4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet

egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a), c) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjábanmeghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

E rendelet hatálya a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetben meghatározott környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok közül a

a) Hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok,

b) Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában,

c) Az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai valamint

d) Környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztések támogatása

előirányzatokra (a továbbiakban együtt: Kövi) terjed ki.

2. §

E rendelet hatálya a Kövi felhasználása körében

a) az igényelhető támogatás, illetve a pályázatkezelés szabályaira, a pályázatokat elbíráló bizottság összetételére, a döntéshozatallal kapcsolatos egyes szabályokra,

b) a megítélt támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályokra, az ezzel járó jogokra és kötelezettségekre, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzésére terjed ki.

3. §

A Kövi felett a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.

4. §

A miniszter - tekintettel a 7. §-ban foglaltakra - pályázati felhívást tesz közzé a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) internetes honlapján, továbbá a pályázati felhívás megjelenésének tényéről - a megjelenési hely megjelölésével - a nyilvánosságot tájékoztatja.

5. §

(1)[2] A Kövi - nyilvános pályázati úton történő - felhasználásával kapcsolatos döntésekről a Minisztérium rendszeresen tájékoztatót készít, amelyet a döntést követő 15 napon belül internetes honlapján közzétesz.

(2) A nyilvános pályázati úton történt döntésről szóló tájékoztató tartalmazza a támogatás kedvezményezettjének, tárgyának megnevezését, megvalósításának helyét, valamint a támogatás összegét.

6. §

Az e rendeletben meghatározott támogatásokkal összefüggő pályázatkezelési, lebonyolítási, döntés-előkészítési és ellenőrzési feladatok ellátásáról a Minisztérium gondoskodik.

A Kövi felhasználásának általános feltételei

7. §[3]

(1) Az 1. § a) pontjában szereplő előirányzatot terhelik az előirányzat céljával összhangban álló, a környezetvédelmi és vízügyi célelőirányzat terhére a korábbi években a 2009. évre vállalt kötelezettségek.

(2)[4] Az 1. § a), b) és d) pontjában megjelölt előirányzatra rendelkezésre álló források felhasználásáról a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott módon vagy pályázati felhívás nélkül, szakmai programok alapján - dönt.

(3) Az 1. § c) pontjában megjelölt előirányzatra rendelkezésre álló Kövi források pályázati eljárás keretében e jogszabály rendelkezései, illetve - külön jogszabály előírása esetén - a közbeszerzési eljárás szabályai szerint használhatók fel.

8. §

(1) A Kövi-ből támogatást - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, egyéni vállalkozó, valamint természetes személy kaphat.

(2) Nem nyújtható támogatás a pályázó részére, ha nem felel meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja.

9. §

(1) E rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás, ezen belül

a) támogatás,

b) kamattámogatás nyújtható.

(2)[5] Az (1) bekezdés szerinti az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásként

a) csekély összegű (de minimis),

b) regionális beruházási, valamint

c) környezetvédelmi támogatás nyújtható.

(3) Kamattámogatás, a támogatást igénylő és a pénzintézet között létrejött hitelszerződésben meghatározott futamidőre, de legfeljebb a tárgyévet követő két évre nyújtható. A kamattámogatás mértéke a fizetendő kamat 100%-át is elérheti, figyelemmel az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott támogatási intenzitásra.

A pályázatok tartalmi és formai követelményei

10. §

(1) A pályázatot - a külön jogszabályban foglalt követelményeken túl - a pályázati felhívásban meghatározott tartalommal, formában és nyomtatványon kell benyújtani.

(2) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott mértékű saját forrással kell rendelkeznie és a pályázati felhívásban meghatározottak szerint kell azt biztosítania.

(3) A miniszter köteles a pályázati felhívásban feltüntetni, hogy a 9. § (1) és (2) bekezdésben meghatározottak közül a pályázó mely támogatásban részesülhet. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a támogatási fajtára vonatkozó európai bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott - támogatástartalomban kifejezve.

11. §

(1) A pályázónak - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely

a) 1 000 000 forint és ez alatti támogatási igény esetén, annak öt ezreléke,

b) 1 000 001-5 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 10 000 forint,

c) 5 000 001-10 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 25 000 forint,

d) 10 000 001-50 000 000 forint összegű támogatási igény esetén 50 000 forint,

e) 50 000 001 forint és ez feletti támogatási igény esetén 100 000 forint.

(2) A pályázati díj megfizetésének módját a pályázati felhívás tartalmazza.

(3)[6] Nem kell az (1) bekezdés szerinti pályázati díjat ismételten megfizetni, amennyiben a pályázó az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatát a pályázat kézhezvételét követő 15 napon belül újra benyújtja.

A pályázat benyújtásának és elbírálásának rendje

12. §

(1) A pályázatokat a tárgyév folyamán - a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelően - a Minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) A Minisztérium a beérkezett pályázatokat folyamatosan érkezteti.

(3)[7] A Minisztérium 8 napon belül a pályázat előírt feltételeknek való megfelelését - a beérkezett pályázatok felbontásával - ellenőrzi, az előírt feltételeknek meg nem felelő pályázatokat, amennyiben a pályázati felhívás lehetővé teszi, a pályázó részére hiánypótlásra visszaküldi, egyidejűleg az előírt feltételeknek megfelelő pályázatokat befogadja és nyilvántartásba veszi. A pályázat befogadásáról a pályázót 8 napon belül tájékoztatni kell.

13. §

(1)[8] A Minisztérium a benyújtott pályázatokat a befogadástól számított 30 napon belül, a pályázat céljának megfelelően környezet-, illetve természetvédelmi-műszaki, továbbá közgazdasági-pénzügyi szempontok szerint - szükség esetén külső szakértő igénybevételével - értékeli. Az értékelés részeként helyszíni vizsgálat is tartható.

(2) A Minisztérium az (1) bekezdésben foglalt támogatható pályázatokat rangsorolja.

14. §

(1) A benyújtott pályázatokról a miniszter írásban dönt.

(2) A minisztert az (1) bekezdésben foglalt döntésének meghozatalában, a pályázati felhívásban kiírt támogatási céloknak megfelelően, az általa létrehozott szakmai munkabizottságok (a továbbiakban: bizottságok) segítik. A bizottságok az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához javaslatot adnak a miniszter részére.

(3) A bizottságok (2) bekezdés szerinti javaslatát megalapozó előterjesztés szakmai koordinációjáról a Minisztérium gondoskodik.

15. §

(1) A bizottságokban szavazati joggal vesznek részt a miniszter által kijelölt köztisztviselők, a külön jogszabály szerinti kormányzati munkamegosztásnak megfelelően az érintett minisztériumok által kijelölt egy-egy személy, a társadalmi, valamint - a miniszter által meghatározott számban - a szakmai érdek-képviseleti szervezetek által kijelölt személy.

(2) A bizottságok tagjainak száma legfeljebb 9 fő lehet. A bizottságok létszámáról - az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek képviseletének ellátására kijelölt személyeket is figyelembe véve - a miniszter dönt. A bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig szól.

(3) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a miniszter által felkért személyek.

(4) A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg, a titkársági feladatokat a Minisztérium látja el.

(5) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottságok üléseinek összehívásáról a Minisztérium gondoskodik.

(6) A bizottságok tagja nem vehet részt az adott pályázatra vonatkozó döntési javaslat kialakításában, ha ő vagy közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont]:

a) a javaslat elfogadása esetén kötelezettség vagy felelősség alól mentesülne,

b) a pályázó tisztségviselője vagy a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a pályázó cégnél tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,

d) a pályázattal kapcsolatban bármilyen más előnyben részesül, vagy a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

16. §

(1)[9] A Minisztérium a támogatásról szóló döntésre vonatkozó javaslatát 8 nappal a bizottság ülése előtt a tagok részére elektronikusan megküldi.

(2) A bizottságok az ügyrendjükben meghatározott módon döntési javaslatot készítenek.

(3) A bizottsági tag a bizottságok működési körébe tartozó pályázattal kapcsolatban a Minisztérium rendelkezésére álló valamennyi iratba betekinthet.

(4)[10] A miniszter a 14. § (1) bekezdése szerinti döntését a bizottságok javaslatának ismeretében, a javaslat kézhezvételét követő 15 napon belül hozza meg.

17. §

(1) A pályázatok elbírálása során a helyi önkormányzatok pályázatai közül előnyben részesülnek azok a pályázatok, ahol a helyi önkormányzat külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi programmal rendelkezik.

(2) A pályázatok elbírálása során előnyben részesíthető-ek azok a pályázatok, amelyek EU támogatásban részesülő projekthez kapcsolódnak, de a beruházás műszaki tartalmánál fogva EU támogatás igénybevételére nem kerülhet sor.

A szerződéskötés és a szerződésmódosítás szabályai

18. §

(1)[11] A támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatási szerződést a miniszter, illetve a miniszter nevében az általa megbízott személy a szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén köti meg. A kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötésére a miniszter által meghatározott időtartam, de legfeljebb a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60 nap, közbeszerzéssel érintett támogatás esetében 180 nap áll a rendelkezésére.

(2) A kedvezményezettet a támogatási szerződésben írásban tájékoztatni kell arról, hogy a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak közül mely támogatásban részesült. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a támogatási fajtára vonatkozó európai bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

19. §

(1) A támogatási szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható okból, vis maior, illetve a szerződésben szereplő adatok változása miatt kerülhet sor.

(2) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet a Minisztériumhoz kell benyújtani.

(3)[12] A Minisztérium a hozzá megküldött, a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet értékeli, és javaslatával együtt - az adatváltozás miatt szükséges szerződésmódosítás, illetve a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - a 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy elé terjeszti. A kérelemről a javaslat alapján a 18. § (1) bekezdésében meghatározott személy dönt.

(4)[13] Amennyiben a támogatási szerződés módosítására irányuló kérelem fejlesztési célú pályázat esetében a program műszaki tartalmát, kezdési és befejezési időpontját (ideértve a próbaüzem lefolytatását), a támogatás formáját, a visszatérítendő támogatás visszafizetésének időbeli ütemezését, valamint a támogatás folyósításának időbeli ütemezését érinti (ide nem értve az előző évben fel nem használt támogatás, illetve a támogatásnak a támogatási szerződésben rögzített halmozódásnak megfelelő folyósítását), úgy a támogatási szerződés módosítása iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a miniszter dönt.

(5)[14] A miniszter a (4) bekezdés szerinti döntését a bizottság javaslatának kézhezvételét követő 15 napon belül hozza meg.

(6)[15] A támogatási szerződés módosítására a bizottság javaslata nélkül is sor kerülhet a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő egyszeri alkalommal és legfeljebb 120 nappal történő meghosszabbítása esetén. A kérelem benyújtásának határideje a befejezési határidő utolsó napját megelőző 15. nap.

(7) Az adatváltozás miatt szükséges, valamint a (6) bekezdés szerinti támogatási szerződésmódosítást a Minisztérium jóváhagyásra a 18. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez továbbítja.

A támogatási előleg

20. §

A támogatott cél jellegétől függően - a pályázati felhívásban, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - előleg nyújtható.

Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó szabályok

21. §

(1) A 9. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyújtható támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. december 28., 5. o.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.

(2) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

22. §[16]

23. §

(1)[17] A 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján regionális beruházási támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006. november 1., 29. o.) hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.

(2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a minisztérium írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(3) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(4) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (3) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - KKV-k esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(7) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a zárójegyzőkönyv felvételéig (a fenntartási időszak végéig) kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába kerül, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a miniszter előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a miniszter hozzájárult, a kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a kedvezményezett köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást a folyósítás(ok) időpontjától a támogatás összegének tényleges visszafizetése idejéig felszámított, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben visszafizetni.

(8) Beruházási támogatás nem nyújtható e rendelet alapján:

a) azon projektekhez, amelyek esetében (az előkészítő tanulmányok kivételével) a programnak a minisztérium internetes honlapján történő, a 4. § szerinti közzététele előtt merültek fel költségek,

b) acélipari tevékenységhez,

c) hajók gyártásához, javításához vagy átalakításához,

d) a szén bányászatához,

e) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. január 21., 22. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,

g) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához,

h) a mezőgazdasági termékek előállításához,

i) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek, és

j) az alábbi feltételek valamelyikének megfelelő nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak:

ja) olyan társaság, amelynek a saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét,

jb) olyan korlátolt felelősségi alapon működő társaság, amelynek törzstőkéje kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,

jc) olyan társaság, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozása tekintetében, és a társaság könyveiben kimutatott tőke kevesebb mint a felére csökkent, és a csökkenés több mint egynegyede az előző 12 hónap során történt,

jd) a társaság megfelel a fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak, vagy

je) a társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerinti fizetésképtelenségi eljárást indítottak ellene.

(9) A regionális beruházási támogatás nyújtásának részletes feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

(10) A regionális beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 2. mellékletben meghatározott mértéket.

Környezetvédelmi támogatás[18]

23/A. §[19] (1) A 9. § (2) bekezdés c) pontja alapján nyújtott környezetvédelmi támogatás a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK rendelet) hatálya alá tartozó támogatásnak mi nő sül.

(2) Az (1) bekezdés alapján az alábbi támogatások nyújthatók:

a) gazdálkodó szervezetek számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás,

b) közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás,

c) kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV-k) jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás,

d) energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás,

e) nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás,

f) megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás, és

g) környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás.

(3) A környezetvédelmi támogatás nyújtásának részletes feltételeit az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott mértékeket.

(5) E rendelet nem alkalmazható a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(6) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően a 800/2008/EK rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül egy vagy több kritérium teljesül:

a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) kiszélesedik a tevékenység köre,

c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,

d) lényegesen felgyorsult a projekt végrehajtási üteme, vagy

e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(7) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(8) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Minisztérium honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.

(9) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtó szervnek a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig meg kell őrizniük.

A támogatások felhasználásának ellenőrzése

24. §

(1) A Kövi-ből nyújtott támogatások ellenőrzésének célja, hogy elősegítse

a) a támogatás rendeltetésszerű felhasználását,

b) a Kövi a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási céloknak megfelelő, környezeti szempontból hatásos, táj-, természetvédelmi, vízgazdálkodási szempontból eredményes, gazdaságilag hatékony felhasználását,

c) a Kövi működési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét.

(2) A támogatások felhasználását a Minisztérium ellenőrzi. A Minisztérium megbízásából az ellenőrzést szükség esetén külső szakértők, illetve szakértő szervezetek is végezhetik.

(3) Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint a támogatás felhasználását követően is sor kerül. Az ellenőrzés része lehet a helyszíni ellenőrzés is.

(4) A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, illetve attól eltérő felhasználását az ellenőrző szerv jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A kedvezményezett a jegyzőkönyvet aláírásával látja el, illetve az aláírás megtagadásának tényét az ellenőrző szerv a jegyzőkönyvben rögzíti.

(5)[20] A Minisztérium a fejlesztési támogatások felhasználását teljes körű eredményességi, hatékonysági és célszerűségi elemzéssel zárja.

Záró rendelkezések

25. §

(1) Ez a rendelet 2008. február 15-én lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott pályázatokra, valamint az odaítélt támogatásokra a környezetvédelmi és a vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 3/2004. (II. 24.) KvVM rendeletnek a pályázat benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. melléklet a 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelethez[21]

A környezetvédelmi támogatás részletes feltételei

Fogalommeghatározások:

1. biomassza: a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és az ehhez kapcsolódó iparágakból származó termékek, hulladékok és maradékanyagok (a növényi és állati eredetűeket is beleértve) biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

2. bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a közlekedésben használt üzemanyagok;

3. energiamegtakarítási intézkedések: azok az intézkedések, amelyek révén a vállalkozások csökkenteni tudják a termelési folyamatban felmerülő energiafelhasználást;

4. kapcsolt energiatermelés: az egyetlen folyamat során egy időben termelt hőenergia és villamos és/vagy mozgási energia;

5. környezetvédelem: minden olyan intézkedés, amely fizikai környezetünknek vagy természeti erőforrásainknak a kedvezményezett saját tevékenységei által történő károsodásának felszámolására vagy megakadályozására, e károsodás bekövetkezése kockázatának csökkentésére, illetve a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására irányul, beleértve az energiamegtakarítási intézkedéseket és a megújuló energiaforrások használatát is;

6. tárgyi eszközök: a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához feltétlenül szükséges földterület-beruházás, a szennyezés, illetve az ártalom csökkentésére vagy felszámolására szolgáló létesítményekbe, üzemekbe és berendezésekbe történő beruházás, valamint a termelési eljárások kiigazítását szolgáló környezetvédelmi beruházások;

7. közösségi minimum-adómérték: a közösségi jog által előírt minimum-adómérték; a közösségi minimum-adómérték az energiatermékek és a villamos energia esetében az a minimum-adómérték, amelyet a 2003/96/EK tanácsi irányelv I. melléklete rögzít;

8. közösségi szabvány: olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság az irányelv 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé;

9. megújuló energiaforrások: a megújuló, nem fosszilis energiaforrások, közelebbről: szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hullámenergia, árapály-energia, vízerőművek, biomassza, hulladéklerakó-gáz, a szennyvíztisztító telepekről származó gáz és biogázok;

10. megújuló energiaforrásokból származó energia: a kizárólag megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek által végzett energiatermelés, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes létesítményekben megújuló energiaforrásokból nyert, az energiaérték alapján számított energiarész, beleértve a tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energiát, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével.

A) A gazdálkodó szervezetek számára a közösségi környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

1. A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a következő feltételek egyikének:

a) a beruházás a közösségi szabványok túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó közösségi szabványoknál szigorúbb kötelező nemzeti szabványok meglététől;

b) a beruházás lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységeiből eredő környezetvédelmi szint emelését a közösségi szabványok hiányában.

2. Nem nyújtható támogatás, ha a tervezett fejlesztések annak biztosítására irányulnak, hogy a szervezet megfeleljen a már elfogadott, de még hatályban nem lévő közösségi szabványoknak.

3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

4. A támogatható költségek a vonatkozó közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű környezetvédelem eléréséhez szükséges többletköltségek, a működési előnyök és működési költségek figyelembevétele nélkül.

5. A 4. pont alkalmazása szempontjából a beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:

a) amennyiben a beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó e költség a támogatható költség;

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

6. A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani.

7. A közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósítását célzó beruházások esetében az alternatív helyzetet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ha a vállalkozás a közösségi szabványok hiányában elfogadott nemzeti szabványokhoz igazodik, a támogatható költségek a nemzeti szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukba;

b) ha a vállalkozás olyan nemzeti szabványokhoz igazodik vagy olyanokat teljesít túl, amelyek szigorúbbak a közösségi szabványoknál, vagy túlteljesítik a közösségi szabványokat, a támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt szintnél magasabb környezetvédelemi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltséget foglalják magukba, a közösségi szabványok által előírt szintű környezetvédelem megvalósításához szükséges beruházások költségei nem számolhatók el;

c) szabványok hiányában a támogatható költségek azon beruházási költségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb környezetvédelmi szintet valósítsanak meg annál, mint amelyet a környezetvédelmi támogatás hiányában az érintett vállalkozás vagy vállalkozások elérnének.

8. Más vállalkozás hulladékának gazdálkodásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatást be kell jelente ni.

B) A közösségi szabványok túlteljesítését, illetve közösségi szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő, új szállítóeszközök beszerzéséhez nyújtott támogatás

1. Az elfogadott közösségi szabványoknak megfelelő közúti, vasúti, belvízi hajóutakon és tengeren történő szállítást szolgáló új járművek beszerzéséhez nyújtott támogatás mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha a beszerzés a közösségi szabványok hatálybalépése előtt történik, és kötelezővé válásukkor azok nem alkalmazhatók visszamenőleges hatállyal a már megvásárolt járművekre.

2. A támogatott beruházásnak eleget kell tennie az e melléklet A/1. pontjában rögzített feltételnek.

3. A környezetvédelmi visszamenőleges műveletekhez nyújtott támogatás mentesül a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a meglévő szállítási eszközöket a szállítási eszköz forgalomba helyezésekor még nem hatályos környezetvédelmi szabványoknak megfelelően átalakították, vagy ha e szállítási eszközökre nem vonatkoznak környezetvédelmi szabványok.

4. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 35%-át.

A támogatási intenzitás azonban növelhető kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében pedig 10 százalékponttal.

5. A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírt környezetvédelmi szint meghaladását lehetővé tevő beruházási többletköltségek.

A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és a működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

C) A KKV-k jövőbeni közösségi szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodásához nyújtott támogatás

1. Ezen pont alapján KKV-k részére nyújtható támogatás annak érdekében, hogy megfeleljenek a környezetvédelem szintjét emelő, még nem hatályos közösségi szabványoknak. A közösségi szabvány elfogadása, valamint a beruházás végrehajtása és befejezése legalább egy évvel meg kell, hogy előzze a közösségi szabványok hatálybalépésének időpontját.

2. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetében nem haladhatja meg a támogatható költségek 15%-át, a középvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajtás és a befejezés több mint három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik, kisvállalkozások esetében pedig a támogatható költségek 10%-át, ha a végrehajt ás és a befejezés egy-három évvel a szabvány hatálybalépése előtt történik.

3. A támogatható költségek a közösségi szabvány hatálybalépése előtti környezetvédelemi szinthez viszonyítva, a közösségi szabvány által előírt környezetvédelmi szint megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.

A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

D) Az energiamegtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás

1. Energia megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a) a 2. pontban rögzített feltételek, vagy

b) a 3. pontban rögzített feltételek alapján lehet nyújtani.

2. a) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

b) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek.

3. a) A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni.

A támogatható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV-k esetében e beruházás első három éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az EU széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében pedig a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, amennyiben bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet.

A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

b) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

4. A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

E) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott környezetvédelmi támogatás

1. A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésbe történő beruházáshoz nyújtott beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

2. A támogatható költségek a nagy hatásfokú kapcsoltenergia-termelő egység megvalósításához szükséges, a referencia-beruházáshoz viszonyított beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

3. Az új kapcsoltenergia-termelő egységnek összességében primerenergia-megtakarítást kell elérnie a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. február 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergiatermelésre vonatkozó egységes hatásfok-referenciaértékek megállapításáról szóló, 2007. december 21-i 2007/74/EK bizottsági határozat által meghatározott külön energiatermeléshez viszonyítva. A meglévő kapcsoltenergia-termelő egység fejlesztésének vagy a meglévő kapcsoltenergia-termelő egységgé történő átalakításának az eredeti helyzethez viszonyítva primerenergia-megtakarítást kell eredményeznie.

F) A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló környezetvédelmi beruházási támogatás

1. A megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló beruházási támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a támogatható költségek 45%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

2. A támogatható költségek azok a többletköltségek, amelyek a kedvezményezettet terhelik egy hagyományos, a tényleges energiatermelés szempontjából ugyanolyan kapacitású erőműhöz vagy fűtőrendszerhez képest.

A támogatható költségek kiszámításához az e melléklet A/5. és 6. pontjában rögzített módszert kell alkalmazni, a működési előnyöket és működési költségeket pedig figyelmen kívül kell hagyni.

3. A bioüzemanyag előállításához nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás csak annyiban mentesül, amennyiben a támogatott beruházásokat kizárólag fenntartható bioüzemanyagok előállítására használják fel.

4. A 3. pontban meghatározott fenntartható bioüzem-anyagnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) A használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában jelentkező megtakarítás legalább 35%. A 2008 januárjában már üzemelő létesítményekben előállított fenntartható bioüzemanyagok esetében ezt a követelményt 2013. április 1-jétől kell alkalmazni.

b) Nem lehet a biológiai sokféleség szempontjából elismerten nagy értéket képviselő földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek 2008 januárjában vagy azt követően az alábbi besorolásúak voltak, tekintet nélkül arra, hogy a földterület továbbra is ilyen besorolású-e:

- jelentős emberi tevékenységtől mentes erdő, azaz olyan erdő, amelyben nem történt ismert jelentős emberi beavatkozás, vagy amelyben a legutolsó jelentős emberi beavatkozás elég régen történt ahhoz, hogy a természetes fajösszetétel és a természetes folyamatok helyreállhassanak;

- természetvédelmi célokra kijelölt területek, hacsak nem bizonyítható, hogy a nyersanyag-termelés nem ellentétes a támogatásra való jogosultsággal;

- a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő gyepterület, azaz nagy fajgazdagságot mutató nem trágyázott és nem degradálódott gyepterület. Az Európai Unió Bizottsága meghatározza a kritériumokat, valamint a földrajzi térségeket, amelynek figyelembevételével megállapítható, hogy mely gyepterületekre terjed ki e francia bekezdés alkalmazási területe.

c) Nem lehet jelentős szénkészletekkel rendelkező földterületekről származó nyersanyagból előállítani, azaz olyan földterületekről, amelyek 2008 januárjában az alábbi besorolásúak voltak és már nem ilyen besorolásúak:

- vizes élőhelyek, azaz tartósan vagy az év jelentős részében vízzel borított vagy vízzel átitatott földterület, beleértve a tőzeges ősmocsarakat is;

- összefüggő erdőterület, azaz több mint 1 hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 30%-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület.

E pont rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha a terület a nyersanyag kitermelésének időpontjában a 2008 januárjában meglévő besorolással megegyező besorolású volt.

d) Az Európai Közösségben termesztett fenntartható bioüzemanyagok termelésére használt mezőgazdasági nyersanyagokat a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. mellékletének A. pontjában a "Környezetvédelem" cím alatt felsorolt rendelkezések szerinti követelményeknek és szabványoknak megfelelően, illetve az említett rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott jó mezőgazdasági és ökológiai állapottal kapcsolatos minimumkövetelményeknek megfelelően kell előállítani.

G) Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás

1. Az olyan tanulmányokra nyújtott támogatás esetében, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az e melléklet A) pontjában meghatározott beruházásokhoz, a D) pontban meghatározott feltételek szerinti energiamegtakarítási intézkedésekbe történő beruházáshoz, illetve az F) pontban meghatározott feltételek szerinti megújuló energiaforrásokból származó energia előmozdítására irányuló beruházásokhoz, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 50%-át.

A támogatási intenzitás azonban 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak készített, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak készített tanulmányok esetén.

2. A támogatható költségek a tanulmány költségei.

2. melléklet a 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelethez

A regionális beruházási támogatás nyújtásának részletes feltételei

1. Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.

2. Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az 1. pont alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

3. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - 10 százalékponttal növelt értéke az 1. pontban meghatározott mértéknek.

4. Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázati tőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005.08.18.) alapján részesül támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20%-kal csökkenteni kell.

5. A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

6. Elszámolható költségek a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a Számv. tv. szerinti bekerülési értéke

a) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Számv. tv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50%-áig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) .

7. A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás, valamint az ingatlanvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet, vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

8. Az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.

9. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

10. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

11. Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel,

b) amortizálható eszköznek minősülnek,

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a kedvezményezett immateriális eszközeként tartják nyilván, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV-k esetében legalább három éven keresztül.

12. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

13. A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége elszámolható.

14. Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe,

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) a támogatási programot kezelő szervezet által kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás,

e) személygépkocsi bekerülési értéke.