T/17671. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről

2021. évi CXXX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási környezetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet:

a) a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint

b) a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet.

2. Hatály

2. §

Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon-és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges -így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.

II. Fejezet

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

3. §

(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

(3) Nem büntethető a Btk. 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Vmt.) 205. § (1) és (2) bekezdése szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.

4. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok

4. §

A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti szabálysértést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.

5. Egyes közigazgatási szankciókkal kapcsolatos átmeneti szabályok

5. §

A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti közigazgatási szabályszegés miatt az elkövetéskor hatályos szabályok szerinti közigazgatási szankció alkalmazandó.

6. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

6. §

(1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), illetve ez a törvény másként szabályozza.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő határidőket a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában hatályos jogszabály szerint kell számolni.

(3) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján felfüggesztett eljárást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a Be. szerint kell folytatni.

(4) A Vmt. 219. § (3) bekezdését a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is alkalmazni kell.

(5) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában, az ügyben a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján eljárási cselekményt rendelt el vagy annak elvégzése érdekében intézkedett, azt - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály szerint kell elvégezni.

(6) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján tett együttes hozzájárulása esetén sem hozhatja meg az ügydöntő határozatot tanácsülésen. A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt meghozott ügydöntő határozatot azonban a bíróság a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljes körűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot ebben az esetben kézbesítés útján közli.

(7) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában, az ügyben a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor az tanácsülésen elintézhető, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható. A harmadfokú bíróság eljárására e rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

(8) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése időpontjában, az ügyben a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítvány elintézésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel elfogadott jogszabály alapján nyilvános ülés helyett tanácsülést tűzött ki, akkor a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen is dönthet, ha a tanácsülés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül megtartható.

7. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységre, valamint a büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

7. §

(1) Ha a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem volt lehetséges.

(2) Ha a büntetőeljárás vagy a szabálysértési eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 226. § (1) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható, valamint a Vmt. rendelkezései szerint lefolytatott eljárási cselekményeket és megtett nyilatkozatokat akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha arra ilyen formában a Bktv. nem ad lehetőséget.

(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának - ideértve a másodfokú bírósági eljárást is - megindulására a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor, a Vmt. 236. § (5) bekezdésével megállapított határidő-számítás továbbra is alkalmazható.

(4) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtást akadályozta, a büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.

8. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

8. §

(1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 247. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

9. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok

9. §

(1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet határidejére az EUtv. 20. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) Ha a terhelt a Vmt. 258. §-a alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.

10. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

10. §

Ha a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalát a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. Az e rendelkezés szerint meghozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

11. Biztonsági vezető alkalmazási feltételeivel kapcsolatos átmeneti szabályok

11. §

A veszélyhelyzet ideje alatt eltérő szabályok szerint kinevezett biztonsági vezető foglalkoztatásához a veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig nem szükséges a kormányrendeletben meghatározott sikeres vizsga megléte.

12. Lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása

12. §

(1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is - a 13. § (1) bekezdése szerinti okmány kivételével - 2022. június 30. napjáig érvényes.

(2) Az e törvény szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerint meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya az okmány (1) bekezdés szerinti érvényességi időt megelőző megújításának.

13. §

(1) A 2020. november 4. és 2022. február 28. között lejárt vagy lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok - a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével - 2022. június 30. napjáig érvényesek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdését nem kell alkalmazni.

13. Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges törvényi rendelkezések

14. §

(1) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szerv (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kiállító szerv) -ha az adat Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) vagy egyéb módon nem áll a kiállító szerv rendelkezésére - jogosult az érintett név- és születési idő adatát igényelni - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(2) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, az (1) bekezdés szerinti szerv jogosult a TAJ számot az azt képző szervtől - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - átvenni.

(3) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult - ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére - a digitális Covid-igazolványon az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint feltüntetendő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elsődleges információforrásból - a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással -átvenni.

(4) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.

(5) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 60. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt,

a) amelynél vagy akinél az adat az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) amelynél vagy akinél az adat a közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy

c) amely vagy aki tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(6) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait, valamint a kiállító szervet a Kormány rendeletben határozza meg.

(7) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § szerinti, a Covid-19 megbetegedés elleni védőoltást igazoló védettségi igazolványnak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adata leolvasása útján az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti oltási igazolvány adatai jelennek meg.

(8) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/L. § (1) bekezdése szerinti, a Covid-19 megbetegedés elleni védőoltást igazoló applikáció az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat jeleníti meg.

15. §

(1) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem esetén az e §-ban foglalt eltérésekkel kell eljárni.

(2) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet benyújthatja

a) az a személy, aki külföldön kapott oltása tekintetében a Covid-19 világjárvány ellen védettségi igazolványra jogosult,

b) az a személy, aki olyan állam által kiállított védettségi igazolással rendelkezik, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri és ennek tényét a külpolitikáért felelős miniszter a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésében kiadott rendeletében megállapította.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett természetes személyazonosító adatait, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa számát, valamint a külföldi hatóság vagy az oltást végző egészségügyi szolgáltató által kiállított, az oltás tényének magyar vagy angol nyelvű igazolását, ennek hiányában más idegen nyelvű igazolásának hiteles magyar fordítását, azzal, hogy az igazolásnak tartalmaznia kell az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet Melléklet (1) bekezdés c)-j) pontjában meghatározottakat.

(4) A kiállító szerv a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált oltóanyag beadásának igazolása esetén állítja ki a digitális Covid-igazolványt.

(5) Az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem elektronikusan nem intézhető.

16. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szervet, valamint a kiállítás részletszabályait rendeletben határozza meg.

14. Felsőoktatással összefüggő átmeneti szabályok

17. §

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. § (1) bekezdésében, valamint a képzési és kimeneti követelményben előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

15. Foglalkoztatással összefüggő átmeneti szabályok

18. §

Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben a jogszabályban meghatározott illetékességi területén hatósági jogkört gyakorol a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben.

19. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást a 2022. évben a tárgyévben sorsolással meghatározott hónap létszámadatai alapján kell 2022. december 31. napjáig megállapítani és jelentésben közzétenni.

16. A támogatott tevékenység határidejének meghosszabbítása

20. §

(1) A 2021. január 1-je előtt létrejött és azóta fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

(2) A 2021. január 1-je és 2021. december 31-e között létrejött és a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama a támogató egyedi mérlegelése alapján meghozott döntésében foglaltak szerinti időtartammal, de legfeljebb 2022. december 31. napjáig meghosszabbítható, amennyiben az eredeti támogatási szerződés, illetve támogatói okirat szerinti támogatott tevékenység időtartama ennél az időpontnál hamarabb érne véget és a határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzettel összefüggésben álló ok miatt szükséges.

17. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos regisztrációs és adatkezelési szabályok

21. §

(1) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező magyar állampolgár az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) személyi azonosító száma,

f) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

g) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal nem rendelkező, Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) tartózkodási engedély száma,

f) személyi azonosító száma,

g) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

h) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(3) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ számmal rendelkező személy az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatokat köteles megadni:

a) viselt név,

b) TAJ száma,

c) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

d) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(4) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott (3) bekezdés szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére átadja.

(5) A NEAK az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés o) és p) pontjában meghatározott feladatai részeként a védőoltás igénybevételének szervezésével kapcsolatos feladatát az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: közreműködő szerv) bevonásával látja el.

(6) A NEAK, illetve a közreműködő szerv a NEAK által meghatározott, védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesíti.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott célból a NEAK a közreműködő szerv részére a védőoltás igénybevételére regisztráló személy által a regisztráció során megadott postai, telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget, valamint a védőoltás igénybevételéhez szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot továbbítja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott értesítés szerint igénybe vett védőoltást követően a közreműködő szerv az (5) bekezdés alapján átvett adatot haladéktalanul törli.

22. §

(1) Az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Státusz tv.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó országokban "Magyar igazolvánnyal" vagy "Magyar hozzátartozói igazolvánnyal" (a továbbiakban együtt: magyar igazolvány) rendelkező személy, aki nem szerepel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásban, a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során az alábbi adatokat köteles megadni:

a) családi és utónév a Státusz tv. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

f) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy regisztrációjára

a) a Kormány által rendeletben kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaiban (a továbbiakban: járási hivatal) vagy kormányablakaiban személyesen, a magyar igazolványa bemutatása és a születési ideje megadása mellett, vagy

b) az oltási regisztrációs felületen elektronikus úton

kerül sor. Az elektronikus úton történt regisztráció során megadott adatokat az elektronikus felület működtetője átadja a Kormány rendeletében kijelölt járási hivatalnak.

(3) Ha a regisztrációra a (2) bekezdés b) pontja szerint kerül sor,

a) az (1) bekezdés szerinti adatok mellett a magyar igazolvány számát is meg kell adni,

b) az (1) bekezdés szerinti személy az oltóponton a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás beadása előtt köteles bemutatni a nevére kiállított magyar igazolványt, valamint születési idejét megadni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerv a magyar igazolványban foglalt adatok ellenőrzése céljából a Státusz tv. 21. § (6) bekezdése szerinti adatokat igényelheti a magyar igazolvány nyilvántartását vezető szervtől.

(5) Az (1) bekezdés szerinti személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/I. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti személy útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintettnek a regisztráció során megadott okmányazonosító számát tartalmazza.

(6) A járási hivatal vagy a kormányablak az (1) bekezdésben szereplő adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti személy születési idejét az EESZT rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.

(7) Ha az érintett TAJ számmal nem rendelkezik, az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az (1) bekezdés szerinti személy számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az (1) bekezdés szerinti személy (5) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti személyre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat a NEAK részére átadja.

(8) A NEAK a technikai azonosítót az e törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli, és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(9) Az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/M. § (4)-(9) bekezdése nem alkalmazható.

(10) Ha az (1) bekezdés szerinti személy TAJ számmal nem rendelkezik, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/K. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az (1) bekezdés szerinti személy technikai azonosítóját adja át.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti személy kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján, személyes átadással kell kézbesíteni.

(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatokat a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdés szerinti járási hivatalokat, illetve kormányablakokat kijelölje.

23. §

(1) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ számmal nem rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott nevet, életkort, elektronikus elérhetőséget, értesítési címet, valamint

a) az útlevél okmányazonosítóját, a személyi azonosító számát, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszternek,

b) a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében az útlevél okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és a tartózkodási engedély adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter útján az idegenrendészeti hatóságnak

(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) továbbítja a nyilvántartó szervek által vezetett nyilvántartásokkal való összevetésre a személy azonosítása, adatainak egyeztetése és a sikeres vakcinaregisztráció céljából.

(2) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján átvett adatot a személy regisztrációs felületen megadott adatainak az egyes nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetését és ellenőrzését (a továbbiakban: validálás) és annak a (3) bekezdés szerinti átadását követően haladéktalanul törli. A nyilvántartó szerv a kapott adatokat - a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, valamint szükség esetén az érintett személlyel történő egyeztetést követően - pontosítja, ha azok eltérnek a nyilvántartásokban szereplő adatoktól, de a regisztrált személy a kapott adatokból beazonosítható. Ha a regisztrációs felületen megadott adatok validálása és az adatok pontosítása eredménytelen, a nyilvántartó szerv a kapott adatokat az átvételt követő hat hónap után törli.

(3) Az (1) bekezdés szerint validált személy nevét, életkorát, értesítési címét, elektronikus elérhetőségét, a nyilvántartásokban szereplő születési dátumát, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az EESZT működtetője részére megküldi.

(4) Az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az érintett számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az érintett (3) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az érintettre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az érintett (3) bekezdése szerinti adatait az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv részére átadja.

(5) Az E. Alap kezelésére kijelölt szerv a technikai azonosítót a vakcinaadás szervezésére vonatkozó feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti kérelmező esetében az összerendelési nyilvántartás útján vizsgálja, hogy az érintett TAJ számmal rendelkezik-e. Amennyiben az érintett rendelkezik TAJ számmal, erről az EESZT működtetőjét az adatok átadása során tájékoztatja. Az EESZT működtetője a TAJ számmal rendelkező részére nem hoz létre technikai azonosítót.

(7) Ha az érintett TAJ számmal rendelkezik, az oltási regisztráció véglegezése érdekében az EESZT működtetője az érintett TAJ számát, valamint a (3) bekezdés szerinti adatait átadja az E. Alap kezelésére kijelölt szerv részére.

(8) Azt a (7) bekezdés szerinti érintettet, aki a regisztráció során TAJ számát nem nyilatkozott, az EESZT működtetője

a) tájékoztatja arról, hogy a regisztrációja sikeres volt, ugyanakkor az oltás beadásának időpontjára az időpontfoglaló felületen a TAJ száma megadásával jelentkezhet, valamint

b) a regisztráció során megadott elektronikus levélcímén a TAJ számáról tájékoztatja.

18. Egyes veszélyhelyzeti utazási kedvezményekkel kapcsolatos átmeneti szabályok

24. §

A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi dolgozók és a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményéről szóló 486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt biztosított utazási kedvezményekről szóló 582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján kiállított igazolás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 14. napig érvényes, amely érvényességi határidőig a személyazonosság megállapítására alkalmas okmánnyal együttesen az országos, regionális, elővárosi és helyi személyszállítási közszolgáltatások ingyenes, menet-, hely- és pótjegy megvásárlása nélküli igénybevételére jogosít.

19. A folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai

25. §

(1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni - feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta -, az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő igénynek a - az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve -,

a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,

b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.

(2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéskor folyamatban levő igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.

(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő adatigénylést

a) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt megfizette - a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy

b) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt nem fizette meg - a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban levő adatigénylés teljesítésének megtagadásáról

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt - az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy - ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.

20. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok

26. §

(1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának

a) a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet,

b) a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény,

c) a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet vagy

d) a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény

hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) Időközi választás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(3) Ha a kitűzött választás elmaradását a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a nyilvántartásba vétel hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(4) Helyi népszavazás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény III. Fejezetében meghatározott, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. § (6) bekezdése alapján megszakadt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt helyi népszavazást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(5) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, a helyi választási iroda vezetője a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

21. A szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos átmeneti szabályok

27. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (2) bekezdésétől eltérően 2022. június 30. napjáig az okmányát nem kell bemutatni, és a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/H. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.

22. Az aranykalászos gazda részszakképesítés megszerzésével kapcsolatos átmeneti szabályok

28. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a 2020. december 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések szerint indított 31 621 02 azonosító számú aranykalászos gazda részszakképesítés tekintetében nem feltétele a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

23. Az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek rendelkezésre állásának biztosítása

29. §

(1) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és

b) főtevékenységként

ba) kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811),

bb) kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812),

bc) cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve

bd) mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végez, és

c) a 2019. évi nettó árbevétele - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást - elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló

a) osztályozott homok 700 forint/tonna,

b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,

c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

e) cement 20 000 forint/tonna

- általános forgalmi adó nélkül számított - áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.

(3) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú, "Bányajáradék befizetés" elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. Nem forintban denominált ellenérték esetén a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározásakor a számla vagy más számviteli bizonylat kiállításának napján érvényes MNB deviza középárfolyamot kell alkalmazni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a honlapján közzéteszi.

(4) A kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti főtevékenység alatt e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyet a vállalkozás a 2019. év során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

30. §

(1) A koronavírus világjárvány okozta rendkívüli helyzetre való tekintettel az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében a bányafelügyelet határozatban kötelezi a műszaki üzemi terv szerinti kitermelési kapacitás

a) legalább 50%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőzően szerezte meg;

b) 100%-os mértékig történő üzemszerű kitermelés egy éven belül való megkezdésére azon bányavállalkozót, aki az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó műszaki üzemi tervet a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése után szerzi meg.

(2) Az építőipari nyers- és alapanyag üzemszerű kitermelését folytató bányavállalkozó a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőző fél év szerinti havi átlagos kitermelési mennyiséget csak a bányafelügyelet engedélyével csökkentheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kitermelés megkezdésének elmaradása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti mértékű kitermelést önhibáján kívüli okból nem tudja teljesíteni - a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli és a bányatelken fennálló bányászati jog új jogosultjának a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságot jelöli ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti kijelölés esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (6a) bekezdésében foglaltaktól eltérően az új jogosult a kijelöléstől számított egy éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A határidő nem hosszabbítható meg.

(5) Az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében az üzemszerű kitermelés az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a bányatelek megállapításától számított egy éven belül a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében 50%-át,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében 100%-át

eléri.

24. Vízhasználattal összefüggő átmeneti szabályok

31. §

(1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően a 2021. január 1-től 2021. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.

(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a 2021. évre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/E. § (1a)-(1c) bekezdéstől eltérően - 2022. május 31-ig.

III. Fejezet

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

25. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

32. §

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény VII/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

" VII/A. Fejezet

A távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályai

86/A. §

(1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató a kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról ebben az esetben a munkavállaló gondoskodik.

(3) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. Fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.

86/B. §

Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén

a) a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól,

b) a munkavállaló a munkavégzés helyét az a) pont szerinti munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg,

c) a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását - eltérő megállapodás hiányában - számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.

86/C. §

(1) A nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a felek írásban megállapodnak a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).

(2) Az (1) bekezdés szerinti távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.

(3) A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.

(4) A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja - így különösen a 8. §-ban, valamint az 57. és 58. §-ban megjelölt személy - a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.

(6) A távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat.

(7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi."

26. A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

33. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény I. Fejezete a következő 4/B. és 4/C. §-sal egészül ki:

"4/B. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: Kbt.) nem kell alkalmazni az Eximbank által kötött olyan biztosítási, garancia- és kezességi szerződésekre, melyeket az Eximbank az e törvény alapján nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenységből, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységből és befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kockázatainak biztosítására köt.

4/C. §

A Kbt.-t nem kell alkalmazni a Mehib Rt. által a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján nyújtott nem piacképes kockázatú biztosításokra vonatkozó viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére."

34. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)

"d) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből"

(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)

35. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:)

"f) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határát."

36. §

A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény

a) 1. § (5) bekezdésében a "továbbá külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan jogosult" szövegrész helyébe a "külföldiek magyarországi beruházásaira vonatkozóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból jogosult" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "továbbá Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódó" szövegrész helyébe az "a Magyarországon megvalósuló külföldi beruházásokhoz és azok érdekében létrejött jogviszonyokhoz kapcsolódóan, továbbá a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból az" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdés c) pontjában a "költségéből" szövegrész helyébe a "költségéből, valamint" szöveg,

d) 8/A. § (1) bekezdésében a "beváltásából eredő" szövegrész helyébe a "beváltásából, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott, az Eximbank javára jogszabályi állami készfizető kezességgel fedezett hitel- és pénzkölcsönből eredő" szöveg,

e) 26. § (1) bekezdés d) pontjában a "kamatköltségei részletes" szövegrész helyébe a "kamatköltségei, valamint a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönhöz kapcsolódó, az Eximbank javára fennálló állami készfizető kezesség részletes" szöveg

lép.

27. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

37. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabadalmi oltalom tartamára, a negyedik évtől évenként, az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A negyedik évre szóló díj a bejelentés napjától számított három év lejártával, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes."

38. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/U. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított 23. § (1) bekezdését a Módtv1. hatálybalépését követően esedékessé váló díjak esetében kell alkalmazni."

28. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

39. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

29. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

40. §

(1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Gazdasági Versenyhivatal, ha valamely ágazat sajátosságai, egyedi jellemzőinek összessége vagy szerkezeti struktúrája alapján megalapozottan feltehető, hogy az ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és ezen piaci problémák feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozás indokolt, a piaci folyamatok feltárása és értékelése céljából végzéssel gyorsított ágazati vizsgálatot indít. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci jellemzőkre tekintettel szükséges a gyorsított ágazati vizsgálat megindítása. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést hirdetményi úton kell közölni. A gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ágazati vizsgálatra és a gyorsított ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell

a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 54/A. § (4) bekezdését, az 55. § (1), (3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 61. § (1a), (5) és (6) bekezdését, a 62/B. § (6) és (8)-(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, a 64/F. §-t, a 65. §-t, a 78. § (2) bekezdését, valamint a 84/C. §-t, továbbá

b) - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)

ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

bc) a megkeresésre,

bd) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelemre indult eljárás megszüntetésére,

be) az igazolási kérelemre,

bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,

bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,

bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,

bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló jogorvoslattal támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, és

bj) a végrehajtásra

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), fellebbezés alatt pedig a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatot kell érteni."

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ágazati vizsgálat és gyorsított ágazati vizsgálat esetén az 55. § (1) és (3) bekezdése szerinti iratbetekintésre jogosult az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat irataiba csak a vizsgálat befejezését követően tekinthet be.

(2b) Gyorsított ágazati vizsgálatra a 65/A. és 65/B. §-t is alkalmazni kell azzal, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat során a bíróság a kérelmezett helyszíni kutatást akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelmében valószínűsíti, hogy a gyorsított ágazati vizsgálat céljával és tárgykörével kapcsolatos bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. A helyszíni kutatás megkezdésével egyidőben a gyorsított ágazati vizsgálatot elrendelő végzést a helyszíni kutatással érintettel közölni kell."

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A (3) bekezdés szerinti eljárási bírság végrehajtására irányuló eljárásban hozott döntéssel szemben indított közigazgatási perben a bíróság tizenöt napon belül határoz."

41. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/E. és 43/F. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"43/E. §

(1) Az ágazati vizsgálat és a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal - észszerű időn belül - jelentést készít.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről a gyorsított ágazati vizsgálat elrendelését követő egy hónapon belül jelentéstervezetet készít, amely határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja.

(3) A jelentés elfogadását megelőzően biztosítani kell, hogy az ágazatban működő vállalkozások a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek. Ennek érdekében a jelentés tervezetének korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát észrevételezésre meg kell küldeni az ágazatban működő vállalkozásoknak olyan időpontban, hogy észrevételeik megtételére ágazati vizsgálat esetén legalább harminc nap, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább nyolc nap álljon rendelkezésükre.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az ágazatban működő vállalkozások pontos köre nem állapítható meg, vagy az ilyen vállalkozások nagy száma miatt a vállalkozások egyenkénti megkeresése aránytalan nehézséggel járna, továbbá ha az egyéb érdekelteknek a jelentés tervezetével kapcsolatos véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja - nyilvános meghallgatást tart. A nyilvános meghallgatás helyéről és idejéről, valamint annak tárgyáról szóló információkat ágazati vizsgálat esetén legalább negyvenöt nappal, gyorsított ágazati vizsgálat esetén legalább tizenöt nappal a meghallgatást megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal honlapján közzé kell tenni és arról az ágazatban működő vállalkozásokat hirdetményi úton értesíteni kell. A Gazdasági Versenyhivatal legalább tíz nappal a meghallgatást megelőzően honlapján közzéteszi a jelentés tervezetének és - ha az észrevételt tevő azt kéri - a jelentés tervezetére tett észrevételeknek a korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát. A meghallgatásról a Gazdasági Versenyhivatal összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálat vagy gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, valamint az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót vagy jegyzőkönyvet, továbbá - ha kérik - az ágazatban működő vállalkozásoknak a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumok korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatát honlapján közzéteszi.

43/F. §

Ha a piacelemzés, az ágazati vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a Gazdasági Versenyhivatal

a) erről tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, illetve a feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztert vagy hatóságot,

b) kötelező erővel nem rendelkező nyilvános ajánlást adhat ki a piaci szereplők számára a tisztességes és hatékony verseny fenntartását és előmozdítását, az üzletfelek megfelelő tájékoztatását elősegítő legjobb gyakorlatokra, követendőként ajánlott piaci magatartásra vonatkozóan, vagy

c) szükség esetén jogszabály megalkotását vagy módosítását kezdeményezheti az arra jogosult szervnél."

42. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizsgáló

a) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban,

b) a 67. § (3) és (6)-(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban,

c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén vagy

d) a 43/D. § (1a) bekezdése szerinti gyorsított ágazati vizsgálat esetén,

a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, a vizsgált összefonódással, illetve a gyorsított ágazati vizsgálattal kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót - a (2) bekezdésben foglaltakat is beleértve - átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás)."

43. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 39. §-ában a "vizsgálatban, bejelentéssel" szövegrész helyébe a "vizsgálatban, gyorsított ágazati vizsgálatban, bejelentéssel" szöveg,

b) 43/D. § (4) bekezdésében a "vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető" szövegrész helyébe a "vizsgálat vagy a gyorsított ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján" szöveg,

c) 54. § (4) bekezdésében a "vizsgálata, panasszal" szövegrész helyébe a "vizsgálata, a gyorsított ágazati vizsgálata, panasszal" szöveg

lép.

30. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

44. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/H-232/P. §-sal egészül ki:

"232/H. §

(1) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés elleni védettség igazolása

a) a fertőzésből a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy

b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a fertőzés elleni oltóanyaggal - a 232/O. §-ban foglaltak kivételével -Magyarország területén történt védőoltás (a továbbiakban: oltás)

tényének az igazolásával történik.

(2) A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e törvény szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), illetve applikáció.

232/I. §

(1) A védettségi igazolvány tartalmazza

a) az érintett nevét,

b) az érintett útlevelének okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,

c) az érintett állandó személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,

d) a védettségi igazolvány sorszámát,

e) az oltás tényének igazolása esetén az oltás idejét,

f) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az érvényességét,

g) az a)-f) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,

h) szöveges jelzésként a Kormány rendeletében meghatározott feliratokat.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell számítani. Az érvényesség ténye kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján, online elektronikus felületen is feltüntethető.

(3) A védettségi igazolvány - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett személy magánútlevelének számát tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett hivatalos útlevelének számát tartalmazza a védettségi igazolvány, ha az érintett kizárólag hivatalos útlevéllel rendelkezik.

(5) Ha az érintett magánútlevél mellett hivatalos útlevéllel is rendelkezik, kérelmére - e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - a 232/J. § (1) bekezdése szerinti hatóság a hivatalos útlevél számával feltüntetett védettségi igazolványt is kiállít.

(6) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti adat az érintett gyógyultságából származtatható, az EESZT működtetője jogosult automatikus információátadás útján átvenni a járványügyi szakrendszerből az érintett gyógyultságának idejét.

(7) A Kormány rendeletében meghatározott esetben a védettségi igazolvány tartalmazza az oltóanyag típusát és - amennyiben az alapimmunizáláshoz több oltás szükséges - az egyes oltások idejét. A Kormány rendeletében előírhatja, hogy az oltóanyag típusára és az egyes oltások idejére vonatkozó adat csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján online elektronikus felületen jelenik meg.

(8) Törvényben meghatározott esetben az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat leolvasása útján online elektronikus felületen egyéb, törvényben meghatározott adat is kiolvasható.

232/J. §

(1) A védettségi igazolványt a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) állítja ki.

(2) A hatóság adatfeldolgozóként a Kormány rendeletében megjelölt szerveket köteles bevonni.

(3) A védettségi igazolványt a hatóság

a) oltás,

b) az érintett fertőzésből való felgyógyulása,

c) az (5) bekezdésben foglaltak fennállása

esetén hivatalból, egyéb - a Kormány rendeletében meghatározott - esetekben kérelemre állítja ki. A b) ponttól eltérően kérelemre állítja ki a hatóság a védettségi igazolványt, ha a megbetegedés tényét a polgár a Kormány rendeletében meghatározott módon igazolja.

(4) A hivatalból, valamint a 232/I. § (5) bekezdése és a (7) bekezdés szerinti kérelemre kiállított védettségi igazolvány díjmentes, egyéb esetekben igazgatási szolgáltatási díjat kell érte fizetni.

(5) Ha az érintett 232/I. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti, magyar hatóság által kiállított okmányának okmányazonosítója megváltozik, a védettségi igazolvánnyal rendelkező érintett részére - személyazonosító igazolvány esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv, útlevél esetében az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) jelzésére - a hatóság hivatalból, díjmentesen, az új okmányazonosító generálását követő 8 napon belül állít ki új védettségi igazolványt.

(6) A nyilvántartó szerv az (5) bekezdésben foglalt feladata ellátása érdekében jogosult megismerni, hogy az (5) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány kiállítását kérelmező személy rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal.

(7) Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a (3) és (5) bekezdés szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.

(8) A hatóság - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - nem állít ki újabb védettségi igazolványt, ha az érintett érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezik.

232/K. §

(1) Oltás esetén az egészségügyi szolgáltató

a) az oltottság tényét, idejét, a védőoltás típusát,

b) - ha az érintett jelzése szerint a levelezési címe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímétől eltér - az érintett levelezési címét,

c) - ha az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik - az érintett nevét, a külföldi hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát,

d) ha az érintett a védettségi igazolvány kiküldését hivatalos iratként kéri, ennek tényét

EESZT-ben rögzíti, és az EESZT útján - a védőoltás típusa kivételével - haladéktalanul továbbítja a hatóság részére.

(2) A hatóság

a) az EESZT működtetőjétől

aa) a gyógyult személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: TAJ szám), a 232/I. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot, valamint az igazolvány érvényességi idejének adatát,

ab) oltott személy esetében az érintett TAJ számát, a 232/I. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat,

b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, személyi azonosítóját, lakcímét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülésének oka és időpontja adatait, továbbá az állandó személyazonosító igazolványának a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés n) pontja és 29. § (2) bekezdése szerinti adatait,

c) az útiokmány-nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, nemét, állampolgárságát, az útlevél típusát, fajtáját és okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat

automatikus információátadással - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - átveszi.

(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat - a TAJ szám kivételével - a védettségi igazolvány megszemélyesítése és az érintett részére történő továbbítása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítésért felelős szervezetnek továbbítja.

(4) A védettségi igazolványt csak akkor kell személyes átadással kézbesíteni, ha azt az érintett kérte, egyebekben a védettségi igazolványt a levélszekrénybe kell kézbesíteni.

(5) Az érintett (címzett) kérése alapján személyes átadással kézbesítendő - hivatalos iratként feladott - védettségi igazolványokat tartalmazó könyvelt küldeményeken - a küldemény esetleges visszakézbesítése során - mellőzhető a postai szolgáltató által figyelembe veendő feladói adatok feltüntetése, amennyiben azokat a feladást igazoló elektronikus okirat tartalmazza.

(6) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására a hatóság - a teszt megfelelősége esetén - a leletből a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.

232/L. §

(1) Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt biztosít az érintettek számára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti applikáció az érintett azonosítását követően - az EESZT-ből szerzett adatok alapján - igazolja az érintett oltottságát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti applikáció

a) az érintett nevét,

b) az érintett TAJ számát,

c) az oltóanyag típusát, az oltóanyag egyes dózisai beadásának napját

jeleníti meg.

(4) Törvényben meghatározott esetben az (1) bekezdés szerinti applikáció egyéb, törvényben meghatározott adatokat is megjelentetheti.

232/M. §

(1) A 232/H-232/L. §-t a TAJ számmal nem rendelkező személyek esetében az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 232/I. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha a nem magyar állampolgár érintett útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintett tartózkodási engedélyének számát tartalmazza.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a védettségi igazolvány a tartózkodási engedély felmutatásával érvényes.

(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben egészségügyi szolgáltató az EESZT-ben az érintett neve mellett a (2) bekezdés szerinti számot is rögzíti.

(5) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására vonatkozó kérelemben a kérelmező a nevét,

a) az útlevelének okmányazonosítóját,

b) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját vagy

c) a (2) bekezdésben foglalt esetben a tartózkodási engedélyének számát,

valamint a levelezési címét adja meg.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.

(7) A 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően a hatóság a TAJ szám helyett az (5) bekezdés szerinti adatot adja át az EESZT működtetőjének.

(8) A TAJ számmal nem rendelkező érintett számára az EESZT működtetője nem biztosít védőoltást igazoló applikációt.

(9) A TAJ számmal nem rendelkező, oltás vagy fertőzöttség miatt védettségi igazolványra jogosult személy esetében - ha az érintett azzal még nem rendelkezik - az EESZT működtetője az EESZT-ben technikai azonosítót képez és az érintett nevét, valamint az EESZT-ben rögzítendő adatait ezen azonosítóhoz rendeli.

(10) A 232/K. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az érintett technikai azonosítóját, valamint a - (2) bekezdésben foglalt esetben - a tartózkodási engedélyének számát adja át a hatóságnak.

(11) Amennyiben az érintett kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján kell kézbesíteni.

(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a külképviselet az érintett név- és értesítési adatát a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

232/N. §

(1) Az EESZT-csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a védőoltást igazoló védettségi igazolvány kiállítása érdekében a védőoltás beadását követő egy évig kezeli az érintett 232/I. § (1) bekezdés b)-f) pontja, valamint 232/K. § (2) bekezdése szerinti adatait.

(2) A hatóság a védettségi igazolvány kibocsátása érdekében az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli az érintett 232/K. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatait.

(3) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti applikáció működtetése érdekében - ha törvény az adatkezelésre hosszabb időt nem állapít meg - az érintett 232/I. § (1) bekezdés a)-g) pontjai, valamint 232/L. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli.

232/O. §

(1) A Kormány rendeletében meghatározott, a fertőzés ellen Magyarország területén kívül kapott oltások esetében a 232/H-232/N. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A külpolitikáért felelős miniszternek a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében megjelölt országban kapott, a Kormány rendeletében meghatározott védőoltás esetén a magyar állampolgár és a Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár részére a hatóság a védettségi igazolványt 15 napon belül díjmentesen állítja ki.

(3) A kérelemhez csatolni kell a Kormány rendeletében meghatározott iratokat.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelmező megadja

a) a természetes személyazonosító adatait,

b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

c) a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és

d) ha azzal rendelkezik, a TAJ számát.

(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat - a védettségi igazolvány kiállítása és annak ellenőrzése érdekében - három évig kezeli.

232/P. §

(1) A járvány terjedésének korlátozása érdekében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be. A Kormány rendeletében meghatározott esetekben a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt járványügyi intézkedés alól.

(2) Nem kell védettségi igazolványt felmutatnia a 18 év alatti személynek.

(3) A védettségi igazolvány felmutatása során az érintett a védettségi igazolványon szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát felhívásra köteles bemutatni. A védettségi igazolvány meglétét ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő adatok megismerésére.

(4) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettségét a 232/L. § (1) bekezdése szerinti applikációval igazolja. Ebben az esetben az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának felmutatására is felhívható. Az (1) bekezdés szerinti applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő adatok, valamint az applikációban foglalt adatok megismerésére.

(5) Az ellenőrző szerv vagy személy a (3) vagy (4) bekezdésben szereplő hatósági igazolványok és a 232/L. § (1) bekezdése szerinti applikáció adatait - ha törvény eltérően nem rendelkezik -semmilyen módon nem rögzítheti."

45. §

(1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a fertőzést,

b) a fertőzésből való gyógyultság számítási idejét, a gyógyultság igazolását,

c) a védettségi igazolvány kiállításával kapcsolatos részletszabályokat, valamint a védettségi igazolványon szöveges jelzésként feltüntetendő feliratokat,

d) a védettségi igazolvány érvényességi idejét,

e) a hatóságot,

f) az eljárásban közreműködő adatfeldolgozókat,

g) a 232/P. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, esetköröket,

h) a 232/P. § (2) bekezdése szerinti eseteket,

i) a védettségi igazolványnak az e törvény szerinti adattartalmát, annak megjelenítésének módját."

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

"k) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

l) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben a 232/O. § (2) bekezdése szerinti országokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

46. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 154/A. § (5) bekezdésében az "a Kormány rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg,

b) 247. § (1a) bekezdés g) pontjában a "határozza meg" szövegrész helyébe az "állapítsa meg" szöveg

lép.

31. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

47. §

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 98/A. §-ában a " , valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg lép.

32. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

48. §

(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (1) bekezdés g) pontja a következő gc) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:

a termék importja)

"gc) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében importálja a terméket, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket."

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 93. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Bizottság vagy az érintett ügynökség, illetve szerv észszerű időn belül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, ha az (1) bekezdés g) pont gc) alpontja szerinti adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. A fizetendő adót abban az időpontban alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell megállapítani, amikor a mentesség feltételei már nem állnak fenn."

49. §

(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az)

"f) a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik, ha a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv az uniós jog által ráruházott feladatok ellátása keretében, a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be a terméket vagy veszi igénybe a szolgáltatást, feltéve, hogy a Bizottság vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást."

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Bizottság vagy az érintett ügynökség, illetve szerv, amely részére a terméket, illetve a szolgáltatást adómentesen értékesítették, illetve nyújtották, észszerű időn belül tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. A fizetendő adót abban az időpontban alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell megállapítani, amikor a mentesség feltételei már nem állnak fenn."

50. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 268. § g) pontja a következő gs) alponttal egészül ki:

[Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]

"gs) a Tanács (EU) 2021/1159 irányelve (2021. július 13.) a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról;"

51. §

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 353. §-sal egészül ki:

"353. §

E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 93. § (1) bekezdés g) pont gc) alpontját és (1a) bekezdését, 107. § (1) bekezdés f) pontját és 107. § (4a) bekezdését a 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre kell alkalmazni."

52. §

Hatályát veszti az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

a) 184. § (2)-(10) bekezdése,

b) 257/G. § (2) bekezdésében az " , a 184. § (2) bekezdésében" szövegrész,

c) 346. §-a.

33. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

53. §

(1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén, a (2) bekezdés szerinti kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén kezdődik."

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvény alkalmazása során rokkantsági ellátásnak minősül."

34. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

54. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36/A. §-ában az "a Kormány rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg lép.

35. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

55. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 87. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. A távmunkavégzés

196. §

(1) Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi.

(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a távmunkavégzés során

a) a munkáltató utasítási joga a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,

b) a munkáltató az ellenőrzési jogát távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával gyakorolja,

c) a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát, és

d) a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.

(4) Ha a munkáltató az ellenőrzés jogát a távmunkavégzés helyén gyakorolja, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

(5) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít."

36. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása

56. §

A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény a következő 13/B. §-sal egészül ki:

"13/B. §

A 13. §-ban foglaltaktól eltérően a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Központi Humánfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1054 Budapest, Hold utca 1., cégjegyzékszám: 01-09073183) felett."

37. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

57. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 32/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó a megfelelőségi véleményt minden naptári év június 30. napjáig köteles beszerezni."

58. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény

a) 32/A. § (2) bekezdésében a "Hivatal megállapítja" szövegrész helyébe a "Hivatal - a közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó kérelmére - megállapítja" szöveg,

b) 92/F. § (1) bekezdésében a "2021. július 31." szövegrész helyébe a "2021. december 31." szöveg és a "2021. július 31-ig" szövegrész helyébe a "2022. június 30-ig" szöveg,

c) 92/F. § (2) bekezdésében a "vagy közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdi meg, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2021. július 31. napjáig" szövegrész helyébe a "tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdte meg, továbbá a közszolgáltatói alvállalkozó, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2022. június 30. napjáig" szöveg

lép.

38. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

59. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény X. Fejezete a következő 112/A. §-sal egészül ki:

"112/A. § [Adatszolgáltatás családi pótlékról, házasságról, élettársi kapcsolatról, várandósságról]

(1) A kincstár elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított. Az adatszolgáltatás tartalmazza

a) a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek természetes személyazonosító adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, és - ha az rendelkezésre áll - adóazonosító jelét;

b) a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának vagy élettársának természetes személyazonosító adatait, Társadalombiztosítási Azonosító Jelét és - ha az rendelkezésre áll -adóazonosító jelét;

c) a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatot;

d) az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának fennállására vonatkozó adatot;

e) a jogosult és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatot;

f) a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozóan rendelkezésre álló adatot;

g) az ellátás kifizetésével összefüggő adatot (fizetési számlaszám vagy postai utalási cím).

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokról a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, mint családtámogatási kifizetőhely is adatszolgáltatást teljesít elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság részére havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(3) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére 8 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az alábbi adatokról:

a) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett magánszemélyek

aa) természetes személyazonosító adatairól,

ab) élettársi kapcsolat fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról;

b) az Országos Kórházi Főigazgatóság az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján a magánszemély nyilatkozatában a várandósságra vonatkozóan közölt adatok megerősítése érdekében a várandósság tényéről, valamint, ha az rendelkezésre áll, a várandósság 91. napjának betöltéséről;

c) az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv az elektronikus anyakönyvnek a házassággal összefüggésben nyilvántartott adatai közül

ca) a házastársak természetes személyazonosító adatairól,

cb) a házasságkötés időpontjáról,

cc) a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az állami adó- és vámhatóság

a) az Szja. tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,

b) az Szja. tv. szerinti az összevont adóalapot csökkentő, az összevont adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények ellenőrzéshez,

c) kockázatelemzési eljáráshoz,

d) végrehajtáshoz használhatja fel."

60. §

Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 256. § 17. pontja.

39. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása

61. §

Hatályát veszti az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 255. § (11) bekezdése.

62. §

Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 96. § 1-8. pontja.

40. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

63. §

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 188. §-ában, 220. § (1) bekezdésében, 225. § (1) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében, 236. § (1) bekezdésében, 246. § (1) bekezdésében, valamint 257. § (1) bekezdésében a "2021. június 30. napjáig" szövegrész helyébe az "a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig" szöveg lép.

64. §

Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

a) 194. §-a,

b) 195. §-a,

c) 230. §-a és

d) 236. § (6) bekezdése.

41. A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítása

65. §

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. §

Ez a törvény 2022. június 1-jén hatályát veszti."

66. §

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 4. § (6) bekezdésében az "II-III. Fejezetében" szövegrész helyébe az "III. Fejezetében" szöveg lép.

67. §

Hatályát veszti a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény

a) 4. § (5) bekezdésében az "országos és" szövegrészek,

b) 4. § (6) bekezdésében az "országos és" szövegrész.

42. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

68. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 23. § (5) bekezdés d) pontjában a "jogszabályban" szövegrész helyébe a "jogszabály szerint" szöveg lép.

43. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

69. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekmények tekintetében a 2021. október 3. napján újrakezdődött határidő figyelembevételével kell eljárni."

70. §

(1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezetőhelyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes [e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: bírósági vezető] kinevezése a veszélyhelyzetre tekintettel 2021. november 1. napjáig meghosszabbodott, és az érintett bírósági vezetői állásra 2021. október 2. napját követően kiírt bírósági vezetői álláspályázat elbírálása 2021. november 1. napjáig nem történt meg, a bírósági vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be."

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű bírói testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem volt lefolytatható a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják."

71. §

(1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekmények tekintetében a 2021. október 3. napján újrakezdődött határidő figyelembevételével kell eljárni."

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű bírói kinevezés tekintetében a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását."

72. §

(1) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárási cselekményt nem lehetett foganatosítani, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon."

(2) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés tekintetében a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat."

(3) A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem volt lefolytatható a veszélyhelyzet ideje alatt, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják."

73. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ezen alcím rendelkezéseit a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

74. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 50. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha)

"g) a reorganizáció kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy"

75. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Azon gazdasági társaság esetében, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett befolyása az 1 %-os mértéket nem haladja meg, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kérelmet nyújthat be a bírósághoz, a Cstv. IV. fejezetének mellőzése iránt. A kérelmet a bíróság 8 napon belül bírálja el. A bíróság a végzésében felmenti a Cstv. 66. § (2) bekezdése alapján kirendelt állami felszámolót, és egyidejűleg a felszámolók névjegyzékéből kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt, vagyonfelügyelőt, illetve a felszámolót. A felmentett állami felszámoló költségtérítésére a Cstv. 27/A. § (9) bekezdését kell alkalmazni. A felmentett állami felszámoló az új kirendelt felszámoló részére a kirendelésétől számított 8 napon belül teljesíti a Cstv. 27/A. § (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket."

76. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 82. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény hatálya alá tartozó adósságrendezési eljárásban résztvevő adós és egyéb kötelezett a veszélyhelyzet ideje alatt kihirdetett jogszabályok alapján igénybe vette a hiteltörlesztési moratóriumot, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, a bírósági adósságrendezési egyezség módosítása, valamint a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, illetve bírósági adósságtörlesztési végzésben az (1) bekezdés szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő adós számára a pénzügyi intézmény kimutatást küld - a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tartozásokra tekintettel - a törlesztések teljesítési határidejének meghosszabbításáról. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről. A végzés ellen csak az adós és az érintett hitelező élhet fellebbezéssel. A kérelem és a fellebbezés benyújtása illetékmentes."

77. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"90. §

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022. december 31-éig - nyilvános pályázat kiírása nélkül - meghosszabbodik."

78. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról 2021. évi XCIX. törvény 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"103. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel 2022. december 31-ig kell alkalmazni."

79. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) 2006. és 2020. között felhalmozódott maradványa felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (4) bekezdésétől eltérően az Alap költségvetési maradványa felhasználásának a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra, a (2) bekezdés szerinti módon."

80. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról 2021. évi XCIX. törvény 35. alcíme a következő 104/A. §-sal egészül ki:

"104/A. §

(1) A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: 2021. évi Kvtv.) és a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvénynek (a továbbiakban: 2022. évi Kvtv.) az Alap tekintetében történő végrehajtása során - az NKA tv. 7/A. § (3) bekezdésétől eltérően - az Alap tárgyévi bevétele terhére vállalható kötelezettségvállalás, valamint éven túli kötelezettségvállalás mértéke - a várható teljesülés figyelembevételével - a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet és a 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet bevételi előirányzata (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) 100%-áig terjedhet. Az Alap 2021. évi és 2022. évi bevétele, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő 2021. évi és 2022. évi bevétele nem vonható el, azt befizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A bevételi előirányzathoz képest történő többletbevétel keletkezése esetén az Alap Bizottsága döntésével a kötelezettségvállalással nem terhelt bevételi többletforrás mértékéig a 2021. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet kiadási előirányzata és a 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet kiadási előirányzata (a továbbiakban együtt: kiadási előirányzat) túlléphető.

(3) Az Alap Bizottsága (2) bekezdés szerinti döntése esetén a kiadási előirányzat a bevételi előirányzat erejéig megemelésre kerül.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az Alap Bizottsága úgy dönt, hogy nem szükséges a kiadási előirányzat túllépése és a többletbevétel erejéig történő megemelése, az így keletkezett maradvány felhasználása tekintetében az (5)-(7) bekezdés alapján kell eljárni.

(5) Az Alap költségvetési maradványa összegével - az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően - az éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően a tárgyévi kiadási előirányzat megemelhető. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával igénybe vehető.

(6) Az Alap e § szerinti maradványa felhasználása tekintetében a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az Áht. 86. § (4) bekezdésétől eltérően az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra.

(7) Az Alapnak az e § szerinti bevétele és maradványa az NKA tv.-ben foglalt döntéshozatali eljárás alapján kerül felhasználásra."

81. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (2) bekezdést a helyi önkormányzati tulajdonban vagy vagyonkezelésben álló temetőben költségvetési támogatásból létesített, 2020. december 18. napján vagy ezt követően első alkalommal megváltásra kínált új urnafülke megváltása után fizetett díj tekintetében nem kell alkalmazni."

82. §

Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 32. §-a.

83. §

Hatályát veszti a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 97. § (2) bekezdése.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. Hatálybalépés

84. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 64. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(3) A 62. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 14. alcím, a 18. §, a 16-19. alcím, a 21-29. alcím, a 44. §, a 45. §, a 31-33. alcím, a 35-38. alcím, a 61. §, a 69-76. § és a 78-83. § a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 20. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor lép hatályba.

(6) A 3-11. alcím, a 13. alcím, a 14. alcím, a 18. §, a 16-19. alcím, a 21-29. alcím, a 44. §, a 45. §, a 31-33. alcím, a 35-38. alcím, a 61. §, a 69-76. § és a 78-83. § hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

45. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

85. §

E törvény

a) 26. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

b) 26. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

c) 68. §-a az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

46. Az Európai Unió jogának való megfelelés

86. §

(1) Az 48-51. § a 2006/112/EK irányelvnek az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességek tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. július 13-i 2021/1159/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet "II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek alcíme" a következő 11. ponttal egészül ki:

"11. a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg - ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része -, feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben az I. Jellemzően előforduló költségek alcím 24. pont c) és d) alpontja alapján költséget nem számol el."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírusvilágjárvány ellen. Az új vírusvariánsok azonban korábban nem tapasztalt gyorsasággal és következményekkel terjednek Európa-szerte. A negyedik hullámban, annak kiszámíthatatlansága miatt, elengedhetetlen a fokozott és hatékony védekezés lehetőségének biztosítása.

A Kormány elsődleges célja - csakúgy, mint eddig -, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. A világjárvány elleni védekezés elmúlt másfél éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat.

A Kormány ezért javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának meghosszabbítására 2022. június 1. napjáig. Így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a Kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését.

Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja. Az országos népszavazás tekintetében pedig jelenleg az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet, 2022. január 1-jétől pedig az e javaslat szerint módosított, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény biztosítja azt, hogy az országos népszavazások a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.

Abban az esetben, ha a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet megszűnik, az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.

A javaslat további célja ezért, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan - a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel - biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen. Ezek a rendelkezések a javaslatban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésével lépnek hatályba.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Részletes indokolás

1. §

A javaslat alkalmazásában veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet egyaránt érteni kell, mivel azok fennállása egymással folytonos. Ha a javaslat valamely rendelkezése kifejezetten konkrét veszélyhelyzet tekintetében önállóan szabályoz, azt a szövegezés egyértelműen rögzíti.

2. §

A javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.

3. §

A védettségi igazolással való visszaélés tekintetében a Btk. időbeli hatályának főszabályától eltérő szabály alkalmazását lehetővé kell tenni. Ameddig a veszélyhelyzet fennáll, addig a szigorúbb szabályozásnak van helye.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmt.) lehetővé tette, hogy büntethetőséget kizáró oknak minősüljön az az eset, ha a Vmt. hatálya alatt a tárgyalásról a nyilvánosság egésze vagy egy része járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más rendelkezésre figyelemmel kizárásra kerül és az ott elhangzottakat mégis felfedik. Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag a nyilvánosság kvázi pótlására szolgált ez a rendelkezés, céljával ellentétes lenne, ha ez a cselekmény a Vmt. hatályvesztését követően büntetendővé válna olyan esetekben, amikor a Vmt. hatálya alatti nyilvánosság kizárására járványügyi okból került sor és az ott történteket - akár később is - felfedik.

Így ebben az esetben az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés bűncselekménye nem valósulhat meg.

4-5. §

A szabálysértéssel kapcsolatos átmeneti szabályok biztosítják, hogy a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alapján megindított szabálysértési eljárásokat érdemben le lehessen folytatni. A szabálysértési átmeneti szabályokhoz hasonlóan a közigazgatási szankcióval kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítása is szükséges.

6. §

A javaslat a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények érvényességét általános jelleggel mondja ki arra az esetre, ha a Be., illetve e törvény az adott eljárási cselekmény tekintetében eltérő szabályozást tartalmaz. A javaslat alapján a korábbi jogszabály megengedőbb rendelkezései (pl. a büntetővégzés meghozatalára nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is lehetőség volt) alapján végzett eljárási cselekmények és a meghozott döntések felülbírálata tehát akkor sem vezethet kasszációhoz, ha a Be., illetve e törvény az adott eljárási cselekmény, döntés tekintetében eltérő szabályozást tartalmaz.

Javaslat a szigorúbb szabályok visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében írja elő a már megkezdett határidők tekintetében a korábbi jogszabályban szereplő hosszabb határidők alkalmazhatóságát. Ezen átmeneti rendelkezés - a Be. 870. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan - kizárólag a folyamatban lévő határidőkre vonatkozik, vagyis a törvény hatálybalépését követően induló határidők tekintetében a korábbi rendelkezések már nem alkalmazhatók.

A javaslat - a Be. 870. § (5) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan - az eljárás korábbi jogszabály alapján történt felfüggesztése esetére is egyértelművé teszi, hogy a Be. időbeli hatálya alól a felfüggesztett eljárás sem kivétel. A járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel felfüggesztett nyomozást, illetve bírósági eljárást, az alapot adó ok megszűnése után a Be. rendelkezései szerint kell folytatni.

Egy korábbi jogszabály alapján az eljárás felfüggesztésének a Be. 395. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számított bele, amely rendelkezést a javaslat -a Vmt.-hez hasonlóan - nem tart fenn. Ahhoz azonban, hogy a korábbi jogszabály megengedőbb megoldásával szemben a javaslat visszamenőleg ne nehezítse el a jogalkalmazók feladatát, szükséges átmeneti rendelkezés rögzítése.

Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben a korábbi jogszabály alapján elrendelt eljárási cselekmény van folyamatban, akkor azt a konkrét eljárási cselekményt (pl. a bíróság felhívására a jogosultak írásban benyújthatták a perbeszédeket, felszólalásokat, vagy a vádlott írásban benyújthatta az utolsó szó jogán előadni kívántakat) a korábbi jogszabály szerint kell elvégezni. A főszabály alól a Vmt. által biztosított ún. írásbeli pervitelben hozható ügydöntő határozat jelenti a kivételt, amelyet a javaslat alapján akkor sem lehet tanácsülésen meghozni, ha ahhoz a vádlott, a védő és az ügyész a korábbi jogszabály alapján együttesen hozzájárult. A javaslat hatálybalépése előtt meghozott ügydöntő határozatot azonban a bíróság a korábbi jogszabály alapján foglalhatja írásba, és azt ebben az esetben kézbesítés útján közli.

Ha az ügyben a másodfokú bíróság, illetve harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézésére a Vmt. alapján nyilvános ülés helyett már tanácsülést tűzött ki akkor a fellebbezés a Vmt. szabályai szerint e szabályok hatályvesztését követően is elintézhetőek tanácsülésen. E rendelkezést a Kúria tanácsa által elbírálandó felülvizsgálati indítvány elintézésére megfelelően alkalmazni kell.

7. §

A veszélyhelyzeti szabályokban megállapított hosszabb eljárási, illetve elintézési határidők megtartása is indokolt azokban az ügyekben - mind a közvetítői eljárásban, mind a büntetésvégrehajtási bírói eljárásokban -, amelyek még a veszélyhelyzet megszűnése előtt indultak meg, és a jogalkalmazók az ügyek elintézésekor a veszélyhelyzeti szabályozás szerinti határidőkkel számolhattak. A közvetítői eljárás esetében szükséges továbbá arról is rendelkezni, hogy a Vmt. és e törvény eltérő rendelkezései szerint lefolytatott eljárási cselekményeket és megtett nyilatkozatokat akkor is érvényesek, ha egyébként a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezései erre ilyen formában nem adnak lehetőséget.

Az átmeneti rendelkezések között kell rendezni azt is, hogy az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem volt lehetséges, a Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, vagyis az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap számításakor figyelmen kívül kell hagyni, hiszen ezek nem bármely fél magatartására visszavezethető okok, hanem a járványhelyzetből erednek. Ehhez hasonló eset a közérdekű munka végrehajtására a büntetések, az intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 280. § (5) bekezdésében meghatározott kétéves határidő számítása, aminél ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a végrehajtás veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartamát, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartamát, ha ez a végrehajtást akadályozta.

8-9. §

A COVID-19 miatti járványügyi helyzet továbbra is érinti a büntetőügyekben történő nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok érvényesülését mind a hazai, mind a külföldi államok által fenntartott korlátozásokra tekintettel. Azonban a korlátozások enyhítésével, illetve fokozatos feloldásával az újonnan felmerülő, jogsegélyek teljesítését akadályozó helyzetek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) általános szabályai alapján is kezelhetővé válnak. A terheltek átadásának halasztására ugyanis mind az EUtv., mind az Nbjt. lehetőséget biztosít, amennyiben a halasztás oka valamelyik érintett államon kívül eső, különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.

Erre tekintettel indokolatlan a veszélyhelyzet megszűnését követően a Vmt.-ben előírt kivételes rendelkezések fenntartása, azonban azok jogrendszerből történő kivezetéséhez szükséges átmeneti rendelkezések megállapítása.

A Vmt. a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetében lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben a fennálló korlátozó intézkedésekre tekintettel a terhelt átadása előreláthatólag nem lesz végrehajtható a bíróság az átadási, illetve kiadatási letartóztatás helyett, bűnügyi felügyelet alá helyezhesse a terheltet. A Vmt. meghatározza ezeknek a rendkívüli szabályok alapján elrendelt kényszerintézkedések hatályát, továbbá kimondja, hogy amennyiben a kiadatás, illetve az átadás végrehajthatóvá válik, azaz az akadály elhárul, a jogsegély teljesítése érdekében a terhelt őrizetbe vehető.

A Vmt. fenti rendelkezéseinek hatályvesztését követően is szükség van annak a garanciális szabálynak a meghatározására, hogy a kényszerintézkedés meddig tarthat, illetve annak biztosítására, hogy a még át nem adott személyek az átadás érdekében őrizetbe vehetőek legyenek.

Az általános szabályok nem teszik ezt lehetővé, ezért indokolttá vált ezekre nézve átmeneti szabályok meghatározása.

10. §

A rendelkezés kimondja, hogy a folyamatban lévő döntéshozó szerv általi döntéshozatali eljárásokat a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 502/2020. Kr.) rendelkezései szerint kell lebonyolítani. Az 502/2020. Kr. a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr.) jelentősen módosult. A Módkr. elsődleges célja az volt, hogy a jogi személyek és a társasházak működését a normál működésbe vezesse vissza. A módosított 502/2020. Kr. azonban továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a jogi személyek a döntéshozó szervi ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével folytassák le, vagy írásban határozzanak akkor is, ha ezen lehetőségekről a jogi személy létesítő okirata nem rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személyek jelentős része sikeresen folytatott le online módon döntéshozó szervi ülést vagy hozott írásban határozatot, az tűnik észszerűnek, hogy a jogi személyek az elmúlt másfél évben be is emelték a létesítő okiratukba ezen határozathozatali lehetőségeket. Nem kizárt azonban, hogy a jogi személyek ezt elmulasztották, ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően az 502/2020. Kr. rendelkezései alapján hívnak össze döntéshozó szervi ülést vagy kezdeményeznek írásbeli döntéshozatalt.

A rendelkezések biztosítják, hogy azokra az esetekre is megfelelően alkalmazhatóak legyenek az 502/2020. Korm. rendelet rendelkezései, ahol a jogi személy döntéshozó szervének döntéshozatala a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával került előkészítésre, elindításra, azonban maga a határozat már a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnte után születik meg. A korábbi hasonló célú rendelkezésekkel egyezően a normaszöveg egyértelművé teszi, hogy az így elfogadott határozat is a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott határozatnak minősül.

11. §

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szabályai szerint biztonsági vezető az lehet, aki a minősített adatok kezelésének vagy védelmének területén szerzett legalább egy év szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések ismeretéből és gyakorlati alkalmazásából sikeres vizsgát tett. E szabályok alkalmazása alól ad felmentést a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 7. §-a a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 180 napos moratóriumot meghatározva. A szabály törvényi szintre emelése lehetőséget ad a veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályai szerint kinevezett biztonsági vezetőnek az előírt vizsga letételére.

12-13. §

A rendelkezés a veszélyhelyzet idején lejárt hivatalos okmányok veszélyhelyzet megszűnését követő érvényességének idejét állapítja meg, figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok érvényességének meghosszabbításáról szóló kormányrendeletben foglaltakra és a vezetői engedélyekre vonatkozó európai uniós szabályozásra.

Az általános szabályok szerint az okmányok (a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos hivatalos okmány és a diákigazolvány) - 2022. június 30. napjáig lesznek érvényesek. Kivétel szabályok pedig a következő okmányokra vonatkoznak: védettségi igazolvány lejáratig érvényes (nincs meghosszabbítás).

14-16. §

A koronavírus-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós igazolvány kibocsátásához szükséges adatkezelési szabályokat rögzíti. A javaslat lehetőséget biztosít a védettségi igazolvány és applikáció, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány közötti átjárhatóságra.

17. §

Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól és megszerezheti oklevelét.

18. §

A javaslat megteremti a GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci program végrehajtásához szükséges rendelkezésekről szóló 475/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat.

2021. szeptemberében elindításra került a gazdaság újraindítását hangsúlyosan elősegítő, kiemelt munkaerőpiaci program, A munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci program. A 475/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet alapján az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal át nem ruházható hatáskörben a jogszabályban meghatározott illetékességi területén hatósági jogkört gyakorol a munkavállalók és vállalatok alkalmazkodóképességének és termelékenységének javítása a munkaerő fejlesztésén keresztül GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci programmal kapcsolatos ügyekben. Ennek a szabálynak a fenntartása indokolt a GINOP Plusz-3.2.1-21 munkaerőpiaci program teljes időtartamára, tekintettel a program speciális jellegére, valamint arra, hogy a folyamatban lévő ügyek esetében az illetékesség változása többlet adminisztrációt jelentene mind a kormányhivatalok és járási hivatalok, mind a kedvezményezett vállalkozások vonatkozásában.

19. §

A közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás megállapítási eljárás 2021. évi megkezdését követően jelentős jogszabályi változások léptek hatályba a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozóan. Az egészségügyi ágazatban 2021 márciusában - az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével - a közalkalmazotti jogállás kivezetésre került. Ezt követően 2021 nyarán az egyetemi modellváltás keretében a felsőoktatási ágazatban az egyetemek döntő többsége alapítványi fenntartásba került, ezért a közalkalmazottak létszáma ebben az ágazatban is számottevően csökkent. A megállapítás hatályos szabályai alapján az eljárást lezáró Jelentést a fenti ágazati változásokat megelőző, februári közalkalmazotti létszámadatokat alapul véve kellett volna elkészíteni, mely emiatt torzított eredményre vezetett volna.

A kialakult helyzet a reprezentativitás megállapítási eljárás 2022. évben történő ismételt lefolytatásával rendezhető. A 2022. évben a megállapítással továbbra is leginkább érintett köznevelési terület, valamint a szociális szféra mellett az egészségügyi ágazat már nem vesz részt a megállapításban, továbbá a felsőoktatás területén már kizárólag az állami fenntartásban működő egyetemek közalkalmazottjaira koncentrálódik a mérés, biztosítva ezzel a tényleges állapotokat jobban tükröző közalkalmazotti létszámokon nyugvó megállapítást.

20. §

Speciális államháztartási szabály a veszélyhelyzeti jogalkotásra tekintettel, amelynek eredményeképpen - a javaslatban meghatározott feltételekkel - 2022. június 30. napjáig meghosszabbítható a támogatási jogviszony időtartama.

21. §

A rendelkezés biztosítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.

22. §

Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet idején megkezdődött a magyar igazolvánnyal rendelkezők regisztrációja és koronavírus elleni ingyenes védőoltással történő ellátása, ezért ennek folytatása szükséges. A magyar igazolvánnyal rendelkezők esetében az adatok további kezelését az is indokolja, hogy amennyiben szükséges az érintettek egy éven belül a harmadik dózis védőoltáshoz is hozzájuthassanak.

23. §

A rendelkezés biztosítja, hogy a TAJ számmal nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az EESZT működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.

Lehetőséget ad arra, hogy a regisztrált személy születési dátuma is átadható legyen az oltás megszervezéséhez, a technikai azonosító megalkotásához, ezzel biztosítva az érintett hiteles adatainak rögzítését az EESZT-ben.

24. §

Indokolt a szabály változatlan fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követő 14 napig annak érdekében, hogy az intézmények, azok dolgozói, hallgatói a tömegközlekedési bérleteket vagy jegyeket beszerezzék.

25. §

A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelettel lehetővé tette, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt eltérő rendben teljesítsék, feltéve, hogy valószínűsítették, hogy ezen igényeknek az Infotv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása idején megindult, de annak megszűnésekor még folyamatban lehetnek olyan igények, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv ezen eltérő rendben teljesít, szabályozási átmenetet szükséges biztosítani ezen igények teljesítésére vonatkozóan.

A javaslat értelmében - az Infotv. főszabályához illeszkedően - minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve - amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került - 90 napon belül teljesíteni kell. Szükséges rámutatni arra is ugyanakkor, hogy a költségelőlegezést igénylő költségtérítés esetében az eltérő - 45 napos - teljesítési határidő csak akkor alkalmazható, ha a költségtérítést a közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet ideje alatt megállapította és azt az igénylő meg is fizette. Ellenkező esetben a közfeladatot ellátó szerv az igényt a költségtérítés az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül - azaz az Infotv. főszabálya szerint - teljesíti.

A javaslat célja az, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket - a veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra vonatkozó szabályozási átmenetben - a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az adatkezelők. Ennek során törekedni kell arra, hogy az átmenetet biztosító, a folyamatban levő igényre vonatkozó szabályok az Infotv. hatályos - és általános - szabályaihoz igazodjanak, azokhoz közeledjenek.

26. §, 66-67. §

A javaslat rögzíti a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásával, a ki nem tűzött és az elmaradt időközi választásokkal, valamint a ki nem tűzött helyi népszavazásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket.

27. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően a 14 év alatti kiskorúnak, mint a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevőnek a személyazonosító okmányait 2022. június 30. napjáig nem kell bemutatnia a szálláshelyen, a szükséges adatokat a szálláshely-szolgáltató a kiskorú képviselőjének nyilatkozata alapján is kitöltheti. Ebben az esetben a kiskorúra vonatkozóan nem kell rögzíteni a személyazonosító okmány azonosító adatait.

28. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény hatályos rendelkezéseitől eltérően az aranykalászos gazda részszakképesítés bemeneti és kimeneti követelményeinek nem kell, hogy része legyen az érvényes vezetői engedéllyel rendelkezés.

29-30. §

A javaslat a veszélyhelyzet ideje alatti szabályokkal azonosan fenntartja a kiegészítő bányajáradékra, illetve a bányák kitermelési volumenének meghatározására vonatkozó szabályokat az építőanyag-ellátás biztonsága biztosítása érdekében.

31. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség után, valamint az ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget felhasználó üzemi vízfogyasztónak [Vgtv. 15/A. § (1)-(2) bekezdés] vízkészletjárulékot kell fizetnie.

A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdése határozza meg azokat a speciális körülményeket, amikor nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, azonban e mentességek csak a vízhasználatok egy részére terjednek ki. A veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.

A veszélyhelyzet miatt a különleges jogrenddel összefüggésben egyes vízhasználatok - különösen a fürdő célú, gyógyászati célú, ipari célú vízhasználatok - időszakosan megszűntek vagy lényegesen csökkentek, így a tényleges vízfelhasználás a vízjogi üzemeltetési engedélyben biztosított vízmennyiségtől jelentősen eltér.

A Vgtv. 15/B. § (3) bekezdése értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 százaléka után akkor is vízkészlet-járulékot kell fizetnie, ha ezt a mértéket a ténylegesen igénybe vett víz mennyisége nem éri el, mivel a vízjogi engedéllyel lekötött vízmennyiség más személy részére nem adható ki. Az ilyen alulfogyasztásra a veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.

A javaslat ezért a Vgtv. előírásától eltérően a veszélyhelyzet idejére a vízhasználat tényleges vízmennyisége után írja elő a vízkészlet-járulék bevallási és fizetési kötelezettséget a vízhasználatra. E szabály alkalmazását a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig tette lehetővé.

Így jelentősen csökkennek a vízhasználók pénzügyi terhei az ipari célú vízhasználatnál, valamint a víziközműveknél.

32. §

A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.

A javaslat módosítja a munkavédelmi törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat különbséget tesz a számítástechnikai eszköz alkalmazásával végzett munka és a nem ezen eszközök alkalmazásával végzett munka munkavédelmi követelményei között.

A kizárólag számítástechnikai eszköz útján végzett távmunka esetén a munkáltatóra háruló adminisztrációs terheket jelentősen csökkenti, így a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával ellenőrizheti. Továbbá a munkavállaló ebben az esetben a munkavégzés helyét a munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonság munkakörülményeinek szabályairól szóló írásbeli tájékoztatására figyelemmel választhatja meg.

A nem számítástechnikai eszközzel történő távmunkavégzés esetén a felek írásban állapodnak meg a munkavégzés helyéről.

33. §

A Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Közbeszerzési törvény) alapján az Eximbank és a MEHIB a Közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik.

Tekintettel arra, hogy a piaci és multilaterális biztosítók, viszontbiztosítók visszterhes - az Eximbank és a MEHIB díjfizetési kötelezettségével járó - szolgáltatásainak EXIM általi igénybevétele közbeszerzésköteles szolgáltatásoknak minősült, elfogadásra került a veszélyhelyzet ideje alatt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 410/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), melynek értelmében a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: Veszélyhelyzet) ideje alatt a Közbeszerzési törvényt nem kell alkalmazni az alábbi szerződésekre:

- az Eximbank által a pénzügyi tevékenysége körében kötött biztosítási, garancia, kezességi és biztosításközvetítői szerződésekre, valamint

- a MEHIB által a központi költségvetés készfizető kezessége mellett nyújtott biztosítási tevékenysége körében kötött viszontbiztosítási, viszontgarancia- és viszontkezességi szerződések megkötésére, valamint ezen szerződések közvetítésére vonatkozóan a MEHIB által kötött közvetítői szerződésekre.

A Közbeszerzési törvény alóli felmentés lehetőségének A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Exim törvény) történő megteremtése a Veszélyhelyzet megszűnését követő időre is indokolt a Rendelet által érintett szerződések vonatkozásában - a brókeri szerződések kivételével - az alábbi indokokra tekintettel: A közbeszerzési eljárás lefolytatása nem, vagy nagyon nehezen teszi lehetővé a kockázati kapacitása tekintetében folyton változó, nagyszámú piaci szereplőt alkotó hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piac eszközrendszerének használatát. A Közbeszerzési törvény alkalmazása miatti kevésbé rugalmas feltételrendszerek, valamint az eljárás időigénye miatt nem biztosítható a piaci működésnek való megfelelés. Összességében kijelenthető, hogy az ilyen típusú szolgáltatásokra a közbeszerzés lefolytatása nem reális, alkalmazása gyakorlatilag szinte lehetetlenné teszi a piaci vagy multilaterális szereplők általi direkt hitelbiztosítás/viszontbiztosítás igénybevételét, a magán hitelbiztosítói/viszontbiztosítói piaccal történő közvetlen együttműködést.A törvénymódosítás megvalósítása a mai hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piaci gyakorlathoz való igazodást, a hitelbiztosítási/viszontbiztosítási piachoz való gyors hozzáférést, így a hitelbiztosítás/viszontbiztosítás tekintetében kitűzött célok hatékony elérését tenné lehetővé a Veszélyhelyzet megszűnését követően.

34. §

Az Exim törvény 6. § (1) bekezdésében lévő felsorolás szintén kiegészítésre kerül a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsön ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekkel. A módosítás annak jogszabályi alapját teremti meg, hogy az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként feleljen az Eximbank, mint jogosult felé, az Eximbank által a Kormány egyedi döntése alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért is.

35. §

Az Exim törvény 7. § (1) bekezdésének kiegészítése teremti annak jogszabályi alapját, hogy Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben kerüljön minden évben meghatározásra az Eximbank által a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány felső határa.

36. §

Az Exim törvény 1. § (5) bekezdése és 2. § (1) bekezdése határozza meg azokat a célokat, melyekhez kapcsolódóan az Eximbank jogosult tevékenységet végezni. Erre tekintettel az 1. § (5) bekezdésben és a 2. § (1) bekezdésében lévő célokat szükséges kiegészíteni. A kiegészítés lehetővé teszi, hogy az Eximbank a tevékenységét a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból is jogosult legyen végezni.

Az Exim törvény módosítását követően az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az Eximbank által a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és pénzkölcsönből eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért. Erre tekintettel az Exim törvény 8/A. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő az Eximbank számára, hogy - a garanciaügyletek beváltásából eredő követelésekkel azonos módon - a Kormány határozata alapján nyújtott, az Eximbank javára jogszabályi állami készfizető kezességgel fedezett hitel- és pénzkölcsönből eredő követeléseket, azok járulékaival együtt az állam megbízásából a központi költségvetés javára behajtsa, vagy behajtassa.

Az Exim törvény 26. § (1) bekezdés d) pontja felhatalmazó rendelkezés, amely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek való megfelelést biztosítja.

37-38. §

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításának célja a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 474/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet rendelkezéseinek törvényi szintre emelése a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg, a nemzeti szabadalmi bejelentések számának fokozása érdekében.

39. §, 1. melléklet

A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben kiegészíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú mellékletének az igazolás nélkül, költségként elszámolható tételeket felsoroló részét azzal, hogy ilyen tételnek minősül a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.

40-43. §

A módosítások a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 406/2021. (VII. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kormányrendelet) létrehozott gyorsított ágazati vizsgálat jogintézményét építik be a Tpvt.-be.

A módosítás a gyorsított ágazati vizsgálat lefolytatására vonatkozó, a Kormányrendeletben megállapított eljárásrenden nem változtat, csupán néhány helyen pontosítja azt a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. A Kormányrendelet a gyorsított ágazati vizsgálatban alkalmazni rendel néhány olyan rendelkezést is, amelyek alkalmazása tekintetében nem szükséges különbséget tenni az ágazati vizsgálat és a gyorsított ágazati vizsgálat között, így e rendelkezések alkalmazását a módosítás az ágazati vizsgálat mindkét típusa tekintetében lehetővé teszi.

A gyorsított ágazati vizsgálat megindításának alapvető indoka, ha a Gazdasági Versenyhivatal olyan piaci problémákat, zavart észlel, amelyek feltárása és kezelése érdekében sürgős beavatkozásra van szükség. E sürgősség támasztja alá a helyszíni kutatás gyorsított ágazati vizsgálatban való alkalmazásának lehetővé tételét is, ugyanis a hatóságnak hatékony és gyors beavatkozást lehetővé tevő eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a piaci zavarok feltárásához és kezeléséhez szükséges információkat összegyűjtse.

44-45. §

A javaslat alapján egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés esetén védettségi igazolványt állítanak ki. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A javaslat kitér arra, hogy bizonyos esetekben a védettségi igazolvány kiállítása díjmentes, valamint hivatalból történik.

A rendelkezés lehetőséget ad a Kormánynak az érvényességi idő rugalmas kezelésére, feltüntetésére, oltottság esetén is, lehetőséget ad az érvényesség rugalmas feltüntetésére, továbbá a gyógyultság esetén az adatátvétel lehetőségét biztosítja. A Kormány rendeletében dönthet arról, hogy a vakcina típusa, valamint a dózisok száma is feltüntethető legyen a védettségi igazolványon. Utóbbiakat a QR-kódban is elégséges feltüntetni.

A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a Kormány rendeletében mentesítést adjon a járványügyi intézkedések alól a védettségi igazolványok birtokosainak (pl. határátlépés esetén előírt kötelező karantén alóli mentesülés).

46. §

Technikai pontosítás.

47. §

Technikai pontosítás.

48-51. §

A továbbra is tartó Covid19-járvány miatti egészségügyi válság kezelése érdekében a javaslat jogharmonizációs céllal megteremti annak a lehetőségét, hogy az Európai Bizottság, vagy az uniós jog által létrehozott ügynökség, illetve szerv általi olyan beszerzés mentesüljön az adó alól, mely beszerzés a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges.

Az Áfa tv. az uniós jog által biztosított lehetőséggel élve rendel fordított adózást alkalmazni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A hatályos uniós jog 2022. június 30-ig biztosítja ezt a lehetőséget a tagállamok számára. Tekintettel arra, hogy az uniós jogban foglalt ezen határidő a várakozások szerint megfelelő időben meghosszabbításra kerül, szükséges rendelkezni arról, hogy ne lépjen hatályba az Áfa tv. azon módosítása, amely 2022. július 1-jével megszüntetné a fordított adózást az említett szektorokban.

A javaslat mentesíti az adó alól az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimportot, amely a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adómentesen importált termék után utólag meg kell fizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik.

A javaslat mentesíti az adó alól a Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékbeszerzést, szolgáltatás igénybevételt, amely a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében, ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükséges. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adómentesen beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás után utólag meg kell fizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem a célnak megfelelően történik.

A javaslat átmeneti rendelkezésként tartalmazza, hogy az adómentességi rendelkezéseket nemcsak a hatályba lépésüket követően teljesített, hanem a hatályba lépést megelőzően, de 2020. december 31-ét követően teljesített ügyletekre is alkalmazni kell.

52. §

A javaslat hatályon kívül helyezi az adóhatóság általi áfa bevallástervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.

53. §, 83. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2021. július 1-jén hatályba lépő 33/B. §-a szerint azon megváltozott munkaképességű személy részére, akinél nem történt az élethelyzetét érdemben meghatározó, fizikai állapotát kedvezően befolyásoló tényleges változás, és a 2012-ben hatályba léptetett minősítési rendszer alapján elvégezett felülvizsgálat eredményként csak jogi szempontok alapján került megállapításra az állapotjavulás, az ügyfél által tett nyilatkozat alapján 500 000 Ft összegű kompenzáció kerül kifizetésre. Amennyiben a jogosult e juttatásra nem tart igényt, a hatóság visszamenőlegesen új ellátási összeget állapít meg, ha az ügyfél kérelme alapján lefolyatott felülvizsgálat értelmében a 2012. január 1-jét megelőző és az ellátási összeg csökkenését előidéző döntés időpontjában fennálló fizikai-biológiai állapot javulása nem bizonyítható.

Az Mmtv. 33/B. §-ának végrehajtásához jogalkalmazási oldalról szükséges az ügyféli nyilatkozatok, illetve kérelmek alapján indult eljárásokkal kapcsolatos ügyintézési határidők meghatározása annak érdekében, hogy az eljáró hatóságok számára megfelelő felkészülési idő kerüljön biztosításra, valamint hogy az ügyfelek a kidolgozás alatt álló végrehajtási szabályok ismeretében hozhassák meg a kompenzáció vagy a felülvizsgálat melletti döntésüket.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 50. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy az Mmtv.-be beépítve az Ákr.-től eltérő módon kerüljön szabályozásra az Mmtv. 33/B. §-ához kapcsolódó ügyintézési határidők kezdete.

A módosítással összefüggésben deregulálandó technikailag a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 97. § (2) bekezdése.

A javaslat rögzíti továbbá, hogy az Mmtv. 33/B. § (1) bekezdése szerinti kompenzáció és a (6) bekezdés alapján visszamenőlegesen járó különbözet más törvények (pl. Tb alapokról szóló tv., Szja tv.) rokkantsági ellátásnak minősül, ebből következően azokat az Egészségbiztosítási Alap fedezi és a személyi jövedelemadó tekintetében adómentes bevételnek számítanak.

54. §

Technikai pontosítás.

55. §

A javaslat megteremti a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. Korm. rendelet kivezetéséhez szükséges szabályokat. . A módosítással a távmunkavégzés tekintetében a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg.

A javaslat szakít a távmunkavégzés korábbi, kevésbé rugalmas szabályozási rendszerével oly módon, hogy lehetővé teszi a részbeni távmunkavégzés lehetőségét is, azaz a felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a munkaidő egy részében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végezze a munkáját. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni a távmunkavégzésben. A munkáltatók adminisztratív terheit csökkenti továbbá az is, hogy a módosítást követően az ellenőrzési jog gyakorlása számítástechnikai eszköz alkalmazásával történhet.

56. §

A Központi Humánfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összessége a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz kerül.

57-58. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítására a veszélyhelyzet alatti szabályozás törvényi szintű átvezetése érdekében van szükség, amely módosított szabályok a hulladékgazdálkodás új modelljére történő zökkenőmentes átállásra figyelemmel kerülnek megállapításra.

59. §

A veszélyhelyzetre tekintettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-bevallási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról szóló 470/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a gyermeket nevelő családok számára 2022-ben járó adóvisszatérítés gyors és hatékony, az érintett jogosultaktól a lehető legkisebb adminisztrációs közreműködést igénylő végrehajtása érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a családi pótlékot folyósító kincstár, illetve a családtámogatási kifizetőhelyként működő, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára. A kormányrendelet az állami adó- és vámhatóság megkeresése alapján történő, meghatározott adatkört érintő adatszolgáltatásról is rendelkezik, melynek kötelezettjei Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Országos Kórházi Főigazgatóság és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv.

Az említett adatszolgáltatásokban összegyűjtött adatok a későbbiekben is hatékonyan szolgálhatják a NAV feladatellátását. Az adatok megfelelő kontrollként szolgálnak a személyijövedelemadókedvezmény (családi adókedvezmény) érvényesítésének és az arra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez, így hathatós segítséget nyújtanának a jogosulatlan igénybevétel visszaszorításában. Ezen túlmenően az adatok között vannak olyanok pl. a házassággal összefüggő adatok, amelyek felhasználása az adóhatóság egyéb feladatait is támogatná. Ezért indokolt a rendelkezések törvényi szintre emelése, beépítése az adózás rendjéről szóló törvénybe.

A rendelkezés meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekhez az állami adó- és vámhatóság az adatokat felhasználhatja.

60. §

A javaslat az adóhatóság általi áfa bevallástervezet kiajánlásával kapcsolatos előírások hatályon kívül helyezésével kapcsolatos módosítást tartalmaz.

61-62. §

A javaslat rendelkezik arról, hogy nem lép hatályba azon előírás, amely 2022. július 1-jével hatályon kívül helyezné a gabonatermékek és acélipari termékek értékesítése, illetve üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén alkalmazandó fordított adózást előíró rendelkezést, így ezen ügyletkörre továbbra is a fordított adózás fog vonatkozni.

63-64. §

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény büntetőjogi tárgyú rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 330/2021. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 76-82. alcímében foglalt rendelkezések 2021. december 31. napjáig alkalmazhatók. Célszerű ezt az időpontot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséhez igazítani. A veszélyhelyzetben a bíróság, hatóságok, illetve a közvetítő előtti megjelenés - akár járványügyi intézkedés okán vagy az élet és testi épség veszélyeztetésének elkerülése érdekében - gyakorta akadályozott, ezért a Vmt. lehetővé teszi a felek és egyéb résztvevők jelenlétének telekommunikációs eszköz útján - ide értve a saját eszköz használatát - történő biztosítását. Ezek az eljárás lefolytatását könnyítő szabályok a gyakorlatban jól beváltak célszerűvé vált a bevezetésük az érintett törvényekbe is, amire az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel, 2022. március 1-jei hatálybalépéssel kerül sor, ezért a Vmt. ezzel feleslegessé váló, illetve össze nem egyeztethető rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése indokolt.

65. §

A javaslat célja a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályának 2022. június 1-jéig történő meghosszabbítása a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében.

68. §

Technikai pontosítás.

69-74. §, 76. §, 82. §

A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendeletet módosító, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 540/2021. (IX. 24.) Korm. rendelet rendelkezései már megkezdték az igazságügyi alkalmazottak, a bírák és az ügyészségi alkalmazottak, továbbá a bírósági vezetők, a bírói és az ügyészségi testületi tagok esetében a pályázati eljárásokra, a határozott idejű kinevezésekre, a testületi tagságokra vonatkozó szabályok fokozatos kivezetését 2021. október 2. napjától kezdődően. Erre figyelemmel szükséges módosítani ezen szabályozási körök tekintetében a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény érintett rendelkezéseit. A veszélyhelyzet ideje alatt ki nem írt közjegyzői álláspályázatok esetében már a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos kormányrendeleti szabályozás rendelkezett az eljárások megkezdéséről és lefolytatásáról, ezért a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 32. §-ának hatályon kívül helyezése indokolt.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 50. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása szövegpontosító jellegű, törvényi szintre emeli a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról 517/2021. (IX. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: veszélyhelyzeti rendelet) rendelkezését. A kihirdetett szöveg ugyanis ennyiben nincs összhangban a veszélyhelyzeti rendeleti szabályozással, itt még az szerepel, hogy a reorganizáció feltétele, hogy a vállalkozás a megelőző működési évei alatt minden üzleti évéről a jogszabályban előírt határidőben eleget kell, hogy tegyen közzétételi kötelezettségének. A módosítással így biztosítottá válik, hogy a veszélyhelyzeti rendelet hatályon kívül helyezése után se eredményezze a reorganizációból való kizárást az, ha az adós akár egyetlen üzleti évben nem határidőben (hanem akár utóbb rövid időn belül) teljesítette közzétételi kötelezettségét.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 82. § (1) és (2) bekezdéseit érintő módosítások azt teszik egyértelművé, hogy minden olyan, a magánszemélyek részére a veszélyhelyzeti időszakban hiteltörlesztési moratóriumot kimondó jogszabály esetén ezeket is figyelembe véve kell a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési tervben a teljesítési határidőt megállapítani, továbbá a bírósági adósságrendezési eljárásban ennek megfelelően kell az adósságrendezési egyezséget, illetve az adósságtörlesztési végzést is módosítani.

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 24. § (3) bekezdésének módosítása szükséges, mivel a köztestületekre vonatkozó kivezető szabályokat nem a törvény hatálybalépésnek, hanem a veszélyhelyzet megszűnésének napján folyamatban lévő ügyekben kell alkalmazni.

75. §

A vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) 25. §-ának a 396/2021. (VII.2.) Korm. rendelettel beiktatott (3a) bekezdésének megfelelő szöveg törvényi rendezése.

77. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 90. §-ának módosítása szükséges annak érdekében, hogy a világjárvány ismételt megerősödésére tekintettel továbbra is fennmaradó veszélyhelyzetben ne lehetetlenüljön el a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház cím 2021. március 31-éig történő használatát korábbi nyilvános pályázat alapján elnyerő civil szervezetek további működése szükséges - újabb nyilvános pályázat mellőzésével - a kijelölés fenntartásának meghosszabbítása 2022. március 31-ről 2022. december 31-ig.

78-80. §

Az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban. R1.) lehetővé teszi, hogy a kulturális ágazatban működő, szakmailag kiemelkedő intézmények és a fenntartójuk támogatására sor kerülhessen a koronavírus-világjárvány okozta károk enyhítése érdekében a Nemzeti Kulturális Alapnál (a továbbiakban: Alap) keletkezett maradvány összegének az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nélkül történő felhasználásával. Az R1. alapján a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: NKA tv.) foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az R1. szerinti maradvány felhasználható. Ezen eltérő rendelkezések fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követően 2023. december 31-ig szükséges, ezért e szabályok átemelésre kerültek a 2021. december 1. napján hatályba lépő, a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) 35. alcímébe.

Az egyes kultúrafinanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 614/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) célja az Alap 2021. és 2022. évben keletkezett költségvetési maradványa felhasználása tekintetében speciális veszélyhelyzeti rendelkezések megállapítása, melyeket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az NKA tv., a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény, a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban együtt: 2021. évi és 2022. évi Kvtv.), valamint az Átmeneti tv. előírásaitól eltérően kell alkalmazni. A törvényjavaslat az R2-ben foglalt rendelkezéseket kívánja törvényi szintre emelni 2022. december 31. napjáig, a koronavírus világjárvány okozta káros következmények enyhítése céljából.

Ennek megfelelően a törvényjavaslat - eltérve a 2021. és 2022. évi Kvtv. vonatkozó rendelkezéseitől - rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt, a 2021. és 2022. évben történő többletbevétel realizálása esetén az Alap Bizottsága döntésével a kötelezettségvállalással nem terhelt bevételi többletforrás erejéig a 2021. és 2022. évi Kvtv. 1. melléklet LXVII. fejezet kiadási előirányzata túlléphető és a bevételi előirányzat erejéig megemelésre kerül. Ennek eredményeképpen az Alap 2021-2022. évi bevétele teljes egészében kötelezettségvállalással leköthető, és a bevétel teljes összegére kifizetés vállalható. A törvényjavaslat alapján az Alap 2021-2022. évi bevétele, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő 2021-2022. évi bevétele nem elvonható, azt befizetési kötelezettség nem terheli.

A törvényjavaslat célja továbbá, hogy a 2021-2022. években az Alapnál keletkező maradvány összegének felhasználása az NKA tv.-ben szabályozott döntési mechanizmus szerint váljék elérhetővé. Erre figyelemmel a javaslat a 2021. és 2022. évi maradvány felhasználása tekintetében eltér az Átmeneti tv.-ben meghatározott speciális döntéshozatali eljárástól, tehát ezen maradvány felhasználása során már nem szükséges a Kormány egyedi döntése, hanem az NKA tv. szerinti normál eljárásrendnek megfelelően (Alap kollégiumai, miniszteri keret stb.) kerül felhasználásra.

A törvényjavaslat emellett tartalmazza az Átmeneti tv. koherenciáját biztosító technikai pontosítását, mely által egyértelműen elhatárolhatóak egymástól az Alap 2020-ig felhalmozódott maradványa és a 2021-2022. évi bevétele, illetve esetlegesen keletkező maradványa felhasználására vonatkozó szabályok.

81. §

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a tartalmazza a helyi díjak mértékének rögzítését. A rendelkezés ennek kapcsán törvényi szintre emeli azt a veszélyhelyzeti rendelkezést is, amely biztosítja, hogy a helyi díjak rögzítését követően költségvetési támogatásból létesített, vagy első alkalommal megváltásra kínált új urnafülke kapcsán díjat lehessen megállapítani.

84. §

A hatálybalépését meghatározó és kapcsolódó rendelkezések.

85. §

Sarkalatossági záradék.

86. §

Jogharmonizációs záradék.