4/2019. (VI. 14.) KKM rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 17. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1] E rendelet hatálya

a) a központi költségvetésről szóló törvénynek a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzataira,

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított, fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési évben létrehozott új fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra

[az a)-c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

2. § (1)[2] Az előirányzatok Ávr. 30. §-a szerinti felhasználási szabályait az 1-4. melléklet tartalmazza.

(2) Az előirányzatok terhére nyújtandó, ötmilliárd forintot el nem érő összegű költségvetési támogatás biztosítása a támogatási igény elbírálására jogosultnak a támogatás célját, valamint a támogatandó tevékenység tervezett megvalósítását figyelembe vevő döntésétől függően támogatási szerződéssel vagy támogatói okirattal történik.

3. §[3] (1)[4] E rendelet szerinti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet szerinti táblázat

a) 3a. sora alapján - a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint -

aa) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

ab) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

ac) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

ad) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

ae) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás

af) a regionális állami támogatásokról (2014-2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatás,

ag)[5]

b) 3c. sora alapján

ba) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

bb) az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági csekély összegű támogatás,

bc) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

bd) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,

be) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

bf) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,

bg) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

bh) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

bi) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás,

bj) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás,

bk) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

bl)[6] a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás,

bm)[7] a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 14. cikke szerinti elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás,

bn)[8] 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

bo)[9] a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,

c)[10] 4., 6. és 7. sora alapján

ca) a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

cb) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,

d)[11] 4. és 11. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

e)[12] 8. sora alapján

ea) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

eb) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

ec) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

ed) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 19. cikke szerinti kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás,

ee) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

ef) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

eg) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás,

eh) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás,

ei) a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

ej) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,

f)[13] 15. sora alapján

fa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

fb) a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

fc) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,

fd) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

fe) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,

ff) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

fg) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,

fh) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

fi) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti eljárási és szervezési innovációs támogatás,

fj) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

fk) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti, az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,

fl) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 37. cikke szerinti jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,

fm) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

fn) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás,

fo) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,

fp) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás,

fq) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

fr) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,

fs) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,

ft) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

g)[14] 3a-15. sora alapján az SA.104850 számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás

nyújtható.

(2)[15]

(3)[16]

(4)[17] E rendelet szerinti, az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében a 4. melléklet szerinti táblázat

a) 6a., 6b. és 15. sora alapján[18]

aa) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

ab) a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű közszolgáltatási támogatás,

ac) a 2012/21/EU bizottsági határozat szerinti közszolgáltatásért járó ellentételezés,

ad) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 18. cikke szerinti kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás,

ae) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikke szerinti kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás,

af) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 26. cikke szerinti kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás,

ag) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 27. cikke szerinti innovációs klaszterre nyújtott támogatás,

ah) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikke szerinti kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás,

ai) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 29. cikke szerinti eljárási és szervezési innovációs támogatás,

aj) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatás,

ak) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikke szerinti, az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,

al) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 37. cikke szerinti jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,

am) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás,

an) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 45. cikke szerinti szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás,

ao) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 48. cikke szerinti energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás,

ap) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 49. cikke szerinti környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás,

aq) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás,

ar) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás,

as) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,

at) az Európai Bizottságnak az SA.38454 (2015/C) (ex2015/N) C(2015) 8227 final számú, 2015. november 23-i határozatának megfelelő támogatás,

au)[19]

b) 7. sora alapján

ba) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás,

bb) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás

bc)[20]

c) 12. sora alapján

ca) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

cb) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 56. cikke szerinti helyi infrastruktúrára irányuló támogatás,

cc)[21]

d)[22] 6a-15. sora alapján az SA.104850 számú, valamint az azt módosító európai bizottsági határozatokban foglaltakkal összhangban az "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás

nyújtható.

4. § (1)[23] A 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2022/2472/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag a felhívott rendeletekben meghatározott átlátható támogatásként nyújtható.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

5. § (1)[24] Nem ítélhető meg e rendelet alapján

a)[25] a 651/2014/EU bizottsági rendelet vagy a 2022/2472/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget,

b)[26] a 2022/2472/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c)[27] a 28-32. § szerinti támogatás kivételével a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás az Atr. 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és június 30. között nehéz helyzetbe került,

d)[28] a 360/2012/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került.

(2) Nem ítélhető meg e rendelet alapján

a)[29] a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez csekély összegű támogatás, mezőgazdasági csekély összegű támogatás, csekély összegű közszolgáltatási támogatás, közszolgáltatásért járó ellentételezés, mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14., 17., 18., 19., 29., 36., 37., 38., 41., 45., 48., 49., 53., 55., 56. cikke szerinti támogatás,

b)[30] elsődleges mezőgazdasági termeléshez csekély összegű támogatás, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, csekély összegű támogatás, csekély összegű közszolgáltatási támogatás, közszolgáltatásért járó ellentételezés, valamint a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14., 17., 19., 22., 29., 53., 55., 56. cikke szerinti támogatás,

c) a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2022/2472/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha[31]

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás,

e)[32] a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2022/2472/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

f)[33] a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2022/2472/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

g)[34] támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

h) mezőgazdasági csekély összegű támogatás, ha a támogatás összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

i) az erdészeti ágazat számára mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás,

j) nagyvállalkozásnak mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás.

k)[35] a 651/2014/EU bizottsági rendelet és a 2022/2472/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 4. cikkében vagy a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 4. cikkében rögzített bejelentési határértéket meghaladó mértékben,

l)[36] a 23-26. § és a 27. § szerinti támogatás a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása esetén.

(3)[37] Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(5)[38] Mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 145. cikk (2) bekezdése és 146. cikke szerinti kifizetésekkel, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a 2022/2472/EU bizottsági rendeletben megállapított értékeket.

7. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2)[39] A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet (a továbbiakban: TVI) honlapján közzétett diszkont kamatláb alkalmazásával.

(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg.

7/A. §[40] (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

1. regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

2. kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

3. a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

4. a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

5. induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a 29-32. §-ban meghatározott mértéket,

6. kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén

a) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

b) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

c) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

d) meghaladja az a)-c) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

e) meghaladja az a)-d) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni) és, ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,

f) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

7. a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

8. az innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén klaszterenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

9. a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

10. az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

11. képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

12. uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás, továbbá energiatermelő létesítményhez nyújtott, a 32/H. § szerinti támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

13. szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

14. a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetén projektenként meghaladja a 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetén vállalkozásonként évente meghaladja a 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

15. sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetén létesítményenként évente meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

16. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget.

7/B. §[41] Az Atr. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén kedvezményezettenként és projektenként meghaladja az 600 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

7/C. §[42] (1) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a TVI részére[43]

a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami támogatás esetén a 30 000 eurónak, elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 60 000 eurónak, egyéb esetben pedig az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról,

b) a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából[44]

ba)[45] a 27. § hatálya alá tartozó, 100 000 eurónak,

bb)[46] a 23-26. § hatálya alá tartozó, 10 000 eurónak

megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére vonatkozó szabályokat az Atr. 18/A-18/D. §-a határozza meg.

8. §[47] E rendelet alapján regionális beruházási támogatás esetén 2023. december 31-ig, mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás és mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén 2030. június 30-ig, mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig, csekély összegű támogatás, a - regionális beruházási támogatás kivételével - 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2024. június 30-ig lehet támogatási döntést hozni.

9. § (1) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére euróban meghatározott összegnek, valamint a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére euróban meghatározott összegnek megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

10. § (1)[48] Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági csekély összegű támogatás (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a)-b) pontjait, a 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén - az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben - nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A támogatás az általános csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(6) A támogatás a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással az EUMSz 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, azzal, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

10/A. §[49] (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható.

(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ide értve az észszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

(6) A 2012/21/EU bizottsági határozat alapján támogatás kizárólag a támogatható tevékenység tekintetében megbízási aktussal rendelkező kedvezményezett részére nyújtható.

10/B. §[50] (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)-(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

11. § E rendelet 11-40/J. §-a alkalmazásában:[51]

1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar,

2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka,

2a.[52] állami támogatás: az Atr. 2. § 1. pontjának megfelelő támogatás,

2b.[53] átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom,

3. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

4. áttelepítés: egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a kedvezményezett vállalatcsoportja valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg,

5. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

6. bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 111. pontja szerinti üzemanyag,

6a.[54] dedikált infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely ex-ante módon meghatározhatóan az érintett vállalkozás igényeihez igazítottan jön létre,

6b.[55] eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti módszer alkalmazása,

7.[56] elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

8. élelmiszeralapú bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 113. pontja szerinti üzemanyag,

8a.[57] energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény,

8b.[58] energiahatékonyság: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103. pontja szerint megtakarított energiamennyiség,

9. fenntartható bioüzemanyag: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 112. pontja szerinti üzemanyag,

10. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

11. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak,

11a.[59] határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások: azon Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező vállalkozások, melyek tevékenységük során határon átnyúló együttműködésben is érintettek és tevékenységük, illetve az általuk megvalósítani tervezett beruházások a világjárvány miatt veszélybe kerültek,

11b.[60] helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez,

11c.[61] hitel: olyan megállapodás, amelyben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható,

11d.[62] hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz,

11e.[63] hivatásos sport: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 143. pontja szerinti sporttevékenység,

11f.[64] hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,

12. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak,

13. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna,

14. innovatív vállalkozás: az a vállalkozás

a) amely független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát magában hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) amely esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költségek legalább 10%-át kutatás-fejlesztési költségek teszik ki,

15. ipari kutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat,

15a.[65] kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra,

16. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás,

17. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés,

18. közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahely: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 62. pontja szerinti munkahely,

18a.[66] környezetvédelem: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 101. pontja szerinti tevékenység,

18b.[67] közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

18c.[68] kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás,

18d.[69] kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra,

18e.[70] kutatási és tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet,

19. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő- vagy szolgáltató egység,

20.[71] létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és - annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg - a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

21. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő,

22. megújuló energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia,

23. megújuló energiaforrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 110. pontja szerinti energiaforrás,

24.[72] mezőgazdasági ágazat: a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége,

25.[73] mezőgazdasági termék: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti termék,

26.[74] mezőgazdasági termék feldolgozása: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti tevékenység,

27.[75] mezőgazdasági termék forgalmazása: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 35. pontja szerinti tevékenység,

28.[76] mezőgazdasági üzem: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti üzem,

29. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

30. működési eredmény: a beruházás hasznos élettartama alatt elért - a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált - bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, a bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény értéke nulla,

31. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás,

32.[77] összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos vármegyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást,

33.[78] növénykárosító: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti kártevő,

33a.[79] repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra,

34. saját forrás: a kedvezményezett által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás,

35. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás,

36. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

37. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

38. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar,

39. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel,

40. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz,

41.[80] természeti katasztrófa: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti természeti jelenség,

42.[81] természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség: a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti éghajlati jelenség,

43. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

44.[82] uniós szabvány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 102. pontja szerinti szabvány.

12. § (1)[83] Mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, valamint a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás - a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22., 32. és 53. cikke szerinti támogatás kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében vagy a 2022/2472/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) Regionális beruházási támogatás esetén a projekt megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

(3)[84] Mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás, megújuló energiához nyújtott beruházási támogatás, kutatás-fejlesztési támogatás és kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás esetén a projekt megkezdésének napja a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás, vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a legkorábbi. Nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása, az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

(4) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi regionális beruházási támogatást, ha a támogatás összege meghaladja egy 100 millió euró elszámolható költségű beruházás esetében a 16. §-ban meghatározott mechanizmusnak megfelelően kiszámított összeget.

13. § (1)[85] A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Nagyvállalkozás esetén meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt, és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

14. § (1) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(4) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

15. § (1) Nem nyújtható regionális beruházási támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) hajógyártási tevékenységhez,

c) szénipari tevékenységhez,

d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz.

(2) A regionális beruházási támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a beruházó nyilatkozzon arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem telepítette át azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyet legalább két évig nem is hajt végre azt követően, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejeződött.

(3)[86] A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnt munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

15/A. §[87] Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon biztosítják.

15/B. §[88] (1) A támogatás szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (különösen szélessávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat), és ahol a piaci szereplő - egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében - nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(2) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést köteles biztosítani a támogatott infrastruktúrához.

(3) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az új generációs elérési hálózat esetén fizikai átengedés révén köteles biztosítani.

(4) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján köteles dönteni.

16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az adott régió regionális támogatási térképében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.

(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás

a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig az (1) bekezdésben meghatározott mérték száz százaléka,

b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka, és

c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték nulla százaléka.

(4)[89] Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

17. § (1) Regionális beruházási támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszközök költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - huszonnégy havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, vagy

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejártakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.

(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az a vonatkozó számviteli szabályok előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,

e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, és

f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszi ki.

(7) Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

c) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, vagy

d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.

(9)[90] Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, e tárgyi eszköz és immateriális javak költségének a korábbi támogatásból fedezett részösszegét, valamint az ott esetlegesen előírt saját forrás összegét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kisvállalkozást az eredeti tulajdonos Ptk. szerinti közeli hozzátartozói vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. Ha a korábbi támogatás valamely, a vásárlást megelőző korábbi évben került kiutalásra, a korábbi támogatás összegét jövőérték-számítással kell megállapítani. A jövőérték-számítás alapjául szolgáló kamatláb a TVI honlapján található, a támogatási részösszeg, illetve összeg kiutalásának napján érvényes referencia-kamatláb.

17/A. §[91] (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez.

17/B. §[92] (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

17/C. §[93] (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(3) A támogatás keretében

a) a tárgyi eszközre és immateriális javakra irányuló beruházási költsége,

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,

c) - ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor - az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja

számolható el.

(4) A támogatás a 17. § (2), (3) és (5) bekezdése, (6) bekezdés a)-d) pontja, (7) bekezdés a)-b) pontja, (8) bekezdés a)-c) pontja, valamint (9) bekezdése szerinti feltételekkel nyújtható.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.

(6) A beruházás megkezdésének napja a 12. § (2) bekezdése szerinti nap.

18. § (1) Kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (a 18-22. § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.

(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - a következőkhöz nyújtható:

a) muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény - ideértve a közösségi teret -, koncertterem, filmszínház,

b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,

c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (pl. népi hagyományok, kézművesség),

d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,

e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is e célokra,

f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.

19. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei:

a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,

b) a kulturális örökség megszerzésének költsége (pl. a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége),

c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (pl. a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség),

d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége (pl. a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség),

e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége (pl. a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing- és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség).

20. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is.

(3) A működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (3) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (pl. kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,

b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (pl. az új technológiák e célokra történő alkalmazásának költsége),

c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (pl. a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség),

d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,

db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,

dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,

dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,

de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,

df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,

dg) a marketing költsége,

dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,

e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,

f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.

21. § A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 19. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 20. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

22. § (1) A 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén

a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy

b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében

a) a szerző díjazása (pl. szerzői joggal kapcsolatos költség),

b) a fordító díjazása,

c) a szerkesztő díjazása,

d) az egyéb szerkesztési költség (pl. korrektúrázás, javítás, lektorálás),

e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és

f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége

számolható el.

22/A. §[94] (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (a 22/A-22/C. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez, valamint

b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez

nyújtható.

(2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

(3) A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.

(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

22/B. §[95] (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése - a (4) bekezdéstől eltérően - visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(6) A kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)-(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

22/C. §[96] (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszköz és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el.

(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

23. § (1)[97] A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termeléshez irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (a 23-26. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a beruházásnak az alábbi célkitűzések egyikéhez kapcsolódnia kell:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén,

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának javítása,

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és fejlesztése,

d) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók, védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és ezen események és tényezők általi károkozás megelőzése; ha a kár összefüggésbe hozható az éghajlatváltozással, a kedvezményezettek adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó helyreállítási intézkedéseket is feltüntetik,

e) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdításához,

f) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével,

g) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése.

(2) A támogatás feltétele, hogy

a) a beruházást elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás valósítsa meg, vagy a beruházás olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javat érintsen, amelyet elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás használ, és

b)[98] a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatásra kerüljön.

(3) A támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.

(4) A támogatás nyújtása nem korlátozódhat meghatározott mezőgazdasági termékekre irányuló beruházásra azzal, hogy a belső piacon jelentkező túlkínálat miatt vagy felvevőpiac hiányában egyes mezőgazdasági termékek kizárhatók a támogatás alkalmazási köréből.

24. § (1) A bioüzemanyag vagy a megújuló energiaforrásból származó energia mezőgazdasági üzemen belül történő előállításához kapcsolódó beruházáshoz támogatás akkor nyújtható, ha

a) az előállított üzemanyag- vagy energiamennyiség nem lépi túl a mezőgazdasági üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását,

b) bioüzemanyag előállítására irányuló beruházás esetén

ba)[99] az üzemanyag-termelő létesítmény termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és

bb) az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon,

c) a mezőgazdasági üzemben hőenergia és villamos energia megújuló forrásból történő előállítására irányuló beruházás esetén

ca) az energiatermelő létesítmény csak a kedvezményezett saját energiaszükségletének fedezésére szolgál, és termelési kapacitása nem haladja meg a mezőgazdasági üzem és az ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági háztartás átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztását,

cb) az előállított villamos energia hálózatba történő eladásának mértéke nem lépi túl az energiatermelő létesítmény átlagos éves fogyasztását, és

cc) az előállított energia megfelel a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2)-(6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak.

(2) Ha a beruházást saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából több kedvezményezett hajtja végre, az átlagos éves fogyasztást valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegeként kell meghatározni.

(3) Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásnak meg kell felelnie a nemzeti energiahatékonysági szabványoknak.

(4) Az elsődlegesen biomassza-alapú villamosenergia-termelésre irányuló beruházás akkor támogatható, ha a nemzeti előírás szerinti arányban hőenergiát is hasznosít.

25. §[100] (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2) A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a 23. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz vagy az állatjóléthez kapcsolódó beruházások,

b) fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai.

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a 23. § (1) bekezdés e), f) és g) pontja szerinti célokhoz kapcsolódó, nem termelő beruházások,

b) a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások, valamint a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy védett állatok által okozott károk megelőzésével és kockázatcsökkentésével kapcsolatos beruházások.

(4) A 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti öntözési támogatási intenzitás mértéke az alábbiak közül legalább egyre korlátozódik:

a) a 26. § (1) bekezdés f) pont fd) alpontja szerint végrehajtott, gazdaságon belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80%-a;

b) a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100%-a;

c) a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65%-a.

26. § (1)[101] A támogatás keretében elszámolható

a) az ingatlan építése, vásárlása - ideértve a lízinget is - vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költség, földterület esetén az adott tevékenységhez kapcsolódó elszámolható költség legfeljebb 10%-a,

b) a gépek és berendezések vásárlása - ideértve a lízinget is - kapcsán annak piaci értéke,

c) a lízing kivételével az a) és b) pont szerinti kiadáshoz kapcsolódó általános költségek - különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és b) pont szerinti kiadások -,

d) a számítógépes szoftver vásárlásának, fejlesztésének, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége,

e) a 23. § (1) bekezdés e), f), g) pontjához kapcsolódó, konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokhoz kapcsolódó nem termelő beruházás keretében felmerülő költség,

f) az öntözéshez kapcsolódó beruházás költsége, ha

fa) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási terv az Európai Bizottsághoz bejelentésre került,

fb) a vonatkozó intézkedési program részletesen ismerteti - a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő - a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket,

fc) rendelkezésre áll olyan vízfogyasztásmérő rendszer, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő rendszer a beruházás részeként kerül kiépítésre,

fd) meglévő öntözőberendezések vagy az öntözési infrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás esetében előzetes értékelés szükséges, hogy a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit tükröző vízmegtakarítást tesznek-e lehetővé,

fe) a beruházás eredményeként a vízfelhasználás a korábbi szinthez képest legalább 25%-kal csökken, és

ff) a vízfelhasználás tényleges csökkenésének százalékos aránya a beruházás egészének szintjén a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-a,

g) a 23. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciál károsító események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merül fel, illetve az okozott károk megelőzésére irányuló intézkedések költségei és

h)[102] a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók általi károkozás megelőzésének költsége.

(2) Nem támogatható az (1) bekezdés f) pontjában felsorolt feltételeket teljesítő, öntözéssel kapcsolatos olyan beruházás, amely olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érint, amely a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos ok miatt "jó" minősítésnél rosszabb minősítésű, valamint olyan felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházás, amely az öntözött területek nettó növekedését eredményezi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakat nem kell alkalmazni[103]

a) a már meglévő öntözőberendezés energiahatékonyságát érintő,

b) tározó létrehozására irányuló,

c) felszín alatti vagy felszíni víztestet nem érintő újrahasznosított víz használatára irányuló

beruházásra.

(4) Nem nyújtható támogatás

a) termelési jog, támogatási jogosultság, egynyári növény vásárlása, illetve telepítése finanszírozásához,

b) vízelvezetési munkálat finanszírozásához,

c)[104] adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,

d)[105] állatok vásárlásának finanszírozásához a 23. § (1) bekezdés d) pontjához kapcsolódó beruházás kivételével.

27. § (1)[106] Mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely mezőgazdasági termékek feldolgozásához vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásához kapcsolódik.

(2)[107] A támogatási intenzitás - a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

(2a)[108] A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető a következő beruházások esetében:

a) a 23. § (1) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések közül egyhez vagy többhöz vagy az állatjólét javításához kapcsolódó beruházások:

aa) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdításához;

ab) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása, különösen a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

ac) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

b) fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai.

(3) A támogatás keretében

a)[109] ingatlan építése, vásárlása - ideértve a lízinget is - vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költség, ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások, földterület esetén az adott tevékenységhez kapcsolódó elszámolható költség legfeljebb 10%-a,

b) gépek és berendezések vásárlása - ideértve a lízinget is - kapcsán annak piaci értéke,

c) a lízing kivételével az a) és b) pont szerinti kiadáshoz kapcsolódó általános költségek, például építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és b) pontban említett kiadások,

d) számítógépes szoftver vásárlásának, fejlesztésének, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége

számolható el.

(3a)[110] Nem minősül elszámolható költségnek

a) a lízingszerződésekkel kapcsolatos, (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon kívüli egyéb költségek (különösen a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak),

b) a forgótőke, valamint

c) az adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése.

(4)[111] A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatásra kerüljön.

(5) Nem nyújtható támogatás

a) a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházás finanszírozásához,

b) az élelmiszeralapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházás finanszírozásához.

(6) A támogatás nem nyújtható az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.

28. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (a 28-32. § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, még nem osztott fel nyereséget, nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem összefonódás útján jött létre. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az ötéves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

(2) Támogatás nyújtható azon összefonódás útján létrejött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő vállalkozás részére is, amely esetében az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

29. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

a) az egymillió eurót,

b)[112] az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a kétmillió eurót.

c)[113]

(2) Az öt és tíz év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a tíz év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az öt évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az ötéves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

30. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

a) a másfélmillió eurót,

b)[114] az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a hárommillió eurót.

c)[115]

(2) Az öt és tíz év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a tíz év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az öt évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az ötéves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

31. § Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás - ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is -, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

a) a 0,4 millió eurót,

b)[116] az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozása esetén a 0,8 millió eurót.

c)[117]

32. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 29-31. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 29-31. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

32/A. §[118] (1) Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás (a 32/A-32/C. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható, ha a beruházás

a) az uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését,

c) az elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a beszerzés a vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy

d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

32/B. §[119] (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás - a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl - az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal növelhető.

32/C. §[120] (1) A támogatás keretében

a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség,

b) uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség

számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

32/D. §[121] (1) A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni.

(3) Ha a beruházás befejezése több mint három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

(4) Ha a beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át, nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek 5%-át.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 32/B. § (3) bekezdése szerint növelhető.

(6) A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 32/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

32/E. §[122] (1) A vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (a 32/E-32/G. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

(2) Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a 32/B. § (2) és (3) bekezdése szerint növelhető.

(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a 32/C. § (2) és (3) bekezdése szerinti beruházási költség számolható el.

32/F. §[123] (1) A 32/E. § (4) bekezdésétől eltérően az elszámolható költség a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez szükséges teljes beruházási költség, ha a beruházás

a) lakóépületekben,

b) oktatási vagy szociális szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületekben,

c) a közigazgatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, a rendvédelemhez vagy a tűzoltási tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekre használt épületekben vagy

d) olyan épületekben valósul meg, amelyekben az a)-c) pontban meghatározott tevékenységektől eltérő tevékenységek a belső alapterület kevesebb mint 35%-át foglalják el.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az energiahatékonysági célú beruházás a beruházás előtti primerenergia-igény legalább 20%-os csökkenését eredményezze, új épület esetén pedig a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) szerint meghatározott küszöbértékhez képest legalább 10% primerenergia-megtakarítást biztosítson.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épületekben végrehajtott, a (2) és (3) bekezdés feltételeinek megfelelő energiahatékonysági célú beruházás elszámolható költsége növelhető

a) megújuló energiaforrásból villamos energiát vagy hőt termelő integrált helyszíni létesítmények beruházási költségeivel,

b) az épületet használók elektromos gépjárműveinek feltöltésére szolgáló, az épületbe beépített berendezések és a kapcsolódó infrastruktúra beruházási költségeivel,

c) az épület digitalizációját - elsősorban az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését - célzó beruházások költségeivel, így különösen adathálózatok esetén, az épületen vagy az épülethez tartozó telken belül a passzív hálózat vagy a strukturált kábelezés költségeivel.

32/G. §[124] A 32/E. és 32/F. § szerinti támogatási feltételektől függetlenül, e § feltételei alapján energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez is nyújtható kölcsön vagy kezesség formájában állami támogatás, ha

a) a támogatás kedvezményezettje energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó, kis- és középvállalkozásnak vagy kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalat vállalatnak minősülő szolgáltató,

b) az e szakasz szerinti teljes kintlévő finanszírozás névértéke kedvezményezettenként nem haladja meg a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) az e § szerinti állami támogatást a 32/F. § (1) bekezdése szerinti épületek energiahatékonyságát javító, az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések megkötéséhez nyújtják.

32/H. §[125] (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatott területeken energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez nyújtható.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a támogatott infrastruktúra működési eredménye közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen, vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

(4) A támogatás keretében a beruházás költsége számolható el.

(5) Az energetikai célú infrastruktúrának a belső energiapiaci szabályozással összhangban lévő teljes körű tarifa- és hozzáférési szabályozás hatálya alá kell tartoznia.

(6) Nem nyújtható támogatás villamosenergia- és gáztározó projektekhez, valamint kőolaj-infrastruktúrához kapcsolódó beruházáshoz.

32/I. §[126] (1)[127] A 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerinti beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó környezetvédelmi tanulmányhoz nyújtott támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás a 32/B. § (2) bekezdése szerint növelhető.

(3) A támogatás keretében környezetvédelmi tanulmány (különösen energiaaudit) költsége számolható el.

(4) A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv által kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaaudit kivételével nem nyújtható támogatás nagyvállalkozás részére a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (4) bekezdése szerinti energiaaudithoz.

32/J. §[128] (1) A szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a környezeti károk (különösen a talaj, a felszíni vagy felszín alatti vizek károsodása) helyreállításához nyújtható.

(2) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(3) A szennyező fizet elvvel összhangban támogatás akkor nyújtható, ha - az uniós környezetvédelmi felelősségi szabályok sérelme nélkül - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101. §-a alapján nem állapítható meg a szennyezésért felelős személy kiléte, vagy az nem kötelezhető a költségek viselésére. A támogatás a helyreállítási vagy szennyezés-mentesítési munkák elvégzéséért felelős személy részére nyújtható.

(4) A támogatás keretében a terület szennyeződésmentesítéséhez kapcsolódó, a szennyeződésmentesített földterület független szakértő által meghatározott értéknövekedésével csökkentett költsége számolható el, függetlenül attól, hogy az adott költség tárgyi eszközként feltüntethető-e a kedvezményezett mérlegében.

33. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (a 33-35. § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

34. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(2) A 33. § (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

(3) A 33. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

35. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(2) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

(3) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(4) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(5) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

36. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a kétszázezer eurót.

36/A. §[129] (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az immateriális javak és a tárgyi eszközök költsége számolható el.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.

(4) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit csak a gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra megépítése vagy korszerűsítése esetén lehet alkalmazni. Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül állami finanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.

(6) A támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni.

36/B. §[130] (1) Az innovációs klaszterre nyújtott támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a klasztert működtető klaszterszervezet részére nyújtható.

(2) Az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére beruházási támogatás nyújtható, amelynek keretében az immateriális javakra és a tárgyi eszközökre irányuló beruházási költség számolható el.

(3) Az innovációs klaszter működtetésére működési támogatás nyújtható, melynek időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás esetén a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el:

a) az együttműködés és információ-megosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítés,

b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének növelése érdekében végzett marketingtevékenység, és

c) a klaszter létesítményeinek kezelése, az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezése.

(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(6) Beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban található innovációs klaszter esetén.

(7) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani. Az innovációs klaszter beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.

(8) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért fizetendő díj megállapítása piaci vagy költségalapon történik.

36/C. §[131] (1) Az eljárási innováció és szervezési innováció támogatása (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

a) a személyi jellegű ráfordítás,

b) a tárgyi eszköz, immateriális javak, berendezés, épület és földterület költsége, a projektben való használatuk mértékéig és idejére,

c) a szerződéses kutatás, a külső forrásból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező ismeret és szabadalom költsége, és

d) a további általános és egyéb működési költség, ide értve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel.

(2) A támogatási intenzitás nagyvállalkozás esetén nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, kis- és középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Nagyvállalkozásnak akkor nyújtható támogatás, ha az a támogatott tevékenység során ténylegesen együttműködik kis- és középvállalkozással és, ha az együttműködő kis- és középvállalkozás viseli az összes elszámolható költség legalább 30%-át.

37. § (1)[132] A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (a 37-40. § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható.

(2) Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

38. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 40. § (2) és (3) bekezdése esetén,

b) 30%-át a 40. § (4) bekezdése esetén.

(2) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(3) A támogatási intenzitás - a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl - az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen megvalósított beruházás esetén 15 százalékponttal, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen megvalósuló beruházás esetén 5 százalékponttal növelhető.

(4) Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetésmentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

(5) Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

39. § (1) Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

(2) Nem ítélhető meg és nem fizethető ki támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

(3) Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

40. § (1) A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

(2) Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, e beruházás költsége számolható el.

(3) Ha az elszámolható költség a (2) bekezdés szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

(4) Ha kis méretű létesítmény esetén nem létezik a (3) bekezdés szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósító teljes beruházási költség számolható el.

40/A. §[133] (1)[134] A válságtámogatás (a 40/A-40/F. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény (a 40/A-40/F. § alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, a 40/A-40/F. § szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatásként vagy hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 40/C. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3) A hitel formájában nyújtott támogatás átalakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 40/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek a 40/A-40/F. § egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

40/B. §[135] (1)[136] Nem részesülhet támogatásban a közlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a közlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.

(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(4) Nem nyújtható támogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a támogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(5) Nem nyújtható támogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)-k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik.

40/C. §[137] (1) A támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) illetve (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem haladhatja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott támogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)-(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - ne haladja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

40/D. §[138] (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 40/C. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

40/E. §[139] (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 40/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 40/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás nem halmozható az "A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása" című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az "A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása" című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

40/F. §[140] (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4)[141] A közlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

40/G. §[142]

40/H. §[143] (1) A képzési támogatás (e § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére biztosított képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.

(2) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.

(3) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

(4) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

40/I. §[144] (1)[145] A helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (40/I. § és a 40/J. § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.

(3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.

(4) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

40/J. §[146] (1) A támogatás keretében a beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el.

(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(3) A működési eredmény mértékét

a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen vagy

b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag

kell levonni az elszámolható költségekből.

41. § A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a kereskedelemfejlesztéssel, illetve a közép-európai területi fókuszú kereskedelmi és regionális gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatainak körében az alább felsorolt feladatokat:

1. a miniszter segítése a külgazdasági tevékenység ellátásában,

2. javaslattétel a kereskedelem-fejlesztés közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira,

3. részvétel a külgazdasági politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában, közreműködés a kereskedelemfejlesztési szakmai anyagok összeállításában,

4. részvétel a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában,

5. részvétel a kereskedelemfejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában, ennek keretében a kereskedelemfejlesztési eszközök működtetése, továbbá a kereskedelemfejlesztési pályázatok kezelése: a záró beszámolók és kifizetési kérelmek szakmai és pénzügyi ellenőrzésének, az esetleges hiánypótoltatásokkal kapcsolatos feladatoknak és a fenntartási időszaki monitoring eljárással kapcsolatos feladatoknak az elvégzése,

6. kapcsolattartás és együttműködés a kereskedelem-fejlesztésben érintett kormányzati szervekkel,

7. a hazai exportra és az azt befolyásoló világgazdasági környezetre vonatkozó elemzések, prognózisok készítése, együttműködés az érintett tudományos szakmai intézményekkel, szervezetekkel,

8. szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködés a kereskedelemfejlesztési szakmai kommunikáció szervezésében, az exportcélú promóciós kiadványok kiadásáról és kommunikációs projektek megvalósításáról való gondoskodás, a kereskedelmi célú ország-promóciós feladatok ellátása,

9. a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének segítése,

10. együttműködés Magyarország külképviseleteivel, kapcsolattartás a Magyarországon működő külképviseletekkel, valamint a Magyarországon, illetve külföldön működő partnerintézményekkel, különös tekintettel az Európai Unió hivatalos intézményeire,

11. külföldi regionális exportfejlesztési és promóciós partnerirodák kiválasztása és működtetése, működésük felügyelete,

12. a külgazdasági attasék felkérése illetékességük szerinti relációkban konkrét exportügyletek elősegítésére,

13. rendszeres és folyamatos információ nyújtása a külgazdasági attasék számára exportfejlesztési tevékenységről,

14. közreműködés a kiutazó üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában,

15. kereskedelemfejlesztési tárgyalások előkészítése és lebonyolítása, a vállalt kötelezettségek végrehajtásának koordinálása,

16. országspecifikus komplex kereskedelmi szolgáltatásokkal a magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének proaktív segítése,

17. az exportlehetőségek felkutatása, üzleti partnerek közvetítése és üzletember-találkozók szervezése a magyar vállalkozások számára,

18. a beutazó delegációk számára az exportképes vállalkozások és termékek bemutatása,

19. konstrukciók kidolgozása a külpiaci infrastruktúra-fejlesztési projektekben a magyar vállalkozások részvételének támogatására,

20. tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási kérdésekben, képzések keretében,

21. tanácsadás és segítségnyújtás a magyar vállalkozások külföldi cégalapításához, tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, valamint a különféle állami támogatási rendszerekről és a befektetési és privatizációs lehetőségekről tájékoztatás,

22. tájékoztatás magyar vállalkozások számára adott célország külföldi tendereiről,

23. információgyűjtés és továbbítás kis- és középvállalkozók számára export- és tőkekihelyezési tevékenységükkel elérhető uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről,

24. a belföldi akvizíciós partnerhálózat kiválasztása és felkészítése, működésének felügyelete,

25. közreműködés a kis és közepes méretű vállalkozások beszállítói lehetőségeinek feltárásában, mind a magyarországi külföldi befektetők, mind a környező országokban megtelepedett befektetők vonatkozásában,

26. a meghatározott fókuszágazatokban és fókuszrégiókban a magyar vállalkozások állami támogatás mellett megvalósuló részvételének szervezése a külföldi vásárokon, kiállításokon,

27. az ügyfélkapcsolatok kezelése, az ügyféltámogatással és ügyfélszerzéssel összefüggő feladatok ellátása, növelve ezáltal az ügyfélkapcsolatok profitabilitását,

28. a minisztériummal együttműködve a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisok működtetése,

29. közreműködés a digitális exportfejlesztési stratégia végrehajtásában, a hazai digitális megoldások külföldön történő megismertetése, azok exportjának elősegítése,

30. részvétel a külgazdasági attasék ismereteinek bővítésében, kiküldetésüket megelőzően felkészítésében,

31. a kereskedelemfejlesztési szakmai programokról, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról való gondoskodás,

32. a hazai kis- és középvállalkozások exportra való felkészülését elősegítő Exportakadémia működtetése,

33. együttműködés a civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel,

34. a magas szintű delegációkhoz kapcsolódó B2B találkozók, üzleti fórumok belföldön és külföldön történő megszervezése,

35. közép-európai partnerirodák, valamint a Magyarország területén működő belföldi irodahálózat kiválasztása, felkészítése és működtetése,

36. vállalati igények felmérése, az illetékességi területen működő ágazati szereplők célirányos felkutatása és látogatása,

37. a hazai és határon túli exportképes árualap felkutatása,

38. külkereskedelem-technikai, értékesítési valamint a különféle uniós és állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben külpiaci információk (országspecifikus üzleti és gazdasági információk), gyűjtése és továbbítása a kis- és középvállalkozók számára export és tőkekihelyezési kapacitásaik optimalizációja céljából,

39. együttműködés és közvetlen kapcsolattartás helyi vállalkozásokkal, hazai és határon túli gazdaságfejlesztő szervezetekkel, a területen működő külgazdasági diplomatákkal, az államigazgatás egyéb szerveivel és érdekképviseletekkel,

40. a határon túli gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában és ellenőrzésében való közreműködés,

40a.[147] a külkereskedelmi szakemberképzés kialakítása és a képzési program koordinálása által a hazai vállalatok exportpiaci sikerességének támogatása,

40b.[148] a miniszter szakmai irányítása és felügyelete mellett a Magyar Állam tulajdonában álló Airbus A330-243F típusú szállítógép (MSN1578) hasznosításával összefüggő feladatok ellátása,

41.[149] külgazdasági támogatási programok, különösen a Külpiaci Növekedési Támogatási Program végrehajtásának szakmai támogató szervként történő segítése, valamint a miniszter által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása

a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a közép-európai térség tekintetében a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.) útján, vagy annak közreműködésével látja el.[150]

42. §[151] A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a minisztérium kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatársainak oktatási, kulturális, sport- és rekreációs lehetőségeit biztosító programok megszervezésével és ezek feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat a KKM Magyar Diplomáciai Akadémia Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KKM Subsidium Kft.) útján, vagy annak közreműködésével látja el.

43. §[152] A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található kormányváró üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat a KKM Subsidium Kft. útján látja el, amely feladatok ellátására a KKM Subsidium Kft.-vel közszolgáltatási vagy támogatási szerződést köt.

44. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

45. §[153] E rendelet

a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,

c)[154] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelettel módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) I. és II. fejezete, valamint 13-14. cikke, 17. cikke, 18. cikke, 19. cikke, 22. cikke, 25. cikke, 26. cikke, 27. cikke, 28. cikke, 29. cikke, 31. cikke, 36. cikke, 37. cikke, 38. cikke, 41. cikke, 45. cikke, 48. cikke, 49. cikke, 53. cikke, 55. cikke, 56. cikke

d)[155] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2022. december 14-i 2022/2472/EU bizottsági rendelet 14. és 17. cikke,

e)[156] az SA.38454 (2015/C) (ex2015/N) C(2015) 8227 final számú, 2015. november 23-i Európai Bizottsági határozat,

f) a regionális állami támogatásokról (2014-2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás,

g)[157]

h)[158] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

i)[159] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7, 2012.1.11., 3. o.),

j)[160] "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény,

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

1. melléklet a 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelethez[161]

A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet 2023. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve[162]

2. melléklet a 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelethez[170]

3. melléklet a 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelethez[171]

4. melléklet a 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelethez[172]

A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet 2023. évi költségvetési kiadási előirányzatainak feladatterve a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozóan[173]