Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

T/12174. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

2016. évi CXVI. törvény az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdése a következő 7a. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

"7a. engedélyezi - nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a szolgálati lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelét és az együttműködő, külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalát,"

2. §

(1) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

"a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;"

(2) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés c)-h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)

"c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, hangmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől számított húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés időpontjától számított húsz évig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésétől számított harminc évig;

d) a rendőrségen fogvatartott, a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés időpontjáig, ennek hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;

e) súlyos bűncselekmény esetén, vagy ha a bűncselekmény

ea) élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészet három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

eb) nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

ec) gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,

ed) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

ee) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,

ef) pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől számított húsz évig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési vagy egyéb nyomozási intézkedéseket kell foganatosítani, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig - ha a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig - vagy nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetve a bűnözői csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozó utolsó adatnak a bűnüldözési adatállományba történt bekerülése időpontjától számított harminc évig;

h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig, a nyomozás megszüntetése vagy a büntetőeljárás egyéb módon történt jogerős befejezése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig;"

(3) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdés i) pont ib) és c) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:

a 73. § (3) bekezdése alá tartozók kivételével a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat,]

"ib) büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévülésétől számított 10 évig, ha pedig a büntethetőség elévülése kizárt, az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított ötven évig,

ic) elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésről való hivatalos rendőrségi tudomásszerzés esetén a mentesítéstől számított 10 évig, a hivatalos tudomásszerzés hiányában az adatok bűnüldözési adatállományba történt bekerülésének időpontjától számított harminc évig;"

3. §

Az Rtv. 91/L. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A rendőrség (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság - a huzamos tartózkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából - a konkrét cél megjelölésével átveheti."

4. §

Az Rtv. 91/M. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hajó felelős vezetője vagy annak hiányában az úszólétesítmény üzembentartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklete 4.3. pontja szerinti előzetes tájékoztatást ad a rendőrségnek a vízi közlekedésben részt vevő azon utasok (6) bekezdésben meghatározott adatairól, akik csoportosan szándékoznak átlépni Magyarország schengeni külső határait."

5. §

Az Rtv. 91/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/N. § A rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli."

6. §

Az Rtv. 91/Q. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül - kezeli:)

"a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotróp anyag, az új pszichoaktív anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású robbanóanyag, a pirotechnikai termék, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezők adatait, a nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végző személyek személyazonosító és lakcím adatait, valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,"

7. §

Az Rtv. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése,

b) az Európai Parlament és a Tanács 1168/2011/EU rendelete (2011. október 25.) által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. és 11c. cikke [91/L. § (3) bekezdése],

c) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,

d) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése,

f) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i, 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikke,

g) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és 37. cikkei [46/B-46/C. §],

h) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23 -i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-5. és 16. cikke [91/C. §],

i) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK rendelet 18. és 20. cikke [29/A. §, 62/A. §, 84. §, 91/K. §],

j) az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról válsághelyzetekben szóló, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat 2-4. cikke,

k) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. és 17-23. cikkei, valamint e határozat végrehajtásáról szóló, 2008/616/IB tanácsi határozat 17. cikke,

l) a Tanács határozata (2009. szeptember 21.) egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról, m) a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat,

n) az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló, 2005. január 24-i, 2005/69/IB tanácsi közös álláspont."

8. §

Az Rtv.

a) 2. § (2) bekezdés a) pontjában az "a társadalmi" szövegrész helyébe az "a civil szervezetekkel",

b) 4/A. § (1) bekezdésében az "és kirendeltségekre" szövegrész helyébe az "és határrendészeti kirendeltségekre",

c) 7/G. § (1) bekezdésében az "az Európai Rendőrségi Hivatalban (Europol)" szövegrész helyébe az "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségében (EUROPOL)",

d) 17. § (1) bekezdésében a "személyes szabadsághoz" szövegrész helyébe a "személyi szabadsághoz",

e) 35. § (2) bekezdésében és az 54. § (1) bekezdés k) pontjában a "személyes" szövegrész helyébe a "személyi"

f) 101. § (1) bekezdés e) pontjában az "a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait" szövegrész helyébe az "a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a szolgálati lőfegyverek és lőszerek 1. § (2) bekezdés 7a. pontja szerinti külföldre vitelének szabályait és a rendőrséggel együttműködő külföldi rendészeti feladatokat ellátó hatóságok szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek az országba történő behozatalának engedélyezési szabályait" szöveg lép.

2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

9. §

(1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 27/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A légiközlekedés és az utasok védelmének biztosítása érdekében, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 3. számú melléklete szerinti bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából a személyszállítást végző légifuvarozó az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján, a Magyarország területére mint cél- vagy tranzitállomásra utazó, valamint Magyarország területén kívülre induló utassal összefüggésben az alábbi adatokat kezelheti:

a) az utas neve (az utas teljes neve, ha a foglalást végző az utastól különböző személy, abban az esetben e személy neve is),

b) az utazási iroda, utazásközvetítő neve,

c) a járat indulási és érkezési ideje,

d) a járat indulási, tranzit- és célállomása,

e) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti nyilvántartási helymeghatározó kód (PNR rekord lokátor),

f) a helyfoglalás, a jegykiállítás időpontja,

g) az ülőhely száma és az ülőhellyel kapcsolatos különleges igények és információk,

h) az utas által feladott és kézi poggyászként a légijármű fedélzetére vitt poggyászok száma és az ezekkel kapcsolatos adatok,

i) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információ, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók száma, ezek nevei, j) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,

k) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ,

l) a repülőjegyre vonatkozó adatok, így különösen az azt kibocsátó légitársaság neve és a repülőjegy sorszáma, a jegykiállítás és az egy útra szóló jegyek dátuma, az automatikus árlekérdezés,

m) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,

n) az utas utazási státusza, ideértve a visszaigazolásokat, az utasfelvételi státuszt, annak a tényét, hogy az utas a jegykezelésre nem jelentkezett, illetve foglalás nélkül utazik,

o) 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések (beleértve a felügyelet nélkül utazó kiskorúakra vonatkozó minden rendelkezésre álló információt, így a kiskorú nevét és nemét, életkorát, az általa beszélt nyelvet vagy nyelveket, az indulási oldalon megjelent gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az érkezési oldalon a kiskorút váró gondviselő nevét és elérhetőségét, valamint a kiskorúhoz fűződő kapcsolatát, az indulási és az érkezési oldalon a kiskorú kíséretével megbízott személyt),

p) az a-o) pontban meghatározott adatok összes korábbi módosítása."

(2) Az Ltv. 27/C. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A személyszállítást végző légifuvarozó - az utas hozzájárulásával - kezelheti 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adatokat (a továbbiakban: előzetes utasinformációs adat), különösen az utas személyi azonosító okmánya típusát, számát, kiállító országát és lejárati idejét, az utas állampolgárságát, családi nevét, utónevét, nemét, születési idejét, a járatszámot, az indulás dátumát, az érkezés dátumát, az indulási repülőteret, az érkezési repülőteret, az indulási időt és az érkezési időt.

(2b) Ha a személyszállítást végző légifuvarozó előzetes utasinformációs adatot gyűjt, a személyszállítást végző légifuvarozó az előzetes utasinformációs adatokat az (1) bekezdésben meghatározottak adatokra vonatkozó szabályok szerint és módszerrel köteles kezelni és továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felé."

(3) Az Ltv. 27/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A személyszállítást végző légifuvarozó a légi jármű indulását megelőző 345. naptól

a) az (1) bekezdés a), d) és k) pontjában - továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatok tekintetében, ha az utas ettől eltérő időtartamú adatkezeléshez, megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen és kifejezetten nem járult hozzá, a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 60 napig, valamint

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában, e-j) pontjában, l-o) pontjában és (2a) bekezdésében -továbbá ezekhez kapcsolódóan az (1) bekezdés p) pontjában - meghatározott adatokat a légi jármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig

kezelheti. "

(4) Az Ltv. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat

a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,

b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ egyedi megkeresése alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elemző-értékelő tevékenysége végzéséhez továbbítani."

(5) Az Ltv. 27/C. § -a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a személyszállítást végző légifuvarozó a második adattovábbítást az első adattovábbításhoz képesti változások megjelölésével is teljesítheti.

(5b) Ha a légi járat utashelyeit egy vagy több személyszállítást végző légifuvarozó közösen értékesíti, a járaton utazó összes utas (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatait a légi járatot üzemeltető személyszállítást végző légifuvarozó köteles továbbítani."

10. §

Az Ltv. "A személyszállítást végző légifuvarozókra vonatkozó adatkezelési és adatszolgáltatási rendelkezések" alcíme a következő 27/D. §-sal egészül ki:

"27/D. § A 27/C. § alkalmazásában

a) beszállás lezárása: amikor az utasok beszálltak a felszállásra készülő repülőgépre és az utasok beszállása, vagy kiszállása már nem lehetséges,

b) utas: a személyzet tagja kivételével az egy légi jármű fedélzetén a személyszállítást végző légifuvarozó hozzájárulásával szállított vagy szállítandó személy - beleértve a tranzit- vagy átszálló utasokat is -, akinek a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulását az utasjegyzékbe történő felvétele igazolja."

11. §

Az Ltv. 74/A. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"f) az Európai Parlament és a Tanács 2016/681/EU irányelve (2016. április 27.) az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő felhasználásáról."

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

12. §

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik teljesítése érdekében - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - bármely adatkezelési rendszerből - az adatkérés céljának megjelölésével - adatokat kérhetnek, a rendszerekbe és a nyilvántartás alapjául szolgáló iratba betekinthetnek. Az adatkérés alapján az állami szerv, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézmény az adattovábbítást elektronikus formában, elektronikus adatkapcsolat útján, az érintett nemzetbiztonsági szolgálat által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő, az adatkezelő által térítésmentesen kiépített és üzemeltetett csatlakozási felületen hajtja végre, valamint hiányos és töredékadatok tekintetében is teljesíti."

13. §

Az Nbtv. 50. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik)

"e) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti járműnyilvántartásban kezelt járművek hatósági jelzésére vonatkozó és képi adatait 10 évig."

14. §

(1) Az Nbtv. 52/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az utasadatok átvételének és kezelésének a célja a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának és üldözésének elősegítése."

(2) Az Nbtv. 52/H. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a (4) bekezdés b) pontja szerinti kockázatelemzés ellátása során elsőként automatizált kockázatelemzést végez. Ha az automatizált kockázatelemzésből találat származik, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ a találatot nem automatizált eszközökkel, emberi tényező bevonásával történő egyedi felülvizsgálat alá vonja.

(7) Ha a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadat-információs feladatai során az elemző-értékelő tevékenység keretében a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmény elkövetésének lehetséges gyanúját észleli, a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, nyomozására hatáskörrel rendelkező szervet az utasadat átadásával egyidejűleg értesíti."

(3) Az Nbtv. 52/H. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az utasadat szolgáltatója által szolgáltatott utasadatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz érkezést követő 6 hónap elteltével az alábbi adatelemek elrejtése útján személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni:

a) az utas neve, beleértve a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti megosztott/kettős utas-nyilvántartási információt, valamint az egy utas-nyilvántartási adathoz kapcsolódó utazók számát, ezek neveit,

b) az utas által közölt kapcsolattartási adatok, különösen az utas és a vele utazók lakó- és tartózkodási helyének címe, telefonszámaik, e-mail címeik,

c) a hitelkártyával vagy bankszámlával kapcsolatos, az utazási tranzakcióhoz nem kötődő tranzakciós adatok kivételével valamennyi rendelkezésre álló fizetési vagy számlázási információ, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet utas vagy bármely más személy közvetlen beazonosítására,

d) az utasra vonatkozó, a személyszállítást végző légifuvarozó által kezelt törzsutas-adat információk,

e) a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti általános megjegyzések, ha olyan információt tartalmaznak, amely alkalmas lehet az utas közvetlen beazonosítására,

f) a továbbított, 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti előzetes utasinformációs adat."

(4) Az Nbtv. 52/H. § -a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az utasadat személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételét egyedi engedéllyel kizárólag az ügyészség rendelheti el, abban az esetben, ha a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények, valamint a Magyarország biztonságát és jogrendjét sértő, vagy azt veszélyeztető, szervezett bűnözői csoportok és bűnszervezetek által elkövetett bűncselekmények felderítése és nyomozása, vagy ilyen bűntett előkészületére utaló gyanú ezt szükségessé teszi."

15. §

Az Nbtv. 52/I. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52/I. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes hatóságai, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetek és adatkezelési rendszerek részére az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, valamint a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől, valamint az Európai Unió jogi aktusával létrehozott nemzetközi szervezetektől és adatkezelési rendszerektől az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból az Európai Unió jogi aktusa, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel vehet át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét.

(3) Ha a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti magyar illetékes hatóság a (2) bekezdés szerint az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeitől vesz át utasadatot, továbbá azok kezelésének eredményét, erről a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot értesíti.

(4) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik országtól bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági célból nemzetközi szerződés alapján az ott meghatározott adatkörben vehet át utasadatot.

(5) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország részére - a 2008/977/IB kerethatározat 13. cikkében foglalt feltételek teljesülésével - kizárólag a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából, nemzetközi szerződés alapján, az ott meghatározott adatkörben, időtartamban és feltételekkel továbbíthatja az általa kezelt utasadatot, feltéve hogy

a) a harmadik ország átvevő hatóságának a feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása,

b) - az Európai Unió más tagállamtól származó utasadat esetén, a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tagállam, amelytől az utasadat származik, előzetesen hozzájárult az utasadatok harmadik országnak történő átadásához.

(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével személytelenítették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha a kérelem kellően megalapozott és alapos okkal feltételezhető, hogy az adatkérés a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljára irányul, továbbá ha az ügyészség az adatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételére és átadására engedélyt adott.

(7) Az Európai Unió más tagállamától származó utasadat harmadik ország részére történő átadásához nem szükséges a másik tagállam előzetes hozzájárulása, ha

a) a 3. számú mellékletnek megfelelő bűncselekménnyel kapcsolatos, valamely tagállamot vagy harmadik országot érintő konkrét és tényleges fenyegetés elhárításához elengedhetetlen és

b) az előzetes hozzájárulás kellő időben nem szerezhető be.

(8) A (7) bekezdés szerinti halaszthatatlan esetben értesíteni kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ belső adatvédelmi felelősét.

(9) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ harmadik ország által történő megkeresés esetén felhatalmazást adhat a harmadik országnak arra, hogy a részére nemzetközi szerződés alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által átadott adatokat másik harmadik ország felé a 3. számú mellékletnek megfelelő, nemzetközi szerződésben meghatározott súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása, üldözése céljából átadja, ha az adatok továbbítása ezen bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából feltétlenül szükséges."

16. §

Az Nbtv. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések alcíme a következő 52/J-52/L. §-sal egészül ki:

"52/J. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatinformációs feladatai során, ha az elemző-értékelő tevékenység keretében az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények lehetséges gyanúját állapítja meg, és az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység keretében nem azonosítható az 52/H. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekménnyel érintett, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az érintett személy azonosítása céljából adatot igényelhet a rendőrség személyszállítást végző légifuvarozóktól átvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából.

(2) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerint átvett adatot az adat átvételétől számított huszonnégy órán belül, illetve - ha az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenységre kerül sor, - az 52/H. § szerinti elemző-értékelő tevékenység befejezését vagy a (3) bekezdésben foglalt adatátadást követően haladéktalanul törli.

(3) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/H. § (7) bekezdése szerinti esetben - ha az (1) bekezdés alapján átvett adatot a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az elemző-értékelő tevékenység keretében felhasználta - az (1) bekezdés alapján átvett adatot is átadja.

52/K. § A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában meghatározott együttműködő szervek a 3. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni, az információk további vizsgálata vagy a megfelelő intézkedések megtétele érdekében.

52/L. § (1) A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról összeállított statisztikai információkat. Ezek az információk személyes adatokat nem tartalmazhatnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti statisztikai információknak tartalmazniuk kell legalább a következőket:

a) azon utasok teljes számát, akik utasadatait a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ összegyűjtötte és más szervnek átadta;

b) az olyan utasok számát, akiket a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az automatikus kockázatelemzést követően ellenőrzés céljára kiválasztott."

17. §

Az Nbtv. 74. § -a a következő p) és q) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"p) az utasadat személyazonosításra alkalmatlanná tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek láthatatlanná tétele az adatelemek elrejtésével a felhasználók számára;

q) az utasadat újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele: az érintett utasok közvetlen beazonosítását lehetővé tevő adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tétele az elrejtett adatelemek láthatóvá tétele által."

18. §

Az Nbtv. 77. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)

"a) a biztonsági kérdőív kitöltésével kapcsolatos eljárási szabályokat, azon adatok, tények és körülmények körét, amelyek a 2. számú mellékletben meghatározott biztonsági kérdőív szempontjából lényegesnek minősülnek és az ezen adatokban, tényekben vagy körülményekben bekövetkező változások bejelentésének részletes szabályait;"

19. §

Az Nbtv. 80. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)

"a) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és a vádeljárás lefolytatása érdekébe történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU Európai Parlament és a Tanács irányelv."

20. §

(1) Az Nbtv. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az Nbtv. 52/H. § (10) bekezdésében a "(9) bekezdés" szövegrész helyébe a "(9a) bekezdés" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Nbtv. 52/H. § (12) és (13) bekezdése.

4. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

21. §

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és minőségben - jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó rendőri szerveknél rendszeresített vagy alkalmazott, illetve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető. A fegyveres biztonsági őr feladatai ellátása során csak a rendőrség szolgálati kutyák kiképzésével összefüggő feladatok ellátására létrehozott szervezeti eleme által kiképzett és évente minősített szolgálati kutyát alkalmazhat."

22. §

Az Fbtv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § (1) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba történő be- és kiléptetésre irányuló szolgálatának teljesítése során jogosult

a) az őrzött objektumba a belépő személyt kiléte igazolására, a belépés céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni;

b) az őrzött objektumba a belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatására felhívni;

c) a belépő személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, a személyazonosításhoz bemutatott okmány számát, ha azt nem magyar hatóság állította ki, az okmányt kiállító ország megnevezését is, illetve a belépésre használt jármű rendszámát és típusát rögzíteni;

d) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő felhívásban foglaltak teljesítésének megtagadása vagy a közölt adatok valótlanságának vélelmezése esetén - a kötelezett, illetve a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője eltérő rendelkezésének hiányában - a fegyveres biztonsági őr az alábbi intézkedések önálló vagy kombinált alkalmazására jogosult:

a) a személy beléptetését megtagadhatja;

b) az őrzött objektum biztonságát veszélyeztető, továbbá a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtilthatja;

c) az objektumba belépő, illetve az objektumból kilépő személyt a csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmányának bemutatásáig feltartóztathatja.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(4) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat rögzítése érinti, a rögzítéstől számított harminc napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot a kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság a rögzítéstől számított harminc napon belül kezdeményezhetik, hogy az adatot kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.

(5) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot - a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, a szabálysértési hatóság, a körözési eljárást folytató szerv, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatokat az (5) bekezdés szerinti felhasználás hiányában - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a rögzítéstől számított harmincegyedik napon meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(7) Ha az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adat az (5) bekezdés alapján átadásra került, akkor az átadást követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(8) Ha a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harminc napon belül nem követte az (5) bekezdés szerinti adatigénylés, akkor a (4) bekezdés szerinti megkeresést követő harmincegyedik napon az (1) bekezdés c) pontja alapján rögzített adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.

(9) A fegyveres biztonsági őr az őrzött objektumba belépő személy kilétének igazolására minden olyan hatósági igazolványt köteles elfogadni, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A fegyveres biztonsági őr kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kérheti fel az őrzött objektumba belépő személyt.

(10) A fegyveres biztonsági őr az (1)-(2) és (9) bekezdés szerinti tevékenységével nem akadályozhatja, vagy indokolatlan mértékben nem késleltetheti a külön jogszabály alapján belépési jogosultsággal rendelkező személyek mozgását."

23. §

Az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával:)

"b) az (1) bekezdés b) pontja szerint visszatartott személy szökésének, illetve személyőrzési vagy kísérési feladat végrehajtása során a személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset,"

(alkalmazhat, illetve használhat.)

24. §

Az Fbtv. "Közös szabályok" alcíme a következő 15/A. és 15/B. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet, amely kizárólag az adott eljárásban, jogszabály előírásai szerint használható fel.

(2) Ha felvételen rögzített cselekmény miatt nem indult eljárás, a felvételt legkésőbb a felvétel készítésétől számított 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel vagy az abban szereplő személyes adat a rögzítés helyszínén

a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési eljárásban,

b) elkövetett jogsértés miatt indított más hatósági eljárásban,

c) végzett intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, továbbá

d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban használható fel.

(4) Ha a felvételen szereplő személy a (3) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(5) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a természetvédelmi őrt és az önkormányzati természetvédelmi őrt a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(6) Ha a rögzített felvételt természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.

15/B. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. Biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2) A rögzített felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a 15/A. § (3) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 15/A. § (3) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes."

5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

25. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (5) bekezdésében az "az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)" szövegrész helyébe az "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL)" szöveg lép.

26. §

A Be. 608. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) E törvény 36. § (5) bekezdése

a) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, valamint

b) a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja."

6. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

27. §

Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében "az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)" szövegrész helyébe "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: EUROPOL)",

b) 2. § a) pontjában "az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)" szövegrész helyébe "az EUROPOL",

c) 4. § (1a) bekezdésében "az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján létrehozott Europol Információs Rendszerbe" szövegrész helyébe "az EUROPOL-nak",

d) 4. § (1a) bekezdés a) és b) pontjaiban "az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)" szövegrész helyébe "az EUROPOL"

e) 4. § (1b) bekezdésében "Az Europol Információs Rendszerbe" szövegrész helyébe "Az EUROPOL-nak",

f) 4. § (1b) bekezdés i) pontjában "az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozat alapján az Europol Információs Rendszerbe bevihető" szövegrész helyébe "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EUROPOL által tárolható",

g) 9/B. § (2) bekezdésében "az Europol Információs Rendszerbe továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL)" szövegrész helyébe "az EUROPOL-nak továbbított adatok tekintetében az adattovábbítást követően az EUROPOL",

h) 19. §-ában "az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi határozatnak" szövegrész helyébe "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/795/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

szöveg lép.

7. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

28. §

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (3) bekezdésében a "30 napot" szövegrész helyébe a "10 napot" szöveg lép.

8. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

29. §

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/K. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/K. § A Kormány a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat, továbbá a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati díjakat és az ellenőrzés rendjét - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg."

30. §

A Kötv. 5. Fejezete a következő 61/L-61/N. §-sal egészül ki:

"61/L. § (1) A 61/K. § szerinti rendeletben meghatározott egyes szabályokat megsértő természetes személlyel szemben - ha a 61/I. § (12) bekezdése nem alkalmazható -közigazgatási bírság szabható ki.

(2) A közigazgatási bírság kiszabására a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet jogosult.

(3) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés szerinti természetes személy a jogsértést teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot szabhat ki.

(4) A közigazgatási bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól ötvenezer forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege kettőezer-ötszáz forinttól huszonötezer forintig terjedhet.

(5) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti.

(6) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.

61/M. § A 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait a Kormány - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg. 61/N. § Az e Fejezetben meghatározottak a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés vonatkozásában nem alkalmazhatók."

31. §

A Kötv 6. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Fejezet

EURÓPAI ÖRÖKSÉG CÍM

61/O. § Az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszíneknek az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra figyelemmel történő nemzeti szintű előzetes kiválasztásáról a miniszter gondoskodik."

32. §

A Kötv. 93. § (1) bekezdés t) és u) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"t) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozó tevékenység megelőzésének és az ellenőrzésnek a rendjét, a kiemelt nemzeti emlékhely területére vonatkozó közterület-használat szabályait és díjait;

u) állapítsa meg - a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján és véleményének kikérésével - a 61/L. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság megállapításának és megfizetése módjának részletszabályait;"

9. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény

33. §

(1) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 16/E. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/E. § Ha a 16/A. § szerinti információcsere iránti megkeresés a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (EUROPOL), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott bűncselekmények valamelyikére vonatkozik, a magyar bűnüldöző szerv az információcsere iránti megkeresést megküldi a rendőrségnek a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (a továbbiakban: EUROPOL) való együttműködésért felelős szervezeti egységének is."

(2) A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 52. § -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. "

10. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

34. §

Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 92/C. §-a és az azt megelőző alcíme,

b) 182. § (1) bekezdés a) pontja és

c) 182. § (2) bekezdése.

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

35. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell."

36. §

(1) A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény)

"a) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 6. és 14. cikkének;" (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A 2007. évi I. törvény 129. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Ez a törvény)

"h) Schengeni határ-ellenőrzési kódex, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

37. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A harmadik országbeli állampolgár bármely száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére."

38. §

(1) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet; [6. §; 40. §]"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Harmtv. 120. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"k) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, az 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

13. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

39. §

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Átv.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"a) határátkelőhely: a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,"

40. §

Az Átv.

a) 5. § (1), (1a) és (6) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében a "Közösségi Kódex" szövegrész helyébe a "Schengeni határ-ellenőrzési kódex" szöveg,

b) 13. §-ában, 16. § (9) bekezdésében a "Közösségi Kódex 25. cikkében" szövegrész helyébe a "Schengeni határ-ellenőrzési kódex 28. cikkében" szöveg

lép.

14. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

41. §

A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet keretében

a) tagja a szervezőbizottságnak és nyomon követi annak munkáját, továbbá - felszólalási joggal - részt vesz a közgyűlésen és a küldöttgyűlésen,

b) figyelemmel kíséri a vízitársulat szakmai feladatai teljesítésének végrehajtását,

c) a vízitársulattól - annak szakmai feladatai ellátása körében - személyes adatot nem tartalmazó adatszolgáltatást kérhet.

(2) Ha a vízügyi igazgatási szerv a szakmai felügyelet során azt észleli, hogy a vízitársulat szakmai feladatai ellátásának módja, vagy a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos mulasztása közfeladat ellátását veszélyezteti, felhívja a vízitársulatot a jogsértés vagy hibás gyakorlat megszüntetésére. A vízitársulat a felhívásban foglaltak alapján tett intézkedéséről köteles a vízügyi igazgatási szervet 30 napon belül tájékoztatni.

(3) Ha a vízitársulat a vízügyi igazgatási szerv felhívása alapján intézkedést nem tesz, a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság kérelmére a vízitársulatot intézkedés megtételére kötelezi."

15. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

42. §

(1) A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) 3. § 15. pontja helyébe következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

" 15. telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek megfelelő gazdálkodó szervezet részére kiadott olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas."

(2) A Mavtv. 3. §-a a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"17. egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány: a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeinek nem megfelelő gazdaság szervezet részére kiadott olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas.

18. iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, a gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése és a minősített adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzése."

43. §

(1) A Mavtv. 5. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A "Titkos!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. A "Bizalmas!" vagy "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adat minősítésének érvényességi ideje új minősítési eljárás lefolytatásával rendkívül indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel, illetve Magyarország - magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő - honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy igazságszolgáltatási érdekére tekintettel két alkalommal, legfeljebb a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartammal meghosszabbítható. Az érvényességi idő meghosszabbításáról minden olyan címzettet vagy annak jogutódját értesíteni kell, akinek a minősített adatot továbbították. Az új minősítési eljárást az érvényességi idő lejárta előtt le kell folytatni. Az érvényességi idő elteltével az adat minősített jellege megszűnik. A minősítés megszűnése után az adat újból nem minősíthető."

(2) A Mavtv. 5. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben épület, építmény vagy annak valamely műszaki vagy technikai adata képez nemzeti minősített adatot, az érvényességi idő új minősítési eljárás lefolytatásával, több alkalommal meghosszabbítható, alkalmanként legfeljebb 10 évre az épület, építmény használatának idejére."

44. §

(1) A Mavtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A minősítő a felülvizsgálatba szakértőt vonhat be."

(2) A Mavtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A minősítés megszüntetéséről, illetve a minősítési szint vagy az érvényességi idő módosításáról minden olyan címzettet vagy annak jogutódját értesíteni kell, akinek a nemzeti minősített adatot továbbították."

45. §

A Mavtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO), a Nyugat-európai Unió (a továbbiakban: NYEU), valamint az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Atomenergia Közösség (a továbbiakban: EURATOM), az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL), az Európai Igazságügyi Együttműködési Egység (a továbbiakban: EUROJUST), az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) által használt minősítési szinteket és azok nemzeti minősítési szintű megfelelőit a 2. számú melléklet tartalmazza."

46. §

A Mavtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A személyi biztonsági tanúsítvány kiadásához az érintett - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott - nemzetbiztonsági ellenőrzésének (a továbbiakban: nemzetbiztonsági ellenőrzés) lefolytatása szükséges. A minősített adat felhasználásához szükséges személyi biztonsági tanúsítvány nem adható ki, illetve a már kiadott tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázati tényezőt tár fel. A személyi biztonsági tanúsítvány a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült kockázatmentes biztonsági szakvélemény kiállításától számított 5 évig érvényes. A gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó külföldi állampolgárságú személy részére a személyi biztonsági tanúsítvány - törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés alapján - abban az esetben is kiadható, ha rendelkezik az állampolgársága szerinti ország nemzeti feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal."

47. §

A Mavtv. 16. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Gazdálkodó szervezet

a) "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű minősített szerződés végrehajtásában, valamint

b) a "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználásával járó, és

c) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti, minősített adat átadásával járó beszerzési eljáráson

csak akkor vehet részt, ha a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a megfelelő szintű telephely biztonsági tanúsítványt vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt részére kiállította. A telephely biztonsági tanúsítvány, illetve az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány kiadására irányuló eljárás megindítását a minősített adatot kezelő szerv vagy a gazdálkodó szervezet a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnél kezdeményezi.

(2) Ha az iparbiztonsági ellenőrzés nem állapított meg kockázati tényezőt, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet a gazdálkodó szervezet részére

a) egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt,

b) amennyiben a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei is kialakításra kerültek, telephely biztonsági tanúsítványt

ad ki.

(3) "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végrehajtásában való részvétel, valamint beszerzési eljárás során kizárólag érvényes telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet kezelhet.

(4) Egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot a saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén nem kezelhet."

48. §

(1) A Mavtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősített adatra vonatkozó rendelkezési jogosultságok:

a) állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében történő ügyintézés, feldolgozás,

b) minősített adat nyilvántartásával kapcsolatos valamennyi tevékenység,

c) minősített adat birtokban tartása,

d) minősítési jelölés megismétlése,

e) minősített adat másolása, sokszorosítása,

f) minősített adat fordítása,

g) kivonat készítése,

h) szerven belüli átadás,

i) szerven kívülre továbbítás,

j) szerven kívülre szállítás,

k) selejtezés, illetve megsemmisítés,

l) felhasználói engedély kiadása,

m) megismerési engedély kiadása,

n) nemzeti minősített adat felülvizsgálata,

o) minősített adat külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tételének engedélyezése,

p) minősített adat külföldre vitelének vagy külföldről való behozatalának engedélyezése,

q) titoktartási kötelezettség alóli felmentés,

r) minősítési jelölés megismétlésének megtiltása."

(2) A Mavtv. 18. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felhasználót)

"b) a más minősítő által minősített adat esetén a (2) bekezdés a)-l) pontjában foglalt rendelkezési jogosultságok"

(illethetik meg.)

49. §

A Mavtv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket NATO vagy EU minősített adat esetében megsértették vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, ha a nemzeti "Szigorúan titkos!", a "Titkos!", valamint a "Bizalmas!" minősítési szintű adat esetében olyan módon sértették meg, hogy ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet legkésőbb 10 napon belül köteles erről tájékoztatni."

50. §

(1) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

"i) az arra jogosult gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítványt, vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt ad ki, jogosult a telephely biztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány módosítására vagy a már kiadott tanúsítvány visszavonására,

j) kivizsgálja a minősített adatok védelmét érintő, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott eseményeket,"

(2) A Mavtv. 20. § (2) bekezdés m)-n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Nemzeti Biztonsági Felügyelet)

"m) ellátja az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az EURATOM, az EUROPOL, az EUROJUST (a továbbiakban együtt: EU), a NATO, a NYEU, az ESA, valamint vonatkozó szabályzataiban és a minősített adatok védelme tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben a nemzeti biztonsági hatóságok számára előírt feladatokat,

n) kapcsolatot tart a NATO, az EU, az ESA és a tagállamok illetékes szervezeteivel, és tevékenységéről - a szükséges mértékben - tájékoztatja azokat,"

51. §

A Mavtv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett biztonsági vezető végzi. A minősített adatot kezelő szervnél, ha a minősített adatok mennyisége indokolja, helyettes biztonsági vezető foglalkoztatható, aki a biztonsági vezető tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén, a minősített adatot kezelő szerv vezetőjének jóváhagyásával gyakorolja a biztonsági vezető minősített adat védelmére vonatkozó jogosítványait. A helyettes biztonsági vezető jogai és kötelezettségei tekintetében a biztonsági vezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

52. §

(1) A Mavtv.

a) 9. § (1) bekezdésében "az Európai Rendőrségi Hivatal" szövegrész helyébe "a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége" és

b) 40/A. §-ában a "bekezdésének" szövegrész helyébe a "bekezdésének és az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozatnak"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Mavtv.

a) 40. § (1) bekezdésében a "kiadott személyi biztonsági tanúsítvány és telephely biztonsági tanúsítvány az abban feltüntetett időpontig," szövegrész és

b) 40. § (2) bekezdése.

53. §

A Mavtv. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

16. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

54. §

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú munkaerő-piaci szolgáltatásban, valamint a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskereső naptári évenként legfeljebb 15 nap időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt."

55. §

(1) A Kftv. 4/A. § -a a következő (3e) és (3f) bekezdéssel egészül ki:

"(3e) Az (1)-(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti vélemény kialakításához szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról is rendelkezniük kell.

(3f) A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú felmondását."

(2) A Kftv. 4/A. § -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1)-(7) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad ingyenesen használatba."

56. §

A Kftv. a következő 62. § -sal egészül ki:

"62. § E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ............ törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)-(3a) bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e) bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül kötelesek egymással elszámolni."

17. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

57. §

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője irányítja az országos szúnyoggyérítési program keretében a szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok ellátását."

58. §

A Kat. II. fejezete a következő 18/A. alcímmel egészül ki:

"18/A. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja által alkalmazható intézkedések és kényszerítő eszközök

24/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: állomány tagja) jogosult

a) a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni,

b) a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.

(2) Az állomány tagja az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében

a) testi kényszert és

b) vegyi eszközt

alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a felhívásnak nem tesz eleget.

(3) Az állomány tagja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézkedés végrehajtása esetén a szökés megakadályozása érdekében bilincset is alkalmazhat.

(4) Az állomány tagja önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat, továbbá önvédelmi célból vegyi eszközt és rendőrbotot tarthat magánál.

24/B. § (1) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár az eredményesség biztosítása mellett.

(3) Az állomány tagja a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

(4) Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

(5) A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - az önvédelem esetét kivéve -nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(6) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.

(7) A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását. A kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges -segítséget kell nyújtani, szükség esetén az állomány tagja gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.

24/C. § (1) Az állomány tagját az intézkedés során

a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye, vagy

b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.

(2) Az állomány tagja az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, akkor az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A kényszerítő eszközök alkalmazását követően az állomány tagja köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és annak előterjesztésére nyitva álló határidőről.

(3) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél a rendőrségnél rendszeresített, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által beszerzett kényszerítő eszköz alkalmazható.

24/D. § (1) Az állomány tagja az intézkedésről, ha kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került, szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének.

(2) Az állomány tagja az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően két napon belül írásban jelentést készít az intézkedést foganatosító szerv vezetőjének, aki az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmára az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(4) Akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjéhez.

(5) A panaszt a panasz elbírálására jogosultnál a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.

(6) A panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a (4) bekezdésben meghatározott személy, illetve az állomány tagja - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint -jogorvoslattal élhet."

59. §

A Kat. 41. § d) pontjában a "háromévenként" szövegrész helyébe az "ötévenként" szöveg lép.

60. §

Hatályát veszti a Kat. 3. § 30. pont f) alpontja.

18. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

61. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"h) az önkormányzati ASP rendszer elemeit és működtetésének szabályait, az önkormányzati ASP rendszerhez való csatlakozás módját, a csatlakozás végső határidejét, az önkormányzati adattárházat működtető szervet, az önkormányzati adattár adatainak forrását és az önkormányzati adattárházból történő adatlekérdezés, adatösszegzés és adatszolgáltatás feltételeit."

19. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

62. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény

a) 132/B. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) I. és II. MELLÉKLETÉBEN,

b) 136/A. alcímének alkalmazásában korlátozott robbanóanyag-prekurzor az EU Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN foglalt - az ott meghatározott határértéket meghaladó koncentrációjú - anyag vagy keverék."

63. §

A Szabs. tv. 41. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a bíróság a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt indult eljárásban eljár az ezen cselekménnyel szorosan összefüggő, a szabálysértési hatóság hatáskörébe tartozó még el nem bírált szabálysértés tekintetében is."

64. §

A Szabs. tv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) E törvény alkalmazásában a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben - a 216/A. § (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés kivételével - kormányrendeletben meghatározott esetekben, tárgyaláson kívül, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett bírósági ügyintéző is eljárhat."

65. §

A Szabs. tv. 56/A. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56/A. § (1) A bíróság, az előkészítő eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személlyel szemben elzárással is sújtható szabálysértés elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során a szabálysértés felderítése érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést térítésmentesen teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.

(2) A bíróság és a szabálysértési hatóság a kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése miatt indított szabálysértési eljárás során az elkövető személyének megállapítása és a tényállás tisztázása érdekében állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet és civil szervezetet kereshet meg, ha az ügy elbírálásához olyan adat szükséges, amellyel más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet és civil szervezet rendelkezik. A megkeresés teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg.

(3) Ha a megkeresés személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. A megkeresésben a bíróságnak vagy a szabálysértési hatóságnak az ügy számát, az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölnie. Köztestülettől, gazdálkodó szervezettől vagy civil szervezettől történő adatkérésben meg kell jelölni azt a jogszabályi rendelkezést is, amely a megkeresett szervet a kért adatok kezelésére kötelezi vagy feljogosítja.

(4) Ha a megkeresés eredményeként olyan személyes adat jut a megkereső tudomására, amely a megkeresés céljával nem függ össze, az adatot törölni kell.

(5) Ha a megkeresett szerv a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy annak teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.

(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést azért nem teljesíti, mert azt törvény kizárja, a megkeresett birtokában lévő adat megszerzése érdekében a megkeresettet érintően további eljárási cselekmény nem végezhető."

66. §

A Szabs. tv. 62. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(7) A még meg nem hallgatott tanú nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, más tanú és a szakértő meghallgatásakor. A tanú meghallgatásán nem lehet jelen az eljárás alá vont személy és az eljárás egyéb résztvevője, ha a tanú minősített adatról tesz vallomást. Ha elrendelték a tanú adatainak zártan kezelését, az eljárás alá vont személy a tanú meghallgatásán csak akkor lehet jelen, ha a tanú ehhez hozzájárul. Az így kizárt eljárás alá vont személyt a meghallgatást követően értesíteni kell arról, hogy a meghallgatás során távollétében történteket megismerheti."

67. §

(1) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha

a) az ügy érdemi elbírálása olyan előzetes kérdés eldöntésétől függ, amelyben a döntés más szerv hatáskörébe tartozik,

b) az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik és távollétében az ügy érdemi elbírálása nem lehetséges,

c) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalja,

d) az eljárás alá vont személy tartós, súlyos betegsége vagy a szabálysértés elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt."

(2) A Szabs. tv. 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szabálysértési eljárást felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak."

68. §

A Szabs. tv. 82/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szabálysértési hatóság vagy a bíróság az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványára a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés, a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértések, valamint a fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt indult eljárást legfeljebb 30 napi időtartamra felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja, ha

a) az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért való felelősségét elismerte, valamint vállalja a szabálysértéssel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,

b) az eljárás alá vont személy és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, és

c) a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető."

69. §

A Szabs. tv. 86. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat vagy végzés ellen, valamint a határozat végrehajtását felfüggesztő rendelkezés ellen nincs helye jogorvoslatnak."

70. §

(1) A Szabs. tv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a sértett a szabálysértési eljárásban kérte a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését és az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - kötelezni kell annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján."

(2) A Szabs. tv. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

(2a) A sértettet a (2) bekezdésben írt jogáról az előkészítő eljárást lefolytató szervnek, a szabálysértési hatóságnak és a bíróságnak tájékoztatnia kell."

71. §

A Szabs. tv. 101. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni idézés a XXVII. és XXVIII. Fejezet szerinti szabálysértések esetén akkor is alkalmazható, ha a cselekmény elkövetése miatt eljárás alá vonható személy az e törvény szerint helyszíni bírság kiszabására, illetve jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv vagy személy helyszínen tett helyszíni intézkedése során válik ismertté."

72. §

A Szabs. tv. 107. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Ha a bíróság tárgyaláson hozott, kihirdetés útján közölt ügydöntő végzése a jogosultak jogorvoslati jogról való lemondása miatt nyomban jogerőre emelkedik, a végzés indokolása csupán a tényállásból és az alkalmazott jogszabályok megjelöléséből is állhat. Ebben az esetben a bíróság a tárgyalásról rövidített jegyzőkönyvet készíthet, amelynek kizárólag a 91 . § (2) bekezdésében írt adatokat, valamint a bírósági tárgyalás menetét és kell tartalmaznia oly módon, hogy a jegyzőkönyv alapján az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen."

73. §

A Szabs. tv. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A bíróság a tárgyalásról értesíti az eljárás alá vont személy képviselőjét és a sértettet, valamint - amennyiben a szabálysértési hatóság a felterjesztés során részvételi szándékát kifejezetten jelezte - a szabálysértési hatóságot. Ha a szabálysértési hatóság képviselője a részvételi szándékát bejelentette, távollétében a tárgyalás nem tartható meg."

74. §

(1) A Szabs. tv. 117. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) Ha az előkészítő eljárás során mind a sértett, mind az elkövető kiléte megállapítható és a közvetítői eljárással összefüggő, a 82/A. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltétel nem áll fenn, a rendőrség a sértettet és az eljárás alá vont személyt tájékoztatja a szabálysértési eljárásban alkalmazható közvetítői eljárás szabályairól, valamint arról, hogy a közvetítői eljárásra utaláshoz szükséges jognyilatkozatok az előkészítő eljárásban is előterjeszthetők. Az előkészítő eljárás során a közvetítői eljárással összefüggésben a szabálysértési hatóság alatt az előkészítő eljárást lefolytató szervet is érteni kell."

(2) A Szabs. tv. 117. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az előkészítő eljárás során az eljárás felfüggesztésére a 82. §-ban, az eljárás megszüntetésére a 83. §-ban, valamint a panasszal kapcsolatban a 98. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

75. §

A Szabs. tv. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az előkészítő eljárás iratai alapján megállapítható, hogy a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy a tanú, sértett, szakértő meghallgatása nem szükséges, valamint a közvetítői eljárásra utalás feltételei nem állnak fenn, a bíróság határozatban büntetést szab ki, illetve önállóan vagy büntetés mellett intézkedést alkalmaz, továbbá rendelkezik a szabálysértési költség viseléséről, illetve - a 93. § figyelembevételével - az okozott kár megtérítéséről."

76. §

A Szabs. tv. 121 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság tárgyaláson hozott végzésével szemben az eljárás alá vont személy és a képviselője, valamint a bírósági tárgyaláson jelenlévő előkészítő eljárást lefolytató szerv, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be."

77. §

A Szabs. tv. 138. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A határozat, illetve a végzés jogerős)

"a) a meghozatala napján, ha ellene nincs helye jogorvoslatnak,"

78. §

(1) A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást és az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárást is - az e törvényben meghatározott kivétellel - büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani."

(2) A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerinti illetékes rendőrségi fogdában kell megkezdeni, ha az elkövető büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkarendjén kívül kerülne sor. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában vagy az elkülönítési szabályok betartása miatt nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani, amelynek az elkövetőt a hivatali munkarendjén kívül is be kell fogadnia.

(1c) Az (1b) bekezdés szerint megkezdett szabálysértési elzárást a rendőrségi fogdán kell végrehajtani, ha a szabálysértési elzárás hátralévő ideje a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadáskor kevesebb lenne, mint két nap."

79. §

(1) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások vonatkozásában a pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni bírságból származó bevételt az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a kincstárnál vezetett egységes szabálysértési célelszámolási számlán kezeli."

(2) A Szabs. tv. 141. § (2d)-(2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2d) A bíróság és az általános szabálysértési hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint az általános szabálysértési hatóság által kiszabott helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására, továbbá a 39. § (2) bekezdés c)-i) pontjában felsorolt szervek, illetve személyek által kiszabott és a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság azonosítására az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a beszedési számla tulajdonosa az általános szabálysértési hatóság által használt beszedési számla kivonatát és adatait elektronikus úton az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve rendelkezésére bocsátja.

(2f) Az általános szabálysértési hatóság az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló, a

a) 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,

b) 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság vagy bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó,

c) 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság összegére vonatkozó,

d) 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő,

e) 153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.

(2g) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2f) bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. Az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv központi szerve a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a nyilvántartásban szereplő adatokat a beszedési számlatulajdonos részére havonta továbbítja, a nyilvántartásból törvény eltérő rendelkezése hiányában további adattovábbításnak nincs helye."

(3) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:

"(2h) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi az általános szabálysértési hatóságnak."

(4) A Szabs. tv. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság a kiszabott pénzbírságról, rendbírságról, megállapított szabálysértési költségről - a jogerős határozat kiadmányának megküldésével - értesíti a (3) bekezdésben meghatározott általános szabálysértési hatóságot azzal, hogy a jogerős határozat kiadmányának megküldésével egyidejűleg tájékoztatást nyújt a kötelezett részére megküldött és az ügy azonosítóival kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítójáról is."

80. §

A Szabs. tv. 142. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzés indokolása a szükséges mértékben tartalmazza a joghátrányt kiszabó jogerős határozatra utalást, az alkalmazott jogszabályok megjelölését és a további végrehajtással kapcsolatos jogszabályi tájékoztatást."

81. §

A Szabs. tv. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"149. § (1) A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez, illetve szervhez.

(2) Az eljárás alá vont személy köteles a mentelmi jogot megalapozó jogviszony fennállásáról legkésőbb a szabálysértési eljárás megindulásáról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni az eljáró hatóságot. Az eljárás alá vont személy ezen tájékoztatásra akkor is köteles, ha a mentelmi jogáról a szabálysértési ügyben önként lemondott."

82. §

A Szabs. tv. a következő 132/B. alcímmel egészül ki:

"132/B. Korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység folytatása az eltiltás hatálya alatt

177/B. § Az a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység végzésétől jogszabályban meghatározottak szerint eltiltott gazdasági szereplő, aki az eltiltás hatálya alatt a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenységet folytat, szabálysértést követ el."

83. §

A Szabs. tv. a következő 136/A. alcímmel egészül ki:

"136/A. Korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos szabálysértés

182/A. § Aki a korlátozott robbanóanyag-perkurzor birtoklására, behozatalára, illetve felhasználására vonatkozóan jogszabályban meghatározott előírásokat megszegi, szabálysértést követ el."

84. §

A Szabs. tv. 196. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"196. § (1) Aki

a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi,

b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

(2) Aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, az önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeken a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot."

85. §

A Szabs. tv. 170. alcíme helyébe a következő alcím lép:

" 170. A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértés

216. § (1) Aki

a) közveszély,

b) baleset,

c) bűncselekmény,

d) szabálysértés, vagy

e) közigazgatási bírság hatálya alá tartozó szabályszegés

helyszínén a rendőr vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának helyszín biztosítására vonatkozó jogszerű intézkedésének, illetve a helyszín elhagyására vagy az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.

(2) Aki a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott személy- és létesítménybiztosítási intézkedés helyszínén a helyszín elhagyására vagy az ott tartózkodásra vonatkozó jogszerű rendőri utasításának nem tesz eleget, szabálysértést követ el.

(3) Aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el, szabálysértést követ el.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik."

86. §

A Szabs. tv. 225/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"225/A. § (1) Aki

a) vasútállomásnak, illetve megállóhelynek az utasok használatára meg nem nyitott részébe engedély nélkül belép, vasúti pályaudvaron a vágányokon átjár, az utasforgalom számára meg nem nyitott vasúti pályahálózaton, vasúti pályán, vasúti pálya tartozékán, kiszolgálólétesítményen gyalog közlekedik vagy tartózkodik, kivéve, ha ezt a vonat megközelítése vagy elhagyása teszi szükségessé,

b) a vasút területének közúti járműforgalomra meg nem nyitott részén kerékpárral vagy egyéb járművel közlekedik,

c) a vasúti kocsiba nem a felszállásra szolgáló helyen száll be vagy onnan nem a leszállásra szolgáló helyen távozik,

d) mozgó vasúti járműre fel-, illetve mozgó vasúti járműről leugrik,

e) vasúti járművön nem az utazásra kijelölt helyen tartózkodik,

f) a vasúti területen állatot jogosulatlanul, őrizetlenül vagy szabadon hagy,

g) a veszélyes áruk kézi- vagy úti poggyászként történő szállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot."

87. §

A Szabs. tv. 247. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"247. § (1) Az a szülő vagy törvényes képviselő

a) aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló gyermeket kellő időben az óvodába, illetve az iskolába nem íratja be,

b) aki nem biztosítja, hogy súlyos és halmozottan fogyatékos gyermeke a fejlődését biztosító nevelésben, nevelés-oktatásban vegyen részt,

c) akinek a szülői felügyelete vagy gyámsága - kivéve a gyermekvédelmi gyámsága - alatt álló gyermeke ugyanabban az óvodai nevelési évben az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokról, illetőleg ugyanabban a tanévben az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul a jogszabályban meghatározott mértéket vagy annál többet mulaszt,

szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési felelősségre vonásnak egy nevelési évben, egy tanítási évben egyszer van helye."

88. §

A Szabs. tv. 250. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"d) meghatározza a bírósági ügyintézők által szabálysértési eljárásban ellátható feladatokat."

89. §

A Szabs. tv. 252. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A 141. § (2d)-(2h) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében az általános szabálysértési hatóság a jogerősen kiszabott, de 2016. szeptember 1-jéig be nem fizetett pénzbírságokról, rendbírságokról, megállapított szabálysértési költségekről és helyszíni bírságokról a 141. § (2f) bekezdésében meghatározott adatok elektronikus úton történő biztosításával, az egységesen használt ügyfeldolgozást támogató rendszer adatainak feltöltésével, jóváhagyásával, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve által meghatározott módon, az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervét."

90. §

A Szabs. tv. 253. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény

a) 177/B. §-a és 182/A. §-a a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikkének, 8. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (1) bekezdésének és 11. cikkének, valamint

b) 238/C. §-a a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

91. §

A Szabs. tv.

a) 72. § (3) bekezdésében az "esetében esetben" szövegrész helyébe az "esetében",

b) 77. § (1) bekezdés i) pontjában a "hatóság illetve bíróság" szövegrész helyébe a "hatóság, illetve a bíróság",

c) 142. § (4) bekezdésében a "pénzbírság, vagy helyszíni bírság" szövegrész helyébe a "pénzbírság vagy helyszíni bírság",

d) 200/A. § (1) bekezdésében az "a tulajdonos hozzájárulása" szövegrész helyébe az "a közterület tulajdonosának hozzájárulása"

szöveg lép.

92. §

Hatályát veszti a Szabs. tv.

a) 67. § (4) bekezdése,

b) 128. § (4) bekezdése,

c) 153. § (3) bekezdés h) pontja és

d) 157. § (3a) bekezdése.

20. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

93. §

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az 1-3. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozás alapján, a kormányrendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: ágazati kijelölő hatóság) hivatalból folytatja le

a) az üzemeltető által lefolytatott azonosítási eljárás alapján elkészített azonosítási jelentés benyújtását követően,

b) kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) javaslata alapján.

(2) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról

a) hivatalból az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, vagy

b) az üzemeltető kérelmére dönthet."

94. §

(1) Az Lrtv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárást az ágazati kijelölő hatóság hivatalból folytatja le

a) az üzemeltető által lefolytatott azonosítási eljárás alapján elkészített azonosítási jelentés benyújtását követően,

b) EGT-állam kezdeményezése alapján, vagy

c) a javaslattevő hatóság ágazati kijelölő hatóságnál tett kezdeményezése alapján."

(2) Az Lrtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ágazati kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról

a) hivatalból,

b) EGT-állam kezdeményezése alapján hivatalból, vagy

c) az üzemeltető kérelme alapján dönthet."

(3) Az Lrtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Európai létfontosságú rendszerelemmé kijelölésre irányuló kezdeményezést, illetve az üzemeltető által benyújtott azonosítási jelentést - az (1) bekezdés c) pontja kivételével a javaslattevő hatóság bevonásával - az ágazati kijelölő hatóság megvizsgálja és az európai létfontosságú rendszerelemmé nyilvánítással kapcsolatos álláspontjáról az ágazatért felelős miniszter útján a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert tájékoztatja."

95. §

(1) Az Lrtv. 5. § (4) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot a következők szerint továbbíthat:)

"e) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az eseménykezelésben és a helyreállításban részt vevő szervek tevékenységének támogatása céljából,

f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei részére hatósági, megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából."

(2) Az Lrtv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(6) Az ágazati kijelölő hatóság haladéktalanul köteles megküldeni

a) a kijelölés visszavonására vagy elutasítására vonatkozó jogerős határozatot a kijelölési eljárásban érintett valamennyi hatóságnak,

b) a kijelölés visszavonására vonatkozó jogerős határozatot a nyilvántartó hatóságnak."

96. §

(1) Az Lrtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az ágazati kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőn belül - amely nem lehet rövidebb a kijelölő határozat közlésétől számított hatvan napnál - kidolgozza az ágazati hatóság kijelölő döntésében meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti üzemeltetői biztonsági tervet, és azt papír alapon és elektronikus adathordozón megküldi az ágazati kijelölő hatóságnak."

(2) Az Lrtv. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a határozatában meghatározott tartalmi és formai követelmények teljesülése érdekében a nyilvántartásba vételt megelőzően formailag és tartalmilag ellenőrzi, hiányosság esetén az üzemeltetőt hiánypótlásra szólítja fel. Az ágazati kijelölő hatóság az ellenőrzött üzemeltetői biztonsági tervet megküldi a nyilvántartó hatóságnak és az üzemeltetőnek."

(3) Az Lrtv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az üzemeltető a létfontosságú rendszerelem európai létfontosságú rendszerelemmé vagy nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelöléskor rendelkezik olyan biztonsági dokumentummal, amely az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi elemeit magában foglalja, akkor kérelmére az ágazati kijelölő hatóság rendelkezhet úgy, hogy a biztonsági dokumentum az üzemeltetői biztonsági tervet helyettesíti. Az üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei, vagy az azokat helyettesítő biztonsági dokumentum nem nyilvános."

(4) Az Lrtv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet, ha olyan változás áll be, amely érinti a létfontosságú rendszerelem tevékenységét, működését vagy védelmét. A módosított üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság a formai és tartalmi ellenőrzést követően megküldi az (1a) bekezdésben megjelölt szervek részére."

(5) Az Lrtv. 6. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az üzemeltető a bekövetkezett rendkívüli eseményekről haladéktalanul tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálatát, valamint a jogszabályban kijelölt ágazati szervet. Ha a bekövetkezett rendkívüli eseménnyel összefüggő kockázatot az üzemeltetői biztonsági tervben nem vizsgálták, úgy az újonnan felmerülő kockázat kezelésére az üzemeltető a (6) bekezdésben foglaltak szerint soron kívül módosítja az üzemeltetői biztonsági tervet."

97. §

(1) Az Lrtv. 5. § (1) bekezdés e) pontjában a "kijelölése" szövegrész helyébe a "kijelöléséről és a kijelölés" szöveg lép.

(2) Az Lrtv. 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

21. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

98. §

(1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.) 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselője, valamint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) által kezdeményezett közös nyomozócsoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell alkalmazni. Az Europol tisztviselője e törvény szerint vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának végrehajtása során nem alkalmazhat a Be. -ben meghatározott kényszerintézkedést vagy a rendőrségről szóló törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott kényszerítő eszközt."

(2) Az Eube. 164. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában)

"2. Magyarország hatáskörrel rendelkező hatósága: a Be.-ben meghatározott nyomozó hatóság, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott pénzügyi információs egységként működő hatóság, az Rtv.-ben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal,"

(3) Az Eube. 67. alcíme a következő 1 79/A. §-sal egészül ki:

"1 79/A. § Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. "

22. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

99. §

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Nincs helye közigazgatási bírság alkalmazásának települési hulladék közterületen engedély nélkül történő lerakása, elhelyezése miatt. "

23. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

100. §

(1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 10. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"i) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az utasadatok kockázatelemzése céljából,

j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátása céljából."

(2) A Körtv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A menekültügyi hatóság, az idegenrendészeti hatóság és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából."

(3) A Körtv. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából."

(4) A Körtv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogszabály alapján személyazonosító igazolvány, útlevél, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat, illetve járművezetésre jogosító okmány kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását és a körözött dolgok nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti."

24. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

101. §

(1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Anytv.) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) központi szerv: a nyilvántartás vezetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szerv,"

(2) Az Anytv. 1. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"l) arcképelemző tevékenységet végző szerv: az arcképelemző tevékenység működtetéséért felelős, a Kormány által rendeletben kijelölt szerv."

102. §

Az Anytv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A központi szerv és az arcképelemző tevékenységet végző szerv az arckép profil nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi."

103. §

Az Anytv. 11. §-a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás adataihoz, valamint az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző szerv részére.

(10) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt a (3) bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli."

104. §

Az Anytv. 12. §-a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (4) bekezdésben meghatározott összehasonlítás érdekében a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás adataihoz, valamint az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz az arcképelemző tevékenységet végző szerv részére.

(11) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt az (5) bekezdés szerinti kiértékelést követően haladéktalanul törli."

105. §

Az Anytv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki

a) a központi szervet, valamint

b) az arcképelemző tevékenységet végző szervet."

106. §

Az Anytv.

a) 1. § k) pontjában, a 6. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9. §-ában, a 10. § (2) bekezdésben, a 11. § (1)-(6) és (8) bekezdésében, a 12. §-ában, a 13. § (2)-(4) bekezdésben az "a központi szerv" szövegrész helyébe az "az arcképelemző tevékenységet végző szerv",

b) 2. § (3) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 12. § (2) és (4) bekezdésben, a 13. § (1) és (3) bekezdésben az "A központi" szövegrész helyébe az "Az arcképelemző tevékenységet végző",

c) 2. § (4) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdésében, a 6. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "központi szerv" szövegrész helyébe a "központi szerv és az arcképelemző tevékenységet végző szerv"

szöveg lép.

25. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

107. §

(1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kit.)

a) 1. § 6. pontjában és 5. § (2) bekezdés b) pontjában a "kéményseprő-ipari szervnek" szövegrész helyébe a "kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak" szöveg,

b) 2. § (6) bekezdésében

ba) az "A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet" szövegrész helyébe az "A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari tevékenységet" szöveg,

bb) a "díjfizetés ellenében végzi" szövegrész helyébe a "díjfizetés ellenében végzi a 10. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel" szöveg,

c) 2. § (12) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében és 5. § (2) bekezdés f) pontjában a "kéményseprő-ipari szerv" szövegrész helyébe a "kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató" szöveg,

d) a 3. § (4) bekezdésében a "követően térítésmentesen" szövegrész helyébe a "követően - a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében - térítésmentesen" szöveg,

e) 3. § (5) bekezdésében az "ellenében végzi" szövegrész helyébe az "ellenében, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi" szöveg,

f) 6. § (4) bekezdésben a "szükséges, a 2. § (9) bekezdésben" szövegrész helyébe a "szükséges, a 2. § (8) bekezdés szerinti dokumentumot, a 2. § (9) bekezdésben" szöveg,

g) 10. § (10) bekezdésében a "megfelelő összeget" szövegrész helyébe a "megfelelő összeget, ha a (3) bekezdés szerinti szolgáltató a kéményseprő-ipari tevékenységet e törvény alapján térítésmentesen végezte" szöveg,

h) 10. § (17) bekezdésében a "kéményseprő-ipari szerv e törvény hatálybalépésétől" szövegrész helyébe a "kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató e törvény hatálybalépésétől" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Kit. 5. § (2) bekezdés c) pontja.

26. Záró rendelkezések

108. §

(1) Ez a törvény - az (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-3. §-a, 6-7. §-a" 8. § a)-b) és d)-f) pontja, 9-24. §-a, 29-32. §-a 41-51. §-a, 52. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése, 53-97. §-a, 98. § (2) bekezdése, 99-107. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 8. § c) pontja, 25-27. §-a, 33. §-a, 52. § (1) bekezdés a) pontja és 98. § (1) és (3) bekezdése 2017. május 1-jén lép hatályba.

109. §

E törvény 1. §-a, 8. §-a és 17-18. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

110. §

(1) Ez a törvény az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11.-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) Ez a törvény a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikkének, 8. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (1) bekezdésének és 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) Ez a törvény az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez

" 3. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez Az utasadatok átvétele és kezelése céljából terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekmények

1. Terrorista bűncselekmények:

1.1. a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény, 2. cikkében meghatározott terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmény, 3. cikkében meghatározott terrorista tevékenységgel összefüggő bűncselekmény vagy 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet,

1.2. terrorcselekmény [Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. §],

1.3. terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)-(2) bekezdés],

1.4. alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [Btk. 254. § (1)-(2) bekezdés],

1.5. az alkotmányos rend elleni szervezkedés [Btk. 255. § (1)-(2) bekezdés],

2. Súlyos bűncselekmények:

2.1. bűnszervezetben részvétel [Btk. 321. §],

2.2. emberkereskedelem [Btk. 192. § (1)-(6) bekezdés],

2.3. szexuális visszaélés [Btk. 198. § (1)-(4) bekezdés],

2.4. kerítés [Btk. 200. § (1)-(6) bekezdés],

2.5. prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés],

2.6. gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §],

2.7. gyermekpornográfia [Btk. 204. § (1)-(5) bekezdés],

2.8. szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés],

2.9. kábítószer kereskedelem [Btk. 176. § (1)-(4) bekezdés, (5) bekezdés b) pont, (6) bekezdés, 177. § (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont, (2), (3), (5) bekezdés],

2.10. kábítószer-prekurzorral visszaélés [Btk. 183. § (1) bekezdés a) pont],

2.11. pszichoaktív anyaggal visszaélés [Btk. 184. § (1)-(3) bekezdés, 184/A. §, (1) bekezdés b) pont, c) pont cb) alpont, (2)-(3) bekezdés],

2.12. robbanóanyaggal visszaélés [Btk. 324. § (1) bekezdés a) pont, (2)-(3) bekezdés],

2.13. lőfegyverrel visszaélés [Btk. 325. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, (5) bekezdés],

2.14. nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (1) bekezdés c) pont, (5), (6) bekezdés],

2.15. vesztegetés [Btk. 290. § (1)-(4) bekezdés],

2.16. vesztegetés elfogadása [Btk.291. § (1)-(4) bekezdés],

2.17. hivatali vesztegetés [Btk. 293. § (1)-(4) bekezdés],

2.18. hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (1)-(4) bekezdés],

2.19. vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 295. § (1)-(2) bekezdés],

2.20. vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban [Btk. 296. § (1)-(2) bekezdés],

2.21. vesztegetés feljelentésének elmulasztása [Btk. 297. § (1) bekezdés],

2.22. befolyás vásárlása [Btk. 298. § (1), (3) bekezdés],

2.23. befolyással üzérkedés [Btk. 299. § (1)-(5) bekezdés, 300 §. (2) bekezdés],

2.24. csalás [Btk. 373. § (1) bekezdés, (3)-(6) bekezdés],

2.25. gazdasági csalás [Btk. 374. § (1) bekezdés, (3)-(6) bekezdés],

2.26. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. §],

2.27. költségvetési csalás [Btk. 396. § (2)-(7) bekezdés],

2.28. pénzmosás [Btk. 399. § (1)-(4) bekezdés, 400. § (2) bekezdés],

2.29. pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)-(3) bekezdés],

2.30. pénzhamisítás elősegítése [Btk. 390. § (2) bekezdés] ,

2.31. tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (1) bekezdés d) pont, (4) bekezdés],

2.32. információs rendszer vagy adat megsértése [Btk. 423. § (2)-(3) bekezdés],

2.33. környezetkárosítás [Btk. 241. § (1) bekezdés, (2) bekezdés III. fordulat],

2.34. természetkárosítás [Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés],

2.35. hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 248. § (1)-(2) bekezdés],

2.36. ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés],

2.37. embercsempészés [Btk. 353. § (1)-(3) bekezdés],

2.38. emberölés [Btk.160. § (1)-(3) bekezdés, (5) bekezdés],

2.39. erős felindulásban elkövetett emberölés [Btk. 161. §],

2.40. súlyos testi sértés [Btk. 164. § (3), (6), (8) bekezdés],

2.41. emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (1)-(3) bekezdés],

2.42. emberrablás [Btk. 190. § (1)-(5) bekezdés],

2.43. emberrablás feljelentésének elmulasztása [Btk. 191. §] ,

2.44. személyi szabadság megsértése [Btk. 194. §, Btk. 192. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont],

2.45. rablás [Btk. 365. § (3) bekezdés a)-d) pont, (4) bekezdés b, c) pont],

2.46. védett kulturális javakkal visszaélés [Btk. 358. § (1) bekezdés a), c) pont],

2.47. sikkasztás [Btk. 372. § (3) bekezdés c) pont],

2.48. egészségügyi termék hamisítása [Btk. 186. § (1)-(4) bekezdés] ,

2.49. rossz minőségű termék forgalomba hozatala [Btk. 415. § (1)-(2) bekezdés],

2.50. megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (1)-(2) bekezdés],

2.51. A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények, amelyek büntetési tételének felső határa legalább három évig terjedő szabadságvesztés [Btk. XXXVII. Fejezet],

2.52. közokirat-hamisítás [Btk. 342. § (1) bekezdés, 343. § (1) bekezdés],

2.53. teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (1) bekezdés b) pont, (2)-(3) bekezdés],

2.54. radioaktív anyaggal visszaélés [Btk. 250. § (1) bekezdés b) pont, (2)-(3) bekezdés],

2.55. kettős felhasználású termékkel visszaélés [Btk. 330. § (2) bekezdés b) pont],

2.56. haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. § (2), (4) bekezdés] ,

2.57. szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (1)-(3) bekezdés],

2.58. szexuális erőszak [Btk. 197. § (1)-(5) bekezdés],

2.59. emberiesség elleni bűncselekmények [Btk. XIII. Fejezet],

2.60. háborús bűncselekmények [Btk. XIV. Fejezet],

2.61. jármű hatalomba kerítése [Btk. 320. § (1)-(3) bekezdés],

2.62. lázadás [Btk. 256. § (1)-(3) bekezdés],

2.63. rombolás [Btk. 257. §],

2.64. közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 323. § (1)-(3) bekezdés, (5) bekezdés],

2.65. nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)-(4) bekezdés],

2.66. egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (1)-(2) bekezdés],

2.67. orgazdaság [Btk. 379. § (1), (3)-(6) bekezdés],

2.68. iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2)-(3) bekezdés],

2.69. kémkedés [Btk. 261. § (1)-(3) bekezdés],

2.70. kémkedés az Európai Unió intézményei ellen [Btk. 261/A. §],

2.71. a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés [Btk. 262. §]. "

2. melléklet a 2016. évi ... törvényhez

"2. számú melléklet a 2009. évi CLV. törvényhez

A NATO, a NYEU és az EU és az ESA által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője

1. A NATO által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) COSMIC TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) NATO SECRET - "Titkos!";

c) NATO CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) NATO RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

2. A NYEU által használt minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) FOCAL TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) WEU SECRET - "Titkos!";

c) WEU CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) WEU RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

3. Az Európai Unió Tanácsa által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) SECRET UE/EU SECRET - "Titkos!";

c) CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) RESTREINT UE/EU RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

4. Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) TRES SECRET UE/EU TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) SECRET UE/EU SECRET- "Titkos!";

c) CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) RESTREINT UE/EU RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

5. Az EURATOM által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) EURA-TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) EURA-SECRET - "Titkos!";

c) EURA-CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) EURA-RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

6. Az EUROPOL által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) TRÈS SECRET UE/EU TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) SECRET UE/EU SECRET - "Titkos!";

c) CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) RESTREINT UE/EU RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

7. Az EUROJUST által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) EUROJUST TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) EUROJUST SECRET - "Titkos!";

c) EUROJUST CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) EUROJUST RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!".

8. Az ESA által alkalmazott minősítési szint és annak nemzeti minősítési szintű megfelelője:

a) ESA TOP SECRET - "Szigorúan titkos!";

b) ESA SECRET - "Titkos!";

c) ESA CONFIDENTIAL - "Bizalmas!";

d) ESA RESTRICTED - "Korlátozott terjesztésű!"."

3. melléklet a 2016. évi ... törvényhez

"3. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

"

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat indoka a különböző jogszabályokban foglalt rendelkezések pontosítása, illetve kiegészítése.

Az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelv (a továbbiakban: PNR irányelv) és a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2016/399/EU rendelet) hatálybalépése miatt szükséges jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésével összefüggésben az egyes rendészeti és az államhatárral összefüggő tárgyú törvények módosítása is szükséges.

Tekintettel arra, hogy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. május európai parlamenti és tanácsi 2016/794 EU rendelet 1. cikkének (1)-(2) bekezdésében -a 2009/371/IB határozat által létrehozott Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) jogutódjaként, az Unió bűnüldöző hatóságai közötti együttműködés elősegítése céljából - létrehozta a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökséget (az Europol-t), ezért szükségessé vált az Europol-lal kapcsolatos szabályozást tartalmazó számos hazai jogszabály módosítása, pontosítása is.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A szolgálati lőfegyverek és lőszerek szolgálati célból történő külföldre vitelének és a rendőrséggel együttműködő külföldi rendőri szervek magyarországi feladatainak ellátásához szükséges szolgálati lőfegyvereknek az ország területére történő behozatalához szükséges engedélyezésre vonatkozó rendelkezés, tekintettel arra, hogy ez jelenleg szabályozatlan.

A 2. §-hoz

A rendőrség által bűnüldözési célból kezelt személyes adatok nyilvántarthatóságának időkorlátait megállapító törvényi szabályozás jelenleg hatályban lévő szövege több ponton értelmezési és jogalkalmazási nehézségeket vet fel, amennyiben nem igazodik maradéktalanul egyrészt a büntető anyagi jog irányadó rendelkezéseihez, másrészt az igazságügyi szervekkel folyatott rendőrségi együttműködésre vonatkozó eljárási szabályokhoz. Ezentúl a büntethetőségükben elévülni kizárt bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó személyes adatok rendőrség általi kezelése jogalapjának megteremtése és a rendőrség hivatalos tudomásszerzésének útján is nyomonkövethető eljárási cselekményekhez szabott határidőszámítási módok bevezetése érdekében az Rtv. 91/A. § (1) bekezdésében foglalt előírások revíziója vált szükségessé.

A jelen jogszabály-módosítás nyomán elhárulnak a további jogértelmezési és jogalkalmazási nehézségek mindenekelőtt abban az esetben, ha a Büntető Törvénykönyv irányadó rendelkezéseinek értelmében el nem évülő cselekmény miatt megindult büntetőeljárás a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül zárul le. Az ilyen esetekben a jogszerű rendőrségi adatkezelés tényleges időtartamának megállapítására a jelen módosítás hatálybalépését megelőzően érvényben volt szabályozás nem adott megfelelő eligazítást, hiszen az az adatkezelés lehetséges tartamát - az eljárás tárgyává tett cselekmény minősítésétől, illetve a büntetőeljárás kimenetelétől független, objektív határidőtűzést nem ismerve - vagy csak a hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéshez, vagy csupán az elévülés időpontjához kötötte. A rendőrségi adatkezelés időtartamának korlátait az újonnan bevezetett szabályozás a szóban forgó esetkörökben az adattartalomnak a rendőrségi adatbázisba történt bekerülése időpontjához mérten rendeli megállapítani.

A 3. §-hoz

A visszaélések elkerülését szolgálja, hogy az idegenrendészeti hatóság számára a kiegészítő rendelkezés lehetővé teszi a huzamos tartózkodás ellenőrzést közvetlen hozzáférés biztosításával a rendőrségi nyilvántartásból. Ez egyben csökkenti az ügyfelek bürokratikus terheit is, mivel a közhiteles nyilvántartásból szerzett információk feleslegessé teszik ezen adatok ügyfél általi bizonyítását, okmányokkal történő alátámasztását.

A 4. és 5. §-hoz

Az Rtv. 91/M. § (4) bekezdésének valamint a 91/N. §-ának a módosítása a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás miatt szükséges törvénymódosítások.

A 6. §-hoz

Az Rtv. 91/Q. §-ának pontosítása vált szükségessé, arra tekintettel, hogy a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket 2012-ben engedély, majd 2013. január 1-jétől bejelentés alapján lehet végezni. A rendőrség az engedélyezési eljárásban szakhatósági hatáskört látott el, jelenleg a bejelentést tevő szervezetek esetében ellenőrzési hatáskört lát el. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában - annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e - az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként van kijelölve. Ezen jogszabályi változásoknak a törvény szövegében történő megjelenítése is szükséges. A rendőrség közigazgatási tárgyú adatkezelése a jelen jogszabály-módosítás nyomán a jövőben immár az új pszichoaktív anyagokkal, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokra is ki fog terjedni.

A 7. §-hoz

A törvényjavaslat az Rtv. módosítására tesz javaslatot, figyelemmel hogy a jelenleg hatályos törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás szerepel a törvény a 104. § a) pontjában, a 104. § b) pontjában, a 104. § f) pontjában, a 104. § h) pontjában, a 104. § i) pontjában, a 104. § j) pontjában, melyek aktualizálása szükséges.

A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési táblázatának.

A 8. §-hoz

A szövegcserés módosítások az Rtv. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szóhasználata közötti összhangot teremtik meg, valamint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. május európai parlamenti és tanácsi 2016/794 EU rendelet alapján az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) helyett, annak jogutódjaként létrehozott, Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökség (Europol) megnevezését pontosítják. Továbbá a § a törvényjavaslat 1. § -a szerinti feladatok ellátásához szükséges rendeleti szabályozás kialakítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés pontosítását tartalmazza.

A 9. §-hoz

A javaslat az Ltv. azon módosításait tartalmazza, amelyek az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek (a továbbiakban: PNR irányelv) történő megfelelés érdekében szükségesek.

Az (1) bekezdés a törvény 27/C. § (1) bekezdésének módosítására tesz javaslatot, figyelemmel egyrészt arra, hogy a légifuvarozó általi adatkezelési cél és az Nbtv.-ben a nemzeti utasadat-információs egység számára meghatározott adatkezelési cél közötti összhang megteremtése szükséges. Másrészt az irányelv tagállami hatáskörbe helyezi annak eldöntését, hogy a tagállam az irányelvet EU-n belüli légi járatokra is alkalmazni kívánja-e, azonban kimondja, hogy ez esetben az irányelv valamennyi rendelkezését úgy kell alkalmazni az EU-n belüli légi járatokra, mintha EU-n kívüli légi járatok lennének, az EU-n belüli légi járatokra vonatkozó PNR-adatokra pedig mintha az EU-n kívüli légi járatokra vonatkoznának. A tagállamok belügyminiszterei a 2015. december 4-i Bel- és Igazságügyi Tanácsülésen politikai kötelezettségvállalást (nyilatkozatot) tettek arra vonatkozóan, hogy az irányelv adta lehetőségnek megfelelően a légifuvarozóktól történő PNR adatkérést kiterjesztik az EU-belső járatokra is. A törvényjavaslat ennek a nyilatkozatnak megfelelően módosítja az Ltv-t. Erről a tényről a Belügyminisztérium notifikációt küld majd az Európai Bizottság felé a törvény hatályba lépésével egyidejűleg. Harmadrészt szükséges továbbá az Irányelv I. számú mellékletében felsorolt PNR adatelemeknek az Ltv. 27/C. § (1) bekezdésében meghatározott adatelemekkel történő harmonizációja.

A (2) bekezdés az Ltv. 27/C. § (2a) és (2b) bekezdéssel történő kiegészítésére tesz javaslatot, mivel a PNR irányelv 8. cikk (2) bekezdése rendelkezik az előzetes utasadatok légifuvarozó általi nemzeti utasadat-információs egységhez történő továbbításának feltételeiről. A (3) bekezdés az (1)-(2) bekezdésekkel megállapított módosításokhoz igazítja hozzá az Ltv. 27/C. § (3) bekezdésének rendelkezéseit.

A (4) bekezdés a törvény 27/C. § (5) bekezdésének módosítására tesz javaslatot annak érdekében, hogy a PNR irányelv 8. cikkének megfelelően a nemzeti jog részletesen rendelkezzen a légifuvarozók adattovábbítással kapcsolatos kötelezettségeiről valamint az adattovábbítás idejéről.

Az (5) bekezdés a törvény 27/C. §-ának további (5a)-(5b) bekezdésekkel történő kiegészítésével pontosítja az adattovábbításra vonatkozó speciális szabályait, a változásjelzéssel történő tájékoztatás és közös jegyértékesítés esteire vonatkozóan.

A 10. §-hoz

Az Ltv. 27/D. §-sal történő kiegészítése szükséges, az Ltv. 27/C. §-ának alkalmazhatósága érdekében meghatározva ezen szakasz vonatkozásban a "beszállás lezárása" és az "utas" definícióját.

A 11 . §-hoz

A rendelkezés az Ltv. jogharmonizációs záradékának a PNR irányelvvel történő kiegészítését tartalmazza.

A 12. §-hoz

A rendelkezés szerinti módosítás az a célt szolgálja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok részére teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség kiterjedjen a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra is.

A 13. §-hoz

Az Nbtv. 50. § (1) bekezdés e) ponttal történő kiegészítésének célja egyrészt annak egyértelművé tétele, hogy az Nbtv. 40. § (1) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel a szolgálatok az Nbtv. -ben meghatározott feladataik ellátásához a gépjárművek hatósági jelzését és a gépjárművekről készült képi adatokat is bármely adatkezelő rendszerből átvehetik, valamint kezelhetik. Másrészt pedig cél az adatkezelés időtartamának meghatározása, amely a műveleti igények alapján került megállapításra.

A 14. §-hoz

A rendelkezések az Nbtv. azon módosításait tartalmazzák, amelyek az utas-nyilvántartási adatállomány (a továbbiakban: PNR adatok) vonatkozásában a PNR irányelvvel történő megfelelés érdekében szükségesek.

Az (1) bekezdés a törvény 52/H. § (2) bekezdésének módosítására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy a PNR irányelv 1. cikkének rendelkezése szerint a PNR adatokat kizárólag terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények (amelyeknek részletes felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza) megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából lehet kezelni.

A (2) bekezdés az Nbtv. 52/H. § (6)-(7) bekezdéseinek módosítását irányozza elő, mivel a PNR irányelv 6. cikk (5) bekezdése rendelkezik a kockázati eredmények humán erőforrás által történő validálásának szükségességéről. Továbbá a 3. számú melléklet szerinti bűncselekmények gyanúja esetén rendelkezik a hatáskörrel rendelkező szervek részére történő adattovábbításról.

A (3) bekezdés az Nbtv. 52/H. § (9) bekezdésének módosítására tesz javaslatot, mivel a PNR irányelv 12. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy utasadat átvételét követő hat hónap lejártával a PNR adatokat személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni a jelzett adatelemek elrejtésével.

A (4) bekezdés az Nbtv. 52/H. § -ának új (9a) bekezdéssel történő kiegészítésről rendelkezik annak érdekében, hogy a PNR irányelvnek megfelelően, a személyazonosításra alkalmatlanná tett PNR adatok személyazonosításra való újból alkalmassá tételének garanciális szabályait megállapítsa. Az előírás szerint erre a meghatározott feltételek teljesülése esetén, kizárólag az ügyészség engedélyével van lehetőség.

A 15. §-hoz

Az Nbtv. új 52/I. §-sal történő kiegészítését tartalmazza a rendelkezés, amely a PNR irányelv 4. cikke értelmében szabályozza a PNR adatoknak és a kezelésükből származó eredményeknek más tagállamok utasadat-információs egységeivel és az Europollal történő, a PNR irányelv 9. és 10. cikk szerinti cseréjét és a harmadik országoktól történő utasadatok átvételét.

Az Nbtv. új rendelkezései egyrészről a PNR irányelv 11. cikke alapján szükséges harmadik országok részére történő adattovábbítás részleteit szabályozzák. Másrészről a PNR irányelv 7. cikke alapján lehetővé teszi a TIBEK Utasadat Információs Egységével együttműködő hatóságok számára PNR adatokat vagy azok elemzési eredményeit kérni és kapni. Továbbá szabályozás tartalmazza az irányelv 9. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint, a tagállamok közötti információcserét, vagyis a tagállami utasadat-információs egységgel együttműködő illetékes hatóság adatkérési jogosultságát az Európai Unió más tagállamának utasadat-információs egysége felé.

A 16. §-hoz

Az Nbtv. új 52/J.-52/L. §-okkal történő kiegészítésére tesz javaslatot a rendelkezés, annak érdekében, hogy a megfelelő elemző-értékelő tevékenységhez szükséges azonosító adatok beszerezhetők legyenek a rendőrségtől. A javaslat ennek az adattovábbításnak, felhasználásnak, illetve a hatáskörrel rendelkező szerveknek történő továbbadás feltételeit is rögzíti.

Ezentúl a rendelkezések kitérnek arra is, hogy mely a TIBEK-kel együttműködő szervek milyen feltételek mellett jogosultak utasadatokat vagy azok kezelésének eredményét kérni és kapni.

A kiegészítő rendelkezés szabályozza a PNR irányelv 20. cikkében előírt a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos előírásokat is.

A 17. §-hoz

A javaslat alapján az Nbtv. 74. §-a új p) és q) ponttal egészül ki, figyelemmel arra, hogy a PNR irányelv 12. cikke előírja, hogy a PNR-adatok légifuvarozó által nemzeti utasadat információs egységhez történő továbbítását követő hat hónap lejártával az összes PNR-adatot személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni az utasok közvetlen beazonosítására alkalmas adatelemek elrejtése útján. Az új rendelkezés az ennek érdekében szükséges fogalommeghatározást tartalmazza. A törvény 74. §-ának q) ponttal történő kiegészítésére a PNR irányelv azon előírását hivatott szolgálni, miszerint a személyazonosításra alkalmatlanná tett PNR-adatok esetében a teljes PNR-adathoz való hozzáférést - amely az érintett közvetlen beazonosítását ismét lehetővé teszi - csak nagyon szigorú és korlátozott feltételek esetén szabad lehetővé tenni, ezért szükséges a fogalom-meghatározás Nbtv.-ben történő definiálása.

A 18. §-hoz

Az Nbtv. 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései lehetővé teszik, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek a biztonsági kérdőívet a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásával érintett nemzetbiztonsági szolgálat által üzemeltetett honlapon elérhető elektronikus keretprogram használatával is kitölthesse. A szükséges végrehajtási szabályok megalkotására indokolt a Kormány számára a jelenleg csak a változás-bejelentés részletszabályaival kapcsolatosan biztosított felhatalmazó rendelkezés módosítása.

A 19. §-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény jogharmonizációs záradékának a kiegészítése a PNR irányelvvel.

A 20. §-hoz

Ez a szakasz az Nbtv. szövegcserés módosításait, hatályon kívül helyező rendelkezéseit, valamint új - PNR irányelvben meghatározott terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekményeknek megfelelő Btk. szerinti bűncselekmények listáját tartlamzó - 3. számú melléklettel történő kiegészítését tartalmazza.

A 21 . §-hoz

Az Fbtv. módosításának célja, hogy a fegyveres biztonsági őrség számára a rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása lehessen engedélyezhető az ellátás költséghatékony biztosítása, illetve az árverseny fenntartása érdekében.

A 22. §-hoz

Az Fbtv. 1. § (1) bekezdése alapján fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt. Az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények védelméhez jelentős közbiztonsági érdek fűződik. Emiatt indokolt az e létesítményekbe történő beléptetéskor az ellenőrzés nélküli belépési jogosultsággal nem rendelkező körhöz tartozó személyek személyazonosságának megállapítása, ennek során az azonosításhoz szükséges személyes adatok meghatározott ideig történő kezelése, amelyet az Fbtv. nem tesz lehetővé a fegyveres biztonsági őrségek részére.

A 23. §-hoz

Az Fbtv. 1. § (6) bekezdése alapján fegyveres biztonsági őrség létrehozható és működtethető a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az idegenrendészeti hatóság, illetve a menekültügyi hatóság szervezetében is olyan - az adott szerv tevékenységi körébe tartozó - objektum-, illetve személyőrzési vagy kísérési feladatok ellátására, amelyekhez az e törvényben meghatározott képesítési követelmények, intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultságok elegendők.

Az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontja ugyanakkor nem teszi lehetővé a fegyveres biztonsági őr számára, hogy a személyőrzési vagy kísérési feladata ellátásakor a személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozása érdekében bilincset használhasson. A fentiekre tekintettel indokolt az Fbtv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának módosítása akképpen, hogy a fegyveres biztonsági őr a biztonságot veszélyeztető tevékenység megszakítása érdekében, az azt elkövető személlyel szemben az arányosság követelményének betartásával a személyőrzési vagy kísérési feladat végrehajtása során a személyes szabadságában korlátozott személy szökésének, önkárosításának megakadályozására bilincset is alkalmazhat, illetve használhat.

A 24. §-hoz

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek állományának jelentős része rendelkezik képfelvétel készítésére alkalmas eszközzel, amelynek használata a tapasztalatok alapján sokszor megkönnyíti az intézkedésüket, a jogsértések bizonyíthatóságát, valamint az állampolgárokat jogkövető magatartásra ösztönzi. A külterületen szolgálatot teljesítő önkormányzati természetvédelmi őrök esetében is hasonló előnyökkel járna, amennyiben kép-és hangfelvétel készítésére lennének jogosultak. A bíróságon mozgókép felvétel bizonyította már hatósági személy elleni erőszakot állami természetvédelmi őr esetében. Szintén indokolt lehet bizonyos helyekre térfigyelő kamerák kihelyezése illegális szemétlerakás, fakitermelés, szándékos mérgezések stb. felderítése céljából.

A kép- és hangfelvétel rögzítésének lehetősége tehát a gyakorlati példák alapján elvileg adott, eddig a bíróságok e felvételeket bizonyítékként elfogadták, készítésének jogszerűségét nem vitatták. A természetvédelmi őrökre vonatkozó joganyagot áttekintve azonban megállapítható, hogy kifejezetten a természetvédelmi őrök esetében nem található erre vonatkozó szabályozás, ugyanakkor a kép- és hangfelvétel készítésének lehetőségét, azok kezelését és továbbítását a természetvédelmi őrök vonatkozásában is indokolt kiterjeszteni a jogi szabályozás szintjén is.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdése szerint a személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény közérdeken alapuló célból elrendeli. Mindezek fényében, a kép- és hangfelvétel készítésének, azok kezelésének és továbbításának a lehetőségét indokolt az Fbtv. módosításával kiterjeszteni a természetvédelmi őrökre, a rájuk vonatkozó megfelelő szabályozás kialakítva, amelyet a javaslat e szakasza tartalmaz.

A 25. és 26. §-hoz

A rendelkezések szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítására technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja.

A 27. §-hoz

A rendelkezések szerint az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítására technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja.

A 28. §-hoz

A közúti közlekedés szabályairól szóló együttes rendelet előírása szerint azt a hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, főútvonalon tilos, mellékútvonalon - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 10 napig szabad tárolni. Az úton a rendelkezések megszegésével tárolt járművet - többek között - a közterület felügyelet eltávolíthatja. A helyi közúton szabálytalanul tárolt ezen járművek esetében a Közterület-felügyeleti törvény a felügyelet részére az elszállítást a járművön elhelyezett értesítés kihelyezésétől számított 30 napot követően biztosítja. A közterület rendeltetésszerű használatának mielőbbi helyreállítása érdekében indokolt az elszállítás végrehajtása megkezdésének határidejét - a közúti közlekedési szabállyal összhangban - 10 napban meghatározni.

A 29. §-hoz

A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz. A javaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 61/K. § (1) bekezdésével megegyező normatartalmat állapít meg azzal a kiegészítéssel, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzése érdekében állapíthatja meg a Kormány.

A 30. §-hoz

A javaslat lehetővé teszi, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely használati rendjét, valamint a kiemelt nemzeti emlékhelyre vonatkozó közterület-használati szabályokat megsértő természetes személlyel szemben a kiemelt nemzeti emlékhely területe szerint illetékes közterület-felügyelet közigazgatási bírságot, illetve helyszíni bírságot szabjon ki. A jogsértés megállapítás és a szankció alkalmazása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény VI/A. Fejezete szerinti eljárásrendben történhet, azokat a szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. Lényeges, hogy a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során az eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti: azaz csak a legsúlyosabb esetekben lehetséges szankcionálni a jogsértést.

A javaslat Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseinek megfelelően rendelkezik arról, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője bevétele a kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság, továbbá a Kormány hatáskörébe utalja a bírság befizetésének rendje meghatározását. A javaslat rögzíti, hogy a jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

A 31. §-hoz

A javaslat technikai pontosítást tartalmaz. Az új rendelkezésekre tekintettel a Kötv. hatályos 61/L. §-át 61/O. §-ként állapítja meg a javaslat.

A 32. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezések megállapítása, amely részben a hatályos felhatalmazó rendelkezéseket ismétli meg, részben a közigazgatási bírsághoz, helyszíni bírsághoz kapcsolódóan kínál a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelő felhatalmazást.

A 33. §-hoz

A rendelkezések szerint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítására technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja.

A 34. §-hoz

Az Ehtv.-nek a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LXIX. törvénnyel történt módosítása folytán beépített rendelkezések időközben aktualitásukat vesztették, ezért hatályon kívül helyezésük szükséges. A végrehajtott módosítások - amelyek célja a hírközlési szolgáltatók kötelezése terrorcselekmény bekövetkezése vagy annak veszélye esetén egyes rendeleti úton meghatározott szervek által használt hívószámok folyamatos működésének biztosítása - ugyanis, egyrészről jelentős és indokolatlan terhet jelentenének az érintett hírközlési szolgáltatók számára, másrészről az érintett szervek kommunikációjának folyamatos biztosítása más módon - a kormányzati hálózaton keresztül - megoldottá vált.

A 35. és 36. §-hoz

A törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítására (szövegcserés módosítás) tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy a jelenleg hatályos törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás a törvény 3. § (5) bekezdésében, a 129. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a 129. §. (2) bekezdés h) pontjában is szerepel. A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési táblázatának.

A 37. és 38. §-hoz

A törvényjavaslat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítására tesz javaslatot, figyelemmel hogy a jelenleg hatályos törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendeletre történő hivatkozás a törvény 6. § (1) bekezdésében, a 120. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a 120. § (2) bekezdés k) pontjában is szerepel.

A törvényjavaslatban szereplő hivatkozások megfelelnek a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet X. melléklete szerinti megfelelési táblázatának.

A 39. és 40. §-hoz

A javaslat az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy hivatkozott helyen a jelenleg hatályos törvényben a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK tanácsi rendelet szerepel.

A 41 . §-hoz

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 34. § (1) bekezdése szerint vízgazdálkodási közfeladatok a Vgtv.-ben meghatározott feltételek szerint létrehozott vízgazdálkodási társulatok útján is elláthatók. A vízgazdálkodási társulat közfeladatai jellegétől függően vízitársulat, illetve víziközmű társulat lehet. A Vgtv. alapján a vízitársulat területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására jön létre, szakmai feladatai körében ellátja a káros többletvizek rendezett elvezetésének, visszatartásának biztosítását, a belvízkárok és helyi vízkárok elhárítását, mérséklését, a folyók árterületét mentesítését az időszakos elöntésektől, öntözővizet biztosít a mezőgazdasági termelők számára és egyéb ezzel összefüggő közfeladatokat lát el.

A vízitársulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a társulat működési területe szerinti vízügyi igazgatási szerv végzi. A törvény azonban a felügyelet pontos tartalmát nem részletezi. A részletszabályok hiányában nem egyértelmű, hogyan jár el a vízügyi igazgatóság, mit vizsgál, milyen intézkedéseket tehet, így a szabályozás alkalmazása jogbizonytalanságot okoz. A törvényjavaslat ezt a jogbizonytalanságot szünteti meg.

A 42. §-hoz

A módosító rendelkezés a Mavtv. értelmező rendelkezéseit olyan új pontokkal egészíti ki, amelyek meghatározzák az újonnan bevezetésre kerülő és a gyakorlati igényeket kielégítő egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvány fogalmát, illetve azt, hogy az új szabályozás szerint mely eljárási cselekmények tartoznak az iparbiztonsági ellenőrzés alá. A telephely biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT) kiadása a Mavtv. 20. § (2) bekezdésének i) pontja alapján az Nemzeti Biztonsági Felügyelet hatáskörébe tartozik. A TBT olyan tanúsítvány, amely meghatározza, hogy a gazdálkodó szervezet milyen legmagasabb minősítési szintű minősített adat kezelésére alkalmas. A Mavtv. 16. § -a szabályozza a TBT kiállításának feltételeit, valamint azt, hogy milyen esetben kell rendelkeznie a gazdálkodó szervezeteknek TBT-vel. A jelenlegi szabályozás szerint TBT kiállítására akkor kerülhet sor, ha a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését és a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, és megteremtették a minősített adat védelmének személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételeit.

A javaslat célja az egyszerűsített TBT bevezetése, amely esetében a gazdálkodó szervezet telephelyén a fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek, vagyis a minősített adat kezelésének feltételei nem kerülnek kialakításra, ennek következtében pedig az a gazdálkodó szervezet, amely egyszerűsített TBT-vel rendelkezik, a saját telephelyén "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot nem kezelhet. "KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ" adatot azért kezelhet, mert ezen adat kezeléséhez a hatályos törvény alapján sem szükséges a fizikai biztonsági technikai követelményeknek megfelelően kiépíteni a területen. Az eljárás során csak a gazdálkodó szervezet cégellenőrzésére és a minősített ad atot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzésére kerül sor. A javaslat alapján módosítani szükséges az iparbiztonsági ellenőrzés fogalmát is. Az iparbiztonsági ellenőrzés a gazdálkodó szervezet cégellenőrzését és a személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését foglalja magába. A fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek kialakítása a minősített adat saját telephelyen történő kezelésének feltételeként kerülnek meghatározásra. A javaslat kidolgozása során figyelembe vételre kerültek az elmúlt évek tapasztalatai. A gazdálkodó szervezetek több alkalommal jelezték, hogy sok olyan feladat elvégzése kötött TBT-hez, amely során a gazdálkodó szervezet telephelyén minősített adat kezelésére nem kerül sor. Ugyanakkor az adatkezelési és rendszerengedély kiadásához szükséges biztonsági feltételek megteremtése jelentős költségnövekedést eredményez, amely a gazdálkodó szervezetet terheli, és megnöveli a TBT kiállításához szükséges időt.

Az egyszerűsített TBT kiadása nem kötődik adatkezelési és rendszerengedély meglétéhez. Az eljárásrend nemzetbiztonsági része nem különbözik az általános eljárásrendtől. Mindezek figyelembe vételével a TBT és az egyszerűsített TBT közötti különbség kizárólag abból adódik, hogy az egyszerűsített TBT-vel rendelkező gazdálkodó szervezet a saját telephelyén nem kezelhet minősített adatot, mert az ehhez szükséges feltételek részéről nem biztosítottak. Ugyanakkor fővállalkozóként a projektkiíró telephelyén, illetve alvállalkozóként a fővállalkozó telephelyén - amennyiben a fővállalkozó rendelkezik az ehhez szükséges biztonsági feltételekkel - alkalmas a minősített adathoz történő hozzáférésre.

A 43. §-hoz

A Mavtv. 5. § (7) bekezdése alapján lehetőség nyílik a minősített adat érvényességi idejének meghosszabbítására, amelyhez új minősítési eljárás lefolytatására van szükség. Azokban az esetekben, amikor a felülvizsgálat eredményeként a minősítésben változás következik be, a Mavtv. 8. § (3) bekezdése alapján minden olyan címzettet értesíteni kell, akinek korábban továbbították a minősített adatot. Ezen rendelkezés alapján indokolt az érvényességi idő meghosszabbítása esetében is a címzettek irányába történő értesítési kötelezettség előírása. Erre figyelemmel kerül kiegészítésre a Mavtv. 5. § (7) bekezdése.

Tekintettel arra, hogy a minősített adatot képező épület, építmény vagy annak műszaki adata esetében annak használata, illetve alkalmazása tovább tarthat, mint a törvény alapján megállapítható maximális érvényességi idő, ezért indokolt az érvényességi idő meghatározását az alkalmazás vagy használat időtartamára figyelemmel megállapítani, ezért Mavtv. 5. §-át egy új (11) bekezdéssel kerül kiegészítésre.

A 44. §-hoz

A Mavtv. 8. § (1) bekezdése értelmében a minősítő - ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg - köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa vagy a jogelődje által készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási szervek átalakítása, átszervezése során előfordulhat, hogy a minősítő jelenlegi feladat- és hatáskörébe olyan adatok minősítése is tartozik, amelyek korábban nem a jogelőd szervnél keletkeztek, ezért indokolt a más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában a minősítő feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatottal történő kiegészítése.

A 45. §-hoz

Hazánk 2015-ben teljes jogú tagja lett az Európai Űrügynökségnek (European Space Agency, a továbbiakban: ESA), és a 2015. évi CLIX. törvénnyel kihirdetésre került az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmány részes államai és az Európai Űrügynökség között, a minősített információk védelméről és cseréjéről szóló megállapodás - amelynek 3. cikke kimondja, hogy az ESA részes államai kötelesek elfogadni az ESA biztonsági követelményeit a minősített információk azonos szintű védelme érdekében. A megfelelés miatt szükséges javaslatokat tartalmazza.

A 46. §-hoz

A Mavtv. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségessé vált a 10. § (3) bekezdésének kiegészítése, figyelemmel arra, hogy több esetben előfordult, hogy az iparbiztonsági ellenőrzésen részt vevő gazdálkodó szervezet tulajdonosai vagy a vezető testület tagjai között külföldi állampolgárságú személyek szerepeltek, akik azonban életvitelszerűen nem tartózkodtak Magyarországon. Ugyanakkor a minősített adat cseréjéről szóló kétoldalú megállapodásokban többek között az is rögzítésre kerül, hogy a szerződő felek a nemzeti biztonsági hatóságaik által kiadott személyi biztonsági tanúsítványokat kölcsönösen elfogadják.

A 47. §-hoz

A Mavtv. 16. § (1) bekezdésére vonatkozó javaslat pontosítja, hogy mely esetekben szükséges a gazdálkodó szervezetek részére telephely biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT), illetve egyszerűsített TBT megléte. Egyértelműsíti, hogy minden olyan esetben, ahol szerződés, illetve beszerzési eljárás során "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adat felhasználása, kezelése, átadása történik meg, a gazdálkodó szervezetnek rendelkeznie kell TBT-vel, vagy egyszerűsített TBT-vel.

A Mavtv. 16. § (2) bekezdésének módosítása alapján mindazon esetben, amikor a gazdálkodó szervezetnél kizárólag az iparbiztonsági ellenőrzés zajlott le, a gazdálkodó szervezet részére egyszerűsített TBT kiállítására kerülhet sor. TBT kizárólag akkor adható ki, amennyiben a minősített adat védelmének fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei is kialakításra kerültek.

A Mavtv. 16. § (3) bekezdésében foglalt új rendelkezések értelmében az (1) bekezdésben meghatározott eljárások során "Bizalmas!" vagy annál magasabb minősítési szintű adatot csak az a gazdálkodó szervezet kezelhet, amely rendelkezik TBT-vel, illetve egyszerűsített TBT-vel.

A Mavtv. 16. § (4) bekezdés módosítás szerinti szövege alapján az egyszerűsített TBT kiadásának nem feltétele az adatkezelési engedély és a rendszerengedély megléte. A gazdálkodó szervezet saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén minősített adatot csak ezen engedélyek megléte esetén kezelhet. Az egyszerűsített TBT-vel rendelkező gazdálkodó szervezet ez alapján a saját székhelyén, telephelyén és fióktelepén nem kezelhet minősített adatot.

A 48. §-hoz

A Mavtv. 18. § (2) bekezdésének egyes pontjai sorolják fel a minősített adatra vonatkozó egyes rendelkezési jogosultságokat. A d) pontban együttesen szerepel a minősítési jelölés megismétlése, illetve a megismétlés megtiltása, mint rendelkezési jogosultság, ugyanakkor más a két rendelkezési jogosultság felhasználói köre. A minősítési jelölés megismétlésének megtiltása nem a címzett, hanem a minősítő jogköre, erre figyelemmel a két tevékenységet (megismétlés, illetve annak megtiltása) külön pontban indokolt szerepeltetni. Az érintett bekezdés i) pontja a szerven kívülre továbbítás, szállítás kifejezéseket tartalmazza.

A 49. §-hoz

A Mavtv. 19. § (2) bekezdése értelmében ha a felhasználó tudomására jut, hogy a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokat megsértették, erről a biztonsági vezetőt haladéktalanul tájékoztatja. Ha e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a "Szigorúan titkos!", a "Titkos!", valamint a "Bizalmas!" minősítési szintű adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősített adatot kezelő szerv vezetője a minősítőt és a Nemzeti Biztonsági Felügyeletet köteles erről tájékoztatni.

A NATO és EU biztonsági szabályai szerint minősítési szinttől függetlenül, így a "Korlátozott terjesztésű!" minősítési szintű adatok esetén is jelenteni kell a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok megsértését a biztonsági hatóság felé. (Lásd: Az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló 2013/488/EU Tanácsi határozat 14. cikk (3) pontja, NATO biztonsági szabályzat (CM (2002) 49 Enclosure "E" 26. pontja). A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján "aki a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok megsértésével kapcsolatos, a minősítő és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet részére törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy késedelmesen, a tudomására jutásától számított tíz napon túl tesz eleget", szabálysértést követ el. A bejelentés megtételének határidejét a Mavtv. -ben szükséges szabályozni.

Az 50. §-hoz

A Mavtv. 20. § (2) bekezdés pontjának módosítását az egyszerűsített TBT, mint új fogalom bevezetése indokolja, valamint az Európai Űrügynökség tagságából eredő pontosításokat tartalmazza.

Az 51. §-hoz

A nagy mennyiségű minősített adatot kezelő állami szerveknél problémaként merülhet fel, hogy a biztonsági vezető tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a minősített adat védelmével kapcsolatos valamennyi szakmai feladatot a szerv vezetőjének kell ellátnia. Számos alkalommal előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a biztonsági vezető mellett, a szerv vezetője is távol van. Másrészről, a tartósan távol lévő biztonsági vezető "helyettesítése", azaz a minősített adat védelmével kapcsolatos valamennyi feladatatnak a szerv vezetője általi közvetlen ellátása, indokolatlanul leterheli a szerv vezetőjét, hiszen így a biztonsági vezető rutinjellegű, adminisztratív feladatai is rá hárulnak. Ezt az anomáliát küszöbölné ki a helyettes biztonsági vezető kifejezett megjelenítése a Mavtv-ben.

Az 52. §-hoz

A Mavtv. 40. § (1) és (2) bekezdésének technikai deregulációja indokolt, figyelemmel arra, hogy az érintett szakaszban meghatározott feladatok végrehajtására megállapított határidő eltelt, amelynek következtében a hivatkozott rendelkezések tartalmilag kiüresedtek. Ugyanakkor a Mavtv. 40/A. § -ában az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozatnak történő megfelelés rögzítése is indokolt. Az Europol hivatalos elnevezésének - a vonatkozó EU jogforrás, azaz a 2016/794 EU rendelet következtében történt - változását szintén tartalmazza e módosítás.

Az 53. §-hoz

A Mavtv. 2. számú mellékletének újbóli megállapítása szükséges a NATO, a NYEU és az EU által használt minősítési szintek pontosításával, amelynek eredményeként megteremthető az összhang a Mavtv. és az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról szóló, 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU tanácsi határozat, valamint az Európai Unió Tanácsa és az Europol-információk titoktartási szabályzata között.

Az 54. §-hoz

A közfoglalkoztatás időtartama alatt munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevételére három nap engedélyezhető a jelenlegi szabályozás szerint. Ahhoz, hogy az elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezés a közfoglalkoztatottak tekintetében megvalósulhasson, szükséges ennek az időtartamnak a növelése, tekintettel arra, hogy egyes szolgáltatások (álláskeresési technikák oktatása vagy álláskereső klub) tizenöt naposak is lehetnek. A munkaerőpiaci szolgáltatások fontos szerepet játszanak a speciális közfoglalkoztatási program és egyéb program (pl. országos hajléktalan mintaprogram) esetében is, ugyanakkor a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára egyénre szabott egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételének biztosítása is szükséges. A programban biztosított munkaerőpiaci, egészségügyi és szociális szolgáltatások a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendeletben, valamint az e kormányrendelet alapján a közfoglalkoztatóval kötendő hatósági szerződésben kerülnek meghatározásra és a támogatási időszak alatt legfeljebb 15 nap időtartamban vehetők igénybe az eddigi 3 nap helyett egy naptári évben.

Az 55. §-hoz

Ahhoz, hogy a belügyminiszter által kijelölt állami képviselő a szociális szövetkezet számára ingyenesen használatba adott tárgyi eszközök hasznosításával kapcsolatos döntéseket véleményezni tudja, szükséges, hogy az eszközökkel kapcsolatos információkat teljes körűen megismerje. Az új rendelkezések pontosan meghatározzák az állami képviselő ellenőrzési jogához kapcsolódó részjogosítványokat, amelyeket a szociális szövetkezet és a használatba adó közötti szerződésben is rögzíteni kell. Arra az esetre, ha a szociális szövetkezet a használatba kapott eszközöket szerződésellenesen vagy rendeltetésellenesen használja, szankció kerül kilátásba helyezésre, amely a szerződés azonnali hatályú felmondását jelenti, és ennek következtében a használatba kapott eszközök visszakerülnek a használatba adóhoz. A szociális szövetkezet használati jogával kapcsolatos Kftv. 4/A. § (1)-(7) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazandók akkor is, ha a szociális szövetkezet a 4/A. § (3) bekezdésben nem nevesített egyéb ingatlant kap ingyenes használatba.

Az 56. §-hoz

Átmeneti rendelkezésként szerződés-módosítási kötelezettséget szükséges előírni annak érdekében, hogy az állami képviselő ellenőrzési joga a már megkötött szerződésekre is kiterjedjen.

Az 57. §-hoz

A rendelkezés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörébe tartozó szúnyoggyérítéssel kapcsolatos feladatok törvényi szintű megjelenítését szolgálja.

Az 58. §-hoz

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése során a szolgálatot teljesítő hatósági ellenőröket az ellenőrzések lefolytatása alatt atrocitások érték, melyek közül egy esetben az ellenőri állomány személyi szabadságának korlátozására is sor került. Indokolt ezért a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőri munkát végző hivatásos állományt önvédelmi eszközzel ellátni és szükséges a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó törvényi rendelkezések megalkotása. E szakaszban meghatározásra kerülnek a konkrét kényszerítő eszközök, valamint az alkalmazásukkal kapcsolatos általános követelmények.

A javaslat szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó hivatásos állománya által alkalmazható kényszerítőeszközök a testi kényszer, a bilincs és a vegyi eszköz. Ez jelentősen szűkebb kör, mint a rendőr számára biztosított kényszerítő eszközök köre, ugyanis a felsoroltakon kívül a rendőr még - többek között - rendőrbotot, pirotechnikai eszközt, útzárat alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak szolgálati kutyát alkalmazhat, vagy ha a törvényi feltételei fennállnak, megilleti a lőfegyver használatának joga is. A sokkoló eszköz rendszeresítését - figyelemmel az alkalmazás kiszámíthatatlan egészségügyi következményeire - szintén nem javasolja a javaslat a katasztrófavédelemnél. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, továbbá az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény rendelkezései alapján, egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek (pl.: a természetvédelmi őr, az erdővédelmi szolgálat tagja, a halászati őr, a közterület-felügyelő, az önkormányzati természetvédelmi őr, a mezőőr) is alkalmazhatnak kényszerítő eszközöket. Kizárólag önvédelmi célból - szolgálati kutyát is tarthatnak, illetve a felsoroltak közül pl. az erdővédelmi szolgálat tagja, a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert is tarthat magánál. A veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó katasztrófavédelmi állomány számára tehát egy szűkebb, de az előterjesztő álláspontja szerint a feladatok ellátását hatékonyan segítő, elegendő eszközrendszert biztosít a tervezet.

Hangsúlyozandó, hogy a kényszerítő eszközök csak szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy esetében alkalmazhatóak.

Rögzítésre kerül, hogy akinek a kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a kényszerítő eszközt alkalmazó hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjéhez.

Az 59. §-hoz

A Kat. 41. § d) pontja a súlyos káresemény elhárítási terv felülvizsgálatát szabályozza, mely ciklusidejének 3 évről 5 évre növelése indokolt, a biztonsági jelentés és biztonsági elemzés soros felülvizsgálatához hasonlóan az egységes szabályozás érvényesítése érdekében. A pontosítás elsődlegesen a kis és közepes vállalkozások által működtetett küszöbérték alatti üzemek adminisztratív terheinek csökkentését eredményezi.

A 60. §-hoz

A Kat. 3. §. 30. pontja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar fogalmát definiálja, a jogalkalmazási tapasztalatok és a megtörtént események elemzése alapján nem indokolt az f) alpont fenntartása, azaz önmagában a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállításával járó események üzemzavarként történő besorolása. Az a)-e) alpontok megfelelően lefedik a lehetséges eseményeket. A módosítás által a veszélyes üzemek üzemeltetőinek az üzemzavarok bejelentésével kapcsolatos adminisztrációs terhei is csökkennek.

A 61. §-hoz

Az Mötv. módosítása az önkormányzati ASP rendszer működtetéséhez szükséges felhatalmazó rendelkezést egészíti ki. Korábban az önkormányzati ASP rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében határozhatta meg. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok csatlakozása miatt törvény ad most már felhatalmazást az ASP-hez való csatlakozás és az adattárház szabályainak megalkotására, így indokolttá vált, hogy az ASP-re vonatkozó szabályozásra adott felhatalmazás egységesen egy rendelkezésbe kerüljön bele az Mötv.

A 62. §-hoz

A rendelkezés a Szabs. tv. 177/B. és 182/A. §-ához kapcsolódó rendelkezések alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezést állapít meg.

A 63. §-hoz

A Szabs. tv. 44. § (3) bekezdés c) pontja jelenleg is lehetőséget ad arra, hogy a bíróság az előtte folyó szabálysértési eljáráshoz egyesítse a hatáskörébe nem tartozó szabálysértés miatt indult eljárást is. Az egyes külön hatóságoknál indult ügyek egyesítése helyett pergazdaságossági szempontból indokoltabb, ha a külön hatóságok hatáskörébe tartozó, de azonos elkövető vagy elkövetők térben és időben szorosan összefüggő cselekményeit egy eljárásban bírálják el.

A 64. §-hoz

Az Igazságügyi Minisztérium az Országos Bírósági Hivatal javaslata alapján arra tett javaslatot, hogy a szabálysértési eljárásokban egyes feladatokat bírósági ügyintézők láthassanak el.

Ahhoz, hogy a bírósági ügyintézők - a bírósági titkárokhoz hasonlóan - egyes szabálysértési eljárási feladatokat elláthassanak, szükséges a felhatalmazás törvényi szintű rögzítése, így a rendelet-módosítás feltételét képező Szabs. tv. módosítása is. A módosítás ezt a törvényi szintű felhatalmazást teremti meg.

A 65. §-hoz

A Szabs. tv. adatkörök megfogalmazásának pontosítását érintő módosítása tartalmilag nem szűkítő, csupán pontosító jellegű. A megkeresés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó garanciális elemek kiegészítése is szükséges, mivel ezen módosítás a megkeresés alkalmazásának körét nem érinti, hanem további adatvédelmi biztosítékokat szolgáltat az eljáró hatóságok, illetve szervezetek részére.

A 66. §-hoz

A Szabs. tv. főszabálya szerint a tanú meghallgatása lehetőség szerint az eljárás alá vont személy jelenlétében történik. A törvény rendelkezése szerint azonban a tanú meghallgatásán - a tanú külön engedélye nélkül - nem lehet jelen az eljárás alá vont személy, ha a tanú az adatainak zártan kezelését kérte. A törvény ezen eltérő rendelkezése esete ellenére biztosítani kell az eljárás alá vont személy eljáráshoz fűződő jogait, így azt is, hogy az ügy iratait megtekintheti. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges az utólagos értesítés biztosítása.

A 67. §-hoz

A Be. 188. § (1) bekezdés b) pontjában írt, az eljárás egészére irányadó felfüggesztési feltétel, alapos okkal képezi akadályát az eljárás folytatásánál, amely sajnálatos módon a szabálysértési eljárásban is gyakran felmerül. Jelen módosítással feloldásra kerülnek a jogalkalmazási nehézségek.

A 68. §-hoz

A közvetítői eljárás intézményének szabálysértési eljárásba történő bevezetése a büntetőeljárásban alkalmazott tevékeny megbánás és közvetítői eljárás jogintézményeinek mintájára történt. Ezen alternatív vitarendezési eljárás köre jelen módosítással - hasonlóan a büntetőjogi szabályozáshoz - a közlekedési cselekmények körével bővül, amely a nem fiatalkorú elkövetők esetén is alkalmazható abban az esetben, ha egyéb törvényi feltételek - különösen: a szabálysértés jellegére, az elkövetés módjára és az eljárás alá vont személyre tekintettel a szabálysértési eljárás lefolytatása mellőzhető - fennállnak.

A 69. §-hoz

Az igazolási kérelemnek helyt adó rendelkezés ellen a Be. sem enged jogorvoslati lehetőséget, amely így a szabálysértési eljárásban sem indokolt.

A 70. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a bíróság a büntetőeljárásban is kizárólag erre irányuló kérelem esetén dönt a bűncselekménnyel okozott kár megtérítéséről, nem indokolt, hogy szabálysértési ügyben a bíróság hivatalból - sértetti kérelem nélkül is - rendelkezzen a szabálysértés folytán keletkezett kár megtérítéséről. Ezen módosítás az eljárások gyorsítását célozza.

A 71. §-hoz

A helyszíni idézés alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a helyszíni idézés bevezetésével elérni kívánt jogalkotói cél a közlekedési szabálysértések körében nem jut érvényre, mivel a jogalkalmazói értelmezés szerint közvetlen hatósági tettenérés ezen szabálysértések körét tekintve ritkán valósul meg. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a helyszíni idézésre vonatkozó rendelkezések pontosító kiegészítése indokolt. Az alkalmazhatóságnak nem a közvetlen tettenérés a feltétele, hanem az, hogy a helyszínen tett elsődleges "hatósági" intézkedések során ismerté vált elkövető legyen rögtön idézhető.

A 72. §-hoz

Abban az esetben, amennyiben valamennyi fellebbezésre jogosult jelenléte és egyező nyilatkozata folytán emelkedik jogerőre a végzés, lehetőség nyílik rövidített indokolású végzés meghozatalára, így az eljárás gyorsítását célzó módosítás hatályba lépéséhez, a rövidített jegyzőkönyv elkészítéséhez sem fűződnek garanciális aggályok.

A 73. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok szerint továbbá a szabálysértési hatóságok elenyésző számban jelzik részvételi szándékukat, sőt a felterjesztés során kifejezetten ennek ellenkezőjét rögzítik, erre figyelemmel költséghatékonysági szempontokat is szem előtt tartva - erre vonatkozó kifejezett kérésük hiányában - szükségtelen bírósági értesítésük.

A 74. §-hoz

A Szabs. tv. 117. § (4a) és (7) bekezdésben írt módosítási javaslatok az egyes büntetőjogi tárgyú és az ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény által bevezetett közvetítői eljárás intézményéhez kapcsolódnak. Az erre vonatkozó szabályok a Szabs. tv. XII. fejezetében (Általános eljárási szabályok) kerültek elhelyezésre. Az új jogintézmény bevezetése során a jogalkotó kizárólag a "szabálysértési hatóság", "bíróság" megjelöléseket használja, amely eltérő jogértelmezésre adott alapot a tekintetben, hogy az előkészítő eljárást lefolytató szerv (rendőrség) jogosult-e a közvetítői eljárással kapcsolatos tájékoztatásadáson túl bármely érdemi intézkedésre, különösen pedig az eljárás felfüggesztésére. Az ORFK álláspontja szerint erre nincs törvényi felhatalmazásuk, míg a bíróságok jogértelmezése ezzel ellentétes. A közvetítői eljárás Szabs. tv. több pontján szétszórt rendelkezéseinek módosításai helyett, a javaslat szerinti általános rendelkezés alkalmas a jogértelmezési kérdések feloldására.

A 75. §-hoz

Az ügydöntő határozat lehetséges rendelkezései között nem szerepelt teljes körűen a járulékos kérdésekről történő rendelkezés, amely jogértelmezési nehézségeket okozott. Mivel a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy tárgyaláson kívül is minden kérdés tekintetében rendelkező döntés szülessen, az okozott kár megtérítését feltétlenül indokolt nevesíteni.

A 76. §-hoz

A gyakorlati tapasztalatok alapján megfigyelhető, hogy számos esetben a tárgyaláson valamennyi érintett tudomásul veszi a bíróság végzését, azonban mivel az előkészítő eljárást lefolytató szerv is nyilatkozni jogosult, az nem emelkedhet jogerőre. Ezzel a bíróság automatikusan elesik a rövidített indoklású végzés lehetőségétől, továbbá a végzés utólagos jogerőre emelkedésének megállapításából és kézbesítéséből elháríthatatlanul fakadó késedelem a határozat végrehajtása során is jelentőséggel bírhat.

Az előkészítő eljárást lefolytató szerv fellebbezési jogának biztosítása kizárólag abban az esetben indokolt, ha a bírósági tárgyaláson jelen van és nyomban nyilatkozik a fellebbezésről, ezáltal biztosítva a gyorsabb eljárást és a végzés mielőbb jogerőre emelkedését, valamint a bíróság számára a rövidített indokolású végzés meghozatalát.

A 77. §-hoz

A Be. 588. § (3) bekezdés a) pontja szerint a másodfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja. A Szabs. tv. 138. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése ezzel szemben a határozat, illetve a végzés jogerejének beálltát a közlés napjához igazítja. A két eljárási törvény szabályozásának különbözősége szakmai szempontok alapján nem indokolható ellenben egyfelől jelentős anyagi kiadásokkal, másfelől felesleges munkateherrel jár. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében, tekintettel a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló 2015. évi CCII. törvény 53. §-a által bevezetni kívánt módosításra, indokolt a fenti módosítás.

A 78. §-hoz

Főszabály szerint a Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése alapján a szabálysértési elzárást büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani. A Bv. tv. 273. § (6) bekezdése alapján főszabály szerint az elkövető befogadását a bv. szerv hivatali munkarendjében kell végrehajtani. A körözés eredményeképpen elfogott személyek esetében az Rtv. 33. § (1) bekezdés e) pont szerinti előállítással a büntetés-végrehajtási intézetbe történő szállításig jogszerűen 8+4 órán át korlátozhatja az elkövető személyi szabadságát. Így a maximum 12 óra időtartamú előállítással még hétköznapokon sem feltétlenül biztosított az, hogy az elkövető büntetésvégrehajtási intézetbe történő befogadására hivatali munkaidőben sor kerüljön. Ha a rendőrség az elkövetőt a büntetés-végrehajtási intézetbe hivatali munkaidőn kívül állítja elő a szabálysértési elzárás megkezdése érdekében, úgy az a büntetés-végrehajtási intézetben jelentős többletfeladatokat okoz. A jelenlegi gyakorlat alapján - amennyiben a büntetésvégrehajtási intézetben az elkövető befogadása a hivatali munkaidőn kívül nem megoldható és az Rtv. által biztosított előállítási idő lejárt - a rendőrség a szabálysértési elzárás miatt körözött és előállított személyt szabadon bocsájtja.

Ez a szakasz biztosítja, hogy - anélkül, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben túlmunkát generálna, vagy a telítettséget tovább fokozná - az elkövető a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában megkezdje, illetve ha annak tartama a büntetés-végrehajtási intézet hivatali munkaidejének kezdetekor a 2 napot nem éri el, letöltse azt.

A módosítással egyértelműsítésre kerül továbbá, hogy mind a büntetésként kiszabott szabálysértési elzárást, mind pedig a meg nem fizetett pénzbírság, illetve helyszíni bírság, a nem teljesített közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást is - akár önként, akár körözés alapján foganatosított elfogás eredményeképpen kerül végrehajtásra - főszabály szerint büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

A 79. §-hoz

A központi bírságkezelő rendszer járási hivatalok szabálysértési bírságbevételeit érintő fejlesztéseinek jogalapját megteremtő törvényi szintű módosításokat az Országgyűlés elfogadta, azok, valamint a rendeleti szintű végrehajtási szabályok hatálybalépésének időpontja 2016. március 1. napja. Az informatikai fejlesztési folyamat alapján, a rendszer kialakítása során azonban megállapítható, hogy mind a törvényi, mind a rendeleti szintű szabályozás módosítására, a kiterjedt bírságkezelő rendszer gyakorlati megvalósíthatóságához történő igazítására van szükség.

A 80. §-hoz

A szabálysértési elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott végzésre vonatkozó rendelkezések beiktatása vált szükségessé.

A 81. §-hoz

A bírókat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. Ha a jogviszonya alapján mentelmi jogot élvező eljárás alá vont személy nem hivatkozik ezen jogviszonyára a szabálysértési eljárásban, nyilvánvalóan úgy kell tekinteni, hogy mentelmi jogáról a szabálysértési ügy tekintetében lemondott. A szabálysértési eljárás akadálytalan lefolytatásának célján túl azonban más érdekek is indokolják, hogy az eljáró hatóság tudomással bírjon az eljárás alá vont személy speciális, mentelmi jogot megalapozó jogviszonyáról, ezért indokolt a módosítás.

A 82. és 83. §-hoz

A közbiztonságra nézve kiemelt kockázatot jelentő, veszélyes anyagokra vonatkozó rendszabályok érvényre juttatása érdekében a legális tevékenységvégzés elől teljes egészében el nem zárt robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos kereskedelmi tevékenység jogszerű folytatását a hazai jogszabályok kizárólag a magyarországi székhellyel, fiókteleppel rendelkező azon gazdasági szereplők számára teszik lehetővé, akik e tevékenységüket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) előzetesen bejelentették. A szabályozás a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szigorú szakmai és adminisztratív követelményeket támaszt a tevékenységvégzésre jogosult címzettekkel szemben. A gazdasági szereplők számára előírt e kötelezettségek megsértése esetén elsődleges szankcióként a jogszabály mindenekelőtt igazgatási jellegű joghátrányt helyez kilátásba, felhatalmazva a Hivatalt a jogsértő magatartást tanúsító gazdasági szereplőket sújtó, a tevékenységvégzéstől történő eltiltásra.

Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az adminisztratív előírások megsértése miatt kiszabott hatósági tilalom megszegéséhez a hatályos szabályozás további joghátrányt nem társít, a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2013. január 15-i 98/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) által is megkövetelt hatékony jogérvényesítési rend kialakítása érdekében a hatósági tilalmat megsértő gazdasági szereplőket fenyegető önálló szabálysértési tényállást indokolt kialakítani, amely szankció a jogalkotó megítélése szerint kellő mértékű visszatartóerőt jelent a hatósági intézkedésbe ütköző tevékenységvégzéssel szemben.

Mivel az ágazati szabályozás a korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos nem kereskedelmi célú jogellenes tevékenységvégzés esetére igazgatási jellegű szankciót - a lakossági személyeket terhelő adminisztratív rendszabályok, illetve a hatóság és a jogsértő magatartást tanúsító címzett között fennálló közigazgatási jogviszony hiányában - nem határoz meg, a gazdasági szereplőket sújtó joghátrányok mellett további szabálysértési tényállás törvénybeiktatásáról is gondoskodni kell. E rendelkezés a korlátozott forgalmú anyagok és vegyületek illegális birtoklását, behozatalát, illetőleg felhasználását rendeli büntetni.

A kizárólag a gazdasági szereplők részéről elkövetett jogsértések szankcionálására irányuló, a "korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos tevékenység folytatása az eltiltás hatálya alatt" elnevezésű szabálysértési tényállás elzárással is sújtható.

A gazdasági tevékenység körébe nem tartozó jogsértésekkel szembeni, a "korlátozott robbanóanyag-prekurzorral kapcsolatos szabálysértés"-t ugyanezen büntetéssel nem fenyegetett joghátrányként kívánja a jogalkotó törvénybe iktatni.

A mindezek fényében kidolgozott kettős szabálysértési szankciórendszer valamennyi jogalanyi kör tekintetében kétségkívül kellő eréllyel képes érvényre juttatni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos visszaélések megelőzéséhez fűződő össztársadalmi érdeket, egyben az irányadó alkotmányossági követelményeknek is megfelelő, arányos fellépést biztosít a jogsértő magatartást tanúsítókkal szemben. A fentiek szerint differenciált büntetési mechanizmus kialakítása során a jogalkotó figyelembe vette azt is, hogy a robbanóanyag-prekurzornak minősülő anyagokkal és vegyületekkel kapcsolatban eddig hatósági kontroll nélkül folytatható egyes tevékenyégek az új szabályok szerint ugyan jogsértőnek minősülnek, azonban e visszaélések társadalomra veszélyessége nem éri el a bűncselekménnyé nyilvánításhoz szükséges mértéket.

A 84. §-hoz

A módosítás biztosítja, hogy a korábbi, a tényállás tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosultak körét meghatározó (4) bekezdés ne hivatkozzon a (3) bekezdésre, amely nem lépett hatályba.

A módosítás a Szabs. tv. hatályos rendelkezéséhez illeszkedve kimondja, hogy a mezőőrök helyszíni bírságolási jogosultsága a külön törvényben - a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) - meghatározott illetékességi területhez igazodjon. Az Fbtv. 16. § (1) bekezdése alapján a mezőőr a feladatait a települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - területén látja el.

A Szabs. tv. 196. § (1) bekezdés a) pont szerinti egyik elkövetési hely a közterület, amely a Szabs. tv. szerinti alkalmazásban a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is.

Tekintettel arra, hogy - szűk körben - van olyan a Szabs. tv. szerint közterületnek (közhasználatra szolgáló területnek) számító, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) mezőgazdasági minősítése szerint termőföldnek minősülő terület [Földtörvény 2. § 19. pont alapján termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül], ahol a köztisztasági szabálysértés tényállása megvalósítható, ezért a környezet védelméhez és a közterületek tisztán tartásához fűződő társadalmi érdekek miatt indokolt az egyre nagyobb arányú közterületi jelenlétet képviselő mezőőri szolgálat munkatársai helyszíni bírságolási jogának ezen szabálysértés vonatkozásában való kiterjesztése.

A 85. §-hoz

Az Alkotmánybíróság 31/2015. (XI. 18.) AB határozatában megfogalmazott elvárásoknak megfelelően - a normavilágosság követelményének szem előtt tartásával a tényállás elemeinek részletesebb megfogalmazása és a konkrét tényállási meghatározások pontosabban kifejezik a szabályozni kívánt élethelyzeteket.

A 86. §-hoz

A tényállás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény értelmező rendelkezéseinek, valamint fogalom-meghatározásainak megfelelően pontosításra kerül. A Szabs. tv. nem tiltja az utasforgalom számára meg nem nyitott vasúti pályahálózaton, vasúti pályán, vasúti pálya tartozékán, kiszolgáló létesítményen a gyalogosan történő közlekedést, tartózkodást, ezért a vasútbiztonság, valamint a vasúti közlekedés hatékonyabb védelme érdekében szükséges a Szabs. tv. 225/A. § (1) bekezdés a) pont ilyen irányú kiegészítése is.

A 87. §-hoz

Ezen § a törvényi tényállás technikai jellegű módosítását tartalmazza. A pontosítás indokolt, tekintettel arra, hogy a 247. § (2) bekezdés 2016. január 1-ei hatálybalépésekor a korábban hatályos - bekezdések nélküli - törvényi tényállás nem kerül megjelölésre az (1) bekezdés számozással.

A 88. §-hoz

A jogszabályi koherencia érdekében szükséges módosítás ahhoz, hogy a bírósági ügyintézők - a bírósági titkárokhoz hasonlóan - egyes szabálysértési eljárási feladatokat elláthassanak. A módosítás ezt a törvényi szintű felhatalmazást teremti meg.

A 89. §-hoz

Tekintettel arra, hogy központi bírságkezelő rendszer járási hivatalok szabálysértési bírságbevételeit érintő működése 2016. március 1. napján indul, az ezen a napon még be nem fizetett bírságok tekintetében is meg kell határozni a követendő normát.

A 90. §-hoz

Ez a szakasz a Szabs. tv. jogharmonizációs záradékát pontosítja.

A 91. §-hoz

Ez a szakasz technikai jellegű pontosításokat tartalmaz.

A 92. §-hoz

Ez a szakasz hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az érintett Szabs. tv. 67. § (4) bekezdése nem szűkíti az állami költségviselés körét a tekintetben, hogy a tolmácsolással, fordítással összefüggésben keletkezett szabálysértési költség melyik eljárási résztvevővel kapcsolatban merült fel, amely ellentmondásban áll a Szabs. tv. 92. § (3) bekezdésében írtakkal. Ez utóbbi rendelkezés ugyanis kizárólag abban az esetben rendelkezik a tolmácsolási, fordítási díj és költségek szabálysértési költség állam általi viseléséről, ha az az eljárás alá vont személy vonatkozásában merült fel. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a módosítás, amellyel a Szabs. tv.-en belüli eltérő jogértelmezésre lehetőséget biztosító § kerül hatályon kívül helyezésre.

A Szabs. tv. 117. §-ával összhangban és különösen az előkészítő eljárást lefolytató szerv vádhatósági szerepének hiányára figyelemmel a Szabs. tv. 128. § (4) bekezdését sem indokolt hatályban tartani.

A 93. §-hoz

Az azonosítási és kijelölési eljárás hatósági tapasztalatai alapján az Lrtv.-ben szükséges rögzíteni, hogy a kijelölési eljárás hivatalból induló eljárás. A módosítás elősegíti az egységes jogértelmezést, egyben nem ró indokolatlan terhet (eljárási költséget) az üzemeltetőkre. A hivatalból történő eljárás alól kivétel az az eset, amikor az üzemeltető kéri a kijelölés visszavonását.

A 94. §-hoz az (1) és (2) bekezdéshez

A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításával összefüggésben szükséges módosítani az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is. A módosítás célja, hogy a kijelölési eljárásban érintett valamennyi szerv jogosultága tisztázott legyen.

a (3) bekezdéshez

Az (1) bekezdés szerinti módosítással összefüggő pontosítást tartalmaz e bekezdés.

A 95. §-hoz

Az Lrtv. rendelkezik a nyilvántartó hatóság által kezelt adatok továbbításának szabályairól. A rendkívüli események hatékony kezelése, valamint a katasztrófák elleni felkészülés és megelőzés támogatása érdekében szükséges azon szervek körének kibővítése, melyek részére a nyilvántartó adatot továbbíthat.

A nyilvántartó hatósági tapasztalatok alapján a kijelölés elutasítására vonatkozó határozat nyilvántartásba vétele indokolatlan, a módosítás egyértelműsíti a nyilvántartási feladatok ellátását.

A 96. §-hoz az (1) bekezdéshez

Az Lrtv 6. §-ának hatályos (1) bekezdése szerint az üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltetőnek meg kell küldenie a nyilvántartó hatóságnak. A módosítás értelmében e rendelkezés elhagyásra kerül, mert az Lrtv. 6. §-ának új (1a) bekezdése szerint a szakmailag ellenőrzött üzemeltetői biztonsági tervet az ágazati kijelölő hatóság küldi meg a nyilvántartó hatóságnak.

a (2) bekezdéshez

A létfontosságú rendszerelemek védelme, folyamatos működtetése elsődlegesen az üzemeltető felelőssége. Az Lrtv. két olyan feltételrendszer meglétét írja elő az üzemeltető számára, amelyeket a nemzeti szabályozás alapját képező európai irányelv is nevesít, így az üzemeltetői biztonsági terv kidolgozását és a biztonsági összekötő személy kijelölését. A módosítás új elemeként beemelésre kerül az üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi elemeinek vizsgálatára vonatkozó előírás, mely garantálja a jövőben, hogy a kijelölő határozatban meghatározott, az üzemeltetői biztonsági tervvel szemben támasztott tartalmi és formai követelmények teljesüljenek.

a (3) bekezdéshez

Az Lrtv. lehetővé teszi, hogy az üzemeltető részére előírt üzemeltetői biztonsági tervet, amennyiben az üzemeltető rendelkezik a hatóság által előírt, üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai követelményeivel megegyező dokumentummal, úgy azt a hatóság elfogadja. Tekintettel arra, hogy az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai követelményeit a kijelölő határozatban határozza meg a hatóság, így a dokumentum helyettesíthetőségét az üzemeltető csak a határozat kézhezvételét követően tudja felmérni és ezt követően kérheti a hatóságtól annak elfogadását. Az üzemeltető által kidolgozott üzemeltetői biztonsági terv és mellékletei vagy az azt helyettesítő biztonsági dokumentáció tartalmaz olyan jellegű adatokat, amelyek vonatkozásában indokolt megismerhetőségük korlátozása.

a (4) bekezdéshez

A módosítás összefügg az új elemként beemelt, üzemeltetői biztonsági terv formai és tartalmi ellenőrzésére vonatkozó szabállyal. Garantálja, hogy a nyilvántartó hatóság nyilvántartásában naprakész üzemeltetői biztonsági tervek szerepeljenek. Ez egy esetlegesen bekövetkező rendkívüli esemény kezelése során jelentős mértékben növeli a létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos reagáló képességet.

az (5) bekezdéshez

A módosítás pontosítja az üzemeltetőnél bekövetkezett rendkívüli eseményekkel kapcsolatos bejelentésre vonatkozó rendelkezést annak érdekében, hogy az üzemeltető ne csak az üzemeltetői biztonsági tervben foglalt kockázatok miatt bekövetkezett rendkívüli események kapcsán adjon haladéktalanul tájékoztatást a hivatásos katasztrófavédelem részére, valamint a jogszabályban kijelölt ágazati szervrészére.

A 97. §-hoz

Az Lrtv. rendelkezik arról, hogy az ágazati kijelölő hatóság a kijelölésről szóló határozatát megküldi a nyilvántartó hatóság részére, azonban a nyilvántartandó dokumentumok között nem szerepel a kijelölő határozat, csak a kijelölés visszavonásáról szóló határozat. Erre tekintettel a szövegpontosító módosítás alapján rögzítésre kerül, hogy a nyilvántartó hatóságnak a kijelölő határozatot is nyilvántartásba kell vennie.

Az Lrtv. 3. melléklete helyébe új melléklet kerül. A hatályos melléklet 24-25. sora (információs rendszerek és hálózatok, valamint eszköz-, automatikai és ellenőrzési rendszerek) törlésre kerül. Önmagában ugyanis ezek nem értelmezhetőek létfontosságú rendszereknek, mivel tevékenységet, folyamatot, eljárást, infrastruktúrát támogatnak. Amennyiben a támogatott infrastruktúra vagy tevékenység, szolgáltatás létfontosságú, akkor annak egésze, minden infrastrukturális elemmel együtt létfontosságú. Azaz védelméről nem önállóan, hanem a teljes rendszer egyik elemeként kell gondoskodni. Az új melléklet továbbá a jogalkalmazás tapasztalatain alapuló technikai pontosításokat tartalmaz.

A 98. §-hoz

Az (1) bekezdés rendelkezése szerint az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Eube.) módosítására technikai okból kerül sor, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogforrás az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) elnevezését Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (EUROPOL) elnevezésre változtatja. Egyben az Eube. Europol rendeletnek való megfelelését is indokolt rögzíteni, amelyet a (3) bekezdés tartalmaz.

Továbbá az Eube. 164. §-ában indokolt a Magyarország határkörrel rendelkező hatósága definíciójának olyan tartalmú módosítása, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is ilyen hatóságnak minősüljön.

A 99. §-hoz

A kettős, közigazgatási és szabálysértési szankció alkalmazásának elkerülése érdekében a Szabs. tv. 196. §- ához kapcsolódóan szükséges a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény közigazgatási bírságról szóló 86. §-ának pontosító jellegű kiegészítése is.

A 100. §-hoz

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 10. §-a értelmében a honosítási, visszahonosítási okirat és az állampolgársági bizonyítvány a magyar állampolgárságot igazolja. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet melléklete az állampolgársági okiratot és bizonyítványt biztonsági okmánynak minősíti. Más személyi okmányoktól eltérően eddig nem volt lehetőség az elveszett, eltulajdonított állampolgársági okmányok körözésére. Az Ápt. végrehajtására kiadott 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása lehetővé teszi a körözés elrendelését. A személyi okmányok kiadásáról döntő, illetve az eljárásban résztvevő járási és kerületi hivataloknak, valamint a kormányablakoknak felhatalmazást kell adni arra, hogy a körözött okmányok nyilvántartásában ellenőrzést végezhessenek az elveszett, eltulajdonított állampolgársági okiratokkal, bizonyítványokkal történő esetleges visszaélések megelőzése és felfedése érdekében.

A 101. és 102. §-hoz

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban Anytv.) 1. § a) pontjában meghatározott központi szerv feladatát 2017. január 1-jétől két szerv fogja ellátni. A központi szerv az arcképelemzési nyilvántartás vezetéséért lesz felelős, amely feladatot a Kormány által rendeletben kijelölt központi államigazgatási szervként a Belügyminisztérium fogja ellátni. Az arcképelemző tevékenység működtetéséért felelős szervként pedig a Kormány által rendeletben kijelölt központi költségvetési szerv, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek és a Bűnügyi Szakértői Kutató Intézet összevonásával megalakuló Nemzeti Szakértő és Kutató Intézet lesz. Ezen hatásköri megosztásnak megfelelően szükséges módosításokat tartalmazzák az Anytv. 1. és 2. §-ai módosítására vonatkozó javaslatok.

A 103. és 104. §-hoz

E rendelkezések - az Anytv. 11. és 12. §-ainak kiegészítésével - biztosítják, hogy ismeretlen személy azonosításának és személyazonosság ellenőrzésének elemzői támogatása során az arckép profilok összehasonlítása érdekében az arcképelemző tevékenységet végző új szerv részére a központi szerv teljes körű hozzáférést biztosít az arckép profil nyilvántartás adataihoz, valamint az arckép profil elkészítéséhez szükséges informatikai alkalmazáshoz. Mivel a nyilvántartás feladatait a továbbiakban is a központi szerv látja el, ezért az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profil adatokat azok kiértékelését követően haladéktalanul törli.

A 105. §-hoz

A javaslat az Anytv. felhatalmazó rendelkezését módosítja, annak érdekében, hogy a Kormány az arcképelemző tevékenységet végző szerv kijelölésére is rendelkezzen felhatalmazással.

A 106. §-hoz

A javaslat szövegcserés pontosításokat tartalmaz az Anytv. módosítására vonatkozóan a központi szerv és az arcképelemző tevékenység végzésért felelős szerv feladatainak pontosítása érdekében.

A 107. §-hoz

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása alapvetően a kéményseprő-ipari szolgáltató adatkezelési jogosítványainak és adatkezelési feladatainak pontosítására irányul. A módosítás ugyanakkor egyértelműen elhatárolja a kéményseprő-ipari szerv és a kéményseprő-ipari szolgáltató által lakossági körben térítésmentesen végzett tevékenységet a díjfizetés ellenében végzett tevékenységtől.

A 108. §-hoz

Ez a szakasz a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

A 109. §-hoz

Ez a szakasz az Alaptörvény szerinti sarkalatossági záradékot tartalmazza.

A 110. §-hoz

Ez a szakasz a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

Tartalomjegyzék