54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet

az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában, valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 13. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A kereskedelmi forgalmazásra szánt - az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok vagy a 14. § szerinti - állaton vagy terméken végrehajtandó állategészségügyi ellenőrzést - a 7. §-ban foglaltak kivételével - nem az államhatáron, hanem e rendelet előírásainak megfelelően kell elvégezni. Az e rendeletben foglaltakat az állattenyésztési okirat-ellenőrzésére is alkalmazni kell.

(2) A rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a nem az állategészségügyi vagy tenyésztési hatóság által megkülönböztetés és részrehajlás nélkül (nem diszkriminatív módon) elvégzett ellenőrzésre,

b)[1] az olyan kedvtelésből tartott állatnak Magyarország és az Európai Unió más tagállama (a továbbiakban: tagállam) közötti, nem kereskedelmi célú szállításának állategészségügyi ellenőrzésére, ahol az állatot érte felelős természetes személy kíséri.

(3)[2] Az e rendeletben foglalt állategészségügyi ellenőrzéseket az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, az állattenyésztési ellenőrzéseket az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény szerinti tenyésztési hatóság vagy egyes feladatokat végrehajtó elismert tenyésztői szervezet hajtja végre.

(4)[3] A tagállamok ellenőrző hivatalaival az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) működik együtt.

(5)[4] A kutyák, macskák és görények szállítását kereskedelmi célúnak kell tekinteni, amennyiben az nem minősül a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 3. cikk a) pontja szerinti nem kereskedelmi célú mozgásnak, és az így szállított állatok száma - az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti esetek kivételével - meghaladja az ötöt.

(6)[5] A kutyák, macskák és görények tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítása során a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) be kell tartani a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállításának állategészségügyi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben és az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében foglaltakat,

b) az állatoknak az elszállításukat megelőző 48 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálaton kell átesniük,

c) a rendeltetési helyre történő szállítás során állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie az állatokat,

ca) amely megfelel a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. melléklet 1. részében szereplő mintának, és

cb) amelyet hatósági állatorvos aláírt, tanúsítva, hogy az azonosító okmányban dokumentálta a b) pontnak megfelelően elvégzett klinikai vizsgálatot, amely igazolja, hogy az állatok a klinikai vizsgálat időpontjában szállításra alkalmas állapotban voltak az 1/2005/EK tanácsi rendelet szerint,

d)[6] az erre feljogosított hatóság által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött létesítményből származnak, amely nem áll állategészségügyi korlátozó intézkedés alatt,

e)[7] az érintett tagállamokba való szállítás esetén megfelelnek az 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott követelményeknek, valamint

f)[8] Magyarország tekintetében az erre feljogosított hatóság által nyilvántartásba vett, rendszeresen ellenőrzött olyan létesítményben születtek, amely nem áll állategészségügyi korlátozó intézkedés alatt.

(7)[9] A Magyarországon született állatok esetében a (6) bekezdés d) pontja szerinti létesítménybe csak a (6) bekezdés f) pontja szerinti származási helyen született állat vihető be.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

1. állategészségügyi ellenőrzés: minden olyan fizikális ellenőrzés, illetve adminisztratív tevékenység, amelyet az 1. § (1) bekezdésében meghatározott állaton vagy terméken közvetlenül vagy közvetve állategészségügyi vagy az állategészségügy területével kapcsolatos közegészségügyi célból végeznek,

2.[10] állattartó telep: olyan - külön jogszabályok által meghatározott - mezőgazdasági vagy forgalmazó létesítmény, amely Magyarország vagy bármely egyéb tagállam területén helyezkedik, és amelyben - a lófélék kivételével - az 1. és 2. számú melléklet szerinti állatot állandó jelleggel, illetve rendszeresen tartanak, valamint a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről szóló, a Tanács 90/426/EGK irányelve 2. cikkének (a) pontjában meghatározott tartási hely,

3. állattenyésztési ellenőrzés: olyan fizikális ellenőrzés, illetve adminisztratív tevékenység, amelyet az 1. számú melléklet 2. pontjában felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó állaton közvetlenül vagy közvetve tenyésztési célból végeznek,

4.[11] hatósági állatorvos: valamely tagállam központi illetékes hatósága által kinevezett állatorvos, Magyarország tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerint állami feladatok elvégzésére feljogosított állatorvos,

5. illetékes hatóság: a tagállam azon központi hatósága, amely az állategészségügyi, illetve állattenyésztési ellenőrzést végrehajtja, valamint az általa ezen feladat végrehajtásával megbízott hatóság,

6.[12] kereskedelem: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 23. Cikke szerinti, Magyarország és valamely más tagállam közötti kereskedelem,

7. központ vagy szervezet: vállalkozás, amely az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék előállításával, tárolásával, feldolgozásával vagy kezelésével foglalkozik.

Ellenőrzés a származási helyen

3. §

(1) Csak olyan - az 1. § (1) bekezdésében meghatározott - állat és termék kerülhet kereskedelmi forgalomba, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a) az 1. számú mellékletben meghatározott állat, illetve termék megfelel az ugyanezen mellékletben felsorolt, rá vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek, valamint a 2. számú mellékletben meghatározott állat, illetve termék megfelel a rendeltetési hely szerinti tagállam állategészségügyi előírásainak,

b) az állat, illetve termék olyan állattartó telepről, központból vagy szervezettől származik, amely a (4) bekezdés szerinti rendszeres hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt áll,

c) az állat, illetve termék a külön jogszabályoknak megfelelően megjelölt, valamint olyan módon nyilvántartott, hogy a származási, valamint az átmeneti tárolást vagy tartást végző állattartó telep, -szervezet vagy -központ visszakövethető,

d) a szállítás során az állatot, illetve terméket az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályokkal rendszeresített állategészségügyi bizonyítvány, illetve egyéb okirat kíséri; ha az adott állat, illetve termék esetében az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban nincs meghatározva az állategészségügyi bizonyítvány, illetve egyéb okirat, akkor a szállítás során az állatot, illetve terméket a rendeltetési hely szerinti tagállam előírásainak megfelelő állategészségügyi bizonyítvány, illetve egyéb okirat kíséri; az állatot, illetve terméket a származási állattartó telepért, központért vagy szervezetért felelős hatósági állatorvos által kiállított, valamint - az 1. számú melléklet 2. pontjában felsorolt állattenyésztési jogszabályokban meghatározott okirat esetében - a tenyésztői szervezet által kiállított bizonyítványnak, illetve egyéb okiratnak a rendeltetési helyig kísérnie kell,

e) fogékony állat, illetve annak terméke olyan állattartó telepről, központból vagy szervezettől, területről vagy régióból származik, amely nem áll a közösségi jogszabályok szerinti korlátozás alatt az érintett állat vagy az abból származó termék vonatkozásában a 3. számú mellékletben felsorolt betegség gyanúja vagy megállapítása miatt, vagy védőintézkedés meghozatala következményeként,

f) a fogékony állat, illetve annak terméke olyan állattartó telepről, szervezettől, központból, területről vagy régióból származik, amely nem áll hatósági korlátozás alatt a 3. számú mellékletben fel nem sorolt betegség gyanúja vagy megállapítása miatt, vagy védőintézkedés meghozatala következményeként,

g) ha a fogékony állatot, illetve annak termékét olyan tagállam területén elhelyezkedő állattartó telepnek, központnak vagy szervezetnek szánják,

1. ahol a tagállamot a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló, a Tanács 64/432/EGK irányelvének (a továbbiakban: 64/432/EGK irányelv) 9. cikke, vagy bármely azzal egyenértékű közösségi jogszabály alapján biztosíték illeti meg, vagy

2. ahol a tagállamot vagy annak részterületét közösségi jogszabály mentesnek nyilvánította valamely betegségtől

a fogékony állat, illetve terméke olyan állattartó telepről származik, amely biztosítja a tagállam által elvárható biztosítékot a 3. számú mellékletben fel nem sorolt betegségek esetében,

h) ha a fogékony állatot, illetve annak termékét olyan tagállamnak vagy egy tagállam olyan részterületének szánják, amelyet a 64/432/EGK irányelv 9. cikke vagy bármely azzal egyenértékű közösségi jogszabály alapján kiegészítő biztosíték illeti meg, akkor az olyan állattartó telepről, központból vagy szervezettől, és adott esetben olyan részterületről származik, ahol a kiegészítő biztosíték teljesül,

i) a hatósági állatorvos a bizonyítvány vagy a kísérő okirat kiállítása előtt ellenőrzi, hogy az állattartó telep, központ vagy szervezet teljesíti-e az e)-h) pontban foglalt követelményeket,

j) ha a szállítás több rendeltetési helyre irányul, akkor az állatot, illetve terméket a rendeltetési helyek száma szerint szállítmányonként kell csoportosítani, valamint minden egyes szállítmányt a d) pontban leírt bizonyítványnak, illetve okiratnak kell kísérnie,

k)[13] ha az 1. számú mellékletben felsorolt jogszabályok által meghatározott - a közösségi jogszabályoknak megfelelő - állat, illetve termék harmadik országba történő exportjára kerül sor egy másik tagállamon keresztül, akkor a szállításnak vámhatósági felügyelet alatt kell folynia - kivéve azt a sürgős esetet, amikor az állategészségügyi hatóság az állat jóllétének biztosítása érdekében ettől eltérést engedélyez - egészen addig, amíg a szállítmány a kiléptetési ponton keresztül el nem hagyja az Európai Unió területét; az illetékes vámhivatal a vámhatósági felügyelet megszűnéséről az illetékes állategészségügyi határállomást értesíti; a közösségi jogszabályoknak nem megfelelő állat, illetve termék, vagy a 2. számú mellékletben meghatározott állat, illetve termék Magyarország területén történő átszállítása csak a minisztérium külön engedélyével végezhető.

(2) Nem szállítható át más tagállam területére az olyan, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott állat, illetve termék, amely a 3. számú mellékletben fel nem sorolt betegség elleni nemzeti mentesítési program során levágandó.

(3)[14] Nem szállítható át másik tagállam területére az olyan - az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott - állat, illetve termék, amely a Szerződés 30. cikkében igazolt közegészségügyi vagy állategészségügyi ok miatt Magyarország területén nem hozható forgalomba.

(4)[15] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) - a hatósági állatorvos külön jogszabály szerinti monitoring vizsgálati feladatai mellett - ellenőrzi az állattartó telepen, az engedéllyel rendelkező piacon és gyűjtőhelyen, központban vagy szervezetnél a kereskedelmi forgalmazásra szánt állatra és termékre vonatkozó jogszabályi előírások - különös tekintettel az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt azonosításra vonatkozó előírások - teljesítését. Ha valószínűsíthető, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásokat megsértették, a vármegyei kormányhivatal elvégzi a szükséges további ellenőrzést. Jogszabálysértés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság megteszi a külön jogszabály szerinti intézkedést, amely az állattartó telep, központ vagy szervezet helyi zárlat alá helyezésére is kiterjedhet.

4. §

(1) Ha Magyarország a feladó tagállam,[16]

a) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott élő állat és termék birtokosa a termelés és forgalmazás minden szakaszában köteles eleget tenni az állategészségügyi és állattenyésztési követelményeknek,

b)[17] az 1. számú melléklet szerinti állatot és terméket legalább olyan alaposan kell ellenőrizni állategészségügyi szempontból, mintha az Magyarország belső piacán kerülne forgalmazásra, kivéve, ha közösségi jogszabály másként rendelkezik,

c) az állat szállításának arra alkalmas, a higiéniai előírásoknak megfelelő szállítóeszközzel kell történnie.

(2)[18] A vármegyei kormányhivatal az állatot, illetve a terméket kísérő bizonyítvány vagy okirat kiállítása napján a 13. § szerinti informatikai rendszeren keresztül értesíti a rendeltetési hely szerinti tagállam központi illetékes hatóságát, valamint a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságot.

(3)[19] Ha természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet valamely állategészségügyi vagy állattenyésztési jogszabály előírását megszegi - különös tekintettel arra az esetre, amikor a bizonyítvány, okirat vagy a jelölés valótlan adatot tartalmaz az állat státuszára, származási helyére, vagy a termék valós sajátosságaira vonatkozóan -, a külön jogszabály szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

Ellenőrzés a rendeltetési helyen

5. §

(1) Ha Magyarország a rendeltetési hely szerinti tagállam,[20]

a)[21] a hatósági állatorvos az állat, illetve termék rendeltetési helyén megkülönböztetés és részrehajlás nélkül (nem diszkriminatív módon) helyszíni állategészségügyi ellenőrzést végezhet annak megállapítására, hogy a 3. §-ban foglalt előírások teljesülnek-e, amivel egyidejűleg mintavételt is végezhet; az ezzel kapcsolatos részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg; az állategészségügyi hatóság ellenőrzést végezhet az állat, illetve termék Magyarország - mint rendeltetési hely szerinti tagállam vagy tranzit tagállam - területén történő szállítása közben is, ha jogszabálysértést valószínűsít,

b) ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott, más tagállamból származó állatot

1. engedélyezett, külön jogszabály szerinti piacra vagy gyűjtőhelyre szánják, akkor a 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő állat bebocsátása esetén a piac vagy gyűjtőhely üzemeltetőjével szemben a külön jogszabályok szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni; a hatósági állatorvos és a tenyésztési hatóság az állatot kísérő bizonyítványt és okiratot megkülönböztetés és részrehajlás nélkül (nem diszkriminatív módon) - feladat- és hatáskörében eljárva - ellenőrzi annak megállapítása érdekében, hogy az állat megfelel-e az előírt követelményeknek,

2. hatósági állatorvos felügyelete alatt álló vágóhídra szánják, akkor a hatósági állatorvos köteles - különösen a bizonyítvány és kísérő okirat alapján - biztosítani, hogy csak a 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő állatot vágjanak le; a 3. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltaknak nem megfelelő állat levágása esetén a vágóhíd üzemeltetőjével szemben a külön jogszabályok szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni,

3. a szállítmányt további tételekre osztó nyilvántartott forgalmazónak vagy állandó felügyelet alatt nem álló létesítménynek szánják, az állategészségügyi hatóság az ilyen forgalmazót vagy létesítményt az állatszállítmány címzettjeként kezeli, azzal, hogy ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdésben foglalt előírásokat,

4. állattartó telepre, központba vagy szervezetnek szánják - beleértve azt az állattartó telepet, központot vagy szervezetet, ahol a szállítás során részben kirakodják a szállítmányt -, akkor minden állatot, állatcsoportot a 3. §-ban foglaltakkal összhangban, az eredeti egészségügyi bizonyítványnak, illetve egyéb okiratnak kell kísérnie addig, amíg a szállítmány meg nem érkezik az abban feltüntetett címzetthez.

c)[22] a b) pont 3. és 4. alpontjában meghatározott címzett köteles a szállítmány felosztása vagy további forgalomba hozatala előtt ellenőrizni, hogy a 3. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett jelölés, bizonyítvány vagy okirat rendelkezésre áll-e, valamint jelenteni az illetékes hatósági állatorvosnak, illetve a vármegyei kormányhivatalnak bármely jogszabálysértést vagy rendellenességet, és ilyen esetben elkülöníteni a kérdéses állatot addig, amíg a vármegyei kormányhivatal - feladat- és hatáskörében eljárva - döntést nem hoz róla,

d)[23] a b) pont 3. és 4. alpontjában meghatározott címzett által kötelezően vállalandó biztosítékot a vármegyei kormányhivatallal kötött szerződésben részletesen meg kell határozni, amelyet a 11. §-ban foglalt előzetes nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell aláírni; a hatósági állatorvos szúrópróbaszerű ellenőrzést végez annak érdekében, hogy megvizsgálja ezen biztosíték teljesítését,

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell az 1. § (1) bekezdése szerinti termék címzettjére is.

(3) A 3. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti bizonyítványban, illetve okiratban feltüntetett valamennyi címzett:

a)[24] köteles - ha a rendeltetési hely szerinti tagállam Magyarország - a vármegyei kormányhivatal felszólítására az (1) bekezdésben foglalt vizsgálatok végrehajtásához szükséges mértékben, előzetesen, de legkésőbb az érkezés előtti napon - kivéve, ha kivételes körülmények miatt a vármegyei kormányhivatal két nappal korábbi bejelentésre szólít fel - jelenteni az állat, illetve termék egy másik tagállamból történő érkezését, különös tekintettel a szállítmány jellegére és az érkezés várható időpontjára; a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről szóló, a Tanács 90/427/EGK irányelvében meghatározott azonosító okirattal rendelkező, nyilvántartásba vett ló esetében nem kell előzetes bejelentést tenni,

b)[25] köteles a 3. § szerinti bizonyítványt, illetve okiratot egy évig megőrizni és a vármegyei kormányhivatal felszólítására bemutatni.

6. §

(1) Ha közösségi vagy - közösségi szabályozás hiánya esetén - a Szerződés általános előírásainak megfelelő hazai jogszabály előírja az élő állat karanténozását, akkor általános esetben a karanténozást a rendeltetési helyként szolgáló állattartó telepen kell végrehajtani.

(2) Karanténállomást akkor lehet igénybe venni, ha az állategészségügyi szempontból indokolt. Ez esetben a karanténállomás a szállítmány rendeltetési helyének tekintendő. A minisztérium az ilyen intézkedés okáról értesíti az Európai Bizottságot.

(3) A karanténozással és annak helyével kapcsolatos további előírásokat külön jogszabályok állapítják meg.

7. §

(1) Az olyan helyen végzett ellenőrzés során, ahol a harmadik országokból érkező, az 1. számú melléklet szerinti állat, illetve termék beléphet a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állategészségügyi ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet 1. számú melléklete által meghatározott területre - így a kikötőben, repülőtéren és harmadik országgal határos (vasúti, közúti) állategészségügyi határállomáson -

a) ellenőrizni kell az állatot, illetve terméket kísérő bizonyítványt és egyéb okiratot,

b) az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően ellenőrizni kell az Európai Unióból származó állatot, illetve terméket,

c) a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt termékek állategészségügyi ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet előírásainak megfelelően ellenőrizni kell a harmadik országból származó terméket,

d) a harmadik országokból az Európai Unió területére behozni kívánt állatok állategészségügyi ellenőrzésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően ellenőrizni kell a harmadik országból származó állatot.

(2)[26] Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt képez az állat, illetve termék olyan szállítása, amely Magyarország területének egy földrajzi pontja és más tagállam területén fekvő földrajzi pont között rendszeres és közvetlen kapcsolatot létesítő szállítóeszközzel történik. Ilyen esetben az 5. §-ban foglalt ellenőrzési szabályokat kell alkalmazni.

8. §

(1) Ha a vármegyei kormányhivatal a szállítmány rendeltetési helyen vagy szállítás közben történő ellenőrzése során megállapítja:[27]

a) az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól szóló miniszteri rendeletben felsorolt betegségekért felelős kórokozók bármelyikének jelenlétét,

b) zoonózis vagy betegség előfordulását,

c) bármely olyan ok fennállását, amely valószínűsíthetően súlyosan veszélyezteti az állatot, embert, vagy

d) hogy a termék olyan területről származik, amely járványos betegségekkel fertőzött,

az állat, állatszállítmány esetében elrendeli annak karanténozását a legközelebbi karanténállomáson, vagy az érintett állat, állatszállítmány levágását, illetve megsemmisítését, termék esetében elrendeli annak zárolását, illetve megsemmisítését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedésre vonatkozó költség a fuvarozót, illetve megbízottját vagy a termékért, illetve az állatért felelős személyt terheli. A megállapított tényről, a megtett intézkedésről és annak okáról a minisztérium haladéktalanul, a célra legalkalmasabb módon, írásban értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Bizottságot. Indokolt esetben a 10. §-ban foglalt védőintézkedés is alkalmazható.

(3) Ha - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a vármegyei kormányhivatal a szállítmány rendeltetési helyen vagy szállítás közben történő ellenőrzése során megállapítja, hogy az állat, illetve termék nem felel meg a közösségi vagy - ahol a 64/432/EGK irányelv 9. cikke, vagy bármely azzal egyenértékű közösségi jogszabály alapján Magyarországot biztosíték illeti meg - a hazai állategészségügyi jogszabályokban foglalt követelményeknek, akkor - amennyiben az állategészségügy területével kapcsolatos közegészségügyi vagy állategészségügyi megfontolások azt lehetővé teszik - az alábbiak közötti választás lehetőségét adhatja a feladónak vagy annak képviselőjének:[28]

a) az állat, illetve termék felügyelet alatt tartása addig, amíg maradékanyag jelenléte esetén a követelményeknek való megfelelést nem igazolja, vagy ha nem felel meg ezen előírásoknak, a külön jogszabályok által előírt intézkedést végre nem hajtja,

b) az állat levágása vagy a termék megsemmisítése,

c) a feladó tagállam illetékes hatóságának engedélyével és a tranzit tagállam, illetve tagállamok részére küldött előzetes értesítéssel az állat vagy a szállítmány visszaküldése.

(4)[29] Ha a vármegyei kormányhivatal valamely bizonyítvány vagy okirat hiányosságát állapítja meg, akkor a (3) bekezdés szerinti intézkedések valamelyikének végrehajtása előtt a feladónak határidőt szabhat a hiányosság megszüntetésére.

9. §

(1) Ha Magyarország a rendeltetési hely szerinti tagállam, akkor a 8. §-ban foglaltak fennállása esetén[30]

a) a minisztérium haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a feladó tagállam illetékes hatóságával; a kapcsolatfelvételre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg,

b)[31] ha az a) pontban foglaltak teljesülése után a minisztérium a feladó tagállam illetékes hatóságától értesítést kap a végrehajtott ellenőrzés jellegéről, a döntésről és annak okáról, és valószínűsíti, hogy az adott intézkedés nem megfelelő, a két tagállam illetékes hatóságai - Magyarország részéről a minisztérium - közösen keresnek megoldást a helyzetre, amely kiterjedhet a helyszíni ellenőrzésre is,

c) ha a 8. §-ban foglalt ellenőrzés során ismételt jogszabálysértést állapítanak meg, a minisztérium erről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságát és az Európai Bizottságot,

d) a minisztérium az Európai Bizottságnál kezdeményezheti, hogy

1. az Európai Bizottság által küldött ellenőr az illetékes hatósággal együttműködve végezzen ellenőrzést az érintett helyszínen,

2. az Európai Bizottság által megbízott, - az Európai Bizottság által elkészített jegyzékben szereplő - az illetékes hatóság által is elfogadott hatósági állatorvos végezzen ellenőrzést az érintett helyszínen, vagy

3. az Európai Bizottság szólítsa fel az illetékes hatóságot az ellenőrzés fokozására az érintett állattartó telepen, központban vagy szervezetnél, jóváhagyott piacon, illetve gyűjtőközpontban vagy származási területen,

e)[32] a vármegyei kormányhivatal fokozhatja az adott állattartó telepről, központból, szervezettől, engedélyezett piacról, gyűjtőhelyről vagy területről érkező állatok ellenőrzését; amennyiben a (5) bekezdés szerinti szakértői ellenőrzés megerősíti a jogszabálysértés tényét, a minisztérium kezdeményezheti az Európai Bizottságnál a megfelelő intézkedés megtételét; az Európai Bizottság engedélye esetében a minisztérium átmenetileg megtilthatja az adott állattartó telepről, központból, szervezettől, engedélyezett piacról vagy gyűjtőhelyről vagy régióból érkező állat, illetve termék behozatalát.

(2) Ha Magyarország a feladó tagállam, a 8. §-ban foglaltak rendeltetési hely szerinti tagállamban történő előfordulása esetén:[33]

a) ha a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága felveszi a kapcsolatot a minisztériummal, a minisztérium minden szükséges intézkedést megtesz, valamint tájékoztatja a rendeltetési hely szerinti tagállamot a végrehajtott ellenőrzés jellegéről, a döntésről és annak okáról,

b)[34] ha a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága az a) pont szerinti tájékoztatás alapján valószínűsíti, hogy az adott intézkedés nem megfelelő, a két tagállam illetékes hatóságai - Magyarország részéről a minisztérium - közösen keresnek megoldást a helyzetre, amely kiterjedhet a helyszíni ellenőrzésre is,

c)[35] az Európai Bizottság által küldött ellenőr a minisztériummal együttműködve, illetve az Európai Bizottság által megbízott, - az Európai Bizottság által elkészített jegyzékben szereplő - a minisztérium által is elfogadott hatósági állatorvos ellenőrzést végezhet az érintett helyszínen, valamint az Európai Bizottság felszólítása esetén a vármegyei kormányhivatal fokozza az ellenőrzést az érintett állattartó telepen, központban vagy szervezetnél, jóváhagyott piacon vagy gyűjtőközpontban, illetve származási területen,

d)[36] az Európai Bizottság vizsgálatának eredményéig a vármegyei kormányhivatal a rendeltetési hely szerinti tagállam kérésére köteles fokozni az adott állattartó telepről, központból, szervezettől, engedélyezett piacról vagy gyűjtőhelyről vagy régióból származó állat, illetve termék ellenőrzését, és ha súlyos állategészségügyi vagy az állategészségügy területével kapcsolatos közegészségügyi ok merül fel, akkor felfüggeszti a bizonyítvány és okirat kiadását.

(3)[37] Ha a rendeltetési hely szerinti tagállam Magyarország, a minisztérium az általa hozott döntésről és annak okáról értesíti a fuvarozót vagy annak képviselőjét és a feladó tagállam illetékes hatóságát. A fuvarozó vagy képviselője kérésére a minisztérium a hozott döntéseket és annak indoklását írásban közli, továbbá ismerteti, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre, és azokat milyen formában és milyen határidőn belül kell benyújtani.

(4) Egy hónapos időtartamon belül a minisztérium az adott eset jellegétől függően a származási vagy a rendeltetési hely szerinti tagállammal történő megegyezés esetében benyújthatja a kérdéses vitás esetet elbírálásra az Európai Bizottság által összeállított, az Európai Unió szakértőit tartalmazó jegyzékben szereplő szakértőnek azzal, hogy a szakértői vélemény költsége az Európai Uniót terheli.

(5)[38] A vármegyei kormányhivatal - tekintettel a közösségi állategészségügyi szabályozásra - a szakértő véleményét magára nézve kötelezőnek elfogadja.

(6) A szállítmány visszafordításának, a termék tárolásának, az állat tartásának vagy elkülönítésének, szükség esetén levágásának vagy megsemmisítésének költsége a fuvarozót, illetve képviselőjét vagy az állatért, illetve termékért felelős személyt terheli.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos általános előírások

10. §

(1) A minisztérium haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot - az egyes állatbetegségek Európai Közösségnek történő bejelentési szabályairól szóló miniszteri rendeletben felsorolt betegségek mellett - minden egyéb zoonózis vagy betegség jelentkezéséről, illetve bármilyen egyéb olyan okról, amely valószínűleg súlyos veszélyt jelent az ember vagy az állat egészségére.

(2)[39] Ha a feladó tagállam Magyarország, a vármegyei kormányhivatal haladéktalanul végrehajt minden, a külön jogszabályok által előírt megelőző intézkedést és ellenőrzést, különös tekintettel az azokban meghatározott területi korlátozásokra, vagy más megfelelő intézkedést hoz.

(3)[40] Ha Magyarország a rendeltetési hely szerinti vagy tranzit tagállam és az 5. §-ban leírt ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott betegség vagy egyéb ok fennállását állapítják meg, a vármegyei kormányhivatal indokolt esetben a külön jogszabályok által meghatározott megelőző intézkedéseket tehet, ami az állat karanténozására is kiterjedhet.

(4)[41] Ha Magyarország a rendeltetési hely szerinti tagállam, az Európai Bizottság rendelkezése alapján meghozandó intézkedésig a vármegyei kormányhivatal jelentős állategészségügyi vagy az állategészségügy területével kapcsolatos közegészségügyi kockázat esetében ideiglenes védőintézkedést rendelhet el az adott állattartó telepre, központra vagy szervezetre, vagy - járványos állatbetegségek esetén - a külön jogszabályokban meghatározott területi korlátozás jogával élhet.

(5) A minisztérium a megtett intézkedésről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a minisztérium kérésére, illetve az Európai Bizottság kezdeményezésére az Európai Bizottságot képviselő egy vagy több személy a minisztériummal együttműködve a helyszínen megvizsgálhatja a megtett intézkedést, melyről állásfoglalást ad ki.

11. §

Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott állat, illetve termék Európai Unión belüli kereskedelmével foglalkozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles[42]

a)[43] előzetesen bejegyeztetni magát az illetékes vármegyei kormányhivatalnál,

b) nyilvántartást vezetni a szállításról és - az 5. § (1) bekezdése b) pontjának 3. alpontjában foglalt címzett esetében - az állat és termék további rendeltetési helyeiről,

c)[44] a vármegyei kormányhivatal által meghatározott időtartamig, de legalább egy évig a nyilvántartást megőrizni és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felszólítására bemutatni.

12. §

(1) A vármegyei kormányhivatal, szükség esetén más erre hatáskörrel rendelkező hatósággal együttműködve[45]

a) ellenőrzi az állattartó telepet, felszerelést és berendezést, szállítóeszközt, az állatok jelölésére és azonosítására használt módszert,

b) ellenőrzi az 1. számú mellékletben felsorolt termékkel kapcsolatban azt, hogy az ugyanezen mellékletben felsorolt közösségi jogszabályokban, illetve az azok átvételét megvalósító hazai jogszabályokban meghatározott, személyzetre vonatkozó feltételek teljesülnek-e,

c) mintavételt végez:

1. az eladás, forgalmazás, szállítás céljából tartott állatból,

2. a tárolás, eladás, forgalmazás vagy szállítás céljából tartott termékből,

d) ellenőrzi azon okiratokat vagy informatikai adatokat, amelyek az e rendeletben foglalt további ellenőrzéshez szükségesek.

(2) A tenyésztési hatóság - feladat- és hatáskörében eljárva - a szállítóeszköz ellenőrzése kivételével elvégzi az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseket.

(3)[46] Az ellenőrzött állattartó telep, központ vagy szervezet köteles az ellenőrzés végrehajtásához szükséges mértékben együttműködni a vármegyei kormányhivatallal.

13. §

(1)[47] Az állatot vagy terméket kísérő bizonyítvány vagy egyéb okirat kiállítása esetében a vármegyei kormányhivatal köteles használni a tagállamok illetékes hatóságait összekapcsoló informatikai rendszert a vármegyei kormányhivatal és az érintett tagállam, illetve tagállamok illetékes hatósága közötti információáramlás elősegítése érdekében.

(2) Az informatikai rendszerre vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály állapítja meg.

14. §

(1) A 2. számú mellékletben felsorolt állat és termék kereskedelme - figyelembe véve a tételek azonosítására vonatkozó külön jogszabályokat - az e rendelet által meghatározott ellenőrzési szabályok hatálya alá esik, különös tekintettel a 3. § (1) bekezdése a) pontjának második fordulatában meghatározott előírásra.

(2) A minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot az (1) bekezdésben említett állat és termék behozatalára vonatkozó hazai hatályos jogszabályokról és eljárásokról, beleértve az azonosítási előírásokat is.

(3) Az e rendeletben foglalt, az 1. számú mellékletben meghatározott állatok és állati eredetű termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat az 1. számú mellékletben fel nem sorolt állatokra és állati eredetű termékekre is alkalmazni kell, ha azok kereskedelmének állategészségügyi szabályait közösségi szinten meghatározzák.

15. §

A minisztérium tájékoztatja az Európai Bizottságot az e rendeletben foglalt előírások megvalósítását célzó nemzeti programról, különös tekintettel az ellenőrzések gyakoriságáról.

Vegyes rendelkezések

16. §

(1) A 3. §-ban, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. §-ban, valamint a 8-10. §-ban foglaltakkal kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(2)[48] Zoonózis vagy közegészségügyi veszélyt jelentő ok fennállása esetén az állategészségügyi hatóság a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével tájékoztatja az országos tisztifőorvost.

Záró rendelkezések

17. §

(1) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[49]

18. §[50]

Ez a rendelet:

a) az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 90/539/EGK, 90/667/EGK, 90/675/EGK, 91/68/EGK, 91/174/EGK, 91/496/EGK, 91/628/EGK, 92/60/EGK, 92/118/EGK tanácsi irányelvnek és 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvnek,

c) a 92/65/EGK tanácsi irányelvnek a kutyák, macskák és görények Unión belüli kereskedelmére és Unióba való behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. június 12-i 2013/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

19. §[51]

Ez a rendelet

a) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/2013/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendelet,

b) a 998/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek kutyák Echinococcus multilocularis fertőzése elleni védekezést célzó megelőző egészségügyi intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2011. július 14-i 1152/2011/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Németh Imre s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet az 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelethez

Állatok és termékek, amelyek kereskedelmének állategészségügyi szabályait közösségi szinten meghatározták, és az azokat érintő közösségi jogszabályok jegyzéke

1. Állategészségügyi jogszabályok

A) rész

1. A Tanács 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról.

2. A Tanács 88/407/EGK irányelve a mélyhűtött szarvasmarha spermára vonatkozó állategészségügyi szabályokról a Közösségen belüli kereskedelemben és importban.

3. A Tanács 89/556/EGK irányelve a szarvasmarha embriók Közösségen belüli kereskedelmében és harmadik országokból származó importjában alkalmazandó állategészségügyi feltételekről.

4. A Tanács 90/426/EGK irányelve a lovak szállításával és harmadik országból származó importjával kapcsolatos egészségügyi feltételekről.

5. A Tanács 90/429/EGK irányelve a sertéssperma Közösségen belüli kereskedelmével és importjával kapcsolatos állategészségügyi előírásokról.

6. A Tanács 90/539/EGK irányelve a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi szabályok lefektetéséről.

8. A Tanács 91/67/EGK irányelve a tenyésztett víziállatok és az akvakultúra-termékek forgalomba hozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről.

9. A Tanács 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről.

10. A Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelméről és a 90/425/EGK és a 91/496/EGK irányelv módosításáról.

B) rész

1. A Tanács 92/65/EGK irányelve a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön Közösségi jogszabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról.

2. A kórokozókkal kapcsolatban:

A Tanács 92/118/EGK irányelve a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön Közösségi jogszabályokban megállapított állategészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról.

2. Állattenyésztési jogszabályok

1. A Tanács 77/504/EK irányelve a fajtatiszta szarvasmarhák tenyésztéséről.

2. A Tanács 88/661/EGK irányelve a sertések tenyésztésével kapcsolatos állattenyésztési szabványokról.

3. A Tanács 89/361/EGK irányelve a fajtatiszta juhok és kecskék tenyésztéséről.

4. A Tanács 90/427/EGK irányelve a lovak Közösségen belüli kereskedelmével kapcsolatos állattenyésztési és származási feltételekről.

5. A Tanács 91/174/EGK irányelve a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról.

2. számú melléklet az 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelethez

Az e rendeletben foglaltak szerint ellenőrzendő olyan állatok és termékek, amelyek kereskedelmének állategészségügyi szabályait közösségi szinten nem határozták meg

A) rész

Az 1. számú melléklet 1. pontjának A) részében fel nem sorolt állatokra vonatkozó állategészségügyi jogszabályok.

B) rész

Az 1. számú melléklet 1. pontjának B) részében fel nem sorolt spermára, petesejtre, embrióra vonatkozó állategészségügyi jogszabályok.

3. számú melléklet az 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelethez

A területi (tagállam, régió, zóna) korlátozással járó kötelező rendkívüli intézkedést igénylő járványos állatbetegségek

1. ragadós száj- és körömfájás (RSZKF),

2. klasszikus sertéspestis,

3. afrikai sertéspestis,

4. sertések hólyagos betegsége (SVD),

5. Newcastle-betegség,

6. keleti marhavész,

7. kiskérődzők pestise,

8. hólyagos szájgyulladás,

9. kéknyelv betegség,

10. afrikai lópestis,

11. lovak fertőző agy- és gerincvelő gyulladása,

12. fertőző sertésbénulás,

13. madárinfluenza,

14. juh- és kecskehimlő,

15. bőrcsomósodáskór,

16. Rift-völgyi láz,

17. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja.