T/6590. számú törvényjavaslat indokolással - A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

2012. évi XCIII. törvény

Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.

1. Értelmező rendelkezés

1. §

E törvény alkalmazásában funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, - nem szakmai feladatellátáshoz kötődő - belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.

2. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon átvétele

2. §

(1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január l-jén térítésmentesen a Magyar Állam tulajdonába kerül. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-vagyont is érteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott vagyonátszállást nem akadályozza a települési önkormányzat vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. A Magyar Állam a hitelezőkkel szemben az adósságrendezési eljárásban bejelentett hitelezői követelések tekintetében az átvett vagyon mértékéig felel, a kielégítésre a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvény IV. fejezetét kell megfelelően alkalmazni.

(3) A települési önkormányzatok helyébe az általuk e törvény szerinti vagyonátadást megelőzően létesített, az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január l-jét követően általános és egyetemleges jogutódként az állam lép. E keretek között a feladat és a vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi jogutódlásra az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendelete, a Polgári Törvénykönyv és a Nemzeti Földalapról szóló törvény az irányadó. A tulajdonosi jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a fenti keretek között a települési önkormányzatok polgármesterei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója (a továbbiakban: felek) között megkötött átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: átadás-átvételi megállapodás) rendezi. Amennyiben a települési önkormányzattól a Magyar Állam tulajdonába átvett vagyonban szerepel a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1)-(2b) bekezdései hatálya alá tartozó vagyonelem, a megállapodás megkötésében szerződő félként részt vesz a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke is. Az önkormányzati tulajdonból a Magyar Állam tulajdonába kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(4) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottakat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alkalmazásában olyan jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni, amely az Áfa tv. 18. § (1) bekezdésében leírt feltételeknek megfelel.

(5) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: társulási törvény) alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni.

(6) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ingatlannak a Magyar Állam által történő tulajdonba vétele esetében, az ingatlan egy része a települési önkormányzatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz nem kerülő feladatainak ellátását is szolgálja, a feleknek a (3) bekezdésben meghatározott átadás-átvételi megállapodásban - amennyiben az megosztható - az ingatlan megosztásáról kell rendelkezniük. Amennyiben az ingatlan megosztása nem lehetséges, az ingatlanon - a használat arányában - közös tulajdon keletkezik. Ebben az esetben az átadás-átvételi megállapodásban rendelkezni kell a használat arányáról is.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében más, megfelelő értékű, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanra történő átterheléséről (fedezetcsere) az önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell megkísérelni. Egyezség hiányában a fedezetcseréről a fővárosi és megyei kormányhivatal dönt úgy, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának átadására irányuló eljárás megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem lehet kisebb. A fedezetcseréről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fedezetcserének nincs helye, ha a jelzáloggal biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel. Utóbbi esetben, az ingatlan megosztásakor az átadás-átvételi megállapodásban rendelkezni kell a jelzáloggal terhelt követelésnek a megosztásáról is.

3. §

(1) Az e törvény alapján a Magyar Állam tulajdonába kerülő vagyon vagyonkezelője az állami tulajdon keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a fővárosi és megyei kormányhivatal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban az MNV Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (l)-(2b) bekezdései hatálya alá tartozó, átvett vagyonelem tekintetében a vagyonkezelői jogviszonyra az NFA által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. §

Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő vagyonkezelői jog, illetve a 2. § (6)-(7) bekezdés szerinti megosztásnak, illetve fedezetcserének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes. Az e törvény 5. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárások díj- és illetékmentesek.

5. §

(1) A Magyar Állam és a települési önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(2) A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyon átvételét nem akadályozza.

(3) Az átadás-átvételi megállapodásokban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért az 1. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.

(4) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatokat ellátó vagyona elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatályba lépését követően 2013. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2011. vagy a 2012. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól - a települési önkormányzat kérelmére -felmentést ad.

(5) Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljes körűen jön létre - ha az szükséges, a 2. § (6) bekezdésben meghatározott ingatlanmegosztásra, valamint a 2. § (7) bekezdésben meghatározott fedezetcserére is kiterjedően - az átadás-átvételi megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra - a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal az átadás-átvételi megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

3, Járási biztos

6. §

(1) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztost, járási biztosokat nevezhet ki.

(2) A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól. A járási biztos a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.

(3) A járási biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető kijárási biztosnak.

4. A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők

7. §

(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek.

(2) A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.

5. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

8. §

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) 333. § (1) és (2) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

b) 339. § (2) bekezdés o) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

6. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

9. §

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

a) 67. § (1) bekezdésében a ""jegyző" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

b) 47. § (1) és (2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 48/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 92. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdésében, 98. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 98. § (4) bekezdés a) és d) pontjában, 98. § (5) bekezdésében, 99. § (2) bekezdés d) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 108. § (1) és (2) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

c) 53/A. § (1) bekezdésében a "gyámhivataltól" szövegrész helyébe a "gyámhatóságtól" szöveg,

d) 98. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg

lép.

7. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

10. §

(1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik."

(2) A Bv.tvr. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a járási hivatalnál kell igazolni."

8. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

11. §

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében, 41/A. § (3) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

9. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

12. §

(1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közúti közlekedéssel összefüggő

a) állami és önkormányzati feladatok:

1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,

2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,

3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

b) állami feladatok:

1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,

2. a járművek műszaki vizsgálata,

3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,

4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása."

(2) A Kkt. 16. § (2) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

(3) A Kkt. a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselőtestületét;

b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést

kell érteni.

(2) A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja."

10. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

13. §

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 95. § a) pontjában az "ellenőrzését" szövegrész helyébe a "felügyeletét" szöveg,

b) 97. § c) pontjában az "ellenőrzést" szövegrész helyébe a "felügyeletet" szöveg

lép.

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 73. § (2) bekezdés bevezető részében az "okmányirodánál" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)", a 76. § (1) bekezdésében az "okmányirodánál" szövegrész helyébe a járási hivatalnál" szöveg,

b) 73. § (2) bekezdés b) pontjában és 76. § (1) bekezdésében "az okmányirodán" szövegrész helyébe "a járási hivatalban" szöveg,

c) 73. § (2) bekezdés záró részében és a 76. § (1) és (2) bekezdésében "az okmányiroda" szövegrész helyébe "a járási hivatal" szöveg,

d) 76. § (3) bekezdésében "az okmányirodai" szövegrész helyébe "a járási hivatali" szöveg

lép.

12. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

15. §

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg, a 145. § (3) és (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

13. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

16. §

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

a) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1)-(5) bekezdésében, 12. § (4)-(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)-(3) bekezdésében, 30-32. §-ában, 33. § (1) és (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49 és 50. §-ában, 54. § (2) és (3) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 35. § (2) bekezdésében a bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

14. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

17. §

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26/A. §-ában a "települési önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

15. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

18. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:]

"c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,".

16. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

19. §

(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)

a) 6. § (1) bekezdésében a "települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. § (5) és (7) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg,

c) 18. § (1) és (2) bekezdésében a jegyzőtől" szövegrész helyébe a járási hivataltól" szöveg,

d) 18. § (2) bekezdésében az "az okmányiroda" szövegrész helyébe "a járási hivatal" szöveg,

e) 21. § (2) bekezdésében a "a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is" szövegrész helyébe a "bármely járási hivatalnál" szöveg,

f) 28. § (2) bekezdésében a jegyzőnek" szövegrész helyébe a járási hivatalnak" szöveg,

g) 30. § (1) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a jegyző, a járási hivatal" szöveg

lép.

(2) Az Nytv.

a) 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 14. § k) pontjában a "jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 30. § (2) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott" szöveg,

d) 33. § (2) bekezdésében a ", a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez" szövegrész helyébe a "vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez" szöveg

lép.

(3) Az Nytv.

a) 29. § (2) bekezdésében az "ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás" szövegrész helyébe az "eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség" szöveg,

b) 36. § (4) bekezdésében az "értesítésért" szövegrész helyébe az "értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért" szöveg,

c) 47. § (2) bekezdés c) pontjában az "értesítésért" szövegrész helyébe az "értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért" szöveg

lép.

(4) Az Nytv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat."

(5) Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet."

(6) Az Nytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A járási hivatal a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal az illetékes.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(4) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(6) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be."

(7) Az Nytv. a következő 27/A-27/C. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

27/C. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi."

(8) Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A-28/B. §-sal egészül ki:

" Címnyilvántartás

28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f) az ingatlan helyrajzi számát;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6) A járási hivatal a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.

(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát."

(9) Az Nytv. 47. § (1) bekezdése a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat."

17. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

20. §

A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

a) 3. § (1) bekezdésében a "települési önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) jegyzője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében "az önkormányzat jegyzőjénél" szövegrész helyébe "a járási hivatalnál" szöveg,

c) 4/A. § (2) bekezdésében és a 4/B. § (2) bekezdésében "Az önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe "A járási hivatal" szöveg

lép.

18. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

21. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 92/K. § (2) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 93. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában, 118. § első és második mondatában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg

lép.

19. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

22. §

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (4) bekezdésében a "körzetközponti jegyzővel" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg, a 8/A. § (5) bekezdésében a "körzetközponti jegyzőhöz" szövegrész helyébe a járási hivatalhoz" szöveg lép.

20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

23. §

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

21. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

24. §

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 4/A. § (1) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 24. § (4) bekezdés e) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

c) 19. (2) bekezdésében a "szerve" szövegrész helyébe "szervét" szöveg,

d) 19. § (3) bekezdés d) pontjában a jegyzőtől," szövegrész helyébe a jegyzőtől, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal)," szöveg,

e) 24. § (4) bekezdés c) pontjában a jegyzőnek" szövegrész helyébe a járási hivatalnak" szöveg lép.

22. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

25. §

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 37. § (2) bekezdésében és a 88. § (1) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg,

b) 37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (4), (7) és (8) bekezdésében, a 80. § (1)-(7) bekezdésében, a 82. § (1), (2) és (5) bekezdésében, a 86. § (3) és (6) bekezdésében, a 87. § (1) bekezdésében, a 88. § (2) és (5) bekezdésében, a 89/A. § (4) bekezdésében, a 91. § (2), (3) és (6) bekezdésében, a 94. § (1) bekezdés n) pontjában, a 94. § (3) bekezdés j) és n) pontjában, a 102. § (10) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 80. § (5) bekezdésében, a 88. § (1) bekezdésében, a 89/B. § (7) bekezdésében, a 102. § (10) bekezdésének a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

e) 81. § (16) bekezdésében, a 87. § (4) bekezdésében, a 88. § (1), (6)-(7) és (9)-(10) bekezdésében, a 90. § (1) és (2) bekezdésében, a 107. § (8) bekezdés b) pontjában és az 1. mellékletben a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

f) 85. § (6) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak" szöveg,

g) a 88. § (9) bekezdésében, a 93. § (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

h) 89/A. § (4) bekezdésében a "Kormány - területileg illetékes - általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

i) 89/A. § (6) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdés a) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalra" szöveg,

j) 91. § (1) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja" szöveg,

k) 102. § (2) bekezdés d) pontjában a "Kormány általános hatáskörű - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes - területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

23. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

26. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjét" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét" szöveg,

b) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a "fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala vezetőjét" szöveg

lép.

24, A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

27. §

(1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal). A járási hivatal vezetője határozatban dönt:"

(2) A Hdt. 26. § (3) bekezdésében, 26. § (7) és (8) bekezdésében a ""jegyző" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg lép.

25. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

28. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében "az okmányirodát" szövegrész helyébe a "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 197. § (1) bekezdésében a "községi, városi, fővárosi kerületi "jegyző" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg, a 197. § (2) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a Járási hivatal" szöveg

lép.

26. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

29. §

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 88. § (1) bekezdésében "a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe "az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg, a 88. § (2) bekezdésében "a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

27. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

30. §

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) a 6. § (2) és (3) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg,

c) a 6. § (3) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében a jegyzőnek" szövegrész helyébe a járási hivatalnak" szöveg,

d) az 56. § (2) bekezdésében "az önkormányzat" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

28. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

31. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (3) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

29. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

32. §

A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg lép.

30. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

33. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában az "az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

31. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

34. §

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXL törvény

a) 10. § (3) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 15. § (11) bekezdésében és a 16. § (11)-(13) bekezdéseiben a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 16. § (10) bekezdésében az "általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 16. § (12) és (16) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 23/C. § (7) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek" szöveg helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

f) 27. § (1) bekezdés n) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

32. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

35. §

(1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 2. § a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában

a) helyi önkormányzat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-ában meghatározott Önkormányzat;

g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Mötv. 106. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett, vagy követelésként fennálló összege, valamint az átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;"

(2) A Hartv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Mötv. 45. §-ában meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság - esetenként - ötszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja."

(3) A Hartv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Mötv. 42. §-ában meghatározott - a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó -ügyek kivételével a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak és hatáskörének teljesítésével kapcsolatos valamennyi gazdasági kérdésben az adósságrendezési bizottság dönt."

(4) A Hartv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a képviselő-testület működésképtelenné válik, továbbá, ha a feloszlatását kezdeményezték a helyi önkormányzattal szemben azonnal e törvény IV. fejezetében foglaltak szerint kell az adósságrendezési eljárást lefolytatni."

(5) A Hartv. 29. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok]

"c) meghatározza az adósságrendezésbe vonható vagyon körét."

(6) A Hartv, 30. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő]

"b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően - a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. A pénzügyi gondnok a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően -, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek."

(7) A Hartv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi gondnok díjának fedezete a központi költségvetés helyi önkormányzatok támogatásait tartalmazó fejezetében áll rendelkezésre. A miniszter a bíróság jogerős végzése alapján a díjösszeg kiutalásáról a kincstáron keresztül intézkedik."

(8) A Hartv. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, legfeljebb az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott referenciakamat +2%-os mértékéig."

(9) A Hartv.

a) 5. § (5) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdés a) pontjában, a 14. § (2) bekezdés g) pontjában a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(10) A Hartv. mellékletének 24. és 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (1997. évi CXL. törvény). 25. A fővárosi közlevéltár működtetése (1995. évi LXVI. törvény)."

33. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

36. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"k) gyámhatóság: a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési önkormányzat jegyzője"

(2) A Gyvt. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben meghatározott, a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket]

"c) a gyámhatóság"

[gyakorolja]

(3) A Gyvt. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja."

(4) A Gyvt. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhatóság az otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére biztosítja."

(5) A Gyvt. 66/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a gyermek ügyében illetékes gyámhatósággal, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhatósággal."

(6) A Gyvt. 68. § (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha"

[a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.]

(7) A Gyvt.

1. 11/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 17. § (4) bekezdés első és második mondatában és (5) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 22. § (3) bekezdésében, 23. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 24. § (3) és (4) bekezdésében, (5) bekezdésének bevezető szövegében, valamint a) és c) pontjában, 25. § (7) bekezdésében, 26. § (2), (3) és (5) bekezdésében, (6) bekezdés első és második mondatában, 27. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdés első és második mondatában és (4) bekezdésében, (5) bekezdés harmadik és negyedik mondatában, (6) bekezdés első és második mondatában, (7) bekezdésében, 53. § (4) bekezdésében, 53/A. § (1) bekezdésében, 55. § (2) és (3) bekezdésében, 57. § (3) bekezdés c) és d) pontjában, 60. § a) és b) pontjában, 62. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 63. § (1) bekezdés b) pontjában, 64. § b) pontjában, 66/E. § (1) bekezdés d) pontjában és (8) bekezdésében, 69/A. § (2) bekezdés e) pontjában, 70. § (1) és (4) bekezdésében, 71. § (1), (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésében, 73. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 74. § (1) és (2) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75/A. § a) és b) pontjában, 76. § (1) és (2) bekezdésében, 77. § (1) bekezdés első és második mondatában, (4) és (5) bekezdésében, 78. § (1) és (3) bekezdésében, 79. § (1) bekezdés első és második mondatában és (2) bekezdésében, 80. § (1), (2), (3), (5) és (7) bekezdésében, 81. § (2) bekezdésében, 81/A. § (3) bekezdésében, 81/B. § (1), (3) bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5), (6) és (7) bekezdésében, 81/C. § (1) bekezdés első és második mondatában, 82. § (1) bekezdésében, 83. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés első és második mondatában, (4), (5) és (7) bekezdésében, (8) bekezdés első, második és harmadik mondatában, 84. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés bevezető szövegében és c) pontjában és (4) bekezdésében, 85. § (4) és (6) bekezdésében, 86. § (3) és (4) bekezdésében, 87. § (1), (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében, 88. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 89. § (1) és (2) bekezdésében, 91. § (2) és (3) bekezdésében, 92. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 93. § (1) és (4) bekezdésében, (5) bekezdés első és második mondatában és (10) bekezdésében, 100/A. § (1) és (4) bekezdésében, 100/B. §-ában, 102. § (2) bekezdésében, (4) bekezdés első és második mondatában, (5) bekezdés c) pontjában és (6) bekezdésében, 104. § (1) bekezdés i) pontjában, (4) bekezdésében, (8) bekezdés első és második mondatában, 121. § (2) bekezdésében, 129. § (4) bekezdésében, 132. § (6) bekezdésében, 133/A. § (7) és (11) bekezdésében, 135. § (5) bekezdésében, 140. § (1) bekezdés nyitó szövegében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 152. § (3) és (4) bekezdésében, 154. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

2. 11/A. § (2) bekezdés f) pont fb) alpontjában, 63. § (1) bekezdés c) pontjában, 82. § (4) és (8) bekezdésében, 85. § (5) bekezdésében, 96. § (6) bekezdésében, 104. § (8) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg,

3. 13. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyámhivataltól" szövegrész helyébe a "gyámhatóságtól" szöveg,

4. 18. § (1) bekezdés a) pontjában a "települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

5. a 19. § (2) és (8) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében, 20/B. § (2), (4) és (7) bekezdésében, 20/C. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében, 68. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 68/A. § (1) bekezdésében, (2) bekezdésének bevezető szövegében és (4) bekezdésében, 68/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésének első mondatában, valamint (4) és (5) bekezdésében, 68/C. § (1) bekezdésében, 69. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében, 80. § (6) bekezdésében, 138. § (4) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője" szöveg helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

6. 20/C. § (2) bekezdésében a jegyzői" szövegrész helyébe a "gyámhatósági" szöveg,

7. 7. 24. § (9) bekezdés első mondatában az "a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében" szövegrész helyébe az "az adóhatóság" szöveg,

8. 24. § (9) bekezdés második mondatában az "A települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság" szöveg,

9. 32. § (1) bekezdés b) pontjában a "települési önkormányzat jegyzőjének vagy a gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg,

10. 34. § (6) bekezdés harmadik mondatában a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg,

11. 40. § (2) bekezdés c) pontjában, 162. § (1) bekezdés m) pontjában a "települési önkormányzat jegyzőjének" szöveg helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

12. 46. § (4) bekezdésében, 47. § (3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, 57. § (3) bekezdés a) pontjában és d) pont db) alpontjában, 63. § (1) bekezdés b) pontjában, 66/E. § (5) és (7) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 69/D. § (4) bekezdésében, 81/A. § (2) bekezdésében, 83. § (7) bekezdésében, 93. § (8) bekezdésében 141. § (3) bekezdésében a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot" szöveg,

13. 57. § (3) bekezdés d) pont da) alpontjában, 66/B. § (1) bekezdésében a "gyámhivatallal" szövegrész helyébe a "gyámhatósággal" szöveg,

14. 66/E. § (6) bekezdésében, 69/D. § (1) bekezdés e) pontjában, 81/A. § (3) bekezdésében, 93. § (8) bekezdésében a "gyámhivatali" szövegrész helyébe a "gyámhatósági" szöveg,

15. 67. § (1) bekezdésében, 135. § (4) bekezdésében, 143. § (3) bekezdés c) pontjában a "települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

16. 67. § (3) bekezdésében a "gyámhivatalnak a" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

17. 68/B. § (3) bekezdés második mondatában a "települési önkormányzat jegyzőjét" szöveg helyébe a "gyámhatóságot" szöveg,

18. 68/C. § (3) bekezdés első és negyedik mondatában a "települési önkormányzat" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

19. 72. § (1) bekezdésében, 132. § (2) bekezdésében, 135. § (7) bekezdésében "a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

20. 72. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot", a "kijelölt gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "kijelölt gyámhatóságot" szöveg,

21. 78. § (2) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében a "gyámhivatalnál" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnál" szöveg,

22. 85. § (2) bekezdésében a "feladatokat a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "feladatokat a gyámhatóság", a "ha a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "ha a gyámhatóság" szöveg,

23. 96. § (6) bekezdés harmadik mondatában a "gyámhivatal az" szövegrész helyébe a "gyámhatóság az", a "gyámhivatal javaslatait" szövegrész helyébe a "gyámhatóság javaslatait" szöveg,

24. 100. § (2) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala" szöveg,

25. 101. § (2) bekezdés c) pontjában a "gyámhivatalok" szövegrész helyébe a "gyámhatóságok" szöveg,

26. 105. § (2) bekezdésében a "a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóságok" szöveg,

27. 127. § (1) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

28. 129. § (1) bekezdésében a jegyzője és a gyámhivatal" szövegrész helyébe az "a gyámhatóság" szöveg,

29. 130. § (3) bekezdésében a "gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét" szövegrész helyébe a "gyámhatóság megkereshet más gyámhatóságot" szöveg,

30. 131. § (4) bekezdésében az "annak jegyzője" szövegrész helyébe az "jegyzője, a gyámhatóság" szöveg,

31. 131. § (5) bekezdésében a "jegyzője, illetve a gyámhivatal" szövegrész helyébe az "illetve a gyámhatóság" szöveg,

32. 138. § (1) bekezdésében a ""jegyző" szövegrész helyébe a "gyámhatóság, illetve a 18. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti ellátás esetében a "jegyző" szöveg,

33. 138. § (2) és (3) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

34. 140. § (1) bekezdés c) pontjában a "gyámhivatalhoz" szövegrész helyébe a "gyámhatósághoz" szöveg,

35. 142. § (2) bekezdésében a jegyzője" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

36. 161/H. § a) pontjában a "települési önkormányzat jegyzőjéhez" szöveg helyébe a "gyámhatósághoz" szöveg,

37. 162. § (1) bekezdés d) pontjában a "gyámhivatal vagy gyámhivatalok" szövegrész helyébe a "gyámhatóságok" szöveg,

38. 162. § (1) bekezdés n) pontjában a "gyámhatóságként eljáró települési önkormányzat jegyzőjének" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg

lép.

34. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

37. §

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában az "az illetékes "jegyző" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

35. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

38. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

a) 9. § (12) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

b) 27. § (1) és (10) bekezdésében, valamint a 30. § (7) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

36. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

39. §

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés e) pontjában az "az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzői" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalai" szöveg lép.

37. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítása

40. §

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

a) 17. § (1) bekezdés a) pontjában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

b) 22. § (2) bekezdésében az "ellenőrzéséért" szövegrész helyébe a "felügyeletéért" szöveg

lép.

38. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

41. §

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

39. A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása

42. §

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 20. § (2) bekezdésében az "ellenőrzési" szövegrész helyébe a "felügyeleti" szöveg lép.

40. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

43. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 27. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az ingatlanügyi hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén az ingatlannyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szereplő adattal. Ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az ingatlan-nyilvántartáson hivatalból átvezeti."

(2) Az Inytv.

a) 52. § (1) bekezdés h) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

b) 70. § (2) bekezdés c) pontjában a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg

lép.

41. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

44. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

a) 114. § (2) bekezdés c) pontjában a "kistérség" szövegrész helyébe a járás" szöveg,

b) 148. § (3) bekezdés d) pontjában a "kistérségekben" szövegrész helyébe a járásokban" szöveg,

c) 201. § (10) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg

lép.

42. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

45. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény

a) 10/B. §-ában a "szervekkel, valamint" szövegrész helyébe a "szervekkel, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalával (továbbiakban járási hivatal), valamint",

b) 15. § (6) bekezdésében és 23. § (4) bekezdésében a "szervekkel, a" szövegrész helyébe a "szervekkel, a járási hivatallal, a"

szöveg lép.

43. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

46. §

(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 128. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni, a terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is."

(2) A Be. 279. § (1) bekezdésében a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot" szöveg lép.

44. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

47. §

(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet."

(2) A Cst.

a) 4. § g) és h) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, 11. § (1) bekezdés j) pontjában és a 12. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés f) pontjában a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe "gyámhatóságnak" szöveg,

c) 15. § (1) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

d) 37. § (5) bekezdésében a "gyámhatóságként eljáró "jegyző" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg, a "jegyző" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

e) 37. § (8) bekezdésében a "gyámhatóságként eljáró "jegyző" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg

lép.

45. A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény módosítása

48. §

A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény

a) 5. § (1) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)",

b) 5. § (2)-(4) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal", valamint

c) 6. §-ában a jegyzőt" szövegrész helyébe a járási hivatalt"

szöveg lép.

46. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

49. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

47. A gazdasági kamarákról 1999. évi CXXI. törvény módosítása

50. §

(1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gkt.) 10. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében]

"h) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetését kezdeményezhetik és a járási hivatal az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetéséről az egyéni vállalkozó székhelye szerinti jegyzőt értesíti,"

(2) A Gkt. 10. § (3) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg lép.

48. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

51. §

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 39. § (5) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

49. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása

52. §

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 46. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1):]

"e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni."

50. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

53. §

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésében a "körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalát" szöveg lép.

51. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

54. §

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény

a) 24. § (2) bekezdés b) pontjában a ""jegyző" szövegrész helyébe a "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 24. § (3) bekezdésében az "illetékes települési önkormányzat jegyzőjének" szövegrész helyébe a járási hivatalnak" szöveg,

c) 24. § (4) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg lép.

52. A Wesselényi Miklós Ar- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény módosítása

55. §

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 5. § (3) bekezdésében "az önkormányzat jegyzőjének" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának" szöveg lép.

53. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

56. §

(1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)

a) 11. § (1) bekezdés e) pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 17. § (5) bekezdésében "az okmányirodánál" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzőjét" szövegrész helyébe járási hivatalt" szöveg,

d) 52. § (7) bekezdés l) pontjában és az 54. § (7) bekezdés i) pontjában az "ellenőrzéséért" szövegrész helyébe "felügyeletéért" szöveg,

e) 116. § (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz",

f) 116. § (6) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

g) 3. melléklet E) pontjának címében "Az önkormányzat jegyzőjének" szövegrész helyébe "A járási hivatal" szöveg,

h) 3. melléklet E) pontjában "Az önkormányzat jegyzője az általa" szövegrész helyébe "A járási hivatal a" szöveg,

i) 3. melléklet G) pont 5. és 7. alpontban "Az okmányiroda" szövegrész helyébe "A járási hivatal" szöveg

lép.

(2) Az Art. 52. § (4) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

"u) a járási hivatal."

54. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

57. §

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (3) bekezdésében az "okmányirodánál" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalánál" szöveg lép.

55. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása

58. §

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

56. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

59. §

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény

a) 14. § (1) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében a "települési (fővárosi) önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester" szöveg,

b) 14. § (5) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester" szöveg,

lép.

57. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

60. §

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 12. § (2) bekezdésben az "ellenőrzési" szövegrész helyébe a "felügyeleti" szöveg lép.

58. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

61. §

(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (3) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása szempontjából közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező]

"b) helyi önkormányzati képviselő-testület, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak a 19. § (2) bekezdése szerinti szervei,

c) polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester),

d) főjegyző, jegyző (a továbbiakban együtt: jegyző),"

(2) A Ket. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át."

(3) A Ket. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal."

(4) A Ket. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fővárosban működő hatóság a főváros, a társulás pedig a társulás egész területéről idézhet."

(5) A Ket. 107. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az első fokú döntést nem a képviselő-testület hozta.

(2) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi körzeti) hivatal, a polgármester vagy a jegyző járt el."

(6) A Ket.

a) 20. § (5) bekezdésében a "társulás" szövegrész helyébe a "társulás vagy a "jegyző" szöveg,

b) 20. § (5), (6) és (8) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 23. § (3) bekezdés a) pontjában a "Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

d) 41. § (8) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

e) 106. § (4) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

59. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

62. §

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)

a) 10. §-ában az "önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe az "önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban: önkormányzat jegyzője)" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében a "Hivatallal" szövegrész helyébe a "Hivatallal, az önkormányzat jegyzőjével és a járási hivatallal" szöveg,

c) 28. § (2) bekezdésében az "illetékes önkormányzat jegyzőjétől" szövegrész helyébe a járási hivataltól" szöveg,

d) 28. § (3) bekezdésében az "illetékes önkormányzat jegyzője határozattal" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg,

e) 57/B. § (3) bekezdésében a "helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervhez" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalhoz" szöveg

lép.

60. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

63. §

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében a "gyámhivatalra" szövegrész helyébe a "gyámhatóságra" szöveg,

b) 6. § (5) bekezdés b) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 9. § (3) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg

lép.

61. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

64. §

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) és (5) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási hatáskörű szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

62. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

65. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 2. számú melléklete I.5. pontjában és 3. számú melléklete 11.11. pontjában a "gyámhivatali" szövegrész helyébe a "gyámhatósági" szöveg,

b) 2. számú melléklet II.1. a) pontjának ac) alpontjában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg

lép.

63. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

66. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdésében az "okmányiroda" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

64. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

67. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdés o) pontjában az "okmányiroda" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

65. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

68. §

(1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) az (1) és (2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság, valamint a járási hivatal döntését megváltoztathatja."

(2) A Met.

a) 32/A. § (2) bekezdésében, 32/B. § (2) bekezdésében, 85. § (1), (2) és (4) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe járási hivatal" szöveg,

b) 87. § (2) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzőjét" szövegrész helyébe a járási hivatalt" szöveg

lép.

66. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

69. §

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/A. § (1) bekezdésében "az illetékes jegyzőhöz" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg, 33/A. § (2) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg lép.

67. Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény módosítása

70. §

(1) Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Ett.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Rendelet 3. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában Magyarország tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 6. § (1) bekezdésének a)-f) pontja szerinti szervezeteket kell érteni (magyar jog szerinti tagok). Az európai területi társulásban a Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)-f) pontja szerinti szerv akkor vehet részt, ha jogi személyiséggel rendelkezik."

(2) Az Ett. 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A jóváhagyás akkor tagadható meg, ha]

" b) az állam kivételével a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kérelmező nem rendelkezik hozzájárulással arra vonatkozóan, hogy az egyezmény- és az alapszabály-javaslat szerinti európai területi társulásban tagként részt vehet,"

(3) Az Ett. 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) és (3) bekezdésében, a 9. §-ában, a 10. § (1)-(3) bekezdésében, a 13. §-ában, a 14. § (4) bekezdésében, a 15. § (2) bekezdés h) pontjában és (3)-(4) bekezdésében, a 16. §-ában, valamint a 19. § (1) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe "Fővárosi Törvényszék" szöveg lép.

68. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

71. §

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 16. § (3) bekezdésében az "az illetékes jegyzőhöz" szövegrész helyébe "a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg, 16. § (4) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg lép.

69. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

72. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § d) pontjában a "külön jogszabályban meghatározott, közlekedési igazgatási hatóságnak (a továbbiakban: jegyző)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, a 32/B. § (2) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdésében, valamint a 45. § (2) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe járási hivatal" szöveg lép.

70. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása

73. §

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 9. § (3) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg lép.

71 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

74. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében a "körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala" szöveg lép.

72. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

75. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

a) 24. § (1) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnak" szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében és 33. §-ában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "gyámhatóság" szöveg,

c) a 28. § (2) bekezdés e) pontjában a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhatóságot" szöveg

lép.

73. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása

76. §

A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli kérelmére - adatot szolgáltat]

"k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi önkormányzat jegyzője és az elhelyezési helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala"

[részére]

74. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény módosítása

77. §

A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés i) pont ia) alpontjában az "ellenőrzéséért" szövegrész helyébe a "felügyeletéért" szöveg lép.

75. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

78. §

(1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) és járási, illetve a fővárosban fővárosi körzeti hivatalokból (továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.

(2) A szakigazgatási szervek törvény vagy kormányrendelet alapján Önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységekkel rendelkezhetnek.

(3) A törzshivatal, a szakigazgatási szervek és a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek."

(2) A Khtv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveit, valamint a járási hivatal szakigazgatási szerveit (továbbiakban: járási szakigazgatási szerv) a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A szakigazgatási szerv, a járási hivatal, továbbá a járási szakigazgatási szerv által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve annak vezetője utasításadási joggal nem rendelkezik."

(3) A Khtv. 15. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - a 20/E. §-ban meghatározott kivétellel - a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

(3) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a szakigazgatási szervnél kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre."

(4) A Khtv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatalának és szakigazgatási szerveinek vezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak."

(5) A Khtv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges."

(6) A Khtv. 20. § a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

[20. § A fővárosi és megyei kormányhivatal]

"a) döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mö.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mö. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mö. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában,"

(7) A Khtv. a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/E. §-okkal egészül ki:

"9/A. A járási (fővárosi körzeti) hivatal

20/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a megyei kormányhivatal kirendeltsége esetén a járásszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal kirendeltsége esetén Budapesten van.

(2) A járási hivatal a járási (fővárosi körzeti) hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból, valamint járási szakigazgatási szervekből áll.

20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre."

(8) A Khtv. a következő 21/A. §-al egészül ki:

"21/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a járási (fővárosi körzeti) hivatalok székhelyeit és a járási (fővárosi körzeti) hivatalok illetékességi területét, feladat- és hatásköreit

b) a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeit

rendeletben határozza meg."

(9) A Khtv. 25. § (5) bekezdésében a "gyámhivatalnál" szövegrész helyébe a "gyámhatóságnál" szöveg lép.

76. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

79. §

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 140. § (1) bekezdés d) pontjában az "ellenőrzéséért" szövegrész helyébe a "felügyeletéért" szöveg lép.

77. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

80. §

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában és az 1. melléklet II. 2. pontjában a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

78. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

81. §

(1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 14. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgármester]

"a) elrendeli a település lakosságának polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését,"

(2) A Hvt. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A helyi védelmi bizottság elnöke

a) megállapítja a helyi jellegű szolgáltatások és szolgáltatásra kötelezettek körét,

b) nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a megyei védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását."

(3) A Hvt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül

a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,

b) a megyei jogú város polgármestere,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója,

d) a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,

e) a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,

f) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,

g) a vízügyi igazgatási szerv képviselője,

h) a megyei védelmi bizottság titkára."

(4) A Hvt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A megyei védelmi bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vevő, állandó meghívottak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. A megyei védelmi bizottság elnöke az ülésre tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is."

(5) A Hvt. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járásokban és fővárosi körzetekben helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottságok illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi körzetekhez igazodik."

(6) A Hvt. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség

állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona. Tagjai az elnökön és az elnökhelyettesen kívül:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv kivételével a rendvédelmi szerveknek a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,

b) a központi államigazgatási szervek területi szervének vezetője,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője,

d) különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője."

(7) A Hvt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból, továbbá a helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani."

(8) A Hvt. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyi védelmi bizottság a szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg, melyhez a megyei, fővárosi védelmi bizottság előzetes hozzájárulása szükséges."

(9) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő korlátozás nélkül a járási hivatal minden kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető."

(10) A Hvt. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járási hivatal vezetője, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat."

(11) A Hvt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi védelmi bizottság elnöke a honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei védelmi bizottság utasításai szerint látja el."

(12) A Hvt. 28. § (1) bekezdésében, 28. § (2) bekezdés b) pontjában a "honvédelmi körzetben" szövegrész helyébe a "illetékességi területén" szöveg lép.

(13) A Hvt. 28. § (2) bekezdés c) pontjában a "honvédelmi körzetre" szövegrész helyébe a "illetékességi területére" szöveg lép.

(14) A Hvt. 28. § (2) bekezdés d) pontjában, 29. § (2) bekezdés e) pontjában "a honvédelmi körzet" szövegrész helyébe "az illetékességi területe" szöveg lép.

79. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

82. §

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében a "Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

80. Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezeléséről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény módosítása

83. §

(1) Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) vezetője közreműködik

a) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező kiképzett tartalékosok, potenciális hadkötelesek lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában,

b) a hadkötelezettség fennállása idején a sorozó központ megkeresésére az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek személyazonosító, lakcím- és anyakönyvi adatainak pontosításában."

(2) A Haktv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elsőfokú sorozóbizottság munkájában a sorozó központ vezetője igényének megfelelően a sorozás helye szerinti település szerint illetékes járási hivatal vezetője által határozatban kijelölt kisegítő személyek vesznek részt."

(3) A Haktv. 1. § d) pontjában a "polgármester" szövegrész helyébe a "járási hivatal vezetője" szöveg lép.

(4) A Haktv. 17. §-ában a jegyzőnek" szövegrész helyébe a járási hivatal vezetőjének" szöveg lép.

(5) A Haktv. 19. § (2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdés b) pontjában a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal vezetője" szöveg lép.

81. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

84. §

(1) A Kttv. 134. § (4) bekezdésében a "helyi és körzeti (nem megyei)" szövegrész helyébe járási (fővárosi körzeti)" szöveg lép.

(2) A Kttv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 134. § (4) bekezdésében meghatározott államigazgatási szervnél a vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének:

a) főosztályvezető esetén az alapilletmény 20 %-a,

b) főosztályvezető-helyettes esetén az alapilletmény 15 %-a,

c) osztályvezető esetén az alapilletmény 10 %-a."

(3) A Kttv. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"138. § Integrált ügyfélszolgálati pótlékra jogosult az a kormánytisztviselő, aki a fővárosi és megyei kormányhivatalban, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalán belül működő integrált ügyfélszolgálati feladatok ellátásával összefüggő munkakört tölt be. A pótlék mértéke az alapilletmény 20 %-a."

(4) A Kttv. 180. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az államigazgatási szervnél vezetett közszolgálati alapnyilvántartásba - eljárásában indokolt mértékig - jogosult betekinteni, illetőleg abból adatokat átvenni:]

"d) a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló,".

82. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

85. §

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (4) bekezdésében a "települési önkormányzat jegyzője" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, az 55. § (6) bekezdésében és 60. § (2) bekezdésében a "jegyző" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg, a 60. § (1) bekezdésében a jegyzőtől" szövegrész helyébe a járási hivataltól" szöveg lép.

83. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

86. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

a) 38. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 39. § (2) bekezdés a) pontjában és a 44. § (3) bekezdés a) pontjában a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a járási hivatal" szöveg

lép.

84. Átmeneti és záró rendelkezések

87. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az átadás-átvételi megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit,

b) az átadás-átvételre kerülő jogok és kötelezettségek, valamint ingó- és ingatlan-állomány felmérésének és meghatározásának szabályait,

c) a járási biztos részletes feladatait

rendeletben szabályozza.

88. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. § a) pontja, 9-10. §, a 12. § (1) és (3) bekezdése, a 14. §, a 17. §, a 19-20. §, a 21. § b) pontja, a 22. §, a 24. § d) és e) pontja, a 26. § b) pontja, a 27-28. §, a 30-31. §, a 33. §, a 35. § (1)-(5) bekezdése, a 36. § (1)-(6) bekezdése, (7) bekezdés 1-23. pontja és 25-38. pontja, a 37. §, a 39. §, a 40. § a) pontja, a 41. §, a 44-48. §, az 50. § az 52-55. §, az 56. § b)-d); f) és i)-k) pontja, az 57. §, a 59. §, a 61. § (1)-(5) bekezdése és a (6) bekezdés a) pontja, a 62. a)-g) pontja, a 63. §, a 65-69. §, a 72-76. §, a 78. § (1)-(4), (7) és (9) bekezdése, a 81. § (1)-(2) és (4)-(14) bekezdése, a 82-83. §, a 84. § (1)-(3) bekezdése, a 85-86. § és a 91. § (1)-(4) bekezdése, az (5) bekezdés a) pontja, (6) bekezdése és a (7) bekezdés a)-h) és j)-l) pontja 2013. január 1-jén lépnek hatályba.

89. §

(1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés alapján készített feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.

(2) Nem lép hatályba az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. §-a, 99. § (1) bekezdése és 100. § (1) bekezdés b) pontja.

(3) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 133. § (3) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni 2012-ben a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv esetében, hogy az alapilletmény-eltérítés mértéke az első négy hónap teljesítményértékelése alapján 2012. május 31-ig módosítható a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője döntésével és a kormánymegbízott egyetértésével. Az alapilletmény-eltérítés 2012. január 1-jétől érvényes, azzal, hogy az alapilletmény-csökkentésére csak a megállapítás napját követő naptól kerülhet sor.

(4) Ezen törvény alapján 2013. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel Összefüggésben folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül.

90. §

E törvény 13. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése, 24. §-a az Alaptörvény G) cikk (4) bekezdése alapján, 26. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, 40. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 34. cikk (1) bekezdése alapján és a 81. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

91. §

(1) Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

a) 85. § (3) bekezdése,

b) 92. § (9)-(10) bekezdése

c) 137. §-a,

d) 145. § (3) bekezdésében a "vagy a képviselőtestület hivatala ügyintézője" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Nytv.

a) 7/A. §-a,

b) 18. § (2) bekezdésében az "a településen, illetőleg" szövegrész,

c) 27. § (1) bekezdése,

d) 21. § (3) bekezdésében az "a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél" szövegrész,

e) 47. § (1) bekezdés b) pontja,

f) 47. § (2) bekezdés e) pontjában "az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit, továbbá" szövegrész,

g) 47. § (4) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Szt.

a) 4/A. § (2) bekezdése,

b) 18. § g) pontjában az "és a térítési díj" szövegrész,

c) 65/A. § (4) bekezdése.

(4) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

a) 90/A. §-a és az azt megelőző alcím,

b) 91. § (1) bekezdéséből "-a jegyző 90/A. §-on alapuló határozatának kivételével -" szövegrész.

(5) Hatályát veszti a Hartv.

a) 34/E. §-a

b) mellékletének

ba) 9. pontja,

bb) 22. pontja,

bc) 23. pontjában az "és a megyei" szövegrész.

(6) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 16. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 135. § (1) bekezdés b) pontja.

c) 138. § (1) bekezdés e) pontjában az "és a térítési díj" szövegrész.

(7) Hatályát veszti

a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében a ," a képviselőtestület hivatal ügyintézője" szövegrész, valamint a 40. § (4) bekezdésében a ", a képviselőtestület hivatalának ügyintézőjére" szövegrész,

b) a Tft. 88/A. § (1) bekezdésében a "kivéve a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant, amelynek megszerzéséhez az említett törvény hatálybalépésétől számított öt évig (a továbbiakban: az átmeneti időszak alatt) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélye szükséges" szövegrész, a 88/A. § (2) és (3) bekezdése, a 88/B. §-a és a 88/C. §-a,

c) az Étv. 53/D. § (1) bekezdése,

d) az Inytv. 68. § (3) bekezdése, a 75. § (3) bekezdése és a 90. § (5) bekezdés a) pontja,

e) a Hgt. 59. § (1) bekezdés i) pontja,

f) a Tszt. 59. §-a,

g) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXVII. törvény 38. § (3)-(10), (12) és (13) bekezdése,

h) az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény,

i) a Khtv. 19. § (3) bekezdése,

j) a Hvt. 27. § (2) és (3) bekezdése, és 29. § (2) bekezdésének a) és b) pontja,

k) a Haktv. 1. § e) pontjában az "önkormányzati," szövegrésze,

l) a Kttv. 1. § e) pontjában az "és hatósági igazgatási társulása" szövegrész, valamint a 248. § (2) bekezdésében a "vagy az igazgatási, hatósági társulás köztisztviselője" és a ", valamint a társuláshoz" szövegrész.

Melléklet a 2012. évi ... törvényhez

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál hatékonyabban működő rendszer létrejöttéhez. A járások kialakítása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik eleme.

A járások kialakítása

Az előkészítő munkákat követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a Kormány az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával (továbbiakban: Korm. határozat) döntött. Mindezek alapján a Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.

Járások kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:

- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása

- fő szabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése

- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása

- az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.

A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével. Jelen törvényjavaslat a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint a törvényi szinten telepített feladat- és hatásköröket rögzíti. A hatályba lépését követően kerül sor a kormányrendeleti és alacsonyabb szintű előírások megalkotására mind a szervezet, működés részletes szabályai, mind a feladat- és hatáskörök tekintetében.

A járási (fővárosi körzeti) hivatalok és feladataik

A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek

- fő szabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek;

- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

A járási hivatalokban - a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan - törzshivatal és szakigazgatási szervek kerülnek majd kialakításra. Ennek megfelelően a járási hivatal szervezete magában fogja foglalni

- a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit,

- a járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét (ideértve az okmányirodát),

- a nem járásszékhelyen működő okmányirodát,

- a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.

A járási hivatalok szervezetébe kerülnek (mint a jegyzők államigazgatási hatáskörébe tartozó feladatot végrehajtó szervezeti egységek) az okmányirodák is. Az okmányirodák mellé integrálásra kerülnek a járási hivatal szakigazgatási szerveinek ügyfélszolgálati kirendeltségei is.

A járási hivatalok kialakításával ugyanakkor nincsen szó arról, hogy az államigazgatási ügyek intézésére a jövőben kizárólag a járásszékhelyeken, a járási hivatalok központjaiban lenne lehetőség. A járásszékhelyek mellett - a jelenleg működő okmányirodák bázisán - kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék.

Ugyanakkor a járások kialakításával az Állam nem vonul vissza azon településekről sem, ahol jelenleg történik hatósági ügyintézés, azonban ott a jövőben nem lesz a járási hivatal székhelye és nem kerül kialakításra kormányablak sem. Ezen településeken is biztosítja a járási hivatal kirendeltségek, illetve települési ügysegédként eljáró kormánytisztviselők útján, hogy az állampolgároknak lehetőségük legyen államigazgatási ügyek kezdeményezésére, illetve egyszerűbb megítélésű ügyek elintézésre is kirendeltség/ügysegéd részére biztosított kiadmányozási jog biztosításával. Abban az esetben azonban, ha valamely államigazgatási ügy bonyolultabb megítélésű, komolyabb szakértelmet igényel, az továbbításra kerül a járásszékhelyen megtalálható járási hivatalhoz.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

az 1. §-hoz

Értelmező rendelkezés.

a 2. §-hoz

A törvény rendelkezik az átvételre kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő önkormányzati vagyon állam általi átvételéről. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint az ingó- és ingatlan-állományt is érteni kell.

Az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítása érdekében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV, törvény alapján a települési önkormányzatokat is érintő eljárások vannak folyamatban. A törvény az eljárások kollíziójának elkerülése érdekében kimondja a vagyonátszállás és a folyamatban lévő adósságrendezési eljárások egymástól való függetlenségét. Az állam a hitelezőkkel szemben az adósságrendezési eljárásban az átvett vagyon erejéig felel.

A törvény rögzíti továbbá, hogy a vagyon átadására, a jogutódlással kapcsolatos kérdésekre a vonatkozó jogszabályok az irányadóak. Az államigazgatási feladatellátással érintett vagyon átadásátvételi megállapodás megkötésével kerül átadásra, amit a kormánymegbízott és a polgármester, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnöke köt meg. Amennyiben a vagyonelemek között van termőföld, akkor a megállapodás aláírásában félként megjelenik a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke is.

Az önkormányzat köteles felmondani az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő hatósági igazgatási társulásait.

Fontos kérdés az ingatlanok és az ingatlanokon lévő jelzálogok rendezése. Amennyiben lehetséges az ingatlanokat meg kell osztani, egyéb esetben közös tulajdon jön létre, ilyenkor az átadás-átvételi megállapodásban kell meghatározni a használat arányát. Jelzálogok esetében meg kell kísérelni egyezséget létrehozni az önkormányzat és a zálogjogosult között, a jelzálognak más ingatlanra történő áttétele érdekében. Amennyiben nem jön létre egyezség, a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatában dönt a kérdésről, kivéve, ha a jelzáloggal biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel.

a 3. §-hoz

Az átvett vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt., míg a törvény alapján vagyonkezelő a fővárosi és megyei kormányhivatal.

a 4. §-hoz

A törvény az eljárás megkönnyítése érdekében széles körben díj- és illetékmentességet biztosít.

az 5. §-hoz

A törvény rendelkezése alapján a feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük, de a megállapodás meg nem kötése a feladatellátással érintett vagyon átvételét nem akadályozza, az törvény alapján történik meg. A törvény elidegenítési és terhelési tilalmat vezet be az érintett vagyonelemekre, kivéve, ha az érintett jogügyletről a települési önkormányzat már a 2012. évi költségvetéséről szóló rendeletében döntött.

Amennyiben a felek között október 31-ig nem kerül megkötésre az átadás-átvételi megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozatban dönt az átvételre kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő vagyonról. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálattal lehet élni, de a határozat a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül végrehajtható és annak felfüggesztése sem lehetséges. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerint, soron kívül határoz.

a 6. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a járási (fővárosi körzeti) hivatalok felállításának és az átadás-átvételi megállapodások megkötésének előkészítésére járási biztos(okat) nevezhet ki, aki a kormányhivatal főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselője. A törvény részletesen tartalmazza a járási biztos kinevezéséhez kapcsolódó feltételeket.

a 7. §-hoz

Az államigazgatási feladatok átvételével a települési önkormányzatoktól átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalokhoz a feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók álláshelyei, valamint az érintett köztisztviselők és munkavállalók. Az átvett feladatokkal összefüggő funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók is átvételre kerülnek.

a 8. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének, valamint a gyámhivatalnak gyámhatóságra történő változtatásának átvezetése a polgári perrendtartásról szóló törvényen.

a 9. §-hoz

A jegyzőnek a családjogi törvényben biztosított azon hatásköre, amely alapján a pert indíthat a kiskorút megillető tartási követelés iránt, átkerül a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz. Megtörténik továbbá a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változtatása a törvényben. A házasságkötéssel összefüggésben a családjogi törvényben rögzített jogkörei (pl. felmentés adása azon kötelezettség alól, hogy a házasságkötési szándék anyakönyvvezetőnél való bejelentését követő 30 nap utáni időpontban tűzhető ki a házasságkötés napja) nem kerülnek át a járási hivatalhoz.

a 10. §-hoz

A járművezetéstől eltiltással összefüggő jegyzői hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 11. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendeleten.

a 12. §-hoz

A közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározásra kerülnek melyek az állami és önkormányzati feladatok és mely feladatok esetében jogosult eljárni a képviselő-testület.

a 13. §-hoz

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényen átvezetésre kerül a törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változása.

a 14. §-hoz

Az illetékekkel összefüggő jegyzői és okmányirodai feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 15-16. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése egyes jogszabályokon.

a 17. §-hoz

A pénznyerő automatákkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 18. §-hoz

A közalkalmazottakról szóló törvényen átvezetésre kerül a törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változása.

a 19. §-hoz

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával Összefüggő jegyzői és okmányirodai feladat- és hatáskörök a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz kerülnek át. A jegyző lehetőséget kap ugyanakkor arra, hogy a 14 éven aluli és az egészségügyi okokból akadályozott személyek esetében átvegye a személyazonosító okmány iránti kérelmeket és azokat továbbítsa a járási hivatalhoz.

a 20. §-hoz

A földrendező és földkiadó bizottságokkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 21. §-hoz

A szociális igazgatással és szociális ellátásokról szóló törvényben átvezetésre kerülnek a kormányhivatal megnevezésével és a gyámhivatal nevére vonatkozó változások.

a 22. §-hoz

A statisztikával összefüggő körzetközponti jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 23. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a bányászati törvényen.

a 24. §-hoz

Az állampolgársággal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése is megtörténik a jogszabályon.

a 25. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a közoktatási törvényen.

a 26. §-hoz

A rendőrségi törvény módosításával biztosítható, hogy a rendőrfőkapitány tájékoztassa a törvényben meghatározott kérdésekről a járási (fővárosi körzeti) hivatal vezetőjét is.

a 27. §-hoz

A hadigondozással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 28. §-hoz

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a termőföld zárgondnokának kijelölésével összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 29. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a termőföldről szóló törvényen.

a 30. §-hoz

A hegyközségekkel összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 31. §-hoz

A vízgazdálkodással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 32. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a levéltári törvényen,

a 33. §-hoz

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról szóló törvényben meghatározott jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 34. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a területfejlesztési törvényen.

a 35. §-hoz

Az Országgyűlés tavaly év végén elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.), mely 2011. december 28-án került kihirdetésre. Az Mötv. 2013. január 1-jétől lép hatályba, ugyanakkor egyes rendelkezései már 2012. január 1-jétől hatályosak, illetve ezzel egyidejűleg a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egyes rendelkezései hatályukat vesztették (pl. az önkormányzati hitelfelvételi korlátra, vagy az önkormányzati vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezések).

Az Mötv. mellett több, az önkormányzatok működését, gazdálkodását érintő jogszabály változott 2011 decemberében. Az Önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalására vonatkozó szabályokat 2012. január 1-jétől a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény szabályozza, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény helyébe is új szabályozás lépett 2012. január 1-jétől. Emellett 2012-től a helyi önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része, amelyre vonatkoznak az új nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései.

A fenti jogszabály módosításokból adódó, technikai jellegű változtatásokat indokolt átvezetni a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényen is. A törvénymódosító javaslat ennek végrehajtására irányul.

Megtörténik továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése az adósságrendezési törvényen, valamint a törvény mellékletének módosítása történik meg összhangban a megyei önkormányzatoktól az állam által átvételre került intézményi és egyéb feladatokkal.

a 36. §-hoz

A gyámügyi igazgatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök - kevés kivételtől eltekintve - átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 37. §-hoz

Az egészségüggyel összefüggő személyes adatkezelési jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 38. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényen.

a 39. §-hoz

A társadalombiztosítási nyugellátással Összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 40-42. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének, valamint a törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő átvezetése egyes törvényeken.

a 43. §-hoz

Az ingatlan-nyilvántartással összefüggésben meghatározott körzetközponti jegyzői hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 44. §-hoz

Az egészségügyi törvényben meghatározott adatkérés a korábbi kistérségi helyett járási szinten fog megtörténni.

a 45. §-hoz

A fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényben meghatározott együttműködési kötelezettségek kiterjesztésre kerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatallal való együttműködésre is.

a 46. §-hoz

A büntetőeljárási törvény módosításával biztosítható, hogy a törvényben a gyámhatóság részére megállapított feladatot a járási (fővárosi körzeti) hivatal lássa el.

a 47. §-hoz

A családok támogatásával összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 48. §-hoz

A szervezett bűnözés elleni fellépéssel Összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 49. §-hoz

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatkezelési és hatósági feladatok a jegyzőtől átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 50. §-hoz

A gazdasági kamarákkal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 51. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a hulladékgazdálkodási törvényen.

az 52. §-hoz

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvényben a szőlőmüvelés igazolásával összefüggő feladatokat a jegyzőtől a hegybíró veszi át.

az 53. §-hoz

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerrel összefüggő feladatok a jegyzőtől átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 54. §-hoz

A kulturális örökség védelmével összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 55. §-hoz

A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alappal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 56. §-hoz

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az okmányirodák feladatai átvezetésre kerülnek járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz, valamint megtörténik a fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a törvényen.

az 57. §-hoz

A regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott, az okmányirodák feladatai átvezetésre kerülnek járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

az 58. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvényen.

az 59. §-hoz

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítással összefüggő jegyzői engedélyezési feladat- és hatáskörök átkerülnek a polgármesterhez.

a 60. §-hoz

A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló törvényen.

a 61. §-hoz

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (3) bekezdés b) pontját pontosítani szükséges. Mivel a társulás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdése szerint fogalmilag az önkormányzat szervének minősül, azt nem indokolt a Ket. normaszövegében az önkormányzat szervei mellett külön kategóriaként szerepeltetni. Mivel a Mötv. már nem tartalmazza a körjegyző és a hatósági igazgatási társulás jogintézményét, a képviselő-testület ügyintézőjére pedig a jövőben nem telepíthető államigazgatási hatósági hatáskör, a Ket. 12. § (3) bekezdés d) pontjában lévő felsorolást a főjegyzőre és a jegyzőre indokolt szűkíteni. A Mötv. alapján jegyzőre is átruházható továbbá önkormányzati hatósági hatáskör, szükséges ezt a Ket.-ben is átvezetni.

A Mötv. 67. § f) pontja alapján - a korábbi szabályozással ellentétben - a polgármester gyakorol a jegyző felett minden munkáltatói jogot. Erre tekintettel a Ket. 42. § (5) bekezdését módosítani szükséges, hiszen az jelenleg a jegyző feletti, a képviselő-testület és a polgármester által a törvény alapján megosztva gyakorolt munkáltatói jogkörre vonatkozó kifejezéseket tartalmaz.

2013. január 1-jétől megszűnik a polgármester törvény alapján telepíthető első fokú önkormányzati hatósági jogköre. Szükséges emellett a felállítandó járási (fővárosi körzeti) hivatalok felett a fővárosi és megyei kormányhivatalok által ellátandó általános másodfokú hatósági hatáskört is szabályozni a Ket-ben.

a 62. §-hoz

Egyes, a távhőszolgáltatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 63. §-hoz

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényen átvezetésre kerül a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változása.

a 64. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a vasúti közlekedésről szóló törvényen.

a 65. §-hoz

A cégeljárásról és végelszámolási törvényen átvezetésre kerül a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változása.

a 66-68. §-hoz

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint harmadik országbeli állampolgárok beutazásával és tartózkodásával, valamint a menedékjoggal összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 69. §-hoz

A villamos energiával összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 70. §-hoz

Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény módosítása szükséges, mert 2012. január 1-jétől hatályba lépett az új közbeszerzési törvény, ennek megfelelően a törvényi hivatkozásokat az új közbeszerzési törvényhez kellett igazítani.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosításainak megfelelően a Fővárosi Bíróság elnevezés 2012. január 1-jével Fővárosi Törvényszékre módosult, ennek megfelelően az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló törvény vonatkozó szakaszainak a módosítása szükséges.

a 71. §-hoz

A földgázellátással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 72. §-hoz

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 73. §-hoz

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényen átvezetésre kerül a gyámhivatal megnevezésének gyámhatóságra történő változása.

a 74. §-hoz

Az egyéni vállalkozással és egyéni céggel összefüggő körzetközponti jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 75. §-hoz

A hagyatéki eljárásról szóló törvényben a gyámhivatal elnevezésnek gyámhatóságra történő változásának átvezetése.

a 76. §-hoz

A Magyar Honvédség által szolgáltatott adatokra a települési önkormányzat jegyzője mellett a járási (fővárosi körzeti) hivatal is jogosulttá válik.

a 77. §-hoz

A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényen.

a 78. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény módosításával kialakításra kerülnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként kialakításra kerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalok (a továbbiakban: járási hivatalok). A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek, ugyanakkor a szakigazgatási szerv és a járási hivatal is önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik, amely tekintetben a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője részéről nem utasítható.

A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervének kormánytisztviselői esetében a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja, ugyanakkor a kinevezni vagy felmenteni javasolt személyről tájékoztatni szükséges a kormánymegbízottat, aki a kinevezéssel, illetve a felmentéssel szemben kifogással élhet. A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium tagjai kiegészítésre kerülnek a járási hivatalok vezetőivel, valamint a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetőjével is.

A járási hivatal - a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz hasonlóan - törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat - a már említett kivételekkel - a járási hivatal vezetője gyakorolja, ugyanakkor a kinevezni, vagy felmenteni javasolt személyről köteles tájékoztatni a kormánymegbízottat, aki a kinevezéssel vagy felmentéssel szemben kifogással élhet.

A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét a Kormány rendeletben határozza meg, erre a törvény módosítása felhatalmazást biztosít a Kormány részére.

a 79. §-hoz

A törvényességi ellenőrzésnek törvényességi felügyeletre történő változásának átvezetése a közbeszerzésekről szóló törvényen.

a 80. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése az információs önrendelkezésről szóló törvényen.

a 81. §-hoz

A honvédelmi törvény módosításával a járásokban és fővárosi körzetekben helyi védelmi bizottság fog működni, amelynek illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi körzetekhez igazodik. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatal vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona.

A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a járási hivatal részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből és céltámogatásból, továbbá a helyi védelmi bizottság illetékességi területéhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

a 82. §-hoz

A fővárosi és megyei kormányhivatalok Alaptörvényben meghatározott nevének átvezetése a katasztrófavédelmi törvényen.

a 83. §-hoz

A hadkötelezettek nyilvántartásával és a sorozással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 84. §-hoz

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosításával biztosítható, hogy a járási (fővárosi körzeti) hivatalban és a járási szakigazgatási szerveknél megjelenő vezetői szintek megfelelő illetménypótlékban részesüljenek, másrészt a járási hivatal integrált ügyfélszolgálatain (kormányablakokban) dolgozó kormánytisztviselők is illetménykiegészítésben részesüljenek.

a 85. §-hoz

A víziközmű-szolgáltatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök átkerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz.

a 86. §-hoz

A szabálysértési törvény módosításával a már 2012 év közben a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülő szabálysértési feladatokat a járási (fővárosi körzeti) hivatalok fogják ellátni 2013. január 1-jétől.

a 87-88. §-hoz

Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések.

a 89. §-hoz

A megyei intézményfenntartó központok (MIK) 2012. január 1-jével kerültek felállításra, így az újonnan kinevezett MIK-vezetőknek nem volt lehetőségük a megyei önkormányzatoktól átvett köztisztviselők teljesítményének reális értékelésére. Ennek érdekében javasolt, hogy az illetményeltérítésekre a MIK-ek esetében 2012. május 31-ig kerülhessen sor.

A közoktatási törvény alapján készített feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési fejlesztési tervek érvényessége 2013. március 1-jéig meghosszabbodik.

A törvény rendelkezik a járási (fővárosi körzeti) hivatalhoz átkerülő ügyek esetében a folyamatban lévő ügyek ellátásáról is.

a 90-91. §-hoz

Sarkalatossági és hatályon kívül helyező rendelkezések.