A közbeszerzésekről szóló T/3502. számú törvényjavaslat indokolása

2011. évi CVIII. törvény

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A törvény célja és alapelvei

1. § E törvény szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. E törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, a fenntartható fejlődés, az állam szociális célkitűzései és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

2. § (1) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

(2) Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára.

(3) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni.

(4) Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia.

(5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban a Magyar Köztársaságnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.

(6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is.

3. § E törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában:

1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;

2. alvállalkozó: az a szervezet (személy), amely (aki) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevővel fennálló vagy kötendő vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján vesz részt, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi;

3. az ország alapvető biztonsági érdekével kapcsolatos beszerzés: olyan beszerzés, amelynek tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, valamint szolgáltatás megrendeléséhez, ideértve a védekezési készültség esetén a vízkár közvetlen elhárítása érdekében szükséges beszerzéseket is;

4. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát;

5. elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 63. § (4) szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, és az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé;

6. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, és -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;

7. Európai Unió, illetve az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásokban részes államokat is érteni kell, kivéve a 9. § (1) bekezdés d) pontja esetében;

8. fenntarthatósági szempont: A fenntarthatósági szempontok érvényesüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szempont, így különösen az erőforrás- és energiahatékonyság, a dematerializáció, az üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés, valamint az adott termék/szolgáltatás életciklusa során a lehető legkisebb környezeti hatással és terheléssel járó megoldások szempontjai;

9. gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

10. hamis adat: a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól szándékosan eltérően közölt adat;

11. hamis nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely hamis adatot tartalmaz;

12. keretmegállapodás: meghatározott egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget;

13. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése;

14. közbeszerzési eljárás megkezdése: A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás (38. § (1)) megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

15. közösségi áru: a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben (2913/92/EGK rendelet) így meghatározott fogalom;

16. meghatározó befolyást képes gyakorolni az a szervezet, amely az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik egy másik szervezet tekintetében:

a) a tagok (részvényesek) szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik,

b) más tagokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján vagy más módon a szavazatok többségével egyedül rendelkezik,

c) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők (döntéshozók, ügyvezetők) vagy a felügyelőbizottság (felügyeleti, ellenőrző szerv, testület) tagjainak többségét megválassza (kijelölje) vagy visszahívja;

17. postai szolgáltatás: a postáról szóló törvényben így meghatározott fogalom azzal, hogy a postai küldemény fogalmának vonatkozásában az ott meghatározott tömeghatárok nem érvényesülnek;

18. postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás:

a) postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a postai feladást megelőző és a kézbesítést követő küldeményrendező szolgáltatások);

b) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását is);

c) a 17. pont alá nem tartozó postai küldeményhez (így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez) kapcsolódó szolgáltatások;

d) a 3. melléklet 6. csoportjában és a 9. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatást;

e) bélyeggyűjtői (filatéliai) szolgáltatások;

f) postai küldeményekkel kapcsolatos logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést, valamint a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások);

19. részvételre jelentkező: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában részvételi jelentkezést nyújt be;

20. szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján készült, a szociális foglalkoztatás engedélyezésének és ellenőrzésének, valamint a szociális foglalkoztatási támogatás igénylésének és a támogatás felhasználása ellenőrzésének szabályait tartalmazó kormányrendeletben így meghatározott fogalom;

21. támogatás: a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére, ide nem értve az adókedvezményt és a kezességvállalást;

22. tervpályázat: olyan, külön jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára - főként az építészet és építés területén - egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki;

23. védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló kormányrendeletben így meghatározott fogalom.

III. Fejezet

A törvény személyi és tárgyi hatálya

5. § Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).

Ajánlatkérő szervezetek

6. § (1) E törvény alkalmazásában ajánlatkérők:

a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

d) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

e) az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, és amely felett az a)-d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják;

h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként, vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában a közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység megítélésével összefüggésben, az ajánlatkérői minőség megállapítása szempontjából nem lényeges, hogy az ott meghatározott szervezet a közérdekű feladatán kívül más tevékenységet is folytat-e haszonszerzési céllal, akár a szervezet egyéb tevékenységéhez képest jelentősen kisebb arányban.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alá tartozó ajánlatkérő hitelintézet, az általa igénybe vett pénzügyi, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében nem minősül ajánlatkérőnek.

(4) az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon, vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 114. § (2) bekezdése szerinti valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.

A közbeszerzés tárgyai

7. § (1) A közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió.

(2) Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy

anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

(3) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése.

(4) A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

(5) Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.

(6) A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.

8. § (1) Ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. (2) Szolgáltatás megrendelésének minősül az a szerződés, amelynek a tárgya áru beszerzése és szolgáltatás megrendelése, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

Kivételek

9. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni:

a) a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre - az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott -, amely megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály szerint kell eljárni;

b) a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére, amelyek megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény alapján kiadott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

c) nemzetközi szerződés, vagy nemzetközi megállapodás alapján meghatározott külön eljárás szerint történő beszerzésre, ha a szerződés, vagy a megállapodás csapatok (katonai erők) állomásoztatására, átvonulására, alkalmazására vonatkozik, ideértve hadműveleti területre kihelyezésre (áthelyezésre), visszahelyezésre kerülő egységek esetében a kihelyezés (áthelyezés), visszahelyezés megvalósításával összefüggő beszerzéseket is;

d) nemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre, ha az Európai Unión kívüli állammal kötött szerződés projekt közös megvalósításával vagy hasznosításával összefüggő beszerzésre vonatkozik;

e) nemzetközi szervezet által meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre;

f) olyan beszerzésre, amelynek kizárólagos rendeltetése az, hogy lehetővé tegye az ajánlatkérő számára egy vagy több nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, illetve nyilvános elektronikus hírközlő hálózat rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét;

g) a központi beszerző szervezettől az e szervezet által közbeszerzési eljárás útján beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelésére;

h) a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása és a 20. § vagy a 121. § (2) bekezdése értelmében e törvény XIV. fejezete lenne alkalmazandó;

i) ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

j) ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az e törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell; k) azokra a megállapodásokra, amelyeket

ka) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és az egyedüli tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követően az adott üzleti év nettó árbevételének legalább 90%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik,

kb) a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag ezen ajánlatkérő és más a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követően az adott üzleti év nettó árbevételének legalább 90%-a a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik;

l) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.

(2) Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltak irányadóak akkor is, ha az (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés k) pont szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv), mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk.

(3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti szerződések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők. Az (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg.

(4) Az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételeknek a szerződés teljes időtartama alatt fenn kell állniuk. Amennyiben az (1) bekezdés ka) és a kb) pontjaiban rögzített feltételek már nem állnak fenn, ajánlatkérő a szerződést olyan határidővel jogosult és köteles felmondani, hogy a közfeladat ellátásáról (közbeszerzési eljárás lefolytatásáról) gondoskodni tudjon.

(5) E törvény szerinti eljárást, ha a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés - nem kell alkalmazni a következő esetekben:

a) meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzése; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában megkötött) szerződést;

b) a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika, vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;

c) műsorszám (műsoranyag) médiaszolgáltató vagy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap általi vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, valamint a műsoridőre vonatkozó szerződés;

d) választottbírósági, közvetítői, békéltetési tevékenység;

e) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya;

f) kutatási és fejlesztési szolgáltatás; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti;

g) ha a szolgáltatást a 6. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja;

h) ha valamely közfeladat ellátását egy 6. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. § (1) bekezdés a)-c) pontok szerinti ajánlatkérőre ruházza át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását.

A közbeszerzési értékhatárok

10. § (1) A közbeszerzési értékhatárok:

a) az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok);

b) a költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok).

(2) Az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott uniós értékhatárokat, tekintettel az értékhatárokra vonatkozó - a (2) bekezdés szerinti - európai uniós jogi aktusokra a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni.

(4) Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. Ennek során az uniós értékhatárok forintban meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közleményének megfelelően kell feltüntetni.

A közbeszerzés értéke

11. § (1) A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét.

(2) A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, vagy az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

(3) Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani.

12. § Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is;

b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

13. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

a) az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

(2) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

(3) Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

14. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás;

b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

(2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor az alábbi szolgáltatások esetében a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

15. § A tervpályázat becsült értékébe be kell számítani:

a) a pályázóknak fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat, valamint

b) annak a szolgáltatásnak a becsült értékét is, amelynek megrendelésére a tervpályázati eljárást követően kerül sor, és amelyre a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - a nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni, kivéve, ha az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő (kiíró) kizárja az ilyen szerződés megkötését.

16. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni.

(2) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is.

(3) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, vagy szolgáltatás megrendelésére.

17. § (1) A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

(2) A dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a közbeszerzés becsült értéke a rendszer alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

18. § (1) Tilos e törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

(2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény harmadik része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke - a (2) bekezdés alkalmazása nélkül - szolgáltatás és árubeszerzés esetében 21 031 200 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a beszerzés becsült értékeként.

(4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény harmadik része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg (120. §).

(5) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor.

(6) A (2) bekezdést a külképviseletek számára történő beszerzéskor külképviseletenként külön kell alkalmazni.

Az alkalmazandó eljárásrend

19. § (1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre e törvény második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik.

(2) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében e törvény harmadik része alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglalja, e törvény harmadik része alkalmazható (ide nem értve a harmadik részben meghatározott kivételeket), feltéve, hogy a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

(3) A 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.

(4) Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, e törvény harmadik része alkalmazandó.

(5) E törvény második részét építési koncesszió esetében a XIII. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(6) A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. Külön jogszabály meghatározhatja a tervpályázati eljárás lefolytatásának kötelező eseteit.

20. § (1) E törvény második részét a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a XIV. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja.

(2) A XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 1 14. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása és egyben azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, de a közbeszerzés tárgya elsősorban a 1 14. § (2) bekezdésében meghatározott, közszolgáltatói tevékenysége ellátásához szükséges. Az egy közbeszerzési eljárás lefolytatása nem szolgálhatja azt a célt, hogy a közbeszerzés a XIV. fejezet szerint kerüljön lefolytatásra vagy kikerüljön e törvény hatálya alól, ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a közbeszerzésnek a különböző tevékenységek folytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatóak-e.

(3) Az I-XIII. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása és az azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges, és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.

(4) A XIV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenységének folytatása és egyben azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is szükséges és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.

(5) A 6. § (1) h) pontja szerint e törvényt önként vagy szerződéses kötelezettség alapján alkalmazó szervezet a XIV. fejezet szerint járhat el, amennyiben közbeszerzése a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége biztosításának célját szolgálja.

IV. Fejezet

Az ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések

Az ajánlatkérő eljárása

21. § (1) Az ajánlatkérők - kivéve a 6. § (1) bekezdés g)-h) pontja szerinti ajánlatkérőket - kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.

(2) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a javára ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését.

(3) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával.

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást.

(5) A Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet az

22. § (1) Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, vagy testületeket.

(2) Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű, az (1) bekezdésnek megfelelő közbeszerzési szabályzattal, vagy a szabályzattól - az abban meghatározott módon - való eltérés feltételei fennállnak, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő - a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi - szakértelemmel kell rendelkezniük.

(4) Az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel rendelkező, legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni az ajánlatoknak a - szükség esetén a hiánypótlást, felvilágosítás vagy indokolás (69-70. §) megadását követő - 63. § (3)-(4) bekezdése szerinti elbírálására, A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.

Központosított közbeszerzés

23. § (1) A Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szerv), valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét.

(2) Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. A Kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. A központosított közbeszerzések fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata.

(3) A központosított eljárás részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések számára a Kormány a közbeszerzések központosított lefolytatását rendelheti el, ezen eljárások központosított lefolytatásának részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot. A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és az önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

(6) Több helyi önkormányzat is jogosult a közbeszerzéseket összevontan, központosítottan lefolytatni. A központosított közbeszerzési rendszert létrehozó önkormányzatok együttműködésének szabályait az önkormányzatok társulási megállapodása tartalmazza.

Összeférhetetlenség

24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

(2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes.

(3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

(4) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e § szerinti összeférhetetlenség.

A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok

25. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

(3) A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy részvételre jelentkezők megjelölését.

(4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása (45. §) a hiánypótlás (67. §), a felvilágosítás (67. §) és indokolás (69-70. §) kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását (59. §) írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.

(7) Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy két szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás -ideértve a gazdasági társaság átalakulását is - nem következhet be.

26. § Ha egy szervezet (személy) a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog a 4. § 2. pontjában foglaltak szerint közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként) kell hogy szerepeljen. Egy személynek (szervezetnek) a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

27. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Az eljárást megindító felhívásnak a gazdálkodó szervezet alapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárást egyértelműen rögzítenie kell.

(2) Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását (projekttársaság), a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális - a szerződés értékével arányosan meghatározott - összegével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze.

A verseny biztosítása

28. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban -részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja (55. § (5)).

(2) Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak.

Fenntartott szerződések

29. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.

(2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartott szerződések esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatkérő - a közbeszerzések becsült értékére is figyelemmel - e törvény és a külön jogszabály szerint köteles eljárni.

V. Fejezet

A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok

A közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési tervezés szabályai

30. § (1) Az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:

a) a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;

b) a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást, kivéve az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást megindító részvételi felhívást;

c) a 123. §-ban szabályozott eljárást megindító felhívást;

d) a időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett, és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást meghirdető időszakos előzetes tájékoztatót és előminősítési hirdetményt;

e) az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;

f) a tervpályázati eljárás tervpályázati kiírását;

g) a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót;

h) a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót.

(2) Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót [(1) bekezdés e) pont] az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötéstől, vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról [124. § (9) bekezdés] szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül kell megküldeni. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően a keretmegállapodás alapján lefolytatott közbeszerzési eljárása eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt a keretmegállapodás alapján kötött szerződésekről együttesen is közzéteheti. Ebben az esetben a hirdetményt a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről a naptári negyedév utolsó napját követő tíz munkanapon belül kell megküldenie. A keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes -negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni.

(4) Az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított tizenöt munkanapon belül köteles az (1) bekezdés h) pontja szerinti tájékoztatót tartalmazó hirdetményt megküldeni.

(5) Az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e törvény szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a hirdetmények megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni:

a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait);

b) a 9. § (1) k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket;

c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat; d)a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslati eljárás vonatkozásában

da) a kérelem e törvényben meghatározott adatait [137. § (9) bekezdés],

db) a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződés megkötését engedélyező végzését [144. § (4) bekezdés];

e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket;

f) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre, a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét;

g) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg.

(2) Az a) pont szerinti közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

(3) A b)-d) és f)-g) pont szerinti adatoknak, információknak, dokumentumoknak a honlapon a 34. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell elérhetőnek lenniük.

(4) Az e) pont szerinti szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

(5) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztatást a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell közzétenni, az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a közzétett adatokat aktualizálni.

32. § (1) Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően előzetes összesített tájékoztatót - a XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint eljáró ajánlatkérő az ilyen eljárások esetében időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet az adott évre, vagy az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett

a) összes (a kivételi körbe nem tartozó és az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) árubeszerzéseiről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt;

b) 3. melléklet szerinti összes (a kivételi körbe nem tartozó és a értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű) szolgáltatás megrendeléséről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt.

(2) Árubeszerzés esetében az előzetes összesítést árucsoportonkénti bontásban kell elkészíteni, és az árucsoportot a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással kell megadni.

(3) Szolgáltatás megrendelése esetében az előzetes összesítést a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell elkészíteni.

(4) Az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót - a XIV. fejezet szerinti különös szabályok szerint lefolytatandó eljárások esetében időszakos előzetes tájékoztatót - készíthet a tervezett építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, ha az építési beruházás becsült értéke eléri vagy meghaladja az építési beruházásra irányadó uniós értékhatárt. Ha az ajánlatkérő tájékoztatót készít, azt a tervezett építési beruházás megvalósítására vonatkozó döntést követően kell elkészítenie.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti közbeszerzési tárgyakról az előzetes összesített tájékoztatót együttesen és külön-külön is el lehet készíteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti előzetes összesített tájékoztatót külön kell elkészíteni.

(7) Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót, valamint a XIV. fejezet alkalmazásában az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján teheti közzé.

(8) Az előzetes összesített tájékoztatónak (időszakos előzetes tájékoztatónak) az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetén az ajánlatkérő köteles a hirdetmény a felhasználói oldalon megnevezésű hirdetményt - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - megküldeni az Európai Unió Kiadóhivatalának. Az előzetes összesített tájékoztató (időszakos előzetes tájékoztató) honlapon történő közzétételére ezen hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére elektronikus úton történő feladását követően kerülhet sor.

(9) Az előzetes összesített tájékoztatót (időszakos előzetes tájékoztatót) tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

(10) A XIV. fejezetet alkalmazó ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt közzétehet fontosabb projektjéről, építési beruházásáról anélkül, hogy megismételné azokat az információkat, amelyeket egy ilyen korábbi tájékoztatóban már közzétett, feltéve, hogy egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi hirdetmény kiegészítő jellegű.

(11) A (7) bekezdés szerinti hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó.

33. § (1) A 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott ajánlatkérők - kivéve az XIV. fejezet szerint eljáró ajánlatkérőket, valamint a központosított közbeszerzés során az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet - a költségvetési év elején, legkésőbb március 31 . napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

(2) A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

(3) A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

(4) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy a jogszabályban az ajánlatkérő ellenőrzésére feljogosított szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

Az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra és a határidők számítására vonatkozó szabályok

34. § (1) Az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint - elektronikusan köteles dokumentálni.

(2) A közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzési eljárás lezárulásától [30. § (2) bekezdés], a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak - bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat - jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

(3) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy jogszabályban feljogosított más szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni vagy részükre elektronikus úton hozzáférést biztosítani.

35. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel - ha e törvényből más nem következik - írásban történik.

(2) Az írásbeli nyilatkozatok - ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg - teljesíthetőek:

a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján;

b) faxon;

c) elektronikus úton;

(3) Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel - az elektronikus árlejtés esetének kivételével - nem követelhető meg az ajánlattevőktől.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.

(5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.

36. § 1) Az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. A közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön Korm. rendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.

(2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

(3) Ahol e törvény vagy e törvény alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.

(4) Amennyiben az Európai Unión kívül letelepedett ajánlattevő letelepedési helye szerinti országban az e törvény által megkövetelt igazolás nem létezik, az ajánlatkérő jogosult elfogadni az adott igazolással egyenértékű igazolást, illetve dokumentumot is.

(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti - a közbeszerzési eljárások tárgyát tekintve gyakran alkalmazandó -elektronikus, hatósági, illetőleg közhiteles nyilvántartások köréről és Internetes elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki

(7) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta és az eredményhirdetés, vagy - több szakaszból álló eljárásban - a részvételi határidő lejárta és a részvételi szakasz eredményhirdetése között egy alkalommal ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés tényét és eredményét a közbeszerzési eljárás iratai között megőrzi.

37. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

MÁSODIK RÉSZ

Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai

VI. Fejezet

A felhívás

Az eljárást megindító felhívás tartalma

38. § (1) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira irányadó szabályok szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy a XIV. fejezet szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön jogszabályban foglalt közvetlen részvételi felhívás.

(2) Az ajánlati és részvételi felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(3) A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen:

a) az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) a közbeszerzési eljárás fajtáját, gyorsított eljárás esetén annak indokolását;

c) a dokumentáció és a kiegészítő iratok vagy versenypárbeszéd esetében az ismertető rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. Meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén a dokumentációra, illetve ismertetőre vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásnak csak akkor kell tartalmaznia, ha az ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátja, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig csak akkor, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét;

e) a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot;

j) az ajánlatok értékelési szempontját [71. § (2) bekezdés], az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén a 71. § (3) bekezdése szerinti adatokat a 71 . § (5) bekezdésére figyelemmel;

k) a kizáró okokat és a megkövetelt igazolási módokat;

l) az alkalmassági követelményeket, az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatokat és a megkövetelt igazolási módot;

n) az ajánlattételi határidőt vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidőt;

o) az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának címét;

p) az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés nyelvét (nyelveit), annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;

q) az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét és az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; részvételi felhívás esetén a részvételi jelentkezések felbontásának helyét, idejét;

r) az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, a részvételi felhívás kivételével;

s) részvételi felhívás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének tervezett napját;

t) az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információt;

u) az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat.

(4) A (3) bekezdés t) pont szerinti biztosítékokra vonatkozó részletes információkat a részvételi felhívásban még nem kell megadni, de az ajánlati biztosítékra vonatkozóan már a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt milyen összegű biztosíték adásához fogja kötni, a szerződés biztosítékaival kapcsolatban pedig a 126. § (1) bekezdése szerinti adatokat kell feltüntetni.

39. § (1) Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.

(2) A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.

40. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt - az ajánlattételkor ismert - alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

(3) Ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot) nyújtott be, vagy fog benyújtani, az eljárást megindíthatja, az eljárást megindító felhívásban azonban fel kell hívni a gazdasági szereplők figyelmét erre a körülményre, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelynek következtében ajánlatkérő a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné vált [76. § (1) bekezdés d) pont, 124. § (9)].

Az ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és a dokumentáció módosítása, visszavonása

41. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint akkor is, ha minimális határidőt e törvény nem ír elő, minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt - indokolt esetben - egy alkalommal meghosszabbíthatja, a határidőt rövidíteni nem lehet.

(3) Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre [38. § (1) bekezdése] felhívott gazdasági szereplőket.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakat a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában is megfelelően alkalmazni kell, ebben az esetben az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új határidőről.

42. § (1) Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban (49. §) meghatározott feltételeket.

(2) Az ajánlati felhívás módosított elemeiről, illetve a dokumentáció módosított elemeiről vagy -amennyiben a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű - a dokumentáció módosításának tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétenni és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek.

(3) Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától e törvény által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul és az ajánlattételi határidőt nem kell meghosszabbítani, a (2) bekezdéstől eltérően nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették.

(4) Ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt az 50-51. §-ok bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával kell rendelkezésre bocsátani, azért további ellenértéket nem lehet kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv, műszaki leírás, vagy az árazatlan költségvetés nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.

(5) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1)-(4) bekezdések szerint kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt hirdetmény feladása helyett egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és az ajánlattételi határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy a módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattételhez.

43. § (1) A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás első szakaszában a részvételi felhívást és - amennyiben ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig az 42. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával módosíthatja azzal, hogy ajánlattételi határidő helyett részvételi határidőt, dokumentáció alatt pedig ismertetőt is érteni kell.

(2) A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt).

(3) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt.

(4) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban és a versenypárbeszédben nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes ajánlatot tenni.

(5) Nagyobb terjedelmű módosítás esetén az egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció rendelkezésre bocsátására az 50-51. § megfelelően alkalmazandó.

44. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja.

(2) Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az (1) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

(3) A meghívásos és a hirdetmény közzétételével (külön jogszabály szerinti közvetlen részvételi felhívással) induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában, valamint a versenypárbeszéd párbeszéd és ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig és csak akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

A kiegészítő tájékoztatás

45. § (1) Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében - az eljárást megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.

(2) A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően a lehető leghamarabb, valamint az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

(3) Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet olyan időpontban nyújtották be, hogy az ajánlatkérő nem képes a kiegészítő tájékoztatást a (2) bekezdésben foglalt határidőben megadni, a kiegészítő tájékoztatást csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és (5) bekezdés szerinti megküldése még az ajánlattételi, illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt meghosszabbítja, ha a kiegészítő tájékoztatást kellő időben kérték, az ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. A határidő meghosszabbításáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíteni kell valamennyi gazdasági szereplőt, amely az eljárás iránt érdeklődését az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában, valamint a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplőt. A hirdetményben közzétett határidő meghosszabbítására nem kell alkalmazni a 41. § (2)-(3) bekezdését, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat a gazdasági szereplőket, akik a határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.

(5) A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.

(6) A 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli az ajánlatkérő, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást megindító felhívástól, a több szakaszból álló eljárás ajánlattételi felhívásától vagy e törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.

(7) Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni, vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni az (5) bekezdés szerinti gazdasági szereplőknek.

(8) Az (1)-(7) bekezdések irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.

VII. Fejezet

A közbeszerzés tárgyának meghatározása és a közbeszerzési műszaki leírás

46. § (1) Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét.

(2) A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét.

(3) Az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban - feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempont szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen - köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést.

(4) A közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítása esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, illetve részvételre jelentkezni, de ezt nem teheti kötelezővé.

47. § (1) Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot.

(2) Az ajánlatkérő akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot [71. § (2) bekezdés b) pontja] alkalmazza az eljárásban.

(3) Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, és közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Nem érinti valamely változat megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne.

48. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(2) A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek.

(3) A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

VIII. Fejezet

A dokumentáció

49. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében - dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.)

(2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ismertetőre - a 105. § (2) bekezdése szerinti különbséggel - a dokumentációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) Az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.

(5) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén - amennyiben készül dokumentáció - az eljárás megkezdésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(6) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.

50. § (1) Az ajánlatkérő a nyílt eljárás ajánlati felhívásában köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit.

(2) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek.

(3) Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy annak ellenértékét megfizették.

51. § (1) Az ajánlatkérő több szakaszból álló eljárásban a dokumentáció tekintetében a 50. § (1) bekezdés szerinti adatokat a részvételi felhívásban csak akkor köteles megadni, ha a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátja.

(2) Ha az ajánlatkérő a dokumentációt az eljárás részvételi szakaszában még nem bocsátotta rendelkezésre, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg küldi meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek a dokumentációt vagy az ajánlattételi felhívásban megjelöli azt az elérési lehetőséget, amelyen a dokumentációt teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton hozzáférhetővé tette.

(3) Ha a dokumentáció vagy ismertető nem az ajánlatkérőnél található vagy más okból indokolt, a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megadja a dokumentáció, illetve ismertető átvételének határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit. Ebben az esetben a 50. § (3) bekezdés is alkalmazandó.

52. § (1) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(2) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a) az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati, részvételi vagy ajánlattételi felhívást;

b) az eljárás a 76. § (1) bekezdés c, d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen;

c) az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati kötöttség ideje alatt nem közli az ajánlattevőkkel vagy az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi felhívás megküldése időpontjaként megjelölt határidőig nem küldi meg a részvételre jelentkezőknek.

(3) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető.

53. § Az ajánlatkérő - amennyiben a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja rendelkezésre - kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról tájékoztatást, a részvételre jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazhatnak. A kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a rendelkezésre bocsátás módjára az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell információt adnia. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.

54. § (1) Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.

(2) Ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.

IX. Fejezet

Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények

A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmassága

55. § (1) A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott

a) szakmai tapasztalatra és képzettségre,

b) műszaki és technikai feltételekre,

c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,

d) gazdasági és pénzügyi helyzetre

vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények) és nem áll kizáró ok (56-57. §) hatálya alatt. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni.

(2) Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy

azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

(3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

(4) Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon, az (1) bekezdés d) pontja szerint meghatározott követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg.

(5) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, két szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

(6) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat:

a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni, vagy

b) ha az alkalmassági minimum követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy

c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.

Kizáró okok

56. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha az ajánlattevő (alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van;

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;

c) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta;

d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt;

e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott;

f) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;

g) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény

ga) 15. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy

gb) 15. § (5) bekezdésének f) pont fb) alpontjában meghatározott, két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;

h) a büntető törvénykönyv szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve pénzmosás bűncselekményt, vagy személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

i) korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét nem teljesítette, vagy fizetési késedelme meghaladta a fizetési határidőt követő 15 napot - annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett -, és ezt két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozat megállapította.

j) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti.

k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul:

ka) nem EU, EGT vagy OECD tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy

kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adóvisszatérítések után kifizetett adót figyelembevéve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem.

kc) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető.

(2) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű ajánlattevő vagy alvállalkozó tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni.

(4) Az (1) bekezdés h) pontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő esetében a 98/733/IB tanácsi együttes fellépés 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűnszervezetben való részvételt, az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktus 3. cikkében meghatározott korrupciót, a 98/742/IB tanácsi együttes fellépés 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupciót, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, valamint a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást kell érteni.

(5) Az (1) bekezdés g) pontjának alkalmazását nem érinti, ha az ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kizáró okokra.

(7) Az ajánlatkérő - az érintett ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) az eljárás tárgyának és azonosítójának, valamint a kizárás időpontjának megjelölésével - köteles tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot az (1) bekezdés j) pontja szerinti kizárásról, és a kizárás időpontjáról.

57. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki

a) gazdasági, vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott -jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

b) a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;

c) korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven belül kelt jogerős közigazgatási, vagy bírósági határozat megállapította;

d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve;

e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik;

f) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el.

(2) Ha az ajánlattevő (alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet) a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

(3) A 56. § (1) bekezdésének e)-g) és i) pontjában, valamint a jelen § (1) bekezdésének c) és f) pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi.

A részvételre jelentkezők és ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok

58. § (1) Az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje

a) az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását;

b) azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.

(2) A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni.

(3) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatában, illetve - több szakaszból álló eljárás esetén - a részvételi jelentkezésben csak nyilatkozni köteles arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe az 56. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybevett más szervezet nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok hatálya alá.

(4) Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni.

(5) Az ajánlatkérő jogosult a kizáró okok fenn nem állása és az alkalmasság megítélése céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni. A kizáró okok fenn nem állta ellenőrzésének keretében - a külön jogszabályban foglalt igazolási szabályok szerint - a büntetlen előéletre vonatkozó adatról hatósági igazolás is kérhető.

Ajánlati biztosíték

59. § (1) Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (e § alkalmazásában a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

(2) A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni.

(3) A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett, a felek ajánlati kötöttségének a (4) bekezdés szerinti megsértése esetére az ajánlatkérőnél - az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt - előreláthatólag felmerülő költségek mértékére tekintettel kell megállapítani. Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, az ajánlati biztosítékot és annak mértékét részenként kell előírnia.

(4) Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

(5) A biztosítékot vissza kell fizetni

a) az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

(6) Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles

a) az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket;

b) a nyertes ajánlattevő, valamint - a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg.

(7) Amennyiben az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerint felkéri az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosíték egyszeres összegét kell visszafizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül, az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő a 65. § (2) bekezdése szerinti felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.

X. Fejezet

Az ajánlatok és részvételi jelentkezések, az azok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok

60. § (1) Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlati, több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi és részvételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

(2) Több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezést a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.

(3) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

(4) A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(5) Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben továbbá az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.

(6) Az ajánlatnak és a részvételi jelentkezésnek felolvasólapot kell tartalmaznia, amely feltünteti ajánlat esetében a 62. § (3) bekezdés, részvételi jelentkezés esetében a 62. § (5) bekezdés szerinti információkat.

(7) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését.

(8) Az ajánlattevő ajánlati kötöttségére a közbeszerzési eljárás egyes fajtáira vonatkozóan meghatározott szabályok irányadóak.

61. § (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatoknak és részvételi jelentkezéseknek az (1) bekezdéstől eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, ha képes biztosítani, hogy az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

(3) A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés csomagolása az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező személyének megállapítása céljából bontható fel, amelyről külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

62. § (1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.

(2) Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen.

(3) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlatok - tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok - bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.

(5) A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét).

(6) Ha az ajánlatok bontásán egy - ott jelen lévő, (2) bekezdés szerinti - személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba.

(7) A nem elektronikusan beadott ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

XI. Fejezet

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok

63. § (1) Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a az ajánlati vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

(4) Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont (71. §) alapján, valamint a 71-73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni.

64. § (1) A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(2) A részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét,és a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet.

(3) Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni.

65. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön.

(2) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját.

(4) Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot legfeljebb 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról, és a részvételi szakasz eredményéről ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőeket értesíteni.

66. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat, valamint a részvételi jelentkezéseket elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését vagy két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében -beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

(2) Tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő a tárgyalást, illetve párbeszédet köteles a lehető leghamarabb befejezni, kivéve ha az ajánlattételi határidő lejártát követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.

A hiánypótlás és felvilágosítás kérése az ajánlattevőktől, valamint részvételre jelentkezőktől

67. § (1) Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni.

(2) A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.

(3) A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.

(4) Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat az ajánlatkérő által megállapított hiánypótlási határidő lejártáig.

(5) Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók, de önkéntes hiánypótlás az ezzel nem érintett körben ekkor is teljesíthető.

(6) Az ajánlatkérő kizárólag az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel történő tárgyalásra.

(7) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:

a) a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy

b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával.

(8) A (7) bekezdés b) pontjától eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor (63. § (4) bekezdése) kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

(9) Az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a (3) és (7) bekezdésekben foglaltaknak megfelel. A (3) vagy (7) bekezdés rendelkezéseinek megsértése esetén, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során.

Az ajánlatokban előforduló számítási hiba javítása és az irreális ajánlati elem

68. § Ha az ajánlatkérő az ajánlatban a 63. § (4) bekezdése szerinti értékelés eredményére kiható számítási hibát észlel, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell.

69. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül.

(2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső -anyagi fedezet összegétől.

(3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.

(4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

(5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha azt nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolásra és a (3) bekezdés szerinti tájékoztatásra tekintettel.

(6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

(7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

(8) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot.

70. § (1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell.

(2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

(3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

Az értékelési szempontok, az ajánlatok értékelése

71. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok értékelési szempontját.

(2) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet:

a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

(3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni

a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;

b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);

c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos;

d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:

a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges 55. § (1) bekezdése szerinti alkalmassága;

b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját;

c) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke.

d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;

e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok -tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni;

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat is az eljárást megindító felhívásban kell megadni [a c) és d) pont esetében az egyéb információk körében] azzal, hogy a d) pont szerinti módszer (módszerek) részletes ismertetése a dokumentációban is megadható.

(6) A (3) bekezdés d) pontja szerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzési Hatóság ajánlást készít.

(7) Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó értékelési szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az eljárást megindító felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad, valamint jogosult meghatározni olyan elvárást is, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet.

72. § (1) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az 71. § (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

(2) Ha több ajánlatnak azonos az (1) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az az ajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott részszempontok közül a legmagasabb súlyszámú részszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott.

(3) Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha

a) az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy

b) az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a (2) bekezdés alkalmazásával sem állapítható meg.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

73. § Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a 71 . § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelensége

74. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek (24. §);

c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták;

d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:

a) aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. §];

b) lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz (70. §);

c) az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

(4) Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint az ajánlatot értékelnie.

75. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki

a) a kizáró okok (56-57. §) hatálya alá tartozik;

b) részéről a kizáró ok (56-57. §) az eljárás során következett be.

(2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése],

b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése].

(3) Az áru származásának megállapítására a külön jogszabályban, illetve a Közösségi Vámkódexről szóló tanácsi rendeletben meghatározott származási szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (2) bekezdés alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.

A közbeszerzési eljárás eredménytelensége

76. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha

a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;

c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja (66. § (1), 44. § (3) bekezdése);

e) valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt;

f) a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;

g) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás törvényessége helyreállítható.

(2) Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg.

Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, az előzetes vitarendezés

77. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

(2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.

(3) A 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelenségi esetben az ajánlatkérő köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

(4) A részvételi jelentkezésekről készített írásbeli összegezésben a részvételre jelentkezők alkalmasságát, vagy alkalmatlanságát a részvételi felhívásban előírt alkalmassági szempontok alapján kell indokolni.

(5) Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az Európai Bizottság, valamint a Közbeszerzési Hatóság, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői kérésére meg kell küldeni. Az Európai Bizottság részére az összegezést a Közbeszerzési Hatóságon keresztül kell megküldeni.

(6) A részvételi jelentkezésekről készített összegezést a részvételre jelentkezőknek történő megküldéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatóság részére minden esetben, a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselőinek kérésre meg kell küldeni.

78. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.

(2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni.

(3) Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

79. § (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult

a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;

b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.

(2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek -hivatkoznia kell.

(3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

(4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás [67. §], felvilágosítás [67. §] vagy indokolás [69-70. § bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton -tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket).

(5) Amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldését követő tizedik napig akkor sem kötheti meg a szerződést, (ha részajánlat tétele lehetséges volt a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést), ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága és az üzleti titok védelme

80. § (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételre jelentkezésben elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket.

(2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján a értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

(3) Nem korlátozható, vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.

(4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdése körébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon.

81. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.

XII. Fejezet

A közbeszerzési eljárás fajtái

82. § (1) A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet.

(2) Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak.

(3) Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.

(4) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

Nyílt eljárás

83. § (1) A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet.

(2) A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul.

(3) Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.

(4) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban.

(5) Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, a (4) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető.

(6) Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

(7) A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.

A meghívásos eljárás

84. § (1) A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(2) A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul.

(3) Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(4) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(5) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

85. § (1) A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

(2) Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő az (1 ) bekezdésben foglaltnál rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely azonban nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni.

(3) Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvanadik - napnál későbbi időpontban.

86. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(2) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre felhívásával folytatja az eljárást. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

87. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e) az ajánlattételi határidőt;

f) az ajánlat benyújtásának címét;

g) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;

h) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

i) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; j) az ajánlati kötöttség időtartamát;

k) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

(2) A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.

(3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - az (1) bekezdés d) pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

88. § (1) A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban.

(2) Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az (1) bekezdésben előírt határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

(3) Az ajánlattételi határidő - (1) bekezdés szerinti - legkevesebb negyven napos, illetve - (2) bekezdés szerinti - huszonhat napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait.

(4) A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

89. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat

a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés a)-b) vagy d) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg;

b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását;

c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.

90. § (1) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul.

(2) Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

(3) Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, vagy szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével a tárgyalás során.

(6) A 85. § és 86. §-ban foglaltakat a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban is alkalmazni kell.

91. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;

c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá;

e) az ajánlattételi határidőt;

f) az ajánlat benyújtásának címét;

g) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat;

h) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;

i) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

j) az ajánlati kötöttség időtartamát;

k) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját.

l) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait; m) az első tárgyalás időpontját.

(2) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc -építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.

(3) Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban az ajánlattételi felhívásban - az (1) bekezdés d) pontja alapján - meghatározott módon kell eljárnia. Az ajánlathoz nem kell csatolni azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

92. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést.

(2) Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel.

(4) Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.

(5) A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,

b) az értékelés szempontjai vagy módszere változna.

(6) A 90. § (5) bekezdése szerinti esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetve a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő az (5) bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

(7) Az ajánlatkérőnek - amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt - egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő - amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - az ajánlattevőket felhívhatja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Építési beruházás esetében az ajánlati ár változásakor az azt alátámasztó árazott költségvetést is be kell nyújtani a végleges ajánlatban. Az ajánlatkérőnek a végleges ajánlatok beadásának határidejét is meg kell adnia.

(8) Ha az ajánlatkérő nem írja elő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását, az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatoknak azokat a számszerűsíthető adatait, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

93. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.

(2) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 92. § (5) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni;

(3) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 67- 70. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

94. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről.

(2) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha

a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd - 74. § (1) bekezdésének a)-d) pontja és (2) bekezdésének c) pontja alapján nem érintett - összes ajánlattevőjét meghívja;

b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételre jelentkezést, feltéve, hogy a felhívásnak és a dokumentációnak a feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, és minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni;

c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg;

d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából.

(3) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha

a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, vagy a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, vagy a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetve szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, vagy szolgáltatás értékének felét;

b) olyan új építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, vagy szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy az új építési beruházás, vagy szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, vagy szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

(4) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha

a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő; ez az eset azonban nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetve a kutatásfejlesztés költségeit fedezi;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszakitechnikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban; az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, vagy szerződések együttes időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet;

c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett;

d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be.

(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.

95. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a 94. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárás kivételével - ajánlattételi felhívás megküldésével, a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.

(3) Ha több ajánlattevő nyújthat be ajánlatot, az ajánlattételi felhívást egyidejűleg kell megküldeni az ajánlattevőknek.

(4) A tárgyalásos eljárás 94. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerinti esetében, valamint ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, a 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia.

96. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak a 38. §-ban foglaltakon túl a következőket kell tartalmaznia:

a) a tárgyalásos eljárás 94. § szerinti jogcímét;

b) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

c) az első tárgyalás időpontját.

(2) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nem kötelező dokumentációt készíteni. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.

(3) A 94. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(4) Az ajánlatkérő ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - későbbi időtartamban.

97. § (1) A tárgyalásokra a 92. § (1)-(4), valamint (7)-(8) bekezdéseit is megfelelően alkalmazni kell. (2) A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya,vagy feltételei olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az ajánlattételi felhívás megküldésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, vagy megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását

b) az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, hogy annak következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni, vagy

c) a bírálat szempontjai vagy módszere változna.

98. § (1) A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi.

(2) Az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Már a tárgyalások megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen.

Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy - a 97. § (2) bekezdés a) és b) pontjára figyelemmel - a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha az olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatot akkor is a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlattevő nem felel meg - vagy nem állapítható meg, hogy megfelel-e - a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek vagy az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

(3) A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli.

99. § (1) A 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.

(2) Ebben az esetben az ajánlatkérő ajánlattételi felhívást vagy ha a körülmények által megkövetelt rendkívüli sürgősség nem teszi lehetővé ajánlattételi felhívás elkészítését, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplőknek.

(3) A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban:

a) az ajánlattevő alkalmasságát nem kell külön igazolni

b) az ajánlattevőnek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a 56. § szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá

c) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia az ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat.

100. § (1) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

(2) A 94. § (2) bekezdés d) pontja esetében az ajánlattételi felhívásnak vagy adott esetben a tárgyalási meghívónak a gazdasági szereplők részére történő megküldésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek haladéktalanul tájékoztatnia kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot az (1) bekezdésben foglaltak szerint. Ajánlattételi felhívás helyett adott esetben a tárgyalási meghívót kell megküldeni.

(3) A 94. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton - benyújtani a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a d) pont szerinti esetben továbbá az érintett szervezet nevét és címét.

Versenypárbeszéd

101. § (1) A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - e törvényben előírtak szerint - kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér.

(2) A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik:

a) a részvételi szakasz

b) a párbeszéd

c) az ajánlattételi szakasz.

102. § (1) Az ajánlatkérő versenypárbeszédet akkor alkalmazhat, ha

a) a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, illetve

b) a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes.

(2) Az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti körülmény fennállása nem eredhet az ajánlatkérő mulasztásából.

103. § (1) A versenypárbeszéd részvételi felhívással indul. A 90. § (1)-(5) bekezdését a versenypárbeszédre is alkalmazni kell azzal, hogy tárgyalás helyett az eljárás párbeszéd szakaszában lebonyolított párbeszédet kell érteni.

(2) A versenypárbeszédben a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.

(3) A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet.

(4) Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik - építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvanadik - napnál későbbi időpontban.

(5) Az ajánlatkérő - amennyiben ismertetőt a részvételi szakaszban még nem bocsát rendelkezésre -a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és követelményeit részletesebben meghatározza.

104. § (1) Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek - amennyiben ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek - az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni.

(2) Amennyiben az alkalmasnak minősített jelentkezők száma nem éri el a keretszám alsó határát, az ajánlatkérő az alkalmasnak minősített jelentkezők párbeszédre felhívásával folytatja az eljárást. A párbeszédben részvételre önállóan felhívott ajánlattevők közösen nem nyújthatnak be megoldási javaslatot vagy tehetnek ajánlatot.

(3) Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük.

105. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját;

c) az ismertető rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és az ismertetőt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg;

d) a megoldási javaslat benyújtásának határidejét (ajánlattételi határidő);

e) a megoldási javaslat benyújtásának címét;

f) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e a megoldási javaslat, illetve folytatható-e a párbeszéd;

g) a megoldási javaslatok felbontásának helyét, idejét;

h) a megoldási javaslatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;

i) a párbeszédre felhívás megküldésének napját;

j) a párbeszéd lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait;

k) amennyiben ajánlatkérő él a párbeszédben az ajánlattevők létszámának csökkentése lehetőségével, a párbeszéd fordulóinak menetét és a megadott fordulót követő párbeszédre kiválasztott résztvevői létszám felső határát;

l) ha az ajánlatkérő díjazásban kíván egy vagy több ajánlattevőt részesíteni, az erre vonatkozó - általa meghatározott - előírásokat;

m) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - a megoldási javaslathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.

(2) Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások.

(3) A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő egy vagy többváltozatú javaslatát a (2) bekezdés szerinti körülményekre, továbbá

b) az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve, ha az általa javasolt műszaki, jogi, és pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni, továbbá

c) annak meghatározását, hogy megoldási javaslatának mely része üzleti titok, továbbá

d) annak meghatározását, hogy az ajánlattevő hozzájárul-e megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtása egyúttal magában foglalja az ajánlattevő hozzájárulását ahhoz, hogy - szellemi tulajdonnal egyébként nem védett - javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során ajánlatkérő felhasználja.

(5) A megoldási javaslatok benyújtására és bontására az ajánlatok bontásának szabályait alkalmazni kell, a 74. § (1) bekezdés a) pontjában és a 76. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az ajánlattevők által benyújtott megoldási javaslatokra is megfelelően alkalmazandóak.

106. § (1) A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit.

(2) Az ajánlatkérőnek a párbeszéd során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni.

(3) A párbeszéd során az ajánlattevők megoldási javaslatukhoz, az ajánlatkérő az általa meghatározott feltételekhez nincs kötve, az eljárás során azonban a közbeszerzés tárgya és a részvételi felhívásban, ajánlattételi felhívásban, valamint az ismertetőben meghatározott feltételei nem változhatnak olyan jelentős mértékben, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A bírálat szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.

(4) A 105. § (1) bekezdés k) pontja szerinti esetben a versenyben maradt résztvevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a (3) bekezdés szerint sem módosíthatja feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb megoldási javaslatot tehetnek. Ha egy ajánlattevő többváltozatú megoldási javaslatot adott, azokat önálló javaslatnak kell tekinteni, és az ajánlatkérő jogosult a továbbiakban az ajánlattevő egy-egy megoldási javaslatát a párbeszéd további fordulójára (fordulóira) nem meghívni.

(5) Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel.

(6) Az ajánlatkérőnek - amennyiben a párbeszédre szóbeli tárgyalásokon (is) kerül sor - minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni.

107. § (1) A párbeszédek lezárását követően az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja a párbeszédben - adott esetben annak utolsó fordulójában - részt vett ajánlattevőket ajánlatuk benyújtására.

(2) Ha megoldási javaslatában az összes résztvevő hozzájárult megoldási javaslatának a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során történő teljes vagy részleges felhasználásához, továbbá az ajánlatkérő szükségesnek tartja, az ajánlatkérő jogosult a végső ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételhez dokumentációt készíteni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot.

(4) Az ajánlattételi felhívásban közölni kell

a) az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét,

b) az ajánlatok bontásának helyét és időpontját,

c) a (2) bekezdés szerinti esetben a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat, amennyiben a felhívással együtt ajánlatkérő nem küldi meg a dokumentációt,

d) az ajánlati kötöttség időtartamát,

e) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban - ha szükséges - az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a párbeszéd szakaszában sem tartozik a kizáró okok hatálya alá.

(5) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan - napnál későbbi időtartamban.

(6) Az ajánlatkérő az e törvényben meghatározottak szerint megvizsgálja az ajánlatok érvényességét - amennyiben az ajánlattételhez dokumentáció nem készült, a 63. § (1) szerinti vizsgálat az ismertetőben meghatározott követelményeknek való megfelelés figyelembe vételével történik - majd az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban közölt értékelési szempontok szerint értékeli.

Keretmegállapodásos eljárás

108. § (1) Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. (2) Ennek során

a) nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak -tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt a 109. §-ban fogalaltak figyelmbe vételével;

b) a keretmegállapodás alapján a beszerzést a 110. §-ban foglaltak szerint valósítja meg.

109. § (1) Keretmegállapodás négy formában köthető:

a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;

c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.

(2) Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő megjelöli, hogy az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik típusú keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás.

(3) A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a 71 . § (2) bekezdésében meghatározott értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az azonos ajánlatok elbírálására a 72. § (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni.

(4) A (3) bekezdés szerinti keretmegállapodást csak akkor kell legalább három ajánlattevővel megkötni, amennyiben az eljárásban legalább három alkalmas és egyben érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt.

(5) Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásban ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Az ajánlatkérő akkor nem köteles a keretmegállapodás alapján közbeszerzést megvalósítani, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzési Hatóságot.

(6) A keretmegállapodás több különböző közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. A keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban különös figyelmet kell fordítani a részajánlattétel lehetőségének biztosítására a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerint megkötött keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (pl. az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést egyik vagy másik a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel megköti.

110. § (1) A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát, illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget.

(2) Amely esetben a keretmegállapodás alapján konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket a konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani.

(3) Az egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet

a) a 109. § (1) bekezdés a) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint a keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján;

b) a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén konzultációt követő szerződéskötéssel. A konzultációra szóló felhívásban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban tett ajánlata kiegészítésére, az ajánlatkérőnek a konzultációra felhívásban kell meghatároznia azokat a kiegészítéseket, amelyekre figyelemmel az ajánlattevő ajánlatát kiegészíti. A konzultációra felhívásnak tartalmaznia kell az adott közbeszerzés tárgyára és szerződéses feltételeire vonatkozó adatokat. Az ajánlattevő a konzultáció során csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet, a konzultáció során tett ajánlatához az ajánlattevő a konzultációra felhívásban meghatározott határidőig kötve van. A konzultáció során tett ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról az ajánlatkérő a 77. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával értesíti az ajánlattevőt.

(4) A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet

a) a 109. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján a 109. § (7) bekezdése szerint kiválasztott ajánlattevőtől;

b) a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásával elektronikus árlejtés vagy a (5)-(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával.

(5) Az ajánlatkérő a keretmegállapodást kötött összes ajánlattevőnek egyidejűleg írásban ajánlattételi felhívást küld. Más ajánlattevőt az eljárásba nem lehet bevonni. Az ajánlattételi felhívás tartalmazza:

a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail);

b) hivatkozást a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárást megindító hirdetményre és közzétételének napját;

c) hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra;

d) az adott közbeszerzés tárgyát, és mennyiségét;

e) a szerződés meghatározását;

f) a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

g) a teljesítés helyét;

h) az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, vagy a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

i) az ajánlattételi határidőt, és az ajánlatok benyújtásának címét, valamint annak meghatározását, ha az ajánlatkérő a magyar mellett más nyelven is biztosítja az ajánlattételt;

j) az ajánlat felbontásának helyét, idejét, az ott jelenlétre jogosultakat;

k)az ajánlattételhez szükséges egyéb, adott esetben dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos információkat;

l) az ajánlati kötöttség időtartamát;

m) az értékelési szempontokat és az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja esetén a 71. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat.

(6) Az ajánlatkérő akkor alkalmazhat a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban - az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban - azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban és a keretmegállapodásban rögzíteni kell a 71. § (3)-(4) bekezdéseiben foglaltakat is.

(7) Az ajánlatok bontására, elbírálására és az ajánlatkérő döntéseinek közlésére, valamint a szerződés megkötésére a X-XI. fejezet alkalmazandó.

XIII. Fejezet

Az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok

111. § (1) Építési koncesszió esetében a VI-XII. fejezet szabályait e fejezet rendelkezései szerint kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Gyorsított eljárás nem alkalmazható.

(3) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása nélkül alkalmazhat. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag a 94. § (2) bekezdés a), b), c) pontja vagy (3) bekezdés a) pontja alapján alkalmazható.

(4) Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy

a) a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy

b) a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez.

(5) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő építési beruházásra irányuló - a korábbi koncessziós jogosulttal kötött - szerződés, vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.

(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy

a) az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy

b) az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.

(7) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket.

(8) A (6) bekezdés, valamint a 113. § alkalmazásában nem minősül harmadik személynek

a) a közös ajánlatot tevők bármelyike;

b) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

(9) Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia a (6) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.

(10) Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

112. § (1) Építési koncesszió esetében

a) az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása [71. § (2) bekezdés b) pontja] lehet;

b) nyílt eljárásban az ajánlattételi határidő, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban a részvételi határidő nem határozható meg az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban, valamint a 83. § (5) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(2) Ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett -e törvény szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt - a 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. §-a, a 8. § (1) bekezdése, a 9. §-a kivételével - is megfelelően alkalmaznia kell. E törvény 77. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.

Az ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása harmadik személlyel való szerződéskötés esetében

113. § (1) Ha a koncessziós jogosult nem minősül a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint ajánlatkérőnek - valamint a koncesszió elnyerésére nem a 9. § (1) bekezdés h) pontja alapján, közbeszerzési eljárás nélkül került sor -, harmadik személlyel az építési beruházásra irányuló szerződés megkötése céljából e törvény I-XII. fejezete szerint - a (2)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel - kell eljárnia, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt.

(2) A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni.

(3) Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást az ajánlatkérő külön feltétel fennállása nélkül alkalmazhat.

(4) A tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított harminchárom napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidő pedig nem határozható meg harminc napnál rövidebb időtartamban.

Az 83. § (5) bekezdése és a 88. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

(5) Gyorsított eljárás nem alkalmazható.

XIV. Fejezet

A közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok A közszolgáltatói szerződés

114. § (1) A közszolgáltatói szerződésekre az VI-XII. fejezetek szabályait a jelen fejezetben, valamint a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Közszolgáltatói szerződésnek a 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők azon közbeszerzése minősül, amelynek megkötése a következő tevékenységek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatói tevékenységek) biztosítása céljából történik:

a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása;

b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása

ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából, vagy

bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő vagy más kikötői létesítmények - légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő - rendelkezésre bocsátása céljából;

c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén;

d) postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.

(3) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában hálózatnak minősül az, ha a szolgáltatást az illetékes hatóság által meghatározott (üzemeltetési) feltételek, különösen a szolgáltatási útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján nyújtják.

(4) E fejezet szerinti kell eljárni akkor is (közszolgáltatói tevékenységnek minősül), ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységet folytató ajánlatkérő közbeszerzési eljárása

a) vízépítési projekttel, öntözéssel vagy vízrendezéssel (vízelvezetéssel) függ össze, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projekt vagy az öntözési, illetve vízrendezési létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint húsz százaléka, vagy

b) szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel függ össze.

115. § (1) Az ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységek körében kivételt képez a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő által működtetett hálózat ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása abban az esetben, ha

a) ivóvíz vagy villamos energia esetén az érintett szervezet nem közszolgáltatói tevékenység keretében való felhasználás céljából állít elő ivóvizet vagy villamos energiát, valamint a hálózat ellátása kizárólag saját felhasználásától függ, és nem haladta meg az általa előállított ivóvíz vagy villamos energia teljes mennyiségének harminc százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát;

b) gáz vagy hőenergia esetén az érintett szervezet közszolgáltatói tevékenységétől eltérő tevékenysége folytatásának elkerülhetetlen következménye a gáz vagy a hőenergia termelése, valamint a hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés hasznosítására irányul, és nem haladta meg az érintett szervezet forgalmának húsz százalékát, figyelembe véve a tárgyévet is magában foglaló megelőző három év átlagát.

(2) A közlekedés terén közszolgáltatást nyújtó hálózatokkal kapcsolatos tevékenységek körében kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen, szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást.

(3) Az e fejezet szerint lefolytatandó közbeszerzési eljárások részletes - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - szabályait külön jogszabály határozza meg.

Kivételek

116. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni arra a szerződésre, amely

a) a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra, vagy

b) az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze, ha az nem jár együtt az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.

(2) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzési Hatóságán keresztül -tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

117. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni

a) az ivóvízzel kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérő vízbeszerzésére;

b) a villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával, valamint kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárásával, illetve kitermelésével kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérő energia-beszerzésére vagy energia termeléséhez szükséges tüzelőanyagok beszerzésére.

(2) E törvényt nem kell alkalmazni olyan közszolgáltatói szerződésekre, amelyet harmadik fél részére viszonteladás vagy bérbeadás céljából kötnek, feltéve, hogy az ajánlatkérő nem rendelkezik különleges vagy kizárólagos joggal a szerződés tárgyának eladására vagy bérbeadására, és arra más szervezetek az ajánlatkérővel azonos feltételek mellett szerezhetnek jogosultságot.

(3) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül -tájékoztatást adni azokról az áru-, vagy tevékenységcsoportokról, amelyek az (1) bekezdésben foglalt kivételi körbe tartoznak.

118. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni, ha

a) az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy

b) kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll, feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti, az ajánlatkérővel szerződést kötő szervezet létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha ez utóbbi szervezet valószínűsíti - elsősorban üzleti terve bemutatásával - az (1) bekezdésben meghatározott forgalmi adatokat.

(3) Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet nyújt azonos vagy hasonló szolgáltatást, szállít azonos vagy hasonló árut, illetve teljesít azonos vagy hasonló építési beruházást az ajánlatkérő részére, e szervezetek által teljesített szolgáltatásokból vagy árubeszerzésekből, vagy építési beruházásokból származó teljes forgalmat kell figyelembe venni.

(4) Ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek és e szervezet az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében az ajánlatkérővel megkötött szerződés teljesítéséhez huszonöt százalékot meghaladó mértékben egy harmadik - e § -ban meghatározott alanyi körön kívül eső - szervezetet vesz igénybe, az (1) bekezdés szerinti kivétel csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet e harmadik szervezet kiválasztására a 6. § (1) h) pontja alapján közbeszerzési eljárást folytat le. Az (1) bekezdés szerinti kivétel alkalmazása csak akkor kötött az előbbi feltételhez, ha a kivétel alkalmazásának hiányában az ajánlatkérő beszerzésére egyébként közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni.

(5) E törvényt nem kell alkalmazni továbbá, ha

a) kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést ezen ajánlatkérők egyikével, vagy

b) az ajánlatkérő olyan közös vállalkozással köt közszolgáltatói szerződést, amelynek maga is tagja, feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a létesítő okirata kiköti, hogy a vállalkozást létrehozó ajánlatkérők legalább ugyanennyi ideig a vállalkozás tagjai maradnak.

(6) Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles az (1)-(5) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - tájékoztatást adni a vele szerződést kötő szervezet nevéről, az adott szerződés típusáról és értékéről, valamint minden olyan körülményről, bizonyítékról, amelyet az Európai Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel-e az e §-ban foglaltaknak.

(7) E törvényt nem kell alkalmazni közszolgáltatói szerződés megkötésére, ha a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alapján az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott, vagy a Bizottság a döntésére nyitva álló határidőn belül nem hozott határozatot.

(8) Az Európai Bizottság eljárása tekintetében az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése, valamint a 2005/15/EK bizottsági határozat irányadó. Az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik.

HARMADIK RÉSZ

Nemzeti eljárásrend

119. § E rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a törvény III. fejezete azt lehetővé teszi (18. § (3) bekezdés; 19. § (2) bekezdés).

Kivételek

120. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő

a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

c) a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;

d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;

f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;

h) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) 3. § e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre;

i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.

Az alkalmazandó eljárási szabályok

121. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor

a) a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le vagy

b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el - a 122. §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben - a 20. §-ban foglalt szempontok megfelelő alkalmazásával - közszolgáltatói szerződés (114. § (2) bekezdése) megkötésére a törvény Második Részét a XIV. fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően kell alkalmazni.

122. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 56. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek csak nyilatkoznia kell, valamint az 56. § (1) bekezdésének kc) pontjára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell dokumentumot benyújtania.

(2) Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni.

(3) Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nyílt eljárásban, meghívásos eljárásban - kivéve a gyorsított eljárást - nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.

(4) A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható.

(5) A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni.

(6) Az ajánlattételi vagy részvételi határidőt, az eljárást megindító felhívást vagy a dokumentációt módosító hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell, viszont a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt írásban közvetlenül, egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek; a módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.

(7) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:

a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;

b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

c) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben a 100. § (1) bekezdés nem alkalmazandó. Az ajánlatkérő a (7) bekezdés a) és c) pontjai szerinti esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. Ebben az esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják.

(9) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint, ÁFA nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz a jelen bekezdés szerinti feltételnek ugyancsak megfelelő alvállalkozókat vesznek igénybe.

(10) A (9) bekezdés építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot.

(11 ) A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a (9)-(10) bekezdések alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.

123. § (1) Az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzése megvalósításakor - választása szerint - az e törvény Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.

(2) Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra; ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be.

(3) Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkat tartalmaznia kell, amely a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükséges, így különösen az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

(4) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell az 55. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(5) Az eljárási szabályok (1) bekezdés szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő e törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát, hirdetmény nélkül induló eljárást az ajánlatkérő csak olyan esetekben alkalmazhat, amikor e törvény szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható.

(6) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetés-mentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését.

(7) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetés-mentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni.

(8) A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárok alatti árubeszerzésekre, illetve szolgáltatás megrendelésekre kötelezően alkalmazandó, az (1)-(7) bekezdésnek megfelelő eljárási szabályokat alakíthat ki.

(9) Az ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban tájékoztatni minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni - és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni - amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól.

(10) A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1), valamint (3) és (4) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni.

(11) Az eljárásban a 80-81. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

NEGYEDIK RÉSZ

A közbeszerzési szerződések

XV. Fej ezet

A szerződés megkötése, tartalma és az érvénytelenség

A szerződés megkötése

124. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) -közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

(2) A szerződésnek tartalmaznia kell - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel -a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.

(3) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.

(4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

(5) Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.

(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény másként nem rendelkezik nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban.

(7) Amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi [144. § (4) bekezdés]. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.

(8) A (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés

a) ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

b) ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

c) ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;

d) a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. § (4) bekezdés b) pont].

(9) Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében -beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.

A szerződés tartalma

125. § (1) Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociális feltételnek minősül különösen

a) a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet, vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése;

b) álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatása;

c) gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása;

d) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása.

(4) Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy

a) a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésének teljes tartama alatt olyan költségeket, melyek 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és az (5) bekezdés szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

(5) Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon - ha

a) a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.

b) a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.

(6)Az (5) bekezdés szerinti felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

(7) A külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a pályázóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

(8) Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.

(9) Amennyiben az építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésben a felek tartalékkeret kötnek ki, annak értéke nem haladhatja meg a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 5 % -át.

126. § (1) Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell.

(2) A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

(3) A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

(4) A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.

(5) A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.

(6) A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb rendelkezésre bocsátandó biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban

a) előírja, hogy e biztosítékok a (4) bekezdés szerinti határidőkig az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel vagy

b) megjelöl egy vagy több - az a) pontban nem szereplő - biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt, vagy az a) pontban meghatározott formában.

(7) A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő, a (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés helyett a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből levonás útján kerüljön biztosításra. Az ilyen módon az ellenértékből visszatartott biztosíték aránya nem érheti el a biztosíték összegének 50%-át.

(8) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a (6) bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

A szerződés érvénytelensége

127. § (1) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha

a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;

b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;

c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdés, 124. § (6)-(7) bekezdés] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha

a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [ 9. § k) pont], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül;

b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.

(3) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.

(4) Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely

a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy

b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.

(5) E törvény rendelkezései nem zárják ki a Ptk. 200. §-a (2) bekezdésének alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekintetében.

A szerződés teljesítése és módosítása

128. § (1) A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette (27. §) - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.

(2) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt.

(3) Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

(4) Az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor (63. § (4) bekezdése) meghatározó körülménynek minősült.

(5) Az (1)-(2) bekezdések szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik.

(6) A teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.

129. § (1) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetve terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést (szerződéseket) megkötni.

(2) Az ajánlatkérőként szerződő fél és a projekttársaság közötti szerződésre egyebekben a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat - így különösen a szerződések nyilvánosságára, a szerződések kötelező tartalmára és módosítására vonatkozó, továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban e törvényben vagy más jogszabályban foglalt előírásokat - is alkalmazni kell. Az ajánlattevőként szerződő fél kifejezés alatt e törvénynek az alvállalkozók kifizetésére vonatkozó szabályai alkalmazásakor a projekttársaságot is érteni kell.

(3) A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

(4) A projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át.

(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn (ajánlattevőkön) kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el.

(6) A nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot akkor szüntetheti(k) meg, ha

a) a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy

b) a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták.

(7) A projekttársaság teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként a projekttársaság mindazon tulajdonosai bemutathatják, akik a teljesítésben ténylegesen részt vettek - a részvétel mértékéig -, akkor is, ha a projekttársaság időközben megszűnt.

(8) Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.

(9) Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell az e §-ban és a 132. §-ban foglaltakat alkalmazni.

130. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés -igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

(2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni.

(3) Az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy -támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet e § alkalmazásában (a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél) a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) a fizetési határidő nem haladhatja meg a számla ajánlatkérőként szerződő fél (felek) általi kézhezvételének napját követő 30 napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között megállapodás tárgyát;

b) amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a számla kézhezvételének időpontja vagy az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítést megelőzően nyújtja be a számlát, a fizetési határidő nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési beruházás esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő 30 napot.

(4) A szerződésben foglalt fizetési határidő a (3) bekezdés a)-b) pontjaiban megállapított határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot.

(5) A felek az ellenszolgáltatás részletekben történő teljesítésében is megállapodhatnak, ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell az e törvényben a kifizetésekre előírt szabályokat. (6)Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be, a beszámítás azonban nem sértheti a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók jogait.

131. § (1) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Ez az előleg nem jár arra a részre vonatkozóan, amelyet az ajánlatkérő az alvállalkozóknak közvetlen kifizetés útján teljesít.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki, hogy a szerződésben a felek magasabb összegű előleg nyújtásáról állapodjanak meg.

(3) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás, azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak, külön kormányrendelet rendelkezései szerint az ajánlatkérő által közvetlen kifizetésben részesülhetnek.

(4) Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az (3) bekezdés szerint az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának és nem tartozik a felszámolási eljárás körébe.

(5) A közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozó tekintetében az ajánlatkérő teljesíti az Art. 36/A. §-a szerint a kifizetést teljesítő kötelezettségeit, az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége a köztartozásért azonban nem keletkezik.

(6) A (3)-(5) bekezdéseket a támogatás folyósításában közreműködő szervezet által teljesített szállítói kifizetésekre nem kell alkalmazni.

(7) A 130. §-ban és az e §-ban meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.

A szerződés módosítása

132. § (1) A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha

a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy

b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy

c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének (63. § (4) bekezdés) alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5 %- ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.

ÖTÖDIK RÉSZ

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat

133 . § (1 ) A közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye.

(2) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita - kivéve a szerződésnek az e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát -, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(3) Ahol e rész közbeszerzést, vagy közbeszerzési eljárást említ, azon a tervpályázati eljárást is érteni kell.

A Közbeszerzési döntőbizottság eljárása

Általános rendelkezések

134. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján adott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, ideértve az előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is, a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által a 123. § szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik e törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)-(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Az eljáró közbeszerzési biztosok

135. § (1) A 134. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott ügyekben (a továbbiakban: közbeszerzési ügy) - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöli ki az eljáró tanács tagjait és az eljáró tanács elnökét. Az eljáró tanács tagjait úgy kell kijelölni, hogy legalább két tagnak jogi szakvizsgával, további egy tagnak pedig az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Az eljáró tanács elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztos lehet.

(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen [a 139. § (3) és (4) bekezdése és a Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) [152. § ] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.

(4) A 141. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa járhat el. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező közbeszerzési biztost jelölhet ki egyedül eljáró biztosnak. Ahol e törvény a továbbiakban eljáró tanácsot (elnököt) említ, azon az egyedül eljáró biztost is érteni kell.

136. § (1) A közbeszerzési ügyben - a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl - nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki

a) az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben (a továbbiakban együtt: ügyfélszervezet) tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

b) olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

c) a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett.

(2) A közbeszerzési ügyben nem járhat el az a közbeszerzési biztos, akinek hozzátartozója

a) az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

b) az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

c) olyan szervezettel áll munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll;

d) olyan szervezettel áll közszolgálati jogviszonyban, amely az ügyfélszervezet felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve amely az ügyfélszervezet részére támogatást, vagy kizárólagos jogot biztosított.

(3) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a jelen §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(4) A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt.

A jogorvoslati eljárás

137. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.)

(3) A kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.

(4) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.

(5) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot;

b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot;

c) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;

d) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;

e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, vagy teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított harmincadik napot.

(6) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni

a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;

b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;

c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.

(7) Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a (3) bekezdés szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be.

(8) A (3)-(7) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

(9) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.

(10) A kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdése szerinti kérelmező köteles erről - az általa feltételezett jogsértés megjelölésével - a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.

138 . § (1) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;

b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát;

c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját;

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;

e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait;

f) ideiglenes intézkedés (144. §) elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait;

g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét);

h) hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert -ügyfél az eljárásban részt vesz.

139. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a 137. § (1)-(6) bekezdéseknek és a 138. § -nak megfelelő kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg.

(2) Ha a kérelem az 138. § (1) bekezdése szerinti adatokat nem tartalmazza, vagy az 138. § (2) bekezdése szerinti díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy

a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be;

b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta.

(4) A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására.

(5) A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat (152. §) meghozataláig visszavonhatja.

(6) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a jogorvoslati eljárást a (4) bekezdésben foglalt okból végzéssel megszünteti, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár. A kérelem visszavonása esetén azonban a kérelmező nem tarthat igényt az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítésére.

140. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:

a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke;

b) az Állami Számvevőszék;

c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;

d) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv;

e) a kincstár;

f) az országgyűlési biztos;

g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;

h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

i) a Gazdasági Versenyhivatal;

j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv;

k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; l) a legfőbb ügyész

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását

a) az (1) bekezdés a), d)-i) és k) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy - ha ez nem állapítható meg -teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve - a közbeszerzési eljárás mellőzése estén - három éven belül,

b) az (1) bekezdés b), c) j) és l) pontja szerinti szervezet a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított három éven belül,

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményező iratban meg kell jelölni a 138. § (1) bekezdésének a)-d) és g) pontjában szereplő adatokat és javaslatot lehet tenni az e) és f) pontjában foglaltakra. A kezdeményező irathoz csatolni kell a jogsértéssel érintett beszerzéssel (közbeszerzéssel) kapcsolatban rendelkezésre álló iratok másolatát.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság legkésőbb az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást.

(5) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 139. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kezdeményezéssel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kezdeményezés megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.

(7) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, valamint az eljárás végzéssel történő megszüntetésére az 139. § (3)-(6) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni.

141 . § (1) A Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását

a) ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzési Hatóságnak az éves statisztikai összegezést, továbbá

b) ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, valamint

c) ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására, vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésre az 140. § (2)-(7) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

(4) Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása, vagy az ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke telefaxon vagy elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására.

(5) Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.

142. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetve a hivatalból indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot.

(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok 5 napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, melyről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

143. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság együttes elintézés végett elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan ügyek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg, vagy ha az ügyek együttes elintézését célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság elrendelheti az előtte folyamatban levő ügy egyes részeinek (kérelmi elemeinek) elkülönítését, ha az elkülönítést célszerűségi, gazdaságossági vagy más eljárási szempontok indokolják.

(3) A kérelmező ugyanazon közbeszerzési eljárásra vonatkozó több kérelmi eleme esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a döntést egyidejűleg is meghozhatja. A Közbeszerzési Döntőbizottság a döntéseit egybefoglalhatja.

Ideiglenes intézkedések

144. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként

a) a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el;

b) felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be.

(3) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.

(4) Amennyiben halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, vagy közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdeket, vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését engedélyező végzésének a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése

145. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére is.

(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a 156. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

A Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelme

146. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem, vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat (152. §) meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács jelzése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján súlyos jogsértés valószínűsíthető.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak.

147. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek 142. § (1) bekezdése szerinti észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb 5 napon belül kötelesek megtenni.

(3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére.

(4) Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt, vagy nyilatkozatot. Az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket, vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.

148. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított 20 napon belüli időpontban köteles megtartani.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.

(3) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.

149. § (1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzési Hatóság tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet.

(2) Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak.

(3) Amennyiben az ajánlattevő, a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg - amennyiben az az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.

(6) Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Nem lehet betekinteni a törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba sem, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az (1) bekezdésben meghatározott, betekintést kérő személyt jogorvoslati jogának gyakorlásában.

(7) Az olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot a minősített adat védelme érdekében zárták ki, nem lehet lemásolni vagy arról feljegyzést készíteni. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározottak alapján - a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(8) Az iratokba való betekintéshez az (1)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.

150. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha

a) hamis adatot közöl, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;

b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;

c) a gazdasági, szakmai, vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza;

d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

(2) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 156. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.

151. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.

(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárást befejezni.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.

(4) A 143. § (1) bekezdése szerinti egyesítés esetében az elintézési határidőt a legutoljára indult eljáráshoz képest kell számítani.

(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.

(6) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata

152. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában

a) az alaptalan kérelmet elutasítja;

b) a hivatalból indított, vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;

c) megállapítja jogsértés megtörténtét;

d) megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket;

e) a (4) bekezdésben meghatározott esetekben a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki;

f) megállapítja a jogsértés megtörténtét és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót, vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől.

(3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg

a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;

b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;

c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;

d) az ajánlattevőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki

a) ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;

b) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést;

c) ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;

d) ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését;

e) ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását (141. §) és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.

(5) A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Az eltiltásra vonatkozó döntés kérdésében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.

(6) A bírság mértékét a Kormány rendeletben szabályozza.

(7) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja.

(8) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság e § szerinti határozatában megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül - elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést.

A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és nyilvánosságra hozatala

153 . § (1) Az eljárás felfüggesztését elrendelő végzést, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben eljárás felfüggesztését elrendelő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az érdemi határozat vagy az ügy befejezését eredményező határozat támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.

(2) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést, az eljárást megszüntető végzést, az érdemi határozatot, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatot, valamint a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzést [144. § (4) bekezdés] meghozatala napján a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 148. § (3) bekezdése alapján kizárta.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát a honlapon akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (157. §) kérték, erre a tényre azonban utalni kell.

(4) A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, az eljárást megszüntető végzés, az érdemi határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait) - a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítására irányuló kérelem 137. § (9) bekezdése, illetve 144. § (5) bekezdése szerinti adatai és az ügy érdemében hozott határozat mellett - a Közbeszerzési Hatóság honlapján szintén közzé kell tenni.

(5) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig.

Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás

154. § (1) Az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárásra az e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) Kérelmet nyújthat be a jelentkező az előminősítési kérelme elutasítása és az előminősítési listáról való törlése ellen. A kérelem az ajánlatkérő erről történő írásbeli értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül nyújtható be.

(3) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) a kérelemmel érintett, előminősítési rendszert működtető ajánlatkérő nevét, székhelyét;

c) az ajánlatkérő írásbeli értesítése kézhezvételének napját;

d) a megsértett jogszabályi rendelkezést;

e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti vagy megváltoztatja az ajánlatkérő döntését.

A Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatala egységének biztosítása

155. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtethet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött, köteles a döntését Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti.

(4) Amennyiben az összkollégium megállapítja, hogy a döntés vagy annak valamely része elvi jelentőségű, a döntésről, vagy annak adott részéről a honlapján iránymutatást tesz közzé.

(5) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni az iránymutatásban foglaltaktól, erről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét tájékoztatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a döntéshez a kollégium vagy az összkollégium állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti, az eljáró tanács az iránymutatástól eltérő döntést is hozhat. Az eljáró tanács és a kollégium vagy összkollégium egyetértése esetén az új iránymutatásról, illetve az iránymutatás módosításáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad.

(6) A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok ellentétes elvi alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az összkollégium a döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott jogkérdésben. Az összkollégium állásfoglalásától csak az (5) bekezdésben foglaltak szerint lehet eltérni.

(7) A kollégiumok, illetve az összkollégium működésére vonatkozó szabályokat a Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése ellen

156. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés, valamint az eljárást megszüntető végzés ellen is.

(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.

(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, amennyiben e törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.

157. § A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 140. § alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését e törvény szabályaira tekintettel.

158 . § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.

(3) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 136. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

159. § (1) A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a felperes részére.

(2) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt napon belül határoz és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.

(3) Az ellenérdekű felet, valamint a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz, a bíróság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről, azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(4) A perben a beadványok hiányosságának pótlására legfeljebb nyolcnapos határidő adható, melyet egyszer, indokolt esetben további legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

160. § (1) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. A beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(2) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz érkezését követő harminc napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidők számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.

(3) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

(4) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.

(5) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

(6)A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.

(7) A bíróság a 152. § (2) bekezdés f) pontját és a (3) bekezdés d) pontját alkalmazó határozatát megküldi a Közbeszerzési Hatóságnak.

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per

161 . § (1) A kérelmező a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés - a 127. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatti - érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz

(2) A perben egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető, a szerződés érvénytelenségének a 127. § (1) bekezdésében nem szereplő érvénytelenségi okok miatti megállapítása nem kérelmezhető.

(3) A perben a Pp. XX. fejezetét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a 158. § (2) bekezdésben foglalt tájékoztatással és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz.

162. § (1) Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki a 136. §-ban meghatározott okok alapján közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

(2) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3) Ha valamelyik fél tárgyalás tartását kéri, az ügyben tartott tárgyalást követően a bíróság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket, vagy nyilatkozatokat a bíróság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor.

163. § (1) A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát - a bírság összegét is ideértve -megváltoztathatja és alkalmazhatja a 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.

(2) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.

(3) A bíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja.

A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per

164. § (1) Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Közbeszerzési Döntőbizottságot a perben teljes költségmentesség illeti meg.

(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti perindításról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás tartalmazza az adott ügy megnevezését (adott esetben a kapcsolódó közbeszerzési eljárás megjelölését), az ügy érdemében hozott határozat megjelölését, a keresetlevél benyújtásának időpontját, valamint a peres felek megnevezését.

(4) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(5) Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve -legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka.

(6) Az (1) bekezdés szerinti perre az a megyei bíróság kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési jogsértés ügyében a 157. § szerinti közigazgatási perben eljár. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték, a Közbeszerzési Döntőbizottság által ugyanazon ügyben indított polgári pert - amennyiben a közigazgatási per indul később - a 157. § szerinti közigazgatási per bíróságához át kell tenni. A közigazgatási pert és a Közbeszerzési Döntőbizottság által indított polgári pert egyesíteni kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a polgári perben eljáró bíróságot arról, ha a 127. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogsértést megállapító érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérő keresetlevelet nála benyújtották.

(7) A (6) bekezdés szerinti egységes perben a Pp. XX. fejezetét a 161. § (2) bekezdésében, a 162. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 163. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek

165. § (1) A 161. § (1) bekezdésében és a 164. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során - a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

(2) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy

a) ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és

b) valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint

c) a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

Az Európai Bizottság eljárása

166. § (1) Amennyiben az Európai Bizottság a Második Rész szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai közösségi jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, a (2) bekezdés szerint eljárást kezdeményezhet.

(2) Az Európai Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására.

(3) Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Közbeszerzési Hatóságnak köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy, a közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére.

(4) Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy

a) a jogsértést orvosolták, vagy

b) a jogsértést nem orvosolták, vagy

c) az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette, illetve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte el.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.

(6) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Közbeszerzési Hatóásg szintén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás eredményéről, a jelzett jogsértés orvoslásának kérdéséről.

HATODIK RÉSZ

A Közbeszerzési Hatóság

167. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság működik.

(2) A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) központi államigazgatási szervként működő kormányhivatal, székhelye Budapest.

(3) A Hatóság élén az elnök áll, egyszemélyi vezetőként, helyettesítését az alelnök látja el. Az elnök államtitkári illetményre és egyéb juttatásokra, az alelnök helyettes államtitkári illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

(4) A Hatóság elnökét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki 6 évre. Az alelnököt a Hatóság elnökének javaslatára a miniszterelnök nevezi ki 6 évre. Az elnök és az alelnök újraválasztható, ha megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel vagy kizárással szűnt meg.

(5) A Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzések Tanácsa jogutódja.

168. § (1) A Hatóság elnökének és alelnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatás idejének lejártával,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) kizárással,

e) halállal,

f) összeférhetetlenség kimondásával.

(2) Az elnök, illetve az alelnök nem lehet

a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja;

b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy;

c) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett - nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű - tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a b) pontban meghatározott szervezetekkel megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll;

d) az a) pont alá eső személy közeli hozzátartozója.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

(4) Az elnök, illetve az alelnök nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet.

(5) A Hatóság elnöke, valamint alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a kijelölését követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartására, ellenőrzésére, kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Hatóság elnökének, alelnökének a megbízatását, ha vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá amennyiben kinevezését követően 30 napon belül nem igazolja hatósági bizonyítvánnyal azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkoztatási eltiltás hatálya alatt.

(7) Az elnök, illetve alelnök megbízatása összeférhetetlenségi ok fennállása esetén, az ok felmerülésétől, illetve keletkezésétől számított harminc napon belül a törvény erejénél fogva megszűnik.

(8) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az elnököt, illetve az alelnököt cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezték.

(9) A Közbeszerzési Hatóság főigazgatója a Közbeszerzési Hatóság elnökének irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Közbeszerzési Hatóság hivatali szervezetét.

(10) A főigazgatót az elnök nevezi ki határozatlan időre. A főigazgató helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

A Hatóság feladata és hatásköre

169. § (1) A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését. (2) A Hatóság

a) figyelemmel kíséri e törvény szabályainak érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok megalkotását, módosítását;

b) véleményezi a közbeszerzésekkel és a Hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogszabály-koncepciókat;

c) megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság létszámát;

d) kinevezi, illetőleg felmenti a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét és a közbeszerzési biztosokat; elbírálja a közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos összeférhetetlenségi ügyeket;

e) naprakészen vezeti és a honlapján közzéteszi

ea) a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listáját,

eb) a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét, meghatározza a minősítési szempontokat és azok igazolási módjait,

ec) a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét,

ed) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is;

f) nyilvántartást vezet a közbeszerzésekről;

g) ellenőrzi az önkormányzati és a XIV. fejezet hatálya alá tartozó azon közbeszerzéseket, amelyeknél más szervezet folyamatba épített ellenőrzést vagy támogatási források felhasználásával összefüggő ellenőrzést külön jogszabály alapján nem végez;

h) éves összesített statisztikai jelentést készít;

i) gondoskodik a "Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapja" (a továbbiakban: Közbeszerzési Értesítő) szerkesztéséről, a közbeszerzési és a tervpályázati eljárással kapcsolatos hirdetmények közzétételéről, valamint ellenőrzéséről, továbbá az e törvény által előírt egyéb adatok, információk honlapján, illetve a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéről;

j) honlapján közzéteszi a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem adatait, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatát, továbbá a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatát (határozatait);

k) kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a döntőbizottsági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljes körűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek;

l) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyeztetve a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatót készít a jogorvoslati döntésekből levonható tapasztalatok alapján, valamint a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról; az útmutatót honlapján, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben közéteszi;

m) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését;

n) elősegíti a közbeszerzési információk nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását;

o) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel együttesen részt vesz a közbeszerzési eljárásban részt vevők oktatására vonatkozó feltételrendszer kialakításában; p) kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel;

q) folyamatosan frissíti, karbantartja és honlapján közzéteszi az egyes ágazatokban szokásos vagy megállapított béreket és kapcsolódó közterheket;

r) előkészíti saját szervezeti és működési, valamint elfogadja más, működését érintő belső szabályzatait - így különösen a hirdetmények vizsgálata kapcsán a jogorvoslati eljárás indításának eljárásrendjét -, továbbá költségvetési javaslatát és éves költségvetési beszámolóját;

s) ellátja a részére törvényben előírt egyéb feladatokat.

(3) A Hatóság évente beszámolót készít a Kormánynak tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Hatóság a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

(4) A Hatóság a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékének vezetése céljából jogosult a kérelmező által megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra vonatkozó adatait kezelni.

(5) A Hatóság a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékének vezetése céljából jogosult a hivatalos közbeszerzési tanácsadó természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a tanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt nyilvántartani, hogy a tanácsadó jogosult-e az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására.

(6) A Hatóság az (5) bekezdésben foglalt adatokat a hivatalos közbeszerzési tanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési tanácsadót, ha nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek, ha a (7) bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal megállapították, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen minőségében szándékos jogszabálysértést követett el, ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és nem nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt a hatóság elutasította, ha azt a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kéri, valamint a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.

(7) Nem lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki

a) korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen;

b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;

c) közbeszerzési biztos;

d) a Közbeszerzési Hatóság elnöke vagy alelnöke;

(8) A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles másolatát is, amelyek a (7) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják.

(9) A Hatóság a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződésekről, továbbá azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van a külpolitikáért felelős miniszterrel egyeztetve útmutatót ad ki.

(10) A Hatóság feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek.

A Közbeszerzési Döntőbizottság

170. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.

(2) A Döntőbizottság a Hatóság elnöke által meghatározott számú és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből és elnökhelyettesből áll, akik felett a munkáltatói jogokat a Hatóság elnöke gyakorolja.

(3) A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Hatóság elnöke nevezi ki 6 évre, az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható.

(4) A Döntőbizottság elnöke az lehet, aki legalább tízéves közbeszerzési és legalább hároméves bírói gyakorlattal vagy legalább tízéves közbeszerzési és legalább hároméves közbeszerzési biztosi gyakorlattal, továbbá jogi szakvizsgával rendelkezik.

(5) A Döntőbizottság elnökének közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, a közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.

(6) A Döntőbizottság elnöke helyettes államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.

171 . § (1) A közbeszerzési biztosok közszolgálati jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Közbeszerzési biztos az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal, valamint közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik.

(3)A közbeszerzési biztos - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízatást nem fogadhat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, nem lehet, gazdasági társaságban személyes közreműködésre kötelezett tag, vezető tisztségviselő, vagy felügyelőbizottsági tag.

(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben foglaltakon túl nem lehet közbeszerzési biztos, aki

a) országgyűlési, helyi önkormányzati képviselő, polgármester, vagy kamarai tisztségviselő;

b) gazdasági társaságban huszonöt százaléknál, illetve huszonöt millió forintnál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(5) A közbeszerzési biztost a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előmeneteli szabályainak megfelelően kell besorolni, azzal az eltéréssel, hogy a besorolási fokozatánál kettővel magasabb besorolási fokozathoz tartozó illetményre jogosult. A főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos osztályvezetői illetményre, a vezető-főtanácsosi besorolású közbeszerzési biztos pedig főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult.

(6) Ha a közbeszerzési biztos megbízatása megszűnik, akkor őt a Ktv. szabályai szerint újra be kell sorolni.

(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság szakmailag függetlenül működik, a közbeszerzési biztost nem lehet utasítani a jogorvoslati eljárás, illetőleg határozat vonatkozásában.

(8) A Hatóság felügyeletét ellátó szervet nem illeti meg a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenysége tekintetében a törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésre, a szerv döntésének megsemmisítésére, megváltoztatására, a jogorvoslati döntésekkel kapcsolatban jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés joga.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

172. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételével - 2011. augusztus 21-én lép hatályba.

(2) E törvény 1-171. § -a ; 172. § (3)-(7) bekezdései; a 173. § (1) bekezdése; a 174-175. §-a, valamint 1-4. sz. mellékletei 2012. január 1-én lépnek hatályba, rendelkezéseiket a hatálybalépés után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni. A szerződés teljesítéséről azon szerződések esetében sem kell hirdetményben tájékoztatót feladni, amelyeket 2012. január 1 -jét megelőzően indított közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttek.

(3) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 17. § (1) bekezdése a következők szerint módosul:

"17. § (1) A gyűjteményben - a 20/A. § -ban foglalt eltéréssel - közzé kell tenni a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák által az ügy érdemében hozott határozatokat."

(4) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény a következő 20/A. § -al egészül ki:

"20/A. § A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a közbeszerzésekről szóló 2011. évi.....törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései irányadók."

(5) Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontja.

(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

"b) Közbeszerzési Hatóság"

(7) Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat - és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 87. § -a a következő h) ponttal egészül ki:

"h) felügyeli a Közbeszerzési Hatóságot".

Átmeneti Rendelkezések

173. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2012. január 1 -én hatályát veszti, rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell.

(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. § (1) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni:)

b) a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére, amelyek megrendelésére az e törvény alapján kiadott külön jogszabály szerint kell eljárni, valamint ha az ilyen tárgyú beszerzés az ország alapvető biztonsági érdekének védelme érdekében - összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 346. cikkével - az e törvény alapján kiadott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez;

(3) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. § (1) i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"i) a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat"

Felhatalmazás

174. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

1) a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat;

2) A minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket, a minősített ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit és igazolási módjait, a jegyzék vezetésének szabályait, a jegyzék szerinti igazolás által tanúsított, kizáró okokra és alkalmasságra vonatkozó követelményeket, valamint az Európai Unió egy másik tagállamának szervezete által kiadott ilyen igazolás által tanúsított követelményeket;

3) a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciók alkalmazásának részletes szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét;

4) a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;

5) a XIV. fejezet szerinti eljárások sajátos közbeszerzési szabályait;

6) az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

7) Az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések központosított közbeszerzésének részletes szabályait;

8) az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

9) az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes szabályait;

10) az építési beruházások közbeszerzéseire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések teljesítésének, a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésének részletes szabályait;

11) a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - sajátos szabályait;

12) a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;

13) a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;

14) a NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású NATO támogatott programok keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes szabályokat;

15) a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;

16) a védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, valamint szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;

17) a közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített energetikai és környezeti hatások megállapítására és figyelembevételére vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokat, valamint a kapcsolódó jelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat;

18) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a Kormány közalapítványai közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek közbeszerzési szerződései teljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezését;

19) az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, valamint szolgáltatás megrendelésekre e törvény 1 23. §-ának alkalmazásában kötelezően alkalmazandó eljárási szabályokat;

20) a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára kiterjedő környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági követelmények tekintetében előírható részletes szabályokat, valamint az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;

21) a Közbeszerzési Hatóság 169. § (2) bekezdése g) pontjában meghatározott ellenőrzési feladata teljesítésének szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét, díjának mértékét, befizetését, a közbeszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét

b) a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit;

c) a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe vétel feltételeire vonatkozó szabályokat;

d) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével;

e) a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzési tervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, illetve módosított, beszerzést megvalósító szerződésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza a helyben központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles szervek körét, a helyben központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

175. § Ez a törvény

a) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1989. december 21 -i 89/665/EGK tanácsi irányelvnek,

b) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeletei és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelvnek,

c) a vízügyi, az energia-ipari, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31 -i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31 -i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a közbeszerzésről szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv XX. mellékletének, valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. mellékletének módosításáról szóló 2005. szeptember 7-i 2005/51/EK bizottsági irányelvnek,

f) a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a szerződés-odaítélési eljárásokra vonatkozó alkalmazási értékhatárai tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 4-i 1422/2007/EK bizottsági rendeletnek,

g) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelveknek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

h) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 2007. november 28-i 213/2008/EK bizottsági rendeletnek,

i) - a törvény végrehajtására a 221. § (1) bekezdésének n) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel, valamint az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvénnyel együtt - a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

j) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának, k) - a törvény végrehajtására a 221. § (1) bekezdésének h) és i) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendelettel együtt - a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2011. évi [...] törvényhez

A 7. § (3) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke

2. melléklet a 2011. évi [...] törvényhez

Árujegyzék a védelem terén

3. melléklet a 2011. évi [...] törvényhez

Szolgáltatások

4. melléklet a 2011. évi[...] törvényhez

Szolgáltatások

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. Az új törvény kidolgozásának célja és a Javaslat szerkezete

1. A törvény célja, megalkotásának alapjai

Az első egységes hazai közbeszerzési törvényt, az 1995. évi XL. törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy biztosítsa az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését, a közpénzek felhasználásnak átláthatóságát és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését. A törvényt a 2003. évi elfogadása óta számos, évente akár több alkalommal is módosították, és az az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált. Mindezen okok miatt már nem volt elegendő a törvény egy újabb, átfogó módosítása, hanem egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvény elfogadása vált szükségessé.

Az új törvény Javaslata áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. A törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.

Lényeges pontja a Javaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják; a könnyen, közbeszerzési tanácsadó nélkül is értelmezhető szabályok; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz, valamint a szerződés teljesítésének szakaszában a fizetési határidőkre, az előlegre, a közvetlen kifizetésre, és a biztosítékra vonatkozó szabályok.

A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is; az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Ehhez kapcsolódóan a Javaslat tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést is, mely alapján a Kormány rendeleti szinten részletesebb szabályozást is adhat a szociális és környezetvédelmi szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítéséről. Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó rendeleti szintre helyezi a közbeszerzésekben alkalmazandó szociális és "zöld" szempontoknak a meghatározását; lehetőséget teremtve azon jogpolitikai célok hatékonyabb érvényesülésére, melyek nem kizárólag a közbeszerzési jog által kezelendőek.

A Javaslat megalkotása során az Európai Unió közbeszerzési irányelveinek alapul vételével, számos ponton az irányelvi rendelkezések értelmezését adó európai bírósági ítéletek beépítésével történt a szabályozás kialakítása. A jogszabály előkészítését mintegy tíz uniós tagállami közbeszerzési törvényt (rendeletet) felhasználó jogösszehasonlító munka is kísérte, a Javaslat egyes elemeinél más tagállami szabályokból is merített.

2. A törvény szerkezete

A hatályos közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott legtöbb kritika - úgy mint az átláthatatlan és bonyolult szabályozás - első sorban a törvény szerkezetére visszavezethető, hiszen az az egyik eljárási fajta, a nyílt eljárás szabályainál tartalmaz alapvető rendelkezéseket a közbeszerzési eljárás lefolytatására, majd a többi uniós eljárási típus és az uniós értékhatárok alatti egyszerű eljárás esetében számtalan utaló rendelkezéssel, gyakran többszörös visszahivatkozással adja meg az alkalmazandó szabályokat, amely jogalkotóiszerkesztési módszer szükségszerűen vezetett követhetetlen és nehezen értelmezhető törvényhez.

A Javaslat szerkezete alapvetően szakít a korábbi törvény felépítésével. A Javaslat Első Részében rögzítésre került általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak. A Javaslat Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza. A Második Rész legnagyobb részében (a XI. fejezetig bezárólag) - hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájával - az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. A XII. fejezet írja le az egyes eljárási fajták menetét, a XIII. fejezet az építési koncesszió sajátos szabályait, a XIV. fejezet a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok magvát tartalmazza, amelyet egy rendelet egészít ki. A Harmadik Rész a főként uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrendről a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik. A Negyedik Rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, amelyekre a szerződés tartalmát (pl. a fizetési határidőt) meghatározó rendelkezések révén az ajánlatkérőnek szintén már az eljárás előkészítésekor figyelemmel kell lennie. Az Ötödik Rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok szabályait, a Hatodik Rész a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A Javaslat Második és Harmadik Részei adják a két - néhány kivétellel - értékhatár alapján elkülönülő fő eljárásrendet a szabályozásban. A közszolgáltatói szerződésekkel foglalkozó XIV. fejezet a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettel együtt csak az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, amelyeket az ajánlatkérő az uniós eljárásrend általános szabályaival együtt alkalmaz. A Javaslat általános rendelkezéseket tartalmazó Első Részének III. fejezetében az alkalmazandó eljárásrendről szóló alcím egyértelműen megadja a jogalkalmazók számára, hogy adott esetben melyik eljárásrendet, azaz mely fejezet vagy rész szabályait kell alkalmazni.

A Javaslat megalkotása során tehát az egyik leglényegesebb feladat az átlátható szerkezet kialakítása volt. Kikerülhetővé vált az átláthatatlan visszahivatkozások rendszere azáltal, hogy a törvény a minden eljárási típusban követendő szabályokat nem egy eljárási fajta szabályai között, hanem a közbeszerzési eljárásokban alkalmazandó általános rendelkezésekként tartalmazza. A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Több tagállami szabályozás megvizsgálása után, a francia szabályozáshoz hasonlóan került a nemzeti eljárásrend kialakításra, azaz az ajánlatkérő - árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében - egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett "szabad kezet kap" a lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor, de választása szerint az uniós eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben viszont csak a kifejezetten megengedett mértékben térhet el ezektől a szabályoktól).

3. A törvény szabályozásának jellege

A törvény mindössze néhány helyen tartalmaz eltérést engedő szabályt, így alapvetően kógens szabályozásról van szó, lényeges különbség ugyanakkor, hogy a nemzeti eljárásrendben nagy teret kap a diszpozitivitás. A törvény rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni.

Az új Kbt. azt a filozófiát követi, hogy nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten (így pl. az ajánlatkérő akkor is előírhatja az értékelemzés alkalmazását, ha azt a törvény nem engedélyezi külön), feltéve, hogy az a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes. A korábbi Kbt. alkalmazásával kapcsolatos tapasztalat, hogy a törvény részletes szabályozásra törekedett, ám minden élethelyzetet lefedő szabályokat alkotni nem lehetséges, szükséges ezért egyértelművé tenni, hogy amikor a jogalkalmazó nem talál kifejezetten arra a helyzetre vonatkozó szabályt, amellyel a gyakorlatban szembesül, a törvény céljára és alapelveire figyelemmel kell eljárnia.

A Javaslat egyik lényeges célkitűzése, hogy növelje az alapelvek szerepét a közbeszerzési jogalkalmazásban. Hatékonyabb fellépést tehet lehetővé a visszaélésszerű magatartásokkal szemben és az eljárás lefolytatása során jelentkező kérdésekkel kapcsolatban is jobb megoldást nyújt, ha túlszabályozás helyett az alapelvek jutnak nagyobb szerephez. Ennek megfelelően a Javaslatban több az eddiginél általánosabb megfogalmazású szabály, és új alapelvek is erősítik az eljárások integritását: az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elve is rögzítésre kerül.

A törvényi kereteket egyes speciális rendeletek egészítik ki azokon a területeken, ahol speciális jogszabályi rendezés indokolt. A különös szabályozás előnye egyrészt az, hogy az érintett érdekelti körrel egyeztetve, az adott terület problémáit előtérbe helyezve, törvénymódosítási igény nélkül igazodhat a szabályozás a gazdaság igényeihez, biztosítva ugyanakkor a jogalkotás során a közpénzek elköltésénél lényeges szempontok, a kormányzat számára előtérben álló jogpolitikai célok érvényesítését. Másrészt a közbeszerzési eljárások alapvető szabályait rögzítő törvény mellett a rendeleti szint lehet megfelelő olyan részletszabályok rögzítésére, amelyek nem hagyhatóak el a szabályozásból, de jellegüknél fogva elkülöníthetőek az eljárás garanciális kereteit meghatározó törvénytől.

Fentieknek megfelelően rendeletben kerültek szabályozásra egyes tárgykörök (a hirdetmények megküldésével és közzétételével kapcsolatos egyes szabályok az ajánlatkérő saját vagy a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételi kötelezettségeivel együtt; a Közbeszerzési Hatóság által vezetett jegyzékekre, nyilvántartásokra vonatkozó szabályok; a műszaki leírásokra vonatkozó részletes szabályok; a kizáró okok és az alkalmasság körében szükséges igazolások szabályai; a közszolgáltatók közbeszerzési eljárásaira vonatkozó speciális szabályok; az elektronikus közbeszerzés egyes szabályai; az építési beruházások közbeszerzési eljárásainak és szerződéses feltételeinek részletes szabályai; a tervpályázat szabályai; egyes jogpolitikai célok elősegítése érdekében a törvény által lehetővé tett keretek között pl. szociális, környezetvédelmi szempontok; az uniós értékhatárt el nem érő beszerzések kis-és középvállalkozások részére történő fenntartása alkalmazásának ösztönzése.

II. A közbeszerzési szabályozás változásai a célkitűzések tükrében

1. A közbeszerzési eljárások rugalmasabbá és egyszerűbbé tétele, egyes eljárási fajták világosabb szabályozása

Az új törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek.

Eredményhirdetés intézményének megszüntetése

Az új törvény megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely korábban sem tett hozzá érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt

Szerződés megkötésével kapcsolatos szabályok

Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést - adott esetben a szükséges moratórium kivárása után - az eredmény közlését követő harminc napon belül köteles megkötni, jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén pedig az eljárás lezárultát követően, amennyiben ajánlatát a nyertes még fenntartja. Korábban igen gyakran fordult elő, hogy a szerződést a felek nem pont a felhívásban eredetileg megjelölt napon kötötték meg, amelynek sokféle, a felek hibáján kívül álló oka is lehetett (pl. a képviselő éppen külföldön van, időbe telik, amíg postán elküldik az aláírt példányt stb.), amely nem indokolta, hogy jogellenesnek minősüljön az ilyen magatartás.

Természetesen a fentiek nem változtatnak azon, hogy az ajánlatkérő - kivételes és előre nem látható esetektől eltekintve - köteles az ajánlatokat elbírálni és a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötni, megszűnnek azonban olyan kötöttségek, amelyek az ajánlatkérő eljárását megnehezítették, az ajánlattevők számára azonban nem jelentettek többlet garanciát jogaik érvényesítéséhez.

A jogszabály előkészítését megelőző jog-összehasonlító munka tapasztalatai egyértelműen megerősítették az eredményhirdetés tartásának és a szerződéskötés időpontja napra pontos megadása elhagyásának indokoltságát a törvényből.

A gyorsítás igénye

A közbeszerzési szabályozással szemben rendszeresen igényként fogalmazódik meg az eljárások gyorsítása. Utóbbi cél egyrészt az eljárási szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése útján érhető el, az eljárásban kötelezően előírt határidők ugyanakkor már jelenleg is azt a minimumot jelenítik meg, amelynek megtartását az Unió közbeszerzési irányelvei előírják.

Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a javaslat a közbeszerzési eljárás egyes fajtáinak szabályai között pedig rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati kötöttsége és annak fennállása legfeljebb meddig írható elő. Amennyiben az ajánlatkérő a megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a megadott időtartam meghosszabbításának lehetőségét, mivel azonban az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak kötelezettségét, hogy a lehető leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát.

Gyorsabb szerződéskötést tesz lehetővé, hogy a szerződéskötési moratóriumot csak olyan esetekben kell megtartani, amikor azt az irányelvi rendelkezések előírják. Így gyorsabban megköthető a szerződés olyan esetekben, amikor a moratórium elhagyása más ajánlattevő jogorvoslati jogát nem sérti.

A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a Javaslat a jogorvoslat szabályai között egyfokúvá tenné a bírósági felülvizsgálatot, a bíróság döntésével szemben így az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetősége megszűnne és a jogerős döntéssel szemben a Legfelsőbb Bírósághoz lehet felülvizsgálat iránt fordulni.

Egyes eljárástípusok megújítása, rugalmasabbá tétele

A Javaslat a tárgyalásos eljárás szabályai között iránymutatást ad azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben változhatnak az eredetileg meghirdetett feltételek a tárgyalások során, valamint - teret engedve az ajánlattevők esetleg az előírtnál korszerűbb, jobb megoldási javaslatainak felvetésére - mikor történik az ajánlatok elbírálása.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatban osztrák példára került a törvénybe az a szabály, hogy amennyiben lehetőség van rá, kis- és középvállalkozásnak minősülő szervezetet kell ajánlattételre felhívni. A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát tükrözi és a jobb verseny elősegítését szolgálja továbbá, hogy az ajánlatkérőnek - amennyiben ezt a rendkívüli sürgősség nem teszi lehetetlenné - legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén is.

A versenypárbeszéd annak érdekében, hogy jobban kifejezze a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz képest ezen eljárásfajta elkülönítését, három szakaszos eljárásként jelenik meg. Az Európai Bizottság által a versenypárbeszédhez kiadott magyarázó jegyzet felhasználásával változtak egyes szabályok, illetve emeli ki a törvény, hogy a tárgyalásos eljárástól eltérően itt a konzultáció nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, hanem az eljárás egy önálló szakaszában zajlik.

A klasszikus szektor keretmegállapodásra vonatkozó rendelkezéseit meghatározó irányelvi szabályokról az Európai Bizottság által kiadott magyarázó jegyzet, valamint a törvényelőkészítéshez kapcsolódó jog-összehasonlító munka tapasztalatai alapján teljes körűen újrafogalmazza a törvény a klasszikus szektor keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabályait.

Az uniós eljárásrendbe nem tartozó (nemzeti), Harmadik Rész szerinti eljárás - különösen a kisebb önkormányzati ajánlatkérők helyzetére figyelemmel - jelentősen oldana a kisebb értékű áru és szolgáltatás beszerzések kötöttségein.

2. A visszaélések és korrupció visszaszorítása

Az alapelvek szerepének erősítése mellett (lásd az I.3 pontban írtakat) az új törvény több olyan szabályozási "kiskaput" igyekszik bezárni, amelyek visszaélésszerű kihasználása a közbeszerzési eljárás megkerülését vagy az ajánlattevők esélyegyenlőségének, illetve jogorvoslathoz való jogának csorbítását eredményezhették.

A közszolgáltatók ne kerülhessék meg a közbeszerzési kötelezettséget leányvállalataikon keresztül.

Az ajánlatkérő közszolgáltató nem szerződhet közbeszerzési eljárás megkerülésével a meghatározó befolyása alatt álló gazdálkodó szervezettel akkor, ha az egy harmadik szervezettel közbeszerzési eljárás nélkül köt szerződést az ajánlatkérővel fennálló szerződése teljesítése érdekében, és e harmadik szervezettel kötött szerződés az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítését szolgálja.

Fedezet összegének bontás előtti ismertetése

Új szabályként jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére. Minden ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot. Ilyen módon nem használható ez az eredménytelenségi ok olyan esetben, ha esetleg ennek útján szeretné az ajánlatkérő elkerülni, hogy ne egy általa preferált ajánlattevővel kössön szerződést.

Alapvetően változtak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok.

Az Európai Bíróság ítéleteinek megfelelően a konkrét eset körülményeit figyelembe véve kell megítélni az összeférhetetlenség kérdését.

Az ajánlati kötöttség tiszteletben tartása

A hiánypótlás és az ajánlatokkal kapcsolatos felvilágosítás kérése körében szintén a verseny tisztaságának szem előtt tartásával szabályozza újra a Javaslat, mely körben kerülhet sor a hiányok pótlására vagy felvilágosítás megadására. Az általánosabb, az egyedi körülményeket,

így az adott változtatás jelentőségét figyelembe véve lehet megítélni a hiánypótlás, felvilágosítás jogszerűségét.

3. Az alvállalkozók és az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában részt vevő szervezetek új szabályai

A hatályos Kbt. egyik legtöbb vitára okot adó szabályozása az alvállalkozó-erőforrást nyújtó szervezet kategóriáihoz kapcsolódott, amelyek a törvény sokszori módosítása révén mind bonyolultabbá váltak és sok szempontból nem logikusak. Szükség volt ezért az ezzel kapcsolatos fogalmak teljes újragondolására.

Megszűnik a sok kérdést felvető erőforrás nyújtó szervezet fogalma, a Javaslat általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor indokolt, hogy olyan szervezet, amelynek a szerződés teljesítésével semmilyen kapcsolata nincs, ne vehessen részt az alkalmasság igazolásában. A Javaslat szerint ezért amennyiben egy külső szervezet adatait olyan alkalmassági feltételek tekintetében használja fel az ajánlattevő, amelyeket a szerződés teljesítése során nem tud ténylegesen igénybe venni (ilyenek különösen a beszámoló adatai vagy a múltban teljesített szerződéses referenciák), az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan veszi igénybe a referenciák által jelzett szakértelmet, a pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében pedig pénzügyi felelősséget kell vállalnia.

Az új törvény megszünteti a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra vonatkozó külön szabályokat. Megszűnik az a szabályozás is, amely a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóktól is az ajánlattevőkhöz hasonlóan kívánta meg a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások benyújtását. Az alvállalkozókkal kapcsolatban elegendő lesz az ajánlatkérőnek a kizáró okok igazolása körében egy olyan nyilatkozatot benyújtania, amellyel nyilatkozik, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Csökken tehát az alvállalkozókhoz kapcsolódó igazolási kötelezettség az eljárásban. Amellett, hogy a kizáró okok tekintetében csak az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, nem írhatóak elő önmagában az alvállalkozóra vonatkozó alkalmassági követelmények sem.

A megfelelő ajánlatkérő általi ellenőrzést - emellett a hosszú alvállalkozói lánc kialakulásának akadályozását - szolgálja ugyanakkor - amellett, hogy a nyilatkozatok valóságtartalmát ajánlatkérő maga is ellenőrizheti -, hogy ha egy szervezet a közbeszerzés értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem közös ajánlattevőként kell szerepelnie.

4. A szerződés módosítása

Az új törvény a szerződések módosítására vonatkozóan új szabályozást ad. Amellett, hogy érvényesíti az Európai Bíróság gyakorlatából és a közbeszerzési kötelezettségből, valamint

az alapelvekből eredő korlátokat, jobban igazodik a valós szerződési gyakorlathoz, nem tiltva meg minden olyan kisebb módosítást, amelynek a szerződés odaítélése szempontjából egyébként semmilyen jelentősége nem volt. Az új szabály kifejezi, hogy nem jeleníthet meg új beszerzési igényt a módosítás, nem sértheti a verseny tisztaságát és nem boríthatja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát, amely utóbbi körülmény az árváltozásokat szorítja korlátok közé. A Javaslat szerint előre nem látható okból előállt jogsérelem bekövetkeztekor lehetséges olyan feltétel módosítása, amely befolyásolta az ajánlattevők eljárásban kialakult sorrendjét, a módosítás jogszerűségének erősebb kontrollját biztosítja ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek ilyen esetben a módosításról és annak indokairól értesítenie kell az eljárásban részt vett versenytársakat, amelyek érdekeltek lehetnek a jogorvoslati eljárás kezdeményezésében.

5. A szerződés teljesítése- a kis- és középvállalkozások részvételét és az alvállalkozók kifizetésének biztosítását előmozdító szabályok

A szerződések teljesítésével kapcsolatban különösen az alvállalkozók érdekeinek védelme érdekében számos újítást vezet be a Javaslat.

Egyaránt szolgálja az ajánlattevők és az alvállalkozók megfelelő kifizetését, hogy a szerződésben foglalt fizetési határidő a harminc napot csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot. Ezen szabályozás révén olyan ajánlatkérői gyakorlat sem folytatható majd, amely a fizetési határidő bírálati részszempontként történő alkalmazásával készteti a vállalkozásokat számukra - és alvállalkozóik számára - előnytelenül hosszú fizetési határidők vállalására. A 60 napos határidő egyúttal megfelel a késedelmes fizetések leküzdéséről szóló új 2011/7/EU irányelv szabályainak is, amelyet ugyan csak 2013 márciusáig kell majd átültetnie a tagállamoknak, az ajánlattevőként szerződő vállalkozások és alvállalkozóik védelme azonban szükségessé teszi a maximális határidő bevezetését az új törvényben.

Javít különösen a kis- és mikrovállalkozások esélyein és teljesítési képességén, hogy az új törvény szerint építési beruházás és az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevők előlegre lesznek jogosultak.

A kifizetés jelenlegi kétlépcsős szabályaival kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg, különösen az ÁFA-jogszabályokkal való ellentétre hivatkozással. Az új törvény olyan rendszer rendeleti szintű kidolgozásának alapjait adja meg, amely az alvállalkozók számára az ajánlatkérő általi közvetlen kifizetést biztosítja. Ez több szempontból is előnyösebb lenne az alvállalkozók számára, különösen arra a szabályra figyelemmel, amely biztosítaná, hogy a nyertes ajánlattevő felszámolás alá kerülése esetén az igazolt teljesítés alapján az alvállalkozónak közvetlenül járó összeg nem része a felszámolási vagyonnak.

Rögzítésre kerül, hogy a nyertes ajánlattevő engedményezés vagy a követelés elzálogosítása útján - érvénytelenség terhe mellett - nem vonhatja el a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók díjának fedezetét.

Segítséget jelenthet a kis- és középvállalkozások számára, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában az ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből - amely nem érintheti a közvetlen alvállalkozói kifizetésre elkülönített összeget - levonás útján kerüljön biztosításra.

6. Az uniós értékhatár alatti beszerzések

Az uniós eljárásrendbe nem tartozó közbeszerzésekre alkalmazandó eljárás szabályai szintén jelentősen változtak. Az ajánlatkérő alkalmazhatja - építési beruházás esetén pedig köteles alkalmazni - az uniós eljárásrend eljárási fajtáit, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel a Javaslat lehetővé tesz.

Árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén ugyanakkor az ajánlatkérő alkalmazhat saját eljárásrendet is, amely a jelenleginél az ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást tenne lehetővé. Lényeges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérőnek saját eljárásrendje alkalmazása esetén is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény - a Harmadik Részben, valamint a minden közbeszerzés általános szabályait tartalmazó Első Részben - előír, az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az eljárással kapcsolatos minden információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként ebben az esetben is biztosítaná.

Az ajánlatkérő az általa választott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra. Amennyiben az eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat az eljárást megindító felhívásban megjeleníteni, ezzel biztosítva a nyilvánosság és átláthatóság elvének való megfelelést valamint azt, hogy a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.

7. A jogorvoslat szabályai

A hatályos közbeszerzési törvény jogorvoslatra vonatkozó szabályainak módosítását a közelmúltban tette szükségessé a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelés.

A Javaslat célja egyrészt továbbra is a jogorvoslati irányelvben foglaltaknak való maradéktalan megfelelés; szükséges másrészt kiemelni, és - az irányelvben megfogalmazott hatékony és gyors jogorvoslat követelménye mellett - különös hangsúlyt fektetni az átláthatóság és a jogbiztonság követelményének érvényesülésére is.

A jogorvoslat jelentőségének újraértelmezésekor és szabályozásakor nagy hangsúlyt kell helyezni a Közbeszerzési Döntőbizottság szerepére, ami mint első jogorvoslati fórum tagadhatatlanul kiemelt jelentőséggel bír.

A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak, ugyanakkor a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítására nem kerül sor. Az alapelveknek nagyobb szerepet szánó szabályozás mellett jelentős szerepe lesz a mértékadó jogorvoslati döntéseknek. Ezzel összefüggésben fontos változást jelent, hogy a Javaslat alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben ún. elvi döntést hoz és tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal azt a bizonytalansági tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok szültek. Ez az intézmény megteremti a lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot biztosítson a gyakorlati közbeszerzők, mindennapi jogalkalmazók és a jogorvoslati fórumok között, és az egyes szintekbe beépített visszacsatolások révén kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás egészét; a jogértelmezések honlapon történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság állandó, napra kész tájékoztatásáról, átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.

A jogviták gyorsabb lezárulása érdekében a Javaslat meghatározott esetekben egyfokúvá teszi a KDB határozatának bírósági felülvizsgálatára indított eljárást - részben megszüntetve így az ítélőtáblához történő fellebbezés lehetőségét.

A nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban biztosított lesz a jogorvoslat az uniós közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló kialakítása esetén az általa az eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat megsérti. A hatályos szabályozás ezt az ún. szabadon kialakított eljárást nem ismeri; erre tekintettel szükséges szabályozni azt az esetet is, amikor a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult azért indít jogorvoslati eljárást, mert az ajánlatkérő a saját maga által támasztott, a felhívásban megjelenített követelményeket, szabályokat sérti meg.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként, ajánlattevőként vagy egyéb minőségben részt vevőként a felek számára egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységük vagy mulasztásuk előre láthatóan milyen jogkövetkezménnyel fog járni, a Döntőbizottság a Javaslat értelmében egységes jogértelmezési gyakorlat kialakítására törekszik, és az így kialakított álláspontját mindenki számára könnyen elérhetővé, hozzáférhetővé teszi a honlapján történő közzététel útján.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-3. §

E §-ok a közbeszerzési szabályok célját, valamint a közbeszerzés alapelveit határozzák meg. A Javaslat a közpénzek hatékony és átlátható elköltése mellett új célként jeleníti meg a közbeszerzésről szóló jogszabályok számára a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítését, a fenntartható fejlődés, az állami szociális célkitűzései, a társadalmi felelősségvállalás, és a jogszerű foglalkoztatás szempontjainak figyelembe vételét. A Javaslat ezen rendelkezése több olyan jogpolitikai célra utal, amelyek érvényre juttatásában az utóbbi években az Európai Unióban és hazánkban is előtérbe került törekvések szerint a közbeszerzésnek is szerepet kell játszania. E jogpolitikai célokat a törvényben vagy külön jogszabályban foglalt konkrét szabályok juttatják érvényre. A jogszabályi cél jellegénél fogva különbözik az alapelvektől, az ezeket megjelenítő jogszabályi rendelkezés hiányában ezen célkitűzésekre önállóan jogot alapítani nem lehet, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság döntésének alapjául egymagában e bekezdés nem szolgálhat.

A közbeszerzés alapelveinek kiemelt jelentősége van a szabályozásban. Egyrészt a törvény egyes részletszabályai külön is kibontják az alapelvekből eredő kötelezettségeket az eljárási cselekmények vagy akár már a közbeszerzés útján megkötött szerződés teljesítésének szabályozásában. Másrészt a törvény egyes szabályait mindig az alapelvekre figyelemmel kell értelmezni, a javaslat 3. §-a külön is kiemeli, hogy a jogszabály értelmezése során az alapelveknek és a törvény céljának kell meghatározó szerepet betöltenie. Az előbbieken túl az alapelvek önálló generálklauzulaként is működnek, azokra a közbeszerzés szereplői jogot alapíthatnak, az alapelvek megsértése önmagában is olyan jogsértést valósít meg, amellyel szemben jogorvoslattal lehet élni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. Ezáltal valósul meg a közbeszerzés alapelveinek hézagpótló szerepe a külön részletszabállyal nem rendezett kérdésekben. A Javaslat megalkotása során a szabályok általánosabb megfogalmazása és a jogértelmezés szerepének növelése a jogalkotási munkát meghatározó egyik alapvető elképzelés volt. A jelenleg hatályos törvény egyre bonyolultabb és részletesebb szabályozása sem tudta lefedni a jogszabály alkalmazása során előforduló valamennyi élethelyzetet, erre a jogalkotó nem is törekedhet, ezért kifejezetten szándéka a Javaslatnak, hogy sokszor általánosabb szabályok mellett az egyedi helyzetekben az alapelveken nyugvó jogértelmezés jusson nagyobb szerephez. Ezzel összhangban mondja ki a Javaslat 3. §-a azt is, hogy a jogszabály által nem rendezett kérdésekben az alapelveket, mint önálló szabályokat kell a jogalkalmazónak figyelembe vennie.

A közbeszerzési eljárásban a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően érvényesülnie kell a következő alapelveknek: a verseny tisztasága, nyilvánossága, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára, valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők (szolgáltatások), áruk számára. A javaslat az előbbieket kiegészíti az átláthatóság, a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás és a közpénzek hatékony és felelős felhasználásának elvével, valamint alapelvi szintre emeli a magyar nyelv használatának biztosítását az eljárásban azzal, hogy a magyar helyett más nyelv használatát is lehetővé teheti az ajánlatkérő, ezt azonban csak lehetőségként ajánlhatja a felhívás. Utóbbi értelmében nem kötelezhető tehát az ajánlattevő arra, hogy magyar helyett más nyelven nyújtsa be ajánlatát vagy például idegen nyelvű dokumentáció alapján készítse el ajánlatát. Az átláthatóságot a közbeszerzési irányelvek is alapelvként rögzítik. Az átláthatóság túlmutat azon, hogy a közbeszerzés ajánlatkérőjének milyen adatokat kell nyilvánosságra hoznia, és magában foglalja az ajánlatkérő döntéseinek kiszámíthatóságát, a diszkrecionalitás kizárását is.

A Javaslat a jóhiszeműség és a tisztesség követelményét várja el a közbeszerzés résztvevőitől. A jóhiszeműség és tisztesség elvét a magyar polgári jog alapelvi szintű elvárásként rögzíti (Ptk. 4. § (1)), versenyjogi területen az ebből eredő követelményeket a jogalkotó részletesen is szabályozta, az 1996. évi LVII. törvényben tiltva a gazdasági tevékenység tisztességtelen folytatását, a tisztességtelen piaci magatartást. A közbeszerzési jog területe szorosan kötődik a gazdasági élethez, a közbeszerzési eljárás a felek szerződéskötést megelőző magatartását határozza meg, az eljárásban részt vevő felek cselekményeit gazdasági motivációk határozzák meg. Szükséges ezért, hogy a közbeszerzési eljárásban is általános jelleggel kifejezze a törvény a tisztességtelen eljárás tilalmát. A jóhiszeműség és tisztesség követelménye általánosított - tehát nem az egyén szubjektív megítélését tükröző - etikai megalapozottságú, a gazdasági életben kialakult elvárásokat megjelenítő zsinórmértéket fogalmaz meg az eljárás résztvevőivel szemben.

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye biztosítja, hogy egyes eljárási szabályok konkrét alkalmazása ne fordulhasson szembe a közbeszerzési szabályok céljával és ne vezethessen a törvény rendeltetésével ellentétes eredményre.

Látható, hogy mind a jóhiszeműség és tisztesség, mind pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye összefügg a verseny tisztaságával és az esélyegyenlőség elvével is, az új elvek rögzítése azt szolgálja, hogy az alapelvek teljes egészében fedjék le és tiltsák mindazon visszaélést megvalósító magatartásokat, amelyek a közbeszerzés szereplői részéről felmerülnek. Ezen elvek kimondása - amellett, hogy természetesen az ajánlatkérőre is vonatkoznak - eszköz lehet az olyan ajánlattevői oldalon előforduló praktikákkal szemben is, amelyek szankcionálása a jelenleg hatályos törvény alkalmazása során kevésbé jellemző. A Javaslat 2. §-ának (2) és (4) bekezdése az általános és a különös szabály viszonyában áll egymással: ha az adott ajánlattevő számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, az egyenlő bánásmód biztosítása sem követelmény, és az ajánlattevő ki is zárható a közbeszerzési eljárásból.

A Javaslat 3. §-a rögzíti, hogy a törvény szabályai alapvetően kógensek, azoktól való eltérésre csak akkor van lehetőség, ha az adott törvényi rendelkezés kifejezetten diszpozitív szabályként kerül megfogalmazásra. Ilyen diszpozitivitás jellemzi alapvetően a törvény harmadik részét, amely kifejezetten lehetőséget ad az ajánlatkérőknek, hogy igényeiknek és a helyi viszonyoknak megfelelő, az uniós értékhatár feletti beszerzések szabályainál jóval kötetlenebb eljárást alkalmazzanak. A 3. § egyben azt is kifejezi, hogy a törvény rendelkezéseitől csak e törvény engedélye alapján lehet eltérni, más ágazati jogszabályok esetleg ellentétes szabályai így nem befolyásolhatják a közbeszerzés törvényi szabályainak érvényesülését.

E § ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A jelenlegi Kbt-hez kapcsolódóan sokszor megjelenő értelmezéssel szemben ezért a Javaslat kifejezi, hogy nem minden magatartás alapvetően tilos, amelyet a törvény nem szabályoz kifejezetten, feltéve, hogy valamely nem szabályozott kérdésben az eljárásban részt vevők magatartása a törvénnyel és annak alapelveivel nem ellentétes. Amennyiben azonban valamely kérdést a törvény kógens szabálya rendez, attól eltérni nem lehet, így pl. az ajánlatkérő nem nyilváníthat érvénytelenné egy ajánlatot olyan okból, amelyet a törvény nem szabályoz érvénytelenségi okként.

A magyar jogban a szerződés alapvetően polgári jogi kategória, a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések is - amellett, hogy a törvényben foglaltak szerint meghatározott sajátosságokat mutatnak - polgári jogügyletek, rájuk a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

A törvény alkalmazása szempontjából lényeges fogalom-meghatározásokat tartalmazza. A jelenleg hatályos törvénytől való eltérések közül ki kell emelni, hogy a Javaslat a közbeszerzési irányelvek szóhasználatából - ahogyan az más tagállami közbeszerzési jogszabályokban is megfigyelhető - átveszi a gazdasági szereplő fogalmát, amely az ajánlattevő és részvételre jelentkező fogalmának is alapját adja. Lényegesen változik az alvállalkozó fogalma, a hatályos törvény alkalmazása során állandóan jelentkező elhatárolási kérdéseket a Javaslat úgy oldja fel, hogy a jogviszony polgári jogi minősége szerint lehessen megítélni, valamely szervezet alvállalkozóként vesz-e részt a szerződés teljesítésében. A Javaslat alvállalkozó-fogalma nem csak azokat a gazdasági szereplőket fogja át, akik a Ptk. szerinti vállalkozási jogviszonyban állnak az ajánlattevővel, hanem azokat is, amelyekkel a nyertes ajánlattevő megbízási jogviszonyt létesít - akár tartós jogviszonyban állnak egymással, akár kifejezetten a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében köttetik a szerződés. Az alvállalkozó fogalma tehát tágabb a Ptk. szerinti alvállalkozásnál, szűkebb ugyanakkor a jelenleg hatályos Kbt. szerinti meghatározásnál, amely olyan tág körét fogta át a teljesítésben részt vevőknek, hogy a jogszabály megfelelő alkalmazása érdekében külön kivételi körök nevesítése vált szükségessé. Az építőanyag-szállító, a gyártók, forgalmazók, bérbeadók a Javaslat alvállalkozó fogalmán is - megegyezően a hatályos szabályokkal -jellemzően kívül esnek.

A Javaslat megszünteti az erőforrást nyújtó szervezet külön fogalmát, amelynek az elmúlt években többször módosult és mind bonyolultabbá vált szabályait nem indokolt fenntartani. Az alkalmasság igazolása során bármely szervezet - így pl. alvállalkozó is - biztosíthat erőforrást a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén. Míg tehát a hatályos törvényben elkülönül az alvállalkozó és az erőforrást nyújtó szervezet külön fogalma annak alapján, hogy az adott szervezet bevonásra kerül-e a teljesítésbe, a Javaslat kizárólag az alvállalkozók körét definiálja kifejezetten.

5. §

A Javaslat 5. §-a a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően határozza meg a közbeszerzés fogalmát, amely fogalom egyben a törvény személyi és tárgyi hatályát is kifejezi a III. fejezetben foglalt rendelkezésekkel együtt. Közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a törvényben meghatározott tárgyra irányul (egyúttal nem tartozik a tárgyi hatály alóli kivételek sorába), és amelynek értéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés visszterhes. A visszterhességgel, mint a közbeszerzés egyik fogalmi elemének értelmezésével kapcsolatban szükséges rámutatni, hogy a nyertes ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás ellenértékét nem feltétlenül az ajánlatkérő fizeti meg (tipikusan koncessziónál a szolgáltatást igénybe vevők). Az Európai Bíróság gyakorlata olyan esetben, ahol a szolgáltatást fizikailag nem az ajánlatkérő részére teljesítik, az ajánlatkérőnél megjelenő közvetlen gazdasági érdeket fogadja el a visszterhes, azaz a beszerzési jelleg alátámasztására (C-451/08. sz. Helmut Müller ügyben hozott ítélet).

6. §

Ez a § határozza meg a Javaslat személyi hatályát, az ajánlatkérők körét. Az alanyi kör szabályozása az európai unió közbeszerzési irányelvei (2004/17/EK, 2004/18/EK) alapján is összetett kérdés, az Európai Bíróság számos határozatában értelmezte az ajánlatkérőket meghatározó irányelvi szabályozást, főként a közjogi intézmény fogalmának pontosításával.

A hatályos Kbt. kombinálja a hatálya alá tartozó szervezetek meghatározásának módszerét: felsorol konkrét szervezeteket (pl. MFB Zrt.) és szervezet-típusokat (pl. költségvetési szervek, közalapítványok), valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetében egy adott szervezet a közbeszerzési törvény értelmében ajánlatkérőnek minősül. A korábbi szabályozástól eltérően a Javaslat nem sorol fel név szerint konkrét szervezeteket az ajánlatkérők körében és a hatályos szabályozásban a Kbt. 22. § (1) h) és j) pontjában megjelenő feltételeket is elhagyja. Ennek oka, hogy a jelenleg hatályos szabályozás olyan kategóriákat vagy konkrét szervezeteket is szükségtelenül felsorol, amelyek a Javaslat 6. § (1) c) pontja alapján (amely az irányelvek szerinti közjogi intézmény fogalmának felel meg) egyébként is ajánlatkérőnek minősülnek. A szabályozás egyszerűsítése tehát nem jár azzal, hogy a jogalkotó csökkentené az irányelvi szabályok szerint közbeszerzésre kötelezettek körét. Ezen okból nem tünteti fel a Javaslat külön az elkülönített állami pénzalap kezelőjét sem, mivel ezen szervezetek minden esetben beleesnek valamelyik szabályozott ajánlatkérői kategóriába.

A 2004/18/EK irányelv 1. cikk (9) bekezdése és a 2004/17/EK irányelv 2. cikk (1)-(2) bekezdése a közbeszerzési szabályok személyi hatályát a következőképpen állapítják meg. A 2004/18/EK irányelv személyi hatálya: "Ajánlatkérő szerv": az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;

"Közjogi intézmény" minden olyan intézmény,

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint

c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

A 2004/17/EK irányelv személyi hatálya:

"ajánlatkérő szerv": az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás. A közjogi intézmény fogalma megegyezik a 2004/18/EK irányelvben adott fogalommeghatározással.

"közvállalkozás": olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva. Az ajánlatkérő szerv meghatározó befolyását kell vélelmezni akkor, ha a szerv valamely vállalkozás vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve:

- a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik, vagy

- a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik, vagy

- a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti.

Az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni,:

a) amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és a 3-7. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

b) amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely a 3-7. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

A Javaslat 6. §-a a jelenlegi törvénytől eltérően egy helyen, egységesen szabályozza, hogy mely szervezetek minősülnek közbeszerzési ajánlatkérőnek. A fent idézett irányelvi rendelkezésekből látható, hogy a közszolgáltatói tevékenységet végző közvállalkozások és a közszolgáltatói tevékenységet végző, különleges vagy kizárólagos jogok alapján működő szervek jelentik a különbséget a két irányelv személyi hatálya között. Ennek felel meg a Javaslat szabályozása azáltal, hogy a 6. § (1) e)-f) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek csak a XIV. fejezet alkalmazásában, azaz közszolgáltatói tevékenységükkel összefüggésben minősülnek ajánlatkérőnek. Ezeknek a szervezeteknek - figyelemmel a Javaslat 20. §-ára -csak akkor kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, ha a törvény XIV. fejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak rájuk.

A 6. § (1) a) pontja változatlanul hagyja azon központi szervek körét, amelyekre a közbeszerzési irányelvek szabályai szerint alacsonyabb értékhatárok irányadóak az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés tekintetében.

A 6. § (1) b) pontjában megjelenő "az állam" az államot, mint a Ptk. 28. §-a szerinti jogi személyt jelöli. A Javaslat ezen pontja értelmében ajánlatkérőnek minősül minden költségvetési szerv is. A költségvetési szervek fogalmát az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg. A Javaslat nem sorolja fel külön a költségvetési szervek fajtáit, azokat az Áht. 88. §-a tartalmazza (központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, helyi önkormányzati költségvetési szerv, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv), a Javaslat alapján azonban egyértelmű, hogy minden szervezet, amely költségvetési szervként működik, egyúttal a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek is minősül.

A 6. § (1) bekezdésének c) pontja az uniós irányelvek közjogi intézmény kategóriáját jeleníti meg a törvényben.

A "Közjogi intézmény" az irányelvek szerint minden olyan intézmény,

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; valamint

c) amelyet többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki.

Ennek megfelelően a Javaslat szerint ajánlatkérőnek minősül az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha e bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.

Az Európai Bíróság számos meghatározó határozatot hozott a közjogi intézmény fogalmi elemeinek értelmezésével kapcsolatosan. A fogalom tág értelmezését tükrözi, hogy a Bíróság megközelítése szerint az ajánlatkérő fogalmát - beleértve a közjogi intézmény fogalmát is -funkcionálisan kell értelmezni. (C-337/06. sz., Bayerischer Rundfunk; az állam funkcionális értelmezéséhez: Case 31/87 sz., Beentjes ügyben hozott ítélet)

A Bíróság egyértelművé tette, hogy a a)-c) pontokban foglalt mindhárom feltételnek fenn kell állnia a közjogi intézménnyé minősítéshez (C-237/99. sz. Bizottság v. Francia Köztársaság; C-393/06. sz. Fernwárme Wien; C-44/96. sz. Mannesmann Anlagenbau ügyben hozott ítéletek).

Az első, a) pont szerinti feltétel két elemét önállóan kell megvizsgálni, és mindkét feltételnek fenn kell állnia a közjogi intézménnyé minősítéshez. Különbséget kell tehát tenni az olyan közérdekű tevékenységek között, amelyek ipari vagy kereskedelmi jellegűek és amelyek nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek. Ha a tevékenység kizárólag ipari vagy kereskedelmi jellegű, vagy ilyen jellegű és egyben közérdekű, a szervezet az egyéb feltételek fennállása esetén sem minősül ún. közjogi szervezetnek. A funkcionális értelmezésnek megfelelően ugyanakkor a közérdekű és nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység feltételét az adott szervezet által végzett tevékenység objektív vizsgálatával kell eldönteni, és nem releváns, hogy a tevékenység végzését milyen jogszabály vagy adminisztratív rendelkezés írja elő. (C-360/96. sz. BFI Holding).

Az ipari vagy kereskedelmi jelleg megítélése talán a legnehezebb a közjogi intézmény fogalmi elmeinek értelmezésekor. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint annak vizsgálata keretében, hogy az adott jogalany által követett közérdekű célok nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek-e, valamennyi releváns jogi és ténybeli elemet figyelembe kell venni, mint például az érintett intézmény létrehozását motiváló körülményeket, valamint az intézmény tevékenysége folytatásának a körülményeit. E tekintetben különösen fontos annak a vizsgálata, hogy az érintett intézmény a tevékenységét versenyfeltételek között végzi-e, a fejlett verseny megléte ugyanis arra utaló körülmény lehet, hogy nem áll fenn olyan közérdekű cél, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű (C-393/06. sz., Fernwárme ügyben hozott ítélet). A Bíróság ugyanakkor arra is rámutat, hogy önmagában a verseny fennállása, a nyereségorientáltság vagy a non-profit jelleg még nem lehet egyedüli döntő szempont. Ha az adott szervezet többféle tevékenységet is folytat, így közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet, valamint egyéb, ilyennek nem minősülő tevékenységet is, ezeknek az aránya irreleváns abból a szempontból, hogy ún. közjogi szervezetnek minősüljön (C-373/00. sz. Adolf Truley, C-18/01. sz., Korhonen és társai ügyben hozott ítéletek). Az Európai Bíróság azt is kimondta továbbá, hogy ha az adott szervezetet nem olyan tevékenység ellátására hozták létre, amely közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, ugyanakkor a későbbiekben ilyen feladat ellátását is végzi, közjogi szervezetnek minősül. Az Európai Bíróság előbbiekben idézett gyakorlatát építi be a Javaslat 6. § (2) bekezdése abból a célból, hogy segítséget nyújtson a jogalkalmazó szervezetek számára annak helyes megítéléséhez, hogy milyen esetben tartoznak a közbeszerzési szabályok hatálya alá. A Javaslat 6. § (1) bekezdés d) pontja a jelenlegi szabályokkal megegyezően ajánlatkérőnek minősíti azon szervezeteket, amelyek egy másik ajánlatkérővel fennálló "házon belüli" kapcsolatukra tekintettel közbeszerzési eljárás nélkül jutnak megrendeléshez. A Javaslat 6. § (1) bekezdésének g) pontja a jelenlegi szabályokhoz képest jelentősen leegyszerűsíti a támogatott szervezetek közbeszerzési kötelezettségére vonatkozó szerteágazó szabályokat, és az Európai Unió tagállamaiban jellemző szabályozáshoz hasonlóan egységesen szabályozza a támogatottak közbeszerzési kötelezettségét.

A 6. § (1) bekezdésének h) pontja jeleníti meg azt a személyi kört, amely ugyan a közbeszerzési szabályok szerint nem minősülne ajánlatkérőnek, de önként vagy külön kötelezés alapján alkalmazza a törvény rendelkezéseit. Ilyen kötelezettség származhat az Áht. 33. § (8) bekezdéséből, amely szerint a Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában előírhatja, készfizető kezességvállalás esetén pedig köteles előírni, hogy az állami kezesség, illetve állami garancia útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

7-8. §

E § -ok a Javaslat tárgyi hatályát határozzák meg. A jelenleg hatályos törvénytől eltérően a Javaslat nem definiál minden eljárásrendben külön beszerzési tárgyakat. A közbeszerzési tárgyak meghatározását a 7. § átfogóan szabályozza, amely mellett a kivételek köre és a 1920. §-ok alapján kell megítélni, hogy mely eljárásrend alkalmazandó az adott közbeszerzésre. A közbeszerzés tárgyai az árubeszerzés, az építési beruházás, az építési koncesszió, a szolgáltatás megrendelése és a szolgáltatási koncesszió.

Mivel az Európai Unió joga szerint a szolgáltatási koncesszió a Javaslat elkészítésének időpontjában nem tartozik a közbeszerzési irányelvek hatálya alá - az Európai Bizottság a Javaslat benyújtása idején készíti elő a koncessziókkal kapcsolatos módosító irányelv tervezetét -, a szolgáltatási koncesszióra a Harmadik Rész szerinti eljárás alkalmazandó. Nem változtat a Javaslat azon sem, hogy a koncesszió a közszolgáltató ajánlatkérők körében nem beszerzési tárgy, ez a törvény tárgyi hatálya alóli kivételek sorában jelenik meg. Árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog beszerzését kell érteni. Az árubeszerzés nemcsak a dolog tulajdonjogának, hanem a használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzésére is irányulhat az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is (mint szolgáltatást). A Javaslat szerint kizárólag az ingó dolog beszerzése minősül árubeszerzésnek, míg az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése nem tartozik a törvény hatálya alá (9. § (4) a)). Az építési beruházás meghatározása az irányelvi fogalom-meghatározással összhangban három elemet foglal magában. Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya:

- A Kbt. 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt. Az 1. mellékletben szereplő tevékenységek között vannak olyan tevékenységek, amelyek megrendelése szolgáltatás-megrendelésnek minősülhetne e jogszabályi rendelkezés hiányában

- Építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt.

- Az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

Az Európai Bíróság egyik ítéletében az "ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő" minőség kifejezetten az építési beruházás lényeges fogalmi elhatároló ismérveként szolgált egy bérleti elemet is tartalmazó ügylet vizsgálatakor (C-536/07. sz., Bizottság v. Németország ügyben hozott ítélet). Az Európai Bíróság továbbá az építési beruházás fogalmának fenti harmadik fordulatából is következtetett arra, hogy az ajánlattevőnek az építési munkákat nem feltétlenül saját munkaként kell kiviteleznie, hanem úgy is szerepelhet ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásban, hogy a tényleges munka kivitelezését nem maga végzi, hanem "bármilyen eszközzel" harmadik személyek útján látja el. (C-389/92.sz., Ballast Nedam ügyben hozott ítélet)

A Javaslatban az építési beruházás fogalma egységes, megszűnik tehát az a különbségtétel, amely a támogatásban részesített szervezetek vonatkozásában - abban az esetben, ha nem kerül uniós forrás felhasználásra - jelenleg irányadó. A Javaslat az ajánlatkérők körében sem tesz különbséget a támogatottak között a szerint, hogy a támogatás kizárólag hazai vagy legalább részben uniós forrásból valósul-e meg.

A Javaslat az Európai Unió Bíróságának gyakorlata szerint kiegészíti az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió fogalmát.

Az építési koncessziót az építési beruházástól, valamint a szolgáltatási koncessziót a szolgáltatás megrendelésétől elkülönítő ismérv, hogy a díjazási mód, amelyben a felek megállapodtak, a hasznosítás jogának átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt amelynek - az Európai Bíróság következetes gyakorlata alapján -magában kell foglalnia azt a feltételt is, hogy a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat a koncesszor viseli. (lásd pl. a C-458/03.sz., Parking Brixen ügyben hozott ítéletet). Koncesszióról kizárólag akkor beszélünk, ha az előbbi ismérvek együttesen teljesülnek az adott szerződés tekintetében. A hasznosítás átengedésének egy formája lehet, amikor a koncesszor részére járó ellenszolgáltatás az építmény vagy szolgáltatás igénybe vevői által közvetlenül fizetett díjból származik, ilyenkor is csak akkor van szó azonban koncesszióról, ha megvalósul a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatok átruházása. Így az igénybe vevők közvetlen díjfizetése esetén sem minősül koncessziónak a szerződés, ha az állam valamilyen módon biztosítja a koncesszor befektetéseinek megtérülését. A köz- és magánszféra partnerségén alapuló (PPP) építési projektek sem minden esetben építési koncessziók a beszerzés tárgya szerint, csak amennyiben a magánfél viseli az építmény hasznosításához kapcsolódó gazdasági kockázatot.

Nem zárja ki a koncesszióvá minősítést, ha az ajánlatkérő pénzbeli ellenszolgáltatást is fizet a koncesszornak, a hasznosítási jog átruházása mellett azonban az ajánlatkérő csak olyan mértékben fizethet pénzbeli ellenszolgáltatást, amely nem csökkenti jelentősen a koncesszor által vállalt gazdasági kockázatot. Amennyiben ugyanis a pénzbeli ellenszolgáltatás következtében a koncesszor már nem visel jelentős kockázatot, a beszerzés tárgya nem koncesszió lesz.

A hasznosítással járó kockázat vállalásával, mint elhatároló ismérvvel kapcsolatban kérdésként vetődött fel, hogy a kockázatok pontosan milyen mértékű átruházása esetében lehet koncesszióról beszélni. Az Európai Bíróság gyakorlata alapján akkor minősül a szerződés koncessziónak, ha az ajánlatkérő szerv teljes egészében vagy legalább jelentős részben a koncessziós jogosultra hárította az általa viselt működtetési kockázatot. (C-206/08.sz., WAZV Gotha ügyben hozott ítélet; C-451/08.sz., Helmut Müller ügyben hozott ítélet).

A fenti gyakorlatot tükrözi a Javaslatban az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió fogalmának kiegészítése olyan módon, amely szerint koncesszió esetén a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.

A részben azonos elnevezés ellenére a Kbt. szerinti építési és szolgáltatási koncesszió közbeszerzési kategóriája független a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben (a továbbiakban: koncessziós törvény) szabályozott koncessziós szerződés intézményétől, amely utóbbi törvény egy olyan szerződéstípust szabályoz, amelynek speciális tárgya a kizárólagos állami, önkormányzati tulajdon működtetése, vagy a kizárólagosan az állam vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásának átengedése. A Kbt. fogalmai alapján önállóan kell megítélni, hogy a megkötni kívánt szerződés átfedi-e az építési vagy szolgáltatási koncesszió közbeszerzési jogi kategóriáját is. Mivel ebben az esetben - figyelemmel arra, hogy a koncessziós törvény tartalmaz pályáztatásra vonatkozó szabályokat - problémát jelentene a két törvény különböző szabályozása, a Javaslat 112. §-a a hatályos törvénnyel megegyezően rendezi, hogy ha az építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A koncessziós törvényt azonban - a pályáztatásra vonatkozó, és a Javaslatban meghatározott szabályok kivételével - egyidejűleg megfelelően alkalmazni kell, a közbeszerzési eljárásban készítendő írásbeli összegezés tartalmára a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó. Az építési koncesszióval szemben szolgáltatási koncesszió esetén ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény vagy az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek ezen jogszabály szerint kell eljárnia és nem alkalmazandó a közbeszerzési törvény.

A Javaslat rendezi azt a helyzetet, amikor egy szerződés több közbeszerzési tárgyat foglal magában: ilyen esetben a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A közbeszerzés alapelveiből, az ajánlatkérő közbeszerzési kötelezettségéből és a Javaslat 8. § (1) bekezdéséből is következik, hogy a meghatározó értékű beszerzési tárgy csak akkor "nyelhet el" más beszerzési tárgyat vagy tárgyakat, ha a különböző beszerzési tárgyak egymással szükségszerűen összefüggenek. Amennyiben azonban a különböző beszerzési tárgyak beszerzése nem függ szükségszerűen össze, az ajánlatkérő nem alkalmazhatja az előbbi szabályt annak érdekében, hogy a kisebb értékben megjelenő beszerzési tárgyra ne kelljen külön közbeszerzési eljárást lefolytatnia. Hasonló gondolatot fejezi ki a Javaslat 16. §-ának (3) bekezdése, amely szerint az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.

9. §

A Javaslat 9. §-a a törvény tárgyi hatálya alóli kivételeket sorolja fel. A Javaslat e §-ában foglaltak minden eljárásrendben kivételt jelentenek a törvény alkalmazása alól. A Javaslat azon kivételi köröket, amelyek kizárólag a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok vagy a nemzeti eljárásrend alkalmazása esetén teszik lehetővé a közbeszerzési eljárás mellőzését, az adott eljárásrend szabályai között tartalmazza.

A kivételek meghatározása a jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest kisebb mértékben változik. Egyes olyan esetek - így az in-house beszerzések köre vagy a törvény hatálya alá nem tartozó koncessziók és a központi beszerző szervezettől történő beszerzés -amelyek nem a kivételek felsorolásában szerepeltek korábban, most az egységesség érdekében a kivételi körök sorában jelennek meg.

A Javaslat 9. § (1) a)-b) pontjaiban foglalt kivételi körök változása a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelvének (védelmi irányelv) átültetéséhez kapcsolódik. A védelmi irányelv átültetése csak a kivételi körök megfogalmazása, valamint az átültetést végző rendeleti szabályozásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezések tekintetében érinti a közbeszerzési törvényt.

Új kivételi körként jelenik meg két olyan esetkör, amelyek a közfeladatok ellátásának átruházásához kapcsolódnak.

Az Európai Unió joga nem használja a közszolgáltatás kifejezést, hanem általános érdekű szolgáltatásokat különböztet meg, amelyen belül általános gazdasági érdekű szolgáltatások és általános érdekű, nem gazdasági jellegű szolgáltatások különíthetőek el. A megkülönböztetés azért fontos, mert - ahogyan azt a Lisszaboni Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv az általános érdekű szolgáltatásokról is egyértelművé teszi - az Unió belső piaci és versenyszabályai csak a gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkoznak.

Azt, hogy mely szolgáltatás tekintendő gazdasági érdekű szolgáltatásnak, az Európai Bíróság gyakorlata alakította ki. A Bíróság gyakorlata szerint tulajdonképpen majdnem minden közszolgáltatás gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, mert azért valamilyen ellenszolgáltatás jár, ezt a körülményt nem érinti az sem, ha azt nem a szolgáltatás igénybevevője fizeti, hanem pl. a társadalombiztosítás finanszírozza és az sem releváns, hogy non-profit szervezetről van-e szó. Így több ügyben is egyértelművé tette a Bíróság, hogy a kórházi egészségügyi szolgáltatások, amelyeket az egészségbiztosítási pénztár finanszíroz, gazdasági érdekű szolgáltatások (pl. C-157/99).

A fenti szigorú gyakorlattól eltérően az állam lakosság felé fennálló kötelező feladatát teljesítő, állam által finanszírozott közoktatási feladat ellátását a Bíróság nem minősítette gazdasági érdekűnek (pl. C-109/92). Ennek megfelelően a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján, a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának és a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának más intézményfenntartónak történő átadása nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá.

A másik új kivételi kör, amelyet a Javaslat beépít a 9. § (4) h) pontjában azt szolgálja, hogy az állami feladatellátás belső megszervezése érdekében kizárólag állami szervek között kötött horizontális megállapodások - amikor azt az uniós jog értelmezése lehetővé teszi - ne tartozzanak a közbeszerzési szabályok hatálya alá.

Az Európai Bizottság 2007. március 21-i IP/07/357 sajtóközleménye kimondja, hogy "nem minősül a Szerződés 49. cikke szerinti díjazás ellenében végzett szolgáltatásnyújtásnak, ha egy hatóság teljes mértékben átruház valamely közfeladatot egy másik hatóságra, amennyiben a feladatot megszerző hatóság teljesen függetlenül, saját kizárólagos felelősségi körén belül hatja végre az említett feladatot. A közfeladatok ilyen átruházása a szóban forgó tagállami közigazgatás belső szervezését érinti, és ebben a minőségében nem tartozik a Szerződés, valamint az abban foglalt alapvető szabadságok hatálya alá." Az Európai Bizottság útmutatója az Európai Unió állami támogatási, közbeszerzési és belső piaci szabályainak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra, és különösen az általános érdekű szociális szolgáltatásokra történő alkalmazásáról (Brüsszel, 7.12.2010; SEC(2010) 1545 final) a következőképpen szól az állami szervek közötti feladatátadás közbeszerzési szabályok alá nem tartozó köréről: "Ezen felül több hatóság létrehozhat egy új jogalanyt, és teljes mértékben arra ruházhat át egy konkrét feladatot. Ebben az esetben a hatóságok nem őrzik meg a szolgáltatás feletti irányítást, hanem azt az új szervezet teljesen függetlenül - kizárólagos felelősségi körén belül - gyakorolja. Ilyen helyzetben semmiféle szolgáltatásnyújtásról nincs szó, következtetésképpen sem a Szerződést, sem az irányelveket nem kell alkalmazni." Az előbbiek szerint fogalmazza meg a Javaslat, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá, ha valamely közfeladat ellátását egy 6. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. § (1) bekezdés a)-c) szerinti ajánlatkérőre ruházza át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását. Ilyenkor tehát az adott közfeladat ellátásáért való felelősség is egészében azt a szervezetet terheli, amelyre a feladatellátást átruházták, és a feladatot átadó ajánlatkérő szerv nem őrzi meg a szolgáltatás feletti irányítást.

A Kbt. 9. § (1) bekezdésének k) pontjában került rögzítésre a házon-belüli (in-house) beszerzések kivételi köre.

Az in-house szerződések kivételt képeznek mind az uniós, mind a nemzeti közbeszerzési szabályok alól, szigorú korlátok között mellőzhetőek a közbeszerzésre irányadó szabályok. Az in-house beszerzések lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérő a vele szoros kapcsolatban álló, de látszólag jogilag elkülönülő vállalkozásoknak - meghatározott feltételek mellett -közvetlenül, ajánlattételi felhívás közzététele nélkül szerződéseket ítéljen oda. Az in-house beszerzés fogalma a közbeszerzési irányelvekben nevesítve nem szerepel, annak feltételrendszerét az Európai Bíróság joggyakorlata alakította ki. A Bíróság elsőként a Teckal-ügy (C-107/98. sz. ítélet) kapcsán fogalmazta meg azokat a feltételeket ("Teckal-kritériumok"), amelyek fennállása esetén egy adott szervezet beszerzése házon belüli beszerzésnek minősülhet. Az említett jogesetben a Bíróság megállapította, hogy házon-belüli beszerzésekről akkor beszélhetünk, ha ajánlatkérő olyan ajánlattevővel köt szerződést, amely ugyan jogilag tőle elválik, ám (1) az ajánlatkérő a kérdéses személy felett olyan ellenőrzést gyakorol, mint amelyet a saját szervei felett ("strukturális függés") és (2) ez a személy a tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi ("gazdasági függés"). A Bíróság egy későbbi ítéletében (C-26/03. sz. Stadt Halle ügyben hozott ítélet) kifejtette, hogy az in-house feltételek szigorúan értelmezendők, és kimondta, hogy amennyiben az adott szervezetben egy vagy több magánvállalkozás részesedéssel bír, még ha ez a részesedés kisebbségi tulajdon is, kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő szerv olyan terjedelemben gyakorolja ellenőrzési jogait, mint azt a saját, belső szervezeti egységei tekintetében teszi.

Fentiek alapján tehát lényeges szempont a házon-belüli beszerzés megítélésekor, hogy a szervezet megőrizze közjogi voltát, amely így kizárja a magánszektor bármilyen minőségben történő részvételét.

Az Európai Bíróság gyakorlata szerint teljesül a "strukturális függés" feltétele abban az esetben is, ha több ajánlatkérő közösen gyakorol ellenőrzési jogokat az ajánlattevő felett (C-324/07. sz. Coditel; C-573/07. sz. Sea ügyben hozott ítélet).

A hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy a közfeladat ellátására létrehozott gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában is állhat, azaz az egyszemélyes társaság egyetlen üzletrészének, illetve részvényének több tulajdonosa kell hogy legyen ahhoz, hogy megvalósuljon a házon belüli beszerzés előfeltétele. Tekintettel arra, hogy ez a szabályozás mind a hazai, mind az uniós jogszabályi környezet szempontjából aggályos volt, a rendelkezés felülvizsgálata vált szükségessé. Az új Kbt. Javaslatának 9. § (1) kb) pontja úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a közfeladat ellátására létrehozott gazdálkodó szervezet több ajánlatkérő tulajdonában van, azaz az üzletrészekkel vagy részvényekkel több (ajánlatkérő) tulajdonos rendelkezik, akkor az adott ajánlatkérő a gazdálkodó szervezettel házon belüli beszerzést folytathat le.

Fenti rendelkezéseket támasztja alá, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) indokolása szerint egyszemélyes társaság esetében irányadó az a szabály, hogy az egy üzletrésznek csak egy tulajdonosa lehet, azt tehát közös tulajdonú üzletrésszel, törzsbetéttel létrehozni nem lehet. Ha öröklés vagy jogutódlás következtében több személy válna az egyedüli üzletrész tulajdonosává, úgy gondoskodni kell többszemélyes társasággá való átalakulás felől és az egyedüli üzletrész megosztásáról.

A Javaslat fenti bekezdésének "teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek" fordulata megfelel az Európai Bíróság gyakorlatának, amely az ellenőrzés együttes gyakorlása esetén az egyébként kis tulajdoni hányaddal rendelkező ajánlatkérő tag tekintetében is elfogadja az in-house feltételek fennállását. A Bíróság C-573/07. sz., Sea ügyben hozott ítélete szerint: "El kell tehát fogadni, hogy abban az esetben, amikor több közjogi hatóság tulajdonában áll az a társaság, amelyre az előbbiek valamely közfeladat ellátását bízzák, akkor e társaságok közjogi hatóságok általi ellenőrzése gyakorolható e hatóságok által együttesen (...) ha valamely közjogi hatóság kisebbségi tagja lesz egy teljes egészében köztőkével rendelkező részvénytársaságnak abból a célból, hogy e társaság számára ítélje oda egy közszolgáltatás végzését, az e társaságon belül társult hatóságok által a társaság felett gyakorolt ellenőrzés azon ellenőrzéshez hasonlóként minősíthető, mint amilyet a saját szerveik felett gyakorolnak, amennyiben e hatóságok együttesen gyakorolják azt." A C-324/07. sz Coditel ügyben hozott ítélet szerint akkor is megvalósul az együttes irányítás, ha a társaság legfőbb szerve többségi szavazattal dönt valamely kérdésről: "abban az esetben, ha a közjogi hatóság valamely közfeladat ellátásának átruházása érdekében olyan községközi közös vállalathoz csatlakozik, amelynek összes tagja közjogi hatóság, akkor a közös vállalat felett a csatlakozott közjogi hatóságok által gyakorolt ellenőrzést a saját szolgálataik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonlónak lehet tekinteni, akár önállóan, akár együttesen - adott esetben a többség szavazata alapján - gyakorolják azt."

A Bíróság vonatkozó ítéletei egyértelműen arra mutatnak, hogy nem kell az ellenőrzött szervezetnek egyszemélyes gazdasági társaságnak lennie, a döntések befolyásolásának lehetősége, annak a Bíróság gyakorlata által elvárt szintje nem csak ilyen módon valósítható meg, az irányítási és ellenőrzési jogok gyakorlása a bíróság gyakorlatában azt jelenti, hogy az ajánlatkérők meghatározó befolyást gyakorolnak e társaságnak mind a stratégiai céljaira, mind pedig a fontos döntéseire.

Fentieken túl a Javaslat kiterjesztő rendelkezést tartalmaz a beszerzés tárgyát illetően, hiszen az nem csak a közszolgáltatás ellátására vonatkozhat, hanem a közszolgáltatás ellátásának megszervezésével összefüggő feladat ellátására is. Az új szabályozás a hazai joggyakorlatot tükrözi (pl. a Fővárosi Bíróság 13.K.33.199/2010/6. számú ítélete).

A Fővárosi Bíróság fenti számú ítéletében kifejtette, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság szűkítően értelmezte a jogszabályt, és tévesen állapította meg, hogy az önkormányzatnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia. Az önkormányzat a közoktatás illetve annak megszervezését előíró jogszabályban megfogalmazott felelőssége alapján köteles volt biztosítani az iskola épületek működését, fejlesztését, és az említett feladat részét képezte a beruházás műszaki ellenőrzése - a tevékenység nem vitatható módon egyidejűleg és azonos súllyal kapcsolódott az építési beruházáshoz is -, annak beszerzésénél jogszerűen mellőzhette a közbeszerzési eljárást azon az alapon, hogy a műszaki ellenőrzés a közszolgáltatás, illetve a közszolgáltatás megszervezésével összefüggő szolgáltatás volt.

Az éves nettó árbevétel mértékét a korábbi törvényhez hasonlóan 90%-ban határozta meg a Javaslat, melynek indoka egyrészt, hogy amennyiben az állam vagy más önkormányzat tulajdonában álló vállalkozás aktív piaci szereplő lenne, úgy a házon belüli beszerzési mód versenytorzító hatást fejtene ki, mivel a vállalkozás jövedelmező működésének biztosítására közpénzből kerülne sor. Másrészt ezt támasztja alá a bírósági gyakorlat in-house feltételrendszerének második fordulata is, amely a már fentebb említett "gazdasági függés" keretében rögzíti, hogy ajánlattevő tevékenységét lényegében az őt fenntartó ajánlatkérő szerv javára végzi.

A 9. § (3) bekezdésében az in-house szerződések időtartamát illetően a korábbi három évvel szemben a Javaslat szabályozása legfeljebb öt éves időtartamot enged. A hosszabb időtartam meghatározását az indokolta, hogy lehetőséget adjon a közszolgáltatások hosszabb távú tervezésére, amelyet a közszolgáltatások természete jellemzően megkövetel. Az új szabályozás célja az lenne, hogy a szerződések csak tényleges probléma felmerülése esetén kerüljenek módosításra vagy megszüntetésre.

A 9. § (4) bekezdésben bevezetett szabály célja annak rögzítése, hogy amennyiben az in-house szerződéskötés feltételei a szerződés hatálya alatt már nem állnak fenn tovább, ajánlatkérő jogosult és köteles a szerződést felmondani. A jogosultság kikötését indokolja, hogy a polgári jog szabályai szerint egy szerződés felmondására akkor kerülhet sor, amennyiben a szerződésben a felek a felmondás jogát kikötik, vagy arra jogszabályi rendelkezés alapján jogosultak. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nem feltétlenül rögzítené a felmondás jogát, a jogalkotó jelen bekezdésben törvényi felhatalmazást ad ajánlatkérő számára, hogy felmondja a szerződést. Másrészt pedig köteles is e jogát gyakorolni, hiszen ha az in-house feltételek már nem állnak fenn, a kivételi kör alkalmazásának nincs meg a jogalapja.

10. §

A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően nem tartalmazza sem a nemzeti sem az uniós közbeszerzési értékhatárok számszerű értékeit. Az értékhatárok meghatározott időközönként változhatnak, az Európai Unió joga szerint két évente vizsgálják felül az uniós értékhatárokat, valamint azok nemzeti valutákban meghatározott összegét, a nemzeti közbeszerzési értékhatárok pedig minden évben a költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra. Az uniós értékhatárokat ugyan rendeletek tartalmazzák, de ezek a rendeletek irányelvet módosítanak, így a módosított irányelvet kell átültetéssel megjeleníteni a belső jogban. Erre figyelemmel a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az aktuális uniós értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell átültetni.

Az elmúlt években előfordult, hogy a közbeszerzési törvényben nem a hatályos uniós értékhatár szerepelt. Az értékhatárok változásaira figyelemmel a Javaslat ezért azt szabályozza, hogy az értékhatároknak a megállapítása hogyan történik. Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók egyszerűen tájékozódhassanak az értékhatárokról, a Javaslat előirányozza, hogy a Közbeszerzési Hatóság az - árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében a szolgáltatások, áruk és ajánlatkérők kategóriái szerint is meghatározott - uniós, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi.

11-18. §

A Javaslat 11-18. §-ai arra vonatkozó szabályokat tartalmaznak, hogy a közbeszerzés megkezdése előtt milyen elvek és szabályok figyelembevételével kell kiszámítani a közbeszerzés tárgyának értékét, amely egyúttal a közbeszerzési kötelezettség fennállásának és az alkalmazandó eljárásrendnek a meghatározásakor is irányadó, és amelyet a Javaslat a jelenlegi szóhasználattal megegyezően a közbeszerzés becsült értékének nevez. A becsült érték a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a Javaslat 12-18. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. A teljes ellenszolgáltatásba, amennyiben az ajánlatkérés egy része opcionális - tehát az ajánlatkérő fenntartja magának a jogot, hogy a szerződésben meghatározott valamely szolgáltatást (annak egy részét) igénybe vegye, vagy egy meghatározott további időtartamban is igénybe vegye a szolgáltatást, azonban arra nem vállal kötelezettséget - bele kell érteni az opcionális rész értékét. A Javaslat a közbeszerzés becsült érékének számítási módját egyes szerződésekkel kapcsolatban külön is meghatározza.

A 13. § a rendszeresen vagy időszakonként visszatérő közbeszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozó szabályt tartalmaz.

Az építési beruházás becsült értékének meghatározására vonatkozó szabály tartalmazza, hogy az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. A jelenlegi szabályozástól eltérően az építési beruházás becsült értékének megállapítására vonatkozóan nem szükséges rögzíteni a több év során megvalósuló építési beruházás kitételt, hiszen megszűnik az egybeszámítás egy éves bázisa, a beruházás becsült értéke - a lenti egybeszámítási szabályokra is figyelemmel - a beszerzés megkezdésekor számított teljes értéket jelenti.

A Javaslat 18. §-a a részekre bontás tilalmát a jelenleg hatályos törvénytől részben eltérően szabályozza. A Javaslat továbbra is elvi éllel rögzíti, hogy tilos a közbeszerzési kötelezettség vagy a szigorúbban szabályozott uniós eljárásrend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani.

A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően az egybeszámítás referencia időszakaként nem jelöli meg sem a 12 hónapot, sem a költségvetési évet, hanem az irányelvi rendelkezésekkel összhangban rögzíti, hogy az egy időben megkezdett beszerzéseket kell egybeszámítani.

A Javaslat szerint az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint az egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzés megkezdésére egy időben kerül sor. A Javaslat különbséget tesz az áru- és szolgáltatás tárgyú beszerzések, valamint az építési beruházások tekintetében alkalmazandó szempontok között. A Javaslat értelmében változatlanul csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. Áru- és szolgáltatás esetében azokat a beszerzéseket kell egybeszámítani, amelyek hasonlóak, és bár több szerződés útján kerülnek beszerzésre, a beszerzések iránti igény egy időben merül fel.

A hasonlóság - amelyet minden esetben a joggyakorlatnak kell megítélnie - egyúttal magában foglalja az azonosság esetét is.

Az építési beruházások esetében az egy építési beruházásra vonatkozó szerződések értékét kell egybeszámítani. A gyakorlatnak kell majd megítélnie az adott eset körülményeinek megfelelően, hogy mi minősül egy építési beruházásnak, az irányelvi rendelkezésekben írt "építési projektnek", amelynek értéke nem bontható részekre.

Az egy éves egybeszámítási bázis megszüntetésével több olyan közbeszerzés valósítható majd meg az egyszerűbb nemzeti eljárásrend keretei között, amelyekre eddig - bár azt az irányelvek nem követelték volna meg - az uniós eljárásrendet kellett alkalmazni. A részekre bontás általános tilalmának érvényesülése ugyanakkor változatlanul tiltja, hogy az ajánlatkérő visszaélésszerű magatartással kerülje meg a törvény alkalmazását.

A közbeszerzési irányelvek által adott lehetőséggel élve a Javaslat fenntartja, hogy nem kell egybeszámítani több olyan szerződés értékét, amelyek bár egybeszámítandóak lennének, értékük azonban nem éri el a Javaslatban az irányelvi rendelkezésekkel megegyezően meghatározott összeget. A Javaslat szerint az ilyen kisebb értékű beszerzéseket mindig a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell megvalósítania az ajánlatkérőnek, nem használható fel ilyen módon e rendelkezés arra, hogy több szerződésre bontva egy beszerzést, az ajánlatkérő mentesüljön közbeszerzési kötelezettsége alól. Több beszerzés valósulhat meg ugyanakkor a nemzeti eljárásrend keretei között, amely hozzájárul a beszerzések egyszerűbb lebonyolításához. Szintén rögzíti a Javaslat, hogy ha egy kisebb értékű szerződés odaítélése, bár a közbeszerzés egybeszámított értéke egyébként elérné az uniós értékhatárt, de a 18. § (3) bekezdése alapján a nemzeti eljárásrend alkalmazható, ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő a nemzeti eljárásrend szabályai között meghatározott kivételi köröket is figyelembe veheti és ezáltal kivezetheti beszerzését a törvény alkalmazása alól.

19-20. §

A Javaslatnak az alkalmazandó eljárásrendet meghatározó §-ai szerint kell az ajánlatkérőnek eldöntenie, hogy a közbeszerzési eljárást a törvény mely szabályai szerint kell lefolytatnia. A Javaslatban elkülönülő két nagy szabályrendszer a törvény Második Része és a törvény Harmadik Része. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre alkalmazandó a Második Rész, míg az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a törvény Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni. Az előbbi főszabálytól azonban a Javaslat eltéréseket is megfogalmaz.

Ilyen eltérés, hogy a törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében a törvény Harmadik Része alkalmazható, az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében azonban azon rendelkezések kivételével, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg. A kevésbé kötött nemzeti eljárásrend alkalmazásának lehetőségét az teremti meg, hogy a közbeszerzési irányelvek a szolgáltatások e csoportjának beszerzését csak részben szabályozzák. Az irányelveken túl az Európai Bizottság vonatkozó közleménye és a Bíróság gyakorlata megköveteli a verseny tisztaságát és az átláthatóságot biztosító követelmények megtartását. A Harmadik Rész alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor lényeges, hogy az ajánlatkérőknek nagy szabadságot adó kötetlen eljárás lehetősége a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében is csak akkor adott, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Az ennél nagyobb értékű szolgáltatások beszerzésére a 1 22. § szerint kell eljárni. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetett szolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4. melléklet szerinti valamely szolgáltatást is magában foglal, hasonlóan a több beszerzési tárgy esetéhez az lesz a döntő az alkalmazandó eljárásrend szempontjából, hogy melyik szolgáltatás értéke a nagyobb. A törvény Harmadik Része akkor alkalmazható (ide nem értve a harmadik részben meghatározott kivételeket), ha a 4. melléklet szerinti szolgáltatás értéke meghaladja a 3. melléklet szerinti szolgáltatás értékét.

A 4. melléklet szerinti szolgáltatások közül is eltérő szabály vonatkozik a jogi szolgáltatások megrendelésére. Az Országgyűlés által 2010 őszén e szolgáltatások természetére, valamint a szabad ügyvédválasztás jogára figyelemmel elfogadott szabályokat tartja meg a Javaslat. Jogi szolgáltatások esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, a szerződés megkötéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményt azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetmény szerint közzé kell tenni és a szerződést szerepeltetni kell az éves statisztikai összegezésben.

Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, figyelemmel arra, hogy a szolgáltatási koncesszió a Javaslat elfogadása időpontjában nem tárgya az uniós közbeszerzési jognak, a nemzeti eljárásrend alkalmazásával kell eljárni, szintén azzal a megkötéssel, hogy az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében nem alkalmazhatóak azon rendelkezések, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg. A tervpályázati eljárásra vonatkozóan a Javaslat csak néhány alapvető szabályt rögzít, a tervpályázat fogalmát és becsült értékének meghatározási módját. Az eljárás lefolytatásának szabályait és kötelező eseteit a Javaslat felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet szabályozza.

A törvény Második Része a XII. fejezettel bezárólag minden, a Második Rész hatálya alá tartozó közbeszerzésre irányadó szabályokat tartalmaz. Ezen szabályokat egyes beszerzésekre további speciális rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni. Ha a beszerzés tárgya építési koncesszió, a VI-XII. fejezetet a XIII. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni. Az építési koncesszió mellett a közszolgáltatói szerződésekre is speciális szabályok vonatkoznak, amelyeket részben külön jogszabály rendez.

A törvény VI-XII. fejezetét a 6. § (1) bekezdése a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők esetén a XIV. fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzése a Javaslat 1 14. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több tevékenysége folytatásának célját szolgálja. A Javaslat XIV. fejezete e szerződéseket nevezi összefoglaló névvel közszolgáltatói szerződéseknek, az irányelvi rendelkezéseknek megfelelően tehát az ajánlatkérő tevékenységéhez való kapcsolat szerint vonatkozik e szerződésekre speciális szabályozás.

A Javaslat alapján egyértelművé válik, hogy a támogatott szervezetek, amelyek a támogatástól függetlenül is ajánlatkérőnek minősülnek, azon szabályok alapján járnak el, amelyek az ajánlatkérő beszerzésére egyébként irányadóak. A támogatott szervezet tehát a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályokat alkalmazza akkor, ha egyébként is ajánlatkérő szervezet és a beszerzése közszolgáltatói tevékenységének folytatásával függ össze. Ha a támogatott szervezet támogatás hiányában nem minősülne ajánlatkérőnek, a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályok szerint köteles eljárni.

A Javaslat 20. § (2)-(4) bekezdései azokat az eseteket kezelik, amikor a megkötendő szerződés az ajánlatkérőnek több fajta tevékenységének célját is szolgálja. A közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés egy ajánlatkérő szervezet - amely nem csak a közszolgáltatói tevékenységével összefüggésben minősül ajánlatkérőnek, hanem azon kívüli tevékenységével kapcsolatban is - közszolgáltatói és egyéb tevékenységének biztosítása céljából is szükséges, első sorban azonban a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges. Lényeges azonban, hogy e rendelkezés alapján nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó szabályok akkor, ha az eltérő jellegű tevékenységek beszerzése egyébként egymástól elválasztható, a beszerzések együttes kezelése révén azonban a beszerzés egésze a XIV. fejezet szerint kerülne lefolytatásra vagy a XIV. fejezetben foglalt kivételi rendelkezések alapján kikerülne a törvény hatálya alól.

Nem alkalmazhatóak a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó speciális szabályok, ha az ajánlatkérő nem csak közszolgáltatói tevékenységével összefüggésben minősül ajánlatkérőnek, a beszerzés az ajánlatkérő közszolgáltatói és az azon kívüli tevékenységének folytatása céljából is történik, azonban nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.

Olyan ajánlatkérő szervezetek esetében, amelyek csak közszolgáltatói tevékenységükkel kapcsolatban minősülnek ajánlatkérőnek, a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó speciális szabályok szerint kell eljárni, amennyiben a közbeszerzés az ajánlatkérőnek a közszolgáltatói tevékenységének folytatását és egyben azon kívüli tevékenységének folytatását is szolgálja és nem állapítható meg, hogy a közbeszerzés elsősorban mely tevékenység ellátásához szükséges.

Az előbbi szabályokkal összefüggésben kell megemlíteni, hogy olyan ajánlatkérő szervezetek esetében, amelyek csak közszolgáltatói tevékenységükkel kapcsolatban minősülnek ajánlatkérőnek, a Javaslat 116. § (1) bekezdés a) pontja alapján a közszolgáltatói tevékenysége folytatásától eltérő célra történő szerződéskötéseknél nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatniuk. E bekezdés értelmezésekor a 20. § rendelkezéseire is figyelemmel azt kell az ajánlatkérőnek megvizsgálnia, hogy első sorban a közszolgáltatói tevékenység folytatásától eltérő célra irányul-e a szerződés megkötése. Az 5. §-ban foglalt közbeszerzési kötelezettség e tekintetben is megköveteli, hogy az ajánlatkérő egyébként elválasztható beszerzéseket összekapcsolva ne vezessen ki valamely közbeszerzést a törvény hatálya alól.

21-22. §

A Javaslat e §-ai az ajánlatkérőkre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. A 21. § (2)-(4) bekezdései szólnak azokról az esetekről, amikor az ajánlatkérő más ajánlatkérő vagy ajánlatkérők nevében folytatja le az eljárást. A (3) bekezdés jeleníti meg azt az esetet, amikor több ajánlatkérő szervezet valamely közös beszerzésének megvalósítására történik a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Ilyenkor az ajánlatkérők egyikét a többi ajánlatkérő meghatalmazza a közbeszerzési eljárás lefolytatására és az adott eljárást - több ajánlatkérő nevében - ez a szervezet fogja ajánlatkérőként lefolytatni. A rendelkezés megteremti annak jelenleg hiányzó jogi hátterét, hogy több ajánlatkérő szervezet közösen vagy egy ajánlatkérő más ajánlatkérő megbízásából bonyolíthasson le közbeszerzést, ezáltal hozzájárulhat ahhoz is, hogy beszerzések hatékonyabb megvalósítása vagy kisebb önkormányzati ajánlatkérők tehermentesítése érdekében több ajánlatkérő együttműködjön a közbeszerzési eljárások lefolytatása során. Nincs akadálya annak, hogy tartós együttműködést is kialakítsanak ajánlatkérők, pl. helyi önkormányzatok közbeszerzéseik hatákonyabb megvalósítása érdekében.

A 21. § kizárólag azokat az eseteket szabályozza, amikor egy szervezet más ajánlatkérő meghatalmazása alapján ajánlatkérőként folytat le közbeszerzési eljárást. E szabályozástól elkülönítendő és a törvény által nem szabályozott kérdés, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokra szintén adhat meghatalmazást valamely személynek vagy szervezetnek, ilyen esetekben azonban csupán arról van szó, hogy egyes eljárási cselekményeket az ajánlatkérő képviselője végez, az eljárás ajánlatkérőjének személye azonban változatlan.

A Javaslat a jelenleg hatályos törvénnyel megegyezően fenntartja az ajánlatkérők bejelentkezési kötelezettségét. Az ajánlatkérők nyilvántartását a Közbeszerzési Hatóság vezeti, a nyilvántartást a Közbeszerzési Hatóság honlapján bárki megtekintheti. A Javaslat a jogorvoslat szabályai között azt is rögzíti, hogy amennyiben az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását.

A Javaslat továbbra is az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy határozza meg az általa lefolytatandó közbeszerzési eljárások előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét. Ennek keretében meg kell határozni továbbá az eljárás során az egyes döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket is. A Javaslat alapján ha az ajánlatkérő nem készített a közbeszerzéseire általánosan alkalmazandó közbeszerzési szabályzatot, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket. Ha egy ajánlatkérő szervezet más ajánlatkérő nevében folytat le eljárást, illetve közös ajánlatkérés esetén az ajánlatkérők megállapodásának kell rendeznie, hogy hogyan működnek együtt, milyen összetétellel állítják fel a bírálóbizottságot vagy ki jogosult az egyes döntéseket meghozni.

A 22. § annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások szakszerűsége biztosított legyen, továbbra is rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük. A megfelelő szakértelem biztosításához a Javaslat továbbra is fenntartja azt a követelményt, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelem kell, hogy rendelkezésére álljon az eljárás során.

A 22. § (4) bekezdése szabályozza, hogy az ajánlatkérő mely döntéseit megelőzően kell bírálóbizottságnak eljárnia és a döntést meghozó személy vagy testület számára döntési javaslatot készítenie. A bírálóbizottság létszáma legalább három fő. A Javaslat azt rögzíti, hogy a bírálóbizottságnak csak az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti értékelésére, valamint érvénytelenségének megállapítására kell döntési javaslatot készítenie. A hiánypótlás, felvilágosítás kérésére, vagy irreálisan alacsony ár miatti indokolás kérésére az előbbiek értelmében nem szükséges, hogy bírálóbizottsági előkészítés történjen. A Javaslat által kötelezően előírt esetkörön kívül is lehetősége van azonban arra az ajánlatkérőnek, hogy bírálóbizottságot állítson fel a döntések előkészítésére. Az eljárások részvételi szakaszában meghozandó döntések előkészítése vagy a hiánypótlási felszólítás megküldését megelőzően a hiányok megállapítása így szintén lehet az ajánlatkérő által felállított bírálóbizottság feladata, amely egyéb feladatokat az ajánlatkérő a közbeszerzési szabályzatban rögzíthet. A bírálóbizottság gyakorlati működését leíró ügyrendi szabályokat szintén maguk az ajánlatkérők határozzák meg saját szervezetük jellegzetességeit figyelembe véve.

23. §

A 23. § a központosított közbeszerzési rendszer kialakításának, fenntartásának lehetőségét tartalmazza. A Javaslat a Kormány számára kibővíti a központosított közbeszerzés lehetséges szabályozási körét az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal. A központosított közbeszerzés hatékony megoldást jelenthet bizonyos, több szervezet részére is általában szükséges tárgyú szerződések megkötésére. A központosított közbeszerzés alapgondolata, hogy a központi beszerző szerv a törvény szabályai szerint közbeszerzési eljárást folytat le, azon ajánlatkérői kör, amelyek részére a központi beszerző szervezet eljár, a központi beszerző szervtől vagy azon keresztül közbeszerzési eljárás nélkül rendelhetnek meg árut, szolgáltatást vagy esetleg építési beruházást.

A Javaslat a helyi önkormányzatok számára a közbeszerzések helyben központosított rendszerének megteremtését továbbra is biztosítja. A Javaslat annak a lehetőségét is megteremti, hogy az önkormányzatok társulás útján központosított közbeszerzési rendszert hozzanak létre. A központosított beszerzési módszerek alkalmazásának lehetősége a közbeszerzési irányelvek alapján ugyanis nem korlátozott arra a körre, amelyet a jelenleg hatályos törvény meghatároz, akár önkormányzati tömörülések is érdekeltek lehetnek központi beszerző szerv útján történő beszerzésben, a Javaslat ezért megteremti ennek lehetőségét. A 21. § ugyanakkor központi beszerző szerv létrehozása nélkül is lehetővé teszi az ajánlatkérők összefogását közbeszerzések lefolytatása során, az önkormányzatok számára így kizárólag a 21. § alapján is megvalósítható együttműködés kialakítása. A Javaslat ezen kívül teremti meg a lehetőségét annak is, hogy igény esetén központi beszerző szervezet útján, központosított közbeszerzési rendszer is működtethető legyen. Új elemként, a kisebb önkormányzatok adminisztratív terheinek megszüntetése érdekében ad lehetőséget a Javaslat arra, hogy a Kormány az 1000 fő alatti települések közbeszerzéseinek lebonyolítására központosított rendszert hozzon létre.

24. §

E § az összeférhetetlenség eseteit szabályozza. A jelenleg hatályos törvény az összeférhetetlenség vonatkozásában részletező szabályozásra törekszik, az alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok is rámutatnak azonban, hogy nem lehetséges valamennyi esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, ezért a Javaslat rövidebb és könnyebben átlátható szabályozást rögzít, amely elősegíti a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltésének átláthatóságát és a verseny tisztaságának biztosítását. Az átfogó összeférhetetlenségi szabályok a konkrét eset összes körülményeit figyelembe vevő, a közbeszerzés alapelveivel és az uniós joggal is összhangban álló jogértelmezést segítik elő. A jelenlegi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás objektív, azaz a tényállási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményez, hogy az érintett szervezet, személy által való közreműködésből származott-e előny vagy azonos feltételrendszer mellett, többletinformációk nélkül vehetett részt a versenyben. Ezzel szemben a Javaslatban rögzített szabályok lehetőséget biztosítanak az érintett szervezetnek, személynek annak bizonyítására, hogy az ajánlatkérő nevében eljárva képes funkcióinak pártatlan és tárgyilagos ellátásra, illetve az eljárásban való részvétele ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.

A Javaslat általános kötelezettséget telepít az ajánlatkérőre, amikor a 24. § (1) bekezdésében kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását.

A jelenleg hatályos törvény részletekbe menő szabályozásával szemben a Javaslat 24. § (2) bekezdése egy keretszabályt vezet be, amely szerint nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból nem képes. Kiemeli a szabályozás azonban a gazdasági érdeket vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdeket, mint különös összeférhetetlenségi okot.

Az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet vonatkozásában a Javaslat szintén átfogó szabályozást vezet be, amikor a 28. § (3) bekezdésében rögzíti, hogy nem vehetnek részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként, amennyiben közreműködésük az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti.

A fenti szabályozás megfelel az Európai Bíróság összeférhetetlenség tárgykörében hozott ítélkezési gyakorlatának, amely megköveteli a konkrét tényállás alapján a tényleges jogsérelem megállapíthatóságát (C-213/07. sz. Michaniki ügyben hozott ítélet), és bizonyítási lehetőséget biztosítanak az érintett ajánlattevőknek, hogy az ő sajátos esetükben a szabályozásban foglaltak nem állnak fent (C-21/03, C-34/03. sz. Fabricom egyesített ügyek). Garanciális szabály továbbá az összeférhetetlenségi helyzetek kezelésére a 24. § (4). bekezdése, amely szerint az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e összeférhetetlenség.

25. §

A 25-27. §-ok a gazdasági szereplőkkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, a 25. § a közös ajánlattevők helyzetét szabályozza.

A Javaslat rögzíti, hogy közös ajánlattételre korlátozás nélkül lehetőség van a Kbt. szabályai szerint. Előfordulhat, hogy maga a közös ajánlattétel valósít meg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint a versenyt korlátozó megállapodást (pl. a piacnak két meghatározó szereplője, akik egyedül is képesek lennének a teljesítésre, együtt tesznek ajánlatot), ilyenkor az ajánlatkérő a 28. § (2) bekezdése szerint köteles a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulni.

A jelenleg hatályos törvény gyakorlatában több kérdés merült fel a közös ajánlattevők által alkotott konzorciumok közbeszerzési eljárásban való részvételével kapcsolatban. A Javaslat egyértelműen abból indul ki, hogy a közös ajánlattevők csoportja, az általuk létrehozott konzorcium a közbeszerzési eljárás során sem rendelkezik önálló jogalanyisággal. A közbeszerzési jogszabályok alkalmazása a szerződés megkötése által szorosan kapcsolódik a polgári jog szabályaihoz, a jogalkotó álláspontja szerint ezért a polgári jogképességtől a közbeszerzési eljárásban részvétel képessége nem választható el. Az ajánlattevők között létrejött konzorciumi megállapodás nem hoz létre új jogalanyt, a konzorcium jellemzően a Ptk. szerinti polgári jogi társaság létesítését jelenti, amely a tagok közötti kötelmi jogviszony, a konzorcium jogképesség hiányában saját nevében nem szerezhet jogokat vagy vállalhat kötelezettségeket. A Javaslat értelmező rendelkezései között a gazdasági szereplő fogalma, valamint a gazdasági szereplő fogalmára építő ajánlattevő és részvételre jelentkező meghatározásából is egyértelműen következik, hogy ajánlattevők jogképességgel nem rendelkező csoportja nem jelenhet meg a közbeszerzési eljárásban önállóan, mint ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, hanem közös ajánlattevőkként vagy részvételre jelentkezőkként vehetnek részt az eljárásban. A Javaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők, vagy a közös részvételre jelentkezők megjelölését. Minden esetben egyértelműnek kell tehát lennie, ha a közbeszerzési eljárásban tett nyilatkozat a közös ajánlattevők képviseletében történik.

Közös ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés esetében alapvetően a csoport minden tagjára alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre vonatkoznak, nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a közös ajánlattevők egy egységes ajánlatot nyújtanak be, indokolt ezért, hogy egyes eljárási cselekmények esetében a közös ajánlattevők egységes fellépését ismerje el a Javaslat.

Ilyen egységes kezelést jelent és könnyebbé teszi a felek közötti kommunikációt az eljárásban, hogy ahol a Javaslat az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő (pl. a felhívás módosítása, előzetes vitarendezés vagy számítási hiba javítása esetén), valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása a hiánypótlás,a felvilágosítás és indokolás kérése esetében az ajánlatkérő értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevők képviselőjének küldi meg, és nem kell azt a közös ajánlattevők mindegyikének megküldenie. Hasonlóan a közös ajánlattevők egységét ismeri el az a rendelkezés, amely szerint a biztosítékot elegendő a közös ajánlattevőknek ajánlatonként egyszer rendelkezésre bocsátania, az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. Abból, hogy a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által alkotott konzorcium nem önállóan és saját nevében vesz részt a közbeszerzési eljárásban, következik az a szabály, hogy a közösen induló gazdasági szereplők csoportjában nem következhet be változás, nem cserélődhet a gazdasági szereplők személye a részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtását követően.

A közös ajánlattevőket a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemleges felelősség terheli. Az ajánlatkérők - a Ptk. 574. §-ával is összhangban - jelenleg is rendszerint előírják, hogy a közös ajánlattevőket egyetemleges felelősség terheli. E szabálynak kógens rögzítése a Javaslatban a kialakult gyakorlatnak megfelelően a szerződés teljesítésének biztosítását jelenti az ajánlatkérő számára, amely az ajánlatkérő szervek feladatellátásával összefüggésben egyben a közérdeket is szolgálja.

26. §

A Javaslat 26. §-a fenntartja azt a 2010 szeptemberében bevezetett szabályt, amely szerint ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben venne részt alvállalkozóként a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként) kell hogy szerepeljen.

A rendelkezés célja, hogy visszafogja a körbetartozások keletkezésének egyik tényezőjét, a hosszú alvállalkozói láncok kialakulását. Ezt a hatást a szabály azzal a rendelkezéssel együttesen fejti ki, amely a szerződés teljesítésével kapcsolatban rögzíti, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót. Egyes összetett tevékenységek és a piac struktúrája - így az építőiparban egy tevékenységre szakosodott, elaprózódott vállalkozási összetétel -szükségessé teszi, hogy az alvállalkozó maga is alvállalkozót vehessen igénybe, a teljesítés egynegyedének vállalása azonban már olyan mértékű hozzájárulást jelent, amelynek esetében - összhangban a hosszú alvállalkozói láncok kialakulását megakadályozni kívánó céllal -megkövetelhető, hogy a vállalkozás ne egy alsóbb szinten kerüljön bevonásra. A Javaslat 26. §-a nem azt határozza meg, hogy a szerződést meghatározott százalékban az ajánlattevőknek kell teljesíteniük. A Javaslat nem zárja ki egyetlen gazdasági szereplő indulását sem a közbeszerzési eljárásban, csak azt írja elő, hogy egy - a teljesítésben nagy arányban résztvevő - szervezetet már nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem annak ajánlattevői minőségben kell részt vennie a közbeszerzési eljárásban és a szerződés teljesítésében.

Lényeges, hogy csak azon gazdasági szereplők esetén vizsgálandó a 25%-os szabály, amelyek a 4. §-ban foglalt meghatározás szerint alvállalkozónak minősülnének. Nem alkalmazandó tehát a szabály például valamely termék gyártójára, előállítójára, mivel az a körülmény, hogy valamely gazdasági szereplő az általa gyártott terméket használja fel a szerződés teljesítéséhez, nem vonja maga után e szervezetnek alvállalkozói részvételét az ajánlattevő és az ajánlatkérő közötti szerződés teljesítésében.

27. §

A 2004/18/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő szervek nem írhatják elő a közös ajánlattevőknek, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a szerződés elnyerését követően ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges. Az irányelvi rendelkezéssel összhangban rögzíti a Javaslat, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. A Javaslat szövegében annyiban túlmutat az irányelvi rendelkezésen, hogy nem csak közös ajánlattétel esetén, hanem akár egyetlen ajánlattevőtől is megkövetelhető az adott projektre gazdasági társaság alapítása.

A Javaslat egyúttal - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - azt is kifejezi, hogy a szerződés teljesítésére az ajánlattevők akkor hoznak létre gazdasági társaságot, ha az ajánlatkérő azt megköveteli, valamint akkor hozhatnak létre gazdasági társaságot, ha az ajánlatkérő azt lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő a szerződés teljesítése érdekében lehetővé teszi vagy megköveteli gazdálkodó szervezet létrehozását, a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális - a szerződés értékével arányosan meghatározott - összegével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze. A kifejezetten az adott szerződés teljesítése érdekében alakult társaságot a Javaslat projekttársaságnak nevezi, a projekttársasággal kapcsolatos további szabályokat a szerződés teljesítésének létszakaszára vonatkozóan a Javaslat 166. §-a tartalmazza.

28. §

A Javaslat 28. §-ának (1) bekezdése a verseny tisztaságának biztosítása érdekében korlátozza, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) között milyen kapcsolat nem engedhető meg. A rendelkezés értelmében az a gazdasági szereplő, amely a közbeszerzési eljárásban egy ajánlatban (részvételi jelentkezésben) már ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) szerepel, nem indulhat egyúttal másik ajánlatban (részvételi jelentkezésben) ugyanabban az eljárásban közös ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként). Szintén nem szerepelhet más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként az eljárásban és nem igazolhatja egy másik ajánlat (részvételi jelentkezés) ajánlattevőjének (részvételre jelentkezőjének) szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Az előbbi összefonódások tilalmát a versenyt korlátozó megállapodások megakadályozása érdekében mondja ki a Javaslat.

A versenykorlátozó megállapodások, vagyis a kartellek az egyik legfontosabb okát jelentik a közbeszerzésekkel kapcsolatos olyan rossz tapasztalatoknak, amikor a hatékony közpénzfelhasználás céljától eltérően az átlagos piaci árnál drágábban tud csak beszerezni az ajánlatkérő. A 1996. évi LVI. törvény (Tpvt.) 11. §-a és az EUMSZ 101. cikke tilalmazza a vállalkozások közötti olyan megállapodás és összehangolt magatartás tilalmát, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet ki. Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során a gazdasági versenyt korlátozó megállapodást észlel vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt - a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint - jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. Az ajánlatkérőnek nem kell feltétlenül bizonyítékokkal rendelkeznie a versenyt korlátozó megállapodás fennállására, a kartellekre vonatkozóan az ajánlatkérőnek ilyen bizonyíték a gyakorlatban nem is áll rendelkezésére, azt köteles jelezni a Gazdasági Versenyhivatal részére, amennyiben a körülményekből alapos okkal feltételezi, hogy ilyen megállapodás állhat fenn. Erre mutathatnak például a körülmények akkor, ha több hasonló tárgyú eljárásban a piacon jelen lévő gazdasági szereplők közül mindig más nyer, ha látszólag indok nélkül egy ajánlattevő visszavonja ajánlatát, a részvételi szakaszt követően nem nyújt be ajánlatot, vagy nem teljesíti a hiánypótlási felhívást, ha korábban reális árat ajánló gazdasági szereplők magasabb árat ajánlanak és ily módon egyetlen reális árú ajánlat marad.

29. §

A 29. § tartalmazza annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntartsa védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.

A Javaslat az értelmező rendelkezések között adja meg a védett foglalkoztató és védett szervezeti szerződést kötött szervezet, valamint a szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet fogalmát. Az ilyen szervezetek számára fenntartott eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely az előbbi minőségnek megfelel. A fenntartott közbeszerzési eljárások személyi és tárgyi hatályát, valamint részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. A külön jogszabály alkotására vonatkozó felhatalmazás egyértelműen rögzíti, hogy kormányrendelet meghatározott körben kötelezővé is teheti szociális szempontok érvényesítését a közbeszerzésben, így adott esetben meghatározott beszerzések védett foglalkoztatóknak történő fenntartását. A kötelezővé tétel olyan meghatározott körben képzelhető el, amely termékeket a védett foglalkoztatók megfelelő mennyiségben állítanak elő és amely egybeesik a kormányzat közbeszerzés keretében kielégített igényeivel. Különösen azért szükséges a lehetséges körben rendeleti szinten előmozdítani a védett foglalkoztatóktól történő beszerzést, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ajánlatkérők nem élnek a fenntartás lehetőségével, a Kormány számára ugyanakkor fontos jogpolitikai cél a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, amelyhez részben az állami megrendelések is hozzájárulhatnak.

30-33. §

A Javaslat e rendelkezései adják az V. fejezetnek (A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok) azt az alcímét, amely a közzététel, adatszolgáltatás és közbeszerzési tervezés szabályait tartalmazza.

A jelenleg hatályos törvény a közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályokat nem kezeli egységként, különböző törvényhelyeken, az adott eljárás szabályai között találhatók meg a vonatkozó normák. A Javaslat ezzel szemben önálló fejezetben rögzíti a közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályokat, ezzel is elősegítve a szabályozás átláthatóságát. A 30. § (1) bekezdése egy felsorolást tartalmaz arról, hogy az ajánlatkérő mely felhívásokat, tájékoztatókat köteles hirdetmény útján közzétenni. E rendelkezés mellett a Javaslat néhány egyéb helyen (pl. jogi szolgáltatásokra megkötött szerződéseknél) is előír hirdetmény közzétételi kötelezettséget.

A jelenleg hatályos szabályozáshoz képest módosult az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megküldési határideje 10 munkanapra. A Javaslat szintén 10 munkanapra módosítja a naptári negyedév utolsó napját követően a keretmegállapodás alapján a megelőző negyedév során kötött szerződésekről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény megküldési határidejét. A 30. § (3) bekezdése kiemeli, hogy a keretmegállapodás megkötését követő első - nem teljes - negyedévről nem kell külön hirdetményt közzétenni. A jelenleg hatályos szabályozásban még nem szerepel a "külön" kifejezés, ez félreértésekre adhatott okot arra vonatkozóan, hogy ezen időszaknak kell-e szerepelnie hirdetményben.

A Javaslat rögzíti, hogy az ajánlatkérő az a Javaslat szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Utal továbbá arra, hogy külön jogszabály tartalmazza az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a hirdetmény megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat.

A Javaslat 31. §-a rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek milyen adatokat kell a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban honlapján közzétennie. Kiemelendő, hogy a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató helyett a teljesítésre vonatkozóan a Javaslat által meghatározott adatokat az ajánlatkérőnek honlapon kell közzétenni.

A Javaslat 32. §-a rendelkezik az előzetes összesített tájékoztató, illetve a közszolgáltatók esetében időszakos előzetes tájékoztató szabályairól a 2004/18/EK irányelv 35. cikkében és a 2004/17/EK irányelv 41. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban. Az előzetes összesített tájékoztató és az időszakos előzetes tájékoztató az ajánlattevői oldal gazdasági szereplőinek nyújt tájékoztatást az adott évre tervezett közbeszerzési eljárásokról. Az érdekelt ajánlattevők az előzetes tájékoztató megismerésével megkezdhetik az eljárásokon való részvétel előkészítését, az ajánlatkérő pedig az egyes eljárási fajtáknál megengedettek szerint rövidebb határidőket alkalmazhat.

A Javaslat XIV. fejezetének sajátos szabályait részletező kormányrendelet rendelkezik arról az esetről, amikor a közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó eljárásrendben az időszakos előzetes tájékoztató feladása konkrét eljárás meghirdetésére irányul. A Javaslat 32. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az összes árubeszerzés tárgyú vagy 3. sz. melléklet szerinti szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárást fel kell tüntetni az előzetes összesített tájékoztatóban, vagy közszolgáltató ajánlatkérő esetén az időszakos előzetes tájékoztatóban, ha becsült értéke alapján az uniós értékhatárt eléri és kivételi körbe nem tartozik és az ajánlatkérő az adott évben, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapban tervezi az eljárást megindítani. Az Európai Unió Kiadóhivatalának gyakorlata szerint az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése tárgyú, tervezett közbeszerzési eljárásokról az előzetes összesített tájékoztatót együttesen és külön-külön is el lehet készíteni. Az előzetes összesítést árubeszerzés esetében árucsoportonkénti bontásban, a CPV-ről szóló 2195/2002/EK rendeletet módosító 213/2008/EK rendelet szerint a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (CPV) történő hivatkozással, szolgáltatás megrendelése esetén a 3. melléklet szerinti szolgáltatáscsoportonkénti bontásban kell megadni.

Az ajánlatkérő a tervezett építési beruházás megvalósulására vonatkozó döntést követően készíthet előzetes összesített tájékoztatót, vagy közszolgáltatók esetében időszakos előzetes tájékoztatót az építési beruházás lényeges jellemzőiről, feltételeiről, amennyiben a beruházás becsült értéke eléri az uniós értékhatárt. Az előzetes összesített tájékoztatót építési beruházás esetében külön kell elkészíteni. A közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat alkalmazó ajánlatkérő időszakos előzetes hirdetményt közzétehet fontosabb projektekről, építési beruházásokról anélkül, hogy a korábbi tájékoztatóban közzétett információkat megismételné. Ilyen esetekben egyértelművé kell tennie, hogy hirdetménye kiegészítő jellegű.

Az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót, közszolgáltatók esetében az időszakos előzetes tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott hirdetmény útján teszi közzé. Ha az ajánlatkérő a hirdetményt honlapján is közzéteszi (erre csak a hirdetmény feladását követően kerülhet sor), a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából (lásd az egyes eljárási fajtáknál a hirdetménnyel kapcsolatos határidőket) az ajánlatkérő honlapján való közzététel időpontja az irányadó.

Az előzetes összesített tájékoztatót, közszolgáltatói szerződések esetében az időszakos előzetes tájékoztató saját honlapon történő közzétételére csak azt követően kerülhet sor, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a hirdetményt feladja (erről az ajánlatkérő visszaigazolást kap). A fenti hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésekre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az itt szabályozottól eltérő az az eset, amikor a közszolgáltatói szerződések megkötésére vonatkozó eljárásrendben az időszakos előzetes tájékoztató feladása konkrét eljárás meghirdetésére irányul.

A Javaslat 33. §-a tartalmazza a közbeszerzési tervre vonatkozó szabályokat. A Javaslat hatálya alá tartozó ajánlatkérők, ide nem értve a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezeteket, valamint a közszolgáltatókat, minden költségvetési év elején, legkésőbb március 31. napjáig éves közbeszerzési tervet kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről.

A közbeszerzési tervben nem kell szerepeltetni a kivételi körbe tartozó, és a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseket. A közbeszerzési terv nyilvános. A közbeszerzési terv célja, hogy az ajánlatkérő szervek felmérjék az adott évre vonatkozó beszerzési igényeiket és megelőzhető legyen a részekre bontás tilalmának megsértése, illetve a késedelmes vagy nem megfelelő eljárások megindítása.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési terv elkészítése előtt is indíthat közbeszerzési eljárást, amennyiben azt a tervben később megfelelően szerepeltette, és olyan közbeszerzési eljárást is lefolytathat, amely nem szerepelt a közbeszerzési tervben, ha általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel, valamint mellőzheti a tervben szerepeltett eljárás lefolytatását. Ezen változások esetén a közbeszerzési tervet módosítani kell, megadva a módosítás indokát is.

Az éves közbeszerzési terv jelentőséggel bír a közbeszerzések ellenőrzése szempontjából is, mivel a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére köteles az ajánlatkérő azt megküldeni.

34-37. §

A Javaslat e §-ok által alkotott alcíme az eljárások dokumentálására, a kapcsolattartásra és a határidők számítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A Javaslat itt rendelkezik a közbeszerzési eljárások dokumentálásáról, illetve az így keletkezett iratok megőrzéséről és rendelkezésre bocsátásáról.

Az átláthatóság követelményének megfelelően a közbeszerzési eljárás előkészítését, lefolytatását, valamint a szerződés teljesítését írásban kell dokumentálni, illetve elektronikusan. A Javaslat az ajánlatkérőre bízza, hogy milyen módon tesz eleget e dokumentálási kötelezettségének, azonban a közbeszerzési szabályzatban, ennek hiányában az előírt más megfelelő módon meg kell határoznia a közbeszerzési eljárás dokumentálásának rendjét.

A Javaslat a 2004/18/EK irányelv 42. cikk (1) bekezdésével, valamint a 2004/17/EK irányelv 48. cikk (1) bekezdésével összhangban szabályozza az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kapcsolattartás formáját. A szabályozás ennek megfelelően általánosan az írásban történő nyilatkozattételt írja elő, amely történhet postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, vagy elektronikus úton.

A 2004/18/EK irányelv 42. § (2) bekezdésével és a 2004/17/EK irányelv 48. § (2) bekezdésével összhangban kimondja a Javaslat továbbá, hogy valamely kapcsolattartási forma alkalmazása nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. Az esélyegyenlőség elvével áll összefüggésben, hogy az ajánlatkérő az eljárásban nem írhatja elő, hogy a gazdasági szereplők csak elektronikusan nyújthatják be ajánlatukat, egyéb nyilatkozataikat, sok kisvállalkozás vagy mikrovállalkozás ugyanis feltételezhetően nem rendelkezik elektronikus aláírással, ezért egy ilyen előírás részükre egyértelműen hátrányt jelentene. A kapcsolattartási forma kiválasztására irányadó továbbá, hogya törvény által előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A közbeszerzési eljárásban jellemző rövid határidők szükségessé teszik, hogy az ajánlatkérők gyors kommunikációs eszközöket alkalmazzanak. Néhány esetben, ahol a fax és elektronikus út alkalmazása kötelező azzal összefüggésben, hogy a Javaslat az irányelvek által megengedett rövidebb határidőket ültet át, a Javaslat az egyes eljárási cselekményeknél rögzíti, hogy ott kizárólag mely kommunikációs eszköz alkalmazható. A Javaslat így az ajánlattételi és részvételi határidők rövidítésére tekintettel fenntartja, hogy a hirdetményeket kizárólag elektronikusan lehet feladni. A szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat rövidebb határidejének átvétele pedig megköveteli, hogy az írásbeli összegezés megküldése, valamint az előzetes vitarendezés során a kommunikáció elektronikus úton vagy fax-on történjen.

A Javaslat az elektronikuson úton benyújtható nyilatkozatokról is rendelkezik a 2004/18/EK irányelv (37) preambulumbekezdésével, valamint 42. cikkével és a 2004/17/EK irányelv (48) preambulumbekezdésével és 48. cikkével összhangban. A Javaslat szövege szerint elektronikus úton nyújtható a nyilatkozat, ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott. A Javaslat ezen bekezdése tekintetében az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. Elektronikus úton nyújtható be a nyilatkozat továbbá, ha a Javaslat alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentum formába foglalják. A Javaslat ezen rendelkezése lehetőséget nyújt arra, hogy a későbbiekben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás mellett más módon kiállított elektronikus dokumentum is elfogadható legyen a közbeszerzési eljárásokban.

A Javaslat 36. §-a az adminisztrációs terhek csökkentésére irányuló számos rendelkezést is tartalmaz.

A Javaslat lehetőséget biztosít egyes eljárási cselekmények elektronikus módon történő elvégzésére a közbeszerzési eljárások során. Az e-közbeszerzés előnyei közé sorolható az eljárások fokozottabb átláthatósága, az eljárások egyszerűsödése, és gyorsítása. Az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait a Javaslat is érinti, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés szabályairól külön kormányrendelet rendelkezik. A 36. § (2) bekezdése értelmében nem szükséges jegyzőkönyvet kiállítani azon eljárási cselekmények esetében, amelyek közjegyző jelenlétében folytak le és arról közokirat készült. A 36. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérők nem követelhetnek meg eredeti vagy hiteles másolati dokumentumokat. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy - a jelenleg hatályos törvény szövegétől eltérően - nem csak igazolásokat, hanem egyéb nyilatkozatokat, dokumentumokat (pl. beszámolót) sem lehet eredetiben vagy hiteles másolatban kérni az eljárásban. Így az ajánlattevőknek nem kell esetlegesen több közbeszerzési eljárásra ugyanazokat az igazolásokat, más dokumentumokat újra beszerezni és ennek ellenértékét viselni. A Javaslat rendelkezik továbbá a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok fordításáról is, amely szerint nem szükséges és nem követelhető meg hiteles fordítás benyújtása, elegendő az ajánlattevő általi felelős fordítás is.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Javaslat előírja, hogy ha a közbeszerzési eljárásban felmerülő tény vagy adat hatósági vagy közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen, magyar nyelven megismerhető, akkor az ajánlatkérő nem kérhet ezzel kapcsolatban igazolást. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény pl. számos olyan hatósági nyilvántartást (névjegyzéket) szabályoz, melyek elektronikusan hozzáférhetőek és a tervezésre, illetve építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők gyakran követelik meg olyan szakemberek bemutatását, tevékenység végzési jogosultságának igazolását, akik ezen hatósági -elektronikusan is hozzáférhető - nyilvántartásokban szerepelnek (pl. felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, tervező). Az ajánlattételt egyszerűsíti, ha a Kbt. szerint ezeket az igazolásokat nem kell beadni, hanem az ajánlatkérő ellenőrzi az Interneten. A Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki a közbeszerzési eljárásokban gyakran alkalmazandó elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.

A Javaslat a határidők számítására vonatkozó rendelkezései az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK/Euratom rendeletében foglalt szabályokkal állnak összhangban.

38-40. §

A Javaslat 38-40. §-ai alkotják a Javaslat VI. fejezetét, amely a közbeszerzési eljárást megindító felhívásra irányadó szabályokat tartalmazza. A VI. fejezet a Javaslat Második Részének első szerkezeti egysége. A Második Rész tartalmazza az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait. A második részen belül a VI-XI. fejezetek olyan általános eljárási szabályokat tartalmaznak, amelyek az uniós értékhatár feletti értékű közbeszerzési eljárásokban általánosan alkalmazandóak. A közbeszerzési eljárást megindító felhívásra irányadó szabályok ennek megfelelően minden uniós értékhatárt elérő értékű eljárásban alkalmazandóak, ha valamely eljárási fajtánál speciális szabályok érvényesülnek, ott az adott eljárás szabályai között a Javaslat azt külön említi. Az egyes eljárási fajtáknál a Javaslat minden esetben megadja az eljárást megindító felhívás elnevezését. Az eljárást megindító felhívás az alkalmazandó eljárásfajta szerint lehet ajánlati felhívás (nyílt eljárásban), részvételi felhívás (meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban, valamint versenypárbeszédben, ajánlattételi felhívás (hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban) és közvetlen részvételi felhívás (a közszolgáltatói szerződésekre irányadó különös szabályok szerint lefolytatható meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, amelyet külön kormányrendelet szabályoz). A felhívások előbbi típusai közül az ajánlatkérő az ajánlati felhívást és a részvételi felhívást köteles hirdetmény útján közzétenni. A Javaslat tartalmazza az eljárást megindító felhívás legfontosabb elemeinek felsorolását, a felsorolás azonban nem zárt, maga a törvény tartalmaz az egyes eljárási fajták szabályai között további speciális tartalmi elemeket. Ilyen további elem lehet például, ha az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határoz meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában hány részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. Az általános szabályok is utalnak az eljárást megindító felhívás további tartalmára. Ha például az ajánlatkérő konzultációt tart, az eljárást megindító felhívásban kell megadnia a konzultáció időpontját és helyét.

Változást jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek nem kell megadnia az eredményhirdetés napját, valamint a szerződés megkötése időpontjának napra pontos meghatározását. Az új törvény megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely jelenleg sem tesz hozzá érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt.

Ajánlati kötöttségről polgári jogi értelemben mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő oldalán beszélhetünk, lényeges azonban, hogy a Javaslat a közbeszerzési eljárásban kizárólag az ajánlattevő ajánlatához való kötöttségét nevezi ajánlati kötöttségnek. Ezt egyértelműen kifejezi a Javaslat 83. §-ának (7) bekezdése, másrészt abból is következik az előbbi értelmezés, hogy a Javaslat külön szabályozza az ajánlatkérő vonatkozásában, hogy mely esetekben léphet vissza a közbeszerzési eljárás lefolytatásától, vonhatja vissza, módosíthatja a felhívást vagy nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást. Minden további esetben az ajánlatkérő az eljáráshoz kötve van, tehát köteles annak eredményét kihirdetni. Külön megjegyzendő, hogy a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben az ajánlatkérő kötöttsége nem áll fenn annyiban, hogy bizonyos körben lehetősége van igényeit, feltételeit módosítani, a törvényben meghatározott eseteken kívül ilyenkor sem állhat azonban el az eljárás lefolytatásától.

Az előbbiekből következik, hogy az ajánlati kötöttség ajánlati felhívásban, vagy két szakaszból álló eljárások esetében az ajánlattételi felhívásban megadott mértéke csak az ajánlattevő kötöttségének időtartamát határozza meg. A javaslat a közbeszerzési eljárás egyes fajtáinak szabályai között rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati kötöttsége. Az ajánlatkérő által megadott időtartam ettől az időponttól számítandó. Az eljárást megindító felhívásban tehát az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontja határozza meg, hogy az ajánlatkérőnek mennyi idő alatt kell a részvételi jelentkezések elbírálását elvégeznie. A nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból álló eljárásban az ajánlattételi felhívásban megjelölt ajánlati kötöttség időtartama pedig azt határozza meg, hogy mennyi idő alatt kell az ajánlatkérőnek az ajánlatokat elbírálnia. Az egyes eljárási fajták szabályainál a Javaslat maximálja, hogy az ajánlatkérő milyen időtartamban határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját és az ajánlati kötöttség időtartamát, rákényszerítve ezzel az ajánlatkérőt a részvételi jelentkezések és ajánlatok megfelelő időn belüli elbírálására. Amennyiben az ajánlatkérő a megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a megadott időtartamok meghosszabbításának lehetőségét, különbségként jelentkezik azonban az ajánlatok esetében, hogy mivel az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak kötelezettségét, hogy a lehető leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát. Nem kell megadni az eljárást indító felhívásban a szerződés megkötésének pontos napját. Az ajánlatkérő a szerződést - a szükséges moratórium kivárása után - az eredmény közlését követő harminc napon belül köteles megkötni (a nyertes ajánlattevő és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az eredmény közlésének időpontjától további harminc nappal a törvény erejénél fogva meghosszabbodik), jogorvoslati eljárás miatt megtartandó moratórium esetén az eljárás lezárultát követően kötendő meg szerződés. A jelenleg hatályos Kbt. alkalmazása során igen gyakran fordul elő, hogy a szerződést a felek nem pont a felhívásban eredetileg megjelölt napon kötik meg, amelynek sokféle, a felek hibáján kívül álló oka is lehet (pl. a képviselő éppen külföldön van, időbe telik, amíg postán elküldik az aláírt példányt stb.), amely nem indokolja, hogy jogellenesnek minősüljön az ilyen magatartás.

A Javaslat 39. §-a (1) bekezdésének generálklauzulája két követelményt támaszt az ajánlatkérővel szemben az eljárást megindító felhívással kapcsolatban. A felhívást egyrészt úgy kell összeállítani, hogy annak alapján egyrészt megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést lehessen benyújtani. Ez a követelmény vonatkozhat a beszerzés tárgyának pontos és világos megadására, vagy a bírálati szempontrendszer elmeinek olyan meghatározására, amelynek alapján az ajánlattevők számára egyértelmű, hogy az ajánlatkérő mely ajánlati elemeket ítéli meg pozitívan és melyeket negatívan. Másrészt a felhívás alapján minden gazdasági szereplő egyenlő eséllyel kell, hogy ajánlatot tehessen, amely a törvény alapelvi rendelkezésének, az esélyegyenlőség elvének érvényesülését jelenti a felhívás meghatározásakor.

A 39. § (2) bekezdése azt a követelményt támasztja, hogy a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő olyan módon adja meg, amely egyértelműen körülírja az elvégzendő feladatok körét, nagyságrendjét, mennyiségét, és annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni. Ez a törvényi előírás a nyilvánosság elvének érvényesítését szolgálja azzal összefüggésben, hogy a hirdetménnyel induló eljárásban a megjelenő hirdetmény alapján a gazdasági szereplők megfelelően megítélhessék, melyek az ajánlattétel feltételei az eljárásban. Mivel a dokumentáció sok esetben csak ellenérték fejében vehető át az ajánlatkérőnél, indokolt, hogy a felhívás alapján el lehessen dönteni, érdemes-e az adott eljárásban megvásárolnia a dokumentációt egy gazdasági szereplőnek. A Javaslat az eljárást megindító felhívás tartalmi elmeként jelöli meg, hogy az ajánlatkérő írja elő az ajánlatban, illetve két szakaszból álló eljárásban már a részvételi jelentkezésben a következő adatok megjelölését:

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt - az ajánlattételkor ismert -alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.

Változást jelent a jelenleg hatályos törvényhez képest, hogy a Javaslat nem tesz különbséget tíz százalékot meghaladó és nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók között. Az ajánlattevőnek minden - az ajánlattételkor ismert - alvállalkozót meg kell neveznie az ajánlatban. A Javaslat értelmében tehát minden alvállalkozót meg kell jelölni, egyúttal azonban csökken az alvállalkozókhoz kapcsolódó igazolási kötelezettség az eljárásban. A kizáró okok tekintetében csak az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, másrészt az alvállalkozók alkalmasságát az ajánlatkérő nem ellenőrzi külön. Az alvállalkozók számára előírt alkalmassági feltételek megszüntetése egyrészt az adminisztratív terhek csökkentésének céljával, másrészt azzal áll összefüggésben, hogy a szerződés teljesítéséért felelős fél az ajánlatkérő irányában minden esetben az ajánlattevőként szerződő fél, ő felel az általa bevont közreműködők magatartásáért, ezért magának is érdeke, hogy az alvállalkozói feladatok elvégzésére alkalmas alvállalkozót válasszon ki.

A Javaslat fenntartja annak a lehetőségét, hogy az az ajánlatkérő, amely pályázatot adott be támogatás elnyerésére, már a támogatásra vonatkozó döntést megelőzően feladhatja, megküldheti az eljárást megindító felhívást. Ilyenkor az ajánlatkérő feltételesen írja ki a közbeszerzést, azzal, hogy amennyiben a támogatási igényt nem fogadják el vagy a Javaslat szerint az ajánlatkérő által igényeltnél kisebb összegben fogadják el, az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja vagy amennyiben már az eljárás eredményéről is értesítette az ajánlattevőket, mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

41. §

A Javaslat e. §-a az ajánlattételi és részvételi határidővel kapcsolatos általános rendelkezéseket tartalmaz, amelyek minden, a Második Rész hatálya alá tartozó eljárásban irányadóak. Az egyes eljárási fajtákra vonatkozó szabályok emellett külön szólnak az ajánlattételi és részvételi határidő minimális hosszáról, amennyiben az adott eljárási fajtánál ilyen minimális határidőt a törvény előír.

A Javaslat generális szabályként tartalmazza, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan előírt minimális határidőket figyelembe véve, valamint minden olyan esetben, amikor minimális határidőt e törvény nem határoz meg úgy köteles meghatározni, hogy - tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére - elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához.

A fenti szabály alapján mindig az adott helyzet egyedi körülményeire figyelemmel lehet megítélni, hogy ajánlatkérő elegendő részvételi vagy ajánlattételi határidőt határozott-e meg. Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő a törvény szerinti minimálisan megengedett határidőt írta elő, nem teszi feleslegessé annak vizsgálatát, hogy az adott helyzetben az lehetővé tette-e a megfelelő ajánlattételt.

Az ajánlattételi és részvételi határidő módosításának lehetőségét szabályozzák a § (2)-(4) bekezdései. Az ajánlattételi és részvételi határidő módosítása kizárólag a határidők hosszabbítását jelentheti. A határidő meghosszabbítása esetén követendő eljárás ahhoz igazodik, hogy az érintett határidőt tartalmazó felhívást hirdetményben közzétették-e. Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve - a közszolgáltatói szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok szerint - közvetlenül részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

Ha az ajánlattételi határidő meghosszabbítására a két szakaszból álló közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában kerül sor, az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket az új határidőről.

42-44. §

A Javaslat ezen §-ai a felhívás és a dokumentáció módosítására és visszavonására vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A módosítás szabályait rendezi a 42-43. §, külön szabályozva egyes eljárási fajták esetén követendő eljárást.

Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosításról hirdetményt kell közzétenni az ajánlattételi határidő lejárta előtt. Ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a hirdetményben nem szükséges a módosítás tartalmát megjeleníteni, elegendő a módosításának tényéről, módosított pontjainak felsorolásáról és a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről, beszerzési helyéről tájékoztatást adni a hirdetményben. A hirdetmény közzétételével egyidejűleg közvetlenül is tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik a dokumentációt átvették vagy kiegészítő tájékoztatást kértek. Az előbbi rendelkezésből következik, hogy az ajánlatkérőnek fel kell vennie azon gazdasági szereplők adatait, akik az eljárással kapcsolatban nála érdeklődtek, ez az érdeklődés lehet a dokumentációba betekintés vagy e-mailben érdeklődés a dokumentáció átvételének lehetőségéről is. Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától a Javaslat által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. A nyílt eljárásban irányadó 45 napos ajánlattételi határidő esetében e szabály szerint az ajánlatkérőnek legalább a módosító hirdetmény feladását követő 23 napban kell meghatároznia az új ajánlattételi határidőt. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni azonban arra az általános követelményre, hogy a megfelelő ajánlattételhez elegendő időt biztosítson az új határidő. Ha ez az időtartam, amely tehát egyrészt legalább az eredeti határidő fele, másrészt elegendő hosszúságú az ajánlattételhez az eredeti ajánlattételi határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani. Speciális, az ajánlatkérők helyzetének könnyítését szolgáló szabályt tartalmaz arra az esetre a Javaslat, ha kizárólag a dokumentáció módosul és az ajánlattételi határidőt nem kell meghosszabbítani. Ebben az esetben a módosításról nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról, vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették. Nem sérülnek ezáltal a gazdasági szereplők érdekei, hiszen a közvetlen értesítés hirdetmény közzététele helyett csak olyan esetben alkalmazható, amikor a felhívás tartalma változatlan marad.

A Javaslat szerint ha a dokumentáció módosítása nagyobb terjedelmű, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt kell az ajánlatkérőnek rendelkezésre bocsátania, amelyért további ellenértéket nem lehet kérni. Ha a dokumentáció részét képező terv, műszaki leírás, vagy az árazatlan költségvetés nem változik, azt nem kell a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációban újra átadni.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szintén csak egy felhívást állít össze, amelyet azonban nem hirdetmény útján tesz közzé, hanem közvetlenül küldi meg az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőknek vagy szereplőnek. A nyílt eljárásnál irányadó szabályokat kell az ajánlattételi felhívás módosításakor is alkalmazni azzal a különbséggel, hogy az ajánlattételi határidő lejárta előtt hirdetmény feladása helyett egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplőket, és -figyelemmel arra, hogy ennél az eljárásfajtánál nincsen pontosan meghatározott minimális ajánlattételi határidő - az ajánlattételi határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy a módosításról szóló közvetlen tájékoztatás megküldésétől megfelelő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattételhez.

A meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd első szakaszában az ajánlatkérő részvételi felhívást tesz közzé. A részvételi felhívást és -amennyiben ajánlatkérő a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátotta - a dokumentációt, valamint a versenypárbeszédben a részvételi felhívást és az ismertetőt az ajánlatkérő a részvételi határidő lejártáig módosíthatja. A módosítás ugyanazon szabályok szerint történhet, mint a nyílt eljárás ajánlati felhívásának módosítása, ilyenkor az ajánlatkérőnek a részvételi határidőt kell módosítania.

Különbség a jelenleg hatályos szabályokhoz képest, hogy a Javaslat az irányelvi szóhasználattal megegyezően csak azt a kiegészítő iratanyagot nevezi dokumentációnak, amelyet az ajánlatkérő az ajánlattételhez bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére és amelynek tartalma a szerződéstervezet, a műszaki leírás, az értékelés során a pontkiosztás módszerének részletes leírása. Amennyiben az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott kiegészítő iratok mindezeket az érdemi információkat nem tartalmazzák, hanem a részvételi szakaszban alkalmazandó nyilatkozatmintákat, egyéb technikai iránymutatást a részvételi jelentkezés összeállításával kapcsolatban foglalnak magukban, ennek módosításakor nem kell az ajánlatkérőnek kötelezően hirdetményt közzétenni és a részvételi határidőt módosítani. Természetesen abban a kivételes esetben, amennyiben az ilyen kiegészítő iratokban bekövetkezett módosulás akadálya lenne a megfelelő részvételi jelentkezés benyújtásának, az alapelvi rendelkezések és a megfelelő részvételi határidő biztosításának általános szabálya megkövetelheti, hogy az ajánlatkérő meghosszabbítsa a részvételi határidőt.

A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt). A versenypárbeszédben két ajánlattételi felhívás is megküldésre kerül, az ajánlattételi felhívás módosítása mindig addig a határidőig lehetséges, amely határidőre az adott felhívás alapján ajánlatot vagy az első ajánlattételi felhívás alapján megoldási javaslatot kell benyújtani. Így tehát az ajánlatkérő az első ajánlattételi felhívást a megoldási javaslat benyújtásának időpontjáig, a második ajánlattételi felhívást a végleges ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja.

A meghívásos eljárásban fennáll az ajánlatkérő kötöttsége az általa meghirdetett feltételekhez, ezért az eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt. A rendelkezés azzal függ össze, hogy a meghívásos eljárás részvételi szakaszában nyilvános hirdetményben közzétett feltételek módosítása az esélyegyenlőség, a verseny tisztasága és a nyilvánosság alapelveinek sérelmével járhatna, visszaélésekre adhatna lehetőséget. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd jellegzetessége, hogy ezen eljárási fajtáknál a meghívásos eljárástól eltérően az ajánlatkérő nincs kötve az eredetileg meghirdetett feltételekhez. A nyilvánosság, a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség biztosítása azonban ezekben az eljárásokban is megköveteli, hogy a feltételek változása bizonyos korlátok között maradjon. Ennek megfelelően mondja ki a javaslat, hogy ezen eljárások ajánlattételi szakaszában nem módosítható úgy az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció (ismertető), hogy az eljárás korábbi szakaszában (a versenypárbeszéd esetén szakaszaiban) közölt feltételek olyan jelentős mértékben változzanak, amely torzítaná a versenyt vagy sértené a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes ajánlatot tenni. A javaslat első sorban az alapelveket előtérbe helyezve írja körül a módosítás lehetőségét. Az adott esetben mindig egyedileg kell megítélni, hogy a tervezett változtatás olyan alapvető jelentőségű-e, amelynek ismeretében mások is érdekeltek lettek volna abban, hogy részvételi jelentkezést nyújtsanak be vagy valamely gazdasági szereplő, amely érvényesen tudott részvételre jelentkezni, az ajánlattételre már nem lesz képes. Az előbbi körülmények bekövetkezése különösen akkor feltételezhető, ha a beszerzés tárgya annak jellemzőiben vagy mennyiségében lényegesen változik. Egyértelműen fennállnak az előbbi körülmények továbbá akkor, ha a részvételi szakaszban vizsgált alkalmassági feltételek a módosulásra figyelemmel már nem tükrözik megfelelően a gazdasági szereplőknek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.

A Javaslat 44. §-a a felhívások visszavonásának lehetőségét szabályozza. Az eljárást megindító felhívást minden esetben az ajánlattételi vagy részvételi felhívás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza az ajánlatkérő. Ez tehát az a határidő, amelynek leteltéig az ajánlatkérő egyéb feltételek fennállása nélkül is meggondolhatja magát és az eljárást megindító felhívás visszavonásával elállhat a közbeszerzés szándékától. Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, a részvételi vagy ajánlattételi határidő lejárta előtt a visszavonásról hirdetményt kell feladni (a hirdetménynek tehát a módosítástól eltérően nem kell megjelennie ezen időpontig, elég csupán feladni) és egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági szereplőket, akik az ajánlatkérőnél érdeklődésüket jelezték. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket.

A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő már nem dönthet szabadon a felhívás visszavonásáról, az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig és csak akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Az előre nem látható elháríthatatlan ok fennállását a Javaslat azért követeli meg, hogy az ajánlatkérő az eljárásban érvényes részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők ismeretében már ne dönthessen úgy, hogy ezen gazdasági szereplőkkel nem kíván szerződni. Egyúttal védi a szabályozás az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők érdekeit is, amelyek bízva az eljárás befejezésében, költségeket vállaltak a közbeszerzési eljárásban részvétellel összefüggésben. A Javaslat értelmében ugyanakkor az előre nem látható elháríthatatlan ok fennállása esetén az ajánlatkérő jogszerűen nyilváníthatja az eljárást eredménytelenné. Ez a szabályozás egyúttal annak kereteit is kijelöli, hogy milyen esetben terhelheti kártérítési felelősség az ajánlatkérőt a polgári jog szabályai szerint a szerződéskötést megelőző együttműködési kötelezettség megszegése miatt. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. szerint jogszerűen áll el az eljárás lefolytatásától vagy az eredmény közlését követően a szerződés megkötésétől, nem tartozik felelősséggel az ajánlattevők által elvállalt költségekért.

45. §

A Javaslat e §-a a kiegészítő tájékoztatás szabályait tartalmazza. A kiegészítő tájékoztatás azt szolgálja, hogy az érdekelt gazdasági szereplők a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében szükséges tájékoztatást kérhessenek az eljárást megindító felhívásban, az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban.

Kiegészítő tájékoztatást az a gazdasági szereplő kérhet, aki az adott közbeszerzési eljárásban potenciálisan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet. E rendelkezés a hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában nem korlátozza a kiegészítő tájékoztatást kérni jogosultak körét, hiszen az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásakor még értelemszerűen nem vizsgálja a gazdasági szereplők alkalmasságát az adott eljárásban, ugyanakkor a hirdetménnyel induló eljárások első szakaszában potenciálisan bármely gazdasági szereplő lehet részvételre jelentkező vagy nyílt eljárásban ajánlattevő. Az eljárást indító ajánlattételi

felhívás vagy a közszolgáltató ajánlatkérők eljárásánál alkalmazható közvetlen részvételi felhívás megküldésekor, valamint a több szakaszból álló eljárások második (versenypárbeszédnél továbbá harmadik) szakaszában már korlátozott azon gazdasági szereplők köre, akik érdekeltnek tekintendőek és kiegészítő tájékoztatás iránt fordulhatnak az ajánlatkérőhöz.

A kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a Javaslat a 2004/18/EK irányelv 39. cikk (2) bekezdésére, 40. cikk (4) bekezdésére és a 2004/17/EK irányelv 46. cikk (2) és 47. cikk

(3) bekezdésére figyelemmel szabályozza. A határidők meghatározása részben eltér a jelenleg hatályos rendelkezésektől. A Javaslat nem határoz meg objektív határidőt a gazdasági szereplők számára a tájékoztatás kérésére. Ha ugyanakkor a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet olyan időpontban nyújtják be, hogy az ajánlatkérő nem képes a kiegészítő tájékoztatást a Javaslat szerinti határidőben megadni, a kiegészítő tájékoztatást csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és megküldése még az ajánlattételi, illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges. A Javaslat nem csak azt határozza meg, hogy a részvételi vagy ajánlattételi határidő lejárta előtt hány nappal kell a tájékoztatást megadni, hanem azt is előírja, hogy a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kellajánlatkérőnek válaszolnia. Ez utóbbi határidő azt szolgálja, hogy a gazdasági szereplők által feltett kérdésekre az ajánlatkérő válaszát mihamarabb megadja, és ne úgy járjon el, hogy az akár hetekkel korábban benyújtott kérelmeket összegyűjtve, az ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző hatodik napon adja meg az összes ajánlattevői kérdésre vonatkozó válaszát. Az ajánlatkérő az ajánlattételi vagy részvételi határidőt a 2004/18/EK irányelv 38. cikkének (7) bekezdésére és a 2004/17/EK irányelv 45. cikkének (9) bekezdésére tekintettel köteles meghosszabbítani, ha a kiegészítő tájékoztatást megfelelő időben kérték, az ajánlatkérő azonban a tájékoztatást nem tudja az előírt időben megadni. Az ajánlatkérőnek ilyenkor nem kell hirdetményt feladnia a határidő módosításáról, ha az eljárást megindító felhívásban előírta, hogy a dokumentáció (ismertető) megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat a gazdasági szereplőket, akik már átvették a dokumentációt, egyidejűleg írásban kell tájékoztatni a határidő meghosszabbításáról, azokat, akik még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni.

A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte (így kiegészítő tájékoztatást kért, a dokumentációt átvette, a dokumentációba betekintett, e-mailben érdeklődött a dokumentáció átvételéről) a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére.

A verseny tisztaságának megőrzése érdekében a Javaslat arra vonatkozó előírásokat is tartalmaz, hogy az ajánlatkérő a versenyző gazdasági szereplőknek egymásról a lehető legkevesebb információt osszon meg. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő ezért nem jelölheti meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.

A (6) bekezdés fenntartja az ajánlatkérő számára azt a 2010 szeptemberében bevezetett lehetőséget, hogy a dokumentáció módosítására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közölje, hogy a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást megindító felhívástól vagy a törvény rendelkezéseitől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. A (7)-(8) bekezdések a konzultáció és a helyszíni bejárás tartásának lehetőségét szabályozzák.

46-48. §

A javaslat e §-ai arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket, hogy az ajánlatkérő hogyan köteles megadni az eljárást indító felhívásban - valamint a műszaki leírás keretében a dokumentációban - a közbeszerzés tárgyát, azaz annak az árunak, szolgáltatásnak vagy építési beruházásnak leírását, amelynek megrendelése érdekében szerződést kíván kötni. Az eljárást megindító felhívásban köteles az ajánlatkérő közzétenni a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének meghatározását.

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során támasztott követelményeket alapvetően a nyilvánosság alapelvének megfelelően a felhívásban kell megadnia. Ezt a megközelítést helyezi előtérbe a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, ezek azonban nem járhatnak azzal, hogy olyan személy (szervezet), amely az eljárást megindító felhívás alapján ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. Noha a részletes műszaki leírást a dokumentáció adja, a felhívásban meg kell jelennie az elvégzendő feladatoknak és lényeges paramétereknek, amelyek egyértelműen lehetővé teszik az ajánlattevő számára az elvégzendő munkák körének, illetve annak megítélését, hogy tud-e ajánlatot tenni a közbeszerzési eljárásban.

A mennyiség meghatározásával kapcsolatban a Javaslat fenntartja azt a szabályt, hogy a mennyiséget úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, feltüntetve az eltérés százalékos mértékét. A szabályhoz kapcsolódó gyakorlatban rögzült, hogy az ajánlatkérő csak egy irányban adhatja meg az eltérés lehetőségét, tehát emellett vagy a legmagasabb vagy a legalacsonyabb mennyiségi értéket kell közölnie. Ezen a megközelítésen a Javaslat nem kíván változtatni, az ajánlatkérők számára csak technikai kérdést jelent, hogy igényüket egy középmérték meghatározásával és ahhoz képest +/- irányú eltéréssel vagy a legfelső vagy legalsó mérték megadásával egy irányú eltérési lehetőséggel határozzák-e meg. Természetesen amennyiben az ajánlatkérő ilyen módon keretjelleget épít be a beszerzés tárgyába, a becsült érték meghatározása során a 11. § (1) bekezdése értelmében a keretjelleggel meghatározott rész értékét is beszámítva, a lehetséges legnagyobb mennyiségért járó teljes ellenérték összegét kell figyelembe venni. A Javaslat a kis- és középvállalkozások részvételének elősegítése érdekében fenntartja az ajánlatkérő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy - amennyiben az a beszerzés tárgyának jellegére figyelemmel lehetséges és egyéb szempontok szerint nem ésszerűtlen - tegye lehetővé a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Az ajánlatkérő első lépcsőben azt köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a részajánlat-tétel lehetőségének biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyára tekintettel az objektíven lehetséges, második lépcsőben azt vizsgálja az ajánlatkérő, hogy gazdasági, műszaki és minőségi szempontok miatt nem ésszerűtlen-e az egyes részekre adott esetben különböző gazdasági szereplőkkel, több szerződést kötni. Az ésszerűség mindig az adott beszerzés egyedi körülményei szerint ítélhető meg. A gazdasági szempontok esetén összefüggésben áll a közpénzek hatékony és gazdaságos elköltésének követelményével. Az elvégzendő munkák műszaki egysége is eredményezheti azt, hogy annak feldarabolása a munkavégzés szempontjából rossz megoldás. De az adott helyzetben előfordulhatnak olyan egyéb körülmények is - pl. rendkívüli sürgősséggel megkötött szerződéseknél - amikor a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó más körülmény indokolja a részekre bontás ésszerűtlenségét.

A részajánlat tételének biztosítása esetén az ajánlati vagy több szakaszból álló eljárások esetén részvételi felhívásban elő kell írni, hogy a beszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. Az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban azt is megjelöli, hogy egy ajánlattevő egy részre, egy vagy több részre vagy valamennyi részre nyújthat be ajánlatot. Amennyiben ajánlatkérő a felhívásban a "valamennyi részre" opciót jelöli meg, ez azt jelenti, hogy az ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt ajánlatkérő nem teheti számára kötelezővé.

Figyelemmel arra, hogy alkalmassági követelményeket az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára korlátozva, legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő, részajánlattétel biztosításakor az alkalmassági követelményeket is az egyes részekhez igazodóan kell meghatároznia.

A 47. § a többváltozatú (alternatív ajánlattétel) lehetőségét szabályozza, amelyet az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban szerepeltetnie kell. Az alternatív ajánlattéttel azt jelenti, hogy az ajánlatkérő a beszerzés tárgyának (vagy a szerződéses feltételeknek) több változatára kér be ajánlatot az ajánlattevőktől - ilyenkor a felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia az egyes változatok műszaki leírását és egyéb követelményeit. Az ajánlatkérő - az irányelvi rendelkezések nyomán - csak akkor rendelkezhet a többváltozatú ajánlattétel lehetőségéről, ha az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására irányuló értékelési szempontot alkalmazza az eljárásban. Az ajánlatkérő ilyenkor is csak egy értékelési szempontrendszert határozhat meg a felhívásban, és ennek a szempontrendszernek kell alkalmasnak lennie arra, hogy a több változatú ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztható legyen. Nem érinti valamely ajánlatban benyújtott változat jogszabálynak való megfelelőségét az a tény, hogy elfogadása esetén a közbeszerzés tárgya árubeszerzés helyett szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatás megrendelése helyett árubeszerzésnek minősülne, a felhívásban és dokumentációban meghatározott követelményeken túl nem köti tehát az ajánlattevőt az, hogy ajánlatkérő a felhívásban árubeszerzésként vagy szolgáltatásmegrendelésként tüntette-e fel a beszerzés tárgyát.

A 48. § a műszaki leírás fogalmát határozza meg, amely mellett a műszaki leírásra vonatkozó részletes szabályokat külön rendelet tartalmaz. A közbeszerzési műszaki leírás megadható a felhívásban, de rendszerint a dokumentáció részét képezi.

49-54. §

A Javaslat VIII. fejezetét alkotó rendelkezések a dokumentációval kapcsolatos szabályokat tartalmaznak. Különbséget jelent a jelenleg hatályos szabályokhoz képest, hogy a Javaslat csak az ajánlattételhez szükséges dokumentációt szabályozza, és csak azt az iratanyagot nevezi dokumentációnak, amelyet az ajánlatkérő az ajánlattételhez bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésére. A dokumentáció tartalmára vonatkozóan a Javaslat e címtől eltérő helyen is tartalmaz rendelkezéseket, a dokumentáció tartalmának legfontosabb részét képezik a szerződéstervezet, a műszaki leírás, az értékelés során a pontkiosztás módszerének részletes leírása. Magában foglalja emellett a dokumentáció az ajánlat elkészítésével kapcsolatos egyéb információkat és - segítve az ajánlat összeállítása során a teljesség ellenőrzését - a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, építési beruházás esetén árazatlan költségvetési kiírást. Ha az ajánlatkérő nyilatkozatmintákat bocsát rendelkezésre, azok csak ajánlottak lehetnek, az ajánlatkérő tehát tartalmi szempontból vizsgálhatja, hogy megfelelő-e az ajánlattevői nyilatkozat. Az átláthatóság és a nyilvánosság elveinek megfelelően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő jogosult egyes, a felhívásban nem kifejtett elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes.

A dokumentáció - versenypárbeszédnél ismertető - készítése az uniós értékhatár feletti eljárásokban kötelező, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetét kivéve. A versenypárbeszédben az ismertető elnevezés azt a különbséget tükrözi a dokumentációhoz képest, hogy előbbi a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását csak olyan mértékben adja meg, ahogyan az ajánlatkérő erre képes.

A dokumentációnak nyílt eljárás esetén az ajánlati felhívás megjelenésének napjától, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén - amennyiben készül dokumentáció - az ajánlattételi felhívás megküldésétől, meghívásos és hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén legkésőbb az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjától az ajánlattételi határidő lejártáig kell rendelkezésre állnia. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak meg kell vásárolnia vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie. Nem lényeges tehát, hogy az a gazdasági szereplő, aki a dokumentációt átveszi, később a részvételi jelentkezésben vagy ajánlatban milyen minőségben szerepel, és közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők közül is elég egynek átvennie a dokumentációt.

Az 50-51 . § a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját határozza meg. Az egy és több szakaszból álló eljárások között különbséget jelent, hogy a dokumentációt (versenypárbeszédben az ismertetőt) - miután az az ajánlattételhez szükséges - a több szakaszból álló eljárásokban főszabály szerint az ajánlattételi felhívással együtt kell megküldeni, míg a nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban köteles megadni a rendelkezésre bocsátás módjára vonatkozó információkat.

Az ajánlatkérő úgy is biztosíthatja a dokumentációhoz való hozzáférést, hogy azt elektronikus úton közvetlenül elérhetővé teszi a gazdasági szereplők számára. Mivel a dokumentáció átvételéhez a törvény különböző joghatásokat fűz (a dokumentációt átvett gazdasági szereplőket értesíteni kell a felhívás vagy a dokumentáció módosításáról, a kiegészítő tájékoztatást meg kell számukra küldeni), elektronikus elérés esetében is megoldást kell találnia arra az ajánlatkérőnek, hogy a dokumentációt elektronikusan letöltő gazdasági szereplők adatait (nevüket, székhelyüket, fax-számot és elektronikus elérhetőséget) rögzítse.

A dokumentáció közvetlen elektronikus elérésének biztosítása esetén a Javaslat az egyes eljárási fajták szabályainál rögzített módon lehetővé teszi az ajánlattételi határidő rövidebb meghatározását.

A dokumentációt, amely a Javaslat szóhasználatában minden esetben az ajánlattételhez szükséges dokumentációt jelent, a több szakaszból álló eljárásoknak már a részvételi szakaszában rendelkezésre bocsáthatja az ajánlatkérő. A közbeszerzési irányelvek rendelkezéseinek megfelelően (2004/17/EK irányelv 47. cikk (6) bekezdése; 2004/18/EK irányelv 38. cikk (6) bekezdése) a dokumentáció elektronikus közvetlen elérhetősége csak akkor eredményezheti a meghívásos és közszolgáltatói szerződéseknél a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban az ajánlattételi határidő rövidítését (a külön jogszabályban rendezettek szerint), amennyiben a dokumentáció már az eljárást meghirdető hirdetménynek, azaz a részvételi felhívásnak vagy a közszolgáltatói szerződéseknél eljárás meghirdetésére irányuló időszakos előzetes tájékoztató vagy előminősítési hirdetmény megjelenésének időpontjában elérhető a gazdasági szereplők számára. Az elektronikus közzététel mellett tehát a határidő rövidítéséhez az is szükséges, hogy a dokumentációt ne csak az ajánlattételi felhívással egyidejűleg, hanem már jóval korábban, a hirdetmény megjelenésekor rendelkezésre bocsássa az ajánlatkérő.

A Javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő ellenértéket kérjen a dokumentációért, amely kizárólag az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költségek mértékéig terjedhet. A dokumentáció előállításának költsége nem csak az adminisztratív költségeket, a fénymásolás, nyomtatás költségét foglalhatja magában, hanem az előállításhoz igénybe vett szellemi tevékenység ellenértékét, pl. adott esetben tanácsadói díjakat is. A Javaslat azt a kötelezettséget rója az ajánlatkérőre, hogy a dokumentáció ellenértékét valós költségekkel tudja alátámasztani, amennyiben erre nem képes, az önmagában is megalapozza az 52. § (1) bekezdésének megsértését.

A Javaslat szerint az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés elkészítéséhez is kiegészítő iratokat bocsáthat a gazdasági szereplők rendelkezésére. A részvételi jelentkezés elkészítését segítő útmutatás és nyilatkozatminták a Javaslatban egyértelműen elkülönülnek a dokumentációtól, amely az ajánlattételhez szükséges, elkészítése fő szabály szerint kötelező, és a Javaslat meghatározza kötelező tartalmát, valamint egyéb jogkövetkezményeket is fűz hozzá (változása esetén határidő-hosszabbítás; ha az ajánlatkérő már a részvételi felhívás megjelenésekor közvetlenül elektronikusan hozzáférhetővé teszi, rövidebb ajánlattételi határidő határozható meg). A különbségtétel azzal függ össze, hogy a közbeszerzési irányelvek is csak az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz fűznek szabályokat, annak tatalmára vonatkozóan rendelkeznek, míg a részvételi jelentkezés elkészítéséhez nyújtott iratok - figyelemmel arra, hogy azok nem tartalmazzák az ajánlattételhez szükséges előírt fontos érdemi információkat - nem szabályozottak. Természetesen az ajánlatkérőnek ezekkel kapcsolatban is be kell tartania a Javaslat alapelveit, lehetővé kell tennie a megfelelő részvételre jelentkezés benyújtását a gazdasági szereplőknek és a kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, mindazon egyéb szabályok azonban, amelyeket a Javaslat a dokumentációval kapcsolatban előír (kötelező tartalom, határidőre vonatkozó jogkövetkezmények), nem alkalmazandóak ezen kiegészítő iratokra.

A Javaslat 54. §-a egy olyan rendelkezést tartalmaz, amely részben az ajánlati vagy több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi felhívás tartalmára vonatkozik. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ha az ajánlatkérő előírja az (1) bekezdés szerinti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. A Javaslat a hatályos törvénytől eltérően nem ad felhatalmazást a hatóság tájékoztatásadásának módjára és díjára, az illetékes szerveknek a tájékoztatást ingyenesen, akár honlapjukon közzétéve kell megadnia.

55. §

A Javaslat IX. fejezete az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelményeket szabályozza, amelyek lehetnek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők jogi helyzetére, műszaki és szakmai feltételekre vagy gazdasági és pénzügyi feltételekkel kapcsolatos követelmények. A jogi helyzetre vonatkozó előírásokat a Javaslat mint kizáró okokat jeleníti meg, míg a műszaki-szakmai és gazdasági-pénzügyi feltételek a szerződés teljesítésére való alkalmasság körében jelennek meg. Az 55. § ennek megfelelően rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott alkalmassági követelményeknek, és egyben nem áll kizáró ok hatálya alatt. A több szakaszból álló közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő az előbbieket már a részvételi szakaszban ellenőrzi és érvénytelen lesz a részvételi jelentkezése annak a gazdasági szereplőnek, aki a feltételeknek nem felel meg.

A kizáró okokat (kötelező és választhatóan előírható) a Javaslat taxatív módon felsorolja, míg az alkalmasságra vonatkozó követelmények nem találhatóak meg a jogszabály szövegében. Külön jogszabály határozza meg, hogy milyen igazolások, nyilatkozatok kérhetőek be a gazdasági szereplőktől, az ajánlatkérő ezek ismeretében köteles az alkalmasság feltételeit úgy meghatározni, hogy legalább egy a műszaki, illetve szakmai alkalmasságra, valamint legalább egy a pénzügyi és gazdasági alkalmasságra vonatkozó alkalmassági követelményt előírjon. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni.

Az alkalmassági feltételek meghatározásakor az ajánlatkérőnek a következőkre kell figyelemmel lenni:

- pontosan határozza meg, hogy milyen körülmények megléte esetén alkalmas vagy milyen körülmények hiányában alkalmatlan a szerződés teljesítésére a gazdasági szereplő. Az ajánlatkérő pozitív módon (Alkalmas a részvételre jelentkező/ajánlattevő, ha...) vagy negatív meghatározással (Alkalmatlan a részvételre jelentkező/ajánlattevő, ha...) is előírhatja az alkalmassági feltételt.

- az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia. Az alkalmasság körében így pl. csak olyan referenciák követelhetőek meg, amelyek az adott közbeszerzés tárgyához kapcsolódó tapasztalatot igazolnak, vagy csak olyan műszaki felszereltség írható elő, ami az adott közbeszerzés teljesítéséhez szükséges.

- azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az alkalmasság előírása arányos kell hogy legyen az adott közbeszerzés jellemzőivel, nem követelhet meg többet, mint ami valóban szükséges a teljesítéshez vagy pl. a referenciák esetében mint ami valóban alátámasztja, hogy a gazdasági szereplő egy megegyező nagyságrendű feladatot teljesíteni tud.

A Javaslat 55. § (4) bekezdése szerint az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek azon, a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körébe eső követelmények esetében pedig, amelyek értelemszerűen csak egy gazdasági szereplőre vonatkoztathatóak, elegendő, ha egyikük igazolja megfelelőségét. Utóbbi rendelkezés a közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők helyzetén könnyít. Az ajánlatkérők által előírt pénzügyi-gazdasági alkalmassági követelmények körében nyilvánvalóan csak egy ajánlattevőre vonatkoztatható például, hogy mérleg szerinti eredménye negatív-e, a beszámoló különböző adataiból számolható mutatószám megfelel-e az előírt mértéknek vagy számláján az ajánlatkérő által megjelölt időszakban volt-e sorbanállás. Ilyen alkalmassági feltételek kizárólag úgy értelmezhetőek, hogy azoknak a gazdasági szereplők egyenként tudnak megfelelni. Az árbevétel tekintetében előírtak ugyanakkor teljesíthetők olyan módon is, hogy az ajánlattevők együttesen felelnek meg az előírtaknak. Az előbbiek szerint a közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) megfelelése jelentheti azt is, hogy valamely feltétel (pl. az árbevétel vagy a referenciák száma) tekintetében az ajánlattevők adatai összeadódnak, valamint azt is, hogy több közül az egyik ajánlattevő rendelkezik az ajánlatkérő által megkövetelt szakemberrel vagy felelősségbiztosítással.

A Javaslat megszünteti a sok kérdést felvető erőforrást nyújtó szervezet fogalmát, a Javaslat általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, két szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az ajánlati (részvételi) felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A Javaslatban zárójelbe tett "is" szócska kifejezi, hogy a külső szervezet adtainak felhasználása egyrészt helyettesítheti az ajánlattevő alkalmasság igazolása körében megjelölt adatait, másrészt kiegészítheti azokat. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Szükséges azonban rendelkezni arról, hogy olyan esetekben, amikor az alkalmasság igazolásához bemutatottakat az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem tudja ténylegesen igénybe venni (ilyen tulajdonképpen minden, a múltra vonatkozó feltétel előírása, különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák), a visszaélések elkerülése érdekében a jogszabály tartalmazzon olyan előírást, amely biztosítja, hogy a külső szervezet adatai valóban alátámasztják az ajánlattevő alkalmasságát. Referenciák esetén az előbbiekre fgyelemmel az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, és a bevonás leírt módjának ténylegesen lehetővé kell tennie e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során a ténylegesen rendelkezésre nem bocsátható pénzügyi kapacitásra vonatkozó adatokat pedig csak akkor lehet külső szervezettel igazolni, ha az ajánlattevő ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben éri, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térül meg. A kezességvállalással tehát a Javaslat a visszaélések elkerülése érdekében komoly felelősségvállalást ír elő azon szervezetek számára, amelyek olyan kapacitásaikkal igazolják az ajánlattevő alkalmasságát, amelynek a teljesítés során konkrét felhasználása nem elképzelhető. A kezesség a Javaslat háttérjogszabályát képező Ptk. 272. §-a alapján a hitelező (ez esetben az ajánlatkérő) és a kezes (a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet) szerződésével jön létre. Kezességgel feltételes és jövőbeni követelés is biztosítható, és bár a kezesség vállalása a Ptk. 272. § (2) bekezdése alapján csak írásban történhet, a kezesi szerződés érvényessége a bírói gyakorlat alapján nincs írásbeli alakhoz kötve, ezért a kezesség vállalásának elfogadása más módon is megtörténhet (pl. ráutaló magatartással), a kezesség elfogadását nem kell feltétlenül írásban visszaigazolni (BH1993.631, BH1995.108, BDT2007.1535). Az előbbieknek megfelelően tehát a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet kezességvállaló nyilatkozata az ajánlatkérő kifejezett írásbeli visszaigazolása hiányában is érvényesíthető kötelezettségvállalást keletkeztet, amennyiben az alkalmasság igazolásához az ajánlatkérő a nyilatkozatot elfogadja, ez egyúttal magában foglalja a jogszabály által előírt kezességvállalás elfogadását is az ajánlatkérő részéről. A külső szervezet kezességvállalása ugyanakkor többszörösen feltételes, felelőssége csak arra az esetre áll fenn, ha az az ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevőként szerződő fél, amelynek alkalmasságát igazolta, az ajánlattevő fizetésképtelen helyzetbe kerül, másrészt felelőssége csak azon károk megtérítésére szorítkozik, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg az ajánlatkérő számára.

56-57. §

A Javaslat 56-57. §-ai a kizáró okokra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. A kizáró okok határozzák meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, a részvételre jelentkező, az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az eljárásból kizárásra kerül. A kizárás esetleges későbbi jogkövetkezményei (a Javaslat 56. § (1) j) pontja szerint) azt a szervezetet (személyt) terhelik, akinek vonatkozásában a kizáró ok fennáll és emiatt az eljárásból kizárják, az érintett közbeszerzési eljárásban azonban az ajánlattevő (részvételre jelentkező) mellett az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kizárása is mindenképp kihat a teljes ajánlatra (részvételi jelentkezésre), és annak érvénytelenségét eredményezi a Javaslat 74. § (1) c) pontja szerint.

Az 56. § azokat a kizáró okokat tartalmazza, amelyeket a közbeszerzési eljárásban kötelező érvényesíteni és az ajánlattevői oldalon részt vevő minden szereplőre vonatkoznak (ajánlattevő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet). Ezeknek a kizáró okoknak a köre változik az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdés b) pontjának átültetése révén. Ezen irányelvi rendelkezésen alapul a Javaslat 56. § (1) gb) pontja, amely előírja, hogy a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy alkalmasságot igazoló szervezet az a foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szerinti engedély nélkül foglalkoztat. Lényeges jogpolitikai célt jelenít meg, hogy az adóelkerülést célzó offshore vállalkozások nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem alvállalkozói vagy kapacitást biztosító szervezetként.

Az 57. § azon kizáró okok körét szabályozza, amelyek közül egy vagy több az ajánlatkérő választása szerint írható elő az eljárásban. Ezek a kizáró okok - megelőzendő azok megkerülését - szintén előírhatóak az ajánlatkérő választása szerint az ajánlattevő mellett az alvállalkozókra vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetre is. Kisebb változást jelent a választható kizáró okok körében, hogy a köztartozások esetére a Javaslat nem tartja fenn azt az önkormányzati ajánlatkérőkre jelenleg vonatkozó eltérő szabályt, hogy a helyi önkormányzati ajánlatkérő az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adótartozásra vonatkozó kizáró okot írhat elő. A rendelkezés elmaradása az adminisztratív terhek csökkentésének céljával áll összefüggésben arra tekintettel, hogy a helyi adóval kapcsolatban - nyilvánosan elérhető elektronikus adatbázis hiányában -igazolást kell becsatolni, amely a fővárosban a kétszintű önkormányzati rendszer és az ehhez igazodó helyi adókkal kapcsolatos hatás- és jogkör megosztása alapján mind a kerületi adóhatóság, mind pedig a főváros önkormányzati adóhatósága igazolásának a csatolását is jelenti. A jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ezen igazolási teher megszüntetése nem jelent aránytalan könnyítést az ajánlattevők számára, ugyanakkor az eljárások gyorsabb és eredményesebb lefolytatása érdekében indokolt.

58. §

Általánosan az igazolás-benyújtási kötelezettségekre vonatkozóan tartalmazza a Javaslat 58. §-ának (1) bekezdése, hogy az ajánlatkérő kizárólag olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához, mivel igazolják c) az ajánlattevők megfelelőségét, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását;

d) azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.

Az előbbiekből következik tehát, hogy az ajánlatkérő a jogszabályban foglalt igazolási kötelezettségen kívül csak olyan egyéb igazolások benyújtását írhatja elő, amely a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknak való megfelelést szolgálja. Az 58. § (1) bekezdésének szabálya az előírható igazolások körét szabályozza, igazolásról jellemzően akkor beszélhetünk, ha valamely körülményt az ajánlatevőtől különálló személy/szervezet tanúsít.

Egyéb dokumentumok adott esetben a fenti két tárgykörön kívül is megkövetelhetőek, pl. egy tartalomjegyzék vagy valamely szerződéses feltételre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat benyújtása, az ajánlatkérőnek azonban ilyen esetben is a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel kell eljárnia, amelyből következik, hogy indokolatlan kötelezettségekkel nem nehezítheti meg az érvényes ajánlattételt.

A Javaslat a jelenleg hatályos törvénytől eltérően nem sorolja fel az alkalmasság és a kizáró okok tekintetében az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) által benyújtandó dokumentumok, igazolások körét. A Kormány rendeletben határozza meg, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok igazolására milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő vagy köteles elfogadni. Utóbbi fordulat arra utal, hogy ha egy gazdasági szereplő az ajánlatkérő által a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében kért dokumentumot valamely jogos okból nem tudja benyújtani (pl. nem tudja két évvel korábbi beszámolóját csatolni az eljárásban, mivel két éve még nem állt fenn a cég) más egyéb, megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi alkalmasságát. Az igazolási mód szabályait ebben a kérdésben is a külön jogszabály rendezi. A Javaslat szerint a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozók, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet tekintetében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a kötelező kizáró okokra vonatkozóan csak nyilatkozni köteles, hogy e szervezetek nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá, egyéb igazolásokat vagy nyilatkozatokat e szervezeteknél nem szükséges csatolni a kizáró okokról. Figyelemmel arra, hogy számos kizáró ok fenn nem állását az ajánlattevő nyilatkozata igazolja, az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. Ezen jogosultságnak a biztosítása segíti az ajánlattevő nyilatkozatának ellenőrzését olyan kizáró okok vonatkozásában, amelyeket az ajánlatkérő egyébként nem tudna ellenőrizni, ha azzal kapcsolatban kétség merül fel.

59. §

A § az ajánlati biztosíték szabályait rendezi.

Az ajánlatkérő - az eljárást megindító felhívásban - ajánlati biztosíték adásához kötheti a közbeszerzési eljárásban való részvételt, amellyel az ajánlattevők ajánlati kötöttségének megtartását biztosítja.

Az előbbiekből következik, hogy csak az ajánlattétel köthető biztosítékhoz, a több szakaszból álló eljárásoknak a részvételi szakaszában történő részvétel nem. Az eljárást megindító felhívásra vonatkozó rendelkezések szerint az ajánlati biztosítékra vonatkozóan ugyanakkor már a részvételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő az eljárás ajánlattételi szakaszában való részvételt milyen összegű biztosíték adásához fogja kötni. Erre azért van szükség, hogy a gazdasági szereplők ebben a szakaszban megítélhessék, milyen terhet ró majd rájuk az ajánlattételi szakaszban a biztosíték rendelkezésre bocsátása. Az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig (ez általában néhány nap az ajánlattételi határidőt megelőzően), az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia is kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Amennyiben az ajánlattevő ajánlatában nem csatolja az erre vonatkozó igazolást, azt hiánypótlás keretében nyújthatja be. Lényeges különbség azonban, hogy amennyiben az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre, ajánlata érvénytelen, magát az ajánlati biztosítékot tehát nem lehet hiányként pótolni. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó -kötelezvénnyel. A befizetés helyét, az ajánlatkérő fizetési számlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni. A Javaslat az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban is érvényesíti azt az elvet, hogy az ajánlattevőkkel szemben előírt követelményeknek arányosaknak kell lenniük. A biztosíték mértékét ezért az ajánlatkérőnek azzal arányosan kell meghatároznia, hogy előre láthatólag mekkora költségeket okoz számára az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása.

Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.

A biztosítékot vissza kell fizetni a Javaslat által meghatározott határidőben minden olyan esetben, amikor az ajánlattevő ajánlati kötöttségéhez megfelelően tartja magát az eljárásban. Az előbbiektől eltérően a nyertes ajánlattevő részére akkor nem kell visszafizetni a biztosítékot, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

Az ajánlati biztosíték ugyanakkor az ajánlatkérőnek a törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítését is biztosítja. Ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles, ha nem tájékoztatja az elbírálásra rendelkezésére álló időtartam alatt az ajánlattevőket az eljárás eredményéről vagy ha a nyertes ajánlattevővel a szerződést nem köti meg.

Figyelemmel arra, hogy a Javaslat az ajánlati kötöttség időtartamát korlátozza, és - ha több idő szükséges az elbíráláshoz - az ajánlatkérő felhívhatja az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására, szükséges rendezni, hogy ebben az esetben mi lesz a biztosíték sorsa. Ilyenkor ugyanis az 59. § (6) a) pontjától eltérően nem arról van szó, hogy az ajánlatkérő nem értesíti időben az ajánlattevőket az eljárás eredményéről, hanem él azzal a törvény adta lehetőségével, hogy az ajánlattevőket felhívja ajánlataik további fenntartására, amely idő alatt azokat el tudja bírálni. Amennyiben az ajánlatkérő felhívására egy ajánlattevő - vagy mindegyik ajánlattevő - úgy dönt, hogy nem tartja fenn ajánlatát, a biztosíték nem kétszeres összegben jár vissza.

Mivel az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttséget biztosítja, a biztosítékot az ajánlatkérő is csak ezen időszakra írhatja elő. Amennyiben sor kerül az ajánlati kötöttség meghosszabbítására, az időközben lejárt kezességvállalás vagy bankgarancia megújítása szükséges, amelyre az ajánlatkérőnek már abban a felhívásban fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét, amelyben ajánlataik fenntartását kéri tőlük.

60. §

Az ajánlatokkal és a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos általános szabályokat rögzít. Az ajánlatot az ajánlattevőknek úgy kell elkészítenie, hogy megfeleljen az ajánlatkérő által az ajánlattételi (vagy esetleg már a részvételi) felhívásban és a dokumentációban az ajánlatokkal kapcsolatban támasztott feltételeknek, mind tartalmi, mind pedig formai szempontból. Az ajánlatnak emellett a jogszabályokban meghatározott feltételeknek is meg kell felelnie, hiszen az ajánlatkérő előírásain túl az is érvénytelenségi ok, ha az ajánlat egyébként a jogszabályokban megszabott előírásoknak nem felel meg. A közbeszerzési jogszabályoknak való megfelelés tekintetében a kettő nagy részben egybeesik, hiszen az ajánlatkérő a Javaslat értelmében számos kötelezettségre a felhívásban köteles a figyelmet felhívni.

Több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezést a részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A Javaslat itt sorol még fel néhány olyan elemet, amelyet a részvételi jelentkezésnek vagy az ajánlatnak tartalmaznia kell.

A Javaslat a hatályos törvénnyel megegyezően előírja, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett ajánlati nyilatkozatát, amelyben nyilatkozik az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

A részvételi jelentkezéssel kapcsolatos alapvető szabály, hogy abban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot.

Az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben továbbá az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az egyéb előírt dokumentumok benyújtása mellett nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mind az ajánlatnak, mind a részvételi jelentkezésnek kell felolvasólapot tartalmaznia, amely feltünteti azokat az információkat, amelyeket ajánlatkérő köteles a bontáson nyilvánosan ismertetni.

Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. Arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevőt az ajánlattételi határidő lejárta után hogyan terheli ajánlati kötöttség, az egyes eljárási fajtákra vonatkozóan meghatározott szabályok irányadóak.

61-62. §

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának módjára vonatkozó rendelkezéseket, valamint a bontás szabályait rögzíti.

Az ajánlatokkal és a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos követelmény, hogy azokat írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. A Javaslat az érvénytelenség szabályainál nem teszi lehetővé, hogy olyan formai követelmény hiánya miatt minősüljön egy ajánlat érvénytelennek, amelyet az ajánlatkérő írt elő. A jogszabályban foglalt formai követelmények, az e §-ban foglalt írásbeli és zárt csomagolású ajánlat hiánya ugyanakkor érvénytelenséghez vezet, hiszen természeténél fogva nem olyan hibáról van szó, amelynek hiánypótlás keretében korrigálására sor kerülhetne. Az ajánlatkérő az ajánlatoknak és részvételi jelentkezéseknek a postai és személyes benyújtástól eltérő módon történő benyújtását is megengedheti, így különösen az elektronikus benyújtást, ha képes biztosítani, hogy az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtt ne kerüljenek felbontásra, valamint az ajánlatkérő érdekkörében ne kerüljenek jogosulatlan felhasználóhoz.

A Javaslat azt is rendezi, hogy a határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés csomagolása az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező személyének megállapítása céljából bontható fel, egyéb tekintetben az ajánlatkérő azokat nem vizsgálja és a felbontásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Az eljárásokban a nyilvánosság elvét jeleníti meg a bontás, mint eljárási cselekmény, amelynek során a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők meggyőződhetnek arról, hogy mely ajánlatok és részvételi jelentkezések érkeztek be határidőre, és a versenytársak milyen ajánlatot tettek. Az ajánlatok bontása különösen azért garanciális jelentőségű, mert az egy időben történő nyilvános bontás révén az ajánlatkérő nem oszthat meg az ajánlattételi határidőt megelőzően semmilyen információt az ajánlattevőkkel pl. a másik által tett ajánlati árról. Sem az irányelvek, sem más európai jogszabályok nem írják elő a részvételi jelentkezések nyilvános bontását, amelynek funkciója csupán annyi, hogy ellenőrizhessék a gazdasági szereplők, valóban határidőre érkeztek be a részvételi jelentkezések. A nyilvánosság egyfajta garanciát jelent, ezért a Javaslat a részvételi bontás intézményének megtartása mellett döntött, bár annak esetleg negatív hatásai is lehetnek az egymással versenyző gazdasági szereplők ajánlattételt megelőző megismerkedésére figyelemmel.

A bontáson a nyilvánosságot csak az ajánlatok bontására nézve korlátozza a Javaslat, mivel csak itt hangzanak el érdemi információk az ajánlatokról, amelyekkel kapcsolatban a Javaslat a gazdasági szereplők üzleti érdekeit védelemben részesíti. A bontáson az ajánlatkérőnek azt is lehetővé kell tennie, hogy aki a jelenlétre jogosultak közül kéri, betekinthessen felolvasólapba, ezáltal nem férhet kétség hozzá, hogy az ajánlatkérő valóban azt olvassa fel, amit ajánlatában az ajánlattevő benyújtott. A bontásról az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek vagy a részvételi jelentkezések bontása esetén részvételre jelentkezőnek.

63-66. §

Az ajánlatok, valamint a részvételi jelentkezések felbontását követően az ajánlatkérő feladata azok elbírálása, amely kötelezettség alól kizárólag akkor mentesül, ha a közbeszerzés megkezdését követően általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében beállott

lényeges körülmény miatt nem lenne képes a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén annak teljesítésére. A több szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában pedig csak akkor, ha az előre nem látható és elháríthatatlan akadály az ajánlattételi határidő lejárta után következett be.

Az ajánlatok elbírálása során ajánlatkérőnek meg kell ítélnie, hogy mely ajánlatok érvényesek vagy érvénytelenek. Ennek keretében egyszakaszos eljárásokban meg kell állapítania az ajánlattevő alkalmasságát vagy alkalmatlanságát (több szakaszból álló eljárásokban ez a részvételi jelentkezések bírálatakor történik), illetve hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni, és az ajánlatok minden egyéb tekintetben megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi vagy a már a részvételi felhívásban meghatározott követelmények esetén a részvételi) felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ennek a vizsgálatnak a keretében kerülhet sor hiánypótlásra, felvilágosítás kérésére, számítási hiba javítására vagy irreálisan alacsony árral összefüggésben indokolás kérésére.

Az ajánlatkérő feladata mindazon tények, adatok ellenőrzése, amelyek magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen elérhetőek.

Az ajánlatkérő köteles a bírálat során megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ezt követően az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont, illetve részszempontok alapján kell értékelni.

A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek azt kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és meg kell állapítani a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely részvételi jelentkezések érvénytelenek, és hogy van-e olyan részvételre jelentkező, akit az eljárásból ki kell zárni. A részvételi szakaszban is helye van hiánypótlásnak vagy felvilágosítás-kérésnek. Ha az ajánlatkérő élt azzal a lehetőséggel, hogy korlátozza az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők számát, az érvényes részvételi jelentkezést benyújtókat rangsorolja is a részvételi szakasz végén.

A 65. § azt határozza meg, hogy mennyi idő alatt kell az elbírálást elvégezni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, legkésőbb azonban úgy, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a javaslat a közbeszerzési eljárás egyes fajtáinak szabályai között pedig rögzíti, hogy mely időpontban kezdődik az ajánlattevő ajánlati kötöttsége és annak fennállása legfeljebb meddig írható elő. Amennyiben az ajánlatkérő a megjelölt határidőben nem tudja elvégezni a bírálatot, a Javaslat is fenntartja a megadott időtartam meghosszabbításának lehetőségét, mivel azonban az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. Utóbbi az ajánlatkérő számára erősíti annak kötelezettségét, hogy a lehető leggyorsabban végezze az ajánlatok bírálatát.

Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket szintén köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban előre feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját. Ha ez az időtartam az elbírálásra nem elegendő, az ajánlatkérő - a részvételre jelentkezők értesítésével - további 30 nappal elhalaszthatja az ajánlattételi felhívás megküldésének eredetileg megjelölt időpontját.

67. §

A hiánypótlás és az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől való felvilágosítás kérésének célja egyaránt az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a Javaslat mindkét intézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányt vagy hibát mutat vagy abban nem egyértelmű kijelentés található.

Az ajánlatkérő köteles minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára azonos módon biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, nincs mód a hiánypótlás lehetőségének kizárására vagy a Kbt. szabályaihoz képest korlátozására. Szintén kötelező a felvilágosítás megadására felhívni az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a nem egyértelmű nyilatkozatok,

kijelentések tartalmának tisztázása érdekében. A hiánypótlási felhívásban pontosan meg kell jelölni a pótlandó hiányokat. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányt észlelt, lényeges azonban, hogy a korábban már megjelölt hiányok az előírt hiánypótlási határidő lejárta után már nem pótolhatóak. A hiánypótlási határidőn, illetve határidőkön belül van lehetősége az ajánlattevőnek önkéntesen pótolni olyan hiányokat is, amelyeket az ajánlatkérő nem vett észre, ezért a hiánypótlási felhívásban nem szerepelnek. A hiánypótlás rendeltetése, hogy az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben előforduló kisebb hibák és hiányosságok ne okozzanak érvénytelenséget, ne vezessenek a verseny csökkenéséhez, a befektetett erőforrások elvesztegetéséhez. Az előbbi jogszabályi célra figyelemmel a "hiánypótlás" kifejezés tágan értelmezendő, iratok pótlását és azok hibáinak javítását is jelentheti. Lényeges ugyanakkor, hogy a hiánypótlás és a felvilágosítás megadása ne adjon lehetőséget valamely ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek a verseny tisztaságát sértő előnyben részesítésére. Ezt biztosítja egyrészt, hogy a Javaslat szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak, a felvilágosítás kérése pedig csak arra, hogy az elbíráláshoz szükséges tisztázása valamely nem egyértelmű kérdésnek megtörténhessen. Másrészt a Javaslat azt is rögzíti, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a verseny tisztaságának, az átláthatóságnak, az esélyegyenlőségnek, a jóhiszeműség és tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek sérelmével. Arra is figyelemmel kell továbbá lenni, hogy az ajánlati kötöttséget, amely az ajánlattevő szakmai ajánlatához való kötöttségeként értelmezhető, ne sértse a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása.

Ez utóbbi alól azonban kivételt jelent, hogy a szakmai ajánlatban is javítható olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny kimenetelét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Nem cél tehát, hogy a szakmai ajánlat kisebb hibáját ne lehessen javítani, ez a javítás azonban nem járhat az ár változtatásával vagy az ajánlattevők sorrendjét vagy pl. több fordulós tárgyalásoknál az ajánlattevők számának csökkentésekor a verseny eredményét befolyásoló módosítással. A szakmai ajánlat javítása tehát egyrészt nem lehet átfogó és jelentős, másrészt a kialakuló sorrendet nem befolyásolhatja.

Amennyiben a hiánypótlást vagy a felvilágosítást nem, vagy nem megfelelően, illetve a fentiek szerint nem módosítható körben teljesítették, kizárólag az eredeti példányokat lehet figyelembe venni a bírálat során.

68. §

A 68. § az ajánlatkérő feladatává teszi az ajánlatokban előforduló és az értékelési szempontok szerinti eredményt befolyásoló számítási hiba javítását. Az ajánlatkérő akkor is végezhet számítási hiba-javítást az ajánlatban, ha a hiba nem az ellenértékben, hanem valamely - értékelésre kerülő - más mennyiségi adatban fordul elő. Az ajánlatkérőnek arra van lehetősége, hogy az ajánlatban szereplő alapadatok felhasználásával végezzen matematikai műveletet, az ajánlatban feltüntetett alapadatokat azonban nem változtathatja meg.

69-70. §

A 69. § az irreálisan alacsony ár esetében követendő eljárást szabályozza. Az ajánlattevők a közbeszerzési versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát sértő kötelezettségeket vállalnak annak érdekében, hogy elnyerjék az ajánlatkérő megrendelését. A Javaslat a "kirívóan alacsony ár" helyett aránytalanul alacsony árról szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem első sorban egymáshoz, hanem a szerződés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni. Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra támaszkodik. Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók számára egy objektív határt is megállapítson a jogszabály, amely megkönnyíti annak eldöntését, mikor van szó aránytalanul alacsony árról, a Javaslat előírja, hogy köteles az ajánlatkérő alkalmazni az irreálisan alacsony ár esetén követendő eljárást különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. Az anyagi fedezet összegét a Javaslat szerint az ajánlatok, illetve végleges ajánlatok bontását megelőzően az ajánlatkérőnek el kell árulnia.

Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos ajánlatkérői eljárás második lépcsője az ajánlattevő által árának megalapozottságáról benyújtott indokolás értékelése. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre. Új elem a javaslatban az ajánlatkérő döntésének segítése érdekében, hogy az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. Az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

A 70. § az aránytalanul alacsony ár mintájára tartalmazza azt az eljárást, amelyet az ajánlatnak az értékelési szempontok szerinti valamely aránytalan tartalmi eleme esetén követnie kell ajánlatkérőnek.

71-73. §

A Javaslat az ajánlatok elbírálására kétféle értékelési szempontot rögzít a 2004/18/EK irányelv szerződés odaítélésének szempontjairól rendelkező 53. cikke és preambulumának (46) bekezdése, valamint a 2004/17/EK irányelv szerződés odaítélésének szempontjairól rendelkező 55. cikke és preambulumának (55) bekezdése figyelembevételével. A Javaslat értelmében tehát az ajánlatok értékelése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai szerint történhet. Az ajánlatkérő szabad mérlegelési körébe tartozik, hogy a közbeszerzési eljárás megindítása előtt melyik értékelési szempontot választja ki. Egy komplex tárgyú szerződés esetén, ahol az ellenszolgáltatás összege mellett más értékelési tényezők is jelentős súllyal bírnak, az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszere lehet sok esetben célszerű. Ha ugyanakkor az ajánlattevő egészen pontosan meg tudja határozni a felhívásban és a dokumentációban a beszerzés tárgyának az ajánlatkérői igényeknek megfelelő tulajdonságait, a legalacsonyabb ár szempontja is megfelelő minőség mellett érvényesülhet.

A közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának érdekében a Javaslat akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles az ajánlatok értékelési szempontját és az értékelés teljes szempontrendszerét rögzíteni. Amennyiben az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló résszempontokat, az azok súlyát meghatározó szorzószámokat és a résszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden résszempont esetében azonos, valamint a résszempont ponthatárai közötti értékelés módszerét. A módszer megadása történhet leíró módon, vagy matematikai képlet felhasználásával és részletes ismertetése a dokumentáció körében is megadható.

Az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban meghatározni továbbá az ellenszolgáltatást nem tartalmazó részszempontokkal összefüggő ajánlati elemek azon legkedvezőbb szintjét, pl. maximális kötbér-vállalást, amelytől kezdve a vállalásokra a ponthatár felső határával azonos pontszámot ad. Ugyanezen ajánlati elemekre minimális elvárást is rögzíthet az ajánlatkérő a felhívásban.

A Javaslat 71. § (4) bekezdése állapítja meg azokat a követelményeket, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontjának alkalmazása esetén a résszempontok tekintetében alkalmazandók. A Közbeszerzési Döntőbizottság jogértelmezési gyakorlatának megfelelően a Javaslat szabályozása a 71 . § (4) bekezdésének c) pontjában kimondja, hogy a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk. A nem mennyiségi alapon megítélhető tényezők esetében is megkövetelt tehát, hogy az értékelés szakmai mérce alapján ellenőrizhető legyen.

A Javaslat rendelkezik az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelésének menetéről. Az ajánlatkérő a tartalmi elemeket az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a felhívásban vagy dokumentációban meghatározott módszer alapján, majd a kapott pontszámot megszorozza a szintén a felhívásban már ismertetett súlyszámmal. Az így kapott szorzatokat ajánlatonként összegzi. Az ajánlatok közül az az összességében a legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb.

A Javaslat 72. § (2) bekezdése azt a helyzetet szabályozza, amikor több ajánlatnak azonos a fent leírtak szerint kiszámított összpontszáma. Ilyen esetben az az ajánlat minősül az összességében legelőnyösebbnek, amely alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmaz. Amennyiben több ajánlatnak az összpontszáma és az ellenértéke is azonos, azt az ajánlatot kell összességében legelőnyösebbnek tekinteni, amely a legmagasabb súlyszámú résszempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott. Amennyiben az eljárás nyertesét a fent leírtak szerint sem lehet megállapítani, az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani. Sorsolást tarthat az ajánlatkérő akkor is, ha a legalacsonyabb összegű ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza.

A Javaslat rendelkezik az elektronikus árlejtés kezdeményezésének lehetőségéről, amelynek részletes szabályait jelenleg a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés szabályairól szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet rögzíti a 2004/18/EK irányelv 54. cikkével és a 2004/17/EK irányelv 56. cikkével összhangban.

A Javaslat meghatározása szerint az az ajánlattevő az eljárás nyertese, amely az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette.

74-75. §

Az ajánlat és a részvételi jelentkezés érvénytelenségének lehetséges eseteit a Javaslat ezen §-ai tartalmazzák. A 74. § (1) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel, amelyek mind a részvételi jelentkezés, mind az ajánlat érvénytelenségét maga után vonják. Érvénytelen az elkésett, az összeférhetetlenséggel vagy kizárással érintett ajánlat vagy részvételi jelentkezés, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg az alkalmassági követelményeknek, vagy egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Utóbbi esetkörből azonban a Javaslat kiemeli, hogy nem lehet érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést olyan formai hiba miatt, amely az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megszegését jelenti. Maga a Javaslat rögzíti, hogy formai követelmény, hogy az ajánlatot és részvételi jelentkezést írásban és zártan, azaz fel nem bontott, fel nem szakított csomagolásban nyújtsák be. Ezeknek a törvény által előírt minimális formai követelményeknek való meg nem felelés eredményezheti egyedül az ajánlat formai okból érvénytelenné nyilvánítását. A 74. § (2) bekezdése a csak az ajánlatra, a 74. § (3) bekezdése a csak a részvételi jelentkezésre alkalmazható érvénytelenségi okot szabályoz. A Javaslat 75. §-a a kizárás lehetőségét szabályozza. Az ajánlatkérő mindig azt a gazdasági szereplőt zárja ki, amelyet a kizáró ok érint akár ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként jelenik meg, így a kizárás későbbi hátrányos jogkövetkezményei - amelyek a hamis adatszolgáltatással kapcsolatban merülhetnek első sorban fel - csak az adott gazdasági szereplőt érintik. Az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelenő bármely szereplő kizárása azonban az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelenségét okozza. Az eljárásból - anélkül, hogy a felhívásban azt ajánlatkérő előzetes jelezte volna - ki lehet zárni azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, valamint azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani.

76. §

A Javaslat 76. §-a határozza meg, hogy a közbeszerzési eljárás milyen esetben eredménytelen, azaz mely esetekben nem kerül sor a nyertes ajánlat kiválasztására. A jelenleg is hatályos eredménytelenségi okok mellett az ajánlati kötöttség és az elbírálás határidejének összefüggésében megjelenik, hogy eredménytelen az eljárás, ha az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát. Változást jelent, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő csak akkor nyilváníthatja erre tekintettel eredménytelennek az eljárást, ha a jogszerűtlen döntés megsemmisítését követően az eljárás törvényessége már nem állítható helyre egy új döntés meghozásával. A rendelkezés célja, hogy megerősítse az eljárásban részt vevők jogorvoslati jogát, amely nem érvényesülhet megfelelően, ha az ajánlatkérő az általa elkövetett jogsértés megállapítása után úgy dönthet, hogy inkább nem fejezi be az eljárást.

77-78. §

A Javaslat előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, és azok indokáról.

Az ajánlatkérő írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. A Javaslat megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely jelenleg sem tesz hozzá érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez, hiszen az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie. Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő (részvételre jelentkező) számára megküldenie az írásbeli összegezést. Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt, a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt.

Ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja, köteles tájékoztatást adni a közbeszerzésre tervezett anyagi fedezet összegéről, továbbá adott esetben arról, hogy az mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra.

Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést módosíthatja, az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonhatja, a már megkötött szerződéstől elállhat, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény törvénysértő volt és a módosítással a törvénysértés orvosolható.

Az ajánlatkérő a Javaslat szerint a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezést is módosíthatja, az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonhatja, és új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldhet, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény törvénysértő volt és a módosítással a törvénysértés orvosolható. Az előbbiek értelmében tehát ajánlatkérőnek lehetősége van olyan ajánlattevőt bevonni az eljárásba, amelynek részvételi jelentkezését felismeri, hogy nem jogszerűen nyilvánította érvénytelennek. A Javaslat szerint ajánlatkérő csak a jogszerűtlenül ajánlattételre fel nem hívott részvételre jelentkezőnek küld ilyenkor ajánlattételi felhívást, és új ajánlattételi határidőt tűz, de egyidejűleg nem vonja vissza a már kiküldött ajánlattételi felhívásokat.

79. §

A Javaslat rögzíti az előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosultak körét:

a) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;

b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, egyszerű, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása.

A kérelmező kérelmében meg kell, hogy jelölje a jogsértőnek tartott elemeket, továbbá a javaslatát, észrevételét, az azokat alátámasztó adatokat, tényeket, dokumentumokat. Ajánlatkérőnek módjában áll a vitarendezés nyomán az összegezés módosítása, mely az eljárások eredményességét nagymértékben elősegíti. A Javaslat az eredményes eljárások és az érvényes ajánlattétel érdekében lehetővé teszi, hogy egy alkalommal a hiánypótlás, felvilágosítás vagy irreálisan alacsony árra vonatkozó indokolás benyújtására a vitarendezés keretében akkor is felhívható az ajánlattevő, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, de az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ezekre az eljárási cselekményekre az összegezés javításától eltérően a Javaslat csak előzetes vitarendezés keretében ad lehetőséget, amelynek indoka, hogy az ajánlatkérő esetleg egy neki nem tetsző végeredmény miatt ne próbálkozhasson egymagában az ajánlatok bírálatának újranyitásával.

80-81. §

A közbeszerzési eljárásokban egyik főszabály a nyilvánosság, azonban az üzleti titok védelmére figyelemmel felmerülhet annak szűk körű korlátozása. A 80. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések célja az, hogy továbbra is biztosított legyen az az általános elv, amely szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.

A klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezései (2004/18/EK Irányelv 6. cikke) szerint az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ilyen adatok különösen a műszaki vagy kereskedelmi titok és az ajánlatok bizalmas vonatkozásai.

A közbeszerzési eljárásokban tipikusan az ajánlattevőnél merülhet fel az üzleti titok védelmének szempontja, pl. ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, amely részleteinek titokban maradásához méltányolható érdeke fűződik. A fentiekre tekintettel a Javaslat a következő rendelkezéseket tartalmazza: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésben közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) elkülönítetten kell elhelyezni. Az üzleti titkot tartalmazó iratok elkülönítésekor azonban nem sorolhatóak ide olyan iratok, melyeket nem lehetne üzleti titoknak minősíteni.

A 80. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének) valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (pl. az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

A Javaslat továbbra is rögzíti, hogy nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.

A hatályos törvény azon megfogalmazása, mely szerint nem lehet olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amelyet az elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett, olyan tág megfogalmazás, amelybe minden, az ajánlat részét képező irat, dokumentum beleérthető. A Javaslat rendelkezései ezt hivatottak kiküszöbölni, ennek megfelelően egyértelműen rögzítik, hogy az ajánlattevő (részvételre jelentkező) más ajánlattevő ajánlatának (részvételi jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe tekinthessen be kizárólag az iratbetekintés során, amely nem minősül üzleti titoknak.

A Javaslat - a korábbi Kbt. rendelkezéseihez hasonlóan - nem alkot önálló, a Javaslat alkalmazása szempontjából irányadó üzleti titok fogalmat, hanem a Ptk. üzleti titok fogalmára utal vissza.

A 81 . § értelmében az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről, ilyenkor sem fedhet fel azonban olyan adatot, amelyet jogszerűen minősített üzleti titoknak a nyertes ajánlattevő és különített el ajánlatában.

82. §

A közbeszerzési eljárás fajtái az általános szabályok szerint a nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd lehet. A tárgyalásos eljárás két fajtája a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. A tárgyalásos eljárási fajták és a versenypárbeszéd csak akkor alkalmazható, ha az eljárási fajták szabályainál meghatározott előfeltételek megvalósulnak.

Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak, ez egy olyan eljárástípus, amely más eljárásfajtákra épül.

Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert is működtethet közbeszerzése megvalósítására, ennek az elektronikus beszerzési rendszernek fogalom-meghatározását az értelmező rendelkezések tartalmazzák, részletes szabályait pedig külön jogszabály rögzíti. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra, az ajánlatkérő tehát azon szabályok szerint köteles befejezni az eljárást, ahogyan azt elkezdte. A Javaslat nem különíti el önálló eljárásfajtaként a gyorsított eljárást, a meghívásos eljárás és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályai között található meg a gyorsított eljárás, amikor ezen eljárási fajták rövidebb határidőkkel folytathatóak le.

83. §

A nyílt eljárás szabályai. A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerkezeti felépítésével szakít a Javaslat, nem a nyílt eljárás szabályaira történő visszahivatkozásokkal állapítja meg az alkalmazandó jogszabályokat. Ennek megfelelően csak egy § rendelkezik a nyílt eljárás szabályairól a 2004/18/EK irányelv 1. cikk 11. a) pontjával és a 28. cikkével összhangban. A nyílt eljárás egyszakaszos közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni.

Miután az eljárás egy szakaszban zajlik - a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumok az ajánlattal együtt kerülnek benyújtásra.

A Javaslat kimondja, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. Ez a rendelkezés megfelel a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (2) és (5) bekezdéseiben foglalt szabályoknak, mely szerint a nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásától számított 52 nap, azonban az elektronikus eszközök használatával idő takarítható meg, ezért az elektronikus úton elkészített és továbbított hirdetményekre tekintettel a fenti határidő hét nappal csökken.

A Javaslat az irányelvi szabályoknak megfelelően arról is rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legalább tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat, akkor a fenti bekezdésben rögzített 45 napnál rövidebb határidő is megállapítható. Ilyen esetben sem lehet az ajánlattételi határidő rövidebb 29 napnál, kivéve sürgésség esetében, amikor az ajánlattételi határidő a 2004/18/EK irányelv 38. § (4) bekezdésében meghatározott objektív legrövidebb határidőre, 22 napra rövidíthető.

Az ajánlattételi határidő további öt nappal rövidíthető a fent rögzített negyvenöt és huszonkilenc napos határidő vonatkozásában, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Ez a rendelkezés összhangban áll a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (6) bekezdésével.

Az ajánlatok elbírálásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályok. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegzést az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell kiküldenie az ajánlattevőknek, a Javaslat a nyílt eljárás vonatkozásában rögzíti, hogy az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidőt követően kezdődik és általánosan harminc, az építési beruházás és olyan közbeszerzési eljárások esetében, amelyeket külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatnak le, hatvan napig áll fent. Folyamatba épített ellenőrzési eljárások jelenleg a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (III.25) Korm. rendelet és a 20072013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet alapján folynak. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejáratát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy nem tartja fenn ajánlatát egy meghosszabbított időtartamra. A nyílt eljárásban kiemelkedő jelentőséggel bír az eljárás megfelelő előkészítése, mivel az ajánlattételi felhívásban és dokumentációban rögzített feltételeket a későbbiekben nem lehet megváltoztatni, tekintettel arra, hogy a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni és a benyújtott ajánlatok változásának az ajánlati kötöttség korlátját képezi.

84-88. §

A Javaslat ezen §-ai részletezik a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat. A 2004/18/EK irányelv 28. cikke alapján az irányelv hatálya alá tartozó ajánlatkérők főszabályként a nyílt és a meghívásos eljárás között választhatnak. A Javaslat szerkezete ebben az esetben is eltér a hatályos közbeszerzési törvénytől. A két szakaszos eljárás általános szabályai nem kerülnek külön rögzítésre, a Javaslat a részletszabályokat az adott eljárástípusnál ismerteti. A meghívásos eljárás két szakaszból álló közbeszerzési eljárás. A részvételi szakaszban a szerződés teljesítésére - pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai szempontok alapján -alkalmas ajánlattevők kiválasztására kerül sor. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A 2004/18/EK irányelv 44. cikke (3) bekezdésével összhangban a Javaslat lehetővé teszi a verseny szűkítését az eljárás második szakaszában, amelyet azonban már a részvételi felhívásban jelezni kell.

A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul, amit az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott hirdetmény útján köteles közzétenni. Részvételi jelentkezést bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A meghívásos eljárás második szakaszában, az ajánlattételi szakaszban történik az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott jelentkezők ajánlattételre való felkérése, valamint az ajánlatok érdemi összehasonlítása és a megadott elbírálási szempont alapján történő értékelése.

A részvételi határidő vonatkozásában a Javaslat a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (3) a) és (5) bekezdésével összhangban kimondja, hogy az ajánlatkérő a meghívásos eljárásban nem határozhatja meg azt a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. A részvételi határidő szabályozása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a jelentkezők egyenlő eséllyel nyújthassanak be részvételi jelentkezést, és a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos igazolások beszerzésére is elegendő idő álljon a rendelkezésükre. A részvételi határidő rövidítésére a Javaslat lehetőséget biztosít a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (8) a) pontjával összhangban, azonban a gyorsított eljárás alkalmazásának feltétele, hogy kivételesen indokolt és sürgős helyzet álljon fent. Ezekben az esetekben az ajánlatkérő a részvételi határidőt lerövidítheti, amennyiben ennek szükségességét az eljárást megindító hirdetményben megindokolja. Azonban a gyorsított eljárás esetében sem lehet a részvételre jelentkezés határideje rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró döntése meghozatalát követően az ajánlattételi felhívás megküldésének megjelölt időpontja előtt küldi meg a részvételi jelentkezések elbírálásáról szóló összegzést. Az ajánlattételi felhívás megküldésének legkésőbbi időpontja pedig a részvételre jelentkezések bontását követő harmincadik, építési beruházás vagy jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés esetén hatvanadik nap. Az ellenőrzési eljárások jelenleg a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011 (III.25) Korm. rendelet és a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján folynak. Az ajánlattételi felhívás megküldésének határideje tekintettel a kormányrendeletekben meghatározott ellenőrzés céljából beiktatott határidőre, 60 napra hosszabbodik.

Ha a részvételi szakasz eredményes - azaz nem állnak fenn a Javaslat 76. §-ában foglalt feltételek - az ajánlatkérő köteles az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül megküldeni az írásbeli ajánlattételi felhívást az alkalmasnak minősített részvételi jelentkezőknek. Amennyiben az ajánlatkérő keretszámot határozott meg és az alkalmas részvételre jelentkezők száma meghaladja a keretszám felső határát az ajánlatkérő a rangsorolás alapján kiválasztott jelentkezőknek küldi meg az ajánlattételi felhívást. Amennyiben nem éri el a keretszám alsó határát az alkalmas és egyben érvényes részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezők létszáma, akkor is folytatja az eljárást az alkalmasnak minősített jelentkezők ajánlattételre való felhívásával. A verseny biztosítására irányuló garanciális szabály, hogy az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

A Javaslat rögzíti az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit. A jelenleg hatályos szabályozással ellentétben a Javaslat felsorolása már nem tartalmazza kötelező elemként a hiánypótlás lehetőségéről szóló tájékoztatást, mivel az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára, azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Javaslat az alapelvek között kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti a magyar helyett más nyelv használatát is. Ennek megfelelően az ajánlattételi felhívásban fel kell tüntetni, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat. A 87. § (2) bekezdése rendelkezik a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő kötöttségéről, másrészt az ajánlattevő ajánlattételi határidő lejártát követő ajánlati kötöttségről. Az ajánlatok elbírásának gyorsítását ösztönzik az ajánlati kötöttség szabályai. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártával nem köteles ajánlatát fenntartani, amennyiben az ajánlatkérő időben elnyújtja az ajánlatok bírálatát, az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát követően az ajánlattevő úgy is nyilatkozhat, hogy azt nem tartja fenn tovább. Az ajánlati kötöttség ideje általánosan harminc, a már ismertetett, ellenőrzés mellett lefolytatott eljárások és az építési beruházás esetén hatvan nap.

A Javaslat a kizáró okokkal kapcsolatos ellenőrzés vonatkozásában rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban -ha szükséges - az ajánlatokhoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Nem kell az ajánlathoz csatolni azonban azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez az ajánlattevő már csatolt, kivéve, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

A hatályos közbeszerzési törvény szabályozásával megegyezően a Javaslat kimondja, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Ez a rendelkezés megfelel a 2004/18/EK irányelv 38. cikkében foglalt szabályoknak.

A Javaslat 88. § (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legalább tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, 40 napnál rövidebb határidő is meghatározásra kerülhet. Ilyen esetben sem lehet az ajánlattételi határidő rövidebb 26 napnál, ide nem értve a gyorsított eljárást, amikor az eljárást megindító hirdetményben részletezett, kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlattételi határidő a 2004/18/EK irányelv 38. § (8). b) pontban meghatározott objektív legrövidebb határidőre, 10 napra rövidíthető.

Az ajánlattételi határidő további öt nappal rövidíthető a fent rögzített negyven és huszonhat napos határidő vonatkozásában, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait. Ez a rendelkezés a 2004/18/EK irányelv 38. cikk (6) bekezdésének felel meg.

A meghívásos eljárásban - a nyílt eljárással megegyezően - kiemelkedő jelentőséggel bír az eljárás megfelelő előkészítése, az eljárásban nem lehet tárgyalni és az ajánlati kötöttség korlátját képezi az ajánlatok változtatásának.

89-93. §

A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás szabályaiban a Javaslat több olyan kérdést rendez, amelyek az eddigi joggyakorlatban bizonytalanságot okoztak. Ilyen kérdés volt, hogy a tárgyalások megkezdése előtt el kell-e bírálni az ajánlatok érvényességét és hogy milyen mértékben változhatnak a közbeszerzés eredetileg meghirdetett feltételei a tárgyalások során.

A közbeszerzés tárgyának, feltételeinek változása csak olyan mértékben lehet megengedhető, amely még nem sérti a törvény alapelveit. Az előbbiekre figyelemmel rendelkezik úgy a Javaslat, hogy a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek nem módosulhatnak vagy egészülhetnek ki olyan jelentős mértékben, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni. Az adott esetben mindig egyedileg kell megítélni, hogy a tervezett változtatás olyan alapvető jelentőségű-e, amelynek ismeretében mások is érdekeltek lettek volna abban, hogy részvételi jelentkezést nyújtsanak be vagy valamely gazdasági szereplő, amely érvényesen tudott részvételre jelentkezni, az ajánlattételre már nem lesz képes. Az előbbi körülmények bekövetkezése különösen akkor feltételezhető, ha a beszerzés tárgya annak jellemzőiben vagy mennyiségében lényegesen változik. Egyértelműen fennállnak az előbbi körülmények továbbá akkor, ha a részvételi szakaszban vizsgált alkalmassági feltételek a módosulásra figyelemmel már nem tükrözik megfelelően a gazdasági szereplőknek a szerződés teljesítésére való alkalmasságát.

A verseny tisztaságának elve egyértelműen kizárja továbbá, hogy a tárgyalások során, az ajánlattevők ajánlatainak ismeretében a bírálat szempontjai vagy módszere változzon.

A Javaslat szerint az ajánlattételi szakaszban kettéválik az ajánlatok bírálata. Figyelemmel arra, hogy az első benyújtott ajánlatot még nem terheli ajánlati kötöttség, és a tárgyaláson az ajánlattevők esetleg az előírtnál korszerűbb, jobb megoldási javaslatot vethetnek fel, a tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. A szakmai ajánlat a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlatot jelenti. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jelölheti meg, hogy - a változtatás korlátaira figyelemmel - melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. Az ajánlatban foglalt, a szakmai ajánlaton kívüli egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a hiánypótlásra vonatkozó szabályok szerint a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

A közbeszerzés gyakorlatát tükrözi a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint a tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő - amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új dokumentáció rendelkezésre bocsátásával - az ajánlattevőket felhívhatja egy végleges ajánlat írásban történő beadására. Az ajánlatkérőnek ilyenkor is biztosítania kell, hogy az ajánlattevők egyenlő alapon tehessenek ajánlatot, a tárgyaláson az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni, és szükség esetén új dokumentációt bocsát rendelkezésre ajánlatkérő. - A tárgyalási jegyzőkönyv azonban -szintén a gyakorlatnak megfelelően - csak az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőt illeti, hiszen abban ajánlatáról közölt fontos információk is találhatóak.

94-100. §

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egyszakaszos eljárásfajta, amelynek során nem kerül sor a felhívás nyilvános közzétételére. Az eljárás főszabály szerint az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kezdődik és az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés a szerződés feltételeiről. Tekintettel arra, hogy az eljárás nem kerül előzetesen meghirdetésre, ezért a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban érvényesülnek a legkevésbé a közbeszerzés alapelvei, ezért ezen eljárás alkalmazására csak a Javaslatban taxatív módon meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.

A Javaslat a 94. § (2) bekezdése a 2004/18/EK irányelv 31. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelkezik arról, hogy mely esetekben alkalmazhat az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást. A 94. § (2) a) pont a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás általános alkalmazásának feltételeként rögzíti, hogy a nyílt, a meghívásos eljárás és a versenypárbeszéd eljárások azért lettek eredménytelenek, mert kizárólag érvénytelen ajánlatok vagy részvételi jelentkezések kerültek benyújtásra vagy egyik ajánlattevő sem, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot. Az eljárások fent rögzített okokból való eredménytelenségén kívül további követelménye a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításának, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd összes ajánlattevőjét meghívja. Nem kell meghívni azonban a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata vagy részvételi jelentkezése azért érvénytelen, mert azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenség követelményeinek, az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját vagy az ajánlatban az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták, az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy az ajánlattevő a biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

A 94. § (2) b) pont a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vonatkozásában a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételeként rögzíti, hogy az eljárások azért lettek eredménytelenek, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételre jelentkezést. Az eljárások fent rögzített okból való eredménytelenségén kívül további követelménye a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításának, hogy a felhívás és a dokumentáció feltételei időközben lényegesen nem változtak meg.

A 94. § (2) c) pontja rögzíti, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, amennyiben a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel vagy személlyel köthető meg. A kizárólagos jogokra alapított eljárás többek között a szerzői jogra alapított eljárás. A Javaslat szövege a hatályos törvényhez képest módosul, mivel a "kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni" szövegrészlet helyébe a "kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel vagy személlyel köthető meg" rendelkezés lépett. A Javaslat a kizárólagos jog esetében nem követeli meg tehát, hogy egy személy vagy szervezet legyen csak képes fizikailag teljesíteni, mivel ezen kritériumoknak csak azok a termékek és szolgáltatások felelnének meg, amelyeknek piacán nincsen verseny, hanem arról az esetről van szó, amikor a szerződést egy kizárólagos jog fennállása miatt jogszerűen csak egy szervezettel (személlyel) lehet megkötni.

A Javaslat 94. § (2) d) pontja szabályozza a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának egyik leggyakoribb esetét, amely szerint az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A fenti rendelkezés feltételeinek együttesen kell fennállnia.

A Javaslat 94. § (3) bekezdése a 2004/18/Ek irányelv 31. cikk (4) bekezdésével összhangban a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás további eseteit rögzíti építési beruházás és szolgáltatás beszerzési tárgyak vonatkozásában. A 94. § (3) a) pontban szabályozott esetben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható, amennyiben a korábban megkötött szerződés vonatkozásában a korábbi ajánlattevővel kötött kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges előre nem látható okból. Az eljárás alkalmazásának feltétele továbbá, hogy a kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatást műszaki vagy gazdaság okok miatt nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha elválasztható, akkor az feltétlenül szükséges az építési beruházás, vagy a szolgáltatás teljesítéséhez és egyik esetben sem haladhatja meg a kiegészítő építési beruházás, szolgáltatás becsült összértéke az eredeti építési beruházás, szolgáltatás értékének felét.

A 94. § (3) b) pontja a több évre szóló, komplex projektek vonatkozásában rögzíti, hogy az ajánlatkérő a korábbi nyertes ajánlattevővel azonos vagy hasonló, az alapprojekttel összhangban álló építési beruházás, szolgáltatás esetében - amennyiben azt már az eljárást megindító hirdetményben jelezte és a korábbi nyílt vagy meghívásos eljárás becsült értékénél is figyelembe vette az új építési beruházás, szolgáltatás becsült értékét - is alkalmazható a hirdetmény kibocsátása nélküli tárgyalásos eljárás. A fentiekben ismertetett feltételek fennállása esetén három éven belül lehet megindítani az eljárást.

A Javaslat 94. § (4) bekezdése - a 2004/18/EK irányelv 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban - határozza meg a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás olyan esetköreit, amelyek kizárólag az árubeszerzés esetén irányadóak. A 94. § (4) a) pontja szerint amennyiben az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő, alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, de csak abban az esetben, ha az nem rentábilis, azaz a mennyiség nem alapozza meg a piacképességet, illetve nem fedezi a kutatás-fejlesztés költségeit. A Javaslat 94. § (4) b) pontja rendezi az árubeszerzés azon eseteit, amikor a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése szükséges. Ennek tipikus esete az alkatrész és tartozék beszerzése. Ilyenkor az eredetileg beszerzett árutól való eltérés, vagy más ajánlattevő igénybevétele legtöbbször nem indokolható, mivel feltehetően a különböző fajtájú áruk illeszkedése csak többletköltséggel biztosítható és az ilyen beszerzések aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményeznének a működtetésben és a fenntartásban. Garanciális szabály azonban, hogy a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött, fenti tárgyú szerződések együttes időtartama nem haladhatja meg a három évet. A Javaslat 94. § (4) c)-d) pontja értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a beszerzés árutőzsdén jegyzett árura irányul, illetve ha az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetve az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés útján szerzi be.

Szolgáltatás megrendelése esetén akkor is alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a Javaslat 94. § (5) és a 2004/18/EK irányelv 31. cikk (3) bekezdésének megfelelően, amennyiben a tervpályázati eljárások részletes szabályait tartalmazó külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően lefolytatott tervpályázati eljárás során a bírálóbizottság dönt a pályázatok megfelelőségéről és ajánlást tesz az ajánlatkérő felé, hogy mely pályázóval/pályázókkal kösse meg a szerződést.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. A Javaslat kimondja, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapesetben ajánlattételi felhívással indul, ha rendkívüli sürgősség esetében nincs mód ajánlattételi felhívást készíteni, akkor tárgyalási meghívó megküldésével indul. Nem szükséges ajánlattételi felhívás vagy tárgyalási meghívó küldése azon speciális beszerzéseknél (tőzsdei, végrehajtás stb.), ahol a sajátos eljárásrend miatt erre eleve nincs lehetőség. A verseny biztosítása érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő közös ajánlatot tegyen olyan gazdasági szereplőnek, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. A Javaslat meghatározza, melyek azok az esetek, amikor lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell az ajánlatkérőnek felhívnia az ajánlattételre, az ajánlattételi felhívás egyidejű megküldése útján. Ezen esetek közé kerül a döntőbizottsági gyakorlatnak megfelelően - amennyiben ésszerűen lehetséges - a rendkívüli sürgősség esete is.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlattételi felhívásnak a közbeszerzési eljárást megindító felhívás általános tartalmi elemein kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás jogcímét, a tárgyalás lefolytatatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját. A Javaslat kimondja, hogy nem kötelező dokumentációt készíteni a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, ilyen esetben azonban a szerződési feltételeket, a műszaki leírást és a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket - ha meghatároz ilyeneket az ajánlatkérő - az ajánlattételi felhívásban köteles rögzíteni.

Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlattételi felhívásban határozza meg, ami nem lehet hosszabb, mint a tárgyalások befejezésétől számított harminc, építési beruházás, valamint folyamatba épített ellenőrzés esetén hatvan nap. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig ajánlatához kötve van.

A 97. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tárgyalási szabályai közül melyek alkalmazandóak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vonatkozásában is. A Javaslat 97. § (2) bekezdése a változások törvényi korlátját rögzíti, amely szerint az ajánlati kötöttség hiánya nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya vagy feltétele oly mértékben térjen el a beszerzés megkezdésekor meghatározott beszerzési tárgytól vagy szerződéses feltételtől, hogy az eltérés nem tette volna lehetővé a tárgyalásos eljárás alkalmazását. Szintén kizárt a tárgyalás során az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan mértékben történő módosítása vagy kiegészítése, amelynek következtében valamelyik ajánlattevő nem képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni. Nem változtatható továbbá a tárgyalások során a bírálat szempontja, valamint a módszere.

A Javaslat kimondja, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatok elbírálását az ajánlatkérő két szakaszban végzi. A tárgyalásokat megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani, hogy az ajánlat megfelel-e a az ajánlattételi felhívásban, a dokumentációkban meghatározott feltételeknek, valamint az ajánlattevő alkalmas-e a teljesítésre, illetve áll-e fent kizáró ok az ajánlattevő vonatkozásában. A tárgyalás tehát csak az alkalmas és kizáró ok hatálya alá nem eső ajánlattevővel folytatható. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni szeretne. Az ajánlatok érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelősége miatt csak az ajánlat olyan elemének vonatkozásában lehet megállapítani, amelyről nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt további nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig van lehetőség hiánypótlásra. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja a végleges ajánlatokat, illetve hiánypótlást folytat le,valamint indokolást kér az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában, ha az szükséges. Amennyiben a végleges ajánlat érvényes, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján értékeli azt.

A Javaslat részletes rendelkezéseket rögzít a 94. § (2) d) pontjában meghatározott speciális esetről, amikor az eljárás rendkívüli sürgősségre tekintettel folytatható le. Az ajánlatkérő ilyen esetben ajánlattételi felhívást, vagy amennyiben annak elkészítésére a rendkívüli sürgősség miatt nincsen lehetőség, tárgyalási meghívót küld az alkalmas gazdasági szereplő(k)nek. Ebben az eljárásban azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a szerződéskötési moratóriumi időszak megtartása nélkül - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben az esetben az ajánlatkérő eleve az alkalmasnak minősített ajánlattevővel tárgyal, az alkalmasság igazolására külön nincs szükség, az ajánlatban csak nyilatkozni kell arról, hogy nem tartozik az ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá, a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolni.

A csak szigorú feltételekkel alkalmazható eljárásfajta ellenőrzése érdekében a Javaslat arról rendelkezik, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdésével egyidejűleg az ajánlatkérőnek be kell nyújtania a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, valamint az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek/személyek adatairól, a becsült értékről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményről szóló tájékoztatást. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásnak - illetve amennyiben a rendkívüli sürgősségi helyzet azt nem tesz lehetővé - tárgyalási meghívónak megküldésével egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottságot is haladéktalanul tájékoztatnia kell. Nem megengedett tehát a Közbeszerzési Döntőbizottság felé való utólagos értesítés. Amennyiben az ajánlatkérő által beszerezni kívánt áru árutőzsdén jegyzett, a tárgyalásos eljárás megkezdésének napján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz elektronikus úton vagy telefaxon eljuttatni az eljárást megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. Amennyiben az árut kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás, bírósági végrehajtás vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés útján szerzi be az ajánlatkérő a fentieken túl bejelenti az érintett szervezet nevét és címét is. Ha a tájékoztatás alapján a Döntőbizottság bármely fenti esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását jogsértőnek tartja, jogorvoslati eljárást indít.

101-107. §

A versenypárbeszéd szabályait a Javaslat több ponton változtatja annak érdekében, hogy egyértelműbb szabályok álljanak a jogalkalmazók rendelkezésére és ezáltal az ajánlatkérők nagyobb magabiztossággal válasszák ezt a hazánkban nem elterjedt, de összetett beszerzéseknél jó lehetőségeket kínáló eljárásfajtát. A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd miután kialakult a beszerzési tárgy és a szerződéses feltételek ajánlatkérői igényeknek megfelelő meghatározása, az ajánlattevők arra tesznek ajánlatot. A versenypárbeszéd sajátossága a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz képest, hogy a párbeszéd nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, hanem egy önálló eljárási szakaszban zajlik. A Javaslat ezért három szakaszos eljárásként szabályozza a versenypárbeszédet.

Az ajánlatkérő versenypárbeszédet csak a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazhat, amely feltételekből következik, hogy versenypárbeszéd összetett jellegű beszerzési tárgy vagy bonyolultabb szerződéses konstrukció előkészítésekor jöhet szóba. Különösen alkalmas lehet az eljárási fajta a köz- és magánszféra partnerségén alapuló projektek megvalósítására.

A részvételi szakasz szabályai hasonlóan alakulnak mint a tárgyalásos eljárásnál, különbséget jelent a hatályos szabályozáshoz képest, hogy az ismertetőt - megegyezően az irányelvi szabályokkal - nem kötelező már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátani. Az ajánlatkérő - amennyiben ismertetőt a részvételi szakaszban még nem bocsát rendelkezésre -a részvételi felhívásban a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos igényeit és követelményeit részletesebben meghatározza annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők egyértelműen megítélhessék, érdeklődésükre tarthat-e számot az eljárás.

Az eljárás párbeszéd szakasza szintén ajánlattételi felhívással kezdődik, amely elnevezést azért alkalmaz a Javaslat a párbeszéd szakaszában is, hogy az általános szabályok pl. a felhívás módosítása, visszavonása, az ismertető rendelkezésre bocsátása kapcsán megfelelően értelmezhetőek legyenek.

Az eljárás párbeszéd szakaszában az ajánlattevők megoldási javaslatokat nyújtanak be, amelynek alapján az ajánlatkérő párbeszédet folytat velük. A versenypárbeszéd ajánlattételi szakasza különböző módon alakul attól függően, hogy az ajánlattevők hozzájárultak-e megoldási javaslatuknak vagy annak egy részének az ajánlatkérő általi felhasználásához a beszerzés tárgyának az ajánlattétel alapját képező meghatározásakor. Amennyiben hozzájárultak, az ajánlatkérő jogosult az ajánlat készítéséhez egy vagy több megoldási javaslat teljes vagy részleges felhasználásával meghatározni a közbeszerzési műszaki leírást és a szerződés feltételeit. Ha az ajánlatkérő így tesz, egyúttal köteles az ajánlattételhez dokumentációt készíteni, amelynek alapján az egyes ajánlattevők tehát egységes alapokon tehetnek ajánlatot.

Ha az ajánlattevők nem járultak hozzá megoldási javaslataik felhasználásához, az ajánlattevők korábbi megoldási javaslatukat véglegesítve tesznek ajánlatot. Ilyenkor tehát az ajánlatok részben eltérő alapon állnak, lényeges ezért, hogy az ajánlatkérő az értékelési szempontokat már az elején olyan lényeges igényei szerint határozza meg, amely némileg eltérő ajánlatok értékelésére egyaránt alkalmas. Az ajánlatok eltérőségének határt szab, hogy a versenypárbeszédben is érvényesülnek azok az alapelvekből eredő korlátok, amelyekre tekintettel az eljárás során a közbeszerzés tárgya alapvetően nem változhat meg. A javaslat ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy - összhangban az Európai Bizottság versenypárbeszédről kiadott magyarázó jegyzetével - az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy a megoldási javaslat benyújtásával az ajánlattevő hozzájárul ahhoz, hogy - szabadalommal, szerzői joggal, egyéb jogi oltalommal egyébként nem védett -javaslatát, ötleteit a beszerzés tárgyára vonatkozó követelmények kialakítása során ajánlatkérő felhasználja. Az ajánlatkérő ezzel tehát meghatározhatja, hogy az ajánlattétel a fent leírt első megoldás szerint folyjon majd.

108-110. §

A Javaslat alapvetően megújítja a keretmegállapodás intézményét. Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. A keretmegállapodás értelmező rendelkezések között meghatározott fogalma szerint egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Az ajánlatkérő tehát ilyenkor közbeszerzését két lépcsőben valósítja meg: először a keretmegállapodás megkötése érdekében folytat le eljárást, majd a közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor annak megfelelően, hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a felek. A Javaslat egyértelműen rögzíti a 2004/18/EK irányelv alapján köthető keretmegállapodások négy típusát. A keretmegállapodás tartalmazhatja az adott közbeszerzésekre vonatkozó minden feltételt. Ilyenkor a közbeszerzés a keretmegállapodás alapján egyszerűen megvalósítható, az ajánlatkérő megrendelését a keretmegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően küldi meg az ajánlattevőnek. Természetesen a polgári jog szabályai szerint a konkrét szerződés létrejöttéhez az ajánlattevő által annak elfogadása szükséges, amelyre a javaslat nem tér ki külön figyelemmel arra, hogy az ajánlattevő a keretmegállapodásban kötelezettséget vállal az annak alapján érkező megrendelések teljesítésére.

Az Európai Bizottság keretmegállapodásokról szóló magyarázó jegyzete az ilyen, a feltételeket előre kötelező erővel rögzítő keretmegállapodásokat - csak a különbség szemléltetése érdekében -keretszerződésnek nevezi. A Javaslat nem alkalmazza a keretszerződés terminológiát, mivel a keretmegállapodás önmagában még nem valósít meg beszerzést, ahhoz szükséges második lépcsőben egy konkrét szerződés létrejötte. Kétségtelen azonban, hogy amennyiben az ajánlatkérő olyan keretmegállapodást köt, amely minden szükséges szerződési feltételt tartalmaz, és kötelezettséget is vállal arra, hogy meghatározott mennyiséget mindenképpen megrendel, ilyenkor maga a keretmegállapodás is egy keretjellegű szerződés lesz. Ebben az esetben tehát átfedheti egymást a kötelezettségvállalást tartalmazó keretmegállapodás és a szerződés.

Ha a keretmegállapodás nem tartalmazza a szerződéses feltételeket kötelező erővel, konzultáció vagy több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén a verseny újranyitása útján köthető meg a közbeszerzési szerződés.

A keretmegállapodás másik lényeges ismérve, hogy egy vagy több ajánlattevővel köti-e meg az ajánlatkérő. Egy ajánlattevőtől megrendeléssel vagy konzultációt követően létrejött szerződéskötés útján lehet beszerezni. Amennyiben több ajánlattevő részese a keretmegállapodásnak, ha a szerződés feltételei rögzítettek, a keretmegállapodásnak olyan objektív szempontokat is tartalmaznia kell, amelynek alapján az ajánlatkérő eldönti, hogy az adott szerződést melyik ajánlattevővel köti meg. Amennyiben a keretmegállapodásnak többféle áru vagy szolgáltatás is tárgya, ezekre különböző objektív kiválasztási szempontot is adhat ajánlatkérő, nem kell feltétlenül a keretmegállapodás megkötéséhez használt értékelési szempontot választania. Előfordulhat például, hogy a keretmegállapodást többféle irodaszer beszerzése érdekében kötik meg, és a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlatot A vállalkozás nyújtja be, második lesz B és harmadik C. Az ajánlatkérő meghatározza a keretmegállapodásban, hogy amennyiben golyóstollat rendel meg, a megállapodásban részes ajánlattevők közül attól fog rendelni, amelyik ajánlatában a golyóstoll a legolcsóbb. Itt tehát az adott termékre vonatkozó legalacsonyabb ár alapján lehetséges, hogy éppen C-től fog rendelni.

Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító felhívásban meg kell jelölnie, hogy a keretmegállapodás melyik típusát kívánja megkötni. Ez azért indokolt, mert az ajánlattevők ajánlatát alapvetően befolyásolj a az az információ, hogy az általuk ajánlott ár és feltételek képezik-e majd a konkrét szerződés alapját, avagy sor fog kerülni egy újabb konzultációra vagy a verseny újranyitására.

Különbséget jelent a hatályos szabályozáshoz képest az is, hogy a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodásban csak akkor kell legalább három ajánlattevőnek szerepelnie, amennyiben az eljárásban legalább három alkalmas és egyben érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő vesz részt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a hatályos törvény azon rendelkezése, amely szerint három érvényes ajánlat hiányában eredménytelen az eljárás, nem a versenyt segítették elő, hanem inkább ellentétes hatást váltottak ki. Az ajánlatkérők ugyanis a több ajánlattevővel megkötendő keretmegállapodás iránti eljárás valószínű eredménytelenségétől tartva inkább eleve olyan keretmegállapodásra írták ki az eljárást, amelyben csak egy ajánlattevő részes. Így az eredményesség három érvényes ajánlathoz kötése valójában visszafogta a versenyt.

111-113. §

Az építési koncesszióra a Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz, az általános közbeszerzési eljárás szabályait építési koncesszió esetében a Javaslat XIII. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Javaslat 7. § (5) bekezdése szerint az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a gazdasági szereplő viseli.

Az építési koncesszió beszerzésére vonatkozó speciális rendelkezések a következők:

Gyorsított eljárás nem alkalmazható, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást pedig feltétel nélkül választhatja ajánlatkérő. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kizárólag az itt meghatározott jogalapon folytatható le.

Építési koncesszió esetében az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, tehát nem szükséges hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása sem, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve hogy a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. További feltétele az újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli megrendelésnek, hogy a kiegészítő építési beruházásra kötött szerződés, illetve szerződések összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.

Az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

Amennyiben ajánlatkérő biztosítani kívánja alvállalkozók részvételét, azt van lehetősége előírni, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százaléka tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni. Ezt a százalékos mértéket az ajánlattevő ajánlatában növelheti. A koncessziós jogosult ajánlata alapján a szerződésnek tartalmaznia kell ezt a minimum százalékos mértéket; vagy az ajánlattevő ajánlatában meg kell, hogy jelölje az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni.

A koncessziós jogosulthoz képest nem minősül harmadik személynek: (1) a közös ajánlatot tevők bármelyike; (2) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Az ajánlattevőnek az ajánlatában meg kell adnia az ilyen szervezetek listáját, és azt a változásoknak megfelelően módosítania kell.

Az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. A 112. § (1) b) pontja tekintetében a beszerzési tárgy összetettsége indokolja a határidő rövidítését lehetővé tevő szabályok kizárását.

Ha az építési koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek - koncessziós pályázat kiírása helyett - közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia. A koncessziós törvényt azonban - a pályáztatásra vonatkozó, és a Kbt-ben meghatározott szabályok kivételével - egyidejűleg megfelelően alkalmazni kell, a közbeszerzési eljárásban készítendő írásbeli összegezés tartalmára a koncessziós törvény 9/A. §-a is megfelelően alkalmazandó.

Az építési koncesszió jogosultját a közösségi közbeszerzési értékhatárt elérő építési beruházás megvalósítása esetén közbeszerzési kötelezettség terheli a 113. §-ban foglaltak szerint. Lényeges, hogy ez a közbeszerzési kötelezettség kizárólag harmadik személyekkel (lásd fent) kötendő szerződések esetén áll fenn, így tehát pl. a nyertes ajánlattevők által létrehozott projekttársaságnak nem kell a társaságot alapító tagokkal történő szerződéskötéshez közbeszerzési eljárást lefolytatnia.

114. §

E § -al kezdődnek az ún. közszolgáltató ajánlatkérők - közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű - közbeszerzéseit szabályozó rendelkezések (XIV. fejezet). A Javaslat a közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályokat csak részben tartalmazza, az e fejezet által szabályozott eljárások különös szabályait külön rendeleti szabályozás egészíti ki. A közszolgáltatói szerződésekre a VI-XII. fejezet szabályait kell alkalmazni a XIV. fejezetben és a külön rendeletben foglalt eltérésekkel.

A (2) bekezdés - a korábbi szabályozástól eltérően - egyszerre adja meg azt, hogy e fejezet alkalmazásában kit kell ajánlatkérőnek tekinteni, és az ajánlatkérő pontosan mely tevékenysége vonatkozásában beszélhetünk közszolgáltatói tevékenységről. A Javaslat csak meghatározott ágazatokban tevékenykedő egyes szervezeteket von a közbeszerzési szabályozás hatálya alá, nevezetesen a vízügyi, az energiaipari, a közlekedési és a postai ágazatokban működő, meghatározott tevékenységet végző szervezeteket, a 2004/17/EK irányelvnek megfelelően.

A (2) bekezdés megfogalmazásából következően így megadásra került a közszolgáltatói szerződés, valamint a közszolgáltatói tevékenységek fogalma is; melyekre a Javaslat a továbbiakban így utal vissza.

Fontos még megjegyezni, hogy a Javaslat a hatályos szabályozástól eltérően nem a releváns (közszolgáltatói) tevékenységgel "közvetlenül összefüggő" közbeszerzés oldaláról próbálja meghatározni, hogy mely esetekben alkalmazandóak e fejezet szabályai; közszolgáltatói szerződésnek az a szerződés minősül, amely a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatói tevékenységek biztosítása céljából köttetik.

A (3) bekezdés meghatározza, hogy a (2) bekezdés értelmében mi minősül hálózatnak.

A (4) bekezdés további, közszolgáltatói tevékenységnek minősülő tevékenységekkel egészíti ki a (2) bekezdést a 2004/17/EK irányelv 4. cikkének (1)-(2) bekezdésével összhangban.

115. §

A 2004/17/EK irányelv 3. cikkének (2) és (4) bekezdései, valamint 4. cikkének (3) bekezdése alapján a § szerinti tevékenységek az ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával kapcsolatos közszolgáltatói tevékenységek körében kivételt képeznek. Jelen § célja az, hogy abban az esetben, ha az érintett szervezet az ivóvizet vagy a villamos áramot nem közszolgálati tevékenység keretében való felhasználás céljából állítja elő, hanem azt eltérő tevékenységhez kívánja felhasználni, illetve ha a gáz- vagy hőenergia termelése az érintett szervezetnek a közszolgálati tevékenységétől eltérő tevékenységének következménye, akkor ez a közszolgáltatói tevékenység alól kivételt képez.

A 2004/17/EK irányelv 5. cikkére figyelemmel kivételt képez az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha más szervezetek általában vagy egy meghatározott földrajzi területen szabadon, azonos feltételekkel nyújthatják az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatást (összhangban a 93/38/EGK irányelv 2. cikkének (4) bekezdésével, melyre visszautal a 2004/17/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdése). Amennyiben tehát az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás piacán a szolgáltató nincs különleges helyzetben, az autóbusszal történő közforgalmú közlekedési szolgáltatás nyújtása nem fog olyan közszolgáltatói tevékenységnek minősülni, amely megalapozza a XIV. fejezet alkalmazását.

116. §

A 116. § (1) bekezdés a) -b) pontja a hatályos Kbt. 168. § -hoz hasonlóan határoz meg kivételt, különbség azonban, hogy a Javaslat 116. § (1) bekezdés a) pontja - a korábban írtakhoz hasonlóan - már nem használja a "közvetlen összefüggés" követelményét; ehelyett egyszerűbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a törvényt nem kell alkalmazni, ha a 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységétől eltérő célra köt szerződést. Ugyanezt fejezi ki a 6. § (1) bekezdésének e)-f) pontja ezen szervek ajánlatkérői minőségének meghatározásakor. Szintén nem használja a Javaslat "az e fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni" kitételt, hiszen a Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy a XIV. fejezet mely esetekben alkalmazandó, amennyiben pedig a XIV. fejezet alkalmazásában, közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatban áll fenn kivétel, nem csak a fejezet, de a törvény szabályai nem alkalmazandóak.

A § (1) bekezdés b) pontja alapján a Javaslat - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan -mentesíti az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, ha a szerződés az ajánlatkérő közszolgáltatói tevékenységének az Európai Unión kívüli állam területén történő folytatásával függ össze. Az engedmény érvényesülésének feltétele azonban az is, hogy a beszerzés nem járhat az Európai Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával.

Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére köteles a Közbeszerzési Hatóságon keresztül tájékoztatást adni azokról a tevékenységeiről, amelyek az (1) bekezdés hatálya alá esnek.

117-118. §

További kivételeket állapítanak meg a közszolgáltatói tevékenységet folytató ajánlatkérők egyes beszerzései számára.

A 118. § (1)-(4) bekezdései a korábbi szabályozáshoz hasonlóan az ajánlatkérő és a vele szerződő szervezet közötti tulajdonosi kapcsolatra (kapcsolt, valamint közös vállalkozás) tekintettel határoz meg kivételt, összhangban a 2004/17/EK irányelv 23. cikkével. A kivétel megállapíthatóságához a megkívánt tulajdonosi kapcsolat fennálltán túl meghatározott pénzügyi feltételeknek is teljesülniük kell. Az ajánlatkérő az Európai Bizottság kérésére ugyancsak köteles tájékoztatást adni annak megállapításához, hogy a szerződő felek közötti viszony megfelel az itt foglaltaknak. A (4) bekezdés azt a helyzetet kívánja tisztázni, hogy mi történik akkor, ha az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet nem minősül ajánlatkérőnek. Ez esetben nem lenne köteles a beszerzéseihez közbeszerzési eljárást lefolytatni; azokban az esetekben viszont, amikor ez a szervezet az ajánlatkérővel megkötött szerződése(i) teljesítése, az ajánlatkérő beszerzési igényének kielégítése érdekében köt szerződést harmadik szervezettel, a kivételi lehetőség csak akkor alkalmazható, ha - önkéntesen alkalmazva a törvény rendelkezéseit - az ajánlatkérővel az (1) bekezdés szerinti viszonyban álló szervezet közbeszerzés útján választja ki a közreműködőt.

A szabály célja annak a kiskapunak bezárása, amelynek révén a közszolgáltató ajánlatkérők egy ajánlatkérőnek nem minősülő vállalkozásuk közvetítésével beszerzési igényeiket közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül elégíthették ki.

A § (7) és (8) bekezdései a 2004/17/EK irányelv 30. cikke alá tartozó beszerzés esetén alkalmazandó szabályokat tartalmazzák. Az Európai Bizottság a 30. cikk alapján állapítja meg, ha egy adott tevékenység végzés valódi versenyfeltételek mellett történik; ez esetben a törvény nem alkalmazandó. Az Európai Bizottság eljárásának kezdeményezése és a kérelem megküldése módjáról külön jogszabály rendelkezik.

119. §

A Harmadik Rész - Nemzeti eljárásrend alkalmazási körét határozza meg. E rész szerint kell eljárni az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint szolgáltatási koncesszió esetében. Pontos hivatkozást tartalmaz továbbá a Javaslat 18. § -ának (3) bekezdésére, illetve a 19. § (2) bekezdésére.

A 18. § (3) bekezdése alapján a közbeszerzési irányelvek által adott lehetőséggel élve a Javaslat fenntartja, hogy nem kell egybeszámítani több olyan szerződés értékét, amelyek a részekre bontás tilalmát kimondó szabály alapján ugyan egybeszámítandóak lennének, értékük azonban nem éri el a Javaslatban az irányelvi rendelkezésekkel megegyezően meghatározott összeget. A Javaslat szerint az ilyen kisebb értékű beszerzéseket mindig a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell megvalósítania az ajánlatkérőnek, nem használható fel ilyen módon e rendelkezés arra, hogy több részre bontva egy beszerzést, az ajánlatkérő mentesüljön közbeszerzési kötelezettsége alól. Több beszerzés valósulhat meg ugyanakkor a nemzeti eljárásrend keretei között, amely hozzájárul a beszerzések egyszerűbb lebonyolításához.

Az uniós értékhatárok alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a törvény Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni. Az előbbi főszabálytól azonban a Javaslat eltéréseket is megfogalmaz.

Ilyen eltérés a 19. § (2) bekezdése szerint, hogy a törvény 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében a törvény Harmadik Része alkalmazható, az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében azonban azon rendelkezések kivételével, amelyeket a törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg. A Harmadik Rész alkalmazásával kapcsolatban ugyanakkor lényeges, hogy az ajánlatkérőknek nagy szabadságot adó kötetlen eljárás lehetősége a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében is csak akkor adott, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Az ennél nagyobb értékű szolgáltatások beszerzésére a 1 22. § szerint kell eljárni.

120. §

A Javaslat 9. §-ában jelennek meg azok a kivételek, amelyek minden eljárásrendben kivételt jelentenek a törvény alkalmazása alól. Jelen § azokat a kivételi köröket tartalmazza, amelyek kizárólag a nemzeti eljárásrend alkalmazása esetén teszik lehetővé a közbeszerzési eljárás mellőzését. A jelenleg hatályos törvényben foglaltakhoz képest a kivételek meghatározása csak kis mértékben változik.

A Javaslat egyik ilyen új elemként a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i) és k) pontjaiban foglalt eseteket, valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetére, ipari -, vagy közlekedési baleset okozta kér, vízkár, annak megelőzése, vagy védekezési készültség, illetve azt közvetlenül követő helyreállítás esetén szükséges beszerzéseket sorolja ide.

A másik új elem a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben szabályozott beszerzések esete, melyek uniós értékhatárig kivételi körbe kerülnek.

121. §

A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárások. Az ajánlatkérő - kizárólag árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében - egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett "szabad kezet kap" a lefolytatandó eljárás szabályainak meghatározásakor, de választása szerint az uniós eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait is alkalmazhatja (ez esetben viszont csak a 1 22. § -ban foglalt módon térhet el ezektől a szabályoktól).

Amennyiben ajánlatkérő az uniós eljárásrend szabályainak alkalmazását választja, a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel akkor alkalmazza a XIV. fejezet szabályait, ha az uniós eljárásrendben is a XIV. fejezet szerint kellene eljárnia. Ezáltal közszolgáltatói szerződés megkötésekor a XIV. fejezetben foglalt kivételi körök, valamint a külön jogszabályban foglalt sajátos eljárási szabályok is alkalmazandóak a nemzeti eljárásrendben.

122. §

A hatályos törvény 2010. szeptember 15-i módosítása számos könnyítést bevezetett a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések vonatkozásában, ilyen szabály, hogy az ajánlatkérő nem köteles, csak jogosult az eljárást indító felhívásban a törvény Második Része szerinti kizáró okot vagy okokat előírni; ezt a szabályt a Javaslat megtartja, egyedüli kivételként az illegális adóelkerülés és a korrupciós gyakorlatokat támogató átláthatatlan tulajdonosi szerkezet érvényesítendő kizáró okként. A Javaslat alapján az ajánlatkérő csak építési beruházás esetén köteles dokumentációt készíteni; egyéb esetekben csak készíthet. Az ajánlattételi határidő vonatkozásában a Javaslat előírja, hogy az húsz napnál nem lehet kevesebb olyan eljárási fajtáknál, ahol a törvény minimális ajánlattételi határidőt rögzít. Több szakaszból álló eljárások esetében azonban nincs ez a megkötés a részvételi határidő vonatkozásában, annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amennyi alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az ajánlatkérőnek a törvény alapelveit az eljárás minden szakaszában és valamennyi eljárásrendben tiszteletben kell tartania; tehát a részvételi határidő meghatározásakor is biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét és az egyenlő bánásmód követelményeinek meg kell felelnie ajánlatkérőnek.

A Javaslat értelmében a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd nemzeti eljárásrendben minden megkötés nélkül alkalmazható.

Az (5) bekezdés ugyancsak azt a szándékot jeleníti meg, hogy a nemzeti eljárásrendben alkalmazható rövidebb, rugalmasabb határidőket ne korlátozza , hogy minden eljárástípusra és minden helyzetre általános érvényű, kötelezően betartandó határidőt ad meg a törvény a kiegészítő tájékoztatás megadására. A törvény alapelveire ugyanakkor az ajánlatkérőnek ez esetben is figyelemmel kell lennie.

A (6) bekezdésben foglalt eltérő szabály azzal függ össze, hogy a rövidebb ajánlattételi határidőre tekintettel nem lenne már lehetőség arra, hogy a felhívás módosítása még az ajánlattételi határidő előtt megjelenjen.

A (7)-(8) bekezdés a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának eseteit bővíti: az ajánlattételi felhívás legalább három ajánlattevőnek történő közvetlen megküldésével zajló eljárás a Javaslatban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásként jelenik meg. A három felhívás kiküldésével lefolytatható eljárás előző évi újbóli bevezetésének tapasztalatai azt mutatták, hogy az eljárás kedvez a mikrovállalkozások közbeszerzésekben való részvételének. Erre figyelemmel, valamint az eljárásfajta rugalmasságát és egyszerűségét tekintetbe véve építési beruházások esetében a Javaslat 150 millió forintra emeli az alkalmazhatóság felső határát. Ebben az esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni az eljárás megkezdéséről, a jogpolitikai célt pedig azzal is erősíti a Javaslat, hogy kifejezetten kimondja: ha lehetséges, kkv-nak kell az ajánlattételi felhívást megküldeni. A § (9)-(10) bekezdései lehetővé teszik továbbá, hogy az ajánlatkérő a részvétel jogát fenntartsa az előző évben, árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Új elem a szabályozásban, hogy a Kormány rendeleti szinten az általa irányított szervek vonatkozásában kötelezően is meghatározhatja, hogy egyes esetekben az ajánlatkérők éljenek a fenntartás lehetőségével.

123. §

A nemzeti eljárásrendben alkalmazandó eljárás (Harmadik Rész) szabályai jelentősen egyszerűsödnek. A jogalkotói szándék az uniós értékhatár alatti beszerzések szabályozása vonatkozásában az volt, hogy a közbeszerzést közelebb hozza a helyi viszonyok között működő kisvállalkozások számára is; maga az eljárás egyszerűbb legyen, és a kis értékű eljárásokban ne legyen szükség ajánlattevői oldalon speciális szakértelem igénybevételére az ajánlattételhez. Nemzeti eljárásrendben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő - választása szerint - saját eljárásrendet alkalmazhat, amely a jelenleginél az ajánlatkérők számára jóval kötetlenebb eljárást tesz lehetővé.

Ez jelentős egyszerűsödést jelent, hiszen az ajánlatkérő a saját eljárási szabályainak kialakításakor csökkentheti a benyújtandó igazolások és nyilatkozatok számát, az eljárásokat rövidebbé teheti a határidők rövidítésével. A fenti adminisztrációs terhek csökkenésén túl az is kedvezőbb helyzetet teremt az ajánlattevő kisvállalkozásokra nézve, hogy mivel az így kialakított eljárás szabályait az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban közzétenni, az ajánlattevők egyetlen forrásból értesülnek arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük. Míg korábban mind az eljárást megindító felhívást, dokumentációt és magát a törvényt is - gyakran szakértői segítség igénybevétele mellett - tanulmányozniuk kellett ahhoz, hogy megfelelő ajánlatot tudjanak tenni. A tervezet szerint az ajánlatkérő felelőssége lesz az, hogy valamennyi szükséges információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsásson a megfelelő ajánlattételhez.

Lényeges mindemellett, hogy - összhangban az Európai Bizottság, a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról (2006/C 179/02) szóló értelmező közleményével -az ajánlatkérőnek saját eljárási szabályok előírása esetén is azokra az alapelvekre és alapvető garanciális szabályokra figyelemmel kell eljárnia, amelyeket a törvény - a Harmadik Részben, valamint a minden közbeszerzés általános szabályait tartalmazó Első Részben -előír. Az eljárást hirdetményben kell meghirdetnie és az eljárással kapcsolatos minden, az eljárás eredményére kiható döntést és információt közölnie kell a részt vevő gazdasági szereplőkkel. A jogorvoslathoz való jog biztosítása érdekében szintén kötelező a döntések indokolt írásbeli közlése és összegezés készítése, a szerződéskötési moratórium megtartása. A garanciális szabályok érvényesülését a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati fórumként ebben az esetben is biztosítja.

A 123. § (10)-(11) bekezdései határozzák meg azon érvénytelenségi okokat, amelyeket köteles, illetve jogosult az ajánlatkérő előírni az önálló eljárási szabályok kialakításakor (nem teremthet tehát újabbakat ajánlatkérő), valamint hivatkoznak az üzleti titokra vonatkozó rendelkezésekre.

124. §

A Javaslat Negyedik Része a közbeszerzési szerződések szabályait tartalmazza. A szerződésekre a Ptk. szabályai irányadóak, a közbeszerzési eljárás útján megkötött szerződésekkel kapcsolatban a jogszabály speciális rendelkezéseket is megfogalmaz. A Javaslat 124. §-a a szerződés megkötésének szabályait tartalmazza. A szerződést a nyertes ajánlattevővel vagy közös ajánlattétel esetén mindegyik ajánlattevővel kell írásban megkötni. Ettől eltérően a második legkedvezőbb ajánlatot tevő, az összegezésben is megjelölt ajánlattevővel is sor kerülhet a szerződéskötésre a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén. Amennyiben a közbeszerzés részeire is lehetett ajánlatot tenni, az egyes részek nyerteseivel kell a szerződést megkötni.

A (6)-(8) bekezdések a szerződés megkötésének időpontját határozzák meg. A Javaslat rendelkezése szerint a nyertes - valamint adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tevő - ajánlati kötöttsége az összegezés megküldésének napjától számított 30 nappal meghosszabbodik, ezen időszak alatt köteles ajánlatkérő a szerződés megkötésére. Fennáll azonban egy szerződéskötési moratóriumi időszak, amelynek értelmében a szerződéskötésre az összegezés megküldését követő tizedik napnál korábban nem kerülhet sor. Tovább hosszabbodhat a szerződéskötési moratórium jogorvoslati eljárás indulása esetén. Ebben az esetben ugyanis a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának meghozataláig nem köthető meg a szerződés, kivéve ha ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság - halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek fennállására figyelemmel - kifejezetten engedélyezi. A szerződéskötési moratórium megtartását a 2007/66/EK irányelv írja elő annak érdekében, hogy az eljárásban érdekeltek jogorvoslathoz való joga hatékonyan érvényesülhessen, amelyre a szerződés megkötését követően már nincs igazán lehetőség.

A (8) bekezdés a szerződéskötési moratórium alóli kivételeket tartalmazza. A Javaslatban foglalt kivételi körök meghatározása a szerződéskötés gyorsabbá tételét szolgálja, ezen esetekben ugyanis nincsen az eljárásban olyan érdekelt fél, amelynek jogorvoslathoz való jogának érvényesítése érdekében a szerződéskötési moratórium időtartamához érdeke fűződne. A Javaslat ezzel csak a fenti irányelv által megkövetelt körben teszi kötelezővé a moratóriumi időszak megtartását.

A Javaslat a korábbi szabályozáshoz hasonlóan kimondja, hogy ajánlatkérő csak akkor mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha arra az összegezés megküldését követően bekövetkezett elháríthatatlan lényeges körülmény miatt nem képes.

125. §

A Javaslat 125. §-a lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzések teljesítését sajátos feltételekhez kösse. Meghatározhat például szociális vagy környezetvédelmi célú szerződéses feltételeket. Különösen a szociális feltételekkel kapcsolatban mondható el, hogy az ajánlatkérőnek, amennyiben szociális szempontokat is érvényesíteni kíván, a szerződéses feltételek között van legjobb lehetősége azokat előírni. Az ilyen speciális feltételekkel kapcsolatban ugyanis - az alkalmassági feltételekkel és az értékelési szempontokkal ellentétben - az irányelvekkel összhangban nem támasztja a Javaslat azt a követelményt, hogy azoknak a szerződés tárgyának jellemzőihez kell kapcsolódnia, elég, ha az adott szerződés teljesítéséhez kapcsolódnak.

Az ilyen sajátos szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell. A (2) bekezdés a sajátos feltételek meghatározásával kapcsolatos követelményeket adja meg. A (3 ) bekezdés a közbeszerzési szerződések időtartamára vonatkozóan mondja ki, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés (pl. koncesszió esetében) nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik. A rendelkezés iránymutatásul kíván szolgálni az ajánlatkérőknek a verseny fenntartása érdekében, és közbeszerzési szempontból jogszerűtlennek minősíti azokat a szerződéseket, amelyekkel a hatékony közpénzfelhasználással szemben, indokolatlanul és kirívóan hosszú időtartamra kötötték le a piacot egy adott gazdasági szereplőnek. Az előbbi rendelkezést alátámasztja, hogy az Európai Bíróság is kimondta gyakorlatában: a szerződés aránytalanul hosszú időtartama a közbeszerzési szabályozás céljával is ellentétben áll. (C-451/08)

126. §

E § arra vonatkozó korlátokat állít fel, hogy milyen módon és mértékben köthet ki az ajánlatkérő a szerződésben biztosítékot. A biztosítékok körét és mértékét már az eljárást megindító felhívásban közölni kell. A Javaslat a kis- és középvállalkozások közbeszerzési részvételének elősegítése érdekében két körben korlátozza, hogy milyen mértékű biztosítékot lehet előírni. A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték, míg a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárásban csak vállalnia kell, hogy az előírt biztosítékot rendelkezésre bocsátja majd, a biztosítékot ténylegesen nyújtani később, a Javaslatban meghatározott időpontban kell.

A Javaslat szabályozza, hogy a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb célból, pl. az előleg visszafizetésének esetére kikötött olyan jellegű biztosíték, amelyet meghatározott összegre kell nyújtani, több módon teljesíthető: az ajánlattevő választása szerint az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel vagy az ajánlatkérő által megjelölt más formában.

A biztosítékok nyújtásának megkönnyítését célozzák a Javaslat új rendelkezései, amelyek szerint a jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában ajánlatkérő lehetővé teheti, hogy a biztosíték meghatározott - a felénél kisebb - részét az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján nyújtsák. A biztosítéki formák közötti választás lehetősége az ajánlattevő részére a szerződés teljesítésének időtartama alatt is fennáll, a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően azonban a biztosítéknak folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

127. §

A Javaslat 127. §-a a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Az (1)-(3) bekezdések a 2007/66/EK irányelv rendelkezéseit ültetik át. Az irányelvi rendelkezések átültetése - tekintetbe véve, hogy a szerződés érvénytelenségének klasszikus polgári jogi szabályozása nem harmonizált jogterület, ezért az unió sem tud olyan szabályokat alkotni, amelyek minden tagállam polgári jogába illeszkednek - eredményezi azt, hogy a Ptk-nak a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai speciálisan érvényesülnek közbeszerzési szerződéseknél. Az irányelvben foglalt rendelkezések átültetésekor a jogalkotó a semmisség kategóriáját alkalmazta, fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a Javaslat jogorvoslati részének szabályozása szerint "ha a bíróság az

(1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 1 27. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik". Ez utóbbi fordulat tehát - bár a Ptk. alapján a semmisség megállapításához külön eljárásra nem lenne szükség, a semmis szerződés ipso iure érvénytelen - mégis úgy rendelkezik, hogy az irányelv által előírt esetekben az érvénytelenséget a bíróságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy a szerződés érvénytelennek minősüljön. Az irányelv által előírt esetekben tehát ezzel a különbséggel érvényesülnek a semmisség szabályai.

A bírósági eljárás szükségessége azzal is összefügg, hogy az irányelv által meghatározott, az egyik esetben mérlegelést engedő feltételek fennállásakor a bíróságnak nem kell a szerződés érvénytelenségét kimondania. Ezeket a feltételeket jeleníti meg a (2) bekezdés: az in-house szerződéseknél előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény feladása vagy a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdek. Utóbbi körben a gazdasági érdekek csak korlátozottan vehetőek figyelembe, sokkal inkább valamely általános érdekre pl. közszolgáltatás feltétlen szükségességére lehet sikerrel hivatkozni.

A (4) bekezdés más nem az uniós szabályok átültetése, a szerződés részleges érvénytelenségének két esetét adja meg, ellensúlyozva azt a körülményt, hogy az ajánlatkérő - a tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd kivételével - a közbeszerzési szerződéseknél valójában egyedül határozza meg a szerződéses feltételeket, amelyről az ajánlattevő azt mérlegelheti, hogy az elfogadható-e számára vagy nem.

Az (5) bekezdés értelmében bár az irányelvi rendelkezések átültetésével a szerződés érvénytelenségének speciális szabályai is vannak, ez nem zárja ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül más jogsértésekre tekintettel is semmisnek minősüljön a szerződés a Ptk. 200. §-a (2) bekezdése alapján.

128. §

A 128. § a közbeszerzési szerződés teljesítésében részt vevők körét szabályozza. A közbeszerzési szerződést a nyertes ajánlattevőknek vagy - ha az ajánlatkérő előírta vagy lehetővé tette - az azok kizárólagos részesedésével létrehozott gazdasági társaságnak kell teljesítenie.

Az ajánlattevő teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. A Javaslat szerint az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) minden, az ajánlattétel (részvételre jelentkezés) időpontjában már ismert alvállalkozót meg kell jelölni. Ezután az időpont után is felmerülhet természetesen új alvállalkozó bevonásának igénye, ekkor az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg. A bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kötelező kizáró okok hatálya alatt. Az új alvállalkozó bevonásához -akár egy korábban megjelölt helyett - csak akkor kell az ajánlatkérő hozzájárulása, ha az alvállalkozó részt vett az eljárásban az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Ugyanez a helyzet akkor, ha nem alvállalkozóról, hanem olyan saját szakemberről van szó, akit az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő bemutatott. Az alkalmasság igazolásában részt vett alvállalkozó cseréjéhez további feltételek is szükségesek az ajánlatkérő hozzájárulása mellett: a szerződéskötést követően beállott, előre nem látható lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése, amely miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

A 128. § (4) bekezdése az Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően szabályozza (C-91/08), hogy az alvállalkozó személye nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, tehát kifejezetten az alvállalkozói teljesítésként bemutatott szolgáltatás minőségére, jellemzőire figyelemmel nyerte meg az eljárást az ajánlattevő. Az ajánlattevő vagy az alvállalkozó személye a teljesítés során akkor is változhat, ha ezek valamelyike mint gazdasági társaság átalakul vagy a nem gazdasági társaságok esetében a szervezet jogutódlással szűnik meg.

A Javaslat fenntartja azt a szabályozást, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót. A szabály célja, hogy az alvállalkozók köre a kisebb munkákat leszámítva egy szintű legyen, és ne alakuljanak ki hosszú alvállalkozói láncok, amelyekben tartozási láncok keletkeznek.

129. §

Az ajánlattevőnek abban az esetben nyílik módja a szerződést projekttársaság útján teljesíteni, amennyiben az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban előírta vagy lehetővé tette. Az ajánlatkérő akkor teheti kötelezővé projekttársaság alapítását, ha a szerződés teljesítése esetében az indokolt, így jellemzően a hosszabb időtartamú, nagyobb értékű beruházások esetében kerülhet sor az intézmény alkalmazására.

Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi vagy megköveteli projekttársaság létrehozását, már a dokumentációban ismertetnie kell a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, az alaptőke minimális mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze (27. §). A beruházás biztonságos megvalósítását segíti elő, hogy az ajánlatkérő előírhatja a projekttársaság rendelkezésére bocsátandó alaptőke minimális mértékét. A pénzügyi rendszer zártsága, a vállalkozó egyéb szerződéseivel kapcsolatos kockázatok kizárása érdekében a projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át. A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn kívül más nem szerezhet részesedést, a projekttársaság vagyonát pedig -ide nem értve az osztalék kifizetését - az alapítók nem vonhatják el. Utóbbi rendelkezések kizárják, hogy a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő külső, az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során nem megismert cég számára értékesítse a projekttársaságot. A Javaslat a hatályos törvénnyel megegyezően kimondja, hogy a projekttársaság és annak tagjai a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. A projekttársaság így az ajánlatkérő irányában nem valósít meg felelősségkorlátozást, hiszen a tagok - hasonlóan ahhoz, ahogyan a társaság megalapítását megelőzően még konzorciumként egyetemleges felelősséggel tartoztak - a projekttársasággal egyetemlegesen (nem is csupán mögöttesen) felelnek a kötelezettségek teljesítéséért.

Az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződést kötni, így elkerülhető az alvállalkozói lánc felesleges meghosszabbítása, és az alvállalkozók nem kerülnek ki az érdekeiket védő rendelkezések hatálya alól.

130. §

A Javaslat 130. §-a a teljesítésigazolásra és az ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó szabályokat határozza meg. Ajánlatkérőnek a hatályos szabályozásnak megfelelően az ajánlattevő teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban kell nyilatkoznia a teljesítés elismeréséről vagy megtagadásáról, az ellenszolgáltatás teljesítésére pedig az Európai Parlament és a Tanács késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvének 3. és 4. cikkében előírtakkal összhangban megalkotott törvényi szabályok szerint köteles.

A Javaslat szerint a fizetési határidő nem lehet hosszabb a számla ajánlattevő általi kézhezvételét követő 30 napnál, a visszaélések elkerülése érdekében az irányelvnek megfelelően azt is kimondja a Javaslat, hogy a számla kézhezvételének napja nem képezheti megállapodás tárgyát. Szintén az irányelvnek felel meg a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint amennyiben a számla kézhezvételének időpontja nem egyértelmű vagy azt ajánlatkérő a teljesítést megelőzően nyújtja be, a fizetési határidő nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés napját követő 30 napot. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a megállapított kifizetési határidők csak akkor hosszabbíthatók meg, ha a szerződésben halasztott teljesítésében állapodtak meg, de ebben az esetben is csak akkor, ha az tényszerűen indokolt. A Javaslat kimondja ugyanakkor, hogy a fizetési határidő ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot. A Javaslat célja ezzel annak megakadályozása, hogy a kisebb vállalkozások számukra nagy terhet jelentő, aránytalanul hosszú kifizetési határidő vállalására legyenek kényszerülve. Az új szabályozás egyrészt tehát objektív korlátot állít fel a fizetési határidőre, másrészt a 60 napos maximum határidő is csak tényszerűen indokolt esetben alkalmazható. Nem lesz lehetőség a Javaslat alapján arra sem, hogy a törvényben foglaltaknál az ajánlattevő vállaljon hosszabb határidőt nagyobb értékelési pontszám érdekében.

131. §

A Javaslat 131. §-a a kifizetésre vonatkozóan olyan speciális szabályokat tartalmaz, amelyek egyrészt a mikrovállalkozások, kisvállalkozások elindulását segítik a közbeszerzési eljárásokban, másrészt az alvállalkozók kifizetésének célját kívánják előmozdítani. A Javaslat szerint ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Ez az előleg arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a kisvállalkozások számára a munka megkezdéséhez. Ezzel függ össze, hogy annak értékét 10 millió forintban maximálja a tervezet, a cél ugyanis kifejezetten az, hogy a kisebb értékű beruházások során azoknak a kis- és mikrovállalkozásoknak nyújtson induló segítséget, akik nem rendelkeznek az induláshoz szükséges összeggel. Az igénybe vehető előleg kis összegben történt meghatározása államháztartási okokkal is összefügg, a rendelkezés bevezetése ugyanis nem vezethet ahhoz, hogy jelentős, csak későbbi évekre betervezett összegek kifizetését legyen köteles ajánlatkérő - akár maga is hitelfelvétel útján -előrehozni. A Javaslatban foglalt előleg kifizetését az ajánlattevő kérheti, az itt rögzített mérték tehát kizárólag azt rögzíti, hogy mekkora az az összeg, amelyre az ajánlattevő a törvény erejénél fogva jogosult. Természetesen ez nem akadálya annak, hogy nagyobb beruházásoknál az ajánlatkérő, amennyiben tud, nagyobb előleget adjon a teljesítés megkezdésekor. Ez az előleg nem jár arra a részre vonatkozóan, amelyet az ajánlatkérő az alvállalkozóknak közvetlen kifizetés útján teljesít.

A Javaslat az építési beruházások esetén a kifizetésnek kötött eljárásrendjét irányozza elő, amelyben az ajánlatkérő közvetlen kifizetésében részesülhetnének azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak. A kifizetés szabályait külön kormányrendelet szabályozná. Az alvállalkozói kifizetés fedezetének elvonását akadályozná meg, hogy az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződésben foglalt ellenszolgáltatásra vonatkozó követelését csak olyan részben engedményezheti vagy terhelheti zálogjoggal, amelyre nem áll fenn az alvállalkozó közvetlen kifizetésre való jogosultsága.

Az ajánlattevőként szerződő fél fizetésképtelenségének esetére jelentene védelmet, hogy amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítés ideje alatt felszámolás alá kerül, az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alkalmazásában nem része a felszámolási vagyonnak.

A Javaslat szerint a teljesítésigazolásra és kifizetésre vonatkozó szabályok a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.

132. §

A szerződésmódosítás szabályait a Javaslat azon szempontok szerint újítja meg, hogy egyrészt ne legyen indokolatlan akadálya az olyan módosításoknak, amelyek nem érintik az ajánlattevők közötti verseny szempontját, másrészt viszont az Európai Bíróság gyakorlatának megfelelően ne kerülhessen sor a szerződés lényeges módosítására (C-454/06), illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatával összhangban (D. 277/15/2010.; D. 282/15/2010.) új, az eredeti szerződésben nem foglalt feladat megvalósítására. Ennek megfelelően a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a felek nem módosíthatják a közbeszerzési szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha az a verseny tisztaságával nem összeegyeztethető (a) pont), vagy ha a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja (b) pont), tehát a nyertes ajánlattevő gazdaságilag kedvezőbb helyzetbe kerül (pl. olyan áremelkedés esetében, amely a nyertes ajánlattevő számára - nem jelentéktelen - gazdaságilag előnyt hoz, tartozásnak, biztosíték nyújtásának elengedése stb.) vagy a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződéses szolgáltatáshoz képest új elemre terjeszti ki (c) pont).

A (2) bekezdés ugyanakkor változatlanul elismeri, hogy lehetnek olyan előreláthatatlanul felmerült, jogsérelmet okozó körülmények, amelyek szükségessé teszik a szerződés módosítását. Mivel az ilyen körülmény előreláthatatlan, úgy kell értékelni, hogy az amiatt szükséges módosítás nem sérti a verseny tisztaságát, ezért akár olyan feltétel is módosulhat ilyenkor, amely az eljárásban az értékelés alapjául szolgált. Lényeges azonban, hogy ilyen esetben sem kerülhet sor a b) és c) pont szerint a szerződés gazdasági egyensúlyának megváltoztatására vagy a szerződés tárgyának kiterjesztésére.

Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. A rendelkezés célja a szerződésmódosítások nagyobb kontrolljának biztosítása, az érdekelt versenytársak jogorvoslati eljárás indítása útján egymást is rászoríthatják a jogszerűtlen utólagos szerződésmódosítások gyakorlatának megszüntetésére.

133. §

E § -al kezdődnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályai (ötödik rész, 1 28166. §).

Az Európai Unió joga a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat kérdését is szabályozza, mivel a közbeszerzéseknek az Európai Unió egész területére kiterjedő versenyeztetése megköveteli az átláthatóság és a diszkriminációmentesség biztosítását. Ennek hatékonysága érdekében a tagállamok kötelesek megfelelő jogorvoslati eszközöket biztosítani az ajánlattevők számára az uniós jog közbeszerzési eljárás során történő megsértése esetén: a megfelelő jogorvoslat hiánya ugyanis elrettentheti a cégeket az ajánlattételtől más tagállamokban, és ezzel veszélyezteti az egységes uniós közbeszerzési piacot.

Az európai uniós jog külön-külön szabályozza az ún. klasszikus ajánlatkérők és az ún. közszolgáltatók esetében a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén igénybe vehető jogorvoslatokat. Az ún. klasszikus ajánlatkérők közbeszerzéseivel összefüggő jogorvoslati szabályokat a 89/665/EGK irányelv, az ún. közszolgáltatók közbeszerzéseivel kapcsolatos jogorvoslatot a 92/13/EGK irányelv szabályozza, a két irányelv módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv ugyanakkor teljes mértékben egységesítette a két eljárásrendhez kapcsolódó jogorvoslat szabályait.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatra vonatkozó uniós irányelvek koordinatív jellegűek, csupán a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok alapelveit határozzák meg, ugyanakkor a tagállamok feladata a részletszabályok kidolgozása. Az irányelvek viszonylag tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára az irányelvi rendelkezések nemzeti jogba történő átültetése, a jogorvoslati rendszer kialakítása tekintetében.

Az irányelvek alapján a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az ajánlatkérők (és ajánlattevők) jogsértéseivel szemben hatékony és gyors jogorvoslat álljon az érdekeltek rendelkezésére. A jogorvoslat hatékonysága a jogsértő helyzet megszüntetésének, a jogsértéssel esetlegesen okozott károk megtérítésének és a további jogsértések megakadályozásának a követelményét jelenti. A jogorvoslat gyorsaságának a követelménye azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzési eljárás jogszerűsége minél előbb helyreálljon. Ennek érdekében a jogorvoslati eljárásnak lehetőleg még a közbeszerzési eljárás lezárulta előtt meg kell történnie ahhoz, hogy ne születhessenek jogellenes döntések.

A jogorvoslati fórumnak hatáskört kell biztosítani ideiglenes intézkedések megtételére, az ajánlatkérő jogsértő döntéseinek megsemmisítésére, továbbá biztosítani kell a kártérítés lehetőségét. A jogorvoslati irányelvek azonos követelményként rögzítik, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslati fórum által hozott határozatok hatékony végrehajtását. Továbbá, amennyiben nem bírói testület hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat, biztosítani kell, hogy az eljáró hatóság írásbeli indokolással lássa el határozatát. Erre az esetre rendelkezéseket kell hozni olyan eljárások biztosítására, amelyek révén a jogorvoslati szerv által hozott valamennyi, állítólagosan jogellenes intézkedést vagy az azokra átruházott hatáskörök gyakorlása során elkövetett bármilyen állítólagos hibát bírósági felülvizsgálat vagy egy olyan más szerv által nyújtott jogorvoslat tárgyává lehet tenni, amely az EK szerződés 234. cikke értelmében bíróság, és mind az ajánlatkérőtől, mind pedig a jogorvoslati szervtől független.

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat hatályos rendszere is megfelel az európai uniós követelményeknek; figyelemmel különösen a legutóbbi, nagyobb lélegzetű Kbt. módosításra, melynek elsődleges célja a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelvnek való maradéktalan megfelelés volt.

Az európai uniós jog alapvető követelménye, a jogsértésekkel szembeni gyors és hatékony jogorvoslat biztosítása, a hatályos szabályozás kialakításakor is figyelmet kapott. Az 1995-ben kialakított rendszer (Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB, mint jogorvoslati fórum, valamint a bírósági felülvizsgálat lehetősége) kielégíti a jogorvoslati fórumokkal szemben támasztott követelményeket. Az Európai Bizottság többször is megerősítette mindezt.

A jogharmonizációs követelmények teljesítésén túl bizonyos további pontokon is kiigazításra kerülnek a jogorvoslati eljárás szabályai, figyelembe véve az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatait. A módosítások, a tervezett változtatások elsősorban a jogorvoslati eljárások hatékonyságának növelésére irányulnak. Fontos változást jelent, hogy a Javaslat alapján a KDB elvi jelentőségű kérdésekben iránymutatást tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal azt a bizonytalansági tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, sok esetben egymásnak ellentmondó indokolású határozatok szültek. Ez az eljárás megteremti a lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot, kommunikációt biztosítson a gyakorlati közbeszerzők, mindennapi jogalkalmazók és a jogorvoslati fórumok között, és az egyes szintekbe beépített visszacsatolások révén kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás egészét; a jogértelmezések honlapon történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság állandó, napra kész tájékoztatásáról, átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.

További fontos körülmény a nemzeti eljárásrend új szabályaival kapcsolatban, hogy biztosított lesz a jogorvoslat az uniós közbeszerzési értékhatár alatti közbeszerzések esetén akkor is, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályainak önálló kialakítása esetén az általa az eljárást indító felhívásban kikötött eljárási szabályokat megsérti. A hatályos szabályozás ezt az ún. szabadon kialakított eljárást nem ismeri; erre tekintettel szükséges szabályozni azt az esetet is, amikor a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosult azért indít jogorvoslati eljárást, mert az ajánlatkérő a saját maga által támasztott, a felhívásban megjelenített követelményeket, szabályokat sérti meg.

A fentiekkel összhangban a 134 § (3) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartáson vagy mulasztáson túl az ajánlatkérő által a 1 23. § szerint kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt is az ötödik rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye.

Változatlanul jogorvoslat kezdeményezhető nemcsak a Javaslat rendelkezéseibe, de a Javaslat felhatalmazása alapján alkotott végrehajtási jogszabályokba ütköző magatartásokkal szemben is. Hangsúlyozni kell, hogy továbbra is biztosított a jogorvoslat lehetősége minden olyan beszerzéssel kapcsolatban, amely a Javaslat értelmében közbeszerzésnek (5. §) minősül; továbbá bármilyen tárgyú közbeszerzés (közbeszerzési eljárás) esetén igénybe vehető a jogorvoslat.

A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati kérelmek elbírálására is kiterjeszti. A 133. § (3) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértések orvoslására is a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati fórumrendszer keretében van lehetőség.

A 133. § (2) bekezdése a Közbeszerzési Döntőbizottság és a bíróság hatáskörét határolja el egymástól. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita (pl. szerződésszegés esetei, a szerződés érvénytelensége), továbbá a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények (pl. kártérítési igény) elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ez alól kivételt jelent a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Javaslatba ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása, mivel ezt a Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja (1 34. § (3) bekezdés).

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítását a Javaslat csak meghatározott feltételek fennállása esetén teszi lehetővé; ugyanígy meghatározott követelményeket támaszt a szerződés teljesítésével kapcsolatban is (128-132. § -ok). A Javaslat a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a Kbt. rendelkezéseinek megsértésével történő módosításához, illetve teljesítéséhez megfelelő szankciót fűz, annak érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása, illetve nem megfelelő teljesítése ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak kijátszására.

Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a Javaslat 1 32. §-ában foglalt rendelkezésbe ütköző módon módosítják, azaz a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 1 32. §-ban meghatározott feltételrendszer, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Ugyanígy, amennyiben a szerződés teljesítése a vonatkozó rendelkezések megsértésével történik, jogorvoslati eljárásra kerülhet sor. A Javaslat szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés módosításáról .

A Javaslat eljárás indítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás, vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, a teljesítéssel kapcsolatos adatokról pedig az ajánlatkérő honlapjáról. A Javaslat továbbá a szerződésmódosítás esetén bizonyos esetben az ajánlatkérő számára kötelezővé teszi a versenytársak közvetlen értesítését is.. A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenőrző szervezeteknek, valamint a belső ellenőrzést végzőknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 170. §-ba ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást ebben az esetben az eljárására irányadó általános szabályok szerint folytatja le, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a Javaslat - az egyébként irányadó határidőnél - hosszabb elintézési határidőt (60 nap + 30 nap) állapít meg .

Jogsértés megállapítása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértőt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon. Határozata -az általános szabályok szerint - a bíróság előtt megtámadható.

134. §

A Javaslat értelmében - a hatályos szabályokhoz hasonlóan - a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai alapján jár el a Javaslatban meghatározott eltérésekkel. A Ket. rendelkezései csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban. A Javaslat csak azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek eltérést jelentenek az Ket.-ben foglalt szabályokhoz képest.

E § szabályozza a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörét és illetékességét, egyértelművé téve, hogy a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik minden, a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat sértő magatartás (mulasztás), valamint az ajánlatkérő által a 1 23. § szerint kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás (mulasztás) miatt indult eljárás lefolytatása. A Döntőbizottság előtt tehát nem csupán a Javaslat rendelkezéseinek megsértése miatt kezdeményezhető jogorvoslati eljárás, hanem a végrehajtási jogszabályok megsértése miatt is. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogviták főszabályként továbbra is a bíróság hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor a Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a Javaslat kógens szabályaiba ütköző módon történő módosítása vagy teljesítése miatti eljárás lefolytatását is.

135. §

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság összetételét, a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokkal kapcsolatos követelményeket szabályozza. A közbeszerzési ügyben főszabályként - a hatályos szabályozással egyezően - a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, akiket a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanácsban történő eljárás alóli kivételeket a 141. § tartalmazza; a Javaslat ezekben az esetekben lehetővé teszi egy közbeszerzési biztos eljárását, tekintettel arra, hogy e jogorvoslati kezdeményezések elbírálása egyszerűen megítélhető, nincs szükség a három biztosból álló tanácsban történő eljárásra.

A Javaslat az eljáró tanács összetételével kapcsolatban azt a követelményt támasztja, hogy a háromtagú tanács tagjai közül legalább kettőnek jogi szakvizsgával kell rendelkeznie, egy további tagnak pedig lehetőleg az ügy tárgyával leginkább összefüggő egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Az eljáró tanács elnöke viszont kizárólag jogi szakvizsgával rendelkező biztos lehet. Azokban az ügyekben, ahol a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy egy közbeszerzési biztos járjon el, a Javaslat alapján csak jogi szakvizsgával rendelkező biztos jelölhető ki eljáró biztosként. A Döntőbizottság elnöke e szempontokra tekintettel köteles kijelölni a konkrét közbeszerzési ügyben eljáró tanácsot, illetve az egyedül eljáró biztost. A Javaslat az eljáró tanács összetételére vonatkozó szabályok meghatározásakor abból indult ki, hogy alapvetően jogkérdések eldöntése képezi a jogvita tárgyát a jogorvoslati eljárásokban. Fontos biztosítani ugyanakkor azt is, hogy az eljáró tanácsnak a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai ismeretekkel rendelkező közbeszerzési biztos is tagja legyen.

Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésről való döntés, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés [139. § (3)-(4) bekezdései és a Ket. 30. §-a és 31. § (1) bekezdése] és a közbeszerzési ügy érdemében történő határozathozatal (152. § (1) bekezdés) esetében kötelező a tanácsban való eljárás. Egyéb határozatokat (pl. idézés), illetve intézkedéseket az eljáró tanács elnöke egyedül is meghozhat, megtehet.

136. §

A Javaslat részletesen szabályozza a közbeszerzési ügyben eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okokat, továbbá a kizárási eljárást. A kizárás intézményének célja az eljáró fórum pártatlanságának, függetlenségének biztosítása. A Javaslat jogrendszerünk eljárási kódexeivel összhangban rendelkezik a kizárást megalapozó körülményekről, a kizárási eljárásról, annak kezdeményezéséről, a kizárás kérdésében hozott döntésekről, és az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményeiről.

Az eljáró közbeszerzési biztosokra vonatkozó kizáró okok egyrészt a Ket. -ben, másrészt a Javaslatban (136. §) kerültek meghatározásra. A Ket. 42. §-ának (1) bekezdés értelmében "Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. ", a (3) bekezdés pedig az elfogultság esetét nevesíti ("az ügy elintézésben nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése "). A Ket. hivatkozott rendelkezéseiben foglaltakon túl a közbeszerzési biztossal szemben a Javaslat további kizárásra okot adó körülményeket nevesít.

A Javaslat rögzíti a kizárási eljárás szabályait. Ennek értelmében a közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot azonban bejelentheti az ügyfél is. A kizárás kérdésében a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Az ügyfél a kizárást kezdeményező kérelmének elutasítása ellen önálló jogorvoslattal nem élhet, de azt a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelmében (a keresetében) kifogásolhatja.

A jogorvoslati eljárás szigorú határidejének betarthatósága érdekében rendelkezik úgy a Javaslat, hogy az eljáró tanács tagjának kizárása esetében a kizárási eljárásra fordított időt az eljárási határidők számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az ügyfél rosszhiszemű eljárásának jogkövetkezményéről rendelkezik a 1 50. § (1) bekezdésnek d) pontja, amelynek értelmében az ügyfél rendbírsággal sújtható, amennyiben nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.

137-139. §

A Javaslat a hatályos szabályozással egyezően mondja ki, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indulhat. A kérelemre induló eljárás megindítására jogosultakat, az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidőket jogorvoslati kérelem kellékeit a 137-138. §-ok, a hivatalból indítható jogorvoslati eljárás kezdeményezésének szabályait a 140-141. §-ok határozzák meg.

Az uniós jogorvoslati irányelvek értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a jogorvoslati rendszer valamennyi olyan személy számára elérhető legyen, akinek érdekében áll (állt) valamely szerződés elnyerése, és akinek jogát, vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. A jogorvoslatra jogosultak között nem lehet hátrányos megkülönböztetést tenni, sem anyagi jogi, sem eljárásjogi alapon, vagyis biztosítani kell azt, hogy a nemzeti jogorvoslati fórum előtt a más tagállambeli vállalkozások is a hazai vállalkozásokkal azonos feltételek alapján kezdeményezhessenek eljárást.

A Javaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan, és a jogharmonizációs követelményekkel is összhangban - a jogalanyok széles köre részére teszi lehetővé az eljárás kérelemmel történő megindítását: a közbeszerzési eljárás felein (ajánlatkérő, ajánlattevő, részvételre jelentkező) kívül bármely egyéb érdekelt kérelmet nyújthat be, akinek jogát vagy jogos érdekét a Javaslatba ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be továbbá a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is.

Egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jogvagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a vitatott közbeszerzéssel összefüggésben. Nem nevezhető közvetlen érdeknek például az a körülmény, hogy az állami és önkormányzati szervek által végzett beszerzések közpénzből történnek, és így gyakorlatilag mint adófizetőnek, minden állampolgárnak jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy ezek felhasználása miként történik. Az ilyen értelmezés ahhoz vezetne, hogy bármely személy ügyfélképességét el kellene fogadni a jogorvoslati eljárásban. Egyéb érdekeltnek minősül ugyanakkor például az, aki a közbeszerzési eljárás jogsértő lefolytatása, vagy éppen jogtalan mellőzése miatt nem vehetett részt a közbeszerzési eljárásban.

Nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is: az ajánlattevő (részvételre jelentkező) is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, amennyiben közvetlenül kimutatható valamilyen jog- vagy érdeksérelme a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban. E módosítás a rosszhiszemű eljárás kezdeményezés visszaszorítására is alkalmas lehet. A közbeszerzési eljárás során ugyanis az eljárás valamennyi résztvevőjének közös érdeke az eljárás gyors, eredményes, a verseny tisztaságát tiszteletben tartó befejezése, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás során, vagy az eljárást lezáró döntés ellen előterjesztett jogorvoslati kérelem a közbeszerzési eljárást, illetve a szerződéskötést hosszú időre félbeszakíthatja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran kerül sor nyilvánvalóan alaptalanul, rosszhiszeműen indított jogorvoslati eljárásra, amikor a kérelmező célja csupán az, hogy a szerződés megkötését minél tovább megakadályozza, bár tudatában van annak, hogy a közbeszerzési eljárás nem volt jogsértő. Az alaptalan jogorvoslati kérelmek egyrészt a Döntőbizottság munkaterhét növelik feleslegesen, másrészt az ajánlatkérőt akadályozzák közbeszerzése minél előbbi megvalósításában.

A Javaslat szigorú jogvesztő határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását. A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidők meghatározása során a Javaslat alapvetően két szempontot próbált összehangolni: a jogorvoslat szükségességét és az ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzés megvalósításához fűződő érdekeit. Egyfelől fontos érdek fűződik ahhoz, hogy lehetőleg minden (de legalábbis minél több) jogsértést jogorvoslati eljárás és megfelelő szankció kövessen, mert ez ösztönzi leginkább a Javaslat szabályainak betartására (és ezáltal az ésszerű, szabályszerű közpénzfelhasználásra) a jogalkalmazókat. Másfelől az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérők nem öncélúan folytatnak le közbeszerzési eljárásokat, hanem valamely konkrét beszerzési igényük megvalósítása érdekében, és a beszerzés elmaradása, elhúzódása feladataik ellátását is veszélyeztetheti. A jogbiztonság szempontjára tekintettel ahhoz is fontos érdek fűződik, hogy a jogviszonyok meghatározott idő után már ne legyenek megbolygathatóak.

A fenti szempontokra tekintettel a 137. § (3)-(7) bekezdése rögzíti a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidőket, illetve értelmezi, hogy egyes esetekben mit kell a jogsértés tudomásra jutása időpontján, illetve a jogsértés megtörténtén érteni. Ez utóbbira olyan cselekményeknél van szükség, ahol a bekövetkezett jogsértés folyamatosan tartó jogellenes állapot létrehozásával jár. Így pl. a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét kell a bekövetkezésnek tekinteni, míg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. E vélelmezett időponttól számít tehát a 90 napos jogvesztő határidő.

Az eljárást megindító kérelem tartalmi kellékeit a Javaslat részletesen felsorolja. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési ügy elintézési határideje nagyon rövid, fontos, hogy a kérelem minden szükséges adatot tartalmazzon. Ezen adatok egy része a felekre és az ügyben érdekelt más személyekre, továbbá a Döntőbizottságtól kért intézkedésekre vonatkozik. Fel kell tüntetni továbbá a jogsértő esemény megtörténtének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját azért, hogy a késve indított eljárásokat könnyen ki lehessen szűrni. A kérelemben elő kell adni a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket is, továbbá a kérelemhez csatolni kell a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását.

A kérelemre indult jogorvoslati eljárás díjköteles: a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg; az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell befizetni. Ha az ügyfél ezt elmulasztja, hiánypótlásra hívják fel, s ha ennek nem tesz eleget, a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a 139. § (4) bekezdésében foglalt okból végzéssel megszüntetni, az igazgatási szolgáltatási díj a kérelmezőnek visszajár; a kérelem visszavonása esetén azonban nem kerül visszafizetésre. Korábban a Kbt. a visszafizetésről kifejezetten nem rendelkezett az igazgatási szolgáltatási díj kapcsán és a jogalkalmazás ennek folytán meglehetősen bizonytalan volt a kérdést illetően. A Fővárosi Bíróság 25.K. 35.486/2006/4. sz. ítéletében azonban a bíróság éppen a Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontjával szemben foglalt úgy állást, hogy ha a KDB a jogorvoslati kérelmet nem alaptalanság miatt, hanem valamely eljárási akadály folytán érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, úgy a kérelmezőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésére kötelezni nem lehet. A Javaslat ennek a döntésnek a fényében tisztázni törekszik a kérdést.

A jogorvoslati eljárás megindításának napja a Javaslat rendelkezéseinek megfelelő, hiánytalan kérelem beérkezését követő munkanap. A hiányos kérelem kiegészítésére nyolc napos határidő áll rendelkezésre; a hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az elkésett kérelmeket, továbbá azokat, amelyekkel kapcsolatban a hiányokat - hiánypótlási felhívás ellenére - sem pótolták, illetve ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta, a kérelmet a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja; ha pedig az elutasítási ok az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására, a KDB a jogorvoslati eljárást végzéssel megszünteti. A kérelmet az előbbi okok alapján elutasító határozat (mint eljárás során hozott határozat), valamint az eljárást megszüntető végzés ellen a Javaslat biztosítja a jogorvoslat lehetőségét: a 156. § szerinti külön jogorvoslatnak van helye ebben az esetben.

140-141. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból a 140. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik. A korábbi szabályozáshoz képest a kezdeményezésre jogosultak köre kibővül a legfőbb ügyésszel; az eljárások eredményét jogellenesen befolyásoló megállapodások elleni fellépés hatékonyságának növeléséhez szükséges, hogy a büntetőeljárásban feltárt jogsértések becsatornázhatók legyenek a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásába.

A Javaslat a hivatalbóli kezdeményezés esetében is szigorú határidőhöz köti az eljárás kezdeményezését; a kérelemre induló eljárásra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknál azonban sokkal hosszabb határidőt hagy az eljárás megindításának kezdeményezésére. A tudomásszerzés tekintetében felállított vélelem e személyek, szervezetek esetében nem érvényesül.

A jogorvoslati eljárás kezdeményezésére nyitva álló szubjektív határidő harminc nap, az objektív határidőt viszont differenciáltan szabályozza a Javaslat. Az ellenőrzésre jogosult szerveztek esetében ugyanis hosszabb határidőt ír elő annak érdekében, hogy e szervezetek a vizsgálatuk során feltárt jogsértések miatt eljárást kezdeményezhessenek a Döntőbizottság előtt; egy évben, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetében pedig három évben állapítja meg a Javaslat az eljárás kezdeményezésére nyitva álló objektív határidőt.

A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárásának további esetét jelenti az éves statisztikai összegezés megküldésére, az ajánlatkérők listájába való bejelentkezésre, illetve bejelentésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása, vagy ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére Kbt.-be ütköző módon került sor, a Közbeszerzési Hatóság elnöke által kezdeményezhető eljárás.

A Javaslat továbbra is fenntartja a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a hatályos szabályozás szerinti döntőbizottsági kontrollt, tekintettel arra, hogy a Kbt. 1999-es módosítása során bevezetett intézkedés hatékony eszköznek bizonyult ezen eljárási fajta visszaszorításában. A Javaslat alapján a Döntőbizottság elnöke jogorvoslati eljárást indíthat a jogosulatlanul indított tárgyalásos eljárás lefolytatásának észlelése esetén. A Javaslat továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke hiánypótlásra hívja fel az ajánlatkérőt, amennyiben az általa megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége. A Javaslat e rendelkezéssel azt a gyakorlatban jelentkező problémát kívánja kezelni, amely szerint az ajánlatkérők által rendelkezésre bocsátott adatokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy ajánlatkérő milyen eljárásfajtát választott, illetve, hogy ennek feltételei fennállnak-e, és a felhívás jogszerű volt-e. A Döntőbizottság elnöke ezekben az esetekben - eleget téve törvénybeli kötelezettségének -megindítja a jogorvoslati eljárást, amelynek során gyakran "bebizonyosodik", hogy ajánlatkérő jogszerűen indított hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, csak éppen a megküldött iratokból nem derült ez ki egyértelműen. A hiánypótlás lehetőségével mentesíthető a Döntőbizottság a feleslegesen indítandó és lefolytatandó eljárások alól.

142. §

A § a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás megindítását követő feladatait rögzíti, rendelkezik továbbá a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének, ajánlattevőjének és az egyéb érdekeltek feladatairól is.

143. §

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügyek együttes elintézésére, egyesítésére, elkülönítésre, illetve döntéseinek egybefoglalására ad lehetőséget.

144. §

A § a jogorvoslati eljárásban alkalmazható ideiglenes intézkedéseket szabályozza. A Javaslat alapján a Döntőbizottság kérelemre és hivatalból egyaránt elrendelhet ideiglenes intézkedéseket. Erre a lehetőség mindaddig fennáll, amíg a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárásban, vagy az ennek mellőzésével történő beszerzés során a szerződést meg nem kötik. A Döntőbizottság köteles az eset összes körülményét mérlegelni, és ez alapján dönteni az ideiglenes intézkedés megtételéről. Így mérlegelnie kell a beszerzéshez fűződő közérdek súlyát is, és ha ez alapján indokoltnak tartja, eltekinthet az ideiglenes intézkedés tételétől.

A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el, vagy felhívja az eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy ha a Döntőbizottság felfüggeszti a közbeszerzési eljárást, a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak. Ez az előírás szükséges ahhoz, hogy utóbb az eljárást folytatni lehessen, ha ennek egyéb feltételei fennállnak.

A § (4) bekezdése szabályozza azt az esetet, amikor a Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. Erre azonban csak kivételes esetben kerül sor, akkor, ha halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (nemzetgazdasági ok) védelme indokolja. A Közbeszerzési Döntőbizottság szigorúan értelmezi a fenti kitételt, ezért a kérelemben az okokat nem elég kifejteni, a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat is csatolni kell a kérelemhez. A Döntőbizottság a kérelem beérkezését követő öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ezt követően, a szerződéskötést engedélyező végzés Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről is a Döntőbizottság gondoskodik.

145. §

A § az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezéséről rendelkezik.

146. §

A § a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának terjedelmét szabályozza, egyértelművé teszi, hogy a Döntőbizottság eljárása során nincs kötve a jogorvoslati kérelemben, illetve a kezdeményezésben foglaltakhoz. A jelenlegi törvényszövegtől eltérően a Javaslat mérlegelést enged a Döntőbizottságnak arra, hogy észlelt jogszabálysértés esetén kiterjeszti-e az eljárását. Az eljárást kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá kívánja tenni az a rendelkezés, mely szerint az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt törvénysértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét vagy kihatott az ajánlatkérő döntésének érdemére.

A Javaslat - és a jelenleg hatályos törvény - szabályozási logikája szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a saját észlelése alapján nem indíthat eljárást. Ezzel a szabályozással összhangban állóan a jogalkotó megszünteti annak lehetőségét, hogy az eljáró tanács maga döntsön az eljárás kiterjesztéséről és azt írja elő, hogy a kiterjesztésről az eljáró tanács jelzése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt.

A (2) bekezdés pedig azt rendezi egyértelműen, hogy a kérelem visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján súlos jogsértés valószínűsítehtő. Ezt azért kell külön kimondani a Javaslatban, mert a Ket. 31. §-ának (1) bekezdése c) pontja értelmében "a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét". A Döntőbizottság eljárásának hivatalból való megindítása sajátos, nem a klasszikus értelemben vett hivatalbóli eljárás (nem értve ide a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság elnöke által megindítható eljárást), hiszen a Döntőbizottság a törvényben meghatározott személyek és szervezetek kezdeményezése alapján indíthatja meg hivatalbóli eljárását. Erre tekintettel kell ezt a kérdést egyértelműen rendezni a Javaslatban, kimondva, hogy a Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a súlyos jogsértés valószínűsíthető.

A (3) bekezdésben a Javaslat - a jelenleg hatályos törvényhez hasonlóan - előírja a Döntőbizottság illetékes szervek (nyomozó hatóság, Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, vagy Gazdasági Versenyhivatal) felé való értesítési kötelezettségét arra az esetre, ha más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel.

147. §

A § az ügyfelek egyenlő elbánásban való részesítésének kötelezettségét mondja ki, valamint a jogorvoslati eljárások megfelelő lefolytatásának elősegítése érdekében meghatározza az új észrevételek előterjesztésének határidejét

148. §

A § jogorvoslati eljárás során tartható tárgyalást szabályozza. A Javaslat mérlegelési joggal ruházza fel a Közbeszerzési Döntőbizottságot e kérdésben.

Az ügy számos esetben eldönthető iratok alapján is, ebben az esetben Döntőbizottságnak nem szükséges tárgyalást tartania. Amennyiben az iratok alapján nem dönthető el a jogvita, és a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására, akkor indokolt tárgyalást tartani. Ennek megítélését - értelemszerűen - a Döntőbizottságra kell bízni, azaz a Döntőbizottság mérlegelésébe kell utalni a tárgyalás szükségességének a kérdését. Ez az eljárás gyorsítását is szolgálhatja, hiszen így kevésbé formalizált az eljárás. A Döntőbizottság számára nagyobb rugalmasságot biztosít, több ügyet tud elintézni, ugyanakkor az Ket. alapján köteles a tényállást felderíteni, tehát ha az iratok alapján nem dönthető el, és ezért szükségesnek ítéli meg, akkor tárgyalást tart. A jogorvoslat irányelvek tárgyalásra vonatkozó követelményei (független szerv, mely döntéseit kontradiktórius eljárásban hozza - 2007/66/EK irányelv 1. cikk 1. pontja) a bírósági szakban érvényesülnek.

Ha a Döntőbizottság tárgyalást tart, a tárgyalást az eljárás megindításától számított 20 napon belüli időpontban köteles megtartani. A tárgyalás továbbra is nyilvános, de a Javaslat biztosítja a Döntőbizottság számára azt a lehetőséget, hogy a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból - indokolt határozatával - kizárja, amennyiben az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. Határozata ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, de az a közbeszerzési ügyben hozott érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben (keresetben) kifogásolható.

149. §

A Javaslat átfogóan szabályozza az eljárás szereplőinek iratbetekintési jogát, külön figyelmet szentelve az üzleti titok védelmének.

A közbeszerzési ügy kérelmezője (az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzések Tanácsának tagja az eljárás során külön engedély nélkül bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. A korlátlan betekintési jog azonban összeütközésbe kerülhet más ügyfelek, illetve az eljárás egyéb résztvevőinek az üzleti titok védelméhez fűződő jogával; erre tekintettel került bele a javaslatba a fenti, tizenöt napos korlát, továbbá a Javaslat kimondja, hogy az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő az üzleti titok védelmére való hivatkozással kérheti az iratbetekintési jog korlátozását. Ha a Döntőbizottság a kérelemnek helyt ad, egyúttal kötelezheti az ilyen kérelem előterjesztőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Ezáltal az iratbetekintési jog sem szenved sérelmet. A határozat ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az az érdemi határozat ellen benyújtott keresetben támadható.

Eltérő a helyzet az eljárás egyéb résztvevőinek iratbetekintési jogát illetően. E személyek csak akkor tekinthetnek be az iratokba, amennyiben az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.

A minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartása és betartatása miatt került bele a Javaslatba a (6)-(7) bekezdés. A (8) bekezdés szerint az iratokba való betekintéshez az (1)-(7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélye szükséges.

150. §

A közbeszerzési ügy résztvevőjével szemben eljárási bírság szabható ki, ha a jogorvoslati eljárás során hamis adatot közöl, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat, felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg, a gazdasági, szakmai, vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza, vagy nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. Az eljárási bírság összegét a Javaslat a Ket. általános szabályaihoz képest eltérő határok között állapítja meg (ötvenezer forinttól ötszázezer forintig).

A rendbírságot kiszabó határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye, amelynek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

151. §

A jogorvoslati eljárás lefolytatására a Javaslat - egyéb hatósági eljárásokhoz hasonlóan -elintézési határidőt ad.

152. §

A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata többféle lehet. A jogorvoslati eljárást lezáró határozatában alkalmazható jogkövetkezményeket a . § (2)-(4) bekezdései szabályozzák, amelyeket a Döntőbizottság együttesen is alkalmazhat.

A jövőben is lehetőség lesz bírság kiszabására, a Javaslat szerint öt esetben kötelező a bírságkiszabás: ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, ha a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei, vagy ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését, valamint ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. Az elsőként említett jogsértést tekinti Javaslat a közbeszerzésekkel kapcsolatos legsúlyosabb jogsértésnek, erre tekintettel mondja ki a kötelező bírságolást. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a rosszhiszeműség esetére korlátozódik e szankció alkalmazási kötelezettsége, aminek indoka, hogy a Javaslat személyi hatálya körében nem csupán nevesített szervezetek jelennek meg ajánlatkérőként.

A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottság számára szempontokat ad a szankciók alkalmazásához; a mérlegelési szempontokat tehát a törvény tartalmazza, míg a (3) bekezdés szerint a bírság mértékét és a differenciáltabb szankciórendszer érdekében egyéb részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

A § annak következményeit is rendezi, hogy mi történik, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.

A Javaslat mind az ajánlatkérőt, mind az ajánlattevőt elállási joggal ruházza fel a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre kiható jogsértést állapít meg. E rendelkezés nélkül nem lenne lehetőség a szerződéstől való elállásra, hiszen a Ptk. értelmében a feleket az elállás joga csak jogszabály kifejezett rendelkezése vagy a felek erre irányuló megállapodása alapján illeti meg, tekintettel arra, hogy az elállás egyoldalú nyilatkozattal, visszamenőleg bontja fel a szerződést.

153-154. §

A § -ok a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlésével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos szabályokat, valamint az előminősítési ügyekben indított jogorvoslati eljárás szabályait tartalmazzák.

155. §

A Javaslatban új jogintézményként jelentkezik az ún. elvi döntés intézménye, melynek eredményeképpen a Döntőbizottság elvi jelentőségű kérdésekben iránymutatást tesz közzé a honlapján. Az új jogintézmény elsődleges célja, hogy minimálisra csökkentse a Kbt. egyes szabályainak a KDB eljárása során történő sokfelé ágazó értelmezési lehetőségeit, és egyúttal azt a bizonytalansági tényezőt is, melyet a múltban sorra születő, egymásnak sok esetben gyökeresen ellentmondó indokolású határozatok szültek. Ez az eljárás megteremti a lehetőséget arra, hogy egyfajta kapcsolatot, kommunikációt biztosítson a gyakorlati közbeszerzők, mindennapi jogalkalmazók és a jogorvoslati fórumok között, és az egyes szintekbe beépített visszacsatolások révén kiszámíthatóbbá kívánja tenni a jogorvoslati eljárás egészét; a jogértelmezések honlapon történő közzétételével pedig gondoskodik a nyilvánosság állandó, napra kész tájékoztatásáról, átláthatóbbá téve ezzel a jogorvoslati eljárás egészét.

Annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásokban ajánlatkérőként, ajánlattevőként vagy egyéb minőségben részt vevőként a felek számára egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenységük vagy mulasztásuk előre láthatóan milyen jogkövetkezménnyel fog járni, a Döntőbizottság a Javaslat értelmében egységes, a jogalkalmazást könnyítő jogértelmezési gyakorlat kialakítására törekszik, és az így kialakított álláspontját mindenki számára könnyen elérhetővé, hozzáférhetővé teszi a honlapján történő közzététel útján.

156-160. §

A § -ok a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás során hozott végzése, valamint az érdemi határozata ellen igénybe vehető jogorvoslat Pp.-től eltérő sajátos szabályait tartalmazzák.

Az ügy érdemében igénybevehető jogorvoslat formája a bírósági felülvizsgálat. Ezt keresettel kell kérni a bíróságtól. Ez tehát azt jelenti, hogy a Döntőbizottság határozata ellen - az eljárás gyorsítása érdekében - közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak.

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1959. III. törvény (továbbiakban: Pp.) XX. fejezete szerint jár el a Javaslatban meghatározott, - elsősorban az eljárás gyorsítását szolgáló -eltérésekkel.

A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. A Javaslat értelmében - a jelenleg hatályos Kbt.-ben foglaltakhoz hasonlóan - a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. Ez a szabály egységesen érvényesül a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának felülvizsgálatára indított közigazgatási perben és a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos keresetről is döntő kombinált perben. A 160. § (5) bekezdésében új szabályként jelenik meg, hogy a bíróság határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye, csak abban az esetben, ha a bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. A döntőbizottsági határozatok bírósági felülvizsgálatának egyfokúvá tétele azt a célt szolgálja, hogy a jogorvoslati eljárások az eddigieknél lényegesen rövidebb idő alatt befejeződjenek. A megváltoztatás esetén alkotmányos szempontból mégis indokolt fenntartani a fellebbezés lehetőségét, amely az új döntéssel szemben biztosítja a jogorvoslathoz való jog érvényesülését.

161-163. §

A § -ok a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per szabályait tartalmazzák.

A Javaslat az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK Irányelvének 2d. cikk (1) bekezdés (a) pontjával összhangban, mint a szerződések érvénytelenségére vonatkozó egyik előírás, magában foglalja valamennyi, a 127. § (1) bekezdése szerinti esetet, amikor kimondja, hogy az (1) bekezdés szerinti egységes perre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását a 1 27. § (1) bekezdése alapján kérik.

A Javaslat szerint a kombinált perben amennyiben a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. Annak érdekében, hogy a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés iránt ne egy megismételt döntőbizottsági eljárást követően kelljen újabb pert indítani, a hatályon kívül helyezés lehetőségét csak olyan esetekre indokolt fenntartani, ahol a döntőbizottsági szakaszban történt jogsértés a bíróság eljárásában nem reparálható. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor.

A Javaslat - összhangban a 2007/66/EK Irányelv rendelkezéseivel - biztosítja alternatív szankció alkalmazását arra az esetre is, amikor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja; a Javaslat erre az esetre is bírság alkalmazását irányozza elő. A bírság összegének megállapításakor a bíróság mérlegeli a jogsértés súlyát, illetve az eset összes körülményét.

164. §

A § a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti, a Döntőbizottság által indított polgári per szabályait tartalmazza.

A Javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottságot eljárás-indítási joggal (és kötelezettséggel) ruházza fel arra az esetre, amikor a Javaslat 127. § -a (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti jogsértést állapít meg az ügy érdemében hozott határozatában. Ebben az esetben pert indít a szerződés érvénytelenségének és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.

A fenti szabályozás értelmében amennyiben a KDB olyan közbeszerzési jogsértést állapít meg, amelynek következménye a szerződés érvénytelensége, az érvénytelenség megállapítása, jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében még külön bírósághoz kell fordulnia. Mivel a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos döntés a bíróság előtti polgári per útjára tartozik, a jogorvoslati rendszer hatékonysága érdekében szükséges előírni, hogy ha a KDB megállapítja, hogy olyan jogsértés történt, amelynek az Irányelv értelmében a kötelező jogkövetkezménye a szerződés érvénytelenségének kimondása, akkor a KDB ideiglenes intézkedésként kérje a bíróságtól a szerződés további teljesítésének megtiltását.

A Javaslat szerint a KDB az (1) bekezdés szerinti pert érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg; a perindításról a Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást tesz közzé.

Az (5) bekezdés - összhangban a 2007/66/EK Irányelv rendelkezéseivel - biztosítja alternatív szankció alkalmazását arra az esetre is, amikor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja; a Javaslat - megegyezően a kombinált pereknél alkalmazandó szabállyal - erre az esetre is bírság alkalmazását irányozza elő. A bírság összegének megállapításakor a bíróság mérlegeli a jogsértés súlyát, illetve az eset összes körülményét.

A (6)-(9) bekezdések a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránt indított polgári per szabályait tartalmazzák a kombinált per szabályainak alkalmazásával abban az esetben, ha a polgári per megindítása mellett egyúttal kezdeményezték a közbeszerzési jogsértést megállapító döntőbizottsági határozat bírósági felülvizsgálatát is. A korábbi gyakorlat azt mutatta, hogy a Döntőbizottság által indított polgári per mellett párhuzamosan közigazgatási per is indult a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatára, és a polgári per a közigazgatási per befejezéséig felfüggesztésre került. Ennek következtében a szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó szankció nem fejtette ki megfelelően hatását, hiszen a közigazgatási per lezárásig olyan hosszú idő is eltelhetett, amely alatt a szerződés teljesedésbe ment és - hacsak az eredeti állapot természetbeni visszaállítása nem volt lehetséges - az érvénytelenség megállapításán túlmenően a bíróságnak már nem volt miről rendelkeznie. Ennek az állapotnak megszüntetését szolgálta egyrészt a szerződés teljesítésének megtiltására vonatkozóan az ideiglenes intézkedés kérése, másrészt azon rendelkezések, amelyek értelmében a közigazgatási pert és az érvénytelenséggel kapcsolatban indított polgári pert egymással egyesíteni kell, és a kombinált perrel megegyező módon egy perben történhet a közigazgatási jogi és a polgári jogi kérdés eldöntése.

165. §

A § rögzíti, hogy bármely polgári jogi igény, amelyet a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok megsértésére alapítanak - így különösen kártérítés - csak akkor érvényesíthető, ha megelőzően jogerős döntőbizottsági vagy annak felülvizsgálata nyomán bírósági döntés született az előkérdésről, tehát a közbeszerzési jogsértés megállapításáról.

Ha egy ajánlattevő jogsértés miatt lesz vesztes, egyfelől jogorvoslati eljárás révén megpróbálhatja elérni a szerződés megkötésének megakadályozását, semmissé nyilvánítását, s az új közbeszerzési eljárásban ismét pályázhat sikert remélve. A jogorvoslati, semmisségi eljárások azonban elhúzódhatnak, s nincs garancia arra sem, hogy az új eljárásban a korábbi vesztes lesz a nyertes, illetve érdekmúlás is beállhat az ajánlattevő oldalán. Az említett jogorvoslati eszközökön túl a Ptk. szerint kártérítést is követelhet (jellemzően elmaradt haszna miatt), de ennek megítéléséhez bizonyítania kell a jogsértéstő magatartást, az okozati összefüggést és a kárt. E kártérítési perben jelentős nehézséget jelenthet az okozati összefüggés igazolása, vagyis hogy a jogsértés vezetett az ő vesztességére, ha tehát jogsértés nem történt volna, akkor ő nyer.

A jelzett nehézségek miatt a Javaslat speciális kártérítési tényállást tartalmaz, amelyben megkönnyíti az ajánlattevő számára a bizonyítást, kiegészítve a jogsértés miatt hátrányt szenvedők jogorvoslati eszköztárát. Lényeges, hogy ez a speciális szabály nem a teljes kártérítés követelését könnyíti meg, csupán a "negatív interesse", a költségeknek megtérítését követelheti ilyen módon az ajánlattevő, olyan helyzetbe kell tehát hozni az ajánlattevőt, mintha az eljárásban nem is indult volna. Ennek a kárigénynek érvényesítéséhez elegendő a 165. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglalt feltételeket bizonyítani.

166. §

E § - az Európai Bizottság eljárását szabályozza a jogorvoslati irányelvek szabályaival összhangban.

Az irányelvek alapján az Európai Bizottság akkor kezdeményezhet eljárást, amennyiben a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi rendelkezések nyilvánvaló és egyértelmű megsértését észleli. A szerződés megkötését követően a Bizottságnak már nincs lehetősége az eljárás kezdeményezésére. A Bizottság a tagállam és az érintett ajánlatkérő felé jelzi, hogy milyen okok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a vonatkozó uniós jog nyilvánvaló megsértéséről van szó. Az érintett tagállamnak klasszikus ajánlatkérő esetében 21 napon, közszolgáltató esetében 30 napon belül kell a Bizottság "panaszára" reagálnia. Válaszában köteles a tagállam a Bizottsággal közölni, hogy a jogsértést kiküszöbölték-e, ha nem történt meg a jogsértés orvoslása, akkor annak okáról kell nyilatkoznia, illetve azt, hogy - az ajánlatkérő döntése alapján, vagy jogorvoslati eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedés alapján - a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor. A tagállam válaszában hivatkozhat arra is, hogy a jogsértés orvoslására azért nem került még sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi. Ebben az esetben azonban a tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot az eljárás lezárultáról, illetve az eljárás során hozott döntésről. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztatta a tagállam a Bizottságot, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére került sor, akár jogorvoslati eljárás során hozott ideiglenes intézkedés alapján, akár az ajánlatkérő saját elhatározása alapján, a tagállam köteles a Bizottságot értesíteni a felfüggesztett eljárás folytatásáról, valamint arról, hogy a jogsértés orvoslásra került-e, illetve ha nem, miért nem.

A Javaslat az irányelvek fenti rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Európai Bizottság eljárását. Az Európai Bizottságot az eljárás kezdeményezési jogosultság - az uniós jogból következően - az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban illeti meg. Az Európai Bizottság e jogával azonban csak a szerződés megkötése előtt élhet, amennyiben a közbeszerzési eljárás alapján a szerződés már megkötésre került, az Európai Bizottság eljárására nem kerülhet sor.

Amennyiben az Európai Bizottság nem tartja kielégítőnek az ajánlatkérő (vagy a tagállam) válaszát, illetve intézkedését megfelelőnek, az EK-szerződés 226. cikke alapján eljárást kezdeményezhet.

167-171. §

A Közbeszerzési Hatóság szervezetére vonatkozó szabályok. 2012. január 1 -jétől a Közbeszerzések Tanácsát a Közbeszerzési Hatóság váltja fel, amely kormányhivatalként látja el feladatait. A kormányhivatal a Kormány irányítása alá tartozó központi államigazgatási szerv, ez a jogállás jobban lehetővé teszi majd, hogy a szervezetnél felhalmozódott szakértelem a kormányzati közbeszerzési feladatok ellátásába megfelelően bekapcsolódjon. A Közbeszerzések Tanácsa nem tudta betölteni az eredetileg neki szánt szerepet a közbeszerzési politika alakításában. Lényeges ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, mint jogorvoslati fórum, függetlenül tudja tevékenységét gyakorolni. Ehhez járul hozzá egyrészt, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében a kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható, másrészt a közbeszerzési biztost sem lehet utasítani a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatban, a döntőbiztosok szakmai függetlensége tehát továbbra is garantált.

A Döntőbizottság döntéseivel szemben bírói felülvizsgálatnak van helye, amely a 2007/66/EK irányelv 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően biztosítja a közigazgatási határozat bíróság általi felülvizsgálatát.

172-173. §

A Javaslat rendelkezéseinek jelentős része 2012. január 1-jén lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a Javaslat elfogadása várhatóan 2011. júliusában történik meg, a hatálybalépés időpontja úgy került meghatározásra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre - számításba véve, hogy a felkészülési időt a végrehajtási rendeletekkel együtt kell biztosítani.

A fenti rendelkezéseknek megfelelően a hatálybalépés után megkezdett közbeszerzésekre kell a törvény szabályait alkalmazni. Az ezt megelőzően megkezdett közbeszerzésekre tehát a megkezdésekor hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. Ez alól egyedüli kivételt a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató feladásának kötelezettsége jelenti, amely a jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében a korábban lefolytatott eljárások eredményeként megkötött szerződések esetében sem szükséges a törvény hatályba lépésétől.

A honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 2009/81/EK irányelvet 2011. augusztus 21 -ig szükséges átültetni, erre tekintettel a Javaslat 149. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések 2011. augusztus 21-én lépnek hatályba.

A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezések a Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kerültek megállapításra.

174. §

A közbeszerzések tárgykörében olyan rendelkezések alkotására is szükség van, amelyek nem igényelnek törtvényi szintű szabályozást. Ezért a Javaslat a Kormány illetve az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére felhatalmazást ad több kérdés szabályozására. A felhatalmazó rendelkezések nem mindegyike a törvény végrehajtási rendeletére ad felhatalmazást, több olyan tárgykör szabályozására is itt található felhatalmazás, amelyek a közbeszerzés alól kivételt képeznek és önálló eljárásrend alá esnek (nemzetbiztonsági érintettségű, katonai tárgyú beszerzések). Rendeleti szinten jelennek meg az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának szabályai, és felhatalmazást kap a Kormány rendeletalkotásra egyes jogpolitikai célok (környezetvédelem, szociális célok) hatékonyabb érvényesítése érdekében is.

175. §

A közösségi jogra történő utalás, az Európai Unió átültetett jogi aktusainak feltüntetése.