32007D1578[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1578/2007/EK határozata ( 2007. december 11. ) a közösségi statisztikai programról (2008-2012)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1578/2007/EK HATÁROZATA

(2007. december 11.)

a közösségi statisztikai programról (2008-2012)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

a Szerződés 251. cikkében (2) megállapított eljárásnak megfelelően,

mivel:

(1) A közösségi statisztikáról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletnek (3) megfelelően létre kell hozni egy többéves közösségi statisztikai programot.

(2) Az említett rendeletnek megfelelően a Közösségnek időben hozzá kell férnie a tagállamok, valamint - a tagállamok alkotmányos sajátosságai fényében - a területi egységeik közötti összehasonlítható statisztikai információkhoz, amelyek naprakészek, megbízhatóak, helytállóak, és amelyeket a közösségi politikák kialakítása, alkalmazása, nyomon követése és értékelése érdekében a lehető leghatékonyabban állítottak elő.

(3) A Közösségen belüli statisztikai adatok következetességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében olyan ötéves közösségi statisztikai programot kell létrehozni, amely azonosítja a megközelítéseket, a főbb területeket és a szakpolitikai prioritások tekintetében előirányzott intézkedések céljait.

(4) A közösségi statisztikák elkészítésének különös módszere különösen szoros együttműködést igényel a fejlődő közösségi statisztikai rendszeren belül a rendszer kiigazítása vonatkozásában - nevezetesen a lényeges közösségi statisztikák létrehozásához szükséges jogi eszközök bevezetése által - a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat (4) által létrehozott statisztikai programbizottságon keresztül. Figyelembe kell venni az adatszolgáltatókra - így a vállalkozásokra, központi, regionális vagy helyi kormányzati egységekre, háztartásokra és magánszemélyekre - nehezedő terheket.

(5) A közösségi statisztikáknak az ötéves program jogszabályi keretei között történő előállítása az Eurostat és a nemzeti hatóságok közötti szoros, összehangolt és koherens együttműködés révén valósul meg. Ebből a célból az Eurostat az Európai Statisztikai Rendszert (ESR) alkotó hálózatban biztosítja a nemzeti hatóságok különböző formájú összehangolását annak érdekében, hogy az európai uniós szakpolitikai igényeket támogató statisztikák előírt formában, és időben való nyújtása lehetővé tegye a tagállamok közötti szükséges összehasonlíthatóságot.

(6) A közösségi statisztikák e határozat szerinti előállítása és terjesztése során a nemzeti és közösségi statisztikai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok függetlenségéről, integritásáról és elszámoltathatóságáról szóló, 2005. május 25-i bizottsági ajánláshoz csatolt európai statisztika gyakorlati kódexben (European Statistics Code of Practice) meghatározott elveket. E folyamat során ösztönözni kell az összegyűjtött statisztikai adatok és a tudományos kezelésük lehetősége közötti konvergencia előmozdítását.

(7) A közösségi statisztikák területén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és a prioritások meghatározásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közlemény fényében a Bizottság éves statisztikai munkaprogramjainak elkészítésénél - a rendelkezésre álló erőforrások legjobb kihasználásának céljából - figyelembe kell venni a statisztikai prioritások folyamatos felülvizsgálatának igényét, többek között a folyamatok egyszerűsítését és a csökkenő jelentőségű követelmények csökkentését.

(8) A városokra vonatkozó közösségi intézkedések közötti fokozott összhang és ezen intézkedések fokozott hatékonyságának biztosítása, valamint a megbízható összehasonlítások lehetővé tétele érdekében közösségi statisztikai célból szükség van a "városi övezet" és az "agglomeráció" fogalmának pontosabb meghatározására.

(9) Mivel e határozat célját, nevezetesen a Közösség 2008-2012-ig tartó statisztikai programjának létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10) Ez a határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (5) 37. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti a költségvetési hatóság számára.

(11) A program létrehozásának irányvonalait a 322/97/EK rendeletnek megfelelően benyújtották a statisztikai programbizottsághoz, a 91/116/EGK tanácsi határozattal (6) létrehozott gazdasági és szociális statisztikai információkkal foglalkozó európai tanácsadó bizottsághoz, valamint a 2006/856/EK tanácsi határozattal (7) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsághoz,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A statisztikai program létrehozása

Létrejön a Közösség 2008-2012 közötti időszakra szóló statisztikai programja (a továbbiakban: a program). A program az I. és a II. mellékletben található.

Az I. melléklet meghatározza az említett időszak során előirányzott intézkedések megközelítéseit, fő területeit és céljait. A II. melléklet összefoglalja a statisztikai igényeket az Európai Unió szakpolitikai igényeinek szempontjából.

2. cikk

Szakpolitikai prioritások

(1) Tekintettel a nemzeti hatóságok és a Bizottság rendelkezésére álló erőforrásokra, a programot a Közösség következő fő szakpolitikai prioritásai mentén kell elkészíteni:

a) jólét, versenyképesség, innováció és növekedés;

b) szolidaritás és emberi fejlődés;

c) gazdasági, társadalmi és regionális kohézió, fenntartható fejlődés és demográfiai kihívások;

d) biztonság; és

e) az Európai Unió további bővítése.

(2) A programban található átfogó prioritásokat és általános célokat a 322/97/EK rendelettel összhangban évente részletesen meg kell tervezni.

3. cikk

Statisztikai irányítás és minőség

A program az európai statisztika gyakorlati kódexe elveivel összhangban kerül végrehajtásra, a kiváló minőségű, adott esetben nemekre lebontott, harmonizált közösségi statisztikák előállítása és terjesztése, valamint az európai statisztikai rendszer (ESR) egésze megfelelő működésének biztosítása céljából. A nemzeti statisztikai hatóságok és a Közösség statisztikai hatósága:

a) olyan intézményi és szervezeti környezetet teremtenek, amely előmozdítja a hivatalos statisztikákat - beleértve a statisztikai célú területi egységek nómenklatúráján (NUTS) alapuló regionális statisztikákat - előállító és terjesztő nemzeti és közösségi statisztikai hatóságok hatékonyságát és hitelességét;

b) betartják a hivatalos statisztikák szervezési, gyűjtési, feldolgozási és terjesztési folyamatai során a nemzeti és közösségi statisztikai hatóságok által használt előírásokat, iránymutatásokat és helyes gyakorlatokat, valamint e statisztikák hitelességének erősítése érdekében elismertségre törekszenek a jó irányítás és a hatékonyság terén;

c) biztosítják, hogy a közösségi statisztikák megfeleljenek az európai minőségi előírásoknak és az Európai Unió intézményi felhasználóinak, kormányzatainak, regionális hatóságainak, kutatóintézeteinek, civil szervezeteinek, vállalkozásainak és általában a lakosság igényeit szolgálják;

d) együttműködnek a nemzetközi statisztikai testületekkel, hogy az ENSZ statisztikai bizottsága által 1994. április 14-én elfogadott "Hivatalos statisztikák alapelveinek" megfelelően előmozdítsák a nemzetközi koncepciók, osztályozások és módszerek alkalmazását, különösen abból a célból, hogy globális szinten nagyobb koherenciát teremtsenek a statisztikák között, és javítsák összehasonlíthatóságukat;

e) amennyiben kért vagy indokolt, szükséges mértékben támogatást nyújtanak a statisztikai szervezés terén, és lehetővé teszik a helyes gyakorlat más intézményekkel és harmadik országokkal történő megosztását; és

f) hangsúlyt helyeznek a statisztikai adatok minőségére, különösen azok megbízhatóságára és összehasonlíthatóságára, kellő figyelmet fordítva az összegyűjtött adatok kronológiai folyamatosságára, valamint az adatok tudományos feldolgozásának lehetőségére.

4. cikk

Prioritások megjelölése, hatékonyság és rugalmasság

(1) A program folyamatos statisztikai támogatást biztosít az aktuális közösségi szakpolitikai döntésekhez és értékelésekhez, és statisztikai támogatást nyújt az új közösségi politikai kezdeményezésekből eredő, további fontos igényekhez.

(2) A Bizottság - a tagállamok és a saját erőforrásainak legjobb felhasználása és az adatszolgáltatókra nehezedő terhek minimalizálása végett - az éves statisztikai munkaprogram elkészítésekor figyelembe veszi az előállított statisztikák költséghatékonyságát, és biztosítja a statisztikai prioritások folyamatos felülvizsgálatát. A prioritások megállapításakor a többletköltségeket és az új statisztikai igényekkel járó terheket a közösségi statisztikák meglévő területein fennálló statisztikai igények csökkentésével kell ellensúlyozni, és a prioritásokat a tagállamokkal szorosan együttműködve kell megállapítani.

(3) Az éves statisztikai programok előkészítése során a Bizottság ex-ante elemzéseket végezhet azon tervezett új statisztikai tevékenységek pénzügyi kihatásairól, amelyek jelentős többletterhet rónak a tagállamokra.

(4) A program biztosítja olyan eszközök kialakítását, amelyek a statisztikai tevékenységek prioritásainak átrendezését, az európai statisztikai rendszer rugalmasságának fokozását és a változó felhasználói igényekre történő gyors reagálási képesség javítását célozzák.

(5) A program átláthatóságot biztosít többek között a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 831/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. július 18-i 1104/2006/EK bizottsági rendelet (8) 1. cikke (1) és (2) bekezdésének figyelembevételével.

5. cikk

Finanszírozás

(1) A 2008-2012 közötti időszakra a program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 274 200 000 EUR.

(2) Az éves előirányzatokat a pénzügyi keretösszeg korlátain belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

6. cikk

Jelentések

(1) A Bizottság a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően az elért eredményekről szóló időközi jelentést nyújt be legkésőbb 2010 júniusáig az Európai Parlament és a Tanács részére. A jelentés különösen az aktuális program második felének időszakával, valamint a következő többéves statisztikai program által lefedett időtartammal foglalkozik, figyelembe véve az Európai Parlament megbízatásának idejét. A program végrehajtásához kapcsolódóan a Bizottság előzetes elemzést is készít a kis- és középvállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásokról, amelyeket az adminisztratív terhek javasolt csökkentése eredményez, továbbá a pénzügyi terheknek a Közösség és a tagállamok költségvetései közötti megoszlásáról. A Bizottság továbbá különös figyelmet fordít azokra az adatállományokra, eszközökre és módszerekre, amelyek alapul szolgálnak az állandó nyomon követést és felülvizsgálatot igénylő fontos területek, mint például a közös agrárpolitika, a belső piaci szolgáltatások vagy a következő pénzügyi keret társadalmi és gazdasági hatásainak elfogulatlan és objektív elemzésére.

(2) A program által lefedett időszak végén a Bizottság - a statisztikai programbizottsággal folytatott konzultációt követően - értékelő jelentést mutat be a program végrehajtásáról, figyelembe véve a független szakértők véleményét. A jelentést 2013 végéig kell elkészíteni, majd ezt követően az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz benyújtani.

(3) A prioritások átrendezésének eredményeiről szóló jelentéstétel, amely tartalmazza az ehhez a statisztikai programhoz tartozó statisztikai projektek és területek költségeiről és terheiről készült becsléseket, valamint különösen a közösségi szakpolitikákkal kapcsolatban felmerülő statisztikai igények felmérését is, az időközi jelentés és a végső értékelő jelentés részét képezi.

7. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2007. december 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

M. LOBO ANTUNES

(1) HL C 175., 2007.7.27., 8. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. július 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), és a Tanács 2007. november 29-i határozata.

(3) HL L 52., 1997.2.22., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) rendelettel módosított rendelet.

(4) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(5) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6) HL L 59., 1991.3.6., 21. o. A 97/255/EK határozattal (HL L 102., 1997.4.19., 32. o.) módosított határozat.

(7) HL L 332., 2006.11.30., 21. o.

(8) HL L 197., 2006.7.19., 3. o.

I. MELLÉKLET

ÖTÉVES STATISZTIKAI PROGRAM: SZEKTOROKAT ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK

Ez a melléklet a közösségi statisztikák közép- és hosszú távú fejlődésének stratégiai fontosságú, szektorokat átfogó szempontjaival foglalkozik. Először azt írja le, hogy maga a statisztikai szakpolitika hogyan járul hozzá az európai integrációhoz; másodszor az európai statisztikai rendszer (ESR) általános jellemzőit, valamint a felhasználókkal és az előállítókkal való együttműködést, harmadszor a közösségi hatóságok által a nemzeti hatóságokkal való együttműködés során használt főbb eszközöket. A melléklet mindhárom szempont esetében összefoglalja az ötéves időszak fő céljait és kezdeményezéseit.

1. A statisztika szerepe az Európai integrációban

Az EU gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetéről, valamint ennek nemzeti és regionális összetevőiről szóló megbízható statisztikai adatok szükséges előfeltételei az európai integrációs folyamatnak. Tényszerű eszközt jelentenek az EU intézményeinek, tagállamainak és polgárainak, amelynek segítségével értékelhetik az európai szakpolitikai kezdeményezések iránti igényt, illetve ezek előrehaladását. A harmonizált és összehasonlítható statisztikák szintén nélkülözhetetlenek a nagyközönség számára Európa megértéséhez, a polgárok részvételéhez az Európa jövőjéről szóló vitában és demokratikus folyamatban, illetve a gazdasági szereplők belső piaci részvételéhez.

Az Unió mélyülése és bővülése magán az ESR-en is tükröződik: az ESR stratégiái és intézkedései közé tartoznak a fogalmak, meghatározások és módszerek folyamatos harmonizációja, illetve adott esetben a termelési folyamatok integrációja és a kölcsönösen átjárható rendszerek létrehozása. Az ESR-nek ugyanakkor tovább kell fejlesztenie szerkezetét, stratégiáit és intézkedéseit annak érdekében, hogy a rendszer képes legyen fenntartani és fejleszteni a valamennyi felhasználói igényt kielégítő minőséget és hatékonyságot. A hivatalos statisztikák kutatása egyebek mellett hozzájárulhat a közösségi statisztikák infrastruktúrájának, hatékonyságának és minőségének további fejlődéséhez.

A programidőszak céljai:

- Folytatódik a fogalmakra, osztályozásokra és módszerekre kiterjedő "közös statisztikai nyelvezet" harmonizálása, fejlesztése és bevezetése. A terület legfontosabb intézkedései közé tartozik az Európai Számlák Rendszerének (European System of Accounts) felülvizsgálata, illetve a gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozásának (NACE rev. 2.) megvalósítása.

- Fejlesztik a multinacionális vállalkozáscsoportok európai statisztikai regiszterét, és integrálják a statisztikai termelési folyamatokba.

- A Bizottság többi illetékes szolgálatával, a Központi Bankok Európai Rendszerével és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben továbbfejlesztik és megvalósítják az ESR-ben történő hatékony és biztonságos statisztikai adat- és metaadatcsere standardjait és közös eszközeit. Ezek a standardok minden releváns területen kötelezővé lesznek téve.

- Kifejlesztenek és létrehoznak egy minden felhasználó és előállító számára rendelkezésre álló metaadat-tárolóhelyet, amely az egész termelési ciklus során összeköti az adatokat és a metaadatokat.

- Előmozdítják az Internet fokozott használatát, nemcsak a végfelhasználóknak való terjesztésben, hanem a statisztikai termelési folyamat más részei esetében is.

- Az ESR-ben a bizalmas adatkezelés összehangolását szolgáló új szakpolitikák és eszközök kerülnek kifejlesztésre és bevezetésre. Sor kerül különösen az erre felhatalmazott kutatók részére a közösségi statisztikák előállítása céljából gyűjtött anonimizált mikroadatokhoz való optimális, összehangolt hozzáférési eszközök kialakítására és bevezetésére. Megfelelőképp értékelik a nyilvánosságra kerülés kockázatát, és a statisztikai adatokhoz való hozzáférésnek, illetve az adatok megosztásának megkönnyítése érdekében technikai eszközöket fognak kifejleszteni.

- Kifejlesztik az ESR-en belüli szoftveralkalmazás-csere eszközeit. Ennek érdekében előmozdítják a nyílt forráskódú szoftverek használatát. Továbbá:

- Eszközöket kell létrehozni a hivatalos statisztikák kutatásaiból származó eredmények jobb gyakorlati felhasználása érdekében.

2. Kapcsolat az érdekelt felekkel

2.1. Az európai statisztikai rendszer

Az Eurostat felelős az európai uniós szakpolitikák céljait szolgáló közösségi statisztikák előállításának biztosításáért. E program szerint a tagállami hatóságok a harmonizált nemzeti statisztikák előállításáért, míg az Eurostat a közösségi statisztikák előállításáért felelősek, utóbbi javarészt a nemzeti statisztikai hatóságok által küldött adatok alapján történik; a program hatálya alá tartozó közösségi statisztikák hatékony előállítása szoros és összehangolt együttműködést tesz szükségessé. Ez az együttműködés az ESR révén valósul meg.

Az ESR olyan partnerség, amely az Eurostatot és az egyes tagállamokban az európai statisztika gyakorlati kódexének elveivel összhangban az európai statisztikák előállításáért és terjesztéséért felelős nemzeti statisztikai intézeteket és más nemzeti statisztikai testületeket foglalja magában. Az Eurostat biztosítja a szerkezethez szükséges igazgatást és összehangolást, annak érdekében, hogy a statisztikák időben rendelkezésre álljanak az EU szakpolitikai igényeinek támogatására.

A tapasztalatok, helyes gyakorlatok, know-how és alapvető módszertani technikák ESR-tagok közötti cseréje szintén alapvető eleme a rendszer gördülékeny működésének. Az európai statisztikai képzési program kifejlesztése ezt támogatja.

A programidőszak céljai:

- A Bizottság és a tagállamok megteszik a megfelelő kezdeményezéseket az európai statisztika gyakorlati kódexének való megfelelés irányába.

- Az irányítási struktúra kiegészítése érdekében létre kell hozni egy európai statisztikai irányítási tanácsadó testületet.

- Az európai hivatalos statisztikai aggregátumok minőségi címkézésének lehetőségét az e célt szolgáló megfelelő eljárások, szabványok és kritériumok kidolgozása tekintetében megvalósíthatósági tanulmányokban mérik fel.

- Az európai statisztikai képzési program célja az európai statisztikák általános minőségének javítása a statisztikusok képesítésének emelése, függetlenségük előmozdítása, az elméleti és a gyakorlati képzés ösztönzése, valamint tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén.

2.2. Együttműködés a felhasználókkal

Sürgetővé vált a közösségi statisztikák felhasználóival folytatott szoros, folyamatos párbeszéd igényeikről, valódi szokásaikról és prioritásaikról. A felhasználókkal való jelenlegi együttműködés hasznos, és felöleli többek között a gazdasági és szociális statisztikai adatokkal foglalkozó európai tanácsadó bizottság (CEIES) (1) tevékenységeit, az európai vállalkozási szövetségekkel való együttműködést és a statisztikai munkaprogram hivatalos megvitatását a Bizottság szolgálataival. Viszont - mivel a közösségi statisztikák felhasználóinak száma növekszik, és a felhasználói igények egyre sokrétűbbek - az Eurostat tovább erősíti az Európai Statisztikai Rendszer és felhasználói közötti párbeszédet.

A programidőszak céljai:

- A különféle felhasználói csoportokkal és hálózatokkal folytatott kommunikáció javítása révén a felhasználók és az előállítók közötti távolság csökkentése.

- A felhasználói igények proaktív vizsgálatának bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy az ESR hatékonyabban reagáljon a felmerülő igényekre.

- A CEIES megerősítése, amely lehetővé teszi a közösségi statisztikák felhasználóorientáltabb fejlesztését.

2.3. Technikai együttműködés harmadik országokkal

Az EU és a szomszédos országok, valamint a világ többi régiója és országa közötti együttműködés megköveteli, hogy ezen országok gazdasági és társadalmi körülményeiről megbízható, hivatalos statisztikák álljanak rendelkezésre. Átfogó technikai együttműködésre kerül sor ezen országok statisztikai kapacitásának kiépítése és az EU szakpolitikáinak kezeléséhez szükséges statisztikák beszerzése érdekében. Ez különösen érvényes a tagjelölt országokra. Az együttműködés számos partner szakértelmét érinti az ESR-ben.

A programidőszak célja:

- A regionális fejlesztési programok előkészítése és végrehajtása, valamint szoros kapcsolat létrehozása a statisztikai intézkedések és az EU programjainak szélesebb céljai között.

2.4. Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

A statisztikáknak nemcsak a tagállamok között kell összehasonlíthatóaknak lenniük, hanem szélesebb, nemzetközi szinten is, és az ESR számos területe is nemzetközileg megállapított módszertanon alapul. Az ESR sok esetben vezető szerepet vállal, és már a globális előírások kialakulását megelőzve előírásokat alkot. Ilyen esetekben alapvető, hogy a globális módszertanok figyelembe vegyék az európai fejleményeket. A nemzetközi együttműködés körébe tartozik a főbb projektek közös igazgatása, valamint a munkaprogramok és az adatgyűjtési tevékenységek összehangolása is, az erőfeszítések megkettőzésének elkerülése érdekében.

A tapasztalat szerint fontos az összehangolt, közös álláspont, hogy az EU prioritásai befolyásolhassák a napirendet, valamint a nemzetközi statisztikai rendszerek fejlődését és harmonizációját. Ezért fokozottabbá vált a magas szintű nemzetközi találkozók előtti európai uniós álláspont előkészítése és összehangolása.

A programidőszak céljai:

- Annak biztosítása, hogy a legfontosabb nemzetközi statisztikai fórumokon és az EU politikai prioritásait képező ügyekben az EU képviselete következetesen megvalósuljon, és adott esetben összehangolt álláspont alakuljon ki.

- A nemzetközi együttműködés és a munkaprogramok összehangolásának előmozdítása, a munka fölösleges megkettőzésének elkerülése és a nemzetközi statisztikák összehasonlíthatóságának növelése érdekében.

3. Eszközök

3.1. Jobb szabályozás

A 322/97/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése az "egyedi statisztikai intézkedések" három olyan típusát állapítja meg, amelyek a közösségi statisztikai program végrehajtásakor felhasználhatók: először együttdöntési eljárással elfogadott jogszabály, amely végrehajtási jogköröket ruházhat a Bizottságra; másodszor közvetlenül a Bizottság által hozott intézkedések, rendkívül korlátozott körülmények között: az intézkedés nem lehet hosszabb egy évnél, az összegyűjtendő adatoknak már rendelkezésre kell állniuk vagy elérhetőeknek kell lenniük a felelős nemzeti hatóságoknál, és az intézkedés következtében nemzeti szinten felmerülő összes további költséget a Bizottságnak kell viselnie; harmadszor megállapodások az Eurostat és a tagállamok hatóságai között.

A legtöbb olyan helyzetben, ahol statisztikák gyűjtésére van szükség, a Szerződés rendelkezéseivel összhangban álló jogalkotásnak kell előnyben részesülnie. Ez valós jogalkotási politikán fog alapulni, amely összhangban áll a Bizottság egyszerűbb és célirányosabb jogalkotásra irányuló politikájával. Az új jogalkotási kezdeményezéseket alaposan előkészítik az érdekelt felekkel, és a felhasználók igényeire kell irányulniuk, nem jelenthetnek súlyos terhet az adatszolgáltatókra nézve, valamint megfelelően figyelembe kell venniük a prioritásokat, a költségeket és a megvalósítás lehetőségeit.

A programidőszak céljai:

- A közösségi statisztika előállítása egyes - erre kellően érett - területein a megállapodásokat közösségi jogszabályokkal kell felváltani.

- A közösségi jogszabályokkal összetett módon szabályozott statisztikai területeken át kell dolgozni és egyszerűsíteni kell a jogszabályokat.

- Azokon a statisztikai területeken, ahol a közösségi jogszabályok nem tükrözik hatékonyan a felhasználói igényeket és a társadalmi-gazdasági és technológiai összefüggéseket, hatályon kívül kell helyezni vagy felül kell vizsgálni a jogszabályokat.

3.2. A megfelelés nyomon követése

A közösségi statisztikák minőségének - a tudományos követelmények mellett - alapvető követelménye, hogy megfeleljenek a Szerződés és a másodlagos jogszabályok elveinek. Ezért prioritás a jogszabályok alkalmazásának erőteljes és rendszeres nyomon követése. Globális és koherens megfelelési stratégiát fognak követni, amely a valós jogalkotási politika, a statisztikai jogszabályok rendszeres alkalmazásának tagállami kötelezettsége és a megfelelés koherens és rendszeres nyomon követése köré fog épülni. Az illetékes nemzeti hatóságokkal tartott szoros kapcsolat valamennyi szakaszban része a megfelelési folyamatnak.

A programidőszak célja:

- A közösség jognak való megfelelés rendszeres nyomon követésének biztosítása.

3.3. A felhasználói igényekre való reagálási képesség javítása

A felhasználóknak nyújtott statisztikai szolgáltatások, illetve az Európai Statisztikai Rendszer egészének hatékonysága céljából erősebben kell az európai szakpolitikák alapvető igényeire összpontosítani. Konkrét esetekben ez a "statisztika európai megközelítésének elvére" fog épülni, amely gyakorlatias stratégia a közösségi szakpolitikák számára különösen fontos európai statisztikai aggregátumok összeállításának megkönnyítésére. Az ESR rugalmasságát, illetve a változó felhasználói igényekre való azonnali reagálási képességét szintén meg kell erősíteni.

A programidőszak céljai:

- Javítani kell a statisztikai rendszerek közötti koherenciát, ami erősíti a felhasználói igényekre különböző statisztikai források összekapcsolásából fakadó válaszadási képességet.

- A közösségi felmérésekben egyedi esetekben ki kell terjeszteni az ad hoc modulok használatát. Ez növeli az új igények iránti érzékenységet.

- Az igényeket nagyobb mértékben kell az országok európai statisztikai aggregátumokban tapasztalható súlya szerint differenciálni, ami jelentősen csökkenteni fogja néhány nemzeti hatóság költségeit és az adatszolgáltatókra nehezedő terhet, és javítani fogja az EU statisztikai aggregátumainak időszerűségét.

- Egyes esetekben az európai aggregátumok szintjén jó minőségű adatok beszerzése céljából európai minták is használhatók, ami javítja a koherenciát és az összehasonlíthatóságot, illetve irányt szab a termelési folyamatoknak.

3.4. A közösségi célokhoz hozzájáruló intézkedések pénzügyi támogatása

A felhasználói igények időben történő kielégítése érdekében a Bizottság szolgáltatási szerződések odaítélése vagy támogatási megállapodások kötése révén támogathatja az ESR-ben a statisztikafejlesztést és a kapacitásépítést. Ennél a támogatásnál - különösen azokban az esetekben, amelyekben az európai statisztikai megközelítést alkalmazzák - figyelembe veszik, hogy az EU és a tagállamok költségvetései hogyan osztoznak a program végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi teherviselésben (továbbá figyelembe veszik a tagállamok egyedi helyzetét is).

A programidőszak célja:

- Szolgáltatási szerződéseket vagy támogatási megállapodásokat kell kötni az Európai Statisztikai Rendszer statisztikáinak optimális fejlesztése és kapacitásának kiépítése érdekében, a rendelkezésre álló források legjobb felhasználásával. Továbbá:

- Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) sérelme nélkül, erőfeszítéseket kell tenni a támogatáskezelési eljárások ésszerűsítésére és egyszerűsítésére.

3.5. A partnerek szakértelmének hasznosítása a Közösség céljaira

Az ESR céljainak elérése, illetve a programok, folyamatok és termékek ahhoz szükséges javulásának biztosítása, hogy megfeleljenek a növekvő felhasználói igényeknek, nem csupán elegendő forrást igényel, hanem a teljes ESR kreativitását és szakértelmét is. A szinergiák felszabadítása és az általános hatékonyság és minőség javítása érdekében ezért bizonyos tevékenységek gyakorlati megszervezésének strukturálására - a szakértelem és, amennyiben vannak, a legjobb gyakorlatok felhasználásával - új módszereket kell találni.

A programidőszak célja:

- A nemzeti hatóságok és a Közösség illetékes szolgálatai bevonásával és bizonyos tagállamok egyedi statisztikai tevékenységekre való specializálódásának megkönnyítésével közös struktúrákat, eszközöket és folyamatokat (pl. az ESSnet az ESR-ben részt vevő partnerek közötti együttműködési hálózatok, amelyek célja a párhuzamos munkavégzés elkerülése és ezáltal a hatékonyság növelése) kell létrehozni vagy továbbfejleszteni az ESR egészének javítására.

3.6. Terjesztés

A terjesztés céljai és eszközei alapvetően módosulni fognak a programidőszak során, ami nemcsak magát a terjesztési funkció jellegét fogja nagy mértékben megváltoztatni, hanem jelentős hatással lesz a statisztikai adat-előállítási folyamat többi szakaszára is.

Kapacitásának és elérhetőségének gyors fejlődése a jövőben a statisztikai adatok terjesztésének elsődleges eszközévé teszi az Internetet. Jelentősen megnöveli a lehetséges felhasználói közösséget, és így új terjesztési lehetőségeket teremt. Ezenkívül létrehozza az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek közötti fokozott együttműködés lehetőségét. Az Internet mindazonáltal jelentős új kihívásokat is támaszt az adatok felhasználóbarát bemutatásának terén, hogy segítse a felhasználókat a statisztikák megtalálásában, megjelenítésében és megértésében. A létező papíralapú kiadványokat és offline elektronikus médiát kiegészítő terjesztési eszközzé kell alakítani. Fontos elemei még a hatékony terjesztésnek a megfelelő felhasználókat támogató megfelelő struktúrák és a felhasználói csoportokkal folytatott kommunikáció.

A programidőszak céljai:

- Az Eurostat honlapját tartalom, egyszerű felhasználhatóság és funkcionalitás szempontjából fejleszteni kell, és meg kell felelnie a legjobb gyakorlatoknak.

- Az internetes oldalak használatának megkönnyítése és a statisztikai adatok felhasználók számára képviselt értékének növelése érdekében fokozódni fog az együttműködés az Európai Statisztikai Rendszer és egyéb közösségi szolgálatok más terjesztési platformjaival.

3.7. Költség-haszon egyensúly

Az ESR-nek folyamatosan éberen kell figyelnie a közösségi politikákkal kapcsolatos információigény, illetve az ezen információk biztosításához uniós, nemzeti és regionális szinten szükséges források közötti egyensúlyra. A megfelelő források nemzeti keretekben való biztosítása különösen fontos az EU politikai döntéseihez kötődő statisztikai adatigények teljesítése során. Szintén fontos azonban a megfelelő rugalmasság fenntartása, hogy lehetővé tegyék a nemzeti hatóságoknak, hogy közösségi statisztikai adatok iránti igényüket a lehető leginkább költséghatékony módon elégíthessék ki.

A prioritások kitűzése három magas szintű irányadó elven alapul:

- A felhasználói igények - többek között a közösségi szintű politikaformálás szempontjából való relevancia - felmérése.

- A válaszadókra, a tagállamokra és a Bizottságra háruló költségvonzatok felmérése, például az EU nettó költségmodell vagy a standard költségmodell alkalmazásával. Továbbá:

- Az egy bizonyos statisztika költséghatékonyságának szempontjából jelentős egyes statisztikai kérdések fontosságának felmérése, ideértve a statisztikai minőség különböző összetevői - pl. a "pontosság" és az "időszerűség" - közötti, egymásnak ellentmondó viszonyt, és az alapvető európai igényekre összpontosító rugalmas jelentési kötelezettségek lehetőségeit is.

Az általános költséghatékonyság maximalizálása és az éves statisztikai programokon belüli tevékenységek közötti prioritások egyensúlya érdekében ezeket az elveket átlátható módon és az Eurostat által a nemzeti statisztikai hatóságokkal együttműködésben kifejlesztett és karbantartott gyakorlati iránymutatások szerint alkalmazzák.

A programidőszak céljai:

- Módszereket kell létrehozni a közösségi statisztika létező területeinek alapos és fokozatos felülvizsgálatára, és az új vagy alapvetően megváltozott felhasználói kérések megvizsgálására. Ez, mivel biztosítja a csökkenthető vagy megszüntethető igények azonosítását, a közösségi statisztikák folyamatos javulásához, illetve a felülvizsgált vagy új statisztikai kezdeményezések bevezetéséhez fontos.

- Valamennyi területről, amelyre a statisztikai program kiterjed, költséghatékonysági elemzés készül, a költség-teher becslésnél kezdve, ami lehetővé teszi a prioritások módszeres, újbóli felállítását még a 2008-2012 programidőszak vége előtt. A 2008-2012-es programidőszak első félévén belül az egész folyamatra vonatkozó cselekvési terv készül.

- Valamennyi olyan új statisztikai projektről vagy a meglévő statisztikák jelentősebb felülvizsgálatáról, amely várhatóan jelentős többletterhet jelent az adatszolgáltatóknak, különösen a vállalkozásoknak, a végrehajtás előtt költséghatékonysági elemzés készül.

- Az összköltség és a terhek korlátozására vagy csökkentésére célértékek kerülnek meghatározásra, amelyek irányadóak lesznek a felülvizsgálati folyamatnál és a prioritások átrendezésénél.

- Az adatszolgáltatási kötelezettségnek arányban kell állnia a felhasználói igényekkel, és nem róhat túlzott terhet az adatszolgáltatókra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. Intézkedéseket kell tenni az adatszolgáltatói kötelezettség figyelemmel kísérésére, és be kell vezetni az ilyen terhek minimalizálásának módszereit. Ennek fontos eszköze a közigazgatási adatok fokozott statisztikai célú felhasználása. Továbbá:

- Az új statisztikai igények teljesítésére lehetőségek szerint meglévő adatokat kell használni.

(1) A Bizottság javasolta, hogy a CEIES-t az európai statisztikai tanácsadó bizottság (ESAC) váltsa fel.

(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

II. MELLÉKLET

ÖTÉVES STATISZTIKAI PROGRAM: CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK

Ez a melléklet az Európai Unió szakpolitikai igényeinek szempontjából foglalja össze a statisztikai igényeket. Az első - az általános politikai prioritásokat támogató, szektorokat átfogó statisztikai tevékenységekről szóló - szakaszt követően ezek az igények az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) címei szerint vannak csoportosítva. Ez helyenként ismétléshez vezethet, hiszen bizonyos statisztikai tevékenységek egynél több címhez is tartoznak. A melléklet valamennyi szakpolitikai területre meghatározza a jogi keretet, a jelenlegi helyzetet és a következő ötéves időszakban teendő kezdeményezéseket.

Évente meg kell vitatni a tagállamokkal a Bizottság által meghatározott prioritásokat annak érdekében, hogy így olyan javaslatok merüljenek fel a statisztikai követelmények egyszerűsítéséhez, amelyeket be lehet illeszteni az új jogalapok elfogadási folyamatába, illetve azok végrehajtási intézkedéseibe. A tagállamok között rendszeresen meg kell vitatni és ki kell cserélni a legjobb adatgyűjtési gyakorlatokat annak érdekében, hogy támogassák az olyan adatgyűjtési módszerek egyszerűsítését és modernizálását, amelyek csökkentenék a válaszadókra nehezedő terhet.

A KÖZÖSSÉG ÁLTALÁNOS POLITIKAI PRIORITÁSAIT TÁMOGATÓ, SZEKTOROKAT ÁTFOGÓ STATISZTIKAI TEVÉKENYSÉGEK

Strukturális mutatók és a fenntartható fejlődés mutatói

Jogi keret

Az Európai Tanács által 2000. március 23-án és 24-én elfogadott lisszaboni stratégián alapulnak azon strukturális mutatók, amelyek javarészt a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkoznak, amint ezt 2005-ben a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások meghatározzák (az EK-Szerződés 99. cikke). A fenntartható fejlődési mutatóknak az Európai Tanács által 2006. június 15-én és 16-án, Brüsszelben elfogadott fenntartható fejlődés stratégiája új alapot adott.

Jelenlegi helyzet

Mind a lisszaboni stratégia, mind pedig a fenntartható fejlődés stratégiája végrehajtásának és hatásának figyelemmel kíséréséhez - szektorokat átfogó jellegű - statisztikákra és mutatókra van szükség. A fejlesztéseket folyamatosan vezetik be, hogy a mutatósorok az aktuális igényekhez igazodjanak, és hogy javuljon a nagyközönség számára nyújtott tájékoztatás.

Néhány területre - mint például az élelmiszer-biztonság és -minőség, a vegyi anyagok és növényvédő szerek, az egészség és a környezet, a vállalati felelősség, a biológiai sokféleség, a természeti erőforrások, a közlekedés, a tengeri ökoszisztémák, a felelősségteljes kormányzás és a pénzügyi szolgáltatások - még nem terjednek ki eléggé a mutatók.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- A strukturális mutatókat és fenntartható fejlődés mutatóit az újonnan megjelenő felhasználói igényekhez és a specifikus tagállami programokhoz kell igazítani az olyan általános keretek, mint a nemzeti számlák figyelembevétele mellett.

- A Bizottság más szolgálataival és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve új fenntartható fejlődési mutatókat kell kifejleszteni, a létező és rövidesen megjelenő igényekre való jobb válaszadás érdekében, különösen az élelmiszer-biztonság és -minőség, a vegyi anyagok és növényvédő szerek, az egészség és környezet, a vállalati felelősség, a biológiai sokféleség, a természeti erőforrások, a közlekedés, a tengeri ökoszisztémák, a földhasználat és a jó kormányzás területén. Adott esetben tovább fejlesztik az adatok regionális szintre történő lebontását.

- Javítani kell a meglévő mutatók minőségén, és teljessé kell tenni a tájékoztatást a közzé tett mutatók minőségéről.

- Az azokat alátámasztó stratégia fontosságával összhangban fokozni kell a strukturális mutatókról és a fenntartható fejlődés mutatóiról szóló kommunikációt egyaránt.

Bővítés

Jogi keret

A tárgyalásokon a Bizottság számára egész sor megbízható statisztikának kell rendelkezésre állnia, amelyek módszertanilag összehasonlíthatók az Európai Unió országainak statisztikáival. Az új tagállamoknak, a tagjelölt országoknak és a leendő tagjelölt országoknak nyújtott statisztikai segítséget szilárd jogi keret szabályozza, többek között a csatlakozási okmányok, és az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (1).

Jelenlegi helyzet

Miközben a statisztikai segítségnyújtás terén megvalósítja célkitűzéseit, az EU három, némileg különböző kihívással szembesül:

- a lehetséges új tagokat integrálni kell az összes közösségi mechanizmusba, többek között a saját forrásokon alapuló költségvetésekbe és strukturális alapokba, valamint minden egyéb ügybe és programba,

- a tagjelölteket csatlakozásuk előtt megfelelően fel kell készíteni a tárgyalási folyamatban való részvétellel, és kötelezettségvállalásaik nyomon követésével a tárgyalások során, egészen csatlakozásukig,

- folytatni kell a később csatlakozó tagjelölt országok felkészítését, és segíteni kell őket a mindenkori közösségi jogszabályoknak történő teljes megfelelés elérésében.

Ez magas követelményeket támaszt a tagjelöltek statisztikai adat-előállításával szemben. Az alapvető gazdasági statisztikák nélkülözhetetlenek, ideértve a bruttó hazai termék, a népesség, a foglalkoztatottság stb. ágazati és regionális eloszlását. További kulcsfontosságú statisztikák azok, amelyek a belső piac megvalósulását mérik, mint például az áruk kereskedelme, a szolgáltatások kereskedelme és a letelepedés szabadsága, a fizetési mérleg, a tőkeáramlás, a személyek mobilitása, az ipari termelés és iparszerkezet stb. Szükség van továbbá az olyan ágazatok statisztikáira, amelyek fontos szerepet játszanak a csatlakozási tárgyalásokon, és támogatják az elsődleges EU-politikákat, mint a mezőgazdaság, a közlekedés, a régiók és a környezet.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Meg kell szilárdítani a kulcsfontosságú politikák esetében az összehasonlítható adatok gyűjtését a tárgyalások és a Bizottságon belüli célok érdekében.

- Folytatni kell az új tagállamok, a tagjelölt és leendő tagjelölt országok támogatását statisztikai rendszereik kiigazítása érdekében, hogy megfeleljenek a Közösség követelményeinek.

I. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

Jogi keret

Az EK-Szerződés rendelkezései: 133. cikk (közös kereskedelempolitika).

A statisztikai területre vonatkozó jogi aktusok: a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló, 2004. március 31-i 638/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2); a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló, 2005. január 12-i 184/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3).

Jelenlegi helyzet

Az elmúlt programidőszak főbb eredményei voltak a kereskedelmi statisztikai szabályozás kiigazítása jórészt az Intrastat-rendelettel kapcsolatban, az Intrastat adatszolgáltatási rendszer megvalósítása az új tagállamokban, illetve a Kombinált Nómenklatúrában található tételek csökkentése. Ezekre a fejlesztésekre azért kerül sor, hogy lehetővé váljék a makrogazdasági fejlemények megfelelő értelmezése, illetve az EU és a tagállamok versenyképességének értékelése, és hogy közösségi és tagállami szinten jobban teljesüljön a statisztikai adatok felhasználóinak igénye. Ugyanekkor optimalizálták a statisztikai adatok gyűjtését és feldolgozását, és ennek eredményeképp csökkent a statisztikai adatszolgáltatókra nehezedő adminisztratív teher. Ezen eredmények általánosságban összhangban állnak a lisszaboni stratégia céljaival.

A 2008-2012-es időszak célja az egyszerűsítési erőfeszítések folytatása, az áruk nemzetközi mozgására és a fizetési mérlegre vonatkozó különböző típusú statisztikák harmonizálása, valamint a kereskedelmi statisztikai adatok és nómenklatúrák más típusú, javarészt vállalkozásstatisztikával, illetve ipari tevékenységi nómenklatúrákkal való összekapcsolási lehetőségeinek feltárása. Az eredmény újabb lépés lesz a kereskedelmi statisztikák összeállításának és használatának egyszerűbb, átláthatóbb és érthetőbb kerete felé, ami tovább csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, és így javítja az európai gazdaság versenyhelyzetét. Ugyanekkor a különböző típusú statisztikák kölcsönös összekapcsolásának új módszerek alkalmazását kell lehetővé tennie az EU-ban zajló gazdasági és szerkezeti változásoknak és az erőforrások fenntartható felhasználásának elemzéséhez.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- A Bizottság 2010-ig javaslatot tesz egy egyirányú megfigyelési rendszerre, vagy az Intrastat statisztikai adatszolgáltatási terhének jelentős csökkentését célzó egyéb módszer bevezetésére, kellő mértékben figyelembe véve a minőségre - beleértve a statisztikák időszerűségét - vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányokat.

- Módszereket és eszközöket fognak kifejleszteni a vállalatoktól megkövetelt statisztikai adatok különböző típusainak jobb integrálása érdekében.

- Az árukereskedelemre és a fizetési mérlegre vonatkozó statisztikák közötti összhangot tovább kell javítani. Hosszú távon ki kell alakítani egy integrált, kereskedelmi statisztikai rendszert, amely koherens és módszertani szempontból következetes módon tükrözi az áruk, szolgáltatások és más kereskedelmi vonatkozású forgalom határokon átnyúló áramlását.

II. CÍM

MEZŐGAZDASÁG

Jogi keret

A mezőgazdasági statisztika a mezőgazdaság európai uniós integrációjának magas fokát, a Közös Agrárpolitika (KAP) EU-költségvetésben betöltött szerepét és a KAP döntéshozatali folyamatában a mezőgazdasági statisztikák alapvető szerepét tükrözi.

Jelenlegi helyzet

A KAP (piacirányítás) szempontjából továbbra is alapvetően fontos marad a hagyományos mezőgazdasági statisztika, amelyet egységesíteni és egyszerűsíteni kell. Másrészt az új politikai súlypontok (vidékfejlesztés, környezeti szempontok és hatások, élelmiszer-biztonság) olyan strukturális statisztikákat fognak igényelni, amelyek ugyan kevésbé gyakoriak is lehetnének, viszont eleget kell tenniük a részletes és néha specifikus földrajzi részletezettség igényének, hogy így megfeleltethetők legyenek pl. a talaj, a vízgyűjtő területek és a biológiai sokféleség térbeli adatainak. Ebben a tekintetben rendkívül fontos forrás lesz a 2010-es teljes körű mezőgazdasági felmérés.

A Bizottság 2004-ben kiadott "bioélelmiszerek és biogazdálkodás európai cselekvési tervében" található egyik fő javaslata a bioélelmiszerek piacának információvezérelt fejlesztésére összpontosít. Ebből a célból a biotermékek előállításáról és forgalomba hozataláról szóló statisztikai adatgyűjtést helyeztek kilátásba. A közeljövőben egyszerűsíteni kell az EU mezőgazdasági statisztikai rendszerének jogi felépítését, és azt alkalmazni kell az EU-ban és a tagjelölt országokban.

Külön figyelmet kell szentelni a környezetbarát és fenntartható erdőgazdálkodásra és fafeldolgozó iparágakra vonatkozó specifikus mutatók kialakításának. A 2006/2007-re tervezett bevezetési időszakot követően figyelemmel kell kísérni az EU erdészeti cselekvési tervét.

A halászati statisztikák programja tartalmazni fogja a létező jogszabályok folyamatos végrehajtását, ideértve az akvakultúra-statisztikát, társadalmi-gazdasági és fenntarthatósági mutatók kialakítását, továbbá ellátási mérlegek kialakítását halászati termékek számára. Az Eurostat követi a javasolt tengeri politika fejlesztéseit, és ennek megfelelően alakítja munkaprogramját.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- 2009-2010-ben elvileg a jogszabályok szerinti teljes körű mezőgazdasági felmérést kell végrehajtani, valamint el kell végezni a szőlőültetvények tízévenkénti felmérését. A 2007-es mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérés eredményeit 2008-ban elérhetővé kell tenni (akárcsak a 2007-es gyümölcsös ültetvény felmérés eredményeit).

- Jogszabályok szerint felméréseket kell végezni a mezőgazdasági termelési módszerekről, a földhasználatról, a mezőgazdasági ráfordításokról és a biogazdálkodásról.

- A növénykultúrákra és állattenyésztésre vonatkozó jelenlegi felméréseket felülvizsgált jogszabályok alapján kell elvégezni, amelyek a meglévő jogszabályok integrálását és egyszerűsítését, valamint az adatszolgáltatási terhek csökkentését célozzák.

- Értékelni fogják a mezőgazdaság háztartások jövedelmére vonatkozó jelenlegi megvalósíthatósági tanulmányt.

- A vidékfejlesztési és az agrárkörnyezeti mutatókat tovább kell fejleszteni, és elérhetővé tenni.

- Külön figyelmet fognak fordítani a mezőgazdasági statisztika hatékonyabb adatgyűjtési és -validálási rendszerének kifejlesztésére.

- A Bizottság által jelenleg kialakítás alatt álló, javasolt tengeri politika vezetéséhez új statisztikai adatokat kell összeállítani és elérhetővé tenni.

III. CÍM

A SZEMÉLYEK, A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA (4)

Jogi keret

A tőke és a szolgáltatások szabad mozgása alapvető fontosságú az EU belső piaca számára. Az úgynevezett "alapvető szabadságokhoz" tartoznak, amelyek a belső piac középpontjában állnak. Mivel az EK-Szerződésnek a tőke és a szolgáltatások szabad mozgását szabályozó rendelkezéseinek megfelelő és időben történő alkalmazásának figyelemmel kísérése a Bizottság felelőssége, ezekről megbízható és összehasonlítható statisztikai adatokra van szüksége.

A tőkemozgások szabadságát szabályozó szerződési rendelkezések az EK-Szerződés 56-60. cikkében szerepelnek. A határokon átívelő szolgáltatások nyújtásának szabadságát ugyanezen Szerződés 49. cikke tartalmazza.

A statisztikai területre vonatkozó jogi aktusok: a 184/2005/EK rendelet; a közösségi tudományos és technológiai statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló, 2003. július 22-i 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5); a külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2007. június 20-i 716/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6); a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslat.

Jelenlegi helyzet

A szolgáltatás- és a tőkemozgások szabadságának növekvő jelentősége a kiváló minőségű statisztikák iránti megnövekedett kereslethez vezet. A kihívás a megfelelő adatok időben való közzététele, és a rendszernek a politikaformálók változó igényeihez való hozzáigazítása, miközben alacsony szinten maradnak az adatszolgáltatói terhek.

2006-tól a fizetési mérlegről szóló rendelet végrehajtása javítani fogja a szolgáltatások kereskedelmére és a közvetlen befektetésekre vonatkozó adatok minőségét. Ezenkívül, a külföldi leányvállalatok statisztikái mérhetővé fogják tenni a termelési rendszerek globalizálódását. Az előállított statisztikák továbbra is kiterjednek mind az EU-n kívüli, mind az EU-n belüli kereskedelemre, és így megfelelnek a belső piac igényeinek.

A multinacionális vállalatok növekvő jelentősége új adatgyűjtési formákat igényel. A vállalkozások nyilvántartásairól szóló új rendelet tartalmazza a multinacionális vállalatcsoportok egyéni adatainak Eurostat felé történő továbbítását, valamint a harmonizált információ visszacsatolását a tagállamok irányába, ami így létrehozza a multinacionális vállalatok közösségi nyilvántartását (EuroGroups), amely 2008-tól kezdődően teljes mértékben végrehajtásra kerül.

A postai szolgáltatásokra vonatkozó kiváló minőségű statisztikák rendszeres előállítása alapvető az európai politikaformálóknak, a nemzeti szabályozó hatóságoknak és a postai szolgáltatóknak, hogy támogassák a nyílt postai piac kialakítását és fenntartását. Az adatgyűjtés módozatai a kiváló adatminőség biztosítása érdekében a 2006-os kísérleti tanulmány értékelésére fognak épülni.

Az európai gazdaság teljesítménye szempontjából kulcsfontosságú a kutatás és fejlesztés - és a hozzá kapcsolódó humán erőforrás - nemzetközivé válása. Ezért fontos K + F adatokat gyűjteni a fizetési mérleg és a külföldi leányvállalatok vonatkozásában, valamint a multinacionális vállalatokkal kapcsolatos intézkedésekről.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Valamennyi vonatkozó területen alkalmazni fogják a gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozását (NACE rev. 2.) a szolgáltatások nagyobb részletezésével.

- Biztosítani kell a (fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel és a külföldi leányvállalatokkal kapcsolatos) fő jogszabályok végrehajtását és naprakésszé tételét.

- Törekedni kell a kutatás és fejlesztés nemzetközivé válásának jobb mérésére.

- Folytatódni fog a tartózkodási engedélyekre - mind az EU, mind harmadik országok állampolgárainak esetében - vonatkozó statisztikákkal kapcsolatos munka, ameddig valamely közösségi szakpolitika ezt igényli.

IV. CÍM

VÍZUMOK, MENEKÜLTÜGY, BEVÁNDORLÁS ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB POLITIKÁK (7)

Jogi keret

A bevándorlási és menekültügyi, valamint bűnügyi és büntető igazságszolgáltatási statisztikák - amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges - oly módon fognak fejlődni, hogy megfeleljenek a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése kérdéseiről szóló hágai program végrehajtására irányuló bizottsági cselekvési tervet támogató statisztikai igényeknek. A cselekvési terv javaslatokat tartalmaz a migrációs áramlások kezelésére, a bevándorló társadalmi és gazdasági beilleszkedésére, a határellenőrzésre, a menekültügyre és a biztonság erősítésére a bűnözés - különösen a szervezett bűnözés - elleni közös fellépés révén. Ezen intézkedések támogatásához alapvető növekedésre lesz szükség a statisztikák elérhetősége és minősége szempontjából. Különösen is ez a helyzet a 2007-2013. közötti időszakra a Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogramban javasolt négy új alap létrehozása esetében. Ezek a fejlesztések 2008 előtt megkezdődnek, és a statisztikai program teljes élettartama alatt, és még azon túl is folytatódni fognak.

Jelenlegi helyzet

A közösségi bevándorlási és menekültügyi statisztikákkal jelenleg komoly nehézségek vannak a nem hozzáférhető adatok és a nem megfelelő harmonizáció miatt. A probléma megoldására tett intézkedések már folyamatban vannak, és az egész programidőszak során folytatódni fognak. A javítás hajtóereje a program első éveiben a közösségi bevándorlási és menekültügyi statisztikákról szóló új jogszabályok végrehajtása. A bűnözés és a büntető igazságszolgáltatás felmérésére szolgáló koherens és átfogó keret kialakításáról szóló, a 2006-2010-es időszakra vonatkozó uniós cselekvési tervvel összhangban sor fog kerülni a bűnügyi statisztikák terén rejlő lehetőségek további vizsgálatára. Meg fogják vizsgálni egy ilyen statisztikákra vonatkozó jogalap bevezetésének megvalósíthatóságát és célszerűségét.

A bevándorlási és menekültügyi, valamint bűnügyi és büntető igazságszolgáltatási nemzeti közigazgatási és statisztikai rendszerek közötti jelentős különbségeket elismerve a statisztikák összehasonlíthatóságának javítására irányuló intézkedések - a közös adatforrások és eljárások bevezetése helyett - a statisztikai outputok harmonizálására fognak összpontosulni. Mindazonáltal néhány esetben (például a szervezett bűnözési statisztikáknál) szükség lehet új adatforrások kialakítására.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Be kell fejezni a bevándorlási és a menekültügyi közösségi statisztikákhoz kapcsolódó jogszabályok végrehajtását. Ez keretet fog szolgáltatni a már folyamatban lévő intézkedéseknek, hogy erősödjék ezen statisztikák elérhetősége, összehasonlíthatósága, időszerűsége és szakpolitikai relevanciája.

- A migráns népességre vonatkozó társadalmi-gazdasági információkat nyújtó statisztikákat kell kifejleszteni és adott esetben nemek szerinti bontásban előállítani, többek között a munkaerő-felmérés ad hoc moduljainak végrehajtásával és a 2011-es közösségi népszámlálási program részeként a bevándorlókra vonatkozó adatok gyűjtésével.

- Folytatni kell a bűnügyi (többek között a szervezett bűnözésre vonatkozó), áldozattá válási és büntető igazságszolgáltatási közösségi statisztikákban rejlő lehetőségekre irányuló, folyamatban lévő kutatást.

V. CÍM

KÖZLEKEDÉS

Jogi keret

Az elmúlt 15 évben gyorsan fejlődött az EU közlekedési politikája. Célját az 1992-es és a 2001-es közlekedésről szóló fehér könyv, továbbá a "Tartsuk mozgásban Európát! - Fenntartható mobilitás kontinensünk számára, az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata" című Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett 2006. júniusi bizottsági közlemény határozta meg. Ez utóbbi a közlekedési rendszer optimalizálását tűzi ki célul, ami hatékony, versenyképes, biztonságos és környezetbarát működést tesz lehetővé az egyes közlekedési módok és ezek intermodális szállítási lánccá történő összefűzése számára. Tisztább és hatékonyabb közlekedésre van szükség, hogy a növekvő mobilitás elszakadjon negatív hatásaitól. Az Unió közlekedési politikája az EU fenntartható fejlődési stratégiájának és a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia középpontjában áll.

Jelenlegi helyzet

A közösségi közlekedési statisztikák célja, hogy átfogó közlekedési információs rendszert képezzenek, amely adatokat tartalmaz a következőkről: személy- és áruforgalom, közlekedés, infrastruktúra, közlekedési módok, közlekedési eszközök, személyes mobilitás, biztonság, energiafogyasztás és környezeti hatások, a közlekedés költségei, infrastrukturális beruházások, közlekedési vállalatok, illetve strukturális és a fenntartható fejlődésre vonatkozó mutatók.

A személy- és áruforgalmi és a közlekedési statisztikák minden közlekedési módra megfelelően kiterjednek, kivéve a közúti utasokat és a nem motorizált közlekedési módokat. Ezenkívül, jelenleg valamennyi közlekedési módra vonatkozó statisztikánál hiányzik néhány fontos adat a forgalmi torlódások, a levegőbe történő gázkibocsátás és a további negatív környezeti hatások figyelemmel kísérésére. A teherfuvarozási statisztikák még mindig javarészt az egyes közlekedési módokra összpontosulnak, és nem adnak elegendő információt az intermodális szállítási láncokról.

Jelenleg nincs olyan mutató, amely figyelembe veszi az inter- és intramodális verseny tényleges feltételeit, nevezetesen az üzemeltetési feltételek különböző összetevőit: az adózási szinteket, a használati és útdíjakat, a bérköltségeket és a díjszabásokat.

Jelenleg a közlekedési információs rendszer hiányt szenved a közlekedési infrastrukturális beruházásokra és költségekre vonatkozó információkban, valamint a közlekedési hálózatokra és forgalomra vonatkozó térben lebontott információkban (kapcsolatokkal a közlekedési hálózat földrajzi reprezentáltsága és a hálózatról gyűjtött adatok között), ami pedig szükséges az európai közlekedési infrastrukturális beruházások és a közösségi regionális politikák támogatásához.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Meg kell szilárdítani és teljessé kell tenni a közösségi közlekedési statisztikákról szóló jogalapokat valamennyi közlekedési mód esetében. A személy- és a teherszállításban egyaránt tovább kell fejleszteni a közlekedési módok arányára vonatkozó mutatók előállítását. Külön hangsúlyozni kell a közúti személyszállítást.

- A költségterhek és a hasznok kellő figyelembevételével elő kell mozdítani az intermodális szállítási láncokra és a városi közlekedésre vonatkozó további statisztikai adatok gyűjtését, valamint a környezeti és biztonsági megfontolások közlekedéspolitikába történő integrálásának figyelemmel kíséréséhez szükséges mutatók előállítását. Felül kell vizsgálni az infrastrukturális beruházások kiadásaira és költségeire vonatkozó adatgyűjtést. Figyelembe kell venni a logisztikai teljesítményre vonatkozó mutatók iránti igényt is. Kiemelten kell kezelni a járműkilométerben kifejezett közlekedési adatok gyűjtését.

- Ki kell dolgozni a közlekedési ágazat versenyképességének, valamint az inter- és intramodális verseny elemzésére szolgáló mutatókat, össze kell gyűjteni a megfelelő adatokat, és az eredményeket a megfelelő formában közzé kell tenni.

VI. CÍM

A VERSENYRE, AZ ADÓZÁSRA ÉS A JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai adatok a program egyéb címeihez előállított adatokból és mutatókból származnak.

VII. CÍM

GAZDASÁG- ÉS MONETÁRIS POLITIKA

Jogi keret

Az EK-Szerződés rendelkezései: 99. cikk (a gazdaságpolitika összehangolása és felügyelete); 104. cikk (költségvetési fegyelem); 105. cikk (monetáris politika és árstabilitás); 133. cikk (közös kereskedelempolitika); 269. cikk (saját források).

Főbb rendeletek: a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA 95) szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (8); a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról szóló, 2003. július 15-i 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) (GNI rendelet); az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi rendelet (10); az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet (11); a harmonizált fogyasztói árindexekről szóló, 1995. október 23-i 2494/95/EK tanácsi rendelet (12); a rövid távú statisztikákról szóló, 1998. május 19-i 1165/98/EK tanácsi rendelet (13); a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról szóló 184/2005/EK rendelet; az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról szóló, 2004. március 22-i 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (14).

Jelenlegi helyzet

Az Európai Unió makrogazdasági szakpolitikáinak felügyelete és összehangolása, a Gazdasági és Monetáris Unió monetáris politikájának vezetése, illetve a közösségi strukturális politikák szilárd statisztikai alapokat követelnek. Továbbá az EU adminisztratív céljaira történő statisztikaszolgáltatás továbbra is kiemelkedő fontosságú.

Az Eurostatnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az Európai Számlák Rendszeréhez tartozó adattovábbítási program sikeres végrehajtását. Ezek az adatok kulcsfontosságú összetevői a konjunktúra- és a strukturális elemzéseknek. Az EU KLEMS projekt támogatásával jelentős erőfeszítés fog irányulni a termelékenység mérésének javítására.

Az EU adminisztratív céljaira történő statisztikaszolgáltatás továbbra is kiemelkedő fontosságú. Ez tartalmazza a GNI és hozzáadottérték-adó adatainak szolgáltatását a saját források kiszámításához, a strukturális politikák támogatásához szükséges makrogazdasági adatokat (különösen a vásárlóerő-paritást), és az EU tisztviselőinek javadalmazásához és nyugdíjazásához szükséges adatokat.

A költségvetési és adózási felügyelethez használt adatok harmonizációját és összehasonlíthatóságát állandóan felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy kiváló minőségű és összehasonlítható statisztikai eszközök álljanak az intézményi döntéshozók rendelkezésére, amelyek segítségével biztosan ítélhetik meg az egyes tagállamok helyzetét.

Az utóbbi években lelassult a harmonizált fogyasztói árindex (Harmonised Index of Consumer Prices, HICP) fejlődésének sebessége, így erőteljesebben kell a HICP minőségének javítására törekedni (különösen a saját tulajdonú lakásokra, illetve a minőségi kiigazításra és mintavételre).

Folyamatosan javítani kell az európai gazdasági főmutatók (Principal European Economic Indicators, PEEI) időszerűségét és lefedettségét. Ennek arányban kell állnia a statisztikák minőségét érintő kockázatokkal, különösen a korai becslések megbízhatósága tekintetében. A rövid távú statisztikák (short-term statistics, STS), esetében a szolgáltatások lefedettségének javítása szükséges, különösen a szolgáltatások termelői árai, az idősorok hossza és az adatok időszerűsége tekintetében.

A fizetésimérleg-statisztikák kapcsán a jelenlegi kihívások a nemzeti számlákhoz nyújtott megfelelő inputadatokra vonatkoznak, valamint az adatforrások minőségi folyamatosságának biztosítására azokban a tagállamokban, ahol felemelték a banki jelentések küszöbét.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Aktív részvétel a nemzeti számlák nemzetközi standardjainak (SNA 93) és a fizetési mérlegre vonatkozó statisztikáknak (BPM5) felülvizsgálatában.

- Az európai számlák rendszerének (ESA 95) felülvizsgálata.

- A gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozásának (NACE rev. 2.) végrehajtása a nemzeti számlákban, a fizetési mérlegekben és a rövid távú statisztikákban; a többi fontos jogszabály végrehajtása.

- A HICP köré összpontosuló fogyasztóiár-statisztika európai rendszerének létrehozása, a HICP jogi keretének egyszerűsítése és megszilárdítása, továbbá hatékonyabb kommunikációs politikával és megfelelési stratégiával a HICP hitelességének biztosítása.

- A munkaerőpiacra vonatkozó statisztikák és a nemzeti számlák közötti koherencia javítása.

VIII. CÍM

FOGLALKOZTATÁS

Jogi keret

Az EU foglalkoztatási statisztikáinak fejlődését az újra a növekedésre és a foglalkoztatásra összpontosító felülvizsgált lisszaboni stratégia, az európai foglalkoztatási stratégia keretében meghatározott célok és referenciaértékek, valamint a gazdasági és monetáris unió fogja vezérelni, amely az euroövezet és az Európai Unió munkaerő-piaci fejleményeinek leírásához egy sor átfogó, évközi stratégiát igényel.

Jelenlegi helyzet

Szilárd jogi keret szabályozza a munkaerő-piaci statisztikát, hogy a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, a keresetek és a bérköltségek becsléséhez biztosított legyen a rendszeres adattovábbítás. Mindazonáltal az új szakpolitikai területek a statisztikai jogszabályok olyan más területekre történő kiterjesztését fogják igényelni, mint például

i. az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikák a munkaerőpiac keresleti oldalának értékeléséhez, valamint a foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikák kiegészítéséhez;

ii. a bevándorlók munkaerő-piaci helyzete, integrációjuk előmozdításához;

iii. az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci helyzete; és

iv. az iskolából a munka világába való átmenet, a fiatalok zökkenőmentes munkaerő-piaci beilleszkedését biztosító megfelelő szakpolitika támogatásához.

Más területek - mint például a munka és a foglalkoztatás minősége az elöregedő munkaerővel összefüggésben, a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképessége, valamint az információs társadalom munkaerő-piaci igényei - továbbra is a statisztikai fejlesztés középpontjában fognak állni.

A foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre vonatkozó statisztikák elsősorban makroökonómiai szintű szükségleteket elégítenek ki. Ily módon nem veszik teljesen figyelembe a fennálló regionális különbségeket, különösen bizonyos városi övezetekben.

A közösségi munkaerő-felmérést (Labour Force Survey, LFS) - és annak éves moduljait - a fejlesztés az elmúlt években a munkaerőpiacra vonatkozó, összehasonlítható adatok legfőbb forrásává tette. Az LFS lakossági felmérés, amelynek eredményeit az olyan intézményi statisztikából származó adatokkal kell kiegészíteni, mint például a kereseti és a bérköltségek szerkezeti felvétele és ezek rövid távú statisztikái. Mindazonáltal a munkaerő-piaci statisztikák minőségéhez kapcsolódóan további fejlesztésre van szükség, mint például a nemzeti számlákból és más vállalati és mezőgazdasági felmérésekből származó foglalkoztatási adatokkal való nagyobb koherencia elérése, valamint európai mintavételi eljárások és gyorsbecslések bevezetése a mutatók időszerűbb rendelkezésre állásának javítására. Erőfeszítéseket kell tenni továbbá a meglévő adatforrások alapos elemezésére, a közösségi statisztikák céljára gyűjtött anonimizált egyéni adatok tudományos közösség részére történő továbbadásának javítására, valamint a foglalkozások felülvizsgált nemzetközi osztályozási rendszerének (ISCO) 2011-ben történő bevezetésére a munkahelyek szerkezetének jobb leképezése és a nemzetközi összehasonlítások javításának lehetővé tétele érdekében.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Meg kell határozni és végre kell hajtani a bevándorlók és leszármazottaik munkaerő-piaci helyzetére vonatkozó 2008-as LFS ad hoc modult, az iskolából a munka világába való átmenetről szóló 2009-es LFS ad hoc modult és az LFS-program 2010-2012-es ad hoc moduljait.

- A kereseti szerkezet és bérköltség-felvétel hatályát ki kell terjeszteni az egész gazdaságra, illetve végre kell hajtani a 2008-as bérköltség-felvételt és a 2010-es kereseti szerkezet felmérést.

- A létező adatok szélesebb körű felhasználásán nyugvó európai mintavételi eljárásokat kell bevezetni a rövid távú munkaerő-piaci statisztikák esetében, hogy így időszerű negyedéves és havi foglalkoztatási és munkanélküliségi statisztikák előállítására legyen lehetőség az euroövezetben.

- A foglalkoztatottságra és a munkanélküliségre vonatkozó statisztikákban olyan finomabb regionális - különösen városi övezetekre és agglomerációkra vonatkozó - mutatókat is be kell építeni, amelyek segítségével jobban számot lehet adni a foglalkoztatás és a munkanélküliség jelenségének területi eloszlásában jelentkező különbségekről. 2010-ig megvizsgálásra kerül az 500 000 főnél nagyobb lakosságú agglomerációkra irányuló éves statisztikák esetleges bevezetésére vonatkozó igény és a bevezetés költsége.

- A munkaügyi statisztikáknak lehetővé kell tenniük a foglalkoztatás figyelemmel kísérését az információs társadalomban.

- Az üres álláshelyekre vonatkozó statisztikákról szóló jövőbeli tanácsi rendelet teljes körű végrehajtása.

- A gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozásának (NACE rev. 2.) adaptálása a kereseti struktúra és munkaerő-költségek felvételnél, a negyedéves munkaerőköltség-index és a folyamatos munkaerő-felmérés esetében.

IX. CÍM

KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Jogi keret

Az EK-Szerződés 133. cikke utalja a Bizottság felelősségi körébe a kereskedelmi megállapodásokról - köztük a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó megállapodásokról - való, harmadik országokkal folytatott tárgyalásokat. A statisztikai területre vonatkozó jogi aktusok: a Közösség és tagállamai, illetve a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikáról szóló, 1995. május 22-i 1172/95/EK tanácsi rendelet (15); a 184/2005/EK rendelet; a 716/2007/EK rendelet.

Jelenlegi helyzet

Az adatok iránti igények növekszenek, mivel új kereskedelmi versenytársak és partnerek (pl. Kína, India, Brazília és egyéb latin-amerikai országok) jelennek meg a világban, illetve azért is, mert az áruk és szolgáltatások kereskedelmének területén szerkezeti változások játszódnak le. Ráadásul a tagjelölt országokból és az EU fő partnerországaiból származó adatok kiváló minőségű gyűjtése, elemzése és harmonizálása továbbra is elsőbbséget fog élvezni.

Ezzel párhuzamosan erőfeszítések fognak irányulni a minőségi standardok fenntartására is, tekintettel a szolgáltatások határokon átívelő kereskedelmére, a külföldi közvetlen befektetésekre és a külföldi leányvállalatok által folytatott kereskedelemre. Emiatt kiemelkedő fontosságú lesz a 184/2005/EK rendelet és a 716/2007/EK rendelet végrehajtása.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Végre kell hajtani egy új Extrastat jogszabályt azzal a céllal, hogy a kereskedelmi szereplők regisztereinek felhasználása révén további releváns vámadatok és kiegészítő statisztikák álljanak rendelkezésre.

- Biztosítani kell a (fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel és a külföldi leányvállalatokkal kapcsolatos) fő jogszabályok végrehajtását és naprakésszé tételét.

- Az EU fizetésimérleg-statisztikáinak összeállításakor végre kell hajtani az IMF új módszertani standardjait.

- Végre kell hajtani az EU-ban a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmére vonatkozó statisztikai kézikönyvet és felülvizsgált kiadását.

X. CÍM

VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai adatok a program egyéb címeihez létrehozott adatokból és mutatókból származnak.

XI. CÍM

SZOCIÁLPOLITIKA, OKTATÁS, SZAKKÉPZÉS ÉS IFJÚSÁG

Jogi keret

Az ehhez a területhez tartozó statisztikát a nyílt koordinációs módszer (OMC) szabályozza a társadalmi kirekesztettség, a nyugdíjak, az egészségügy és a hosszú távú gondoskodás terén; a fenntartható fejlődés stratégiája; az EK-Szerződés 143. (szociális helyzetjelentés) és 13. cikke (a megkülönböztetés tilalma); a munkahelyi egészségvédelem és biztonság stratégiája; a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatásának és társadalmi beilleszkedésének elősegítéséről szóló, 2003-as tanácsi állásfoglalás és "A fogyatékkal élő személyek egyenlő esélyei: cselekvési terv" című bizottsági közlemény. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiája szintén igényli az adatfejlesztést.

Jelenlegi helyzet

Az életkörülményekre és a szociális védelemre vonatkozó statisztikák a következő két pilléren nyugszanak: ESSPROS (European System of Integrated Social Protection Statistics, az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszere) és EU-SILC (EU statistics on income and living conditions, EU statisztikák a jövedelmekről és az életkörülményekről). Ez a két pillér támasztja alá az OMC laekeni és nyugdíjmutatóit. Még haladást kell elérni a regionális és a gyermekszegénységre vonatkozó mutatók kialakításában.

Az elöregedéshez, a pénzügyi fenntarthatósághoz, a termelékenységhez és a munkaerő-piaci részvételhez kapcsolódó mutatókat és statisztikai elemzéseket - az EU-ban végbemenő demográfiai változásokra tekintettel - a koordináció nyílt módszerének keretében és a Tanács megfelelő munkacsoportjaival együttműködésben tovább kell fejleszteni.

Az egész életen át tartó tanulásról szóló adatok kiterjednek a formális és nem formális oktatásra és képzésre, valamint az informális tanulásra. A megalapozott oktatási statisztikák alapján új adatokat állítottak össze a vállalkozásoknál zajló szakképzésről (amelyek a vállalkozások alkalmazottaik szakképzése iránti elkötelezettségét és ehhez való hozzájárulásait mérték) és a felnőttoktatásról és -képzésről. Az ifjúságra vonatkozó adatok már létező felmérésekből származnak, és ezeket teljes mértékig kiaknázzák, mielőtt további erőfeszítésekre kerülne sor annak érdekében, hogy a létező felmérésekbe integráljanak további ifjúsági dimenziókat.

A munkahelyi egészség és biztonság esetében az adatgyűjtés és -elemzés a munkahelyi balesetek okaira, körülményeire és költségeire, a foglalkozási megbetegedésekre és a munkához kötődő egészségügyi problémákra, valamint a munkavállalók egészségét esetlegesen hátrányosan befolyásoló tényezőkre fog összpontosítani. A statisztikai adatgyűjtést - nevezetesen a fogyatékosságra vonatkozó harmonizált felmérési modulokat - tovább kell fejleszteni. Tovább fogják javítani a statisztikákat, hogy így támogassák a kiváló minőségű, elérhető és fenntartható egészségügy és hosszú távú gondoskodás fejlesztését.

A demográfiai statisztikák fő célja, hogy rendelkezésre bocsássa az európai demográfiai változások hatásainak értékeléséhez szükséges átfogó adatállományt és elemzéseket. Ezt a demográfiai adatgyűjtések tartalmának és módszereinek javításával, a népességi és háztartási népszámlálások 2011-es fordulójáról szóló jogszabályok végrehajtásával, valamint hosszú távú népesedési előrejelzések rendszeres előállításával fogják elérni.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Korlátozott számú főváltozót és az új szociális statisztikai felmérési modulok európai rendszerét (E4SM) tartalmazó eszköz kifejlesztése.

- Az EU-SILC projekt megszilárdítása, a longitudinális terjesztés kialakítása és a bruttó jövedelem koncepciójának működőképessé tétele.

- A regionális szegénység (kis területű becslési technikák használatával, ahol nemzeti regionális adatok nem állnak rendelkezésre) és a gyermekszegénység mutatóinak fejlesztése.

- Az ESSPROS-ról szóló rendelet végrehajtásának kialakítása az adatok kiterjedésének, összehasonlíthatóságának és időszerűségének javításáért.

- Az oktatásra és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó statisztikákról szóló rendelet elfogadása és végrehajtása.

- Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó meglévő statisztikai rendszerek minőségének javítása.

- 2010-ig meg kell vizsgálni az ENSZ Humán Fejlettségi Mutatója EU-ban való bevezetésének lehetőségeit, figyelembe véve a lakhatási és a foglalkoztatási/munkanélküliségi tényezőket is.

- Az ifjúságra vonatkozó - az oktatás minden szintjét átfogó -, valamint az ifjúság gazdasági és társadalmi integrációjával kapcsolatos statisztikák folyamatos kiépítése már létező források felhasználásával, illetve szükség esetén, integrálódva a már létező felmérésekbe.

- A nemzetközi szinten egységesen (az Egyesült Nemzetek gyermekek jogairól szóló egyezménye értelmében 18 évben) megállapított korhatár alatti gyermekekről szóló statisztikákat kell összeállítani a gyermekek szociális helyzetéről és a szegénységről.

- Valamennyi EU-szinten egyénekről gyűjtött adatot bontani kell nemek szerint, és a férfiak és nők egyenlőségére meg fognak határozni egy központi mutatósort.

- A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével közösen szándéknyilatkozat kerül kidolgozásra a gyakorlati együttműködés módozatainak meghatározására.

- A megkülönböztetés kiterjedésére és hatására vonatkozó adatok beszerzésére vagy a már meglévők javítására meg fogják vizsgálni egy közös módszertan kialakításának lehetőségeit.

XII. CÍM

KULTÚRA

A kulturális statisztikák előállítása ebben a szakaszban korlátozott. Továbbá, nem létezik a kulturális statisztikákra vonatkozó átfogó és koherens rendszer, illetve különálló jogszabály.

A kulturális és a kreatív ágazatoknak a lisszaboni célok eléréséhez való hozzájárulása elősegítése céljából a kulturális statisztikákat szintén meg kell szilárdítani, egy (különböző adatforrásokon alapuló) tartós és rendszeres adat-előállítás biztosítása révén. Ehhez átfogó módszertani munkára van szükség pl. a kultúra társadalmi és gazdasági hatásának és a kulturális és a kreatív ágazat tudásalapú gazdaságban betöltött szerepének jobb mérése érdekében.

XIII. CÍM

NÉPEGÉSZSÉGÜGY

Jogi keret

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (16); a közegészségügyre vonatkozó közösségi cselekvési program (2003-2008) elfogadásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 1786/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (17); a népegészségügyre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó 2007. február 7-i bizottsági javaslat.

Jelenlegi helyzet

Az előző népegészségügyi közösségi cselekvési programok által létrehozott egészségügyi információs rendszert tovább fogják fejleszteni a népegészségügy terén rövidesen meginduló 2007-2013-as közösségi program "egészségügyi tudás és információ" alprogramjai keretében. A tagállamokkal, a tagjelölt országokkal és az EGT/EFTA-országokkal szoros együttműködésben az Eurostat az ESR révén tovább fogja fejleszteni e rendszer statisztikai összetevőjét, különösen az európai közösségi egészségügyi mutatók (European Community Health Indicators, ECHI) esetében.

Népegészségügyi statisztikai adatokra szükség van a fenntartható fejlődési mutatók, a strukturális mutatók, a fogyatékosságra vonatkozó összefüggésbeli mutatók, valamint a nyílt koordinációs módszer keretében a kiváló minőségű, elérhető és fenntartható egészségügy és hosszú távú gondoskodás kialakítására vonatkozó nemzeti stratégiák támogatására kifejlesztett mutatók esetében.

A közösségi népegészségügyi program tevékenységeivel, a megfelelő EU ügynökségekkel és a népegészségügyi statisztikák terén kompetens nemzetközi szervezetekkel (WHO, OECD és UNECE) való együttműködés a módszertan további fejlesztésére és végrehajtására összpontosul, különösen az egészségi állapot, az egészséget meghatározó tényezők (mint például az életmód és a környezeti tényezők), az egészségügy (közte az egészségügyi kiadások) és a halálokok terén.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Ahol csak lehetséges, a Bizottság rendeleteket fog elfogadni a jövőbeni népegészségügyre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében.

- Meg kell erősíteni a népegészségügyi statisztikák alapvető rendszerének infrastruktúráját, különös figyelmet szentelve a megfelelő módszertanok - mint például európai lakossági egészség felmérése (European Health Interview Survey, EHIS) és az egészségügyi számlák rendszere (System of Health Accounts, SHA) - megvizsgálásának, megszilárdításának és végrehajtásának.

- Javítani kell a népegészségügyi - köztük a fogyatékosságra és az egészségügyi ellátásra vonatkozó, nemek szerint bontott - statisztikák rendelkezésre állását, összehasonlíthatóságát, időszerűségét és szakpolitikai relevanciáját, különös figyelemmel a további módszertani fejlesztésre és figyelembe véve valamennyi ország különböző körülményeit.

XIV. CÍM

FOGYASZTÓVÉDELEM

Jogi keret

Az elmúlt évek során a fogyasztóvédelmi politika sokkal magasabb elismertséget vívott ki magának (az EK-Szerződés 153. cikke). Az Eurostat munkája az egészségügyi és fogyasztóvédelmi stratégiára fog épülni, valamint az egészségügy és a fogyasztóvédelem területén közösségi 2007-2013-as cselekvési program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatról 2005 áprilisában elfogadott bizottsági javaslatra.

A "fogyasztóvédelem" széles tere két fő területre oszlik: "fogyasztói ügyek" és "élelmiszer-biztonság".

Jelenlegi helyzet

A fogyasztói kérdésekről az Eurostat évente közzétesz egy panoráma-kiadványt "Fogyasztók Európában: tények és számok" címmel, illetve a részletes árstatisztikákról létrehozott egy szolgálatok közötti munkacsoportot is.

A fogyasztóvédelmi politika összefüggésében fontos téma az élelmiszer-biztonság, és az Európai Unió a teljes lánc feletti hatékony ellenőrző rendszer biztosításának céljából jogszabályok és egyéb intézkedések széles körét hozta létre, köztük jogilag megalapozott környezetvédelmi és állatjólléti előírásokat.

Az Eurostat élelmiszer-biztonsági statisztikára irányuló erőfeszítéseinek célja, hogy ne csak a politikaformálók, hanem a magánszféra érdekeltjei és a nagyközönség számára is módszertani tanácsokat és érdeklődésre számot tartó adatokat nyújtson.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig (fogyasztói ügyek)

- "Kemény" hivatalos statisztikák (pl. részletes adatok, határokon átnyúló fogyasztói kiadások, üzlet-fogyasztó stb.), illetve egy egyéb köz- vagy magánszervek által kialakított puha statisztikákra vonatkozó módszertani segédlet kifejlesztése.

- A részletes árstatisztikákra vonatkozó szolgálatok közötti munkacsoport következtetéseit követően cselekvési terv előkészítése.

- Részletes tanulmány egy olyan lehetséges fogyasztóvédelmi kérdésekre vonatkozó modulról, amelyet jelenleg az Eurostat révén kifejlesztés alatt álló új eszközbe (E4SM) lehetne beilleszteni.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig (élelmiszer-biztonság)

- Folytatni kell az élelmiszer-biztonság figyelemmel kísérésére vonatkozó megfelelő statisztikák fejlesztését.

- Javítani kell a címkézett termékek (biotermékek, géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékek stb.) statisztikáinak elérhetőségét és minőségét.

XV. CÍM

TRANSZEURÓPAI HÁLÓZATOK

Nincs szükség közvetlen statisztikai programra. Az ehhez a címhez szükséges statisztikai adatok a program egyéb címeihez létrehozott adatokból és mutatókból származnak.

XVI. CÍM

IPAR

Vállalati statisztika

Az európai vállalati statisztikák iránt támasztott követelmény, hogy támogassák a versenyképesség, a termelékenység és a növekedés elemzését, továbbá kulcsfontosságú információt jelentsenek a felülvizsgált lisszaboni célok irányába történő haladás figyelemmel kíséréséhez.

Jogi keret

Az ipari termelés közösségi felmérésének létrehozásáról szóló, 1991. december 19-i 3924/91/EGK tanácsi rendelet (18); a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló, 1996. december 20-i 58/97/EK, Euratom tanácsi rendelet (19); a 2003-2009. referenciaév tekintetében az acéliparra vonatkozó éves közösségi statisztikák előállításáról szóló, 2003. december 5-i 48/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20); az innovációs statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló 1608/2003/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. augusztus 13-i 1450/2004/EK bizottsági rendelet (21); a 716/2007/EK rendelet; a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó 2005. április 5-i bizottsági javaslat.

Jelenlegi helyzet

A vállalkozások szerkezeti statisztikáit (SBS) az európai vállalkozási szektor részletes elemzéséhez használják. A felhasználók fő aggálya az adatok nem kielégítő időszerűsége és az újonnan felmerülő szakpolitikai igényekhez való lassú igazodás, például nem kielégítő információ a szolgáltató ágazatról, a vállalkozási kedvről, a globalizációról és a fenntartható termelési szerkezetekre való átállásról. Bizonyos feldolgozóipari ágazatok teljesítményének megértéséhez alapvető összetevők a termelési statisztikák.

Az európai innováció mérésének fő eszköze a közösségi innovációs statisztika, amelyet 2004-től kezdődően kétévi gyakorisággal állítanak elő. A közösségi innovációs statisztika (CIS) adatai a lehető legtöbb mikroadathoz kapnak hozzáférést.

A külföldi leányvállalatokra (FATS) vonatkozó statisztikák kialakítás alatt állnak, és az új rendelet alapvető változókat fog nyújtani a globalizáció méréséhez is. A vállalkozások statisztikai nyilvántartásáról szóló új rendelettel megjelenő multinacionális vállalatok közösségi nyilvántartása (EuroGroups) egyelőre kísérleti szakaszban van.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Biztosítani kell a legfontosabb jogszabályok (SBS-rendelet, FATS-rendelet, EuroGroups) teljes körű végrehajtását. Végre kell hajtani és teljes mértékig értékelni kell a jogszabályokban meghatározott kísérleti tanulmányokat.

- A közösségi innovációs statisztika esetében a 2005-ös oslói kézikönyv teljes végrehajtását a 2008. évi közösségi innovációs felmérésre tervezik. A 2010-es és az azt követő közösségi innovációs felméréseknek tovább kell javítaniuk az adatminőséget és az adatok hozzáférhetőségét.

- A gazdaság és a vállalkozás globalizálódásának mélyebb megértése érdekében új statisztikákat kell kialakítani.

- Az időszerűséggel és a tehetetlenséggel kapcsolatos felhasználói aggodalmakra új, rugalmas adatgyűjtési módok kipróbálásával, ad hoc felmérésekkel és európai mintavételi megközelítésekkel kell válaszolni.

- A vállalkozások jogainak védelme, azaz adataik bizalmas kezelése mellett olyan módszereket fognak kialakítani, amelyek lehetővé teszik az európai aggregátumok legrészletesebb tevékenységi szinten való nyilvánossá tételét.

- A 2008-as referenciaévtől kezdődően a vállalkozásokra vonatkozó valamennyi statisztikában be kell vezetni a gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozását (NACE rev. 2.).

- A vállalati és kereskedelmi statisztikák átdolgozására különleges program kerül kidolgozásra. E programon belül módszereket fognak kialakítani a vállalkozások terheinek csökkentésére.

Információs társadalom statisztikája

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használata az egyik fő hajtóerő a befogadó társadalom, a jobb munkahelyek és az európai vállalkozások fokozott versenyképessége felé. Az Eurostat információs társadalom statisztikái nélkülözhetetlen alapot képeznek az európai politikaformálóknak a tudásalapú gazdaság irányába történő szerkezeti változások értékelésénél, és hozzájárulnak a felülvizsgált lisszaboni célok felé történő haladás figyelemmel kíséréséhez.

Jogi keret

Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2004. április 21-i 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22).

Jelenlegi helyzet

Az Eurostat éveken keresztül a vállalkozások és háztartások/egyének IKT használatára vonatkozó mutatókkal járult hozzá az információs társadalom összehasonlító méréséhez (benchmarking). Ezt a tevékenységet folytatni és javítani fogják, hogy megfelelhessen az olyan politikai kívánalmaknak, mint felülvizsgált lisszaboni stratégián alapuló i2010 és más politikai kezdeményezések. Ennek következtében a jelenlegi jogszabály hatályvesztését követően gondoskodni kell megfelelő jogalapról.

A készenlét és a használat szempontjain való túllépés érdekében a folyamatban lévő közösségi felméréseket az IKT-beruházásokra, valamint az IKT a vállalati eredményekre és magatartásra, illetve társadalomra gyakorolt hatásaira vonatkozó adatgyűjtés fogja kiegészíteni. Értékelik azokat az igényeket, amelyek szerint az IKT-ágazatra és az elektronikus kommunikációra vonatkozó átfogó, időszerű és a nemzeti számlákkal összeegyeztethető adatállomány biztosítása érdekében módosítani kellene az információs társadalom statisztikáiról szóló jogalapot.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Az információs társadalomra - köztük az IKT-szektorra és versenyképességére - vonatkozó mutatókat folyamatosan a változó politikai igényekhez kell alakítani, figyelembe véve az IKT felmérésében kialakult szélesebb nemzetközi együttműködést.

- Az IKT-beruházásokra és IKT átvételére vonatkozó statisztikákat fejleszteni kell, hogy a fenntartható fejlődés és az információs társadalom hatásának mérésére alkalmasabbá váljanak.

Idegenforgalmi statisztika

Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az Európai Unióban: jelentős potenciállal járul hozzá a magasabb foglalkoztatottsághoz és a gazdasági növekedéshez, valamint a vidéki, periférián lévő vagy kevésbé fejlett területek fejlődéséhez és társadalmi-gazdasági integrációjához is.

Jogi keret

Az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló, 1995. november 23-i 95/57/EK tanácsi irányelv (23).

Jelenlegi helyzet

Jelenleg az idegenforgalmi szálláshely-kínálatról és -keresletről gyűjtenek adatokat, valamint az idegenforgalomban részt vevők magatartásának gazdasági vonatkozásairól. Fontos aggály azonban a létező statisztikák nagyobb fokú összehasonlíthatóságának elérése, illetve harmonizált idegenforgalmi szatellitszámlák összeállítása, mindez a fenntartható idegenforgalomra való törekvés részeként, amihez releváns mutatókat kell meghatározni és mérni. Az olyan események, mint például a turisták elleni támadások vagy a fertőző betegségek terjedése azonnali hatása miatt az egyik fő feladat az adatok időszerűségének javítása.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Modernizálni, és - amennyiben lehetséges - egyszerűsíteni kell a jelenlegi idegenforgalmi statisztikát és azok jogalapját.

- Meg kell valósítani a harmonizált idegenforgalmi szatellitszámlákat, (beleértve a fenntarthatóturizmus-mutatókat).

Energiaügyi statisztika

Az EU energiapolitikájának lényege a megfizethető energiahordozók környezetbarát módon történő biztonságos utánpótlása. Az energiastatisztikai rendszert az ebből a szakpolitikából eredő igényekre való válaszként alakították ki.

Jogi keret

Az energiastatisztikai rendszer javarészt egy megállapodásra épül. Az ipari végfelhasználók által fizetendő gáz- és villamosenergia-árak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásról szóló, 1990. június 29-i 90/377/EGK tanácsi irányelven (24) túl is vannak bizonyos, a rendszer különös területeire kiterjedő jogi kötelezettségek.

Jelenlegi helyzet

Az utóbbi néhány évben a kőolajpiacok ingataggá és előrejelezhetetlenné váltak, miközben az árak magas szintre emelkedtek. Folyamatosan növekszik az EU energiafüggősége; az energiakereslet nő, ami kétségessé teszi, hogy csökkenthető-e az üvegházhatású gázok kibocsátása, miközben az EU villamosenergia- és gázpiacai még nem fejlődtek valódi belső, versenypiacokká. Ilyen politikai környezetben a Bizottság - az állam- és kormányfők 2005-ös felhívására - egy sor javaslattal reagált (Zöld könyv: Európai stratégia a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiáért): például európai energiaellátási megfigyelőközpont létrehozása az EU energiapiacán megfigyelhető kereslet és kínálat szerkezetének figyelemmel kísérésére, egy, a fűtésről és hűtésről szóló új közösségi irányelv, a megújuló energiákra (köztük a villamos energiára és a bioüzemanyagokra) vonatkozó 2010 utáni célok figyelemmel kísérése/meghatározása és a végfelhasználói energiahatékonyság javulásának figyelemmel kísérése.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Energiastatisztikai rendelet, amely kiterjed a jelenlegi követelményekre, és így javítja a minőséget.

- Jogi kötelezettség a háztartások által fizetett villamosenergia- és gázárakra vonatkozó statisztikák gyűjtésére.

- A tényleges származási (rendeltetési) ország azonosítását lehetővé tevő módszertan/megközelítés a gázimport (-export) tekintetében.

- A folyékony bioüzemanyagra vonatkozó adatok gyűjtésére kialakított módszertan/nómenklatúra javítása.

- Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (25) előirányzott energiahatékonyságot értékelő mutatók/adatgyűjtés meghatározása.

- A gáz-/villamosenergia-piacok integrációjának és versenyének hatékonyságát értékelő versenyképességi mutatók kiterjesztése szükség szerint.

XVII. CÍM

GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ

Jogi keret

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (26); a Közösségen belüli térinformatikai infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27).

Jelenlegi helyzet

Regionális statisztikai adatot megközelítőleg tucatnyi, szélesebb statisztikai területen gyűjtenek, amelyek közül néhányra kiterjed valamely jogi aktus, míg a többit megállapodások szabályozzák. Jellemzően az adatokat folyamatosan megküldik az Eurostatnak. A városi adatokat 2003 óta háromévenként gyűjtik a városi felméréshez.

A földrajzi információkat a GISCO-adatbázisban gyűjtik és tartják karban az Eurostat és a Bizottság valamennyi főigazgatósága általi felhasználásra. Az adatgyűjtés standardjainak és harmonizált keretének hiánya miatt jelentős forrásokat köt le a megfelelő karbantartás és frissítés. Másrészt a földrajzi, illetve a statisztikai és tematikus adatok kombinálásában rejlő lehetőségek egyre ismertebbé válnak; ezáltal nő a térképkészítés, az elemzések és az alkalmazások iránti kereslet.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- A 2008-2012-es statisztikai program szerint elvégzendő munkát a strukturális alapok új programozási időszakán belüli új közösségi regionális politika formája fogja meghatározni. Folytatódni fog a létező adatok megszilárdítása, nevezetesen a városi felmérés, a közlekedés, a környezet, továbbá a kutatás és fejlesztés területén. A regionális népességi adatok jogi keretének végrehajtása és regionális számlák adatait felölelő ESA 95 rendelet várható felülvizsgálata nagy fontossággal bír a strukturális mutatókon végzett munkában. A megfelelő jogi keret felülvizsgálatakor szigorúbb módszertan beillesztésével kell javítani a regionális statisztikák módszertani következetességét, és a minőségi standardok regionális számlák adataiban már megkezdett alkalmazását az összehasonlíthatóság és az időszerűség biztosítása érdekében más regionális számlákra is ki kell terjeszteni. A gazdasági tevékenységek felülvizsgált osztályozásának (NACE rev. 2.) végrehajtása szükségessé fogja tenni a felülvizsgálat előtti időszakokra vonatkozó idősorok újraszámítását.

- A földrajzi adatok rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét EU-szerte forradalmasítani fogja az INSPIRE-irányelv végrehajtása, amelynek célja a környezetvédelmi és más politikák támogatására egy európai szintű térbeli adatokat kezelő infrastruktúra kialakítása. Ennek jelentős hatása lesz arra, hogy a Bizottság szolgálatai hogyan szervezik meg és használják fel az ilyen jellegű információkat. E programidőszakban az Eurostat földrajzi informatikai csapatának nem csak a technikai végrehajtás kialakításához kell hozzájárulnia és a szervezeti infrastruktúrát kell biztosítania (ideértve a INSPIRE-bizottság felállítását és működtetését is), hanem az egész EU-ban támogatnia kell az INSPIRE végrehajtását is. A bizottsági felhasználók számára folytatódni fog a statisztikai és földrajzi adatokat kombináló térbeli elemzési technikákról szóló tájékoztatás és ezek támogatása; az infrastruktúra kialakítását követően a térbeli adatok fokozott rendelkezésre állása nagyban javítani fogja a pontos mutatók meghatározásának lehetőségét.

XVIII. CÍM

KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS

Jogi keret

Tudományos, technológiai és innovációs statisztika:

A közösségi tudományos és technológiai statisztikák előállításáról és kidolgozásáról szóló, 2003. július 22-i 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (28); az 1608/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a tudományos és technológiai statisztikák tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 22-i 753/2004/EK bizottsági rendelet (29); az 1450/2004/EK rendelet.

Statisztikai kutatás, módszertan és nómenklatúrák: az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (30).

Mikroadat-kezelés és adatok bizalmas kezelése: 1104/2006/EK bizottsági rendelet.

Jelenlegi helyzet

Tudományos, technológiai és innovációs statisztika: az EU tudományos, technológiai és innovációs politikája a lisszaboni stratégia alapköve, amint ezt az Európai Tanács 2002. március 15-16-i barcelonai ülésének következtetései és a 2005. évi félidős áttekintés is hangsúlyozta. Az utóbbi években jelentősen javult a K + F-re, a tudományos és technológiai emberi erőforrásokra, a szabadalmakra, továbbá a csúcstechnológiai iparágakra és a tudásalapú szolgáltatásokra vonatkozó statisztikák előállítása és terjesztése. Az előállítás saját adatgyűjtésre, adminisztratív források felhasználására és más hivatalos és nem hivatalos adatforrások felhasználására épül. Létrejött a jogszabályi keret.

Statisztikai kutatás, módszertan és nómenklatúrák: a munkakörnyezet változásai - jórészt a bővítés, a globalizáció és az információs technológiák - valamint az adatgyűjtés költségei miatt az adatminőség valamennyi összetevője javításra szorul (hiv. 322/97/EK rendelet), hogy így választ lehessen adni az EU politikaformálói és mások igényeire, illetve hogy a statisztikát a társadalmi változásokhoz lehessen igazítani.

Mikroadat-kezelés és adatok bizalmas kezelése: A kutatók számára az európai szinten a Szerződés 285. cikkének megfelelő statisztikai előállítás részeként gyűjtött mikroadatokhoz való könnyű hozzáférés fontos. E hozzáférésnek meg kell felelnie a jelenlegi bizalmas kezelésről szóló megfelelő jogszabályoknak (31). Új, biztonságos megoldásokat kell találni.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Tudományos, technológiai és innovációs statisztika: az elkövetkező években a tudományos, technológiai és innovációs statisztikára vonatkozó munka a következőkre fog összpontosulni: jobb adatminőség elérése, vagyis a statisztikai módszerek, nómenklatúrák, fogalmak és meghatározások javítása (pl. a tudásáramlások jobb mérése; a Patstat nemzetközileg harmonizált nyers adatok forrása felhasználása), nyitás más adatforrások felé, és a doktori fokozattal rendelkezők karrierjének alakulására vonatkozó statisztikák teljes körű végrehajtása, valamint a létező, különböző, lefedett statisztikai területekről szóló jogszabályok frissítése és jobb input nyújtása a nemzeti számlákra.

- Statisztikai kutatás, módszertan és nómenklatúrák: A 7. keretprogramban prioritást kell adni a tematikus területek fejlesztésének, ugyanakkor az innovatív módszertan - közte a modellezés, becslés és imputálás - révén történő adatminőség-javításra irányuló kutatásoknak is. Hálózatok ösztönzésével újra aktívvá kell tenni a hivatalos statisztikák funkcionális kutatóközösségét. Elő kell mozdítani és meg kell könnyíteni a 6. és 7. keretprogramban végzett hivatalos statisztikai kutatás eredményeinek terjesztését és felhasználását, és az eredmények működési szinten történő hasznosítását. Több munkát kell fordítani a használatos nómenklatúrák (pl. a kutatást és fejlesztést végző vállaltcsoportok európai felmérései) javítására, és a vállalatcsoport-regiszterek európai infrastruktúrájának felhasználására és bővítésére.

- Mikroadat-kezelés és adatok bizalmas kezelése: támogatni kell az európai infrastruktúrák fejlesztésének integrált megközelítését és módszertanát, a jelenlegi jogszabályok keretein belül a kutatóknak az anonimizált adatokhoz való könnyebb hozzáférése érdekében.

XIX. CÍM

KÖRNYEZETVÉDELEM

Jogi keret

Az EU környezetvédelmi statisztikáinak hajtóereje a kiváló minőségű, átfogó, megbízható statisztikák, mutatók és számlák iránti igény a Közösség környezetvédelmi politikájának végrehajtása és figyelemmel kísérése érdekében, ideértve különösen a hatodik környezetvédelmi cselekvési programot és annak "tematikus stratégiáit", az EU fenntartható fejlődési stratégiájának és a lisszaboni stratégiának a környezeti céljait, valamint a környezeti szempontok valamennyi politikaterületbe történő integrálásáról szóló cardiffi folyamatot. Jelenleg kizárólag a hulladékra (32) és a környezetvédelmi kiadásokra (33) vonatkozó statisztikák gyűjtésére létezik jogi keret.

Jelenlegi helyzet

Jelenleg a következő szervezetek rendelkeznek környezeti adatokkal: Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Közös Kutatóközpont, a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG ENV) és az Eurostat. Ez a "négyek csoportja" (Go4) hozta létre a környezeti adatközpontok létrehozásához vezető munka- és felelősség-megosztásról szóló technikai megállapodást (34). Biztosítani kell, hogy a négy partner IT-infrastrukturális rendszerei egymás között átjárhatóak legyenek. A nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, OECD) a módszerekre (pl. kézkönyvek) és adatgyűjtésre (Eurostat/OECD közös kérdőív) irányuló szoros együttműködés kiegészíti a környezetvédelmi statisztika és számlák keretét.

Kulcsfontosságú prioritás a "tematikus stratégiák" - pl. a "hulladékképződés megelőzése és a keletkező hulladék újrahasznosítása", a "természeti erőforrások fenntartható hasznosítása" és a "növényvédő szerek fenntartható felhasználása" - adatigényének való megfelelés. Folytatódik az alapvető környezeti statisztikák előállítása, valamint a vízre, levegőre, biológiai sokféleségre, talajra, erdőkre és földhasználatra vonatkozó statisztikák és mutatók előállítása a többi környezeti adatközpont számára.

A fenntartható fejlődés stratégiájának gazdasági és környezeti pillére közötti kapcsolat jobb elemzése és számszerűsítése szükségessé teszi a környezeti-gazdasági számlák további fejlesztését. Néhány környezeti információs részterületen jelentős hiányok mutatkoznak, és a területek nem is mindig aktuálisak. Alacsony az EU joga által lefedett környezeti statisztikák és számlák aránya: további kulcsfontosságú területekre vonatkozó jogalapok elfogadását kell mérlegelni.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

A környezeti statisztikák szinergiáinak, tervezésének és végrehajtásának javítása érdekében 2008-2012 között a két hálózatot - a "Négyek csoportját" és a tagállamokat - magában foglaló "igazgatók környezeti statisztikákról és számlákról szóló ülése" (DIMESA) fogja koordinálni a munkát.

- A hulladékra, a természeti erőforrásokra és termékekre vonatkozó adatközpontok, illetve hulladékokra és a növényvédő szerekre vonatkozó (tervezett) rendeletek kiváló minőségű adatokat fognak nyújtani, amelyek megfelelnek a tematikus stratégiák adatkérési igényeinek.

- Irányt szabnak a létező környezeti mutatóknak, új mutatókat fognak kialakítani és technikai támogatást fognak nyújtani az EU-szintű új mutatók kiszámítása és az összpontosítottabb és költséghatékonyabb környezeti adatgyűjtés érdekében történő jelentéstételi kötelezettségek felülvizsgálata érdekében.

- Tovább fogják támogatni a módszertani fejlesztést és a környezeti-gazdasági számlák kutatását, illetve végre fogják hajtani a fő környezeti számlamodulokat.

- Tovább fogják javítani a környezeti statisztikák és számlák adatréseinek kitöltésére és időszerűségének javítására szolgáló becslési és a jelenre vonatkozó becslési (nowcasting) módszereket.

- A jelenleg jogi aktus alá nem tartozó központi környezeti adatgyűjtési területekre adott esetben jogalapokat alakítanak ki.

XX. CÍM

FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A jó statisztika nélkülözhetetlen a fejlesztési politika sikerének értékeléséhez. A fejlődő országoknak is szükségük van erre annak érdekében, hogy bizonyítékokkal alátámasztott politikát folytathassanak. Ezenkívül, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításával, valamint az emberi jogokkal kapcsolatban a statisztika példát mutat a jó irányításra; mint ilyen elősegítheti a jó irányítást és az átláthatóságot, feltéve hogy a statisztika előállítása bizonyos megfelelő minőségi standardok alapján történik, illetve biztosított a hivatalos statisztikák hozzáférhetősége és közzététele.

Jogi keret

A Szerződés 180. cikke.

Jelenlegi helyzet

A fejlődő országokban még sok a tennivaló a statisztikai kapacitás növelése érdekében. Az általános cél - az EU támogatásában részesülő országok statisztikai kapacitásának erősítése érdekében megfelelő és összpontosított statisztikai technikai segítségnyújtás révén - az EU külkapcsolati politikáinak támogatása. A támogatásnak maradandónak kell lennie. Ebben a tekintetben erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a statisztika a nemzeti és regionális fejlesztési tervek szerves része legyen.

Az EK fejlesztési politikájának legfontosabb politikai eleme, hogy az - fokozottan és kifejezetten - a szegénység csökkentésére összpontosít, mégpedig az AKCS-országokban, különösen pedig Afrikában. Következésképpen a statisztikai együttműködés egyre inkább a szegénység mérésére és figyelemmel kísérésére összpontosul, különös hangsúlyt helyezve a millenniumi fejlesztési célok (MDGs) mutatóinak.

A technikai tanácsadást és támogatást az EU fejlesztési programjai hatásának méréséhez kötődő területeken nyújtják, és általánosságban az EU regionális fejlesztési programjainak statisztikai összetevőire való tekintettel.

A regionális integráció továbbra is súlypontja a programnak, ami tükrözi a regionális struktúrák megerősítésére az országok által foganatosított intézkedéseket. A támogatott területek közé tartoznak az alábbiak: többoldalú felügyelet, nemzeti számlák javítása, árstatisztika, mezőgazdasági statisztika, természeti erőforrások és a környezeti terhelés statisztikái, külkereskedelem-statisztika, vállalkozások statisztikája és statisztikai képzés.

Az európai statisztikai rendszer folytatja és fokozza az összhang javítására tett erőfeszítéseket a donorközösségben (azaz a két- és többoldalú donorok között). Ennek megfelelően az Eurostat és a tagállamok támogatják - különösen az OECD/DAC, az ENSZ és a Világbank környezetében - a "millenniumi fejlesztési célok" elérése érdekében folytatott fejlesztési együttműködés hatásának értékelését. Ezzel az Eurostat aktív szerepet kap a PARIS 21 kezdeményezésben. A technikai együttműködés különösen hangsúlyozza a felhasználóra való összpontosítás fontosságát, és emeli a több évre szóló program értékét.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- Fokozni kell a statisztika láthatóságát a nemzeti és regionális fejlesztési tervekben.

- Technikai tanácsadást és tudományos támogatást kell nyújtani - lehetőség szerint - a statisztikai fejlesztési programok kivitelezéséhez, különösen regionális szinten, a projektek statisztikai hatásokkal való alátámasztása, és az EU segélyeiből részesülő országok statisztikáinak harmonizálása érdekében; valamint hogy így hozzá lehessen járulni az EU statisztikai együttműködési tevékenységeinek tervezéséhez és programozásához használt statisztikai prioritások értékeléséhez.

- A nemekre vonatkozó szempontokat is figyelembe véve különös súlyt kell fektetni a szegénység, a társadalmi kohézió, a környezeti fenntarthatóság és a millenniumi fejlesztési célok mutatóinak mérésére és figyelemmel kísérésére.

XXI. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Jogi keret

Az új független államok és Mongólia számára a gazdaság reformjához és helyreállításához nyújtott támogatásról szóló, 1996. június 25-i 1279/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (35); az európai szomszédságpolitika keretében kidolgozott cselekvési tervekre irányuló Bizottsági javaslatokról szóló, tanácshoz intézett bizottsági közlemény.

Jelenlegi helyzet

Az európai szomszédságpolitikához tartozó országokkal folytatott statisztikai együttműködés célja ezen országok statisztikai rendszerének fejlesztése azzal a céllal, hogy azokon a területeken, ahol az EU szakpolitikái ezt igénylik, alapvető harmonizált adatállományt tudjanak előállítani. Az ezeknek az országoknak nyújtott statisztikai segítség az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz révén valósul meg.

Fő kezdeményezések 2008-2012-ig

- A kulcsfontosságú fejlesztendő területek: gazdaságstatisztika, nemzeti számlák és árstatisztika, külkereskedelem, migrációs statisztika és társadalomstatisztika. Ezenkívül a többi ágazatnak, mint például az energia- és a környezeti statisztikának - és szélesebben a fenntartható fejlődési mutatóknak - fokozatosan kell megjelenniük, mint a politikaformálás rendkívül fontos összetevői.

- Az együttműködésnek a nemzeti statisztikai hivatalok intézményi kapacitásának kiépítésére és fejlesztésére, valamint intézményközi együttműködésre is kell irányulnia.

(1) HL L 210., 2006.7.31., 82. o.

(2) HL L 102., 2004.4.7., 1. o.

(3) HL L 35., 2005.2.8., 23. o. A legutóbb a 602/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 106., 2006.4.19., 10. o.) módosított rendelet.

(4) A személyek szabad mozgásával a IV. cím foglalkozik.

(5) HL L 230., 2003.9.16., 1. o.

(6) HL L 171., 2007.6.29., 17. o.

(7) A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködésre vonatkozó intézkedések elfogadásáról nem az EK-Szerződés IV. címe rendelkezik, hanem az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe. Ebben a dokumentumban azért a IV. cím alatt szerepelnek, mert mind a bevándorlási politika, mind pedig a rendőrségi/igazságügyi együttműködés a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területéhez tartozik.

(8) HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 181., 2003.7.19., 1. o.

(10) HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(11) HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

(12) HL L 257., 1995.10.27., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(13) HL L 162., 1998.6.5., 1. o. A legutóbb az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(14) HL L 124., 2004.4.27., 1. o.

(15) HL L 118., 1995.5.25., 10. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(16) HL L 183., 1989.6.29., 1. o. A legutóbb a 2007/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 165., 2007.6.27., 21. o.) módosított irányelv.

(17) HL L 271., 2002.10.9., 1. o. A 786/2004/EK határozattal (HL L 138., 2004.4.30., 7. o.) módosított határozat.

(18) HL L 374., 1991.12.31., 1. o. A legutóbb az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(19) HL L 14., 1997.1.17., 1. o. A legutóbb az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(20) HL L 7., 2004.1.13., 1. o. Az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(21) HL L 267., 2004.8.14., 32. o. A 973/2007/EK rendelettel (HL L 216., 2007.8.21., 21. o.) módosított rendelet.

(22) HL L 143., 2004.4.30., 49. o. Az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(23) HL L 291., 1995.12.6., 32. o. A legutóbb a 2006/110/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 418. o.) módosított irányelv.

(24) HL L 185., 1990.7.17., 16. o. A legutóbb a 2007/394/EK bizottsági határozattal (HL L 148., 2007.6.9., 11. o.) módosított irányelv.

(25) HL L 114., 2006.4.27., 64. o.

(26) HL L 154., 2003.6.21., 1. o. A legutóbb a 105/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 39., 2007.2.10., 1. o.) módosított rendelet.

(27) HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(28) HL L 230., 2003.9.16., 1. o.

(29) HL L 118., 2004.4.23., 23. o. A legutóbb a 973/2007/EK rendelettel módosított határozat.

(30) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(31) HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított rendelet.

(32) A hulladékra vonatkozó statisztikákról szóló, 2002. november 25-i 2150/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 332., 2002.12.9., 1. o.). A legutóbb az 1893/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(33) 58/97/EK, Euratom rendelet.

(34) Az adatok környezeti jelentésébe és terjesztésébe bevont négy közösségi szerv között 2005. november 14-én létrejött technikai megállapodás környezetvédelmi adatközpontok létrehozásáról.

(35) HL L 165., 1996.7.4., 1. o.