2025. évi CXX. törvény

közlekedési tárgyú törvények módosításáról

[1] A közúti közlekedésről szóló törvény módosításának célja a közúti ellenőrzés hatékonyságának növelése mellett az útügyi engedélyezési eljárásokra vonatkozó, a hatósági eljárásokat érintő adatkezelési és egyéb szabályok pontosítása, a tranzitúthálózattal összefüggő szabályok meghatározása és jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, amellyel összhangban szükségessé vált az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXI. törvény módosítása is.

[2] A légiközlekedésről szóló törvény módosításának célja az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett a repülésbiztonsági szervezetekre, a pilóta nélküli állami légijárművekre, a légiközlekedési hatóság által lefolytatott eljárásokra vonatkozó szabályok pontosítása az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.

[3] A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása az engedélyezési eljárások lefolytatását elősegítve pontosítja a műszaki engedélyek körét, valamint a vasúti pályahálózat működtetésével összefüggő rendelkezéseket.

[4] A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosítása alapján a végrehajtási és eljárási szabályok kormányrendeleti szinten kerülhetnek megállapításra.

[5] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. Az államhatárról szóló törvény, valamint a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvény módosításának célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott járműkategóriák Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat.

[6] Az állami vagyonról szóló törvény módosításának célja az államháztartás stabilitása és a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében az állami vagyon állami szereplők közötti átadásával kapcsolatban felmerülő általános forgalmi adó megfizetésének teljesítésével kapcsolatos szabályok meghatározása, vagyonrendezési szerződésre vonatkozó rendelkezések pontosítása.

[7] A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának célja jogharmonizációs kötelezettség teljesítésével a TEN-T hálózat részét képező vasútvonalak meghatározása, valamint a nemzeti vagyon kezelésével összefüggő rendelkezések pontosítása.

[8] A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítására jogalkalmazói tapasztalatok, valamint adatszolgáltatási feladatok kapcsán kerül sor.

[9] Az európai uniós jogharmonizáció érdekében szükséges az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása, amellyel összhangban szükségessé vált a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény módosítása.

[10] A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosításának célja a törvény csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseitől való eltérő alkalmazhatóságot biztosító 21. alcímében foglalt, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseitől való eltérő alkalmazhatóságot biztosító 22. alcímében foglalt szabályok alkalmazhatóságának meghosszabbítása.

[11] Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. jogállását érintő változások miatt kerül sor az energiahatékonyságról, valamint a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvény módosítására.

[12] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követően kiadott veszélyhelyzeti kormányrendeletek rendelkezéseit is indokolt átmeneti szabályként megállapítani.

[13] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A Magyarország államhatárát közúton átlépő, 20 tonna megengedett össztömeg feletti nehéz tehergépkocsi Magyarország államhatárának közúton történő újbóli átlépéséig autópályán, autóúton vagy tranzitútként kijelölt útvonalon (a továbbiakban együtt: tranzitút-hálózat) közlekedhet.

(2) A tranzitút-hálózaton kívüli utakat a 20 tonna megengedett össztömeg feletti nehéz tehergépkocsi elengedhetetlenül szükséges távolságban, abban az esetben használhatja, amennyiben a közlekedésére

a) Magyarországon telephelyére, vagy

b) az adott fuvarral összefüggésben a fuvarokmányában rögzített magyarországi le- és felrakóhelyére

kerül sor.

(3) Az (1) bekezdés szerinti 20 tonna megengedett össztömeg feletti nehéz tehergépkocsi a tranzitút-hálózatot a pihenőidő eltöltése céljából csak olyan parkolóhelyig hagyhatja el, amelynek megközelítése érdekében lakott területen vezető közutat nem kell igénybe venni.

(4) A közlekedésért felelős miniszter egyedi - az (1) bekezdésben meghatározott tranzitút-hálózattól eltérő úthálózati elemeket is tartalmazó - tranzitútvonalat is megállapíthat a jármű műszaki kialakítására vagy a jármű által szállított rakományra tekintettel."

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elől el nem zárt magánutak összefüggő rendszert alkossanak, beleértve a közúti infrastruktúrát pótló vízi átkelést szolgáló kompokat is."

3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A jármű (1) bekezdésben meghatározott okból történő elszállítását a járművezető tűrni köteles. Az intézkedés során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a közút kezelője a járművet elszállíthassa. Az alkalmazott állami kényszer kivételesen a járművezető személyiségi jogait is érintheti. A járművezető személyét érintő kényszercselekményt - a közútkezelő intézkedése alapján - a rendőrség végzi. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat az intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, valamint alkalmazhatók, és a jármű elszállításának eredményes befejezéséhez szükségesek."

4. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/L. §-a a következő (6)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közlekedési hatóság a 22/B. § (1) bekezdése szerinti közúti ellenőr útján testkamerával képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet a 20. § (11) bekezdése szerinti ellenőrzés során a hatósági ellenőrzéssel vagy intézkedéssel érintett személyekről, tárgyakról, ezek környezetéről azok azonosítása, védelme, valamint a megtett intézkedés jogszerűségének vizsgálata céljából.

(7) A közlekedési hatóság biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.

(8) A felvétel és az abban szereplő személyes adat

a) a helyszínen elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,

b) a közúti ellenőr által elkövetett jogsértés miatt indított fegyelmi eljárásban,

c) a közúti ellenőrzés jogszerűségének megállapítására irányuló eljárásban

használható fel.

(9) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül kérheti, hogy a felvételt a közlekedési hatóság ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat. A jogainak gyakorlása érdekében indított eljárás során a felvétel a bíróság vagy más szerv megkeresésére továbbítható.

(10) A felvételt legfeljebb a rögzítést követő hatvan nap elteltével törölni kell, ha a (8) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatását nem kezdeményezték vagy a felvételen szereplő személy a (9) bekezdés szerinti lehetőségével nem él.

(11) Ha a (8) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor, akkor a (8) bekezdésben meghatározott eljárás befejezését követően kell a felvételt törölni. Ha büntetőeljárás indult, a rögzített kép-, illetve hanganyagot vagy ezek másolatát az eljáró hatóság kérésére az iratokhoz csatolás érdekében meg kell küldeni, a felvételt annak lefoglalását, zár alá vételét vagy átadását követően törölni kell.

(12) Ha a (9) bekezdésben meghatározott célból az adat felhasználására kerül sor, akkor az adat átadását követően a felvételt törölni kell.

(13) A testkamera alkalmazásával összefüggő adatkezelési információkat, valamint az érintettek jogaira és azok érvényesítésének rendjére vonatkozó rendelkezésekről történő tájékoztatást a közlekedési hatóság a honlapján közzé teszi. A testkamera alkalmazásáról a hatósági ellenőrzéssel vagy intézkedéssel érintett részére az ellenőrzést végző ad tájékoztatást."

5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat érintő állami útépítési beruházás esetében, ha a közútkezelői hozzájárulás kiadása iránti kérelem tekintetében a koncessziós társaság a közútkezelői minőségét vitatja vagy a közútkezelői hozzájárulás megadása vagy megtagadása tárgyában 42 napon belül nem nyilatkozik, akkor a közútkezelői hozzájárulás kiadásával kapcsolatos közútkezelői feladatok körében közútkezelőként a Kormány rendeletében kijelölt közútkezelő gazdasági társaság jár el."

6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában)

"7. eseti töltés: olyan elektromobilitás szolgáltatás, amely esetében az elektromobilitás felhasználónak nem szükséges regisztrálnia, elektromos töltőberendezés üzemeltetővel tartós szerződéses jogviszonyban állnia;"

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában)

"10. nyilvános töltőberendezés: olyan közterületen, közintézmény épülete mellett és közintézmény ügyfélparkolóiban, továbbá közforgalmú üzemanyagtöltő állomásokon üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók számára meghatározott azonosítási, használati és fizetési feltételek mellett megkülönböztetéstől mentesen hozzáférhető, valamint az olyan, közforgalom számára nyitott magánterületen vagy nyilvános parkolóban üzemeltetett elektromos töltőberendezés, amely az elektromobilitás felhasználók korlátozott köre számára, ellenérték megfizetése nélkül vagy meghatározott fizetési feltételek mellett hozzáférhető, ide nem értve a háztartásokban üzemeltetett elektromos töltőberendezést;"

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/B. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:

(Ezen alcím és a 2. § alkalmazásában)

"13. kétirányú töltés: az (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti töltés."

7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 45/E. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt szempontok alapján a Hivatal elkészíti a következő értékeléseket:

a) az elektromos töltőpontok kiépítése és üzemeltetése révén az elektromos járművek - többek között a kiegyenlítő piacon való részvételükkel - hogyan járulhatnának fokozottabban hozzá a villamosenergia-rendszer rugalmasságához, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia további felhasználásához;

b) a kétirányú töltés hozzájárulhat-e a felhasználói és rendszerköltségek csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarányának növeléséhez a villamosenergia-rendszerben.

(9) A Hivatal a (8) bekezdés alapján készített két értékelést háromévente május 31-ig megküldi az energiapolitikáért felelős miniszter részére.

(10) Az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával a Hivatal háromévente közzéteszi a honlapján a (8) bekezdés szerinti értékeléseket."

8. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A jogszerű vizsgáztatás és a visszaélések, a vizsgán meg nem engedett, a vizsga eredményének befolyásolására alkalmas külső informatikai és mobil segédeszközök használatának megakadályozása érdekében a vizsgaközpont jogosult a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása során az említett eszközök használatának zavarására, akadályozására szolgáló technikai, informatikai eszköz használatára."

9. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 46/Q. §-sal egészül ki:

"46/Q. § (1) A közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXX. törvénnyel megállapított 45/E. § (9) bekezdése szerinti kötelezettségnek a Hivatal először 2027. május 31-ig köteles eleget tenni.

(2) A közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXX. törvénnyel megállapított 45/E. § (10) bekezdés szerinti kötelezettségnek a Hivatal először 2027. június 30-ig köteles eleget tenni."

10. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait, a közútkezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj feltételeiről szóló szabályokat, a tranzitút-hálózat magyarországi szakaszait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

11. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 20. § (11) bekezdés f) pontjában az "a közterület-felügyelet" szövegrész helyébe az "a közlekedési hatóság, valamint a közterület-felügyelet" szöveg,

b) 21/L. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "aláírásképének rögzítése és az ezt az adatot is tartalmazó elektronikus dokumentum létrehozása megfelel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott eszköz- és rendszerkövetelményeknek, akkor az így felvett elektronikus dokumentum" szövegrész helyébe az "aláírásképét tartalmazó elektronikus dokumentum" szöveg,

c) 44/A. § (11) bekezdésében a "lakcímnyilvántartásból díj megfizetése mellett" szövegrész helyébe a "lakcímnyilvántartásból" szöveg,

d) 44/A. § (12) bekezdésében az "átadja díj megfizetése mellett" szövegrész helyébe az "átadja" szöveg,

lép.

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

12. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"i) a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló 2024. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XXXII. törvény) 5. §-a szerinti miniszteri döntés alapján történő ingatlan és ingó tulajdonjogának, valamint vagyoni értékű jogának megszerzése."

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a 2024. évi XXXII. törvény 5. §-a szerinti ingatlan és ingó tulajdonjogának, valamint vagyoni értékű jogának miniszteri döntés alapján történő megszerzése a 2024. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, akkor az (1a) bekezdés i) pontja szerinti illetékmentesség a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatásként nyújtható, a 2024. évi XXXII. törvény 4. alcímében foglalt rendelkezésének megfelelően."

13. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/L. §-sal egészül ki:

"102/L. § E törvénynek a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXX. törvénnyel megállapított 26. § (1a) bekezdés i) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 103. § (7) bekezdésében a "pontja az" szövegrész helyébe a "pontja, (1a) bekezdés i) pontja és (1b) bekezdése az" szöveg lép.

3. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

15. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2b) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:)

"r) az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti műveleti engedély, könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány, légijármű-modellező klubok vagy egyesületek keretében végrehajtott UAS-műveletekre vonatkozó engedélyek jóváhagyása, módosítása."

16. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/C. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A földi kiszolgáló engedéllyel rendelkező szervezet, a magyar működési engedéllyel rendelkező légifuvarozó, a 37. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti repülőtér üzemben tartója, valamint a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság köteles a rendes működési tevékenységi körébe nem tartozó, illetve a rendes működést veszélyeztető eseményről, körülményről vagy információról haladéktalanul tájékoztatni a légiközlekedési hatóságot.

(14) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága az (EU) 2023/203 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó szervezetek vonatkozásában az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló 2022. december 14-i európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján lefolytatott audit eredményeket megküldi a légiközlekedési hatóság részére."

17. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/A. § A légiközlekedési hatóság által e törvény szerint

a) repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről, valamint pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartókról,

b) lajstromról,

c) bejelentéshez kötött képzési tevékenységekről,

d) tanúsított vizsgáztatókról,

e) kiadott szakszolgálati engedélyekről, valamint

f) üzembentartási engedélyekről,

vezetett nyilvántartások adatait a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, valamint terrormegelőzési célból a terrorizmust elhárító szerv közvetlen adathozzáféréssel átveheti."

18. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések" alcíme a következő 27/E. §-sal egészül ki:

"27/E. § A személyszállítást végző légifuvarozó nemzetbiztonsági és terrormegelőzési célból köteles a veszélyes árut vagy fegyvert szállító utasokra, poggyászra, áru- és rakománytartalomra vonatkozó adatokat - ideértve a 27/A. § (1) és (3) bekezdés szerinti adatokat - közvetlenül megküldeni a terrorizmust elhárító szerv, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal részére."

19. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társaság)

"c) 100%-os állami tulajdonban áll vagy az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság 100%-os tulajdonában áll."

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedési hatóság a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkével és 6. cikk (12) bekezdésével összhangban bizottságot működtet, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (4) bekezdésével összhangban a hatóságok közötti együttműködés előzetes igazgatási megállapodások révén valósul meg, amely bizottsággal kapcsolatos szabályokat és az előzetes igazgatási megállapodással összefüggő szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."

21. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény VI/A. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"VI/A. FEJEZET

REPÜLÉSBIZTONSÁGI SZERVEZETEK"

22. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 65/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében annak a polgári légijármű üzemben tartónak, karbantartó szervezetnek, légi járművet és légiközlekedéssel kapcsolatos eszközt tervező és gyártó szervezetnek, repülőtér üzemben tartónak, valamint földi kiszolgáló szervezetnek, - kivéve, aki a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései alapján Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működtetésére köteles - repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet engedélyét a légiközlekedési hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából -tájékoztatja az illetékes közlekedésbiztonsági szervet a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről."

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 65/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A repülésbiztonsági szervezetek működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

23. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 65/B. §-sal egészül ki:

"65/B. § (1) A légiközlekedés biztonsága érdekében az állami légijármű üzembentartójának és üzemeltetőjének, az állami repülések céljára szolgáló és a közös felhasználású repülőtér üzemeltetőjének, a légvédelmi irányító és a katonai légiforgalmi szolgálatnak, a pilóta nélküli állami légijármű repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartójának a vezetőjük közvetlen alárendeltségében repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti repülésbiztonsági szervezet működési engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki, amely a kiadott, felfüggesztett és visszavont engedélyekről tájékoztatja az állami közlekedésbiztonsági szervet.

(3) A repülésbiztonsági szervezetet működtető szervezet és a pilóta nélküli állami légijármű repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetben a pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott események bejelentésére, elemzésére, nyomon követésére, valamint a szükséges intézkedések meghozatalára baleseti készenléti szolgálatot tart fenn, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálat feladatait átvállalja."

24. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Repülésbiztonság-irányítási Rendszer működésének ellenőrzését, valamint a repülésbiztonsági szervezet felügyeletét a légiközlekedési hatóság végzi. Ennek keretében a légiközlekedési hatóság jogosult a kiadott engedélyek felfüggesztésére, visszavonására, valamint az engedélyezett tevékenységek korlátozására."

25. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"k) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi 16. cikk (12) bekezdésével összhangban létrehozott bizottság működésével, valamint a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (4) bekezdésben szereplő előzetes igazgatási megállapodással összefüggő szabályokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"l) a repülésbiztonsági szervezetek működésével kapcsolatos részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

26. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74/A. § (1) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"31. az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint a 748/2012/EU, az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU, az (EU) 2015/340 és a 139/2014/EU bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó illetékes hatóságok tekintetében a repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1178/2011/EU, a 748/2012/EU, a 965/2012/EU, a 139/2014/EU, az 1321/2014/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2022. október 27-i, (EU) 2023/203 bizottsági végrehajtási rendelet."

27. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 2. § (4a) bekezdésében a "tanúsítás megszerzéséhez" szövegrész helyébe a "tanúsítás, valamint a koordinációs feladatok ellátására szolgáló földi rádióállomás-kezelői engedély megszerzéséhez" szöveg,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat A:61 mezőjében a "700 000" szövegrész helyébe a "2 000 000" szöveg,

c) 1. mellékletében foglalt táblázat A:62 mezőjében a "700 000" szövegrész helyébe a "2 000 000" szöveg,

d) 1. mellékletében foglalt táblázat B:63 mezőjében a "2 500 000" szövegrész helyébe az "1 750 000" szöveg,

e) 1. mellékletében foglalt táblázat B:64 mezőjében az "1 500 000" szövegrész helyébe az "1 000 000" szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 3/A. § (10) bekezdésében a "légiközlekedési szakszemélyzeti képesítések megszerzéséhez szükséges" szövegrész,

b) 65/A. § (3a) bekezdése.

4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

29. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges]

"1. jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények és az azokhoz kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületei - ideértve a trolibusz felsővezetékét is -

1.1. tekintetében feltétfüzet alkalmazásához,

1.2. engedélyezési feltételeinek előzetes vizsgálatához (elvi építési engedély),

1.3. építéséhez,

1.4. átalakításához,

1.5. korszerűsítéséhez,

1.6. használatbavételéhez,

1.7. ideiglenes használatbavételéhez,

1.8. fennmaradásához,

1.9. megszüntetéséhez,

1.10. bontásához,

1.11. üzemszünetéhez,

1.12. tekintetében az építési engedélyben foglaltaktól való eltéréshez, valamint

1.13. a korlátozott szintű forgalomhoz;"

30. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magyar állam

a) a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok és intermodális csomópontok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést köt,

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: vagyonműködtetés) érdekében - a legalább többségi állami tulajdonú pályahálózat-működtető gazdasági társasággal - vagyonműködtetési szerződést köt, vagy

c) a pályahálózat-működtető részére a pályahálózat működtetés időleges jogát törvényben szabályozott módon, koncesszió útján engedi át."

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 25. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti tevékenység közfeladatnak minősül."

31. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2. pont 2.21 alpontjában az "1-6. pontjában" szövegrész helyébe az "1-5. pontjában" szöveg, továbbá a "valamint a vasúti alépítmény és felépítmény" szövegrész helyébe az "a vasúti alépítmény, felépítmény, a műtárgyak" szöveg lép.

32. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 76. § (3) bekezdése,

b) 85/M. § (5) bekezdésében az "a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb kétszázhetven napig" szövegrész.

5. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása

33. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a légi-, a vasúti és a víziközlekedés területén bekövetkező balesetek és egyéb rendkívüli események szakmai vizsgálatával összefüggő eljárásjogi rendelkezéseket, valamint a szakmai vizsgálathoz kapcsolódó, vagy abban részt vevő szervek együttműködésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

6. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

34. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény a következő 11/B. §-sal egészül ki:

"11/B. § (1) A határforgalom zavartalanságának biztosítása és a várakozási idők csökkentése érdekében a határrendészeti adatállomány részét képező előzetes időpontfoglaló rendszer működtethető.

(2) Az előzetes időpontfoglaló rendszer működtetése esetén a Kormány rendeletében kijelölt határátkelőhelyeken, a Kormány rendeletében meghatározott járműkategóriába tartozó járművek az előzetes időpontfoglaló rendszer igénybevételével jelentkezhetnek határátlépésre.

(3) A gazdasági érdekeket is figyelembe véve a Kormány jelöli ki azokat a járműkategóriákat és azokat a határátkelőhelyeket, amelyek tekintetében az előzetes időpontfoglaló rendszer működtethető, valamint a Kormány határozza meg a működtetéssel összefüggő feladatokat.

(4) Az előzetes időpontfoglaló rendszer használatáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj beszedésére, valamint az előzetes időpontfoglaló rendszer működéséhez kapcsolódó ügyfélszolgálati tevékenység ellátására a Kormány rendeletében közreműködőt jelölhet ki."

35. § (1) Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"i) az előzetes időpontfoglaló rendszer működtetése körében kijelölt határátkelőhelyeket, járműkategóriákat, az előzetes időpontfoglaló rendszer használatának szabályait, és a rendőrségnek az előzetes időpontfoglaló rendszerrel összefüggő feladatait,

j) az előzetes időpontfoglaló rendszer használatáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésére, valamint az előzetes időpontfoglaló rendszer működéséhez kapcsolódó ügyfélszolgálati tevékenység ellátására kijelölt közreműködőt, továbbá a közreműködői feladatok ellátása és finanszírozása érdekében szerződéskötésre feljogosított szervezetet."

(2) Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a határrendészetért felelős miniszter, hogy az előzetes időpontfoglaló rendszer használatáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és beszedésének szabályait - a közlekedésért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."

7. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról

36. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelőnek a vagyonkezelt állami vagyon tulajdonosi joggyakorló részére történő átadásával összefüggésben általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, annak összegét az MNV Zrt. - a Kormány nyilvános határozatában foglalt döntése esetén - megtéríti."

37. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pályahálózat-működtető nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog-rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, vagy az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs az ingatlan-nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság - a szerződés megkötésének időpontjában - az állam a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyása alatt áll."

38. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény a következő 69/E. §-sal egészül ki:

"69/E. § E törvénynek a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító tv.) megállapított 27. § (11) bekezdését - a Kormány nyilvános határozatba foglalt döntése esetén - a Módosító tv. hatálybalépésekor a vagyonkezelői jog megszűnésével összefüggésben folyamatban levő elszámolásra is alkalmazni kell."

8. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

39. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11/B. § A 11. § (10) bekezdésétől eltérően nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett nemzeti vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását, és a nemzeti vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette."

40. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az (1) bekezdés i) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyon (e § alkalmazásában a továbbiakban: átengedett nemzeti vagyon) a törvény erejénél fogva működtetési jog illeti meg (a továbbiakban: kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog)."

41. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § E törvény 1. melléklete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1679 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

42. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

43. § Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet IV. címében foglalt táblázat 13. sora.

9. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

44. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az önkormányzat a miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettsége keretében:

a) minden év január 31. napjáig adatot szolgáltat az autóbuszos személyszállítási közszolgáltatás ellátásához használt, előző év december 31. napján meglévő autóbusz-állományról, ennek körében bejelenti

aa) a szolgáltató megnevezését, valamint azt, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbusz-beszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartoznak-e,

ab) az autóbuszok típusát, kategóriáját, évjáratát, darabszám szerinti megoszlását, valamint

ac) az M3 járműkategóriához kapcsolódó járműbeszerzési tervek azon adatait, amelyek a tiszta és kibocsátásmentes járművek arányának megállapításához, valamint a járműbeszerzések éves nyomon követéséhez szükségesek, így különösen a beszerzések tárgyát és státuszát, a szerződések típusát, a járművek kategóriáját, a hajtásláncot, a járművek definícióját, a járművek jellegét, hosszát, darabszámát és üzemeltetési helyszínét;

b) a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatásban érintett autóbusz-állományt érintő beszerzésekről, szolgáltatásvásárlásokról adatot szolgáltat a beszerzést, illetve a szolgáltatásvásárlást követő 30 napon belül, ennek körében bejelenti

ba) új vagy a feladat ellátásába újonnan bevont szolgáltató esetén annak megnevezését, hogy a szolgáltató külső vagy belső szolgáltatónak minősül-e, autóbusz-beszerzései közbeszerzés szabályainak hatálya alá tartoznak-e,

bb) a beszerzett vagy a feladat ellátásába újonnan bevont autóbuszok típus, kategória, évjárat, darabszám szerinti megoszlását,

bc) az M3 járműkategóriához kapcsolódó járműbeszerzési tervek azon adatait, amelyek a tiszta és kibocsátásmentes járművek arányának megállapításához, valamint a járműbeszerzések éves nyomon követéséhez szükségesek, így különösen a beszerzések tárgyát és státuszát, a szerződések típusát, a járművek kategóriáját, a hajtásláncot, a járművek definícióját, a járművek jellegét, hosszát, darabszámát és üzemeltetési helyszínét, valamint,

bd) autóbusz-beszerzés esetén a finanszírozási forrást, ennek nagyságát, ütemezését, esetleges garanciális feltételrendszerét."

45. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

a) 5. § (5) bekezdésében a "Közlekedéstudományi Intézet" szövegrész helyébe a "Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet" szöveg,

b) 5. § (6) bekezdés a) pontjában a "4. § (3) bekezdés i) és j) pontjában," szövegrész helyébe a "4. § (3) bekezdés i) és j) pontjában, valamint (5) bekezdésében," szöveg,

c) 17. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, valamint a jogsértéssel elért előnynek -" szövegrész helyébe az "a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, a jogsértéssel elért előnynek és a jogsértéssel okozott hátránynak -" szöveg

lép.

10. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

46. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"35. EETS-terület: az útdíjköteles elemi útszakaszok összessége, valamint az olyan közúti infrastruktúra-elem, amelynek használatáért UD rendszer igénybevételével útdíjat kell fizetni;"

(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"40. útdíj megállapításával összefüggő adatok: az útdíjszedő által meghatározott olyan információk, amelyek egy adott gépjárműre vonatkozó útdíj megállapításához, kivetéséhez, a kivetett útdíj ellenőrzéséhez és beszedéséhez szükségesek;"

47. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény I. Fejezete a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

"2/A. Műszaki követelmények

2/A. § A fedélzeti eszköz használatával igénybe vehető elektronikus útdíjszedési rendszer az elektronikus útdíjszedési műveletek végrehajtása céljából a következő technológiákat alkalmazhatja:

a) műholdas helymeghatározás;

b) mobilkommunikáció;

c) 5,8 GHz-es mikrohullámú technológia."

48. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Amennyiben a felügyeleti szerv megállapítja, hogy az útdíjszedő gyakorlata, vagy más körülmény miatt az UD rendszer nem felel meg a meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási feltételeknek, egyeztetést kezdeményez az útdíjszedővel, valamint más érintettekkel, és felhívja az útdíjszedőt, hogy legfeljebb hat hónapon belül tegye alkalmassá a rendszert az (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott átjárhatósági műszaki és eljárási követelmények teljesítésére. Amennyiben az útdíjszedő a határidőt elmulasztja, a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabása mellett a felügyeleti szerv kötelezi az irányelv szerinti kötelezettségei teljesítésére."

49. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Az EETS-szolgáltató az útdíjszedő felhívásának kézhezvételétől számított 2 napon belül az útdíjszedőnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló kötelezettsége teljesítése céljából átadja az EETS-szolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó valamennyi olyan járműre és annak tulajdonosára vagy üzembentartójára vonatkozó, az útdíjszedéshez és útdíjellenőrzéshez szükséges adatot, amelyek egy adott időszakban áthaladtak azon az EETS-területen, ahol az UD rendszert az útdíjszedő működteti. Az útdíjszedő az átadott adatokat kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé fennálló kötelezettsége teljesítése céljából kezelheti."

50. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"b) jelölje ki a magyar állam nevében az útdíjszedői, egyetemes útdíjszolgáltatói és az útdíjellenőrzéstámogatói feladatok ellátására irányuló szerződést megkötő költségvetési szervet, az útdíjszedőt, az egyetemes útdíjszolgáltatót, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatokat ellátó szervezetet;"

(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"g) rendeletben állapítsa meg a bevallási közreműködői tevékenység végzésének részletes feltételeit, valamint az útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködőkkel megkötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit."

51. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

a) 6. § (8a) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

b) 6. § (8b) bekezdésében a "rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

c) 6. § (8c) bekezdésében a "rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

d) 6. § (9) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény

a) 2. § 21. pontjában az "és a lakóautó" szövegrész,

b) 6. § (9a) bekezdése,

c) 28. § (1) bekezdés p) pontja, valamint

d) 28. § (3) bekezdésében az " , a végső menedékes bevallási közreműködő" szövegrész.

11. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

53. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (2c) bekezdésében az "az ÉMI Nonprofit Kft." szövegrész helyébe az "a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet" szöveg lép.

12. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása

54. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősség Társaság jogutódja az előkészítői építtetői feladatkörben a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet."

13. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

55. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

a) 74. § (1) bekezdésében a "2025." szövegrész helyébe a "2026." szöveg,

b) 77. § (3) bekezdésében a "2025." szövegrészek helyébe a "2026." szöveg,

c) 78. §-ában a "2025." szövegrész helyébe a "2026." szöveg

lép.

14. Az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény módosítása

56. § Hatályát veszti az egyes állami sportcélú közfeladatok ellátásának rendjéről és szervezeti kereteiről szóló 2022. évi LVII. törvény 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 9. sora.

15. Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXI. törvény módosítása

57. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXXI. törvény 87. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 18. § b) és c) pontja 2026. december 31-én lép hatályba."

16. A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXV. törvény módosítása

58. § Nem lép hatályba a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXV. törvény 18. alcíme.

17. Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény módosítása

59. § Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

18. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény módosítása

60. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 77. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárássá minősített azon felszámolási eljárásban, amelyben a bíróság a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól szóló 252/2025. (VIII. 7.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 252/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet] foglaltak szerint rendelt el reorganizációt, a 252/2025. (VIII. 7.) Korm. rendelet, továbbá a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, valamint egyes felszámolási tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatt való eltérő alkalmazásáról szóló 304/2025. (X. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 304/2025. (X. 6.) Korm. rendelet] veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos rendelkezéseit az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazni kell.

(6) Azon felszámolási eljárásban, amelyet a bíróság a 304/2025. (X. 6.) Korm. rendelet 3. §-a alapján rendelt el, a 304/2025. (X. 6.) Korm. rendelet veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos rendelkezéseit az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazni kell.

(7) A Kormány által az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság "felszámolás alatt", a Duna Furnace Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt", valamint a Dunarolling Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" felszámolási eljárásának stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősítéséről szóló 326/2025. (X. 20.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 326/2025. (X. 20.) Korm. rendelet] stratégiailag kiemelt jelentőségű eljárássá minősített felszámolási eljárásokban a veszélyhelyzet megszűnése előtti napon hatályos, a 326/2025. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti felszámolási eljárásokra veszélyhelyzetben alkalmazandó kormányrendeletek rendelkezéseit az eljárások jogerős befejezéséig alkalmazni kell."

19. A használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVI. törvény módosítása

61. § Nem lép hatályba a használatidíj-rendszerben és az útdíjrendszerben ellátott közfeladatok biztosításáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVI. törvény

a) 12. § (12) bekezdése,

b) 12. § (14) bekezdése,

c) 12. § (17) bekezdése,

d) 12. § (18) bekezdés b) pontja.

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

62. § Hatályát veszti az egyes beruházásokat érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 174/2023. (V. 12.) Korm. rendelet.

63. § Hatályát veszti az állami vagyongazdálkodást érintő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 19/2024. (II. 8.) Korm. rendelet.

64. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 39/2024. (II. 29.) Korm. rendelet.

21. Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 10. §, a 43. §, a 45. § a) pontja, a 10-12. alcím, a 14. alcím, a 17. alcím, a 19. alcím és a 3. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 6. alcím és a 16. alcím 2026. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 60. § az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 60. § hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

66. § A 39. §, a 40. §, a 42. §, a 43. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

67. § E törvény

a) 6. §-a, 7. §-a, valamint 9. §-a az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1804 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 16. §-a az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint a 748/2012/EU, az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU, az (EU) 2015/340 és a 139/2014/EU bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó illetékes hatóságok tekintetében a repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1178/2011/EU, a 748/2012/EU, a 965/2012/EU, a 139/2014/EU, az 1321/2014/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2022. október 27-i, (EU) 2023/203 bizottsági végrehajtási rendelet,

c) 20. §-a a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-ai 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint az 1. melléklete a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1679 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

68. § E törvény 46-52. §-a az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 8. pontjának, 3. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (9) bekezdésének, valamint 6. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi CXX. törvényhez

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklet B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"B) Az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák

1. A transz-európai vasúti hálózat (TEN-T) részeként működő vasúti pályák

2. Nem a transz-európai vasúti (TEN-T) részét képező országos törzshálózati vasúti pályák

"

2. melléklet a 2025. évi CXX. törvényhez

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. pont 18. alpontjában foglalt táblázat a következő 18.6. sorral egészül ki:

3. melléklet a 2025. évi CXX. törvényhez

1. Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 43. sorral egészül ki: