOIL)-PEROXID≤ 77≥ 23OP531023)
" (paszta)≤ 52OP7310620)
"≤ 32≥ 68mente-
sítve
29)
DIKUMIL-PEROXID> 52 -
100
OP8311012)
"≤ 52≥ 48mente-
sítve
29)
DILAUROIL-PEROXID≤ 100OP73106
" (stabil vizes diszperzió)≤ 42OP83109
DI(2-METIL-BENZOIL)-PEROXID≤ 87≥ 133112kizárva
DI(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID≤ 20 +≥ 583115kizárva
+ BENZOIL-(3-METIL-BENZOIL)-≤ 18 +
-PEROXID + DIBENZOIL-PEROXID≤ 4
DI(4-METIL-BENZOIL)-PEROXID≤ 52OP73106
(paszta szilikonolajjal)
2,5-DIMETIL-2,5-DI(BENZOIL-> 82 -OP531023)
PEROXI)-HEXÁN100
"≤ 82≥ 18OP73106
"≤ 82≥ 18OP53104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-> 90 -OP53103
PEROXI)-HEXÁN100
"> 52 - 90≥ 10OP73105
"≤ 77≥ 23OP83108
"≤ 52≥ 48OP83109
" (paszta)≤ 47OP83108
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-> 86 -OP531013)
PEROXI)-3-HEXIN100
"> 52 - 86≥ 14OP5310326)
"≤ 52≥ 48OP73106
SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)tétel)
2,5-DIMETIL-2,5-DI(2-ETIL-≤ 1003113kizárva
HEXANOIL-
-PEROXI)-HEXÁN
2,5-DIMETIL-2,5-DIHIDROPEROXI-≤ 82≥ 18OP63104
HEXÁN
2,5-DIMETIL-2,5-DI(3,5,5-TRIMETIL-≤ 77≥ 23OP73105
HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN
1,1-DIMETIL-3-HIDROXI-BUTIL-≤ 52≥ 483117kizárva
PEROXI-NEOHEPTANOÁT
DI(3-METOXI-BUTIL)-PEROXI-≤ 52≥ 483115kizárva
DIKARBONÁT
DIMIRISZTIL-PEROXI-DIKARBONÁT≤ 1003116kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 423119kizárva
DI(2-NEODEKANOIL-PEROXI-≤ 52≥ 483115kizárva
IZOPROPIL)-BENZOL
DI-n-NONANOIL-PEROXID≤ 1003116kizárva
DI-n-OKTANANOIL-PEROXID≤ 1003114kizárva
DIPROPIONIL-PEROXID≤ 27≥ 733117kizárva
DI-n-PROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT≤ 1003113kizárva
"≤ 77≥ 233113kizárva
DISZUKCINIL-PEROXID> 72 - 100OP431023) 17)
"≤ 72≥ 283116kizárva
DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL)-> 52 - 82≥ 183115kizárva
-PEROXID
"> 38 - 52≥ 483119kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 523119kizárva
"≤ 38≥ 623119kizárva
ETIL-3,3-DI(terc-AMIL-PEROXI)-≤ 67≥ 33OP73105
BUTIRÁT
ETIL-3,3-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-> 77 -OP53103
BUTIRÁT100
"≤ 77≥ 23OP73105
"≤ 52≥ 48OP73106
1-(2-ETIL-HEXANOIL-PEROXI)-≤ 52≥ 45≥ 103115kizárva
-1,3-DIMETIL-BUTIL-PEROXI-
PIVALÁT
FOLYÉKONY SZERVES PEROXIDOP2310311)
MINTA
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID3113kizárva
MINTA, HŐMÉRSÉKLET-
SZABÁLYOZÁSSAL
terc-HEXIL-PEROXI-NEODEKANOÁT≤ 71≥ 293115kizárva
terc-HEXIL-PEROXI-PIVALÁT≤ 72≥ 283115kizárva
3-HIDROXI-1,1-DIMETIL-BUTIL-≤ 77≥ 233115kizárva
PEROXI-NEODEKANOÁT
" (stabil vizes diszperzió)≤ 523119kizárva
"≤ 52≥ 483117kizárva
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-≤ 32 +≥ 383115kizárva
DIKARBONÁT +DI-szek-BUTIL-≤ 15 - 18
PEROXI-DIKARBONÁT +
DIIZOPROPIL-PEROXIDIKARBONÁT+≤12-15
"≤ 52 +
≤ 28 +
≤ 22
3111kizárva
IZOPROPIL-KUMIL-HIDROPEROXID≤ 72≥ 28OP8310913)
3-KLÓR-PEROXI-BENZOESAV> 57 - 86≥ 14OP131023)
"≤ 57≥ 3≥ 40OP73106
"≤ 77≥ 6≥ 17OP73106
SZERVES PEROXIDKoncent-ABInertVízCsoma-UNJárulékos
rációtípusútípusúszilárdgolásiszámveszélyek és
hígítóhígító1)anyagmódszer(generi-
kus
megjegyzé-
sek
(%)(%)(%)(%)tétel)
KUMIL-HIDROPEROXID> 90 - 98≤ 10OP8310713)
"≤ 90≥ 10OP8310913)18)
KUMUL-PEROXI-NEODEKANOÁT≤ 87≥ 133115kizárva
KUMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT≤ 77≥ 233115kizárva
" (stabil vizes diszperzió)≤ 523119kizárva
KUMIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT≤ 77≥ 233115kizárva
KUMIL-PEROXI-PIVALÁT≤ 77≥ 233115kizárva
p-MENTIL-HIDROPEROXID> 72 -
100
OP7310513)
"≤ 72≥ 28OP8310927)
METIL-CIKLOHEXANON-≤ 67≥ 333115kizárva
PEROXID(OK)
METIL-ETIL-KETON-PEROXID(OK)lásd a 8)
meg-
jegyzést
≥ 48OP531013) 8) 13)
"lásd a 9)
meg-
jegyzést
≥ 55OP731059)
"lásd a 10)
meg-
jegyzést
≥ 60OP8310710)
METIL-IZOBUTIL-KETON-≤ 62≥ 19OP7310522)
PEROXID(OK)
METIL-IZOPROPIL-KETON-lásd a 31)≥ 70OP8310931)
PEROXID(OK)meg-
jegyzést
3,3,5,7,7-PENTAMETIL-1,2,4-≤ 100OP83107
TRIOXEPÁN
PEROXI-ECETSAV, D TÍPUSÚ,≤ 43OP7310513)14) 19)
stabilizált
PEROXI-ECETSAV, E TÍPUSÚ,≤ 43OP8310713)15)19)
stabilizált
PEROXI-ECETSAV, F TÍPUSÚ, stabilizált≤ 43OP8310913)16)19)
PEROXI-LAURINSAV≤ 1003118kizárva
PINANIL-HIDROPEROXID> 56 -
100
OP7310513)
"≤ 56≥ 44OP83109
POLIÉTER-POLI(terc-BUTIL-PEROXI-≤ 52≥ 48OP83107
KARBONÁT)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTAOP2310411)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA,3114kizárva
HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-HIDRO-≤ 100OP73105
PEROXID
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-≤ 1003115kizárva
-2-ETIL-HEXANOÁT
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-≤ 72≥ 283115kizárva
NEODEKANOÁT
" (stabil vizes diszperzió)≤ 523119kizárva
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-≤ 77≥ 233115kizárva
-PIVALÁT
3,6,9-TRIETIL-3,6,9-TRIMETIL-≤ 42≥ 58OP7310528)
-1,4,7-TRIPEROXONÁN
"≤ 17≥ 18≥ 65OP83110

Megjegyzés: (lásd a 2.2.52.4 bekezdés táblázatának utolsó oszlopát)

1) B típusú hígító mindig kicserélhető A típusú hígítóra. A B típusú hígító forráspontjának legalább 60 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint a szerves peroxid ÖBH értéke.

2) Szabad oxigéntartalom ≤ 4,7%.

3) "ROBBANÁSVESZÉLY" járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

4) A hígító helyettesíthető di-terc-butil-peroxiddal.

5) Szabad oxigéntartalom ≤ 9%.

6) (fenntartva)

7) (fenntartva)

8) Szabad oxigéntartalom > 10% és ≤ 10,7%, vízzel vagy víz nélkül.

9) Szabad oxigéntartalom ≤ 10%, vízzel vagy víz nélkül.

10) Szabad oxigéntartalom ≤ 8,2%, vízzel vagy víz nélkül.

11) Lásd a 2.2.52.1.9 pontot.

12) Tartályonként 2000 kg-ig a nagy méretekben végzett vizsgálatok alapján az F TÍPUSÚ SZERVES PEROXID alá sorolva.

13) "MARÓ" járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

14) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv " 20.4.3 d) pontjának megfelelnek.

15) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" 20.4.3 e) pontjának megfelelnek.

16) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv " 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.

17) Víz hozzáadásával a szerves peroxid termikus stabilitása csökken.

18) 80% alatti koncentrációnál nincs szükség "MARÓ" járulékos veszély bárcára (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

19) Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.

20) A típusú hígítóval, vízzel vagy anélkül.

21) Legalább 25 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül etil-benzollal.

22) Legalább 19 tömeg% A típusú hígítóval és ezenkívül metil-izobutil-ketonnal.

23) 6%-nál kevesebb di-terc-butil-peroxiddal.

24) Legfeljebb 8% 1-izoporpil-hidroperoxi-4-izopropil-hidroxi-benzollal.

25) B típusú hígító 110 °C-nál nagyobb forrásponttal.

26) 0,5%-nál kisebb hidroperoxid tartalommal.

27) 56% feletti koncentrációnál "MARÓ" járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

28) Szabad aktív oxigéntartalom ≤ 7,6%, A típusú hígítóban, amelynek forráspontja 95%-ban 200 °C és 260 °C közé esik.

29) Nem tartozik a RID 5.2 osztályra vonatkozó előírásainak hatálya alá.

30) B típusú hígító 130 °C-nál nagyobb forrásponttal.

31) Aktív oxigéntartalom ≤ 6,7%.

2.2.61 6.1 osztály Mérgező anyagok

2.2.61.1 Kritériumok

2.2.61.1.1 A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak.

Megjegyzés: A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, ha kielégítik ezen osztály kritériumait, ebbe az osztályba kell sorolni.

2.2.61.1.2 A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:

T1 Szerves folyékony anyagok;

T2 Szerves szilárd anyagok;

T3 Szerves fémvegyületek;

T4 Szervetlen folyékony anyagok;

T5 Szervetlen szilárd anyagok;

T6 Peszticidként használt folyékony anyagok;

T7 Peszticidként használt szilárd anyagok;

T8 Minták;

T9 Egyéb mérgező anyagok;

TF Mérgező, gyúlékony anyagok:

TF1 Folyékony anyagok;

TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok;

TF3 Szilárd anyagok;

TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok;

TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:

TW1 Folyékony anyagok;

TW2 Szilárd anyagok;

TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:

TO1 Folyékony anyagok;

TO2 Szilárd anyagok;

TC Mérgező, maró anyagok:

TC1 Szerves folyékony anyagok;

TC2 Szerves szilárd anyagok;

TC3 Szervetlen folyékony anyagok;

TC4 Szervetlen szilárd anyagok;

TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok;

TFW Mérgező, gyúlékony anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek.

Fogalommeghatározások

2.2.61.1.3 A RID alkalmazásában:

A heveny mérgezőképesség LD50 (közepes halálos dózis) értéke lenyelés esetén az anyag statisztikailag számított egyszeri dózisa, amely lenyelés esetén várhatóan a fiatal, felnőtt, fehér patkányok 50%-ánál okoz 14 napon belüli halált. Az LD50 értéket a vizsgált anyag beadott mennyiségének a vizsgált állatok testtömegére vonatkoztatott arányával (mg/kg) fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal, felnőtt, hím és nőstény, fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 µm vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított anyag szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben).

Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.61.1.4 A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

- I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;

- II csomagolási csoport: mérgező anyagok;

- III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok.

2.2.61.1.5 A 6.1 osztályba sorolt anyagokat, keverékeket, oldatokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagokat, keverékeket és oldatokat a 2.1 fejezet szerinti a 2.2.61.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoportba a 2.2.61.1.6 - 2.2.61.1.11 pontban található kritériumok alapján kell besorolni.

2.2.61.1.6 A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai hatásokat.

2.2.61.1.7 Embereken történt megfigyelések hiányában a mérgezési veszélyt állatokon végzett kísérletekből származó, rendelkezésre álló adatok segítségével a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:

Csoma-
golási
csoport
Mérgezőképes-
ség lenyelés
esetén, LD50
(mg/kg)
Mérgezőképesség
bőrön át való
felszívódás esetén,
LD50 (mg/kg)
Mérgezőképesség por
és köd belélegzése
esetén, LC50
(mg/l)
Nagyon
mérgező
ILD50 ≤ 5LD50 ≤ 50LC50 ≤ 0,2
MérgezőII5 < LD50 ≤ 5050 < LD50 ≤ 2000,2 < LC50 ≤ 2
Enyhén
mérgező
IIIa)50 < LD50 ≤ 300200 < LD50 ≤ 10002 < LC50 ≤ 4

a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgezőképességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.

2.2.61.1.7.1 Ha egy anyag két vagy több mérgezési mód esetén különböző mérgezőképességű, a legnagyobb mérgezőképesség szerint kell besorolni.

2.2.61.1.7.2 A 8 osztály kritériumait kielégítő anyagok az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) csak akkor fogadhatók el a 6.1 osztályba történő besoroláshoz, ha lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetére vonatkozó mérgezőképességük alapján legalább az I vagy a II csomagolási csoportba tartoznak. Ellenkező esetben a 8 osztályba történő besorolást kell végezni, ha az lehetséges (lásd a 2.2.8.1.5 pontot).

2.2.61.1.7.3 Por és köd belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC50 adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni. Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC50 adatai állnak rendelkezésre, ezek négyszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC50 négyszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50-nel.

Mérgezőképesség gőz belélegzése esetén

2.2.61.1.8 A mérgező gőzöket kibocsátó folyadékokat a következő csoportok alá kell besorolni, ahol "V" jelenti a telített gőz koncentrációját (ml/m3 levegő egységben) (illékonyság) 20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson.

A mérgező hatás
fokozata
Csomagolási
csoport
Feltétel
Nagyon mérgezőIha V ≥ 10LC50 és LC50 ≤ 1000 ml/m3
MérgezőIIha V ≥ LC50 és LC50 ≤ 3000 ml/m3 és az I csomagolási
csoport kritériumai nem teljesülnek
Enyhén mérgezőIIIa)ha V ≥ 0,2LC50 és LC50 ≤ 5000 ml/m3 és sem az I, sem a
II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek

a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgezőképességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.

Gőz belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC50 adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni.

Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC50 adatai állnak rendelkezésre, ezek kétszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC50 kétszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50-nel.

Mérgezőképesség a gőzök belélegzésekor A csomagolási csoportok határvonalai

Az ábra a besorolás megkönnyítésére grafikusan ábrázolja a mérgezési kritériumokat. Mivel a grafikus ábrázolás közelítő pontosságú, az egyes csomagolási csoportok határvonalára vagy azok közelébe eső anyagokat a számszerű kritériumok alapján kell ellenőrizni.

Folyékony anyagok keverékei

2.2.61.1.9 A folyékony anyagok olyan keverékeit, amelyek a belélegzési mérgezés veszélyével bírnak, a következő kritériumok szerint kell a veszélyességi kategóriák alá besorolni:

2.2.61.1.9.1 Ha a keveréket alkotó minden egyes mérgező anyagra az LC50 értéke ismeretes, a csomagolási csoportot a következők szerint kell meghatározni:

a) a keverék LC50 értékének kiszámítása:

fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya;

LC50i = az i-edik alkotórész átlagos halálos koncentrációja ml/m3-ben;

b) az egyes alkotórészek illékonyságának kiszámítása:

Pi = az i-edik alkotórész parciális nyomása kPa-ban 20 °C-on és normál atmoszférikus nyomáson;

c) az illékonysági arány kiszámítása LC50-re:

d) felhasználva az LC50 (keverék) és R kiszámított értékét, a keverékére meghatározható a csoport:

I csomagolási csoport R ≤ 10 és LC50 (keverék) ≤ 1000 ml/m3;

II csomagolási csoport R ≤ 1 és LC50 (keverék) ≤ 3000 ml/m3, ha a keverék az I csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg;

III csomagolási csoport R ≤ 1/5 és LC50 (keverék) ≤ 5000 ml/m3, ha a keverék sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg.

2.2.61.1.9.2 A mérgező alkotórészekre vonatkozó LC50 értékek hiányában a keverék a következő egyszerűsített mérgezési küszöb próbák alapján rendelhető valamely csoporthoz. Ha ilyen mérgezési küszöb vizsgálatokat használunk, meg kell határozni a leginkább korlátozó csoportot és ezt kell használni a keverék szállításához.

2.2.61.1.9.3 Valamely keverék csak akkor sorolható az I csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 1000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 1000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát 9-szeres levegőtérfogattal hígítjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC50 értékének 10-szeresével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.4 Valamely keverék csak akkor sorolható a II csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki az I csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 3000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 3000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát használjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC50 értékével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.5 Valamely keverék csak akkor sorolható a III csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki sem az I, sem a II csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 5000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 5000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverék gőzkoncentrációját megmérjük és ha a gőzkoncentráció 1000 ml/m3-rel egyenlő vagy annál nagyobb, az illékonyság feltételezetten a keverék LC50 értékének 1/5-ével egyenlő vagy annál nagyobb.

A keverékek lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképességének meghatározására szolgáló módszerek

2.2.61.1.10 A keverékek 6.1 osztályba történő besorolásához és a megfelelő csomagolási csoport meghatározásához a lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképesség alapján (lásd a 2.2.61.1.3 pontot) meg kell határozni a keverék heveny LD50 értékét.

2.2.61.1.10.1 Ha a keverék csak egy hatóanyagot tartalmaz, és ennek az LD50 értéke ismeretes, a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli heveny mérgezőképességi adatok hiányában a lenyelési LD50 érték a következő képlettel határozható meg:

2.2.61.1.10.2 Ha a keverék egynél több hatóanyagot tartalmaz, három módszer lehetséges a keverék lenyelési vagy bőrön keresztüli LD50 értékének meghatározására. A legalkalmasabb módszer a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképességi adatok beszerzése. Ha megbízható, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a következő módszerek valamelyike használható:

a) A készítményt a keverék legveszélyesebb alkotórésze alapján soroljuk be, mintha ez az alkotórész olyan koncentrációban lenne jelen, mint az összes hatóanyag együttesen; vagy

b) A következő képletet alkalmazzuk:

ahol:

C = a keverékben az A, B, ... Z alkotórész %-os koncentrációja;

T = az A, B, ... Z alkotórész lenyelési LD50 értéke;

TM = a keverék lenyelési LD50 értéke.

Megjegyzés: Ez a képlet használható a bőrön keresztüli mérgezőképesség meghatározásához is, amennyiben ez az információ ugyanarra a fajra vonatkozóan minden alkotórészre rendelkezésre áll. E képlet használata nem veszi figyelembe az erősítő vagy védő hatásokat.

Peszticidek besorolása

2.2.61.1.11 Minden peszticid hatóanyagot és ezek készítményeit, amelyekre az LC50 és/vagy az LD50 érték ismeretes és amelyek a 6.1 osztályba vannak besorolva, a 2.2.61.1.6 - 2.2.61.1.9 pontban található kritériumok szerint kell a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyeknek járulékos veszélye van, a 2.1.3.10 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázat alapján kell besorolni és a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

2.2.61.1.11.1 Ha a peszticid készítmény lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképesség LD50 értéke nem ismeretes, de hatóanyagainak LD50 értéke ismeretes, akkor a készítmény LD50 értéke a 2.2.61.1.10 pontban leírt eljárás alkalmazásával határozható meg.

Megjegyzés: A használatos peszticidekre vonatkozóan LD50 mérgezőképességi adatok találhatók a "WHO Ajánlás a peszticidek osztályozására veszélyességük alapján és az osztályozási irányelvek" kiadványban, amely az International Programme on Chemical Safety, World Health Organization (WHO), CH-1211 Geneva 27, Switzerland címen szerezhető be. Bár ez a dokumentum felhasználható a peszticidek LD50 értékeinek forrásaként, ennek osztályozási rendszere nem használható a peszticidek szállítási besorolásához és a csomagolási csoportokhoz történő hozzárendeléséhez, azt a RID előírásai szerint kell elvégezni.

2.2.61.1.11.2 A peszticid szállításánál használt helyes szállítási megnevezést a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell megválasztani (lásd a 3.1.2 szakaszt).

2.2.61.1.12 Ha a 6.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriákba kerülnek át, mint ahová 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.61.1.13 A 2.2.61.1.6 - 2.2.61.1.11 bekezdésben található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.61.1.14 Azok az anyagok, oldatok és keverékek - kivéve a peszticidként használt anyagokat és készítményeket -, amelyek a módosított 67/548/EGK4) vagy az 1999/45/EK5) Irányelv kritériumai alapján, ezen irányelvek szerint nem számítanak nagyon mérgezőnek, mérgezőnek vagy ártalmasnak, a 6.1 osztályba nem tartozó anyagoknak tekinthetők.

2.2.61.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.61.2.1 A 6.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.

2.2.61.2.2 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- azok a vízmentes vagy oldatban levő hidrogén-cianidok, amelyek nem felelnek meg az UN 1051, 1613, 1614 vagy 3294 tétel leírásának;

- a fém-karbonilok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, az UN 1259 nikkel-tetrakarbonil és az UN 1994 vas-pentakarbonil kivételével;

- a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) olyan koncentrációban, amely a 2.2.61.1.7 pontban foglalt feltételek alapján nagyon mérgező;

- az UN 2249 diklór-dimetil-éter, szimmetrikus;

- a foszfid készítmények a mérgező, gyúlékony gázok fejlődését gátló adalékok nélkül.

A következő anyagok a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva:

- UN 0224 bárium-azid, száraz vagy 50%-nál kevesebb víztartalommal;

- UN 0135 higany-fulminát, nedvesített.

2.2.61.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.61.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

2.2.61.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

2.2.61.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

a) A peszticidként használt, alkaloidokat vagy nikotint tartalmazó anyagokat és készítményeket az UN 2588 szilárd, mérgező peszticid, m.n.n., a 2902 folyékony, mérgező peszticid, m.n.n. vagy a 2903 folyékony, mérgező, gyúlékony peszticid, m.n.n. tétel alá kell besorolni.

b) A laboratóriumi vagy kísérleti célokra, valamint gyógyszerészeti termékek gyártására használt hatóanyagokat, ill. ezek más anyagokkal alkotott finom porát (triturátumát) és keverékét mérgezőképességük alapján kell besorolni (lásd 2.2.61.1.7 - 2.2.61.1.11).

c) Az enyhén mérgező, önmelegedő anyagok és az öngyulladó szerves fémvegyületek a 4.2 osztály anyagai.

d) Az enyhén mérgező, vízzel reaktív anyagok és a vízzel reaktív szerves fémvegyületek a 4.3 osztály anyagai.

e) A higany-fulminát legalább 20 tömeg% vízzel (vagy víz és alkohol keverékével) nedvesítve az 1 osztály UN 0135 számú anyaga és a vasúti fuvarozásból ki van zárva (lásd a 2.2.61.2.2 pontot).

f) A ferri-cianidok a ferro-cianidok és az alkáli-tiocianátok nem esnek a RID előírásainak hatálya alá.

g) Azok az ólomsók és ólompigmentek, amelyek a 0,07M sósavoldattal 1:1000 arányban vegyítve, 23 °C ± 2 °C-on történő, egy órán keresztül tartó keverés után legfeljebb 5%-ban oldódnak, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

h) Az ilyen peszticiddel átitatott tárgyak, mint pl. papírtányérok, papírszalagok, vattacsomók, műanyag lapok stb. légmentesen zárt burkolatban nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

i) A RID előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és mérgező folyékony anyagok keverékei az UN 3243 tétel alatt szállíthatók anélkül, hogy a 6.1 osztály besorolási kritériumait alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakodása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a kocsi lezárása során szabad folyadék szemmel nem látható. Minden csomagolóeszköznek meg kell felelni a gyártási mintának, ami sikeresen elviselte a II csomagolási csoportra vonatkozó tömörségi próbát. Ez a tétel nem használható az I csomagolási csoportba tartozó folyadékot tartalmazó szilárd anyagokhoz.

j) A nagyon mérgező és a mérgező, gyúlékony, folyékony anyagok 23 °C alatti lobbanásponttal a 3 osztály anyagai, a 2.2.61.1.4 - 2.2.61.1.9 pontok meghatározása szerint belélegzés esetén nagyon mérgező anyagok kivételével. Azok a folyékony anyagok, amelyek belélegzés esetén nagyon mérgezőek, a 3.2 "A" táblázat (2) oszlopban feltüntetett helyes szállítási megnevezésükben vagy a (6) oszlopban szereplő 354 különleges előírásban "belélegezve mérgező" -ként vannak jelölve.

k) Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek enyhén mérgezőek, a peszticidként használt anyagok és készítmények kivételével, 23 °C és 60 °C közötti lobbanásponttal a 3 osztály anyagai.

l) Az enyhén mérgező, gyújtó hatású anyagok az 5.1 osztály anyagai.

m) Az enyhén mérgező és gyengén maró anyagok a 8 osztály anyagai.

n) Az UN 1360, 1397, 1432, 1714, 2011 és 2013 szám alá besorolt fémfoszfidok a 4.3 osztály anyagai.

2.2.62 6.2 osztály Fertőző anyagok

2.2.62.1 Kritériumok

2.2.62.1.1 A 6.2 osztály fogalomkörébe a fertőző anyagok tartoznak. A RID értelmében a fertőző anyagok olyan anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) és más hatóanyagok, pl. a prionok, amelyek képesek ember vagy állat megbetegedését okozni.

Megjegyzés: 1. A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, biológiai termékeket, diagnosztikai mintákat és fertőzött élő állatokat ebbe az osztályba kell besorolni, ha kielégítik ennek az osztálynak a feltételeit.

2. Azok a növényi, állati vagy baktérium forrásokból származó toxinok, amelyek nem tartalmaznak semmiféle fertőző anyagot vagy élő szervezetet, vagy nem fertőző anyagban vagy élő szervezetben vannak, a 6.1 osztály UN 3172 vagy UN 3462 szám alá tartozó anyagok.

2.2.62.1.2 A 6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok;

I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok;

I3 Kórházi hulladék;

I4 Biológiai anyagok.

Fogalommeghatározások

2.2.62.1.3 A RID alkalmazásában:

Biológiai termékek azok a termékek, amelyeket élő szervezetekből az illetékes nemzeti közegészségügyi hatóságok előírásai szerint - szükség esetén az ilyen hatóságok speciális engedélyével - gyártanak és forgalmaznak, és a humán- vagy állatgyógyászatban megelőzésre, kezelésre vagy diagnosztizálásra vagy ezekkel kapcsolatos kutatásra, kísérleti vagy vizsgálati célokra szolgálnak. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a félkész vagy kész termékek, pl. a vakcinák.

A tenyészet olyan eljárás eredménye, amely által a kórokozókat szándékosan szaporítják. Ez a meghatározás nem terjed ki az e pontban meghatározott, betegtől származó mintára.

A gyógyászati vagy kórházi hulladékok az állatok vagy emberek gyógykezeléséből vagy biológiai kísérletekből származó hulladékok.

A betegtől származó minta olyan, közvetlenül emberből vagy állatból levett anyag, beleértve többek között a váladékot, székletet, vért és alkotóelemeit, szövetmintákat, testnedveket, keneteket, valamint testrészeket, amelyet kutatás, vizsgálat, kórmeghatározás, gyógykezelés vagy kórmegelőzés céljából szállítanak.

Besorolás

2.2.62.1.4 A fertőző anyagokat a 6.2 osztályba, az UN 2814, az UN 2900, az UN 3291, ill. az UN 3373 tételekhez kell besorolni.

A fertőző anyagok a következő kategóriákra vannak felosztva:

2.2.62.1.4.1 "A"kategória: Olyan fertőző anyag, amelyet olyan formában szállítanak, hogy kitettség esetén képes - egyébként egészséges - emberben vagy állatban tartós egészségkárosodást, életveszélyes vagy halálos megbetegedést okozni. Az e kritériumot kielégítő anyagokra**) tájékoztató példák találhatók az ebben a pontban levő táblázatban.

Megjegyzés: Kitettség az, ha ember vagy állat fizikai kapcsolatba kerül a védőcsomagolásból kiszabadult fertőző anyaggal.

a) Azokat a fertőző anyagokat, amelyek ezeket a kritériumokat kielégítik és csak emberi, vagy emberi és állati megbetegedést okoznak, az UN 2814 tételhez kell besorolni. Azokat a fertőző anyagokat, amelyek csak állati megbetegedést okoznak, az UN 2900 tételhez kell besorolni;

b) Az UN 2814, ill. az UN 2900 tételhez történő besorolást a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetére, a helyi járvány körülményekre, a páciens, ill. az állat tüneteire vagy a páciens, ill. az állat egyedi körülményeinek szakszerű megítélésére kell alapozni.

Megjegyzés: 1. Az UN 2814 tétel esetében a helyes szállítási megnevezés "EMBEREKRE ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG". Az UN 2900 tétel esetében a helyes szállítási megnevezés "csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG ".

2. A következő táblázat felsorolása nem teljes. Azokat a fertőző anyagokat, beleértve az új vagy kialakult patogéneket, amelyek nem szerepelnek a táblázatban, de ugyanazon kritériumoknak megfelelnek, szintén az "A" kategóriába kell besorolni. Ezenkívül, ha egy anyag esetében kétséges, hogy kielégíti-e a kritériumokat, akkor az "A" kategóriába kell besorolni.

3 A következő táblázatban a dőlt betűvel szedett mikroorganizmusok baktériumok, mikoplazmák, rickettsiák vagy gombák.

Tájékoztató példák az "A" kategóriába tartozó anyagokra, amelyek minden formájukban ebbe a kategóriába tartoznak - kivéve, ha másként van jelölve (lásd 2.2.62.1.4.1)

UN szám és
megnevezés
Mikroorganizmus
UN 2814
Emberekre
ártalmas
fertőző anyag
Bacillus anthracis (csak ha tenyészet)
Brucella abortus (csak ha tenyészet)
Brucella melitensis (csak ha tenyészet)
Brucella suis (csak ha tenyészet)
Burkholderia mallei - Pseudomonas mallei - takonykór (csak ha
tenyészet)
Burkholderia pseudomallei - Pseudomas pseudomallei (csak ha
tenyészet)
Chlamydia psittaci - madár törzsek (csak ha tenyészet)
UN szám és
megnevezés
Mikroorganizmus
UN 2814
Emberekre
ártalmas
fertőző anyag
(folyt.)
Clostridium botulinum (csak ha tenyészet)
Coccidioides immitis (csak ha tenyészet)
Coxiella burnetii (csak ha tenyészet)
Krími-kongói haemorrhagiás láz vírus
Dengue vírus (csak ha tenyészet)
Keleti ló encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
Escherichia coli, verotoxigén (csak ha tenyészet)a)
Ebola vírus
Flexal vírus
Francisella tularensis (csak ha tenyészet)
Guanarito vírus
Hantaan vírus
Hantavírus, amely vesetünetekkel járó haemorrhagiás lázat okoz
Hendra vírus
Hepatitis B vírus (csak ha tenyészet)
Herpes B vírus (csak ha tenyészet)
Humán immunhiány vírus (csak ha tenyészet)
Erősen patogén madárinfluenza vírus (csak ha tenyészet)
Japán encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
Junin vírus
Kyasanur erdei betegség vírus
Lassa vírus
Machupo vírus
Marburg vírus
Majomhimlő vírus
Mycobacterium tuberculosis (csak ha tenyészet)a)
Nipah vírus
Omszki haemorrhagiás láz vírus
Poliovírus (csak ha tenyészet)
Veszettség vírus (csak ha tenyészet)
Rickettsia prowazekii (csak ha tenyészet)
Rickettsia rickettsii (csak ha tenyészet)
Rift-völgyi láz vírus (csak ha tenyészet)
Orosz tavaszi-nyári encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
Sabia vírus
Shigella dysenteriae 1 típus (csakha tenyészet)a)
Kullancs hordozta encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
Himlő vírus
Venezuelai ló encephalitis vírus (csak ha tenyészet)
Nyugat-nílusi vírus (csak ha tenyészet)
Sárgaláz vírus (csak ha tenyészet)
Yersinia pestis (csak ha tenyészet)
UN szám és
megnevezés
Mikroorganizmus
UN 2900
Csak állatokra
ártalmas
fertőző anyag
Afrikai sertésláz vírus (csak ha tenyészet)
Madár paramyxo vírus 1 típus - velogén Newcastle-betegség
(baromfipestis) vírus (csak ha tenyészet)
Klasszikus sertésláz vírus (csak ha tenyészet)
Száj - és körömfájás vírus (csak ha tenyészet)
Lumpy skin disease vírus (csak ha tenyészet)
Mycoplasma mycoides - fertőző szarvasmarha tüdő- és mellhártya-
gyulladás (csak ha tenyészet)
Kis termetű kérődző pestis vírus (csak ha tenyészet)
Marhavész vírus (csak ha tenyészet)
Juhhimlő vírus (csak ha tenyészet)
Kecskehimlő vírus (csak ha tenyészet)
Sertés hólyaggyulladás vírus (csak ha tenyészet)
Hólyagos szájgyulladás vírus (csak ha tenyészet)

a) A diagnosztikai és a klinikai célú tenyészeteket "B" kategóriájú fertőző anyagnak is be lehet sorolni.

2.2.62.1.4.2 "B" kategória: Olyan fertőző anyag, amely nem elégíti ki az "A" kategóriába történő besorolás kritériumait. A "B" kategóriába tartozó fertőző anyagokat az UN 3373 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: Az UN 3373 szám esetében a helyes szállítási megnevezés: "B" KATEGÓRIÁJÚ BIOLÓGIAI ANYAG.

2.2.62.1.5 Kivételek

2.2.62.1.5.1 Azok az anyagok, amelyek nem tartalmaznak fertőző anyagokat, vagy amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.2 Az emberi vagy állati megbetegedést nem okozó mikroorganizmust tartalmazó anyagok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.3 Azok az anyagok, amelyekben a bennük lévő kórokozók olyan módon vannak semlegesítetve vagy inaktiválva, hogy már nem jelentenek egészségi kockázatot, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

Megjegyzés: Azok a gyógyászati eszközök, amelyekből a szabad folyadékot eltávolították, úgy tekinthetők, hogy megfelelnek e pont előírásainak és nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.4 Azok az anyagok (ideértve az élelmiszer- és a vízmintákat is), amelyekben a kórokozók koncentrációja természetesen előforduló szinten van és a fertőzési kockázatuk nem tekinthető jelentősnek, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba sorolás feltételeit sem elégítik ki.

2.2.62.1.5.5 A felszívóanyagra csöppentett, megszáradt vér nem tartozik a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.6 A belső vérzés megállapítására szolgáló székletminta nem tartozik a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.7 A vérátömlesztés céljából és a szervátültetéshez, ill. vérátömlesztéshez használt vérkészítmények előállítása céljából gyűjtött vér és vér alkotórészek, a szervátültetésre szolgáló szövetek és szervek, valamint az ezekkel kapcsolatos célból levett minták nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.5.8 Azok az emberi, ill. állati minták, amelyeknél elenyésző annak a valószínűsége, hogy kórokozókat tartalmaznak, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha olyan csomagolásban szállítják, amely megakadályozza, hogy kiszivárogjanak, és az "emberi minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható", ill. "állati minta, az ADR/RID egyéb előírásainak betartása nélkül szállítható" felirattal meg vannak jelölve.

A csomagolás akkor elégíti ki az előző követelményt, ha megfelel a következőknek:

a) A csomagolásnak három részből kell állnia:

i) szivárgásmentes elsődleges tartály(ok)ból;

ii) szivárgásmentes másodlagos csomagolásból; és

iii) olyan külső csomagolásból, amely űrtartalmának, tömegének és rendeltetésének megfelelően erős, és legalább egy oldalfelületének mérete legalább 100 mm x 100 mm.

b) Folyadékok esetén az elsődleges tartály(ok) és a másodlagos csomagolás közé az elsődleges tartály(ok) teljes tartalmának felszívására elegendő felszívóképes párnázóanyagot kell helyezni, hogy a folyékony anyag a szállítás során történő kiszabadulása vagy kiszivárgása esetén ne érhesse el a külső csomagolást, ill. ne okozza sem a párnázóanyag, sem a külső csomagolás sérülését.

c) Amennyiben több törékeny elsődleges tartály van elhelyezve egyetlen másodlagos csomagolásban, úgy ezeket egyenként be kell burkolni vagy úgy kell elválasztani egymástól, hogy ne érintkezhessenek egymással.

Megjegyzés: 1. Annak eldöntését, hogy valamely anyag ezen alpont alapján kivételnek számít-e a páciens, ill. az állat ismert kórtörténetének, tüneteinek, egyedi körülményeinek és a helyi járvány körülményeknek a szakszerű megítélésére kell alapozni. Az ezen alpont szerint szállítható minta lehet pl.

- a koleszterinszint, vércukorszint, hormonszint, prosztata specifikus antitesetek (PSA) meghatározására szolgáló vér- és vizeletminta;

- a nemfertőző emberi vagy állati betegségekben a szív-, máj-, vesefunkció vagy terápiás célú gyógyszerszint meghatározásához szükséges minta;

- a biztosítás kötésnél vagy foglalkoztatáskor szükséges, kábítószer vagy alkohol kimutatására szolgáló minta;

- a terhesség kimutatására szolgáló minta;

- a rák kimutatása céljából vett szövettani minta; és

- emberben vagy állatban lévő antitestek kimutatására szolgáló minta fertőzésre utaló gyanú nélkül (pl. oltóanyaggal létrehozott immunitás értékelése, autoimmun betegségek kórmeghatározása, stb).

2. Légi szállítás esetén az e pont szerint kivételnek számító minták csomagolóeszközeinek meg kell felelniük az a) - c) pontok feltételeinek.

2.2.62.1.5.9 Kivéve:

a) a kórházi hulladékokat (UN 3291);

b) az olyan gyógyászati eszközöket és felszereléseket, amelyek "A" kategóriába tartozó fertőző anyagot tartalmaznak vagy azzal szennyezettek (UN 2814, ill. UN 2900); és

c) az olyan gyógyászati eszközöket és felszereléseket, amelyek valamely más osztály kritériumainak megfelelő veszélyes anyagot tartalmaznak vagy azzal szennyezettek,

azok a gyógyászati eszközök és felszerelések, amelyek fertőző anyagot tartalmazhatnak vagy azzal szennyeződhettek, és amelyeket fertőtlenítés, tisztítás, sterilizálás, javítás vagy értékelés céljából szállítanak, nem tartoznak e bekezdésen kívül a RID többi előírásainak hatálya alá, amennyiben olyan csomagolóeszközben vannak, amelyet úgy terveztek és gyártottak, hogy normális szállítási körülmények között nem törhet el, nem lyukadhat ki, és a tartalom nem szivároghat ki belőle. A csomagolóeszközt olyanra kell tervezni, hogy megfeleljen a 6.1.4, ill. a 6.6.4 szakasz konstrukciós követelményeinek.

A csomagolóeszköznek a 4.1.1.1 és a 4.1.1.2 bekezdés általános csomagolási előírásainak kell megfelelnie, és 1,2 m magasságból történő ejtés után is meg kell tudnia tartani a gyógyászati eszközt, ill. felszerelést.

A csomagolóeszközön fel kell tüntetni a "HASZNÁLT GYÓGYÁSZATI ESZKÖZ", ill. a "HASZNÁLT GYÓGYÁSZATI FELSZERELÉS" feliratot. Ha egyesítőcsomagolást használnak, akkor azt ugyanígy meg kell jelölni, kivéve, ha jól látható a csomagolóeszközön lévő felirat.

2.2.62.1.6 -

2.2.62.1.8 (fenntartva)

2.2.62.1.9 Biológiai termékek

A RID alkalmazásában a biológiai termékek a következő csoportokra vannak osztva:

a) olyan termékek, amelyeket az illetékes hatóságok követelményei szerint állítanak elő és csomagolnak be, és végső csomagolás (kiszerelés), illetve elosztás céljából szállítanak, hivatásos egészségügyi személyzet vagy magánszemély által történő egyéni gyógykezelés céljára. Az ebbe a csoportba tartozó anyagok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá;

b) olyan termékek, amelyek nem elégítik ki előző a) pont kritériumait, és amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy fertőző anyagot tartalmaznak, és az "A" vagy a "B" kategóriába való feltételeknek megfelelnek. Az ebbe a csoportba tartozó anyagokat az UN 2814, az UN 2900, ill. az UN 3373 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: Egyes engedélyezett biológiai termékek csak a világ egyes részein képezhetnek biológiai veszélyt. Ilyen esetben az illetékes hatóság előírhatja, hogy ezek a biológiai termékek feleljenek meg a fertőző anyagokra vonatkozó követelményeknek vagy egyéb korlátozásokat foganatosíthat.

2.2.62.1.10 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

Azokat a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat, amelyek nem elégítik ki a fertőző anyagok meghatározását, a 2.2.9 szakasz szerint kell besorolni.

2.2.62.1.11 Gyógyászati vagy kórházi hulladék

2.2.62.1.11.1 Azokat a gyógyászati vagy kórházi hulladékokat, amelyek az "A" kategóriába tartozó fertőző anyagot tartalmaznak, az UN 2814, ill. az UN 2900 tételhez kell besorolni. Azokat a gyógyászati vagy kórházi hulladékokat, amelyek a "B" kategóriába tartozó fertőző anyagokat tartalmaznak, az UN 3291 tételhez kell besorolni.

Megjegyzés: Ezen előírások szerint kell besorolni a Bizottság 2000/532/EK6) módosított határozata mellékletét képező hulladékjegyzék szerinti 18 01 03 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok - szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok - egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében) és a 18 02 02 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok - állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok - egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében) gyógyászati vagy klinikai hulladékokat a páciens, ill. az állat orvosi, ill. állatorvosi diagnózisa alapján.

2.2.62.1.11.2 Azokat a gyógyászati vagy kórházi hulladékokat, amelyekről okkal feltételezhető, hogy csekély annak a valószínűsége, hogy fertőző anyago(ka)t tartalmaznak, az UN 3291 tételhez kell besorolni. A besoroláshoz a nemzetközi, regionális vagy belföldi hulladék jegyzékek is figyelembe vehetők.

Megjegyzés: 1. Az UN 3291 szám esetében a helyes szállítási megnevezés "NEM SPECIFIKÁLT KÓRHÁZI HULLADÉK M.N.N. " vagy "(BIO)GYÓGYÁ-SZATI HULLADÉK, M.N.N." vagy "SZABÁLYOZOTT GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N."

2. Az előző besorolási kritériumokkal ellentétben nem tartoznak a RID hatálya alá a Bizottság 2000/532/EK6) módosított határozata mellékletét képező hulladékjegyzék szerinti 18 01 04 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok - szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok - hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében) és a 18 02 03 számú (Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásból és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok - állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok - hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében) gyógyászati vagy klinikai hulladékok.

2.2.62.1.11.3 Azok a fertőtlenített gyógyászati vagy kórházi hulladékok, amelyek korábban fertőző anyago(ka)t tartalmaztak, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá, ha egyetlen más osztályba való besorolás kritériumát sem elégítik ki.

2.2.62.1.11.4 Az UN 3291 szám alá besorolt gyógyászati vagy kórházi hulladékok a II csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

2.2.62.1.12 Fertőzött állatok

2.2.62.1.12.1 Élő állatok fertőző anyag szállítására nem használhatók, kivéve, ha az anyag más módon nem szállítható. Azokat az élő állatokat, amelyeket szándékosan megfertőztek vagy amelyekről ismert vagy gyanítható, hogy fertőző anyagot tartalmaznak, csak az illetékes hatóság által előírt feltételek és az állatok szállításáról szóló szabályok7)*** szerint lehet szállítani.

2.2.62.1.12.2 Az "A" kategóriájú kórokozókkal, ill. a csak tenyészet esetén "A" kategóriába sorolandó kórokozókkal fertőzött állati eredetű anyagokat az UN 2814, ill. az UN 2900 tétel alá kell sorolni. A "B" kategóriájú kórokozókkal - kivéve azokat a kórokozókat, amelyek tenyészet esetén "A" kategóriába sorolandók - fertőzött állati eredetű anyagokat az UN 3373 tétel alá kell sorolni.

2.2.62.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható, ill. a szállítást az illetékes hatóság jóvá nem hagyta (lásd a 2.2.62.1.12.1 pontot).

2.2.62.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.7 7 osztály Radioaktív anyagok

2.2.7.1 Fogalommeghatározás

2.2.7.1.1 Radioaktív anyag minden olyan anyag, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció, mind a küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint a 2.2.7.2.2.1 - 2.2.7.2.2.6 pontban meghatározott érték.

2.2.7.1.2 Szennyezettség

Szennyezettségen értendő valamely radioaktív anyag jelenléte egy felületen 0,4 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy 0,04 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben minden más alfasugárzó esetén.

Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületről eltávolítható.

Tapadó szennyezettség a nem tapadó szennyezettség kivételével minden más szennyezettség.

2.2.7.1.3 Különleges fogalmak meghatározása

A1 és A2

A1-en a különleges formájú radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.2.2.1 táblázatban fel van tüntetve vagy a 2.2.7.2.2.2 pont szerint van levezetve és a RID előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A2-n a különleges formájú radioaktív anyagoktól eltérő, más radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.2.2.1 táblázatban fel van tüntetve vagy a 2.2.7.2.2.2 pont szerint van levezetve, és a RID előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A besugárzatlan tórium olyan tórium, amely 232-tórium grammonként legfeljebb 10-7 g 233-uránt tartalmaz.

A besugárzatlan urán olyan urán, amely 235-urán grammonként legfeljebb 2*103 Bq plutóniumot, 235-urán grammonként legfeljebb 9*106 Bq hasadási terméket és 235-urán grammonként legfeljebb 5*10-3 g 236-uránt tartalmaz.

Csekély toxicitású alfa-sugárzók: természetes urán, szegényített urán, természetes tórium, 235-urán vagy 238-urán, 232-tórium, 228-tórium és 230-tórium, ha ezeket ércek vagy fizikai vagy kémiai koncentrátumok tartalmazzák; és a 10 napnál rövidebb felezési idejű alfasugárzók.

Hasadónuklidok: 233-urán, 235-urán, 239-plutónium és 241-plutónium.

Hasadóanyag a bármely hasadónuklidot tartalmazó anyag. Nem tartozik e meghatározás alá:

a) a besugárzatlan természetes urán vagy szegényített urán;

b) az olyan természetes vagy szegényített urán, amit csak termikus reaktorokban sugároztak be;

c) az összesen 0,25 g-nál kevesebb hasadónuklidot tartalmazó anyag;

d) az a), a b) és/vagy a c) pont alattiak bármilyen kombinációja.

A kivételek csak arra az esetre vonatkoznak, ha a küldeménydarabban (vagy ha csomagolás nélkül szállítják, akkor a küldeményben) nincs másik, hasadónuklidot tartalmazó anyag.

Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag: Olyan radioaktív anyag, amelynek fajlagos aktivitása természeténél fogva korlátozott, vagy olyan radioaktív anyag, amelyre becsült közepes fajlagos aktivitás határérték vonatkozik. Az LSA anyagot körülvevő árnyékoló anyagot a becsült közepes fajlagos aktivitás meghatározásánál nem szabad figyelembe venni.

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag olyan szilárd radioaktív anyag vagy kapszulába zárt szilárd radioaktív anyag, amelynek diszpergálódási képessége korlátozott és nem por formájú.

Különleges formájú (special form) radioaktív anyag.

a) szétterjedésre nem képes szilárd radioaktív anyagot; vagy

b) radioaktív anyagot tartalmazó, tömören lezárt kapszulát jelent.

Low specific activity (LSA): lásd kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag.

Egy radionuklid fajlagos aktivitása a nuklid egységnyi tömegére jutó aktivitás. Egy anyag fajlagos aktivitását úgy kell tekinteni, mint egy olyan anyagnak az egységnyi tömegére jutó aktivitását, amelyben a radionuklidok lényegében egyenletesen vannak eloszlatva.

Surface contaminated object (SCO). lásd szennyezett felületű tárgy (SCO).

Szennyezett felületű tárgy (SCO): A szennyezett felületű tárgy (SCO) olyan szilárd tárgy, amely önmagában nem radioaktív, de amelynek felületén radioaktív anyag van eloszlatva (radioaktív anyaggal van szennyezve).

Az urán (természetes, szegényített, dúsított) a következőket jelenti:

A természetes urán olyan urán, amelyben az uránizotópok természetben előforduló eloszlásúak (kb. 99,28 tömeg% 238-urán és 0,72 tömeg% 235-urán). Ez lehet kémiailag elkülönített urán is.

A szegényített urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma kisebb, mint a természetes uráné.

A dúsított urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma nagyobb, mint 0,72%.

Mind a természetes, mind a dúsított, mind a szegényített uránban kis százalékban 234-urán is jelen van.

2.2.7.2 Besorolás

2.2.7.2.1 Általános előírások

2.2.7.2.1.1 A radioaktív anyagokat a 2.2.7.2.4 és a 2.2.7.2.5 pont előírásai szerint, a 2.2.7.2.3 pontban meghatározott anyagjellemzők figyelembevételével kell a 2.2.7.2.1.1 táblázatban megadott valamely UN számhoz rendelni.

2.2.7.2.1.1 táblázat - UN számhoz való hozzárendelés

UN számHelyes szállítási megnevezés és leírása)
Engedményes küldeménydarabok (1.7.1.5)
UN 2908radioaktív anyag, engedményes küldeménydarabban -
ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ
UN 2909RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN -
TERMÉSZETES URÁNBÓL vagy SZEGÉNYÍTETT URÁNBÓL vagy
TERMÉSZETES TÓRIUMBÓL KÉSZÜLT GYÁRTMÁNYOK
UN 2910RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN -
KORLÁTOZOTT ANYAGMENNYISÉG
UN 2911RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN -
KÉSZÜLÉKEK vagy GYÁRTMÁNYOK
UN 3507RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-
HEXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy
hasadó -engedményesb),c)
Kis fajlagos aktivitású radioaktív anyag (2.2.7.2.3.1)
UN 2912KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-I),
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3321KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-II),
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3322KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-III),
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3324KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-II), HASADÓ
UN 3325KIS FAJLAGOS AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍV ANYAG (LSA-III), HASADÓ
Szennyezett felületű tárgyak (2.2.7.2.3.2)
UN 2913RADIOAKTÍV ANYAG, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK (SCO-I vagy
SCO-II), nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3326RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, SZENNYEZETT FELÜLETŰ TÁRGYAK
(SCO-I vagy SCO-II)
A típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.4)
UN 2915RADIOAKTÍV ANYAG, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,
nem különleges formában, nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3327RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,
nem különleges formában
UN 3332RADIOAKTÍV ANYAG, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,
KÜLÖNLEGES FORMÁBAN, nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3333RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, A TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN,
KÜLÖNLEGES FORMÁBAN
B(U) típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)
UN 2916RADIOAKTÍV ANYAG, B(U) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3328RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, B(U) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
B(M) típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)
UN 2917RADIOAKTÍV ANYAG, B(M) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3329RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, B(M) TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
C típusú küldeménydarabok (2.2.7.2.4.6)
UN 3323RADIOAKTÍV ANYAG, C TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3330RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, C TÍPUSÚ KÜLDEMÉNYDARABBAN
Külön megegyezés (2.2.7.2.5)
UN 2919RADIOAKTÍV ANYAG, KÜLÖN MEGEGYEZÉS ALAPJÁN SZÁLLÍTOTT,
nem hasadó vagy hasadó-engedményes b)
UN 3331RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ, KÜLÖN MEGEGYEZÉS ALAPJÁN
SZÁLLÍTOTT
Urán-hexafluorid (2.2.7.2.4.5)
UN 2977RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ URÁN-HEXAFLUORID
UN 2978RADIOAKTÍV ANYAG, URÁN-HEXAFLUORID, nem hasadó vagy hasadó-
engedményes b)
UN 3507RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-
HEXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy
hasadó-engedményesb),c)

a) A helyes szállítási megnevezés a "helyes szállítási megnevezés és leírás" oszlopban található nagybetűs rész. Az UN2909, 2911, 2913 és 3326 tételeknél a "vagy" szóval elválasztva másik helyes szállítási megnevezés van megadva, ilyen esetben csak a megfelelő helyes szállítási megnevezést szabad használni.

b) A " hasadó-engedményes "kifejezés csak a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesített anyagra vonatkozik

c) Az UN 3507 tételre lásd még a 3.3 fejezet 369 különleges előírását.

2.2.7.2.2 A radionuklid alapértékek meghatározása

2.2.7.2.2.1 Az egyedi radionuklidokra a 2.2.7.2.2.1 táblázat a következő alapértékeket tartalmazza:

a) A1 és A2 TBq-ben;

b) mentességi aktivitás koncentráció határ az anyagra Bq/g-ban; és

c) mentességi aktivitás határ a küldeményre Bq-ben.

2.2.7.2.2.1 táblázat - Radionuklid alapértékek az egyes radionuklidokra

Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Aktínium (89)
Ac-225 a)8 x 10-16 x 10-31 x 1011 x 104
Ac-227 a)9 x 10-19 x 10-51 x 10-11 x 103
Ac-2286 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Ezüst (47)
Ag-1052 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Ag-108m a)7 x 10-17 x 10-11 x101 b)1 x 106 b)
Ag-110m a)4 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 106
Ag-1112 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Alumínium (13)
Al-261 x 10-11 x 10-11 x 1011 x 105
Amerícium (95)
Am-2411 x 1011 x 10-31 x 1001 x 104
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Am-242m a)1 x 1011 x 10-31 x 100 b)1 x 104 b)
Am-243 a)5 x 1001 x 10-31 x 100 b)1 x 103 b)
Argon (18)
Ar-374 x 1014 x 1011 x 1061 x 108
Ar-394 x 1012 x 1011 x 1071 x 104
Ar-413 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 109
Arzén (33)
As-723 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
As-734 x 1014 x 1011 x 1031 x 107
As-741 x 1009 x 10-11 x 1011 x 106
As-763 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 105
As-772 x 1017 x 10-11 x 1031 x 106
Asztácium (85)
At-211 a)2 x 1015 x 10-11 x 1031 x 107
Arany (79)
Au-1937 x 1002 x 1001 x 1021 x 107
Au-1941 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Au-1951 x 1016 x 1001 x 1021 x 107
Au-1981 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Au-1991 x 1016 x 10-11 x 1021 x 106
Bárium (56)
Ba-131 a)2 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Ba-1333 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Ba-133m2 x 1016 x 10-11 x 1021 x 106
Ba-140 a)5 x 10-13 x 10-11 x 101 b)1 x 105 b)
Berillium (4)
Be-72 x 1012 x 1011 x 1031 x 107
Be-104 x 1016 x 10-11 x 1041 x 106
Bizmut (83)
Bi-2057 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Bi-2063 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Bi-2077 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Bi-2101 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Bi-210m a)6 x 10-12 x 10-21 x 1011 x 105
Bi-212 a)7 x 10-16 x 10-11 x 101 b)1 x 105 b)
Berkélium (97)
Bk-2478 x 1008 x 10-41 x 1001 x 104
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Bk-249 a)4 x 1013 x 10-11 x 1031 x 106
Bróm (35)
Br-764 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Br-773 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Br-824 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 106
Szén (6)
C-111 x 1006 x 10-11 x 1011 x 106
C-144 x 1013 x 1001 x 1041 x 107
Kalcium (20)
Ca-41Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1051 x 107
Ca-454 x 1011 x 1001 x 1041 x 107
Ca-47 a)3 x 1003 x 10-11 x 1011 x 106
Kadmium (48)
Cd-1093 x 1012 x 1001 x 1041 x 106
Cd-113m4 x 1015 x 10-11 x 1031 x 106
Cd-115 a)3 x 1004 x 10-11 x 1021 x 106
Cd-115m5 x 10-15 x 10-11 x 1031 x 106
Cérium (58)
Ce-1397 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Ce-1412 x 1016 x 10-11 x 1021 x 107
Ce-1439 x 10-16 x 10-11 x 1021 x 106
Ce-144 a)2 x 10-12 x 10-11 x 102 b)1 x 105 b)
Kalifornium (98)
Cf-2484 x 1016 x 10-31 x 1011 x 104
Cf-2493 x 1008 x 10-41 x 1001 x 103
Cf-2502 x 1012 x 10-31 x 1011 x 104
Cf-2517 x 1007 x 10-41 x 1001 x 103
Cf-2521 x 10-13 x 10-31 x 1011 x 104
Cf-253 a)4 x 1014 x 10-21 x 1021 x 105
Cf-2541 x 10-31 x 10-31 x 1001 x 103
Klór (17)
Cl-361 x 1016 x 10-11 x 1041 x 106
Cl-382 x 10-12 x 10-11 x 1011 x 105
Kűrium (96)
Cm-2404 x 1012 x 10-21 x 1021 x 105
Cm-2412 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
Cm-2424 x 1011 x 10-21 x 1021 x 105
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Cm-2439 x 1001 x 10-31 x 1001 x 104
Cm-2442 x 1012 x 10-31 x 1011 x 104
Cm-2459 x 1009 x 10-41 x 1001 x 103
Cm-2469 x 1009 x 10-41 x 1001 x 103
Cm-247 a)3 x 1001 x 10-31 x 1001 x 104
Cm-2482 x 10-23 x 10-41 x 1001 x 103
Kobalt (27)
Co-555 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Co-563 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Co-571 x 1011 x 1011 x 1021 x 106
Co-581 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Co-58m4 x 1014 x 1011 x 1041 x 107
Co-604 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Króm (24)
Cr-513 x 1013 x 1011 x 1031 x 107
Cézium (55)
Cs-1294 x 1004 x 1001 x 1021 x 105
Cs-1313 x 1013 x 1011 x 1031 x 106
Cs-1321 x 1001 x 1001 x 1011 x 105
Cs-1347 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 104
Cs-134m4 x 1016 x 10-11 x 1031 x 105
Cs-1354 x 1011 x 1001 x 1041 x 107
Cs-1365 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 105
Cs-137 a)2 x 1006 x 10-11 x 101 b)1 x 104 b)
Réz (29)
Cu-646 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
Cu-671 x 1017 x 10-11 x 1021 x 106
Diszprózium (66)
Dy-1592 x 1012 x 1011 x 1031 x 107
Dy-1659 x 10-16 x 10-11 x 1031 x 106
Dy-166 a)9 x 10-13 x 10-11 x 1031 x 106
Erbium (68)
Er-1694 x 1011 x 1001 x 1041 x 107
Er-1718 x 10-15 x 10-11 x 1021 x 106
Európium (63)
Eu-1472 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Eu-1485 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Eu-1492 x 1012 x 1011 x 1021 x 107
Eu-150 (rövid felezési
idejű)
2 x 1007 x 10-11 x 1031 x 106
Eu-150 (hosszú felezési
idejű)
7 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Eu-1521 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Eu-152m8 x 10-18 x 10-11 x 1021 x 106
Eu-1549 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Eu-1552 x 1013 x 1001 x 1021 x 107
Eu-1567 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Fluor (9)
F-181 x 1006 x 10-11 x 1011 x 106
Vas (26)
Fe-52 a)3 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 106
Fe-554 x 1014 x 1011 x 1041 x 106
Fe-599 x 10-19 x 10-11 x 1011 x 106
Fe-60 a)4 x 1012 x 10-11 x 1021 x 105
Gallium (31)
Ga-677 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Ga-685 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 105
Ga-724 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Gadolínium (64)
Gd-146 a)5 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Gd-1482 x 1012 x 10-31 x 1011 x 104
Gd-1531 x 1019 x 1001 x 1021 x 107
Gd-1593 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Germánium (32)
Ge-68 a)5 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 105
Ge-714 x 1014 x 1011 x 1041 x 108
Ge-773 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Hafnium (72)
Hf-172 a)6 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Hf-1753 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Hf-1812 x 1005 x 10-11 x 1011 x 106
Hf-182Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1021 x 106
Higany (80)
Hg-194 a)1 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Hg-195m a)3 x 1007 x 10-11 x 1021 x 106
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Hg-1972 x 1011 x 1011 x 1021 x 107
Hg-197m1 x 1014 x 10-11 x 1021 x 106
Hg-2035 x 1001 x 1001 x 1021 x 105
Holmium (67)
Ho-1664 x 10-14 x 10-11 x 1031 x 105
Ho-166m6 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Jód (53)
I-1236 x 1003 x 1001 x 1021 x 107
I-1241 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
I-1252 x 1013 x 1001 x 1031 x 106
I-1262 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
I-129Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x1021 x 105
I-1313 x 1007 x 10-11 x 1021 x 106
I-1324 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
I-1337 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
I-1343 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
I-135 a)6 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Indium (49)
In-1113 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
In-113m4 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
In-114m a)1 x 1015 x 10-11 x 1021 x 106
In-115m7 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
Irídium (77)
Ir-189 a)1 x 1011 x 1011 x 1021 x 107
Ir-1907 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Ir-1921 x 100 c)6 x 10-11 x 1011 x 104
Ir-1943 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 105
Kálium(19)
K-409 x 10-19 x 10-11 x 1021 x 106
K-422 x 10-12 x 10-11 x 1021 x 106
K-437 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Kripton (36)
Kr-794 x 1002 x 1001 x 1031 x 105
Kr-814 x 1014 x 1011 x 1041 x 107
Kr-851 x 1011 x 1011 x 1051 x 104
Kr-85m8 x 1003 x 1001 x 1031 x 1010
Kr-872 x 10-12 x 10-11 x 1021 x 109
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Lantán (57)
La-1373 x 1016 x 1001 x 1031 x 107
La-1404 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Lutécium (71)
Lu-1726 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Lu-1738 x 1008 x 1001 x 1021 x 107
Lu-1749 x 1009 x 1001 x 1021 x 107
Lu-174m2 x 1011 x 1011 x 1021 x 107
Lu-1773 x 1017 x 10-11 x 1031 x 107
Magnézium (12)
Mg-28 a)3 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Mangán (25)
Mn-523 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Mn-53Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1041 x 109
Mn-541 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Mn-563 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Molibdén (42)
Mo-934 x 1012 x 1011 x 1031 x 108
Mo-99 a)1 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Nitrogén (7)
N-139 x 10-16 x 10-11 x 1021 x 109
Nátrium (11)
Na-225 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Na-242 x 10-12 x 10-11 x 1011 x 105
Nióbium (41)
Nb-93m4 x 1013 x 1011 x 1041 x 107
Nb-947 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Nb-951 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Nb-979 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Neodímium (60)
Nd-1476 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Nd-1496 x 10-15 x 10-11 x 1021 x 106
Nikkel (28)
Ni-59Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1041 x 108
Ni-634 x 1013 x 1011 x 1051 x 108
Ni-654 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 106
Neptúnium (93)
Np-2354 x 1014 x 1011 x 1031 x 107
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Np-236 (rövid felezési
idejű)
2 x 1012 x 1001 x 1031 x 107
Np-236 (hosszú felezési
idejű)
9 x 1002 x 10-21 x 1021 x 105
Np-2372 x 1012 x 10-31 x 100 b)1 x 103 b)
Np-2397 x 1004 x 10-11 x 1021 x 107
Ozmium (76)
Os-1851 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Os-1911 x 1012 x 1001 x 1021 x 107
Os-191m4 x 1013 x 1011 x 1031 x 107
Os-1932 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Os-194 a)3 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 105
Foszfor (15)
P-325 x 10-15 x 10-11 x 1031 x 105
P-334 x 1011 x 1001 x 1051 x 108
Protaktínium (91)
Pa-230 a)2 x 1007 x 10-21 x 1011 x 106
Pa-2314 x 1004 x 10-41 x 1001 x 103
Pa-2335 x 1007 x 10-11 x 1021 x 107
Ólom (82)
Pb-2011 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Pb-2024 x 1012 x 1011 x 1031 x 106
Pb-2034 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Pb-205Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1041 x 107
Pb-210 a)1 x 1005 x 10-21 x 101 b)1 x 104 b)
Pb-212 a)7 x 10-12 x 10-11 x 101 b)1 x 105 b)
Palládium (46)
Pd-103 a)4 x 1014 x 1011 x 1031 x 108
Pd-107Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1051 x 108
Pd-1092 x 1005 x 10-11 x 1031 x 106
Prométium (61)
Pm-1433 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Pm-1447 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Pm-1453 x 1011 x 1011 x 1031 x 107
Pm-1474 x 1012 x 1001 x 1041 x 107
Pm-148m a)8 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Pm-1492 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Pm-1512 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Polónium (84)
Po-2104 x 1012 x 10-21 x 1011 x 104
Prazeodímium (59)
Pr-1424 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 105
Pr-1433 x 1006 x 10-11 x 1041 x 106
Platina (78)
Pt-188 a)1 x 1008 x 10-11 x 1011 x 106
Pt-1914 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Pt-1934 x 1014 x 1011 x 1041 x 107
Pt-193m4 x 1015 x 10-11 x 1031 x 107
Pt-195m1 x 1015 x 10-11 x 1021 x 106
Pt-1972 x 1016 x 10-11 x 1031 x 106
Pt-197m1 x 1016 x 10-11 x 1021 x 106
Plutónium (94)
Pu-2363 x 1013 x 10-31 x 1011 x 104
Pu-2372 x 1012 x 1011 x 1031 x 107
Pu-2381 x 1011 x 10-31 x 1001 x 104
Pu-2391 x 1011 x 10-31 x 1001 x 104
Pu-2401 x 1011 x 10-31 x 1001 x 103
Pu-241 a)4 x 1016 x 10-21 x 1021 x 105
Pu-2421 x 1011 x 10-31 x 1001 x 104
Pu-244 a)4 x 10-11 x 10-31 x 1001 x 104
Rádium (88)
Ra-223 a)4 x 10-17 x 10-31 x 102 b)1 x 105 b)
Ra-224 a)4 x 10-12 x 10-21 x 101 b)1 x 105 b)
Ra-225 a)2 x 10-14 x 10-31 x 1021 x 105
Ra-226 a)2 x 10-13 x 10-31 x 101 b)1 x 104 b)
Ra-228 a)6 x 10-12 x 10-21 x 101 b)1 x 105 b)
Rubídium (37)
Rb-812 x 1008 x 10-11 x 1011 x 106
Rb-83 a)2 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Rb-841 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Rb-865 x 10-15 x 10-11 x 1021 x 105
Rb-87Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1041 x 107
Rb (természetes)Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1041 x 107
Rénium (75)
Re-1841 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Re-184m3 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
Re-1862 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Re-187Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1061 x 109
Re-1884 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 105
Re-189 a)3 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Re (természetes)Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1061 x 109
Ródium (45)
Rh-992 x 1002 x 1001 x 1011 x 106
Rh-1014 x 1003 x 1001 x 1021 x 107
Rh-1025 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Rh-102m2 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Rh-103m4 x 1014 x 1011 x 1041 x 108
Rh-1051 x 1018 x 10-11 x 1021 x 107
Radon (86)
Ra-222 a)3 x 10-14 x 10-31 x 101 b)1 x 108 b)
Ruténium (44)
Ru-975 x 1005 x 1001 x 1021 x 107
Ru-103 a)2 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Ru-1051 x 1006 x 10-11 x 1011 x 106
Ru-106 a)2 x 10-12 x 10-11 x 102 b)1 x 105 b)
Kén (16)
S-354 x 1013 x 1001 x 1051 x 108
Antimon (51)
Sb-1224 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 104
Sb-1246 x 10-16 x 10-11 x 1011 x 106
Sb-1252 x 1001 x 1001 x 1021 x 106
Sb-1264 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Szkandium (21)
Sc-445 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 105
Sc-465 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Sc-471 x 1017 x 10-11 x 1021 x 106
Sc-483 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Szelén (34)
Se-753 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Se-794 x 1012 x 1001 x 1041 x 107
Szilícium (14)
Si-316 x 10-16 x 10-11 x 1031 x 106
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Si-324 x 1015 x 10-11 x 1031 x 106
Szamárium (62)
Sm-1451 x 1011 x 1011 x 1021 x 107
Sm-147Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1011 x 104
Sm-1514 x 1011 x 1011 x 1041 x 108
Sm-1539 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Ón (50)
Sn-113 a)4 x 1002 x 1001 x 1031 x 107
Sn-117m7 x 1004 x 10-11 x 1021 x 106
Sn-119m4 x 1013 x 1011 x 1031 x 107
Sn-121m a)4 x 1019 x 10-11 x 1031 x 107
Sn-1238 x 10-16 x 10-11 x 1031 x 106
Sn-1254 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 105
Sn-126 a)6 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Stroncium (38)
Sr-82 a)2 x 10-12 x 10-11 x 1011 x 105
Sr-852 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Sr-85m5 x 1005 x 1001 x 1021 x 107
Sr-87m3 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Sr-896 x 10-16 x 10-11 x 1031 x 106
Sr-90 a)3 x 10-13 x 10-11 x 102 b)1 x 104 b)
Sr-91 a)3 x 10-13 x 10-11 x 1011 x 105
Sr-92 a)1 x 1003 x 10-11 x 1011 x 106
Trícium (1)
T (H-3)4 x 1014 x 1011 x 1061 x 109
Tantál (73)
Ta-178 (hosszú felezési
idejű)
1 x 1008 x 10-11 x 1011 x 106
Ta-1793 x 1013 x 1011 x 1031 x 107
Ta-1829 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 104
Terbium (65)
Tb-1574 x 1014 x 1011 x 1041 x 107
Tb-1581 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Tb-1601 x 1006 x 10-11 x 1011 x 106
Technécium (43)
Tc-95m a)2 x 1002 x 1001 x 1011 x 106
Tc-964 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 106
Tc-96m a)4 x 10-14 x 10-11 x 1031 x 107
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Tc-97Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1031 x 108
Tc-97m4 x 1011 x 1001 x 1031 x 107
Tc-988 x 10-17 x 10-11 x 1011 x 106
Tc-994 x 1019 x 10-11 x 1041 x 107
Tc-99m1 x 1014 x 1001 x 1021 x 107
Tellúr (52)
Te-1212 x 1002 x 1001 x 1011 x 106
Te-121m5 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Te-123m8 x 1001 x 1001 x 1021 x 107
Te-125m2 x 1019 x 10-11 x 1031 x 107
Te-1272 x 1017 x 10-11 x 1031 x 106
Te-127m a)2 x 1015 x 10-11 x 1031 x 107
Te-1297 x 10-16 x 10-11 x 1021 x 106
Te-129m a)8 x 10-14 x 10-11 x 1031 x 106
Te-131m a)7 x 10-15 x 10-11 x 1011 x 106
Te-132m a)5 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 107
Tórium (90)
Th-2271 x 1015 x 10-31 x 1011 x 104
Th-228 a)5 x 10-11 x 10-31 x 100 b)1 x 104 b)
Th-2295 x 1005 x 10-41 x 100 b)1 x 103 b)
Th-2301 x 1011 x 10-31 x 1001 x 104
Th-2314 x 1012 x 10-21 x 1031 x 107
Th-232Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1011 x 104
Th-234 a)3 x 10-13 x 10-11 x 103 b)1 x 105 b)
Th (természetes)Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 100 b)1 x 103 b)
Titán (22)
Ti-44 a)5 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
Tallium (81)
Tl-2009 x 10-19 x 10-11 x 1011 x 106
Tl-2011 x 1014 x 1001 x 1021 x 106
Tl-2022 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Tl-2041 x 1017 x 10-11 x 1041 x 104
Túlium (69)
Tm-1677 x 1008 x 10-11 x 1021 x 106
Tm-1703 x 1006 x 10-11 x 1031 x 106
Tm-1714 x 1014 x 1011 x 1041 x 108
Urán (92)
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
U-230 (gyors tüdő-
abszorpció)a, d)
4 x 1011 x 10-11 x 101 b)1 x 105 b)
U-230 (közepes tüdő-
abszorpció) a, e)
4 x 1014 x 10-31 x 1011 x 104
U-230 (lassú tüdő-
abszorpció)a, f)
3 x 1013 x 10-31 x 1011 x 104
U-232 (gyors tüdő-
abszorpció)d)
4 x 1011 x 10-21 x 100 b)1 x 103 b)
U-232 (közepes tüdő-
abszorpció)e)
4 x 1017 x 10-31 x 1011 x 104
U-232 (lassú tüdő-
abszorpció)f)
1 x 1011 x 10-31 x 1011 x 104
U-233 (gyors tüdő-
abszorpció)d)
4 x 1019 x 10-21 x 1011 x 104
U-233 (közepes tüdő-
abszorpció)e)
4 x 1012 x 10-21 x 1021 x 105
U-233 (lassú tüdő-
abszorpció)f)
4 x 1016 x 10-31 x 1011 x 105
U-234 (gyors
tüdőabszorpció)d)
4 x 1019 x 10-21 x 1011 x 104
U-234 (közepes tüdő-
abszorpció)e)
4 x 1012 x 10-21 x 1021 x 105
U-234 (lassú tüdő-
abszorpció)f)
4 x 1016 x 10-31 x 1011 x 105
U-235 (minden tüdő-
abszorpciós típus)a,d,e,f)
Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 101 b)1 x 104 b)
U-236 (gyors tüdő-
abszorpció)d)
Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1011 x 104
U-236 (közepes tüdő-
abszorpció)e)
4 x 1012 x 10-21 x 1021 x 105
U-236 (lassú tüdő-
abszorpció)f)
4 x 1016 x 10-31 x 1011 x 104
U-238 (minden tüdő-
abszorpciós típus)d, e, f)
Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 101 b)1 x 104 b)
U (természetes)Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 100 b)1 x 103 b)
U (20%-ig vagy
kevésbé dúsított) g)
Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1001 x 103
U (szegényített)Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 1001 x 103
Vanádium (23)
V-484 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 105
V-494 x 1014 x 1011 x 1041 x 107
Volfrám (74)
Radionuklid
(rendszám)
A1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció határ
anyagra
Mentességi
aktivitás határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
W-178 a)9 x 1005 x 1001 x 1011 x 106
W-1813 x 1013 x 1011 x 1031 x 107
W-1854 x 1018 x 10-11 x 1041 x 107
W-1872 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
W-188 a)4 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 105
Xenon (54)
Xe-122 a)4 x 10-14 x 10-11 x 1021 x 109
Xe-1232 x 1007 x 10-11 x 1021 x 109
Xe-1274 x 1002 x 1001 x 1031 x 105
Xe-131m4 x 1014 x 1011 x 1041 x 104
Xe-1332 x 1011 x 1011 x 1031 x 104
Xe-1353 x 1002 x 1001 x 1031 x 1010
Ittrium (39)
Y-87 a)1 x 1001 x 1001 x 1011 x 106
Y-884 x 10-14 x 10-11 x 1011 x 106
Y-903 x 10-13 x 10-11 x 1031 x 105
Y-916 x 10-16 x 10-11 x 1031 x 106
Y-91m2 x 1002 x 1001 x 1021 x 106
Y-922 x 10-12 x 10-11 x 1021 x 105
Y-933 x 10-13 x 10-11 x 1021 x 105
Itterbium (70)
Yb-1694 x 1001 x 1001 x 1021 x 107
Yb-1753 x 1019 x 10-11 x 1031 x 107
Cink (30)
Zn-652 x 1002 x 1001 x 1011 x 106
Zn-693 x 1006 x 10-11 x 1041 x 106
Zn-69m a)3 x 1006 x 10-11 x 1021 x 106
Cirkónium (40)
Zr-883 x 1003 x 1001 x 1021 x 106
Zr-93Nincs korlátozvaNincs korlátozva1 x 103 b)1 x 107 b)
Zr-95 a)2 x 1008 x 10-11 x 1011 x 106
Zr-97 a)4 x 10-14 x 10-11 x 101 b)1 x 105 b)

a) A következő anyaelemeknél az A1 és/vagy az A2 értékek tartalmazzák a 10 napnál rövidebb felezési idejű bomlástermékeik hozzájárulását az alábbiak szerint:

Mg-28Al-28
Ar-42K-42
Ca-47Sc-47
Ti-44Sc-44
Fe-52Mn-52m
Fe-60Co-60m
Zn-69mZn-69
Ge-68Ga-68
Rb-83Kr-83m
Sr-82Rb-82
Sr-90Y-90
Sr-91Y-91m
Sr-92Y-92
Y-87Sr-87m
Zr-95Nb-95m
Zr-97Nb-97m, Nb-97
Mo-99Tc-99m
Tc-95mTc-95
Tc-96mTc-96
Ru-103Rh-103m
Ru-106Rh-106
Pd-103Rh-103m
Ag-108mAg-108
Ag-110mAg-110
Cd-115In-115m
In-114mIn-114
Sn-113In-113m
Sn-121mSn-121
Sn-126Sb-126m
Te-118Sb-118
Te-127mTe-127
Te-129mTe-129
Te-131mTe-131
Te-132I-132
I-135Xe-135m
Xe-122I-122
Cs-137Ba-137m
Ba-131Cs-131
Ba-140La-140
Ce-144Pr-144m, Pr-144
Pm-148mPm-148
Gd-146Eu-146
Dy-166Ho-166
Hf-172Lu-172
W-178Ta-178
W-188Re-188
Re-189Os-189m
Os-194Ir-194
Ir-189Os-189m
Pt-188Ir-188
Hg-194Au-194
Hg-195mHg-195
Pb-210Bi-210
Pb-212Bi-212, Tl-208, Po-212
Bi-210mTl-206
Bi-212Tl-208, Po-212
At-211Po-211
Rn-222Po-218, Pb-214, At-218, Bi-214, Po-214
Ra-223Rn-219, Po-215, Pb-211, Bi-211, Po-211, Tl-207
Ra-224Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208, Po-212
Ra-225Ac-225, Fr-221, At-217, Bi-213, Tl-209, Po-213, Pb-209
Ra-226Rn-222, Po-218, Pb-214, At-218, Bi-214, Po-214
Ra-228Ac-228
Ac-225Fr-221, At-217, Bi-213, Tl-209, Po-213, Pb-209
Ac-227Fr-223
Th-228Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208, Po-212
Th-234Pa-234m, Pa-234
Pa-230Ac-226, Th-226, Fr-222, Ra-222, Rn-218, Po-214
U-230Th-226, Ra-222, Rn-218, Po-214
U-235Th-231
Pu-241U-237
Pu-244U-240, Np-240m
Am-242mAm-242, Np-238
Am-243Np-239
Cm-247Pu-243
Bk-249Am-245
Cf-253Cm-249

b) Az anyaelemeket és a velük szekuláris egyensúlyban levő bomlástermékeiket a következő felsorolás tartalmazza:

Sr-90Y-90
Zr-93Nb-93m
Zr-97Nb-97
Ru-106Rh-106
Ag-108mAg-108
Cs-137Ba-137m
Ce-144Pr-144
Ba-140La-140
Bi-212Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)
Pb-210Bi-210, Po-210
Pb-212Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)
Rn-222Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214
Ra-223Rn-219, Po-215, Pb-211, Bi-211, Tl-207
Ra-224Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)
Ra-226Rn-222, Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214, Pb-210, Bi-210, Po-210
Ra-228Ac-228
Th-228Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)
Th-229Ra-225, Ac-225, Fr-221, At-217, Bi-213, Po-213, Pb-209
Th-term.Ra-228, Ac-228, Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36),
Po-212 (0,64)
Th-234Pa-234m
U-230Th-226, Ra-222, Rn-218, Po-214
U-232Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)
U-235Th-231
U-238Th-234, Pa-234m
U-term.Th-234, Pa-234m, U-234, Th-230, Ra-226, Rn-222, Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214,
Pb-210, Bi-210, Po-210
Np-237Pa-233
Am-242mAm-242
Am-243Np-239

c) A mennyiség a bomlási sebesség mérésével vagy a forrástól előírt távolságban a sugárzási szint mérésével határozható meg.

d) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UF6, UO2F2 vagy UO2(NO3)2.

e) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UO3, UF4, UCl4 vagy hatvegyértékű uránvegyület.

f) Ezek az értékek az előző d) és e) pont alatt meghatározottakon kívüli egyéb más uránvegyületekre vonatkoznak.

g) Ezek az értékek csak a besugárzatlan uránra vonatkoznak.

2.2.7.2.2.2 Az egyedi radionuklidokra:

a) ha nincsenek a 2.2.7.2.2.1 táblázatban felsorolva, a 2.2.7.2.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek meghatározásához többoldalú engedély szükséges. Ezeknél a radionuklidoknál az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határt és a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határt a "Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára" 115. sz. Biztonsági Sorozat NAÜ, Bécs (1996) által meghatározott alapelvek szerint kell meghatározni. A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) ajánlása szerint, a tüdőabszorpciós típusnak megfelelő dózis tényezővel számított A2 érték használata is megengedett, ha mind a normális szállítási körülmények között, mind a baleset esetén lévő kémiai alakokat figyelembe veszik. Alternatívaként a 2.2.7.2.2.2 táblázatban található radionuklid alapértékek az illetékes hatóság engedélye nélkül használhatók;

b) ha a radioaktív anyag készülékben vagy gyártmányban van, ill. készülék vagy egyéb gyártmány alkotórészét képezi és megfelel a 2.2.7.2.4.1.3 c) alpontnak, a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határra a 2.2.7.2.2.1 táblázat szereplő alapértékek helyett alternatív érték is megengedett, amihez többoldalú engedély szükséges. Az ilyen, küldeményre vonatkozó, alternatív mentességi aktivitás határt a "Nemzetközi alapvető biztonsági szabványok az ionizáló sugárzással szembeni védelemre és a sugárforrások biztonságára" 115. sz. Biztonsági Sorozat NAÜ, Bécs (1996) által meghatározott alapelvek szerint kell meghatározni.

2.2.7.2.2.2 táblázat - Radionuklid alapértékek ismeretlen radionuklidokra vagy keverékekre

Radioaktív tartalomA1A2Mentességi
aktivitás
koncentráció
határ anyagra
Mentességi
aktivitás
határ
küldeményre
(TBq)(TBq)(Bq/g)(Bq)
Csak béta- vagy gamma-sugarakat
kibocsátó nuklidok jelenléte ismert
1 x 10-12 x 10-21 x 1011 x 104
Alfa-sugarakat kibocsátó nuklidok
jelenléte ismert, de neutron sugár-
zóké nem
2 x 10-19 x 10-51 x 10-11 x 103
Neutron sugárzó nuklidok jelenléte
ismert vagy nem áll tényleges adat
rendelkezésre
1 x 10-39 x 10-51 x 10-11 x 103

2.2.7.2.2.3 A 2.2.7.2.2.1 táblázatban nem szereplő radionuklidokra az A1 és A2 számításakor az olyan radioaktív bomlási lánc, amelyben a radionuklidok a természetben előforduló arányban szerepelnek, és sem tíz napnál nagyobb, sem a kiindulási radionuklid felezési idejénél nagyobb felezési idejű leánynuklid nem szerepel, egy radionuklidnak tekintendő. Ekkor a figyelembe veendő aktivitás és az alkalmazandó A1 vagy A2 érték a kiindulási radionuklidra érvényes érték. Az olyan radioaktív bomlási láncban, amelyben a leánynuklidok felezési ideje nagyobb mint tíz nap, vagy nagyobb, mint a kiindulási radionuklid felezési ideje, a kiindulási nuklidot és az ilyen leánynuklidokat úgy kell kezelni, mint különböző nuklidok keverékét.

2.2.7.2.2.4 Radionuklid keverékekre a 2.2.7.2.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek a következők szerint határozhatók meg:

f(i) - a keverékben az i-edik radionuklid aktivitásának vagy aktivitás koncentrációjának részaránya;

X(i) - az i-edik radionuklidra vonatkozó A1 vagy A2 érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határ vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határ;

Xm - keverék esetén a származtatott A1 vagy A2 érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció határ vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határ.

2.2.7.2.2.5 Amennyiben minden egyes radionuklid azonossága ismert, azonban néhány radionuklid aktivitása ismeretlen, a radionuklidok csoportokba foglalhatók. Az egyes radionuklid csoportokra azután a 2.2.7.2.2.4 és a 2.2.7.2.4.4 pont szerinti képlet alkalmazása során a megfelelő legkisebb vonatkozó radionuklid értéket lehet alkalmazni. A csoportba sorolás alapja az összes alfa-aktivitás és az összes béta/gamma-aktivitás lehet, amennyiben ezek ismeretesek, amikor is az alfa-sugárzókra, ill. béta/gamma-sugárzókra a legkisebb radionuklid értéket kell alkalmazni.

2.2.7.2.2.6 Azokra az egyedi radionuklidokra vagy radionuklid-keverékekre, amelyeknél tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, a 2.2.7.2.2.2 táblázat értékeit kell alkalmazni.

2.2.7.2.3 Egyéb anyagjellemzők meghatározása

2.2.7.2.3.1 Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag

2.2.7.2.3.1.1 (fenntartva)

2.2.7.2.3.1.2 Az LSA anyagok az alábbi három csoport egyikéhez tartoznak:

a) LSA-I

i) urán- és tóriumércek és ezen ércek koncentrátumai és természetes radionuklidokat tartalmazó egyéb ércek;

ii) természetes urán vagy szegényített urán, vagy természetes tórium, vagy ezek vegyületei vagy keverékei, amelyek nincsenek besugározva és szilárdak vagy folyékonyak;

iii) radioaktív anyagok, amelyek A2 értéke nincs korlátozva. Hasadóanyag csak akkor lehet, ha a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesítve van; vagy

iv) egyéb radioaktív anyag, amelyben az aktivitás egyenletesen oszlik meg és a becsült közepes fajlagos aktivitás nem haladja meg a 2.2.7.2.2.1 - 2.2.7.2.2.6 pontban az aktivitás koncentrációra meghatározott érték 30-szorosát. Hasadóanyag csak akkor lehet, ha a 2.2.7.2.3.5 pont szerint mentesítve van;

b) LSA-II

i) a víz, legfeljebb 0,8 TBq/l trícium koncentrációval;

ii) egyéb anyagok, amelyekben az aktivitás egyenletesen oszlik meg, és amelyekben a becsült közepes fajlagos aktivitás szilárd anyagok és gázok esetében 104A2/g értéket, folyadékok esetében a 10-5A2/g értéket nem haladja meg;

c) LSA-III

A 2.2.7.2.3.1.3 pont követelményeinek megfelelő szilárd anyagok (pl. szilárdított hulladékok vagy felaktivált anyagok), a por alakú anyagok kivételével, amelyeknél

i) a radioaktív anyagok szilárd anyagban vagy szilárd tárgyak együttesében vagy szilárd, tömör kötőanyagban (mint beton, bitumen vagy kerámia) lényegében egyenletesen vannak eloszlatva;

ii) a radioaktív anyagok viszonylag oldhatatlanok, vagy azokat viszonylag oldhatatlan közeg tartalmazza úgy, hogy az egy küldeménydarabra jutó kilúgozódásból adódó radioaktív anyag veszteség a 7 napig tartó, vízben való áztatás során még a csomagolás elveszése esetén sem haladja meg a 0,1 A2 értéket; és

iii) a szilárd anyagok becsült közepes fajlagos aktivitása az árnyékolóanyagok figyelembevétele nélkül a 2*10-3A2/g értéket nem haladja meg.

2.2.7.2.3.1.3 Az LSA-III anyagnak olyan szilárd anyagnak kell lennie, hogy ha egy küldeménydarab teljes tartalmát alávetnék a 2.2.7.2.3.1.4 pont szerinti vizsgálatnak, a vízben mérhető aktivitás a 0,1 A2 értéket nem haladná meg.

2.2.7.2.3.1.4 Az LSA-III anyagot a következők szerint kell vizsgálni:

A küldeménydarab teljes tartalmát reprezentáló szilárd anyag mintát hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz használt víz mennyisége annyi legyen, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6...8 között kell legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet. A vizsgált minta 7 napig tartó bemerülését követően kell megmérni a szabad vízmennyiség teljes aktivitását.

2.2.7.2.3.1.5 A 2.2.7.2.3.1.4 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.2 Szennyezett felületű tárgyak (SCO)

A szennyezett felületű tárgyak (SCO) a következő két csoport egyikébe tartoznak:

a) SCO-I: olyan szilárd tárgy, amelyen

i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 0,4 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4*104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4*103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részen (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4*104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4*103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

b) SCO-II: olyan szilárd tárgy, amelynek felületén olyan tapadó vagy nem tapadó radioaktív szennyezettség található, amely az a) pontban az SCO-I-re vonatkozó határokat meghaladja, és amelyen

i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 400 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 40 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8-105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8-104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8-105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8-104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

2.2.7.2.3.3 A különleges formájú radioaktív anyag

2.2.7.2.3.3.1 A különleges formájú radioaktív anyag legalább egyik méretének el kell érnie az 5 mm-t. Ha egy tömören lezárt kapszula a különleges formájú radioaktív anyag részét képezi, azt úgy kell kialakítani, hogy csak a kapszula szétroncsolásával lehessen kinyitni. A különleges formájú radioaktív anyag mintához egyoldalú engedély szükséges.

2.2.7.2.3.3.2 A különleges formájú anyagnak olyan természetűnek vagy olyan szerkezetűnek kell lenni, hogy ha alávetnék a 2.2.7.2.3.3.4 - 2.2.7.2.3.3.8 pontban meghatározott vizsgálatoknak, kielégítené a következő előírásokat:

a) nem szakad fel vagy nem törik össze a 2.2.7.2.3.3.5 a), b), c), és a 2.2.7.2.3.3.6 a) pontban ismertetett ejtési, ütési és hajlítási vizsgálat hatására (amelyik alkalmazható);

b) nem olvad meg és nem diszpergálódik a 2.2.7.2.3.3.5 d) vagy a 2.2.7.2.3.3.6 b) pont szerinti hőpróba hatására (ha az alkalmazható); és

c) a vízben mérhető aktivitás a 2.2.7.2.3.3.7 és a 2.2.7.2.3.3.8 pont szerinti kioldhatóság-vizsgálat során nem haladja meg a 2 kBq értéket; vagy helyette a zárt sugárforrásoknál az ISO 9978:1992 "Sugárzás elleni védelem - Zárt radioaktív sugárforrások -Zártságvizsgálati eljárások" szabvány alapján, a zártság mértékének megállapítására végzendő térfogati szivárgást meghatározó vizsgálat hatására nem lépi túl az elfogadott küszöböt, amely az illetékes hatóság számára elfogadható.

2.2.7.2.3.3.3 A 2.2.7.2.3.3.2 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.3.4 A különleges formájú radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 2.2.7.2.3.3.5 pontban meghatározott ejtési, ütési, hajlítási és hőpróbának vagy a 2.2.7.2.3.3.6 pontban engedélyezett alternatív próbáknak kell kitenni. Minden vizsgálathoz használható másik mintadarab. Mindegyik vizsgálat után egy kioldhatóság- vagy térfogatveszteségvizsgálatot kell végezni a mintán olyan eljárással, amely legalább olyan pontos, mint a nem diszpergálódó szilárd anyagra a 2.2.7.2.3.3.7 pontban megadott, ill. kapszulázott (tokozott) anyagra a 2.2.7.2.3.3.8 pontban megadott próbák.

2.2.7.2.3.3.5 A megfelelő vizsgálati eljárások a következők:

a) Ejtési próba: A mintát 9 m magasból ütközőlapra kell ejteni. Az ütközőlapnak a 6.4.14 szakaszban meghatározott kivitelűnek kell lennie.

b) Ütési próba: A mintadarabot egy ólomlapra kell helyezni, amelyik sima, szilárd felületen nyugszik, és egy acélrúd lapos végével akkora ütést kell rámérni, amely 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésének felel meg. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 ± 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni. Az ólom 3,5...4,5 Vickers-keménységű és max. 25 mm vastagságú legyen; a felülete pedig nagyobb legyen, mint a próbatest által befedett felület. Minden ütéshez új ólomfelületet kell használni. A bélyeg (acélrúd) úgy üsse meg a mintát, hogy azon a legnagyobb sérülést okozza.

c) Hajlítási próba: A próbát csak hosszú, vékony forrásokra kell alkalmazni, amelyeknek legkisebb hosszúsága 10 cm, és a hosszúságnak a legkisebb szélességhez viszonyított aránya legalább 10. A mintadarabot mereven, vízszintesen úgy kell befogni, hogy hosszúságának a fele nyúljon ki a befogásból. A mintadarabot úgy kell elhelyezni, hogy a mintadarab a legnagyobb sérülést szenvedje el, ha a szabad végét egy acélrúd lapos végével megütik. A rúdnak olyan erővel kell megütni a mintadarabot, hogy az egyenértékű legyen 1,4 kg tömeg 1 m-ről való függőleges ráejtésével. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 ± 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni.

d) Hőpróba: A mintadarabot levegőn 800 °C-ra kell felhevíteni, és tíz percen át ezen a hőmérsékleten tartani, majd hagyni kell kihűlni.

2.2.7.2.3.3.6 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a következők alól lehet mentesíteni:

a) a 2.2.7.2.3.3.5 a) és b) pontban leírt próbák alól, feltéve, hogy helyette a mintadarabokon az ISO 2919:2012 "Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás" szabványban előírt következő ütési próbát elvégezték:

i) a 4 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege 200 g-nál kevesebb; vagy

ii) az 5 osztályszámozású ütési próbát, ha a különleges formájú radioaktív anyag tömege legalább 200 g, de 500 g-nál kevesebb; és

b) a 2.2.7.2.3.3.5 d) pontban leírt próba alól, feltéve, hogy helyette az ISO 2919:2012 "Sugárvédelem. Zárt radioaktív sugárforrások. Általános követelmények és osztályozás" szabványban meghatározott 6. osztályszámozású hőmérsékletpróbát elvégezték.

2.2.7.2.3.3.7 A nem diszpergálódó, szilárd anyagokból álló vagy azt modellező mintadaraboknál kioldhatóság-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A mintadarabot hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz felhasznált víz mennyiségének elégnek kell lenni ahhoz, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó, el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6...8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

b) A vizet a mintadarabbal együtt 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten kell tartani.

c) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

d) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív nedvességtartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

e) Ezután a mintadarabot az a) pontban leírtakhoz hasonlóan vízbe kell meríteni, a vizet a mintadarabbal együtt ismét 50 °C ± 5 °C-ra fel kell melegíteni, és ezen a hőmérsékleten tartani négy órán át.

f) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

2.2.7.2.3.3.8 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokon a minősítéshez vagy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A kioldhatóság-vizsgálatnak a következő lépéseket kell tartalmazni:

i) A mintadarabot környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A víz kezdeti pH-értéke 6-8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

ii) A vizet a mintadarabbal együtt 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten tartani.

iii) Ezután meg kell határozni a víz aktivitását.

iv) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív páratartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

v) Az i), ii), iii) alatti műveletet meg kell ismételni.

b) A másik lehetőség szerinti térfogatveszteség megállapításhoz az ISO 9978:1992 "Sugárzás elleni védelem - Zárt radioaktív sugárforrások - Zártságvizsgálati eljárások" szabványban ismertetett próbákat kell alkalmazni, feltéve, hogy az illetékes hatóság számára elfogadhatók.

2.2.7.2.3.4 Kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok

2.2.7.2.3.4.1 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag mintájához többoldalú engedély szükséges. A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagnak olyannak kell lennie, hogy a küldeménydarabban lévő összes radioaktív anyagra, figyelembe véve a 6.4.8.14 bekezdés előírásait, teljesüljenek a következő feltételek:

a) a sugárzási szint a nem árnyékolt radioaktív anyagtól 3 m távolságban nem haladja meg a 10 mSv/h értéket;

b) ha alávetnék a 6.4.20.3 és a 6.4.20.4 bekezdésben meghatározott próbáknak, a levegőbe történő gáz és legfeljebb 100 µm ekvivalens aerodinamikai átmérőjű részecske kibocsátás nem haladná meg a 100A2 értéket. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni;

c) ha alávetnék a 2.2.7.2.3.1.4 pontban meghatározott próbának, a vízben mérhető aktivitás nem haladná meg a 100A2 értéket. A próba végrehajtásánál az előző b) pontban meghatározott próbák károsító hatását figyelembe kell venni.

2.2.7.2.3.4.2 A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokat a következők szerint kell vizsgálni:

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 6.4.20.3 bekezdésben meghatározott fokozott hőpróbának és a 6.4.20.4 bekezdésben meghatározott ütőpróbának kell alávetni. Mindegyik próbához külön mintadarabot lehet használni. A mintadarabot minden próba után alá kell vetni a 2.2.7.2.3.1.4. pont szerinti kioldhatóság-vizsgálatnak. Minden próba után meg kell vizsgálni, hogy a 2.2.7.2.3.4.1 pont vonatkozó követelményei teljesülnek-e.

2.2.7.2.3.4.3 A 2.2.7.2.3.4.1 és a 2.2.7.2.3.4.2 pontokban előírt követelményeknek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.2.3.5 Hasadóanyagok

A hasadóanyagot és a hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabot a 2.2.7.2.1.1 táblázat megfelelő "HASADÓ" tételéhez kell sorolni, kivéve, ha a következő a) - f) alpontok valamelyikének előírásai szerint mentesítve van és a 7.5.11 szakasz CV33 kiegészítő előírás 4.3) pont követelményei szerint szállítják. Mindegyik előírás csak a 6.4.7.2 bekezdés követelményeinek megfelelő küldeménydarabban lévő anyagra érvényes, kivéve, ha az előírás kifejezetten megengedi a csomagolatlan anyagot.

a) Legfeljebb 1 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%-át, amennyiben a hasadónuklidok az anyagban lényegében egyenletesen vannak eloszlatva. Ezenkívül ha a 235-urán fém-, oxid- vagy karbid-formában van jelen nem alkothat rácsszerű elrendeződést.

b) Uranil-nitrát folyékony oldatai az urán tömegének legfeljebb 2%-át kitevő 235-urán dúsítással, olyan összes plutónium- és 233-urán tartalommal, amely a 235-urán tömegének 0,002%-át nem haladja meg; ezenkívül a nitrogén/urán atomaránynak (N/U) legalább 2-nek kell lenni.

c) Legfeljebb 5 tömeg% 235-urán tartalmú dúsított urán, ha

i) a küldeménydarab legfeljebb 3,5 g 235-uránt tartalmaz;

ii) a küldeménydarab összes plutónium és 233-urán tartalma nem haladja meg a 235-urán tömegének 1%-át;

iii) a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 4.3) c) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;

d) Küldeményendarabonként összesen legfeljebb 2 g hasadónuklid, ha a küldeménydarab szállítása során a 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 4.3) d) alpont által előírt, a küldeményre vonatkozó határt betartják;

e) Összesen legfeljebb 45 g hasadónuklid küldeménydarabban vagy csomagolatlanul, ha a szállítás során a 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 4.3) e) alpont által előírt határt betartják;

f) A 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 4.3) b) alpontja, a 2.2.7.2.3.6 és az 5.1.5.2.1 pont előírásainak megfelelő hasadóanyag.

2.2.7.2.3.6 A "HASADÓ" tételhez való sorolás alól a 2.2.7.2.3.5 f) alpont alapján mentesülő hasadóanyagnak a következő körülmények között szubkritikusnak kell lenni, anélkül, hogy az együttes mennyiség korlátozására volna szükség:

a) a 6.4.11.1 bekezdés a) pontban szereplő körülmények;

b) a küldeménydarabok értékelésére vonatkozóan a 6.4.11.12 bekezdés b) pontjában és a 6.4.11.13 bekezdés b) pontjában szereplő előírások szerinti körülmények.

2.2.7.2.4 A küldeménydarabok és a csomagolatlan anyagok besorolása

Egy küldeménydarab radioaktív anyag tartalma nem haladhatja meg a küldeménydarab típusra a következőkben meghatározott határértékeket.

2.2.7.2.4.1 Engedményes küldeménydarabok besorolása

2.2.7.2.4.1.1 Egy küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a következő feltételek egyikének megfelel:

a) olyan üres csomagolóeszköz, amelyben radioaktív anyag volt;

b) olyan készüléket vagy gyártmányt tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (2) és (3) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;

c) természetes uránból, szegényített uránból vagy természetes tóriumból készült gyártmányt tartalmaz;

d) olyan radioaktív anyagot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg;

e) 0,1 kg-nál kevesebb urán-hexafluorifdot tartalmaz, amely a 2.2.7.2.4.1.2 táblázat (4) oszlopában meghatározott aktivitás határt nem haladja meg.

2.2.7.2.4.1.2 Egy radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabot akkor lehet engedményes küldeménydarabnak besorolni, ha a sugárzási szint a külső felületének egyetlen pontján sem haladja meg az 5 µSv/h értéket.

2.2.7.2.4.1.2 táblázat - Aktivitáshatárok engedményes küldeménydarabokra

A tartalom
halmazállapota
Készülékek és gyártmányokAnyagok
Határérték
tárgyankénta)
Határérték
küldemény-
darabonkénta)
Határérték
küldemény-
darabonkénta)
Szilárd anyagok
különleges formájúak10-2A1A110-3 A1
egyéb formájúak10-2 A210-3 A2
Folyékony anyagok10-3A210-1 A210-4A2
Gázok
trícium2 x 10-2 A22 x 10-1 A22 x 10-2 A2
különleges formájúak10-3 A110-2 A110-3 A1
egyéb formájúak10-3 A210-2 A210-3 A2

a) A radionuklidokból álló keverékekre lásd a 2.2.7.2.2.4 - 2.2.7.2.2.6 pontot.

2.2.7.2.4.1.3 Azokat a radioaktív anyagokat, amelyeket bizonyos készülék vagy bizonyos gyártmány tartalmaz vagy amelyek e tárgyak alkotórészét képezik, akkor lehet az UN 2911 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN - KÉSZÜLÉKEK vagy GYÁRTMÁNYOK tétel alá sorolni, ha:

a) a sugárzási szint a csomagolatlan készülék vagy gyártmány bármely pontjától 10 cm távolságban nem haladja meg a 0,1 mSv/h értéket,

b) minden készülék, ill. gyártmány a külsején "RADIOACTIVE" felirattal van ellátva, a következők kivételével:

i) a radiolumineszcens világító kijelzőjű órák és készülékek;

ii) azok a fogyasztási cikkek, amelyek vagy a 1.7.1.4 bekezdés e) pontja szerinti hatósági engedéllyel rendelkeznek, vagy amelyek aktivitása egyedileg nem haladja meg a 2.2.7.2.2.1 táblázatban a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás határát (5. oszlop), amennyiben az ilyen cikkeket olyan küldeménydarabban szállítják, amelynek belső felülete "RADIOACTIVE" felirattal van ellátva úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik; és

iii) egyéb olyan készülékek és gyártmányok, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy a "RADIOACTIVE" felirat elférjen rajtuk, ha olyan küldeménydarabban szállítják, amelynek belső felülete van ellátva a "RADIOACTIVE" felirattal úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik;

c) az aktív anyagot a nem aktív komponensek teljesen bezárják (az olyan eszköz, amelynek kizárólagos funkciója a radioaktív anyag megtartása, nem tekinthető készüléknek vagy gyártmánynak); és

d) a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 2, ill. 3 oszlopában feltüntetett határértékek minden egyes tárgyra és minden egyes küldeménydarabra teljesülnek.

2.2.7.2.4.1.4 Azokat a radioaktív anyagokat, amelyek a 2.2.7.2.4.1.3 pontban meghatározottaktól eltérőek és aktivitásuk nem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 4. oszlopában feltüntetett határértéket, akkor lehet az UN 2910 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN - KORLÁTOZOTT ANYAG-MENNYISÉG tétel alá sorolni, ha:

a) a küldeménydarab azon feltételek között, amelyek a normális szállítás során valószínűleg fennállnak, a tartalmat megtartja, és

b) a küldeménydarab "RADIOACTIVE" felirattal van ellátva vagy

i) a küldeménydarab valamely belső felületén úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik; vagy

ii) a küldeménydarab külsején, ha a belső felületen való elhelyezés nem lehetséges.

2.2.7.2.4.1.5 Az urán-hexafluoridot, amely nem haladja meg a 2.2.7.2.4.1.2 táblázatnak a 4. oszlopában feltüntetett határértéket, az "UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HAXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes" tételhez lehet sorolni, ha:

a) a küldeménydarabban az urán-haxafluorid tömege 0,1 kg-nál kevesebb;

b) a 2.2.7.2.4.5.1 és a 2.2.7.2.4.1.4 a) és b) pontok feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.1.6 Az olyan gyártmányt, amelyben az egyetlen radioaktív anyag besugárzatlan természetes urán, besugárzatlan szegényített urán vagy besugárzatlan természetes tórium, akkor lehet az UN 2909 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNY-DARABBAN -TERMÉSZETES URÁNBÓL vagy SZEGÉNYÍTETT URÁNBÓL vagy TERMÉSZETES TÓRIUMBÓL KÉSZÜLT GYÁRTMÁNYOK tétel alá sorolni, ha az urán vagy a tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva.

2.2.7.2.4.1.7 Valamely üres csomagolóeszközt, amely előzőleg radioaktív anyagot tartalmazott, akkor lehet az UN 2908 RADIOAKTÍV ANYAG, ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN - ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ tétel alá sorolni, ha:

a) jól karbantartott és biztonságosan zárva van;

b) a szerkezetében levő urán vagy tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva;

c) a belső, nem tapadó szennyezettség szintje a felület bármely 300 cm2-nyi részén képzett átlagra nem haladja meg

i) a 400 Bq/cm2-t béta-, gamma -, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén; ill.

ii) a 40 Bq/cm2-t minden más alfa-sugárzó esetén, és

d) az 5.2.2.1.11.1 pont szerint elhelyezett esetleges bárcák nem láthatóak.

2.2.7.2.4.2 Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyagok besorolása

Egy radioaktív anyag csak akkor sorolható be LSA anyagként, ha a 2.2.7.1.3 pont szerinti LSA anyag meghatározásnak megfelel, és a 2.2.7.2.3.1 pont, a 4.1.9.2 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 2) pontjának feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.3 Szennyezett felületű (SCO) tárgyak besorolása

Egy radioaktív anyag csak akkor sorolható be SCO tárgyként, ha a 2.2.7.1.3 pont szerinti SCO tárgy meghatározásnak megfelel, és a 2.2.7.2.3.2 pont, a 4.1.9.2 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CW33 kiegészítő előírás 2) pontjának feltételei teljesülnek.

2.2.7.2.4.4 A típusú küldeménydarabok besorolása

Radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabok akkor sorolhatók be A típusú küldeménydarabként, ha a következő feltételek teljesülnek:

Az A típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak nagyobb aktivitást, mint a következők egyike:

a) különleges formájú radioaktív anyagból: A1,

b) minden más radioaktív anyagból: A2.

Azoknál a radionuklid-keverékeknél, amelyeknél minden egyes radionuklid azonossága és aktivitása ismert, a következő feltételeket kell alkalmazni az A típusú küldeménydarabok radioaktív tartalmára:

B(i) a különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő i-edik radionuklid aktivitása;

A1(i) az i-edik radionuklid A1 értéke;

C(j) a nem különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő j-edik radionuklid aktivitása;

A2(j) a j-edik radionuklid A2 értéke.

2.2.7.2.4.5 Urán-hexafluorid besorolása

2.2.7.2.4.5.1 Az urán-hexafluoridot csak az:

a) UN 2977 RADIOAKTÍV ANYAG, HASADÓ URÁN-HEXAFLUORID;

b) UN 2978 RADIOAKTÍV ANYAG, URÁN-HEXAFLUORID, nem hasadó vagy hasadó-engedményes; vagy

c) UN 3507 RADIOAKTÍV ANYAG ENGEDMÉNYES KÜLDEMÉNYDARABBAN, URÁN-HAXAFLUORID, küldeménydarabonként 0,1 kg-nál kevesebb, nem hasadó vagy hasadó-engedményes

tétel alá lehet sorolni.

2.2.7.2.4.5.2 Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydaraboknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a) az UN 2977 és a 2978 tételnél csak a küldeménydarab-mintára engedélyezett tömegű urán-hexafluoridot, az UN 3507 tételnél csak 0,1 kg-nál kevesebb urán-hexafluoridot tartalmazhatnak;

b) nem tartalmazhatnak annál nagyobb tömegű urán-hexafluoridot, mint ami 5%-nál kisebb üres teret eredményezne a küldeménydarabban azon a legnagyobb hőmérsékleten, amely arra az üzemi létesítményre van meghatározva, ahol a küldeménydarabot használni fogják; és

c) az urán-hexafluorid csak szilárd lehet és a szállításra való átadáskor a küldeménydarab belső nyomása nem lehet nagyobb az atmoszferikus nyomásnál.

2.2.7.2.4.6 B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabok besorolása

2.2.7.2.4.6.1 A 2.2.7.2.4 pont (2.2.7.2.4.1 - 2.2.7.2.4.5 alpontok) szerint máshová nem sorolt küldeménydarabokat a származási ország illetékes hatósága által kiadott küldeménydarab-minta engedélynek megfelelően kell besorolni.

2.2.7.2.4.6.2 A B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabok tartalma nem lehet más, mint ami a küldeménydarab-minta engedélyben meg van határozva.

2.2.7.2.5 Külön megegyezés

Egy radioaktív anyag akkor sorolható be külön megegyezés alapján szállított anyagként, ha az 1.7.4 szakasz szerint kívánják szállítani.

2.2.8 8 osztály Maró anyagok

2.2.8.1 Kritériumok

2.2.8.1.1 A 8 osztály fogalomkörébe azok az anyagok tartoznak, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet - a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát - megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.

2.2.8.1.2 A 8 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

C1 - C11 Maró anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

C1 - C4 Savas anyagok:

C1 Szervetlen, folyékony anyagok;

C2 Szervetlen, szilárd anyagok;

C3 Szerves, folyékony anyagok;

C4 Szerves, szilárd anyagok;

C5 - C8 Bázikus jellegű anyagok:

C5 Szervetlen, folyékony anyagok;

C6 Szervetlen, szilárd anyagok;

C7 Szerves, folyékony anyagok;

C8 Szerves, szilárd anyagok;

C9 - C10 Egyéb maró anyagok:

C9 Folyékony anyagok;

C10 Szilárd anyagok;

C11 Tárgyak;

CF Maró, gyúlékony anyagok:

CF1 Folyékony anyagok;

CF2 Szilárd anyagok;

CS Maró, önmelegedő anyagok:

CS1 Folyékony anyagok;

CS2 Szilárd anyagok;

CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok:

CW1 Folyékony anyagok;

CW2 Szilárd anyagok;

CO Maró, gyújtó hatású anyagok:

CO1 Folyékony anyagok;

CO2 Szilárd anyagok;

CT Maró, mérgező anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

CT1 Folyékony anyagok;

CT2 Szilárd anyagok;

CT3 Tárgyak;

CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok;

COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.

Besorolás és a csomagolási csoportokhoz való hozzárendelés

2.2.8.1.3 A 8 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

I csomagolási csoport: erősen maró anyagok

II csomagolási csoport: maró anyagok

III csomagolási csoport: gyengén maró anyagok.

2.2.8.1.4 A 8 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. Az anyagok hozzárendelése az I, a II és a III csomagolási csoporthoz tapasztalati alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési veszély (lásd 2.2.8.1.5) és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését).

2.2.8.1.5 Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.

2.2.8.1.6 A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagok, beleértve a keverékeket is, a 2.2.8.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoporthoz a következő a) - c) pont kritériumai szerint, azon érintkezési időtartam alapján sorolhatók be, amely alatt az emberi bőr roncsolódása annak teljes vastagságában bekövetkezik.

A folyékony anyagoknál, ill. azoknál a szilárd anyagoknál, amelyek a szállítás alatt folyékonnyá válhatnak, ha feltételezhető, hogy nem okoznak az emberi bőrön, annak teljes vastagságában roncsolódást, figyelembe kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét.. A csomagolási csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási csoportba sorolást kísérletek adatai alapján kell végezni, összhangban az OECD 4048) vagy 4359) Vizsgálati útmutatóval. Egy anyag, amely az OECD 43010) vagy 43111) Vizsgálati útmutató szerint meghatározva nem korrozív, további vizsgálat nélkül úgy tekinthető, hogy a RID értelmében a bőrre nem maró hatású anyag:

a) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül, az I csomagolási csoport anyagai;

b) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 3 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 60 percig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül, a II csomagolási csoport anyagai;

c) a következő anyagok a III csomagolási csoport anyagai:

- azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 60 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 4 óráig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül; vagy

- azok az anyagok, amelyek nem okozzák a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását, de a korróziósebesség - ha mindkét fémen vizsgálják -akár az acél, akár az alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t. Az acélon végzett vizsgálathoz S235JR+CR (1.0037, ill. St 37-2), S275J2G3+CR (1.0144, ill. St 44-3), ISO 3574, Unified Numbering System (UNS) G10200 vagy SAE 1020 minőségű acélt, az alumíniumon végzetthez nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6 minőségű alumíniumot kell használni. Elfogadott vizsgálat található a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész 37. fejezetében.

Megjegyzés: Ha az első vizsgálat (akár acélon, akár alumíniumon végzik) azt mutatja, hogy a vizsgált anyag korróziós hatású, a második vizsgálatot a másik fémen nem szükséges végrehajtani.

2.2.8.1.6 táblázat - a 2.2.8.1.6 pont kritériumainak összefoglaló táblázata

Csomagolási
csoport
Érintkezési időMegfigyelési
időtartam
Hatás
I≤ 3 perc≤ 60 perca sértetlen bőrszövet teljes vastag
ságában roncsolódik
II> 3 perc ≤ 1 óra≤ 14 napa sértetlen bőrszövet teljes vastag
ságában roncsolódik
III> 1 óra ≤ 4 óra≤ 14 napa sértetlen bőrszövet teljes vastag
ságában roncsolódik
III--a korróziósebesség - ha mindkét
fémen vizsgálják - akár az acél,
akár az alumínium felületen 55 °C
vizsgálati hőmérsékleten megha
ladja az évi 6,25 mm-t

2.2.8.1.7 Ha a 8 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd még a 2.1.3 szakaszt.

2.2.8.1.8 A 2.2.8.1.6 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett vagy egy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.8.1.9 Azok az anyagok, oldatok és keverékek, amelyek

- a módosított 67/548/EGK12) vagy az 1999/45/EK13) Irányelv kritériumai alapján, ezen irányelvek szerint nem számítanak marónak, és

- nem mutatnak maró hatást az acélon és az alumíniumon a 8 osztályba nem tartozó anyagoknak tekinthetők.

Megjegyzés: Az ENSZ Minta Szabályzatban felsorolt UN 1910 kalcium-oxid és UN 2812 nátrium-aluminát nem tartozik a RID előírásainak hatálya alá.

2.2.8.2 A fuvarozásból kizárt anyagok

2.2.8.2.1 A 8 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.

2.2.8.2.2 A következő anyagok a fuvarozásból ki vannak zárva:

- UN 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke);

- a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek;

- a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált kénsav és salétromsav keverékek;

- perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a perklórsav keverékei vízen kívül más folyadékkal.

A következő anyag a vasúti fuvarozásból ki van zárva:

- kén-trioxid, legalább 99,95% tisztaságú, nem stabilizált (inhibitor nélkül).

2.2.8.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása

2.2.8.3 A gyűjtőmegnevezések felsorolása (folyt.)

a) A RID előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és maró folyadékok keverékei az UN 3244 azonosító szám alatt szállíthatók anélkül, hogy a 8 osztály besorolási feltételeit alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a kocsi lezárásakor szabad folyadék szemmel nem látható. Minden egyes csomagolóeszköznek olyan gyártási típusnak kell megfelelni, ami sikeresen kiállta a II csomagolási csoportra előírt tömörségi próbát.

b) Azok a klór-szilánok, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) A túlnyomórészt mérgező tulajdonságokkal bíró klór-formiátok a 6.1 osztály anyagai.

d) Azok a maró anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 - 2.2.61.1.9 pont szerint belégzésre nagyon mérgezők, a 6.1 osztály anyagai.

e) az UN 2505 ammónium-fluorid, az UN 1812 szilárd kálium-fluorid, az UN 1690 szilárd nátrium-fluorid, az UN 2674 nátrium-fluoro-szilikát, az UN 2856 fluoroszilikátok, m.n.n., az UN 3415 nátrium-fluorid oldat és az UN 3422 kálium-fluorid oldat a 6.1 osztály anyagai.

2.2.9 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

2.2.9.1 Kritériumok

2.2.9.1.1 A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe.

2.2.9.1.2 A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

M4 Lítium akkumulátorok

M5 Biztonsági felszerelések

M6 - M8 Környezetre veszélyes anyagok:

M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok

M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok

M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

M9 - M10 Magas hőmérsékletű anyagok:

M9 Folyékony anyagok

M10 Szilárd anyagok

M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg.

Fogalommeghatározások és besorolás

2.2.9.1.3 A 9 osztályba sorolt anyagokat a 3.2 fejezet "A" táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolását ezen táblázat, ill. a 2.2.9.3 bekezdés megfelelő tétele alá 2.2.9.1.4 - 2.2.9.1.14 pont szerint kell végezni.

Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

2.2.9.1.4 Azon anyagok közé, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik, az azbeszt és az azbesztet tartalmazó keverékek tartoznak.

Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

2.2.9.1.5 Azon anyagok és készülékek közé, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek, a poliklórozott és polihalogénezett bifenilek és terfenilek (PCB-k és PCT-k), valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek, továbbá az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó készülékek, mint pl. transzformátorok, kondenzátorok tartoznak.

Megjegyzés: Az olyan keverékek, amelyek PCB- vagy PCT-tartalma nem haladja meg az 50 mg/kg értéket, nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

2.2.9.1.6 A gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok közé tartoznak azok a polimerek, amelyek legfeljebb 55 °C lobbanáspontú gyúlékony folyadékot tartalmaznak.

Lítium akkumulátorok

2.2.9.1.7 A bármilyen formában lítiumot tartalmazó cellákat és akkumulátorokat, készülékben lévő cellákat és akkumulátorokat, ill. készülékkel egybecsomagolt cellákat és akkumulátorokat az UN 3090, 3091, 3480, ill. 3481 tétel alá kell sorolni, és akkor szállíthatók ezen tételek alatt ha megfelelnek a következő előírásoknak:

a) minden cella, ill. akkumulátor olyan típusú, ami bizonyítottan megfelel a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 38.3 bekezdés minden vizsgálati követelményének;

Megjegyzés: az akkumulátoroknak akkor is olyan típusúnak kell lenniük, ami bizonyítottan megfelel a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv" III. rész 38.3 bekezdés minden vizsgálati követelményének, ha az akkumulátort alkotó cellák is ilyen típusúak.

b) minden cellában, ill. akkumulátorban szellőztető szerkezet van beépítve, vagy úgy van kialakítva, hogy a normális szállítási körülmények között kizárja a hirtelen bekövetkező repedést;

c) minden cella, ill. akkumulátor el van látva külső rövidzárlat ellen védő, hatékony eszközzel (pl. diódával, biztosítékkal, stb.);

d) a cellákat vagy párhuzamosan kapcsolt cellasorokat tartalmazó minden akkumulátor el van látva olyan hatékony eszközzel, amely a veszélyes visszáram megakadályozásához szükséges;

e) a cellákat és akkumulátorokat olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani, amelynek a következőket kell tartalmaznia:

i) a szervezeti felépítés leírását és a személyzet tervezéssel és termékminőséggel kapcsolatos felelősségének megoszlását;

ii) a vizsgálatokra, a minőségellenőrzésre, a minőségbiztosításra, a munkafolyamatokra vonatkozóan használandó utasítások;

iii) a cellák gyártása során a belső rövidzárlat megelőzésére és észlelésére is kiterjedő folyamatirányítást;

iv) a minőségügyi nyilvántartást, mint pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények és hitelesítési adatok, ill. tanúsítványok; ezeket az adatokat meg kell őrizni, és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni;

v) a vezetői felülvizsgálatokat a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;

vi) a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárását;

vii) az előző a) pontban említettek szerint vizsgált típusnak nem megfelelő cellák, ill. akkumulátorok ellenőrzésének módját;

viii) az érintett személyekre vonatkozó képzési programot és minősítési eljárást; és

ix) a végtermék sérülésmentességét biztosító eljárást.

Megjegyzés: Üzemi minőségbiztosítási programok is elfogadhatók. Harmadik felek tanúsítása nem szükséges, de az előző i) - ix) pontok szerinti eljárásoknak megfelelően dokumentáltnak és nyomon követhetőnek kell lenniük. A minőségbiztosítási program másolatát, kérésre, az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

A 3.3 fejezet 188 különleges előírása követelményeinek megfelelő lítium akkumulátorok nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

Megjegyzés: Az UN 3171 akkumulátorral hajtott jármű, ill. az UN 3171 akkumulátorral hajtott készülék tétel csak a nedves akkumulátorral, nátrium akkumulátorral, fémlítium vagy lítiumion akkumulátorral hajtott járművekre, valamint a nedves akkumulátorral vagy nátrium akkumulátorral hajtott készülékekre vonatkozik, amelyeket úgy szállítanak, hogy az akkumulátorok be vannak szerelve.

E tétel alkalmazásában járműnek számít az egy vagy több személy, ill. áru szállítására szolgáló, önjáró szerkezet. Ilyen lehet pl. az elektromos autó, motorkerékpár, robogó, három- vagy négykerekű jármű, ill. motorkerékpár, e-kerékpár, kerekes szék, kerti traktor, csónak vagy légijármű.

Készüléknek számít pl. a fűnyírógép, tisztítógép, hajó vagy repülőgép modell. A fémlítium vagy lítiumion akkumulátorral hajtott készülékek az UN 3091 FÉMLÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKBEN vagy UN 3091 FÉMLÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA, ill. az UN 3481 LÍTIUMION AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKBEN vagy UN 3481 LÍTIUMION AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKKEL EGYBECSOMAGOLVA tételként szállíthatók.

A belsőégésű motorral és nedves akkumulátorral, nátrium akkumulátorral, fémlítium vagy lítiumion akkumulátorral hajtott elektromos hibrid járműveket amelyeket úgy szállítanak, hogy az akkumulátor(ok) be van(nak) szerelve, az UN 3166 gyúlékony gáz üzemű jármű, ill. az UN 3166 gyúlékony folyadék üzemű jármű tételhez kell sorolni. Az olyan járműveket, amelyekben üzemanyagcella van, az UN 3166 gyúlékony gáz üzemű üzemanyagcellás jármű. ill. az UN 3166 gyúlékony folyadék üzemű üzemanyagcellás jármű tétel alá kell sorolni.

Biztonsági felszerelések

2.2.9.1.8 A biztonsági felszerelések közé tartoznak azok a mentőeszközök és gépjármű tartozékok, amelyek megfelelnek a 3.3 fejezet 235, ill. 296 különleges előírásában szereplő leírásnak.

Környezetre veszélyes anyagok

2.2.9.1.9 (törölve)

Vízi környezetet szennyező anyagok

2.2.9.1.10 Környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok

2.2.9.1.10.1 Általános fogalommeghatározás

2.2.9.1.10.1.1 Környezetre veszélyes anyagok - többek között - a vízi környezetet szennyező folyékony vagy szilárd anyagok, valamint az ilyen anyagok oldatai és keverékei (készítmények és hulladékok).

A 2.2.9.1.10 pont alkalmazásában az "anyag" olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely a termék stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott eljárásból származó szennyezőt is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető.

2.2.9.1.10.1.2 A vízi környezet a vízben élő vízi szervezetek, ill. a vízi életközösség szempontjából, értelmezendő, amelynek a vízi szervezetek a részét képezik. 14) Ezért a veszély azonosításának alapja az anyag, ill. keverék vízi toxicitása, ezt azonban módosíthatják a lebomlásra és a bioakkumulációra vonatkozó további adatok.

2.2.9.1.10.1.3 A következő besorolási eljárás célja, hogy mindenfajta anyagra, ill. keverékre alkalmazni lehessen, tudatában kell lenni azonban, hogy bizonyos esetekben, pl. fémeknél vagy nehezen oldható szervetlen vegyületeknél különleges útmutatás15) szükséges.

2.2.9.1.10.1.4 Az ebben a szakaszban használt kifejezések és betűszavak jelentése a következő:

- BCF: biokoncentrációs tényező;

- BOI: biokémiai oxigénigény;

- KOI: kémiai oxigénigény;

- GLP: helyes laboratóriumi gyakorlat;

- ECx: a válaszban x%-os változást okozó koncentráció;

- EC50: az anyag tényleges koncentrációja, amely a legnagyobb válaszreakció 50%-át eredményezi;

- ErC50: a szaporodási sebesség szempontjából meghatározott EC50 érték;

- Kow: oktanol/víz megoszlási együttható;

- LC50 (50%-os halálos koncentráció): az anyag azon koncentrációja a vízben, amely a kísérleti állatcsoport 50%-ának (felének) elhullását okozza;

- L(E)C50: LC50 vagy EC50;

- NOEC (No Observed Effect Concentration, nem észlelhető hatás koncentráció): észlelhető hatást még nem okozó koncentráció: az a vizsgálati koncentráció, amely közvetlenül a statisztikailag szignifikáns káros hatást okozó, legkisebb vizsgált koncentráció alatt van. A NOEC-nek a kontrolhoz viszonyítva nincs statisztikailag szignifikáns káros hatása;

- OECD Test Guidelines: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott vizsgálati irányelvek.

2.2.9.1.10.2 Fogalommeghatározás és az adatokra vonatkozó követelmények

2.2.9.1.10.2.1 A környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagok besorolásának alapvető elemei.

a) akut vízi toxicitás;

b) krónikus vízi toxicitás;

c) a bioakkumulációs hajlam vagy a tényleges bioakkumuláció; és

d) szerves vegyianyagok (biotikus vagy abiotikus) lebomlása.

2.2.9.1.10.2.2 A harmonizált nemzetközi vizsgálati módszerek alapján nyert adatok előnyösebbek, a gyakorlatban azonban a belföldi vizsgálati módszerek alapján nyert adatok is alkalmazhatók, ha egyenértékűnek tekinthetők. Általánosan elfogadott, hogy az édesvízi és a tengeri fajokra vonatkozó toxicitás azonosnak tekinthető és lehetőleg az OECD vizsgálati irányelvek vagy azzal egyenértékű módszerek alapján kell levezetni, a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) alapelvei szerint. Ha így nyert adatok nincsenek, a besorolást a rendelkezésre álló legjobb adatok alapján kell elvégezni.

2.2.9.1.10.2.3 Az akut vízi toxicitás egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy rövid távú vízi expozíció esetén károsan befolyásol egy adott élő szervezetet.

Az akut (rövid távú) veszélyesség - besorolási szempontból - egy vegyianyag élő szervezetre vonatkozó akut toxicitása által okozott veszélyesség rövid időtartamú vízi expozíció során.

Az akut vízi toxicitást általában a halra vonatkozó 96 órás LC50 (OECD 203 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer), a rákfajokra vonatkozó 48 órás LC50 (OECD 202 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer) és/vagy az alga fajokra vonatkozó 72 vagy 96 órás EC50 (OECD 201 vizsgálati irányelv vagy azzal egyenértékű módszer) értékek felhasználásával kell meghatározni. Ezekkel a fajokkal bármely vízi szervezetek helyettesíthetők, ill. más fajokkal, pl. békalencsével (Lemna-val) nyert adatok is használhatók, ha a vizsgálati módszer megfelelő.

2.2.9.1.10.2.4 A krónikus vízi toxicitás egy anyag azon belső tulajdonsága, hogy káros hatást gyakorol a vízi szervezetekre a szervezet életciklusához viszonyítva meghatározott expozíciók során.

A hosszú távú veszélyesség - besorolási szempontból - egy vegyianyag krónikus toxicitása által okozott veszélyesség hosszú időtartamú vízi expozíciót követően.

A krónikus toxicitásra kevesebb adat áll rendelkezésre, mint az akut toxicitásra, és a vizsgálati eljárások is kevésbé egységesek. Az OECD 210 (hal korai életszakasz), 211 (vízibolha szaporodás) vizsgálati irányelv, valamint az OECD 201 (alganövekedés gátlása) vizsgálati irányelv alapján kapott adatok elfogadhatók. Egyéb, nemzetközileg elismert hiteles vizsgálatok is alkalmazhatók. A NOEC értékeket vagy más, egyenértékű ECx értéket kell használni.

2.2.9.1.10.2.5 A bioakkumuláció (biológiai felhalmozódás) az élő szervezetbe bármilyen expozíciós úton (azaz levegőből, vízből, üledékből, talajból, táplálékkal) bekerült anyagnak az átalakítás és kiválasztás után a szervezetben maradt nettó mennyiségét jelenti.

A bioakkumulációs hajlamot általában az oktanol/víz megoszlási együtthatóval kell meghatározni, amit az OECD 107 vagy 117 vizsgálati irányelv szerint meghatározott logKow-ban szoktak megadni. Ezzel ugyan jól jellemezhető a bioakkumulációs hajlam, de a kísérletileg meghatározott biokoncentrációs tényező (BCF) jobb eredményt ad, ezért ha lehetséges, ezt kell használni. A BCF-t az OECD 305 vizsgálati irányelv szerint kell meghatározni.

2.2.9.1.10.2.6 A lebomlás a szerves molekulák kisebb molekulákra, majd végül szén-dioxidra, vízre és sókra történő bomlása.

A környezetben való lebomlás lehet biotikus vagy abiotikus (pl. hidrolízis), ez a tény a kritériumokban figyelembe van véve. A könnyű biológiai lebonthatóság legegyszerűbben az OECD 301 vizsgálati irányelv (A-F) biológiai lebonthatósági vizsgálatával határozható meg. Ha egy anyag ezekben a vizsgálatokban közepes eredményt mutat, abból arra lehet következtetni, hogy a legtöbb környezetben gyorsan lebomlik. Tekintettel arra, hogy ezek a vizsgálatok édesvízre vonatkoznak, a tengeri környezetre alkalmasabb, OECD 306 vizsgálati irányelv alapján nyert eredményeket is figyelembe vették. Ha ilyen adat nem áll rendelkezésre, a gyors lebomlásra akkor lehet következtetni, ha az ötnapos BOI és a KOI hányadosa BOI5/KOI ≥ 0,5.

A gyors lebonthatóság meghatározásánál az abiotikus lebomlás (pl. hidrolízis), az elsődleges biotikus és az elsődleges abiotikus lebomlás, nemvizes közegben való lebomlás és a környezetben való bizonyítottan gyors lebomlás, mind figyelembe vehető 16).

Egy anyag akkor tekintendő a környezetben gyorsan lebomlónak, ha a következő kritériumoknak megfelel:

a) a 28 napos könnyű biológiai lebonthatósági vizsgálat során a következő lebomlási szinteket éri el:

i) az oldott szerves széntartalmon alapuló vizsgálatnál: 70%-ot;

ii) az oxigén fogyáson vagy a szén-dioxid képződésen alapuló vizsgálatnál: az elméleti maximumok 60%-át.

Ezeket az értékeket 10 napon belül kell elérni attól a naptól kezdve, amikor a biológiai lebomlás első alkalommal 10% felett volt, kivéve, ha az anyagot mint összetett, többkomponensű, szerkezetileg hasonló összetevőkkel rendelkező anyagot azonosították. Ebben az esetben ha kielégítő bizonyíték áll rendelkezésre, a 10 napon belüli bekövetkezési feltételtől el lehet tekinteni, és a 28 napos megfelelőségi szintet kell alkalmazni17).

b) ha csak a BOI és a KOI értékek állnak rendelkezésre: a BOI5/KOI ≥ 0,5; vagy

c) egyéb, meggyőző tudományos bizonyíték van arra, hogy az anyag, ill. keverék a vízi környezetben, 28 napon belül 70% fölötti mértékben lebomlik (biotikus és/vagy abiotikus úton).

2.2.9.1.10.3 Az anyagok besorolási kategóriái és kritériumai

Egy anyagot akkor kell a "környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyag"-nak besorolni, ha a 2.2.9.1.10.3.1 táblázatban az akut-1 kategóriára, a krónikus-1 kategóriára vagy a krónikus-2 kategóriára feltüntetett kritériumoknak megfelel. Ezek a kritériumok részletesen leírják a besorolási kategóriákat. A 2.2.9.1.10.3.2 táblázat pedig diagram formájában fogalja össze a kategóriákat.

2.2.9.1.10.3.1 táblázat: A vízi környezetre veszélyes anyagok kategóriái

(lásd az 1. megj.)

a) Akut (rövid távú) veszélyesség a vízi környezetre

Akut-1 kategória (lásd a 2. megj.)
96 órás LC50 (halra)≤ 1 mg/l és/vagy
48 órás EC50 (rákokra)≤ 1 mg/l és/vagy
72 vagy 96 órás ErC50 (algákra vagy egyéb vízinövényekre)≤ 1 mg/l (lásd a 3. megj.)

b) Hosszú távú veszélyesség a vízi környezetre (lásd a 2.2.9.1.10.3.1 ábrát is)

i) Nem gyorsan lebomló anyagok (lásd a 4. megj.), amelyekre van megfelelő krónikus toxicitási adat

Krónikus-1 kategória (lásda 2. megj.)
Krónikus NOEC vagy ECx (halra)≤ 0,1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (rákokra)≤ 0,1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (algákra vagy egyéb≤ 0,1 mg/l
vízinövényekre)
Krónikus-2 kategória
Krónikus NOEC vagy ECx (halra)≤ 1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (rákokra)≤ 1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (algákra vagy egyéb≤ 1 mg/l
vízinövényekre)

ii) Gyorsan lebomló anyagok, amelyekre van megfelelő krónikus toxicitási adat

Krónikus-1 kategória (lásd a 2. megj.)
Krónikus NOEC vagy ECx (halra)≤ 0,01 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (rákokra)≤ 0,01 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (algákra vagy egyéb≤ 0,01 mg/l
vízinövényekre)
Krónikus-2 kategória
Krónikus NOEC vagy ECx (halra)≤ 0,1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (rákokra)≤ 0,1 mg/l és/vagy
Krónikus NOEC vagy ECx (algákra vagy egyéb≤ 0,1 mg/l
vízinövényekre)

iii) Anyagok, amelyekre nincs megfelelő krónikus toxicitási adat

Krónikus-1 kategória (lásd a 2. megj.)
96 órás LC50 (halra)≤ 1 mg/l és/vagy
48 órás EC50 (rákokra)≤ 1 mg/l és/vagy
72 vagy 96 órás ErC50 (algákra vagy egyéb
vízinövényekre)
≤ 1 mg/l (lásd a 3. megj.)
és az anyag nem bomlik le gyorsan és/vagy a kísérletileg meghatározott
BCF ≥ 500 (vagy ennek hiányában a logKow≥ 4) (lásd a 4. és az 5. megj.)
Krónikus-2 kategória
96 órás LC50 (halra)> 1, de ≤ 10 mg/l és/vagy
48 órás EC50 (rákokra)> 1, de ≤ 10 mg/l és/vagy
72 vagy 96 órás ErC50 (algákra vagy egyéb
vízinövényekre)
> 1, de ≤ 10 mg/l (3. megj.)
és az anyag nem bomlik le gyorsan és/vagy a kísérletileg meghatározott
BCF ≥ 500 (vagy ennek hiányában a logKow ≥ 4) (lásd a 4. és az 5. megj.)

Megjegyzés: 1. A halat, a rákokat és algákat helyettesítő fajként vizsgáljuk, mint amelyek a táplálkozási szintek és a rendszertan széles skáláját ölelik fel, a vizsgálati módszerek nagymértékben szabványosítottak. Más élő szervezetekre vonatkozó adatok is figyelembe vehetők, de csak, ha azonos fajt képviselnek és a vizsgálatok kimenetei is megegyeznek.

2. Az anyagok akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába sorolása során az összegzési módszer alkalmazásához szükség van egyúttal jelezni a megfelelő M tényező értékét (lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot).

3. Ha az algára vonatkozó ErC50 toxicitás [= EC50 (szaporodási ráta)] a következő legérzékenyebb faj értékének századrészénél kisebb és a besorolás eredménye kizárólag ezen a hatáson alapul, meg kell gondolni, hogy ez a toxicitás reprezentálja

a vízi növényekre vonatkozó toxicitást. Ha bizonyítható, hogy nem ez az eset áll fenn, akkor szakértői értékelés alapján kell eldönteni, hogy a besorolást alkalmazzuk-e. A besorolásnak az ErC50 értéken kell alapulnia. Olyan esetekben, amikor az EC50 alapja nincs meghatározva és nem áll rendelkezésre ErC50 érték, a besorolást a rendelkezésre álló legkisebb EC50 alapján kell végezni.

4. A gyors lebonthatóság hiányának megállapítását vagy a könnyű biológiai lebonthatóság hiányára vagy a gyors lebomlás hiányának más bizonyítékára lehet alapozni. Ha a lebonthatóságra nincs használható adat (sem kísérletileg meghatározott, sem becsült) akkor az anyagot nem gyorsan lebomlónak kell tekinteni.

5. A kísérletileg meghatározott BCF ≥ 500 értéken vagy ennek hiányában a logKow ≥ 4 értéken (ha a log Kow érték megfelelő mutatója az anyag bioakkumulációs hajlamának) alapuló bioakkumulációs hajlam. A mért logKow értékeket előnyben kell részesíteni a becsült adatokkal szemben, valamint a mért BCF értékeket a logKow értékekkel szemben.

2.2.9.1.10.3.1. ábra: Kategóriák a vízi környezetre hosszú távon veszélyes anyagokhoz

2.2.9.1.10.3.2 A következő 2.2.9.1.10.3.2 táblázat besorolási rendszere az anyagok besorolási kritériumait foglalja össze.

2.2.9.1.10.3.2 táblázat A vízi környezetre veszélyes anyagok besorolási rendszere

Besorolási kategória
Akut veszélyesség
(lásd az 1. megj.)
Hosszú távú veszélyesség
(lásd a 2. megj.)
Van megfelelő krónikus toxicitási adatNincs megfelelő krónikus
Nem gyorsan lebomló
anyagok
(lásd a 3. megj.)
Gyorsan lebomló anyagok
(lásd a 3. megj.)
toxicitási adat
(lásd az 1. megj.)
Kategória: akut-1Kategória: krónikus-1Kategória: krónikus-1Kategória: krónikus-1
L(E)C50 ≤ 1,00NOEC vagy ECX ≤ 0,1NOEC vagy ECx ≤ 0,01L(E)C50 ≤ 1,00 és a gyors
lebomlás hiánya és/vagy
BCF ≥ 500, vagy ennek
hiányában logKow ≥ 4
Kategória: krónikus-2Kategória: krónikus-2Kategória: krónikus-2
0,1 < NOEC vagy ECx ≤ 10,01 < NOEC vagy ECx ≤ 0,11,00 < L(E)C50 ≤ 10,0 és a
gyors lebomlás hiánya
és/vagy
BCF ≥ 500, vagy ennek
hiányában logKow ≥ 4

Megjegyzés: 1. A halra, rákokra és/vagy algákra vagy más vízinövényekre meghatározott, (vagy kísérleti adatok hiányában a kvantitatív szerkezet-hatás összefüggés (QSAR18)) szerint becsült) mg/l-ben kifejezett L(E)C50 értékeken alapuló akut toxicitási tartomány.

2. Az anyagokat a különböző krónikus kategóriákba kell sorolni, kivéve, ha van megfelelő krónikus toxicitási adat mind a három táplálkozási szintre, amelyek meghaladják a vízben való oldhatóságot vagy az 1 mg/l értéket. (A "megfelelő" azt jelenti, hogy az adatok kielégítően lefedik a szóban forgó végpontokat. Általában ez mért vizsgálati adatokat jelent, de a felesleges vizsgálatok elkerülésére egyedi esetekben lehetnek becsült adatok is, pl. QSAR vagy nyilvánvaló esetben szakértői vélemény.)

3. Halra vagy rákokra meghatározott, mg/l-ben kifejezett NOEC vagy egyenértékű ECx értékeken, vagy más, elismert jellemzőn alapuló krónikus toxicitási tartomány.

2.2.9.1.10.4 A keverékek besorolási kategóriái és kritériumai

2.2.9.1.10.4.1 A keverékek besorolási rendszeréhez tartoznak az anyagok besorolásához használt kategóriák, azaz az akut-1, a krónikus-1 és a krónikus-2 kategória. Annak érdekében, hogy a keverék vízi környezetre való veszélyességének besorolásához az összes rendelkezésre álló adatot felhasználjuk, a következő feltételezést használjuk:

A "lényeges összetevő" a keverékben legalább 0,1 tömeg%-ban jelenlévő akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába tartozó összetevő és minden más, legalább 1 tömeg%-ban jelen levő összetevő, kivéve, ha feltételezhető, hogy valamelyik 0,1 tömeg%-nál kisebb koncentrációban jelenlévő összetevő is lényeges a keverék vízi környezetre való veszélyességének besorolásához (pl. nagyon mérgező összetevők esetében).

2.2.9.1.10.4.2 A vízi környezetre való veszélyesség besorolásának menete lépcsőzetes, és attól függ, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre az egész keverékre, ill. az összetevőire. A lépcsőzetes besorolás elemei a következők:

a) a keverékkel végzett vizsgálaton alapuló besorolás;

b) a következtetés elvén alapuló besorolás;

c) "a besorolt összetevők összegzése" módszer és/vagy az "összegző képlet" használata.

A követendő eljárást a következő 2.2.9.1.10.4.2 ábra mutatja.

2.2.9.1.10.4.2 ábra: A keverékek akut és hosszú távú vízi környezeti veszélyességének lépcsőzetes besorolása

2.2.9.1.10.4.3 Keverékek besorolása abban az esetben, ha a keverék egészére vannak toxicitási adatok

2.2.9.1.10.4.3.1 Ha a keverék egészének vízi toxicitását megvizsgálták, akkor ezek az adatokat kell felhasználni a keverék besorolására az anyagokra elfogadott kritériumok szerint. A besorolást normál esetben a halra, a rákokra és az algákra vagy egyéb vízinövényekre kapott adatokra kell alapozni (lásd a 2.2.9.1.10.2.3 és a 2.2.9.2.10.2.4 pontot). Ha a keverék egészére nincs megfelelő akut vagy krónikus toxicitási adat, a következtetési elveket vagy az összegző módszert kell alkalmazni (lásd a 2.2.9.1.10.4.4 - 2.2.9.1.10.4.6 pontot).

2.2.9.1.10.4.3.2 A keverékek hosszú távú veszélyesség alapján történő besorolásához a lebomlásra és a egyes esetekben a bioakkumulációra vonatkozó további adatok szükségesek. A keverékek egészére nem léteznek lebomlásra és bioakkumulációra vonatkozó adatok. A lebomlásra és bioakkumulációra vonatkozó vizsgálatokat keverékekre nem alkalmazzák, mert rendszerint nehezen értelmezhetők, és a vizsgálatok csak egyedi anyagokra mértékadók.

2.2.9.1.10.4.3.3 Besorolás az akut-1 kategóriába

a) ha a keverék egészére vannak megfelelő akut toxicitási vizsgálati adatok (LC50 vagy EC50) és az L(E)C50 értéke ≤ 1 mg/l:

a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat a) pontja szerint az akut-1 kategóriába kell besorolni;

b) ha a keverék egészére vannak akut toxicitási vizsgálati adatok (LC50 vagy EC50) és az L(E)C50 értéke(k) >1 mg/l vagy nagyobb(ak), mint a vízben való oldhatóság értéke:

a keveréket a RID értelmében nem kell akut veszélyességi kategóriába sorolni.

2.2.9.1.10.4.3.4 Besorolás a krónikus-1 és -2 kategóriába

a) ha a keverék egészére vannak megfelelő krónikus toxicitási adatok (ECx vagy NOEC), és a vizsgált keverék ECx vagy NOEC értéke ≤ 1 mg/l:

i) a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) ii) pontja (gyorsan lebomló) szerint a krónikus-1 vagy -2 kategóriába kell besorolni, ha a rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy a keverék minden lényeges összetevője gyorsan lebomló;

ii) minden más esetben a keveréket a 2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) i) pontja (nem gyorsan lebomló) szerint a krónikus-1 vagy -2 kategóriába kell besorolni;

b) ha a keverék egészére vannak megfelelő krónikus toxicitási adatok (ECx vagy NOEC) és a vizsgált keverék ECx vagy NOEC értéke(i) >1 mg/l vagy nagyobb(ak), mint a vízben való oldhatóság értéke:

a keveréket a RID értelmében nem kell hosszú távú veszélyességi kategóriába sorolni.

2.2.9.1.10.4.4 Keverékek besorolása, amelyeknél a keverék egészére nincsenek toxicitási adatok: a következtetés elvén alapuló besorolás

2.2.9.1.10.4.4.1 Ha magát a keveréket nem vizsgálták a vízi környezetre való veszélyességének megállapítására, viszont az egyes összetevőkre és hasonló, megvizsgált keverékekre elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a keverék veszélyességét megfelelően jellemezze, akkor ezeket az adatokat kell használni a következő, elfogadott következtetési szabályok szerint. Ez biztosítja, hogy a besorolási eljárás folyamán a rendelkezésre álló adatokat a lehető legnagyobb mértékben felhasználjuk a keverék veszélyességének jellemzésére, anélkül, hogy további állatkísérletekre volna szükség.

2.2.9.1.10.4.4.2 Hígítás

Abban az esetben, ha egy keveréket egy már besorolt másik keverék vagy anyag olyan hígítószerrel történő hígításával állítottak elő, amelynek a vízi környezetre való veszélyessége azonos vagy kisebb mértékű, mint a legkevésbé toxikus eredeti összetevőjének veszélyessége, és amely valószínűleg nem befolyásolja a többi összetevő vízi környezetre való veszélyességét, akkor a keveréket az eredeti keverékkel, ill. anyaggal azonosan kell besorolni. Alternatívaként a 2.2.9.1.10.4.5 pont szerinti eljárás is alkalmazható.

2.2.9.1.10.4.4.3 Gyártási tételek

Egy keverék valamely bevizsgált gyártási tételének a vízi környezetre való veszélyességi besorolása és ugyannak a kereskedelmi terméknek, ugyanazon gyártó által, vagy ugyanazon gyártó felügyelete mellett gyártott másik, nem bevizsgált gyártási tételének besorolása alapvetően azonosnak tekintendő, kivéve, ha okkal feltételezhető, hogy olyan jelentős változás következett be, amely a nem bevizsgált gyártási tételnek a vízi környezetre való veszélyességi besorolását is megváltoztatta. Ez esetben új besorolási eljárás szükséges.

2.2.9.1.10.4.4.4 A legszigorúbb (krónikus-1 és akut-1) kategóriákba sorolt keverékek koncentrációjának növelése

Ha egy krónikus-1 és/vagy akut-1 kategóriába sorolt, bevizsgált keverékben a krónikus-1 és/vagy akut-1 kategóriába sorolt összetevők koncentrációját a továbbiakban növeljük, a nagyobb koncentrációjú nem bevizsgált keveréket - további vizsgálat nélkül -ugyanabba a kategóriába kell sorolni, mint az eredeti bevizsgált keveréket.

2.2.9.1.10.4.4.5 Egy toxikussági kategórián belüli interpoláció

Három, azonos összevetőket tartalmazó keverék (A, B és C) esetén, ha A keverék és B keverék bevizsgált és ugyanabba a kategóriába tartozik és a nem bevizsgált C keverék ugyanazokat a toxikológiailag aktív összetevőket tartalmazza, mint az A és B keverék, de a toxikológiailag aktív összetevők koncentrációja az A és B keverékben levő koncentrációk közé esik, akkor feltételezhető, hogy a C keverék ugyanabba a kategóriába tartozik, mint az A és a B keverék.

2.2.9.1.10.4.4.6 Alapvetően azonos keverékek

Ha adottak a következők:

a) két keverék:

i) A + B;

ii) C + B;

b) a B összetevő koncentrációja a két keverékben lényegében azonos;

c) az A összetevő koncentrációja az i) pont szerinti keverékben azonos a C összetevő koncentrációjával az ii) pont szerinti keverékben;

d) az A és C vízi környezetre való veszélyességi adatai ismertek és alapvetően azonosak, és nem valószínű, hogy a B összetevő vízi toxicitását befolyásolnák,

akkor ha az i), ill. az ii) pont szerinti keveréket vizsgálati adatok alapján már besorolták, a másik keverék ugyanabba a veszélyességi kategóriába sorolható.

2.2.9.1.10.4.5 Keverékek besorolása abban az esetben, ha a keverék mindegyik összetevőjére vagy csak néhányra vannak toxicitási adatok

2.2.9.1.10.4.5.1 A keverék besorolását a besorolt összetevők koncentrációjának összegzésére kell alapozni. Az "akut", ill. "krónikus" kategóriába sorolt összetevők százalékos aránya az össszegző módszer kiinduló adata. Az összegző módszer részletei a 2.2.9.1.10.4.6.1 -2.2.9.1.10.4.6.4 pontokban találhatók.

2.2.9.1.10.4.5.2 Egy keverék lehet már besorolt (akut-1 és/vagy krónikus-1, krónikus-2) összetevők és olyan összetevők kombinációja, amelyekre vannak megfelelő toxicitási vizsgálati adatok. Ha a keverék egynél több összetevőjére van megfelelő toxicitási adat, akkor ezeknek az összetevőknek az együttes toxicitását a toxicitási adatok jellegétől függően a következő a), ill. b) összegző képlettel kell kiszámolni:

a) a vízi környezetre gyakorolt akut toxicitás alapján:

ahol:

Ci = az i-edik összetevő koncentrációja (tömeg%);

L(E)C50i = az i-edik összetevő LC50 vagy EC50 értéke (mg/l);

n = az összetevők száma, i = 1 - n;

L(E)C50m = a keverék azon részének L(E)C50 értéke, amelyre van toxicitási adat.

A számított toxicitást kell felhasználni a keverék ezen részének az akut toxicitási veszélyességi kategóriába sorolásához, amit azután felhasználunk az összegzési módszerben.

b) a vízi környezetre gyakorolt krónikus toxicitás alapján

ahol

Ci = a gyorsan lebomló összetevők közül az i-ediknek a koncentrációja (tömeg%);

Cj = a nem gyorsan lebomló összetevők közül a j-ediknek a koncentrációja (tömeg%);

NOECi = a gyorsan lebomló összetevők közül az i-ediknek a NOEC értéke (vagy más, elismert jellemző a krónikus toxicitásra), (mg/l);

NOECj = a nem gyorsan lebomló összetevők közül a j-ediknek a NOEC értéke (vagy más, elismert jellemző a krónikus toxicitásra), (mg/l);

n = az összetevők száma, i és j = 1...n

EqNOECm = a keverék azon részének egyenértékű NOEC értéke, amelyre van vizsgálati adat;

Az egyenértékű toxicitás ily módon azt a tényt tükrözi, hogy a nem gyorsan lebomló anyagok eggyel szigorúbb veszélyességi kategóriába tartoznak mint a gyorsan lebomló anyagok.

A számított egyenértékű toxicitást kell felhasználni a keverék ezen részének az hosszú távú veszélyességi kategóriába sorolásához a gyorsan lebomló anyagokra vonatkozó kritériumok szerint [2.2.9.1.10.3.1 táblázat b) ii) pont], amit azután felhasználunk az összegzési módszerben.

2.2.9.1.10.4.5.3 Amikor a keverék egy részére az összegző képletet alkalmazzuk, előnyös, ha a keverék ezen része toxicitását az egyes összetevők azonos rendszertani csoportra (halra, rákra vagy algára) vonatkozó toxicitási értékeivel kiszámoljuk, és azután a kapott legnagyobb -toxicitási értéket (azaz a legkisebb értéket) használjuk (vagyis a három csoport közül a legérzékenyebbre vonatkozót). Ha azonban nincs minden összetevőre azonos rendszertani csoportra vonatkozó toxicitási adat, az egyes összetevőkre vonatkozóan a toxicitási adatot úgy kell kiválasztani, mint ahogy az anyagok besorolásánál kell a toxicitási adatot kiválasztani, vagyis a legnagyobb toxicitási értéket (a legérzékenyebb vizsgálati szervezetre vonatkozót) kell használni. Az így kiszámított akut és krónikus toxicitás érték figyelembevételével kell a keverék ezen részét az akut-1 és/vagy krónikus-1, ill. -2 kategóriába sorolni, ugyanazon kritériumok alapján, mint amelyek az anyagokra vonatkoznak.

2.2.9.1.10.4.5.4 Ha egy keveréket többféleképpen sorolnak be, a legszigorúbb eredményt adó módszert kell alkalmazni.

2.2.9.1.10.4.6 Összegző módszer

2.2.9.1.10.4.6.1 Besorolási eljárás

Általában a keverékeknél a szigorúbb besorolás megelőzi a kevésbé szigorút, például a krónikus-1 kategóriába való besorolás megelőzi a krónikus-2-be való sorolást. Ennek következtében, ha a besorolás eredménye krónikus-1 kategória, a besorolási eljárás befejeződik. Mivel a krónikus-1 kategóriánál nincs szigorúbb, ezért nem szükséges a besorolási eljárást folytatni.

2.2.9.1.10.4.6.2 Az akut-1 kategóriába való sorolás

2.2.9.1.10.4.6.2.1 Először az összes, akut-1 kategóriába sorolt összetevő koncentrációját (%-ban) összeadjuk. Ha ezen összeg 25% vagy annál nagyobb, az egész keveréket az akut-1 kategóriába kell sorolni. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék az akut-1 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.2.2 A keveréknek a besorolt összetevők koncentrációjának összegzésén alapuló, akut veszélyesség szerinti besorolása a 2.2.9.1.10.4.6.2.2 táblázatban van összefoglalva.

2.2.9.1.10.4.6.2.2 táblázat: A keverék akut veszély szerinti besorolása a besorolt összetevők koncentrációjának összegzése alapján

Az adott kategóriába besorolt összetevők
koncentrációjának összege (%-ban)
A keverék besorolása
akut-1 x Ma) ≥ 25%akut-1

a) Az M tényező magyarázatára lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot.

2.2.9.1.10.4.6.3 A krónikus-1 és krónikus-2 kategóriába való sorolás

2.2.9.1.10.4.6.3.1 Először az összes, a krónikus-1 kategóriába sorolt összetevő koncentrációját (%-ban) összeadjuk. Ha ezen összeg 25% vagy annál nagyobb, az egész keveréket a krónikus-1 kategóriába kell sorolni. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék a krónikus-1 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.3.2 Ha a keverék nem tartozik a krónikus-1 kategóriába, akkor a krónikus-2 kategóriába való sorolás szempontjából kell vizsgálni. Akkor kell a keveréket a krónikus-2 kategóriába sorolni, ha a krónikus-1 kategóriába sorolt összetevők koncentrációja összegének (%-ban) 10-szerese és a krónikus-2 kategóriába sorolt összetevők koncentrációjának összege (%-ban) 25% vagy annál nagyobb. Ha a számítás eredménye az, hogy a keverék a krónikus-2 kategóriába tartozik, a besorolási eljárás befejeződött.

2.2.9.1.10.4.6.3.3 A keveréknek a besorolt összetevők összegzésén alapuló, hosszú távú veszélyesség szerinti besorolása a 2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázatban van összefoglalva.

2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázat: A keverék hosszú távú veszélyesség szerinti besorolása a besorolt összetevők összegzése alapján

Az adott kategóriába besorolt összetevők
koncentráció összege (%-ban)
A keverék besorolása:
krónikus-1 x Ma) ≥ 25%krónikus-1
(Ma) x 10 x krónikus-1) + krónikus-2 ≥ 25%krónikus-2

a) Az M tényező magyarázatára lásd a 2.2.9.1.10.4.6.4 pontot.

2.2.9.1.10.4.6.4 Nagyon mérgező összetevőket tartalmazó keverékek

Az olyan, akut-1 vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevők, amelyek akut toxicitása jóval kisebb 1 mg/l-nél és/vagy krónikus toxicitása jóval kisebb, mint 0,1 mg/l (ha nem gyorsan lebomlók) vagy mint 0,01 mg/l (ha gyorsan lebomlók), befolyásolhatják az egész keverék toxicitását, ezért az összegző módszerben súlyozottan vannak figyelembe véve. Ha a keverékben van akut-1 vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevő, a 2.2.9.1.10.4.6.2 és 2.2.9.1.10.4.6.3 pontban leírt lépcsőzetes eljárást kell alkalmazni, amelyben az összetevők százalék arányának egyszerű összeadása helyett egy súlyozott összeget használunk, amely az akut-1 és krónikus-1 kategóriájú összetevők koncentrációjának és egy tényezőnek a szorzata. Ez azt jelenti, hogy a 2.2.9.1.10.4.6.2.2, ill. a 2.2.9.1.10.4.6.3.3 táblázatok bal oldali oszlopában az akut-1, ill. krónikus-1 kategóriájú összetevők koncentrációja a megfelelő tényezővel megszorozva szerepel. A szorzótényező az összetevők toxicitása alapján van meghatározva, és a következő 2.2.9.1.10.4.6.4 táblázatban szerepel. Ezért az akut-1 és/vagy krónikus-1 kategóriába sorolt összetevőket tartalmazó keverékek összegző módszerrel történő besorolásához ismerni kell az M tényező értékét. Ehelyett az összegző képlet is alkalmazható (lásd a 2.2.9.1.10.4.5.2 pontot), ha a keverékben lévő minden, nagyon mérgező összetevőre van toxicitási adat és elegendő bizonyíték van arra, hogy a többi összetevő (beleértve azokat is, amelyekre akut és/vagy krónikus toxicitási adatok nem állnak rendelkezésre), csak enyhén vagy egyáltalán nem mérgező, és nem befolyásolják jelentősen a keverék környezetre való veszélyességét.

2.2.9.1.10.4.6.4 táblázat: A keverékek nagyon mérgező összetevőihez tartozó szorzótényezők

Akut toxicitásM tényezőKrónikus toxicitásM tényező
L(E)C50 értékNOEC értékNem gyorsan
lebomló
összetevők
Gyorsan
lebomló
összetevők
0,1 < L(E)C50 ≤ 110,01 < NOEC ≤ 0,11-
0,01 < L(E)C50 ≤ 0,1100,001 < NOEC ≤ 0,01101
0,001 < L(E)C50 ≤ 0,011000,0001 < NOEC ≤ 0,00110010
0,0001 < L(E)C50 ≤ 0,00110000,00001 < NOEC ≤ 0,00011000100
0,00001 < L(E)C50 ≤ 0,0001100000,000001 < NOEC ≤ 0,00001100001000
(további tizedes intervallumonként folytatva)(további tizedes intervallumonként folytatva)

2.2.9.1.10.4.6.5 Keverék besorolása abban az esetben, ha nincs az összetevőkre használható információ

Abban az esetben, ha a keverék valamely lényeges összetevőjének akut és/vagy krónikus vízi toxicitására nincs használható adat, a keveréket nem lehet határozott veszélyességi kategóriába sorolni. Ebben az esetben a keveréket az ismert összetevők alapján kell besorolni, és ki kell egészíteni a következő megállapítással: "A keverék x %-a olyan összetevő(k)ből áll, amely(ek)nek vízi környezetre való veszélyessége nem ismert."

2.2.9.1.10.5 Az 1272/2008/EK19) rendelet szerint a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek besorolt anyagok és keverékek

Ha a 2.2.9.1.10.3 és a 2.2.9.1.10.4 pont szerinti besoroláshoz nem áll rendelkezésre adat, akkor az anyagot, ill. keveréket:

a) a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek kell besorolni, ha a 1272/2008/EK19) rendelet szerint a vízi akut-1, vízi krónikus-1 vagy vízi krónikus-2 kategóriába kell sorolni, vagy - ha az említett rendelet szerint még alkalmazandók, akkor - a 67/548/EGK irányelv20) vagy az 1999/45/EK irányelv21) szerint R50; R50/53 vagy R51/53 kockázati mondato(ka)t kell hozzárendelni;

b) úgy lehet tekinteni, hogy nem veszélyes a környezetre (vízi környezetre), ha az említett irányelvek, ill. rendelet szerint nem kell egyik, említett kockázati mondatot vagy kategóriát sem hozzárendelni.

2.2.9.1.10.6 A 2.2.9.1.10.3, a 2.2.9.1.10.4 és a 2.2.9.1.10.5 pont előírásai szerint a környezetre (vízi környezetre) veszélyesnek besorolt anyagok, ill. keverékek hozzárendelése

Azokat a környezetre (vízi környezetre) veszélyes anyagokat, ill. keverékeket, amelyek a RID szerint nincsenek másként besorolva, a következő tételekhez kell hozzárendelni:

UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N., vagy

UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

Ezek a tételek a III csomagolási csoportba tartoznak.

Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

2.2.9.1.11 A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok (GMM-k) és a géntechnológiával módosított élő szervezetek (GMO-k) olyan mikroorganizmusok, ill. élő szervezetek, amelyek génállományát szándékosan, géntechnológiai módosítással úgy változtatták meg, ami természetes úton nem következik be. Ezek a 9 osztályba, az UN 3245 tétel alá tartoznak, ha nem elégítik ki a mérgező anyagok vagy a fertőző anyagok meghatározását, de képesek az állatokat, növényeket vagy mikrobiológiai anyagokat oly módon megváltoztatni, ami a természetes reprodukció eredményeként rendszerint nem következik be.

Megjegyzés: 1. Azok a GMM-k és GMO-k, amelyek fertőzőek, a 6.2 osztály UN 2814, UN 2900, ill. UN 3373 szám anyagai.

2. Azok a GMM-k és GMO-k, amelyek felhasználását a származási, a tranzit és a célország illetékes hatóságai engedélyezték22), nem tartoznak a RID előírásainak hatálya alá.

3. Élő állatok a 9 osztályba besorolt géntechnológiával módosított mikroorganizmusok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható. A géntechnológiával módosított élő állatokat a származási és a rendeltetési ország illetékes hatóságának előírásai és feltételei szerint kell szállítani.

2.2.9.1.12 (törölve)

Magas hőmérsékletű anyagok

2.2.9.1.13 A magas hőmérsékletű anyagok olyan anyagok, amelyeket folyékony állapotban 100 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten, de amennyiben van lobbanáspontjuk, akkor a lobbanáspont alatti hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra. Ide tartoznak azok a szilárd anyagok, amelyeket 240 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra.

Megjegyzés: A magas hőmérsékletű anyagok csak akkor sorolhatók a 9 osztályba, ha egyetlen más osztály feltételeit sem elégítik ki.

Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg

2.2.9.1.14 A következő egyéb anyagok, amelyek egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg, a 9 osztályba vannak besorolva:

szilárd ammóniumvegyületek 60 °C alatti lobbanásponttal;

csekély veszélyt képviselő ditionitok;

erősen illékony folyékony anyagok;

ártalmas gőzöket kibocsátó anyagok;

allergéneket tartalmazó anyagok;

vizsgáló-készletek és elsősegély felszerelések;

kettős rétegű villamos kondenzátorok (0,3 Wh-nál nagyobb energiatároló-kapacitással).

Megjegyzés: A következő anyagok és tárgyak, amelyeket az ENSZ Minta Szabályzat felsorol, nem esnek a RID előírásainak hatálya alá: UN 1845 szilárd széndioxid (szárazjég) 23), UN 2071 ammónium-nitrát alapú műtrágya, UN 2216 stabilizált halliszt (halhulladék), UN 2807 mágnesezett anyag, UN 3166 belsőégésű motor vagy UN 3166 gyúlékony gáz üzemű jármű vagy UN 3166 gyúlékony folyadék üzemű jármű vagy UN 3166 gyúlékony gáz üzemű üzemanyagcellás motor vagy UN 3166 gyúlékony folyadék üzemű üzemanyagcellás motor vagy UN 3166 gyúlékony gáz üzemű üzemanyagcellás jármű vagy UN 3166 gyúlékony folyadék üzemű üzemanyagcellás jármű, UN 3171 akkumulátorral (nedves akkumulátorral) hajtott jármű vagy akkumulátorral hajtott készülék (lásd még a 2.2.9.1.7 pont végén lévő megjegyzést), UN 3334 légi forgalomban szabályozott folyadék, m.n.n., UN 3335 légi forgalomban szabályozott szilárd anyag, m.n.n. és UN 3363 veszélyes áru készülékben vagy veszélyes áru berendezésben.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.9.1.15 A 9 osztály anyagai és tárgyai a veszélyességük mértéke alapján a következő csomagolási csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve, ha a 3.2 fejezet "A" táblázat 4 oszlopában ez fel van tüntetve:

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok

2.2.9.2 A fuvarozásból kizárt anyagok és tárgyak

A következő anyagok és tárgyak a fuvarozásból ki vannak zárva:

- azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg a 3.3 fejezet 188, 230, 310 vagy 636 különleges előírásának;

- azoknak a készülékeknek (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak, hidraulikus berendezéseknek) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az UN 2315, 3151, 3152 vagy 3432 szám alá besorolt anyagok voltak.

2.2.9.3 A megnevezések felsorolása

2.2.9.3 A megnevezések felsorolása (folyt.)

2.3 fejezet

Vizsgálati eljárások

2.3.0 Általános előírások

Hacsak a 2.2 fejezetben vagy ebben a fejezetben nincs másként előírva, a veszélyes áruk besorolásához azokat a vizsgálati módszereket kell használni, amelyek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv"-ben találhatók.

2.3.1 Kiizzadási vizsgálat az A típusú robbantóanyagokhoz

2.3.1.1 Az A típusú robbantóanyagokat (UN 0081), amennyiben folyékony salétromsav-észter tartalmuk a 40%-ot meghaladja, kiegészítésképpen a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv"-ben meghatározott vizsgálatokon kívül a következő kiizzadási vizsgálatnak kell alávetni.

2.3.1.2 A robbantóanyagok kiizzadási vizsgálatának elvégzésére használt készülék (1 - 3. ábra) egy 40 mm magas, 15,7 mm belső átmérőjű üreges, talpas bronzhenger, amelynek talpa ugyanazon anyagból készült. A henger palástján 20 db 0,5 mm átmérőjű furat van (négy sorban ötöt furat). Az 52 mm teljes hosszúságú, 48 mm hosszú, hengeres részű bronzdugattyú a függőleges helyzetű bronzhengerbe helyezhető; ez a 15,6 mm átmérőjű dugattyú 2220 g tömegű nehezékkel van terhelve úgy, hogy a henger fenekére 120 kPa (1,2 bar) nyomás hat.

2.3.1.3 5...8 g robbanóanyagból 30 mm hosszú és 15 mm átmérőjű hengert kell készíteni, amelyet igen finom gézbe kell becsavarni és a hengerbe kell helyezni; ezután rá kell helyezni a dugattyút a teherrel oly módon, hogy a robbantóanyagra 120 kPa (1,2 bar) nyomás hasson. Mérni kell a hengeren levő furatokban az első olajos cseppecskék (nitroglicerin) megjelenéséig eltelt időt.

2.3.1.4 A robbanóanyag megfelelő, ha az első cseppek megjelenéséig több mint öt perc telik el, ha a vizsgálatot 15.25 °C hőmérsékleten végezték.

Robbantóanyagok kiizzadási vizsgálata

1. ábra: Harang alakú nehezék, tömege 2220 g, alkalmas a bronz dugattyúra történő ráhelyezésre

2. ábra: Hengeres bronzdugattyú, méretek mm-ben

3. ábra: Talpas bronzhenger, egyik végén zárt: felülnézet és oldalnézet metszettel, méretek mm-ben

Jelölések az 1 - 3. ábrához:

1) négy sorban öt-öt furat, átmérő 0,5 mm

2) réz

3) ólomlemez, belül centrikus kúppal

4) négy, kb. 46 mm x 56 mm méretű nyílás a kerület mentén egyforma távolságokra.

2.3.2 A 4.1 osztály nitrocellulóz keverékeire vonatkozó vizsgálatok

2.3.2.1 A nitrocellulóz 132 °C-on történő félórás melegítése során nem szabad, hogy szemmel látható sárgásbarna nitrózus gázokat fejlesszen. A gyulladási hőmérsékletnek meg kell haladnia a 180 °C-ot. Lásd a következő 2.3.2.3 - 2.3.2.8, 2.3.2.9 a) és 2.3.2.10 bekezdést.

2.3.2.2 3 g plasztifikált nitrocellulóz 132 °C-on való egyórás melegítése során nem szabad hogy szemmel látható sárgásbarna nitrózus gőzöket fejlesszen. A gyulladási hőmérsékletnek meg kell haladni a 170 °C-ot. Lásd a következő 2.3.2.3 - 2.3.2.8, 2.3.2.9 b) és 2.3.2.10 bekezdést.

2.3.2.3 Ha az egyes anyagok vasúti fuvarozásának megengedett voltára nézve véleménykülönbség merül fel, a következőkben részletezett vizsgálatokat kell elvégezni.

2.3.2.4 Amennyiben a kémiai állandóság vizsgálatára ebben a fejezetben nem szereplő, más vizsgálati módszert vagy eljárást alkalmaznak, ezeknek a módszereknek ugyanazt az eredményt kell adniuk, mintha a vizsgálatokat a következő módszerekkel végezték volna.

2.3.2.5 A hőállóság következőkben leírt meghatározása során a vizsgálandó anyagot tartalmazó szárítószekrény hőmérséklete az előírttól 2 °C-nál nagyobb mértékben nem térhet el; a vizsgálati időtartamot a 30 vagy 60 perces vizsgálatoknál legfeljebb kétperces eltéréssel be kell tartani. A szárítószekrényt úgy kell kialakítani, hogy a vizsgálathoz előírt hőmérsékletet a minta behelyezése után legkésőbb öt perc múlva elérje.

2.3.2.6 A 2.3.2.9 és 2.3.2.10 bekezdés szerinti vizsgálatok előtt a mintákat legalább 15 órán át kell szárítani szobahőmérsékleten, kiizzított és granulált kalcium-kloriddal töltött vákuum-exszikkátorban. Ennek során a mintát vékony rétegben kell elteríteni, ezért a nem porszerű vagy nem szálas mintát apró darabokra kell vagdalni, le kell reszelni vagy össze kell törni. Az exszikkátorban a nyomásnak 6,5 kPa-nál (0,065 bar-nál) kisebbnek kell lennie.

2.3.2.7 Az előző 2.3.2.6 bekezdésben leírt feltételek melletti szárítás előtt a 2.3.2.2 bekezdés szerinti anyagokat jól szellőztetett szárítószekrényben előszárításnak kell alávetni 70 °C állandó hőmérsékleten mindaddig, amíg a 15 percen belül mért tömegcsökkenés nem haladja meg az eredeti tömeg 0,3%-át.

2.3.2.8 A 2.3.2.1 bekezdés szerinti gyengén nitrált nitrocellulózt előzetesen az előző 2.3.2.7 bekezdés szerinti feltételek mellett előszárításnak kell alávetni, ezután azt legalább 15 órán át exszikkátorban koncentrált kénsav fölött kell tartani.

2.3.2.9 Kémiai állandóság vizsgálata hőhatásra

a) Az előző 2.3.2.1 bekezdésben felsorolt anyagok vizsgálata:

i) Két kémcső mindegyikébe, amelyeknek

hosszúsága 350 mm,

belső átmérője 16 mm,

falvastagsága 1,5 mm,

kalcium-klorid fölött szárított 1 g anyagot kell tenni (szükség esetén az anyagot szárítás céljából 0,05 g-nyi darabkákra kell aprítani).

A két kémcsövet teljesen, de nem szorosan be kell fedni, ezután úgy kell az elektromos kemencébe helyezni, hogy azok legalább hosszúságuk 4/5 részében láthatók legyenek, és 30 percen át 132 °C állandó hőmérsékletnek legyenek kitéve. Meg kell figyelni, hogy ezen idő alatt képződnek-e sárgásbarna nitrózus gázok, amelyek különösen jól láthatók fehér háttér előtt.

ii) Az anyagot kémiailag állandónak kell tekinteni, ha ilyen gázok nem jelennek meg.

b) A plasztifikált nitrocellulóz vizsgálata (lásd a 2.3.2.2 bekezdést):

i) 3 g plasztifikált nitrocellulózt az a) pontban leírtakhoz hasonló kémcsövekbe teszünk, amelyeket azután 132 °C állandó hőmérsékletű szárítószekrénybe helyezünk.

ii) A plasztifikált nitrocellulózt tartalmazó kémcsöveket egy órán át kell a szárítószekrényben tartani. Ezen idő alatt nem szabad, hogy sárgásbarna nitrózus gőzök váljanak láthatóvá. A megfigyelés és értékelés az a) pontban leírtakhoz hasonló.

2.3.2.10 A gyulladási hőmérséklet vizsgálata (lásd a 2.3.2.1 és a 2.3.2.2 bekezdést)

a) A gyulladási hőmérséklet meghatározásához 0,2 g anyagot tartalmazó kémcsövet Wood-fém fürdőbe merítve kell hevíteni. A kémcsövet azután kell a fürdőbe meríteni, miután a fürdő elérte a 100 °C hőmérsékletet, a hőmérsékletet ezután percenként 5 °C-kal kell növelni.

b) A kémcsöveknek a következő méretűeknek kell lenniük:

hosszúság 125 mm,

belső átmérő 15 mm,

falvastagság 0,5 mm.

A kémcsöveket 20 mm mélyen kell a fürdőbe meríteni.

c) A háromszor megismételt kísérlet során minden egyes alkalommal meg kell állapítani, hogy az anyag meggyulladása milyen hőmérsékleten következik be, illetve, hogy lassú vagy gyors égéssel, fellobbanással vagy robbanással.

d) A három kísérlet során kapott legkisebb hőmérséklet az anyag gyulladási hőmérséklete.

2.3.3 A 3, a 6.1 és a 8 osztályba tartozó gyúlékony folyékony anyagok vizsgálata

2.3.3.1 A lobbanáspont meghatározása

2.3.3.1.1 A gyúlékony folyékony anyagok lobbanáspontjának meghatározásához a következő módszerek használhatók:

Nemzetközi szabványok

ISO 1516 (A lobban/nem lobban meghatározása - Zárt tégelyes egyensúlyi módszer)

ISO 1523 (A lobbanáspont meghatározása - Zárt tégelyes egyensúlyi módszer)

ISO 2719 (A lobbanáspont meghatározása - Pensky-Martens zárt tégelyes módszer)

ISO 13736 (A lobbanáspont meghatározása - Abel-féle zárt tégelyes módszer)

ISO 3679 (A lobbanáspont meghatározása - Zárt tégelyes, gyors egyensúlyi módszer)

ISO 3680 (A lobban/nem lobban meghatározása - Zárt tégelyes, gyors egyensúlyi módszer)

Nemzeti szabványok

American Society for Testing Materials International, 100 Barr Harbor Drive, PO Box C700, West Conshohocken, Pennsylvania, USA 19428-2959:

ASTM D3828-07a, Standard Test Methods for Flash Point by Small Scale Closed-Cup Tester

ASTM D56-05, Standard Test Method for Flash Point by Tag Closed-Cup Tester

ASTM D3278-96(2004)e1, Standard Test Methods for Flash Point of Liquids by Small Scale Closed-Cup Apparatus

ASTM D0093-08, Standard Test Methods for Flash Point by Pensky-Martens Closed-Cup Tester

Association francaise de normalisation, AFNOR, 11, rue de Pressensé, F-93571 La Plaine Saint-Denis Cedex:

NF M 07 - 019 francia szabvány

NF M 07 - 011 / NF T 30 -050 / NF T 66 - 009 francia szabványok

NF M 07 - 036 francia szabvány

Deutsches Institut für Normung, Burggrafenstr. 6, D-10787 Berlin:

DIN 51755 szabvány (65 °C alatti lobbanáspontok)

State Committee of the Council of Ministers for Standardization, 113813, GSP, RUS-Moscow, M-49 Leninsky Prospect, 9:

GOST 12.1.044-84

2.3.3.1.2 A festékek, ragasztók és hasonló, oldószer tartalmú viszkózus termékek lobbanáspontjának meghatározására csak viszkózus folyadékok lobbanáspontjának meghatározására alkalmas készülékek és vizsgálati módszerek használhatók, tekintettel a következő szabványokra:

a) az ISO 3679:1983 nemzetközi szabvány;

b) az ISO 3680:1983 nemzetközi szabvány;

c) az ISO 1523:1983 nemzetközi szabvány;

d) az EN ISO 13736 és az EN ISO 2719 (B módszer) nemzetközi szabványok.

2.3.3.1.3 A 2.3.3.1.1 pontban felsorolt szabványokat csak az azokban meghatározott lobbanáspont tartományban lehet használni. A használandó szabvány kiválasztásánál figyelembe kell venni az anyag és a mintatartó közötti kémiai reakció lehetőségét. A készüléket a biztonsági előírások betartása mellett huzatmentes helyen kell felállítani. Biztonság okáért ajánlatos a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok esetén (amelyek "energetikai" anyagoknak minősülnek), valamint a mérgező anyagok esetén olyan módszert választani, amelyhez csekély mintamennyiség - kb. 2 ml - szükséges.

2.3.3.1.4 Ha a nem-egyensúlyi módszerrel meghatározott lobbanáspont 23 °C ± 2 °C vagy 60 °C ± 2 °C, az eredményt ugyanazon készüléket használva az egyensúlyi módszerrel meg kell erősíteni.

2.3.3.1.5 A gyúlékony folyadék besorolásakor felmerülő vita esetén a feladó által javasolt besorolást kell elfogadni, ha az illető folyadék lobbanáspontjának ellenőrző vizsgálata során az eredmény nem tér el 2 °C-nál nagyobb mértékben a 2.2.3.1 bekezdésben megadott értékhatároktól (23 °C, illetve 60 °C). Ha 2 °C-nál nagyobb az eltérés, még egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni, és az ellenőrző vizsgálatok során kapott legkisebb értéket kell figyelembe venni.

2.3.3.2 A forráskezdet meghatározása

A gyúlékony folyékony anyagok forráskezdetének meghatározásához a következő módszerek használhatók:

Nemzetközi szabványok

ISO 3294 (Ásványolajtermékek. A forrásponttartomány meghatározása. Gázkromatográfiás módszer)

ISO 4626 (Illékony szerves folyadékok - A nyersanyagként használt szerves oldószerek forrástartományának meghatározása)

ISO 3405 (Ásványolajtermékek. A desztillációs jellemzők meghatározása atmoszférikus nyomáson

Nemzeti szabványok

American Society for Testing Materials International, 100 Barr Harbor Drive, PO Box C700, West Conshohocken, Pennsylvania, USA 19428-2959:

ASTM D86-07a, Standard Test Method for Distillation of Petroleum Products at Atmospheric Pressure

ASTM D1078-05, Standard Test Method for Distillation Range of Volatile Organic Liquids

További elfogadott módszerek

A 440/2008/EK Bizottsági rendelet24) Mellékletének A részében leírt A.2 módszer.

2.3.3.3 Vizsgálat aperoxid-tartalom meghatározására

Valamely folyadék peroxid-tartalmát a következő vizsgálati eljárással kell megállapítani:

A titrálandó folyadékból p mennyiséget (kb. 5 g-nyit 0,01 g pontossággal mérve) bele kell önteni egy Erlenmeyer-lombikba, ehhez hozzá kell adni 20 cm3 ecetsav-anhidridet, és kb. 1 g-nyi porrá tört szilárd kálium-jodidot, ezt összerázva tíz perc eltelte után három perc alatt kb. 60 °C-ra kell hevíteni. Miután öt percen át hűlni hagyták, 25 cm3 vizet kell hozzáadni. Félórai állás után a szabaddá vált jódot indikátor hozzáadása nélkül 0,1 normál nátrium-tioszulfát oldattal kell titrálni. A teljes elszíntelenedés jelzi a reakció végét. A tioszulfát oldatból szükséges térfogatot n-nel jelölve (cm3-ben), a folyadék peroxid-tartalma (H2O2-re vetítve) a

képletből adódik.

2.3.4 Vizsgálat a folyékonyság meghatározásához

A folyékony vagy viszkózus anyagok és keverékek, valamint a pasztaszerű anyagok folyékonyságának meghatározására a következő módszert kell alkalmazni:

2.3.4.1 Vizsgálókészülék

Kereskedelmi forgalomban kapható, ISO 2137:1985 szabvány szerinti penetrométer 47,5 ± 0,05 g-os vezetőrúddal; kúpos furatokkal ellátott 102,5 ±0,05 g tömegű duralumíniumból készült szitatárcsával (lásd a 4. ábrát); és a minta befogadására alkalmas, 72...80 mm belső átmérőjű penetrációs tartállyal.

2.3.4.2 Vizsgálati eljárás

A mintát legkésőbb fél órával a mérés előtt a penetrációs tartályba öntjük. A tartályt a légmentes lezárás után a mérésig mozdulatlan állapotban kell tartani. A mintát a légmentesen lezárt penetrációs tartályban 35 °C ± 0,5 °C hőmérsékletre felmelegítjük és a penetrométer asztalára helyezzük közvetlenül a mérés előtt (legfeljebb 2 perccel előbb). Ezt követően a szitatárcsa S csúcsát a folyadék felületére helyezzük, és mérjük a behatolás mélységét az idő függvényében.

2.3.4.3 Az eredmények értékelése

Az anyag pasztaszerű, ha az S csúcsot a minta felületére helyezve a mérőórán leolvasott behatolás

a) 5 ± 0,1 s terhelési idő elteltével 15,0 ± 0,3 mm-nél kisebb, vagy

b) 5 ± 0,1 s terhelési idő elteltével 15,0 ± 0,3 mm-nél nagyobb, de újabb 55 ± 0,5 s idő elteltével a további penetráció 5 ± 0,5 mm-nél kisebb.

Megjegyzés: Olyan minta esetében, amelynek folyáspontja van, gyakran nem lehet a penetrációs tartályban állandó szintű felületet létrehozni és ennek következtében nem lehet világosan megállapítani a mérés kezdeti feltételeit az S csúccsal való érintkezésbe hozatalkor. Ezenfelül bizonyos minták esetében a szitatárcsa ráhelyezése a felület rugalmas alakváltozását válthatja ki, ezáltal az első másodpercekben mélyebb behatolás látszatát kelti. Ezekben az esetekben alkalmas lehet az eredmények értékelését az előző b) pont szerint végezni.

4. ábra: Penetrométer

A tűrés nélkül megadott méretek tűrése: ± 0,1 mm

2.3.5 A szerves fémvegyületek besorolása a 4.2 és a 4.3 osztályba

A szerves fémvegyületek a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész, 33 fejezet N.1 - N.5 vizsgálattal meghatározott tulajdonságaiktól függően a 2.3.5 folyamatábra alapján a 4.2, ill. a 4.3 osztályba sorolhatók.

Megjegyzés: 1. A járulékos veszélyekkel rendelkező szerves fémvegyületeket tulajdonságaiktól függően a veszélyességi rangsor táblázat (lásd a 2.1.3.10 bekezdést) figyelembevételével adott esetben esetleg más osztályba kell besorolni.

2. A szerves fémvegyületeket olyan koncentrációban tartalmazó gyúlékony oldatok, amelyek vízzel érintkezve sem gyúlékony gázokat nem fejlesztenek veszélyes mennyiségben, sem öngyulladásra nem hajlamosak, a 3 osztály anyagai.

2.3.5 ábra: Folyamatábra a szerves fémvegyületek besorolására a 4.2 és a 4.3 osztálybaa, b)

a) Ha alkalmazható és a vizsgálat - figyelembe véve az anyag reakcióját - célszerűen végrehajtható, akkor a 6.1, ill. a 8 osztály szerinti tulajdonságokat a 2.1.3.10 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata szerint kell számításba venni.

b) Az N.1 - N.5 vizsgálati módszer leírását a "Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv", III. rész, 33. fejezet tartalmazza.

1) Ilyen jogszabályok például: a Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv [felváltotta a 2006/12/EK parlamenti és tanácsi irányelv (az EU Hivatalos Lapja L 114 szám, 2006. 04. 27., 9. oldal)] 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.). Magyarországon lásd még 2000. évi XLIII. tv-t a hulladékgazdálkodásról és a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet a hulladékok jegyzékéről.

2) A táblázat azokat a tűzijáték test besorolásokat tartalmazza, amelyeket a 6 vizsgálati sorozat hiányában is lehet alkalmazni (lásd a 2.2.1.1.7.2 pontot).

3) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességű viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.

4) Az Európai Közösségek Tanácsának 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16.).

5) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 31-i 1999/45/EK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 200. szám, 1999.07.30., p. 1-68.).

6) A Bizottság 2000/532/EK határozata (2000. május 3.) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv [felváltotta a 2006/12/EK parlamenti és tanácsi irányelv (az EU Hivatalos Lapja L 114 szám, 2006. 04. 27., 9. oldal)] 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról (az EK Hivatalos Lapja, L 226 szám, 2000. 09. 06., 3. o.) Magyarországon lásd még a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet a hulladékok jegyzékéről.

7) Az élő állatok szállítását szabályozó előírásokat tartalmaz pl. a 91/628/EGK irányelv az állatok szállítás közbeni védelméről (az EK Hivatalos Lapja L 340. szám, 1991. 12. 11., 17. old.) és az Európa Tanács (Miniszteri Bizottság) Ajánlásai egyes állatfajok szállítására.

8) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 404 "Akut dermális irritáció/korrózió", 2002.

9) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 435 "In vitro membrán gát vizsgálat a dermális korrózióra", 2006.

10) OECD vegyianyagok vizsgálatára, No. 430 "In vitro dermális korrózió: Transzkután elektromos ellenállás vizsgálat (TER)", 2004.

11) OECD Útmutató vegyianyagok vizsgálatára, No. 431 "In vitro bőr maró hatás: Humán bőr modell vizsgálat", 2004.

12) Az Európai Közösségek Tanácsának 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16.).

13) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 31-i 1999/45/EK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 200. szám, 1999.07.30., p. 1-68.).

14) Ez nem vonatkozik az olyan vízszennyező anyagokra, amelyeknél a vízi környezeten túlmenő hatásokat, pl. az emberi egészségre gyakorolt hatást is szükséges lehet figyelembe venni.

15) Megtalálható a GHS 10 Mellékletében.

16) Az adatok értelmezésére különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezetében és 9 Mellékletében.

17) Lásd a GHS 4.1 fejezetét és a 9 melléklet A9.4.2.2.3 pontját.

18) Különleges útmutatás található a GHS 4.1 fejezet 4.1.2.13 bekezdésében és 9. Melléklet A9.6 szakaszában.

19) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (az EU Hivatalos Lapja, L 353. szám, 2008.12.31.).

20) Az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16., 1 - 5. o.).

21) Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 31-i 1999/45/EK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 200. szám, 1999.07.30.).

22) Lásd részletesen a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetben történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK Tanácsi Irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2001/18/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (az EK Hivatalos Lapja, L 106. szám, 2001.04.17., 8 - 14 o.) C részét, amely tartalmazza az Európai Közösség engedélyezési eljárásait. Magyarországon lásd az 1998. évi XXVII. tv-t a géntechnológiai tevékenységről, ill. a végrehajtására kiadott rendeleteket.

23) A hűtőközegként használt UN 1845 szilárd szén-dioxidra (szárazjégre) lásd az 5.5.3 szakaszt.

24) A Bizottság 440/2008/EK rendelete (2008. május 30.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek (lásd az EU Hivatalos Lapja, L 142. szám, 2008.05.31. p. 1-739. és L 143. szám, 2008.06.03., p 55.).

* Magyarországon kihirdette a 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet.

** Magyarországon lásd még a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. számú mellékletét.

*** A 91/628/EGK irányelvet hatályon kívül helyezte a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról. Magyarországon lásd még a 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet is.

3. rész

A veszélyes áruk felsorolása, különleges előírások és a korlátozott és az engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek

3.1 fejezet

Általános előírások

3.1.1 Bevezetés

Az e rész táblázataiban található vagy hivatkozott előírásokon kívül minden rész, fejezet és / vagy szakasz általános követelményeit is be kell tartani. A táblázatok ezeket az általános követelményeket nem tartalmazzák. Ha egy általános követelmény valamely különleges előírásnak ellentmond, a különleges előírás a mértékadó.

3.1.2 Helyes szállítási megnevezés

Megjegyzés: Minták szállításánál a helyes szállítási megnevezésre lásd a 2.1.4.1 bekezdést.

3.1.2.1 A helyes szállítási megnevezés a 3.2 fejezet "A" táblázatában szereplő, az árut legpontosabban leíró tétel azon része, amely nagybetűvel van szedve (és minden szám, görög betű, "sec", "terc", "m", "n", "o", "p" betűk, amelyek a megnevezés szerves részét képezik). A helyes szállítási megnevezés után zárójelben egy másik helyes szállítási megnevezés is lehet [pl. ETANOL (ETIL-ALKOHOL)]. A tétel kisbetűvel szedett része nem tekintendő a helyes szállítási megnevezés részének.

3.1.2.2 Amennyiben az "és" vagy a "vagy" kötőszavak kisbetűvel vannak írva, vagy ha az egyes megnevezések vesszővel vannak elválasztva, a tétel teljes helyes szállítási megnevezését nem szükséges feltüntetni a fuvarokmányban vagy a küldeménydarab feliratozásánál. Ez különösen akkor áll fenn, ha egyetlen UN szám alatt több különböző tétel kombinációja van felsorolva. Az alábbi példák mutatják az ilyen tételeknél a helyes szállítási megnevezés kiválasztását:

a) UN 1057 ÖNGYÚJTÓK vagy ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK

A helyes szállítási megnevezés a következő lehetséges kombinációk közül a legalkalmasabb:

ÖNGYÚJTÓK

ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK;

b) UN 2793 VASTARTALMÚ FORGÁCS FÚRÁSBÓL, KÖSZÖRÜLÉSBŐL, ESZTERGÁLÁSBÓL vagy DARABOLÁSBÓL önmelegedésre hajlamos formában.

A helyes szállítási megnevezés a következő kombinációk közül a legalkalmasabb:

VASTARTALMÚ FORGÁCS FÚRÁSBÓL

VASTARTALMÚ FORGÁCS KÖSZÖRÜLÉSBŐL

VASTARTALMÚ FORGÁCS ESZTERGÁLÁSBÓL

VASTARTALMÚ FORGÁCS DARABOLÁSBÓL.

3.1.2.3 A helyes szállítási megnevezés lehet egyes számban vagy többes számban, ahogy megfelelő. Ezenkívül amennyiben a helyes szállítási megnevezésben jelzős szerkezet van, a fuvarokmányban és a küldeménydarabok feliratán a szórend - értelemszerűen - megváltoztatható. Például: a "dimetil-amin vizes oldata" helyett "vizes dimetil-amin oldat" is írható. Az 1 osztály áruinál a helyes szállítási megnevezést magában foglaló, további leírással kiegészített kereskedelmi vagy katonai nevek is használhatók.

3.1.2.4 Számos anyagra külön tétel van folyékony és szilárd állapotban (a folyékony és a szilárd meghatározását lásd az 1.2.1 szakaszban), ill. szilárd állapotban és oldat formájában. Ezek eltérő UN számok alá tartoznak, amelyek nem feltétlenül egymás után következnek1).

3.1.2.5 Ha az 1.2.1 szakasz meghatározása szerint szilárd anyagot olvasztott állapotban adnak fel szállításra, akkor a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni az "OLVASZTOTT" jelzővel, kivéve, ha ez a 3.2 fejezet "A" táblázatában levő megnevezésben nagybetűvel szedve szerepel (pl. OLVASZTOTT, SZILÁRD ALKIL-FENOL, M.N.N.).

3.1.2.6 Ha a 2.2.x.2 bekezdések szerint egy anyag stabilizálás nélkül a szállításból ki lenne zárva, mivel normális szállítási feltételek mellett veszélyes reakcióra hajlamos, a helyes szállítási megnevezést ki kell kiegészíteni a "STABILIZÁLT" kifejezéssel (pl.: "SZERVES, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., STABILIZÁLT"), kivéve az önreaktív anyagokat, a szerves peroxidokat és azokat az anyagokat, amelyeknél a 3.2 fejezet "A" táblázat 2 oszlopában lévő megnevezésben a "STABILIZÁLT" szó nagybetűvel szedve szerepel.

Ha az ilyen anyagokat hőmérséklet-szabályozással stabilizálják, hogy mindenféle veszélyes túlnyomás kialakulását megakadályozzák, akkor:

a) folyadékok esetében: a hőmérséklet-szabályozást igénylő anyagok2) a vasúti fuvarozásból ki vannak zárva;

b) gázok esetében: a szállítási feltételeket az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia.

3.1.2.7 A hidrátok a vízmentes anyagra vonatkozó helyes szállítási megnevezés alatt szállíthatók.

3.1.2.8 Generikus vagy "másként meg nem nevezett" (m.n.n.) tételek

3.1.2.8.1 Azokat az "m.n.n." vagy "generikus" helyes szállítási megnevezéseket, amelyekhez a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában a 274 vagy a 318 különleges előírás van hozzárendelve, ki kell egészíteni az áru műszaki megnevezésével, kivéve, ha az áru ellenőrzött termék, aminek közzétételét belföldi jogszabály vagy nemzetközi egyezmény tiltja. Az 1 osztály robbanóanyagai esetében a veszélyes áru megnevezése kiegészíthető további leírással, kereskedelmi vagy katonai névvel. A műszaki megnevezést közvetlenül a helyes szállítási megnevezés után, zárójelben kell feltüntetni. Ezeken kívül a megnevezéshez megfelelő kiegészítő leírás is fűzhető, mint pl. a "tartalmaz", "tartalmazó" "keverék", "oldat" stb. szavak, ill. a technikai alkotórész százalékos aránya is megadható. Például "UN 1993 Gyúlékony folyékony anyag, m.n.n. (xilolt és benzolt tartalmaz), 3, II".

3.1.2.8.1.1 A műszaki megnevezés lehet elfogadott kémiai vagy biológiai megnevezés, vagy a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban jelenleg használt, egyéb megnevezés. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók. Peszticidek esetén az ISO által elfogadott megnevezés vagy "A WHO ajánlása a peszticidek veszély szerinti osztályozására és az osztályozás irányelvei" ("The WHO Recommended Classification of Pesticides by Hazard and Guidelines to Classification") c. kiadványban felsorolt nevek, illetve a hatóanyagok neve használható.

3.1.2.8.1.2 Ha egy veszélyes anyago(ka)t tartalmazó keverék olyan "m.n.n." vagy "generikus" tételhez tartozik, amelynél a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában a 274 különleges előírás található, nem szükséges két olyan alkotórésznél többet megnevezni, amely a keverék veszélyessége tekintetében mérvadó. Ha az áru ellenőrzött termék, aminek közzétételét belföldi jogszabály vagy nemzetközi egyezmény tiltja, nem kell az alkotórészeket megnevezni. Ha a keveréket tartalmazó küldeménydarabon járulékos veszélyre utaló bárca van, a zárójelben levő két műszaki megnevezés egyikével azt az alkotórészt kell megnevezni, amelyik miatt a járulékos veszélyre utaló bárca szükséges.

Megjegyzés: Lásd az 5.4.1.2.2 pontot.

3.1.2.8.1.3 Az áru műszaki megnevezéssel kiegészített helyes szállítási megnevezésének megválasztását az ilyen tételeknél a következő példák mutatják:

UN 3394 PIROFOROS, VÍZZEL REAKTÍV, FOLYÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET (trimetil-gallium)

UN 2902 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N. (drazoxolon).

3.1.3 Oldatok és keverékek

Megjegyzés: Ha egy anyag a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint meg van említve, akkor ezt az anyagot a szállítás során a 3.2 fejezet "A" táblázat 2 oszlopában található helyes szállítási megnevezéssel kell azonosítani. Az ilyen anyagok tartalmazhatnak olyan technikai szennyeződéseket (pl. a gyártási folyamatból) vagy a stabilitásukhoz vagy egyéb célból szükséges adalékanyagokat is, amelyek nem befolyásolják a besorolásukat. Az olyan anyagot azonban, amely név szerint meg van említve, és olyan technikai szennyeződéseket vagy a stabilitásához vagy egyéb célból szükséges adalékanyagokat tartalmaz, amelyek befolyásolják a besorolását, oldatnak vagy keveréknek kell tekinteni (lásd a 2.1.3.3 bekezdést).

3.1.3.1 Egy oldat vagy keverék akkor nem tartozik a RID hatálya alá, ha az oldat vagy keverék jellemzői, tulajdonságai, fizikai formája, ill. állapota olyan, hogy egyetlen osztályba való sorolás kritériumainak sem felel meg, beleértve az embereken szerzett tapasztalatok kritériumait is.

3.1.3.2 Azt a RID osztályozási kritériumainak megfelelő oldatot, ill. keveréket, amely túlnyomórészt egyetlen, a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagból és egy vagy több, a RID hatálya alá nem tartozó anyagból, vagy elenyésző mennyiségben egy vagy több, a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagból áll, a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt, a túlnyomó részt kitevő anyag UN számához és helyes szállítási megnevezéséhez kell sorolni, kivéve, ha:

a) az oldat vagy keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet "A" táblázatában;

b) a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyag neve és leírása kifejezetten utal arra, hogy az csak a tiszta anyagra vonatkozik;

c) az oldat vagy a keverék osztálya, osztályozási kódja, csomagolási csoportja vagy fizikai állapota különbözik a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagétól; vagy

d) az oldat vagy a keverék veszélyes tulajdonságai és jellemzői miatt más veszélyhelyzeti intézkedés szükséges, mint a 3.2 fejezet "A" táblázatában név szerint felsorolt anyagnál.

Az olyan jelzővel, mint pl. "OLDAT" vagy "KEVERÉK" a helyes szállítási megnevezést megfelelően ki kell egészíteni, pl. "ACETON OLDAT". Ezen kívül az oldat, ill. a keverék koncentrációja ugyancsak feltüntethető az oldat, ill. keverék alap megnevezése mellett , pl. "75%-os ACETON OLDAT".

3.1.3.3 Azt a RID osztályozási kritériumainak megfelelő oldatot, ill. keveréket, amely a 3.2 fejezet "A" táblázatában nincs név szerint feltüntetve, de két vagy több veszélyes anyagból tevődik össze, azon tétel alá kell besorolni, amelynek helyes szállítási megnevezése, leírása, osztálya, osztályozási kódja és csomagolási csoportja legpontosabban leírja az oldatot, ill. keveréket.

3.2 fejezet

A veszélyes áruk felsorolása

3.2.1 Az "A" táblázat (A veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása) magyarázata

Az "A" táblázat egy-egy sora általában valamely konkrét UN szám alá tartozó összes anyagra vagy tárgyra vonatkozik. Ha azonban ugyanazon UN szám alá tartozó anyagok vagy tárgyak eltérő kémiai, fizikai tulajdonságokkal és/vagy szállítási feltételekkel rendelkeznek, az adott UN számra több, egymás utáni sor is vonatkozhat.

Az "A" táblázat oszlopai egy-egy meghatározott tárgykörre vonatkoznak, amint az a következő magyarázatban szerepel. Az oszlopok és sorok metszéspontja (rovat) tartalmazza az adott oszlopban szereplő tárgykört illetően az adott sor anyagára (anyagaira) vagy tárgyára (tárgyaira) vonatkozó információt:

- az első négy oszlop azonosítja az adott sorba tartozó anyago(ka)t vagy tárgya(ka)t (ebben a vonatkozásban kiegészítő információt adhatnak a 6 oszlopban található különleges előírások);

- a következő oszlopok a különleges előírásokat adják meg vagy szöveges, vagy kódolt formában. A kódok az itt következő magyarázatban feltüntetett részben, fejezetben, szakaszban és/vagy bekezdésben található részletes információra utalnak. Ha egy rovat üres, az azt jelenti, hogy vagy nincs különleges előírás és így csak az általános követelményeket kell alkalmazni, vagy a magyarázatban szereplő szállítási korlátozások érvényesek. Ahol a táblázatban szerepel SP betűkkel kezdődő, betűkből és számokból álló kód, az a 3.3 fejezet különleges előírására utal.

A rovatokban nincs utalás az általános követelményekre. Azt, hogy az általános követelmények melyik részben, fejezetben, szakaszban és/vagy bekezdésben találhatók, minden egyes oszlopra a következő magyarázat mutatja.

Magyarázó megjegyzések az egyes oszlopokhoz:

1 oszlop "UN szám"

Itt vannak feltüntetve:

- az egyedi UN számok, amelyek konkrétan egy-egy veszélyes anyaghoz vagy tárgyhoz vannak hozzárendelve, illetve

- a "generikus" vagy "m.n.n." tételek UN száma, amelyhez a név szerint nem említett veszélyes anyagokat vagy tárgyakat a 2. rész osztályozási kritériumai (a "döntési fák") szerint hozzá kell rendelni.

2 oszlop "Megnevezés és leírás"

Itt van feltüntetve - nagy betűvel szedve - az egyedi UN számmal rendelkező anyagok vagy tárgyak megnevezése, illetve a "generikus" vagy "m.n.n." tételek megnevezése, amelyhez az anyagok vagy tárgyak a 2. rész osztályozási kritériumai (a "döntési fák") szerint hozzá vannak rendelve. Ezt a megnevezést kell helyes szállítási megnevezésként, illetve annak részeként használni (a helyes szállítási megnevezésre vonatkozó további részletekre lásd a 3.1.2 szakaszt).

Ha egy anyag vagy tárgy besorolása és/vagy szállítási feltételei bizonyos körülmények között eltérőek lehetnek, a tétel értelmezéséhez a helyes szállítási megnevezés mellett - kisbetűvel szedve - további leírás is szerepel.

3a oszlop "Osztály"

Itt van feltüntetve az osztály, amelynek fogalomkörébe a veszélyes anyag vagy tárgy tartozik. Az osztály számának hozzárendelése a 2. rész eljárásai és kritériumai szerint történik.

3b oszlop "Osztályozási kód"

Itt van feltüntetve a veszélyes anyag vagy tárgy osztályozási kódja.

Az 1 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód a 2.2.1.1.4 pont szerinti eljárások és kritériumok alapján hozzárendelt alosztály számából és összeférhetőségi csoport betűjéből áll.

A 2 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód egy számból és a veszélyes tulajdonság szerinti csoport betűjéből (betűiből) áll, amelyek magyarázata a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pontban található.

A 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály anyagai és tárgyai esetében a kódok magyarázata a 2.2.x. 1.2 pontban3) található.

A 7 osztály anyagai és tárgyai esetében nincs osztályozási kód.

4 oszlop "Csomagolási csoport"

Itt van feltüntetve az anyaghoz rendelt csomagolási csoport száma (I, II vagy III). A csomagolási csoportok a 2. rész szerinti eljárások és kritériumok alapján vannak hozzárendelve. Bizonyos anyagok és tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz rendelve.

5 oszlop "Bárcák"

Itt van feltüntetve azoknak a bárcáknak, nagybárcáknak a száma (lásd az 5.2.2.2 és az 5.3.1.7 bekezdést), amelyeket a küldeménydarabokon, konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon, MEG-konténereken, tartálykocsikon, leszerelhető tartányos kocsikon, battériás kocsikon és teherkocsikon kell elhelyezni.

A meghatározott anyagoknál zárójelben megadott 13 és 15 számú tolatási bárcát (lásd az 5.3.4 szakaszt) csak a következő esetekben kell elhelyezni:

- 1 osztály esetén: azoknak a kocsiknak mindkét oldalára, amelyekben ezen osztály anyagát kocsirakományként fuvarozzák;

- 2 osztály esetén: a tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik és battériás kocsik, valamint tankkonténereket, MEG-konténereket vagy mobil tartányokat fuvarozó kocsik mindkét oldalára.

Azonban:

- a 7 osztály anyagai és tárgyai esetében a 7X a kategóriának megfelelően a 7A, 7B vagy 7C számú bárcát (lásd az 5.1.5.3.4 és az 5.2.2.1.11.1 pontot), vagy a 7D számú nagybárcát (lásd az 5.3.1.1.3 és az 5.3.1.7.2 pontot) jelenti.

A bárcákra, nagybárcákra vonatkozó általános előírásokat (azaz a bárcák darabszámát, elhelyezésüket) küldeménydarabok és kiskonténerek esetén az 5.2.2.1 bekezdés, nagykonténerek, tankkonténerek, mobil tartányok, MEG-konténerek, tartálykocsik, leszerelhető tartányos kocsik, battériás kocsik és teherkocsik esetében az 5.3.1 szakasz tartalmazza.

Megjegyzés: A 6 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző bárcázási előírásokat.

6 oszlop "Külö