327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f), g), i), n), p), r), s), u), v)-w), x), xa), z), zs), zsd), valamint zse) pontjában, továbbá a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 56. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 2. §-ának 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"1. fejezetet irányító szerv: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) által meghatározott fejezetrendhez igazodóan a költségvetési fejezet irányításáért felelős szerv, illetve a külön törvényben fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv,

2. fejezetet irányító szerv vezetője: az I. fejezetnél az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatója, a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a II. fejezetnél a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője, a III. fejezetnél az Alkotmánybíróság elnöke, a IV. fejezetnél az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az V. fejezetnél az Állami Számvevőszék főtitkára, a VI. fejezetnél az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a VIII. fejezetnél a legfőbb ügyész, a IX. fejezetnél az önkormányzati miniszter, a X. fejezetnél a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, a XI-XVI., XVIII., XX. és a XXII-XXVI. fejezeteknél a miniszter (tárca nélküli miniszter), a XVII. fejezetnél a miniszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság tekintetében a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Hivatal elnöke, a XIX. fejezetnél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a XXX. fejezetnél a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, XXI. fejezetnél a miniszter, az Egészségbiztosítási Felügyelet tekintetében az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, a XXXI. fejezetnél a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke, a XXXIII. fejezetnél a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a XXXIV. fejezetnél a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a Magyar Szabadalmi Hivatal tekintetében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, a XLI-XLIII. fejezetnél a pénzügyminiszter, a külön jogszabályban meghatározott jogkör tekintetében a LXXI. fejezetnél a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a szociális és munkaügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, a LXXII. fejezetnél az Egészségbiztosítási Alap és Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az egészségügyi miniszter, a területi igazgatási szervek tekintetében az OEP vezetője, az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter;"

(2) Az Ámr. 2. §-ának 5-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szerv: a kormányhivatal, valamint a költségvetési törvényben - az Áht. 20. §-ának (7)-(8) bekezdése alapján - meghatározott jogosítvánnyal és feladatkörben eljáró szerv;

6. a központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány vagy miniszter irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek: az I-VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek irányítását ellátó szervek;"

(3) Az Ámr. 2. §-ának 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. költségvetési létszámkeret: a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által határozatban, illetve a fejezetet irányító szerv által az elemi költségvetésben, önkormányzati költségvetési szerv esetében az önkormányzati költségvetési rendeletben engedélyezett létszámkeret (álláshely);"

(4) Az Ámr. 2. §-ának 62-63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE): az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés;

63. kockázat: mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a költségvetési szerv működését;"

(5) Az Ámr. 2. §-a a következő 72. ponttal egészül ki:

"72. összevont adószám: a Magyar Államkincstár feladatellátása során a számfejtési körébe tartozó központi költségvetés, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott önkormányzati intézményekre vonatkozó, a Kincstár által benyújtandó bevallások teljesítéséhez és a biztosítottak bejelentéséhez képzett technikai azonosító;"

(6) Az Ámr. 2. §-ának 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. belső kontroll rendszerek: az Áht. 120/B. §-ában meghatározott rendszerek;"

2. §

Az Ámr. 8. §-a (3) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A költségvetési szerv működésének és fejlesztésének forrása]

"c) a működési és felhalmozási bevétel, amely

ca) hatósági jogkörhöz köthető - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megillető - bevételekből (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság),

cb) közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkező működési és felhalmozási célú bevételből,

d) az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésben megjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülről, valamint"

[származik.]

3. §

Az Ámr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Határozatban kell rendelkezni költségvetési szerv létrehozásáról, amennyiben jogalkotásra nem jogosult alapító szerv jár el, vagy ha nem szükséges a létrehozandó szerv jogszabály útján történő hatáskörrel való felruházása.

(2) A költségvetési szerv létrehozásáról (átalakításáról, megszüntetéséről) rendelkező jogszabály (határozat) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint történő nyilvánosságra hozatala mellett az alapító szerv más módon (így különösen: a helyben szokásos módon) is közzéteheti a szerv létrehozására (átalakítására, megszüntetésére) vonatkozó döntéseket.

(3) A Kt. 3. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján kezdeményezett kormány-előterjesztést, illetve előzetes egyetértés iránti kérelmet részletes indokolással és számításokkal is alá kell támasztani, megjelölve a szerv tervezett besorolását, az ellátandó tevékenységgel kapcsolatos (általános és a szerv tekintetében konkrétan érvényesülő) követelményeket, feltételeket, ezen belül az egyszeri, esetleges töredék évi, valamint folyamatos kiadási szükségletet, továbbá mindezek forrását. A jogszabály (határozat), valamint az okirat-tervezet az előterjesztés (kérelem) mellékletét képezi.

(4) A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az alapító jogok [Kt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban.

Amennyiben a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van [Kt. 8. § (3) bekezdése], abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban.

(5) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be.

(6) A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (a továbbiakban: szakfeladatrend) szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni.

(7) A költségvetési szerv - a Kt. 2. §-ának (3) bekezdése alapján történő - közös létrehozását követő (határozott vagy határozatlan időre szóló) közös működtetéséről az alapító szerveknek írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását,

b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait,

e) a külön jogszabályban foglaltakat.

(8) A költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén a szerv alapító okiratában kell meghatározni a Kt. 8. §-ának (2) bekezdésében és az Áht.-ban foglalt egyes irányítási jogok gyakorlására jogosult szervet (személyt).

(9) Központi költségvetési szerv alapítása, átalakítása esetén a Kincstárnál, az 1. § (2) bekezdés b) és f) pontjában említett költségvetési szerv alapításakor, átalakításakor hitelintézetnél csak akkor nyitható a szervnek számla, ha az új költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

(10) Az alapító szerv megszűnése, az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére.

(11) Az alapító okiratban foglaltak változása esetén az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat mellett el kell készíteni és a módosító okirathoz kell csatolni az alapító okiratot egységes szerkezetben is. Az egységes szerkezetű okiratnak is meg kell felelnie a közokirat alaki érvényességi kellékeinek."

4. §

Az Ámr. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az alapító szervnek gondoskodnia kell

a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, illetve szervezeti formájának meghatározásáról, a Kt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetet kivéve,

b) az eszközök és a források leltározásáról, a költségvetési beszámoló elkészítéséről, a vagyonátadásról,

c) a közfeladat jövőbeni ellátásához szükséges köztulajdon meghatározásáról, a vagyonkezeléshez, - használathoz szükséges engedélyek megszerzéséről,

d) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyek visszavonásának és az új szerv(ek) részére történő kiadásának előkészítéséről,

e) amennyiben a közfeladat-ellátáshoz díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről.

(2) A költségvetési szerv megszüntető okiratában rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszüntetett szerv által ellátott közfeladat jövőbeni ellátásáról, illetve a továbbiakban ellátásra nem kerülő közfeladatok indokáról, továbbá meg kell jelölni a megszüntető jogszabályt (határozatot).

(3) Amennyiben - átalakítás vagy megszüntetés nélkül - a költségvetési szerv közfeladata ellátásának kötelezettsége kerül átadásra más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(4) Amennyiben a költségvetési szerv átalakítása több [a Kt. 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott] alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, illetve az átalakítás eredményeként megváltozik az irányító szerv, abban az esetben - ha törvény vagy kormányrendelet kivételt nem tesz - az alapító szervek, illetve a jogelőd és jogutód irányító szervek együttes jogszabályban vagy határozatban jelölik ki az átalakítással létrejövő költségvetési szerv (szervek) irányító szervét."

5. §

Az Ámr. a következő 11/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Az átalakítási biztos és a megszüntetési biztos

11/A. § (1) Átalakítási vagy megszüntetési biztosnak (a továbbiakban együtt: biztos) azt a büntetlen előéletű természetes személyt lehet kinevezni (megbízni), aki felsőfokú pénzügyi, számviteli iskolai végzettséggel és a kinevezés (megbízás) évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, valamint aki egyébként kinevezhető (megbízható) lenne a költségvetési szerv vezetésére, továbbá aki ezen feltételeknek való megfelelését megfelelően igazolja.

(2) A biztost az alapító szerv a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre nevezi ki (bízza meg) az adott költségvetési szervhez. A költségvetési szerv vezetője nem nevezhető ki (nem bízható meg) biztosnak.

(3) Az Áht. 100/D. §-ának (3) bekezdésében foglaltak esetén biztost nem lehet kirendelni.

(4) Biztosi kinevezés (megbízás) nyilvános pályázat alapján kiválasztott személynek adható. A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlója jogosult, de döntése alapján az értékelésre egy legalább háromtagú bizottság is létrehozható. Az értékelő bizottságba az alapító szerv vezetőjének kérésére a pénzügyminiszter is delegálhat legalább egy személyt. A bizottságba a költségvetési szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.

(5) A biztosi kinevezésről (megbízásról) szóló okiratban - a külön törvényben előírtakon túlmenően - rendelkezni kell különösen a kinevezés (megbízás) időtartamáról, az ellátandó feladat és ehhez kapcsolódóan a biztos által gyakorolható jogok, kötelezettségek meghatározásáról, a feladatok ellátásával összefüggő kiadások mértékéről, forrásáról, elszámolásáról, a finanszírozás módjáról.

(6) A biztos a tevékenységéről az irányító szervnek - munkájának az érintett költségvetési szerv általi akadályoztatása esetén soron kívül - írásban beszámol. A közbenső és a kinevezés (megbízás) lejártát követő összegző beszámolóban számot ad a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, illetve javaslatot tesz az irányító szerv hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(7) A biztos jogosult a gazdálkodással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőjétől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okiratába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) meghatározni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés megbízásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás, az utalványozás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet,

f) ha kinevezés (megbízás) azt nem zárja ki, speciális szakértelmet igénylő konkrét feladat tekintetében szakértőt igénybe venni.

(8) A biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv jogszabályban előírt feladatainak ellátását, gazdálkodását,

b) gondoskodni a Kt. 13. §-ában foglaltak megfelelő, szabályos és ütemezett végrehajtásáról,

c) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

d) a c) pontban foglaltak megvalósítása érdekében kezdeményezni és részt venni az irányító szervvel, az adóhatóságokkal, a vám- és pénzügyőrség szerveivel, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

e) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, valamint gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, illetve felmentését, ha megállapítja, hogy a szervnek lejárt, elismert, harminc napot meghaladó tartozásállománya áll fenn, és ez az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

f) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(9) A költségvetési szerv vezetője köteles a biztos feladata teljesítését elősegíteni, részére biztosítani:

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást,

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi (ügyviteli alkalmazott) és tárgyi feltételeit (kommunikációs, irodai eszközök stb.).

(10) A biztost megillető havi díjazás összege nem lehet magasabb, mint azon költségvetési szerv vezetőjének havi illetménye, ahová kinevezték (megbízták)."

6. §

Az Ámr. a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A jogi személyiségű szervezeti egység

12/A. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége különösen akkor ruházható fel jogi személyiséggel, amennyiben az

a) közfeladat önálló ellátására alkalmas, és tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban szervezetileg jól elkülöníthető, vagy

b) jogszabály alapján közigazgatási hatásköri önállósággal rendelkezik, vagy

c) közigazgatási hatásköre gyakorlásának tekintetében (országos kiterjedésű hálózat részeként) helyi, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel van felruházva.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének vagy a képviseletére jogosult más személynek a kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása, valamint a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály rendelkezése szerint a költségvetési szerv vagy az irányító szerv vezetőjének (vezetőinek) hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket (így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében ellenjegyzési jogot) írhat elő.

(4) Amennyiben a közintézet jogi személyiségű szervezeti egysége külön törvényben és az Áht. 100/I. §-ában foglaltak szerint gazdálkodik, a forrásoknak és ráfordításoknak pontosan elkülöníthetőeknek kell lenniük.

(5) A költségvetési szerv gazdasági szervezete jogi személyiséggel nem ruházható fel."

7. §

Az Ámr. 13. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A költségvetési szervek irányítási jogainak átruházása

13. § (1) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet központi költségvetési szervre vonatkozóan egyes irányítói jogokat az irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervre (középirányító szerv) átruház, utasításban vagy a költségvetési szerv alapító okiratában jogszabályra történő hivatkozással, valamint részletesen, a feladat- és hatásköröket pontosan elválasztva meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosult szervet (vezetőt).

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv különösen a következő jogok gyakorlásával ruházhatja fel a középirányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában:

a) a Kormány vagy irányító szerv által megállapított költségvetési keretszámoknak a szervenkénti elosztása, összesítése,

b) javaslattétel, illetve közreműködés az irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szervek, közintézmények létszám-előirányzatának (létszámkeretének) jóváhagyása tekintetében,

c) irányelv, iránymutatás meghatározása a költségvetési szerv költségvetésének felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozóan,

d) a költségvetési szerv gazdálkodása részletes rendjének meghatározása,

e) javaslattétel, illetve közreműködés az irányító szerv hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogkörök gyakorlása tekintetében,

f) a költségvetési szerv által ellátandó szakmai alapfeladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, anyagi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,

g) a költségvetés végrehajtásában a költségvetési szervek tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, továbbá a jóváhagyott költségvetési előirányzatok, illetve az azokból ellátandó feladatok teljesülésének veszélyeztetése esetén intézkedés kezdeményezése az irányító szervnél,

h) közreműködés a költségvetési szerv beszámolóinak és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó beszámolóknak az értékelésében, felülvizsgálatában,

i) javaslattétel, illetve közreműködés a költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzatok pénzmaradványának, előirányzat-maradványának megállapítása, illetve jóváhagyása tekintetében, ideértve a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználási céljának, rendeltetésének felülvizsgálatát is,

j) közreműködés a költségvetési szerv kezelésében lévő államháztartással összefüggő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok kötelező közzététele, illetve erre irányuló igényre történő szolgáltatása végrehajtásának irányításában,

k) az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szerv közötti - a munkamegosztás rendjére vonatkozó - megállapodás vagy az azt helyettesítő okirat jóváhagyása.

(3) A törvény által kifejezetten az irányító szervre vagy annak vezetőjére ruházott irányítói jogok nem ruházhatók át középirányító szervre. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Áht. 49. §-ának (5)-(6) bekezdésében, valamint 96. §-ának (1) bekezdésében foglalt irányítási jogok nem ruházhatók át középirányító szervre.

(4) A körjegyzőségek, a közösen létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a társulások esetében az irányítói jogok gyakorlásának rendjét a működésüket szabályozó, illetve az alakításban vagy a létrehozásban részt vevő helyi önkormányzatok megállapodása határozza meg. A települési, területi kisebbségi önkormányzatok által közösen létrehozott vagy működtetett (a továbbiakban röviden: közös fenntartású) szerveire vonatkozó irányítói jogok gyakorlásának rendjét megállapodásba kell foglalni.

(5) Az irányító szerv a közfeladat-ellátás szakmai irányítására, szervezésére, szabályozására, ellenőrzésére kiterjedő feladatai mellett az irányítása alá tartozó költségvetési szerv vonatkozásában elláthatja a pénzügyi-gazdasági, illetve költségvetési gazdálkodási - tervezési, előirányzat-gazdálkodási, előirányzat-módosítási, beszámolási - teendőket is.

(6) Külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az irányító szerv az (5) bekezdésben megjelölt szakmai és gazdálkodási feladatait összehangoltan, belső szervezetében azonos szinten látja el."

8. §

Az Ámr. a következő 13/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata

13/A. § (1) A költségvetési szerv szervezeti felépítését - e rendeletben és külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

(2) A szervezeti és működési szabályzat nyilvánosságra hozatala (közzététele) tekintetében az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvényben foglaltak alkalmazandók.

(3) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:

a) a létrehozásáról szóló jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,

b) a szerv nyilvántartási számát, alapító okiratának keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját,

c) a szerv által ellátandó és a szakfeladatrend szerint (szakfeladat számmal és megnevezéssel) besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok megjelölését,

d) a szerv vagyonkezelésébe, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, valamint a vagyonkezelés végrehajtásáért felelős szervezeti egységet, feladatait, a vagyonkezelés rendjét,

e) a szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a jogi személyiségű szervezeti egység, gazdasági szervezet) megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait,

f) a jogi személyiségű szervezeti egység képviseletére jogosultat, gazdálkodásának részletszabályait, kötelezettségvállalásainak (szerződéskötéseinek) rendjét,

g) a nem jogi személyiségű szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványait, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el,

h) a szabályzatban megnevezett személyek feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

i) a szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,

j) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket."

9. §

Az Ámr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A költségvetési szerv - jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érintve - a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint lehet

a) önállóan működő és gazdálkodó, vagy

b) önállóan működő költségvetési szerv.

(2) A költségvetési szervet az alapító szervnek be kell sorolnia az (1) bekezdésben foglaltak szerinti valamely funkciócsoportba.

(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

a) a központi költségvetési szerv irányító szerve,

b) a középirányító szerv,

c) a kormányhivatal,

d) a központi hivatal,

e) az önkormányzati hivatal,

f) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,

g) a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete,

h) az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be a (4) bekezdésben foglalt szempontok alapján, illetve figyelembevételével.

(4) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv minősíthető különösen, amelynél

a) az ellátandó feladatkör, a szakmai tevékenység összetett,

b) jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el,

c) a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel,

d) a feladatellátásban országos, megyei, regionális vagy egyéb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy

e) a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató tevékenységet végző szervezeti egység(ek) működtetése e besorolást indokolja.

(5) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik,

b) szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók szolgáltatásvásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók,

vagy

c) szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes.

(6) Önállóan működő költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg az irányító (felügyeleti) szerv

a) kijelöli azt az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan működő költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait) ellátja;

b) jóváhagyja az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot (a továbbiakban: megállapodás), amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti;

c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, valamint

b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében

melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan működő költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el."

10. §

Az Ámr. 17-18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági szervezet: a költségvetési szerv(ek) működtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelős, a gazdasági vezető közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység.

(2) A gazdasági szervezet ellátja

a) a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat,

b) a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feladatok közül az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása történhet

a) az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon és a felelősség átruházása nélkül szolgáltatás megrendelésével,

b) jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által.

(4) A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külső szervezet által végzendő részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.

(5) A gazdasági szervezetnek olyan ügyrenddel kell rendelkeznie, amely részletesen tartalmazza az általa ellátandó feladatokat, a vezetők és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét, a helyettesítés rendjét, a belső (szerven belüli) és külső kapcsolattartás módját.

18. § (1) Amennyiben a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv köteles egy, az irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni az e rendeletben foglalt feladatok ellátására.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél

a) kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítésigazolásra, utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt személy,

b) a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére az (1) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője, illetve az általa írásban kijelölt személy

jogosult.

(3) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (2) bekezdésben nem említett pénzügyi-gazdasági feladatait az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete látja el, vagy a költségvetési szerv vezetője ezen pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottat (alkalmazottakat) külön kijelöl. Ezen személy(ek) jogai, feladatai tekintetében a 17. §-ban foglaltak megfelelően alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feladatokat az (1) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági szervezete az állományába tartozó alkalmazottakkal, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervvel kötött - az irányító szerv által jóváhagyott - megállapodás szerinti helyen, módon látja el."

11. §

Az Ámr. a következő 18/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A gazdasági vezető

18/A. § (1) E rendelet alkalmazásában gazdasági vezető: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladatainak ellátásáért felelős személy.

(2) A gazdasági vezető feladatait - a minisztérium kivételével - a költségvetési szerv vezetőjének (vezetőinek) közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el, a pénzügyi-gazdasági feladatok tekintetében - a minisztérium és az önkormányzati hivatal kivételével - annak (azoknak) helyettese, abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli.

(3) A gazdasági vezető

a) közvetlenül vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad, ellenőrzi azok betartását,

c) gazdasági intézkedéseket hoz,

d) felelős az (1) bekezdésben, illetve a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,

e) ellenjegyzési jogot gyakorol a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv előirányzatai felett.

(4) A gazdasági vezető felelőssége nem érinti a költségvetési szerv vezetője (vezetői) vagy az egyes ügyekért felelős alkalmazottak felelősségét.

(5) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.

(6) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, illetőleg a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban a gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős, lehetőleg a 18. §-ban foglaltaknak megfelelő végzettségű alkalmazottat jelöl ki, az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.

(7) A gazdasági vezető évente köteles a belső kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt a költségvetési szerv vezetőjének december 31-ig igazolni, kivéve, ha október 1-jét követően nevezték ki (bízták meg)."

12. §

Az Ámr. a következő 18/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyekre vonatkozó követelmények

18/B. § (1) A gazdasági vezetőnek - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - pénzügyi, gazdasági szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelői képesítéssel, vagy külön jogszabályban meghatározott, államháztartási ismereteket tanúsító képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).

(2) A költségvetési szerv vezetője vagy a gazdasági vezető által írásban megbízott, érvényesítési feladatokat ellátó, utalvány ellenjegyzésére feljogosított személynek legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. A települési, területi kisebbségi önkormányzat esetében az érvényesítést az önkormányzati hivatal ezzel megbízott, az e bekezdésben meghatározott képesítéssel rendelkező dolgozója végzi.

(3) Amennyiben az Szt. 150. §-a szerinti könyvviteli szolgáltatási feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy látja el, ez utóbbi személynek kell rendelkeznie az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel.

(4) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetében a gazdasági vezető, illetve a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős alkalmazott tekintetében a (2) bekezdésben foglalt követelmények alkalmazandók.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt képesítési előírások alól abban az esetben adható akinevezéskor (megbízáskor) felmentés, ha az adott személy költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az e §-ban foglaltaknak megfelelő végzettség (képesítés) megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte."

13. §

(1) Az Ámr. 24. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak]

"d) a kormányprogram, illetve (helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepciója,"

(2) Az Ámr. 24. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek]

"c) az Önkormányzati Minisztérium a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, a Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,"

14. §

Az Ámr. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítő, kisegítő és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási előirányzatok fő összegének külön-külön meg kell egyeznie."

15. §

Az Ámr. 43. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése által jóváhagyott elemi költségvetést, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek tartalmi és formai szempontból ellenőrzött elemi költségvetését - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a közgyűlési döntést követő 30 napon belül, de legkésőbb február 28-ig megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak. Az országos kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat által alapított költségvetési szervek elemi költségvetését a Miniszterelnöki Hivatal megküldi a Kincstár területi szervéhez."

16. §

Az Ámr. 52. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyi önkormányzat, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott - normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy ilyen szervezettől átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, -átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a Kincstár útján, ahhoz benyújtva - kell eljuttatni az Önkormányzati Minisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal. A Kincstár részére benyújtandó kérelemhez mellékelni kell az átadó és az átvevő között kötött megállapodást, az átadásra-átvételre vonatkozó képviselő-testületi, közgyűlési határozat kivonatát, az átvevő feladatellátáshoz szükséges működési engedélyét, valamint a feladatot átvevő-átadó nem önkormányzati szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az intézmény (feladat) támogatásának igényléséről vagy lemondásáról gondoskodott. Oktatási intézmény átadása esetén az átadást tanúsító iratoknak legkésőbb július 5-éig meg kell érkezniük az Önkormányzati Minisztériumhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter az önkormányzati miniszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról az Önkormányzati Minisztérium a helyi önkormányzatot 30 napon belül értesíti.

(3) Az Igazgatóság az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja és az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - az önkormányzat írásban bejelenti az Igazgatóságnak. Az Igazgatóság az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja. A Kincstár ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti az Önkormányzati Minisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint - igényjogosultság esetén -a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja az Önkormányzati Minisztérium utalványozása alapján a Kincstár a következő hónaptól kezdődően - a nettó finanszírozás keretében."

17. §

(1) Az Ámr. 52/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Helyszíni vizsgálat esetén az Igazgatóság erre írásbeli felhatalmazással rendelkező, vizsgálatot végző munkatársa (a továbbiakban: vizsgáló) jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat és az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal, analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát."

(2) Az Ámr. 52/A. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzat 15 napon belül - a polgármester és a jegyző aláírásával - írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik az Igazgatóság javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. Az Igazgatóság javaslatának elfogadásával az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítja. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat az Igazgatóság javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles az Igazgatóság javaslatát figyelembe venni.

(9) Amennyiben az önkormányzat nem tesz eleget az Igazgatóság által a helyszíni vizsgálat alapján megállapított és az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése alapján jegyzőkönyvbe foglalt

a) évközi módosításra vonatkozó felhívásnak, az Igazgatóság határozatban állapítja meg az érvényes feladatmutatókat és támogatási összegeket,

b) év végi elszámolás keretében történő módosításra vonatkozó felhívásnak, az Igazgatóság az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat keretében állapítja meg az eltérést."

18. §

(1) Az Ámr. 52/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve az önkormányzat részére megállapított támogatás összegét,

b) az Igazgatóság által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve támogatási összeget, az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,

c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a támogatásról, illetve egy részéről mondjon le, a már átutalt támogatást - kivéve a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatást, figyelemmel az 52. § (8) bekezdésében foglaltakra - fizesse vissza a központi költségvetés javára,

d) az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), d) és e) pontjában foglaltakat."

(2) Az Ámr. 52/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Ha az önkormányzat

a) a jegyzőkönyvben foglaltakra nem nyilatkozik és a jogosulatlanul igénybe vett támogatásról nem mond le,

vagy

b) a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatot nem fogadja el, az Igazgatóság az önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeit megvizsgálja és tájékoztatja az önkormányzatot az álláspontjáról, illetve szükség esetén a jegyzőkönyvet - szakmai véleményével együtt - haladéktalanul megküldi a döntésre, illetve intézkedésre jogosult szervnek."

19. §

(1) Az Ámr. 52/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire az e rendelet 52/A. §-ának (2)-(5) bekezdését, (6) bekezdés a) pontját, (7) bekezdés a) pontját, valamint az 52/B. §-ának (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a helyszíni vizsgálatról készített jegyzőkönyv nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait - a helyszíni vizsgálat időpontjától függően - az Áht. 64/D. § (2) bekezdése szerinti felhívásba, (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvbe, illetve (8) bekezdése szerinti határozatba kell beépíteni, továbbá a helyszíni vizsgálat kiterjed az iparűzési adóerő-képesség teljesülésének vizsgálatára, az iparűzési adóbevallással kapcsolatos iratokra is."

(2) Az Ámr. 52/C. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében az e rendelet 52/B. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetében a hozzájárulás összegét is fel kell tüntetni.

(4) Az önkormányzatnak a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét."

(3) Az Ámr. 52/C. §-a (5) bekezdése a) pontjának af) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az a) pont a következő ag) alponttal egészül ki:

[A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell]

[a rendelkező részben]

"af) a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét,

ag) az önkormányzat számára az aa)-af) pontokban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét;"

(4) Az Ámr. 52/C. §-a (5) bekezdése b) pontjának bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell] [az indoklásban]

"bd) az igénybevételi, illetve kiegészítő kamat kiszabása előfeltételeinek igazolását, az ab)-af pontok szerinti kamatok alapját."

(5) Az Ámr. 52/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

"(6) Az e §-ban meghatározott felhívás, jegyzőkönyv, határozat az Áht.-ban szabályozott módon tartalmazza az Állami Számvevőszék által jelzett, az önkormányzat vonatkozásában megállapított eltéréseket is."

20. §

Az Ámr. 53. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az irányítása alá tartozó költségvetési szervek módosított költségvetését a jóváhagyást követő 30 napon belül megküldi a Miniszterelnöki Hivatalnak."

21. §

(1) Az Ámr. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az államháztartás alrendszereibe tartozók körében]

"b) a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról az Önkormányzati Minisztérium, az országos kisebbségi önkormányzati előirányzat-módosításokról a Miniszterelnöki Hivatal,"

[nyilvántartást vezet.]

(2) Az Ámr. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartott előirányzatok köre a következő]

"b) a helyi, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok esetében a helyi, a települési, illetve területi és az országos kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos központi kezelésű előirányzatok;"

22. §

(1) Az Ámr. 57. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A költségvetési szerv működési és felhalmozási bevételei különösen a következők:"

(2) Az Ámr. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A költségvetési szerv bevételét képezi az átvett pénzeszköz. Átvett pénzeszközként azok az összegek számolhatók el, amelyek ellenében az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból megvalósított eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, a költségvetési szervet számlaadási kötelezettség nem terheli."

23. §

(1) Az Ámr. 61. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Gazdálkodó szervezet alapításának, abban való részesedésszerzésnek, valamint a gazdálkodó szervezet átalakulásának szabályai, a gazdálkodó szervezet és a közalapítvány éves tevékenységének értékelése"

(2) Az Ámr. 61. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A központi költségvetési szerv - ideértve a fejezetet irányító szervet is - mint vagyonkezelő, illetve tulajdonosi (alapítói, külön jogszabályban meghatározott részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogok gyakorlója évente értékelni köteles, hogy

a) a gazdálkodó szervezet (az MNV Zrt., az ÁKK Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank kivételével), a közalapítvány, az alapítvány (a továbbiakban e § tekintetében: gazdálkodó szervezet) működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét;

b) a gazdálkodó szervezetnek nyújtott költségvetési pénzeszközök (támogatás, tőkeemelés, szolgáltatás ellenértéke, egyéb jogcímen biztosított ilyen forrás) hogyan hatottak az általuk végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a szervezet jövedelmezőségére és a vagyon változására;

c) indokolt-e az állami feladat e gazdálkodó szervezettel történő ellátása, szükséges-e változtatni az együttműködés tartalmán. Az indoklásnak olyan gazdasági számításokon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy az állami feladatok e gazdálkodó szervezettel való ellátása költségvetési szervi formával, vagy szolgáltatás igénybevételével szemben eredményesebb, hatékonyabb, gazdaságosabb.

(5) A (4) bekezdés szerinti értékelés a zárszámadási törvényjavaslat indokolásának a része."

24. §

Az Ámr. 63/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni:

a) az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tűz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását,

b) az adott időszakban várhatóan nélkülözhető vagyontárgyak használatának vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlásának átruházását meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem értékesítésre történő átadását az MNV Zrt. részére,

c) az előző évben szerződés alapján átadott, befektetett állami vagyon hasznosításának - értékelés alapján történő - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását,

d) az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének előkészítését és a jogszabályok alapján a költségvetési szervet megillető, az értékesítésből várható bevételek meghatározását,

e) beruházási teendőit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehető forrásait,

f) a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerződésben foglaltak szerint fizetendő pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más formában nyújtott ellenszolgáltatást."

25. §

Az Ámr. 63/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítésére az MNV Zrt.-vel kötött szerződés szerint köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és az MNV Zrt. számára az értékesítésből származó tényleges bevételről, valamint a központi költségvetést megillető bevétel átutalásáról. Az értékesítésről az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal kell elszámolni."

26. §

Az Ámr. 66. §-ának (10) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő]

"d) a deviza és a valuta készlet értékelése során megállapított árfolyamnyereség összege."

27. §

Az Ámr. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az irányító szervnél, illetve az irányítása alá tartozó központi költségvetési szervénél képződött, jóváhagyott előirányzat-maradvány más költségvetési szerv részére történő átadása-átvétele - az európai uniós forrás igénybevételével megvalósuló programok előirányzatainak és a feladatfinanszírozás körébe tartozó előirányzatok kivételével - csak a Fejezeti maradvány-elszámolási számlán keresztül történhet.

(4) A 66. § (10) bekezdésének d) pontja szerinti maradványt a jóváhagyott pénzmaradványon, előirányzat-maradványon belül tartalékként kell elkülöníteni és évközben csak a pénzügyileg realizált árfolyamváltozások hatásainak ellentételezésére lehet felhasználni."

28. §

(1) Az Ámr. 70. §-a (3) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok]

"m) egyes, európai uniós forrásból megvalósuló programok előirányzatai (Nemzeti Fejlesztési Terv, Új Magyarország Fejlesztési Terv, Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Halászati Operatív Program, INTERREG, INTERACT, Európai Területi Együttműködés, EGT Norvég Alap, "Svájci Hozzájárulás", EQUAL programok előirányzatai);"

(2) Az Ámr. 70. §-ának (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A fejezeti kezelésű előirányzatok közül nem tartoznak a feladatfinanszírozás körébe az alábbi előirányzatok]

"o) Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzat."

29. §

Az Ámr. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok finanszírozásának megkezdéséhez]

"a) az e rendelet 70. § (1) bekezdésébe tartozó előirányzatokra programonként Alapokmányt kell benyújtani a Kincstárhoz elektronikus úton folyamatosan, de legkésőbb a jóváhagyást követő 60 napon belül,"

30. §

Az Ámr. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kincstár a hozzá elektronikus úton megküldött Alapokmányokat megvizsgálja és azokat részfeladat azonosítóval ellátva visszaigazolja (visszaküldi) - elektronikus úton - a fejezetnek, amely gondoskodik a megvalósító értesítéséről. A Kincstár az Alapokmányokat a költségvetési törvényben meghatározott cél(ok)nak és előirányzat(ok)nak való megfelelés, a rendelkezésre álló előirányzatok, források, az okirat kitöltésének teljeskörűsége, valamint a szakmai döntéshozó által szükség szerint megállapított egyéb szempont szerint vizsgálja."

31. §

(1) Az Ámr. 76. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szerződés (kötelezettségvállalás) bejelentési adatlapot kitöltve (a továbbiakban: Szerződésbejelentés) a kötelezettségvállalás létrejöttét követő 8 munkanapon belül kell megküldeni elektronikus úton a Kincstár részére. A Szerződésbejelentéseket papíralapon három példányban küldik meg kincstári körbe nem tartozó megvalósítók, amennyiben jogosultak közvetlenül azok aláírására és beküldésére. A visszaigazolt Szerződésbejelentések megvalósítók részére történő eljuttatásáról a fejezet gondoskodik. A Szerződésbejelentés alapját képező szerződéseket, valamint az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat egy példányban, papíralapon kell eljuttatni legkésőbb az első átutalási megbízással egyidejűleg a Kincstárhoz, hivatkozva a visszaigazolt Szerződésbejelentés kincstári azonosító számára.

(3) A Kincstár a (2) bekezdés szerinti Szerződésbejelentéseket - ha azok tartalmukat és összegszerűségüket tekintve megfelelnek az Alapokmányban foglaltaknak -vállalt kötelezettségként nyilvántartásba veszi. A Szerződésbejelentésekhez kapcsolódó nem magyar nyelven megkötött szerződéseket a Kincstár kizárólag a benyújtott szerződés azon szakaszainak magyar nyelvű fordításával együtt fogadja be, amelyek tartalmazzák a kivitelezési szerződés alapján megvalósítandó feladat műszaki, szakmai és pénzügyi jellemzőinek, a kivitelezés egyéb pénzügyi feltételeinek és a megvalósítási határidőnek a tételes meghatározását.

(4) A Kincstár a kifizetéseket a Kincstárhoz bejelentett módon aláírt fizetési megbízások alapján teljesíti. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló számviteli bizonylatokat kell csatolni. A lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás mellékleteként csatolni kell a benyújtó szerv lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása számlája utolsó - 15 napnál nem régebbi - banki kivonatának hitelesített másolatát, valamint a keletkezett új kötelezettséget tartalmazó dokumentumot az igénylést alátámasztó kimutatással együtt. Amennyiben a fizetési megbízás benyújtására - a Kormány által elfogadott fizetés-átütemezés keretében - a teljesítést követő években kerül sor, a bizonylatokat a kifizetések kezdeményezésének várható időpontjától függetlenül a kivitelezői teljesítés igazolását követő 10 napon belül a Kincstár részére meg kell küldeni a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés megvalósítása és a beruházás pénzügyi előirányzata (fedezete) terhére történő nyilvántartásba vétel céljából."

(2) Az Ámr. 76. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(10) bekezdések számozása (6)-(11) bekezdésre változik:

"(5) A (4) bekezdésben foglalt előírással összhangban, a részfeladatok pénzügyi előirányzata terhére előleg nyújtására csak akkor kerülhet sor, ha külön jogszabály lehetővé teszi. Az előleg kifizethetőségét az Alapokmányban jogszabályra történő hivatkozással jelezni kell."

32. §

Az Ámr. 78. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetés és az alapok e rendelet 7. számú mellékletében megjelölt előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei (a továbbiakban együtt: azonos célú előirányzatok) felhasználásának szabályozása, az előirányzatokat terhelő döntések, a támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit - a 93/B. §-ban foglalt előirányzatra, a Területi Együttműködés előirányzataira külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetés és az alapok 7. számú mellékletben nem szereplő előirányzatainak, részelőirányzatainak pályázati rendszer keretében történő felhasználása esetén e fejezet rendelkezései közül kizárólag a 79. § (2) bekezdés, a 83. § (2) bekezdés b), c) és j) pontjai, 85. § (2) és (7) bekezdései, a 87. § (7) és (8) bekezdései és a 90. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltaknak kell eleget tenni.

(3) A központi költségvetés támogatási célú előirányzatai közül a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások felhasználása során e fejezet rendelkezéseit a nem állami humánszolgáltatókra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Ezen előirányzatok esetében az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi a köztartozásra vonatkozó információkat és tartozás esetén a 92. § (7) bekezdésben meghatározottak szerint a köztartozás összegét visszatartja."

33. §

Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előirányzat kezelője az éves költségvetés elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, pályázatos támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az e fejezet hatálya alá tartozó előirányzatokból nyújtani kívánt támogatási konstrukciók (pályázati felhívások, támogatási programok, egyedi támogatások, célrendszer leírások) tervezetének teljes körű dokumentációját, és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásáról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet által előírt esetekben az ott meghatározottak szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleményét, vagy az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály által előírt űrlapot; vagy az adatszolgáltató - jogszabályi hivatkozással alátámasztott - nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatás mentesül a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet vagy a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 46/2005. (III. 11.) Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól. A támogatási konstrukció tervezetet a Kincstár az általa mindenkor működtetett monitoring rendszerben (a továbbiakban: monitoring rendszer) rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozóan kompatibilitás szempontjából vizsgálja, melyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, illetve az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [az Európai Közösséget létrehozó Szerződés I. sz. mellékletében felsorolt termékek termelésére és kereskedelmére nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a külön jogszabály] szerint a pénzügyminiszter támogatást jóváhagyó véleménye, illetve az Európai Bizottság által hozott, a támogatást jóváhagyó határozat esetén a Kincstár regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerbe. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a támogatási konstrukció tervezetét. A Kincstárnak a beérkezést követő 10 munkanapon - a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására, illetve a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat terhére kiírt pályázati felhívások esetében 5 munkanapon - belül kell nyilatkoznia. A Kincstár a monitoring rendszerben nyilvántartja a csekély összegű (de minimis) támogatásokat kedvezményezettenként. A nyilvántartás az Art. 54. §-ának (10) bekezdésén és e rendelet 8/b. számú mellékletén alapul."

34. §

Az Ámr. 81. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben az előirányzat felhasználási szabályozása a támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szervnek, ezen költségvetési szerv irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget, az Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása előirányzatból, valamint az Önkormányzati Önerő Alapból a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott támogatást."

35. §

(1) Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A pályázótól - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni:

"j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár által mindenkor működtetett monitoring rendszerhez a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson,"

(2) Az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pályázathoz csatolni kell:]

"a) a számlavezető vagy hitelintézet igazolását a saját forrás rendelkezésre állásáról, valamint azt, hogy a saját forrás milyen formában áll rendelkezésre, vagy a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások támogatási igénye, pályázata esetében a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe foglalt - a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó - felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy a költségvetési szervek támogatási igénye, pályázata esetében - amennyiben a támogató szerv másként nem rendelkezik - az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló programok esetében e dokumentumok kiválthatóak - az önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a pályázó nyilatkozatával a saját forrás rendelkezésre állásáról, de azokat legkésőbb a támogatás első részének kifizetéséig ebben az esetben is csatolni kell,"

36. §

Az Ámr. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § (1) Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül - a támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. A támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgy pótlással együtt járó selejtezése. Természetbeni telephely juttatás esetén, vagy ha a beruházó a telephelyet vissza nem térítendő támogatásból vásárolta vagy építette meg, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában teljes elidegenítési és terhelési tilalmat, keretbiztosítéki jelzálogot kell érvényesítenie a támogatási szerződésben a forráskezelőnek, kivéve, ha a kedvezményezett a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, és az ott meghatározottak szerint az 58. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott biztosítékok valamelyikét nyújtja.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vissza nem térítendő támogatással megvalósult beruházás, felújítás támogatási szerződésben meghatározott időpontig történő elidegenítése esetén az előirányzatról szóló szabályozás szerint a 88. § (4)-(5) bekezdésben megjelölt előirányzat javára és módon vissza kell fizetni a vissza nem térítendő támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét, vagy - amennyiben ez utóbbi a nagyobb - be kell fizetni a bevételből a támogatás arányának megfelelő összeget. A kamatszámításnál az elidegenítéskor érvényes jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni, a kamatszámítás kezdő időpontja a vissza nem térítendő támogatás - vagy annak első része - kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetést megelőző nap."

37. §

Az Ámr. 90. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A támogatást nyújtó szerv az esedékes támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha a Kincstári monitoring rendszer részére a döntéshozók, előirányzat-kezelők a Kincstár által meghatározott formában elektronikus módon eljuttatták az e rendelet 8/b) és 9. számú mellékletében meghatározott adatokat."

38. §

(1) Az Ámr. 92. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a Kincstár észleli, vagy a támogatásnyújtás folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket. A támogatások halmozódásáról a Kincstár a kincstári monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében szolgáltat adatot."

"(5) A (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás alapján a kedvezményezett lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása esetén, a nem állami humánszolgáltatók részére folyósítandó normatív hozzájárulások és támogatások kivételével - a köztartozás fennálltáig - az utalványozó köteles felfüggeszteni az esedékes támogatások folyósítását. A Kincstár a 30. számú mellékletben szereplő előirányzatok esetében - bele nem értve az ÚMFT operatív programjainak technikai segítségnyújtás előirányzatait - a jelen fejezet eljárási szabályain túl az előirányzatot terhelő kifizetéseknél a számlavezető rendszerhez kapcsolódóan ellenőrzi az előirányzatból részesülő kedvezményezettek köztartozásra vonatkozó információit és tartozás esetén felfüggeszti a kifizetést."

(2) Az Ámr. 92. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A köztartozás visszatartásának ütemezésére a nem állami humánszolgáltatók esetében az Igazgatóság a fenntartóval megállapodást köthet, amennyiben a fenntartó írásos nyilatkozata alapján a köztartozás összegének a normatív hozzájárulás és támogatásból történő visszatartása a fenntartó által fenntartott intézmény(ek) működtetését veszélyezteti. A megállapodás alapján visszatartandó összeg nem lehet kevesebb, mint a fenntartó részére havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-a. Amennyiben a köztartozás összege nem éri el a havonta folyósítandó normatív hozzájárulás és támogatás 10%-át, megállapodás nem köthető."

39. §

Az Ámr. 97. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kincstár a kincstári körbe nem tartozó ügyfele részére]

"f) az Áht. 18/C. §-a (17) bekezdésében említett társaságok előtársasága részére törzstőke elkülönítési számlát"

[vezethet.]

40. §

(1) Az Ámr. 99. §-ának (1) bekezdése a következő r)-s) ponttal egészül ki:

[A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához]

"r) ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel célelszámolási számlát,

s) PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számlát "

[vezethet.]

(2) Az Ámr. 99. §-a a következő (23)-(24) bekezdéssel egészül ki:

"(23) Az ORFK objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel számla az Országos Rendőrfőkapitánysághoz befolyt objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírság bevétel elszámolására szolgál. Erről a számláról kell teljesíteni a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárás valamennyi költségét, valamint a központi költségvetést illető befizetést.

(24) A PSZÁF felügyeleti bírság célelszámolási számla a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez befolyt felügyeleti bírságok elkülönített kezelésére szolgál. A számláról teljesíthető kifizetések jogcímeiről külön jogszabály rendelkezik."

41. §

Az Ámr. 101. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A Kincstár pénzforgalmi lebonyolítási számlát vezet Igazgatóságonként]

"c) a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások támogatásának folyósítására."

42. §

Az Ámr. 103. §-a (6) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan - általában jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására - alcímű számlákat nyithat a következők szerint]

"h) helyi önkormányzatok, valamint a települési, területi kisebbségi önkormányzatok rövid lejáratú betétei elkülönítésére,"

43. §

Az Ámr. 108/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Mentesek a díjfizetés alól a következő tranzakciók]

"d) a Munkaerőpiaci Alap:

da) Passzív kiadások cím,

db) Költségvetési befizetés cím,

dc) Működési célú kifizetések cím - az OFA-nak pénzeszközátadás, és Tranzakciós díj alcímek kivételével -,

dd) Foglalkoztathatóság EU-s társfinanszírozása alcím,

de) TÁMOP 1.1 Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások,

df) TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások

kiadási előirányzatai terhére teljesített átutalások."

44. §

Az Ámr. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kincstár az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatását az alapok negyedéves finanszírozási terve alapján - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre."

45. §

(1) Az Ámr. 114. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az APEH által vezetett, az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap számláin járulék és külön adó, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer-és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket, a számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számlájára.

(2) Az APEH-hoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből az Egészségbiztosítási Alapot és a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részt az APEH havonta a tárgyhót követő hó 15-éig, a december havi késedelmi pótlékot december 31-éig átvezeti az ONYF és az OEP Elszámolási számláira.

(3) Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezménybiztosítási járulék címén az APEH elkülönített számláiról a Kincstár naponta átvezeti az egyenleget az OEP, illetve az ONYF Elszámolási számláira.

(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás bevételének összegét a Kincstár az APEH e célból vezetett számlájáról naponta átvezeti az OEP Elszámolási számlájára."

(2) Az Ámr. 114. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Az Egészségbiztosítási Alapból a GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen történő pénzeszköz átadást az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 15-éig kell teljesíteni."

46. §

Az Ámr. 117. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az OEP a bruttó finanszírozási körébe tartozó egészségügyi intézményekre, szolgáltatókra vonatkozóan az Egészségbiztosítási Alap terhére kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár az e rendelet 10/c. számú melléklete szerint a tárgyhónap első munkanapján teljesít."

47. §

(1) Az Ámr. 119. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve ilyen szervezettől vett át, és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó. A közoktatási intézmények egyház, kisebbségi önkormányzat vagy - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján - más helyi önkormányzat részére történő átadása esetén az intézményt átvevő fenntartó kiegészítő támogatás igénylését az átadó helyi önkormányzatnak soron kívül kell eljuttatnia az Oktatási és Kulturális Minisztérium részére. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az igényelt kiegészítő támogatás folyósításával egyidőben értesíti az Önkormányzati Minisztériumot az intézmény átadásban érintett önkormányzat(ok)tól elvonandó egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásának összegéről."

(2) Az Ámr. 119. §-ának (5) bekezdése helyébe a követ-kező rendelkezés lép:

"(5) Év közben történő önkormányzati körön belüli feladatátadás-átvételből adódó normatíva változások lemondással, pótigényléssel is rendezhetők, amelyeket kamatfizetési kötelezettség nem terhel. A lemondás, pótigénylés során a közoktatási jogcímeknél a tényleges, illetve becsült adatokat, az átadás-átvétel időpontját követő hónaptól időarányosan kell meghatározni. Év végén a tényleges helyzetnek megfelelően az az önkormányzat számol el a normatív hozzájárulással és támogatással, amelyik számára a folyósítás történt."

(3) Az Ámr. 119. §-ának (7) bekezdése helyébe a követ-kező rendelkezés lép:

"(7) A magánnyugdíjpénztári tagdíj megfizetéséről - számfejtési körébe tartozó munkáltatók esetén összevont adószámon, adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatók (munkáltatók) esetében az adatszolgáltatásuk alapján, a saját adószámon - a Kincstár minden hónap 20-áig gondoskodik."

(4) Az Ámr. 119. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására az igénylést követően június vagy szeptember havi nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A június, szeptember havi nettó finanszírozás során az Önkormányzati Minisztérium utalványozására a Kincstár az időarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévő hónapokban havi egyenlő részletekben utalja."

48. §

(1) Az Ámr. 126. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja, illetve amennyiben a támogatás igénybevételét szabályozó jogszabály a felhasználásról történő elszámolásra határidőt állapít meg, és az elszámolás alapján keletkezik visszafizetési kötelezettség, az elszámolási határidőt követő nap. Amennyiben a támogatás átutalása több részletben történik és az egyes részletekből a jogtalan igénybevétel összege egyértelműen nem állapítható meg, akkor a jogtalan igénybevétel kezdőnapja(i) a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet(ek) költségvetési elszámolási számlán történő jóváírása napjaival azonosak úgy, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni."

(2) Az Ámr. 126. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, Állami Számvevőszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat, illetve a jövedelemkülönbség mérséklés jogtalan igénybevétele után a mindenkori költségvetési törvényben foglaltak szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét az Igazgatóság, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét az Igazgatóság felülvizsgálja. Az Igazgatóság által megállapított kamat összegéről, a számítás módjáról az Igazgatóság értesíti az önkormányzatot."

(3) Az Ámr. 126. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az Áht. 64/D. §-ának (12) bekezdésében szabályozott részletfizetés iránti kérelmet az önkormányzat az éves költségvetési beszámolójának az Igazgatósághoz történő benyújtási határidejétől, az Igazgatóság felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni vizsgálat esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül nyújthatja be az Igazgatóság részére. A határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez mellékelni kell a Kincstár által meghatározott tartalommal annak igazolását, hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyezteti. A kincstár elnöke a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogtalanul igénybevett összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli az Áht. 64/A. § (5) és 64/B. § (2) bekezdése szerinti kamat.

(9) A települési önkormányzatok által létrehozott többcélú kistérségi társulásokra az (1)-(8) és (10) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell."

(4) Az Ámr. 126. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetési kötelezettség, illetve az önkormányzatot megillető pótlólagos hozzájárulás és támogatás kiutalás összegének megállapítása és teljesítése során az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá tartozó normatív állami hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású támogatások, valamint a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatás egyenlegét,

b) az Áht. 64-64/A. §-ainak hatálya alá nem tartozó központi költségvetésből származó támogatások összegét jogcímenként kell megállapítani és megfizetni azzal, hogy ha az Áht. 64/D. § szerinti felülvizsgálat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása jogcímen kizárólag a normatív hozzájárulások, illetve jövedelemkülönbség mérséklési támogatás elszámolásával összefüggésben állapít meg eltérést, azt a pénzügyi teljesítés során össze kell vonni az a) pontban jelzett támogatások összegével. Amennyiben a visszafizetendő hozzájárulás vagy a támogatás együttes összege, illetőleg az igénybevételi, a kiegészítő, a késedelmi kamat és az Áht. 64/B. § (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel miatti kamat együttes összege az 1000 forintot nem éri el, azt az önkormányzatnak nem kell visszafizetnie, és a Kincstár a pótlólagosan megállapított 1000 forint alatti hozzájárulást vagy támogatást nem utalja át."

49. §

Az Ámr. 135. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján - az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott természetbeni ellátások esetében a külön jogszabály szerint - ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését, illetve végrehajthatóságát.

(2) A szakmai teljesítés igazolásának az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módjáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője - települési és területi kisebbségi önkormányzat esetében (az Áht. 66. § szerinti megállapodása alapján) a helyi önkormányzat jegyzője, országos kisebbségi önkormányzat esetében az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának vezetője -belső szabályzatban köteles rendelkezni. A szakmai teljesítést az igazolás dátumának és az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettség végrehajtásának megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni."

50. §

(1) Az Ámr. 136. §-a (4) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni]

"e) a fizetés időpontját, módját, összegét és annak devizanemét;"

(2) Az Ámr. 136. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni."

51. §

Az Ámr. 138/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"138/D. § Az Áht. 12/C. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a fejezetet irányító szerv kötelezettségvállalásonként és összesítve elektronikus úton teljesíti, melynek módját a Kincstár honlapján teszi közzé."

52. §

Az Ámr. 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"141. § Az elkülönített állami pénzalap a kiadásai és bevételei teljes pénzforgalmának, valamint kötelezettségvállalásának alakulásáról havi jelentést készít - és nyújt be a Kincstárhoz a tárgyhót követő hónap 25. napjáig - a pénzügyminiszter tájékoztatójában előírt adattartalommal, formában és módon."

53. §

Az Ámr. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Egészségbiztosítási Alap kezelője a Gyógyítómegelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetételéről negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig a Pénzügyminisztérium részére adatot közöl a "Gyógyító megelőző ellátások kiadásainak közgazdasági osztályozás szerinti előirányzata/teljesítése" című űrlap kitöltésével. A negyedéves adatközlésben az adatokat az év elejétől a tárgyidőszak végéig halmozottan kell megadni, és ki kell egészíteni havi adatokkal abban az esetben, amikor előre hozott kifizetés jelentősen befolyásolja a tárgynegyedév pénzforgalmi adatát."

54. §

Az Ámr. 145. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok a 12/c. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alól mentesülnek."

55. §

Az Ámr. 145/A. §-át megelőző cím és a 145/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"BELSŐ KONTROLLOK

A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés

(1) A költségvetési szerv vezetője a szerv működésének folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a FEUVE rendszerét, mely a belső kontroll rendszer részét képezi. A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi a pénzügyminiszter által közzétett, az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet."

56. §

Az Ámr. 145/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését."

57. §

Az Ámr. 145/C. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kockázatkezelés keretében meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatos intézkedéseket és megtételük módját.

(4) A szervezet működésében rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján."

58. §

Az Ámr. a következő 145/D-145/H. §-sal egészül ki:

Kontrollkörnyezet

"145/D. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, melyben

a) világos a szervezeti struktúra;

b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok;

c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén;

d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

Kontrolltevékenységek

145/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles a szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:

a) engedélyezési és jóváhagyási eljárások,

b) az információkhoz való hozzáférés,

c) fizikai kontrollok (hozzáférés az eszközökhöz),

d) beszámolási eljárások.

Információ és kommunikáció

145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

(2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.

Monitoring

145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

Költségvetési szerv vezetőjének továbbképzése

145/H. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője - kétévente köteles a belső kontroll rendszerek témakörében a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt köteles az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akit október 1. után bíznak meg vezetői feladattal."

59. §

Az Ámr. 149. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(10) Amennyiben a (2) bekezdés c) pontja alapján megtett nyilatkozat és a zárszámadással kapcsolatosan elvégzett ellenőrzések eredménye között ellentmondás áll fenn, a költségvetési szerv vezetője az ellentmondás okairól - az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül - írásban beszámol az irányító szerv vezetőjének. Az irányító szerv vezetője - amennyiben a beszámolást nem tartja elfogadhatónak - a költségvetési szerv vezetőjét intézkedési terv készítésére kötelezi."

60. §

Az Ámr. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"158. § A törzskönyvi nyilvántartás vezetése során központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője, országos kisebbségi önkormányzat, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, köztestületi költségvetési szerv, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület tekintetében első fokon a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Kincstár Központ), más törzskönyvi szerv tekintetében a területi szervek járnak el azzal, hogy csoportos adatállomány átadást kizárólag a Kincstár Központ végez."

61. §

(1) Az Ámr. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv a dologi és a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és felhalmozási célra államháztartáson kívülre átadott pénzeszközöket terhelő, a tárgyévi előirányzat vagy az előző év(ek) előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - köteles egyedileg bejelenteni az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, elektronikus úton a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül, amennyiben az egyedi kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 10 millió forintot. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok a Pénzügyminisztériummal egyeztetett időszakonként és adattartalommal tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek a Pénzügyminisztérium részére."

(2) Az Ámr. 162. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdésben hivatkozott előirányzatok terhére történő bruttó 10 millió forintot elérő kiadások teljesítésekor a Kincstár megvizsgálja az előzetes bejelentés meglétét, amennyiben a költségvetési szerv a bejelentést elmulasztotta, a Kincstár a fizetési megbízás teljesítését - a bejelentés pótlásáig - megtagadja. Amennyiben a kifizetésre a bejelentett időpontnál később, illetve a bejelentett kötelezettségvállalásra történő hivatkozás nélkül kerül sor, a Kincstár az e rendelet 24. számú melléklete szerinti rendelkezésre állási díjat számol fel."

62. §

Az Ámr. 162/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A feladatfinanszírozás körébe nem tartozó fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokról, vagy a nem pályázati úton odaítélt támogatások, egyéb más kötelezettségvállalások esetében a kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) az irányító szerv e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában a pályázat kiírását, illetve a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni az Igazgatóság részére. Kivételt képeznek ez alól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló programokhoz - beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező saját erőt biztosító központi költségvetési előirányzatot - és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások."

63. §

Az Ámr. 162/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi költségvetési szerv köteles egyedileg bejelenteni a tárgyévben vállalt, de a következő év(ek) előirányzatát terhelő, a 10 millió forintot elérő kötelezettségeket - a külföldön vállaltak kivételével - az Igazgatósághoz az e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott formában, a kötelezettségvállalást követő 5 munkanapon belül. A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok bejelentési kötelezettségüknek a titokvédelemre vonatkozó előírások figyelembevételével szűkített adattartalommal tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek."

64. §

Az Ámr. 163/C. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettséget a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása hatálya alá tartozó, a központosított illetményszámfejtés rendszerét alkalmazó költségvetési szervek esetén - a tárgyhónapot követő hónap 20-ig - a Kincstár összevont technikai adószámon teljesíti. A Kincstár számfejtési körébe tartozó központi költségvetési szervek ezen bevallási kötelezettségét a költségvetési szerv saját adószámán - a Magyar Államkincstár elnöke és az intézmény vezetője között létrejött, ettől eltérő tartalmú külön megállapodás hiányában - a Kincstár teljesíti."

65. §

Az Ámr. a következő 167. §-sal egészül ki:

"167. § E rendeletben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében az Áht., a Kt., illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

66. §

Az Ámr.-nek az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 279/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet 11. §-ával beiktatott - 171. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A költségvetési szervek alapító okiratainak az e rendelet 10. § (6) bekezdésének megfelelő módosítását 2009. szeptember 30-ig el kell végezni és a Kincstárnak be kell nyújtani."

67. §

Az Ámr. 2. számú mellékletének megfelelő űrlapjai e rendelet 1. számú melléklete szerint módosulnak. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete, 10/a. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 10/b. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 10/c. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 11. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 12/a-d. számú mellékletében szereplő kitöltési útmutató helyébe e rendelet 8. számú melléklete, 13. számú mellékletében szereplő kitöltési útmutató helyébe e rendelet 9. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete, 20. számú melléklete helyébe e rendelet 11. számú melléklete lép. Az Ámr. 22. számú melléklete e rendelet 12. számú melléklete szerint változik. Az Ámr. 23. számú melléklete helyébe e rendelet 13. számú melléklete, 30. számú melléklete helyébe e rendelet 14. számú melléklete lép.

68. §

Záró és átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó, továbbá az önállóan működő költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezéseket 2009. évben kizárólag a Kt. 3. §-a és 18. §-a és az Ámr. 14. §-a szerinti besorolás tekintetében kell alkalmazni, egyébként az Ámr. e §-át illetően a 2008. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. A Kt. 44. §-ában foglaltak végrehajtása során a költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként nem sorolhatók be.

(3) A költségvetési szerv szervezeti egysége 2009. évben akkor ruházható fel jogi személyiséggel, ha a (2) bekezdés szerinti besorolást végrehajtották.

(4) Az e rendelet 10. §-ával módosított, az Ámr. 17-18. §-ában foglalt azon rendelkezéseket, amelyek a költségvetési szerv besorolását, illetve a megkötött megállapodásokat érintik, 2009. évben nem kell alkalmazni.

(5) Az Ámr. - e rendelet 12. §-ával megállapított -18/B. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jét követően történő kinevezéseknél (megbízásoknál) kell alkalmazni azzal, hogy 2010. december 31-ig az Ámr. 2008. december 31-én hatályos 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

(6) Az Ámr. - e rendelet 55. §-ával megállapított 145/A. § (1) bekezdésében, és - e rendelet 56. §-ával megállapított - 145/B. § (1) bekezdésében, valamint az-e rendelet 58. §-ával megállapított - 145/D-145/G. §-aiban foglaltakat 2009. július 1-jétől kell alkalmazni.

(7) Az Ámr. - e rendelet 58. §-ával megállapított -145/H. §-ában előírt továbbképzésre vonatkozó rendelkezést 2010. január 1-jét követően kell alkalmazni.

(8) A pénzügyminiszter 2009. május 31-ig közzéteszi az államháztartási belső kontroll standardokra vonatkozó irányelvet.

(9) Az e rendelet 19. §-ával megállapított, az Ámr. 52/C. § (6) bekezdésében foglaltakat első alkalommal az önkormányzatok 2008. évi elszámolásának felülvizsgálata során kell alkalmazni.

(10) Az Ámr. e rendelettel módosított rendelkezései alapján szükséges alapító okirat, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosításokat 2009. szeptember 30-áig kell elvégezni.

(11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 87. §-a (4) bekezdésének d) pontjában az "és (10) bekezdé-sekben" szövegrész helyébe az "és (12) bekezdésekben" szöveg lép.

(12) Az Ámr. - rendelet 12. §-ával megállapított -18/B. §-ának (4) bekezdése 2011. december 31-én a hatá-lyát veszti.

(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Ámr. 2. §-ának 3-4. pontja,

b) az Ámr. 9. §-a,

c) az Ámr. 42. §-ának (1) bekezdésében a " , továbbá az országos kisebbségi önkormányzatok az általuk alapított országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek" szövegrész,

d) az Ámr. 43. §-ának (7) bekezdésében, 52. §-ának (5) és (8)-(11) bekezdésében, 119. §-ának (1)-(2) és (14)-(15) bekezdésében, 163. §-ának (7) bekezdésében az "és Területfejlesztési" szövegrész,

e) az Ámr. 58. §-a (10) bekezdésének a) pontjában az "az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel," szövegrész,

f) az Ámr. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "papíralapon, vagy" szövegrész,

g) az Ámr. 98. §-ának (12) bekezdésében és 99. §-ának (12) bekezdésében az "az Áht. 18/B. § (6) bekezdés szerinti" szövegrész,

h) az Ámr. 113. §-ának (5) bekezdése,

i) az Ámr. 115. §-ának (9) bekezdésében az "a Családi támogatások címen belül a Gyermekgondozási díj alcím," szövegrész,

j) az Ámr. 117. §-ának (6) és (11) bekezdése,

k) az Ámr. 119. §-ának (11) bekezdése,

l) az Ámr. 119/A. §-ának (1)-(2) bekezdésében az "és területfejlesztési" szövegrész,

m) az Ámr. 149/A. §-a,

n) az Ámr. 19. számú melléklete.

(14) Az Ámr. 168. §-a 2010. december 31-én hatályát veszti.

(15) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Ámr. 2. §-ának 10. pontjában, a 3. §-ának (5) bekezdésében, a 21. §-ának (3) bekezdésében, a 24. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, a 31. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 43. §-ának (2) bekezdésében, a 46. §-ának (2) és (5) bekezdésében, a 47. §-ának (1) bekezdésében, a 48. §-ának (5) és (6) bekezdésében, a 49. §-ának (3) és (4) bekezdésében, a 59. §-ának (7) és (10) bekezdésében, a 61. §-ának (2) bekezdésében, a 66. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 71. §-ának (2) bekezdésében, a 73. §-ának (7) bekezdésében, a 74. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és a (2) bekezdésében, a 77. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a (3) bekezdésének a)-b) és c) pontjában, a 79. §-ának (1) bekezdésének felvezető szövegében, a 85. §-ának (8) bekezdésében, a 88. §-ának (2) bekezdésének felvezető rendelkezésében és (3) bekezdésében, a 98. §-ának (5) és (8) bekezdésében, a 133. §-ának (6) bekezdésében, a 140. §-ának (5) bekezdésében, a 150. §-ának (2) és (6) bekezdésében, a 151. §-a (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében, (3) bekezdése d) és g) pontjában, valamint (4), (6) és (7) bekezdésében, a 152. §-ának (1) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a 161. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és (3) bekezdésében, a 165. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 5. és a 27. számú mellékleteiben a "fejezet felügyeletét ellátó" szövegrész helyébe a "fejezetet irányító" szöveg lép,

b) az Ámr. 2. §-ának 22. a) pontjában és a 40. pontjában, a 15. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, (5) és (8) bekezdésében, a 16. §-ának (2) bekezdésében, a 25. §-ának felvezető rendelkezésében, a 26. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában, a 27. §-ának (1), (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 35. §-ának (1) bekezdésében, a 38. §-ának (2) bekezdésében, a 48. §-ának (2) és (7) bekezdésében, a 49. §-ának (1) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében, az 55. §-ának (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, az 57. §-ának (19) bekezdésében, az 58. §-ának (7) és (10) bekezdésében, az 59. §-ának (10) bekezdésében, a 62. §-ának (1) bekezdésében, a 63. §-ának (1), (2) és (3) bekezdésében, a 66. §-ának (4) bekezdésében, a 70. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, a 73. §-ának (6) és (7) bekezdésében, a 99. §-ának (2), (3), (4), (14) és (18) bekezdésében, a 108. §-ának (4) bekezdésében, a 109. §-ának (2), (8), (9) és (11) bekezdésében, a 109/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 133. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, a 134. §-ának (12) bekezdésében, a 134/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, (3), (4) és (6) bekezdésében, a 137. §-ának (5) bekezdésében, a 138/C. §-ában, a 140. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a 145. §-ának (1), (2) és (4) bekezdésében, a 146. §-ának (3) bekezdésében, a 149. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, (3), (5) és (8) bekezdésében, a 150. §-ának (2) és (3) bekezdésében, a 155. §-ának (4) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének f) pontjában, a 162. §-ának (4) és (6) bekezdésében, a 162/A. §-ának (3), (5) és (8) bekezdésében, a 162/B. §-ának (2) bekezdésében, a 165. §-ának (1) bekezdésében az "a felügyeleti" szövegrész helyébe az "az irányító" szöveg lép,

c) az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, a 42. §-ának (1) és (4) bekezdésében, az 57. §-ának (8) bekezdésében, a 95. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, a 119. §-ának (21) bekezdésében, a 163. §-ának (3), (5) és (8) bekezdésében, a 163/B. §-ának (1) bekezdésében, a 170. §-ának (1), (2), (3) és (4) bekezdésében az "a felügyeletük" szövegrész helyébe az "az irányításuk" szöveg lép,

d) az Ámr. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja, a 15. §-a (3) bekezdésének a) pontjában és (4) bekezdésében, a 16. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 34. §-ának (1) bekezdésében, a 42. §-ának (1) bekezdésében, a 44. §-ának (1) bekezdésében, az V. fejezet 4. alcímében, a 48. §-ának (1) és (6) bekezdésében, az 50. §-ában, az 51. §-ának (9) és (10) bekezdésében, az 53. §-ának (2) és (6) bekezdésében, az 53/A. §-ának (2) bekezdésében, a 63. §-ának (1) bekezdésében, a 66. §-ának (1) bekezdésében, a 74. §-ának (5) bekezdésében, a IX. fejezetének 3. alcímében, a 98. §-ának (1) bekezdésében, 107. §-ának (1) bekezdésében, a X. fejezet 1. alcímében, a 146. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésében, a 149. §-ának (2), (3) és (9) bekezdésében, a 150. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 157. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésének f) pontjában, a 162/A. §-ának (6) bekezdésében, a 164/A. §-ában a "felügyeleti" szövegrész helyébe az "irányító" szöveg lép,

e) az Ámr. 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a 12. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 29. §-ának (6) bekezdésében, a 42. §-ának (3) és (10) bekezdésében, a 66. §-a (6) bekezdésének g) pontjában, a 74. §-ának (2) bekezdésében, a IX. fejezet 6. alcímében, a 104. §-ának (1), (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdésében, a 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "felügyelete" szövegrész helyébe az "irányítása" szöveg lép,

f) az Ámr. 36. §-ának (1) bekezdésében a "felügyeletét" szövegrész helyébe az "irányítását" szöveg lép,

g) az Ámr. 27. §-ának (8) bekezdésében, a 151. §-ának (5) és (6) bekezdésében az "a felügyeletet" szövegrész helyébe az "az irányítást" szöveg lép,

h) az Ámr. 30. §-ának (1) és (4) bekezdésében, a 46. §-ának (2) bekezdésében, az 53/A. §-ának (1) bekezdésében az "a felügyelet" szövegrész helyébe az "az irányítás" szöveg lép,

i) az Ámr. 31. §-ának (1) bekezdésében, a 32. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a 33. §-ának (1) bekezdésében, a 36. §-ának (1) bekezdésében, a 48. §-ának (5) bekezdésében, az 53. §-ának (1) bekezdésében, a 134. §-ának (15) bekezdésében, a 140. §-a (3) bekezdésének b) pontjában, a 153. §-ának (1) bekezdésében az "a felügyelete" szövegrész helyébe az "az irányítása" szöveg lép,

j) az Ámr. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a "felügyeletének" szövegrész helyébe az "irányításának" szöveg lép,

k) az Ámr. 163. §-ának (2) és (4) bekezdésében a "felügyeletük" szövegrész helyébe az "irányításuk" szöveg lép.

69. §

2010. január 1-jétől az Ámr. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Gazdasági szervezettel az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály, vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet. A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel."

70. §

A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. §-a (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Iroda önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szerv.

(3) Az Iroda Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásokat az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani."

71. §

(1) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 4. § (3) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

"E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a minisztérium belső ellenőrzési egysége a miniszteri kabinet osztályaként működjön, illetve az állományába tartozó személyek felett a munkáltatói jogokat - a szervezeti egység vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével - a kabinetfőnök gyakorolja."

(2) A Ber. 6. § (2) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:

"E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a minisztérium belső ellenőrzési egysége a miniszteri kabinet osztályaként működjön, illetve az állományába tartozó személyek felett a munkáltatói jogokat - a szervezeti egység vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása kivételével - a kabinetfőnök gyakorolja."

72. §

A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal szakigazgatási szerveként működő állami főépítész az 1. § (2) bekezdésétől eltérően különös illetékességgel rendelkezik a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 1. számú melléklete szerinti települések vonatkozásában."

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[2. számú melléklet módosuló űrlapjai a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

98. űrlap: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is) költségvetési előirányzatainak összefoglalására, kincstári költségvetésként való benyújtására, a gördülő költségvetési tervezésre és évközben a költségvetési előirányzatok, és azok teljesítésének alakulására vonatkozóan jogszabályban előírt adatközlésre szolgál. Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében nem fejezetre összevontan, hanem tételesen fejezeti kezelésű előirányzatonként kell kitölteni.

Az űrlapok fejrészén a következő adatok szerepelnek:

A költségvetési szerv esetén a törzsadattár szerinti megnevezését és címét, valamint számjelét kell feltüntetni, alapoknál, más előirányzatoknál a törvényi, jogszabályi elnevezést kell használni.

Államháztartási egyedi azonosító: hat (öt + egy C.D.V. ellenőrző) számjel,

amely fizikai sorszám, adattartalma nincs, kizárólag azonosító célokat szolgál. A fejezetbe tartozó intézmények, előirányzatok, alapok államháztartási egyedi azonosítóját a Pénzügyminisztérium nyilvántartásával egyezően kell kitölteni.

Szektor: négy számjel, amely

"1051" a felügyelet alá tartozó központi költségvetési szerveknél és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi költségvetési szerveinél

"1056" a Magyar Tudományos Akadémia Vagyonkezelő Szervezeténél, "1057" az MNV Zrt-nél a miniszternél az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter hatáskörébe adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezete;

"1091" a pénzellátási tevékenységet, előirányzat-felhasználási keret engedélyezést is végző központi felügyeleti szerv költségvetésénél;

Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a szektor számot a Kincstár útmutatása szerint kell kitölteni.

Fejezet: két számjel,

a tervezési fejezetrendnek megfelelő hivatalos római szám jelölés a számítástechnikai feldolgozás érdekében arab számokkal jelölve.

Cím: négy számjel,

ebből az első kettő a költségvetési cím, a harmadik, negyedik az alcím megjelölését jelenti (pl.: az 1.cím 2. alcímét a "0102" jelöléssel).

Év: négy számjel,

amely a vonatkozó költségvetési év jelölésére szolgál.

Időszak: egy számjel,

amely "1" a féléves beszámoló

"2" az éves beszámoló

"3" az elemi költségvetés"

"4" a költségvetési javaslat

"5" a kincstári költségvetés

"6" az évközi előirányzat-módosítás

"7" a várható előirányzat

"8" az előirányzatok várható teljesítésének jelölésére.

PIR-szám: öt számjel; C.D.V. ellenőrző szám: egy számjel; Szakágazat: hat számjel,

amelynél a költségvetési szervek ágazati osztályozási és besorolási rendjéről szóló 8001/1998. (P.K.3) számú pénzügyminisztériumi tájékoztató által előírt államháztartási szakágazatot kell feltüntetni, a törzskönyvi nyilvántartással megegyezően. A fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a szakágazatot nem kell kitölteni.

Adatközlő: két számjel,

amely 01, ha a felügyeleti szerv,

02, ha az intézmény,

03, ha a Pénzügyminisztérium

04, ha a Kincstár

tölti ki.

Adatközlés időpontja: hat számjel,

a naptári nap jelölésére, pl. 2008. december 7. = 081207

Adatközlés sorszáma: négy számjel,

fizikai sorszám, amely az adott konkrét űrlap szerinti adatszolgáltatás felügyeleti szerv általi sorszámozása, tehát első ízben 0001, az űrlap második beadásánál (akár javítási, akár tartalmi módosítási célból) 0002, és így tovább.

Az űrlap adatai tervezéskor és beszámoláskor a bevételeket és kiadásokat részletező más űrlapok adataiból származnak az alábbi űrlap-sor hivatkozások szerint:

01. sor Személyi juttatások (51-52) (=02/49)

02. sor Társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, táppénzhozzájárulás és korkedvezmény-biztosítási járulék (531,532, 534,535,536,537,538) (=02/50+51+52+54+55+56)

Itt kizárólag a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetések szerepeltethetők.

03. sor Egészségügyi hozzájárulás (533) (=02/53)

04. sor Dologi kiadások ÁFÁ nélkül (54-56, kivéve 561) (=03/46-03/38)

05. sor Dologi kiadások ÁFÁ-ja (561) (=03/38)

06. sor Különféle költségvetési befizetések (Előző évi maradvány visszafizetése nélkül) (57112-57119) (=03/54-03/47)

07. sor Előző évi maradvány visszafizetése (57111, 57121) (=03/47)

08. sor Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás, és különféle költségvetési befizetések) (57, kivéve 57111, 57121, 573, 575) (=03/60+03/64)

09. sor Támogatásértékű működési kiadás központi költségvetési szervnek (373-ból) (=04/04)

10. sor Támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak hazai programokra (373-ból) (=04/05)

11. sor Támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (373-ból) (-04/06)

12. sor A10. és 11. sorba nem tartozó támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (373-ból) (=04/07)

13. sor Támogatásértékű működési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelőinek (373-ból) (=04/08)

14. sor Támogatásértékű működési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (373-ból) (=04/09)

15. sor Támogatásértékű működési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (373-ból) (=04/10)

16. sor Támogatásértékű működési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (373-ból) (=04/11)

17. sor Támogatásértékű működési kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (373-ból) (=04/12)

18. sor Támogatásértékű működési kiadások (373) (=04/13)

19. sor Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37611, 37621) (=04/14)

20. sor Támogatásértékű működési kiadás összesen (=04/15)

21. sor Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás (372-ből) (=04/47)

22. sor Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénz-maradvány átadás (372-ből) (=04/55)

23. sor Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen (372) (=04/56)

24. sor Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (381-ből) (=04/58)

25. sor Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (381-ből) (=04/59)

26. sor Működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (381-ből) (=04/60)

27. sor Működési célú pénzeszközátadás Európai Unió költségvetésének (381-ből) (=04/61)

28. sor Működési célú pénzeszközátadás külföldre (381-ből) (=04/62+04/63)

29. sor Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (381) (=04/64)

30. sor Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38611, 38621) (04/65)

31. sor Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (=04/66)

32. sor Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (581-587) (=04/89)

33. sor Ellátottak pénzbeli juttatásai (588) (=04/95)

34. sor Pénzforgalom nélküli kiadások (591-592, 594) (=06/67)

35. sor Egyéb működési célú támogatások, kiadások

36. sor Kamatkiadások (573) (=03/63)

37. sor Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (575) (=03/65)

38. sor Működési kiadások összesen

39. sor Felújítás (124,126,1314,1316,1324,1326,144,146,181) (=05/06)

40. sor Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (113,115,123,125,1313,1315,1323,1325,143,145) (=05/13)

41. sor Beruházások ÁFÁ-ja (182-ből, 183) (=05/27+31)

42. sor Központi beruházási kiadások (151-158-ból, 18-ból) (=05/21+28)

43. sor Lakástámogatás (383) (=05/23)

44. sor Lakásépítés (153-ból, 154-ből) (=05/25+29)

45. sor Központi beruházások

46. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (374-ből) (=04/16+04/26)

47. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak hazai programokra (374-ből) (=04/17+04/27)

48. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (374-ból) (=04/18+04/28)

49. sor A 47. és 48. sorba nem tartozó támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (374-ból) (=04/19+04/29)

50. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelőinek (374-ből) (=04/20+04/30)

51. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (374-ből) (=04/21+04/31)

52. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (374-ből) (=04/22+04/32)

53. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (374-ből) (=04/23+04/33)

54. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (374-ből) (=04/24+04/34)

55. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadások (374) (=04/36)

56. sor Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (37612, 37622) (=04/37)

57. sor Támogatásértékű felhalmozási kiadások összesen (=04/38)

58. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (382-ből) (=04/67+04/74)

59. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (382-ből) (=04/68+04/75)

60. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (382-ből) (=04/69+04/76)

61. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (382-ből) (=04/70+04/77)

62. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadás külföldre (382-ből) (=04/71+04/72+04/78+04/79)

63. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (=04/81)

64. sor Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (38612, 38622) (=04/82)

65. sor Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (=04/83)

66. sor Intézményi egyéb felhalmozási kiadások (159,183) (=05/26+05/30)

67. sor Egyéb felhalmozási kiadások

68. sor Felhalmozási kiadások

69. sor Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (191-192-ből,271-272-ből) (=06/17)

70. sor Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (193-194-ből,273-274-ből) (=06/43)

71. sor Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (435-436-ból,456-457-ből) (=06/60)

72. sor Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (171) (=05/34)

73. sor Törvény szerinti kiadások

74. sor Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel (911) (=07/04)

75. sor Egyéb saját bevétel (912, 913, 914) (=07/14)

76. sor ÁFA bevételek, visszatérülések (919) (=07/20)

77. sor Hozam- és kamatbevételek (916, 917) (=07/24)

78. sor Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések (461, 462) (=09/46)

79. sor Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/54)

80. sor Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénz-maradvány átvétel összesen (463-ból) (=09/62)

81. sor Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (463) (=09/63)

82. sor Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől (464-ből) (=09/08)

83. sor Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól hazai programokra (464-ből) (=09/09)

84. sor Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (464-ből) (=09/10)

85. sor A 83. és 84. sorba nem tartozó támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól (464-ből) (=09/11)

86. sor Támogatásértékű működési bevétel társadalombiztosítási alapból (464-ből) (=09/12)

87. sor Támogatásértékű működési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (464-ből) (=09/13)

88. sor Támogatásértékű működési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (464-ből) (=09/14)

89. sor Támogatásértékű működési bevétel többcélú kistérségi társulástól (464-ből) (=09/15)

90. sor Támogatásértékű működési bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (464-ből) (=09/16)

91. sor Támogatásértékű működési bevételek (464) (=09/17)

92. sor Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó visszatérülések államháztartáson belülről (46611, 46621) (=09/18)

93. sor Támogatásértékű működési bevételek összesen (=09/19)

94. sor Működési célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől (471-ből) (=07/25)

95. sor Működési célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (471-ből) (=07/26)

96. sor Működési célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (471-ből) (=07/27)

97. sor Működési célú átvett pénzeszközök az Európai Unió költségvetéséből (471-ből) (=07/28)

98. sor Működési célú átvett pénzeszközök külföldről (471-ből) (=07/29+07/30)

99. sor Működési célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről (471) (=07/31)

100. sor Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről (47611, 47621) (=07/32)

101. sor Működési célú pénzeszköz-átvétel államháztartáson kívülről összesen (=07/33)

102. sor Felhalmozási és tőke jellegű bevételek (931,934) (=08/35)

103. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtől (465-ből) (=09/20+09/30)

104. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól hazai programokra (465-ből) (=09/21+09/31)

105. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (465-ből) (=09/22+09/32)

106. sor A 104. és 105. sorba nem tartozó támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól (465-ből) (=09/23+09/33)

107. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alapból (465-ből) (=09/24+09/34)

108. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (465-ből) (=09/25+09/35)

109. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (465-ből) (=09/26+09/36)

110. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (465-ből) (=09/27+09/37)

111. sor Támogatásértékű felhalmozási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (465-ből) (=09/28+09/38)

112. sor Támogatásértékű felhalmozási bevételek (465) (=09/29+09/39)

113. sor Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről (46612, 46622) (=09/41)

114. sor Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen (=09/42)

115. sor Felhalmozási célú átvett pénzeszközök non-profit szervezetektől (472-ből) (=08/18+08/25)

116. sor Felhalmozási célú átvett pénzeszközök háztartásoktól (472-ből) (=08/19+08/26)

117. sor Felhalmozási célú átvett pénzeszközök vállalkozásoktól (472-ből) (=08/20+08/27)

118. sor Felhalmozási célú átvett pénzeszközök az Európai Unió költségvetéséből (472-ből) (08/21+08/28)

119. sor Felhalmozási célú átvett pénzeszközök külföldről (472-ből) (=08/22+08/23+08/29+08/30)

120. sor Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről (472) (=08/32)

121. sor Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről (47612, 47622) (=08/33)

122. sor Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen (=08/34)

123. sor Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről (191-192-ből,271-272-ből) (=10/17)

124. sor Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről (193-194-ből,273-274-ből) (=10/42)

125. sor Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (435-436-ból,456-457-ből) (=10/59)

126. sor Osztalékok- és hozambevételek (933-ból) (=08/10)

127. sor Pénzügyi befektetések bevételeiből részesedések (171,933-ból) (=08/13)

128. sor Törvény szerinti bevételek

129. sor Törvény szerinti kiadások és bevételek egyenlege

130. sor Működési költségvetés támogatása (941-ből) (=09/01)

131. sor Intézményi felhalmozási kiadások támogatása (941-ből) (=09/02)

132. sor Kormányzati felhalmozási kiadások támogatása (941-ből) (=09/03)

133. sor Fejezeti kezelésű előirányzatok támogatása (941-ből) (=09/04)

134. sor Költségvetési támogatás (=09/05)

135. sor Kiadások és bevételek egyenlege (költségvetési támogatással)

136. sor Kiadásból: működésből felhalmozás keresztfinanszírozása.

A felhalmozási kiadásoknak azon része, amelyet nem felhalmozási jellegű bevétel, nem felhalmozási támogatás és nem felhalmozási célú előirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása finanszíroz, hanem a működési költségvetés hozzájárulása a felhalmozáshoz.

137. sor Kiadásból: felhalmozásból működés keresztfinanszírozása.

A működési kiadásoknak azon része, amelyet nem működési jellegű bevétel, nem működési támogatás és nem működési célú előirányzatok (pénzeszközök) maradványának felhasználása, hanem a felhalmozási költségvetés hozzájárulása a működéshez.

138. sor Működési költségvetés előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igénybevétele (98) (=10/61-ből)

139. sor Intézményi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/61-ből)

140. sor Központi felhalmozási kiadások előirányzat-maradvány igénybevétele (98) (=10/61-ből)

141. sor Fejezeti kezelésű (speciális) előirányzatok előirányzat-maradványigénybevétele (98) (=10/61-ből)

142. sor Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány igény-bevétele (=10/61)

143. sor Rövid lejáratú hitelek törlesztése (451-454-ből) (=06/70+72+75)

144. sor Likvid hitelek törlesztése (=06/71+74)

145. sor Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (431-432-ből) (=06/68+69)

146. sor Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása (455-ből) (=06/79)

147. sor Forgatási célú értékpapírok vásárlása (291,292,293-ból,294-ből, 295-ből) (=06/78+83)

148. sor Hosszú lejáratú belföldi értékpapírok beváltása (434-ből) (=06/80)

149. sor Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása (172-ből,173,174-ből) (=05/35+36+37)

150. sor Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok beváltása (434-ből) (=06/84)

151. sor Hiteltörlesztés külföldre (433) (=06/85+...+88)

152. sor Egyéb finanszírozás kiadásai (39-ből) (=06/122)

A kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendő) kiadásoktól való elhatárolás érdekében.

153. sor Finanszírozási kiadások

154. sor Rövid lejáratú hitelek felvétele (451-454-ből) (=10/65+67+72)

155. sor Likvid hitelek felvétele (=10/66+71)

156. sor Hosszú lejáratú hitelek felvétele (431-432-ből) (=10/68+69)

157. sor Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása (455-ből) (=10/76)

158. sor Forgatási célú értékpapírok értékesítése (291, 292, 293-ból, 294-ből, 295-ből) (=10/75+80)

159. sor Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (434-ből) (=10/77)

160. sor Hosszú lejáratú értékpapírok értékesítése (933-ból) (=08/14+15+16)

161. sor Hosszú lejáratú külföldi értékpapírok kibocsátása (434-ből) (=10/81)

162. sor Hitelfelvétel külföldről (433) (=10/82+.. .+85)

163. sor Egyéb finanszírozás bevételei (48) (=10/119)

Az értékpapír- és hitelműveletek közé nem tartozó finanszírozás, valamint a kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek összevont tervezésére szolgál, a költségvetési (törvénymellékletben megjelenítendő) bevételektől való elhatárolás érdekében.

164. sor Finanszírozási bevételek

165. sor Finanszírozás összesen

166. sor Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3971, 3972) (=06/107)

167. sor Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (3973, 3974) (=06/118)

168. sor Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4871, 4872) (=10/104)

169. sor Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (4873, 4874) (=10/115)

170. sor Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

A létszám-kategória tartalma a következő: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulására vonatkozó követelményeket érvényesítik.

2. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY

(központi beruházásra, lakásépítésre, lakástámogatásra, feladatfinanszírozásra)

Kitöltési útmutató a "Finanszírozási Alapokmány"-hoz

A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pont hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokra kell kitölteni.

Az Alapokmányon "Feladat" (F), illetve "Központi beruházás" (B) esetén a megfelelő rovatba "X"-et kell beírni.

Az okmányon történt változtatásokat, módosításokat jelezni szükséges. A részfeladat/beruházás lezárását követően - a Rendelet 77. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembe vételével - Záróokmányt kell benyújtani.

Az Alapokmány száma rovatba feladatfinanszírozás esetén a feladat- és részfeladat számot, központi beruházás esetén a beruházási azonosítót két részre - öt plusz négy karakterre - bontva kell beírni. Feladatfinanszírozás esetében kötelező a feladat azonosító szám kitöltése.

1.1. pont A szakmai program megvalósítását célzó részfeladat/beruházás meghatározását tartalmazza. Továbbá kötelező kitölteni a törvénysor ÁHT-T azonosítóját; a költségvetési cím, alcím és jogcím szerinti besorolást.

1.2. pont A költségvetési törvénnyel összhangban töltendő ki. Az okmány sorszámát meg kell adni annak érdekében, hogy a feldolgozás sorrendje biztosított legyen (egyidejű beküldés esetén nagyon fontos).

2.1. pont Az adott részfeladat/beruházás megnevezését kell beírni.

2.2. pont Az Alapokmány módosítása esetén röviden ismertetni kell a módosítás indokát.

2.3. pont Amennyiben a Fejezet a rendelkezési jogot előirányzat-módosítással átengedi a részfeladat közvetlen megvalósítója, a saját, illetve más fejezet intézménye (az elsődleges elszámolás készítője) részére, abban az esetben a kockába "X" betűt kell beírni. Ha a fejezet magának tartja fenn az előirányzat feletti rendelkezési jogosultságot vagy a költségvetési szervnek előirányzat-módosítás nélküli rendelkezési és utalványozási jogosultságot biztosít, a kockát üresen kell hagyni.

Az EU azonosítót kötelező kitölteni a Phare, a Schengen Alap, a TENT-T és egyéb uniós források esetén.

3.1. pont Az elsődleges elszámolási hely rovatba annak a költségvetési szervnek a nevét és intézményi ÁHT-I azonosítóját kell beírni, amelyik a költségvetési előirányzatból közvetlenül részesül.

3.2. pont Az önálló, részben önálló, a részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv vagy a kincstári körön kívüli szervezet nevét, adószámát és bejegyzett székhelyének postai címét kell rögzíteni, amelynek a nevére a számlát kiállítják. Kincstári körön kívüli megvalósító esetén az intézményi ÁHT-I rovatot nem kell kitölteni. Adószám hiányában a Kincstár az engedélyokirat befogadását visszautasítja.

Minősítési kód:

1. Belföldi természetes személy (magánszemély, max. 250 eFt éves nettó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő)

2. Mikrovállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 2 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

3. Kisvállalkozás (50 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 10 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg)

4. Középvállalkozás (250 főnél kevesebb foglalkoztatott, max. 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű nettó árbevétel vagy max. 43 millió eurónak megfelelő forintösszegű mérlegfőösszeg)

5. Az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

6. Nonprofit szervezet államháztartáson belül (pl. Önkormányzat)

7. Nonprofit szervezet államháztartáson kívül (pl. alapítvány, Kht.)

3.3. pont Ha a megvalósító nem azonos a szakmai feladatot megbízás alapján ellátó lebonyolítójával, akkor az Alapokmány ezen pontjában rögzíteni szükséges a lebonyolítással megbízott szervezet nevét, adószámát és címét. Ez esetben a vállalkozási szerződéseket a megvalósító nevében a lebonyolító kötheti.

Minősítési kód: a 3.1 ponthoz hasonlóan töltendő ki.

4.1. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró és aláírásra meghatalmazott személyek nevét kell rögzíteni. Teljesítésigazolásra jogosult személy az, aki a részfeladat megvalósításával kapcsolatos, a kivitelezői számlában szereplő munka elvégzésének megtörténtét igazolja.

4.2. pont A szervezet megnevezését és/vagy a szervezet nevében eljáró utalványozási joggal rendelkező, aláírásra felhatalmazott személyek nevét kell beírni a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Amennyiben az utalványozási jogot a pénzügyminiszter engedélyével államháztartáson kívüli szervezetnek adják át, a pénzügyminiszter engedélyét az első okmány benyújtásakor csatolni kell.

5.1. pont Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet bontását. A függőleges oszlopok az egymást követő években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Ez előző évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni.

Az egyes sorok fogalmi meghatározása:

Az első sor a tartalmazza a részfeladat teljes ráfordításának összegét. A tárgyévet megelőző évek ráfordításai oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi előirányzat oszlopban a kifizetni tervezett előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopokban a következő évek tervezett ráfordításait kell szerepeltetni.

Támogatás sor: tartalmazza a teljes bekerülési költség költségvetési támogatásból megvalósuló részét.

Fejezeti egyéb bevétel sor: a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fejezeti bevétel és a költségvetést érintő fejezeti többletbevétel összegét kell beírni.

Fejezeti maradvány sor: az előző évek fejezeti (támogatási és bevételi) maradványát tartalmazza.

Intézményi maradvány sor: az előző évek intézményi maradványát kell feltüntetni, melyhez kapcsolódóan az előirányzat-módosítást intézményi hatáskörben kell végrehajtani.

Intézményi bevétel sor: itt kell rögzíteni az intézmény tárgyévi saját bevételét. Amennyiben az intézmény előirányzat-felhasználási keretszámlájára folyik be, az intézménynek 006/005 KTK-val át kell utalni a fedezetet a feladatfinanszírozási számlájára.

Körön kívüli megvalósítók saját forrása sor tartalmazza a törvényi sor előirányzatát nem növelő, a külső köri megvalósító által a lebonyolítási számlára beutalt saját forrás hozzájárulást.

Az ezt követő sorok tartalmazzák az uniós támogatások összegét, a tényhelyzethez igazodóan külön megnevezve a PHARE, a Schengen Alap, az Átmeneti támogatás, a TEN-T és a fentiekben nem nevesített egyéb a fejezetnél előirányzatosítandó forrásokat.

5.2. pont Amennyiben a részfeladat több forrásból valósul meg, a források igénybevételi sorrendjét vagy a kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos arányát lehet meghatározni.

Amennyiben a források igénybevételi sorrendjét vagy a kifizetésenkénti forrásmegosztás százalékos arányát a jóváhagyó nem határozza meg, arra az átutalási megbízásokon kell hivatkozni.

6.1. pont Ide kell beírni az adott fejezeti kezelésű előirányzatról biztosított kiadási és bevételi előirányzatokat előirányzati csoportonként és kiemelt jogcímenként. Ennek egyezni kell az 5.1. pont soraiban, a tárgyévi előirányzat oszlopban feltüntetett ÁHT-T-n előirányzatosított források együttes összegével.

6.2. pont Itt szerepelnek előirányzat módosítással nem járó részfeladat esetén a tárgyévi finanszírozható költségek (a felhasználás összetételét a fejezet írja elő), illetve előirányzat módosítással járó részfeladat esetén csak az ÁHT-T-n nem előirányzatosított források összegei jogcímenkénti bontásban (dologi, bér, stb.). A finanszírozható költségeket - új részfeladat jóváhagyásakor - a Fejezet illetve a jóváhagyó szerv a hagyományos (az előbb felsorolt) rovati megbontás mellett, tételes létesítményjegyzék, vagy részletes szakmai előírás alapján tovább részletezheti.

7. pont Amennyiben az engedélyező a feladat megvalósítása érdekében az előleg folyósításáról intézkedik, a kockába "X" betűt kell beírni, és a jogszabályra való hivatkozás kitöltése kötelező. Ha előleg nem folyósítható a kockát üresen kell hagyni. Költségvetési szerv részére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - előleg nem folyósítható.

8. pontba A részfeladat kezdésének és befejezésének tervezett határidejét, valamint a befejezést követő pénzügyi elszámolás végső határidejét (az elszámolás és az átutalási megbízás Kincstárhoz való beérkezésének végső határideje) kell beírni (év, hónap, nap).

9. pont A Rendelet VIII. fejezetének hatálya alá tartozó, e rendelet 7. sz. melléklete szerinti törvényi sor esetén "X" betű rögzítése kötelező.

Az engedélyokirat aláírója - a jogosultsági kód birtokosa - az a kötelezettségvállaló személy lehet, akit a jóváhagyó az előirányzat felett rendelkező személyként a fejezeti eljárási rendben megjelölt. Az ellenjegyző a Fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet.

Amennyiben az előirányzatot más fejezetnek adják át, az átadó és átvevő fejezet által is aláírt Alapokmánnyal kell rendelkeznie a beküldőnek. A Kincstár által befogadott és visszaigazolt Finanszírozási Alapokmány egy másolati példányát a benyújtó köteles a megvalósító részére megküldeni.

FINANSZÍROZÁSI ALAPOKMÁNY ISPA FORRÁSBÓL/KOHÉZIÓS ALAPBÓL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ PROJEKTEKRE"

Kitöltési útmutató a "Finanszírozási Alapokmány ISPA forrásból/Kohéziós Alapból származó támogatással megvalósuló projektekre" elnevezésű okmányhoz

A Finanszírozási Alapokmányt a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 70. § (1) bekezdés d) pontjában megnevezett Kohéziós Alap (2004. április 30-ig: ISPA támogatással megvalósuló programok) fejezeti kezelésű előirányzatokra kell kitölteni.

2009. évtől a Finanszírozási alapokmány Kincstárhoz történő benyújtása elektronikus formában történik a www.allamkincstar.gov.hu (e-adat menüikon) weboldalon keresztül.

Az elektronikus beküldéshez kapcsolódó megjegyzések:

Általános információk

Elektronikus úton való beküldéshez a fejezet számára a Kincstár Informatika egy "belépési nevet" és "jelszót" regisztrál a http://eadat.allamkincstar.gov.hu (ftp file feltöltéssel kétirányú) szerveren a megbízott beküldő személyek számára.

Az Alapokmány mentése kizárólag az "ELLENŐRZÉS + MENTES" gombbal generálhat elektronikusan jól beküldhető file nevet, amelyet nem szabad átnevezni. A hibák megelőzése érdekében a Kincstár honlapján elérhető legfrissebb, legnagyobb verzió (ver...xls) számú üres Excel file töltendő le!

A Kincstár iktatószámmal ellátott Alapokmány befogadását, vagy elutasítását igazolja vissza.

Az elektronikusan beérkezett alapokmányokat a Kincstár alapvető hiányosságok, logikai-számszaki hibák esetén, még feldolgozás előtt, egyszerűsített hibaüzenettel visszaküldi!

Módosító, záró és tárgyévi első okmány esetén kötelező a már visszaigazolt Alapokmány szám megadása is. Üresen hagyott cellát a Kincstár hibaként, vagy új okmányként kezeli! A még kitöltetlen cellák is hibát okoznak!

Elsőként jelölni kell, hogy "Módosított" vagy "Új, vagy tárgyévi első" vagy "Záró" okmányról van szó, majd a kitöltést a sárga és rózsaszín cellákban a hibaüzenetek megszűnéséig folytatni kell!

- A sárga cellák kitöltése kötelező!

- A rózsaszín cellákból kötelező választani, vagy a kitöltés tartalmától válhatnak kötelezően kitöltendő cellává (sárga színre vált).

- A zöld cellákban lehetségesek további adatok, melyek feltételesen kötelezőek!

- A piros cellák hibaüzenetek.

- A szürke háttérben található cellákba ne írjon!

Az Alapokmány kitöltési útmutatója:

Az Alapokmány fejrésze alatti sorokban kell jelölni a beküldés célját (módosítás, új vagy tárgyévi első, zárás) és a projekt azonosítószámát (új projekt bejelentése esetén a projektazonosító számát a Kincstár adja meg).

1. pont: A projekt megnevezését és törvényi címrendet kell rögzíteni. A törvényi sor ÁHT azonosítója rovatba a PM által a törvényi sorra vonatkozóan megadott ÁHT-T azonosító számot kell beírni. Az okmány sorszámát meg kell adni annak érdekében, hogy a feldolgozás sorrendje biztosított legyen (egyidejű beküldés esetén nagyon fontos).

2. pont: A Fejezet itt rendelkezik - figyelembe véve a Rendelet 74. § (2) bekezdésében foglaltakat -azokról a személyekről, akik a kötelezettségvállalásra jogosultak, vagyis az Alapokmány aláírására jogosultságot kapnak.

3. pont: Az adott szakmai feladat rövid ismertetése.

A tárgyévet követő évek tervezési pénzneme: választhat, hogy a tárgyévet követő évek adatait euróban (8. pont táblázata), vagy forintban (10. pont táblázata) adja meg. A választás szerint kitöltött adatok automatikusan átemelődnek a másik táblázatba a kitöltő által első lépésként megadott árfolyamon (árfolyam 200-350 Ft/EUR között választható). A számított adatokban történő változtatás esetén a táblázat közötti kapcsolat megfordul. Az EU azonosító kitöltése kötelező!

4. pont: Az intézmény, vagy a fejezet "kvázi" államháztartási azonosító (ÁHT-I) számának megadása kötelező.

5. pont: A projekt megvalósítója a szakmai feladat kivitelezése érdekében az illetékes döntéshozó által meghatározott intézmény vagy egyéb gazdálkodó szervezet. Több megvalósító tevékenységének összehangolása esetén e pontban tüntetendők fel a pénzügyi elszámolások koordinálásáért felelős gesztor adatai.

Az intézmény, vagy a fejezet "kvázi" államháztartási azonosító számát meg kell adni. Kincstári körön kívüli szervezet (vállalkozás, önkormányzat stb.) esetén üres cella!

6. pont: Ha a megvalósító a feladat szakmai, illetve pénzügyi kivitelezése, összehangolt megvalósítása érdekében az építési-műszaki munkák lebonyolításában megbízás alapján közreműködő szervezet tevékenységét veszi igénybe, annak adatait e pontban kell feltüntetnie. A lebonyolítási szerződést a Kincstárhoz postai úton kell eljuttatni.

7. pont: Teljesítésigazolóként a szervezet megnevezését és a szervezet nevében eljáró, szakmailag felelős személyek neveit kell rögzíteni, akik a részfeladat elvégzésének leigazolására jogosultak, s az igazolás tartalmáért felelősséggel tartoznak.

7.1. pont: Utalványozásra jogosultként a megvalósító szervezet nevében eljáró, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozni jogosult személyek nevét kell beírni.

8. pont (táblázat): Itt kell rögzíteni a részfeladat végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet bontását. A függőleges oszlopok az egymást követő években a részfeladatra fordítható összegeket, a vízszintes sorok azok forrásnemenkénti részletezettségét tartalmazzák. Ez előző évek ráfordítása oszlopban a ténylegesen kifizetett összegeket, a tárgyévi ráfordítás oszlopban az aktuális előirányzatokat, a következő évek ráfordításai oszlopban a tervezett ráfordításokat kell szerepeltetni

.A 8. tábla és 10. tábla összhangját biztosítani kell. A tárgyévi és a korábbi évek adatait be kell rögzíteni mindkettő táblázatba (eurós, illetve forintos adatok), melyekből a program átlagárfolyamot számol (10. táblázat alján látható). Amennyiben ezen átlagárfolyam nem esik a 200-350 Ft/EUR közötti tartományba, akkor a kitöltés hibás (a megadott intervallumot a Kincstár folyamatosan karbantartja). A következő évekre vonatkozó adatok kitöltése előtt az árfolyam választandó (lásd 3. pontban leírtakat), amely árfolyammal az egyik táblázatban megadott adatok átemelődnek a másikba. Záró okmány esetén az érintett forrásoknál a kifizetési tényadatokat kell megadni. Záróokmányban már KA(ISPA) megelőlegezési soron adat nem szerepelhet, azaz záróokmányt csak a megelőlegezett források rendezését követően lehet benyújtani A megelőlegezett források visszatérülésének árfolyamváltozásból származó veszteségét az "Árfolyamveszteség" sorába kell megadni.

EU támogatás: A projektre jóváhagyott uniós támogatás összege.

KA (ISPA) megelőlegezési: .EU forrás hiánya esetén költségvetési támogatásból, maradványból tárgyévre tervezhető előirányzat. Záró alapokmány esetén kötelező elszámolni, és az árfolyamveszteséget külön megadni.

Költségvetés támogatás: Az adott év(ek)ben a fejezet által jóváhagyott költségvetési támogatás tény, illetve tervezett összege.

Költségvetési támogatás maradvány: Az előző év(ek) költségvetési támogatásainak fel nem használt maradvány forrása a lebonyolító fejezettől.

Fejezeti bevétel: A Kohéziós Alap (KA) társfinanszírozási forrásaként a szakmai program megvalósítója vagy egyéb hazai pénztulajdonos által az érintett fejezet KA előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalt, pénzügyi fedezet tartozik ebbe a kategóriába.

Fejezeti bevétel maradvány: a tárgyévben a KA előirányzat-felhasználási keretszámlájára beutalt, s a tárgyév december 31. napjáig ténylegesen fel nem használt pénzügyi fedezet a tárgyévet követő évben bevétel maradványként veendő figyelembe.

Saját forrás, hitel: Önkormányzatok, közreműködők saját, vagy hitelfelvételből származó forrása. Nem ÁHT-T-s (kék színnel jelölve), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás.

EU által el nem ismert külső: EU által el nem ismert kiadások körön kívüli forrásból fedezett összege. Nem ÁHT-T-s (kék színnel jelölve), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás.

EU által el nem ismert ktgv.: EU által el nem ismert kiadások költségvetésből (költségvetési támogatás, támogatási maradvány, fejezeti bevétel, bevételi maradvány) biztosított összeg.

ÁFA megelőlegezés: Jogszabályi felhatalmazás alapján tervezhető. Nem ÁHT-T-s (kék színnel jelölve az elektronikus okmányban), a fejezet szempontjából nem előirányzatosított forrás, .

Árfolyamveszteség: Uniós források megelőlegezésének visszatérítésekor az árfolyamváltozásokból adódó veszteség. Záró alapokmány esetén kötelező cella.

8.1 pont: A pénzügyi megállapodásban jóváhagyott, ennek alapján a támogatási szerződésben meghatározott %-os arányokat kell megadni.

8.2 pont: A teljes ÁFA (100%) forrásainak kódszámát a szakmai program uniós tárgyalásainak eredményével összhangban kell e sorban szerepeltetni %-os bontásban!

9. pont: (táblázat) a megvalósítás tárgyévi ütemének kiemelt kiadási-előirányzatonkénti és bevételi jogcímenkénti bontását kell részletezni.

• A 9. tábla adatainak csak a 10. (forintos) tábla adataival kell összhangban lenni.

• A fejezetnél előirányzatosított jogcímekkel azonosan kell kitölteni.

• A elektronikus okmány hibafüggvények csak a beírt adatok és jelölők szokásos összefüggéseit vizsgálják, számolják és hibát okoznak a még hiányzó adatok is. Lehet ettől eltérően jó és hibás alapokmány a beküldést követő további kincstári ellenőrzések alapján.

10. pont: A 8-as pontban leírtaknak megfelelően kell kitölteni

10.1 pont: Az Alapokmány mellékleteként benyújtható, a kincstári finanszírozás során az ellenőrzés hatékonyságát támogató három lehetséges csatlakozó dokumentum közül ténylegesen csatolt bizonylat a a -be tett x jelzés feltüntetésével. A kincstári feldolgozás érdekében itt összevont, egyszerűsített tárgyévi adatok is megadhatók, melyek a kifizetésekkel beazonosíthatók kell, hogy legyenek.

11. pont: Előleg vehető igénybe, ha ezt az adott szakmai programra is vonatkozó hazai jogszabály vagy hatályos nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

12. pont: A projekt megkezdésének dátuma építési tevékenységgel együtt járó feladat esetén az építési naplóba történő első bejegyzés, beszerzések esetén az első gép-műszer megrendelés időpontjával - illetve a kettő közül a korábbi időpont figyelembevételével - határozható meg. Egyéb szakmai feladat esetén a megvalósítás érdekében megkötött első szerződés időpontja az irányadó. A projekt befejezésének határideje az építési napló lezárásának időpontjával, építési-kivitelezési munkával együtt nem járó feladatok esetében a feladat megvalósítása érdekében kötött szerződésekben szereplő határidők közül a legkésőbbi időpontjával azonos. A pénzügyi elszámolás időpontja - az esetleges peres eljárás kivételével - az utolsó fizetési kötelezettség teljesítésének dátuma.

13. pont: A 7. számú melléklet szerinti törvényi sorok esetében "X" betű rögzítése kötelező. A Alapokmányok terhére kifizetés addig nem teljesíthető, amíg a döntéshozók, előirányzat-kezelők a 90. § (3) bekezdése alapján a 8/b. számú mellékletében meghatározott adatokat a Kincstárhoz el nem juttatták.

14. pont: A kifizetés dokumentumai között sorolandók fel azon dokumentumok, amelyek a rendeletben előírtakon felül a jóváhagyó kifizetés feltételéhez előír.

A Alapokmány Jóváhagyója a fejezet felügyeletét ellátó személy vagy annak meghatalmazottja. A Kötelezettségvállaló személy az, akit a fejezeti gazdálkodási, kötelezettségvállalási és utalványozási szabályokat összefoglaló miniszteri utasításban vagy szabályzatban megjelölnek. Az Ellenjegyző a fejezet utalványozási rendjében rögzített személy lehet.

Az Alapokmányt, illetve módosításait a fejezet által szabályozottak szerint kell az arra jogosultaknak benyújtani. Az Alapokmány újbóli benyújtására csak a 73. § (7) bekezdésében foglalt változások esetén van szükség, egyéb esetekben elégséges a módosításokat a Kincstár Támogatásokat Közvetítő Főosztályára küldött hivatalos levélben jelezni.

A Kincstár által nyilvántartásba vett és visszaigazolt Alapokmányt a benyújtó köteles a megvalósító részére eljuttatni.

SZERZŐDÉSBEJELENTÉS

Kitöltési útmutató a Szerződésbejelentéshez

A Szerződésbejelentés elnevezésű formanyomtatványt az előirányzat-átadással megvalósuló szakmai programok (feladatfinanszírozási részfeladatok, központi beruházások, Kohéziós Alapok) esetében a megvalósító intézmények nyújtják be a Magyar Államkincstárhoz (1054 Budapest, Hold u. 4.). Nem előirányzat-átadásos részfeladat/központi beruházás esetében a külső (azaz államháztartáson kívüli) megvalósítók (beruházók) az illetékes Költségvetési Fejezet útján nyújthatják be a kitöltött formanyomtatványokat. A Szerződésbejelentések beküldésére/benyújtására minden esetben a Kincstárnál előzetesen bejelentett személyek jogosultak. A Szerződésbejelentést, illetve annak esetleges módosítását a szerződéskötést, kötelezettségvállalást követő 8 munkanapon belül kell megtenni a Kincstárhoz (lásd a 217/1998 Korm. rendelet 76. §.(2)bekezdését). Amennyiben a Szerződésbejelentés megtétele után annak alapvető feltételeiben változás, módosulás áll be (pl. összegváltozás, a kötelezettségvállalás tárgya, tartalma változása, stb), úgy a bejelentés módosítását be kell nyújtani a szerződésszámra való hivatkozással a formanyomtatványon a fenti módon a Kincstárhoz, feltűntetve abban a bekövetkezett változásokat (lásd a magyarázatot a kitöltési rovatokhoz).

A Szerződésbejelentés formanyomtatvány tetején a projekt jellegének megfelelően kiválasztva X-el kell megjelölni a "Kohéziós alap (volt ISPA)", "Feladat"(finanszírozás), vagy "Központi beruházás" kockát. A Szerződésbejelentés sorszámát meg kell adni annak érdekében, hogy a feldolgozás sorrendje biztosított legyen (egyidejű beküldés esetén nagyon fontos). "Megvalósító, szerződő fejezet/intézmény" mezőbe a Finanszírozási Alapokmány 3.2. pontjában feltüntetett Megvalósító/beruházó nevét, pontos címét (postai irányítószámmal), bankszámlaszámát.

Az államháztartási egyedi (intézményi) azonosítószámát (ÁHT-I) kell a megfelelő rovatba beírni. Államháztartási körön kívüli megvalósító esetén az ÁHT-I rovatba az előirányzattal rendelkező fejezet "kvázi" ÁHT-I azonosítóját kell szerepeltetni.

A "Szerződés-kötelezettségvállalás tárgya, megnevezése, tartalma" mezőbe a bejelentendő szerződéskötelezettségvállalás tárgyát, elnevezését (az elvégzendő munka, illetve a kötelezettségvállalás összefoglaló adatait) kell beírni.

A "Szerződés kelte" rovatba a szerződés aláírásának, megkötésének dátumát, a "Szerződés száma" rovatba pedig annak számát (nyilvántartási számát, iktatószámát) kell beírni.

A "Kezdés dátuma" rovatba a szerződés szerinti kötelezettségvállalás, illetve munka kezdési határidejét (ezen belül építéssel járó munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés időpontját, hazai vagy import gépműszer beszerzés esetén az első megrendelés feladásának, illetve visszaigazolásának dátumát) kell feltűntetni. A "Befejezés dátuma" rovatba a szerződés-kötelezettségvállalás megszűnése dátumát, illetve a szerződés szerinti munka befejezésének tervezett határidejét (azt a dátumot, amikor a beruházás/részfeladat pénzügyi elszámolása, illetve üzembe helyezése teljes körűen megtörténik) kell beírni.

Az "Előadó" rovatba a megvalósító intézmény vagy fejezet azon munkatársának nevét és telefonszámát kell beírni, aki szükség esetén érdemben tud felvilágosítással szolgálni a szerződés-bejelentéssel kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Az ezt követő rovatba az államháztartási egyedi (törvényi) azonosítószámot (ÁHT-T) kell beírni, amelynek egyeznie kell a vonatkozó Alapokmányban feltüntetett ÁHT-T számmal. A "Módosítások indoklása" sorba a már bejelentésre került szerződés, kötelezettségvállalás módosítása, változása esetén, fel kell tüntetni a módosítás okát, indokát.

A "Feladat/részfeladat, beruházás azonosító száma" sorba a Finanszírozási Alapokmánynak a Magyar Államkincstár részéről történt visszaigazolásában szereplő feladat/részfeladat, illetve beruházás azonosító számát kell megjelölni.

A "Létesítményjegyzék, résztevékenység(munka) azonosító" sorba a Finanszírozási Alapokmányhoz esetlegesen csatolt létesítménysoros megbontás kapcsán annak a létesítménysornak a megjelölése szükséges, amelyhez a bejelentendő szerződés, kötelezettségvállalás kapcsolódik.

A formanyomtatvány vastag vonallal bekeretezett része (A-tól K pontig) kitöltésének leírása:

A "Teljes, többéves bruttó összege (Ft)" sorba a szerződés, kötelezettségvállalás teljes kivitelezési időtartama alatt tervezett, az áfa-t is tartalmazó pénzügyi ellenérték összegét kell feltüntetni. (A pont)

A "Tárgyévet megelőző évek összevont bruttó kifizetése (Ft)" sorban a bejelentett szerződés, kötelezettségvállalás terhére a tárgyévet megelőző kivitelezési időszak kifizetéseinek halmozott összegét kell beírni (ÁFA-val együtt számított) bruttó értékben. (B pont)

A "Teljes összegből tárgyévi bruttó összeg (Ft)" sorban a szerződés, kötelezettségvállalás alapján meghatározott pénzügyi vonzat tárgyévi ütemét kell szerepeltetni, bruttó összegben. (C pont) A "Teljes összegből tárgyévi külső forrás nélküli (Ft)" sorban a szerződésnek, kötelezettségvállalásnak az államháztartáson kívüli szervezetek pénzügyi hozzájárulása nélkül számított tárgyévi forint összegét kell szerepeltetni, bruttó értékben. (D pont)

A "Teljesből a tárgyévet követő év bruttó összege (Ft)" sorba a szerződés, kötelezettségvállalás szerinti teljes vállalási összegből a tárgyévet követő évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (E pont) A "Tárgyévet követő második év bruttó összege (Ft)" sorba a szerződés, kötelezettségvállalás szerinti teljes vállalási összegből a tárgyévet követő második évre ütemezett összeget kell beírni, bruttó értékben. (F pont)

A "Tárgyévet követő harmadik évtől bruttó összevontan (Ft)" sorba a szerződés, kötelezettségvállalás teljes vállalási összegéből a kivitelezés harmadik évétől még hátralévő időszakban várható kifizetések összegét kell beírni halmozottan, bruttó értékben. (G pont)

A "Máshol, más forrásból kifizetett többéves összeg (Ft)"sorban értelemszerűen az egyéb forrásból származó, kifizetett többéves összeget kell feltűntetni. (H pont)

A "Tárgyévi bruttó összeg módosítása (C pont) (Ft)" sor alatti rész (I, J és K pontok) kitöltése (csak a Szerződésbejelentés módosítása esetén):

(I pont) A "Visszaigazolt összeg" szerepeltetésére szolgáló adatmezőt a Kincstár által korábban visszaigazolt Szerződésbejelentés C pontja alapján, kell kitölteni.

(J pont) Az "Emelés (+)/ Csökkenés (-)" sorba a szerződés, kötelezettségvállalás módosítása esetén a vállalási összeg emelését, vagy csökkenését meghatározó értéket kell beírni, bruttó értékben.

(K pont) A "Módosított összeg" sorba a "Visszaigazolt összeg" és az "Emelés (+)/Csökkenés (-)" sorokba írt összeg eredményeként számított forintértéket kell feltüntetni.

A "Szerződés(bejelentés) folyószáma" mező első kockájában az ún. rovatszámot kell feltüntetni, a következő besorolási lehetőségek kiválasztásával:

1 = építés

2 = belföldi gépvásárlás

3 = import gépbeszerzés

4 = egyéb

5 = fogyóeszköz/első készlet

6 = gyűjtős tétel

9 = üzemgazdasági beruházás

A mező második, harmadik és negyedik karaktere az adott rovatszámon belüli folyamatos sorszám jelölésére szolgál. Ezt a sorszámot a nyilvántartásba vételkor a Kincstár adja, és a Szerződésbejelentésre történő későbbi hivatkozások során (pl. az átutalási megbízások benyújtásakor) ezt a sorszámot mindig fel kell tüntetni a Feladat/részfeladat, beruházási azonosítószám után a közlemény rovatban.

Ún. gyűjtős tételként kell szerepeltetni azon kötelezettségvállalásokat, amelyek nem előzetes és tételes szerződéskötésen alapulnak, hanem pl. ún. szabadkézi vásárláshoz vagy egyéb, kisösszegű egyedi kötelezettségvállaláshoz kapcsolódnak.

A "Kincstár iktatószáma" mezőt, a "Magyar Államkincstár visszaigazolása, vagy az informatikai(hiba)üzenete" sort, valamint a, "Dátum" és "Referens" mezőket a Kincstár Támogatásokat Közvetítő Főosztály Feladatfinanszírozási Osztálya tölti ki és írja alá. Ide a bejelentő semmit nem írhat.

Az "Ügyfél iktatószám" benyújtó szerv általi dokumentum nyilvántartási számot, bizonylat sorszámot kell szerepeltetni.

A formanyomtatványon be kell gépelni a beküldésre jogosult személy/személyek nevét, akik a Kincstárnál bejelentettek. A "Dátum" rovatban a Szerződésbejelentés formanyomtatvány kiállításának időpontját kell szerepeltetnie a benyújtónak.

A formanyomtatvány jobb oldalán a "Vállalkozó, szolgáltató neve, címe" mezőbe a szerződés szerinti vállalkozó, szolgáltató nevét, pontos címét (postai irányítószámmal), bankszámlaszámát és adószámát kell beírni.

A "Kötelezettségvállalás tárgyévi kiadási ütemezése, (külső forrás nélkül Ft)" sor alatti rovatban a költségvetési "Jogcímkódot" (kiadási kötelezettségvállalási rovat megjelöléseként a KTK, a kiadási kincstári tranzakciós kód (pl. központi beruházás-24) első két számjegyét kell beírni.

A "Dátum" rovatban a tervezett kifizetés dátumát - a szerződésben foglalt, a pénzügyi ütemezéssel összhangban -, év-hó-nap megjelölését kell feltűntetni, valamint a kifizetés "Összegét" kell beírni. A sorokban az államháztartáson kívüli szervezetek (megvalósítók) pénzügyi hozzájárulása, vagyis az ún. külső forrás nélküli éves pénzügyi ütemet kell a kiadási rovatok között megbontani. Az ütemek forintösszegének a Szerződésbejelentés, illetve annak módosítása esetén is meg kell egyeznie a "Teljes összegből tárgyévi külső forrás nélkül (D pont)" sorban szereplő forintösszeggel.

A szerződéses kötelezettségvállalás fogalmát az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet szerint kell alkalmazni.

A Szerződésbejelentésnek, illetve azok módosításának elektronikus úton való megküldése esetén a bejelentést alátámasztó csatolandó dokumentumokat (mellékleteket) legkésőbb az ahhoz kapcsolódó első átutalási megbízásig kell benyújtani a Kincstárhoz.

3. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[7. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Összehangolás szabályai alá tartozó előirányzatok

4. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[10/a. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Az önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások nettó finanszírozásának ütemezése

5. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[10/b. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A nettó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

6. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[10/c. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

7. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[11. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

80. űrlap: ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI JELENTÉS

Az űrlap a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik költségvetési előirányzatainak összefoglalására és év közben a költségvetés alakulására vonatkozóan jogszabályban előírt negyedéves jelentés-készítésére szolgál. Adatai tervezéskor a bevételeket és kiadásokat részletező más űrlapok adataiból származnak az alábbi űrlap-sor hivatkozások szerint:

(A háztartások befizetéséből származó bevételek között a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók teljesítését kell kimutatni.)

1. sor: Rendszeres személyi juttatás (02/09)

2. sor: Nem rendszeres személyi juttatás (02/42)

3. sor: Külső személyi juttatások (02/48)

4. sor: Személyi juttatások (02/49) (01+02+03)

5. sor: Társadalombiztosítási, munkaadói járulék, táppénz-hozzájárulás és korkedvezmény-biztosítási járulék (02/50+51+52+54+55+56)

Itt kell szerepeltetni a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített munkaadói járulék befizetéseket, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak teljesített járulék-és hozzájárulás fizetéseken kívül az államháztartáson kívüli társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzájárulásokat is.

6. sor: Egészségügyi hozzájárulás (02/53)

7. sor: Dologi kiadások áfa nélkül (03/46-03/38)

8. sor: Dologi kiadások áfája (03/38)

9. sor: Különféle költségvetési befizetések (Előző évi maradvány visszafizetése nélkül) (03/54-03/47)

10. sor: Előző évi maradvány visszafizetése (03/47)

11. sor: Egyéb folyó kiadások (kivéve kamatkiadások, követelés elengedés, tartozásátvállalás és különféle költségvetési befizetések) (03/60+03/64)

12. sor: Támogatásértékű működési kiadás központi költségvetési szervnek (04/04)

13. sor: Támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak hazai programokra (04/05)

14. sor: Támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (04/06)

15. sor: A 13. és 14. sorba nem tartozó támogatásértékű működési kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (04/07)

16. sor: Támogatásértékű működési kiadás társadalombiztosítási alapok kezelőinek (04/08)

17. sor: Támogatásértékű működési kiadás elkülönített állami pénzalapnak (04/09)

18. sor: Támogatásértékű működési kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/10)

19. sor: Támogatásértékű működési kiadás többcélú kistérségi társulásnak (04/11)

20. sor: Támogatásértékű működési kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (04/12)

21. sor: Támogatásértékű működési kiadások (4/13) (12+...+20)

22. sor: Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (04/14)

23. sor: Támogatásértékű működési kiadások összesen (21+22) (04/15)

24. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek (04/40)

25. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (04/41)

26. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak (04/42)

27. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak (04/43)

28. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/44)

29. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak (04/45)

30. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (04/46)

31. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen (04/47) (24+.+30)

32. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás központi költségvetési szervnek (04/48)

33. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (04/49)

34. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás társadalombiztosítási alapnak (04/50)

35. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás elkülönített állami pénzalapnak (04/51)

36. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/52)

37. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás többcélú kistérségi társulásnak (04/53)

38. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (04/54)

39. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás összesen (04/55) (32+.+38)

40. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása összesen (04/56) (31+39)

41. sor: Működési célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/58)

42. sor: Működési célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/59)

43. sor: Működési célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/60-ból)

44. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/60-ból)

45. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/60-ból)

46. sor: Működési célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (44+45)

47. sor: Működési célú, a 44. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/60-ból)

48. sor: Működési célú, a 45. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/60-ból)

49. sor: Működési célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (04/60) (43+46+...+48)

50. sor: Működési célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (04/61)

51. sor: Működési célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek (04/62)

52. sor: Működési célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek (04/63)

53. sor: Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (04/64) (41+42+49+...+52)

54. sor: Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (04/65)

55. sor: Működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (04/66) (53+54)

56. sor: Társadalom-, szociálpolitikai és egyéb juttatás, támogatás (04/89)

57. sor: Ellátottak pénzbeli juttatásai (04/95)

58. sor: Pénzforgalom nélküli kiadások (06/67)

59. sor: Egyéb működési célú támogatások, kiadások (23+55+...+58)

60. sor: Kamatkiadások (03/63)

61. sor: Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadásai (03/65)

62. sor: Működési kiadások összesen (04+...+11+59+60+61)

63. sor: Felújítás (05/06)

64. sor: Intézményi beruházási kiadások ÁFA nélkül (05/13)

65. sor: Beruházások áfája (05/27+31)

66. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás központi költségvetési szervnek (04/16+26)

67. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak hazai programokra (04/17+27)

68. sor: Támogatásértékű beruházási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (04/18+28)

69. sor: A 67. és 68. sorba nem tartozó támogatásértékű felhalmozási kiadás fejezeti kezelésű előirányzatnak (04/19+29)

70. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás társadalombiztosítási alapok kezelőinek (04/20+30)

71. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás elkülönített állami pénzalapnak (04/21+31)

72. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás helyi önkormányzatoknak és költségvetési szerveinek (04/22+32)

73. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás többcélú kistérségi társulásnak (04/23+33)

74. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadás országos kisebbségi önkormányzatoknak (04/24+34)

75. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadások (04/36) (66+...+74)

76. sor: Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre (04/37)

77. sor: Támogatásértékű felhalmozási kiadások összesen (04/38) (75+76)

78. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás non-profit szervezeteknek (04/67+74)

79. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás háztartásoknak (04/68+75)

80. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás pénzügyi vállalkozásoknak (04/69-ből+76-ból)

81. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/69-ből+76-ból)

82. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/69-ből+76-ból)

83. sor: Felhalmozási célú, a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti pénzeszközátadás egyéb vállalkozásoknak (81+82)

84. sor: Felhalmozási célú, a 81. sorba nem tartozó pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/69-ből+76-ból )

85. sor: Felhalmozási célú, az 82. sorba nem tartozó pénzeszközátadás nem önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásoknak (04/69-ből+76-ból)

86. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás vállalkozásoknak (80+83+.+85)

87. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás az Európai Unió költségvetésének (04/70+77)

88. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek (04/71+78)

89. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadás egyéb külföldinek (04/72+79)

90. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre (04/81) (78+79+86+.+89)

91. sor: Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre (04/82)

92. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre összesen (04/83) (90+91)

93. sor: Felhalmozási kiadások (63+64+65+77+92)

94. sor: Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre (06/17)

95. sor: Támogatási kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre (06/43)

96. sor: Támogatási kölcsönök törlesztése államháztartáson belülre (06/60)

97. sor: Pénzügyi befektetések kiadásaiból részesedések vásárlása (05/34)

98. sor: Felügyelet alá tartozó költségvetési szerveknek folyósított támogatás (04/03)

99. sor: Kiadások (40+62+93+.+98)

100. sor: Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel (07/04)

101. sor: Egyéb saját bevétel (07/14)

102. sor: ÁFA bevételek, visszatérülések (07/20)

103. sor: Hozam- és kamatbevételek (07/24)

104. sor: Gépjárműadó (16/15)

105. sor: Luxusadó (16/16)

106. sor: Helyi adók (16/11)

107. sor: ebből:Építményadó (16/02)

108. sor: Telekadó (16/03)

109. sor: Vállalkozók kommunális adója (16/04)

110. sor: Magánszemélyek kommunális adója (16/05)

111. sor: Idegenforgalmi adó tartózkodás után (16/07)

112. sor: Idegenforgalmi adó épület után (16/08)

113. sor: Iparűzési adó állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység után (16/09)

114. sor: Iparűzési adó ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után (16/10)

115. sor: Illetékek (16/01)

116. sor: Személyi jövedelemadó (16/13+14)

117. sor: Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó (16/17)

118. sor: Egyéb átengedett adók, adójellegű bevételek (16/18)

119. sor: Talajterhelési díj (16/24)

120. sor: Helyi adókhoz kapcsolódó pótlékok, bírságok, önkormányzatokat megillető bírságok és egyéb sajátos bevételek (16/12+20+...+23+25) [vagy 11/05]

121. sor: Előző évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések összesen (09/45)

122. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtől (09/46)

123. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (09/47)

124. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól (09/48)

125. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól (09/49)

126. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (09/50)

127. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól (09/51)

128. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (09/52)

129. sor: Előző évi működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (09/53) (122+.+128)

130. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel központi költségvetési szervtől (09/54)

131. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel fejezeti kezelésű előirányzattól (09/55)

132. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel társadalombiztosítási alaptól (09/56)

133. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel elkülönített állami pénzalaptól (09/57)

134. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (09/58)

135. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel többcélú kistérségi társulástól (09/59)

136. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (09/60)

137. sor: Előző évi felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (09/61) (130+...+136)

138. sor: Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel összesen (09/62) (129+137)

139. sor: Támogatásértékű működési bevétel központi költségvetési szervtől (09/07)

140. sor: Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól hazai programokra (09/08)

141. sor: Támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (09/09)

142. sor: A 140. és 141. sorba nem tartozó támogatásértékű működési bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól (09/10)

143. sor: Támogatásértékű működési bevétel társadalombiztosítási alaptól (09/11)

144. sor: Támogatásértékű működési bevétel elkülönített állami pénzalaptól (09/12)

145. sor: Támogatásértékű működési bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (09/13)

146. sor: Támogatásértékű működési bevétel többcélú kistérségi társulástól (09/14)

147. sor: Támogatásértékű működési bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (09/15)

148. sor: Támogatásértékű működési bevételek (09/16) (139+...+147)

149. sor: Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések (09/17)

150. sor: Támogatásértékű működési bevétel összesen (148+149) (09/18)

151. sor: Működési célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektől (07/25)

152. sor: Működési célú pénzeszközátvétel háztartásoktól (07/26)

153. sor: Működési célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól (07/27-ből)

154. sor: Működési célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (07/27-ből)

155. sor: Működésisi célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (07/27-ből)

156. sor: Működési célú pénzeszközátvétel a 154. és 155. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól (07/27-ből)

157. sor: Működési célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól (07/27) (153+...+156)

158. sor: Működési célú pénzeszközátvétel az Európai Unió költségvetéséből (07/28)

159. sor: Működési célú pénzeszközátvétel kormányoktól és nemzetközi szervezetektől (07/29)

160. sor: Működési célú pénzeszközátvétel egyéb külföldi forrásból (07/30)

161. sor: Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről (07/31) (151+152+157+.+160)

162. sor: Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről (07/32)

163. sor: Működési célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről (07/33) (161+162)

164. sor: Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése (08/09)

165. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel központi költségvetési szervtől (09/19+29)

166. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól hazai programokra (09/20+30)

167. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól EU-s programokra és azok hazai társfinanszírozására (09/21+31)

168. sor: A 166. és 167. sorba nem tartozó támogatásértékű felhalmozási bevétel fejezeti kezelésű előirányzattól (09/22+32)

169. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel társadalombiztosítási alaptól (09/23+33)

170. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel elkülönített állami pénzalaptól (09/24+34)

171. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel helyi önkormányzatoktól és költségvetési szerveitől (09/25+35)

172. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel többcélú kistérségi társulástól (09/26+36)

173. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevétel országos kisebbségi önkormányzatoktól (09/27+37)

174. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevételek (09/28+38) (165+.. .+173)

175. sor: Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések (09/40)

176. sor: Támogatásértékű felhalmozási bevételek összesen (174+175) (09/41)

177. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel non-profit szervezetektől (08/18+25)

178. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel háztartásoktól (08/19+26)

179. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel pénzügyi vállalkozásoktól (08/20-ból+27-ből)

180. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (08/20-ból+27-ből)

181. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozástól (08/20-ból+27-ből)

182. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel a 180. és 181. sorokba nem tartozó egyéb vállalkozástól (08/20-ból+27-ből)

183. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvétel vállalkozásoktól (179+.+182)

184. sor: Felhalmozási célra kapott juttatások az Európai Unió költségvetéséből (08/21+28)

185. sor: Felhalmozási célra kapott juttatások kormányoktól és nemzetközi szervezetektől (08/22+29)

186. sor: Felhalmozási célra kapott juttatások egyéb külföldi forrásból (08/23+30)

187. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről (08/32) (177+178+183+.+186)

188. sor: Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről (08/33)

189. sor: Felhalmozási célú pénzeszközátvételek államháztartáson kívülről összesen (08/34) (187+188)

190. sor: Önkormányzati lakások, egyéb helyiségek értékesítése, cseréje (16/27+28)

191. sor: Privatizációból származó bevételek (16/29)

192. sor: Vállalatértékesítésből származó bevételek (16/30)

193. sor: Vagyoni értékű jog értékesítéséből, egyéb vagyonhasznosításból származó bevétel (16/31+32+33) [vagy 11/1+2+3]

194. sor: Felhalmozási bevételek (164+176+189+...+193)

195. sor: Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson belülről (10/17)

196. sor: Támogatási kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről (10/42)

197. sor: Támogatási kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről (10/59)

198. sor: Osztalékok, üzemeltetési és koncessziós díjak (08/10+16/34+16/35) [vagy 11/4]

199. sor: Pénzügyi befektetések bevételeiből részesedések (08/13)

200. sor: Saját bevételek és átvett pénzeszközök (100+.+106+115+.+121+138+150+163+194+.+199)

201. sor: Önkormányzat költségvetési támogatása (942-947) (09/06=16/57) [vagy 11/7+8+22+23+24+25]

202. sor: Felügyeleti szervtől kapott támogatás (09/05)

203. sor: Tárgyévi kiadások és bevételek egyenlege (99-200-201-202)

204. sor: Pénzforgalom nélküli bevételek (98) (=10/64)

205. sor: Rövid lejáratú hitelek törlesztése (06/70+72+75)

206. sor: Likvid hitelek törlesztése (06/71)

207. sor: Hosszú lejáratú hitelek törlesztése (06/68+69)

208. sor: Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása (06/79)

209. sor: Forgatási célú értékpapírok vásárlása (06/78+83)

210. sor: Befektetési célú belföldi értékpapírok beváltása (06/80)

211. sor: Befektetési célú értékpapírok vásárlása (05/35+36+37)

212. sor: Befektetési célú külföldi értékpapírok beváltása (06/84)

213. sor: Hiteltörlesztés külföldre (06/85+.. .+88)

214. sor: Egyéb finanszírozás kiadásai (06/122)

215. sor: Finanszírozási kiadások (205+...+214)

216. sor: Rövid lejáratú hitelek felvétele (10/65+67+72)

217. sor: Likvid hitelek felvétele (10/66)

218. sor: Hosszú lejáratú hitelek felvétele (10/68+69)

219. sor: Forgatási célú értékpapírok kibocsátása (10/76)

220. sor: Forgatási célú értékpapírok értékesítése (10/75+80)

221. sor: Befektetési célú belföldi értékpapírok kibocsátása (10/77)

222. sor: Befektetési célú értékpapírok értékesítése (08/14+15+16)

223. sor: Befektetési célú külföldi értékpapírok kibocsátása (10/81)

224. sor: Hitelfelvétel külföldről (10/82+.. .+85)

225. sor: Egyéb finanszírozás bevételei (10/119)

226. sor: Finanszírozási bevételek (216+...+225)

227. sor: Finanszírozás összesen (204-215+226 = 203)

228. sor: Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/107)

229. sor: Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás összesen (06/118)

230. sor: Államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/104)

231. sor: Államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel összesen (10/115)

232. sor: Pénzkészlet (pénztárak, betétkönyvek, költségvetési bankszámlák) változása (200+201+202+58-99-215+226-228-229+230+231)

233. sor: Pénzkészlet január 1-jén

A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyév első napján.

234. sor: Pénzkészlet a tárgyidőszak végén (232+233)

A pénztárak, betétkönyvek és költségvetési bankszámlák pénzkészlete/egyenlege a tárgyidőszak (hónap, negyedév, év) utolsó napján.

235. sor: Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

A létszám-kategória tartalma a következő: a költségvetési engedélyezett létszámkeret (álláshely), amelyhez kapcsolódóan a személyi juttatások előirányzatait tervezik, az átlagkeresetek alakulására vonatkozó követelményeket érvényesítik.

236. sor: Munkajogi létszám a tárgyidőszak végén

A létszám-kategória a munkaügyi statisztika fogalmai szerint munkajogi létszámba tartozó foglalkoztatottakat jelöli. A sor tervezéskor nem tartalmazhat adatot.

8. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 12/a-d. számú mellékleteinek kitöltési útmutatója]

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

01-R űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS 2009.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása) 01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása 01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

01. űrlap: MÉRLEG-JELENTÉS

Az űrlap a központi költségvetési szervek, a társadalombiztosítási költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok (beleértve a fejezeti kezelésű előirányzatként megtervezett központi beruházásokat és támogatási célprogramokat is), a központi kezelésű (ún. nemzetgazdasági) előirányzatok, a vagyonkezelő szervezetek, valamint a helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: az államháztartási szervezetei) kettős könyvvezetési kötelezettsége alapján az eszközök és a források évközi alakulásának áttekintésére szolgál.

A mérlegjelentés minden adatszolgáltatási időszakában a tárgyév eleji (január 1-jei) nyitóállományból kiindulva az adatszolgáltatási időszak teljes halmozott forgalmát kell szerepeltetni.

Az űrlap három részből áll:

A) Az eszközök és a források alakulása

B) A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

C) A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlap használatát az államháztartásról szóló 1992. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) végrehajtására szolgáló, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) XIII. fejezetének 145. §-a írja elő.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2009.

01-R-A űrlap: Mérleg-jelentés (Az eszközök és a források alakulása)

Az űrlap elsősorban a pénzügyi eszközök és kötelezettségek alakulását részletezi, figyelemmel a negyedéves nemzeti számlák államháztartási komponenseinek összeállítására vonatkozó hazai és nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségre. Az űrlap az éves könyvviteli mérlegtől eltérően kiemeli a pénzügyi eszközök és kötelezettségek államháztartáson belüli elszámolásait és a külfölddel szembeni követeléseket, illetve tartozásokat, ideértve a devizában vezetett bankszámlákat és a valutapénztárakat is.

Az űrlapot a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a könyvvezetés kialakult rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, a jogutód "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató lehet. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét. A központi kezelésű előirányzatok (nemzetgazdasági elszámolások, államadóssági elszámolások) eszközeinek és forrásainak teljes körűségéről - beleértve az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és más analitikus helyek elszámolásait is - a Magyar Államkincstár gondoskodik.

Az időközi mérlegjelentés összeállítása a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SzVhr.) által elrendelt könyvvezetés adataiból történik.

Az űrlap adatai követik a könyvviteli mérleg sorait, illetve egyes tételeket kiemelten is bemutatnak. A mérlegjelentés kitöltése a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számlák oszlopainak egyenleg rovat-párjában szereplő adatok alapján, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettséget tartalmazó rendelkezésekben előírt főkönyvi feladásokra támaszkodva történik. A kitöltést megelőzően a leltározást, a zárlati műveleteket nem kell elvégezni.

Az űrlap egyes sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap oszlopai az eszközöknek és a forrásoknak a tárgyév első napján (január 1-jén) és a tárgyidőszak végén megállapított állományát, és a tárgyidőszakban bekövetkezett (halmozott) állományváltozások összetevőit, ezen belül a pénzforgalmi és nem pénzforgalmi tranzakciókat, az egyoldalú (partner nélküli) volumenváltozást eredményező eseményeket, valamint az átértékeléseket (beleértve a piaci értéken alapuló terven felüli értékcsökkenést, az értékvesztést, a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását és az értékhelyesbítéseket) tartalmazzák.

A 412 Tőkeváltozás főkönyvi számla bontására vonatkozó előírás olyan szerkezetet tartalmaz, amely a változásokat az ezen űrlap 4-7. oszlopainak megfelelő tartalom szerint bontja szét.

Az űrlap 3. oszlopa: Állomány a tárgyév elején

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatási tárgyév első napján (minden adatszolgáltatási időszakban a január l-jén) kimutatott állománya, melyeknek meg kell egyezniük az előző évi éves mérlegbeszámoló adataival, a megfeleltethetőség szintjén.

Az űrlap 4. oszlopa: Állományváltozás pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 4. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő pénzforgalmi események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Tranzakciónak tekintünk egyébként minden olyan gazdasági eseményt, amely két gazdasági szervezet, illetve egy gazdasági szervezet két különböző rendeltetésű (önálló elszámolású) szervezeti egysége között kölcsönös megállapodás alapján jön létre. A tranzakció fogalmába - a kialakított módszertani konvenció alapján - beletartozik a közterhek megfizetése is. A hatályos számvitel az államháztartásban döntően a pénzforgalomban jelentkező gazdasági eseményeket rögzíti, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a könyvelési tételek is, amelyek a számviteli feljegyzésre kerülő gazdasági-pénzügyi eseményeket az üzleti világban szokásos tartományban értelmezik. Annak érdekében, hogy a tranzakciók mindkét - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli - csoportja megismerhetővé váljék, a mérlegtételek változásaiból a pénzforgalomban jelentkező eseményeknek betudható hányad a beszámoló pénzforgalmi adataival összeegyeztethető legyen, az űrlap a tranzakciókat két külön oszlopban tünteti fel. A pénzforgalomban jelentkező tranzakciók a 4. oszlopban kapnak helyet.

Idetartozik ennek megfelelően minden olyan gazdasági esemény, amelynek a pénzforgalma a 31-36. számlacsoportokban jelenik meg.

A könyvvezetési kötelezettségek módosulásával összhangban a követelések és a kötelezettségek állományában, valamint a raktárral rendelkező államháztartási szervezeteknél a készletek állományában bekövetkező változások közül a pénzforgalomban is jelentkező forgalmat ebben az oszlopban kell feltüntetni.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem értékesítése, eladása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós pénzforgalmi érték eltér, a 4. oszlopban a tranzakció pénzforgalmi értékét (pl. az eladási árat), míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 5. oszlopa: Állományváltozás nem pénzforgalmi tranzakciók miatt

Az űrlap 5. oszlopa a könyvvezetésben feljegyzendő gazdasági események (tranzakciók) következményeként adódó, pénzforgalomban nem jelentkező események hatásaként jelentkező állományváltozásokat foglalja össze. Idetartoznak pl. a térítésmentes átadások-átvételek (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 08 és 15 sorának megfelelően), a saját kivitelezésben megvalósított és az állományi számlákon nyilvántartásba vett aktivált eszközök értéke (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 06 sorának megfelelően), továbbá az adósság-elengedés, amely a két fél megállapodásán alapul.

Ugyancsak itt kell kimutatni a tárgyi eszközök értékcsökkenését (Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 38 űrlap 20-21. sorával egyezően), amelyet az SzVhr. 30. §-ának előírásai alapján negyedévente kell elszámolni. Az értékcsökkenés (ide nem értve a terven felüli értékcsökkenést) elszámolása a statisztikai szabványok szerint tranzakciónak minősül, mégpedig speciális tranzakciónak, mert noha nincs partner, de a statisztika különbséget tesz egy adott szervezeti egység két különböző minősége (jelen esetben az eszköz tulajdonosa és a termelést végző) között.

Fontos szempont, hogy amennyiben valamely vagyonelem átadása során a könyv szerinti nyilvántartási érték és a tranzakciós elszámolási érték eltér, az 5. oszlopban a tranzakció elszámolási árát, míg a nyilvántartási érték és tranzakciós érték különbözetét (a tartási nyereséget vagy veszteséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

A készletek állományának készletfelhasználással kapcsolatos változását, az adósok állományának előírással, bevallással, esetleg számlázással kapcsolatos változását, az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések állományának számlázással, előírással kapcsolatos változását ugyancsak ebben az oszlopban kell elszámolni.

Egyes mérlegtételek speciális elszámolásait az űrlap sorainak részletes ismertetése tartalmazza.

Az űrlap 6. oszlopa: Egyéb volumenváltozás

Az űrlap 6. oszlopa a szokásos gazdasági események (tranzakciók) közé nem tartozó, az eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek volumenét - általában rendkívüli jelleggel és tranzakciós partner nélküli módon -befolyásoló állományváltozásokat foglalja össze. Ilyen volumenváltozások az eszközök gazdasági megjelenése (pl. talált, fellelt eszközök), eltűnése a gazdasági ciklusból (selejtezés, megsemmisítés), a katasztrófaveszteségek (fizikai eltűnés, megsemmisülés), az ellenérték nélküli kisajátítás (elkobzás), az eszközöket kivételesen érintő, váratlan és nagymértékű volumenváltozás (rendkívüli események), a besorolási rendszerek és a besorolások

módosulásával kapcsolatos osztályozásbeli mozgások. Idetartozik még az az adósságleírás is, amely kivételes, egyoldalú intézkedés, és az adós már nem létezik, azaz nem lehetséges az adós könyveiből is a tartozást kivezetni. A behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként való leírását ebben az oszlopban kell elszámolni. Csak az ilyen esetek tartoznak az egyéb volumenváltozások közé, mert ahol létezik az adós, s így az államháztartásban könyvelt adósság-elengedési, -mérséklési esemény tükörképét is könyvelik, tranzakciónak minősül és az 5. oszlopba tartozik.

Az űrlap 7. oszlopa: Értékelés

Az űrlap 7. oszlopa az állományváltozások azon összetevőit mutatja be, amely változások során az eszközök, követelések, kötelezettségek egyedileg és volumenben nem változnak, azonban a tárgyidőszakban lezajló külső folyamatok hatására értékük megváltozik. Ezek az értékelési, újraértékelési elszámolások alkotják az itt kimutatandó változásokat.

Az államháztartásba tartozó szervezetek eszközeiket és kötelezettségeiket a könyvvezetésre és beszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott időközönként, év végén, meghatározott dokumentumokban (pl. számviteli politika) rögzített módon értékelik, illetve értékváltozást számolnak el (pl. valuta-pénztárak és devizaértékpapírok értékelési különbözete; gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a követelések, a készletek értékvesztése, a korábban elszámolt értékvesztések visszaírása; immateriális javak és tárgyi eszközök piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenése, piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítése, a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása).

A Magyar Államkincstárban a pénzügyi eszközök értékelésére vonatkozó speciális szabályokat a könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét szabályozó többször módosított 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg.

Az űrlap 8. oszlopa: Állomány a tárgyidőszak végén

Az eszközöknek és forrásoknak az adatszolgáltatás tárgyidőszakának (tárgynegyedévének) utolsó napján kimutatott állománya, amely számszakilag megegyezik a tárgyév első napján kimutatott állományban a tárgyidőszakban a négy állományváltozási jogcímen (4-7. oszlopban) kimutatott együttes (+/-) változás eredményeként adódó záróállománnyal (8. oszlop = 3. oszlop +/- 4. oszlop +/- 5. oszlop +/- 6. oszlop +/- 7. oszlop), illetve az éves mérleg megfelelő adataival.

Az űrlap egyes sorainak meghatározása a negyedéves főkönyvi kivonat állományi számláinak összesítésével történik, az űrlap sorai tartalmazzák a főkönyvi számlákra történő hivatkozásokat.

Az űrlap 01-02. sora: I. Immateriálisjavak

Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat (kivéve az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat. A mérlegjelentésben a bruttó érték és az elszámolt értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az immateriális javakra adott előlegek kiemelése a 02. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 03-04. sora: II. Tárgyi eszközök

Tárgyi eszközként mutatandó ki a gazdálkodó szerv működését egy éven túl szolgáló földterület, telek, erdő, épület, egyéb építmény, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gép, berendezés és felszerelés, jármű, tenyészállatok függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy sem. A mérleg-jelentésben a bruttó érték és az értékcsökkenés különbözetét kell feltüntetni (január 1-jei nettó érték +/- évközi állományváltozások). Az elszámolt lineáris értékcsökkenést az 5. oszlopban kell feltüntetni. A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést, a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A tárgyi eszközök javak beszerzésére adott előleg értékvesztését és a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A Beruházásra adott előlegek kiemelése a 04. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 05-08. sora: Tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Vállalkozásokba tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan) jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket. Az űrlap sorai a vállalkozás jellege alapján részletezik a gazdasági társaságokban meglévő részesedéseket, a 06. sor a nem pénzintézeti tevékenységet végző vállalkozásokban, a 07. sor a pénzügyi (pénz- és hitelintézeti, biztosítóintézeti, pénzügyi közvetítői tevékenységet végző) vállalkozásokban elhelyezett pénzügyi befektetéseket tartalmazza.

A hatályos számviteli előírások szerint a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a társasági szerződésben meghatározott alapításkori értéken, illetve vételi áron kell nyilvántartásba venni, és év végén értékvesztést kell elszámolni, ha a gazdasági társaság piaci megítélése a befektetés nyilvántartási értéke alá csökken.

A számviteli törvény és végrehajtási rendeletei alapján az értékvesztés visszaírására, illetve a tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapíroknál a piaci értéken alapuló értékhelyesbítésre is mód van.

A pénzforgalommal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés miatti állománynövekedést, valamint az értékesítés, illetve tőkekivonás miatti állománycsökkenést a 4. oszlopban; a természetbeni apporttal kapcsolatos alapítás, tőkeemelés, továbbá a kárpótlási jegy cseréből származó csökkenést az 5. oszlopban; a felszámolás, végelszámolás miatti kivezetést a 6. oszlopban; a Szt. 54. §-ában foglaltak szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 09-11. sora: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni az egy évnél hosszabb időre szólóan, jövedelemszerzés céljából birtokolt értékpapírokat. Az értékpapírokból - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az Állam által kibocsátott kötvényeket (10. sor) és a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket (11. sor).

A hatályos számviteli előírások szerint az értékpapírokat tényleges beszerzési áron kell nyilvántartásba venni, a nyilvántartás szerinti értéket viszont év végén csökkenteni kell akkor, ha a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül a piaci megítélése alacsonyabb, mint a nyilvántartási érték.

Az értékpapírok vásárlása miatti változást a 4. oszlopban, az eladás miatti állományváltozások kapcsán a kapott ellenértéket szintén a 4. oszlopban, a kapott ellenérték és a nyilvántartási érték különbözetét, a Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést, illetve az értékvesztés visszaírását, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 12-14. sora: Tartósan adott kölcsönök

Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni - az éven túli lejárattal - adott kölcsönöket, továbbá az egyéb hosszú lejáratú követeléseket (pl. pénzügyi lízingből, halasztott fizetésből eredő követeléseket). Az adott kölcsönökből, illetve hosszú lejáratú követelésekből - az államháztartáson belüli adósságkonszolidáció elvégezhetősége érdekében - fel kell tüntetni az államháztartáson belülre - támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában - nyújtott kölcsönállományt (13. sor), valamint - a nemzetközi adatszolgáltatások teljesíthetősége érdekében - a külföldre adott kölcsönök állományát (14. sor).

A kölcsönök nyújtása, visszatérülése, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések keletkezése, megszűnése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, és az egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 15-16. sora: Hosszú lejáratú bankbetétek

Befektetett pénzügyi eszközként kell - az éven túli - hosszú lejáratú bankbetéteket kimutatni. A betételhelyezés, illetve betét-visszavonás (visszavezetés) miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban kell szerepeltetni.

A devizabetétek évközi mozgása során jelentkező árfolyam-veszteséget vagy -nyereséget, valamint az átértékelését a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 17. sora: Egyéb hosszú lejáratú követelések

Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.

A követelés keletkezését az 5. oszlopban, pénzforgalmi teljesülésüket a 4. oszlopban, az egyoldalú követelésleírást (pl. az adós jogutód nélkül megszűnt) a 6. oszlopban, az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 19-20. sora: Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott (vagyonkezelésbe vett) eszközök és értékhelyesbítésük

Itt kell kimutatni az államháztartás szervezetei tulajdonában lévő azon eszközöket, amelyek üzemeltetését, működtetését, kezelését szerződéses formában más gazdálkodó szervre bízta, illetve koncesszióba adta. Ugyancsak itt kell kimutatniuk a helyi önkormányzatoknak a kezelésbe vett kincstári vagyon állományát.

Az újabb átadások és a visszavezetések alapján bekövetkező állományváltozásokat az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

A nem a piaci érték változásán alapuló terven felüli értékcsökkenést (pl. megsemmisülés, megrongálódás, rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válás) a 6. Egyéb volumenváltozás oszlopban, míg a piaci érték változása miatti terven felül értékcsökkenést, illetve ennek visszaírását, továbbá a piaci értékre történő értékhelyesbítést a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 22-23. sora: Készletek

Itt kell kimutatni a vásárolt és saját termelésű új, illetve saját előállítású készletek, valamint (a 23. sorban kiemelve) a követelés fejében átvett eszközök és készletek állományát, illetve annak változását.

A vásárolt készleteket tényleges bekerülési értéken kell kimutatni. A követelés fejében átvett eszközöket - ha jogszabály, szerződés, megállapodás ettől eltérően nem rendelkezik - a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.

A hatályos számviteli előírások alapján az analitikus nyilvántartásban szereplő állományok változását kell a főkönyvi számlákra átvezetni, a raktárral rendelkezők esetében a pénzforgalommal összefüggő változásokat (pl. beszerzés, értékesítés) az űrlap 4. oszlopában, egyébként az 5. oszlopában kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 24-25. sora: Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból

Az államháztartás szervezetei által teljesített és a vevő, igénybe vevő által teljesítésként elismert termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként még nem fizetett követelések állománya az analitikus nyilvántartások feladásai alapján.

A követelések állományának pénzforgalomban jelentkező változását az űrlap 4. oszlopában, a pénzforgalomban nem jelentkező megállapodáson alapuló változását az űrlap 5. oszlopban, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az államháztartáson belüli áruszállításból és szolgáltatásokból származó követelések kiemelése a 25. sorban a konszolidált államháztartási adatok előállítását szolgálja.

Az űrlap 26. sora: Adósok

Az adósok a közterhek beszedésével, illetve az államháztartás szervezetei működésével, az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással, bérbeadással kapcsolatosan keletkező, fennálló követelések állománya, az analitikus nyilvántartások feladásai alapján. Az adósok kimutatott állománya magában foglalja az előlegeket (pl. adóelőlegeket) és a hátralékokat, hozzászámítva a késedelmi pótlékokat és bírságokat is. Az állomány nem tartalmazhatja a túlfizetéseket, azokat a kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Az adósok állományának pénzforgalomban bekövetkező változását az űrlap 4. oszlopában, egyéb változását (előírások, előírások módosítása megállapodás alapján) az űrlap 5. oszlopában, míg az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell kimutatni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 27-29. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott kölcsönök fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezetnek (28. sor) támogatási célú kölcsön, visszterhes támogatás formájában, illetve külföldi szervezetnek (29. sor) nyújtott kölcsönállományt.

A kölcsönök nyújtása, illetve visszatérülése miatti, pénzforgalomban is jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 30-33. sora: Egyéb követelések

A munkavállalókkal, illetve az államháztartás szervezeteinek tevékenységével kapcsolatos, az űrlap 24-29. soraiba nem tartozó, nyilvántartott követelések állománya.

A követelések keletkezése, illetve teljesítése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetlegesen előforduló egyoldalú követelés-leírást a 6. oszlopban kell szerepeltetni. Az értékvesztést, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírását a 7. Értékelés oszlopban kell szerepeltetni.

A támogatási program előlegének kiemelése a 31. sorban, a nemzetközi támogatási programok miatti követelése kiemelése a 32. sorban, az Európai Unióval szemben fennálló követelések kiemelése a 33. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 35. sora: Egyéb részesedések

A forgatási célú egyéb részesedések értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 36. sora: Kárpótlási jegyek

Az államháztartás szervezetei által forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, illetve jogszabályban meghatározott esetekben fizetőeszközként elfogadott kárpótlási jegyek állománya.

A kárpótlási jegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a fizetőeszközként (eszközökért cserébe kapott) birtokba került kárpótlási jegyeket az 5. oszlopban kell szerepeltetni. A 4-5. oszlopban minden esetben a tranzakciós árfolyamot kell alkalmazni (pl. értékesítésnél a 4. oszlopban a ténylegesen kapott vételárat, míg a könyv szerinti érték és a ténylegesen elért árfolyam különbözetét (a realizált árfolyamveszteséget, -nyereséget) a 7. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 37. sora: Kincstárjegyek

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kincstárjegyek állománya.

A kincstárjegyek vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni; az átértékeléseket, ideértve a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét is pedig a 7. oszlopban.

Az űrlap 38-40. sora: Kötvények

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt kötvények állománya.

Az államháztartáson belüli hitelviszonyok azonosítása érdekében a kötvények állományából ki kell emelni az Állam által (39. sor) és a helyi önkormányzatok által (40. sor) kibocsátott kötvények állományát.

A kötvények vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós értéken elszámolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét, valamint a Magyar Államkincstárnál az átértékeléseket a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 41. sora: Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő egyéb értékpapírok

Az államháztartás szervezetei által - jogszabály által megengedetten - forgatási célból, nem tartós befektetésként birtokolt, a kárpótlási jegyek, kincstárjegyek és kötvények közé nem tartozó egyéb értékpapírok állománya, ideértve a forgatási célból birtokolt részesedéseket is.

Az egyéb értékpapírok vásárlásából, illetve értékesítéséből adódó, tranzakciós árfolyamon számolt állományváltozásokat az űrlap 4. oszlopában, a tranzakciós árfolyam és a nyilvántartási érték különbözetét a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 43-44. sora: Pénztárak és betétkönyvek

Az államháztartás szervezeteinek pénztáraiban és betétkönyveiben lévő pénzeszközök állománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 43. sorban kell szerepeltetni. Az értékelés év végén a mérlegfordulónapon a választott hitelintézetnél érvényes valuta-, devizavételi és -eladási árfolyamának átlagán számított forintérték, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 45-46. sora: Költségvetési bankszámlák

Az államháztartás szervezeteinek bankszámlán kezelt pénzeszközállománya, amelyből a külföldi pénznemben tartott pénzeszközök (forintban kimutatott) állományát a 46. sorban kell szerepeltetni. A pénzforgalommal kapcsolatos tranzakciók miatti állományváltozást az űrlap 4. oszlopában, az értékelés miatti különbözetet a 7. oszlopban kell kimutatni.

Az űrlap 47-48. sora: Elszámolási számlák

Az államháztartás kincstári körbe tartozó szervezetei elszámolási számláinak (előirányzat-felhasználási keretszámlák, célelszámolási és elkülönített számlák) állománya. Az elszámolási számlák állományának változását a 45-46. soroknál leírtak szerint kell kimutatni.

Az űrlap 49-51. sora: Idegen pénzeszközök számlák

Az államháztartás szervezeteinek működési körén kívül eső, nem a költségvetési elszámolások részét képező, de általuk kezelt pénzeszközök állománya. Az idegen elszámolási számlák állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell kimutatni.

A nemzetközi támogatási programok lebonyolítási- és devizaszámláinak kiemelése a 50. és 51. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 53-60. sora: Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel csökkentik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. Az aktív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy kiadás (vagyis pénzkészlet-csökkenés) jelentkezik, amely később megtérüléssel (vagyis pénzkészlet-növekedéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (53. sor), átfutó (54. sor), kiegyenlítő (59.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolásokat (60. sor).

Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt kiadásból végleges kiadás lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési kiadások növekedését és az egyéb aktív pénzügyi elszámolások kiadásainak csökkenését (negatív kiadás).

A költségvetési aktív átfutó elszámolások egyes tételeinek kiemelése a pénzforgalmi adatok eredményszemléletesítését szolgálja: a személyi juttatásokkal és munkavállalókkal kapcsolatos elszámolását (55. sor), a megelőlegezett társadalombiztosítási és családi támogatásokat (56. sor) és a szállítóknak adott előlegeket (57. sor) illetően.

A nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások kiemelése az 58. sorban az uniós pénzeszközökkel való elszámolást célozza.

Az űrlap 64. sora: D/ Saját tőke

Az induló tőke, a tőkeváltozások és az értékelési tartalék összértéke az eszközök és források egyes oszlopokban elszámolt változásait is tartalmazza. A D/ Saját tőke záró állományát a mérlegösszefüggéseknek megfelelően egyeztetni kell.

Az űrlap 65. sora: E/ Tartalékok

A tárgyévi, illetve az előző évi tartalékelszámolási számlák egyenlege. Az egyes oszlopokba beírandó összeget a mérlegösszefüggés alapján [költségvetési pénzeszközök + költségvetési aktív pénzügyi elszámolások - (mínusz) költségvetési passzív pénzügyi elszámolások] kell kiszámítani.

Az űrlap 66-67. sora: Hosszú lejáratra kapott kölcsönök

Éven túli visszafizetési kötelezettséget képező kölcsöntartozások állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli szervezettel szemben fennálló, támogatási célú kölcsönök, visszterhes támogatások igénybevétele miatti tartozást (67. sor).

A hosszú lejáratra kapott kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 68-69. sora: Tartozások (fejlesztési célú) kötvénykibocsátásból

A fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódó, általában éven túli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok (alapvetően kötvények) fennálló tartozásállománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (89. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátása, illetve törlesztése miatti tartozásállomány-változásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 70-72. sora: Beruházási és fejlesztési hitelek

A hosszú lejáratú - éven túli - visszafizetési kötelezettséggel felvett beruházási és fejlesztési hitelek fennálló állománya, év végén csökkentve a tárgyévet követő évben törlesztésre esedékes összegekkel, amelyeket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között (88. sorban) kell kimutatni.

A hosszú lejáratú hitelek állományából bemutatásra ki kell emelni a nemzetközi fejlesztési szervezetektől (71. sor), illetve a külföldi pénzintézetektől (72. sor) felvett fennálló hitelállományt.

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti állományváltozásokat a 4. oszlopban, a következő évben esedékes törlesztőrészletek rövid lejáratú kötelezettségre történő átvezetése miatti állománycsökkenést és a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban, és az esetlegesen előforduló egyoldalú adósságleírást a 6. oszlopban, valamint a devizában fennálló kötelezettségek átértékeléseit a 7. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 73. sora: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Éven túli fizetési vagy visszafizetési kötelezettséget képező, a 66-72. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya. Tájékoztatásul be kell mutatni (87. sor) azokat a hosszú lejáratú fizetési kötelezettségeket, amelyek részletvásárlással, halasztott fizetéssel megvalósuló eszközbeszerzések, beruházások, felújítások miatt keletkeznek, s nem szerepelnek a szállítókkal szembeni kötelezettségek (77-78. sor) között.

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósságelengedést az 5. oszlopban, az esetleges egyoldalú elengedéseket a 6. oszlopban kell feltüntetni.

Az űrlap 76. sora: Rövid lejáratú kölcsönök

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, a 79-92. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel.

A rövid lejáratú kölcsönök keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 77-78. sora: Rövid lejáratú hitelek

A rövid lejáratú - éven belüli - visszafizetési kötelezettséggel felvett hitelek fennálló állománya, amelyből ki kell emelni az államháztartáson belüli rövid lejáratú hitelállományt (78. sor).

A hitelek felvétele, illetve törlesztése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló adósság-elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 79-84. sora: Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót a számviteli előírások szerinti esetekben tartalmazó kötelezettséget, megbontva azokat a tárgyévi költségvetést (81. sor), illetve a tárgyévet követő évet terhelő kötelezettségekre (83. sor), valamint a jogszabály által lehetővé tett esetekben kibocsátott váltókkal kapcsolatos elszámolásokat.

A szállítókkal szembeni tartozások állományát az analitikus nyilvántartások feladásai alapján kell meghatározni, az állományváltozások pénzforgalomból adódó változásának adatait a 4. oszlopban, egyéb változásait az 5. oszlopban kell feltüntetni.

A beruházási szállítók kiemelése a 82. és 84. sorban a beruházási kiadások eredményszemléletű adatának előállítását szolgálják.

Az űrlap 85-91. sora: Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Éven belüli visszafizetési kötelezettséget képező, 76-84. sorokba nem tartozó kötelezettségek állománya, növelve a hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő kötelezettségeinek rövid lejáratú kötelezettségre átvezetett esedékes összegeivel. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekből ki kell emelni a hosszú lejáratú hitelek, kötvények következő évet terhelő törlesztőrészleteit (88. és 89. sor), az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évben esedékes fizetési részleteit (90. sor), a tárgyévet terhelő egyéb (76-84. sorokba nem tartozó) rövid lejáratú kötelezettségeket (85. és 86. sor).

Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 92. sora: Tartozás rövid lejáratú értékpapírokból

Éven belüli visszafizetési kötelezettséggel kibocsátott értékpapírok fennálló tartozásállománya. A rövid lejáratú értékpapírok kibocsátásából származó kötelezettségek keletkezése, illetve megszűnése miatti, pénzforgalomban jelentkező állományváltozásokat a 4. oszlopban, a megállapodáson alapuló elengedést az 5. oszlopban kell szerepeltetni.

Az űrlap 94-99. sora: Egyéb passzív pénzügyi elszámolások

Az államháztartás szervezeteinek pénzeszközeit olyan pénzmozgások is befolyásolják, amelyek a rendelkezésre álló pénzeszközöket időlegesen, rendezési kötelezettséggel növelik. Ezek egy része a költségvetési működéssel, más részük költségvetésen kívüli elszámolásokkal kapcsolatos. A passzív pénzügyi elszámolások esetében időben először egy bevétel (vagyis pénzkészlet-növekedés) jelentkezik, amely később visszafizetéssel (vagyis pénzkészletcsökkenéssel) rendeződik. Az űrlap sorai az éves mérleggel egyezően részletezi a költségvetési elszámolási körbe tartozó függő (94. sor), átfutó (95. sor), kiegyenlítő (96.) tételeket, valamint a költségvetésen kívüli passzív elszámolásokat (97. sor). Önálló soron kell kimutatni a költségvetésen kívüli letéti elszámolásokat (98. sor), valamint a könyvviteli mérlegben egyébként önálló mérlegsort jelentő "Nemzetközi támogatási programok devizaelszámolása" címén jelentkező ideiglenes bevételeket (99. sor) a végleges elszámolásig.

Az egyéb passzív pénzügyi elszámolások állományának változását az űrlap 4. oszlopában kell szerepeltetni. Amennyiben egy itt elszámolt bevételből végleges bevétel lesz, ugyanezen az oszlopon belüli átrendezéssel kell elszámolni a költségvetési bevételek növekedését és az egyéb passzív pénzügyi elszámolások bevételeinek csökkenését (negatív bevétel).

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2009.

01-R-B űrlap: A részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulása

A negyedéves adatszolgáltatásokat a tárgynegyedévre vonatkozóan a tulajdonos rendelkezésére bocsátott jelentésekből, évközi beszámolókból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a tulajdonolt szervezet közgyűlése által elfogadott, auditált mérlegbeszámolója, az éves konszolidált elszámolást a tulajdonolt szervezet konszolidált mérlegbeszámolója alapján kell összeállítani.

Az űrlapon mindig a tárgyév január 1-jei nyitóállományt, a január 1-je és a tárgynegyedév utolsó napja közötti időszak teljes (halmozott) forgalmát, valamint a tárgyidőszak utolsó napján kimutatott záróállományt kell szerepeltetni.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát,

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2007) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15, éves konszolidált elszámolás 16) kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem kell feltüntetni.

Az éves konszolidált elszámolás 16 jelű űrlapot akkor is be kell nyújtani, ha a tulajdonolt szervezet nem készít konszolidált elszámolást, s így a15és 16jelű adatközlések megegyeznek.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopai a gazdasági társaságokban való - a befektetett eszközök között kimutatott - részesedéseket (részvényeket, üzletrészeket) azok jogi szabályozási szintje és a társaságok jövedelemtulajdonosi szektor szerinti hovatartozása szerint különbözteti meg. A jogi szabályozás alapján megkülönbözetjük azokat a tulajdonrészeket, amelyeket törvény társaságonként tételesen és a tartós állami tulajdoni részesedés konkrét mértékének feltüntetésével határoz meg, azoktól a tulajdonrészektől, amelyeket a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok - törvényi felhatalmazás alapján saját elhatározás szerinti mértékben - saját alapítású vagy támogatott gazdasági társaságokban birtokolnak.

3. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 3. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságban, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társaságokban való részesedéseket kell - a pénz- és hitelintézetek kivételével - feltüntetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

4. oszlop: Törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásokban

Az űrlap 4. oszlopában a Magyar Államnak a Magyar Nemzeti Bankban fennálló tulajdonosi részesedését, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény mellékletében meghatározott gazdasági társasági részesedések közül a pénz- és hitelintézetekben meglévő részesedéseket kell szerepeltetni. Amennyiben a tulajdonosi jogokat gyakorló tárcájában hivatkozott törvény mellékletében meghatározott részesedési mértéket meghaladó részesedés van, azt is itt kell szerepeltetni.

5. oszlop: Részesedések saját alapítású gazdasági társaságokban

Az űrlap 5. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított társaságokat és a volt tanácsi alapítású vállalatokban szerzett részesedéseket is.

6. oszlop: Részesedések saját alapítású közhasznú társaságokban

Az űrlap 6. oszlopában az Országgyűlés, a Kormány, illetve a költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságokban való részesedéseket kell kimutatni, ideértve a helyi önkormányzatok által alapított közhasznú társaságokat is.

7. oszlop: Részesedések átmeneti időre

Az űrlap 7. oszlopában azokat a 3-6. oszlopokban nem szereplő, egyéb tulajdonrészeket kell kimutatni. Az itt szerepeltetendő részesedések általában résztulajdoni (kisebbségi) hányadot jelentenek és ideiglenesen, átmeneti időre tartózkodnak a részesedés birtoklására jogszabályban felhatalmazott szerv tárcájában. Nem szerepelhetnek itt a forgatási célból vásárolt értékpapírok és a követelés fejében átvett részesedések, mert azok nem a befektetett eszközök, hanem a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli mérlegben.

8. oszlop: Részesedések nemzetközi szervezetekben

Az űrlap 8. oszlopában azokat a nemzetközi szervezetekben elsősorban pénzügyi szervezetekben, társaságokban meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített.

9. oszlop: Összesen

Összegző oszlop, a részesedések összegzésére szolgál.

10. oszlop: Összesenből részesedés a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságokban

Tájékoztató adatoszlop, amely - eleget téve az EU adatszolgáltatási kötelezettségnek - az államháztartás által birtokolt, de a tőzsdei forgalomban jegyzett részvények állományára, azok alakulására kér információt.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg - részletezve - szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi.

02. sor: Alapítás

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításával kapcsolatos pénzátutalás, amely a tárgyidőszak pénzforgalmában megjelent. A természetbeni apportot, azaz fizikai vagyontárgyak átadását nem itt, hanem a 07 sorban kell szerepeltetni.

03. sor: Tőkeemelés

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági tőke növelése révén, a pénzforgalomban jelentkező pénzátutalás eredményeként.

04. sor: Vásárlás készpénzért

Üzletrészek, részvények vásárlása készpénzért, a jogszabályok által lehetővé körben.

05. sor: Vásárlás kárpótlási jegy ellenében

Üzletrészek, részvények vásárlása kárpótlási jegy ellenében, a jogszabályok által lehetővé tett szervezeti körben.

06. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező növekedés összesen (02+03+04+05)

Összegző sor, a részesedések a pénzforgalommal együtt járó állományváltozásának kimutatására szolgál.

07. sor: Alapítás eszközök átadásával

Gazdasági társaság, közhasznú társaság alapításához való hozzájárulás természetbeni apport formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 02 sorban kell szerepeltetni.

08. sor: Tőkeemelés nem pénzügyi eszközök átadásával

Gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban meglévő részesedések növelése a társasági alaptőke növelése révén, természetbeni hozzájárulás formájában, azaz tárgyi eszközök, immateriális javak, értékpapírok stb. átadásával. A készpénz átadását nem itt, hanem a 03 sorban kell szerepeltetni.

09. sor: Térítésmentes átvétel

Más szervezettől térítésmentesen átvett részesedések, üzletrészek az átadó által közölt értéken, illetve ennek hiányában piaci értéken.

10.sor:

(szándékosan üresen hagyott sor)

11. sor: Átértékelési különbözet (növekedés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek (növelő, illetve csökkentő) értékvesztésének, továbbá a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásának összege.

12. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező növekedés összesen (07+08+09+10+11) Összegző sor, a részesedések állományának pénzforgalomban nem jelentkező változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

13. sor: Növekedések összesen (06+12)

Összegző sor, a részesedések állományának összes növekedését mutatja.

14. sor: Értékesítés készpénzért

Részvények, üzletrészek értékesítése készpénz ellenében. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált - bevételként elszámolt - árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni.

(Ha tehát pl. egy 100 könyvi értéken nyilvántartott részesedésértékesítése 120 egységen történt meg, akkor a realizált 20 egység hozambevétel a 31. sorban jelenik meg, a 14. sorban a kivezetés könyvszerinti, 100 egységen történik. Ha a 100 egységen nyilvántartott részesedés értékesítése 90 egységért történt, akkor a realizált 10 egység veszteség a 20 sorban mutatandó ki, a 14. sorban pedig a realizált 90 egység értékesítési bevétel összegében történik a kivezetés. Így mindkét esetben a 22. sorban a csökkenés összességében 100 egységet mutat.)

15. sor: Tőkekivonás

A gazdasági társaságokba, közhasznú társaságokba befektetett pénztőke kivonása, a jegyzett tőke leszállítása pénzforgalomban jelentkező bevétel formájában.

16. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában jelentkező csökkenés összesen (14+15)

Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

17. sor: Értékesítés kárpótlási jegyért

Részvények, üzletrészek értékesítése kárpótlási jegy ellenében. Itt kell kimutatni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél az által meghirdetett privatizációs akciók során a részesedések kárpótlási jegy ellenében történő átadását. A kivezetés a könyvi értéken történik. Az értékesítés során realizált árfolyamnyereséget a 31. sorban, a realizált árfolyamveszteséget a 20. sorban kell kimutatni, a készpénzes értékesítés elszámolásának módjával azonosan.

18. sor: Térítésmentes átadás

Más szervezeteknek térítésmentesen átadott részesedések, üzletrészek az átadónál szereplő könyvi értéken.

19. sor: Felszámolás, végelszámolás miatti kivezetés

Részvények, üzletrészek könyvi értékének egyoldalú kivezetése a gazdasági társaság, közhasznú társaság felszámolása, végelszámolása miatt.

20. sor: Értékesítés realizált árfolyamvesztesége

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték és a könyvi érték negatív különbsége. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

21. sor: Átértékelési különbözet (csökkenés)

A tárgyidőszak végén meglévő részvények, üzletrészek leértékelése, amennyiben a tulajdonosra előírt könyvvezetési szabályok ezt lehetővé teszik.

22. sor: Részesedések tárgyévi pénzforgalmában nem jelentkező csökkenés összesen (17+18+19+20+21) Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

23. sor: Csökkenések összesen (16+22)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

24. sor: Tárgyévi záró állomány (1+13-23)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló könyvviteli mérlegének Részesedések mérlegsorában kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi.

25. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a nyitó állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak nyitó napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

26. sor: A gazdasági és közhasznú társaságok száma a záró állományban

A gazdasági és közhasznú társaságok összesített darabszáma a tárgyidőszak záró napján, amelyben az adatszolgáltató részesedéssel rendelkezik, függetlenül a részesedés mértékétől és minőségétől.

27. sor: Tulajdonost megillető osztalék a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel, függetlenül attól, hogy az bevételként mikor folyik be.

28. sor: Tárgyévi osztalékbevétel a részesedések előző évi záró állománya után

Az előző beszámolási időszak végén birtokolt részesedések után, a közgyűlési határozatok alapján a tulajdonost a tulajdoni részesedés alapján megillető bevétel azon része, amely a tárgyévben folyik be.

29. sor: Tárgyévi egyéb osztalékbevétel

A tárgyévben befolyt osztalékbevételek azon része, amely vagy korábbi évekről elmaradt befizetés teljesítéseként, vagy a tárgyévben képződő feltételezett nyereség alapján osztalékelőleg formájában realizálódott.

30. sor: Gazdasági és közhasznú társaságok kötelezettségei a tárgyidőszak végén

Ebben a sorban tájékoztató adatként a gazdasági és közhasznú társaságok (auditált) előző évi mérlegbeszámolójának mérlegében "F) Kötelezettségek" mérlegblokk alatt kimutatott mérlegtételek összegének a tulajdoni részaránynak megfelelően arányosított összegét kell szerepeltetni.

31. sor: Értékesítés realizált árfolyamnyeresége (hozambevétel)

Részvények, üzletrészek értékesítése során a befolyt ellenérték könyvi értéket meghaladó különbözete. A könyvi érték kivezetése a 14. vagy 15. sorokban történik.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 2009.

01-R-C űrlap: A közteher-bevételek adósainak alakulása

Az űrlapot a beszedő szervezetek töltik ki a közterhekre (adókra, járulékokra, illetékekre, adójellegű bevételekre), amennyiben megnevezett más szerv gondoskodik a közterhek adósainak nyilvántartásáról, akkor a nyilvántartó szervezetet az adatszolgáltató. A Magyar Államkincstár főkönyvéhez analitikus helyként kapcsolódó beszedő és nyilvántartó szervezetek esetében az analitikus helyek az adatszolgáltatók, ezeknek a szervezeteknek is a megjelölt határidőre be kell nyújtaniuk jelentéseket a Pénzügyminisztérium kijelölt szervezetéhez adatfeldolgozás céljából. A fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében az űrlapot a könyvvezetés munkamegosztási rendjéhez igazodóan kell kitölteni. Amennyiben a fejezeti költségvetésbe integrált elkülönített állami pénzalap továbbra is önálló könyvvezetést végez, úgy a "támogatási célprogram" önálló adatszolgáltató. A fejezetért felelős szerv ellenőrizni tartozik a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó adatszolgáltatás teljességét.

Az egyes űrlapok fejrovatában csak

- az adatközlő szerv megnevezését

- az adatközlő szektorát,

- PIR törzsszámát

- az adatközlés időpontját

- az évet (négy számjegyen, pl. 2009) és

- a vonatkozó időszakot (első negyedév: 11, második negyedév 12, harmadik negyedév 13, negyedik negyedév 14, éves elszámolás 15)

kell feltüntetni, a többi azonosító, illetve leíró adatot nem.

A 01 sorban minden adatszolgáltatási időszakban a tárgyévi nyitó (január 1-jei) állományt kell feltüntetni.

A negyedéves adatszolgáltatásokat halmozottan, a tárgyidőszak egészére vonatkozó havi és negyedéves bevallások, illetve kivetések, valamint a tárgyidőszakban teljesített félévente esedékes bevallások adataiból kell teljesíteni. Az éves elszámolást a havi, negyedéves és éves bevallást készítők adatait is tartalmazó, az adóévre vonatkozó, teljes körű bevallás-, illetve kivetés-feldolgozás alapján kell összeállítani.

Az űrlap oszlopai

Az űrlap oszlopaiban a közteher-bevételek adós-állományának alakulását az egyes közteher-nemek szerint, azon belül az adós típusa, nevezetesen jövedelemtulajdonosi szektora szerint, a bevallás/kivetés gyakorisági rendje. Az űrlap ezért - hasonlóan a költségvetési szakfeladatok kiadásait és bevételeit bemutató 21 és 22 űrlapokhoz - nem rögzített oszlopokkal azonosítja, hanem az egyes közterheket - az előforduláshoz igazodóan azonosítja kettős metszetben: a közteher-bevétel és az adós típusának kombinációjával (pl. társasági adó pénzügyi vállalkozásoktól, egészségbiztosítási járulék helyi önkormányzati költségvetési szervektől). Amennyiben a közteher-bevétel alapnyilvántartásaiból az adósok típusa szerinti összesítések nem állítható elő, azokat - a Pénzügyminisztériummal folytatott külön egyeztetés alapján - becslési eljárással kell meghatározni, illetve - kivételesen - bontás nélkül lehet szerepeltetni.

Az egyes közterheket öt számjegyes, az adós-típust két számjegyes azonosító-kombinációjelöli a következők szerint:

A bevallások rendje: a bevallás, kivetés gyakoriságához igazodóan

H: havi bevallás

N: negyedéves bevallás

F: féléves bevallás

A: adóévre vonatkozó éves bevallás

E: eseti bevallás, eseti kivetés

A közteher-bevételek részletes meghatározása:

1 Jövedelemadók

11 Magánszemélyek jövedelemadói

1-100 Személyi jövedelemadó

A magánszemélyek összevonás alá eső és elkülönülten adózó jövedelme után fizetendő adó. Elszámolása a pénzforgalomban elsősorban adóelőleg-fizetéssel történik, amely előleg megállapítása során egyes adókedvezmények figyelembe vehetők, míg más adómérséklések csak az éves - tárgyévet követően benyújtott - adóbevallásban érvényesíthetőek. Az éves bevallásban - a magánszemélyek valamennyi adóévi tevékenységük után megszerzett adóköteles jövedelmüket feltüntetik, majd az arra jutó adót - a törvényben rögzített feltételek teljesítése esetén -adókedvezményekkel mérséklik. Az adóbevallásban szereplő adó és az adóév során megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallás benyújtását (tárgyévet követő május 20.) megelőzően (befizetés) vagy követően (visszaigénylés) kell rendezni.

Jogszabály:

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról APEH Adónemkód: 103

1-110 Magánszemélyek különadója

A magánszemély személyi jövedelemadó adóalapjának a járulékfizetés felső határát meghaladó része mint különadó-alap, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységet is végző magánszemély esetén a kapott támogatás nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap után fizetendő adó. Egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélyek és nem egyszerűsített vállalkozói adó (eva)-alany egyéni vállalkozók, az adóbevallásban szereplő összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát (2007. január 1-én 6.748.850 Ft-ot) meghaladó része, vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói kiadásokat meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó alap együttes összege után (különadó-alap) fizetik meg.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 198

12 Társas vállalkozások jövedelemadói

1-210 Társasági adó (pénzintézetek kivételével)

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, a közhasznú társaság, a víztársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon jövedelme (adózás előtti eredménye) után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról APEH Adónemkód: 101

1-230 Osztalékadó

A gazdasági társaság, az egyesülés és az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete , a víztársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a felsőoktatási intézmény, a diákotthon,által kapott (realizált) osztalék után fizetendő adó.

Jogszabály:

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról APEH Adónemkód: 101

1-240 Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyátjavító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 201

1-250 Társas vállalkozások különadója

A társas vállalkozás adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított különadó-alap után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyátjavító különadóról és járadékról

APEH Adónemkód: 199

1-260 Hitelintézetekjáradéka

A hitelintézetnek az állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállománya alapján kamat és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után fizetendő járadék.

Jogszabály:

2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyátjavító különadóról és járadékról APEH Adónemkód: 202

1-270 Energiaellátók jövedelemadója

Az energiaellátók adózás előtti eredményét korrigáló tételekkel számított adóalap után fizetendő, két évre megállapított adó.

Jogszabály:

2008. évi LXVII. Törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről APEH Adónemkód:

13 Egyéb jövedelmi adók

1-310 A gyógyszerforgalomba hozatali engedélyének jogosultját terhelő befizetési kötelezettség

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultjainak a gyógyszer támogatási kassza terven felüli kifizetésének visszapótlásához teljesített hozzájárulása Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 243

2 Társadalombiztosítási, munkaadói és munkavállalói járulékok

21 Munkavállalókat terhelő járulékok

211 Munkavállalói társadalombiztosítási járulékok

2-111 Munkavállalóijárulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező munkaerőpiaci biztosítási rendszerben a munkanélküliellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 145

2-112 Munkavállalói egészségbiztosításijárulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező egészségbiztosítási rendszerben az egészségbiztosítási rendszer keretében biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124

2-113 Munkavállalói nyugdíjjárulék

A munkavállalókat terhelő, a kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerben a nyugdíjakra való

jogosultságot keletkeztető és fenntartó járulékbefizetés.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 125

22 Munkáltatókat terhelő járulékok

221 Munkáltatói társadalombiztosítási járulékok

2-211 Munkáltatói egészségbiztosításijárulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási)jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében. Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124

2-212 Munkáltatói nyugdíjbiztosltásijárulék

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak kifizetett bérek és más kereseti elemek után számított járulékok a kötelező társadalombiztosítási (nyugdíj- és egészségbiztosítási)jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 125

222 Munkaadói járulék

2-220 Munkaadói járulék

Foglalkoztatói, munkáltatói munkaerőpiaci járulékbefizetések azon gazdasági szervezetektől,amelyek nem társas és nem egyéni vállalkozások.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 144

223 Táppénz-hozzájárulás

2-230 Táppénz-hozzájárulás

A foglalkoztatók által a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz törvényben meghatározott hányadának hozzájárulás címén megfizetett összege.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 149 224 Korkedvezmény-biztosítási járulék (munkáltató által fizetett része)

2-240 Korkedvezmény-biztosítási járulék (munkáltató által fizetett része)

Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 125

23 Egyéb járulékok

231 Egyéb járulékok (biztosítottak befizetései)

2-311 Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett járulékai

Önfoglalkoztatást megvalósító egyéni vállalkozások által teljesített befizetések társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124,125

2-312 Megállapodás alapján fizetők járulékai

Egyéni megállapodás alapján teljesített befizetések meghatározott ellátásokat nyújtó társadalombiztosítási jogviszony keletkeztetésére és fenntartására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124,125

2-313 Egyén által fizetett egészségbiztosítási járulék

A kötelező társadalombiztosítási ellátásokra - törvény alapján - biztosítottnak nem minősülő, személyi igazolvánnyal rendelkező személyek által befizetett összeg meghatározott egészségügyi szolgáltatások fedezetére. Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124

2-314 Balesetijárulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó által a baleseti társadalombiztosítási ellátások fedezetére fizetett összeg.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

APEH Adónemkód: 124

2-315 Egészségügyi szolgáltatási járulék

A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Továbbá, az a belföldi személy, aki biztosítottnak vagy biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, köteles a minimálbér alapulvételével havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 124

2-316 Vállalkozói járulék

A vállalkozók munkanélküli ellátásának fedezésére, az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosításijárulék alapját képező jövedelem után vállalkozói járulékot fizet.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 185

232 Egyéb járulékok (biztosítottak, munkáltatók, államháztartási és egyéb kifizetők helyetti közvetlen befizetések)

2-321 Munkanélküli ellátásokjárulékai

A munkanélküli ellátások államháztartási szektorba tartozó folyósítói által teljesített befizetések a kötelezően előírt biztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében a biztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-322 Központi költségvetés általfizetett járulékok

A központi költségvetés által átvállalt járulékfizetés a társadalombiztosítási jogviszonnyal nem rendelkező állampolgárok javára, a társadalombiztosítási jogviszony keretében igénybe vehető pénzbeli és nem pénzbeli ellátások finanszírozására.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. A Magyar Köztársaság éves költségvetésében az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás jogcímén meghatározott összeg.

2-323 Társadalom- és szociálpolitikai juttatások után fizetett járulék

A gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj és a gyermeknevelési támogatás címén, az államháztartás szervezetei által kifizetett ellátások utáni nyugdíjbiztosítási járulék megfizetése a folyósító által. Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2-325 Fegyveres testületek kedvezményes nyugellátási kiadásaihoz fizetett hozzájárulás

A fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak a korhatár elérése előtt igénybe vett szolgálati nyugellátások, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósított, járulékfizetéssel ellentételezett nyugdíjkedvezmények fedezetére átadott összeg.

Jogszabály:

A Magyar Köztársaság költségvetésében a Honvédelmi Minisztérium fejezetben a hivatásos állományúak nyugdíjrendszeréhez való hozzájárulás jogcímen előirányzott összeg.

2-326 Egyébjárulékok

Alkalmi munkavállalókat foglalkoztatók által, a járulékok egyszerűsített módon történő megfizetése a nyugdíj és egészségügyi ellátások fedezetére.

Jogszabály:

1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről

2-327 START-kártya kedvezményes járulékbekfizetések

A munkaerőpiacon hátránnyal elhelyezkedők után fizetendő kedvezményes mértékű járulékkötelezettség.

Jogszabály:

2004. évi CXXIII. Törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról APEH Adónemkód: 186

2-328 Korkedvezmény-biztosítási járulék (költségvetés által térített része)

Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozás, ill. korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó fizeti a Nyugdíjbiztosítási alap részére a korkedvezményes nyugdíj fedezésére.

Jogszabály:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről APEH Adónemkód: 125

3 Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

3-100 Szakképzési hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a szakképzés munkaadókra háruló terheinek megosztása érdekében. Jogszabály:

2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról APEH Adónemkód: 182

3-200 Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás

Munkaadók, önfoglalkoztatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás a kifizetett bérek, kereseti elemek arányában a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása érdekében a munkaadókra háruló terheinek megosztása céljából.

Jogszabály:

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról APEH Adónemkód: 119

3-300 Kommunális adó foglalkoztatottak után

Munkaadók által, a foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

3-400 Egészségügyi hozzájárulás

A foglalkoztatókat, munkáltatókat terhelő, az általuk foglalkoztatott munkavállalók után fizetett tételes vagy %-os hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítási jogviszony keletkeztetése és fenntartása érdekében.

Jogszabály:

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról APEH Adónemkód: 152

3-500 Egyéb bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

4 Vagyonadók

4-100 Építményadó

Rendszeres vagyoni típusú adó a lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény) tulajdonlása után. Az építményadó alapja az építmény hasznos alapterülete, illetve korrigált forgalmi értéke. Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-200 Idegenforgalmi adó épület után

Rendszeres vagyoni típusú adó lakás, valamint üdülőnek minősülő, magánszemély tulajdonában álló, illetőleg magánszemély ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogával terhelt épület után. Alapja az építmény hasznos alapterülete. Nem tartozik ide a magánszemélyt terhelő idegenforgalmi adó, amely az eltöltött vendégéjszaka után teljesítendő.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-300 Magánszemélyek kommunális adója

Rendszeres vagyoni típusú adó építmény, illetve telek magánszemély általi tulajdonlása, illetvenem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti joga után.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-400 Telekadó

Rendszeres vagyoni típusú adó az önkormányzat illetékességi területén beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonlása után. A telekadó alapja a telek területe, illetve a telek korrigált forgalmi értéke.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

4-510 Öröklési illeték

Örökösödést terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-520 Ajándékozási illeték

Ajándékozást terhelő közteher, amelyet illeték formájában rónak le, és pénzben fizetnek meg.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-530 Visszterhes ingatlan-vagyonszerzés illetéke

Ingatlannak, meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési és ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése után fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-540 Visszterhes ingatlan átruházás illetéke

Haszonélvezet, használat, lakástulajdon, ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés, hitelintézet ingatlanszerzése esetén fizetendő közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

4-550 Gépjárműszerzés illetéke

Gépjármű tulajdonjogának szerzésével kapcsolatos közteher.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről APEH Adónemkód: 222

4-600 Cégautó adó

A nem kizárólag magánhasználatú gépjármű után, a gépjármű hengerűrtartalma vagy kamratérfogata után fizetendő, a tulajdonost terhelő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról APEH Adónemkód:

5 Termékek és szolgáltatások adói 51 Értékesítési és forgalmi adók

5-110 Általános forgalmi adó

A belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, illetve lízing, átadás, szállítás teljesített ellenértéke után, valamint termékimport vámértéke után megállapított forgalmi adó.

Jogszabály:

1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról APEH Adónemkód: 104

5-120 Iparűzési adó

Vállalkozót az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenysége után, annak nettó árbevétele alapján teljesítendő értékesítési adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-130 Innovációsjárulék

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító elkülönített állami pénzalap forrásához való hozzájárulás. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből.

Jogszabály:

2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról APEH Adónemkód: 184

5-140 Egyszerűsített vállalkozói adó

Az adminisztráció egyszerűsítése és az adóterhek mérséklése érdekében meghatározott bevételi határ alatti vállalkozások számára egyszerűsített adóztatási forma alkalmazását teszi lehetővé. Az eva kiváltja egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói szja-t, és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t, a cégautóadót és az áfát; a társas vállalkozások esetében a társasági adót, az osztalék utáni szja-t, a cégautóadót és az áfát. Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva néhány korrekciós tétellel.

Jogszabály:

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról APEH Adónemkód: 115

5-150 Gyógyszerforgalmazókgyógyszertárbanforgalmazott, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

Gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelő, a támogatott körbe tartozó gyógyszerek forgalma után fizetendő adó.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 243

5-160 Gyógyszer-nagykereskedők gyógyszertárak részére értékesített, közfinanszírozott gyógyszerek utáni befizetései

A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet, a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömege után teljesítendő befizetési kötelezettség.

Jogszabály: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 244

52 Fogyasztási adók

5-210 Termékek és szolgáltatások fogyasztási adói

Meghatározott termékek és szolgáltatások belföldi előállítása és importálása után megállapított adó, a termék, fogyasztási és általános forgalmi adót nem tartalmazó forgalmi, illetve ellenérték, továbbá import esetén a vámérték mint adóalap után.

Jogszabály:

1991. évi LXXVIII. törvény a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről

5-220 Jövedéki adók

Jövedéki termékek belföldi előállítása, raktározása, importálása, exportálása, forgalmazása, birtoklása után mennyiségi, illetőleg minőségi egység alapján megállapított közteher. Jövedéki terméknek minősülnek (ez idő szerint): az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-230 Regisztrációs adó

A személygépkocsik, lakóautók fogyasztási adóját váltotta fel. Mértéke a gépkocsi műszaki tulajdonsága, környezetvédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott összeg alapján kerül meghatározásra. Az adót az autó forgalomba helyezésekor, vagy az átalakítás napján kell megfizetni.

Jogszabály:

2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról

5-240 Energiaadó

Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatása a felhasznált mennyiség alapján.

Jogszabály:

2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

53 Pénzügyi monopóliumok nyeresége

5-310 Kereskedelmi és játékadó

A kormányzati szektor javára átadott nyereség a pénzügyi monopóliumot gyakorló nem-pénzügyi vállalkozások meghatározott körbe tartozó termék- és szolgáltatásértékesítésből származóan. Jogszabály:

1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről APEH Adónemkód: 146

54 Egyéb termék- és szolgáltatási adók

541 Egyes szolgáltatások adói

(Ez idő szerint nincs ide sorolandó közteherbevétel.)

542 Áruk használatának, szolgáltatások engedélyezésének adói

5-421 megszűnt

543 Gépjárműadók

5-431 Belföldi gépjárművek adója

Belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek után a tulajdonos, illetve az üzemeltető által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjármű adóról

5-432 Külföldi gépjárművek adója

A Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott gépjárművek után az üzemben tartó által fizetendő adó.

Jogszabály:

1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról

5-433 Gépjármű túlsúlydíj

A belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek Jogszabály:

544-545 Egyéb áruhasználati és szolgáltatási adók

5-442 Környezetvédelmi termékdíjak

A belföldi termelő, illetve termeltető által belföldön értékesített vagy felhasznált, illetve az importőr által behozott egyes termékek árában megfizetendő környezetvédelmi célú hozzájárulás.

Jogszabály:

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

APEH Adónemkód: 331-338,341

5-443 Kulturálisjárulék

Meghatározott kulturális és szórakoztatóipari termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után befizetendő kötelezettség.

Jogszabály:

1993. évi XXIII. törvény a Nemzeti Kulturális Alapprogramról

APEH Adónemkód: 172

5-444 Idegenforgalmi adó (tartózkodás alapján)

Magánszemélyt terhelő nem állandó lakóhelyen, az önkormányzat illetékességi területén eltöltött vendégéjszaka után fizetendő adó.

Jogszabály:

1990. évi C. törvény a helyi adókról

5-445 Turisztikai hozzájárulás

(ezidő szerint nincs ilyen adónem)

5-446 Bérfőzési szeszadó

Természetes személy által bérfőzetett pálinka, borpárlat után fizetendő szolgáltatási adó.

Jogszabály:

2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

5-447 Felügyeleti szolgáltatások díja

Az egyes ágazatok felügyeleti tevékenységének ellátásáért fizetett, közgazdasági tartamát tekintve "szolgáltatási díj" helyett adójellegű bevétel, miután a fizetési kötelezettség alapja nem hozható összefüggésbe a felügyelet által a befizető számára teljesített felügyeleti tevékenységgel és annak költségeivel. Jogszabály:

1991. évi XXXIV. tv. a szerencsejáték szervezéséről (bevétel kedvezményezettje: Szerencsejáték Felügyelet) 2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi CXII. tv. a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1993. évi XCVI. tv. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1997. évi LXXXII. tv. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

1996. évi XLVIII. tv. a közraktározásról (bevétel kedvezményezettje: Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és a jogutód Gazdasági Minisztérium)

1996. évi CXVI. tv. az atomenergiáról (bevétel kedvezményezettje: Országos Atomenergia Hivatal)

2001. évi XL. tv. a hírközlésről (bevétel kedvezményezettje: Hírközlési Főfelügyelet)

19/2002. (XI. 5.) GKM-PM együttes rendelet a Magyar Energia Hivatal igazgatási szolgáltatási díjairól és a felügyeleti díj fizetésének szabályairól (bevétel kedvezményezettje: Magyar Energia Hivatal)

12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról (bevétel kedvezményezettje: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)

48/1996. (XII. 29.) PM r. a biztosítási felügyeleti díjak mértékéről

5-448 Tenyésztési hozzájárulás

Meghatározott mezőgazdasági termékek értékesítésének nettó árbevétele és a lóverseny-totalizatőr tevékenység forgalma után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1993. évi CXIV. törvény az állattenyésztésről 2004. évi költségvetési törvény 15. számú melléklete

5-449 Vadvédelmi hozzájárulás

A hasznosított vadállomány mennyisége után fizetendő hozzájárulás.

Jogszabály:

1996. évi LV. törvény a vadvédelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

5-450 Erdőfenntartási járulék

A kitermelt bruttó fatérfogat mennyisége után a véghasználatok, valamint a növendékfokozó gyérítések után fizetendő járulék.

Jogszabály:

1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről

5-451 Földvédelmijárulék

A termőföld más irányú hasznosítása esetén egyszeri befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

1994. évi LV. törvény a termőföldről

5-452 Halászatfejlesztési hozzájárulás

Az állam által átengedett halászati jogért fizetendő hozzájárulás a vízterület halászati értéke után.

Jogszabály:

1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel

5-453 Állatvédelmi hozzájárulás

Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (és külön törvény)

5-454 Környezetterhelési díj

A természeti környezet igénybevételét, használatát terhelő adójellegű befizetések.

Fajtái:

levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj.

Jogszabály:

2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

546 Egyéb termelési adók

5-461 Gyógyszertár szolidaritási díj

Közforgalmú gyógyszertár működtetésére jogosultat terhelő. a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege után fizetendő adó. -

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 245

5-462 Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetés utáni befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja (forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képviselője minden általa foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után évente teljesítendő befizetési kötelezettség.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

APEH Adónemkód: 246 gyógyszerismertetés, 247 gyógyászati segédeszköz ismertetés

5-463 Gyógyszertámogatás-többlet sávos kockázatviseléséből eredő befizetések

A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját (forgalmazóját) terhelő, az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásainak túllépése esetén, a túllépés után, sávonként eltérő mértékben teljesítendő befizetés.

Jogszabály:

2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól APEH Adónemkód: 248

6 Vámok és vámjellegű befizetések 61 Vámbefizetések

6-110 Vámok

Az Európai Unióba történt belépéstől kezdődően a vámbevételek az Európai Uniót illetik meg.

6-120 Vámbiztosíték

(Ezidő szerint nincs a Magyar Államot megillető, ilyen jogcímű befizetési kötelezettség.)

7 Egyéb adók, adójellegű bevételek

71 Egyéb adók

7-110 Bélyegilleték

Az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő eljárási illetékek, igazgatási és bírósági szolgáltatási díjak, amennyiben azok lerovása illetékbélyeg formájában történik.

Jogszabály:

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

72 Egyéb adójellegű bevételek

7-210 Környezethasználati díjak

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

7-220 Nukleáris hozzájárulás

A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) költségeihez való hozzájárulás az engedélyesek által. A hozzájárulás mértékét az éves költségvetési törvény állapítja meg.

Jogszabály:

1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról

7-230 Egyéb adójellegű bevételek

(Ez idő szerint nincs ebbe a csoportba tartozó adónem.)

8 Adók, járulékok, adójellegű bevételek bírság- és pótlék-bevételei

8-100 Adó- és járulékbírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék

Idetartozik minden olyan késedelmi pótlék, kamat és bírság befizetése is, amely adónemekre nem különíthető el. (Az egyes szakhatóságok által kiszabott (pl. környezetvédelmi, műemlékvédelmi) bírságok nem adójellegű bevételnek minősülnek, ezért nem itt szerepelnek.

Jogszabály:

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről.

APEH Adónemkód: 215

Az adóstípusok részletes meghatározása:

Az adóstípusok meghatározásánál a gazdasági szervezeteknek a gazdálkodási forma szerinti osztályozására alkalmazott, az egységes statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráról szóló - többször módosított -9001/2002. (SK 3.) KSH közlemény 2. számú mellékletében (a továbbiakban: KSH gazdasági szervezeti nómenklatúra) meghatározott kategóriákra hivatkozunk.

11-13 Nem pénzügyi vállalkozások

11 Társas vállalkozások

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az "1 Jogi személyiségű vállalkozások", valamint a "2 Jogi személyiség nélküli vállalkozások" azon csoportjai a "23 Egyéni vállalkozások" csoport kivételével, amelyek nem pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

12 Egyéni vállalkozások

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a "23 Egyéni vállalkozások" csoportja.

13 Nem társult és egyéb vállalkozások

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a "7 Egyéb gazdasági szervezet" csoportja.

20 Pénzügyi vállalkozások

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában az "1 Jogi személyiségű vállalkozások" azon csoportjai, amelyek pénzintézeti, hitelintézeti, biztosítóintézeti tevékenységet végeznek.

31-38 Államháztartás

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúráját alapul véve ("Költségvetési szerv (3)", az államháztartásba tartozó előirányzatokkal és pénzügyi alapokkal kibővítve a következő csoportok:

31 Központi és fejezeti kezelésű előirányzatok és központi költségvetési szervek

32 Helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok és helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

33 Társadalombiztosítási költségvetési szervek

34 Köztestületi költségvetési szervek

35 Országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek

36 Területfejlesztési tanács és társulás

37 Elkülönített államipénzalapok (KSH technikai kódja: 911)

38 Társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (KSH technikai kódja: 913, 914)

4 Háztartások

A magánszemélyek.

5 Nonprofit szervezetek

A KSH gazdasági szervezeti nómenklatúrájában a "Nonprofit szervezet (5, 6, 8)" csoportjai.

Az űrlap sorai

01. sor: Előző évi záró állomány (tárgyévi nyitó állomány)

Ebben a sorban az előző évi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorából a közteher-bevételek címén kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 01 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/l Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

02. sor: Előző év(ek) bevételi előírásainak növekedése

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált pótlólagos bevételi előírásokat - ideértve az adó- és járulékalanyok és a beszedő szervezetek helyesbítéseit egyaránt -, amelyek a tárgyévet megelőző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatosak.

03. sor: Tárgyévi bevételi előírás

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben, illetve a közterhek tárgyévi elszámolásához kapcsolódó bevallások beadásának időpontjáig regisztrált tárgyévi bevételi előírásokat, azaz a tárgyévi gazdasági tevékenységgel kapcsolatos adó-, járulék- és egyéb befizetési kötelezettségeket a bevallások, illetve kivetések alapján, ideértve a bevallások helyesbítését és a beszedő szervezet által megállapított tartozások helyesbítését egyaránt. A tárgyévi bevételi előírás tehát nem azonos a közteher-bevétel költségvetési előirányzatával, mely utóbbi pénzforgalmi szemléletű bevétel és a költségvetés(ek) számára ténylegesen realizálható és elkölthető jövedelmet képez, még ha kalkulálása bevételi prognózison is alapul.

04. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező növekedés összesen (02+03)

Összegző sor, az adósok állományának a bevételi előírások változásával összefüggő változások kimutatására szolgál.

05. sor: Növekedések összesen (02+03=04)

Összegző sor, az adósok állományának növekedését mutatja.

06. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése helyesbítés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyek a bevallások tartozást-csökkentő helyesbítése vagy a beszedő szervezet által megállapított helyesbítése miatt következett be.

07. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése tartozás elengedés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet határozata követelés elengedés formájában elengedett, s ezáltal az adós is kivezetheti a nyilvántartásaiból.

08. sor: Előző év(ek) bevételi előírásának csökkenése felszámolás, megszűnés miatt

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévben regisztrált, de az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos követelés-csökkenéseket, amelyeket a beszedő szervezet egyoldalúan kényszerül kivezetni a nyilvántartásaiból, miután a korábbi adóst felszámolták vagy megszüntették.

09. sor: Tárgyévi pénzforgalomban nem jelentkező csökkenés összesen (06+07+08)

Összegző sor, a pénzforgalomban nem jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

10. sor: Tárgyévi befizetés előző év(ek) bevételi előírásának teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok az előző év(ek) gazdasági tevékenységével kapcsolatos kötelezettségek miatt fennálló hátralékaik teljesítésére fizettek be.

11. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyi gazdasági tevékenységével kapcsolatos befizetési kötelezettségeik teljesítésére fizetnek be, ideértve a törvényben megállapított előlegeket is.

12. sor: Tárgyévi befizetés tárgyévet követő évi bevételi előírás teljesítésére

Ebben a sorban kell szerepeltetni azokat a tárgyévi pénzforgalomban jelentkező befizetéseket, amelyeket az adósok a tárgyévet követő évi befizetési kötelezettségeivel kapcsolatban előlegként fizettek be.

13. sor: Tárgyévi pénzforgalomban jelentkező csökkenés összesen (10+11+12)

Összegző sor, a pénzforgalomban jelentkező változások csökkentő hatásának kimutatására.

14. sor: Csökkenések összesen (09+13)

Összegző sor, az adósok állományában bekövetkezett csökkenés kimutatására.

15. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) záróállomány (01+05-14)

Ebben a sorban a tárgyévi beszámoló Mérlegének B/II/1 Adósok mérlegsorában a közteher-bevételekkel kapcsolatban kimutatott összeg szerepel, mely egyben a tárgyévet követő évi nyitó állomány összegét képezi. A Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorában más követelések is szerepelhetnek, nemcsak a közteher-bevételekkel kapcsolatosak, ezért a 15 sorban kimutatott összeg kisebb vagy legfeljebb egyenlő a Mérleg B/II/1 Adósok mérlegsorban kimutatott összeggel.

16. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) eredményszemléletű bevétel

Ebben a sorban a tárgyévi, illetve évközi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszaki gazdasági-pénzügyi tevékenységek, illetve események után keletkező, az államháztartást megillető, ténylegesen is beszedhető közteher-bevétel összegét kell szerepeltetni. Ezt úgy kell meghatározni, hogy a tárgyévre, tárgyidőszakra vonatkozó bevallások, kivetések (ügyletek) szerinti közteher-befizetési kötelezettséget mérsékelni kell azzal az összeggel, amely a tárgyidőszakban jogutód nélkül megszűnt vagy felszámolt szervezetek tárgyévre, tárgyidőszakra előírt befizetési kötelezettségéből nem fizetettek meg (és vélelmezhető, hogy sohasem fognak már megfizetni.)

Az eredményszemléletű számbavételhez az adó-, járulék- és adójellegű bevételeket abban az időszakban kell számba venni, amikor a fizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenység, a tranzakció vagy más esemény ténylegesen megtörténik. Annak érdekében azonban, hogy az eredményszemléletű bevétel az államháztartás számára ténylegesen is realizálható, és mindössze csak időbeni eltolódással megszerezhető jövedelemként legyen számba vehető, a bevallott, kivetett adókötelezettségeket korrigálni kell a megszűnés, felszámolás miatt várhatóan soha nem realizálódó adók összegével.

A 16. sorban szereplő tájékoztató adat az államháztartásra vonatkozó hazai és nemzetközi statisztikai adatszolgáltatások teljesítését segítik elő. A makrogazdasági statisztikai számításokban, a kormányzati szektor hiányának és adósságának EU-kritériumok szerinti meghatározásában az adó- és járulék bevételeket un. eredményszemléletben kell meghatározni. A nemzeti számlák módszertanában erre a következő leírások szerepelnek.

A nemzeti számlákban minden adót annak esedékességekor kell elszámolni, tehát abban az időpontban, amikor azok a tevékenységek, gazdasági műveletek vagy más események végbemennek, amelyek az adókötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Vannak azonban olyan gazdasági tevékenységek, tranzakciók vagy események, amelyek után bár az adózási szabályok szerint adót kellene fizetni, ez azonban nem jut az adóhatóság tudomására. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy ezek a rejtett tevékenységek, gazdasági műveletek vagy események után pénzügyi eszközök, illetve kötelezettségek keletkeznének. Ezért a nemzeti számlákban elszámolt adók összegét csak az adókivetéssel, bevallással vagy más módon, pl. értékesítéskor kiállított számlával, vámbevallással bizonylatolt összeg jelenti. Ezek a bizonylatok az adó megfizetésekor megszűnő adófizetői kötelezettség keletkezéséhez vezetnek. Az eredményszemlélettel összhangban az adók elszámolásának időpontja az az időpont, amikor az adókötelezettség keletkezik. Például a kibocsátás értékesítése, továbbadása vagy felhasználása esetén fizetendő adót akkor kell elszámolni, amikor az értékesítés, az átadás vagy a felhasználás megtörténik, s ez nem szükségszerűen egyezik meg azzal az időponttal, amikor az adóhatóság arról tudomást szerez, az adókivetés megtörténik, az adó esedékessé válik, vagy az adót ténylegesen megfizetik. Némi rugalmasság azonban - gyakorlati okokból - megengedhető, például a jövedelmekből a kifizetéskor levonásra kerülő adók regisztrálása időpontja esetében.

Esetenként a ténylegesen megfizetett adóösszeg lényegesen és rendszeresen eltérhet a fizetendő adók összegétől. Oly mértékben, hogy a fizetendő adókat nem érdemes teljes egészében pénzügyi kötelezettségeknek kezelni. Ilyen esetekben elemzési és gazdaságpolitikai döntéshozatali célokra relevánsabb, ha figyelmen kívül hagyjuk a meg nem fizetett adókötelezettségeket, és csak a ténylegesen megfizetett adókat számoljuk el. A ténylegesen megfizetett adókat azonban továbbra is eredményszemléletben kell elszámolni abban az időpontban, amikor az adókötelezettségek keletkezését előidéző események megtörténtek.

17. sor: Tárgyévi (tárgyidőszaki) fizetés-esedékességi bevétel

Ebben a sorban külön rendelkezésig még nem kell adatot szerepeltetni. Az Európai Unió azon rendeletét, amelyben a kormányzati szektorra vonatkozó adatszolgáltatásokat határozzák meg, a közeljövőben fogják módosítani. A törvényerőre emelkedő szabályok és a kapcsolódó módszertani meghatározások függvényében külön rendelkezés és kitöltési utasítás alapján kell majd - ugyancsak tájékoztató adatként - azt az összeget kell kimutatni, amely az államháztartást a tárgyévben (tárgyidőszakban) - az adott közteher-bevételre vonatkozó adózási rend vagy a fizetési kötelezettség szabályai szerint - pénzforgalmilag is megilleti.

9. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. számú mellékleteinek kitöltési útmutatója]

Kitöltési útmutató az AT-01 Adatszolgáltatás a kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv által elismert tartozásállományról űrlaphoz

A kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szerv adatszolgáltatási kötelezettségét havonta, a tárgyhó utolsó munkanapjáig teljesíti a Magyar Államkincstár Kincstári Biztosi Irodája felé az AT-01-es űrlap alapján kialakított e-Adatlapon.

Az űrlap fejrészének azonosító adatai: a költségvetési szerv neve; a számlaszám 1-16 pozíciója; a fejezet; cím; alcím száma; év; hó megjelölése, amelynek tárgyhó 25-i állományára az adatközlés vonatkozik; államháztartási egyedi azonosító szám.

A kincstári körbe tartozó kincstári költségvetéssel rendelkező költségvetési szervnek kell adatot szolgáltatni, a költségvetésébe tartozó intézmények begyűjtött és összesített adatairól.

A jóváhagyott éves eredeti költségvetési kiadási előirányzat és annak 3,5%-a, a tartozásállományok összegei, a vevőállomány, valamint a pénzkészlet rovatok adatait kerekítve, millió forintban, kell kitölteni.

Az adatok pontos kitöltése kötelező, az adattartalmon, a megadott időpontokon változtatni tilos.

Az adatszolgáltatásnak nemcsak a tárgyévben keletkezett és lejárt, hanem valamennyi, az előző évek során felhalmozódott kifizetetlen tartozásállományt is magába kell foglalnia.

Csak a megállapodással átütemezett tartozásállományt kell a külön oszlopban szerepeltetni, az új fizetési határidőig. Az átütemezett tartozásból az esedékessé váló, és tárgyhó 25-ig nem teljesített befizetési kötelezettséget már a megfelelő időszak oszlopában kell közölni.

Amennyiben a tartozásállomány átütemezéséről a tárgyalások megkezdődtek, de annak eredményéről megállapodás még nem született, a tárgyalás alapját képező tartozásállomány összegét még a tartozás lejárata szerinti oszlopban kell feltüntetni.

1. Az állammal szembeni tartozások - az adóhatósággal, vámhatóságokkal szembeni adósságállomány, az illetéktartozások, valamint a központi költségvetési szervek költségvetési törvényben jelölt bevételeinek a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott hányada utáni (a központi költségvetés központosított bevételét képező) költségvetési befizetési kötelezettségek - sor kitöltése az adónemekre előírt bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik.

2. Társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozások megállapítása, a Tb-bevallások és az intézmény analitikus nyilvántartása alapján történik.

3. Egyéb tartozásállomány sor kitöltése az előző két jogcímen kívül fennálló tartozásállomány: belföldi és külföldi szállítói, szolgáltatói számlák - ideértendő ugyancsak a központi költségvetési szervekkel, az elkülönített állami pénzalapokkal, önkormányzatokkal és intézményeikkel szemben fennállt) tartozás -, valamint működési célú hitelek analitikus nyilvántartása alapján történik.

A vevőállományt a főkönyvi nyilvántartás adós és vevő analitikája alapján kell fordulónappal megállapítani. A pénzkészletnek tartalmaznia kell az összes - likviditásba vonható - bankszámla (előirányzati felhasználási keret, zárolt, kártyafedezeti, egyéb fedezeti, lakásalap, deviza) egyenlegét, valamint a házipénztár tárgynapi egyenlegét.

10. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[16. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

ADATLAPOK JEGYZÉKE

11. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[20. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Adatszolgáltatás

egyes államháztartáson kívüli szervezetekről és azok tevékenységeiről a kormányzati szektorba történő besorolás eldöntéséhez, illetve végrehajtásához

I. A kormányzati szektor és az államháztartás szervezeti körének eltérése

A nemzeti számlák nemzetközi és hazai statisztikai szabványai elveket határoznak meg a statisztikai értelemben vett kormányzati szektorba tartozó szervezetek körére és besorolásuk módjára. Azok a gazdasági egységek tartoznak a kormányzati szektorba, amelyek nem-piaci termelést végeznek egyéni és közösségi fogyasztásra alkalmas javak előállítása érdekében, finanszírozási forrása jellemzően a többi gazdasági szektor számára előírt kötelező befizetés, illetve azok, amelyek a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon újraelosztásában vesznek részt.

A nem-piaci termelés azt jelenti, hogy nem árbevétel ellenében történik meg a javak felhasználásra való átadása, a termelés költségei nem vagy csak kis részben térülnek meg. A kormányzati szektor teljesítményét ezért a költségekkel, s nem a piaci szektorban alkalmazott értékesítési árbevétellel kell számba venni.

A "tartalom elsődlegessége a formával szemben" alapelv érvényesülése alapján így - a magyar jogi előírások szerint az államháztartásba tartozó szervezeteken kívül - a tulajdonlás, az irányítás és a többségi finanszírozás együttes kritériumát teljesítő államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek is a statisztikai értelemben vett kormányzati szektor részét képezik, a szervezeti-jogi formától és a gazdálkodás rendjétől függetlenül. Az adatszolgáltatás elrendelése teremti meg a feltételeket a statisztikai besorolási elvek (irányítás, finanszírozás, állam nevében végzett tevékenység) tényleges gyakorlati érvényesülésének vizsgálatához, s ennek alapján annak meghatározásához, mely szervezetek, illetve azok mely tevékenységei, milyen időszakban és módon jelenjenek meg a kormányzati szektor elszámolásaiban.

II. Az adatszolgáltatás rendje

1. Az adatszolgáltatást az alábbiakban felsorolt szervezetekre vonatkozóan kell teljesíteni:

a) a részben vagy egészben állami tulajdonú gazdasági társaságok, amelyek működését, feladatait jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatot részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek; így különösen:

aa) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

ab) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.,

ac) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.,

ad) a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.,

ae) a Magyar Export-Import Bank Zrt.,

af) a Magyar Rádió Zrt.,

ag) a Magyar Televízió Zrt.,

ah) a Duna Televízió Zrt.,

ai) a Magyar Távirati Iroda Zrt.,

b) az a) pontban meghatározott szervezetek és minisztériumok által alapított, tulajdonolt (közvetett állami tulajdonú) gazdasági társaságok, amelyek működését jogszabály egyedileg szabályozza, illetőleg jogszabály alapján állami feladatokat részben vagy egészben állami kezességvállalás mellett felvett hitelforrásból, illetve költségvetési forrásokat megelőlegezve vagy utólagosan felhasználva finanszíroznak vagy végeznek, így különösen:

ba) a Diákhitel Központ Zrt.,

bb) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.,

bc) az Állami Autópálya Kezelő Zrt.,

bd) a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.,

be) a Magyar Turizmus Zrt.,

bf) a Hagyományok Háza Ingatlanfejlesztő Kft. (a Művészetek Palotája projekt elszámolása miatt),

bg) a Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztő Kft. (a Művészetek Palotája projekt elszámolása miatt),

bh) a Duna Múzeum Ingatlanfejlesztő Kft. (a Művészetek Palotája projekt elszámolása miatt),

bi) a MÁV Start Zrt.;

c) a minisztériumok, más, fejezet felügyeletét ellátó szervek, valamint a központi költségvetési szervek által alapított közhasznú társaságok;

d) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok,

e) a Műsorszolgáltató Alap,

f) az Országos Rádió- és Televízió Testület,

g) az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza.

2. Az 1. pontban foglalt szervezetekre vonatkozó adatszolgáltatást a következők teljesítik:

a) az 1. pont a)-c) pontjában foglalt szervezetek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv [a 1. pont bf)-bh) pontjaiban szereplő társaságok esetén az MP Projekt Vagyonkezelő Kft.];

b) az 1. pont d) és e) pontjában foglalt szervezetek esetében az alapító, illetve azon szervezet, amely a közalapítvány felett felügyeletet gyakorol, illetőleg amelynek költségvetéséből - a költségvetési törvény alapján - a szervezet támogatásban részesül;

c) az 1. pont f) pontjában foglalt szervezet esetében az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza igazgatója.

3. Az adatszolgáltatást az alábbiak szerint kell teljesíteni:

a) az éves tényadatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a szervezetre vonatkozó könyvvezetési és beszámolási kötelezettség alapján készített - a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 180 napon belül,

b) az évközi tényadatokra és a várható éves teljesítési adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében az évközi és várható éves, a szervezet vagyoni helyzetét, vagyonváltozását és üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, kiemelt mutatókat negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap végéig,

c) az éves és a középtávú terv (üzleti terv, stratégia, pénzügyi terv) - költségvetési tervezéshez felhasználandó - adatait, a szervezet várható vagyoni helyzetét és vagyonváltozását, valamint üzletpolitikáját bemutató összevont adatokat, kiemelt mutatókat, a költségvetési tervezés kormányzati munkaprogramjában foglalt ütemezéssel

a Pénzügyminisztérium által meghatározott tervezési, beszámolási és statisztikai adatigénynek megfelelően, a kormányzati funkciókhoz és tevékenységekhez illeszthető formában és módon a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervéhez kell eljuttatni.

12. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. számú mellékletének kiegészítő és módosuló pontjai]

Az Ámr. 22. számú mellékletének 1.1. pontja a következő 4/a. alponttal egészül ki:

Az Ámr. 22. számú mellékletének 1.2. pontja a következő 5/a. alponttal egészül ki:

Az Ámr. 22. számú melléklete 2. pontjának 28. alpontja az alábbiak szerint módosul:

13. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[23. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

14. számú melléklet a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelethez

[30. számú melléklet a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez]

Kincstári számlavezető rendszerben történő tartozásmentesség ellenőrzés és utalás felfüggesztésben résztvevő előirányzat