A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló T/1747. számú törvényjavaslat indokolása

2010. évi CLXXXV. törvény

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából, az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembe vételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A törvény hatálya

1. §

(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.

(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,

c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy

e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.

(5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.

(6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.

(7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.

2. §

(1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyar Köztársaság területén nyújtott, vagy a Magyar Köztársaság területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.

(2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed

a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,

b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,

c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.

(3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására.

(5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.

II. Fejezet

A törvény alapelvei

3. §

A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.

4. §

A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.

5. §

A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembe vételével kell értelmezni.

6. §

A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor.

7. §

(1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

8. §

A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

MÁSODIK RÉSZ

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet

A médiaszolgáltatások tartalmára vonatkozó előírások

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató - a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a reklám, a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével - valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni.

(3) Azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.

(8) A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzések részleteit, illetve a minősítés közlésének módját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - iránymutatásban határozza meg.

(9) A médiaszolgáltató kérelmére - igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül - a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz.

(10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne.

10. §

(1) Lineáris médiaszolgáltatásban

a) a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

b) a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

c) a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé,

d) az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé,

e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé,

f) a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye,

g) a III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,

h) sportműsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye.

(2) Lineáris médiaszolgáltatásban

a) műsorszám - e törvényben meghatározott kivételekkel - csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé,

b) a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.

(3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha

a) a II-III. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV-V. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között kerül sor.

(4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.

(5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha

a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy

c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között

kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.

(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldás követelményei tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - iránymutatást bocsát ki.

(7) A médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

11. §

(1) A lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatékony műszaki megoldás követelményei tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - iránymutatást bocsát ki.

Tájékoztatási tevékenység

12. §

(1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.

(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.

(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.

(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

Országgyűlési közvetítés

13. §

(1) Az Országgyűlés ülései egészének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint szükség szerint az országgyűlési bizottságok üléseinek közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.

(2) A zártláncú rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen.

(4) A kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlési Könyvtárban és az Országos Széchényi Könyvtárban kell elhelyezni. Az Országgyűlési Könyvtár biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít. Egy példányt a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában is el kell helyezni.

(5) Az országgyűlési tevékenység közvetítésének pártatlanságát biztosító közvetítési rendet az Országgyűlés Házszabályának mellékleteként kell meghatározni.

A figyelem felhívása a sértő tartalmakra

14. §

A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést esetlegesen sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.

Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban

15. §

Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, valamint törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - kötelezhetik a médiaszolgáltatót a fennálló állapottal, helyzettel kapcsolatos közérdekű közleményeknek az általuk meghatározott formában és időben történő ingyenes közzétételére, illetőleg egyes közlemények, műsorszámok közzétételét megtilthatják. A közzétételkor a megrendelőt egyértelműen meg kell nevezni.

Kizárólagos közvetítési jogok

16. §

(1) Audiovizuális médiaszolgáltató nem gyakorolhatja a kizárólagos közvetítési jogot olyan módon, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokhoz hozzáférő hazai közönség jelentős részét - több mint húsz százalékát - kizárja a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeknek az eseménnyel egyidőben vagy későbbi közvetítés útján, előfizetési díj megfizetése nélkül is hozzáférhető audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

(2) A társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját a Médiatanács -nyilvános meghallgatást követően - iránymutatásában teszi közzé. A Médiatanács meghatározza azt is, hogy a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események egyidejű vagy későbbi közvetítésére kerüljön sor.

(3) A Médiatanács döntésében foglaltakat rendszeresen felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja azt. A döntés módosítása annak közlésétől számított ötödik napon lép hatályba.

(4) A lista első közzététele, illetve későbbi módosításának közzététele előtt jogszerűen szerzett kizárólagos jogokra az (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés nem alkalmazható.

(5) A Médiatanács akkor minősíthet valamely eseményt a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseménnyé, ha az a hazai közönség körében kiemelkedő érdeklődésre tart számot.

17. §

(1) A kizárólagos közvetítési jog nem gyakorolható oly módon, hogy az valamely tagállamban a közönség jelentős részét kizárja a számukra kiemelten nagy jelentőséggel bíró - az érintett tagállam által előre rögzített és nyilvánosságra hozott listán szereplő - események audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből.

(2) Az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet kihirdető törvény (e bekezdés és a 18. § vonatkozásában a továbbiakban: Jegyzőkönyv) hatálybalépését követően szerzett kizárólagos audiovizuális közvetítési jog gyakorlása nem sértheti a Jegyzőkönyvet elfogadó államokban a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események közvetítésére vonatkozó rendelkezéseket.

18. §

(1) Amennyiben a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása a hazai közönség legalább húsz százalékát kizárná a 16. § (2) bekezdés szerinti esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztül történő figyelemmel kíséréséből, az audiovizuális médiaszolgáltató köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlatkéréssel hozzá forduló - a Magyar Köztársaság polgárainak legalább nyolcvan százaléka által előfizetési díj megfizetése nélkül is elérhető - lineáris audiovizuális médiaszolgáltató (a továbbiakban: ajánlatkérő) számára méltányos és ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni az esemény élőben vagy későbbi közvetítés útján történő közvetítésére. A kizárólagos jogot szerzett médiaszolgáltató ebben az esetben nem hivatkozhat arra, hogy a kizárólagos jog átruházására nem jogosult.

(2) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény audiovizuális médiaszolgáltatáson keresztüli közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet a Jegyzőkönyvet elfogadó valamely állam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett állam joghatósága alá tartozó, az érintett állam által meghatározott feltételeknek megfelelő, előfizetési díj nélkül is hozzáférhető, valamennyi műsorterjesztési mód figyelembe vételével polgárainak legalább nyolcvan százaléka által elérhető -külföldi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

(3) Ha a médiaszolgáltató olyan esemény közvetítésére szerzett kizárólagos jogot, amelyet valamely tagállam a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bírónak minősített, köteles az esemény közvetítése tárgyában az ajánlattételi felhívással hozzá forduló - az érintett tagállam joghatósága alá tartozó, és a tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldi audiovizuális médiaszolgáltatónak ésszerű feltételek mellett, a piaci viszonyokhoz képest megfelelő ellenérték fejében szerződési ajánlatot tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján létrejött szerződés részletes feltételeiben a felek állapodnak meg.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, vagy a díjazással kapcsolatban nem tudnak megállapodni, az ajánlatkérő, illetve a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.

(6) A 16. § és a 18. § vonatkozásában a médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Médiatanács nyilvántartása az irányadó.

Rövid híradás

19. §

(1) Az Európai Unió területén letelepedett valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója jogosult rövid híradás céljából méltányos, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes módon hozzáférni a Magyarországon letelepedett audiovizuális médiaszolgáltató által kizárólagos joggal közvetített - a Médiatanács által közzétett, a 16. § (2) bekezdésben meghatározott listán szereplő, kiemelten nagy jelentőséggel bíró, vagy bármely tagállamban ilyennek minősített - eseményről adott közvetítéshez. A hozzáférés a médiaszolgáltatás jeléhez való hozzájutás, az esemény helyszínén történő felvételkészítés vagy az eseményről rögzített felvétel átadása útján történhet.

(3) Ha a hozzáférést igénylő audiovizuális médiaszolgáltatóval azonos tagállamban letelepedett másik audiovizuális médiaszolgáltató kizárólagos jogokat szerzett a nagy jelentőséggel bíró eseménnyel kapcsolatban, a hozzáférést csak ezen audiovizuális médiaszolgáltatótól lehet igényelni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződést ésszerű feltételekkel kell megkötni; a hozzáférési jog ellenértéke nem haladhatja meg a hozzáférés biztosítása által közvetlenül felmerülő költségek összegét. Amennyiben a megállapodás az ajánlattételtől számított tizenöt napon belül nem jön létre, bármelyik fél jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni. E jogvitás eljárásban a Médiatanács tizenöt napon belül dönt. Az ügyintézési határidő indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható.

(5) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató szabadon választhatja ki a műsorszám - általa a rövid híradásban közzétenni kívánt - részleteit.

(6) A közzétehető részletek összesített időtartama nem haladhatja meg az érintett műsorszám időtartamának tíz százalékát, de legfeljebb az ötven másodpercet. Szerződés ennél hosszabb összesített időtartamú részletek közzétételét is lehetővé teheti.

(7) A hozzáférési jogot szerzett audiovizuális médiaszolgáltató a rövid híradásban köteles megjelölni a kizárólagos közvetítési jog azon jogosultját, amellyel megállapodott a közzétételről.

(8) A műsorszám megállapodás alapján felhasználható részletei önállóan nem, kizárólag általános hír- és tájékoztató műsorszámok részeként tehető közzé. Amennyiben a lineáris audiovizuális médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásában is közzé kívánja tenni a rövid híradást, azt csak úgy teheti meg, ha a lineáris és a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, a rövid híradást tartalmazó műsorszámok azonosak egymással.

Műsorkvóták

20. §

(1) A médiaszolgáltató

a) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének több mint felét európai művek, több mint harmadát magyar művek bemutatására köteles fordítani,

b) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékát olyan európai mű bemutatására köteles fordítani, amelyeket tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől öt évnél nem régebben készült műként szerzett be.

(2) A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatás kínálatában egy adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar műveknek kell kitennie.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása évi teljes műsoridejének

a) több mint hatvan százalékát európai művek,

b) több mint felét magyar művek,

c) több mint harmadát tőle független műsorkészítővel készíttetett, vagy független műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült művek,

d) több mint negyedét tőle független magyar műsorkészítővel készíttetett, vagy független magyar műsorkészítőtől beszerzett, öt évnél nem régebben készült művek

bemutatására köteles fordítani.

21. §

(1) A zenei tematikájú lineáris tematikus rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt műsoridő huszonöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.

(2) A zenei tematikájú lineáris tematikus rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok huszonöt százaléka három évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy három évnél nem régebben készült hangfelvételből kell hogy álljon.

22. §

(1) A 20-21. §-ban meghatározott előírások nem vonatkoznak

a) a kizárólag reklámozásra és televíziós vásárlás közzétételére szolgáló médiaszolgáltatásra,

b) a kizárólag a médiaszolgáltatót, vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó médiaszolgáltatásra,

c) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag az Európai Unió tagállamainak nyelveitől eltérő nyelven közvetíti szolgáltatását; ahol a műsorszámok a műsoridő jelentős részében ilyen nyelven vagy nyelveken kerülnek közzétételre, ott az előírásokat a műsoridő adott részére nézve nem kell alkalmazni, d) arra a médiaszolgáltatásra, amely kizárólag Európai Unión kívüli országban kerül terjesztésre.

(2) A 20-21. §-ban meghatározott arányokat a médiaszolgáltató - erre irányuló, a Médiatanácshoz intézett kérelme esetén - a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben rendezett módon, fokozatosan is elérheti. Ilyen mentesítés egy hatósági szerződésben egyszerre legfeljebb egy naptári évre engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy a médiaszolgáltató - az előírt arányok eléréséig - köteles folyamatosan növelni médiaszolgáltatásában a magyar, az európai, valamint a független előállítóval készíttetett, általa közzétett művek arányát.

(3) Tematikus rádiós médiaszolgáltatást és lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatóval kötött hatósági szerződés - indokolt esetben - a 20-21. §-ban meghatározott arányoktól való tartós vagy állandó jellegű eltérést is lehetővé tehet. Lineáris audiovizuális tematikus médiaszolgáltatást nyújtóval kötött hatósági szerződés indokolt esetben lehetővé teheti, hogy a 20. § (1) bekezdés b) pontban és 20. § (3) bekezdés c)-d) pontban szereplő kötelezettségét öt évnél régebben készült művekkel teljesítse.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eseten kívül a műsorkvótákra vonatkozó szabályok betartása alóli általános mentesítés nem adható.

(5) A 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés alapján megkötött hatósági szerződésben meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 óra és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.

(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni.

(7) A 20-21. § alkalmazásában a teljes műsoridő megállapítása során a hírműsorszámot, sportműsorszámot, játékot, reklámot, televíziós vásárlást, politikai reklámot, közérdekű közleményt, támogatói közleményt, társadalmi célú reklámot, illetve a képújság részére biztosított műsoridőt figyelmen kívül kell hagyni,

(8) A médiaszolgáltató köteles minden év május 31-ig adatokat szolgáltatni a Médiatanács számára a műsorkvótákra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzéséhez. A (2)-(3) bekezdés szerinti, a következő naptári évi mentesítésre vonatkozó, indokolással ellátott kérelmet legkésőbb minden év szeptember 30-ig kell benyújtani a Médiatanácshoz.

(9) A (2)-(3) bekezdés szerinti mentesítés részletes feltételeit a Médiatanács iránymutatása határozhatja meg.

Kereskedelmi közlemények

23. §

A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

24. §

(1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem sértheti az emberi méltóságot,

b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,

c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére,

d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére,

e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét,

f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben,

g) túlnyomórészt vagy teljes egészben valamely egyház támogatása mellett fenntartott médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény kivételével nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződést,

h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződést.

(2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,

b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,

c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására,

d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban,

e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként,

f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez,

g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,

h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.

25. §

A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást - a közzététel időpontja kivételével - a médiaszolgáltatásra.

A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása

26. §

(1) A médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató - az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történő - megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a műsorszámmal egyidejűleg, a műsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.

27. §

(1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot a) párt, politikai mozgalom,

b) dohányterméket gyártó vállalkozás.

(2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely - főtevékenysége szerint -e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerűsítésével médiaszolgáltatás vagy műsorszámot nem támogathat.

(3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerűsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.

(4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

(5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, logója az esemény közvetítése során -beleértve az esemény előtt, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is - a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.

(6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely műsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban - az (5) bekezdés esetét kivéve - megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.

28. §

(1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható

a) hírműsorszám és politikai tájékoztató,

b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,

c) a vallási, illetve egyházi tartalmú műsorszám.

(2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható

a) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,

b) a vallási, illetve egyházi tartalmú műsorszám.

29. §

A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus médiaszolgáltatásra a 28. §, valamint az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdés nem alkalmazható.

Termékmegjelenítés a műsorszámokban

30. §

(1) A médiaszolgáltatásban közzétett termékmegjelenítés - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel -tilos.

(2) A műsorszámokban szereplő termékmegjelenítés megengedett

a) a filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, a médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, a sportműsorszám és a szórakoztató műsorszám esetén,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérő műsorszámokban akkor, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsorszám készítőjét az érintett áru gyártója vagy forgalmazója, illetve szolgáltatás nyújtója vagy közvetítője - sem közvetve, sem közvetlenül - nem részesíti anyagi juttatásban, azon túl, hogy az árut vagy szolgáltatást a termékmegjelenítés céljából ingyenesen rendelkezésre bocsátja.

(3) Nem tehető közzé termékmegjelenítés

a) a hírműsorszámban és a politikai tájékoztató,

b) a (2) bekezdés b) pontban foglalt eset kivételével a kifejezetten tizennégy év alatti kiskorúaknak szóló,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító,

d) a vallási, illetve egyházi tartalmú műsorszámban.

(4) A műsorszámok nem tartalmazhatnak az alábbi termékekre vonatkozó termékmegjelenítést:

a) dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése,

b) e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható termék,

c) olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe.

31. §

(1) A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a) tartalmuk - és lineáris médiaszolgáltatás esetén annak műsorrendje - nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére,

b) nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybe vételére,

c) nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek.

(2) A nézőket egyértelműen tájékoztatni kell a termékmegjelenítés tényéről. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszám elején és végén, valamint a műsorszámot megszakító reklámokat követően a műsorszám folytatásakor a termékmegjelenítésre - optikai vagy akusztikus módon - fel kell hívni a figyelmet.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

(4) A termékmegjelenítés és az arra való felhívás megfelelő módjáról a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - iránymutatást fogadhat el.

Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám

32. §

(1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.

(2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak - e jellegét tekintve - azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban

a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő,

b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő figyelemfelhívás.

(3) Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási kampányidőszakról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

(4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor annak megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

(5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában, és - a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

(7) A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményre.

(8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács - a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében - hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.

(9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmi célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, logója és védjegye tüntethető fel, valamint - amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik - terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban

33. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja

a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus módon történő,

b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási műsorablak esetében az optikai és akusztikus módon történő,

c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő figyelemfelhívás.

(2) A lineáris médiaszolgáltatásban a műsorszám megszakításával közzétett reklám és televíziós vásárlás - figyelembe véve a műsorszámon belüli természetes szüneteket, a műsorszám időtartamát és jellegét - nem sértheti indokolatlan mértékben a műsorszám egységét, valamint a műsorszám szerzői vagy szomszédos jogi jogosultjának jogát vagy jogos érdekét.

(3) Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely

a) politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,

d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy

e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.

(4) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklám, televíziós vásárlás, valamint a reklám és a televíziós vásárlás közzétételét akusztikus módon jelző figyelemfelhívás átlagos vagy a néző és hallgató által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.

(5) Virtuális reklám lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban csak úgy tehető közzé, ha közzétételére a médiaszolgáltató az érintett műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül a műsorszámot követően is - optikai vagy akusztikus módon - felhívja a figyelmet. E kötelezettség nem terjed ki azon műsorszámokra, amelyeket nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg.

(6) Nem lehet virtuális vagy osztott képernyős reklámot közzétenni az olyan, lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámban, amely

a) politikai hírt vagy politikai tájékoztatást tartalmaz, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet,

c) nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít,

d) vallási, illetve egyházi tartalmú, vagy

e) dokumentumfilm, és időtartama nem haladja meg a harminc percet.

(7) Az osztott képernyős reklámot a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszámtól vizuális megjelenítésében jól felismerhetően elkülönítve, legfeljebb a képernyő területének felén, a reklám jellegének a képernyőn való, jól látható feltüntetése mellett lehet közzétenni.

34. §

(1) Lineáris médiaszolgáltatásban közzétett sport- és más olyan műsorszámban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám - az osztott képernyős reklám és a virtuális reklám kivételével - kizárólag a részek között és a szünetekben tehető közzé.

(2) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb filmalkotás és a hír- vagy politikai tájékoztató műsorszám reklámmal vagy televíziós vásárlással - a sorozat, valamint a dokumentumfilm kivételével - harminc perces időszakonként egyszer szakítható meg, beleértve a reklámok és a műsorelőzetesek időtartamát is.

35. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatásban közzétett reklámok időtartama egyetlen, egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet, beleértve az osztott képernyős reklámot, a virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot, valamint - a (2) bekezdés e) pontban foglalt kivétel mellett - a más médiaszolgáltatás műsorszámainak népszerűsítését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időbeli korlátozás nem terjed ki

a) a televíziós vásárlásra és a televíziós vásárlási műsorablakra,

b) a politikai reklámra,

c) a közérdekű közleményre,

d) a társadalmi célú reklámra,

e) a médiaszolgáltatás saját műsorszámáról vagy a médiaszolgáltató, illetve tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltatás műsorszámáról közzétett műsorelőzetesre,

f) a 26. § (2) bekezdés szerinti támogatói közleményekre,

g) a termékmegjelenítésre,

h) a képernyőszövegre, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,

i) azon virtuális reklámra, amely olyan műsorszámban jelenik meg, amelyet nem maga a médiaszolgáltató vagy tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő más médiaszolgáltató vagy műsorkészítő vállalkozás készített vagy rendelt meg,

j) a kizárólag reklámot és televíziós vásárlást közzétevő médiaszolgáltatóra,

k) a kizárólag a médiaszolgáltatót vagy annak más médiaszolgáltatását reklámozó lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásra,

l) a médiaszolgáltatást magát, vagy a médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámokat kiegészítő termékek reklámozását szolgáló közleményekre.

(3) A televíziós vásárlásra és a televíziós vásárlási műsorablak közzétételére fordított műsoridő nem haladhatja meg a naptári naponként számított három órát, ide nem értve az elsősorban televíziós vásárlást vagy televíziós vásárlási műsorablakokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás műsoridejét.

Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban

36. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásában és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklám időtartama egyetlen egész órától egész óráig tartó időszakon belül sem haladhatja meg a hat percet.

(2) A reklám (1) bekezdésben meghatározott időtartamába a reklámtartalmú képújság és a televíziós vásárlás közzététele is beleszámít.

(3) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett, több részből álló műsorszámokban az egyes műsorszámok - között, illetve műsorszámok előtt vagy után tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben is közzétehető.

(4) A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban közzétett hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő bemondók, riporterek, hírolvasók nem jelenhetnek meg vagy szerepelhetnek bármely médiaszolgáltatásban közzétett reklámban - ide nem értve a közszolgálati médiaszolgáltatás önreklámját -, illetve politikai reklámban.

(5) Közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban osztott képernyős reklám és virtuális reklám csak sportműsorszámok közvetítéséhez kapcsolódóan tehető közzé.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásának teljes műsorideje tekintetében kétóránként - egész órától egész óráig tartó időszakon belül - két perc műsoridőt közérdekű közlemények közzétételének céljára fenntartani. E rendelkezés nem vonatkozik azon egész órától egész óráig tartó időszakra, amikor kétórásnál hosszabb, jellegénél fogva nem megszakítható műsorszám kerül közzétételre. Közérdekű közlemény közlésére irányuló igény hiányában ez az időtartam más műsorszámokkal is kitölthető. A 32. § (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményt - amennyiben ez a katasztrófavédelmi szerv döntése alapján indokolt, és e döntést a médiaszolgáltatóval kellő időben közölték - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles műsorának megszakításával közzétenni. Az e bekezdésben foglalt kötelezettség a közösségi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

Közzétételi kötelezettség

37. §

(1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára

a) nevét vagy cégnevét,

b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét,

c) elektronikus levelezési címét,

d) telefonos elérhetőségét,

e) a vele szembeni eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,

f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

(2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a médiaszolgáltatáshoz kötődő internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni, amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles továbbá biztosítani, hogy az érdeklődők az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást kaphassanak.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei

38. §

(1) A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (a továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltató naponta reggel 07 óra és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc hosszúságú hírműsorszámot vagy általános tájékoztató műsorszámot, továbbá 18 óra és 21 óra között legalább húsz perc hosszúságú önálló hírműsorszámot, a JBE lineáris rádiós médiaszolgáltató pedig reggel 06 óra 30 perc és 08 óra 30 perc között legalább tizenöt perc önálló hírműsorszámot köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi médiaszolgáltatótól átvett híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartalmának húsz százalékánál nem lehet hosszabb terjedelmű.

(2) A JBE lineáris médiaszolgáltató az (1) bekezdésben és a 32. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének köteles a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában eleget tenni.

(3) A JBE lineáris médiaszolgáltató a digitális műsorterjesztéssel terjesztett valamennyi médiaszolgáltatása során köteles biztosítani, hogy a 19 óra és 23 óra között közzétett, eredetileg nem magyar nyelven készített filmalkotások és filmsorozatok legalább egynegyede eredeti nyelven, magyar felirattal is elérhető legyen, ideértve a 23 óra előtt elkezdődő, de azt követően véget érő műsorszámokat is.

Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámok

39. §

(1) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának törekednie kell arra, hogy műsorszámait fokozatosan hozzáférhetővé tegye a hallási fogyatékkal élők számára.

(2) A közszolgálati, illetve - legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában - a JBE lineáris audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy valamennyi

a) közérdekű közlemény, hírműsorszám és politikai tájékoztató műsorszám,

b) filmalkotás, valamint a hallási fogyatékkal élő személyek számára készített műsorszám naptári naponként

ba) 2011. évben legalább négy órán keresztül,

bb) 2012. évben legalább hat órán keresztül,

bc) 2013. évben legalább nyolc órán keresztül,

bd) 2014. évben legalább tíz órán keresztül,

be) 2015. évtől teljes egészében

magyar nyelvű felirattal - például teletext szolgáltatáson keresztül - vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.

c) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással megkezdett műsorszámot - a műsorszám egységét nem sértve - a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.

A kiegészítő médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályok

40. §

A kiegészítő médiaszolgáltatásokra az Smtv. 14-18. §-át, 19. § (2) bekezdését, valamint 20. §-át megfelelően alkalmazni kell.

II. Fejezet

Jogosultság a médiaszolgáltatásra és a sajtótermékek kiadására

Általános rendelkezések

41. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris rádiós médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel és szerződéskötés után végezhetők.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz.

(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő - e törvény keretei között - bármely természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet.

(4) A Hivatal külön nyilvántartást vezet

a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,

c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,

e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,

g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,

h) a nyomtatott sajtótermékekről,

i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.

(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást is nyújt, illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit valamennyi érintett nyilvántartásba külön-külön bejelenteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

Lineáris médiaszolgáltatási jogosultság bejelentés alapján

42. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. Az a bejelentő, aki lineáris médiaszolgáltatását nem állami tulajdonban lévő és korlátos erőforrás igénybe vételével kívánja végezni, médiaszolgáltatási tevékenységének megkezdése előtt legalább negyvenöt nappal köteles a Hivatalnak bejelenteni:

a) adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) ha a bejelentő gazdasági társaság, a létesítő okiratát esetleges módosításával egységes szerkezetben, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát,

c) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:

ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),

cb) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

cc) állandó megnevezését, szignálját, illetve audiovizuális médiaszolgáltatás esetén emblémáját,

cd) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlési szolgáltató nevét, lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ce) az előfizetők tervezett számát,

cf) a terjesztését előreláthatóan végző elektronikus hírközlő hálózat megnevezését, területi elhelyezkedését,

cg) a médiaszolgáltatás műsoridejét.

d) műholdas médiaszolgáltatás esetén a bejelentő által használni tervezett műholdkapacitás szolgáltatójának a csatorna bérbeadására vonatkozó, annak frekvenciáját, műszaki feltételeit és díját is rögzítő szándéknyilatkozatát,

e) az arra vonatkozó adatokat, hogy a bejelentőnek, illetve a bejelentő vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni

részesedése van bármely, a Magyar Köztársaság területén média szolgáltatást végző, vagy médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban, f) a médiaszolgáltatás megkezdésének várható időpontját.

(2) A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban a törvény szerinti kizáró ok a nyilvántartásba vétel esetén nem keletkezik.

(3) Lineáris médiaszolgáltatás csak azt követően kezdhető meg, hogy a Hivatal a lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről szóló határozata jogerőre emelkedett. A nyilvántartásba vételről szóló határozatban a Hivatal meghatározza a médiaszolgáltató által az egyes lineáris médiaszolgáltatások után fizetendő médiaszolgáltatási díj mértékét.

(4) A lineáris médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal negyvenöt napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal negyvenöt napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni azzal, hogy a médiaszolgáltatási díj mértékét ezt követően tizenöt napon belül a jogosulttal határozatban közölni kell.

(5) A Hivatalnak a nyilvántartásba vételre irányuló eljárás során vizsgálnia kell azt, hogy a bejelentett médiaszolgáltatással kapcsolatban megállapítható-e e törvény alapján a Magyar Köztársaság joghatósága.

(6) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha

a) a bejelentővel szemben a 43. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentőnek vagy bármely tulajdonosának korábbi médiaszolgáltatási tevékenységből származó lejárt díjtartozása van,

c) sértené a tulajdonosi koncentrációra vonatkozó, a 68. §-ban meghatározott szabályokat,

d) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,

e) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lineáris médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy

f) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.

(7) Törölni kell a nyilvántartásból a lineáris médiaszolgáltatást, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának volna helye,

b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a médiaszolgáltató ismételt súlyos jogsértése miatt a 184-186. §-ban foglaltak figyelembe vételével a Médiatanács e jogkövetkezmény alkalmazását rendelte el,

d) a médiaszolgáltató díjtartozását a Hivatal írásbeli felszólítását követően harminc napon belül nem teljesítette,

e) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást hat hónapnál hosszabb időre megszakítják, kivéve, ha a médiaszolgáltató mulasztását megfelelően kimenti, vagy

f) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az olyan lineáris médiaszolgáltatásra is, amely nem a Kormány rendelkezési joga alá tartozó műhold igénybevételével történik.

(9) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(10) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1) bekezdés e) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

A lineáris médiaszolgáltatóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

43. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:

a) a bíró, az ügyész,

b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az Állami Számvevőszék vezető beosztású tisztségviselője, a számvevő, a Gazdasági Versenytanács tagja,

c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli hozzátartozója.

(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:

a) párt, a párt által létrehozott gazdasági társaság vagy alapítvány,

b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,

c) olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,

d) olyan gazdasági társaság, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.

(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a gazdasági társaság, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.

Médiaszolgáltatási díj

44. §

(1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult a Hivatal által meghatározott mértékű médiaszolgáltatási díjat fizet.

(2) A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján lineáris médiaszolgáltatásra jogosult ellenszolgáltatásként negyedévenként előre köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.

(3) A díjfizetés késedelme esetén a Médiatanács a szerződést tizenöt napos határidővel felmondhatja.

(4) A díjfizetés késedelme a törvény súlyos megsértésének minősül.

(5) A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján végezhető médiaszolgáltatás esetében a médiaszolgáltatási díj a Hatóság elnöke által a (6) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott szabályok szerint számított, adott médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozó médiaszolgáltatási alapdíj és a pályázati eljárásban a nyertes pályázó által vállalt díjrészlet összege.

(6) A Hatóság Elnöke a médiaszolgáltatási alapdíj kiszámítására vonatkozó, a nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal által alkalmazott részletes szabályokat rendeletében teszi közzé. Ezen szabályokat úgy kell kialakítania, hogy a médiaszolgáltatási alapdíj az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányos legyen, ugyanakkor tekintetbe kell venni az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját is.

(7) A nyilvántartásba vétel útján végezhető lineáris médiaszolgáltatások esetében fizetendő médiaszolgáltatási díj kiszámítására vonatkozó, a nyilvántartásba vételi eljárás során a Hivatal által alkalmazott részletes szabályokat a Hatóság Elnöke rendeletében teszi közzé. Ezen szabályokat úgy kell kialakítania, hogy a médiaszolgáltatási díj az adott médiaszolgáltatás vételkörzetének nagyságával arányos legyen, ugyanakkor tekintetbe kell venni az adott terület lakossági vásárlóerejének mutatóját is.

(8) Az előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető földfelszíni digitális műsorszóró rendszer vagy műholdas rendszer útján végzett lineáris médiaszolgáltatások esetében a médiaszolgáltatási díj meghatározásánál az adott médiaszolgáltatás vételkörzetére vonatkozó adatok mellett figyelembe kell venni az adott médiaszolgáltatás vételére alkalmas eszközök elterjedtségét.

(9) A közösségi médiaszolgáltatásra jogosult közösségi médiaszolgáltatása után nem köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni.

A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése

45. §

(1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) ha a bejelentő gazdasági társaság, a létesítő okiratát esetleges módosításával egységes szerkezetben, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát,

c) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:

ca) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),

cb) megnevezését,

cc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

d) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.

(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatással,

c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy

d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.

(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,

b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított egy éven át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1) bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

A sajtótermékek bejelentése

46. §

(1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.

(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) ha a bejelentő gazdasági társaság, a létesítő okiratát esetleges módosításával egységes szerkezetben, továbbá közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát,

c) a bejelentett sajtótermék címét,

d) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.

(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekintem.

(5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,

c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,

d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.

(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,

b) az alapító vagy a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, az eredeti bejelentést tevő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése

47. §

A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. Fejezet

Jogosultság lineáris rádiós médiaszolgáltatásra pályázat útján

Általános szabályok

48. §

(1) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton történt nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés útján nyerhető el.

(2) Állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris médiaszolgáltatási jogosultság pályázat útján történő elnyerésével kapcsolatos eljárásokra (a továbbiakban pályázati eljárás) a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Médiatanács látja el.

(4) A Médiatanács iránymutatásban meghatározhatja azt a közfeladatot, amelynek ellátására pályázati eljárás nélkül is adható médiaszolgáltatási jogosultság. E médiaszolgáltatási jogosultságra a Médiatanács a jogosultság iránti kérelmet elsőként benyújtó médiaszolgáltatót jogosítja fel, amennyiben a médiaszolgáltató a közfeladat ellátásához szükséges - iránymutatásban meghatározott - feltételeknek megfelel.

(5) Az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság rádió esetén legfeljebb hét évig, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén legfeljebb tíz évig érvényes, és lejártakor a médiaszolgáltató kérelmére pályázat nélkül egy ízben legfeljebb öt évre megújítható azzal, hogy a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 38. § (1) bekezdésben megjelölt időpontban az audiovizuális médiaszolgáltatási szerződések lejárnak. A megújításra vonatkozó igényt a lejárat előtt tizennégy hónappal a Médiatanácshoz be kell jelenteni. E határidő elmulasztása esetén a megújításnak nincs helye.

(6) A Médiatanács az (5) bekezdés szerinti bejelentés hiányában, vagy ha nincs helye a megújításnak, tíz hónappal a jogosultság lejárta előtt köteles a nyilvános pályázati felhívást közzétenni.

(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult

a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy

b) a kérelem benyújtásakor, illetve annak elbírálásakor médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.

(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e műsorszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi.

A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése

49. §

(1) A médiaszolgáltatási pályázati eljárások előkészítése érdekében a Médiatanács a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékének, és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel - a főigazgató útján - a Hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felkérésben a Médiatanács meghatározza a műsorszórási célú frekvenciatervezéshez szükséges elvi szempontokat, így különösen:

a) a frekvenciahasználat célját,

b) a frekvenciatervezésben alkalmazandó preferenciákat,

c) a frekvenciatervezés ütemezését.

(3) A kidolgozott frekvenciatervnek tartalmaznia kell:

a) a műsorszóró adók névleges telephelyeit, valamint a telepítés egyéb műszaki követelményeit,

b) az adókkal várhatóan besugározható ellátottsági körzetet,

c) a Nemzetközi Rádiószabályzat jelölései szerinti frekvenciasávot.

(4) A Médiatanács a frekvenciatervet módosításra visszaadhatja.

(5) A Hivatal a frekvenciatervet a Médiatanács jóváhagyása előtt legalább tizenöt napra közzéteszi. A közzétételről és annak helyéről a kezdőnapja előtt legalább egy héttel a Hivatal közleményt tesz közzé hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján. A frekvenciatervek közzététele alatt és a lezárását követő további öt napon belül a frekvenciatervekre bárki írásban - a Médiatanácshoz címzett - észrevételt tehet.

(6) A Médiatanács a közzététel utolsó napjától számított negyvenöt napon belül dönt a frekvenciaterv jóváhagyásáról és a pályázati felhívás tervezetének előkészítéséről.

(7) A frekvenciatervek és a tervezés elvi szempontjai nyilvánosak, azok a Hivatalnál megtekinthetők.

(8) Médiaszolgáltatási lehetőség megtervezése érdekében a Hatóság költségtérítés ellenében az ügyfél kérelmére is szolgáltathat adatot, amennyiben a Médiatanács a kérelemben megjelölt vételkörzet tekintetében - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe vételével - a médiaszolgáltatási lehetőség tervezését előzetesen jóváhagyja. Az így megtervezett médiaszolgáltatási lehetőségre a továbbiakban a pályázati eljárás e törvény szerinti rendelkezéseit kell alkalmazni.

A pályázati felhívás tervezete

50. §

(1) A Médiatanács a pályázati felhívás előkészítése céljából a pályázati feltételekről pályázati felhívás-tervezetet készít. A pályázati felhívás tervezetét a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján indokolással együtt közzéteszi.

(2) A pályázati felhívás tervezetének közzétételétől számított legkevesebb húsz napon túl, legkésőbb harminc napon belül a Hivatal nyilvános meghallgatást (a továbbiakban: meghallgatás) tart.

(3) A Hivatal a meghallgatás helyéről és időpontjáról legalább a meghallgatást tíz nappal megelőzően hirdetményi úton és a Médiatanács honlapján közleményt tesz közzé.

(4) A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban a meghallgatáson szóban vagy írásban, illetve a meghallgatást követő öt napon belül írásban bárki kérdést intézhet a Hivatalhoz, vagy észrevételt tehet.

(5) A meghallgatásról nyolc napon belül jegyzőkönyv készül, amely a Hivatalban megtekinthető.

(6) A Médiatanács a beérkezett észrevételek és a nyilvános meghallgatáson elhangzott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével a meghallgatást követő negyvenöt napon belül dönt a pályázati felhívás véglegesítéséről.

A pályázati eljárás

51. §

(1) A pályázati eljárás - az e törvényben meghatározott kivételekkel - hivatalból, a pályázati felhívás közzétételével indul.

(2) A pályázati eljárás ügyintézési határideje nyolcvan nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a Ket.-ben meghatározottakon túl a pályázati felhívás közzététele napjától a pályázati ajánlat benyújtásáig terjedő időtartam. Az ügyintézési határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb húsz nappal meghosszabbítható.

A pályázati felhívás

52. §

(1) A Médiatanács a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására pályázati felhívást ír ki.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a médiaszolgáltatási lehetőség 49. § (3) bekezdés szerinti adatait,

b) pályázati felhívás célját,

c) az eljárás rendjére vonatkozó alapvető szabályokat,

d) a pályázati díj mértékét és megfizetésének módját,

e) a médiaszolgáltatási díj minimális mértékét (médiaszolgáltatási alapdíj), amely alatt - a közösségi médiaszolgáltatás kivételével - a médiaszolgáltatási jogosultság nem nyerhető el,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának formáját, határidejét,

g) a pályázati ajánlat kötelező tartalmát,

h) az értékelési elveket és az értékeléskor figyelembe veendő szempontokat, a pályázati ajánlatok értékelésének kategóriáit, az egyes értékelési kategóriákhoz rendelt számszerűen meghatározott értékelési keretet, továbbá az értékelés szabályait, amelyek alapján a Médiatanács dönt a pályázat nyerteséről,

i) a médiaszolgáltatás megkezdésének időpontját,

j) a médiaszolgáltatási jogosultság időtartamát,

k) a pályázati ajánlatra vonatkozó formai követelményeket,

l) a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének feltételeit,

m) a Médiatanács döntése szerinti egyéb feltételeket.

(3) A pályázati felhívás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl feltételként tartalmazhatja különösen:

a) a benyújtott pályázatokra vonatkozó ajánlati kötöttséget és annak időtartamát,

b) a közszolgálati műsorszámok meghatározott arányát,

c) a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok arányát,

d) a nemzeti és etnikai kisebbségi, illetőleg más kisebbségi igények meghatározott mértékű szolgálatát,

e) a hírszolgáltatás kötelezettségét,

f) a hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-bővítés céljára szolgáló pályázati feltételeket,

g) a kiegészítő és értéknövelő médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó feltételeket.

(4) A pályázati felhívást a Médiatanács hirdetményi úton és honlapján közzéteszi.

(5) A pályázati felhívást úgy kell kiírni, hogy a közzététel napjától számítva

a) országos médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább hatvan nap,

b) körzeti médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább negyven nap,

c) helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat benyújtására legalább harminc nap álljon rendelkezésre.

A pályázati felhívás módosítása és visszavonása

53. §

(1) A Médiatanács jogosult a pályázati felhívást az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosítani.

(2) A pályázati felhívást a pályázati ajánlatok benyújtását megelőző legfeljebb tizenöt napig lehet módosítani.

(3) A pályázati felhívás módosítását a pályázati felhívás közzétételére irányadó szabályok szerint kell nyilvánosságra hozni.

(4) A pályázati felhívás módosítása esetén a Médiatanács köteles a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét meghosszabbítani úgy, hogy az 52. § (5) bekezdés alapján meghatározott határidő a módosított pályázati felhívás közzétételétől rendelkezésre álljon.

(5) A Médiatanács a pályázati felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét megelőzően legfeljebb tizenöt nappal - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe vételével -visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételével azonos módon közzétenni, valamint megindokolni.

A pályázati díj

54. §

A pályázati felhívásra ajánlatot tevő pályázati díjat fizet. A pályázati díj a meghirdetett minimális médiaszolgáltatási díj öt százaléka. A pályázati díj nyolcvan százaléka a médiaszolgáltatási díjba beszámít.

A pályázó

55. §

(1) A pályázati eljárásban az a vállalkozás vehet részt

a) amelynek nincs hatvan napnál régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettsége, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettsége, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult,

b) amely nem áll csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás alatt, és

c) amellyel szemben a korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - pályázati eljárás alapján vállalt műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapuló kötelezettségének súlyos megszegését jogerős közigazgatási határozat nem állapította meg, illetve amelynek a műsorszolgáltatási vagy a hatósági szerződése felmondásra nem került.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontban meghatározott feltételeknek a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló bármely vállalkozásnak is meg kell felelnie.

(3) A pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a törvényben megállapított összeférhetetlenségi rendelkezéseknek megfelel.

(4) Amennyiben egy pályázó olyan - a törvény hatálya alá tartozó - médiaszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja a pályázati felhívásban meghirdetett jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot abban az esetben nyújthat be, ha ajánlata részeként joghatályos nyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a szerződés megkötésének időpontjától a már meglévő médiaszolgáltatási jogosultságáról, illetve ilyen igényéről lemond, vagy kötelezettséget vállal arra, hogy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzetet ugyanezzel a nappal egyéb módon megszünteti.

(5) A pályázati eljárásban egyidejűleg nem vehetnek részt olyan vállalkozások, amelyek egymásban, vagy egyike a másikban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyekben ugyanaz a harmadik fél rendelkezik befolyásoló részesedéssel.

A pályázati ajánlat

56. §

A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó adatait:

aa) nevét,

ab) székhelyét,

ac) cégnyilvántartási vagy egyéb nyilvántartási számát,

b) a pályázó hatályos létesítő okiratát,

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van a Magyar Köztársaság területén médiaszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi médiaszolgáltatási jogosultságot igénylő vállalkozásban,

d) a tervezett médiaszolgáltatás alapvető adatait:

da) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

db) vételkörzetét,

dc) az igénybe venni kívánt műsorszórási lehetőséget,

de) jellegét (kereskedelmi, közösségi),

df) a szolgáltatás műsoridejét, műsoridő beosztását,

dg) a tervezett kiegészítő és értéknövelő műsorszolgáltatást,

dh) a médiaszolgáltatás állandó megnevezését és szignálját,

di) vételkörzet-bővítés illetve hálózatba kapcsolódás esetén ennek tényét, a tervezett műsorszerkezetet, a közszolgálati műsorszámok, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsorszámok közlésére szánt napi, heti, havi minimális műsoridőt, a napi rendszeres híradásra szánt minimális műsoridőt, a nemzeti és etnikai vagy más kisebbségek igényeinek szolgálatára tervezett napi minimális műsoridőt,

e) közösségi médiaszolgáltatás kivételével a médiaszolgáltatási díj mértékére vonatkozó ajánlatot,

f) a médiaszolgáltató üzleti, pénzügyi tervét,

g) banki igazolást arra vonatkozóan, hogy a médiaszolgáltató működési költségeinek fedezete legalább a működés első három hónapjára, reklámbevétel nélkül, elkülönített pénzforgalmi számlán a médiaszolgáltató rendelkezésére áll,

h) a pályázó nyilatkozatát, arról, hogy a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek milyen nagyságú közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése van bármely magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, vagy lapterjesztő, továbbá magyarországi médiaszolgáltatást végző, illetőleg magyarországi médiaszolgáltatási lehetőséget igénylő vállalkozásban, és az ezt igazoló dokumentumokat,

i) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti kizáró ok, illetve arról, hogy más, folyamatban lévő pályázati ajánlatának elfogadása esetén nem keletkezne ilyen kizáró ok,

j) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, dokumentumokat, nyilatkozatokat.

A pályázati ajánlatok vizsgálata és alaki érvényessége

57. §

(1) A Médiatanács megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki és tartalmi érvényesség feltételeinek.

(2) Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha

a) a pályázó nem felel meg az 55. § szerinti személyi, részvételi feltételeknek, és az e törvény szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek,

b) a pályázati ajánlat nem a pályázati felhívásban meghatározott határidőben, helyen, példányszámban, formában és módon került benyújtásra,

c) a pályázati díjat határidőben nem fizették meg,

d) a pályázati ajánlat formailag nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek,

e) nem tartalmazza az 56. § (1) bekezdésben felsorolt adatokat.

(3) Az alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak helye nincs.

(4) Alakilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

Pályázati nyilvántartás és alakilag érvénytelen pályázat

58. §

(1) A Médiatanács az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat - a benyújtási határidő lejártától számított negyvenöt napon belül - hatósági nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: pályázati nyilvántartás). A pályázati nyilvántartásba vételről a Hivatal a résztvevővé vált pályázókat értesíti, és a pályázati nyilvántartásba vett pályázók listáját a Médiatanács honlapján közzéteszi.

(2) Az 57. § (2) bekezdés alapján alakilag érvénytelen pályázat esetén a Médiatanács a pályázó pályázati nyilvántartásba vételét végzéssel megtagadja. A nyilvántartásba vételt megtagadó végzés megszünteti az eljárásban a pályázó ügyféli minőségét. A pályázati nyilvántartásba vételt megtagadó végzés ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított nyolc napon belül felülvizsgálat kérhető a Fővárosi ítélőtáblától. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek helye nincs. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtása esetén a Médiatanács a pályázati eljárást - a bíróság jogerős döntéséig - felfüggeszti. A Médiatanács eljárást felfüggesztő végzésével szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Amennyiben a Médiatanács az alaki érvénytelenségi okot a pályázati nyilvántartásba vételt követően, a pályázati ajánlat érdemi elbírálása során észleli, a pályázat alaki érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázat érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

A pályázati ajánlat tartalmi érvényessége

59. §

(1) A pályázati ajánlat tartalmi érvényességének vizsgálatakor a Médiatanács a pályázati nyilvántartásba vett pályázó pályázati ajánlatát összességében és az egyes pályázati elemek tekintetében is értékeli, vizsgálja annak megalapozottságát.

(2) Ha a pályázati ajánlat tartalmilag hiányos, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. Ha a pályázati ajánlat nem egyértelmű, a Médiatanács a pályázótól az esélyegyenlőség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet. A hiánypótlás, illetve a felvilágosítás-kérés teljesítésére a kézbesítéstől számított tizenöt nap áll a pályázó rendelkezésére. Amennyiben a pályázó a hiányosságot a felhívásban megjelölt időtartamon belül megfelelően pótolja, a pályázatot úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyes és teljes körű lett volna. A hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A pályázati ajánlat azon elemei tekintetében, amelyek a pályázati felhívás alapján értékelésre kerülnek, hiánypótlásnak nincs helye. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

(3) A pályázati ajánlat tartalmilag érvénytelen, amennyiben

a) a pályázati felhívás szerinti értékelési szempontként megjelölt vállalások körében érthetetlen vagy egymásnak ellentmondó vagy nyilvánvalóan lehetetlen vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek akadályozzák a pályázat érdemi értékelését,

b) a pályázati ajánlat a Médiatanács megítélése szerint lehetetlen, túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz, illetve olyan nyilvánvalóan irracionális vagy megalapozatlan vállalásokat, feltételeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a Médiatanács rendelkezésére álló tényeknek, adatoknak, és ezáltal lehetetlenné teszik a pályázati kiírásban foglalt szempontrendszer szerinti értékelést,

c) a pályázati ajánlat megalapozatlansága miatt nem alkalmas az e törvényben, illetve a pályázati felhívásban meghatározott célok elérésére, megvalósítására, vagy

d) a pályázati felhívásban meghatározott tartalmi követelményeknek nem tesz eleget.

(4) A Médiatanács a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel nem állapítja meg, a pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét a pályázati eljárást lezáró döntésébe foglalja.

(5) Tartalmilag érvénytelen pályázati ajánlat esetén a pályázati díj ötven százaléka visszajár.

A pályázati ajánlat értékelése

60. §

(1) A pályázati ajánlatok értékelésére a pályázati felhívásban meghatározott elvek és szempontok alapján kerül sor. Az értékelési szempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a pályázat tárgyával, illetőleg a hatósági szerződés lényeges feltételeivel összhangban kell állniuk. Az egyes szempontok nem eredményezhetik a pályázati ajánlat ugyanazon tartalmi elemének többszöri értékelését.

(2) A Médiatanács a bírálati szempontokkal összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban a pályázati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, amelynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elemnél nem lehet.

(3) Az értékelés elveinek átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük.

(4) A pályázati ajánlatokat a pályázati felhívásban meghatározottaktól eltérően értékelni nem lehet.

A pályázati eljárás megszüntetése

61. §

(1) A Médiatanács végzéssel megszünteti a pályázati eljárást, amennyiben

a) a pályázati felhívásra nem érkezik pályázati ajánlat,

b) a pályázati eljárás a lefolytatása során felmerült körülmény, feltétel folytán okafogyottá válik, így különösen abban az esetben, ha a pályázati felhívást követően a hazai vagy a nemzetközi gazdálkodási környezet nagymértékben megváltozik, illetve a pályázati felhívás kiírásakor fennálló - gazdasági, jogi, frekvenciagazdálkodási, médiaszolgáltatási piaci - körülmények, feltételek lényegesen megváltoznak,

c) a Médiatanács mérlegelése szerinti médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben vagy a pályázati felhívásban rögzített alapelvek, célok a pályázati eljárás lefolytatásával nem biztosíthatóak, vagy

d) a Médiatanács a benyújtott pályázati ajánlatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítja, hogy a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított pályázó pályázati ajánlata összességében vagy egyes részeiben nem felel meg az e törvényben foglalt céloknak és alapelveknek vagy veszélyeztetné a frekvenciakészlettel, mint állami tulajdonnal való felelős, rendeltetésszerű, hatékony gazdálkodást.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

A pályázati eljárás eredménye, az eredmény közzététele, a pályázati ajánlatok nyilvánossága

62. §

(1) A Médiatanács hatósági határozatban állapítja meg

a) a pályázati eljárás eredményes vagy eredménytelen voltát, és

b) eredményesség esetén a pályázati eljárás nyertesét.

(2) Eredménytelen a pályázati eljárás, amennyiben valamennyi benyújtott pályázati ajánlat alaki vagy tartalmi szempontból érvénytelen.

(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek.

(4) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint a pályázati felhívással azonos helyen és módon nyilvánosan közzéteszi.

(5) A Médiatanács (1) bekezdésben meghatározott határozatával szemben a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jogszabálysértésre hivatkozással bírósági felülvizsgálat kérhető a Fővárosi ítélőtáblától azzal, hogy a határozat meghozatalától számított harminc napos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha az ismert ügyfeleken kívüli más jogorvoslatra jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást.

(6) A bírósági felülvizsgálat iránti keresetet a Fővárosi Ítélőtábla háromtagú tanácsban, a kereset benyújtására meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla határozatával szemben fellebbezésnek, perújításnak, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye.

(7) A pályázati ajánlatban szereplő adatokról a Médiatanács a szerződés megkötéséig harmadik személynek nem adhat tájékoztatást.

(8) Alakilag és tartalmilag érvényes, de nyertessé nem nyilvánított pályázati ajánlat esetén a pályázati díj nyolcvan százaléka visszajár.

Hatósági szerződés

63. §

(1) A 62. § (1) bekezdés b) pont szerinti határozatnak a nyertessé nyilvánított pályázóval történő közlésével a Médiatanács a pályázat nyertesével való hatósági szerződéskötés érdekében hivatalból hatósági eljárást indít. E hatósági eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hatósági eljárásban a pályázat nyertese nem vesz részt, vagy a hatósági szerződés megkötését akadályozza, az (1) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidőn túl a hatósági szerződés nem köthető meg, ez esetben a Médiatanács az eljárás megindításától számított negyvenötödik napon az eljárást megszünteti. Az eljárásban igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázat esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács megköti a hatósági szerződést.

(4) Amennyiben a 62. § (5) bekezdés szerint a Fővárosi Ítélőtábla eljárását kezdeményezték, a hatósági szerződés a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntéséig nem köthető meg. A Fővárosi Ítélőtábla felülvizsgálati eljárásának időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(5) A Médiatanács a 186. § szerint bírságot szabhat ki, amennyiben a nyertes pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, vagy a hatósági szerződést nem köti meg.

(6) A Médiatanács a bírság kiszabása mellett a pályázati ajánlat visszavonásából, a hatósági szerződés megkötésének akadályozásából származó valamennyi költség viselésére, megfizetésére is kötelezheti a nyertes pályázót.

(7) A hatósági szerződésben meg kell határozni a médiaszolgáltató kötelezettségei teljesítésének megállapításához szükséges információk előállítására, őrzésére, hozzáférhető állapotban tartására és közlésére vonatkozó feltételeket.

(8) Amennyiben a hatósági szerződésben meghatározott időpontig a médiaszolgáltatás nyújtására -a nyertes pályázó érdekkörében felmerült ok miatt - nem kerül sor, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként előre köteles megfizetni. A médiaszolgáltatási jogosultság elnyerésekor a médiaszolgáltatási díjat fél évre előre kell megfizetni.

(10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani.

(11) A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit.

(12) A médiaszolgáltató a pályázati ajánlatában vállalt időtartamban és műsoridőben a műsoridőbeosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy hírközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A médiaszolgáltató saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységére a távközlési szolgáltatási engedély nem szükséges, de ez nem érinti a jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyek beszerzésére vonatkozó kötelezettséget.

(13) A 49. § (8) bekezdés szerinti eredeti igénylő a pályázat nyertesétől az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt.

Hálózatba kapcsolódás, vételkörzet-bővítés, szerződésmódosítás

64. §

(1) A hálózatba kapcsolódás, illetve a vételkörzet-bővítés feltétele a Médiatanács jóváhagyása és a médiaszolgáltatási hatósági szerződések módosítása.

(2) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódásról az abba kapcsolódók együttes kérelme alapján dönt. A Médiatanács a vételkörzet-bővítésről kérelemre indult eljárásban dönt.

(3) Nem módosítható a médiaszolgáltatási hatósági szerződés, ha a médiaszolgáltató vagy a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás vagy a vételkörzet-bővítés következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak.

(4) Országos médiaszolgáltató nem lehet hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató. Nem módosítható a médiaszolgáltatási hatósági szerződés, ha a hálózatba kapcsolódó körzeti vagy helyi médiaszolgáltató saját médiaszolgáltatása nem éri el naponta a négy órát.

(5) A közösségi médiaszolgáltató csak közösségi médiaszolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba.

(6) Ha a médiaszolgáltató vételkörzete a műsorterjesztő rendszerrel elért lakosságszám növekedése, vagy hálózatba kapcsolódás, vagy vételkörzet-bővítés miatt nőtt meg és ennek folytán változott a helyi médiaszolgáltató körzeti, a körzeti pedig országos médiaszolgáltatóvá, a médiaszolgáltató köteles eleget tenni az adott új médiaszolgáltatóra vonatkozó, e törvényben foglalt követelményeknek.

(7) A Médiatanács a hálózatba kapcsolódás és a vételkörzet-bővítés részletszabályait és további feltételeit iránymutatásban állapítja meg.

Az ideiglenes médiaszolgáltatás

65. §

(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe vételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet

a) olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, amelynek a frekvenciatervét a Médiatanács a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerződést még nem kötött, vagy

b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét,

b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,

c) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,

d) a műsortervet,

e) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,

f) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a műsorszolgáltató nyilatkozatát a műsorszolgáltatás megkezdésének napjáról.

(3) A kérelmet a benyújtástól számított tíz napon belül kell elbírálni. Amennyiben a kérelem nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, a Médiatanács hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás teljesítésére a kézbesítéstől számított öt nap áll a kérelmező rendelkezésére. A hiánypótlási határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a Médiatanács a kérelmet elutasítja. A Médiatanács a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásának napja és a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdőnapja között legalább harminc nap időköz nem telik el.

(4) Ha a médiaszolgáltatási lehetőségre több kérelmet nyújtanak be, akkor a Médiatanács a kérelmeket érkezésük sorrendjében bírálja el. Amennyiben a korábban érkezett kérelem alapján a Médiatanács hatósági szerződést köt, a később érkezett kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, és szükség esetén fel kell szólítani a kérelmezőt a (2) bekezdés e) pont szerinti időpontok módosítására.

(5) Ideiglenes hatósági szerződést

a) ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer,

b) azonos közigazgatási területen évente három alkalommal lehet kötni. Az ideiglenes hatósági szerződések időtartama között legalább egy hónapnak el kell telnie.

(6) Az ideiglenes médiaszolgáltatásra feljogosított médiaszolgáltató más médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat, vételkörzet-bővítést nem kezdeményezhet.

(7) Ideiglenes hatósági szerződés alapján a közösségi médiaszolgáltatónak nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni. A médiaszolgáltatási díjat egyébként a Médiatanács állapítja meg.

(8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazása során a 71. §-ban szereplő előírásokat nem kell figyelembe venni.

(9) Az (1) bekezdésben megjelölt ideiglenes médiaszolgáltatási idő nem hosszabbítható meg.

(10) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltatási jogosultság 2010. január 1. és a Dtv. 38. §

(11) bekezdésben rögzített céldátum között úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, a Médiatanács a médiaszolgáltató kérelmére - a jogszabályban az audiovizuális médiaszolgáltatók műsorterjesztése digitális átállásának céldátumára megjelölt határidőig - a médiaszolgáltatási jogosultságra ideiglenes hatósági szerződést köthet.

(11) Amennyiben a rádiós médiaszolgáltatási jogosultság úgy jár le, hogy az a 48. § (5) bekezdés alapján nem újítható meg, és a pályáztatási eljárás során döntés még nem született, a Médiatanács a korábban jogosultsággal rendelkező médiaszolgáltatóval, annak kérelmére, a nyertes pályázóval történő hatósági szerződés megkötése napjáig, de legfeljebb hatvan napos időtartamra ideiglenes hatósági szerződést köthet.

(12) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során az (1)-(5) bekezdés, valamint a (9) bekezdés nem alkalmazható.

IV. Fejezet

Közösségi médiaszolgáltatás

66. §

(1) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás

a) egy meghatározott társadalmi, nemzeti, kisebbségi, kulturális vagy vallási közösség, csoport, vagy

b) egy adott településen, régióban vagy vételkörzetben élők tájékoztatásra, kulturális műsorszámok elérésére irányuló különleges igényeit szolgálja ki, vagy

c) műsoridejének túlnyomó részében a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljait szolgáló műsorszámok kerülnek közzétételre.

(2) A lineáris közösségi médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási szabályzatában meghatározza

a) tevékenységének célját,

b) azon kulturális területeket, témákat, amelyek bemutatását vállalta,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatás azon céljait, amelyek szolgálatát vállalta,

d) az általa szolgálni kívánt közösséget vagy közösségeket (társadalmi csoportot vagy meghatározott földrajzi területen élőket),

e) amennyiben az (1) bekezdés a)-b) pontnak megfelelően egy meghatározott közösség igényeit szolgálja ki, úgy e közösséget, valamint a kifejezetten e közösségnek szóló műsorszámok minimális, százalékos arányát a műsoridő egészéhez viszonyítottan.

(3) A médiaszolgáltató a közösségi médiaszolgáltatásra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek való megfelelésről és médiaszolgáltatási szabályzat betartásáról évente beszámol a Médiatanácsnak.

(4) A lineáris közösségi médiaszolgáltatás:

a) rendszeresen tájékoztat egy adott társadalmi vagy helyi közösség híreiről, illetve egyéb hírszolgáltatást is végez,

b) kulturális műsorszámokat tesz közzé,

c) törekszik a hallási fogyatékkal élők igényeinek figyelembe vételére audiovizuális médiaszolgáltatás esetében,

d) audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a magyar, illetve európai műsorkvótákra vonatkozó, 20. § szerinti előírások szerint működik,

e) legalább naponta négyórányi műsoridővel rendelkezik, ide nem értve a képújság időtartamát,

f) legalább naponta kétórányi műsoridőben az adott naptári évben általa első ízben bemutatott (nem ismételt) műsorszámot tesz közzé,

g) műsorszámai között legalább ötven százalék saját készítésű vagy független előállítóktól beszerzett tartalom,

h) műsoridejének több mint kétharmadában köteles a 83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámokat szolgáltatni, amibe beleszámít a szolgált közösségnek szóló hírműsorszám, politikai tájékoztató műsorszám, kulturális műsorszám, közérdekű információt közzétevő képújság és az egyéb, nem elsősorban az adott közösségnek szóló hasonló tartalom is,

i) rádiós médiaszolgáltatás esetében a zenei műsorszámok bemutatására szánt műsoridejének legalább ötven százalékát magyar zenei műsorszámok bemutatására fordítja.

(5) A médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerése a Médiatanácsnál kezdeményezett eljárásban, a Médiatanács határozata alapján történik meg. Ezen eljárás a médiaszolgáltatásnak a 42. § szerinti nyilvántartásba vételét követően a médiaszolgáltató által kezdeményezhető. A Médiatanács eljárása során megvizsgálja a már működő, vagy indítani kívánt médiaszolgáltatást és annak médiaszolgáltatási szabályzatában foglaltakat az (1)-(4) bekezdés szerinti kritériumoknak való megfelelés céljából, majd hatvan napon belül hatósági határozatot hoz.

(6) Az (5) bekezdés alapján történő elismerést követően a Médiatanács legalább kétévente - új szolgáltatás esetében az első év után is - részletes, legalább hét műsornapra kiterjedő - vizsgálat során eljárásában hivatalból vizsgálja a médiaszolgáltató működését, amelynek érdekében az az általa közzétett műsorszámokkal, illetve a médiaszolgáltatás tartalmával kapcsolatban részletes adatszolgáltatásra köteles. Amennyiben a Médiatanács megállapítása szerint a vizsgált médiaszolgáltatás nem felel meg a lineáris közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, úgy határozatával visszavonja a közszolgálati médiaszolgáltatásként való elismerést.

V. Fejezet

A piaci koncentráció megelőzése és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók

A médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó általános szabályok

67. §

A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók piaci koncentrációja a sokszínű médiapiac fenntartása, valamint a tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása céljából e törvény keretei között korlátozható.

68. §

(1) A legalább harmincöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató, a lineáris rádiós médiaszolgáltató, valamint a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen legalább negyven százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltató, a médiaszolgáltató bármely tulajdonosa, és a médiaszolgáltató bármely tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező személy vagy vállalkozás

a) új médiaszolgáltatást nem indíthat, médiaszolgáltatást végző vállalkozásban részesedést nem szerezhet, és

b) köteles médiaszolgáltatásai műsorstruktúrájának módosításával, a magyar műsorszámok, a független műsorkészítők által előállított műsorszámok arányának növelésével, vagy egyéb módon intézkedéseket tenni a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés a) pont esetében, amennyiben a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató médiaszolgáltatást végző vállalatban részesedést kíván szerezni, a Médiatanács a 171. § szerinti eljárásában a szakhatósági hozzájárulást köteles megtagadni.

(3) Az (1) bekezdés b) pont esetében a sokszínűség növelésére irányuló intézkedések meghatározása érdekében a médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatóval - legalább egyéves időtartamra szóló - hatósági szerződést köthet, amely eljárásban a Médiatanácsnak joga van mérlegelni a médiaszolgáltató által vállalni kívánt kötelezettségek elfogadását. Ilyen irányú kérelem a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított harminc napon belül terjeszthető elő. Amennyiben a hatósági szerződés - a megegyezés elmaradása miatt - a 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozat közlésétől számított három hónapon belül nem jön létre, akkor a Médiatanács az eljárást végzéssel megszünteti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés létrejöttének hiányában a Médiatanács 70. § (7) bekezdésben meghatározott hatósági határozatának közlésétől számított hat hónapon belül a médiaszolgáltató köteles a médiapiac sokszínűségének növelése érdekében tervezett intézkedéseinek jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani. A Médiatanács a kérelem jóváhagyása iránti eljárásban azt vizsgálja, hogy a bejelentett intézkedések alkalmasak-e a korábbi tájékoztatási monopólium csökkentésére, a médiapiac sokszínűségének és a plurális tájékoztatás növelésére. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki.

(5) Amennyiben a kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, azt a Médiatanács határozatával jóváhagyja.

(6) Kétség esetén a médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a tervezett intézkedések megfelelnek a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(7) Amennyiben a Médiatanács a tervezett intézkedéseket nem hagyja jóvá, erről határozatot hoz, amelyben meghatározza, hogy azok miért nem megfelelőek a (4) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése szempontjából.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a médiaszolgáltató köteles a Médiatanács által megállapított határidőben, de legfeljebb harminc napon belül - a Médiatanács (7) bekezdésben szereplő határozatába foglalt szempontokat figyelembe véve - új intézkedéstervezetet benyújtani. E kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiatanács eljárási bírságot szab ki. Amennyiben ezen új kérelemben foglalt intézkedések sem megfelelők a (4) bekezdésben foglalt feltételek szempontjából, úgy a Médiatanács a 184-186. § szerint jogkövetkezményt alkalmazhat.

(9) A Médiatanács a határozatával jóváhagyott intézkedések teljesítését általános hatósági felügyelet keretében ellenőrzi.

(10) A lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon együttesen elért éves átlagos közönségarányt az (1) bekezdés összefüggésében úgy kell meghatározni, hogy a lineáris audiovizuális és a lineáris rádiós piacon külön-külön elért éves átlagos közönségarány százalékban kifejezett mértékét össze kell adni.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározása

69. §

(1) JBE médiaszolgáltatónak minősül a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató.

(2) A 32. §-ban és a 38-39. §-ban a JBE médiaszolgáltató számára előírt kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi.

(3) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozó módszertant iránymutatásban adja ki. A módszertan végleges meghatározását és (4) bekezdés szerinti esetleges szerződésbe foglalását megelőzően legalább harminc nappal a módszertan tervezetét a Hatóság internetes honlapján közzéteszi, amelyre bármely médiaszolgáltató észrevételt tehet.

(4) A 68. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozóan a Hatóság külső vállalkozóval szerződést köthet. A szerződő felet nyílt pályázati eljárás keretében kell kiválasztani. A szerződésben meg kell határozni a közönségarány-mérés módszerét, szakmai kritériumait, valamint az eredmények Hatóság általi auditálásának rendjét.

(5) A Hatóság a közönségarány mérésének módszertanát, illetve a médiaszolgáltatások éves átlagos közönségarányát internetes honlapján közzéteszi.

A médiapiaci koncentráció megelőzésére és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások szabályai

70. §

(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Ket. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(12) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja.

(2) A Médiatanács a hatósági ellenőrzési eljárásban a releváns tények és körülmények, tisztázása érdekében a médiaszolgáltatókat végzéssel adatszolgáltatásra kötelezheti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a hatósági ellenőrzést esetlegesen követő, a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott érdemi döntés elleni jogorvoslatban támadható.

(3) Az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács - a 175. § (8) bekezdése szerint - eljárási bírságot szabhat ki. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő médiaszolgáltató 45. § (1) bekezdés ad) pont szerinti tisztségviselőjét vagy bejelentett képviselőjét is.

(4) A közönségarány meghatározásánál figyelembe kell venni, illetve a közönségarányhoz hozzá kell számítani

a) a médiaszolgáltató által szolgáltatott valamennyi, a Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásnak,

b) az érintett médiaszolgáltató befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltatók Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak, és

c) az érintett médiaszolgáltató bármely tulajdonosának, vagy tulajdonosa tulajdonosának befolyásoló részesedése mellett működő médiaszolgáltató Magyar Köztársaság területén terjesztett lineáris médiaszolgáltatásainak

közönségarányát.

(5) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés alapján megállapítja, hogy a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás lefolytatására okot adó körülmény fennáll, akkor a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően kizárólag az eljárás végzésben történő megindításáról dönt.

(6) Amennyiben a hatósági ellenőrzés alapján a Médiatanács azt állapítja meg, hogy a korábban hozott (7) bekezdés szerinti határozatban azonosított médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató, illetve a (7) bekezdés szerinti határozatban, illetve a (10) bekezdés szerinti hatósági szerződésben azonosított JBE szolgáltatók köre nem változott, akkor az eljárás megindítását mellőzi.

(7) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hatósági határozatban azonosítja a 68. § szerinti, a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltatót, illetve a 69. § szerinti JBE médiaszolgáltatót, valamint dönt a korábban határozatban azonosított e minőségének megszüntetéséről.

(8) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozatban a Médiatanács a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmát is meghatározza az ott foglalt mérlegelési szempontok figyelembe vételével.

(9) A médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE szolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban hozott határozat felülvizsgálatára a 163. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi ítélőtáblától kérheti a Médiatanács határozata ellen indított kereset indításával. A Fővárosi Ítélőtábla keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el.

(10) A JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásban a Médiatanács határozathozatal helyett hatósági szerződést is köthet a médiaszolgáltatóval a médiaszolgáltató JBE azonosításáról, illetve a JBE médiaszolgáltatót a 32. § és a 38-39. § alapján terhelő kötelezettségek pontos tartalmáról. Ez esetben a 32. § és 38-39. §-ban foglalt kötelezettségek megállapításának mérlegelési szempontjaitól a felek eltérhetnek azzal, hogy a JBE médiaszolgáltató az ott foglalt kötelezettségek teljesítése alól a hatósági szerződésben sem mentesíthető.

(11) A médiapiaci koncentráció megelőzésére illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárását - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Médiatanács minden év szeptember 30. napjáig lefolytatja. A Médiatanács médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárásában hozott határozata, illetve a megkötött hatósági szerződés mindaddig hatályban marad, amíg ugyanezen tárgyban a következő évben folytatott eljárás eredményeként meghozott következő határozat, illetve hatósági szerződés hatályba nem lép.

(12) Az (1)-(ll) bekezdés alkalmazásában árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének médiaszolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

A hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződéssel médiaszolgáltatási jogosultságot szerző lineáris rádiós médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójára vonatkozó szabályok

71. §

(1) Aki hatósági vagy műsorszolgáltatási szerződés alapján lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult, az egyidejűleg legfeljebb

a) egy országos lineáris rádiós médiaszolgáltatás,

b) két körzeti és négy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás, vagy

c) tizenkét helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás végzésére rendelkezhet jogosultsággal.

(2) A tematikus lineáris rádiós médiaszolgáltatás kivételével az országos lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban.

(3) Ugyanaz a gazdasági társaság lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult szervezetben az (1) bekezdésben foglalt korlátok között szerezhet befolyásoló részesedést.

(4) A körzeti és helyi lineáris rádiós médiaszolgáltató vagy annak tulajdonosa a médiaszolgáltatásának vételkörzetébe eső más körzeti vagy helyi lineáris rádiós médiaszolgáltatást végző vállalkozásban - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - befolyásoló részesedést nem szerezhet.

(5) A (4) bekezdésben foglalt korlátozás nem alkalmazható, ha

a) a két médiaszolgáltató vételkörzete legfeljebb húsz százalékban fedi át egymást, vagy

b) a pályázat elbírálása után kihasználatlan adásidő marad és új pályázat kiírása mellett a kihasználatlanul maradt adásidőre szerződést kötnek a (4) bekezdésben megjelölt médiaszolgáltatóval, feltéve, hogy az általa így megszerzett adásidő a már meglevő adásidejétől nyolcvan százalékban eltér, és egyik adásidő sem haladja meg a négy órát.

(6) Az országos lineáris rádiós médiaszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező nem szerezhet befolyásoló részesedést más lineáris rádiós médiaszolgáltatást, vagy műsorterjesztést végző vállalkozásban.

(7) A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szerinti szervezeti egyesülés és meghatározó befolyásszerzés nem engedélyezhető, ha az e törvényben foglaltak sérelmével jár.

VI. Fejezet

A sokszínűség védelme a műsorterjesztés során

A műsorterjesztés sokszínűsége

72. §

(1) Azon médiaszolgáltatások száma, amelyek médiaszolgáltatójában azonos vállalkozás rendelkezik befolyásoló részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.

(2) Azon médiaszolgáltatások száma, amelynek médiaszolgáltatója műsorterjesztési tevékenységet is végez, vagy amelynek médiaszolgáltatójában azonos műsorterjesztő vállalkozás rendelkezik tulajdoni részesedéssel, nem haladhatja meg az adott átviteli rendszeren terjesztett audiovizuális médiaszolgáltatások negyedét, illetve rádiós médiaszolgáltatások felét.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott arányoknak a műsorterjesztő vállalkozás által a nézőknek vagy a hallgatóknak kínált valamennyi programcsomag tekintetében érvényesülniük kell.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségek nem vonatkoznak a közszolgálati médiaszolgáltató által végzett műsorterjesztési tevékenységre.

A médiaszolgáltatások továbbításának kötelezettsége

73. §

(1) A magyar, az etnikai kisebbségi és az európai kultúra megőrzése, védelme, valamint továbbfejlesztése, a nemzeti, illetve etnikai kisebbségi nyelv ápolása, az állampolgárok tájékozódási igényeinek kielégítése és a demokratikus közéletben való részvételük elősegítése, továbbá a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott műsorterjesztőt a 74-75. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik (a továbbiakban: továbbítási kötelezettség).

(2) Továbbítási kötelezettség terheli a nyilvánosság számára rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás közvetítését végző átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó műsorterjesztőt.

(3) A rádiós és az audiovizuális médiaszolgáltatás nyilvánosság számára történő közvetítését végző átviteli rendszerek, hálózatok közé tartoznak különösen a kábeltelevízió-hálózatok, a műholdas, a földi (kivéve az analóg audiovizuális műsorszóró) műsorterjesztő hálózatok, valamint a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítását lehetővé tevő átviteli rendszerek, amennyiben a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, vagy ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést.

(4) A továbbítási kötelezettség kiterjed más átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést végző szolgáltatóra, üzemeltetőre, amennyiben az előfizetők, felhasználók széles körben ezen átviteli rendszert, hálózatot használják a rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételének fő eszközeként. Ezen átviteli rendszereket, hálózatokat a továbbítási kötelezettség szempontjából a Médiatanács rendszeresen - de legalább háromévente - ellenőrzi, és ennek keretében elemzi. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként szükség esetén megindított hatósági eljárás során megállapítja, hogy az adott átviteli rendszer, hálózat tekintetében indokolt a továbbítási kötelezettség előírása, határozatában az átviteli rendszeren, hálózaton műsorterjesztést nyújtó valamennyi szolgáltató, üzemeltető vonatkozásában megállapítja a továbbítási kötelezettség fennállását.

(5) A továbbítási kötelezettség az elsődlegesen audiovizuális médiaszolgáltatások nyilvánosság számára történő közvetítésére szolgáló műsorterjesztői hálózaton, átviteli rendszeren nem vonatkozik a rádiós médiaszolgáltatásokra.

(6) Amennyiben a műsorterjesztő több átviteli rendszeren, műsorterjesztői hálózaton is nyújt műsorterjesztési szolgáltatást, az (1)-(4) bekezdés szerinti továbbítási kötelezettség átviteli rendszerenként, műsorterjesztői hálózatonként külön-külön terheli.

(7) Médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségűnek minősül a műsorterjesztő (a továbbiakban: meghatározó műsorterjesztő), ha

a) műsorterjesztői szolgáltatása előfizetőinek száma - műsorterjesztő platformtól, hálózattól függetlenül - meghaladja a százezer főt, vagy

b) nyilvánosan elérhető, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető műsorterjesztési szolgáltatás esetén a műsorterjesztő vételkörzete a Magyar Köztársaság lakosságának több mint egyharmadára kiterjed,

és a műsorterjesztő, vagy benne, illetve tulajdonosában befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás, valamint a műsorterjesztő, illetve tulajdonosa befolyásoló részesedése mellett működő más vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett műsorterjesztésből vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásból származó árbevétele - az analóg műsorszórás kivételével - meghaladja az évi egymilliárd forintot.

(8) Kétség esetén a meghatározó műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy esetében a (7) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn.

74. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók összesen négy lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását és három lineáris rádiós médiaszolgáltatását a műsorterjesztő - a műsorszórással megvalósított műsorterjesztés kivételével - díjmentesen köteles továbbítani. A műsorterjesztő e médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférésért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat az előfizetőtől nem kérhet. A közszolgálati médiaszolgáltató nem követelhet e médiaszolgáltatásai terjesztéséért a műsorterjesztőtől ellenszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség érvényesülését hivatalból vagy kérelemre a Médiatanács ellenőrzi.

(3) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi.

75. §

(1) A műsorterjesztőt - teljes kapacitásának tíz százalékáig, de legfeljebb három médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók körzeti vagy országos, audiovizuális közösségi médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A műsorterjesztőt - legfeljebb további két médiaszolgáltatás tekintetében - a helyi vételkörzetű médiaszolgáltató audiovizuális közösségi médiaszolgáltatására vonatkozó, műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli, feltéve, hogy a médiaszolgáltató vételkörzete a Médiatanács nyilvántartásában szereplő adatok alapján az adott műsorterjesztő vételkörzetében, illetve a (4) bekezdés szerinti elkülönült szolgáltatási területen található, és médiaszolgáltatását célzottan az adott terület lakossága számára nyújtja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács iránymutatásában kijelölhet - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további két olyan lineáris közösségi vagy közszolgálati médiaszolgáltatást, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A Médiatanács az iránymutatását rendszeresen felülvizsgálja.

(4) Amennyiben az (1)-(3) bekezdés szerinti műsorterjesztő átviteli rendszere több, egymástól műszakilag elkülöníthető területet kiszolgáló részből áll, az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségek a műsorterjesztőt az egymástól műszakilag elkülöníthető területenként értelemszerűen külön-külön terhelik.

(5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,

a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és

b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembe vételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül.

(6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában nem vehető figyelembe a műsorterjesztő információs csatornája, valamint az olyan médiaszolgáltatás, amelynek médiaszolgáltatójában vagy annak tulajdonosában a műsorterjesztő vállalkozás vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(7) A meghatározó műsorterjesztőt az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakhoz képest legfeljebb további három lineáris közösségi audiovizuális médiaszolgáltatás tekintetében - a médiaszolgáltatók audiovizuális közösségi műsorszolgáltatására vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlata tekintetében - szerződéskötési kötelezettség terheli.

(8) Amennyiben a továbbítási kötelezettség teljesítése során a műsorterjesztő már csak egy jogosult médiaszolgáltató továbbítására köteles, de egyidejűleg több jogosult médiaszolgáltató is igényt tart a továbbításra, a műsorterjesztő köteles nyilvános, átlátható eljárás során pártatlanul és objektív kritériumok alapján mérlegelni a jogosult médiaszolgáltatók szerződéses ajánlatait.

(9) Az ajánlat objektív műszaki okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt szolgáltatási igény veszélyezteti a működés biztonságát, illetve a hálózat egységét.

(10) Az ajánlat objektív gazdasági okok miatt akkor utasítható vissza, ha az ajánlatban megjelölt díjak olyan mértékben eltérnek a költségektől (beleértve a szokásos hasznot is), hogy a megállapodás nem lehetséges.

(11) Kétség esetén a műsorterjesztő köteles bizonyítani, hogy a műsor továbbítása gazdaságilag vagy műszakilag nem megalapozott.

76. §

A médiaszolgáltató jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben

a) a 75. § (1)-(3) és (7) bekezdés szerinti valamely szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, vagy

b) a műsorterjesztő a jogosult médiaszolgáltató jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.

77. §

(1) A műsorterjesztő köteles a műsorszolgáltatókkal az e fejezetben meghatározott továbbítási kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait - a megkötést vagy a módosítást követő harminc napon belül - a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt - a megszűnést követő harminc napon belül - tájékoztatni.

(2) Az e fejezetben szabályozott továbbítási kötelezettséggel kapcsolatban a műsorterjesztők és a médiaszolgáltatók kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége

78. §

(1) A jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik (a 78-81. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett médiaszolgáltató), valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) A kötelezett médiaszolgáltatót a műsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli. A kötelezett médiaszolgáltatót a szerződéskötési kötelezettség lineáris médiaszolgáltatásonként külön-külön terheli.

(3) A kötelezett médiaszolgáltató nem szabhatja feltételéül valamely médiaszolgáltatása tekintetében történő szerződéses megállapodás, illetve e megállapodás lényeges tartalmi elemének meghatározása során az adott médiaszolgáltatás terjesztéséhez nem nélkülözhetetlen más médiaszolgáltatása vonatkozásában történő szerződés létrehozatalát, illetve egyéb szolgáltatás, termék megvásárlását vagy igénybevételét (árukapcsolás tilalma).

(4) A kötelezett médiaszolgáltató és műsorterjesztő a szerződést és a szerződésben meghatározott feltételeket - különösen, de nem kizárólagosan a díjat - az egyenlő elbánás elvének megfelelően, megfizethető árszinten, a technológiasemlegesség és a méretgazdaságosság elvének figyelembe vételével kötelesek kialakítani. Ennek során a kötelezett médiaszolgáltató nem tehet indokolatlan különbséget a műsorterjesztők szerződéses ajánlatai között. A szerződést a felek a díj tekintetében - a szerződéskötéstől számítva - évente egy alkalommal módosíthatják.

(5) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás kötelezettségébe ütköző magatartásnak minősül különösen, ha a kötelezett médiaszolgáltató

a) a műsor terjesztését indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelynek teljesítésére a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtók meghatározó hányada nem képes, vagy

b) a műsorterjesztő által fizetendő díj megállapítása során olyan árazási, díjképzési feltételt - ideértve a forgalom után számított árkedvezményt - állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak néhány műsorterjesztő számára válnak elérhetővé.

(6) Az ajánlat abban az esetben utasítható vissza, amennyiben az ajánlatban foglaltak teljesítése objektív műszaki vagy gazdasági okok alapján lehetetlen, és e feltételek tekintetében a szerződéskötésre irányuló eljárásban a felek nem tudnak megegyezni.

(7) Kétség esetén a kötelezett médiaszolgáltató köteles bizonyítani az ajánlat visszautasításának megalapozottságát.

79. §

(1) A kötelezett médiaszolgáltató a 78. § (2) bekezdésben meghatározott szerződéskötési kötelezettség megfelelő és átlátható érvényesülése érdekében köteles a médiaszolgáltatásának terjesztésével összefüggő általános szerződési keretfeltételeket kialakítani és azokat honlapján közzétenni.

(2) A kötelezett médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott általános szerződéses keretfeltételeit az ésszerűség követelményének megfelelően úgy köteles kialakítani, hogy azok indokoltak, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem alkalmazható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a következő szerződéses feltételekre kell alkalmazni:

a) a kötelezett médiaszolgáltatónak fizetendő műsordíjjal kapcsolatos szerződéses keretfeltételek, így különösen a kötelezett médiaszolgáltató díjképzési politikájának alapelvei, módszere, díjazási időszaka, a díjfizetés módja és ideje,

b) a szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai,

c) a szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei,

d) a szolgáltatás szünetelésének esetei,

e) szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.

(4) A kötelezett médiaszolgáltató a szerződéses feltételek módosítása esetén legalább az új szerződési feltételek hatálybalépése előtt harminc nappal köteles az új szerződési feltételeket hozzáférhetővé tenni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben fogalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal ellenőrzi.

80. §

(1) A műsorterjesztő jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben

a) a 78. § (2) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, vagy

b) a kötelezett médiaszolgáltató a jogosult műsorterjesztő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.

(2) Amennyiben a műsorterjesztő által fizetendő díj mértéke vitatott, a kötelezett médiaszolgáltatót terheli a díjképzés jogszerűségének, illetve az egyenlő elbánás kötelezettségnek megfelelő eljárás bizonyítása.

81. §

(1) A kötelezett médiaszolgáltató köteles a műsorterjesztőkkel a 78. §-ban meghatározott kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait - a megkötést vagy a módosítást követő harminc napon belül - a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt - a megszűnést követő harminc napon belül - tájékoztatni.

(2) A 78-79. §-ban meghatározott kötelezettséggel kapcsolatban a kötelezett médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZSZOLGÁLATI MÉDIASZOLGÁLTATÁS

I. Fejezet

A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei és céljai

A közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei

82. §

A közszolgálati médiaszolgáltatás

a) az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők - a jogszabályok nyújtotta keretek között - szakmai autonómiát élveznek,

b) rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását,

c) működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik,

d) tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai

83. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatás célja:

a) a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni,

b) a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolása, gazdagítása,

c) a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítése, illetve megerősítése, valamint a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartása,

d) az alkotmányos jogoknak, az alkotmányos rend alapértékeinek és a demokratikus társadalmi rend szabályainak megismertetése, támogatása,

e) a nemzeti, etnikai, vallási közösségek és kisebbségek, valamint egyéb közösségek médiával szemben támasztott igényeinek kielégítése, kultúrájának bemutatása, a kisebbségek anyanyelvének ápolása,

f) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportoknak, valamint a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése,

g) a határon túli magyarság kulturális igényeinek szolgálata, nemzeti önazonosságuk és anyanyelvük megőrzésének elősegítése, az anyaországgal való szellemi kapcsolattartásuk lehetővé tétele,

h) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorszámok közzététele,

i) oktatási és ismeretterjesztő feladatok ellátása, az új tudományos eredmények bemutatása,

j) az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elősegítő ismeretek terjesztése,

k) Magyarország, illetve a Kárpát-medence különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő műsorszámok bemutatása,

l) Magyarország és a magyar kultúra, illetve a Magyarországon élő nemzeti-etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatása Európa és a világ számára,

m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás,

n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás,

o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele, színvonalas szórakoztatás, nagy érdeklődést kiváltó műsorszámok bemutatása,

p) a műsorfolyam minden elemében minőségi műsorkészítés megvalósulása, a médiapiaci versenyben való ésszerű és indokolt részvétel.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik:

a) a médiaszakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban,

b) az új technológiák és műsorterjesztési módok bátor alkalmazására, kiemelt szerep vállalására az új digitális és internetes médiaszolgáltatások feltérképezésében és közérdeket szolgáló kihasználásában,

c) a tudatos médiahasználathoz szükséges ismeretek és képességek megszerzésének elősegítésére és fejlesztésére műsorszámainak segítségével, illetve a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által,

d) a közérdek szolgálatára a médiaszolgáltatáson kívüli egyéb tevékenységek által, mint például a könyvkiadás vagy a színházi eseményekben való tevékeny részvétel.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató részt vesz a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzésében, archívumban való elhelyezésében, szakszerű összegyűjtésében, gondozásában.

II. Fejezet

A közszolgálati közalapítvány

Általános szabályok

84. §

(1) A közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozza a Közszolgálati Közalapítványt (a továbbiakban: Közalapítvány). A Közalapítvány a Magyar Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Duna Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, a Magyar Rádió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (a továbbiakban együtt: közszolgálati médiaszolgáltatók) tulajdonosa.

(2) A Közalapítvány induló vagyonát az Országgyűlés országgyűlési határozatban állapítja meg.

(3) A Közalapítvány alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmados szavazatával fogadja el, illetve módosíthatja. A Közalapítvány működésének és szervezetének e törvényben és az alapító okiratban nem szabályozott kérdéseit a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(4) A Közalapítványra e törvény eltérő rendelkezése hiányában az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma

85. §

(1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium.

(2) A Kuratórium feladatait, tevékenységének kereteit - e törvénnyel összhangban - a Közalapítvány alapító okirata határozza meg.

(3) A Kuratórium - e törvény és a Közalapítvány alapító okiratának keretei között - megalkotja és elfogadja ügyrendjét, valamint a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az ügyrend tartalmazza az elnök helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

(4) A Kuratórium tevékenységét a Kuratórium irodája (a továbbiakban: iroda) támogatja. A Kuratórium ügyintéző, ügykezelő és ügyviteli teendőit az iroda látja el. A Kuratórium és a Kuratórium tagjai - az irodán keresztül - jogosultak szakértői segítség igénybevételére. A szakértők igénybevételének és az iroda működésének feltételeiről a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rendelkezni.

A Kuratórium összetétele

86. §

(1) Az Országgyűlés a Kuratóriumba egyenkénti szavazással a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával hat tagot választ.

(2) Az Országgyűlés által a Kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportok egymás között állapodnak meg az adott oldal által jelölhető személyekről.

(3) A jelöltekre a javaslatot a választásra irányuló eljárás megkezdését követő nyolc napon belül kell megtenni. A választást a jelöltállítástól számított nyolc napon belül meg kell tartam.

(4) Ha valamelyik képviselőcsoport a jelölésben nem vesz részt, az adott oldal más képviselőcsoportjai élhetnek az adott oldalt megillető jelölési joggal.

(5) A meg nem választott jelölt helyére nyolc napon belül új jelöltet kell állítani, és az új választást újabb nyolc napon belül meg kell tartani. Nem jelölhető újra az a személy, aki az előző választás során nem kapta meg az összes képviselő szavazatainak legalább egyharmadát.

(6) A Kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja kilenc évre.

(7) A Kuratórium akkor tekintendő megalakultnak, amikor tagjait megválasztják és az elnökét, valamint egy további tagját a Médiatanács delegálja.

(8) Nem akadálya a Kuratórium megalakulásának, ha akár a kormánypárti, akár az ellenzéki oldal nem állít jelöltet, vagy ha nem minden jelölt, illetve az (5) bekezdés alkalmazása során az új jelölt nem kapja meg a szükséges többséget. Ebben az esetben legalább három tag megválasztásával a Kuratórium megalakul.

(9) A Kuratórium - ha nem a teljes létszámmal alakult meg - a teljes létszámig kiegészíthető a 87. §-ben foglaltak szerint.

(10) A Kuratórium tagjait az Országgyűlés kilencévi időtartamra választja. A választott és a delegált tagok mandátuma azonos időpontban, előbbiek Országgyűlés általi megválasztásának napjától számított kilenc év eltelte után jár le.

87. §

(1) Ha a 86. § (10) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(7) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.

(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be - az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló jelölőbizottság a jelölőbizottság felállítását követő tizenöt napon belül egyhangú szavazással tesz javaslatot a jelöltre.

(4) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tud jelöltet állítani, a jelölőbizottság újabb nyolc napon belül a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet. A jelölőbizottság tagjai ennek során a szavazásuk időpontjában az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra - a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére - a jelölőbizottságnak tekintettel kell lennie.

(6) Ha a jelölőbizottság a (4) bekezdés szerinti esetben sem tud kellő számú jelöltet állítani, új jelölőbizottságot kell felállítani.

(7) Az eredményes jelölést követően az új tagot az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra.

(8) Amennyiben a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra.

88. §

(1) A Kuratórium elnökére és tagjaira a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A Kuratórium elnöke és tagjai a Közalapítvánnyal nem állhatnak munkaviszonyban, és semmilyen jogcímen nem fogadhatnak el díjazást az általuk felügyelt közszolgálati médiaszolgáltatóktól.

(3) A Kuratórium elnöke és tagjai a megbízatásuk megszűnését követő egy éven belül nem létesíthetnek munkavégzésre irányuló jogviszonyt közszolgálati médiaszolgáltatóval.

(4) Ha a Kuratórium elnöke vagy tagja a 89. § (4) bekezdésben meghatározott felhívásra igazolási kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Kuratórium teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag kuratóriumi tagsága megszűnt. A Kuratórium elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Kuratórium elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Kuratórium elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy

b) ha a Kuratórium elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztést, a kuratóriumi tevékenységnek megfelelő foglalkozástól való eltiltást, vagy közügyektől való eltiltást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) A Kuratórium elnökének vagy tagjának megbízatása halálával megszűnik.

89. §

(1) A Kuratórium elnöke vagy tagja megbízatásának összeférhetetlenség, felmentés vagy kizárás miatti megszűnését a Kuratórium teljes ülése állapítja meg, és hirdeti ki.

(2) Ha a Kuratórium teljes ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Kuratórium elnöke kezdeményezi e tárgyban az Országgyűlésnek döntését. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

(3) Amennyiben az összeférhetetlenség gyanúja a Kuratórium elnökével szemben merült fel, az (5)-(6) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében a Kuratórium ügyrendje szerint meghatározott tag jár el.

(4) Ha arra utaló adat merül fel, hogy a Kuratórium tagjával szemben a 88. § (6) bekezdés b) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásának van helye, a Kuratórium elnöke írásban, határidő megjelölésével, valamint a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívja a Kuratórium tagját annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, és nem áll kuratóriumi tevékenységének megfelelő foglalkozástól való, vagy közügyektől való eltiltás hatálya alatt.

(5) A Kuratórium elnöke a Kuratórium tagjának a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Kuratórium tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli.

(6) A Kuratórium elnöke tekintetében a (4)-(5) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Kuratórium elnöke a Kuratórium részére teljesíti, és az (5) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Kuratórium gyakorolja. A Kuratórium e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Kuratórium elnöke nem vesz részt.

A Kuratórium feladatai és hatáskörei

90. §

(1) A Kuratórium:

a) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak a közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége általi megvalósulását,

b) amennyiben valamely közszolgálati médiaszolgáltató megítélése szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak elérését súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, a Médiatanács eljárását kezdeményezheti,

c) védelmezi a közszolgálati médiaszolgáltató függetlenségét,

d) megállapítja és módosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók alapító okiratát, gondoskodik annak a Magyar Közlönyben történő közzétételéről,

e) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, megállapítja munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat,

f) megszüntetheti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak munkaviszonyát,

g) megválasztja a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságának elnökét és tagjait, illetve visszahívhatja azokat,

h) megbízza a közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálóját, illetve megszüntetheti megbízatását. A könyvvizsgáló feladatát, jog- és hatáskörét a gazdasági társaságokról szóló, illetve a számvitelről szóló törvény keretei között a Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában határozza meg,

i) elfogadja a Közalapítvány éves gazdálkodási tervét és megállapítja mérlegét,

j) a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - gyakorolja a közgyűlés jogait,

k) a Közalapítvány kezelőjeként gazdálkodik a Közalapítvány vagyonával,

l) felemelheti a közszolgálati médiaszolgáltatók alaptőkéjét, illetve leszállíthatja azt a Közalapítvány alapító okiratában szabályozottak szerint,

m) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók éves gazdálkodási és pénzügyi terveinek elveit és fő összegeit,

n) jóváhagyja a közszolgálati médiaszolgáltatók mérleg- és eredmény-kimutatását,

o) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozását és gazdálkodását az Európai Unió vonatkozó előírásainak való megfelelés szempontjából,

p) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók által megkötni kívánt, háromszázmillió forintnál magasabb értékű szerződésekhez szükséges előzetes tárgyalási felhatalmazást,

q) megadhatja a közszolgálati médiaszolgáltatók hitelfelvételéhez, illetve az általuk megkötni kívánt, százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez szükséges, illetve az így megkötött szerződések módosításához, valamint megszüntetéséhez szükséges előzetes jóváhagyást,

r) egyéb, e törvényben meghatározott feladatokat lát el.

(2) Az (1) bekezdés p)-q) pontjának alkalmazása során ugyanazon naptári éven belül ugyanazzal a szerződő féllel kötött szerződésekben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatót terhelő szolgáltatások értékét - tárgyuktól függetlenül - egybe kell számítani.

91. §

(1) A Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat. Nem jogosult azonban:

a) megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét,

b) a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani vagy más szervezeti formába átalakítani,

c) a közszolgálati médiaszolgáltatóktól vagyont elvonni,

d) a tartalomszolgáltatási terv elfogadásán túl a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,

e) közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának az általa gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni,

f) olyan kérdésben dönteni, amely e törvény alapján más szerv vagy közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának hatáskörébe tartozik.

(2) A Közalapítvány Kuratóriuma nem bővítheti a 90. §-ban foglalt hatásköreit, még a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott - a 90. §-ban nem szereplő - alapítói jogkörökkel sem.

A Kuratórium működése

92. §

(1) A Kuratórium a feladatai ellátásához szükséges gyakorisággal, de legalább havonta ülésezik. Közgyűlési ügyeket érintő napirendi pontokhoz az érintett közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatóját meg kell hívni. A Kuratórium elnöke köteles a Kuratórium, rendkívüli ülését a Kuratórium tagjai többségének a napirend megjelölésével előterjesztett kérésére nyolc napon belüli időpontra összehívni. Ennek elmulasztása esetén a kezdeményezők együttesen jogosultak a rendkívüli ülés összehívására.

(2) A Kuratórium tagjainak - ideértve a Kuratórium elnökét is - a szavazati joga egyenlő. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Kuratórium akkor határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van.

(4) A Kuratórium határozatait a tagok - ideértve a Kuratórium elnökét is - egyszerű többségével hozza meg.

(5) Az ülés napirendjét a Kuratórium elnöke állítja össze, és vezeti az ülést. A napirendre bármely tag előzetesen, írásban javaslatot tehet, amelynek napirendre vételéről az ülés határoz.

A Kuratórium elnökének és tagjainak a díjazása

93. §

A Kuratórium elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százalékának, a Kuratórium tagját az államtitkári illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá -legfeljebb tiszteletdíjuk ötven százalékáig - költségtérítésre tarthatnak igényt. A költségtérítés mértékére vonatkozó további szabályokat a Közalapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

A Közalapítvány gazdálkodása

94. §

(1) A Közalapítvány bevételeit képezik:

a) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alaptól a működéshez kapott támogatás,

b) a Közalapítvány vagyonának hozadéka,

c) a Közalapítvány által kezelt vagyon hasznosításából származó bevétel,

d) az egyéb alapítványi célú bevételek (állami költségvetési támogatás, céltámogatás, alapítványi befizetések).

(2) A Közalapítvány kiadásait képezik:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatók működési és fejlesztési költségeihez való hozzájárulás,

b) a Közalapítvány saját költségei, kiadásai.

(3) A Közalapítvány üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet, más gazdasági társaságot nem alapíthat, más működő gazdasági társaságban részesedést nem szerezhet, alapítvány létrehozására nem jogosult.

(4) A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

III. Fejezet

A közszolgálati kódex és a közszolgálati testület

A Közszolgálati Kódex

95. §

(1) A Közszolgálati Kódex (a továbbiakban: Kódex) - e törvénnyel összhangban - tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket és az e törvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását. A Kódexnek általános, és az egyes közszolgálati médiaszolgáltatókra külön-külön vonatkozó tartalma is lehet. A Kódex alapvető rendeltetése, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára iránymutatást adjon a törvény keretei között a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan.

(2) A Kódexet első ízben a Médiatanács fogadja el, a Kuratórium egyetértése mellett és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak véleményét figyelembe véve.

(3) A Közszolgálati Testület - a (2) bekezdés szerinti első elfogadást követően - a Kuratórium egyetértése mellett módosíthatja a Kódexet. A módosítást a Közszolgálati Testületen kívül a Kuratórium és a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatója kezdeményezheti.

(4) A Kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet szakmai támogatást nyújt.

(5) A Kódex szabályainak érvényesülését a Közszolgálati Testület felügyeli.

96. §

A Kódexben egyebek mellett szabályozni lehet:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljai elérésének eszközeit, módját,

b) a pártoktól, politikai szervezetektől való függetlenség alapvető elveit,

c) a hírek, időszerű politikai műsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elveket,

d) az anyanyelvi kultúra ápolásának szempontjait,

e) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatása rendjének elveit,

f) a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínűség bemutatásának elveit,

g) a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátásának elveit,

h) a kereskedelmi közlemények közzétételére, a reklámtevékenységre, a műsorszámok támogatására vonatkozó etikai normák elveit,

i) a közérdekű közlemények közzétételének elveit,

j) a közszolgálati médiaszolgáltatónál alkalmazott műsorkészítők önállóságának és felelősségének mértékére és biztosítékaira, a műsorkészítés és a műsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékaira vonatkozó elveket,

k) a magyar nemzet határon túl élő tagjai megfelelő tájékoztatásának, illetve a róluk való megfelelő tájékoztatás elveit,

l) a munkatársakra vonatkozó - e törvényen túli - alapvető etikai szabályok kialakításának elveit, különös tekintettel a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokban foglalkoztatottakra.

A Közszolgálati Testület

97. §

(1) A Közszolgálati Testület tizennégy tagú, elnökét soraiból tagjai választják, döntéseit, ha e törvény másként nem rendelkezik, egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(2) A Közszolgálati Testület tagjait az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott jelölő szervezetek delegálják három évre, a mellékletben meghatározott módon. A tagok többször is delegálhatók. Nem akadálya a Közszolgálati Testület működésének, ha valamelyik szervezet nem él delegálási jogával.

(3) A Közszolgálati Testület tagjait legalább harminc nappal a korábbi tagok mandátumának lejártát megelőzően delegálni kell.

(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el.

(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt.

(6) A Közszolgálati Testület a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók felett.

(7) A Közszolgálati Testület a közszolgálatiság érvényesülését folyamatosan figyelemmel kíséri, és a (8)-(13) bekezdés szerint ellenőrzést gyakorol a közszolgálati médiaszolgáltatók felett e törvényben foglaltak végrehajtása vonatkozásában.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói évente egyszer, a mindenkori naptári évet követően, a következő év február 28-ig beszámolót készítenek arról, hogy - saját értékelésük szerint - az általuk vezetett médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak.

(9) A Közszolgálati Testület megvitatja a beszámolót, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.

(10) Ha a Közszolgálati Testület - a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után - nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak. E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.

(11) A Kuratórium köteles nyolc napon belül napirendjére tűzni és megvitatni a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A Kuratórium ülésére meg kell hívni a vezérigazgatót és a Közszolgálati Testület elnökét.

(12) A Kuratórium a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó javaslatról a jelenlevő tagok egyszerű többségével határoz. A határozatot indokolni kell.

(13) Ha a javaslat ellenére a Kuratórium nem szünteti meg a vezérigazgató munkaviszonyát, akkor ezt követően a vezérigazgató újbóli meghallgatását a Közszolgálati Testület három hónap múlva köteles napirendjére tűzni.

(14) Ha a vezérigazgató munkaviszonya azért szűnt meg, mert a közszolgálati célok és elvek érvényesülését nem biztosította, akkor tíz évig nem jelölhető újra közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói megbízatására.

IV. Fejezet

A közszolgálati médiaszolgáltatók

Általános szabályok

98. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban meghatározott céljainak megvalósítása. E feladatuknak a közszolgálati médiaszolgáltatók együttesen, tevékenységüket lehetőség szerint - autonómiájuk megőrzése mellett - összehangolva tesznek eleget.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatókra e törvényben foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, ideértve a gazdasági társaságok közös szabályait is.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltatóknak egy-egy forgalomképtelen részvénye van.

Nemzeti és etnikai kisebbségek megjelenése a közszolgálati médiaszolgáltatásban

99. §

(1) Valamennyi, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbség jogosult kultúrájának és anyanyelvének ápolására, az anyanyelvén való rendszeres tájékoztatásra a közszolgálati médiaszolgáltatásban közzétett önálló műsorszámok közzététele útján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a közszolgálati médiaszolgáltató országos, illetve -a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - helyi médiaszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, audiovizuális médiaszolgáltatásban szükség szerint feliratozással vagy többnyelvű közzététellel teljesíti.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati médiaszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveit önállóan határozzák meg. Ezen elveket - melyek nem érinthetik a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati médiaszolgáltató köteles figyelembe venni.

A közszolgálati médiavagyon és a közszolgálati médiaszolgáltatók archívuma

100. §

(1) A közszolgálati médiavagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek összességét - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) gyakorolja.

(2) Az Alap a közszolgálati médiavagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. E tilalom nem akadályozza a közszolgálati médiavagyon egyes elemein fennálló szerzői, illetve felhasználási jogok hasznosítását.

(3) Az Alap gondoskodik a közszolgálati médiavagyon, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatók és az Alap tulajdonába került, a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó, a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó műveket és más teljesítményeket tartalmazó fizikai hordozók (a továbbiakban együtt: Archívum) tárolásáról, megőrzéséről és felhasználásáról.

(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap elnöke a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg.

(5) Az Alap az Archívumban található műveket a szerzői jogról szóló törvényben foglaltak, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás szerint használhatja fel.

(6) Az Alap a közszolgálati médiaszolgáltatókkal a közszolgálati médiavagyon felhasználására vonatkozóan vagyonkezelési megállapodást köt. E megállapodás alapján a közszolgálati médiaszolgáltatók a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozóan ingyenes felhasználási jogot szereznek, amely magában foglalja a közszolgálati médiaszolgáltatásban való nyilvánossághoz közvetítés jogát is.

(7) Az Archívumban található, a közszolgálati médiavagyonba nem tartozó szerzői műveket és más teljesítményeket a közszolgálati médiaszolgáltatók a szerzői jogról szóló törvény, valamint a szerzői jogi és szomszédos jogi jogosultakkal kötött megállapodás keretei között használhatják fel. A közszolgálati médiaszolgáltatók harmadik fél irányába fennálló engedély- és díjfizetési kötelezettség nélkül használhatják fel azon szerzői alkotásokat, amelyek nem tartoznak a közszolgálati médiavagyonba, de amelyekre nézve az Alap felhasználási joggal rendelkezik.

(8) Ha az Archívumban található valamely szerzői műről nem dönthető el, hogy a közszolgálati médiavagyonba tartozik-e, a közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatása esetén a bemutatást követően fellépő szerzői vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. A már megtörtént felhasználás után a fellépő jogosultat a médiaszolgáltató részéről megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.

(9) A közszolgálati médiavagyonba tartozó művek esetleges - az Alapon kívüli - szerzői jogi jogosultjait is megfelelő díjazás illeti meg. Vita esetén a díj összegét a bíróság állapítja meg.

A nemzeti hírügynökség különleges feladatai

101. §

(1) A Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint nemzeti hírügynökség a 83. §-ban meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

(2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,

b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,

c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot működtet.

(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg törvényben meghatározott személyek és szervek - a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben - a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra.

(4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak választása

102. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a vezérigazgató látja el, igazgatóság nem működik. A vezérigazgató - e törvény keretei között - gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal. A vezérigazgatóval munkaszerződést kell kötni, díjazását az általa vezetett közszolgálati médiaszolgáltató terhére meghatározott havi összegben kell megállapítani.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói feletti munkáltatói jogkört - beleértve a vezérigazgatók kinevezését és munkaviszonyuk megszüntetését - a Kuratórium gyakorolja. A vezérigazgatók jelölése és kinevezése a következő lépések szerinti sorrendben történik:

a) a Médiatanács elnöke valamennyi közszolgálati médiaszolgáltató esetében két vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a Médiatanácsnak,

b) ha a Médiatanács elfogadja a jelölteket, azokat a Kuratórium elé terjeszti, hogy válasszon egyet a jelöltek közül,

c) ha a Médiatanács nem fogadja el a Médiatanács elnöke által javasolt valamelyik jelöltet, akkor a Médiatanács elnöke új jelöltre tesz javaslatot; a Médiatanács csak akkor tehet javaslatot a Kuratóriumnak, ha maga két jelöltet elfogadott,

d) a Médiatanács javaslatot tehet a vezérigazgató munkaszerződésének egyes tartalmi elemeire is,

e) az első szavazási körben a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről,

f) ha a két jelöltből a Médiatanács jelölésétől számított harminc napon belül nem tud kétharmados többséggel választani a Kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni,

g) az új jelölés során közszolgálati médiaszolgáltatónként két új jelöltre kell javaslatot tenni,

h) az új jelölést követő szavazás során a Kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

(3) A Kuratórium a vezérigazgató kinevezéséről és munkaszerződése - a Médiatanács javaslatának figyelembe vételével megalkotott - tartalmáról szavazással dönt. A vezérigazgató munkaszerződése határozatlan időtartamra köthető meg. Amennyiben a megválasztott vezérigazgató nem fogadja el a munkaszerződés-tervezet Kuratórium által meghatározott feltételeit, a módosított feltételeket tartalmazó munkaszerződésről a Kuratórium újra szavaz. Amennyiben a munkaszerződés feltételeiben nincsen megegyezés, úgy új vezérigazgatót kell választani.

(4) A vezérigazgató munkaviszonya a következő esetekben szűnik meg

a) felmentéssel,

b) a munkaszerződésben szabályozott felmondással,

c) halállal,

d) a 97. § (10)-(12) bekezdésben foglalt esetben, ha a Kuratórium a Közszolgálati Testület előterjesztésére a megszüntetés mellett dönt.

(5) Felmentéssel szűnik meg a vezérigazgató munkaviszonya

a) ha cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték,

b) ha a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés kiszabást tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) ha három hónapig rajta kívülálló okból nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

d) ha az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat megsérti, és az összeférhetetlenséget annak keletkezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg,

e) ha bíróság foglalkozásától, vagy a közügyektől eltiltotta.

(6) Felmentés esetén a munkaviszony megszűnését a Kuratórium állapítja meg.

(7) Munkáltatói felmondás esetén a munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést a Kuratórium kétharmados többséggel hozza.

(8) A vezérigazgató jogosult két vezérigazgató-helyettes kinevezésére. A vezérigazgató-helyettesek munkaszerződésének feltételeit a Kuratórium hagyja jóvá.

103. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává az a büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Szakmai gyakorlatnak tekintendő a műsorkészítési, műsorszolgáltatási, tájékoztatási, továbbá az ezzel összefüggő műszaki, jogi, vezetői, igazgatási, gazdasági, kulturális, tudományos és közvéleménykutatási tevékenység.

(3) Nem nevezhető ki a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, aki a választást megelőző két évben köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, országgyűlési képviselő, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, politikai párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője volt.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója büntetlen előélete igazolásának rendjére és az alkalmazandó jogkövetkezményekre a munka törvénykönyvében meghatározottakat kell alkalmazni.

A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

104. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójára és vezető állású munkavállalójára munkaviszonyának ideje alatt a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára, főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályokon kívül a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, vezető állású munkavállalója, illetve ezek közeli hozzátartozója nem lehet olyan gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező tag, illetve olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, amely a vezérigazgató vezetése alatt álló, illetve a vezető állású munkavállalót foglalkoztató közszolgálati médiaszolgáltatóval üzleti kapcsolatban áll. Amennyiben a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójának vagy vezető állású munkavállalójának közeli hozzátartozója sérti meg ezen előírást, úgy azt a vezérigazgató, illetve a vezető állású munkavállaló tekintetében felmerült összeférhetetlenségi oknak kell tekinteni, és a megfelelő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója munkaviszonyának ideje alatt tudományos, oktatói, irodalmi, művészeti és más szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső foglalkozást nem folytathat, az irányítása alatt álló közszolgálati médiaszolgáltatótól e jogcímeken sem jogosult díjra.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója - munkaszerződésének megkötése előtt -írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója és vezető állású munkavállalója a közszolgálati médiaszolgáltató nevében nem köthet olyan szerződést, amelyben másik félként maga, közeli hozzátartozója, illetve olyan gazdasági társaság szerepel, amelyben maga vagy közeli hozzátartozója közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedéssel, más vagyoni értékű joggal, illetve személyes érdekeltséggel rendelkezik. Az e korlátozásban érintettek érdekeltségi körébe tartozó szerződést a közszolgálati médiaszolgáltató más munkavállalója sem kötheti meg.

105. §

(1) A vezérigazgató e törvény, más jogszabályok, a Közalapítvány és a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okirata és a Kuratórium határozatainak keretei között irányítja a közszolgálati médiaszolgáltatót.

Ennek keretében:

a) dönt a műsorrendről,

b) megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

c) gondoskodik a Közszolgálati Kódex végrehajtásáról,

d) meghatározza, és a Kuratóriumnak jóváhagyásra bemutatja az éves gazdálkodási tervet, valamint gondoskodik végrehajtásáról,

e) elkészíti a mérleg- és eredmény kimutatást, és jóváhagyásra előterjeszti a kuratóriumnak,

f) a 90. § (1) bekezdés p)-q) pontnak megfelelően előterjeszti a szerződés engedélyezésére vonatkozó, illetve az előzetes jóváhagyást igénylő javaslatokat,

g) gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltató alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat, beleértve a vezérigazgató-helyettesek alkalmazását,

h) gondoskodik mindazon további előterjesztések előkészítéséről, amelyeket e törvény és a Közalapítvány alapító okirata vagy a Kuratórium határozata előír,

i) az Alappal együttműködve gondoskodik a közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységében közreműködők rendszeres médiaszakmai továbbképzéséről,

j) részt vesz a Közszolgálati Költségvetési Tanácsban,

k) az e törvényben foglalt eltérésekkel gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a gazdasági társaságokról szóló törvény a részvénytársaság igazgatóságának hatáskörébe utal.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója a Közszolgálati Közalapítványtól - a munkaszerződésébe foglalt juttatásokon kívül - semmilyen jogcímen nem kaphat díjazást.

A közszolgálati médiaszolgáltatók felügyelő bizottsága

106. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetését a közös Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) ellenőrzi. A Bizottság jogában áll a vezérigazgatóktól, a közszolgálati médiaszolgáltatók munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a közszolgálati médiaszolgáltatók könyveit, pénzforgalmi számláját, iratait és pénztárát bármikor megvizsgálni, vagy szakértővel a közszolgálati médiaszolgáltatók költségére megvizsgáltatni.

(2) A Bizottság elnökből és négy tagból áll.

(3) A Bizottság elnökét és tagjait a Közalapítvány alapító okiratában meghatározott időre és feltételekkel - a munkavállalók által választott tag kivételével - a Kuratórium választja.

(4) A Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját a Kuratórium állapítja meg.

(5) A Bizottság maga állapítja meg működésének szabályait, ügyrendjét a Kuratórium hagyja jóvá.

(6) A Bizottság köteles megvizsgálni a Kuratórium elé terjesztendő minden olyan jelentést, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók - a Kuratórium közgyűlési hatáskörébe tartozó - vagyoni jellegű ügyeire vonatkozik.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltatók belső ellenőrzési szervezetei a Bizottság irányítása alá tartoznak.

(8) A Bizottság szervezetére, működésére egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvénynek, a Közalapítvány alapító okiratának, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásai az irányadóak.

A közszolgálati médiaszolgáltatók könyvvizsgálója

107. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálóját a Kuratórium választja két évre. Megbízatásának megszüntetése is a Kuratórium hatáskörébe tartozik.

(2) A könyvvizsgáló feladatát, jogkörét a gazdasági társaságokról szóló törvény keretei között, a közszolgálati médiaszolgáltató alapító okiratában kell meghatározni.

A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozása és gazdálkodása

108. §

(1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt.

(3) A Tanács hét tagú, tagjai a következők:

a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói,

b) az Alap vezérigazgatója,

c) az Állami Számvevőszék elnöke által - a Számvevőszék vezető állású tisztségviselői közül - esetileg delegált két tag.

(4) A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre források elosztásáról. Döntése során figyelembe veszi az e törvényben és a Kódexben meghatározott közszolgálati célokat, illetve az egyes közszolgálati médiaszolgáltatók különleges feladatait. A Tanács döntését egyszerű többséggel hozza, döntését az Alap internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

(5) A Tanácsot az Alap vezérigazgatója - aki egyúttal a Tanács elnöke - hívja, össze legkésőbb minden év június 30-ig. A Tanács működésének szabályait, ügyrendjét e törvény keretei között maga határozza meg.

(6) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója beszámol a Kuratóriumnak az általa irányított médiaszolgáltató tevékenységéről, ennek keretében kerül sor a mérleg- és eredmény-kimutatás jóváhagyására. A vezérigazgató beszámolóját a közszolgálati médiaszolgáltatók Felügyelő Bizottságának véleményével együtt a Kuratórium elé kell terjeszteni.

(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.

(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.

(10) A közszolgálati médiaszolgáltató szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást.

(11) A közszolgálati médiaszolgáltatók mentesülnek a társasági adó megfizetése alól és személyes illetékmentességet élveznek.

(12) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók egymás közötti jogviszonyaiban történő beszerzések nem tartoznak a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.

(13) Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók között teljesített ingyenes termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak.

(14) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzített irányelvek alapján a Médiatanács határozza meg az átadott vagyon hasznosításának, a vagyonnal történő gazdálkodásnak a részletes szabályait, ideértve, hogy az egyes vagyonelemeket, vagyontárgyakat, eszközöket - közszolgálati feladataik teljesítése céljából - milyen feltételekkel vehetik igénybe a közszolgálati médiaszolgáltatók.

(15) A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

NEGYEDIK RÉSZ

A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE

I. Fejezet

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Általános szabályok

109. §

(1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve.

(2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata - különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően - a hírközlési, piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.

(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.

(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.

(9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.

110. §

A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:

a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,

b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,

c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,

d) piacelemzést végez,

e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,

f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,

g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,

h) a gazdálkodás körében - e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint - gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,

i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese

111. §

(1) Az Elnök

a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,

b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az Elnököt megillető hatásköröket,

c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint a féléves és éves intézményi költségvetési beszámolóját,

d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,

e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről.

(2) Az Elnök további feladatai:

a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,

aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,

ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,

b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,

c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,

d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,

e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgató-helyetteseket,

f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,

i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,

j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

k) jelzi a miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében,

o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.

(3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

(4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után újból kinevezhető.

(6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök - a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében - egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.

112. §

(1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult - megfelelően körülírt felhatalmazással - az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.

(3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(5) Az Elnök - a kinevezését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

113. §

(1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatás időtartama lejár,

b) lemond,

c) meghal,

d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti.

(2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg,

c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,

d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha

a) lemond,

b) meghal,

c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti,

d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja.

(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

114. §

(1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.

(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára határozatlan időre kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével - a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeire a 117. §-nak a főigazgató-helyettesre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott ügyekben a KFGH jár el.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese

115. §

(1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2) A főigazgató kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(5) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti,

d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja.

(6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.

(8) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.

(9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(10) A főigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

116. §

A főigazgató feladatai:

a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,

b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a főigazgatót megillető hatásköröket,

c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével,

e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által - a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként - meghatározott mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által - a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként - e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket.

117. §

(1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, vagy a médiaszolgáltatással, vagy a média hatósági felügyeletével, vagy az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

Összeférhetetlenségi szabályok

118. §

(1) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, a főigazgató-helyettes nem lehet

a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja,

b) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, a Hatóság Elnökének kivételével a Médiatanács elnöke, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

c) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy,

d) hírközlési vagy médiaszolgáltató, műsorterjesztő, reklámügynökség, sajtóterméket kiadó, lapterjesztő vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja,

e) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, műsorforgalmazóval, műsorterjesztővel, reklámügynökséggel, sajtótermék kiadójával vagy lapterjesztővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

f) olyan személy, aki hírközlési vagy médiaszolgáltatást, műsorforgalmazást, műsorterjesztést, sajtótermék kiadását, reklámügynökségi tevékenységet vagy lapterjesztést folytató vállalkozásban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel,

g) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll,

h) az a)-b) és d) pontok alá eső személy közeli hozzátartozója.

(2) Az (1) bekezdés e) pont vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(3) Az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató és a főigazgató-helyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság beszámolója

119. §

(1) A Hatóság minden év május 31-ig beszámolót terjeszt az Országgyűlés elé az előző évi tevékenységéről. A beszámolóban:

a) értékeli az elektronikus hírközlési piac működését és fejlődését,

b) értékeli az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének céljából hozott döntéseket, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése érdekében tett intézkedéseket az elektronikus hírközlési ágazatban,

c) tájékoztatást ad az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyeletéről, továbbá

d) értékeli az általa az állam tulajdonában álló korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás következményeit.

(2) A beszámolót nyomtatott formában, és a Hatóság, valamint a hírközlési politikáért felelős minisztérium honlapján is közzé kell tenni.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács

120. §

(1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve.

(2) Az NHIT öt tagból álló testület. Az NHIT elnökét és alelnökét a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) Az NHIT tagjai - köztük az NHIT elnöke és alelnöke - a hírközlés, illetve az informatika területén legalább ötéves gyakorlattal rendelkezők köréből kerül ki.

(4) A tagok közül

a) két tagot a Médiatanács,

b) egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia delegál.

(5) Az NHIT csak a törvénynek van alárendelve, és tagjai tevékenységük körében nem utasíthatók.

(6) Az NHIT elnökének, alelnökének és tagjainak megbízása négy évre szól.

(7) A megüresedett helyet az erre jogosult szerv vagy személy harminc napon belül köteles betölteni.

121. §

(1) Az NHIT véleményezi a Kormány felé az informatika, a hírközlés és a média területén

a) az információs társadalom kialakításának programját, az információs kultúra elterjesztésére, az információs társadalomra vonatkozó stratégiai döntéseket,

b) a kutatás-fejlesztés irányvonalának meghatározását,

c) a társadalmi szemléletmód és kultúra terjesztésével kapcsolatos döntéseket, továbbá

d) a hírközlési piac szabályozásának kialakítására, a piacon működők esélyegyenlőségének elősegítésére,

e) a kormányzati és a polgári frekvenciagazdálkodás összhangjának biztosítására,

f) a rádió-távközlési nemzetközi értekezleteken képviselendő magyar álláspontra vonatkozó, valamint

g) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztésekre, az információs társadalom kialakításának programjára vonatkozó döntéseket.

(2) Az NHIT véleményezi

a) a frekvencia-felhasználás általános elveinek meghatározását, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,

b) a rádió-frekvenciatartomány polgári és nem polgári célú megosztásának módosítását, valamint az érintett miniszterek között - a frekvenciagazdálkodás körében - felmerült vitás kérdéseket,

c) a Kormány, a miniszterelnök vagy a hírközlésért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,

d) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját.

(3) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(4) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(5) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.

(6) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.

(7) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának.

122. §

(1) Az NHIT Irodája (a továbbiakban: Iroda) a Hatóság szervezetébe tagozódó részjogkörű költségvetési egység, melynek vezetője irodaigazgató cím használatára jogosult.

(2) Az Iroda ellátja az NHIT működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.

(3) Az Iroda Feladat- és Hatásköri Szabályzatát - az NHIT elnökének egyetértésével - az Elnök hagyja jóvá.

(4) Az Iroda adminisztrációs tevékenységét - az NHIT határozatainak és az NHIT elnöke utasításainak megfelelően - az Iroda vezetője irányítja.

(5) Az Iroda a 121. § (1)-(3) bekezdés alapján az NHIT által a Kormánynak, illetve a miniszterelnöknek adandó véleményhez az NHIT részére tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagokat készít.

(6) Az NHIT elnöke közvetlenül irányítja az Irodának a 121. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységét.

(7) Az Elnök az Iroda vezetőjével kapcsolatos munkáltatói jogkörök közül a közszolgálati jogviszony létesítését és megszűnését az NHIT elnökének javaslata alapján gyakorolja, egyebekben a munkáltatói jogokat az NHIT elnöke gyakorolja.

II. Fejezet

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

A Médiatanács jogállása és szervezete

123. §

(1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

(3) A Médiatanács székhelye Budapest.

(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.

(5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

A Médiatanács választása

124. §

(1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira

a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,

b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,

az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.

(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszűnik, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

125. §

(1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve - ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor - hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülésösszehívási és -vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig él.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szűnt meg.

(6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.

(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött.

126. §

(1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

Összeférhetetlenségi szabályok

127. §

(1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

A Médiatanács tagjainak kötelezettségei

128. §

(1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 2. számú melléklet szerinti esküt tesz.

(3) A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése

129. §

(1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) az összeférhetetlenség megállapításával,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a tag halálával.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 126. § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság - szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó - jogerős ítélete állapította meg.

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

A Médiatanács tagjainak díjazása

130. §

(1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye hatvan százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(2) A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

A Médiatanács működése

131. §

(1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

A Médiatanács feladatai

132. §

A Médiatanács a 181-182. §-okkal összhangban:

a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,

b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,

c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat,

d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,

e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,

f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását,

g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,

h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,

i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,

j) szükség esetén kezdeményezheti a médiapolitikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,

k) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A Médiatanács beszámolója

133. §

(1) A Médiatanács minden év május 31-ig előterjeszti az Országgyűlésnek a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell:

a) a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,

b) a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását,

c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását.

(2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint a médiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni.

A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodása

134. §

(1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével - évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el.

(2) A Hatóság egységes költségvetését az Országgyűlés a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően önálló törvényben a (4) bekezdésben és a 136. § (3) bekezdésben meghatározott források terhére hagyja jóvá, melyben egyúttal dönt a Hatóság előző évi költségvetésében esetlegesen képződött tényleges maradvány - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartalék, illetve a képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány - felhasználásáról. A képződésének költségvetési évében december 31-ig kötelezettségvállalással lekötött maradvány a kötelezettségvállalás alapjául szolgáló jognyilatkozatnak megfelelően használható fel. Az Elnök jogosult a jóváhagyott egységes költségvetés kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra azzal, hogy a Médiatanács költségvetését is érintő átcsoportosításhoz a Médiatanács felhatalmazása szükséges. A Médiatanács a Hatóság egységes költségvetésén belül a 135. § szerinti gazdálkodási autonómiával rendelkezik.

(3) A Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényjavaslatot az Országgyűlés költségvetési ügyekben illetékes bizottsága a tárgyévet megelőző év október 31-ig - az Elnök szeptember 15-ig megküldött javaslata alapján, mely tartalmazza a Médiatanácsnak a Médiatanács által jóváhagyott költségvetés-tervezetét - nyújtja be az Országgyűlésnek. Az új költségvetés jóváhagyásáig a Hatóság, illetve a Médiatanács a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján működik.

(4) A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljáráséit fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni. A befolyt saját bevételekről és azok felhasználásáról, valamint a költségvetési hozzájárulás felhasználásáról készült kimutatást a külön jogszabályban meghatározott tartalommal a Hatóság évente közzéteszi.

(5) A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét az Elnök rendeletben határozza meg. A frekvencia díjak azon részét, amelyet a Hatóság - a (2) bekezdésben meghatározott törvény alapján - működésére nem használ fel, a Hatóság befizeti a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba, amely köteles azt a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak támogatására fordítani.

(6) A Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a Hatóság Elnöke évente rendeletben határozza meg.

(7) A felügyeleti díjat negyedévente - a negyedév végéig - kell a Hatóság részére befizetni.

(8) Amennyiben a Hatóság e törvényben meghatározott felügyeleti bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások összegét, a többletet a Hatóság éves beszámolójának elfogadását követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig - a tárgyévet követő évben fizetendő felügyeleti díjban jóvá kell írni.

(9) A Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési és médiajog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - jogosult felhasználni az előző évben a hírközlési és médiapiac szereplőitől befolyt bírságok teljes összegét. A tárgyévben e célból rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető, és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére fordítható.

(10) Az Országgyűlés a - (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően előterjesztett - zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával dönt a (2) bekezdésben meghatározott önálló törvény végrehajtásáról, ideértve a 136. § (16) bekezdés szerinti mellékletet is. E zárszámadási törvény esetében a benyújtási határidő minden év május 31.

(11) A Hatóság és a Médiatanács gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(12) A (2) bekezdés tekintetében kötelezettségvállalásnak minősül minden olyan, a Hatóság illetve az Alap belső utasításának megfelelően megtett jognyilatkozat, amely alapján a (2) bekezdés szerinti külön törvényben foglalt egységes költségvetés terhére fizetési kötelezettség keletkezik.

135. §

(1) A Médiatanács a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik, számláit a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

(2) A Médiatanács költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetésének részeként, abban elkülönítve, a Hatóság költségvetéséről szóló törvényben, az Alap, e törvény 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásai közül a Médiatanács működési költségeinek fedezetére fordítható összeg terhére hagyja jóvá. A Médiatanács jogosult a jóváhagyott költségvetése kiadási előirányzatai közötti átcsoportosításra.

A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap

136. §

(1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

(2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (9) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, továbbá az önkéntes befizetések.

(4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 3. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára.

(5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.

(6) Az Alap jogi személy, kezelője a Médiatanács.

(7) Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Nemzeti Bank vezeti.

(8) Amennyiben a Magyar Állam a (4) bekezdés alapján fennálló kötelezettségét nem teljesíti, a Médiatanács elnökének írásbeli megkeresése alapján három munkanapon belül a Magyar Nemzeti Bank jogosult, és egyben köteles az elmaradt közszolgálati hozzájárulás mértékének megfelelő összeggel a kincstári egységes számlát az Alap pénzforgalmi számlája javára megterhelni.

(9) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének három százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel teljesítendő.

(10) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül.

(11) Az Alap támogatáspolitikáját, éves tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.

(12) Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört - ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(13) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(14) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(15) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(16) Az Alap éves költségvetését - a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.

(17) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg és a médiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján, továbbá a Hatóság honlapján közzéteszi.

(18) Az Alap részére a 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott, valamint az Alap által egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek - Alap által történő - gyakorlása, az átadott, illetve az egyéb jogcímen szerzett vagyon hasznosítása, a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá.

(19) Az Alap személyes illetékmentességet élvez.

137. §

(1) A közszolgálati célú műsorszámok, valamint a közösségi médiaszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani.

(2) Az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket a Médiatanács hagyja jóvá.

(3) Az Alap a jóváhagyott általános pályázati feltételek alapján készíti el és teszi közzé a pályázati felhívásokat. A pályázatok elbírálásának módját az általános pályázati feltételekben kell szabályozni.

(4) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatás 83. §-ban foglalt céljai elérése érdekében - a megfelelő minőségű médiatartalom előállításának elősegítése érdekében biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatások tartalmának előállításában részt vevők továbbképzését. Az Alap a szükséges képzést jogosult kereskedelmi tevékenysége keretein belül szervezni.

A Médiatanács Médiatudományi Intézete

138. §

(1) A Médiatanács Médiatudományi Intézete (a továbbiakban: Intézet) a Hatóság önálló szervezeti egysége, amely a Médiatanács működését segíti, illetve önálló tudományos tevékenységet végez. Az Intézet vezetője és tagjai a Hatóság köztisztviselői.

(2) Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el.

(3) Az Intézet feladatai:

a) a Médiatanács működésének támogatása kutatási és elemzési feladatok ellátása útján,

b) a médiához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások elvégzése,

c) szakmai kiadványok megjelentetése,

d) szakmai konferenciák szervezése,

e) egyéb, a Médiatanács által az Intézet számára meghatározott feladat.

(4) Az Intézet megbízással külső szakértőket is igénybe vehet.

III. Fejezet

A Média- és Hírközlési Biztos

Általános szabályok

139. §

(1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.

(2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. A Biztos a jelen Fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható, tevékenységéről az Elnöknek, illetve a Médiatanácsnak számol be a 143. §-ban meghatározott módon.

(3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki illetve menti fel, felettük a kinevezés és a felmentés kivételével a Biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.

(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.

140. §

(1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,

a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, vagy

b) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti,

a Biztos Hivatalánál panasszal élhet.

(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács öt munkanapon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről, a tényről, valamint az áttételről a kérelmezőt illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesíteni kell. A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, amennyiben az (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez.

A Biztos eljárása

141. §

(1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos a 140. § (1) bekezdés szerinti panaszokkal kapcsolatos eljárása során a 140-141. § szerint jár el. Eljárása során, a panasz kivizsgálása érdekében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben megfelelően alkalmazza a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint eljárási alapelveit. A Biztos köteles az eljárását a 151. §-ban foglalt határidő szerint lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele

a) az (5) bekezdés szerinti hiánypótlás ideje,

b) a 142. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ideje,

c) a 142. § (2) bekezdés szerinti eljárás ideje,

d) a 142. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel ideje, valamint

e) a 142. § (8) bekezdés szerinti közléstől számított azon idő, amíg a szolgáltató vagy kiadó nyilatkozatot tesz, állást foglal, illetve értesíti a Biztost a megtett intézkedésről.

(3) A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre, illetve médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról. Amennyiben a panaszban foglaltak a Hivatal, az Elnök, a Médiatanács vagy más szerv hatósági hatáskörébe tartoznak, a Biztos tizenöt napon belül átteszi a hatósági hatáskörrel rendelkező szervnek, erről egyidejűleg értesíti a panaszost.

(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezését követő egy évig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.

(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó fennálló vagy fenyegető érdeksérelmet, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén - amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a jelentős érdeksérelem valószínűsíthetően fennáll - a Biztos a panaszost határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Egyebekben hiányos panasz esetén, vagy akkor, ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el.

142. §

(1) A Biztos a panasz, illetve az egyéb úton tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelelően alkalmazhatja a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.

(2) Amennyiben az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató vagy sajtóterméket kiadó a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett média-, vagy hírközlési szolgáltatót, illetve kiadót az (1) bekezdésnek megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell előírni. A kötelezett szolgáltató vagy kiadó a közléstől számított nyolc napon belül kérheti a döntés felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól. A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt. Amennyiben a szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 175. § (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.

(3) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos - amennyiben ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri - bevonja a panaszost, valamint, ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti, bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet képviselőjét.

(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását - határidő jelölésével - nyilatkozattételre megküldi a hírközlési vagy médiaszolgáltatónak, illetve sajtótermék kiadójának.

(5) A hírközlési vagy médiaszolgáltató, illetve a sajtóterméket kiadó írásban közölt nyilatkozata, illetve válasza alapján - indokolt esetben - a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint képviselője útján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet.

(6) Amennyiben a Biztos és a hírközlési vagy médiaszolgáltató, sajtóterméket kiadó, illetve műsorterjesztő között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (8)-(9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Amennyiben az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltató megállapodásban rögzítik, melyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve ha az eljárás tárgya a fogyasztók jelentős számát érinti a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.

(7) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott média-, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra, valamint a nézőkre, hallgatókra és olvasókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak, valamint a nézőknek, hallgatóknak és olvasóknak az érintett szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó, valamint a néző, hallgató és olvasó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. A jelen bekezdés szerinti megállapodást kötő szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése körében mutatott együttműködését a Hatóság a szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.

(8) Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vagy sajtóterméket kiadó vezető tisztségviselőjénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetlen veszélyének megszüntetését vagy orvoslását. A szolgáltató nyilatkozatáról, továbbá a kezdeményezésre vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezés közlésétől számított tizenöt napon belül értesíti a Biztost.

(9) A Biztos a kezdeményezés eredményéről jelentést készít, amelyről értesíti az Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegető érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében.

A Biztos beszámolója

143. §

A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít - a hírközlési szolgáltatókat és a műsorterjesztőket érintő ügyek tekintetében - az Elnöknek és - a médiaszolgáltatókat, valamint a sajtótermékek kiadóit érintő ügyek tekintetében - a Médiatanácsnak.

IV. Fejezet

A Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának eljárására vonatkozó előírások

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

144. §

(1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. szerint jár el.

(2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlő, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van.

(3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok - ideértve a Médiatanács elnökét is - több mint felének jelenléte szükséges.

(4) A Médiatanács a döntéseit - a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

Bejelentő

145. §

(1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.

(5) A bejelentő kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését.

(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

Jogutódlás

146. §

(1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben az nem lehetetlen - jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

Titoktartás

147. §

(1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

148. §

Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.

Az eljárás megindítása

149. §

(1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meghozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesítem kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

150. §

Hatáskör vagy illetékesség hiányában - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a Hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő

151. §

(1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyven nap.

(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Kérelem

152. §

Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani a 42-47. § szerinti bejelentési eljárásokban.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

153. §

(1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok kivételével - a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.

(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint - más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság - a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő - kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

(7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, illetve a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

(8) Amennyiben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Kizárás

154. §

(1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,

b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított.

(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt, és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben a 156. §-ban meghatározott eljárási bírsággal sújtható.

(5) A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt. A kizárt tag az adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben a Ket. vonatkozó szabályai szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként, hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek.

(6) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

155. §

(1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos - akár törvény által védett titkot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.

(4) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(7) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

(8) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

Eljárási bírság

156. §

(1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege a (3) bekezdés szerinti kivétellel huszonötezer forint, legmagasabb összege huszonötmillió forint.

(3) Természetes személy ügyfél esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(5) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Nyilvános meghallgatás

157. §

(1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja, illetve amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, a médiaigazgatást érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, illetve a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából - a médiaszolgáltatók, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, sajtóterméket kiadók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók, szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tizenöt nappal megelőzően közzéteszi.

158. §

(1) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.

(2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

159. §

(1) A Médiatanács, amennyiben megítélése szerint szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább tizenöt nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat, kivéve az eljárásban zártan kezelt adatokat.

(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított nyolc napon belül bárki írásban megküldheti a Médiatanács részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Médiatanácsot nem kötik, a Médiatanács számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Médiatanács ezeket nem köteles figyelembe venni.

(3) A Médiatanács hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét sem, illetve amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.

(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.

Hatósági szerződés

160. §

(1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel - a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel - hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) A hatósági ügy hatósági szerződéssel történő lezárására a 151. §-ban megállapított ügyintézési határidő az e törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó.

161. §

(1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság a 186. §-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

162. §

(1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti.

(2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteheti.

(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

Jogorvoslat

163. §

(1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A Médiatanács hatósági határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő,- a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a hatósági határozat elleni kereset indításával.

(2) A Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése - a 186. § (3) bekezdés a) és c)-e) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket tartalmazó határozatok kivételével - a bíróságtól nem kérhető, a bíróság által nem függeszthető fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható.

(4) A Médiatanács a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadók a Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzéseinek felülvizsgálatára is, azzal, hogy a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

(6) A Médiatanács hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.

164. §

(1) A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

(2) A bíróság megváltoztathatja a Médiatanács határozatát.

165. §

(1) A Hivatal hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(2) A Hivatal határozata ellen kizárólag azon ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3) A Médiatanács másodfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a hatósági határozat elleni kereset indításával.

(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya és a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése - a 186. § (3) bekezdés a) és c)-d) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket tartalmazó határozatok kivételével - a bíróságtól nem kérhető, a bíróság által nem függeszthető fel. A határozat a keresetlevél benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadók a Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzéseinek felülvizsgálatára is, azzal, hogy a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

A Hatóság egyes eljárásai

166. §

A Hatóság egyes - a 68-70. § és a 167-180. §-ban meghatározott - eljárásaiban az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza a Ket. és e törvény szabályait.

Általános hatósági felügyelet

167. §

(1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.

(2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az V. Fejezetben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Piacfelügyelet

168. §

(1) A Médiatanács - hatáskörének terjedelmében - a médiapiac zavartalan, eredményes, sokszínű működésének, a műsorterjesztést és a médiaszolgáltatást végzők, sajtóterméket kiadók, a nézők, hallgatók, olvasók, előfizetők és felhasználók érdekei védelme, valamint a nemzeti kultúra és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, a piaci folyamatok megismerése és a médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben meghatározott egyéb célok átfogó értékelése, elemzése és hatósági felügyelete céljából piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) Az egyedi piacfelügyeleti eljárás több - az Smtv. és e törvény szerinti - hatósági hatáskört, illetve hatósági ügyfajtát is magában foglalhat egységes hatósági eljárásként.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december l-ig, és azokat tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács biztosítja az általa készített piacfelügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított piacfelügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Médiatanács egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést. Ennek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával meghatározza a jogkövetkezményeket. A Médiatanács piacfelügyeleti döntésében jogsértés hiányában szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, médiapolitikai következtetéseit.

(7) A Médiatanács évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(8) A Médiatanács a piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

Médiapiaci ágazati vizsgálat

169. §

(1) A Médiatanács, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul, vagy korlátozódik - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács hirdetmény útján értesíti a médiaszolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(3) Az ágazati vizsgálat során kiszabható eljárási bírság mértéke - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő árbevételének 0,5 százaléka, árbevétel hiányában vagy árbevétel közlésének hiányában legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

170. §

(1) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(2) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

A Médiatanács szakhatósági eljárása

171. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódás, tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerinti engedélyezéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül.

(2) A Médiatanács - a 68. § (2) bekezdés szerinti esetet kivéve - nem tagadhatja meg a szakhatósági hozzájárulás megadását, ha a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítja a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán.

(3) A Médiatanács által megállapított szakhatósági előírás vagy feltétel érdemi döntésben való alkalmazására a Tpvt. 30. § (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(4) A Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt köti, de ez nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal

a) olyan összefonódást tiltson meg, amelyhez a Médiatanács szakhatósági hozzájárulást adott, függetlenül az Médiatanács által esetlegesen előírt feltételtől, vagy

b) a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt. 30. § (3) bekezdés szerinti feltételt vagy kötelezettséget írjon elő.

(5) A Médiatanács szakhatósági eljárásnak határideje húsz nap, amely időtartam egy alkalommal további húsz nappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának időtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni

(6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti eljárási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni kivéve, ha a kérelmező a (7) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.

(7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 68. § szerinti kérelmező kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás iránti kérelem benyújtásáig, de legkésőbb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni és kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 68. § (2) bekezdés szerinti űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet. Amennyiben a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulásában meghatározott egyedi előírás vagy feltétel egészben vagy részben a Gazdasági Versenyhivatal által szükségesnek tartott kötelezettséggel vagy feltétellel ellentétes, akkor az érintett szervek a Ket. 45. § (2) bekezdés szerint járnak el.

Eljárás jogvitában

172. §

(1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján kötött szerződésében, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás).

(2) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően egyértelműen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, illetve szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(3) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, köteles szövegszerűen - egyértelműen és világosan - megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.

(4) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni kell arról is, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben a Médiatanács öt napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

(7) A kérelmet a Médiatanács - amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el - megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(8) Az eljárás során a Médiatanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között.

173. §

(1) A Médiatanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.

(2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben a Médiatanács a tárgyalást elhalaszthatja.

(3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A Médiatanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) A Médiatanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre kötelezheti.

(6) A Médiatanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként a Médiatanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9) Amennyiben a Médiatanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést elrendelő végzés ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában a Médiatanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

174. §

(1) A Médiatanács jogvitás eljárásban jogosult a médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés- tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában - a 172. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem esetén - a szerződés létrehozására, módosítására, illetve a szerződés tartalmának megállapítására.

(2) Amennyiben az e törvény szerint a műsorterjesztés, valamint a médiaszolgáltatás ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, a Médiatanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a médiaszolgáltatót vagy a műsorterjesztőt a jogszerű ár alkalmazására.

Adatszolgáltatás

175. §

(1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat, sajtótermékek kiadóit, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat és műsorterjesztőket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági és egyéb hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) A Hivatal (2)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A Médiatanács (2)-(4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A (2)-(4) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság - a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - bírságot szab ki, amelynek mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb ötvenmillió forint. E határozat ellen a 163-165. §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye.

(9) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát, illetve azzal okozott következményeket.

(10) Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(11) Az (1)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

(12) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt - ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését - a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Hatóságnak. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben

176. §

(1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a médiaszolgáltatóval szemben a 186. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. §-át, 19. § (1) vagy (4) bekezdését, vagy e törvény 9-11. §-át,

b) a Médiatanács által a (2) bekezdés alapján meghozandó, a terjesztés korlátozását célzó határozatot megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett előírást,

c) a Magyar Köztársaság a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekről és a Médiatanács tervezett intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni, és

d) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplő értesítés megtörténtétől számított tizenöt napon belül nem jött létre egyezség a Magyar Köztársaság és az érintett tagállam között, és az a) pont szerinti jogsértés továbbra is fennáll, illetve újból megvalósul.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt határozatot annak közlésével egyidejűleg köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdésben foglalt értesítéstől számított két hónapon belül meghozott határozatában a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott határozat visszavonására kötelezi, akkor köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

177. §

(1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 186. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és

c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik. Amennyiben a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszerű időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, úgy a Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(3) Kivételesen sürgős esetben, a nézői érdekek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejűleg megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. A Médiatanács az ideiglenes határozat fenntartásáról vagy visszavonásáról az Európai Bizottság határozatában foglaltaknak megfelelően köteles dönteni.

178. §

(1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 186. § (3) bekezdés b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek ellem gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan rádiós médiaszolgáltatás, vagy sajtótermék médiatartalom-szolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és

c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik. A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt eljárását csak abban az esetben indíthatja meg, ha a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszerű időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg.

(3) Kivételesen sürgős esetben, a hallgatók és olvasók érdekeinek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejűleg megküldi azon tagállamnak, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik, egyúttal köteles kérni a tagállam intézkedését. Amennyiben a tagállam az intézkedést a kérelemben foglalt ésszerű időn belül megteszi, a Médiatanács az ideiglenes határozat visszavonásáról, amennyiben nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, akkor az ideiglenes határozat fenntartásáról dönt.

179. §

(1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiaszolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács - többek között - ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám- illetve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás mely tagállam közönségéhez szóló műsorszámokat tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik.

(4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 186. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg.

(5) A Médiatanács a (4) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét annak közlését megelőzően köteles megküldeni az Európai Bizottságnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

180. §

(1) A más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatására vagy sajtótermékére e törvény, és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató rádiós médiaszolgáltatását vagy sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács - többek között -azt ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatásának vagy sajtótermékének szempontjából mely tagállamban találhatók a reklámilletve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek, tudósításainak fő helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék mely tagállam közönségéhez szóló műsorszámokat, más médiatartalmakat tesz közzé.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a sajtóterméket kiadó tartozik.

(4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 186. § (3) bekezdés b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg.

A Hatóság feladat- és hatáskörei

181. §

A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-al összhangban

a) ellátja az általa kötött hatósági szerződések általános hatósági felügyeletét,

b) hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:

ba) a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások,

bb) kiemelten nagy jelentőséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos előírások,

bc) az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok,

bd) a rendkívüli helyzetekre vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő rendelkezések,

be) a műsorkvótákra vonatkozó követelmények,

bf) a kereskedelmi közleményekre vonatkozó, 23-25. §-ban meghatározott előírások,

bg) a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések,

bh) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések (a 32. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével),

bi) a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó, 33. §-ban foglalt kötelezettségek,

bj) a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségére vonatkozó előírások,

bk) a médiaszolgáltatások felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek,

bl) a műsorterjesztés sokszínűségére vonatkozó rendelkezések,

bm) a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok.

c) felügyeli az Smtv. 13-20. §-ban foglalt követelmények betartását,

d) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket,

e) a médiaszolgáltató kérelmére műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz,

f) hatósági szerződést köt a médiaszolgáltatóval a műsorkvótákra irányuló követelmények alóli mentesítés tárgyában,

g) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat,

h) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben,

i) eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerződéssel kapcsolatos hatósági ügyekben,

j) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat,

k) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket,

l) azonosítja a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JBE médiaszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,

m) eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettségek érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a 39. §-ban meghatározott kötelezettségeket,

n) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,

o) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le,

p) piacfelügyeleti eljárást folytat le,

q) eljár az e törvényben meghatározott jogvitákban,

r) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,

s) szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által előírt esetben,

t) eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a),

u) egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol.

182. §

(1) A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-al összhangban

a) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő iránymutatást,

b) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó iránymutatást,

c) iránymutatásában közzéteszi a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró események listáját,

d) kidolgozhatja a műsorkvótákra vonatkozó követelmények alóli mentesítés részletes feltételeiről szóló iránymutatást,

e) kidolgozhatja a termékmegjelenítésre és az arra történő felhívás megfelelő módjára vonatkozó iránymutatást,

f) kidolgozza a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultságra vonatkozó iránymutatást,

g) kidolgozza a hálózatba kapcsolódás és a vételkörzet-bővítés részletszabályait tartalmazó iránymutatást,

h) iránymutatásban meghatározza az éves átlagos közönségarány mérésére vonatkozó módszertant,

i) iránymutatásban meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló médiaszolgáltatásokat,

j) a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülésével összefüggésben tájékoztatást nyújt az Országgyűlés részére,

k) dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás tekintetében,

l) meghatározza és közzéteszi ügyrendjét,

m) a frekvenciagazdálkodással, illetve a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről véleményt nyilvánít,

n) egyes médiapolitikai kérdésekben állásfoglalásokat, javaslatokat készít,

o) kialakítja a műsorszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,

p) az Országgyűlés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal tevékenységéről,

q) kezeli a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot, elfogadja támogatáspolitikáját, éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait, valamint jóváhagyja az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket,

r) beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes műsorszerkezeti követelmények vonatkozásában,

s) kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának és a vagyongazdálkodás szabályait,

t) együttműködik más tagállamok médiahatóságaival,

u) felügyeli a Médiatudományi Intézet tevékenységét,

v) egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el.

(2) A Médiatanács látja el a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19-26. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében. Ennek végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

183. §

(1) A Hivatal hatósági hatásköreiben

a) vezeti az e törvényben meghatározott hatósági nyilvántartásokat,

b) meghatározza és közzéteszi a médiaszolgáltatási díjat,

c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:

ca) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések körében a 32. § (7) bekezdésben foglaltak,

cb) a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó szabályok (36. §),

cc) a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tett műsorszámokra vonatkozó szabályok (39. §),

cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok (37. §, 41-42. §, 45-47. §)

ce) a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére, tulajdonosi összefonódásra és a működésre előírt tulajdoni korlátra vonatkozó szabályok (43. §),

cf) erőszak megjelenésére vonatkozó rendelkezések és a vallási, hitbeli meggyőződést védő szabályok,

cg) a reklámra és a televíziós vásárlásra vonatkozó egyes rendelkezések (34-35. §),

ch) a médiaszolgáltatások és műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok (26-29. §),

d) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszűntetésével kapcsolatos feladatokat,

e) a 181. § t) pont kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érintő panaszok tekintetében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a),

f) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.

(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben

a) előkészíti a Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket,

b) előkészíti a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilvános meghallgatást tart,

c) piaci elemző, értékelő, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a műsorfigyelő és -elemző szolgálat által,

d) egyéb, törvényben meghatározott - nem hatósági - feladatokat lát el.

V. Fejezet

A jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények

184. §

(1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 185-188. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Médiatanács és a Hivatal az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt szab ki.

185. §

(1) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a 186. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.

(3) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat.

186. §

(1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra - és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal - a (7) bekezdés figyelembe vételével - a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,

b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:

ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,

bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig,

bc) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,

bd) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forintig,

be) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forintig,

bf) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,

bg) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig,

bh) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig, terjedhet,

c) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig,

d) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását:

da) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,

db) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig,

dc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig terjedhet,

e) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést, miután a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követően nem tehető a nyilvánosság számára elérhetővé.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(6) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) bekezdés a)-e) pontban, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)-d) pontban, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b)-c) pontban szereplő jogkövetkezmények alkalmazhatók.

(7) A (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.

(8) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti. A szerződésben foglaltak érvényesítése nem érinti az e törvény szerinti közigazgatási jogkövetkezmények alkalmazhatóságát.

A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató felelőssége a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbításáért

187. §

(1) A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató a (2)-(4) bekezdés és a 188. §-ban foglaltak alapján felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén.

(2) A műsorterjesztő a 188. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető.

(3) A közvetítő szolgáltató a 188. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(4) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős. A 188. § alapján - figyelembe véve a 176-181. §-ban foglalt előírásokat - azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.

188. §

(1) Amennyiben a Médiatanács a 186. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles - a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni.

(2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 186. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a műsorterjesztő köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni.

(3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 186. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni.

(4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 186. § (3) bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező sajtótermék közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti felhívásban - a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató általi teljesítésre - megfelelő határidőt kell meghatározni.

(6) Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1)-(4) bekezdésben meghatározott felhívásban foglaltakat, a Médiatanács vagy a Hivatal a műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hivatalból hatósági eljárást indít, és a 186. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

VI. Fejezet

Társszabályozás a médiaigazgatásban

Általános szabályok

189. §

(1) A Médiatanács a médiaszolgáltatók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a sajtótermékek kiadói, a műsorterjesztők és a közvetítő szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: önszabályozó szervezet) e törvény, illetve az Smtv. céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében együttműködik.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelelően működő önszabályozó szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést köthet az alábbiakban kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályozó szervezettel történő, e fejezetben meghatározott megosztott ellátása, illetve jogszabályban hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló, médiaigazgatáshoz, médiapolitikához kapcsolódó feladatok együttműködésben történő ellátása érdekében.

190. §

(1) A Médiatanács a 194. §-ban meghatározott közigazgatási szerződésben (a továbbiakban: közigazgatási szerződés) felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a 193. § szerinti magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 191. § (2) bekezdésben kifejezetten meghatározott hatósági ügytípusok körében - a közigazgatási szerződésben kapott felhatalmazás terjedelmében - a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetre hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e felhatalmazás keretében sem minősül közigazgatási hatóságnak, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alanyának.

(3) A közigazgatási szerződésben történő felhatalmazás nem érinti a Médiatanács e törvényben meghatározott hatásköreinek rendjét, a Médiatanács a hatósági ügyben e felhatalmazástól függetlenül - az e fejezetben meghatározott eltérésekkel - eljárhat.

191. §

(1) A közigazgatási szerződést a Médiatanács a 189. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásba vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képező hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást vezet.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződésben az alábbi hatósági ügytípusok - a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történő - ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket:

a) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a nyomtatott sajtótermékek tekintetében,

b) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében,

c) az Smtv. 13-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,

d) e törvény Második Része I. Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.

(3) A Médiatanács által - a (2) bekezdésben meghatározott hatósági ügytípus tekintetében - az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja:

a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátását (ideértve a tagok tevékenységét érintő kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást),

b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti - a felhatalmazás tárgykörét érintő - viták, jogviták eldöntését,

c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások - felhatalmazással kapcsolatos - tevékenységére, magatartására irányuló ellenőrzést.

192. §

(1) A közigazgatási szerződés keretében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatás-fejlesztésre vonatkozó elvek, közérdekű programok, továbbá bármilyen egyéb, médiával összefüggő célok együttműködésben történő megvalósítása érdekében.

(2) Az önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott - közigazgatási szerződéses felhatalmazáson alapuló - feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási szerződés tartalmazza.

(3) A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályozó szervezetnek tételesen elszámolva, évente - május 31-ig - kell beszámolnia a Hatóság számára.

193. §

(1) Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított - e fejezet szerinti önigazgatási feladatellátást meghatározó - szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex).

(2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerződéskötés folyamatában az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerződés megkötésének érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodjon.

(3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza - a 191. § szerinti felhatalmazás tárgykörében - az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet - felhatalmazás tárgyát érintő - viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a magatartási kódex anyagi része tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartás végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket.

194. §

(1) A Médiatanács és az önszabályozó szervezet e Fejezet szerinti viszonyrendszerét a felek kötelesek a közigazgatási szerződésben részletesen rendezni.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötése tárgyában döntést hoz.

(3) A közigazgatási szerződés csak írásban köthető.

(4) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekinteni, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezettől annak érdekében, hogy megfelelően elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos - e Fejezetben szabályozott - feladatait.

(5) A közigazgatási szerződésre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

195. §

(1) A Médiatanács azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerződést, amennyiben az önszabályozó szervezet:

a) a közigazgatási szerződésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi, vagy

b) a közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait nem a szerződésben foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A határozatlan időre kötött közigazgatási szerződést bármely fél harminc napos felmondási idővel felmondhatja.

Az önszabályozó szervezet eljárása

196. §

(1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező hatósági ügyben saját - nem hatósági - feladataként jár el az e fejezetben, illetve a közigazgatási szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását (a továbbiakban: önszabályozási eljárás).

(2) A közigazgatási szerződésben meghatározott hatósági ügytípusok tekintetében a Médiatanács az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerződés rendelkezéseinek.

(3) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárása megelőzi a Médiatanács hatósági eljárását.

(4) Az önszabályozó testület felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja az e fejezetben foglalt feladatok megfelelő és hatékony ellátását, az e fejezet szerinti szabályok megfelelő érvényesülését. Amennyiben ennek elmulasztásából eredően az e fejezetben, illetve az általa a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően ellátni, a Médiatanács jogosult a közigazgatási szerződést felmondani.

197. §

(1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményező kérelemre köteles eljárni. Ettől függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben saját döntése alapján is indíthat eljárást.

(2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap, amely indokolt esetben - az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeire tekintettel - tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidőknél rövidebb határidőt a közigazgatási szerződés megállapíthat.

(3) Amennyiben az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a Médiatanácshoz, abban az esetben - figyelemmel az önszabályozó szervezet tagjainak és a kódex hatálya alá tartozó más szervezetek körére - a Médiatanács a beadványt megküldi az önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szervezet feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akkor az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Médiatanács részére. Ha az önszabályozó szervezet a Médiatanács által továbbított beadvány alapján eljárását megindítja, akkor a Médiatanács eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen befizetett illetéket, díjat visszafizeti a beadványt előterjesztő számára.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményező beadvány nem minősül a Ket. szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztető, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Médiatanácshoz megérkezésének napján kezdődik a Médiatanács hatósági eljárása.

(5) Amennyiben az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely nem tartozik a feladatkörébe, de a Médiatanács hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályozó szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány előterjesztőjét a Médiatanács vonatkozó hatásköreiről, az eljárásindítás lehetőségeiről és annak szabályairól.

198. §

(1) Az önszabályozó szervezet a beadványt e Fejezet, a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés, és különösen az annak részét képező magatartási kódex alapján megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz. Az önszabályozó szervezet döntése a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelező, és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésére megfelelő határidőt megállapítani. A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határidő leteltét követően az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmazó döntéseket köteles felülvizsgálni. Amennyiben az önszabályozó szervezet döntésének felülvizsgálatát a beadvány előterjesztője, vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Médiatanács a döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni.

(2) Amennyiben a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntése nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak, különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabály tartalmával ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a beadvány tárgyát képező ügyben. A Médiatanácsot eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása, döntése nem köti.

199. §

(1) A Médiatanács hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződés tárgykörét képező feladat, tevékenység megfelelő és hatékony ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja. A Médiatanács az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttműködik, feladatainak ellátását támogatja és ösztönzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával, és egyéb eljárásaikkal kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást. E feladatokat az önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés és az annak részét képező magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat a Médiatanács hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve piaci elemző, értékelő tevékenysége és különösen jogszabály-előkészítő tevékenysége során - lehetőség szerint - figyelembe veszi.

Az önszabályozó szervezet e fejezetben foglalt tevékenysége feletti felügyelet

200. §

(1) A Médiatanács az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződésben meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el. E felügyeleti tevékenysége keretében a Médiatanács folyamatosan ellenőrizheti az önszabályozó szervezetnek a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésében foglaltak érvényesülését, szerződés szerinti teljesítését. A felügyelet keretében a Médiatanács jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) A Médiatanács az önszabályozó szervezet 196-199. §-ok szerinti eljárásait és döntéseit szükség szerint átfogóan ellenőrzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet döntéseit - a közigazgatási szerződés és annak részét képező magatartási kódexnek való megfelelés szempontjából - egyenként és összességükben is értékeli.

(3) Amennyiben a Médiatanács a felügyelet keretében megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező ügyekben nem vagy nem megfelelően jár el, így különösen

a) a 196-199. §-okban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően folytatja le,

b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el,

c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelő tartalommal hozza, illetve

d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenőrzi, illetve nem intézkedik a döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt,

akkor a Médiatanács megfelelő határidő tűzésével felhívja az önszabályozó szervezetet a közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására.

(4) Amennyiben az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Médiatanács a közigazgatási szerződést azonnali hatállyal, vagy a megállapodásban meghatározott felmondási időre felmondhatja.

(5) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabály tartalmával ellentétes, vagy a közigazgatási szerződésbe, illetve az annak részét képező magatartási kódexbe ütközik, a Médiatanács a szerződésszegés megállapításával egyidejűleg az eljárás, valamint a döntés tárgykörében hatósági eljárást indít.

201. §

Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés alapján végzett tevékenységéről, feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetéről, tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesüléséről pedig legalább félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Médiatanács számára. A Médiatanács a beszámolót - döntésében - értékeli.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

202. §

1. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás.

2. Átviteli rendszer: a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez - így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú vezetékhez, üvegszálas vezetékhez - kapcsolódik.

3. Befolyásoló részesedés:

a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b) olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.

4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve félrevezetheti a közönséget.

5. Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Dokumentumfilmnek számít például a természet-, ismeretterjesztő és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm.

6. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

7. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

8. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával, vagy sajtótermék kiadójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

9. Európai mű:

a) amely magyar,

b) amely valamely európai államból származik, és amely egy vagy több európai államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készült, feltéve, hogy megfelel a következő három feltétel egyikének:

ba) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

bb) gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

bc) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi,

c) amely valamely európai állam és valamely Európán kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy az európai társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

d) amely az Európai Unió és valamely Európán kívüli állam között létrejött, audiovizuális művek elkészítésére vonatkozó megállapodás keretében létrejött műsorszám.

10. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy médiaszolgáltatásokat.

11. Filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ide nem értve többek között a hír- és politikai tájékoztató műsorszámot, az aktuális- és szolgáltató magazin műsorszámot, a sportműsorszámot vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszámot, a játék- és vetélkedő műsorszámot és a kereskedelmi közleményeket. Filmalkotás különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs film és a dokumentumfilm.

12. Független műsorkészítő: olyan műsorkészítő vállalkozás, amelyben az érintett médiaszolgáltatónak, illetve a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg amellyel a médiaszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége.

13. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

14. Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül.

15. Helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

16. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv.

17. Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárásjelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.

18. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben ekként meghatározott szolgáltatás.

19. játék: az a műsorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvevők meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott nyereményt elnyerjék. Nem minősül játéknak a tehetségkutató-műsorszám, valamint a televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak minősülő telefonos vagy más interaktív játék.

20. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsoridejének megkezdése előtt, illetve befejezése után, vagy a műsor folyamának megszakításával közzétett olyan szöveg, állókép, számítógépes grafika, amely valamely információt tartalmaz, és a műsor részének vagy önálló műsorszámnak nem minősül.

22. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Kiegészítő médiaszolgáltatás például az elektronikus műsorkalauz.

23. Kisközösségi médiaszolgáltatás: sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás.

24. Körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.

25. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

26. Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.

27. Közönségarány: egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett aránya valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva. A közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádiós médiaszolgáltatás piacát a Magyar Köztársaság területén, külön-külön kell vizsgálni.

28. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

29. Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

a) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás),

b) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás),

c) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás),

d) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás).

30. Közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatás.

31. Közszolgálati médiaszolgáltató: a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására törvénnyel létrehozott médiaszolgáltató.

32. Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelődeik, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által megrendelt vagy készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek szerzői és szomszédos jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a közszolgálati médiaszolgáltatók valamelyikét vagy a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot illetik meg vagy illették meg lejártukig.

33. Közzététel: a Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztés, illetve a Hatóság internetes honlapján történő megjelentetés. A közzététel időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja.

34. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.

35. Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.

36. Magyar mű:

a) amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

b) amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

c) amely eredetileg valamely, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,

d) amely alapjául magyar irodalmi mű, zenemű szolgált,

e) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,

f) amely olyan instrumentális zenei műsorszám, amely - elsősorban szerzője révén - a magyar vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi,

g) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült, vagy

h) amely olyan filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.

37. Magyar zenei mű: magyar műnek minősülő szöveges vagy instrumentális zenei mű.

38. Médiaigazgatásra vonatkozó szabály: e törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, illetve ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus, a Médiatanács és a Hivatal által megkötött hatósági szerződés, illetve a Médiatanács és a Hivatal hatósági határozata.

39. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57. cikkében meghatározott gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

40. Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

41. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.

42. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.

43. Műsor: rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata.

44. Műsorelőzetes: olyan műsorszám, amely a médiaszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, ismertet vagy népszerűsít.

45. Műsoridő: a médiaszolgáltatásban - valamely meghatározott időszak folyamán - folyamatosan közzétett műsorszámok együttes időtartama.

46. Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható.

47. Műsorszámokat kiegészítő termékek: egy műsorszám tartalmához közvetlenül kapcsolódó, a médiaszolgáltató által forgalmazott áru vagy szolgáltatás, amely a műsorszám teljesebb élvezetéhez nyújt segítséget, például a nézői vagy hallgatói interaktivitás elősegítésével.

48. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz. Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró-hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.

49. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.

50. Műsorterjesztő: a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek.

51. Országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében a Magyar Köztársaság lakosságának legalább ötven százaléka él.

52. Osztott képernyős reklám: audiovizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi közleménynek nem minősülő műsorszám közzététele alatt közzétett, a képernyő meghatározott részét betöltő reklám.

53. Összetett műsorszám: több műsorszám - egy főcímmel vagy más megkülönböztetéssel jelzett - együttese.

54. Politikai reklám: ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

55. Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárásjelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.

56. Politikai tájékoztató műsorszám: időtartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám.

57. Programcsomag: a műsorterjesztő által az előfizető számára egy csoportban kínált vagy nyújtott médiaszolgáltatások.

58. Rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló műsorszámokat mutat be.

59. Reklám: olyan - műsorszámnak minősülő - közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.

61. Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot.

62. Tagállam: az Európai Gazdasági Térség tagállama.

63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely - audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásával vagy műsor- és filmalkotások készítésével nem foglalkozó - vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.

64. Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.

65. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a forgalmazóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett, gazdasági vállalkozásként működő telefonos játékokat is.

66: Televíziós vásárlási műsorablak: olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc.

67. Tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely lineáris médiaszolgáltatás esetében a napi műsoridő, lekérhető médiaszolgáltatás esetében a közzétett műsorszámok összesített időtartamának nyolcvan százalékában egymáshoz hasonló tematikájú műsorszámokat tesz közzé, mint például a hír- és politikai tájékoztató műsorszámok, a kiskorúaknak szóló műsorszámok, a sportműsorszámok, a zenei műsorszámok, ismeretterjesztő műsorszámok, valamely életmódot bemutató műsorszámok.

68. Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az - fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében - egy műsorszámban a műsorszám tartalmába beépülve jelenik meg.

69. Választási kampányidőszak: a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a választási kampány lefolytatására rendelkezésre álló időszak.

70. Vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző, vagy ilyen tevékenységet végző más vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül tulajdonjogilag érdekelt természetes személy, jogi személyiségű vagy azzal nem rendelkező gazdasági társaság, más jogi személy.

71. Vételkörzet:

a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott minimális értéket,

b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata, vagy

c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata.

72. Virtuális reklám: digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a műsorszámba utólagosan beillesztett reklám.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Hatálybalépés

203. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 218. § (2) bekezdése 2011. október 1-én lép hatályba.

(3) E törvény 219-227. §-ai e törvény hatályba lépését követő napon hatályukat vesztik.

II. Fejezet

A törvény rövidített megjelölése

204. §

E törvényt más jogszabályban "Mttv." rövidítéssel kell megjelölni.

III. Fejezet

Felhatalmazások

205. §

A Hatóság eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait a Hatóság Elnöke, illetve a Médiatanács rendeletben határozza meg.

IV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

A műsorszolgáltatási szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

206. §

(1) A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) alapján műsorszolgáltatási szerződést kötött médiaszolgáltató köteles 2011. december 31-ig kezdeményezni a Médiatanácsnál szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. E határidő elmulasztása esetén a Médiatanács hivatalból lefolytathatja a szerződés átalakítására irányuló eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás eredményeképpen megkötött hatósági szerződés nem tartalmazhat a médiaszolgáltató számára kedvezőtlenebb feltételeket, mint a korábbi műsorszolgáltatási szerződés, kivéve, ha a médiaszolgáltató azokat kifejezetten elfogadta.

(3) Amennyiben az eljárás eredményeként hatósági szerződés a felek között nem jön létre, úgy a Médiatanács hatósági határozatában rögzíti a médiaszolgáltató médiaszolgáltatására vonatkozó jogosultságának tartalmát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a Médiatanácsnak kilencven nap alatt kell lefolytatnia.

(5) Az analóg földi terjesztésű, országos audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója a Dtv. 38. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig médiaszolgáltatásáért programdíjat (műsordíjat) nem kérhet.

(6) A műsorszolgáltatási szerződést nem lehet felmondani abban az esetben, ha a szerződést valamely jogsértés miatt nem lehetett volna megkötni, de a jogsértést nem kizárólag a médiaszolgáltató okozta.

A bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti szabályok

207. §

(1) Azon médiaszolgáltatás, amely az Rttv. alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által vezetett nyilvántartásban e törvény hatálybalépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplő adatokat harminc napon belül köteles bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül.

(2) Azon sajtótermék, amely a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) által vezetett nyilvántartásban e törvény hatályba lépésekor szerepel, az e törvényben a bejelentési eljárásra vonatkozó szabályokban meghatározott, a nyilvántartásban nem szereplő adatokat köteles harminc napon belül bejelenteni, új bejelentési eljárás kezdeményezése nélkül.

(3) A KÖH e törvény hatályba lépését követően hatvan napon belül gondoskodik a sajtótermékek nyilvántartásának a Médiatanács részére való átadásáról.

(4) A törvény hatályba lépéskor már működő, de sem a Hatóság, sem a KÖH nyilvántartásában korábban nem szereplő médiaszolgáltatásokat és sajtótermékeket legkésőbb 2011. június 30-ig be kell jelenteni a Hivatalhoz.

(5) Amennyiben az e törvény hatályba lépésekor a KÖH nyilvántartásában szereplő, de e törvény hatályba lépése előtti három évben meg nem jelent nyomtatott sajtótermék kiadója 2012. december 31-ig nem kezdi meg a sajtótermék rendszeres megjelenését, úgy a sajtóterméket a nyilvántartásból törölni kell. A 46. § (6) bekezdés c) pont szerinti, törlési kötelezettséggel járó időtartam egyéb esetekben e törvény hatályba lépésével kezdődik.

A közműsor-szolgáltatókra és a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok

208. §

(1) Amennyiben az Rttv. értelmében közműsor-szolgáltatónak, illetve nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatónak minősülő médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatása, illetve a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatása tekintetében 2011. június 30-ig kezdeményezi a Médiatanácsnál közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését, a korábbi közműsor-szolgáltatói, illetve nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói minőségéből adódó, az Rttv. által számára adott kedvezményeket a Médiatanács eljárásának lezárultáig tovább élvezheti. Amennyiben e határidőig nem kezdeményezi az elismerést, vagy a Médiatanács azt hatósági határozatával elutasítja, a korábbi közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói státuszból adódó kedvezmények a továbbiakban nem illetik meg. E szabály nem érinti a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap által a 201 l-es évre kiírt pályázaton elnyert támogatásokat.

(2) Az Rttv. alapján műsorszolgáltatási szerződéssel közműsor-szolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében a 206. § alapján 2011. június 30-ig köteles kezdeményezni szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. Az ilyen hatósági szerződéssel működő médiaszolgáltatásoktól a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltatás nem felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatói minőségéből eredő kötelezettségeinek a szerződés átalakításáig eleget tett. Amennyiben e kötelezettségeinek nem tett eleget, úgy a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés nélkül működhet tovább.

209. §

Azon médiaszolgáltatások, amelyekre nézve az Rttv. 8-8/A. §-a kötelezettségeket határoz meg, e törvény hatályba lépése után kötelesek az Rttv. 8. § (3) bekezdésben és a 8/A. §-ban meghatározott kötelezettségeiknek 2011. szeptember 30-ig eleget tenni.

A törvényben meghatározott testületek tagjaira és tisztségek betöltőire vonatkozó átmeneti szabályok

210. §

(1) Az e törvényben meghatározott szervezetek, testületek elnökének, alelnökének, elnökhelyettesének, főigazgatójának, főigazgató-helyettesének, vezérigazgatójának, vezérigazgató-helyettesének, tagjának mandátumát, illetve megbízatását e törvény hatályba lépése nem érinti.

(2) A Közszolgálati Testületbe történő delegálást, illetve a delegálást megelőző - az 1. számú mellékletben előírt - sorsolást 2011. március 31-ig le kell folytatni.

A közszolgálati médiaszolgáltatókra vonatkozó átmeneti szabályok

211. §

Az Rttv. alapján megalkotott Közszolgálati Műsorszolgáltatási Szabályzatot annak megalkotója köteles összhangba hozni a Közszolgálati Kódexszel, vagy ennek hiányában köteles azt hatályon kívül helyezni.

212. §

(1) A 2011. évben a Közszolgálati Kuratórium, az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók a 2011. évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott támogatásban részesülnek. Az e törvényben meghatározott finanszírozási rendszer szabályait elsőként a 2012. évre vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) Az 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján átadott vagyonnal összefüggésben szükségessé váló részvénytársasági alaptőke leszállítása vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 271-272. §-ában foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, a vagyonátadás általános forgalmi adó- és illetékmentes. Az Alap részére térítés nélkül átadott eszközöknek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke megfelel az eszközöknek az átadás időpontjában a közszolgálati médiaszolgáltató által vezetett könyv szerinti értékének.

(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók e rendelkezés hatálybalépése előtt létrejött egyes szerződéses jogviszonyaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a többi szerződő fél hozzájárulásával, a maguk egészében és változatlan feltételekkel átruházhatják az Alapra. Az átruházás folytán bekövetkező alanyváltozás nem érinti a szerződő felek eredeti jogait és kötelezettségeit. Erre tekintettel a szerződéses jogviszonyokban megvalósuló alanyváltozás nem tartozik a közbeszerzésekről szóló törvény alkalmazási körébe.

(5) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozatban rögzítettek szerint megvalósuló vagyonátadás során a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített szerződésekhez, a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelő, már teljesített kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó, el nem évült mellékkövetelések továbbra is a közszolgálati médiaszolgáltatókat terhelik. Ilyen jellegű igények az Alappal szemben nem érvényesíthetők.

(6) A Magyar Nemzeti Bank 2011. március 31. napjáig gondoskodik az e törvény 134. § (1) bekezdésben és a 136. § (7) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazhatóságához szükséges intézkedések megtételéről, ezen időpontig a Kincstár kezeli a Hatóság és az Alap pénzforgalmi számláját.

213. §

(1) A közszolgálati médiaszolgáltatók által 2010. december 31. előtt kötött műsorterjesztési szerződések 2011. június 30-án megszűnnek.

(2) A közszolgálati médiaszolgáltatók által 2010. december 31. előtt kötött műsorterjesztési szerződések alapján a közszolgálati médiaszolgáltatókat a műsorterjesztési szolgáltatás igénybevételéért terhelő fizetési kötelezettségeket a 2011. január 1. és 2011. június 30. közötti időszak vonatkozásában az Alap teljesíti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megszűnéssel összefüggésben kártérítés, kötbér vagy más, fizetési kötelezettséggel járó jogkövetkezmény nem alkalmazható.

214. §

A Magyar Rádió Nonprofit Zrt. művészeti együtteseinek fenntartásáról e törvény hatályba lépésétől kezdve a kultúráért felelős miniszter gondoskodik.

A Hatóságra vonatkozó átmeneti szabályok

215. §

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban e törvény hatályba lépését követően - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatályba lépését megelőzően megindult pályázati eljárásokban a Médiatanács és a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap az eljárási cselekmény végzésekor hatályos eljárási szabályok alkalmazásával jár el.

(3) Az Smtv. 14-20. § megsértése miatt lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával vagy sajtótermék kiadójával szemben, valamint e törvény Második Részének I. Fejezetében foglalt előírások megsértése miatt a lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben az e törvény szerinti hatósági eljárás csak 2011. július 1. után, ezen időpontot követően elkövetett jogsértés miatt indítható.

216. §

A lineáris médiaszolgáltatások közönségarányának mérésére szolgáló módszertant, szakmai kritériumokat, valamint az eredmények Hatóság általi auditálásának rendjét 2011. június 30-ig ki kell dolgozni, illetve szükség esetén ezen időpontig gondoskodni kell a 69. § (4) bekezdés alapján megköthető szerződés előkészítéséről.

217. §

A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosításával 2011. március 31-ig rendelkezni kell a Nemzeti Audiovizuális Archívum kezelésének a Hatóság részére történő átadásáról.

V. Fejezet

Hatályukat vesztő jogszabályok

218. §

(1) Hatályát veszti

a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 1. §-a, 2. § 1-6. pontja és 8-52. pontja, 3-7. §-ai, 8. § (1)-(2) és (4) bekezdése, 9-163. §-ai, valamint mellékletei,

b) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény,

c) a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény,

d) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 9. §-a, 14. §-a, 14/A. §-a, 15. §-a, 16. §-a, 17. §-a, 17/A. §-a, 18. §-a, 18/A. §-a, 73/A-C. §-ai, 126. §-a, 182. § (3) bekezdésének e) pontja, és 182. § (4) bekezdésének b) és d) pontjai.

e) a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 9. § (1)-(2) bekezdése, 10. §-a és 21-29. §-ai,

f) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2007. évi LXVII. törvény,

g) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XX. törvény,

h) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló 2006. évi XII. törvény,

i) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 365. § (6) bekezdésének e) pontja,

j) a postáról szóló 2003. évi CI. törvény 47. §-a.

(2) Hatályát veszti a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2. § 7. pontja, 8. § (3) bekezdése és 8/A. §-a.

VI. Fejezet

Módosuló jogszabályok

219. §

(1) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"9. Elektronikus műsorkalauz (EPG): olyan kiegészítő médiaszolgáltatás, amely egyebek mellett segítséget nyújt a médiaszolgáltatások és más kiegészítő médiaszolgáltatások közvetlen eléréséhez;"

(2) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"23. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak;"

(3) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"24. Kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó: a 23. pont szerinti szolgáltatást nyújtó szolgáltató;"

(4) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"26. Közszolgálati médiaszolgáltatás: e törvény értelmében az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató által előállított médiaszolgáltatás;"

(5) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"27. Közszolgálati médiaszolgáltató: az Mttv.-ben közszolgálati médiaszolgáltatóként meghatározott médiaszolgáltató;"

(6) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"28. Multiplex: a digitális műsorterjesztés céljára szolgáló, audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, valamint ehhez kapcsolódó más azonosító jeleket és adatokat tartalmazó szabványosított jelfolyam;"

(7) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"31. Médiaszolgáltatás: az Mttv. 202. §-ában meghatározott médiaszolgáltatás, kivéve az információs csatorna üzemeltetését;"

(8) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"32. Médiaszolgáltató: a 31. pont szerinti médiaszolgáltatást nyújtó;"

(9) A Dtv. 5. § (1) bekezdés kiegészül a következő 43-44. pontokkal:

[E törvény alkalmazásában:]

"43. Televíziós médiaszolgáltató és televízió médiaszolgáltató: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató;

44. Televíziós médiaszolgáltatás és televízió médiaszolgáltatás: az Mttv. szerinti lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás."

(10) A Dtv. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatásait a digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni."

(11) A Dtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásait a digitális televízió műsorszóró hálózat üzemeltetője a legnagyobb lakossági eléréssel rendelkező hálózaton és a mobil vételű digitális televízió műsorszóró hálózaton köteles terjeszteni."

(12) A Dtv.

1. 4. § (3) bekezdésében az "a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv.)" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény (a továbbiakban Mttv.)" szöveg,

2. 5. § (1) 41. pontjában az "az Rttv. 2. § 22. pontjában" szövegrész helyébe az "az Mttv. 202. § 65. pontjában" szöveg,

3. 8. § (4) bekezdésében az "Az Rttv. 1/A. §-ának (1)-(4) bekezdéseiben" szövegrész helyébe az "az Mttv. 1. §-ában" szöveg,

4. 8. § (4) bekezdésében az "az Rttv. 113. §-a" szövegrész helyébe az "az Mttv. 42. §-a" szöveg,

5. 17. § (2) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében az "Rttv.-ben" szövegrész helyébe az "Mttv.-ben" szöveg,

6. 39. § (2) bekezdés a) pontjában az "a közszolgálati műsorszolgáltató az Rttv. 132. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott televízió műsorainak, valamint az Rttv. 132. § (1) bekezdésében meghatározott rádióműsorok" szövegrész helyébe az "az Mttv. 84. § (1) bekezdésében közszolgálati médiaszolgáltatók audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásainak" szöveg,

7. 39. § (4) bekezdésében az "az Rttv. 5-5/F. §-aiban" szövegrész helyébe az "az Mttv. 9-11. §-aiban" szöveg,

8. 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdésében az "az Rttv." szövegrész helyébe az "az Mttv." szöveg,

9. 39. § (6) bekezdésében az "országos rádió műsorszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Rttv. szerinti országos közszolgálati rádió műsorszolgáltatót, valamint országos rádió közműsorszolgáltatót" szövegrész helyébe az "országos rádiós médiaszolgáltató, vagy azzal irányítási viszonyban álló vállalkozás, kivéve az Mttv. szerinti közszolgálati rádiós médiaszolgáltatót, valamint országos közösségi médiaszolgáltatót" szöveg,

10. 45. § (1) bekezdésének a) pontjában az "Rttv. 131. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Mttv.-ben" szöveg,

11.1. § (1) bekezdés c) pontjában, 9. § (4) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében a "kiegészítő digitális szolgáltatást" szövegrész helyébe a "kiegészítő médiaszolgáltatást" szöveg,

12. 3. § (1) bekezdésben és a 3. § (2) bekezdésben a "műsorszolgáltatók és a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók" szöveg,

13. 3. § (2) bekezdésben a "kiegészítő digitális szolgáltatásokat" szövegrész helyébe a "kiegészítő médiaszolgáltatásokat" szöveg,

14. 5. § (1) bekezdés 5. pontjában, 9. §-át megelőző alcímében, a 13. § (1) bekezdés b) pontjában, a 20. § (2) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdés c) pontjában a "kiegészítő digitális szolgáltatások" szövegrész helyébe a "kiegészítő médiaszolgáltatások" szöveg,

15. 8. § (2) bekezdés c) pontjában, a 8. § (3) bekezdésében és a 8. § (6)-(7) bekezdésében a "kiegészítő digitális szolgáltatás" szövegrész helyébe a "kiegészítő médiaszolgáltatás" szöveg,

16. 8. § (2) bekezdés c) pontjában a "műsorszolgáltatók, valamint a kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók, valamint a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók" szöveg,

17. 9. § (3) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtó" szövegrész helyébe az "A kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó" szöveg,

18. 30. § (2) bekezdés a) pontjában a "műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltatást" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltatást" szöveg,

19. 33. § (1) bekezdésben a "műsorszolgáltató és kiegészítő digitális szolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató és kiegészítő médiaszolgáltató" szöveg,

20. 34. § (1) bekezdésben a "műsorszolgáltatás műsorszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő digitális szolgáltatást nyújtóval" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával, vagy a szolgáltatás vételkörzetében terjesztett kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóval" szöveg,

21. 1. § (1) bekezdés b) pontjában, 5. § (1) bekezdés 12., 34. és 38. pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 14. § (2)-(3) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 17. § (1)-(2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében, 19. § (5) és (7) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 37. § (1)-(2) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés a) pontjában, 37. § (5) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés a) pontjában, 39. § (3) bekezdés a) pontjában, 39. § (6) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) és (3) bekezdésében a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg,

22. 3. § (1)-(2) bekezdésben, 8. § (2) bekezdés c) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b), c) és i) pontjában, 39. § (3) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a "műsorszolgáltatók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók" szöveg,

23. 5. § (1) bekezdés 34. pontjában, 37. § (4) bekezdés b) pontjában a "műsorszolgáltatótól" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatótól" szöveg,

24. 6. § (4) bekezdésében, 19. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a "műsorszolgáltatóval" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóval" szöveg,

25. 11. § (1) bekezdésében, 17. § (2)-(3) bekezdésében, 39. § (6) bekezdésében a "műsorszolgáltatót" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatót" szöveg,

26. 18. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében a "műsorszolgáltatónak" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatónak" szöveg,

27. 8. § (4) bekezdésében, 11. §-át megelőző alcímében, 20. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 38. § (1)-(2) bekezdésében a "műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás" szöveg,

28. 44. § (2) bekezdésében a "műsorszolgáltatások" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatások" szöveg,

29. 38. § (3) bekezdésében a "műsorszolgáltatási" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatási" szöveg,

30. 11. § (2) bekezdésében, 39. § (2) bekezdés c) pontjában, 39. § (5) bekezdés b) pontjában, 39. § (8) bekezdésében a "műsorszolgáltatást" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatást" szöveg,

31. 15. § (3) bekezdés d) pontjában a "műsorszolgáltatáshoz" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatáshoz" szöveg,

lép.

220. §

(1) A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát engedély és bejelentés nélkül előállítható."

(2) A Ve.

1. 44. § (2) bekezdésében az "a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény" szöveg,

2. 44. § (1)-(2) bekezdésében, 93. § (1)-(2) bekezdésében, 106. § (1)-(2) bekezdésében a "műsorszolgáltatók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók" szöveg,

3. 44/A. § (1) a)-c) pontjaiban a "műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás" szöveg,

4. 44/A. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg,

5. 99/A. §-ában a "műsorszolgáltatóknak" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóknak" szöveg

lép.

221. §

(1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 2-3. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.

(2) E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,

c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy

e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(3) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amelyre az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.

3. § (1) E törvény hatálya a 2. § (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény (a továbbiakban: Mttv.) 176-180. §-aiban foglalt feltételekkel terjed ki.

(2) E törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely az Európai Gazdasági Térség egyetlen tagállamában sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.

(3) E törvény hatálya kiterjed a 2. § és a (2)-(3) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.

(4) E törvény megsértése esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az Mttv.-nek a hatósági eljárásra vonatkozó szabályai szerint járhat el, és alkalmazhat jogkövetkezményt."

(2) Az Smtv. a következő X. Címmel és 24. §-al egészül ki:

"X. Cím

A törvény rövidített megjelölése

24. § E törvényt más jogszabályban "Smtv." rövidítéssel kell megjelölni."

(3) Az Smtv. a következő XI. Címmel és 25. §-al egészül ki:

"XI. Cím

Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól ("Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv"),

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve (2006. december 12.) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (kodifikált változat),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/33/EK irányelve (2003. május 26.) a tagállamok dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról,

f) az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről."

222. §

(1) A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5. § j) pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg lép.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdése 6. pontjában a "műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás" szöveg lép.

(3) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés s) pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg lép.

(4) Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese;"

223. §

(1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.)

1. 69. § (6) bekezdésében, 84. § (4) bekezdésében, 188. § 77. pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg,

2. 69. § (6) pontjában a "műsorszolgáltatóra" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóra" szöveg,

3. 84. § (4) bekezdésében a "műsorszolgáltatási" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatási" szöveg,

4. 188. § 77. pontjában a "műsorszolgáltatótól" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatótól" szöveg

lép.

(2) Az Eht. a 63. §-t követően a következő alcímmel és 63/A. §-sal egészül ki:

"Hírközlési ágazati vizsgálat 63/A. §

(1) Az Elnök, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti a médiaszolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(3) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(4) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet."

(3) Az Eht. 33. § (2) bekezdés e) pontjában "a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával kapcsolatos adatszolgáltatásra," szövegrész helyébe "a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra," szövegrész lép.

224. §

A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény

1. 1. § (1) bekezdése a) pontjában az "a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 7. §-a (5) bekezdésének e) pontjában meghatározott, eredetileg magyar nyelven készült műsorszámokra" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény 202. § 36. pontjában meghatározott magyar műsorszámokra" szöveg,

2. 2. § d) pontjában, 6. §-ában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában, 15. § (2) bekezdésében a "műsorszolgáltatók" szöveg helyébe a "médiaszolgáltatók" szöveg,

3. 8. § d)-e) pontjában, 9. §-ában, 12. §-át megelőző alcímében, 12. §-ában a "műsorszolgáltatókkal" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatókkal" szöveg,

4. 10. § (2)-(3) bekezdésében, a törvény 2. melléklete "I. KÖTELEZŐ ADATSZOLGÁLTATÁS" fejezetének 5. pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg,

5. 2. melléklete "II. ÖNKÉNTES ADATSZOLGÁLTATÁS" fejezetében a "műsorszolgáltatónál" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatónál" szöveg

lép.

225. §

(1) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha]

"a) a kereskedelmi gyakorlat országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg"

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

1. 46. § (2) bekezdésének j) pontjában, 85. § (1) bekezdésének o) pontjában, 259. § 17. pontjában, 2. számú melléklete "Közhatalmi tevékenységnek nem minősülő tevékenységek" fejezetének 13. pontjában a "rádiós és televíziós műsorszolgáltatások" szövegrész helyett a "rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások" szöveg,

2. 259. § 17. pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyett a "médiaszolgáltató" szöveg,

3. 46. § (5) pontjának d) bekezdésében a "műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás" szöveg

lép.

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

1. 1. § (2) bekezdésében a "televíziós műsorszolgáltatási" szövegrész helyébe a "audiovizuális médiaszolgáltatási" szöveg,

2. 10. § (2) bekezdése l)-m) pontjaiban a "televíziós műsorszolgáltatók" szövegrész helyébe az "audiovizuális médiaszolgáltatók" szöveg,

3. 10. § (3) bekezdésében a "műsorszolgáltatók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók" szövegrész

lép.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

1. 22. § (1) bekezdése g) pontjában a "a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató" szövegrész helyébe a "közszolgálati médiaszolgáltatók, valamint az a közösségi médiaszolgáltató" szöveg,

2. 29. § (2) bekezdése c) pontjában a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató vagy a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap" szöveg

lép.

(5) A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

1. 28. § (6) bekezdésében a "műsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltató" szöveg,

2. 36. § (3)-(4) bekezdésében az "a televíziós műsorszolgáltatásban" szövegrész helyébe az "az audiovizuális médiaszolgáltatásban" szöveg

lép.

(6) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a "műsorszolgáltatónak" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatónak" szövegrész lép.

(7) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § fb) pontjában a "műsorszolgáltatás" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás" szöveg lép.

(8) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (5) bekezdés a) pontjában a "műsorszolgáltatóval" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóval" szöveg lép.

(9) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklete "A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek" fejezetének 7. pontjában a "műsorszolgáltatók" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatók" szöveg lép.

(10) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdésében a "műsorszolgáltatással" szövegrész helyébe a "sajtótermékkel és médiaszolgáltatással" szöveg lép.

(11) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 26. § (5) bekezdésében a "műsorszolgáltatóval" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóval" szöveg lép.

(12) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (4) bekezdésében a "műsorszolgáltatóval" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóval" szöveg lép.

226. §

(1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatásban közzétett reklámra a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényt, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvényt is alkalmazni kell."

(2) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 20. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"reklámhordozó papír: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gazdasági reklámot tartalmazó, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény által meghatározott nyomtatott sajtótermékek, valamint a röplap és az egyéb szöveges kiadvány, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, továbbá a térkép, ide nem értve a bankjegyet, az értékpapírt, az ISSN számmal rendelkező kiadványokat, továbbá a könyvet és tankönyvet;"

(3) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (10) bekezdésében az "a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába" szöveg lép.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontjában az "a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti műsorszolgáltatási tevékenységre" szövegrész helyébe az "a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiaszolgáltatási tevékenységre" szöveg lép.

(5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"n) sajtótevékenységet folytató, illetve egyéb tájékoztatást, hír- vagy médiaszolgáltatást nyújtó: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék, médiaszolgáltatás, kiegészítő médiaszolgáltatás, vagy e törvények hatálya alá nem tartozó könyv, röplap, egyéb szöveges kiadvány, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más, a nyilvános közzététel szándékával készült tájékoztatást vagy műsort tartalmazó technikai eszköz előállításával, kiadásával és nyilvános közlésével kapcsolatos tevékenységet folytató természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;"

(6) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében a "műsorszolgáltatást" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatást" szöveg lép.

(7) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A miniszter kialakítja a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerét a Magyar Filmintézet, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, valamint a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény szerint médiaszolgáltatási jogosítványt szerzett szervezetek archívumaiban őrzött, továbbá az egyéb szervezetek által gyűjtött és őrzött dokumentumokról."

227. §

(1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elsőfokú szerv a Hatóság Hivatala. Az elsőfokú határozat ellen a Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni."

(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[E törvény rendelkezéseit]

"g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásban"

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg]

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/B. §-a a következő mondattal egészül ki:

"A médiaszolgáltatások és sajtótermékek piacán az ágazati vizsgálatot a Médiatanács folytatja le, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi ... törvény szerinti eljárásban, a hírközlési piacokon az ágazati vizsgálatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke folytatja le az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti eljárásban."

(4) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 162. § (1) bekezdésében a "Magyar Rádió, a Magyar Televízió, Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda" szövegrész helyébe a "Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt, a Duna Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt." szöveg lép.

(5) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 35. pontjában a "Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt., a Magyar Távirati Iroda Zrt." szövegrész helyébe a "Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt." szöveg lép.

(6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Teljes személyes illetékmentességben részesül:]

"j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.,"

(7) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét -törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben szabályozza. A lakosság széles körét érintő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg."

(8) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

"e) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Médiatanács illetve a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pénzforgalmi számláját."

(9) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 15. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az MNB a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pénzforgalmi számlájának mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot fizet a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap javára."

VII. Fejezet

Az Európai Unió jogának való megfelelés

228. §

(1) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (kodifikált változat) (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/3 l/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól ("Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv")

c) az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (keretirányelv),

d) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról,

e) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés és 4. cikk (1) bekezdés.

(2) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatkörében és eljárásában:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről,

b) a Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról,

c) a Bizottság 2008/282/EK határozata (2008. március 17.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Közszolgálati Testületbe az alábbi jelölő Szervezetek delegálhatnak tagot az alábbiakban meghatározottak szerint:

1. jelölő Szervezetek:

a) Magyar Tudományos Akadémia

b) Magyar Katolikus Egyház

c) Magyarországi Református Egyház

d) Magyarországi Evangélikus Egyház

e) Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

f) Magyar Olimpiai Bizottság

g) Magyar Rektori Konferencia

h) Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

i) a Magyar Köztársaság települési önkormányzatainak szövetségei, illetve szervezetei

j) a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzati szervezetei

k) a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban bejegyzett, száz főnél nagyobb taglétszámú magyar kulturális szervezetek

l) a családok érdekeit védő és képviselő, Magyarországon bejegyzett országos érdekvédelmi szervezetek

m) a fogyatékkal élő személyek Magyarországon bejegyzett országos érdekvédelmi szervezetei

n) az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő, Magyarországon bejegyzett országos szakmai szervezetek

2. Az a)-h) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak.

3. Az i)-n) pontban meghatározott szervezetek abban az esetben vehetnek részt a delegálásban, ha a jelölés előtt legkésőbb harminc nappal regisztráltatták magukat a Hivatalnál.

4. Az i)-n) pontban meghatározott szervezetek egy-egy főt delegálhatnak oly módon, hogy az egyazon pont alatt megjelölt szervezetek összesen egy főt delegálhatnak. Az egyazon pont alatt megjelölt és regisztrált szervezetek egymással megállapodhatnak a delegált személyt illetően. Amennyiben ilyen megállapodás nem születik, a Hivatal sorsolással dönti el, hogy melyik szervezet jelöltje delegálható.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A Médiatanács elnöke és tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt az alábbi szöveggel tesz esküt:

"Én, ............................esküszöm, hogy a Médiatanács tagjaként (elnökeként) az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven, a szólás- és a sajtószabadság érvényesítésére törekszem. Feladataimat részrehajlástól mentesen fogom ellátni.

(Az esküt tevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!"

3. SZÁMÚ MELLÉKLET

A közszolgálati hozzájárulás mértéke a 2012. évben négymillió magyarországi háztartással, és háztartásonként havonta ezerháromszázötven forinttal számolva összesen 64.800.000.000,-, azaz hatvannégymilliárd-nyolcszázmillió forint. Ezt az összeget a 2013. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A média jelentőségéről a modern társadalmakban aligha lehet közhelyek nélkül beszélni. Ugyanez a megállapítás igaz a jelenlegi médiatörvény, az 1996. évi I. törvény hiányosságaira, illetve gyakorlati alkalmazásának buktatóira is. A jogalkotás e területen tehát már régóta közismert módon elkerülhetetlen, eddig kizárólag a politikai konszenzus hiánya akadályozta azt meg.

A szabályozás által érintendő kérdések túlnyomó része jelenleg is - az Alkotmány és az ahhoz kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlat alapján - csak kétharmados törvényhozási többséggel rendezhető.

A legújabb kori média területén világszerte megfigyelhető jelenség a "klasszikus" média (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) és a hírközlés (on-line és digitális média- és távközlési szolgáltatások) területe közötti konvergencia jelensége. Ez a szabályozás valamennyi pontját szükségszerűen érintő jelenség, a tartalmaktól a szervezeti struktúrákig terjed a hatása. Egy új szabályozásnak erre figyelemmel kell megszületnie.

A szabályozás azonban - és ezen a rohamtempójú technikai fejlődés sem változtat - mindeközben megőrizte azon alapvető mögöttes értékeit, a közösségi érdekeket érvényesítő szempontjait, amelyek a sajtószabadságért folytatott kezdeti küzdelmek óta meghatározó módon formálják a médiáról folytatott gondolkodást.

A médiajogban felfedezhetők olyan mögöttes összefüggések, megtalálható olyan értékrendszer, amelyek a konkrét előírások által közvetítve jelennek meg a médiát szabályozó bonyolult szisztémában. A médiajognak ugyanis vannak alapvető elvei. A média szabályozása a szabad országok által a sajtó működésével kapcsolatban közösen vallott morális alapokra épül. A sajtó más, mint a többi piacon kínált szolgáltatás. A társadalom kohéziójának elősegítésére, a közösség vitáinak lebonyolítására, a nemzeti és az egyetemes kultúra terjesztésére képes hálózatot tisztelünk benne. A média szabályozása tehát egyszerre szolgálja gyakorlójának érdekeit (köztük haszonszerzési szándékait), biztosítja annak szabadságát, és óvja a közérdeket a piaci szereplők mozgásterének szűkítése árán. Nem ítélkezik az egyes ember felett, aki lehet öntudatlan médiafogyasztó, vagy öntudatos, cselekvő állampolgár - a médiaszabályozás mindkettő igényeit egyszerre kívánja kielégíteni.

A médiaszabályozás kiindulópontjául szolgáló sajtószabadság szükségének filozófiai igazolásaként számos érv hozható fel. A szabad szólás és a szabad sajtó által lehetséges a szembenálló, vitatkozó álláspontok közül felderíteni az igazságot egy adott kérdésben. John Stuart Mill úgy gondolja, senki nem tévedhetetlen, és soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy amit igaznak gondolunk, valóban az. Ezért a szólásszabadság korlátozása nem engedhető meg, mert lehet, hogy éppen az elnyomott vélemény hordozza az igazságot.

A szabad szólás jogának legfőbb célja és értelme, hogy az állampolgár részt vegyen a közügyek megvitatásában és az azokról való döntésekben, hallathassa véleményét, és tájékozódhasson a közélet ügyeiben.

Ugyanakkor az egyén kiművelése is elengedhetetlen, hiszen anélkül a demokrácia sem működtethető. A sajtószabadság tehát a közösségben élő egyén autonómiája miatt is fontos, akit e joggal felruházva morális, felelős "lénynek" ismerünk el, aki szabadon kifejtheti véleményét, és meghallgathatja másokét.

A média szabályozása mellett felhozható érvek a szabad sajtó közérdekű kötelezettségeinek a betartatását célozzák. A mai médiajog arra is szolgál, hogy biztosítsa az állam paternalista szerepvállalásának lehető legszűkebb mértékét, érvényesítse a fogyasztók korlátozatlansághoz fűződő érdekeit, ugyanakkor mégse hagyja teljesen magára polgárait, hanem érvényesítse a közös érdekeket a média szabályozásában. A modern médiajog elsőszámú kérdése ennek megfelelően az, hogy miként lesz képes megteremteni a szükséges egyensúlyt a közérdek (azaz a demokráciát és a kultúrát óvni kívánó szabályozási igények) és az azzal lehetségesen szembenálló magánérdekek (a fogyasztók és a médiatulajdonosok érdekei) között.

A médiaszabályozás körüli immáron csaknem két évtizedes itthoni viták tanulsága egyértelmű: a média társadalomban betöltött szerepének kijelölése körül minden adandó alkalommal fellángol a világnézetek, ha úgy tetszik, ideológiák harca. Az európai hagyományoknak megfelelően azonban a média nem színtiszta üzleti vállalkozás. A média - nem tagadva a szórakoztatásban betöltött szerepét - a közösség potenciálisan leghatékonyabb agorája, a viták eldöntésének, a vélemények ütköztetésének színtere, a cselekvő, öntudatos állampolgár nélkülözhetetlen segítője a számára szükséges ismeretek összegyűjtésében.

A demokrácia feltételeinek megteremtésén túl az európai médiaszabályozás második morális alapja a kultúra szolgálata (az EU audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelve kilenc alkalommal használja a "kulturális" jelzőt).

Az európai egységesülési folyamatnak az eredeti szándékok szerint egyszerre kellett volna segédkeznie a nemzeti kultúrák megőrzésében, és meghatároznia az egységes alapokon nyugvó európai kultúra elemeit. Azonban győzött a piaci szemlélet, a piac logikájából fakadó megközelítési mód. Az uniós szabályozás, túl azon, hogy általános tartalmi minimum-követelményeket határoz meg, és gyakorlatilag biztosítja a tagállamok jogát a televíziós tartalmak befolyásolására, elsősorban a piac bizonyos korlátozásán keresztül igyekszik óvni a nemzeti és európai identitást. Minden kritika ellenére is el kell azonban ismerni, hogy az EU-n belül legalább - ellentétben a húsz évvel ezelőtti állapotunkkal - az államok szabadságában áll a közérdeknek vagy a nemzeti kultúra védelmi szempontjainak megfelelően cselekedni, és ez számunkra önmagában véve is óriási vívmány.

A sajtószabadság európai fogalmába tehát valahogyan bele kell szorítanunk a demokrácia működtetésének és a kultúra megóvásának érdekét is. Ez a két érdek a médiajog nyelvén elsősorban a pluralizmus követelményében jelenik meg.

A pluralizmus előírása foglalja össze a legáltalánosabban mindazon kötelezettségeket, amelyek a sajtó demokratikus és kulturális feladatainak való megfelelést segítik elő. Abból a felismerésből fakad, hogy a sajtó nagyon jelentős kulturális és politikai befolyással rendelkezik, amellyel összefüggésben, valamilyen módon a közönség érdekeit is biztosítani kell. A pluralizmus szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájának szólásszabadságra vonatkozó 11. cikkének (2) bekezdésében ("a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét [pluralism] tiszteletben kell tartani"), valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv, illetve az azt 2007-ben módosító irányelv bevezetőjében is (a "tájékoztatási szektor pluralizmusának" követelménye kapcsán). A média pluralizmusa az Unió egyértelmű állásfoglalása szerint annak szabadságával egyenértékű, kiemelt fontosságú érdek.

A pluralizmus követelménye nem csak tartalmi kötelezettségeket, hanem a médiapiac rendszerét befolyásoló strukturális korlátozásokat is előír, valamint korlátozza a lehetséges piaci viselkedést. A pluralizmus nevében lehetséges fellépni a média túlzott koncentrálódása ellen, korlátozva a tulajdonjogot a médiapiacon; a versenyjogi szabályok által befolyásolni a piaci szereplők viselkedését; előírni a műsorterjesztők számára bizonyos csatornák kötelező továbbítását (must carry); konkrét tartalmi előírásokat emelni a médiaszolgáltatók elé (közszolgálati kötelezettségek, kötelező hírműsor-szolgáltatás, kiegyensúlyozottság stb.). A pluralizmus követelménye alapján a sajtónak a társadalomban található értékeket éppúgy fel kell mutatnia, mint ahogyan fel kell tárnia a gondokat is, és teret kell adnia a viták lefolytatására.

A közösségelvű értékrend, illetve a demokráciát nem pusztán formális kritériumok alapján működtetni kívánó politika szemszögéből nézve a leendő médiaszabályozásnak ezen alapvetések figyelembe vételével kell megszületnie.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat személyi és tárgyi hatályát határozza meg, az Európai Unió jogrendszere, és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv által meghatározott letelepedés-fogalom szerint. A Javaslat a hagyományos médiaszolgáltatásokon túl kiterjed az ún. lekérhető médiaszolgáltatásokra is, amelyeket a közvélemény széles rétegeinek szánnak, és amelyek azt egyértelműen befolyásolhatják. A Javaslat ennek megfelelően nem terjed ki az olyan tevékenységekre, amelyek alapvetően nem gazdasági jellegűek és nem állnak versenyben a televíziós vagy rádiós médiaszolgáltatással, mint például a magáncélú weboldalak fenntartása, továbbá az olyan szolgáltatások, amelyek során magánszemélyek saját maguk által készített audiovizuális tartalmakat tesznek hozzáférhetővé vagy terjesztenek azok azonos érdeklődési körű közösségeken belüli megosztása és cseréje céljából.

A médiaszolgáltatás fogalma a tömegkommunikációs médiaszolgáltatásnak a nagy nyilvánosságot tájékoztató, szórakoztató és oktató funkcióját fedi le, és magában foglalja a kereskedelmi közleményt, de kizárja például a magánlevelezés különböző formáit, például az elektronikus leveleket. E fogalommeghatározás kizárja mindazon szolgáltatásokat, amelyek elsődleges célja nem a médiaszolgáltatás, tehát azokat is, amelyekhez esetlegesen kapcsolódhat ugyan audiovizuális vagy hangok sorozatából álló tartalom, de a szolgáltatásnak nem ez az elsődleges célja. Ilyen szolgáltatás például az olyan weboldalak fenntartása, amelyek csupán kiegészítésképpen tartalmaznak ehhez hasonló elemeket. Az "audiovizuális" kifejezés a hangos vagy néma mozgóképre utal, így a némafilmeket is magában foglalja.

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások jellegzetessége, hogy a televíziós/audiovizuális szolgáltatásokhoz hasonlók, vagyis ugyanazon közönségért versengenek, mint a lineáris médiaszolgáltatások, és a felhasználók a szolgáltatás jellegéből és a hozzáférés módjából kiindulva érthető módon elvárhatják, hogy érdekeik védelemben részesüljenek. A Javaslat kiterjed a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is.

A 2. §-hoz

Szintén a Javaslat hatályát határozza meg, amely kiterjed a műsorterjesztőkre, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókra, a közvetítő szolgáltatókra és szolgáltatásaikra is.

A 3. §-hoz

A Javaslat 3-8. §-a a törvény értelmezését segítő alapelveket határoz meg. Az első ezek közül a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát deklarálja.

A 4. §-hoz

Az alapelv a médiaszolgáltatások sokszínűségének alkotmányos értékét deklarálja.

Az 5. §-hoz

A tájékoztatáshoz fűződő jog, és a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulásának értékét védi ezen alapelv.

A 6. §-hoz

A közszolgálati médiaszolgáltatás jelentőségét emeli ki ezen alapelv.

A 7. §-hoz

A médiapiaci szereplők, és a felhasználók együttműködését írja elő ezen alapelv.

A 8. §-hoz

Az ön- és társszabályozó eljárások fontosságát emeli ki ezen alapelv. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

A 9. §-hoz

A gyermekek és kiskorúak védelmét szolgáló kategóriákat határozza meg, köztük egy új elemmel, a hat éves korig nem ajánlott kategóriával.

Itt szerepel először a Javaslatban az iránymutatás kategóriája, amelyet a Médiatanács fogadhat el. A Javaslat egyik lényegi eleme, hogy a médiaigazgatási hatáskörrel rendelkező autonóm államigazgatási szerv törvényi felhatalmazás alapján meghatározott körben és garanciális rendelkezések mellett - remélhetőleg az új Alkotmány és az új Jat. rendelkezéseivel összhangban - iránymutatás kibocsátására rendelkezhet hatáskörrel, természetesen kizárólag a törvényben meghatározott szűk körben.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 121/2009. (XII. 17.) AB határozat (továbbiakban: AB határozat) általi megsemmisítése következtében indult jogalkotási folyamat során nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen kérdéskör a pszeudo normák helyzetének tisztázása és annak végiggondolása, hogy milyen formában szükséges fenntartani a magyar jogrendszerben a jogszabályok mellett élő pszeudo normák rendszerét - értve ez alatt a hierarchián kívüli, a kibocsátó szerv szervezetétől elkülönült külső jogalanyokra vonatkozó jogalkalmazási segítséget nyújtó normatív aktusokat. Az ún. soft law normatív aktusok elfogadása és a hazai jogrendszerbe való újragondolt módon beillesztése a hírközlési igazgatás és a médiaigazgatás területén több okból is indokolt. A rendkívül gyors ütemben fejlődő és változó, kiemelt jelentőségű társadalmi, gazdasági és műszaki viszonyok (elsősorban piaci közszolgáltatások), így a hírközlési igazgatás általában nem szabályozható minden részletre kiterjedően a jogalkotó által. A keretszabályok útján történő szabályozás pedig megnehezíti a jogkövető magatartás tanúsítását, hiszen a jogalanyok a részletes jogalkalmazási szempontokról, elvekről csupán utólag, az egyedi ügyekben meghozott döntések által szereznek tudomást.

A technológiai és piaci környezet gyors változása hangsúlyeltolódásához vezet a közhatalmi tényezőkön belül is. A jogalkotás - és különösön a törvényhozás - alkalmas a legkevésbé arra, hogy hatékonyan reagáljon a folyamatos változásra. Szabályozó jogosítványainak egy részét át kell ezért ruháznia olyan intézményekre, amelyek a piaccal közvetlen kapcsolatban állnak, és ezért rugalmasan alkalmazkodhatnak a változó feltételekhez. Ezek az intézmények a médiaigazgatás területén a médiafelügyeleti szervek, amelyek a digitális környezetben módosuló feladatokkal, kiterjedt külső kapcsolatrendszerrel és a korábbinál nagyobb felelősséggel vesznek részt a szabályozott médiaviszonyok kialakításában, a hírközlési igazgatás esetén pedig a hírközlési hatóságok.

Bizonyos esetekben tehát kétség kívül szükséges és célszerű lehet a jogalkalmazás irányvonalainak keretjellegű előzetes meghatározása, a joggyakorlat egységesítése, amelynek megfelelő eszköze lehet a normatív aktus-kibocsátási jog. A hatóság részére biztosított normatív aktus-kibocsátási jogkör ugyanis elősegítheti, hogy olyan részletszabályok illetve szakmai szabályok is általánosan kerülhessenek meghatározásra, amelyek a jogalanyok önkéntes jogkövetéséhez meghatározó módon hozzájárulhatnak, így példaként említhető a kiskorúak védelme körében a hatóság által követett, azonban jogszabályi szinten nem rendezett elvek rendszere.

Hangsúlyozandó, hogy a médiaszabályozás és a hírközlési igazgatás felülvizsgálata során - mind nemzeti, mind nemzetközi szinten - felmerül a jelenlegitől eltérő szabályozási eszközök és módszerek alkalmazásának szükségessége. A médiarendszer szabályozásában egyrészt a korábbinál jelentősebb szerep hárulhat a médiafelügyeleti szervekre, másrészt a hatóságok hatáskörének átalakulásával kapcsolatban a jogi szabályozást olyan új eszközök egészíthetik ki, amelyek nagy mértében támaszkodnak az érintettek aktív szerepvállalására és rugalmas, előrelátható szabályozást tesznek lehetővé.

Kiemelendő, hogy a Magyar Köztársaságban a 2010. évben elkezdődött konvergencia megszüntette a távközlés és a média közötti technológiai és piaci határok után a szervezeti elkülönülést is, így a médiaigazgatás és a hírközlési szabályozás együttes kezelése indokolt a normatív aktusok kibocsátása körében is.

A soft law jellegű aktusok kibocsátásának gyakorlata korántsem ismeretlen a hazai jogban, a közösségi és az egyes tagállami jogrendszerekben sem. Közösségi szinten említést érdemel, hogy számtalan olyan normatív aktus jelenik meg a közösségi szabályozás során, amely az EK Szerződésben nem került említésre, pl. közlemények, felhívások, állásfoglalások, konklúziók, intézményközi megállapodások, fehér és zöld könyvek, nyilatkozatok stb. A médiaigazgatás és a hírközlési igazgatás körében ilyen soft law jellegű aktusnak minősül pl. az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló zöld könyve (COM (1997) 623), a Bizottság "A Közösség audiovizuális politikájának alapelvei és iránymutatásai a digitális korszakban" című közleménye. Ezen aktusok hozzájárulhatnak a tagállami, vagy a közösségi jogi rendelkezések értelmezéséhez, illetve egyes "soft law" aktusok a tagállami bíróságok számára figyelembe vétele kötelező. A hazai jogrendszerben sem ismeretlen és történeti előzmények nélküli a hírközlési és médiaigazgatás terén a normatív aktusok kibocsátásának gyakorlata, hiszen a Hírközlési Döntőbizottság a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 87. § (3) bekezdése alapján jogosult volt a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása során általa követett alapelvek elfogadására. A médiaigazgatás területén a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/F. §-a alapján a korhatáros besorolás minősítésnél irányadó szempontokat, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, illetve a minősítés közlésének módját a Médiatanács állásfoglalásban határozza meg. Az egyes tagállamok belső jogrendszerében is számos példa lelhető fel a normatív aktusok alkalmazására - nem csak az angolszász jogrendszerben, ahol elterjedt a normatív szabályozó aktusok kibocsátásának gyakorlata, így a brit hírközlési hatóság (OFCOM) számára a 2003. évi hírközlési törvény több esetben biztosít lehetőséget "guideline", vagyis irányelv kiadására, így pl. a bírságkiszabás során alkalmazandó elvekről a 392. § alapján. A kontinentális jogrendszerű tagállamok körében példaként szolgálhat a francia szabályozás, ahol is a francia hírközlési hatóság (ARCEP) ajánlást (recommendation) ad ki a helyi hurok megosztásának általános elveiről és módjáról, illetve irányelvet bocsát ki az egész hírközlési piacot érintő és befolyásoló költségalapúság egyes eseteinek ellenőrzési metódusáról. A svéd hatóság (PTS) kötelező érvényű szabályok és általános iránymutatások kibocsátására jogosult (pl.: egyes frekvenciasávok engedélyezési szabályai tekintetében). A finn hatóság (FICORA) rendelet kiadására rendelkezik hatáskörrel, elsősorban technikai jellegű kérdésekben, így többek közt a számhordozás, veszélyhelyzetre való felkészülés témakörében. A cseh hatóság (CTU) általános jellegű intézkedés (measure of general nature) kiadására jogosult. A holland hatóság iránymutatások kibocsátására rendelkezik felhatalmazással, melynek célja, hogy saját, egyedi ügyekben joggyakorlata tekintetében biztosítson előzetes információkat a piaci szereplők számára. Megjegyzendő, hogy különösen a piaci közszolgáltatások, így a hírközlés, mint gazdasági húzóágazat területén az iparági sajátosságok miatt a piaci szereplők általában hosszú távú üzleti modellekben gondolkodnak, a médiaigazgatás területén pedig az egyes szolgáltatók hosszú távú irányvonalainak előzetes meghatározása szükséges, azaz az eljáró hatóság szabályozási stratégiájának, jogalkalmazási irányainak megismerhetősége legalább olyan fontos számukra, mint a konkrét szakmai szabályok megléte. Az általános normaalkotási jogkör e tekintetben is meghatározó előnyt képviselhet. Nyilvánvaló, hogy olyan speciális területeken, mint pl. egy piaci szektor teljeskörű felügyelete, maguk az eljáró, hatáskörrel rendelkező hatóságok, autonóm államigazgatási szervek, szabályozó hatóságok bírnak a legnagyobb szakértelemmel és jogalkalmazási gyakorlattal, így részükre szükséges biztosítani a normatív aktusok kiadására vonatkozó hatáskört.

Kiemelendő, hogy az Európai Unióban nem ritka megoldás az, hogy az irányelvek konkrétan a szabályozó hatóságokat, és nem a tagállami jogalkotó szerveket ruházzák fel azzal a joggal, hogy a szabályozottak tekintetében normatív aktust alkossanak, így pl. az Európa Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról ("Keretirányelv") 13/b. cikk (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak legyenek a biztonság, integritás elérése érdekében kötelező utasításokat kiadni - többek között a végrehajtási határidők vonatkozásában - a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére.

Mindezek alapján speciális jogállásuk (független ún. szabályozó hatóság) és tevékenységi körük, valamint a vonatkozó közösségi és hazai jogszabályi rendelkezések struktúrája okán pszeudo normák kibocsátása elsősorban a hírközlési- és a médiaigazgatás területén az autonóm államigazgatási szervek esetén bír kiemelt jelentőséggel.

Ezen igények kielégítésére elsősorban a Jat.-ban meghatározott állami irányítás egyéb jogi eszközei álltak a jogalkalmazó rendelkezésére, amely normatív aktusok a szocializmus állami irányításának jellemzőit hordozták magukon, gyakorlati céljukkal ellentétes szabályozási, eljárási háttérrel. Tekintettel az AB határozat állami irányítás egyéb jogi eszközei körében tett megállapításaira, valamint ezen normatív aktusok társadalmi, jogalkalmazásbeli szükségességére egyértelmű, hogy a korábbi AB határozatokban (pl.: 60/1992. (XI. 17.) AB határozat, 47/2003. (X. 27.) AB határozat, 45/2001. (XI. 17.) AB határozat, 37/2001. (X. 11.) AB határozat, 36/2001. (VII. 11.) AB határozat, 16/2001. (V. 25.) AB határozat, 6/2004. (III. 24.) AB határozat, 2/2005. (II. 10.) AB határozat, 35/2009. (III. 27.) AB határozat, 39/2010. (IV. 15.) AB határozat) foglalt elvekre, elvárásokra, a jogállamiság és jogbiztonság elvére, az ehhez kapcsolódó garanciákra, a Legfelsőbb Bíróság álláspontjára figyelemmel, szükséges e terület alkotmányos követelményeknek megfelelő rendezése úgy, hogy a pszeudo normák szabályozott rendszerben való kibocsátása a hazai jogrendszer szerves részét képezze.

Mindezek alapján a törvényjavaslat a struktúrájába illeszkedően felhatalmazást ad arra, hogy a médiaigazgatás területén a hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, kizárólag hatósági hatáskörükkel összefüggésben (ezáltal egyedi ügyekre is vonatkoztathatóan, értelmezhetően) törvény rendelkezése alapján iránymutatást bocsáthassanak ki.

A jogállamiság és jogbiztonság elvének érvényesülését biztosító garanciák közt elsődleges, hogy az iránymutatás jogszabállyal nem lehet ellentétes (ezáltal rögzítésre kerül az is, hogy ezen aktusok nem minősülnek jogszabálynak), valamint, hogy a jogalanyok számára történő megismerhetőség, előreláthatóság és a kiszámítható joggyakorlat érdekében azokat a kibocsátónak közzé kell tennie. Az iránymutatás célja kizárólag a joggyakorlat egységesítése lehet, vagyis a jogalkalmazás során figyelembe vehető szempontokra, tényekre, adatokra stb. térhet ki.

A jogállamiság és jogbiztonság, valamint a kiszámítható joggyakorlat érdekében nem elegendő azonban a törvényjavaslatban rögzíteni egy általános felhatalmazást, hanem az egyes érintett autonóm államigazgatási szervek feladat- és hatáskörét rendező törvényben témakörönként, hatósági ügycsoportonként külön-külön meg kell határozni, hogy mely tárgyban és célból jogosult a szerv gyakorlati jellegű normatív aktus kiadására - ezzel is biztosítva az iránymutatás tárgyköreinek konkretizáltságát, meghatározottságát.

Szintén az államigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó törvényben kell rögzíteni azt is, hogy ezen aktusokkal szemben milyen jogorvoslat vehető igénybe. A jogorvoslati jog törvényi szintű szabályozása szintén az iránymutatás jogállamiság és jogbiztonság elvének való megfelelését szolgálja.

Megjegyzendő, hogy az iránymutatásokat nem szükséges előzetes egyeztetésre bocsátani. Egyrészt azon okból, mivel azok a kiadó szerv hatósági hatáskörével összefüggésben, egyedi hatósági ügyeinek megalapozásaként kerülnek kibocsátásra (tárgyuk okán nem szorulnak egyeztetésre), másrészt azért sem, mert az autonóm államigazgatási szerv hatáskörét önállóan látja el (függetlensége okán kizárólag egy országgyűlési bizottsággal való egyeztetés képzelhető el, azonban az egyeztetés esetleges elhúzódása éppen az iránymutatás kiadásának céljával lenne ellentétes, hiszen megakadályozná a hatósági joggyakorlat rugalmas és gyors ütemű egyértelműsítését).

A 10. §-hoz

A lineáris médiaszolgáltatásokban érvényesülő gyermekvédelmi korlátozásokat határozza meg.

A 11. §-hoz

A lekérhető médiaszolgáltatásokban érvényesülő gyermekvédelmi korlátozásokat határozza meg.

A 12. §-hoz

A médiaszolgáltatások kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének részleteit határozza meg.

A 13. §-hoz

Az Országgyűlés üléseinek közvetítéséről szóló szabályokat határozza meg.

A 14. §-hoz

A sértő tartalmakra való felhívás kötelezettségét határozza meg.

A 15. §-hoz

Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén érvényesülő speciális szabályokat határoz meg.

A 16-19. §-hoz

A kiemelt jelentőségű eseményekre vonatkozó szabályokat határozzák meg ezen szakaszok, a vonatkozó EU-irányelvnek megfelelően.

A 20-22. §-hoz

Az EU irányelvének megfelelően szabályozza a Javaslat a különböző műsorkvóták rendszerét. Attól csak a közérdek és a magyar, európai audiovizuális és zenei kultúra védelmében tér el, és állapít meg szigorúbb szabályokat (a közszolgálati médiumokra, illetve a rádiós médiaszolgáltatókra nézve).

A 23-25. §-hoz

A kereskedelmi közleményekre vonatkozó tartalmi előírásokat határozza meg. A kereskedelmi közlemények korlátozása a kiskorúak, illetve általában a fogyasztók érdekeinek védelme miatt is szükséges.

A 26-29. §-hoz

A támogatás (szponzoráció) szabályai jelentősen enyhültek az EU-irányelvben, ezt a Javaslat átülteti a magyar jogrendszerbe.

A 30-31. §-hoz

A termékelhelyezés új elem a jogrendszerben, amely szintén az EU-irányelv alapján kerül bevezetésre. Itt a műsorszámokban, azok cselekményében vagy tartalmából következően megjelenő kereskedelmi közleményekről van szó, amelyek bizonyos korlátozással immár megengedettnek minősülnek, és nem tekinthetők burkolt reklámnak.

A 32. §-hoz

A Javaslat igyekszik pontosan elhatárolni egymástól a politikai reklám, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám kategóriáit, ami a korábbi médiatörvényben nem sikerült kellőképpen. A közzététel szabályai is módosulnak, bizonyos közérdekű közleményeket bizonyos médiaszolgáltatók kötelesek közzétenni, míg a politikai reklám továbbra is csak választási kampányok idején megengedett.

A 33-35. §-hoz

A hagyományos, lineáris médiaszolgáltatásban - a jelentősebb befolyásoló erő, a szolgáltatás jellege és piaci súlya miatt - némileg szigorúbb korlátozások érvényesülnek, mint a tárgyi hatály alá tartozó más szolgáltatások esetében.

A 36. §-hoz

A közszolgálati és a közösségi médiaszolgáltatásban a többi lineáris médiaszolgáltatáshoz képest szigorúbb szabályok érvényesülnek, amelyet e szolgáltatások közérdekű céljai, illetve (részben vagy egészben) közpénzből való fenntartottságuk is indokol.

A 37. §-hoz

Az EU-irányelvnek megfelelően e szakasz meghatározza, hogy a médiaszolgáltatók mely módon tesznek eleget a legfontosabb adataikhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek.

A 38. §-hoz

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók a közérdek figyelembe vételével bizonyos többletkötelezettségekkel rendelkeznek, mint például a tájékoztatási kötelezettség, illetve a filmműsorszámok eredeti nyelven való bemutatása.

A 39. §-hoz

Szintén fontos szempont a hallási fogyatékkal élők számára minél szélesebb körben való hozzáférés a médiaszolgáltatásokhoz. Ennek fokozatos előírását tartalmazza e szabály.

A 40. §-hoz

A kiegészítő médiaszolgáltatásokra - mint például az elektronikus műsorkalauz - bizonyos alapvető tartalmi előírásokat kell alkalmazni. Ezek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvényben szerepelnek.

A 41. §-hoz

Jelen szakasz a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentésének módjáról rendelkezik. Az ilyen médiaszolgáltatás végzését hatósági nyilvántartásba vételhez köti, kivéve a szerződéskötés alapján végezhető lineáris rádiós médiaszolgáltatásokat. A törvény szabályozza a bejelentésre jogosultak körét, és részletezi azon a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek sorát, amelyekről a Hivatal külön nyilvántartást vezet. Rendezi a médiaszolgáltatók azonosítását lehetővé tevő nyilvános adatok körét, azok megismerhetőségének forrását.

A 42. §-hoz

A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság megszerzéséhez bejelentendő adatok körét szabályozza. Deklarálja a tevékenység megkezdésének feltételeit, a nyilvántartásba vétel formáját és az egyes eljárási határidőket. Taxatív felsorolja a nyilvántartásba vétel megtagadásának és a nyilvántartásból való törlés eseteit. Szabályozza a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változások bejelentésének eljárását.

A 43. §-hoz

A lineáris médiaszolgáltatás jogosultjára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat állapítja meg.

A 44. §-hoz

A Javaslat ezen szakasza a korábbi műsorszolgáltatási díjra vonatkozó szabályok tartalmának fenntartása mellett, az Alkotmánybíróság 37/2008. (IV. 8.) számú határozatában kifejtettek alapján rögzíti azokat a garanciális jelentőségű alapvető elveket és szempontokat, amelyek alapján a médiaszolgáltatási díj mértékét a Hatóság meghatározza. A díjak kialakításának két fő alapelve az arányosság és a gazdasági megalapozottság. Az előbbi alapelv érvényesülése a vételkörzetben élő lakosságszám figyelembevételével, az utóbbi a lakossági vásárlóerő adott településekre vonatkozó mutatóinak figyelembevétele révén biztosított. Ezen elvek alapján a médiaszolgáltatási díjak számítására vonatkozó részletes szabályokat a Hatóság Elnöke rendeletben állapítja meg. A Javaslat célja, hogy - összhangban az új Jat. elfogadás előtt álló szövegével, és remélhetőleg egy majdani új Alkotmánnyal - lehetőséget teremtsen a média és a hírközlés területén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke számára olyan normák kibocsátására, amelyek a piaci viszonyok és más körülmények gyors változása folytán aligha határozhatók meg törvényi szinten (például a médiaszolgáltatásokhoz és hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó különféle hatósági díjak mértéke ilyen). Ugyanakkor a hatóság függetlensége és autonómiája megköveteli, hogy az efféle szabályokat ne kormányrendelet vagy miniszteri rendelet tartalmazza. Az sem megfelelő, ha egyedi hatósági határozat tartalmazza ezeket, mert akkor megnehezül a hatóság azon feladata, hogy ügyfelekre azonos mércét alkalmazzon. Természetesen a Javaslat pontosan, körültekintően, és kellően szűkre szabottan határozza meg az Elnök jogalkotó hatáskörét.

A 45-47. §-hoz

A Javaslat szabályozza a lekérhető médiaszolgáltatási jogosultság megszerzéséhez, a sajtótermékek nyilvántartásba vételéhez bejelentendő adatok körét. Deklarálja a tevékenység megkezdésének feltételeit, a nyilvántartásba vétel formáját és az egyes eljárási határidőket. Taxatíve felsorolja a nyilvántartásba vétel megtagadásának és a nyilvántartásból való törlés eseteit. Szabályozza a nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változások bejelentésének eljárását. Felsorolja az összeférhetetlenségi szabályokat.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése vonatkozásában a törvény rögzíti, hogy a lekérhető médiaszolgáltatások bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A 48. §-hoz

A Javaslat ezen szakasza rendelkezik az állami tulajdonban levő, korlátos erőforrásokat igénybe vevő lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság pályázati útján való elnyerésének szabályairól. Kardinális változás, hogy e műsorszolgáltatási jogosultságok pályázat útján való elnyerésével kapcsolatos eljárásokra az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. szabályait rendeli alkalmazni a törvény. A pályázati eljárás részletes szabályai törvényi szintű szabályozásra emelkedtek, amellyel a korábbi médiatörvény szerinti Általános Pályázati Feltételek intézménye megszűnik. A pályázati eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a Médiatanács látja el. A médiaszolgáltatási jogosultság nyertesével a Médiatanács a korábbi polgári jogi szerződés helyett közigazgatási hatósági szerződést köt.

A jogalkotó a pályázati eljárás kialakításakor figyelemmel volt a konvergens hatóság megteremtésére, amikor a pályázati és azt előkészítő eljárásokban is a közigazgatási eljárás szabályait rendeli alkalmazni. Emellett a törvényalkotó az AB 46/2007. (VI. 27.) sz. határozatában foglaltakat szem előtt tartva alakította ki a pályáztatás új rendszerét.

A 49. §-hoz

A Hatóság alakítja ki - a Javaslat keretei között - a magyarországi médiaszolgáltatás végzésére vonatkozó pályázati rendszert, bírálja el az egyes pályázatokat, emellett nyilvántartást vezet a magyarországi médiaszolgáltatásokról.

A Hatóság fontos feladata, hogy közreműködjön a lineáris médiaszolgáltatási lehetőségek társadalmi hasznosításában. A Törvény meghatározza a médiaszolgáltatási lehetőségek jegyzékének, és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozásának rendjét, a frekvenciatervezés elvi szempontjait, valamint a frekvenciatervek tartalmi kellékeit.

Az 50. §-hoz

A Médiatanács a médiaszolgáltatási frekvenciák pályáztatásához pályázati felhívást készít. A Pályázati Felhívás előkészítése céljából a Médiatanács pályázati felhívás tervezetet készít. A Törvény meghatározza a pályázati felhívás tervezet közzétételére vonatkozó szabályokat. A Hivatal ezt követően a közvélemény, valamint a pályázati eljárásban érintettek véleményének megismerése céljából meghallgatást tart a pályázati felhívás tervezetéről. A tervezettel kapcsolatban bárki írásban, vagy szóban kérdést intézhet a Hivatalhoz, illetve észrevételt tehet.

Az 51. §-hoz

Az eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni, a Javaslatban foglalt eltérésekkel. A pályázati eljárás ügyintézési határidejét a Javaslat nyolcvan napban állapítja meg.

Az 52. §-hoz

A Médiatanács a pályázati felhívás tervezettel kapcsolatban érkezett Javaslatok döntése szerinti figyelembevételével a médiaszolgáltatási lehetőségek hasznosítására pályázati felhívást ír ki. A Törvény a pályázati felhívás főbb tartalmi kellékeiről, közzétételének módjáról rendelkezik. A

Médiatanács döntése szerint a törvény által rögzített kötelező tartalmi kellékek mellett egyéb feltételeket is kiköthet a pályázati felhívásban.

Az 53. §-hoz

A Médiatanács jogosult a pályázati felhívás módosítására, vagy visszavonására. A Törvény szerint a Médiatanács a pályázati felhívást objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárási elvek mentén módosíthatja, médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembe vételével pedig visszavonhatja.

Az 54. §-hoz

A pályázati ajánlatot tevő köteles pályázati díjat fizetni. A díj mértékét a Javaslat a pályázati felhívásban meghatározott minimális médiaszolgáltatási díj mértékének függvényében határozza meg.

Az 55. §-hoz

A pályázati eljárásban résztvevők tekintetében a törvény szigorúan rendelkezik a tekintetben, hogy - a pályázó pénzügyi illetve egzisztenciális helyzetét előtérbe helyezve - konkrétan megjelöli azokat a konjunktív feltételeket, amelyeknek a pályázó tekintetében fenn kell állniuk, azaz nem lehet köztartozása, nem lehet vele szemben folyamatban olyan eljárás, amely jogutód nélküli megszűnésre irányul, továbbá a korábbi jogerősen megállapított kötelezettségszegés és az annak alapján történt szerződésfelmondás is kizárja a pályázati eljárásban történő részvételt. E feltételek meglétét a törvény a pályázóban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozások és a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló - nemcsak médiaszolgáltató, hanem bármely - vállalkozások esetében is kötelezővé teszi.

Lényeges rendelkezése a törvénynek, hogy az 55. § (3) bekezdésben konkrétan rendelkezik arról, hogy az esetleges összeférhetetlenség vagy a korlátozó rendelkezésekbe ütköző helyzet fennállása esetén milyen módon kerülheti el a pályázó az alaki érvénytelenség jogkövetkezményét.

Az 56-62. §-hoz

E szakaszok rendelkeznek a pályázati ajánlatok benyújtásának, kötelező elemeinek, alaki és tartalmi érvényességének, valamint a pályázati ajánlatok értékelésének szabályairól. Az 56. § felsorolja azokat a kötelező elemeket, amelyet a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell. A pályázati ajánlatok vizsgálata során elkülönülnek a pályázati ajánlat alaki és tartalmi érvényességének szabályai. A Médiatanács a pályázati ajánlatok beérkezését követően elsődlegesen megvizsgálja, hogy a pályázó megfelel-e az alaki érvényesség feltételeinek. A törvény részletesen meghatározza, hogy mely esetekben minősül a pályázati ajánlat alakilag érvénytelennek. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlatok esetében hiánypótlásnak helye nincs, és az ilyen pályázati ajánlatot benyújtó pályázó pályázati nyilvántartásba vételét a Médiatanács indokolást tartalmazó végzéssel megtagadja, amely végzés ellen jogorvoslatként a Fővárosi ítélőtáblától felülvizsgálat kérhető. Az alakilag érvényes pályázati ajánlatot benyújtó pályázókat a Médiatanács hatósági nyilvántartásba veszi, amelyről a pályázókat értesíti, és a nyilvántartásba vett pályázók listáját a Médiatanács honlapján is közzétesz. A törvény szabályozza a tartalmi érvénytelenség feltételeit is. Az alakilag érvényes, de tartalmilag hiányos pályázati ajánlatok esetében hiánypótlásnak és/vagy felvilágosítás kérésnek van helye. A hiánypótlásra 15 napos jogvesztő határidőt szab a törvény, amely határidő jogvesztő. A pályázati ajánlat tartalmi érvénytelenségét külön végzéssel a Médiatanács nem állapítja meg, hanem a pályázati eljárást lezáró határozatba foglalja.

A 63. §-hoz

A lineáris rádiós médiaszolgáltatási jogosultság vonatkozásában a Médiatanács és a médiaszolgáltató közötti jogviszonyt - a pályázati eljárásra vonatkozó szabályok és a közigazgatási eljárások általános szabályaival összhangban - hatósági szerződés szabályozza. A szerződést a Médiatanács hivatalból indult közigazgatási eljárás keretében a pályázat nyertesével köti meg. A médiaszolgáltatási lehetőség hasznosulását biztosítja, hogy szerződés létrejöttét a Médiatanács bírsággal kényszerítheti ki abban az esetben, ha a pályázat nyertese ajánlatának visszavonásával, a szerződés megkötésére irányuló eljárás kezdeményezésének elmulasztásával vagy egyéb módon akadályozza a szerződés megkötését. Ugyanezt a célt szolgálja, hogy a médiaszolgáltatás nyújtása megkezdésének késedelme esetén a Médiatanács jogosult a szerződést felmondani. A törvény egy helyen kívánja rögzíteni a hatósági szerződés megkötésére és alapvető tartalmára vonatkozó szabályokat. A médiaszolgáltató - a műsorszolgáltatóra vonatkozó korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a médiaszolgáltatási jogosultságért díj fizetésére köteles, melynek összege a nyertes pályázati ajánlatban tett vállalás alapján kerül meghatározásra.

A 64. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a médiaszolgáltatók egymással hálózatba kapcsolódjanak, és a saját műsoruk mellett átvegyék és továbbítsák egymás műsorát is. Amennyiben ez a médiaszolgáltatási szerződésben rögzítettektől való eltérést eredményezi, a Médiatanács jóváhagyása és a szerződés módosítása szükséges. A hálózatba kapcsolódásnak és a vételkörzet-bővítésnek vannak bizonyos korlátai, amelynek egy részét a törvény meghatározza, lehetőséget biztosítva a Médiatanács számára, hogy további feltételeket, és részletszabályokat állapítson meg.

A 65. §-hoz

A törvény lehetőséget teremt médiaszolgáltatás ideiglenes jellegű végzésére is. Erre abban az esetben van lehetőség, ha helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására, amelynek a frekvenciatervét a Médiatanács közzétette, azonban szerződést még nem kötött, vagy ha a médiaszolgáltatási jogosultságot más már megszerezte, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg. Az ideiglenes médiaszolgáltatási jogosultság megszerzésére irányuló eljárás kapcsán meghatározott határidők segítik, hogy az ideiglenes médiaszolgáltatás ne akadályozza a médiaszolgáltatási lehetőség tartós hasznosításának megkezdését. Az ideiglenes médiaszolgáltatás lehetőségének rendeltetés szerinti alkalmazását biztosítják a rá vonatkozó korlátozó jellegű szabályok. Ezek szerint ugyanazzal a vállalkozással évente egyszer lehet ideiglenes műsorszolgáltatásra szerződést kötni, azonos közigazgatási területen pedig évente legfeljebb három alkalommal jöhet létre ideiglenes jogosultság. Az ideiglenes médiaszolgáltatásra jogosult hálózatba nem kapcsolódhat, jogosultsága nem hosszabbítható meg.

A (10) és (11) bekezdésben szabályozott esetek arra a gyakorlatban kialakult helyzetre reagálnak, amelyben a műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása a Médiatanács jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület működőképességének hiánya miatt egyes esetekben olyan késedelmet szenvedett, amely mellett nem biztosítható a közeljövőben lejáró műsorszolgáltatások folyamatos működtetése. Az ideiglenes médiaszolgáltatás ezekre vonatkozó speciális szabályai biztosíthatják, hogy a médiaszolgáltatási lehetőségek ne maradjanak kihasználatlanul.

A 66. §-hoz

A Javaslat egy új kategóriát határoz meg, a közösségi médiaszolgáltatás kategóriáját, amely a korábbi közműsor-szolgáltatás és nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatás helyébe lép. A Javaslat arra törekszik, hogy e két korábbi kategóriához képest jóval pontosabban és korszerűbben határozza meg a szükséges tartalmi kritériumokat, miközben hasonló korlátozásokat és kedvezményeket biztosít az új kategóriába tartozó médiaszolgáltatások számára. Ezek egy része a Javaslat más részeiben található (kötelező továbbítási jogosultság, részvételi lehetőség a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain).

A 67-68. §-hoz

Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelv preambuluma szerint alapvető fontosságú minden olyan magatartás megelőzése, amely elősegítheti erőfölény kialakulását továbbá és a televízión közvetített információ, a tájékoztatási szektor pluralizmusának és szabadságának korlátozásához vezet. A szabályozás ezért alapelvként rögzíti, hogy különböző piaci kudarcok, úgy mint a médiapiaci pluralizmus hiánya, valamint tájékoztatási monopólium létrejöttének megakadályozása alapvető fontosságú.

A törvény a lineáris audiovizuális és lineáris rádiós piacon bizonyos szintet meghaladó éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatóra további tájékoztatási monopólium növekedésének megakadályozása céljából kötelezettségeket ró ki. A törvény a közönségarány szintjét (nemzetközi benchmarkokat is figyelembe véve) úgy határozta meg, hogy az indokolatlanul ne korlátozza a médiapiacon tevékenykedő szolgáltatók gazdasági szabadságát, azonban a tulajdonosi koncentráció ne vezethessen olyan mértékű tájékoztatási monopólium kialakulásához, amely a médiapluralizmus gátjává válhat. A tulajdonosi koncentráció megelőzésével kapcsolatos szabályozás a kötelezettségek tekintetében is fenti elvekre - és az AMSZ irányelv idézett elveire - van figyelemmel. Ezért a kialakult struktúrákat a szabályozás érintetlenül hagyja, azonban előírja, hogy a tájékoztatási monopólium további növekedésének megakadályozása és az információ szabadságának, illetve a pluralizmus megőrzése és megerősítése érdekében a tulajdonosilag koncentrált médiaszolgáltató további médiaszolgáltatást nem indíthat, más médiaszolgáltatásban részesedést nem szerezhet, illetve köteles műsorstruktúrájának megfelelő átalakítására. Ezen utóbbi kötelezettség teljesítése során - az önkéntes kötelezettségvállalás ösztönzése érdekében - a médiaszolgáltató kezdeményezésére a Médiatanács a médiaszolgáltatóval hatósági szerződést köthet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a médiaszolgáltató és a Médiatanács együttesen alakíthassa ki azokat a feltételeket, amelyek mindkét fél számára elegendő biztosítékot nyújtanak a fenti elveknek megfelelő intézkedések megtételére. A fenti kötelezettségek - a törvényben meghatározott viszonylag magas közönségarányokat is figyelembe véve - nem minősíthetőek indokolatlannak és aránytalannak, hiszen a médiaszolgáltatások nézőinek illetve hallgatóinak objektív, plurális tájékoztatáshoz való joga csak akként biztosítható, ha a tájékoztatási monopólium azonos vállalkozásoknál történő további koncentrálódása kiküszöbölhető, illetve, ha az azonos vállalkozásoknál összpontosuló tájékoztatási monopólium csökkenthető, lebontható. Hasonló szabályozás az Európai Unió több tagállamában, többek között pl. Németországban is azonosítható.

A 69. §-hoz

Az AMSZ irányelv által is említett televíziós adások áramlásának szabadságát, erőfölény kialakulásának megakadályozását, és a közérdekű tájékoztatás megfelelő szintjének biztosítását szolgálják a jelentős Befolyásoló Erővel (továbbiakban: JBE) rendelkező médiaszolgáltatók azonosítására vonatkozó szabályok. A szabályozás - hasonlóan a tulajdonosi koncentrációkra vonatkozó szabályokhoz - itt is figyelemmel van arra, hogy a közönségarány szintje (nemzetközi benchmarkokat is figyelembe véve), és ezzel párhuzamosan a JBE szolgáltatókat terhelő kötelezettségek köre úgy kerüljön meghatározásra, hogy az indokolatlanul ne korlátozza a médiapiacon tevékenykedő szolgáltatók gazdasági szabadságát, ugyanakkor a nézők és hallgatók plurális tájékoztatáshoz való joga, illetve az információhoz jutásának joga ne sérüljön. A törvény ezért a legalább tizenöt százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális és lineáris rádiós médiaszolgáltatókat piaci súlyuk és befolyásoló erejük miatt bizonyos, a közösség érdekeinek szempontjából kiemelkedő fontosságú feladatok ellátására kötelezi, és ezen kötelezettségek teljesítését a Médiatanács rendszeresen ellenőrzi. A médiapiaci koncentráció és a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók azonosítása során alapvető fontosságú az éves átlagos közönségarány pontos mérése és a piaci szereplők észrevételeinek meghallgatása, ezért ezen mutató módszertanának kidolgozásakor a Hatóság a médiaszolgáltatókkal egyeztetést folytathat.

A 70. §-hoz

A 70. § a 68-69. §-ok szerinti eljárások szabályait rögzíti. Tekintettel arra, hogy a 68-69. §-ban szabályozott célok hasonlóak a hírközlés területén a jelentős piaci erejű szolgáltatók azonosításához fűződő célokkal, ezért az eljárás alapelveiben és menetében - természetesen a médiapiaci sajátosságoknak megfelelő módosításokkal - a jelentős piaci erejű (a továbbiakban: JPE) szolgáltatók azonosításának eljárásához hasonló. Ennek megfelelően - a hírközlés területéhez hasonlóan - eljárás két szakaszból egy hatósági ellenőrzési szakaszból és egy jogalkalmazási eljárási szakaszból áll, amelynek második szakasza (a hírközlési jogban ismert JPE eljárástól eltérően) csak bizonyos - törvény által meghatározott - esetekben követi az első szakaszt. Ennek oka, hogy mind a tulajdonosi koncentráció megelőzésére irányuló eljárásban, mind pedig a JBE eljárásban a kötelezettségeket a törvény határozza meg, ezért a státusz változatlansága esetén szükségtelen annak fenntartásáról rendelkezni. Ezért a szabályozás azt az elvet követi, hogy a Médiatanács minden évben lefolytatja a hatósági ellenőrzést annak érdekében, hogy azonosítható-e új JBE-vel rendelkező médiaszolgáltató, illetve új médiapiaci koncentráció fellelhető-e a piacon, és a jogalkalmazási eljárást csak akkor folytatja le, ha a hatósági ellenőrzés adatai alapján megalapozottan feltételezhető, hogy új JBE szolgáltató vagy médiapiaci koncentráció azonosítása vagy a korábbi határozatokban azonosított ezen státuszok megszüntetése szükséges. A JBE szolgáltató azonosítására irányuló eljárásban a törvény megengedi, hogy a médiaszolgáltató a határozathozatal helyett a Médiatanáccsal hatósági szerződést kössön. Ezen szabály lehetőséget teremt arra, hogy a felek a JBE szolgáltatók részére meghatározott kötelezettségek tekintetében a törvényben foglalt mérlegelési szempontokon túli vagy attól eltérő szempontokat érvényesítsenek, elősegítve, hogy a kötelezettségek pontos tartalmának meghatározása során kiemelten érvényesülhessen a JBE szolgáltató piaci és gazdasági helyzete. Tekintettel arra, hogy a Médiatanács ilyen típusú hatósági határozatainak gyors végrehajtásához alkotmányos alapjogokon nyugvó közérdek fűződik, ezért az általános szabályoktól eltérően a törvény egyfokú jogorvoslatot tesz lehetővé.

A 71. §-hoz

A lineáris rádiós piacon - tekintettel a digitális átállás kevéssé előrehaladott állapotára - indokolt - jogosultságok számához és vételkörzetéhez igazodóan - a korábbi médiatörvény szabályainak részleges fenntartása a tulajdoni korlátozások tekintetében.

A 72. §-hoz

A műsorterjesztő által terjesztett médiaszolgáltatások akkor esnek korlátozás alá, ha fennáll a vertikális tulajdoni integráció, azaz a tulajdonos egyszerre médiaszolgáltató és műsorterjesztő, illetve ha valamely médiaszolgáltató túlzott piaci befolyásra tesz szert. A piacvédelem szempontjait érvényesítve az egyazon tulajdonosi körbe tartozó terjesztett médiaszolgáltatások száma ily módon korlátozható.

A 73. §-hoz

A továbbítási kötelezettség a közönség tájékozódási jogának, ezáltal a véleménynyilvánítás szabadságának és a vélemények sokszínűségének érvényesülését szolgálja. Olyan kultúrpolitikai eszköz, melynek alapvető célja annak biztosítása, hogy az állampolgárok egyaránt hozzáférhessenek a helyi és az országos, továbbá a saját kultúrájukkal kapcsolatos információkhoz. E § rögzíti a must carry kötelezettjeinek körét, valamint ahhoz kapcsolódóan a meghatározó, a végfelhasználók jelentős hányada által használt fő vételi mód követelményét magában foglaló előírásokat. E tekintetben a korábbi szabályozás platform-semleges megközelítését a kötelezettség hatálya alá tartozó és a szolgáltatás jellegével összhangban álló hálózatok jogalkotó által történő meghatározása váltotta fel. E § (4) bekezdése a rendszeres felülvizsgálati kötelezettség keretében rögzíti a Médiatanács feladat- és hatáskörét az érintett műsorterjesztési hálózatok rendszeres elemzésére és ennek eredményeként - a technológiai fejlődéssel és annak hatására végbemenő változásokkal ugyancsak összhangban - a hálózatok körének esetleges módosítására, ezáltal lehetőséget biztosítva arra, hogy a szabályozás maradéktalanul szolgálja az elérni kívánt közérdekű célokat.

A kötelezettek második körére, az ún. médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségű műsorterjesztőkre vonatkozó feltételek e §-ban kerültek előírásra oly módon, hogy azok nyilvánosan elérhető adatok alapján megállapíthatóak legyenek. Mivel e kötelezettség törvényi rendelkezésen alapul, az önkéntes jogkövetés közjogi feltétel és elengedhetetlenül szükséges, ezért a Hatóság folyamatos felügyeleti jogkört gyakorol. Tekintettel arra, hogy a műsorterjesztő rendelkezik naprakész adatokkal saját működése vonatkozásában, az ellenőrzési eljárásban kétség esetén neki szükséges bizonyítania, hogy esetében a médiapiaci szempontból meghatározó jelentőségű műsorterjesztővé minősítés feltételei nem állnak fenn. A szabályozás újdonsága ugyanakkor, hogy a meghatározó műsorterjesztők korábbi szabályozásban rögzített, adminisztrációs jellegű - a szerződéseik megkötése alapjául szolgáló elveik nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó - kötelezettségeit megszünteti.

A 74. §-hoz

A törvénytervezet a kötelezően továbbítandó közszolgálati csatornákkal kapcsolatos kötelezettséget a korábbi szabályozással összhangban átveszi, ugyanakkor az állam közszolgálati tájékoztatási kötelezettsége és az állampolgárok tájékoztatáshoz való joga érvényesülésének elősegítése érdekében a korábbi szabályozás rendelkezéseit a hatósági jogalkalmazói tapasztalatok alapján kiegészíti, illetve pontosítja. A közszolgálati médiaszolgáltató kijelölése alapján továbbítani rendelt médiaszolgáltatások számának meghatározása révén a szabályozás a kötelezettség arányosságát és átláthatóságát mozdítja elő.

A közérdekű célok elérése érdekében e § állapítja meg a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbításának pénzügyi garanciáit, valamint a továbbítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének a Médiatanács, valamint a Hivatal által történő ellenőrzésének lehetőségét.

A 75. §-hoz

E § a korábbi szabályozás célja mentén, a hatósági jogalkalmazói tapasztalatok alapján a korábbi szabályozáshoz képest új, illetve pontosított rendelkezéseket rögzít. A továbbítási kötelezettség alapjául szolgáló közérdekű célok érvényesítése érdekében e § hatáskört biztosít a Médiatanács számára egy-egy lineáris rádiós és lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás rendeletben történő kijelölésére, annak rendszeres felülvizsgálata előírásával kiegészítve.

A fentieknek megfelelően e § pontosítja a továbbítási kötelezettség jogosultjainak ismérveit és a korábbi szabályozáshoz képest további alapvető szabályokat határoz meg a műsorterjesztő és a jogosult szolgáltató viszonyrendszere tekintetében, így különösen több jogosult egyidejű ajánlattétele esetén nyilvános és átlátható eljárás előírásával mozdítja elő a kiválasztás pártatlanságát és objektivitását, illetve megszünteti a meghatározó műsorterjesztők adminisztrációs kötelezettségeit.

E rendelkezés (5) bekezdése rögzíti az elkülönült szolgáltatási területre vonatkozó speciális kötelezettséget oly módon, hogy amennyiben egy műsorterjesztő hálózata több, földrajzilag elkülöníthető vételkörzetet ellátó fejállomásból (vagy más, a hálózati szakaszt meghatározó, elkülönítő műszaki eszközből) áll, úgy a továbbítási kötelezettség valamennyi fejállomása tekintetében külön-külön terheli, így biztosítva a vételkörzetben élő lakosság tájékoztatáshoz való jogának megfelelő érvényesülését.

A 76. §-hoz

A továbbítási kötelezettség érvényesülésének lényegi eleme annak biztosítása, hogy a jogosult médiaszolgáltató jogait megfelelő módon érvényesíthesse. E § általános szabályként rögzíti a hatékony közigazgatási vitarendezési módszer, a jogvitás eljárás intézményét. E § speciális rendelkezést rögzít az e törvénytervezet 172-174. §-ban foglalt jogvitás eljárás kezdeményezésével kapcsolatban: csupán a médiaszolgáltató, mint jogosult kezdeményezheti a jogvitát abban az esetben, amennyiben a továbbítási kötelezettség érvényesülésének alapjául szolgáló szerződés az ajánlattételétől számított harminc napon belül nem jön létre, illetve amennyiben a műsorterjesztő a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette.

A 77. §-hoz

A továbbítási kötelezettségek érvényesülését és az átláthatóságot az e §-ban rögzített adatszolgáltatási és a szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség segíti elő.

A 78. §-hoz

A tartalmak felajánlásának kötelezettsége hatékony médiaszabályozási eszközt biztosít a platformok versenyének előmozdítása, a sokszínű médiapiac fenntartása és a tájékoztatási monopólium kialakulásának megakadályozása tekintetében. Az ún. must offer kötelezetti körét a vertikálisan integrált, és az e törvénytervezetben foglalt szabályok alapján azonosított jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatók jelentik (kötelezett médiaszolgáltatók).

E § rendelkezései a fenti célok elérése érdekében meghatározzák a kötelezett médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők közötti szerződéses viszonyrendszer alapvető szabályait, így az elektronikus hírközlésben már alkalmazott díj-megállapítással kapcsolatos feltételeket és az egyenlő elbánás kötelezettséget, valamint a versenyjogi szabályokkal összhangban az árukapcsolás tilalmát. Az előbbiekben említett egyenlő elbánás kötelezettség alapvető célja, hogy a jogosult műsorterjesztők azonos feltételekkel legyenek képesek a kötelezett médiaszolgáltató szolgáltatását igénybe venni. A kötelezettség következetes érvényesítéséhez szükséges, hogy a jogalkotó megkövetelje és az ellenőrizhetőségét is biztosítsa annak, hogy a kötelezett médiaszolgáltató nem alkalmaz olyan műszaki, illetve árképzési, díjképzési feltételeket, amelyek révén egyes műsorterjesztők - a többiekhez képest - versenyhátrányba kerülnek. Az egyenlő elbánás kötelezettség érvényesítésének garanciáját jelentik a 81. §-ban meghatározott adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok, továbbá a jelen § (6) és (7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések mind az ajánlat visszautasíthatósága, mind pedig azon elvárás tekintetében, hogy a kötelezett médiaszolgáltatót terheli eljárása diszkrimináció-mentességének bizonyítása.

Az egyenlő elbánás kötelezettség lényegi elemét részletezi azon követelmény, mely szerint a kötelezett médiaszolgáltatóval már a jelen kötelezettség keretében szerződött műsorterjesztők előfizetői számához igazodó arányosítás útján szükséges a feleknek meghatároznia az egyes szerződési feltételeket, így a díj összegét is. A jelen rendelkezés által elérni kívánt cél, hogy az adott műsorterjesztőt olyan díjfizetési kötelezettség terhelje, amely az előfizetői létszáma révén meghatározott piaci helyzetéhez (bevételeihez, költségei alakulásához) igazodik.

A 79. §-hoz

A rendelkezés a kötelezett médiaszolgáltatók számára meghatározza azt a kötelezettséget, hogy nyilvánosságra hozzák általános szerződési keretfeltételeiket, amelyek alapján a műsorterjesztőkkel szerződéseiket megkötik. A keretfeltételek hatálybalépése és alkalmazása hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, ugyanakkor a kapcsolódó kötelezettségek teljesítését a Hivatal hatósági ellenőrzési eljárásban vizsgálja.

A 80. §-hoz

A továbbítási kötelezettség vitarendezési rendszeréhez hasonlóan a műsorterjesztő médiaszolgáltatások felajánlásával összefüggésben rögzített jogainak érvényesítését jogvitás eljárás garantálja. E § rendelkezése alapján külön kiemelendő - a felek egyenlőtlen helyzetére tekintettel -, hogy a fizetendő díj vonatkozásában fennálló vita esetén a kötelezett médiaszolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a díj megállapítása tekintetében jogszerűen, illetve az egyenlő elbánás kötelezettségnek megfelelően járt el.

A 81. §-hoz

A tartalmak felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek érvényesülését és az átláthatóságot az adatszolgáltatási és a szerződéssekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség mozdítja elő.

A 82. §-hoz

A Javaslat a közszolgálati médiaszolgáltatás szakmai függetlenségét, elszámoltathatóságát és társadalmi felügyeletét általános érvényű alapelvi szinten rögzíti. A Javaslat alapelvi szinten is biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatás össztársadalmi finanszírozásának garanciáját. A közszolgálati médiaszolgáltatás értelemszerűen járhat piaci alapú nyereségszerzéssel, ezt a Javaslat nem tiltja, azonban a közszolgálati médiaszolgáltatás immanens eleme, hogy azt nem a médiapiac nyereségelve vezérli.

A 83. §-hoz

A közszolgálati médiának az új szabályozásban kulcsszerep jut. Az új jogalkotás hozzásegítheti a közmédiát jelenlegi állapotából való kitöréshez is.

A "magánember" megszólítása éppolyan fontos feladat, mint "állampolgáré". De miért ne volna lehetséges egyszerre mindkettő? Elsősorban azért, mert a kereskedelmi média nem a magánemberrel, hanem csak a "fogyasztóval" törődik, azaz saját gazdasági érdekeit helyezi előtérbe.

A közszolgálati média ellenben sajátos kulturális misszióval rendelkezik. A sajtó kulturális nevelő szerepének felismerése egybeesik megszületésével. A tömegek nevelésének, kulturális értelemben vett fejlődésének célja nem halványodott el a későbbi századok során sem, mígnem beköszöntött a tömegmédia kora, amelynek elterjedésével elvileg a tájékozottság megteremtéséhez és a műveltség terjesztéséhez a korábban alkalmazott módszerek erejét sokszorosan meghaladó eszköz áll rendelkezésünkre.

A kultúra korábbi fogalma, megjelenési formái ebben az új világban alaposan átalakultak. A kánonok elhalványodásában örömteli fejleményt is üdvözölhetünk, elvégre szabadság csak a választás lehetősége mellett létezhet; a mai kor célja az, hogy mindenki maga választhassa ki az általa értékesnek gondolt tartalmakat. Az értékválasztás folyamatában azonban a közszolgálati médiának orientáló szerepet kell betöltenie, megtalálva a kor szelleméhez, technikai fejlettségéhez, társadalmi állapotaihoz illő azon formákat, amelyekben tovább éltethetők a múltban felhalmozott értékek.

A kereskedelmi csatornák általában azzal érvelnek a rájuk rótt közszolgálati kötelezettségek vagy éppen a közmédia állami támogatáson keresztül történő versenyelőnybe juttatása ellen, hogy a közszolgálatiság valójában demokráciaellenes. "Felülről" kívánja megmondani az embereknek, mi az, ami hasznukra válik, pedig ők a lehető legegyszerűbb és legdemokratikusabb módon, a távkapcsoló gombjainak megnyomásával már szavaztak arról, mi legyen a média feladata. Ha a többség nem akar mást, mint hogy szórakoztassák, akkor ezt az akaratot nem szabad felülbírálni. Tehát közszolgálati műsor az, amit az emberek (sokan) néznek.

Valójában az állami beavatkozás nélküli médiapiacon a közönségnek nem lenne igazi választási lehetősége. Csak azon termékek közül válogathatna, amit kínálnak neki, és talán nem is tudhatná, hogy az eddig megismerteken felül milyen egyéb választási lehetőségeket, műsorokat nyújthatna még számára a média. A piac nem képes a sokszínűséget önmagától biztosítani, legalábbis nem úgy, hogy tömegek számára elérhető és befogadható legyen. A sajtó nem csak igazodik a közönség igényeihez, hanem legalább annyira alakítja, erőteljesebben fogalmazva diktálja a közízlést. A közszolgálati adóknak jelentős szerepet kell vállalniuk a közösségi kohézió, a társadalmi integráció megteremtésében. A cél nem lehet csupán a kisebbségek vagy egy szűk elit igényeinek a kiszolgálása, mert ez eleve kizárná a nagy többséget azon szolgáltatások élvezetéből, amelyeket a profitorientált média nem nyújt számukra, egyben némi felmentést is adna a többség általi elszámoltathatóság alól. A közszolgálati médiának népszerűnek kell lennie, különben, ha kizárólag a kereskedelmi adók által meghagyott fehér foltokra (teljesítetlen igényekre) fókuszál, nem tehet eleget közösségi feladatainak. Ugyanakkor mégsem lehet elsődleges célja a piaci verseny megnyerése, mert bár a piacon működik, annak markáns szereplője lehet, eközben nem adhatja fel azon céljait, amelyek megvalósítása aligha lehet nyereséges vállalkozás. Meg kell tehát találnia a megfelelő piaci magatartás és a közösség szolgálata közötti helyes egyensúlyt. A közszolgálati média oly módon erősítheti a közösségi összetartozást, hogy olyan műsorokat készít, amelyek potenciálisan az egész közösséghez, nemzethez szólnak, és amelyek kifejezik tagjai együvé tartozását. Ez a műsorszolgáltatás minden nemzeti közösség alapvető érdeke, hiszen az együttműködés előfeltétele valamiféle közös kulturális alap, minimum megléte. Alapvető fontosságú a közösségek reprodukciója, új és új közösségek kialakulása, valamint a társadalmi szintű - jelenleg igencsak megtörtnek nevezhető - folyamatosság az alapvető (történelmi, kulturális) ismeretek, és a kialakult tradíciók átadása tekintetében. A közszolgálat teljes mivoltában feltétlenül csak az univerzálisan hozzáférhető, könnyen elérhető médiumokon keresztül valósulhat meg. Bár az olyan új eszközök, mint az internet vagy a specializált televíziós csatornák kétségkívül sokat tesznek azért, hogy a tömegmédia által korábban negligált kisebbségi igényeket is kiszolgálják, ezek korántsem általánosan, mindenki számára hozzáférhetőek. Ezen felül pedig - természetszerű fragmentált jellegük miatt - nem képesek a közösség egészéhez szólni, nem járulhatnak hozzá a közösségi kohézió erősödéséhez.

A 84. §-hoz

Az alkotmányos, valamint közösségi elvek kizárják a közszolgálati műsorszolgáltatók közvetett vagy közvetlen függőségét a költségvetéstől, és minden körülmény között szükséges számukra a gazdasági és működési önállóság biztosítása. Ezért a közszolgálati műsorszolgáltatás céljainak érvényesítése, valamint az állami szervektől való függetlenségük védelme érdekében a közszolgálati műsorszolgáltatók egységes tulajdonosi joggyakorlójaként az Országgyűlés a Közszolgálati Közalapítványt hozta létre. A Közalapítvány elsősorban a közszolgálati műsorszolgáltatók gazdálkodása, jelentős gazdasági értékű szerződései körében gyakorolja tulajdonosi jogokat, a médiaszolgáltatók műsorszerkesztésébe és belső, személyzeti kérdéseibe azonban nem szólhatnak bele.

A 85. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, melynek feladatait és tevékenységének körét a Javaslattal összhangban az Országgyűlés által elfogadott alapító okirata határozza meg.

A 86. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a Kuratórium tagjainak összetételét meghatározó - szakmai szempontokat előtérbe helyező - demokratikus eljárás szabályait. A kuratóriumi tagok gazdasági és politikai pártatlanságának, és a Kuratórium folyamatos, hatékony működése érdekében a tagok mandátuma egységesen kilenc évre szól.

A 87. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a Kuratórium mandátumának lejárta előtt megszűnő kuratóriumi tagság betöltésére vonatkozó szabályokat.

A 88. §-hoz

Ezen szakasz utaló szabállyal rögzíti az összeférhetetlenség eseteit. A tagok vonatkozásában kiemelt elvárásként jelentkezik feladataik független, szakmai alapokon nyugvó ellátása. Ennek érdekében a Javaslat részletesen meghatározza, hogy melyek azok a jogviszonyok, amelyekben a Kuratórium tagjai politikai és gazdasági függetlenségük megőrzése érdekében nem állhatnak. A Javaslat részletesen rögzíti a tagok jogviszonya megszűnésének eseteit.

A 89. §-hoz

A Javaslat részletesen rögzíti a felmentés és a kizárás feltételeit és szabályait.

A 90. §-hoz

Ezen szakasz az alkotmányos és közösségi elvekkel összhangban részletesen rögzíti a Kuratórium feladat- és hatásköreit.

A 91. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a Közalapítvány gyakorolja a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint az alapítót, valamint részvényest megillető jogokat. A közszolgálati médiaszolgáltatók folyamatos alkotmányos működésének biztosítása érdekében a Közalapítvány alapító joggyakorlása korlátozott, a Javaslatban felsorolt hatásköreit a közszolgálati médiaszolgáltatók vonatkozásában nem bővítheti további alapítói jogkörökkel. A Kuratórium a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetébe, illetve médiaszolgáltatásainak tartalmába nem szólhat bele. A közpénzekkel való takarékos gazdálkodás jegyében ugyanakkor a Kuratóriumnak, mint tulajdonosi joggyakorlónak kell feloldania a médiaszolgáltatók vezérigazgatói közötti vitát, ha nem jön létre megegyezés a rendelkezésre álló források allokációjában a vezérigazgatók között.

A 92. §-hoz

A Javaslat meghatározza a Kuratórium működésének alapvető szabályait, azonban autonómiájának érvényesülése érdekében a Kuratórium maga jogosult működésének részletes szabályait meghatározni.

A 93. §-hoz

A Kuratórium elnöke és tagjai függetlenségének biztosításához szükséges a felelősségükhöz és az általuk ellátandó feladatokhoz arányosan viszonyuló anyagi juttatások biztosítása, melyet a Javaslat a mindenkori államtitkári illetmény mértékéhez igazodva határoz meg.

A 94. §-hoz

A Javaslat biztosítja a Közalapítvány mindenkori kormányzattól való gazdasági függetlenségét és tervezhető gazdálkodását. A Közalapítvány gazdálkodását az Állami Számvevők ellenőrzi.

A 95. §-hoz

A Javaslat alapján a Közszolgálati Kódex tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket, pontosítja a Javaslatban szereplő közszolgálati célokat. A Kódex célja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató számára iránymutatást adjon a közszolgálati médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire. A Kódex betartása felett a társadalmi kontroll új formájaként a civil szférát képviselő, független Közszolgálati Testület őrködik.

A 96. §-hoz

Ezen szakasz meghatározza a Kódexbe foglalható elvek, szempontok körét.

A 97. §-hoz

Ezen szakasz a Közszolgálati Testület összetételéről, működéséről, jogköreiről rendelkezik. A Javaslat által biztosított jogkörei keretében kezdeményezheti a Közalapítványnál a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója munkaviszonyának megszüntetését abban az esetben, amennyiben nem teljesíti maradéktalanul a Kódexben foglaltakat.

A 98. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás Javaslatban meghatározott céljainak megvalósítása. A Javaslat előírja a közszolgálati médiaszolgáltatók részére, hogy autonómiájuk megőrzése mellett összehangolt működésre törekedjenek.

A 99. §-hoz

A Javaslat a korábbinál szélesebb jogokat biztosít a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének közszolgálati médiaszolgáltatásban való ápolása, gyarapítása érdekében.

A 100. §-hoz

A Javaslat megteremti a közszolgálati médiavagyon egységes kezelésének lehetőségét a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap keretein belül. Az egységes vagyonkezelés biztosítja a közszolgálati médiavagyon elkövetkező generációk részére történő megóvását és gyarapítását, illetve a Nemzeti Audiovizuális Archívum számára történő hozzáférést.

A 101. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a nemzeti hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatait. A magas színvonalú közszolgálati tartalomszolgáltatásra takarékos gazdálkodás mellett akkor van lehetőség, ha a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti felesleges párhuzamosságokat meg lehet szüntetni. Ennek érdekében a hírműsorok gyártását egy helyre, a nemzeti hírügynökséghez telepíti a törvényjavaslat. Mindez nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkentésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egy közéleti eseményről a közmédia ne négy stábbal, vagyis négyszeres költséget okozó kapacitás-lekötéssel tudósítson. Ugyanezen megfontolásból, a legkisebb költséggel a lehető legszélesebb közszolgálati tartalomkínálat biztosítása érdekében a nem lineáris közszolgálati médiaszolgáltatások, illetve az egyéb internetes tartalmak közzététele is egy helyre, a nemzeti hírügynökséghez kerül.

A 102. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltatók ügyvezetésére vonatkozó szabályokat, a vezérigazgatók megválasztásának rendjét, valamint a munkaviszonyuk megszűnésének eseteit.

A 103. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatói tisztségének betöltéséhez szükséges szakmai feltételeket.

A 104. §-hoz

Ezen szakasz utaló szabállyal rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, melynek keretében kiemelt elvárásként jelentkezik feladataik független, szakmai alapokon nyugvó ellátása. Ennek érdekében a Javaslat a részletesen meghatározza, hogy melyek azok a jogviszonyok, amelyekben a vezérigazgatók politikai és gazdasági függetlenségük megőrzése érdekében nem állhatnak.

A 105. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak feladat- és jogköreit.

A 106. §-hoz

A Javaslat létrehozza a közszolgálati médiaszolgáltatók közös felügyelő bizottságát. A felügyelő bizottság tagjait a munkavállalók által választott tag kivételével a Kuratórium választás útján nevezi ki. A felügyelő bizottság szervezetére és működésére a Javaslatban foglalt eltérésekkel a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az előírásait kell alkalmazni.

A 107. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltatók közös könyvvizsgálójára vonatkozó szabályokat.

A 108. §-hoz

A közszolgálati médiaszolgáltatások normatív, előre kiszámítható finanszírozása lehetővé teszi, hogy a költségvetési tervezés megalapozottabbá váljon.

A rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról egy új szerv, a Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt. A Tanács minden év szeptember 30-ig dönt az (1) bekezdésben meghatározott, a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre források elosztásáról.

A korábbi médiaszabályozással szemben jelen törvényjavaslat a műsorterjesztési szerződések pénzügyileg hatékony megkötésének lehetőségét biztosítja azzal, hogy a terjesztésre kerülő lineáris médiaszolgáltatások számát és paramétereit a Médiatanács határozza meg, és azokra az Alap köti meg a műsorterjesztési szerződéseket. Ezen a módon biztosítható, hogy a közszolgálati lineáris médiaszolgáltatások összessége megfelelően kielégítse a közszolgálati tartalomszolgáltatási kötelezettséget, ugyanakkor felesleges és pazarló műsorterjesztésre ne kerüljön sor.

A 109-110. §-hoz

A törvény a konvergencia követelményeinek megfelelően egy helyütt szabályozza a hatósági intézményrendszer alapvető szabályait, figyelemmel arra is, hogy ezzel különböző, de egymással szorosan összefüggő ágazatokat érint. A média- és a hírközlési szektor együttes kezelését az teszi szükségessé, hogy az intézményi autonómia garanciáit csak ezen a módon lehet teljes körűen biztosítani.

A Hatóság alkotmányos alapjogok biztosítása felett őrködik. Ennek a közfeladatnak az ellátása független szakmai szervezet kialakítását igényli. Az ehhez szükséges működés alapvető szabályait - ideértve itt különösen a vezetés, az irányítás illetve a hatáskörök, valamint a finanszírozás kérdéseit - ezen alapvető jogok védelmének megfelelő jogforrásban kell meghatározni, figyelemmel természetesen az egyéb ágazati jellegzetességekre is. Ennek megfelelően e törvény tartalmazza a konvergens Hatóság esetében alapvető követelménynek számító intézményi autonómia elvárásainak megfelelő normákat.

A Hatóság olyan autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvénynek alárendelt. A Hatóság szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, melyek a törvény szerinti önálló hatáskörökkel rendelkeznek.

E törvény határozza meg a hírközléssel kapcsolatos állami feladatok ellátását megvalósító intézményrendszer alapvető, garanciális szabályait is. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában.

A törvénynek az intézményrendszerre vonatkozó szabályai egy új szervezeti modellt hoznak létre. A Médiatanács testületi jellege a médiaszabályozás területén a pártatlanságot, tapasztalatot, szaktudást, szakmai elismertséget alapozza meg, a hírközlés területén ugyanakkor a törvény megteremti a modern, rugalmas, a változó piaci viszonyokhoz adekvát módon alkalmazkodó, hatékony szabályozó hatóság lehetőségét.

A törvény csak a működéshez szükséges legkisebb mértékben rendelkezik a Hatóság szervezeti struktúrájáról, az érvényesülő munkamegosztásról, ezáltal biztosítja a hatóság vezetésének nagyobb önállóságát a szervezeti felépítés és a munkamegosztási rend kialakításában. Ez garanciája lehet a hatékonyabb hatósági tevékenységnek.

Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet. Ez alapvető, garanciális rendelkezés, ennek megfelelően a Hatóságtól nem vonhatóak el az egyéb jogszabályokban az elektronikus hírközlésre illetve a postai szolgáltatásra vonatkozó hatósági hatáskörök. Ezen hatásköröket a 110. § nem taxatív jelleggel, de a teljesség igényével - külön törvényre és jogszabályokra utalással - határozza meg.

A 111. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti a Hatóság Elnökének jog- és feladatköreit, kinevezése módját, valamint a tisztség betöltésére alkalmas személlyel támasztott követelményeket. A Javaslat a Hatóság szakszerű és pártatlan irányítása érdekében rögzíti, hogy az Elnököt feladat- és hatásköre gyakorlása vonatkozásában nem lehet utasítani, ugyanakkor a hatósági feladatok autonóm ellátásának biztosítása érdekében rögzítésre kerül, hogy a hatósági eljárásokban egyedi döntések vonatkozásában az Elnök sem adhat utasítást a Hivatal munkaszervezete részére. Mindez a - Hivatal munkatársainak független, szakmai eljárását hivatott biztosítani.

A 112. §-hoz

A Javaslat rögzíti a Hatóság elnökhelyetteseinek jog- és feladatköreit, kinevezésük módját, valamint az illetményükre vonatkozó szabályokat. A Javaslat alapján az Elnök és az elnökhelyettesek társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok irányadóak.

A 113. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza az Elnök, valamint az elnökhelyettesek megbízatása megszűnésének eseteit, továbbá a megbízatás megszűnéshez fűződő kötelezettségekre vonatkozó szabályokat.

A 114. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a Hatóság Hivatalát az Elnök által kinevezett főigazgató irányítja. A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, valamint a Médiatanács tagjai részére nyújt szakmai támogatást a feladataik szakszerű és hatékony ellátása érdekében. A KFGH élén az Elnök által a főigazgató Javaslatára kinevezett igazgató áll.

A Hatóság elsőfokú hatósági feladatai a Hivatal látja el. A Javaslatban egységesen Hivatalként kerül definiálásra a főigazgató irányítása alatt álló szakértői apparátus és a hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek.

A 115. §-hoz

A Javaslat meghatározza a főigazgatói tisztség betöltésének feltételeit, a megbízatása megszűnésének eseteit és a megbízatás megszűnéséhez fűződő egyéb kötelezettségeit. A Javaslat a pártatlan és szakmai hatósági ügyintézés érdekében rögzíti, hogy a főigazgató elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során nem utasítható, a meghozott határozatok szakmai tartalma miatt nem számoltatható el.

A 116. §-hoz

A Javaslat alapján a Hivatal operatív vezetője a főigazgató. A főigazgató a Javaslat alapján ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, valamint elősegíti a szervezetrendszer hatékony működését, a Hivatal alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat. A főigazgató az Elnök meghívása alapján részt vehet a Médiatanács ülésein.

A 117. §-hoz

A Javaslat meghatározza a főigazgatói tisztség betöltésének feltételeit, a megbízatása megszűnésének eseteit és a megbízatás megszűnéséhez fűződő egyéb kötelezettségeit.

A 118. §-hoz

A Javaslat az Elnök, az elnökhelyettes, a főigazgató, valamint a főigazgató-helyettes összeférhetetlenségére egységes szabályokat rögzít. A Hatóság irányítását ellátó személyek vonatkozásában kiemelt elvárásként jelentkezik a feladataik független, szakmai alapokon nyugvó ellátása. Ennek érdekében ezen szakasz részletesen meghatározza, hogy melyek azok a jogviszonyok, amelyekben a Hatóság vezetői nem állhatnak elkerülendő mind a politikai, mind pedig a gazdasági függőségüket.

A 119. §-hoz

A Hatóság beszámolási kötelezettséggel kizárólag az Országgyűlés részére tartozik. A Javaslat alapján a Hatóság minden év május 31. napjáig köteles előző évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlés elé terjeszteni. A Hatóság tevékenységének megismerhetősége érdekében rögzítésre kerül, hogy a beszámolót a nyilvánosság számára elérhető módon közzé kell tenni.

A 120. §-hoz

Ezen szakasz rögzíti, hogy informatikai és hírközlési ügyekben a Kormány független, szakmai tanácsadó szerve az NHIT. Az NHIT öt tagból álló testület, a tagok megbízatása négy évre szól. Az NHIT szakmai szervezet, amely szoros és rendszeres kapcsolatot tart fenn mindazon szervezetekkel, amelyek a hírközlés, valamint az informatika területén végzik tevékenységüket. A Javaslat az NHIT tagjai pártatlanságának biztosítása érdekében a tagokkal szemben a Hatóság Elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat rendeli alkalmazni.

A 121. §-hoz

Az NHIT véleményalkotó jogkörrel rendelkező testület. A Javaslat rögzíti az NHIT határozathozatali szabályait azzal, hogy biztosítja a testület részére, hogy működésének részletes rendjét maga állapítsa meg. Az NHIT működéséhez szükséges források a Hatóság költségvetésén belül biztosítottak, azok átcsoportosítását a Javaslat megtiltja. Az NHIT forrásaival önállóan gazdálkodik, forrásainak felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A 122. §-hoz

Az NHIT hivatali feladatait az NHIT Irodája látja el, amely a Hatóság szervezetébe tagozódik. Az NHIT Irodáját az irodaigazgató vezeti.

A 123. §-hoz

A Médiatanács az 1996. évi I. törvénnyel létrehozott Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja. A Médiatanács a Hatóságon belül működő, önálló jogi személyiséggel és hatáskörrel rendelkező független, autonóm szerv. A Médiatanács az Országgyűlés felügyelete alatt áll, azonban még az Országgyűlés által sem utasítható. A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.

A 124. §-hoz

A Médiatanács Elnökét és tagjait - függetlenségük biztosítása érdekében - az Országgyűlés a jelenlévő tagjainak a kétharmados szavazatával kilenc évre választja. A szavazás listán történik. A tagokra egy e célra felállított jelölőbizottság tesz Javaslatot, amelyben az egyes parlamenti képviselőcsoportok delegáltjai - megfelelve a demokratikus szempontoknak - mandátumarányos mértékű szavazattal rendelkeznek.

A 125. §-hoz

A Médiatanács szakmaisága és folyamatos működőképességének biztosítása érdekében a Hatóság Elnöke egyben a Médiatanács Elnökévé is válik, amennyiben az Országgyűlés a tagjelöltekkel együtt személyét is megválasztja. A Hatóság elnöki tisztségének megszűnése egyben a Médiatanács elnöki tisztségének megszűnését is jelenti.

A 126. §-hoz

A Javaslat a tagok és az Elnök vonatkozásában rögzíti a tisztség betöltéséhez szükséges feltételek igazolásának részletes szabályait.

A 127. §-hoz

A Javaslat a Médiatanács tagjai esetében is egységesen a Hatóság Elnökére és elnökhelyetteseire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat rendeli alkalmazni. A Médiatanács vonatkozásában kiemelt elvárásként fogalmazódik meg, hogy tagjai mind politikai, mind pedig szakmai pártatlansággal lássák el feladataikat. Ennek érdekében a Javaslat a részletesen meghatározza, hogy melyek azok a körülmények, amelyek kizáró okot jelentenek a tisztség betöltésére.

A 128. §-hoz

A Javaslat rögzíti a Médiatanács tagjainak adat- és titokvédelemmel, eskütétellel, valamint vagyonnyilatkozat tétellel kapcsolatos kötelezettségeit.

A 129. §-hoz

A Médiatanács széleskörű autonómiája alapján tagjai megbízatásának megszűnése csak szigorúan, taxatíve törvényben meghatározott okokból történhet, az Országgyűlés vagy a Kormány diszkrecionális döntése alapján nem. A megszűnési okok a következők lehetnek: a megbízatási idő lejárta, lemondás, összeférhetetlenség, felmentés, kizárás, halál. A Médiatanács tagjának megbízatása megszűnését követően is meghatározott korlátozások érvényesülnek újonnan létrejövő jogviszonyaik tekintetében.

A 130. §-hoz

A Javaslat rögzíti a Médiatanács Elnökének és tagjainak függetlenségüket biztosító és feladataikhoz arányosan igazodó díjazását. Díjazásuk mértéke az államtitkárok mindenkori illetményéhez kapcsolódik.

A 131. §-hoz

Ezen szakasz a Médiatanács autonóm működésének biztosítása érdekében rögzíti, hogy ügyrendjét maga határozza meg. A nyilvánosság tájékoztatása érdekében az ügyrendet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

A 132. §-hoz

A Javaslat részletesen meghatározza a Médiatanács feladatait.

A 133. §-hoz

A Médiatanács független testületként látja el feladatait, beszámolási kötelezettséggel csak az Országgyűlésnek tartozik. A Médiatanácsnak minden év május 31. napjáig kell előző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját az Országgyűlés részére előterjeszteni. A Javaslat bizonyos szempontokat ad a beszámoló kötelező tartalma tekintetében.

A 134-135. §-hoz

A Hatósági intézményrendszer függetlenségének legfontosabb garanciája a gazdálkodási autonómia. A Hatóság egységes költségvetéssel rendelkezik, melyet az Országgyűlés önálló törvényben fogad el. A Médiatanács függetlenségét további gazdálkodási autonómia biztosítja. A törvény garanciális jelleggel meghatározza a Hatóság bevételeit. A Hatóság saját bevételét képezik a frekvencia díjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak, valamint a felügyeleti díj, amelyeket a Hatóság hatékony, magas szakmai színvonalú működtetésére kell felhasználni.

A törvény taxatíven felsorolt esetekben rendeletalkotási joggal ruházza fel az Elnököt. A frekvencia díjakat és az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak mértékét az Elnök rendeletben határozza meg.

A frekvencia díjak azon részét, amelyet a Hatóság a törvényben meghatározottak szerint nem használ fel, befizeti a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba, amely köteles azt a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak támogatására fordítani.

A törvény értelmében a Hatóság hírközlési hatósági tevékenységével összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a postai felügyeleti tevékenységek fedezése érdekében a postai szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A díj mértéke az elektronikus hírközlési szolgáltató elektronikus hírközlési szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,35 százaléka, a postai szolgáltató esetében postai szolgáltatásaiból származó előző üzleti évi nettó árbevételének legfeljebb 0,2 százaléka, előző évi árbevétel hiányában a tárgyévi árbevétel egész évre vetített időarányos része. A felügyeleti díj mértékét a törvény által megengedett határokon belül a Hatóság Elnöke évente rendeletben határozza meg.

A média és a hírközlés területén új, a fogyasztói jólétet elősegítő jogintézmény, hogy a Hatóság a hírközlés és a média területén a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztésére - így különösen a hírközlési és médiajog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok támogatására, a hírközlési és a médiajoggal, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésére, a hírközlési és médiapolitikával, valamint a fogyasztói döntéshozatallal kapcsolatos tájékozottság növelése érdekében végzett tájékoztatásra - jogosult felhasználni az előző évben a hírközlési és médiapiac szereplőitől befolyt bírságok teljes összegét.

A 136. §-hoz

A Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap a Javaslatban meghatározott feladatköröket ellátó elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap. Az Alap (3) bekezdésben meghatározott forrásait, valamint eszközeit kizárólag a törvényben meghatározott célokra használja fel, mindenkor szem előtt tartva a vagyon hatékony kezelésének és hasznosításának, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményét. Az Alap jogi személy, számláját a kincstár vezeti. Az Alap kezelője a Médiatanács. A Javaslat rögzíti az Alap vezetőinek megválasztására, valamint a vezetők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. Az Alap éves költségvetését az Országgyűlés a Hatóság egységes költségvetését tartalmazó törvényben hagyja jóvá.

A 137. §-hoz

Ezen szakasz alapján a közszolgálati célú műsorszámok, valamint a közösségi médiaszolgáltatók támogatását nyilvános pályázat útján szükséges biztosítani. A pályázati feltételeket a Médiatanács fogadja el.

A 138. §-hoz

A Médiatanács Médiatudományi Intézete a Hatóság önálló szervezeti egységeként működik.

Feladatai körében a Javaslat rögzíti, hogy a Médiatanács működését segíti, valamint a médiatudományok területén önálló tudományos, kutató tevékenységet folytat. Az Intézet munkájának felügyeletét a Médiatanács látja el.

A 139-143. §-hoz

A Média- és Hírközlési Biztos jogintézményének előzménye a Hírközlési Fogyasztói jogok Képviselőjének - illetve a Hírközlési és Média Biztosnak - az intézménye volt. A HFJK jogintézménynek keretei bővültek a konvergencia követelményének megfelelően, illetve a törvény pontosította Hatóság és a Biztos közötti munkamegosztást, egy új típusú, nem hatósági eljárási forma bevezetésével.

A Biztos a törvény célkitűzése értelmében az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiával kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos jogintézménye, a törvényben rögzített speciális eljárásával a hatósági eszköztárral egyéb eljárásokban nem érvényesíthető fogyasztói érdekeket védő, ezzel a fogyasztói jólétet előmozdító, mindeközben a szolgáltatókkal konstruktívan együttműködő, hatékony problémamegoldó fórumként jön létre.

A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat.

A törvényben körülírt méltányolandó érdeksérelem, vagy annak veszélye esetén lehet a Biztoshoz fordulni.

A Biztoshoz az fordulhat, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti. Ez utóbbi esetben a Biztos hivatalból is eljárhat.

A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás). Amennyiben az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltató megállapodásban rögzítik, ezáltal az adott média-, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá. A megállapodást kötő szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése körében mutatott együttműködését a hatóság a szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.

Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetlen veszélyének megszüntetését vagy orvoslását. A Biztos a kezdeményezés eredményéről jelentést készít, amelyről értesíti az Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegető érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét.

A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást illetve tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében.

A 144. §-hoz

A Javaslat módosítja a Ket. általános és különös eljárások viszonyát meghatározó szabályozásának vonatkozó rendelkezéseit. E szerint az audiovizuális médiaszolgáltatási tevékenység felügyeletével, a médiaigazgatással, az audiovizuális médiaszolgáltatások piaci felügyeletével, piacszabályozásával kapcsolatos eljárásokban a Ket. rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. Ebből következően a médiaigazgatás területén a Ket. a hatósági eljárás egésze tekintetében szubszidiárius jellegű. A Ket. ilyen irányú módosítását a médiaigazgatási eljárások sokszínűsége, bonyolultsága, sajátosságai, teljesen speciális jogérvényesítési rendszere, alkotmányjogi alapjai és összefüggései, valamint az európai közösségi jogból eredő sajátos eljárás-típusai indokolják.

A Javaslat tehát meghatározza a Ket.-hez képest szükségszerűen rendezendő eljárási szabályokat. E körben a szabályozás módszere az, hogy a Javaslat rögzíti a Hatóság (azon belül mind a Médiatanács és mind a Hivatal) valamennyi eljárására irányadó és kiterjedő eljárási rendelkezéseket. Ezen általános eljárási rendelkezések megelőzik a Ket. eljárási szabályainak alkalmazását, vagyis különös eljárási szabályként elsődlegesnek minősül a Ket. általános szabályaihoz képest.

A Ket. és a Javaslatban szereplő általános eljárási szabályok jelentik a törvény egészének garanciális hatósági eljárásjogi alapját.

Ehhez képest a Javaslat az egyes eljárás-típusoknál - azok sajátosságaihoz igazodó - külön eljárási rendelkezéseket is tartalmaz. E külön eljárás-típusoknál rendezett eljárási szabályokat kell elsődlegesen alkalmazni, amelyekhez képest mögöttes eljárási szabályt képeznek a Javaslatban szereplő általános eljárási szabályok és a Ket. szabályai.

A 145. §-hoz

A bejelentőre vonatkozó szabályrendszer megteremti annak lehetőségét, hogy ügyféli jogállással nem rendelkező személyek is a Hatósághoz fordulhassanak a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. A Javaslat nem korlátozza a bejelentésre jogosultak körét, ugyanakkor feltételként határozza meg, hogy a bejelentés a Hatóság hatáskörébe tartozó médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére vonatkozzon, valamint tartalmazza a jogsértést megalapozó és az ügyhöz tartozó egyéb lényeges körülményeket.

A bejelentés egyedi tartalma alapján mérlegeli a Hatóság, hogy indít-e hatósági eljárást. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján a hatósági eljárás megindításáról dönt, egy új közigazgatási hatósági eljárási jogviszony jön lére. A bejelentés alapján történő eljárás megindítására vonatkozó vizsgálat, valamint döntés és a bejelentés alapján megindított hatósági eljárás tehát két teljesen független és önálló eljárási jogviszonyt jelent. Ez abból is következik, hogy a bejelentés alapján a Hatóság az eljárást hivatalból indítja meg, azaz nem a bejelentés keletkezteti a hivatalból megindított hatósági eljárást, hanem a Hatóság eljárási döntése. Ennek jelentősége, hogy a bejelentő a megindított eljárásban értelemszerűen nem rendelkezik ügyféli jogokkal, így az egyedi ügyben hozott döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal sem.

Amennyiben a Hatóság az egyedi ügyben nem indít hatósági eljárást, úgy erről hivatalos levélben tájékoztatja a bejelentőt.

Garanciális szempontból fontos szabályt rögzít továbbá a Javaslat: amennyiben a Hatóság a bejelentés vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az ügy olyan hatósági ügy, amely a bejelentő jogát, jogos érdekét közvetlenül érinti (tehát az ügyben a bejelentő megilletik az ügyféli jogosultságok), akkor köteles erről a tényről, valamint a hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatást nyújtani.

A 146. §-hoz

A hatósági eljárásban és a hatósági döntési követő jogutódlás körében a Javaslat kiegészítő szabályokat tartalmaz a Ket. jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseihez képest. A Javaslat ilyen lényeges kiegészítő szabályként tartalmazza, hogy a jogutódlás szabályai vonatkoznak az ügyleti úton való jogutódlási megállapodásokra is, például az engedményezésre, a tartozásátvállalásra vagy az egyes jogosultságok és kötelezettségek átruházására.

A 147. §-hoz

A Hatóság, valamint a nevében eljáró személyek a hatáskörből adódó feladataik ellátása során számos olyan információ birtokába jutnak, juthatnak, melynek titokban maradásához, bizalmas kezeléséhez az információval érintettnek jogos érdeke fűződik. A Hatóság média- és elektronikus hírközlési piacon betöltött szerepéből, az általa elérni kíván törvényi célok megvalósításához biztosított szabályozói eszközökből adódóan az adott rendelkezésben meghatározott kötelezetti kört különleges felelősség terheli feladatának ellátása során: következetesen érvényesítenie kell azt a kívánalmat, hogy a birtokába, hivatalos tudomására jutott bizalmas információkat kizárólag a törvénynek megfelelően kezeli.

A 148-153. §-hoz

A Javaslat ezen §-ai a hatósági eljárás megindítására és az eljárási feltételekre vonatkozó főbb szabályok körében tartalmaznak a Ket.-hez képest kiegészítő, illetve eltérő rendelkezéseket. Kiemelt szerepet kap a Javaslatban a törvény által védett titkot tartalmazó adatok hatósági eljárásban történő megismerhetőségének szabályozása.

A Hatóság a hatósági eljárás tartama alatt gondoskodik arról, hogy a Ket.-ben meghatározott törvény által védett titok (minősített adat, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen. A fenti szabályok garanciális érvényesülése érdekében a hatósági eljárási jogviszony alanyai az egyes adatok tekintetében kérhetik az iratokba való betekintés, illetve az azokról történő másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását, tehát az adatok zárt kezelését. Nem kérhető ugyanakkor az iratok zárt kezelése a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok esetén. A Javaslat részletesen tartalmazza a fentieken túl az ügyfél által védett titokká minősítés korlátait, illetve a titokká minősítés feloldásának garanciális szabályait.

A 154. §-hoz

A hatáskör gyakorlására vonatkozó szabályok mellett biztosítani szükséges az eljárás és a döntés tárgyilagosságát, pártatlanságát biztosító szabályokat is, amely - a Hatóság eljárásával kapcsolatban támasztott - követelményeket a törvényjavaslat a kizárás jogintézményének szabályrendszerével is érvényre juttat. A Javaslat a Ket.-ben foglaltakhoz képest további kiegészítő szabályokkal biztosítja, hogy a Hatóság eljárása minden esetben személyi elfogultságtól mentesen, közvetlenül vagy közvetett módon érdekelt személyek mellőzésével folyjon.

A 155-156. §-hoz

A médiaigazgatási eljárások sajátosságaira tekintettel a Javaslat részletesen szabályozza a tényállás tisztázása és a bizonyítás körében igénybe vehető eszközrendszert. Ennek keretében az egyértelműség és a kiemelt garanciális szempontok miatt a Javaslat a tényállás tisztázásában a Ket. hatósági ellenőrzés keretében szabályozott eszközrendszerét is alkalmazni rendeli. A tényállás tisztázásának eszközrendszerében a Javaslat a médiaigazgatási eljárásokban betöltött jelentőségére tekintettel külön is szabályozza az adatszolgáltatás és a nyilatkozattétel kiegészítő, eltérő szabályait, illetve az adatszolgáltatás elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket. A Javaslat külön rendelkezést tartalmaz a tényállás tisztázásában való közreműködés meghiúsítására vagy az eljárás egyéb módon történő akadályoztatására irányuló magatartás tanúsítása esetére azzal, hogy eljárási bírság kiszabására biztosít lehetőséget a Hatóságnak.

A 157-159. §-hoz

A nyilvános meghallgatás intézménye az átláthatóság és a nyilvánosság érvényesülését szolgálja, és mind a korábbi médiaszabályozásban, mind az elektronikus hírközlés területén jelentős jogalkalmazói gyakorlattal bír. Nyilvános meghallgatásra kerülhet sor törvényben meghatározott esetekben (például egyes médiaszolgáltatási jogosultságokra kiírt pályázatok esetén), illetve a Hatóság mérlegelése alapján bármely ügyben, ahol a jogalkalmazó gyakorlat kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése indokolt és szükséges. Fontos rögzíteni, hogy a nyilvános meghallgatás szabályai ellenére formális hatósági eljárásnak nem tekinthető, mivel a Hatóság és az érintettek között jogviszony nem jön létre, sem eljárási, sem érdemi döntés nem születik, a Hatóság által a nyilvános meghallgatásról készített összefoglaló nem rendelkezik joghatással, abban sem jogok, sem kötelezettségek megállapítására nem kerül sor. A nyilvános meghallgatás lebonyolításával kapcsolatos szabályok mellett a törvényjavaslat bevezeti az elektronikus hírközlés területén ismert egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben elnevezésű eljárást (a továbbiakban: egyeztetés). Az egyeztetésre a Médiatanács mérlegelése alapján jelentős, egyeztetést igénylő döntések esetén kerülhet sor. Az egyeztetési eljárás arra teremt lehetőséget, hogy a médiapiaci szempontból jelentős vagy egyébként kiemelkedő hatású ügyben bárki eljuttassa a Médiatanácshoz észrevételeit, álláspontját és mindezzel segítse a döntéshozatalt. A nyilvános meghallgatáshoz hasonlóan az egyeztetés esetében is ki kell emelni, hogy az észrevételi jog gyakorlása önmagában nem keletkeztet ügyféli minőséget az adott hatósági ügyben, ezért az észrevételt tevő nem rendelkezik a hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal még a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem. Kiemelendő továbbá, hogy a Médiatanács nincs kötve az egyeztetés keretében beérkezett észrevételekhez, az eljárása során szabadon mérlegeli, hogy az egyes észrevételeket a döntéshozatal során figyelembe veszi-e.

A 160-161. §-hoz

A törvényjavaslat széles körben lehetővé teszi a Ket.-ben új típusú jogintézményként szereplő hatósági szerződés alkalmazását. A hatósági szerződés a jelenlegi társadalmi és gazdasági viszonyok fejlődésében rugalmasan alkalmazható, továbbá az átalakulóban lévő közigazgatási tevékenységekre, illetve hatósági eszközökre irányuló szemléletváltást leginkább kifejezésre juttató jogintézmény. A hatósági szerződés szabályai elősegítik, ösztönzik az ügyfelek önkéntes jogkövetését, továbbá a hatósági eljárási jogban mellérendeltségi, együttműködési, partneri típusú viszonyokon alapuló hatósági jogalkalmazást eredményeznek. A törvényjavaslat hatósági szerződéskötési lehetőséget tartalmaz például a műsorkvóták teljesítése esetén, továbbá a pályázat útján elnyert médiaszolgáltatási jogosultságok gyakorlása esetén is hatósági szerződést kell kötni. A Javaslat a Ket.-ben foglalt szabályokhoz képest kiegészítő jelleggel tartalmazza a hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére, illetve az ügyfél általi szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket.

A médiaigazgatásban kötött hatósági szerződés sajátosságaira tekintettel a Javaslat a hatósági szerződésben foglaltak tekintetében koncepcionálisan eltér a Ket. eljárási szabályozásától. A hatósági szerződés érvényesítése körében ugyanis a Javaslatban meghatározott szempontok mérlegelése alapján lehetővé teszi a Hatóság számára, hogy választása szerint végrehajtási eljárást vagy hatósági jogalkalmazási eljárást indít. A médiaigazgatási hatósági szerződések esetében ugyanis a végrehajtási eljárás számos esetben alkalmatlan eszköz a szerződésszegés esetén megvalósítandó jogérvényesítésre, ráadásul a végrehajtási eljárás hatósági határozattá alakítja a hatósági szerződést, amely számos médiaigazgatási hatósági szerződés-típusban nem biztosítja a folyamatos, tartós jogviszonyt jelentő hatósági szerződés közérdekű céloknak megfelelő fenntartását. Így a hatósági jogalkalmazási eljárás és az annak eredményeként kiszabható jogkövetkezmények - amelyek fenntartják a hatósági szerződéses jogviszonyt, valamint biztosítják a megfelelő jogérvényesítést - számos hatósági szerződés-típus tekintetében hatékonyabban valósíthatják meg a törvényben meghatározott közpolitikai és közérdekű célokat. Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, sajátos jogorvoslat érvényesül a végrehajtási eljárás alá vont garanciális jogvédelme érdekben.

Amennyiben ugyanakkor a Hatóság hatósági jogalkalmazási eljárást indít, az eljárás megindításával szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, mivel az az eljárást lezáró érdemi döntésben támadható.

A 162. §-hoz

A Javaslat meghatározza a nyilvános közzététel esetében a Ket.-hez képest eltérő szabályokat. A Ket. ugyanis meghatározza, hogy mely hatósági határozatokat szükséges nyilvánosan közzétenni a hirdetményi közlés szabályai szerint. A médiaigazgatási eljárások sajátosságaira tekintettel a Hatóság a nyilvános közzétételi kötelezettség keretébe tartozó határozatait kizárólag a Hatóság internetes honlapján köteles közzétenni, azaz saját hirdetőtábláján és az ügy tárgya szerinti vagy a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján a Ket. vonatkozó szabályaitól eltérően nem kell kifüggeszteni az adott döntést (hirdetményt).

A Javaslat a közlés keretében meghatározza a hirdetményi úton történő közlés szabályait is, amelyek szerint a Ket. vagy e törvény alapján hirdetményi úton közlendő hatósági döntéseket - a médiaigazgatási eljárások sajátosságaira tekintettel - kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni, illetve internetes honlapján kell közzétenni, azaz az ügy tárgya szerinti vagy a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján a Ket. vonatkozó szabályaitól eltérően nem kell kifüggeszteni az adott döntést (hirdetmény).

A 163-165. §-hoz

Ezen szakaszok biztosítják a Médiatanács, illetve a Hivatal által hozott hatósági döntések elleni jogorvoslati jogot. A Médiatanács elsőfokú hatáskörében hozott hatósági határozat ellen a közigazgatás szervezetrendszerén belül nincs helye fellebbezésnek, jogorvoslattal a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz lehet fordulni. Lényeges, hogy a Médiatanács határozata ellen bármilyen - azaz mind anyagi, mind eljárási - jogszabálysértésre hivatkozással kérhető a bírósági felülvizsgálat. A közigazgatási perre a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a törvényjavaslat szerinti eltérésekkel, elsősorban a végleges döntés mihamarabbi megszületése érdekében. A törvényjavaslat a keresetlevél benyújtásához nem fűz halasztó hatályt. Ennek főbb okai a következőkben foglalhatók össze. Egyrészt a nézők, fogyasztók, előfizetők érdeke leginkább azt kívánja meg, hogy az őket is érintő döntések minél hamarabb érvényesüljenek a médiapiacon. Másrészt a piac is gyors döntéseket kíván, mivel a magyarországi média és hírközlési piac egy folyamatosan változó piac, amely állandó beavatkozást kíván annak érdekében, hogy valódi versenypiaccá váljék. A Médiatanács egyes kötelezettségei szintén nem teszik lehetővé, hogy a törvényjavaslat halasztó hatályt fűzzön a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásához. A Médiatanácsnak ugyanis évente meg kell ismételnie a médiapiaci koncentráció megelőzésére, illetve a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók azonosítására szolgáló és a kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokat, és az ezeket az eljárásokat lezáró döntésekben kiszabott kötelezettségek ellenőrzését.

A Javaslat a Hivatal által a Hatóság nevében első fokon hozott döntés ellen a Médiatanácshoz biztosít fellebbezési jogot. A Hivatal első fokon hozott határozata elleni fellebbezés egyéb szabályaira a Ket. rendelkezései értelemszerűen irányadóak. A Médiatanács másodfokú, az ügy érdemében hozott döntése ellen kereset terjeszthető elő a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál. A Médiatanács másodfokú, az ügy érdemében hozott döntése elleni jogorvoslat annyiban hasonlít a Médiatanács első fokon hozott érdemi határozata elleni jogorvoslathoz, hogy gyakorlatilag ugyanaz a kör fordulhat bírósághoz. A törvényjavaslat a Médiatanács másodfokú, az ügy érdemében hozott döntése elleni keresetlevél benyújtásához nem fűz halasztó hatályt és kizárja a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztését, az adott rendelkezésben meghatározott esetek kivételével.

A 166. §-hoz

E szakasz rögzíti, hogy a Hatóság az egyes külön nevesített eljárásaiban (például piacfelügyeleti eljárás, pályázati eljárás, jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárás stb.) az egyes eljárásokban rögzített eltérésekre figyelemmel kell alkalmazni a Ket. és a törvényjavaslat szabályait.

A 167-168. §-hoz

A Javaslat a hatósági felügyeleti tevékenység szabályozása során egyrészt rögzíti a hatósági felügyelet alapvető általános esetét, amikor a Hatóság az általa hozott hatósági döntésben, valamint Hatóság által kötött hatósági szerződésben foglaltak teljesítését, érvényesülését felügyeli. Másrészt a Javaslat tartalmazza a médiaigazgatásra vonatkozó anyagi jogszabályokban foglalt jogi normák teljesítésének, érvényesülésének vizsgálatára vonatkozó hatósági felügyeleti, ellenőrzési jogosítványt.

A törvényjavaslat sajátos fogalmi és tartalmi elemeket magában foglaló speciális hatósági felügyeleti típusként tartalmazza a Hatóság piacfelügyeleti tevékenységét, hatáskörét. A piacfelügyelet az egyéb hatósági felügyeletekhez képest tágabb felügyeleti hatáskört jelent a piacfelügyelet alá vont társadalmi és gazdasági viszonyok tekintetében. Magában foglalja ugyanis a gazdasági és társadalmi viszonyok általános szakmai értékelési, piacelemzési típusú ellenőrzését, jogszerűségi szempontú átfogó hatósági felügyeletét, valamint az általános típusú, közhatalmi, hatósági felügyeletre jellemző felügyeleti jogköröket is. A piacfelügyelet tehát a médiapiac egyes szegmenseire, vagy annak egy meghatározott részére kiterjedő átfogó ellenőrzés és felügyelet, amelyben a közigazgatási ellenőrzési tevékenység valamennyi célja egyszerre, egységesen valósul meg, azaz: a megelőzés, a jogszabálysértések feltárása, valamint a jogszabály-előkészítés és egyéb döntés-előkészítési tevékenység megalapozása.

A piacfelügyelet keretében a Hatóság tehát átfogó, a piac egészére, vagy annak egy meghatározott részére kiterjedő piaci elemző, értékelő tevékenységet folytat. Az ellenőrzés tárgya lehet például az adott gazdasági viszonyok zavartalan működése, a piaci verseny szerkezete, a gazdasági szereplők közötti piaci viszonyok és együttműködések rendszere, a szolgáltatásokat igénybevevő nézők, felhasználók, előfizetők érdekeinek, jogainak érvényesülése, a jogszabályi rendelkezések érvényesülése, piaci viszonyokra gyakorolt hatása, a piaci viszonyok változása, fejlődése, iránya stb.

A piacfelügyelet célját tekintve is ellenőrzésnek minősül, ugyanis alapvető és elsődleges célja nem a jogszabálysértések szankcionálása, hanem olyan adatok, tények feltárása, amelyek elősegítik, megalapozzák a közigazgatás hatékony közhatalmi jogérvényesítését és egyéb piaci beavatkozásait. A piacfelügyelet során a Hatóság nagyszámú, de konkrétan meghatározott jogalany, piaci szereplő irányában folytat ellenőrzést, és annak eredménye alapján számos egyedi hatósági megállapítást tesz, egybefoglalt hatósági döntésben. Miután a piacfelügyelet teljes tartalmában és eszközeiben külső jogalanyok irányában végzett közhatalmi-hatósági felügyeleti típusú tevékenység, ebből következően a piacfelügyelet szabályozása tekintetében is érvényesül a hatósági felügyelettel összefüggő garanciális elvek rendszere. Azaz a piacfelügyelet is csak jogszabályban kifejezetten meghatározott hatáskörben végezhető, a hatáskör terjedelmében és eszközeivel, és a döntéssel szemben az eljárás ügyfeleit megilleti a jogorvoslati jog.

A piacfelügyelet általános jogintézményének lényeges vonása, hogy a szabályozó Hatóság előzetesen közzéteszi a jövőben tervezett ellenőrzések tervezetét (tárgyát és alanyait). A piacfelügyelet tervezett menetének előzetes nyilvánosságra hozatala megalapozza a piacfelügyelet céljainak megfelelő hatékony ellenőrzés folytatását, az ügyfelek garanciális jogainak védelmét. A piacfelügyelet alapvető eszközének tekinthető a nyilvánosság, mind az alkalmazott jogkövetkezmények, mind az egyéb jogalkalmazó döntések, mind a különböző beszámolók, értékelések szempontjából. A piacfelügyeleti tevékenység piaci szereplők és a felhasználók, előfizetők számára is kiemelten fontos eleme a piacfelügyeleti eljárás eredményeinek összefoglalása és közzététele, mindezeket részletesen tartalmazza a törvényjavaslat.

A 169-170. §-hoz

A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. szerint ágazati vizsgálatot végez, amely a gazdaság valamennyi szektorára kiterjed. Az ágazati vizsgálata a Tpvt. szerint egy hatósági ellenőrzési típusú eljárás, amely piaci probléma észlelése esetén a versenyfelügyeleti eljárás megindítását vonja maga után. A törvény 169. §-a médiapiaci ágazati vizsgálatot a Médiatanács hatáskörébe utalja azzal, hogy piaci probléma észlelése esetén továbbra is a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban kerül kezelésre az adott piaci probléma. Ez utóbbi indoka az, hogy egy adott piaci versenyprobléma kezelésére a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezik ex post eszközökkel, amely hatósági eszközök duplikálása (két hatóság párhuzamos hatáskörbe utalása) nemcsak felesleges lenne, de a kellő szaktudás sem áll rendelkezésre. Az ágazati vizsgálat, mint hatósági ellenőrzési eljárás Médiatanácshoz történő utalása ugyanakkor több szempontból is indokolt. A Médiatanács, mint újonnan megalakult autonóm szerv a piaci szereplők irányában kellő legitimációval rendelkezik ilyen vizsgálatok elvégzésére. Másrészt az ilyen típusú vizsgálatra az új konvergens hatóság kellő szakértelemmel rendelkezik, hiszen mind a jogelőd ORTT, mind a jogelőd NHH szektorspecifikusan a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint is köteles volt a piaci folyamatok, piaci működés, piaci helyzet értékelésére, elemzésére. Harmadrészt a médiapiac egy olyan sajátos területét képezi a gazdasági ágazatoknak, amelynek szektorspecifikus szabályozását - az alkotmányos alapjogvédelem szükségessége miatt is - minden területen szükséges az ágazat egységes szabályozását és felügyeletét ellátó szervhez utalni. A médiapiaci ágazati vizsgálat Médiatanácshoz utalása a fentieken kívül azzal a gyakorlati előnnyel jár, hogy a Médiatanács "első kézből" értesül a releváns piaci folyamatokról, amely információkat más eljárásaiban is közvetlenül felhasználhat.

A 171. §-hoz

Az Európai Bizottságnak a közösségi audiovizuális médiapolitika jövőjéről 2003-ban kiadott közleménye és az Európai Parlament 2008. szeptember 25-én hozott határozata a média koncentrációjáról és pluralizmusáról az Európai Unióban a vélemények sokszínűségének érvényesülését kiemelkedő jelentőségű célkitűzésnek tekinti. Mindkét dokumentum abból indul ki, hogy különbség van a média esetében a versenyjog által is relevánsnak vett gazdasági értelemben vett piac valamint a vélemények piaca között. Emiatt a médiapiacokon kialakult verseny nem automatikus garanciája a sokszínűség érvényesülésének. Emiatt számos EU tagállam az általános versenyjogi szabályok mellett a média esetében - a versenyjog szempontjából kevéssé releváns - vélemények piaci helyzetre fókuszáló speciális szabályozási rezsimet is működtet. Ezeket a rezsimeket például az Európai Unió összefonódás ellenőrzési szabályai is elismerik olyannak, mint amelyek még az Európai Bizottság média piacokat érintően elfogadott engedélyező döntéseit is felülírhatják. A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK Tanácsi Rendelet 21. cikk (4) bekezdése ugyanis biztosítja a tagállamoknak, hogy a médiapluralizmus biztosítása érdekében arányos és diszkrimináció mentes rendelkezéséket hozzanak. Az egyes tagállami megoldások az adott tagállam közjogi hagyományainak megfelelően alakulnak. Ausztriában például a média-összefonódást a versenyhatóság nem csak gazdasági erőfölény létrehozására vagy megerősítésére hivatkozva tilthatja meg, hanem akkor is, ha megítélése szerint az összefonódás csorbítja a média sokszínűségét. A média sokszínűsége alatt az osztrák törvény az önálló médiavállalkozások sokféleségét érti. Az önállóság alkotmányos mércéje az osztrák szabályozásban az, hogy a médiavállalkozások a vélemények különbözőségét figyelembe vevő tájékoztatást biztosítsanak. A "vélemények különbözőségét figyelembe vevő tájékoztatás biztosítása" azonban már nem kötődik egy előre meghatározott piacszerkezethez, a törvény e feltétel értékeléséhez nem ad további szempontokat. Ez a hatósági mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. Az osztrák szabályozáshoz hasonló megoldást tartalmaz a brit versenyszabályozás is, amely lehetővé teszi, hogy a miniszter a brit médiaszabályozó-hatóság közreműködésével a közérdek védelmében beavatkozhat a médiavállalkozások közötti fúzió hatósági értékelésébe. A közérdekű értékelés során figyelembe kell venni különösen, hogy a fúzió nem veszélyezteti-e a szolgáltatók megfelelő sokszínűségét országos és regionális szinten, nem veszélyezteti-e a műsorszolgáltatási kínálat széles választékát, a kínálat egészének minőségét és sokszínűségét, valamint a szolgáltatónak a műsorkövetelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettsége teljesítését. Portugáliában a médiapiaci összefonódások ellenőrzését a portugál versenyhatóság és a médiahatóság szoros együttműködésen ellenőrzi, ami azt jelenti, hogy portugál versenyhatóság a médiahatóság állásfoglalásához az összefonódás véleménynyilvánítás szabadságára és a vélemények sokszínűségére gyakorolt hatása vonatkozóan kötve van.

A magyar közjogi rendszerben a szakhatósági együttműködés biztosítja, hogy két hatóság önálló felelősségi rendszerben, de mégis az ügyfél felé egy eljárásban értékelje az elé kerülő ügyet. A Javaslat csak a versenyjog szerint vállalkozásoknak minősülő médiatartalmi entitások bejelentési küszöbértéket elérő horizontális összefonódásai tekintetében tartalmaz szabályozást. A Tpvt. 44. §-a nem zárja ki a Ket. 44. § (1) bekezdésének alkalmazását, amely szerint törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság kötelező állásfoglalását szerezze be. Ket. 44. § (1) bekezdése értelmében a szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik. A Javaslat szerint a Médiatanács hatáskörébe tartozik a tájékoztatási monopólium lebontása és újak létrejöttének megakadályozása, a médiaszolgáltatók piacra lépésének elősegítése, melynek érdekében ellátja a médiapiac és a szomszédos piacok felügyeletét, elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát, azonosítja az egyes érintett piacok szereplőit, és meghozza a törvényben szabályozott monopóliumellenes hatósági döntéseket.

Az Alkotmány 61. § (3) bekezdés szerint a demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. Éppen ezért egy összefonódás vélemények sokszínűségére gyakorolt hatásának értékelése keretében alapvetően a hír és információ szolgáltatásnak van jelentősége a közvetítési formára tekintet nélkül. Az összefonódás vélemények sokszínűségére gyakorolt hatásának értékelése kapcsán a Javaslat alapvetően az osztrák szabályozást tekintette kiinduló pontnak. Így a Médiatanács szakhatósági állásfoglalása során meg kell, hogy vizsgálja az egyes tájékoztatási formák tényleges jelentőségét a véleményformálás szempontjából és ezek súlyozásával értékelje az összefonódás utáni piaci helyzetet a sokszínű tájékoztatás fenntartására tekintettel. Az osztrák szabályozáshoz hasonlóan a Javaslat sem határozza meg a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülése szempontjából kívánatos független véleményforrások szintjét, ezt a Médiatanácsnak kell meghatároznia az érintett piac és az egyes tájékoztatási formák tényleges szerepének figyelembevételével. Fel kell hívni a figyelmet, hogy hasonló körben a Tpvt. sem definiálja a gazdasági erőfölény fogalmát, hanem annak meghatározását a Gazdasági Versenyhivatal egyedi jogalkalmazásától teszi függővé. A Ket. 44. § (6) bekezdés b) pontja alapján a Médiatanács szakhatósági előírást vagy feltételt alkalmazhat. Ugyanakkor a Ket. 44. § (1) bekezdése alapján a Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt, mint az összefonódásban érdemi döntésre jogosult szervet köti, tehát a végső döntést a Gazdasági Versenyhivatalnak kell meghoznia. jelen rendelkezés azt biztosítja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a szakhatósági előírást vagy feltételt a feltételekre és kötelezettségre vonatkozó hivatali gyakorlatnak megfelelően alkalmazhassa. A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és a GVH Versenytanácsa elnökének 1/2008. számú közleménye 10. pontja alapján például előzetes feltétel alkalmazása akkor tűnik célszerűnek, amennyiben komoly kétségek merülnek fel a feltétel tényleges megvalósulásával kapcsolatban. A Ket. 44. § (1) bekezdése alapján az ügy érdemében eljáró hatóságot köti a szakhatósági állásfoglalást. A Javaslat az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy ez a kötöttség pontosan mely körülményekre tekintettel nem áll fenn.

A Ket. 33. § (8) bekezdés értelmében törvény a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő a tíz munkanapnál hosszabb időtartamban is megállapíthatja. A Ket. 33. § (8) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás határidejének meghosszabbításáról az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.

A Ket. 44. § (4) bekezdés alapján a döntésre jogosult hatóság eljárásának kérelmezésével egyidejűleg meg kell fizetni a szakhatósági illetéket vagy igazgatási díjat. A törvény a Médiatanács szakhatósági eljárására igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, amelyet a GVH utal át a Médiatanácsnak.

A Ket. 44. § (8) bekezdése szerint az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel. A Tpv. 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás a Tpvt. 24. § szerinti összefonódás iránti kérelem benyújtásával indul. A Ket. 45. § (2) bekezdése alapján, ha a hatóság és a szakhatóság egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a Hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról egyeztetnek.

A 172-174. §-hoz

A jogvitás eljárás az elektronikus hírközlési igazgatáshoz hasonlóan a médiaigazgatásban is lehetővé teszi, hogy amennyiben egy szolgáltató (médiaszolgáltató, műsorterjesztő, sajtóterméket kiadó) egy másik szolgáltató médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján kötött szerződésben, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsérti, akkor a Médiatanácsnál jogvitás eljárás lefolytatását kezdeményezze. jogvitás eljárás lefolytatására az e törvény által meghatározott esetekben is lehetőség van, például a továbbítási kötelezettség megsértése, vagy a kizárólagos közvetítési jog gyakorlása során felmerült jogviták esetében. A jogvitás eljárás ellenérdekű ügyfelek között zajlik, és kizárólag kérelemre indulhat. A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az eljárás megindítását kezdeményező kérelem tartalmi és formai feltételeit. A Médiatanács az eljárást a kontradiktórius eljárás általános szabályai szerint folytatja, az eljárásban az ellenérdekű ügyfelet is adatszolgáltatásra kötelezheti, továbbá a felek kérelme esetén tárgyalást tart. A Médiatanács kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedést tehet, amennyiben a törvénysértés miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. Az ideiglenes intézkedéssel szemben bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető.

A jogszabályban meghatározott szerződéskötési kötelezettség esetén a Médiatanács jogosult - erre vonatkozó megfelelő kérelem esetén és a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezés hiányában -a szerződés létrehozására, módosítására, illetve a szerződés tartalmának megállapítására.

A 175. §-hoz

A Javaslat az adatszolgáltatással kapcsolatban rögzíti, hogy a Hatóság felhívhatja a törvény hatálya alá tartozó személyeket, szervezeteket olyan adatok szolgáltatására, amelyek a Hatóság hatósági és nem hatósági hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükségesek. E szakasz szerinti adatszolgáltatási kötelezettség előírása önálló hatósági ügy, amelyben a hatósági eljárás tárgya maga az adatszolgáltatási kötelezettség előírása. Azért szükséges az adatszolgáltatási kötelezettség tekintetében önálló hatósági hatáskört és ügytípust telepíteni, mert a médiaigazgatási eljárásokban elengedhetetlenül szükséges az adott ügyfajtákhoz kapcsolódó adatok megismerése, értékelése, elemzése. Az előbbiekre tekintettel e rendelkezés feljogosítja a Hatóságot, hogy önálló hatósági eljárásban kérjen adatot hatósági hatásköreinek gyakorlásához akkor is, ha az adott hatósági hatáskörben hatósági eljárás még nincs folyamatban. A médiaigazgatásban ugyanis a hatósági eljárás vagy ellenőrzés megalapozásához is számos esetben szükséges adatszolgáltatás előírása.

Szintén adatszolgáltatási kötelezettség írható elő a Hatóság nem hatósági ügyeinek, feladatainak megfelelő ellátásához is.

Az e szakasz szerinti adatszolgáltatás előírására irányuló hatósági hatáskör rugalmas és alapvetően önkéntes jogkövetésre bízott gyakorlása, továbbá az adatszolgáltatásra kötelezettek érdekeinek figyelembe vétele céljából a Hatóság elsőként formális döntést mellőző felhívásban kéri az adatszolgáltatásra kötelezettől a felhívásban meghatározott adatokat. Amennyiben az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti az adatszolgáltatást, úgy a Hatóság hatósági határozatban kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására. Az adatszolgáltatás teljesítése során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, helyességéért. Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a határozatban foglaltakat nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szabhat ki, az e körben kiszabható bírság összegének meghatározása során követendő mérlegelési szempontokat szintén rögzíti a Javaslat.

Jelen §-ban szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség esetében - annak specialitásaira tekintettel - sajátos, önálló jogorvoslatot szabályoz a törvény.

A 176-180. §-hoz

A médiatörvény hatálya a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. § szerinti szabályok szerint terjed ki. Az ÁMSZ irányelv 3-4. cikk meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben az a tagállam alkalmazhat, amelynek területére a médiatartalom-szolgáltató szolgáltatása irányul, illetve amelynek terjesztése vagy közzététele az adott tagállam területén történik. A 176-180. § szerinti rendelkezések az ÁMSZ irányelv fenti cikkeinek szöveghű implementálását végzik el azzal, hogy az ÁMSZ irányelv által nem szabályozott, a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett rádiós médiaszolgáltatás és sajtótermék szabályozása is itt történik az Európai Unió szerződésében és az Európai Bíróság joggyakorlatának megfelelően. Az ÁMSZ irányelv implementálása a magyar közigazgatási jogban ismert jogintézményekhez történő igazítással történt.

A 181. §-hoz

Ezen szakasz a Médiatanács hatósági hatásköreit rögzíti.

A 182. §-hoz

Ezen szakasz a Médiatanács nem hatósági hatásköreit rögzíti.

A 183. §-hoz

Ezen szakasz a Hivatal hatósági és nem hatósági hatásköreit rögzíti.

A 184-186. §-hoz

A Javaslat a közigazgatási szankcionálás jogtudományi és gyakorlati szempontból is következetes szerkezeti (önálló Fejezet) és logikai rendszerben tartalmazza a Médiatanács és a Hivatal által a jogsértővel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket.

Annak érdekében, hogy eleget tegyen a jogkövetkezmények és azon belül is kiemelten a közigazgatási anyagi jogi szankciókkal kapcsolatos jogszabályi és jogelméleti elvárásoknak, valamint azért, hogy a jogállamiság és a jogbiztonság elveinek megfelelő modern és a médiaigazgatás sajátosságaihoz igazodó, objektív szankciórendszert alakítson ki.

A Javaslat alapelvi szinten rögzíti, hogy a jogsértővel szemben alkalmazható jogkövetkezmények megállapítása körében minden esetben az arányosság és a fokozatosság elvének megfelelően kell eljárni a jogalkalmazó szervnek, vagyis a Médiatanácsnak és a Hivatalnak. Eleget tesz továbbá a jogtudomány és a joggyakorlat, valamint a bírói ítélkezési gyakorlat által a szankcionáló normák tekintetében támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Mindezzel együttesen pedig tág, ugyanakkor a jogállamiság és a jogbiztonság elveinek megfelelő mérlegelési jogkört biztosít a Médiatanácsnak és a Hivatalnak.

A Javaslatban foglalt jogkövetkezmények rendszere kettős alapon nyugszik, a felhívás és a szankció jogintézményének alkalmazhatóságán. A Javaslat alapján ugyanis a Médiatanács és a Hivatal nem ismételt (első alkalommal elkövetett) csekély súlyú jogsértés esetén jogosult a hatósági ellenőrzési eljárás lezárásaként végzésben felhívást (nem kötelezést és/vagy szankciót) kibocsájtani a megsértett rend helyreállítása, a piaci szereplők önkéntes jogkövető magatartásának elérése érdekében, vagyis a jogalkalmazó a felhívásban "figyelmezteti" a jogsértőt magatartásának jogellenes mivoltára és határidőt szab a jogszerű állapot helyreállítására, a jogszerű magatartás tanúsítására. Ezt követően a felhívásban foglaltak be nem tartása esetén, vagy abban az esetben, ha a jogalkalmazó a felhívás alkalmazását nem tartja megfelelő eszköznek céljai elérésére (úgy ítéli meg, hogy a felhívás alkalmatlan, csupán késlelteti a rend helyreállítását), a Javaslat által szabályozott rendszerben a jogalkalmazói eljárást lezáró határozatban szankció kiszabására jogosult.

A Javaslat - alkalmazkodva a médiaigazgatás sajátosságaihoz, a korábbi Médiatörvénytől eltérően - változatos szankciótípusok alkalmazását teszi lehetővé. Így a Médiatanács és a Hivatal a jogsértőt eltilthatja a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap pályázatain való részvétel lehetőségétől; bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben; a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a hatósági határozatnak a jogsértő internetes honlapja nyitóoldalán, továbbá sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig; meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását; végső esetben, kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén törölheti a szolgáltatást a nyilvántartásból. A szankció mértékének és típusának meghatározása körében a Javaslat eleget tesz a közigazgatási anyagi jogi szankciót szabályozó jogszabályokkal szemben támasztott egyik legfőbb igénynek, mivel meghatározza a kötelezően értékelendő mérlegelési szempontok körét. A Médiatanács és a Hivatal így elsősorban a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására tekintettel határozza meg az alkalmazandó szankciót és annak mértékét. Természetesen a Javaslatban megjelenített szempontok mellett a Médiatanács és a Hivatal az egyedi ügy sajátosságainak megfelelően más szempontokat is értékelhet. Az egyes szankciótípusok részletszabályai körében kiemelendő, hogy a bírságösszegek és a felfüggesztés időtartamának meghatározása a minimum és a maximum összeg/időtartam megadásával történik. Ez a szabályozási mód egyrészt gátat szab a parttalan és mérték nélküli szankcionálásnak, ugyanakkor kellő mozgásteret biztosít a megfelelő, hatékony szankció megállapítására.

A Javaslat a megfelelő törvényi alapokon nyugvó szankcionálás érdekében meghatározza pl. az ismételtség fogalmát, mellyel szintén elősegíti a kiszámítható joggyakorlatot és egyben megkönnyíti a Médiatanács és a Hivatal munkáját.

Új elemként jelenik meg a Javaslatban a vezető tisztségviselők szankcionálásának lehetősége. A Médiatanács és a Hivatal e tekintetben is mérlegelési jogkörrel rendelkezik, vagyis önállóan mérlegeli, dönti el, hogy ismételt jogsértés esetén alkalmaz-e bírságszankciót a jogsértő vezető tisztségviselőjével szemben. A vezető tisztségviselő szankcionálása több ágazatban ismert és alkalmazott szankciótípus, melynek jogtudományi alapja a szervezet jogsértésének "beszámítása", vagyis a vezető felelősségre vonása azon az elven, hogy ő képes hatni a szervezet működésére, így akár képes a jogsértést megakadályozására is.

A 187. §-hoz

A Javaslat rögzíti, hogy a műsorterjesztő a médiaszolgáltatás tartalmáért nem felel, ugyanakkor a jogsértő tartalmat bemutató médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető.

A 188. §-hoz

Ezen szakasz a médiaszolgáltatás terjesztésének megszüntetésére, illetve felfüggesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A 189-195. §-hoz

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz képest új jogintézményként tartalmazza az önszabályozási fejezetet, amelynek szabályai mentén lehetővé válik a szakmai önszabályozó szervezetek közreműködése a jogérvényesülésben, illetve a törvény elismeri az önszabályozó szervezetek önigazgatási tevékenységének jelentőségét a médiaigazgatásban.

Az ön-, illetve társszabályozás kiemelt szerepét az Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU Irányelv (a továbbiakban: Irányelv) is hangsúlyozza, utalva a "jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban" című bizottsági közleményre. E közlemény szerint a szabályozási megközelítés alkalmas módját gondos elemzés alapján kell meghatározni annak megállapítása érdekében, hogy az adott ágazatban és problémakörben a jogalkotás vagy más alternatív módszer, például a társszabályozás vagy az önszabályozás jelenti-e a legjobb megoldást. Az audiovizuális média, illetve a sajtó területén ezen eszközök hatékonyan alkalmazhatók. Ezzel összefüggésben az Irányelv kiemeli, hogy a fejlődő audiovizuális médiaszolgáltatási ágazatban a közérdekű célok elérését célzó intézkedések hatékonyabbak lesznek, ha azokat a szolgáltatók aktív támogatásával hozzák meg. Az ön- és társszabályozási eszközök emellett a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításában is szerepet játszanak. Az Irányelv meghatározása szerint az önszabályozás olyan önkéntes kezdeményezési típus, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy a szövetségek számára, hogy saját maguk számára fogadjanak el közös iránymutatásokat. Az önszabályozás nem helyettesítheti a nemzeti jogalkotó szervezet és jogalkalmazó hatóság kötelezettségeit. Az Irányelv ugyan ösztönzi az ön- és társszabályozási eszközök igénybevételét, de kötelezettséget ilyen rendszerek kialakítása tekintetében nem ró a tagállamokra. Az önszabályozási rendszerek állami elismerésére, működtetésük ösztönzésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések a hazai jogalkotásban már korábban is megjelentek. Példaként említhető az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, amelynek - a vonatkozó európai uniós irányelvvel összhangban lévő - rendelkezései értelmében az állam ösztönzi az önszabályozást, így különösen a magatartási kódexek kidolgozását, ezek elektronikus úton történő elérhetővé tételét, és az elektronikus úton történő alternatív vitarendezési eljárások működését. A Javaslat szerinti önszabályozási rendszer a Médiatanács és a szakmai önszabályozó szervezetek együttműködésére épít.

Az önszabályozó szervezetek és a Médiatanács az együttműködés keretei vonatkozásában közigazgatási szerződést kötnek. E közigazgatási szerződés nem azonos a Ket. szerinti hatósági szerződéssel. A közigazgatási szerződés - ellentétben a hatósági szerződéssel - nem feltételez a szerződéskötést megelőző hatósági eljárást, illetve nem hatósági döntés-típus, nem a határozathozatal alternatívája. A közigazgatási szerződés nem közhatalmi, mellérendeltségi közigazgatási aktusnak minősül, vagyis nem hatósági ügy és nem tartozik a Ket. hatálya alá. jellegzetessége, hogy

a) az egyik szerződő fél minden esetben közigazgatási szerv,

b) tartalmát a közjog szabályozza, és

c) valamely - a hatósági ügyek körén kívüli - közfeladat ellátása érdekében kötik a szerződő felek.

A szerződő közigazgatási szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló hatáskörrel és önálló jogi személyiséggel rendelkező Médiatanácsa. A másik szerződő fél valamely szakmai önszabályozó szervezet, amely szabadon választhatja meg működési formáját (pl. egyesület). A Javaslat nem tartalmaz a működési formára vonatkozó rendelkezést, kiemelendő azonban, hogy a Médiatanács szerződő partnere csak a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelelően működő szervezet lehet.

Az ellátandó közfeladat a Javaslat értelmében kettős: a feladatellátás egyrészről a Médiatanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket érinti. A közigazgatási szerződésben az önszabályozó szervezet felhatalmazást kap a Médiatanács hatáskörébe tartozó ügyek hatósági hatáskör-gyakorlást megelőző önigazgatási típusú feladatellátására. Kiemelendő, hogy a Javaslat taxatíve meghatározza azon ügytípusokat, amelyek ellátására a közigazgatási szerződésben az önszabályozó szervezet felhatalmazható. A közigazgatási szerződésbe foglalt felhatalmazás nem eredményez hatáskörátruházást az önszabályozó szervezetre, az nem gyakorol közhatalmi, hatósági hatáskört az ügyek intézése során. Ebből következően, az önszabályozó szervezet nem válik quasi közigazgatási szervvé, a közigazgatási szervezetrendszer részévé a szerződés megkötésével. A Médiatanács hatáskörét e meghatározott ügyekben a közigazgatási szerződés hatálya alatt is gyakorolhatja, az önszabályozó szervezet eljárása megelőzi, de nem helyettesíti a Médiatanács hatáskör-gyakorlását. A törvényben tételesen felsorolt, a felhatalmazás tárgykörét képező hatósági ügyek esetében tehát a közigazgatási jog és jogalkalmazás terrénuma rugalmasan visszaszorul és az önszabályozó szervezet önigazgatási tevékenységére bízza a vonatkozó közfeladat ellátást, de közhatalmi, hatósági jogkör biztosítása nélkül. Mindez nem jelenti az állami feladat decentralizációját, hanem garanciális keretekben biztosítja az önszabályozó szervezetek nem hatósági típusú közreműködését a jogérvényesítés folyamatában. Fontos garanciális elem, hogy az önszabályozó szervezet tagsága önkéntes. Vagyis az e fejezetben szabályozott önigazgatási feladat csak azokkal szemben gyakorolható, akik önkéntesen vállalják az önszabályozó szervezeti tagságot, vagy önkéntesen -tagsági jogviszony nélkül - alávetik magukat e feladatellátásnak. A szabályozás módszere, hogy azon hatósági ügyek tekintetében, amelyek a Médiatanács és az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződéses megállapodását képezik (és amely ügyek körét a törvény pontosan meghatározza), a közigazgatási jog és a közhatalmi, hatósági jogalkalmazás "visszavonul" és sajátosan teret enged a magán- illetve önigazgatásnak. A felhatalmazás tárgyát képező ügyekben ugyanis az önszabályozó szervezet jár el azok irányában, akik e feladatellátásnak önkéntesen alávetik magukat. A médiaigazgatáson belüli közhatalmi rezsim azonban nem vonul vissza teljesen, mert ezek olyan ügytípusok, amelyek esetében a megfelelő és jogszabályok szerinti jogérvényesítés elengedhetetlen. Amennyiben tehát az önigazgatási típusú önkéntes jogérvényesülés nem teljesül megfelelően, akkor a Médiatanács mégis gyakorolja a törvényben ráruházott hatósági hatáskörét és jogköreit. E hatósági jogérvényesítés biztosítéka, hogy az önszabályozó szervezet köteles e feladatellátása során hozott döntéseit a Médiatanács számára megküldeni és a Médiatanács kötelese döntéseket felülvizsgálni, mind jogszerűségi szempontból, mind pedig azon az alapon, hogy a döntés megfelel-e az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződésnek, illetve a hatékony és megfelelő jogérvényesülésnek.

A közigazgatási szerződés alapján az önszabályozó szervezet által a Médiatanáccsal együttműködésben ellátandó közfeladatok másik csoportját a nem-hatósági ügyek képezik. Ide tartoznak mindazon nem hatósági feladatok, amelyeket a Médiatanács az önszabályozó szervezettel együttműködésben lát el, illetve olyan célok, elvek, programok, melyek megvalósítására a Médiatanács és az önszabályozó testület megállapodik.

Mind a hatósági ügytípusokra vonatkozó, mind a nem hatósági feladatok ellátásához kapcsolódó részletszabályokat a közigazgatási szerződés tartalmazza.

Az önszabályozó szervezet köteles tagságáról és a törvény szerinti felhatalmazás tárgyát érintő részletszabályokat meghatározó magatartási kódexet elfogadó vállalkozásokról nyilvántartást vezetni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen a személyi kör, amellyel szemben az önszabályozó szervezet elláthatja a feladatait, továbbá ez a megfelelő jogérvényesítés garanciája is. Az önszabályozó szervezet eljárásai kiterjednek a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek intézésére (például a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos panaszok vizsgálata), vitarendezésre a vállalkozások között, illetve ellenőrzési feladatok ellátására. A közigazgatási szerződés elválaszthatatlan részét képezi az önszabályozó szervezet által kialakított magatartási kódex, amely nélkül nem lehet érvényesen a szerződést megkötni. Bár a magatartási kódexet az önszabályozó szervezet készíti el, meg kell küldenie azt a Médiatanácsnak egyeztetés céljából, amely egyeztetés keretében a Médiatanács csak a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálja, de az egyeztetés intézménye kiemelt jelentőséggel bír, mert a megállapodás érvényességi feltétele a közigazgatási szerződés megkötésének, csakúgy mint az, hogy a szerződés részévé tegyék a felek a magatartási kódexet.

A Javaslat garanciális, alapvető szabályokat tartalmaz arra nézve, mely kérdéseket kell a magatartási kódexben az önszabályozó szervezetnek szabályoznia. Ezek egyrészt eljárási, másrészt az adott tevékenységet, magatartást meghatározó anyagi típusú rendelkezések. A Médiatanács és az önszabályozó szervezet együttműködése a közigazgatási szerződés megszüntetésével ér véget. A Javaslat a Médiatanácsnak erre azonnali, egyoldalú lehetőséget biztosít az önszabályozó szervezet súlyos, illetve ismételt szerződésszegésének, vagy nem a szerződésnek, magatartási kódexnek megfelelő feladatellátása esetén.

Az önszabályozó szervezet a felhatalmazással érintett tevékenységét a Hatóság anyagilag támogathatja, a támogatás felhasználásról elszámolási kötelezettséggel tartozik az önszabályozó szervezet.

A 196-198. §-hoz

A Javaslat külön szabályozza az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárás-rendjének (önszabályozási eljárás) legfontosabb, alapvető szabályait. Törvényi szinten tehát csak az eljárás lényegét meghatározó, garanciális jellegű rendelkezések előírása indokolt, ezek keretein belül az önszabályozó szervezet szabadon alakítja ki eljárási rendjét. A Javaslat az önszabályozó szervezet felelősségi körébe utalja az eljárási szabályok kidolgozását, érvényesítését, másik oldalon viszont a közigazgatási szerződés felmondásának lehetőségét biztosítja a Médiatanács számára, amennyiben az eljárási szabályozás hiányosságából következően az önszabályozó szervezet feladatellátása nem megfelel (erről részletesebben ld. a 199-200. §-hoz fűzött indokolást).

a) Önszabályozási eljárás (195-197. §)

Az önszabályozási eljárás megelőzi a Médiatanács eljárását. A Médiatanács az önszabályozási eljárás lefolytatása után, vagy abban az esetben járhat el, ha megítélése szerint az önszabályozási eljárás jogszabályi rendelkezésbe vagy a közigazgatási szerződésbe ütközik.

Az önszabályozási eljárás hivatalból és kérelemre is indulhat. Az önszabályozó szervezetet a kérelem alapján eljárási kötelezettség terheli, amelynek nem teljesítése a Médiatanács hatósági eljárásának megindításához, és végső esetben a közigazgatási szerződés felmondásához vezethet. Az önszabályozási eljárás lépéseinek kialakítása és az ügyek intézése az önszabályozó szervezet belső ügye. Ezzel összefüggésben törvényben csak annak rögzítése szükséges, hogy az ügy eldöntése a vonatkozó törvényi rendelkezések, a közigazgatási szerződés és a magatartási kódex alapján lehetséges.

Fontos azonban törvényi szinten rendezni, hogy a kérelemre indult eljárások esetében milyen eljárásjogi lépesek szükségesek az önszabályozó szervezet és a Médiatanács között. Az önszabályozás sajátos önigazgatási feladatellátás, mivel a döntés kötelező erejű a hatálya alá tartozók számára. Ezt az önigazgatási jogkört erős közjogi garanciák ellensúlyozzák, így különösen az, hogy a kötelező döntés elfogadása az érintettek szabad elhatározásán múlik, hiszen ők döntenek, hogy alávetik-e magukat ennek az önigazgatási feladatellátásnak.

Másik garancia a Médiatanács felügyelete. A döntéssel érintett vállalkozás kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát, ha a döntés számára nem megfelelő. További garancia, hogy amennyiben a döntés a Médiatanács megítélése szerint sem megfelelő, a Médiatanács az ügyben közhatalom birtokában, hatósági hatáskörben fog eljárni, ahol az ügyfelet megilletik a Ket. szerinti és a törvény hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott garanciális jogok. Mivel a Médiatanácsi eljárására abban az esetben kerül sor, amennyiben az önszabályozó szervezet döntése nem összeegyeztethető a közigazgatási szerződésben, illetve a magatartási kódexben foglaltakkal, vagy a döntés érvényesítésére az önszabályozó szervezet nem képes, hangsúlyos a Javaslatban, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése a Médiatanácsot nem köti.

b) A hatósági ügyeken kívül eső feladatok ellátása (198. §)

A Médiatanács hatósági hatáskörén kívül eső tevékenység ellátására a feladatok sokszínűsége és a kötetlenebb eljárási rend miatt a Javaslat csak keretszabályokat tartalmaz. A részleteket a felek közigazgatási szerződése rendezi.

Az e körbe tartozó tevékenységek gyakorlása során jelentős mennyiségű piaci, gyakorlati tapasztalat halmozódhat fel, amely a hatósági jogalkalmazás, illetve a médiapiaci elemzések és értékelések során relevánsak lehetnek, illetve amelyek az állami beavatkozás során figyelembe vehető szempontokat emelhetnek ki.

A 199-201. §-hoz

A Médiatanács Javaslat szerinti felügyeleti hatásköre sajátos felügyelet, ami ugyan magában foglalja az ellenőrzési jogkört, a döntési hatásköröket (a felügyeleti jogkört), de nem jelenti az önszabályozó szervezet teljes tevékenységének, szervezetének felügyeletét, hatóköre csak és kizárólag az e fejezetben szabályozott tevékenység felügyeletére vonatkozik.

Mivel a feladatellátásra a Médiatanács biztosítja a felhatalmazást, ezért a közigazgatási szerződésben meghatározott önigazgatásra utalt feladatok tekintetében teljes körű ellenőrzési és felügyeleti jogosítványai vannak, ami azt jelenti, hogy nem csak a törvényességet, hanem a megfelelő jogérvényesítést, jogérvényesülést is felügyeli az e fejezetben szabályozott - és a közigazgatási szerződésben részleteiben meghatározott - önigazgatási feladatellátás egészét tekintve. E feladatellátás felett azért ilyen széleskörű a felügyeleti hatáskör, mert a nem megfelelő jogérvényesítés esetében a Médiatanács köteles ellátni hatósági hatáskörét az érintett ügytípusban, illetve vállalkozás tekintetében.

A felügyelet, ellenőrzés keretében az önszabályozó szervezet eljárásait és döntéseit is vizsgálja a Médiatanács. Az ellenőrzés eredményességét segíti elő a Javaslat adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezése.

A Médiatanács ellenőrzés keretében végzett tevékenysége az önszabályozó szervezet tevékenységének, eljárásainak, döntéseinek megismerését szolgálja. Ezt szolgálja a Javaslat azon rendelkezése is, amely az önszabályozó szervezet számára rendszeres - félévenkénti - beszámolókészítési kötelezettséget ír elő.

Amennyiben a Médiatanács az ellenőrzés során hiányosságokat, hibákat, a magatartási kódextől illetve a közigazgatási szerződéstől való eltéréseket tár fel, felügyeleti jogkörében - a törvényben meghatározott esetekben - elsőként felhívással él. A Médiatanács a felhívás nem, illetve nem megfelelő vagy nem határidőben történő teljesítése esetén egyoldalú nyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. E körben a Médiatanács a szerződésszegés súlyára, körülményeire, ismételtségére figyelemmel dönt a szerződés azonnali hatályú vagy a szerződés szerinti felmondási időre történő felmondásáról.

Az önszabályozó szervezet szerződésszegésének jogkövetkezménye lehet az is, hogy a Médiatanács az eljárást magához vonja, és az önszabályozó szervezet eljárása, döntése tárgyában hatósági eljárást indít. Ez esetben nem érvényesül az önszabályozó szervezet eljárásának elsőbbségére vonatkozó szabály, a Médiatanács nem köteles megvárni az önszabályozó szervezet eljárásának lezárását, döntéshozatalát.

A 202. §-hoz

A Javaslat értelmező rendelkezéseit tartalmazza.

A 203. §-hoz

A Javaslat hatályba lépéséről rendelkezik.

A 204. §-hoz

A Javaslat alapján születő törvény rövidített megjelölését tartalmazza.

A 205. §-hoz

A felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.

A 206-217. §-hoz

Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.

A 218. §-hoz

A hatályukat vesztő rendelkezésekről szól.

A 219-227. §-hoz

A módosuló rendelkezésekről szól.

A 228. §-hoz

Az Európai Unió jogrendjének való megfelelőségről szól.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére