T/6361. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról

2019. évi LXVI. törvény Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek."

2. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:)

"a) központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;"

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható:)

"h) foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére."

3. §

Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (1)-(4) bekezdése.

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

4. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/A. §

(1) A közjegyző közjegyzői szolgálata szünetel

a) ha a közjegyzőt országgyűlési, helyi önkormányzati képviselőjelöltként, illetőleg polgármesterjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma megszűnéséig,

b) központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt,

c) a politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.

(2) A közjegyző a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet, részére tartós helyettest kell kirendelni.

(3) A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, de nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek."

5. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik,

a) a 34. § (1) bekezdés a) pontja esetén a területi kamara hivatalból,

b) a 34. § (1) bekezdés b) pontja esetén a közjegyzőnek a kirendelés alapjául szolgáló körülmények megváltozásának tényét és időpontját tartalmazó bejelentése alapján

észleli, és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról."

6. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)

"q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére."

7. §

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 17. § (2) bekezdés b) pontjában a "központi közigazgatási szervnél" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti központi kormányzati igazgatási szervnél, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-a szerinti szervnél" szöveg lép.

8. §

(1) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (11) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (10) bekezdésében a " , ha azt a közjegyzői iroda oda jelentette be" szövegrész.

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

9. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdése része helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti reprezentativitást 2014. március 31-ével, ezt követően minden hatodik év március 31-ével kell ismételten megállapítani."

10. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. §

A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat."

11. §

Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése.

4. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény módosítása

12. §

Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény 2/A. §-a.

5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

13. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg."

14. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg."

15. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében."

16. §

(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

1. 60. § (1) bekezdésében az "intézményhiányából" szövegrész helyébe az "intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből" szöveg,

2. 60. § (2) bekezdésében a "hatszáz" szövegrészek helyébe a "nyolcszáz" szöveg, és

3. 73. § (1) bekezdésében a "16" szövegrész helyébe a "12" szöveg

lép.

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 60. § (2) bekezdésében a "nyolcszáz" szövegrészek helyébe az "ezer" szöveg lép.

6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

17. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az általános költségátalány mértéke 500 000 forintot meg nem haladó végrehajtási ügyérték esetén ügyenként 5 000 forint, 500 000 forint feletti végrehajtási ügyérték esetén az ügyérték 1%-

a."

18. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

"d) a távolléttel érintett napok száma meghaladja egy naptári évben a 275 napot, vagy három egymást követő naptári év mindegyikében a 270 napot, kivéve a 240/B. § (2)-(2a) bekezdésében foglalt esetet,"

19. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha)

"h) a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották."

20. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végrehajtót országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időponttól a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szolgálata szünetel."

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A végrehajtó politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt végrehajtói szolgálata szünetel."

21. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben a végrehajtót az általa foglalkoztatott végrehajtó-helyettes, a helyettesítés egyéb eseteiben az állandó helyettes helyettesíti."

22. §

(1) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. § (5) bekezdésében a " , ha azt a végrehajtói iroda oda jelentette be" szövegrész.

7. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

23. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"b) a társadalombiztosítási szervnek az egészségbiztosítási nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról;"

24. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdésében az "és az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv" szövegrész helyébe az "és az (1) bekezdés g) pontja szerinti központi ügyfél-regisztrációs szerv és az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségbiztosítási nyilvántartást vezető Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő" szöveg lép.

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

25. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Tárgyánál fogva díjmentes:

a lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztése során megszűnt jelzálogjog, végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére irányuló eljárás, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény alapján)

"lc) a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelői jogának bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás;"

9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

26. §

(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az egyházi fenntartó kérelmére

a) a miniszter a nevelőszülői ellátást, gyermekotthoni ellátást nyújtó,

b) a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a tanoda szolgáltatást nyújtó,

jogi személyiséggel és működési engedéllyel rendelkező egyházi fenntartású szolgáltatók közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményeket jelölhet ki az egyházi fenntartású tanodák, nevelőszülői hálózatok és gyermekotthonok módszertani támogatására (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény)."

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A miniszter - tanoda szolgáltatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter - a kijelölt egyházi módszertani intézmény feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt."

27. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:

(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni

azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)

"ce) fenntartóváltás"

(teszi szükségessé.)

28. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át."

29. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatait és működési feltételeit,

b) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit."

30. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188. §-sal egészül ki:

"188. §

Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a 2019. december 31-én hatályos 145/A. § alapján 2020. január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, 2020. január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól."

31. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 19. § (1) bekezdés b) pontjában a "természetbeni" szövegrész helyébe a "pénzbeli" szöveg,

2. 19. § (1a) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 20/B. § (3), (6) és (7) bekezdésében a "pénzbeli" szövegrész helyébe a "kiegészítő pénzbeli" szöveg,

3. 20/A. § (1) bekezdésében az "alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában" szövegrész helyébe az "alapösszegű pénzbeli támogatást folyósít" szöveg,

4. 20/A. § (2) bekezdésében az "emelt összegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában," szövegrész helyébe az "emelt összegű pénzbeli támogatást folyósít" szöveg,

5. 20/B. § (4) bekezdésében a "pénzbeli" szövegrészek helyébe a "kiegészítő pénzbeli" szöveg,

6. 145/A. § (1) bekezdésében a "társulás a fenntartásában" szövegrész helyébe a "társulás - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a fenntartásában" szöveg, és

7. 145/A. § (2) bekezdésében a "társulás fenntartásában" szövegrész helyébe a "társulás - a gyermekek napközbeni ellátása kivételével - a fenntartásában" szöveg

lép.

32. §

Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

1. 145. § (2b) bekezdés b) pontja, és

2. 162. § (2) bekezdés l) és p) pontja.

10. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

33. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. §

A társadalombiztosítási rendszerek hatékony működésének biztosítása céljából az a)-e) pont szerinti nyilvántartások tartalmazzák a befizetések nyilvántartását, beszedését és az ellátások megállapításához szükséges e törvény szerinti adatokat

a) a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatkezelője a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási nyilvántartás - ide nem értve a d) és e) pont szerinti nyilvántartást -adatkezelője az egészségbiztosítási szerv,

c) a járulék bevallását, befizetését, végrehajtását tartalmazó nyilvántartás adatkezelője az állami adóhatóság,

d) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos nyilvántartás adatkezelője a rehabilitációs hatóság,

e) a TAJ nyilvántartás adatkezelője a kincstár központi szerve."

34. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/B. §-sal egészül ki:

"40/B. §

(1) A kincstár központi szerve vezeti az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a kapcsolódó nyilvántartások azonosító kódjaként alkalmazandó Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám) rendelkező természetes személyek nyilvántartását (a továbbiakban: TAJ nyilvántartás), és jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a TAJ szám képzésével kapcsolatos feladatokat.

(2) A TAJ nyilvántartásban az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a munkanélküli és a szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat:

a) TAJ szám,

b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

c) anyja születési neve,

d) születési hely (születés országa, születési hely),

e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),

f) állampolgárság,

g) neme,

h) családi állapot,

i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely), azok be- és kijelentési időpontja és a fiktiválás dátuma,

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) külföldön történő letelepedés időpontja(i),

l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, az azonosításhoz szükséges BM, ÖNY kapcsolati kódok),

m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),

n) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),

o) elhalálozás időpontja és helye.

(3) A TAJ nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a kincstár központi szerve az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig kezeli."

35. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/C. §-sal egészül ki:

"40/C. §

(1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartást.

(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:

a) TAJ szám,

b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

c) anyja születési neve,

d) születési hely (születés országa, születési hely),

e) születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),

f) állampolgárság,

g) neme,

h) családi állapot,

i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) külföldön történő letelepedés időpontja(i),

l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),

m) a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),

n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,

o) TAJ érvényesség státusza,

p) érvényesség kezdeti dátuma,

q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,

r) érvényváltozás és a változás bejegyzés időpontja(i) (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),

s) elhalálozás időpontja és helye,

t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.

(3) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban szereplő személyes adatok az érintett természetes személy elhunytát követő 30 évig nem törölhetőek."

11. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

36. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. §

(1) A biztosított a 14. § rendelkezései szerint jogosult a magzat méhen belüli gyógykezelésére, továbbá szülészeti ellátásra és várandósságának orvosi indikáció alapján történő megszakítására. A biztosított jogszabály rendelkezése alapján jogosult anyatejellátásra.

(2) A biztosított orvosi indikáció alapján jogszabályban meghatározott feltételekkel jogosult a meddőség kezelésére."

37. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira, valamint a baleseti ellátásra való jogosultság megállapítása iránti ügyekben e törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni."

12. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

38. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszter tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban ETT), az egészségügyi szakmai kollégium, a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány, valamint az országos gyógyintézetek segítik."

39. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a 151. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány

151/A. §

(1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozására.

(2) Az Alapítvány az onkológia oktatásával, kutatásával, a kutatás támogatásával, az elért eredmények hazai és nemzetközi bemutatásával, az eredmények gyógyításban történő felhasználásával összefüggő alábbi országos közfeladatokat és nemzetközi feladatokat látja el:

a) elősegíti az onkológiai szakma fejlesztését, oktatását, kutatását, tudományos eredmények megszületését,

b) figyelemmel kíséri az onkológiai szakterület hazai és nemzetközi fejlődését, az elért tudományos eredményeket,

c) közreműködik az onkológia hazai és nemzetközi elméleti és gyakorlati oktatásában, ezen feladata megvalósítása érdekében kétoldalú együttműködési megállapodásokat köt, szakmai konferenciákat, képzéseket szervez,

d) támogatja az új tudományos eredményeket, képzési módszereket feltáró munkákat, illetve a szaktudományos és oktatási kiadványok megjelenését, szaktudományos kiadványokat ad ki,

e) együttműködik a hazai és nemzetközi szakmai, tudományos szervezetekkel, egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal,

f) feladatkörében együttműködik az egészségügy területén működő civil szervezetekkel, az egészségügyben működő szakmai kamarákkal,

g) a tevékenysége során hazai és nemzetközi adatok elemzésével közreműködik a szakterületének fejlesztésében,

h) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal, illetve azokat az érintettek megállapodása alapján átadott feladatokat, amelyek átvételét jogszabály nem tiltja.

(3) Az Alapítvány olyan közfeladatot lát el, amely a közép-kelet-európai régió onkológus szakemberei közötti kapcsolatépítést ösztönző tevékenységét pályázatok kiírásával, és programszervezéssel, képzések szervezésével támogatja.

(4) Az Alapítvány oktatási tevékenysége megvalósítása érdekében az illetékes országos gyógyintézettel együttműködve alakítja ki oktatási programját.

(5) Az (2) és (3) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásához és az Alapítvány működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

(6) Az Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.

(7) Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik.

(8) Az Alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége az Onkológiai Akadémia, amely az Alapítvány elismert hazai és nemzetközi szaktekintélyű tagjai révén látja el a (2) bekezdésben foglalt egyes feladatokat."

40. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető."

41. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"169. §

(1) A reprodukciós eljárások végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók működésének szakmai feltételeit, az egyes beavatkozások alapjául szolgáló egészségügyi indikációk körét, és az egészségügyi beavatkozások végzésének részletes szakmai szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(2) Reprodukciós eljárások végzésére működési engedély kizárólag olyan egészségügyi szolgáltató részére adható, amely egyidejűleg megfelel az ivarsejtek, valamint az embriók fagyasztva tárolására vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai feltételeknek is."

42. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 113. § (4) bekezdésében foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét követően keletkezett. Ha a nyilvántartott személy által végzett, jogszabályban meghatározott közfeladat alapjául szolgáló jogviszony 2011. január 1-jét megelőzően keletkezett, a működési nyilvántartást a nyilvántartott személy kérelmére a közfeladat ellátásának teljes idejével kell meghosszabbítani."

13. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

43. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 12. § (4) bekezdésében, 20. §-ában, 26. § (2) bekezdésében, 27/A. §-ában és 30. § (2) bekezdésében a "társadalmi felzárkózásért" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szöveg lép.

14. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

44. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A cégnyilvántartás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer adatkezelője a céginformációs szolgálat."

45. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A céginformációs szolgálat az erre a célra szolgáló honlapján, azonosítást követően, jogszabályban meghatározottak szerint ingyenes céginformációt biztosít. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges EUID-ja, főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll. A céginformációs szolgálat az azonosítással összefüggésben megismert személyes adatokat egy hónapig kezeli."

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A céginformációs szolgálat a céget a cég adataiban bekövetkezett változásról a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti hivatalos elérhetőségére megküldött, közokirati formában kiállított, elektronikus cégbizonyítvánnyal - ingyenesen - értesíti.

(1b) A céginformációs szolgálat a cég részére a cég E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségére minden hónapban - ingyenesen - közokirati formában kiállított, elektronikus cégkivonatot küld."

46. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Korlátolt felelősségű társaság esetében)

"g) azt a tényt, hogy az alapításra az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 19/C. §-a szerint került sor, továbbá az alapító egyéni vállalkozó nevét és nyilvántartási számát."

47. §

(1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A cég a változásbejegyzési kérelemben - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel -meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja."

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja."

48. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény IX. Fejezete a következő 6. és 7. Címmel egészül ki:

"6. Cím

Nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárás

124/B. §

(1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles, vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.

(2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

(3) Ha a kérelemben foglaltak megfelelnek a (2) bekezdésben foglaltaknak, a bíróság elrendeli az e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatását. Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére nem kerül sor.

(4) A bíróság a vagyonrendezési eljárás keretében megvizsgálja, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő cégiratokban (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) volt-e rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

(5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül - az azt megalapozó okiratok csatolásával - jelentheti be a bíróságnál.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.

(7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(8) A közhiteles, vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

7. Cím

Végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárás

124/C. §

(1) Ha a végelszámolás lefolytatását és a cég törlését követően olyan vagyontárgy - ideértve a törölt cég pénzforgalmi számláján nyilvántartott egyenleget - kerül elő, amelynek a törölt cég a tulajdonosa, azonban arról a végelszámolási vagyonfelosztási javaslatban nem rendelkeztek, a törölt cég tagjának kérelmére e § szerinti vagyonrendezési eljárás lefolytatásának van helye.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot, továbbá csatolni kell a törölt cég volt tagjai - a volt tag halála esetén örököse, jogi személy tag vonatkozásában bekövetkezett jogutódlás esetén a jogutód - által legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, e § szerinti eljárásban felmerült vagyontárgyra vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot.

(3) Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.

(4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja."

49. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

50. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

1. 18. § (1) bekezdésében az "elektronikus úton, személyre szabott ügyintézési felület útján" szövegrész helyébe az "az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén keresztül" szöveg,

2. 18. § (6) bekezdésében az "az (5) bekezdés szerinti" szövegrészek helyébe az "a beküldő" szöveg,

3. 24. § (1) bekezdés i) pontjában az "adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok" szövegrész helyébe az "adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat" szöveg,

4. 24. § (1) bekezdés n) pontjában az "elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)" szövegrész helyébe az "E-ügyintézési tv." szöveg,

5. 24. § (5) bekezdésében az "adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok" szövegrész helyébe az "adószámának törlését, illetve e határozat" szöveg,

6. 25. § (1) bekezdés m) pontjában a "közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok" szövegrész helyébe a "közösségi adószámát törölték, akkor a törlést, illetve e határozat" szöveg,

7. 25. § (2) bekezdésében a "közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok" szövegrész helyébe a "közösségi adószámának törlését, illetve e határozat" szöveg,

8. 57. § (2) bekezdésében az "a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a cégbejegyzés napját tünteti fel" szövegrész helyébe az "a cégbejegyzés napját megelőzné, a cégbíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd cég törlésnek napját tünteti fel" szöveg,

9. 63. § (1) bekezdésében az "egyéni cég bejegyzése esetén" szövegrész helyébe az "egyéni cég, vagy az Evectv. 19/C. §-a szerinti alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság bejegyzése esetén" szöveg, és

10. 131/L. §-ában a "2020." szövegrész helyébe a "2021." szöveg

lép.

51. §

(1) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (10) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. § (9) bekezdésében a " , ha azt a cég oda jelentette be" szövegrész.

15. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

52. §

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény II. Fejezete a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. Start szociális szövetkezet

21/A. §

(1) A start szociális szövetkezet olyan szociális szövetkezet, melynek alapítása és működése - a szociális szövetkezetre vonatkozó előírásokon felül - megfelel az ezen alcímben foglalt előírásoknak is.

(2) A start szociális szövetkezetnek a nevében - a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett - a "start szociális szövetkezet" megnevezést kell viselnie.

21/B. §

(1) A start szociális szövetkezet

a) alapításában és működésében részt kell vennie a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak, és

b) alapítói között lennie kell olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatott).

(2) A start szociális szövetkezet működése során biztosítani kell, hogy a szövetkezetnek legyen közfoglalkoztatott tagja, ennek hiányában olyan tagja, aki a tagsági jogviszony keletkezésekor a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti álláskeresőnek minősül, azzal, hogy ezen személy tagsági jogviszonyának megszűnése és az e bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő új tag tagsági jogviszonyának keletkezése közötti időtartam nem lehet hosszabb három hónapnál."

53. §

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény a következő 110. §-sal egészül ki:

"110. §

(1) A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi ... törvény hatályba lépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, a 21/B. §-ban foglaltaknak megfelelő szociális szövetkezetnek a 21/A. § (2) bekezdés szerinti rendelkezésnek legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelnie.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakhoz szükséges alapszabály-módosítás alapján a változásbejegyzési kérelmet a cégbírósághoz illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet benyújtani, feltéve, hogy az alapszabály-módosítás kizárólag az (1) bekezdésben előírtaknak való megfeleléshez szükséges módosításokat tartalmazza. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni."

16. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

54. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

1. 30. § (1) bekezdés b) pontjában az "ideiglenes letelepedési engedély" szövegrész helyébe az "ideiglenes letelepedési engedély vagy nemzeti letelepedési engedély" szöveg,

2. 35. § (1) bekezdés b) pontjában a "bevándorolt" szövegrész helyébe a "magyar állampolgárral vagy bevándorolt" szöveg, és

3. 35. § (1) bekezdés c) pontjában a "bevándorolt" szövegrész helyébe a "magyar állampolgár, bevándorolt" szöveg

lép.

17. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

55. §

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálya

a) az államháztartás alrendszereiből,

b) az európai uniós forrásokból,

c) a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból,

d) a 100 %-os állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól

származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek - ide nem értve a társasházat - (a továbbiakban együttesen: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki."

18. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

56. §

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény I. Fejezete az adatok védelme, iratkezelési szabályok című alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az egységes ügykezelő alkalmazás

15/A. §

(1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).

(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.

(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.

(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és - az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett - az országos kamara kezeli.

(5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését - azonosítását követően - a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.

(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat - ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is -, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.

15/B. §

(1) A jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre - választása szerint - az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, valamint tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.

(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.

15/C. §

(1) Az alkalmazás naplót készít:

a) a rendszer üzemben tartási idejéről,

b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,

c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

15/D. §

(1) Az alkalmazás - kivéve az üzemszerű karbantartás idejét - folyamatosan elérhető.

(2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.

(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.

(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, melyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák."

19. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

57. §

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

1. 45. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, 49. § (4) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében az "5 000" szövegrész helyébe a "8 000" szöveg,

2. 45. § (2) bekezdésében és 49. § (3) és (4) bekezdésében az "1 000" szövegrész helyébe az "1 600" szöveg,

3. 49. § (3) bekezdésében a "2 000" szövegrész helyébe a "3 200" szöveg, és

4. 55. § (1) és (5) bekezdésében az "5 000" szövegrészek helyébe a "8 000" szöveg

lép.

20. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

58. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 13. § (2) bekezdése következő d) ponttal egészül ki:

[Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát]

"d) a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához."

59. §

(1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik)

"b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaságot alapított, a 32. § (1) és (2) bekezdése szerint az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, vagy ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,"

(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről)

"c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése, valamint a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet."

60. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény a következő I/A. Fejezettel egészül ki:

"I/A. Fejezet

A gazdálkodó tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása

19/C. §

(1) Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására e törvény szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A korlátolt felelősségű társaság alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.

(2) Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.

(3) A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.

(4) A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet.

19/D. §

(1) E törvény szerinti alapítást megelőzően az egyéni vállalkozó

a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,

b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,

c) elkészíti a korlátolt felelősségű társaság - a számvitelről szóló törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint

d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.

(2) Az egyéni vállalkozó az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételét követő 30 napon belül elfogadja a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát.

(3) Az e törvény szerinti alapítás az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

(4) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg,

a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében - ha ezeket a korlátolt felelősségű társaság vagyonaként jelöli meg - megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként illetik meg, és

b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a korlátolt felelősségű társaságot jogutódként terhelik továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel.

(5) E törvény szerinti alapítás esetén a 31. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) A cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát."

61. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyéni cég előtársaságként nem működhet."

62. §

(1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyéni cég alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó

a) elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását,

b) meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásban szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az egyéni cégnek,

c) elkészíti az egyéni - a számvitelről szóló törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított -cég nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, és

d) gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, az átvevő egyéni cégnél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról."

(2) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Egyéni cég alapítása az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá."

(3) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 27. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg,

a) az egyéni vállalkozót az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak tekintetében - ha ezeket az egyéni cég vagyonaként jelöli meg - megillető jogok, és a vállalkozási tevékenysége során kötött szerződései körében szerzett jogok az egyéni céget jogutódként illetik meg,

b) az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek az egyéni céget jogutódként terhelik, továbbá a korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és az egyéni cég az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért korlátlanul és egyetemlegesen felel."

63. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, és az egyéni vállalkozó az egyéni cég alapításának elhatározását az engedélyt kiadására jogosult hatóságnak bejelenti, az egyéni cég az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg."

64. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

1. 11. § (1) bekezdés f) pontjában az "adószám alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, valamint e határozatok" szövegrész helyébe az "adószám törlését, valamint e határozat" szöveg,

2. 12. § (1) bekezdésében az "adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok" szövegrész helyébe az "adószámának törlése, valamint e határozat" szöveg, és

3. 12. § (2) bekezdésében az "egyéni cég alapítása" szövegrész helyébe az "egyéni cég vagy a 19/C. § szerinti korlátolt felelősségű társaság alapítása" szöveg

lép.

65. §

(1) Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (5) bekezdésében a " , ha azt az egyéni vállalkozó oda jelentette be" szövegrész.

21. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

66. §

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 40. § (3) és (4) bekezdésében a "2020" szövegrész helyébe a "2022" szöveg lép.

22. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása

67. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/J. §-sal egészül ki:

"7/J. §

(1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság - a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével -, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy - amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít - a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,

c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt

belső kontrollrendszert működtet.

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság

a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,

b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,

c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól,

d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,

e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,

f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,

g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra.

(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.

(4) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:

a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,

b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,

d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,

e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, és

f) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.

(5) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak - létszám, költségvetés - biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.

(6) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság előzetes egyetértésével adható.

(7) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban."

68. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 11. és 12. §-sal egészül ki:

"11. §

(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó részletszabályokat, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító bejelentés rendjét, a bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

12. §

Az e törvény 7/J. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

23. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

69. §

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 6. § (1) bekezdésében és 31. § (7) bekezdésében a "társadalmi felzárkózásért" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szöveg lép.

24. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

70. §

A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. §

A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A-15/D. §-a alkalmazandó."

25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

71. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A NAV)

"e) adó- vagy vámigazgatási jogkörben eljáró szerve egyéb érdekeltként vesz részt a költségvetést károsító bűncselekmény gyanúja miatt indított büntetőeljárásban,"

72. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 78/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"78/B. §

A NAV kezelésében lévő létesítmény rendjének és jogszerű működésének védelme és az abban tartózkodók biztonsága érdekében a létesítmény területét határoló külső falakon, kapuknál és kerítésen, valamint a létesítmény folyosóin, ügyfélterében - az emberi méltóság védelme érdekében megfigyelés elől elzárt területeket kivéve - a NAV képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. A NAV köteles figyelmeztető jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen képfelvételt készít, továbbá tájékoztatót elhelyezni a felvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a felvétel készítésére és megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az érintettek jogairól és érvényesítésük rendjéről. Az e § alapján készített, rögzített felvételre, illetve az abban szereplő személyes adatra a 36/O. § (3)-(4) bekezdését és a 36/P. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

73. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

1. 74. § (3) bekezdésében és 76. § (1) bekezdés a) pontjában a "NAV bűnmegelőzési és bűnüldözési" szövegrész helyébe a "NAV bűnügyi, vámszakmai és rendészeti" szöveg, és

2. 82/A. § (1) bekezdés g) pontjában a "pénzügyőrök részére" szövegrész helyébe a "pénzügyőrök és a tisztjelöltek részére" szöveg

lép.

74. §

(1) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

1. 1. § (2) bekezdése, és

2. 12. § (7) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 66. § (3) bekezdésében a "NAV felügyeletére" szövegrész.

26. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény módosítása

75. §

A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 5. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. §

A központi hatóság közreműködik a külföldön behajtott tartásdíj kérelmezőnek történő eljuttatásában, ha a tartásdíj külföldről a kérelmezőnek közvetlenül nem küldhető meg."

27. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

76. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 51. § (1) bekezdés b) pontjában a "négy" szövegrész helyébe az "öt" szöveg lép.

28. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

77. §

(1) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (5) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 91. § (4) bekezdésében a " , ha azt a szervezet oda jelentette be" szövegrész.

29. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosítása

78. §

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ágazati képző központ gyakorlati képzés szervezése céljából

a) legalább négy mikro-, vagy kisvállalkozás által, vagy

b) kettő középvállalkozás, vagy a kis- és a középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet által, vagy

c) a szakképzési centrum legfeljebb 60%-os tulajdoni hányadával

létrehozott nonprofit gazdasági társaság.

(2b) A (2a) bekezdés a) pontja szerint létrehozott ágazati képző központ tagjai bevételének legfeljebb 20 %-a származhat közvetlen állami támogatásból.

(2c) Az ágazati képző központ szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - a gazdasági társaság kérelmére a cégbíróság állapítja meg. A gazdasági társaság az ágazati képzőközponti jelleget cégnevében feltüntetheti."

79. §

Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

1. 2. § 51. pontja, és

2. 89. § l) pontja.

30. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

80. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át)

"16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának a 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;"

81. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a következő 108/C. §-sal egészül ki:

"108/C. §

A 108. §-ban meghatározottaktól eltérően a helyi önkormányzat - az önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig - dönthet a tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti."

82. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg:)

"j) önkormányzati tulajdonban álló ingó vagyon 108/C. § szerinti ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat."

31. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

83. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha a fejlesztés megvalósítása, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített vagy nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat."

84. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha)

"b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege

nő."

85. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság)

"a) adósságot keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,"

(a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.)

86. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (6) bekezdésében a "szervezettől" szövegrész helyébe a "szervezettől, illetve a központi költségvetésből" szöveg lép.

32. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

87. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pontja a következő n) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

költségvetési támogatás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve)

"n) a Magyar Állam hitelfelvételét is tartalmazó nemzetközi szerződésben meghatározott, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatásokat,"

88. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Állami vagyonelemek - így különösen gazdasági társaságok - felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve."

89. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó tárgyévi kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét."

90. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyban áll. A költségvetési felügyelő kormányzati szolgálati jogviszonyára a minisztériumban főosztályvezetői álláshelyen alkalmazott kormánytisztviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kincstár elnöke - a (4) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva - a költségvetési felügyelői megbízással rendelkező költségvetési felügyelők közül, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett jelöli ki a költségvetési felügyelő helyettesét."

91. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a kincstár jogosulatlan igénybevételt állapít meg az 51. § (3) bekezdés szerinti nem állami intézményfenntartó az (1) bekezdés a) pontja szerinti hatósági ellenőrzése és egyéb hivatalból indult eljárása keretében, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs."

92. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a jogosulatlan igénybevételt a kincstár az 59. § szerinti felülvizsgálati eljárásban állapítja meg, a visszafizetési kötelezettséget megállapító határozat meghozatala során mérlegelési jogkör gyakorlásának helye nincs."

93. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A tevékenység gyakorlásától el kell tiltani és törölni kell a nyilvántartásból, aki a (4) bekezdésben, az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel szabályait meghatározó jogszabályban foglaltakat vagy a kötelező továbbképzési kötelezettségre vonatkozó feltételeket nem teljesíti. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig megőrzi."

94. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A kincstári körön kívüli számlatulajdonos kérelmére a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése alól az államháztartásért felelős miniszter teljes körűen vagy meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódóan felmentést adhat. A felmentés nem terjedhet ki az 51. § (4) bekezdése szerinti előírások alapján kizárólag a kincstárnál vezethető fizetési számlára."

95. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik."

96. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető."

97. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az adatszolgáltatás kötelezettje)

"b) adatszolgáltatási kötelezettségét - ide nem értve a kincstár érdekkörében felmerülő okot, vagy körülményt - nem, vagy késedelmesen teljesíti,"

(a kincstár határozatban a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.)

98. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"17. a kormányzati ellenőrzéssel, a belső kontrollrendszerrel, a belső ellenőrzéssel, a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó jogosultsággal rendelkezőkről vezetett nyilvántartáshoz kapcsolódó bizonyítási eszközökkel, a belső kontrolrendszerrel és a belső ellenőrzéssel kapcsolatos kötelező továbbképzésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerével, az önkormányzati biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat, a belső ellenőrzési tevékenység folytatásával kapcsolatos bejelentések alapján vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,"

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

"4. a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító, illetve a tevékenységtől való eltiltásra okot adó körülmény bejelentésének a rendjét, belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatértésével kapcsolatos részletes szabályokat,"

(rendeletben szabályozza.)

99. §

(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2019. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2019. december 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:

"(36) E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi ... törvény 91. §-ával megállapított 54. § (1b) bekezdését, és 92. §-ával megállapított 60/A. § (1a) bekezdését a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell."

100. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 1. § 11. pontjában a "Bíróságok" szövegrész helyébe a "Rendes bíróságok" szöveg,

2. 6/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "kormányhivatal és az alapításáról rendelkező törvény vagy kormányrendelet" szövegrész helyébe a "kormányzati főhivatal és az alapításáról rendelkező törvény" szöveg,

3. 8/A. § (2) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "kormányzati főhivatal" szöveg,

4. 11/F. § (9) bekezdésében a "munkakör" szövegrész helyébe az "álláshelyet vagy munkakör" szöveg,

5. 36. § (4a) bekezdésében a "fejezeti kezelésű előirányzatok" szövegrész helyébe a "fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a 14. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai" szöveg,

6. 42. § (2a) bekezdésében az "A költségvetési szerv" szövegrész helyébe az "Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv" szöveg,

7. 47. § (2) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrészek helyébe a "kormányzati főhivatal" szöveg,

8. 70. § (4a) bekezdésében a "munkakörben" szövegrész helyébe az "álláshelyen vagy munkakörben" szöveg, és

9. 106/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "munkakörének" szövegrész helyébe a "munkakörének, álláshelyének" szöveg

lép.

101. §

(1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (8) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (4) bekezdésében az "a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő," szövegrész.

33. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

102. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 415. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) E § alkalmazásában rossz minőségű a termék,

a) ha a jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában előírt biztonságossági vagy minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy

b) az a) pontban meghatározott ilyen előírás hiányában akkor, ha

ba) az emberi fogyasztás céljára előállított termék emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedték,

bb) a termék minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították,

bc) a terméket nem megengedett összetevő felhasználásával állították elő,

bd) a terméket emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állították elő emberi fogyasztás céljára, vagy

be) a termék rendeltetésszerűen nem használható, vagy használhatósága jelentős mértékben csökkent."

103. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 417. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában

az áru lényeges tulajdonsága:)

"ab) az áru eredete, származási helye és előállításának módja,"

104. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"1. bűnszervezet: legalább három személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;"

34. Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosítása

105. §

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. §

Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége."

106. §

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Erzsébet-program az 1. § megvalósítása céljából szervezett és lebonyolított szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be."

107. §

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:

"10. §

A 2020. január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat e törvénynek a 2019. december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani."

108. §

(1) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény

1. 2. § (2) bekezdésében az "az MNÜA és", és

2. 6. § (1) bekezdésében az "MNÜA és az"

szöveg.

(2) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény

1. 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja,

2. 4. § (1) bekezdése,

3. 5. §-a,

4. 8. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, és

5. 8. § (2) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja.

35. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

109. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 329. § (1) bekezdésében a "legkésőbb a szavazást követő napon 10 óráig" szövegrész helyébe a "legkésőbb a szavazást követő második napon" szöveg lép.

36. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

110. §

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 10. § (3) bekezdésében a "hat" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg lép.

37. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

111. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény és a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CIII. törvény) alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen működő részvénytársaság által az állam javára történő ingatlanvásárlásra, valamint az állam tulajdonába került ingatlannak a 2018. évi CIII. törvény III. fejezetében és V. fejezetében meghatározott jogosult által egy összegben, illetve részletvétellel történő megvásárlására."

38. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény módosítása

112. §

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a "2021." szövegrész helyébe a "2022." szöveg lép.

39. Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása

113. §

(1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, ha a jogi személynél ilyen működik, a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell."

(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell, ha az átalakuló jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Nem jogosult erre a jogi személy állandó könyvvizsgálója és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a jogi személy számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód jogi személy állandó könyvvizsgálójává a jogi személy bejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. A könyvvizsgálót megillető jogosultságokra a Ptk. 3:38. § (1) bekezdését kell alkalmazni."

114. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A döntéshozó szerv a jogi személy átalakulásáról véglegesen döntő ülésén meghatározhatja azt az időpontot, amikor az átalakuláshoz fűződő joghatások beállnak, amely azonban nem lehet korábbi, mint a jogelőd cég törlésének napja. A döntéshozó szerv továbbá dönt az átalakulásról és a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján az átalakuló jogi személy vezető tisztségviselője aláírja a jogutód létesítő okiratát."

115. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a tag helytállási kötelezettsége az átalakuló jogi személy kötelezettségeiért a jogi személy fennállása alatt korlátozott, a (2) bekezdés szerinti hitelezői felhívás alapján a hitelező által kért biztosítékot az átalakuló jogi személy csak akkor tagadhatja meg, ha"

116. §

(1) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra.

(1b) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza [6. § (6) bekezdés] a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.

(1c) Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja."

(2) Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerinti végleges vagyonmérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgálóra a 4. § (6) bekezdését kell alkalmazni."

117. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyesülni kívánó jogi személyek és az egyesüléssel létrejövő jogi személy vonatkozásában is készíteni kell vagyonleltár-tervezetekkel alátámasztott vagyonmérleg-tervezeteket. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltártervezetet könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az egyesüléssel érintett jogi személyek döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek ellenőrzése során valamennyi jogi személy esetében eljárhat ugyanaz a könyvvizsgáló."

118. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról a szétváló jogi személy döntéshozó szerve dönt. Ha a tag a döntéshozatalban nem vesz részt és az 5. § alapján sem ismerhető meg szándéka, kiválás (beolvadásos kiválás) esetén úgy kell tekinteni, hogy a jogelőd továbbműködő jogi személy tagja kíván maradni, különválás (beolvadásos különválás) esetén pedig úgy kell tekinteni, hogy egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni.

(5) Ha a szétválási szerződést a szétváló jogi személy döntéshozó szerve elfogadja, a jogutód új jogi személy létesítő okiratát és a továbbműködő jogi személy létesítő okirata módosítását a döntéshozó szerv felhatalmazása alapján a szétváló jogi személy vezető tisztségviselője írja alá."

119. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. §

(1) Kiválás esetén a jogelőd továbbműködő jogi személyt, beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a már működő jogi személyt, amelyhez a kiváló, különváló tag csatlakozik, a szétválás bejegyzésekor a bíróság nem törli a nyilvántartásból.

(2) Ha a szétválás bejegyzése során a jogelőd jogi személy nyilvántartásból való törlésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)-(1c) bekezdése alkalmazásában a jogelőd jogi személy törlésének hatálya alatt a szétválási kérelemben a jogelőd továbbműködő jogi személy törölni kért nyilvántartási adata törlésének hatályát kell érteni.

(3) Ha a szétválás bejegyzése során jogutódként új jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére nem kerül sor, a 6. § (6) bekezdése és a 11. § (1a)-(1c) bekezdése alkalmazásában a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya alatt a szétválásra vonatkozó nyilvántartási adaton kívüli, a szétválási kérelemben a már működő jogutód jogi személy vonatkozásában bejegyezni kért további nyilvántartási adat bejegyzésének hatályát kell érteni.

(4) Ha a jogi személy a (2), illetve (3) bekezdés szerint adatváltozást a kérelemben nem tüntet fel, vagy a 6. § (6) bekezdés szerinti időpontot nem határoz meg vagy a szétválás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, a szétválás időpontja [6. § (6) bekezdés] a szétválás bejegyzésének napja."

120. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A nyilvánosan működő részvénytársaság egyesülésére vonatkozó különös szabályok"

121. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. §

A nyilvánosan működő részvénytársaságok (ezen alcímben a továbbiakban: részvénytársaság) egyesülésére az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a jogi személyek egyesülésének közös szabályait kell alkalmazni."

122. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. §

E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyekről első ízben a Módtv. hatálybalépése után döntenek."

123. §

Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ez a törvény

a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

124. §

(1) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 7. alcíme.

(2) Hatályát veszti az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény

1. 2. § (3) bekezdésében a " , dönt a könyvvizsgáló személyéről" szövegrész, és

2. 8. § (1) bekezdésében a " , könyvvizsgáló által ellenőrzött" szövegrész.

40. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása

125. §

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (1b) bekezdésében "a vagyonkezelő 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság" szövegrész helyébe az "az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg lép.

126. §

Hatályát veszti a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. § (3) bekezdése.

41. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása

127. §

Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 191. § (1) és (10) bekezdésében a "2021." szövegrész helyébe a "2022." szöveg lép.

42. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény módosítása

128. §

Nem lép hatályba a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi XXVI. törvény 5. §-ának a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 314. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

43. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

129. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a külön jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárást kell alkalmazni. A Kormány jogosult a központosított eljárás részletes szabályainak meghatározására, beleértve annak személyi és tárgyi hatályát, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet (központi beszerző szervet)."

130. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)

"7a. a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a központosított eljárások - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő - részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;"

131. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

1. 31. § (3) bekezdésében a "kormányzati kommunikációs" szövegrész helyébe a "kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési" szöveg, és

2. 198. § (1) bekezdés 7. pontjában a "kormányzati kommunikációs" szövegrészek helyébe a "kormányzati kommunikációs és a rendezvényszervezési" szöveg, valamint a "kommunikációs szolgáltatások" szövegrész helyébe a "kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatások" szöveg

lép.

44. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

132. §

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a közszolgáltatási szerződés a (6) bekezdés a) vagy c) pontja szerint szűnt meg, a szerződő felek a közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban egymással elszámolnak. Az elszámolás során a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól. Az elmaradt vagyoni előny nem követelhető.

(6b) Ha az elszámolás során vita marad fenn, a szerződő felek ki nem elégített követeléseiket bírósági eljárásban érvényesíthetik."

133. §

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 7. alcíme a következő 10/B. §-sal egészül ki:

"10/B. §

E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10. § (6b) bekezdése szerinti igény érvényesítése a bíróság előtt a Módtv. hatálybalépésétől számított egy éven belül kezdeményezhető. E határidő elmulasztása jogvesztő."

45. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

134. §

(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gazdálkodó szervezet - ha működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele kötelező - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, a Kormány rendeletében megjelölt, a gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéért felelős szerv útján kezdeményezheti, hogy a jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vételi eljárással egyidejűleg kerüljön sor a Kormány rendeletében meghatározott, a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltatás regisztrációjára."

(2) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a gazdálkodó szervezet közhiteles nyilvántartásban szerepel, a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv a hivatalos elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton, térítésmentesen átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek, valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat. Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban rögzítik."

135. §

(1) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

1. 14. § (3) bekezdése,

2. 104. §-a, és

3. 105. § (3) bekezdés l) pontja, és (5) bekezdés c) pontja.

(2) Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14/A. §-ában az "és (3)" szövegrész.

46. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosításáról

136. §

(1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) E törvényt - az alkalmazott kiválasztási eljárástól függetlenül - nem kell alkalmazni

a) a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: KFItv.) meghatározott, továbbá

b) a KFItv. alapján kötött megállapodásban foglalt, kutatás-fejlesztési és innovációs, illetve a szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásokra vonatkozó projektekkel kapcsolatos, illetve támogatási kérelmekre vonatkozó

értékelési feladatokra és eljárásokra."

(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvényt nem kell alkalmazni a (4) vagy (6) bekezdésbe tartozó felhívásra benyújtott támogatási kérelmek esetén, ha ahhoz a miniszter különösen indokolt esetben hozzájárul."

137. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"1. alapjogviszony: fennálló kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, állami felsőoktatási intézményben fennálló munkaviszony, valamint többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társasággal fennálló munkaviszony;"

138. §

(1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell]

"c) a pályázat elbírálásának várható időpontját,

d) a pályázói adatlapot, továbbá"

(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A miniszter projektértékelői pályázatot (a továbbiakban: pályázat) ír ki, amelynek tartalmaznia kell]

"e) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály ír elő."

(3) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogviszony létesítését megelőzően a pályázó nyilatkozik arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a pályázó, értékelő büntetlen előéletével összefüggésben kétség merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban, indokolással felszólíthatja, hogy a felhívástól számított tizenöt napon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, hogy büntetlen előéletű."

(4) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat."

139. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. Az állami projektértékelő jogviszony létesítéséhez szükséges pályázói adatlap, nyilatkozatok és a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás

6/A. §

A pályázói adatlap tartalmazza:

a) a pályázó

aa) nevét,

ab) születési nevét,

ac) anyja nevét,

ad) születési helyét, idejét,

ae) adóazonosító jelét,

af) társadalombiztosítási azonosító jelét,

ag) lakóhelyét,

ah) tartózkodási helyét,

ai) értesítési e-mail címét,

aj) telefonszámát,

ak) fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

al) bankszámlaszámát,

b) a pályázó alapjogviszonya szerinti munkahelye

ba) típusát,

bb) megnevezését,

bc) adószámát,

c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény szerinti alapjogviszonyban áll-e,

d) a pályázó által választott tématerületet, amely tárgykörben értékelést kíván végezni,

e) a pályázó által választott szakértői tématerülettel kapcsolatos szakmai tapasztalatának időtartamát,

f) az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását,

g) a projektértékelői azonosítót (a minisztérium által működtetett informatikai rendszer által generált adat).

6/B. §

Az állami projektértékelői jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok tartalmazzák a pályázó

a) nevét,

b) születési nevét,

c) születési helyét, idejét,

d) anyja nevét,

e) adóazonosító jelét.

6/C. §

A pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza

a) a pályázó alapjogviszony szerinti munkáltatója

aa) megnevezését,

ab) székhelyének címét,

ac) telefonszámát,

ad) adószámát,

ae) nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám),

af) törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám),

b) a foglalkoztatott

ba) nevét,

bb) születési nevét,

bc) születési helyét, idejét,

bd) anyja nevét,

be) munkahelyi telefonszámát,

bf) munkakörét, illetve beosztását,

bg) jelenlegi jogviszonya jellegét (kormányzati szolgálati jogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony),

bh) jelenlegi jogviszonyának kezdetét,

bi) kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát,

c) az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy

ca) a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt,

cb) a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik,

cc) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,

d) a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott

da) vagyonnyilatkozat-tételének időpontját,

db) következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,

e) az alapjogviszony szerinti munkáltató igazolását a foglalkoztatott - igazolás kiállítását megelőző hónapra megállapított - havi bruttó illetményéről vagy munkabéréről,

f) az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az a)-e) pont szerinti adatokban történő változásról - különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről - a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja."

140. §

(1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő]

"d) vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során összeférhetetlenség kerül megállapításra."

(2) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 9. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az alapjogviszony szerinti munkáltató köteles a 9. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti feltételek bekövetkezéséről a munkáltatót tájékoztatni."

141. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 7. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. Adatkezelési szabályok, a szakértői névsor összeállítása, a névsorban szereplő adatok és tények nyilvántartása

10. §

(1) A munkáltató

a) a 3. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése,

b) az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív és a piaci szereplők érdekeitől független értékelésének ellenőrzése,

c) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő munkáltatói intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint

d) az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása

céljából kezeli az értékelőként jogviszonyt létesíteni szándékozó személy és az állami projektértékelő személyes adatait, valamint a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát, és azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - jogviszony létesítése és fennállása esetén - 2027. december 31-ig kezeli.

(3) A munkáltató a pályázó, illetve értékelő

a) állami projektértékelő jogviszonya létesítéséhez - a Kormány rendeletében - előírt iskolai végzettséget igazoló oklevelét, bizonyítványát, illetve a szakmai tapasztalat igazolását, továbbá

b) fizetési számlára vonatkozó, a fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolást

másolati vagy elektronikus formában ellenőrzés céljából írásban, az ellenőrzés céljának megjelölésével bekérheti.

(4) Az értékelő köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(5) A munkáltató az értékelőre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az értékelő hozzájárulásával közölhet.

(6) Az értékelőt előzetesen tájékoztatni kell arról, ha a jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató az értékelő személyes adatait - az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint - az adatfeldolgozó számára átadja.

(7) Az értékelőre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - az értékelő hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.

10/A. §

(1) Az értékelők adatait tartalmazó szakértői névsor - az adatvédelmi követelményekre figyelemmel történő - összeállításáról, folyamatos vezetéséről és elektronikus nyilvántartásáról a miniszter az erre a célra kialakított informatikai rendszerben gondoskodik.

(2) A szakértői névsorba bejegyzett adatok közül az értékelő neve és tématerülete közérdekből nyilvános adatnak minősül.

(3) A szakértői névsorral kapcsolatos adatszolgáltatásért a miniszter a felelős.

(4) A szakértői névsort és annak módosítását - hivatalos közzététele előtt - a munkáltatói jogkör gyakorlója hagyja jóvá.

(5) A szakértői névsor közérdekből nyilvános adatainak a www.palyazat.gov.hu honlapon történő közzétételéről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik.

(6) A 10. § (4) bekezdése szerinti adatok szakértői névsorban történő módosításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

10/B. §

(1) A pályázók és az értékelők minisztériumi nyilvántartása (a továbbiakban együtt: nyilvántartás) egyedi azonosítószám alapján történik, amelyet az érintettek a regisztráció során kapnak meg.

(2) A nyilvántartás minden személyről a pályázói adatlapon közölt vagy az értékelő bejelentése alapján a munkáltató által módosított adatokat és tényeket tartalmazza.

(3) A keretszerződés megkötését követően az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval.

(4) A nyilvántartásba - eljárásukban indokolt mértékig - a jogszabályban erre feljogosítottak jogosultak betekinteni és abból adatokat átvenni."

142. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 8. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. §

E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2019. évi ... törvény) megállapított 1. § (8) bekezdését azokra a felhívásokra lehet alkalmazni, amelyek esetén a felhívásban megállapított valamely elbírálási szakaszra benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelése a 2019. évi . törvény hatálybalépésekor még nem kezdődött meg."

143. §

Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény

1. 1. § (2) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazottként" szövegrész helyébe a "közalkalmazottként, kormánytisztviselőként, valamint állami felsőoktatási intézményben közalkalmazottként vagy munkavállalóként" szöveg,

2. 5. § (2) bekezdésében az "e) pontja" szövegrész helyébe a "b) vagy d) pontja" szöveg,

3. 8. § (1) bekezdésében az "írásban" szövegrész helyébe az "írásban, elektronikus úton" szöveg, a "hét" szövegrész helyébe a "három" szöveg,

4. 8. § (5) bekezdésében a "(3)" szövegrész helyébe a "(3) és (8)" szöveg, és

5. 11. § e) pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, valamint a kötelező alkalmazás alóli mentesítésre vonatkozó részletszabályokat" szöveg

lép.

144. §

Hatályát veszti az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 11. § b) pontja.

47. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

145. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. §

[Az illetékes ügyész és az ügyész eljárása jogi képviselő nélküli perekben]

(1) A bíróság előtt az ügyészségről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel eljárni jogosult illetékes ügyész jár el.

(2) Mindazokban a perekben, amelyekben a jogi képviselet nem kötelező, az ügyészre - abban a perben, amelynek megindítására törvény jogosítja fel, vagy amelyet ellene lehet megindítani, illetve amelyben törvény alapján felléphet - a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

146. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 259. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bíróság - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - hiánypótlási felhívás mellőzésével az eljárást megszünteti, ha a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nem terjeszti elő.

(2) Ha a felperes csak részben teljesíti illetékfizetési kötelezettségét, a keresetet tartalmazó iratban nem tünteti fel annak kötelező tartalmi elemeit vagy nem csatolja annak kötelező mellékleteit, az eljárás megszüntetésének van helye, ha a bíróság tizenöt napos határidővel, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés mellett a felperest hiánypótlásra felhívta és a határidő eredménytelenül eltelt. Akkor is megszünteti a bíróság az eljárást, ha a járásbíróság hatáskörébe tartozó perben jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetet tartalmazó iratot nem jogszabály szerinti nyomtatványon terjeszti elő, és a bíróság tizenöt napos határidőt meghatározó, a mulasztás következményére történő figyelmeztetés melletti hiánypótlási felhívásában megadott határidő eredménytelenül eltelt. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a keresetet tartalmazó irat hiányzó eleme - ide nem értve a képviselő képviseleti jogának igazolását - a közjegyzői iratanyagból megállapítható."

147. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 431. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyámhatóság által indított perben, vagy amelyet a gyámhatóság ellen indítanak, a gyámhatóság a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatára nem köteles."

148. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 432. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően is előterjeszthet viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig. Ebben az esetben a viszontkereset - a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal - a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthető. A viszontkereset közlésére, az azzal szembeni ellenkérelem előterjesztésére és a tárgyalás elhalasztására a 213. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

149. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, a keresetlevélhez csatolni kell a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott valamennyi kérdésben a felek közös álláspontját tartalmazó megállapodást, ha ez a keresetlevél előterjesztésekor már rendelkezésre áll.

(6) Ha a felperes a házasság felbontását a Ptk. 4:21. § (2) és (3) bekezdése alapján kéri, az alperes ebben az esetben is köteles ellenkérelmet előterjeszteni. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha az alperes maga is egyetért a házasság felbontásával, a 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tehet."

150. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 459. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletében megállapítja az életközösség fennállásának időtartamát, ha azt a házassági vagyonjogi per bírósága korábban, az eljárást befejező érdemi határozatában vagy közbenső ítéletében nem állapította meg."

151. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 491. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kiskorú gyermek tartására irányuló kereset összekapcsolható a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel."

152. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

1. 431. § (4) bekezdésében a "perben" szövegrész helyébe a "perben a természetes személy által" szöveg,

2. 463. § (1) bekezdésében az "a házassági életközösség" szövegrész helyébe az "az életközösség" szöveg, az "A házassági életközösség" szövegrész helyébe az "Az életközösség" szöveg, és

3. 463. § (2) bekezdésében az "a házassági életközösség" szövegrész helyébe az "az életközösség" szöveg

lép.

153. §

Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 455. § (1) bekezdésében a "származására," szövegrész.

48. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

154. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 140. § d) pontjában a "társadalmi felzárkózásért" szövegrész helyébe a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szöveg lép.

49. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

155. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 2. §-a a következő 5. és 6. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem: az állam 100%-os tulajdonában álló, olyan ingatlan vagy vagyonelem, amely turisztikai fejlesztési célú hasznosítása kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél, jellegénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helyszíne legyen, vagy annak tárgyát képezze, és ezt jogszabály, szerződés vagy más megállapodás nem zárja ki, azonban kiemelt állami turisztikai beruházással nem érintett; 6. ingatlan: ingatlan, ingatlanrészek, ingatlan alrészlet és ingatlanhányad."

156. §

(1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 3. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam feladata)

"d) a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmények, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása."

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaságok útján látja el."

157. §

(1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány

a) a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint

b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása

céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok létesítését rendeli el."

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. vagy a tulajdonosi joggyakorlása alatt, 100%-ban állami tulajdonban álló, egyéb gazdasági társaságok is elláthatják."

(3) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Kormány a rendeletben állapítja meg

a) az egyes turisztikai térségben lévő, helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam tulajdonában álló ingatlanokat, illetve az

b) az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanokat, vagyonelemeket,

mint közfeladat ellátásához szükséges területet, amelyekre vonatkozóan a 3. § (4) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátása érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója ingyenesen, 30 éves időtartamra - kivéve, ha a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett üzemeltetéséhez, fenntartásához és hasznosításához szükséges észszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban állapodnak meg - e feladat ellátására feljogosított gazdasági társasággal (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelési szerződést köt.

(4) A Kormány a rendeletben meghatározza, hogy a közfeladat ellátására a (3) bekezdés szerinti ingatlan, vagyonelem vonatkozásában melyik (1) vagy (1a) bekezdés szerinti gazdasági társaság jogosult, valamint azt, hogy az erre jogosult gazdasági társaság vagyonkezelőként az ingatlan vagy vagyonelem tekintetében

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: beruházó), illetve

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatot (a feladat ellátója ez esetben a továbbiakban: fenntartó)

látja el."

(4) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (3) bekezdés szerinti ingatlan, illetve vagyonelem tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.

(4b) A vagyonkezelési szerződés megkötéséhez és a jogügylet érvényességéhez, hatályosságához a védettség jellege szerint felelős miniszter az előzetes egyetértéséről, valamint jóváhagyásáról - ha jogszabály az adott ingatlan esetében az előzetes egyetértését, jóváhagyását előírta - a tulajdonosi joggyakorlónak a vagyonkezelési szerződés tervezetét tartalmazó megkeresésétől számított 15 napon belül nyilatkozik. A határidő eredménytelen eltelte esetén az előzetes egyetértést és a jóváhagyást a megkeresés kézhezvételétől számított 16. napon megadottnak kell tekinteni."

(5) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok - így különösen a hasznosítási, megbízási, vállalkozási, szolgáltatás igénybevételi, garanciális, valamint szellemi tulajdonra vonatkozó jogviszonyok, és ideértve az ingatlanok formai kialakítása, alap- és tervrajzai (tervezése) tekintetében fennálló nem személyhez fűződő, a tervek felhasználási jogait, közműkapacitásokat is - tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép. A rendelet szerinti ingatlanok vagyonkezelőjének megváltozása nem érinti az Európai Unió által támogatott, már megvalósított projektek fenntartási kötelezettségét."

158. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 6. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3b) A vagyonkezelő - selejtezési szabályzata figyelembevételével - jogosult eljárni a bontással járó munkálatok elvégzése, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítése, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése érdekében, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon célszerinti fenntartására fordítani."

159. §

(1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

"d) a 3. § (5) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletszabályait, a 4. § (3) bekezdése szerinti ingatlanokat, vagyonelemeket és az ott megjelölt ingatlanok vagy vagyonelemek tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötésére feljogosított beruházót vagy fenntartót,"

(rendeletben határozza meg.)

(2) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. §-a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

"i) tárhelyszolgáltató és a szálláshely-szolgáltató közötti adatfeldolgozási jogviszony tartalmát" (rendeletben határozza meg.)

50. A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény módosítása

160. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a központi államigazgatási szervnek címzett hatáskör gyakorlójaként a szerv vezetője az e törvény hatálya alá tartozó bármely bírósági eljárásban félként jár el, a nyilvántartásba nem természetes személyként kell bejegyezni. Ebben az esetben a nyilvántartásban az (1) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti adatként a szerv vezetőjének és a szervnek a megnevezését együttesen kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti adatot nem kell feltüntetni, az (1) bekezdés d) pont db) alpontja, valamint az (1) bekezdés d) pont dd)-dg) alpontja szerinti adatként pedig a szerv adatait kell feltüntetni."

51. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

161. §

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők."

162. §

(1) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnökség)

"e) az eljárási szabályzatban megállapítja az alapeljárás, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás, valamint az eljárásújítás választottbírósági díjának mértékét, továbbá a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályokat,"

(2) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az elnökség)

"g) az eljárási szabályzatban írja elő elkülönített tartalékalap képzését a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából, valamint dönt az elkülönített tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítéséről az eljárási szabályzatban meghatározott rend szerint."

(3) A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezése céljából képzett elkülönített tartalékalap nem nyújt fedezetet a szükséges kifizetések teljesítéséhez, a fedezet rendelkezésre állásáról a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondoskodik."

163. §

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 62. § (2) bekezdés b) pontjában az "és permegszüntető" szövegrész helyébe az "és a 17. § (3) bekezdés szerinti döntés, valamint a választottbírósági eljárást a 45. § (2) bekezdés d) pontja alapján megszüntető" szöveg lép.

52. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

164. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 189. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyvédi kamara az 1. mellékletben foglalt táblázat 20. sora szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi."

165. §

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 190. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ügyvédi kamara az (1) bekezdés 7. pontja szerinti adatot az Eüsztv. szerinti rendelkezési nyilvántartásból átveszi."

53. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

166. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki:

"(24) Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, külön jogszabály szerinti tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett - a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó - elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsájtja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri."

167. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdése a következő 18. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"18. a 131. § (24) bekezdése szerinti elektronikus keresetkimutatás tartalmát" (rendeletben állapítsa meg.)

54. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

168. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása esetén is alkalmazni kell."

169. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést."

170. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

1. 15. § (2) bekezdésében az "adózók meghatalmazásainak" szövegrész helyébe az "adózók állandó meghatalmazásainak" szöveg,

2. 79. § (3) bekezdésében a "15. § (4) bekezdését" szövegrész helyébe a "15. § (1)-(4) bekezdését" szöveg,

3. 80. § (1) bekezdésében a "79. § szerinti" szövegrész helyébe a "79. § (2) bekezdése és az Eüsztv. 14. § (4) bekezdés c) pontja szerinti" szöveg, és

4. 136. § a) pontjában az "állami adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "adóhatóság" szöveg

lép.

55. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII.

törvény módosítása

171. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a behajtási eljárás feltételeinek vizsgálata során megállapítható, hogy a megkeresésben foglalt

a) követelés végrehajtásához való jog elévült,

b) (4) bekezdés b) pontja szerinti azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható,

az adóhatóság a megkeresést végzéssel visszautasítja."

172. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alapján jár el."

173. §

(1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 131/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtást lefolytató törvényszék - az állami adó- és vámhatóság által kialakított -elektronikus úton adja át a (2) bekezdés szerinti ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak. A törvényszék a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket átadására 2020. január 31-ig, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket 2020. december 31. napjáig adja át. A végrehajtást lefolytató törvényszék az elektronikus űrlaphoz digitalizált formátumban mellékeli az ügyben keletkezett valamennyi ügyiratot."

(2) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 131/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A végrehajtást kezdeményező törvényszék az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át azon (2) bekezdés szerinti ügyeket, melyek elévültek, illetve amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.

(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot megillető, 200 ezer forintot el nem érő követeléssel érintett, valamint az államot megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át."

174. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 60. alcíme a következő 131/C. §-sal egészül ki:

"131/C. §

E törvénynek a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2019. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 108. §-át, 125/A. § (3) bekezdését a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

175. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

1. 108. §-ában a "behajthatatlanként nem tartja nyilván, a végrehajtásához való jog elévülését nem állapítja meg, illetve" szövegrész helyébe a "behajthatatlanként nem tartja nyilván, illetve" szöveg, és

2. 125/B. § (1) bekezdésében az "I-V. Fejezet" szövegrész helyébe az "I-XI. Fejezet" szöveg

lép.

56. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosítása

176. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény

1. 4. § (2) bekezdése a "nem ismerheti meg" szövegrész helyett a "nem ismerheti meg, a tárhelyszolgáltató a szálláshely-szolgáltató - a Kormány rendeletében meghatározott részletszabályok szerint - adatfeldolgozójaként jár el" szöveggel,

2. 9. § (2) bekezdése a "tárhelyszolgáltatótól közvetlenül" szövegrész helyett a "tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól" szöveggel,

3. 10. § (2) bekezdése a "tárhelyszolgáltatótól közvetlenül" szövegrész helyett a "tárhelyszolgáltató útján a szálláshely-szolgáltatótól" szöveggel

lép hatályba.

177. §

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény 12. § (3) bekezdésében a "2019. szeptember 1-jén" szövegrész helyébe a "2020. január 1-jén" szöveg lép.

57. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása

178. §

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az e törvény szerinti tulajdonszerzésre vonatkozó, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése során a vagyonszerző képviseletében a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. jár el. A bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a vagyonszerző természetes személyazonosító adatainak megadásával a vagyonszerző adóazonosító jelére vonatkozóan adatot igényelhet az állami adó és vámhatóságtól. Az állami adó- és vámhatóság az adatigényléstől számított nyolc napon belül megküldi a vagyonszerző adóazonosító jelét a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. részére."

179. §

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Nemzeti Eszközkezelőnek a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonos ingatlannyilvántartásról szóló törvényben meghatározott személyes adatait, a tulajdoni hányadot és a Magyar Állam javára szóló jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése iránti kérelmet tartalmazó okirata alapján jegyzi be. Az okirathoz a Nemzeti Eszközkezelő csatolja az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat másolati példányát."

58. Az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény módosítása

180. §

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát és nemét, valamint lakcímét közli a kincstárral a TAJ-szám képzésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából."

181. §

Az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"d) a kincstárnak a TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, nemének, állampolgárságának, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, nyilvántartásba történő bekerülés okának, nyilvántartásból való kikerülés okának (passziválási jogcím), lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, azok időpontjáról, az érintett elhalálozásáról, a külföldön történő letelepedésről, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;"

59. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

182. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. §

E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra, valamint a 4. § (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét."

183. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött vagyonelemek - eltérő megállapodás hiányában - az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadásátvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának."

184. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során az állam javára és nevében jár el."

185. §

(1) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) előkészítésének és megvalósításának kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni."

(2) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (8) és (9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházás előkészítéséhez vagy megvalósításához kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(9) Az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."

(3) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataihoz kapcsolódó előirányzatokat tartalmazó fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."

(4) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (10a) bekezdése a következő rendelkezés lép:

"(10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."

186. §

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény

1. 10. § (3) bekezdésében az "az állam nevében megvalósítandó" szövegrész helyébe a "az állam nevében előkészítendő vagy megvalósítandó" szöveg, és

2. 10. § (4) bekezdésében az "a Kormány beruházás jóváhagyásáról" szövegrész helyébe "a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról" szöveg

lép.

60. Hatályba léptető rendelkezések

187. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(14) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 22. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 102. §, a 103. §, a 132. § és a 133. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(4) A 97. § és a 101. § (1) bekezdése az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(5) A 17. § 2019. augusztus 15-én lép hatályba.

(6) Az 57. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(7) A 128. § a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.

(8) A 160. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(9) A 78. § és a 79. § 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.

(10) A 45. §, a 48. §, az 50. § 4. pontja és a 113. §-124. § 2019. október 1-jén lép hatályba.

(11) Az 1. §-3. §, a 6. §, a 13. §-15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 27. §, a 28. §, a 30. §, a 31. § 6. és 7. pontja, a 32. § 1. pontja, az 56. §, a 67. §, a 70. §, a 84. §-86. §, a 88. §, a 96. §, a 100. § 1. pontja, a 105. §-107. §, a 108. § (1) és (2) bekezdése, a 159. § (2) bekezdése, a 169. § és a 185. § (4) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

(12) A 166. § és a 167. § 2020. február 1-jén lép hatályba

(13) A 134. § (1) bekezdése 2020. október 1-jén lép hatályba.

(14) A 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.

61. Átmeneti rendelkezések

188. §

Az e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.

189. §

A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv átadja a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek rendelkezési nyilvántartásban nyilvántartott gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetőségét. A nyilvántartó szerv bejegyzi a nyilvántartásába a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségét, ha azt a nyilvántartás nem tartalmazza. Ha a gazdálkodó szervezet a hivatalos elérhetőségét a szervnek jelentette be, a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére vonatkozó adatot, és a nyilvántartásba való rögzítés időpontját a nyilvántartó szerv átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv ellenőrzi az így átadott hivatalos elérhetőség szabályszerűségét, létezését, és ha az nem megfelelő, erről tájékoztatást küld a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek, amely a tájékoztatás alapján törli az érintett adatot a nyilvántartásából. Ha a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezető szerv részéről történő adatátadáskor a hivatalos elérhetőség adat szerepel a rendelkezési nyilvántartásban is, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja az adatok egyezőségét és eltérés esetén a későbbi időpontban rögzített adat kerül rendelkezési nyilvántartásban hivatalos elérhetőségként bejegyzésre, annak szabályszerűsége és létezése esetén.

62. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

190. §

E törvény

1. 76. §-a, 109. §-a, 128. §-a és 188. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,

2. 80. §-82. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,

3. 111. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül.

63. Az Európai Unió Jogának való megfelelés

191. §

E törvény 67. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2019. évi.....törvényhez

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet alpontja a következő d) alponttal egészül ki:

(Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok korlátolt felelősségű társaság esetén)

"d) az Evectv. 19/C. §-a szerinti alapítás esetén a korlátolt felelősségű társaság nyitó mérlegtervezete és az Evectv. 19/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti leltár."

1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. számú melléklet II/9. alpontja a következő c) alponttal egészül ki:

(Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok egyéni cég esetén)

"c) az egyéni cég nyitó mérleg-tervezete és Evectv. 27. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonleltár."

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1-3. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításai alapvetően jogtechnikaiak: egyértelműsítik az informatikai fejlesztések forrásbiztosításának helyét, illetve lehetővé teszik a megváltozott munkaerőpiaci helyzethez igazodó programok indítását. Továbbá a foglalkoztatási helyzet javulásának következtében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevételei stabil és kiszámítható ütemben növekednek, erre tekintettel a törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény likviditási szintre vonatkozó előírását.

4-6., 8. §

A § a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) közjegyzői szolgálat szünetelésére vonatkozó szabályait módosítja. A hatályos szünetelési okokon túlmenően a módosítás hatálybalépését követően a közjegyzői szolgálat szünetelhet akkor is, ha a közjegyzőt a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) alapján központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé nevezik ki a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt, illetve politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.

Annak érdekében, hogy a közjegyző székhelyén a közjegyzői szolgáltatás nyújtásának folyamatossága biztosított legyen, a közjegyző részére tartós helyettest kell kirendelni, tekintettel arra, hogy a szünetelés időtartama alatt közjegyzői tevékenységet nem végezhet. A közjegyzői szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága fennmarad, azonban nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai tagságból fakadó kötelezettségek.

A javaslat emellett hézagpótló szabályt tartalmaz és rögzíti, hogy ha a tartós helyettes kirendelésének oka megváltozik, akkor azt a kamara hivatalból vagy bejelentésre észleli és gondoskodik a tartós helyettesítés folyamatosságáról, tekintettel arra, hogy ez kihathat a kirendelés időtartamára.

A módosítás továbbá a Kjtv. által előírt egységes ügykezelő alkalmazás mellett rögzíti a számlázó program kötelező használatát is a közjegyzők számára.

A módosítási javaslat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) módosításával összhangban az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányban teszi lehetővé a közjegyzői irodák esetén.

7. §

A Kjtv 17. § (1) bekezdés e) pontja a közjegyzői kinevezéshez szükséges feltételek körében nevesíti a legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlat igazolását. A Kjtv. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint a legalább három éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatnak megfelel a jogi szakvizsga megszerzését követően központi közigazgatási szervnél közigazgatási vagy jogi szakvizsgához kötött munkakörben szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat.

A Kjtv. módosítása a Kit. hatálybalépésére tekintettel - változatlanul a jogviszony típusa, nem pedig az adott szerv szervtípusa szempontjából - egyértelművé teszi, hogy a Kjtv. 17. § (2) bekezdésében használt központi közigazgatási szervnél szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat alatt a Kit. 2. § (2) bekezdése szerinti központi kormányzati igazgatási szervnél valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2. §-a szerinti szervnél szerzett kormánytisztviselői, illetve köztisztviselői gyakorlat ismerhető el.

9. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 6/A. § (5) bekezdése módosításával a jogalkotó eleget tesz annak a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa ülésén kötött megállapodásnak, amely szerint a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás megállapítása egy évvel elhalasztásra kerül.

10-11. §

A § jogértelmezést segítő pontosítást tartalmaz.

12., 105-108. §

A javaslat alapján az Erzsébet-program keretében közfeladatként a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendők kerülnek ellátásra. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. CXVII. törvénynek a 2019. január 1. napjától kezdődően hatályos, az egyes meghatározott juttatásokra és a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályai, illetőleg ezzel összefüggésben az Erzsébet-utalvány kibocsátásának megszüntetése miatt szükségtelenné vált az Erzsébet-utalvány fogalmának, illetve az abból származó bevételek felhasználásának a törvényi szintű szabályozása. Egyidejűleg megszűnik az Erzsébet-program keretében történő közfeladatok - a szociális üdültetés, a szociális étkeztetés, illetve a szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításához kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendők - Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) részére történő előírása is. Az Erzsébet-utalvány forgalmazásának megszűnésére tekintettel a javaslat rendelkezik az MNÜA javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvénynek az Erzsébet-utalványból származó bevételek felhasználására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről is. A 2020. január 1-jei hatálybalépést az MNÜA által indított pályázatok lejárata, illetve a 2018. december 31-éig forgalomba hozott Erzsébet-utalványok beválthatósága miatt tartalmazza a javaslat. A gyermekvédelmi utalványok nyújtására vonatkozó kötelezettség tekintetében ez a körülmény nem áll fenn, ezért az erre vonatkozó rendelkezéseknek a törvény kihirdetését követő hatályba lépésének nincs akadálya.

13. §

A gyermekek otthongondozási díjához kapcsolódó szakértői vélemény díjának összegét - az emelt összegű ápolási díjhoz kapcsolódó szakértői díjhoz hasonlóan - minden évben az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. Ennek megfelelően a 2019. évi központi költségvetési törvényre való hivatkozást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben módosítani szükséges.

14. §

Az ápolási díjhoz kapcsolódó szakértői vélemény díjának összegét minden évben az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, ennek megfelelően a 2019. évi költségvetési törvényre való hivatkozást módosítani szükséges.

15. §

A gyermekek otthongondozási díjának valamint az ápolási díj összegének a 2020-2022. években megvalósuló emeléséről szóló 1768/2018. (XII. 21.) Korm. határozat 2. pontja szerint az ápolási díj összege 2020-ban 5%-kal emelkedik. Az emelés úgy valósul meg, hogy az ápolási díj alapösszege, amelyet a központi költségvetésről szóló törvény határoz meg, 32 600 Ft-ról 39 365 Ft-ra emelkedik, amely az alapösszegű ápolási díj 2019. évi összegének 105 %-a. Az emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 %-a, a kiemelt ápolási díj annak 180 %-a.

16. §

A javaslat alapján a falugondnoki szolgáltatás 2020. január 1-jétől nyolcszáz lakosnál kisebb településen működtethető, majd 2022. január 1-jétől a lakosságszám határ ezer főre emelkedik, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban több hatszáz fő lakosságszámnál nagyobb település is jelezte a falugondnoki szolgáltatás szükségességét. A nyolcszáz - ezer fős kistelepüléseken is jelentkeznek azon hátrányok az intézményhiányból, vagy a közösségi közlekedés nehézségéből fakadóan, amelyek enyhítése a falugondnoki szolgáltatás feladata.

A hatályos szabályozás szerint a felnőtt drogterápiás/rehabilitációs intézmények 16 éves kortól fogadják az addiktológiai problémával küzdő fiatalokat. 2010 után az új pszichoaktív anyagok -designer drogok - megjelenése jelentősen átformálta a kábítószer-probléma hazai megjelenését. Mivel a fiatalkorúak körében is megjelent a designer drogok használata, és feltételezhető, hogy az első kipróbálás időpontja a 16 éves életkor alatti életkor felé tolódott el, ezért a javaslat ezt az életkort 12 éves korra módosítja, mivel az ilyen gyermekek megfelelő ellátása megoldást igényel.

17-22. §

A § a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) általános költségátalányra vonatkozó rendelkezését, valamint a végrehajtói szolgálat megszűnésére, illetve szünetelésére vonatkozó szabályait módosítja. Az általános költségátalányra vonatkozó rendelkezés módosítása következtében, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által ellátandó megnövekedett feladatok megfelelő ellátásához szükséges források biztosításáról rendelkezik. Továbbá a végrehajtói szervezetrendszer reformja keretében létrehozásra kerülő új egységes integrált informatikai rendszer működtetéséhez, illetve az egyes végrehajtói irodáknak az ehhez szükséges technikai feltételeinek támogatásához is forrást biztosít.

A végrehajtói szolgálatra vonatkozó hatályos megszűnési okokon túlmenően a módosítás hatálybalépését követően a végrehajtói szolgálat megszűnhet akkor is, ha a végrehajtót helyi önkormányzati képviselőnek, illetve polgármesternek megválasztották. Továbbá a szünetelési okokon túlmenően a módosítás hatálybalépését követően a végrehajtói szolgálat szünetelhet akkor is, ha a végrehajtót a Kit.) alapján politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és kabinetfőnökké kinevezik. Ebben az esetben a végrehajtó végrehajtói szolgálata szünetel a Kit. szerinti politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt.

Annak érdekében, hogy a végrehajtó székhelyén a végrehajtói tevékenység ellátásának folyamatossága biztosított legyen, a végrehajtót állandó helyettes helyettesíti, tekintettel arra, hogy a szünetelés időtartama alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet. A végrehajtói szolgálat szünetelése alatt a végrehajtó kari tagsága fennmarad, azonban nem gyakorolhatja a kari tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kari tagságból eredő kötelezettségek.

A módosítási javaslat az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányba teszi lehetővé a végrehajtói irodák esetén. Emellett a javaslat az Eüsztv. módosításának rendelkezéseivel áll összhangban.

23-24. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítása tartalmazza a Kincstár hatáskörében kialakításra kerülő önálló TAJ nyilvántartásban nyilvántartott adatok felsorolását. A nyilvántartási feladatok ellátása érdekében szükséges, hogy a Tbj. 40/B. § (2) bekezdésében felsorolásra kerülő adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rendszeresen megkapja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.

25. §

A § a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. tevékenységével kapcsolatos ingatlannyilvántartási-eljárások díjmentességére vonatkozó pontosító jellegű módosítást tartalmaz.

26-27., 29., 32., 43., 69., 154. §

A társadalmi felzárkózással kapcsolatos feladatokat 2019. május 1-jétől a Belügyminisztérium vette át az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A rendelkezések a társadalmi felzárkózásért való felelősség keretében a belügyminiszter feladatkörébe kerülő feladatoknak az emberi erőforrások miniszterének felelősségi körébe tartozó feladatoktól történő elhatárolását szolgálják.

E körben a módosítás a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) a társadalmi felzárkózásért való felelősség keretében a belügyminiszter feladatkörébe kerülő, tanoda szolgáltatással, Biztos Kezdet Gyerekházzal, Biztos Kezdet Alapképzéssel, összefoglalóan a gyermekek esélynövelő szolgáltatásaival kapcsolatos feladatoknak az emberi erőforrások miniszterének gyermekek és ifjúság védelméért való felelősségi körébe tartozó feladataitól történő elhatárolását szolgálják, azzal, hogy a módosítás a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter e felelősség keretében történő rendeletalkotásra való felhatalmazását is biztosítja, ezzel egyidejűleg pedig kiveszi az érintett tárgyköröket a gyermekek és ifjúság védelméért felelős miniszter rendeletalkotási jogköréből.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékosságüggyel összefüggő miniszteri feladatok címzettjeként a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert nevesíti. Tekintettel arra, hogy a fogyatékosságügy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter feladatkörében marad, ezt a módosítást szükséges átvezetni a törvényen.

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény a jelnyelvi tolmácsszolgálatokkal összefüggő miniszteri feladatok címzettjeként a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert nevesíti. Tekintettel arra, hogy a fogyatékosságügy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter feladatkörében marad, ezt a módosítást szükséges átvezetni a törvényen.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel, valamint a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel egyetértésben a jelnyelvi tolmácsok díjazására vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy a fogyatékosságügy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter feladatkörében marad, az egyetértési jog gyakorlójának címzettjét szükséges módosítani a törvényben.

A rendelkezések a Gyvt.-ben továbbá oly módon módosítják a területi lefedettséget figyelembe vevő, finanszírozási rendszerbe történő befogadás jogszabályi feltételeit, hogy a fenntartóváltás befogadás-kötelessé válik.

28. §

Tekintettel arra, hogy a családi bölcsőde és a munkahelyi bölcsőde működtetésére biztosított normatíva fajlagos összege jelentős mértékben emelkedik, így a szülőknek a gyermekneveléssel kapcsolatos terhei csökkenhetőek a szolgáltatás típusú ellátások esetén is. Ezért a Gyvt.-ben a munkahelyi bölcsőde és a családi bölcsőde tekintetében rögzítésre kerül az intézményi térítési díj legmagasabb összege.

30-31. §

A bölcsődei ellátásban jelen vannak egyházi fenntartók, továbbá a települési önkormányzatoknak lehetőségük van ellátási szerződés megkötésére egyházi fenntartókkal is, így nem idegen az ellátás rendszerétől az önkormányzati fenntartású intézmények egyházi fenntartóknak történő átadása. Figyelembe véve azonban az átadással érintett csekély számú önkormányzatot, az 5 éves megtérítési szabály eltörlése szakmai szempontok alapján indokolt, azzal, hogy a megtérítéssel érintett önkormányzatok a jogszabály hatályba lépésével egyidejűleg mentesüljenek az egyházi kiegészítő támogatás további megfizetése alól.

A Gyvt. hatálya alá tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság évente két alkalommal biztosított támogatási eleme fogyasztásra készétel, tanszer és ruházat vásárlására felhasználható "gyermekvédelmi" Erzsébet-utalvány formájában került biztosításra. 2019. évtől mind a papíralapú, mind az elektronikus Erzsébet-utalványok forgalmazása megszűnt. Az utalványok kivezetésére tekintettel a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott juttatás biztosításának újraszabályozására került sor annak érdekében, hogy a soron következő, 2019. augusztusi támogatási ütem keretében a támogatás a jogosult gyermekek számára biztosítható legyen.

33. §

A javaslat a Tbj. 40. § módosításával a társadalombiztosítási adatokat tartalmazó nyilvántartások sorába beemeli a TAJ nyilvántartást, egyúttal megnevezi a nyilvántartást kezelő szervet.

34. §

A TAJ létrehozásának az volt a célja, hogy az egészségügyi és egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási, a családtámogatási, a gyermekvédelmi, a szociális és a társadalombiztosítási ellátórendszerhez kapcsolódó egyéb nyilvántartások számára is rendelkezésre álljon a nyilvántartásokban szereplő természetes személyek adatainak informatikai rendszerekben történő kezelését megkönnyítő azonosító kód. A felsorolt nyilvántartások a különböző ellátások jogosultjait ennek az azonosító számnak a segítségével tarthatják nyilván. Az önálló TAJ nyilvántartásban a társadalombiztosítási és szociális ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából kerülnek nyilvántartásra a TAJ számmal rendelkező természetes személyek személyes adatai és azok változásai.

A Javaslat szerinti új Tbj. 40/B. § meghatározza az önálló TAJ nyilvántartás adatkezelőjét, az adatkezelés célját, a kezelt adatok fajtáit, valamint rögzíti, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok meddig tarthatóak nyilván.

35. §

A javaslat szerinti új Tbj. 40/C. § az elkülönült TAJ nyilvántartás szabályozásának a mintájára, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezéseinek megfelelő módon az egészségbiztosítási nyilvántartásra vonatkozó szabályozást rögzíti az adatkezelőnek, az adatkezelés céljának, a kezelt adatok fajtáinak a törvényi szinten történő meghatározásával, valamint az adatok kezelésének az időtartamára vonatkozó szabályozással.

36-37. §

A §-ok jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.

38-39. §

Magyarország Alaptörvénye XX. cikke szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A jó egészség egyéni és társadalmi érték is egyben, továbbá egyéni és társadalmi erőforrás is, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek. A lakosság egészségi állapota jelentősen meghatározza a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. Ezen érték védelmének egyik eszköze a betegségek megelőzésére, kezelésére irányuló tevékenységek keretében a gyógyítás feltételeinek, a rendelkezésre álló szakmai tudás fejlesztésének elősegítése a képzési lehetőségek bővítésével.

Ahhoz, hogy az egészségi állapot lehető legteljesebb javítását megvalósítani képes, hatékonyan működő egészségügyi rendszer működjön Magyarországon, fontos a rendelkezésre álló tudományos, szakmai kapacitások teljesebbé tétele, melynek előrevivő eszköze lehet a jelen törvényjavaslattal megalapítani kívánt Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány).

Az egészségügyi ellátórendszernek a legnagyobb kihívást a krónikus nem fertőző betegségek, kiemelten a rosszindulatú daganatos megbetegedések okozta terhek jelentik, amelyek a betegek mellett érintik a hozzátartozókat és a társadalom egészét. A daganatos megbetegedések száma a világ valamennyi országában jelentős emelkedést mutatott az elmúlt évtizedekben. A daganatos betegségek hatékonyabb megelőzése és leküzdése érdekében nélkülözhetetlen a szakterület tudományos hátterének megerősítése, és ennek keretében a képzési lehetőségek szervezeti rendszerének bővítése, mind a megelőzés, mind pedig a kezelés területén alkalmazott eredményes módszerek, jó gyakorlatok megosztása, a regionális szintű kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatása az onkológia jövőbe mutató és eredményeket hozó fejlődése érdekében. Az egészség védelme, a tudományos eredmények megbecsülése, a tudás továbbadása, az oktatás, kutatás támogatása, a nemzetközi szakmai együttműködés fokozott igénye olyan jelentőségű feladatokká váltak, amelyek joggal vetik fel egy erre a célra létrehozott alapítvány megalapításának szükségességét.

Az Alapítvány megalakítása biztosíthatja a szakma kiváló képviselői legteljesebb megbecsülésének kifejezését, és a szakterület méltó helyének megteremtését a tudományos közéletben. Az Alapítvány tevékenységével hozzájárul a kor tudásának megfelelő szintű daganatos betegségkezelés feltételei megerősítéséhez. Mindezen célok megvalósításához regionális szintű politikai és szakmai összefogás szükséges. Az Alapítvány az onkológia oktatásával, kutatásával, a kutatás támogatásával, az elért eredmények hazai és nemzetközi bemutatásával, az eredmények gyógyításban történő felhasználásával összefüggő országos közfeladatokat lát el a jövőben. A törvényjavaslatban foglaltak megvalósulásával az onkológiai képzés és ellátás minőségi átalakulása, végső fokon a daganatos halálozás számának csökkentése várható.

A fenti célok elérése érdekében a javaslat deklarálja az Alapítványt és közhasznú jogállását, valamint felhatalmazza a Kormányt annak létrehozására, továbbá meghatározza az Alapítvány közfeladatát és feladatait.

40-42. §

A §-ok jogtechnikai- és szövegpontosításokat tartalmaznak.

44. §

A törvényjavaslatban tételesen rögzítésre kerül, hogy a cégnyilvántartás, illetve a cégeljárásban és egyéb nemperes eljárásokban létrejövő adatok adatkezelője a céginformációs szolgálat. Az Infotv. szerint ugyanis az adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely - törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között - önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. Ennek a céginformációs szolgálat felel meg.

45. §

A módosító javaslat újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, amely azt a célt szolgálja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe, ezért a javaslat az ingyenes céginformáció biztosítása körében számos módosítást tartalmaz. Az ingyenes céginformáció a jövőben nem úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését jelenti, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor. Emellett taxatív módon kerül meghatározásra az ingyenes cégadatok köre.

Továbbá annak érdekében, hogy az internetről elérhető ingyenes céginformációs szolgáltatást ne lehessen visszaélésszerűen igénybe venni, a jövőben a céginformációt igénylő azonosítását követően igényel információt. Az ingyenes céginformáció igénybevételére havonta -végrehajtási rendeletben - meghatározott alkalommal kerülhet sor. A javaslat erre figyelemmel garanciális rendelkezésként egy hónapig teszi lehetővé a megismert személyes adatok kezelését. Az adatkezelés tehát arra szolgál, hogy a céginformációs szolgálat minden hónapban ellenőrizni tudja az adatigényléseket. A cégjegyzék adatai nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére - törvényben foglalt kivételekkel -ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni.

A módosítási javaslat továbbá egy új, ingyenes szolgáltatásként garantálja, hogy a cég minden cégjegyzékbe bejegyzett adatainak változásáról elektronikus értesítést kapjon cégbizonyítvány formájában, továbbá havonta egyszer elektronikus cégkivonatot kapjon.

46. §

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) kiegészítésével a korlátolt felelősségű társaság esetén a cégjegyzék tartalmazza az egyéni vállalkozó által alapított korlátolt felelősségű társaság esetén az alapító egyéni vállalkozó lényeges adatait.

47. §

A javaslat immár nem zárja el a céget attól, hogy egyes cégadat változásának időpontját a cég maga határozza meg. Újdonság lesz az, hogy a tőkefelemelés időpontjának változását a cég a jövőben megadhatja, így változása nem a cégbírósági bejegyzéssel hatályosul. Megjegyezhető egyébként, hogy épp a tőkeváltozások tényleges bekövetkezte, jogi bekövetkezte közötti különbségek a gyakorlatban nem kellően tisztázottak. Találkozni lehet olyan gyakorlattal, amely a társasági határozathozatal napjára visszamenőleges bejegyzést tesz lehetővé, és olyannal is, amely a cégbírósági végzés meghozatalának napját tekinti a változás napjaként. A tőkeemelés kérdése elsődlegesen gazdasági, gazdálkodási kérdés és nem jogkérdés, így a változás időpontja tekintetében nem lehet jelentősége annak, mely napon jegyezte be a változást a cégbíróság. A jegyzett tőke felemelése körében is igaz, hogy a cégbíróság a cégjogi, anyagi jogi feltételek meglétét ellenőrzi, vagyis nem arról dönt, hogy a tőkeváltozás megtörténhet-e vagy sem. E tekintetben tehát ezen adatváltozásnál sem konstitutív a cégbírósági döntés, hanem a bejegyzéssel a cégbíróság azt deklarálja, hogy a tőkeváltozásra vonatkozó eljárás szabályosan lefolytatásra került; a cég döntését (annak célszerűségét, gazdasági okát) azonban nem bírálhatja felül.

A javaslat ezért a tőkeemelés esetében lehetővé teszi, hogy a többi cégadat változásához hasonlóan a cég meghatározza a változás időpontját. Ebből következően nem kizárt a jövőben a Ctv. szabályai figyelembevétele mellett az előre bejegyzés lehetősége sem.

Az előzőekben ismertetett érvek jelentős részben igazak a tőkeleszállítás esetére is, azonban a tőkeleszállítás egyes eseteiben (különösen a kötelező tőkeleszállítás) a cég a működésére vonatkozó kötelező előírások betartása érdekében dönt a tőkeleszállításról, vagyis nem tisztán gazdálkodási megfontolásról van szó. Más esetekben a hitelezővédelmi szempontok felülírják a fenti érveket, ezért tőkeleszállítás esetén a javaslat a jövőben sem teszi lehetővé, hogy a cég megadja a változás időpontját (hatályát), hanem a változás időpontja továbbra is a tőkeleszállítás cégbíróság általi bejegyzésének napja lesz.

Fontos kiemelni azt, hogy az adat változásának feltüntetése a cég részéről nem kötelező eleme a kérelemnek, vagyis a cég dönthet úgy, hogy nem adja meg a változás időpontját. Ha a cég nem adja meg a változás időpontját, vagy azok ellenmondóak, a változás időpontja a változásról döntő határozat meghozatalának napja.

48. §

A javaslat kiegészíti Ctv.-t a nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárással, amelynek megfelelő megoldás már ismert a Ctv. rendszerében. Ugyanakkor e rendelkezésekben kimunkált nemperes eljárásnak a 2012 márciusa után lezárt végelszámolásokra tekintettel is helye van, továbbá, a rendelkezéseket általában a jogutód nélkül törölt céget megillető, közhiteles nyilvántartásban bejegyzett jogokra - a tulajdonjogot ide nem értve - és tényekre alkalmazni indokolt. E vagyonrendezési eljárás egyrészt azon tulajdonjogon kívüli jogosultságok sorsát hivatott rendezni, melyeket a jogutód nélküli megszűnési eljárásban elmulasztottak a nyilvántartásból törölni. Másrészt ezen eljárás a tulajdonjog védelmét is biztosítja azáltal, hogy eszközt teremt arra, hogy a vagyontárgy tulajdonosa a tulajdonjogát a valós viszonyoknak megfelelően, külső behatásoktól mentesen gyakorolhassa. A megszűnt és a cégjegyzékből törölt cég a jogalanyiságát elveszítette, így vonatkozásában jogképességről vagy perképességről nem beszélhetünk. A közhiteles nyilvántartásban szereplő vagyontárgy vonatkozásában a törölt cég tekintetében bejegyzett jog, vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlése a nyilvántartás "tisztasága" szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, illetőleg a vagyontárgy tulajdonosának alapvető érdeke, hogy tulajdonjoga tekintetében a nyilvántartás a valós viszonyokat tartalmazza és tulajdonjogát más személy behatásától mentesen gyakorolja. Az eljárás iránti kérelmet tehát a vagyontárgy tulajdonosa nyújthatja be, akinek azonosítania kell a törölt céget, okiratokkal kell igazolnia, hogy a vagyontárgy tekintetében tulajdonjoggal rendelkezik, továbbá azt, hogy a törölt cég javára milyen jog vagy tény került a nyilvántartásba bejegyzésre. Ha a kérelem ezen kritériumoknak megfelel, a bíróság elrendeli e különleges vagyonrendezési eljárás lefolytatását. A bíróság bizonyítási eljárást folytat le.

A módosítás a bírósági vizsgálat során nagy hangsúlyt helyez a törölt cég tekintetében bejegyzett jog vagy tény esetleges átengedésének vizsgálatára. Ennek keretében a bíróság megvizsgálja a cég jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkezett iratokat, és ha nem áll közvetlen rendelkezésére, beszerzi azokat (levéltártól, harmadik személytől). Ha a szükséges okiratok alapján megállapítható, hogy a jog vagy tény átengedésre került, a bíróság a kérelmet elutasítja. Amennyiben nem került sor átengedésre, vagy annak ténye nem bizonyítható hitelt érdemlően, a bíróság a szerzett jog védelmének érvényesülése érdekében felhívást tesz közzé a Cégközlönyben. A javaslat 30 napos határidőt állapít meg az igénybejelentésre. A határidő jogvesztő, amiből következik, hogy igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, illetőleg a követelés tekintetében az alanyi jogi jogosultság megszűnik. Ha a 30 nap alatt nem érkezik bejelentés, vagy hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani a jog vagy tény jogszerű átszállását, a bíróság határozatot hoz, melyben megállapítja, hogy a bejegyzett jog mást nem illet meg, illetve a tény feljegyzéséhez más személynek érdeke nem fűződik. A bíróság által meghozott végzés alapozza meg a nyilvántartást vezető hatóság intézkedését, amely a törölt cég tekintetében fennálló bejegyzést a rá vonatkozó jogszabályoktól akár eltérően is e végzés alapján törli a nyilvántartásból.

A javaslat egy új különleges vagyonrendezési eljárást teremt, a végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárást, amely a cég volt tagjainak érdekében korrigálni hivatott a végelszámolási eljárás során készült vagyonfelosztási javaslat hiányosságát, illetőleg kezeli azt a helyzetet is, ha a végelszámolónak az eljárása során tanúsított legnagyobb gondosság mellett sem volt tudomása egy adott vagyontárgyról, így azt a vagyonfelosztási javaslat nem is tartalmazhatta. Az eljárás tárgyát nem csak a tárgyiasult vagyontárgyak, hanem a bankszámlán nyilvántartott pénzeszköz is képezheti. A Ctv. nem határozza meg a vagyontárgy fogalmát, joggyakorlati problémaként merült fel, hogy a törölt céget megillető kötelmi jellegű bankszámlán nyilvántartott pénzkövetelés beleértendő-e a vagyontárgy fogalmába. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 5. pontja szerint a vagyontárgy dolog, jog, vagy követelés lehet. A vagyontárgy fogalma elvileg lefedi a vagyoni javak körét, amibe beleérthető a pénz is, ugyanakkor ez a Ptk. egyéb vonatkozó szabályaiból nem feltétlenül levezethető. Lehetséges egy olyan értelmezése is a Ptk.-nak, amely szerint a pénz a vagyontárgyak körén kívül álló kategória. Erre tekintettel a javaslat egyértelművé teszi, hogy e különleges eljárás a már törölt cég bankszámláján nyilvántartott egyenlege tekintetében is megindítható. A jogutód nélkül megszűnt és törölt cég jogalanyisággal már nem rendelkezik, ugyanakkor a volt tagoknak (részvényeseknek) - tekintettel arra, hogy a társaság részére az alapításkor, illetve akár a társaság fennállása alatt is vagyoni hozzájárulást teljesítettek - érdekük fűződik ahhoz, hogy a törölt cég újonnan előkerült vagyontárgyából részesüljenek. Az ennek érdekében benyújtott kérelemben igazolni kell a törölt cég azonosító adatait, az érintett vagyontárgy tekintetében fennálló tulajdonjogi jogosultságot, és be kell mutatni a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot. A volt tagoknak (részvényeseknek) a kérelemhez csatolniuk kell legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásukat a vagyontárgy felosztásáról. Mindez azt jelenti, hogy a volt tagok (részvényesek) a kérelem benyújtása előtt egyeztetnek a vagyontárgyból való részesedésük tekintetében. A javaslat e tekintetben nem határoz meg részletszabályokat, így a volt tagok (részvényesek) szabadon rendelkezhetnek a vagyontárgy felosztásáról: akár egykori vagyoni hozzájárulásuk arányában, vagy a cég legutolsó létesítő okiratában foglaltak szerint állapodhatnak meg a vagyontárgy megosztása tekintetében. A javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a vagyontárgy nem értékesíthető, azt a volt tagoknak (részvényeseknek) természetben kell kiadni.

49. §

A Ctv. 1. számú mellékletének módosítása a változás-bejegyzési kérelem tartalma tekintetében.

50-51. §

A Ctv.-t érintő további rendelkezések az Eüsztv. rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgálják. A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzététele kapcsán pontosításra kerül, hogy a cég a beszámolóját a hivatalos elérhetőségén keresztül köteles benyújtani, azaz megszűnik a korábbi gyakorlatnak megfelelő ügyfélkapuról történő benyújtás lehetősége. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átaltv.) módosítására figyelemmel a törvényjavaslat pontosítja az átalakulásra vonatkozó rendelkezést. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evctv.) alapjána a korlátolt felelősségű társaság bejegyzését megelőző nappal az egyéni vállalkozó jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a cégbíróság a korlátolt felelősségű társaság bejegyzésének tényéről értesíti az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet.

Az Eüsztv. módosításával összhangban a javaslat az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányban teszi lehetővé a cégek esetén.

52-53. §

Magyarország az új típusú közfoglalkoztatási rendszer fejlődési fokozataként a kitűzött célokkal összhangban - meghatározott feltételek mellett - kiemelten preferálja a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek alapítását és működésének hosszú távú fenntarthatóságát.

A közfoglalkoztatás alapjain megalakult szociális szövetkezetek önálló szövetkezeti típusként való nevesítését indokolja, hogy a szociális szövetkezetek között szabályozási szempontból is jól elkülöníthető csoportot jelentenek. Ezen szociális szövetkezetek funkciója, hogy annak keretei között továbbvitelre kerül a még élő vagy korábbi közfoglalkoztatási jogviszony alapján a közfoglalkoztató önkormányzat és annak közfoglalkoztatottjai által kialakított viszony, annak érdekében, hogy a korábbi közfoglalkoztatott személyek a piaci foglalkoztatás felé következő lépcsőt képviselő szociális szövetkezet keretein belül, de még a (korábbi) közfoglalkoztató önkormányzat közreműködése mellett részesülhessenek foglalkoztatásban.

Ezen szociális szövetkezetek közös jellemzője tehát, hogy annak alapításában és működtetésében részt vesz egyrészt a (korábbi) közfoglalkoztató önkormányzat, másrészt az önkormányzattal jelenleg is, vagy korábban közfoglalkoztatási jogviszonyban álló egy vagy több személy. Ezen jellemzők e szövetkezeteket jól körülhatárolhatóvá teszik, ezért annak érdekében, hogy az e szövetkezetek számára jellemzően kedvezményeket nyújtó ágazati szabályozásokban egyértelműen meghivatkozhatóak legyenek, indokolt, hogy ezen támogatásokat igénybe venni kívánó speciális szövetkezetek elnevezésükben is meg legyenek különböztetve más szociális szövetkezetektől.

A javaslat ezért előírja, hogy ezen szövetkezeteknek a nevében - a fő tevékenységére utaló megjelölés mellett - a "start szociális szövetkezet" megnevezést kell viselniük.

A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 21/B. §-a határozza meg a start szociális szövetkezetnek a más szociális szövetkezetektől való elkülöníthetőségét meghatározó sajátos jellemzőit.

A rendelkezés alapján a start szövetkezet alapításában és működésében részt kell vennie egyrészt a közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok szerint közfoglalkoztatónak minősülő önkormányzatnak. Az önkormányzat alatt helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása értendő - lásd a Sztv. hatályos 15. § (1) bekezdését, mely összhangban van a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott (önkormányzati) közfoglalkoztató fogalmával.

A szövetkezetben másrészt alapítóként részt kell vennie olyan személynek, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, vagy a tagsági jogviszonya keletkezését megelőző egy éven belül közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.

A javaslat elkülöníti a szövetkezet alapítása, valamint az alapítást követő működtetése során érvényesítendő feltételeket. Eszerint az önkormányzat tagságának mind az alapításkor, mind a szövetkezet egész működése során fenn kell állnia, hiszen az önkormányzat feladata, hogy közreműködésével továbbra is támogassa az immár szövetkezeti taggá vált (volt) közfoglalkoztatottak munkaerőpiacra való visszatérését.

Ugyanakkor az alapítóként résztvevő közfoglalkoztatott tagot nem indokolt elzárni attól, hogy jobb munkalehetőség kínálkozása esetén később - szövetkezeti tagsága megszüntetésével -kilépjen az elsődleges munkaerőpiacra (illetve azt sem lehet kizárni, hogy ezen tag tagsága más okból szűnik meg), azonban az értelemszerű, hogy a start szociális szövetkezet elnevezést, és az e szövetkezetek számára az ágazati szabályozásokban kapcsolt kedvezményeket vagy támogatásokat csak olyan szociális szövetkezet részére indokolt biztosítani, mely szövetkezet továbbra is keretül szolgál a (volt) közfoglalkoztatottak, illetve hátrányos helyzetű személyek munkalehetőséghez juttatásához. A Javaslat az alapítást követően ezért csak azt követeli meg a szövetkezettől, hogy abban mindig legyen olyan tag, aki az önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll (vagy a belépést megelőző 1 éven belül közfoglalkoztatottként ilyen jogviszonyban állt). Továbbá ha - elsősorban arra az esetre felkészülve, ha a közfoglalkoztatási programok remélt eredményei folytán lecsökkent közfoglalkoztatotti létszám következtében - a tagsági jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatott tagot nem lehetne pótolni más, az adott önkormányzat által a belépéskor vagy az azt megelőző egy éven belül foglalkoztatott közfoglalkoztatottal, a Javaslat a tagsági jogviszonyát megszüntető közfoglalkoztatott pótlását lehetővé teszi a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskeresőnek minősülő személy felvételével is. [Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontja értelmében álláskeresőnek az a személy minősül, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.]

A Javaslat a szövetkezet egész működése során közfoglalkoztatott vagy álláskereső taggal való rendelkezés biztosítására vonatkozó előírásával nemcsak az alapító tag helyébe lépő új tag felvételére, hanem ezt követően is minden olyan új tag felvételére vonatkozik, akit a szövetkezet működésének időtartama alatt fel kell venni a korábbi ilyen tag pótlása érdekében.

A Javaslat tekintettel van arra, hogy az új tag felvételét adott esetben nem lehetséges a korábbi tag jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg biztosítani, ugyanakkor a visszaélések elkerülése érdekében egy három hónapos maximális időtartamot állapít meg arra, amely alatt a kieső tagot pótolni kell, vagyis amely időtartam alatt a szövetkezetnek nem kell rendelkeznie ilyen taggal.

Az átmeneti rendelkezés meghatározza, hogy a már korábban megalapított, és az Sztv. 21/B. §-ában foglaltaknak megfelelő (illetve az éppen cégbejegyzés alatt álló ilyen) szociális szövetkezeteknek meddig kell a cégnevüket "szociális szövetkezet" elnevezésről "start szociális szövetkezet" megnevezésre módosítaniuk.

Az átmeneti rendelkezés úgy fogalmaz, hogy e szövetkezeteknek a megnevezésről szóló rendelkezésnek [Sztv. 21/A. § (2) bekezdés] legkésőbb 2019. december 31-étől kell megfelelniük. A megfelelésre utalás oka, hogy a cégnév olyan cégadat, melynek - alapszabálymódosítás is igénylő - változtatása esetén a cég meghatározhatja, hogy ezen változás a cégjegyzékbe mely időbeli hatállyal kerüljön bejegyzésre. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján ugyanis a változásbejegyzési kérelmet az alapul szolgáló döntéstől (jelen esetben az alapszabálymódosítás elfogadásától) számított 30 napon belül kell benyújtani, és a szövetkezet meghatározhatja, hogy a cégnévváltozás időpontja a döntés napja vagy valamely azt követő időpont legyen-e. Ennek annyi a korlátja, hogy ha a szövetkezet a változás időpontjaként a döntés napját követő napot jelöl meg, és ezen időpont a változásbejegyzési kérelem benyújtását követő időpont, akkor a változás időpontja legfeljebb 30 nappal lehet későbbi a kérelembenyújtás napjánál [Ctv. 30. § (4) bekezdés, 50. § (5) és (6) bekezdés].

A Ctv. ezen rendelkezéseit figyelembe véve tehát a szövetkezeten múlik, hogy mikor fogadja el az alapszabály-módosítást és azt mikor, és a cégnévváltozás milyen időbeli hatállyal való bejegyzésének kérelmezése mellett nyújtja be változásbejegyzési kérelemben a cégbírósághoz.

A névváltoztatásnak költségvonzata van, melynek fő elemei az alapszabály közgyűlési határozattal történő módosítása, a kötelezően igénybe veendő ügyvéd díja, és a cégbíróság felé való bejelentési kötelezettség 15 000 forint illetéke és 3 000 forint közzétételi költségtérítése [azzal, hogy a közhasznú jogállást is elnyert szociális szövetkezet teljes személyes illetékmentességben részesül; az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés m) pont, 45. § (3b) bekezdés, valamint a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (1) bekezdés].

Tekintettel arra, hogy a módosítás hátrányos helyzetű személyek által alapított szociális szövetkezeteket kötelez a névváltoztatásra, a Javaslat könnyítésként mentesíti ezen szociális szövetkezeteket a cégbírósági illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése alól. Ha a szociális szövetkezet egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, akkor ezen egyéb változás költségeit meg kell fizetnie.

54. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy azon magyar állampolgár családtagok, akik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény átmeneti rendelkezései szerint nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmezik, azonban az eljárás alatt lejár a korábbi tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya okmányuk, az eljárás idejére ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kerülhessenek ellátásra.

A javaslat a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai tekintetében is biztosítja, hogy a bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusszal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokhoz hasonlóan az eltartott felmenők a nemzeti letelepedéshez szükséges három éves várakozási idő alól mentesüljenek, amennyiben a kérelmezést megelőző egy éve már családi életközösségben élnek a magyar állampolgárral. Emellett a harmadik országbeli állampolgárok házastársaihoz hasonló kedvezményeket is biztosítja a magyar állampolgár házastársainak is, amennyiben a házasságot már a kérelem benyújtása előtt két éve megkötötték.

55. §

Az Alkotmánybíróság 3/2018. (IV. 20.) AB határozatában megállapította, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Knyt.) nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát. A módosítási javaslat az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölése érdekében a Knyt. hatályát a Knyt-ben nevesített személyek számára odaítélt támogatások mellett, az e személyek által létrehozott, vagy e személyek közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra is kiterjeszti.

56. §

A javaslat a Kjtv. által előírt - jelen módosítás során számlázó programmal kiegészített -egységes ügykezelő alkalmazás eljárásjogi vonatkozásainak rögzítése érdekében módosítja az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényt (a továbbiakban: Kjnp.). A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényhez (a továbbiakban: Fmhtv.) hasonlóan a javaslat előírja, hogy a közjegyzőnek a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb az érkezéstől számított 8 napon belül rögzítenie kell az alkalmazásban. Ez egyrészt lehetővé teszi a további elektronikus ügykezelést, másrészt lehetővé válik az is, hogy a közjegyzői ügyben keletkezett iratok - jogorvoslat esetén - elektronikus úton kerüljenek felterjesztésre a bírósághoz.

Az alkalmazás újdonsága, hogy a közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül is előállíthatja, illetve ha hagyományosan, papír alapon készíti el a közokiratot, akkor azt az alkalmazásban kell rögzíteni. Ezáltal az eljárás során elvégzett cselekmények nyomon követhetővé, a keletkezett iratok pedig elektronikus úton elérhetővé válnak, továbbá ez az ügyvédi folyamat számottevő technológiai korszerűsítését jelenti, és egyidejűleg csökkenti a papíralapú ügyintézéssel járó költségeket. A digitális másolatok alapjául szolgáló iratokat az érkezésüktől számított öt év elteltével selejtezni kell, ezáltal a papíralapú iratok megőrzésével járó kiadások is csökkennek.

A titoktartási kötelezettségre és az adatvédelmi előírásokra figyelemmel szükséges rögzíteni, hogy az alkalmazásban az egyes műveletek a közjegyző, illetve az alkalmazottja azonosítását követően végezhetőek el, továbbá törvényi szinten szükséges kimondani, hogy az alkalmazásban rögzített digitális másolatok, illetve az alkalmazásba bevitt adatok, valamint az ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja, hogy azok tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

Szintén az Fmhtv.-ben foglaltakhoz hasonlóan a javaslat lehetővé teszi, hogy a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre az alkalmazáson keresztül is kézbesíthesse. Rögzíteni kell ugyanakkor, hogy ilyen módon nem kézbesíthető a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata; valamint nem élhet ezzel a lehetőséggel a közjegyző akkor sem, ha az irat a jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető, illetve ha az iratot az Eüsztv. rendelkezéseire tekintettel elektronikus úton kell kézbesíteni.

A közjegyző a fentiek szerint kézbesíthet az alkalmazásban előállított iratot, valamint olyan iratot is, amelyet az alkalmazástól függetlenül állított elő, de az alkalmazásban rögzített. E szabályozási megoldás kellő mozgásteret biztosít a közjegyzőnek az iratai elkészítése és kézbesítése tekintetében.

Törvényben szükséges rögzíteni, hogy az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya ugyanúgy közokirat, mint a közjegyző által saját irodájában előállított és kinyomtatott irat.

A javaslat rögzíti továbbá az alkalmazásra vonatkozó naplózási szabályokat, illetve tekintettel arra, hogy az alkalmazás működése eljárási határidőket érinthet, az üzemzavarra vonatkozó rendelkezéseket.

57. §

Az Fmhtv. hatálybalépése óta a fizetési meghagyásos eljárás eljárási díjának mértékét meghatározó előírások nem módosultak. Az azóta eltelt idő alatt azonban a gazdasági viszonyok megváltoztak, az infláció nőtt, a közjegyzők kiadásai, illetve adminisztratív terhei pedig növekedtek. A törvényjavaslat ezen indokokra tekintettel módosítja a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő eljárási díj minimum összegét, valamint az eljárásban résztvevő felek száma alapján számítandó díj mértékét. A javaslat továbbá - ehhez igazodóan - módosítja a fizetési meghagyásos eljárásban érvényesülő költségkedvezmények, a végrehajtási díj és a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett minimum összeg mértékét.

58. §

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásából történő adatigénylés - a személyes adatokra is tekintettel - szigorú szabályok szerint történik. A hatályos szabályozás szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő teljes adatkör megismerésére szűk körben nyílik lehetőség, polgári peres eljárás során a bíróság, vagy folyamatban lévő büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság jogosult adatigénylésre. Erre tekintettel indokolt az adatigénylők körének bővítése a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, hiszen a nemzetbiztonsági szolgálatok eljárása során is felmerülhet adatigénylés az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

59-60. §

A javaslat lehetővé teszi, hogy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából speciális módon, egyéni vállalkozói jogviszonyának megszüntetése mellett olyan egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapítson, amelyre vonatkozóan az Evectv. mind vagyoni viszonyai, mind pedig a vállalkozási tevékenységével összefüggő magánjogi viszonyai körében speciális jogutódlást állapít meg. A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó általános szabályoktól eltérően a társaság előtársaságként nem működhet, alapításakor további cégiratok benyújtása kötelező, valamint a cégjegyzék rögzíti a speciális felelősség tényét, egyebekben azonban értelemszerűen a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó általános szabályozás vonatkozik a javaslat szerint alapított korlátolt felelősségű társaságra is. A javaslat rögzíti azt is, hogy az egyéni vállalkozó kizárólag egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat, mivel ilyen formában lehet biztosítani a speciális jogutódlást. Nincs azonban akadálya annak, hogy a későbbiekben a társaságnak több tagja is legyen.

Figyelemmel arra, hogy a javaslat szerinti alapítás lehetősége gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatásának tekinthető, ezért rögzíteni szükséges a vállalkozó azon kötelezettségét, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyona leltározásra kerüljön, illetve, hogy a vállalkozó meghatározza, melyek azok az eszközök, amelyeket a társaság rendelkezésére bocsát vagyoni hozzájárulásként vagy egyéb átruházás keretében. A javaslat rögzíti továbbá, hogy ha az egyéni vállalkozói jogviszony egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel szűnik meg, ezért az egyéni vállalkozói minőségben szerzett vagyontárgyak - az alapító eltérő rendelkezése hiányában - a korlátolt felelősségű társaságot illetik meg, valamint a természetes személynek az egyéni vállalkozói minőségében kötött szerződéseiből eredő jogok jogosultjává a korlátolt felelősségű társaság válik. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért, a javaslat meghatározza, hogy korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az adott követelés elévülési idején belül az alapító egyéni vállalkozó és a korlátolt felelősségű társaság korlátlanul és egyetemlegesen felel. A törvény az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységének folytatása céljából teszi lehetővé a korlátolt felelősségű társaság alapítását, ezért annak érdekében, hogy az alapító egyéni vállalkozó felelőssége és helytállása ne legyen kiüresíthető, a szabályozás előírja, hogy az egyéni vállalkozó öt évig nem lehet gazdaság társaság korlátlanul felelős tagja és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt. Meg kell előzni ugyanis, hogy a korlátolt felelősségű társaság alapítását követően az általános elévülési időn belül az egyéni vállalkozót egyszerre több magánjogi jogviszonyában terhelje korlátlan helytállási kötelezettség.

A javaslat az egyéni cégre vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan lehetővé teszi, hogy a hatósági engedélyek jogosultjává a szükséges feltételek fennállása esetén a korlátolt felelősségű társaság váljon. A speciális jogutódlás atipikus jellegére tekintettel a cégbíróságnak a korlátolt felelősségű társaság bejegyzését tartalmazó végzésében utalni kell az Evectv. speciális rendelkezéseire.

A javaslat rögzíti, hogy a korlátolt felelősségű társaság csak a cégbejegyzés napjával kezdheti meg a működését, ellenkező esetben átfedés lenne az egyéni vállalkozói tevékenység és a korlátolt felelősségű társaság működése között.

61-65. §

A törvényjavaslat az egyéni cég alapításakor is rendelkezik a vagyoni elemek felméréséről, és a speciális jogutódlási szabályokról, mivel nem indokolt lényeges különbséget tenni aközött, hogy az egyéni vállalkozó egyéni céget vagy korlátolt felelősségű társaságot alapít.

Emellett indokolt, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésekor ne kizárólag az egyéni cég, hanem a korlátolt felelősségű társaság alapításának tényét is jegyezze fel a nyilvántartásba.

Az E-ügyintézési törvény módosításával összhangban a javaslat az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányban teszi lehetővé az egyéni vállalkozók esetén.

A javaslat továbbá szövegpontosító jellegű módosításokat tartalmaz.

66., 110. §

A javaslat rögzíti, hogy a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikus biztonsági feltételeket 2021. december 31-ig kell megteremteni, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek történő megfelelés határideje további két évvel meghosszabbodik.

67-68. §

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény módosításával lehetővé válik a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a belső kontrollrendszer kialakítása. Az Állami Számvevőszék legfrissebb, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok 2018. évi integritás helyzetéről szóló tanulmánya (a továbbiakban: ÁSZ tanulmány) is alátámasztja a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozás kialakításának szükségességét. Az ÁSZ tanulmány megállapítja, hogy a "nagyobb vállalati méret szinte mindig együtt jár az integritási veszélyek gyakoribbá válásával, de a magasabb kontrollszint megteremtése nem automatikus, az tudatos intézkedést igényel. Fontos megállapítás, hogy "a kontrollok kiépítése elsősorban nem a külső körülményektől, hanem a társaság menedzsmentje integritás iránti elkötelezettségétől függ." Azonban az ÁSZ tanulmány azt a következtetést is levonja, hogy "az integritás erősítését nem célszerű teljesen a társaságok menedzsmentjére bízni, a legfontosabb kontrollok esetében indokolt a kontroll kiépítésének előírása a köztulajdonú társaságok számára a tulajdonos által vagy jogszabályban."

A javaslat új szabályozás hatálya alá tartozó gazdasági társaságok egy része kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetként jelenleg a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet] hatálya alá tartozik, azonban ez a kormányrendelet az új törvényi szabályozás hatályba lépéséig módosulni fog, ezzel kiküszöbölve a hatály összeütközését, megteremtve a törvényi és rendeleti szabályok alkotmányos összhangját. A tervezett szabályozás nem terjed ki a köztulajdonban álló gazdasági társaságok teljes körére. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok nagyon heterogének a tevékenységi körük, a forrásaik és méretük tekintetében. Az új szabályozás hatályának megállapítása során a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozások mérlegfőösszeg határérték, míg a foglalkoztatotti létszám esetében a 100 fő került figyelembevételre gazdasági méret megállapítása kapcsán, ami indokolja a szigorúbb szabályozást. A költségvetési szerveknek is 100 fő átlagos statisztikai állományi létszám felett kell önálló gazdasági szervezettel rendelkezni, ezért a belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzési rendszer meghatározott feltételek szerinti kialakítás is ezen határértékhez került hozzáigazításra. A kialakított határértékek kialakításakor a szabályozás kapcsán lefolytatott egyeztetések során beérkezett javaslatok, valamint az ÁSZ tanulmány következtetésein alapulnak. A javaslat alapján azon gazdasági társaságokra terjed ki a szabályozás, amelyekre a gazdasági erejük alapján az e törvényben és e törvény szerinti végrehajtási rendeletben meghatározott követelmények nem rónának aránytalan terhet. Ez nem jelenti azt, hogy ennél kisebb gazdasági társaságok esetében nem kell belső kontrollrendszert kialakítani, csak annyit, hogy a méretük nem indokolja a belső kontrollrendszerük jogszabályi szintű előírását.

Tekintettel a Magyar Nemzeti Bank alkotmányos helyzetére a tervezett új szabályozás nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá nem terjed ki azon köztulajdonban álló gazdasági társaságokra, amelyek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, illetve a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény hatálya alá tartoznak, mivel e jogszabály már szektorspecifikusan, egységesen tartalmazza a belső kontrollrendszer kialakítására vonatkozó előírásokat. Ennek megfelelően a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében ezen köztulajdonban álló gazdasági társaságokat szükséges kivenni a most alkotandó jogszabályi rendelkezések hatálya alól.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozás megalkotásának célja, hogy elősegítse a köztulajdonban álló gazdasági társaságok szabályszerű működését, valamint hozzájáruljon Magyarország polgárainak az állami szférába és különösen az állami tulajdonú gazdasági társaságok hatékony működésébe vetett bizalmának erősítéséhez. Az előterjesztésben szereplő új szabályozás a belső kontrollrendszer kiépítésére vonatkozó keretszabályokat tartalmazza a nemzetközi belső kontroll standardokra épülően (COSO, INTOSAI GOV 9001), a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működési környezetére átültetve.

Összhangban az ÁSZ tanulmány következtetésével - miszerint "a köztulajdonú társaságok integritása szempontjából nagy előrelépést jelentene, ha általánossá válna a független belső ellenőrzés, a kockázatkezelés, a kontrolling, valamint az összeférhetetlenség szabályozása" - a törvényjavaslat kötelező elemként írja elő a belső ellenőrzési funkció kialakítását és működtetését, valamint meghatározza a belső ellenőrzés hatékony működéséhez elengedhetetlen, a belső ellenőrzés függetlenségét biztosító garanciális szabályokat. Ennek egyik kiemelt eszköze, hogy a gazdasági társaság első számú vezetője a belső ellenőrzést szakmailag nem irányíthatja csak adminisztratívan, ami azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés, mint szervezeti egységhez kapcsolódó irányítási feladatokat láthatja el. (például munkavégzés feltételeinek biztosításával, munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos irányítás).

A belső ellenőrzési funkció megfelelő színvonalú ellátása érdekében a törvény hatálya alá eső köztulajdonban álló gazdasági társaságnál az a természetes személy végezhet belső ellenőrzési tevékenységet, aki - teljesítve a külön jogszabályban meghatározott képzettségre és szakmai tapasztalatra vonatkozó követelményeket - szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartásban. A nyilvántartásba vétel feltételeit - a köztulajdonban álló gazdasági társaságok sajátosságainak figyelembevételével - a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet határozza majd meg. A módosítás továbbá tartalmazza a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének részletszabályainak megalkotásához szükséges felhatalmazásokat.

Az említett felhatalmazó rendelkezések tekintetében szintén a 370 /2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása rendezi a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre vonatkozó szabályok közötti kollízió feloldását.

70. §

A hagyatéki eljárásban a közjegyzői nemperes eljárás. szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a hagyatéki eljárásról szóló törvény kifejezetten így rendelkezik, ezért a hagyatéki eljárásról szóló törvényt ki kell egészíteni a közjegyzői nemperes eljárás rendelkezéseire való utalással.

71. §

A büntetőeljárásról szóló törvény 58. § (4) bekezdése alapján "a költségvetést károsító bűncselekmények, valamint az állam sérelmére elkövetett más bűncselekmény esetén a jogszabályban meghatározott szerv a büntetőeljárásban egyéb érdekeltként részt vehet." A rendelkezés deklarálja a NAV mint egyéb érdekelt részvételét a vonatkozó büntetőeljárásokban.

72. §

A módosítás indoka a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalának (a továbbiakban: NAIH) jelzése, mely alapján indokolt pontosítani a hivatkozott jogszabályhelyt az adatkezelő pontos megjelölésével, a figyelemfelhívó jelzésre és az adatkezelési tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések egyértelmű elhatárolásával, az adatok zárolását lehetővé tevő rendelkezések megjelenítésével.

73. §

Szervezeti változásokhoz kapcsolódó szövegcserés módosítások.

74. §

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését tartalmazza.

75. §

Egyes külföldről érkező tartásdíj-fizetések tekintetében nehézséget jelent, hogy az érintett külföldi állam szabályozása miatt csekken érkezik a tartásdíj, a magyarországi bankok azonban üzletpolitikai okokból az érintett államból érkező csekkeket nem váltják be. A külföldi hatóságok a behajtott összegeknek a magyarországi kérelmezőknek közvetlen banki átutalással történő megfizetésétől, belső jogukra hivatkozva elzárkóznak. Ezáltal a külföldön behajtott tartásdíj nem tud eljutni a magyarországi jogosultakhoz, ami veszélyezteti az érintett magyarországi gyermekek tartását.

A behajtott tartásdíjaknak a tartásdíj jogosultjai részére történő eljuttatásának alternatív módja lenne, ha a külföldi hatóságok a magyar központi hatóságnak küldenék meg a tartásdíjat banki átutalással, majd a magyar központi hatóság továbbítaná azt a kérelmezőnek. Ennek megvalósíthatóságához azonban szükséges, hogy a központi hatóság jogosultsággal rendelkezzen e pénzeszközök fogadására és az egyes kérelmezők részére történő továbbítására. Ennek megfelelően egészítené ki a javaslat a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló törvényt annak figyelembevételével, hogy a központi hatóság útján történő továbbítás csak azon esetekben lenne alkalmazható, ha a tartásdíj közvetlenül nem küldhető meg külföldről a kérelmezőnek.

76. §

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 64. § (2) bekezdés a) pontjának módosítása szerint "A választópolgár a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre szavazhat." Ugyanakkor nem került megemelésre az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének létszáma négyről öt főre, így a javaslat e rendelkezés korrekcióját végzi el.

77. §

Az Eüsztv. módosításával összhangban a javaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányban teszi lehetővé a gazdálkodó szervezetnek minősülő civil szervezetek esetén.

78-79. §

A javaslatban foglalt rendelkezések egyértelművé teszik, hogy több gazdálkodó szervezet számára milyen módon nyílik lehetőség arra, hogy erőforrásai közös felhasználásával ágazati képzőközpontként kapcsolódjon be a duális szakképzés gyakorlati képzésébe. Ezzel a javaslat lehetővé teszi ágazati képző központok megalakulásának lehetőségét, tényleges támogatásukat. Továbbá a gyakorlati képzés színvonalának erősítése mellett a képzést folytató szervezetek körének bővítését is szolgálja, amely lényeges pontja a szakképzés 4.0 stratégia beavatkozásainak, a duális képzés új megvalósítási formájának kialakításának. A javaslat hatályvesztést tartalmazó rendelkezése a szabályozási célhoz igazodó technikai jellegű változtatást jelent.

80-82. §

A törvényjavaslat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (a továbbiakban: Mötv.) egy új 108/C. §-sal egészíti ki, ami lehetővé teszi az önkormányzat tulajdonában álló ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházhatóságát, amely kérdés nem kerülne a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe. A 2019. január 1-jétől hatályos rendelkezése indokolatlanul korlátozza a z önkormányzatot abban, hogy egyes ingó vagyontárgyai átruházását esetlegesen szerveire delegálja. Az Mötv. eredeti rendelkezései az ingó vagyon átadásáról, illetve átvételéről szóló döntés átruházását nem korlátozták. A módosítással elválik a egymástól az Mötv. 108. §-ában szabályozott vagyoni kör, amely az állam, az egyház és az önkormányzat közötti ingatlan vagyon ingyenes átadására vonatkozik, míg az új 108/C. § az ingó vagyon egyéb szerv részére történő átadásának lehetőségét teremti meg. Az átruházás korlátja egyfelől az, hogy az átadás nem veszélyeztetheti az önkormányzat feladat-ellátását, illetve az, hogy a képviselőtestület az önkormányzati rendeletben határozza meg normatív módion azt az értéket, amely fölött a képviselő-testületnek kell döntenie. Ezzel összefüggésben a javaslat az ingó vagyon ingyenes átruházására vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotása érdekében felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki az Mötv. érintett szakaszát.

83. §

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) módosítása az önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletek előzetes engedélyezése során úgy bővíti újabb szempontokkal a Kormány által vizsgálandó engedélyezési kritériumokat, hogy azok egyértelműen megfelelnek az Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdése szerinti szabályozási felhatalmazásnak, így a költségvetési egyensúly megőrzése céljának. Ezáltal jobban kiszűrhetővé válnak azok az ügyletek, amelyek költségvetési egyensúly megőrzését veszélyeztetik.

84. §

A törvényjavaslat a Gst. módosításával megteremti annak a lehetőségét, hogy egy, már megkötött ügylet kapcsán ne kelljen új engedély iránti kérelmet benyújtani, ha a hitelösszeg lehívásának ütemezésén (jellemzően, ha korábban kívánja lehívni az adósságot a tervezettnél) kíván a helyi önkormányzat változtatni. Ilyen esetben elegendő lesz módosítás iránti kérelem beadása.

85. §

A módosítás célja, hogy a közvetetten vagy közvetlenül 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kis összegű (összeszámítva éves szinten 50,0 millió forint alatti) adósság ügyletei - az önkormányzati kis összegű ügyletekhez hasonlóan - kormányzati engedély nélkül megköthetőek legyenek. A 2017. és 2018. évek összesített adatai alapján a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok 50 millió forint alatti ügyletei a teljes ügyletek 30%-át képviselték. A módosítás az adminisztráció csökkenését eredményezi a közigazgatásban, és gördülékenyebb pénzgazdálkodást tesz lehetővé a társaságok működésében.

86. §

A helyi önkormányzatok adósságot - többek között - akkor keletkeztethetnek, ha az adósság visszafizetéséből eredő fizetési kötelezettségük nem haladja meg saját bevételük felét. Az európai uniós vagy nemzetközi szervezettől elnyert támogatások megelőlegezésére felvett hitelekből eredő fizetési kötelezettségeket jelenleg sem kell figyelembe venni a számítás során. Indokolt e rendelkezés kiegészítése a hazai költségvetésből kapott támogatások megelőlegezésére felvett hitelekből eredő fizetési kötelezettségekkel is, hiszen ezen ügyletek visszafizetésére sem a saját bevételekből, hanem a folyósított támogatásokból kerül sor.

87. §

A módosítás további célja, hogy a nemzetközi szerződésben meghatározott, a Magyar Állam hitelfelvételét tartalmazó finanszírozási konstrukcióban megvalósuló, kizárólagos állami tulajdonú vagyon fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítása érdekében 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott támogatás kikerüljön a költségvetési támogatás fogalma alól annak speciális finanszírozási jellegére tekintettel, mivel az ilyen ügylet jelentősen eltér az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatástól.

88. §

A törvényjavaslat a központi költségvetési törvény éves rendelkezései helyett általános jelleggel írja elő, hogy a tulajdonosi ügyleteket a kijelölt tulajdonosi joggyakorlók esetében is a kifejezetten állami vagyongazdálkodásra vonatkozó költségvetési fejezetekkel egyezően kell elszámolni.

89. §

A módosítás előírja, hogy a Kormány egyedi határozatban a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalást a forrásbiztosítás végső határidejének megjelölésével engedélyezhet. E rendelkezés célja az, hogy ütemezett módon kerülhessen sor a központi tartalékok felhasználására.

90. §

A Kit. már nem tartalmazza a főosztályvezető-helyettes besorolását, ezáltal a módosítás az ezzel való összhang megteremtésére irányul, továbbá a költségvetési felügyelőkre vonatkozó rendelkezéseket egészíti ki a költségvetési felügyelő helyettesítésére vonatkozó szabályokkal.

91-92. §

A javaslat a jogtalanul igénybe vett állami támogatások kapcsán hozott kúriai ítéletekre figyelemmel szűkíti a Kincstár felülvizsgálati hatáskörét, és ehhez kapcsolódóan pontosítja a visszafizettetési jogkörének kereteit. A Kúria ítéletei szerint a jogtalanul igénybe vett állami támogatás Kincstár általi visszavonása vonatkozásában az arányosítás, mérlegelés irányába mozdítaná el a Kincstár jogkörét. Emellett a Kúria párhuzamot vont e körben a Kincstár általi visszafizettetés és az ágazati jogszabályok által biztosított bírságolási jogkör között, amelynek a jogértelmezésben történő elterjedése, esetleg ilyen jellegű joggyakorlat kötelező kialakítása az állami támogatások visszafizettetése szempontjából nem lenne szerencsés. Szintén újonnan jelentkező kúriai iránymutatás a visszafizettetési kötelezettség előírásának mérlegelés szerinti mellőzése és a működést engedélyező részére történő hatósági jelzés alkalmazása.

93. §

Az államháztartásért felelős miniszternek a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartással kapcsolatos eljárás jogkövetkezményeit törvényi szinten kell szabályozni, ezért az Áht. 70. § (7) bekezdésének kiegészítése indokolt, mivel a jogszabályban meghatározott feltételek vagy a továbbképzési kötelezettség elmulasztása esetén a belső ellenőr eltiltásra kerül a tevékenység gyakorlásától és törlésre a nyilvántartásból. Továbbá ugyanezen bekezdésből törölni szükséges a miniszteri rendelet alkotására való előírást, tekintettel arra, hogy az erre való felhatalmazást részletesen tartalmazza az Áht. 109. § (1) bekezdés 17. pontja, illetve (3) bekezdés 4. pontja.

94. §

A módosítás az Áht. 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosokra is kiterjeszti a fejlesztési célú támogatások kincstári számlán való kezelésének lehetőségét.

95. §

Az átalakítással érintett költségvetési szervnek jelenleg a törzskönyvi nyilvántartásból való törlésére, vagy az alapító okiratának módosítására irányuló kérelmet, a jogutód költségvetési szerv bejegyzésre irányuló, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítására irányuló kérelmével egyidejűleg kell a Kincstár részére benyújtania. Az ügyintézés gördülékenységének és időigényének figyelembevételével indokolt az ügyintézési határidő megindulásának napjaként valamennyi - az eljárás lefolytatásához - szükséges kérelem beérkezésének napját tekinteni. A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos, kérelemre induló, "egy szereplős" eljárásoknál a korábbi szabályok szerint is a kérelem beérkezésének napján indult az eljárás, így ebben a tekintetben a módosítás változást nem okoz. A módosítás a Kincstár adminisztratív terheinek további csökkentését eredményezi, valamint a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét erősíti.

96. §

A javaslat alapján a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésre, törlésre, vagy változásbejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztó, vagy késedelmesen, hibásan, illetve valótlan adattartalommal teljesítő szervvel szemben a Kincstár a jövőben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot köteles kiszabni, szemben a jelenleg hatályos rendelkezéssel, amely csak lehetőséget biztosít a Kincstár számára a bírság kiszabására. A javaslat a törzskönyvi nyilvántartás naprakészségét, közhitelességét erősíti azáltal, hogy a Kincstár felé történő adatszolgáltatás határidőben és pontos adattartalommal történjen. Emellett a javaslat lehetővé teszi a Kincstár számára, hogy a bírságot korlátlanul enyhítse, ha a törzskönyvi jogi személy a kötelezettségét a bírságot kiszabó határozat közlését követő 8 napon belül teljesíti.

97. §

A § egyértelműsíti az adatszolgáltatási bírság azon esetkörét, amikor az adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltatási kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti. A módosítás révén az adatszolgáltatásra kötelezett abban az esetben mentesül bírságfizetési kötelezettség alól, ha az adatszolgáltatási kötelezettségét a Kincstár érdekkörében felmerülő ok, vagy körülmény következtében nem, vagy késedelmesen tudja teljesíteni. Ez esetben a bizonyítás a Kincstárt terheli.

98. §

A módosítás az Áht. felhatalmazó rendelkezéseit módosítja annak érdekében, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásainak megfelelően a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére és a belső ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályok a jogforrási hierarchia megfelelő szintjén kerüljenek meghatározásra.

99. §

Az Áht. átmeneti rendelkezéseként rögzíti, hogy a jogtalanul igénybe vett állami támogatások Kincstár által végzett felülvizsgálati eljárása során az új rendelkezéseket a folyamatban lévő hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

A módosítás a közpénzfelhasználás hatékonyságának elősegítése érdekében előírja, hogy az Áht. 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a kereskedelmi banknál vezetett számláin tárolt, ötvenmillió forintot meghaladó, uniós támogatásokat kötelesek lesznek átutalni a Kincstárnál megnyitott számlákra, és azon kezelni azokat. Lényeges, hogy a kedvezményezettek szerződéses jogait és kötelezettségeit a változás érdemben nem érinti, hiszen a kincstári számla számlatulajdonosa is a kedvezményezett lesz, a Kincstár továbbra is az ő rendelkezése alapján teljesít arról kifizetést.

100. §

A javaslat a központi költségvetés fejezetrendjéhez igazodva - figyelemmel az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésére figyelemmel - átnevezi a Bíróságok fejezetet Rendes bíróságokra.

A jogrendszeren belüli koherencia megteremtése érdekében a Kit. által bevezetett új fogalmak szükségessé teszik az Áht. érintett rendelkezéseinek módosítását.

A módosítás következtében a Nemzeti Földalapba sorolt vagyon, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rábízott vagyoni körébe tartozó vagyon szerinti fejezet központi kezelésű előirányzatai tekintetében is alkalmazható lesznek az Áht. 36. § (4a) bekezdése szerinti éven túli kötelezettségvállalás szabályai.

A § egyértelműsíti továbbá, hogy a központosított beszedési számlára történő beszedési kötelezettségre vonatkozó rendelkezés kizárólag az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által beszedett bírságokra és egyéb központosított bevételekre terjed ki.

101. §

Az Áht. 108. § (8) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazására nincsen gyakorlati lehetőség, tekintettel arra, hogy a Kincstár az adatszolgáltatási bírság összegét a nettó finanszírozás keretében az Áht. 83. § (1) bekezdése alapján annak esedékességekor levonja, ezért a rendelkezés hatályban tartása már nem indokolt.

Továbbá pontosítja azon szervezetek körét, akiknek 2018. szeptember 30-áig kereskedelmi banknál vezetett számláin tárolt uniós támogatási előlegeiket a Kincstárnál megnyitott számlákra kellett átutalnia, és akinek ezt követően ezen pénzeket kincstári számlán kell kezelniük.

102-103. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) számos olyan tényállást tartalmaz, amely alkalmas az élelmiszerbiztonságra fenyegetést jelentő magatartásokkal szembeni büntetőjogi fellépésre. E tényállások közül a rossz minőségű termék forgalomba hozatala kifejezetten alkalmas a termékhamisítás büntetésére, a gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt igazolják, hogy a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának tényállásában szereplő "rossz minőségű termék" fogalmának értelmezésében jelentkeztek bizonytalanságok. Így nem teljesen egyértelmű, hogy a Btk. 415. § (6) bekezdésének azon kitétele, amely a termék rendeltetésszerűen nem használhatóságáról, illetve használhatósága jelentős mértékű csökkenéséről szól, megfelelően alkalmazható-e az élelmiszerlánc körébe tartozó termékekre. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) meghatározza azon magatartásokat, amelyek élelmiszerhamisításnak tekinthetők, ezek közül a legsúlyosabbak tekintetében indokolt egyértelművé tenni, hogy azok megvalósítása esetén keletkező termék a Btk. szerinti rossz minőségű termék fogalmi kategóriájába beletartozik-e.

A fentiekre figyelemmel a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának, valamint a fogyasztók megtévesztésének tényállásai módosításra kerülnek, melyek révén a rossz minőség meghatározása a korábbiaknál egyértelműbbé válik, valamint a hamisított termék Éltv. 14/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti tényállása is megjelenik a szabályozásban. A definíciók bővítésének célja, hogy az immár világosan lefedje azon legsúlyosabb esetköröket is, amelyek esetén az Éltv. szerint hamisított termék jön létre.

104. §

A módosítás nyelvtani egyszerűsítést jelent.

109. §

A területi és országos nemzetiségi szavazatokat bizonyos esetekben a helyi választási bizottságok számlálják meg, és a számlálás eredményéről kiállított jegyzőkönyvet a hatályos törvényi rendelkezés alapján a szavazást követő napon, hétfőn 10 óráig kell a területi választási irodához eljuttatni. Ez azonban a gyakorlatban - különösen a nagyobb számú, illetve több nemzetiséghez tartozó nemzetiségi közösséggel rendelkező településeken, fővárosi kerületekben - nem teljesíthető elvárás, így szükséges a vonatkozó határidő meghosszabbítása.

111. §

A módosítás célja a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény, valamint a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény közötti összhang megteremtése.

112., 127. §

A §-ok a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontjával kapcsolatos jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.

113. §

Az Átaltv. módosításának egyik lényegi eleme, hogy csak a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését. A jövőben csak azoknak a jogi személyeknek az átalakulása során kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra kötelezettek. A számviteli standardokból az következik, hogy ezen esetekben a jogi személy csak független könyvvizsgálót alkalmazhat. A rendelkezés az egyesülés, szétválás esetén is megfelelően alkalmazandó. A nyilvánosan működő részvénytársaságok egyesülésének esetében ahol szintén megmarad a független könyvvizsgálói jelentés követelménye.

Erre tekintettel a javaslat az Átaltv. 4. § (5) bekezdése helyébe azt az egyébként a társasági jogi szabályokból is következő rendelkezést illeszti, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell, ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik. A könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a 4. § (6) bekezdésében kerülnek elhelyezésre.

114. §

A törvényjavaslat racionalizálja a jogelőd jogi személy cég törlésének, a jogutód jogi személy bejegyzésének jelenlegi gyakorlatát. Jelenleg a jogi személyt nyilvántartásból ugyanazzal a napi hatállyal törlik a jogelődöt és jegyzik be a jogutódot. Ez azonban aggályos abból a szempontból, hogy nem létezhet egyszerre ugyanazon a napon a törölt és a bejegyzett jogi személy is. Annak érdekében, hogy a jogelőd törlése, a jogutód bejegyzése és az átalakulás napja igazodjon a számviteli elvekhez, szükséges, hogy a cégjogi, magánjogi szabály ne a jogutód bejegyzéséhez, hanem a jogelőd törléséhez kösse az átalakulás napját. Erre figyelemmel a javaslat az átalakulás napjaként a jogelőd törlésének napját jelöli meg.

Az egyesülésnél már alkalmazott megoldással a javaslat az átalakulás és a szétválás esetére is biztosítja azt, hogy ha a szükséges döntéshozó szervi határozatok megszületnek, akkor a nyilvántartó bírósághoz való benyújtandó okiratok aláírása tekintetében se történhessen fennakadás. Utalva az Átaltv. 18. § (5) bekezdés módosításához fűzött indokolásra, kiemelhető, hogy ha az átalakuló társaságnak van olyan tagja, aki az átalakulási döntések alól magát kivonja, akkor egymaga képes megakadályozni az egész átalakulást azon formai előírás miatt, hogy a létrejövő jogi személy létesítő okiratát minden tagnak alá kell írnia. Bár jogi értelemben valóban új jogi személy kerül bejegyzésre, az átalakulási folyamat belső dinamikája mégis a minősített többséggel elfogadott döntéshozatalra épül; a Ptk. nem követeli meg az egyhangú döntéshozatalt. Ebből következően olyan megoldást kell találni az létesítő okirat formai követelményére is, amely az átalakulás eljárási elveihez igazodik.

A törvényjavaslat általánossá teszi minden konstrukció esetében azt a gyakorlatot, amelyet egyesülés esetén már jelenleg is tartalmaz a hatályos Átaltv., miszerint az erre kijelölt vezető tisztségviselő írja alá a jogutód létesítő okiratát.

115. §

Pontosításra kerül az Átaltv. 10. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze. A joggyakorlatban a bekezdés nyitó szövegrésze alapján az átalakuló, egyesülő, szétváló jogi személyek a létrejövő jogi személy pénzügyi, vagyoni helyzetére, a hitelezők biztosítékkal ellátottnak minősített helyzetére hivatkozva mellőzik sok esetben a közzététel során a hitelezői felhívást. Erre azonban a bírói gyakorlat szerint sincs mód. Ennek oka, hogy mind a jogutód pénzügyi, vagyoni helyzete, mind a hitelező biztosítékkal való ellátottsága nem az átalakuló, egyesülő, szétváló jogi személy megítélésén múlik. A hitelezők a korlátozott tagi felelősség mellett működő átalakuló, egyesülő, szétváló jogi személy esetén jogosultak arra, hogy biztosítékot követeljenek. A 10. § (3) bekezdésében foglalt pontok már indokul szolgálhatnak a biztosítékadás megtagadására, azonban vita esetén azok fennállásáról a bíróság fog dönteni. Az átalakuló, egyesülő, szétváló jogi személy azonban nem jogosult a hitelezői felhívást mellőzni, a hitelezők biztosítékkövetelési jogát már eleve kizárni a közleményében.

116. §

A módosítás racionalizálja a jogelőd jogi személy cég törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének jelenlegi gyakorlatát. Jelenleg a jogi személyt nyilvántartó nyilvántartásból ugyanazzal a napi hatállyal törlik a jogelődöt és jegyzik be a jogutódot. Ez azonban aggályos, hiszen nem létezhet egyszerre a törölt és a bejegyzett jogi személy, továbbá számviteli szempontból is gondot okoz, hogy a cégjogi szabályozás nincs összhangban a számviteli elvekkel. Erre figyelemmel a rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy a jogelőd jogi személy törlése és a jogutód jogi személy bejegyzése nem eshet azonos napra, hanem a jogutód bejegyzésének hatálya csak a törlést követő nap lehet. Ezzel megszünteti a jelenlegi jogi problémát és az átalakulás napjának meghatározását is a számvitelről szóló törvényhez igazítja.

117. §

Az Átaltv. 13. § (2) bekezdésének pontosítása értelmében, ha az egyesülésben részt vevő jogi személy esetén a 4. § (6) bekezdése alapján egyébként kötelező a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgáló általi ellenőrzése, akkor az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy vagyon-mérleg és vagyon-leltár tervezetét könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Erre azért van szükség, mert az ún. nyitó vagyon-mérleg tervezetet is könyvvizsgálóval kellene ellenőriztetni, amely azonban nem végezhető el, csak akkor, ha valamennyi ún. záró vagyon-mérleg tervezetet is könyvvizsgáló ellenőrizte. A jövőben is lehetséges azonban, hogy egy könyvvizsgáló járjon el.

118. §

A gyakorlatban komoly kockázatot hordoz, és az átalakulás, egyesülés, szétválás meghiúsulásához vezethet, ha akár csak egy tag is kivonja magát a szükséges döntéshozatalokból. A Ptk. 3:42. § (1) bekezdése szerint a tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. Az Átaltv. e szabályt annyiban részletezi tovább, hogy az 5. § (2) bekezdésében kimondja, hogy ilyen nyilatkozat hiányában úgy kell tekinteni, hogy a tag a jogutód jogi személy tagjává kíván válni. A tag azonban a jogi személy által pótlólagosan biztosított határidőig, ennek hiányában az átalakulásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván a jogutód jogi személy tagjává válni, illetve korábbi nyilatkozatát visszavonhatja. Ez a megoldás az átalakulás, továbbá egyesülés esetén az egyesülő jogi személy tagjával való teendőkre választ ad, hiszen mindig egy jogutód jön létre, így értelmezhető ezen helyzetekre az 5. § rendelkezése. Szétválás esetén azonban nincs megfelelő jogi megoldás, hiszen ezen esetekben legalább két jogutódnak minősülő jogi személy jön létre (a továbbműködő, fennmaradó társaság is jogutódnak minősül). Ezekben az esetekben jelenleg a szétváló jogi személynek előbb a nyilatkozatot nem tevő taggal kapcsolatos helyzetét kell rendeznie, azonban lehet, hogy az nem lehetséges vagy igen időigényes megoldással lehetséges (például tagkizárás), és emiatt meghiúsultnak kell tekintenie a szétválást. Ezekre az esetekre biztosít megoldást a jövőben a javaslat az Átaltv. 18. § (4) bekezdésének módosításával. Kiválás esetén megjelöli, hogy a döntéshozatalban részt nem vevő, vagy egyébként nem nyilatkozó tag (a továbbiakban: nem nyilatkozó tag) annak a jogi személynek marad a tagja, amelyből a kiválás történik. E megoldás azzal az előnnyel jár, hogy ebben az esetben a vagyonmérleg-tervezetek átdolgozására nincs szükség a taggal való elszámolás miatt.

Különválás esetén, mivel a jogalkotó nem dönthet abban a kérdésben, hogy melyik létrejövő jogi személy tagjává váljon a nem nyilatkozó tag, a javaslat az Átaltv. 5. §-ától eltérve arról rendelkezik, hogy ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a nem nyilatkozó tag egyik jogutód jogi személynek sem kíván a tagja lenni. Ebben az esetben tehát a vagyonmérleg-tervezetek átdolgozása válhat szükségessé a taggal való elszámolás miatt. A 18. § (4) bekezdése csak a szándéknyilatkozat elmaradása kérdésében tér el az 5. §-tól, vagyis a tag az esetleges pótlólagos határidőig, ennek hiányában a különválásról véglegesen döntő szavazás megkezdéséig nyilatkozhat arról, melyik jogi személy tagja kíván lenni.

119. §

A módosítás a törvényt új rendelkezésekkel egészíti ki, annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogyan kell a szétválás során a jogelőd jogi személy törlésére és a jogutód jogi személy bejegyzésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Kiválás, beolvadásos kiválás esetén ugyanis nincs olyan jogi személy, amelyet törölni kell a nyilvántartásból, beolvadás, beolvadásos különválás esetén pedig nincs bejegyzendő új jogi személy. A rendelkezések alapja szintén az, hogy megállapítható legyen melyik az az utolsó nap, amikor az érintett jogi személyek a szétválás előtti állapotban vannak, és melyik az a nap, amikor már a szétválás szerinti új formában működnek.

120-121. §

A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyesülésekre és szétválásokra vonatkozó rendelkezéseit Magyarország tekintetében az nyrt.-k szabályozásában kell érvényesíteni. A szétválás tekintetében az irányelv utal rá, hogy a rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a tagállami jog lehetővé teszi ezen társasági forma esetében a szétválást. A Ptk. 3:321. § (1) bekezdése kizárja az nyrt. szétválását, így az irányelv rendelkezéseit nem kell a hazai jogba átültetni.

Az egyesülésre nyrt. esetében mód van. A hatályos hazai szabályozás az irányelvi kötelezettségen túlmenően a zártkörűen működő részvénytársaságokra is előírja az irányelvi eredetű szabályok alkalmazását. Erre azonban nincsen szükség, mert a hazai szabályozás is kellő garanciákat biztosít. Fontos hangsúlyozni, hogy a zártkörűen működő társaság nincs elzárva attól, hogy a jövőben az egyesülésére, a szétválására vonatkozóan további ellenőrzéseket, jelentéseket írjon elő a társasági szervek számára, azonban törvényi szinten szükségtelen a zártkörűen működő részvénytársaságok egyesülését, szétválását elnehezíteni.

Erre figyelemmel hatályon kívül helyezésre kerül az Átaltv. 7. alcíme. A jövőben tehát a zártkörűen működő részvénytársaságokra is a gazdasági társaságokra előírt szabályokkal egyező feltétek vonatoznak. A 6. alcím átalakításra kerül, hogy az kizárólag az nyrt.-re vonatkozzon.

122. §

A § átmeneti rendelkezést tartalmaz, és meghatározza, hogy a módosított rendelkezéseket a hatálybalépés után elhatározott átalakulások, egyesülésekre, szétválásokra lehet alkalmazni. Figyelemmel arra, hogy lehetőség van egy ülésen is dönteni, a törvény hatálybalépésekor már előkészítés alatt álló átalakulási, egyesülési, szétválási folyamatok is módosíthatóak úgy, hogy a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével szükség szerint módosított dokumentumokra a döntéshozó szerv - formálisan újra megindítva a folyamatot, gyakorlati értelemben azonban csak lezárva azt - egy ülésen határoz.

123. §

A módosító javaslat - az elmúlt időszakban elfogadott ún. kodifikált társasági jogi irányelvre tekintettel - pontosítja az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény jogharmonizációs záradékát.

124. §

A módosító rendelkezések az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény tekintetében a kötelező könyvvizsgálat megszüntetésével állnak összefüggésben.

125-126. §

A törvényjavaslat a Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása körében egyes ingatlanok vagyonkezelőjeként az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaságot nevesíti, valamint hatályon kívül helyezi a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény azon rendelkezését, amely a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. tekintetében a tulajdonosi joggyakorlót törvényi kijelölte, mivel annak törvényi szintű rögzítése nem indokolt.

128. §

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény - a nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján hatályba lépő - 314. § (3) bekezdése szerint "A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán - valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek egész településre kiterjedő időközi választásával azonos napon tartott időközi nemzetiségi önkormányzati választáson - és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán egy szavazóköri névjegyzéket kell használni." Ez a szabályozás azt a veszélyt hordozza magában, hogy - az országgyűlési választásokon több esetben is előfordult szavazólap-összecserélési hibákhoz hasonlóan - megnő a kockázata, hogy a nemzetiségi választópolgárok nem a megfelelő szavazólapokat fogják megkapni, így szükséges a rendelkezés hatályba nem lépéséről rendelkezni.

129-131. §

A központi beszerző szervezetek tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 31. § (4) bekezdése eddig is lehetőségeket adott a kormányzati informatikai beszerzések tekintetében a külön jogszabályban meghatározott esetben központosított eljárás lefolytatására. A módosítási javaslat az eltérés lehetőségét egyértelműsíti, mind a kormányzati informatikai, mind a kormányzati kommunikációs feladatok esetében. Emellett a javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a kormányzati kommunikációs feladatokhoz képest a kormányzattal kapcsolatos rendezvényszervezés köre eltérő jellegű feladat, ahol a feladat specialitása biztosítása érdekében önálló beszerzési szabályok szükségesek.

132-133. §

Az Alkotmánybíróság a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 10. § (6) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló 10/2019. (III. 22.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a helyi önkormányzat általi felmondással megszüntetett jogviszonyokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

A javaslat célja e jogalkotói kötelezettség teljesítése. A törvénymódosítás az Alkotmánybíróság által szabott keretek között azt rögzíti, hogy a szerződő felek közötti elszámolás során a kéményseprő közszolgáltató csak a közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt a szerződés megszűnésének időpontjában felmerült és meg nem térült, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján nem érvényesíthető, igazolt és a szerződéssel közvetlenül összefüggő tényleges kára megtérítését igényelheti a helyi önkormányzattól. Az elmaradt vagyoni előny tehát nem követelhető. A módosítás a felek közötti elszámolás során fennmaradt követelés bíróság előtti érvényesítésére a törvénymódosítás hatálybalépésétől számítva egy esztendőt biztosít.

134-135. §

Az Eüsztv. rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezet ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a nyilvántartásba vételét, vagy ha nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét a rendelkezési nyilvántartásba. Az Eüsztv. ugyanakkor azt is lehetővé tette, hogy a gazdálkodó szervezet az őt nyilvántartó szerv részére jelentse be az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, és a nyilvántartó szerv adja át a rendelkezési nyilvántartásnak az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséget. A rendelkezési nyilvántartás és az ágazati nyilvántartás folyamatos szinkronban tartása számos problémát vet fel, ezért indokolt egy olyan irányú módosítás, melynek értelmében a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségét a rendelkezési nyilvántartásba jelenti be és a rendelkezési nyilvántartás szolgáltat adatot az adott gazdálkodó szervezetet nyilvántartó szerv részére.

Az informatikai fejlesztési és beszerzési tervek rendszerének átalakítása miatt a módosítás alapján csak a kormányzati szférára terjed ki a bejelentési, illetve engedélyeztetési kötelezettség, új, a törvényhez képest rugalmasabb és a közbeszerzéshez jobban kapcsolódó szabályok szerint. Mindez szükségtelenné teszi a jelenlegi törvényi szabályok és az ehhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezések megtartását.

136-144. §

Az állami projektértékelés eddigi tapasztalatai alapján vannak olyan felhívások, melynek értékeléséhez speciális szaktudás szükséges. Ilyen kivételesen indokolt körülmények kezelését javasolja a módosítás oly módon, hogy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felmentést adhat - megfelelő indoklás mellett - az állami projektértékelői rendszerben történő értékelés alól. Azokat a felhívásokat, amelyekhez olyan speciális szaktudás vagy speciális előismeret szükséges, ami az adott tématerületet ismerő, általános szaktudással rendelkező értékelő számára nem ismert, az irányító hatóság tud beazonosítani a felhívás tartalma alapján. Ezen - feltehetőleg - kisszámú értékelések esetén javasolt biztosítani, hogy az irányító hatóság közvetlenül tudjon fordulni az állami projektértékelésért felelős tárca vezetőjéhez a célból, hogy előzetesen mentesítést adhasson ilyen esetben az állami projektértékelés keretében történő értékelés alól. Ezáltal biztosítható, hogy ezen speciális projektek értékelése is a lehető legmagasabb szakértelem mellett valósuljon meg az irányító hatóság munkatársai által, akik alapvetően is végeznek projektértékeléseket azon felhívások esetében, amelyek nem standard eljárásrendűek a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak vagy helyi, vagy területi önkormányzatoknak meghirdetett felhívásokhoz kapcsolódnak.

Mentesítés esetén az Irányító Hatóság belső értékelés keretében fogja leértékelni a támogatási kérelmeket, amely az állami projektértékelés mellett jelenleg is alkalmazott módszer egyes felhívások támogatási kérelmeinek elbírálására. Az objektív, átlátható, piactól független értékelés ekkor is megvalósul, illetve az Irányító Hatóság megfelelően el tudja látni így is az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendeletében (az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről) meghatározott feladatait.

Emellett a törvény alkalmazása alóli konkrét kivételek köre szűkítésre kerül, valamint a javaslat pontosítja az alapjogviszony fogalmát.

A javaslat továbbá a büntetlen előéletet igazoló hatósági bizonyítvány benyújtása helyett a büntetlen előéletről szóló nyilatkozat benyújtásáról rendelkezik a törvény az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) szerinti célhoz kötött adatkezelés, adattakarékosság és korlátozott tárolhatóság elvének megfelelően.

Ellenőrzés keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: ITM) alátámasztást kérhet a büntetlen előélet igazolásához.

Az Infotv. 5. § (3) bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelő személyét, valamint az adatkezelés időtartamát vagy szükségessége időszakos felülvizsgálatát az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg. Az Infotv. hivatkozott jogszabályi előírásainak megfelelően a jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozott adatkezelési rendelkezések törvényi szintű szabályozására kerül sor.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a jogszabály felhatalmazás alapján az állami projektértékelői jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető abban az esetben is, ha az értékelő esetében utólagos ellenőrzés során összeférhetetlenség kerül megállapításra.

Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban számos esetben megtörténik, hogy az állami projektértékelők elmulasztják jelezni, hogy alapjogviszonyuk megszűnt, illetve hogy már nem felelnek meg az állami projektértékelői jogviszony létesítésével kapcsolatos előfeltételeknek (pl. büntetlen előélet), továbbá elhalálozás esetén szükséges, hogy az alapjogviszony szerinti munkáltató tájékoztassa az ITM-et az értékelők kapcsán felmerült változásokról.

A visszakereshetőség, ellenőrizhetőség miatt a módosítás megteremti az összhangot az állami projektértékelői törvény és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet között a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó dokumentum- és adatmegőrzési előírásai tekintetében, figyelemmel arra, hogy többségében az állami projektértékelői rendszerben történik a 2014-2020 programokhoz kapcsolódó uniós támogatásból finanszírozott projektek értékelése.

Az állami értékelés gyakorlati tapasztalatai, illetve felmerült észrevételek alapján a módosítás lehetővé teszi, hogy az állami felsőoktatási intézményekben oktatói vagy tudományos kutatói munkakörben munkavállalóként foglalkoztatottakkal is állami projektértékelői jogviszony létesíthető tekintettel arra, hogy a jelzett munkakörökben olyan tudás válik elérhetővé, amellyel tovább bővíthető az állami projektértékelésekhez szükséges szakértői kör. Mindez elősegítené, hogy az állami projektértékelések továbbra is magas színvonalon valósulhassanak meg.

Az informatikai rendszer elmúlt időszakban történt fejlesztéséből adódóan az állami projektértékelés keretében elrendelt feladatok ellátása (feladatelrendelés, teljesítésigazolás, képzés) elektronikusan történik. Ezzel összhangban a kapcsolódó jogszabályi pontok aktualizálását javasoljuk.

Az irányító hatóságok és az állami projektértékelők visszajelzései alapján 7 napról 3 napra változik az értékelések megkezdése előtti felkészülési idő. Az értékelésekre fordítható időtartam nem fog változni, mert a felkészülési idő rövidülése mellett az értékelések elvégzésére több napra kerül majd meghatározásra, amelyet a sorsolás alkalmával lehet megadni. Így az értékelőnek lehetősége nyílik arra, hogy már három napot követően meg tudja kezdeni az értékelést, ha felkészült. Amennyiben a felkészüléshez több időre van szüksége az értékelőnek, ezt megteheti három napon túl is, tekintettel arra, hogy az értékelések időtartama nem változik, tehát nem kötelező három napot követően azonnal megkezdeni az értékelést.

145. §

Az egyértelmű jogértelmezés érdekében szükséges polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 58. §-ának javaslat szerinti kiegészítése azokra az esetekre, amikor az ügyész absztrakt közjogi jogalanyként jár el. A Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel kimondja, hogy mindazokban a perekben, amelyek megindítására törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene kell indítani, vagyis amelyekben az ügyész mint absztrakt közjogi jogalany félként szerepel, az ügyészre a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező. A Pp. 75. § (2) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor maga a fél rendelkezik olyan szakértelemmel, amely felmentést ad a Pp. 72. § (1) bekezdésében előírt jogi képviselet követelménye alól, mert magára a félre kell úgy tekinteni, mintha jogi képviselővel járna el. Ennek egyik fordulata, amikor az ügyész absztrakt közjogi jogalanyként eljárva a fél jogait gyakorolja. Ilyen esetekben ügyészként az illetékes ügyészi szerv jár el, amely eljárási szakaszonként változhat. A Pp. 75. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést tehát el kell határolni a Pp. 75. § (1) bekezdésétől, mert az azt a személyi kört határozza meg, akiket a fél eljárásra jogosult jogi képviselőjének kell tekinteni kötelező jogi képviselet esetén, azaz a Pp. 75. § (1) bekezdése a jogi képviselőnek minősülő személyeket nevesíti. A javaslat az egyértelmű jogértelmezést kívánja elősegíteni, mert a Pp. 75. § (2) bekezdésének b) pontja tekintetében kialakult olyan értelmezés, amely azt kizárólag olyan perekben tekintette alkalmazandónak, amelyekben a jogi képviselet kötelező. A gyakorlat másik része a Pp. 75. § (2) bekezdésének b) pontja tekintetében a "többen a kevesebb" elvet alkalmazva azokban a perekben is jogi képviselővel eljáró félként tekint az ügyészre, ahol a jogi képviselet nem kötelező. A javaslat nem érinti a Pp. 75. § (1) bekezdésében foglalt eseteket, mivel az abban felsorolt, jogi képviselőnek minősülő személyek tekintetében a Pp. 244. § (1) bekezdésének utaló szabálya alapján egyértelműen jogi képviselőnek kell tekintetni a járásbíróság előtti perben is.

146. §

A Pp. 178. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél visszautasítása esetén a keresetlevél előterjesztésének joghatásai fennmaradnak, ha a felperes az ügy előzményére hivatkozással, a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra előterjeszti, vagy igényét egyéb úton szabályszerűen érvényesíti. Ez a szabály azonban nem érvényesülhet a keresetet tartalmazó irat előterjesztésének hiányosságai miatti eljárás megszüntetés esetében, mivel a Pp. 256. § (1) bekezdése szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél előterjesztésének. Ebből következik, hogy ha a fizetési meghagyásos eljárással indult perben a keresetet tartalmazó irat hiányosságai miatt az eljárás megszüntetésére kerül sor, úgy a felperesnek ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell előterjesztenie. Annak érdekében, hogy a keresetet tartalmazó irat hiányosságai orvosolhatóak legyenek, a javaslat rögzíti, hogy az eljárás megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha azt megelőzően a bíróság a felperest hiánypótlásra hívja fel, és azt a megadott határidőben a felperes nem teljesíti.

147. §

A személyi állapotot érintő eljárások hatékonyságát szolgálja, hogy e perek jelentős részében hivatalbóli perindítási joggal felruházott gyámhatóság félként történő részvétele esetén eltérhessen a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatától. Ennek indoka, hogy a személyi állapottal kapcsolatos perek sajátosságaira, a felek személyére tekintettel az ezekben a perekben rendszeresített nyomtatványok tartalma úgy került kialakításra, hogy az a laikus - elsősorban természetes személy - fél perindítását segítse. A gyámhatóságokra vonatkozó ágazati jogszabályok a gyámhatóság részvételével zajló perekre számos további kötelező többlet tartalmi elemet határoznak meg az egyes beadványok tekintetében, amelyek indokolttá teszik, hogy a gyámhatóság eltérhessen a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára rendszeresített nyomtatványok használatától perindítás esetén, vagy olyan perben, amelyet ellene kell megindítani. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a gyámhatóság az erre rendszeresített nyomtatványokat használja akár felperesi, akár alperesi pozícióban, de az számára nem kötelező.

148. §

A személyi állapottal kapcsolatos perek sajátosságaira tekintettel indokolt a Pp. általános szabályai szerint az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos és az alperes meghosszabbítás iránti kérelemére elrendelhető további legfeljebb 45 napos határidő lerövidítése. Ezekben a perekben gyakran változnak a felek életviszonyai, körülményei, az időmúlásnak is jelentősége lehet, ezért e perek speciális tárgyára, a személyi állapotra tekintettel a szóbeliség érvényesülésének fokozottan kell érvényesülnie. A felek személyes meghallgatása, személyes nyilatkozattétele meghatározó jelentőségű, melyek megtételét a perfelvételi tárgyalás biztosítja, ezzel összefüggésben indokolt az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lerövidítése.

A Pp. általános rendelkezései szerint az alperes a felperes ellen az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül terjeszthet elő viszontkeresetet írásban viszontkereset-levéllel. A személyi állapotot érintő perekben a per tárgyát képező jogviszonyok körében a per folyamán bekövetkező változásokra tekintettel indokolt a viszontkereset előterjesztésére nyitva álló határidő meghosszabbítása a perfelvételi szak végéig. A javaslat értelmében az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően a viszontkeresetet írásban a perfelvétel lezárásáig terjesztheti elő vagy azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is előadhatja a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal. A javaslat emellett arról is rendelkezik, hogy az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően akár írásban, akár szóban előadott viszontkereset közlésére, az azzal szembeni felperesi nyilatkozatra, a tárgyalás elhalaszthatóságára a Pp. 213. § (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

149. §

Nem egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy a Ptk.-ban meghatározott a megegyezés alapján történő házasság felbontásának feltételéül meghatározott járulékos kérdésekben a felperesnek kell-e a keresetlevélben nyilatkozatot tenni, keresetet előterjeszteni vagy elegendő az érvényesíteni kívánt jog körében utalni arra, hogy kéri a házasság felbontását. A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása (2018. május 2-3.) 5. számú állásfoglalásában megerősítette, hogy "a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a Ptk. 4:21. § (3) bekezdése szerinti járulékos kérdésekkel kapcsolatos "felperesi álláspont" a keresetlevélnek nem kötelező tartalmi eleme, ezért arra irányuló hiánypótlási felhívásnak nincs helye." A járulékos kérdések tekintetében keresetek előterjesztésére nincs lehetőség, mert ha ezek tekintetében kereseteket kellene előterjeszteni, akkor azokra a Pp. 170. § (4) bekezdése szerint a keresethalmazatra vonatkozó rendelkezések értelmében a Pp. 170. § (2) bekezdésében foglaltakat keresetenként kellene teljesíteni. Ezt azt jelentené, hogy a felperesnek a bíróság döntését kellene kérnie az egyes járulékos kérdésekben, meg kellene határoznia az érvényesíteni kívánt jogot, tényállításokat, jogi érvelést és bizonyítási indítványokat kellene tennie, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékait be kellene csatolnia. Ez a megoldás ellentétes lenne a Ptk. szabályozásával, amelyik a bontás önálló formájaként nevesíti a házastársak megegyezésén alapuló bontást, ahol a feleknek nem kell feltárniuk a házasság megromlásához vezető okfolyamatot, továbbá a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben a házastársaknak kell megállapodniuk, és nem a bíróságnak kell dönteni az ott meghatározott kérdésekben. Ha az eljárási szabályok kereset előerjesztését írnák elő a járulékos kérdésekben, azzal lényegében valamennyi bontóperre a tényállásos bontás szabályait tennék alkalmazandóvá, amely ellentétes lenne a Ptk. idézett szabályozásával. A Ptk. a házastársak megegyezését tekinti a bontás feltételének, amit nem helyettesíthet a járulékos kérdések tekintetében a felperes által a keresetlevélben tett egyoldalú nyilatkozat, mert az nem tekinthető a házastársak közös álláspontjának. A házassági perben a felek személyes jelenléte, a szóbeliség erősítését célzó rendelkezések, a bíróság anyagi pervezetése arra szolgálnak, hogy a házastársak közös álláspontját, konszenzusát előmozdítsák a járulékos kérdésekben, lehetővé téve a házasság megegyezés alapján történő felbontását. Ez a keresetlevél benyújtásakor még gyakran nem véglegesedik, csak a házastársak szándéka áll fenn a közös kérelmen alapuló bontásra vonatkozóan.

A joggyakorlat egységesítése érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy nem kell a felperesnek nyilatkozatot tenni vagy keresetet előterjeszteni a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésben meghatározott járulékos kérdésekben, ezért azt írja elő, hogy amennyiben a keresetlevél előterjesztésekor a házastársak között a járulékos kérdések tekintetében már kialakult a közös álláspont, és megtörtént ennek írásba foglalása is, akkor az erre vonatkozó okiratot be kell csatolni a keresetlevél mellékleteként. Ha ilyen megállapodás a házastársak között még nem jött létre, akkor értelemszerűen ilyen melléklete sem lehet a keresetlevélnek, és ennek hiánya sem a keresetlevél visszautasításához, sem hiánypótláshoz nem vezethet. Megegyezéses bontás esetén a keresetlevélben mindenképpen utalni kell arra, hogy a felperes a Ptk. 4:21 § (2)-(3) bekezdés alapján kéri a házasság felbontását. A javaslat egyértelművé teszi, hogy amennyiben a felek egyező akaratnyilatkozattal kérik a házasság felbontását, az alperes részéről akkor sem mellőzhető az ellenkérelem előterjesztése. A megegyezéses bontóper sajátosságaira tekintettel indokolt a Pp. általános szabályai szerint az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos és az alperes meghosszabbítás iránti kérelemére elrendelhető további legfeljebb 45 napos határidő Javaslat szerinti lerövidítése. Ha maga az alperes is egyetért a házasság ilyen módon történő felbontásával, a felperes kérelmét nem ellenzi, elegendő a Pp. 199. § (6) bekezdés szerinti nyilatkozatot tartalmazó ellenkérelem előterjesztése. Ennek mielőbbi előterjesztése elősegíti a perfelvételi tárgyalás határnapjának kitűzését.

150. §

A Pp. 459. § (2) bekezdése új elemként vezeti be a házassági perben hozott ítélet rendelkező részének kötelező tartalmi elemeként a házassági életközösség fennállása időtartamának meghatározását, kezdő és záró időpontjának rögzítését, amely az ítélet jogerőre emelkedésével ítélt dologgá válik, és egy későbbi vagyonjogi perben nem tehető vitássá. A normaszövegben való megjelenítését az indokolja, hogy döntő jelentősége van a házastársak vagyonjogi rendezésénél, mert ehhez az időtartamhoz kapcsolódik a vagyonközösség fennállása, és ezáltal a közös vagyont képező vagyonelemek köre. A gyakorlatban kialakult olyan jogértelmezés, amely arra a következtetésre jutott, hogy a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a házasság megkötésének időpontja. Annak ellenére alakult ki ez az értelmezés, hogy a Ptk. 4:35. § (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy "a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell." Az aggálymentes jogértelmezés biztosítása értelmében a javaslat a házassági életközösség kifejezés helyett az életközösség fogalmát használja a továbbiakban.

151. §

A módosítás célja az egyértelmű jogértelmezés elősegítése, annak rögzítése, hogy a kiskorú gyermek tartására irányuló kereset a gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti keresettel kapcsolható össze. Ezzel a javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés a két keresettípus összekapcsolhatóságát teremti meg, amelyből következik, hogy egy keresetlevélben több gyermek tartása iránti igény is előterjeszthető, ha annak egyébként az anyagi jogi és eljárásjogi feltételei fennállnak.

152. §

A módosítás célja egyrészt annak egyértelművé tétele, hogy a személyi állapotot érintő perekben, az a rendelkezés, amely szerint a perben a nem ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére adott meghatalmazáson a fél aláírását, illetve kézjegyét közjegyző által hitelesíttetni kell, kizárólag a természetes személy által adott meghatalmazás esetén alkalmazandó. A módosítás célja másrészt, a Pp. 459. § (2) bekezdésének módosításához fűzött indokokra tekintettel a "házassági életközösség" fordulat helyett az "életközösség" fordulat alkalmazása.

153. §

A szövegrész hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a Pp. házassági perben nem teszi lehetővé részítélet hozatalát, ami lehetőséget teremtene arra, hogy abban az esetben, hogy, ha a gyermek származásának megállapítása a bontóperhez kapcsolt más kereset, például a szülői felügyelet gyakorlása rendezésének előkérdése, akkor az elkülöníthető és eldönthető legyen ilyen módon. Erre tekintettel indokolt a házastársak gyermekének származására vonatkozó kereset előterjesztése lehetőségének kizárása az anyagi és eljárásjogi szabályokra figyelemmel.

155-159. §

A módosítás célja, hogy olyan jogi szabályozást teremtsen, amellyel a 100%-os állami tulajdonban álló, turisztikai szempontból hasznosítandó, illetve fejlesztendő ingatlanok, vagyonelemek hasznosítását a feladatai megvalósítása érdekében - szükség esetén a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100 %-ban állami tulajdonban álló egyéb társaságok útján -, az állam egyes gazdasági társaságai közfeladatként végezhessék.

A hatályos turisztikai térségek állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Tur. tv.) szabályozása szerint ugyanis a turisztikai desztinációk területén jelenleg vagyonkezelőként kizárólag a tényleges turisztikai fejlesztést megvalósító beruházók jelölhetőek ki, ugyanakkor a nemzetgazdasági szempontból előnyösebb lenne, hogy a turizmus szempontjából kiemelt fontosságú ingatlanok turisztikai vagyonkezelője mind az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: MTÜ), mind a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb, 100 %-ban állami tulajdonban társaság is lehessen, ezáltal biztosítva ezen ingatlanok egységes szemléletű, turisztikai szempontú hasznosítását, üzemeltetését, fejlesztését. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a turisztikai szempontú vagyonkezelés ne csak a desztinációk területén, hanem pontszerűen, az ország bármely turisztikailag jelentős ingatlanán, vagyonelemén megvalósulhasson.

A Tur. tv. fogalmai közé két új fogalom kerül bevezetésre. Az egyik az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem olyan az állam 100%-os tulajdonában álló ingatlan, vagyonelem, amelynek turisztikai célú hasznosítása és fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír, elhelyezkedésénél fogva alkalmas arra, hogy turisztikai fejlesztés helye legyen, vagy annak tárgyát képezze, valamint kodifikációs pontosításként a Tur. tv. által jelenleg is alkalmazott, tág értelemben használt ingatlan fogalma kerül rögzítésre.

A javaslat az új, pontszerű ingatlanokon történő turisztikai célú ingatlankezelést nevesíti az állam feladatai között.

A Tur. tv. 4. § (1) és (1a) bekezdésében pontosításra kerül, hogy a kiemelt állami turisztikai beruházások végrehajtása, az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon beruházás megvalósítása és mindkét esetben azok üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása vagy új gazdasági társaságok létesítésével, vagy meglévő 100%-os állami tulajdonú és az MTÜ tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaság meghatározásával történhet, azzal, hogy a Tur. tv. 3. § (5) értelmében ezen feladatokat közvetlenül a MTÜ is elláthatja, amennyiben ezt a Kormány rendeletében kimondja.

Az új rendelkezés alapján a vagyonkezelési feladatokat rugalmasabban lehet ellátni: az adott ingatlan esetében az adott szituáció ismeretében, a mindenkori turisztikai szempontok figyelembevételével mérlegelhető, hogy az ingatlan fejlesztéséhez, vagyonkezeléséhez szükséges-e új társaság létrehozása, vagy a feladatot elláthatja az MTÜ, vagy annak tulajdonosi joggyakorlása alatt álló más társasága.

A Tur. tv. új 4. § (3) bekezdése értelmében - összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (1) bekezdésével - a vagyonkezelés vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az érintett területek vagyonkezelésének turisztikai szempontú érvényesítése biztosítása érdekében a Kormány meghatározza azon társaságokat, amelyek e szempontoknak megfelelően, a Tur. tv. szerint az ingatlan vagyonkezelői lehetnek.

Ezzel a vagyonkezelői jog az Nvt. szerinti vagyonkezelési szerződés megkötésével jön létre.

Fontos kiemelni, hogy a szabályozással elérni kívánt cél az, hogy a Tur. tv. szerinti vagyonkezelést kizárólag olyan gazdasági társaság láthassa el, amely alkalmas arra, hogy az adott turisztikai szempontokat érvényesítse a vagyonkezelés során, így biztosítva az ingatlanok, egyéb vagyonelemek turisztikai szempontból megfelelő fejlesztését, illetve hasznosítását.

Rögzítésre kerül, hogy a Kormánynak az e törvény alapján kiadásra kerülő rendeleteiben szükséges annak megjelölése is, hogy a vagyonkezelés tárgyát képező ingatlanok aktuális állapota okán a vagyonkezelés beruházási, fejlesztési jellegű vagy ugyancsak az érintett ingatlanok, vagyonelemek jellemzői, adottságai okán fenntartó, hasznosító célú. A Kormány dönthet úgy is, hogy a vagyonkezelő mind a beruházó, mind a fenntartói feladatokat is ellátja, azaz a beruházót illető jogosultságok azt a fenntartót is megilletik, amely a vagyonkezelési szerződés megkötésekor olyan műszaki színvonalú ingatlanokat, vagyonelemeket vett vagyonkezelésbe, amelyek állapota beruházás nélkül közvetlenül is alkalmas a turisztikai szempontú használatra, hasznosításra és csak a jövőben válik esetlegesen szükségessé ezeket érintő beruházás.

A vagyonkezelési szerződés mielőbbi megkötésének érdekében kimondásra kerül, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés szerinti előzetes egyetértésről, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 44. § szerinti jóváhagyásról a feladatkör szerint érintett miniszter a - ha jogszabály előírja a véleményének beszerzését - vagyonkezelési szerződéstervezetet is magában foglaló megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles. A határidő elmulasztása esetén a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. A védettség jellege szerinti miniszteri hozzájárulás intézményének szabályozására tekintettel [más kifejezést használ a Kötv. és a 254/2007. (X. 4.) Korm. r.] - az egyértelműség érdekében - javasolt a szerződés érvényességi és hatályosssági feltételeként előírni jóváhagyást.

A vagyonkezelés mielőbbi biztosítása érdekében rögzítésre kerül, hogy a vagyonkezelési szerződés megkötésekor fennálló jogviszonyok tekintetében a bejegyzett vagyonkezelő, tulajdonosi joggyakorló helyébe a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelésében, a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében lévő ingatlanok vonatkozásában általános és egyetemleges jogutódként a vagyonkezelő lép.

A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: törvény) 2019. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása alapján kialakításra kerül egy, a szálláshelyet igénybe vevők és a szálláshely egyes adatait - kötelezően alkalmazandó szoftver használatával - rögzítő és tároló rendszer. A vendégadatokat a szálláshely-szolgáltató a Kormány által kijelölt tárhelyszolgáltatónál kell, hogy rögzítse.

A NAIH jelzése alapján -figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendeletének (GDPR) 28. cikkére - mivel az egyes szálláshely-szolgáltatók és a tárhelyszolgáltató között nem kerül sor külön adatfeldolgozási szerződés rögzítésére, jogszabályban kell rögzíteni az adatfeldolgozás részleteit. Erre figyelemmel jogszabályban szükséges rögzíteni a tárhelyszolgáltató és a szálláshely-szolgáltatók közötti adatfeldolgozási jogviszony részleteit. A javaslat az ezzel kapcsolatos kormányrendeleti felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazza.

160. §

A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény módosítása során - egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében - indokolt rendezni azt, hogy ha a központi államigazgatási szervnek címzett hatáskör gyakorlójaként a szerv vezetője jár el félként a bírósági eljárásban, akkor az általános meghatalmazások nyilvántartásában a központi államigazgatási szervet és annak vezetőjét milyen módon és milyen adattartalommal kell feltüntetni.

161. §

A módosítási javaslat egyértelműsíti azt, hogy a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek nem kötelezhetők további, a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség megfizetésére. Ezzel a szabályozás az egyes tanácstagoknak járó díjak mértékének meghatározását a választottbíróság hatáskörébe utalja anélkül, hogy plusz adminisztrációs terhet keletkeztetne.

162. §

A törvényjavaslat a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás díjának meghatározását, valamint a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályok megállapítását a Kereskedelmi Választottbíróság eljárási szabályzata körébe utalja.

A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbtv.). javaslat szerint módosuló 57. § (2) bekezdése szerint a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az érvénytelenítést követően folytatódó eljárásban a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs költség fizetésére nem kötelezhetők. A Vbtv. ugyancsak módosuló 62. § (1) bekezdés e) pontja szerint az elnökség az eljárási szabályzatban állapítja meg a választottbírósági ítélet érvénytelenítése esetén az adott ügyben eljáró választottbírósági tanács vagy tanácsok díjazásával összefüggő részletszabályokat. Ugyanakkor a Vbtv. alapján más esetekben is elfordulhat olyan díj-, vagy költségigény megtérítésének igénye, amely közvetlenül az eljárásban részt vevő felek befizetéseiből nem feltétlenül fedezhető [kizárási eljárás - Vbtv. 14. §; választottbírói megbízatás megszűnésének egyéb esetei - Vbtv. 15. §]. Erre tekintettel indokolt a Kereskedelmi Választottbíróság elnökségének feladatává tenni, hogy eljárási szabályzatában írja elő elkülönített tartalékalap képzését, a felek által meg nem térítendő díjak és költségek fedezetének biztosítása céljából. Az elkülönített tartalékalap felhasználásával kapcsolatos döntési jogkört is indokolt az elnökséghez telepíteni, amelynek eljárásrendjét a szabályzatban célszerű meghatározni. Ha azonban az indokolt kifizetések a rendelkezésre álló képzett tartalék összegét meghaladják, a szükséges kifizetések teljesülését a Kereskedelmi Választottbíróságot működtető jogi személynek (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) kell mögöttesen biztosítania.

163. §

A módosítás a választottbírósági joggyakorlat megismerhetőségének, kutathatóságának biztosítását szem előtt tartva, de a szükségtelen adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a választottbírósági ítéletek mellett kizárólag azon végzések esetében írja elő az anonimizált formában történő közzétételt, amelyek a választottbíróság hatáskörére vonatkoznak, vagy egyéb szempontból érdemi, releváns tartalommal bírhatnak.

164-165. §

Az Eüsztv. módosításával összhangban a javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség bejelentésének módját egy irányban teszi lehetővé az ügyvédi irodák és egyéni ügyvédek számára is.

166. §

A hitelnyújtók jövedelemadat lekérdezési lehetőségének elektronikus úton történő biztosítása érdekében az adózás rendjéről szóló törvényben javasolt módosítás, amely 2020. február 1-jén lép hatályba.

167. §

A hitelnyújtók jövedelemadat lekérdezési lehetőségének elektronikus úton történő biztosítása érdekében szükséges felhatalmazó rendelkezés, annak érdekében, hogy a részletszabályok kormányrendeleti szinten megalkothatóak legyenek.

168. §

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása egy olyan speciális jogintézményt hoz létre, amelynek keretében az érintett egyéni vállalkozó vállalkozói jogállása megszűnik, és a tevékenységét jogfolytonosan korlátolt felelősségű társaság formájában folytatja tovább anélkül, hogy a két jogalany között jogelőd-jogutód kapcsolat keletkezne. E módosításhoz kapcsolódó adóigazgatási tárgyú jogszabály módosítást tartalmazza a javaslat, amely kimondja, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes gazdasági társaság keretében történő továbbfolytatása esetén is alkalmazni kell a törvény jogutódlásra vonatkozó szabályait.

169. §

A módosítás annak érdekében szükséges, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen csak állandó meghatalmazás bejelentésére van lehetőség. A módosítás megteremti a törvényi szintű szabályozás és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet összhangját, amely alapján a gyakorlatban már most is csak állandó meghatalmazás bejelentésére van mód az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen. A módosítás továbbá biztosítja a helyi adóalany állandó meghatalmazottjának az állami adóhatóság útján történő bejelentését.

170. §

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Air.) szövegcserés módosítások:

1. A módosítás annak érdekében szükséges, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen csak állandó meghatalmazás bejelentésére van lehetőség. A módosítás megteremti a törvényi szintű szabályozás és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet összhangját, amely alapján a gyakorlatban már most is csak állandó meghatalmazás bejelentésére van mód az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen.

2. Mivel az Eüsztv. 15. §-a speciális kézbesítési szabályokat fogalmaz meg, szükséges az Air. kézbesítési szabályainál a hivatkozott jogszabályhely (1)-(4) bekezdéseire is utalni.

3. Az adóhatóságok közzétételi kötelezettsége kizárólag a vélelmezett kézbesítéssel érintett iratokra fog vonatkozni.

4. Annak érdekében, hogy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyek elektronikus intézésének szabályai tekintetében is legyen lehetőség részletszabályok kormányrendeleti szinten történő előírására, pontosítani szükséges az Air. felhatalmazó rendelkezéseit.

171. §

A megkeresésre folytatott végrehajtások során a gyakorlatban felmerült probléma, hogy a megkeresésekben az adósra vonatkozó azonosító adatok pontatlanul kerülnek kitöltésre. A behajtást kérőktől elvárható, hogy az általuk fizetésre kötelezett személyek azonosító adatait ismerjék, vagy előzetesen intézkedjenek azok beszerzése iránt.

A módosítás eredményeként az adóhatóság végzésben elutasíthatja a megkeresést, amennyiben azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható.

A behajtási feltételek vizsgálata kiterjed a jövőben az esetleges elévülésre is, és ennek fennállása esetén az adóhatóság visszautasíthatja a megkeresést.

172. §

Annak érdekében, hogy az állami adó- és vámhatóság eljárása a bíróságok függetlenségének elvébe ne ütközzön, került kimondásra, hogy a korábban a törvényszéki végrehajtók által végrehajtott követelések esetében a fizetési kedvezményi kérelmeket nem az állami adó- és vámhatóság bírálja majd el, hanem a behajtást kérő.

173. §

A törvényszéki végrehajtóknál folyamatban lévő, illetve az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket a törvényszékeknek 2020. január 1. és 2020. január 31. napja közötti időszakban kell átadni az adóhatóságnak.

A 2019. január 1-jétől hatályos szabály szerint valamennyi iratot digitalizált formában kell csatolni az átadásra rendszeresített elektronikus laphoz, azonban ez a törvényszékek számára hatalmas ügyterhet jelentene. A törvényszékeken jelenleg 146 000 db folyamatban lévő és mintegy 614.000 db ügyviteli befejezéssel érintett törvényszéki végrehajtási ügy van. Ezen ügyek fenti határidőre történő digitalizálása és átadása lehetetlen, amelyre figyelemmel a törvény meghatározza, hogy az ügyviteli befejezéssel érint ügyeket csak 2020. december 31-éig kell a törvényszékeknek digitalizálniuk és átadniuk.

A törvényszéki végrehajtásba tartozó ügyek NAV részére történő átadásakor indokolatlan az elévült és a behajthatatlanná tett ügyek NAV részére történő átadása. A jogalkotó törvényben teszi lehetővé ezen ügyek kapcsán, hogy azokat a NAV-nak végrehajtásra átadni nem kell.

174. §

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést fogalmaz meg.

175. §

Az Avt.-ben szövegcserés módosítások:

1. Az adók módjára behajtandó köztartozások esetében a hatályos szabályozás alapján az adóhatóság a követelések elévülését nem állapíthatja meg, az eljárást kizárólag akkor szüntetheti meg, amennyiben a behajtást kérő hatóság azt jelzi felé, hogy a követelés végrehajtásához való jog elévült. A végrehajtáshoz való jog elévülése megállapíthatóságának kizárólagos joga a behajtást kérőt illeti meg, az adóhatóságot nem. Az officialitás elvére tekintettel azonban az adóhatóság a jövőben hivatalból vizsgálhatja az adók módjára behajtandó köztartozások elévülést. Ha tehát van elévülési időre vonatkozó ágazati jogi rendelkezés, a végrehajtási jog elévülését hivatalból figyelembe kell vennie az adóhatóságnak. Ekkor a végrehajtási jog elévülési határidejének eltelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást nem lehet folytatni.

2. A módosítás célja az egyes igazságügyi és rendészeti meghatározott cselekmények végrehajtását szabályozó törvényi rendelkezések egyértelmű alkalmazhatóságának megteremtése. Az Avt. módosítása kiküszöböli a Vht. párhuzamos alkalmazásából fakadó problémákat.

176-177. §

A szálláshely-szolgáltató egy erre a célra kialakított kliens szoftverrel szolgáltat adatot - ezt 8 szoba, 16 fő kapacitás alatt ingyen kapja az MTÜ - egyébként a funkcionalitást neki kell biztosítania. A törvény szabályaiban megjelenő informatikai modell klasszikus kliens-szerver kapcsolatot mutat be, a törvény szerinti tárhelyszolgáltató nem a fizikai (hardver alapú) adatkiszolgálásért felel, hanem a szerver szoftver alkalmazásüzemeltetője: azaz felel a rendszer működéséért és az abból történő adatszolgáltatások megvalósulásáért (tartalmáért nem). Az általa biztosított szoftver az, ami biztosítja a keresési lehetőség a rendőrség és az egyéb erre jogosult szervek irányába, illetve kiszolgálja az idegenrendészeti hatóság adatigényét. Az adatkezelő az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges központi és kliens szoftvert biztosítja, de személyes adatba nem tekinthet bele (adatfeldolgozó, a lekérdezésre jogosult először célzottan kereshet adott személyt, de találat esetén közvetlenül az adatkezelőtől kell kérnie adatokat.

A módosítás továbbá - szintén a NAIH javaslatára - az adatok titkosításával garantálja, hogy a vendégadatok átadása tekintetében a szálláshely-szolgáltató az adatkezelő, a tárhelyszolgáltató csak technikai felület, így az idegenrendészeti szerv az adatokat jogilag a szálláshelyszolgáltatótól veszi át.

A fentieken túl a technikai felkészültség biztosítása érdekében a vendégadatok rögzítésének kötelezettsége 2020. január 1-jére módosul.

178-179. §

A 2019. január 1. napján hatályba lépett, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: törvény) alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: Társaság, "NET Zrt.") vagyonkezelésében álló ingatlanok bérlői kedvezményes egyösszegű vételáron, illetve részletvételi konstrukcióban visszavásárolhatják ingatlanaikat.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés u) pontja alapján a magánszemély lakásvásárlása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, amennyiben arra a törvényben meghatározott egyösszegű vásárlás vagy részletvétel keretében kerül sor. Az Itv. 91. § (5) bekezdése szerint ugyanakkor a magánszemély ingatlanvásárlókat akkor is terheli az ügylet kapcsán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) felé történő bejelentési kötelezettség, ha az illetékmentes vagyonszerzésre vonatkozik. A bejelentés a NAV által rendszeresített un. B400-as nyomtatvány vevői aláírásával történik meg. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint, a vevő által kitöltött nyomtatványt a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartási kérelemmel együtt kell megküldeni az illetékes földhivatal részére, mely hatóság a bejegyzési határozattal együtt továbbítja azt a NAV szervezeti egységének.

A törvény alapján részletvétellel történő vásárlás esetén a bérlők nyilatkozata szerint a tulajdonjog 2019. október 1. napjával keletkezik. A törvény 7. §-a értelmében az ingatlannyilvántartási eljárás kezdeményezéséről a NET Zrt.-nek kell gondoskodnia. Indokolt, hogy a NET Zrt. rendelkezzen törvényen alapuló képviseleti joggal a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése, a B400-as nyomtatványok kitöltése tekintetében.

Emellett a módosítás pontosítja a törvény alapján létrejövő részletvétel ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének alapjául szolgáló okiratra vonatkozó előírásokat.

180-181. §

A javaslatban szereplő Tbj. módosítás tartalmazza a Kincstár hatáskörében kialakításra kerülő önálló TAJ nyilvántartásban nyilvántartott adatok felsorolását. A nyilvántartási feladatok ellátása érdekében szükséges, hogy a Tbj. 40/B. § (2) bekezdésében felsorolásra kerülő adatokat a Kincstár megkapja a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a Szaztv. 21. § (7) bekezdését 2019. július 1-től módosító egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény 51. § (1) bekezdése az újszülött nemére vonatkozó adatot is tartalmazó szöveggel lépjen hatályba. Figyelemmel arra, hogy az újszülöttekre vonatkozó adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás 2019. július 1-től nem fogja az egészségbiztosítási nyilvántartás számára továbbítani, hanem ezeket a

Kincstártól fogja a NEAK megkapni, fontos, hogy a Kincstár számára eljuttatásra kerülő adatkör is tartalmazza a megfelelő adatokat.

Ugyanezen ok teszi szükségessé, a Szaztv. 37. § (1) bekezdés d) pontját módosító rendelkezés 2019. július 1-től olyan szöveggel lépjen hatályba, amely értelmében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének rendszeres adatszolgáltatása is tartalmazza a Kincstár TAJ szám nyilvántartásában szereplő polgár állampolgárságának és nemének változására vonatkozó adatokat is.

182-186. §

A törvényjavaslat pontosítja az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény hatályát, valamint szintén pontosítást fogalmaz meg arra az esetre, amely során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított. A rendelkezések kiegészítik a jelenlegi törvényi szabályozást: a hatályos szabályozás szerint az érintett beruházások megvalósítója a Beruházási Ügynökség, így a törvény kormányzati magasépítésre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni e beruházásokra vonatkozóan a javaslat. A beruházás során létrejött vagyonelemek ebben az esetben eltérő megállapodás hiányában az ingatlan tulajdonosát térítésmentesen illetik meg.

Tekintettel arra, hogy a Beruházási Ügynökség nem csupán megvalósítói, hanem a Kormány erre irányuló döntése esetén magasépítési beruházás-előkészítői feladatokat is elláthat, a javaslat összhangba hozza ezen elvárással a Beruházási Ügynökség működésére, gazdálkodására vonatkozó szabályokat is. Továbbá javaslat megteremti az előirányzat átcsoportosítás helyett fizetési számlák közötti átutalással biztosított költségvetési fedezet felhasználásának lehetőségét.

187. §

A § a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

188. §

A Nektv. 53. § (1) bekezdésének 2015. január 1-je óta hatályos szövege szerint "A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki..." 2014. december 31-ig azonban felvételre kerültek a nemzetiségi névjegyzékbe a helyi önkormányzati választásokon választójogosult, de nem magyar állampolgárságú választópolgárok is. A Nektv. 160. § (2) bekezdése átmeneti rendelkezést is megállapít arra készülve, hogy a nem magyar állampolgárok törlésre kerülnek a nemzetiségi névjegyzékből: "A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem szűnik meg." A törlést előíró szabályozás azonban nem született meg, így mindeddig nem került sor a 2015. január 1-je előtt nemzetiségi névjegyzékbe vett nem magyar állampolgárok nemzetiségi regisztrációjának hivatalbóli törlésére, így szükséges ezt pótolni.

189. §

A § átmeneti szabályt fogalmaz meg a rendelkezési nyilvántartás és a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv közötti feladatok tekintetében. A korábban felmerült, rendelkezési nyilvántartás és ágazati nyilvántartások közötti adateltérés miatt szükséges szabályozni ugyanazon adattípusra vonatkozó nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat.

190. §

A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.

191. §

A § a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja, tekintettel arra, hogy ezen irányelvnek megfelelve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok egy része az Áht. alapján kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősül.