32021R1149[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1149 rendelete (2021. július 7.) a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1149 RENDELETE

(2021. július 7.)

a Belső Biztonsági Alap létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére, 84. cikkére, valamint 87. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Jóllehet a nemzetbiztonság továbbra is kizárólag tagállami hatáskörbe tartozik, a védelme uniós szintű együttműködést és koordinációt igényel. Az Unió azon célját, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosítsa a magas szintű biztonságot a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben, többek között a bűnözés megelőzésére és az ellene való küzdelemre, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai közötti koordinációra és együttműködésre irányuló intézkedések révén kell elérni, ideértve az érintett uniós ügynökségekkel és az Unió egyéb illetékes szerveivel, valamint az érintett harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, továbbá a magánszektor és a civil társadalom segítségével folytatott koordinációt és együttműködést.

(2) A 2015-től 2020-ig tartó időszakban a Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament a 2015. áprilisi európai biztonsági stratégiának megfelelően meghatározta a közös prioritásokat, amelyeket a Tanács a 2015. júniusi megújított belső biztonsági stratégiában, az Európai Parlament pedig a 2015. júliusi állásfoglalásában megerősített, nevezetesen a terrorizmus, a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzését és az ellenük való küzdelmet. A Bizottság "A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia" című, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2020. július 24-i közleményében megerősítette ezeket a közös prioritásokat a 2020-tól 2025-ig tartó időszak tekintetében.

(3) A 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatban a 27 tagállam vezetői, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság megerősítették elkötelezettségüket egy olyan biztonságos és védett Európa és egy olyan Unió kialakítása iránt, ahol valamennyi polgár biztonságban érzi magát és szabadon mozoghat, ahol biztosított a külső határok védelme, és amely hatékony, felelős és fenntartható, a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat, valamint egy olyan Európa iránt, amely elszánt a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre.

(4) Az Európai Tanács a 2016. december 15-i ülésén további eredmények felmutatását sürgette az uniós információs rendszerek és adatbázisok kölcsönös átjárhatósága terén. Az Európai Tanács a 2017. június 23-i ülésén hangsúlyozta az adatbázisok közötti interoperabilitás javításának szükségességét, és 2017. december 12-én a Bizottság benyújtotta az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról (rendőrségi és igazságügyi együttműködés, menekültügy és migráció) szóló rendeletre irányuló javaslatát.

(5) A schengeni vívmányok megőrzése és az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolásához való hozzájárulás érdekében a tagállamok 2017. április 6. óta kötelesek szisztematikusan ellenőrizni az Unió külső határait átlépő uniós polgárokat a vonatkozó adatbázisokban. Ezenfelül a Bizottság ajánlást adott ki a tagállamoknak arra nézve, hogy megfelelőbben használják ki a rendőrségi ellenőrzéseket és a határon átnyúló együttműködést. A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális környezetre való összpontosítást és a biztonság külső dimenziójával való szükséges koherenciát kell kulcsfontosságú elveknek tekinteni a hatékony és valódi biztonsági unió kialakításához szükséges uniós és tagállami fellépés irányítása szempontjából.

(6) E célkitűzés eléréséhez intézkedésekre van szükség uniós szinten a polgároknak, a nyilvános tereknek és a kritikus infrastruktúrának az egyre inkább transznacionálissá váló veszélyekkel szembeni védelme, valamint annak céljából, hogy támogassuk a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját. Többek között a terrorizmus, a súlyos és szervezett bűnözés, a vándorló csoportok által folytatott bűnözés, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, a kiberbűnözés, a szexuális kizsákmányolás - beleértve a gyermekek szexuális kizsákmányolását is -, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések, továbbá az emberkereskedelem továbbra is kihívást jelent az Unió belső biztonsága szempontjából. A belső biztonság biztosítása olyan közös feladat, amelyhez az uniós intézményeknek, az érintett uniós ügynökségeknek és a tagállamoknak közösen kell hozzájárulniuk.

(7) A hatékony és valódi biztonsági unió kialakításának és megvalósításának előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az Unió teljes területén magas szintű belső biztonság valósuljon meg, létre kell hozni és irányítani kell a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: az Alap) annak érdekében, hogy megfelelő uniós pénzügyi támogatást lehessen biztosítani a tagállamok számára.

(8) Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek tekintetében az uniós beavatkozás nagyobb hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. Az EUMSZ 84. cikkével és 87. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Alapnak a tagállamok által a bűnmegelőzés, a közös képzés, a rendőrségi együttműködés, valamint a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén hozott intézkedések előmozdítását és támogatását célzó intézkedésekre kell irányulnia, a tagállamok valamennyi illetékes hatóságának és az uniós ügynökségeknek a bevonásával, különös tekintettel az információcserére, a fokozott operatív együttműködésre, valamint a terrorizmus és a súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre irányuló képességek megerősítéséhez szükséges erőfeszítések támogatására. Az Alapnak továbbá az érintett személyzet és szakértők képzését is támogatnia kell, összhangban az európai bűnüldözési képzési rendszer (LETS) általános elveivel. Az Alap nem támogathatja az EUMSZ 72. cikkében említett, a tagállamoknak a közrend, valamint a belső és a nemzetbiztonság védelmét biztosító alapvető feladataihoz kapcsolódó működési költségeket és tevékenységeket.

(9) Az Alapot az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített értékeknek, az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) szereplő jogoknak és alapvető elveknek, valamint az Unió emberi jogokra irányuló nemzetközi kötelezettségeinek a maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az Alapot különösen az alapvető jogoknak - többek között az emberi méltósághoz való jognak, az élethez való jognak, a kínzás, az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a személyes adatok védelméhez való jognak, a gyermekek jogainak és a hatékony jogorvoslathoz való jognak -, továbbá a megkülönböztetés tilalma elvének teljeskörű tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.

(10) Az Alapnak az EUSZ 3. cikkével összhangban támogatnia kell az olyan tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, bántalmazással, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az Alapnak elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(11) Az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolása érdekében uniós szinten azonosított közös prioritásokkal összhangban az Alapnak támogatnia kell a fő biztonsági veszélyek kezelésére és különösen a terrorizmus és a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre, valamint a bűncselekmények áldozatainak segítésére és védelmére irányuló intézkedéseket. Az Alapnak - a valódi biztonsági unió létrehozása érdekében - biztosítania kell, hogy az Unió és a tagállamok is megfelelően fel legyenek készülve a változó és kialakulóban lévő fenyegetések - például az illegális kereskedelem, köztük az online csatornákon keresztül folytatott illegális kereskedelem, a hibrid fenyegetések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések - kezelésére. Ezt pénzügyi támogatással kell megvalósítani az információcsere továbbfejlesztése, az operatív együttműködés fokozása, valamint a nemzeti és kollektív képességek javítása érdekében.

(12) Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak elő kell segítenie különösen az információcserét, a rendőrségi együttműködést és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, továbbá a megelőzést a súlyos és szervezett bűnözés, a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció, a pénzmosás, a kábítószer-kereskedelem, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a menekültek és az irreguláris migránsok kizsákmányolása, a súlyos munkaerő-kizsákmányolás, a szexuális kizsákmányolás és erőszak - többek között a gyermekek és a nők szexuális kizsákmányolása és az ellenük elkövetett szexuális erőszak -, a gyermekek szexuális zaklatását bemutató képek és a gyermekpornográfia terjesztése, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem terén. Az Alapnak továbbá támogatnia kell a személyeknek, a nyilvános tereknek és a kritikus infrastruktúrának a biztonsági vonatkozású eseményekkel szembeni védelmét is, valamint támogatnia kell a biztonsági vonatkozású kockázatokra és válsághelyzetekre való felkészültséget és azok hatékony kezelését, többek között közös képzés, valamint közös szakpolitikák, mint például stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek, valamint jogszabályok és gyakorlati együttműködés kidolgozása révén.

(13) Az Alapnak pénzügyi támogatást kell nyújtania az az által támasztott kihívások kezelésére, hogy az elmúlt években lényegesen gyakoribbá váltak bizonyos típusú, az interneten keresztül elkövetett bűncselekmények, például a fizetéssel kapcsolatos csalások, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a tiltott fegyverkereskedelem.

(14) Az Alapnak a jogelődei - a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem egyedi program (ISEC), a 2007-2013-as időszakra vonatkozó, a "Terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése" egyedi program (CIPS), valamint a 2014-2020-as időszakra vonatkozó, a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló, az 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott eszköz - által elért eredményekre és eszközölt beruházásokra kell épülnie. Lehetővé kell tenni azt is, hogy az Alap hatálya tekintetében új fejlemények kerüljenek figyelembevételre.

(15) A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, összevonása és multiplikátor-hatása révén maximalizálni kell az uniós támogatások hatását. Az Alapnak elő kell mozdítania és ösztönöznie kell a civil társadalom - többek között a nem kormányzati szervezetek - és az európai ipari ágazat aktív és érdemi szerepvállalását a biztonságpolitika fejlesztésében és végrehajtásában, adott esetben az Alap célkitűzéséhez kapcsolódó más érintett szereplők, uniós szervek, uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek bevonásával. Biztosítani kell azonban, hogy az Alapból származó támogatást ne jogszabályban előírt, illetve közfeladatok magánszereplőkre történő átruházására fordítsák.

(16) A terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés határokon átnyúló jellege miatt összehangolt válaszintézkedésekre és együttműködésre van szükség a tagállamokban és a tagállamok között, továbbá az illetékes uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel. A tagállamok valamennyi illetékes hatósága - beleértve a szakosodott bűnüldöző hatóságokat is - rendelkezhet olyan értékes információkkal, amelyek hasznosak lehetnek a terrorizmus, valamint a súlyos és szervezett bűnözés elleni hatékony küzdelem szempontjából. Az információcsere felgyorsítása és a megosztott információk minőségének javítása érdekében elengedhetetlen a kölcsönös bizalom kiépítése. Új megközelítéseket kell feltárni és megvizsgálni a - többek között a fenyegetettség-elemzéssel kapcsolatos - együttműködést és az információcserét illetően, figyelembe véve az uniós keretrendszeren belül és kívül meglévő olyan kereteket, mint például az Európai Unió Helyzetelemző Központja (INTCEN), a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a terrorizmus elleni küzdelem európai koordinátora és az Antiterrorista Szakértői Csoport. Az Alapból támogatni kell a tagállamoknak a bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és nyomozásáért felelős, az EUMSZ 87. cikkében említett illetékes hatóságait annyiban, amennyiben tevékenységeik az Alap hatálya alá tartoznak. Valamennyi támogatott tevékenységnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a különböző illetékes hatóságok és európai struktúrák jogállását, valamint az információk feletti rendelkezési jog kapcsán szükséges elveket.

(17) Annak érdekében, hogy hasznosítsa a bűnüldözési együttműködés és képzés, a kábítószerek és a kábítószerfüggőség megfigyelése, az alapvető jogok, az igazságszolgáltatás és a nagyméretű informatikai rendszerek területén kompetenciával rendelkező decentralizált ügynökségek tudását és szakértelmét, a Bizottságnak - különösen a programozási időszak kezdetén és félidejében - be kell vonnia a releváns decentralizált ügynökségeket az (EU) 2021/1148 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) által létrehozott, belügyi alapokkal foglalkozó bizottság munkájába. Adott esetben a Bizottságnak be kell tudnia vonni a releváns decentralizált ügynökségeket a monitoring és az értékelés folyamatába is, különösen annak biztosítása céljából, hogy az Alap által támogatott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.

(18) Az Unió kábítószerstratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítést irányoz elő, az Alap keretében biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést elő kell segítenie, amely - a kínálat- és keresletcsökkentés révén - a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul, különösen azokat az intézkedéseket, amelyek a tiltott kábítószerek előállítása, gyártása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala vagy kivitele, valamint a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása és beszerzése ellen irányulnak. Az Alapnak le kell fednie a drogpolitika megelőzési vonatkozásait is. Annak érdekében, hogy a kábítószerek területén további szinergiák és koherencia valósuljon meg, a kábítószerekkel kapcsolatos célkitűzések ezen elemeit - amelyek a 2014-2020-as időszakban a Jogérvényesülés program hatálya alá tartoztak - be kell építeni az Alapba.

(19) Annak érdekében, hogy az Alap ténylegesen hozzájáruljon az egész Unión belüli magas szintű belső biztonság megvalósulásához, és ezáltal hozzájáruljon egy valódi biztonsági unió kialakításához, az Alapot úgy kell felhasználni, hogy a tagállamok intézkedéseihez a lehető legnagyobb uniós hozzáadott értéket biztosítsa.

(20) Az Alap csak akkor támogathatja a berendezésekbe, szállítóeszközökbe és létesítményekbe történő beruházásokat, ha ezek a beruházások egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és szükség van rájuk az Alap célkitűzéseinek megvalósításához. Az ilyen beruházások közé tartozhatnának például a kriminalisztika céljából, továbbá a leplezett figyeléshez, a robbanóanyagok és a kábítószerek felderítéséhez, illetve az Alap célkitűzéseinek körébe tartozó más konkrét célból szükséges berendezésekbe történő beruházások. Az Alapból nem finanszírozhatók kizárólag nemzeti vonatkozású beruházások vagy az illetékes hatóságok mindennapi munkájához szükséges beruházások, így például az egyenruhákba, személygépkocsikba, buszokba, robogókba, rendőrőrsökbe, nem szakosodott képzési központokba és irodai berendezésekbe való beruházások.

(21) Az Unión belüli szolidaritás érdekében, valamint az Unión belüli biztonságért viselt közös felelősség szellemében, ha - különösen schengeni értékelést követően - hiányosságokat vagy kockázatokat azonosítanak, az érintett tagállamnak megfelelően kezelnie kell ezeket a hiányosságokat az 1053/2013/EU tanácsi rendelet (5) szerinti ajánlások végrehajtását célzó programja keretében rendelkezésre álló források felhasználásával.

(22) Az Alap szakpolitikai célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy programjaik prioritásai tükrözzék az Alap valamennyi konkrét célkitűzését, és hogy a prioritásokat a II. mellékletben szereplő végrehajtási intézkedésekkel összhangban válasszák ki, valamint hogy a célkitűzések közötti forráselosztás arányban álljon a kihívásokkal és a szükségletekkel és biztosítsa a szakpolitikai célkitűzés megvalósíthatóságát.

(23) A hatékonyság elvével összhangban törekedni kell a más uniós alapokkal való szinergiákra és következetességre, valamint el kell kerülni az intézkedések közötti átfedéseket.

(24) A szakpolitikai célkitűzések leghatékonyabb megvalósítása, a méretgazdaságosság kihasználása, valamint az intézkedések közötti átfedések elkerülése érdekében az Alapnak a biztonság területén meglévő más uniós pénzügyi programokkal koherensnek kell lennie és azokat ki kell egészítenie. Különösképpen biztosítani kell a szinergiákat a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal és az (EU) 2021/1148 rendelet által létrehozott, a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközből, valamint az (EU) 2021/1077 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott, a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközéből álló Integrált Határigazgatási Alappal, továbbá az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) által lefedett egyéb kohéziós politikai alapokkal,

az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Horizont Európa program biztonsági kutatási részével, az (EU) 2021/692 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) által létrehozott Jogok és értékek programmal, az (EU) 2021/693 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) által létrehozott Jogérvényesülés programmal, az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) által létrehozott Digitális Európa programmal, valamint az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által létrehozott InvestEU programmal. A szinergiákat különösen az infrastruktúra és a nyilvános terek biztonságával, a kiberbiztonsággal, az áldozatok védelmével és a radikalizálódás megelőzésével kapcsolatosan kell megteremteni.

(25) Az Alap és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz kölcsönös kiegészítő jellegének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni azt is, hogy olyan többcélú berendezéseket és IKT-rendszereket használjanak a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz céljainak elérése érdekében, amelyek elsődleges használata összhangban van ezzel a rendelettel.

(26) Az Alapból támogatott harmadik országbeli, illetve harmadik országokkal kapcsolatos intézkedéseket az uniós eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és azokkal koherensen kell meghozni, és biztosítani kell, hogy az előbbiek kiegészítsék az utóbbiakat. Az ilyen intézkedések végrehajtása során különösen teljes koherenciára kell törekedni az Unió külső tevékenységeinek alapelveivel és általános célkitűzéseivel, valamint a szóban forgó országra vagy régióra vonatkozó uniós külpolitikával és fejlesztéstámogatási politikával. Az Alap külső dimenziója tekintetében az Alap keretében törekedni kell a harmadik országokkal az Unió belső biztonsága szempontjából releváns területeken folytatott együttműködés fokozására. Ezzel összefüggésben az Alap célkitűzéseinek keretében támogatni kell a tematikus eszközből harmadik országokban vagy harmadik országok tekintetében végrehajtandó intézkedéseket, különösen a bűnözés - ideértve a kábítószer-kereskedelmet és az emberkereskedelmet - megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez, valamint a határokon átnyúló bűnözői csempészhálózatok elleni küzdelemhez történő hozzájárulás érdekében.

(27) A tematikus eszköz végrehajtásakor a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a finanszírozás orvosolja az Alap célkitűzéseinek megvalósításával járó kihívásokat és szükségleteket.

(28) Az uniós költségvetésből származó finanszírozásnak olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek esetében az uniós beavatkozás hozzáadott értéket biztosíthat az egyedül tagállamok által végrehajtott intézkedésekhez képest. A biztonság a jellegénél fogva határokon átnyúló dimenzióval rendelkezik, ezért határozott és összehangolt uniós reagálást igényel. Az e rendelet alapján nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a biztonsági területre vonatkozó nemzeti és uniós kapacitások megerősítéséhez kell hozzájárulnia.

(29) Akkor tekinthető úgy, hogy valamely tagállam nem felel meg az Alap keretében nyújtott működési támogatás felhasználása tekintetében releváns uniós vívmányoknak, ha nem teljesítette a Szerződések alapján a határigazgatás és a vízumpolitika területén fennálló kötelezettségeit - ideértve az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségeket is -, ha fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy az említett uniós tagállam súlyosan megsérti az Unió értékeit a határigazgatásra és a vízumpolitikára vonatkozó uniós vívmányok végrehajtása során, vagy ha valamely, az 1053/2013/EU rendeletben megállapított schengeni értékelési és monitoringmechanizmus keretében született értékelési jelentés hiányosságokat azonosított a releváns területen.

(30) Az e rendeletben meghatározott célok teljesítése érdekében az Alap keretében figyelembe kell venni a fokozott rugalmasságra és egyszerűségre mutatkozó igényt, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a kiszámíthatóságra vonatkozó követelményeket és biztosítani kell a források tisztességes és átlátható elosztását. Az Alap végrehajtását a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia, az uniós hozzáadott érték és a kiadások minősége elvének kell irányítania. Az Alapot továbbá a lehető leghatékonyabb és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(31) A teljes egészében vagy részben az Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások hozzáadott értékének optimalizálása érdekében szinergiákat kell keresni, elsősorban az Alap és a többi uniós program között, beleértve a megosztott irányítású programokat is. E szinergiák maximalizálása érdekében gondoskodni kell kulcsfontosságú támogató mechanizmusokról, beleértve az intézkedéseknek az Alapból és valamely más uniós programból történő kumulatív finanszírozását is. Az ilyen kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az említett intézkedés összes elszámolható költségét. E célból ennek a rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania, különösen azon lehetőség tekintetében, hogy ugyanazokat a költségeket vagy kiadásokat arányosan bejelenthessék az Alaphoz és valamely más uniós programhoz kapcsolódóan is.

(32) Az Alap által támogatott intézkedések népszerűsítése során az uniós finanszírozás címzettjeinek a célközönség nyelvén vagy nyelvein kell tájékoztatást nyújtaniuk. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az említett finanszírozás címzettjeinek az intézkedéssel kapcsolatos kommunikációjuk során hivatkozniuk kell a finanszírozás eredetére. A címzetteknek e célból gondoskodniuk kell arról, hogy a médiának és a nyilvánosságnak szánt minden kommunikációs anyag feltüntesse az Unió emblémáját, és kifejezetten megemlítse az Uniótól kapott pénzügyi támogatást.

(33) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat az Alap végrehajtásával kapcsolatos legjobb gyakorlatok és információcsere előmozdítására fordítsa.

(34) A tematikus eszközből közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásról a Bizottságnak kellő időben tájékoztatást kell közzé tennie, és adott esetben frissítenie kell az ilyen tájékoztatást. Lehetővé kell tenni az adatok egyedi célkitűzés, a kedvezményezett neve, a jogi kötelezettségvállalás összege, valamint az intézkedés jellege és célja szerinti rendszerezését.

(35) E rendeletben meg kell határozni a tagállamok programjaira szánt, az I. mellékletben megállapított kritériumok alapján kiszámított kezdeti összegeket.

(36) A tagállami programokra szánt kezdeti összegeknek kell képezniük a tagállamok biztonságba eszközölt hosszú távú beruházásainak alapját. A belső és külső biztonsági fenyegetések területén vagy a kiindulási helyzetben bekövetkező változások figyelembevétele érdekében a programozási időszak félidejében egy kiegészítő összeget kell a tagállamok számára allokálni, amelynek az I. melléklettel összhangban statisztikai adatokon kell alapulnia, figyelembe véve a programvégrehajtásuk állását is.

(37) mivel a biztonság területén folyamatosan változnak a kihívások, szükséges a finanszírozás allokációját hozzáigazítani a belső és külső biztonsági fenyegetések területén bekövetkező változásokhoz, továbbá a legmagasabb uniós hozzáadott értéket képviselő prioritások felé kell irányítani a finanszírozást. A sürgető igényekre, valamint a szakpolitika és az uniós prioritások változásaira való reagálás, továbbá a finanszírozásnak a magas szintű uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések felé való irányítása érdekében a finanszírozás egy részét időszakonként - egy tematikus eszköz útján - egyedi intézkedésekhez, uniós intézkedésekhez és szükséghelyzeti támogatáshoz kell allokálni.

(38) A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy a programallokációjuk egy részét a IV. mellékletben felsorolt intézkedések finanszírozására használják azáltal, hogy ezek nagyobb uniós hozzájárulásban részesülnek elsősorban azok magas uniós hozzáadott értéke, illetve kiemelt uniós jelentősége miatt.

(39) Az Alap keretében rendelkezésre álló források egy részét olyan egyedi intézkedések végrehajtására vonatkozó tagállami programokhoz is lehetne allokálni, amelyek a tagállamok közötti együttműködést igényelnek, vagy egyedi intézkedések olyan helyzetekben való végrehajtására, amelyekben az Unióban bekövetkező új fejlemények egy vagy több tagállam számára kiegészítő finanszírozás rendelkezésre bocsátását teszik szükségessé. A Bizottságnak meg kell határoznia az említett egyedi intézkedéseket a munkaprogramjaiban.

(40) Az Alapnak hozzá kell járulnia a belső biztonsághoz kapcsolódó működési költségek támogatásához annak lehetővé tétele érdekében a tagállamok számára, hogy fenntartsák az Unió egésze számára létfontosságú képességeket. Az ilyen támogatásnak az Alap célkitűzéseihez kapcsolódó konkrét költségek teljes visszatérítéséből kell állna, és a tagállami programok szerves részét kell képeznie.

(41) Az Alap szakpolitikai célkitűzése tagállami programok révén történő, nemzeti szintű végrehajtásának kiegészítése érdekében az Alapnak uniós szintű intézkedésekhez is támogatást kell nyújtania. Az ilyen intézkedéseknek az Alap beavatkozási hatókörén belüli átfogó stratégiai célokat kell szolgálniuk a szakpolitikai elemzéssel és innovációval, a transznacionális kölcsönös tanulással és partnerségekkel, valamint az új kezdeményezések és intézkedések uniós szintű, illetve egyes tagállamok közötti tesztelésével kapcsolatban. Az Alapnak támogatnia kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit - többek között helyi szinten is -, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és előmozdítsák a közös képzést, beleértve a bűnüldöző szervek személyzete körében a radikalizálódással és a megkülönböztetés minden olyan formájával - például az antiszemitizmussal, a romaellenességgel és a rasszizmus egyéb formáival - kapcsolatos tájékoztatást, amelyek erőszakhoz vezethetnek. Ennek céljából speciális csereprogramokat lehetne finanszírozni a bűnüldöző szervek kezdő munkatársai számára.

(42) Az Unió azon képességének megerősítése érdekében, hogy azonnal reagáljon biztonsági vonatkozású eseményekre vagy az Uniót érintő, újonnan felmerülő veszélyekre, lehetővé kell tenni szükséghelyzeti támogatás nyújtását az e rendeletben meghatározott kerettel összhangban. Az ilyen támogatás nem nyújtható pusztán rendkívüli vagy hosszú távú intézkedések támogatásához, illetve az olyan helyzetek kezelésére, amikor azért van szükség sürgős cselekvésre, mert az illetékes hatóságok nem terveztek és reagáltak megfelelően.

(43) Az intézkedések szükséges rugalmasságának biztosítása és az újonnan felmerülő igények kielégítése érdekében lehetővé kell tenni a decentralizált ügynökségek számára, hogy megfelelő kiegészítő pénzügyi eszközökkel rendelkezzenek bizonyos szükséghelyzeti feladatok elvégzéséhez. Helyénvaló, hogy azokban az esetekben, amikor a végrehajtandó feladat olyannyira sürgős, hogy a költségvetésüket nem lehetett időben kiigazítani, a decentralizált ügynökségek jogosultak legyen szükséghelyzeti támogatásra - többek között vissza nem térítendő támogatás formájában -, összhangban az uniós intézmények által meghatározott uniós szintű prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(44) Az uniós intézkedések transznacionális jellegének fényében, valamint az Unión belül a legmagasabb szintű biztonság biztosítására irányuló célkitűzés megvalósítását célzó összehangolt fellépés előmozdítása érdekében a decentralizált ügynökségek kivételesen jogosultak lehetnek arra, hogy uniós intézkedések kedvezményezettjei legyenek - többek között vissza nem térítendő támogatás formájában -, amennyiben segítik a szóban forgó decentralizált ügynökségek hatáskörébe tartozó uniós intézkedések végrehajtását, és amennyiben ezeket az intézkedéseket nem fedezi az említett decentralizált ügynökségek költségvetéséhez az éves költségvetésen keresztül nyújtott uniós hozzájárulás. E támogatásnak az uniós hozzáadott érték biztosítása érdekében összhangban kell állnia az uniós intézmények által uniós szinten meghatározott prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(45) Az Alap szakpolitikai célkitűzését az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott InvestEU program szakpolitikai kereteihez tartozó pénzügyi eszközökkel és költségvetési biztosítékokkal is támogatni kell. E pénzügyi támogatást a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésére kell - arányos mértékben - felhasználni, az nem kettőződhet meg és nem szoríthatja ki a magánfinanszírozást, illetve nem torzíthatja a belső piaci versenyt. Az intézkedéseknek egyértelmű uniós hozzáadott értékkel kell rendelkezniük.

(46) A vegyesfinanszírozási műveletek olyan, az uniós költségvetésből támogatott önkéntes műveletek, amelyek az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat, visszafizetendő támogatási formákat vagy mindkettőt ötvöznek promóciós, fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézmények által nyújtott visszafizetendő támogatási formákkal, illetve kereskedelmi pénzügyi intézmények és befektetők által nyújtott támogatással.

(47) Ez a rendelet megállapítja az Alap pénzügyi keretösszegét, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (13) 18. pontja értelmében.

(48) Az Alapra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett végrehajtásra, a pénzügyi támogatásra, a pénzügyi eszközökre és a költségvetési biztosítékokra - vonatkozó szabályokat.

(49) Az intézkedések megosztott irányítás keretében történő végrehajtása céljából az Alapnak az e rendeletből, a költségvetési rendeletből és az (EU) 2021/1060 rendeletből álló koherens keret részét kell képeznie.

(50) Az (EU) 2021/1060 rendelet meghatározza a keretet az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz, a Kohéziós Alap, az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, az Igazságos Átmenet Alap, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap részeként a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköz által végrehajtandó intézkedésekhez, továbbá megállapítja különösen a megosztott irányítás keretében végrehajtott uniós alapok programozására, monitoringjára és értékelésére, irányítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően e rendeletben meg kell határozni az Alap célkitűzéseit és meg kell állapítani az Alap keretében finanszírozható intézkedésekre vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(51) Az Alapra vonatkozó előfinanszírozási rendszert az (EU) 2021/1060 rendelet határozza meg, és az egyedi előfinanszírozási arányt e rendelet állapítja meg. Emellett annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzetekre azonnal reagálni lehessen, helyénvaló egyedi előfinanszírozási arányt megállapítani a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Az előfinanszírozási rendszernek biztosítania kell, hogy a tagállamok a programjaik végrehajtásának kezdetétől rendelkezzenek eszközökkel ahhoz, hogy támogatást nyújtsanak a kedvezményezettek számára.

(52) Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek az intézkedések egyedi célkitűzéseinek elérésére és az eredmények biztosítására, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terheket és a szabályok be nem tartásának kockázatait. Az említett választás megtételekor mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(53) Az egységes ellenőrzés elvének lehető legteljesebb körű kiaknázása érdekében helyénvaló egyedi szabályokat megállapítani az olyan projektek kontrolljára és auditjára vonatkozóan, amelyekben a Bizottságtól pozitív értékelést kapott, belső kontrollrendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetek a kedvezményezettek. Az ilyen projektek esetében az irányító hatóságok számára lehetővé kell tenni irányítási ellenőrzéseik korlátozását, feltéve, hogy a kedvezményezett kellő időben benyújtja a projekt haladására és az alapul szolgáló kiadások elszámolhatóságára vonatkozó összes szükséges adatot és információt. Emellett, amennyiben egy ilyen nemzetközi szervezet által végrehajtott projekt valamely auditminta részét képezi, lehetővé kell tenni az audithatóság számára, hogy munkáját a "Megbízások megállapodás szerinti eljárások végrehajtására pénzügyi tájékoztatással kapcsolatban" című, 4400. számú, kapcsolódó szolgáltatásokról szóló nemzetközi standard (ISRS 4400) elveivel összhangban végezze el.

(54) A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésével összhangban a már megkezdett intézkedésekre is odaítélhető vissza nem térítendő támogatás, feltéve, hogy a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban - a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével - uniós finanszírozásból nem számolhatók el. Az uniós támogatásban bármely, az Unió érdekeire nézve hátrányos zavar elkerülése érdekében a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret kezdetén egy korlátozott időtartamra lehetővé kell tenni, hogy az olyan, e rendelet alapján támogatott, közvetlen irányítás alá tartozó intézkedések tekintetében felmerülő költségek, amelyek már megkezdődtek, 2021. január 1-jétől még akkor is elszámolhatóknak minősüljenek, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy a támogatás iránti kérelem benyújtása előtt keletkeztek.

(55) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15), valamint a 2988/95/EK, Euratom (16) és a 2185/96/Euratom, EK (17) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (18) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében.

A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak maradéktalanul együtt kell működniük, és meg kell adniuk minden szükséges támogatást az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei számára az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatban.

(56) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(57) A 2013/755/EU tanácsi határozat (20) alapján a tengerentúli országokban vagy területeken letelepedett személyek és szervezetek jogosultak finanszírozásban részesülni, figyelemmel az Alap szabályaira és célkitűzéseire, valamint az azon tagállamra alkalmazandó esetleges megállapodásokra, amelyhez a releváns tengerentúli ország vagy terület kapcsolódik.

(58) Az EUMSZ 349. cikke alapján, valamint összhangban a Tanács által a 2018. április 12-i következtetéseiben támogatott, "Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival" című, 2017. október 24-i bizottsági közleménnyel a releváns tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a programjaik foglalkozzanak a legkülső régiók előtt álló sajátos kihívásokkal. Az Alapnak megfelelő erőforrásokkal kell támogatnia az említett tagállamokat, hogy adott esetben segítsék a legkülső régiókat.

(59) A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (21) (22) és (23) bekezdése alapján az Alapot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. Adott esetben az említett követelményeknek mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az Alap gyakorlatban kifejtett hatásai. Az Alap eredményeinek mérése érdekében mutatókat és kapcsolódó célokat kell meghatározni az Alap minden egyes egyedi célkitűzése tekintetében. Az említett mutatóknak minőségi és mennyiségi mutatókat is magukban kell foglalniuk.

(60) Mutatók és a pénzügyi beszámolók révén a Bizottságnak és a tagállamoknak monitoring alá kell vonniuk az Alap végrehajtását az (EU) 2021/1060 rendelet és e rendelet releváns rendelkezéseinek megfelelően. 2023-tól kezdődően a tagállamoknak éves teljesítményjelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak a legutóbbi pénzügyi évre vonatkozóan. Az említett jelentéseknek tájékoztatást kell tartalmazniuk a tagállami programok végrehajtása elért haladásról. A tagállamoknak az említett jelentések összegzéseit is be kell nyújtaniuk a Bizottságnak. A Bizottságnak az említett összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére le kell fordítania, és honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie azokat, a tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendeletben említett honlapjaira mutató linkekkel együtt.

(61) Tükrözve az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságát összhangban az Uniónak az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodás (22) végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalásaival és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó kötelezettségvállalásával, az e rendelet alapján végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon átfogó cél eléréséhez, hogy a többéves pénzügyi keret valamennyi kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére fordítsák, továbbá azon ambíció eléréséhez, hogy 2024-ben a költségvetés 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig a 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biodiverzitási célok közötti meglévő átfedéseket. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az Unió éghajlatpolitikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, és nem okoznak jelentős kárt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 17. cikke értelmében vett környezetvédelmi célkitűzések tekintetében.

(62) Az 514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (24) és a 2014-2020-as programozási időszakra alkalmazandó minden jogi aktust továbbra is alkalmazni kell a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz keretében a 2014-2020-as programozási időszakban támogatott programokra és projektekre. Mivel az 514/2014/EU rendelet végrehajtási időszaka átfedésben van az e rendelet hatálya alá tartozó programozási időszakkal, továbbá az említett rendelet által jóváhagyott bizonyos projektek végrehajtásában a folyamatosság biztosítása érdekében a projektek szakaszolására vonatkozó rendelkezéseket kell megállapítani. A projekt minden egyes szakaszát azon programozási időszak szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelynek keretében az finanszírozásban részesül.

(63) mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(64) E rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a magasabb társfinanszírozási arányokra jogosult intézkedések IV. mellékletben foglalt listája és a VII. melléklet szerinti működési támogatás, valamint a monitoring- és értékelési keret továbbfejlesztése tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(65) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (25) megfelelően kell gyakorolni. A tagállamok közös kötelezettségeit - különösen a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó kötelezettségeket - megállapító végrehajtási jogi aktusok elfogadása céljából a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, és a programozás és a jelentéstétel keretében a Bizottságnak történő tájékoztatásnyújtásra vonatkozó részletes rendelkezésekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására pedig - tisztán technikai természetük miatt - a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A Bizottságnak az e rendeletben előírt szükséghelyzeti támogatás nyújtására vonatkozó döntések elfogadásához kapcsolódó, azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben az ilyen támogatás jellegével és céljával összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okokból szükséges.

(66) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(67) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(68) Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletével (26).

(69) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie és azt visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára létrehozza a Belső Biztonsági Alapot (a továbbiakban: az Alap).

(2) Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:

a) az Alap szakpolitikai célkitűzése;

b) az Alap egyedi célkitűzései és az ezen egyedi célkitűzések végrehajtását szolgáló intézkedések;

c) a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetés;

d) az uniós finanszírozás formái és az ilyen finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályok.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vegyesfinanszírozási művelet": az uniós költségvetésből - többek között a költségvetési rendelet 2. cikkének 6. pontjának értelmében vett vegyesfinanszírozási eszköz keretében - támogatott olyan tevékenység, amely az uniós költségvetésből nyújtott nem visszafizetendő támogatási formákat és/vagy pénzügyi eszközöket ötvöz fejlesztési vagy egyéb állami pénzügyi intézményektől, valamint kereskedelmi pénzügyi intézményektől és befektetőktől származó visszafizetendő támogatási formákkal;

2. "illetékes hatóságok": olyan tagállami hatóságok, amelyek feladata az EUMSZ 87. cikkének (1) bekezdése szerinti bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása, beleértve a rendőrséget, a vámhatóságot és az egyéb szakosodott bűnüldöző szolgálatokat;

3. "bűnmegelőzés": mindazon intézkedések, amelyek célja a bűnözésnek és az állampolgárok biztonságérzete hiányának csökkentése vagy az ahhoz egyéb módon való hozzájárulás, a 2009/902/IB tanácsi határozat (27) 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

4. "kritikus infrastruktúra": azon eszközök, hálózatok, rendszerek vagy ezek részei, amelyek elengedhetetlenek az alapvető társadalmi feladatok ellátása, a lakosság egészsége, védelme, biztonsága, valamint gazdasági és szociális jólléte szempontjából, és amelyek megzavarása, veszélyeztetése vagy megsemmisítése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna valamely tagállamban vagy az Unióban;

5. "kiberbűnözés": egyrészt az olyan bűncselekmények, amelyek elkövetése szükségképpen információs és kommunikációs technológiai rendszereket (IKT-rendszerek) foglal magában, vagy az említett rendszerek vagy a bűncselekmény elkövetésének eszközeiként, vagy pedig a bűncselekmény elsődleges célpontjaiként (kizárólag kibertérben elkövethető bűncselekmények), másrészt pedig az olyan hagyományos bűncselekmények, amelyek nagyobb léptékben vagy hatókörben valósíthatók meg számítógépek, számítógépes hálózatok vagy egyéb IKT-rendszerek használata útján (kizárólag kibertérben elkövetett közönséges bűncselekmények);

6. "az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedés": a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus elnevezésű, az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) keretében hozott intézkedés, amelynek célja az Unióra veszélyt jelentő, a súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatos legjelentősebb fenyegetések elleni küzdelem a tagállamok és az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti, valamint adott esetben a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés ösztönzése révén;

7. "információcsere": bűncselekmények, különösen a határokon átnyúló súlyos és szervezett bűnözés és a terrorizmus megelőzésével, felderítésével, nyomozásával, valamint a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos, az EUMSZ 87. cikkében említett hatóságok, az Europol és az egyéb érintett uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek számára releváns információk biztonságos gyűjtése, tárolása, kezelése, elemzése és továbbítása, valamint az azokhoz való hozzáférés;

8. "szervezett bűnözés": a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (28) 1. cikkének 1. pontjában meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó büntetendő cselekmény;

9. "felkészültség": minden olyan intézkedés, amely kifejezetten az e rendelet hatálya alá tartozó esetleges terrortámadások vagy egyéb biztonsági vonatkozású események megelőzését, illetve az ezekkel járó kockázatok csökkentését célozza;

10. "schengeni értékelési és monitoringmechanizmus": az 1053/2013/EU rendeletben meghatározott értékelési és monitoringmechanizmus;

11. "terrorizmus": az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (29) említett szándékos cselekmények és bűncselekmények bármelyike;

12. "szükséghelyzet": minden olyan, e rendelet hatálya alá tartozó, biztonsági vonatkozású esemény, újonnan felmerülő fenyegetés vagy újonnan észlelt sebezhetőség, amely egy vagy több tagállamban jelentős negatív hatással jár vagy járhat a polgárok, a nyilvános terek vagy a kritikus infrastruktúra biztonságára nézve;

13. "mutatópénz": olyan valódi készpénz, amelyet egy nyomozás során a gyanúsítottaknak vagy más, a rendelkezésre állásról vagy a szállításról információval rendelkező, illetve közvetítőként eljáró személyeknek mutatnak fel a likviditás és a fizetőképesség bizonyítékaként annak érdekében, hogy fiktív vásárlást hajtsanak végre gyanúsítottak letartóztatása, illegális előállítási helyszín beazonosítása vagy egy bűnszervezet egyéb módon történő felszámolása céljából;

14. "radikalizálódás": fokozatos és összetett folyamat, amely erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezet, és amelynek során valamely személy vagy személyek egy csoportja olyan radikális ideológiát vagy meggyőződést tesz magáévá, amely valamely konkrét politikai, vallási vagy ideológiai célból elfogadja, alkalmazza vagy elnézi az erőszakot, beleértve a terrorizmust is;

15. "egyedi intézkedések": az Alap célkitűzéseivel összhangban uniós hozzáadott értéket biztosító, olyan transznacionális vagy nemzeti projektek, amelyekre tekintettel egy, több vagy valamennyi tagállam kiegészítő allokációban részesülhet a programjai számára;

16. ",működési támogatás": a tagállam allokációjának azon része, amelyet az Unió számára közszolgáltatást képező feladatok ellátásáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős közjogi hatóságok támogatására lehet felhasználni, annyiban, amennyiben azok hozzájárulnak az Unióban a magas szintű biztonság garantálásához;

17. "uniós intézkedések": olyan transznacionális projektek vagy az Unió szempontjából különös érdekkel bíró projektek, amelyeket az Alap célkitűzéseinek megfelelően hajtanak végre.

3. cikk

Az Alap célkitűzései

(1) Az Alap szakpolitikai célkitűzése az Unión belüli magas szintű biztonság szavatolásához való hozzájárulás, különösen a következők révén: a terrorizmus és a radikalizálódás, a súlyos és szervezett bűnözés és a kiberbűnözés megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem; a bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatás és védelem; az e rendelet hatálya alá tartozó, biztonsági vonatkozású eseményekre, kockázatokra és válságokra való felkészülés, az ezekkel szembeni védelem, valamint ezek hatékony kezelése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakpolitikai célkitűzés keretében az Alapnak a következő egyedi célkitűzések eléréséhez kell hozzájárulnia:

a) az illetékes hatóságok és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti és azokon belüli, valamint adott esetben a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott információcsere javítása és elősegítése;

b) a határokon átnyúló együttműködés javítása és fokozása, beleértve az illetékes hatóságok közötti közös műveleteket a terrorizmussal, valamint a határon átnyúló dimenziójú súlyos és szervezett bűnözéssel kapcsolatban; és

c) a bűncselekmények, a terrorizmus és a radikalizáció megelőzésére és az ellenük folytatott küzdelemre, valamint a biztonsági vonatkozású eseményekre, kockázatokra és válságokra irányuló tagállami kapacitások megerősítésének támogatása, különösen a hatóságok, az érintett uniós szervek, hivatalok vagy ügynökségek, a civil társadalom és a magánszereplők közötti, tagállamokon átívelő együttműködés fokozása révén.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések keretében az Alapot a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések révén kell végrehajtani.

4. cikk

Az alapvető jogok tiszteletben tartása

Az Alap keretében finanszírozott intézkedéseket az alapvető jogok és az emberi méltóság maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani. Az ilyen intézkedéseknek összhangban lenniük különösen a Charta, az uniós adatvédelmi jog, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EJEE) rendelkezéseivel. Az Alap szerinti intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak lehetőség szerint különös figyelmet kell fordítaniuk a különleges bánásmódot igénylő személyek - különösen a gyermekek és a kísérő nélküli kiskorúak - segítésére és védelmére.

5. cikk

A támogatás hatálya

(1) A célkitűzéseinek keretében és a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel összhangban az Alap különösen a III. mellékletben felsorolt intézkedéseket támogatja.

(2) A célkitűzéseinek elérése érdekében az Alap a 19. cikknek megfelelően támogathat - az uniós prioritásokkal összhangban - a III. mellékletben említett, adott esetben harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedéseket.

(3) A harmadik országokban vagy harmadik országokhoz kapcsolódóan végrehajtandó intézkedések tekintetében a Bizottság és a tagállamok - az Európai Külügyi Szolgálattal együtt, a vonatkozó felelősségi körükkel összhangban - biztosítják a releváns uniós szakpolitikákkal, stratégiákkal és eszközökkel való koordinációt. Biztosítják különösen, hogy a harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések:

a) végrehajtására a más uniós eszközök révén támogatott, egyéb, Unión kívüli fellépésekkel szinergiában és azokkal koherensen kerüljön sor;

b) koherensek legyenek a külső uniós szakpolitikával, tiszteletben tartsák a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét, és összhangban legyenek a szóban forgó régióra vagy országra vonatkozó stratégiai programozási dokumentumokkal;

c) olyan intézkedésekre összpontosítsanak, amelyek nem fejlesztés-orientáltak; és

d) a belső uniós szakpolitikák érdekeit szolgálják, és összhangban legyenek az Unión belül végzett tevékenységekkel.

(4) Az Alap keretében finanszírozott berendezések és IKT-rendszerek az (EU) 2021/1148 rendelet hatálya alá tartozó összefüggő területeken is felhasználhatók. E berendezéseknek és IKT-rendszereknek elérhetőnek és bevethetőnek kell maradniuk az Alap céljaira.

A berendezéseknek az első albekezdésben említett összefüggő területeken való felhasználása nem haladhatja meg a berendezések teljes felhasználási idejének 30 %-át.

Az első albekezdésben említett összefüggő területeken felhasznált IKT-rendszereknek adatokat és szolgáltatásokat kell biztosítaniuk a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából.

A tagállamok az éves teljesítményjelentésükben tájékoztatják a Bizottságot az ilyen további felhasználásról, valamint a többcélú berendezések és IKT-rendszerek telepítési helyéről.

(5) A következő nem támogathatók:

a) a közrend nemzeti szinten történő fenntartására korlátozódó intézkedések;

b) katonai vagy védelmi célú intézkedések;

c) olyan berendezések, amelyek elsődleges célja a vámellenőrzés;

d) kényszerítő eszközök, ideértve a fegyvereket, a lőszereket, a robbanóanyagokat és a rendőrbotokat, a kiképzési célok kivételével;

e) az informátorok jutalmai és az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedések keretén kívül alkalmazott mutatópénz.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben szükséghelyzet következik be, az első albekezdés a) pontjában említett intézkedések támogathatónak tekinthetők.

II. FEJEZET

PÉNZÜGYI ÉS VÉGREHAJTÁSI KERET

1. SZAKASZ

Közös rendelkezések

6. cikk

Általános elvek

(1) Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti a nemzeti, regionális és helyi intézkedéseket, és arra összpontosít, hogy uniós hozzáadott értéket biztosítson az Alap célkitűzéseinek eléréséhez.

(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Alap keretében és a tagállamok által nyújtott támogatás összhangban álljon az Unió releváns fellépéseivel, szakpolitikáival és prioritásaival, és kiegészítse az egyéb uniós eszközök keretében nyújtott támogatást.

(3) Az Alapot a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás keretében kell végrehajtani.

7. cikk

Költségvetés

(1) Az Alapnak a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó árakon 1 931 000 000 EUR.

(2) A pénzügyi keretösszeget a következőképpen kell felhasználni:

a) 1 352 000 000 EUR-t kell allokálni a tagállami programokra;

b) 579 000 000 EUR-t kell allokálni a 8. cikkben említett tematikus eszközre.

(3) A Bizottság kezdeményezésére a pénzügyi keretösszeg legfeljebb 0,84 %-át kell allokálni az Alap végrehajtását szolgáló, az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett technikai segítségnyújtásra.

(4) Az (EU) 2021/1060 rendelet 26. cikkével összhangban, valamely tagállam kérésére az említett rendelet hatálya alá tartozó bármely alapból, megosztott irányítás keretében biztosított kezdeti allokáció legfeljebb 5 %-a átcsoportosítható az Alaphoz közvetlen vagy közvetett irányítás keretében. A Bizottság az említett forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül, vagy az említett albekezdés c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Az említett forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

8. cikk

A tematikus eszköz felhasználására vonatkozó általános rendelkezések

(1) A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeget egy tematikus eszközön keresztül, rugalmasan kell allokálni, a munkaprogramokban foglaltak szerint, megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás alkalmazásával.

A tematikus eszközből származó finanszírozást annak elemeire kell felhasználni, amelyek a következők:

a) egyedi intézkedések;

b) uniós intézkedések; és

c) a 25. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említett, a Bizottság kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás szintén támogatásban részesül az e rendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összegből.

(2) A tematikus eszközből származó finanszírozásnak magas uniós hozzáadott értékkel bíró prioritásokra kell irányulnia, vagy azt sürgős szükségletekre válaszul kell felhasználni a II. mellékletben tükrözött, elfogadott uniós prioritásokkal összhangban. A tematikus eszközből származó finanszírozást harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtandó intézkedések támogatására kell felhasználni az Alap célkitűzéseinek keretében, különösen a bűnözés - többek között a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem - megelőzéséhez és az ellene folytatott küzdelemhez, valamint a határokon átnyúló bűnözői csempészhálózatok elleni küzdelemhez történő hozzájárulás érdekében.

A tematikus eszköz erőforrásai különböző prioritások közötti allokálásának - amennyire csak lehetséges - arányosnak kell lennie a kihívásokkal és a szükségletekkel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Alap célkitűzéseinek teljesülését.

(3) A Bizottság együttműködik a civil szervezetekkel és a releváns hálózatokkal, különösen az Alap keretében finanszírozott uniós intézkedésekre vonatkozó munkaprogramok kidolgozása és értékelése céljából.

(4) Amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtják a tagállamoknak, a Bizottság biztosítja, hogy nem kerülnek kiválasztásra olyan projektek, amelyeket a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény érint, amely kétségbe vonja a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy az említett projektek teljesítését.

(5) A (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikke és 24. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában, amennyiben a tematikus eszközből származó finanszírozást megosztott irányítás keretében hajtják végre, az érintett tagállam biztosítja, hogy - és a Bizottság értékeli, hogy vajon így van-e -, a tervezett intézkedéseket ne érintse a Bizottság által az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében kiadott, indokolással ellátott vélemény, amely kétségbe vonja a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét vagy az intézkedések teljesítését.

(6) A Bizottság megállapítja az uniós költségvetés éves előirányzatai keretében a tematikus eszköz számára rendelkezésre bocsátandó teljes összeget.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatokat fogad el a tematikus eszközre vonatkozóan, azonosítva a támogatandó célkitűzéseket és intézkedéseket, és meghatározva az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egyes elemekre szánt összegeket. Az ilyen finanszírozási határozatokban adott esetben meg kell határozni a vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. A finanszírozási határozatok lehetnek évesek vagy többévesek, és vonatkozhatnak a tematikus eszköz e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett egy vagy több elemére. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 33. cikkének (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(8) A (7) bekezdésben említett finanszírozási határozat elfogadását követően a Bizottság ennek megfelelően módosíthatja a tagállami programokat.

2. SZAKASZ

Megosztott irányítás keretében történő támogatás és végrehajtás

9. cikk

Hatály

(1) Ez a szakasz a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összegre és a 8. cikkben említett tematikus eszközre vonatkozó finanszírozási határozatnak megfelelően, megosztott irányítás keretében végrehajtandó kiegészítő forrásokra alkalmazandó.

(2) Az e szakasz szerinti támogatást a költségvetési rendelet 63. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban megosztott irányítás keretében kell végrehajtani.

10. cikk

Költségvetési források

(1) A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összeget a tagállami programokhoz kell indikatív jelleggel allokálni a következők szerint:

a) 1 127 000 000 EUR az I. melléklettel összhangban;

b) 225 000 000 EUR a tagállami programokra szánt allokációknak a 14. cikk (1) bekezdésében említett kiigazítása céljából.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett összeget nem allokálták maradéktalanul, a fennmaradó összeget hozzá lehet adni a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett összeghez.

11. cikk

Előfinanszírozás

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Alapra vonatkozó előfinanszírozást - a rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel - éves részletekben kell kifizetni minden év július 1. előtt, a következőképpen:

a) 2021: 4 %;

b) 2022: 3 %;

c) 2023: 5 %;

d) 2024: 5 %;

e) 2025: 5 %;

f) 2026: 5 %.

(2) Amennyiben egy tagállami programot 2021. július 1. után fogadnak el, a korábbi részleteket az elfogadásának évében kell kifizetni.

12. cikk

Társfinanszírozási arányok

(1) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás nem haladhatja meg az összes elszámolható kiadás 75 %-át valamely projekt esetében.

(2) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető az egyedi intézkedések keretében végrehajtott projektek esetében.

(3) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 90 %-ára növelhető a IV. mellékletben felsorolt intézkedések esetében.

(4) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a működési támogatás esetében.

(5) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a 25. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás esetében.

(6) Az uniós költségvetésből származó hozzájárulás az összes elszámolható kiadás 100 %-ára növelhető a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtás esetében, az (EU) 2021/1060 rendelet 36. cikke (5) bekezdése b) pontjának vi. alpontjában meghatározott korlátok között.

(7) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat megállapítja a társfinanszírozási arányt és az Alapból nyújtható támogatás maximális összegét az (1)-(6) bekezdésben említett, a hozzájárulás által fedezett intézkedéstípusok esetében.

(8) A tagállami programot jóváhagyó bizottsági határozat meghatározza minden egyes intézkedéstípus esetében, hogy a társfinanszírozási arányt a következők közül melyikre alkalmazzák:

a) a teljes hozzájárulás, beleértve a köz- és a magánszféra hozzájárulását is; vagy

b) csak a közszféra hozzájárulása.

13. cikk

Tagállami programok

(1) Minden tagállam biztosítja, hogy a programjában követett prioritások összhangban álljanak a biztonság területén fennálló uniós prioritásokkal és kihívásokkal, és választ adjanak azokra, továbbá hogy maradéktalanul összhangban legyenek a releváns uniós vívmányokkal és az elfogadott uniós prioritásokkal. Programjaik prioritásainak meghatározásakor a tagállamok biztosítják, hogy a programjaikban megfelelően foglalkozzanak a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedésekkel.

A Bizottság az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkével összhangban értékeli a tagállami programokat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában - e cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül - minden tagállam:

a) a 10. cikk (1) bekezdése alapján allokált források legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre allokálja; és

b) a 10. cikk (1) bekezdése alapján allokált források legalább 10 %-át a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésre allokálja.

(3) Valamely tagállam csak akkor allokálhat a (2) bekezdésben említett minimális százalékaránynál kevesebbet, ha a programjában részletes magyarázatot ad arra, hogy az említett szint alatti forrásallokálás miért nem veszélyeztetné a releváns célkitűzés elérését.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy a tagállami programok kidolgozásakor - korai szakaszban és megfelelő időben - figyelembe vegyék a releváns decentralizált ügynökségek tudását és szakértelmét.

(5) Az átfedések elkerülése érdekében a tagállamok konzultálnak az érintett uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel az intézkedéseik kialakításáról - különösen akkor, amikor az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedéseket vagy a kiberbűnözés elleni közös fellépés munkacsoportja (J-CAT) által koordinált intézkedéseket kívánnak végrehajtani -, valamint a képzési tevékenységek kialakításáról.

(6) A Bizottság adott esetben bevonhatja a releváns decentralizált ügynökségeket az 5. szakaszban meghatározott monitoring- és értékelési feladatokba, különösen annak biztosítása céljából, hogy az Alap támogatásával végrehajtott intézkedések megfeleljenek a releváns uniós vívmányoknak és az elfogadott uniós prioritásoknak.

(7) Egy adott tagállami programra allokált összeg legfeljebb 35 %-a fordítható berendezések és szállítóeszközök vásárlására vagy biztonsági szempontból releváns létesítmények építésére. Ez a felső határ csak kellően indokolt esetekben léphető túl.

(8) A tagállamok programjaikban prioritásként kezelik a következőket:

a) az elfogadott uniós prioritások és a vívmányok a biztonság területén, különös tekintettel a releváns és pontos információk hatékony cseréjére, valamint az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitási keret alkotóelemeinek megvalósítására;

b) az 1053/2013/EU rendelet keretében tett, pénzügyi vonzattal járó, e rendelet hatálya alá tartozó ajánlások;

c) a szükségletfelmérés - például az európai szemeszter során a korrupció terén tett ajánlások - keretében azonosított, pénzügyi vonzattal járó országspecifikus hiányosságok.

(9) Szükség esetén módosítani kell a szóban forgó tagállami programot az (EU) 2021/1060 rendelet 24. cikkével összhangban, hogy figyelembe vegye az e cikk (8) bekezdésének b) pontjában említett ajánlásokat.

(10) A tagállamok programjaikban különösen a IV. mellékletben felsorolt intézkedéseket végzik. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. melléklet módosítása céljából.

(11) Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy valamely, az Alap keretében támogatott projektet egy harmadik országgal, harmadik országban, vagy egy harmadik országgal kapcsolatban hajt végre, az érintett tagállam a projekt jóváhagyását megelőzően konzultál a Bizottsággal.

(12) A (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett programozásnak az e rendelet VI. melléklete 2. táblázatában meghatározott beavatkozási típusokon kell alapulnia, és tartalmaznia kell a programozott források beavatkozási típusonkénti indikatív bontását minden egyes, az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésen belül.

14. cikk

Félidős felülvizsgálat

(1) 2024-ben a Bizottság az I. melléklet első bekezdésének 2. pontjában említett kritériumoknak megfelelően allokálja az érintett tagállamok programjaihoz a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő összeget. A finanszírozás 2025. január 1-jétől lép érvénybe.

(2) Amennyiben egy programhoz rendelt, az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kezdeti allokáció legalább 10 %-át nem fedezték az (EU) 2021/1060 rendelet 91. cikkével összhangban benyújtott kifizetési kérelmek, az érintett tagállam nem jogosult arra, hogy megkapja az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiegészítő allokációt a programja számára.

(3) A 8. cikkben említett tematikus eszközből származó források 2025. január 1-jétől kezdődő allokálása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkében említett teljesítménymérési keret mérföldköveinek elérése terén a tagállamok által elért haladást és a végrehajtás terén azonosított hiányosságokat.

15. cikk

Egyedi intézkedések

(1) A tagállam - a 10. cikk (1) bekezdése szerinti allokációja mellett - egyedi intézkedésekre vonatkozó finanszírozásban részesülhet, feltéve, hogy az említett finanszírozás a programjában ezt követően ilyen előirányzatként szerepel, és azt arra használják fel, hogy hozzájáruljon az Alap célkitűzéseinek végrehajtásához.

(2) Az egyedi intézkedések finanszírozása nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja.

16. cikk

Működési támogatás

(1) Egy tagállam az Alap keretében a programjához allokált összeg legfeljebb 20 %-át használhatja fel az Unió számára közszolgáltatást képező feladatok ellátásáért és szolgáltatások nyújtásáért felelős közjogi hatóságok számára nyújtott működési támogatás finanszírozására.

(2) A működési támogatás felhasználásakor a tagállamnak meg kell felelnie a biztonságra vonatkozó uniós vívmányoknak.

(3) A tagállam a programjában és a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentésekben megindokolják, hogy a működési támogatás felhasználása miként fog hozzájárulni az Alap célkitűzéseinek eléréséhez. A tagállami program jóváhagyását megelőzően a Bizottság értékeli a kiindulási helyzetet azon tagállamokban, amelyek jelezték működési támogatás felhasználására vonatkozó szándékukat, figyelembe véve az e tagállamok által nyújtott információkat, valamint a minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok - például a schengeni értékelési- és monitoringmechanizmus vagy adott esetben más minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok - ajánlásait.

(4) A működési támogatást elsősorban a VII. mellékletben megállapított kiadások által fedezett intézkedésekre kell összpontosítani.

(5) Előre nem látható vagy új körülmények kezelése vagy a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletnek a működési támogatásra jogosult kiadások tekintetében történő módosítása céljából.

17. cikk

Irányítási ellenőrzések és auditok nemzetközi szervezetek által végrehajtott projektek esetében

(1) Ez a cikk a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett olyan nemzetközi szervezetekre vagy ügynökségeikre alkalmazandó, amelyek rendszereit, szabályait és eljárásait a Bizottság az említett rendelet 154. cikkének (4) és (7) bekezdése alapján pozitívan értékelte az uniós költségvetésből finanszírozott vissza nem térítendő támogatások közvetett végrehajtásának céljából (a továbbiakban: nemzetközi szervezetek).

(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 83. cikke első bekezdése a) pontjának és a költségvetési rendelet 129. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a nemzetközi szervezet a (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke 9. pontjában meghatározottak szerinti kedvezményezett, az irányító hatóság nem köteles elvégezni az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdének a) pontjában említett irányítási ellenőrzéseket, feltéve, hogy a nemzetközi szervezet benyújtja az említett irányító hatósághoz a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett dokumentumokat.

(3) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának sérelme nélkül, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a projekt megfelel az alkalmazandó jognak és a projekt támogatásához szükséges feltételeknek.

(4) Ezen túlmenően, amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet53. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy:

a) ellenőrizték a számlákat és a kedvezményezett általi kifizetésük igazolását;

b) ellenőrizték a kedvezményezett által vezetett számviteli nyilvántartásokat vagy számviteli kódokat az irányító hatóság felé bejelentett kiadásokhoz kapcsolódó tranzakciók tekintetében.

(5) Amennyiben a költségeket az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja alapján kell megtéríteni, a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a kiadások megtérítésének feltételei teljesültek.

(6) A költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett dokumentumokat a kedvezményezett által benyújtott minden egyes kifizetési kérelemmel együtt be kell nyújtani az irányító hatósághoz.

(7) A kedvezményezettnek minden évben október 15-ig be kell nyújtania az irányító hatósághoz az elszámolásokat. Az elszámolásokhoz csatolni kell egy független auditszerv által a nemzetközileg elfogadott auditstandardoknak megfelelően elkészített véleményt. Az említett véleménynek meg kell állapítania, hogy az alkalmazott ellenőrzési rendszerek megfelelően működnek-e és költséghatékonyak-e, valamint hogy a mögöttes tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek-e. Az említett véleménynek arra is ki kell térnie, hogy az auditmunka nyomán felmerültek-e kétségek a nemzetközi szervezet által benyújtandó vezetői nyilatkozatokban tett állításokkal kapcsolatban, beleértve a csalás gyanújára vonatkozó információt is. Az említett véleménynek bizonyosságot kell nyújtania a tekintetben, hogy a nemzetközi szervezet által az irányító hatósághoz benyújtott kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadások jogszerűek és szabályosak.

(8) A költségvetési rendelet 127. cikkében említettek szerinti további auditok elvégzésére fennálló lehetőségek sérelme nélkül, az irányító hatóság elkészíti az (EU) 2021/1060 rendelet 74. cikke (1) bekezdése első albekezdésének f) pontjában említett vezetői nyilatkozatot. Az irányító hatóság ezt a nemzetközi szervezet által az e cikk (2)-(5) és (7) bekezdésének alapján biztosított dokumentumokra támaszkodva teszi meg, ahelyett, hogy az említett rendelet 74. cikkének (1) bekezdésében említett irányítási ellenőrzésekre támaszkodna.

(9) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében említett, a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumnak tartalmaznia kell az e cikkben meghatározott követelményeket.

(10) A (2) bekezdés nem alkalmazandó, és következésképpen egy irányítási hatóság köteles elvégezni az irányítási ellenőrzéseket, amennyiben:

a) az említett irányító hatóság a nemzetközi szervezet által megkezdett vagy végrehajtott valamely projekt tekintetében szabálytalanság konkrét kockázatát vagy csalásra utaló jelet azonosít;

b) a nemzetközi szervezet elmulasztja benyújtani az irányító hatósághoz a (2)-(5) és a (7) bekezdésben említett dokumentumokat; vagy;

c) a nemzetközi szervezet által benyújtott, a (2)-(5) és a (7) bekezdésben említett dokumentumok hiányosak.

(11) Amennyiben egy projekt, amelyben egy nemzetközi szervezet az (EU) 2021/1060 rendelet 79. cikkében meghatározottak szerinti kedvezményezett, valamely, az említett rendelet 79. cikkében említett mintának a részét képezi, az audithatóság a projekthez kapcsolódó tranzakcióknak egy részmintája alapján is végezheti munkáját. Amennyiben a részmintában hibákat találnak, az audithatóság adott esetben felkérheti a nemzetközi szervezet auditorát az említett projektben a hibák teljes körének és teljes összegének értékelésére.

3. SZAKASZ

KÖZVETLEN VAGY KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN TÖRTÉNŐ TÁMOGATÁS ÉS VÉGREHAJTÁS

18. cikk

Hatály

A Bizottság az e szakasz szerinti támogatást vagy közvetlenül a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban, vagy közvetve az említett albekezdés c) pontjával összhangban hajtja végre.

19. cikk

Részvételre jogosult szervezetek

(1) A következő szervezetek jogosultak uniós finanszírozásra:

a) a következők bármelyikében letelepedett jogalanyok:

i. valamely tagállam vagy valamely hozzá kapcsolódó tengerentúli ország vagy terület;

ii. valamely, a munkaprogramban felsorolt harmadik ország a (3) bekezdésben meghatározott feltételek mellett;

b) az uniós jog alapján létrehozott jogalanyok vagy az Alap szempontjából releváns bármely nemzetközi szervezet.

(2) Természetes személyek nem jogosultak uniós finanszírozásra.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett szervezetek olyan konzorcium tagjaként vehetnek részt, amely legalább két független szervezetből áll, amelyek közül legalább az egyik valamelyik tagállamban letelepedett.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzorcium részeként résztvevő szervezetek biztosítják, hogy azon intézkedések, amelyekben részt vesznek, megfelelnek a Chartában rögzített elveknek, és hozzájárulnak az Alap célkitűzéseinek teljesítéséhez.

20. cikk

Uniós intézkedések

(1) A Bizottság kezdeményezésére az Alap felhasználható az Alap célkitűzéseivel kapcsolatos uniós intézkedések finanszírozására.

(2) Az uniós intézkedések a költségvetési rendeletben megállapított bármely formában - különösen vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és közbeszerzés formájában - nyújthatnak finanszírozást. Vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszköz formájában is nyújthatnak finanszírozást.

(3) A decentralizált ügynökségek kivételesen jogosultak lehetnek finanszírozásra az uniós intézkedések keretében, amennyiben az említett decentralizált ügynökségek hatáskörébe tartozó olyan uniós intézkedések végrehajtásában vesznek részt, amelyeket nem fedez az említett decentralizált ügynökségek költségvetéséhez az éves költségvetésen keresztül nyújtott uniós hozzájárulás.

(4) A közvetlen irányítás keretében végrehajtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

(5) A költségvetési rendelet 150. cikkében említett, az ajánlatok értékelését végző értékelő bizottság tagjai külső szakértők is lehetnek.

(6) A kölcsönös biztosítási mechanizmushoz való hozzájárulások fedezhetik a címzettek által visszafizetendő források behajtásával kapcsolatos kockázatokat, és elegendő biztosítéknak kell azokat tekinteni a költségvetési rendelet értelmében. Az (EU) 2021/695 rendelet 37. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó.

21. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az Alap keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az (EU) 2021/523 rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

22. cikk

Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére

Az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkével összhangban az Alap 100 %-os finanszírozási arányban támogathat a Bizottság kezdeményezésére vagy a nevében végrehajtott technikai segítségnyújtást.

23. cikk

Auditok

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek - köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy szervezetek - által végzett auditok képezik.

24. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1) Az uniós finanszírozás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett források eredetét és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony, érdemi és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak. Biztosítani kell az uniós finanszírozás láthatóságát, és meg kell adni az ilyen tájékoztatást, az olyan kellően indokolt esetek kivételével, amikor nem lehetséges vagy nem célszerű az ilyen tájékoztatás nyilvános feltüntetése, vagy amikor az ilyen tájékoztatás kibocsátását jogszabályok korlátozzák, különösen a biztonsággal, a közrenddel, a bűnügyi nyomozásokkal vagy a személyes adatok védelmével összefüggő okokból. Az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása érdekében az uniós finanszírozás címzettjeinek az érintett intézkedéssel kapcsolatos nyilvános kommunikációjuk során hivatkozniuk kell az említett finanszírozás eredetére, és fel kell tüntetniük az Unió emblémáját.

(2) A Bizottság a lehető legszélesebb közönség elérése érdekében tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Alaphoz, valamint annak intézkedéseihez és eredményeihez kapcsolódóan.

Az Alaphoz allokált pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak az Alap célkitűzéseihez.

(3) A Bizottság közzéteszi a 8. cikkben említett tematikus eszköz munkaprogramjait. A közvetlen vagy közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás esetében a Bizottság a költségvetési rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében említett tájékoztatást egy nyilvánosan elérhető weboldalon teszi közzé, és rendszeresen frissíti ezen tájékoztatást. Az említett tájékoztatást olyan nyílt, géppel olvasható formátumban kell közzétenni, amely lehetővé teszi az adatok rendszerezését, keresését, kivonatolását és összehasonlítását.

4. SZAKASZ

A megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítás keretében történő támogatás és végrehajtás

25. cikk

Szükséghelyzeti támogatás

(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletek kezeléséhez kellően indokolt szükséghelyzetek esetén.

Az ilyen, kellően indokolt szükséghelyzetekre válaszul a Bizottság a rendelkezésre álló források korlátain belül szükséghelyzeti támogatást nyújthat.

(2) A szükséghelyzeti támogatás közvetlenül a decentralizált ügynökségeknek odaítélt, vissza nem térítendő támogatások formáját öltheti.

(3) A tagállami programok számára a 10. cikk (1) bekezdése szerint allokációjuk mellett szükséghelyzeti támogatás is allokálható, feltéve, hogy az a tagállami programokban ezt követően ilyen előirányzatként szerepel. Az említett finanszírozás nem használható fel a tagállami programban foglalt más intézkedésekre, kivéve kellően indokolt körülmények között, és ha azt a Bizottság a tagállami program módosítása útján jóváhagyja. A rendelkezésre álló forrásokra figyelemmel, a szükséghelyzeti támogatáshoz nyújtott előfinanszírozás elérheti az uniós hozzájárulás 95 %-át.

(4) A közvetlen irányítás keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat a költségvetési rendelet VIII. címével összhangban kell odaítélni és kezelni.

(5) Amennyiben valamely intézkedés végrehajtásához szükséges, a szükséghelyzeti támogatás olyan kiadásokat is fedezhet, amelyek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat vagy az említett intézkedés vonatkozásában a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően merültek fel, feltéve, hogy az említett kiadások nem 2021. január 1-jét megelőzően merültek fel.

(6) Kellően indokolt, rendkívül sürgős okokból és annak biztosítása érdekében, hogy a szükséghelyzeti támogatás céljára kellő időben rendelkezésre álljanak a források, a Bizottság - a 33. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően - egy azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktus útján külön elfogadhat egy, a költségvetési rendelet 110. cikkében említett finanszírozási határozatot a szükséghelyzeti támogatásra vonatkozóan. Egy ilyen jogi aktus legfeljebb 18 hónapig maradhat hatályban.

26. cikk

Kumulatív és alternatív finanszírozás

(1) Az az intézkedés, amely az Alap keretében hozzájárulásban részesült, más uniós programból - többek között a megosztott irányítás alá tartozó alapokból - is kaphat hozzájárulást, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazon költségeket fedezik. Az intézkedéshez nyújtott vonatkozó hozzájárulásra a releváns uniós program szabályai alkalmazandók. A kumulatív finanszírozás nem haladhatja meg az intézkedés összes elszámolható költségének összegét. A különböző uniós programokból származó támogatást arányosan lehet kiszámítani, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumokkal összhangban.

(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap+ támogathat az említett rendelet 2. cikkének 45. pontjában meghatározott kiválósági pecsét védjegyet elnyert intézkedéseket. Annak érdekében, hogy kiválósági pecsét védjegyet nyerjenek el, az intézkedéseknek meg kell felelniük a következő kumulatív feltételeknek:

a) értékelésükre az Alap keretében meghirdetett pályázati felhívásban került sor;

b) megfelelnek az említett pályázati felhívás minőségi minimumkövetelményeinek; és

c) költségvetési korlátok miatt nem finanszírozhatók az említett pályázati felhívás keretében.

5. SZAKASZ

Monitoring, jelentéstétel és értékelés

1. Alszakasz

Közös rendelkezések

27. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1) A költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése első albekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeknek megfelelve, a Bizottság tájékoztatást ad az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendeletben felsorolt alapvető teljesítménymutatókról.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. melléklet módosítása céljából annak érdekében, hogy megtegye az említett mellékletben felsorolt alapvető teljesítménymutatókhoz a szükséges kiigazításokat.

(3) A 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása terén az Alap által elért haladásról történő jelentéstételt szolgáló mutatókat a VIII. melléklet tartalmazza. A kimeneti mutatók esetében a kiindulási értéket nullában kell meghatározni. A 2024-re meghatározott mérföldkövek és a 2029-re meghatározott célok kumulatívak.

(4) A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(5) Az Alap által a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladás hatékony értékelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VIII. mellékletnek a mutatók szükség szerinti felülvizsgálata és kiegészítése érdekében történő módosítása céljából, valamint e rendeletnek egy monitoring- és értékelési keret létrehozására - többek között a tagállamok által nyújtandó projektinformációkra - vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése céljából. A VIII. melléklet bármely módosítása csak az említett módosítás hatálybalépése után kiválasztott projektekre alkalmazandó.

28. cikk

A tematikus eszközről szóló jelentéstétel

A Bizottság beszámol a 8. cikkben említett tematikus eszköz felhasználásáról és annak az egyes elemei közötti elosztásáról, többek között az uniós fellépések keretében harmadik országokban vagy harmadik országokkal kapcsolatban végrehajtott intézkedésekhez nyújtott támogatásról. Amennyiben az Európai Parlament a rendelkezésére bocsátott információk alapján ajánlásokat tesz a tematikus eszközből támogatandó intézkedésekre vonatkozóan, a Bizottság törekszik ezen ajánlások figyelembevételére.

29. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság 2024. december 31-ig elvégzi e rendelet félidős értékelését. A félidős értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében foglaltak mellett a következőket kell értékelnie:

a) az Alap hatékonysága, beleértve a célkitűzéseinek megvalósítása terén elért haladást, figyelembe véve a már rendelkezésre álló valamennyi releváns információt, különösen a 30. cikkben említett éves teljesítményjelentéseket, valamint a VIII. mellékletében meghatározott kimeneti- és eredménymutatókat;

b) az Alap számára allokált pénzügyi források felhasználásának hatékonysága, valamint az Alap végrehajtása érdekében hozott irányítási és kontrollintézkedéseknek a hatékonysága;

c) a II. mellékletben felsorolt végrehajtási intézkedések továbbra is fennálló relevanciája és megfelelősége;

d) az Alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti koordináció, koherencia és kiegészítő jelleg;

e) az Alap keretében végrehajtott intézkedések uniós hozzáadott értéke.

A félidős értékelésnek figyelembe kell vennie a Belső Biztonsági Alap hatásaira vonatkozó visszamenőleges értékelés eredményeit a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan.

(2) A visszamenőleges értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében foglaltak mellett az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elemeket is tartalmaznia kell. Ezenkívül értékelni kell az Alap hatásait is.

(3) A félidős értékelést és a visszamenőleges értékelést időben el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak a döntéshozatali folyamathoz, többek között adott esetben e rendelet felülvizsgálatához is.

(4) A Bizottság biztosítja, hogy az értékelések ne tartalmazzanak olyan információkat, amelyek terjesztése biztonsági műveleteket veszélyeztethet.

(5) A félidős értékelés és a visszamenőleges értékelése során a Bizottság különös figyelmet fordít a harmadik országokkal, a harmadik országokban vagy a harmadik országokkal kapcsolatban a 13. cikk (11) bekezdésével és a 19. cikkel összhangban végrehajtott intézkedések értékelésére.

2. Alszakasz

A megosztott irányításra vonatkozó szabályok

30. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1) A tagállamok 2023. február 15-ig és azt követően 2031-gyel bezárólag minden évben február 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (EU) 2021/1060 rendelet 41. cikkének (7) bekezdésében említett éves teljesítményjelentést.

A jelentéstételi időszak a jelentés benyújtásának évét megelőző utolsó, az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 29. pontjában meghatározott számviteli év. A 2023. február 15-ig benyújtott jelentésnek a 2021. január 1-jétől tartó időszakra kell vonatkoznia.

(2) Az éves teljesítményjelentéseknek különösen a következőkre vonatkozó információkat kell ismertetniük:

a) haladás a tagállami program végrehajtása terén, valamint az abban meghatározott mérföldkövek és célok elérése terén, figyelembe véve az (EU) 2021/1060 rendelet 42. cikke alapján előírt legfrissebb adatokat;

b) a tagállami program teljesítményét érintő problémák, valamint az azok kezelése céljából hozott intézkedések, beleértve az Alap végrehajtásához kapcsolódó, az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás tekintetében a Bizottság által kiadott, indokolással ellátott véleményre vonatkozó információkat is;

c) az Alap keretében támogatott intézkedések és a más uniós alapokból nyújtott támogatás közötti kiegészítő jelleg, különös tekintettel a harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban hozott intézkedésekre;

d) a tagállami program hozzájárulása a releváns uniós vívmányok és cselekvési tervek megvalósításához;

e) a kommunikációs és láthatósági intézkedések végrehajtása;

f) az alkalmazandó előfeltételek teljesítése és azok alkalmazása a programozási időszak folyamán, különösen az alapvető jogoknak való megfelelés;

g) valamely harmadik országban vagy harmadik országgal kapcsolatban végrehajtott projektek.

Az éves teljesítményjelentéseknek tartalmazniuk kell egy összegzést, amely az e bekezdés első albekezdésében meghatározott valamennyi pontra kiterjed. A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok által biztosított összegzéseket az Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítsák és nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék.

(3) A Bizottság észrevételeket tehet az éves teljesítményjelentésekre vonatkozóan azok kézhezvételének időpontjától számított két hónapon belül. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

(4) A Bizottságnak honlapján megadja az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében említett honlapokra mutató linkeket.

(5) Az e cikk végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amely létrehozza az éves teljesítményjelentés sablonját. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

31. cikk

Monitoring és jelentés megosztott irányítás keretében

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet IV. címének megfelelő monitoringnak és jelentéstételnek adott esetben az e rendelet VI. mellékletében meghatározott beavatkozási típusokra vonatkozó kódokat kell alkalmaznia. Előre nem látható vagy új körülmények kezelése és a finanszírozás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet módosítása céljából.

(2) Az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott mutatókat az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikkének (1) bekezdésével, valamint 22. és 42. cikkével összhangban kell használni.

III. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikk (10) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (5) bekezdésében és a 31. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2027. december 31-ig terjedő időszakra szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikk (10) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (2) és (5) bekezdésében és a 31. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk (10) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 27. cikk (2) és (5) bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az (EU) 2021/1148 rendelet 32. cikkével létrehozott, belügyi alapokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

34. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti az 513/2014/EU rendelettel létrehozott, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Belső Biztonsági Alap rendőrségi együttműködést támogató eszköze (a továbbiakban: a rendőrségi együttműködést támogató eszköz) alapján megkezdett intézkedések folytatását vagy módosítását. Az 513/2014/EU rendelet továbbra is alkalmazandó az említett intézkedésekre azok lezárásáig.

(2) Az Alap pénzügyi keretösszege azon technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is fedezheti, amelyek az Alap és a rendőrségi együttműködést támogató eszköz alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükségesek.

(3) A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban - figyelembe véve e rendelet későbbi hatálybalépését, és a folyamatosság biztosítása érdekében - egy korlátozott időszakban 2021. január 1-jétől elszámolhatónak tekinthetők azok a költségek, amelyek az e rendelet alapján, közvetlen irányítás keretében támogatott, és már korábban megkezdett intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel, még akkor is, ha az említett költségek a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat, vagy a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően merültek fel.

(4) A tagállamok az 514/2014/EU rendelettel összhangban 2021. január 1. után továbbra is támogathatnak valamely, az 515/2014/EU rendelet alapján kiválasztott és megkezdett projektet, feltéve, hogy valamennyi következő feltétel teljesül:

a) a projekt pénzügyi szempontból két azonosítható szakasszal rendelkezik, külön-külön auditnyomvonallal;

b) a projekt teljes költsége meghaladja az 500 000 EUR-t;

c) a felelős hatóság által a projekt első szakaszára vonatkozóan a kedvezményezettek részére teljesített kifizetéseket a Bizottságnak benyújtott, az 514/2014/EU rendelet alapján benyújtott kifizetési kérelmekben kell feltüntetni, és a projekt második szakaszára vonatkozó kiadásokat az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kifizetési kérelmekben kell feltüntetni;

d) a projekt második szakasza megfelel az alkalmazandó jognak, és támogatásra jogosult az Alapból e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendeletalapján;

e) a tagállam vállalja, hogy befejezi a projektet, működőképessé teszi, és a 2024. február 15-ig benyújtandó éves teljesítményjelentésben beszámol arról.

A projektnek az e bekezdés első albekezdésében említett második szakaszára e rendelet és az (EU) 2021/1060 rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ez a bekezdés csak azon projektekre alkalmazandó, amelyeket az 514/2014/EU rendelet alapján megosztott irányítás keretében választottak ki.

35. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 62., 2019.2.15., 189. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 268., 2021.7.6., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1148 rendelete (2021. július 7.) a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszköznek az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 48. oldalát).

(5) A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1077 rendelete (2021. június 24.) a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról (HL L 234., 2021.7.2., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/692 rendelete (2021. április 28.) a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program létrehozásáról, valamint az 1381/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 390/2014/EU tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2021.5.5., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/693 rendelete (2021. április 28.) a Jogérvényesülés program létrehozásáról, valamint az 1382/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 156., 2021.5.5., 21. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 166., 2021.5.11., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(13) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(16) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(18) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(20) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(21) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(22) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Menekültügyi, a Migrációs és az Integrációs alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 150., 2014.5.20., 112. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(26) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I., 2020.12.22., 11. o.)

(27) A Tanács 2009/902/IB határozata (2009. november 30.) az európai bűnmegelőzési hálózat (EUCPN) létrehozásáról és a 2001/427/IB határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2009.12.8., 44. o.).

(28) A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

I. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMI PROGRAMOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ALLOKÁCIÓJÁRA VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

A 10. cikk alapján rendelkezésre álló költségvetési forrásokat a következőképpen kell lebontani a tagállamok között:

1. a programozási időszak kezdetén minden egyes tagállam egyszeri, 8 000 000 EUR rögzített összeget kap;

2. a 10. cikkben említett fennmaradó költségvetési források elosztása a következő kritériumok szerint történik:

a) az említett fennmaradó költségvetési források 45 %-át minden egyes tagállam bruttó nemzeti termékének fordított arányában (vásárlóerő-egység lakosonként) kell allokálni;

b) az említett fennmaradó költségvetési források 40 %-át minden egyes tagállam népességének arányában kell allokálni;

c) az említett fennmaradó költségvetési források 15 %-át minden egyes tagállam területe méretének arányában kell allokálni.

A fennmaradó költségvetési források első bekezdés 2. pontjában említett kezdeti allokációja a Bizottság (Eurostat) által a 2019. évre vonatkozóan készített éves statisztikai adatokon alapul. A félidős értékeléshez a referenciaadatok a Bizottság (Eurostat) által készített, a 2023. évre vonatkozóan rendelkezésre álló éves statisztikai adatokon alapulnak. Amennyiben valamely tagállam nem bocsátott a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére egy adott évre vonatkozó adatokat, a Bizottság ehelyett felhasználhatja az adott tagállamra vonatkozóan az érintett évet megelőzően rendelkezésre álló legfrissebb statisztikai adatokat.

II. MELLÉKLET

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

1.

a) a biztonságra vonatkozó uniós vívmányok egységes alkalmazásának biztosítása a releváns információk - például a prümi rendszer, az uniós PNR és a SIS II rendszer használatával történő - cseréjének támogatásával, többek között a minőségellenőrzési és értékelési mechanizmusok, például a schengeni értékelési és monitoringmechanizmus és más minőségellenőrzési vagy értékelési mechanizmusok keretében megfogalmazott ajánlások végrehajtásával;

b) a biztonsági szempontból lényeges uniós és decentralizált információs rendszerek létrehozása, átalakítása és fenntartása, beleértve azok interoperabilitásának biztosítását is, valamint megfelelő eszközök kialakítása a feltárt hiányosságok kezelésére;

c) a biztonsági szempontból lényeges uniós és decentralizált információs rendszerek aktív használatának növelése, biztosítva az említett rendszerek jó minőségű adatokkal való ellátását; és

d) a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések végrehajtása szempontjából releváns nemzeti intézkedések támogatása, beleértve a biztonsági szempontból lényeges nemzeti adatbázisok összekapcsolását, illetve az említett adatbázisok uniós adatbázisokhoz való kapcsolódását, ha ezt a vonatkozó jogalapok előirányozzák.

2.

a) a két vagy több tagállam részvételével zajló bűnüldözési műveletek számának növelése, adott esetben az egyéb érintett szereplők bevonásával zajló műveleteket is, különösen a közös nyomozócsoportok, a közös járőrszolgálatok, a határon átnyúló üldözések, a leplezett figyelés és az uniós szakpolitikai ciklus keretében létrehozott egyéb operatív együttműködési mechanizmusok alkalmazásának megkönnyítése és javítása révén, különös hangsúlyt helyezve a határokon átnyúló műveletekre;

b) az illetékes hatóságok közötti koordináció javítása és együttműködés fokozása a tagállamokon belül, a tagállamok között, valamint egyéb érintett szereplőkkel, például szakosodott nemzeti egységekből álló hálózatok, uniós hálózatok és együttműködési struktúrák, valamint uniós központok révén; és

c) az ügynökségközi együttműködés javítása uniós szinten a tagállamok között, valamint a tagállamok és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek között, továbbá nemzeti szinten az egyes tagállamok illetékes hatóságai között.

3.

a) a képzés, a gyakorlatok és a kölcsönös tanulás megerősítése, speciális csereprogramok és a legjobb gyakorlatok megosztása a tagállami illetékes hatóságokon belül és azok között, többek között helyi szinten, valamint harmadik országokkal és más érintett szereplőkkel;

b) a szinergiák kiaknázása a tagállamok és más érintett szereplők, köztük a civil társadalom erőforrásainak és ismereteinek összevonásával és a legjobb gyakorlatok megosztásával, például közös kiválósági központok létrehozása, közös kockázatértékelések kidolgozása, vagy a közösen végzett műveletek esetében közös operatív támogatási központok létrehozása révén;

c) intézkedések, biztosítékok, mechanizmusok és legjobb gyakorlatok előmozdítása és kidolgozása a tanúk, a visszaélést bejelentő személyek és a bűncselekmények áldozatainak korai azonosítása, védelme és támogatása érdekében, valamint partnerségek kialakítása a hatóságok és más érintett szereplők között e célból;

d) megfelelő felszerelések beszerzése, valamint speciális képzési létesítmények és egyéb alapvető, biztonsági szempontból lényeges infrastuktúra létrehozása vagy korszerűsítése a felkészültség, a reziliencia, a lakosság tudatosságának növelése és a biztonsági veszélyekre való megfelelő reagálás érdekében; és

e) a kritikus infrastruktúra védelme a biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben a sebezhetőségek észlelése, értékelése és megszüntetése révén.

III. MELLÉKLET

A TÁMOGATÁS HATÁLYA

Célkitűzéseinek keretében az Alap többek között az alábbi típusú intézkedéseket támogathatja:

a) olyan informatikai rendszerek és hálózatok létrehozása, átalakítása és fenntartása, amelyek hozzájárulnak e rendelet célkitűzéseinek az eléréséhez, az ilyen rendszerek használatára vonatkozó képzés, valamint az ilyen rendszerek interoperabilitási elemeinek és adatminőségének tesztelése és javítása;

b) az uniós jog és az uniós szakpolitikai célkitűzések tagállami végrehajtásának nyomon követése a biztonsági szempontból lényeges információs rendszerek - többek között az adatvédelem, a magánélet tiszteletben tartásához való jog és az adatbiztonság - területén;

c) az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedések;

d) a válsághelyzetre való hatékony és koordinált, a meglévő ágazatspecifikus kapacitásokat, szakértői központokat és helyzetfelismerő központokat összekötő reagálást támogató intézkedések, beleértve az egészségüggyel, a polgári védelemmel, a terrorizmussal és a kiberbűnözéssel kapcsolatosakat is;

e) más tagállamok által átültethető innovatív módszerek kialakítását vagy új technológia bevezetését szolgáló intézkedések, különösen az Unió által finanszírozott biztonsági kutatási projektek eredményeinek tesztelését és validálását célzó projektek;

f) olyan intézkedések, amelyek javítják a felmerülő fenyegetésekkel szembeni rezilienciát, beleértve az online csatornákon keresztül történő illegális kereskedelmet, a hibrid fenyegetéseket, a pilóta nélküli légijármű-rendszerek rossz szándékú felhasználását, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetéseket;

g) a szakosodott nemzeti egységek és nemzeti kapcsolattartó pontok tematikus vagy több témára irányuló hálózatainak támogatása a kölcsönös bizalom javítása, a know-how, az információk, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje és terjesztése, valamint az erőforrások és a szakértelem közös kiválósági központok keretében történő összevonása érdekében;

h) az érintett bűnüldöző és igazságügyi hatóságok, valamint közigazgatási szervek személyzetének és szakértőinek oktatása és képzése - figyelembe véve az operatív igényeket és a kockázatelemzéseket - a CEPOL-lal és adott esetben az Európai Igazságügyi Képzési Hálózattal együttműködésben, ideértve a megelőző politikákról szóló oktatást és képzést, különös hangsúlyt helyezve az alapjogokra és a megkülönböztetés tilalmára;

i) együttműködés a magánszektorral - például a kiberbűnözés elleni küzdelem keretében - a bizalom építésére, továbbá arra irányulóan, hogy javuljon a koordináció, a vészhelyzeti tervezés, valamint az információknak és a legjobb gyakorlatoknak a köz- és a magánszféra szereplői közötti cseréje és terjesztése, többek között a nyilvános terek és a kritikus infrastruktúra védelme tekintetében;

j) olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a közösségek számára helyi megközelítések és megelőzési szakpolitikák kidolgozását, továbbá az érdekelt feleket és a nyilvánosságot célzó, az Unió biztonsági politikáiról szóló tudatosságnövelő és kommunikációs tevékenységek;

k) berendezések, szállítóeszközök, kommunikációs rendszerek és biztonsági szempontból lényeges létesítmények finanszírozása;

l) az Alap keretében támogatott intézkedésekben részt vevő személyzet költségeinek, illetve a személyzet műszaki vagy biztonsági okokból történő bevonását igénylő intézkedéseknek a finanszírozása.

IV. MELLÉKLET

A 12. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 13. CIKK (10) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT INTÉZKEDÉSEK

1.

A radikalizálódás megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet célzó projektek

2.

Az uniós információs rendszerek és a nemzeti IKT-rendszerek interoperabilitásának javítását célzó projektek, amennyiben azt uniós vagy tagállami jog előírja

3.

Olyan projektek, amelyek célja a súlyos és szervezett bűnözés jelentette legfontosabb veszélyek elleni küzdelem az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT operatív intézkedéseinek keretében

4.

Olyan projektek, amelyek célja a kiberbűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem, különös tekintettel a gyermekek online szexuális kizsákmányolására, valamint az olyan bűncselekményekre, amelyek esetében a bizonyítékok gyűjtésének elsődleges platformja az internet

5.

Olyan projektek, amelyek a kritikus infrastruktúrák biztonságának és rezilienciájának javítását célozzák

V. MELLÉKLET

A 27. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT ALAPVETŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

1. A tagállamokban/biztonsági szempontból lényeges uniós és decentralizált információs rendszerekkel/nemzetközi adatbázisokkal interoperábilissá tett IKT-rendszerek száma

2. Azon közigazgatási egységek száma, amelyek más tagállamokkal/uniós szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel/harmadik országokkal/nemzetközi szervezetekkel való információcserére szolgáló új információcsere-mechanizmusokat/-eljárásokat/-eszközöket/-iránymutatásokat dolgoztak ki vagy átalakították a meglévőket

3. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenységet hasznosnak tartják munkájukhoz

4. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

5. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében befagyasztott vagyoni eszközök becsült értéke

6. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében lefoglalt tiltott kábítószerek mennyisége terméktípusonként (1)

7. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében lefoglalt tiltott fegyverek mennyisége fegyvertípusonként (2)

8. Azon közigazgatási egységek száma, amelyek más tagállamokkal/uniós szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel/harmadik országokkal/nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szolgáló mechanizmusokat/eljárásokat/eszközöket/iránymutatásokat dolgoztak ki vagy átalakították a meglévőket

9. A személyzet határokon átnyúló műveletekben részt vevő tagjainak száma

10. A schengeni értékelés szerinti, figyelembe vett ajánlások száma

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

11. A radikalizálódás megelőzését célzó, újonnan indított/kibővített kezdeményezések száma

12. A tanúk és a visszaélést bejelentő személyek védelmét/támogatását célzó, újonnan indított/kibővített kezdeményezések száma

13. A biztonsági vonatkozású kockázatokkal szembeni védelmet szolgáló új/átalakított létesítményekkel rendelkező kritikus infrastruktúrák/nyilvános terek száma

14. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenységet hasznosnak tartják munkájukhoz

15. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység befejeződése után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat

(1) A kábítószerek típusainak lebontása (a tiltott kábítószerekről szóló jelentésekben használt kategóriák alapján: az EU kábítószerpiaci jelentése, az európai kábítószer-jelentés, valamint az EMCDDA statisztikai hírlevele):

- kannabisz;

- opioidok, beleértve a heroint;

- szintetikus kábítószerek, beleértve az amfetamin típusú stimulánsokat (köztük az amfetamint és a metamfetamint) és az MDMA-t;

- kokain;

- új pszichoaktív anyagok;

- egyéb tiltott kábítószerek.

(2) A fegyvertípusok lebontása (a meglévő jogszabály, nevezetesen a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv alapján. A javasolt kategóriák a 91/477/EGK irányelv I. mellékletében említett kategóriákhoz képest, valamint a nemzeti hatóságok által használt Schengeni Információs Rendszeren belüli kategóriákkal összhangban egyszerűsödnek):

- háborús fegyverek: automata tűzfegyverek és nehéz tűzfegyverek (tankelhárító fegyverek, aknavetők, mozsárok stb.);

- egyéb rövid tűzfegyverek: revolverek és pisztolyok (beleértve a tisztelgésre használt és akusztikus fegyvereket);

- egyéb hosszú tűzfegyverek: huzagolt és huzagolatlan csövű puskák (beleértve a tisztelgésre használt és akusztikus fegyvereket).

VI. MELLÉKLET

BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK

1. TÁBLÁZAT: A "BEAVATKOZÁSI TERÜLET" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

001. TER - A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

002. TER - A radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem

003. TER - A nyilvános terek és egyéb puha célpontok védelme és rezilienciája

004. TER - A kritikus infrastruktúra védelme és rezilienciája

005. TER - Vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris

006. TER - Robbanóanyagok

007. TER - Válságkezelés

008. TER - Egyéb

009. OC - Korrupció

010. OC - Gazdasági és pénzügyi bűncselekmények

011. OC - Bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása

012. OC - Kábítószerek

013. OC - Tűzfegyverek tiltott kereskedelme

014. Kulturális javak illegális kereskedelme

015. OC - Emberkereskedelem

016. OC - Migránscsempészés

017. OC - Környezeti bűnözés

018. OC - Vagyon elleni szervezett bűnözés

019. OC - Egyéb

020. CC - Kiberbűnözés - Egyéb

021. CC - Kiberbűnözés - Megelőzés

022. CC - Kiberbűnözés - A nyomozások megkönnyítése

023. CC - Kiberbűnözés - Az áldozatoknak nyújtott támogatás

024. CC - Gyermekek szexuális kizsákmányolása - Megelőzés

025. CC - Gyermekek szexuális kizsákmányolása - A nyomozások megkönnyítése

026. CC - Gyermekek szexuális kizsákmányolása - Az áldozatoknak nyújtott támogatás

027. CC - Gyermekek szexuális kizsákmányolása, beleértve a gyermekbántalmazást ábrázoló képek és a gyermekpornográfia terjesztését

028. CC - Egyéb

029. GEN - Információcsere

030. GEN - Rendőrségi vagy ügynökségközi együttműködés (vámhatóságok, határőrség, hírszerző szolgálatok)

031. GEN - Kriminalisztika

032. GEN - Az áldozatoknak nyújtott támogatás

033. GEN - Működési támogatás

034. TA - Technikai segítségnyújtás - tájékoztatás és kommunikáció

035. TA - Technikai segítségnyújtás - előkészítés, végrehajtás, nyomon követés és ellenőrzés

036. TA - Technikai segítségnyújtás - értékelés és tanulmányok, adatgyűjtés

037. TA - Technikai segítségnyújtás - kapacitásépítés

2. TÁBLÁZAT: AZ "INTÉZKEDÉSTÍPUS" DIMENZIÓJA SZERINTI KÓDOK

001. IKT-rendszerek, interoperabilitás, adatminőség (a berendezések kivételével)

002. Hálózatok, kiválósági központok, együttműködési struktúrák, együttes fellépések és közös műveletek

003. Közös nyomozócsoportok vagy egyéb közös műveletek

004. Szakértők kirendelése vagy kiküldése

005. Képzés

006. Legjobb gyakorlatok cseréje, műhelytalálkozók, konferenciák, rendezvények, figyelemfelkeltő kampányok, kommunikációs tevékenységek

007. Tanulmányok, kísérleti projektek, kockázatértékelések

008. Berendezések

009. Szállítóeszközök

010. Épületek, létesítmények

011. Kutatási projektekkel kapcsolatos telepítések vagy egyéb nyomon követések

3. TÁBLÁZAT: A "VÉGREHAJTÁS DIMENZIÓ" SZERINTI KÓDOK

001. A 12. cikk (1) bekezdése által fedezett intézkedések

002. Egyedi intézkedések

003. A IV. mellékletben felsorolt intézkedések

004. Működési támogatás

005. A 25. cikkben említett szükséghelyzeti támogatás

4. TÁBLÁZAT: AZ "EGYES TÉMÁK" DIMENZIÓ SZERINTI KÓDOK

001. Együttműködés harmadik országokkal

002. Intézkedések harmadik országokban vagy azokkal kapcsolatban

003. A schengeni értékelés szerinti ajánlások végrehajtása a rendőrségi együttműködés területén

004. Egyik sem a fentiek közül

VII. MELLÉKLET

MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT KIADÁSOK

(1)

a) a biztonsági szempontból lényeges, e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló uniós és adott esetben nemzeti IKT-rendszerek karbantartása és információs szolgálata;

b) az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

(2)

a) a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása területén végzett tevékenységekhez használt műszaki berendezések és szállítóeszközök karbantartása;

b) az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

(3)

a) a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása területén végzett tevékenységekhez használt műszaki berendezések és szállítóeszközök karbantartása;

b) az e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló személyzeti költségek

(4)

Az 5. cikk (5) bekezdése alapján nem támogatható intézkedésekkel kapcsolatos kiadások nem tartoznak ide.

VIII. MELLÉKLET

A 27. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT KIMENETI ÉS EREDMÉNYMUTATÓK

A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

Kimeneti mutatók

1. A képzési tevékenységekben részt vevők száma

2. Szakértői találkozók/műhelytalálkozók/szakmai látogatások száma

3. A létrehozott/átalakított/karbantartott IKT-rendszerek száma

4. A megvásárolt berendezések száma

Eredménymutatók

5. A tagállamokban/biztonsági szempontból lényeges uniós és decentralizált információs rendszerekkel/nemzetközi adatbázisokkal interoperábilissá tett IKT-rendszerek száma

6. Azon közigazgatási egységek száma, amelyek más tagállamokkal/uniós szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel/harmadik országokkal/nemzetközi szervezetekkel való információcserére szolgáló új információcsere-mechanizmusokat/-eljárásokat/-eszközöket/-iránymutatásokat dolgoztak ki vagy átalakították a meglévőket

7. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenységet hasznosnak tartják munkájukhoz

8. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat

A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

Kimeneti mutatók

1. Határokon átnyúló műveletek száma, külön meghatározva a következőket:

1.1. a közös nyomozócsoportok száma

1.2. az uniós szakpolitikai ciklus/EMPACT keretében hozott operatív intézkedések száma

2. Szakértői találkozók/műhelytalálkozók/szakmai látogatások/közös gyakorlatok száma

3. A megvásárolt berendezések száma

4. A határokon átnyúló műveletekhez vásárolt szállítóeszközök száma

Eredménymutatók

5. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében befagyasztott vagyoni eszközök becsült értéke

6. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében lefoglalt tiltott kábítószerek mennyisége terméktípusonként (1)

7. A határokon átnyúló műveletek összefüggésében lefoglalt tiltott fegyverek mennyisége fegyvertípusonként (2)

8. Azon közigazgatási egységek száma, amelyek más tagállamokkal/uniós szervekkel, hivatalokkal vagy ügynökségekkel/harmadik országokkal/nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre szolgáló mechanizmusokat/eljárásokat/eszközöket/iránymutatásokat dolgoztak ki vagy átalakították a meglévőket

9. A személyzet határokon átnyúló műveletekben részt vevő tagjainak száma

10. A schengeni értékelés szerinti, figyelembe vett ajánlások száma

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés

Kimeneti mutatók

1. A képzési tevékenységekben részt vevők száma

2. Csereprogramok/műhelytalálkozók/szakmai látogatások száma

3. A megvásárolt berendezések száma

4. Megvásárolt szállítóeszközök száma

5. Kialakított/megvásárolt/továbbfejlesztett infrastruktúrák/biztonsági szempontból lényeges létesítmények/eszközök/mechanizmusok száma

6. Bűnmegelőzési célú projektek száma

7. A bűncselekmények áldozatainak segítését célzó projektek száma

8. A bűncselekmények áldozatai közül a támogatásban részesültek száma

Eredménymutatók

9. A radikalizálódás megelőzését célzó, újonnan indított/kibővített kezdeményezések száma

10. A tanúk és a visszaélést bejelentő személyek védelmét/támogatását célzó, újonnan indított vagy kibővített kezdeményezések száma

11. A biztonsági vonatkozású kockázatokkal szembeni védelmet szolgáló új/átalakított létesítményekkel rendelkező kritikus infrastruktúrák/nyilvános terek száma

12. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenységet hasznosnak tartják munkájukhoz

13. Azon résztvevők száma, akik a képzési tevékenység után három hónappal arról számolnak be, hogy használják az említett képzési tevékenység során elsajátított készségeket és kompetenciákat

(1) A kábítószerek típusainak lebontása (a tiltott kábítószerekről szóló jelentésekben használt kategóriák alapján: az EU kábítószerpiaci jelentése, az európai kábítószer-jelentés, valamint az EMCDDA statisztikai hírlevele):

- kannabisz;

- opioidok, beleértve a heroint;

- kokain;

- szintetikus kábítószerek, beleértve az amfetamin típusú stimulánsokat (köztük az amfetamint és a metamfetamint) és az MDMA-t;

- új pszichoaktív anyagok;

- egyéb tiltott kábítószerek.

(2) A fegyvertípusok lebontása (a meglévő jogszabály, nevezetesen a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv alapján. A javasolt kategóriák a 91/477/EGK irányelv I. mellékletében említett kategóriákhoz képest, valamint a nemzeti hatóságok által használt Schengeni Információs Rendszeren belüli kategóriákkal összhangban egyszerűsödnek:

- háborús fegyverek: automata tűzfegyverek és nehéz tűzfegyverek (tankelhárító fegyverek, aknavetők, mozsárok stb.);

- egyéb rövid tűzfegyverek: revolverek és pisztolyok (beleértve a tisztelgésre használt és akusztikus fegyvereket);

- egyéb hosszú tűzfegyverek: huzagolt és huzagolatlan csövű puskák (beleértve a tisztelgésre használt és akusztikus fegyvereket);