32022R0109[1]

A Tanács (EU) 2022/109 rendelete (2022. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS (EU) 2022/109 RENDELETE

(2022. január 27.)

bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet meghatározza az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2022. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2023. évre szóló fogási korlátok;

b) a 2022. évre szóló halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2022. február 1-jétől 2023. január 31-ig kell alkalmazni;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2021. december 1. és 2022. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:

a) uniós halászhajók;

b) uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2) Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:

a) egyes rekreációs célú halászati tevékenységek, amennyiben azokat kifejezetten említik e rendelet vonatkozó rendelkezései; valamint

b) a partról folytatott kereskedelmi halászat.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "harmadik országbeli hajó": harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b) "rekreációs célú halászat": a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló - például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú - halászati tevékenység;

c) "nemzetközi vizek": egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d) "teljes kifogható mennyiség" (TAC):

i. az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)-(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. minden más halászatban az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f) "analitikai értékelés": egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő színvonalú ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g) "szembőség": a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 6. cikkének 34. pontjában foglaltak szerint megállapított szembősége;

h) "uniós halászflotta-nyilvántartás": az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i) "halászati napló": az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

j) "műszerezett bója": a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

k) "működő bója": olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít;

l) "FMFH pontérték": a becsült halászati mortalitás azon értéke, amely egy adott halászati gyakorlat esetén, a jelenlegi átlagos környezeti feltételek mellett hosszú távon maximális fenntartható hozamot eredményez.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;

e) "az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;

f) "az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

g) "az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

h) "az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége": az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és az ICES 9a körzettel szomszédos;

i) "az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;

j) "Cádizi-öböl": az ICES 9a körzetnek a ny. h. 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

k) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR, az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 5 ) (Antiguai Egyezmény) meghatározott földrajzi terület;

n) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

o) "az IOTC illetékességi területe" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 7 ) meghatározott földrajzi terület;

p) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

r) "a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület" (SIOFA, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 10 ) meghatározott földrajzi terület;

s) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

t) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 12 ) meghatározott földrajzi terület;

u) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

v) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része": a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A TAC-ok és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó TAC-okat, azoknak a tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a TAC-okhoz funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében és V. mellékletének A. részében, illetve az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 13 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben.

(3) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében szereplő TAC-ok erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében, illetve az (EU) 2017/2403 rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető a halászat az Egyesült Királyság halászati joghatósága alá tartozó vizeken.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó TAC-ok

(1) Egyes, az I. mellékletben meghatározott halállományok vonatkozásában a TAC-okat az érintett tagállamok állapítják meg.

(2) A tagállamok által meghatározandó TAC-oknak:

a) összhangban kell lenniük a közös halászati politika alapelveivel és szabályaival, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; valamint

b) az állományok olyan kiaknázását kell eredményezniük, amely:

i. amennyiben rendelkezésre áll analitikai értékelés, a lehető legnagyobb valószínűséggel összhangban van a maximális fenntartható hozammal; vagy

ii. amennyiben nem vagy csak hiányos formában áll rendelkezésre analitikai értékelés, összhangban áll a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel.

(3) 2022. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az általa meghatározott TAC-ok;

b) a TAC-ok meghatározásának alapjául szolgáló, az adott tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok;

c) annak részletes bemutatása, hogy a rögzített TAC-ok miként felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

8. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el a tagállamok között, és amely nincs kimerítve.

(2) Annak érdekében, hogy el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében előírt kötelezettségtől, a nem célfajoknak a szóban forgó cikkben említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait e rendelet I. melléklete határozza meg.

9. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó TAC-okra vonatkozó kvótacsere-mechanizmus

(1) A kirakodási kötelezettségot figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt TAC-okra a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2) A TAC-ból a közönséges tőkehal (Gadus morhua) kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben élő állományai tekintetében valamely tagállamnak megítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben élő állományai tekintetében e kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap (a továbbiakban: a cserealap) létrehozásának céljából, amelyet 2022. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2022. március 31-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez az alaphoz.

(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. A fel nem használt mennyiségeket 2022. március 31. után azon tagállamok részére kell visszautalni, amelyek hozzájárultak a kvótacserealaphoz.

(4) A kvótával nem rendelkező tagállamok cserébe kvótákat biztosítanak az IA. melléklet függelékében felsorolt állományokra vonatkozóan, kivéve, ha a kvótával nem rendelkező tagállam és a kvótacserealaphoz hozzájáruló tagállam másként állapodik meg.

(5) A (4) bekezdésben említett kvótáknak - a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján - kereskedelmileg egyenértékűeknek kell lenniük. Egyéb alternatívák hiányában a kereskedelmileg egyenértékű értéket a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárak alapján kell megállapítani.

(6) Amennyiben a tagállamok a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

10. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban az ICES 7e körzetben élő nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2) Valamely tagállam által a II. melléklet 7.4. pontjának megfelelően benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további, tengeren tölthető napokat oszt ki az adott tagállamnak, amelyeken az adott tagállam a lobogója alatt közlekedő, szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító hajói számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. A Bizottság ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. Az említett végrehajtási jogi aktust az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3) Valamely tagállam által benyújtott kérelem alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amely útján a II. melléklet 8.1. pontjában foglaltak értelmében kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján 2022. február 1. és 2023. január 31. között a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három olyan többletnapot oszt ki az említett tagállamnak, amelyeken hajói az ICES 7e körzeten belül tartózkodhatnak. A szóban forgó többletnapkiosztás az említett tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően történik. A Bizottság ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el. Az említett végrehajtási jogi aktust az 58. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók és a partról halászatot folytató kereskedelmi halászatok számára tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen, és az említett területen kifogott farkassügért tilos a fedélzeten tartani, átrakni, áthelyezni, valamint kirakodni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a parti hálók múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített számára vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen járulékos fogásai rakodhatók ki.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2022 januárjában, illetve 2022. április 1. és december 31. között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül halászhatnak farkassügérre, és az e területeken kifogott farkassügéreket a fedélzeten tarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) fenékvonóhálóval ( 14 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a 760 kilogrammot kettő naptári hónaponként (január és április; május és június; július és augusztus; szeptember és október; november és december), továbbá ne haladja meg az érintett halászhajó által halászati utanként összesen kifogott, fedélzetre került tengeri élőlények tömegének az 5 %-át;

b) kerítőhálóval ( 15 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a 760 kilogrammot kettő naptári hónaponként (január és április; május és június; július és augusztus; szeptember és október; november és december), továbbá ne haladja meg az érintett halászhajó által halászati utanként összesen kifogott, fedélzetre került tengeri élőlények tömegének az 5 %-át;

c) horoggal és horogsorral ( 16 ) hajónként legfeljebb 5,95 tonna;

d) karókon rögzített kopoltyúhálóval ( 17 ) oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege hajónként ne haladja meg az 1,5 tonnát.

Az első albekezdés c) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban horoggal és horogsorral dokumentáltan fogtak farkassügért.

Az első albekezdés d) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban karókon rögzített kopoltyúhálóval dokumentáltan fogtak farkassügért.

Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett eltérések egy másik uniós halászhajóra vonatkozzanak, feltéve, hogy az eltérések hatálya alá tartozó egyes uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem nő.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik hajóról a másikra, továbbá azokban az esetekben, amikor két hónapos korlátok alkalmazandók, nem vihetők át az egyik naptári két hónapos időszakról a másikra.

A két naptári hónapban egynél több halászeszközt használó uniós halászhajók esetében a (3) bekezdésben bármely halászeszköz tekintetében meghatározott legalacsonyabb fogási korlát alkalmazandó.

A tagállamok minden hónap vége után legkésőbb 15 nappal jelentést tesznek a Bizottságnak farkassügér-fogásaikról, az alkalmazott halászeszköz típusa szerinti bontásban.

(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a-7k körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) 2022. január 1-jétől február 28-ig és 2022. december 1-jétől 31-ig:

i. a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy kézi horogsorral történő, "fogd ki és engedd vissza" horgászat engedélyezett;

ii. az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakni vagy kirakodni;

b) 2022. március 1-jétől november 30-ig:

i. minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

ii. a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t;

iii. rögzített hálókkal nem fogható farkassügér, továbbá az így fogott farkassügér nem tartható meg.

(6) Az (5) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.

12. cikk

Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Franciaország és Spanyolország biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása - az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint - ne haladja meg az FMFH pontértéket.

(2) Az ICES 8a és 8b körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében

a) minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből.

b) rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(3) A (2) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

13. cikk

Az ICES területének uniós vizein az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések

Három összefüggő hónapból álló időszakban tilos az európai angolnára (Anguilla anguilla) irányuló, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 28. pontjában meghatározott, bármiféle célzott és járulékos halászati tevékenység vagy rekreációs célú halászati tevékenység végzése az ICES területének uniós vizein, valamint az olyan brakkvizeken, mint például a torkolatok, a parti lagúnák és az átmeneti vizek.

Minden érintett tagállam meghatározza az említett időszakot, amelynek 2022. augusztus 1. és 2023. február 28. közé kell esnie annak biztosítása érdekében, hogy a tilalom kiterjedjen az európai angolna legnagyobb vándorlási időszakaira.

A tagállamok legkésőbb 2022. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a kijelölt időszakról, a választott tilalmi időszak indokolásául szolgáló alátámasztó információkkal együtt.

14. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g) az e rendelet 21. cikke szerint végrehajtott kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a TAC-oknak és a kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható TAC-ok hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

15. cikk

A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2022. január 1. és március 31., valamint 2022. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászfelszereléssel homoki angolnákra (Ammodytes spp.) irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.

16. cikk

Az Északi-tengerben élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2) Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral ( 18 ) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve azon bekezdésben említett halászhajók abban az esetben halászhatnak a szóban forgó bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a) közönségestőkehal-fogásaik halászati utanként nem haladják meg a teljes fogás 5 %-át; azon hajókról, amelyek esetében a közönségestőkehal-fogások 2017-2019-ben nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

b) olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti, és negatív értékelés esetén az említett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők megfelelőnek az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra;

c) a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;

ii. megemelt halászkötél (0,6 m);

iii. vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

d) az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászó hajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i. a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

ii. 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

iii. menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

e) a hajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy - térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén - a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; az ilyen terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv célkitűzése nem fog teljesülni.

(4) A tagállamok a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett hajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(5) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy az említett vizsgálatok lefolytatása során eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének.

17. cikk

A Kattegatban élő közönséges tőkehalra vonatkozó korrekciós intézkedések

(1) A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval ( 19 ) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a) menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b) a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm-es rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c) 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d) olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2) Azok az uniós hajók, amelyek részt vesznek valamely tagállam valamely projektjében, és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes felszereléssel, az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részével összhangban használhatnak halászeszközöket. Az érintett tagállam eljuttatja a Bizottságnak az ilyen hajók listáját.

(3) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatása során eleget tesznek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének.

18. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós halászhajók számára tilos az alábbi fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása, illetve kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b) díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;

c) érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

d) portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

e) búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

f) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

g) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

i) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein, valamint az ICES 1, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós és nemzetközi vizein;

j) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

k) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

l) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 és 10 alterület uniós vizein;

m) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

n) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

o) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein, az IA. mellékletben szereplő, a fogások elkerülésére irányuló programok kivételével.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

19. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottsághoz a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

20. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein hajózó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát - amennyiben alkalmazandó - az V. melléklet A. része határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát nem lehet túllépni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megbeszélést folytathat valamely másik szerződő féllel a szándékolt kvótaátadásról vagy -cseréről, és adott esetben elkészítheti annak lehetséges tervezetét. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után a Bizottság jóváhagyhatja a szándékolt kvótaátadás vagy -csere tervezetét. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervezetet, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a szándékolt kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. A kvótaátadásról vagy -cseréről a regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően értesíti az említett szervezet titkárságát.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti bármilyen kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében az érintett tagállamtól kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket hozzá kell adni az említett tagállam számára kiosztott kvótához vagy le kell belőle vonni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően hatályba lép. Az ilyen kvótaátadások vagy -cserék nem befolyásolják a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

(5) Ez a cikk a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő feleitől az Unió részére történő kvótaátadások, illetve az átadott kvóták tagállamok közötti elosztása tekintetében 2023. január 31-ig alkalmazandó.

2. szakasz

A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

22. cikk

Az Irminger-tengerben élő vörös álsügérre vonatkozó tilalmak

Meg kell tiltani minden halászati tevékenységet a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:

3. szakasz

Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

23. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(7) Az 520/2007/EK tanácsi rendelet ( 20 ) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon (Thunnus alalunga) célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

24. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

25. cikk

Cápák

(1) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

(6) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott észak-atlanti lándzsafogú cápákat (Isurus oxyrinchus).

26. cikk

A trópusi tonhalfélékre vonatkozó, halcsoportosulást előidéző eszközök

(1) 2022. január 1. és március 13. között tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök használata az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 napban hajóik ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen mindegyik hajó egyszerre legfeljebb 300 működő bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet.

(3) A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóik útján 2022. június 30-ra jelentik a Bizottságnak a halcsoportosulást előidéző eszközök köré telepített halászeszközre vonatkozó múltbeli adatokat. Amennyiben egy adott tagállam nem jelenti le az említett adatokat, a lobogója alatt közlekedő hajóknak mindaddig tilos halcsoportosulást előidéző eszközök köré telepített halászeszközt alkalmazniuk, amíg a Bizottság - az ICCAT-nak történő további jelentéstétel céljából - meg nem kapja az adott tagállamtól az említett adatokat.

4. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések

A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2022-ben részt vehetnek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Amennyiben valamely tagállam részt kíván venni ilyen halászatban, arról a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2022. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát.

28. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1) A fogashalak halászata a 2021-2022-es halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és hajószámra korlátozódik, valamint az említett melléklet B. táblázatában meghatározott TAC-ok és járulékos fogási korlátok alkalmazandók.

(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.

(3) Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott TAC-ot, és az említett kisléptékű kutatási egységben a halászati idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 48.6 és 88.1 alterületen, valamint a FAO 58.4.3a körzetben tilos - a 27. cikkel összhangban megengedett - halászat 550 méternél kisebb mélységben.

29. cikk

Krillhalászat a 2021-2022-es halászati idényben

(1) Amennyiben valamely tagállam a 2021-2022-es halászati idényben krillre (Euphausia superba) kíván halászni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, erről a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2022. május 1-jéig értesíti a Bizottságot. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2022. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára engedélyezett a krillhalászatban való részvétel.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatot folytatni kívánó valamely tagállam csak az engedéllyel rendelkező azon hajók tekintetében jelenti be erre irányuló szándékát, amelyek az értesítés időpontjában:

a) az adott tagállam lobogója alatt közlekednek; vagy

b) egy másik CCAMLR-tag lobogója alatt hajóznak, de a halászat idején várhatóan az említett tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) Amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó, amelyről az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően értesítették a CCAMLR titkárságát, indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a krillhalászatban, az adott tagállam jogosult engedélyezni az említett hajónak egy másik hajóval történő helyettesítését. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is; és

b) a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített valamely CCAMLR-jegyzékben.

5. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

30. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászatot irányitó szervezet hajólajstromában. Nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek IUU-halászati tevékenységet folytató hajóinak jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

31. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3) Erszényes kerítőhálós hajónként évente legfeljebb 500 műszeres bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója (készleten lévő bója és működő bója).

(4) A tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajók száma a szintén tagállami lobogó alatt közlekedő legalább tíz erszényes kerítőhálós hajónként legfeljebb három lehet. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.

32. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 m teljes hosszúságot el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

33. cikk

Ördögrájafélék

(1) Uniós halászhajók nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el - akár egészben, akár daraboltan - ördögrájaféléket, kivéve akkor, ha a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja (ún. megélhetési halászat).

A kisüzemi halászat (a felszíni halászattól eltérő halászat, azaz az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett erszényes kerítőhálós hajók, horgászbotos hajók, kopoltyúhálós hajók, valamint kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, illetve horogsoros halászatot végző hajók által folytatott halászat) keretében nem szándékosan kifogott ördögrájafélék azonban helyi fogyasztás céljából kirakodhatók.

(2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögrájákat a tengerbe, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten megjelennek, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az említett egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

6. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

34. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott TAC-okkal összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2022-ben nyílt vízi állományokra halászó hajók teljes bruttó tonnatartalmát az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-re kell korlátozniuk.

(3) Az (1) bekezdésben említett tagállamok csak akkor használhatják fel az IH. mellékletben meghatározott halászati lehetőségeket, ha a következő hónap tizenötödik napjáig megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat annak érdekében, hogy azokat a Bizottság továbbíthassa az SPRFMO titkárságának:

a) az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktívan halászó vagy átrakásban részt vevő hajók jegyzéke;

b) havi fogási jelentések.

7. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

35. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) Az erszényes kerítőhálós hajók nem halászhatnak sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), nagyszemű tonhalra vagy bonitóra (Katsuwonus pelamis):

a) 2022. július 29-én 0.00-tól 2022. október 8-án 24.00-ig vagy 2022. november 9-én 0.00-tól 2023. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala;

- ny. h. 150;

- é. sz. 40;

- d. sz. 40;

b) 2022. október 9-én 0.00-tól 2022. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°;

- ny. h. 110;

- é. sz. 4;

- d. sz. 3°.

(2) Az (1) bekezdésben említett, valamely tagállam lobogója szerinti minden egyes hajó tekintetében az adott tagállam 2022. április 1-je előtt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti tilalmi időszakok közül a hajó melyiket választotta ki.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk az összes általuk kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül;

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

36. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó egyszerre legfeljebb 400 aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.

(2) A 35. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 nap során az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen erszényes kerítőhálós hajók:

a) tartózkodnak a halcsoportosulást előidéző eszközök telepítésétől;

b) begyűjtik a halcsoportosulást előidéző eszközök eredetileg telepített számát.

37. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogható nagyszemű tonhal összmennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

38. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni.

(2) A fehérfoltú cápa véletlenül kifogott egyedeit a hajó üzemeltetőjének meg kell óvnia az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe.

(3) A hajó üzemeltetője köteles rögzíteni a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult) és bejelenteni az említett információkat az állampolgársága szerinti tagállamnak.

Az előző évben gyűjtött információkat a tagállamok január 31-ig megküldik a Bizottságnak.

39. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család) és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el - akár egészben, akár daraboltan - ördögrájaféléket. Amennyiben ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul - lehetőség szerint élve és sértetlenül - vissza kell engedniük a tengerbe.

8. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

40. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) fantomcápa (Apristurus manis);

b) halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c) rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f) valódirája-félék (Rajidae);

g) bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h) a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok;

i) tüskéscápa (Squalus acanthias).

9. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

41. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára legfeljebb 403 halászati nap legyen kiosztva.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros hajók által 2022-ben kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége ne haladja meg az IG. mellékletben található táblázatban foglalt határértékeket.

42. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2022. július 1-jén 0.00-tól 2022. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközök közelében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre: vagy 2022. április 1-jén 0.00-tól 2022. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2022. november 1-jén 0.00-tól 2022. december 31-én 24.00-ig.

(3) Valamennyi tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajójuk se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bójákat kizárólag a hajó fedélzetén szabad aktiválni.

43. cikk

Erszényes kerítőhálós hajók által kifogott trópusi tonhalfélékre vonatkozó visszadobási tilalom

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, át kell rakniuk vagy ki kell rakodniuk minden általuk kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(2) A (1) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) ha a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan;

c) a fagyasztóberendezés súlyos meghibásodása esetén.

44. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális száma

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

45. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2022-ben ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. Továbbá gondoskodnak arról, hogy ezen intézkedés eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.

46. cikk

A selyemcápa és a fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy raktározni a következő fajok egyedeit:

a) selyemcápa (Carcharhinus falciformis);

b) fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus).

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

47. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni az ebben a szakaszban foglalt intézkedéseket.

(2) Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásban szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 35. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 35. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 36., 37. és 38. cikkben foglalt intézkedéseket.

10. szakasz

Bering-tenger

48. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

11. szakasz

A SIOFA-MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

49. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó hajók:

a) éves fenékhalászati erőkifejtésüket és fogásukat azon reprezentatív időszak átlagos éves szintjére korlátozzák, amely során hajóik a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen tevékenykedtek, és amelyre vonatkozóan a Bizottságnak bejelentett adatok állnak rendelkezésére;

b) a fenékhalászati erőkifejtés térbeli eloszlását - a horogsoros és csapdás módszerek kivételével - ne terjesszék ki az elmúlt években halászott területeken túlra;

c) ne kapjanak engedélyt az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter's Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a horogsoros és csapdás módszerekkel folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

50. cikk

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.

51. cikk

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott TAC-ok keretein belül engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat, és az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendeletben meghatározott feltételek vonatkoznak rájuk.

52. cikk

Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal

(1) Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére e cikkel összhangban kerül sor.

(2) Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megbeszélést folytathat az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetéről. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(3) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetét, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyságnak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

53. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében meghatározott feltételek vonatkoznak.

54. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

55. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

Az 54. cikkben említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira a 8. cikkben meghatározott feltételek alkalmazandók.

56. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós vizeken való tartózkodások során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakása és kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 2a, 3a és 7d körzet és az ICES 4 alterület uniós vizein;

b) a sima rája (Dipturus batis) mindkét faja (vö. Dipturus flossada és vö. Dipturus intermedia) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 3, 4, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein;

c) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral halászva az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4, 5, 6, 7, 8, 12 és 14 alterület uniós vizein;

d) búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 2a körzet, valamint az ICES 1, 4 és 14 alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi uniós vizen;

f) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

i) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

j) tüskéscápa (Squalus acanthias) az ICES 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 és 10 alterület uniós vizein.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Az (EU) 2021/92 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/92 rendelet a következőképpen módosul:

1. Az IB. mellékletben az 5 és 14 övezet grönlandi vizein (CAP/514GRN) folytatott kapellánhalászatra vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

2. Az ID. mellékletben a germonra (északi állomány) (ALB/AN05N) vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

58. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

59. cikk

Átmeneti rendelkezés

A 11., 16., 17., 18., 25., 32., 33., 38., 39., 40., 46., 48. és 56. cikk 2023-ban továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2023-ra meghatározó rendelet hatálybalépéséig.

60. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. Azonban:

a) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében a VII. mellékletben említett állományokra vonatkozóan a 27., 28. és 29. cikkben, valamint az említett mellékletben megállapított, halászati lehetőségekre vonatkozó rendelkezéseket 2021. december 1-jétől kell alkalmazni;

b) a 26. cikk (2) bekezdését 2021. december 17-től kell alkalmazni;

c) az 57. cikk (1) bekezdését 2021. október 15-étől 2022. április 15-ig kell alkalmazni;

d) a 57. cikk (2) bekezdését 2021. január 1-jétől kell alkalmazni;

e) a halászati erőkifejtési korlátokra vonatkozóan a II. mellékletben megállapított rendelkezéseket 2022. február 1-jétől 2023. január 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

A mellékletekben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

A mellékletekben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletekben a halászati övezetekre vonatkozó utalásokat ICES-övezetekre való utalásokként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok tudományos nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok tudományos neve az irányadó. A közönséges nevek csak a hivatkozás megkönnyítésére szolgálnak.

Az IA-IL. melléklet e melléklet részét képezi.

A következő táblázat e rendelet alkalmazása céljából a fajok tudományos nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és tudományos nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET - A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

A. RÉSZ

Az Unió által önállóan kezelt állományok

B. RÉSZ

Közös állományok