33/2014. (IX. 16.) EMMI utasítás

az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára - a miniszterelnök és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával - a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § (1) A Szabályzatot, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) belső szabályzatait szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat megtörténtéről a közigazgatási államtitkár a felülvizsgálat eredményének egyidejű továbbításával tájékoztatja a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárát.

3. § A 2. § (1) bekezdésétől eltérően a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

a) a közigazgatás fejlesztése okán szükséges szervezeti és működési szabályok, valamint

b) jogszabályváltozás

miatt bármikor kezdeményezheti a Szabályzat 30 napon belül történő módosítását. A módosítás elmulasztása esetén a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter gondoskodik a megfelelő módosítás érvényesüléséről és az azzal kapcsolatos intézkedés hatálybalépéséről.

4. § (1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás Mellékletének I. Fejezet "A minisztérium szervezete" alcím címsora helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatai, szervezete"

(2) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás Mellékletének 3. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a szervezeti felépítést az 1/a. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatainak részletes meghatározását az EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár irányítsa alá tartozó szervezeti egységek feladatairól és eljárásuk rendjéről szóló normatív utasítás tartalmazza.

(3) A minisztérium EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységek létszámkeretét a 3. függelék tartalmazza."

(3) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás Mellékletének 5. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter)"

(4) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás 3. függelékének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az EU fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek létszámkerete"

5. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról szóló 24/2014. (VII. 18.) EMMI utasítás 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységek ideiglenes szervezeti és működési rendjét - az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatait meghatározó, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 60. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiadásra kerülő normatív utasítás hatálybalépéséig terjedő időre - a Mellékletben foglaltak szerint szabályozom."

6. § (1) Hatályát veszti az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás Mellékletének

a) 1. §-a, valamint az azt megelőző "Az Emberi Erőforrások Minisztériumának jogállása és alapadatai" alcím címsora,

b) 2. §-a, 3. § (4)-(8) bekezdése, 4. §-a, 5. § a)-n) pontja, 6. és 7. §-a, 51. § a)-m) pontja, 52. §-a és 52/E. §-a,

c) II. Fejezet

ca) 6.1. alcíme,

cb) 14. és 15. §-a, valamint az azt megelőző "Az államtitkárok" alcím címsora,

cc) 6.2.-6.10. alcíme,

cd) 6.0.0.1. alcíme,

ce) 50. §-a, valamint az azt megelőző "Az államtitkár kabinetfőnöke" alcím címsora,

cf) 6.1.1.-6.10.1. alcíme,

cg) 105. §-a, valamint az azt megelőző "Az Oktatási Jogok Biztosa" alcím címsora,

ch) 106. §-a, valamint az azt megelőző "A miniszteri biztos" alcím címsora,

ci) 107. §-a, valamint az azt megelőző "Az állami vezető titkárságának vezetője" alcím címsora,

d) III-VI. Fejezete.

(2) Hatályát veszti az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (I. 31.) EMMI utasítás

a) 1. függeléke,

b) 2. függeléke,

c) 3. függelékének 6. megjelölésű sora, 6.0.0.1.-6.0.0.3.1. megjelölésű sora és 6.1.-6.10.1. megjelölésű sora,

d) 4-8. függeléke.

7. § Hatályát veszti az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról szóló 24/2014. (VII. 18.) EMMI utasítás Melléklet 1. pont a)-e) és g)-k) alpontja, 2. pont a)-q) alpontja, 3. pontja, 4. pont a)-e) és g)-i) alpontja, 5. pont a)-j) alpontja, 6-12., 13. és 14. pontja, 15. pont c)-e) alpontja.

8. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezeti és működési rendjének ideiglenes meghatározásáról szóló 24/2014. (VII. 18.) EMMI utasítás Melléklet 16. pontjában a "szabályzat 4-8. pontjában" szövegrész helyébe a "szabályzat 4. és 5. pontjában" szöveg lép.

9. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

Jóváhagyom:

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 33/2014. (IX. 16.) EMMI utasításhoz

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogállása és alapadatai

1. § (1) A minisztérium önálló jogi személyiséggel rendelkező központi államigazgatási szerv, amely - gazdálkodását tekintve - gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv.

(2) A minisztérium alapadatai a következők:

a) megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma,

b) rövidítése: "EMMI",

c) angol megnevezése: Ministry of Human Capacities,

d) német megnevezése: Ministerium für gesellschaftliche Ressourcen,

e) francia megnevezése: Ministère des Capacités Humaines,

f) székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

g) telephelyei:[1]

ga) 1051 Budapest, Arany János utca 6-8.,

gb) 1051 Budapest, Nádor utca 36.,

gc) 1054 Budapest, Báthory utca 10.,

gd) 1054 Budapest, Hold utca 1.,

ge) 1054 Budapest, Széchenyi utca 14.,

gf) 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.,

gg) 1134 Budapest, Váci út 45. C épület,

gh) 1134 Budapest, Tüzér utca 33-35.,

gi) 1139 Budapest, Váci út 73/A,

gj) 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.,

gk) 1097 Budapest, Nagyvárad tér 2.,

gl) 1113 Budapest, Diószegi út 64.,

gm) 1221 Budapest, Anna utca 5.,

h) postacíme: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.,

i) postafiók címe: 1884 Budapest, Pf. 1,

j) központi ügyfélszolgálatának címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.,

k) vezetője (fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője): emberi erőforrások minisztere (a továbbiakban: miniszter),

l) alapítója: Országgyűlés,

m) alapítás dátuma: a jogfolytonosság alapján 1848. április 11.,

n) alapító okirat kelte, száma: 2017. április 11., KIHÁT/446/4/2017.,[2]

o) jogállása: költségvetési törvény által meghatározott, a központi költségvetésben fejezetet alkotó, központi költségvetési szerv,

p) számlavezetője: Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),

q) előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01425190-00000000,

r) adóigazgatási azonosító száma: 15309271-2-41,

s) PIR törzsszáma: 309271,

t) szakágazata: 841103 Minisztériumok tevékenysége,

u) kormányzati funkciója: 011120 kormányzati igazgatási tevékenység.

(3) Az állami feladatként ellátott alaptevékenységek körét a minisztérium alapító okirata határozza meg. A minisztérium vállalkozási tevékenységet nem végez.

(4) Az alapfeladatok ellátásának forrása: Magyarország központi költségvetésének XX. fejezete.

2. A minisztérium szervezete

2. § (1) A minisztérium önálló szervezeti egységei: a kabinet, a titkárság és a főosztály.

(2) Nem önálló szervezeti egység az osztály.

3. § (1) A minisztérium szervezeti felépítését az 1. függelék tartalmazza.

(2) A minisztérium szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza. A Szabályzatnak az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatait és eljárásuk rendjét meghatározó rendelkezéseit - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 60. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kiadott - külön normatív utasítás tartalmazza.

(3) A minisztérium szervezeti egységeinek a felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

(4) A 4. függelék tartalmazza

a) a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szerveket, valamint ezek tekintetében a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, továbbá a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető, illetve szervezeti egység megnevezését,

b) a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, illetve a miniszter szakmai felügyeleti, közreműködői jogosítványa hatálya alá tartozó gazdasági társaságokat, továbbá a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványokat, közalapítványokat, valamint - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint - a miniszter által átruházott hatáskörben eljáró állami vezető, illetve a hatáskör gyakorlásával összefüggésben közreműködő vezető megnevezését.[3]

(5) A minisztériumban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az 5. függelék tartalmazza.

(6) Az egyes ágazatok tekintetében a közigazgatási hatósági döntések, valamint az egyéb intézkedések kiadmányozási rendjét a 6. függelék tartalmazza.

(7) A 7. függelék tartalmazza a munkáltatói jogok gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat

a) a minisztérium hivatali szervezete, továbbá

b) - a középirányító szerv közreműködésével irányított intézmények kivételével - a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények vezetői

tekintetében.

(8) A minisztériumban alkalmazandó iratminták a minisztérium belső honlapján (intranet) kerülnek közzétételre.

II. Fejezet

A MINISZTÉRIUM VEZETÉSE

3. A miniszter

4. § (1) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot.

(2) A miniszter a minisztérium vezetőjeként különösen

a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait,

b) meghatározza a miniszteri programot, meghatározza és jóváhagyja a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervét és az ágazati célkitűzéseket,

c) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetését és zárszámadási javaslatát,

d) jogszabályban meghatározott körben előterjesztést tesz a köztársasági elnöknek, és ellenjegyzi a köztársasági elnöki határozatot,

e) meghatározza a személyzeti és munkaügyi tevékenység alapelveit, a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének rendjét, a gazdálkodás, az ellenőrzés, a munkavégzés, az ügyintézés, az iratkezelés és a titokvédelem előírásait,

f) megállapítja az irányítás és a felügyelet rendjét,

g) gyakorolja a jogszabályban meghatározott alapítói jogokat, ennek keretében a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben határoz az irányítása alatt működő intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

h) jóváhagyja az irányítása, felügyelete alatt álló központi hivatalok, költségvetési intézmények szervezeti és működési szabályzatát a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével,

i) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti fenntartói irányítási jogkörében kiadja, illetve módosítja az állami felsőoktatási intézmények alapító (megszüntető) okiratait,

j) gyakorolja a felügyeleti, tulajdonosi jogokat,

k) kitüntetéseket, címeket és díjakat adományoz, illetve von meg,

l) kinevezési jogot gyakorol a tankerületi központok tankerületi igazgatóinak és gazdasági vezetőinek vonatkozásában,[4]

m) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a Kormány nevében

ma) ellátja az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mb) ellátja a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) felügyeletét, illetve felügyeli gazdálkodását,

mc) gyakorolja a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó jogköröket,

md) együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA), valamint a Magyar Művészeti Akadémiával (a továbbiakban: MMA),[5]

n) ellátja a Családügyi Kabinet elnöki feladatait,[6]

o) külön jogszabály szerint tagot delegál a térségi fejlesztési tanácsokba,

p) irányítja a külön jogszabályban irányítása alá rendelt központi hivatalokat és a minisztérium alá tartozó költségvetési intézményeket,

q) ellátja a társadalmi felzárkózás előmozdításának kormányzati koordinációját,

r) elnökként vezeti a Roma Koordinációs Tanács üléseit,

s) gyakorolja az Nftv. szerint őt megillető, az állami felsőoktatási intézmények rektorai és kancellárjai megbízása, felmentése kezdeményezésével és gazdasági vezetőivel kapcsolatos fenntartói jogköröket,

t) az Nftv.-ben foglaltak alapján az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek vonatkozásában előterjesztői, delegálási jogot gyakorol, továbbá a miniszterelnök intézkedését kezdeményezi a főiskolai tanárok kinevezése vonatkozásában,

u) ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az ágazatához tartozó szakképesítésért felelős miniszteri feladatokat,[7]

v) gyakorolja az állami tulajdonban és fenntartásban lévő - középirányító szerv közreműködésével irányított - egészségügyi intézmények esetében az egészségügyről szóló törvény szerinti, a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozó fenntartói jogokat,

w) az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó felelőssége körében biztosítja az európai uniós fejlesztési források felhasználásával megvalósuló, külön jogszabályban meghatározott operatív programok irányító hatósági feladatainak ellátását,

x) ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály számára meghatároz.

(3) A miniszter gyakorolja a tulajdonosi, alapítói, felügyeleti, közreműködői jogokat a jogszabály vagy megállapodás alapján a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítványok, közalapítványok felett.

(4) A miniszter a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjeként gyakorolja és ellátja a jogszabályban részére meghatározott hatásköröket és feladatokat.

(5) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt háttérintézményi irányítási, felügyeleti, továbbá tulajdonosi, alapítói joggyakorlási rendtől írásbeli utasítással eltérhet.

5. § A miniszter irányítja

a) a közigazgatási államtitkár,

b) a parlamenti államtitkár,

c) az egészségügyért felelős államtitkár,

d) a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

e) az oktatásért felelős államtitkár,[8]

f) a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár,[9]

g) a kultúráért felelős államtitkár,

h) a sportért felelős államtitkár,

i) az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

j) a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár,

k) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet vezetőjének (a továbbiakban: miniszter kabinetfőnöke),

l) a miniszteri biztosok,

m) az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának

n) a Stratégiai Főosztály vezetőjének[10]

o) az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vezetőjének[11]

tevékenységét.

6. § A miniszter munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet és titkárság működik.

7. § (1) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén - a Ksztv. 37. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - jogszabály, kormányhatározat vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában, a miniszter utasításai szerint eljárva

a) a miniszter általános helyettesítését miniszterhelyettesként ellátó, valamint az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a parlamenti államtitkár,

b) az egészségüggyel, az egészségbiztosítással, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokkal összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az egészségügyért felelős államtitkár,

c) a családpolitikával, a családtámogatással, a nőpolitikával, a gyermekek napközbeni ellátásával, a gyermeki jogok védelmével, az örökbefogadással, a nyugdíjpolitikával, az időspolitikával, az önkéntességgel, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményrendszerrel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, valamint a koragyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

d) a közneveléssel és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával, valamint a felsőoktatással és a kormányzati tudománypolitikával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében az oktatásért felelős államtitkár,[12]

e) a nemzetközi és európai uniós ügyekkel összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár,[13]

f) a kultúrával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a kultúráért felelős államtitkár,

g) a sportpolitikával, továbbá a látvány-csapatsport támogatásával összefüggő miniszteri hatáskörök tekintetében a sportért felelős államtitkár,

h) az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjával, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésével és a nemzetiségpolitikával kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

i) a szociális szolgáltatásokkal, a foglalkozási rehabilitációval, a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségével, a kábítószer-megelőzéssel és a kábítószerügyi koordinációs feladatokkal, a társadalmi felzárkózással és a romák társadalmi integrációjával, továbbá a c) pontban foglaltak kivételével a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal, valamint a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével kapcsolatos miniszteri hatáskörök tekintetében a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár,

j) a miniszter 7. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során - a (2) bekezdés c) pontjában foglalt ügyek kivételével - a közigazgatási államtitkár

helyettesíti.

(2) A miniszter nem helyettesíthető

a) a miniszteri rendelet, a miniszter által kiadott normatív utasítás, illetve a más miniszternek a miniszterrel egyetértésben kiadandó rendeletéhez adott egyetértési nyilatkozat aláírásában,

b) a miniszter irányítása alatt működő intézmény

ba) alapításával, átalakításával, megszüntetésével,

bb) szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével -

kapcsolatos döntések meghozatalában,

c) a miniszter 7. függelék I. alcímében foglalt táblázat 1., 2., 5. b) és 8. c) pontja, valamint II. alcímében foglalt táblázat 1., 2., 4. pontja szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása során,[14]

d) a Magyarország állami kitüntetéseinek adományozására a miniszterelnöknek adott javaslat megtétele tekintetében,

e) a miniszterelnöknek és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a köztársasági elnöknek címzett ügyiratok aláírásában,

f) a miniszter által adományozható elismerés (díj, Miniszter Elismerő Oklevele) oklevelének aláírásában.

(3) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén külön jogszabály rendelkezései szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettesíti az egyetemi rektorok megbízására és felmentésére, az egyetemi tanárok kinevezésére és felmentésére vonatkozó, a köztársasági elnök részére megküldendő miniszteri javaslat aláírása tekintetében, továbbá a köztársasági elnök egyéb intézkedésének kezdeményezésében, illetve ellenjegyzésében.[15]

(4) A minisztert akadályoztatása vagy távolléte esetén a Kormány ülésén a parlamenti államtitkár, egyidejű akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a miniszter által egyedileg kijelölt államtitkár helyettesíti.

(5) A miniszter az Országgyűlés munkájával összefüggő miniszteri hatáskörök gyakorlása tekintetében - az (1) bekezdés a) pontjától eltérően - egyedileg a minisztérium más államtitkárát is kijelölheti.

4. A közigazgatási államtitkár

8. § (1) A közigazgatási államtitkár vezeti a minisztérium hivatali szervezetét, ennek keretében gyakorolja a Ksztv. 61. § (1) bekezdése szerinti - a minisztérium szervezetéhez tartozó, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők és állami vezetők feletti igazgatási irányítás gyakorlásával összefüggő - hatásköröket.

(2) A közigazgatási államtitkár feladatkörében gyakorolja a Ksztv. 3. §-ában meghatározott irányítási jogokat.

9. § (1) A közigazgatási államtitkár

a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a minisztérium állományába tartozó foglalkoztatottak felett,[16]

b) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyja a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

c) döntések, jogszabályok kiadását kezdeményezheti a miniszternél és az államtitkárnál,

d) gondoskodik az alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok, illetve szervezeti egységek tekintetében a miniszter, államtitkár irányítási jogkörében hozott döntéseinek végrehajtásáról, valamint a szakmaterülettől független közigazgatási koordinációs kérdésekben a helyettes államtitkárokat közvetlenül irányítja és ellenőrzi,

e) az illetékes államtitkár útján kezdeményezi az államtitkárok, a nem közvetlen alárendeltségébe tartozó helyettes államtitkárok szakmai irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, azok végrehajtásának ellenőrzését.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja a minisztérium egységes szempontok alapján történő jogszabály-előkészítési tevékenységét és a közigazgatási feladatok ellátását.

10. § (1) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek összehangolt működésével kapcsolatos feladatkörében

a) előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát,

b) javaslatot tesz a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve intézményi munkatervi feladatok teljesítését, továbbá összehangolja a miniszter Kormány munkatervéhez tett javaslatainak az előkészítését,

c) ellenőrzi a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

d) nyilvántartja a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatokat, és ellenőrzi végrehajtásukat, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

e) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja a helyettes államtitkárokat és az önálló szervezeti egységek vezetőit,

f) felel a kormányzati döntés-előkészítés keretében a központi államigazgatási szervektől beérkező előterjesztések, jelentések, jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésének és véleményezésének összehangolásáért, ellenőrzi az észrevételezési és véleményezési határidők megtartását,

g) felel a minisztérium szervezeti egységeinek a kormányüléssel, a közigazgatási államtitkári értekezlettel kapcsolatos feladatai összehangolásáért,

h) koordinálja az általa létrehozott munkacsoport működését,

i) felelős a minisztérium és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) közötti kapcsolattartásért és ennek keretében a minisztérium érdekeinek képviseletéért.

j) a feladatellátáshoz szükséges együttműködés elősegítése és a koordinációs feladatok támogatása érdekében az államtitkári kabinetek mellé kihelyezett közigazgatási államtitkársági képviseletet biztosíthat.[17]

(2) A közigazgatási államtitkár a minisztériumi hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó igazgatási feladatkörében

a) meghatározza a működés pénzügyi feltételeit, biztosítja a minisztériumi munkarend, ügyintézés és iratkezelés, valamint a gazdálkodás szabályainak megtartását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a minisztérium személyzeti ügyei és a szervezet működése összhangban van-e a belső szabályzatokkal, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjével; szervezetirányító feladataival összefüggésben szabályzat, valamint intézkedés kiadását kezdeményezheti,

c) koordinálja a személyzeti ügyek intézését, felelős a minisztérium humánerőforrás-gazdálkodásáért,

d) a vonatkozó külön jogszabályokra figyelemmel javaslatot tesz a minisztérium személyi juttatásainak, létszám-, bér- és jutalmazási kereteinek, valamint a béralapot terhelő egyéb kifizetéseknek a meghatározására,

e) ellátja a költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, elemzési, tervezési, vagyongazdálkodási dokumentációs tevékenységeket,

f) koordinálja a külső források megszerzésével kapcsolatos feladatokat és a megítélt támogatások felhasználásának folyamatát,

g) figyelemmel kíséri a minisztérium informatikai, nyilvántartó és szolgáltató rendszereinek hiteles, megbízható és biztonságos üzemeltetését, és

h) irányítja a minősített adatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátását.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő feladatkörben részt vesz a közigazgatási államtitkári értekezleten,

b) biztosítja a miniszteri döntésekhez szükséges információk, háttéranyagok ésszerű időben történő összeállítását, valamint a miniszteri döntésekből eredő feladatok megvalósulását,

c)[18]

d) megkéri a minisztérium hivatali szervezete körébe tartozó személyek, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények vezetői kapcsán egyes munkajogi intézkedések esetén jogszabályban előírt Miniszterelnökséget vezető miniszteri előzetes egyetértési nyilatkozatot.

(4) A közigazgatási államtitkár gondoskodik a minisztérium minden szintjén érvényesülő belső kontrollrendszer kialakításáról, működtetéséről, fejlesztéséről, ennek keretében a belső ellenőrzés megfelelő működtetéséről, továbbá a külső ellenőrzések koordinációjáról.[19]

(4a) A közigazgatási államtitkár gyakorolja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben[20]

a) a miniszterhez,

b) a miniszterhez mint a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez,

c) a miniszterhez mint a költségvetési szerv vezetőjéhez

telepített jogköröket.

(4b)[21]

(5) A közigazgatási államtitkár mint a minisztérium hivatali szervezetének vezetője gondoskodik

a) a minisztériumi szervezet a rá vonatkozó szabályoknak, a miniszter és a Kormány által meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működtetéséről (integritás),

b) a szervezet integritásának biztosítására irányuló, a belső kontrollrendszerbe illeszkedő vezetési és irányítási rendszer kialakításáról és működtetéséről (integritásirányítási rendszer),

c) az integritás tanácsadó kijelöléséről és munkája irányításáról,

d) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadását és kivizsgálását működtető mechanizmusról.

(6) A közigazgatási államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

11. § A közigazgatási államtitkár irányítja[22]

a) a személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár,

b) a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár,

c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

d) a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,

e) a Belső Ellenőrzési Főosztály vezetőjének,

f) a Kontrolling Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

12. § (1) A közigazgatási államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A közigazgatási államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

13. § A közigazgatási államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[23]

5. Az államtitkárok

5.1. Általános rendelkezések

14. § A minisztériumban

a) parlamenti államtitkár,

b) egészségügyért felelős államtitkár,

c) család- és ifjúságügyért felelős államtitkár,

d) oktatásért felelős államtitkár,[24]

e) nemzetközi ügyekért felelős államtitkár,[25]

f) kultúráért felelős államtitkár,

g) sportért felelős államtitkár,

h) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár,

i) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

működik.

15. § Az államtitkárok

a) a Szabályzatban meghatározott helyettes államtitkárok, valamint főosztályok tekintetében szakmai, politikai irányítási feladatkörükben eljárva gyakorolják a Ksztv. 3. §-a szerinti hatásköröket, amely hatáskörükben:

aa) részt vesznek az ágazat szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

ab) eljárnak az ágazat szakmapolitikai ügyeiben, meghozzák a miniszteri döntést nem igénylő szakmapolitikai döntéseket, szükség esetén közvetlenül intézkednek vagy a miniszternél intézkedést kezdeményeznek,

ac) a miniszternek aláírás céljából történő felterjesztés előtt jóváhagyják a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetét,

ad) meghatározzák az ágazati költségvetési javaslat kidolgozásának alapelveit és irányítják az ágazati költségvetés tervezésének, a költségvetés végrehajtásának és a költségvetési beszámoló elkészítésének feladatait, továbbá gondoskodnak a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásáról, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásáról,

ae) részt vesznek az ágazattal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi feladatok ellátásában,

af) részt vesznek az ágazati jogszabályok szakmai előkészítésében, illetve a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tekintetében gondoskodnak a feladat ellátásáról,

ag) kialakítják az ágazati gazdasági és gazdálkodási stratégiát,

ah) gondoskodnak szakpolitikájuk kidolgozása és végrehajtása során a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítéséről,

b)[26]

c) intézik a miniszter által számukra meghatározott egyedi feladatokat, ezen belül koncepciót és megoldási javaslatokat dolgoznak ki, kialakítják és képviselik a minisztériumi álláspontot,

d) ágazatukat érintően javaslatot tesznek az európai uniós társfinanszírozású programok éves fejlesztési kereteinek, felhívásainak és szükség esetén operatív programjainak a tartalmára, módosítására, és azokat megküldik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár számára,[27]

e)[28]

f)[29]

g) a miniszter utasításainak megfelelően, a Sajtó és Kommunikációs Főosztály szakmai iránymutatásai szerint ellátják a minisztérium sajtóképviseletét,

h)[30]

i)[31]

j) javaslatot tesznek a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervének fő célkitűzéseire és tartalmára,

k) közreműködnek a miniszter döntéseinek közpolitikai megalapozásában és azok végrehajtásában,

l) részt vesznek az érdekegyeztetésben és a miniszter által meghatározott tárcaközi bizottságok munkájában,

m) javaslatot tesznek a miniszter számára stratégiai partnerségi megállapodások megkötésére,

n) javaslatot tesznek a minisztériumi szervezet kialakítására és módosítására,

o) javaslatot tesznek a miniszter számára díjak, kitüntetések adományozására,

p) a parlamenti államtitkár megkeresésére soron kívül tájékoztatást adnak parlamenti ügyekben,

q) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter állandó vagy eseti jelleggel őket megbízza.

r) kötelesek egymással előzetesen egyeztetni, ha a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: kormányhivatalok) szakmai irányítása vagy a Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása (a továbbiakban: a Kincstár szakmai irányítása) keretében kiadott utasítások, körlevelek és egyéb intézkedések más államtitkár hatáskörét is érintik.[32]

s)[33]

t)[34]

5.2. A parlamenti államtitkár

16. § A parlamenti államtitkár

a) miniszterhelyettesként ellátja a miniszter általános helyettesítését,

b) eljár a feladatkörébe tartozó ügyekben, valamint a minisztert helyettesítő, illetve a miniszter által rá átruházott ügyekben jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában,

c) közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok fő szakmai, politikai elveinek és stratégiáinak meghatározásában,

d) a miniszter által kijelölt ügyekben ellátja a minisztériumhoz tartozó ágazatok közötti koordinációs feladatokat,

e) koordinálja a minisztérium Országgyűléssel kapcsolatos feladatainak ellátását,

f) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

g) irányítja a minisztérium sajtó és kommunikációs feladatainak ellátását.

17. § A parlamenti államtitkár irányítja

a) az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár,[35]

b) a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

18. § (1) A parlamenti államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A parlamenti államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

19. § A parlamenti államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a)[36]

b) a sajtó és kommunikációs feladatok tekintetében a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetője,

c) a b) pontban nem említett ügyekben titkárságának vezetője[37]

helyettesíti.

5.3. Az egészségügyért felelős államtitkár

20. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) az egészségügyi és egészségbiztosítási ágazat működésével, hazai és európai uniós fejlesztésével,

b) az egészségügyi ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégiai tervezéssel,

c) az egészségügyi ágazati informatika kialakításával,

d) a területfejlesztési és területi tervezési folyamatokban való egészségügyi ágazati részvétellel,

e) a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátással,

f) az állami tulajdonban és fenntartásban levő egészségügyi intézmények esetében a közvetlen betegellátói tevékenységgel,

g) a népegészségüggyel,

h) az ápolással,

i) az egészségügyi ágazat védelmi feladataival,

j) az egészségügyi ágazati szakmai képzéssel, a humánerőforrás-fejlesztéssel,

k) az egészségügyi ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,[38]

l) a miniszter részére fenntartott jogkörök kivételével az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények fenntartói jogainak gyakorlásával,

m) a jogszabályban meghatározott kivétellel az egészségügyi ágazatban középirányító szerv közreműködésével irányított intézmények szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával

n) a közegészségüggyel, környezet-egészségüggyel - különösen a település- és környezet-, az élelmezés- és táplálkozás-, a gyermek- és ifjúság-, valamint a sugáregészségüggyel és a kémiai biztonsággal -, járványüggyel és kórházhigiénével, egészségfejlesztéssel, valamint a szűrés és védőoltás koordinációjával,[39]

o) az egészségügyi ellátórendszer hatósági felügyeletével,[40]

p) a kormányhivatalok és azok járási (fővárosi kerületi) hivatalai (a továbbiakban: járási hivatalok) szakmai irányításának koordinációjával[41]

kapcsolatos feladatok tekintetében.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár képviseli az egészségügyi ágazatot a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságban.

(3) Az egészségügyért felelős államtitkár gyakorolja az állami egészségügyi felsőoktatási intézmények egészségügyi szolgáltatói tekintetében az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmai fenntartói jogokat, valamint jóváhagyja a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változásokat.

21. § Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja[42]

a) az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár,

b) az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

c) az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár

d) az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár[43]

tevékenységét.

22. §[44]

23. § (1) Az egészségügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egészségügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

24. § Az egészségügyért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben az irányítása alá tartozó, feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkár, egyéb esetekben az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

5.4. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

25. § (1) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a családpolitika, a családtámogatás, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény keretében szabályozott csecsemőgondozási díjjal (a továbbiakban: CSED), gyermekgondozási díjjal (a továbbiakban: GYED), táppénzzel, baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos szakkérdések,[45]

b) a kisgyermekes szülők munkavállalásának ösztönzése és segítése,

c) a gyermekek napközbeni ellátása, a koragyermekkori intervenció koordinációja, a gyermeki jogok védelme, az örökbefogadás,

d) a gyermek- és ifjúságpolitika,

e) az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból adódó feladatok ellátása,

f) a nyugdíjpolitika, az időspolitika,

g) a nemzedékek közötti együttműködés ösztönzése,

h) az önkéntességgel kapcsolatos kormányzati politika,

i) a nőpolitika,

j) a családbarát és szolidáris társadalom megerősítése,[46]

k) a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményrendszer,

l) a család- és ifjúságügyi ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok[47]

m) a Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő feladatok[48]

tekintetében.

(2) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ellátja[49]

a) az Idősek Tanácsa alelnöki feladatait,

b) az Emberi Jogi Munkacsoportról szóló 1039/2012. (II. 22.) Korm. határozat alapján létrejött Emberi Jogi Munkacsoport

ba) Idősek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja,

bb) Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja,

bc) Gyermekek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja

elnöki feladatait,

c) a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum elnöki feladatait,

d) a Nemzeti Önkéntes Tanács elnöki feladatait.

e) a Családügyi Kabinet titkári feladatait.[50]

26. § A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja

a) a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

c) a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály

tevékenységét.

27. § (1) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

28. § A család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) szakmai ügyekben a feladatkörében a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, illetve az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

b) az a) pontban nem említett ügyekben a kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.5. Az oktatásért felelős államtitkár[51]

29. § Az oktatásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol[52]

a) a nemzeti köznevelés,

b) a nemzeti köznevelés tankönyvellátása,

c) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza,

d) a szakmai és idegen nyelvi célú képzések körébe nem tartozó felnőttképzés,

e) a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítése,

f) az oktatási ágazat működése, hazai és európai uniós forrásokból történő fejlesztése,

g) az oktatási, valamint az ágazati költségvetési, gazdasági stratégia tervezése,

h) az oktatási ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve -a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok,[53]

i) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerése,

j) a nemzeti felsőoktatás,

k) a minisztérium irányítása alá tartozó állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő feladatok koordinálása,

l) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyes fenntartói feladatok ellátása,

m) a felsőoktatási törvényességi felügyeleti és a felsőoktatási ágazatot érintő személyügyi javaslatokkal kapcsolatos döntések előkészítése,

n) az oktatásban a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő igazgatási feladatok,

o) a külhoni magyarok oktatása

tekintetében.

30. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár ellátja a következő - az oktatáspolitikai döntések meghozatala szempontjából illetékességgel rendelkező - testületekkel kapcsolatos, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz útján meghatározott miniszteri feladatokat:[54]

a) Országos Köznevelési Tanács,

b) Köznevelési Érdekegyeztető Tanács,

c) Országos Nemzetiségi Tanács,

d) Külhoni Magyar Oktatási Tanács,

e) Nemzeti Pedagógus Kar,

f) Köznevelés-stratégiai Kerekasztal,[55]

g) Felsőoktatási Kerekasztal.

(2) Az oktatásért felelős államtitkár kapcsolatot tart

a) a felsőoktatási intézmények rektoraival, kancellárjaival,

b) a Magyar Rektori Konferenciával,

c) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal,

d) a Felsőoktatási Tervezési Testülettel,

e) az MTA-val,

f) az Oktatási Hivatallal,

g) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal,

h) a Klebelsberg Központtal,[56]

i) a Duális Képzési Tanáccsal.

j) a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanáccsal.[57]

31. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja[58]

a) a köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

b) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

(2) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja

a) az Intézményirányítási Főosztály vezetőjének,

b) az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

32. § (1) Az oktatásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.[59]

(2) Az oktatásért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

33. § Az oktatásért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén[60]

a) a közneveléssel és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszával összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében a köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

b) a felsőoktatással és a kormányzati tudománypolitikával összefüggő államtitkári hatáskörök tekintetében a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,

c) az a) és a b) pontban meghatározott személy akadályoztatása vagy távolléte esetén az oktatásért felelős államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.6. A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár[61]

34. § A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol[62]

a) a minisztériumot érintően a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatok,

b) a szakterületek nemzetközi kapcsolatainak koordinációja,

c) az Európai Unió tagállamaival, valamint a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések, továbbá egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások előkészítése és végrehajtása,

d) az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó feladatok koordinációja,

e) a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítése, az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányzati álláspont kialakítása, valamint az Európai Parlament magyar képviselőivel való kapcsolattartás,

f) a minisztérium tevékenységének nemzetközi megismertetése

tekintetében.

35. § A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítja a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.[63]

36. § (1) A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.[64]

(2) A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.[65]

37. § A nemzetközi ügyekért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[66]

38. § Az 59. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén az államtitkár kabinetjének ügyrendjében kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.[67]

5.7. A kultúráért felelős államtitkár

39. § (1) A kultúráért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a muzeális intézményekről, a könyvtárakról, a közművelődésről és a levéltárakról, a művészettámogatásról, a mozgóképszakmáról, a kultúra finanszírozásáról szóló jogszabályok előkészítése,

b) az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a muzeális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, valamint a kép-, hang- és audiovizuális archívumokban őrzött nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték (a továbbiakban együtt: kulturális örökség) megóvásával, tudományos feltárásával és közkinccsé tételével, valamint a művészeti alkotómunka és előadó-tevékenység állami támogatásával kapcsolatos és a mozgóképszakmai kérdésekkel összefüggő állami feladatok ellátása,

c) a magyar kultúra külföldi terjesztésére irányuló tevékenység fejlesztésének irányelvei és programjai meghatározása, ezek végrehajtásának megszervezése, összehangolása, más népek, nemzetek kultúrája magyarországi megismerésének elősegítése, a határokon túl élő magyarok kultúrájának támogatása,

d) a kulturális ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai feladatok[68]

tekintetében.

(2) A kultúráért felelős államtitkár ellátja a Magyarország UNESCO tagságából eredő kulturális és szellemi kulturális örökségi ügyekkel kapcsolatos feladatokat, valamint biztosítja az UNESCO Bizottságon belül működő egyes szakbizottságok titkársági teendőinek ellátását.

40. § A kultúráért felelős államtitkár irányítja[69]

a) a kultúráért felelős helyettes államtitkár,

b) a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár

c) a Kulturális Igazgatási Főosztály vezetőjének[70]

tevékenységét.

41. § (1) A kultúráért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A kultúráért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

42. § (1) A kultúráért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén protokoll feladatai ellátásában, valamint a kulturális fejlesztésekhez kapcsolódó szakmai ügyekben a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, egyéb esetben a kultúráért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[71]

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kultúráért felelős államtitkárt a kultúráért felelős államtitkár kabinetfőnöke helyettesíti.

5.8. A sportért felelős államtitkár

43. § (1) A sportért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a sportpolitikai,

b) a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos,

c) a sport ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatok és az európai uniós tagsággal összefüggő szakmai[72]

feladatok tekintetében.

(2) A sportért felelős államtitkár

a) közreműködik a sport ágazat kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket,

b) javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjainak odaítélésére.

44. § A sportért felelős államtitkár irányítja[73]

a) a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

b) a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

45. §[74]

46. § (1) A sportért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A sportért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

47. § A sportért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén[75]

a) általános sportszakmai, sportigazgatási, valamint sportágfejlesztési ügyekben a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

b) protokoll és sportkapcsolati feladatai ellátásában, valamint a nemzeti utánpótlás-neveléshez kapcsolódó szakmai ügyekben a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

c) a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, valamint a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a sportért felelős államtitkár kabinetfőnöke

helyettesíti.

5.9. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár

48. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja, a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése, valamint a nemzetiségpolitika tekintetében.[76]

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációja körében

a) irányítja

aa) a Kormány egyházpolitikai döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását,

ab) az egyházakkal kapcsolatos feladatok kormányzati koordinációját, az egyeztetési rendszer kialakítását és működését, valamint az ágazati feladatok végrehajtását,

b) a kormányzati oldal delegáltjaként részt vesz a szentszéki magyar bizottság munkájában,

c) ellátja a kisebbségi vegyes bizottságokban az egyházakkal összefüggő ügyek képviseletét,

d) a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve ellátja a nemzetközi egyházi kapcsolatokból eredő feladatokat,

e) együttműködik a feladat ellátásáért felelős államtitkárral az ágazati közcélú feladatot ellátó egyházi intézményekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység ellátása során.

(3) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében

a) irányítja

aa) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott feladatok ellátását,

ab) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységeket,

b) felügyeli

ba) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti szakmai monitoring rendszerben rögzített iratok vizsgálatát és jóváhagyását,

bb) a Civil Információs Portál működtetését,

bc) a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot,

c) ellátja a Karitatív Tanács elnöki feladatait.

(4) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a nemzetiségpolitika körében

a) összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat,

b) kezdeményezi az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés Országgyűléshez történő benyújtását.

49. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár tevékenységét.[77]

50. §[78]

51. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

52. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén[79]

a) általánosan az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár kabinetfőnöke,

b) egyházi, nemzetiségi és civil szakmai ügyekben az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

helyettesíti.

5.10. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

53. § (1) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítást gyakorol

a) a szociális - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal,

b) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek esélyegyenlőségének elősegítésével,

c) a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal,

d) a foglalkozási rehabilitációval,

e) a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal,

f) a gyermekek és a fiatal felnőttek védelmével,

g) a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval,

h) a romák társadalmi integrációjának elősegítésével,

i) a társadalmi felzárkózással,

j) a gyermekek esélyteremtésével, a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyegyenlőségének biztosításával,

k) az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításával,

l) a szociális ágazati képzéssel, továbbképzéssel és humánerőforrás-fejlesztéssel,

m) a szociális és társadalmi felzárkózási ágazat területén - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral együttműködve - a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal,[80]

n) a mélyszegénységben élők, a romák és a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjához kapcsolódó stratégiák és programok egységes kormányzati koordinációjával,

o) a társadalmi felzárkózás és a romák társadalmi integrációjának fő szakpolitikai elveinek, stratégiájának és koncepciójának meghatározásával, az ezekre vonatkozó döntési és költségvetési javaslatok kidolgozásával

kapcsolatos feladatok tekintetében.

(2) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár

a) ellátja

aa) az Országos Fogyatékosságügyi Tanács,

ab) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság,

ac) a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága

ad) a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság[81]

elnöki feladatait,

b)[82]

54. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja

a) a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár,

b) a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

tevékenységét.

55. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja a Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály vezetőjének tevékenységét.

56. § (1) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében kabinet működik.

(2) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítja kabinetfőnöke tevékenységét.

57. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt - ha nem a minisztert helyettesítő jogkörben jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén

a) feladatkörében a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, illetve a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár,

b) az a) pontban nem említett ügyekben a kabinetfőnöke helyettesíti.

6. A miniszter kabinetfőnöke

58. § (1) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetet főosztályvezetőként a miniszter kabinetfőnöke vezeti, akinek a tevékenységét a miniszter irányítja.

(2) A miniszter kabinetfőnöke

a) feladatait az állami vezetőkkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el,

b) közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

c) együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium feladatkiadási, utókövetési, számonkérési és határidő-figyelési rendszerének kialakításában, működtetésében, irányításában, figyelemmel kíséri a minisztériumi ügyintézést,

d) információt kérhet az állami vezetőktől és a szervezeti egységek vezetőitől,

e) intézkedést kezdeményezhet az államtitkároknál, illetve akadályoztatásuk vagy távollétük esetén a helyettes államtitkároknál,

f) véleményt nyilváníthat a fejezeti és igazgatási előirányzatok felhasználásakor a tervezett kötelezettségvállalások megalapozottságáról és javaslatot tehet a teljesítés elfogadása tekintetében.

(3) A miniszter kabinetfőnöke

a) meghatározza a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet munkarendjét, közvetlenül vezeti a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetet, irányítja a Kabinet tagjainak, különösen az ágazati tanácsadóknak a munkáját,

b) irányítja a Miniszteri Titkárság tevékenységét,

c) koordinálja a közvetlen miniszteri irányítás alá tartozó főosztályok tevékenységét.

(4) A miniszter kabinetfőnöke

a) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet közreműködésével ellátja a miniszter és a parlamenti államtitkár által meghatározott feladatokat,

b) részt vesz a Kormány politikai döntéseinek az előkészítésében, közreműködik a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításában,

c) részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

d) a miniszter utasítása alapján eseti jelleggel ellátja a minisztérium képviseletét meghatározott ügyekben,

e) elősegíti a miniszter országgyűlési munkáját, kapcsolatot tart a pártok képviselő-csoportjaival és a pártokhoz nem tartozó képviselőkkel,

f) közreműködik a miniszter programjainak szervezésében, közszereplésekre, szakmai, hazai és nemzetközi programokra való felkészítésében,

g) szignálásra, aláírásra előkészíti a miniszterhez érkező iratokat, beadványokat,

h) a miniszterhez érkezett írásbeli megkeresések esetében előzetesen állást foglal a válaszadás módjáról, a miniszteri szintű válaszadás szükségességéről, áttekinti és értékeli a miniszteri válaszok tervezetét,

i) szakmailag előkészíti a miniszteri szintű értekezleteket és jóváhagyja azok napirendjét,

j) szervezi a miniszter hatáskörébe tartozó ügyek előkészítését, véleményezi a tervezett és végrehajtott intézkedéseket.

(5) A miniszter kabinetfőnökét a kabinetfőnök-helyettes helyettesíti.

7. Az államtitkár kabinetfőnöke

59. § (1) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár kabinetfőnöke

a) közreműködik az államtitkári döntések előkészítésében, kormányzati megalapozásuk elősegítésében, valamint végrehajtásuk ellenőrzésében,

b) közvetlenül vezeti az államtitkár kabinetjét,

c) feladatai hatékony végrehajtása érdekében folyamatos és közvetlen kapcsolatot tart a minisztérium vezető munkatársaival és a miniszter tanácsadó testületeivel,

d) segíti az államtitkárt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos feladatai ellátásában,

e) közreműködik az államtitkár programjainak szervezésében, segíti az államtitkár munkáját,

f) részt vesz az államtitkári döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, előzetesen állást foglal a döntéstervezetek társadalompolitikai megalapozottságáról,

g) általános szakmapolitikai szempontból értékeli az államtitkár ágazatpolitikai irányítása körébe tartozó területeket érintő, előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét, és javaslatot tesz az azokban foglalt rendelkezésekkel összefüggő, a végrehajtást elősegítő, a szakmai, társadalmi elfogadást ösztönző szakmai intézkedésekre,

h) koordinálja a központi ügyfélszolgálat által saját hatáskörben nem megválaszolható, ágazati szakértelmet igénylő megkeresésekre adandó válaszok elkészítését,

i) összehangolja az ágazati civil kapcsolatok működtetését,

j) munkakapcsolatot tart a minisztérium szervezeti egységeivel és a társtárcákkal,

k) ellátja az államtitkár feladatkörébe tartozó feladatok előkészítését, illetve az előkészítés és a végrehajtás koordinációját, ellenőrzését,

l) koordinálja - az államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységekkel, valamint az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok által irányított szervezeti egységekkel együttműködve - az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat [Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ), Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI), Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF), belső ellenőrzés] és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást.

(2) Az államtitkár kabinetfőnöke a feladatait az állami vezetőkkel, a miniszteri kabinetfőnökkel és a szervezeti egységekkel szoros együttműködésben látja el.

(3) A munkáltatói jogokat a kabinetfőnök felett az államtitkár, az államtitkári kabinet állományába tartozó foglalkoztatottak felett a kabinetfőnök gyakorolja.[83]

(4) Az államtitkár kabinetfőnökét akadályoztatása vagy távolléte esetén - ha nem az államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - az államtitkár kabinetjének általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

8. A helyettes államtitkárok

8.1. Általános rendelkezések

60. § A minisztériumban[84]

a) személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár,

b) jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár,

c) gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár,

d) koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár,

e) üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár,

f) egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár,

g) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

h) Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár,

i) országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár,

j) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár,

k) ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár,

l) köznevelésért felelős helyettes államtitkár,

m) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,

n) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár,

o) kultúráért felelős helyettes államtitkár,

p) kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár,

q) sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár,

r) nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

s) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár,

t) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár,

u) szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

működik.

61. § (1) A helyettes államtitkár az általa irányított önálló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, valamint a miniszter által meghatározott egyéb ügyekben - az érintett helyettes államtitkárokkal, valamint az államtitkárokkal együttműködve - gondoskodik a minisztérium szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt.

(2) A helyettes államtitkár közvetlenül irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, ellenőrzi a szakterületén a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, illetve intézmények feladatainak végrehajtását, rendszeresen beszámoltatja ezek vezetőit és meghatározza a tevékenységük irányát.

(3) A helyettes államtitkár feladat- és hatáskörei elsősorban a következők:

a) feladatkörében, illetve megbízás alapján képviseli a minisztériumot,

b) szakterületén - a minisztérium ágazati célkitűzései és jogalkotási, illetve intézményi munkaterve alapján időszerű feladataival összhangban - gondoskodik a feladatok meghatározásáról, számontartásáról, végrehajtásáról, programok, koncepciók kidolgozásáról, megvalósításáról, meghatározza az ehhez szükséges feltételeket,

c) feladatkörében, illetve meghatalmazás alapján képviseli a minisztériumot az Országgyűlés bizottságainak ülésén, képviseli a minisztériumot a társadalmi és állami szervek előtt, valamint tárcaközi bizottságokban, továbbá a hazai és a nemzetközi szervezetekben,

d) az irányítása alá tartozó területeken irányítja és ellenőrzi a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a miniszter és az államtitkár döntéseinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket,

e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a miniszter, illetve az államtitkár állandó vagy eseti jelleggel megbízza,

f) feladatkörében részt vesz a szakmai, politikai és fejlesztéspolitikai elvek és stratégiák meghatározásában és az ágazati informatikai rendszerek kialakításával, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

g) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek tevékenységét, az általa közvetlenül felügyelt szakterületet, javaslatot tesz az ott felmerült problémák megoldására, meghatározza az aktuális feladatokat, és ellenőrzi a feladatok végrehajtását, az őt irányító államtitkár útján kezdeményezi más államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok irányítási jogkörébe tartozó döntések meghozatalát, feladatok előkészítését, azok végrehajtásának ellenőrzését,

h) gondoskodik a felelősségi körébe tartozó jogszabályok, döntések szakmai előkészítéséről, továbbá a jogszabályok, irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtásáról,

i) ellátja a fejezet költségvetésének tervezésével, a fejezet költségvetési beszámolójának készítésével és végrehajtásával, valamint az igazgatási költségvetés készítésével és beszámolójának végrehajtásával kapcsolatos jogszabályban és belső szabályzatokban meghatározott - feladatkörébe tartozó - feladatokat, részt vesz a költségvetési tervjavaslatok szakmai tartalmának meghatározásában, az egyes szakmai programok számszaki megalapozásában,

j) a miniszter vagy az államtitkárok megbízása alapján - a feladatkörén túl is - ellátja a minisztérium képviseletét,

k) a hatáskörébe tartozó feladatok előkészítése kapcsán gondoskodik a társadalmi, szakmai kapcsolatok működtetéséről,

l) a g) pontban foglaltaktól eltérően, döntést nem igénylő kérdésekben állásfoglalás kialakítása céljából más helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységet megkereshet, az irányítási jogkört gyakorló helyettes államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett.

m) szakterülete tekintetében ellátja a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatosan a miniszteri munkáltatói jogkörök gyakorlásával összefüggő tájékoztatási, kiértesítési feladatokat,[85]

n) a szakterületét érintő szakképesítések tekintetében ellátja az Országos Képzési Jegyzék módosításával kapcsolatos, a miniszterhez telepített feladatokat,[86]

o) a szakterülete tekintetében - jogszabály kiadása, illetve jogszabály kiadásához történő miniszteri egyetértés megadása kivételével - ellátja a szakképzésről szóló törvény szerinti, a miniszterhez telepített feladatokat, illetve a miniszter nevében meghozza a hatósági döntéseket,[87]

p) együttműködik a közigazgatási államtitkárral a minisztérium belső kontrollrendszerének kialakításában és működtetésében, valamint a belső kontrollrendszer alrendszerét képző integritásirányítási rendszer kialakításában és működtetésében, továbbá a szakterülete tekintetében gyakorolja az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet szerinti, az integritás tanácsadó kijelöléséhez és a kijelölés visszavonásához kapcsolódóan a miniszterhez mint a felettes szerv vezetőjéhez telepített előzetes, írásbeli egyetértési jogkört,[88]

q) a szakterülete tekintetében ellátja a vámmentes vámeljárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 12/2016. (IV. 29.) NGM rendelet szerinti, a vámmentes vámkezelésre jogosító engedély kiadásához kapcsolódóan a miniszterhez telepített tájékoztatási feladatokat.[89]

8.2. A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár[90]

62. § (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit.[91]

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium személyügyi feladatai tekintetében irányítja

a) a minisztérium személyügyi politikájának megvalósítását,

b) a miniszter feladatkörébe tartozó ágazati és egyéb személyzeti döntések előkészítését,

c) az emberi erőforrásokkal kapcsolatos közszolgálati feladatok jogszerű ellátását,

d) a minisztérium személyi állománya kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a miniszter által irányított, felügyelt intézményekkel kapcsolatos személyügyi feladatok ellátását, illetve ezen intézmények személyügyi tevékenységének összehangolását.

(3) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

(4) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja a minisztérium igazgatási költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét.

(5) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik a minisztérium államivagyon-kezeléshez kapcsolódó analitikus és főkönyvi nyilvántartási feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáról.

(6) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár a belső kontrollrendszer vonatkozásában segíti a kontrollkörnyezet kialakítását és az integrált kockázatkezelés koordinatív teendőinek megvalósulását, valamint ellátja a szervezet működésével összefüggő integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával összefüggő feladatokat.

63. § A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja[92]

a) a Személyügyi Főosztály vezetőjének,

b) a Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály vezetőjének,

c) a Gazdálkodási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

64. § (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[93]

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

65. § A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[94]

8.2/A. A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár[95]

65/A. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár jogszabály és közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítésével kapcsolatos feladatkörében[96]

a) érvényesíti a szakmai irányítási jogkörben hozott döntések végrehajtását, valamint a minisztériumi szervezeti egységek összehangolt működése, az érintett minisztériumokkal történő egyeztetés körében ellátja a jogszabályok egységes szempontok alapján történő előkészítését a feladatköre szerint illetékes helyettes államtitkárral együttműködve,

b) koordinálja a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítését,

c) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit,

d) elősegíti a közigazgatási államtitkár 9. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását.

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár közbeszerzésekkel kapcsolatos feladatkörében

a) felelős a minisztérium közbeszerzéseinek és beszerzéseinek szabályozottságáért,

b) felelős a minisztérium közbeszerzési eljárásainak engedélyezéséért és szabályszerű lebonyolításáért, ennek keretében a közbeszerzési eljárásokat érintő köztes és érdemi döntések meghozataláért, továbbá a minisztérium közbeszerzési tervének és a közbeszerzési terv módosításainak elfogadásáért,

c) ellátja a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti kapcsolattartási, valamint a rendelet által szabályozott központosított közbeszerzési rendszert érintő, közbeszerzési jellegű feladatokat,

d) figyelemmel kíséri a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásait.

(3) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja a jogi képviseleti feladatok ellátását.

(4) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

65/B. § A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja[97]

a) a Jogi Főosztály vezetőjének,

b) a Perképviseleti és Igazgatási Főosztály vezetőjének,

c) a Közbeszerzési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

65/C. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[98]

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

65/D. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt - ha nem a közigazgatási államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[99]

(2) Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Közbeszerzési Szabályzatáról szóló 14/2017. (III. 31.) EMMI utasítás 1. melléklet 12. § (6) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott feladatkörével összefüggésben a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Jogi Főosztály vezetője helyettesíti.

8.3. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

66. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár

a) felelős a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségéért,

b) az államtitkárokkal együttműködve irányítja a szervezeti egységek fejezeti és a minisztérium irányítása, illetve fenntartói irányítása alá tartozó intézeti költségvetés-tervezéssel kapcsolatos tevékenységét,

c) gondoskodik a fejezeti költségvetési gazdálkodással összefüggő felügyeleti feladatok ellátásáról,

d) az ágazati államtitkárokkal együttműködve irányítja a makroelemzési feladatok ellátását (jogszabályokat megalapozó és egyéb intézkedéseket alátámasztó makro számítások), koordinálja a minisztérium stratégiai, elemzési tevékenységét, módszertanilag támogatja a szakmapolitikai döntések közgazdasági előkészítését,

e) felelős a minisztérium államivagyon-kezeléséhez kapcsolódó feladatainak szabályszerű és hatékony ellátásáért, irányítja a minisztérium vagyongazdálkodási, beruházási és felújítási tevékenységét,[100]

f) támogatja a minisztérium fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

g)[101]

h) irányítja, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében felügyeli a vagyongazdálkodással összefüggő ágazati feladatokat,

i) az ágazati államtitkárokkal együttműködve ellátja a minisztérium irányítása alá tartozó költségvetési szervek gazdálkodási felügyeletét,

j)[102]

k) a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint ellátja a 4. függelék II. pontja szerinti gazdasági társaságok tekintetében a minisztérium hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogosítványok gyakorlását,[103]

l) közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

m) az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárral együttműködve ellátja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) vagyongazdálkodásával kapcsolatos egyes feladatokat.[104]

67. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Költségvetési Főosztály vezetőjének,

b) a Portfóliókezelő Főosztály vezetőjének,

c) a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetőjének[105]

tevékenységét.

68. § (1) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

69. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8.4. A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár

70. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár koordinációs feladatkörében

a) koordinálja a minisztériumi jogalkotási munkaterv előkészítését,

b) a minisztérium előterjesztései (jelentései), továbbá a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei esetében vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében,

c) elősegíti a közigazgatási államtitkár 9. § (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását, e körben gondoskodik a szakmai vezető értekezlet előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint a más tárcáktól érkező előterjesztések tárcán belüli egyeztetéséről, egységes tárcavélemény kialakításáról és továbbításáról, nyomon követi a jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket az előkészítéstől a megjelentetésig,

d) nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a jogalkotási munkatervben és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, erre irányuló egyedi döntés esetén ellátja azokat, miniszteri döntés hiányában véleményeltérés esetén - a közigazgatási államtitkár döntése alapján - kijelöli a feladatokat végrehajtó szervezeti egységeket és határidőket, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

e) az érintett szakmai szervezeti egység és a Jogi Főosztály képviselője mellett közreműködik az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában,

f) gondoskodik a tárca országgyűlési munkájának szervezését és összehangolását célzó műveletek ellátásáról, az Országgyűlés és a tárca közötti információs összeköttetésről, a tárcát érintő törvény-, országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók és tájékoztatók benyújtásáról,

g) gondoskodik a minisztérium belső informatikai feladatainak ellátásáról, elősegíti a minisztérium ágazati informatikai feladatainak ellátását,

h) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatok elkészítéséről,

i) gondoskodik a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának elkészítéséről és a kapcsolódó feladatok ellátásáról,

j) irányítja a tárca iratkezelési tevékenységét,

k) gondoskodik a tárca iratkezelési szabályzatának elkészítéséről és karbantartásáról,

l) a feladatellátáshoz szükséges kormányzati és minisztériumi vezetői döntésekről rendszeresen tájékoztatja az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőit.

m) gondoskodik a minisztériumba érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő írásbeli megkeresésre adott válaszlevelek előkészítéséről,[106]

n) koordinálja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére teljesítendő adatszolgáltatások előkészítését.[107]

o) irányítja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatainak ellátását.[108]

71. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Koordinációs Főosztály vezetőjének,

b) a Parlamenti Főosztály vezetőjének,

c) az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

72. § (1) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

73. § A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a Koordinációs Főosztály vezetője helyettesíti.

8.5. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár[109]

74. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár[110]

a) a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi humanitárius tevékenységére figyelemmel, vele együttműködve koordinálja az üldözött keresztények megsegítését,

b) szervezi az üldözött keresztények helyzetét értékelő, elemző rendezvényeket,

c) gondoskodik a keresztényüldözéssel kapcsolatos jelenségek, sajtómegjelenések követéséről, összegyűjtéséről, elemzéséről és ezekkel összefüggésben a nyilvánosság tájékoztatásáról,

d) a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve kapcsolatot tart a tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi szervezetekkel.

75. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály vezetőjének tevékenységét.[111]

76. § (1) Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[112]

(2) Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

77. § Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a titkárságvezetője helyettesíti.[113]

8.6. Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár[114]

78. § Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár[115]

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

b) ellátja az egészségügyi ágazati humánerőforrás fejlesztésével, valamint az egészségügyi ágazati oktatással és képzéssel kapcsolatos feladatokat,

c) koordinálja a Nemzeti Programok Programtanácsának működését, irányítja és koordinálja a nemzeti programok összeállítását és megvalósítását,

d) koordinálja a határon túli magyarok magyarországi egészségügyi ellátásának támogatásáról szóló jogszabály szerinti értékelőbizottság működtetését,

e) az egészségügyi ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a védelmi feladatok ellátását, vezeti az egészségügyi ágazat felelősségi körébe tartozó védekezési munkabizottságokat,

f) az egészségügyért felelős államtitkár hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből adódó feladatok tekintetében együttműködik az e feladatok felügyeletét ellátó egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral.

g) koordinálja a bérkiegészítés támogatással, jövedelem kiegészítéssel, fiatal szakorvosi támogatással kapcsolatos feladatokat,[116]

h) irányítja a szakmai minőségértékeléssel, minőségfejlesztéssel és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjával kapcsolatos feladatokat,[117]

i) kapcsolatot tart a feladatköréhez tartozó kérdésekben a miniszteri biztosokkal.[118]

j) kapcsolatot tart a WHO hazai Országirodával,[119]

k) kapcsolatot tart Magyarország Európai Unióhoz rendelt állandó képviseletének egészségügyi szakdiplomatájával,[120]

l) koordinálja az egészségpolitikai feladatokat,[121]

m) az egészségügyi ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a gyógyszerészeti és gyógyszerellátási feladatokat, vezeti az egészségügyi ágazat felelősségi körébe tartozó munkabizottságokat.[122]

79. § Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár irányítja[123]

a) az Egészségpolitikai Főosztály vezetőjének,[124]

b) a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály vezetőjének,

c) a Népegészségügyi Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

80. § (1) Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[125]

(2) Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

81. § Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[126]

8.7. Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár[127]

82. § Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár[128]

a) felügyeli az ágazati fenntartói feladatokkal, az ágazati intézményrendszerrel összefüggő irányítási, felügyeleti, ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását,

b) az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkárral együttműködve felügyeli az államtitkárság hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

c)[129]

d) koordinálja a minisztérium irányítása alá tartozó, állami feladatként meghatározott egészségügyi közszolgáltatások nyújtására kötelezett intézmények szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

e) irányítja az egészségügyi ágazat fejlesztéspolitikai, területfejlesztési és ezekkel összefüggő tervezési feladatainak ellátását,

f) gondoskodik az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály 2. függelék 1.3.2.4. alcím c) pontjában foglalt feladatai ellátásának az általa irányított szervezeti egységek tekintetében történő érvényesítéséről,

g) gondoskodik az egészségügyi ágazat informatikai feladatainak ellátásáról.

83. § Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja[130]

a) az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály vezetőjének,

b) az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály vezetőjének,

c) az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

84. § (1) Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[131]

(2) Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85. § Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár, az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[132]

8.7/A. Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár[133]

85/A. § Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár[134]

a) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai szervezetekkel és szakmai kamarákkal,

b) ellátja az E. Alap éves működési költségvetési tervének koordinációját, irányítását,

c) koordinálja az E. Alaphoz kötődő pénzügyi, gazdálkodási és számviteli feladatokat,

d) koordinálja az E. Alaphoz kötődő szerződéskötéssel kapcsolatos tevékenységet,

e) koordinálja a NEAK E. Alapot érintő illetménygazdálkodásával kapcsolatos feladatait,

f) koordinálja a baleseti megtérítéssel kapcsolatos feladatokat,

g) irányítja a patika elővásárlási joggal kapcsolatos tevékenységet,

h) felügyeli a kormányhivatalok szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

i) koordinálja az E. Alaphoz kapcsolódó statisztikai adatgyűjtési, valamint közadatokkal kapcsolatos tevékenységet,

j) koordinálja az orvosszakértői felügyeleti és egészségügyi szakmai ellenőrzési tevékenységet,

k) felügyeli az E. Alap felhasználásával kapcsolatos kontrolling tevékenységet,

l) az egészségügyért felelős államtitkár hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből adódó feladatok tekintetében együttműködik az e feladatok felügyeletét ellátó egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkárral.

85/B. § Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja[135]

a) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály vezetőjének,

b) az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály vezetőjének,

c) az Egészségbiztosítási Alap Kontrolling Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

85/C. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[136]

(2) Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85/D. § Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár helyettesíti.[137]

8.7/B. Országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár[138]

85/E. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár[139]

a) közreműködik a népegészségügyi feladatkörében, továbbá a munkavédelmi és munkaügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal, valamint a járási hivatal tekintetében a minisztert megillető szakmai irányításijogkörök gyakorlásában,[140]

b) képzéseket és értekezleteket szervez a kormányhivatalok és a járási hivatalok számára, szakmai munkacsoportokat működtet,[141]

c) meghatározza a kormányhivatalok és járási hivatalok számára az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében szükséges adatgyűjtéseket, vezetendő nyilvántartásokat, különös tekintettel a szakmai informatikai rendszereken keresztüli feladatellátásra,[142]

d) gondoskodik szakmai eljárásrendek, útmutatók, elvi állásfoglalások és iratminták kiadásáról a kormányhivatalok és a járási hivatalok számára,[143]

e) ellátja a járványügyi, a kórházhigiénés, a dezinfekciós, a dezinszekciós és deratizációs, a település- és környezetegészségügyi, az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi, a sugáregészségügyi, a kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, a kémiai biztonsági, a gyermek- és ifjúság-egészségügyi, az egészségfejlesztési, az egészségügyi igazgatási, valamint a munkahigiéné és foglalkozás-egészségügyi ellátás tárgykörben jogszabályban hatáskörébe utalt feladatait,[144]

f) irányítja, szervezi és koordinálja az elfogadott népegészségügyi programok végrehajtásának területi és helyi feladatait,

g) működteti a Ritka Betegségek Központját, valamint vezeti a Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyelete és Nyilvántartásának (a továbbiakban: VRONY) adatbázisát,

h) figyelemmel kíséri és értékeli az ország közegészségügyi, járványügyi helyzetét, a népesség egészségi állapotának alakulását, továbbá az egészségi állapotot befolyásoló környezeti, társadalmi, életmódbeli tényezőket és az ezekkel kapcsolatos kutatási feladatokat, epidemiológiai és hatásvizsgálatokat, kockázatelemzést kezdeményez, illetve végez,

i) kapcsolatot tart a feladatkörét érintő intézményekkel, szakmai kamarákkal, szakmai szervezetekkel,

j)[145]

k) ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerv egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét,

l) folyamatosan értékeli az ország járványügyi helyzetét, szükség szerint kihirdeti a járványhelyzetet,

m) felügyeli és irányítja az oltóanyag biztosítására irányuló feladatokat, kezdeményezi új vagy módosított összetételű oltóanyagokkal vagy új módszerrel történő védőoltási tevékenység végzését és szükség esetén az oltás hatékonyságának megállapításához szükséges szűrővizsgálatok szervezésének és lefolytatásának engedélyezését,

n) figyelemmel kíséri a hazai védőoltási tevékenységeket.

85/F. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár irányítja[146]

a) a Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály vezetőjének,

b) a Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály vezetőjének,

c) a Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály vezetőjének,

d) az Egészségügyi Igazgatási Főosztály vezetőjének,

e) az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály vezetőjének,

f) a Szakmai Irányítási Főosztály vezetőjének,

g) az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

85/G. § (1) Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[147]

(2) Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

85/H. § Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár, az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár helyettesíti.[148]

8.8. Család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

86. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok, stratégiai dokumentumok, programok és pályázatok szakmai előkészítéséért, kidolgozásáért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) kidolgozza a család- és népesedéspolitikával - ideértve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény keretében szabályozott CSED-del, a GYED-del, a táppénzzel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos szakkérdéseket -, valamint a nyugdíj- és időspolitikával, a nőpolitikával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat, irányítja, összehangolja és fejleszti a család- és népesedéspolitikai eszközök rendszerét,[149]

d) a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kijelölése alapján ellátja az Idősek Tanácsa titkári feladatait.[150]

e) a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja a 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elnöki feladatokat.[151]

87. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja[152]

a) a Családügyi és Nőpolitikai Főosztály vezetőjének,

b) a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály vezetőjének,

c) az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

88. § (1) A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

89. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, a szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.[153]

8.9. Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár

90. § (1) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

(2) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár jogszabályi keretek között működteti

a) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsát,

b)[154]

(3) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár szakmai koordinációs segítséget nyújt a Magyar Ifjúsági Konferencia számára a hazai és külhoni ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd és határon átnyúló programok elősegítése érdekében.[155]

(4) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár ellátja a Nemzeti Önkéntes Tanács alelnöki feladatait.[156]

(5) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár ellátja a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia Intézkedési Terve megvalósításának, végrehajtásának koordinációját a kéthetente ülésező szakterületi munkacsoport keretében.[157]

91. § Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) az Ifjúságügyi Főosztály vezetőjének,

b) az Esélyteremtési Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

92. § (1) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

93. § Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.[158]

8.10. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár[159]

94. § (1) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár[160]

a) irányítja a köznevelést érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi köznevelési szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a köznevelési terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) közreműködik és az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a köznevelési ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a köznevelési ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a köznevelési stratégiai és a köznevelési költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá azok végrehajtásáért,

i) közreműködik a köznevelés információs rendszerével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

j) a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben közreműködik az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozóan a köznevelési ágazatot érintő feladatok, a köznevelési ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában.

(2) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár koordinálja az oktatási ágazatot érintő, a nemzetiségi oktatással, képzéssel és a társadalmi esélyegyenlőség oktatásban való érvényesítésével kapcsolatos ágazati feladatok végrehajtását.

95. § A köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítja[161]

a) a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének,

b) a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének

c) a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetőjének[162]

tevékenységét.

96. § (1) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[163]

(2) A köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének

tevékenységét.

97. § A köznevelésért felelős helyettes államtitkárt - ha nem az oktatásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetője, a Köznevelés-igazgatási Főosztály vezetőjének és a Köznevelési Stratégiai Főosztály vezetőjének akadályoztatása vagy távolléte esetén a Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály vezetője helyettesíti.[164]

8.11. A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár[165]

98. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár[166]

a) ellátja a minisztériumot érintően a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel és a nemzetközi szakmai együttműködéssel összefüggő feladatokat,

b) koordinálja a szakterületek nemzetközi kapcsolatait, mind a kétoldalú együttműködések, mind a kormányközi, nemzetközi szervezetekkel történő együttműködések tekintetében, ennek keretében gondoskodik különösen az Európa Tanács, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és szakosított szervei (WHO, UNESCO stb.), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) munkájában a kormányzati képviselet biztosításának megszervezéséről,

c) gondoskodik az Európai Unió tagállamaival, valamint a nem európai uniós országokkal kötött nemzetközi szerződések, továbbá egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások előkészítéséről és végrehajtásáról,

d) koordinálja az európai uniós döntéshozatalban való részvételhez kapcsolódó feladatok ellátását, ennek keretében felügyeli az egyes intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának, valamint a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagoknak az előkészítését,

e) az illetékes helyettes államtitkárokkal együttműködve gondoskodik az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa (EPSCO) és az Oktatás, Ifjúsági, Kultúra és Sport Tanács (OIKST) ülésén történő részvételhez kapcsolódó feladatok ellátásáról,

f) ellátja a minisztérium Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (a továbbiakban: EKTB) való képviseletét, ennek keretében - az illetékes államtitkárok bevonásával - koordinálja a minisztérium egységes álláspontjának kialakítását,

g) figyelemmel kíséri a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését, az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányzati álláspont kialakítását, az Európai Parlament magyar képviselőivel való kapcsolattartást,

h) ellátja a minisztérium tevékenységéhez köthetően a más országokban történő változások, fejlemények nemzetközi monitorozását,

i) szükség szerint tájékoztatja a magyar külképviseleteket a minisztérium felelősségi körébe tartozó, nemzetközi relevanciával bíró tevékenységekről, eseményekről, jogszabályi változásokról, gondoskodik a minisztérium tevékenységének nemzetközi megismertetéséről,

j) közreműködik a külföldi magyar intézetek kulturális és tudományos diplomáciai tevékenységének irányításában és a minisztérium illetékességi körét érintő programjainak koordinálásában,

k) figyelemmel kíséri a határon kívüli magyar szervezetekkel való kapcsolattartást,

l) koordinálja a minisztérium éves nemzetközi utazási tervének összeállítását,

m) szükség szerint képviseli a minisztériumot nemzetközi és európai uniós ügyekben,

n) a kulturális ágazattal egyeztetve, a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet előzetes véleményének kikérésével javaslatot tesz a külföldi magyar intézetek szakmai irányítására és felügyeletére, továbbá a szakmai programokra vonatkozó minisztériumi döntésekre.

99. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja[167]

a) az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya vezetőjének,

b) a Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály vezetőjének,

c) a Nemzetközi Igazgatási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

100. § (1) A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[168]

(2) A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.

101. § A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa kijelölt, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető, kijelölés hiányában a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[169]

8.12. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár[170]

102. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár[171]

a) irányítja a felsőoktatást érintő nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő kötelezettségekkel, a nemzetközi felsőoktatási szakmai együttműködéssel összefüggő ágazati feladatokat,

b) közreműködik a nemzetközi tárgyalásokra előterjesztendő anyagok előkészítésében, részt vesz Magyarország európai uniós tagságával kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) gondoskodik a felsőoktatási ágazatot érintő jogszabályok szakmai előkészítéséről, módosításuk kezdeményezéséről, illetve azok végrehajtásáról,

d) felelős a felsőoktatási terület tárcaközi szakmai kapcsolatainak működtetéséért és a más társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartásért,

e) közreműködik és az illetékességébe tartozó ügyekben ellátja a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos hazai pályázati tervezési feladatokat,

f) a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések programterveinek kialakításában,

g) gondoskodik a felsőoktatási ágazati-szakmai stratégiák előkészítéséről,

h) felelős a felsőoktatási stratégiai és a felsőoktatási költségvetési intézkedések közötti összhang kialakításáért, továbbá azok végrehajtásáért,

i) a köznevelésért felelős helyettes államtitkárral együttműködésben közreműködik az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozóan a felsőoktatási ágazatot érintő feladatok, a felsőoktatási ágazattal kapcsolatos európai uniós pályázati tevékenység ellátásában,

j) ellátja - az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinálásával - a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács Titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot,

k) közreműködik a felsőoktatási információs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok és a felsőoktatással kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

l) közreműködik - együttműködve a nemzetközi ügyekért felelős államtitkárral -a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő szakmai feladatok ellátásában, különös tekintettel a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra,[172]

m) közreműködik a felsőoktatási intézményben folytatott képzés költségének jóváhagyásában,

n) ellátja a határon túli magyarok szülőföldi, valamint anyaországi oktatásával összefüggő feladatokat.

103. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja[173]

a) a Felsőoktatási Képzési Főosztály vezetőjének,

b) a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

104. § (1) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[174]

(2) A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

105. § A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt - ha nem az oktatásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatásért Felelős Helyettes ÁllamtitkáriTitkárság titkárságvezetője, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a Felsőoktatási Képzési Főosztály vezetője helyettesíti.[175]

8.13. A kultúráért felelős helyettes államtitkár

106. § (1) A kultúráért felelős helyettes államtitkár koordinálja a miniszter kultúráért való felelősségi körébe tartozó feladatainak ellátásához szükséges szakmai munkát, a kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó területeken ellátja a 61. §-ban meghatározott feladatokat.[176]

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért.

107. § A kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítja[177]

a) a Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály vezetőjének,

b) a Közgyűjteményi Főosztály vezetőjének

tevékenységét."

9. § Az SzMSz 110. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A sportigazgatásért és sportág fejlesztésért felelős helyettes államtitkár)

"c) irányítja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátását,"

10. § Az SzMSz 145. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A közigazgatási államtitkár kiadmányozza)

"h) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.

108. § (1) A kultúráért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

109. § A kultúráért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a kultúráért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, általa a helyettesítésre esetileg írásban kijelölt vagy eseti kijelölés hiányában a szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.

8. 13/A. A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár[178]

109/A. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár[179]

a) koordinálja az ágazat felelősségi körébe tartozó, bruttó 1 milliárd forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházások ellátásához szükséges szakmai munkát,

b) koordinálja az ágazat szakpolitikai felelősségébe tartozó, európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseket,

c) feladatkörében a kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó területeken ellátja a 61. §-ban meghatározott feladatokat.

109/B. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár felelős az európai uniós forrásból megvalósuló, a kulturális ágazat szakpolitikai felelősségébe tartozó konstrukciók szakmai koncepciójának és a felhívások tartalmának kidolgozásáért, a konstrukciók nyomon követéséért.[180]

109/C. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítja[181]

a) a Kulturális Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének,

b) a Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

109/D. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár a 109/A. §-ban meghatározott szakmai feladatok végrehajtása érdekében együttműködik a kultúráért felelős helyettes államtitkárral, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárral és a miniszteri biztosokkal. A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár jelentősebb döntéseiről, állásfoglalásairól haladéktalanul tájékoztatja az érintett állami vezetőket, illetve a miniszteri biztosokat.[182]

109/E. § (1) A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[183]

(2) A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

109/F. § A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a kultúráért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén az általa egyedileg írásban kijelölt, közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezető vagy a titkárságvezetője helyettesíti.[184]

8.14. A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár[185]

110. § A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár[186]

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) irányítja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátását,[187]

d) felelős a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt ellenőrzési feladatok lebonyolításáért, a jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és végrehajtásukért, a látvány-csapatsport támogatás tekintetében a tárcaközi kapcsolatok működtetéséért és a más minisztériumi szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, továbbá a látvány-csapatsport támogatás stratégiai, költségvetési intézkedései kidolgozásában történő közreműködésért, ezen intézkedések végrehajtásáért,

e) koordinálja a sportcélú társasági adókedvezménnyel kapcsolatos feladatok ellátását,

f) koordinálja a sport és környezetvédelem kapcsolatából következő sportágazati feladatok ellátását,

g) koordinálja a sportágfejlesztési programok megvalósulását,

h) feladatai ellátásával összefüggésben kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel.

111. § A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja[188]

a) a Sportszakmai Főosztály vezetőjének,

b) a Sportirányítási Főosztály vezetőjének,

c) a Támogatási és Kontrolling Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

112. § (1) A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[189]

(2) A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

113. § A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén szakmai ügyekben a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, egyéb esetekben a titkárságvezetője helyettesíti.[190]

8.14/A. A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár[191]

113/A. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár[192]

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról, amelynek során kapcsolatot tart a sportköztestületekkel, sportszövetségekkel, sportszervezetekkel, valamint a sport más partnerszervezeteivel,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) koordinálja az állami utánpótlás-nevelési programokkal (különösen a Sport XXI. Programmal, a Héraklész Programmal és a sportiskolai rendszerrel, valamint az élutánpótlás-nevelési, akadémiai programokkal) összefüggő szakmai módszertani feladatok ellátását,

d) felelős a nemzeti utánpótlás-nevelés támogatásával kapcsolatos jogszabályokban előírt feladatok lebonyolításáért,

e) véleményezi a sportcélú társasági adókedvezménnyel kapcsolatos, utánpótlás-nevelés támogatását érintő feladatokat.

113/B. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja[193]

a) a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály vezetőjének,

b) a Sportkapcsolati Főosztály vezetőjének tevékenységét.

113/C. § (1) A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[194]

(2) A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

113/D. § A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[195]

8.15. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár[196]

114. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése körében[197]

a) kialakítja a kormányzati és civil szektor közötti párbeszédet biztosító fórumokat, javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és a partnerségek, az együttműködések, a konzultációk stratégiájára, részt vesz a Kormány partnerségi kapcsolattartással összefüggő feladatainak összehangolásában és az ezzel összefüggő stratégiai feladatok végrehajtásában,

b) irányítja a civil szektor működését, fejlesztését érintő - más minisztérium, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó - jogszabályok szakmai javaslatának kidolgozását,

c) működteti és monitorozza a civil szervezetek működését elősegítő hálózatot,

d) irányítja a civil szektorral kapcsolatos támogatások tervezését, ellátja a civil szervezetek állami támogatásával kapcsolatos monitoring műveleteket,

e) dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról,

f) gondoskodik

fa) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáról,

fb) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatban külön jogszabályokban meghatározott tevékenységek ellátásáról,

fc) a Civil Információs Portál működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

g) koordinálja az európai uniós intézményekbe történő civil delegáltak kiválasztását, elősegíti a delegált tagok tevékenységét.

h) összehangolja a civil társadalmi kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokat.[198]

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a nemzetiségpolitika körében[199]

a) rendszeres kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel és azok képviselőivel, ennek során közreműködik a sajátos nemzetiségi igények felmérésében,

b) összehangolja az állami szervek, valamint a hazai nemzetiségek közötti kapcsolattartást, ellátja az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

c) előkészíti a miniszter nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit, intézkedéseit,

d) irányítja a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozását,

e) felügyeli a magyarországi nemzetiségek kormányzati támogatási rendszerét és annak intézményeit, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, azok hatékonyságát és átláthatóságát, továbbá felügyeli a támogatásokat nyilvántartó rendszert,

f) dönt a hatáskörébe utalt nemzetiségi támogatások felhasználásáról,

g) javaslatot készít a magyarországi nemzetiségi közösségek, illetve azokhoz tartozó személyek állami kitüntetésére, illetve véleményezi az erre vonatkozóan tett kezdeményezéseket.

h) koordinálja a nemzetiségi jogok és sajátos nemzetiségi érdekek felmérését,[200]

i) kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a magyarországi nemzetiségi közösségek politikai, érdek-képviseleti, kulturális és más szervezeteivel, képviselőivel,[201]

j) felügyeli az Európa Tanács Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában, továbbá az ugyancsak Strasbourgban 1995. február 1-jén létrehozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményében foglaltak teljesítését.[202]

(3) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár egyházi szakmai kérdésekben[203]

a) meghatározza az egyházpolitikával kapcsolatos szakmapolitikai irányokat, fejlesztési koncepciókat,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) részt vesz a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatainak összehangolásában, közreműködik az ezzel összefüggő stratégiai kérdések kialakításában,

d) gondoskodik az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról, beleértve a rendszeres egyeztetéseket is,

e) részt vesz a szentszéki vegyes bizottság üléseinek előkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában,

f) együttműködik és kapcsolatot tart a magyarországi és határon túli magyar egyházakkal,

g) feladatkörében figyelemmel kíséri és elősegíti a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának kormányzati koordinációs munkáját,

h) felügyeli a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben meghatározott, az egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátását,

i) gondoskodik

ia) az egyházakkal való folyamatos kapcsolattartásról, beleértve a rendszeres egyeztetéseket is,

ib) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az egyházak elismerésével és nyilvántartásával kapcsolatban a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásáról, az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága megkeresésére az egyházi elismerési eljárásokkal összefüggésben adatok és információk szolgáltatásáról,

j) előkészíti a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14/B. § (2) bekezdése szerinti hatósági döntést,

k) előkészíti a szentszéki-magyar vegyes bizottság üléseit,

l) lefolytatja az elszámolási eljárást a bevett egyházak jogutód nélküli megszűnése esetén,

m) kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel,

n) közreműködik a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának elősegítésében,

o) közreműködik az Európai Duna Stratégia, a regionális fejlesztési, transznacionális és határ menti operatív programok előkészítésében,

p) megszervezi és koordinálja az egyes államtitkárok által irányított ágazatok tekintetében az egyházakat érintő ügyekben az egyházakkal való kapcsolattartást, és szükség szerint egyeztetést kezdeményez az egyházakkal azok nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenysége kapcsán.

115. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja[204]

a) a Nemzetiségi Főosztály vezetőjének,

b) a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya vezetőjének,

c) az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály vezetőjének,

d) a Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

116. § (1) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.[205]

(2) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.[206]

117. § Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt - ha nem az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása esetén a Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály vezetője helyettesíti.[207]

8.16.[208]

118. §[209]

119. §[210]

120. §[211]

121. §[212]

8.17. A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

122. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) kidolgozza

ca) a társadalmi felzárkózást szolgáló programokat, együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal a Strukturális Alapokból megvalósított programokra vonatkozó éves fejlesztési keretek és felhívások véglegesítésében, valamint a társadalmi felzárkózást támogató programok értékelési és monitoring-rendszerének kialakításában,[213]

cb) a társadalmi felzárkózás érvényesítését biztosító horizontális szempontokat és útmutatásokat,

d) felelős a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásával és értékelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért, együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal a kapcsolódó értékelések lefolytatásában,[214]

e) felelős - az érintett ágazatok együttműködésével - a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött megállapodásban foglalt célok elérését elősegítő végrehajtási és ösztönző mechanizmusok kialakításának és alkalmazásának nyomon követéséért, a kapcsolódó programok tervezéséért, a megállapodásban foglaltak előrehaladásának vizsgálatáért, valamint a bevont személyek számáról, illetve a program eredmény- és hatásindikátorairól, a roma személyek létszámáról legalább évente adatot szolgáltat.

f) ellátja a Roma Integráció Évtizede Program Magyarország Nemzeti Koordinátori feladatkörét, valamint részt vesz a Nemzetközi Irányító Bizottság munkájában.[215]

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár gondoskodik

a) a Roma Koordinációs Tanács,

b) a Cigányügyi Egyeztető Tanács,

c) a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság

titkársági feladatainak ellátásáról.

123. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya vezetőjének,

b) a Gyermekesély Főosztály vezetőjének

c) a Felzárkózási Erőforrások Főosztálya vezetőjének[216]

tevékenységét.

124. § (1) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

125. § A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, szakterület szerint illetékes főosztályvezető, annak akadályoztatása vagy távolléte esetén a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár titkárságvezetője helyettesíti.[217]

8.18. A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

126. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár

a) a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról,

b) felelős az általa irányított, koordinált területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai és a költségvetési intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért,

c) működteti a Központi Ügyfélszolgálati Irodát.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár ellátja

a) a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum,[218]

b)[219]

c) a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság,

d) a Kábítószerügyi Tanács

elnöki feladatait.

127. § A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja

a) a Segélyek és Támogatások Főosztálya vezetőjének,

b) a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya vezetőjének,

c) a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjének,

d) a Fogyatékosságügyi Főosztály vezetőjének,

e) a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály vezetőjének

tevékenységét.

128. § (1) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.

(2) A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja titkársága vezetőjének tevékenységét.

129. § A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárt - ha nem a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt helyettesítő jogkörében jár el - akadályoztatása vagy távolléte esetén a közvetlen irányítása alá tartozó, általa a helyettesítésre esetileg írásban kijelölt vagy eseti kijelölés hiányában a szakterület szerint illetékes főosztályvezető helyettesíti.[220]

9. Az oktatási jogok biztosa

130. § (1) Az oktatási jogok biztosa a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(2) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

9/A. Jogvédelmi Biztos[221]

130/A. § (1) A jogvédelmi biztos a minisztériumban működik, jogállásáról, feladatairól és eljárásának szabályairól külön jogszabály rendelkezik.[222]

(2) A jogvédelmi biztos feladatai ellátása során a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakmai állásfoglalást kérhet.

10. A miniszteri biztos

131. § (1) A minisztériumban működő miniszteri biztosok tevékenységét - a kinevezésükre vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően - a miniszter irányítja.

(2) A miniszteri biztos - megbízatásának keretei között - felel a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezetek és vezetői döntések szakmai előkészítéséért és végrehajtásáért, összehangolja az abban közreműködő szervezeti egységek munkáját, ellenőrzi a kiadott feladatok végrehajtását.

(3) A miniszteri biztos tevékenységét a feladatköre szerint illetékes állami vezetőkkel szoros együttműködésben végzi.

(4)[223]

11. Az állami vezető titkárságának vezetője

132. § (1) Az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok adminisztratív és koordinációs előkészítését, valamint e Szabályzat szerint az állami vezető hatáskörébe tartozó feladatok folyamatos ellátását - ha e Szabályzat így rendelkezik - az állami vezető titkársága (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárság) biztosítja.

(2) A Titkárságot vezető (e § vonatkozásában a továbbiakban: Titkárságvezető) tevékenységét - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdés szerinti állami vezető irányítja.

(3) A Titkárságvezető meghatározza a Titkárság munkatervét, elkészíti az ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi a feladatok végrehajtását. A Titkárság ügyrendjét és a munkaköri leírásokat - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami vezető hagyja jóvá.

(4) A Titkárságvezető

a) gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az állami vezető döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, a vezető hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri a vezető által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását,

b) részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, szakterületén koordinálja azok előkészítését, továbbá érdemi ügyintézői feladatokat lát el,

c) szervezi, koordinálja az állami vezető által tartott értekezleteket és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról,

d) ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az állami vezető állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal,

e) ellátja a Titkárság feladatköréhez kapcsolódó, az a)-d) pontban nem említett egyéb ügyeket.

(5) A Titkárságvezetőt a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben - akadályoztatása vagy távolléte esetén - a Titkárság eseti jelleggel vagy a Titkárság ügyrendjében állandó jelleggel kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti.

(6) Ha e Szabályzat alapján a minisztériumban működő államtitkár munkáját kabinet segíti, akkor az államtitkár titkársága ellátja az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feladatokat, valamint elősegíti az államtitkári kabinetfőnök 59. §-ban meghatározott feladatainak ellátását. Ebben az esetben az államtitkár titkárságának ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat az államtitkári kabinetfőnök hagyja jóvá.

III. Fejezet

A MINISZTÉRIUM SZERVEZETI EGYSÉGEI

12. Az önálló szervezeti egység

133. § (1) Az önálló szervezeti egység ellátja a 2. függelékben, valamint a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető által meghatározott feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység a feladatkörébe tartozó ügyekben aláírásra előkészíti az alapvető jogok biztosától érkezett megkeresésre adandó válaszlevél tervezetét.

(3) Az önálló szervezeti egység létszámát és a szervezeti egységen belül működő osztályok létszámát - e Szabályzatban meghatározott létszámkereten belül - a szervezeti egység vezetőjének tevékenységét irányító vezető határozza meg.

13. A szervezeti egységek vezetői

134. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően - az e Szabályzat szerint az irányítást gyakorló helyettes államtitkártól, miniszteri kabinetfőnöktől és az egyéb állami vezetőktől kapott utasítás és iránymutatás alapján - vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős az önálló szervezeti egység feladatainak ellátásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője - az (1) bekezdésben meghatározottakkal összefüggésben - elkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként a munkaköri leírásokat, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője dönt az önálló szervezeti egység feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben, ha jogszabály, e Szabályzat vagy az irányítást gyakorló állami vezető eltérően nem rendelkezik.

135. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének a helyettese

a) az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak, valamint a főosztályvezető utasítása szerint helyettesíti a főosztályvezetőt,

b) az általa vezetett osztály tekintetében ellátja az osztályvezetői feladatokat.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetőjének helyettese az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározott munkamegosztás szerint részt vesz a szervezeti egység feladatai elvégzésének irányításában és ellenőrzésében.

136. § (1) Az osztályvezető az önálló szervezeti egység ügyrendje, valamint az önálló szervezeti egység vezetője utasítása szerint irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály munkáját. Az osztályvezető felelős az osztály feladatainak teljesítéséért.

(2) Az osztályvezetőt akadályoztatása vagy távolléte esetén az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak szerint az önálló szervezeti egység másik osztályának vezetője vagy az osztály munkatársai közül az általa kijelölt kormánytisztviselő helyettesíti.

(3) Az osztályvezető

a) ellenőrzi az osztályon készített tervezeteket, koordinálja az irányítása alá tartozók munkáját és ellenőrzi a folyamatban lévő ügyek intézését,

b) eljár mindazon ügyben, amellyel a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes megbízza,

c) vezetői rendelkezés, illetve az ügyrend alapján helyettesítheti a főosztályvezetőt, illetve a főosztályvezető-helyettest,

d) javaslatot tesz az osztályán dolgozók illetményemelésére, jutalmazására, kitüntetésére, a főosztályvezetőnek, valamint más, a főosztályvezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogkörök gyakorlására.

IV. Fejezet

A MINISZTÉRIUMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS FÓRUMAI

14. Miniszteri értekezlet

137. § (1) A miniszteri értekezlet a minisztérium legfőbb döntés-előkészítő szerve.

(2) A miniszteri értekezlet a miniszter vezetésével hetente áttekinti a minisztérium operatív feladatainak ellátását.

(3) A miniszteri értekezlet javaslatot tesz

a) intézkedés tételére,

b) intézkedés elfogadására,

c) egyeztetés megindítására,

d) szükség esetén a közigazgatási egyeztetés során képviselendő tárcaálláspontra.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően, valamint annak keretei között a miniszteri értekezlet megtárgyalja különösen a szakmai vezetői értekezlet által elé utalt kormány-előterjesztéseket, miniszteri rendeletek tervezeteit, jelentéstervezeteket, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagokat és azokról politikai vezetői döntést hoz.

(5) A miniszteri értekezlet vizsgálja az intézkedések megvalósulását.

(6) A miniszteri értekezlet során a miniszter tájékoztatást ad a kormányülésen elhangzottakról és az azokkal kapcsolatos feladatokról.

(7) A miniszteri értekezletre a miniszter eltérő rendelkezése hiányában a kormányülést követően kerül sor. A miniszteri értekezlet pontos időpontjáról az érintettek írásban tájékoztatást kapnak.

(8) A miniszteri értekezletet a miniszter vezeti.

(9) A miniszteri értekezlet előkészítése és a napirendjének összeállítása a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet feladata.

(10) A miniszteri értekezlet állandó résztvevői a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a miniszteri biztosok, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszter kabinetfőnök-helyettese és a sajtófőnök. A miniszteri értekezletre más személyeket a miniszter hív meg.

(11) A miniszteri értekezlet résztvevőinek tájékoztatása, javaslata alapján a miniszter döntéseket hoz és iránymutatásokat ad.

(12) A miniszteri értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet emlékeztetőt készít, amelyet az értekezlet résztvevői, valamint a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát.

15. Az államtitkári vezetői értekezlet

138. § (1) Az államtitkári vezetői értekezlet

a) a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó,

b) az államtitkár vezetésével áttekinti az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok feladat- és hatáskörébe tartozó

feladatok ellátását.

(2) Az államtitkári vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység készíti elő.

(3) Az államtitkári értekezleten a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a miniszteri értekezleten elhangzottakról tájékoztatót tart.

(4) Az államtitkári vezetői értekezlet résztvevői

a) a közigazgatási államtitkár és a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, valamint a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet tanácsadója,

b) az államtitkár és az államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok, valamint a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet szakterület szerint érintett tanácsadója.

(5) Az államtitkári vezetői értekezletre más személyeket a közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár hív meg.

(6) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(7) A közigazgatási államtitkár vagy az államtitkár által kijelölt szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy az államtitkári vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról emlékeztető készüljön, amelyet az értekezlet résztvevői és a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök rendelkezésére bocsát, valamint tájékoztatásul megküldi a közigazgatási államtitkárnak és a miniszter kabinetfőnökének.

16. Szakmai vezetői értekezlet

139. § (1) A szakmai vezetői értekezlet a közigazgatási államtitkár vezetésével áttekinti az egyes ágazati szakmai feladatok ellátását. A szakmai vezetői értekezlet a minisztérium összehangolt működésének biztosítása érdekében megtárgyalja a kormány-előterjesztések és jelentések tervezeteit, a miniszteri rendeletek tervezeteit, a jelentéstervezeteket, valamint - az államtitkárok, a helyettes államtitkárok javaslata, illetve a közigazgatási államtitkár döntése alapján - az egyéb döntés-előkészítő anyagokat (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: előterjesztés tervezete). Az értekezlet - politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével - dönt a szakterületek közötti vitás kérdésekben.

(2) A szakmai vezetői értekezlet dönt az előterjesztés tervezetének miniszteri értekezletre történő benyújtása kérdésében, illetve javaslatot tesz a kormány-előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezetei, jelentéstervezetek előzetes véleményezés céljából történő megküldésére. A szakmai vezetői értekezlet által meghatározott formai és tartalmi követelmények az előterjesztés tervezetének elkészítése során irányadóak.

(3) A szakmai vezetői értekezletre a közigazgatási államtitkár eltérő rendelkezése hiányában heti rendszerességgel kerül sor.

(4) A szakmai vezetői értekezletet a közigazgatási államtitkár vezeti.

(5) A szakmai vezetői értekezlet résztvevői a minisztérium valamennyi helyettes államtitkára, a miniszter kabinetfőnöke, a miniszter kabinetfőnök-helyettese és a sajtófőnök. A helyettes államtitkárok számára a szakmai vezetői értekezleten való részvétel kötelező. Helyettes államtitkár szakmai vezetői értekezletről csak kivételesen, a közigazgatási államtitkár előzetes írásbeli jóváhagyása esetén vagy engedélyezett szabadság igénybevételének időtartama alatt maradhat távol.

(6) Ha az értekezleten valamely államtitkár közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység által előkészített előterjesztéstervezet megtárgyalására kerül sor, az értekezleten az érintett államtitkár is részt vesz. A közigazgatási államtitkár az egyes napirendi pontok tárgyalásához más vezető vagy szakértő jelenlétét is elrendelheti, illetve helyettes államtitkár kezdeményezése alapján engedélyezheti.

(7) A szakmai vezetői értekezletet a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő.

(8) A közigazgatási államtitkár a résztvevők tájékoztatása, javaslata alapján döntéseket hoz vagy iránymutatásokat ad.

(9) A szakmai vezetői értekezletről a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár emlékeztetőt készít és gondoskodik arról, hogy a szakmai vezetői értekezleten meghatározott feladatokról, iránymutatásokról a feladatok végrehajtására kötelezett felelősök tájékoztatást kapjanak.

17. A vezetői felkészítő és tájékoztató értekezlet

140. § (1) A kormányülést, a közigazgatási államtitkári értekezletet közvetlenül megelőzően kerül sor a kormányzati döntéshozatali fórum adott ülésén részt vevő állami vezető vezetésével az ülésre történő felkészítésre.

(2) A felkészítő értekezlet résztvevői a kormányülésre történő felkészülés esetén a miniszter, továbbá valamennyi felkészítő esetén a közigazgatási államtitkár, a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár, a miniszter kabinetfőnöke, valamint az érintett államtitkár, helyettes államtitkár, főosztályvezető.

(3) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendje a beérkezését követően továbbításra kerül a miniszter, a közigazgatási államtitkár, továbbá valamennyi állami vezető részére. A napirendek megküldéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(4) A Koordinációs Főosztály a kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, jelentéseket - ide nem értve a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó előterjesztéseket, jelentéseket - megérkezésüket követően előzményekkel látja el, majd határidő tűzésével a közigazgatási államtitkár megbízásából, a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján kijelöli a szakmai véleményt adó helyettes államtitkárt.

(5) A szakmai véleményt tartalmazó feljegyzést a Koordinációs Főosztály részére az általa megadott határidőig kell eljuttatni.

(6) A felkészítőt - a (7) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve - a Koordinációs Főosztály készíti el.

(7) A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár döntése alapján - különös szakértelmet igénylő előterjesztések, jelentések esetén - az általa meghatározott határidőre a felkészítőt az érintett szakmai szervezeti egység készíti el. A felkészítőt ebben az esetben is a Koordinációs Főosztály részére kell megküldeni, amely gondoskodik a miniszter, valamint a közigazgatási államtitkár részére történő eljuttatásáról.

(8) Ha a felkészítőhöz beérkező szakmai vélemények nincsenek összhangban egymással, a Koordinációs Főosztály egyeztetést kezdeményez. Az egyeztetés sikertelensége esetén a tárca képviselni javasolt álláspontját a közigazgatási államtitkár határozza meg.

(9) A felkészítő tartalmazza

a) az előzmények leírását, ezen belül a közigazgatási egyeztetés eredményére, illetve a minisztérium álláspontjára vonatkozó információkat, valamint - ha volt ilyen - a korábbi közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, kabinetülések döntését,

b) az előterjesztés, jelentés rövid tartalmi összefoglalását, kiemelve az előterjesztésnek, jelentésnek a minisztérium feladat- és hatáskörét érintő elemeit,

c) a képviselni javasolt álláspontot.

(10) Az egységes formátum biztosítása érdekében a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által (mintapéldány megadásával) meghatározott formában kell a felkészítőt elkészíteni.

(11) Saját előterjesztés, jelentés esetén az előkészítésért szakmailag felelős szervezeti egység a Jogi Főosztállyal szükség szerint egyeztetve készíti el a felkészítőt. Ebben az esetben a (9) bekezdésben meghatározottakon túl a felkészítő utolsó pontjában tájékoztatást kell adni a közigazgatási egyeztetés alapján várhatóan felmerülő kérdésekről és a lehetséges válaszokról. A felkészítőt a Koordinációs Főosztály részére az általa megadott határidőig kell eljuttatni.

(12) A kormányülés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztéseket, jelentéseket a közigazgatási egyeztetés során elküldött válaszlevél másolatát, továbbá a felkészítőket a Koordinációs Főosztály a felkészítő elkészültét követően haladéktalanul átadja az ülésen részt vevő állami vezetőnek.

17/A. A projektkoordináló munkabizottság[224]

140/A. § (1) A miniszter a több államtitkár feladatkörét érintő, politikai vezetői döntést igénylő eseti feladat elvégzésére projektkoordináló munkabizottságot hozhat létre.[225]

(2) A projektkoordináló munkabizottság célja a politikai vezetői döntés komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony előkészítése, az ehhez szükséges koncepcionális javaslatok felvázolása és kidolgozása, valamint a döntések végrehajtásának utánkövetése.

(3) A miniszter határozza meg a projektkoordináló munkabizottság feladatát, valamint kijelöli

a) a projektkoordináló munkabizottság vezetőjét,

b) a feladat ellátásáért felelős államtitkárokat és

c) a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet részéről a projektkoordináló munkabizottság munkájában részt vevő személyt vagy személyeket.

(4) A projektkoordináló munkabizottság vezetőjének államtitkár vagy helyettes államtitkár jelölhető ki. A projektkoordináló munkabizottság titkársági feladatait a vezetőjének a titkársága látja el.

(5) A projektkoordináló munkabizottságnak a (3) bekezdésben nem említett tagjait a felelős államtitkárok jelölik ki az államtitkárságuk vagy az irányítási jogkörükbe tartozó háttérintézmények munkatársai, illetve más szakértők közül. Államtitkárságonként legalább egy állami vezetőt ki kell jelölni tagnak.

(6) A projektkoordináló munkabizottság tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

(7) A projektkoordináló munkabizottság a munkája eredményéről, javaslatairól és az esetleges vitás kérdésekről előterjesztést készít a miniszteri értekezlet részére. Az előterjesztés elfogadásáról és a vitás kérdésekről a miniszteri értekezlet dönt.

(8) Ha a miniszteri értekezlet döntésének végrehajtása jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítését igényli, azt a miniszteri értekezlet döntésének megfelelően, a 22.2. alcímben foglaltak szerint kell teljesíteni.

18. A munkacsoport

141. § (1) A közigazgatási államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport létrehozásáról szóló utasításban meg kell határozni a munkacsoport feladatát, vezetőjét és tagjait.

(2) A munkacsoport célja a meghatározott feladat komplex megközelítésű, a szakterületek kiemelt együttműködésén alapuló hatékony megoldása, illetve az ehhez szükséges javaslatok felvázolása, kidolgozása.

(3) A munkacsoport tagjait a helyettesítésükre egyébként jogosult személy helyettesítheti.

142. § A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a több helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő, eseti feladat elvégzésére munkacsoportot hozhat létre.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUM MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYES RENDELKEZÉSEK

19. Kiadmányozás

143. § A kiadmányozási jog

a) a miniszter hatáskörében vagy feladatkörében hozott érdemi döntése aláírására,

b) - ha e Szabályzat így rendelkezik - a miniszter hatáskörébe vagy kizárólagos feladatkörébe tartozó döntés előkészítésére és a miniszter nevében történő aláírására vagy

c) a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy e körben történő döntésének meghozatalára

ad felhatalmazást.

144. § (1) A miniszter kiadmányozza

a) a kormány-előterjesztést és a Kormányhoz benyújtandó jelentést,

b) a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat országgyűlési tárgyalása során a benyújtandó dokumentumokat a 145. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel, továbbá az Országgyűlés elé beterjesztendő törvényjavaslattal, határozati javaslattal kapcsolatos benyújtó levelet,

c) a miniszteri rendeletet, a miniszterrel egyetértésben kiadandó miniszteri rendelethez adott egyetértési nyilatkozatot, a közjogi szervezetszabályozó eszközt,

d) a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés tisztségviselőinek, továbbá a más országok politikai vezetőinek címzett ügyiratot,

e) a nemzetközi szervezetek és intézmények számára, valamint a külképviseletek vezetőinek címzett ügyiratokat,

f) - e Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány tagjainak szóló ügyiratot,

g) a miniszter irányítása alatt működő intézmény alapításával, átalakításával, megszüntetésével - a középirányító szerv közreműködésével irányított szervek kivételével -, szervezeti és működési szabályzatának kiadásával, módosításával kapcsolatos döntéseket,

h) a 7. függelék szerint a miniszter jogkörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlása során keletkezett ügyiratokat,

i) az e Szabályzatban meghatározott kivételekkel a kamarák feletti törvényességi felügyeleti jogkörben tett intézkedést,

j) a jogszabály által a miniszter hatáskörébe utalt és át nem ruházott ügyben hozott döntést.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott iratokat a közigazgatási államtitkár terjeszti elő kiadmányozásra.

(3) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - a 7. § (2) és (3) bekezdése szerinti ügyiratok kivételével, valamint a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - helyettesítés keretében a parlamenti államtitkár, a miniszter és a parlamenti államtitkár egyidejű akadályoztatása vagy távolléte esetén helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(4) A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a miniszter 7. függelék szerinti munkáltatói jogainak gyakorlása körébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - a 7. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - helyettesítés keretében a közigazgatási államtitkár intézkedik és kiadmányoz.

(5) A miniszter - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e Szabályzatban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

145. § (1) A közigazgatási államtitkár kiadmányozza

a)[226]

b) a munkáltatói jogköreinek gyakorlása során keletkezett személyügyi tárgyú ügyiratokat,

c) a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során benyújtandó támogatott módosító javaslatok listáját,

d) az alapvető jogok biztosának - több ágazati államtitkár feladatkörét érintő - írásbeli megkeresésére adott válaszleveleket,

e) a miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges, miniszteri egyetértő nyilatkozatot kérő levelet,

f) a feladatkörébe tartozó egyéb ügyiratokat.

g) az ÁSZ és a KEHI elnökének címzett ügyiratokat, ha a megkeresés több ágazati államtitkár feladatkörét érinti.[227]

h) a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítést, ha a megkeresés különböző ágazatok szakterületeit érinti.[228]

(2) A közigazgatási államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár intézkedik és kiadmányoz.[229]

(3) A közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogát helyettes államtitkári jogállású személyre ruházhatja át.

146. § (1) A szakterület szerint illetékes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, illetve a közigazgatási államtitkár kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b) feladatkörében az Alkotmánybíróság elnökének és tagjainak, a Kúria elnökének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, a legfőbb ügyésznek, - ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti - az ÁSZ és a KEHI elnökének, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) elnökének címzett ügyiratok, valamint az országgyűlési képviselő írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében,[230]

c) az alapvető jogok biztosának írásbeli megkeresésére adott válaszlevelek tekintetében, ha a megkeresés más ágazati államtitkár feladatkörét nem érinti,

d) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben,

e) - a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményének kikérésével - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok tekintetében.

(2) Az államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó helyettes államtitkár, államtitkári kabinetfőnök vagy főosztályvezető intézkedik és kiadmányoz.

146/A. § A parlamenti államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot - a szakterületért felelős államtitkárok javaslata alapján - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti, a minisztérium vagy annak jogelődje által alapított sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban.[231]

147. § (1) A helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a feladatkörébe tartozó ügyekben a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a szakterület szerint illetékes államtitkárok kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek kivételével,

b) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben.

c) a szakterületét érintően, a minisztériumhoz benyújtott panaszok és közérdekű bejelentések vizsgálatának befejezését követően a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről szóló értesítés tekintetében.[232]

(2) A helyettes államtitkár akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyekben - helyettesítés keretében - az e Szabályzat szerint a helyettesítését ellátó vezető intézkedik és kiadmányoz.

(3) A helyettes államtitkár a kiadmányozási jogát főosztályvezetőre ruházhatja át.

147/A. § (1) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár - a 152. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban - gyakorolja a kiadmányozási jogot a minisztérium tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában, valamint az egyéb - jogszabályon vagy jogügyleten alapuló - dologi jogának hatálya alatt álló ingóságok ügyében, így különösen az ingóságokkal összefüggő egy- vagy többoldalú jognyilatkozatok megtételében.[233]

(2) A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot az emberi erőforrások minisztere feladat- és hatáskörét érintően a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek meghatározásáról szóló 20/2015. (IV. 10.) EMMI rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottak jogviszonyának létrehozását megelőző nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése, valamint a jogviszony megszűnése esetén a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának szóló értesítés kiadása tekintetében.

147/B. § (1) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot - a szakterület előkészítése alapján - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 102/D. § (6) bekezdésében megjelölt, a pályázatokkal összefüggésben felmerülő kifogások elbírálásával kapcsolatos jogkörök tekintetében.[234]

147/C. § A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár egyetértésével gyakorolja a kiadmányozási jogot az Egészségbiztosítási Alap működési és ellátási vagyona vonatkozásában a minisztert mint tulajdonosi joggyakorlót jogszabály vagy szerződés alapján megillető jogok és kötelezettségek tekintetében.[235]

(2) A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár gyakorolja a kiadmányozási jogot a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott, a címert, zászlót tartalmazó védjegy, vagy ilyen formatervezési minta oltalmának megadásához szükséges engedélyezéssel kapcsolatos véleményezési jogkör tekintetében.

148. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője gyakorolja a kiadmányozási jogot

a) a hatáskörébe tartozó olyan ügyekben, amelyekben az nincs a miniszter, a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár, államtitkár vagy helyettes államtitkár részére fenntartva,

b) a 6. függelékben részére meghatározott ügyekben.

(2) A főosztályvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén a kiadmányozási jogkörébe tartozó, intézkedést igénylő ügyben - helyettesítés keretében - a főosztályvezető-helyettes vagy a főosztály ügyrendjében meghatározott osztályvezető, illetve kormánytisztviselő intézkedik és kiadmányoz.

(3) A főosztályvezető a szervezeti egységén belüli egyéb kiadmányozási jog gyakorlását az ügyrendben, a munkaköri leírásokban vagy írásbeli meghatalmazásban szabályozza.

149. § A közigazgatási hatósági döntések kiadmányozását

a) az egyes ágazatok tekintetében a 6. függelékben meghatározott vezető,

b) a 6. függelék rendelkezése hiányában a miniszter nevében eljárva a szakterület szerint illetékes helyettes államtitkár

c) az országos tisztifőorvos nevében eljárva a 6/A. függelékben meghatározott, átruházott jogkörben eljáró szervezeti egység vezetője[236]

látja el.

150. § A 4. függelék I. pontja szerinti, a miniszter által irányított, felügyelt költségvetési szervek irányításával, felügyeletével kapcsolatos jogkörök gyakorlása körében történő kiadmányozást

a) a miniszter kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyek,

b) a hatósági jogkörök és a 6. függelék szerinti egyéb jogkörök,

c) a 7. függelék II. pontja szerinti munkáltatói jogkörök, továbbá

d) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti fenntartói nyilatkozatok tekintetében történő kiadmányozás kivételével a 4. függelék I. pontjában meghatározott állami vezető látja el.

151. § A 4. függelék II. pontja szerinti gazdasági társaságokkal, alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos jogosítványok tekintetében a kiadmányozás a 4. függelék II. pontjában és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasításban foglaltak szerint történik.[237]

152. § (1) A miniszter, illetve - ha a kiadmányozásra más személy jogosult - a kiadmányozásra jogosult személy, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

(2) A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályait a szervezeti egység vezetője az ügyrendben határozza meg oly módon, hogy a jogszerűségi és a szakszerűségi követelmények érvényesülése mellett biztosítva legyen a gyors ügyintézés.

(3) Gazdálkodási jellegű vagy ilyen kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jog a megfelelő szabályzatokban foglaltak megtartásával gyakorolható.

(4) Az ügyiratot átmeneti vagy központi irattárba - a szervezeti egység vezetőjével történt engedélyeztetést követően - az ügyintéző helyezheti. Az irattárba helyezés tényét a szervezeti egység ügykezelője rögzíti az iktató rendszerben.

153. § A nemzetközi és európai uniós ügyek kivételével a tárcaközi bizottságokban, vegyes bizottságokban a minisztérium képviseletére kijelölt munkatárs a bizottsági tagságból eredő ügyekben aláírási joggal rendelkezik, a munkahelyi vezető folyamatos tájékoztatása mellett.

20. Az utasítási jog gyakorlásának szabályai

154. § (1) A minisztériumon belül a vezetői utasítások írásbeliek és szóbeliek lehetnek.

(2) Az írott formában megjelenő normatív jellegű utasítások előkészítése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(3) A miniszteri utasítások kiadását a tárgykör szerint illetékes szervezeti egység vezetője készíti elő, nyilvántartását a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkári titkárság végzi.[238]

21. A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv készítése

155. § (1) A minisztérium fő jogszabály-előkészítési és kormányzati döntés-előkészítési feladatait - a Kormány munkatervéhez igazodva - a félévenként összeállított minisztériumi jogalkotási munkaterv foglalja össze.

(2) A jogalkotási munkaterv tervezetét féléves időszakra a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár készíti elő. A terv tartalmazza a Kormány munkatervében, valamint a jogszabályokban szereplő minisztériumi kötelezettségeket, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kormány határozataiból, a tagállami státuszból származó, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő egyéb, valamint a minisztériumi belső kezdeményezésű feladatokat. A végleges javaslatot a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár a közigazgatási államtitkár útján terjeszti fel jóváhagyásra a miniszternek. A jogalkotási munkatervet a miniszter hagyja jóvá.[239]

(3) Ha a jogalkotási munkatervben szereplő feladat teljesítése az előírt határidőben nem lehetséges, a szakmai előkészítésért feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt, a felügyeletet ellátó helyettes államtitkárt, a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkárt és a közigazgatási államtitkárt - a megjelölt határidő lejárta előtt - köteles tájékoztatni. A jogalkotási munkatervben foglalt határidők egyszeri alkalommal történő halasztását - a halasztás szakmai indokát megjelölő, erre irányuló írásbeli kérés alapján - a közigazgatási államtitkár engedélyezheti.[240]

(4) Az intézményi munkaterv a minisztériumi szervezeti célokat, programokat és intézkedéseket, azok teljesítési határidőit, a teljesítésükhöz szükséges feltételeket, valamint a teljesítésükért felelősöket tartalmazza.

(5) Az intézményi munkaterv tervezetét egyéves időszakra a Stratégiai Főosztály készíti elő. Az intézményi munkatervet a miniszter hagyja jóvá.[241]

(6) A jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv előkészítése során figyelemmel kell lenni a két munkaterv közötti összhang megteremtésére, valamint arra, hogy a jogalkotási munkaterv is az intézményi célok megvalósítását szolgálja.

(7) A szervezeti egységek a minisztériumi jogalkotási, illetve intézményi munkaterv alapján elkészítik saját munkatervüket, amelyet a szervezeti egységet irányító állami vezető hagy jóvá.

22. A hivatali egyeztetés rendje

22.1. Az egyes minisztériumokban (kormányhivatalokban) előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

156. § (1) A kormányzati döntés-előkészítés során a minisztérium egységes álláspontot alakít ki.

(2) A minisztériumok (kormányhivatalok) előterjesztés-, illetve jogszabálytervezeteinek (a továbbiakban együtt: tervezet) véleményezése során az egységes hivatali álláspont érvényesülése érdekében a beérkező tervezeteket a Koordinációs Főosztály - véleményezési határidő megjelölésével - elektronikus úton eljuttatja a feladatkörében érintett

a) szervezeti egység, intézmény vezetőjének tevékenységét közvetlenül irányító helyettes államtitkár titkárságának,

b) funkcionális szervezeti egységeknek,

c) - államtitkár által közvetlenül irányított - szakmai szervezeti egységeknek

annak feltüntetésével, hogy a tervezetet egyidejűleg mely további szervezeti egységek, intézmények részére küldte meg. Ha a véleményező szervezeti egység álláspontja szerint a tervezet további szervezeti egység feladatkörét is érinti, a Koordinációs Főosztálynál haladéktalanul kezdeményezi a véleményezésre való megküldést.

(3) A (2) bekezdés szerinti tervezetek - tájékoztatásul - elektronikus úton minden esetben megküldésre kerülnek a miniszter, az államtitkárok és a miniszteri kabinetfőnök vagy az általuk kijelölt személy részére.

(4) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt irányít - az államtitkár döntésétől függően - a Koordinációs Főosztály - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az államtitkár irányítása alá tartozó, az államtitkár által a kormányzati döntés-előkészítés során kapcsolattartásra kijelölt helyettes államtitkárnak vagy önálló szervezeti egységnek küldi meg a beérkező tervezeteket.

(5) A (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység a beérkező tervezetet - szükség szerint - megküldi az államtitkár irányítása alá tartozó más helyettes államtitkárnak és önálló szervezeti egységeknek.

(6) A véleményező helyettes államtitkárságok szervezeti egységei, az intézmények az észrevételeiket helyettes államtitkárságonként összefoglalva és egyeztetve a (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a Koordinációs Főosztály részére juttatják el a számukra megadott határidőn belül.

(7) Ha egy államtitkár több helyettes államtitkárt vagy szervezeti egységet irányít, az államtitkárság egységes és egyeztetett véleményét a (4) bekezdésben megjelölt helyettes államtitkár vagy önálló szervezeti egység küldi meg a Koordinációs Főosztálynak.

(8) A Koordinációs Főosztály a helyettes államtitkárok, az önállóan véleményező szervezeti egységek, intézmények észrevételeinek figyelembevételével elkészíti a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tervezetét.

(9) Ha az egységes állásfoglalás kialakítása során kiderül, hogy a (2) vagy a (4) bekezdés alapján kijelölt helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek között véleménykülönbség áll fenn, akkor a Koordinációs Főosztály egyeztetést kezdeményez. Ha a véleményeltérés ezt követően is fennáll, a minisztérium véleményét összefoglaló válaszlevél tartalmáról a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján, jogi kérdésekben a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A döntési javaslatban ismertetni kell a helyettes államtitkárok, önállóan véleményező szervezeti egységek álláspontját.[242]

(10) Ha a válaszadási határidő bármely okból nem tartható, a Koordinációs Főosztálynak erről és a válaszlevél várható elkészülési időpontjáról rövid úton tájékoztatnia kell a véleményt kérő minisztériumot (kormányhivatalt). Az esetlegesen késedelmesen elkészült válaszlevelet munkapéldányként elektronikus úton kell megküldeni a véleményt kérő minisztérium (kormányhivatal) részére.

(11) Ha az érintettek a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által jelzett határidőben nem adnak véleményt, úgy kell tekinteni, hogy a tervezetre észrevételt nem tesznek.

(12) Az észrevételek alapján, illetve a szükséges egyeztetés után elkészített válaszlevél tervezetét a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár írja alá. A minisztériumi véleménynek a címzett részére történő megküldéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.[243]

(13)[244]

(14) Ha az előterjesztést küldő minisztérium (kormányhivatal) a beérkezett észrevételek tárgyában szóbeli egyeztetést tart, a minisztériumot az észrevételt megfogalmazó helyettes államtitkár vagy az általa irányított szervezeti egység - a Koordinációs Főosztállyal együttműködve - képviseli. A képviselet tekintetében fennálló véleménykülönbség esetén a koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki a képviselő szervezeti egységet.

22.2. A minisztériumban előkészített tervezetek minisztériumon belül történő egyeztetési rendje

157. § (1) A jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogszabály) előkészítésére a jogalkotási munkaterv alapján, illetve - a közigazgatási államtitkár tájékoztatása mellett - állami vezető utasítása alapján kerülhet sor.

(2) A minisztériumon belül a jogszabályok előkészítésének a következő fő szakaszai vannak:

a) a szakmai javaslat megalkotása, előkészítése,

b) a szakmai javaslat véleményezése,

c) jogszabály kodifikációja a szakmai javaslat alapján,

d) az előterjesztés tárcaközi egyeztetését követő eljárás.

158. § (1) A jogszabály előkészítése érdekében elvi, tartalmi, szervezési kérdésekre is kitérő komplex, átfogó, a szakmai tartalmat kifejező szabályozási javaslatot kell készíteni (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szakmai javaslat), amelyhez mellékelni kell az előkészítés határidős ütemtervét (szakmai javaslat véglegesítése, belső egyeztetés, közigazgatási és egyéb egyeztetés, társadalmi egyeztetés módja, közigazgatási államtitkári értekezlet, kormányülés, Országgyűléshez benyújtás időpontja).

(2) A szakmai javaslat elkészítéséért, előzetes szakmai egyeztetésének lefolytatásáért, valamint tartalmának szakmai, gazdasági helytállóságáért és megvalósíthatóságáért a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett helyettes államtitkár, annak hiányában államtitkár (a továbbiakban együtt: előkészítésért felelős állami vezető) és a feladatkörénél fogva elsődlegesen érintett szervezeti egység vezetője (a továbbiakban: előkészítő) a felelős. A szakmai javaslat kidolgozásában részt vevő más szervezeti egységek feladatkörüknek megfelelő mértékben felelnek.

(3) A szakmai javaslatnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a vonatkozó hatályos szabályozás bemutatását,

b) a hatályos szabályozás módosítására, illetve új szabály megalkotására okot adó körülmények, továbbá a javasolt megoldások részletes ismertetését, az előkészítő által támogatott megoldás megjelölésével,

c) a szükséges szabályozás szintjét és a szabályozás következményeit, a szabályozással elérni kívánt közpolitikai célt és a szabályozás szükségességének okait,

d) a szabályozással érintettek körét, az intézkedések személyi és szervezési feltételeit,

e) a döntés kapcsolódását más előkészítés alatt álló tervezetekhez, előterjesztésekhez,

f) általános költségértékelést, ideértve a szabályozásnak, illetve a szabályozás elmaradásának pénzügyi, gazdasági, foglalkoztatási és intézményfejlesztési kihatásait,

g) a társadalomra gyakorolt hatásokat és a jelentősebb társadalmi folyamatokat,

h) a szakmai javaslat általános szakmapolitikai értékelését,

i) a Kormány célkitűzéseihez fűződő viszonyt,

j) az európai uniós joggal és a nemzetközi normákkal való összefüggés elemzését,

k) a javasolt megoldások előzetes hatásvizsgálatát az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29.) MvM rendelet szerint,[245]

l) az előzetes szakmai egyeztetés során beérkezett vélemények bemutatását, a figyelembe nem vett javaslatok esetén az elutasítás indokának megjelölésével,

m) javaslatot arra nézve, hogy az egyeztetésbe mely civil, érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket indokolt bevonni, illetve mely szakmai érdekegyeztető fórumnak indokolt azt megtárgyalnia.

(4) Kisebb jelentőségű, illetve technikai jellegű módosításokat tartalmazó jogszabály esetén a szakmai javaslatnak nem kell tartalmaznia a (3) bekezdés h) és l) pontjában szereplő elemeket.

159. § (1) A szakmai javaslatot - a kormány-előterjesztés, a miniszteri rendelet tervezete és a jelentéstervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: előterjesztés) vezetői összefoglalójának és a jogszabály tervezetének elkészítése (a továbbiakban: kodifikáció) céljából - az előkészítő a szakmai vezetői értekezlet tervezett időpontját megelőző legalább 14 munkanappal korábban megküldi a Jogi Főosztálynak.

(2) Ha a szakmai javaslat tartalmi hiányosságainál fogva az előterjesztés elkészítésére, illetve a kodifikációra nem alkalmas, a Jogi Főosztály észrevételét a konkrét hiányosságok megjelölésével megküldi az előkészítőnek.

(3) A kodifikáció során a Jogi Főosztály felelős azért, hogy megteremtődjék az összhang az általános jogelvekkel, a hatályos jogszabályokkal, az európai uniós és a nemzetközi joggal, továbbá, hogy a tervezet szerkesztési és szövegezési szempontból megfelelő legyen.

(4) A Jogi Főosztály érvényesíti a jogalkotásról szóló törvényben, az egyéb jogszabályokban, valamint a Kormány ügyrendjében meghatározott, a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályokat.

(5) A kodifikációval egyidejűleg az előterjesztéshez kapcsolódó hatásvizsgálati lapot az előkészítő készíti el.

(6) A szakmai javaslat alapján elkészített előterjesztést és kodifikált normaszöveget a Jogi Főosztály a belső egyeztetés lefolytatása céljából visszaküldi az előkészítőnek.

(7) Az előterjesztés - a minisztérium állami vezetőivel, a miniszter kabinetfőnökével, az érintett szervezeti egységek vezetőivel, valamint a feladatkörüket tekintve érintett háttérintézmények vezetőivel történő - belső egyeztetését az előkészítő koordinálja. Ha az előterjesztésnek pénzügyi-gazdasági hatása van, a Költségvetési Főosztállyal, európai uniós és nemzetközi kapcsolódás esetén a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár közvetlen irányítása alá tartozó illetékes főosztállyal az egyeztetés kötelező. Az egyeztetés elektronikus úton történik. Az ennek során érkezett észrevételeket az előkészítő a Jogi Főosztály bevonásával értékeli. Az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály, a hatásvizsgálati lapra adott észrevételeket az előkészítő vezeti át.

(8) Ha a belső egyeztetésre küldött előterjesztés tartalmát illetően az előkészítő és az érintett szervezeti egységek között érdemi véleményeltérés van, azt két- vagy többoldalú megbeszélés útján kell egyeztetni az előkészítésért felelős állami vezető tájékoztatása mellett.

(9) Az előterjesztés kommunikációs záradékát az előkészítő és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály munkatársa együttműködve készíti el. Az előterjesztést az előkészítő megküldi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály által kijelölt személy részére, aki a kommunikációs záradék áttekintését és szükség szerinti kiegészítését, módosítását követően visszaküldi azt a belső egyeztetést végző szervezeti egység részére.

(9a) A szakmai vezetői értekezlet által megtárgyalandó előterjesztést a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár küldi meg a Koordinációs Főosztálynak.[246]

(10) A szakmai vezetői értekezlet - a politikai vezetői döntést igénylő kérdések kivételével - dönt

a) arról, hogy az előterjesztés miniszteri értekezletre történő benyújtása szükséges-e,

b) az előterjesztéssel kapcsolatos esetleges vitás kérdésekről,

c) a Miniszterelnökség részére előzetes véleményezés céljából történő megküldésről.

(11) A szakmai vezetői értekezletet követően az előterjesztést az előkészítő megküldi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vezetőjének a kommunikációs terv véglegezése és jóváhagyása érdekében.

(12) Ha

a) az előterjesztés politikai döntést igényel, vagy

b) a szakmai vezetői értekezlet az előterjesztést felterjeszti,

a miniszteri értekezlet dönt a (10) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakról.

(13) Az előterjesztés jóváhagyását követően a Jogi Főosztály gondoskodik az előterjesztés előzetes véleményezés céljából történő megküldéséről, egyidejűleg erről tájékoztatja a Koordinációs Főosztályt.

(14) A Jogi Főosztály az előzetes véleményezés eredményéről tájékoztatja az előkészítőt és a Koordinációs Főosztályt.

160. § (1) Ha az előzetes véleményezés eredménye alapján a kormány-előterjesztés, miniszteri rendelet tervezete közigazgatási egyeztetésre bocsátása engedélyezésre kerül, vagy elrendelték a jelentéstervezet közigazgatási egyeztetését, az előterjesztés közigazgatási egyeztetésre bocsátását a Jogi Főosztály végzi. A közigazgatási egyeztetéssel egyidejűleg az előkészítő megküldi az előterjesztést az érintett civil, szakmai szervezetek részére társadalmi egyeztetés céljából.

(2) A beérkezett véleményeket az előkészítő a Jogi Főosztállyal együttműködve értékeli. Az elfogadott észrevételeket a Jogi Főosztály vezeti át.

(3) Véleményeltérés esetén az előkészítő a Jogi Főosztály közreműködésével a szakmai-civil szervezetekkel közvetlenül megkísérli a vitás kérdések tisztázását. A minisztériumok közötti véleményeltérés egyeztetését először ügyintézői, majd főosztályvezetői szinten kell megkísérelni. Ebben az esetben az egyeztetésben az előkészítő és a Jogi Főosztály együttesen vesz részt. Ha azonban az egyeztetés eredménytelen volt, azt helyettes államtitkári, államtitkári, közigazgatási államtitkári, végül miniszteri szinten kell folytatni. Ennek kezdeményezése, szükség esetén a szóbeli egyeztetés megszervezése a Jogi Főosztály és az előkészítő feladata.

161. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - miniszteri rendelet kihirdetéséhez szükséges - egyetértő nyilatkozatának beszerzéséről - a tervezetnek a Koordinációs Főosztály által elvégzett nyelvi lektorálását követően - a Jogi Főosztály gondoskodik.

(2) A miniszteri rendelet aláírattatásáról a Jogi Főosztály gondoskodik.

(3) Ha a miniszteri rendelet kihirdetéséhez jogszabály alapján más miniszter egyetértése szükséges, annak beszerzéséről a Jogi Főosztály gondoskodik.

(4) Az aláírt miniszteri rendelet kihirdetése iránt - a Koordinációs Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett - a Jogi Főosztály intézkedik.

162. § (1) A kormány-előterjesztésnek és a jelentésnek a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek, illetve a Kormány általi megtárgyalása céljából a Miniszterelnökség részére történő benyújtásáról a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(2) A kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteire, illetve a kormányülésre történő felkészítés megszervezéséről a Koordinációs Főosztály gondoskodik.

(3) Az elfogadott kormány-előterjesztéssel és jelentéssel kapcsolatban előírt utóegyeztetés eredményéről a Jogi Főosztály - az előterjesztés Miniszterelnökség részére történő megküldésével egyidejűleg - tájékoztatja a Koordinációs Főosztályt.

(4) A kormány-előterjesztéssel és a jelentéstervezettel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó javaslatnak a kormányszóvivő részére történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik.

163. § (1) A törvénytervezetet és az országgyűlési határozattervezetet tartalmazó kormány-előterjesztés alapján a törvényjavaslat, országgyűlési határozati javaslat - ideértve a beszámolót és a tájékoztatót is - (a továbbiakban együtt: javaslat) kormányülést követő véglegezését, az esetleg szükséges javítások, módosítások átvezetését a Jogi Főosztály végzi.

(2) Az Országgyűléshez történő benyújtással kapcsolatos feladatok ellátásáról a Parlamenti Főosztály gondoskodik. A Parlamenti Főosztály a javaslat egy példányát megküldi a Miniszterelnökség részére, a kormánydöntésnek való megfelelés ellenőrzése, továbbá az irományszám megkérése érdekében.

(3) A Miniszterelnökség egyetértése esetén a Jogi Főosztály elkészíti a benyújtó levelet, amelyet közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően a miniszter ír alá. A benyújtó levelet és az egyeztetett javaslatot a Parlamenti Főosztály juttatja el a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárához. A javaslat benyújtáshoz szükséges sokszorosításáról és a javaslat Országgyűléshez történő eljuttatásáról a Parlamenti Főosztály gondoskodik.

(4) A miniszteri nyitóbeszéd és a zárszó elkészítéséért az előkészítő felelős. A szükséges koordinációt a Parlamenti Főosztály végzi.

(5) A javaslathoz benyújtott képviselői, bizottsági módosító javaslatokról a Parlamenti Főosztály tájékoztatja a területért felelős államtitkárt, a közigazgatási államtitkárt, az előkészítésért felelős más állami vezetőt, az előkészítőt és a Jogi Főosztályt az egységes minisztériumi álláspont kialakítása érdekében. A Jogi Főosztály - a minisztériumi álláspont kialakítását követően - az előkészítővel együttműködve készíti el a Kormány döntését megalapozó kormány-előterjesztést.

(6) Az Országgyűlés bizottságainak ülésein a minisztérium képviseletét a miniszter, illetve a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár látja el. Az államtitkárt akadályoztatása vagy távolléte esetén - kijelölés alapján - a helyettes államtitkár vagy a minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői megbízatással rendelkező kormánytisztviselő helyettesíti.

(7) Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a Jogi Főosztály állítja össze, és - a közigazgatási államtitkári jóváhagyást követően - a Parlamenti Főosztály juttatja el a Miniszterelnökségre.

(8) Az egységes javaslattervezetet a Jogi Főosztály készíti el, amelyet a miniszter ellenjegyez. Az egységes javaslattervezet benyújtását a Parlamenti Főosztály koordinálja.

(9) A zárószavazás előtti módosító javaslatot a Jogi Főosztály készíti el az előkészítő bevonásával.

(10) A zárószavazást követően az elfogadott törvény vagy országgyűlési határozat szövegét a Jogi Főosztály készíti el. A javaslat végleges szövegét - miniszteri aláírást követően - a Parlamenti Főosztály küldi meg az Országgyűlés elnökének.

164. § (1) A nem kormány-előterjesztésben előkészített közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében a 157-159. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(2) A minisztérium belső szabályzatainak elkészítését, belső egyeztetését, valamint szakmai vezetői értekezletre való előkészítését az előkészítő végzi. A szabályzatok belső egyeztetését, szakmai vezetői értekezletre történő benyújtását az illetékes helyettes államtitkár, közvetlenül a miniszter alá rendelt szervezeti egység esetében pedig a szervezeti egység vezetője engedélyezi.

(3) A belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetése kötelező. A Hivatalos Értesítőben közzétett belső szabályzatoknak a minisztérium belső honlapján történő megjelentetését a Jogi Főosztály kezdeményezi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynál. A miniszter vagy a közigazgatási államtitkár által jóváhagyott, de a Hivatalos Értesítőben közzé nem tett belső szabályzatok belső honlapon történő közzétételét az előkészítő kezdeményezi a Sajtó és Kommunikációs Főosztálynál.[247]

23. Ügyintézési határidő

165. § (1) Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a Kormány ügyrendje és a felettes vezető által előírt határidőben történik.

(2) Az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozóan az irányadó anyagi és eljárási szabályokban meghatározott határidő.

(3) Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó.

(4) A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a minisztériumban történő érkeztetés, ennek hiányában az első iktatás napja, befejező napja pedig a regisztrált továbbítás napja.

(5) Az ügyintéző feladatainak ütemezése során úgy jár el, hogy a vezetői jóváhagyás a határidő lejárta előtt, ésszerű időben beszerezhető legyen.

(6) Ha a beadvány az előírt határidő alatt érdemben nem intézhető el, akkor az ügyintéző a késedelem okáról és az ügyintézés várható időpontjáról felettesét tájékoztatja. Ilyen esetben az illetékes helyettes államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár a továbbiakra nézve döntést hoz, útmutatást ad, amelyről az ügyben érintetteket (ügyfeleket) haladéktalanul tájékoztatni kell.

24. Az ügyintézés általános szabályai

166. § (1) A szervezeti egység dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amelynek arra feladata elvégzéséhez szüksége van, illetve amely szükség esetén az információ alapján hivatalból köteles eljárást kezdeményezni.

(2) A miniszter, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok, a kabinetfőnökök és a főosztályvezetők, ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) a feladat- és hatáskörük gyakorlását az alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig átruházhatják,

b) az alárendeltségükbe tartozó személyektől bármely ügyet magukhoz vonhatnak,

c) az ügyek intézésére - a jogszabályok keretei között - szükség szerint érdemi és eljárási utasítást adhatnak,

d) a jogszabályok keretei között megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti egység bármely vezetője, ügyintézője által hozott döntést, illetve a döntés megsemmisítését, megváltoztatását az illetékes vezetőnél kezdeményezhetik.

(3) Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

a) áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és más információt tartalmazó anyagokat, szükség szerint intézkedik az ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtéséről, csatolásáról,

b) ha az ügyben más szervezeti egység álláspontjának bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint írásban elvégzi,

c) az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről, megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést készít és azt az ügyiratban elhelyezi, fontosabb ügyeknél a lényeges vezetői utasításokat - indokolt esetben - az ügyiratra, illetve az ügyet kísérő lapon külön feljegyzi,

d) az országgyűlési bizottsági üléseken történtekről rövid összefoglalót készít, és azt a Parlamenti Főosztály útján bocsátja az állami vezetők rendelkezésére,

e) megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,

f) az ügyiratot kiadmányozza vagy továbbítja a kiadmányozásra jogosulthoz,

g) az előadói ívre feljegyzi a kezelői és kiadói utasításokat.

(4) A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat - ha a közvetlen vezető másként nem rendelkezett - szolgálati úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosulthoz. A miniszter által kiadmányozásra kerülő ügyiratokat, a miniszternek címzett előterjesztéseket, jelentéseket, feljegyzéseket ellenkező miniszteri rendelkezés hiányában a szervezeti egység közvetlen irányítását ellátó helyettes államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a szakterületért felelős ágazati államtitkár, illetve a kabinetfőnök útján kell felterjeszteni.

(5) A miniszterhez címzett

a) hivatalos megkereséseket a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök vagy a miniszter által megbízott munkatárs szignálja ki az illetékes államtitkárnak, illetve a közigazgatási államtitkárnak,

b) egyedi ügyekben érkezett beadványokra az a) pontban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a szignálás az illetékes államtitkárnak, közigazgatási államtitkárnak, helyettes államtitkárnak szól.

(6) Az államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkárok nevére érkező ügyiratokat a címzettek hatáskörükben szignálják ki az általuk irányított állami vezetőknek, illetve az illetékes szervezeti egységek vezetőjének, vagy keresik meg a válaszadásra feladatköre szerint illetékes államtitkárt. A közvetlenül a szervezeti egységhez címzett ügyiratokkal kapcsolatos teendőket - ha az ügyiratot kiszignáló felsővezető annak helyben való iktatását nem rendelte el, iktatás után - a főosztályvezetők saját hatáskörükben végzik.

25. Együttműködési kötelezettség, csoportos munkavégzés

167. § (1) A minisztérium valamennyi vezetője és munkatársa köteles a minisztériumi feladatok végrehajtásában együttműködni. Az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért az önálló szervezeti egységek vezetői a felelősek. Az egyeztetésért, illetve azért, hogy a feladat ellátásában a többi érintett szervezeti egység álláspontja összehangoltan érvényesüljön, az a minisztériumi egység felelős, amelynek az ügy intézése a feladatkörébe tartozik, vagy akit erre a miniszter kijelölt.

(2) A miniszter az összetett megközelítést és több szakterület szoros együttműködését igénylő feladat elvégzése érdekében a feladatkörükben érintett vezetők és tárgykör szerint illetékes ügyintézők hatékony együttműködésével megvalósuló csoportos munkavégzést rendelhet el.

(3) A csoportos munkavégzés során a feladatkörükben érintett vezetőket és tárgykör szerint illetékes ügyintézőket a komplex feladat megfelelő határidőben történő elvégzése érdekében kiemelt együttműködési kötelezettség és felelősség terheli.

26. Az alapvető jogok biztosával és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével való kapcsolattartás

168. § (1) Az alapvető jogok biztosa, illetve a NAIH elnöke által végzett vizsgálatot a minisztérium önálló szervezeti egységeinek elő kell segíteniük.

(2) Az érintett minisztériumi szervezeti egységek

a) bevonásával a Jogi Főosztály által előkészített, a NAIH elnökének,

b) által előkészített, az alapvető jogok biztosának

megkeresésére, jelentésére és ajánlására adott - az adatvédelmi kérdéseket érintő esetekben a belső adatvédelmi felelőssel egyeztetett - válasz tervezetét a válaszadásra nyitva álló határidő lejártát legalább három munkanappal megelőzően kell aláírásra felterjeszteni.

(3) A miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szerveknek az alapvető jogok biztosának, illetve a NAIH elnökének kezdeményezéseiről, illetve vizsgálatának megállapításairól - az adatvédelmi kérdéseket érintő esetekben a belső adatvédelmi felelős bevonásával - rendszeresen tájékoztatniuk kell az irányításukban, illetve felügyeletükben közreműködő államtitkárt, helyettes államtitkárt, félévente tájékoztatót kell készíteniük a közigazgatási államtitkár részére.

27. A minisztérium képviselete

169. § (1) A minisztériumot a miniszter képviseli. A miniszter akadályoztatása vagy távolléte esetén a képviselet rendjére e Szabályzatnak a miniszter helyettesítésének rendjére irányadó rendelkezései az irányadók; az államtitkárok egyidejű akadályoztatása esetén a minisztériumot a miniszter kabinetfőnöke képviseli.

(2) A képviseleti kapcsolatok irányától függően a munkamegosztási rend a következő:

a) a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban az adott bizottság szintjének és feladatkörének megfelelően a miniszter kijelölése alapján a parlamenti államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintetten az államtitkár vagy az általuk kijelölt helyettes államtitkár, illetve személy képviseli a minisztériumot,

b) a minisztériumokkal, a központi közigazgatási, valamint az érdek-képviseleti szervekkel való kapcsolattartásban az adott témakör fontosságának és jellegének megfelelően a miniszter, a miniszteri kabinetfőnök, a közigazgatási államtitkár, a szakterület szerint érintett államtitkár, a feladatkörével összefüggésben érintett helyettes államtitkár, illetve az érintett főosztályvezető a kapcsolattartás rendje szerint képviseli a minisztériumot,

c) a minisztériumoknál, a központi közigazgatási és egyéb szerveknél megtartott értekezleteken és tárgyalásokon a minisztérium képviseletére a miniszter vagy a miniszteri kabinetfőnök, illetve a szakterület szerint érintett államtitkár, továbbá annak kabinetfőnöke által kijelölt személy, ennek hiányában a téma szerint érintett helyettes államtitkár, a szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt személy jogosult, aki az értekezlet tárgya szerint - e Szabályzat előírásai alapján - érdekelt,

d) az önkormányzati szervekkel való kapcsolattartásban a kabinetfőnökök, a szakterület szerint érintett helyettes államtitkárok és szervezeti egység vezetői, illetve az általuk megbízott kormánytisztviselők képviselik a minisztériumot.

(3) A minisztériumnak a bíróságok és a hatóságok előtti jogi képviseletét a jogszabályi keretek között a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár engedélyével jogtanácsosi névjegyzékbe felvett és jogtanácsosi igazolvánnyal rendelkező, vagy a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár által meghatalmazott, a Perképviseleti és Igazgatási Főosztály képviseleti joggal bíró jogásza látja el.[248]

(4) A hatósági döntések elleni bírósági felülvizsgálati ügyekben a döntéshozatalban részt vevő főosztály vezetője által kijelölt személy a Képviseleti Osztály megkeresésére közreműködik a képviselet ellátásához szükséges felkészülésben.

(5) Az Országgyűlés bizottsága előtti képviseletre a 163. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(6) Az Országgyűlés bizottságai előtti képviselet módjáról a képviseletet ellátó vezetők listájával a Parlamenti Főosztályt legkésőbb az ülés napján reggel 8 óráig tájékoztatni kell.

170. § (1) Nemzetközi programokon és a protokolleseményeken a minisztérium képviseletére a 169. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadók.

(2) Ha a nemzetközi programokon és a protokolleseményeken való részvételre a minisztérium több állami vezetője jogosult, akkor - a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár javaslata alapján - a miniszter határozza meg a minisztérium képviseletének rendjét ezeken az eseményeken, és jelöli ki a részt vevő személyt.[249]

171. § A minisztériumnak a külső gazdálkodó vagy civil szervezetek által szervezett képzéseken előadói minőségben történő képviseletét, illetve az ilyen képzéseken történő, a minisztérium által fizetett hallgatói részvételt a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

28. A sajtó tájékoztatásával kapcsolatos eljárás

172. § (1) A sajtó tájékoztatását az érdekelt minisztériumi szervezeti egységek bevonásával a Sajtó és Kommunikációs Főosztály végzi. E Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a sajtó részére tájékoztatást a miniszter, a közigazgatási államtitkár, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály adhat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Sajtó és Kommunikációs Főosztály egyedi esetekben nyilatkozattételre külön jogosult személyt is kijelölhet a sajtó tájékoztatása céljából.

(3) Nyilatkozatot - állami vezető eltérő döntése hiányában - csak a Sajtó és Kommunikációs Főosztály tudomásával (sajtónyilvános esemény) vagy előzetes engedélyével (szervezett sajtómegjelenés) lehet adni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a szakmai folyóiratok számára készített, szakmai vagy egyébként ismeretterjesztési, tudományos célból készült írásos anyagok tekintetében.

(5) A sajtó útján nyilvánosságra hozandó közlemény kiadásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik a feladatkör szerint illetékes államtitkár vagy helyettes államtitkár előterjesztését követően.

(6) A minisztériumra vonatkozó javaslatokra és bírálatokra a sajtónyilvános választ a feladatköre szerint érintett főosztályvezető, a miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tekintetében pedig a szerv vezetője készíti elő a törvényes határidőben. A válaszoknak a sajtóhoz történő eljuttatásáról a Sajtó és Kommunikációs Főosztály gondoskodik az (5) bekezdés szerinti eljárásrendben.

(7) A Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal - a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül - mindig kapcsolatba kell lépni, illetve tájékoztatni kell, ha bármely szervezeti egységtől, felsővezetőtől, szakértőtől újságíró vagy bármely sajtóorgánum szerkesztősége háttérinformációt, nyilatkozatot, konkrét ügyben reagálást kér, vagy ha a minisztérium tervezett intézkedése a lakosság valamely csoportjának életviszonyára kihatással van. Közvetlen megkeresés esetén tájékoztatni kell az újságírót, hogy kérését előzetesen szükséges egyeztetnie a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal. Az egyeztetésre a nyilatkozattétel előtt kerül sor.

(8) Megkeresés esetében a Sajtó és Kommunikációs Főosztály referál a minisztérium vezetőinek, és a döntésről soron kívül értesíti a megkeresett szervezeti egységet. Rendkívüli nyilatkozattétel esetén - a szakterület szerint illetékes államtitkári kabinetbe kihelyezett sajtó és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakon keresztül - soron kívül tájékoztatni kell a parlamenti államtitkárt a nyilatkozattétel tartalmának lehető legalaposabb ismertetése mellett.

(9) Ha a hírközlő szerveken keresztül a Sajtó és Kommunikációs Főosztály vagy az államtitkári kabinet jut olyan információhoz, amelynek ismeretében azonnal intézkednie kell, akkor a miniszteri kabinetfőnök vagy a sajtófőnök értesíti a parlamenti államtitkárt vagy az ő távollétében a minisztériumban tartózkodó legfelsőbb vezetőt.

(10) A nyilatkozónak hosszabb, elemző nyilatkozattétel, írásbeli interjú esetén joga van kérni a publikálni kívánt anyag megtekintését. A szöveget visszaküldés előtt ellenőrzi a Sajtó és Kommunikációs Főosztály. A sajtó számára csak az ellenőrzött anyag kerülhet visszaküldésre.

(11) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály a közvéleményt érintő minisztériumi döntésekről, illetve ezek előkészületeiről tájékoztatást kap.

(12) A minisztérium közleményeit kizárólag a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal történt előzetes egyeztetés alapján és a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet fejlécével ellátott hivatalos papíron lehet kiadni.

(13) A sajtótájékoztatók zökkenőmentes lebonyolítása és jó szakmai előkészítése érdekében a sajtótájékoztató tartalmáról, a résztvevők pontos köréről három nappal az esemény előtt értesíteni kell a Sajtó és Kommunikációs Főosztályt. A sajtóanyagot 24 órával az eseményt megelőzően kell megküldeni a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére.

29. A külföldi kiküldetések engedélyezésének rendje

173. § A kiküldetések engedélyezésére és elrendelésére a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár a következők szerint jogosult:

a) a miniszter engedélyezi és rendeli el az államtitkárok külföldi kiküldetését,

b) a közigazgatási államtitkár látja el (elrendelőként) kézjegyével a miniszter "Kiküldetés engedélyezése" formanyomtatványát; a Kormány tájékoztatásáról, a miniszter kiutazásának engedélyeztetéséről a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet gondoskodik,

c) az ágazati államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár engedélyezi és rendeli el a helyettes államtitkárok külföldi kiküldetéseit,

d) a helyettes államtitkár kezdeményezésére a közigazgatási államtitkár és a szakterületért felelős ágazati államtitkár engedélyezi és rendeli el a külsős személyek és az a)-c) pontban felsoroltakon kívül minden további személy külföldi kiküldetését.

30. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő irányításával és az Egészségbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése[250]

174. § Az E. Alap kezelését végző NEAK központi hivatali szervének irányítási jogkörét a miniszter a következők szerint látja el:[251]

a) az egészségügyért felelős államtitkár a 4. függelékben foglaltak szerint irányítja a NEAK tevékenységét,

b) az egészségügyért felelős államtitkár irányításával az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az E. Alap költségvetési fejezet egészségbiztosítási ellátások kiadásainak pénzügyi és járulékbevételeinek tervezésével, végrehajtásával, ezen költségvetési tételek időarányos teljesülésével kapcsolatos feladatokat,

c) az érintett szakmai főosztályokkal együttműködve a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárság koordinálja és miniszteri döntésre előkészíti az egészségbiztosítást érintően már megkötött nemzetközi egyezmények végrehajtását és ellenőrzését,

d)[252]

31. A Nyugdíjbiztosítási Alap kezelésével kapcsolatos döntések előkészítése[253]

175. § A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár és az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály részt vesz az Ny. Alap költségvetésének tervezésében, figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását és annak időarányos teljesülését, valamint a jogszabályban meghatározott keretek között javaslatot tesz miniszteri intézkedésre.[254]

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

176. § (1) A miniszter kiadja

a) a minősített adatok védelméről szóló szabályzatot,

b) a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát.

(2) A közigazgatási államtitkár kiadja

a) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a)-g) pontjában foglaltakat is tartalmazó gazdálkodási szabályzatot vagy szabályzatokat,

b) a közszolgálati szabályzatot,

c) az iratkezelési szabályzatot,

d) a belső ellenőrzési kézikönyvet,

e) a kockázatkezelésről, a szabálytalanságok kezeléséről és a gazdálkodási tevékenységek ellenőrzési nyomvonaláról szóló szabályzatot,

f) a korrupciós kockázatokra vagy eseményekre irányuló bejelentések fogadásáról, feldolgozásáról és kivizsgálásáról szóló szabályzatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő szabályzatokon túl a miniszter további szabályzatok kiadásáról is rendelkezhet, a közigazgatási államtitkárt további szabályzatok kiadására jogosíthatja fel.

(4) A közigazgatási államtitkár a belső honlapon közzéteszi a minisztériumban alkalmazandó belső szabályzatok listáját a szabályzat címe, normatív utasításban kiadott szabályzatok esetében a szabályzat száma, továbbá az előkészítéséért felelős szervezeti egység és a kiadására jogosult állami vezető megjelölésével.

177. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetői e Szabályzat végrehajtására, így különösen az egyes osztályok feladatkörének meghatározására ügyrendet készítenek.

(2) Az ügyrendet az önálló szervezeti egység vezetője írja alá, és jóváhagyásra a tevékenységét irányító állami vezető elé terjeszti, majd a jóváhagyott ügyrendet másolatban megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

178. § Ahol e Szabályzat átruházott hatáskörben történő feladatellátást említ, a hatáskör gyakorlására e Szabályzat alapján kerül sor.

1. függelék[255]

A minisztérium szervezeti felépítése

a) A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/a. függelék tartalmazza.

b) A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/b. függelék tartalmazza.

c) Az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/c. függelék tartalmazza.

d) A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/d. függelék tartalmazza.

e) Az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/e. függelék tartalmazza.

f) A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/f. függelék tartalmazza.

g) A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/g. függelék tartalmazza.

h) A sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/h. függelék tartalmazza.

i) Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/i. függelék tartalmazza.

j) A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységeket az 1/j. függelék tartalmazza.

1/a. függelék[256]

A közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/b. függelék[257]

A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/c. függelék[258]

Az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/d. függelék[259]

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/e. függelék[260]

Az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/f. függelék[261]

A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/g. függelék[262]

A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/h. függelék[263]

A sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/i. függelék[264]

Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1/j. függelék[265]

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

2. függelék

A minisztérium szervezeti egységeinek feladatai

1. A miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.0.0.1. Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet

a) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinetben minden ágazat vonatkozásában szakmai, miniszteri, politikai tanácsadók, illetve főtanácsadók (a továbbiakban együtt: tanácsadók) dolgoznak.

b) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. munkakapcsolatot tart az államtitkári kabinetekkel, titkárságokkal és a helyettes államtitkárok titkárságával, szükség esetén munkakapcsolatba lép a minisztérium szervezeti egységeivel, háttérintézményeivel és a Kormány más szerveivel,

2. a tanácsadók útján figyelemmel kíséri a szakterületi munkát, kapcsolatot tart a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek kapcsán az ágazati államtitkárságok kabinetfőnökeivel, helyettes államtitkáraival, az egyes ügyekben teljes körűen tájékozódik,

3. a tanácsadók útján részt vesz a miniszter és a miniszteri kabinetfőnök által meghatározott projektek és programok koordinálásában,

4. tájékoztatást kérhet a jogalkotási, illetve az intézményi munkaterv megvalósításáról, az aktuális hazai és európai uniós finanszírozású programokról,

5. véleményezi a minisztériumon belül az állami és szakmai kitüntetésekkel és díjakkal, elismerésekkel kapcsolatos felterjesztéseket, előterjesztéseket és folyamatokat,

6. tanácsadói megküldik a Miniszteri Titkárságnak a részükre heti rendszerességgel eljuttatott államtitkári, helyettes államtitkári programot.

7. támogatja a Hungary Helps utazó nagykövet (a továbbiakban: utazó nagykövet) részvételét a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs Tárcaközi Bizottságban,[266]

8. támogatja az utazó nagykövetet a Hungary Helps Programról szóló 244/2017. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglalt feladatok végrehajtásában.[267]

c) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet funkcionális feladatai körében

1. az általános jellegű funkcionális feladatok tekintetében:

1.1. részt vesz a miniszteri döntések előkészítésében, előzetes politikai egyeztetésében, közreműködik a minisztériumhoz tartozó ágazatok politikai arculatának kialakításában, formálásában, a miniszter és az államtitkárok politikai döntéseinek, továbbá a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó miniszteri feladatok előkészítésében, végrehajtásában és annak ellenőrzésében,

1.2. eljár a miniszter által meghatározott ügyekben,

1.3. a miniszter döntése szerint részt vesz az egyes szervezeti egységek feladatainak tervezésében, előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

1.4. a miniszter által meghatározott módon figyelemmel kíséri a minisztérium gazdálkodását,

1.5. az érintett ágazati államtitkárságokkal együttműködve, véleményük kikérésével előkészíti a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Együttműködési Alap miniszteri keretével kapcsolatos döntéseket,

1.6. támogatja az utazó nagykövetet a Hungary Helps Program nemzetközi és magyarországi kommunikációja kapcsán felmerülő feladatai ellátásában,[268]

1.7.[269]

1.8. gondoskodik a civil szektorral kapcsolatos ágazati politika kialakításáról, megvalósításának összehangolásáról és ellenőrzéséről, szükség szerint az államtitkárságokkal közösen, előre egyeztetett esetekben és körben ellátja a minisztérium képviseletét az országos érdekegyeztetés rendszerében, valamint a társadalmi és civil fórumokon,

1.9. szervezi a stratégiai partnerségi megállapodások megkötését, előkészíti a megállapodásokkal kapcsolatos miniszteri döntéseket,

1.10. folyamatosan figyelemmel kíséri a miniszteri programokat, javaslatot tesz a meghívások tekintetében, az ágazatoktól kért és kapott szakmai anyagok alapján,

1.11. a miniszteri programokkal összefüggésben a szakmai ágazatok, a Protokoll Osztály és a Sajtó és Kommunikációs Főosztály bevonásával elkészíti a háttéranyagokat és a beszédtervezeteket, és megküldi azokat a Miniszteri Titkárság munkatársai részére,

1.12. folyamatosan figyelemmel kíséri a heti miniszteri programokat, szükség esetén az egyes egyeztetésekhez, megbeszéléshez, találkozókhoz megfelelő anyagokat készít,

1.13. tanácsadói útján részt vesz az ágazati államtitkárságok államtitkári vezetői értekezletein;

2. protokoll jellegű funkcionális feladatai tekintetében:

2.1. az e Szabályzatban meghatározott esetek kivételével a szakterületért felelős államtitkári kabinetek útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével irányítja a miniszteri válaszadást igénylő megkeresések választervezeteinek elkészítését,

2.2. kapcsolatot tart az ágazati államtitkári kabinetekben dolgozó rendezvényszervezési és protokoll feladatokat ellátó munkatársakkal,

2.3. elkészíti a minisztérium protokoll programtervét az államtitkári kabinetekben dolgozó protokoll feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,

2.4. előkészíti és megszervezi a miniszter, a parlamenti államtitkár, a miniszteri kabinetfőnök és az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek protokolláris programjait, rendezvényeit,

2.5. - állami vezető meghívására - részt vesz a minisztérium vezetői értekezletein,

2.6. előkészíti a szakmai államtitkárságok bevonásával és felterjeszti az állami és szakmai kitüntetésben, díjban és elismerésben részesülő személyekre vonatkozó javaslatokat,

2.7. javaslatot tesz az állami és szakmai elismerések miniszteri hatáskörbe tartozó szabályozásának módosítására, új elismerések alapítására, a régiek megszüntetésére vagy módosítására,

2.8. előkészíti és a szakmai államtitkárságok bevonásával szervezi a miniszter által adományozható elismerésekkel kapcsolatos rendezvényeket, ünnepségeket,

2.9. az utazási és protokollterv alapján koordinálja és ellenőrzi az ágazati államtitkárságok vezetőinek és munkatársainak hazai protokoll szerepléseit.

d) A Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében közreműködik az európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős állami vezető által ellátott közreműködő szervezeti feladatok végrehajtásában.

1.0.0.1.1. Miniszteri Titkárság

A Miniszteri Titkárság funkcionális feladatai körében

1. továbbítja a miniszter által meghatározott feladatokkal kapcsolatos iratokat, nyilvántartja a határidőket, számon kéri a feladatok végrehajtását,

2. szervezi a miniszter programját, közreműködik az ahhoz kapcsolódó anyagok előkészítésében,

3. tájékoztatja az államtitkárságokat a miniszter programjairól.

1.0.0.2. Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

a) Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Hivatal) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, az oktatási jogok biztosa által vezetett önálló szervezeti egység (főosztály).

b) A Hivatal ügyrendjét - amely tartalmazza a Hivatal működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét - az oktatási jogok biztosa készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

c) Az oktatási jogok biztosához érkezett beadványokat kizárólag a Hivatal kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei más, a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Ket. rendelkezései szerint ismerhetik meg. a Hivatal irattárának kialakítására a minisztériumétól elkülönítetten kerül sor.

d) A Hivatal által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga az oktatási jogok biztosát illeti meg. a Hivatal által kezelt ügyek tekintetében az oktatási jogok biztosa tart kapcsolatot a sajtóval.

e) Az oktatási jogok biztosa feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakvéleményt kérhet.

1.0.0.3. Stratégiai Főosztály[270]

a) A Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a több szakpolitikai területet, illetve a minisztérium egészét érintő stratégiai tervezést,

2. nyomon követi a minisztérium által előkészített és előterjesztett, átfogó nemzetstratégiai jelentőségű kormányzati és miniszteri döntések megvalósulását,

3. elősegíti a több szakpolitikai terület felelősségébe tartozó kiemelt jelentőségű programok megvalósítását.

b) A Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. stratégiai jelentőségű témákban a döntések előkészítését segítő, társadalmi hatásait vizsgáló, a kommunikációs megjelenéseket támogató felméréseket, adatgyűjtéseket, összehasonlító elemzéseket készít,

2. véleményezi a miniszter által irányított szervezeti egységek és háttérintézmények stratégiai dokumentumait és kezdeményezéseit,

3. véleményezi a miniszter számára a kiemelt társadalmi jelentőségű kormányzati előterjesztéseket a kormányzati stratégiai célkitűzésekhez és az emberi erőforrás fejlesztési stratégiához való hozzájárulásuk szempontjából,

4. figyelemmel kíséri a társadalmi folyamatokat, szakpolitikai területeken túlnyúló javaslatot tesz az esetleges beavatkozásokra,

5. javaslatot dolgoz ki a minisztérium által felügyelt adatvagyon hasznosítására,

6. javaslatot tesz a stratégiai irányítási eszközök minisztériumon belüli alkalmazására,

7. társadalmi innovációra irányuló kezdeményezéseket tehet,

8. munkája során kapcsolatot tart a stratégiai tervezéssel és elemzéssel foglalkozó minisztériumi szervezeti egységekkel, kormányzati szervekkel és kutatóintézetekkel.

1.0.0.4. Integrált Jogvédelmi Szolgálat[271]

a) Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Szolgálat) külön jogszabállyal létrehozott, a miniszter közvetlen felügyelete alatt álló, a jogvédelmi biztos által vezetett önálló szervezeti egység (főosztály).

b) A Szolgálat ügyrendjét - amely tartalmazza a Szolgálat működését, szervezeti felépítését és külső kapcsolatrendszerét - a jogvédelmi biztos készíti elő, és a miniszter hagyja jóvá.

c) A jogvédelmi biztoshoz érkezett beadványokat kizárólag a Szolgálat kezeli. A beadványokban foglaltakat a minisztérium más szervezeti egységei más, a minisztériumon kívülről érkező megismerési kérelmek teljesítésével azonos módon, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a Ket. rendelkezései szerint ismerhetik meg. A Szolgálat irattárának kialakítására a minisztériumétól elkülönítetten kerül sor.

d) A Szolgálat által kezelt ügyekben a kiadmányozás joga a jogvédelmi biztost illeti meg. A Szolgálat által kezelt ügyek tekintetében a jogvédelmi biztos tart kapcsolatot a sajtóval.

e) A jogvédelmi biztos feladatai ellátása során kezdeményezéssel, ajánlással, illetve jogalkotási javaslattal fordulhat a miniszterhez, továbbá a minisztérium szervezeti egységeitől tájékoztatást vagy szakmai állásfoglalást kérhet.

f) A jogvédelmi biztos közreműködik a Szolgálat feladatkörét érintő nemzetközi és európai uniós projektekben.

1.1. A közigazgatási államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.1.0.1. Közigazgatási Államtitkári Titkárság

a) A Közigazgatási Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatain túl koordinációs feladatai körében

1. folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervi feladatok teljesítését,

2. figyelemmel kíséri a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a jogalkotási, illetve az intézményi munkatervben és a miniszteri döntésekben meghatározott feladatok végrehajtását,

3. figyelemmel kíséri a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtását, valamint a végrehajtásról tájékoztatja a minisztériumi vezetőket,

4. koordinálja - a közigazgatási államtitkár irányítása alá tartozó helyettes államtitkárok által irányított szervezeti egységekkel együttműködve - az ágazatot érintő ellenőrzési vizsgálatokat (ÁSZ, KEHI, EUTAF, belső ellenőrzés) és vezeti ezek vonatkozásában az ott tett megállapítások, következtetések, javaslatok folyamatos nyilvántartására, a vállalt intézkedések rögzítésére, a határidőre történő megvalósulás nyomon követésére és a felelősök számonkérésére alkalmas nyilvántartást.

b)[272]

1.1.0.2. Belső Ellenőrzési Főosztály

a) A Belső Ellenőrzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos szabályzatokat.

b) A Belső Ellenőrzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a belső ellenőrzési kézikönyv alapján ellenőrzési tevékenységet végez, amely kiterjed

1.1. a minisztérium minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára, valamint a minisztérium felelősségi körébe tartozó európai uniós források felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásának vizsgálatára,

1.2. a miniszter által irányított és felügyelt költségvetési szervek tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára,

1.3. a minisztérium által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásának vizsgálatára a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél,

1.4. a 4. függelék II. pont 1. alpontjában szereplő gazdasági társaságok tevékenységének vizsgálatára;

2. bizonyosságot adó tevékenysége körében szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer-, teljesítmény- és informatikai ellenőrzéseket végez, amelyek során

2.1. elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét,

2.2. elemzi, vizsgálja a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát,

2.3. a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a működés eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében,

2.4. nyilvántartja és nyomon követi a belső ellenőrzési jelentések alapján tett intézkedéseket;

3. tanácsadó tevékenysége keretében a közigazgatási államtitkár felkérésére elemzéseket és értékeléseket végez, javaslatokat fogalmaz meg, konzultációkat folytat a belső kontrollrendszer működésének javítása érdekében;

4. ellátja a miniszter által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének szakmai felügyeletét;

5. koordinálja a miniszter által irányított költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységét, elkészíti az összefoglaló éves ellenőrzési tervet és az összefoglaló éves ellenőrzési jelentést;

6. ellátja a minisztériumot érintő külső ellenőrzések - így az ÁSZ és a KEHI által történő ellenőrzések - koordinációját, figyelemmel kíséri a felsorolt ellenőrző szervek ellenőrzései során javasolt intézkedések realizálását, és éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról;

7. a közigazgatási államtitkár kezdeményezésére soron kívüli ellenőrzést végez.

1.1.0.3. Kontrolling Főosztály

A Kontrolling Főosztály funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a minisztérium kontrolling szabályzatát és gondoskodik az abban foglaltak megvalósításáról, valamint a kontrollingrendszer folyamatos fejlesztéséről,

2. megtervezi és kialakítja a minisztérium és a miniszter irányítási, felügyeleti háttérintézményi, valamint az alapítói, tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó szervezetek közötti kapcsolattartás és információáramlás rendjét,

3. javaslatot tesz a minisztérium és a miniszter irányítási, felügyeleti háttérintézményi, valamint az alapítói, tulajdonosi joggyakorlás körébe tartozó szervezetek kontrollingrendszereinek összehangolt működtetésére és ezek fejlesztésének lehetőségeire,

4. ellátja a kontrollingrendszer keretében gyűjtött adatok feldolgozásával, elemzésével és értékelésével kapcsolatos feladatokat,

5. összeállítja a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet alapján a kontrollingrendszer kialakításának, működtetésének és minőségének értékelésére szolgáló vezetői nyilatkozatot,

6. meghatározza a kontrollingtevékenység informatikai támogatásával szemben támasztott igényeket,

7. közreműködik a minisztériumot érintő külső ellenőrzések - így az ÁSZ, a KEHI, illetve az EUTAF által történő ellenőrzések - során javasolt intézkedések figyelemmel kísérésében,

8. kidolgozza a tervezési folyamatokhoz és az erőforrások hatékony felhasználásához szükséges elemzési módszertant,

9. a rendelkezésre álló adatok és információk alapján elvégzi a vezetői döntésekhez szükséges költségelemzéseket és a jóváhagyott programok kontrolling szempontú értékelését.

1.1.1. A személyügyekért és gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[273]

1.1.1.1. Személyügyekért és Gazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[274]

A Személyügyekért és Gazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatkörében koordinálja a minisztérium és a KEF szolgáltatási megállapodásában foglalt feladatok végrehajtását.

1.1.1.2. Személyügyi Főosztály

a) A Személyügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében a vonatkozó, hatályos munkajogi előírások minisztériumban történő végrehajtása érdekében előkészíti a szükséges belső szabályzatokat.

b) A Személyügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium személyügyi politikája megvalósításának végrehajtását,

2. gondoskodik a minisztériumi vezetők személyzeti döntéseinek előkészítéséről.

c) A Személyügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények emberierőforrás-gazdálkodási feladatainak ellátásához szakmai, módszertani segítséget nyújt,

2. ellátja a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos feladatokat, továbbítja a periratok előkészítéséhez szükséges dokumentumokat,

3. ellátja a munkajogi tárgyú egyedi megkeresésekkel kapcsolatos koordinációs és ügyintézési feladatokat, megválaszolja a jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos leveleket,

4. ellátja a minisztérium teljes állományát érintő munkaügyi feladatokat,

5. ellátja a miniszter kinevezési jogkörébe tartozó kormánytisztviselők, intézményvezetők, gazdasági vezetők, valamint az államtitkárok és a helyettes államtitkárok kinevezési és egyéb munkáltatói jogkörébe tartozó minisztériumi kormánytisztviselők, közalkalmazottak alkalmazásával, foglalkoztatásával kapcsolatos munkaügyi feladatokat,

6. gondoskodik a minisztérium miniszteri biztosainak kinevezésével és megbízásuk megszüntetésével összefüggő koordinációs feladatok ellátásáról,

7. kiállítja a munkáltatói igazolásokat, előkészíti engedélyezésre a fizetés nélküli szabadságokat,

8. végzi a munkaügyi tevékenység körébe tartozó nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatokat, biztosítja a jogszerű adatkezelést,

9. kezeli a személyi anyagokat,

10. elkészíti az ÁSZ, a KEHI és az EUTAF ellenőrzésekhez kapcsolódó adatszolgáltatásokat,

11. működteti a Szolgáltatási és Ellátási Alapadat Tár (SZEAT-) és a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Rendszer (KSZSZR-) rendszereket,

12. kapcsolatot tart a Gazdálkodási Főosztállyal, valamint a Kincstárral,

13. nyomon követi a minisztérium engedélyezett létszáma változásait, havi létszámtáblákat készít, vezeti az üres álláshelyekről szóló kimutatásokat, együttműködik a létszámgazdálkodással,

14. végzi a nemzetbiztonsági ellenőrzésekhez kapcsolódó feladatokat és a titkos adatkezelést,

15. ellátja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben a vagyonnyilatkozatok őrzésével összefüggésben meghatározott műveleteket,

16. részt vesz a cafetériával összefüggő egyes előkészítő feladatokban,

17. felhatalmazás alapján képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során,

18. részt vesz a szakszervezetekkel történő egyeztetéseken,

19. koordinálja az állami vezetők nyelvi képzésekben való részvételét,

20. ellátja a foglalkoztatottakat érintő szociális ügyeket, kegyeleti feladatokat; kezeli az albérleti támogatásokat, működteti a lakástámogatási és szociális bizottságot,

21. ellátja a lakáskölcsönök nyújtásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, valamint működteti a minisztérium lakáskölcsön-bizottságát,

22. koordinálja a foglalkoztatottakkal kapcsolatos szociális és jóléti feladatokat (üdültetés, foglalkozás-egészségügy),

23. közreműködik a minisztérium esélyegyenlőségi tervének előkészítésében és karbantartásában,

24. a Hivatalos Értesítőben történő közzétételre előkészíti a minisztérium személyügyi híreit,

25. ellátja az elektronikus személyügyi dokumentumok ügyintézésével kapcsolatos feladatokat,[275]

26. ellátja a rendőrségről szóló törvényben meghatározott védett állománnyal kapcsolatos feladatokat,

27. ellátja a foglalkoztatottak tekintetében a munkavédelemhez kapcsolódó feladatokat, a képzési feladatok kivételével.

d) A Személyügyi Főosztály egyéb feladatai körében felhatalmazás alapján képviseli a tárcát, munkabizottságokban vesz részt.

1.1.1.3. Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály

a) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály kodifikációs feladatai körében a humánerőforrások fejlesztésével kapcsolatos jogszabályi előírások minisztériumban történő végrehajtása érdekében előkészíti a szükséges belső szabályzatokat.

b) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztériumban foglalkoztatottak humánerőforrás-fejlesztési, valamint képzési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. a toborzás, kiválasztás rendszerének bevezetésével, a kilépő (exit) interjúk alkalmazásával, a minisztérium szervezetének és emberi erőforrásainak tudatos fejlesztésével, képzésével, valamint a kiválasztás folyamatának koordinálásával - szükség esetén speciális, a munkakör-specifikus követelmények alapján meghatározott kompetenciamérési szakmai módszerek alkalmazásával - támogatja a minisztérium hatékony működését és a vezetőket a kiválasztásban.

c) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. szakmai, módszertani segítséget nyújt a minisztérium irányítása, felügyelete alá tartozó intézmények humánerőforrás-fejlesztési feladatainak ellátásához,

2. kialakítja a vezetői és nem vezetői munkakörökre vonatkozóan a minisztériumban a toborzás, kiválasztás rendszerét, valamint bevezeti és működteti a kilépő (exit) interjúk alkalmazását a humánerőforrás tekintetében fejlesztendő területek feltárása és fejlesztése érdekében, szükség esetén külső szakértő igénybevételével,

3. szükség esetén pályázati rendszer alkalmazásával gondoskodik a pályázatok hivatalos lapokban történő, illetve elektronikus közzétételéről, az előkészítési és bírálati folyamatok határidőre való végrehajtásáról,

4. figyelemmel kíséri az üres álláshelyek alakulását, felveszi a kapcsolatot az érintett szervezeti egységek vezetőivel a kilépő (exit) interjúk lefolytatása, valamint a megüresedő és üres álláshelyek mielőbbi betöltése érdekében,

5. az érintett vezetőket támogatja a munkaköri feladatukat magas színvonalon és minőségben ellátó, munkakörspecifikus kompetenciákkal rendelkező, motivált munkaerő kiválasztásában,

6. működteti a minisztérium minősítési és teljesítményértékelési rendszerét, ennek keretében összeállítja a minisztérium éves teljesítmény-célkitűzéseit, és végzi a teljesítményértékeléssel kapcsolatos humánpolitikai feladatokat,

7. tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést,

8. elkészíti a minisztérium középtávú, illetve éves képzési tervét,

9. szervezi, koordinálja a szakmai és - az állami vezetők nyelvi képzése kivételével - a nyelvi képzésekben való részvételt, előkészíti és nyilvántartja a tanulmányi szerződéseket,

10. végzi a közigazgatási vizsgákkal összefüggő tervezési és szervezési feladatokat, felhatalmazás alapján ellátja a tárca képviseletét a képzési feladatokkal összefüggésben,

11. központi programokat működtet, így különösen az ösztöndíjas programot,

12. koordinálja a minisztériumba jelentkező szakmai gyakorlatosokkal kapcsolatos teendőket.

d) A Humánerőforrás Fejlesztési Főosztály egyéb feladatai körében felhatalmazás alapján képviseli a tárcát, munkabizottságokban vesz részt.

1.1.1.4. Gazdálkodási Főosztály

a) A Gazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti és aktualizálja a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatokat, ide nem értve a külföldi kiküldetéssel kapcsolatos szabályozást.

b) A Gazdálkodási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzést végző szervezetek - különös tekintettel az ÁSZ-ra - részére, illetve biztosítja a gazdálkodási dokumentumokba való betekintés lehetőségét,

2. közreműködik a Perképviseleti és Igazgatási Főosztállyal a feladatkörében szükségessé váló szerződések, megállapodások előkészítésében,

3. közreműködik a folyamatba épített vezetői ellenőrzési rendszer összehangolásában, a szabálytalanságok kezelésének rendje és a kockázatkezelési rend kialakításában.

c) A Gazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása cím éves intézményi költségvetés tervezését, a hatáskörébe tartozó előirányzatok módosítását,

2. pénzügyileg bonyolítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása és az átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzatok és egyéb (így különösen az Európai Unió, UNESCO) forrásból származó pénzeszközök felhasználását,

3. ellátja az európai uniós projektek társfinanszírozásával kapcsolatos feladatokat,

4. ellátja a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, nyilvántartását és a pénzügyi teljesítések utalványozását, ellenjegyzését, érvényesítését,

5. nyilvántartja a kötelezettségvállalásokat, szerződéseket,

6. ellátja a pénzkezelési feladatokat (készpénzkezelés, valutakezelés, deviza-, forint- és kártyafedezeti kincstári bankszámlák, cafetéria-elemek kezelése és nyilvántartása),

7. biztosítja az adatszolgáltatást a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez,

8. teljesíti a jogszabályi előírások alapján a likviditási, pénzellátási és egyéb adatszolgáltatásokat,

9. üzemelteti a házipénztárakat (forint és valuta),

10. elkészíti az adóbevallásokat (általános forgalmi adó, rehabilitációs hozzájárulás, cégautóadó, személyi jövedelemadó),

11. ellátja az értékesítéssel, szolgáltatással kapcsolatos számlázási feladatokat, illetve kezdeményezi a követelések behajtását,

12. igényli és nyilvántartja a VIP-kártyákat és intézményi kártyákat,

13. vezeti a szállítói és vevői analitikus nyilvántartásokat,

14. kapcsolatot tart a szakmai szervezeti egységekkel,

15. adatot és információt szolgáltat az ellenőrzésre jogosult - különös tekintettel a minisztérium belső ellenőrzését ellátó szervezeti egységre és az ÁSZ-ra - szervezeteknek, illetve biztosítja az Igazgatás gazdálkodására vonatkozó dokumentumokba való betekintést,

16. gondoskodik a beruházási terv összeállításáról,

17. vezeti és egyezteti a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat,

18. teljesíti a jogszabályokban előírt beszámolási kötelezettséget (éves és féléves beszámoló),

19. teljesíti az időközi mérlegjelentéseket,

20. nyilvántartja és leltározza a minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközöket,

21. vezeti a raktárral kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat,

22. gondoskodik az éves beszámoló leltárral való alátámasztásáról,

23. ellátja a lakáskölcsön-állomány név szerinti analitikus és főkönyvi nyilvántartását,

24. teljesíti a vagyongazdálkodással összefüggő adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeket,

25. lebonyolítja a kezelésében lévő eszközök hasznosítását, selejtezését,

26. ellátja a havi, negyedéves és éves zárlati teendőket,

27. teljesíti a rendszeres személyi juttatásokhoz kapcsolódó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeket,

28. számfejti a nem rendszeres és külső személyi juttatásokat, teljesíti azok GIRO-ban történő átutalását,

29. elvégzi a bérgazdálkodási feladatokat, adatot szolgáltat az intézményi költségvetés és beszámoló személyi juttatások és létszámadatainak összeállításához,

30. végzi a különböző jogviszonyban foglalkoztatottakat (így különösen a prémiumévek programban részt vevőket, ösztöndíjasokat) megillető juttatások elszámolását, teljesíti az ezzel összefüggő adatszolgáltatásokat,

31. közreműködve a Kincstárral végzi a társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségpénztári, adóval összefüggő bevallások, adatszolgáltatások teljesítését,

32. koordinálja a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások választását; gondoskodik a foglalkoztatottakat megillető cafetéria-juttatások megrendeléséről, havi feladásáról az illetményszámfejtő hely részére,

33. elkészíti a jutalmazási tervjavaslatot, gondoskodik a kifizetendő jutalmak számfejtéséről, nyilvántartásáról,

34. folyamatosan kapcsolatot tart és egyeztet a Kincstár Illetményszámfejtési Irodájával,

35. kapcsolatot tart a KEF munkatársaival a minisztérium és a KEF közötti szolgáltatási megállapodás feltételeinek és folyamatainak betartása és betartatása érdekében,

36. biztosítja az igénybe vehető szolgáltatások nyújtásához szükséges információkat, engedélyezi az ellátottak igényeit, és a KEF felé továbbítja azokat,

37. a minisztérium kezdeményezése esetén előkészíti a szolgáltatási megállapodás kiegészítését, részt vesz a KEF által kezdeményezett megállapodáskiegészítések előkészítésében, egyedi megállapodásokat készít elő,

38. kezeli a szolgáltatással kapcsolatban felmerült problémákat,

39. nyilvántartja a minisztérium által megkötött megbízási szerződéseket,

40. a nemzetközi és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár titkársága adatai alapján, minisztériumi szinten összefogja a vezetők külföldi hivatalos utazásaira vonatkozó adatbázis elkészítését és aktualizálását,

41. ellátja a közreműködő szervezet és az irányító hatóság beolvadását követően átkerült feladatok miatti európai uniós forrásokkal kapcsolatos elkülönített nyilvántartási és elszámolási feladatokat, a projektekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat.

d) A Gazdálkodási Főosztály vezetője a minisztérium tekintetében ellátja a külön jogszabályban meghatározott gazdasági vezetői feladatokat.

1.1.2. A jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[276]

1.1.2.1. Jogi és Közbeszerzési Helyettes Államtitkári Titkárság

A Jogi és Közbeszerzési Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.2.2. Jogi Főosztály

a) A Jogi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a jogszabályok és a kormány-előterjesztések tervezetét,

2. részt vesz a minisztérium jogszabály-előkészítési feladatkörébe tartozó jogszabályok tervezetének előkészítésében az erre vonatkozó munkamegosztás szerint,

3. véleményt nyilvánít a szakmai szervezeti egységek által elkészített szabályozási javaslatokról,

4. közigazgatási egyeztetésre előkészíti és megküldi a jogszabálytervezeteket, kormányelőterjesztés-tervezeteket,

5. az érintett szakmailag felelős szervezeti egységekkel együtt értékeli a beérkezett véleményeket, ügyintézői, főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői szinten egyeztet, illetve javaslatot tesz a felsővezetői szintű egyeztetésre,

6. szükség esetén megszervezi a jogszabálytervezet, kormány-előterjesztés szóbeli egyeztetését,

7. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a jogszabálytervezetek egyeztetésén,

8. aláírásra előkészíti a jogszabálytervezeteket, kormány-előterjesztéseket,

9. kijelölés alapján - az érintett szakmai szervezeti egység kormánytisztviselője mellett - részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában, továbbá az érintett szakmai szervezeti egységgel és a Parlamenti Főosztállyal együttműködve ellátja a törvényjavaslatokhoz benyújtásra kerülő módosító javaslatokkal kapcsolatos jogi feladatokat,

10. intézkedik az elfogadott miniszteri rendelet kihirdetése iránt, ellenőrzi a kihirdetett jogszabályok helyességét,

11. előkészíti a minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, kezdeményezi és előkészíti annak módosítását,

12. előkészíti a közérdekű adatok közzétételi szabályzatát, kezdeményezi és előkészíti annak módosítását,

13. véleményezi a minisztérium egyéb belső szabályzatainak, illetve azok módosításának tervezetét,

14. véleményezi az Európai Bíróságnak a minisztériumhoz tartozó szakterületekkel összefüggő ítéleteit, jogeseteit, meghatározza, illetve ellátja az ebből fakadó jogalkotási feladatokat.

b) A Jogi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a szakmai szervezeti egység felkérésére jogi szempontból véleményezi a közigazgatási döntések tervezeteit, illetve kötelező jogi kontrollt gyakorol a szakterületet érintő miniszteri határozatok tervezetei esetén, előkészíti az Oktatási Hivatal által a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján hozott döntések ellen benyújtott fellebbezések tárgyában hozott másodfokú miniszteri határozatokat,

2. felkérésre véleményezi a szakmai szervezeti egységek feladatkörébe tartozó, jogi szakértelmet is igénylő, az 1. pont alá nem tartozó döntések tervezetét,

3. a szakmai főosztályok bevonásával elkészíti a választervezeteket az Alkotmánybíróságtól, az ügyészségtől és a NAIH-tól érkezett megkeresésekre,

4. a szakmai főosztályok felkérésére jogi szempontból véleményezi az alapvető jogok biztosának írt választervezeteket.

c) A Jogi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

2. ellátja az alapító okiratok elkészítésével, módosításával kapcsolatos egyeztetési feladatokat, továbbá előkészíti az alapító okiratokat miniszteri jóváhagyásra

2.1. a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények, valamint a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványok tekintetében a feladatkör szerint illetékes szakmai szervezeti egység által - a háttérintézmény, alapítvány bevonásával - összeállított tervezet alapján,

2.2. a középirányító szerv közreműködésével irányított háttérintézmények esetében a középirányító szerv által az illetékes szakmai szervezeti egység közreműködésével összeállított tervezet alapján,

3. jogi szempontból felülvizsgálja és ellenjegyzi az oktatási ágazathoz kapcsolódó fejezeti költségvetési keret terhére kötendő szerződés-tervezeteket, valamint a köznevelési szerződéstervezeteket.

d) A Jogi Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a tárcaközlönyök szerkesztési feladatait,

2. külön szabályzatban foglalt munkamegosztás szerint figyelemmel kíséri a tárca honlapján kötelezően megjelenítendő jogi jellegű tartalmakat és javaslatot tesz e tartalmak frissítésére,

3. a belső adatvédelmi felelős útján ellátja a minisztériumban az adatvédelemmel kapcsolatos jogi feladatokat, ellenőrzi a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél az adatkezelés szabályszerűségét,

4. a külön szabályzatokban foglaltak szerint a belső adatvédelmi felelős útján állást foglal a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesíthetősége tekintetében, valamint előkészíti a közérdekű adatigénylésekre megküldendő válaszokat, a nyilvánosságra hozatal szempontjából ellenőrzi a tárca honlapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatköröket, vezeti a személyes adatkezelésekről készült belső adatvédelmi nyilvántartást és kezdeményezi a törvény alapján bejelentés alá eső, személyes adatokat tartalmazó adatkezeléseknek a NAIH felé történő bejelentését.

1.1.2.3. Perképviseleti és Igazgatási Főosztály

A Perképviseleti és Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megkeresésre jogi véleményt ad a minisztérium irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint gazdasági társaságok, alapítványok és közalapítványok számára,

2. véleményezi a szakmai szervezeti egységek által előkészített szerződéseket, egyéb megállapodásokat,

3. ellátja - az érintett szakmai szervezeti egységek bevonásával - a minisztérium jogi képviseletét,

4. elkészíti a minisztérium által használt szerződésmintákat,

5. jogi szempontból felülvizsgálja és ellenjegyzi az Emberi Erőforrások Minisztériuma Igazgatása, illetve fejezeti költségvetési keret terhére kötendő - az 1.1.2.2. alcím c) pont 3. alpontja körébe nem tartozó - szerződések tervezeteit.

1.1.2.4. Közbeszerzési Főosztály

a) A Közbeszerzési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát.

b) A Közbeszerzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felméri és összesíti az önálló szervezeti egységek éves visszterhes beszerzési igényeit, és összeállítja a minisztérium éves közbeszerzési tervét, valamint annak módosítását,

2. közbeszerzési szempontból vizsgálja és véleményezi a részére megküldött szerződéseket és szabályzatokat, a minisztérium szervezeti egységeinek megkeresése alapján közbeszerzési jogi és szakmai állásfoglalásokat készít,

3. ellátja a közbeszerzési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott ajánlatkérői feladatokat,

4. nyilvántartja a minisztérium közbeszerzési eljárásait, valamint a közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletei által szabályozott beszerzéseket,

5. közbeszerzési szempontból vizsgálja a minisztérium közbeszerzési kötelezettséggel nem érintett visszterhes beszerzéseit,

6. bonyolítja és koordinálja a minisztérium közbeszerzési eljárásait,

7. a közigazgatási államtitkár erre irányuló döntése esetén ellátja a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek nagy értékű közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos előzetes vagy utólagos ellenőrzési feladatokat,

8. ellátja a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos feladatokat,

9. a külön jogszabályban meghatározott előírások szerint kezdeményezi a közbeszerzések előzetes engedélyezési és ellenőrzési eljárását, valamint ennek keretében kapcsolatot tart a Miniszterelnökséggel vagy az ellenőrzést végző más szervezettel,

10. a Koordinációs Főosztály közreműködésével gondoskodik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet szerinti feladatok ellátásáról,

11. gondoskodik a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló ellátási kötelezettségekről szóló kormányrendelet által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáért, valamint az e kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott miniszteri rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséért, az e rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések nyomon követéséért, a büntetés-végrehajtás központi ellátó szerve által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséért.

1.1.3. A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[277]

1.1.3.1. Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Gazdasági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.3.2. Költségvetési Főosztály

a) A Költségvetési Főosztály koordinációs feladatai körében véleményezi a költségvetést érintő jogszabályok tervezeteit, közreműködik a fejezet által kezdeményezett - feladatkörébe tartozó - jogszabályok előkészítésében.

b) A Költségvetési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek tekintetében

1.1. véleményezi az alapító okiratok, illetve azok módosításainak tervezetét,

1.2. miniszteri jóváhagyást követően kezdeményezi az alapító okiratok, illetve módosításaik nyilvántartásba vételét,

1.3. véleményezi a szervezeti és működési szabályzatok tervezetét,

2. ellátja a fejezet éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

3. a költségvetési törvényjavaslat előkészítése során elkészíti az elemző számításokat, elősegíti a mindenkori költségvetési és pénzügy-politikai irányelvek érvényesítését,

4. ellátja a fejezet éves zárszámadási törvényjavaslatának elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

5. jogszabályi előírások alapján, illetve hivatali kezdeményezéssel az illetékes szervezeti egységekkel, osztályokkal együttműködve összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos szabályokat, ellátja a főosztály tevékenységi körébe tartozó költségvetési vonatkozású szabályozási feladatokat, együttműködve a szakmai szervezeti egységekkel,

6. ellátja a FEUVE Szabályzatban a főosztály tevékenységét érintő feladatokat,

7. részt vesz a fejezet gazdálkodását érintő tárcaközi egyeztetéseken,

8. figyelemmel kíséri az intézmények tartozásállományának alakulását, a szakmai szervezeti egységekkel együttműködve javaslatot tesz annak felszámolására,

9. gazdasági-pénzügyi szempontból véleményezi a szakmai főosztályok által elkészített, valamint a külső szervek által egyeztetésre megküldött előterjesztéseket és jogszabálytervezeteket,

10. ellátja a fejezet gazdálkodását érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

11. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás keretében a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzési feladatait,

12. a belső szabályzatok által meghatározott - összeférhetetlenséget kizáró - hatáskörök szerint utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítői jogkört gyakorol, a Kincstár által az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet részére megnyitott számlák esetében a Kincstárhoz bejelentett módon aláírási jogosultsággal rendelkezik,

13. feladatainak ellátása során kapcsolatot tart külső szervezetekkel, minisztériumi szervezeti egységekkel, irányított intézményekkel,

14. kidolgozza a fejezet számviteli politikáját, számlarendjét, vizsgálja és figyelemmel kíséri a szabályozás hatását,

15. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok éves pénz/előirányzat-maradvány elszámolását, végzi a fejezeti szintű összesítést és a jóváhagyással összefüggő feladatokat,

16. működteti a fejezeti kezelésű előirányzatok pénzügyi információs rendszerét, a fejezeti nyilvántartó programokat,

17. összeállítja a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatásokat,

18. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek teljesítési (pénzügyi, előirányzat-átadási) feladatait,

19. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos évközi számviteli pénzellátási feladatokat, illetve az erre vonatkozó pénzügyi-szakmai irányítási teendőket, kezeli és ellenőrzi a számviteli-gazdálkodási adatszolgáltatásokat; ennek keretében elkészíti és nyomon követi a fejezeti kezelésű előirányzatok, bevételek és kiadások várható alakulása havi és negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségeit és egyéb eseti adatszolgáltatási kötelezettségekkel összefüggő feladatokat, végzi a fejezeti szintű összesítést,

20. ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos főkönyvi és analitikus könyvelést,

21. elkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok kincstári és elemi költségvetését, az időközi mérleg- és költségvetési jelentéseket, valamint az éves költségvetési beszámolót,

22. naprakész nyilvántartást vezet (a fejezeti nyilvántartó rendszer működtetésével) az érvényes kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről meghatározott időnként, illetve szükség esetén egyeztetést végez az előirányzatot kezelő szakmai szervezeti egységekkel,

23. végzi a fejezeti kezelésű előirányzatok keretnyitási-finanszírozási feladatait, koordinálja a szakmai szervezeti egységek előirányzat-finanszírozási tervi adatszolgáltatását, összeállítja az időszaki adatszolgáltatási kötelezettségeket és továbbítja a Kincstár felé,

24. kezeli a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat és a fejezet egyéb kincstári számláit,

25. feldolgozza a fejezeti számlákhoz kapcsolódó banki bizonylatokat és végrehajtja a főkönyvi könyvelést,

26. kezeli és karbantartja a törzsadattári nyilvántartást, koordinálja a fejezeti címrend változásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

27. nyilvántartja a fejezeti kezelésű előirányzatok éven túli kötelezettségvállalásait, koordinálja az éven túli kötelezettségvállalás-bejelentés intézményi és fejezeti kezelésű előirányzatok adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését, végrehajtja a Kincstár részére történő továbbítását,

28. a szakmai szervezeti egységek és az ágazati költségvetési osztályok bevonásával irányítja a fejezethez tartozó intézmények tervező munkáját,

29. nyilvántartja a fejezethez tartozó intézmények előirányzatait, előirányzat-módosításait,

30. értesíti az intézményeket a jóváhagyott költségvetési előirányzataikról a részletes, elemi költségvetés összeállítása érdekében,

31. ellátja a központilag előírt költségvetési gazdálkodással kapcsolatos felméréseket, ellenőrzi az intézmények adatszolgáltatásait, összesíti azokat az előírások szerint,

32. koordinációs munkakapcsolatot tart az intézmények gazdasági vezetőivel az előirányzatnyilvántartás, a keretnyitás, a pénzellátás végrehajtása, egyeztetése érdekében, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez,

33. végzi a nem intézményi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási feladatok végrehajtását az intézményi szektorra vonatkozóan,

34. a szakmai szervezeti egység indokolással ellátott javaslata alapján miniszteri engedélyezésre felterjeszti az intézmények létszámának meghatározására, fejezeten belüli átcsoportosítására és egyéb módon történő változtatására irányuló kérelmet,

35. felügyeli az intézmények jóváhagyott költségvetésének szabályszerű végrehajtását és végzi a tárca felügyeleti jogköréből adódó előirányzat gazdálkodási (előirányzat-nyitási, -módosítási, -átcsoportosítási) feladatokat,

36. koordinálja az intézmények éves pénz/előirányzat-maradvány elszámoltatását, valamint a maradvány felhasználáshoz kapcsolódó eseti adatszolgáltatást.

1.1.3.3. Portfóliókezelő Főosztály[278]

a) A Portfóliókezelő Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítást.

b) A Portfóliókezelő Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a minisztérium portfóliókezelési politikája megvalósításának végrehajtását,

2. koordinálja a gazdasági társaságokkal történő kapcsolattartást, szükség esetén pénzügyi-szakmai konzultációkat szervez.

c) A Portfóliókezelő Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságok tekintetében - a gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjéről szóló utasítás szerint - előkészíti a miniszter, illetve a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár döntéseit, illetve javaslatait,

2. előkészíti a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatban a minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között megkötött szerződésekkel kapcsolatos döntéseket, javaslatokat,

3. megkeresésre szakmai véleményt ad a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságok számára,

4. ellátja a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt lévő gazdasági társaságokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. előkészíti a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok vezetői munkajogviszonyának létesítésével, módosításával és megszűnésével kapcsolatos szerződéseket,

6. elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a vezetői döntések megalapozása érdekében, szükség esetén az érintett szervezeti egységek bevonásával,

7. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő jogszabályok tervezeteit.

1.1.3.4. Vagyongazdálkodási Főosztály[279]

a) A Vagyongazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a feladatkörébe utalt tevékenységek végzésére vonatkozó szabályzatokat, továbbá ellenőrzi az abban szereplő előírások betartását.

b) A Vagyongazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. irányítja, felügyeli a műszaki-tervezési programok elkészítését,

2. előkészíti az év közben rendkívüli sürgősséggel felmerülő, a beruházási tartalékkeret terhére elvégezhető feladatok jóváhagyására vonatkozó vezetői előterjesztéseket,

3. részt vesz az egyes beruházások helyszíni ellenőrzésében,

4. kialakítja és feldolgozza a fejezeti vagyonkataszter adatbázisát,

5. kijelöli az átfogó vagyonhasznosítási projektek kereteit, és előkészíti a szükséges felsővezetői jóváhagyásokat, vezetői előterjesztéseket,

6. a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszerrel kapcsolatban ellátja a minisztérium háttérintézményeivel mint adatszolgáltatásra kötelezettekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat,

7. előkészíti a tárca költségvetésén belül a beruházási és felújítási tárgyú döntéseket,

8. a minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlanvagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során keletkező valamennyi dokumentumot - különösen a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, birtokbavételi adatlapot, aláírt lezárt szerződéseket - 8 munkanapon belül átadja a Gazdálkodási Főosztály részére.

c) A Vagyongazdálkodási Főosztály a NEAK-kal összefüggésben ellátott vagyongazdálkodási operatív feladatai körében

1. elvégzi a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó és a NEAK vagyonkezelésében lévő egyes ingatlanok vonatkozásában a jóléti funkciók működtetésével kapcsolatos, a vagyongazdálkodással összefüggő egyes operatív feladatokat,

2. ellátja az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyonába tartozó, jogutódlással szerzett ingatlanok (társasházi albetétek) üzemeltetésével, állagmegóvásával kapcsolatos feladatokat,

3. elvégzi a NEAK szervezeti egységei részére szükséges ingó tárgyi eszközök beszerzésével - ide nem értve a közbeszerzés keretében történő beszerzéseket, valamint az informatikai-telekommunikációs eszközök beszerzését -kapcsolatos feladatokat, az eszközellátás biztosítása érdekében kapcsolatot tart a KEF-fel,

4. felügyeli a kormányhivataloknak ingyenes használatra átengedett ingatlanok működtetését, továbbá szakmai szempontból ellenőrzi a kormányhivatalok által megelőlegezett és elszámolt költségeket,

5. felügyeli a NEAK szervezeti egységeinek ingatlanhasználatát, valamint elvégzi az ingatlanhasználatból adódó költségek szakmai szempontú ellenőrzését,

6. előkészíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, illetve az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a vagyongazdálkodási operatív feladatokkal kapcsolatos döntéseit,

7. a vagyongazdálkodási operatív feladatok ellátása során együttműködik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztállyal.

d) A Vagyongazdálkodási Főosztály a NEAK-kal összefüggésben ellátott vagyongazdálkodási koordinációs feladatai körében

1. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonával és ellátási vagyonával, illetve a Nyugdíjbiztosítási Alappal közös vagyonnal kapcsolatos vagyongazdálkodási és vagyonjogi feladatokat,

2. elkészíti az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó, a NEAK vagyonkezelésében lévő ingatlanokra vonatkozó vagyongazdálkodási koncepciót és beruházási tervet,

3. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó iroda és jóléti célú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos feladatokat,

4. előkészíti a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a tulajdonosi joggyakorlási jogkörében eljáró miniszternek a vagyongazdálkodási feladatok körébe tartozó döntéseit,

5. a vagyongazdálkodási koordinációs feladatok ellátása során együttműködik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztállyal,

6. ellátja az Egészségbiztosítási Alap működési vagyonába tartozó, a NEAK állami feladatellátása, közvetlen intézményi elhelyezése szempontjából felesleges ingatlanokkal kapcsolatos eseti vagyongazdálkodási feladatokat.

e) A Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője vagy a Vagyongazdálkodási Koordinációs Osztály vezetője önálló aláírási joggal megköti a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, hazai forrásokból, továbbá európai uniós programokból finanszírozott támogatási szerződésekhez, támogatói okiratokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződéseket (így különösen az ingatlan jelzálogszerződéseket, kezességvállalást tartalmazó szerződéseket), továbbá megteszi a biztosítéki szerződésekhez kapcsolódó egyoldalú jognyilatkozatokat.

1.1.4. A koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[280]

1.1.4.1. Koordinációs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Koordinációs Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.1.4.2. Koordinációs Főosztály

A Koordinációs Főosztály koordinációs feladatkörében

1. előkészíti a minisztériumi jogalkotási munkaterv tervezetét,

2. nyilvántartja a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a Kormány ülésein és munkatervében, a minisztérium jogalkotási munkatervében és a miniszteri, közigazgatási államtitkári döntésekben előírt határidős feladatok végrehajtását, miniszteri döntés hiányában - véleményeltérés esetén a közigazgatási államtitkár részére - javaslatot tesz a feladatokat végrehajtó szervezeti egységekre és határidőkre, valamint figyelemmel kíséri a feladatok végrehajtását,

3. szervezi a szakmai vezetői értekezletet, melynek keretében javaslatot tesz a napirendre, az értekezlet jóváhagyott napirendjét a kapcsolódó ülésanyagokkal együtt megküldi a résztvevők részére,

4. a szakmai vezetői értekezletre benyújtásra kerülő kormány-előterjesztések, jelentések tervezetei, miniszteri rendeletek tervezetei, valamint egyéb döntés-előkészítő anyagok kapcsán írásos szakmai álláspontot alakít ki, ennek során vizsgálja az irányadó tartalmi és formai követelményeknek való megfelelést, javaslatokat tesz azok egységes érvényesítése érdekében,

5. a szakmai vezetői értekezletről emlékeztetőt készít, intézkedik annak jóváhagyása iránt, nyomon követi az értekezleten kiadott feladatok végrehajtását,

6. koordinálja a más tárcáktól érkező tervezetek tárcán belüli egyeztetését, amelynek keretében elkészíti az egységes tárcavéleményt, intézkedik annak aláírása iránt és kiküldi azt; az esetleges egyeztetéseken képviseli a tárcavéleményt vagy gondoskodik a tárcavélemény képviseletének megszervezéséről,

7. nyomon követi a tárca által előkészített jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit az előkészítéstől a megjelentetésig,

8. kijelölés esetén részt vesz az Országgyűlés elé benyújtott törvényjavaslatok bizottsági vitájában,

9. gondoskodik a kormányülés és a közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjén szereplő előterjesztések, jelentések kapcsán felkészítő feljegyzések elkészítéséről, illetve beszerzéséről, valamint az elkészült felkészítők állami vezetők részére történő eljuttatásáról,

10. figyelemmel kíséri a más minisztériumtól érkező együttes előterjesztések miniszteri aláírásra történő előkészítését,

11. gondoskodik a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatások előkészítéséről, ennek érdekében az ágazati államtitkároktól tájékoztatást kér, és az adatszolgáltatás tervezetét a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére jóváhagyás céljából megküldi,

12. a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól érkező, több ágazati államtitkár feladatkörét érintő megkeresés esetében koordinálja a válaszlevél előkészítését, és azt a Sajtó és Kommunikációs Főosztály részére jóváhagyás céljából megküldi.

1.1.4.3. Parlamenti Főosztály

A Parlamenti Főosztály koordinációs feladatai körében

1. támogatja a miniszter és az államtitkárok országgyűlési munkáját, felel az országgyűlési munka előkészítéséért,

2. ellátja a minisztérium feladatkörébe tartozó törvényjavaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók benyújtásával, tárgyalásával kapcsolatos szervezési és operatív feladatokat,

3. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat, gondoskodik az azokkal kapcsolatos szakértői vélemények, kötelező nyilatkozatok elkészíttetéséről,

4. gondoskodik a plenáris ülések minisztériumot érintő napirendi anyagainak elkészíttetéséről, a szakértők részvételének biztosításáról,

5. tájékoztatja a minisztert, az államtitkárokat, valamint az érintett vezetőket az Országgyűlés plenáris ülésének napirendjéről, az ott elhangzottakról, a minisztérium feladatkörét érintő képviselői hozzászólásokról és indítványokról, a miniszteri vagy államtitkári intézkedést igénylő felszólalásokról,

6. felel az Országgyűlés és a minisztérium közötti információs összeköttetésért, az Országgyűlés állandó, eseti és vizsgálóbizottságaival, albizottságaival, az országgyűlési képviselőcsoportokkal és a képviselőkkel történő kapcsolattartásért, a bizottsági üléseken való szakértői képviselet szervezéséért,

7. felel az Országgyűlés hivatali szerveivel, a Miniszterelnökséggel, valamint az egyes minisztériumok parlamenti szervezeti egységeivel való kapcsolattartásért,

8. gondoskodik a napirenden kívüli felszólalások, az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések válaszainak elkészíttetéséről, a válaszadáshoz szükséges információk beszerzéséről, a szakmai és közéleti szempontoknak megfelelő választervezetek elkészítéséről, valamint ezekhez kapcsolódóan a miniszter, illetve az államtitkárok felkészítéséről,

9. ellátja a képviselők megkereséseire adandó válaszok tervezeteinek elkészítésével kapcsolatos feladatokat,

10. gondoskodik a miniszter, illetve az államtitkárok részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein,

11. gondoskodik az Országgyűlés plenáris ülésein, illetve a bizottsági üléseken rendszeresen résztvevő minisztériumi munkatársak állandó és eseti országgyűlési belépőjéről,

12. intézkedik az Országgyűlés állandó, al- és ideiglenes bizottságai ülésein a minisztérium képviseletét ellátó személyek részvétele érdekében,

13. tájékoztatást ad az Országgyűlés plenáris ülésein, az állandó, al- és ideiglenes bizottságok ülésein elhangzott, minisztériumot érintő témákról,

14. tájékoztatást ad a házszabályról és az ügyrendi javaslatokról, valamint az Országgyűlés működésével kapcsolatos egyéb kérdésekről,

15. az országgyűlési ülésszakok ideje alatt hetente tájékoztatást készít a miniszter és a közigazgatási államtitkár részére az Országgyűléshez benyújtásra váró, az Országgyűléshez újonnan benyújtott, valamint az országgyűlési tárgyalás alatt álló - a minisztériumot érintő -törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról és azok tárgyalási menetrendjéről,

16. az egyes ülésszakokat követően tájékoztatást ad az ülésszak alatt kifejtett minisztériumi tevékenységről,

17. gondoskodik a bizottságok tagjai, továbbá a képviselőcsoportok szakmai tájékoztatásának megszervezéséről,

18. az államtitkári kabinetektől parlamenti ügyekben szükség szerint tájékoztatást kérhet.

1.1.4.4. Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály

a) Az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium feladatkörét érintően az informatikai szakterületet érintő szabályzatokat,

2. elkészíti és folyamatosan karbantartja a minisztérium iratkezelési szabályzatát, annak mellékleteit és az irattári tervet,

3. kidolgozza a minisztérium feladatkörét érintően a biztonsági ügyeletre, az ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokra vonatkozó szabályok, valamint az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények kijelölésére vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatát,

4. vizsgálja a 3. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Informatikai, Biztonsági és Dokumentációs Főosztály koordinációs és funkcionális feladatai körében

1. ellátja a minisztérium informatikai szolgáltatásainak, a belső információs és kommunikációs rendszer működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatos műveleteket, részt vesz azok fejlesztésében,

2. kidolgozza és döntésre előterjeszti az elektronikus információbiztonság kialakítására, annak megfelelő elérésére, illetve fenntartására vonatkozó terveket és szabályokat, informatikai biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium által használt informatikai rendszereket érintő szerződéseket,

3. ellátja a minisztérium által üzemeltetetett, illetve a minisztérium adatait feldolgozó informatikai rendszerek informatikai biztonságával összefüggő felügyeleti tevékenységet, ellenőrzi az informatikai biztonsági előírások betartását,

4. közreműködik az ágazati létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítására, kijelölésére és védelmére vonatkozó feladatok ellátásában,

5. közreműködik a minisztérium által felhasznált informatikai rendszerek és szolgáltatások működéséhez és továbbfejlesztéséhez szükséges tervszerű eszközgazdálkodásban,

6. közreműködik a fejezet gazdálkodásával összefüggő informatikai rendszerek fejlesztésében, a döntés-előkészítő és vezetői információs rendszerek kialakításában,

7. szakértőként közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan, képviseli a minisztérium érdekeit, valamint döntés-előkészítő tevékenységet lát el,

8. közreműködik a minisztérium kezelésében lévő informatikai és telekommunikációs eszközök használatból történő kivonási eljárásának szakszerű előkészítésében, lefolytatásában, valamint a felesleges eszközök hasznosítási folyamatának szabályszerű lebonyolításában,

9. ellátja, koordinálja és ellenőrzi a minisztérium nyílt iratkezelési és titkos ügyiratkezelési feladatait, megszervezi és szakmailag ellenőrzi a hivatali iratállomány selejtezését,

10. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően végrehajtja a minisztériumban keletkezett maradandó értékű iratok levéltári átadását, illetve a szükséges selejtezést,

11. koordinálja a dokumentáció kezelésével kapcsolatos postai és egyéb szerződésekkel összefüggő feladatokat,

12. nyilvántartást vezet a minisztériumban használatban lévő bélyegzőkről,

13. működteti a minisztériumban a TÜK irodákat,

14. a minisztériumban és egyes telephelyein működteti az irattárakat,

15. rendszeresen ellenőrzi a nyílt iratok kezelését és irattározását a minisztériumban,

16. rendszeresen ellenőrzi a titkos ügyiratkezelést a minisztériumban és a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szerveknél,

17. ellátja a minisztérium használatában lévő elektronikus iratkezelő rendszer(ek) szakmai felügyeletét,

18. megszervezi és biztosítja a minisztérium épületei közötti ügyirat-, illetve irattovábbítást, valamint gondoskodik az iratok postai úton történő továbbításáról,

19. ellátja a minősített iratok kezelésével kapcsolatos teendőket, ennek keretében gondoskodik a minisztérium minősített adatvédelmével kapcsolatos személyi, fizikai, elektronikus feladatok ellátásáról, kidolgozza az ezek végrehajtásához szükséges követelményrendszereket, elkészíti és aktualizálja a minisztérium biztonsági szabályzatát, továbbá felügyeli a minisztérium ezzel kapcsolatos tevékenységét,

20. biztosítja a hatáskörébe tartozó, a minisztérium épületeibe belépésre jogosító igazolványok kezelését, ellátja a kapcsolódó nyilvántartási rendszerek alkalmazásgazdai műveleteit,

21. az ágazatok bevonásával ellátja a minisztérium minősített időszaki honvédelmi és katasztrófavédelmi tervezési műveleteit,

22. működteti a minisztérium biztonsági ügyeletét, koordinálja a Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központtal, illetve egyéb védekezési munkabizottságokkal kapcsolatos feladatok ellátását,[281]

23. biztonsági szempontból véleményezi a minisztérium biztonsági helyzetét érintő előterjesztéseket, szabályozási és fejlesztési javaslatokat, koordinálja azok végrehajtását, részt vesz az ilyen tárgyú fejlesztési programok megvalósításának ellenőrzésében,

24. ellátja a minisztérium hivatali kapu és ügyfélkapu hozzáférésével kapcsolatos feladatokat,

25. ellátja és koordinálja a minisztérium honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait,[282]

26. elkészíti és karbantartja a Riasztási-Berendelési Tervet.[283]

1.2. A parlamenti államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.2.0.1. Parlamenti Államtitkári Titkárság

A Parlamenti Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. közreműködik az Országgyűlés képviselőcsoportjaival (a képviselőcsoportok kabinetjeivel) történő kapcsolattartás megszervezésében,

2. elősegíti a parlamenti államtitkár parlamenti, érdekegyeztetési, döntés-előkészítő tevékenységét,

3. gondoskodik a parlamenti államtitkár részvételéről az Országgyűlés plenáris ülésein,

4. figyelemmel kíséri a minisztérium feladatkörét érintő képviselői indítványokat,

5. kezeli a parlamenti államtitkárhoz érkezett országgyűlési képviselői megkereséseket,

6. elősegíti a parlamenti államtitkár sajtó és kommunikációs feladatainak ellátását.

1.2.0.2. Sajtó és Kommunikációs Főosztály

a) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. irányítja, szervezi és összefogja a minisztérium kommunikációját, gondoskodik a folyamatos, összehangolt és kiegyenlített minisztériumi kommunikáció megteremtéséről, ellátja a minisztérium sajtó, PR, marketing és belső kommunikációs feladat- és hatásköreit,

2. kampányokat tervez és folytat a minisztérium döntéseinek társadalmi elfogadtatása, a minisztérium arculatának kialakítása, javítása érdekében, jóváhagyja a minisztérium szervezeti egységeinek tervezett kampányait,

3. megtervezi, szervezi, illetve jóváhagyja a minisztérium által alkalmazott marketing eszközöket, online és nyomtatott kiadványokat,

4. ellátja a minisztérium külső és belső honlapja arculatának és - a szervezeti egységek közreműködésével - tartalmának meghatározásához kapcsolódó feladatokat, szerkeszti a minisztérium kezelésében vagy fenntartásával működő honlapokat,

5. vezeti és szakmailag irányítja az ágazati államtitkári kabinetekbe kihelyezett sajtó- és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársakat, szoros együttműködésben a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet tanácsadóival,

6. elkészíti a minisztérium heti, havi és éves kommunikációs tervét az államtitkári kabinetekben dolgozó sajtó- és kommunikációs feladatokat ellátó munkatársak bevonásával,

7. koordinálja a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó intézmények sajtó- és kommunikációs munkáját,

8. előkészíti és szükség szerint aktualizálja a szervezeten belüli információ és kommunikáció rendjéről és a miniszter irányítása alá tartozó intézmények nyilatkozati rendjéről szóló szabályzatot,

9. előkészíti és szervezi a miniszter, valamint a minisztérium vezetőinek sajtószereplését, gondoskodik a minisztérium sajtóközleményeinek kiadásáról,

10. a szakmai felelősökkel együttműködve elősegíti a minisztériumhoz tartozó bármely ágazatot érintő új jogszabályok megismerését és társadalmi elfogadtatását,

11. válaszol a sajtó megkereséseire a szakterületért felelős államtitkár útján megkeresett szervezeti egységek közreműködésével,

12. az államtitkárságok kérésére vagy saját hatáskörben kezdeményezi a sajtóval kapcsolatos helyreigazításokat,

13. előkészíti a miniszter nyilvános programjához szükséges beszédeket, biztosítja a rögzített beszédek leiratát,

14. biztosítja a minisztérium vezetőinek a napi sajtószemlét.

15. kommunikációs szakmai szempontból jóváhagyja a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére megküldésre kerülő, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja által előírt adatszolgáltatások tartalmát,[284]

16. előkészíti - a szakterületért felelős államtitkárok javaslata alapján - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti, a minisztérium vagy annak jogelődje által alapított sajtótermékek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban az adatszolgáltatás teljesítését.[285]

b) A Sajtó és Kommunikációs Főosztály koordinációs feladatai körében a kommunikációs terv alapján koordinálja és ellenőrzi az ágazati államtitkárságok vezetőinek és munkatársainak sajtószerepléseit.

1.2.1. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek[286]

1.2.1.1. Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.2.1.2. Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály

Az Üldözött Keresztények Megsegítését Koordináló Főosztály koordinációs feladatai körében

a) gondoskodik az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár által meghatározott feladatok végrehajtásáról,

b) együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési és Humanitárius Főosztályával,

c) kapcsolatot tart az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó tudományos intézményekkel,

d) kapcsolatot tart az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár tevékenységéhez kapcsolódó nemzetközi karitatív és egyházi szervezetekkel.

1.3. Az egészségügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.3.0.1. Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet

Az Egészségügyért Felelős Államtitkári Kabinet az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. közreműködik az egészségügyi ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében,

2. általános szakmapolitikai szempontból értékeli az előkészítés alatt álló jogszabályok koncepciótervezetét és javaslatot tesz a benne foglalt rendelkezések szakmai, illetve országgyűlési elfogadtatásának elősegítésével kapcsolatos teendőkre, véleményezi a jogszabálytervezeteket,

3. előkészíti, koordinálja, szükség esetén megvalósítja az egészségpolitikai szempontból stratégiailag fontos programokat, illetve gondoskodik azok megvalósításáról, ennek érdekében együttműködik a helyettes államtitkárokkal, a főosztályvezetőkkel és a háttérintézmények vezetőivel,

4. előkészíti az államtitkár programjához szükséges beszédek, előadások anyagát a tárgy szerint illetékes szervezeti egységek közreműködésével,

5. napi munkakapcsolatot tart az állami vezetői titkárságokkal és a szervezeti egységek vezetőivel,

6. külön jogszabályban meghatározott módon koordinálja a kapcsolattartást a Nemzeti Betegfórum és a minisztérium vezetése között.

1.3.0.2.[287]

1.3.1. Az egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[288]

1.3.1.1. Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.1.1.1. Egészségügyi Tudományos Tanács Titkársága

a) Az Egészségügyi Ágazati Koordinációs Helyettes Államtitkári Titkárság feladatai körében ellátja az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Titkársága működtetésével kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

1. ellátja az ETT szervei (elnökség, egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület, tudományos és kutatásetikai bizottság, klinikai farmakológiai etikai bizottság, humán reprodukciós bizottság, klinikai és kutatási, valamint kutatási és fejlesztési bizottság) döntés-előkészítő, szervező, koordináló és adminisztratív feladatait;

2. biztosítja az ETT szervei jogszabályban előírt feladatai ellátásának feltételeit, előkészíti, szervezi az állásfoglalásaik és határozataik végrehajtását;

3. koordinálja az egészségügyi ágazat kutatásszervező tevékenységét az ETT kutatási és fejlesztési bizottságának javaslatai alapján, ennek keretében

3.1. javaslatokat dolgoz ki a hazai egészségügyi ágazati kutatásokra, ezen belül a prioritásokra,

3.2. a miniszter, illetve az államtitkár döntése és az ETT illetékes szerveinek véleménye alapján ellátja a pályázatok kiírásával kapcsolatos feladatokat,

3.3. gondoskodik a jóváhagyott pályázatok tekintetében a támogatások teljesítéséről,

3.4. ellenőrzi a támogatási összegek felhasználását és beszámoltatja a témavezetőket,

3.5. összeállítja és szerkeszti a tárcakutatásokkal kapcsolatos kiadványokat, elemzi a kutatások eredményeit, értékelő jelentést készít;

4. megbízás alapján képviseli a minisztériumot az MTA Orvosi Tudományok Osztályában, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal illetékes szakmai bizottságaiban, az MTA akadémiai kutatási pályázati tanácsaiban és más tudományirányítási szervezetekben, az egészségügyi ágazati tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések területén előterjesztéseket készít a minisztérium vezetése részére;

5. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve előkészíti, szervezi az egészségügyi ágazati kutatásokkal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, ellátja a kormányközi tudományos és technológiai együttműködések területén felmerült szakmai feladatokat, az európai uniós tudományos kutatási programok koordinálását, és kapcsolatot tart az Európa Tanács szakmai bizottságaival;

6. koordinálja a bioetikai és az ehhez kapcsolódó jogi - különösen a biotechnológia, géntechnológia, az emberi genetikai állományra vonatkozó kutatások, vizsgálatok, beavatkozások, szűrések, a személyek emberi jogainak és méltóságának a biológiai és az orvostudomány alkalmazásakor történő védelme - területekre vonatkozó szakmai anyagok előkészítését, a bioetika és a tudomány fejlődését figyelemmel kísérve ezekre javaslatot tesz;

7. figyelemmel kíséri az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményében foglaltak végrehajtását és annak kormányzati szintű végrehajtása módjára javaslatot tesz;

8. szakmailag előkészíti a bioetikai tárgyú - különösen az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezményéhez kapcsolódó, illetve azzal összefüggő - nemzetközi dokumentumok Magyarország által tervezett jóváhagyását;

9. közreműködik a bioetika és a hozzá kapcsolódó jogterület hazai kommunikációjában (ideértve tudományos és ismeretterjesztő anyagok előkészítését, elkészítését is), megismertetésében, népszerűsítésében;

10. ellátja a kormányzati koordinációs feladatokat a Magyar Köztársaságnak az Európa Tanácsnak az ember emberi jogainak és méltóságának védelméről, tekintettel a biológia és az orvostudomány alkalmazására, az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye végrehajtásával kapcsolatos feladatairól szóló 2022/2002. (II. 1.) Korm. határozatban foglaltak alapján.

b) Az ETT Titkársága az ETT szerveinek működtetésével kapcsolatos pénzügyi feladatokat az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) közreműködésével végzi.

1.3.1.2. Egészségpolitikai Főosztály[289]

a) Az Egészségpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti

1.1. az alap- és sürgősségi ellátással, a járó- és fekvőbeteg szakellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával,

1.2. az egészségügyi intézményhálózat struktúrájával,

1.3. az Egészségügyi Igazgatási Főosztállyal szükség szerint együttműködve az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételrendszerével,

1.4. az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet működésével, a Fenntartható Fejlődési Célkitűzésekkel összefüggő közegészségüggyel-járványüggyel, különösen - együttműködésben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OGYÉI) - az élelmezés- és táplálkozás-egészségüggyel, valamint - együttműködésben az Országos Közegészségügyi Intézettel (a továbbiakban: OKI) - a környezet-egészségüggyel,

1.5. a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi feladatok ellátásával,

1.6. a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztállyal együttműködve a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők és a klimatikus gyógyhelyi adottságok hasznosításával,

1.7. a nem konvencionális gyógyító eljárásokkal kapcsolatos orvosi tevékenységekkel és eljárásokkal összefüggő feltételek szabályozásával,

1.8. a mentés, az alapellátás területén a bérekkel, humánerőforrás fejlesztéssel,

1.9. az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeivel

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében;

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Egészségpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az alap- és sürgősségi ellátással, a járó- és fekvőbeteg szakellátással, az ápolási feladatokkal, a mentésirányítással, a betegszállítással és az egészségügyi intézményhálózat szabályozásával kapcsolatos feladatok tekintetében

1.1. koordinálja az egészségügyi szakmai kollégium munkáját,

1.2. a minőségfejlesztés keretében koordinálja a szakmai irányelvek és standardok kidolgozását és aktualizálását, gondoskodik ezek egységes szerkezetben történő nyilvánosságra hozataláról,

1.3. koordinálja az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek megalkotását,

1.4. együttműködik a Magyar Vöröskereszttel, végzi és koordinálja a nemzetközi humanitárius jog terjesztésével és érvényre jutásával foglalkozó Nemzeti Tanácsadó Bizottsági tagságból eredő, egészségügyet érintő feladatok végrehajtását,

1.5. koordinálja a transzplantációs tevékenységgel, valamint az ebből adódó nemzetközi kapcsolattartással összefüggő feladatokat,

1.6. a Népegészségügyi Főosztállyal, valamint a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztállyal együttműködve előkészíti a védőnői tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz a védőnői szolgáltatások és szolgálatok fejlesztésére;

2. koordinálja a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi feladatok ellátását;

3. ellátja a szakmai minőségértékeléssel, minőségfejlesztéssel és az egészségügyi szolgáltatók akkreditációjával kapcsolatos feladatokat.

c) Az Egészségpolitikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. szakmai illetékességi körében részt vesz nemzeti és nemzetközi szervezetekben, intézményekben, bizottságokban, szakértői munkacsoportokban a kormányzati, illetve tárcaképviselet biztosításában;

2. az európai uniós, a WHO és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (a továbbiakban: ECDC) tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében;

3. az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek első helyi felelőssége mellett együttműködik a WHO átdolgozott Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak (a továbbiakban: NER) végrehajtása koordinálásában;

4. részt vesz a WHO, az európai uniós és a NATO tagságból adódó egészségügyi válságkezelési feladatok tervezésében, ellátásában és koordinálásában, a minisztérium képviseletének biztosításában;

5. az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek első helyi felelőssége mellett együttműködik az Európai Unió korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszereinek működtetésében.

d) Az Egészségpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. végzi az élelmezés- és táplálkozáspolitikát, környezet-egészségügyi politikát érintő ágazati stratégiai feladatok előkészítését, ennek keretében közreműködik a szakpolitikai anyagok, nemzeti tervek készítésében;

2. koordinálja a betegszállítással kapcsolatos ügyeket, részt vesz a mentéssel kapcsolatosan felmerülő, a minisztériumot érintő ügyek intézésében, részt vesz a betegszállítási bizottság munkájában;

3. részt vesz a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának szervezésében, az erre irányuló stratégiai feladatok kidolgozásában;

4. ellátja az egészségügyi ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat, ennek körében

4.1. koordinálja a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú egészségügyi felkészülést,

4.2. közreműködik az egészségügyi ágazat speciális védelmi feladataiban, a gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában, részt vesz az ágazatot érintő válságkezelési és katasztrófaelhárítási feladatok kezelésében és irányításában;

5. részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra;

6. felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó fejlesztéspolitikai tárgyú egyeztetéseken és megbeszéléseken;

7. elősegíti az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektekhez kapcsolódó információk szervezeten belüli áramlását és szervezeten kívüli kommunikációját;

8. közreműködik az egészségügyi ágazat stratégiai szempontból kiemelt - elsősorban a Semmelweis Terv által előírt -feladatainak ütemezett végrehajtásában, a végrehajtás ellenőrzése érdekében az érintett szervezeti egységekkel való együttműködésben;

9. közreműködik az egészségügy területén - különösen a Semmelweis Terv végrehajtásából fakadó - különböző szintű egyedi projekttervek, elemzések elkészítésében, és ennek érdekében az érintett szervezeti egységek munkájának irányításában, összehangolásában;

10. közreműködik az egészségügyi ágazatot érintő döntés-előkészítő elemzések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásának értékelésében, ellenőrzésében.

1.3.1.3. Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály

a) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály kodifikációs feladatai körében 1. a gyógyszerügyek területén előkészíti

1.1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának, fogalomba hozatalának feltételeivel,

1.2. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek rendelésével,

1.3. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

1.4. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjével és betegtájékoztatójával,

1.5. a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

1.6. a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásával és ellenőrzésével,

1.7. a gyógyszerek minőségbiztosítása érdekében a gyártást érintően a meghatalmazott személy képesítési feltételeivel,

1.8. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek speciális és egyedi beszerzési formáival,

1.9. a forgalomba hozatalra engedélyezett és az E. Alapból támogatott gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásával,

1.10. az egészségbiztosítási szerv véleményének, valamint a hazai és nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében, az új, még nem támogatott hatástani gyógyszercsoportok támogatási kategóriákba történő felvételével, a maximális támogatási mértékek meghatározásával,

1.11. a kiemelt és emelt, indikációhoz kötött támogatási csoportba tartozó betegségcsoportok és indikációs területek, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körének meghatározásával,

1.12. a gyógyszer-támogatási rendszerrel kapcsolatos intézkedésekkel,

1.13. - az OGYÉI-vel szoros együttműködésben - a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek forgalomba hozatalával, orvosi rendelésével, gyógyszertári forgalmazásával, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásával, valamint nyilvántartásával és tárolásával,[290]

1.14. - OGYÉI-vel együttműködésben - az egészségügyért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörébe tartozó, a kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekkel[291]

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

2. a gyógyszerügyek területén közreműködik a gyógynövény teák és gyógynövény drogok forgalmazására vonatkozó szabályozás előkészítésében;

3. a gyógyszerellátás területén előkészíti

3.1. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyógyszertárból való kiszolgáltatásával,

3.2. a gyógyszertárak (intézeti, közforgalmú, fiók, kézi gyógyszertárak) létesítésével és működésével,

3.3. a gyógyszerek nagykereskedelmi és kiskereskedelmi forgalmazásának szakmai követelményrendszerével,

3.4. a gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek és egyéb termékek körével,

3.5. a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek körével,

3.6. a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásával,

3.7. a lakosságnál keletkező gyógyszerhulladék kezelésével,

3.8. a gyógyszertári ügyeleti rendszer más egészségügyi szolgáltatók által végzett ügyeleti ellátásokhoz való illesztésének kialakításával,

3.9. a gyógyszertárak működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározásával,

3.10. a gyógyszertárak által vényre kiadott gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásának elszámolásával

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

4. a gyógyszerellátás területén együttműködik az érintett szakmai főosztállyal a szociális intézményekben alkalmazott gyógyszerek rendelésére, felhasználására vonatkozó szabályozás szakmai javaslatának előkészítésében;

5. az orvostechnikai eszközökkel összefüggő feladatok területén koordinálja az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

6. a gyógyászati segédeszközökkel összefüggő feladatok területén előkészíti

6.1. a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeivel, az egyes gyógyászati segédeszközök egészségügyi ellátás keretében történő kiszolgálásának, továbbá házhoz szállításának feltételeivel,

6.2. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadási eljárásával, a befogadás alapelveivel és szempontrendszerével, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközök hivatalból történő felülvizsgálatával,

6.3. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök támogatásával, ennek keretében a támogatás formájának, alapjának, mértékének megállapítására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokkal,

6.4. az új, még nem támogatott gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok támogatásba történő felvételével, - az egészségbiztosítási szerv és az orvosszakmai vélemények ismeretében - a támogatási mértékek és támogatási kategóriák meghatározásával,

6.5. a különböző támogatási csoportokhoz tartozó indikációs területek meghatározásával,

6.6. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszköz-rendelés szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körével,

6.7. a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő kölcsönzésével és javításával,

6.8. az egészségbiztosítói ellenjegyzéssel kiszolgáltatható gyógyászati segédeszközök körének meghatározásával, az egészségbiztosítói ellenjegyzés feltételeivel és a mérlegelés szempontjaival, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos eljárással,

6.9. a társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati segédeszközök támogatásának elszámolásával,

6.10. a gyógyászati segédeszközök kereskedelmi gyakorlatával és ismertetésével,

6.11. az egészségbiztosítási szerv által működtetett internetes gyógyászati segédeszköz katalógussal,

6.12. az egyes gyógyászati segédeszköz funkcionális csoportok vagy alcsoportok támogatási technikájának megállapításával

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

7. a gyógyászati ellátásokkal összefüggő feladatok területén előkészíti

7.1. az egyes gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásával,

7.2. a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások körének meghatározásával és az árukhoz nyújtott támogatás alapjával és mértékével, továbbá a gyógyászati ellátások rendelésének szakmai követelményeivel és a rendelésre jogosultak körének meghatározásával,

7.3. - az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben - a gyógyhelyekkel, a gyógyfürdő-intézményekkel, a gyógyvizekkel, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításával[292]

kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, közreműködik az azokra vonatkozó kormány-előterjesztések előkészítésében, továbbá vizsgálja azok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a gyógyszerügyek területén

1.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszereket érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek előállításának, gyártásának, minőségének, minőségellenőrzésének, klinikai vizsgálatának, valamint beavatkozással nem járó vizsgálatának, forgalomba hozatalának, rendelésének, kereskedelmi gyakorlatának, az engedélyezést követő felügyeletének (farmakovigilancia), helyes laboratóriumi gyakorlatának, valamint társadalombiztosítási támogatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

1.2. együttműködik a NEAK-kal a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,[293]

1.3. figyelemmel kíséri a gyógyszertámogatási előirányzat teljesülését;

2. a gyógyszerellátás területén

2.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja a gyógyszerellátás területét érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalmazásának, kiszolgáltatásának szabályaira és az ellátás folyamatosságára,

2.2. a minőség és a hatékonyság érvényesítése érdekében részt vesz a szakmai szervezetekkel együtt a gyógyszertári minőségi standardok kidolgozásában,

2.3. segíti a közforgalmú gyógyszerellátás kapcsolódását a népegészségügyi programokba,

2.4. a gyógyszerellátás feltételeinek biztosítása érdekében az OGYÉI-vel együttműködik az új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányuló országos pályázat kiírásában,[294]

2.5. együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában, különös tekintettel a nagy népegészségügyi kockázatú betegségek gyógyszerészi gondozására, a gyógyszeres terápia-menedzsment kialakítására, a gyógyszerelési problémák kiszűrésére és a betegek gyógyszereléssel kapcsolatos együttműködésének megteremtésére;

3. az orvostechnikai eszközök, a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások területén

3.1. az egészségügyi stratégiai tervek alapján koordinálja az orvostechnikai eszközellátást, a gyógyászati segédeszköz ellátást és a gyógyászati ellátásokat érintő szakmai döntések előkészítését, különös tekintettel a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeire vonatkozó szabályokra, a társadalombiztosítási támogatásra és az ellátás folyamatosságára,

3.2. együttműködik a NEAK-kal a gyógyászati segédeszközök és a gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos feladatok és finanszírozási kérdések kidolgozásában,[295]

3.3. figyelemmel kíséri a gyógyászati segédeszköz és a gyógyászati ellátások támogatási előirányzatok teljesülését,

3.4. együttműködik a szakmai szervezetekkel a szakmai irányelvek kidolgozásában.

c) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. közreműködik a nemzetközi és európai uniós szabályozásra vonatkozó javaslatok véleményezésében, a hazai gyakorlatra vonatkozó hatás bemutatásának feltérképezésében;

2. részt vesz az európai uniós szabályozásból eredő jogharmonizációs, valamint a nemzetközi megállapodásokból (WHO, EDQM, OECD, ENSZ INCB) eredő feladatok végrehajtásában;

3. figyelemmel kíséri az Európai Parlament szakbizottságaiban, az Európai Tanács illetékes munkacsoportjában és az Európai Bizottság által működtetett szakértői testületekben folyó munkát, és javaslatot tesz európai uniós jogalkotási és szabályozási kérdésekben a kormányzati álláspontra;

4. közreműködik a gyógyszer- és orvostechnikai ügyeket (ideértve a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos ügyeket is) érintő, az Európai Bíróság részére előterjesztendő beadványok készítésében, és nyomon követi az európai bírósági eljárásokat;

5. figyelemmel kíséri a minisztérium háttérintézményei által a nemzetközi és európai uniós gyógyszerügyi és orvostechnikai területen (ideértve a gyógyászati segédeszköz területet is) folytatott tevékenységet;

6. biztosítja a nemzeti jogalkotáshoz szükséges külföldi tapasztalatok gyűjtését és feldolgozását.

d) A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a főosztály ügykörét érintő, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatokat;

2. részt vesz a gyógyszerrendelést és a vényírást segítő számítógépes program minősítési eljárására vonatkozó szabályozás kialakításában;

3. javaslatot tesz a szakgyógyszerész, a gyógyszertári asszisztens és szakasszisztensképzés, valamint továbbképzés szervezésére;

4. részt vesz a közgyógyellátási rendszert érintően a főosztály illetékességébe tartozó szabályozás módosításában;

5. részt vesz az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban az illetékes szakmai főosztállyal együttműködésben a vonatkozó szabályozás kidolgozásában, módosításában;

6. feladatkörét érintően kapcsolatot tart a szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel;

7. képviselteti magát a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben, és részt vesz a gyógyszerhamisítás elleni munkacsoport munkájában;

8. ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat.

1.3.1.4. Népegészségügyi Főosztály

a) A Népegészségügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik az ágazati stratégia népegészségügyi területének meghatározásában,

2. előkészíti a népegészségügyi tárgyú beszámolókat, jelentéseket az Országgyűlés, illetve a Kormány részére,

3. előkészíti a népegészségügyi jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, illetve azok módosításának szakmai koncepcióját, a közegészségügyi, járványügyi, egészségügyi igazgatási tárgyú jogszabályok kivételével,

4. együttműködik az érintett szakmai főosztályokkal a népegészségügyet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai koncepciójának előkészítésében,

5. előkészíti az 1-3. ponthoz kapcsolódó és az egyéb népegészségügyi tárgyú előterjesztéseket.

b) A Népegészségügyi Főosztály koordinációs feladatai körében[296]

1. részt vesz az új népegészségügyi program kidolgozásában, majd elfogadását követően szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására,

2. figyelemmel kíséri a népegészségügyi program megvalósulását,

3. javaslatot tesz a népegészségügyi program éves cselekvési tervére,

4. részt vesz az egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségvédelem stratégiai irányainak meghatározásában,

5. elősegíti és támogatja a gyógyszerészek részvételét a népegészségügyi programokban,

6. részt vesz az egészségfejlesztési, népegészségügyi tárgyú stratégiák, programok, cselekvési tervek kidolgozásában,

7. képviselet biztosításával részt vesz a megelőzéssel kapcsolatos tanácsadó fórumok munkájában,

8. részt vesz a készülő, népegészségügyet érintő nemzeti programok összeállításában, melyben együttműködik a társfőosztályokkal,

9. képviselet biztosításával részt vesz a népegészségügyhöz kapcsolódó, illetve a népegészségügyi tárgyú nemzeti programok, stratégiák megvalósulásának és koordinálásának érdekében felállított testületek, munkacsoportok munkájában,

10. részt vesz a nem fertőző betegségek megelőzéséhez kapcsolódó programok előkészítésében, felügyeletében és megvalósításának támogatásában,

11. javaslatot tesz a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokra, a drogprevenció kapcsán együttműködik a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával,

12. részt vesz a HIV/AIDS prevencióval kapcsolatos feladatok ellátásában,

13. részt vesz a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok esélyegyenlőségét célzó kormányzati feladatok ellátásában, továbbá koordinálja azok egészségügyi ágazatot érintő feladatait,

14. koordinálja a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodásban foglaltak egészségügyi ágazatot érintő feladatainak megvalósítását,

15. koordinálja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, valamint intézkedési terv egészségügyi ágazatot érintő feladatainak megvalósítását,

16. együttműködik az egészségproblémák hátterének feltárásában,

17. részt vesz a népegészségügyi problémák tudományos kutatásának tervezésében,

18. részt vesz az európai uniós és más pénzügyi alapok támogatásával megvalósuló népegészségügyi tárgyú fejlesztések szakmai tartalmának kidolgozásában és koordinálja azokat,

19. együttműködik az egészségügyi szakmai szervezetekkel az egészségügyi szakmai irányelvek kidolgozásában,

20. részt vesz az egészségügyi alapellátás népegészségügyi fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásában, együttműködésben az Egészségpolitikai Főosztállyal,

21. részt vesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos, népegészségügyi vonatkozású stratégiai feladatok ellátásában, együttműködésben az Egészségpolitikai Főosztállyal,

22. koordinálja a lelki egészséggel kapcsolatos feladatokat, együttműködésben az érintett szakfőosztályokkal, további ágazatokkal,

23. koordinálja a keringési betegségek prevenciójával kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatokat, együttműködésben az érintett szakfőosztályokkal, további ágazatokkal,

24. koordinálja a rendszeres fizikai aktivitáshoz kapcsolódó népegészségügyi tervezést és feladatellátást,

25. részt vesz a teljes körű óvodai és iskolai intézményi egészségfejlesztéshez, ifjúságügyhöz, családügyhöz, idősügyhöz kapcsolódó népegészségügyi feladatok ellátásában,

26. koordinálja az alacsony dózisú CT vizsgálattal történő tüdőrákszűrés bevezetésének előkészítését,

27. ellátja a Nemzeti Betegfórummal kapcsolatos szakmai együttműködési és szervezési feladatokat.

c) A Népegészségügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében az európai uniós, a WHO és ECDC tagságból adódóan közreműködik a tárgyalási álláspontok, szakértői anyagok, tagállami jelentések elkészítésében. Szakmai illetékességi körében részt vesz a szakértői munkacsoportokban.

1.3.1.5. Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály

a) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében 1. az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok területén

1.1. előkészíti az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok szakmai javaslatát,

1.2. közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

1.3. véleményezi az egészségügyi ágazati képzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának szakmai koncepcióját, valamint az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabályok tervezetét,

1.4. előkészíti az ápolásügyet érintő jogszabályokat,

1.5. közreműködik az alapellátás, valamint a járó- és fekvőbeteg-szakellátás, továbbá az otthoni szakápolás területén a szakdolgozói tevékenységeket, ápolási szolgáltatásokat érintő jogszabályok előkészítésében,

1.6. figyelemmel kíséri és véleményezi az ápolásügyet érintő európai uniós jogszabályokat, valamint előkészíti a jogharmonizációs jogszabályokat;

2. az egészségügyi felsőoktatási és az egészségügyi ágazati képzésekkel kapcsolatos feladatok tekintetében

2.1. előkészíti az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzéssel, az egészségügyi szakmai továbbképzéssel, valamint az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéssel kapcsolatos szakmai koncepciókat, gondoskodik azoknak az egészségügyi szakmai kollégiummal, szakmai kamarákkal, valamint a szervezeti egységekkel való egyeztetéséről,

2.2. közreműködik az egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges képesítési rendszer meghatározásában, a közalkalmazotti jogviszony speciális kérdéseinek, köztük a munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (képesítés) megszerzése, a képesítés alóli végleges mentesítés szabályainak meghatározása, valamint az egészségügyi ellátás személyi feltételeinek meghatározása tekintetében;

3. a középfokú szakképzés tekintetében előkészíti, meghatározza a szakképesítések rendeletben történő közzétételéhez a szakmai és vizsgakövetelményeket, a rendeletek szakmai tartalmát.

b) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi ágazati képzések tekintetében

1.1. ellátja az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszer működtetésével összefüggő szervezési feladatokat, együttműködik a finanszírozási feladatok ellátásában az illetékes szervezeti egységekkel, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (a továbbiakban: ÁEEK),[297]

1.2. ellátja az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzési rendszer működtetésével összefüggő koordinációs feladatokat,

1.3. közreműködik az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács bizottságai döntés-előkészítő munkájának szakmai és adminisztratív szervezésében,

1.4. kapcsolatot tart az egészségügyi képzést folytató egyetemekkel és főiskolákkal, figyelemmel kíséri azok egészségügyi területen nyújtott szakmai és képzési programjait,

1.5. a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik ÁEEK-kel;[298]

2. a középfokú szakképzés tekintetében a külföldön szerzett szakképesítések elismerésével kapcsolatos koordinációs feladatokban felkérésre együttműködik az ÁEEK-kel;[299]

3. az ápolásügyet és szakdolgozókat érintő feladatai tekintetében

3.1. előkészíti az ápolási és egészségügyi szakdolgozói tevékenységek szakmai fejlesztési koncepcióit, javaslatot tesz az egészségügyi dolgozók humánerőforrás-fejlesztésére,

3.2. együttműködik az egészségügyi szakdolgozói humánerőforrás kríziskezelése érdekében az érintett szakmai szervezetekkel, érintett háttérintézményekkel,

3.3. együttműködik az ápolási és szakdolgozói szakterületekre vonatkozó egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeleti és minőségügyi vezetőivel, az Egészségügyi Igazgatási Főosztállyal.[300]

c) Az Egészségügyi Ágazati Humánerőforrás és Ápolásügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. az ágazati humánpolitikai stratégiai tervezéssel összefüggő feladatok tekintetében - a hazai és európai uniós fejlesztések esetén az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködve -[301]

1.1. az ágazatban foglalkoztatottak (közalkalmazottak, munkavállalók, illetve egyéb jogviszonyban állók) foglalkoztatási feltételeit és munkajogi helyzetét érintő humánpolitikai intézkedések megtételéhez javaslatokat készít, amelyek segítik az ágazati szakmai célkitűzések, tervek és döntések meghozatalát és megvalósítását,

1.2. az 1.1. pontban foglaltak érdekében elemzi és értékeli az ágazati létszámgazdálkodást, a munkaidő alakulását, valamint az ágazatban foglalkoztatottak bérhelyzetét,

1.3. állást foglal az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak létszám- és bérfejlesztésének elveiről, feltételeiről,

1.4. ellenőrzi a nem felsőoktatási szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések támogatásával kapcsolatos pályázatok megvalósulását,

1.5. elemzi és értékeli az egészségügyi képzésben, szakképzésben, továbbképzésben résztvevők számának alakulását, a várható egészségügyi képesítéssel, szakképesítéssel rendelkezők létszámát és szakirány szerinti összetételét, az elemzés eredményei alapján kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,

1.6. javaslatot tesz az egészségügyi ágazati képzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,

1.7. az egészségügyi ágazat humánerőforrásának a biztosítása érdekében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködve részt vesz az egészségügy fejlesztési koncepciójának szakmai kidolgozásában az illetékes intézmények, illetve szakértők bevonásával,[302]

1.8. részt vesz az országos fejlesztéspolitikai koncepciók egészségpolitikai, valamint a humánerőforrást érintő fejezeteinek a kidolgozásában,

1.9. részt vesz a nemzeti fejlesztési tervek, illetve regionális fejlesztési tervek népegészségügyi részeinek egészségügyi ágazati humánerőforrás szempontú előkészítésében,

1.10. humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontból közreműködik a stratégiai tervek (helyzetelemzés, stratégia, operatív program, pénzügyi terv) egészségügyi fejezetei elkészítésében,

1.11. közreműködik a stratégiai tervek egészségügyi fejezeteinek elkészítése érdekében kialakított munkacsoportokban,

1.12. gondoskodik az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos szempontok integrálásáról a tervezés során,

1.13. felkérésre részt vesz a tervdokumentumok megvitatása céljából szervezett szakmai fórumokon, találkozókon,

1.14. figyelemmel kíséri és véleményezi a tervezést érintő hazai és európai uniós jogszabályokat, politikákat,

1.15. együttműködik a pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, humánerőforrás szempontból részt vesz a pályázatok elbírálásában, monitorozásában,

1.16. közreműködik a stratégiai tervek ápolási fejezeteinek elkészítésében, valamint az ennek érdekében kialakított munkacsoportokban részt vesz,

1.17. együttműködik az ápolói, szakdolgozói területeket érintő hazai és európai uniós pályázati kiírások előkészítése során az illetékes főosztállyal, részt vesz a pályázatok elbírálásában;

1.18.[303]

1.19.[304]

1.20.[305]

2. az egészségügyi felsőoktatás és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés tekintetében

2.1. ellátja az Nftv.-ből adódó, valamint az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, az egészségügyi felsőoktatásra és az egészségügyi szakirányú szakképzésre vonatkozó feladatokat, ennek keretében elkészíti a feladat-és hatáskörébe utalt ügyek ellátásához rendelt költségvetési keretek felhasználására vonatkozó javaslatot, ellenőrzi és értékeli a támogatás felhasználását,

2.2. képviseli az egészségügyi ágazati humánerőforrás-fejlesztési, valamint egyéb egészségpolitikai érdekeket a felsőoktatással kapcsolatos bizottságokban,

2.3. az egészségügyi ellátás szakemberigényének, szakember-utánpótlási igényének figyelembevételével kezdeményezi a graduális és posztgraduális programok megindítását;

3. a középfokú szakképzés tekintetében az egészségügyről, a szakképzésről, a felnőttképzésről, a nemzeti köznevelésről, valamint a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló törvények alapján ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó egészségügyi szakmai képzés irányításával, szervezésével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében

3.1. előkészíti, közleményben közzéteszi a szakképzések központi programjait, biztosítja az utánkövetést és a felülvizsgálatot,

3.2. ellátja a tankönyvvé nyilvánítással és a tankönyvellátással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat,

3.3. ellátja a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos egészségügyi ágazati feladatokat, valamint az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet alapján lefolytatja a névjegyzékre vételi eljárást és gondoskodik a névjegyzék vezetéséről és megjelentetéséről,

3.4. előkészíti a szakképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntéseket (így különösen az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata, új szakképesítések bevezetése) és a döntéseknek megfelelően koordinálja, irányítja a fejlesztéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

3.5. együttműködik az Oktatási Hivatallal az iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsga megszervezésének engedélyezési eljárásában,

3.6. ellátja a szakmai vizsgák eseti ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

3.7. a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával együttműködve előkészíti a gyakorlati képzések szintmérő vizsgáinak szakmai követelményeit,

3.8. gondoskodik a moduláris vizsgák vizsgabizottsági elnökeinek megbízásáról akkor, ha a képző vagy a vizsgát szervező intézmény az ÁEEK,[306]

3.9. előkészíti a szabadon választott elméleti továbbképzések pontértékének meghatározásáról rendelkező döntéseket, ha a továbbképzést szervező az ÁEEK.[307]

1.3.2. Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[308]

1.3.2.1. Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségügyi Ellátórendszer Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.2.2. Egészségügyi Intézményfelügyeleti Főosztály

a) Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály kodifikációs feladatai körében[309]

1. közreműködik a fenntartói feladatokkal, az irányítási, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos szabályozás előkészítésében, illetve az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó intézmények vonatkozásában szabályozási javaslatokat tesz, szakmai javaslatot alakít ki, továbbá vizsgálja a szabályozás szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulását;

2. közreműködik

2.1. az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézményekkel,

2.2. az egészségügyi intézmények szervezeti felépítésével, működésével és szakmai szabályaival kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében, továbbá az ezekre vonatkozó előterjesztések előkészítésében;

3. vizsgálja

3.1. az 1. pont szerinti, továbbá az érintett szakmai főosztályokkal együttműködésben vizsgálja a 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat, szükség esetén - az ÁEEK bevonásával - javaslatot tesz azok módosítására,

3.2. az intézmények irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályozó dokumentumok tartalmát, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására.

b) Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály koordinációs feladatai körében a gyógyító tevékenységet végző intézményekre vonatkozóan[310]

1. közreműködik az egészségügyről szóló törvény által a miniszter hatáskörébe telepített fenntartói jogokkal és szakmai fenntartói jogokkal összefüggő feladatok ellátásában;

2. közreműködik az ÁEEK által miniszteri fenntartói döntésre előkészített ügyek kezelésében;

3. figyelemmel kíséri az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények tekintetében a fenntartói döntések végrehajtását, szükség esetén tájékoztatást kér a fenntartói döntések végrehajtásának folyamatáról;

4. közreműködik a gyógyító tevékenységet végző intézményekkel kapcsolatos fenntartói stratégia kidolgozásában, összehangolva az egészségügyi ellátórendszer szakmai és strukturális változásait a fenntartói stratégia követelményeinek megfelelően;

5. szükség esetén egyedi ügyekben ellenőrzést folytat, illetve tájékoztatást kér az ÁEEK, illetve az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények szakmai tevékenységével, a szakmai minimumfeltételek megvalósításához szükséges feladatok ellátásával, a jogszabályok, illetve a fenntartói döntések végrehajtásával összefüggő feladatok teljesítésével, valamint a fejlesztések végrehajtásával kapcsolatosan.

c) Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály egyéb feladatai körében[311]

1. szükség esetén vizsgálja - az ÁEEK bevonásával - az állami tulajdonban és fenntartásban lévő egészségügyi intézmények működési struktúráját, a működés szervezeti formáját, javaslatokat tesz a működés hatékonyságát javító intézkedésekre;

2. a fenntartói jogokkal, illetve a szakmai fenntartói jogokkal kapcsolatos feladatai körében együttműködik az Egészségpolitikai Főosztállyal, az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztállyal, továbbá a Költségvetési, a Jogi és a Személyügyi Főosztállyal, szakmai javaslatainak megtételét, szakmai előkészítő tevékenységét ezen szervezeti egységekkel közösen végzi;[312]

3. a Vagyongazdálkodási Főosztállyal együttműködve részt vesz az egészségügyi ágazat háttérintézményeivel kapcsolatos vagyongazdálkodási feladatok ellátásában.[313]

d) Az Egészségügyi Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály funkcionális feladatai körében[314]

1. ellátja a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezetben szereplő és az ágazathoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata által a szakterületi kontrollt ellátó személy számára meghatározott feladatokat, így különösen

1.1. ellátja az egészségügyi ágazat alá tartozó főosztályok szakmai javaslattevői jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezésre, felhasználásra, évközi módosításra, elszámolásra, valamint ellenőrzésre vonatkozó tevékenységet,

1.2. koordinálja az egészségügyi ágazat részére beérkező támogatási kérelmek elbírálását,

1.3. közreműködik a pályázatok kiírásában, szervezésében, lebonyolításában,

1.4. közreműködik a támogatás biztosításához szükséges kötelezettségvállalási dokumentumok elkészítésében, támogatási szerződések, megállapodások megkötésében, a támogatás pénzügyi teljesítésében, valamint a támogatás felhasználásáról szóló szakmai és pénzügyi beszámoló ellenőrzésében, helyszíni ellenőrzés lebonyolításában,

1.5. gondoskodik az egészségügyi ágazat szakmai felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása tekintetében adattábla vezetéséről, az aktuális szabad keret naprakész nyilvántartásáról;

2. elősegíti a szakmai javaslattevő vezető részére előírt feladatok végrehajtását azáltal, hogy közreműködik az ágazat hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználási irányaira vonatkozó szakmai javaslat előkészítésében;

3. összehangolja az ágazat diszpozíciós jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését és felhasználását, összeállítja az erre irányuló vezetői döntés-előkészítő anyagokat;

4. összeállítja az ágazati szintű fejezeti kezelésű előirányzat-módosítási és zárszámadási javaslatot;

5. felügyeli az egészségügyi háttérintézmények előirányzat-, létszám- és bérgazdálkodását, közbeszerzési tevékenységét.

1.3.2.3. Egészségbiztosítási és Finanszírozási, valamint Egészségpolitikai Főosztály

a) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály kodifikációs feladatai körében[315]

1. az E. Alap tervezésével kapcsolatos feladatai területén a NEAK együttműködésével[316]

1.1. összefogja az E. Alap költségvetésének tervezését, elvégzi a szakmai és finanszírozási egyeztetéseket, részletesen kidolgozza az egyes szakfeladatok forrásigényét, szakmailag képviseli a minisztériumot az Országgyűlés szakbizottságai előtt,

1.2. rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alap költségvetésének végrehajtását, ennek alapján intézkedéseket kezdeményez az egyensúly megtartása érdekében,

1.3. pótköltségvetés esetén részt vesz annak előkészítésében és kidolgozásában,

1.4. véleményezi az E. Alap zárszámadását, és részt vesz annak megtárgyalásában;

2. a finanszírozás szakmai szabályozása területén a NEAK együttműködésével[317]

2.1. koordinálja az egészségügyi finanszírozás korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat a területi ellátási kötelezettséget és a progresszivitási szinteket figyelembe véve,

2.2. javaslatot tesz az egészségügyi technológiák befogadásával és felülvizsgálatával kapcsolatosan a szükséges finanszírozási jogszabályok kidolgozására, módosítására,

2.3. részt vesz a finanszírozási eljárásrendekkel kapcsolatos jogszabályok szakmai javaslatának előkészítésében;

3. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan

3.1. előkészíti az egészségügyi finanszírozás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak (a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz szolgáltatások kivételével) általános és részletes szabályait,

3.2. felügyeli az ellátórendszer kapacitásának megtervezését, az ellátási kötelezettséggel összefüggésben lévő kapacitásszabályozást.

b) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében végzi az egészségbiztosítás területét érintő, az Európai Unióval és a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatokat.[318]

c) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály funkcionális feladatai körében[319]

1. az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodása területén a NEAK együttműködésével rendszeresen figyelemmel kíséri az E. Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók pénzügyi helyzetét, elemzi és értékeli a finanszírozási változások hatását az egészségügyi hálózat működésére, az ellátás színvonalára;[320]

2. ellátja az egészségügyi ellátórendszer átfogó tervezési feladatait a mindenkor érvényben lévő ágazati tervezési módszertan alapján, az érvényes tervezési időrend szerint azzal, hogy az átfogó tervezési feladat magában foglalja különösen az egészségügyi ágazat szakmai és költségvetési tervezési folyamatainak koordinációját, felügyeletét, irányítását, melynek keretében

2.1. egyeztetéseket végez az érintett intézményekkel a tervezési folyamat megbeszélést igénylő kérdéseiben,

2.2. biztosítja, hogy a tervezési folyamat az előre meghatározott időrendben, az előre meghatározott határidők betartásával valósuljon meg,

2.3. rendszeres jelentéseket készít a teljesítés alakulásáról, a tény-terv eltérésekről és ezek okairól,

2.4. kezdeményezi a teljesítés során a szükséges vezetői beavatkozásokat;

3. javaslatot tesz a tervezési módszertan és időrend átalakítására.

d) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály egyéb feladatai körében 1. a finanszírozás szakmai szabályozása területén[321]

1.1. irányítja a finanszírozási kódokra javaslatot tevő bizottságok (Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság, ad hoc bizottságok) munkáját, részt vesz a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság munkájában, biztosítja működési feltételeit, ellátja a titkársági teendőket,

1.2. a NEAK-kal együttműködve gondoskodik a finanszírozási kódok alkalmazási szabályait előíró Szabálykönyvek, Besorolási Kézikönyvek aktualizálásáról,[322]

1.3. elvégzi az országos díjak bevezetéséhez, módosításához szükséges számításokat, hatáselemzéseket, előkészíti azok bevezetését,

1.4. végzi az alapellátással kapcsolatos finanszírozási feladatokat és a külön kasszák finanszírozásának karbantartását,

1.5. részt vesz az egészségügyi szakellátás finanszírozási paramétereinek folyamatos monitorozásában, a szükséges módosítások előkészítésében, egyeztetések lefolytatásában, a kapcsolódó hatásszámítások elkészítésében;

2. az E. Alap allokációjához kapcsolódóan részt vesz a kapacitásokkal kapcsolatos - jogszabályokban meghatározott -eljárásokban, feladatokban;

3. az egészségbiztosítással összefüggően részt vesz a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatszolgáltatással, az egészségügyi adatnyilvántartással kapcsolatos feladatok előkészítésében és végrehajtásában;

4. közreműködik a sportegészségügy fejlesztési stratégiáinak, koncepcióinak, cselekvési programjainak elkészítésében.

e) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztállyal együttműködésben a stratégiai-tervezési koordinációs feladatok tekintetében[323]

1. előkészíti az ágazati stratégia meghatározását,

2. részt vesz a nemzeti stratégiai tervek egészségügyi ágazati fejezeteinek összeállításában,

3. koordinálja az egészségügyi ágazat stratégiai tervezéssel, stratégiaalkotással kapcsolatos tevékenységét,

4. irányítja és koordinálja az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kidolgozására irányuló munkát, ennek keretében együttműködik a tervezési folyamat szempontjából illetékes szervezeti egységekkel, intézményekkel,

5. koordinálja az egészségügyi ellátórendszer működése hatékonyságának javítására irányuló szakmapolitikai intézkedések előkészítését,

6. átruházott hatáskörében koordinálja az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó intézmények alapításával, átszervezésével és megszüntetésével összefüggő feladatokat.

f) Az Egészségügyi Stratégiai és Tervezési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében[324]

1. közreműködik a jelentős költségigényű, különleges jártasságot és műszerezettséget igénylő, ritkábban végzett ellátásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében,

2. ellátja az egyedi elbírálást igénylő beavatkozásokhoz kapcsolódó engedélyezési feladatokat.

1.3.2.4. Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály[325]

a) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az egészségügyi fejlesztések jogi keretrendszerének felülvizsgálatára, kezdeményezi az ehhez szükséges jogalkotást, jogszabály-módosításokat.

b) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos ágazati stratégiai tervek kidolgozását, elfogadását, illetve ezek operatív tervekre történő lebontását és ezáltal azok végrehajtását, ennek keretében

1.1. összehangolja az egészségügyi fejlesztések tartalmát, figyelemmel az elfogadott ágazati stratégiai döntésekre,

1.2. szükség esetén kezdeményezi az ágazati szintű stratégiai döntések meghozatalát a programok tartalmát, összehangolását, továbbfejlesztését vagy végrehajtását érintően,

1.3. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi projektekben érintett egészségügyi ágazaton kívüli szervezetekkel;

2. koordinálja az egészségügyi fejlesztéseket végző háttérintézmények által kidolgozott projekteket, szükség esetén kezdeményezi azoknak az elfogadott stratégiai irányok szerinti módosítását, ezáltal gondoskodik az egészségügyi ágazat európai uniós forrásokból és nemzetközi alapokból finanszírozott projektjei koherenciájának biztosításáról, ennek keretein belül

2.1. folyamatosan monitorozza az ágazati stratégiák végrehajtását, ennek érdekében kapcsolatot tart a projektekben, fejlesztési programokban részt vevő intézményekkel,

2.2. szakmai-módszertani segítséget nyújt az ágazati stratégia végrehajtását megvalósító háttérintézményeknek, szervezeteknek,

2.3. a folyamatban lévő és kidolgozás alatt álló fejlesztési programok és stratégiák eredményes kidolgozása és végrehajtása érdekében szükség esetén munkacsoportot működtet;

3. az ágazati fejlesztési célkitűzések hatékony megvalósítása érdekében koordinálja

3.1. a nemzeti stratégiai tervek egészségügyi ágazati fejlesztési fejezeteinek összeállítását, valamint az egészségügy területét érintő fejlesztések ágazati véleményeinek összeállítását, képviseletét, ennek keretében felügyeli az egészségügyi ágazat érintett szakterületei által készítendő stratégiai dokumentumok előkészítését, illetve azok tartalmát,

3.2. az egészségügyi ágazat stratégiai szempontból kiemelt, az ágazati fejlesztési célkitűzéseket meghatározó stratégiai tervdokumentumokban, valamint az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervekben szereplő feladatainak ütemezett végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzése érdekében az érintett szervezeti egységekkel való együttműködést,

3.3. az egészségügyi ágazatban, különösen az ágazati fejlesztési célkitűzéseket meghatározó stratégiai tervdokumentumok, valamint az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásából fakadó különböző szintű egyedi projekttervek, elemzések elkészítését, és ennek érdekében az érintett szervezeti egységek munkájának irányítását, összehangolását,

3.4. a projektek, kiemelt feladatok előrehaladottságának rendszeres vizsgálatát, az egyes szervezeti egységek és háttérintézmények felügyeletét azok végrehajtásának megvalósítása érdekében,

3.5. az egészségügyi ágazatot érintő fejlesztési stratégiai jellegű döntés-előkészítő elemzések elkészítését, valamint a döntések végrehajtásának értékelését, ellenőrzését,

3.6. folyamatosan kapcsolatot tart az egészségügyi ágazatban feladatot ellátó miniszteri biztosokkal.

c) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály fejlesztéspolitikai feladatai körében

1. ellátja a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján az egészségügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kötelezettségei körébe tartozó hosszú és középtávú tervezési és területfejlesztési feladatokat,

2. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

2.1. együttműködik az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság szervezeti egységeivel,

2.2. a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos szakmai feladatai körében

2.2.1. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.2.2. részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.2.3. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

2.2.4. közreműködik az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.2.5. közreműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.2.6. előkészíti a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és közreműködik az operatív programok, éves fejlesztési keretek és fejlesztési konstrukciók előkészítésében,

2.3. az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos szakmai feladatai körében

2.3.1. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében,

2.3.2. közreműködik az értékelések véleményezésében,

2.3.3. megküldi a pályázati konstrukció szakmai koncepcióját, közreműködik az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében,

2.3.4. elkészíti a kiemelt projekt vonatkozásában a megfelelőségi nyilatkozatot és a fenntartói támogató levelet.

d) Az Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. folyamatosan egyeztet az egészségügyi ágazat érintett szereplőivel, szakmai szervezeteivel, illetve szakértőivel az egészségügyi ágazat aktuális informatikai stratégiai kérdéseivel kapcsolatban,

2. működteti az egészségügyi ellátórendszer szakmai fejlesztésével összefüggő projektek és kiemelt feladatok monitoring-rendszerét,

3. előkészíti a 2. pont szerinti projektekkel kapcsolatos felsővezetői döntéseket,

4. az egészségügyért felelős államtitkár által meghatározott feladatok tekintetében irányítja és koordinálja az egyes, stratégiai jelentőségű feladatok tekintetében az egészségügyi szakterületen érintett szervezeti egységek tevékenységét,

5. végzi az európai uniós és nemzetközi finanszírozású projektek, programok, pályázatok, kiemelt projektek fenntartásával kapcsolatos háttérszámításokat, javaslatokat tesz a fenntartásra vonatkozó intézkedésekre, ezen feladatának ellátása során együttműködik a társfőosztályokkal és az egészségügyi intézményekkel.

1.3.3. Az Egészségbiztosítási Alap működtetéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[326]

1.3.3.1. Egészségbiztosítási Alap Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egészségbiztosítási Alap Működtetéséért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.3.2. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály

a) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az E. Alap felhasználásával kapcsolatos szabályozásra.

b) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Működtetéséért Felelős Főosztály funkcionális feladatai körében[327]

1. ellátja az E. Alap ellátási költségvetésének, illetve a működési bevételek és kiadások előirányzatainak tervezésével összefüggő feladatokat,

2. nyomon követi az ellátási költségvetés végrehajtásának alakulását, elkészíti a jelentéseket, információs adatszolgáltatásokat,

3. elkészíti az E. Alap ellátási bevételi és kiadási előirányzatai vonatkozásában a havi előirányzat-felhasználási és finanszírozási tervet,

4. ellátja az ellátási költségvetési előirányzatok nyilvántartásával, előirányzat-módosításokkal kapcsolatos feladatokat,

5. közreműködik az E. Alap költségvetésének tervezésében és végrehajtásának elemzésében, ahhoz módszertani segítséget nyújt,

6. elkészíti a működési költségvetés végrehajtásának alakulását nyomon követő jelentéseket, információs adatszolgáltatásokat,

7. elkészíti az E. Alap működési költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai vonatkozásában a havi előirányzatfelhasználási, finanszírozási tervet,

8. ellátja a működési költségvetési előirányzatok nyilvántartásával, előirányzat-módosításokkal kapcsolatos feladatokat,

9. irányítja az E. Alap működéséhez kapcsolódó - a főosztály hatáskörébe tartozó - központi banki átutalások lebonyolítását, a kiadások-bevételek pénzügyi teljesítését,

10. követi és irányítja a NEAK működése tekintetében a pénzforgalmat,

11. közreműködik az E. Alap intézményi gazdálkodásával kapcsolatos számviteli rend, belső szabályozások kialakításában,

12. ellátja a működéssel kapcsolatos könyvviteli és analitikus nyilvántartási feladatokat,

13. végrehajtja a könyvviteli adatok és az önálló szervezeti egységek által vezetett egyéb analitikus nyilvántartások közötti egyeztetést,

14. teljesíti a vonatkozó jogszabályokban előírt adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat,

15. irányítja és szabályozza a NEAK leltározási tevékenységével kapcsolatos feladatok végrehajtását, kiértékeli az elkészített leltárt,

16. figyelemmel kíséri a NEAK által előkészített szerződéseket, azok megkötését, nyilvántartását és teljesítését a vonatkozó szabályzat alapján,

17. közreműködik a szerződésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásban,

18. irányítja, felügyeli és ellenőrzi a NEAK illetménygazdálkodással összefüggő feladatait,

19. koordinálja a jóváhagyott személyi juttatások, továbbá a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatával való gazdálkodást, az ezzel összefüggő fejezetszintű tervezési és végrehajtási, valamint zárszámadási és beszámolási feladatokat,

20. közreműködik a NEAK központosított illetmény- és bérszámfejtési feladataival kapcsolatban a rendszeres személyi juttatások számfejtését végző hivatal tevékenységében, a nem rendszeres személyi juttatások számfejtésében,

21. ellátja a személyi juttatások és munkaadói közterhek előirányzataihoz kapcsolódó pénzügyi feladatokat,

22. ellenőrzi a pénzügyi elszámolásokra és kifizetésekre vonatkozó előírások maradéktalan betartását,

23. teljesíti a kötelező adatszolgáltatásokat és a vezetést rendszeres tájékoztatja ezen előirányzatok teljesítéséről.

1.3.3.3. Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály[328]

a) Az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz az egészségbiztosítási adatokkal kapcsolatos szabályozásra.

b) Az Egészségbiztosítási Adatgazdálkodási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. gyűjti, elemzi és értékeli a megtérítési tevékenységgel összefüggő statisztikai adatokat,

2. kialakítja és működteti a jogszabály által meghatározott statisztikai rendszert,

3. koordinálja és összefogja az évente kiadásra kerülő Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programhoz kapcsolódó, valamint az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körét, összeállítja az egészségbiztosítást érintő adatgyűjtések feldolgozására vonatkozó dokumentációt, összefoglalót készít az adatgyűjtés fő vonásairól, legfontosabb változásairól,

4. közreműködik az egészségbiztosítást érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályzatok előkészítésében,

5. közreműködik, illetve segítséget nyújt az egészségbiztosítási ágazat adatkezeléssel összefüggő döntéseinek meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában,

6. ellenőrzi az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok megtartását,

7. kivizsgálja az adatkezeléssel kapcsolatos bejelentéseket, jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén felhív annak megszüntetésére az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felé,

8. közreműködik az egészségbiztosítási szervek részére adatvédelmi ismeretek oktatásában,

9. részt vesz a NEAK Adatvédelmi Szabályzatának kialakításában,

10. közreműködik az ágazati adatvagyonnal kapcsolatos gazdálkodás feltételeinek kialakításában, működtetésében,

11. ellátja az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó koordinációs, tervezési, adat-előállítási és szakmai elemzési feladatokat,

12. közreműködik a külső és a belső adatkérésekre vonatkozó szabályozás kidolgozásában, aktualizálásában,

13. elemzi az egészségbiztosításra ható tényezők közgazdasági összefüggéseit, részt vesz a döntés-előkészítésben,

14. közreműködik a szolgáltatói minőségi indikátor rendszer kialakításában, az indikátorok elemzésében, értékelésében és fejlesztésében,

15. analitikus és költségvetési szemléletű elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít a természetbeni és a pénzbeli ellátásokra vonatkozóan,

16. közreműködik az ágazati adatvagyonnal összefüggő, E. Alapot érintő statisztikai adatgyűjtési, valamint közadatokkal kapcsolatos tevékenység koordinálásában.

1.3.3.4. Egészségbiztosítási Alap Kontrolling Főosztály[329]

Az E. Alap Kontrolling Főosztály funkcionális feladatai körében

1. elkészíti a szakmai elemzéseket az E. Alap terhére finanszírozott szolgáltatások szempontjából lényeges adatokból, ezek alapján ellenőrzéseket rendel el,

2. végzi egyes kórképek diagnosztikus és terápiás finanszírozási eljárásrendjének és azok háttéranyagának kidolgozását, valamint részt vesz a hatályos finanszírozási eljárásrendek fejlesztésében, felülvizsgálatában,

3. koordinálja a NEAK országos szakmai ellenőrzési tevékenységét,

4. országosan koordinálja a keresőképtelenség felülvéleményezését, az adatok elemzése alapján javaslatot tesz a felülvizsgálat rendjének egységes működésére,

5. elkészíti az egységes módszertani útmutatókat a NEAK részére az E. Alap védelmében történő ellenőrzések gyakorlati kivitelezéséhez,

6. elkészíti a pénzügyi vonatkozású elemzéseket az egészségügyi szolgáltatások E. Alap terhére történő finanszírozása szempontjából,

7. kidolgozza a finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tekintetében az országos hatáskörű pénzügyi vonatkozású ellenőrzéseket, elrendeli, koordinálja és végrehajtja azokat,

8. elkészíti az egységes módszertani útmutatókat a pénzügyi ellenőrzések gyakorlati kivitelezéséhez.

1.3.3.5. Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály[330]

a) Az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében javaslatot tesz a baleseti megtérítési eljárásokkal és a patika elővásárlási joggal kapcsolatos szabályozásra.

b) Az Egészségbiztosítási Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. közreműködik a kormányhivatalok baleseti megtérítési tevékenységének szakmai irányításával kapcsolatos feladatok ellátásában, ideértve a kormányhivatalok által lefolytatott baleseti megtérítési eljárások törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését, kezdeményezi továbbá a feltárt hiányosságokkal kapcsolatosan szükséges intézkedéseket,

2. koordinálja a baleseti megtérítési tevékenység szakmai informatikai rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat, ellátja az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást,

3. közreműködik a megtérítési tevékenységgel összefüggő statisztikai adatok gyűjtésében és feldolgozásában,

4. részt vesz a megtérítési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződéses eljárásokban,

5. előkészíti a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban üzletrészre vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket és jognyilatkozatokat, előkészíti és lebonyolítja a pályáztatási eljárásokat,

6. nyilvántartást vezet a magyar állam nevében gyakorolt tulajdonosi jogok vonatkozásában a közforgalmú gyógyszertárak tulajdoni hányada alakulásáról, együttműködve az OGYÉI-vel,

7. ellátja az egészségbiztosítást érintő hatósági igazgatási feladatokat, így különösen a baleseti megtérítési ügyekben eljáró kormányhivatal kijelölésével kapcsolatos feladatokat.

1.3.4. Az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[331]

1.3.4.1. Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.3.4.2. Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály

a) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály koordinációs feladatkörében különösen 1. a település- és környezet-egészségügyi feladatok területén

1.1. irányítja az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport, ivóvízkivétel) szolgáló felszíni vizekre, a medencés fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények, valamint az ivóvíz és a fürdésre használt vizek higiénés határértékeinek kidolgozását, az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvizek minőségének és az ezekre vonatkozó közegészségügyi követelmények betartásának, illetve érvényesülésének a rendszeres ellenőrzését,

1.2. közreműködik a talajjal, a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal, valamint a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények kidolgozásában,

1.3. közreműködik a belső terekben érvényesülő levegő-, zaj- és rezgéshatárértékek kimunkálásában és ellenőrzésében, illetve a környezeti immissziós zaj- és rezgéshatárértékek kidolgozásában,

1.4. közreműködik a kémiai és biológiai légszennyezettség (immisszió) egészségügyi határértékeinek kidolgozásában,

1.5. koordinálja a települések rendezése, a gyógykezelés és munkavégzés céljára szolgáló épületek, létesítmények tervezése, létesítése, használata, üzemeltetése, átalakítása, felújítása, megszüntetése, működtetése, valamint a közlekedési eszközök használata során a közegészségügyi előírások érvényesítését,

1.6. irányítja, szakmailag felügyeli és koordinálja a nemdohányzók védelmében történő ellenőrzéseket,

1.7. közreműködik a temetkezéssel, valamint a halottakkal kapcsolatos hatósági eljárások felülvizsgálatában,

1.8. vizsgálja és értékeli a természeti, a települési, a lakóhelyi környezet - emberi szervezettel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatban álló - fizikai, kémiai, biológiai tényezőinek mindenkori állapotát, valamint ezeknek a lakosság egészségére gyakorolt hatásait,

1.9. környezet-egészségügyi területet érintő ellenőrzési módszereket dolgoz ki;

2. az élelmezés- és a táplálkozás-egészségügyi feladatok érdekében

2.1. koordinálja az étrend-kiegészítő készítmények - cumik, cuclik és a különleges táplálkozási célú élelmiszerek -ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységet,

2.2. közreműködik az európai uniós tagországokban működő, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren keresztül (RASFF) érkezett riasztások, tájékoztatók, értesítések haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában,

2.3. ellátja a szakterületet érintő országos akció-ellenőrzések felügyeletét,

2.4. közreműködik az élelmiszerek útján (közvetítésével) bekövetkezett egészségkárosodások okainak feltárását célzó szakmai tevékenység koordinációjában, kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét,

2.5. közreműködik a lakosság táplálkozási helyzetével, tápláltsági állapotával, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásában, ezek alapján az OGYÉI-vel együttműködve táplálkozási ajánlásokat dolgoz ki;

3. a kozmetikumokkal és gyermekjátékokkal kapcsolatos feladatai körében

3.1. kezdeményezi a kozmetikai készítményekben, a gyermekjátékokban, valamint az ezek készítéséhez használt anyagok összetevőiben előforduló vagy kezelésük során belekerülő vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagokra vonatkozó közegészségügyi határértékek és követelmények megállapítását, felügyeli ezeknek a termelés, feldolgozás, tárolás és forgalmazás során való érvényesülését,

3.2. közreműködik az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, kozmetikumokra és gyermekjátékokra vonatkozó riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásának koordinációjában;

4. a sugáregészségüggyel kapcsolatos feladatkörében

4.1. kezdeményezi a sugárzó anyagokkal, a sugárzást kibocsátó berendezésekkel, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos munkahelyi és környezeti sugárvédelmi normákat, közegészségügyi követelményeket, és közreműködik azok kidolgozásában,

4.2. vizsgálatokat kezdeményez a lakosság egészségét érintő környezeti tényezők, az ionizáló és a nem-ionizáló sugárzás, valamint az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, ezek alapján az OKI-val együttműködve ajánlásokat dolgoz ki,

4.3. irányítja, koordinálja, szakmailag felügyeli a sugáregészségügy területén történő ellenőrzéseket,

4.4. közreműködik a szakemberek folyamatos továbbképzésében,

4.5. módszertani ajánlásokat készít;

5. a klímaváltozás és környezeti egészséghatás elemzésének területén

5.1. részt vesz a klímaváltozásból eredő közvetlen és közvetett egészségi hatások korai felismerését (prognózisát) szolgáló módszerek, eljárások kidolgozásában, ezeket kezdeményezi, koordinálja, irányítja,

5.2. javaslatot tesz a klímaváltozással összefüggésbe hozható növekvő egészségteherből fakadó új feladatok, funkciók és szervezeti megoldások megfogalmazására és rendszerbe állítására,

5.3. szakmailag irányítja a hőségriasztás országos rendszerét, felelős a hőségriasztást megalapozó döntés szakmai indoklásáért,

5.4. felelős a környezet-egészségügyi felügyeleti rendszer működtetéséért az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer keretein belül, a környezeti expozíciók, többek között az extrém időjárási helyzetek, biológiai és kémiai légszennyezés és egészségi végpontok összefüggéseinek statisztikai elemzéséért,

5.5. a környezet-egészségügyi indikátorokon alapuló információs rendszer segítségével rendszeresen értékeli az ország környezet-egészségügyi állapotát és erről szakértői jelentést készít,

5.6. folyamatos ismeretterjesztő tevékenységet folytat és hozzájárul a veszélyhelyzetekben szükségessé váló kríziskommunikáció szervezeti kialakításához;

6. a munkaegészségügy területén

6.1. kidolgozza a munkahigiénés ellenőrzések egységes módszertani protokollját a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok részére,

6.2. monitorozza a foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatok és szakellátó helyek tevékenységét,

6.3. felügyelet gyakorol az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program 1485. nyilvántartási számú adatgyűjtése felett,

6.4. koordinálja és biztosítja a tanulók szakmaválasztást megelőző pályaválasztási tanácsadását,

6.5. módszertani útmutatókat, protokollokat, szakmai irányelveket dolgoz és ad ki szakmai alkalmasságot végző iskolaorvosok és védőnők részére,

6.6. irányítja az ifjúsági pálya- és szakmai alkalmasság elbírálásához szükséges foglalkozási rehabilitáció fejlesztését,

6.7. felügyeli a repülőorvosi képzést és továbbképzést,

6.8. szakmai felügyeletet biztosít a bejelentett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek adatgyűjtése felett,

6.9. koordinálja a lőfegyverek megszerzését és tartását igénylő ún. I. csoportú személyek pszichológiai alkalmasságának vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét, konzultációkat tart a vizsgálóhelyek vezetőivel,

6.10. koordinálja a közterület-felügyelők munkaköri alkalmassági vizsgálatát végző vizsgálóhelyek tevékenységét,

6.11. szakmai irányítást gyakorol a foglalkozási betegségek bejelentése tekintetében.

c) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály a közegészségüggyel kapcsolatos hatósági feladatkörében ellátja a jogszabályokban meghatározott elsőfokú hatósági, szakhatósági feladatokat.

d) A Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály a Magyar Biocid Kompetens Hatóság szervezési feladatai körében

1. összefogja a hatóanyag-értékelésben részt vevő szakértőkből álló biocid munkabizottság tevékenységét,

2. részt vesz az Európai Bizottság és az Európai Vegyianyag Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által szervezett Kompetens Hatósági (CA) és egyéb szakértői bizottsági üléseken,

3. részt vesz a biocid termékekkel foglalkozó bizottság (BPC) alá tartozó munkacsoportok (WG) ülésein, ha saját hatóanyag kerül értékelésre,

4. tanulmányozza és véleményezi más tagállamok hatósági jelentéseit (CIRCA),

5. kapcsolatot tart az Európai Bizottság és a tagállamok kompetens hatóságaival,

6. részt vesz a tagországok kompetens hatóságai közötti megállapodás keretében a Közép-európai BIOCID Együttműködés (MEGB) fórumának munkájában, ülésein,

7. kezeli az európai uniós e-konzultációt,

8. információt szolgáltat (helpdesk) telefonon és e-mailben a hazai és külföldi ipar szereplői részére,

9. kezeli a biocid termékek nyilvántartásában (R4BP) szereplő adatbázist.

1.3.4.3. Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály

a) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsággal kapcsolatos feladatai körében

1. felügyeli a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények egészségkárosító kockázatai meghatározásának elveit és gyakorlatát, kidolgozza a megelőzés általános stratégiáját,

2. ellátja az európai uniós tagországokban működő, nem élelmiszerekre vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RAPEX) keresztül érkezett, a kémiai biztonsággal kapcsolatos riasztások, tájékoztatások haladéktalan kivizsgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat,

3. ellátja az irányító és koordináló feladatokat (National Focal Point) az Ügynökségtől, más tagállamtól vagy a hazai végrehajtó hatóságtól érkező megkeresés esetén az európai parlamenti és tanácsi rendeletekkel összefüggő ellenőrzésekben és hatósági eljárásokban,

4. felügyeli a kémiai biztonság szabályainak érvényesülését, valamint nyomon követi a kémiai biztonságot érintő változásokat, a vegyi anyagok egészségre gyakorolt hatását.

c) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a kémiai biztonsági kockázatértékelési feladatai körében

1. feladatkörében szakértői tevékenységet végez, humán toxikológiai szakvéleményeket készít és hangol össze a lakosságot érintő kémiai ártalmak felismerésére és csökkentésére,

2. szakértőként részt vesz a veszélyes anyagok és keverékek veszélyes tulajdonságainak humán toxikológiai kockázatértékelésében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.), a vegyi anyagok regisztrálásáról, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendeletben (a továbbiakban: REACH rendelet) és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendeletben (a továbbiakban: CLP rendelet) meghatározott módon,

3. ellátja a biocid termékek szakvéleményezési feladatait,

4. szakértőként részt vesz a potenciálisan veszélyes vegyi anyagok kémiai biztonsági kockázatának becslésében, az illetékes hatóságok felkérésére a veszélyesség meghatározásában, valamint a felhasználás közegészségügyi feltételeinek megadásában,

5. szakértőként részt vesz a veszélyes vegyi anyagok egészségkárosító hatásainak meghatározásában és vizsgálatában,

6. részt vesz a veszélyes vegyi anyagok és keverékek, illetve a biocid készítmények bejelentésének értékelésében.

d) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály CLP Kompetens Hatósági és bejelentési feladatai körében

1. ellátja a CLP rendelet 43. és 44. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait,

2. ellátja a veszélyes anyagok és keverékek bejelentésével kapcsolatos feladatokat a CLP rendelet 45. cikke, a Kbtv., valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján, elvégzi a bejelentésekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat és továbbítja a feladat ellátásához szükséges információkat és dokumentumokat az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz (a továbbiakban: ETTSZ), továbbá fogadja a biocid termékek bejelentését a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően,

3. a bejelentési feladatok keretében

3.1. összeállítja, valamint naprakészen tartja és közzéteszi a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét, előkészíti az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzéke magyar változatának közzétételét,

3.2. végzi az Európai Unió és az OECD tagországok, valamint a nemzetközi szervezetek, méregközpontok, illetve az információs központok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét,

3.3. javaslatot tesz az Országos Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai biztonsági szakrendszerének módosítására és fejlesztésére,

4. a CLP Kompetens Hatósági feladatok keretében

4.1. felelős a vegyi anyagok harmonizált besorolására és címkézésére vonatkozó javaslatokért, valamint a CLP rendeletben a tagállamra megállapított kötelezettségek végrehajtásáért,

4.2. elősegíti a vegyi anyagok CLP rendelet szerinti osztályozása, címkézése és csomagolása tekintetében illetékes valamennyi hatóság együttműködését és koordinációját,

4.3. felelős a többi tagállam CLP Kompetens Hatóságával, valamint CLP rendelettel kapcsolatos ügyekben az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért,

4.4. kijelölés alapján ellátja a különböző nemzetközi testületekben a magyar CLP kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,

5. a CLP Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében

5.1. felelős a CLP rendelettel összefüggésben a szállítók és más érdekelt felek felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

5.2. kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség CLP Információs Szolgálataival (Helpdeskekkel),

5.3. javaslatot tesz a CLP szakmai tájékoztatás céljából a minisztérium által fenntartott Internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára.

e) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály a REACH és PIC Kompetens Hatósági feladatai körében

1. ellátja a REACH rendelet alapján a nemzeti Kompetens Hatóság és a Tájékoztató Szolgálat feladatait, valamint egyéb, hazai kijelölés, felkérés alapján a tagállam feladatkörébe utalt REACH vonatkozású feladatokat,

2. ellátja a veszélyes anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU rendelet (a továbbiakban: PIC rendelet) szerinti kijelölt hatóság feladatait az ipari vegyi anyagokra és készítményekre vonatkozóan,

3. a REACH Kompetens Hatósági feladatok keretében

3.1. felelős a REACH rendelet 121-124. cikke alapján a nemzeti Kompetens Hatóságra ruházott feladatok végrehajtásáért, a rendelet végrehajtása érdekében együttműködik az Európai Bizottsággal, az Ügynökséggel és a többi tagállam kompetens hatóságával, tájékoztatja a nyilvánosságot a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatokról, és szükség szerint adatokat szolgáltat az Ügynökségnek,

3.2. kijelölés alapján ellátja a különböző testületekben a magyar REACH kompetens hatóság képviseletét, valamint az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat, részt vesz az Ügynökség, illetve az Európai Bizottság által működtetett testületek, munkacsoportok munkájában, valamint ellátja az ezen testületek munkájával összefüggő hazai feladatokat,

3.3. részt vesz a REACH vonatkozású kockázatkezelési intézkedésekre irányuló javaslatok kidolgozásában,

4. a REACH Tájékoztató Szolgálati feladatok keretében

4.1. felelős a gyártók, importőrök, továbbfelhasználók és más érdekelt felek számára azok felelősségeire és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatásért,

4.2. kapcsolatot tart a többi tagállam és az Ügynökség, valamint a REACH Információs Szolgálataival (Helpdeskek),

4.3. felelős az egyes ipari szervezetek, vegyipari érdekképviseletek által felállított REACH információs szolgáltatókkal való kapcsolattartásért,

4.4. javaslatot tesz a REACH és PIC szakmai tájékoztatás céljából a minisztérium által fenntartott internetes oldalak naprakésszé tételére, bővítésére, szakmai tartalmára vonatkozóan,

5. a PIC rendelet alapján Kijelölt Hatósági feladatok keretében

5.1. fogadja a kiviteli bejelentéseket az exportálóktól, és azokat továbbítja az Európai Bizottságnak,

5.2. a jogszabályi feltételek fennállása esetén az importáló ország kijelölt hatóságának hozzájárulását kéri a kivitelhez,

5.3. fogadja az import bejelentéseket az Európai Bizottságtól, illetve az exportálóktól, valamint az exportálóktól beérkezett jelentéseket továbbítja az Európai Bizottságnak,

5.4. támogatja az export-import ellenőrző hatóságok munkáját,

5.5. PIC kérdésekben felelős a többi tagállam PIC kijelölt hatóságával, valamint az Európai Bizottsággal és az Ügynökséggel való kapcsolattartásért, valamint a PIC rendeletben előírt jelentések elkészítéséért.

f) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az ETTSZ feladatai körében

1. ellátja a Kbtv. és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet által meghatározott feladatokat,

2. ellátja az Országos Transzplantációs Nyilvántartás (a továbbiakban: OTNY) feladatait a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó miniszteri rendelettel összhangban 24 órás ügyelet formájában,

3. nyilvántartja a Magyarországon forgalomban lévő és bejelentett veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket, valamint gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat,

4. gyűjti és feldolgozza az egészségügyi intézmények által bejelentett emberi mérgezési eseteket, ebből éves jelentést készít az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program előírásai alapján, az elkészített jelentést megküldi a jogszabályban meghatározott szerveknek,

5. kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamaiban működő méregközpontokkal, valamint együttműködik ilyen kérdésekben az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival, így különösen a Környezetvédelmi, az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági és a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságokkal,

6. felelős a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt hatásaik vagy fizikai hatásaik alapján a szállító által veszélyesnek besorolt vagy ítélt keverékekre vonatkozó információk fogadásáért és ezen információk titkosságának a jogszabály szerinti fenntartásáért,

7. a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos megkeresésre 24 órás ügyelet formájában - sürgősségi esetben telefonon, egyéb esetben levélben, e-mailben, illetve faxon - információt ad az emberi élet és egészség védelme, valamint a környezetvédelem érdekében toxikológiai kérdésekben.

g) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály az OTNY feladatai körében

1. fogadja, tartalmilag ellenőrzi, nyilvántartja és visszaigazolja az agyhalál utáni szerv- és szövetátültetés ellen tiltakozók nyilatkozatait,

2. felveszi a kapcsolatot a hiányos tiltakozások esetén a tiltakozóval,

3. ellátja az OTNY feladataihoz rendelt nyilvántartások vezetését és folyamatos karbantartását,

4. megküldi az egészségügyi intézmény által kért tiltakozó nyilatkozatot,

5. ügyfélfogadást tart a tiltakozó, illetve visszavonó személyek részére, valamint tájékoztatja (telefonon, illetve írásban) a lakosságot,

6. menti az ügyviteli dokumentációt, valamint éves statisztikát készít.

h) A Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a kémiai biztonságot érintő ellenőrzési módszerek kidolgozásában,

2. ellátja a kémiai biztonsági koordinációs tanács titkárságához kapcsolódó feladatokat.

1.3.4.4. Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály

a) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály közigazgatási hatósági hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos feladatai körében

1. ellátja a járványügyi szakterületet érintő hatósági feladatokat,

2. engedélyezésre előkészíti az OKI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékeknek az 1. főcsoportja (Fertőtlenítőszerek) szerinti,

2.1. az 1. terméktípusba (humán-egészségügyi biocid termékek) tartozó fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

2.2. a 2. terméktípusba (nem közvetlenül embereken vagy állatokon való felhasználásra szánt fertőtlenítőszerek és algásodás elleni szerek) és a 3. terméktípusba (állat-egészségügyi biocid termékek) tartozó fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

3. engedélyezésre előkészíti az OGYÉI szakértői szakvéleménye alapján a biocid termékek 1. főcsoportja (fertőtlenítőszerek) szerinti, a 4. terméktípusba (élelmiszer- és takarmány közelében használt fertőtlenítőszerek) sorolt fertőtlenítőszerek forgalomba hozatalát,

4. engedélyezésre előkészíti a biocid termékek 3. főcsoportja (kártevők elleni védekezésre használt szerek) szerinti, a 14. terméktípusba (rágcsálóirtó-szerek), a 18. terméktípusba (rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek) és a 19. terméktípusba (riasztó- és csalogatószerek) sorolt rágcsálóirtó, illetve rovarirtó szerek és riasztószerek forgalomba hozatalát,

5. előkészíti a biocid terméktípusba tartozó készítmények külföldi törzskönyvezéséhez (és törzskönyvi megújításához) szükséges nemzetközi hatósági bizonyítványt.

c) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály járványügyi szakterületet érintő egyéb feladatai körében

1. feladatkörében kapcsolatot tart a WHO járványügyi tevékenységet irányító, koordináló részlegeivel, kielégítve a magyar járványügyi tevékenységre vonatkozó jelentéskérést is,

2. együttműködik az ECDC-vel, mint nemzeti koordinátor, valamint a nemzeti koordinátor által kijelölt betegségspecifikus és népegészségügyi funkciókat ellátó fókuszpontok és helyetteseik révén, illetve ellátja a nemzeti koordináló kompetens szerv képviseletét, továbbá részt vesz az irányító testület, a tanácsadó testület ülésein, a fókuszpont üléseken és véleményezi a testület szakmai munkaanyagait,

3. teljesíti a járványügyi szakterületet érintő - szakmai állásfoglalást igénylő - megkereséseket,

4. az oltóanyag beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban biztosítja a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelmet,

5. szakmailag indokolt esetben gondoskodik a Legionella Szemlebizottság összehívásáról,

6. részt vesz módszertani fejlesztést támogató és megalapozó nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban.

d) A Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály

1. járványügyi koordinációs feladatai körében

1.1. figyelemmel kíséri az ország járványügyi helyzetének alakulását, szükség esetén javaslatot tesz a kiemelt járványügyi eseménynek minősülő, illetve több megyére vagy az egész országra kiterjedő járványveszély vagy járvány fennállásának megállapítására és az annak megelőzése, illetve megszüntetése érdekében teendő intézkedések elrendelésére,

1.2. szükség esetén felkéri az OKI főigazgatóját területi járványok, kórházi járványok soron kívüli kivizsgálására, valamint járványügyi vonatkozású szakmai útmutatók, tájékoztató anyagok, értékelések elkészítésében közreműködésre,

1.3. szükség esetén javaslatot tesz kiemelt járványügyi esemény, illetve a lakosság egészét vagy több megye lakosságát érintő megbetegedési veszély és annak elhárítása érdekében indokolt védőoltások elrendelésére,

1.4. szükség esetén javaslatot tesz szűrővizsgálatok kezdeményezésére, ha a járványügyi helyzet alapján indokolt a lakosság egészének vagy több megye lakosságának, illetve külföldről érkező személyeknek a vizsgálata,

1.5. nyilvántartja és elemzi a járványok adatait,

1.6. folyamatosan figyelemmel kíséri a fertőző betegségek előfordulását, a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek járványtani sajátosságait,

1.7. figyelemmel kíséri a jelentések alapján a tudomására jutott járványok és a sürgősen jelentendő fertőző betegségek kivizsgálását, szükség esetén közreműködik a járványok kivizsgálásában,

1.8. az egyes fertőző betegségek járványügyi helyzetének változásai alapján javaslatokat tesz e betegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló intézkedések, programok bevezetésére,

1.9. értékeli a kormányhivatalok védőoltással kapcsolatos tevékenységét,

1.10. megtervezi a nemzeti immunizációs programban szereplő védőoltásokhoz, valamint a megbetegedési veszély elhárítása érdekében szükséges és a járványügyi tartalékot biztosító oltóanyagok országos mennyiségét,

1.11. rendkívüli járványügyi események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában,

2. a kórházhigiénés terület tekintetében

2.1. figyelemmel kíséri az országban folyó kórházhigiénés/infekciókontroll tevékenységet és a nosocomiális járványügyi helyzetet,

2.2. végzi az országos infekciókontroll stratégia kidolgozását és közreműködik a meghatározott célok megvalósításában,

2.3. figyelemmel kíséri az ECDC, az Európai Bizottság és a WHO infekciókontrollal kapcsolatos ajánlásait, és javaslatot tesz az ajánlások hazai végrehajtására,

2.4. kapcsolatot tart ECDC, a WHO és az Európai Bizottság képviselőjével "az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és ellenőrzését is magában foglaló betegbiztonságról" szóló hatályos Európa Tanácsi Ajánlás tagállami végrehajtásáról szóló tárgykörben,

2.5. ellátja az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság titkársági feladatait, szakmai javaslatokkal támogatja a Megyei Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok tevékenységét,

2.6. kidolgozza a kórházhigiénés és infekciókontroll módszertani leveleket, és előzetesen véleményezi a minisztérium egészségügyi háttérintézményeinek ilyen témájú szakmai kiadványait,

2.7. működteti az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és vonatkozó területek felügyelete céljából a Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszert (a továbbiakban: NNSR), biztosítja karbantartását, ellátja az NNSR-rel kapcsolatos nyilvántartási, validálási, elemző, értékelő, közzétételi, oktatási és egyéb feladatokat,

2.8. kapcsolatot tart az OKI referencia laboratóriumaival a kórházhigiénés és infekciókontroll területre vonatkozó tevékenységek működtetése érdekében,

2.9. részt vesz a kórházhigiénés és infekciókontroll témájú nemzetközi kutatásokban és vizsgálatokban,

3. a fertőző betegségek megelőzése és surveillance feladatok tekintetében

3.1. figyelemmel kíséri és elemzi a lakosság egészségi állapotát a fertőző betegségek területén,

3.2. meghatározza a járványok leküzdésének, valamint a fertőző betegségek megelőzésének hatékony módszereit,

3.3. folyamatosan vizsgálja nemzetközileg elismert új módszerek, tudományos eredmények hazai bevezetésének lehetőségeit,

3.4. gyűjti, nyilvántartja és elemzi a bejelentésre kötelezett fertőző betegségekre vonatkozó adatokat, és rendszeresen adatokat szolgáltat az egészségügyi kormányzati szervek, illetve az ECDC és a WHO részére,

3.5. tájékoztatást ad az aktuális járványügyi helyzetről, az e körben felmerült kérdésekről, az előidéző tényezőkről és azok várható következményeiről, továbbá a megoldás lehetőségeiről,

3.6. működteti a hatósági (járványügyi) döntéshozatalt megalapozó betegség specifikus surveillance-okat, végzi a surveillance-ok karbantartását, fejlesztését, kapcsolatot tart az OKI referencia laboratóriumaival a betegségspecifikus surveillance-ok működtetése érdekében,

3.7. az influenza surveillance keretében megszervezi és októbertől májusig működteti a klinikai adatgyűjtést, a nemzeti influenza referencia laboratóriumtól kapott virológiai eredményeket is felhasználva az influenza szezonális időszakában a 40. héttől a következő év 20. hetéig heti jelentést készít,

3.8. gyűjti és elemzi a járási hivatalokkal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közös adatbázison keresztül beérkező, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások teljesítésére vonatkozó adatokat, elemzi és értékeli az oltások teljesítését, az átoltottságot, rendszeresen adatokat szolgáltat azokról az egészségügyi kormányzati szervek és a WHO részére,

3.9. előkészíti az évente kiadásra kerülő védőoltási módszertani levelet,

3.10. figyelemmel kíséri a szexuális úton terjedő fertőző betegségek és a tbc járványügyi helyzetét, szükség esetén javaslatot tesz azok megelőzésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos intézkedések meghozatalára,

4. a dezinszekciós és deratizációs feladatok tekintetében

4.1. bejelentésre folyamatosan tájékozódik a betegséget terjesztő egészségügyi kártevők (rágcsálók, rovarok, egyéb ízeltlábúak) előfordulásából adódó közegészségügyi ártalmakról, illetve az irtásukra tett intézkedésekről, szükség esetén javaslatot tesz további intézkedésekre,

4.2. irányítja az invazív szúnyogfajok magyarországi surveillance programját,

4.3. természeti csapás, egyéb rendkívüli esemény, járvány vagy járványveszély előfordulásakor felkérésre közreműködik a szükséges intézkedések szervezési, szakmai irányítási munkáiban,

4.4. az egészségügyi kártevők elleni védekezésre engedélyezett készítményekről online adatbázist működtet,

4.5. közreműködik az irtószerek és riasztószerek biocid felülvizsgálati programjában,

4.6. értékeli a légi úton történő csípőszúnyog irtás éves adatait,

4.7. feldolgozza, elemzi és értékeli a kormányhivatalok jelentéseiben feltüntetett adatokat,

5. a dezinfekciós feladatok tekintetében

5.1. részt vesz az európai "biocid" felülvizsgálati programban,

5.2. feldolgozza, elemzi és értékeli a kormányhivatalok jelentéseiben feltüntetett adatokat,

5.3. rendkívüli események előfordulásakor, illetve ezek megelőzése érdekében közreműködik az intézkedések kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában.

1.3.4.5. Egészségügyi Igazgatási Főosztály

a) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály az egészségügyi igazgatással kapcsolatos hatósági feladatkörében

1. ellátja a jogszabályokban meghatározott hatósági, szakhatósági feladatokat,

2. előkészíti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyét, ha az engedély kiadása az országos tisztifőorvos hatáskörébe tartozik,

3. előkészíti a közszolgáltatást végző egészségügyi szolgáltatók szakellátási kapacitása és az ehhez kapcsolódó ellátási terület meghatározását, módosítását,

4. vezeti az egészségügyi szakellátás kapacitás és ellátási területről szóló nyilvántartást,

5. szakhatósági állásfoglaláshoz előkészíti és ennek figyelembevételével engedélyezi az emberen végzett orvostudományi kutatásokat,

6. vezeti az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyének nyilvántartását,

7. előkészíti a kormányhivatal által hozott döntések felülvizsgálata során szükségessé váló felügyeleti intézkedéseket,

8. vezeti a bejelentés keretében egészségügyi tevékenységet végzők jogszabályban meghatározott adatait,

9. vezeti a jogszabályban meghatározott adattartalommal az egészségügyi dolgozók humánerőforrás nyilvántartását,

10. koordinálja az alapellátási körzetek nyilvántartásának vezetését,

11. közreműködik a sejtekkel, szövetekkel kapcsolatos kompetens hatósági feladatok ellátásában az EUROTRANSZPLANT szerződés alapján,

12. közreműködik a szervátültetéssel kapcsolatos hatósági feladatok végzésében, ezen feladatok keretében együttműködve az Országos Vérellátó Szolgálattal és az ÁEEK-kel,

13. felméri, és adatot szolgáltat az EUROCET projekt tekintetében a sejt- és szövetgyűjtésről, -tárolásról és transzplantációról,

14. évente adatgyűjtést végez és jelentést készít a szövetek vizsgálatához, feldolgozásához, tárolásához, elosztásához kapcsolódó súlyos káros eseményekről, illetve a szövetek beültetése vagy kivétele során észlelt súlyos szövődményekkel kapcsolatosan,

15. hozzájárulást ad a szervek, szövetek Magyarországról külföldre, illetve külföldről Magyarországra szállításához, a kiadott engedélyekről vezeti a nyilvántartást,

16. közreműködik a határterületnek minősülő tevékenységek azonosításában, egészségügyi szolgáltatásnak minősülés megítélésében,

17. végzi az általa kiadott engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatók tevékenységének ellenőrzését.

c) Az Egészségügyi Igazgatási Főosztály koordinációs és szakmai irányítói feladatai körében

1. végzi a hatósági szakfelügyeleti rendszer koordinálásával kapcsolatos feladatokat, vezeti a szakfelügyelők nyilvántartását,

2. figyelemmel kíséri az Európai Unió jogalkotását és bírósági gyakorlatát és a szakterületét, valamint a kormányhivatalt és a járási hivatalt érintő jogszabályokról, illetve bírósági döntésekről tájékoztatja az érdekelteket,

3. IMI-koordinációval (Internal Market Information system) kapcsolatos feladatokat lát el,

4. végzi az egészségügyi szakterületre vonatkozó éves beszámoló jelentések feldolgozását, statisztikát készít, az adatok elemzése után értékeli az ápolás helyzetét,

5. szervezi, összehangolja a kormányhivatal és a járási hivatal keretében működő ápolási szakfelügyeleti tevékenységet, közreműködik az ápolási szakfelügyelet szakmai irányításában, közvetíti az egységes szakmai irányelveket és segíti azok szakmai, gyakorlati érvényesítését,

6. tájékoztatja az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkárt az ápolás területét érintő tapasztalatokról, valamint részt vesz az ápolással kapcsolatos szakmai irányelvek kidolgozásában, elősegíti a korszerű ápolási, gondozási szemlélet kialakítását, az új módszerek bevezetését és megvalósítását,

7. közreműködik az egészségügyi ellátás javítását célzó szervezeti és szervezési intézkedések előkészítésében, végrehajtásában, felkérésre véleményt nyilvánít az egészségügyi ellátórendszer szervezetével és feladatával kapcsolatos módosító elképzelésekről,

8. szükség szerint felmérést készít az egészségügyi ellátásról.

1.3.4.6. Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály

a) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály

1. egészségfejlesztési általános feladatkörében

1.1. egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenységet folytat, illetve részt vesz a lakosságot érintő és a megelőzést szolgáló programok kidolgozásában és végrehajtásában,

1.2. az egészségfejlesztés, a betegségek, balesetek, sérülések megelőzése, az egészséget veszélyeztető tényezőkre való felkészülés érdekében szaktudást, információt és támogató eszközöket fejleszti ki, programokat dolgoz ki és tesz elérhetővé a lakosság, az állami és civil intézmények, az egészségügy, az államigazgatás és a döntéshozók számára,

1.3. a lakosság egészségét támogató egészségfejlesztési modelleket dolgoz ki a különböző színterek (munkahely, iskola, település) közösségi egészségfejlesztéséhez,

1.4. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterületekkel, az egészséges táplálkozással és a fizikai aktivitással kapcsolatban, valamint adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

1.5. részt vesz a hazai és nemzetközi szakpolitikák, programok, ajánlások, módszertani útmutatók kidolgozásában, véleményezésében, megvalósulásának és hatásának monitorozásában,

1.6. javaslatot tesz a lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának nyomon követésére alkalmas indikátorok kialakítására és gyűjtésére, valamint az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek mérsékelésére,

1.7. végzi a népegészségügyi hálózathoz tartozó szervezetek egészségfejlesztési tevékenységének támogatását, koordinálását, a megvalósított egészségfejlesztési programokról adatok gyűjtését, összegző jelentés készítését,

1.8. szakmai irányelveket, útmutatókat készít, készíttet, illetve kezdeményezi azok kidolgozását és közreműködik azok véleményezésében, közvetítésében, megvalósításában,

1.9. feladatainak ellátása érdekében együttműködik az egészségvédelemmel, egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati és nem kormányzati szakmai szervezetekkel, non-profit civil szervezetekkel, helyi önkormányzatokkal,

1.10. kapcsolatot tart nemzetközi szervezetekkel (ENWHP, EuroHealthnet), részt vesz munkájukban; ellátja az Európai Bizottság pályázati portál adatkezelői feladatait (Lear),

2. országos szűrési koordinátori feladatkörében

2.1. szakmailag támogatja a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatokat, különösen a lakosság részvételének növelését biztosító területeken,

2.2. szervezi, összehangolja és szakmailag felügyeli a szervezett, célzott népegészségügyi onkológiai szűrésben részt vevő, illetve abban érintett szervezetek, intézmények tevékenységét,

2.3. menedzseli a szervezett, célzott népegészségügyi onkológiai szűrési programot, nem alapfeladatai ellátása körében a szűréssel kapcsolatos szakmai, módszertani és szervezési, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatok megoldásához tanácsadói, szakértői támogatást vehet igénybe,

2.4. elősegíti a népegészségügyi program szűrési céljainak megvalósulását,

2.5. a folyamatos szűrési tevékenység végzése érdekében együttműködik a szűrésben érintett szervezetekkel,

2.6. szakmailag felügyeli, irányítja a területi szűrőközpontok tevékenységét,

2.7. biztosítja az Onkológiai Szűrési Rendszer működését,

2.8. összefogja a szűrésekhez szükséges szűrési kapacitástervezést, ellenőrzi a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokat,

2.9. méri, elemzi, értékeli a szűrési tevékenységek végrehajtását, a szűrési rendszerek teljesítményét,

2.10. biztosítja a szűrővizsgálatok tekintetében meghatározott minőségi követelmények megvalósulását.

c) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály az egészségmagatartási és mentálhigiénés feladatkörében

1. egészségfejlesztési tevékenységet folytat, programokat és színtér alapú egészségfejlesztési modelleket dolgoz ki,

2. kiterjeszti az általános egészségfejlesztési és egészségkommunikációs feladatokat a lelki egészség fejlesztésének és a betegségmegelőzésnek (ezen belül a mentális megbetegedések, a szenvedélybetegségek, valamint az önkárosító magatartásformák prevenciójának) területeire, továbbá foglalkozik az egészségmagatartás lélektani összetevőivel,

3. szakmailag irányítja és koordinálja a Lelki Egészségközpontok (LEK-ek) és általában az egészségfejlesztési és népegészségügyi hálózathoz tartozó intézmények, szervezetek, szakemberek tevékenységét módszertani támogatást nyújtva,

4. a 3. pontban említett körben jelentési rendszert működtet, komplex adat- és információgyűjtést, adatszolgáltatást valósít meg, összegző jelentéseket készít a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára nemzeti és nemzetközi szinten,

5. javaslatot tesz a lakosság egészségi állapotának, egészségtudatosságának, egészségmagatartásának nyomon követésére alkalmas indikátorok kialakítására és gyűjtésére, valamint az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek mérsékelésére,

6. támogatja az egészségügyi ellátórendszer lelki egészségfejlesztéssel, mentális prevencióval kapcsolatos feladatait, közreműködik a szemlélet kialakításában,

7. javaslatot tesz az éves egészségfejlesztési munkaterv prioritásaira, felügyeli, figyelemmel kíséri és értékeli végrehajtásukat, javaslatot tesz a fejlesztésre irányuló változtatásokra, és közreműködik azok egységes irányelvek szerint történő megvalósításában,

8. ösztönzi és szakmailag segíti a lakosság felé irányuló egészségkommunikációs tevékenységet, valamint a különböző érdekhordozók által végzett egészségpromóciós és prevenciós programok összehangolását,

9. szakmailag segíti az Egészségfejlesztési Irodák (a továbbiakban: EFI) működését, egészségfejlesztési módszertani támogatást nyújt az EFI munkatársainak és más egészségfejlesztési szakembereknek,

10. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendelet alapján végzi az iskolai egészségfejlesztési programok ajánlását (szakmai kritériumrendszert alkalmaz), minősítési rendszert dolgoz ki és működtet,

11. egészségfejlesztési egészségkommunikációs feladatkörében

11.1. ösztönzi, szakmailag segíti, támogatja a lakosság felé irányuló egészségkommunikációs tevékenységet tájékoztatással, felvilágosítással, egészséggel kapcsolatos információk továbbításával a közösségek és egyének egészségtudatos magatartásának kialakítása és javítása, továbbá a primer, szekunder és tercier megelőzési feladatok megvalósítása céljából,

11.2. segíti az állami, helyi önkormányzati és a civil szervezetek, természetes személyek által végzett, az egészséges életmódot támogató, illetve prevenciós programok megvalósítását, összehangolását,

11.3. az egészségfejlesztési tartalmú programok - az iskolai egészségmegőrzés, a települési, kistérségi és színtéri egészségtervek készítése, munkahelyi egészségfejlesztés - megvalósulásának érdekében részt vesz országos kiterjesztésű programok kidolgozásában,

11.4. az egészségfejlesztési tartalmú programok megvalósulásának érdekében felkérésre helyszíni látogatást tesz, és szakmai javaslatokkal támogatja a kormányhivatal és a járási hivatal által elindított és működtetett programokat,

12. az egészségügyi ellátórendszerek áthangolásának segítése érdekében

12.1. végzi a lakosság egészséggel kapcsolatos attitűd vizsgálatainak szakmai támogatását,

12.2. végzi az EFI szolgáltatásait igénybe vevők szükségleteinek felmérését, szempontjaik beépítését feladatellátásának fejlesztésébe,

12.3. feltérképezi az egészségkultúra támogatásához a kapcsolódási pontokat, azokat szakmai információkkal látja el.

d) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály az addiktológiai fókuszpontok működtetése körében

1. Dohányzás Fókuszpont feladatai tekintetében

1.1. működteti a Dohányzás Fókuszpontot,

1.2. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterülettel, a dohányzással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

1.3. részt vesz a dohányzással kapcsolatos hazai és nemzetközi joganyagok megalkotásának előkészítésében, illetve azok módosításában, szakpolitikák, programok, ajánlások kidolgozásában,

1.4. részt vesz a WHO Dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban, az egyezmény magyarországi megvalósításában,

1.5. részt vesz a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/40/EU irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő, megvalósító és értékelő folyamatokban,

1.6. részt vesz a nemzetközi szervezetek tevékenységében, ellátja a részvételből adódó feladatokat, koordinálja az országjelentések elkészítését,

1.7. átfogó monitorozási és értékelési feladatokat lát el, továbbá ellátja a dohányfogyasztással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletét, kutatását, szervezését és koordinációját,

1.8. végzi a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos több szektorra kiterjedő stratégiai tervezési és egyeztetési tevékenységet, a dohányzás visszaszorítását célzó rövid, közép- és hosszú távú terveket készít, irányítja azok végrehajtását, nyomon követi azok megvalósulását és az eredmények értékelését,

1.9. a fiatalokat érintő dohányzásmegelőzési tevékenységet folytat, illetve a prevenciót szolgáló programokat dolgoz ki, összegyűjti a legjobb gyakorlatokat, katasztert készít és programajánlást végez az oktatási intézmények részére, kidolgozza az országos elterjesztés módszertanát és részt vesz a megvalósításában,

1.10. részt vesz átfogó monitorozási és értékelési feladatok ellátásában, a dohányzással kapcsolatos társadalmi, gazdasági és egészségi indikátorok gyűjtésének felügyeletében, kutatásokban, szervezési és koordinációs feladatokban, modellprogramok megvalósításában és hatékonyságának vizsgálatában,

1.11. gyűjti és elemzi a dohányzás visszaszorítását szolgáló intézkedések hazai és nemzetközi hatásvizsgálatainak eredményeit, javaslatokat dolgoz ki a nemdohányzók arányának növelésére, valamint a dohánytermékek fogyasztásának csökkentésére,

1.12. végzi a modellprogramok megvalósítását és hatékonyságának vizsgálatát,

1.13. ellátja nemzetközi és hazai programok megvalósítását, együttműködik a dohányzás visszaszorításában aktív, különböző külföldi, országos, regionális és helyi partnerekkel, beépíti a nemzetközi tapasztalatokat a hazai programalkotásba,

1.14. nyomon követi a civil szervezetek munkáját, együttműködik velük, közös programalkotásban vesz részt,

1.15. adatbázist hoz létre és tart fenn a dohányzás visszaszorítására vonatkozó jogszabályokból, rendelkezésekből és az alkalmazásukra vonatkozó információkból,

1.16. működteti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény rendelkezéseinek betartásával kapcsolatosan beérkező lakossági észrevételek rögzítésére szolgáló telefonvonalat, illetve a www.leteszemacigit.hu honlapot, feldolgozza a beérkezett információkat, és javaslatot tesz a felmerülő kihívások megoldására,

2. Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatai körében

2.1. az európai uniós tagállami kötelezettségből adódóan működteti a Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központot (Nemzeti Drog Fókuszpont), összhangban a kapcsolódó, a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelettel,

2.2. az Európai Unió Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (a továbbiakban: EMCDDA), illetve az EMCDDA-hoz kapcsolódó Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Hálózat (REITOX) munkájában ellátja a magyar nemzeti központ adat- és információgyűjtő, -feldolgozó és -értékelő, illetve kapcsolattartó feladatait, valamint információt, adatot szolgáltat a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint,

2.3. állandó meghívottként részt vesz a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság munkájában,

3. a Nemzeti Addiktológiai Fókuszpont feladatai körében

3.1. komplex adat- és információgyűjtést végez a kockázati magatartás és az egészségfejlesztés szempontjából kiemelt szakterületekkel, alkoholfogyasztással kapcsolatban adatot szolgáltat a döntéshozók, a szakma és a lakosság számára, nemzeti és nemzetközi szinten,

3.2. végzi az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény alapján meghatározott feltételezett új pszichoaktív anyagok szakmai értékelését és az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelését a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló kormányrendelet alapján,

3.3. közreműködik az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatgyűjtésekben,

3.4. részt vesz nemzetközi szervezetek tevékenységében (WHO National Counterparts for Mental Health and Substance Abuse, WHO National Counterparts for Alcohol Policy).

e) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály egészségmonitorozási feladatai körében

1. nem fertőző epidemiológiai tevékenysége tekintetében

1.1. információt szolgáltat a lakosság egészségével - kiemelten a nem fertőző, krónikus betegségekkel - kapcsolatos, az egészséges életmódhoz, annak feltételeihez, a betegségek megelőzéséhez, ellátásához a lakosság egészségét érintő szektoron belüli és más szektorok döntéshozói, az egészségfejlesztési szakemberek számára,

1.2. koordinálja a kutatási tevékenységet az egészségfejlesztéshez szükséges információk előállításához,

1.3. szakmai felügyeletet lát el és koordinál az egészségfejlesztést érintő valamennyi egészségmonitorozási tevékenység (adat- és információgyűjtés, elemzés, értékelés, információszolgáltatás) vonatkozásában országos szinten,

1.4. módszertani segítséget nyújt a kutatásban közreműködő szakmai szervezeti egységek részére,

1.5. meghatározza a magyar lakosság egészségi állapotának, egészségmagatartásának indikátorait, továbbá az egészségben megnyilvánuló egyenlőtlenségek nyomon követésére alkalmas indikátorokat, és véleményezi az ezekkel kapcsolatos nemzetközi megkereséseket,

1.6. részt vesz az Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Munkacsoport tevékenységében,

1.7. adatot szolgáltat az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló miniszteri rendelet szerint az iskola-egészségügyi munkáról, valamint elkészíti a védőnői jelentés összesítőjét.

f) Az Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály szakmai elemzési feladatok körében

1. feladatai ellátásának érdekében adatot, információt gyűjt, felvilágosítást kér az országos intézettől, valamint a kormányhivataltól és a járási hivataltól,

2. részt vesz az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatgyűjtések megtervezésében, vizsgálati protokollok elkészítésében, adatbázisok megtervezésében,

3. figyelemmel kíséri és elemzi az ország közegészségügyi-járványügyi helyzetére vonatkozó adatokat, ennek keretében különösen epidemiológiai, egészséggazdasági elemzéseket végez, illetve részt vesz ilyen vizsgálatokban,

4. módszertani iránymutatást ad, illetve segítséget nyújt a tervezés alapjául szolgáló hazai és nemzetközi adatok elemzéséhez,

5. az egészségügyi ellátás során újonnan alkalmazásra kerülő terápiás és diagnosztikai eljárások bevezetése kapcsán egészséggazdasági elemzéseket, összehasonlító értékeléseket végez,

6. feladatainak ellátása érdekében orvostechnikai kérdésekben együttműködik az OGYÉI-vel,

7. közreműködik az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátásában,

8. elemzései, illetve az elvégzett értékelések alapján kezdeményezi szakmai irányelvek, útmutatók kidolgozását, illetve közreműködik azok véleményezésében és készítésében,

9. az elemzések és értékelések alapján támogató segítséget nyújt az egyes eljárások bevezetése kapcsán az egészségpolitikai döntések meghozatalához, valamint szakmai támogatást nyújt az egészségügyi szolgáltatóknak.

1.3.4.7. Szakmai Irányítási Főosztály

a) A Szakmai Irányítási Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Szakmai Irányítási Főosztály koordinációs és szakmai irányítási feladatai körében

1. a miniszter jogszabály által meghatározott szakmai irányítása keretében koordinálja

1.1. a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentésekre vonatkozó javaslatokat, ellátja a jelentések kialakításával, módosításával, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

1.2. egyezteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos munkatervi - ellenőrzési és mintavételi - feladatokra vonatkozó javaslatokat, illetve ezek szakmai egyeztetését, valamint ellátja a munkatervek kialakításával, módosításával, karbantartásával és közzétételével kapcsolatos feladatokat,

2. a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai tevékenységével kapcsolatos jelentéseket összegyűjti, feldolgozza, gondoskodik a közérdekű adatoknak a honlapon történő megjelentetéséről,

3. a kormányhivatal és a járási hivatal, valamint az országos intézet éves jelentései alapján kiadványt állít össze a területi népegészségügyi szervezeti egységek népegészségügyi tevékenységéről, gondoskodik a kiadvány érintett szervekhez történő eljuttatásról,

4. egyezteti az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek belső, éves jelentési kötelezettségeit, ellátja a jelentések összesítésével kapcsolatos feladatokat,

5. szakmai felügyeleti feladatokat lát el a kormányhivatal és a járási hivatal jelentési és adatgyűjtési rendszerét érintő ügyiratkezelő, egységnyilvántartó és jelentéskészítő alkalmazások kapcsán, részt vesz az alkalmazások kezelésében, azok adatainak gondozásában, valamint ellátja a kormányhivatal és a járási hivatal ügyiratkezelő, illetve egység- és tevékenység nyilvántartó programjainak alkalmazásgazdai feladatait,

6. működteti a kormányhivatal és a járási hivatal szakmai létszámadatainak rögzítésére szolgáló elektronikus rendszert, az ennek során keletkezett adatokat elemzi és a 2. pont szerinti jelentések értékelése során indikátorként felhasználja,

7. koordinálja a kormányhivatal és a járási hivatal éves hatósági ellenőrzési feladatainak összeállítását, összegzi a hatósági ellenőrzési terv végrehajtásával kapcsolatos kormányhivatali és járási hivatali beszámolókat, gondoskodik közzétételükről,

8. megszervezi az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatervi feladatainak összeállítását,

9. szükség esetén kezdeményezi a munkaterv évközi felülvizsgálatát, valamint a teljesítésére vonatkozó éves beszámolást, végzi annak értékelését,

10. elektronikus adatbázisok kapcsán ellátja az MTA-KIK EISZ Irodával az országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek részvételéből adódó kapcsolattartási és koordinációs feladatokat,

11. összeállítja a kormányhivatal és a járási hivatal részére szervezett képzések, továbbképzések, munkaértekezletek éves rendezvénytervét, biztosítja annak közzétételét és folyamatos karbantartását.

c) A Szakmai Irányítási Főosztály egyéb feladatai körében

1. részt vesz a feladatkörébe tartozó különböző adatgyűjtési, jelentési és ügyiratkezelési rendszerek használatával kapcsolatos ismeretek oktatásában,

2. ellátja a kormányhivatali ellenőrzésekkel kapcsolatos koordinációs és kapcsolattartási feladatokat, az illetékes szervezeti egységek bevonásával összeállítja az átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket tartalmazó éves ellenőrzési tervet és - az egyes átfogó ellenőrzések kapcsán az illetékes szervezeti egységek által megadott ellenőrzési szempontok alapján - az ellenőrzési javaslatokat, továbbá helyszíni vizsgálattal részt vesz a kormányhivatal és a járási hivatal átfogó ellenőrzéseiben,

3. a 2. ponthoz kapcsolódóan elkészíti az átfogó ellenőrzések Miniszterelnökség számára megküldendő részjelentéseit,

4. a szakterület tekintetében ellátja az ügyiratkezeléshez kapcsolódó központi érkeztetési és postázási feladatokat, valamint részt vesz az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatok szakmai felügyeletében.

d) A Szakmai Irányítási Főosztály a Közegészségügyi Veszélyhelyzeti Központ feladatai körében

1. megszervezi az Operatív Vezetési Csoport (a továbbiakban: OVCS) riasztásának rendszerét, és naprakészen tartja az ezzel kapcsolatos dokumentumokat, különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetben tevékenyen segíti és támogatja az OVCS irányítási, vezetési feladatainak ellátását,

2. működésre kész állapotban tartja a Kríziskezelő Központot, az OVCS vezetési pontját, gondoskodik a központ folyamatos alkalmazásra kész állapotának biztosítottságáról, a különleges körülmények közötti működés biztosítottságáról,

3. tervezi, szervezi és ellátja a feladatkörébe tartozó hazai együttműködési feladatokat,

4. biztosítja az Egészségügyi Központi Ügyelet (a továbbiakban: EKÜ) folyamatos működését, szorosan együttműködik a Járványügyi Készenléti Szolgálattal és az ETTSZ-szel, szakmailag irányítja és felügyeli az országos intézet készenléti-ügyeleti szolgálatait, valamint a miniszter által gyakorolt szakmai irányítással kapcsolatos közreműködés keretében közreműködik a kormányhivatal készenléti-ügyeleti szolgálatainak irányításában és felügyeletében, melynek keretén belül

4.1. elkészíti és folyamatosan karban tartja az EKÜ ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendet, valamint a szakmai irányítás keretében elkészíti a kormányhivatal készenléti szolgálatai ellátására vonatkozó szakmai eljárásrendjét,

4.2. összesíti és nyilvántartja az alárendelt, illetve a kormányhivatal készenléti ügyeleti szolgálatainak negyedéves vezényléseit,

4.3. különleges jogrendben és egészségügyi válsághelyzetekben irányítja és koordinálja a teljes készenléti ügyeleti szolgálati rendszer munkáját,

4.4. veszélyhelyzet, rendkívüli esemény - beleértve a terrorgyanús cselekményeket is - esetén, a vezetői utasításoknak megfelelően, az EKÜ és a megyei készenléti ügyeletesek útján, átmenetileg irányítja és koordinálja a halaszthatatlanul szükséges közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátását,

4.5. tervezi, szervezi és működteti a 24/7 rendben működő EKÜ-t, annak keretén belül a NER Tájékoztató Központot,

4.6. gondoskodik a központi ügyeleti szolgálatot adó állomány felkészítéséről, vezényléséről, a működtetéstechnikai feltételeinek biztosítottságáról és üzemkész állapotban tartásáról,

4.7. munkaidőben közvetlenül, azon túl pedig az EKÜ útján, jogszabályi kijelölés alapján - hazai végpontként - részt vesz az EU CCA rendszerben, az EU EWRS rendszerben, az EMMI Kormányügyeleti rendszerben, valamint ellátja a NER tájékoztatási feladatokat,

5. a Környezet- és Táplálkozás-egészségügyi Főosztály szakmai javaslata alapján kiadja a hőségriasztást.

1.3.4.8. Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály

a) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály kodifikációs feladatkörében az Egészségpolitikai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a feladatkörét érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály védőnői módszertani, valamint prevenciós, surveillance, veleszületett rendellenességek és ritka betegségek feladatai körében

1. közreműködik a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek ellátásában,

2. közreműködik a TÁMOP 6.1.3/A projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek ellátásában, a védőnői méhnyakszűrés támogatásában, a szűrés szervezésében, koordinálja a szűrést végző védőnők tevékenységét, felülvizsgálja a védőnői méhnyakszűrés tananyagát, a szűrés eredményeiről értékelő beszámolót készít,

3. közreműködik a korszerű védőnői módszertanok elterjesztésében, fejlesztésében és más módon történő szakmai támogatásában,

4. kezdeményezi, segíti a modellprogramok, jó gyakorlatok gyakorlatban történő bevezetését, megvalósítását,

5. együttműködik a védőnőket érintő képzések, továbbképzések tervezésében, szervezésében, tananyagok akkreditációra való előkészítésében, az akkreditáció megújításában,

6. működteti a védőnői informatikai rendszert, valamint a szülői és szakmai honlapokat,

7. felkérésre közreműködik a védőnői szakterületek szempontjából releváns kutatásokban, felmérésekben, nyilvántartást vezet a területhez köthető kutatásokról,

8. részt vesz a védőnőket érintő népegészségügyi feladatok, projektek, rendkívüli adatgyűjtések, felmérések tervezésében, szervezésében,

9. feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart, rendszeres együttműködést alakít ki szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, társadalmi felzárkózási, kulturális, egyházi) és civil szervezetekkel, személyekkel, projektekkel,

10. végzi a területi és iskolavédőnői tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtéseket, együttműködve egészségügyi és más szakemberekkel, adatot szolgáltat az iskola-védőnői munkáról, valamint elkészíti a területi védőnői jelentés összesítőjét,

11. közreműködik az iskolavédőnők által a köznevelési intézményekben megvalósítható prevenciós programok kidolgozásában és megvalósításában,

12. részt vesz a népegészségügyi program egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak tervezésében és lebonyolításában,

13. részt vesz az egészségfejlesztés tartalmi elemeinek szakmódszertani összeállításában a védőnői munkával összefüggésben,

14. a veleszületett rendellenességek felügyeleti és koordinátori feladatkörében országos szinten felügyeli, szervezi, összehangolja a népegészségügyi célból, törvény által elrendelt, veleszületett fejlődési rendellenességekre vonatkozó adatgyűjtést, valamint együttműködik a klinikai, kórházi és az alapellátásban dolgozó orvosokkal, védőnőkkel, civil és betegszervezetekkel, európai és nemzetközi szervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel,

15. menedzseli, illetve ellátja a veleszületett fejlődési rendellenességek országos surveillance tevékenységét és a veleszületett rendellenességekkel kapcsolatos szakmai, módszertani, kommunikációs, minőségbiztosítási és projekttervezési feladatokat, a folyamatosan gyűjtött adatokat elemzi, statisztikai-epidemiológiai módszerekkel feldolgozza és értékeli, az eredményeket publikálja, adatot szolgáltat hazai és nemzetközi szakadatbázisok részére,

16. biztosítja az eVRONY folyamatos működésének szakmai felügyeletét, a szakmai feladatok meghatározásával részt vesz a szakrendszer fejlesztésében,

17. a ritka betegségekkel kapcsolatos feladatkörében országosan koordinálja, felügyeli és értékeli a ritka betegségekkel kapcsolatos szakpolitikai program végrehajtását, kapcsolatot tart a végrehajtásban részt vevő, érdekelt szervezetekkel,

18. együttműködik a Ritka Betegségek Szakértői Bizottságával a betegségekre vonatkozó ellátási protokollok fejlesztésében, betegség specifikus betegút menedzsment kialakításában, kezdeményezi és koordinálja a ritka betegségekkel kapcsolatos orvosi kommunikációs protokollok kidolgozását,

19. támogatja a határokon átívelő diagnosztikus és terápiás együttműködést, kutatást és fejlesztést,

20. irányítja a ritka betegségekkel kapcsolatos információk összegyűjtését, megszervezi a ritka betegségek országos adatgyűjtését és nyilvántartást hoz létre a ritka betegségek szűrési gyakorlatáról, felügyeli az adatok és eredmények közzétételét.

c) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály a védőnők szakmai irányításával, fejlesztésével, felügyeletével kapcsolatos feladatkörében

1. szakmailag irányítja, felügyeli, értékeli a védőnői - területi védőnői, iskolavédőnői, kórházi védőnői és a Családvédelmi Szolgálatban dolgozó védőnői (a továbbiakban: CSVSZ védőnő) - ellátást érintő feladatok megvalósítását a vezető-védőnők közreműködésével,

2. szakmai segítséget nyújt a jogszabályok és szakmai szabályok gyakorlati megvalósításában,

3. szakmai tájékoztatást, iránymutatást ad az egységes védőnői ellátás, vezető-védőnői tevékenység megvalósítása érdekében,

4. ellátja a területi, az iskolai, a kórházi, a CSVSZ védőnői és a vezető-védőnői munka szakfelügyeletének szakmai, módszertani irányítását,

5. a rendelkezésére álló adatok alapján elemzi, értékeli a védőnői ellátást és a vezető-védőnők tevékenységét,

6. feladatainak ellátásában együttműködik szakmai és civil szervezetekkel, valamint a védőnőképző intézményekkel,

7. javaslatot tesz, illetve kezdeményezi a védőnői és a vezető-védőnői tevékenység fejlesztését és szükséges feltételeinek javítását,

8. ellátja a védőnői és a vezető-védőnői szakterületek képviseletét.

d) Az Alapellátás-fejlesztési és Módszertani Főosztály

1. a felnőtt alapellátás feladatai tekintetében

1.1. ajánlásokat tesz a szakterületét érintő vizsgálati és terápiás eljárások rendjére, új megelőzési módszerek bevezetésére, illetve hatékonyságuk javítására, az adott ellátás tekintetében a személyi és tárgyi követelmények meghatározására, illetve módosítására,

1.2. összegyűjti és elemzi az új terápiás és vizsgálati eszközök gyakorlati tapasztalatait és megosztja ezek eredményeit a háziorvosokkal,

1.3. közreműködik a felnőtt alapellátás szociális, egészségügyi és más határterületei vonatkozásában a feladatok összehangolásában, megtervezésében és megvalósításában, értékelésében,

1.4. szakterülete szerinti pilot programok keretében megvalósított modellszerű működésének elemzésével módszertanilag támogatja az alapellátás szervezését, működtetésének fejlesztését,

1.5. részt vesz a szakterülete adatgyűjtési rendszerének kialakításában, korszerűsítésében, javaslatot tesz az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosítására,

1.6. részt vesz a felnőtt alapellátás minőségügyi rendszere feltételeinek, szakmai irányelveinek a kidolgozásában, minőségfejlesztésében,

1.7. az eredményes megvalósítás érdekében részt vesz a népegészségügyi tárgyú programok kutató, értékelőtervező és végrehajtó munkájában, a modellprogramok végrehajtásában,

2. a gyermekegészségügyi alapellátás feladatai tekintetében

2.1. ellátja a gyermekegészségügyi alrendszer sajátos feladatainak és igényeinek, szubspecialitásainak képviseletét,

2.2. nyomon követi a TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori Projekt fenntartási feladataiból származó tevékenységek házi gyermekorvosi és háziorvosi alapellátásában történő megvalósulását,

2.3. figyelemmel kíséri a Svájci Projekt praxisközösségek koncepciójának teljes körű kiterjesztését a házi gyermekorvosi praxisokra,

2.4 részt vesz a gyermekek egészségét, egészségfejlesztését, a gyermekegészségügyet érintően adat-és információgyűjtésekben, elemzésekben és értékelésekben, hazai és nemzetközi kutatásokban, hazai és nemzetközi szervezetek munkájában,

2.5. rendszeresen értékeli a hazai gyermekpopuláció egészségét, gondoskodik a vonatkozó adatok gyűjtéséről és elemzéséről, vizsgálja a fejlődésre és egészségi állapotra jellemző szűrési eredményeket, elemzi a betegségekre vonatkozó adatokat, továbbá a populációs jelentőségű adatok hasznosítása érdekében javaslatokat fogalmaz meg,

2.6. iskola-egészségügyi jelentést készít, elősegíti az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosítását a gyermekegészségügyi alrendszer tekintetében,

2.7. családtervezési és szülői szerepet támogató, egyéb prevenciós és egészségfejlesztési modellprogramokat fejleszt ki és működtet, végzi széles körű elterjesztésüket,

2.8. ellátja a gyermekek egészségét, egészségfejlesztését érintő szakmai feladatok országos képviseletét, széles körű együttműködést folytat az egészségügyi ágazat szereplőivel,

2.9. szakmai és kormányzati felkérésre a gyermekek egészségéhez kapcsolódó szakértői feladatokat lát el,

2.10. szakmai továbbképzéseket szervez és ahhoz kapcsolódó háttéranyagokat készít gyermekegészségügyi és határterületi témákban, különösen a gyermekbalesetek, valamint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, korai fejlődés és rehabilitáció, fenntartható fejlődés és életmód területén, gondoskodik a háttéranyagok hozzáférhetővé tételéről, illetve lakossági tájékoztatást szervez,

2.11. működteti a Neonatológiai Intenzív Centrumok adatgyűjtését, támogatja az adatok értékelését, felhasználását a stratégiai tervezésben, módszertani munkában,

2.12. segíti az oktatási rendszerben a gyermekegészségügyi szemlélet megvalósulását, beleértve az Alaptantervet, az egészséges, balesetmentes, gyermek- és családbarát környezet és attitűd kialakítását, továbbá a gyermekegészségügyi jogok hazai adaptálását és megvalósítását, ehhez szükséges feltételrendszer biztosítását,

2.13. segíti az egészségügyi alapellátók közötti elektronikus adatáramlás kialakítását.

1.4. A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.4.0.1. Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet[332]

a) A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében[333]

1. részt vesz a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság értekezleteinek előkészítésében,

2. részt vesz a hazai és nemzetközi kutatások és tanulmányok, valamint a szakmai háttéranyagok készítésében a Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály közreműködésével,

3. részt vesz a szakmai anyagok és előterjesztések véleményezésében, az európai uniós fejlesztési programok, szerződések, költségvetési feladatok koordinációjában,

4. kapcsolatot tart a minisztérium többi szervezeti egységével és az irányítása alá tartozó háttérintézményekkel,

5. a Programszervezési Osztály útján szervezi a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár programjait és útjait, valamint ellátja az ágazati rendezvényszervezési és protokoll feladatokat.

c) A Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében ellátja a család- és ifjúságügyi terület honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait.

1.4.0.2. Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály[334]

a) A Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály koordinációs feladatai körében[335]

1. közreműködik a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szakterületek által elkészített előterjesztések kidolgozásában és véleményeztetésében,

2. koordinációs feladatot lát el a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság főosztályai és a Koordinációs Főosztály között a Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságra megküldött előterjesztések vonatkozásában,

3. a költségvetéssel összefüggő feladatai tekintetében

3.1. együttműködik és kapcsolatot tart az ágazat szakmai szervezeti egységeivel, a Költségvetési Főosztállyal és a Gazdálkodási Főosztállyal,

3.2. közvetíti a szakmai területek felé a költségvetési keretekkel való gazdálkodás szabályait, kereteit, lehetőségeit,

3.3. közreműködik a szakmai szervezeti egységek költségvetési tervezési feladatainak ellátásában, tájékoztatást nyújt a szakmai területek felé a költségvetési körirat kötelező elemeiről,

3.4. közreműködik a szakmai szervezeti egységek zárszámadással összefüggő feladatainak végrehajtásában,

3.5. koordinálja és összesíti az ágazat fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat,

3.6. együttműködik a szakmai szervezeti egységekkel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

3.7. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan az ágazati államtitkár által meghatározott szakterületi kontroll feladatokat lát el a gazdálkodás során,

3.8. együttműködik a szakmai szervezeti egységekkel a szerződések és egyéb kötelezettségvállalási nyilatkozatok, valamint dokumentumok elkészítésében,

3.9. az ágazat fejezeti kezelésű előirányzatainak tekintetében rögzíti a gazdálkodással kapcsolatos adatokat a fejezeti nyilvántartó rendszerben,

3.10. előkészíti és koordinálja a feladatkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó támogatási, vállalkozási és megbízási szerződéseket, valamint azok módosításait.

3.11. figyelemmel kíséri és észrevételezi az otthonteremtés és a lakhatás támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéseket, bekapcsolódik azok szakmai előkészítésébe.[336]

4. gondoskodik a Családügyi Kabinet titkársági feladatainak ellátásáról.[337]

b) A Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály kutatási feladatai körében

1. a nemzetközi, valamint a magyar család- és ifjúságpolitikai, illetve népesedéspolitikai rendszerek területén kutatásokat végez, jó gyakorlatokat elemez, döntést előkészítő tanulmányokat készít,

2. nemzetközi összehasonlító adatokat, információkat gyűjt, célzottan feldolgoz egy-egy vizsgálandó helyzet, ellátástípus, szolgáltatás, ország, közpolitikai struktúra nemzetközi kontextusának ismertetése, értékelése és a magyar viszonyok nemzetközi értelmezése céljából,

3. figyelemmel kíséri és időszakosan összefoglalja a népesedéspolitikát, valamint a család- és ifjúságpolitikát érintő nemzetközi és hazai tudományos szakirodalmat, cikkeket,

4. részt vesz szakmapolitikai koncepciók, programok kutatási megalapozásában.

c) A Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály stratégiai feladatai körében

1. ellátja az ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, fejlesztési feladatait a szakmai szervezeti egységek bevonásával,[338]

2. meghatározza az ágazat stratégiai céljait a szakmai szervezeti egységekkel együttműködésben,[339]

3. az ágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

4. javaslatokat dolgoz ki az ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására,

5. monitorozza az ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását,

6. közreműködik az ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

7. szakmai háttéranyagok elkészítésével segíti a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár munkáját az értekezletek és programok vonatkozásában,

8.[340]

9. összehangolja és irányítja az ágazat európai uniós fejlesztési feladatait.

d) A Család- és Ifjúságpolitikai Stratégiai és Koordinációs Főosztály az európai uniós fejlesztési programok tekintetében[341]

1. koordinálja a szervezeti egységeknek az ágazatot érintő stratégiai tervezéssel, stratégiaalkotással kapcsolatos tevékenységét,

2. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

2.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását,

2.2. a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

2.2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

2.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

2.2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.2.7. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében, megvalósításában,

2.3. az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

2.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

2.3.2. javaslataival és véleményével közreműködik a szakmai koncepciók és felhívások kialakításában,

2.3.3. folyamatosan kapcsolatot tart az Irányító Hatósággal az előkészítés és megvalósítás alatt álló felhívások és projektek előrehaladásával kapcsolatosan,

2.3.4. közvetít az Irányító Hatóság és a szakmai főosztályok között a felhívások megfelelő szintű szakmai megvalósulása érdekében,

2.3.5. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

2.3.6. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal, pályázatokkal és felhívásokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

2.3.7. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra, felhívásokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

2.3.8. tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású programok, projektek és felhívások vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

2.3.9. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az éves fejlesztési keretek, pályázati felhívások, illetve felhívásokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.

1.4.1. A család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[342]

1.4.1.1. Család- és Népesedéspolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Család- és Népesedéspolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.4.1.2. Családügyi és Nőpolitikai Főosztály

a) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a családtámogatásokra, valamint a CSED-re, a GYED-re, a táppénzre, a baleseti táppénzre és az utazási költségtérítésre vonatkozó, valamint az egyéb család- és nőpolitikához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[343]

2. előkészíti a családpolitikai eszközök kialakítását érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát az érintett szakmai főosztályokkal együttműködésben,

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a családpolitikához, valamint a nőpolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

2. közreműködik a családok mentális egészségfejlesztése, egészségnevelése, egészségvédelme stratégiai irányainak meghatározásában, az ezekkel kapcsolatos prevenciós programok, cselekvési tervek és stratégiák kidolgozásában, illetve együttműködik azok kidolgozásában, valamint részt vesz a társadalom mozgósításában.

c) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. gyakorolja a felügyeleti szerv jogait a családtámogatási ellátásokkal, valamint a CSED-del, a GYED-del, a táppénzzel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatban,[344]

2. ellátja a minisztériumnak a családtámogatásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

3. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

3.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[345]

3.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,[346]

3.3. a kormányhivatalok szakmai munkájának elősegítése érdekében közreműködik a családtámogatásokkal, valamint a CSED-del, a GYED-del, a táppénzzel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos jogszabályok szakmai szabályainak egységes érvényesülésével összefüggésben kiadott jogi aktusok kidolgozásában.[347]

d) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében együttműködik a nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységekkel, és

1. közreműködik az európai uniós tagságból, valamint az egyéb nemzetközi kötelezettségekből adódó, családpolitikával, családtámogatásokkal és nőpolitikával kapcsolatos feladatok ellátásában,

2. rendszeres időközönként közreműködik az ENSZ CEDAW Egyezményében és annak ajánlásaiban foglaltak teljesítéséről, valamint az ENSZ Nők IV. Világkonferenciája célkitűzéseinek megvalósulásáról szóló jelentések elkészítésében,

3. közreműködik az ENSZ CEDAW Egyezményben foglaltakkal összefüggésben a magyar államot érintő panaszos ügyek megoldásában,

4.[348]

e) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a családpolitikával és a nőpolitikával kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri azok felhasználását.[349]

f) A Családügyi és Nőpolitikai Főosztály egyéb feladatai körében

1. cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-vel együttműködésben, valamint figyelemmel kíséri és ellenőrzi azok végrehajtását,[350]

2. programokat dolgoz ki a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolásának elősegítése érdekében, ellátja a Családbarát Munkahely címmel járó pályáztatási, értékelési és szervezési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelővel együttműködésben,[351]

3. részt vesz a családok és a nők életkörülményeit befolyásoló kormányzati döntések előkészítésében,

4. elemzi a kormányzati döntések család- és nőpolitikai hatásait,

5. ellátja a minisztériumnak a család- és nőpolitikával, valamint a családtámogatási ellátásokkal, a CSED-del, a GYED-del, a táppénzzel, a baleseti táppénzzel és az utazási költségtérítéssel kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,[352]

6. részt vesz a családok és a nők érdekképviseletet ellátó szervezeteivel való kapcsolattartásban,

7. a családügyi és nőpolitikai kérdésekhez kapcsolódó koordinatív, tervezési és stratégiai feladatai körében

7.1. kidolgozza a családpolitika és a nőpolitika alapjául szolgáló stratégiai dokumentumokat,

7.2. cselekvési és szakmai programokat dolgoz ki, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

7.3. együttműködik a vonatkozó szakmapolitikai fejlesztési koncepciók kidolgozásában,

7.4. koordinálja a családpolitikához és a nőpolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

7.5. közreműködik az Emberi Jogi Munkacsoport Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportjának tevékenységében,

7.6. kapcsolatot tart az Országgyűlés Kulturális Bizottsága Női Méltóságért Albizottságával,

8. elemzési, kutatás-koordinációs és információs fejlesztési feladatkörében

8.1. az érintett szakfőosztályokkal együttműködésben koordinálja a család- és nőpolitikai terület információs fejlesztéseit, azok nyomon követését,

8.2. összefogja és koordinálja a család- és nőpolitikai terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

8.3. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

9. ellátja a család- és nőpolitikával kapcsolatos, európai uniós és hazai pályázatokkal összefüggő, koordinációs pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közreműködésével,

10. kommunikációs feladatai körében kampányokat tervez és folytat a családbarát közgondolkodás népszerűsítése érdekében a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével,

11. kialakítja a család- és nőpolitikai célok érvényesülését elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában,

12. feladatkörében együttműködik a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-vel,

13. ellátja a családtámogatásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kialakítását, valamint azok monitorozását,

14. előkészíti a családok támogatásával kapcsolatos döntéseket,

15. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében.

16. a nemzetstratégiai célokhoz kapcsolódva - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve - kapcsolatot tart a családok védelmével foglalkozó határon túli szervezetekkel és elősegíti a magyar családok és az érdekeiket védő szervezetek közötti együttműködést.[353]

1.4.1.3. Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály

a) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében[354]

1. előkészíti a gyermekek napközbeni ellátására, a koragyermekkori intervenció koordinációjára, az örökbefogadásra, valamint a gyermeki jogok védelmére vonatkozó, továbbá a népesedéspolitikához kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. előkészíti a bölcsődei ellátást nyújtó intézményekben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének szabályozására vonatkozó szakmai javaslatot, együttműködve a Köznevelés-igazgatási Főosztállyal,

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, valamint figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja az a) pontban felsorolt szakfeladatokhoz kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

2. koordinálja a népesedéspolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

3. közreműködik a gyermekvállalással és -gondozással kapcsolatos szervezett lakossági szűrővizsgálatok koordinálásában,

4. közreműködik a gyermekvállalással és -gondozással kapcsolatos népegészségügyi problémák tudományos kutatásának tervezésében, valamint együttműködik az egészségproblémák hátterének feltárásában.

c) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében[355]

1. előkészíti az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezetek tevékenységének működési engedélyezésére vonatkozó hatósági döntéseket,

2. előkészíti a szakhatósági állásfoglalásokat a szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások közül a gyermekek napközbeni ellátása területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás szakkérdésében,

3. gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos ügyekben a felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket.

d) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében együttműködik a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységekkel, és[356]

1. közreműködik az európai uniós tagságból, valamint az egyéb nemzetközi kötelezettségekből adódó, népesedéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, a gyermekek napközbeni ellátásával, továbbá a koragyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,

2. ellátja a nemzetközi szerződésekből eredő központi hatósági feladatokat, így a Kormány nevében ellátja a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi LXXX. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

3.[357]

4. a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal együttműködve elkészíti az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentéseket.

e) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a népesedéspolitikával, a gyermekek napközbeni ellátásával, a koragyermekkori intervenció koordinációjával, a gyermeki jogok védelmével és az örökbefogadással kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát és figyelemmel kíséri azok felhasználását.[358]

f) A Népesedés- és Gyermekügyi Főosztály egyéb feladatai körében[359]

1. elemzi a kormányzati döntések népesedéspolitikai hatásait,

2. a népesedési kérdésekhez kapcsolódó koordinatív, tervezési és stratégiai feladatai körében

2.1. kidolgozza a népesedéspolitika alapjául szolgáló stratégiai dokumentumokat,

2.2. együttműködik a vonatkozó szakmapolitikai fejlesztési koncepciók kidolgozásában,

2.3. koordinálja a népesedéspolitikához kapcsolódó, több ágazatot, szakterületet érintő programok és koncepciók kialakítását és végrehajtását,

3. elemzési, kutatás-koordinációs és információs fejlesztési feladatkörében

3.1. az érintett szakfőosztályokkal együttműködésben koordinálja a népesedéspolitikai terület információs fejlesztéseit, azok nyomon követését,

3.2. összefogja és koordinálja a népesedéspolitikai terület statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

3.3. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

4. ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával, az örökbefogadással és a népesedéspolitikával kapcsolatos, európai uniós és hazai pályázatokkal összefüggő koordinációs, pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., valamint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közreműködésével,

5. kialakítja a népesedéspolitikai célok érvényesülését elősegítő nemzetközi források felhasználásának szakmai tartalmát, részt vesz a nemzetközi finanszírozású programok szakmai monitorozásában,

6. cselekvési és szakmai programokat, modellkísérleti programokat működtet, valamint figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

7. részt vesz a gyermekek napközbeni ellátását, a koragyermekkori intervenció koordinációját, a gyermeki jogok védelmét, valamint az örökbefogadást befolyásoló kormányzati döntések előkészítésében, elemzi e döntések hatásait,

8. ellátja a minisztériumnak a gyermekek napközbeni ellátásával, a koragyermekkori intervenció koordinációjával, a gyermeki jogok védelmével és az örökbefogadással kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

9. részt vesz a gyermekek napközbeni ellátásához, a gyermeki jogok védelméhez és az örökbefogadáshoz kapcsolódó érdekképviseletet ellátó szervezetekkel való kapcsolattartásban,

10. vezeti az egységes örökbefogadási nyilvántartást és ellátja az ebből eredő feladatokat, valamint az országos örökbefogadás elősegítéséről való gondoskodás keretében ellátja az országos örökbefogadást elősegítő szerv feladatait,

11. ellátja a Kincstár egységes örökbefogadási nyilvántartásával és a gyermekek napközbeni ellátásának nyilvántartásával kapcsolatos feladatellátása szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

12. ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával, a koragyermekkori intervenció koordinációjával, a gyermeki jogok védelmével és az örökbefogadással kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kialakítását, valamint azok monitorozását,

13. előkészíti a gyermekek napközbeni ellátásával, a koragyermekkori intervenció koordinációjával, a gyermeki jogok védelmével és az örökbefogadással kapcsolatos döntéseket,

14. közreműködik a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos európai uniós és hazai pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

15. közreműködik a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos, az azok támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó nemzetközi források felhasználása szakmai tartalmának kialakításában, a gyermekek napközbeni ellátása igazgatási rendszerének kialakításában, működési feltételei megteremtésében,

16. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

16.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,

16.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,

17. módszertani feladatai körében a gyermekek napközbeni ellátása területén a módszertani feladatellátásra kijelölt szervezet és szükség szerint az érintett szakmai főosztályok bevonásával módszertani anyagokat dolgoz ki,

18. részt vesz a minőségfejlesztési stratégia, a standardok, a szolgáltatási protokollok, valamint a szakmai ellenőrzés módszertanának és eljárásrendjének kidolgozásában,

19. együttműködik az intézményi ellenőrzések és nyilvántartások eredményeinek szakmai elemzésében és feldolgozásában,

20. új szolgáltatási formák és szakmai módszerek bevezetése érdekében modellkísérleteket szorgalmaz,

21. figyelemmel kíséri az ellátórendszert érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását,

22. feladatkörében együttműködik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: SZGYF),

23. meghatározza a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

24. a gyermekek napközbeni ellátása területén a módszertani feladatellátásra kijelölt szerv bevonásával a szolgáltatást nyújtó személyek és a bölcsődei dajka képesítési előírásait meghatározó miniszteri rendeletben előírt tanfolyam tekintetében képzéstervezési, képzésszervezési, képzésfejlesztési (Egységes Képzési Program elkészítése, módosítása és tananyagfejlesztése), képzésellenőrzési, valamint nyilvántartási feladatokat lát el,

25. ellátja a gyermekek napközbeni ellátása feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

26. az örökbefogadás előtti tanácsadás, valamint az örökbefogadói tanfolyam tekintetében képzéstervezési, képzésfejlesztési (Egységes Képzési Program elkészítése, módosítása és tananyagfejlesztése), képzésellenőrzési és nyilvántartási feladatokat lát el,

27. figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, valamint eljár a gyermeki jogok hazai érvényesülése érdekében,

28. a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesülése céljából kapcsolatot tart és együttműködik az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) Magyar Bizottságával,

29. a gyermeki jogok hatékonyabb érvényesítése, a gyermekbarát igazságszolgáltatás fejlesztése, a rossz bánásmód elleni védelem hatékonyabbá tétele, valamint a családban való nevelkedés előmozdítása céljából együttműködik a gyermekjogi képviselők munkáját koordináló szervezeti egységgel, az SZGYF-fel, valamint az egyéb érintett szakmai szervezetekkel, intézményekkel,

30. közreműködik az Emberi Jogi Munkacsoport Gyermekek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportjának tevékenységében,

31. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében.

1.4.1.4. Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

a) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a társadalombiztosítási nyugellátási tárgyú jogszabályok szakmai javaslatát,

2. előkészíti a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot és az átmeneti bányászjáradékot érintő jogszabályok szakmai javaslatát,[360]

3. közreműködik a járulékfizetéssel és az Ny. Alap költségvetésével, zárszámadásával kapcsolatos előterjesztések elkészítésében,

4. közreműködik a kétoldalú szociális biztonsági egyezmények nyugdíjszakmai és megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos szakmai javaslatának kialakításában,

5. közreműködik egyéb, a nyugdíj-szakpolitika területén felmerülő jogi szabályozás előkészítésében a társadalombiztosítási nyugellátás elveit és szabályait figyelembe véve,

6. vizsgálja az 1., 2. és 4. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály idősügyi feladatai körében

1. részt vesz az időskorúak társadalmi integrációját, az aktív és méltó időskor gyakorlatának megvalósítását segítő idősbarát programok kidolgozásában, megvalósításában,

2. végzi az időskor, idősödés pozitív társadalmi szemléletű megközelítésének elősegítését,

3. végzi az idősek családon belüli és társadalmon belüli szerepvállalása elismerésének növelését,

4. végzi a családok és helyi közösségek idősek iránti szolidaritásának, megbecsülésének, felelősségvállalásának erősítését,

5. ellátja a generációk közötti együttműködés, tapasztalatátadás fejlesztésébe tartozó feladatokat,

6. részt vesz az idősek életkörülményeit befolyásoló kormányzati döntések előkészítésében,

7. a költségvetés előkészítése során részt vesz az idősügyhöz kapcsolódó fejezeti előirányzat és a finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzat szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzat felhasználását.

c) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a nyugdíjrendszerek európai uniós nyílt koordinációjával és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos minisztériumi és egyéb nyugdíj-szakpolitikával, valamint időspolitikával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi feladatokat, szükség esetén a szakterület képviseletét a bizottsági üléseken,

2. kidolgozza és képviseli a szociális biztonsági egyezmények nyugdíj-biztosítási ágazatot érintő rendelkezéseit, valamint a Segélyek és Támogatások Főosztályával együttműködésben részt vesz a szociális biztonsági egyezmények megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos rendelkezéseinek kidolgozásában és szakmai képviseletében,

3. ellátja a nyugdíjrendszerekkel, időspolitikával kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi szervektől érkező és a kétoldalú kapcsolatokból adódó megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat,

4. részt vesz az EKTB 1. számú Belügyi Együttműködés szakértői munkacsoport Legális migráció alcsoportjának, 3. számú Személyek szabad áramlása, 6. számú Foglalkoztatáspolitika, 22. számú Szolgáltatások szabad áramlása, valamint 51. számú Szociálpolitika és esélyegyenlőség munkacsoportjának munkájában.

d) Az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály egyéb feladatai körében

1. elemzéseket, értékeléseket készít a társadalombiztosítási nyugellátások színvonaláról, a nyugellátások megoszlásának, az ellátások vásárlóértékének alakulásáról,

2. koordinálja az Idősügyi Nemzeti Stratégia végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtását,

3. ellátja az Idősbarát Önkormányzat díjjal kapcsolatos pályáztatási, értékelési, szervezési feladatokat,

4. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

5. ellátja az Idősek Tanácsa működtetésével, az Idősek Világnapja központi rendezvényével kapcsolatos feladatokat,

6. ellátja a minisztériumnak az idősek helyzetével és a társadalombiztosítási nyugdíjakkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

7. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

7.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[361]

7.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,[362]

7.3. közreműködik az idősekre vonatkozó népegészségügyi tárgyú stratégiák, programok, cselekvési tervek kidolgozásában, illetve együttműködik azok kidolgozásában, továbbá részt vesz a társadalom mozgósításában,

7.4. közreműködik az idősekkel kapcsolatos szervezett lakossági szűrővizsgálatok koordinálásában,

7.5. együttműködik az időskori egészségproblémák hátterének feltárásában és megoldási javaslatok kidolgozásában,

7.6. közreműködik az időskorúak tekintetében az otthoni szakápolás és otthoni hospice ellátás rendszerének fejlesztésében és bővítésében,

8. közreműködik az Emberi Jogi Munkacsoport Idősek Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportjának tevékenységében.

1.4.2. Az ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.4.2.1. Ifjúságpolitikáért és Esélyteremtésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Ifjúságpolitikáért és Esélyteremtésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.4.2.2. Ifjúságügyi Főosztály

a) Az Ifjúságügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az ifjúságpolitikát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[363]

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Ifjúságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

1. a több ágazatot érintő ifjúságpolitikai programok kialakítását és végrehajtását,[364]

2. a határon túli ifjúsággal való együttműködés rendszerét, és kidolgozza fejlesztésének szakmai irányait, ehhez kapcsolódóan együttműködik a Magyar ifjúsági Konferenciával,[365]

3. az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatokat az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. közreműködésével.

c) Az Ifjúságügyi Főosztály nemzetközi feladatai körében

1.[366]

2. ellátja, illetve koordinálja Magyarország európai uniós tagságából, valamint a visegrádi országok együttműködéséből és egyéb nemzetközi tagságokból eredő ifjúságügyi feladatokat, valamint összehangolja az egységes hazai álláspont kialakítását és képviseletét, továbbá elkészíti a nemzetközi szervek tájékoztatását szolgáló jelentéseket, és ellátja az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

3. részt vesz és képviseletet lát el az Európa Tanács Ifjúsági Irányító Testületeiben (CDEJ, CMJ), valamint együttműködik az Európai Unió és az Európa Tanács megállapodásaként létrejött Ifjúsági Partnerség kezdeményezéssel,

4. ellátja az EKTB 15. számú Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacsoportjának vezetésével kapcsolatos feladatokat,[367]

5. ellátja az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodásával létrejött Fiatalok Lendületben Program/Cselekvő Ifjúság Program (2007-2013) lezárásával kapcsolatos feladatokat, az Erasmus+ Program (2014-2020) ifjúsági alprogramjával kapcsolatos Nemzeti Hatósági feladatait, valamint ellátja Magyarország képviseletét az Európai Bizottság által vezetett Erasmus+ Programbizottságban az ifjúságügyet érintő kérdésekben és a Programhoz kapcsolódó egyéb hivatalos eseményeken,[368]

6. ellátja a két- és többoldalú államközi szerződésekből, vegyes bizottsági megállapodásokból eredő ifjúságügyi feladatokat,

7. részt vesz az Európai Unió Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácsa üléseinek előkészítésében, valamint kidolgozza és egyezteti az ifjúsági területre vonatkozó tagállami mandátumot.

d) Az Ifjúságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz az ifjúságpolitikai költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat.[369]

e) Az Ifjúságügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. az ifjúságpolitikával kapcsolatos egyéb feladatai körében[370]

1.1. a Nemzeti Ifjúsági Stratégia és cselekvési tervei keretében kidolgozza az ifjúságpolitikával, a fiatalokat érintő szolgáltatásokkal, az ifjúsági turizmussal, a fiatalok iskolán kívüli szabadidejének eltöltésével, továbbá az önkormányzatok ifjúságpolitikai feladatellátásával kapcsolatos szakmai irányokat, fejlesztési koncepciókat és programokat, valamint összehangolja az azokban foglalt feladatok megvalósulását,

1.2. részt vesz a diák- és szabadidősporttal kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,

1.3. meghatározza az ifjúságpolitikához tartozó területek szakmai felügyeleti rendszerét és az e területekhez tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

1.4. ellátja az ifjúságot segítő telefonos lelki segélyszolgálatok működésével kapcsolatos kötelezettségeket, támogatja az önkormányzati ifjúsági referensi hálózat tevékenységét,

1.5. közreműködik az ifjúsági célú pályázatok szakmai tartalmának kialakításában és elbírálásában,

1.6. részt vesz a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátásában,[371]

1.7. ellátja az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum működtetésével kapcsolatos feladatokat,

1.8. feladatkörében előkészíti a módszertani fejlesztéseket és tevékenységeket, különösen a helyi ifjúsági munka fejlesztése, az ifjúsági szervezetek és szolgáltatók kapacitásának bővítése, valamint a fiatalok társadalmi aktivitásának fejlesztése érdekében,

1.9. együttműködik a fiatalok élethelyzetére, körülményeinek alakulására, az ifjúságpolitikai intézkedések hatásainak kimutatására szolgáló kvantitatív és kvalitatív kutatások meghatározásában és koordinációjában,

1.10. részt vesz a szakterületéhez illeszkedő szakmapolitikai fejlesztési koncepciókkal kapcsolatos feladatok ellátásában,

2. ellátja a minisztériumnak az ifjúságpolitikával kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.[372]

1.4.2.3. Esélyteremtési Főosztály

a) Az Esélyteremtési Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a közérdekű önkéntes tevékenységgel, a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményekkel, a Nemzeti Tehetség Programmal kapcsolatos, továbbá a minisztérium feladatkörébe tartozó további esélyteremtési feladatokat érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[373]

2. vizsgálja a hatáskörébe tartozó jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) Az Esélyteremtési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében ellátja a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben foglalt hatósági feladatokat és vezeti az abban meghatározott hatósági nyilvántartást.

c) Az Esélyteremtési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. ellátja a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményekkel és az önkéntességgel kapcsolatos, európai uniós tagságból és egyéb nemzetközi kötelezettségekből adódó feladatokat, a nők elleni erőszak tekintetében a Családügyi- és Nőpolitikai Főosztállyal együttműködve,[374]

2. biztosítja a nemzetközi kapcsolatok területén a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó intézményekkel és az önkéntességgel foglalkozó ENSZ, Európa Tanács és európai uniós bizottságokban a képviseletet, a nők elleni erőszak tekintetében a Családügyi- és Nőpolitikai Főosztállyal együttműködve,[375]

3.[376]

d) Az Esélyteremtési Főosztály funkcionális feladatai körében részt vesz a költségvetés előkészítése során a kapcsolati erőszak áldozatait fogadó, valamint az emberkereskedelem áldozatait befogadó intézményekkel, a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózatával, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatos fejezeti és ágazati előirányzatokra és a finanszírozásukra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

e) Az Esélyteremtési Főosztály egyéb feladatai körében[377]

1. ellátja a Nemzeti Önkéntes Stratégia végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

2. a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal együttműködve részt vesz a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét biztosító kormányzati intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,

3. a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal együttműködve közreműködik a társadalmi kirekesztődés mérsékléséhez és megelőzéséhez szükséges intézkedések kidolgozásában és megvalósításában,

4. kidolgozza a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózatának működési feltételeit, szakmailag koordinálja annak tevékenységét, és ennek során együttműködik a Családügyi és Nőpolitikai Főosztállyal,

5. működteti és szakmailag irányítja a kapcsolati erőszak áldozatai számára létrehozott intézményeket, és szakmailag segíti az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat működését,

6. közreműködik az emberkereskedelem megelőzésével és visszaszorításával kapcsolatos feladatok ellátásában, melynek keretében működteti az emberkereskedelem áldozatait befogadó Átmeneti Szállást,

7. programokat dolgoz ki az önkéntes tevékenység támogatására, továbbá ellátja a miniszter feladatkörébe tartozó, önkéntességgel kapcsolatos egyéb feladatokat,

8. a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársággal együttműködve ellátja a minisztériumnak az esélyteremtés előmozdítását szolgáló programokkal, a társadalmi egyenlőség biztosításával kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

9. ellátja a Nemzeti Tehetség Program megvalósításával összefüggő tárcafeladatokat,

10. közreműködik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók köznevelési intézményekben történő nevelésének-oktatásának sikerességét szolgáló Arany János programok végrehajtásában,

11. részt vesz a szakterületéhez illeszkedő szakmapolitikai fejlesztési koncepciókkal kapcsolatos feladatok ellátásában.

1.5. Az oktatásért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek[378]

1.5.0.1. Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet

a) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. részt vesz az oktatásért felelős államtitkár vezetői értekezleteinek előkészítésében, ennek keretében szakmai anyagot biztosít,

2. koordinálja az oktatásért felelős államtitkár által meghatározott, kiemelten kezelt és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatok végrehajtását, segíti az államtitkárt e feladatok végrehajtásának nyomon követésében és ellenőrzésében, illetve figyelemmel kíséri az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttműködését igénylő feladatok végrehajtását, nyomon követését, ellenőrzését,

3. szervezi a kapcsolatot az oktatási területen működő hazai és határon túli szakmai és civil szervekkel,

4. koordinálja az ágazati-szakmai stratégiák megalkotását,

5. előkészíti az oktatási ágazat jogalkotási tervét.

c) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet szervezetfejlesztési feladatai keretében nyomon követi az oktatásért felelős államtitkár hivatali szervezetének működési folyamatait, előkészíti az oktatásért felelős államtitkár e folyamatok fejlesztésére vonatkozó javaslatait, koordinálja az oktatásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek hivatali szervezetét érintő változásmenedzsmenti feladatokat, továbbá - a jóváhagyást megelőzően - véleményezi az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek ügyrendjeit.

d) Az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az oktatási területtel összefüggő oktatási ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat.[379]

1.5.0.2. Intézményirányítási Főosztály

a) Az Intézményirányítási Főosztály koordinációs feladatai körében[380]

1. ellátja az állami felsőoktatási intézmények fenntartói irányításából eredő, törvényben meghatározott feladatokat, kapcsolatot tart az állami felsőoktatási intézmények működtetésével kapcsolatos ügyekben,

2. ellátja a minisztérium köznevelési háttérintézményei irányításával, felügyeletével kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat, így különösen

2.1. értékeli a Klebelsberg Központ működését, javaslatokat fogalmaz meg a szervezeti és működési hatékonyság javítására,

2.2. törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést végez a tankerületi központ fenntartói tevékenysége tekintetében,

2.3. a Klebelsberg Központ tekintetében gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §-ában meghatározott irányítási jogköröket,

2.4. folyamatosan figyelemmel kíséri a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését, ennek érdekében kapcsolatot tart a Klebelsberg Központtal és a tankerületi központokkal,

3. ellátja a felsőoktatási intézményfejlesztési tervekkel kapcsolatos igazgatási és koordinációs feladatokat,

4. közreműködik az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének államtitkárságon belüli egyeztetésében,

5. ellátja az oktatás területén adományozható köztársasági elnöki, valamint miniszteri kitüntetésekkel és egyéb oktatási elismerésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat,

6. irányítja a köznevelési intézményrendszer infrastruktúrájának felmérését és segíti a Klebelsberg Központot a létesítménygazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátásában.

b) Az Intézményirányítási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket,

2. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

c) Az Intézményirányítási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a felsőoktatás szervezetét érintő, a köztársasági elnök és a miniszterelnök hatáskörébe tartozó kinevezéseket és felmentéseket, valamint a magasabb vezetői megbízásokat és felmentéseket,

2. előkészíti a miniszter hatáskörébe tartozó állami felsőoktatási intézmények rektorainak, kancellárjainak vezetői illetményére és munkaköri leírására vonatkozó javaslatot jóváhagyásra, ellátja a fenntartó hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásából fakadó adminisztrációs feladatokat,

3. előkészíti az állami felsőoktatási intézmény belső ellenőrzési vezetője megbízásának és a megbízás visszavonásának a fenntartó előzetes egyetértésével összefüggő feladatait,

4. előkészíti a tankerületi központ tankerületi igazgatóinak és gazdasági vezetőinek kinevezése, felmentése tekintetében meghatározott miniszteri kinevezési jogkör gyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket,[381]

5. előkészíti a köznevelési intézmények tekintetében az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos döntéseket,

6. gondoskodik a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén az oktatásért felelős miniszter alapítással, átszervezéssel, megszüntetéssel, valamint a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéseinek előkészítéséről,[382]

7.[383]

8. az oktatást érintő közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendjére vonatkozó szabályzat alapján koordinálja a külső adatkéréseket,

9. az oktatási ágazat tekintetében koordinálja és felügyeli a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok közzétételét,

10. közreműködik az állami felsőoktatási intézmények alapító (megszüntető) okiratainak és az alapító okiratok módosításának előkészítésében, szervezeti és működési szabályzataik ellenőrzésében,

11. elkészíti az állami felsőoktatási intézmények, háttérintézmények esetleges átszervezésére vonatkozó részletes átszervezési feladat- és ütemtervet az oktatásért felelős államtitkár, a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, a jogi és közbeszerzési helyettes államtitkár, valamint az EU Tervezési Koordinációs Főosztály bevonásával,[384]

12. szakmailag előkészíti és koordinálja az állami felsőoktatási intézmények vagyongazdálkodásával összefüggő ágazati feladatokat a Vagyongazdálkodási Főosztállyal együttműködésben,[385]

13. ellátja az állami felsőoktatási intézményekben működő konzisztóriumokkal kapcsolatos ágazati feladatokat.

14. javaslatot fogalmaz meg a Klebelsberg Központnak a tankerületi központok által lefolytatandó fenntartói törvényességi ellenőrzésének területeire, irányaira.[386]

1.5.0.3. Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály

Az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály funkcionális feladatai körében

1. szakmapolitikai prioritások meghatározása útján koordinálja az oktatási ágazat költségvetési tervezését,

2. ellátja a köznevelési háttérintézmények gazdálkodásának felügyeletével kapcsolatos hatáskörébe tartozó feladatokat,

3. ellátja az oktatásért felelős államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

4. ellátja az oktatásért felelős államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egységek feladatkörébe tartozó költségvetéstervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

5. ellátja a felsőoktatási intézmények, a Klebelsberg Központ, illetve más köznevelési háttérintézmény költségvetésének tervezésével és beszámoltatásával, a nem állami köznevelési és felsőoktatási intézmények finanszírozásával, a felsőoktatási intézmények, a Klebelsberg Központ, illetve más köznevelési háttérintézmény finanszírozásának szabályozásával kapcsolatos feladatokat,[387]

6. kialakítja a Klebelsberg Központ, illetve - az Oktatási Hivatalt ide nem értve - más köznevelési háttérintézmény vezetőinek, valamint az állami felsőoktatási intézmények vezetőinek rendszeres adatszolgáltatási rendszerét, az érkező adatszolgáltatásokat feldolgozza és elemzi,[388]

7. közreműködik a felsőoktatási intézmény működése, gazdálkodása ellenőrzése céljából az intézmény tanulmányi, gazdálkodási, illetve egyéb nyilvántartási adatainak ellenőrzésében,

8. összefogja és koordinálja a felsőoktatási terület ágazati és fenntartói irányítást érintő statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését,

9. megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő ágazati és fenntartói irányítást érintő felsőoktatási adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, egyeztetve az oktatási ágazat más főosztályaival, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, felügyeli az oktatási ágazat statisztikai nyilvántartásait,

10. az oktatási szakterületek részére biztosítja az eseti és rendszeres elemzésekhez szükséges pénzügyi, gazdálkodási jellegű adatokat, elsődleges elemzéseket, prognózisokat készít,

11. a felsőoktatási ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja az ágazati és fenntartói irányítást érintő statisztikai kérdőíveket, a statisztikai fogalomrendszereket, részt vesz a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokban,

12. ellátja az oktatási fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, felhasználásával és beszámoltatásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

13. az egyházi és magán felsőoktatási és köznevelési intézmények tekintetében ellátja a költségvetési törvényben meghatározott állami oktatási célú támogatások tervezésével, folyósításával, nyilvántartásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat,

14. részt vesz a köznevelési szerződések finanszírozásának előkészítésében,

15. koordinálja az oktatási szakterület pénzügyi-gazdálkodási jellegű statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működését,

16. a stratégiai döntések előkészítését szolgáló, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítése során együttműködik a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztállyal,

17. közreműködik az intézményfejlesztési tervek főosztályt érintő tematikus tartalmának vizsgálatában, különös tekintettel a finanszírozást érintő kérdésekre, tervekre.

1.5.1. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.5.1.1. Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott szakmai és koordinációs feladatokat.

b) A Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

1. kapcsolatot tart az Oktatási Hivatallal,

2. előkészíti a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságnak a minisztérium intézményi munkatervére vonatkozó, a köznevelési ágazatot érintő javaslatait, valamint - az előbbiek alapján - a köznevelési ágazat egyeztetett féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, a jogszabályok szerinti, a minisztérium vezetői értekezletein meghatározott, valamint az oktatásért felelős államtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását,

3. koordinálja a köznevelési szakterületre érkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését, és az érintett szervezeti egységektől határidőben beérkezett vélemények alapján elkészíti és továbbítja az egységes köznevelési ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

4. ellátja a Kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint a kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó feladatokat,

5. közreműködik a köznevelésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített, a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint ezek módosításai szakmai javaslatának, továbbá a kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében,

6. koordinálja a köznevelési fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésével, felhasználásával és beszámoltatásával kapcsolatos szakmai, tartalmi feladatok végrehajtását, és a pénzügyi feladatok tekintetében együttműködik az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztállyal.

1.5.1.2. Köznevelés-igazgatási Főosztály

a) A Köznevelés-igazgatási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. az oktatásért felelős államtitkár által elfogadott ágazati-szakmai stratégiáknak, illetve a miniszteri döntéseknek megfelelően - a Köznevelési Stratégiai Főosztállyal együttműködésben előkészíti a köznevelési ágazatot érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint ezek módosításainak szakmai javaslatát,

2. részt vesz a köznevelési intézmények, a köznevelés rendszerét, költségvetését érintő jogszabálytervezetek, előterjesztések előkészítésében, valamint véleményezésében,

3. közreműködik a köznevelés stratégiai szintű alapdokumentumainak gondozásában.

b) A Köznevelés-igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összeállítja a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére vonatkozó, a köznevelési ágazatot érintő javaslatot,

2. véleményezi a köznevelési ágazat vonatkozásában a statisztikai ügykörbe tartozó jogszabálytervezeteket, előterjesztéseket, munkaanyagokat,

3. szakmapolitikai prioritások meghatározása útján közreműködik a köznevelési ágazat költségvetési tervezésében,

4. részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztések, programtervek szakmai tartalmának kialakításában,

5. közreműködik a helyi önkormányzatok közneveléssel összefüggő tervezési, szervezési feladatainak végrehajtásában, segíti a helyi önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátását,

6. ellátja a kormányhivatalok felett a köznevelési ágazati irányítási feladatokkal összefüggő ellenőrzési feladatokat,[389]

7. a köznevelési ágazat prioritásai érvényesülése érdekében folyamatos munkakapcsolatban áll a kormányhivatalokkal, és az egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakítása érdekében megválaszolja a tanügyigazgatási tárgyú megkereséseket, ezek általánosítható tapasztalatait megosztja,[390]

8. a hazai és nemzetközi oktatási osztályozási rendszerek felülvizsgálatánál koordinálja a tárcavélemény kialakítását, képviseli az ágazat érdekeit,

9. előkészíti a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók köznevelési intézményekben történő nevelésének-oktatásának sikerességét szolgáló programokat, koordinálja e programok végrehajtását,

10. ellátja a köznevelési esélyegyenlőségi feladatokkal összefüggő hátránykompenzációs feladatokat és esélyteremtő programok előkészítését, segíti a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi tervek elkészítését, szervezi az esélyegyenlőségi feladatok ágazati feladatainak végrehajtását,

11. részt vesz a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral, nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók fejlesztését, nevelés-oktatását, továbbá a pedagógiai szakszolgálati feladatellátást érintő programok megvalósításában,[391]

12. végzi a nemzetiségi oktatást érintő dokumentumok, programok, nemzetközi egyezmények, munkatervek előkészítését, a nemzetiségi oktatást érintő, anyanyelvi, illetve idegen nyelvi környezetben folyó pedagógusképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat, a diákcsere szervezését, részt vesz a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok nemzetiségeket érintő ülésein,

13. koordinálja a nemzetiségi oktatás tankönyvellátásával összefüggő feladatokat,

14. gondozza a nem állami fenntartású iskolák nemzetiségi tankönyvbeszerzésére kiírt pályázatot,

15. a nemzetiségi nevelés-oktatás érdekeit képviselve részt vesz a nemzetközi egyezmények, munkatervek előkészítésében, az anyaországi, illetve nyelvi környezetben folyó pedagógusképzés és -továbbképzés megvalósításának segítésében, diákcserék szervezésében,

16. javaslatokat készít a megújításra kerülő vagy új kétoldalú együttműködések hazai nemzetiségi nevelést-oktatást érintő részére, közreműködik az államközi, tárcaközi megállapodásokból és más egyezményekből a minisztériumra háruló, nemzetiségi nevelés-oktatást érintő feladatok végrehajtásában,

17. előkészíti a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral, nehézséggel küzdő, illetve tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók fejlesztését, nevelés-oktatását, a pedagógiai szakszolgálatokat érintő dokumentumokat, programokat,[392]

18. ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testülettel kapcsolatos feladatokat,

19. közreműködik a közérdekű adatigénylések esetén az adatok nyilvánosságára vonatkozó szakmai álláspont kialakításában,

20. előkészítteti az iskolabizonyítványokat és egyéb nyomtatványokat, előkészíti e nyomtatványok előállításával, forgalomba hozatalával kapcsolatos miniszteri döntéseket,

21. kapcsolatot tart az egyházi és magán köznevelési intézményfenntartókkal, ellátja a hit- és erkölcstanoktatásra vonatkozó minisztériumi feladatokat, kivéve a hit- és erkölcstanoktatás támogatásának folyósítását.

22. ellátja az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programok szakmai irányításával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat,[393]

23. ellátja az ágazatközi koragyermekkori intervenciós tevékenységek koordinációjával kapcsolatos ágazati szakmai feladatokat,[394]

24. kidolgozza a digitális módszertani átállással járó többletfeladatok pedagógus életpályarendszerben történő érvényesítésének módját,[395]

25. közreműködik az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítésében, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolásában, valamint az Oktatási Anyakönyv Rendszer, mint közhiteles nyilvántartás hozzáférhetővé tételében.[396]

c) A Köznevelés-igazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket,

2. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket,

3. előkészíti a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló, a 4. függelék II. pont 2. alpontjában feladatként megjelölt köznevelési alapítványokkal, közalapítványokkal kapcsolatos döntéseket,

4. előkészíti a köznevelési esélyegyenlőségi feladatokkal - sérülékeny, kiemelt figyelmet igénylő gyermek- és tanulói csoportok iskolai előrehaladásának segítésével - összefüggő egyedi miniszteri döntéseket.

d) A Köznevelés-igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő - nem hatósági feladatokat érintő - közoktatási adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, egyeztetve az oktatási ágazat más főosztályaival, összeállítja, megszerkeszti az adatgyűjtésekről szóló statisztikai tájékoztatókat, működteti a köznevelési ágazat statisztikai nyilvántartásait,

2. koordinálja és végzi a hazai és nemzetközi rendszeres és eseti köznevelési tárgyú statisztikai adatszolgáltatásokat, együttműködve az Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztállyal,

3. a köznevelési szakterületek részére biztosítja az elemzésekhez szükséges adatokat, elsődleges elemzéseket, prognózisokat készít,

4. a köznevelési ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat,

5. javaslatot tesz a köznevelésért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

6. ellátja a köznevelési szerződésekkel kapcsolatos ágazati szakmai feladatokat,

7. ellátja a menekültek, külföldi állampolgárok köznevelésben való részvételével, felzárkóztatásával és magyarnyelvoktatásával kapcsolatos feladatokat,

8. ellátja az érettségi vizsgatárgyak tételkészítő bizottsága elnökeinek felkérésével és az oktatásért felelős miniszteri jóváhagyásra történő felterjesztésével kapcsolatos feladatokat,

9. ellátja Magyarország hivatalos képviseletét a European Agency for Special Needs And Inclusive Education szervezetben,

10. koordinálja a European Agency for Special Needs And Inclusive Education szervezet projektjeibe delegált külső szakértők munkáját,[397]

11. ellátja az oktatási ágazat képviseletét az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tematikus munkacsoportjaiban,[398]

12. ellátja az Ad hoc Committee of Experts on Roma and Traveller Issues tevékenységéhez kapcsolódó ágazati szakmai feladatokat,[399]

13. ellátja az ENSZ egyezmények végrehajtásához kötődő ágazati szakmai feladatokat,[400]

14. közreműködik a nemzetközi diákolimpiákkal és a hazai tehetségsegítő versenyekkel összefüggő feladatok végrehajtásában.[401]

1.5.1.3. Köznevelési Stratégiai Főosztály

a) A Köznevelési Stratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében[402]

1. a köznevelési ágazatot érintően közreműködik a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére irányuló javaslattételben,

2. részt vesz a köznevelés rendszerét, azon belül különösen az óvodai nevelést, kollégiumi nevelést, szakképzést, a művészeti nevelést, az esélyteremtést érintő jogszabálytervezetek véleményezésében,

3. ellátja a köznevelés minőségértékelésével, minőségfejlesztésével, a pedagógusok előmeneteli rendszerével és a pedagógiai szakmai értékeléssel kapcsolatos ágazati feladatokat,

4. gondoskodik a köznevelés szintjén a mindennapos iskolai testnevelést, köznevelési célú sportfeladatokat, az egészségfejlesztést, egészségnevelést, drogprevenciót és mentálhigiénét érintő programok kidolgozásáról, részt vesz a megvalósításukban,

5. felelős a környezeti nevelést és fenntartható fejlődést érintő programok kidolgozásáért, így különösen a Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Óvoda és Iskola Programokért, valamint a GLOBE Programért és azok fenntartásáért,

6. gondoskodik a köznevelés szintjén a bűnmegelőzést és a közlekedés biztonságát érintő programok kidolgozásáról, fenntartásáról,

7. ellátja a köznevelési ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat, ennek körében irányítja, koordinálja és felügyeli a katasztrófavédelmi és honvédelmi tárgyú köznevelési felkészülést, koordinálja az ellátandó telefonos készenlétet, közreműködik a köznevelési ágazat speciális védelmi feladataiban, gyakorlatok szervezésében és végrehajtásában, részt vesz az ágazatot érintő válságkezelési és katasztrófa-elhárítási feladatok kezelésében és irányításában,

8. felelős a köznevelés szintjén a gyermek- és ifjúságvédelmet érintő programok kidolgozásáért, fenntartásáért,

9. felelős az aktív állampolgári létre való felkészüléssel kapcsolatos programok kidolgozásáért, melyen belül különösen felelős az aktív állampolgári kompetencia fejlesztését, a közösségi aktivitást, a társadalmi szolidaritást fejlesztő tevékenységekkel, a közösségi szolgálattal összefüggő programokért és azok fenntartásáért,

10. gondoskodik a holokauszt magyarországi oktatásának elősegítése érdekében a nevelésioktatási intézmények pedagógusai számára tanulmányutak és pedagógus-továbbképzések fenntartásáról, koordinálásáról, programok kidolgozásáról,

11. ellátja a köznevelés szakmai és társadalmi kapcsolatainak gondozását, bővítését, a hazai szakmai fórumok és testületek (Nemzeti Pedagógus Kar, Országos Köznevelési Tanács, Köznevelési Kerekasztal) tevékenységének koordinálását,

12. szervezi a kapcsolatot a köznevelési ágazati szakmai és civil szervezetekkel,

13. előkészíti a köznevelési esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásához kapcsolódó stratégiai dokumentumokat és ellátja az azok végrehajtásával összefüggő feladatokat,

14. ellátja a pedagógusok előmeneteli rendszere és a pedagógiai szakmai ellenőrzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, irányítja a tanfelügyelettel és az önértékelési rendszer fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

15. javaslatot tesz a köznevelésért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

16. ellátja az oktatás területén adományozható kitüntetésekkel és elismerésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat,

17. elkészíti a köznevelés tartalmi szabályozásával kapcsolatos és a feladatkörébe tartozó jogszabályok szakmai koncepcióját, gondozza, fejleszti a köznevelés stratégiai szintű alapdokumentumait, így különösen az Óvodai, Kollégiumi Alapprogramot, a Nemzeti Alaptantervet, a kerettanterveket, az érettségi és egyéb vizsgakövetelményeket, továbbá - a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály tájékoztatása mellett - gondoskodik a hatásvizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásáról,[403]

18. ellátja a területfejlesztés közneveléssel összefüggő szakmai feladatainak előkészítését, koordinálását,

19. segíti a köznevelés digitalizációjának szakmai megvalósítását,

20. ellátja a nemzeti táborozási programhoz, a témahetekhez és témanapokhoz kapcsolódó köznevelési szakmai feladatokat,

21. közreműködik a szakmai pályázatokkal kapcsolatos irányítási, véleményezési, javaslattételi feladatokban,

22. ellátja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. tevékenységének oktatás-szakmai felügyeletét,

23. ellátja a Köznevelési Hídprogramokkal kapcsolatos ágazati feladatokat.

b) A Köznevelési Stratégiai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.[404]

c) A Köznevelési Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik a köznevelési ágazatot érintő, Magyarország európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságából következő feladatok megvalósításában,

2. közreműködik a német-magyar együttműködési megállapodás keretében zajló, idegennyelv-oktatást segítő projektekben (Goethe Intézet, DSD 1),

3. ellátja az Európai Iskolákkal kapcsolatos tárcaszintű szakmai feladatokat, és részt vesz a nyelvi szekciók fenntartói feladatainak ellátásában.

d) A Köznevelési Stratégiai Főosztály az oktatásért és a kultúráért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő tevékenysége körében

1. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, az oktatási és - a kultúráért felelős államtitkár által kijelölt szervezeti egységgel egyeztetve - a kulturális szakágazat hatáskörébe tartozó szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat,[405]

2. az oktatásért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítések tekintetében gondoskodik a szakmai vizsgaszervezés országos lefedettségének biztosításáról, a szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról, a kerettantervek jóváhagyásáról, közzétételéről, a szakmai vizsgák tételeinek jóváhagyásáról,

3. javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszter és a kultúráért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítéseket érintő szakképzési és felnőttképzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére, ellátja a nyelvi célú képzések körébe nem tartozó ágazati és általános célú felnőttképzés felügyeletét, tartalmi fejlesztését,

4. meghatározza és nyilvánosságra hozza az oktatásért és a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakmai vizsganapjait, a központi írásbeli vizsgafeladatok vizsganapokhoz kötött kezdési és befejezési időpontjait,

5. gondoskodik az oktatásért és a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai írásbeli, interaktív vizsgatételeinek előkészítéséről, expediálásáról,

6. ellátja a szakmai érettségi vizsgakövetelményekkel kapcsolatos szakmai koordinációs feladatokat az oktatásért felelős miniszterhez tartozó szakképesítések tekintetében,

7. előkészíti a munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező, művészeti és kulturális szakképesítésekre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéshez szükséges keretszám javaslatokat,

8. ellátja az alapfokú művészeti nevelés jogszabályi dokumentumainak aktualizálását, kidolgoztatja az alapfokú művészeti iskolai oktatás módszertani segédanyagait,

9. javaslatot tesz a köznevelésért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

10. képviseli az oktatási és a kulturális szakterületet más ágazat vagy minisztérium feladatkörébe tartozó, a szakképzési és felnőttképzési feladatokat érintő ügyekben,

11. ellátja az alapfokú művészeti iskolák tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos feladatokat.[406]

1.5.1.4. Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály[407]

a) A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a köznevelési ágazatot érintően közreműködik a minisztérium jogalkotási, intézményi munkatervére irányuló javaslattételben,

2. gondoskodik a köznevelés, a szakképzés és a felnőttoktatás, képzés tartalmi követelményeinek, valamint ezen követelmények teljesülésének és az ezeket szolgáló eszközök kutatás-fejlesztési feladatainak koordinálásáról,

3. koordinálja a köznevelési tartalomszabályozó eszközök - így különösen a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek - kiadásával, időszakos felülvizsgálatával összefüggő kutatásfejlesztési tevékenységet,

4. gondoskodik a nemzeti köznevelés tankönyvellátását érintő dokumentumok, programok, kutatások előkészítéséről, koordinálja a tankönyvek jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat, előkészíti a hivatalos tankönyvjegyzékre felkerülő tankönyvek árkorlátjának a meghatározását,

5. javaslatot tesz a köznevelésért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről és ellenőrzi azok szakmai felhasználását,

6. gondoskodik az idegen nyelvi nevelés-oktatás és képzés fejlesztésére vonatkozó szakmai koncepció alapján történő programok kidolgozásáról,

7. gondoskodik a köznevelés kimeneti követelményeivel összefüggő mérőeszközök tartalmi fejlesztésének irányításáról,

8. irányítja a köznevelés tartalmi fejlesztése érdekében végzett rendszeres vizsgálatok, empirikus kutatások lefolytatását,

9. irányítja a közneveléssel összefüggő fejlesztési eredmények disszeminációs és kommunikációs tevékenységét,

10. gondoskodik a pedagógiai szakszolgálati feladatellátáshoz szükséges tartalmi és módszertani fejlesztésekről,

11. gondoskodik a pedagógiai-szakmai szolgáltatással kapcsolatos tartalmi és módszertani fejlesztésekről,

12. ellátja a Digitális Oktatási Stratégia megvalósításával összefüggő innovációs, módszertani fejlesztő, monitoring, kommunikációs, stratégiai és támogató feladatokat.

b) A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket.

c) A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. felügyeli, irányítja és ellenőrzi a kutatás-fejlesztési tevékenységet végző háttérintézményeket, valamint azok szakmai munkáját,

2. az Nftv. 14/A. §-ában foglaltak szerint felügyeli, irányítja és ellenőrzi a felsőoktatási intézmény által az alapító okiratában megjelölt közfeladat ellátása érdekében létrehozott szervezeti egység tevékenységét,

3. gondoskodik a szakmai tartalom szempontjából a kutatás-fejlesztési tevékenység felügyeletéről, a stratégiai és koncepcionális célokhoz való illeszkedéséről és a koherencia biztosításáról,

4. jóváhagyja a kutatás-fejlesztési feladatok középtávú és éves tervezését, valamint az azokról készült beszámolókat,

5. irányítja és felügyeli a pedagógiai-szakmai szolgáltatási tevékenységet végző háttérintézmények szakmai munkáját, jóváhagyja azok éves beszámolóit,

6. gondoskodik a köznevelés tartalomfejlesztésével kapcsolatos hazai és nemzetközi projektek oktatáspolitikai stratégiákhoz igazodó szakmai irányításáról, felügyeletéről,

7. működteti a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásának felügyeleti szervét, az Irányító Testületet, amely a digitális oktatással kapcsolatos projektek tervezéséhez szakmai hátteret biztosít,

8. működteti a projekt nyomon követési rendszert, felügyeli és ellenőrzi a hozzá rendelt projektek előrehaladását, beszámolók elkészítését,

9. közreműködik a Digitális Oktatási Stratégiával kapcsolatban kiemelt projektek eredményes végrehajtásának segítésében és ellenőrzésében, közreműködik a programok eredményes végrehajtása érdekében az intézkedési javaslatok elkészítésében,

10. ellátja a Digitális Pedagógiai Módszertani Központtal való kapcsolattartást,

11. koordinálja a digitális tartalomfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,

12. ellátja a digitális tartalomfejlesztés keretében a tankönyv, tanagyag, taneszköz, kiegészítő tartalmak fejlesztésével, kipróbálásával és bevezetésének támogatásával összefüggő feladatokat,

13. javaslatot tesz a digitális tartalmak korrekciójára,

14. gondoskodik a digitális pedagógiai módszertani továbbképzések fejlesztéséről,

15. ellátja a köznevelési és szakképzési terület digitális pedagógiai megújításának támogatását, nyomon követését,

16. kidolgozza a köznevelési intézmények digitális kompetenciafejlesztő képességének mérésére alkalmas eszközrendszert, valamint gondoskodik a mérési eredményeknek a köznevelés-fejlesztésben történő visszacsatolásról,

17. minden, a Digitális Oktatási Stratégiával kapcsolatos más ágazathoz tartozó oktatási kérdésben kooperációs tevékenységet folytat más szaktárcákkal, ennek következtében a közigazgatási egyeztetések résztvevője.

d) A Köznevelési Tartalomfejlesztési Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik az oktatási ágazatot érintő, Magyarország európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságából következő feladatok megvalósításában.

1.5.2. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.5.2.1. Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott általános feladatain túl, egyéb feladatai körében

1. az Oktatásért Felelős Államtitkári Kabinettel együttműködve ellátja a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat,

2. működteti a Nemzeti Bologna Bizottságot, koordinálja a bolognai folyamatban való magyar részvétellel kapcsolatos feladatok végrehajtását,

3. kapcsolatot tart a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal, az Oktatási Hivatallal,

4. ellátja az Magyar Képesítési Keretrendszerrel kapcsolatos, felsőoktatást érintő tárcaközi feladatokat,

5. előkészíti a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárságnak a minisztérium intézményi munkatervére vonatkozó, a felsőoktatási ágazatot érintő javaslatait, valamint - az előbbiek alapján - a felsőoktatási ágazat egyeztetett féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, a jogszabályok szerinti, a minisztérium vezetői értekezletein meghatározott, valamint az oktatásért felelős államtitkár által egyedileg meghatározott feladatok végrehajtását,

6. koordinálja a felsőoktatási szakterületre érkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményezését, és az érintett szervezeti egységektől határidőben beérkezett vélemények alapján elkészíti és továbbítja az egységes felsőoktatási ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

7. ellátja a Kormány ügyrendjében nevesített, a kormányzati döntéshozatalt előkészítő testületek értekezleteinek, valamint a kormányülések napirendjeivel kapcsolatos vezetői felkészítésből adódó, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek kompetenciájába tartozó feladatokat,

8. közreműködik a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek által előkészített jogszabálytervezetek, kormány-előterjesztések koncepciójának, tervezetének egyeztetésében.

9. ellátja a Határtalanul! Programmal kapcsolatos oktatáspolitikai feladatokat.[408]

1.5.2.2. Felsőoktatási Képzési Főosztály

a) A Felsőoktatási Képzési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. felelős a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos minisztériumi, valamint a képzési és képzésfejlesztési feladatok ellátásáért és az állami (rész)ösztöndíjas képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos döntések előkészítéséért,

2. intézi a pedagógusképzés felsőoktatási feladatait,

3. részt vesz az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó egységes Magyar Képesítési Keretrendszer felsőoktatási szintjeinek kidolgozásában,

4. kapcsolatot tart felsőoktatási intézményekkel képzési ügyekben,

5. ellátja a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány által működtetett felsőoktatási intézmény ágazati feladatait,

6. előkészíti a felsőoktatási ágazatot érintő alapítványok és közalapítványok alapító okiratainak módosítását, intézi a bíróság felé való benyújtását,

7. ellátja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerrel kapcsolatos szakterületi feladatokat, valamint közreműködik a tárca felsőoktatási szakterületét érintő, az ifjúságpolitikával, az esélyegyenlőséggel, a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos feladatok ellátásában,

8. ellátja a felsőoktatási tudományos képzéssel (doktori képzés) kapcsolatos döntések előkészítését, és közreműködik az annak támogatásával kapcsolatos döntések előkészítésében,

9. együttműködik a sport-, egészségügyi, kulturális, köznevelési ágazattal az érintett felsőoktatási intézmények tevékenységének koordinációjában,

10. együttműködik a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsággal és a Felsőoktatási Tervezési Testülettel, valamint az Oktatási Hivatallal,

11. szakmai véleményt ad a hallgatói jogok és kötelezettségek teljesítésével összefüggő megkeresésekkel kapcsolatban,

12. közreműködik az intézményfejlesztési tervek főosztályt érintő tematikus tartalmának vizsgálatában, különös tekintettel az intézményfejlesztési tervekben foglalt képzési tervekre.

b) A Felsőoktatási Képzési Főosztály a határon túli magyarok szülőföldi, valamint anyaországi oktatásával összefüggő feladatai körében

1. részt vesz a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok határon túli magyarokat érintő ülésein,

2. képviseli a tárcát a határon túli magyar ügyeket kezelő szakmai testületekben,

3. kapcsolatot tart az oktatási területen működő hazai és határon túli érdek-képviseleti szervekkel, oktatási intézményekkel,

4. előkészíti a határon túli magyarságot érintő felsőoktatási tárgyú jogszabályok szakmai koncepcióját, különös tekintettel a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatási rendelkezéseinek végrehajtásával és a határon túli magyaroknak az oktatásban való részvételével összefüggő feladatokra,

5. előkészíti az államközi és tárcaszintű felsőoktatási és tudományos megállapodások határon túli magyarokkal kapcsolatos kisebbségi fejezeteit,

6. részt vesz a kétoldalú kormányközi kisebbségi vegyes bizottságok határon túli magyarokat érintő ülésein,

7. képviseli a tárcát a határon túli magyar oktatást érintő ügyeket kezelő szakmai testületekben,

8. kapcsolatot tart a határon túli magyarság szakmai szerveivel, a feladat ellátásában részt vevő magyarországi szervezetekkel, háttérintézményekkel,

9. részt vesz a Külhoni Magyar Oktatási Tanács munkájában, és koordinálja a tárcának a határon túli magyar oktatással kapcsolatos feladatait,

10. előkészíti a minisztérium vezetőinek a határon túli magyar közösségeknél, felsőoktatási intézményeinél, szakmai szervezeteinél tett látogatásait.

c) A Felsőoktatási Képzési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. ellátja a felsőoktatásban a közalkalmazottijogviszonnyal összefüggő, az oklevelek, végzettségek és szakképzettségek elismerésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

2. előkészíti az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézményekkel kapcsolatos fenntartói döntéseket,

3. ellátja a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjjal kapcsolatos szakmai feladatokat,

4. előkészíti a felsőoktatási ágazati jogszabályok és módosításaik koncepcióját,

5. javaslatot tesz a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár fejezeti kezelésű előirányzatainak, valamint az oktatásért felelős államtitkár határon túli oktatással kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatainak felhasználási irányaira, gondoskodik a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok szerződésekkel történő lekötéséről, és ellenőrzi azok szakmai felhasználását; ellátja a főosztály hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

6. előkészíti a képzések létesítési eljárásával kapcsolatos miniszteri döntéseket.

d) A Felsőoktatási Képzési Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "A) A kiadmányozási jogkör átruházása hatósági ügyekben" pontjában feladataként megjelölt hatósági döntéseket,

2. előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

1.5.2.3. Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály

a) A Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály koordinációs feladatai körében[409]

1. előkészíti az MTA képviseletével kapcsolatos intézkedéseket,

2. közreműködik a nem közvetlen gazdasági haszon elérésére irányuló tudományos kutatások - így különösen a tiszta alapkutatások - költségvetési és európai uniós forrásai felhasználásának szakmai koordinálásában,

3. elősegíti a felsőoktatás sikeres részvételét a hazai, az európai uniós és más nemzetközi tudományos kutatási és fejlesztési programokban, támogatja a regionális tudásközpontok kialakítását és fejlesztését,

4. közreműködik a Magyar Tudomány Ünnepe felsőoktatási programjainak koordinálásában,

5. segíti a Kormány tudománypolitikájához kapcsolódó feladatainak ellátását, valamint az MTA-val és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal együttműködésben közreműködik a kormányzati tudománypolitika kidolgozásában,

6. végrehajtja Kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégiájának megvalósításával kapcsolatosan a felsőoktatásra háruló feladatokat,

7. koordinálja a hatáskörébe utalt felsőoktatási fejlesztési programokat, az ágazati fejlesztési feladatokat, részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló felsőoktatási fejlesztések előkészítésében, nyomon követésében,[410]

8. végzi a felsőoktatási minőségpolitikával kapcsolatos ágazati feladatokat, segíti a felsőoktatási intézmények belső minőségbiztosításának fejlesztését,

9. felügyeli a felsőoktatási adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszerek (Felsőoktatási Információs Rendszer, Diplomás Pályakövető Rendszer, Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer, Kreditmonitor, szociális dimenzió mérése) fejlesztésével kapcsolatos, hazai és európai uniós pályázatokból eredő szakmai feladatok végrehajtását,

10. elősegíti az Elektronikus Információsszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program megvalósításával, valamint a digitális felsőoktatási tananyagok és egyéb tudományos tartalmak elérhetővé tételével kapcsolatos minisztériumi szakmai feladatok ellátását,

11. részt vesz a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programmal és a Programtanács tudománypolitikai tevékenységével kapcsolatos szakmai feladatokban,

12. ellátja a nemzeti felsőoktatási kiválóság rendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokat, különös tekintettel a következőkre:

12.1. az intézményi kiválóság körében a kiemelt felsőoktatási intézmény, a kutatóegyetem, a kutató kar, az alkalmazott tudományok főiskolája,

12.2. a hallgatói kiválóság, illetve a tehetséggondozás rendszere, így különösen a szakkollégiumok és az országos tudományos diákköri mozgalom,

12.3. a felsőoktatási kollégiumok, diákotthonok tehetséggondozó műhelyei,

12.4. a hallgatók, oktatók és kutatók kutatói kiválóság rendszere, egyes intézményei, így különösen a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj,

12.5. a felsőoktatási intézmények autonóm működésük keretében önállóan, más felsőoktatási intézményekkel, illetve szakmai szervezetekkel működtetett tehetséggondozó rendszerei,

13. működteti az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) Titkárságát, ennek keretében biztosítja, hogy az OTDT Titkársága

13.1. ellássa az OTDT Szervezeti és Működési Szabályzatában számára meghatározott feladatokat, támogassa az intézményekben folyó tudományos diákköri tevékenységet (a továbbiakban: TDK),

13.2. ellássa a kétévente megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia előkészítésének és lebonyolításának központi koordinációját, segítse az OTDT szakmai bizottságait a szakmai és tartalmi keretek kialakításában és megvalósításában,

13.3. a TDK-hoz kapcsolódó adatbázisokat építsen, gondozzon, működtesse a TDK teljes vertikumát lefedő OTDT online rendszert,

14. közreműködik az intézményfejlesztési tervek főosztályt érintő tematikus tartalmának vizsgálatában, különös tekintettel az intézményfejlesztési tervekben foglalt intézményi tudományos kötelezettségek teljesítésére, a tudományos, kutatási és európai uniós fejlesztési tervekre,

15. kapcsolatot tart a duális képzésben résztvevő felekkel, előkészíti a duális képzéssel kapcsolatos döntéseket, együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal,

16. ellátja az oktatók, kutatók, hallgatók hazai és nemzetközi mobilitásával kapcsolatos ágazati feladatokat,

17. részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok közül a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap szakmai tervezésében és keretének felosztásában az Európai Unió által társfinanszírozott fejlesztési forrásokkal való összhang megteremtése érdekében,[411]

18. részt vesz a felsőoktatási tehetséggondozással kapcsolatos ágazati feladatok ellátásában, a kapcsolódó ösztöndíjprogramok koordinálásában, javaslatot tesz azok szabályozására.

b) A Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében előkészíti a 6. függelék "III. Oktatási ágazat" rész "B) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben" pontjában feladataként megjelölt döntéseket.

c) A Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály felsőoktatási fejlesztéspolitikai feladatai körében az európai uniós fejlesztési programok tekintetében[412]

1. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos szakmai feladatai körében

1.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

1.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a miniszter által irányított és felügyelt szervezetek és személyek stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

1.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában, valamint azok követésében,

1.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

1.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti programozási időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

1.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

1.7. előkészíti a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó felsőoktatási ágazati javaslatokat, szakmai koncepciókat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére,[413]

2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - a felsőoktatási pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos szakmai feladatai körében[414]

2.1. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében,

2.2. - szükség esetén - részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken,

2.3. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által a miniszter számára készített előrehaladási jelentések szakmai tartalmának véleményezésében,

2.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések véleményezésében,

2.5. megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére a pályázati konstrukció szakmai koncepcióját,

3. az európai uniós és nemzetközi feladatai körében közreműködik a felsőoktatási ágazatot érintő, az európai uniós és egyéb nemzetközi szervezeti tagságból következő feladatok megvalósításában.

1.6. A nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek[415]

1.6.0.1. A Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet[416]

A Nemzetközi Ügyekért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.[417]

1.6.1. A nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.6.1.1. Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

A Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokon túl koordinációs feladatai körében

1. koordinálja az állami vezetők és a minisztérium vezetőinek nemzetközi és európai uniós tárgyalásaival összefüggő feladatok végrehajtását, ennek keretében

1.1. kapcsolatot tart és együttműködik más minisztériumokkal - különösen a Külgazdasági és Külügyminisztériummal -, nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar külképviseletekkel,

1.2. kapcsolatot tart az ágazatokkal, ennek keretében tájékoztatást kér az ágazatok aktuális, nemzetközi relevanciával is bíró ügyeiről,

2. elősegíti a minisztérium tevékenységének nemzetközi megismertetését, gondoskodik a nemzetközi stratégiai és kommunikációs feladatok ellátásáról,

3. monitorozza a minisztérium tevékenységi területein a más országokban történő eseményeket, híreket, trendeket,

4. ellátja az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatait, ennek körében

4.1. kapcsolatot tart az UNESCO szerveivel, más tagországok UNESCO nemzeti bizottságaival, a hazai és nemzetközi, az UNESCO kompetencia területén működő kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel,

4.2. szervezi és koordinálja az UNESCO tagságból következő hazai és nemzetközi feladatokat (szakmai programok, konferenciák és szemináriumok szervezése, a minisztériumi részvétel biztosítása az UNESCO-ban), és közreműködik az UNESCO programjainak kidolgozásában és végrehajtásában.

1.6.1.2. EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya

a) Az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. közreműködik a Magyarország európai uniós tagságából adódó jogszabály-előkészítési feladatok ellátásában,

2. részt vesz az elfogadott európai uniós jogszabályokból és az európai uniós együttműködés egyéb jogi eszközeiből fakadó hazai feladatok meghatározásának (intézményfejlesztési, jogalkotási) vezetői döntésre való előkészítésében,

3. a Jogi Főosztállyal együttműködve, az ágazatok illetékes szervezeti egységeinek bevonásával koordinálja a multilaterális nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását.

b) Az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya koordinációs feladatai körében[418]

1. koordinálja a minisztérium EKTB-vel összefüggő munkáját, beleértve a minisztérium által felügyelt EKTB szakértői munkacsoportok munkáját, a minisztérium EKTB szakértői munkacsoportjaival együttműködve az EKTB ülésein képviselendő egységes álláspont kialakítását, és szükség esetén képviseli a minisztériumot,

2. biztosítja - az EKTB minisztérium által felügyelt szakértői munkacsoportjaival együttműködve - az Európai Unió Tanácsának ülésein, valamint a minisztérium több ágazatát érintő európai uniós tárgyalásokon részt vevő tárcaképviselő állami vezető felkészüléséhez szükséges információkat, háttéranyagokat,

3. koordinálja a minisztérium európai uniós munkacsoportokban és programokon történő részvételét,

4. kapcsolatot tart és együttműködik más minisztériumokkal - különösen a Miniszterelnökséggel és a Külgazdasági és Külügyminisztériummal -, a nemzetközi szervezetekkel, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar külképviseletekkel,

5. koordinálja a multilaterális szintű nemzetközi és európai uniós jogi jogalkotási folyamatokat, közreműködik a hazai jog elfogadásra kerülő normáknak való megfeleltetését biztosító jogalkotási folyamatok előkészítésében, szükség szerint javaslatot tesz a nemzetközi, illetve az európai uniós joggal való összhang megteremtése tekintetében indokolt lépésekre, szabályozásokra,

6. előkészíti az európai uniós jogszabályok tekintetében a jogharmonizációs javaslatokat, azok elfogadását követően folyamatosan nyomon követi az átültetést igénylő európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését,

7. koordinálja a szakterület szerint illetékes államtitkárok irányítása alá tartozó, nemzetközi feladatokat ellátó szervezeti egységek és a Jogi Főosztály bevonásával az európai uniós intézmények által kezdeményezett normakontroll folyamatok során az átültetést megvalósító hazai jogszabályok szövege és végrehajtásuk tekintetében az európai uniós intézményekkel folytatott párbeszédek hatékony és érdemi lezárását, ennek keretében

7.1. biztosítja elsősorban az EKTB 47. számú szakértői csoportban zajló normakontroll folyamatok tekintetében az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző - a munkacsoport keretében beérkező - minisztériumi főfelelősségű vagy társfelelősségű jogszabályokkal, az Európai Unió Pilot megkeresésekkel és a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos magyar kormányzati válaszok előkészítésének koordinációját,

7.2. biztosítja az Igazságügyi Minisztérium érintett szakterületeivel közösen az Európai Unió Bírósága előtti ügyekkel kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot előkészítő feladatok koordinációját,

8. koordinálja - az ágazatok szervezeti egységeivel együttműködve - a nemzetközi szervezetekben való tagságból eredő minisztériumi kötelezettségek és feladatok ellátását, a képviselendő tárcaálláspontot, ideértve a képviselendő tárca- vagy kormányzati álláspont kialakítását, képviseletét, valamint a nemzetközi szerződések végrehajtásából eredő tagállami kötelezettségek monitorozásával összefüggésben a nemzetközi szervezetekben hazánkat érintő megállapítások, a hazánkkal szemben megfogalmazott ajánlások, elvárások megfelelő kezeléséhez szükséges lépések előkészítését,

9. koordinálja a nemzetközi szervezetekben és egyes regionális együttműködésekben betöltött tagsággal (OECD; ENSZ és szakosított szervei; ILO; WHO; Európa Tanács; EBESZ; CECE, CEEPUS stb.) összefüggő - más főosztály feladatkörébe nem tartozó - feladatok ellátását, koordinálja a szakterületek képviseletét az üléseken, bizottságokban, szükség esetén képviseli a minisztériumot,

10. koordinálja, illetve nyomon követi a jelentési kötelezettségek végrehajtását.

c) Az EU és Nemzetközi Szervezetek Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében[419]

1. előkészíti a minisztérium vezetőinek és az állami vezetőknek a nemzetközi szervezetek és az európai uniós intézmények vezetőivel folytatott tárgyalásait, találkozóit az ágazatok szakmai ügyekért felelős szervezeti egységeivel együttműködve,

2. biztosítja az európai uniós döntéshozatali folyamatokban az ágazatok bevonásával a magyar álláspont kialakítását a minisztérium felelősségébe tartozó területeken,

3. gondoskodik a nemzetközi szervezetek és illetékes bizottságaik (különösen OECD, ENSZ és szakosított szervezetei, illetve Európa Tanács), az európai uniós intézmények és szervek ülésein Magyarországot képviselő személyek részvételének és állásfoglalásra való jogosultságának előkészítéséről, gondoskodik továbbá az OECD Nemzeti Tanács munkájához kapcsolódó feladatok ellátásának koordinációjáról,

4. az illetékes államigazgatási szervekkel együttműködve megszervezi az állásfoglalásra jogosult kormányzati képviselőnek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsa, illetve Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport Tanácsa ülésén történő részvételét a minisztérium felelősségébe tartozó témák tekintetében, gondoskodik a szükséges háttéranyagok, tárgyalási álláspontok, hozzászólások tartalmi és technikai előkészítéséről, igény szerint gondoskodik az ülésen részt vevő állami vezető szakmai kíséretéről, a jelentések elkészítéséről,

5. koordinálja és összehangolja a 3. és 4. pont szerinti tanácsok munkáját előkészítő tanácsi formációkban való tárcaképviseletet, különös tekintettel a Szociális Kérdések, Oktatás, Kultúra, Ifjúság, Sport, Népegészségügy, Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Tanácsi Munkacsoportokban, valamint az Európai Unió Szociális Védelmi Bizottságában (SPC) folyó tárgyalásokra,

6. gondoskodik az EKTB munkájában való hatékony részvétel előkészítéséről, szükség szerint gondoskodik az EKTB szakértői munkacsoportjaiban való részvételről,

7. vezeti és működteti az EKTB feladatainak ellátásában közreműködő

7.1. 3. számú Személyek Szabad Áramlása,

7.2. 4. számú Népegészségügyi,

7.3. 15. számú Ifjúságpolitika és Sportügyek,

7.4. 30. számú Kultúra,

7.5. 33. számú Oktatás és Képzés,

7.6. 45. számú Kábítószer ügy,

7.7. 51. számú Szociális politika

szakértői munkacsoportot, és az 1.32. kábítószerügyi alcsoportot, valamint koordinálja a minisztérium képviseletét és a szakterületek részvételét a minisztériumot érintő más EKTB szakértői csoportokban,

8. közreműködik az Európai Tanács (EiT) tárcafelelősségi körbe tartozó témáinak előkészítésében, a tárgyalási mandátumok kialakításában, egyeztetésében,

9. az illetékes szervezeti egységekkel együttműködve

9.1. előkészíti a Kormány, illetve annak tagja és az Országgyűlés közötti, a tagállami működésből fakadó együttműködési kötelezettségek teljesítését a vonatkozó jogszabályok alapján,

9.2. koordinálja az Országgyűlés bizottságaival, egyéb politikai szerveivel, a képviselőcsoportokkal való kapcsolattartás során a képviselni szükséges kormányálláspont kialakítását, közigazgatási egyeztetését,

10. biztosítja az Európai Uniónak a minisztérium felelősségi területébe tartozó programjaiban a magyar részvételt, valamint koordinálja a hazai megvalósítást szolgáló feladatok ellátását, ennek keretében

10.1. ellátja és koordinálja az Erasmus+ program (2014-2020) Nemzeti Hatósági feladataival kapcsolatos tevékenységeket, valamint képviseli Magyarországot az Erasmus+ Programbizottságban és a programhoz kapcsolódó egyéb hivatalos eseményeken, szorosan együttműködik továbbá a program hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvánnyal (Nemzeti Iroda),

10.2. ellátja a Kreatív Európa program (2014-2020) Kultúra alprogramja hazai végrehajtásának szakmai felügyeletét és koordinálja a programmal kapcsolatos tárcafeladatokat, valamint képviseli Magyarországot a kapcsolódó programbizottságban és szorosan együttműködik a program hazai megvalósításáért felelős Kreatív Európa Nonprofit Kft.-vel (Kreatív Európa Iroda) és a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt.-vel,

10.3. ellátja az Európa a Polgárokért program (2014-2020) hazai végrehajtásának szakmai felügyeletét és koordinálja a programmal kapcsolatos tárcafeladatokat, szorosan együttműködik a program hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvánnyal,

11. gondoskodik az Európai Unió részére rendszeresen készítendő nemzeti jelentések és esetenkénti (rész)beszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállításáról,

12. ellátja a nemzetközi vagy regionális szervezetekkel történő kapcsolattartással összefüggő feladatokat,

13. gondoskodik a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsággal összefüggő szakdiplomáciai feladatok ellátásáról, valamint a Nemzetközi Igazgatási Főosztállyal együttműködve a miniszter és az államtitkárok vendégeiként hazánkba látogató, valamely nemzetközi szervezet vezetőinek, munkatársainak fogadásával kapcsolatos feladatokról,

14. koordinálja a nemzetközi szervezetek részére készítendő, a minisztérium felelősségi területeit érintő jelentések, szükség szerinti részbeszámolók, szakmai értékelések és egyéb jelentések összeállítását, ennek során szorosan együttműködik a Jogi Főosztállyal, valamint az érintett ágazati szervezeti egységekkel,

15. koordinálja a kiemelt nemzetközi szervezetekben és projektekben történő megjelenést és azok kezdeményezését,

16. előkészíti a többoldalú állam- és kormányközi megállapodásokat, illetve egyezményeket, ennek során szorosan együttműködik a Jogi Főosztállyal, valamint az érdekelt ágazati szervezeti egységekkel,

17. ellátja a Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogrammal (CEEPUS) kapcsolatos minisztériumi feladatokat a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával,

18. ellátja a Közép-Európai Oktatási Együttműködésből (CECE) származó feladatokat az oktatásért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek bevonásával,

19. a Külgazdasági és Külügyminisztériummal együttműködve kialakítja a nemzetközi fejlesztéspolitika oktatási, egészségügyi és szociális vonatkozásait, képviseli az ágazatot a tárcaközi bizottságokban [NEFE (nemzetközi fejlesztési együttműködés)],

20. ellátja a szociális biztonsági koordinációs rendeletek (883/2004/EK és 987/2009/EK) tekintetében a hatáskörrel rendelkező (illetékes) hatóság feladatait, ennek keretében kapcsolatot tart a tagállami illetékes hatóságokkal, koordinálja a tagállami illetékes hatóságok és az Európai Bizottság kapcsolódó megkereséseivel, illetve a tagállami hatóságokkal felmerülő vitás kérdéseknek a Szociális Biztonsági Rendszerek Koordinációjával foglalkozó Igazgatási Bizottság keretében történő rendezésével összefüggő feladatokat; biztosítja továbbá a részvételt az Igazgatási Bizottság munkájában, koordinálja a magyar álláspont kialakítását a minisztérium ágazatai, más minisztériumok, valamint a minisztériumok háttérintézményei között,

21. ellátja a szociális védelmi nyitott koordinációs, illetve az EU 2020 Stratégia végrehajtásával összefüggő szociális védelmi feladatok koordinációját, gondoskodik a Szociális Védelmi Bizottság, illetve szociális védelmi rendszerek leíró összehasonlításával foglalkozó bizottság (MISSOC) munkájában történő részvételről.

1.6.1.3. Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály

a) A Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály kodifikációs feladatai körében a Jogi Főosztállyal együttműködve, az ágazatok illetékes szervezeti egységeinek bevonásával koordinálja a kétoldalú egyezmények, a minisztérium kompetenciájába tartozó egyes nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szakmai és jogi előkészítését, figyelemmel kíséri a szerződések végrehajtását.

b) A Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja - az ágazatok szervezeti egységeivel együttműködve - a minisztérium kétoldalú nemzetközi szakmai együttműködéseiből eredő feladatokat, tárcaálláspont kialakítását, és szükség esetén képviseli a minisztériumot,

2. kapcsolatot tart és együttműködik a külföldi és hazai társminisztériumokkal, a magyarországi külképviseletekkel, a külföldi magyar külképviseletekkel, valamint a magyar és a Magyarországra akkreditált kulturális intézetekkel,

3. koordinálja a minisztérium nemzetközi kétoldalú programokban történő részvételét, a nemzetközi programok előkészítését, gondoskodik a kormányközi, illetve ágazati megállapodások alapján megvalósuló egyéb rendezvények előkészítéséről és megszervezéséről,

4. koordinálja az egyes országokkal kötött nemzetközi szerződések, valamint egyéb kétoldalú (tárcaközi) megállapodások előkészítését, végrehajtását.[420]

5. ellátja a Visegrádi Négyek (V4) nemzetközi szervezettel kapcsolatos koordinációs és szervezési feladatokat, valamint koordinálja a V4 elnökségi feladatainak végrehajtásához szükséges pénzügyi, szervezési és nemzetközi feladatokat az illetékes szervezeti egységek bevonásával.[421]

c) A Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály nemzetközi feladatai körében[422]

1. a miniszter, az államtitkárok, valamint az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatainak működtetése és fejlesztése körében eljárva

1.1. szervezi a miniszter, az államtitkárok, valamint az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatait a kétoldalú együttműködések tekintetében,

1.2. gondoskodik a miniszter, az államtitkárok, valamint az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek nemzetközi, kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő rendezvényeken, tárgyalásokon, illetve egyéb eseményeken való részvételéhez szükséges teendőkről és szakfeladatokról,

1.3. gondoskodik a miniszter, az államtitkárok nemzetközi programjaival összefüggő szakdiplomáciai feladatok ellátásáról, valamint a Nemzetközi Igazgatási Főosztállyal és a Protokoll Osztállyal együttműködve a vendégként hazánkba látogató külföldiek fogadásával kapcsolatos feladatokról,

1.4. a nemzetközi tárgyalásokra előkészíti a szakmai szervezeti egységek által előterjesztett anyagokat,

1.5. nemzetközi ügyekben tájékoztatja az érintett szervezeti egységeket, és segíti munkájukat,

1.6. elősegíti az államtitkárok irányítása alá tartozó intézmények önálló nemzetközi kapcsolattartását,

1.7. szükség szerint részt vesz a tárgyalásokon,

1.8. gondoskodik a kétoldalú tárgyalásokról szóló jelentések, szükség szerinti részbeszámolók, szakmai értékelések összeállításáról,

2. közreműködik a minisztérium nemzetközi kapcsolatainak ápolásával és fejlesztésével összefüggő (a magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítésével, a tudománypolitikai együttműködések erősítésével, a magyar kultúra külföldi népszerűsítésével, a kulturális nemzetközi együttműködések előmozdításával összefüggő stb.) feladatok ellátásában,

3. a nemzetközi kétoldalú tárca- és kormányközi vegyes bizottságokban ellátja a minisztérium képviseletét, illetve javaslatot tesz a képviselet ellátására,

4. koordinálja a feladatkörébe tartozó tárcaközi és minisztériumon belüli szakértői testületek működését,

5. előkészíti a kétoldalú állam- és kormányközi megállapodásokat, illetve az egyezményeket, valamint az azok végrehajtására kötött munkaterveket, csereprogramokat, ennek során szorosan együttműködik a Jogi Főosztállyal, valamint az érdekelt szervezeti egységekkel,

6. ellátja a kétoldalú állam- és tárcaközi szerződésekből, vegyes bizottsági megállapodásokból eredő feladatokat,

7. gondoskodik a minisztérium alapításával létrejött, nemzetközi oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó alapítványokban a minisztérium képviseletéről, a szakterület szerint illetékes államtitkárokkal együttműködve támogatja az alapítványok programjait,

8. a Tempus Közalapítvánnyal együttműködve gondoskodik a Stipendium Hungaricumról szóló 285/2013. (VII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásáról.

d) A Bilaterális Kapcsolatokért Felelős Főosztály egyéb feladatai körében

1. a szakterületekkel együttműködésben szükség szerint képviseli a minisztériumot a határon túli magyar ügyeket kezelő tárcaközi bizottságokban és igény szerint egyéb szakmai testületekben,

2. részt vesz a szomszédos országokkal közösen működtetett ún. kisebbségi vegyes bizottságok ülés-előkészítő munkálataiban, valamint figyelemmel kíséri a kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásai alapján elvégzendő feladatok végrehajtását,

3. kapcsolatot tart a kisebbségi diplomáciáért felelős kormányzati szervekkel.

1.6.1.4. Nemzetközi Igazgatási Főosztály

A Nemzetközi Igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. a Gazdálkodási Főosztály bevonásával koordinálja a minisztérium éves nemzetközi utazási tervének összeállításával és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

2. közreműködik a miniszter, az államtitkárok, a helyettes államtitkárok és az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársai hivatalos utazásainak szervezésében, a Protokoll Osztály bevonásával a felső szintű vezetők fogadásával, nemzetközi rendezvények hazai kivitelezésével kapcsolatos feladatok ellátásában, végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

3. koordinálja a helyettes államtitkárság hatáskörébe utalt fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséből eredő feladatokat,

4. félévenként kimutatást készít a minisztérium felső szintű vezetőinek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

5. koordinálja és biztosítja a minisztérium fordítási és tolmácsolási igényeinek ellátását,

6. ellátja a nemzetközi kiadványszerkesztési feladatokat.

1.7. A kultúráért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek[423]

1.7.0.1. Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet kodifikációs feladatai körében

1. részt vesz a kultúráért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében, valamint az egyéb jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének véleményezésében,

2. az érintett szakmai szervezeti egységekkel együtt részt vesz a kulturális ágazatot érintő jogszabálytervezetek egyeztetésén.

c) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében

1. közreműködik a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretével kapcsolatos döntések előkészítésében,

2. előkészíti az ágazati államtitkári vezetői értekezletet, és ellátja a lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

d) A Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. közreműködik a kulturális ágazat politikai arculatának kialakításában, az államtitkár politikai döntéseinek, a Kormány általános politikájának megvalósításához kapcsolódó államtitkári program végrehajtásának előkészítésében,

2. a miniszter és az MMA elnöke jogszabályból fakadó együttműködési kötelezettségének érvényesítése érdekében folyamatos kapcsolatot tart az MMA főtitkárával,

3. ellátja a Kulturális Ágazati Érdekegyeztető Tanács és a Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanács titkárságának működtetésével kapcsolatos feladatokat, szervezi az üléseket,

4. együttműködik a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal a sajtó tájékoztatásával kapcsolatos, az 1. melléklet 172. §-a szerinti eljárás során, valamint a Parlamenti Főosztállyal az 1.1.3.3. alcímben foglalt, ágazatot érintő feladatok ellátása során,

5. végrehajtja a kultúráért felelős államtitkár által meghatározott, stratégiai fontosságú és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatokat a kultúráért felelős helyettes államtitkár és a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek és szükség esetén a funkcionális területek bevonása, az érintett szervezeti egységek közötti közvetítés útján,

6. részt vesz a tárcaközi, az ágazat és háttérintézményei és egyéb szervezetek közötti szakmai kapcsolatok ápolására irányuló feladatok ellátásában,

7. ellátja a kulturális ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat.

1.7.0.2. Kulturális Igazgatási Főosztály[424]

a) A Kulturális Igazgatási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozását, továbbá feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára,

2. koordinálja a kultúráért felelős államtitkárhoz, a kultúráért felelős helyettes államtitkárhoz és a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárhoz érkező előterjesztések, jogszabálytervezetek véleményeztetését, és az érintett szervezeti egységektől határidőben beérkezett vélemények alapján elkészíti és továbbítja az egységes kulturális ágazati álláspontot tartalmazó választervezetet,

3. koordinálja a kultúráért felelős államtitkár, a kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár által meghatározott, több szervezeti egységet érintő és különböző szakmai szempontok összehangolását is igénylő feladatok végrehajtását, segíti az államtitkárt és a helyettes államtitkárokat e feladatok végrehajtásának nyomon követésében és ellenőrzésében, folyamatosan tájékoztatja az államtitkárt és a helyettes államtitkárokat a végrehajtás helyzetéről,

4. koordinálja a Kormány ügyrendjében nevesített állami vezetői értekezletek ágazatot érintő napirendi pontjaival, az állami vezetők felkészítésével kapcsolatos feladatokat,

5. felel a kultúráért felelős államtitkár, a kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár e Szabályzatban meghatározott - és szükség szerint a kormányzati döntéshozatalt előkészítő egyéb - állami vezetői értekezletekre történő felkészítéséért,

6. koordinálja az ágazat által előkészített előterjesztések, jelentések és egyéb döntés-előkészítő anyagok e Szabályzatban meghatározott állami vezetői értekezletekre történő benyújtását,

7. közreműködik a minisztérium szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében, módosításában, véleményezi az egyéb, a minisztérium működésére vonatkozó szabályzatokat,

8. a Kultúráért Felelős Államtitkári Kabinettel együttműködve összeállítja a kultúráért felelős államtitkárnak a minisztérium jogalkotási, illetve intézményi munkatervére vonatkozó ágazati javaslatait, illetve - az előbbiek alapján - az ágazat féléves munkatervét, figyelemmel kíséri a munkatervben foglalt, továbbá a jogszabályokban, az állami vezetői értekezleteken meghatározott, ágazatot terhelő vagy érintő feladatok végrehajtását,

9. koordinálja - a Költségvetési Főosztállyal együttműködésben - a kultúráért felelős államtitkár feladatkörében a költségvetés-tervezéssel, a zárszámadással, a vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok végrehajtását,

10. a kultúráért felelős helyettes államtitkár és a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő érintett szervezeti egységek bevonásával ellátja a kultúráért felelős államtitkár, a kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár részére a pénzügyi jellegű döntésekkel kapcsolatos előkészítési feladatokat,

11. a kulturális ágazat tekintetében - az érintett szervezeti egységek bevonásával - előkészíti a miniszter szerzői jogi feladatai ellátásához szükséges intézkedéseket,

12. ellátja a szerzői jogi ügyekhez kapcsolódó kulturális szakmapolitikai álláspont kialakításának koordinációját.

b) A Kulturális Igazgatási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megszervezi és végrehajtja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő kulturális ágazati adatgyűjtéseket, adatellenőrzést, adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, egyeztetve a kulturális ágazat többi szervezeti egységével; összeállítja és közzéteszi az adatgyűjtésekről szóló statisztikai összesítőket, működteti a kulturális ágazat Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programnak megfelelő statisztikai nyilvántartásait,

2. a kulturális ágazati statisztika fejlesztése körében karbantartja a statisztikai kérdőíveket, valamint a statisztikai fogalomrendszereket, összefogja a statisztikák harmonizációját és nemzetközileg összehasonlítható indikátorok fejlesztését célzó hazai programokat,

3. koordinálja és végzi a kulturális ágazat hazai és nemzetközi, rendszeres és eseti statisztikai adatszolgáltatásait,

4. a kulturális ágazat szakterületei részére biztosítja az elemzésekhez szükséges adatokat,

5. közreműködik a kultúráért felelős államtitkár, a kultúráért felelős helyettes államtitkár, illetve a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár által a minisztérium nevében vállalt kötelezettség dokumentumának (megállapodás, jognyilatkozat) előkészítésében, az elszámolással kapcsolatos feladatok ellátásában,

6. a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása vagy szakmai felügyelete alatt álló kulturális gazdasági társaságok és alapítványok tekintetében közreműködik a miniszter, illetve a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár döntéseinek és javaslatainak előkészítésében,

7. költségvetési elemzéseket, hatásvizsgálatokat készít az ágazati irányítás támogatása érdekében a költségvetési tervezés során az ágazati javaslatok és egyéb ágazati állami vezetői döntések megalapozásához, az érintett szervezeti egységek bevonásával,

8. szakmailag támogatja a kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységeket feladataik jogi és pénzügyi-költségvetési vonatkozásaiban.

c) A Kulturális Igazgatási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos, valamint kodifikációs feladatai körében

1. a kulturális szakértői tevékenységgel kapcsolatos ügyekben

1.1. a feladatkörében érintett szervezeti egységek állásfoglalását követően elbírálja a nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket, és vezeti a kulturális szakértői névjegyzéket,

1.2. megkeresésre, a kulturális ágazatot érintő területeken, a feladatkörében érintett szervezeti egységek állásfoglalását követően kiadja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárás során a szakmai gyakorlat szakirányú jellegének elbírálásához szükséges szakhatósági állásfoglalásokat,

2. ellátja a Művészeti Alap egykori tagjainak nyugdíjsegély megállapításával kapcsolatos ügyeit,

3. gondoskodik a közös jogkezelő szervezetek díjszabásaival kapcsolatos kulturális ágazati belső egyeztetés lefolytatásáról, a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 150. §-a alapján előkészíti a miniszteri véleményt,

4. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 101. §-a, valamint a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése alapján előkészíti a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjainak kinevezéséhez szükséges miniszteri jóváhagyást,

5. az Szjt. 104. §-a szerinti egyeztető testületi eljárással kapcsolatban beszerzi a kulturális terület álláspontjának kialakításához szükséges információkat,

6. előkészíti az egyeztető testület eljárási szabályzatának jóváhagyásához az Szjt. 105. § (2) bekezdése szerint szükséges miniszteri véleményt,

7. a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben a kulturális ágazatot érintő ügyekben koordinálja az ágazati vélemény kialakítását,

8. közreműködik a szerzői jogi törvény módosítására és annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok, valamint a kapcsolódó közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítésében, kidolgozásában,

9. véleményezi a szerzői jogi vonatkozású jogszabályokat és nemzetközi szerződéseket.

d) A Kulturális Igazgatási Főosztály egyéb feladatai körében

1. előkészíti a kulturális ágazat felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról,

2. végzi a kulturális ágazat felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére folyósított támogatások elszámolásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat, kivéve ha megállapodás másként rendelkezik,

3. biztosítja - a Költségvetési Főosztállyal együttműködve - a folyamatos adatszolgáltatást pénzügyi kérdésekben a kultúráért felelős államtitkár, a kultúráért felelős helyettes államtitkár, valamint a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár, továbbá az irányításuk alatt működő szervezeti egységek részére.

1.7.1. A kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.7.1.1. Kultúráért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Kultúráért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

b)[425]

c) A Kultúráért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében előkészíti a 4. függelék I. pont 4. alpontjában felsorolt közművelődési és közgyűjteményi költségvetési szervek vezetőinek részvételével szervezett értekezleteket.[426]

1.7.1.2. Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály[427]

a) A Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály funkcionális feladatai körében

1. kialakítja a közösségi művelődési és a művészeti szakterületek fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati és minisztériumi szintű stratégiai terveket, ajánlásokat, fejlesztési javaslatokat dolgoz ki,

2. részt vesz a közösségi művelődési és a művészeti szakterületek ágazati irányítási feladatainak ellátásában, teljesíti e téren meglévő döntés-előkészítő és tájékoztatási kötelezettségeit,

3. feladatkörében - szakmai javaslattétel, véleményezés útján - részt vesz az éves költségvetéssel és a minisztérium éves munkatervének összeállításával kapcsolatos teendők ellátásában,

4. szakmai alapelvek kimunkálásával, a szakmai érdekek érvényesítésével ellátja a közösségi művelődési tevékenységekkel és a közművelődési intézmény-, szolgáltatás- és szervezetrendszer, továbbá a művészeti szervezetrendszer működésével összefüggő államigazgatási feladatokat,

5. elvégzi a közösségi művelődési tevékenységek és a közművelődési intézmény-, szolgáltatás- és szervezetrendszer, továbbá a művészeti alkotómunka, előadó-művészeti és mozgókép-művészeti tevékenység állami támogatásával összefüggő feladatokat,

6. előkészíti

6.1. a közösségi művelődésre,

6.2. a népművészetre,

6.3. a népi iparművészetre,

6.4. az amatőrművészetre,

6.5. a helytörténet-honismeretre,

6.6. a népfőiskolákra,

6.7. az ismeretterjesztésre,

6.8. a kulturális turizmusra,

6.9. a közösségi alapú társadalom- és gazdaságfejlesztésre,

6.10. az előadó-művészeti és alkotóművészeti tevékenységre,

6.11. a művészettámogatásra,

6.12. a művészeti szakmai elismerésekre,

6.13. a mozgóképszakma szabályozására

vonatkozó jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatait, továbbá a jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök véleményezése útján javaslatot tesz azok szakmailag megalapozott szabályozására,

7. a közművelődési szakmai szolgáltató szerv közreműködésével a közművelődési intézményrendszer minőségfejlesztésével összefüggésben szakmai alapelveket, standardokat dolgoz ki, közreműködik a közművelődési szakértőkkel kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátásában,

8. végzi az anyanyelvápolással kapcsolatos közművelődés-igazgatási feladatokat, a határon túli magyarság körében ösztönzi az anyanyelvi kultúra és önazonosságtudat megőrzését, ápolását és fejlesztését szolgáló közösségi művelődési programok megvalósulását,

9. közreműködik az állatkertekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe rendelt feladatok ellátásában,

10. segíti a kulturális turizmus szakmai szereplőinek tevékenységét, valamint folyamatos kapcsolatot tart a turizmus szakmai szervezeteivel és intézményeivel,

11. ellátja az amatőr- és népművészettel, népi iparművészettel, a helytörténet-honismerettel, a népfőiskolákkal, az ismeretterjesztéssel, a kulturális turizmussal kapcsolatos - más személynek vagy szervezeti egységnek át nem adott - feladatokat,

12. ellátja a közösségfejlesztés feltételrendszerének fejlesztésével, az állampolgári részvétel fejlesztésével, a virtuális közösségekkel, virtuális közösségi terekkel, az idősek közösségi művelődésével és a hobbikkal, a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos - más személynek vagy szervezeti egységnek át nem adott - feladatokat,

13. a közösségi művelődési szervezetek és a közművelődési intézmények vonatkozásában ellátja az egész életen át tartó, iskolarendszeren kívüli tanulással, a felnőttképzéssel kapcsolatos - más személynek vagy szervezeti egységnek át nem adott - feladatokat,

14. a jelentőlapok kérdéseinek kidolgozása vonatkozásában részt vesz a közművelődési feladatokat ellátók, valamint az állatkertek statisztikai adatszolgáltatásának intézésében,

15. előkészíti az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvényben (a továbbiakban: Emtv.) meghatározott, a miniszter hatáskörébe tartozó döntéseket, egyéb intézkedéseket,

16. javaslatot tesz a Kormány által adományozható közösségi művelődési és művészeti díj, a miniszter által adományozható művészeti szakmai elismerés alapítására, módosítására, közreműködik a Kormány által alapított közösségi művelődési és művészeti díjak, a miniszter által alapított közösségi művelődési és művészeti szakmai elismerés adományozása folyamatában, ellátja a "Minősített Közművelődési Intézmény Cím" és a "Közművelődési Minőség Díj" adományozásával kapcsolatos feladatokat,

17. részt vesz a szakterület tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelmények kialakításában, a szakemberek képzése tárgykörében ellátja a minisztériumi szakterületi feladatokat,

18. ellátja az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a feladatkörével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos minisztériumi feladatokat,

19. gondoskodik a Közművelődési Akkreditációs Szakbizottság működtetéséről,

20. közösségi művelődési és művészeti ismeretek, továbbá a művészetek oktatásának kérdésében folyamatos kapcsolatot tart a szakemberképzést és továbbképzést ellátó közép- és felsőoktatási, szakképzési intézményekkel és a tárgyban kutatásokat végző tudományos intézményekkel,

21. közreműködik a művészeti feladatokat ellátó, a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok, a 4. függelék I. pont 4. alpontjában meghatározott közművelődési intézmények, továbbá a miniszter által irányított művészeti költségvetési szervek szakmai irányításában és felügyeletében,

22. közreműködik a közművelődési szakfelügyelet működtetéséből adódó feladatok ellátásában,

23. elemzi a szakterület állapotát, ösztönzi a közösségi művelődési és művészeti területekre vonatkozó tudományos kutatásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a közösségi művelődés és a művészet társadalmi felzárkózást, esélyegyenlőséget növelő funkciójának teljesülését, helyzetének alakulását, szükség esetén javaslatot tesz kormányzati intézkedések megtételére,

24. figyelemmel kíséri a hazai és határon túli népművészet, amatőrművészet - színjátszás, vers- és prózamondás, bábjátszás, képzőművészet, fotó- és filmművészet, kórus és zeneművészet, a könnyűzene és táncművészet - és a professzionális, kortárs magyar művészeti - színházi, zenei, táncművészeti, képzőművészeti, iparművészeti, design, fotóművészeti, irodalmi és könyvszakmai, valamint mozgóképszakmai - terület változási tendenciáit, és a hazai tendenciákról elemzéseket készít,

25. közreműködik az önkormányzati közművelődési és művészeti intézmények ágazati szakmai irányításában, szakmailag segíti az önkormányzatok intézményfenntartó tevékenységét,

26. véleményezi az önkormányzatok közművelődés-igazgatási, intézményfenntartó és működtető feladataival kapcsolatos beadványait,

27. szakmailag állást foglal az önkormányzatoktól, közművelődési intézményektől és egyéb szervezetektől, a közösségi művelődésben dolgozóktól érkező kérdések vonatkozásában,

28. folyamatosan kapcsolatot tart a közösségi művelődési és művészeti területek országos illetőségű szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel, a helyi önkormányzatok szövetségeivel, továbbá a határon túli magyarság közösségi művelődési és művészeti szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, valamint részt vesz a művészeti kérdések ágazati érdekegyeztetésében,

29. részt vesz az előadó-művészeti bizottságok mint a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testületeinek, valamint a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: NEÉT) ülésein, e feladatkörben együttműködik az Emtv. 6. § (1) bekezdése szerint kijelölt, az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervvel,

30. közreműködik a mozgóképszakma ágazati irányításának és szakmai felügyeletének ellátásában,

31. közreműködik a feladatkörébe tartozó területeken működő közös jogkezelő szervezetek felügyeletében és a díjszabások jóváhagyásában, valamint a nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőire vonatkozó díjszabások költségvetési fedezetének tervezésében,

32. a közösségi művelődési feladatellátás művészeti szakterület fejlesztésének vonatkozásában részt vesz a minisztérium gyermek-, ifjúságfejlesztéssel, önkéntességgel, Magyarországon élő nemzetiségekkel, szegénységben élők és a kirekesztett csoportok társadalmi-gazdasági részvételének fejlesztésével, esélyegyenlőség elősegítésével, mentálhigiénével, tehetséggondozással és -fejlesztéssel, egészségfejlesztéssel, digitális tartalomszolgáltatással és infokommunikációs technológiához való hozzáférés biztosításával, területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel és közösségi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos teendőinek ellátásában.

b) A Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a kulturális turizmussal összefüggő minisztériumi feladatokat,

2. képviseli a művészeti szakterület céljainak megjelenítését más szakterületek feladatrendszerében.

c) A Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály adminisztrációs és pénzügyi feladatai körében

1. részt vesz a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokban, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó szakmai javaslatok megtételében,

2. részt vesz a közösségi művelődési és az előadó-művészeti, alkotóművészeti tevékenységek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos döntések előkészítésében,

3. részt vesz az előadó-művészeti, alkotóművészeti gazdasági társaságok költségvetési támogatását érintő döntések előkészítésében,

4. kialakítja az "art" mozik működésének és az "art" filmek terjesztésének támogatási rendszerét,

5. közreműködik a helyi önkormányzati "art" mozihálózat digitális fejlesztésének támogatása igénylésével kapcsolatos eljárásokban a döntéshozatal során,

6. összehangolja, előmozdítja a filmszakmai szervezetek, filmklubok, műhelyek, filmszakmai rendezvények, hazai és nemzetközi fesztiválok támogatását,

7. ellátja a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatására biztosított állami források felhasználásáról szóló döntés szakmai megalapozásában közreműködő javaslattevő testület (Fesztivál Tanács) titkársági feladatait,

8. feladatkörében részt vesz az ÁSZ és a KEHI által végzett vizsgálatokkal összefüggő szakmai adatszolgáltatási tevékenységben.

d) A Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály kodifikációs és egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz a közösségi művelődési és művészeti tárgyköröket érintő, szakmailag megalapozott szabályozásra,

2. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára,

3. ellátja a közművelődési szakmai továbbképzési programok akkreditáltatásával kapcsolatos feladatokat,

4.[428]

e) A Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a Kulturális Kapcsolatok Főosztályával együttműködésben részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló, feladatkörét érintő fejlesztések előkészítésében, a pályázati felhívások és a dokumentáció előkészítésében, közreműködik új fejlesztési programok indításának előkészítésében,

2. részt vesz az EKTB érintett szakértői csoportjaiban, valamint felkérés alapján tagot delegál a feladat- és hatásköréhez kapcsolódó, a nyitott koordinációs módszer (a továbbiakban: OMC) keretében működő tagállami szakértőkből álló munkacsoportokba, figyelemmel kíséri az OMC keretében működő tagállami szakértőkből álló munkacsoportok tevékenységét és eredményeit, hozzájárul a közművelődési terület nemzetközi és európai uniós kapcsolatainak fejlesztéséhez,

3. elősegíti a kortárs művészeti produkciók, művek nemzetközi megismertetését, a nemzetközi kortárs művészet magyarországi bemutatását, szakmailag támogatja a külföldön működő magyar kulturális intézeteket,

4. közreműködik az amatőr- és népművészeti, továbbá a kortárs művészeti produkciók, művek nemzetközi megismertetésének és a nemzetközi kortárs művészet magyarországi bemutatásának kommunikációjában,

5. részt vesz a bilaterális kulturális együttműködések véleményezésében, közreműködik az azokban meghatározott együttműködések megvalósításában.

1.7.1.3. Közgyűjteményi Főosztály

a) A Közgyűjteményi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. kialakítja a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép-, hang-, audiovizuális és digitális archívumi szakterületek (a továbbiakban együtt: közgyűjteményi szakterületek) fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki,

2. elvégzi a közgyűjteményi szakterületek állami támogatásával összefüggő feladatokat,

3. szakmai javaslattétel, véleményezés útján részt vesz a minisztérium éves munkatervének elkészítésében,

4. ellátja az új kulturális értékek, kezdeményezések létrehozásával, a közgyűjteményi szakterületek intézményeiben őrzött nemzeti és egyetemes tárgyi és szellemi kulturális örökség és érték közkinccsé tételével kapcsolatos állami feladatokat,

5. részt vesz a közgyűjteményi szakterületek intézményeiben őrzött kulturális javak, dokumentumok és információs források digitális közkinccsé tételének és egyetemes kultúrában elfoglalt helyének megőrzését szolgáló állami szerepvállalás rendszerének kialakításában és gondozásában, online hozzáférésének biztosításában, a miniszter jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában,

6. javaslatot tesz a nyilvános könyvtári feladatellátás fejlesztésére,

7. felügyeli és irányítja a kistelepülések könyvtári ellátását javító könyvtárellátási szolgáltató rendszert (a továbbiakban: KSZR),

8. működteti az Országos Dokumentum-ellátási Rendszert (a továbbiakban: ODR), javaslatot tesz az ODR működtetésére rendelkezésre álló források felhasználására, a szolgáltatási rendszer fejlesztésére,

9. javaslatot tesz a települési könyvtár működési formájának kialakítására,

10. közreműködik a nemzetiségek jogainak gyakorlását biztosító közgyűjteményi feladatok ellátásának fejlesztésében,

11. részt vesz a levéltári állományvédelemmel összefüggő ágazati feladatok végrehajtásában,

12. előkészíti a muzeális intézményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal, kép- és hangarchívumokkal, szellemi kulturális örökséggel, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javakkal kapcsolatos jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatait,

13. ágazati irányítási feladatokat lát el a közgyűjteményi szakterületeken, különösen

13.1. a szakterület intézményeiben őrzött kulturális javakkal, a közzétett információkkal, a maradandó értékű köz- és magániratokkal összefüggésben,

13.2. a közgyűjteményi szakterület intézményeinek működtetésére vonatkozó szakmai alapelvek, minőségi kritériumok meghatározásával és azok érvényesítésével összefüggésben,

13.3. részt vesz a közgyűjteményi szakterület intézményeinek tevékenységével összefüggő szakmai és képesítési követelmények kialakításában,

13.4. a szakemberek képzése és továbbképzése tárgykörében ellátja a szakterületi feladatokat, kezdeményezi a képzés módosítását,

13.5. a köznevelési szakterület, illetve szakmai szervezetek megkeresése alapján javaslatot tesz a szakterületet érintő képzési formák korszerűsítésére, újak megteremtésére, véleményezi az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, szakterületével összefüggő szakképesítések tartalmi fejlesztésével, gondozásával kapcsolatos megkereséseket,

13.6. a Kulturális Igazgatási Főosztállyal együttműködve részt vesz a könyvtárakat, levéltárakat, muzeális intézményeket érintő ágazati statisztikai adatszolgáltatás előkészítésében,

13.7. közreműködik az audiovizuális és digitális kultúra ágazati irányításának ellátásában,

13.8. részt vesz az információs társadalom és a kulturális tartalomfejlesztés és megőrzés ágazati alakításában,

13.9. vezeti a muzeális intézmények működési engedélyeinek nyilvántartását,

13.10. a közgyűjteményi szakterületen segíti a határon túli tevékenységek ellátását,

13.11. közreműködik a határon túli magyarságot érintő levéltári ügyek intézésében,

13.12. részt vesz

13.12.1. a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai és Módszertani Központja,

13.12.2. a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumok Országos Képzési Központja, valamint

13.12.3. az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet szakmai irányítási feladatainak ellátásában,

13.13. ellátja a megyei hatókörű városi múzeumok, megyei könyvtárak, levéltárak szakmai irányítását,

13.14. közreműködik a szakmai hatóság iránymutatásokkal való ellátásában,

13.15. előmozdítja a digitális kultúra szakmai kiadványai, oktatási, képzési, kutatási, tudományos tevékenysége, műhelyei, rendezvényei, hazai és nemzetközi konferenciái, archiválása, a közgyűjteményi szakterület intézményeiben őrzött kulturális örökség digitalizálása, valamint a határon túli magyar kulturális javak digitalizálásának támogatását,

13.16. részt vesz az államháztartásról szóló törvény szerinti kiállítási garanciával megvalósuló kiállítások előkészítésében,

13.17. működteti

13.17.1. a Könyvtári, Levéltári, Muzeológiai és a Műtárgyvédelmi Akkreditációs Szakbizottságokat,

13.17.2. a Könyvtári Minőségügyi Bizottságot,

13.17.3. a Levéltári Kollégiumot,

13.18. részt vesz

13.18.1. a Minősített Könyvtár cím, valamint a Könyvtári Minőségi Díj odaítélésére irányuló eljárásban,

13.18.2. az Országos Könyvtári Kuratórium működtetésében,

13.19. közreműködik a Magyar-Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásában,

13.20. támogatja a Múzeumi Digitalizálási Bizottság működtetését,

14. figyelemmel kíséri és értékeli a közgyűjteményi szakterületen működő szakmai szervezetek munkáját,

15. értékeli a közgyűjteményi feladatok teljesítését,

16. részt vesz a közgyűjteményi szakterületet érintő kormányzati és ágazati szintű stratégiai tervek, ajánlások értékelésében,

17. a jogszabálytervezetek véleményezése során javaslatokat tesz a közgyűjteményi szakterületen folyó tevékenységek szakmailag megalapozott szabályozására,

18. más szakterületek stratégiájának megalkotása során képviseli a közgyűjteményi szakterület tevékenységeinek megjelenítését,

19. képviseli a közgyűjteményi szempontokat a szerzői jogi feladatok ellátásában,

20. a közgyűjteményi szakterület szempontjait képviselve kapcsolatot tart fenn a felsőfokú, valamint tudományos szakemberképzést és továbbképzést ellátó intézményekkel,

21. a közgyűjteményi szakmai szempontokat képviselve részt vesz az iskolai, felsőoktatási és egyházi közgyűjtemények irányításában,

22. kapcsolatot tart fenn a szakmai-társadalmi szervezetekkel és testületekkel, különösen

22.1. a digitalizálást, a digitális tartalomszolgáltatást végző, a kulturális hazai és nemzetközi digitális szervezetekkel, kép- és hangarchívumokkal, digitális gyűjteményekkel,

22.2. a közös jogkezelő szervezetekkel,

23. előkészíti az ODR-ben szolgáltató könyvtárak vezetőivel, alapító okiratával, szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos miniszteri véleményt,

24. előkészíti a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetemi könyvtár gyűjtőköri szabályzatára vonatkozó előzetes miniszteri véleményt,

25. döntésre előkészíti a települési könyvtár átszervezése vagy megszüntetése esetén kért miniszteri véleményt,

26. előkészíti a megyei könyvtárak és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár, valamint a megyei hatókörű városi múzeum stratégiai tervére, munkatervére és beszámolójára, teljesítményértékelésére, fejlesztési és beruházási feladataira, feladatalapú költségvetésére, minőségpolitikai nyilatkozatára vonatkozó előzetes miniszteri véleményt,

27. előkészíti a fenntartásában működő kép- és hangarchívum stratégiai tervére, munkatervére és beszámolójára, fejlesztési és beruházási feladataira, költségvetésére vonatkozó miniszteri véleményt, továbbá a fenntartó hatáskörébe tartozó egyéb kép- és hangarchívumi ügyeket,

28. döntésre előkészíti a közlevéltárak létesítésével, illetve megszüntetésével, valamint a magánlevéltárak nyilvános magánlevéltárként történő bejegyzésével, illetve a bejegyzés törlésével kapcsolatos ügyeket, továbbá a miniszteri hatáskörbe tartozó egyéb levéltári ügyeket,

29. döntésre előkészíti az állami tulajdonban lévő, jogszabály alapján védett vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális javak vagyonkezelőjének kijelölésére vonatkozó ügyeket,

30. javaslatot tesz a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtár és az állami egyetemi könyvtár kiemelt feladatainak teljesítéséről szóló beszámoló elfogadására,

31. javaslatot tesz a miniszter által adományozható közgyűjteményi szakmai elismerés alapítására, módosítására, közreműködik a miniszter által alapított közgyűjteményi szakmai elismerés adományozása folyamatában.

32. előkészíti és koordinálja a kulturális értékek digitalizációjával kapcsolatos stratégiai és fejlesztési tervek elkészítését a kulturális alapellátás kiterjesztése érdekében.[429]

33. ellátja a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos feladatokat.[430]

b) A Közgyűjteményi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. összehangolja a közgyűjteményi szakterület intézményeinek közművelődési tevékenységét,

2. közreműködik az audiovizuális és digitális kultúra összehangolásában, ellátásában,

3. részt vesz a közgyűjteményi szakterület intézményeiben őrzött kulturális javak, dokumentumok és információs források digitalizálásának, hosszú távú megőrzésének koordinálásában.

c) A Közgyűjteményi Főosztály adminisztrációs és pénzügyi feladatai körében

1. előkészíti a nyilvános könyvtárak jegyzékére történő felvételről, illetve az onnan való törlésről szóló döntéseket, és ellátja a nyilvános könyvtárak jegyzékének vezetésével kapcsolatos feladatokat,

2. működteti a könyvtári, levéltári, muzeális intézményrendszer szabályszerű szakmai tevékenységét vizsgáló szakfelügyeletet, átruházott jogkörben eljárva jóváhagyja annak ellenőrzési tervét és beszámolóját,

3. ellenőrzi a megyei könyvtár KSZR működésére készített éves tervét és annak megvalósulását,

4. közreműködik az audiovizuális és digitális kultúra szakmai felügyeletének ellátásában,

5. ellenőrzi a nyilvános könyvtári alapkövetelmények és alapfeladatok teljesítését,

6. ellátja a 4. függelék I. pont 4. alpontjában meghatározott közgyűjtemények szakmai irányításával és felügyeletével összefüggő feladatokat,[431]

7. döntésre előkészíti a büntetőeljárás során lefoglalt, illetve jogerősen elkobozni rendelt védetté nyilvánított magániratok közlevéltári elhelyezését,

8. feladatkörében részt vesz az ÁSZ és a KEHI által végzett vizsgálatokkal összefüggő adatszolgáltatási tevékenységben,

9. javaslattételi, véleményezési, értékelési és beszámoltatási jogot gyakorol a 4. függelék I. pont 4. alpontjában meghatározott közgyűjtemények stratégiai terve, munkaterve és munkajelentése vonatkozásában,[432]

10. ellátja a bécsi és a moszkvai Magyar Levéltári Kirendeltség szakmai felügyeletével összefüggő feladatokat,

11. ellátja a megyei hatókörű városi múzeumok, megyei könyvtárak, levéltárak felügyeletét,

12. előkészíti a megyei könyvtárak és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár alapító okiratára, szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó miniszteri véleményt, valamint a megyei hatókörű városi múzeumok alapító okiratára vonatkozó miniszteri véleményt,

13. előkészíti a megyei könyvtár igazgatójának és a Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott könyvtár főigazgatójának, valamint a megyei hatókörű városi múzeum vezetőjének megbízásához és visszavonásához szükséges előzetes miniszteri egyetértést,

14. felügyeli a muzeális intézményekben őrzött kulturális javakra irányuló komplex állományvédelmi tevékenységet (Múzeumi Állományvédelmi Program),

15. ellátja a feladatkörébe tartozó költségvetés-tervezési feladatokat, előkészíti a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában,

16. előkészíti a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép-, hang- és audiovizuális archívumi területre, valamint az azokban őrzött kulturális örökség digitalizálására vonatkozó központosított előirányzatok felhasználásának szabályozását,

17. koordinálja a könyvtári területre vonatkozó központosított előirányzatok (érdekeltségnövelő támogatás) elosztását.

d) A Közgyűjteményi Főosztály kodifikációs és egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára,

2. előkészíti a muzeális intézményekkel, könyvtárakkal, levéltárakkal, kép- és hangarchívumokkal kapcsolatos hatósági jogkörök gyakorlásához szükséges döntéseket,

3. lefolytatja és döntésre előkészíti a muzeális intézményi, könyvtári, levéltári, kép- és hangarchívumi területet érintő következő hatósági eljárásokat:

3.1. muzeális intézmények, könyvtárak és levéltárak leltárában szereplő, korlátozottan forgalomképes kulturális javak elidegenítéséhez szükséges miniszteri engedély kiadása,

3.2. muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak nem muzeális intézmény számára történő kölcsönadásához szükséges miniszteri hozzájárulás megadása,

3.3. muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak külföldre történő kölcsönadásához szükséges miniszteri hozzájárulás megadása,

3.4. muzeális intézmény működési engedélyének kiadása, módosítása, nemzetiségi bázisintézménnyé minősítés,

3.5. muzeális intézmény működési engedélyének visszavonása,

3.6. könyvtári, levéltári, muzeális intézményi, műtárgyvédelmi szakmai továbbképzési programok akkreditálása,

3.7. a muzeális intézmény alapleltárában szereplő, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési vagy bemutatási helyének határozott időre történő kijelölése,

3.8. állami tulajdonú kulturális javak muzeális intézmények közötti kölcsönzése esetén mentesítés a kölcsönzési díj és a pénzügyi biztosíték megfizetése alól,

4. előkészíti a muzeális intézmény nyilvántartásában szereplő kulturális javak leltárból való törlésére vonatkozó miniszteri engedélyt.

e) A Közgyűjteményi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. a Kulturális Kapcsolatok Főosztályával együttműködve részt vesz az új fejlesztési programok (operatív programok, éves fejlesztési keretek) előkészítésében,[433]

2. a Kulturális Kapcsolatok Főosztályával együttműködve részt vesz a közgyűjteményi digitalizálással kapcsolatos európai kezdeményezések véleményezésében, és közreműködik azok magyarországi alkalmazásában,[434]

3. a Kulturális Kapcsolatok Főosztályával együttműködve részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló, a főosztály feladatkörét érintő fejlesztések esetén a pályázati felhívások és dokumentáció előkészítésében, a megvalósuló fejlesztések eredményeinek értékelésében,[435]

4. részt vesz az EKTB 30. Kulturális szakértői csoportjában,

5. közreműködik a könyvtárakban, muzeális intézményekben, levéltárakban őrzött kulturális örökség digitalizálását, kép-, hang- és audiovizuális archívumokat érintő kétoldalú nemzetközi szerződések előkészítésében,

6. részt vesz az audiovizuális örökség védelmével kapcsolatos kormányzati feladatokból, valamint a nemzetközi egyezményekből eredő kötelezettségek teljesítésében,

7. részt vesz az európai uniós források felhasználásával megvalósuló, a főosztály feladatkörét érintő fejlesztések eredményeinek értékelésében.

8. képviseli a kulturális ágazatot az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságában; évente véleményezi az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága munkatervének végrehajtását; ebből a célból kapcsolatot tart az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága titkársági feladatait ellátó Szabadtéri Néprajzi Múzeummal.[436]

1.7.1.4.[437]

1.7.2. A kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek

1.7.2.1. Kulturális Kapcsolatokért és Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Kulturális Kapcsolatokért és Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Kulturális Kapcsolatokért és Fejlesztésekért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság koordinációs feladatai körében[438]

1. az érintett szervezeti egységekkel együttműködve koordinálja az ágazati jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának előkészítését, ha a tervezett szabályozás az 1. melléklet 109/A. §-ban meghatározott kulturális beruházásokat érinti,

2. ellátja a Kulturális Alapellátás és Közösségfejlesztés Kerekasztala titkársági feladatait.

1.7.2.2. Kulturális Kapcsolatok Főosztálya[439]

a) A Kulturális Kapcsolatok Főosztálya funkcionális feladatai körében

1. kialakítja a kulturális ágazat társadalompolitikai, nemzetnevelési, nemzetpolitikai, kultúrdiplomáciai tartalmú, valamint a kreatív gazdasággal és a digitális kultúrával kapcsolatos fejlesztési terveinek koncepcionális alapjait, kormányzati szintű stratégiai terveket, ajánlásokat dolgoz ki, részt vesz a kapcsolódó programok előkészítésében, megvalósításában, nyomon követésében, koordinálja az ezzel összefüggő ágazati feladatokat, elemzéseket, kimutatásokat készít az ágazati irányítás segítése érdekében a programok hatásairól, eredményeiről,

2. közreműködik a közép- és hosszú távú kormányzati és minisztériumi stratégiák és programok kidolgozásában, a kulturális ágazati érdekek érvényesítésében,

3. ágazatközi kapcsolatrendszert épít ki a minisztériumon belüli és a kulturális ágazatot érintő minisztériumon kívüli szakterületekkel, folyamatos kapcsolatot tart a feladatköre tekintetében meghatározó országos feladatkörű szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, a helyi önkormányzatok szövetségeivel, továbbá - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve - a határon túli magyarság kulturális szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel, valamint részt vesz a kulturális kérdések ágazati érdekegyeztetésében,

4. részt vesz a kulturális ágazat irányítási feladatainak ellátásában, teljesíti e téren meglévő döntés-előkészítő és tájékoztatási kötelezettségeit,

5. részt vesz a kulturális ágazat állami támogatásával összefüggő feladatok ellátásában, a kulturális területet érintő előirányzatok tervezésében, feladatkörében részt vesz a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó szakmai javaslatok megtételében,

6. közreműködik a kulturális ágazat érdekeinek érvényesítésében a regionális programok terén, koordinálja az ezzel összefüggő ágazati feladatokat,

7. a kultúráért felelős államtitkár vagy a kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár felhatalmazása alapján képviseli az ágazatot a feladatköréhez kapcsolódó bizottságokban és egyéb testületekben, munkacsoportokban, közreműködik az ellenőrzéshez kapcsolódó fórumokon való ágazati részvétel megszervezésében,

8. a kulturális ágazat fejlesztésének vonatkozásában részt vesz a minisztérium gyermek-, ifjúságfejlesztéssel, önkéntességgel, Magyarországon élő nemzetiségekkel, szegénységben élők és a kirekesztett csoportok társadalmigazdasági részvételének fejlesztésével, esélyegyenlőség elősegítésével, mentálhigiénével, tehetséggondozással és -fejlesztéssel, egészségfejlesztéssel, területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel és közösségi gazdaság fejlesztésével kapcsolatos teendőinek ellátásában,

9. figyelemmel kíséri - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve - az országban és a határon túli magyarság körében folyó kulturális feladatellátást, kapcsolatot tart a határon túli kulturális szervezetekkel, intézetekkel, ösztönzi a magyar-magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését, feladatkörében segíti a határon túli magyarok kulturális szervezeteinek tevékenységét,

10. ösztönzi a kulturális területre vonatkozó tudományos kutatásokat, folyamatosan figyelemmel kíséri a kulturális intézmény- és szervezetrendszer társadalmi felzárkózást, esélyegyenlőséget növelő funkciójának teljesülését, helyzetének alakulását,

11. a kulturális ágazat meghatározó képzései tekintetében folyamatos kapcsolatot tart a szakemberképzést és továbbképzést ellátó közép- és felsőoktatási, szakképzési intézményekkel és a tárgyban kutatásokat végző tudományos intézményekkel,

12. feladatkörében - szakmai javaslattétel, véleményezés útján - részt vesz az éves költségvetéssel és a minisztérium éves munkatervének összeállításával kapcsolatos teendők ellátásában,

13. részt vesz a kulturális intézményeket érintő ágazati statisztikai adatszolgáltatás előkészítésében, a hazai és nemzetközi szabványok figyelembevételével részt vesz a statisztikai kérdőívek tartalmának kialakításában,

14. értékeli a kulturális ágazat szakterületeit érintő kormányzati és ágazati szintű stratégiai terveket, az ajánlások megvalósítását,

15. kialakítja a kulturális alapellátás kiterjesztéséhez és kulturális közösségfejlesztéshez kapcsolódó koncepciót, tervezi annak forrásigényét, javaslatot tesz az előirányzatok felhasználására, és ellenőrzi azok szakmai tartalmát,

16. részt vesz a kulturális szakemberek életpálya programjának kialakításában, megtervezésében,

17. döntésre előkészíti a humán közszolgáltatások differenciált megszervezésével kapcsolatos ágazati javaslatokat,

18. ellátja a NEÉT és a Színház-, Tánc- és Zeneművészeti bizottságok működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, gondoskodik a bizottsági feladatok ellátásához szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásáról, valamint együttműködik a kijelölt szervvel,

19. a Közgyűjteményi Főosztállyal és a Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztállyal együttműködve ellátja az országos hatókörű kulturális civil szervezetek támogatásával kapcsolatos szakmai feladatokat.

b) A Kulturális Kapcsolatok Főosztálya koordinációs feladatai körében

1. a kultúráért felelős államtitkár irányításával koordinálja a kulturális ágazat, továbbá a kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységeknek a kulturális ágazatot érintő stratégiaalkotással kapcsolatos hazai és nemzetközi tevékenységét,

2. a tárca társfőosztályaival együttműködve ellátja az ágazathoz tartozó szakmai tervezési feladatokat, kezdeményezi a kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttműködését,

3. koordinálja a hungarikumokkal kapcsolatos kulturális ágazati feladatokat, kapcsolatot tart a Hungarikum Bizottság Titkárságával,

4. koordinálja a szomszédos államokkal kötött nemzetközi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok Kultúráért Felelős Államtitkársággal kapcsolatos feladatainak ellátását, e célból kapcsolatot tart az érintett vegyes bizottságokban képviselt szervezetekkel,

5. koordinálja és végzi az egyes operatív programok szerinti kulturális ágazati fejlesztések, humán ágazati fejlesztések tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, az érintett szervezeti egységekkel együttműködésben, a hatályos eljárásrend szerint.

c) A Kulturális Kapcsolatok Főosztálya adminisztrációs és pénzügyi feladatai körében előkészíti a feladatköréhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában.

d) A Kulturális Kapcsolatok Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. a jogszabályok, valamint közjogi szervezetszabályozó eszközök véleményezése útján elősegíti a kulturális és a kapcsolódó ágazatok társadalom- és gazdaságfejlesztést szolgáló jogi szabályozásának szakmai megalapozását,

2. feladatkörében javaslatot tesz a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök deregulációjára.

e) A Kulturális Kapcsolatok Főosztálya európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. részt vesz az EKTB érintett szakértői csoportjainak munkájában,

2. közreműködik a minisztériumok, központi államigazgatási szervek nemzetpolitikával, Kárpát-medencei kulturális együttműködéssel összefüggő tevékenységében - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve -, ennek keretében

2.1. kidolgozza a szomszédos államokat magában foglaló Kárpát-medencei egységes kulturális stratégiai programot,

2.2. figyelemmel kíséri a külhoni magyarok támogatási rendszerét és annak intézményeit, valamennyi e célra szolgáló költségvetési forrásnak a Kárpát-medencei kulturális együttműködés céljára történő felhasználásának lehetőségeit,

2.3. ellátja a regionális Kárpát-medencei kulturális együttműködésből fakadó feladatokat,

3. részt vesz az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével kapcsolatos tagállami feladatok koordinálásában,

4. közreműködik a kulturális ágazat érdekeinek érvényesítésében az egyes operatív programok terén, koordinálja az ezzel összefüggő ágazati feladatokat,

5. koordinálja és végzi az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó operatív programokkal kapcsolatos feladatokat, egyeztetve az érintett szervezeti egységekkel,

6. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

6.1. felelős a humán operatív programok kulturális pályázataiért (előkészítés, információk, nyomon követés, monitoring, értékelés),

6.2. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós tervezéssel, az éves fejlesztési kerettel és a pályázatok előkészítésével, a kommunikációval, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság szervezeti egységeivel,

6.2.1. részt vesz az európai uniós fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetéseken és megbeszéléseken,

6.2.2. részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában, különös tekintettel az operatív programok humán és azzal összefüggő infrastrukturális fejlesztéseire,

6.3. véleményezi a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság előterjesztéseit,

7. az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program tekintetében előkészíti a vonatkozó ágazati javaslatokat, és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében, az éves fejlesztési keretek és pályázatok előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

7.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

7.2. részt vesz az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként vagy eseti alkalommal tájékoztatást kér a Kultúráért Felelős Államtitkárság számára,

7.3. közreműködik az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság által kezdeményezett értékelések, ágazati egyeztetések lefolytatásában,

7.4. tájékoztatja az Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős Államtitkárság illetékes szervezeti egységeit a feladat-és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású programok, projektek és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról.

1.7.2.3. Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály[440]

a) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály funkcionális feladatai körében

1. részt vesz a kulturális ágazat szakmai irányítása alá tartozó háttérintézmények projektjei kapcsán felmerült problémák megoldásában,

2. részt vesz a hazai és nemzetközi forrásokból megvalósuló kulturális beruházások és programok előkészítésében, indokolt esetben a Kulturális Kapcsolatok Főosztálya bevonásával, nyomon követi megvalósulásukat,

3. közreműködik a közép- és hosszú távú kormányzati és minisztériumi programok kidolgozásában, és érvényesíti a kidolgozás során a kulturális ágazati érdekeket,

4. a kulturális ágazat érintettsége esetén tárcaközi együttműködés keretében részt vesz a más tárcákhoz tartozó projektek tervezésében, megvalósításában vagy a nyomon követésében, együttműködve az érintett szervezeti egységekkel.

b) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a kulturális ágazat fejlesztésével, illetve a kulturális, közösségi alapú társadalom- és gazdaságfejlesztésekkel kapcsolatos ágazati feladatokat,

2. koordinálja és végzi a kulturális ágazati programokkal kapcsolatos értékelési tevékenységet.

c) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály adminisztrációs és pénzügyi feladatai körében előkészíti a feladatköréhez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket, közreműködik azok végrehajtásában.

d) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály kodifikációs és egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. javaslatokat fogalmaz meg a kulturális ágazat fejlesztési céljait elősegítő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tartalmára, a hatályos jogi szabályozás módosítására,

2. a fejlesztéspolitikai intézményrendszerrel és a tárca társfőosztályaival együttműködve részt vesz a fejlesztéspolitikai jogszabályok szakmai javaslatának kidolgozásában,

3. feladatkörében véleményezi a jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, szükség szerint javaslatot tesz ezek deregulációjára,

4. javaslatokat fogalmaz meg a kulturális ágazat stratégiai és fejlesztési céljait elősegítő jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök tartalmára, a hatályos jogi szabályozás módosítására.

e) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. funkcionális feladataival kapcsolatos ügyekben - a kultúráért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységek bevonásával - kapcsolatot tart a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár irányítása alatt működő szervezeti egységekkel, és részt vesz a nemzetközi feladatok ellátásában,

2. az infrastrukturális fejlesztések vonatkozásában együttműködik a Kulturális Kapcsolatok Főosztályával az operatív programok szerinti kulturális ágazati fejlesztések, beruházások tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában a hatályos eljárásrend szerint,

3. részt vesz az EKTB érintett szakértői csoportjainak munkájában.

f) A Kulturális Fejlesztési és Monitoring Főosztály egyéb feladatai körében

1. koordinálja a kulturális beruházások ágazati irányítással összefüggő feladatainak tervezését, megvalósítását, monitoringját és hasznosíthatóságát, ennek keretében

1.1. értékelést készít a beruházások menetéről, helyzetjelentéseket készít a végrehajtás aktuális állapotáról,

1.2. javaslatot tesz beruházások kiemeltté nyilvánítására,

1.3. részt vesz az elkészült beruházások üzemeltetésének ellenőrzésében,

1.4. közreműködik a kulturális beruházásokkal kapcsolatos európai uniós fejlesztések előkészítésében, közbeszerzési eljárásokban,

2. véleményezi a beruházási koncepciókat, és részt vesz azok véglegesítésében,

3. részt vesz a fejlesztésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó döntés-előkészítő folyamatokban és a kapcsolódó egyeztetésekben,

4. jogosult információkat és felvilágosítást kérni a háttérintézményektől a fejlesztésekről és beruházásokról,

5. közreműködik a fejlesztésekkel és beruházásokkal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában,

6. végzi a Modern Városok Program kulturális ágazathoz tartozó projektjeinek tervezését, megvalósításának nyomon követését.

1.8. A sportért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.8.0.1. Sportért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet koordinációs feladatai körében ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Sportért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. közreműködik a minisztérium nemzetközi és európai uniós kapcsolataiból adódó sportszakmai feladatok ellátásában, különösen a minisztérium sportszakmai képviseletének ellátásában a nemzetközi szervezetekben - így különösen az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az UNESCO-ban -, valamint regionális és kétoldalú eseményeken,

2. szervezi a sportért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

3. félévenként kimutatást készít a sportért felelős államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetőinek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

4. koordinálja a sport ágazathoz tartozó szervezeti egységek fordítási és tolmácsolási igényeit,[441]

5. közreműködik a minisztérium kommunikációs és sajtóval kapcsolatos feladatainak ellátásában,

6. közreműködik a minisztériumnak az Országgyűlés munkájával kapcsolatos feladatai ellátásában.

1.8.0.2.[442]

1.8.1. A sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[443]

1.8.1.1. Sportigazgatásért és Sportágfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság[444]

A Sportigazgatásért és Sportágfejlesztésért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

1.8.1.2. Sportszakmai Főosztály[445]

a) A Sportszakmai Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sportköztestületek, az országos sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek működésének támogatási rendjére vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását.

b) A Sportszakmai Főosztály koordinációs feladatai körében

1. elkészíti a versenysport, a fogyatékosok sportja fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait, továbbá folyamatosan figyelemmel kíséri a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia érvényesülését, megvalósulását,[446]

2. ellátja a sport és környezetvédelem, a sport és turizmus kapcsolatából eredő feladatokat, javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetőségükre, nyomon követi a sporttal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkat, részt vesz a programokban, közreműködik a sport kommunikációs programjának kialakításában,

3. együttműködik az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel a nemzeti fejlesztési tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában, kialakítja és koordinálja a szakmai munkát, áttekinti más minisztériumi ágazatok stratégiáit, javaslatot dolgoz ki az együttműködés lehetőségeire,

4. figyelemmel kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, szabadidősport-szövetségek, valamint a fogyatékosok sportja területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét és - meghívásra - részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken, kapcsolatot tart a sportszövetségekkel,

5. támogatja Magyarország sportolóinak részvételét a fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményein,

6. figyelemmel kíséri a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Versenysport Szövetség, valamint a Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség szakmai tevékenységét, azokkal kapcsolatot tart, - meghívásra - részt vesz meghatározó jelentőségű eseményein, továbbá kapcsolatot tart a sport területén működő civil, érdek-képviseleti szervezetekkel,

7. támogatja az olimpiai, paralimpiai és a siketlimpiai mozgalmat, Magyarország sportolóinak részvételét az olimpiákon, paralimpiákon, siketlimpiákon és más, az épek és a fogyatékosok sportjának kiemelkedő jelentőségű nemzetközi sporteseményein,

8. ellátja - az egyes sportszövetségekkel együttműködve - a sportági referensi feladatokat,

9. figyelemmel kíséri a versenysport, a szabadidősport és a fogyatékosok sportja területén támogatott sporteseményeket, rendezvényeket.

c) A Sportszakmai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését, a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről és ellátja a zárszámadással kapcsolatos koordinációs feladatokat,

3. közreműködik a sportszakmai feladatokat ellátó és a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Pro Rekreatione Közhasznú Nonporfit Kft. szakmai irányításában és felügyeletében,

4. együttműködik a Nemzeti Sportközpontokkal az olimpiai felkészüléssel és a válogatott keretek sportszakmai feladataival kapcsolatos koordinációs feladatok ellátásában, továbbá a Magyar Olimpiai és Sportmúzeummal a szakmuzeális tevékenység sportszakmai hátterének biztosításában.

d) A Sportszakmai Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a szociálisan hátrányos helyzetűek sportjával és a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat,

2. a sportkultúra fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása során támogatja - a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával együttműködve - a határon túli magyar sportkapcsolatok fejlesztését,

3. kezdeményezi és koordinálja a sportágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket,

4. feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat,

5.[447]

6. kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában.

1.8.1.3. Sportirányítási Főosztály[448]

a) A Sportirányítási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a sportigazgatásért és sportágfejlesztésért felelős helyettes államtitkár feladatkörébe tartozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, különös tekintettel a sportigazgatási és a sportágfejlesztési feladatok végrehajtásához kapcsolódó sportszakmai feladatok kialakítására,[449]

2. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakterületért felelős főosztályával együttműködésben sportszakmailag előkészíti a Kormány döntését igénylő, a kiemelt sportágakhoz és a kiemelt sportegyesületekhez kapcsolódó, valamint a további, állami támogatásból megvalósuló, a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó sportlétesítmény-fejlesztésekre vonatkozó előterjesztéseket.

b) A Sportirányítási Főosztály koordinációs feladatai körében[450]

1. javaslatot tesz a sportigazgatási feladatokra, ellátásuk rendjére, különösen a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekre, azok feladat- és hatáskörére, a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos feladatok állami koordinálására, részt vesz a sportbiztosítás rendszerének kidolgozásában,[451]

2. felügyeli a sportágfejlesztési koncepciók sportági követelményeknek megfelelő végrehajtását, ennek keretében ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai koncepciók előkészítésével, végrehajtásával, koordinálásával kapcsolatos sportszakmai feladatokat; ellátja továbbá az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztését, fenntartását biztosító állami támogatás pénzügyi tervezési feladatainak előkészítésével és végrehajtásával, valamint az azokhoz kapcsolódó egyeztetésekkel, kapcsolattartással, az egyes projektek előkészítésével, koordinációjával, végrehajtásával összefüggő szakmai feladatokat,

3. a Nemzeti Sportközpontokkal együttműködésben javaslatot tesz a külön jogszabály szerint olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények sportcélú működtetése, használata, hasznosítása során a sportági fejlesztési programokban foglaltak teljesülése érdekében,

4. ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, a 2. pontban említett kiemelt sportfejlesztési programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási, képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat, együttműködik a helyi önkormányzati és államigazgatási szervekkel, összehangolja a létesítményfejlesztési programokkal kapcsolatos sportszakmai feladatokat, részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó költségvetési tervezéshez kapcsolódó feladatok ellátásában,

5. feladatkörében közreműködik a Sportkapcsolati Főosztállyal a sporttudomány fejlesztési stratégiáinak, koncepcióinak, cselekvési programjainak elkészítésében,

6. feladatkörében figyelemmel kíséri a sport civil szervezeteinek tevékenységét, együttműködik a sportszövetségekkel a sportágfejlesztési koncepcióik kidolgozásában, kapcsolatot tart a sportköztestületekkel és a sport területén működő más civil, érdekképviseleti szervekkel, sportszövetségekkel, - meghívásra - részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken,

7. közreműködik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztállyal az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításában,

8. közreműködik az állami jutalommal és az eredményességi támogatással kapcsolatos feladatok ellátásában, valamint gondoskodik az állami jutalom és az eredményességi támogatás folyósításának előkészítéséről,

9. közreműködik az Ezüstgerely Művészeti Pályázat működésének támogatásával és az idős sportolók szociális támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

10. szakmai segítséget nyújt a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatellátásához, és kapcsolatot tart e szervekkel, valamint a helyi önkormányzati sportfeladatok ellátásában közreműködő más szervekkel,

11. ellátja a helyi, integrált szabadidősportos és egyesületi keretek közötti sport programmal (HISZEK Benned Sport Program) kapcsolatos feladatokat.

c) A Sportirányítási Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében

1. előkészíti az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény alapján a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggő tulajdonosi méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó miniszteri határozatot,

2. előkészíti a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához, valamint sportcélú ingatlanok értékesítéséhez szükséges előzetes sportszakmai egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó miniszteri döntést,

3. ellátja az olimpiai járadék megállapításával és a járadék folyósításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,[452]

4. ellátja a "Nemzet Sportolója" cím adományozásával és a címmel járó járadék folyósításának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,[453]

5. előkészíti a sport területén jogszabályban előírt képesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli miniszteri mentesítésre vonatkozó igazolást,[454]

6. előkészíti az állami vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlanok vagyonkezelői jogának megszerzéséhez szükséges előzetes sportszakmai egyetértés megadására vagy elutasítására vonatkozó miniszteri döntést.

d) A Sportirányítási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait, valamint véleményezi a sport területet érintő szerződések, megállapodások, nyilatkozatok tervezeteit, illetve javaslatokat tesz azokkal kapcsolatosan,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését, a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről, és ellátja a zárszámadással kapcsolatos koordinációs feladatokat,

3. ellátja a kiemelt sportágak és a kiemelt egyesületek támogatásával kapcsolatos feladatokat.

e) A Sportirányítási Főosztály egyéb feladatai körében[455]

1. ellátja a sport területén adományozható köztársasági elnöki, valamint miniszteri kitüntetésekkel és egyéb sportszakmai elismerésekkel kapcsolatos sportágazati adminisztrációs feladatokat, az egyes kitüntetések adományozására vonatkozóan személyügyi javaslatokat tesz a miniszter számára,

2. kapcsolatot tart a Nemzeti Doppingellenes Szervezet feladatait ellátó HUNADO-val, javaslatot tesz a doppingellenes felvilágosító és nevelő tevékenység irányaira, ellenjegyzésre előkészíti a HUNADO által elkészített, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet, részt vesz a nemzetközi doppingellenes szervezetek, valamint az Európai Unió és az UNESCO doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos munkájában, kapcsolatot tart a doppingellenes tevékenységben részt vevő más szervezetekkel, ellátja a doppingellenes tevékenység állami koordinációjával kapcsolatos további feladatokat, továbbá a miniszter képviseletében részt vesz a doppingbizottságban, valamint a dopping fellebbviteli bizottságban,

3. előkészíti a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével összefüggésben a magyar államot megillető eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerződések megkötését, gondoskodik az állami eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, javaslatot készít a Papp László Budapest Sportaréna működéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó jogi, műszaki, gazdasági és egyéb kérdésekben, valamint ennek keretében kapcsolatot tart és együttműködik a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetőjével és tulajdonosával,

4. előkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkajogviszony keretében végzendő) sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz és letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri támogató iratot,

5. felvilágosítást nyújt a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint végrehajtási rendeletei és a sport különböző területeinek működését érintő jogszabályok értelmezésével kapcsolatos, állampolgároktól, sportszervezetektől, sportszövetségektől, sportköztestülettől, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb szervektől érkező megkeresésekre,

6. együttműködik a látvány-csapatsport támogatással összefüggő módszertani feladatok ellátásában, sportágfejlesztési szempontból véleményezi a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, a Támogatási és Kontrolling Főosztály által megküldött megkereséseket,

7. feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat,

8. együttműködik a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal az eredményességi támogatásokkal kapcsolatban, valamint a sport területén adományozható kitüntetésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában,

9. közreműködik a sport területével összefüggő európai uniós fejlesztési programokhoz kapcsolódó feladatokban,

10. részt vesz a sportrendezvényeket biztonsági kockázat szerint minősítő bizottság munkájában,

11. együttműködik a Testnevelési Egyetemmel a sportágfejlesztési és létesítményfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó programok ellátásában, valamint a sportolók által használt táplálékkiegészítőknek a tiltott teljesítményfokozás szempontjából történő vizsgálatára alkalmas sport-táplálkozástudományi intézmény működtetésében,

12. ellátja a miniszter hatáskörét érintő országos vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzék nyilvántartásával, valamint a miniszter hatáskörét érintően bejelentett komplex vizsgákkal kapcsolatos feladatokat,

13. ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó szakmai- és vizsgakövetelményekkel, valamint az azokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésével, véleményezésével, továbbá a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges végzettségek szabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

14. előkészíti a sportegyesület, illetve a sportszövetség bírósági nyilvántartásból való törlését megelőző, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 17. § (7) bekezdésében és 19. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállására vonatkozó igazolást,

15. közreműködik a Nemzeti Szabadidős - Egészség Sportpark Program megvalósításában,

16. előkészíti az országos sportági szakszövetségi és az országos sportági szövetségi jogállás bírósági bejegyzését megelőző, a sportról szóló 2004. évi I. törvény 20. § (4)-(5) bekezdésében és a 28. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállására vonatkozó igazolást,

17. a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével ellátja az olimpiai központok sportszakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

18. ellátja a sportversenyek tiltott befolyásolásával kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatokat.

19. ellátja az Országos Sportegészségügyi Intézet sportszakmai irányításával kapcsolatos - kivéve az Országos Sportegészségügyi Intézet egészségügyi intézményként nyújtott fekvő- és járóbeteg szakellátását érintő - feladatokat, ennek keretében különösen javaslatot tesz a sportegészségügyi feladatok ellátására, gondoskodik a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendeletben meghatározott, feladatkörébe tartozó sportegészségügyi feladatok támogatásáról, kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel, részt vesz a sportegészségügy fejlesztési stratégiáinak, koncepcióinak elkészítésében, valamint a sportegészségügyi ellátórendszer struktúrájára vonatkozó szakmai döntés-előkészítésben, meghatározza az állami sportcélú támogatásban részesítendő kiemelkedő jelentőségű sportegészségügyi feladatokat, javaslatot tesz a sportegészségügyi feladatok ellátásának szervezeti kereteire, és figyelemmel kíséri a feladatok megvalósítását, ellátja az emelt szintű sportegészségügyi szűrővizsgálatok végzésének, a kiemelt élsportolók soron kívüli ellátásának biztosításának, a sportegészségügyi informatikai rendszer üzemeltetésének támogatásával kapcsolatos feladatokat, nyomon követi ezen feladatok végrehajtását és az Országos Sportorvosi Hálózat működését.[456]

1.8.1.4. Támogatási és Kontrolling Főosztály[457]

a) A Támogatási és Kontrolling Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a látvány-csapatsport támogatást érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri azok végrehajtását.

b) A Támogatási és Kontrolling Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja a több ágazatot érintő látványcsapatsport támogatási programok kialakítását és végrehajtását.

c) A Támogatási és Kontrolling Főosztály funkcionális feladatai körében

1. megvizsgálja, jóváhagyásra előkészíti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek kérelme szerinti sportágfejlesztési koncepciókat, és folyamatosan nyomon követi megvalósításukat,

2. ellenőrzi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek jóváhagyott támogatásának felhasználását,

3. ellenőrzi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezetek jóváhagyott, jelenértékén legalább 300 millió forintot meghaladó értékű támogatásának felhasználását,

4. a költségvetés előkészítése során részt vesz a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat,

5. gondoskodik a sportért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokon kötött szerződések elszámolásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

6. az 5. pontban meghatározott feladat végrehajtásáról legalább félévente összegző beszámolót készít az ellenőrzések tapasztalatai alapján.

7. döntésre előkészíti a látvány-csapatsport támogatás minőségbiztosítási rendszerét (benchmark-rendszer) és követelményeit.[458]

d) A Támogatási és Kontrolling Főosztály egyéb feladatai körében[459]

1. ellátja a minisztériumnak a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben és az egyéb jogszabályokban nevesített feladatait,

2. feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat.

1.8.2. A nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[460]

1.8.2.1. Nemzeti Utánpótlás-nevelésért és Sportkapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Nemzeti Utánpótlás-nevelésért és Sportkapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Nemzeti Utánpótlás-nevelésért és Sportkapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében ellátja a sport ágazati honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatokat.

1.8.2.2. Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály

a) A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti az országos sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek utánpótlás-nevelési feladatainak támogatási rendjére vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását.

b) A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály koordinációs feladatai körében

1. elkészíti az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, valamint a főiskolai-egyetemi sport fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait,

2. közreműködik - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésében a köznevelés területén, továbbá ezek felsőoktatási intézményekben és a felsőoktatási kollégiumokban történő biztosításában,

3. figyelemmel kíséri az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét és részt vesz meghatározó jelentőségű eseményeiken, kapcsolatot tart a sportszövetségekkel,

4. ellátja a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíjjal összefüggő előkészítő és koordinációs feladatokat és egyéb, a sportolói kettős karrier elősegítését célzó programok bevezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat,

5. együttműködik az országos sportági szakszövetségekkel azok akadémia rendszerének kialakításában, továbbá az utánpótlás-neveléssel összefüggő feladataik koordinálásában, figyelemmel kíséri e programok megvalósulását,

6. működteti az országos sportági szakszövetségek bevonásával a Sport XXI. Utánpótlásnevelési Programot, valamint a Héraklész Programot, figyelemmel kíséri e programok megvalósulását és a sportiskolai rendszer, különösen a Csanádi Árpád Általános Iskola, Sportiskola, Középiskola és Pedagógiai Intézet működését,

7. a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, valamint a nem olimpiai sportágak tekintetében a Nemzeti Versenysport Szövetség javaslatának figyelembe vételével ellátja a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, a Kiemelt Edző Program és az Utánpótlás Edzők Életút Program megállapításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, és előkészíti a sportösztöndíjak és a további programok folyósítását,

8. a tehetséggondozó programokban részt vevő sportszövetségek bevonásával előkészíti a programokba bekerült sportolók magas színvonalú edzésmunkája szakmai feltételeinek meghatározását.

c) A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését, a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről és ellátja a zárszámadással kapcsolatos koordinációs feladatokat.

d) A Nemzeti Utánpótlás-nevelési Főosztály egyéb feladatai körében

1. véleményezi a látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos, a Támogatási és Kontrolling Főosztály által megküldött, utánpótlás területet érintő megkereséseket,

2. kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában.

3. feladatkörében ellátja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatokat.[461]

1.8.2.3. Sportkapcsolati Főosztály

a) A Sportkapcsolati Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sporttudomány területével összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát.

b) A Sportkapcsolati Főosztály koordinációs feladatai körében

1. elkészíti a sporttudomány fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait,

2. sportkutatási-módszertani és tudományos tevékenységet folytat, amely szerint megfogalmazza a szakmai-kutatási feladattervezeteket, ellátja és koordinálja a kutatási feladatokat, sportszakmai fórumokat hív össze, valamint részt vesz a hazai és nemzetközi sportkutatási feladatok elvégzésében, kutatási programok szervezésében, végrehajtásában,

3. kezdeményezi és koordinálja a sportágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket,

4. kialakítja és koordinálja az edzők, sportszakemberek továbbképzési rendszerét érintő együttműködési rendszert a szakmai szervezetekkel, sportági szövetségekkel.

5. a Sportirányítási Főosztállyal együttműködve figyelemmel kíséri a sport és a gazdaság kapcsolatát, a sportmarketing legfontosabb területeit, javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetőségükre, nyomon követi a sporttal kapcsolatos hazai és nemzetközi információkat, részt vesz a programokban, közreműködik a sport kommunikációs programjának kialakításában.[462]

c) A Sportkapcsolati Főosztály funkcionális feladatai körében

1. előkészíti a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó sportcélú támogatási szerződéseket és azok módosításait, valamint véleményezi a sport területet érintő szerződések, megállapodások, nyilatkozatok tervezeteit, illetve javaslatokat tesz azokkal kapcsolatosan,

2. ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését, a felhasználásukkal kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat, a szerződéskötéssel és utalványozással kapcsolatos előkészítő feladatokat, gondoskodik a pénzügyi folyamatok nyomon követéséről és ellátja a zárszámadással kapcsolatos koordinációs feladatokat.

3. figyelemmel kíséri a versenysport területén támogatott és egyéb kiemelt jelentőségű sporteseményeket, rendezvényeket, valamint ellátja a versenysport területén támogatott és egyéb kiemelt jelentőségű sportesemények támogatásával kapcsolatos feladatokat.[463]

d) A Sportkapcsolati Főosztály az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

1. ellátja a sportágazatnak az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatait, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, valamint a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal;

2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.7. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó sport ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében;

3. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

3.2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

3.3. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

3.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

3.5. tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó európai uniós finanszírozású programok, projektek és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

3.6. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében;

4. felvilágosítást nyújt az európai uniós források felhasználásával megvalósuló, a sportért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörét érintő fejlesztésekről, a kapcsolódó operatív programokról, éves fejlesztési keretekről, felhívásokról és dokumentációkról az állampolgároktól, sportszervezetektől, szak- és sportszövetségektől, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb szervektől érkező megkeresésekre.

e) A Sportkapcsolati Főosztály egyéb feladatai körében

1. kapcsolatot tart és együttműködik az ágazati stratégiai partnerekkel az őket érintő feladatok ellátásában,

2. feladatkörében ellátja és a Sportért Felelős Államtitkárság tekintetében koordinálja a nemzeti sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai módszertani feladatokat,[464]

3. feladatkörében együttműködik a Testnevelési Egyetemmel,

4. a Testnevelési Egyetemmel, a sportköztestületekkel és a sportszövetségekkel együttműködve javaslatokat dolgoz ki az edzők és sportszakemberek szakmai továbbképzési rendszerére, valamint kidolgozza és működteti az edzői életpályamodellt,

5. a sportköztestületekkel és a sportszövetségekkel együttműködve kidolgozza és figyelemmel kíséri a sportági szakfelügyeleti rendszert,

6. közreműködik a sportszakember-képzést érintő tankönyvek, jegyzetek, egyéb szakmai anyagok fejlesztésében,

7. figyelemmel kíséri és együttműködik a Sportirányítási Főosztállyal a sporttudományos és sport-diagnosztikai, valamint a sportolók teljesítmény-optimalizációjával összefüggő további feladatok megvalósításában,

8. megszervezi, integrálja a fiatal sportolók általános és sportági felkészítésének tudományos vizsgálatát és előkészíti az annak végrehajtásához szükséges intézkedéseket,

9. kapcsolatot tart a Magyar Edzők Társaságával, a Magyar Sporttudományi Társasággal és más érdekképviseleti szervezetekkel,[465]

10. ellátja a kiemelt hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nyilvántartásával és megrendezésének támogatásával kapcsolatos feladatokat.

1.9. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.9.0.1. Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet

a) Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. ellátja az egyházakkal való egyeztetésekkel kapcsolatos feladatok koordinálását,

2. ellátja az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatok területeinek honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait,

3. koordinálja és biztosítja az egyházi, nemzetiségi és civil ágazathoz tartozó szervezeti egységek fordítási és tolmácsolási igényeit,

4. szervezi az egyházi, nemzetiségi és civil ágazathoz tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

5. félévenként kimutatást készít az egyházi, nemzetiségi és civil ágazathoz tartozó szervezeti egységek felsőszintű vezetőinek kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

6. közreműködik az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolati területek nemzetközi kapcsolatrendszerének kialakításában és fejlesztésében, valamint szakmai segítséget nyújt az egyházdiplomáciai kormányzati feladatok végrehajtásához,

7. részt vesz a határon túli magyar egyházi szervezetekkel történő kapcsolattartásban,

8. összehangolja a minisztérium és a külhoni magyarság szervezetei és képviselői közötti kapcsolattartást,

9. közreműködik a minisztérium nemzetpolitikával összefüggő tevékenységében, ezzel összefüggésben döntéseket, állásfoglalásokat kezdeményez,

10. az érintett államtitkárságok tájékoztatása alapján nyomon követi a határon túli szervezetek, személyek számára nyújtott támogatásokat, melyekről rendszeresen tájékoztatja a minisztert.

1.9.0.2.[466]

1.9.1. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek[467]

1.9.1.1. Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

Az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában foglalt feladatokat.

1.9.1.2. Nemzetiségi Főosztály

a) A Nemzetiségi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a nemzetiségekről szóló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát;

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Nemzetiségi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. figyelemmel kíséri a magyarországi nemzetiségek jogainak érvényesülését, különös tekintettel a nemzetiségi kulturális autonómia intézményeire;

2. kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel, képviselőivel;

3. figyelemmel kíséri a nemzetiségeket érintő jogalkotást és szükség esetén intézkedéseket kezdeményez;

4. részt vesz a nemzetiségpolitikai szakbizottságok, tanácsok, kollégiumok munkájában;

5. figyelemmel kíséri a közigazgatásban a nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülését;

6. közreműködik a nemzetiségi önkormányzatok választásával, működésével kapcsolatos, jogszabályban előírt tájékoztatási feladatok ellátásában;

7. a kormányhivatalok útján ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítását, amelynek keretében[468]

7.1. az egységes jogalkalmazás érdekében áttekinti a felügyeleti eljárások tapasztalatait, amely alapján a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervek munkáját jogszabály-értelmezések, szakmai állásfoglalások, ajánlások megjelentetése révén támogatja,

7.2. előkészíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó módszertani ajánlásokat,

7.3. kapcsolatot tart a kormányhivatalok törvényességi felügyeletet ellátó szervezeti egységeivel;[469]

8. közreműködik a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott támogatások döntési rendszerének működtetésében;

9. elkészíti és kezeli a települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzati adatbázist;

10. ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetiségi támogatási ügyek döntés-előkészítésével kapcsolatos feladatokat, koordinálja a magyarországi nemzetiségek kormányzati támogatási rendszerének működtetését, figyelemmel kíséri az e célra szolgáló költségvetési források felhasználását, vezeti a támogatásokat nyilvántartó rendszert;

11. gondoskodik a Nemzetiségekért Díj adományozásához kapcsolódó feladatok ellátásáról;

12. együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségi civil szervezetekkel és az európai uniós pályázati programokat lebonyolító intézményekkel az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Európai Unió által a kulturális autonómia kiteljesedését elősegítő programokban;

13. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

13.1. összehangolja a nemzetiségi területnek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal,

13.2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

13.2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

13.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

13.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

13.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

13.2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

13.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

13.2.7. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében,

13.3. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

13.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

13.3.2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

13.3.3. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

13.3.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

13.3.5. tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású programok, projektek és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

13.3.6. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében;

14. közreműködik a helyi és a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok integrált kezelésével összefüggésben a törvényességi felügyeleti információs rendszer működtetésében, a Miniszterelnökséggel közösen gondoskodik a rendszer adattartamának korszerűsítéséről.

c) A Nemzetiségi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. részt vesz a kisebbségi vegyes bizottságok munkájában, az elfogadott ajánlások végrehajtásában,

2. összehangolja a nemzetiség- és nemzetpolitikai stratégiai szempontokat, amelynek során szoros kapcsolatot ápol a nemzetiségek anyaországainak diplomáciai képviseleteivel,

3. figyelemmel kíséri a bilaterális egyezmények alapján biztosított nemzetiségi támogatások felhasználását,

4. figyelemmel kíséri az Európa Tanács Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában, továbbá az ugyancsak Strasbourgban, 1995. február 1-jén létrehozott, Kisebbségvédelmi Keretegyezményében foglaltak teljesítését,

5. kapcsolatot tart az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezmény Titkárságával és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája Titkárságával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzeti Kisebbségi Főbiztosának Hivatalával, az Európai Unió illetékes szerveivel és más, a kisebbségvédelem területén aktív nemzetközi szervekkel,

6. a nemzetiségek kulturális jogainak biztosítása területén ellátja a koordináció teendőit.

1.9.1.3. Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya

a) A Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a civil szektor működését, fejlesztését érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. közreműködik a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályok szakmai javaslatának előkészítésében,

3. együttműködik a közérdekű önkéntes tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozásában,

4. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya koordinációs feladatai körében

1. gondoskodik a civil szektort érintő kormányzati elképzelések, valamint döntések összehangolását célzó feladatok ellátásáról,

2. irányítja a civil szektorral kapcsolatos támogatások tervezését,

3. szakmai monitoringrendszert működtet a civil szektor támogatási rendszerét érintő folyamatok nyomon követése, valamint a civil szervezeteknek nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszűrése érdekében,

4. dönt a hatáskörébe utalt civil támogatási források felosztásáról,

5. megvizsgálja és jóváhagyja a szakmai monitoringrendszerben rögzített iratokat,

6. szervezi, működteti a kormányzat civil szektorral folytatott konzultációját és párbeszédét biztosító fórumokat,

7. javaslatot tesz a Kormány társadalmi partnerekkel való egyeztetésének programjára,

8. véleményezi a kormány-előterjesztések társadalmi partnerekkel történő egyeztetését,

9. működteti, monitorozza és ellenőrzi a civil információs centrumokat,

10. kidolgozza és megvalósítja a civil hálózatok együttműködését, erősödését elősegítő fejlesztési programokat,

11. irányítja a Civil Információs Portál működtetését,

12. szakmai felügyeletet gyakorol a civil szervezetek működési környezetének javításához kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó programok megvalósítási folyamata felett,

13. együttműködik a közérdekű önkéntes tevékenységet érintő ágazati szakfeladatok ellátásában, és a közérdekű önkéntes tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatának kidolgozásában.

c) A Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. részt vesz az európai uniós intézményekbe történő civil delegáltak kiválasztásában, elősegíti a delegált tagok tevékenységét,

2. közreműködik és részt vesz a nemzetközi és európai uniós társadalmi, civil konzultáció és párbeszéd fórumain,

3. kialakítja a civil szektor működését, fejlődését, nemzetközi kapcsolatrendszerét támogató nemzetközi és európai uniós források felhasználásának szakmai koncepcióját, tartalmát,

4. részt vesz a civil szektorral kapcsolatos nemzetközi és európai uniós programok, projektek koordinációjában és nyomon követésében,

5. részt vesz a nemzetközi két- és többoldalú együttműködésekben, az ezekre vonatkozó megállapodások kidolgozásában, szervezi azok végrehajtását,

6. részt vesz a civil szakmai nemzetközi szervezetek munkájában,

7. részt vesz az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek ellátásában,

8. részt vesz az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, valamint a Svájci Alap civil szervezetekkel összefüggő projektjeinek koordinálásában,

9. nyomon követi a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósítását.

d) A Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya funkcionális feladatai körében az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

1. összehangolja a civil szakmai területnek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal;

2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

2.7. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében;

3. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

3.2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

3.3. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

3.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

3.5. tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású programok, projektek és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

3.6. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.

e) A Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya egyéb feladatai körében

1. ellátja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács titkársági feladatait,

2. ellátja a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatokat,

3. szervezi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács szakmai munkacsoportjainak munkáját,

4. közreműködik a Civil tv.-ből eredő feladatok előkészítésében,

5. vezeti a civil jelöltállítási rendszerbe történő bejelentkezéssel és az elektori gyűlések lebonyolításával kapcsolatos adatokat és információkat,

6. ellátja a Nemzeti Együttműködési Alap titkársági feladatait,

7. ellenőrzi a Nemzeti Együttműködési Alap kezelő szervének működését.

1.9.1.4. Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály

a) Az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti az egyházakra vonatkozó - más minisztérium hatáskörébe nem tartozó - szabályok szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti szabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulását.

b) Az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály koordinációs feladatai körében

1. részt vesz az egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatok kormányzati koordinációjának és az ágazati feladatok végrehajtásának szervezésében, valamint javaslatot tesz a kapcsolatok fejlesztésére és az együttműködés stratégiájára, beleértve az egyházakkal történő rendszeres egyeztetéseket is, szervezi, illetve részt vesz az ágazati államtitkárságok vagy más minisztériumok által szervezett egyházi szakértői, szakpolitikai egyeztetéseken,

2. katasztert vezet az egyházak által igényelt egyeztetési tematikákról, az egyeztetések magvalósulásáról, eredményéről,

3. részt vesz a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatainak az összehangolásában, az ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtásában,

4. kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel,

5. segítséget nyújt az egyházak nevelési-oktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi közcélú intézményei, valamint a kulturális, művészeti, gyűjteményi és az épített örökség megőrzésével kapcsolatos tevékenységéhez, illetve közreműködik azok tudományos és sporttevékenységével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában,

6. részt vesz a kistelepüléseken működő egyházak népességmegtartó munkájának kormányzati koordinációs munkájában,

7. ellátja a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény rendelkezésein alapuló feladatokat,

8. ellátja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben a miniszter hatáskörébe adott feladatok szakmai végrehajtását,

9. koordinációs tevékenységet végez az egyes egyházi intézményekre vonatkozó szabályok átláthatóvá tételének és a közfeladatokat ellátó állami-önkormányzati, valamint egyházi fenntartású intézményekre vonatkozó követelmények, illetve finanszírozás egységessé tételének feladataiban,

10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 14/B. § (2) bekezdése szerinti hatósági eljárásban az eljárás során felmerülő kérdésekben - az ügy érdemében hozott döntés kivételével - döntést hoz, előkészíti a hatósági eljárás során az ügy érdemében hozott döntést és elvégzi a döntésnek az Országgyűlés szakbizottságával való közlésével összefüggő előkészítő feladatokat,

11. gondoskodik az egyházi jogi személyek nyilvántartásba vételéről, az egyházi jogi személyek nyilvántartásának vezetéséről, országosan egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartási számot állapít meg és ad ki az egyház részére, és erről az egyházat értesíti, a nyilvántartásba vett adatokról szóló kivonatot állít ki,

12. lefolytatja az elszámolási eljárást a bevett egyházak jogutód nélküli megszűnése esetén.

c) Az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály egyéb feladatai körében előkészíti a szentszéki vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket.

1.9.1.5. Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály

a) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály kodifikációs feladatai körében együttműködik az egyházakra vonatkozó, a nemzetiségekről szóló, a civil szektor működését, fejlesztését érintő - más minisztérium hatáskörébe nem tartozó - szabályok, kormányzati elképzelések koncepciójának, szakmai javaslatának kidolgozásában.

b) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a költségvetéssel összefüggő feladatok során együttműködik és kapcsolatot tart az ágazat szakmai szervezeti egységeivel és a Költségvetési Főosztállyal,

2. közvetíti az ágazat szakmai szervezeti egységei felé a költségvetési keretekkel való gazdálkodás szabályait, kereteit, lehetőségeit,

3. közreműködik az ágazat szakmai szervezeti egységei költségvetési tervezési feladatainak ellátásában, a zárszámadással összefüggő feladatainak végrehajtásában, tájékoztatást nyújt az ágazati főosztályok felé a költségvetési és zárszámadási körirat kötelező elemeiről,

4. koordinálja és összesíti az ágazat fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat,

5. együttműködik az ágazat szakmai szervezeti egységeivel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

6. összefogja és koordinálja az ágazatra vonatkozó statisztikai, adatgyűjtési feladatokat.

c) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

1. összehangolja az ágazat európai uniós stratégiai tervezésével, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, összehangolja és irányítja az ágazat európai uniós fejlesztési feladatait,

2. közreműködik a 2014-2020 közötti európai uniós programozási időszak ágazattal összefüggő projektjeinek tervezésében, illetve ezekben együttműködik a fejlesztési forrásokban érintett szakterületekkel, továbbá egyeztetéseket folytat az illetékes társtárcákkal a fejlesztési források feltérképezése érdekében,

3. közreműködik az Európai Unió Duna Régió Stratégiája és a határon átnyúló programok tervezésében, részt vesz a kapcsolódó egyeztetéseken,

4. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

5. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére,

6. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításában,

7. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

8. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

9. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.

d) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály egyház-finanszírozással kapcsolatos feladatai körében

1. végrehajtja a hitéleti támogatások szakmai-pénzügyi előkészítését, folyósításával, elszámolásával és szakmaipénzügyi adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat,

2. végrehajtja az egyházaknak juttatott költségvetési támogatások előkészítését, folyósítását, valamint az azokkal kapcsolatos operatív feladatok ellátását, illetve koordinálja az elszámolások teljesítési rendjét,

3. az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztállyal együttműködve ellátja az egyházi épített kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójával, illetve az egyéb egyházi program típusú támogatásokkal kapcsolatos végrehajtási és ellenőrzési feladatokat,

4. ellátja az egyházi előirányzatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív és operatív feladatokat,

5. koordinálja az egyházi bérkompenzációval kapcsolatos minisztériumi feladatokat.

e) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály támogatásstratégiai feladatai körében

1. az Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztállyal és az egyházakkal együttműködve elvégzi az egyház-finanszírozás rendszerének felülvizsgálatát, és javaslatot tesz annak szakmai koncepciójára vonatkozóan,

2. ellátja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényből és más jogszabályokból, valamint az egyházakkal kötött nemzetközi és kétoldalú megállapodásokból eredő feladatokat,

3. kapcsolatot tart a határon túli magyar egyházi szervezetekkel,

4. közreműködik a Bethlen Gábor Alap munkájában.

f) A Tervezési, Fejlesztési és Egyházfinanszírozási Főosztály egyéb feladatai körében működteti a Karitatív Tanácsot.

1.9.2.[470]

1.10. A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár által irányított szerezeti egységek

1.10.0.1. Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkári Kabinet

a) A Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkári Kabinet ellátja az 1. melléklet 59. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkári Kabinet egyéb feladatai körében

1. közreműködik a szociális és társadalmi felzárkózással kapcsolatos szakmai feladatok ellátásában,

2. szervezi a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, valamint a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkári Kabinet munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az államtitkár fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

3. félévenként kimutatást készít a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, valamint a Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkári Kabinet munkatársainak hivatalos kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről,

4. koordinálja a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár nemzetközi megjelenéséhez kapcsolódó szakmai anyagok elkészítését.

1.10.0.2. Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály

a) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a társadalmi felzárkózási politikát megalapozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály a szociális ágazattal kapcsolatos koordinációs feladatai körében[471]

1. koordinálja a szervezeti egységeknek a szociális ágazatot érintő stratégiai tervezéssel, stratégiaalkotással kapcsolatos tevékenységét;

2. összefogja és koordinálja a szociális ágazat statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek működtetését;

3. az érintett szakfőosztályokkal együttműködésben koordinálja a szociális ágazat információs fejlesztéseit és azok monitorozását;

4. előmozdítja és koordinálja a szociális ágazat területén az ügyviteli, ügyintézési folyamatok modernizációját, elektronizálását, az elektronikus ügyviteli és ügyintézési rendszerek kialakítását;

5. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

5.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal,

5.2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

5.2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

5.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

5.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

5.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

5.2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

5.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

5.2.7. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében,

5.3. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

5.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában,

5.3.2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

5.3.3. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

5.3.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

5.3.5. tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású programok, projektek és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról,

5.3.6. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.

c) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály a társadalmi felzárkózási és a szociális ágazattal kapcsolatos egyéb koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a társadalmi felzárkózási és a szociális ágazat részéről beérkezett szakmai véleményeket a minisztériumon belülről vagy közigazgatási egyeztetés keretében beérkező előterjesztések tekintetében,

2. a társadalmi felzárkózási és a szociális ágazat által elkészített előterjesztések esetében támogatást nyújt a minisztériumon belüli, illetve a közigazgatási egyeztetéshez, folyamatosan figyelemmel kíséri az egyeztetések lefolytatásával kapcsolatos szabályozást, a változásokról tájékoztatja az érintett munkatársakat,

3. gyűjti és nyilvántartja a társadalmi felzárkózási és a szociális ágazat által elkészített előterjesztéseket,

4. felelős a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felülvizsgálatának koordinálásáért, a stratégiában foglalt célok, valamint az intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának és hatásainak nyomon követése érdekében monitoring rendszer kialakításáért, a monitoring rendszer vonatkozásában egyeztetést folytat az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal,[472]

5. közreműködik a nem a társadalmi felzárkózási szakterület főfelelősségébe tartozó társadalmi felzárkózást érintő koncepciók, döntések kidolgozásában,

6. kezdeményezi és koordinálja a társadalmi felzárkózási politika döntései előkészítését támogató, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket,

7. összefogja és koordinálja a társadalmi felzárkózási politika statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek kidolgozását, kidolgozza a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó programok adatgyűjtésére és indikátoraira vonatkozó szabályozási koncepciót,

8. meghatározza a társadalmi felzárkózás akadályait elhárító és megelőző intézkedéseket,

9. a miniszter külön megbízása esetén, a romaügyi szakpolitikák és pénzügyi eszközök szabályosságának, átláthatóságának, eredményességének, hatékonyságának vizsgálata tekintetében együttműködik más kormányzati szervekkel.

d) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a költségvetéssel összefüggő feladatok során együttműködik és kapcsolatot tart a társadalmi felzárkózási és a szociális ágazat szakmai szervezeti egységeivel és a Költségvetési Főosztállyal,

2. közvetíti a szakmai területek felé a költségvetési keretekkel való gazdálkodás szabályait, kereteit, lehetőségeit,

3. közreműködik a szakmai szervezeti egységek költségvetési tervezési feladatainak ellátásában, tájékoztatást nyújt a szakmai területek felé a költségvetési körirat kötelező elemeiről,

4. közreműködik a szakmai szervezeti egységek zárszámadással összefüggő feladatainak végrehajtásában,

5. koordinálja és összesíti a szociális ágazat fejezeti kezelésű előirányzataira vonatkozó költségvetéssel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos, valamint az évközi működés során szükséges adatszolgáltatásokat,

6. együttműködik a szakmai szervezeti egységekkel a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatos feladatokban,

7. a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával kapcsolatosan az ágazati államtitkár által meghatározott szakterületi kontrollfeladatokat lát el a gazdálkodás során,

8. együttműködik a szakmai szervezeti egységekkel a szerződések és egyéb kötelezettségvállalási nyilatkozatok, valamint dokumentumok elkészítésében,

9. a szociális ágazat fejezeti kezelésű előirányzatainak tekintetében rögzíti a gazdálkodással kapcsolatos adatokat a fejezeti nyilvántartó rendszerben.

e) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály egyéb feladatai körében

1. ellátja a szociális ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, fejlesztési feladatait,

2. meghatározza a szociális ágazat stratégiai céljait,

3. a szociális ágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

4. javaslatokat dolgoz ki a szociális ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására,

5. monitorozza a szociális ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását,

6. közreműködik a szociális ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

7. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

8. közreműködik a szociális ágazatot érintő pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában.

9. ellátja az egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről szóló 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése alapján a Social Agencies for Future Europe Szociális intézmények a jövő Európájáért elnevezésű Konzorcium (a továbbiakban: Konzorcium) projektjeinek megvalósításával kapcsolatos feladatokat mint a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal konzorciumi tagsága vonatkozásában jogutód szervezeti egysége, így különösen[473]

9.1. biztosítja a minisztérium konzorciumi tagságával kapcsolatos azon feladatok ellátását, amelyeket a Támogatási Keret-megállapodás, valamint a Belső Együttműködési Megállapodás a Konzorcium Partnerei részére meghatároz,

9.2. gondoskodik az éves projekttervben vállalt kötelezettségek teljesítéséről, a projektek megvalósításához szükséges szakértők rendelkezésre állásáról, valamint ellenőrzi a projektek előrehaladását,

9.3. biztosítja a projektszervezet működését, amelyről az Európai Bizottság, illetve a Konzorcium vezetőjének kérésére rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat,

9.4. gondoskodik a Konzorcium irányító testületeiben és a projektüléseken való képviseleti feladatok ellátásához szükséges utazási engedélyek beszerzéséről, valamint közreműködik a hazai projektülések technikai előkészítésében,

9.5. koordinálja az elvégzett feladatokról és a költségvetési források felhasználásról szóló beszámolók összeállítását, és gondoskodik azok határidőn belül történő benyújtásáról a Konzorcium vezetőjének

f) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében[474]

1. végzi a szociális szakterülethez kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó, az európai uniós strukturális alapok és más nemzetközi források lehívására és felhasználására irányuló programdokumentumok tervezését, az azokon alapuló intézkedések szakmai kidolgozását, és részt vesz azok értékelésében;

2. ellátja a Közigazgatási Operatív Program keretében a szociális szakterület feladatkörébe tartozó kiemelt projektek tervezéséhez, végrehajtásához és elszámolásához kapcsolódó feladatokat;[475]

3. közreműködik az ESZA és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA) forrásokból megvalósuló programokkal összefüggő szociális és társadalmi felzárkózási szakterülethez tartozó tervezési munkákban, valamint felügyeli ezek összhangját;

4. együttműködik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap tervezéséért felelős szaktárcával, koordinálja a szociális és a társadalmi felzárkózási szakterület kapcsolódó feladatait, különös tekintettel a nemzeti fejlesztési tervek, az operatív programok és az éves fejlesztési keretek tervezésére;

5. részt vesz a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó operatív programok hatáskörébe tartozó egyes konstrukciók végrehajtásának előkészítésében, a pályázati felhívások elkészítésében, a programok végrehajtásának nyomon követésében;

6. közreműködik a szegénységgel, a társadalmi befogadással, a gyermekszegénységgel és a romák felzárkózásával kapcsolatos európai uniós feladatok elvégzésében;

7. részt vesz a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi támogatási programok tervezésében és nyomon követésében;

8. a társadalmi felzárkózás szempontjainak érvényesítése érdekében részt vesz a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi tervezési időszak fejlesztési kereteinek, terveinek kialakításában;

9. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

9.1. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását, kapcsolatot tart az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal,

9.2. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos feladatai körében

9.2.1. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladatkörével kapcsolatos megbeszélésekről,

9.2.2. megküldi véleményezésre és miniszteri jóváhagyásra való előkészítésre a stratégiai tervdokumentumait és tervezeteit,

9.2.3. aktívan részt vesz az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészületekben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humán ágazati álláspontjainak kialakításában, a tárcaálláspont kialakításában,

9.2.4. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait az EU Tervezési Koordinációs Főosztály javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

9.2.5. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal az Európai Bizottsággal folytatandó, az EU2020 stratégia megvalósítását és az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakában megvalósítandó stratégiai tervdokumentumok elfogadását célzó magas szintű tárgyalások előkészítésében, a vonatkozó mandátum kialakításában,

9.2.6. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

9.2.7. előkészíti a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi az EU Tervezési Koordinációs Főosztály részére, együttműködik az operatív programok előkészítésében,

9.3. - az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan végzett - az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatai körében

9.3.1. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoringrendszer és értékelési rendszer kialakításában,

9.3.2. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld az EU Tervezési Koordinációs Főosztály, valamint a Fejlesztés-módszertani Főosztály számára,

9.3.3. részt vesz az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett egyeztetéseken és megbeszéléseken, illetve előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektekkel, programokkal és pályázatokkal kapcsolatos megbeszélésekről,

9.3.4. közreműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztály által kezdeményezett értékelések lefolytatásában, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál értékelések lefolytatását, valamint bevonja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a saját hatáskörben végzett, az európai uniós finanszírozású programokra, pályázatokra és kiemelt projektre vonatkozó értékelések előkészítésébe és véleményezésébe,

9.3.5. előzetesen tájékoztatja az EU Tervezési Koordinációs Főosztályt a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok vonatkozásában az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, előzetesen egyeztetést folytat a napirendről és a mandátumról, illetve kezdeményezi az EU Tervezési Koordinációs Főosztálynál az egyeztetések lefolytatását,

9.3.6. együttműködik az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal, a Partnerségi Együttműködési Főosztállyal, az EU fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárság illetékes szakmai főosztályaival, valamint a Végrehajtási Koordinációt Ellátó Főosztállyal az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.

g) A Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztály a szociális ágazati képzésekkel kapcsolatos feladatai tekintetében

ga) kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szociális ágazathoz tartozó szakképesítéseket, továbbképzést és szakvizsgát érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat,

gb) egyéb feladatai körében ellátja a szociális ágazathoz tartozó szakképesítésekkel, továbbképzéssel és szakvizsgával kapcsolatos minisztériumi feladatokat.

1.10.1. A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.10.1.1. Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat.

b) A Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság egyéb feladatai körében

1. ellátja a Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság titkársági feladatait,

2. ellátja a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, illetve velük együttműködve a helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársai külföldi kiküldetésével, utaztatásával kapcsolatos feladatokat,

3. szervezi a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkatársainak hivatalos utazásait, közreműködik az állami vezetők fogadásainak protokolláris feladatai ellátásában, valamint végzi az ezekkel összefüggő pénzügyi elszámolásokat,

4. félévenként kimutatást készít a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár kiutazásáról, fogadásairól és a magyarországi rendezvényekről.

5. közreműködik az Emberi Jogi Munkacsoport Romaügyekért Felelős Tematikus Munkacsoportjának tevékenységében,[476]

6. koordinálja a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos szakmai feladatok ellátását,[477]

7. ellátja a szociális és társadalmi felzárkózási terület honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatait.[478]

1.10.1.2. Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya

a) A Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya kodifikációs feladatai körében elkészíti a mélyszegénységben élők, a romák társadalmi integrációját célzó, a társadalmi felzárkózási szakterülethez tartozó előterjesztések szakmai javaslatát.[479]

b) A Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a következő, hatáskörébe tartozó, hazai forrásból megvalósuló programok tervezését és végrehajtásuk előkészítését, valamint nyomon követését és értékelését, és részt vesz az európai uniós társfinanszírozással és más nemzetközi forrásokból, a Strukturális Alapokból megvalósuló programok előkészítésében, nyomon követésében és értékelésében

1.1. a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken élők tekintetében a halmozottan megjelenő nemzetiségi, társadalmi és területi hátrányok kezelését szolgáló programok,

1.2. a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatásra képessé tevő és a képzettségi szintjüket növelő programok, különös tekintettel a szociális gazdaság szereplőire,

1.3. a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózását elősegítő programok,

2. végzi a Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztállyal együttműködve a társadalmi felzárkózási szakterülethez kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó, az európai uniós strukturális alapok és más nemzetközi források lehívására és felhasználására irányuló programdokumentumok tervezését, az azokon alapuló intézkedések szakmai kidolgozását, és részt vesz azok értékelésében, ennek keretében

2.1. a társadalmi felzárkózás szempontjainak érvényesítése érdekében részt vesz a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi tervezési időszak fejlesztési kereteinek, terveinek kialakításában,

3. részt vesz a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szakmai, politikai irányítási jogkörébe tartozó szakterületek feladatkörébe tartozó szakmai programok nyomon követésében, ennek keretében vizsgálja a programok előrehaladását és eredményeit, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására,

4. szabályozza az egyes, társadalmi, gazdasági, területi hátránykiegyenlítést elősegítő programokat és azok megvalósítását,

5. együttműködik a társminisztériumokkal, illetve a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel és képviseli a társadalmi felzárkózás szempontjait a foglalkoztatási, gazdasági, területfejlesztési, egészségügyi szolgáltatás- és intézményfejlesztési stratégiák kidolgozása, programok tervezése során,

6. összehangolja a romák társadalmi integrációját érintő modellértékű, hatáskörébe tartozó fejlesztési programokat, nyomon követi végrehajtásukat és kezdeményezi értékelésüket,

7. közreműködik a romák társadalmi integrációját szolgáló kulturális célú támogatások koordinálásában,

8. szakmai felügyeletet gyakorol a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó, hazai forrásból megvalósuló programok megvalósítási folyamata felett,

9. részt vesz a roma és társadalmi felzárkózási szakterülettel foglalkozó országos, valamint területi egyeztető fórumok, illetve tanácsok munkájában,

10. tervezi és nyomon követi a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők életminőségét javító programokat,

11. feladatkörében közreműködik a romák társadalmi integrációját érintő hazai és európai uniós programok tervezésében, megvalósulásának nyomon követésében és ellenőrzésében,

12. elvégzi a hátrányos helyzetű településeken élők tekintetében a halmozottan megjelenő nemzetiségi, társadalmi és területi hátrányok kezelését szolgáló, feladatkörébe tartozó programok tervezését, végrehajtását és ellenőrzését,

13. együttműködik a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel és koordinálja a társadalmi felzárkózás tekintetében a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel és társadalmi csoportokkal kapcsolatos szolgáltatás- és intézményfejlesztési stratégiák, programok tervezését, végrehajtását és ellenőrzését,

14. koordinálja és nyomon követi a helyi esélyegyenlőségi programokkal kapcsolatos, hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását,

15. a feladatkörébe tartozó fejlesztéseket érintően részt vesz a fejlesztéspolitikai egyeztető fórumok munkájában (monitoring bizottságok, tárcaközi bizottságok),

16. előkészíti a feladatkörébe tartozó modellértékű programok hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedéseket,

17. ellátja az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokat,

18. együttműködik a gazdasági szereplőkkel a társadalmi felelősségvállalás elősegítése érdekében,

19. ellátja a Cigányügyi Egyeztető Tanács titkársági feladatait.

c) A Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya egyéb feladatai körében

1. koordinálja a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti keretmegállapodásban meghatározott, a társadalmi felzárkózási szakterület feladatkörébe tartozó feladatok elvégzését,

2.[480]

3. működteti a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságát, és gondoskodik a Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról,[481]

4.[482]

1.10.1.3. Gyermekesély Főosztály

a) A Gyermekesély Főosztály kodifikációs feladatai körében elkészíti az egyes, a hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyeinek növelését szolgáló oktatási, valamint gyermekesély programok végrehajtásának koncepcióját.

b) A Gyermekesély Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a következő, hatáskörébe tartozó, hazai forrásból megvalósuló programok tervezését és végrehajtásuk előkészítését, valamint nyomon követését és értékelését, és részt vesz a Strukturális Alapokból megvalósuló programok előkészítésében, nyomon követésében és értékelésében:

1.1. az oktatási esélyteremtést szolgáló programok,

1.2. a gyermekek esélyteremtéséhez kapcsolódó programok,

2. részt vesz a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. által fenntartott gimnázium oktatással, neveléssel kapcsolatos szakmai feladatai ellátásában,

3. szabályozza egyes, a hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyeinek növelését szolgáló programok végrehajtását (így különösen az Útravaló-MACIKA-programok, az esélyteremtést szolgáló intézkedések támogatása), jelentést készít a Kormány részére az Útravaló Ösztöndíjprogram aktuális állapotáról, továbbá rész vesz a Biztos Kezdet Gyerekházak szabályozásának előkészítésében, végrehajtásában,[483]

4. együttműködik a társminisztériumokkal, illetve a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel és képviseli a társadalmi felzárkózás szempontjait a nevelési, oktatási, szociális, gyermekügyi és esélyteremtési intézményfejlesztési stratégiák kidolgozása, programok tervezése során,

5. közreműködik a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásában, értékelésében és frissítésében, valamint intézkedési terveinek kidolgozásában,

5. közreműködik a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia végrehajtásában,

6. feladatkörében közreműködik a romák társadalmi együttműködését érintő hazai és európai uniós programok tervezésében, megvalósulásának nyomon követésében és ellenőrzésében,

7. részt vesz a gyermekek esélyteremtését szolgáló kormányzati koncepciók, stratégiák, szakmai javaslatok kidolgozásában,

8. koordinálja a gyermekek esélyteremtésével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket és fejlesztési programokat,

9. gyűjti és terjeszti a gyermekek esélyteremtését, valamint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózását szolgáló jó gyakorlatokat,

10. javaslatot tesz a gyermekek esélyteremtésével, felzárkózásával kapcsolatos kutatásokra, adatgyűjtésekre,

11. a feladatkörébe tartozó fejlesztéseket érintően részt vesz a fejlesztéspolitikai egyeztető fórumok munkájában (monitoring bizottságok, tárcaközi bizottságok),

12. előkészíti a feladatkörébe tartozó modellértékű programok hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

c) A Gyermekesély Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. végzi a társadalmi felzárkózáshoz, azon belül az oktatáshoz és a neveléshez kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó, az európai uniós strukturális alapok és más nemzetközi források lehívására és felhasználására irányuló programdokumentumok tervezését, az azokon alapuló intézkedések szakmai kidolgozását, és részt vesz azok értékelésében,

2. közreműködik a gyermeki jogokkal, a gyermekszegénységgel és az antiszegregációval kapcsolatos nemzetközi és európai uniós feladatok ellátásában,[484]

3. összehangolja az ágazat szakmai területeinek az európai uniós stratégiai tervezéssel, az éves fejlesztési keretek és felhívások előkészítésével, a nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos feladatellátását,[485]

4. a Felzárkózási Fejlesztések Főosztállyal együttműködésben és feladataival összehangoltan tervezett és végzett - a 2014-2020 programozási időszakkal kapcsolatos - feladatai körében

4.1. előkészíti a 2014-2020 időszakra vonatkozó ágazati javaslatokat és véleményezésre, más szakpolitikákkal való összehangolás céljából megküldi a Felzárkózási Fejlesztések Főosztályának,

4.2.[486]

4.3. elvégzi a szakpolitikai területek stratégiai tervezési feladatait a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya javaslatait figyelembe véve, különös tekintettel a Kormány általános politikájával való összhangra,

4.4. részt vesz a feladat- és hatáskörébe tartozó, európai uniós finanszírozású projektek, programok és pályázatok szakmai megvalósításának nyomon követésében, és előre meghatározott adattartalommal, rendszeres időközönként tájékoztatást küld a Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya számára az egységes felzárkózási szempontok kialakítása érdekében,

4.5.[487]

4.6. közreműködik az éves fejlesztési keretek és felhívások, illetve pályázatokkal kapcsolatos mandátumok előkészítésében.[488]

d) A Gyermekesély Főosztály egyéb feladatai körében[489]

1. részt vesz az Oktatási Hivatal és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő felzárkózási területtel összefüggésben végzett, a gyermekek oktatási esélyeit növelő uniós programjainak szakmai irányításában és ellenőrzésében,

2. részt vesz az SZGYF gyermekek esélyteremtésével kapcsolatos európai uniós és hazai programjainak szakmai irányításában,[490]

3. működteti a "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságát és gondoskodik a Bizottság titkársági feladatainak ellátásáról,

4. ellátja az Antiszegregációs Kerekasztal titkársági feladatait, valamint az antiszegregációval kapcsolatban szakmai javaslatokat készít elő,

5. részt vesz a feladatait érintő előterjesztések, szakmai anyagok véleményezésében.

1.10.1.4. Felzárkózási Erőforrások Főosztálya[491]

a) A Felzárkózási Erőforrások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. elkészíti a hátrányos helyzetű személyek esélyeinek növelését közvetlenül és közvetetten szolgáló oktatási, képzési, aktivizálást támogató programokkal összefüggő felzárkózási szakterülethez tartozó előterjesztések, a társadalmi felzárkózási politikát megalapozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Felzárkózási Erőforrások Főosztálya a társadalmi felzárkózási koordinációs feladatai körében a Szociális és Társadalmi Felzárkózási Stratégiai Főosztállyal együttműködve

1. ellátja a felzárkózási ágazat szakmai stratégiaalkotási, elemzési, tervezési, fejlesztési feladatait,

2. a felzárkózási ágazatot érintő döntések előkészítését segítő, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket, adatgyűjtéseket, elemzéseket kezdeményez és koordinál,

3. javaslatokat dolgoz ki a felzárkózási ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósítására,

4. monitorozza a felzárkózási ágazat stratégiai célkitűzéseinek megvalósulását,

5. közreműködik a felzárkózási ágazat szakmapolitikai irányainak, fejlesztési koncepcióinak, cselekvési és szakmai programjainak kialakításában, valamint azok monitorozásában,

6. közreműködik az európai uniós összehasonlításokat, illetve szakmapolitikai értékeléseket lehetővé tevő indikátorok kidolgozásában,

7. rendszeres szakmapolitikai és stratégiai elemzéseket készít a társadalmi felzárkózással összefüggésben az egyes ágazatokban lezajló folyamatokról és a társadalmi integráció ügyének aktuális kérdéseiről hazai és európai uniós összefüggésekben, rész vesz nemzetközi együttműködésekben,

8. összeállítja a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról szóló hazai és nemzetközi jelentésekhez szükséges dokumentumokat,

9. kezdeményezi és koordinálja a társadalmi felzárkózási politika döntés előkészítését támogató, a döntések hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató kutatásokat, felméréseket,

10. összefogja és koordinálja a társadalmi felzárkózási politika statisztikai, adatgyűjtési és információs rendszereinek kidolgozását és fejlesztését, kidolgozza a társadalmi felzárkózáshoz kapcsolódó programok adatgyűjtésére és indikátoraira vonatkozó szabályozási koncepciót,

11. az európai uniós fejlesztési programok tekintetében

11.1. együttműködik a stratégiai kérdésekben döntések előkészítését segítő, hatásait vizsgáló, a stratégiai tervezést támogató felmérések, adatgyűjtések, elemzések készítésében,

11.2. javaslataival és véleményével közreműködik az integrált szakmai monitoring rendszer és értékelési rendszer kialakításában.

c) A Felzárkózási Erőforrások Főosztálya egyéb koordinációs feladatai körében

1. felelős a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felülvizsgálatának koordinálásáért, a stratégiában foglalt célok, valamint az intézkedési tervben foglaltak megvalósulásának és hatásainak nyomon követése érdekében monitoring rendszer kialakításáért és működtetéséért, a monitoring rendszer vonatkozásában egyeztetést folytat az EU Tervezési Koordinációs Főosztállyal,[492]

2. közreműködik a nem a társadalmi felzárkózási szakterület főfelelősségébe tartozó társadalmi felzárkózást érintő koncepciók, döntések kidolgozásában,

3. meghatározza a társadalmi felzárkózás akadályait elhárító és megelőző intézkedéseket,

4. koordinálja és értékeli a társadalmi szemléletformálást célzó programokat,

5. koordinálja a kedvezményezett járásokat érintő modernizációs és fejlesztési programokat, részt vesz azok tervezésében, végrehajtásának módszertani támogatásában,

6. figyelemmel kíséri a felzárkózási területet érintő tudományos kutatómunka eredményeit, elősegíti azok elterjesztését és gyakorlati alkalmazását.

d) A Felzárkózási Erőforrások Főosztálya az európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. közreműködik a szegénységgel, a társadalmi befogadással, a gyermekszegénységgel és a romák felzárkózásával kapcsolatos európai uniós feladatok elvégzésében,

2. részt vesz a romák társadalmi integrációjának fejlesztését szolgáló nemzetközi együttműködési és támogatási programok tervezésében és nyomon követésében,

3. a társadalmi felzárkózás szempontjainak érvényesítése érdekében részt vesz a 2014-2020 közötti európai uniós pénzügyi tervezési időszak fejlesztési kereteinek, terveinek kialakításában,

4. ellátja az Európai Unió Nemzeti Roma Kapcsolattartó Pontok Hálózatával való együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

5. részt vesz a nemzetközi jelentések véleményezésében, előkészítésében.

e) A Felzárkózási Erőforrások Főosztálya egyéb feladatai körében az irányítási jogkör gyakorlásával összefüggésben közreműködő szervezeti egységként részt vesz az SZGYF társadalmi felzárkózási tárgyú fejlesztéseket, cselekvési terveket megvalósító, illetve koordináló szervezeti egységeivel kapcsolatos szakmai irányítási feladatok ellátásában.[493]

1.10.2. A szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek

1.10.2.1. Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság

a) A Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja az 1. melléklet 132. §-ában meghatározott feladatokat, valamint működteti a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumot.[494]

b) A Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkári Titkárság ellátja a Központi Ügyfélszolgálati Iroda működtetésével kapcsolatos feladatokat. A Központi Ügyfélszolgálati Iroda feladatai a következők:

1. személyes, valamint telefonon történő tájékoztatást nyújt a minisztérium hatáskörébe tartozó ellátásokról, szolgáltatásokról, intézkedésekről, az igénybe vehető lehetőségekről, azok eljárási rendjéről,

2. a hozzá beérkező megkeresésekre írásban tájékoztatást ad a minisztérium hatáskörébe tartozó, az állampolgárokat érintő ellátásokról és szolgáltatásokról a lakosságnak,

3. átveszi a személyesen leadott állampolgári megkereséseket, leveleket, szükség esetén petíciókat,

4. koordinálja a panaszokat és közérdekű bejelentéseket,

5. szükség esetén közvetlen segítséget nyújt az állampolgárok ügyeinek intézéséhez, illetve ismerteti jogaik érvényre juttatásának lehetőségeit,

6. negyedévente, illetve szükség szerint elemző jelentést készít a miniszter és a felső vezetők számára az ügyfélforgalom alakulásáról, illetve a beérkező írásbeli megkeresések számáról, valamint az adott időszakban aktuális közérdekű bejelentésekről, problémákról,

7. a lakosságtól érkező jogalkotási javaslatokat eljuttatja a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységhez,

8. az állampolgárok tájékoztatása érdekében tájékoztató kiadványokat készít,

9. a lakosságot érintő kérdésekben közreműködik a minisztérium honlapjának szerkesztésében,

10. közvetlen kapcsolatot tart fenn a társminisztériumok ügyfélkapcsolati, illetve lakossági tájékoztatási feladatokat ellátó szervezeti egységével,

11. a lakosság hatékony tájékoztatása érdekében együttműködik a Sajtó és Kommunikációs Főosztállyal,

12. megválaszolja

12.1. a szociális ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a gyermekek után járó ellátásokkal, a nyugdíjjal és a nyugdíjszerű ellátásokkal, az egészségkárosodáshoz, illetve egészségi állapotokhoz kapcsolódó ellátásokkal (fogyatékossági támogatás, rokkantsági ellátások, megváltozott munkaképességűek ellátásai) és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket, megkereséseket,

12.2. a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátásokkal, az egészségbiztosítási ellátásokkal, az egészségügyi szolgáltatásokkal, a közegészségügyi, járványügyi intézkedésekkel, a népegészségügyi feladatokkal és az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatos kérdéseket, megkereséseket,

12.3. a közneveléssel, a köznevelési ágazat működésével, fejlesztésével, a köznevelési ágazati és ágazati gazdasági stratégiával, továbbá a tankönyvpiaccal és szakképzéssel kapcsolatos megkereséseket, ellátja a középfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítványok hitelesítését,

13. koordinálja az Oktatási Hivatal működési területét érintő, az Oktatási Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájához érkező megkeresések érdemi ügyintézését,

14. gondoskodik a miniszter irányítása alatt álló egészségügyi háttérintézmények által kiadott bizonyítványok, igazolások felülhitelesítésének biztosításáról,

15. feladatainak ellátásához szükség esetén tájékoztatást kér az illetékes szakmai szervezeti egységtől, háttérintézménytől,

16. a minisztérium további ágazatai tekintetében átveszi, fogadja az ágazatot érintő beadványokat, megkereséseket, kérelmeket, továbbá gondoskodik azoknak a szakmailag illetékes szervezeti egységhez történő eljuttatásáról.

1.10.2.2. Segélyek és Támogatások Főosztálya

a) A Segélyek és Támogatások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szociálisan rászorultak, a gyermekek, a fogyatékos személyek, a súlyos mozgáskorlátozottak, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak, a tartósan munkanélküliek

1.1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény,

1.2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény,

1.3. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény,

1.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény,

1.5. a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet,

1.6. a rokkantsági járadékról szóló rendelet

1.7. az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet[495]

szerinti, illetve a szociálisan egyéb okból rászorulók pénzbeli és természetbeni szociális ellátását (a továbbiakban együtt: segélyek és támogatások) és az ezzel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. elkészíti a segélyek és támogatások emelésére vonatkozó szakmai előterjesztéseket,

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat,

4. az 1-3. pont szerinti feladatainak ellátása során együttműködik

4.1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ellátások - ide nem értve az időskorúak járadékát - tekintetében a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával,

4.2. az időskorúak járadéka tekintetében az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal,

4.3. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti ellátások tekintetében a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal.

b) A Segélyek és Támogatások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti, feladatkörébe tartozó ügyekben.[496]

c) A Segélyek és Támogatások Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. részt vesz a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával kapcsolatos minisztériumi szakpolitikai feladatok ellátásában,

2. az Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztállyal együttműködésben részt vesz a szociális biztonsági egyezmények megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos rendelkezéseinek kidolgozásában,

3. ellátja a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi szervektől érkező megkeresésekhez fűződő szakmai feladatokat,

4. részt vesz az EKTB 47. számú (Az Európai Unió Bírósága előtti, valamint az ezeket megelőző eljárások), továbbá 51. számú (Szociálpolitika és esélyegyenlőség) szakértői munkacsoport munkájában.

d) A Segélyek és Támogatások Főosztálya funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a segélyek és támogatások fejezeti és ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

e) A Segélyek és Támogatások Főosztálya egyéb feladatai körében

1. közreműködik a segélyekkel és támogatásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kialakításában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében,

3. részt vesz a szociálisan rászorultak támogatásával, a gyermekek védelmével, a fogyatékos személyek, a megváltozott munkaképességűek, egészségkárosodottak esélyeinek növelésével kapcsolatos, a lakhatás biztonságát és megőrzését elősegítő, valamint a jóléti rendszereket érintő kormányzati döntések előkészítésében, a súlyos fogyatékosság, valamint a közlekedőképesség minősítési rendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

4. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

5. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében[497]

5.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[498]

5.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,[499]

6. ellátja a minisztériumnak a pénzbeli és természetbeni szociális, gyermekvédelmi, fogyatékosságügyi, továbbá az egészségkárosodott és a megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

7. ellátja a kormányhivatalok, az SZGYF és a Kincstár segélyekkel és támogatásokkal összefüggő feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,[500]

8. a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztállyal együttműködésben működteti a Szociális és Gyámügyi Igazgatás Országos Szakmai Kollégiumát,[501]

9. feladatkörében együttműködik az SZGYF-fel és a Kincstárral.[502]

1.10.2.3. Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya

a) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a szociális szolgáltatásokat - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokat, valamint az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében[503]

1. gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá dönt a felügyeleti hatáskörben a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos hatósági ügyekben,

2. ellátja a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások finanszírozási rendszerbe történő befogadásával kapcsolatos feladatokat.

c) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya nemzetközi és európai uniós feladatai körében részt vesz az ellátórendszerrel összefüggő európai uniós feladatok ellátásában.

d) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a szociális szolgáltatások és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátások fejezeti, ágazati előirányzatára és finanszírozására vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.

e) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya egyéb feladatai körében

1. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

3. közreműködik a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, az azok támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó nemzetközi források felhasználása szakmai tartalmának kialakításában,

4. részt vesz a szociális szolgáltatás és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátás igazgatási rendszerének kialakításában, működési feltételei megteremtésében,

5. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6. ellátja a kormányhivatalok, valamint a Kincstár szociális szolgáltatásokkal - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,[504]

7. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében[505]

7.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[506]

7.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,[507]

8.[508]

9. ellátja a minisztériumnak a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,

10. a szociális szolgáltatásokkal és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátásokkal összefüggésben irányítja az SZGYF módszertani feladatellátását,[509]

11. meghatározza a szociális szolgáltatások és - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a gyermekjóléti alapellátások körébe tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

12. ellátja az SZGYF szociális szolgáltatásokkal - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével -, a gyermekjóléti alapellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

13. előkészíti az SZGYF fenntartói jogkörébe tartozó szociális intézményekkel kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó döntéseket,

14. közreműködik a lakhatási programok kidolgozásában és a lakhatással kapcsolatos más kormányzati intézkedések előkészítésében.

15. működteti az Idősellátás Országos Szakmai Kollégiumot, a Hajléktalanügyi és Lakhatási Országos Szakmai Kollégiumot és az Addiktológiai Országos Szakmai Kollégiumot,[510]

16. részt vesz a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltási stratégiájának végrehajtásában, ennek során részt vesz az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület munkájában.[511]

f) A Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval kapcsolatos feladatai tekintetében

fa) kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a kábítószer-fogyasztás visszaszorításával, mérséklésével, illetve megelőzésével (a továbbiakban együtt: a kábítószer-probléma kezelése) kapcsolatos - más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó - jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

fb) koordinációs feladatai körében koordinálja a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő, több ágazatot érintő programok kialakítását és végrehajtását;

fc) nemzetközi feladatai körében[512]

1. részt vesz a nemzetközi szervek tájékoztatását szolgáló jelentések elkészítésében és a főosztály feladatkörébe tartozóan biztosítja az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

2. ellátja a főosztály feladatkörébe tartozóan a nemzetközi szerződésekből, vegyes bizottsági megállapodásokból eredő, kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos feladatokat,

3. kapcsolatot tart a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Nemzetközi Kábítószer Adatszolgáltató Információs és Kapcsolattartó Központjával,

4. szoros kapcsolatot tart a Nemzetközi és Európai Uniós Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársággal;

fd) funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tartalmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat;

fe) egyéb feladatai körében

1. a Nemzeti Drogellenes Stratégia és szakpolitikai program keretében kidolgozza a kábítószer-probléma kezelését szolgáló szakmai irányokat, fejlesztési koncepciókat, valamint összehangolja és figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megvalósulását,[513]

2. közreműködik a kábítószer-probléma kezelésével összefüggő kereslet- és kínálatcsökkentési feladatok ellátásában, az egészségfejlesztési feladatok megvalósításában, koordinálja a drogprevenciós tevékenységet,

3. együttműködik a drogprevenciós feladatokért felelős háttérintézménnyel,

4. a drogprevenció kapcsán együttműködik az érintett szakmai főosztályokkal,

5. elkészíti a Kormány, illetve az Országgyűlés tájékoztatását szolgáló jelentéseket, beszámolókat, tájékoztatókat,

6. közreműködik a kábítószer-probléma kezelésével kapcsolatos pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

7. segíti és értékeli a kábítószer-probléma kezelését célzó intézkedéseket, azok megvalósítását, valamint javaslatokat fogalmaz meg a módszertani fejlesztésekre és a szakterületet érintő kutatásokra vonatkozóan,

8.[514]

9. ellátja a Kábítószerügyi Koordinációs Tárcaközi Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat,

10. ellátja a minisztériumnak a kábítószer-megelőzéssel és kábítószerügyi koordinációval kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

1.10.2.4. Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály

a) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében[515]

1. előkészíti a gyermekvédelmi szakellátásokat, a javítóintézeti ellátást, a gyermekétkeztetést, a gyámügyi területet, továbbá az ezekkel kapcsolatos igazgatási tevékenységet érintő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[516]

2. előkészíti a gyermekvédelmi szakellátást, javítóintézeti nevelést nyújtó intézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tekintetében a pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerének szabályozására vonatkozó szakmai javaslatot együttműködve a Köznevelés-igazgatási Főosztállyal,[517]

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében gyakorolja a felügyeleti szerv jogait, továbbá előkészíti a felügyeleti hatáskörben meghozandó hatósági döntéseket a feladatkörébe tartozó ügyekben.[518]

c) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály nemzetközi és európai uniós feladatai körében

1. intézkedik a külföldön kísérő nélkül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermekek és gondnokoltak érdekében,

2. ellátja a nemzetközi szerződésekből eredő központi hatósági feladatokat és eljár a nemzetközi gyermekvédelmi és gyámsági ügyekben, így a Kormány nevében ellátja

2.1. a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az1347/2000/EKrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

2.2. a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 2005. évi CXL. törvény,

2.3. a gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, Hágában, 1958. április 15-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 7. törvényerejű rendelet

végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

3. együttműködik a gyámügyekkel foglalkozó nemzetközi szervezetekkel.

4. együttműködik a Népesedés- és Gyermekügyi Főosztállyal az ENSZ Gyermek jogairól szóló Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentések elkészítésében.[519]

d) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály funkcionális feladatai körében a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermekvédelmi szakellátásokkal, a javítóintézeti ellátással, a gyermekvédelmi rendszer általános kérdéseivel, a gyermekvédelmi feladatok ellátásával és irányításával, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekkel, az egyéb gyámügyekkel, továbbá a gyámügyi igazgatással (a továbbiakban együtt: gyermekvédelmi és gyámügyi terület) kapcsolatos fejezeti és ágazati előirányzatokra és finanszírozásra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását.[520]

e) A Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. közreműködik a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos szakmapolitikai irányok, fejlesztési koncepciók, cselekvési és szakmai programok kidolgozásában, valamint azok monitorozásában,

2. közreműködik a gyermekvédelmi rendszer támogatását, átalakítását, fejlesztését célzó pályázatok szakmai tartalmának kidolgozásában és elbírálásában,

3. értékeli a gyermekvédelmi területet érintő innovatív programokat, és szakmai segítséget nyújt megvalósításukhoz,

4. részt vesz a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás rendszerének kialakításában, működési feltételeinek megteremtésében,

5. közreműködik a feladat- és hatáskörét érintő statisztikai rendszer működtetésében,

6. ellátja a kormányhivatalok, valamint a Kincstár gyermekvédelmi szakellátásokkal kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,[521]

7. ellátja a kormányhivatalok gyámügyi tevékenységének szakmai irányítását, felügyeletét, a gyámhatóságok szakmai irányítójaként négyévente legalább egy alkalommal ellenőrzi a kormányhivatalok gyámügyi tevékenységét,[522]

8. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében[523]

8.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[524]

8.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben,[525]

8.3. meghatározza a szociális és gyámhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a szociális és gyámhivatalok által készített éves beszámolójelentéseket,

9. meghatározza a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési rendszert és követelményeket,

10. ellátja az SZGYF gyermekvédelmi szakellátással és javítóintézeti neveléssel kapcsolatos feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat,

11. előkészíti az SZGYF fenntartói jogkörébe tartozó gyermekvédelmi intézményekkel és javítóintézetekkel, valamint a nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Programmal kapcsolatos, a miniszter feladatkörébe tartozó döntéseket,[526]

12. ellátja a minisztériumnak a gyermekvédelmi és gyámügyi területtel kapcsolatos, más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait.

13. ellátja az SZGYF gyermekvédelmi szakellátást, javítóintézeti nevelést érintő módszertani feladatellátásával, továbbá a nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program alapján szervezett képzések felügyeletével, szervezésével kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat,[527]

14. ellátja a Gyermekeink Biztonságáért Kiemelt Ügyek Munkacsoportja titkársági feladatait,[528]

15. a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályával együttműködve működteti a Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Országos Szakmai Kollégiumot,[529]

16. a Segélyek és Támogatások Főosztályával együttműködve működteti a Szociális és Gyámügyi Igazgatás Országos Kollégiumot.[530]

1.10.2.5. Fogyatékosságügyi Főosztály

a) A Fogyatékosságügyi Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a fogyatékos emberek jogait, esélyegyenlőségük biztosítását érintő - más közigazgatási szerv, illetve a minisztérium más szervezeti egységének feladatkörébe nem tartozó - jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

2. közreműködik a fogyatékos emberek integrációját és önálló életvitelét elősegítő pénzbeli és természetbeni ellátásokra, szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra vonatkozó jogszabályok szakmai javaslatának kidolgozásában,

3. vizsgálja az 1. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat.

b) A Fogyatékosságügyi Főosztály koordinációs feladatai körében

1. koordinálja a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltási stratégiájának végrehajtását, ennek során részt vesz az Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület munkájában,[531]

2. együttműködik a gyógyászati és életvitelt könnyítő segédeszköz-ellátást érintő szabályozás kialakításában, javaslatot tesz a segédeszköz-ellátást érintően a társadalombiztosítási támogatásba való befogadással, a forgalmazással kapcsolatos kérdésekben,

3. a közszolgáltatásokhoz, információhoz és kommunikációhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében

3.1. szakmai javaslatokat fogalmaz meg és programokat dolgoz ki a fizikai, az infokommunikációs - azon belül a webes - akadálymentesség fejlesztésére,

3.2. figyelemmel kíséri és értékeli az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésére vonatkozó, jogszabályból fakadó feladatok előrehaladását,

3.3. ellátja az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításáról szóló stratégia megalkotásával és végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat.

c) A Fogyatékosságügyi Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében

1. biztosítja a nemzetközi kapcsolatok területén a fogyatékosságügyi politikával foglalkozó ENSZ, Európa Tanács és európai uniós bizottságokban a képviseletet,

2. ellátja az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben foglaltak végrehajtásával, valamint az Egyezményben foglaltak megvalósulásáról szóló jelentés összeállításával és az ehhez kapcsolódó országvédés előkészítésével kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

3. irányítja az egyéb fogyatékosságügyi nemzetközi dokumentumokból származó feladatok végrehajtását, ennek során javaslatokat dolgoz ki a nemzetközi dokumentumok és a hazai joganyagok összhangjának megteremtésére.

d) A Fogyatékosságügyi Főosztály funkcionális feladatai körében

1. javaslatokat, szakmai fejlesztési koncepciókat dolgoz ki a fogyatékosságügyi szakpolitika meghatározása érdekében,

2. részt vesz a költségvetés előkészítése során az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásának, az egyenlő esélyű hozzáférés, az önálló életvitelt segítő szolgáltatások és az országos érdek-képviseleti szervezetek támogatásának tervezésében, a fejezeti és ágazati előirányzatokra és a finanszírozásukra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

3. közreműködik a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásában,

4. részt vesz az európai uniós társfinanszírozás keretében megvalósuló fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmerülő szakmai feladatok ellátásában,

5. ellátja a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működtetésére és fejlesztésére irányuló, jogszabályból fakadó feladatokat,

6. ellátja a látássérült személyek elemi rehabilitációs szolgáltatásának országos működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos szakmai feladatokat,

7. jogszabályi előírások szerint működteti az Országos Fogyatékosságügyi Tanácsot, ennek keretében ellátja a Tanács titkársági feladatait,

8. ellátja az Országos Fogyatékosságügyi Program végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat, ennek keretében

8.1. ellátja a Program végrehajtását segítő Intézkedési Terv előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat,

8.2. értékeli és felülvizsgálja a Programban szereplő feladatokat, javaslatokat dolgoz ki a Program aktualizálására,

8.3. ellátja a Program végrehajtásáról szóló, jogszabály által előírt jelentés összeállításával és benyújtásával kapcsolatos szakmai és koordinációs feladatokat.

9. ellátja a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság titkársági feladatait,[532]

10. működteti a Szociálpolitikai Tanács Fogyatékosságügyi Országos Szakmai Kollégiumát.[533]

e) A Fogyatékosságügyi Főosztály egyéb feladatai körében

1. a Foglalkozási Rehabilitációs Főosztállyal együttműködve javaslatokat fogalmaz meg, programokat dolgoz ki a komplex rehabilitáció elősegítésére,

2. kapcsolatot tart a fogyatékosságügyi szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel,

3. ellátja a minisztériumhoz más szervtől, szervezettől vagy állampolgároktól érkező, fogyatékosságügyi tárgyú megkeresésekből fakadó szakmai feladatokat.

1.10.2.6. Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály[534]

a) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály kodifikációs feladatai körében

1. előkészíti a rehabilitációhoz, a foglalkozási rehabilitációt elősegítő képzésekhez és szolgáltatásokhoz, a kormányhivatalok foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos eljárásához, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához, továbbá - a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának bevonásával - a fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,[535]

2. előkészíti a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek képességvizsgálataira, állapotfelmérésére, minősítésére vonatkozó, azzal összefüggő jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök szakmai javaslatát,

3. vizsgálja az 1. és 2. pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottságát, hatását, a foglalkozási rehabilitációt segítő támogatásoknak az európai unió versenyjog szabályaival való összhangját és figyelemmel kíséri ezek hatályosulását.

b) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály koordinációs feladatai körében koordinálja

1. az akkreditált munkáltatók bér- és többletköltség, valamint képzési, illetve a munkahely rehabilitációs célú átalakításával összefüggő támogatásához kapcsolódó feladatokat,

2. a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő javaslattételi szakmai feladatokat,

3. a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek ellátórendszere szereplőinek (szakértők, ellátásszervezők, megváltozott munkaképességűek ellátásaiban részesülők) oktatási, valamint át- és továbbképzési rendszere kialakítását,

4. a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését és foglalkoztatását segítő támogatások biztosítását.

c) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai körében gyakorolja a hatáskörébe tartozó ügyekben a felügyeleti jogkörben meghozandó hatósági döntésekkel összefüggő feladatokat.

d) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály funkcionális feladatai körében

1. a költségvetés előkészítése során részt vesz a rehabilitációhoz, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó fejezeti és ágazati előirányzatokra és a finanszírozásukra vonatkozó költségvetési javaslatok összeállításában, kidolgozza az előirányzatok szakmai tartalmát, figyelemmel kíséri az előirányzatok felhasználását,

2. pályázati eljárás keretében működteti a fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő költségtámogatásokat, továbbá közreműködik a fejlesztő foglalkoztatás pályázati úton történő támogatásában.[536]

e) A Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály egyéb feladatai körében

1. programokat dolgoz ki a komplex rehabilitáció elősegítésére, továbbá a foglalkozási rehabilitációra, a fogyatékos fiatalok és pályakezdők munkaerő-piaci integrációját segítő speciális képzésre, nyílt munkaerő-piaci, védett és fejlesztő foglalkoztatásra,[537]

2. javaslatokat dolgoz ki az atipikus foglalkoztatás bővítésére,

3. közreműködik a megváltozott munkaképességű személyekkel és munkaadókkal (foglalkoztatókkal) kapcsolatos ESZA és ERFA programok kidolgozásában,

4. felméri és fejleszti a képességvizsgálatokat és az állapotfelmérés vizsgálati lehetőségeit,

5. előkészíti a komplex rehabilitációs és fogyatékossági információs rendszer kialakítását,

6. elősegíti a rehabilitációval kapcsolatos európai uniós projektek összhangjának megteremtését,

7. működteti a Rehabilitációs és Fejlesztő Foglalkoztatás Országos Szakmai Kollégiumot,

8. ellátja a minisztériumnak a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott, fogyatékos személyek ellátórendszerei korszerűsítése fő irányát képező rehabilitációs rendszer szervezeti kereteinek, működési feltételeinek kialakításával és működésének elindításával, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek átmeneti és tartós foglalkoztatását biztosító szervezetek, fejlesztő foglalkoztatást biztosító szervezetek fejlesztésével kapcsolatos, más közigazgatási szerv vagy a minisztérium más szervezeti egységének feladat- és hatáskörébe nem tartozó feladatait,[538]

9. részt vesz a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítésére irányuló szakmai feladatok ellátásában,

10. az érintett szervezeti egységekkel együttesen, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében

10.1. előkészíti a kormányhivatalok számára az éves ellenőrzési terv kiemelt területeinek meghatározását, valamint a kormányhivatalok által készített éves beszámolójelentések értékelését,[539]

10.2. részt vesz a kormányhivataloknál lefolytatott törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésekben, valamint a Kincstárnál lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésekben, illetve kezdeményezheti ezek lefolytatását,[540]

11. ellátja a kormányhivatalok, az SZGYF foglalkozási rehabilitációval és támogatásokkal összefüggő, továbbá ezzel összefüggésben a Kincstár informatikai szempontú feladatellátásának szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat.[541]

3. függelék[542]

A minisztérium szervezeti egységei

4. függelék

A miniszter által irányított, felügyelt háttérintézmények

I. Költségvetési szervek[548]

1. Egészségügyi ágazat

2. Család- és ifjúságügyi terület

3. Oktatási ágazat

4. Kulturális ágazat

5. Egyházi, nemzetiségi és civil terület

6. Szociális és társadalmi felzárkózási terület

7. Sport ágazat[553]

II. A minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, illetve a miniszter szakmai felügyeleti, közreműködői jogosítványa hatálya alá tartozó gazdasági társaságok, továbbá a minisztérium alapítói joggyakorlása alatt lévő alapítványok, közalapítványok

1. A minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, illetve a miniszter szakmai felügyeleti, közreműködői jogosítványa hatálya alá tartozó gazdasági társaságok

2. A minisztérium alapítói joggyakorlása alatt álló alapítványok, közalapítványok

5. függelék

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök

1. A minisztériumban vagyonnyilatkozat tételére az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján a következő munkakörök kötelezettek:

1.1. Az a közszolgálatban álló személy, aki - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult

a) közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben,

b) közbeszerzési eljárás során,

c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében,

d) egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során vagy

e) állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás során.

1.2. Az 1.1. alpontban felsoroltakon kívül vagyonnyilatkozat tételére kötelezett, aki[556]

a) közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár,

b) politikai tanácsadó vagy főtanácsadó, kormány- vagy miniszteri tanácsadó vagy főtanácsadó,

c) vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő,

d) jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső kormánytisztviselői munkakört tölt be,

e) közszolgálatban nem álló személy, és - önállóan vagy testület tagjaként - javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.

2. A vagyongyarapodási vizsgálatra vonatkozó ellenőrzési eljárás lefolytatása és vizsgálat kezdeményezése a Vnytv. 14. §-a szerint történik.

6. függelék

I. Egészségügyi ágazat[557]

A) A kiadmányozási jogkör átruházása egyéb ügyekben