22/2012. (V. 8.) NFM rendelet

a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) 2. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem minősül átalakításnak)

"i) a járműbe az MR. 16. számú mellékletében meghatározott vagy azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő részecske kibocsátást csökkentő rendszer ("részecskeszűrő") utólagos beépítése, amennyiben arra a közlekedési hatóság a 16/A. §-ban meghatározott feltételek szerint alkalmazási engedélyt adott, vagy a külföldön végzett beépítés esetében a részecskeszűrő gyártója, és a beépítést végző szakműhely által kiadott igazolás a megfelelőséget tanúsítja."

(2) Az ER. 2. § (8) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A rendelet alkalmazásában:)

"i) "versenyjármű": a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti versenyrendszernek megfelelően versenyzési célra használt gépkocsi,

j) "csuklós lassújármű": csuklós szerkezettel állandóan összekapcsolt két vagy több merev részből álló lassújármű, ahol a merev részek szétválasztása csak erre használt eszközökkel lehetséges."

2. § Az ER. 4/C. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdésekkel egészül ki:

"(1a) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők és a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok Magyarországon szolgálatot teljesítő állományok tagjai, valamint azok - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényben meghatározott - hozzátartozói használatában lévő járművekre.

(1b) Az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó, a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása, magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott személyek és hozzátartozóik használatában lévő járművekre."

3. § Az ER. 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jármű összeépítéssel történő létrehozása kizárólag az a)-e) pontokban meghatározott esetekben engedélyezhető.]

"e) az MR. 112/B. és 112/C. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű."

4. § (1) Az ER. 11. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az időszakos vizsgálat határidejét új jármű esetén a forgalomba helyezés napjától, használt jármű esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálat napjától számított) "f) versenyjármű esetében 1 évben" (kell meghatározni.)

(2) Az ER. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az időszakos vizsgálatot a forgalmi engedély időbeli hatályának (műszaki érvényességi idejének) lejárta előtt legfeljebb 30 napon belül végzik, a forgalmi engedély hatályának megállapításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot nem az időszakos vizsgálat napjától, hanem a forgalmi engedély időbeli hatályának lejárta napjától kell számítani."

(3) Az ER. 11. § (6) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

[A forgalomban való részvétel korlátozása és az (5) bekezdés alapján megállapított feltételek kiterjedhetnek a jármű: c) konstrukciós jellemzői által meghatározott használati korlátozásra, így különösen:]

"cc) a versenyjárművek használatára."

5. § Az ER. a 11. §-át követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:

"Versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásához szükséges versenyjármű szemle eredményén alapuló intézkedések

11/A. § (1) A versenyjármű ideiglenes forgalomban tartásának engedélyezése a közlekedési hatóság által végzett versenyjármű szemlén, az országos autóverseny rendszert működtető, országos sportági szövetség által a járműre kiállított gépkönyv és szakvélemény alapján történik.

(2) A versenyjármű szemle során ellenőrizni kell, hogy a versenyjármű megfelel-e az MR.-ben foglalt feltételeknek.

(3) Ha a versenyjármű megfelel az MR.-ben foglalt feltételeknek, a közlekedési hatóság kiállítja az ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadásához szükséges "Műszaki Adatlap"-ot, amelynek időbeli hatályát egy évben határozza meg."

6. § Az ER. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az időszakos vizsgálaton az MR. 5-8., 17., 19., 21. §-a kivételével az üzemeltetési műszaki feltételek megtartását, továbbá a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi tulajdonságokat érintő változtatásokat, valamint a közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az ezekre vonatkozó külön feltételek teljesítését ellenőrizni kell, továbbá gépjárművek esetében - a versenyjárművek kivételével - rögzíteni kell a kilométer-számláló műszer által jelzett értéket is."

7. § Az ER. 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Öt évig érvényes sorozat átalakítási engedélyt ad ki a közlekedési hatóság a gépjárműfenntartó szervezet kérelmére az azonos gyártmány- és típuscsaládba tartozó, a változtatással érintett műszaki jellemzői tekintetében megegyező járművek azonos módon történő átalakítására. A sorozat átalakítási engedély alapján, az engedélyben meghatározott technológia megtartásával az átalakítást elvégezheti más - a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben feltételeknek megfelelő-gépjárműfenntartó szervezet is, amennyiben rendelkezik a sorozat átalakítási engedély jogosultja által az átalakítani kívánt járműhöz kiadott hozzájárulással."

8. § Az ER. a 16. §-t követően a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

"Részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítése

16/A. § (1) A részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítésére jogosító alkalmazási engedélyt a közlekedési hatóság kérelemre adja ki. A kérelemhez csatolni kell

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államban kiadott, a részecske kibocsátást csökkentő rendszerre vonatkozó jóváhagyást, vagy típusvizsgáló által két évnél nem régebben kiállított olyan szakvéleményt, amely igazolja, hogy a részecske kibocsátást csökkentő rendszer megfelel az MR.-ben foglaltaknak, továbbá

b) a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését végző gépjárműfenntartó szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik a beépítéshez szükséges feltételekkel és technológiával.

(2) Az alkalmazási engedély alapján a részecske kibocsátást csökkentő rendszer beépítését az alkalmazási engedélyben megjelölt gépjármű fenntartó szervezet végezheti.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes más államban elvégzett részecske kibocsátást csökkentő rendszer utólagos beépítés esetén - a részecskeszűrő gyártója és a beépítést végző által kiadott, a részecskeszűrő és a beépítés megfelelőségét igazoló okirat alapján - a közlekedési hatóság az általa üzemeltetett vizsgáló állomáson elvégzett időszakos vizsgálat keretében ellenőrzi az MR.-ben foglaltaknak való megfelelőséget.

(4) A részecskeszűrő utólagos beépítése esetén az időszakos vizsgálatról kiadott Műszaki adatlapon fel kell tüntetni a részecskeszűrű beépítésére és a részecske osztályra (PMO) utaló záradékot."

9. § Az ER. 30. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A 16.§ alapján a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról szóló 22/2012. (V. 8.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott sorozat átalakítási engedélyek érvényességi ideje:

a) 2012. december 31., amennyiben az engedélyt 2010. évet megelőzően adták ki,

b) az engedély kiadásától számított öt év, amennyiben az engedélyt 2009. december 31-ét követően adták ki."

10. § (1) Az ER. 31. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

"1. a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2010/19/EU bizottsági irányelvnek, 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU és a 65/2012/EU bizottsági rendeletnek, továbbá a 78/2009/EK, 79/2009/EK és 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az azt módosító 582/2011/EU bizottsági és a 64/2012/EU bizottsági rendeletnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az ER. 31. § (1) bekezdés 4-5. pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

"4. a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos vizsgálatáról szóló, 2009. május 6-i 2009/40/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint - a II. melléklet 3. pontját kivéve - az azt módosító 2010/48/EK bizottsági irányelvnek, 5. a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló, 2000. június 6-i 2000/30/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 2003/26/EK és 2010/47/EU bizottsági irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az ER. 31. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a rendelet)

"2. a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási előírásokról szóló, 2009. július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 18. cikk és 20. cikk 3. bekezdése és az azt módosító 407/2011/EU bizottsági rendelet,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(4) Az ER. 31. § (2) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"10. a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és - karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 566/2011/EU bizottsági rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

11. § (1) Az ER. 10. számú melléklete az e rendelet 1. melléklete szerint módosul.

(2) Az ER. A. Függeléke az e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

12. § Az ER. 2. § (8) bekezdés első mondatában az "a)-h) pontban" szövegrész helyébe az "a)-j) pontban" szöveg, 4. § (8) bekezdésében a "gazdasági és közlekedési miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen -" szövegrész helyébe a "közlekedésért felelős miniszter - a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben -" szöveg, 12. § (7) bekezdésében a "2. § (3) bekezdésének e), f), g) és h) pontjában" szövegrész helyébe a "2. § (3) bekezdés e), f), g), h) és i) pontjában" szöveg, 13/A. § (2) bekezdésében az "A kérelemhez csatolni kell" szövegrész helyébe az "Az engedély első alkalommal történő kiadására irányuló eljárásban a kérelemhez csatolni kell" szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az ER. 11. § (6) bekezdés b) pontja.

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 4. §, 5. §, valamint a 6. § 2012. július 1-jén lép hatályba.

(3) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításairól szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

15. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2010/47/EU irányelve (2010. július 5.) a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közlekedésre alkalmasságának országúti műszaki ellenőrzéséről szóló 2000/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról;

b) a Bizottság 2010/48/EU (2010. július 5.) irányelve - a II. melléklet 3. pontját kivéve - a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Bizottság 183/2011/EU rendelete (2011. február 22.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) IV. és VI. mellékletének módosításáról;

b) a Bizottság 407/2011/EK rendelete (2011. április 27.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek, valamint önálló műszaki egységek típusjóváhagyásáról szóló bizonyos előírásainak felvétele tekintetében történő módosításáról;

c) a Bizottság 582/2011/EU rendelete (2011. május 25.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I-III. mellékletének módosításáról;

d) a Bizottság 566/2011/EU rendelete (2011. június 8.) a 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint a 692/2008/EK bizottsági rendeletnek a járműjavítási és karbantartási információk elérhetősége tekintetében történő módosításáról;

e) a Bizottság 2011/415/EU határozata (2011. július 14.) a 91/226/EGK tanácsi irányelvnek és a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a gépjárművek és pótkocsijaik egyes kategóriáinak a felcsapódó víz elleni védelme területén a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló 2010/19/EU irányelvnek a 2007/46/EK irányelv mellékleteinek módosítása tekintetében történő helyesbítéséről;

f) a Bizottság 678/2011/EU rendelete (2011. július 14.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének felváltásáról, valamint IV., IX. és XI. mellékletének módosításáról (keretirányelv);

g) a Bizottság 64/2012/EU rendelete (2012. január 23.) az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében történő végrehajtásáról és módosításáról szóló 582/2011/EU rendelet módosításáról;

h) a Bizottság 65/2012/EU rendelete (2012. január 24.) a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet sebességváltás-jelzők tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

16. § Ez a rendelet 2012. július 2-án hatályát veszti.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 22/2012. (V. 8.) NFM rendelethez

Az ER. 10. számú mellékletének módosítása

Az ER. 10. számú melléklet 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"

(hátoldal)

0. A JÁRMŰ AZONOSÍTÁSA

0.1. Rendszámtáblák

0.2. Járműazonosító szám (VIN)/alvázszám/sorozatszám

1. FÉKBERENDEZÉSEK

1.1. Műszaki állapot és üzemképesség

1.1.1. Üzemi fékpedál forgáspontja

1.1.2. A pedál állapota és a fékműködtető berendezés útja

1.1.3. Vákuumszivattyú vagy kompresszor és tartályok

1.1.4. Alacsony nyomásra figyelmeztető manométer vagy jelzés

1.1.5. Kézi működtetésű fékszelep

1.1.6. Rögzítőfék-működtető eszköz, kezelőkar, rögzítőfék-reteszelő kilincsmű

1.1.7. Fékszelepek (lábszelepek, tehermentesítők, vezérlőszelepek)

1.1.8. Csatlakozófejek a pótkocsifékekhez (elektromos és pneumatikus)

1.1.9. Energiatároló sűrítettlevegő-tartálya

1.1.10. Fékrásegítő egység, főfékhenger (hidraulikus fékberendezésben)

1.1.11. Merev fékcsövek

1.1.12. Féktömlők

1.1.13. Dob- és tárcsafékbetétek

1.1.14. Fékdobok, féktárcsák

1.1.15. Fékbowden-huzalok, fékvonórudak, fékkarok, fékrudazatok

1.1.16. Fékműködtető készülék (rugóerő-tárolós fék, hidraulikus fékhenger is)

1.1.17. Fékerő-szabályozó szelep

1.1.18. Fékpofahézag-állítók és -jelzők

1.1.19. Tartós fékrendszer (ha be van szerelve vagy szükséges)

1.1.20. Pótkocsifékek automatikus működése

1.1.21. Teljes fékrendszer

1.1.22. Tesztelő csatlakozások

1.2. Üzemi fék működési jellemzői és hatásossága

1.2.1. Működési jellemzők

1.2.2. Hatásosság

1.3. Biztonsági fék működési jellemzői és hatásossága

1.3.1. Működési jellemzők

1.3.2. Hatásosság

1.4. Rögzítőfék működési jellemzői és hatásossága

1.4.1. Működési jellemzők

1.4.2. Hatásosság

1.5. Tartós fékrendszer működési jellemzői

1.6. Blokkolásgátló fékrendszer

2. KORMÁNYZÁS

2.1. Műszaki állapot

2.1.1. Kormánymű állapota

2.1.2. Kormánymű ház

2.1.3. Kormányrudazat állapota

2.1.4. Kormányrudazat üzemképessége

2.1.5. Szervokormány

2.2. Kormánykerék és -rúd

2.2.1. Kormánykerék állapota

2.2.2. Kormányrúd

2.3. Kormány holtjátéka

2.4. Kormánykerék beállítása

2.5. Pótkocsi kormányzott tengelyének forgózsámolya

3. LÁTHATÓSÁG

3.1. Látómező

3.2. Üvegek állapota

3.3. Visszapillantó tükrök

3.4. Szélvédőtörlők

3.5. Szélvédőmosók

3.6. Páramentesítő rendszer

4. VILÁGÍTÁS, FÉNYVISSZAVERŐK, ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

4.1. Fényszórók

4.1.1. Állapot és üzemképesség

4.1.2. Beállítás

4.1.3. Bekapcsolás

4.1.4. Követelményeknek való megfelelés

4.1.5. Szintbeállító eszközök

4.1.6. Fényszórótisztító eszköz

4.2. Első és hátsó helyzetjelző lámpák, oldalsó méretjelző lámpák és hátsó méretjelző lámpák

4.2.1. Állapot és üzemképesség

4.2.2. Bekapcsolás

4.2.3. Követelményeknek való megfelelés

4.3. Féklámpák

4.3.1. Állapot és üzemképesség

4.3.2. Bekapcsolás

4.3.3. Követelményeknek való megfelelés

4.4. Irányjelző és vészvillogó lámpák

4.4.1. Állapot és üzemképesség

4.4.2. Bekapcsolás

4.4.3. Követelményeknek való megfelelés

4.4.4. Villogási gyakoriság

4.5. Első és hátsó ködlámpák

4.5.1. Állapot és üzemképesség

4.5.2. Beállítás

4.5.3. Bekapcsolás

4.5.4. Követelményeknek való megfelelés

4.6. Hátrameneti lámpák

4.6.1. Állapot és üzemképesség

4.6.2. Bekapcsolás

4.6.3. Követelményeknek való megfelelés

4.7. Hátsó rendszámtáblát megvilágító lámpa

4.7.1. Állapot és üzemképesség

4.7.2. Követelményeknek való megfelelés

4.8. Fényvisszaverők, láthatósági jelzések és hátsó jelzőtáblák

4.8.1. Állapot

4.8.2. Követelményeknek való megfelelés

4.9. Világítóberendezések kötelező jelzőkészülékei

4.9.1. Állapot és üzemképesség

4.9.2. Követelményeknek való megfelelés

4.10. Elektromos összeköttetések a vontató jármű és a pótkocsi vagy nyerges pótkocsi között

4.11. Elektromos vezetékek

4.12. Nem kötelező lámpák és fényvisszaverő prizmák

4.13. Akkumulátor

5. TENGELYEK, KEREKEK, GUMIABRONCSOK ÉS FELFÜGGESZTÉS

5.1. Tengelyek

5.1.1. Tengelyek

5.1.2. Első kerék-féltengelyek

5.1.3. Kerékcsapágyak

5.2. Kerekek és gumiabroncsok

5.2.1. Kerékagy

5.2.2. Keréktárcsák

5.2.3. Gumiabroncsok

5.3. Függesztési rendszer

5.3.1. Rugók és stabilizátorok

5.3.2. Lengéscsillapítók

5.3.3. Kardántengelyek, hosszlengőkarok, keresztlengőkarok és felfüggesztő karok

5.3.4. Felfüggesztő pontok

5.3.5. Légrugózás

6. ALVÁZ ÉS AZ ALVÁZRA ERŐSÍTETT RÉSZEK

6.1. Alváz vagy alvázkeret és az arra erősített részek

6.1.1. Általános állapot

6.1.2. Kipufogócsövek és hangtompító

6.1.3. Tüzelőanyag-tartály és vezetékei (fűtőanyagtartály és vezetékei is)

6.1.4. Lökhárítók, oldalvédő szerkezetek és hátsó ráfutásgátlók

6.1.5. Pótkeréktartó

6.1.6. Kapcsolómechanikák és vontató berendezés

6.1.7. Átvitel

6.1.8. Motorfelfüggesztések

6.1.9. Motor működési jellemzői

6.2. Vezetőfülke és karosszéria

6.2.1. Állapot

6.2.2. Rögzítés

6.2.3. Ajtók és ajtóütközők

6.2.4. Padlózat

6.2.5. Vezetőülés

6.2.6. Egyéb ülések

6.2.7. A vezetést segítő kontrollszerkezetek

6.2.8. Vezetőfülke fellépői

6.2.9. Egyéb belső és külső felszerelések és berendezések

6.2.10. Sárvédők (sárhányók), felcsapódó víz elleni védelem

7. EGYÉB BERENDEZÉSEK

7.1. Biztonsági övek és mechanikák

7.1.1. Beszerelés biztonságossága

7.1.2. Állapot

7.1.3. Biztonsági öv terhelhetősége

7.1.4. Biztonsági öv előfeszítői

7.1.5. Légzsák

7.1.6. SRS-rendszerek

7.2. Tűzoltó készülék

7.3. Zárak és lopásgátló eszközök

7.4. Elakadásjelző háromszög

7.5. Elsősegélynyújtó készlet

7.6. Kerékféktuskók (ékek)

7.7. Hangos riasztóberendezés

7.8. Sebességmérő

7.9. Menetíró készülék

7.10. Sebességkorlátozó berendezés

7.11. Kilométer-számláló

7.12. Elektronikus menetstabilizáló (ESC)

8. KÖRNYEZETTERHELÉS

8.1. Zajcsökkentő rendszer

8.2. Kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1. Benzinüzemű motorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.1.1. Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

8.2.1.2. Kipufogó gázkibocsátás

8.2.2. Dízelmotorból származó károsanyag-kibocsátás

8.2.2.1. Károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezések

8.2.2.2. Füstölés

8.3. Elektromágneses interferencia kiszűrése

8.4. Egyéb, a környezettel összefüggő ellenőrzések

8.4.1. Látható füst

8.4.2. Folyadékszivárgások

4. Fékrendszer és a kipufogógáz szennyezőanyag kibocsátásának vizsgálata és/vagy ellenőrzése szabályai

4.1. BEVEZETÉS

4.2. AZ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Fékberendezések

8. Környezetterhelés

4.1. Bevezetés

Ez a melléklet a fékrendszereknek és a kipufogógázból származó károsanyag-kibocsátásoknak az országúti műszaki ellenőrzés során történő vizsgálatára és/vagy ellenőrzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az országúti ellenőrzések alkalmával nem kötelező mérőberendezéseket használni, mivel azonban ezáltal növelhető az ellenőrzés minősége, használatuk lehetőség szerint mégis javasolt.

A kizárólag mérőeszköz segítségével elvégezhető ellenőrzéseket "(Ef betű jelöli.

Ha az ellenőrzés módjaként szemrevételezés van meghatározva, az azt jelenti, hogy az adott elem megtekintése mellett az ellenőr azt lehetőség szerint üzembe is hozza, felméri zajhatását, vagy egyéb megfelelő, mérőberendezést nem igénylő ellenőrzési módszert alkalmaz.

4.2. Az ellenőrzésre vonatkozó előírások

Az országúti műszaki ellenőrzések az alábbiakban felsorolt ellenőrzésekre terjedhetnek ki és az alábbiakban megjelölt módszerekkel élhetnek. A "Hiányosságok" oszlopban megjelölt problémák kimutatható hiányosságokra vonatkozó példák.

(1) 48% akkor, ha a jármű nem rendelkezik ABS-sel, vagy típusjóváhagyása 1991. október 1. előtt történt.

(2) 45% akkor, ha a jármű nyilvántartásba vétele 1988 vagy - ha az későbbi - az irányadó követelményekben [5] meghatározott időpont után történt.

(3) 43% akkor, ha a nyerges pótkocsi vagy vonórúddal vontatott pótkocsi nyilvántartásba vétele 1988 vagy - ha az későbbi - az irányadó követelményekben [5] meghatározott időpont után történt.

(4) 2,2 m/s2 az N1, N2 és N3 kategóriájú járművek esetében.

(5) A típusjóváhagyás az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész I. 2. táblázat (98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjához tartozó táblázat) A vagy B sorában szereplő határértékek szerint, vagy a járművet 2002. július 1. után vették nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba első alkalommal.

(6) A típusjóváhagyás az MR. A. Függelék A/2. számú melléklet I. Rész I. 2. táblázat (98/69/EK irányelvvel módosított 70/220/EK irányelv I. mellékletének 5.3.1.4. pontjához tartozó táblázat) B sorában található határértékek szerint, az MR. A. Függelék A/41. számú melléklet I. Rész 1. és 2. táblázat (1999/96/EK irányelvvel módosított 88/77/EGK irányelv I. mellékletének 6.2.1. pontjához tartozó) B1, B2 vagy C sorában található határértékek szerint, vagy a járművet 2008. július 1. után vették először nyilvántartásba vagy helyezték forgalomba.

Megjegyzés:

(a) A "követelményeket" az első nyilvántartásba vétel vagy az első üzembe helyezés napján hatályos típus-jóváhagyási követelmények, valamint a nyilvántartásba vevő ország átalakításra vonatkozó kötelezettségei és nemzeti jogszabályai alkotják."

2. melléklet a 22/2012. (V. 8.) NFM rendelethez

Az ER. A. Függelékének módosítása

1. Az ER. A. Függelék címéhez tartozó lábjegyzet helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ez a Függelék az Európai Parlament és a Tanács 79/2009/EK és 595/2009/EK rendeletével, továbbá a Bizottság 1060/2008/EK, 385/2009/EK, 371/2010/EU, 183/2011/EU, 407/2011/EU, 582/2011/EU, 678/2011/EU és 65/2012/EU rendeletével, valamint a Bizottság 2010/19/EU irányelvével és a Bizottság 2011/415/EU határozatával módosított, az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelvének megfelelő szabályozást tartalmaz."

2. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.1.11. ponttal egészül ki:

"3.2.1.11. (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, amely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését"

3. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.2.2. Nehéz tehergépjárművek: dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) (1) (6)

3.2.2.2.1. (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 1.1.2. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)"

4. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.8.3.3. ponttal egészül ki:

"3.2.8.3.3. (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100%-os terhelésnél: kPa"

6. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.9.2.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.2.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, amelyek nem alkotják a motorrendszer részét"

7. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.9.3.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.3.1. (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ................................................................................................................... kPa"

8. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.9.7.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.7.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ..................dm3"

9. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.1.1. (Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek (2)

Ha van, annak leírása és rajza:

Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének"

10. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.6.8.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.12.2.6.8.1. ETC vizsgálati ciklusok száma 2 regeneráció között (n1): ... (Az Euro VI-ra nem vonatkozik)"

11. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.6.8.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.6.8.1.1. (Csak az Euro VI) Regeneráció nélküli WHTC- vizsgálati ciklusok száma (n):"

12. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 3.2.12.2.6.8.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.12.2.6.8.2. ETC-ciklusok száma regeneráció közben (n2): ...(Az Euro VI- ra nem vonatkozik)"

13. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.6.8.2.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.6.8.2.1. (Csak az Euro VI) Regenerációval zajló WHTC- vizsgálati ciklusok száma (nR):"

14. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.6.9. és 3.2.12.2.6.9.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.6.9. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)

3.2.12.2.6.9.1. Leírás és működés"

15. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.7.0.1-3.2.12.2.7.0.8. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban képviselt motorcsaládok száma

3.2.12.2.7.0.2. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.7.0.3. A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik:

3.2.12.2.7.0.4. A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdés c) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében előírt és az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra

3.2.12.2.7.0.5. Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.7.0.6. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

3.2.12.2.7.0.7. A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (6)

3.2.12.2.7.0.8. A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (6)"

16. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.7.6.5., 3.2.12.2.7.7. és 3.2.12.2.7.7.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.7.6.5. (Csak az Euro VI) Fedélzeti diagnosztikai kommunikációs protokoll szabvány: (4)

3.2.12.2.7.7. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdésének d) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy

3.2.12.2.7.7.1. A 3.2.12.2.7.7. pontban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve:

Összetevő - Hibakód - Ellenőrzési stratégia - Hibaészlelési kritériumok - Hibajelző bekapcsolási kritériumai - Másodlagos paraméterek - Előkondicionálás - Igazolási eljárás

Katalizátor - P0420 - Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek - Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség - 3. ciklus -Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátorhőmérséklet - Két 1. típusú ciklus - 1. típus"

17. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.12.2.8.1-3.2.12.2.8.8.3. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.8.1. Az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek

3.2.12.2.8.2. (Csak az Euro VI) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen irányelv 2. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: van/nincs

3.2.12.2.8.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma

3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.8.5. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik

3.2.12.2.8.6. (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat%)

3.2.12.2.8.7. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.8.8. A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések

3.2.12.2.8.8.1. A kúszó üzemmód aktiválása:

»kikapcsolás újraindítást követően«/»kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltés követően«/»kikapcsolás leállítást követően« (7)

3.2.12.2.8.8.2. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

3.2.12.2.8.8.3. A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)"

18. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.2.17.8.1.0.1 és 3.2.17.8.1.0.2. ponttal egészül ki:

"3.2.17.8.1.0.1. (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem (1)

3.2.17.8.1.0.2. (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1)

PB-gáz/földgáz- Ht/földgáz- Lt/földgáz- HLt adott összetételéhez való átalakítás (1)"

19. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 3.5.4-3.5.5.2. ponttal egészül ki:

"3.5.4. Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása (Csak az Euro VI)

3.5.4.1. A kibocsátott CO- tömege a WHSC- vizsgálatban ............................... g/kWh

3.5.4.2. A kibocsátott CO- tömege a WHSC- vizsgálatban ............................... g/kWh

3.5.5. Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása (Csak az Euro VI)

3.5.5.1. Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC- vizsgálatban................................... g/kWh

3.5.5.2. Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC- vizsgálatban ................................ g/kWh"

20. Az ER. A. Függelék A/1. melléklete a következő 4.11.-4.11.3. ponttal egészül ki:

"4.11. Sebességváltás-jelző

4.11.1. Hangjelzés: van/nincs(1). Ha van, akkor a hangzás és a járművezető fülében észlelhető hangerősség megadása db(A)-ban. (A hangjelzés bármikor ki- és bekapcsolható.)

4.11.2. A 65/2012/EU rendelet I. melléklet 4.6. pontja szerinti adatok (a gyártó által bejelentett érték)

4.11.3. A sebességváltás-jelzőről készült fényképek/rajzok és a rendszer alkotóelemeinek és működésének rövid leírása:"

21. Az ER. A. Függelék A/2. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

"2012. október 29-én kezdődő hatállyal a hatóság az új járműtípusokra vonatkozó EK-típusjóváhagyást az e mellékletben foglalt követelmények alapján adja meg.

A 2012. október 29-ig megadott jármű-típusjóváhagyások érvényesek maradnak, valamint azok meghosszabbíthatóak.

ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, KRITÉRIUMOK A JÁRMŰVEK, A JÁRMŰTÍPUSOK ÉS A FELÉPÍTMÉNYTÍPUSOK KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSÁHOZ

BEVEZETŐ RÉSZ

Általános fogalommeghatározások és általános rendelkezések

1. Fogalommeghatározások

1.1. "Ülőhely": minden olyan hely, amely egy alábbi méretekkel rendelkező, ülő személy elhelyezésére alkalmas:

a) a járművezető esetében egy átlagos felnőtt férfi tömegének és méretének megfelelő próbabábu;

b) minden más esetben egy átlagos felnőtt nő tömegének és méretének megfelelő próbabábu.

1.2. "Ülés": olyan egy vagy több darabból álló, teljes, kárpitozott szerkezet a jármű felépítményében, amely egy személy ülő helyzetben való elhelyezésére szolgál.

1.2.1. Az "ülés" kifejezés mind a különálló ülésekre, mind a sorülésekre vonatkozik.

1.2.2. A fogalommeghatározás a lehajtható és kivehető üléseket is magában foglalja.

1.3. "Javak" : bármilyen ingóság.

A "javak" kifejezés magában foglalja az ömlesztett termékeket, a gyártott termékeket, a folyadékokat, az élő állatokat, a gabonát és az oszthatatlan rakományt is.

1.4. "Legnagyobb tömeg": az A. Függelék A/1. melléklet 2.8. pontjában meghatározott "műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg".

2. Általános rendelkezések

2.1. Ülőhelyek száma

2.1.1. Az ülőhelyek számára vonatkozó követelmények a jármű közúti közlekedése során használt ülésekre vonatkoznak.

2.1.2. A csak a jármű álló helyzetében használható, a felhasználók számára piktogrammal vagy megfelelő szöveggel egyértelműen jelölt ülésekre nem vonatkoznak.

2.1.3. Az ülőhelyek megszámolására a következő követelmények vonatkoznak:

a) a különálló üléseket egy ülőhelynek kell számolni;

b) sorülés esetében ülőhelynek számít minden, az üléspárna szintjén mérve legalább 400 mm széles hely.

Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy a gyártó nem alkalmazhatja az 1.1. pontban említett általános rendelkezéseket;

c) a b) pontban említett hely nem számít azonban ülőhelynek, ha:

i. a sorülés kialakítása - pl. rögzített konzol, ülőpárna nélküli rész vagy a normál ülőfelületet megszakító belső kárpitelem - nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu természetes ülőhelyzetet vegyen fel;

ii. a feltételezett ülőhely előtt húzódó padlólemez kialakítása (pl. a kardánalagút miatt) nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu lábai természetes helyzetet vegyenek fel.

2.1.4. A személyszállításra használt, a vezetőülésen kívül több mint nyolc ülőhelyet tartalmazó járművekre vonatkozó különleges rendelkezésekről szóló, MR. A. Függelék A/52. számú mellékletében meghatározott járművek esetében a 2.1.3. pont b) alpontjában említett méretnek összhangban kell lennie az egy személy számára a különféle járműosztályok tekintetében előírt legkisebb hely méretével.

2.1.5. Ha egy kivehető ülés rögzítő elemei be vannak szerelve a járműbe, a kivehető ülést is bele kell számolni a jármű ülőhelyeinek számába.

2.1.6. A kerekesszékben helyet foglaló személy számára kialakított helyet is ülőhelynek kell tekinteni.

2.1.6.1. E rendelkezés nem sérti az MR. A. Függelék A/52. számú mellékletében a kerekes székekre vonatkozó követelményeket.

2.2. Legnagyobb tömeg

2.2.1. Félpótkocsi vontatója esetében a jármű osztályozásakor figyelembe vett legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.2.2. Középtengelyes pótkocsit vagy merev vonórudas pótkocsit vontató gépjármű esetében a gépjármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg magában kell, hogy foglalja a vonószerkezet által a vontató járműnek továbbított legnagyobb tömeget.

2.2.3. Félpótkocsik, középtengelyes pótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg az a legnagyobb tömeg, amelyet egy tengely vagy egy tengelycsoport a talajnak továbbít, amikor a pótkocsi össze van kapcsolva a vontató járművel.

2.2.4. Utánfutó-átalakító esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.3. Különleges felszerelések

2.3.1. A rögzített berendezésekkel - gépekkel vagy készülékekkel - ellátott járműveket N vagy O kategóriájúnak kell tekinteni.

2.4. Mértékegységek

2.4.1. Eltérő rendelkezések hiányában minden mértékegységnek és az ahhoz társított jelnek meg kell felelnie a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (80/181/EGK tanácsi irányelv) rendelkezéseinek.

3. Járműkategóriákba sorolás

3.1. A járműtípusok járműkategóriákba sorolása a gyártó feladata.

E célból az e mellékletben felsorolt valamennyi kritériumot teljesíteni kell.

3.2. A jóváhagyó hatóság felkérheti a gyártót, hogy bocsásson a rendelkezésére megfelelő kiegészítő adatokat annak alátámasztására, hogy egy járműtípust a különleges csoporton belül (kód: "SG") a különleges rendeltetésű járművek kategóriájába kell sorolni.

A. RÉSZ

Kritériumok a járművek kategóriákba sorolásához

1. Járműkategóriák

Az európai és nemzeti, valamint egyedi típusjóváhagyás céljából a járműveket az alábbi osztályozás szerint kell kategóriákba sorolni:

(csak az 1.1.1-1.1.3., 1.2.1-1.2.3. és az 1.3.1-1.3.4. pontokban említett kategóriák tekintetében lehet a jóváhagyást megadni.)

1.1. M kategória: Elsősorban személyek, illetve poggyászuk szállítására tervezett és épített gépjárművek.

1.1.1. M1 kategória vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek.

Az M1 kategóriájú járműveken nem lehet hely álló utasok számára.

Az ülőhelyek száma egy is lehet (amely a vezetőülés).

1.1.2. M2 kategória: A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg az 5 tonnát.

Az M2 kategóriájú járműveken az ülőhelyek mellett lehet hely álló utasok számára is.

1.1.3. M3 kategória: A vezetőülésen kívül több mint nyolc üléssel rendelkező, M kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja az 5 tonnát.

Az M3 kategóriájú járműveken lehet hely álló utasok számára.

1.2. N kategória: Elsősorban áruszállításra tervezett és épített gépjárművek.

1.2.1. N1 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát.

1.2.2. N2 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 12 tonnát.

1.2.3. N3 kategória: Olyan N kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 12 tonnát.

1.3. O kategória: Áru- vagy személyszállításra, valamint személyek elhelyezésére tervezett és épített pótkocsi.

1.3.1. O1 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege nem haladja meg a 0,75 tonnát.

1.3.2. O2 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 0,75 tonnát, de nem haladja meg a 3,5 tonnát.

1.3.3. O3 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de nem haladja meg a 10 tonnát.

1.3.4. O4 kategória: Olyan O kategóriájú járművek, amelyek legnagyobb tömege meghaladja a 10 tonnát.

2. Jármű-alkategóriák

2.1. Terepjárók

"Terepjáró (ORV)": olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely különleges műszaki jellemzőinek köszönhetően a szokásos közúti használaton kívüli közlekedésre is alkalmas.

E járműkategóriák esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A járműveknek a terepjárók (ORV) alkategóriájába való besorolásának kritériumai e melléklet A. rész 4. szakaszában találhatók.

2.2. Különleges rendeltetésű járművek

2.2.1. "Különleges rendeltetésű jármű (SPV)": olyan M, N vagy O kategóriájú jármű, amely különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik abból a célból, hogy különleges körülményeket és/vagy berendezést kívánó feladatot lásson el.

Az SPV alkategóriába szánt nem teljes járművek esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot az S betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A különleges rendeltetésű járművek különféle típusait az 5. szakasz határozza meg és sorolja fel.

2.3. Különleges rendeltetésű terepj áró

2.3.1. "Különleges rendeltetésű terepjáró (ORV-SPV)": olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely a 2.1. és 2.2. pontban említett különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik.

E járműkategóriák esetében a járműkategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

Az SPV alkategóriába szánt nem teljes járművek esetében a kategória jelzését egy S betűből álló második utótaggal kell kiegészíteni.

3. A járművek N kategóriába való besorolásának kritériumai

3.1. Egy járműtípus N kategóriába való besorolásának alapját a jármű 3.2-3.6. pontban említett műszaki jellemzői képezik.

3.2. Alapelv, hogy a járműnek az ülőhelyeket magában foglaló részét (részeit) teljesen el kell különíteni a raktértől.

3.3. A 3.2. pontban említett követelménytől eltérve a jármű ugyanazon részében is lehet személyeket és árukat szállítani, amennyiben a raktér olyan rögzítő eszközökkel van felszerelve, amelyek megvédik az utasokat a menet közben, azaz többek között hirtelen fékezéskor, kanyarodáskor elmozduló rakománytól.

3.4. A 3.3. pontban előírt, a rakomány rögzítésére szolgáló eszközöket - hevedereket -, valamint térelválasztó rendszereket, amelyeket a legfeljebb 7,5 tonna tömegű járművekhez terveztek, az ISO 27956:2009 "közúti járművek - rakományrögzítés árukihordó teherkocsikon - előírások és vizsgálati módszerek" szabvány 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtervezni.

3.4.1. A 3.4. pontban említett követelmények teljesítése a gyártó által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal is igazolható.

3.4.2. A 3.4. pontban foglalt követelmények teljesítése helyett a gyártó azt a lehetőséget is választhatja, hogy a jóváhagyó hatóság számára meggyőző módon igazolja, hogy a felszerelt rögzítő eszközök ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint amelyet az említett szabvány előír.

3.5. A járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg:

a) N1 kategóriájú járművek esetében a hatot;

b) N2 vagy N3 kategóriájú járművek esetében a nyolcat.

3.6. A járművek kg-ban kifejezett áruszállítási kapacitásának legalább akkorának kell lennie, mint személyszállítási kapacitásuknak.

3.6.1. E célból valamennyi konfiguráció esetében teljesülniük kell a következő egyenleteknek, különösen, ha minden ülőhely foglalt:

a) ha n = 0:

p - m ≥ 100 kg

b) ha 0 < n ≤ 2:

P - (M + N x 68) ≥ 150 kg;

c) ha n > 2:

p - (m + n x 68) ≥ n x 68;

ahol a betűk a következőket jelentik:

"p" a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

"m" a menetkész tömeg;

"n" a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma.

3.6.2. A menetkész tömegbe (m) bele kell számítani azoknak a berendezéseknek a tömegét is, amelyeket azért szerelnek a járműre, hogy azon el lehessen helyezni az árut (pl. tartály, felépítmény stb.), mozgatni lehessen az árut (pl. daru, lift stb.), illetve rögzíteni lehessen az árut (pl. rakományrögzítő eszközök).

A fenti képletek alkalmazása során nem kell a menetkész tömegbe (m) beleszámítani azoknak a berendezéseknek a tömegét, amelyeket nem a fent említett célokra használnak (mint például kompresszor, csörlő, áramfejlesztő, adó-vevő készülékek stb.).

3.7. A 3.2-3.6. pontokban említett követelményeket a járműtípuson belül minden változatnak és kivitelnek teljesítenie kell.

3.8. A járművek N1 kategóriába való besorolásának kritériumai.

3.8.1. Minden vonatkozó kritérium teljesítése esetén a járművet az N1 kategóriába kell besorolni.

Ha egy vagy több kritérium nem teljesül, a járművet az M1 kategóriába kell sorolni.

3.8.2. Azon járművek esetében, amelyeknél a vezetőfülke és a rakomány egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük "BB" típusú), a 3.2-3.6. pontokban említett általános kritériumokon kívül a 3.8.2.1-3.8.2.3.5. pontokban megadott kritériumoknak is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.2.1. Egy teljes vagy részleges fal vagy térelválasztó jelenléte az üléssor és a raktér között nem jelenti azt, hogy nem kell az előírt követelményeknek megfelelni.

3.8.2.2. A kritériumok a következők:

a) az árurakodás egy külön e célra tervezett és épített hátsó ajtón, lenyitható hátsó falon vagy oldalsó ajtón át lehetséges;

b) a hátsó ajtó vagy a lenyitható hátsó fal rakodónyílására vonatkozó követelmények:

i. amennyiben a jármű csak egy sor üléssel van felszerelve, illetve az egyetlen ülés a vezetőülés, a rakodónyílás magassága legalább 600 mm kell, hogy legyen;

ii. amennyiben a jármű két vagy több sor üléssel van felszerelve, a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, teljes felülete pedig 12800 cm2 kell, hogy legyen;

c) a raktérre vonatkozó követelmények:

"raktér": a jármű azon része, amely az üléssor (ok) mögött helyezkedik el, illetve a járművezető ülése mögött, amennyiben a járműben az egyetlen ülés a vezetőülés;

i. a raktér felülete általában sík kell, hogy legyen;

ii. amennyiben a jármű csak egy sor üléssel vagy egyetlen üléssel van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40%-a kell, hogy legyen;

iii. amennyiben a jármű két vagy több üléssorral van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 30%-a kell, hogy legyen.

ha a leghátsó üléssor üléseit különleges szerszámok használata nélkül, könnyűszerrel el lehet távolítani, a raktér hosszára vonatkozó követelményeket úgy kell teljesíteni, hogy valamennyi ülés be van szerelve a járműbe;

iv. a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy a legelső, illetve (az esettől függően) leghátsó sor ülései függőleges támlával az utasok általi szokásos használatnak megfelelő helyzetbe vannak állítva.

3.8.2.3. A mérésre vonatkozó különleges feltételek

3.8.2.3.1. Fogalommeghatározások

a) "a rakodónyílás magassága": az ajtónyílás alsó részének legmagasabb pontját, valamint felső részének legalacsonyabb pontját érintő két vízszintes sík közötti függőleges távolság;

b) "a rakodónyílás felülete": a lehető legszélesebbre kitárt hátsó ajtó (k) vagy lenyitható hátsó fal mellett keletkező legnagyobb nyílás - a jármű középvonalára merőleges - függőleges síkon keletkező derékszögű vetületének legnagyobb felülete;

c) "tengelytáv": a 3.8.2.2. és 3.8.3.1. pontokban megadott képletek alkalmazása céljára a következők egymástól mért távolsága:

i. kéttengelyes jármű esetében az első tengely középvonala és a második tengely középvonala; illetve

ii. háromtengelyes jármű esetében az első tengely középvonala, valamint a második és a harmadik tengelytől egyenlő távolságban húzódó képzeletbeli tengely középvonala.

3.8.2.3.2. Az ülések beállítása

a) az üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani;

b) ha a háttámla állítható, olyan szögbe kell dönteni, hogy a háromdimenziós H pont vizsgáló eszköz próbabábu törzsének dőlésszöge 25° legyen;

c) ha a háttámla nem állítható, a járműgyártó által tervezett helyzetben kell lennie;

d) ha az ülés magassága állítható, a lehető legalacsonyabbra kell beállítani.

3.8.2.3.3. A járműre vonatkozó feltételek

a) a járművet a legnagyobb tömegének megfelelő mértékben kell terhelni;

b) a jármű kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.

3.8.2.3.4. A 3.8.2.3.2. pont követelményei nem alkalmazandók, ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel.

3.8.2.3.5. A raktér hosszának mérése

a) ha a járműben nincs fal vagy térelválasztó, akkor az üléstámla tetejének leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, (csukott) ajtó vagy lenyitható hátsó fal közötti távolságot kell mérni;

b) ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel, akkor a fal vagy a térelválasztó leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, illetve értelemszerűen a (csukott) ajtó vagy lenyitható hátsó fal közötti távolságot kell mérni;

c) a hosszra vonatkozó követelményeknek legalább a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti függőleges síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

3.8.3. Azon járművek esetében, amelyekben a vezetőfülke és a rakomány nem egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük "BE" típusú), a 3.2-3.6. pontokban említett általános kritériumokon kívül a 3.8.3.1-3.8.3.4. pontokban megadott kritériumoknak is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében.

3.8.3.1. Ha a jármű felépítménye zárt típusú, a következő követelmények érvényesek:

a) az árurakodás hátsó ajtó, lenyitható hátsó fal, panel révén vagy egyéb módon lehetséges kell, hogy legyen;

b) a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, felülete pedig legalább 12800 cm2 kell, hogy legyen;

c) a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40%-a kell, hogy legyen.

3.8.3.2. Amennyiben a jármű raktere nyitott, csak a 3.8.3.1. pont a) és c) alpontja alkalmazandó.

3.8.3.3. A 3.8.3. pontban említett rendelkezések alkalmazásakor értelemszerűen a 3.8.2. pontban megadott fogalommeghatározások alkalmazandók.

3.8.3.4. A raktér hosszára vonatkozó követelményeknek azonban a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

4. A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolásának kritériumai

4.1. Az M1 és N1 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha egyidejűleg megfelelnek az összes alábbi feltételnek:

a) legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

b) legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

c) önálló járműként fel tudnak menni egy legalább 25%-os emelkedőn;

d) az alábbi hat követelmény közül ötnek megfelelnek:

i. a megközelítési szög legalább 25°;

ii. az elhagyási szög legalább 20°;

iii. a terepszög legalább 20°;

iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm;

v. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm;

vi. a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2. A legfeljebb 12 tonna legnagyobb tömegű M2, N2 vagy M3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a) tengelyeik egyidejűleg meghajthatók, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b) i. legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

ii. legalább egy differenciálmű-zárral vagy egy azonos hatású mechanizmussal rendelkeznek;

iii. önálló járműként fel tudnak menni egy 25%-os emelkedőn;

c) amennyiben legnagyobb tömegük nem haladja meg a 7,5 tonnát, az alábbi hat követelmény közül legalább ötnek, illetve ha tömegük több mint 7,5 tonna, legalább négynek megfelelnek:

i. a megközelítési szög legalább 25°;

ii. az elhagyási szög legalább 25°;

iii. a terepszög legalább 25°;

iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v. a tengelyek közötti szabad magasság legalább 300 mm;

vi. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.3. A 12 tonnánál nagyobb tömegű M3 vagy N3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek:

a) tengelyeik egyidejűleg meghajthatók, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni;

b) i. legalább a tengelyek felét (illetve háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e;

ii. legalább egy differenciálmű-zárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek;

iii. önálló járműként fel tudnak menni egy 25%-os emelkedőn;

c) az alábbi hat követelmény közül legalább négynek megfelelnek:

i. a megközelítési szög legalább 25°;

ii. az elhagyási szög legalább 25°;

iii. a terepszög legalább 25°;

iv. a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm;

v. a tengelyek közötti szabad magasság legalább 300 mm;

vi. a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4. Az ebben a szakaszban említett geometriai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárás leírását az 1. kiegészítés tartalmazza.

5. Különleges rendeltetésű járművek

Az ISO 3833:1977 szabvány magyar megfelelője: MSZ 2701:1983 idt.

6. Megjegyzések

6.1. A típusjóváhagyás nem adható meg az alábbiakra:

a) az e melléklet A. részének 5. szakaszában meghatározott utánfutó-átalakító;

b) az e melléklet C. részének 4. szakaszában meghatározott merev vonórudas pótkocsi;

c) azok a pótkocsik, amelyekben a közúti közlekedés során személyeket lehet szállítani.

6.2. A 6.1. pont nem sérti a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó 23. cikk rendelkezéseit.

B. RÉSZ

A járműtípusokra, - változatokra és - kivitelekre vonatkozó kritériumok

1. M1 kategória

1.1. Járműtípus

1.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) önhordó felépítmény esetében a felépítmény legfontosabb elemeinek kialakítása és összeszerelése;

Értelemszerűen ugyanez vonatkozik az olyan járművekre is, amelyek felépítményét szegecseléssel vagy hegesztéssel rögzítették egy külön keretre.

c) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

1.1.2. Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédő kiöblösödése előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó legfontosabb elemeket különböző típusú felépítmények (pl. limuzin és kupé) gyártására használja, az érintett járműveket az 1.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

1.1.3. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

1.2. Változat

1.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:

a) az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 1. szakaszában található meghatározás szerint, amennyiben a gyártó az 1.1.2. pontban megadott kritériumot alkalmazza;

b) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:

i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L4, V6 vagy egyéb);

c) a tengelyek száma;

d) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e) a kormányzott tengelyek száma;

f) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes).

1.3. Kivitel

1.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);

e) az ülőhelyek legnagyobb száma;

f) elhaladási zajszint;

g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro V, Euro VI vagy egyéb);

h) vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i) villamosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j) vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás;

k) a 443/2009/EK rendelet 12. cikkében meghatározott, innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte (3).

2. M2 és M3 kategória

2.1. Járműtípus

2.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) kategória;

c) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii. önhordó felépítmény esetében a felépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

d) a szintek száma (egy- vagy kétszintes);

e) elemek száma (mereven rögzített/csuklósan összekapcsolt);

f) a tengelyek száma;

g) az energiaellátás módja (fedélzeti vagy külső);

h) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

2.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

2.2. Változat

2.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a felépítmény típusa, a C. rész 2. szakaszában található meghatározás szerint;

b) járműosztály vagy járműosztályok kombinációja az MR. A. Függelék A/52. számú melléklet I. Rész 2.1.1. pontjában a 22-nél több utast szállító járművekre vonatkozó követelményekben meghatározottak szerint (csak teljes és befejezett járművek esetében);

c) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

d) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:

i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb).

2.3. Kivitel

2.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) alkalmas-e a jármű pótkocsi vontatására, vagy sem;

c) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

d) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

e) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);

f) elhaladási zajszint;

g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb). 3. N1 kategória

3.1. Járműtípus

3.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) önhordó felépítmény esetében a felépítmény legfontosabb részeinek kialakítása és összeszerelése;

c) nem önhordó felépítmény esetében az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

d) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

3.1.2. Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédő kiöblösödése előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó legfontosabb elemeket különböző típusú felépítmények (pl. eltérő tengelytávokkal és tetőmagasságokkal rendelkező zárt áruszállító és tehergépkocsi) gyártására használja, az érintett járműveket a 3.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

3.1.3. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

3.2. Változat

3.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:

a) az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 3. szakaszában található meghatározás szerint (teljes és befejezett járművek esetében), amennyiben a gyártó a 3.1.2. pontban megadott kritériumot alkalmazza;

b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:

i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d) a tengelyek száma;

e) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

f) a kormányzott tengelyek száma.

3.3. Kivitel

3.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma;

c) a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor);

d) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);

e) az ülőhelyek legnagyobb száma;

f) elhaladási zajszint;

g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro V, Euro VI vagy egyéb);

h) vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás;

i) villamosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes);

j) vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás. 4. N2 és N3 kategória

4.1. Járműtípus

4.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden alapvető jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) kategória;

c) az alváz kialakítása és szerkezete, amely tekintetében egy adott termékvonal megegyezik;

d) a tengelyek száma;

e) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

4.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

4.2. Változat

4.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a C. rész 3. szakaszában és a 2. kiegészítésben említett felépítmény kialakítás vagy felépítménytípus (csak teljes és befejezett járművek esetében);

b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c) a motor a következő szerkezeti jellemzők tekintetében:

i. az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb);

ii. működési elv (külső gyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb);

iii. belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb);

d) a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása;

e) a kormányzott tengelyek száma.

4.3. Kivitel

4.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) alkalmas-e a jármű az alábbi pótkocsi vontatására, vagy sem:

i. fékezetlen pótkocsi;

ii. ráfutó fékezésű pótkocsi, az ENSZ-EGB 13. sz. előírásának 2.12. szakasza szerint;

iii. átmenő vagy félig átmenő fékezésű pótkocsi, az ENSZ-EGB 13. sz. előírásának 2.9. és 2.10. szakasza szerint;

iv. O4 kategóriájú pótkocsi, amely a teljes szerelvény legnagyobb tömegét nem növeli 44 tonnánál nagyobbra;

v. O4 kategóriájú pótkocsi, amely a teljes szerelvény legnagyobb tömegét 44 tonnánál nagyobbra növeli;

c) a motor hengerűrtartalma;

d) a motor legnagyobb leadott teljesítménye;

e) tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, PB-gáz, kettős tüzelőanyag vagy egyéb);

f) elhaladási zajszint;

g) kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

5. O1 és O2 kategória

5.1. Járműtípus

5.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) kategória;

c) a C. rész 4. szakaszában meghatározott típus;

d) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii. önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

e) a tengelyek száma;

f) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

5.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

5.2. Változat

5.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a 2. kiegészítésben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b) az elkészültség foka (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c) a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású).

5.3. Kivitel

5.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) a felfüggesztés típusa (lég-, acél- vagy gumifelfüggesztés, torziós rúd vagy egyéb);

c) a vonórúd típusa (háromszög, cső vagy egyéb). 6. O3 és O4 kategória

6.1. Járműtípus

6.1.1. Egy "járműtípus" olyan járművekből áll, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a gyártó vállalat neve;

Ha a vállalat jogi formája vagy tulajdonjoga megváltozik, az nem jár azzal, hogy új jóváhagyást kell kiadni.

b) kategória;

c) a pótkocsi típusa a C. rész 4. szakaszában megadott fogalommeghatározásokhoz viszonyítva;

d) a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői:

i. az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

ii. önhordó felépítménnyel rendelkező pótkocsik esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete;

e) a tengelyek száma;

f) több szakaszban épített járművek esetében az előző szakaszban gyártott jármű gyártója és típusa.

6.1.2. Egy típus legalább egy változatból és egy kivitelből áll.

6.2. Változatok

6.2.1. Egy járműtípuson belüli "változatba" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden szerkezeti és kialakítási jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a 2. kiegészítésben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében);

b) a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett);

c) a felfüggesztés típusa (acél-, lég- vagy hidraulikus felfüggesztés);

d) a következő műszaki jellemzők:

i. meghosszabbítható-e az alváz, vagy sem;

ii. rakfelület magassága (normális, mély rakterű, félig mély rakterű stb. pótkocsi). 6.3. Változatok

6.3.1. Egy változaton belüli "kivitelbe" azok a járművek tartoznak, amelyek az alább felsorolt minden jellemző tekintetében megegyeznek:

a) a műszakilag megengedett legnagyobb össztömeg;

b) az MR. 7. § (2) és (3) bekezdésében említett, az egy tengelycsoportot alkotó két egymás utáni tengely közötti távolság szerinti alcsoportok, illetve azok kombinációja;

c) a tengelyek meghatározása az alábbiak szerint:

i. felemelhető tengelyek (száma és helye);

ii. terhelésátcsoportosító tengelyek (száma és helye);

iii. kormányzott tengelyek (száma és helye).

7. Közös követelmények valamennyi járműkategóriára

7.1. Ha egy jármű legnagyobb tömege vagy az ülőhelyek száma vagy mindkettő alapján több kategóriába is beletartozik, a gyártó döntheti el, hogy melyik járműkategóriára vonatkozó kritériumokat alkalmazza a változatok és kivitelek meghatározásához.

7.1.1. Példák:

a) az "A" jármű típusjóváhagyását legnagyobb tömege alapján N1 és N2 kategóriájú jármű (3,5, illetve 4,2 tonna) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni. Ebben az esetben az N1 kategóriára vonatkozó paramétereket az N2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva);

b) a "B" jármű típusjóváhagyását ülőhelyeinek száma alapján M1 és M2 kategóriájú jármű (7+1, illetve 10+1 ülőhely) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni; az M1 kategóriára vonatkozó paramétereket az M2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva).

7.2. Egy N kategóriájú jármű típusát az M1 vagy M2 kategóriára előírt rendelkezések szerint is jóvá lehet hagyni (az esettől függően), ha a többlépcsős típus-jóváhagyási eljárás következő szakaszában egy ilyen kategóriájú járművé kívánják átalakítani.

7.2.1. Ez csak a nem teljes járművek esetében megengedett.

Ezeket a járműveket egyedi változatkóddal kell azonosítani, amelyet az alapjármű gyártója ad ki.

7.3. A típus, a változat és a kivitel jelölése

7.3.1. A gyártó egy római betűkből és/vagy arab számokból álló alfanumerikus kódot rendel minden egyes járműtípushoz, - változathoz és - kivitelhez.

Zárójelek és kötőjelek használata megengedett, amennyiben azok nem egy betűt vagy egy számot helyettesítenek.

7.3.2. A teljes kód a következőképpen tevődik össze: típus - változat-kivitel.

7.3.3. A kódnak világosan és egyértelműen azonosítania kell a jármű műszaki jellemzőinek egyedi kombinációját az e melléklet B. részében meghatározott kritériumok alapján.

7.3.4. Ugyanazon gyártó használhatja ugyanazt a kódot ugyanazon járműtípus meghatározására, ha ez utóbbi két vagy több kategóriába tartozik.

7.3.5. Ugyanazon gyártó nem használhatja ugyanazt a kódot járműtípus meghatározására ugyanazon járműkategórián belüli több típusjóváhagyás esetében.

7.4. A teljes kódot alkotó jelek száma

7.4.1. A jelek száma nem lehet több mint:

a) 15 a járműtípus kódja esetében;

b) 25 a változat kódja esetében;

c) 35 a kivitel kódja esetében.

7.4.2. A teljes alfanumerikus kód legfeljebb 75 jelből állhat.

7.4.3. Ha a teljes kódot használják, ki kell hagyni egy szóközt a típust, a változatot és a kivitelt jelölő jelek között.

Példa: 159af[.. .szóköz]0054[.. .szóköz]977k(BE).

C. RÉSZ

A felépítménytípusok meghatározása

0. Általános rendelkezések

0.1. Az ER. A. Függelék A/1. melléklet 9. szakaszában és az A/3. melléklet I. Részében említett felépítménytípusokat, valamint az A/9. melléklet 38. pontjában említett karosszériakódot kódokkal kell beazonosítani.

A kódok listája elsősorban a teljes és befejezett járművekre vonatkozik.

0.2. Az M kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, az 1. és 2. szakaszban foglaltak szerint.

0.3. Az N és O kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 3. és 4. szakaszban foglaltak szerint.

0.4. Szükség esetén (különösen a 3.1. és 3.6., illetve a 4.1-4.4. pontban említett felépítménytípusok esetén) a kódokat két számjeggyel is ki lehet egészíteni.

0.4.1. A számjegyek listája e melléklet 2. kiegészítésében található.

0.5. A különleges rendeltetésű járművek esetében a használandó felépítménytípus a járműkategóriához kapcsolódik.

1. M1 kategóriájú járművek

2. M2 vagy M3 kategóriájú járművek

3. N1, N2 vagy N3 kategóriájú járművek

4. O kategóriájú járművek

1. kiegészítés

Eljárás annak ellenőrzésére, hogy be lehet-e sorolni egy járművet a terepjárók kategóriájába

0. Általános rendelkezések

0.1. A járművek terepjáróként való besorolásához az ebben a kiegészítésben leírt eljárást kell alkalmazni.

1. A geometriai mérések vizsgálati feltételei

1.1. Az M1 vagy N1 kategóriájú járműveknek terheletlen állapotban kell lenniük; egy átlagos felnőtt férfi tömegének és méretének megfelelő próbabábut kell a vezetőülésre helyezni, a járművet fel kell tölteni tüzelőanyaggal, hűtőfolyadékkal, kenőanyaggal, és el kell látni szerszámokkal és egy tartalék kerékkel (ha a gyártó ezt, mint szokásos tartozékot adja meg).

A próbabábut más, ugyanolyan tömegű eszközzel is lehet helyettesíteni.

1.2. Az 1.1. pontban említett járművektől eltérő járműveket műszakilag megengedett legnagyobb össztömegükig kell terhelni.

A tömeg tengelyek közötti eloszlása a vonatkozó kritériumoknak való megfelelés tekintetében a legrosszabb lehetőségnek kell, hogy megfeleljen.

1.3. A típust képviselő járművet az 1.1. és 1.2. pontban megadott állapotban át kell adni a műszaki szolgálatnak. A járműnek álló helyzetben kell lennie, kerekeinek egyenesen előre kell nézniük.

A talajnak, amelyen a méréseket végzik, a lehető legsimábbnak és legvízszintesebbnek kell lennie (legfeljebb 0,5%-os lejtés megengedett).

2. A megközelítési, az elhagyási és a terepszögek mérése

2.1. A megközelítési szöget az ISO 612:1978 szabvány2 6.10. pontja szerint kell mérni.

2.2. Az elhagyási szöget az ISO 612:1978 szabvány 6.11. pontja szerint kell mérni.

2.3. A terepszöget az ISO 612:1978 szabvány 6.9. pontja szerint kell mérni.

2.4. Az elhagyási szög mérésekor az állítható magasságú hátsó aláfutásgátlókat felső helyzetükbe lehet állítani.

2.5. A 2.4. pontban található leírás nem jelent arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az alapjárművet eredeti berendezésként hátsó aláfutásgátlóval kell felszerelni. Az alapjármű gyártójának azonban értesíteni kell a következő szakasz gyártóját arról, hogy a járműnek teljesítenie kell az elhagyási szögre vonatkozó követelményeket, amennyiben hátsó aláfutásgátlóval szerelik fel.

3. A szabad magasság mérése

3.1. Szabad magasság a tengelyek között

3.1.1. "Szabad magasság a tengelyek között": a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legkisebb távolság. A fogalommeghatározás alkalmazásakor az első tengelycsoport utolsó tengelye és a hátsó tengelycsoport első tengelye közötti távolságot kell figyelembe venni.

3.1.2. A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre. 3.2. Szabad magasság egy tengely alatt

3.2.1. "Szabad magasság egy tengely alatt": egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolság.

3.2.2. A szabad magasság mérését szükség esetén minden tengelycsoport minden tengelyén el kell végezni.

4. Hegymászó képesség

4.1. "Hegymászó képesség": a jármű azon képessége, hogy egy emelkedőn fel tudjon menni.

4.2. Az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú, nem teljes és teljes járművek hegymászó képességének ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni.

4.3. A vizsgálatot a műszaki szolgálat végzi el egy, a vizsgálandó járműtípust képviselő járművön.

4.4. A gyártó kérésére a XVI. mellékletben megadott feltételek mellett a jármű hegymászó képességét virtuális vizsgálatokkal is igazolni lehet.

5. Vizsgálati feltételek és vizsgálat sikerét/sikertelenségét eldöntő kritériumok

5.1. 2014. október 31-ig az MR. A. Függelék A/48. számú melléklet II. Rész 3.5. (97/27/EK irányelv I. melléklet 7.5.) szakaszában leírt feltételek érvényesek.

2014. november 1-jétől a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) elfogadott vizsgálati feltételek alkalmazandóak, az említett rendelet 14. cikkével összhangban.

5.2. A járműnek állandó sebességen kell felmenni az emelkedőn, a kerekek hosszanti vagy oldalirányú megcsúszása nélkül.

1 Az ISO 612:1978 magyar megfelelője: MSZ 2760:1983 idt gépjárművek és vontatott járművek fogalommeghatározásai

2. kiegészítés

A különféle felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek

01. Plató;

02. Lenyitható oldalfal;

03. Zárt doboz;

04. Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal és a belső hőmérséklet megtartására szolgáló berendezéssel;

05. Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal, de a belső hőmérséklet megtartására szolgáló berendezés nélkül;

06. Elhúzható ponyvás;

07. Cserélhető felépítmény;

08. Konténerszállító;

09. Emelőhoroggal felszerelt járművek;

10. Billenőplató;

11. Tartály;

12. Veszélyes áruk szállítására szolgáló tartály;

13. Élőállat-szállító;

14. Járműszállító;

15. Betonkeverő;

16. Betonszivattyús jármű;

17. Rönkszállító;

18. Hulladékgyűjtő jármű;

19. Utcaseprő, takarító, csatornatisztító;

20. Kompresszor;

21. Csónakszállító;

22. Siklórepülő-szállító;

23. Kiskereskedelmi vagy kiállítási célokat szolgáló járművek;

24. Autómentő;

25. Létrás jármű;

26. Darus tehergépjármű (de nem a II. melléklet A. részének 5. szakaszában meghatározott önjáró daru);

27. Emelőkosaras gépjárművek;

28. Talajfúró jármű;

29. Alacsony padlós pótkocsi;

30. Üvegszállító;

31. Tűzoltóautó;

99. Olyan felépítmény, amely nem szerepel ezen a listán."

22. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. részének A. szakasza a következő 3.2.1.11. ponttal egészül ki:

"3.2.1.11. (Csak Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5., 7. és 9. cikkében előírt dokumentációcsomagra, mely lehetővé teszi a jóváhagyó hatóság számára a kibocsátás-ellenőrzési stratégiák és a jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti rendszereinek az értékelését"

23. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasz 3.2.2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3.2.2.2. Dízel/benzin/PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL/dízel-etanol (ED95)/etanol (E85) nehéz tehergépjárművek (1) (6)"

24. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.2.2.1. ponttal egészül ki:

"3.2.2.2.1. (Csak Euro VI) A gyártó által az 582/2011/EU rendelet I. melléklet 1.1.3. pontja szerint megadott, a motorral kompatibilis tüzelőanyagok (szükség szerint)"

25. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.8.3.3. ponttal egészül ki:

"3.2.8.3.3. (Csak az Euro VI) A szívórendszer tényleges nyomásesése a motor névleges fordulatszámánál és 100%-os terhelésnél: .......................................... kPa"

26. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.9.2.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.2.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer azon alkotóelemeinek leírása és/vagy rajza, melyek nem alkotják a motorrendszer részét"

27. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.9.3.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.3.1. (Csak az Euro VI) Tényleges kipufogási ellennyomás névleges fordulatszámon és 100%-os terhelésnél (csak kompressziós gyújtású motoroknál): ......................................................................................... kPa"

28. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.9.7.1. ponttal egészül ki:

"3.2.9.7.1. (Csak az Euro VI) A kipufogórendszer elfogadható térfogata: ...........dm3"

29. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.12.1.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.1.1. (Csak az Euro VI) Forgattyúházból származó kibocsátások visszavezetésére szolgáló eszköz: vannak/nincsenek (2)

Ha van, annak leírása és rajza:

Ha nincs, meg kell felelni az 582/2011/EU rendelet V. mellékletének"

30. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.12.2.6.9. és 3.2.12.2.6.9.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.6.9. Más rendszerek: vannak/nincsenek (1)

3.2.12.2.6.9.1. Leírás és működés"

31. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.12.2.7.0.13.2.12.2.7.0.8. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.7.0.1. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban képviselt motorcsaládok száma

3.2.12.2.7.0.2. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.7.0.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik:

3.2.12.2.7.0.4. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozásai az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdés c) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében előírt és az említett rendelet X. mellékletében a fedélzeti diagnosztikai rendszer jóváhagyásának céljaira meghatározott fedélzeti diagnosztikai dokumentációra

3.2.12.2.7.0.5. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a fedélzeti diagnosztikával ellátott motorrendszer járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.7.0.6. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor fedélzeti diagnosztikai rendszerének járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

3.2.12.2.7.0.7. (Csak az Euro VI) A hibajelző szöveges leírása és/vagy rajza (6)

3.2.12.2.7.0.8. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgáló interfész szöveges leírása és/vagy rajza (6)"

32. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.12.2.7.6.5., 3.2.12.2.7.7. és 3.2.12.2.7.7.1. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.7.6.5. (Csak az Euro VI) Fedélzeti diagnosztikai kommunikációs protokoll szabvány: (4)

3.2.12.2.7.7. (Csak az Euro VI) A gyártó hivatkozása az 582/2011/EU rendelet 5. cikk (4) bekezdés d) pontjában és 9. cikk (4) bekezdésében a jármű fedélzeti diagnosztikai és a jármű javítási és karbantartási információk elérésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés céljaira előírt, fedélzeti diagnosztikával kapcsolatos információkra, vagy

3.2.12.2.7.7.1. a 3.2.12.2.7.7. szakaszban előírt gyártói hivatkozás helyett hivatkozás az 582/2011/EU rendelet III. melléklet 4. függelékében szereplő adatközlő lap mellékletére, mely tartalmazza a következő táblázatot, a megadott példa szerint kitöltve:

Összetevő - Hibakód - Ellenőrzési stratégia - Hibaészlelési kritériumok - Hibajelző bekapcsolási kritériumai - Másodlagos paraméterek -Előkondicionálás - Igazolási eljárás

Katalizátor - P0420 - Az 1. és a 2. oxigénérzékelőtől jövő jelek - Az 1. és a 2. érzékelőtől jövő jelek közötti különbség - 3. ciklus -Fordulatszám, motorterhelés, levegő/tüzelőanyag arány, katalizátorhőmérséklet - Két 1. típusú ciklus - 1. típus"

33. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.12.2.8.13.2.12.2.8.8.3. ponttal egészül ki:

"3.2.12.2.8.1. Az NOx - szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek

3.2.12.2.8.2. (Csak az Euro VI) Állandó jelleggel kiiktatott használatkorlátozású motor, mentőszolgálatok általi vagy az ezen irányelv 2. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott járművekben való használatra: van/nincs

3.2.12.2.8.3. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládban az NOx - szabályozásra szolgáló megoldások helyes működésének biztosításakor figyelembe vett motorcsaládok száma

3.2.12.2.8.4. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok jegyzéke (adott esetben)

3.2.12.2.8.5. (Csak az Euro VI) A fedélzeti diagnosztika szerinti motorcsaládok száma, melyekbe az alapmotor/a motorcsalád tagja beletartozik

3.2.12.2.8.6. (Csak az Euro VI) A reagens hatóanyagtartalmának a figyelmeztető rendszert működésbe nem hozó legalacsonyabb koncentrációja (CDmin): (térfogat%)

3.2.12.2.8.7. (Csak az Euro VI) Adott esetben a gyártó hivatkozása az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító rendszerek járműbe történő beépítésének dokumentációjára

3.2.12.2.8.8. A jármű NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló fedélzeti berendezések

3.2.12.2.8.8.1. A kúszó üzemmód aktiválása:

»kikapcsolás újraindítást követően«/»kikapcsolás tüzelőanyaggal való újrafeltöltés követően«/»kikapcsolás leállítást követően« (7)

3.2.12.2.8.8.2. Adott esetben a gyártó hivatkozása a jóváhagyott motor NOx-szabályozásra szolgáló megoldásai helyes működésének biztosítására szolgáló rendszerek járműbe történő beépítésével kapcsolatos dokumentációcsomagra

3.2.12.2.8.8.3. A figyelmeztető jelzés szöveges leírása és/vagy rajza (6)"

34. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.2.17.8.1.0.1. és 3.2.17.8.1.0.2. ponttal egészül ki:

"3.2.17.8.1.0.1. (Csak az Euro VI) Önműködően alkalmazkodó? igen/nem (1)

3.2.17.8.1.0.2. (Csak az Euro VI) PB-gáz/földgáz-H/földgáz-L/földgáz-HL adott összetételéhez való kalibrálás (1)

PB-gáz/földgáz - Ht/földgáz - Lt/földgáz - HLt adott összetételéhez való átalakítás (1)"

35. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 3.5.4-3.5.5.2. ponttal egészül ki:

"3.5.4. (Csak az Euro VI) Nagy teljesítményű motorok CO2-kibocsátása

3.5.4.1. (Csak az Euro VI) A kibocsátott CO2 tömege a WHSC- vizsgálatban ................................................................................................................ g/kWh

3.5.4.2. (Csak az Euro VI) A kibocsátott CO2 tömege a WHTC- vizsgálatban ............................................................................................................... g/kWh

3.5.5. (Csak az Euro VI) Nagy teljesítményű motorok tüzelőanyag-fogyasztása

3.5.5.1. (Csak az Euro VI) Tüzelőanyag-fogyasztás a WHSC- vizsgálatban ............................................................................................................... g/kWh

3.5.5.2. (Csak az Euro VI) Tüzelőanyag-fogyasztás a WHTC- vizsgálatban ............................................................................................................. g/kWh"

36. Az ER. A. Függelék A/3. melléklet I. rész A. szakasza a következő 4.11-4.11.2. pontokkal egészül ki:

"4.11. Sebességváltás-jelző

4.11.1. Hangjelzés: van/nincs(1). Ha van, akkor a hangzás és a járművezető fülében észlelhető hangerősség megadása db(A)-ban. (A hangjelzés bármikor ki- és bekapcsolható.)

4.11.2. A 65/2012/EU rendelet I. melléklet 4.6. pontja szerinti adatok (típusjóváhagyáskor határozzák meg)"

37. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet címe helyébe a következő cím lép:

"A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK"

38. Az ER. A. Függelék A/4. Melléklet "A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEKET MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE" cím után a következő rendelkezéssel egészül ki:

"2012. november 1-jétől e melléklet I. Rész táblázatának 3; 5-10; 12-17; 19-26; 28-33; 36, 38, 42, 45, 47, 49-57 sorai helyett a 407/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő előírások alkalmazandók."

39. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet I. részében foglalt táblázat 2a. sora helyébe a következő sor lép:

(A korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok felsorolása)

40. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet I. részében foglalt táblázat 41a. sora helyébe a következő sor lép:

(A korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok felsorolása)

41. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet I. részében foglalt táblázat 63. sora helyébe a következő sor lép:

(A korlátlan sorozatban gyártott járművek EK-típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok felsorolása)

42. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

43. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet Kiegészítésének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. kiegészítés

A 22. cikk értelmében az M1 kategóriájú, kis sorozatban gyártott járművek típusjóváhagyására vonatkozó jogszabályok"

44. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet 1.kiegészítésében foglalt táblázat 2a. sora helyébe a következő sor lép:

(Megfelelő esetben az alábbiakban felsorolt jogszabályok legutóbbi módosításának figyelembevételével)

45. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet 1. kiegészítésében foglalt táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

46. Az ER. A. Függelék A/4. melléklet a következő 2. kiegészítéssel egészül ki:

"2. kiegészítés

A nagy sorozatban harmadik országokban vagy harmadik országok számára gyártott Mi és N járműkategóriába tartozó teljes járművek jóváhagyásának az A. Függelék 24. cikk alapján teljesítendő követelményei

Egy jármű újnak minősül, ha:

a) még nem helyezték forgalomba; vagy

b) az egyedi jóváhagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjától számítva kevesebb, mint hat hónappal korábban helyezték forgalomba.

Egy jármű akkor minősül forgalomba helyezettnek, ha állandó, ideiglenes vagy rövid távú forgalombahelyezési engedélyt kapott a közúti forgalomban való részvételre, beleértve az azonosítását és a rendszám kibocsátását(1).

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A jármű kategorizálása

A járműveket az e rendelet A. Függelék A/2. mellékletében meghatározott kritériumok szerint kell kategorizálni.

Ebből a célból:

a) az ülőhelyek tényleges számát kell figyelembe venni; és

b) a legnagyobb műszakilag megengedett terhelt tömeg a származási országbeli gyártó által meghatározott és a hivatalos dokumentációban szereplő legnagyobb tömeg.

Ha a karosszéria kialakítása miatt a járműkategória nem határozható meg egyszerűen, akkor az e rendelet A. Függelék A/2. mellékletében előírt feltételek érvényesek.

1.2. Egyedi jóváhagyás iránti kérelem

a) A kérelmezőnek kérelmet kell benyújtania a jóváhagyó hatósághoz, és ehhez csatolnia kell a jóváhagyási folyamathoz szükséges minden lényeges dokumentumot.

Ha a benyújtott dokumentáció hiányos vagy hamisított, a jóváhagyás iránti kérelmet el kell utasítani.

b) Egy adott járműre egy országban csak egyetlen kérelem nyújtható be.

Egy adott járművön olyan valós jármű értendő, amelynek a járműazonosító száma egyértelműen meg van határozva.

E pont alkalmazásával kapcsolatban a jóváhagyó hatóság előírhatja, hogy a kérelmező írásos kötelezettséget vállaljon arra vonatkozóan, hogy csak egy kérelmet nyújt be egy tagállamban.

Ugyanakkor bármely kérelmező kérelmezhet egyedi jóváhagyást más tagállamokban olyan járműre, amelynek műszaki jellemzői azonosak vagy hasonlóak ahhoz a járműéhez, amelyre egyedi jóváhagyást adtak.

c) Az igénylőlap mintáját és a fájl elrendezését a jóváhagyó hatóság határozza meg.

A megadott adatok csak az e rendelet A. Függelék A/1. mellékletében szereplő információk megfelelő köréből állhatnak.

d) A teljesítendő műszaki követelményeket e kiegészítés 4. szakasza tartalmazza.

Ezek a követelmények a kérelem benyújtásának időpontjában gyártott járműtípushoz tartozó új járművekre vonatkozó műszaki követelmények.

e) Az ebben a mellékletében felsorolt egyes szabályozási aktusok által előírt bizonyos vizsgálatok tekintetében a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az elismert nemzetközi szabványok vagy szabályok betartásáról. A szóban forgó nyilatkozatot kizárólag a járműgyártó állíthatja ki.

A "megfelelőségi nyilatkozat" a gyártó szervezetén belüli olyan hivatal vagy osztály által kiállított nyilatkozat, amelyet a vezetőség jogszerűen felhatalmazott arra, hogy a gyártó teljes jogi felelősségét átvállalja egy jármű tervezésének és szerkezetének vonatkozásában.

Azokat a szabályozási aktusokat, amelyek tekintetében az említett nyilatkozatot be kell nyújtani, e kiegészítés 4. szakasza tartalmazza.

Ha egy nyilatkozat bizonytalanságra ad okot, előírhatják, hogy a kérelmező meggyőző bizonyítékot - többek között vizsgálati jegyzőkönyvet - szerezzen be a gyártótól, hogy alátámassza a gyártó nyilatkozatát.

1.3. Egyedi jóváhagyásokkal megbízott műszaki szolgálatok

a) Egyedi jóváhagyásokkal az e rendelet A. Függelék 41. cikk (3) bekezdésében említett A kategóriájú műszaki szolgálatok bízhatók meg.

b) Az e rendelet 41. cikk (4) bekezdés második albekezdésétől eltérve a műszaki szolgálatoknak az alábbi szabványokat kell követniük:

i. MSz EN ISO/IEC 17025:2005, amennyiben a vizsgálatokat saját maguk végzik el;

ii. MSz EN ISO/IEC 17020:2004, amennyiben azt vizsgálják, hogy a jármű teljesíti-e az ezen függelékben szereplő követelményeket.

c) Ha a kérelmező kérésére különleges szakértelmet igénylő különleges vizsgálatokat kell végezni, akkor ezeket egy, a kérelmező által kiválasztott, a Bizottságnak bejelentett műszaki szolgálatnak kell elvégeznie.

Ha például az "A" tagállamban lévő kérelmezővel egyetértésben egy frontális ütközéses vizsgálatot kell elvégezni, akkor a "B" tagállamban kijelölt műszaki szolgálat is elvégezheti a vizsgálatot.

1.4. Vizsgálati jegyzőkönyvek

a) A vizsgálati jegyzőkönyveket az MSz EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány 5.10.2. pontjával összhangban kell megszövegezni.

b) A vizsgálati jegyzőkönyveket az Európai Uniónak a jóváhagyó hatóság által meghatározott valamelyik nyelvén kell megfogalmazni.

Ha az 1.3. pont c) bekezdése alapján a vizsgálati jegyzőkönyvet más tagállamban készítik el, mint amelyet az egyedi jóváhagyással megbíztak, akkor a jóváhagyó hatóság előírhatja, hogy a kérelmező nyújtsa be a vizsgálati jegyzőkönyv pontos fordítását.

c) A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgált jármű leírását, beleértve annak egyértelmű azonosítását is. A vizsgálatok eredményei szempontjából jelentős szerepet játszó alkatrészeket ismertetni, azonosító számukat pedig jelenteni kell.

Ilyen alkatrészek lehetnek például a hangtompítók zajméréseknél vagy a motorvezérlő rendszer a kipufogócsőből származó kibocsátások mérésénél.

d) A kérelmező kérésére egy adott járművel kapcsolatos rendszerhez kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet akár ugyanazon, akár más kérelmező ismételten benyújthatja egy másik jármű egyedi jóváhagyása céljából.

Ebben az esetben a jóváhagyó hatóságnak biztosítania kell, hogy a jármű műszaki jellemzőit megfelelően megvizsgálják a vizsgálati jegyzőkönyv alapján.

A jármű és a vizsgálati jegyzőkönyvet kísérő dokumentáció vizsgálatának ahhoz a következtetéshez kell vezetnie, hogy az a jármű, amelyhez egyedi jóváhagyást kérelmeznek, a jegyzőkönyvben leírt járművel azonos jellemzőkkel bír.

e) A vizsgálati jegyzőkönyvről csak hitelesített másolatok nyújthatók be.

f) Az 1.4. pont d) bekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyvek nem tartalmazzák azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket a jármű egyedi jóváhagyásának megadása céljából készítettek el.

1.5. Az egyedi jóváhagyási folyamat lényege, hogy a műszaki szolgálat minden egyes járművet fizikailag megvizsgál.

Ez alól az elv alól nem adható mentesség.

1.6. Ha a jóváhagyó hatóság meggyőződik arról, hogy a jármű eleget tesz az ebben a kiegészítésben meghatározott műszaki követelményeknek, és megfelel a kérelmezésben szereplő leírásnak, akkor az e rendelet A. Függelék 24. cikkének megfelelően meg kell adnia a jóváhagyást.

1.7. A jóváhagyási bizonyítványt az e rendelet A. Függelék A/6. mellékletében szereplő D mintának megfelelően kell elkészíteni.

1.8. A jóváhagyó hatóságnak nyilvántartást kell vezetnie az e rendelet A. Függelék 24. cikke alapján megadott valamennyi jóváhagyásról.

2. MENTESSÉGEK

2.1. Az egyedi eljárás különleges jellegéből adódóan e rendelet A. Függelékének alábbi cikkei, valamint a kapcsolódó mellékletek megfelelő rendelkezései alól felmentést kell adni:

a) a 12. cikk a gyártás megfelelőségével kapcsolatos intézkedések vonatkozásában;

b) a 8., 9., 13., 14. és 18. cikk a jármű típus-jóváhagyási eljárása vonatkozásában.

2.2. A járműtípus azonosítása

a) Amilyen mértékben lehetséges, a típusbizonyítványban meg kell nevezni a származási országban megadott típust, változatot és verziót.

b) Ahol megfelelő adatok hiányában nincs lehetőség a típus, a változat és a verzió megnevezésére, megadható a jármű szokásos kereskedelmi neve is.

3. MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

I. rész: Az Mi kategóriába tartozó járművek

II. rész: Az N1 kategóriába tartozó járművek

A 2 kiegészítésre vonatkozó magyarázó megjegyzések:

1. Az ezen függelékben alkalmazott rövidítések:

"OEM": a gyártó által rendelkezésre bocsátott eredeti berendezés

"FMVSS": az USA Közlekedési Minisztériumának szövetségi gépjármű-biztonsági szabványa (Federal Motor Vehicle Safety Standard)

"JSRRV": a közúti járművekre vonatkozó japán biztonsági szabályozások (Japan Safety Regulations for Road Vehicles)

"SAE": Autóipari Mérnökök Társasága (Society of Automotive Engineers)

"CISPR": Comité international spécial des perturbations radioélectriques (Rádióinterferencia Nemzetközi Különleges Bizottság).

2. Megjegyzések:

a) A teljes PB- vagy sűrítettföldgáz-szerelvényt értelemszerűen a 67., 110. vagy 115. sz. ENSZ-EGB előírásnak megfelelően kell megvizsgálni.

b) A CO2-kibocsátások felbecsülésére alkalmazott képlet a következő:

Benzinmotor és kézi sebességváltó:

CO2 = 0,047 m + 0,561 p + 56,621

Benzinmotor és automata sebességváltó:

CO2 = 0,102 m + 0,328 p + 9,481

Benzinmotor és hibrid elektromos:

CO2 = 0,116 m - 57,147

Dízelmotor és manuális sebességváltó:

CO2 = 0,108 m - 11,371

Dízelmotor és automata sebességváltó:

CO2 = 0,116 m - 6,432

Ahol: a CO2 jelentése a CO2-kibocsátások összesített tömege g/km-ben, "m" a menetkész jármű tömege kg-ban és "p" a motor legnagyobb teljesítménye kW-ban.

A CO2 egyesített tömegét egy tizedesjeggyel, a legközelebbi egész számra kerekítve kell kiszámítani a következő módon:

a) ha a tizedesvesszőt követő szám kisebb mint 5, akkor az összeget lefelé kell kerekíteni;

b) ha a tizedesvesszőt követő szám 5 vagy nagyobb mint 5, akkor az összeget felfelé kell kerekíteni.

c) A tüzelőanyag-fogyasztás felbecsülésére alkalmazott képlet a következő: CFC = CO2 x k-1

Ahol: a CFC az összesített tüzelőanyag-fogyasztás l/100 km-ben, CO2 a CO2-kibocsátások összesített tömege g/km-ben a (2 b) megjegyzésben említett szabálynak megfelelően, "k" pedig a következő együttható:

23,81 benzinmotorok esetében;

26,49 dízelmotorok esetében.

Az összesített tüzelőanyag-fogyasztást két tizedesjeggyel kell kiszámítani. Ezután a következőképpen kerekíteni:

a) ha az első tizedesjegyet követő szám kisebb mint 5, akkor az összeget lefelé kell kerekíteni;

b) ha az első tizedesjegyet követő szám 5 vagy nagyobb mint 5, akkor az összeget felfelé kell kerekíteni.

d) Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet azokra a járművekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak az MR. A. függelék A/53. számú melléklet hatálya alá.

e) Az MR. A. Függelék A/53. számú mellékletének való megfelelés mentesíti a járműveket az MR. A. függelék A/14. számú mellékletnek való megfelelés alól.

f) Az MR. A. Függelék A/14. számú melléklet olyan N1 járművekre vonatkozik, amelyek műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg az 1,5 tonnát.

(1) Az illetékes hatóság forgalomba helyezési dokumentum hiányában a gyártás időpontjára vagy az első vételt bizonyító dokumentumra is hagyatkozhat."

47. Az ER. A. Függelék A/6. melléklet kiegészítésében a táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

48. Az ER. A. Függelék A/6. melléklet B minta fejlécének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"B MINTA

(Járművek egy rendszer tekintetében történő típusjóváhagyására alkalmazandó)"

49. Az ER. A. Függelék A/6. melléklete a következő D mintával egészül ki:

"D MINTA

(járművek 24. cikk szerinti egyedi jóváhagyásához alkalmazandó) Legnagyobb megengedett formátum: A4 (210 x 297 mm)

EK EGYEDI JÁRMŰ-JÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY

"

50. Az ER. A. Függelék A/9. melléklete a következő magyarázó megjegyzésekkel egészül ki:

"Magyarázó megjegyzések:

(1) A nem kívánt rész törlendő.

(a) Meg kell adni az azonosító kódot.

(b) Meg kell adni, hogy a jármű jobb vagy bal oldali közlekedésre alkalmas-e, vagy jobb és bal oldali közlekedésre egyaránt alkalmas.

(c) Meg kell adni, hogy a beszerelt sebességmérőnek metrikus vagy angolszász mértékegységei vannak-e.

(d) Ez a nyilatkozat nem korlátozza a tagállamok azon jogát, hogy műszaki kiigazításokat írjanak elő annak érdekében, hogy valamely jármű nyilvántartásba vételét engedélyezzék a rendeltetési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, ha a forgalom iránya az út ellenkező oldalán halad.

(e) Ezt a rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a jármű kéttengelyes. Az egyetlen tengellyel rendelkező középtengelyes pótkocsi esetében meg kell adni a vonószerkezet függőleges tengelye és a tengely közepe közötti vízszintes távolságot.

(f) Ez a tömeg tartalmazza a járművezető tömegét és a kísérő tömegét, ha a járműben van ülés a kísérő számára.

A 3,5 tonna alatti, M1, N1, O1, O2 vagy M2 kategóriába tartozó járművek tekintetében a tényleges tömeg 5%-kal térhet el az e rovatban bejelentett tömegtől.

Valamennyi egyéb járműkategória esetében az eltérés 3%.

(g) A hibrid elektromos járművek esetében mindkét energiateljesítményt meg kell adni.

(h) E betűjelzésnél a "Megjegyzések" rovatban tetszés szerinti berendezések hozzáadhatók.

(i) Az A/2. mellékletben ismertetett kódoknál a C betűt kell használni.

(j) Csak a következő alapszín (ek) adható (k) meg: fehér, sárga, narancssárga, piros, bíbor/lila, kék, zöld, szürke, barna vagy fekete.

(k) Kivéve a jármű álló helyzetében való használatra szánt üléseket és a kerekes székek helyének számát.

Az M3 kategóriába tartozó távolsági autóbuszok esetében a személyzet tagjainak száma beleértendő az utaslétszámba.

(l) Hozzá kell adni az Euro-szint számát és a típusjóváhagyáshoz alkalmazott rendelkezéseknek megfelelő karaktert.

(m) A különböző használható tüzelőanyagok esetében ismételni kell. Azok a járművek, amelyek benzinnel és gáz halmazállapotú tüzelőanyaggal egyaránt feltölthetők, de amelyeknél a benzinüzemű rendszer kizárólag vészhelyzetek esetére vagy az indításhoz van beszerelve, és amelyeknél a benzintartály nem tartalmazhat 15 liternél több benzint, úgy tekintendők, mintha csak gázüzeműek lennének.

(n) Amennyiben a jármű a 7/2011. (X. 6.) NMHH rendelettel (2005/50/EK határozat, HL L 21., 2005.1.25., 15. o.) összhangban 24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel fel van szerelve, a gyártónak itt a következőt fel kell tüntetnie: "24 GHz-es rövid hatótávolságú radarkészülékkel felszerelt jármű".

(o) A gyártó ezeket a rovatokat kitöltheti vagy a nemzetközi forgalom, vagy a nemzeti forgalom vonatkozásában, vagy mindkettő vonatkozásában.

A nemzeti forgalom esetében fel kell tüntetni a jármű tervezett nyilvántartásba vételi helye szerinti országnak a kódját. A kódnak összhangban kell lennie az MSZ EN ISO 3166-1: 2007 szabvánnyal.

A nemzetközi forgalom esetében hivatkozni kell az irányelv számára (pl. a 96/53/EK tanácsi irányelv esetében ez a szám "96/53/EK")."

51. Az ER. A. Függelék A/11. melléklete a következőképpen módosul

a) Az 1. kiegészítésben a táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

b) A 2. kiegészítésben a táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

c) A 3. kiegészítésben a táblázat a következő 63.1. sorral egészül ki:

d) A 4. kiegészítésben a táblázat a "Jogszabály" és az "M2" oszlop között az "M1" oszloppal egészül ki, és következő 63.1. sort is be kell szúrni:

52. Az ER. A. Függelék A/11. melléklete az 5. kiegészítés után a következő 6. kiegészítéssel egészül ki:

"6. kiegészítés Kivételes rakományt szállító pótkocsik

"

53. Az ER. A. Függelék A/11. melléklet végén ,A betűjelzések magyarázata" című részben az L betű magyarázatának helyébe a következő szöveg lép:

"L: Az alkalmazás a jármű közúti közlekedése során való rendes használatra szánt ülésekre korlátozódik. A hátsó üléseken legalább két ponton rögzített övekhez szánt rögzítések szükségesek. Azokat az üléseket, amelyeket nem a jármű közúti közlekedése során való rendes használatra szántak, piktogram vagy megfelelő szövegezésű jelzés útján egyértelműen jelölni kell a használók számára."

54. Az ER. A. Függelék A/11. melléklet végén "A betűjelzések magyarázata" című rész az N/A jelzés magyarázata után a következő szöveggel egészül ki:

"P/A: Ez a jogszabály részlegesen alkalmazandó. A pontos alkalmazási kört a 661/2009/EK rendelet végrehajtási intézkedései határozzák meg."

55. Az ER. A. Függelék A/11. melléklet A betűjelzések magyarázata című rész H betű magyarázata után a következő szöveggel egészül ki:

"I: A gumiabroncsok típusát az ENSZ-EGB 54. sz. előírása követelményei szerint kell jóváhagyni, még akkor is, ha a jármű legnagyobb tervezési sebessége nem éri el a 80 km/h-t.

A terhelhetőséget a gumiabroncsgyártó beleegyezésével hozzá lehet igazítani a pótkocsi legnagyobb sebességéhez."