T/17994. számú törvényjavaslat indokolással - az adózás rendjéről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

ELSŐ RÉSZ

Alapvető rendelkezések

I. Fejezet

Alapelvek

1. § [A rendeltetésszerű (célhoz kötött) joggyakorlás követelménye (joggal való visszaélés tilalma)]

Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.

2. § [A szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula)]

Az adóhatóság eljárásában a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményt valódi tartalma szerint minősíti.

3. § [Az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének és a kapcsolt vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye]

(1) Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben annak gazdasági eredménye kimutatható. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt.

(2) A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.

4. § [A nemzetközi szerződéssel érintett jövedelem magyarországi adóztatása]

(1) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.

(2) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján állampolgárság szerint megkülönböztetést lehet tenni.

5. § [Becslés alkalmazásának lehetősége nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén]

Az 1. § és a 4. § szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.

II. Fejezet

A törvény hatálya

6. § [A törvény hatálya]

(1) Magyarország területén

a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy,

b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó természetes személy,

c) vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő természetes személyjogi személy és egyéb szervezet,

d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy,

e) a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon

(az a)-d) pont a továbbiakban együtt: személy) adózásának és költségvetési támogatásának rendjére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálya kiterjed

a) az adóval, a járulékkal, az illetékkel, a hozzájárulással, a díjjal összefüggő, a központi költségvetés, az Alapok vagy az önkormányzati költségvetés javára teljesítendő, törvényen, önkormányzati rendeleten alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó),

b) a központi költségvetés terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatásra (a továbbiakban: költségvetési támogatás),

c) az a) és b) pont szerinti befizetésekkel és költségvetési támogatásokkal kapcsolatos eljárásra,

ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik (az a)-c) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás).

(3) Ha e törvény másként nem rendelkezik,

a) az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra,

b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) E törvényt kell alkalmazni

a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(5) E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és - bevallási kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

(6) E törvényt kell alkalmazni

a) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések, különösen vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására, valamint

b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a) pont alá nem tartozó olyan fizetési kötelezettségek elszámolására, amelyek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(7) Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt és e törvényt kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban.

(8) A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Áfa tv.) meghatározott telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki, amely a szolgáltatást az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.

(9) Ha törvény másként nem rendelkezik a vámszabad területre is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. Fejezet

Értelmező rendelkezések

7. § [Értelmező rendelkezések]

E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában

1. adóazonosító szám: az adószám, a csoportazonosító szám, a közösségi adószám, a természetes személy adóazonosító jele,

2. adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség vonatkozik, továbbá a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban Számv. tv.) meghatározott beszámoló adataira épülő adó és adójellegű kötelezettségek tekintetében a Számv. tv. szerinti üzleti év,

3. adókülönbözet: a bevallott, bejelentett, bevallani, bejelenteni elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, illetve kivethető és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,

4. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, az adózói fizetési kötelezettség és költségvetési támogatási igény, valamint az azokkal összefüggő pénzforgalom tételes, illetve egyenleg szintű kimutatására szolgáló nyilvántartás,

5. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás,

6. adóteljesítmény: az adózás rendjéről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adóteljesítmény,

7. adóügy: az adóval és az e törvényben meghatározott esetben a költségvetési támogatással összefüggő ügy,

8. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett,

9. Alapok: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap,

10. be nem jelentett foglalkoztatott: az adózó tevékenységében személyesen közreműködő természetes személy, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve kifizető biztosítótű bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen,

11. biztonságos kézbesítési szolgáltatás: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

12. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás,

13. egyéb szervezet: polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és a jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

14. EKAER: az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja,

15. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít,

16. előtársaság: a jogelőd nélkül létrehozni kívánt gazdasági társaság, fióktelep, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrejöttének (a cégjegyzékbe való bejegyzésének) napjáig, a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének a napjáig, feltéve, hogy a cégbejegyzés iránti kérelmet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépését követően nyújtották be,

17. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve a megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése,

18. fióktelep: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben meghatározott fióktelep,

19. föld: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld,

20. gazdálkodó szervezet: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csőd tv.) 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet,

21. gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve a tehergépkocsit, a vontatót - nyerges vontatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt,

22. hibás bevallás: az a bevallás, amelynél számítási hiba vagy más hasonló elírás miatt kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel,

23. igazolatlan eredetű áru: mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik,

24. irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, nyilvántartás, a könyvvezetésről szóló jogszabályokban előírt könyvek, nyilvántartások, továbbá a tervek, szerződések, levelezések, nyilatkozatokjegyzőkönyvek, határozatok (végzések), számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok, megjelenési formájuktól függetlenül,

25. járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénzhozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

26. jövőbeni ügylet:

a) a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet, illetve az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtását követően ugyanazon felek között megkötött szerződés vagy más jogügylet, annak gazdasági céljától függetlenül,

b) az a szerződés vagy más jogügylet, amely alapján az adó feltételes megállapítása vagy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,

27. folyamatos teljesítésű szerződés vagy egyéb jogügylet: olyan szerződés vagy jogügylet, amelyet legalább hat hónap időtartamra kötöttek meg vagy jött létre és

a) amely alapján kéthavonta legalább egyszer teljesítés történik,

b) amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére, vagy

c) amely az egyik szerződő fél számára folyamatos rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő,

28. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. szerint - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

29. kereskedelmi kapcsolat: a termékbeszerzés és értékesítés - ideértve az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli adómentes termékértékesítést is -, valamint a szolgáltatásnyújtás és - igénybevétel,

30. kezelt vagyon: a Ptk. szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon,

31. kifizető:

a) az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,

b) kamat esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,

c) tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),

d) külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,

e) külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,

f) minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,

g) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,

h) az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,

i) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,

j) letétből történő kifizetés esetén nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó,

32. következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adószámlát nem érintő összeg különbözete,

33. közeli hozzátartozó: a Ptk. szerinti közeli hozzátartozóként megjelölt személy,

34. köztartozás:

a) törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik,

b) a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették,

c) az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai, amelyek megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti és amelyre az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja,

35. kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten megállapított, a jövőre vonatkozó - pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési - előfeltevések, számítások, küszöbértékek, jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő határozat nem alkalmazható,

36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,

37. lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely,

38. munkaviszony:

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve azok a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok, amelyekre a törvények rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos állományának szolgálati jogviszonya, és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonya,

c) az egyházi személy foglalkoztatásának alapjául szolgáló jogviszony,

39. munkáltató: belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni- és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint - a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével - a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,

40. rendvédelmi feladatokat ellátó szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatot ellátó szerv,

41. romlandó áru: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési időtartammal ellátott termék,

42. székhely:

a) eltérő rendelkezés hiányában az egyéni vállalkozó, a jogi személy, egyéb szervezet alapszabályában, a cégbejegyzésben, a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartásában ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, de az Szja. tv. egyéni vállalkozóként megjelölt természetes személy esetében a nyilvántartást vezető kamara nyilvántartásában székhelyként, irodaként megjelölt hely,

c) ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye,

43. székhelyszolgáltató: az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről,

44. szokásos tartózkodási hely: a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább száznyolcvanhárom napot belföldön tartózkodott,

45. tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hely,

46. tárhely: a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége vagy a természetes személynek az elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz tartozó, az Eüsztv. 14. § (6) bekezdésének megfelelő tárhelye,

47. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található,

48. tényleges üzletvezetés helye: a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alkalmazásában a tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye,

49. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó,

50. útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíj-köteles gépjármű,

51. vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a természetes személy, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,

52. vállalkozó: a természetes személy, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb természetes személy, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.

IV. Fejezet

Az adókötelezettségek általános szabályai

8. § [Munkáltató kijelölése adókötelezettségek teljesítésére]

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti.

9. § [Adókötelezettségek]

Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:

a) bejelentésre, nyilatkozattételre,

b) adómegállapításra,

c) bevallásra,

d) adófizetésre,

e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,

f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),

g) adatszolgáltatásra,

h) adólevonásra, adóbeszedésre,

i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek e számlán való teljesítésére

(az a)-i) pontban foglaltak továbbiakban együtt: adókötelezettség).

10. § [Adókötelezettség alóli mentesülés]

Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett. A törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

11. § [Költségvetési támogatásra jogosultság, valamint a kedvezőbb szabályok alkalmazásának előfeltétele]

(1) A költségvetési támogatásra az adózó csak azt követően jogosult, ha eleget tesz a támogatással kapcsolatos bejelentési vagy bevallási, nyilatkozattételi, illetve megállapítási kötelezettségének.

(2) Ha e törvény vagy adótörvény alapján az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítése körében az általános szabályoktól az adózó számára kedvező eltérést engedélyezhet, - ide nem értve a fizetési könnyítést és az adómérséklést -úgy a kérelemnek a jogszabályi feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben lehet helyt adni, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.

12. § [Adókötelezettségek teljesítése felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetén]

(1) Az adózó adókötelezettségeit

a) felszámolás esetén - a Csőd tv. 31. § (1) bekezdésben foglalt feladatok kivételével - a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló,

b) végelszámolás esetén - a Ctv. 98. § (3) bekezdésében foglalt feladatok kivételével - a végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló,

c) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló

teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.

(2) A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel, vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

13. § [Kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítése]

A kockázati tőkealap adókötelezettségeit az alap kezelője teljesíti, és gyakorolja az adózót megillető jogokat is.

14. § [Előtársaság adókötelezettségeinek teljesítése]

(1) Az előtársaságot terhelő, a cégbejegyzést követően teljesítendő adókötelezettségeket a gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat és vízgazdálkodási társulat teljesíti, továbbá felel az előtársaságként teljesített vagy teljesíteni elmulasztott kötelezettségekért, továbbá gyakorolja annak jogait.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény vagy adót, vámot, járulékot, költségvetési támogatást megállapító jogszabály alkalmazása során a gazdasági társaságra, egyesülésre, szövetkezetre, erdőbirtokossági társulatra és vízgazdálkodási társulatra vonatkozó rendelkezéseket annak előtársaságára is alkalmazni kell.

15. § [Az adóköteles tevékenység szünetelésének következménye]

(1) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy és a szabadalmi ügyvivő a tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek - kivéve az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek - teljesítése alól mentesül, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(2) Az egyéni vállalkozó, az egyéni ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező természetes személy tevékenysége szüneteltetésének, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt a túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

Az adókötelezettségek részletszabályai

V. Fejezet

A bejelentkezés és a bejelentés szabályai

16. § [Bejelentkezési kötelezettség]

(1) Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Adóköteles tevékenységet - a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel - csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.

(4) Az adózó - kivéve a törvény szerinti, adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi illetőségű természetes személyt - költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

17. § [Fióktelep, közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezése]

(1) Az adózási ügyvivőként eljáró fióktelep, továbbá a közvetlen kereskedelmi képviselet bejelentkezésére a gazdasági társaságok bejelentkezésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő tizenöt napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló - az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó - kilencven napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

18. § [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz]

Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

19. § [Az adószám megállapításának akadályai az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a cégbejegyzésre kötelezett adózó adószámának megállapítását megelőzően a jogszabályban meghatározott bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)

a) olyan, más adózó jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely

aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának száznyolcvanadik napját megelőző háromszázhatvanadik napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül a 227. § (3) bekezdésében és a 246. §-ban felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó véglegessé vált határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, ötmillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében tízmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.

(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely végleges adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak, ha az adóhatósági határozatot a bíróság jogszerűnek ítélte.

(4) A (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. 80. §-a szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adószám törlését kimondó határozat, ha a keresetindítási határidő még nem telt el, illetve az adózó által, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.

20. § [A kimentési kérelem az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított tizenöt napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha

a) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

aa) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki,

ab) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetve a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

ac) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

b) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn,

c) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy jogviszonya öröklés útján létesült és a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás nem tagi, illetve részvényesi jogviszonyának időtartama alatt, vagy jogviszonya megszűnését követő száznyolcvan napon belül keletkezett.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,

a) az adószám megtagadására okot adó adószám törléssel érintett adózóban (a továbbiakban: törölt adózó) tagi, részvényesi jogviszonnyal nem rendelkezett, és

b) az (1) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban okirattal bizonyítja, hogy vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában kimentési oknak minősül, ha az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válására tekintettel indult cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás arra figyelemmel került megszüntetésre, hogy az adózó a cég törvényes működését helyreállította.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy

a) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett, vagy

b) az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon ötven százalékot meghaladó szavazati joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett az akadály bekövetkezésének elkerülésére vagy fennállásának megszüntetésére.

(6) Az állami adó- és vámhatóság jogosult az (1) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát - így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását - a 19. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetve e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására nyitva álló határidőbe nem számít bele a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés(ek) időtartama.

21. § [Döntés az adószám megállapításáról az adóregisztrációs eljárásban]

(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbíróság bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a 19. § (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető e határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a cégbírósági bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított nyolc munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, cégvezetőjét, tagját, illetve részvényesét arra, hogy nyilatkozzon a 19. § (2) bekezdésben meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem végleges elutasítása esetében törölni kell. Ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az egy munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(3) Ha az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a 19. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a 24. § megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

22. § [Az előtársaság tagjainak felelőssége az adószám megtagadása esetén]

Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot - természetes személy esetén a természetes személy adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával - valamennyi tagra, részvényesre kiszabhatja.

23. § [Az adóregisztrációs eljárás megszüntetése]

(1) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, és amelyben az állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat közvetlenül vagy közvetett módon huszonöt százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett, a 19. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.

(2) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a 20. § (4) bekezdése vagy az (1) bekezdés szerinti ok fennállását, és mellőzheti a 19. § (2) bekezdés, illetve 24. § (2)-(3) bekezdés szerinti eljárás lefolytatását.

24. § [Változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

a) a cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,

b) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,

c) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított negyvenöt napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 246. § szerint jár el. A tag vagy részvényes személyében a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati jog, vagy minősített többségű befolyás csökkenése következtében is bekövetkezhet.

(3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.

25. § [Igazolás az adóregisztrációs akadály hiányáról]

(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre harminc napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24. § alkalmazásához vezetne. Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet visszautasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.

(2) Az adózó vagy az adózónak nem minősülő természetes személy abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 20. § (1) bekezdés szerinti kérelmet terjeszthet elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 20. § (2)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ha az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását a 20. § (2) bekezdésében meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított tizenöt napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a 19. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 19. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, tizenöt napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.

26. § [Adófizetési biztosíték]

(1) Az állami adó- és vámhatóság adóregisztrációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy az adószám megállapítását követően fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a (2) bekezdésben meghatározott valamely oka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes) olyan, más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kettő millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás az 59. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy egyéb úton nem térült meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából adótartozásnak minősül az adóhatóság által a Csőd tv. szerint engedményezett, valamint a bejelenteni mellőzött vagy lemondással érintett követelés is.

(4) Az adófizetési biztosíték összege a (2) bekezdés szerinti tartozás összege. Ha az adózó esetében több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosíték megállapítását, az adófizetési biztosítékot a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.

(5) Az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó kötelezettségének az adózó

a) az állami adó- és vámhatóság erre a célra megnyitott elkülönített letéti számlájára történő egyösszegű befizetéssel, illetve

b) a kiállításától számított tizenkét hónapon keresztül érvényes, az előírt adófizetési biztosíték összegéről szóló, az állami adó- és vámhatóság mint kedvezményezett javára, a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél benyújtásával

tehet eleget. A biztosíték befizetését vagy a bankgarancialevél benyújtását az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó határozat kézbesítését követő harminc napon belül kell teljesíteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 246. §-ban foglaltak szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által előírt adófizetési biztosíték letétbe helyezési kötelezettségének az (5) bekezdésben meghatározott határidőben nem tett eleget.

(7) Az adófizetési biztosíték az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Ha az adófizetési biztosíték az adózó adótartozását csak részben egyenlíti ki, az adófizetési biztosíték összegét az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság, anélkül, hogy felszólítaná az adózót adótartozásának megfizetésére, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót az adófizetési biztosíték teljes vagy részleges felhasználásáról.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott értesítés kézbesítését követően az adózó az adófizetési biztosíték összegét tizenöt napon belül kiegészíti a (2) bekezdés alapján meghatározott összegre. A kiegészítés elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a 246. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, annak véglegessé válásáig tesz eleget az adófizetési biztosíték kiegészítésére irányuló kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság a határozatot visszavonja.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdés a) pontja alapján befizetett adófizetési biztosítékot annak hiánytalan beérkezésétől számított tizenkét hónapig megőrzi, majd azt, vagy annak fennmaradó részét az adófizetési biztosíték letételére vonatkozó tizenkét hónapos időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére. Az adófizetési biztosíték vagy fennmaradó része visszafizetésének esedékességekor az állami adó- és vámhatóság értesítést küld az adófizetési biztosíték felhasználásáról. Az adózó a letett adófizetési biztosíték után nem jogosult kamatra.

(10) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosítékot előírta, a határozat adózó által történt kézhezvételétől számított nyolc napos jogvesztő határidőn belül a 20. § (1) bekezdés szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására 20. § (2)-(7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(11) Az adófizetési biztosíték kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha a biztosíték véglegessé vált megállapítását követően a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag, vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.

27. § [Adófizetési biztosíték szükségességének vizsgálata]

(1) Az állami adó- és vámhatóság

a) az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja,

b) a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese,

c) egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt fennáll-e az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti személyi változás követően adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha fennáll az adófizetési biztosíték előírásának a 26. § (2) bekezdésében meghatározott valamely oka, ennek során a 26. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el. Adófizetési biztosíték az annak letételére vonatkozó időszak alatt ismételten nem írható elő.

28. § [Jogorvoslat az adófizetési biztosítékkal kapcsolatban]

(1) A fellebbezést az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat (e § alkalmazásában határozat) közlésétől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) A határozattal szemben előterjesztett fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított nyolc napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez.

(3) A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.

(4) A határozat ellen benyújtott fellebbezésnek az adófizetési biztosíték letételére nincs halasztó hatálya.

29. § [Közösségi adószám megállapítása]

Az állami adó- és vámhatóság törvényben meghatározottak szerint a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés vagy kérelem alapján - a bejelentés vagy kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával - közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó-és vámhatóság kérelemre - a bejelentés napjával - az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha az bejelenti, hogy az Európai Unió tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

30. § [Csoportazonosító szám megállapítása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot, illetve közösségi adószámot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli.

(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. § [Együttműködő közösség adószámának megállapítása]

Az állami adó- és vámhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység végzéséről szóló nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az együttműködő közösség képviselője - képviselő hiányában tagja - bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője, képviselő hiányában tagja a változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létrejött megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.

32. § [Adóazonosító jel megállapítása bejelentkezés alapján, adóigazolvány]

(1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal, jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének megállapítása végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti

a) a természetes személyazonosító adatait, valamint

b) lakcímét,

c) szokásos tartózkodási helyét,

d) a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát.

(2) A nem magyar állampolgárságú természetes személy az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai és állampolgársága bejelentése mellett csatolja érvényes útlevelének, személyazonosító igazolványának vagy egyéb személyazonosításra alkalmas okiratának másolatát is.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv nyilvántartásában szereplő adatokkal, nem magyar állampolgárok esetén a csatolt okiratok tartalmával egybeveti, és az okmányok érvényességét ellenőrzi.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelről első ízben hatvan napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a természetes személy által az (1) bekezdés szerint bejelentett adatok (3) bekezdés szerinti egybevetése és ellenőrzése során eltérést állapít meg.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben meghatározott esetben - az adateltérés okának tisztázása érdekében - a természetes személyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a természetes személy által igazolt és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a természetes személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét hatvan nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(7) Az ideiglenes adóigazolványra a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvénynek a hatósági igazolványra és az adóigazolványra vonatkozó rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes adóigazolvány annak érvényességi idejét is tartalmazza.

(8) A cégbejegyzésre kötelezett adózó adóazonosító számmal nem rendelkező vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, cégvezetője, egyszemélyes társaságok, korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagja, vagy részvényese, az adózó adószámának megállapítása előtt az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

33. § [Adóazonosító jel megállapítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a természetes személynek,

a) aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, vagy

b) akinek az adóhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges.

34. § [Az adóazonosító jel közlése, igazolása]

(1) A természetes személy az adóazonosító jelét közli a munkáltatóval, a kifizetővel, az állami foglalkoztatási szervvel, a hitelintézettel, a társadalombiztosítási igazgatási szervvel, ha az olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy azzal összefüggésben a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A természetes személy az adóazonosító jelét közli az ingatlanügyi hatósággal, a biztosítóintézettel, az adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosító igazolást kiállító szervvel, a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítójával is, ha ezzel összefüggésben azt adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására a természetes személy bemutatja adóigazolványát.

(2) Ha a természetes személy az adóazonosító jelét nem közli, a munkáltató és a kifizető a kifizetést, az adókedvezmény (adómentesség), a költségvetési támogatás igénybevételére jogosító igazolás kiállítója az igazolás kiadását - az adóazonosító jel közléséig - megtagadja. Az Szja tv. szerinti kamat kifizetését, jóváírását a kifizető a természetes személynek adóazonosító jel hiányában is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a természetes személy az adóazonosító jelét a tárolóelemmel rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.

35. § [Adatközlés illetékeljáráshoz]

(1) A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá - ha azt jogszabály az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalja - az eljárási illeték kiszabására, beszedésére, visszatérítésére, vagy törlésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adó- és vámhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult

a) természetes személy adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgárságát, továbbá, ha a természetes személy - a lakóhelyén kívül - rendelkezik értesítési címmel is, az értesítési címet;

b) nem természetes személy nevét székhelyét, adószámát.

(2) A (1) bekezdés szerint közölt adatok alapján az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító számot állapít meg, a 33. §-ban és a 37. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.

36. § [Természetes személy bejelentkezése]

Ha a természetes személy adózó az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 32. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

37. § [Az adózó nyilvántartásba vétele]

(1) Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve az 1. melléklet 17.4. és 28. pont hatálya alá tartózó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül bejelentkező adózó, a törzskönyvi jogi személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó késedelmes bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a cégjegyzékbe, a törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számról az önkormányzati adóhatóságot annak megkeresésére a megkeresésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószámmal nem rendelkező természetes személyt az adóazonosító jelén - a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy esetén az állampolgárságát is feltüntetve - tartja nyilván.

(4) Ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, vagy róla az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a kifizető vagy az adatszolgáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező nem magyar állampolgárságú természetes személy esetén az általa ismert, a magyar állampolgárságú természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatait, lakcímét és ha a természetes személy rendelkezik értesítési címmel, az értesítési címét közli. A természetes személy adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.

(5) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező természetes személyként történő folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, melyről értesíti az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.

(6) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem természetes személy adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adó- és vámhatóság a technikai azonosító számot az adózóval közölheti. Ha az állami adó- és vámhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adó- és vámhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.

(7) Az állami adó- és vámhatóság a tárhelyet igénybe nem vevő adózót a nyilvántartásba vételéről harminc napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(8) Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Ha az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 32. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság a 32. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező természetes személy adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a természetes személyt erről tájékoztatja.

(9) Ha a nem természetes személy adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából adószámot állapít meg, amelyet az illetékességgel rendelkező önkormányzati adóhatóságnak megküld.

(10) Az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

(11) Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie.

38. § [Az adózó törlése az adóhatósági nyilvántartásból]

(1) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés a bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, a bíróság elutasította, kivéve, ha az adózó a cégbíróság, a bíróság végzésének kézhezvételét követő harminc napon belül igazolja, hogy a cégbejegyzési kérelmének, bírósági nyilvántartásba vételi kérelmének elutasítását követő jogszabályban meghatározott határidőn belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) aki áfa-regisztrált adóalanyként bevallási kötelezettségét az arra való felszólítás igazolt átvételét követő 1 éven túl sem teljesíti,

c) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

d) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

e) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

f) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek

g) amelyet a bírósági nyilvántartásból töröltek,

h) akinek (amelynek) nyilvántartását nem a bíróság, a cégbíróság, a kincstár vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv vezeti, és adószámát az állami adó- és vámhatóság a 246. § alapján véglegesen törölte.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben a nyilvántartásból való törlésről az állami adó- és vámhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.

39. § [Munkáltatói, kifizetői minőség bejelentése]

A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell jelentenie az állami adó- és vámhatósághoz, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított tizenöt napon belül kell megtenni.

40. § [Készpénzfizetés bejelentése]

A készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybevevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek kivételével - be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

41. § [Külföldi illetőségű természetes személyek bejelentése]

(1) A jogi személy és egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve - ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi - a beutazása előtti napon külföldi illetőségű természetes személyt,

a) akinek - a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények alapján - az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy viszonosság értelmében várhatóan személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik,

b) akinek a tevékenysége megkezdésekor ismert körülmények változása következtében az adóévben az Szja tv., illetve a rá vonatkozó kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében személyi jövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetében a tevékenység megkezdésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetében pedig a személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezését követő harminc napon belül kell a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdésben előírt bejelentés tartalmazza:

a) a külföldi illetőségű természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát,

b) a munkavégzés megkezdésének időpontját,

c) a munkavégzésre megbízást adó külföldi szervezet vagy természetes személy nevét, székhelyét, telephelyét, illetve lakóhelyét.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű természetes személy munkavégzése befejezésének időpontját és - ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll - Magyarország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt harminc nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

42. § [Kölcsönvevő bejelentési kötelezettsége munkaerő-kölcsönzésnél]

A kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

a) megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét -, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás megkezdésének napját,

b) befejezése napját követő napon a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét, valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát, és a foglalkoztatás befejezésének napját.

43. § [Törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítása]

(1) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon - a 16. § (2) bekezdésben, illetve az 1. melléklet 1. és a 28. pontjában felsorolt - adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve az 1. melléklet 1.16. pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(2) Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi jogi személy neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetve az 1. melléklet 1.16. pontja szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(4) A törzskönyvi jogi személy a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a (2) bekezdés alkalmazása esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének, vezetőjének adóazonosító számát, illetve az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő, vezető esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi személynél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(5) A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról - az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A törzskönyvi jogi személy ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének.

(6) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást - az Áfa tv.-ben foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelentenie. Az Áfa tv. szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

(7) Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi jogi személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a kincstárat.

44. § [Változás-bejelentés]

Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével -, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

45. § [Besorolási rendek alkalmazása]

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség és a Jöt. kivételével az adótörvények alkalmazásában, az általános forgalmi adó esetében a hivatkozással meghatározott termékek (építmények) és szolgáltatások vonatkozásában

a) a Kereskedelmi Vámtarifa (Vtsz.) 2002. év július hó 31. napján hatályos,

b) a Központi Statisztikai Hivatal Építményjegyzékének (ÉJ) 2002. év július hó 31. napján érvényes,

c) a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), valamint minden más esetben a Központi Statisztikai Hivatal 2002. év szeptember hó 30. napján érvényes

besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.

VI. Fejezet

Adómegállapítás

46. § [Adómegállapítási módok]

(1) Az adót, a költségvetési támogatást

a) az adózó: önadózással,

b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással,

c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,

d) az adóhatóság: bevallás alapján kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében

állapítja meg.

(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

(3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől követelheti.

47. § [Önadózás]

(1) Az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.

(2) A természetes személy az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha

a) vállalkozó, az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési illeték és a kiszabással megállapított eljárási illeték kivételével,

b) az általános forgalmi adó alanya, vagy

c) a személyi jövedelemadóját nem a munkáltatója (kifizető) állapítja meg.

48. § [Kivetés, kiszabás, adóbeszedés]

(1) Törvényben meghatározott esetben az adóhatóság az adót az adózó bevallása vagy más hatóság adatszolgáltatása alapján kivetés, illetve kiszabás útján határozatban állapítja meg.

(2) Törvényben meghatározott esetben az adóbeszedésre kötelezett adózó az adó összegét közli a természetes személlyel és az adót átveszi.

VII. Fejezet

A bevallás szabályai

49. § [Az adóbevallás]

(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

(2) Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a 2. melléklet rendelkezik, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.

(3) Az adózó az adóbevallásban az azonosításához szükséges adatok között feltünteti adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést ezen időszakra csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt korlátokkal érvényesíthet.

(4) Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig - nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén, továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor benyújtandó adóbevallásra.

(5) Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg.

(6) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott bevallás az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.

(7) Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő terhére állapítja meg.

(8) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő természetes személyek a jövedelmi viszonyaikról, és az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő - nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a természetes személyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.

50. § [Havi adó- és járulék bevallás]

(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról - ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben meghatározott adatokról

a) a munkáltató;

b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy munkáltatót is);

c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:

1. a Tbj. 44. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett adatait (neve, székhelye, adóazonosító száma),

2. a munkáltató, kifizető jogelődjének adóazonosító számát,

3. a természetes személy természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

4. a természetes személy adóazonosító jelét,

5. a biztosításban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját, valamint a természetes személy nyugdíjas státuszát, a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása melletti munkavégzésének tényét, illetve azt, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő számításának szükségességéről,

6. a természetes személy tekintetében az Szja tv. 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényét, annak arányát,

b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, adóazonosító jelét,

c) az arra vonatkozó adatot, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e,

d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcímét,

e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét,

7. a természetes személy tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokat:

a) a házastárs nevét, adóazonosító jelét,

b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntést,

8. a 6. és 7. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontját, ha a természetes személy az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére,

9. a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet, a nyugdíjjárulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont nyugdíjjárulék összegét,

10. a természetes személy által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapját, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiacijárulék összegét,

11. a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékok levonása és/vagy a nyugdíjjárulék-levonás elmaradásának okát,

12. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapját és összegét,

13. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, álláskeresési ellátás folyósításának időtartamát, az ellátás összegét, és az abból levont nyugdíjjárulék összegét, illetve a levonás elmaradásának okát,

14. a biztosítás szünetelését, vagy munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját,

15. a foglalkozás FEOR számát, a heti munkaidő tartamát,

16. az egészségügyi dolgozók heti negyvennyolc órát meghaladó önként vállalt többletmunkavégzésének idejét (munkaórában),

17. a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját és összegét,

18. az általa kifizetett (juttatott), az összevont adóalapba tartozó bevételt és az adóelőleg alapját (külön a bérről a jogosultsági hónapok feltüntetésével),

19. a költségelszámolási módot és az adóelőleg megállapítása során figyelembe vett bevételt csökkentő tételeket,

20. a megállapított adóelőleget,

21. a ténylegesen levont adóelőleget, az adóelőleg-levonás elmaradásának okát,

22. az egyes külön adózó jövedelmek címén a természetes személynek kifizetett (juttatott) bevételt, az adó alapját, a megállapított és levont, illetve le nem vont adót, kivéve azt a kifizetést (juttatást),

a) amelyet a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,

b) amelynek adója nulla százalék,

c) amely után az egyéni vállalkozó e minőségében adóköteles,

d) amelyet az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházása ellenében nem árverés és nem aukció során kap a természetes személy,

e) amely után az adó megfizetése a kifizetőt terheli,

23. a természetes személlyel elszámolandó adókülönbözetet,

24. a START-, START PLUSZ-, START EXTRA, START BÓNUSZ, valamint Rehabilitációs kártyával rendelkező személy után, valamint a Karrier Híd programban résztvevő személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény alapját és összegét, valamint a jogszabály szerint gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és az ő gyermekgondozási szabadságának időtartalma alatt munkakörében foglalkoztatott vagy gyermekgondozási szabadságának lejártát követően a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részmunkaidős foglalkoztatása után a foglalkoztató által igénybevett szociális hozzájárulási adóból igénybevett részkedvezmény összegét,

25. a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja Tbj. 31. § (5) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

26. a külföldi illetőségű természetes személynek kifizetett jövedelem összegét, és az általános mértéktől eltérően levont, le nem vont adó, adóelőleg összegét,

27. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegét,

28. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítést,

29. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegét,

30. a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó Tbj. 31. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában foglalt választását,

31. az a munkáltató, amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér - a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait),

32. a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapját és összegét,

33. a tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet által a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapját és összegét, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékot,

34. a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét,

35. szociális hozzájárulási adóból igénybe vett kedvezmény - a 24. pontban meghatározott kedvezmények kivételével - esetén a személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított szociális hozzájárulási adó alapját és összegét, továbbá a jogszabály szerint meghatározott szociális hozzájárulási adóból igénybevett kedvezmény jogcímét, alapját és összegét,

36. önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatások összegét.

(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/ vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.

(4) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett a (1) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tenni.

(5) A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az általa kifizetett nyugdíj, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, illetve a nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.

(6) Az a munkáltató, aki vagy amely a tárgyhóban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztat munkavállalót, az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatokból kizárólag a munkáltató adóazonosító számának, a természetes személy nevének, adóazonosító jelének, a természetes személy nyugdíjas státuszának, illetve az arra vonatkozó adatának, hogy a természetes személy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, valamint a 31. pont szerinti adatok megadására köteles.

51. § [Bevallás benyújtása akadályoztatás esetén]

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó az akadályoztatás megszűnését követő tizenöt napon belül tesz adóbevallást.

52. § [Soron kívüli adóbevallás]

(1) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a természetes személyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

a) a Számv. tv. VII. fejezete sajátos beszámoló készítési kötelezettséget ír elő,

b) az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao tv.) szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja,

c) az adózó felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás nélkül szűnik meg, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről hoz döntést, vagy az adózó Tao tv. szerint a jogutód nélküli megszűnés szabályainak hatálya alá kerül,

d) az adóbeszedésre kötelezettnek e kötelezettsége megszűnt,

e) az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetve a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti, illetve ha az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző tevékenyégének szüneteltetése során a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény),

f) az adózó üzletvezetés helye belföld helyett külföldre változik és erre tekintettel a Tao tv. vagy más jogszabály szerint belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,

g) az adózó az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján, a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, 2005. október 26-i 2005/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján egyesül.

(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról - az általános forgalmi adó kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv.tv-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)-g) pontjában meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell benyújtani.

(3) Az általános forgalmi adóról, valamint azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell a bevallást benyújtani.

(4) A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz

a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,

b) a csoportazonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő - a törlő határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül - a csoport általános forgalmi adójáról.

53. § [Bevallásra vonatkozó különös szabályok felszámolási eljárás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás esetén]

(1) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségeiket a Csőd tv. és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő munkanapon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.

(2) Ha a felszámolás, végelszámolás útján megszűnő adózó valamely munkavállalójának munkaviszonya az adózó jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg szűnik meg, a felszámoló, végelszámoló a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bérjellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül köteles bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg az adót megfizetni.

(3) A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő harminc napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le. Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a Csőd tv. felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget - törvény eltérő rendelkezése hiányában - e törvény általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

54. § [Önellenőrzés]

(1) Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja.

(2) Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja.

(3) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.

(4) Az adózó az adómentességet, az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe.

(5) Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, az értesítés mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

(6) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése.

(7) A kifizető, a munkáltató az (l)-(6) bekezdés szerint helyesbíti az általa levont jövedelemadó-előleget és adót. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett adóról adott adóbevallását helyesbíti.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a munkáltató által megállapított jövedelemadót a természetes személynek kell önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a munkáltatóhoz adómegállapításra jogosító nyilatkozatot jogszerűen nem tehetett volna, vagy adókedvezményét az igazolás késedelmes benyújtása vagy annak elmaradása miatt a munkáltató nem vette figyelembe.

55. § [Az önellenőrzés bejelentése]

Az adózó az adómegállapítási időszak és az adónem megjelölésével bejelentheti az adóhatósághoz önellenőrzési szándékát. A bejelentés nem feltétele az önellenőrzésnek. Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál.

56. § [Az önellenőrzés bevallása]

(1) Az adózó önellenőrzését a helyesbített adóalapot, adót és a költségvetési támogatást tartalmazó, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (önellenőrzési lap) benyújtásával teljesíti.

(2) Azt az adót, illetve költségvetési támogatást, amelyről rendelkező jogszabály az önellenőrzés időpontjában nincs hatályban, egyéb befizetés, illetve egyéb támogatás jogcímén kell bevallani és megfizetni, illetve visszaigényelni.

(3) Önellenőrzéssel csak azt az adót, költségvetési támogatást lehet helyesbíteni, amely helyesbítésének összege az egyezer forintot meghaladja.

57. § [Fizetés esedékessége önellenőrzés esetén]

(1) A helyesbített adó, a költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg és a pótlék bevallásával egyidejűleg esedékes.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az adózó bevallását önellenőrzéssel az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti, a helyesbített adó, a költségvetési támogatás az általános szabályok szerint válik esedékessé.

(3) Az adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén önellenőrzési pótlékot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

VIII. Fejezet

Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai

58. § [Az adófizetési kötelezettség alanya]

(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.

(2) Az adók, a költségvetési támogatások esedékességéről a 3. melléklet rendelkezik, kivéve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében.

59. § [Az adó megfizetésére kötelezett személy]

(1) Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető

a) az állam, a helyi önkormányzat kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában,

b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

c) a 61. §-ban meghatározott kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő,

d) az adóbevétel csökkenését eredményező, valamint vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében, kivéve azon összeget, amely vagyonelkobzással érintett,

e) a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint a helytállni köteles tag (részvényes), vezető tisztségviselő,

f) a vagyontárgy minden tulajdonosa tulajdoni hányada arányában a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,

g) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők egyetemlegesen, a kezelt vagyon erejéig,

h) több munkáltató által létesített munkaviszony esetén, az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, az Mt. szerinti munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében,

i) több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggő adó tekintetében az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésekor a munkaviszonyban az Mt. szerint munkáltatóként vett részt, ha a h) pont alapján adófizetésre kötelezett az adót nem fizette meg, és azt tőle nem lehet behajtani.

(2) Az adó megfizetésére kötelezett az állammal vagy az önkormányzattal szemben fennálló követelését az adótartozásába nem számíthatja be.

(3) A külföldi vállalkozást közvetlenül, illetve - belföldi fióktelepén keresztül - közvetve terhelő valamennyi adótartozás, illetve e törvény hatálya alá tartozó köztartozás megfizetésére egyetemlegesség címén a fióktelep is kötelezhető határozattal.

60. § [Az adó megfizetésére kötelezés részesedés átruházáskor]

(1) Az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig, ha

a) a tag, részvényes a részesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok huszonöt százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és

b) a részesedés átruházásakor a jogi személy - késedelmi pótlék és adóbírság nélküli és nettó módon számított - adótartozásának összege a jogi személy jegyzett tőkéjének ötven százalékát meghaladja,

feltéve, hogy a tag, részvényes a b) pontban foglalt körülményről a részesedés átruházásakor tudott, vagy az arra vonatkozó információkról az adóhatóságtól tájékoztatást kérhetett volna.

(2) A tagot, részvényest az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettség nem terheli, ha a tag, részvényes igazolja, hogy

a) a jogi személy a végrehajtható adótartozást a 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt okokból nem tudta megfizetni a részesedés átruházásáig, vagy

b) a részesedés átruházását megelőzően - a jogi személyre vonatkozó anyagi jogi jogszabályban előírt módon -

ba) sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára,

bb) sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy

bc) a jogi személy adótartozásának megfizetése, illetve a ba)-bb) alpont szerinti jogszabályi rendelkezések teljesítése érdekében a tag, részvényes tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett.

(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból harminc napnál kevesebb van hátra.

61. § [Kezességvállalás adó megfizetéséért, az adótartozás átvállalása]

(1) Az adó megfizetéséért a Ptk. szerint - a (2)-(4) bekezdésben írt eltérésekkel - kezességet lehet vállalni, az adótartozást tartozásátvállalóként más átvállalhatja, illetve annak teljesítését tartozáselvállalóként elvállalhatja, amelynek során az adóhatóság követelésének jogcíme nem változik meg.

(2) A kezesség vállalása az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Az adóhatóság a jóváhagyást megtagadja, ha az adótartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított.

(3) Az adótartozás átvállalásról szóló háromoldalú szerződést az adóhatóság abban az esetben írj alá, ha a tartozást átvállaló személyében a tartozás megfizetése biztosított, és az eredetileg kötelezett adózó az átvállalt tartozásért készfizető kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik. Ha az adótartozást átvállaló az átvállalt tartozást az esedékességig nem fizeti meg, a tartozás a készfizető kezességet vállaló eredetileg kötelezett adózótól külön megfizetésére kötelező határozat nélkül végrehajtható.

62. § [Az adó esedékessége]

Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított adót -ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik - a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.

63. § [Az adó megfizetésének időpontja]

Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy - ha jogszabály lehetővé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság által megjelölt számlán a befizetést jóváírják.

64. § [Adó, költségvetési támogatás kiutalási határideje]

(1) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény vagy törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót hetvenöt napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást, egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén hatvan napon belül, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén negyvenöt napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a természetes személy jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március elsejétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell teljesíteni.

(2) A kiutalásra nyitva álló határidőt

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavításához az adózó közreműködése szükséges, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés megkezdését vagy befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

kell számítani.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított harminc napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az egymillió forintot meghaladja, negyvenöt napon belül kell kiutalni, ha az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlában feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, ha abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.

(4) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott tartozás összegét csökkenti, illetve amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.

65. § [Késedelmi kamat]

(1) Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg harminc százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi kamatot nem utalja ki, és azt nem írja jóvá az adószámlán.

66. § [A megfizetés, a kiutalás módja]

(1) Az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni, a költségvetési támogatás forintban kell kiutalni.

(2) Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő, a Magyar Államkincstár által létrehozott központosított beszedési számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.

(3) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi számlájára történő átutalással teljesítheti. A pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi fizetési számlára történő átutalással vagy pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján teljesíti az adózónak. A belföldi fizetési számla nyitására nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adóvisszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi fizetési számlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át.

(4) Költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés faktorálása esetén - ha az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli - az adóhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg.

(5) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.

67. § [Megfizetés bűncselekmény esetén]

(1) Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetést károsító [Btk. 395. §, 396. §, illetve a 2013. június 30-ig hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 309. §, 310. § szerinti] bűncselekmény elkövetője által a büntetés korlátlan enyhítése érdekében teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátránnyal, kárral megegyező mértékben megfizetett összeget.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a 2011. december 31-ig hatályos adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott bevételcsökkenés összegével megegyező - büntethetőséget megszüntető okot eredményező - összeget.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás - Btk. 396. §-a, illetve a 2013. június 30-ig hatályos 1978. évi IV. törvény 310. §-a - miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében - a büntetés enyhítése érdekében - megfizetett összeget.

68. § [Elszámolás bűncselekmény esetén]

(1) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett összeget az adóhatóság átvezeti azon adózó adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti átvezetésnek lenne helye, de az bármely okból nem lehetséges - különösen, ha az adózó megszűnt, vagy ha az adózóval szemben nem folytatott az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárással érintett adónemmel és időszakkal összefüggésben ellenőrzést, vagy ha a terhére nem tett megállapítást -, az elkülönített számlára megfizetett összeget - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével - át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára. A kincstár számlájára átutalt összeg a központi költségvetés bevételét képezi.

(3) Ha a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő természetes személy büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a természetes személynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor az (1) bekezdés szerinti adózónak - önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében - már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.

(4) A (3) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.

(5) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (3) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.

69. § [Az adóelőleg mérséklése]

Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.

70. § [Az adószámla]

(1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az Alapok javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván.

(3) Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget - feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik - a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(5) Jogszabály - az önkormányzati rendelet kivételével - más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.

71. § [Elszámolás az adószámlán]

Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni.

72. § [Rendelkezés költségvetési támogatás elszámolásáról]

Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

73. § [Adótartozás nettó számítása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti.

74. § [A túlfizetés elszámolása]

(1) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy az 59. § (1) bekezdés és 60. § (1) bekezdés szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adónemre, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el.

(2) Ha az adózónak adótartozása nincs, és bevallási kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

(3) Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés tag adószámlájára való elszámolásának feltétele a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok erre irányuló előzetes írásbeli megállapodása, amelyet a csoportos adóalany képviselője köteles bemutatni az adóhatóságnak.

(4) A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét - ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is - hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli.

(5) Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(6) Az adóhatóság számlájára tévesen befizetett összeg visszafizetését a befizető a túlfizetésre vonatkozó szabályok szerint igényelheti.

(7) A csőd-, végelszámolási, kényszertörlési eljárás, valamint a felszámolás kezdő napját, illetve ha az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.

76. § [Visszatartási jog gyakorlása]

(1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt - más adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetve önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(3) A visszatartásról az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. Az adózó nyilatkozatában feltüntetett tartozásra gyakorolt visszatartás esetében az adóhatóság a végzés mellőzésével, írásban értesíti az adózót a visszatartás tényéről.

(4) Az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlását az adózó kérelmére akkor mellőzheti, ha a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) elmaradása az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené, illetve, ha a természetes személy adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(5) Az adóhatóság a nyilatkozat alapján visszatartott összegből e törvény szerint a kiutalásra nyitva álló határidőn belül, ha pedig megkeresésre jár el, a végzés jogerőre emelkedését követően tizenöt napon belül utalja át a jogosultnak az adózóval szemben fennálló követelését.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

IX. Fejezet

A bizonylat kiállítás és a nyilvántartás szabályai

77. § [Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás]

(1) A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen.

(2) A könyveket, nyilvántartásokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - úgy kell vezetni, hogy

a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a Számv. tv. bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,

b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait,

c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,

d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.

78. § [A bizonylat megőrzése]

(1) A 77. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni.

(2) Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni.

(3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie.

(4) A munkáltató (kifizető) az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául szolgáló bizonylatokat a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.

(5) Az adókötelezettség megszűnése esetén az iratokat

a) a jogi személy jogutódj a vagy jogszabályban, határozatban erre kötelezett,

b) a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a jogszabályban meghatározott személy

a (3) bekezdésben foglalt időpontig megőrzi.

(6) A természetes személy az iratait maga köteles megőrizni. Ha az adókötelezettség a természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.

(7) Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez, az e §-ban előírt kötelezettségek a kölcsönös egyeztetési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választott bírósági eljárás indul, a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az e §-ban előírtaknak a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az őrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a kölcsönös egyeztetési eljárás, illetve a választott bírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.

(8) A (1)-(6) bekezdésben foglalt kötelezettség az iratok eredeti példányára, vagy - ha azt jogszabály nem zárja ki - eredeti példány hiányában a jogszabályban előírt módon, elektronikus úton előállított hiteles másolatára vonatkozik. Az adóigazgatási eljárásban az irat eredeti példánya - ha annak megőrzését jogszabály nem írja elő, és adózó azzal nem rendelkezik - nem kérhető.

(9) Ha az adózó a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

X. Fejezet

Az adatszolgáltatás szabályai

79. § [Adatszolgáltatás kötelező tartalma]

Az e törvényben vagy jogszabályban az adóhatósághoz adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes személy adóazonosító számát.

80. § [Általános adatszolgáltatási határidő]

Ha törvény bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, azt - eltérő rendelkezés hiányában - az engedély kiadását, a határozat (végzés) véglegessé válását, illetve az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő tizenöt napon belül kell teljesíteni.

81. § [Adóhatósági adatigénylés személyi adat- és lakcímnyilvántartásból]

Az adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot természetes személyazonosító adattal, lakcímmel vagy kapcsolati kódon igényelhet.

82. § [Adatszolgáltatás a föld bérbeadásáról származó jövedelemről]

A kifizető a föld bérbeadásából (földjáradékból) származó jövedelemről és a levont adóról, az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött, de ezen időtartam lejárta előtt megszűnt haszonbérleti szerződésről és az adókötelessé vált időszakról, valamint a bérbeadott földterület ingatlan-nyilvántartási azonosító adatairól az adatszolgáltatást a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz teljesíti. Az adatszolgáltatásban fel kell tüntetni az adólevonás elmaradásának okát (természetben történő bérfizetés). Az adatszolgáltatást a kifizető papíralapú adathordozón az adóévet követő év március 31. napjáig teljesíti.

83. § [Az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatása]

(1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően haladéktalanul adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá föld átruházása esetén a föld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető természetes személyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező - nyilvántartásában szereplő - valamennyi ingatlan adatáról.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy alkalommal - kizárólag az építményadó, a telekadó, a természetes személy kommunális adója, a települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából -, térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő harminc munkanapon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok felhasználásnak célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló önkormányzati rendeletet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem léptette hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31. napjáig meg kell fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén

a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, az ingatlanról nyilvántartott valamennyi adatot (így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát és terület nagyságát),

b) az ingatlan tulajdonosát és természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személy azonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, jogi személy tulajdonos esetén a tulajdonos nevét, székhelyét és értesítési címét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát,

c) az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett valamennyi jogot, ideértve azok jogosultjait, több jogosult esetén a jogosultak jogosultsági hányadát, a természetes személy jogosult esetén a jogosult azonosító adatait, lakcímét, jogi személy jogosult esetén székhelyét és értesítési címét,

d) a tulajdonjog, használati jog, vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés esetén a szerződés, jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződés, nyilatkozat széljegyre vételét, a széljegyzés napját, a szerző felet, természetes személy szerző fél esetén a szerző fél azonosító adatait, lakcímét, jogi személy szerző fél esetén a jogosult székhelyét, értesítési címét, több szerző fél esetén a szerző felek által megszerzett tulajdoni, jogosultsági hányadot, és

e) a telekalakítási vagy építési tilalom elrendelésének tényét, a tény bejegyzésének napját.

84. § [A hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adatszolgáltatása]

(1) A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó tizenötödik napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.

(2) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni - az adózó adóazonosító számának feltüntetésével - a változástól számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatóságnál.

85. § [Befektetési szolgáltató adatszolgáltatás]

A befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek - ha egyikük, vagy mindegyikük természetes személy - azonosító adatairól, adóazonosító számáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír, értékpapír-letéti számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint - ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik - az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt.

86. § [Építésügyi hatósági adatszolgáltatás]

(1) Az építésügyi hatóság az általa kiadott használatbavétel tudomásulvételéről szóló hatósági bizonyítvány egy példányát haladéktalanul megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a használatbavételi engedélyhez kötött építmények esetében az építésügyi hatóság az általa kiadott véglegessé vált használatbavételi, illetve véglegessé vált fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz.

87. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]

(1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 31. napjáig közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatósággal a következő tartalommal:

a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,

b) a gépjármű - gépjárműadóról szóló törvény szerinti - tulajdonosának neve, lakcíme, illetve székhelye vagy telephelye, természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,

c) gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,

d) a tulajdonváltozás időpontja,

e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,

f) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 3. és 7. pontja szerinti gépjármű teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lőerőben meghatározva), gyártási éve,

g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.

(2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a járműnyilvántartásból, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásból

a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (pl. gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),

b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonos-változásról szóló, régi tulajdonos által teljesített változás-bejelentést,

c) január 20. napjáig azon tulajdonos tulajdonjoga kezdetének és megszűnésének időpontját, akit, amelyet a közlekedési igazgatási hatóság a tárgyévet megelőző évben anélkül tüntetett fel utólag tulajdonosként a járműnyilvántartásban, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett volna, feltéve, hogy tulajdonjoga valamely naptári év első napján fennállt (a továbbiakban e tulajdonos: köztes tulajdonos)

az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatósággal.

(3) Az első fokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság által a jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben rögzített, az adózó által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, gyártójának kódját, valamint a befizetett illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát, kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, kamratérfogatát, teljesítményét, össztömegét, gyártási évét, a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja azonosító adatait, lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát) elektronikus úton továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak.

88. § [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]

A járási hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat szolgáltat az "E" és "P" betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásáról a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.

89. § [A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv adatszolgáltatása]

(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv

a) minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adó- és vámhatóság részére,

b) az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január tizenötödik napjáig az előző év utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére

elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek elektronikus azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely azonosítóját, akik elektronikus azonosítási szolgáltatást, illetve tárhelyet hoztak létre vagy szüntettek meg, továbbá az elektronikus azonosítási szolgáltatás, illetve tárhely létrehozásának, illetve megszüntetésének időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság

a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,

b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózót érintő eljárásában,

c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz, és

d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez

használhatja fel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság az adózó 37. § szerinti nyilvántartásból való törléséig, illetve az adózó képviselője esetében a képviseleti jog megszűnéséig kezeli.

90. § [Adatszolgáltatás kötvénynyilvántartásból és közúti járműnyilvántartásból]

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31. napjáig a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adó- és vámhatóságnak - elektronikus úton - adatot szolgáltat a következő tartalommal:

a) a biztosított (üzemben tartó) neve (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, továbbá cégjegyzékszáma, illetve nyilvántartási száma), születési helye, születési ideje, anyja neve és lakcíme, illetve székhelye (fióktelepe),

b) a gépjármű hatósági jelzése (rendszáma) és alvázszáma,

c) a kockázatviselés kezdetének, megszűnésének időpontja,

d) a gépjármű forgalomból való kivonásának időpontja.

91. § [Az állami foglalkoztatási szerv adatszolgáltatása]

Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adó- és vámhatósághoz az adóévet követő január harmincegyedikéig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, akiknél az álláskeresési ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, és az adatok rendelkezésre állása esetén e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a folyósítás megszűnésének időpontjáról.

92. § [Adatszolgáltatás adókedvezményre jogosító igazolásokról]

(1) Ha az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a természetes személy adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január harmincegyedikig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.

(2) A tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adó- és vámhatóság részére.

93. § [Adatszolgáltatás költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról]

Ha jogszabály költségvetési támogatás igénybevételéhez más szerv által kiállított igazolás, bizonylat benyújtását írja elő, az igazolást kiállító szerv a kiállítás hónapját követő hó tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a kiállítást kérő személy székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak a kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kiállítást kérő személy nevét, elnevezését, adóazonosító számát, az igazolásban feltüntetett tényt, körülményt, adatot, valamint a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazolás kiállítása megtagadható, ha a kérelmező nem közli a támogatás igénylésének jogcímét. Az igazoláson a támogatás igénylésének jogcímét fel kell tüntetni, az igazolás csak a megjelölt támogatás igénybevételéhez használható fel.

94. § [Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása]

(1) A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az ötszázmillió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az ezer m2-t elérő épülettel, illetve tízezer m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján.

(2) A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található földje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.

(3) A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozásmentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó

a) nevét,

b) adóazonosító számát,

c) azon helyi, illetve kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget tölt be.

(5) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.

95. § [A tankerületi központ és a települési önkormányzat adatszolgáltatása]

(1) Az állami adó- és vámhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adó- és vámhatósági feladatok ellátása céljából

a) a tankerületi központ adatot szolgáltat a beolvadó intézmény nevének, adószámának feltüntetésével azon települési önkormányzatok nevéről és adószámáról, amelyek a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény szerint intézményt működtetnek, a működtetés kezdetének napja megjelölésével, és

b) azon települési önkormányzat, amely az a) pont szerinti intézményt nem maga működteti, a működtetett intézmény nevének, adószámának feltüntetésével adatot szolgáltat az intézményt működtető, jogutódnak tekintendő költségvetési szerv, gazdasági társaság adószámáról, nevéről a működtetett intézmény működtetése kezdetének napja megjelölésével.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a települési önkormányzat az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézményt maga működteti, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek figyelembe vételével jár el.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kell teljesíteni. Az állami adó- és vámhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos feladatai tekintetében - ideértve a kiutalások teljesítését is - a határidők az adatszolgáltatás beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot adójogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett adatok tekintetében változás következik be, akkor a változással érintett adatok vonatkozásában az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap huszonötödik napjáig kell teljesíteni.

96. § [A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal adatszolgáltatása]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a tárgyévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat a fogyatékossági támogatásban részesülő természetes személy azonosító adatairól, illetve az ellátás folyósításának időszakáról.

97. § [Adatszolgáltatás hagyatéki eljárás esetén]

Ha az adóhatóság az elhunyt természetes személy adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról (név, cím). Az adóhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, ha az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára. Az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

98. § [Adatszolgáltatás tevékenység szüneteléséről]

(1) A területi ügyvédi kamara, illetve a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hó tizenötödik napjáig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő az illetékes állami adó- és vámhatóságához.

(2) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szolgálat szünetelése megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdő napját, illetve a szolgálat szünetelése megszűnésének napját követő hó tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a közjegyző az illetékes állami adó- és vámhatóságához.

99. § [Adatszolgáltatás nyugellátás adóévi összegéről]

A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január harmincegyedikéig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

100. § [Mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adatszolgáltatása]

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóévet követő év január 31. napjáig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről, összegéről a természetes személy nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.

101. § [Adatszolgáltatás jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez]

Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez a nyilvántartásában szereplő adatok közül adatot szolgáltat

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a föld helyrajzi száma alapján a föld megműveléséről,

b) az erdészeti hatóság az erdő erdészeti azonosítója alapján az erdő nagyságáról, a használó személyéről, az erdőfelújítási kötelezettség elvégzéséről,

c) a vízügyi hatóság a halastó helyrajzi száma alapján a halastó nagyságáról, a használó személyéről, a halgazdálkodási tevékenység végzéséről.

102. § [Élelmiszerlánc felügyeleti hatóság adatszolgáltatása]

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresésére adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő adatokról, ha az az ellenőrzés lefolytatásához szükséges.

103. § [Idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság adatszolgáltatása]

Az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság az állami adó-és vámhatóság megkeresésére - az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához - adatot szolgáltat a nyilvántartásában szereplő, az idegenrendészeti hatóság előtti engedélyezési eljárások során az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő, az adózó elérhetőségére, személyének azonosítására, valamint jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokról.

104. § [Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás adatszolgáltatása]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében nyolc nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében tizenöt nap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartásra köteles pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumú küldemények továbbíthatóak. Az állami adó- és vámhatóság az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével. A küldeményt a feladónak el kell látnia minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.

105. § [Telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adatszolgáltatása]

Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti.

106. § [Adatszolgáltatás online pénztárgéppel és az adatszolgáltatás minőségét biztosító követelmények]

(1) Jogszabályban meghatározottak szerinti adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására az a pénztárgép felel meg, amelynek forgalmazását a jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezték, és amelyet a jogszabályban meghatározottak szerint helyeztek üzembe.

(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgéptípus megnevezését, engedélyszámát és az engedély kiállításának dátumát, valamint a forgalmazó nevét és címét,

b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett pénztárgéptípus megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,

c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a pénztárgéptípusát, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.

(5) Pénztárgép szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz végezheti érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze útján.

(6) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek - állami adó- és vámhatóság által vezetett - nyilvántartásában szerepel.

(7) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adó- és vámhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,

a) akinek vagy amelynek nincs száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a tízmillió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó tartozása,

b) aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek,

c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adó- és vámhatóság felé szabályszerűen

bejelentette.

(8) Egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételének további feltétele, hogy nem áll szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és nem áll más szerviz alkalmazásában.

(9) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek szervizelésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság által kiállított igazolvány.

(10) A műszerészi igazolvány

a) szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, és

b) nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy egyéni vállalkozó szervizként nyilvántartott

személy (műszerész) részére állítható ki, aki nem áll a kérelmezőn kívül más szerviz alkalmazásában.

(11) A műszerész igazolványra vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.

(12) A műszerész igazolvány az állami adó- és vámhatóság tulajdona.

(13) A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(14) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során - ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel - az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(15) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (13) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az online pénztárgépet engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.

(16) A (15) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a pénztárgép, működésének jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(17) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az online pénztárgépet engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgépet engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet az engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

(18) Az állami adó- és vámhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

107. § [Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés adatszolgáltatása]

(1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal - automataberendezésenként - az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

a) az üzemeltetés megkezdését, legkésőbb az üzemeltetés megkezdését megelőző napon,

b) az üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését és befejezését legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének, illetve befejezésének napján,

c) az üzemeltetés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

d) az üzemeltetésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az üzemeltetés megszűnésének napján,

e) haladéktalanul, a jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.

(2) Az automataberendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni, amely önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattárolást és adatkommunikációt végez. Az AFE-ben tárolt adatokról az adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(3) Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli.

(4) A (2) és (3) bekezdés végrehajtása érdekében az automataberendezés üzemeltetőjének szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató az adatok rögzítésének és az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának technikai lebonyolítását végzi az AFE automataberendezésbe történő beszerelésével, és az automataberendezés működése során történő folyamatos működtetésével. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár-köteles.

(5) A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén is alkalmazni kell.

(6) A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(7) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítása érdekében a Kormány rendeletében ideiglenes jelleggel - legfeljebb 2 éves időtartamban - menedékes felügyeleti szolgáltatót jelölhet ki a jogszabály szerinti felügyeleti szolgáltatói feladatok ellátására, ha az engedélyező hatóság arról tájékoztatja, hogy a felügyeleti szolgáltatói engedély kiadására nem került sor.

(8) Menedékes felügyeleti szolgáltatóként olyan személy vagy szervezet jelölhető ki, amely

a) rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal,

b) folyamatosan rendelkezik magyarországi székhelyű, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban letelepedett biztosítónál legalább egymilliárd forint összegű felelősségbiztosítással,

c) informatikai rendszere érvényes tanúsítvánnyal rendelkezik a logikai, fizikai és adminisztratív védelmi intézkedéseinek, valamint jogszabályban foglalt informatikai követelményeknek való megfelelőségéről, amelyet arra feljogosított független tanúsító szervezet adott ki,

d) valamennyi kétezer fő lakosságszám feletti településen a felügyeleti szolgáltatói szerződésekkel kapcsolatos ügyintézési tevékenység ellátása érdekében ügyintézésre alkalmas ügyfélszolgálatot működtet,

e) teljesíti a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó - jogszabályban meghatározott - hardver követelményeket, és

f) az a)-e) pontban meghatározott feltételek fennállását az engedélyező hatóság felé legalább teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja.

(9) Ha a kijelölés időtartama alatt a menedékes felügyeleti szolgáltató kérelmére az engedélyező hatóság a menedékes felügyeleti szolgáltató részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki, erről a körülményről az engedélyező hatóság az engedély kiadásával egyidejűleg tájékoztatja a Kormányt.

(10) A Kormány a (9) bekezdés szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul gondoskodik a menedékes felügyeleti szolgáltatót kijelölő kormányrendelet hatályon kívül helyezéséről.

(11) A menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségét nem érinti, ha az engedélyező hatóság más - menedékes felügyeleti szolgáltatónak nem minősülő személy vagy szervezet - részére felügyeleti szolgáltatói engedélyt ad ki.

(12) A menedékes felügyeleti szolgáltatóra - e törvényben valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott kivétellel - a felügyeleti szolgáltatóra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A menedékes felügyeleti szolgáltatót megilletik mindazon jogok, amelyek jogszabály alapján a felügyeleti szolgáltatót megilletik.

(13) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(14) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

a) az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét,

b) a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k megnevezését,

c) a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját,

d) a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.

(15) A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(16) Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti informatikai és biztonsági követelményeknek megfelel.

(17) A (4) bekezdés szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti szolgáltatási szerződés részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.

(18) A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti szolgáltatónak bejelentette az automataberendezés üzemeltetésének harminc napot meghaladó szünetelését.

(19) Az AFE jogszerű működéséért és a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős.

(20) Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(21) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy (20) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automataberendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, ha az automataberendezéssel, illetve AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont automataberendezést, illetve AFE berendezést az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy az automataberendezés, illetve AFE megfelel az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság részére.

(22) A (21) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az AFE működésének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-val történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(23) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

108. § [Online pénztárgép és automataberendezés adatszolgáltatásához kapcsolódó hatósági ár]

(1) A hatósági ár

a) az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,

b) az online pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó szolgáltatások esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben rögzített ár,

c) az automataberendezések adatszolgáltatását biztosító minimális felügyeleti szolgáltatás esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott legmagasabb ár.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter hivatalból állapítja meg.

(4) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba. A hatósági ár a már megkötött szerződésekre is vonatkozik.

(5) A hatósági árat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.

(6) A hatósági ártól eltérő árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(7) A hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(8) A hatósági árnak a szerződés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megszűnése esetén a szerződést - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.

(9) A hatósági árra vonatkozó rendelkezések betartását a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság ellenőrzi. A hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság határozattal

a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására, valamint

b) kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételnek a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére,

c) bírságot szab ki a hatósági árakra vonatkozó rendelkezéseket megsértő vállalkozóval szemben.

(10) A (9) bekezdés c) pontja szerinti bírság mértéke legalább a jogsértő magatartással elért anyagi előny. A bírság nem haladhatja meg a jogsértő magatartással elért anyagi előny kétszeresét.

(11) A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (9) bekezdésben szabályozott eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) E § alkalmazásában hatósági ár

a) az üzemeltető részére nyújtott, az Áfa tv. szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított,

b) az üzemeltető részére nyújtott, az automataberendezések adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás ára.

(13) E § alkalmazásában üzemeltető

a) a jogszabály szerint pénztárgép használatra kötelezett,

b) a jogszabály szerint pénztárgép használatra nem kötelezett, de pénztárgépet saját döntése alapján használó, vagy

c) az automataberendezést jogszabály szerint üzemeltető.

109. § [Soron kívüli adatszolgáltatás]

A jogutód nélkül megszűnő adózó, illetve az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy, ha e tevékenységét megszünteti, vagy hatósági engedélyét véglegesen visszavonják, az e törvényben, illetve adótörvényben vagy költségvetési támogatást megállapító jogszabályban megállapított adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.

110. § [Kivételes adatszolgáltatás]

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetgazdaság aktuális állapotának, illetve az azt befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a tízezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra kötelezheti gazdasági tevékenységének olyan adatairól, amelyek a jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók és adókötelezettségeivel összefüggésben állnak.

111. § [A hallgatói hitelhez kapcsolódó adatszolgáltatás]

(1) A hallgatói hitelt igénylő magánszemély nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint adóazonosító jelét a Diákhitel Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság a hitelszerződés hatályba lépését megelőzően elektronikus úton egyezteti. Amennyiben az adóazonosító jel a két nyilvántartásban eltér egymástól, a helyes adóazonosító jelet az állami adó- és vámhatóság megküldi a Diákhitel Központ Zrt.-nek.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év október harmincegyedikéig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Zrt.-nek elektronikusan vagy elektronikus adathordozón adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett természetes személynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.

(3) Ha a törlesztésre kötelezett természetes személynek a megkeresésben közölt és az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel Központ Zrt. és az állami adó- és vámhatóság elektronikusan vagy elektronikus adathordozó útján egyezteti. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a természetes személlyel a Diákhitel Központ Zrt. tisztázza az adateltérés okát.

112. § [Adatszolgáltatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokról]

Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

XI. Fejezet

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek

113. § [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek]

(1) Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.

(2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékre vonatkozóan, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott esetben akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles.

(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor, ha az (1) bekezdés szerinti tevékenységét e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékkel végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.

(4) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett - az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő kockázatos termékkel történő termékértékesítés esetén - az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.

(6) Az adózó (5) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak az (5) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha az (5) bekezdés hatálya alá tartoznának.

(7) Az (1)-(3) és az (5)-(6) bekezdésben meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(8) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.

(10) A (8) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

(11) E §, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa tekintetében az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadók.

(12) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, és

a) ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be - ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy

b) az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.

(13) A (12) bekezdés alkalmazása során a jogelőd az (1)-(2) és az (5) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.

XII. Fejezet

Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai

114. § [Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség]

(1) A belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve az egyéni vállalkozót is - (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(2) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével köteles pénzeszközeit pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán lebonyolítani, s ennek érdekében pénzforgalmi számlaszerződést kötni.

(3) Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb másfél millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

(4) Azon készpénzben teljesített fizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a (3) bekezdés alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzfizetésnek kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

XIII. Fejezet

Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok

115. § [Értelmező rendelkezések]

E Fejezet alkalmazásában

a) teljesítési hely szerinti tagállam: az a tagállam, amelyet az Áfa tv. szerint nem adóalany részére nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatás teljesítési helyének kell tekinteni.

b) HÉA bevallás: a különös szabályozás szerint fizetendő hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: HÉA) összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás.

116. § [Különös szabályozás]

(1) Az az Áfa tv. szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely szerinti tagállamban nem letelepedett, valamint az Európai Unió területén nem letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: adózó), aki (amely) nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, e szolgáltatása utáni HÉA fizetési és bevallási kötelezettségének választása szerint az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget. Az adózó e választása esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: különös szabályozás).

(2) Ha az adózó a különös szabályozás alkalmazását választja, azt köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, ahol nem telepedett le.

117. § [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége]

Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási tevékenységének az Európai Unió bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, cégneve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját)

c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,

d) az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,

e) az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,

f) a BIC kódot

g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

h) nyilatkozatot arról, hogy az Európai Unió más tagállamának HÉA-nyilvántartásában nem szerepel,

i) a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.

(2) Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az Európai Unió területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

(4) Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(5) Az állami adó- és vámhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján nyilvántartásba vett, az Európai Unió területén nem letelepedett adózók közül azt:

a) aki a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,

b) akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,

c) az adózót, ha az nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,

d) aki rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.

(7) A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a HÉA-bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség.

118. § [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó bevallási kötelezettsége]

(1) Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.

(2) A HÉA-bevallás tartalmazza:

a) az azonosító számot,

b) az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

c) a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,

d) az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő,

e) a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben a HÉA fizetendő.

(3) A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

(4) A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euróbankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.

119. § [Az Európai Unió területén nem letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége]

Az adózó a 77. §-ban megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.

120. § [A belföldön letelepedett adózó bejelentési kötelezettsége]

(1) Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó-és vámhatósághoz bejelenti:

a) a vállalkozás nevét, cégneve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,

b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),

c) az Európai Unió másik tagállamban található állandó telephely(ek) teljes postai címét,

d) a belföldi adóazonosító számát,

e) az adózó székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely az Európai Unió területén kívül található,

f) az IBAN bankszámlaszámot,

g) a BIC kódot,

h) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (ún. kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,

i) az adózó állandó telephelye szerinti az Európai Unió más tagállamában megállapított HÉA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,

j) az Európai Unió más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HÉA azonosító számot, ahol az adózó nem telepedett le,

k) a különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját.

(2) Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

(4) Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus azonosítását követően elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(5) A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség e fejezet alapján történő teljesítése során egyebekben az adóügyek állami adó- és vámhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az állami adó- és vámhatóság kizárja a különös szabályozás alkalmazhatóságából

a) az adózót, ha különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtását befejezte,

b) azt, akinél feltételezhető, hogy a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,

c) az adózót, ha nem felel meg a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek, és

d) az adózót, ha rendszeresen nem tartja be a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.

(7) Az állami adó- és vámhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított öt évig nyilvántartja.

(8) A különös szabályozás hatálya alatt, illetve az ennek hatálya alól történő kizárást, kilépést követően is a bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására az alapbevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség.

121. § [A belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettsége]

(1) Az adózó minden egyes naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton HÉA-bevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy nyújtott-e a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásokat - azon adómegállapítási időszak végét követő húsz napon belül, amelyre a bevallás vonatkozik.

(2) A HÉA-bevallás tartalmazza:

a) az azonosítószámot,

b) az adómegállapítási időszakban nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatások HÉA nélküli teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

c) a vonatkozó HÉA - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,

d) az alkalmazandó HÉA-mértéket minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő,

e) a fizetendő HÉA teljes összegét minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben HÉA fizetendő.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, ha az adózó az Európai Unió másik tagállamában egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, a bevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - a különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adózó állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni HÉA-azonosító számát vagy e telephely adó-nyilvántartási számát.

(4) A HÉA-bevallást euróban kell elkészíteni az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes az Európai Központi Bank által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.

(5) A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euró-bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.

122. § [Belföldön letelepedett adózó nyilvántartási kötelezettsége]

Az adózó a 77. §-ban megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adózó a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton is rendelkezésre bocsátja. A nyilvántartást a távolról is nyújtható szolgáltatás Áfa tv. szerinti teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.

HARMADIK RÉSZ

Adatnyilvántartás, hatósági bizonyítvány, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás

123. § [Az adatkezelés szabályai]

(1) Az adóhatóság jogosult az adózó és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére. A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott.

(2) Az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok (a továbbiakban: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.

(3) Az adóhatóság az eljárása során annak lefolytatásához - jogszabályban meghatározott módon és körben - megismerheti azokat a védett adatokat, amelyek eljárásával összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

124. § [Adatnyilvántartás]

(1) Az adóhatóság a tudomására jutott adatokat nyilvántartja és megőrzi az adóvégrehajtáshoz való jog elévüléséig, kivéve a nyugdíjellátás megállapításhoz szükséges adatokat, amelyeket legfeljebb az adat nyilvántartásba vételétől számított ötven évig. Az adóhatóság a természetes személy adózó azonosításával, adókötelezettségének keletkezésével és teljesítésének ellenőrzésével összefüggésben személyes adatokat tart nyilván és ellenőrizhet.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás térítés nélkül felhasználható.

(4) Az adóhatóság nyilvántartja az adózó nevében eljáró állandó meghatalmazott, megbízott természetes személy adóazonosító jelét a meghatalmazás időtartalma alatt a meghatalmazás alapján eljáró személyek beazonosíthatósága, eljárási jogosultságának ellenőrizhetősége érdekében.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetve a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja, valamint azokról másolatot kérhet.

(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad.

125. § [Közhiteles adóhatósági nyilvántartásra vonatkozó szabályok]

(1) Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ha

a) a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az adózó jogait és kötelezettségeit keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg, vagy

b) a nyilvántartás vezetésének célja a benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál.

(2) Az adóhatósági nyilvántartásba történt bejegyzés határozatnak minősül.

(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az adóhatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig az adóhatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az adóhatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.

(4) Az adóhatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határozatra vonatkozó - a döntés tartalma, véglegessége, kijavítása, kiegészítése és saját kézbesítő útján történő kézbesítése tárgyában irányadó - rendelkezéseket nem kell alkalmazni, és a döntés a nyilvántartásba való bejegyzés napján véglegessé válik.

(5) Az adózó jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az adózóval közölték.

(6) Az állami adó- és vámhatóság, illetve a 42. § (2)-(4) bekezdésében, a 44. §-ban, a 128. §-ban, a 260. §-ban, a 263. §-266. §-ban és az 1. melléklet 1., 3., 14., 24. pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, illetve a 37. § (1) bekezdésében, a 71. § (1) bekezdésében, a 106. §-ban, a 260. §-ban foglalt nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. E nyilvántartások azon adat kivételével minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít.

126. § [A hatósági bizonyítvány, igazolvány]

(1) A hatósági bizonyítvány és igazolvány határozatnak minősül.

(2) Az adóhatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az adózó kérelmére adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(4) Ha az adózó valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amely az adóhatóság nyilvántartásában nem szerepel, az adóhatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.

127. § [Adótitok]

(1) Adótitok az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

(2) Adótitoknak minősül különösen

a) az államháztartás alrendszere terhére nyújtott adókedvezmény, jóváírás,

b) az adózó által törvényben meghatározott célra nyújtott támogatás, vagy

c) az adózó által törvényben meghatározott kedvezményezett célra történő felajánlás

esetén a támogatást nyújtó, a felajánló adózó megnevezése, az általa igénybe vett adómentesség, adókedvezmény, jóváírás, valamint az általa juttatott támogatás, felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke, továbbá a támogatott megnevezése, a támogatott által kapott támogatás és a támogatott javára felajánlott adó vagy adóelőleg mértéke.

(3) Az, akinek az adatszolgáltatás, -nyilvántartás, -feldolgozás, az ellenőrzés, az adómegállapítás, az adó és adóelőleg-levonás, adóbeszedés, adóvégrehajtás, jogszabályon alapuló egyéb feladatellátás, illetve statisztikai célú felhasználás során feladataival összefüggésben adótitok vagy más titok jut a tudomására, köteles azt megőrizni. Az adóhatóságot a hivatali eljárása során tudomására jutott minden irat, adat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak a bíróság által nyilvántartandó jogi személy jogszabályban meghatározott adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint a bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak

a) a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás,

b) a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás, és

c) a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.

(8) Nem minősül adótitoknak a nemzeti vagyont kezelő, azzal gazdálkodó adózó esetében a (2) bekezdés szerinti

a) adómentesség, adókedvezményjóváírás,

b) támogatás, és

c) felajánlott adó vagy adóelőleg adóévben összesített mértéke.

128. § [Adótitok alapos okkal történő felhasználása]

(1) Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha

a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását, lefolytatását, az Európai Unió intézményeinek megkeresésre történő tájékoztatását vagy a (2) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,

b) törvény előírja vagy megengedi,

c) az érintett hozzájárul,

d) a vállalkozási tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - vagy állami szervnek, köztestületnek törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége,

e) az adóvégrehajtás során végrehajtási joggal vagy jelzálogjoggal terhelt ingatlan tulajdonosának az ingatlanra az adóhatóság által bejegyeztetett jogok alapját képező tartozás fennálló összegéről, valamint a tehermentesítés módjáról szóló, továbbá ha az adótartozást egyoldalú nyilatkozattal átvállalni jogosult személy tájékoztatását szolgálja.

(2) Az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha a titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás során biztosítják és - ha a hivatalos statisztikáról szóló törvény másként nem rendelkezik - azt a későbbi egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik. Az átadott adatok kezelése a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezései szerint történik.

129. § [Cáfolat közzététele]

Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy a közigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtt történő cáfolatára. Az adózó által adózásával összefüggésben tett nyilvános nyilatkozata a nyilatkozattal érintett tárgyban az adóhatóság általi cáfolat szempontjából adótitok alóli felmentésnek minősül.

130. § [Adótartozással rendelkező adózók adatainak önkormányzati adóhatósági közzététele]

(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó és gépjárműadó vonatkozásában az egyszázezer forintot - természetes személyek esetében az ötvenezer forintot - elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező adózó nevét, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az olyan adótartozás, amely végleges másodfokú adóhatósági határozaton alapul, feltéve, hogy a határozat ellen a keresetindítási határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat ellen indított közigazgatási per jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a közigazgatási per jogerős lezárását követő naptól, az adóhatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában tekinthető fennálló adótartozásnak.

131. § [Az adóhatóság adatszolgáltatása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat megkeresésre tizenöt napon belül

a) a központi nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, rehabilitációs hatóság és az egészségbiztosítási szerv, a Magyar Államkincstár, az állami foglalkoztatási szerv, a munkaügyi hatóság, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóság részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében, idegenrendészeti feladatai ellátásához, továbbá

b) az állami foglalkoztatási szerv részére, ha statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében szükséges.

(2) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulékbevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által benyújtott, a havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül

a) a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátások jogszerűségének vizsgálatához szükséges adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére;

b) az egészségbiztosítási ellátások, valamint a rehabilitációs hatóság által folyósított ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükséges adatokat az egészségbiztosítási szerv, és a rehabilitációs hatóság részére;

c) az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére, a munkaügyi ellenőrzés elősegítéséhez és a munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges adatokat a munkaügyi hatóság részére.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítási ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából elektronikus úton hivatalból átadja a vendéglátó üzlet felszolgálója által a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban bevallott borravaló után fizetett nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig, a nyugdíjfolyósító szerv részére elektronikus úton hivatalból átadja a havi adó- és járulék bevallásban szereplő nyugdíjas státusszal rendelkező vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő természetes személyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat - ide nem értve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédelemről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített szolgálatára figyelemmel kifizetett juttatásait - ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a természetes személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. törvény) 83/B. §-ában meghatározott éves keretösszeget.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja az Szja tv. hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó-bevallásban bevallott, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által az egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapját és összegét a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozási tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról hivatalból tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet, a nyugdíjbiztosítási szervet, ha a természetes személyre vonatkozóan a munkáltató, kifizető (ideértve a saját biztosítási jogviszonyának tekintetében az egyéni vállalkozót, a biztosított mezőgazdasági őstermelőt és a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezettet is) biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos adatot közölt (bejelentést tett), de a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját a foglalkoztatónak minősülő személy nem jelentette be és arról az adóhatóságnak hivatalos tudomása van.

(7) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból haladéktalanul átadja az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 3. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által hozzá bejelentett adatokat a munkaügyi hatóság részére ellenőrzésre történő kiválasztás céljából.

(8) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére vagy megnevezésére, lakóhelyére vagy székhelyére, valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat

a) a köztartozás összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére,

b) a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartása céljából az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.

(9) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hó utolsó napjáig hivatalból átadja a szociális szövetkezet által benyújtott, havi adó- és járulék bevallásban szereplő adatok közül az egészségügyi szolgáltatási járulékkülönbözet összegére vonatkozó - negyedéves - adatokat a különbözetet az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére, az Egészségbiztosítási Alap részére megtérítendő járulékkülönbözet összegének meghatározása érdekében.

(10) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az AFE beszerzéséhez nyújtandó támogatás kezelő szervét arról, hogy az AFE üzembe helyezési folyamata sikeresen befejeződött.

(11) Az adóhatóság jogosult más adóhatóságot tájékoztatni a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. Az adóhatóság tájékoztatja a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggő adatról, tényről, körülményről vagy iratról. Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet az olyan véglegessé vált döntésről, amelyek alapján a támogatás folyósításának alapjául szolgáló adatok, illetve a támogatás felhasználására vonatkozó adatok valótlansága valószínűsíthető vagy a folyósítással, felhasználással összefüggésben az ellenőrzés visszaélésre utaló körülményeket tárt fel. Az adóhatóság megkeresés alapján tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet arról, hogy a természetes személynek az álláskeresési ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket. A tájékoztatás joga - a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges mértékben - megilleti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot is.

(12) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, és változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokra vonatkozó adatokat igényelhet az állami adó- és vámhatóságtól. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.

(13) Az örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.

(14) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról

a) a bíróságot;

b) a nyomozó hatóságot, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;

c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt, az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

f) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;

g) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

h) a központi költségvetésből vagy európai uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;

i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben; továbbá a köztartozásmentes adózói adatbázisból való törlés okát, amennyiben a törlésre köztartozás fennállása miatt került sor;

j) az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének ellenőrzésével, továbbá a felügyeleti díj fizetésére kötelezettek nyilvántartásával összefüggésben;

k) a Gazdasági Versenyhivatalt, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;

l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

m) a közbeszerzési hatóságot, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.

(15) Az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát az adótitokról a bűncselekmények megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében, valamint a büntető eljárás megindítása vagy lefolytatása céljából.

(16) Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetve az Európai Bizottság rendelkezésre bocsátja.

(17) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a természetes személyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetve a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetve a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.

(18) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy a külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - az adótitoknak minősülő adatot az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából (az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.

(19) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a véglegessé vált határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán véglegessé vált határozatokat a következő hónap tizedik napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

(20) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget a természetes személlyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított harminc napon belül, a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék megállapítása céljából megküldi a központi nyugdíjbiztosítási szervnek.

(21) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tárolóelemén történő elhelyezése céljából.

(22) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adó megfizetésére kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.

(23) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről - az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon - kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

132. § [Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatása az állami támogatásokról]

(1) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) az adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint szolgáltat adatot az igénybevett kedvezmény támogatástartalmának összege alapján:

a) a fél-egymillió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.

(4) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-ei 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 702/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében a kedvezmény összege jogcímenként a hatvanezer eurónak megfelelő forintösszeget, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(6) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a hatvanezer-fél millió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) a fél millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

g) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó mértékű támogatástartalom.

(7) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1388/2014/EU bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről a 1388/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként a harmincezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatást havi gyakoriságú adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén az adóévet követő év március tizenötödikéig, éves adóbevallás benyújtására kötelezett adózók esetén a bevallás benyújtásának határidejét követő szeptember tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a 1388/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(9) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a harmincezer- kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) a kettőszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a négyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a négyszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a hatszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) a hatszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a nyolcszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a nyolcszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.

(10) Az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az SA.46672. számú bizottsági határozat, valamint a Jöt. 112. § (1) bekezdés b) pontja és 113. § (1) bekezdése szerinti állami támogatás igénybevételéről az SA.46672. számú bizottsági határozat szerinti közzététel céljából, feltéve, hogy az adózó által érvényesített kedvezmény összege jogcímenként az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.

(11) A (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március tizenötödikéig kell teljesíteni az alábbi adatokról:

a) az adózó neve, székhelye, adószáma,

b) az adózónak a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti típusa, ha ez az adat rendelkezésre áll,

c) az adózó főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR-nomenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén ÖVTJ-kódok szerint,

d) adóbevallás benyújtásának az esedékessége.

(12) A (7) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége során az állami adó- és vámhatóság a következő sávok szerint adatot szolgáltat az igénybevett kedvezmény összegének támogatástartalmát illetően:

a) a fél-egymillió eurónak megfelelő forintösszegű támogatástartalom;

b) az egymillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

c) a kettőmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

d) az ötmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

e) a tízmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó, de a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatástartalom;

f) a harmincmillió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatástartalom.

133. § [Adóhatósági adatszolgáltatás támogatásról]

(1) Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig - a támogatás ellenőrzésének és nyilvántartásának céljából - tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása keretében visszatartott, illetve az Szja. tv. 3. § 41. pontjában meghatározott és az Szja. tv. 39. § (1) bekezdése alapján igénybe vett támogatás összegéről. Az adóhatóság a tájékoztatást adózónként, az adózók azonosítására alkalmas módon teljesíti.

(2) Az adóhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő kilencven napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat a kincstári monitoring-rendszerben rögzíti.

134. § [Külön megállapodás a nemzetbiztonsági szolgálattal]

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat - a törvényi előírások keretei között - a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.

NEGYEDIK RÉSZ

Egyes adóigazgatási eljárások szabályai

XIV. Fejezet

Kockázatelemzési eljárás

135. § [Kockázatelemzési eljárás]

Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása érdekében kockázatelemzést végez.

136. § [A kockázatelemzés módja]

(1) A kockázatelemzés során az adóhatóság

a) az adózó által benyújtott bevallások,

b) az adatszolgáltatások,

c) az adóhatósági nyilvántartások,

d) az adózónál, jogelődjénél, kapcsolt vállalkozásainál és a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett tapasztalatok,

e) a bíróságtól, más hatóságtól, más adózóktól származó adatok, valamint

f) a nyilvánosan elérhető adatok

összevetését és kiértékelését végzi el.

(2) A jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.

137. § [Adatkérés kockázatelemzési eljárásban]

Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban az adózó adókötelezettségét érintő adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Ha az adóhatóság az adózót ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e § alapján beszerzett adatokat haladéktalanul törli.

138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság

a) támogató eljárást indít,

b) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy

c) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.

139. § [Támogató eljárás]

(1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében

a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve

b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, melynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.

(2) A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét.

(4) A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését.

140. § [Felhívás önellenőrzésre]

(1) Az adóhatóság az adózót önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít.

(2) Az elektronikus vagy postai úton megküldött felhívás tartalmazza

a) az adózó nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,

b) az önellenőrzésre felhívással érintett időszakot és adónem megjelölését,

c) vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személyek esetében a havi adó- és járulékbevallásra, valamint adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján számított adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, a befizetendő adót, valamint az adatok alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokat, továbbá az eltérés összegét,

d) egyéb adózók esetében a benyújtott bevallás, illetve adatszolgáltatás, valamint az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok eltérését.

(3) Az önellenőrzésre való felhívásnak az adózó nem köteles eleget tenni, az önellenőrzés elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.

(4) Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított harminc nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

(5) Ha az önellenőrzésre felhívásra a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőn belül kerül sor, a felhívás kiadmányozásától az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlését követő harmincadik napig, a kiutalás határideje szünetel.

XV. Fejezet

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján

141. § [Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján]

(1) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)

a) a regisztrációs adót,

b) az Áfa tv.-ben meghatározott esetekben az általános forgalmi adót,

c) a Jöt.-ben meghatározott esetekben a jövedéki adót.

(2) Az adóhatóság állapítja meg - a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított idegenforgalmi adó kivételével - a helyi adókat, továbbá - a föld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó kivételével - az önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetendő adókat (kivetéses adózás).

(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetékekről szóló törvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő hatvan nap.

(4) Az adókivetés, adókiszabás az adózó bevallása, bejelentése, illetve adatszolgáltatás alapján történik.

(5) Az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá - ha törvény előírja - az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről a bevallás (bejelentés) adatai alapján határoz.

(6) Ha a bevallás (bejelentés) hiányos, valótlan vagy téves adatokat tartalmaz, az adóhatóság legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével az adózót hiánypótlásra hívja fel.

(7) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) l/A. §-ában, II. Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá az építésügyi hatóság törvény szerinti adatszolgáltatásából tudomására jutó adatokkal hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót az e §-ban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti. E bekezdés szerinti adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.

142. § [Adóellenőrzés hatósági adómegállapításnál]

(1) A bevallás (bejelentés) adatai alapján hozott határozat esetében az adómegállapításhoz való jog elévüléséig adóellenőrzésnek van helye. Adókülönbözet megállapításáról akkor hozhat határozatot az adóhatóság, ha a bevallás (bejelentés) adataitól vagy az abban feltüntetett körülményektől eltérő tényállást tár fel.

(2) Az adómentességet vagy adókedvezményt határozott időre megállapító, jogszabálysértő határozat esetén az adóhatóság a jogszerű adókötelezettséget a jövőre nézve új határozattal írja elő.

(3) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.

143. § [Döntés illetékkedvezményről, illetékmentességről határozat kiegészítéssel]

(1) Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak véglegessé válását megelőzően az illetékekről szóló törvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak.

(2) A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.

XVI. Fejezet

Utólagos adómegállapítás

144. § [Utólagos adómegállapítás]

(1) Az adóhatóság utólag, határozatban állapítja meg az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözetet. Törvény az adóhatóságot más esetekben is kötelezheti az adó megállapítására. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő utólagos adómegállapítás esetén hatvan nap, a hatósági eljárás kezdő időpontjának a jegyzőkönyv, kiegészítő jegyzőkönyv átadásának, kézbesítésének napját, adózói észrevétel esetén a jegyzőkönyve tett észrevétel beérkezésének napját kell tekinteni.

(2) Nincs helye utólagos adómegállapításnak, ha az adót vagy a költségvetési támogatást önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni.

145. § [Utólagos adómegállapítás végelszámolás, illetve megszüntetés esetén]

(1) A végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás, a végelszámoló által készített záró adóbevallás, a két bevallás közötti időszakról benyújtott bevallás ellenőrzése, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő harminc nap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határozattal szemben a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A fellebbezés felterjesztésére nyitva álló határidő 5 nap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fellebbezés elbírálására nyitva álló határidő tizenöt nap.

(5) Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetve arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Ha cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított hatvan napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit a bíróság által nyilvántartandó jogi személy hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, az e § szerinti eljárás(ok) végleges befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.

(7) Ha a végelszámolás alatt álló adózó a végelszámolás megszüntetéséről, a működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.

146. § [Határozat utólagos adómegállapításról]

(1) Az utólagos adómegállapítás során az adóhatóság határozattal

a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit,

b) az adózót a terhére megállapított adókülönbözet és a jogkövetkezmények megfizetésére kötelezi azzal, hogy az adózó a befizetés teljesítésekor figyelembe veheti a befizetéskor az adott adónemen fennálló esetleges túlfizetését,

c) teljesítési határidő tűzésével rendelkezik az ellenőrzés során feltárt, könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok, illetve az adóköteles tevékenység ellenőrzése szempontjából jelentőséggel bíró mulasztások megszüntetéséről.

(2) Ha a nem természetes személy adózó az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv megismerését és igazolt átvételét követően a törvényben előírt határidőn belül észrevételt nem tesz, a határozat indokolásában elegendő a jegyzőkönyv megfelelő pontjaira utalni. Nem alkalmazható ez a rendelkezés abban az esetben, ha az adó vagy a költségvetési támogatás alapját az adóhatóság becsléssel állapította meg, valamint a 145. § (1) bekezdés szerinti esetben.

XVII. Fejezet

Az adó soron kívüli megállapítása

147. § [Adómegállapítás az adózó halála esetén]

(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.

(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.

(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adóvisszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.

(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adóvisszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.

(5) Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.

148. § [Adómegállapítás év közben]

(1) Az adóhatóság abban az esetben is határozattal állapítja meg év közben az adót, ha ezt az ország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyni kívánó adózó kéri, ha az adóhatóságnál a külföldi bevándorlási célú vízumot bemutatja és az adómegállapításhoz szükséges igazolást mellékeli.

(2) A belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel nem rendelkező adózó adóját az adóhatóság az adózó bejelentése alapján határozattal állapítja meg, ha az adózó az adóév végét megelőzően azzal a szándékkal hagyja el az ország területét, hogy az adóév során adóköteles tevékenység vagy jövedelemszerzés céljából vissza nem tér. Az ország területe elhagyásának időpontja előtt harminc nappal be kell jelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni kell az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, e kötelezettséget attól az időponttól számított tizenöt napon belül kell együttesen teljesíteni, amelytől teljesítésük lehetővé válik.

149. § [Adómegállapítás vita esetén]

Az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót, illetve az adóelőleget, ha a természetes személy a kifizető, illetve a munkáltató által megállapított adót vitatja, vagy az adóelőleg összegével kapcsolatban a kifizető (munkáltató) és a természetes személy között vita van.

XVIII. Fejezet

Az adózó minősítési eljárása

150. § [Az adózó minősítési eljárása]

Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó az elektronikus azonosítását követően minősítését lekérdezheti.

151. § [Jogutód minősítése]

Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor saját maga és valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha a jogutód vagy valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését. Ha a jogutód a jogelőd adózó kockázatos minősítése miatt válik kockázatos adózóvá, úgy a kockázatos adózói minősítés egy éves időtartamát a jogelőd kockázatos adózóvá minősítésének kezdő időpontjától kell számítani.

152. § [Adózói minősítés elleni jogorvoslat]

Ha az adózó vitatja a 150. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított kilencven napon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.

153. § [A megbízható adózó]

(1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

a) legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének három százalékát, azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

c) a tárgyévben és az azt megelőző négy évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

e) nem rendelkezik ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozással,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt,

g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének egy százalékát,

h) nem minősül kockázatos adózónak, és

i) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a nyilvánosan működő részvénytársaságot, amely az (1) bekezdés b)-i) pontjában foglalt együttes feltételeknek megfelel.

(3) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.

(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó.

154. § [Megbízható adózói kedvezmények]

(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésében foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

(3) A megbízható adózó - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság a 64. § (1) bekezdésében foglalt esetben harminc napon belül utalja ki.

(4) A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság adózó által visszaigényelt általános forgalmi adót az állami adó- és vámhatóság húsz napon belül utalja ki.

155. § [A megbízható adózó szankcionálása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának ötven százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az adóellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, a 218. § (2)-(3) bekezdés szerint kiszabható adóbírság felső határának ötven százaléka.

(3) Nem alkalmazható az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adókülönbözet-megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

156. § [Automatikus fizetési könnyítés megbízható adózó részére]

(1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés).

(2) Az automatikus fizetési könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít.

(3) Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg a másfél millió forintot. Ha a megbízható adózó az automatikus fizetési könnyítés feltételeinek nem felel meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános szabályok szerint bírálja el.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

(5) A megbízható adózó automatikus fizetési könnyítési kérelmének helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.)

157. § [A kockázatos adózó]

(1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében a következő feltételek legalább valamelyike fennáll:

a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján,

b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján,

c) szerepel a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján,

d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben,

e) kényszertörlési eljárás alatt áll,

f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát azzal, hogy az adózó terhére megállapított összes adókülönbözetet csökkenteni kell a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel,

g) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság - ideértve a jövedéki bírságot is - összege meghaladja az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének hetven százalékát,

h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált határozatban mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

(2) A kockázatos adózói minősítés az (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontja szerinti esetben a minősítés hatályának beálltától számított egy évig, az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az egyéves időtartamba a felszámolás, végelszámolás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

(4) A csoportos adóalany kockázatos adózónak minősül, ha egy tagja kockázatos adózó.

158. § [Kiutalási határidő kockázatos adózónál]

A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje hetvenöt nap. A kockázatos adózóra a 64. § (3) bekezdése nem alkalmazható.

159. § [Az ellenőrzési határidő kockázatos adózónál]

Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.

160. § [A késedelmi pótlék kockázatos adózónál]

(1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének három százhatvanötöd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 209. § (1) bekezdésében foglalt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

161. § [Adóbírság, mulasztási bírság kockázatos adózónál]

(1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának harminc százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának százötven százaléka.

162. § [Adóbírság, mulasztási bírság szabályainak alkalmazása]

Ha a 155. § (1) és (2) bekezdése és a 161. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.

XIX. Fejezet

Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás

163. § [Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás]

(1) Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését.

(2) Az adóhatóság a garanciát, kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézetnél) folytatott eljárását szükség esetén kiterjeszti az eredeti kötelezettre is.

(3) Ha a hitelintézet eljárás a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja.

(4) Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) Az adóhatóság az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül új eljárást folytathat le, ha az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott eljáráshoz képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az eljárásra az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új eljárás nem indítható, ha az elrendelése feltételeinek meglététől számított hat hónap eltelt.

(6) Az állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás esetén az ügyintézésre nyitva álló határidő kilencven nap.

XX. Fejezet

Feltételes adómegállapítás

164. § [A feltételes adómegállapítás általános szabályai]

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát.

(2) Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő

a) szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónem tekintetében sem,

b) kizárólag számviteli kérdést érintő kérelem.

(3) Egy kérelemként nem terjeszthető elő jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem.

(4) Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.

(5) A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető, és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(6) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elektronikus úton, az adóigazgatási eljárásról szóló kormányrendelet szerinti tartalommal nyújtható be.

(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton személyes konzultációt kezdeményezhet.

165. § [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem és az előzetes konzultáció díja]

(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

a) ötmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén nyolcmillió forint,

b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén nyolcmillió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenegymillió forint.

(2) Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A díjat a kérelem benyújtásakor hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter - nyolcnapos határidő tűzésével - a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót.

(4) A kérelem visszautasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj nyolcvanöt százalékát a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés véglegessé válását követően haladéktalanul visszatéríti az adózó részére.

(5) Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként ötszázezer forint.

166. § [Ügyintézési határidő feltételes adómegállapításnál]

(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje kilencven nap, amely egy alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(2) Az adózó a kérelmében kezdeményezheti kérelme sürgősségi eljárásban történő elbírálását. Az ügyintézési határidő ebben az esetben hatvan nap, amely harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Ha az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani.

167. § [A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem elutasítása]

A feltételes adómegállapításra irányuló kérelmet el kell utasítani, ha

a) a kérelem nem felel meg a 164. § (1)-(6) bekezdésében meghatározott feltételeknek;

b) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik;

c) a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban;

d) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás szempontjából jelentős tények;

e) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli;

f) a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

168. § [Jogorvoslat feltételes adómegállapításnál]

Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, az közigazgatási perben támadható meg.

169. § [Az ellenőrzésre, kiutalásra vonatkozó különleges szabályok]

(1) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat véglegessé válásától számított tizenötödik nap elteltéig.

(2) A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat véglegessé válásától számított 16. nap.

170. § [A feltételes adómegállapítás kötőereje]

(1) A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 173. § szerinti eljárásban.

(2) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező.

(3) A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

171. § [Tartós feltételes adómegállapítás]

(1) Az adózó a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a (3) bekezdésben megjelölt adóévekben való alkalmazhatóságának megállapítását, ha:

a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább kettőszáz fő, vagy

b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább egymilliárd forint.

(2) Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg a (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától kezdődően - csak a jogszabályváltozás figyelembevételével alkalmazható. Ebben az esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye.

(3) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy

a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy

b) a kérelem benyújtását követő három adóévre

vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.

(4) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2) bekezdés kivételével - jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti.

172. § [Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem]

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján.

(2) Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem.

(3) E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

173. § [A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása]

(1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja

a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat véglegessé válását követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti,

b) a határozat kötőerejének - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabbítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor, vagy

c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat az adóhatóságra kötelező.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter eljárására - ha e § másként nem rendelkezik - a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

XXI. Fejezet

A szokásos piaci ár megállapítása

174. § [A szokásos piaci ár megállapításának általános szabályai]

(1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt.

(2) A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetve többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetve többoldalú eljárást választ.

(3) A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adó- és vámhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a kétoldalú, illetve a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.

(5) A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló jogszabály szerinti nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók - kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással - a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek elő.

(6) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elektronikus úton, az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon nyújtható be.

(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.

175. § [A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció igazgatási szolgáltatási díja]

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja annyiszor kettőmillió forint, ahány oldalú eljárást kezdeményeztek. A díj fizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(2) Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása, illetve visszavonása esetén a díj összegének nyolcvanöt százalékát vissza kell téríteni.

(3) Az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként ötszázezer forint.

176. § [Valódiságvizsgálat]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az adóigazgatási rendtartás ellenőrzésre irányadó szabályainak megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

177. § [Ügyintézési határidő]

(1) A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást százhúsz nap alatt kell lefolytatni. A határidő két alkalommal hatvan nappal meghosszabbítható.

(2) Az ügyintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az az állami adó-és vámhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Ha ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az ügyintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában újrakezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a kérelmezőt.

178. § [A kérelem elutasítása]

A kérelmet el kell utasítani, ha

a) a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;

b) a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár meghatározásához nem elegendőek;

c) adat merül fel arra vonatkozóan, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez;

d) a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;

e) kétoldalú, illetve többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;

f) az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra, és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;

g) a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás egyoldalúan történő lefolytatását;

h) Magyarországnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, vagy az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;

i) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség; vagy

j) az adózó - a kétoldalú, illetve a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett - egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adó- és vámhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja, vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetve többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.

179. § [Jogorvoslat]

A szokásos piaci ár megállapításáról, a megállapítás módosításáról, illetve érvényességének meghosszabbításáról, valamint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem elutasításáról hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

180. § [Ellenőrzésre és önellenőrzésre vonatkozó különös szabály]

(1) A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától

a) a szokásos piaci árat megállapító határozat véglegessé válásától számított hatvan nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték, vagy

b) a kérelmet visszautasító vagy az eljárást megszüntető végzés véglegessé válásától.

(2) A határozat véglegessé válásától számított hatvan napon belül az adózó a határozatban foglaltaknak megfelelően önellenőrizhet, ha a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.

181. § [A szokásos piaci ár megállapítás kötőereje]

(1) A szokásos piaci árat megállapító határozat hatálya határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre állapítható meg. A határozat hatályának kezdő napját a kérelem alapján kell megállapítani, amely azonban nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtásának napja, és nem lehet későbbi, mint a határozat véglegessé válásának napja.

(2) Kétoldalú vagy többoldalú eljárásban az illetékes hatóságok megállapodása alapján a határozat kötőereje a kérelem benyújtása előtti időszakra is kiterjedhet, feltéve, ha ez az időszak

a) ellenőrzéssel le nem zárt,

b) el nem évült és

c) az illetékes hatóságok megállapodásának megkötésekor folyamatban lévő - ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményező - ellenőrzéssel nem érintett

időszak.

(3) A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat véglegessé válását követően megállapítható, hogy

a) a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;

b) a kérelmező a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítja meg a szokásos piaci árat;

c) a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci ár megbízhatóságát kétségessé teszi;

d) a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot ennek megfelelően módosítják; vagy

e) a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek és a kérelmező a határozat módosítását nem kezdeményezte.

(4) A szokásos piaci árat megállapító határozat kizárólag a kérelmező, valamint a kérelemben megjelölt kapcsolt vállalkozás(ok) közötti, a szokásos piaci ármegállapítási eljárás tárgyát képező ügylet tekintetében bír kötőerővel.

(5) A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem alkalmazható.

182. § [A szokásos piaci ár megállapítás érvényességének meghosszabbítása]

(1) A határozat hatályának időtartama kérelemre egy alkalommal három évre meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a határozat hatálya nem hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni.

(3) A határozat hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat hatályának lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni.

(4) A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

183. § [A szokásos piaci ár megállapítás módosítása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a határozatot az abban meghatározott hatályossági időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja.

(2) A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem a kérelmező rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.

(3) A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

XXII. Fejezet

A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás

184. § [Eltérő szabályozás]

A belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Uniós valamely más tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó, a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2008/9/EK tanácsi irányelv) alapján érvényesíthető kérelmével (a továbbiakban: adó-visszatéríttetés iránti kérelem) kapcsolatos ügyben e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

185. § [Visszatérítésre jogosult adóalany]

(1) Belföldön letelepedett adóalany az a személy, aki, amely abban az időszakban, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik, az Áfa tv. alkalmazásában belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalany. Nem jogosult a visszatéríttetési eljárásban igényt előterjeszteni az a belföldön letelepedett adóalany, aki, amely

a) kizárólag olyan, az Áfa tv. 85. és 86. §-ában és 87. § a) pontjában meghatározott tevékenységet végez, amely az általános forgalmi adó levonására nem jogosítja,

b) alanyi adómentességet választott, vagy

c) kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül az Áfa tv. XIV. fejezete szerint.

(2) A visszatéríttetés tagállama - Magyarország kivételével - az Európai Unió azon tagállama, amelyben a hozzáadottérték-adót az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyra az ebben a tagállamban számára más adóalany által végzett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan, vagy az ebbe a tagállamba irányuló termékimporthoz kapcsolódóan felszámították.

(3) A visszatéríttetési időszak a visszatéríttetés tagállama által a 2008/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének megfelelően meghatározott időszak, amelyre az adó-visszatéríttetési kérelem vonatkozik.

(4) A hozzáadottérték-adó fogalmára az Áfa tv. 258. § (1) bekezdését és 9. számú mellékletét kell alkalmazni.

186. § [A visszatéríttetési kérelem benyújtásának határideje]

(1) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember harmincadikáig az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.

(2) A kérelemben közölt információkat az adózó az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is megjelölheti. Ha a visszatéríttetés tagállama meghatározza, hogy a kérelemben foglalt információt milyen nyelven vagy nyelveken kell megjelölni, a kérelmet az e tagállam rendelkezésének megfelelő nyelven vagy nyelveken kell kitölteni.

(3) A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az (1) bekezdés szerinti formában, a jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő.

(4) Ha a visszatéríttetés tagállama a 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkében foglaltakat alkalmazza, és erről az állami adó- és vámhatóságot a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010/EU tanácsi rendelet) 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően értesíti, a benyújtottság feltétele a tevékenységek 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkének megfelelő megjelölése is.

(5) A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó-és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.

187. § [A kérelem elutasítása]

(1) A kérelmet az állami adó- és vámhatóság az érkeztetésének napjától számított tizenöt napon belül elutasítja, ha az adózó a 185. § (1) bekezdésében meghatározott bármely kizáró feltétel hatálya alá tartozik.

(2) A kérelem az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más okból nem utasítható el, hiánypótlásnak, az eljárás felfüggesztésének az elsőfokú eljárásban nincs helye.

(3) A kérelmet elutasító határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton közli az adózóval.

188. § [Eljárás a visszatéríttetési kérelem alapján]

(1) Ha a kérelem elutasításának a 187. § (1) bekezdésében megjelölt okból nincs helye, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét az érkeztetéstől számított tizenöt napon belül a 904/2010/EU tanácsi rendelet 48. cikk (3) bekezdése szerint továbbítja a visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának.

(2) Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének - és ha ismert, az új adószám megállapításának - időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja.

(3) A kérelem továbbítása ellen jogorvoslati eljárásnak kérelemre nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelem továbbítását követően az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején belül hivatalból folytatott jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a kérelem továbbítása jogszabályba ütközött, erről elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállamának illetékes hatóságát és ezzel egyidejűleg az adózót is.

189. § [Kiigazítási nyilatkozat]

(1) Ha a 184. § (5) bekezdése szerinti elektronikus értesítést követően az adó-visszatéríttetési kérelemben megjelölt levonható arány az Áfa tv 123. §-ának és az 5. számú mellékletének alkalmazásával kiigazításra kerül, az adózónak módosítania kell a kérelemmel érvényesített összeget.

(2) A módosítást az adózó a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot követő naptári évben előterjesztett adó-visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az állami adó-és vámhatósághoz elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatban (kiigazítási nyilatkozat) érvényesítheti.

(3) Kiigazítási nyilatkozat előterjesztésére szolgáló elektronikus űrlapra, a nyilatkozatban közölt információ nyelvi követelményeire a 186. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A kiigazítási nyilatkozat akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó az e pontban meghatározott formában, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén és a jogszabályban meghatározott kötelező adattartalommal terjeszti elő.

(4) A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül, elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót a nyilatkozat érkeztetésének tényéről, időpontjáról.

190. § [Eljárás csoportos adóalanyiság esetén]

A csoportos adóalanyiság időszaka alatt, illetve a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan előterjesztett visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) esetén a 185. § (1) bekezdése alkalmazásában a tag minősül belföldön letelepedett adóalanynak. A tag mint belföldön letelepedett adóalany visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) 188. § (1)-(2) bekezdése szerinti továbbításával egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát arról, hogy

a) a tag - kérelem előterjesztésekor érvényes, illetve a visszatéríttetési időszakra vonatkozó - magyarországi hozzáadottértékadó-azonosítója csoportazonosító szám, és

b) a tag a visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) előterjesztésére a csoportos adóalanyiságtól függetlenül jogosult.

191. § [Részletes szabályok]

Az adó-visszatéríttetési kérelem, valamint a 189. §-ban meghatározott kiigazítási nyilatkozat kötelező és választható adattartalmát, formátumát, kitöltésének módját jogszabály állapítja meg.

XXIII. Fejezet

A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának Magyarországon történő érvényesítésével kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről

192. § [Eltérő szabályozás]

(1) Az Áfa tv-ben meghatározott, a Közösség más tagállamában vagy harmadik államban letelepedett adóalany (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) adó-visszatéríttetési kérelmével, kiigazítási nyilatkozatával (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján folytatott eljárásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi ...törvény (a továbbiakban: Air.) 15. §-ában foglalt rendelkezések kivételével - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany e törvény szerint elektronikus kapcsolattartásra egyébként nem kötelezett, választása szerint jogosult elektronikus levélcímen való kapcsolattartásra, azzal az eltéréssel, hogy az ehhez szükséges elektronikus levélcímét az állami adó- és vámhatósághoz (változás)bejelentési kötelezettsége teljesítésével valamint az erre vonatkozó kifejezett nyilatkozatával bejelenti.

193. § [Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás]

E Fejezet alkalmazásában elektronikus levélcímen való kapcsolattartás:

a) az elektronikus kapcsolattartástól különböző olyan kapcsolattartási mód, amely esetén

aa) az állami adó- és vámhatóság a kérelemmel kapcsolatos döntését és egyéb értesítését a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátva az adózó kérelmében megjelölt elektronikus levélcímére küldi meg, illetve

ab) az adózó azon beadványát, amelyet nem a letelepedés tagállamának adóhatósága útján terjeszt elő az állami adó- és vámhatósághoz, az adózó a kérelmében megjelölt elektronikus levélcímről az állami adó- és vámhatóság által kijelölt elektronikus levélcímre küldi meg;

b) ha az adózó vagy képviselője a kérelem beérkezése napján

ba) rendelkezik elektronikus azonosítási szolgáltatással, és ezt az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette, az eljárásban az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni,

bb) nem felel meg a ba) alpontban meghatározott feltételnek, az eljárásban az adózó választása szerint az elektronikus kapcsolattartás vagy az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni.

194. § [Eljárás a kérelem alapján]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a 193. § b) pont ba) alpontjában foglaltaknak megfelelő adózó kérelmének az Áfa tv. 251/D. § (2) bekezdése szerinti beérkezése tényéről és időpontjáról az adózót a beérkezés napját követő kettő napon belül értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az adózót a főbb eljárási szabályokról, így különösen a határidőkről és a hatósággal való kapcsolattartás módjairól.

(2) A 193. § b) pont bb) alpontja szerinti adózó esetén az állami adó- és vámhatóság a 194. § (1) bekezdése szerinti értesítést és tájékoztatást elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg az adózónak. Ebben az esetben az állami adó- és vámhatóság a 193. § a) pont ab) alpontja szerinti elektronikus levélcíméről, valamint arról is tájékoztatja az adózót, hogy nyilvántartása szerint sem az adózó, sem a képviselője nem felel meg a 193. § b) pont ba) alpontjában foglalt feltételnek.

(3) Az adózó a 193. § b) pont bb) alpontja szerinti választását a kérelem beérkezésének napját követő tizenöt napon belül, elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján közli az állami adó- és vámhatósággal. Ha az adózó az elektronikus kapcsolattartás választásáról nyilatkozott, az adózónak vagy képviselőjének a kérelem beérkezésének napját követő harminc napon belül elektronikus azonosítási szolgáltatásra regisztrálnia kell, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz bejelent. A választásra, illetve az azonosítási szolgáltatásra való regisztrációra előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) Ha az adózó a 194. § (3) bekezdése szerinti választásáról nyilatkozatot nem, vagy késedelmesen tesz, illetve a 194. § (3) bekezdése szerinti bejelentést az adózó vagy képviselője nem, vagy késedelmesen teljesíti, a kérelemmel kapcsolatos elsőfokú eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályait kell alkalmazni.

(5) Ha az adózó a kérelemben megjelölt elektronikus levélcím megszűnését az állami adó-és vámhatóságnak bejelenti, a bejelentést követően az eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai nem alkalmazhatók. A bejelentést követően az állami adó- és vámhatóság döntéseit, egyéb értesítéseit postai úton közli az adózóval, az adózó beadványait postai úton vagy személyesen közli az állami adó- és vámhatósággal.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése hiányában a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy az adózó kérelemben megjelölt elektronikus levélcímén a kapcsolattartás technikai vagy egyéb okból nem lehetséges (a továbbiakban: sikertelen közlés), a 194. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a sikertelen közlés megállapítását követően kell alkalmazni. A sikertelen közléssel érintett döntést, egyéb értesítést az állami adó- és vámhatóság a sikertelen közlés tényének megállapításáról szóló döntéssel egyidejűleg, postai úton közli az adózóval. A sikertelen közlés tényének megállapítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(7) Elektronikus levélcímen való kapcsolattartás esetén

a) az állami adó- és vámhatóság 193. § a) pont aa) alpontjának megfelelően elküldött döntését, egyéb értesítését az elküldés napjától számított ötödik napon kell közöltnek tekinteni; illetve

b) az adózó 193. § a) pont ab) alpontjának megfelelően elküldött beadványát az állami adó- és vámhatósághoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a döntése, egyéb értesítése közlésének napjáról, illetve a beadvány benyújtása napjáról az adózót elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján haladéktalanul értesíti.

XXIV. Fejezet

Különös eljárások

195. § [Önellenőrzés elbírálása határozattal]

Az adóhatóság az önellenőrzés előterjesztésétől számított tizenöt napon belül - ellenőrzés lefolytatása nélkül - határozattal bírálja el az adózó önellenőrzését, ha az önellenőrzést az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére az önellenőrzés előterjesztésekor még nem került sor, vagy az önellenőrzés a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg.

196. § [Visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján]

(1) Ha az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály alaptörvény-ellenességét, önkormányzati rendelet esetén más jogszabályba ütközését, illetve az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába ütközését a döntés kihirdetéséhez képest visszamenőleges hatállyal állapítja meg és a döntés alapján az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az első fokú adóhatóság az adózó kérelmére a visszatérítést - a döntésben foglalt eltérésekkel - e § rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Az adózó a kérelmet az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül az adóhatósághoz írásban terjesztheti elő. A kérelmet az adóhatóság határozattal utasítja el, ha a döntés közzétételének, illetve kézbesítésének napjáig az adó megállapításához való jog elévült.

(3) A kérelemben az adózó adóhatósági azonosításához szükséges adatokon túl meg kell jelölni a kérelem előterjesztéséig teljesített, visszatéríteni kért adót és azt a végrehajtható okiratot, amelyen az adó befizetése alapult, utalni kell az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntésére, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy

a) az adózó a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át,

b) hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az adózó, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban vagy az adózó az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított kilencven napon belül az adóhatóságnál igazolja.

(4) Ha a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek, az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el. A végrehajtható okiratban foglaltakkal kapcsolatban az adóhatóság a kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig és a visszatérítést elrendelő határozat esetén a véglegessé válást követően - e határozat végleges megsemmisítéséig, hatályon kívül helyezéséig - végrehajtási cselekményt nem foganatosít.

(5) Az adóhatóság a visszatéríteni kért adó befizetését megalapozó végrehajtható okiratban foglalt tényállást veszi alapul, illetve - ha az a tényállás tisztázásához szükséges - az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytat le azzal, hogy az adó áthárításával kapcsolatos bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, amelyre az adózó a visszatéríteni kért adót átháríthatta.

(6) Ha az adózó visszatérítési igénye megalapozott, az adóhatóság - az adó visszatérítésével egyidejűleg - a visszatérítendő adó után az adó megfizetésének napjától a visszatérítés teljesítéséről szóló határozat véglegessé válásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítés a teljesítését elrendelő határozat véglegessé válásának napján esedékes, a visszatérítést az esedékesség napjától számított harminc napon belül kell kiutalni. Az e §-ban szabályozott visszatérítésre - a 65. § kivételével - egyebekben a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

197. § [Áfa-visszatérítési igény érvényesítése az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntése alapján]

(1) Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a 196. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az adózó az (1) bekezdés szerinti igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak - az Európai Unió Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének közzétételétől, illetve kézbesítésétől számított száznyolcvan napon belül benyújtott - önellenőrzésével érvényesítheti.

(3) Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a - levonási jog keletkezése időpontjában hatályos Áfa tv-nek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett - visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától - vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától - az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszatérítést - amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - az önellenőrzés benyújtásának napjától számított harminc napon belül kell kiutalni.

(5) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések az Air. 92. § b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.

(6) A 196. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó - a levonási tilalomra tekintettel - a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további költségvetési támogatást kapott.

(7) A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A Számv. tv. hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.

XXV. Fejezet

Fizetési kedvezmények

198. § [Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése]

(1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, és

b) átmeneti jellegű, az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.

(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

a) a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,

b) a beszedett adóra,

c) a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra,

d) az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában.

(4) Természetes személy esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent.

(5) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződés, kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei törlesztő részleteinek megemelkedése vagy az ezzel érintett hitelszerződés felmondása aránytalanul súlyos megterhelést jelent, továbbá az adósságrendezési eljárás során.

(6) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.

(7) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.

(8) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(9) Ha a fizetési könnyítés, adómérséklés iránti kérelmet benyújtó adózó a kérelem benyújtásakor megbízható adózónak minősül, a kérelmével egyidejűleg annak sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelmet (sürgősségi kérelem) is előterjeszthet. Sürgősségi eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap. A sürgősségi kérelem benyújtásának késedelme esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

199. § [Automatikus részletfizetési kedvezmény]

(1) A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket - évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül.

(2) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy - a bevallás benyújtására előírt határidőig - személyi jövedelemadó-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen kettőszázezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

200. § [Pótlékok fizetési könnyítés esetén]

(1) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani:

a) a kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,

b) a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű pótlékot.

(2) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlékot határozatban kell közölni, egyebekben arra a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

201. § [Adómérséklés]

(1) Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a kifizető által a természetes személytől levont adó- és járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

(4) Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

XXVI. Fejezet

Elévülés

202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]

Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]

(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.

(3) Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(4) A bíróság által jogerősen megállapított

a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),

b) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése,

c) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy

d) a Btk. szerint a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás,

e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §)

esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha

a) az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették, vagy

b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg.

(6) Az adó megállapításához való jog elévülése a (4) és az (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.

(7) Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal meghosszabbodik, ha

a) a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében,

b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy

c) az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

(8) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a kézbesítési kifogásnak, nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig.

(9) Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé válásának időpontjáig nyugszik.

204. § [Végrehajtáshoz való jog korlátozása vagy megszüntetése]

Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.

205. § [Elévülés kölcsönös egyeztetési eljárásnál]

(1) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

(2) A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.

(3) A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.

ÖTÖDIK RÉSZ

Jogkövetkezmények

XXVII. Fejezet

Késedelmi pótlék

206. § [A késedelmi pótlék fizetési kötelezettség]

(1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól, mint kezdőnaptól, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában - a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével - adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(4) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az illeték törlésére az illetékekről szóló törvény 21. § (2) és (4) bekezdése, illetve az illetékekről szóló törvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(5) A késedelmi pótlék - az adóhatósági megállapítás kivételével - a késedelem napján végrehajtható.

207. § [A késedelmi pótlék felszámítása és előírása]

(1) Az adóhatóság külön döntés meghozatala nélkül, illetve az adóhiányt megállapító határozatban felszámítja, és az adószámlán előírja a késedelmi pótlékot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

208. § [A késedelmi pótlék alapja]

(1) A késedelmi pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön kell figyelembe venni, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván.

(2) A késedelmi pótlék alapját csökkenti

a) az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege (nettó pótlékszámítás),

b) az a tartozás, amelyre az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyezett.

(3) Az adóhiány után felszámított késedelmi pótlék alapját nem csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összege.

(4) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezéseit a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.

209. § [A késedelmi pótlék mértéke]

(1) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(2) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel.

210. § [A késedelmi pótlék mérséklése és törlése]

(1) Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességét követő napnál, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság későbbi, valamint a jegyzőkönyv keltétől korábbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő vagy záró napjaként.

(2) A késedelmi pótlék mérséklése nem alkalmazható olyan adóhiány esetén, amikor az adóbírság mérséklésének sincs helye.

(3) Az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot. Ha az adózó a késedelmi pótlék összegét továbbra is vitatja, a felettes adóhatóság határozatban dönt.

XXVIII. Fejezet

Önellenőrzési pótlék

211. § [Az önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség]

(1) Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet.

(2) Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.

(3) Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha

a) a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti,

b) a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a természetes személy hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti.

212. § [Az önellenőrzési pótlék mértéke]

(1) Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 %-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.

(2) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő önellenőrzési pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az ötezer forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

(3) Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerinti szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

(5) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet.

213. § [Az önellenőrzési pótlék mérséklése, elengedése]

Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, illetve engedhető el, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák az adóbírság mérséklését, kiszabásának mellőzését is.

214. § [Az önellenőrzés jogkövetkezménye]

Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól.

XXIX. Fejezet

Adóbírság

215. § [Az adóbírság alapja, mértéke]

(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását.

(2) Nem állapítható meg adóbírság

a) a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett;

b) az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után.

(3) Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka.

(4) Az adóbírság mértéke az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

(5) Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget.

216. § [Feltételes adóbírság kedvezmény]

Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

217. § [Az adóhiány]

(1) Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül adóhiánynak a vagyonszerzési illeték alapjának utólagos adómegállapítással történő módosítása, feltéve, hogy az adózó a vagyonszerzési illeték alá eső vagyontárgyakat hiánytalanul bejelentette.

(3) Ha az adóhatóság adóellenőrzés során megállapítja, hogy a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított adóként, az adóbírság alapja az ellenőrzési időszak egészére megállapított általános forgalmiadó-hiány.

218. § [A munkáltató (kifizető) és a természetes személy kötelezése adóhiány esetén]

(1) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

(2) Ha a munkáltató (kifizető) a természetes személyt terhelő személyi jövedelemadó megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a természetes személy terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.

(3) Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a természetes személytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

219. § [Az adóbírság mérséklése, a kiszabás mellőzése]

(1) Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető vagy kiszabása mellőzhető.

(2) Az adóbírság mérséklésénél vagy a kiszabás mellőzésénél az ügy összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, illetve azt, hogy a körülményekből megállapíthatóan az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

(3) Nincs helye az adóbírság mérséklésének vagy kiszabása mellőzésének sem hivatalból, sem kérelemre, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

XXX. Fejezet

Mulasztási bírság

220. § [Általános bírságszabály]

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az adóhatóság az e törvényben, adókötelezettséget előíró törvényben, illetve e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

(2) A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.

(3) A késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

221. § [Hiánypótlásra felhívás kötelező alkalmazása]

(1) Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER bejelentési kötelezettség kivételével

a) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségének, regisztrációs kötelezettségének nem teljesítése,

b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési, (változás)bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének hiányos, a bevallási hiba kivételével hibás teljesítése,

c) a bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségének valótlan adattartalommal történő teljesítése

esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az adóhatóság a természetes személy adózót kettőszázezer forint, a nem természetes személy adózót ötszázezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.

(4) Az adóhatóság mellőzi a felhívást és a mulasztási bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre.

222. § [Az üzletlezárás akadályozása]

(1) Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha üzletének lezárását akadályozza.

(2) Ha az adózó az üzletlezárás foganatosítását meghiúsítja, valamint a lezárt üzletet kinyitja, a mulasztási bírság felső határa az üzletlezárást elrendelő határozatban meghatározott napjai számának és a bírság adózóra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti legmagasabb mértékének szorzata.

(3) Az üzletlezárás akadályozásáért, illetve meghiúsításáért az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alapján adózónak nem minősülő személy is szankcionálható.

223. § [A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése]

Ha több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem kerül sor, a munkaviszony valamennyi - az Mt. szerinti - munkáltatója az általános bírságszabály szerint szankcionálható.

224. § [Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában]

A természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

225. § [A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése]

(1) Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaz vagy alkalmazott.

(2) Ha az adózó a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat. A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.

(3) Az adózó ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a foglalkoztatottra vonatkozó bejelentési kötelezettségét hibásan, hiányosan, illetve valótlan adattartalommal teljesíti.

(4) Nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában bevallási kötelezettségének eleget tett.

(5) A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabandó vagy hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott vagy a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalommal teljesített bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának és a bírság (1), illetve (3) bekezdésben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.

226. § [Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése]

(1) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(2) Ha az adózó

a) a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, vagy

b) a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett, illetve a hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan bejelentett áru értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó az EKAER bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

227. § [Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén harminc napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(2) Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság harminc napos határidő tűzésével kettőszázezer forint mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

(3) Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(4) Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően teljesíti.

(5) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állt.

228. § [Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése]

(1) Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha

a) a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, vagy a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki, vagy

b) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be.

(3) Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.

229. § [Általános forgalmi adó összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése]

Az általános forgalmi adó összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák, illetve számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.

230. § [Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén]

(1) Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettőmillió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettségnek az ismételt mulasztás miatt hozott határozat közlését megelőzően történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.

(2) Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el.

231. § [Az adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése]

(1) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább kilencven százalékos mértékben, a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után húsz százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.

(2) A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóelőlegkiegészítés esedékességének napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított nyereségjellegű árfolyam különbözetet, valamint az adóelőleg kiegészítés napja és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban ismertté vált, adott üzleti évre elszámolandó támogatásokat, ha azok adóalapot képeznek.

232. § [Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése]

Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett ötven százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, illetve megfizetni elmulasztott adó összege.

233. § [A készpénzfizetési szabály megsértése]

(1) A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 114. § (3) bekezdésének megsértése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

(2) A 114. § (3) bekezdésének megsértésével teljesített fizetés jogosultja, ha a szabálytalan fizetést elfogadja, a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mértékű mulasztási bírságot fizet.

234. § [A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése]

Az állami adó- és vámhatóság

a) a forgalmazó terhére a pénztárgép forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a pénztárgép forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, engedélyezettől eltérő pénztárgép forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki,

b) a pénztárgép kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) ötszázezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

235. § [Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és Automata Felügyeleti Egységgel összefüggő szabályok megsértése]

Az állami adó- és vámhatóság

a) a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követően az AFE továbbforgalmazása, továbbá a felügyeleti szolgáltatói engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli szolgáltatásnyújtás, felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki a forgalmazó, illetve a szolgáltatásnyújtó terhére,

b) az automataberendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a természetes személy kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezettet egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

236. § [A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele]

Ha az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 464/A. §-a alapján mentesül a jogosulatlanul igénybevett adókedvezménnyel kapcsolatos adókülönbözet megállapítása alól, a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege tizenöt százalékának megfelelő, de legalább százezer forint mértékű mulasztási bírságot fizet, kivéve ha bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.

237. § [Mérlegelési szempontok bírságkiszabásnál]

(1) A mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság az adózó javára vagy terhére értékeli

a) az adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát,

b) az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy

c) az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(2) A körülmények okszerű mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a kötelezettség nem jogszabályszerű teljesítése esetén a mulasztási bírság több alkalommal, emelt mértékben is kiszabható.

238. § [A mulasztási bírság kiszabásának időbeli korlátja]

A jogszabálysértésnek az adóhatóság tudomására jutásától számított egy év elteltével mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. E rendelkezés nem alkalmazható az ellenőrzés során feltárt jogsértésekre.

XXXI. Fejezet

Intézkedések

239. § [Lefoglalás adószám hiánya miatti bírságolásnál]

Ha az adóhatóság a természetes személy vagy nem természetes személy adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés vagy cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áru és az élő állat kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a mulasztási bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

240. § [A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem szabályszerű teljesítése esetén történő lefoglalás]

Ha az állami adó- és vámhatóság az EKAER bejelentési kötelezettség elmulasztása, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan történő teljesítése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áru és az élő állat kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik.

241. § [Lefoglalásra vonatkozó közös szabályok]

(1) A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli. A határozat a közlés időpontjától kezdve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

242. § [A lefoglalt ingóság értékesítése]

(1) Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a mulasztási bírságot a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg.

(2) Az áru értékesítéséből származó összegnek a mulasztási bírságot, pótlékot és költségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visszatéríti.

243. § [A jármű visszatartása]

(1) Ha az állami adó- és vámhatóság a hatósági zár megőrzési kötelezettség megsértése miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét - a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével - az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja.

(2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal, vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.

(3) Ha a külföldi fuvarozó az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, az állami adó- és vámhatóság a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(4) E § alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző

a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,

b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy, valamint

c) az a) pontban foglaltak szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi természetes személy vezetője.

244. § [Áru hatósági felügyelet alá vonása]

(1) Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - azt az árut, amelyet helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről vagy a rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).

(2) A hatósági felügyelet alá vonás az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.

(3) A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és - ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által fenntartott raktárban történik - a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.

(6) A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az intézkedés sérti, az intézkedéstől számított nyolc napon belül kifogással élhet, amelyet a felettes szerv bírál el. A kifogásnak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(7) A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági felügyelet alá vont áru - annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon - megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.

(8) Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7) bekezdésben foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról hozott végzést annak kiadmányozásától számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli.

(10) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja, a hatósági felügyelet alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei, valamint - ha terhére az állami adó- és vámhatóság az intézkedés alapjául szolgáló jogszabálysértés miatt bírságot állapított meg - a bírság pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.

(11) Ha a végzés (9) bekezdésben foglaltak szerinti közlésétől számított tizenöt napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan nem igazolja, az állami adó- és vámhatóság az árut a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti.

(12) Ha a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan a (10) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az árut az állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a (10) bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett rendelkezési joggal bíró személyt illeti. Ha az értékesítésből befolyt ellenértéket az annak átvételére jogosult személy az állami adó- és vámhatóság ez irányú tájékoztatásának közlésétől számított öt éven belül nem veszi át, az értékesítésből befolyt ellenérték az államra száll. Az értékesítésből befolyt ellenérték után az állami adó- és vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs.

245. § [Üzletlezárás elrendelése]

(1) Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget tizenkettő nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó

a) be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott,

b) igazolatlan eredetű árut forgalmaz,

c) az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét, vagy

d) a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás időtartama harminc, majd minden további esetben hatvan nyitvatartási nap. Az ismétlődésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha két egymást követő ugyanolyan mulasztás között három év eltelt.

(3) A kiszabott bírságról és a lezárásról az állami adó- és vámhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezésnek a lezárás végrehajtására nincs halasztó hatálya. Az intézkedésből harmadik személyeket ért kárért az adózó köteles helytállni.

(4) A lezárás akadályozása esetén az állami adó- és vámhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(5) A helyiséget az adóhatóság pecséttel zárja le, jól láthatóan feltünteti a lezárás időtartamát és azt, hogy az üzletet az adóhatóság zárta le. A lezárás akadályozása esetén az adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti igénybe.

(6) Ha az adózó tevékenységét más adózóval közös helyiségben folytatja, a (4) bekezdésben foglaltakat a helyiségnek a kötelezettségét elmulasztó adózó által használt részére (részeire) vagy a tevékenység gyakorlásához használt tárgyaira kell alkalmazni.

(7) A lezárás nem alkalmazható, ha a helyiség az adózó lakásában, vagy lakástól műszakilag el nem különített helyiségcsoporton belül található, továbbá akkor sem, ha a lezárás a településen a lezárandó üzlet üzletkörébe eső helyi alapszükségletek, így különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, mely a településen egyébként más módon nem érhető el.

(8) A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak vizsgálatakor az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott szempontokat mérlegeli.

246. § [Az adószám törlése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha

a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,

b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,

c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,

d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,

e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,

f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,

g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja - a felhívás kézbesítésétől számított harminc napos határidő tűzésével - a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozattal dönt. Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság az adószám törlésével egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg - külön határozatban - rendelkezik a csoport részére megállapított csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoportazonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre az e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről hozott határozat véglegessé válásának megállapítását követő napon

a) a cégjegyzékbe bejegyzett adózó esetében a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást, kivéve, ha az adózó kényszertörlés alatt áll,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében,

c) a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat véglegessé válásának időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(7) A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószámnak az (1) bekezdés c)-e) pontjában foglaltak szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg. Egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti, ha

a) az adószám törlésének oka már nem áll fenn,

b) az adószám törlésének alapjául szolgáló mulasztását az adózó teljes körűen pótolta, vagy

c) a törlést az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kezdeményező szerv ehhez hozzájárul.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

(9) A cégbejegyzésre kötelezett adózó részére az adószám - függetlenül attól, hogy az adószám törlésére milyen okból került sor - ismét megállapítható, ha az adózónál felszámolást rendeltek el. Az adószám megállapításának napja nem lehet korábbi, mint a felszámolás kezdő napja.

XXXII. Fejezet

Jogkövetkezmények alóli mentesülés

247. § [Jogkövetkezmények alóli mentesülés]

(1) Az adózó terhére jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatójában meghatározottak szerint járt el.

(2) Az adóhiány megfizetése alól az adózót nem mentesíti, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint járt el.

HATODIK RÉSZ

Adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel és szakmai továbbképzés

248. § [Tevékenység végzéséhez szükséges bejelentés]

(1) Aki adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) szerint bejelenteni.

(2) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően az adótanácsadói, az adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult.

(3) Az (1) bekezdés és a 250. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a nyilvántartásba vételt végző szervezethez az egységes Kormányzati Portálon közzétett tájékoztatóban meghatározott címre kell megküldeni.

249. § [Szakértői nyilvántartás vezetése]

(1) Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult bejelentést tevőkről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a 248. § (1) bekezdése szerint bejelentést tett és rendelkezik a tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt ismeretekkel és szakmai gyakorlattal. A nyilvántartásban szereplő természetes személyek nyilvános adatainak, az azokban bekövetkezett változásoknak a közzététele az ellenőrzés lehetőségének megteremtését és az időszerű tájékoztatást szolgálja.

(2) Az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartása - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány kiállításához szükséges fényképet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatósági igazolvány elkészítésének időtartamáig kezeli.

(4) A nyilvántartásban szereplő adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

(5) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetén a (3) és (4) bekezdést nem kell alkalmazni.

250. § [Tevékenység végzése határon átnyúló szolgáltatás keretében]

(1) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására irányuló szándékát köteles - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek bejelenteni.

(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult bejelentőt nyilvántartásba veszi, amely nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A Szolg. törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatásnyújtó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenysége keretében adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja teljesítette az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét.

(4) A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentés alapján esetenként állapítja meg.

251. § [Szakértői nyilvántartásba történő felvétel]

(1) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki

a) büntetlen előéletű,

b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) A bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásra a Szolg. törvény 21-25. §-át és 27-28. §-át az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

252. § [Tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés]

(1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek,

a) aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségének nem tett eleget,

b) aki az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének a megadott határidőig nem tett eleget,

c) aki a bejelentés és a nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatás során valótlan adatot közölt,

d) aki a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem jelentette be,

e) akit bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,

f) akit bíróság a nyilvántartás szerinti tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,

g) akit jogerős bírói ítélet cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett,

h) akinek nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezték.

(2) Az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,

a) akinek a nyilvántartásba vételt végző szervezet az (1) bekezdés alapján az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltotta,

b) aki az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenységének megszüntetését bejelentette,

c) aki elhunyt.

253. § [Igazgatási szolgáltatási díj]

A bejelentéssel és a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével, és a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, továbbá a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési kérelmének elbírálásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

254. § [Tevékenység folytatása során lefolytatandó ellenőrzés]

(1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentéssel érintett tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vett személy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzést folytató nyilvántartásba vételt végző szervezet adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag a 252. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatra irányulhat.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételi eljárásban a hatóság végleges döntéséig vagy a nyilvántartásba vétel esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban a hatóság végleges döntéséig kezeli.

255. § [Szakértői nyilvántartás adattartalma]

(1) A nyilvántartás - a Szolg. törvényben meghatározott adatokon túl - a természetes személy következő adatait tartalmazza:

a) nyilvántartási szám,

b) természetes személyazonosító adatok,

c) lakcím, levelezési cím,

d) hatósági igazolvány száma, a kiadás időpontja,

e) a szakképesítés megnevezése, a szakképesítést igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

f) adószakértők esetében az egyetemi vagy főiskolai végzettség megnevezése, az egyetemi vagy főiskolai végzettséget igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte,

g) adószakértők esetében a tevékenység végzéséhez szükséges - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - a szakképesítés megszerzését követően, a 248. § szerinti bejelentést megelőzően adótanácsadás vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett szakmai gyakorlat megszerzésének helye, időtartama, valamint annak a munkakörnek vagy tevékenységnek a megnevezése, amelyben a szakmai gyakorlatot jellemzően megszerezték,

h) szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítése, és annak bejelentése.

(2) A nyilvántartás tartalmazhatja a bejelentő önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba vett bejelentő személy

a) telefonszámát,

b) elektronikus elérhetőségét,

c) egyéb szakképesítések megnevezését, az e képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

d) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga típusát, valamint fokozatát.

(3) A határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységet folytató személyek esetében a nyilvántartás az (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat tartalmazza.

(4) A nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő neve, születési neve, anyja születési neve, nyilvántartási száma, adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői hatósági igazolványának száma, valamint hozzájárulása esetén egyéb, a nyilvántartásban szereplő adata nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.

(5) A nyilvántartást végző szervezet a nyilvántartásba vett személyek nyilvános adatait az egységes Kormányzati Portálon a nyilvántartásba vételt követően nyilvánosságra hozza.

(6) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig őrzi meg.

(7) Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenységet folytató személyek nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait, a nyilvántartás vezetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg azzal, hogy az eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.

HETEDIK RÉSZ

Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások

256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]

Az állami adó- és vámhatóság

1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,

2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,

3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,

4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,

5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,

6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéshez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,

7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat kereső felületet működtet,

8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,

9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,

10. a bejelentési, változás-bejelentési kötelezettség teljesítéséhez on-line felületet biztosít,

11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, mely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,

12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,

13. mobilalkalmazás használatot biztosít,

14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,

15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,

16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és egyéb jogszabályokban meghatározott közzétételi kötelezettségét.

257. § [Kezdő vállalkozások támogatása]

Az állami adó- és vámhatóság a kezdő vállalkozásnak - figyelemmel tevékenységének jellegére - az adószámának megállapítását követő harminc napon belül szóban vagy írásban ingyenes tájékoztatást nyújt az adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről és személyes kapcsolatfelvételt (mentorálást) kezdeményez, amelynek célja az adókötelezettségek teljesítéséhez történő segítségnyújtás. A mentorálási időszak a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított hat hónap. A mentorálásban történő részvétel önkéntes.

258. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetése]

Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, melynek keretében az adózó vagy képviselője számára az állami adó- és vámhatóság vezetője által meghatározott ügyek intézését biztosítja. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy képviselőjének ügyfélazonosító számmal vagy az Eüsztv. szerinti részleges kodú telefonos azonosításhoz szükséges felhasználó névvel és jelszóval kell rendelkeznie.

259. § [Adatlekérdezési lehetőség biztosítása]

Elektronikus azonosítását követően

a) az adózó az adószámlája adataihoz, valamint a 123. § (2) bekezdés szerinti adatokhoz,

b) a munkáltató (kifizető) az általa jogszabályban meghatározott adatokról teljesített bejelentés és az 50. § (1) bekezdése szerinti bevallás adataihoz,

c) a természetes személy adózó a b) pont szerinti saját magára vonatkozó adatokhoz,

d) az adózó az elektronikus számlaadat-szolgáltatás teljesítése során általa megküldött számlák, valamint mindazon, más adózó által kibocsátott számlák - ugyanezen számlaadatszolgáltatás útján teljesített - adataihoz, amelyeken vevőként szerepel,

e) az adózó bevallásának feldolgozottsági adataihoz

ingyenesen hozzáférhet.

260. § [Köztartozásmentes adózói adatbázis működtetése és közzététele]

A köztartozásmentes adózói adatbázis az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek vagy amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

b) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott és el nem évült tartozása;

c) a nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;

d) csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési illetve felszámolási eljárás alatt nem áll;

e) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

f) adó megfizetésére kötelezettnek nem minősül.

261. § [Megbízható adózók közzététele]

Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát.

262. § [Egyéni vállalkozók bevallási adatainak közzététele]

Az állami adó- és vámhatóság a bevallási adatok alapján, a bevallási határidőt követő harminc napon belül a honlapján adózónként közzéteszi az egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait, valamint adófizetési kötelezettségét.

263. § [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]

Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő harminc napon belül - honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban természetes személyek esetében tízmillió forintot, más adózók esetében százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által indított közigazgatási perjogerősen nem zárult le.

264. § [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]

Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként - a negyedévet követő harminc napon belül - honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak az adózónak nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot, természetes személy esetében nettó módon számítva a tízmillió forintot meghaladja.

265. § [Be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók közzététele]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), akik vagy amelyek tekintetében végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek. Az e bekezdés szerinti adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormány rendelet szerint mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

(3) Az állami adó- és vámhatóság (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a terhére megállapított, végleges közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

266. § [Egyéb közzétételek]

Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi

a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók

aa) nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét,

ab) közül a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, székhelyét, telephelyét, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező határozat véglegessé válásának napját,

ac) közül a pénzforgalmi elszámolást választók esetén e választás tényét, a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját,

b) azt a tényt, hogy az általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó (ideértve a csoportos általános forgalmi adóalanyt is) az Áfa tv. 88. § (1) bekezdése alapján az adómentes ingatlan értékesítés vagy bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját,

c) azon adózó nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a 227. § vagy a 246. § alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat véglegessé válásától az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig,

d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoportazonosító számmal) rendelkező, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózó nevét, elnevezését, adószámát, csoportazonosító számát (adószámát, csoportazonosító számát a törlésre utalással), amely adózóval szemben az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével,

e) az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző természetes személy kivételével az adózónak a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódokon bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit,

f) a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás nevét, adószámát, az ilyenként való nyilvántartásba vétel dátumát, és a nyilvántartásból való törlés dátumát, valamint e társaságok projekttársaságainak nevét és adószámát,

g) folyamatosan azon adózónak a rendelkezésre álló azonosító adatait, aki vagy amelyek bejelentkezési kötelezettségének nem tett eleget,

h) az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezés regisztrációs számát és az üzemeltetési helyét,

i) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényben meghatározottak szerinti közzétételi kötelezettségének teljesítését,

j) az állami adó- és vámhatóság engedélye alapján utólagos illetékfizetésre jogosult gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, az engedély számát és időbeli hatályát,

k) az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózó, valamint a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választó - kivéve a Magyar Honvédséget és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveket - az adóhatóság nyilvántartásában szereplő foglalkoztatottainak létszámát,

l) folyamatosan azon adózónak a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akik áfabevallási kötelezettségének több mint két - egymást követő, a rá irányadó - bevallási időszakon keresztül nem tesz eleget,

m) az általa nyilvántartott reklámadó-kötelezettséget teljesítő, illetve reklámadó fizetési kötelezettség hiányáról nyilatkozó reklámközzétevő adóalanyok nevét és adóazonosító számát,

n) minden év szeptember harmincadikáig a megelőző naptári évben, a Tao. tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét, székhelyét, adószámát.

267. § [Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről]

Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót - egymással összefüggő módon - érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.

NYOLCADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

XXXIII. Fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

268. § [A Kormány számára adott felhatalmazások]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

1. a bejelentkezés (adószám igénylés) módjának részletes szabályait;

2. a változásbejelentési kötelezettség teljesítésének részletszabályait;

3. az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő egyes bevallások módjának, adattartalmának részletes szabályait;

4. az adóbevallás kijavításának szabályait;

5. az évente küldendő adószámla kivonat készítésének, előállításának, adószámla vezetésének részletes szabályait;

6. a bizonylatok, igazolások kiállításának, nyilvántartásának rendjét;

7. az adóigazolás, jövedelemigazolás és illetőségigazolás tartalmát;

8. az adóhatósági igazolás és az adóigazolvány kiadásának részletes szabályait;

9. az egyes adóügyek elektronikus intézésének szabályait;

10. a hatósági bizonyítvány kiállításának határidejét;

11. a köztartozásmentes adózói adatbázis működtetésének és közzétételének részletszabályait;

12. a térítés ellenében beszerezhető nyomtatványok gyártói kiválasztásának és forgalmazásának részletes szabályait;

13. a menedékes felügyeleti szolgáltatásra és a menedékes felügyeleti szolgáltató kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat;

14. az adóintézkedések formájában megvalósuló állami támogatási programoknak az Európai Unió állami támogatási rendelkezéseivel való összhangját megteremtő szabályokat;

15. az adófizetési biztosíték megállapítására, teljesítésére és visszafizetésére, illetve felszabadítására vonatkozó részletes szabályokat;

16. a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének és visszatérítésének módját és részletes feltételeit, valamint a döntési eljárás részletes szabályait, valamint

17. a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának, nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, az igazgatási szolgáltatási díj kezelésének, nyilvántartásának módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a menedékes felügyeleti szolgáltatót.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételét végző szervezetet.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket, amelyek alapján

a) a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók köre megállapításra kerül,

b) az adózók kiemelt adózónak minősülnek, rendeletben határozza meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza

a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,

b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,

c) a fizetési könnyítés, adómérséklés, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel, valamint másolat kiadása iránti kérelmek intézése rendjének,

d) az adófizetés teljesítésének,

e) az állami adó- és vámhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül az adózók számára biztosított lekérdezések,

f) az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetve ezen adatok letöltésének,

g) egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének, az elektronikus kézbesítésének,

h) az Európai Unió más tagállamában és az Áfa tv. szerint elismert harmadik államban letelepedett adóalanynak belföldön, illetve a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió más tagállamában érvényesített visszatéríttetési kérelmével (kiigazítási nyilatkozatával) kapcsolatos eljárás rendjének, ideértve az elektronikus levélben (e-mailen) történő ügyintézésnek,

i) az adózó által nem adóalanyok számára nyújtott távolról is nyújtható szolgáltatásokkal kapcsolatos különös szabályozás elektronikus ügyintézésére vonatkozó

részletes szabályait, módját és technikai feltételeit.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a központi nyugdíjbiztosítási szerv,

b) az egészségbiztosítási szerv,

c) a rehabilitációs hatóság,

d) az állami foglalkoztatási szerv és

e) a munkaügyi hatóság

részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadással érintett, az 50. §-ban meghatározott havi adó- és járulékbevallásban szereplő adatok körét, az adatátadás részletes szabályait, így különösen az adatátadás határidejét és gyakoriságát.

269. § [Az adópolitikáért felelős miniszter számára adott felhatalmazások]

(1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalmát rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Unió más tagállamában érvényesíthető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata adattartalmára, formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, valamint a nyilvántartásba vett személyek kötelező szakmai továbbképzésének, a szakmai továbbképzés ellenőrzésének, a továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásának, továbbá a határon átnyúló adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés feltételeit, részletes szabályait, valamint a nyilvántartás vezetésének szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a (3) bekezdés szerinti bejelentési és nyilvántartásba vételi eljárásért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával, a hatósági igazolvány pótlásával, cseréjével összefüggő eljárásért, a nyilvántartásból való törlésért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kreditpont-minősítési eljárásáért, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.

(7) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az üzemeltető részére nyújtott, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti, a nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén kötelező, közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatást biztosító valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.

(8) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a) az automataberendezések üzemeltetői adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,

b) a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, visszatérítésének,

c) az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, az AFE által rögzített adatok állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásának, a felügyeleti szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenységének, a felügyeleti szolgáltatói szerződésnek, valamint a felügyeleti szolgáltató felelősségének,

d) a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti szolgáltatás minimális tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek részletes szabályait rendeletben határozza meg.

(9) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a számla, egyszerűsített számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosítására alkalmasságának feltételeit rendeletben határozza meg.

(10) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások

a) adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásnak,

b) másolásának,

c) elektronikus úton történő ellenőrzésének

módjára és az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó fájlok adatszerkezetére vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.

(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER hatálya alá tartozó termékértékesítést, termékbeszerzést és egyéb célú termékmozgatást, az EKAER működésével kapcsolatos szabályokat, az EKAER hatálya alóli mentesülés eseteit, valamint a kockázati biztosítékkal kapcsolatos szabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, a személyes adatok kivételével a bejelentendő adatok körét, a bejelentésre kötelezettek körét, a bejelentési kötelezettség teljesítése alóli egyedi mentesítés szabályait, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változás-bejelentéssel kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.

(12) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerláncfelügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.

XXXIV. Fejezet

Hatálybalépés

270. § [Hatálybalépés]

(1) Ez a törvény - (2)-(3) bekezdés kivételével - 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 229. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 258. § 10. pontja 2019. január 1-jén lép hatályba.

XXXV. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

271. § [Átmeneti rendelkezések]

(1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékessé váló kötelezettségekre kell alkalmazni.

(3) A 227. §-t abban az esetben kell alkalmazni, ha a Számv. tv. szerinti beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(4) E törvény rendelkezéseit vagyonszerzési illeték megállapítására irányuló eljárás során a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adó- és vámhatóság tudomására jutott ügyekben kell alkalmazni.

(5) Ha az elhunyt természetes személy adójának megállapítása e törvény hatálybalépését megelőzően megtörtént, úgy az örökösöket kötelező külön határozat meghozatalára irányuló eljárást a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell lefolytatni.

(6) Ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, illetve pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(7) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően, a hatálybalépést megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylat kiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2017. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(8) E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján folyamatban lévő adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárást, illetve fokozott adóhatósági felügyeleti eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.

(9) E törvény hatálybalépésekor az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján folyamatban lévő, az adószám alkalmazásának felfüggesztésére, valamint a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt elrendelt adószám-felfüggesztést követően, az adószám törlésére irányuló eljárást az állami adó- és vámhatóság megszünteti.

(10) E törvény hatálybalépése időpontjában fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, e törvény hatálybalépésének időpontjában hivatalból megszünteti. Ebben az esetben az adószám felfüggesztésének, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet időtartama a felfüggesztés, illetve a fokozott adóhatósági felügyelet megszüntetésének időpontjáig tart.

(11) Ha az adószám felfüggesztést követő törlését az állami adó- és vámhatóság e törvény hatálybalépést megelőzően, a bevallási vagy adófizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt rendelte el, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását közvetlenül az állami adó- és vámhatóságtól kérheti. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

(12) E törvény rendelkezései nem érintik a 2017. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.

(13) E törvény alkalmazásában a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel (egyezménnyel) esik egy tekintet alá a hatálybalépést megelőzően más jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szerződés (egyezmény) is.

(14) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát e törvény hatálybalépését megelőzően törölte, az adószám ismételt megállapítására irányuló kérelem elbírálása során a 246. § (7) bekezdését kell alkalmazni.

(15) A 247. § rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől, az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni.

(16) Az 1. melléklet 1.24. pontja szerinti, 2018. január 1-jén érvényes külföldi számlaszámokat az adózó 2018. január 31-éig az állami adó- és vámhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenti.

272. § [Kamatjövedelmet érintően levont forrásadóhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit.

(2) A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik.

(4) Az adózó a (3) bekezdés szerinti kérelméhez csatolja

a) az adózó azonosítására,

b) a levonás tényének, összegének,

c) a kamatjövedelem jogcímének és

d) a kamatjövedelem megszerzése időpontjának

megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.

273. § [Élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adatszolgáltatására vonatkozó átmeneti rendelkezések]

(1) Ha a 107. § (4) bekezdése szerinti szerződést az automataberendezés üzemeltetője a menedékes felügyeleti szolgáltatóval köti meg, a szerződést a menedékes felügyeleti szolgáltató e minőségének megszűnéséig

a) az automataberendezés üzemeltetője - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak abban az esetben szüntetheti meg rendes felmondással, ha a menedékes felügyeleti szolgáltató részére huszonnégy havi - ha a szerződés megkötése óta legalább tizenkettő hónap eltelt, abban az esetben tizenkettő havi - felügyeleti szolgáltatói díj összegének megfelelő összeget megfizet;

b) rendes felmondással nem szüntetheti meg.

(2) Az automata üzemeltetője mentesül a (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettség alól, ha a szerződés megkötését követően közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, hogy az automataberendezés üzemeltetési tevékenységét megszüntette.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltetőkkel való adategyeztetés céljából a menedékes felügyeleti szolgáltató részére havonta, a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig átadja

a) az automataberendezések üzemeltetőinek megnevezésére és adószámára,

b) az automataberendezések regisztrációs számára és

c) az automataberendezések üzemeltetési helyére vonatkozó, változással érintett adatot.

(4) A menedékes felügyeleti szolgáltató az adatszolgáltatás keretében kapott adatokat az üzemeltetővel kötött menedékes felügyeleti szolgáltatói szerződés megszűnésével törli.

274. § [Ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer működtetéséhez kapcsolódó rendelkezés]

Az állami adó- és vámhatóság által 2018. január 1-jét megelőzően a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszer használatához kiadott ügyfélazonosító számok továbbra is használhatóak.

275. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]

(1) A törvény 106. § (5) és (10) bekezdése, a 107. § (5), (7) bekezdés és (8) bekezdés d) pontja, a 108. § a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény 106. § (9) és (10) bekezdésének, 107. § (5), (7) bekezdés és (8) bekezdés d) pontjának és 108. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) A 6. § (3) bekezdése, 16. § (2) bekezdése, 30. §-a, 45. §-a, 52. §-a, 119-120. §-a, 123. §-a, 142. §-a, XXIII-XXIV. fejezete, 199. §-a, 215. §-a, 232. §-a, 248. §-a, 257. §-a, 267. §-a és 2. számú melléklete - az Áfa tv-nyel, illetve a Számv tv-nyel. együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről,

b) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról,

c) a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról,

d) a Tanács 2008/117/EK irányelve (2008. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról,

e) a Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról.

1. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi .... törvényhez

Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok

1. Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó

1.1. nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,

1.2. természetes személy adóazonosító jelét,

1.3. külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

1.4. címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit,

1.5. - a cég honlapján való közzététel esetén - cég elektronikus elérhetőségét, honlapját,

1.6. - több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén - tényleges üzletvezetés helyét,

1.7. - székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén - a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját;

1.8. létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős;

1.9. gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását,

1.9.1. cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a mindenkor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúrája szerint,

1.9.2. egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ-kódok szerint,

1.9.3. az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját,

1.10. a statisztikai számjelet;

1.11. a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak cégnevét, nevét, székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét, nevét, székhelyét, telephelyeit, lakóhelyét, adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag, részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik;

1.12. a természetes személy adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét, székhelyét;

1.13. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;

1.14. jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;

1.15. az önálló tevékenységet folytató természetes személy tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett folytatott tevékenység);

1.16. az általános forgalmi adóalanya részére előírt nyilatkozatot;

1.17. átalányadó választását;

1.18. választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;

1.19. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét;

1.20. a 17.2. pont szerint bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;

1.21. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát;

1.22. magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg;

1.23. bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet;

1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes számlaszámát, a számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának napját.

2. Az 1. ponttól eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag az 1.4.-1.8., 1.13. és 1.18. pontok szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.

3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.

4. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a 3. pontban előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a 3. pont szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.

5. A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 3. pont szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a 3.1. és 3.2. pontja megfelelően alkalmazandó.

6. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat - a biztosított végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve és az okirat száma kivételével - azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítótű nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

7. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

8. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat haladéktalanul, illetve a 6. pont szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1. pontban meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítótű nyilvántartásának.

9. Az állami adó- és vámhatóság a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a bejelentést haladéktalanul továbbítja az állami foglalkoztatási szervnek.

10. A 3. pontban meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

11. Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

12. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a 3. pontban meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az általa biztosítottként foglalkoztatott 3. pont szerinti adatait.

13. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo. tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton adószám feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése szerinti adatait.

14. Az iskolaszövetkezetnek, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a 3. pontban foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni

14.1. az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet adószámát,

14.2. az iskolaszövetkezeti, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.

15. Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. Az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon

16.1. elektronikus úton - a tárhelyen keresztül - vagy

16.2. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesíti.

17. Az adózó,

17.1. ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

17.2. ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó-és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

17.3. ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

17.4. ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik a 17.1-17.3. pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenteni.

18. A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat az 1. pontban meghatározott adatokat, amelyek a cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 1.16 és 1.17 pontban meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve az 1.16. pont szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.

19. A 17.2. pont szerint bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A 18. pont alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az állami adó- és vámhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha a 20. § (1) bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

20. A 17.1. pontban megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, a 17.2. pontban megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az. 1. pontban felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:

20.1. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt;

20.2. jogelődjének adóazonosító számát;

20.3. a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak adóazonosító számát, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;

20.4. a természetes személy adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;

20.5. a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 7. § 47. pontjában foglaltaknak megfelelő telephelyét;

20.6. székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját.

21. A bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. pontban felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti az 1.1.-1.3., 1.11. és 1.12. pont szerinti adatait.

22. A 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti az 1.24. pontban megjelölt adatokat.

23. Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését - a 17.1. pontban megjelölt adózók kivételével - a véglegessé vált engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított tizenöt napon belül az adóhatóságnak be kell jelenteni.

24. Az elektronikus kapcsolattartásra köteles adózó - az Air. 36. § (4) bekezdés d) pontja szerinti adózók kivételével - az adószám megszerzését követően nyolc napon belül köteles elektronikus azonosítási szolgáltatás létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő nyolc napon belül bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített elektronikus azonosítási szolgáltatást, úgy a nyolc napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő nyolc napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.

25. A természetes személyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

26. Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti a bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében - annak adatai közlésével- az adószám megállapításáról a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.

27. Az adózó évente augusztus harmincegyedikéig bejelenti, hogy a Tao tv. szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári év vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag illetőségéről.

28. Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) esetében az 1. pontban meghatározott adatokon túl az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi jogi személy

28.1. alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának, fenntartójának nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is,

28.2. irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,

28.3. átalakítása, illetve átalakulása, egyesülése, szétválása esetén annak tényét, időpontját,

28.4. jogutódjának, jogutódainak nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,

28.5. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját,

28.6. elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi jogi személy központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e).

2. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi .... törvényhez

I.

AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA

A) Általános rendelkezések

1. Az adózónak a bevallás adatait - az 50. § (2) bekezdésében meghatározott bevallást, a természetes személynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautóadójáról benyújtott adóbevallását kivéve - ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni. Az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az ezer forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az ezer forintot elérte. A természetes személynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, az egészségügyi hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.

2. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz.

3. Az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a társasági adó (adóelőleg) és az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított jövedéki adója vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadóelőleg és jövedelemadó együttes összege,

3.1. a tízmillió forintot elérte havonta,

3.2. ha a négymillió forintot elérte negyedévenként bevallást tesz.

4. A 3. pont szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással, kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben a 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelt.

5. A 3. pont alkalmazásánál az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy esetében figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben - nettó módon - számított elszámolandó általános forgalmi adóját.

6. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.

7. A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania.

8. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a B) pontban meghatározott határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani.

B) Az egyes adóbevallások határideje

1. A havi és évközi bevallás határidői

1.1. A havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó huszadik napjáig, az évközi bevallást a negyedévet követő hó huszadik napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani.

1.2. Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az Áfa tv. 135. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő február tizenötödikéig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.

2. Az éves adóbevallás határidői

2.1. A havi, illetve évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a 2.2.-2.4. pontban meghatározott kivételekkel - az adóévet követő év február huszonötödikéig,

2.2. a természetes személyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személynek, a mezőgazdasági őstermelőnek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napját szüneteltető természetes személyt is - az adóévet követő év május huszadikáig,

2.3. a társasági adóelőleg kiegészítés összegéről az adóév utolsó hónapja huszadik napjáig,

2.4. a társasági adóról az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig

kell bevallást benyújtani.

3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

3.1. Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak

3.1.1. az e mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást benyújtania,

3.1.2. havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az egymillió forintot elérte, valamint az 3.1.9., 3.1.10., 3.1.11. és 3.1.13. pontban meghatározott adózónak;

3.1.3. évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben

3.1.3.1. az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a kettőszázötvenezer forintot és

3.1.3.2. az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,

3.1.4. az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az 3.1.3.1. pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 3.1.3.2. pontban meghatározott értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,

3.1.5. a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az egymillió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte,

3.1.6. az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az 3.1.2. pontban szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni,

3.1.7. az adót, ha

3.1.7.1. havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,

3.1.7.2. negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig,

3.1.7.3. éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania (adómegállapítási időszak),

3.1.8. a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát,

3.1.9. havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak,

3.1.10. havonként kell adóbevallást benyújtania az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek és az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,

3.1.11. havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki vagy amely az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,

3.1.12. a 3.1.9., illetve 3.1.10. alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az áfa törvényben meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza,

3.1.13. havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.

3.2. Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadóbevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

3.3. Az új közlekedési eszköznek az Európai Unió más tagállamából történő beszerzése esetén önadózással megállapítandó fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő természetes személy, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg az állami adó- és vámhatósághoz.

3.4. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.

3.5. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.

3.6. Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek, telekrész természetes személyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.

3.7. Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.

4. A költségvetési támogatás bevallása

4.1. A költségvetési támogatást a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítani.

4.2. Az adózó a feltétel teljesítéséhez kötött költségvetési támogatást a 4.1 ponttól eltérően a támogatást megállapító jogszabály rendelkezései szerint állapíthatja meg. A feltétel teljesítésének igazolását az igényléshez mellékelni kell.

4.3. Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételét engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról a tárgyhót követő hó huszadik napjáig bevallást tesz.

5. Külön fel nem sorolt adók bevallása

Az e mellékletben nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési kötelezettséget előíró törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni. Ha adókötelezettséget megállapító törvény a kötelezettség teljesítését az éves vagy az éves összesítő bevallásban, illetve azzal egyidejűleg rendeli teljesíteni, ilyen bevallás hiányában azt az adózó az adóévet követő év február huszonötödikéig teljesíti.

6. A jövedéki adóval kapcsolatban benyújtandó adóbevallás

A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy adóbevallási kötelezettségét a törvény egyébként milyen időszakonként állapítja meg - a jövedéki adót havonta, a tárgyhót követő hó huszadikáig vallja be.

II.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA

1. A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május harmincegyedikéig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell bevallást tennie. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adóról - a megfizetés határidejével egyezően - a tevékenység befejezésének napját követő hónap tizenötödik napjáig kell bevallást tenni.

2. Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését, változását követő tizenöt napon belül kell adóbevallást tennie.

3. Nem kell újabb adóbevallást tenni a 2. pontban foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be.

4. Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó tizenötödikéig kell bevallást tennie.

5. Ha az építményadó, illetve telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, az építményadóról, illetve telekadóról szóló bevallásban feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet tagjainak, részvényeseinek nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

3. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi ... törvényhez

Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége

I.

AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK

Általános rendelkezések

1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie.

2. A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget e mellékletben foglaltaktól eltérően a Csőd tv. rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni. A felszámolás alatt álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a tevékenységet lezáró adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint, a felszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a felszámolást lezáró adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét. A végelszámolás alatt álló adózó adófizetési kötelezettségét a tevékenységét lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés hiányában az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint köteles teljesíteni. A végelszámolás alatt álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is köteles megfizetni.

3. Az adózó az 53. § (3) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni.

4. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget - a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, - visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.

Határidők

1. A személyi jövedelemadó

1.1. A személyi jövedelemadó-előleg

1.1.1. A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,

1.1.2. a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig,

1.1.3. a természetes személy, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.

1.2. A személyi jövedelemadó

1.2.1. A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadó és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy az adó-visszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.

1.2.2. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó tizenkettedik napjáig,

1.2.3. a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év május huszadikáig,

1.2.4. a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi jövedelemadót az adóévet követő év február huszonötödikéig fizeti meg.

2. Az általános forgalmi adó

2.1. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét

2.1.1. ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó huszadik napjáig,

2.1.2. ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó huszadik napjáig,

2.1.3. ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február huszonötödikéig

fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

2.2. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül. A kérelem benyújtását megelőző két éven belül

2.2.1. az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,

2.2.2. az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - véglegessé vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,

2.2.3. szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,

2.2.4. huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt vagy folyik ellene.

2.3. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

2.4. Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.

3. A társasági adó

3.1. A társasági adó előlege

3.1.1. Az adózó, ha a Tao tv. szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget minden hónap huszadik napjáig, ha a Tao tv. szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg. Az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét a Tao tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban előírt előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik.

3.1.2. Az adózónak a 2. számú melléklet B pont 2.3. alpontja szerint bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell megfizetnie.

3.2. A társasági adó

3.2.1. Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év május harmincegyedikéig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

3.2.2. Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

3.2.3. A számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó az adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza.

4.1. Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék

4.1.1. A munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,

4.1.2. a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik napjáig,

4.1.3. a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap tizenkettedik napjáig

fizeti meg.

4.2. Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék

4.2.1. A társas vállalkozás a járulékokat havonta az elszámolt hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,

4.2.2 a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente a negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig fizeti meg.

4.3. A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék

A természetes személy a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hónap tizenkettedik napjáig, ezt követően havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig teljesíti.

5. Játékadó

5.1. Az adózó - az 5.2. alpontban foglalt kivétellel - a játékadót a tárgyhót követő hó huszadik napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg.

5.2. A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg.

6. Rehabilitációs hozzájárulás

6.1. Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg.

6.2. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február huszonötödik napjáig kell megfizetni.

7. Külön fel nem sorolt befizetések

Az előzőekben fel nem sorolt adókat a jogszabályban megállapított módon és határidőben kell megfizetni. Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a tárgyhó huszonnyolcadik napjáig, az adót a tárgyhót követő hó huszadik napjáig, az adóévre megállapított adót az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni. A hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján teljesítendő önellenőrzés során feltárt, helyesbített, illetve az adóhatóság által megállapított adót egyéb befizetés címén kell megfizetni, a költségvetési támogatást egyéb támogatás címén lehet visszaigényelni.

II.

AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ BEFIZETÉSEK

Általános rendelkezések

Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott ezer forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az ezer forintot el nem érő adóvisszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.

A) Helyi adók

1. Építményadó, telekadó

Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március tizenötödikéig, illetve szeptember tizenötödikéig megfizetnie.

2. Kommunális adó, iparűzési adó

2.1. A természetes személynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március tizenötödikéig, illetve szeptember tizenötödikéig megfizetnie.

2.2. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március tizenötödikéig, illetve szeptember tizenötödikéig fizet.

2.3. A társasági adóelőlegének az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december huszadik napjáig kell kiegészítenie.

2.4. Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó tizenötödik napjáig kell megfizetni.

2.5. A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május harmincegyedikéig fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

2.6. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét száz forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

3. Idegenforgalmi adó

Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó tizenötödik napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.

4. Ha az önkormányzat az adóelőleg és az adó megfizetése időpontjára más szabályokat állapít meg, akkor azt a rendeletében előírt időben kell teljesíteni.

B) A belföldi rendszámú gépjárművek adója

1. Az adózó a belföldi rendszámú gépjárművek után - a 2. pontban foglaltak kivételével - a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március tizenötödikéig, illetve az adóév szeptember tizenötödikéig fizeti meg.

2. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adóalany a félév időarányos részére őt terhelő adót az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizeti meg.

III.

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

1. Az állami adó- és vámhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó ezer forintra kerekítve igényelheti.

2. Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik,

2.1. a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta a tárgyhót követő hó huszadik napjától,

2.2. a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel ellátott bevallás benyújtása időpontjától

igényelheti.

3. Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg

3.1 Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja, kérelemre azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra egyszeri támogatási előleg kiutalását engedélyezi.

3.2. Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő hó huszadik napjától lehet igényelni, vagy eddig kell megfizetni. Az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező határozatát visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat hónapon belül legalább három hónapban - legalább tíz százalékkal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.

3.3. Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a tárgynegyedév első hónapjának huszadik napjától nyílik meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap huszadik napjáig kell visszafizetni.

4. Adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés

A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása az igény benyújtását követő hó utolsó napján esedékes, ha az adózó az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit terhelő általános forgalmi adót visszaigényelheti, és nem kérte az áfa törvény szerinti visszaigénylést. Egyebekben az adó visszaigénylésének, illetve visszatérítésének határidejére a 64. § (l)-(2) bekezdését kell alkalmazni.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kormány 2016. április 4-i ülésén tárgyalt és elfogadott Art. koncepció szerint az újraszabályozás célja annak tükrözése, hogy az állam az adóhatóságon keresztül ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, segíti az adózókat adókötelezettségeik teljesítésében, ugyanakkor ezt oly módon teszi, hogy a költségvetés bevételi érdekei nem sérülnek, minden kötelezett a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően vegye ki részét a közteherviselésből.

A Tervezet ezen célkitűzésekre figyelemmel az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:

I. Bírságszabályok változásai

• A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért a Tervezet szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.

• A Tervezet egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozást és megszüntetne néhány bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.

• Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószámfelfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért e jogintézmény megszüntetésére teszünk javaslatot.

• A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés elbírálásáig nem végleges a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség) bevezetésre kerül a Tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

II. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások

A Tervezet külön fejezetben szabályozná - a NAV által többségében már most is nyújtott, ám sok esetben az adózók számára nem feltétlenül ismert - szolgáltatásokat.

• A NAV tekintetében új szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lenne.

• A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.

• Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változásbejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

ELSŐ RÉSZ

Alapvető rendelkezések

Az Alapvető rendelkezések meghatározzák a törvény alapelveit, a törvény hatályát, az adójogviszony alanyait, a hatásköri és illetékességi szabályokat, valamint az adóhatóság által nyújtott szolgáltatásokat és az adózót terhelő adókötelezettségeket. Ezek a szabályok meghatározzák a törvény általános kereteit, áthatják a részletszabályokat. A törvény adónemektől független, közös szabályok mentén határozza meg az adózási eljárás rendjét.

I. Fejezet

Alapelvek

Az Alapelvek címszó alatt a törvény meghatározza azokat a normatív tartalommal bíró, mind az adóhatóságra, mind az adózókra és az eljárás egyéb részvevőire is vonatkozó követelményeket, amelyek a törvény alkalmazása során mindvégig, az eljárás minden fázisában és minden szereplő által követendők.

a(z) 1. §-hoz

a(z) 2. §-hoz

a(z) 3. §-hoz

a(z) 4. §-hoz

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az adójogi normák társadalmi rendeltetésétől való adójogi eltérést tiltja. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül adójogi szempontból, amikor a szerződés vagy más jogügylet létrehozásának célja nem a piacon elérhető gazdasági előny, hanem kizárólag vagy döntően a kölcsönös vagy egyoldalú adómegtakarítás és közvetve az államháztartás valamely alrendszerének okozott kár. A törvény az alapelv megértéséhez meghatározza a nem rendeltetésszerű - ily módon az alapelvi rendelkezésbe ütköző - joggyakorlás tipikus adójogi motivációját.

A tervezetben meghatározásra kerül a szerződés tartalom szerinti minősítésének követelménye (valódisági klauzula), az ügylet gazdasági eredmény szerinti minősítésének, valamint a kapcsolat vállalkozások közötti szerződések minősítésének követelménye. A magánjogi jogviszonyokban a felek a szerződéses kapcsolataikat saját elhatározásuknak megfelelően szabadon alakíthatják. Ezen alapelv azokban az esetekben szolgál alapul, amikor a jogügylet valós tartalma eltér a jogügylet külső formájától. Az adóztatás során mindig a valódi gazdasági eseményt szükséges alapul venni. Az adóhatóság ezen elvek alapján az adózók által kötött szerződések érvénytelenségét nem vizsgálja, azonban ha egy érvénytelen szerződésnek kimutatható gazdasági eredménye van, az ilyen szerződés alapján is beáll az adókötelezettség. A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó rendelkezés szerint, ügyleteiket adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni.

A tervezet kimondja azt az alapelvi szabályt, mely szerint a jövedelem Magyarországon adóztatható abban az esetben, ha a jogviszonyt, illetve az abból származó jövedelmet nemzetközi szerződés szabályozza, azonban a tényállást vagy a szerződés rendelkezéseit a részes államok eltérően értelmezik, s ez az adóztatás - nem szándékolt - kettős elmaradását eredményezné.

A tervezet jelen rendelkezése kimondja továbbá, hogy lehetőség van állampolgárság szerinti megkülönböztetésre, de csak abban az esetben, ha ezt nemzetközi szerződés rendelkezése írja elő.

a(z) 5. §-hoz

E § tartalmazza a becslés alkalmazásának lehetőségét nem rendeltetésszerű joggyakorlás esetén.

II. Fejezet

A törvény hatálya

a(z) 6. §-hoz

A tervezet meghatározza azon személyek körét, akiknek az adózással és költségvetési támogatási ügyeivel kapcsolatban a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Közvetve ezáltal az is meghatározásra kerül, hogy ki lehet adózó, illetve költségvetési támogatás jogosultja. A tervezet szerint a törvényt belföldön kell alkalmazni, ideértve a vámszabadterületet is. A törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamában illetőséggel nem bíró távolról is nyújtható szolgáltatást nyújtó adózóra is, abban az esetben, ha az adózó a magyar adóhatósághoz elektronikus úton bejelentkezik.

A törvény az adókon kívül az adójellegű befizetésekre is kiterjeszti a tárgyi hatályát. Az adókkal azonos módon szabályozza a törvény a meghatározott feltételeken alapuló a negatív adónak tekintendő költségvetési támogatásokat. A törvény tárgyi hatálya negatív oldalról is nevesítésre kerül, így meghatározásra kerül, hogy nem vonatkoznak a törvény előírásai a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre.

III. Fejezet

Értelmező rendelkezések

a(z) 7. §-hoz

E § tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, amelyek a törvényjavaslatban használatos kifejezések magyarázatát, definícióját tartalmazzák

IV. Fejezet

Az adókötelezettségek általános szabályai

a(z) 8. §-hoz

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkáltatók kötelesek egyet maguk közül az adókötelezettségek teljesítésére írásban kijelölni és erről az adózót értesíteni. A rendelkezés szerint abban az esetben, ha ez a kijelölés elmarad, az adókötelezettségek teljesítésére bármelyik munkáltató kötelezhető.

a(z) 9. §-hoz

A tervezet felsorolja az egyes adókötelezettségeket.

a(z) 10. §-hoz

A rendelkezésben azon adókötelezettségek kerülnek meghatározásra, amelyek meghatározott esetekben terjednek csak ki a természetes személyekre.

a(z) 11. §-hoz

A rendelkezés meghatározza, hogy az adózó mely kötelezettség teljesítését követően válik jogosulttá költségvetési támogatásra, illetve előírja, hogy az általános szabályoktól történő kedvező eltérés engedélyezésére csak akkor van lehetőség - a fizetési könnyítés és az adómérséklés kivételével - ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással.

a(z) 12. §-hoz

Az adókötelezettségek teljesítésére kiemelt figyelmet kell fordítani felszámolás, végelszámolás és kényszertörlés esetében is. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az eljárások során ki köteles a kötelezettségeknek eleget tenni; ez a kijelölés egyben azt is jelenti, hogy a mulasztási bírságot kivel szemben kell kiszabni.

a(z) 13. §-hoz

A kockázati tőkealap adókötelezettségeinek teljesítésére a tervezet az alapkezelőjét jelöli ki.

a(z) 14. §-hoz

A Ptk. alapján a gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától, vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Annak ellenére, hogy a bejegyzési eljárás időtartama az utóbbi években jelentősen csökkent, még mindig indokolt egyedileg szabályozni az előtársaság adókötelezettségének teljesítési szabályait, ugyanis a társaság létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalása, vagy ügyvédi, vagy jogtanácsosi ellenjegyzése, valamint a nyilvántartásba vétele között időben nagy eltérés lehet. Az előtársaságot terhelő, de a cégbejegyzést követően teljesítendő kötelezettségek tekintetében a tervezet meghatározza ki az, aki teljesíti azokat.

a(z) 15. §-hoz

E rendelkezésben került szabályozásra, hogy mely adózók mentesülnek a szünetelés időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól a tevékenységük szünetelése alatt, azonban e minőségükhöz nem kapcsolódó adókötelezettség teljesítésére kötelesek, Ilyen pl. ügyvéd, egyéni vállalkozó. Ezen tevékenységet folytatók a szünetelés időtartamára adóvisszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően, illetve a szünetelés időtartama alatt nem kérhetnek, továbbá a túlfizetés visszatérítésére sincs lehetőség.

MÁSODIK RÉSZ

Az adókötelezettségek részletszabályai

V. Fejezet

A bejelentkezés és a bejelentés szabályai

a(z) 16. §-hoz

Ezen rendelkezés írja elő az adózók számára a bejelentkezési kötelezettséget. A bejelentkezés az első adókötelezettség, amely során az adózó először kerül kapcsolatba az adóhatóssággal. A törvény szerint adóköteles tevékenységet folytatni kizárólag adószám birtokában lehet. Az adózó köteles az állami adó- és vámhatósághoz az adószám megállapítása érdekében bejelentkezni. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik az adószám megállapítása. Az adószám kiállítását az adóhatóság megtagadja, ha a bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

a(z) 17. §-hoz

A fióktelep, mint a külföldi vállalkozás adózási ügyvivője, valamint a kereskedelmi képviselet bejelentkezési szabályaira a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok az irányadók, vagyis a cégbíróságon keresztül tesznek eleget az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségüknek, azzal az eltéréssel, hogy az adószám megszerzését követő tizenöt napon belül kilencven napnál nem régebbi, illetőségük szerinti ország adóhatóságától származó ún. illetőségigazolást is kötelesek az adóhatósághoz benyújtani

a(z) 18. §-hoz

Ezen rendelkezés az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályait rögzíti. A tervezet előírja, hogy az adózó az önkormányzati adóhatósági hatáskörbe tartozó adónemek vonatkozásában a bevallás benyújtásával tesz eleget a bejelentkezési kötelezettségének.

a(z) 19. §-hoz

A feketegazdaság elleni hatékony fellépést szolgáló jogintézmények közül az egyik legjelentősebb az adóregisztrációs eljárás. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy megakadályozza, illetve megnehezítse a kifejezetten adóelkerülési célból létrehozni kívánt társaságok alapítását. A cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan kerül sor, hanem kizárólag az után, hogy az adó- és vámhatóság vizsgálta a törvényben meghatározott személyi kör adózói előéletét. Az adóregisztrációs eljárás során az állami adó- és vámhatóság azt vizsgálja, hogy fennáll-e olyan, a törvényben taxatív módon meghatározott kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített befolyással rendelkező tagjával, illetve részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Ha az adózóval szemben fennállnak a törvényben meghatározott kizáró feltételek, az adóhatóság megtagadja az adószám kiadását, és a cégbíróság elutasítja a cégbejegyzés iránti kérelmet. Az adóregisztrációs eljárást az adó- és vámhatóság nem kizárólag az adószám megállapítása előtt folytatja le, hanem a cégbejegyzésre kötelezett adózók vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének, vagy törvényben meghatározott tagjának személyében bekövetkezett változással összefüggésben is lefolytatja az adóregisztrációs eljárást.

a(z) 20. §-hoz

Az adószám kiadásának megtagadását nem minden esetben előzi meg törvénysértő magatartás, így a törvény lehetőséget biztosít a jogkövetkezmények alóli mentesülésre. Az önhibán kívül felhalmozódott tartozásra tekintettel az a személy, akinek adózói előéletére tekintettel tagadta meg az adózó adószámát az adó- és vámhatóság, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Lényeges, hogy a kimentési eljárásban a bizonyítási teher az adózón van, azaz a kérelmet előterjesztőnek minden kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy a törvényben taxatíve meghatározott kimentési okok az esetében fennállnak. A kimentési kérelemre indult eljárás során az állami adóhatóság jogosult megvizsgálni a kimentési kérelemben előadottak valódiságát. E tekintetben vizsgálhatja az adótartozás felhalmozódását eredményező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás valódiságát mind az adózónál, mind pedig a vevőnél és a megrendelőnél, valamint korábbi ellenőrzések eredményeit is felhasználhatja.

a(z) 21. §-hoz

A tervezet rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószámot a cégbíróság bejegyzés iránti kérelem benyújtásától számított egy munkanapon belül állapítja meg abban az esetben, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja esetében adószám kiállításának megtagadását eredményező kizáró ok nem áll fenn.

a(z) 22. §-hoz

Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, akkor az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért a tagjai, részvényesei egyetemlegesen felelnek, a mulasztási bírság kiszabására valamennyi taggal szemben lehetőség van.

a(z) 23. §-hoz

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy az adóelkerülési célzatú cégalapításokat megakadályozza, azonban lehetőséget biztosít a tervezet az adóregisztrációs eljárás megszüntetésére, ha az adóregisztrációval érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amellyel szemben felmerült a kizáró ok, és amely társaságban a törvényben meghatározott mértékű állami tulajdon áll vagy állt fenn. A törvény egyértelművé teszi, hogy a meghatározott mértékű állami tulajdonnak az akadályhordozó társaságban kell fennállnia.

a(z) 24. §-hoz

A vezető tisztségviselők személyében történt változások esetében a változás bekövetkezésétől számított harminc napon belül az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy nem áll- e fenn valamely akadály. Abban az esetben, ha az adóhatóság akadályt észlel, határidő tűzésével felhívja az adózót annak elhárítására. A vezető tisztségviselő, akire tekintettel az akadály fennáll, a felhívástól számított tizenöt napon belül kimentési kérelemmel élhet

a(z) 25. §-hoz

A tervezet lehetőségként biztosítja, hogy adózó vagy adózónak nem minősülő természetes személy előzetesen igazolást kérhessen arról, hogy nem áll fenn olyan akadály, mely alapján az adószám kiadását meg kellene tagadni vagy az adószámot törölni kellene.

a(z) 26. §-hoz

a(z) 27. §-hoz

Az adófizetési biztosíték jogintézményének bevezetése az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik, amelyek új cégben kívánnak részt venni. A működő cégbe belépő, a feltételeknek megfelelő személy esetére is előírja az adófizetési biztosíték letételét.

a(z) 28. §-hoz

Jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés az adófizetés biztosítékkal összefüggésben. A fellebbezés benyújtására nyolc nap áll az adózó rendelkezésére, amely határidő jogvesztő. A fellebbezés felterjesztésére szintén nyolc nap áll az adóhatóság rendelkezésére, a fellebbezést pedig tizenöt nap alatt kell elbírálni.

a(z) 29. §-hoz

Az adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján részére közösségi adószámot állapít meg. A közösségi adószámot az adózóknak csak a közösségi kereskedelemmel összefüggő iratokon kell feltüntetniük, tekintettel arra, hogy a közösségi adószám a közösségen belüli kereskedelemben azonosítja adózót. Kérelemre a közösségi adószám adóév közben is törölhető.

a(z) 30. §-hoz

A tervezet továbbra is lehetőségként biztosítja, hogy csoportos adóalanyiságot válasszanak azon adóalanyok, akik együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. A csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító számot állapít meg a csoport részére. A csoportos adóalanyiság alapján a tagok az egymás között teljesített ügyletek során nem számítanak fel forgalmi adót, külső ügyletek esetében terheli a tagokat kizárólag ezen kötelezettség.

a(z) 31. §-hoz

Az Áfa tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén áfamentes az együttműködő közösség által a közös cél elérése érdekében az együttműködő közösség tagjának nyújtott szolgáltatás. Az együttműködő közösség a leendő tagjai által a közös cél elérése érdekében létrehozott polgári jogi társaság. Az állami adó- és vámhatóság a tagok kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az együttműködő közösség számára adószámot állapít meg.

a(z) 32. §-hoz

Az általános forgalmi adó köteles tevékenységet nem végző és adószámmal sem rendelkező természetes személyeket az adóhatóság adóazonosító jelükön tartja nyilván.

A természetes személynek az adóazonosító jelet a jövedelemadó köteles bevétel megszerzése, illetve költségvetési támogatás igénybevétele előtt kell megszereznie. Az adóazonosító jel megállapításához a személyazonosító adatokat, valamint a lakcímet kell bejelenteni, külföldi személyek esetében egyéb személyazonosító okmányokkal együtt. A bejelentéstől számított 15 napon belül az adóazonosító jel megállapításra kerül és az adóhatóság hatósági igazolványt állít ki. Ha az adatok között eltérés tapasztalható ideiglenes adóigazolvány kiállítására kerül sor, amely 60 napig érvényes, valamint az adóhatóság felszólítja a természetes személyt adatainak igazolására.

A bejelentkezési kötelezettséget annak a természetes személynek, aki cégbejegyzésre kötelezett adózó vezető tisztségviselője, az adózó adószámának megállapítása előtt köteles adóazonosító jel megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkeznie.

a(z) 33. §-hoz

Az adóazonosító jel megállapítása történhet az adóköteles tevékenység megkezdését megelőzően a természetes személy általi kérelem útján, valamint az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja az adóazonosító jelet. Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy adóazonosító jelét hivatalból állapítja meg, ha a természetes személy a jövedelemadó köteles bevétel megszerzését megelőzően nem jelentkezett be az állami adó - és vámhatósághoz, illetve akkor, ha az adóhatóság feladatainak végrehajtásához ez szükséges.

a(z) 34. §-hoz

A természetes személyek részére a tervezet közlési kötelezettséget ír elő mindazon szerv, munkáltató, kifizető felé, aki kifizetést teljesít számára, vagy adatközlési kötelezettsége van.

a(z) 35. §-hoz

A tervezet továbbiakban is rendelkezik az illetékeljárásokhoz szükséges adatközlési kötelezettségről, azaz a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, közjegyzőknek közölniük kell az illeték fizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésre jogosult adózó általuk ismert adóazonosító számát, vagy azonosításhoz szükséges adatait.

a(z) 36. §-hoz

Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti az adóazonosító jel megállapításához szükséges bejelentkezést.

a(z) 37. §-hoz

A bejelentkezésben közölt adatok alapján az adóhatóság nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentkezés alapján az adózónak adóazonosító számot - természetes személyek esetén adóazonosító jelet, illetve minden más adózó esetén adószámot - állapít meg.

A nem magyar állampolgárnak is rendelkeznie kell adóazonosító jellel, így a tervezet előírja, hogy az állami adó- és vámhatóság a nem magyar állampolgárok esetén az állampolgárságot is feltüntetve tartja nyilván az adózót az adóazonosító jelén. A természetes személy részére történő kifizetés biztosítása érdekében a törvény kimondja, hogy adóazonosító jel megállapítását nem csak a természetes személy kérheti, hanem a kifizető is.

Az önkormányzati adóhatóság az adózót az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámon, - adószámmal nem rendelkező természetes személyt - adóazonosító jelen tartja nyilván. Az adóazonosító jellel nem rendelkező természetes személy adózók esetén a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az önkormányzati adóhatóság a nyilvántartásba vételhez szükséges adóazonosító jel kiadása érdekében megkeresse az állami adó- és vámhatóságot, a nem természetes személy adózók tekintetében azonban nem ad ilyen felhatalmazást.

Az adózóknak az azonosításuk érdekében az azonosító számukat az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetniük.

A törvény rendelkezik a nem természetes személy adózó részére képezhető technikai azonosító számról. A technikai azonosító szám azon nem természetes személy adózók nyilvántartására szolgál, akik adóköteles tevékenységet nem végeznek, így bejelentkezésre és adószám igénylésre nem köteles, de a törvény alapján szükséges az adó- és vámhatósági nyilvántartásuk.

a(z) 38. §-hoz

A tervezet meghatározza azon eseteket, amikor az adóhatósági nyilvántartásból az adózót törölni kell. Az adóhatságnak abban az esetben, ha az adózó maga jelentette be tevékenységének megszűnését, vagy a működéshez szükséges engedélyét visszavonták a nyilvántartásból való törlésről az adóhatóság tájékoztatja az adózót.

a(z) 39. §-hoz

Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelentkezniük azon adózóknak, akik kizárólag kifizetői, munkáltatói minőségük ellátása alapján válnak adózóvá.

a(z) 40. §-hoz

Be kell jelenteni a kapcsolt vállalkozások között létrejött 1 millió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit.

a(z) 41. §-hoz

Az adózó köteles bejelenteni azt a külföldi illetőségű természetes személyt, akit nem önálló tevékenység végzésére kirendeltek, a munka megkezdését, vagy az országba történő belépést követő 30 napon belül, a rendelkezésben meghatározott adatokkal. Ugyancsak bejelentési kötelezettséget ír elő a tervezet a tevékenység befejezéséről, illetve az ország elhagyásának tényéről, amelyre szintén 30 napos határidő került meghatározásra a tervezetben.

a(z) 42. §-hoz

Az Mt. rendelkezései alapján lehetőség van munkaerő kölcsönzésre, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. A törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetére is.

a(z) 43. §-hoz

A bejelentett adatokat az állami adó- és vámhatóság nyilvántartja és felhasználja annak érdekében, hogy ellenőrizze az adózók adókötelezettségeinek teljesítését. Kiemelt jelentősége van annak, hogy az adó- és vámhatóságnál rendelkezésre álló adatállomány a valóságot hűen tükrözze, ezért szabályozza a törvény, hogy az időközben bekövetkező változásokról a nyilvántartások pontosítása érdekében az állami adó- és vámhatóságot tájékoztatniuk kell az adózóknak. A törvény kizárólag a változás-bejelentési kötelezettséget írja elő, azonban a bejelentendő adatok köre, illetve a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárási rend kormányrendeletben kerül szabályozásra.

a(z) 44. §-hoz

E § tartalmazza a törzskönyvi jogi személy részére adószám megállapítására vonatkozó rendelkezéseket.

a(z) 45. §-hoz

Egyes eljárások kivételével taxatív módon határozza meg a tervezet, hogy mely napon érvényes besorolási rendet kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Az adómegállapítás szabályai

a(z) 46. §-hoz

a(z) 47. §-hoz

a(z) 48. §-hoz

A tervezetben szabályozásra került, hogy az anyagi jogszabályokban előírt adót és költségvetési támogatást ki, mikor és hogyan állapítja meg. Az egyes adók és költségvetési támogatások alapja, megállapításuk időpontja eltérő, ezért a törvény szerint az adókat, a költségvetési támogatásokat külön-külön, az előírt időpontokban kell megállapítani. Az egyik leggyakoribb adómegállapítási mód az önadózás. Önadózás keretében az adót a főbb adónemek tekintetében az adózó maga állapítja meg, továbbá vallja be és fizeti meg a törvényben előírt adóalapot és a fizetendő adót. A jogi személyekre és egyéb szervezetekre a törvény az önadózást főszabályként írja elő, míg természetes személyeket kizárólag a törvényben meghatározott esetben terheli önadózási kötelezettség. A törvény szabályozza az adóhatósági adómegállapítás esetét, ezen esetekben az adót vagy költségvetési támogatást az adózó tekintetében az adóhatóság állapítja meg.

VII. Fejezet

A bevallás szabályai

a(z) 49. §-hoz

A tervezetben a korábban hatályos szabályozással egyezően kerültek megállapításra az adóbevallás szabályai. Az adóbevallás az adózó egyik fő eljárásjogi kötelezettsége. Az adóbevallás egy adózói nyilatkozat, amelyben az adózó nyilatkozik azon adatokról, melyek az általa teljesítendő adókötelezettség azonosításához szükségesek.

Az adóbevallási kötelezettségének az adózó egy alakilag és tartalmilag meghatározott nyomtatványon tehet eleget. Az adóbevallás tartalmazza az adózó azonosításához szükséges adatokat, továbbá az adómegállapítás során figyelembe veendő tényeket, körülményeket.

Speciális szabályként határozza meg a törvény, hogy a bevallás benyújtásával egyenértékű az adózó által bármely adónem vonatkozásában tett nyilatkozat, amelyben nyilatkozik az adózó arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.

A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóbevallási kötelezettséget nem pótolja, ha az adózó az adót megfizette. A tervezet rendelkezik arról, hogy az ellenőrzés megkezdését követően az elmulasztott bevallás már nem pótolható, ekkor már az adóhatósághoz kerül az adómegállapítási jog. Az adóbevallások kitöltéséhez az adózók adótanácsadót, adószakértőt és okleveles adószakértőt vehetnek igénybe. Ezen szakemberek közreműködésüket a bevallás ellenjegyzésével jelezhetik. Az igazoló ellenjegyzés esetén a bevallás hibájáért a közreműködő adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő felel.

a(z) 50. §-hoz

Ezen rendelkezés előírja, hogy a törvényben meghatározott adózó a tárgyhónapot követő hó 12-éig bevallást nyújt be, amelyben szerepelnek az általa juttatott jövedelmekkel összefüggő adatok.

A bevallásban szereplő adatok nem kizárólag az állami adó- és vámhatóság számára szükséges adatokat tartalmaznak, hanem ezen adatokat különböző hatósági nyilvántartások részét képezik, így például a nyugdíj-megállapítás során is figyelembevételre kerülnek.

Az "és/vagy" kifejezés célja, hogy az adott jövedelemtől és a jövedelemszerzőtől függő releváns adókötelezettségek és adatszolgáltatás teljesítésére kerüljön sor. Ennek következtében nem együttes és nem vagylagos feltételekről van szó, hanem egyes esetekben együttesen és egyes esetekben vagylagosan kell teljesíteni e kötelezettségeket. A nyugdíjfolyósító szervezet mentesül a havi adó- és járulék bevallási kötelezettség teljesítése alól, azonban az általa folyósított jövedelmek csak egy meghatározott részére vonatkozik ez a mentesség. A mentesség kizárólag a törvényben meghatározott jogcímeken kifizetett jövedelem tekintetében illeti meg a nyugdíjfolyósító szervezetet.

a(z) 51. §-hoz

A bevallási határidő elmulasztása esetén az adózó az akadály megszűnését követően 15 napon belül pótolhatja jogszerűen a mulasztását. Ha az adózó eredményesen igazolta, hogy önhibáján kívül nem tudott időben eleget tenni bevallási kötelezettségének, akkor a bevallást olyannak kell tekinteni, mintha azt az előírt határidőn belül nyújtotta volna be adózó. Az igazolási kérelmet egyidejűleg kell benyújtani.

a(z) 52. §-hoz

A tervezet az általános rendelkezésektől eltérően speciális esetként szabályozza, amikor olyan esemény történik, amely miatt soron kívüli bevallási kötelezettség terheli az adózót. A soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményeket a törvény taxatíve felsorolja.

a(z) 53. §-hoz

A tervezet úgy rendelkezik, hogy felszámolás esetén az adózók adóbevallási kötelezettségeiket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény valamint e törvény rendelkezései szerint kötelesek teljesíteni. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő napját megelőző nappal adóbevallást köteles készíteni és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kell benyújtania az adó- és vámhatósághoz. A felszámolás befejezésekor a felszámolónak záró adóbevallást kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz.

Végelszámolás esetén a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal bevallást kell készíteni és azt a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell az adóhatósághoz benyújtani. A végelszámolás befejezésekor a záró bevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók esetében a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kell benyújtani.

E rendelkezésben kerültek szabályozásra továbbá a kényszertörlés alatt álló adózók adóbevallási kötelezettségére vonatkozó, a főszabálytól eltérő rendelkezései is.

a(z) 54. §-hoz

A tervezet rendelkezései alapján adózó maga teljesíti adóbevallását, így arra is lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a téves adatokat tartalmazó bevallását módosíthassa. Az önellenőrzés tehát az önadózáshoz kapcsolódó adózói jog. Az adózó az önellenőrzési jog alapján az adóhatóság által ellenőrzés alá még nem vont adóbevallását utólag módosíthatja, hibás bevallását kijavíthatja. Önellenőrizni kizárólag már benyújtott bevallást lehet, azaz a késedelmes adóbevallást önellenőrzéssel pótolni nem lehet. Önellenőrizni csak azt az adóbevallást lehet, amely nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően tartalmazza az adót vagy költségvetési támogatást. A vizsgált időszakra vonatkozóan önellenőrzés nem végezhető, ha az adóhatósági ellenőrzés megkezdődött. Ezen túlmenően az adóhatóság által utólag megállapított adót, illetve költségvetési támogatást sem lehet helyesbíteni.

Az adókedvezmények önellenőrzés keretében is igénybe vehetők, ha az eredeti bevallásban az adózó ilyeneket nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy az az adózót megillette.

a(z) 55. §-hoz

A tervezet új jogintézményként bevezeti az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetőségét, mely nem kötelező az adózókra nézve, ugyanis az önellenőrzés előzetes bejelentésének hiányában is jogosult az adózó önellenőrizni bevallását. Az adózó által önellőrizni kívánt adónem és időszak előzetes bejelentésének eredményeként az adóhatóság 15 napig adóellenőrzést nem indíthat a bejelentett időszakra és adónemre.

a(z) 56. §-hoz

a(z) 57. §-hoz

Az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatványon vallhatja be a helyesbített adóalapot, adót vagy költségvetési támogatást az adózó. Az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözet után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség terheli az adózót. A helyesbített adó, önellenőrzési pótlék a helyesbített összeg bevallásával egyidejűleg esedékes.

VIII. Fejezet

Az adófizetés és adóelőleg fizetés szabályai

a(z) 58. §-hoz

Az adókötelezettségek közül az adófizetési kötelezettség a második fő kötelezettség. Főszabály szerint az adót az anyagi jogi szabályokban megjelölt adóalanynak kell megfizetnie. Ezen szabály alól kivételt képez például a kifizető, munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett adó-, adóelőleg levonási, illetve adóbeszedési kötelezettsége. Ezen esetekben az adó alanya helyett a kifizető, a munkáltató és az adóbeszedésre kötelezett kerül közvetlen kapcsolatba az adóhatósággal, és a levont, beszedett adót a kifizető, a munkáltató, illetve az adóbeszedésre kötelezett köteles az adóhatósághoz befizetni.

Az adót annak kell megfizetnie, akinek az adókötelezettségét a jogszabály előírta.

a(z) 59. §-hoz

A tervezet külön szabályokat tartalmaz azon esetekre, amikor az adózó az esedékes adóját nem fizette meg és azt tőle nem lehetett behajtani. A törvény ezen estekre meghatározza az adótartozásért mögöttes felelősség elve alapján helytállni kötelesek körét és az anyagi felelősség mértékét.

Az adó megfizetésére kötelezettet nem terhelik az adótartozással összefüggő részkötelezettségek, fizetési kötelezettségüket a törvény alapján és feltételek fennállása esetén az adóhatóság határozattal állapítja meg.

a(z) 60. §-hoz

A tervezet előírása alapján az adóhatóság határozattal előírhatja a jogi személytől be nem hajtható tartozásért a korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes felelősségét. A törvényben szabályozásra kerültek a felelősség megállapításának feltételei, továbbá annak mértéke és a mentesül esete is.

a(z) 61. §-hoz

A tervezet biztosítja a Ptk. szerinti kezességvállalást, illetve tartozásátvállalást az adó megfizetésére, átvállalására. Az adótartozásért való kezességvállalást, illetve a tartozásátvállalást az adóhatóság akkor tagadhatja meg, ha a tartozás megfizetése a kezes, illetve a tartozást átvállaló személyében nem biztosított. Nem biztosított a tartozás megfizetése például akkor, ha a kezes, illetve a tartozást átvállaló fizetőképtelen, vagyoni helyzete bizonytalan. Az adótartozás átvállalásához az adóhatóság azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha az eredeti kötelezett adózó az átvállalt tartozásért kezességet vállal. A tartozás az eredeti kötelezett kezességvállalása nélkül egyoldalúan is átvállalható, ha ehhez az átvállalónak különösen méltányolható érdeke fűződik.

a(z) 62. §-hoz

Az adók megfizetésének esedékességét törvény, valamint annak végrehajtási szabályait tartalmazó kormányrendelet és más törvény szabályozza. Az adók befizetését a meghatározott határidő lejártáig pótlékmentesen lehet teljesíteni. Az adófizetési kötelezettség határideje az esedékesség, amelynek elmulasztásához jogkövetkezményeket fűz a törvény.

a(z) 63. §-hoz

A tervezet rendelkezik arról, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett és nem kötelezett adózó adó megfizetését milyen időpontban kell teljesítettnek tekinteni, aminek a késedelem miatt alkalmazható szankciók alkalmazhatósága miatt van különös jelentősége

a(z) 64. §-hoz

a(z) 65. §-hoz

A törvény szabályozza az adóhatóság kamatmentes kiutalásra nyitva álló határidejét. A támogatás vagy adó-visszatérítés, adó-visszaigénylés kiutalása esetében az adóhatóság rendelkezésére álló idő - főszabályként - 30 nap. Az általános forgalmi adó visszaigényelt összegének kiutalására speciális szabályokat tartalmaz a jogszabály, amelyet főszabály szerint 75 napon belül kell az állami adóhatóságnak kiutalnia. Speciális határidőket ír elő a törvény a felszámolás, végelszámolás tekintetében, valamint a természetes személy jövedéiemadó-bevallásában szerepeltett visszatérítendő adóra. A határidőt főszabály szerint az igénylés beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékesség időpontjától kell számítani, azonban a kiutalásra rendelkezésre álló idővel kapcsolatosan speciális rendelkezéseket is tartalmaz a törvény. Ha az adóhatóság jogszerűtlenül lépi túl a határidőt, az adózókat terhelő késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

a(z) 66. §-hoz

Az adófizetési kötelezettség minden esetben kizárólag forintban teljesíthető. Az adóhatóság is főszabály szerint kizárólag forintban teljesíthet kiutalást az adózó részére. Ez alól egy kivételt állapít meg a tervezet, amely szerint az adóhatóság a belföldi számlanyitásra nem kötelezett külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az általa megadott külföldi bankszámlára, az általa megjelölt devizában utalja ki.

Az adózóknak az adókat adónként, azaz az adónemnek megfelelő adószámlára kell megfizetni, költségvetési támogatást pedig támogatásonként a megfelelő számláról kell igényelni. A bírság, a pótlék és a költség megfizetése külön számlákra történhet, azok megfizetése nem függ attól, hogy milyen adónemhez, vagy költségvetési támogatáshoz kapcsolódik. Az állami adóhatóság az adókat, költségvetési támogatásokat adónként, illetve támogatásonként tartja nyilván.

a(z) 67. §-hoz

A tervezet előírása szerint a költségvetést károsító bűncselekménnyel okozott vagyoni hátránnyal, kárral megegyező mértékben megfizetett összeget az elkövető a vádirat benyújtásáig megfizetheti az állami adó- és vámhatóság által elkülönülten kezelt számlára, melyre tekintettel a büntetés korlátlanul enyhíthető. A befizetést az adó- és vámhatóság addig tartja nyilván, amíg a büntetőeljárásjogerősen be nem fejeződik. Átmeneti rendelkezésként rögzítésre kerültek a 2011. december 31-ig hatályba volt adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás esetében is a megfizetés szabályai.

a(z) 68. §-hoz

Az elkülönített számlára befizetett összeget az adóhatóság átvezeti annak az adózónak az adószámlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett, ha ez nem lehetséges, akkor át kell utalni a kincstár által vezetett külön költségvetési számlára.

a(z) 69. §-hoz

A tervezet rögzíti az adóelőleg megfizetésére vonatkozó szabályokat. Az adóelőleg az adózó által még az adómegállapítási időszak leteltét megelőzően teljesített adófizetési kötelezettség, amely az adó megállapításakor a ténylegesen fizetendő adó összegébe beszámít. Az adóelőleget vagy az adózó önadózás útján, vagy az adóhatóság fizetési meghagyás útján állapítja meg. Az adózó kérheti az adóhatóságtól az előleg módosítását, amely a fizetendő adóelőlegek összegének csökkentésére irányul, valamint kérheti azt is, hogy az adózó az adóelőleget eltérő összegű részletekben fizethesse.

a(z) 70. §-hoz

Az adóhatóság az adózó adókötelezettségeit és költségvetési támogatási igényeit, valamint az arra teljesített befizetéseket és kiutalást adózónként vezetett adószámlán tartja nyilván. A tervezet garanciális okból tételesen meghatározza, hogy a kötelezettségeket, illetve a befizetéseket és kiutalásokat milyen dokumentumok alapján lehet a nyilvántartásban szerepeltetni.

a(z) 71. §-hoz

A tervezet rendelkezik azokról az általános elszámolási szabályokról, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha valamely kötelezettségének nem teljes egészében tesz eleget az adózó.

a(z) 72. §-hoz

Az adózó rendelkezése alapján az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt kötelezettség megfizetésére számolja el.

a(z) 73. §-hoz

A tervezet jelen rendelkezése az adótartozás nettó módon történő számításának szabályait rögzíti.

a(z) 74. §-hoz

Előfordul, hogy az adózók az adófizetési kötelezettségnél vagy az adótartozásnál nagyobb összeget fizetnek be az adószámlára. Az adózónak van lehetősége az adószámláján fennálló túlfizetésének átvezetését kérni, vagy rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. A túlfizetés visszatérítésének feltétele, hogy az adózónak ne legyen nyilvántartott adótartozása, adók módjára behajtható köztartozása. Előfordul, hogy az adózók tévedésből valamely kötelezettségüket az adóhatóság számlájára teljesítik. A tévedésből befizetett összeg csak abban az esetben igényelhető vissza, ha az adózónak nincs az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása.

a(z) 75. §-hoz

Az adózónak főszabály szerint rendelkeznie kell a befizetése adónemenkénti felosztásáról, mely rendelkezés alapján végzi el az állami adó- és vámhatóság az egy összegben beérkezett befizetések célszámlákra történő felosztását. Előfordul azonban, hogy adózó felosztási rendelkezés nélkül teljesít befizetést. A tervezetben rögzítésre került a felosztási szabály azon esetekre, amikor az adózó felosztási rendelkezés nélkül teljesít befizetést elszámolási számlájára.

a(z) 76. §-hoz

Az adóhatóságot megillető visszatartási jog csakis akkor gyakorolható, ha a végrehajtás általános feltételei fennállnak. Az adózónak a támogatás, adó visszaigénylés, adó visszatérítés igénylésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilatkozat időpontjában van-e más adóhatóságnál esedékessé vált tartozása. Ha az adózó költségvetési támogatást igényel, vagy adó visszaigénylési, adó visszatérítési igénye van, ugyanakkor az adóhatóság nyilvántartása, saját nyilatkozata, valamint az adók módjára behajtandó követelések jogosultja, vagy más hatóság megkeresése alapján tartozása áll fenn, az adóhatóság az igényelt összegből a tartozásra fedezetet jelentő részt visszatartva azt a kötelezettségek kiegyenlítésére számolja el, mellyel a tartozás megfizetettnek minősül.

Ha az igényelt összeg nem fedezi a teljes tartozást, azt az adóhatóság elsődlegesen a nála nyilvántartott kötelezettségekre számolja el a végrehajtásban az egyes kötelezettségek esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradó összeg további felosztása szempontjából kielégítési elsőbbséget élvez az állami adóhatóság esetében a vámhatóságnál, vámhatóság esetében pedig az állami adóhatóságnál nyilvántartott tartozás. Csak az ezt követően fennmaradó összeg utalható át az egyéb követelések jogosultjai részére, azok arányában.

Ha a visszatartás nem az adózó nyilatkozatában közölt összegre történik, az adóhatóság a visszatartásról végzésben rendelkezik, mellyel szemben az adózó fellebbezést nyújthat be, ellenkező esetben a visszatartásról csak értesítést kap. Az adózó a visszatartás foganatosításának mellőzését is kérheti, ha megfelelően igazolja, hogy a kiutalás elmaradása gazdálkodási tevékenységének ellehetetlenüléséhez vezetne, vagy természetes személy adózó esetében a támogatás elmaradása a saját és a vele együtt élő hozzátartozója megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A kérelemről az adóhatóság külön határozatban dönt.

IX. Fejezet

A bizonylat kiállítási és a nyilvántartás szabályai

a(z) 77. §-hoz

a(z) 78. §-hoz

Az önadózás következtében kiemelt jelentősége van az adózó bizonylatainak, könyveinek, nyilvántartásainak, ugyanis az adóalapot bizonylatok, könyvek, nyilvántartások alapján lehet megállapítani és ezek teszik lehetővé az adóhatóság ellenőrzését is. A törvény a bizonylat kiállítására és nyilvántartására vonatkozó szabályai keret jellegű szabályok, ugyanis azt tartalommal más jogszabályok töltik meg, így pl. az Áfa tv. meghatároz nyilvántartásra vonatkozó különös szabályokat. A tervezet a könyvek, nyilvántartások vezetése vonatkozásában utal a számvitel bizonyalti rendjére vonatkozó jogszabályra, valamint más jogszabályok rendelkezéseire is. A tervezet szerint az adó és költségvetési támogatás alapjának, illetve az adó és a költségvetési támogatás összegének a megállapításához szükséges nyilvántartásoknak bizonylaton kell alapulnia. A nyilvántartásokat adónként, költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül kell vezetni úgy, hogy azokból a bevallott adó és a támogatás alapja, valamint az adó megfizetése és a támogatás igénybevétele ellenőrizhető legyen. Ezen elvek alapján biztosítható, hogy a nyilvántartás a gazdasági eseményeket valósághűen tükrözze.

A tervezet az adókötelezettséggel kapcsolatos minden iratra előírja, hogy a bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie, ugyanis az adóhatóság a bevallott adót a bevallás benyújtására előírt esedékesség évének utolsó napjától számított 5 éven belül - azaz a megállapításhoz való jog elévüléséig - ellenőrizheti. A törvény rendezi, hogy ha az adókötelezettség megszűnik, az iratokat ki köteles a továbbiakban megőrizni.

X. Fejezet

Az adatszolgáltatás szabályai

a(z) 79. §-hoz

Az adatszolgáltatásra kötelezett személy adatszolgáltatásának tartalmaznia kell a természetes személy adóazonosító számát, tehát nem teljesíthető az adatszolgáltatás pusztán a természetes személy természetes személyazonosító adatainak feltüntetésével.

a(z) 80. §-hoz

Abban az esetben, ha bíróságnak, államigazgatási vagy önkormányzati szervnek, köztestületnek az adózó adókötelezettségét érintő, az adóhatósághoz teljesítendő értesítési, tájékoztatási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget törvény ír elő, akkor az adókötelezettséget érintő esemény bekövetkeztét követő 15 napon belül kell teljesíteni.

a(z) 81. §-hoz

A rendelkezés az adóhatóság által történő adatkérés módjait rögzíti.

a(z) 82. §-hoz

A rendelkezés a kifizető adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 83. §-hoz

A rendelkezés az ingatlanügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 84. §-hoz

A rendelkezés a hitelintézet, pénzforgalmi szolgáltató adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 85. §-hoz

A rendelkezés a befektetési szolgáltató adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 86. §-hoz

A rendelkezés az építésügyi hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 87. §-hoz

A rendelkezés a közúti közlekedési nyilvántartási szerv és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 88. §-hoz

Jelen § az ideiglenes rendszámtáblák kiadásáról szóló adattájékoztatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 89. §-hoz

Jelen § az elektronikus azonosítási szolgáltatás és a tárhely létrehozásáról és megszüntetéséről szóló adattájékoztatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 90. §-hoz

Jelen § a kötvénynyilvántartásból és a közúti járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 91. §-hoz

A rendelkezés az állami foglalkoztatási szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 92. §-hoz

Jelen § az adókedvezményre jogosító igazolásokról történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 93. §-hoz

Jelen § a költségvetési támogatás igénybevételéhez felhasználható igazolásokról történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 94. §-hoz

A rendelkezés az önkormányzat jegyzőjének adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 95. §-hoz

A rendelkezés a tankerületi központ és a települési önkormányzat adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 96. §-hoz

A rendelkezés a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 97. §-hoz

Jelen § a hagyatéki eljárás esetén történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 98. §-hoz

Jelen § az adatszolgáltatási tevékenység szüneteléséről történő adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 99. §-hoz

Jelen § a nyugellátás adóévi összegéről szóló adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 100. §-hoz

A rendelkezés a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 101. §-hoz

Jelen § a jövedéki adóvisszaigénylés ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás részletszabályait tartalmazza.

a(z) 102. §-hoz

A rendelkezés az élelmiszerlánc felügyeleti hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti

a(z) 103. §-hoz

A rendelkezés az idegenrendészeti, menekültügyi, állampolgársági ügyekben eljáró hatóság adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti

a(z) 104. §-hoz

A rendelkezés a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 105. §-hoz

A rendelkezés telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó adóhatóság részére történő adatszolgáltatásának részletszabályait rögzíti.

a(z) 106. §-hoz

A tervezet szabályozza az online pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályokat, különösen a díjfizetési kötelezettség, az engedély kibocsátás, és a honlapon nyilvánosságra hozott adatok tekintetében. E § megállapítja, hogy csak érvényes műszerész igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerész szervizelheti az online pénztárgépeket, és a tervezet ehhez kapcsolódóan tartalmazza az állami adó- és vámhatóság honlapján nyilvánosságra hozható adatokat, a műszerész igazolvány megszerzésének feltételeit. Továbbá a tervezet az állami adó- és vámhatóságnak széleskörű ellenőrzési jogot biztosít az online pénztárgép jogszerű működésének megőrzése érdekében. Az online pénztárgép és az állami adó- és vámhivatal közötti telekommunikációs kapcsolatra vonatkozó alapvető szabályok is e §-ban jelennek meg.

a(z) 107. §-hoz

E § írja elő az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezésekre (a továbbiakban: automataberendezés) vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget, amelynek az üzemeltető Automata Felügyeleti Egység (a továbbiakban: AFE) útján tud eleget tenni. Az üzemeltető az AFE beszerzése és működtetése érdekében felügyeleti szolgáltatói szerződést köt a Budapest Főváros Kormányhivatal által kiállított engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltató csak független tanúsító szerv által tanúsított szoftverrel és informatikai rendszerrel kezdeményezheti felügyeleti szolgáltatói engedély megszerzésére irányuló eljárást. Továbbá a tervezet az állami adó- és vámhatóságnak széleskörű ellenőrzési jogot biztosít az automataberendezések jogszerű működésének megőrzése érdekében.

a(z) 108. §-hoz

E § tartalmazza az online pénztárgép és az állami adó- és vámhatóság közötti kommunikációra, valamint az automataberendezések minimális felügyeleti szolgáltatására vonatkozó hatósági árszabályozást. A tervezet rendelkezik a hatósági ár megállapítás módjáról, feltételiről, és ellenőrzési jogosultságot a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak biztosít.

a(z) 109. §-hoz

A tervezet rendezi a jogutód nélkül megszűnő adózók adatszolgáltatási kötelezettségét. Ilyen esetben az adótörvényekben, vagy költségvetési támogatást előíró jogszabályban szereplő adatszolgáltatási kötelezettséget az adózónak az éves adókról benyújtott soron kívüli adóbevallásával egyidejűleg kell teljesítenie.

a(z) 110. §-hoz

A költségvetés bevételeinek alakulását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan figyeli. A pontosabb előrejelzések előkészítése érdekében a törvény lehetőséget teremt arra, hogy az állami adó- és vámhatóság vezetője a 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót soron kívüli adatszolgáltatásra hívja fel, azonban kizárólag olyan adatok vonatkozásában, amelyek a jogszabály alapján kötelezően előírt nyilvántartásaikban szerepelnek.

a(z) 111. §-hoz

E § alapján az állami adó- és vámhatóság adatot szolgáltat a Diákhitel Központ Zrt. részére a diákhitel törlesztési kötelezettség alapjába számító jövedelemről, illetve e rendelkezések biztosítják az adategyeztetést az állami adó- és vámhatóság és a Diákhitel Központ Zrt. között.

a(z) 112. §-hoz

E § rendelkezik az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokra vonatkozó adatszolgáltatásról.

XI. Fejezet

Az Elektronikus Közúti áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek

a(z) 113. §-hoz

A tervezet bejelentési kötelezettséget ír elő az útdíj-köteles, valamint a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművekkel végzet közúti fuvarozásokra, amelyek termékértékesítéshez, termékbeszerzéshez, vagy egyéb termékmozgatáshoz kapcsolódnak. A bejelentés elmaradása okán EKAER szám hiányában a közúti fuvarozás nem végezhető. A bejelentési kötelezettség alakulása a különböző relációkban rendeleti szinten került meghatározásra. A kockázatos termékekkel történő közúti fuvarozással járó tevékenységre szigorúbb szabályozás vonatkozik, ezekkel a termékek fuvarozása akkor is bejelentés köteles, ha nem útdíjköteles gépjárművel végzik. A kockázatos termékek fuvarozásával végzett tevékenység a külön rendeletben meghatározottak szerint kockázati biztosítékfizetési kötelezettséggel is jár. A külön rendelet azonban meghatározza azon személyek körét is, akik mentesülnek a biztosítékfizetési kötelezettség alól. A rendeleti kivétel szabály alá nem tartoznak jelen tervezetben foglalt személyek, akik inaktív adózónak minősülnek az EKAER bejelentések szempontjából. Ezen adózók a kockázatos termékek fuvarozása során akkor is kötelesek a biztosíték megfizetésére az első tíz bejelentés (ha nem 180 nap alatt történik meg) vagy a 180 napon belül tett bejelentésük alkalmával, ha egyébként a rendeleti kivétel szabálynak megfelelnének. A törvény az inaktív adózókat új bejelentésre kötelezett adózóként definiálja. Az EKAER felület eléréséhez az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül kell jelszót és felhasználónevet igényelni. A bejelentésre kötelezett felhatalmazhat - bárki más - személyt annak érdekében, hogy helyette és nevében tegye meg a bejelentést. Fontos, hogy a törvény megdönthetetlen vélelmet állít fel és kimondja, hogy az adózó által felhatalmazott személy által tett bejelentések az adózó által tett bejelentéseknek minősülnek. A jogosultságot a felületen vonhatja vissza a bejelentésre kötelezett adózó.

XII. Fejezet

Pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség szabályai

a(z) 114. §-hoz

A tervezet meghatározza a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét. Törvény rendezi, hogy az adózó az első ilyen számláját mennyi időn belül köteles megnyitni. Pénzforgalmi számlát az az adózó is nyithat, aki számára jogszabály nem ír elő ilyen kötelezettséget. Az az adózó, aki pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett, minden pénzforgalmát - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - a pénzforgalmi számlán köteles lebonyolítani, így adófizetési kötelezettségét is a pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni. A gazdasági folyamatok átláthatósága érdekében a törvény 1,5 millió forintban maximálja a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók között szerződésenként és havonta készpénzben kifizethető ellenérték összegét.

XIII. Fejezet

Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok

a(z) 115. §-hoz

Azon adózó, aki távolról is nyújtható szolgáltatást végez nem adóalanyok részére, választása szerint az adóhatóság útján tesz eleget hozzáadott értékadó fizetési kötelezettségének a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel. Ezt a különös szabályozást azonban - választása esetén - köteles alkalmazni minden olyan teljesítési hely szerinti tagállamban, ahol nem letelepedett.

a(z) 116. §-hoz

A fejezetre vonatkozó értelmező rendelkezéseket határozza meg.

a(z) 117. §-hoz

Jelen rendelkezés az Unió területén nem letelepedett adózó bejelentési kötelezettségeit szabályozza. Felsorolásra kerülnek a bejelentendő adatok. Az adóhatóság az adózót adóazonosító szám megállapítása érdekében nyilvántartásba veszi, majd az adószámról elektronikusan értesíti az adózót. Az adózó elektronikus úton köteles teljesíteni az adókötelezettségeit.

a(z) 118. §-hoz

Jelen rendelkezés értelmében az e fejezet alkalmazásában adózónak minősülő személy elektronikus úton negyedévente köteles adóbevallását benyújtani az adóhatósághoz.

a(z) 119. §-hoz

Az adózó a nyilvántartási kötelezettségének úgy köteles eleget tenni, hogy a teljesítés helye szerinti adóhatóság ellenőrzését is lehetővé tegye.

a(z) 120. §-hoz

A rendelkezés meghatározza milyen adatokat köteles a belföldön letelepedett adózó az adóhatóság részére bejelenteni.

a(z) 121. §-hoz

A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó bevallási kötelezettségét.

a(z) 122. §-hoz

A rendelkezés meghatározza a belföldön letelepedett adózó az nyilvántartási kötelezettségét.

HARMADIK RÉSZ

Adatnyilvántartás, adótitok, adóhatósági adatszolgáltatás

a(z) 123. §-hoz

E § tartalmazza az adatkezelés általános szabályait.

a(z) 124. §-hoz

A tervezet előírja az adóhatóság számára, hogy a tudomására jutott adatokat nyilván kell tartania és meg kell őriznie. Továbbá az adóhatóság arra való jogosultságát mondja ki a tervezet, hogy természetes személy személyes adatait is nyilvántarthatja és ellenőrizheti. Az állami adó- és vámhatóság felhatalmazást kap arra, hogy az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az adóazonosító jelét nyilvántarthatja. Az állandó meghatalmazás tényének bejelentésekor van lehetősége az adóhatóságnak a meghatalmazott/megbízott adóazonosító jelének megismerésére.

A tervezet rendelkezik arról, hogy az adóhatóság köteles megőrizni a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést. Az adózó vagy képviselője pedig az általa folytatott telefonbeszélgetést meghallgathatja az erre vonatkozó kérelme alapján.

a(z) 125. §-hoz

E §-ban került elhelyezésre a közhiteles adóhatósági nyilvántartásokra vonatkozó szabályanyag.

a(z) 126. §-hoz

E § azokat az eltérő szabályokat állapítja meg, amelyeket a hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal és hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban kell alkalmazni. A szabályozás koncepcionális változást nem hoz a Ket.-hez képest, azonban a szabályanyag jelentős rövidítésen, ésszerűsítésen, általánosításon ment keresztül. E § hatálya továbbra is csak azon bizonyítványokra, igazolványokra és nyilvántartásokra terjed ki, melyeket az adóhatóság adóhatósági jogkörében állít ki.

E § értelmében a hatósági bizonyítvány, igazolvány továbbra is határozatnak minősül, természetesen kiegészítő eljárási szabály - garanciális okokból - lehetővé teheti külön, alakszerű határozat meghozatalát ilyen esetekben is.

E § szerint a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárás továbbra is kérelemre induló hatósági eljárás, amelynek tárgya, hogy az adózó valamely tény, állapot vagy egyéb adat igazolását kéri az adóhatóságtól.

Egy adóhatósági bizonyítvány tartalma kizárólag igazolás lehet, azonban közvetlenül a hatósági bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat. Ez nem zárja ki azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításához adózóként bárkinek ne fűződhetne joga vagy jogos érdeke. Az adózó jogosultságát vagy kötelezettségét azonban nem a hatósági bizonyítvány teremti meg, azt nem konstituálja azt.

A normaszöveg ugyan tételesen nem rendelkezik róla, de az általános szabályokból továbbra is levezethető, hogy hatósági bizonyítványnak kell tekinteni minden dokumentumot, amelyet különös eljárási szabály nem ekként nevesít, azonban a hatósági bizonyítvány a törvényben meghatározott feltételeinek megfelel.

A hatósági bizonyítvány - akárcsak egy formális hatósági határozat is - közokirat. A közokiratoknak két típusa különböztethető meg: a rendelkező és a bizonyító közokirat. A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány bizonyító közokirat: a benne foglalt tények és adatok valódiságát vélelmezni kell. A jogorvoslat ebből fakadóan speciális ezen jogintézmények tekintetében, a törvény azonban megteremti a rendes jogorvoslati út igénybevételének lehetőségét ezen aktusokkal szemben is.

a(z) 127. §-hoz

A tervezetben meghatározásra került az adótitok fogalma, a kivételt képező adatok, a titoktartásra kötelezettek köre, továbbá az adótitoksértés esetei. Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy az adózói magánszférát érintő, viszonylag nagyszámú adat ne juthasson illetéktelen személy tudomására. A törvény nem kizárólag az adótitokra állapítja meg a titoktartási kötelezettséget, hanem minden más, a hivatalos tevékenység során tudomásra jutott titokra is.

A törvény kimondja, hogy azon személyek, akik a feladataikkal összefüggésben adótitkot vagy más titok ismernek meg, kötelesek azt megőrizni. A titoktartási kötelezettség nem szűnik meg az idő múlásával.

A tervezet rendezi az adótitok jogszerű felhasználásának szabályait is. Az adótitok megsértése megvalósul a jogosulatlan felhasználással, az illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétellel vagy a közzététellel. A törvény kifejezetten csak az adótitok esetében szabályozza a jogszerű felhasználás lehetőségét, egyéb titkok alól nem ad felmentést.

a(z) 128. §-hoz

Az adótitok felhasználásnak alapos okkal történő esteit határozza mg a tervezet.

a(z) 129. §-hoz

A tervezet rendezi az adótitok kivételes közzétételének feltételeit. Az adóhatóság az adótitokra tekintettel nem tehet közzé olyan adatot, amelyre törvény nem jogosítja fel, azonban abban az esetben, ha az adózó az adózásával összefüggő valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé és a közzététel alkalmas az államigazgatás munkájába vetett bizalom megingatására, akkor jogosult annak cáfolatára az adótitok feloldásával.

a(z) 130. §-hoz

A tervezet a helyi önkormányzatok számára a törvényben meghatározatott adatok vonatkozásában írja elő a közzétételi lehetőséget a helyi adók és a gépjárműadók tekintetében.

a(z) 131. §-hoz

A rendelkezésben felsorolásra kerülnek az adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatások adatai.

a(z) 132. §-hoz

Jelen rendelkezés az állami adó- és vámhatóság által nyújtott adatszolgáltatás egy speciális területéről, az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatás szabályait rögzíti.

a(z) 133. §-hoz

Az adóhatóság negyedévenként a támogatásokról adatszolgáltatást nyújt.

a(z) 134. §-hoz

Jelen rendelkezés rögzíti a nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötendő külön megállapodás szabályát.

NEGYEDIK RÉSZ

Egyes adóigazgatási eljárások részletes szabályai

XIV. Fejezet

Kockázatelemzési eljárás

a(z) 135. §-hoz

E § határozza meg a kockázatelemzési eljárás célját. Kockázatelemzési eljárás során az adókötelezettségekkel összefüggő kockázatok elemzése történik meg. Ezek rendszerezése révén történik meg a kockázat fennállásának kizárása vagy megállapítása.

a(z) 136. §-hoz

E § meghatározza a kockázatelemzési módjait. Az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló, más adóhatóságoktól szerzett, illetve a nyilvánosan elérhető adatokból dolgozik.

a(z) 137. §-hoz

Az adóhatóság a kockázatelemzési eljárásban más hatóságtól a kockázatelemzés alatt álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, melyet célhoz kötötten az érintett adózó további kockázatelemzéséhez használhat fel.

a(z) 138. §-hoz

E § a kockázatelemzési eljárást követő intézkedéseket határozza meg.

a(z) 139. §-hoz

Támogató eljárás keretében az adóhatóság önellenőrzésre hívja fel az adózót, vagy kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval. Jelen eljárás önkéntes, szankció alkalmazásának nincs helye. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adózó ellenőrzése rendelhető el.

a(z) 140. §-hoz

Az adóhatóság az adózót - önellenőrzésre történő felhívás útján - önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére eltérést állapít meg vagy valószínűsít. Az önellenőrzésre való felhívásnak nem kötelező eleget tenni, mulasztási bírság kiszabásának nincs helye. Az adózóval szemben ellenőrzés a felhívás közlésétől számított 30 nap elteltéig nem kezdhető meg a felhívásban megjelölt adónem és időszak tekintetében.

XV. Fejezet

Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján

a(z) 141. §-hoz

Kivetési eljárás során az adó megállapítása az adózó által adott információ alapján történik, amelynek adatait az adóhatóság jogosult ellenőrizni. Az adózó az adókötelezettség keletkezését, az adóalap, az adómentesség, az adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokat, körülményeket jelenti be adóbejelentés keretében. Az adókivetés keretében az adóhatóság a fizetendő adóról, az adófizetés módjáról és idejéről, továbbá, ha ez szükséges, az adóalapról, az adómentességről vagy adókedvezményről hoz határozatot.

a(z) 142. §-hoz

Az adókivetés, adókiszabás esetén lehetőség van utólagos ellenőrzésre az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, azonban adókülönbözetről az adóhatóság határozatot csak abban az esetben hozhat, ha az adókivetés, kiszabás alapjául szolgáló bevallás vagy bejelentés adatai eltérnek a valóságtól.

A kivetett adók tekintetében az adónemet érintő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a megállapított adókülönbözet adóhiánynak minősül és bírságalapot képez.

a(z) 143. §-hoz

Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedése előtt nyújt be kedvezmény vagy mentesség iránti kérelmet, akkor az adóhatóságnak kötelessége a kérelem megvizsgálása. Az eljárás célja az elsőfokú határozat véglegessé válásának megakadályozása mindaddig, amíg az elsőfokú adóhatóság a kérelmet meg nem vizsgálta. A kiszabott illeték az adózó folyószámláján nem kerül előírásra, végrehajtására nem kerül sor. A visszaélésszerű adózói magatartások elkerülése érdekében a határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott első kérelem tolja el a jogerőre emelkedés idejét. A további kérelmek a jogerő beállását nem befolyásolják.

A kedvezmény, illetve a mentesség kérdésében az adóhatóság a határozat kiegészítésével dönt, az elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével válik véglegessé.

XVI. Fejezet

Utólagos adómegállapítás

a(z) 144. §-hoz

Az utólagos adómegállapítás célja az esetleges adókülönbözet feltárása az önadózás során az adózó által megállapított és bevallott adóalap, adó utólagos ellenőrzésével. Az adóhatóság az adóellenőrzés során a jogszabályokban meghatározott kötelezettség teljesítését vagy teljesítésének megsértését állapítja meg.

Az ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul, célja az ellenőrzés által feltárt és bizonyított tényállás realizálása és a jogsérelem megszüntetése.

A megállapításokról minden esetben határozatot kell hozni. Az eljárás határideje 60 nap. Az általános 30 napos határidőtől való eltérést az indokolja, hogy az adóellenőrzések során feltárt tényállások jellemzően összetettek, értékelésük, elemzésük, minősítésük hosszabb időt vesz igénybe.

A határidő a jegyzőkönyv átadásától, kézbesítésétől számítandó. Ha az adózó a jegyzőkönyv átvételét követően észrevétellel élt, és az észrevétel alapján kiegészítő ellenőrzés lefolytatása vált szükségessé, a határozat meghozatalára nyitva álló határidő a kiegészítő jegyzőkönyv kézbesítésének, átvételének napjával indul.

a(z) 145. §-hoz

A rendelkezés célja a cégbírósági eljárások elhúzódásának megakadályozása azáltal, hogy az adóhatósági ellenőrzést, illetve az azt követő hatósági eljárást felgyorsítsa.

A Ctv. rendelkezése értelmében a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez. Ha az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások véglegessé vált befejezéséről szóló, végelszámolás esetén pedig ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A rendelkezés célja, hogy az adóhatóságnak még a cég megszűnése előtt lehetősége legyen a cég adóbevallásainak ellenőrzésére.

A tervezet meghatározza, hogy a végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást, vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást, vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. A tervezet az eljárás határidejét lerövidíti, bizonyos jogintézmények alkalmazását kizárja. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a fellebbezést 8 és nem 30 napon belül lehet előterjeszteni, a fellebbezést pedig az általánosan előírt 15 nap helyett 5 napon belül kell teljesíteni. A jegyzőkönyvvel szemben észrevétellel nem lehet élni. A fellebbezés elbírálására 15 nap áll az adóhatóság rendelkezésére.

a(z) 146. §-hoz

A határozat az ellenőrzés megállapításait realizálja, az ellenőrzés megállapításai alapján állapítja meg az adózó kötelezettségeit, esetlegesen jogait. Az adóhatóság az utólagos adómegállapításról szóló határozatában adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit. Ez azt jelenti, hogy az adóhatóság egy-egy időszak tekintetében megvizsgálja az egyes adók, költségvetési támogatások alapját, összegét és a tényleges adatokat összehasonlítja az adózó által bevallottakkal, önellenőrzés során benyújtott bevallás adataival. Az eltérés képezi az adókülönbözetet. Elképzelhető, hogy az adózó a bevallás benyújtásának kötelezettségét nem teljesítette, az eltérés ebben az esetben is adókülönbözetet képez.

XVII. Fejezet

Az adó soron kívüli megállapítása

a(z) 147. §-hoz

Az adót az adóhatóság abban az esetben, ha az adózó elhunyt - mivel az önadózás lehetetlenné vált - a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja. Erre általában az adóévet követően kerül sor, azonban az elhunyt hozzátartozóinak érdeke fűződhet ahhoz, hogy az adómegállapítás már évközben megtörténjen. Például a hagyaték átadásának akadálya lehet az adóév végének kényszerű kivárása. Az adó évközben történő megállapításához szükséges, hogy a kérelmezők beszerezzék és az adóhatóság rendelkezésére bocsássák azokat az iratokat, jövedelemigazolásokat, kedvezményre jogosító bizonylatokat, amelyek az elhunyt adózó önadózása esetében is bizonylatai lettek volna az adóbevallásnak. Az adóhatóságnak az elhunyt adójának soron kívüli megállapításához szüksége van az elhunyt hozzátartozóinak adataira. Az önkormányzat jegyzője - mivel a hagyatéki leltár kötelező tartalmi eleme az örökösök személyének, valamint a hozzátartozó adatainak feltüntetése - a rendelkezésére álló adatokról az állami adóhatóságot tájékoztatja.

Ha nincs hagyatéki vagyon, akkor erről a tényről jegyző értesíti az adóhatóságot, aki törli az elhunyt személy adótartozását.

a(z) 148. §-hoz

Az adó soron kívüli megállapítására akkor is sor kerülhet, ha az adózó az ország területét kivándorlási szándékkal hagyja el. Ez azt jelenti, hogy belátható időn belül nem kíván az országba visszatérni.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezése értelmében a Magyarország területén élő magyar állampolgároknak, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyeknek, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeknek azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyják, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás útján kell bejelenteniük.

A kivándorlási jogosultság megállapításának egyik előfeltétele a magyar hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek maradéktalan teljesítése. Ahhoz, hogy a természetes személy igazolhassa: nem terhelik rendezetlen közterhek, adójának soron kívüli megállapítására van szükség, ezért az adóhatóság részére az adózónak be kell mutatnia a letelepedési vízumot, valamint az adómegállapításhoz szükséges igazolásokat, amelyek az adó soron kívüli megállapításához szükségesek.

Azon adózók, akik belföldön székhellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkeznek, de belföldön gazdasági, bevételszerző tevékenységet végeznek, ha végleges szándékkal elhagyják a Magyar Köztársaság területét, az adóhatósághoz bejelentik a tevékenység megszüntetését.

Az adózó az ország területe elhagyásának időpontja előtt 30 nappal köteles bejelenteni ennek tényét, valamint a bejelentéshez csatolni az adó megállapításához szükséges iratokat. Ha a bejelentés és az iratok csatolása a megállapított határidőn belül nem lehetséges, ezen kötelezettséget attól az időponttól számított 15 napon belül kell együttesen teljesíteni, amely időponttól azok teljesítése lehetővé válik.

A bejelentés és az adózással összefüggő iratok bemutatása alapján az adóhatóság határozatban soron kívül állapítja meg az adót.

a(z) 149. §-hoz

A személyi jövedelemadó megállapításáról, levonásáról az Szja. tv. rendelkezik. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a szabályokat az adózó és a levonásra kötelezett szerv nem értelmezi azonos módon, ezért a tervezet megoldást kíván nyújtani az adózó és kifizető, a munkáltató közötti adózási vonatkozású vitás kérdések rendezésére.

A kifizető, illetve a munkáltató a levonást megelőző adómegállapítás során quasi adóhatóságként jár el, ezért a levonásból eredő jogvitát nem lehet sem munkaügyi vitának, sem egyéb polgári jogi vitának tekinteni.

Az adó, adóelőleg levonás mértékének vagy jogalapjának megállapítását a kifizető, munkáltató illetékessége szerinti adóhatóságtól lehet kérni.

Az adóhatóság által hozott határozattal szemben mind a két fél élhet fellebbezéssel, továbbá mind a két felet megilleti a közigazgatási per indításának joga.

XVIII. Fejezet

Az adózó minősítési eljárása

a(z) 150. §-hoz

Az adóhatóság az adózókat minősíti annak érdekében, hogy adózók által tanúsított magatartást az adóhatóság az egyes eljárások során figyelembe tudja venni. A minősítés alapján az adózók megbízható, átlagos és kockázatos adózói besorolást kapnak.

a(z) 151. §-hoz

Az adózói minősítés a jogutódra is kiterjed.

a(z) 152. §-hoz

Az adózói minősítéssel szemben jogorvoslatnak van helye.

a(z) 153. §-hoz

A megbízható adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.

a(z) 154. §-hoz

A megbízható adózói minőséghez kapcsolódó kedvezményeket tartalmazza ez a §.

a(z) 155. §-hoz

A megbízható adózónál megállapítható jogkövetkezményekre vonatkozó speciális rendelkezések szerepelnek ebben a §-ban.

a(z) 156. §-hoz

A megbízható adózó speciális automatikus fizetési könnyítésre jogosult, amelyet e § szabályoz.

a(z) 157. §-hoz

A kockázatos adózóra vonatkozó feltételeket e § szabályozza.

a(z) 158. §-hoz

A kockázatos adózónál a kiutalási határidő 75 nap e § alapján, és kedvezőbb rendelkezések alkalmazása kizárt.

a(z) 159. §-hoz

A kockázatos adózónál lefolytatott ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik e minősítésre tekintettel.

a(z) 160. §-hoz

A kockázatos adózó esetében speciális késedelmi pótlék számítási szabályokat ír elő e §.

a(z) 161. §-hoz

A kockázatos adózó esetében speciális adóbírság, mulasztási bírság számítási szabályokat ír elő e §.

a(z) 162. §-hoz

E § határozza meg, hogy ha a mulasztási bírság kiszabásánál mind a két minősítés esetét figyelembe kellene venni, akkor a bírságot e rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabni.

XIX. Fejezet

Állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárás

a(z) 163. §-hoz

Az állami garancia jogintézményének lényege az, hogy az állam a gazdasági folyamatok érdekében (pl. beruházásokra, egyéb hitelekre) garanciát vállal a központi költségvetésen keresztül. Ezen garanciáknak a beváltási feltételei nagyrészt jogszabályi formában jelennek meg, de lehetséges egyedi ügyekben történő garanciavállalás is.

Abban az esetben, ha a kötelezett nem téríti vissza a hitelintézetnek a felvett hitelt, úgy a hitelintézet a vissza nem fizetett összeg meghatározott részét az adóhatóságon keresztül igényelheti, a kiutalással egyidejűleg ezt az összeget pedig az adóhatóság a kötelezett terhére előírja, majd az általános szabályok szerint a kötelezettől azt beszedi.

Ugyanakkor a garanciabeváltást megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak tisztáznia kell, hogy a garanciabeváltás feltételei fennállnak-e. Ezen eljárás során az adóhatóság vizsgálja a garancia beváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését. Ennek érdekében a garanciát beváltó hitelintézetnél folytatott ellenőrzését szükség esetén kiterjesztheti az adóhatóság az eredeti kötelezettre is.

Abban az esetben, ha a hitelintézet eljárása a jogszabályokban, illetve az egyedi ügyekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy az állami adó- és vámhatóság az állami garancia beváltása iránti kérelmet elutasítja.

Ha az állami garancia beváltására irányuló kérelemnek az adóhatóság teljes mértékben helyt ad, akkor az eljárásra nyitva álló határidőn belül a kérelemnek helyt adó határozat születik. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

Ha az adóhatóság a garancia beváltására irányuló kérelemnek nem ad helyt, akkor a hatósági eljárás lefolytatására is az általános szabályok szerint kerül sor.

A korábbi szabályozás szerint ez az eljárás egy speciális ellenőrzési típus volt, míg jelenleg egy speciális hatósági eljárás.

XX. Fejezet

Feltételes adómegállapítás

a(z) 164. §-hoz

A feltételes adómegállapítás olyan kérelemre induló eljárás, mely során az adópolitikáért felelős miniszter az adózó által előadott részletes tényállás alapján egy jövőbeni vagy jövőbeninek nem minősülő ügylet adókötelezettségét vagy annak hiányát állapítja meg. A kérelemben az ügylettel kapcsolatban az adózó konkrét kérdéseket tesz fel, valamint előadja a kérdés tekintetében általa helyesnek tartott megoldást is.

a(z) 165. §-hoz

E § a feltételes adómegállapításra irányuló kérelemre, az előzetes konzultációra és az ehhez kapcsolódó díjra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.

a(z) 166. §-hoz

A tervezet szerint az eljárás lefolytatására 90 nap áll a rendelkezésre, amely további 60 nappal meghosszabbítható. Abban az esetben, ha az eljárás lefolytatásához további információra van szükség, akkor hiánypótlás keretében kérhető be a megjelölt adat. Az adózónak lehetősége van sürgősségi eljárás keretében kérni a feltételes adómegállapítást. A sürgősségi eljárás határideje 60 nap. A határidő sürgősségi eljárásban további 30 nappal hosszabbítható meg.

a(z) 167. §-hoz

A tervezet taxatív módon sorolja fel azokat az eseteket, amikor a kérelmet el kell utasítani. Ha az adózó nem teljesíti a tervezetben meghatározott feltételeket, vagy ha a kérelemből kitűnik, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet leplez, vagy ha az érintett ügylettel kapcsolatban akár bírósági, akár hatósági eljárás van folyamatban, továbbá ha a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az ügylet elbírálásához jelentős, releváns tények, akkor a kérelem elutasításra kerül. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli, vagy a kérelemben leírt tényállás alapján megállapítható, hogy az adózó joggyakorlata eddig sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

a(z) 168. §-hoz

A feltételes adómegállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.

a(z) 169. §-hoz

A kérelem beérkezését követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig az ügylettel kapcsolatban ellenőrzést indítani nem lehet.

a(z) 170. §-hoz

A feltételes adómegállapítás kötőerővel csak változatlan tényállás mellett bír. Ha a határozat kiadását követően az adózó által felvázolt tényállásban tartalmi változás, vagy az adómegállapítást érdemben érintő, érdemi jogszabályváltozás, nemzetközi kötelezettségváltozás (pl. OECD Modellegyezmény) következik be, a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható, az adóhatóságra nem bír kötelező erővel.

A határozat kötőereje - a tartós határozat kivételével- a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart. Az adózónak lehetősége van ezt a határidőt további két évvel meghosszabbítani.

a(z) 171. §-hoz

Az adózónak lehetősége van meghatározni a tartós feltételes adómegállapítás érvényességének kezdetét. Az adózónak a kérelemben kell megjelölnie, hogy a tartós feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre, vagy a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri.

A tartós feltételes adómegállapítást csak a tényállásváltozás érinti, kivételt képez ez alól az az eset, ha a tartós feltételes adómegállapítás benyújtásakor az adózó a tervezetben meghatározott feltételeknek nem felelt meg.

a(z) 172. §-hoz

Az adózónak lehetősége van kérni az általa előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségének megállapítását. Fontos megkötés, hogy egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre és számítási módszerre irányuló kérelem.

a(z) 173. §-hoz

Kérhető továbbá, a határozat öt éves kötőerejének további két évvel történő meghosszabbítása is, ha a jogszabályi, tényállási, nemzetközi kötelezettséget érintő környezet változatlan. A tartós feltételes adómegállapítás tekintetében is biztosítja a tervezet a meghosszabbítás lehetőségét. A kérelem benyújtására a határozat kiadmányozásától számított öt éven belül van lehetőség.

Abban az esetben, ha tényállás-, vagy jogszabályváltozás következett be és az adózó az öt éves jogvesztő határidőt is szeretné további két évvel meghosszabbítani, lehetősége van a határozat alkalmazhatóságát és kötőerejének két adóévvel történő meghosszabbítását kérni.

XXI. Fejezet

A szokásos piaci ár megállapítása

a(z) 174. §-hoz

A szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az adózó és az adóhatóság között kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget teremt a tervezet a kérelemre történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra.

A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás díjköteles. Ha az eljárásért fizetendő díj összegszerűen nem állapítható meg, akkor - az eljárás típusától függően - a díj minimumával egyező összeg. Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 500 ezer forint.

a(z) 175. §-hoz

E § tartalmazza a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás és az előzetes konzultáció díjára vonatkozó rendelkezéseket.

a(z) 176. §-hoz

Az állami adó- és vámhatóság a valódiságvizsgálat keretében a kérelemben, mellékleteiben feltárt tények, adatok valódiságát ellenőrizheti a szokásos piaci ármegállapításról szóló határozatához szükséges mértékben. A valódiságvizsgálat lefolytatására az ellenőrzésre előírt szabályok az irányadók, amely történhet a benyújtott iratok alapján is. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

a(z) 177. §-hoz

Az eljárás lefolytatására 120 nap áll rendelkezésre, amelyet két alkalommal 60 nappal meg lehet hosszabbítani. A külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetést, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartamát, illetve a hiánypótlásra megállapított határidőt a határidő számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

a(z) 178. §-hoz

Az e §-ban taxatíven felsorolt esetekben az adóhatóság a kérelmet mérlegelés nélkül köteles elutasítani.

a(z) 179. §-hoz

A szokásos piaci ár megállapítás során hozott határozat, valamint az önállóan megtámadható végzés közigazgatási perben megtámadható. A döntések ellen fellebbezésnek nincs helye.

a(z) 180. §-hoz

Ha a határozat kiadását megelőzően már történt teljesítés, akkor a kiadott határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül ellenőrzés nem rendelhető el a már megkötött, szerződések, egyéb jogügyletek tekintetében, valamint ha a kérelmet visszautasító vagy eljárást megszüntető végzés kerül kiadmányozásra, akkor is ezt az eljárást kell követni, azaz ellenőrzés nem rendelkező el a tervezet által meghatározott időszakon belül. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít az adózónak, hogy a határozatban megállapított szokásos piaci árnak megfelelően módosítsa a határozat kiadása előtti időszak adójogi következményeit.

a(z) 181. §-hoz

A határozat csak határozott időre adható ki, minimum három, maximum öt évre. A határozat csak változatlan tényállás esetén bír kötőerővel, a kérelem benyújtására visszamenőleges hatállyal. Mivel a határozat kötőereje csak változatlan tényállás esetén érvényesül, a határozat érvényessége alatt bekövetkezett változások a kötőerő megszűntét okozzák, ezt kívánja orvosolni a határozat módosításának intézménye.

a(z) 182. §-hoz

A határozat érvényességének időtartama az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás változatlansága esetén egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat meghosszabbítására irányuló kérelmet legalább a határozat érvényességének lejártát megelőzően hat hónappal kell előterjeszteni. A meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

a(z) 183. §-hoz

Módosításra akkor is sor kerülhet, ha egy, a korábbi eljárás során nem ismert tény merül fel és az nem az adózó, illetve az nem az eljárásban résztvevő kapcsoltvállalkozásának rosszhiszemű magatartása miatt nem volt ismert.

A szokásos piaci ár megállapítására, a határozat módosítására, illetve a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem elutasításának tárgyában hozott elsőfokú végzés önállóan is fellebbezhető, nem csak a határozatban.

XXII. Fejezet

A hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelemmel kapcsolatos eljárás

a(z) 184. §-hoz

A belföldön letelepedett adóalany az Unió más tagállamában felszámított hozzáadottértékadó-visszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit alkalmazni.

a(z) 185. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerül a visszatéríttetésre jogosult adóalany személye.

a(z) 186. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezések.

a(z) 187. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem elutasítására vonatkozó rendelkezések.

a(z) 188. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó rendelkezések.

a(z) 189. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárás során benyújtandó kiigazítási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések

a(z) 190. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a csoportos adóalanyiság alapján történő eljárásra vonatkozó rendelkezések.

a(z) 191. §-hoz

A Kérelem, valamint a kiigazítási nyilatkozat adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket jogszabály határozza meg.

XXIII. Fejezet

A Közösség más tagállamában, illetve harmadik államban letelepedett adóalany általános forgalmi adóvisszatéríttetési jogának Magyarországon történő érvényesítésével kapcsolatos eljárás egyes kérdéseiről

a(z) 192. §-hoz

A nem belföldön letelepedett adóalany adóvisszatéríttetésére a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell a törvény rendelkezéseit alkalmazni.

a(z) 193. §-hoz

Jelen § az értelmező rendelkezéseket határozza meg.

a(z) 194. §-hoz

Jelen §-ban meghatározásra kerülnek a kérelem alapján indult eljárásra vonatkozó rendelkezések.

XXIV. Fejezet

Különös eljárások

a(z) 195. §-hoz

Ha az önellenőrzést az adózó arra hivatkozással terjeszt elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, az adóhatóság az előterjesztéstől számított 15 napon belül ellenőrzés lefolytatása nélkül határozattal bírálja el az önellenőrzést. Ennek az eljárásnak azonban csak akkor van helye, ha az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenességét, vagy közösségi jogrendbe ütközését az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága az önellenőrzés előterjesztéséig még nem állapította meg (nem hirdette ki), vagy az adózó önellenőrzése az e tárgyban hozott döntéseknek nem felel meg. Ebben az esetben az adózó írásban előterjesztett jognyilatkozatán kívül más bizonyíték megvizsgálására nincsen szükség, az adóhatóság kizárólag jogkérdésben dönt. Az önellenőrzést elbíráló határozat ellen fellebbezésnek és közigazgatási per indításának van helye.

a(z) 196. §-hoz

Ha az adózónak az adókötelezettséget előíró jogszabály visszamenőleges hatállyal megállapított alkotmányellenessége vagy közösségi jogba ütközése miatt keletkezik visszatérítési igénye, az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül az elsőfokú hatóságnál kérelmet terjeszthet elő, az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül.

Az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága döntésének kihirdetésétől számított 180 napos határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

A bekezdés a kérelem tartalmi elemeit sorolja fel. Fel kell tüntetni a kérelemben a visszatéríteni kért adót, meg kell jelölni azt a végrehajtható okiratot, amely a fizetési kötelezettséget megállapította, valamint az Alkotmánybíróság, a Kúria, vagy az Európai Unió Bírósága által hozott döntést. Az adózónak a kérelemmel egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban. Ha eljárás folyamatban van, akkor az eljárás megszűnését a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül kell az adóhatóságnál igazolnia. Ha a 90 napos határidő eredménytelenül telik el, vagyis az adózó a folyamatban lévő eljárás megszüntetését nem igazolja, a hatóság az eljárást megszünteti.

Abban az esetben, ha a kérelemben foglalt egyéb feltételek nem teljesülnek (pl. adózó nem nyilatkozik) az adóhatóság a kérelmet határozattal utasítja el.

A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható.

A visszautalási eljárás során az adóhatóság a kötelezettséget megállapító okiratban foglalt tényállást veszi alapul. Az adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettsége minden eljárás során fennáll, ezért ha szükséges, az ellenőrzés során alkalmazható bizonyítást folytathat le. Fontos megjegyezni, hogy jelen esetben a bizonyítás arra a személyre is kiterjedhet, akire, vagy amelyre az adózó vélhetően a visszatéríteni kért adót átháríthatta.

A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket - ezen rendelkezésben foglalt és a késedelmes kiutaláshoz kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kivételével - kell alkalmazni. Az általános szabály szerint a költségvetési támogatás igényléséhez való jog- ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

Elmondható tehát, hogy ha az elévülés a döntéstől számított 180 napon belül bekövetkezik, de az elévülés bekövetkezését megelőzően nyújtotta be a kérelmet, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülésének hat hónapos meghosszabbítása miatt a kiutalás lehetséges. Azonban ha a kérelem benyújtására, bár a 180 napos jogvesztő határidő betartásával kerül sor, de az elévülés bekövetkezése után, az elévülés hat hónappal történő meghosszabbítására vonatkozó szabály nem lép életbe, így a kiutalás sem lehetséges.

A kérelem benyújtásától az eljárás végleges befejezéséig végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Visszatérítést elrendelő döntés esetén az adóhatóság az adó visszatérítésén felül a jegybanki alapkamattal azonos mértékű késedelmi kamat fizetésére köteles.

a(z) 197. §-hoz

Az adózónak az AB, illetve az EUB döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül lehetősége van arra, hogy önellenőrzést terjesszen elő.

Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés alapján a befizetendő adó csökken, illetve a visszaigényelhető adó nő és az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóságot a befizetési kötelezettség, igénylési jogosultság esedékességének napjától, illetve az esedékességet követő befizetés esetén a befizetés napjától kamatfizetési kötelezettség terheli, melynek mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. A visszatérítés kiutalására 30 nap áll rendelkezésre. A visszatérítésre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ha az AB, illetve az EUB döntését követően benyújtott önellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot érint, az önellenőrzés ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősül.

Az adózónak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell, hogy a visszatéríteni kért adót a kérelem előterjesztéséig más személyre nem hárította át, illetve a hatósági vagy bírósági eljárás alapján a kérelem előterjesztéséig az adó visszatérítésére sem az ő, sem más személy részére nem került sor, és ilyen eljárás a kérelem előterjesztésekor nincs folyamatban.

A jogalkotó áthárításnak minősíti azt az esetet is, ha az adózó olyan állami támogatást kapott, amely az áfát is finanszírozta, vagy ellentételezte azt. Ilyen esetekben az adózónak visszatérítési igénye nem keletkezik.

A tervezet által meghatározott elszámolási szabály alapján az adózónak a visszatérített összeget tárgyidőszaki bevételként kell elszámolnia. A számvitelről szóló törvény alapján kettős könyvvitelt vezető adózók dönthetnek a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegének halasztott bevételként történő időbeli elhatározása mellett. Az egyéb bevételekkel szemben a halasztott bevételt meg kell szüntetni, ha a bekerülési érték, illetve annak arányos része akár költségként, akár ráfordításként kerül elszámolásra.

XXV. Fejezet

Fizetési kedvezmények

A fizetési kedvezmény az adózók különböző vagyoni, anyagi, szociális helyzetükből adódó, az adóhatóság méltányos eljárásán alapuló jogintézmény, mely a fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére, mérséklésére illetve elengedésére irányul. Fizetési kedvezmények közé soroljuk a fizetéskönnyítés két típusát, a részletfizetést és a fizetési halasztást, valamint az adómérséklés jogintézményét.

Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A fizetési kedvezményre irányuló kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező elsőfokú adóhatóságnál kell előterjeszteni.

Fizetési kedvezmény előterjesztésére az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy, a felszámoló, a végelszámoló, az adózási ügyvivő, valamint a belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles külföldi vállalkozás pénzügyi képviselője jogosult.

a(z) 198. §-hoz

A fizetési könnyítés engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a kötelezettségét nyilvántartó adóhatóságtól kérelmezheti. Fizetési könnyítés csak az adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségekre engedélyezhető. A kérelem teljesítését az adóhatóság mérlegelési jogkörébe vonja a tervezet. Alapvető kritérium a kérelem benyújtásával szemben, hogy arra - az adózó által a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolt - fizetési nehézség fennállásakor kerüljön sor.

Ha az adóhatóság a kérelem vizsgálata során megállapítja, hogy a fizetési nehézség az adózónak nem róható fel, vagy elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű - vagyis a későbbi kifizetésre reális esély van, nem veszélyeztetett - akkor az adóhatóság a fizetési könnyítést engedélyezheti.

A kérelem elbírálásakor és a fizetési könnyítés feltételeinek meghatározásakor a tervezet vizsgálandó szempontként írja elő a nehézség kialakulásának okait, körülményeit.

A tervezet a fizetési könnyítés engedélyezését néhány esetben megtiltja, ilyenkor az adóhatóságnak nem áll módjában mérlegelni.

A tervezet természetes személy esetében lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság a kérelmet a felróhatóság vizsgálatának mellőzésével bírálja el. Az adózónak igazolnia vagy valószínűsítenie kell, hogy családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalan terhet jelent számára az adó azonnali, egy összegben történő megfizetése.

Annak megítéléséhez, hogy a kérelmező számára aránytalan megterhelést jelent-e a tartozás egy összegben történő megfizetése az adóhatóságnak a kérelmező életkörülményeit kell megvizsgálnia. Ha a fizetési nehézség nem átmeneti jellegű, a fizetéskönnyítés nem engedélyezhető, mert a későbbi kifizetés veszélyeztetve lenne.

Az Art. rendelkezése lehetővé teszi, hogy törvény a fizetési könnyítés más eseteit meghatározhatja, továbbá engedélyezését kizárhatja.

Határozatában az adóhatóság a fizetési kérelem megadását bontó - bekövetkezése a kedvezményt megszünteti -, illetve felfüggesztő - a kedvezmény csak az előfeltétel teljesítésével válik érvényessé - feltételhez kötheti.

A határozat rendelkező részében az adóhatóság meghatározza döntését, illetve a fizetési kedvezmény engedélyezése esetén a megadásának feltételeit is. A határozatban fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy a felsorolt feltételek nem teljesülése, nem teljesítése esetén a fizetési kedvezmény megszűnik, a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A rendelkezés kizárja fizetési könnyítés engedélyezését csoportos adóalanyok számára. A csoportos áfa adóalanyiság egy adójogi fogalom, melyben önálló személyek adójogi szempontból egy áfa alanyt alkotnak, nem jön létre egy külön entitás. A tagok vagyona elkülönül egymástól, így a tagok vagyona fedezetet nyújthat a tartozás megfizetésére.

a(z) 199. §-hoz

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személy - a bevallás benyújtási határidőig - alanyi jogon fizetési kedvezményt vehet igénybe. Az adózó az erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozhat úgy, hogy a 200.000 forint összeget nem meghaladó adótartozását pótlékmentesen hat hónapon keresztül egyenlő részletekben teljesíti. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

Ez a típusú fizetési kedvezmény egy könnyítés a természetes személyek részére, az adóhatóságnak pedig - mivel a kedvezmény a feltételek fennállása esetén automatikus - nem kell a vizsgálatot lefolytatnia, csökkentve ezzel egyébként a vizsgálattal járó adminisztrációs terheit.

Az első részletet a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esedékességének - május 20. - napján kell teljesíteni.

Abban az esetben, ha az adózó igénybe vette az automatikus fizetési kedvezményt, és a részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kedvezmény érvényét veszti és az adóhatóság a fennmaradt tartozást követeli az eredeti esedékességtől számított pótlékkal növelten.

a(z) 200. §-hoz

Ha az adóhatóság fizetési könnyítést engedélyez, akkor az adó nem esedékességkor, hanem azt követően kerül befizetésre, ez az állam, illetve az önkormányzat mint jogosult oldalán fizetési kötelezettséget keletkeztet. A költségvetést ért kár pótlására szolgál az a pótlék, amit a határidőtől való eltérés esetén az adózónak kell fizetnie. Ez nem azonos a jogellenes késedelem esetén alkalmazott szankcióval, a pótlék mértékét a tervezet a jegybanki alapkamathoz köti.

Az adóhatóság a fizetési könnyítés elbírálásához szükséges vizsgálat során dönthet úgy, hogy a kérelmező körülményei alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a pótlék kiszabását mellőzi.

a(z) 201. §-hoz

A fizetési kedvezmények között találjuk az adómérséklést is, mely egy speciális - a fizetési könnyítéstől eltérő - jogintézmény. A tervezet szigorúbb szabályok megtartását követeli az adómérséklési eljárások során, valamint szigorúbban határozza meg az adó-, bírság- és pótléktartozás mérséklésének feltételeit is.

Az eljárás során az adóhatóságnak a megélhetést súlyosan veszélyeztető körülményeket kell vizsgálnia. Ha megállapítást nyer, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, az adóhatóságnak lehetősége van a tartozás mérséklésére vagy elengedésére. Az eljárás kérelemre indul és kizárólag természetes személyek esetében van rá lehetőség. Jogi személyek, egyéb szervezetek adójának elengedésére csak és kizárólag a költségvetési törvény keretein belül kerülhet sor.

A bírság-, illetve a pótléktartozást az adóhatóság - a természetes személyeken kívül - vállalkozási tevékenységet folytató adózók esetében kivételes méltányosságból mérsékelheti. A tervezet meghatározza, hogy ilyen eset lehet, ha az adott adózó gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené.

Az Áfa tv. szerinti csoportos adóalanyok tekintetében a csoportos adóalanyiság időszakában a tervezet kizárja az adómérséklés lehetőségét.

XXVI. Fejezet

Elévülés

a(z) 202. §-hoz

Az elévülés az adóigazgatási eljárásban olyan hivatalból figyelembe veendő tény, amely az időmúlás következtében kizárja a követelés érvényesítésének, vagy egyes túlfizetések figyelembe vételének lehetőségét. Az adó megállapításához való jog főszabályként annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.

a(z) 203. §-hoz

Az adó megállapításához, a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülését főszabályként nem befolyásolja az a körülmény, ha az adózó késedelmesen teljesíti bevallási kötelezettségét vagy bevallási kötelezettségét pótlólag teljesíti. Az elévülés azonban 6 hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adó-megállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra. Az elévülés ebben az esetben az eredeti elévülési időpontot követő 6. hónap utolsó napját követő napon következik be.

a(z) 204. §-hoz

E § alapján van lehetőség a végrehajtáshoz való jog korlátozására és megszüntetésére.

a(z) 205. §-hoz

A kölcsönös egyeztetési eljárás során alkalmazandó speciális elévülési szabályokat e § tartalmazza

ÖTÖDIK RÉSZ

Jogkövetkezmények

XXVII. Fejezet

Késedelmi pótlék

a(z) 206. §-hoz

Az adófizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság az adózó terhére, hasonló szankciót állapít meg az adóhatóság a költségvetési támogatás esedékesség előtti igénybevételes esetén. Az állami pénz jogosulatlan használata, igénybevétele valósul meg akkor is, ha az adózó a bevallásában nem tünteti fel adóját, támogatását vagy a tényleges fizetési kötelezettségénél kisebb összeget vall be és az adóhatósági ellenőrzés ennek hatására adóhiányt tár fel. Az Art. egységesen kezeli a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, illetve a meg nem fizetett adót, ezért az adóhiány megállapításakor - annak eredeti esedékességétől -késedelmi pótlék felszámítását is kötelezővé teszi.

a(z) 207. §-hoz

A késedelmi pótlékot az adóhatóság automatikusan számítja fel a tartozásként nyilvántartott fizetési kötelezettség után külön döntés meghozatala nélkül illetve ellenőrzés esetén azt az adózóval az adóhiányt megállapító döntésben közli. A késedelmi pótlék az adózó adószámláján kerül előírásra. Azonban az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság nem írja elő az adózó adószámláján.

a(z) 208. §-hoz

A késedelmi pótlék alapját meghatározó rendelkezés.

a(z) 209. §-hoz

E § tartalmazza a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó szabályokat.

a(z) 210. §-hoz

Az adóhatóság az adózó formailag nem meghatározott, határidőhöz nem kötött kérelmére vagy hivatalból az adóhatósági döntésben a felszámításra kerülő pótlék kezdő időpontját - az eredeti esedékességet kitolva - későbbi időpontban állapíthatja meg. Későbbi esedékességi időpont megállapítására az elsőfokú eljárásban, a jogorvoslati eljárásban, illetve külön kezdeményezett eljárásban sor kerülhet, ennek egyetlen tervezeti feltétele, hogy kivételes méltánylást érdemlő körülmény álljon fenn. A kivételes méltánylást érdemlő körülménynek a pótlék keletkezésével kell szoros kapcsolatban állnia, amely kizárólag az eset összes körülményének körültekintő, gondos mérlegelése után lehet eldönteni. Különösen ilyen körülmény lehet az, amikor az adóhiány megállapítása téves, az általános adóhatósági joggyakorlattól eltérő adóhatósági tájékoztatásra vezethető vissza.

XXVIII. Fejezet

Önellenőrzési pótlék

a(z) 211. §-hoz

Az önadózás alapelve szerint az adózó önmaga állapítja meg, vallja be és fizeti meg adóját, ehhez kapcsolódó jogintézmény az önellenőrzés, amelynek célja, hogy ha az adózó észleli, hogy bevallása nem felel meg a tényleges kötelezettségének, akkor ezt helyesbíteni tudja. Az önellenőrzéshez akkor kapcsolódik pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzéssel módosított kötelezettség meghaladja az eredetileg bevallott kötelezettséget, azonban nem kapcsolódik hozzá pótlékfizetési kötelezettség, ha az önellenőrzés keretében az adózó javára mutatkozik eltérés.

a(z) 212. §-hoz

Az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék mértékéhez igazodik. Abban az esetben, ha az adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, azaz a jegybanki alapkamat egyszerese, ugyanazon költségvetési kapcsolat ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75%-a, azaz a jegybanki alapkamat másfélszerese.

A pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani.

Ugyancsak előnyösebb az önellenőrzési pótlék megállapítása abban az esetben, ha az adózónál azért nem keletkezik pótlólagos fizetési kötelezettség, mert az adózó a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és befizetni elmulasztott adó a következő adómegállapítási időszakban levonhatónak minősült volna. Ez esetben az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként.

a(z) 213. §-hoz

A meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot is mérsékelheti az adóhatóság az adózó kérelmére ha azt egyéb körülmények indokolják. A pótlék mérséklésénél a kérelem elbírálása során az adókülönbözet keletkezésének körülményeit kell vizsgálni és ennek alapján kerülhet sor az önellenőrzési pótlék mérséklésére, illetve elengedésére.

A bevallott, de meg nem fizetett önellenőrzés (adókülönbözet és önellenőrzési pótlék) késedelmi pótlékot von maga után. Ebből következően annak sincs akadálya, hogy a meg nem fizetett önellenőrzési pótlékot - természetes személy vonatkozásában a be nem fizetett adót is - mérsékelje az adóhatóság, ha a gazdasági ellehetetlenülés, a megélhetés súlyos veszélyeztetése fennáll.

a(z) 214. §-hoz

Az adózó az önellenőrzéssel feltárt adó és költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság és a mulasztási bírság alól. Ha az adózó önellenőrzést végzett, és a helyesbített (korábban meg nem fizetett) adót vagy költségvetési támogatást, valamint az önellenőrzési pótlékot megfizeti, akkor e tekintetben mentesül a késedelmi pótlékfizetési kötelezettség alól.

XXIX. Fejezet

Adóbírság

a(z) 215. §-hoz

Az adóhatóság által a hatósági eljárásban alkalmazható legsúlyosabb szankció az adóbírság, amelynek kiszabására az adóellenőrzés keretében feltárt adóhiány és a kiutalás előtti ellenőrzés során jogosulatlannak minősített adó-visszaigénylés, költségvetési támogatás igénylés, valamint adó-visszatérítési igény vonatkozásában kerülhet sor.

Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50%-a. Lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200%-a), ha az adóhiány bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

a(z) 216. §-hoz

A tervezet alapján bevezetésre kerül a feltételes adóbírság kedvezménye, amely szerint, ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

a(z) 217. §-hoz

Adóhiánynak akkor tekinthető az adózó terhére megállapított adókülönbözetet, ha azt az adózó az esedékességi időpontig pénzügyileg nem rendezte, illetve támogatás esetében - jogalap nélkül - ténylegesen igénybe vette. Ha az adóhatósági ellenőrzés keretében az kerül megállapításra, hogy a bevallott összeg és a tényleges - az adóhatóság által megállapított - adó között eltérés van, akkor adókülönbözetet állapít meg. Az adókülönbözet megállapítása történhet az adózó javára, illetve terhére.

a(z) 218. §-hoz

A természetes személyek jövedelemadójának bevallása a munkáltató, illetve a kifizetők által kiállított igazolásokon alapul. Az e bekezdésben szereplő speciális szabály szerint nem képez bírságalapot az adóhiánynak az a része, amely a valótlan munkáltatói, kifizetői igazolás miatt keletkezett. A kifizető, illetve a munkáltató, ha észleli, hogy a kiállított igazolása téves volt, köteles helyesbítő igazolást kiállítani. Továbbá adóbírság nem állapítható meg az adó fizetésére kötelezett személyek terhére sem, akiket ténylegesen csak az adótartozás megfizetésére lehet kötelezni, így például a megajándékozott és az örökösök terhére tehát nem lehet bírságot előírni.

A személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóhiányt a természetes személy terhére, míg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére kell megállapítani, azonban a természetes személy számára kimentési lehetőséget ad jogszerűtlen magatartásának jogkövetkezményei viselése alól. A munkáltatót a hibás adómegállapításért felelősség nem terheli, ha az adóhiány a dolgozó helytelen nyilatkozatának, hiányos vagy valótlan igazolásainak a következménye.

Ugyanakkor szigorúbb rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a munkáltató (kifizető) levonta a természetes személytől az adóelőleget, adót, illetve a járulékot, de az ezzel összefüggő bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, mivel ebben az esetben a jogkövetkezményeken túl az adóhiányt is a munkáltató (kifizető) terhére kell az adóhatóságnak megállapítania.

A rendelkezés figyelembe veszi, hogy a természetes személy jellemzően kiszolgáltatott helyzetben van a foglalkoztatójával szemben, valamint azt, hogy a tőle már egyszer levont adó-, illetve járulék költségvetésbe történő megfizettetéséről van szó.

a(z) 219. §-hoz

Az adóbírság tekintetében a tervezet a mérséklésnek egyetlen esetét ismeri, miszerint az adóhatóság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén akkor szabhat ki a tervezet által megszabott taxatív mértéktől alacsonyabb bírságot, ha az adózó, illetve képviselője az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az "adott helyzetek" is eltérőek lehetnek egymástól, így például a tevékenység megkezdésének időpontja; a költségvetési kapcsolatok vagy a vállalkozás forgalmának nagyságrendje és rendszeressége; egy új jogintézmény bevezetése, vagy egy hatályos szabályozás jelentős módosítása alapján.

A "tőle elvárhatóság" magatartási kritériuma az általános zsinórmértéknél többet, illetve mást is megkövetelhet az adott személytől; ebben az elvárhatósági körben a kiindulási pont maga a személy (az adózó illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja) azaz az egyén, a szubjektum. Ezen felelősségi rendszert csak a konkrét helyzetek tölthetik meg tartalommal, néhány tipizálási csoport azonban megállapítható. Így a "tőle elvárhatóság" nyilván eltérően ítélendő meg egy szervezet, társaság és egy természetes személy esetén, miután a gazdaságban is és a társadalomban is általánosan érvényesülő megállapítás, hogy a szervezettség magasabb követelmények elvárását teszi lehetővé. A tipizálás egy másik szempontja lehet a képességbeli különbség is, valamint a szakképzettség, a specializáltság is. E különböző kiindulási alapok szintén eltérő felelősségi szintet eredményezhetnek. Például egy ingatlanforgalmazásra specializálódott adózótól - szervezettségére tekintet nélkül is - joggal elvárható az ingatlanforgalmazással összefüggő jogszabályok pontos ismerete és betartása, így az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályok helyes alkalmazása is. De adott esetben alacsonyabb szintű az elvárás egy egyszerű tevékenységet egyedül folytató, esetleg alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező személy esetén, vagy például egy kifejezetten időskorú személy esetében is.

Hangsúlyozni szükséges azonban, hogy akkor van lehetőség az adóbírság mérséklésére, ha az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el, azaz a tőle elvárható körültekintő magatartást tanúsította. A tőle elvárható magatartást értelemszerűen a jogszabályok betartása érdekében kell az adózónak vagy képviselőjének tanúsítania. A jogalkotó az adózói felelősség vizsgálata kapcsán bevonta a vizsgálati körbe az adózó intézkedő képviselőjét, foglalkoztatottját, tagját, megbízottját is, azaz nem kizárólag az adózó, hanem az említett személyek magatartásának is kihatása lehet az adózót érintő szankció mértékére. Így az adózó eljárásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gondossági követelménynek eleget tett-e az adózó a jelzett személyek megbízása, illetve tevékenységük kontrollálása során. Ezen túlmenően az adózó helyett eljárni jogosult személy tőle elvárható körültekintését is vizsgálni kell, hiszen ha e személy nem a tőle elvárható körültekintéssel járt el, úgy az adóbírság mérséklésére nincs lehetőség.

A "tőle elvárhatóság" vizsgálatával egyidejűleg az eset összes körülményét is mérlegelni kell az adóbírság mértékének megállapítása során. Vizsgálni kell tehát különösen az adóbírságnál az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, illetve az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát. A bírság mérséklése, mellőzése során tehát már nemcsak az adózó javára, hanem a terhére értékelhető körülményeket is figyelembe kell venni. Az Art. néhány figyelembe veendő körülményt nevesít is, ez azonban nem kimerítő felsorolás. Az adóhiány nagyságán, keletkezési körülményein és az adózó jogellenes magatartásának súlyán és gyakoriságán túl más szempontok is előfordulhatnak. A mérséklés történhet hivatalból és kérelemre is. Előfordul, hogy már az ellenőrzés feltár olyan körülményeket, amelyek miatt az elsőfokú határozatban csökkentett bírság kerül kiszabásra, de a jogorvoslati kérelem elbírálójának is jogában áll a megállapított bírságot csökkenteni, attól eltekinteni. Az adózó maga is kezdeményezheti a csökkentést. Megteheti ezt a jegyzőkönyvre tett észrevételben vagy fellebbezésében, felhívva az adóhatóság figyelmét a csökkentésre okot adó körülményre.

Az adóhatóság a bírság kiszabását indokolni köteles, azaz ki kell térnie arra, hogy talált-e olyan körülményt, amely a csökkentésre alapul szolgálhatna vagy sem. Ezen belül - mérséklés, mellőzés esetén - ki kell térnie arra, hogy mely okból találta megállapíthatónak a tőle elvárható körültekintés tanúsítását, továbbá hogy melyek voltak azok a körülmények, amiket a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe vett, azokat hogyan, milyen súllyal értékelte és miért. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fellebbezés elbírálásával kerül sor a bírság mértékének csökkentésére, ha az eljáró adóhatóság valamilyen értékelendő körülményt nem vett figyelembe.

XXX. Fejezet

Mulasztási bírság

a(z) 220. §-hoz

A mulasztási bírság tekintetében e § általános bírságszabályt állapít meg.

a(z) 221. §-hoz

E § alapján az adóhatóságnak elsőként felhívásban kell felszólítania az adózót az adókötelezettség teljesítésére.

a(z) 222. §-hoz

Az üzletzárás akadályozása jogsértő magatartás, s épp az adóhatóság tevékenységének lényegével szemben hat, ezért e magatartás már önmagában is sérti az adóztatás érdekeit. Így indokolt az ilyen magatartást tanúsító adózó szankcionálása.

a(z) 223. §-hoz

A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. A tervezetbeli rendelkezés alapján a munkáltatók külön-külön, akár 500 000 forint mértékű bírsággal is szankcionálhatók, ha a fenti munkáltató kijelölésére írásban a munkaviszony létesítésével egyidejűleg nem került sor.

a(z) 224. §-hoz

A vállalkozások jelentős anyagi eszközökkel járulnak hozzá a költségvetéshez, illetve különféle alapok működéséhez. Ezek a terhek ugyan költségként elszámolhatók, de a végzett szolgáltatást, termék-előállítást jelentős mértékben megdrágítják. A költségvetés is jelentősen károsodik az elmaradt bevételek miatt. E § szankcionálni rendeli azt a személyt, aki adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, azaz adókötelezettségei teljesítése érdekében az első lépést, az adóhatósághoz történő bejelentkezést sem tette meg.

a(z) 225. §-hoz

A foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén indokolt speciális mulasztási bírság szabályok alkalmazása. A bírság mértéke - főszabály szerint - 1 millió forint. Kedvezőbb, 500 ezer forint összegű bírságtétel kapcsolódik a hiányosan, hibásan, valótlan tartalommal teljesített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentéshez. Mellőzhető a bírság kiszabása, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában mulasztását teljes körűen pótolja.

a(z) 226. §-hoz

E § tartalmazza az igazolatlan eredetű áru és az EKAER tekintetében alkalmazandó mulasztási bírságtételeket.

Az igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén alkalmazható bírság mértéke 2011. január 1-jétől szabadon mérlegelhetővé vált, az áru forgalmi értékének 40%-ával egyező mértékű, illetve a legalább 10 ezer forint összegű kötelező bírság mérték meghatározásának megszüntetésével, lehetőséget adva az eset összes körülményének figyelembe vételére.

A jogalkotó 2012. január 1-jétől a bírság alsó mértékének meghatározásához ad törvényi keretet, melynek következtében a rendkívül alacsony áruérték esetén is lehetőség van olyan mértékű bírság megállapítására, amely valódi visszatartó erőt jelenthet. Ennek megfelelően a természetes személy esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő bírságot szabhat ki (bírságminimum).

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása alapján azonban csak abban az esetben lehet kiszabni mulasztási bírságot, ha az adózó az áru eredetét az adóhatóság felhívásától számított 3 munkanapon belül nem tudja hitelt érdemlően igazolni.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítésének, hibás, vagy hiányos teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40%-áig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

a(z) 227. §-hoz

A számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztásához egy "kétlépcsős" mulasztási bírság-szankció kapcsolódik, amely szükségszerűen megelőzi az adószám törlését és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezését. Az adóhatóság már a céginformációs szolgálat kötelezettség elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követően felhívja az adózót a mulasztás 30 napon belüli pótlására. Ha az adózó a felhívásban megadott határidőben nem teljesít, akkor az adóhatóság újabb határidő tűzésével 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó ezt követően sem pótolja mulasztását, akkor az állami adó- és vámhatóság törli az adószámát.

a(z) 228. §-hoz

A számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően a számla, egyszerűsített számla és nyugta kizárólag az adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazásával, az adott sorszám egyszeri felhasználása mellett állítható elő. Az állami adóhatóság a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen közzéteszi.

Ha az adózó az Art. felhatalmazása alapján kiadott NGM rendeletben meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot mulasztási bírsággal sújtható. A jogszabályi rendelkezés alapján a mulasztási bírság kiszabásának feltételéül szolgál az is, ha a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek nem megfelelő módon állítják elő a nyomtatványt, illetve a számlázó programot. Az e tényállás alapján kiszabható mulasztási bírság kiszerelési egységenként alkalmazandó.

a(z) 229. §-hoz

Ha az adózó nem szabályszerűen tesz eleget áfa összesítő jelentés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, akkor a bírság felső határa az érintett számlák számának és az általános bírságszabály - adózóra vonatkozó - legmagasabb érték szorzata.

a(z) 230. §-hoz

Az Art., az Sztv., illetve az egyes adójogszabályok (különösen az Szja. tv. és az Áfa tv.) előírják, hogy az adózónak milyen könyveket, nyilvántartásokat kell vezetnie. Ha az adózó nem, vagy nem megfelelően tesz eleget e kötelezettségének, mulasztási bírsággal sújtható. E tényállás alapján a bírságolásra leggyakrabban az adóellenőrzés (bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés) keretében kerül sor, de az egyéb célú adóhatósági ellenőrzések tapasztalatai alapján is sor kerül a bírságkiszabásra e tényállás alapján. Ezen tényállás alapján szabható ki mulasztási bírság akkor is, ha az adózó által kiállított számla, nyugta kisebb hiányosságban szenved.

Az adóhatóság ellenőrzi az Sztv.-ben meghatározott - különösen a pénzkezeléssel és pénzforgalommal kapcsolatos - szabályzatokban foglaltak betartását. Az Sztv. alapján összeállítandó szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható.

a(z) 231. §-hoz

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség nem megfelelő teljesítését az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség, mint jogintézmény tehát lényegében az adó idő előtti beszedését jelenti. Az adózónak a várható teljes adó összegének megállapítására kell törekednie, amely során a gazdasági események várható hatásaira is figyelemmel kell lennie. Ugyanakkor a jogalkotó is tisztában volt azzal, hogy a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettség időpontjában - a gazdasági élet bizonytalansági tényezőire is figyelemmel - a számítások teljes pontossággal nem végezhetők el, ezért csak azon adózókkal szemben rendelte el a mulasztási bírság kiszabását, akik a várható adó 90%-át nem fizették meg. A mulasztási bírság alapját tehát a 90%-os adóelőleg-kiegészítési szintig kell számítani, vagyis pl. 87%-os előleg kiegészítésnél 3% lesz a bírság alap (és ennek 20%-áig terjedhet a mulasztási bírság). Az adóelőleg kiegészítési kötelezettség szempontjából a kitüntetett időpont (azaz az esedékesség) az adóév december 20-a. A december 21-31. között teljesített befizetések tehát az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség tekintetében nem számítanak bele az előleg kiegészítés összegébe.

a(z) 232. §-hoz

A levonási kötelezettség elmulasztása miatt a bírságkiszabásra nem csak az adók, de az előlegek körében elkövetett mulasztás miatt is sor kerülhet. Az adó (adóelőleg) levonási kötelezettség megsértése esetén a mulasztási bírság mértéke 50%-ig terjedhet, tekintve, hogy e mulasztás miatt is mérlegeléssel kell a konkrét bírságösszeget meghatározni.

a(z) 233. §-hoz

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzfizetést.

Az előírás megsértése esetén - a készpénzfizetésnek szerződésenként és naptári hónaponként a 1,5 millió forintot meghaladó része, mint bírságalap után - mind a készpénzfizetést teljesítő adózó, mind a kifizetést elfogadó jogosult 20%-os mértékű mulasztási bírságot fizet. A készpénzben való kifizetések korlátozása, és így a korlátozás figyelmen kívül hagyásához kapcsolódó mulasztási bírság csak a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózókra, és kizárólag a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Mivel a jogszabály nem keretjelleggel (tól-ig határok között), hanem kötelezően meghatározza a bírság mértékét, attól eltérni, illetve a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet.

a(z) 234. §-hoz

A pénztárgép forgalmazásával összefüggő kötelezettségek megsértésének legsúlyosabb eseteiben minden adózóra vonatkozóan egységesen 10 millió forintig, a forgalmazással, üzemeltetéssel, szervizeléssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén pedig természetes személy esetében 500 ezer forintig, nem természetes személy kötelezett esetében 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

a(z) 235. §-hoz

E § szabályozza az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automataberendezéssel és Automata Felügyeleti Egységgel összefüggő szabályok megsértéséhez kapcsolódó mulasztási bírságot.

a(z) 236. §-hoz

A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény kapcsolódik a szociális hozzájárulási adóhoz, amelynek jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó enyhébb szankciót e § határozza meg, így a tervezet lehetőséget teremt arra, hogy pusztán adminisztrációs tévedés ne alapozza meg a munkáltató valamennyi munkavállalóját érintően igénybevett szociális hozzájárulási adókedvezmény jogszerűtlenségét.

A bírság kötelező mértékű, de vagylagosan, azaz vagy a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény 15%-a, vagy 100 000 forint. A bírság mértékétől eltérni, illetve a bírság kiszabásától eltekinteni nem lehet, kivéve azt az egy esetet, ha az adózó bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta.

a(z) 237. §-hoz

a(z) 238. §-hoz

Minden esetben szükséges a körülmények megfelelő mérlegelése, melynek eredményeként az adóhatóság a bírságot a mulasztás súlyához igazodóan és az adózási érdeksérelemmel arányosan szabja ki, illetve a bírságkiszabást mellőzi. Ha tehát az adóhatóság a szabálytalanság tényének megállapítása mellett olyan körülményeket is feltár, amelyek a bírság mérséklését, mellőzését indokolják, már az elsőfokú határozat meghozatalakor köteles azt figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az adózási érdekeket legközvetlenebb módon sértő, az adóbevételekre fokozott veszélyt jelentő adózási jogsértések kiemelten szankcionálandók, azonban azokban az esetekben, ahol csekély mértékű adózási érdeksérelem valósul meg, ott a bírság megállapítása során ehhez is igazodni kell.

Azokban az esetekben, amikor a jogalkotó az alkalmazható szankció mértékét keretjelleggel határozza meg a mérlegelés körében először a jogsértő magatartás értékelendő, a jogellenes cselekmény súlyának (azaz lehetséges vagy beállt következményeinek) mérlegelése után következhet az egyéniesítés, a szubjektív felróhatóság méltányosság keretében történő értékelése. A mérlegelés során az okozott adózási érdeksérelmet, amelyet mint lehetséges vagy beállt következményt, tulajdonképpen a jogellenes cselekmény súlyának megállapítása során kell figyelembe venni. A bírság kiszabásánál mind az adózó javára, mind a terhére figyelembe veendő körülményeket fel kell tárni és mérlegelni kell.

Az adóhatóságnak az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabásakor határozatában indokolnia kell, hogy a körülmények mérlegelése során mely szempontokat, milyen súllyal vett figyelembe a szankció mértékének meghatározásakor.

A mulasztási bírság kiszabására az adóhatóságnak tudomásszerzésétől számított egy éven belül van lehetősége. A mulasztási bírság határozat meghozatalának az elévülési idő mintegy objektív korlátként szab gátat, vagyis az elévülés bekövetkezésével akkor sem kerülhet sor a mulasztási bírság kiszabására, ha a tudomásszerzéstől számított egy év még nem telt el.

XXXI. Fejezet

Intézkedések

a(z) 239. §-hoz

Az adóhatósági szankciók között indokolt olyan nem bírság típusú intézkedések alkalmazása, amelyek fokozhatják a "feketegazdaság" ellen folytatott küzdelem eredményességét. Az engedély (pl. adószám) nélkül folytatott tevékenységek esetén lehetőség nyílik a tevékenység eszközének, illetve az árukészletnek a lefoglalására.

a(z) 240. §-hoz

Az EKAER rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibás, vagy hiányos teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben - az igazolatlan eredetűnek minősülő - fuvarozott termék a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság.

a(z) 241. §-hoz

A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható. A mulasztási bírság kiszabásáról hozott határozatot a jelen lévő adózóval vagy annak jelen lévő képviselőjével, meghatalmazottjával, foglalkoztatottjával vagy a termék fuvarozását végző személlyel kihirdetés útján közli az adóhatóság, és ettől az időponttól a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

a(z) 242. §-hoz

Az értékesítést követően a lefoglalt vagyontárgy ellenértékéből a mulasztási bírság, valamint a meg nem fizetés miatt az értékesítésig felmerült késedelmi pótlék összegét, továbbá a végrehajtás költségeit kell levonni, és csak a fennmaradó összeg jár vissza az adózónak.

a(z) 243. §-hoz

E § tartalmazza a jármű visszatartására vonatkozó rendelkezéseket. Az állami adó- és vámhatóságnak jogosult bármely, a fuvarozó használatában vagy tulajdonában lévő fuvareszköz tekintetében alkalmazni a visszatartást.

a(z) 244. §-hoz

A hatósági felügyelet intézménynek célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési lehetőség megteremtése, mellyel:

- a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható,

- a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható,

- a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.

a(z) 245. §-hoz

A szabályozás négy okból teszi lehetővé az üzlethelyiség lezárását: be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása, pénztárgép üzemeltetésével összefüggő kötelezettségszegés esetén. A bejelentés nélküli, ún. fekete foglalkoztatás elleni hatékonyabb fellépés érdekében a jogalkotó felhatalmazza az adóhatóságot, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató vállalkozás tevékenységét is korlátozza átmenetileg, azaz az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget meghatározott időre zárja le.

a(z) 246. §-hoz

E § a szankcióként alkalmazandó adószám törlés szabályait rendezi.

XXXII. Fejezet

Jogkövetkezmények alóli mentesülés

a(z) 247. §-hoz

E § tartalmazza a jogkövetkezmény alóli mentesülésre vonatkozó speciális rendelkezést.

HATODIK RÉSZ

Adótanácsadói, adószakértő és okleveles adószakértői tevékenység bejelentése, nyilvántartásba vétel e szakmai továbbképzés

a(z) 248. §-hoz

Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges a szolgáltatási tevékenységről szóló törvény szerinti bejelentést megtenni.

a(z) 249. §-hoz

A jelen rendelkezés nyilvántartás-vezetési kötelezettséget ír elő az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről.

a(z) 250. §-hoz

Jelen rendelkezés a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységre vonatkozó bejelentés és nyilvántartásba vétel szabályait rögzíti.

a(z) 251. §-hoz

A rendelkezés kimondja, hogy mely személyek nyerhetnek felvételt a nyilvántartásba.

a(z) 252. §-hoz

Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység végzésétől való eltiltás, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait határozza meg a rendelkezés.

a(z) 253. §-hoz

Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért hatósági szolgáltatási díjat kell fizetni.

a(z) 254. §-hoz

Az adótanácsadói, adószakértői, valamint az okleveles adószakértői tevékenység folytatása során a nyilvántartásba vételt végző szerv ellenőrzést folytat le.

a(z) 255. §-hoz

A nyilvántartásban szereplő adatok felsorolását tartalmazó rendelkezés.

HETEDIK RÉSZ

Az állami adó-és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások

a(z) 256. §-hoz

A törvény külön cím alatt szabályozza az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatásokat. Az adóhatóság számos szolgáltatást nyújt az adózók részére jogszabályi előírások alapján, ezek szabályai a korábbi törvényben elszórtan helyezkedtek el, azonban e törvény most egy helyen felsorolja a ténylegesen nyújtott adóhatósági szolgáltatásokat. A törvény emellett új szolgáltatásokat bevezetéséről is rendelkezik.

a(z) 257. §-hoz

A törvény bevezeti a kezdő vállalkozások támogatásának jogintézményét. A kezdő vállalkozások támogatása egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak.

A kezdő vállalkozások közé sorolandóak az egyéni vállalkozók is ezen jogintézmény tekintetében.

a(z) 258. §-hoz

Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet, amely meghatározott ügyek intézését biztosítja.

a(z) 259. §-hoz

A tervezet az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások keretében szabályozza az állami adóhatóság által az elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül az adózók számára biztosított lekérdezési lehetőséget.

a(z) 260. §-hoz

Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha a törvényben meghatározott feltételeknek együttesen megfelel. A köztartozásmentes adózói adatbázis egy az állami adó- és vámhatóság honlapján bárki számára elérhető közhiteles nyilvántartás, amelyben történő szereplés előnye, hogy a tartozásmentesség igazolásaként fogadandó el minden olyan esetben, amikor jogszabály írja elő adóigazolás benyújtását (nincs szükség nemleges adóigazolásra). Emellett további előnyei is vannak a nyilvántartásba történő felvételnek, így például adóigazolás helyettesítésére is szolgálhat. A jogszabályi követelményekből adódóan bizonyos esetekben pedig kötelező a köztartozás adózói adatbázisban való szereplés (például helyi önkormányzati képviselők esetén). A köztartozásmentes adózói adatbázis részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra.

A köztartozásmentes adózói adatbázist az adóhatóság folyamatosan aktualizálja, így azok az adózók törlésre kerülnek az adatbázisból, akik a feltételeket nem teljesítik.

a(z) 261. §-hoz

A minősítési eljárásban az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat, a csoportos adóalanyokat, valamint az áfa-regisztrált adóalanyokat minősíti a törvényben előírt feltételek vizsgálatával, melynek eredményeként az adózók bekerülhetnek a megbízható, illetve a kockázatos adózói kategóriába. E § előírja, hogy az állami adó- és vámhatóság a megbízható adózókat honlapján közzéteszi, mely a gazdasági élet szereplői számára potenciális szerződő partnereik vonatkozásában többletinformációt nyújthat.

a(z) 262. §-hoz

A tervezet bevezeti a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatainak a közzétételét is a szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében.

a(z) 263. §-hoz

a(z) 264. §-hoz

A tervezet továbbra is rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi azon adózókra vonatkozó adatokat, akik nagy összegű adóhiánnyal vagy adótartozással rendelkeznek.

a(z) 265. §-hoz

Az állami adó-vámhatóság azon munkáltatók adatait is nyilvánosságra hozza honlapján, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségeiknek. Ezek a rendelkezések a jogkövető adózók magatartását segíti elő.

a(z) 266. §-hoz

Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján biztosítja adóalanyi körönként adatbázisok hozzáférhetőségét - pl. azon adózók adatait, akiknek adószáma szankciós jelleggel került törölésre, automata berendezések regisztrációs számát, üzemeltetési helyét stb. - egyes gazdasági viszonyok átláthatóságának biztosítása érdekében.

a(z) 267. §-hoz

E § rendelkezik az adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló adóhatósági tájékoztatásról.

NYOLCADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

XXXIII. Fejezet

Felhatalmazó rendelkezések

a(z) 268. §-hoz

a(z) 269. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések.

XXXIV. Fejezet

Hatálybalépés

a(z) 270. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

XXXV. fejezet

Átmeneti rendelkezések

a(z) 271. §-hoz

a(z) 272. §-hoz

a(z) 273. §-hoz

a(z) 274. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.

a(z) 275. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.

1. melléklethez

E melléklet tartalmazza az adóhatósághoz bejelentendő adatokat.

2. melléklethez

E mellékelt tartalmazza a bevallási határidőket.

3. melléklethez

E mellékelt tartalmazza az adó befizetési határidőket.