36/2018. (XI. 13.) MNB rendelet

a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya

a) a hitelintézetre, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet),

b) a pénzügyi vállalkozásra,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti többes kiemelt közvetítőre, a kizárólag magánszemélyek részére a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek - ide nem értve a gépjárművet - megvásárlásához nyújtott hitel- és pénzkölcsönt közvetítő többes ügynök kivételével a többes ügynökre és az alkuszra (a továbbiakban együtt: független közvetítő),

d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre,

e) a pénzforgalmi intézményre,

f) a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre (a továbbiakban: PEKMI),

g) az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: EGT-fióktelep)

(a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi és analitikus nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

(2) A PEKMI az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést e rendelet hatálybalépésének napjától pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig teljesíti.

(3) Az EGT-fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

(4) A pénzügyi vállalkozás az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a cégbírósági bejegyzését követő negyedévben teljesíti.

4. § (1) A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként működő hitelintézet (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 12. cikk (2) bekezdésében, valamint a VI. és VII. mellékletében foglaltaknak megfelelő tartalommal és formában felügyeleti jelentést teljesít az ingatlanfedezetű hitelekből származó veszteségekre vonatkozó adatokról az MNB részére. A vonatkozási időpontra a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikk (1) bekezdés c) pontja, a teljesítési határidőre a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés c) pontja, valamint (2), (4) és (5) bekezdése az irányadó.

(3) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti jelentés kitöltésére vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, az (1) bekezdés szerinti felügyeleti jelentés kitöltésére vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. A kitöltést segítő technikai segédletet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján teszi közzé.

5. § (1) A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek, valamint a PEKMI a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A független közvetítő a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, valamint az ezen típusú EGT-fióktelepek az általuk forgalmazott hitel- és pénzügyi lízing-, betéti és megtakarítási, valamint számlatermékekre vonatkozó felügyeleti jelentést a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában, gyakorisággal és határidőre teljesítik az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A hitelintézet a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az MNB által kijelölt hitelintézet a 14. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a finanszírozási terv adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 15. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről szóló 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet] 1. §-a szerinti fizetési számlához kapcsolódó díjakra és kondíciókra vonatkozó eseti felügyeleti jelentést (jelentéskód: PADWEB) a 16. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, a díjak és kondíciók érvényessége kezdőnapját megelőző munkanapig teljesíti az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 17. melléklet tartalmazza.

12. §[1] (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(3) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 38/2018. (XI. 14.) MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

13. §[2]

14. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által - Számviteli politikájában vagy egyéb módon - meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

(3) A 10. és 16. melléklet szerinti felügyeleti jelentésre vonatkozó javított adatot - a javítás pontos okának megjelölésével együtt - az eltérés feltárásától számított 2 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

15. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7., 8. és 10. §, a 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK" megnevezésű táblázat 1-66. és 69-82. sora, az "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK" megnevezésű táblázat 1-5. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 3. melléklet II.1-50., II.52-65., III.1. és III.2. pontja, a 4. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1-7. és 12-37. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, az 5. melléklet II-III.4.4., IV. és V. pontja, a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1-9. és 15-29. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, a 7. melléklet II.1-III.2.3. és IV. pontja, valamint a 8-11., 14. és 15. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK" megnevezésű táblázat 67. és 68. sora, az "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK" megnevezésű táblázat 6. és 7. sora, az ott meghatározott felügyeleti jelentések táblái, valamint a 3. melléklet II.51. és III.3. pontja 2019. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. §, valamint a 16. és 17. melléklet 2019. július 1-jén lép hatályba.

16. § (1) Az adatszolgáltató a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet [a továbbiakban: 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet] szerinti, 2019. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítése során - a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 9. §-a szerinti felügyeleti jelentés kivételével - a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(2) Az adatszolgáltató a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet 2. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK" megnevezésű táblázat 79-90. sora szerinti, 2019 I. negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés teljesítése során a 28/2017. (XI. 22.) MNB rendelet szabályait alkalmazza.

(3) A hitelintézet a 9. § szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal a 2018. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(4) A pénzforgalmi szolgáltató a 11. § szerinti felügyeleti jelentést első alkalommal 2019. augusztus 1-jei állapotra vonatkozóan, 2019. július 1-15. között teljesíti.

17. §[3] E rendelet 12. §-a - a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 37/2018. (XI. 13.) MNB rendelet 9. §-ával együtt - az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. §[4]

Nagy Márton s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank alelnöke

1. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

A pénz- és hitelpiaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.);

1.2. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.);

1.3. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.);

1.4. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.);

1.5. a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltpt.);

1.6. a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.);

1.7. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.);

1.8. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.);

1.9. a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény;

1.10. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.);

1.11. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.);

1.12. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.);

1.13. az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.);

1.14. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény;

1.15. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.);

1.16. a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény (a továbbiakban: 2008. évi CIV. törvény);

1.17. a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Lkkf. tv.);

1.18. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.);

1.19. a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;

1.20. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: devizakölcsöntv.);

1.21. a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: KHR tv.);

1.22. a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.);

1.23. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.);

1.24. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.25. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.);

1.26. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.);

1.27. az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fszt.);

1.28. Hpt.;

1.29. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.);

1.30. a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.);

1.31. a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: Elszámolási tv.);

1.32. az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Forintosítási tv.);

1.33. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.);

1.34. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.35. a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet;

1.36. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.);

1.37. a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);

1.38. a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet];

1.39. az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet;

1.40. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet;

1.41. a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet];

1.42. az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pszkr.);

1.43. a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet];

1.44. a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Thmr.);

1.45. a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díjáról szóló 109/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet;

1.46. a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];

1.47. a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet;

1.48. a jelzáloghitel nyújtásával, közvetítésével kapcsolatos eljárásra, a hiteltanácsadásra és a foglalkoztatottak szakmai ismereteire vonatkozó szabályokról szóló 462/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.49. a független pénzügyi szolgáltatás közvetítői, valamint függő jelzáloghitel közvetítői felelősségbiztosítási szerződés tartalmi követelményeiről szóló 463/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.50. az alapszámlához való hozzáférésről, az alapszámla jellemzőiről és díjazásáról szóló 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet];

1.51. 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet;

1.52. a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozásáról, valamint a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 43/2013. (XII. 29.) MNB rendelet módosításáról szóló 14/2014. (V. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: Dmmr.);

1.53. a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet];

1.54. az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet [a továbbiakban: 40/2016. (X. 11.) MNB rendelet];

1.55. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet;

1.56. a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII. 14.) MNB rendelet;

1.57. alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.;[5]

1.58. a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997. (VIII. 1.) PM rendelet;

1.59. a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól szóló 3/2016. (I. 7.) NGM rendelet;

1.60. a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet [a továbbiakban: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet];

1.61. a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet [a továbbiakban: 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet];

1.62. az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet;

1.63. a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.64. a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. március 4-i 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.65. 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

1.66. az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.67. a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a fizetési számlákhoz kapcsolódó legjellemzőbb szolgáltatások uniós szinten egységesített terminológiájára vonatkozó szabályozástechnikai standardok kiegészítéséről szóló 2017. szeptember 28-i (EU) 2018/32 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.68. a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a díjjegyzék egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló 2017. szeptember 28-i (EU) 2018/34 bizottsági végrehajtási rendelet;

1.69. a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013 szeptember 24-i 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (átdolgozott szöveg) (a továbbiakban: EKB BSI rendelet);

1.70. a betétbiztosítói rendszerekről szóló 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

1.71. a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD);

1.72. a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PAD).

2. Fogalmak

2.1. Alapjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti fogalom.

2.2. Alapszámla: a 262/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti fizetési számla.

2.3. Állampapír: a Bszt. 4. § (1) bekezdés 2a. pontja szerinti fogalom.

2.4. Államkötvény: a magyar állam által kibocsátott, 1 éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.5. Áthidaló kölcsön: az Lkkf. tv. 1. § 2. pontja szerinti fogalom.

2.6. Átstrukturált kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő kitettség.

2.7. Átváltoztatható, illetve átváltozó kötvény: a Ptk. 3:303. §-a alapján a részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, illetve amely a kötvényben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén részvénnyé alakul át.

2.8. Átvezetési számla: a pénzeszközökkel kapcsolatos számlák egymás közötti forgalmában az ellenszámla helyettesítője. A Hitkr. szerint az átvezetési számla állománya a pénzeszközállomány része.

2.9. Ballon törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció, melynek jellemzője a viszonylag hosszú türelmi idő, amikor a türelmi idő lejártáig a hitelfelvevő alacsony tőkeösszegeket törleszt, döntően csak a kamatot fizeti, és a tőke jelentős részét a hiteltörlesztés utolsó szakaszában törleszti vissza.

2.10. Bullet törlesztési típusú hitel: olyan hitelkonstrukció melyben a tőke jelentős részét a futamidő végén fizetik vissza.

2.11. Bankszámla: a Ptk. szerinti fogalom.

2.12. Bázisdeviza: a devizapár (beleértve a forint-deviza műveletet is) tekintetében az a devizanem, melynek egy (fix) egységében kerül kifejezésre a másik devizanem (változó deviza) mennyisége.

2.13. Befektetési jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti értékpapír.

2.14. Befektetési szolgáltatás: a Hitkr. 2. § 8. pontja szerinti szolgáltatás.

2.15. Beruházási hitel: a Számv. tv. 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti tevékenységhez nyújtott hitel.

2.16. Betét a felügyeleti mérleg forrás oldalán: a hitelintézettel szemben fennálló követelés, amely ügyfélbetét-szerződés, bankszámla-szerződés alapján a hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközöket jelent, ideértve a hitelintézet által kibocsátott utazási csekket és az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett pénzösszeget (elektronikus pénz) is, valamint a hitelintézet pénz- és tőkepiaci üzletkötéssel foglalkozó szervezeti egysége által kötött bankközi ügyleteket.

2.17. Betéti kamat: a 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 2. § b) pontja szerinti kamat.

2.18. Betéti okirat: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amely nem számlán és nem könyves-betétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, lejáratától, illetve attól, hogy bemutatóra szóló-e vagy sem (a hitelintézet által kibocsátott takaréklevél, értékjegy, pénztárjegy, betétjegy, takarékjegy, takarékszelvény, értéklevél, kamatjegy, trezorjegy).

2.19. Bruttó könyv szerinti érték (pénzügyi eszközök tekintetében, IFRS-ek alkalmazása esetén):

Az amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti érték minősül.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok - a kereskedési céllal tartottak kivételével - bruttó könyv szerinti értéke függ az eszköz minősítésétől. Teljesítő instrumentumok esetében a bruttó könyv szerinti érték megegyezik a valós értékkel. Nem teljesítő instrumentumok esetében bruttó könyv szerinti értéknek a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegével nem módosított könyv szerinti érték minősül. A bruttó könyv szerinti érték nem haladhatja meg az instrumentum kezdeti megjelenítéskori értékét.

A kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értéke megegyezik a valós értékkel.

2.20. Csoport: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti fogalom.

2.21. Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személy, szervezet.

2.22. Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személy, szervezet.

2.23. Díj: a PADWEB kódú felügyeleti jelentés vonatkozásában a 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti fogalom.

2.24. EGT-állam: EU-tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (Norvégia, Liechtenstein, Izland).

2.25. Egyéb hitel: minden, a kiemelt hitelsorokba nem tartozó hitel.

2.26. Egyéb kiegészítő tevékenység: az Fszt. 5. § (4) bekezdésében és 7. § (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek.

2.27. Egyéb tevékenység: A 12. mellékletben szereplő táblák tekintetében egyéb tevékenység a vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenységbe, a kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenységbe és a portfóliókezelési tevékenységbe nem tartozó tevékenység.

2.28. Egyéb üzleti tevékenység: az elektronikuspénz-kibocsátó, és a pénzforgalmi intézmény működési és tevékenységi engedélyében szereplő, az elektronikuspénz-kibocsátási és a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységen (és a két szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson) kívüli egyéb, az MNB tevékenységi engedélyével és engedély nélkül végezhető, nem pénzügyi szolgáltatás.

2.29. Egyszeri betétlekötés: a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik, vagy nem kamatozik tovább.

2.30. Elektronikus pénz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott fizetési eszköz.

2.31. Elektronikuspénz-kibocsátáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 7. § (4) bekezdésében foglalt, az illetékes hatóság engedélyével végzett kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és az elektronikuspénz-kibocsátáshoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 8. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.32. Elektronikuspénz-számla: az a számla, amelyről az elektronikus pénz birtokosa az elektronikus pénzhez hozzáfér, függetlenül attól, hogy azt a birtokában lévő fizetési eszközön tartja, vagy egy távoli szerveren tárolnak.

2.33. Elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénz: pénzforgalmi intézmény esetén az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja szerint letéti számlán elhelyezett, átvételt követő munkanap végéig fizetési művelet végrehajtására fel nem használt pénzeszköz elektronikuspénz-kibocsátó intézmény esetén az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja szerint az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszköz.

2.34. Elszámolási számla: a nostro és loro számlák közös megnevezése.

2.35. Elvi főösszeg: a határidős kamatlábügyletek és a swapok esetében az a szerződésben szereplő érték, amire a szerződésben meghatározott készpénzkifizetéseket vonatkoztatják.

2.36. Eredeti lejárat (kibocsátáskori, illetve szerződéskötéskor meghatározott futamidő): a pénzügyi instrumentum azon kötött "élettartama", amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. kibocsátott értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamat elvesztése) váltható vissza (pl. a betétek és a felvett hitelek egyes típusai), illetve nyújtott hitelek szerződésben meghatározott lejárata.

2.37. Értékpapír-kölcsönzés: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 44. pontja szerinti fogalom.

2.38. Értékpapírosítás: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerinti fogalom.

2.39. Értékvesztési szakaszok: az IFRS 9 5.5. bekezdésében meghatározott értékvesztési kategóriák. Az 1. szakasz az IFRS 9 5.5.5. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 2. szakasz az IFRS 9 5.5.3. bekezdésének megfelelően értékelt értékvesztésre vonatkozik. A 3. szakasz az IFRS 9 A. függelékében meghatározott értékvesztett eszközök értékvesztésére vonatkozik.

2.40. Felhőszolgáltatás: a 9I Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a "felhőben".

2.41. Felmondási idő: megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot már hátrányos szerződéses feltétel nélkül visszaválthatja.

2.42. Felmondásos betét: olyan lejárat nélküli nem transzferálható betét, amely csak egy előzetes felmondási időszak letelte után váltható pénzre, illetve a felmondási idő előtti készpénzre váltás csak szankció ellenében lehetséges (kamatveszteség).

2.43. Felmondott felvett hitel: a hitelintézet által felvett azon hitel, amelyet rendes felmondás keretében mondtak fel.

2.44. Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 25. pontja szerinti fogalom.

2.45. Fizetési művelet: Pft. 2. § 7. pontja szerinti ügylet.

2.46. Fizetési számla: a Pft. 2. § 8. pontja szerinti számla.

2.47. Fogyasztási hitel: a háztartásoknak a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön (például áruvásárlási, gépjármű-vásárlási, személyi hitel). A fogyasztási hitelek között kell jelenteni azokat a hitelkártya-konstrukciókat is, ahol a bank nem biztosít kamatmentes periódust, és a kártya csak a hitelhez történő hozzáférést biztosítja.

2.48. Fogyasztó: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti természetes személy.

2.49. Fogyasztó részére vezetett fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatás: a PADWEB kódú felügyeleti jelentés vonatkozásában a 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. § 2. pontja szerinti szolgáltatás.

2.50. Folyamatos (ismétlődő) betétlekötés: a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Ez kétféleképpen történhet. A futamidő végén a hitelintézet:

a) a kezdeti tőkeösszeg, valamint a futamidő alatt megszolgált kamat együttes összegét köti le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy

b) csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább.

2.51. Folyó faktoring ügyletek: szerződés alapján az ügyféltől le nem jártan megvásárolt, megelőlegezett követelések.

2.52. Folyószámlabetét: az a folyószámla-szerződés alapján elhelyezett nem lekötött betét, amelyből kifizetések is teljesíthetők a folyószámlán kialakult pozitív egyenleg erejéig.

2.53. Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft). Folyószámlahitelnek minősül az a kártyahitel is, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít. Azt a kártyahitelt, ahol a bank kamatmentes periódust nem biztosít a kártyához, a fogyasztási hitelek között kell jelenteni. A folyószámlahitelek között kell kimutatni azokat az újratöltődő (rulírozó, rollover) hiteleket is, amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

- a hitelfelvevő egy előre jóváhagyott összeghatárig használhat vagy vehet fel pénzt,

- a hitelfelvevő nem köteles előzetesen értesíteni a hitelintézetet a lehívásról, vagy az értesítés kizárólag tájékoztatásra szolgál, és a hitelt folyósító pénzügyi intézmény nem tagadhatja meg az igénybevételt,

- a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet,

- a hitel többször igénybe vehető,

- nincs rendszeres pénz-visszafizetési kötelezettség.

2.54. Forgóeszköz hitel: a rövid lejáratú eszközök finanszírozására, a vállalkozás tevékenységét nem tartósan szolgáló követelésekre, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, tulajdoni részesedést jelentő befektetésekre szolgáló, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel.

2.55. Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

2.56. Gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsöntv. 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hitel.

2.57. Hagyományos értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 10. pontja szerinti fogalom.

2.58. Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

2.59. Határon átnyúló szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 38. pontja szerinti pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

2.60. Hátralévő futamidő: a hitel, betét vagy egyéb instrumentum szerződésben meghatározott lejáratának és a felügyeleti jelentés vonatkozási ideje között fennálló időtartam.

2.61. Hátrasorolt kötelezettség: a Számv. tv. 42. § (4) bekezdésében foglalt kölcsön, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.62. Háztartások: a lakosság és az önálló vállalkozók együttesen.

2.63. Hitel- és pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás, a pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tekintetében az Fszt.-ben foglalt korlátozással.

2.64. Hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

2.65. Hitelkártya (credit kártya): az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.4.8. pontja szerinti kártya.

2.66. Hitelkeret: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján az adós részére rendelkezésre tartott pénzösszeg, amelynek terhére a hitelintézet - meghatározott szerződési feltételek megléte esetén - a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére köteles.

2.67. Hitelnyújtás: a Hpt. szerinti szolgáltatás, illetve tevékenység.

2.68. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír.

2.69. IAS: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi számviteli standardok.

2.70. IFRS-ek: az 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.71. Intézményi változás: az adatszolgáltató MPI-k körében bekövetkező változás: összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás, megszűnés, átalakulás más típusú intézménnyé.

2.72. Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti fogalom.

2.73. ISIN kód: az ISIN azonosítóról szóló 20/2014. (VI. 11.) MNB rendelet 3. §-a szerinti értékpapír azonosító.

2.74. Javadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 47. pontja szerinti fogalom.

2.75. Járulékos vállalkozás: a CRR 4. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti fogalom.

2.76. Jegybanki kötvény: jegybank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.77. Jegyzett tőke: a Számv. tv. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

2.78. Jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott mértékű részesedési viszonyban lévő vállalkozás.

2.79. Jelzáloglevél: a Jht. 11. §-a szerinti értékpapír.

2.80. Jogi személy: a Ptk.-ban vagy más jogszabályban ilyenként meghatározott jogalany.

2.81. Kapcsolt vállalkozás: a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

2.82. Kedvezmény: a fogyasztó részére vezetett fizetési számlához kapcsolódó szolgáltatás olyan csökkentett díja, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató az általa előre meghatározott időpontig, a pénzforgalmi szolgáltató döntésén alapuló visszavonásig vagy előre meghatározott feltétel(ek) teljesítése esetén érvényesít.

2.83. Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenységek.

2.84. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 55. pontja szerinti fogalom. Kivételt képez ez alól az eredménykimutatás tábla [82A], ahol az elektronikus pénz nem tekintendő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek.

2.85. Készpénzforgalmi tranzakciók: fizetési számla terhére vagy javára, valamint a fizetési számla használata nélküli az adatszolgáltató pénztárában vagy postai úton történő kifizetés, vagy befizetés (készpénzfizetésre szóló csekk nélkül)

2.86. Kincstárjegy: az állam által kibocsátott, rövid lejáratú, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.87. Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek: a 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt kritériumoknak megfelelő személyek.

2.88. Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

2.89. Kockázati tőkealap-jegy: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti intézmény által kibocsátott befektetési jegy.

2.90. Kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontja szerinti értékpapír.

2.91. Konszolidációs államkötvények: a hitel-, bank- és adóskonszolidációk során kibocsátott, átadott államkötvények.

2.92. Konzorciális hitel: a hitelfelvevő részére hitelintézetek egy csoportja által nyújtott hitel, függetlenül elnevezésétől (szindikált hitel, klub hitel, loan participation, stb.). Csak azok a hitelek tekinthetők konzorciális hitelnek, amelyek esetében a hitelfelvevő számára a hitelszerződésből megállapítható, hogy a hitel több hitelnyújtótól származik.

2.93. Könyv szerinti bruttó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): az eszközök, a mérlegen kívüli tételek beszerzési, bekerülési, illetve nyilvántartási (értékvesztésekkel, céltartalékkal, értékcsökkenéssel nem csökkentett, értékelési különbözettel, értékhelyesbítéssel nem módosított) értéke, a hitelintézet által kötött szerződésből eredő követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeg, megvásárolt követelések esetén a bekerülési értékből még nem törlesztett rész.

2.94. Könyv szerinti nettó érték (magyar számviteli szabályozás alkalmazása esetén): a könyv szerinti bruttó értéknek a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve értékcsökkenéssel, értékelési különbözettel (valós értékelési különbözet, értékhelyesbítés) módosított összege.

2.95. Kötési érték (névérték): a határidős (tőzsdei és tőzsdén kívüli) ügylet és opciós ügylet esetén az a szerződéskötéskor meghatározott érték, amelyért a szerződésben szereplő befektetési eszköz meghatározott mennyiségét egy, a szerződésben rögzített egységáron átruházzák, illetve a befektetési eszközre vételi vagy eladási jogot biztosítanak.

2.96. Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

2.97. Mikro-, kis-, és középvállalkozás (KKV): a KKVtv. szerinti vállalkozás.

2.98. Könyvesbetét: a hitelintézetnél elhelyezett betétek közül az, amelynek elhelyezésekor a betétszerződés alapján betétkönyvet állítanak ki (pl. takarékbetétkönyv, nyereménybetétkönyv), ide nem értve a takaréklevelet.

2.99. Kumulatív elsőbbségi részvény: azon osztalékelsőbbségi részvény, vagy ezzel egyenrangú jegyzett és befizetett saját tőke (szövetkezetek esetében a befektetői tagok által jegyezhető szavazati jogot nem biztosító részjegyek, illetve célrészjegyek tartozhatnak ebbe a körbe), amely esetében a tulajdonos a nyereséges évben minden korlátozás nélkül jogosult az elmúlt év(ek) elmaradt hozamának kifizetésére is.

2.100. Külföld (L szektor): a felügyeleti mérleg adatszolgáltatásokban a GMU országai külön szektort képeznek. A külfölddel kapcsolatos állományokat GMU tagországokra és egyéb külföldre bontva kell jelenteni.

a) GMU tagországok

A GMU tagországokra ugyanazt a szektorbontást kell alkalmazni, mint a belföld esetében. Az ettől való eltérések a következők:

A GMU monetáris pénzügyi intézmények szektora az alábbi két alszektorra bomlik (Az egyes intézmények két alszektor szerinti besorolásához segítséget ad az Európai Központi Bank honlapján elhelyezett ún. MFI lista, amelynek pontos elérési útvonala az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben található):

- GMU jegybankok, EKB és tartalékolási kötelezettség alá eső GMU monetáris pénzügyi intézmények, valamint

- tartalékolási kötelezettség alá nem eső GMU egyéb monetáris pénzügyi intézmények.

A Felügyeleti mérlegben szereplő "GMU hitelintézetek" kifejezés a GMU tagországok pénzpiaci alapok nélküli egyéb monetáris pénzügyi intézményeit jelenti.

Az államháztartás (ÁHT) négy alszektorra bomlik a GMU tagországok esetében:

- központi kormányzat,

- tagállami/tartományi kormányzat,

- helyi önkormányzatok,

- társadalombiztosítási alapok

Az egyes alszektorokba értendők a hozzájuk kapcsolódó nonprofit intézmények is.

b) Egyéb külföld

Az egyéb külföld szektorát a GMU tagországok kivételével az összes külföldi ország alkotja. Az egyéb külföldnél a következő bontást kell alkalmazni:

- bankok,

- nem bankok, amelybe

az ÁHT és

az egyéb szektorok

tartoznak.

c) Nemzetközi intézmények

Az egyes nemzetközi intézmények ország- és szektorbesorolását az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 12. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően kell elvégezni.

2.101. Különleges célú gazdasági egység [Financial Vehicle Corporation (FVC)]: a CRR 4. cikk (1) bekezdés 66. pontja szerinti, az egyéb pénzügyi közvetítők vagy a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába tartozó jogalany.

2.102. Lakosság: a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

2.103. Látra szóló és folyószámla betét: látra szóló betétnek minősül a hitelintézet által vezetett fizetési számlához és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számlához kapcsolódó lekötetlen betét, az egy munkanapra lekötött betét, a hitelintézet által kibocsátott utazási csekk, az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett, nem lekötött pénzösszeg (elektronikus pénz), a látra szóló takarékbetét, valamint a futamidő nélküli betét (a betéti okiratokat kivéve). Folyószámla betét a hitelintézet által vezetett fizetési számla és az ügyfél által bármikor hozzáférhető egyéb számla pozitív egyenlege.

2.104. LEI-kód: a szervezethez rendelt globális jogiszemély-azonosító, amely egyedileg azonosítja a pénzügyi tranzakciókban részt vevő felet.

2.105. Lejárat szerinti bontás: a mérlegben szereplő tételeket a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően a hátralévő lejárat szerinti bontásban kell szerepeltetni.

2.106. Lekötött betét: olyan nem transzferálható, egy munkanapnál hosszabb időre lekötött betét, amelyet nem lehet, vagy csak bizonyos hátrányos szerződéses feltétellel (pl. járó, de nem esedékes kamatok elvesztése) lehet a szerződés szerinti rögzített határidő előtt visszaváltani. A két éven túli lekötésű betét tartalmazhat nyugdíj-előtakarékossági számlát is. A futamidő nélküli betétet (a betéti okiratot kivéve) a látra szóló betétek közé kell sorolni.

2.107. Letéti igazolás: a globális letéti igazolás (GDR) és az amerikai letéti igazolás (ADR), amely a letéti intézmény által bizonylati formában kibocsátott, saját joga szerint értékpapírnak minősülő, átruházható befektetési forma, a letétbe helyezett, mögöttes értékpapírokra vonatkozó tulajdonjogot bizonyító okirat.

2.108. Letéti jegy: a letéti jegyről szóló 287/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti értékpapír.

2.109. Letéti szolgáltatás (pénzletét kezelés): a Hpt. 6. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.110. Lombard hitel nyújtása: minden olyan hitelnyújtás a hitel céljától függetlenül, amikor az ügyfél a hitelintézeti forint- és devizabetétjét vagy a már meglévő értékpapírját a hitelintézetnél óvadéki letétbe helyezi, hogy ennek fedezete mellett részére hitelt folyósítsanak.

2.111. Mark-to-market betét: az a betétállomány, amelyet a piaci kiértékeléssel járó ügyletekben bekövetkező árfolyam-elmozdulások miatt helyeznek el az ügylet egyik szereplőjénél.

2.112. Mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. § 18. pontja szerinti magánszemély.

2.113. Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termék: az MNB által támasztott követelményeknek megfelelő, előzetes bírálat során az MNB által ekként minősített jelzáloghitel termék.

2.114. Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a Treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

2.115. Multicurrency (többdevizás) hitel: olyan hitel, amelyben a bank lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a bank döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

2.116. Munkavállalói számla, számlacsomag: azon számla, számlacsomag, amelyet kizárólag egy adott szakmacsoport, szakmai szervezet vagy intézmény, munkáltató munkavállalói vagy egyéb jogviszonyú tagjai szármára alakítottak ki.

2.117. Nem kötelező nyugdíjjuttatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 84. pontja szerinti fogalom.

2.118. Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont b) alpontjában meghatározott ügylet.

2.119. Nem teljesítő kitettség: a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek minősülő kitettség.

2.120. Névre szóló betét: a Hpt. 6. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti betét.

2.121. Nonprofit szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. §-a és 5/A. §-a szerinti jogalanyok. Az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontja szerinti szektor-meghatározás szerint külön szektort csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak. Az üzleti szervezetek által finanszírozott és irányított nonprofit szervezeteket a nem pénzügyi vállalatokhoz, az államháztartás intézményei által finanszírozott és irányított nonprofit szervezetek a központi kormányzathoz vagy a helyi önkormányzatokhoz kell besorolni.

2.122. Opciós ügyletek: a Tpt. 322. § (1) bekezdése szerinti vételi opció és eladási opció.

2.123. Önálló vállalkozó: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A. pontjában foglalt szektor meghatározás szerinti, a háztartások szektorába sorolt jogalany.

2.124. PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése.

2.125. Penziós ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pontja szerinti ügylet.

2.126. Pénzeszközök: a Hitkr. 2. § 3. pontjában felsorolt eszközök.

2.127. Pénzforgalmi közvetítő: az Fszt. 3. § 29. pontja szerinti tevékenységet végző jogalany.

2.128. Pénzforgalmi számla: a Pft. 2. § 20. pontja szerinti fizetési számla.

2.129. Pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.130. Pénzforgalmi szolgáltató: a Pft. 2. § 22. pontjában meghatározott intézmény.

2.131. Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás: az Fszt. 5. § (3) és (4) bekezdése alapján, az illetékes hatóság engedélyével végzett pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, és a pénzfogalmi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó egyéb kiegészítő szolgáltatások, továbbá az Fszt. 6. §-ában foglalt korlátozásokkal végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenység.

2.132. Pénzkölcsön nyújtása: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.133. Pénzpiaci alapok: azok a befektetési alapok, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, vagy maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik.

2.134. Pénzpiaci eszköz: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja szerinti fogalom.

2.135. Pénzügyi lízing: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 89. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás.

2.136. Pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás kivételével.

2.137. Portfóliókezelési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerinti vagyonkezelési tevékenység.

2.138. Prémium banki szolgáltatás (premium, personal banking): e szolgáltatás keretében a hitelintézet bizonyos kivételes szolgáltatásokat kínál az átlagosnál magasabb jövedelmű és ilyen szolgáltatásokat igénylő ügyfelek számára pl. saját kapcsolattartójukon keresztül intézhetik ügyeiket, elérhető számukra a banki termékek emelt szintű csomagja, a bank segítséget nyújt kiemelt ügyfeleinek, hogy megtalálják a számukra legkedvezőbb megoldásokat, stb.

2.139. Privát banki szolgáltatás (private banking): olyan banki szolgáltatás, melyet vagyonos ügyfeleknek kínálnak, akik számára hozzáférhető a privátbanki szolgáltatás teljes palettája: pl. személyre szabott konstrukciók, személyi bankár, exkluzív kényelmi szolgáltatások.

2.140. Projektfinanszírozási hitel: az alkalmazott hitelkockázati tőkekövetelmény számítási módszertől függetlenül a CRR 147. cikk (8) bekezdése szerinti speciális hitelezési kitettségek, illetve a tartalmában annak megfelelő hitel.

2.141. Projektcég: gazdasági projekt megvalósítása céljából alapított társaság, amely megszűnik, ha valamennyi kötelezettségét teljesítette, és már járulékos kötelmek (pl. garanciális kötelezettségek, jótállás, szavatosság) sem állnak fenn. A projektcég finanszírozásának feltétele, hogy más tevékenységek ne veszélyeztessék a fő projekt megvalósítását (profiltiszta társaság).

2.142. Repó- és fordított repóügylet: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti fogalom.

2.143. Speciális pénz- és tőkepiaci intézmények: az egyéb pénzügyi közvetítők, illetve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások közé sorolt speciális szervezetek gyűjtő elnevezése. Ide tartozik a Budapesti Értéktőzsde, az Országos Betétbiztosítási Alap, a Befektető Védelmi Alap, a biztosító szövetkezet és egyesület, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, valamint a befektetési alapkezelő.

2.144. Sajátos szállításos repó ügyletek: a Tpt. szerinti repó ügyletnek a Hitkr. 16/A. §-ában meghatározott speciális típusa.

2.145. Stabilitás Megtakarítási Számla: a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2017. január 18. előtt hatályban volt 2011. évi CXCIV. törvény 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott számla.

2.146. Szállításos és óvadéki repó ügylet: a repó és fordított repó ügyleteknek a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 2. pontjában meghatározott típusai.

2.147. Számlatermék: a fogyasztók részére vezetett, forintban nyilvántartott bankszámla és számlacsomag, valamint a kapcsolódó szolgáltatások.

2.148. Szintetikus értékpapírosítás: a CRR 242. cikk 11. pontja szerinti fogalom.

2.149. Tárgynap, T nap, T+x nap: a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerint értelmezendő fogalmak, ahol

a) a tárgynap (T) alatt a munkanapon belül annak kezdő időpontja és a fizetési megbízásnak a teljesítési határidők számítása szempontjából irányadó átvételére meghatározott végső benyújtási határidő közötti időszak értendő. A munkanap záró időpontját és ezen belül a végső benyújtási határidőt a pénzforgalmi szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatás típusonként (ezen belül fizetési módonként, pénznemenként, stb.) eltérően határozhatja meg. A munkanapon belül az adott pénzforgalmi szolgáltatás típusra vonatkozó végső benyújtási határidőt követően beérkezett fizetési megbízást a következő munkanap kezdő időpontjában átvettnek tekintendő.

b) a (T + x) képlet formájában kifejezett teljesítési határidő a tárgynapot (T) követő x-edik munkanapot jelenti. Egy vagy többdevizás devizautalások esetén nem minősül munkanapnak az a nap, amelyen a konverzióval érintett bármelyik deviza piaca zárva van.

2.150. Tárgyévi javadalmazás:

a) alapjavadalmazásként az intézmény által a tárgyévben kifizetett, valamint a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott jövedelem;

b) nem halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt és kifizetett, valamint a tárgyévi teljesítményért odaítélt, a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem;

c) halasztott teljesítményjavadalmazásként a tárgyévi teljesítményért az intézmény által odaítélt, a tárgyév lezárását követően kifizetendő, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti jövedelem.

2.151. Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.150. pont c) alpontja szerinti eleme.

2.152. Tárgyévi teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 2.150. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.

2.153. Teljesítményjavadalmazás: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 110. pontja szerinti javadalmazás.

2.154. Törzsszám: az adószám első nyolc számjegye. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások esetében is be kell írni az adószám első nyolc számjegyét a "törzsszám" oszlopba.

2.155. Tulajdoni részesedést jelentő értékpapír: az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.F.2.14. pontja szerinti fogalom.

2.156. Tulajdonosi számla, számlacsomag: az intézmény tulajdonosai, saját dolgozói részére kialakított speciális számlák, számlacsomagok

2.157. Ügyfél: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 41. pontja szerinti lakossági ügyfél és a 60. pontja szerinti szakmai ügyfél.

2.158. Ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz: az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységgel és a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszköz.

2.159. Újratárgyalt (prolongált) szerződés (2010. január 1-je előtt): a Hitkr. VII. mellékletének 2010. január 1-jei hatálybalépése előtt az akkor hatályban volt, a hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerint újratárgyaltnak minősülő hitel.

2.160. Valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 11. pont a) alpontja szerinti ügylet.

2.161. Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésében található 2. sz. táblázat szerint ekként meghatározott tevékenység.

2.162. Vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti személy.

2.163. Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre az adatszolgáltatás vonatkozik.

2.164. Work-out ügyletek: a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már késedelmesen (lejártan) vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg az eredeti követelés értékének töredékéért.

2.165. A táblákban, illetve űrlapokban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. Rövidítések

3.1. ÁÉKBV: Átruházható Értékpapírokkal foglalkozó Kollektív Befektetési Vállalkozások

3.2. ÁHT: államháztartás

3.3. ÁKK Zrt.: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.4. ÁSZF: Általános Szerződési Feltételek

3.5. EBH: Európai Bankhatóság

3.6. EBKM: egységesített betéti kamatláb mutató

3.7. EKB: Európai Központi Bank

3.8. ESS: egységes statisztikai számjel

3.9. EU: Európai Unió

3.10. GBC: Giro Bankkártya Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.11. GIRO: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.12. GMU: Gazdasági és Monetáris Unió (az Európai Unión belüli euroövezet), amelynek 2015. január 1-jétől 19 tagja van: Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország, Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország és Litvánia.

3.13. HBA: Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapja

3.14. IMF: Nemzetközi Valutaalap

3.15. KHR: Központi Hitelinformációs Rendszer

3.16. KKV: mikro-, kis-, és középvállalkozások

3.17. KSH: Központi Statisztikai Hivatal

3.18. KVH Rt.: Központi Váltó- és Hitelbank Részvénytársaság

3.19. Ltp: lakástakarékpénztár

3.20. MBSZ: Magyar Bankszövetség

3.21. MPI-k: monetáris pénzügyi intézmények (a központi bank, valamint az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek)

3.22. MNV Zrt.: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3.23. Mód.: módosítás; a jelentő táblákban a "Mód" jelölésű oszlopokban kell jelezni az adatban - az "Eredeti" jelentéshez képest - bekövetkezett változást

3.24. NHP hitel: az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram és Növekedési Hitelprogram Plusz keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitel

3.25. PEK: Posta Elszámoló Központ

3.26. PIBB: a Pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a Befektetési vállalkozások, és a Biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) közös megnevezése

3.27. SWIFT: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, nemzetközi pénzügyi üzenetközvetítő rendszer

3.28. SZT: szavatoló tőke

3.29. TB: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár összefoglalóan

3.30. TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere

3.31. THM: teljes hiteldíj mutató

3.32. VIBER: Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer, amelyet az MNB működtet.

4. Formai követelmények

4.1. Amennyiben

- az adatszolgáltató az ERA rendszer "Adatszolgáltatás" szolgáltatásában egy felügyeleti jelentéscsomagként kezelt felügyeleti jelentések bármelyikének teljesítésére e rendelet alapján nem köteles, vagy[6]

- a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges,

akkor az adatszolgáltató a tábla kötelező mezőit nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg.

Ha az adatszolgáltató nem értékesít a 10. melléklet szerint jelentendő terméket, akkor a nemleges adatszolgáltatást a "Nemleges jelentés beküldése" menüpontot választva generált nyilatkozat küldésével teljesíti.

4.2. Az adatszolgáltató a módosító jelentés beküldésével egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (a javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.3. A táblák "Megnevezés" mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

4.4. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.5. Az adott tábla, illetve az adott táblára vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve, a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézeteknek, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepeknek millió forintban, három tizedesre kerekítve kell megadnia. Az egységnyi forintban töltendő táblák esetében az adatokat minimum ezres nagyságrendű pontossággal kell jelenteni.

A pénzügyi vállalkozások esetében a pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje ezer forint.

A független közvetítő, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, azok fióktelepe és a PEKMI esetében az adatokat ezer forintban, egész számra kerekítve kell szerepelteti. A súlyozott, és a szorzott értékek kiszámításánál - a kerekítés általános szabálya szerint - a kapott értékeket 0,5-től felfelé, 0,49-től lefelé kell kerekíteni.

4.6. Egy táblán belül csak azonos nagyságrendű pénznem értékek szerepelhetnek, amelyek kerekítésben eltérhetnek egymástól.

4.7. A 2. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.7.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az "összesen" értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezése előtt a "(-)" jel használata azt jelenti, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni, például "(-) Saját részvények".

4.7.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:[7]

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.7.3. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például "20191231".

A negyedéves szöveges jelentések esetén az adott negyedév zárónapját kell feltüntetni az alábbiak szerint, például 2019. júniusra vonatkozóan "20190630".

4.7.4. A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

*/ A közgyűlési határozat vagy jegyzőkönyv nevű dokumentumot az MNB részére akkor is meg kell küldeni, ha a közgyűlési határozat a beszámoló elfogadásán és az eredményfelosztáson túl egyéb határozatot nem tartalmaz. Közgyűlés hiányában a pénzügyi intézmény döntéshozó testületét kell érteni. Az éves beszámoló szempontjából a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep döntéshozó testülete a külföldi hitelintézet döntéshozó testülete.

**/ A 20AC kódú szöveges felügyeleti jelentést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján teljesítendő, a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményre vonatkozó, egyedi szintű felügyeleti jelentés mellékleteként kell az MNB-nek megküldeni.

***/ Az Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat nevű dokumentumot a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe és az EGT-fióktelep nemleges jelentésként küldi be.

A melléklet típusa táblában felsorolt és a jelentésekhez csatolandó kötelező mellékletek köre a jelentés típusa szerint változik, amelyek részletes felsorolását e rendelet 2. melléklet összefoglaló táblái tartalmazzák.

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó, a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 9. és 10. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett hitelintézet a konszolidált éves auditált beszámoló részeit az év végi auditált FINREP jelentéshez csatolja.

4.8. A 4. és 6. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.8.1. Egy táblában szereplő valamely tétel megnevezésében a zárójelek használata azt jelenti, hogy az adott tételt le kell vonni ahhoz, hogy megkapjuk az "összesen" értéket, de nem jelenti azt, hogy az adott tételt negatív értékként kell megjeleníteni.

A negatív értékként megjelenítendő tételeket a táblák a megnevezés előtt "(-)" jellel jelölik, például "(-) Saját részvények".

4.8.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:[8]

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás_vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja. A rendszeres negyedéves beszámoló esetén az adott negyedév záró napját kell feltüntetni 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül az alábbiak szerint, pl. "20190331", "20190630". Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja pl. "20191231.

A melléklet típusa az elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid neve:

*/ A nem IFRS-ek szerinti egyedi éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak a saját tőke változása dokumentumot - ha nem készíti - nemleges jelentésként be kell küldenie.

A fentiekben foglaltak szerint például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet azonosítója xxxxxxxx_20191231_kiegmell.

4.9. A 8. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.9.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, az ERA rendszeren keresztül, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:[9]

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

4.9.2. A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja 8 karakterrel, szóköz és pontok nélkül. Az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a vonatkozó beszámolási időszak záró napja, azaz a mérleg fordulónapja: például 2019. évre vonatkozóan "20191231".

4.9.3 A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő alábbi dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza az alábbiak szerint:

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx_20191231_kiegmell.pdf.

4.10. A 10. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

4.10.1. Az adatküldés formai és technikai követelményeit részletesen tartalmazza az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve, illetve az ERA - Hitel- és lízingtermék bejelentő szolgáltatás, az ERA - Betét és megtakarítási termék bejelentő szolgáltatás, valamint az ERA -Számlatermék bejelentő szolgáltatás Felhasználói kézikönyve.

4.10.2. A kitöltéssel kapcsolatos formai szabályok

Tömör megfogalmazás: A szöveges mezők kitöltésénél törekedni kell a tömör és a fogyasztó által is érthető megfogalmazásokra. Figyelembe kell venni, hogy az adatok automatikusan konvertálódnak át a WEB-es lekérdező felületre, így az MNB által történő korrektúrázásukra nincs mód.

Rövidítések alkalmazása: Mivel az adatok egy összehasonlító program révén a fogyasztók számára is megismerhetővé válnak, a szöveges mezők kitöltésénél ezt figyelembe kell venni (pl. csak a fogyasztók számára is egyértelmű rövidítések használata javasolt, a szakmai rövidítések mellőzendők).

Cellaformázás: A jelentés mezői az elvárt kitöltés szerint definiálva vannak, elkerülendő az ebből adódó problémákat például %-os értékek (80%) esetén elegendő a szám beírása (80).

4.10.3. A termékkód képzése

A bemutatandó termékek azonosítását és a kapcsolódó információk kezelését egy egyedi azonosító, a termékkód segíti. Új termék rögzítésekor az ERA rendszer első lépésben egy ideiglenes termékkódot generál, amely a feldolgozást követően az MNB alábbi tájékoztatása alapján automatikusan egy végleges termékkódra cserélődik. Ez az azonosító végigkíséri a terméket forgalmazásának teljes idejében. Amennyiben a termék értékesítése szünetel, az értékesítés újrakezdésekor is az eredeti termékkóddal kell küldeni az adatszolgáltatásban.

A termékkód felépítése a következő:

törzsszám (xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx)-verziószám(xxx)

Példa: 12345678_B_0001-001

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első 8 számjegye.

A terméktípus azonosító az adott termék típusának azonosítására szolgáló egy karakter, amely megegyezik a jelentéskód utolsó betűjelével, az alábbiak szerint:

Hitel- és pénzügyi lízing termék

A Áruhitel

C Gépjárműlízing

G Gépjárműhitel

H Hitelkártyák

I Ingatlanlízing

J Szabad felhasználású jelzáloghitel

K Személyi kölcsön

L Ingatlancélú hitel

M Megtakarítás mellett nyújtott hitel

S Számlahitel

Betéti és megtakarítási termék

B Lekötött betét

O Kombinált megtakarítási termék

T Tartós befektetési szerződés

Z Megtakarítási számla

Számlatermék

E Számla

D Betéti bankkártya

A sorszám a pénzügyi intézmény által az adott típusú termék egyedi azonosítását szolgáló, folyamatos azonosító (4 karakter).

A verziószám az adott sorszámhoz tartozó terméktípus különböző változatait jelölő, a sorszámhoz kapcsolódó folyamatos alszám (3 karakter) (pl. azonos termék eltérő devizanemben). Amennyiben a termékhez nem tartoznak termékváltozatok, úgy a termékkód nem tartalmaz 3 jegyű verziószámot. Ebben az esetben a termékkód felépítése a következő: törzsszám (xxxxxxxx)_terméktípus azonosító(x)_sorszám(xxxx).

4.11. A 16. melléklet szerinti felügyeleti jelentések formai követelményei

Az adatküldés formai és technikai követelményeit az ERA rendszer "Adatszolgáltatás" szolgáltatásának Felhasználói kézikönyve tartalmazza.[10]

5. Tartalmi követelmények

5.1. Az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását - a mindenkor hatályos számviteli és egyéb jogszabályok szerint - megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden táblába, illetve űrlapba csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó hazai számviteli előírásokban meghatározottak az irányadóak. Egyes táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS és IFRS hivatkozásokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató számára az adatszolgáltatások összeállításakor az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a mindenkor hatályos hazai számviteli rendelkezések az irányadóak.

5.3. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentések beküldési gyakoriságát, határidejét és tárgyidőszakát, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, az adatszolgáltatás időtartamát az MNB kijelölése határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség - a kijelölésben foglalt eltérő rendelkezés hiányában - az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően a kijelölés MNB általi visszavonásáig, illetve a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig, EGT-fióktelep esetében a tevékenység befejezésének időpontjáig, a PEKMI esetében a pénzforgalmi szolgáltató jogállásának megszűnéséig folyamatosan fennáll.

Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására is.

5.4. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves auditált jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.5. Az adatszolgáltatásokban a szektor-meghatározást, a rezidensek és nem-rezidensek körébe való besorolást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 2. melléklet I.A pontja szerint kell elvégezni.

5.6. A külföldi pénznemben fennálló állományi és forgalmi adatok forintra történő átszámítása

Egyes adatszolgáltatások forint, euro, illetve egyéb deviza, valamint összesen oszlopokat, illetve forint, deviza, valamint összesen táblákat tartalmaznak. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló vagy külföldi pénznemen alapuló követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a megfelelő devizaoszlopokban illetve devizatáblákban szerepeltetni.

Az állományi típusú jelentéseknél a valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek (devizák) forintra történő átszámítását magyar számvitelt alkalmazó adatszolgáltató esetében a Hitkr. 9. § (4) bekezdése, az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a Számv. tv. 114/H. § (2) bekezdése alapján megállapított devizaárfolyamon kell elvégezni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

A forgalmi típusú jelentéseknél az adott tábla kitöltési előírásainak eltérő rendelkezése hiányában a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

2. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez[11]

A HITELINTÉZET ÉS A HITELINTÉZETI TÍPUSÚ EGT-FIÓKTELEP FELÜGYELETI JELENTÉSEI

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA EGYEDI JELENTÉSEK

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA KONSZOLIDÁLT JELENTÉSEK

[17][18]

20AA

Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

20AB

Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

20AC

Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről

F20A

Hitelintézeti fióktelep - Negyedéves szöveges jelentés

3. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

A hitelintézet és a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában hitelintézeti fióktelep alatt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepét is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet egyedi felügyeleti adatszolgáltatásában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek.

3.2. A jelentések típusait meghatározó tényezők

A jelentések típusát a hitelintézet típusa és egy meghatározott táblacsoport jelentési gyakorisága együttesen határozza meg. A jelentések típusairól e rendelet 2. mellékletének "Egyedi jelentések" és a "Konszolidált jelentések" című összefoglaló táblái adnak bővebb információt.

A szakosított hitelintézetek egyedi táblái

A "6"-os számjelzéssel kezdődő táblák a szakosított hitelintézetekre vonatkoznak. Egy adott táblában csak az érintett szakosított hitelintézetnek (KELER Zrt., lakástakarékpénztár vagy jelzálog-hitelintézet) kell adatokat szolgáltatnia, míg a hitelintézeteknek és a nem érintett szakosított hitelintézeteknek a táblát nemlegesen kell beküldenie az MNB részére. A KELER Zrt. egyrészt mint szakosított hitelintézet, másrészt mint kereskedési könyvet vezető hitelintézet szolgáltat adatot. Ezen túlmenően a központi értéktárra vonatkozó adatszolgáltatás követelményeinek is eleget kell tennie.

3.3. A felügyeleti jelentések sajátosságai

3.3.1. Negyedéves jelentés

Év végi nem auditált jelentésként a IV. negyedévi jelentést mint előzetes év végi jelentést kell beküldeni.

3.3.2. Auditált jelentés

Az egyedi és konszolidált auditált jelentés alapja a könyvvizsgáló által hitelesített, a hitelintézet, hitelintézeti fióktelep arra jogosult testülete (a hitelintézet közgyűlése, taggyűlése, tulajdonosi határozata, a fióktelep központjának közgyűlése vagy taggyűlése) által elfogadott éves beszámoló. A számszaki jelentések mellett az éves beszámolót a külön jogszabályban meghatározottak szerinti könyvvizsgálói jelentéssel (adott esetben korlátozó záradékkal) együtt kell megküldeni az MNB-nek. A szöveges jelentésekre szintén érvényesek az elektronikus adatszolgáltatás jogszabályi rendelkezései. A beszámolót, beleértve a könyvvizsgálói záradékot, a KAP rendszeren keresztül, fokozott biztonságú elektronikus aláíró tanúsítvánnyal hitelesítve kell beküldeni az MNB részére. Az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyűlési határozat adatszolgáltatási kötelezettsége a fióktelepekre nem vonatkozik.

3.3.3. A hitelintézet könyvvizsgálójának a Hpt. 263. §-a szerint elkészített kiegészítő jelentését papír alapon kell megküldenie az MNB részére.

3.3.4. Eseti jelentés

Ha az MNB olyan esemény bekövetkezése esetére ír elő adatszolgáltatást, amelynek időpontja, gyakorisága előre nem határozható meg, a hitelintézet Eseti jelentésben tud eleget tenni kötelezettségének.

3.3.5. Éves jelentés

Az éves jelentések közös jellemzője, hogy azokat az adatszolgáltató évente egyszer köteles megküldeni az MNB részére a IV. negyedéves jelentéssel egyidejűleg. A 9E, 14IA és 14IB kódú éves jelentés az auditált jelentéscsomagnak nem része.

3.3.6. Az adatszolgáltatás további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

3.4. A táblák kitöltésének sajátos szabályai

3.4.1. Intézményi változás esetén a változás időpontjára vonatkozóan az érintett intézményekkel lefolytatott egyedi egyeztetések alapján kétféle (a változás előtti és utáni állapotot tükröző) mérleget kell beküldeni.

3.4.2. A felügyeleti mérlegben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Számv. tv. 114/H. § (1) bekezdése előírja, hogy a pénzügyi intézmény az MNB részére készítendő évközi jelentések alátámasztásául minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie.

A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

3.4.3. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben is az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

3.4.4. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, deviza- és valutakészleteket a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell forintra átszámítani.

3.4.5. A deviza alapú forinthiteleket a megfelelő deviza táblában/oszlopban kell kimutatni. A devizaeszközökre képzett értékvesztést és valósérték-változásból eredő értékelési különbözetet a megfelelő deviza táblákban/oszlopokban kell jelenteni.

3.4.6. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja, stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

3.4.7. A befektetési jegyek teljes állományát a tulajdoni részesedések között kell kimutatni.

3.4.8. A hitelintézet által felvett konzorciális hiteleket - a belföldi és a külföldi szervezésűeket is - a konzorcium egyes tagjaival szembeni tartozásként kell kimutatni, az egyes tagok által nyújtott rész fennálló állományával megegyező összegben. Konzorcium keretében nyújtott hitelek, valamint lebonyolításra átvett hitelek esetében a hitelintézeteknek az általuk nyújtott összegeket a végső adóssal szembeni követelésként kell kimutatniuk, a közvetítő (szervező, lebonyolító) hitelintézetnek pedig csak akkora összeget kell a felügyeleti mérlegben a végső adóssal szemben szerepeltetnie, amekkora összeget saját részéről neki nyújtott. A számviteli mérlegben hitelintézetekkel szembeni kötelezettségként kimutatandó, más hitelintézetektől lebonyolításra átvett és még nem továbbadott hitelek összegét (ideértve a konzorciális hitelnyújtás keretén belül a szervező bankhoz a hitelnyújtó hitelintézet által átutalt hiteleket is), illetve a végső adós (hitelfelvevő) által átutalt törlesztő részletek lebonyolító (szervező) bank által még nem továbbutalt összegét nem bankközi tartozásként, hanem hitelintézetekkel szembeni passzív elszámolásként kell szerepeltetni.

3.4.9. Megbízásból vezetett devizaszámlák esetében a hó végén a megbízott hitelintézetnél maradt valutakészletnél a lebonyolításra átvett hitelekhez hasonló módon kell eljárni: a valutakészletet a megbízott hitelintézetnek a valutakészletében kell jelentenie, s a megbízó hitelintézettel szemben ebből eredő kötelezettségét hitelintézettel szembeni passzív elszámolásként kell kimutatnia.

3.4.10. A pénzügyi eszközök repóügylet keretében történt eladásából keletkezett pénzbevételt a hitelintézet kötelezettségeként a források között felvett hitelként, a vagyontárgyak repóügylet keretében történt vásárlásából keletkezett követeléseket az eszközök között nyújtott hitelként kell jelenteni.

3.4.11. Az értékpapírok kölcsönbeadásából eredő értékpapír-követelést nyújtott hitelként, az értékpapírok kölcsönbevételéből eredő értékpapír-kötelezettséget felvett hitelként kell jelenteni.

3.4.12. A cash-pool és a kamat pool (notional pool) konstrukciók eltérően kezelendők a felügyeleti jelentésben:

- a cash-pool esetén összevonódnak a részt vevő számlák egyenlegei, és a főszámla egyenlege (illetve a pool számára nyújtott hitel állománya) a pool-vezető szektorbesorolásának és rezidens-nem-rezidens státuszának megfelelően jelentendő.

- a kamat pool esetén a poolban résztvevő számlák nem vonhatók össze. Az egyes ügyfelek számláinak egyenlegét a megfelelő szektoroknál kell kimutatni.

3.4.13. Kártyaelszámolásokkal kapcsolatos szabályozás:

A különböző elszámolási körökben, szinteken kialakult, pénzügyileg rendezendő nettó pozíciókat az egyéb aktív, illetve passzív elszámolások között, annál a szektornál kell kimutatni, ahová az elszámolást végző intézmény tartozik:

a) Az I. szint esetében (bankon belüli kör; mind a kártya birtokosa, mind a kártyát elfogadó kereskedő ugyanazon hitelintézet ügyfele, vagy a birtokos a kártyáját a kibocsátó bank illetve annak megbízottja által üzemeltetett ATM-ből, illetve POS berendezésen keresztül vesz fel készpénzt) az érintett bank elszámolja a saját ügyfeleit érintő műveleteket az ügyfélszámlákon, tehát pénzügyileg a bankon kívül elrendezendő nettó pozíció nem keletkezik.

b) A II. szint esetén (GBC kör) a GBC-vel szembeni nettó követelés, illetve tartozás az E. Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőkön belül a Pénzügyi és befektetési vállalkozásokkal szembeni egyéb elszámolások között jelentendő.

c) A III. szint [magyarországi kibocsátású (Visa, illetve MasterCard) bankkártyával magyarországi elfogadóhelyen lebonyolított olyan tranzakciók, amelyek az I. és II. szintbe nem tartoznak bele], valamint a szponzorált bankok esetében hitelintézetekkel szembeni egyéb aktív, illetve passzív elszámolásként jelentendő a fennálló nettó összeg.

d) A IV. szint (nemzetközi elszámolási körök: Magyarországon kibocsátott kártyával külföldön, vagy külföldi kibocsátású kártyával Magyarországon lebonyolított tranzakciók) esetében az ilyen jellegű követelés, illetve tartozás a VISA-val, illetve a MasterCard-dal szemben áll fenn, tehát a külfölddel szembeni egyéb aktív illetve passzív elszámolások közé kerül.

3.4.14. Az eszköz és forrás tételek eredeti lejárat szerinti besorolásakor az alábbi táblázat szerint kell eljárni. Nem befolyásolja a lejárat szerinti besorolást sem a szökőév eltérő hossza, sem az, ha az instrumentum lejárata munkaszüneti vagy bankszünnapra esik, és ezért a teljesítés az azt követő munkanapon történik meg.

3.4.15. A késedelmes devizahitelek forintosításának kezelése

A késedelmes devizahitel forintosításának minősül, ha a hitelintézet az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételei alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. ha a devizahitel törlesztése forintban történik, és a hitelintézet az esedékes, de be nem folyt összeget a teljesítésig forintkövetelésként tartja nyilván; ebben az esetben a hitel nem kerül felmondásra, a követelés késedelemmel nem érintett részét a hitelintézet továbbra is eredeti devizában tartja nyilván) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el, azaz árfolyamváltozásból eredően a követelés értéke már nem változhat.

Az alábbi jelentési mód csak azon késedelmes követelések forintosítására vonatkozik, amelyek esetében az eredeti devizahitel-szerződés, illetve a hitelintézet általános szerződési feltételei tartalmazzák a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás. (Ennél fogva nem vonatkozik például az átstrukturálásokra.)

A táblákban a fent definiált módon forintosított követelés/követelésrész állományát a forint táblában/oszlopban, az eredeti hitelcélnak és lejáratnak megfelelő sorban kell kimutatni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz a hitelintézet a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is az eredeti devizának megfelelő táblában/oszlopban kell szerepeltetni.

A teljes fennálló követelésállományhoz kapcsolódó tételeket (pl. követelés-eladás, értékvesztés, hitelleírás) a deviza és forint állományok arányában kell szétosztani a forintosított és deviza követelésrészek között. Ebből adódóan, amennyiben a teljes devizakövetelést forintosítják, minden kapcsolódó tételt a forint táblában/oszlopban kell kimutatni.

3.4.16. Számviteli portfóliók

A "számviteli portfóliók" kifejezés a különböző értékelési előírások szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a "készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek" tételbe sorolt látra szóló követel egyenlegeket, valamint az "értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.

Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

b) kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök

c) eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,

d) egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

e) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,

b) eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,

c) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

3.4.17. Pénzügyi instrumentumok

3.4.17.1. Pénzügyi eszközök

A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

Amennyiben az adott táblára vonatkozó kitöltési előírás ekként rendelkezik a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni. A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) készpénz,

b) származtatott ügyletek,

c) tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

e) hitelek,

f) előlegek,

g) jegybanki és bankközi betétek.

3.4.17.2. Pénzügyi kötelezettségek

A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) származtatott ügyletek,

b) rövid pozíciók,

c) betétek,

d) felvett hitelek,

e) kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

f) egyéb pénzügyi kötelezettségek.

II.

Egyedi felügyeleti jelentések

1. SF0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök[19]

A "Készpénz" magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.

A "Számlakövetelések központi bankokkal szemben" közé tartoznak a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlege.

Az "Egyéb látra szóló betétek" tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

A "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.

"Jegybanki és bankközi betétek": a számlakövetelésnél és látra szóló betéteknél nem szerepeltetett jegybanki betétek, a hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.

Az "Előlegek" sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.

A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

"Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések": értékelési módszerüktől függetlenül a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban valamint a társult vállalkozásokban történt befektetéseket kell jelenteni, az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések ezen a soron nem szerepelhetnek.

Az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az "Egyéb eszközök" között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

2. SF0102 Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek

A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.

Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, betét, felvett hitel vagy kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az IFRS-ek értelmében az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken. [IFRS 9 4.2.1. bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek. [IFRS 9 2.3. bekezdés c) pontja és 4.2.1. bekezdés d) pontja].

Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott kötelezettségvállalások értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között kell feltüntetni.

Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" emellett tartalmazhatnak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

A "Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmek"-re képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

Az IFRS-ek értelmében az "Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra" képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az "Egyéb kötelezettségek" között kell szerepeltetni.

Az "Adott kötelezettségvállalások és garanciák"-ra képzett céltartalék tartalmazza a kötelezettségvállaláshoz és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az IFRS 9 szerint határozzák-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetve az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat "Egyéb pénzügyi kötelezettségek"-ként kell jelenteni.

A "Kérésre visszafizetendő tőke" tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az adatszolgáltatónak feltüntetnie azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki azokat a társaság központjával szemben fennálló kötelezettségeit, amelyeket az SF0103 Saját tőke tábla nem tartalmaz. Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az "Egyéb kötelezettségek" között kell feltüntetni.

Az "Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

3. SF0103 Felügyeleti mérleg - Saját tőke

Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.

A "Befizetett jegyzett tőke" sor a fióktelepként működő hitelintézet esetén a Cégbíróságon bejegyzett dotációs tőkét tartalmazza függetlenül annak számviteli kezelésétől.

A "Jegyzett, de még be nem fizetett tőke" tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.

Az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme" tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

Az "Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok" közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a "Jegyzett tőkét" és az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét".

Az "Egyéb tőke" magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása" sor tartalmazza a tulajdoni részesedést megtestesítő azon instrumentumokba való befektetések valós értékének változásából eredő halmozott nyereséget vagy veszteséget, amely instrumentumok esetében az adatszolgáltató intézmény visszavonhatatlan döntést hozott arról, hogy a valósérték-változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be.

Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valósérték-fedezeti ügyleteinek hatékonysághiánya" tartalmazza az azon valósérték-fedezeti ügyleteken keletkező halmozott fedezeti hatékonysághiányt, amely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. Az ebben a sorban feltüntetett fedezeti hatékonysághiány a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezett tétel]" tételben feltüntetett halmozott változása és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változása [fedezeti instrumentum]" tételben feltüntetett halmozott változásai közötti különbség [IFRS 9 6.5.3. és 6.5.8. bekezdése].

"Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek hitelkockázat változásából származó valós érték változás" az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített és az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázatához kapcsolódó halmozott nyereséget és veszteséget tartalmazza, függetlenül attól, hogy a megjelölésre a kezdeti megjelenítéskor vagy később kerül sor.

A "Származtatott fedezeti ügyletek. Cash flow-fedezeti ügyletek tartaléka [hatékony rész]" tartalmazza a cash flow-fedezeti ügyletben levő származtatott fedezeti ügyletek valós értékében bekövetkezett változás hatékony részére képzett cash flow-fedezeti ügylet tartalékát, mind a folyamatban lévő, mind a már fenn nem álló cash flow-fedezeti ügylet vonatkozásában.

Az "Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai" tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon képződött, az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában értékelt értékvesztéssel csökkentett halmozott nyereségeket vagy veszteségeket.

A "Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]" tartalmazza a következő tételek valós értékében bekövetkezett halmozott változásait:

a) az opció időértéke, ahol az adott opció időértékében és belső értékében bekövetkezett változásokat elkülönítik, és csak az opció belső értékének változását jelölik meg fedezeti instrumentumként [IFRS 9 6.5.15. bekezdése];

b) a forwardszerződés határidős eleme, ahol az adott forwardszerződés határidős elemét és azonnali elemét elkülönítik, és csak a forwardszerződés azonnali elemében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként;

c) a pénzügyi instrumentum devizafelára, ha ezt a felárat kizárják a szóban forgó pénzügyi instrumentum fedezeti instrumentumként való megjelöléséből [IFRS 9 6.5.15. és 6.5.16. bekezdése].

Az "Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor)" az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

Az "Egyéb tartalék" sor tartalmazza a tőkemódszer alkalmazásával elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó nyereség vagy veszteség révén az elmúlt években felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt tartalékot.

A "(-) Saját részvények" soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.

4. SF02 Felügyeleti eredménykimutatás

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások közé sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a "Kamatbevétel" és "Kamatráfordítások" ["tiszta ár" (nettó ár)] között, vagy az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként ["piszkos ár" (bruttó ár)]. A tiszta vagy a piszkos árra vonatkozó megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban kell megadna:

"Kamatbevételek";

"Kamatráfordítások";

"Osztalékbevétel";

"Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy veszteség, nettó";

"Módosítás miatti nyereség/ (-) veszteség, nettó";

"Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása".

Tiszta ár alkalmazása esetén a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások megjelenítése érdekében a "Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" tartalmazza a "kereskedési céllal tartott" kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, számviteli szempontból azonban nem.

Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevételek. Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások. Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" tartalmazza továbbá valamely - az adott alkalomból valós értéken megjelölt - pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [IFRS 9 6.7. bekezdése].

Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevételek. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" és a "Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" tartalmazza a "fedezeti elszámolások" kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár alkalmazása esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként és azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta ár alkalmazása esetén, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.

A "Kamatbevételek - Egyéb eszközök" azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek, valamint az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi kötelezettségekkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a "Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevételek" soron kell feltüntetni. Ezek a kötelezettségek és kamataik pozitív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.

A "Kamatráfordítások - Egyéb kötelezettségek" sor az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a pénzügyi eszközökkel összefüggő, negatív effektív kamatlábú kamatokat a "Pénzügyi követelésekkel kapcsolatos kamatráfordítások" soron kell feltüntetni. Ezek az eszközök és kamataik negatív hozamot jelentenek az adatszolgáltatónak.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt - tiszta ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentumkategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve, "Osztalékbevétel"-ként, vagy - piszkos ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentumkategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá a vonatkozási időpontban tartott instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.

A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevételt akkor kell jelenteni az osztalékbevételek között, amikor a befektetéseket a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.

A "Díj- és jutalékbevételek" és "Díj- és jutalékráfordítások" tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:

a) a pénzügyi instrumentumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek [az IFRS 7 20. bekezdés c) pontja];

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó összegek [IFRS 7 20. bekezdés c) pont i. alpontja].

A eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó", a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyersége vagy veszteség, nettó" és az "Eredménnyel szemben valós értékén értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó" sorokban kell szerepeltetni, a számviteli portfóliótól függően, amelybe besorolták.

A "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" sor a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.

"Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége" tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.

"Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség" soron a kivezetésből származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet. Nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [IFRS 9 5.7.1. bekezdés b) pontja].

Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:

a) amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni;

b) amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni.

A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" sor tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően, de ide nem értve a kamatbevételt és kamatfordítást tiszta ár alkalmazása esetén. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának az átsorolását az "Eredménykimutatás" ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" sor tartalmazza a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.

A "Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség" tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.

A "Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő kiigazításából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" soron kell feltüntetni.

A "Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása. Adott kötelezettségvállalások és garanciák" sor tartalmazza az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára képzett céltartalékok változását. IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" soron kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok tartalmazzák azon kötelezettségvállalások és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetve amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a vevőköveteléseken, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [IFRS 9 5.5.15. bekezdése].

Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza továbbá azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt összegek megtérülését.

Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba és közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést a "Tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés" soron kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" soron kell feltüntetni.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a "Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés előtt" soron kell jelenteni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó.

Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valósérték-modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.

Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége - kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet - során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az "Egyéb adminisztrációs költségek" között kell feltüntetni.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget is az "Egyéb működési bevételek" vagy az "Egyéb működési ráfordítások" között kell feltüntetni.

5. SF03 Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás

Az átfogó jövedelemkimutatás tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.

A teljes átfogó jövedelem magában foglalja a "Felügyeleti eredménykimutatás" (SF02 kódú tábla részletezi) és az "Egyéb átfogó jövedelem" minden összetevőjét.

Ebben a táblában az egyéb átfogó jövedelem elemeit kell részletezni, ezek olyan bevétel és ráfordítás tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IFRS-ek előírásai szerint eredménytételnek.

Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.

"Az Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok fedezeti elszámolásából eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" tartalmazza az olyan valósérték-fedezeti ügyletek halmozott fedezeti hatékonysághiányában bekövetkezett változást, mely ügyletekben a fedezett tétel egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentum. A halmozott fedezeti hatékonysághiány e sorban feltüntetett változása a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezett tétel]" soron feltüntetett változásai és a származtatott fedezeti ügylet valós értékének "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok valós értékének változásai [fedezeti instrumentum]" soron feltüntetett változásainak különbsége.

A cash flow-fedezeti ügyletek vonatkozásában az "Eredménybe átvezetett" soron kell feltüntetni azokat az összegeket, amelyek átvezetésére azért került sor, mert a fedezett pénzmozgás megtörtént és bekövetkezése már nem várható.

A "Fedezeti instrumentumok [nem megjelölt elemek]" tartalmazza a következőkben felsoroltak halmozott valósérték-változásaiban bekövetkező változásokat, amennyiben a felsorolt tételek nem fedezeti komponensként megjelöltek:

a) opciók időértéke;

b) forwardszerződések határidős elemei;

c) pénzügyi instrumentumok devizafelára.

Az opciók vonatkozásában az eredménybe átsorolt és az "Eredménybe átvezetett" soron feltüntetett összegek tartalmazzák az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy ügylethez kapcsolódó fedezett tételt fedeznek, továbbá az olyan opciók miatti átsorolásokat, amelyek egy időszakhoz kapcsolódó fedezett tételt fedeznek.

"Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" tartalmazzák az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokon keletkező azon nyereségeket és veszteségeket, amelyek eltérnek az SF02 táblában az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" soron feltüntetendő értékvesztés miatti nyereségtől vagy veszteségtől és az "Árfolyam-különbözet [nyereség vagy (-) veszteség], nettó" soron szereplő árfolyamnyereségtől és -veszteségtől. Az "Eredménybe átvezetett" tétel tartalmazza mindenekelőtt az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriából való kivezetés vagy az ebbe a kategóriába való átsorolás miatt az eredménybe történő átvezetést.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.4. bekezdése], az átsorolás következtében keletkező nyereséget vagy veszteséget "Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok" között kell feltüntetni.

Amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.7. bekezdése] vagy az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriába [IFRS 9 5.6.5. bekezdése] sorolnak át, a korábban az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt átsorolt halmozott nyereséget és veszteséget az "Eredménybe átvezetett" és az "Egyéb átsorolás" soron kell feltüntetni, az utóbbi esetben a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét kiigazítva.

Az egyéb átfogó jövedelem valamennyi komponense vonatkozásában az "Egyéb átsorolás" tartalmazza az egyéb átfogó jövedelemből az eredménybe vagy - cash flow-fedezeti ügylet esetében - a fedezett tételek kezdeti könyv szerinti értékébe való átsorolástól eltérő átvezetéseket.

Az IFRS-ek értelmében a "Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót" és a "Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót" [IAS 1 91. bekezdés b) pontja, IG6] külön soron kell feltüntetni.

6. SF040102, SF040301, SF040401 - Pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az SF040102, SF040301, SF040401 kódú táblákban a pénzügyi eszközöket számviteli portfóliónként instrumentumok és ügyfélszektorok szerint bontásban kell részletezni:

SF040102 Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Ebben a táblában minden olyan pénzügyi eszköz instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése jelentendő, amelynek értékelése az eredménnyel szemben valós értéken történik. Itt kell jelenteni a következő számviteli portfólióba tartozó pénzügyi eszközöket:

- kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

- kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

- eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök.

Az SF040102 kódú táblában a "kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) "kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és az "Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök" esetén a könyv szerinti érték mellett (010.oszlop) "a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében" is jelentendő külön oszlopban (020. oszlop).

"A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege nem teljesítő kitettségek esetében" kifejezés (020. oszlop) a valós érték hitelkockázat változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell meghatározni, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum kezdeti megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. "A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege" minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.

SF040301 Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti értéket kell a táblában feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetén a könyv szerinti érték (010. oszlop) mellett a bruttó könyv szerinti értékét (015-040. oszlop) és a halmozott értékvesztést (050-070. oszlop) is be kell mutatni az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszonként részletezve.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszoknak megfelelő eszközcsoportok a következők:

1. szakasz: "Eszközök, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta"

2. szakasz: "Eszközök, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté"

3. szakasz: "Értékvesztett eszközök"

Az IFRS 9 szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.

Az IFRS 9 szerinti 1. szakaszba azok a pénzügyi eszközök tartoznak, amelyek hitelkockázata nem növekedett jelentősen a kezdeti megjelenítés óta. Ezen eszközcsoporton belül külön oszlopban kell jelenteni az "alacsony hitelkockázatú eszközök" (020. oszlop) bruttó könyv szerinti értékét, amelyekbe azok az instrumentumokat tartoznak amelyekről megállapításra került az adatszolgáltatás fordulónapján, hogy hitelkockázatuk alacsony, és amelyekről az intézmény feltételezi, hogy hitelkockázatuk nem növekedett meg jelentősen a kezdeti megjelenítés óta, az IFRS 9 5.5.10. bekezdésének megfelelően.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a halmozott értékvesztés az IFRS 9-ben meghatározott értékvesztési szakaszokba sorolt pénzügyi eszközök várható hitelezési veszteségére képzett értékvesztést foglalja magában.

Az SF040301 kódú táblában még fel kell tüntetni külön oszlopokban a "Halmozott részleges leírások" (080. oszlop) és a "Halmozott teljes leírások" (090. oszlop) összegét is. A "Halmozott részleges leírások összege" és a "Halmozott teljes leírások összege" oszlop tartalmazza azon hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőkeösszegének, lejárt esedékességű kamatainak és díjainak az adatszolgáltatási vonatkozási időpontra számított halmozott részleges vagy teljes összegét, amelyeket az adott időpontig kivezettek, mert az intézmény észszerű várakozások alapján nem számíthat a szerződéses cash flow-k beszedésére. Ezeket az összegeket az adatszolgáltató valamennyi jogának (az elévülési idő lejárta, elengedés vagy más okok miatt) teljes megszűnéséig vagy az összegek megtérüléséig jelenteni kell.

Amennyiben egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum több egymást követő részleges leírás következtében végül teljes mértékben leírásra kerül, a leírás kumulált összege a "Halmozott részleges leírások összegéből" átsorolásra kerül a "Halmozott teljes leírások összege" oszlopba.

A leírások kivezetési eseményt jelentenek és vagy a pénzügyi eszköz egészére vagy egy részére vonatkoznak. A leírások magukban foglalják a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékének közvetlenül az eredményben elszámolt csökkentése, valamint a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés összegének a pénzügyi eszközök könyv szerinti értékével szembeni csökkentése eredményeként elszámolt összegeket.

SF040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bruttó könyv szerinti értékét és a halmozott értékvesztéseket is értékvesztési szakaszonként kell részletezni.

Az IFRS-ek szerinti elszámolásnak megfelelően a bruttó könyv szerinti értéknek az értékvesztés elszámolás korrekciója előtti könyv szerinti érték minősül.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a halmozott értékvesztés az értékvesztés miatti veszteségek felhasználásokkal és visszaírásokkal csökkentett kumulált összege, amelyet az IFRS 9-nek megfelelően, értékvesztési szakaszonként kell elszámolni.

Az IAS 1 54. bekezdés h) pontja szerinti vevőköveteléseket, szerződéses eszközöket vagy lízingköveteléseket, amelyek esetében az elszámolt veszteség becslésére az IFRS 9 5.5.15. bekezdése szerinti egyszerűsített megközelítés kerül alkalmazásra, az SF040401 táblában a hitelek vagy előlegek között kell feltüntetni. Ezekre az eszközökre elszámolt veszteséget a következő IFRS 9 szerinti szakaszokban lehet megjeleníteni: "Olyan eszközök halmozott értékvesztése, amelyek hitelkockázata jelentősen növekedett a kezdeti megjelenítés óta, de amelyek nem váltak értékvesztetté (2. szakasz)" vagy az "Értékvesztett eszközök halmozott értékvesztése (3. szakasz)".

A "Halmozott részleges leírások összege" és a "Halmozott teljes leírások összege" oszlopokra az SF040301 kódú táblánál leírtak érvényesek.

Az olyan vásárolt pénzügyi eszközöket, amelyek már a kezdeti megjelenítéskor értékvesztettek az SF040301 és SF040401 kódú táblában kiemelten, az utolsó sorban kell jelenteni. E hitelek esetében a halmozott értékvesztés csak az élettartami várható hitelezési veszteségben a kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett halmozott változásokat tartalmazza az IFRS 9 5.5.13. bekezdése szerint.

7. SF0801 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése

Az SF0801 tábla tartalmazza a pénzügyi kötelezettségek részletezését, ideértve az alárendelt pénzügyi kötelezettségeket is.

A szabályozott takarékbetéteket az EKB BSI rendelettel összhangban kell besorolni, és partner szerint kell szerepeltetni. Azokat a nem átruházható látra szóló takarékbetéteket, amelyek ugyan jogszabály szerint kérésre visszaválthatók, azonban jelentős hátránnyal és korlátozással, és az egynapos betétek jellemzőihez nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, a felmondással visszaváltható betétek közé kell sorolni.

A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat" a következő terméktípusok szerint kell részletezni:

"Letéti jegyek", amelyek olyan értékpapírok, amelyek birtokosa számára lehetővé teszik pénz felvételét egy számláról,

"Eszközfedezetű értékpapírok" a CRR 4. cikk (1) bekezdés 61. pontja szerint,

"Fedezett kötvények" a CRR 129. cikk (1) bekezdése szerint,

"Hibrid szerződések" beágyazott származtatott ügyleteket tartalmazó szerződéseket foglalnak magukban,

"Egyéb kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az előző sorokban nem feltüntetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat tartalmaz, és különbséget tesz az átváltható összetett pénzügyi instrumentumok és a nem átváltható instrumentumok között.

"A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege" tartalmazza a valós érték összes változását, tekintet nélkül arra, hogy azok az eredményben vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek megjelenítésre.

8. SF0802 Alárendelt pénzügyi kötelezettségek

Az SF0802 kódú tábla számviteli portfólió szerinti bontásban tartalmazza azon "Betétek", "Felvett hitelek" és "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" könyv szerinti értékét, amelyek megfelelnek az alárendelt pénzügyi kötelezettség fogalmának. Az alárendelt kötelezettségek olyan járulékos követelést biztosítanak a kibocsátó intézménnyel szemben, amely csak azután gyakorolható, miután minden magasabb rendű követelés kielégítésre került [EKB BSI rendelet].

9. SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek - Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

SF0902 Mérlegen kívüli követelések - Kapott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások

A mérlegen kívüli kitettségek közé a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek tartoznak. A mérlegen kívüli kitettségeket a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb elkötelezettségek szerint kell részletezni.

Az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségekre, pénzügyi garanciákra és egyéb kötelezettségvállalásokra vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.

A CRR I. mellékletében felsorolt adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások lehetnek az IFRS 9 hatálya alá tartozó, eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentumok vagy az IFRS 9 értékvesztési követelményeinek hatálya alá tartozó instrumentumok, valamint az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó instrumentumok.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az adott hitelnyújtási elkötelezettségeket, pénzügyi garanciákat és egyéb elkötelezettségeket az SF0901 kódú táblában kell feltüntetni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

- az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak,

- az IFRS 9 alapján eredménnyel szemben valós értéken értékeltként vannak megjelölve,

- az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartoznak.

Azokat a kötelezettségeket, amelyeket olyan pénzügyi garanciák és elkötelezettségek hitelezési veszteségeként kell elszámolni, amelyek az IFRS 9 értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak vagy amelyeket az IAS 37 vagy IFRS 4 szerint értékelnek, céltartalékként kell jelenteni, függetlenül az alkalmazott értékelési kritériumoktól.

Az IFRS 9 szerinti értékvesztés-elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó instrumentumok - ideértve a halmozott bevétellel csökkentett bekerülési értéken értékelt instrumentumokat - névértékét és céltartalékát értékvesztési szakaszonként kell jelenteni (010-060. oszlop).

Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponenst egyaránt tartalmaz, ebben a táblában csak a mérlegen kívüli kötelezettség névértékét kell feltüntetni. Ha az adatszolgáltató nem tudja elkülöníteni a mérlegen belüli és mérlegen kívüli komponensek várható hitelezési veszteségét, a mérlegen kívüli kötelezettség várható hitelezési veszteségét a mérleg szerinti komponens értékvesztésével együtt kell feltüntetni. Ha a várható hitelezési veszteségek együttesen meghaladják a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum bruttó könyv szerinti értékét, a várható hitelezési veszteségek fennmaradó egyenlegét az SF0901 táblában, a megfelelő értékvesztési szakaszban céltartalékként kell feltüntetni [IFRS 9 5.5.20. bekezdése és az IFRS 7 B8E. bekezdése szerint].

Ha egy pénzügyi garanciát vagy egy, a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettséget az IFRS 9 4.2.1. bekezdés d) pontjának megfelelően értékelnek, és elszámolt veszteségének meghatározása az IFRS 9 5.5. bekezdése szerint történik, azt a megfelelő értékvesztési szakaszban kell jelenteni.

Az IFRS 9 szerint valós értéken értékelt hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások esetében a névértéket (120. oszlop) és a hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegét kell jelenteni (130. oszlop).

A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összegének meghatározására vonatkozó szabályokat az SF040102 tábla kitöltési útmutatója tartalmazza.

Az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatálya alá tartozó egyéb kötelezettségvállalások, garanciák névértékét és céltartalékát külön oszlopban kell feltüntetni (100-110. oszlop).

A "Hitelnyújtási elkötelezettségek" előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető. A CRR I. mellékletének "Hitelnyújtási elkötelezettségekként" besorolandó tételei a következők:

Határidős betétügyletek

Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

A "Pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra nyújtott garanciákat. Az IFRS-ek alkalmazási körében ezek megfelelnek az IFRS 9 2.1. bekezdés e) pontjában és az IFRS 4 A. függelékében meghatározott pénzügyi garanciaszerződések fogalmának. A CRR I. mellékletének "Pénzügyi garanciákként" besorolt tételei a következők:

Hitelhelyettesítő jellegű garanciák

A pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák

Hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

A CRR I. mellékletének "Egyéb elkötelezettségekként" besorolandó tételei a következők:

Részben kifizetett részvények és értékpapírok kifizetetlen része

Megnyitott, igazolt akkreditívek

Kereskedelem finanszírozási mérlegen kívüli tételek

Akkreditívek, amelyeknek biztosítéka a szállítmány, valamint egyéb öntörlesztő ügyletek

Garanciák és jótállások (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint olyan garanciák, amelyek nem hitelhelyettesítő jellegűek

Szállítási garanciák, vám- és adóbiztosítékok

Rulírozó hitelmegállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére (note issuance facilities, NIF) és középtávú rulírozó megállapodás rövid lejáratú pénzpiaci eszköz jegyzésére és a kibocsátásban való közreműködésre (revolving underwriting facilities, RUF)

Le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban, ha a szerződéses feltételek nem előre meghatározottak

Le nem hívott hitelkeretek, amelyek értékpapírok megvásárlására vagy garancianyújtásra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban

Pályázati és teljesítési garanciák nyújtására szolgáló, le nem hívott hitelkeretek

A CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli tételek.

Az IFRS-ek értelmében a következő tételek a mérlegben kerülnek megjelenítésre, következésképpen ezeket nem lehet mérlegen kívüli kitettségként feltüntetni:

A pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő hitelderivatívák az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek

Az elfogadványok egy intézmény által egy - rendszerint áruk adásvételét fedező - váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ebből követekezően ezek a mérlegben a vevőkövetelések közé sorolandók

A váltók forgatmányozása, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak

Az ügyletek visszkereseti joggal, amely nem felel meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak

A sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök az IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek

A 86/635/EGK irányelv 12. cikk (3) és (5) bekezdésében definiált visszavásárlási megállapodás mellett kötött eszközeladási (repó) ügyletek. Ezekben a szerződésekben az engedményes rendelkezik azon opcióval, nem pedig kötelezettséggel, hogy az eszközöket az előre megállapodott áron, egy meghatározott (vagy meghatározandó) időpontban visszaszolgáltassa. Ezért ezek az ügyletek megfelelnek a származtatott ügyletek IFRS 9 A. függeléke szerinti definíciójának.

Az "ebből: nem teljesítő kitettségek" sor tartalmazza azon adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások névértékét, amelyek a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet alapján nem teljesítőnek tekintendők.

A mérlegen kívüli kitettségek tekintetében a "Névérték" az az összeg, amely leginkább jellemzi az adatszolgáltató maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket. Pénzügyi garanciavállalás esetén a névérték az a maximális összeg, amelyet az adatszolgáltatónak a garancia lehívásakor fizetnie kellene. Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az adatszolgáltató kötelezettséget vállalt. A névérték a hitelegyenértékesítési tényező és hitelkockázat-mérséklő technikák alkalmazása előtti kitettségérték.

Az SF0902 kódú táblában a kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. Egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák esetében a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Amikor egy kapott pénzügyi garanciát egynél több garantőr bocsát ki, a garantált összeget ebben a táblában csak egyszer kell feltüntetni, a garantált összeget a hitelkockázat mérséklése szempontjából relevánsabb garantőrhöz kell rendelni.

10. SF12 Hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés és céltartalék változása

A tábla az amortizált bekerülési értéken (SF0101181) és a saját tőkével szemben valós értéken értékelt (SF0101141) pénzügyi eszközök értékvesztésének változását mutatja be IFRS 9 szerinti értékvesztési szakaszok, instrumentumok és ügyfélszektorok szerinti részletezésben.

A tábla tartalmazza az IFRS 9 értékvesztés elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó mérlegen kívüli kitettségekre képzett céltartalékokat is. A hitelnyújtási elkötelezettségek várható veszteségére képzett tartalékot céltartalékként kell jelenteni, kivéve ha azt az IFRS 9 7.B8E bekezdése alapján a mérlegtételekre képzett értékvesztéssel együtt kezelik.

Az IAS 37 szerint értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valamint az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák céltartalékát az SF12 tábla nem tartalmazza, ezeket a céltartalékokat az SF43 táblában kell szerepeltetni.

A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 szerint az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák hitelkockázat változásából származó valósérték-változását sem.

A tábla oszlopai

A 010. oszlopban feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló értékvesztés állomány. A 020. oszlopban kell szerepeltetni a keletkeztetett vagy vásárolt pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítésekor a várható veszteségre a kezdeti megjelenítést követő első adatszolgáltatási vonatkozási időpontig elszámolt növekedést. A várható veszteségnek az ezt követően elszámolt növekedését vagy csökkenését nem itt, hanem a változás jellegének megfelelően a tábla egyéb oszlopaiban kell jelenteni. A keletkeztetett vagy vásárolt eszközök tartalmazzák azokat az eszközöket is, amelyek a mérlegen kívüli kötelezettségek lehívásából keletkeztek.

A 030. oszlop tartalmazza a várható veszteségnek a pénzügyi eszközök teljes kivezetéséből származó változását. A pénzügyi eszköz kivezetése több ok miatt történhet: harmadik félnek történő átadás, a teljes visszafizetés következtében a szerződéses jogok lejárta, a pénzügyi eszközök értékesítése, más számviteli portfólióba történő átsorolás. Ide nem értendő a leírás miatti kivezetés. Mérlegen kívüli kitettségek esetében ez az oszlop tartalmazza a várható veszteség összegében - a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé válása miatt - bekövetkezett csökkenését is.

A 040. oszlopban kell jelenteni a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítése óta az eszköz hitelkockázatában történt változásból származó várható veszteség változást (nettó növekedést vagy csökkenést) függetlenül attól, hogy a pénzügyi eszköz átsorolásra került-e más értékvesztési szakaszba vagy sem. A felhalmozott és megfizetett kamatok miatt a pénzügyi eszköz összegében bekövetkező növekedés vagy csökkenés miatt elszámolt értékvesztés változást is ebben az oszlopban kell szerepeltetni. Ez az oszlop tartalmazza az IFRS 9 5.4.1. bekezdéssel összhangban a várható veszteségnek az idő múlásából eredő változását is. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó hatást is itt kell jelenteni. A törlesztőrészletek hatására a kitettségek részleges visszafizetéséből származó várható veszteség változás is itt szerepeltetendő kivéve az utolsó törlesztőrészletet, amely miatti változást a 030. oszlopban kell jelenteni.

Az újratöltődő kitettségek várható veszteségének minden változását a 040. oszlopban kell jelenteni, kivéve azokat a változásokat, amelyek leírásból és az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából származnak. Az újratöltődő kitettségek azok a kitettségek, amelyek esetében az adatszolgáltató által előre jóváhagyott összeghatárig az ügyfél saját döntése alapján használhat, vehet fel és fizethet vissza pénzt.

A 070. oszlop tartalmazza az adatszolgáltató becslési módszertanának aktualizálásából, a meglévő modellek változásából vagy új modellek felállításából származó változást a várható veszteségben. A módszertanok aktualizálása magában foglalja az új sztenderdek bevezetésének hatását is. Az olyan módszertani változást, amely következtében egy eszköz értékvesztési szakaszt vált, teljes egészében a modellből származó változásnak kell tekinteni. A kockázati paraméterek aktualizálásából vagy felülvizsgálatából és az előretekintő gazdasági adatok változásából származó változást a becslésben nem itt, hanem a 040. oszlopban kell jelenteni.

A módosított eszközök [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és A. függeléke] várható veszteségében bekövetkező változás jelentése függ a módosítás jellegétől:

a) ahol a módosítás az eszköz részleges vagy teljes leírását eredményezi, a várható veszteség ebből származó csökkenését a 080. oszlopban kell jelenteni,

b) ahol a módosítás az eszköz teljes kivezetését (ide nem értve a leírást) és egy új eszköz felvételét eredményezi, a várható veszteségnek az eszköz kivezetéséből származó csökkenését a 030. oszlopban, a megjelenített új eszközből származó várható veszteség növekedést pedig a 020. oszlopban kell szerepeltetni. A leírásoktól eltérő okból végrehajtott kivezetés az olyan kivezetést tartalmazza, amely esetében a módosított eszköz feltételei lényeges változáson mennek át.

c) ahol a módosítás nem eredményezi az eszköz részleges vagy teljes kivezetését, a módosításból származó várható veszteség változást a 050. oszlopban kell jelenteni.

Ha egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részben vagy egészben kivezetésre kerül, mert megtérülése észszerűen nem várható, az értékvesztésben a leírt összegekből eredő csökkenést "Az értékvesztési számla leírásokból származó csökkenése" tételben kell megadni;

A 120. oszlop a pénzügyi eszközök azon, az adatszolgáltatási időszakban leírt összegeit tartalmazza, amelyek meghaladják az adott pénzügyi eszközök értékvesztési számlájának kivezetéskori összegét. Ezek az adatszolgáltatási időszak során leírt valamennyi összeget tartalmazzák, nem csak azokat, amelyek még végrehajtás hatálya alá tartoznak.

A 090. oszlop tartalmazza az előző oszlopokban fel nem tüntetett bármely összeget, ideértve többek között a várható veszteségekben az árfolyam-különbözetek miatt végrehajtott kiigazításokat.

A tábla sorai

Kiemelten is be kell mutatni a csoportosan vagy egyedi alapon értékelt pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó értékvesztés összegében bekövetkezett változásokat.

11. SF1301-SF1303 Kapott biztosítékok és garanciák

SF1301 Biztosítékok és garanciák nem kereskedési céllal tartott hitelek és előlegek szerinti részletezése

A hitelek fedezetéül szolgáló biztosítékokat és garanciákat a zálogtípusok szerint kell megadni: ingatlannal fedezett hitelek, egyéb biztosítékkal fedezett hitelek, valamint pénzügyi garanciák bontásban. A hiteleket partner, illetve hitelcél szerint kell részletezni.

A tábla nem tartalmazza a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök számviteli portfólióba tartozó hitelek fedezeteit.

Az SF1301 kódú táblában a biztosíték vagy garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét kell feltüntetni, amelynek értéke nem haladhatja meg a kapcsolódó hitel könyv szerinti értékét.

A hitelek zálogtípus szerinti feltüntetésekor a következő fogalmakat kell használni:

a) Az "Ingatlannal fedezett hitelek"-en belül a "Lakóingatlan" közé tartoznak a lakóingatlannal biztosított hitelek és a "Kereskedelmi" hitelek közé a lakóingatlantól eltérő ingatlanon, többek között irodai és kereskedelmi létesítményen, valamint egyéb típusú kereskedelmi ingatlanon létesített zálogjoggal biztosított hitelek, mindkét esetben a CRR meghatározásának megfelelően.

b) Az "Egyéb biztosítékkal fedezett hitelek"-en belül a "Pénzeszközök [kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok]" tartalmazzák az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket és az adatszolgáltató által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek a nyújtott hitelek fedezeteként szolgálnak. Az "Egyéb" oszlopban kell szerepeltetni a fedezetként szolgáló, harmadik fél által kibocsátott értékpapírokat és a fedezetként szolgáló egyéb eszközöket.

c) A "Kapott pénzügyi garanciák" olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő az adatszolgáltató abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően.

Az olyan hitelek esetében, ahol egyidejűleg egynél több biztosíték- vagy garanciatípus létezik, "A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összegét" a biztosíték/garancia minősége szerint kell allokálni, a legjobb minőségűvel kezdve. Az ingatlannal fedezett hitelek esetében először mindig az ingatlanfedezetet kell feltüntetni, függetlenül annak más biztosítékhoz viszonyított minőségétől. Ha "A biztosíték/garancia figyelembe vehető legmagasabb összege" meghaladja az ingatlanbiztosíték értékét, a fennmaradó értéket egyéb biztosítéktípusokhoz és garanciákhoz kell allokálni a biztosíték/garancia minősége szerint, a legjobb minőségűvel kezdve.

A tábla sorai

A teljes hitelállományból kiemelten is be kell mutatni a rezidens egyéb pénzügyi vállalatoknak, nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek fedezeteit.

A "Lakáscélú hitelek" sor tartalmazza a háztartások számára saját használatra vagy bérbeadásra történő lakásvásárlásra - ideértve a lakásépítést és felújítást - nyújtott hitelek fedezeteit.

SF1302 Az időszak alatt birtokbavétellel megszerzett és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a mérlegben szereplő biztosítékok

A SF1302 tábla azoknak a biztosítékoknak a könyv szerinti értékét tartalmazza, amelyek megszerzésére a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja között került sor, és amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet a mérlegben megjelenítve vannak.

SF1303 Birtokbavétellel megszerzett biztosítékok [tárgyi eszközök]

A SF1303 táblában a birtokbavétellel megszerzett azon tárgyi eszközök halmozott könyv szerinti értéke jelentendő, amelyek az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában a hitelintézet mérlegében szerepelnek, az "Ingatlanok, gépek és berendezések" besorolású tárgyi eszközök kivételével

12. SF14 Valós érték hierarchia: valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok

A valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokat az IFRS 13 72. bekezdésében megadott hierarchia szerint kell megadni.

A "Valós érték változása az időszak alatt" oszlop azon instrumentumok időszak alatti (a tárgyév január 1. és az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja közötti), az IFRS 9, IFRS 13 szerinti átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget tartalmazza, amelyek a vonatkozási időpontban is fennállnak. Ezeket a nyereségeket vagy veszteségeket az eredménykimutatásban vagy adott esetben az átfogó jövedelemkimutatásban történő elszámolásukkal azonos módon kell szerepeltetni, ezért az adófizetés előtti összeget kell feltüntetni.

Az "A valósérték-változás halmozott összege adófizetés előtt" oszlopban az instrumentumok kezdeti megjelenítéstől az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjáig történő átértékeléséből származó nyereséget vagy veszteséget kell szerepeltetni.

13. SF43 Céltartalékok

Ez a tábla tartalmazza a céltartalékok időszak eleji és végi könyv szerinti értéke közötti mozgásokat: növekedéseket és csökkenéseket (pl. felhasználás, feloldás) a céltartalékok típusai szerint. A táblát alapvetően az IAS 37 alapján kell kitölteni, figyelembe véve az érintett típushoz kapcsolódó egyéb IFRS szabályozásokat.

A tábla nem tartalmazza az IFRS 9 alapján képzett céltartalékokat, melyeket az SF12 táblában kell szerepeltetni.

A tábla első sorában feltüntetett nyitó állomány a tárgyév január 1-jén fennálló céltartalék állománya.

Az egyéb kötelezettségvállalásokra és pénzügyi garanciákra az IAS 37 szerint képzett céltartalékokat és az IFRS 4 szerint biztosítási szerződésként kezelt pénzügyi garanciák hitelezési veszteségeit a 055. oszlopban kell jelenteni.

14. SF46 A sajáttőke-változások kimutatása

A tábla a saját tőke minden egyes elemére vonatkozóan tartalmazza a tárgyév elejei (nyitó egyenleg) és a tárgyév végi (záró egyenleg) könyv szerinti értékek közötti változásokat, azok forrása szerint. Különösen fontos a táblánál figyelembe venni, hogy mely sorokon szerepelhet érték, a kitöltés során az IAS 1 vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

15. 14IA Mérleg - Következő év végére várható állományok (IFRS)

Itt kell ismertetni az IFRS-ek szerint jelentő hitelintézet gazdálkodására vonatkozó éves tervet, amelyet a vezetőség a következő évre, mint várható állományokat tervez, és ezáltal lehetővé válik a management vezetés-tervezési munkájának értékelése.

A mérlegben a tervadatokat könyv szerinti értéken kell szerepeltetni, sorai megegyeznek az SF0101, SF0102, SF0103 táblák megfelelő soraival.

Egyéb eszközök illetve egyéb kötelezettség sorokon kell jelenteni a más sorokon nem szereplő eszközöket illetve kötelezettségeket.

Amennyiben az év végén a hitelintézet a következő évre vonatkozó mérleg várható állományait (tervadatokat) nem tudja ebben a részletezettségben elkészíteni, akkor - lehetőség szerint - csak a fősorok kitöltése a kötelező. (A fősorok alábontásánál a statisztikai becslés módszerével lehet élni.)

A decemberi adatokkal együtt megküldött előzetes adatok után, amikor a vezetőség már elkészítette a következő éves tervet, benne a következő év végére várható mérleget, akkor azt meg kell küldeni az MNB részére.

A módosított adatokat akkor kell megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet jelentős módosítást eszközöl, amelyet az igazgatóság, illetve a tulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a változást követő 15 munkanapon belül kell beküldeni.

16. 14IB Eredmény - Következő év végére várható adatok (IFRS)

A következő évi éves terv eredménytervet a SF02 kódú tábla megfelelő sorai és kitöltési előírásai szerint kell elkészíteni. Az adatszolgáltatás során a 14IA kódú tábla beküldési módjával azonosan kell eljárni.

A módosított adatsort akkor kell kitölteni, és az MNB-nek megküldeni, amennyiben a következő év végére tervezett adatokhoz képest a hitelintézet módosítást hajt végre, amelyet az igazgatóság, illetve a főtulajdonos elfogad. Ebben az esetben a táblát a tárgynegyedévi jelentéssel egyidejűleg kell beküldeni.

17. SF07HT-SF07HB A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása

A táblákban kell részletezni a hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás).

A táblákban szereplő, összesített nettó hitelportfólióra vonatkozó adatoknak meg kell egyezniük az SF0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök táblában jelentett, a hitelintézetek által nyújtott hitelek összesített nettó állományával, kivéve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt hiteleket, melyeket a SF07HT-SF07HB táblában nem kell szerepeltetni. A táblák tartalmazzák azon hitelekkel kapcsolatos tranzakciókat is, amelyeket az adatszolgáltató az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" közé sorolt.

Az SF07HT-SF07HB táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

Külön táblában kell jelenteni a forinthitelek és a devizahitelek változását. A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5. 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

A 010. és 020. oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik az előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése). Az átalakulással, egyesüléssel létrejövő (jogutód) intézménynek a tárgynegyedévi nyitó állományának korrekciójaként kell jelentenie a beolvadó intézmények utolsó negyedévi záróállományát. Amennyiben az egyesülés időpontja a negyedév köztes időszakára esik, a jogelőd(ök) törtidőszaki tranzakcióit a jogutód intézménynek - a saját törtidőszaki adataihoz hozzáadva - a megfelelő tranzakciós oszlopokban kell feltüntetnie.

A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A 030. oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét feltüntetni, mely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől.

Eltérve az az IFRS 9 szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni.

A faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között a 040., hanem folyósításként a 030. oszlopban, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó - a végső adós és a faktorált ügyfél általi - pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként a 050. oszlopban kell kimutatni.

A 040. oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány-átruházás keretében a hitelintézet portfóliójába került (átvett) követelés állományt is. Itt kell feltüntetni továbbá azokat a követeléseket is, melyek nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, egyéb esemény során kerültek az adatszolgáltatóhoz a szerződés korábbi jogosultjától (pl. garancia vagy kezesség beváltása).

A tábla 050. és 060. oszlopában a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a 030. oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a 150. Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A fedezetek érvényesítéséből a tárgynegyedévben befolyó összegeket - függetlenül az értékesítés módjától (ügyfél vagy adatszolgáltató általi értékesítés, illetve végrehajtási eljárás keretében történő eladás) - törlesztésként kell feltüntetni.

A 070. és 080. Tárgynegyedévben leírt követelés (bruttó illetve nettó értéken) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelés(rész)nek a leíráskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó és nettó értékét is.

A 090-110. és 120-140. oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Az eladott követelések között kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézet portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is. Azokat a tételeket, amelyek a leírást, értékesítést megelőzően nem képezték a bruttó és nettó könyv szerinti érték részét (pl. a követelés kivezetésével járó módosításkor elszámolt valósérték korrekció összege, kivezetést megelőzően a könyv szerinti érték részét nem képező, értékesítéskor a könyvekbe visszavezetett kamat) nem kell feltüntetni a 070-080., 090-100. és 120-130. oszlopban.

Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő megbontásánál az SF1801-SF1803 tábla kitöltési előírásaiban szereplő előírások alapján kell a besorolást elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A 150. oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

Az oszlop tartalmazza az IFRS-ek szerint az első napi nyereségből/veszteségből, az effektív kamat számításból, a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

Itt kell bemutatni a gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését is.

A 160. oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a 170. és 180. oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken.

A 160. oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került).

A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

Eltérve az IFRS 9 szabályaitól, a késedelmes devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a 150. oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A táblák sorai

A tábla első szakaszában ügyfélszektoronkénti bontásban kell a tárgynegyedévben a hitelállomány alakulását befolyásoló egyes tranzakciókat, valamint a tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány összegét és a meglévő szerződések darabszámát bemutatni.

A tábla második szakaszában termékek szerinti bontásban kell részletezni a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hitelek (190. sor) állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat.

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a C szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (ide nem értve az MNB-t és a pénzpiaci alapokat).

A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az F szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezeknek a Magyarországon fióktelepek formájában működő intézményeit foglalja magában (D, E, F szektor).

A 080. soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (090. sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (130. sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (140. sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (150. sor).

A projektfinanszírozási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek (130. sor) tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.

A 080. soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

A beruházási hitel és a forgóeszköz hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

A 230. soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyeket az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

A besorolás alapját a kölcsönszerződésben meghatározott devizanem határozza meg, függetlenül a hozzá kapcsolódó pénzügyi teljesítésektől. Ha a kölcsönszerződés alapján a folyósítás több devizában történik, a kintlévőség devizanemei szerint kell a kölcsönt besorolni.

A 190. soron szereplő háztartásoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron is be kell mutatni a lakóingatlannal fedezett jelzáloghiteleket (200. sor), azokat a hiteleket, amelyek ingatlannal fedezettek, de a fedezet nem lakóingatlan (205. sor), valamint a fogyasztási hiteleket (210. sor).

A 200. és 205. sor között átfedés nem lehet. Így amennyiben egy hitel mögött egynél több típusú fedezet is áll, akkor a hitelt a fedezetek rangsorolásával a következők szerint kell besorolni:

a) ha egy hitel mögött lakóingatlan fedezet áll, a hitelt a lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek között (200. sor) kell jelenteni, függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezett-e;

b) a nem lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek (205. sor) közé kell sorolni azt a hitelt, amely mögött lakóingatlannak nem minősülő ingatlanfedezet áll (pl. telek, garázs) függetlenül attól, hogy más típusú biztosítékkal is fedezett-e, kivéve azt, amelyet az a) pont szerint már a lakóingatlannal fedezett jelzáloghitelek (200. sor) közé soroltak.

A fogyasztási hitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A belföldi háztartásoknak nyújtott hitelek terméktípus szerinti bontása megegyezik az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatói MNBr. szerinti M03 és az M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban (a továbbiakban: M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás) alkalmazott termékbontással, az alábbi eltérésekkel, kiegészítésekkel:

A támogatott valamint a piaci kamatozású és egyéb lakáshiteleket külön soron kell jelenteni. A saját dolgozók részére nyújtott, államilag nem támogatott forint lakáshiteleket a "piaci kamatozású és egyéb" megnevezésű sorokban kell szerepeltetni. Amennyiben saját dolgozói lakáshitel nyújtása deviza alapon történik, azt - elkülönítés nélkül - a deviza lakáshitelek között kell szerepeltetni.

Folyószámlahitel alatt az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban nevesített alábbi terméktípusok értendők:

- folyószámlahitelek a hitelkártya követelések és rulírozó hitelek nélkül,

- rulírozó hitel (folyószámlahitel),

- nem kamatozó hitelkártya követelések,

- kamatozó hitelkártya követelések.

A folyószámlahitelekből, illetve az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelekből ki kell emelni, és a 390., illetve a 410. soron külön is be kell mutatni a hitelkártya követelések állományát és a kapcsolódó tranzakciókat. A 390. soron feltüntetendő kártyahitelek állománya megegyezik az M03 és M13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a nem kamatozó és a kamatozó hitelkártya követelésként feltüntetett állományok összegével.

A 420. soron kell szerepeltetni a háztartások részére nyújtott, a tábla előző soraiban nem szerepeltetett hiteleket.

A kombinált konstrukciókra vonatkozó speciális előírások

A tábla 430-450. sorában azon, háztartásoknak nyújtott hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók tranzakciós adatait kell kiemelni, amelyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakástakarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, amelyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők, kivéve, ha előtörlesztés történik. Az előtörlesztést a "Tárgynegyedévi törlesztés összesen", illetve az "ebből előtörlesztés" oszlopban is jelenteni kell. A kapcsolt termék, konstrukció megszűnésekor a megtakarítás felhasználását tőketörlesztésként a "Tárgynegyedévi törlesztés összesen" oszlopban, míg a fennmaradó hitelállomány kivezetését a kombinált termékről az "Egyéb állományváltozás" oszlopban kell szerepeltetni.

A 460. és 470. sor az adott negyedévben az adatszolgáltatónak járó, de kapcsolt termékre, konstrukciókra fizetett/fizetendő kamat-, illetve tőketörlesztések összegét tartalmazza. Amennyiben az adatszolgáltatónak a tényleges befizetésekről nincs információja, úgy a hitel nyújtásakor kalkulált kamat-, illetve tőketörlesztési kötelezettséget kell ezen sorokon szerepeltetnie.

18. SF1801-SF1803 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, hitelkockázat változásból fakadó negatív valós érték változás halmozott összegét és a céltartalékot tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. A kitettségek minősítését a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szabályai szerint kell elvégezni.

A nem teljesítő kitettség fogalmát - a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" kategóriába sorolt.

A központi bankkal és hitelintézettel szembeni számlakövetelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, valamint hitelek nettó állománya (bruttó érték - értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó valós-érték változás halmozott összege) meg kell, hogy egyezzen az SF0101 táblában ezen adósságeszközök összesített nettó állományával, ide nem értve a kereskedési céllal tartott kategóriába sorolt tételeket, melyeket az SF1801-SF1803 táblák nem tartalmazzák.

A tábla alkalmazásában valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelettel összhangban a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni.

A táblák oszlopai

A teljes portfóliót a 010. Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a 020., a nem teljesítő kitettségeket a 070. oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték értendő.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.

A 030. Nem késedelmes és a 080. Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A 040-060. és 090-140. oszlopba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi késedelemnek (lejáratnak) minősül az a lejárt tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített.

A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt esedékességű tőke- vagy kamatkövetelés része is van, akkor a kitettség összegét a késedelmesség (lejártság) szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

A 070. Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a 150. oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek.

Ehhez hasonlóan a 070. oszlopból ki kell emelni és a 160. oszlopban be kell mutatni az értékvesztett állományt, amely az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állományt jelenti.

A 170-300. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést tovább kell bontani a késedelmességi (lejártsági) összetételnek megfelelően. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

A 310-440. Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és késedelmesség (lejártság) szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi intézmény által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő forint vagy deviza táblában, a szerződések késedelmességi (lejártsági) összetételének megfelelően.

A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

A táblák sorai

A 010. sorban a központi bankkal és hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni bruttó könyv szerinti értéken.

A 050. sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza, bruttó könyv szerinti értéken.

A 150. sorban a jegybanki és bankközi betéteket, a 040. sorban a hitelek bruttó értékét kell kimutatni. A hitelek szektor és terméktípus bontása megegyzik az SF07HT-SF07HB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

Az 510-530. sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az 510. sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az 520. sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az 530. sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

Az 510-530. sor nem tartalmazza az IFRS 9 szerint eredménnyel szemben valós értéken értékelt mérlegen kívüli tételeket [IFRS 9.2.3. bekezdés a) pont]. Ezen mérlegen kívüli kitettségek névértéke és a nem teljesítő mérlegen kívüli kitettségek esetében azok hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változásának halmozott összege az SF0901 kódú tábla 120. és 130. oszlopában jelentendő.

Az 560-650. sorban kell a belföldi háztartási szektor részére nyújtott hiteleket (370. sor) termékek szerinti bontásban tovább részletezni.

19. SF1901-SF1903 Átstrukturált kitettségek

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett kitettségek állományváltozásának, illetve minősítésének nyomonkövetésére szolgál.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, a hitelkockázat változásból eredő valós érték változás, illetve a céltartalék összegét tartalmazza forintban.

Az átstrukturált kitettség fogalmát - a kereskedési céllal tartott portfólió kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni. Ennek megfelelően a táblák tartalmazzák azon adósságeszközöket is, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az "Értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" kategóriába sorolt.

Az átstrukturált kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A táblák oszlopai

Az 010. oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált kitettség állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált kitettségeket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált kitettségekre, amelyeket a tábla 020. és 080. oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált kitettségeket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált kitettségek szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

Ha a hitelintézet egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül szerződésenként, legrégebbi hátraléknak megfelelő késedelmességi (lejártsági) kategóriákba kell besorolni.

A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a hitelintézet a követelést mikor vásárolta.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A 070. oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.

A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni az értékvesztett, azaz az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő követelések állományát (170. oszlop).

A 180. oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).

A 190-320. Értékvesztés, a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege és céltartalék oszlopban az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét, illetve a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. Az értékvesztést és a negatív valós érték változást negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni.

A 330-460. Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált kitettségek fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A fedezetet biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a mérlegen belüli kintlévőség nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

A táblák sorai

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az SF1801-SF1803 táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

20. 1D Eladott eszközök halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel

Ebben a táblában a Hpt. szerint a hitelintézeteknél pénzkölcsön nyújtásának minősülő, halasztott fizetéssel eladott eszközök miatti - a számviteli mérlegben vevővel szembeni - követelések, valamint a mérlegen kívüli követelések közül a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök összértékét kell feltüntetni a fennálló követelés alapján, a lejárati időtartamtól függetlenül.

A tábla oszlopai

Külön-külön oszlopban kell kimutatni

a) a csak visszavásárlási kötelezettséggel,

b) a halasztott fizetéssel és visszavásárlási kötelezettséggel, valamint

c) a csak halasztott fizetéssel eladott eszközöket.

A felsorolást a saját eszközökre, a hitel (és egyéb) követelésekre, az értékpapírokra, valamint a vagyoni érdekeltségekre vonatkozóan - a csoportosítás szerint - könyv szerinti, eladási és visszavásárlási értéken kell végrehajtani.

A jelentésben az eladott eszközök értékét mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A tábla sorai

A Saját eszközök sorokban a Saját eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, visszavásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, visszavásárolt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok stb.) halasztott fizetéssel, illetve visszavásárlási kötelezettséggel történő értékesítését kell feltüntetni. Ezekben a sorokban az ilyen módon eladott saját részvény értékét is mindaddig ki kell mutatni, míg a vételár kiegyenlítésre nem kerül, illetve a visszavásárlás meg nem történik.

A Követelések sorokban kell szerepeltetni a halasztott fizetéssel vagy visszavásárlási kötelezettséggel eladott valamennyi követelést (az SF0101 kódú tábla "Hitelek" soraiból (SF0101090, SF0101096, SF0101130, SF0101144, SF0101183, SF0101373).

Az Értékpapír sorokban minden olyan értékpapír eladását fel kell tüntetni, amely nem jelent tulajdoni részesedést. Itt az SF0101 kódú tábla "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" soraiból (SF0101080, SF0101095, SF0101120, SF0101143, SF0101182, SF0101372) eladásra került értékpapírokat, kötvényeket kell kimutatni.

A Befektetés sorokban a tulajdoni jogokat jelentő értékpapírok (részvények), részesedések és más vagyoni érdekeltség eladását kell szerepeltetni függetlenül attól, hogy azok forgatási, befektetési céllal, vagy vagyoni érdekeltségként kerültek a hitelintézet birtokába, azaz a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok és a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések eladását kell szerepeltetni (SF0101 kódú tábla SF0101070, SF0101094, SF0101142, SF0101260, SF0101371 sorából).

A táblában könyv szerinti értéken az adott eszköznek az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelő nyilvántartási értéke értendő. Eladási érték alatt a szerződésben rögzített értéknek a teljesített fizetések figyelembevételével vett összegét kell érteni.

Részletfizetés esetén az eladási árat a befolyt összegben, a nyilvántartási értéket pedig arányosan (a részletfizetést a teljes eladási árhoz viszonyítottan) kell figyelembe venni. A visszavásárlási érték a szerződésben rögzített összeg.

21. 3I Tulajdonosi kapcsolatok

A tábla oszlopai

A jelentésben azokhoz a tulajdonosokhoz kapcsolódó kihelyezéseket, és azoktól a tulajdonosoktól kapott forrásokat és az általuk rendelkezésre bocsátott - le nem hívott - hitelkereteket kell szerepeltetni a) Forint, b) Euro, és c) Egyéb deviza bontásban, amelyek részesedése a jegyzett tőkében eléri az 5%-ot. Szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegy állomány 5%-át kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A 3I1-3I36 sor csak mérlegen belüli tételeket tartalmazhat. A követeléseket és kötelezettségeket az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozással összhangban könyv szerinti értéken kell jelenteni. A tulajdonosokhoz kapcsolódó, származtatott ügyletekből (pl. swap) származó, mérlegen kívüli tételként nyilvántartott követelések, kötelezettségek a táblában nem jelenthetők.

A 3I34 soron kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.

22. H3403 A háztartások hiteleinek hátralévő lejárat szerinti bontása

A táblát a bank, a szakosított hitelintézet, a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, valamint a hitelintézeti típusú, 100 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézeti típusú EGT-fióktelep köteles küldeni.

A hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnek a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év június 30-ai Felügyeleti mérleg (SF0101 kódú tábla) alapján kell elvégeznie.

A táblában a saját dolgozók részére nyújtott hitelek állományát is be kell sorolni, ebből következően az adatszolgáltatást a csak saját dolgozói hitelállománnyal rendelkező adatszolgáltatónak is el kell készíteniük.

A tábla a belföldi háztartásoknak nyújtott hiteleket hátralévő lejárat szerinti bontásban tartalmazza.

A táblát az adatszolgáltató a szerződés szerinti diszkontálatlan cash-flowk alapján tölti ki, ezért nincs elvárt egyezőség a tábla és az IFRS alapú, SF0101 felügyeleti mérleg között, mely utóbbiban a hitelek könyv szerinti értéken szerepelnek.

A tábla oszlopai

A tábla a)-h) oszlopában a háztartások hiteleit a lejáratig hátralévő időszak alatt felmerülő cash-flow-k alapján kell bemutatni, termékek szerinti megbontásban. Az egyes oszlopokban azt kell számszerűsíteni, hogy a mérlegben a vonatkozási időpontban fennálló állományon az érvényes szerződéses feltételek (lejárat, törlesztés) mellett az adott idősávokon belül milyen összegű pénzbevételek (cash-flow-k) várhatók.

Az a) oszlopban könyv szerinti bruttó értéken ki kell emelni a lejárt esedékességű tételeket. A b)-f) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A halasztott fizetésű lakáscélú és tandíjhitelek esetében a tőkésített kamatokat az esedékesség szerinti bontásban nem szabad feltüntetni.

A g) oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő eszköztételeket kell feltüntetni.

A tábla sorai

A háztartási hitelek terméktípus bontása megegyezik az SF07HT-SF07HB kódú táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

A H340316-H340318 sorban azon hitelekhez kapcsolódó kombinált konstrukciók cash-flow adatait kell kiemelni, melyeknél a hiteltörlesztés (tőke, illetve kamat) nem közvetlenül az adatszolgáltatóhoz, hanem valamilyen kapcsolt termékre, illetve konstrukcióra vonatkozóan (lakás-takarékpénztári konstrukció, unit-linked biztosítás, stb.) történik. Azon összegek, melyek közvetlenül az adatszolgáltatóhoz kerülnek törlesztésre, ezekben a sorokban nem szerepeltethetők. (Tegyük fel, hogy egy kombinált termék esetében az ügyfél a banknak az első 8 évben csak a kamatokat fizeti, míg a tőke a kapcsolt terméken halmozódik. A nyolcadik év elteltével esedékes a felhalmozott tőkének az adatszolgáltató részére történő átutalása. Ebben az esetben a tábla H340301-H340314 sorában az átutalandó összeget a megfelelő hátralévő lejárat szerint kell besorolni, majd ugyanezt azt összeget a megfelelő konstrukciónál a H340316-H340318 sorban is ki kell mutatni.)

A gyűjtőszámlahiteleket az adatszolgáltató által felállított törlesztési modell szerint kell besorolni a táblába, amennyiben ilyen modellel nem rendelkezik az adatszolgáltató, akkor a gyűjtőszámlahiteleket az "5 év felett" kategóriában kell szerepeltetni.

A késedelmes devizahitelek - SF1801-SF1803 táblánál leírt feltételekkel történő - forintosítása esetén a forintosított állományokat a tábla a) oszlopában kell szerepeltetni.

23. 4E Egyes betétek és letétek azonosítása

A tábla alapján a Pmt. végrehajtásának érdekében a nem névre szóló betétek és letétek állománya és a célul kitűzött megszűnése követhető nyomon.

Ebben a táblában azokat a hitelintézetek által gyűjtött és nem névre szóló források állományi adatait, illetve azok módosulását kell betéti formánként kimutatni, amelyek a beszámolási időszak hónapjában kerültek nevesítésre (azonosításra).

Azokat a Hpt. 217. § (3) bekezdése alapján azonosított betéteseket, amelyek a névre szóló állományban még nem kerültek figyelembe vételre, a táblában a Névre szólóvá átalakított állománynál a számbavétel hónapjában kell kimutatni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a nyitó - az előző hónap utolsó napján fennálló - nem névre szóló állományt kell szerepeltetni az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerinti könyv szerinti értéken. Amennyiben a hitelintézet ilyen állománnyal nem rendelkezik, abban az esetben nullát kell az adott mezőbe beírni.

Az adott hónapban az anonim betétek névre szólóvá történő átalakítását a jelentésben meghatározott személyek szerinti bontásban a b)-e) oszlopokban kell szerepeltetni.

A b), d), f), i) oszlopban az ügyfelenkénti (a meghatározott személyenkénti) azonosítás darabszámánál az összesen (4E11, 4E12, 4E123, 4E124, 4E2) sorokban a "db" oszlopban az azonosításra kerülő ügyletek darabszámát, az értékekkel jelzett sorokban az azonosított ügyfelek számát (fő) kell kimutatni.

A c), e), g), j) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományt attól függetlenül kell összesítve kimutatni, hogy az adott betét részben vagy egészben a hitelintézetnél marad, vagy kifizetésre kerül.

A h) oszlopban a névre szólóvá átalakított állományból történt kifizetést, megszüntetett betétet kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket anonim betétként szüntetnek meg, mert a felvételnél a felvevő személyt azonosítani kell.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája részére - a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően - történt bejelentéseket az i) és j) oszlopban kell kimutatni.

A k) oszlopban mindig a hó végén fennálló nem névre szóló állományt kell szerepeltetni könyv szerinti értéken, függetlenül attól, hogy a nem névre szóló állomány a tárgyidőszakban nem vagy nemcsak csökkent, hanem növekedett is (pl. kamattőkésítés, vagy további - még az előző - jogszabály szerint engedélyezett értékpapír-kibocsátás, illetve letételhelyezés, letéti őrzés miatt).

A nem névre szóló betételhelyezéseket külön megnevezett sorokban, csoportosítva kell feltüntetni.

Az összesen sorok az adott betétfajták teljes állományára vonatkoznak (összeghatár nélkül), amelyből a 2 millió Ft felett az ügyfelenkénti azonosítást külön ki kell emelni.

Egy-egy betételhelyezési módozatot az ügyfelek (személyek) által birtokolt két értékhatárra vonatkozóan, a külön sorokban meghatározott nagyság szerint kell kimutatni

A tábla sorai

A 4E1 Betétek összesen sorban az összes - könyvesbetétként, illetve betéti okiratként elhelyezett és - nem névre szóló betétek, illetve azok névre szólóvá átalakított állományát kell jelenteni.

A 4E11 Takarékbetétkönyvek összesen sorban minden könyvesbetétként elhelyezett betétet kell szerepeltetni.

A 4E12 Betéti okiratok összesen sorban minden betéti okiratként kimutatott betétet fel kell tüntetni.

A felügyeleti mérlegben a betéti okiratok között szerepeltetett takarékleveleket a táblában külön sorban kell kimutatni.

A 4E2 Saját kibocsátású értékpapírok összesen sorban a hitelintézet által nem névre szólóan kibocsátott értékpapírjainak változását kell összesítve kimutatni. Itt csak a forrás oldalon a 4 eszköz sorban feltüntetett - nem vagyoni részesedést jelentő - értékpapírokat szabad figyelembe venni.

A névre szólóvá átalakított 2 millió forint feletti értékpapír állományokat meg kell bontani a letéti jegyekre, illetve a többi, a hitelintézet által kibocsátott értékpapír (kötvény, jelzáloglevél) állományra.

Külön kell kimutatni a letétekre vonatkozó, adatokat. Itt nemcsak a letétbe helyező ügyfelet kell feltüntetni, hanem az értékpapírok azonosítását is.

A 4E31 Értékpapírok letétkezelésben összesen sorban a hitelintézetnél megbízás alapján letétkezelésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve kimutatni. A nem névre szóló értékpapír-állományt addig kell kimutatni, amíg a bemutatóra szóló értékpapírt a kibocsátó át nem alakítja névre szólóvá.

Az adott időszakban a letétkezelésben lévő értékpapír állományának változása (letét elhelyezése vagy kivétele) miatt a k) oszlop záró állománya eltérhet az a) oszlopban szereplő összegtől, de a tárgyhónap nyitó állománya egyenlő az előző hónap záró állományával. Amikor a letétbe helyezett értékpapírokat névre szólóvá alakítják, akkor kell csak a b)-g) oszlopban az "azonosított állomány"-nál kimutatni.

A h) oszlopban a megszüntetett letéteket kell szerepeltetni. Itt azokat az állományokat is ki kell mutatni, amelyeket, mint bemutatóra szóló értékpapír-letéteket szüntetnek meg, mivel a letétet felvevő személyt azonosítani kell, ezért ezt az állományt az "azonosított állomány" oszlopaiban szerepeltetni kell.

A 4E32 Értékpapír letétkezelés összesen sorban azoknak a letétet elhelyező személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. A letétet elhelyező azonosított ügyfeleket a b)-g) oszlopban, az "azonosított állomány"-nál kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az értékpapír névre szóló vagy sem. Az a) nem azonosított nyitó állomány, illetve a k) nem azonosított záró állomány oszlopban csak akkor kell adatot szerepeltetni, ha a letételhelyező nem azonosított ügyfél.

A 4E41 Értékpapírok letéti őrzésben összesen sorban a hitelintézetnél letéti őrzésben vagy megbízás alapján bizalmi őrzésben lévő és nem névre szóló értékpapír állományt kell összesítve feltüntetni. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E31 sorában leírtakhoz hasonló.

A 4E42 Értékpapír letéti őrzés összesen sorban azoknak a lététi őrzésre irányuló megbízó személyeknek a számát (fő) és értékpapír állományát kell összesítve szerepeltetni, amelyeknél az értékpapírok piaci értéke meghaladja a 2 millió forintot. Az adatok kimutatása a letételhelyezés 4E32 sorában leírtakhoz hasonló.

Amennyiben a jelenlegi, tárgyhavi állományban van nem azonosított letételhelyező, illetve letéti őrzési megbízó, akkor azokat továbbra is fel kell tüntetni az a), illetve a k) oszlopban.

24. 4LAN Egyes mérlegtételek állománya[20]

A tábla a hitelintézetek statisztikai mérlege kiemelt eszköz és forrás oldali tételeinek állományait tartalmazza. A betétek, hitelkövetelések és hiteltartozások és a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya az instrumentum bruttó tőkeösszegét takarja, a statisztikai felhalmozott kamatát, értékvesztését, továbbá statisztikai értékelési különbözetét nem tartalmazza. Az eszközoldali hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya sorokon a nettó könyv szerinti érték az értékvesztéssel növelve jelentendő.

Az eszköz és forrás tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell lejárati kategóriákba sorolni. A tábla adatai információt nyújtanak a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítéléséhez. Egyes forrástételeket a hátralévő futamidő szerint is be kell mutatni.

A külföldön fióktelepet működtető magyarországi hitelintézet táblájában a külföldi fióktelepek adatai a hitelintézet adataival együtt szerepelnek. Esetükben az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. szerinti M01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. "Hitelintézetek statisztikai mérlege - az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel együttes adatai" táblájának hivatkozásai az irányadóak.

Az azonnali elszámolás keretében a napi zárást követően lebonyolított tranzakciókat a tárgynapot követő munkanapra vonatkozóan küldendő jelentésben kell szerepeltetni (a pénteki zárást követően elszámolt, illetve a szombati és a vasárnapi tranzakciókat a hétfői munkanapra vonatkozó jelentésben kell szerepeltetni, kedden).

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor a bankszünnapon teljesítendő adatszolgáltatásokat a következő - nem bankszünnap - munkanapon kell határidőre teljesíteni.

A tábla sorai

25. CASHFLOW Cash-Flow jelentés[21]

A tábla a hitelintézet következő harminc napra vonatkozó likviditási pozícióját mutatja napi bontásban, valamint lehetővé teszi a hitelintézetek esetén a hitelintézetek rövidtávú likviditási helyzetének megítélését.

Az azonnali elszámolás keretében a napi zárást követően lebonyolított tranzakciókat a tárgynapot követő munkanapra vonatkozóan küldendő jelentésben kell szerepeltetni (a pénteki zárást követően elszámolt, illetve a szombati és a vasárnapi tranzakciókat a hétfői munkanapra vonatkozó jelentésben kell szerepeltetni, kedden).

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor a bankszünnapon teljesítendő adatszolgáltatásokat a következő - nem bankszünnap - munkanapon kell határidőre teljesíteni.

Az adatszolgáltatás fő devizanemenkénti bontásban tartalmazza az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási nap (T nap) zárásig az adatszolgáltató saját nevében, saját kockázatára megkötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket, napi bontásban. Az adatszolgáltatás nem tartalmazza a jövőben tervezett, de még meg nem kötött ügyleteket.

Az adatszolgáltatás csak a Treasury likviditási pozíciójához figyelembe vett tételeket tartalmazza, vagyis az ügyfélkihelyezések és -betétek miatti pénzmozgásokat - az egyes repóügyletek és nagybetétek kivételével - nem. Ennek megfelelően a kitöltés során figyelmen kívül kell hagyni az ügyfelek megbízásából kötött (értékesítés jellegű), és ezek fedezésére megkötött ellentétes irányú ügyleteket. Amennyiben erre az adatszolgáltató belső nyilvántartó rendszere nem képes, akkor mind az ügyféltételt, mind a fedezeti párját jelenteni kell, úgy, hogy azok nullára zárják egymást.

A cash-flow tételek nem tartalmazzák a leányvállalatokkal kötött szerződések alapján a következő harminc napon be- és kiáramló tételeket (ide nem értve az alapkezelőkkel kötött ügyleteket). Azonban az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlások jelentendők.

A cash-flow tételek a derivatív ügyletekkel kapcsolatos pótlólagos fedezetet biztosító letéti követelményszámlákon ("margin számlák") elhelyezett kihelyezésekhez kapcsolódó szerződés szerinti pénzmozgásokat nem tartalmazzák.

A munkaszüneti napokat követő jelentési napokon, a munkaszüneti napokon lejáró tételeket is a jelentési nap cash-flow-jában szükséges feltüntetni.

A külföldi devizában denominált tételek esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam.

A táblák első oszlopában meghatározott 1. nap alatt az adatszolgáltatás teljesítésének napja (T+1. munkanap) értendő.

Az egyes oszlopokban csak az adott napon ki-, illetve beáramló tételeket, tehát nem kumulált állományokat kell jelenteni. A beáramló tételeket pozitív előjellel, míg a kiáramló tételeket negatív előjellel kell szerepeltetni.

A tábla sorai

Fő devizanemenként (1-HUF, 2-EUR, 3-USD, 4-CHF, 5-Egyéb deviza portfólió) ismétlődő sorok

A CASHFLOWX01 Bankközi Kihelyezés - Forrás sorokon (ahol az "X" az adott devizához tartozó számot helyettesíti) kell kimutatni a megkötött szerződések alapján azon bankközi, illetve központi bank (beleértve az EKB-t és az eurórendszer központi bankjait, nem beleértve az MNB-t) felé történő kihelyezéseket és az adatszolgáltatónál elhelyezett betéteket, bankközi forrásokat (beleértve az MNB-től, az EKB-tól és az eurórendszer központi bankjaitól származó forrásokat), amelyek értéknapja az adatszolgáltatás napja vagy az azt követő 29 nap. Az egynapos oszlopban kell jelenteni a nem a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló forint bankszámlák egyenlegeit is (a többi nostro számla egyenlegét a CASHFLOW701-es blokkban kell jelenteni).

A CASHFLOWX02 MNB betét sor tartalmazza az MNB-vel szembeni követeléseket (overnight betétet is). A betételhelyezés és a lejárat értéknapjának megfelelő oszlopokban kell szerepeltetni a cash-flow tételeket.

A CASHFLOWX03 Repó Aktív-Passzív sorokon kell szerepeltetni a szerződés értéknapján és lejárati napján a bankközi és ügyfél-repószerződések alapján ki és beáramló forrásokat. (Mind az aktív, mind a passzív repó sorokon szerepelhetnek negatív és pozitív értékek is attól függően, hogy pénzbeáramlásról vagy kiáramlásról van-e szó.) Itt szükséges megjeleníteni az MNB-vel kötött O/N vagy annál hosszabb fedezett hitelügyletek lejáró összegét, illetve az ügylet kezdetekor beérkező összeget.

A CASHFLOWX04 Értékpapírok soron mind a kereskedési, mind a befektetési portfólióhoz kapcsolódó pénzáramlásokat jelenteni kell. Ezen a soron jelentendők az értékpapír vételi és eladási ügyletekből származó pénzáramok, a tőketörlesztés és a kamatfizetés. A saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó pénzáramlások nem szerepeltetendők.

A CASHFLOWX05 Nagy betétek soron az egyedi ügyfelekkel kötött szerződések alapján történő, ügyletenként 5 milliárd forint feletti betételhelyezéseket, illetve lejáró betétek állományát kell szerepeltetni (előjelhelyesen).

A CASHFLOWX06 Spot üzletek soron a megkötött, de még el nem számolt azonnali devizaügyletek miatti pénzáramlásokat kell szerepeltetni. A valutapénztárral kapcsolatos pénzáramlásokat nem kell jelenteni.

A CASHFLOWX07 FX swap soron a megkötött deviza swap ügyletek miatt jelentkező pénzáramlásokat kell kimutatni, beleértve az ügyletek azonnali, még nem elszámolt lábait és a határidős lábakat is. A külföldi devizában történő pénzáramlásokat mindig az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyamon kell jelenteni, vagyis a határidős lábak napi értékelése szükséges.

A CASHFLOWX08 Kamatswap és cross-currency swap ügyletek soron a megkötött FRA, kamatswap és cross-currency swap ügyletek miatti tőke- és kamatelszámolásokat kell szerepeltetni.

A CASHFLOWX09 Outright határidős deviza ügyletek soron a megkötött határidős devizaügyletek miatti elszámolásokat kell feltüntetni.

A CASHFLOWX10 Portfólió Gap sor az adott devizanemben kitöltött táblarész záró sora, amelyben a napi ki- és beáramló tételek egyenlegét kell meghatározni.

Kiegészítő információk

A CASHFLOW701 Nostro számlaállományok soron devizanemenként kell megadni a nostro számlaállományoknak az adatszolgáltatás teljesítésének napját megelőző vonatkozási napi (T napi) záró-állományát. A külföldi devizák esetén az átszámítás árfolyama az adatszolgáltatás napját megelőző vonatkozási napi (T napi) hivatalos MNB devizaárfolyam. A nem a kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló forint bankszámlák egyenlegét a CASHFLOW 101 blokkban kell jelenteni.

A CASHFLOW702 MNB által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható fedezetek soron az MNB monetáris politikai műveletei során felajánlható értékpapírok befogadási értékét kell megadni. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az MNB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az MNB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A pénzforgalom fedezetére, az MNB javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt szerepeltetni kell. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás vonatkozási napján felajánlható fedezetek befogadási értékét, továbbá az első napon szerződés szerint bekövetkező változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat), a további oszlopokban pedig csak a változásokat kell jelenteni. Az e soron szereplő tételek nem tartalmazzák az EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állományát (a CASHFLOW702 és CASHFLOW708 sorokhoz kapcsolódóan az MNB által elfogadható fedezetek köre és befogadási értékeik megtalálhatóak a http://www.mnb.hu/monetaris-politika/a-monetaris-politikai-eszkoztar/fedezetertekeles oldalon).

A CASHFLOW703 Stand-by hitelkeretek soron csak a visszavonhatatlan, szerződött, még le nem hívott hitelkereteket kell jelenteni.

A CASHFLOW704 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjétől való eltérés soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D4= E - Ch, ahol

D4: Eltérés összege

E: A forint elszámolási számla jelentés napját megelőző napi záróegyenlege

Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)

A kötelező jegybanki tartalék teljesítésére szolgáló bankszámla egyenlegének az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenlegétől számított eltérést kell szerepeltetni. Az elvárt egyenleghez számított eltérés kiszámításához szükséges megnézni, hogy a tartalékperiódus eddigi időszakának napjain tartott számlaállományok alapján a tartalékolási periódus hátralévő időszakában mekkora átlagos egyenleget kellene tartani ahhoz, hogy a kötelező tartalékolási kötelezettségnek az adatszolgáltató megfeleljen. Ezt az átlagos egyenleget kell összehasonlítani az elszámolási számla jelentés napját megelőző záró-állományával (T napi).

A CASHFLOW705 Kötelező jegybanki tartalék elvárt szintjének várható megváltozása soron jelentendő adat az alábbi összefüggés alapján számítandó:

D5= Ch - Th, ahol

D5: Eltérés összege

Ch: A hónap hátralévő időszakában elvárt egyenleg (legalább nulla)

Th: Az aktuális hónap tartalék

A soron az adott hónap hátralévő időszakában tartandó elszámolási számlaegyenleg és az adott havi, MNB által megállapított tartalékkötelezettség különbségét kell szerepeltetni.

A CASHFLOW706 Nagy kihelyezések soron devizanemenként kell megadni a következő harminc napon várható, az egyedi ügyfeleknek történő, 5 milliárd forint feletti hitelfolyósítást, illetve lejáró hitelszerződések, valamint ismert előtörlesztés állományát (előjelhelyesen).

A CASHFLOW707 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatos pénzáramlások soron kell jelenteni a saját kibocsátású értékpapírokhoz kapcsolódó, az adatszolgáltatás napján (T+1. munkanap), illetve az azt követő 29 napon történő kifizetéseket.

A CASHFLOW709 EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által, monetáris politikai ügyletek keretében elfogadható értékpapírok állománya soron az EKB, illetve az eurórendszer központi bankjai által monetáris politikai műveletek során - az adott intézmény számára még rendelkezésre álló kereten belül -, szabad rendelkezésű (nem zárolt) értékpapírok állományát kell befogadási értéken szerepeltetni, ideértve a pénzforgalom fedezetére, az EKB, illetve az eurórendszer bármely központi bankjának javára limitként zárolt, de ki nem használt állományt is. Az e soron megadandó érték nem foglalja magában az EKB-n kívüli partnerek javára zárolt állományokat és az EKB javára O/N ügyleteknél hosszabb lejáratú hitelek fedezeteként zárolt értékpapírokat. A tábla első oszlopában az adatszolgáltatás teljesítésének napján (T+1. munkanapon) az EKB-val kötött megállapodás alapján felajánlható fedezetek befogadási értékét (figyelembe véve a T+1. munkanapon szerződés szerint bekövetkező változásokat is), a további oszlopokban pedig a változásokat (pl. repóügyletek lejárata miatti felszabadítás, értékpapír-lejárat) kell jelenteni.

A CASHFLOW710 Készpénz soron kell kimutatni a hitelintézetnél lévő T napi záró forint és valuta készpénzállományt, a törvényes fizetési eszközül szolgáló nemesfém érméket.

A CASHFLOW711 Operatív likviditási tartalék soron a hitelintézet T+1. munkanapon rendelkezésére álló operatív likviditási tartalék összegét kell szerepeltetni. Az operatív likviditási tartalék a CASHFLOW táblában szereplő tételekből az alábbi módon számítódik: CASHFLOW711=CASHFLOW610,1+...+CASHFLOW610,30+CASHFLOW702,1+...+CASHFLOW702,30+CASHFLOW709,1+...+CASHFLOW709,30+CASHFLOW707,1+...+CASHFLOW707,30+CASHFLOW7012,1+CASHFLOW7013,1+CASHFLOW7014,1+CASHFLOW7015,1+CASHFLOW704,1+CASHFLOW705,1+CASHFLOW710,1

26. ACASHFLOW Anya Cash-Flow jelentés

A táblában kizárólag az anyavállalattal és azok kapcsolt vállalkozásaival (ide nem értve az adatszolgáltató leányvállalatait) kötött ügyletekhez kapcsolódó pénzáramlásokat kell jelenteni, a CASHFLOW tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelően.

27. DMM Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról

Általános előírások

A táblát a Dmmr. hatálya alá tartozó adatszolgáltatónak kell kitöltenie. Azon adatszolgáltatónak, amely nem tartozik a Dmmr. hatálya alá, a táblát nemlegesen kell megküldenie az MNB részére.

Az adatokat az SF0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök, SF0102 Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek táblákkal összhangban és a hátralévő futamidők alapulvételével kell kimutatni. Forrás tételeknél azt kell feltételezni, hogy a forrást elhelyező a legkorábbi időpontban él a visszahívási opciójával. A tételeket a felügyeleti mérleg fennálló állományi adataiból kiindulva a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni, könyv szerinti nettó értéken. Amennyiben a hitel, betét vagy egyéb instrumentum esetén a devizafinanszírozás megfelelési mutató számításának időpontja és a szerződésben meghatározott eredeti lejárat között fennálló időtartam 1 év, azt éven túli hátralévő futamidőnek kell tekinteni.

A táblában az adatszolgáltató külföldi fióktelepekkel nem konszolidált, rezidens részének adatait kell szerepeltetni. Az adatszolgáltató hitelintézet külföldi fióktelepe különálló hitelintézetnek minősül, így a DMM adatszolgáltatásban a külföldi fiókteleppel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát ennek megfelelően hitelintézetekkel szemben kell kimutatni.

Az egyes pénzügyi szektorokkal szembeni kötelezettségek és követelések besorolását attól függetlenül kell elvégezni, hogy a partner rezidens vagy nem-rezidens. Az adatszolgáltatásnak a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozó deviza állományi adatokat kell tartalmaznia.

A forintra történő átszámítást a tárgyidőszak utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a Hitkr. 9. § (5) bekezdése alapján kell elvégezni.

Az adatokat millió forintban, kerekítve kell megadni. A súlyozott, illetve a szorzott értékek kiszámításánál a kapott értéket a kerekítés általános szabálya szerint (0,49-ig lefelé, 0,5-től felfelé) kell kerekíteni.

A deviza alapú forinthiteleket és az ezekhez tartozó értékvesztést deviza tételként kell számba venni.

A tábla oszlopai

A tábla kitöltése során a Dmmr. 2. §-ában és 1. mellékletében foglaltak az irányadók, az alábbiak figyelembevételével.

A tábla a) oszlopában a deviza állományi adatokat az Általános előírások részben előírt módon kell meghatározni.

A tábla b) oszlopában a Dmmr. 1. mellékletében meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla c) oszlopában - a jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az a) és b) oszlopban megadott adatok szorzatának eredményét kell megadni.

A tábla egyes sorai

A megterhelt eszközök esetében az egyes sorokba való besoroláshoz használt futamidő az eszköz hátralévő futamideje és a megterhelés forrását jelentő ügylet futamideje közül a hosszabb. Az olyan eszközök esetében, amelyek megterheltségének hátralévő futamideje hat hónapnál rövidebb, ugyanaz a szabály alkalmazandó a besorolásnál, mint a meg nem terhelt eszközök esetében.

Ha egy tétel több sor feltételeit is teljesíti, akkor az intézmény a számára legkedvezőbb soron tüntetheti fel. Egy tétel csak egy soron tüntethető fel. Az egymástól kölcsönösen függő tételeket ki lehet zárni a jelentésből az MNB előzetes jóváhagyását követően, ha teljesítik az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke szerinti feltételeket.

DMM101 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú devizabetétek és devizakötelezettségek: ezen a soron kell kimutatni valamennyi forrás oldali, devizában denominált tételt, amelynek a hátralévő lejárata a tárgyidőszak utolsó napján eléri vagy meghaladja az egy évet (függetlenül a fedezettségtől, azaz ideértve a repóügylet keretében fennálló kötelezettséget is), ide nem értve a DMM102 sor szerinti óvadéki devizabetéteket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött éven túli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó devizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is. Külön felügyeleti jóváhagyást követően figyelembe vehető a lejárat nélkül kapott kölcsöntőkék összege is.

DMM102 Óvadéki devizabetét: Ezen a soron csak azokat az óvadéki betéteket kell feltüntetni, amelyeket egy éven túli hátralévő lejárattal rendelkező követelés (hitel) biztosítékaként helyeztek el.

DMM103 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki deviza betétek körét.

DMM104 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni azokat a stabilnak nem minősülő háztartási betéteket, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, vagy a betéthez nem rendelhető lejárat.

DMM105 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv stabil devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM104 soron jelentendő állományoknak.

DMM106 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú kkv, stabilnak nem minősülő devizabetétek: ezen a soron kell jelenteni a mikro-, kis- és középvállalkozások stabilnak nem minősülő lekötött betéteit, látra szóló- és folyószámlabetét-állományát, valamint a lejárat nélküli betéteit abban az esetben, ha az nem része a DMM102-DMM105 soron jelentendő állományoknak.

DMM107 Lejárat nélküli vagy 1 éven belüli hátralévő lejáratú nem pénzügyi vállalatok és egyéb szektorok devizabetétei: ezen a soron kell kimutatni az egyéb szektorokba sorolt szervezetek, így a központi bank, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt szervezet azon devizabetéteit, amelyek hátralévő lejárata kevesebb, mint egy év, illetve azokat a devizabetéteket, amelyekhez nem rendelhető lejárat, ide nem értve a DMM102 soron meghatározott óvadéki devizabetétek körét és a DMM105 és DMM106 soron szerepeltetett tételeket. Idesorolandók a központi bankkal, valamint a Hpt. 1. melléklete szerinti nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött, eredetileg éven túli lejáratú, de éven belüli hátralévő lejáratú, forinttal szembeni devizaswap ügyletek, ideértve a kamatozó devizacsere ügyleteket [Cross currency interest rate swap (CCIRS)] is.

DMM109 Lejárat nélküli vagy 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú nem banki pénzügyi vállalatok devizabetétei, ideértve a pénzpiaci alapok betéteit is: ezen a soron kell jelenteni az egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak által elhelyezett lejárat nélküli vagy hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizabetéteket, a DMM108-as soron jelentett tételek kivételével.

DMM110 6 hónap vagy azon túli, de 1 éven belüli hátralévő lejáratú devizabetétek, ideértve a külföldi hitelintézetek betéteit is: ezen a soron kell jelenteni a DMM102-DMM108 sorokon nem jelentett, hat hónap vagy azon túli, de egy éven belüli hátralévő futamidejű devizabetéteket, ideértve a központi bankok és pénzügyi vállalatok devizabetéteit is.

DMM201 Valuta pénztárkészlet: ezen a soron a Dmmr. 2. § 17. pontja szerinti pénztárkészlet fogalmának megfelelő, kizárólag a valutakészletre értelmezett adatot kell kimutatni.

DMM202 6 hónapon belüli hátralévő lejáratú pénzügyi vállalattal szembeni devizakövetelés: ezen a soron a hat hónapnál rövidebb hátralévő lejáratú, hitelintézetnél és központi banknál vezetett pénzforgalmi (elszámolási, nostro) és betéti számlák, valamint a hozzájuk kapcsolódó átvezetési számlák egyenlegét kell jelenteni. Itt kell kimutatni hitelintézetnél betéti szerződés keretében elhelyezett betéteket és a pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket. Itt kell jelenteni az egyéb pénzügyi vállalatokkal szembeni hat hónapon belüli hátralévő lejáratú devizaköveteléseket. A letéti számlák egyenlegeit a derivatív pozíciók nettósításánál a DMM2145 soron kell figyelembe venni.

DMM203 Fordított repóügyletek (csak deviza): itt kell jelenteni az adatszolgáltató által repóügylet keretében repóba vett, devizában denominált értékpapírok értékét. Csak azok az ügyletek tüntethetők fel ezen a soron, amelyeknél az értékpapír és a hitel láb is deviza denominációjú.

DMM207 az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12. cikke szerinti 2B. szintű eszközök: a 2. oszlopban szereplő súly az egyes, 2B. szintű likvid eszköztétel típusokhoz rendelt súlyok súlyozott átlagaként számolandó.

DMM209 1 éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatoknak és egyéb szektorok-nak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell jelenteni a Dmmr. szerinti egyéb szektoroknak, közte a központi banknak nyújtott éven belül lejáró hiteleket. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Ezen a soron kell jelenteni az egy éven belüli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is.

DMM210 Nem a hitelintézet vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő devizában denominált részvények: ezen a soron a devizában denominált, az adatszolgáltató tulajdonában lévő, tőzsdei indexben szereplő, részvény típusú értékpapírok állománya jelentendő nettó értéken. Csak a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet 22. cikke szerint is elismerhető, az MNB honlapján közzétett - likvid - részvényeket lehet figyelembe venni.

DMM211 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem csoporton belüli hitelintézet által kibocsátott devizában denominált értékpapírok: ezen a soron kell jelenteni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú jelzáloglevelek, illetve egyéb értékpapírok állományát nettó értéken, amelynek kibocsátója az adatszolgáltatóval nem ugyanazon összevont alapú felügyeleti körbe tartozó hitelintézet.

DMM212 Bármilyen lejáratú, 35%-os, vagy annál kisebb súlyozású, lakóingatlannal fedezett devizakitettségek: ezen a soron kell jelenteni a CRR 125. cikke szerinti 35%-os vagy annál kisebb hitelkockázati súlyozású, lakóingatlannal fedezett kitettségeket, függetlenül az adatszolgáltató által a hitelezési kockázat kezelésére alkalmazott (sztenderd vagy belső minősítési) módszertől. Ezen a soron csak a meg nem terhelt eszközök jelentendők.

DMM213 1 éven belüli hátralévő lejáratú háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott devizahitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, a DMM212 soron szerepeltetendő követeléseket.

DMM2141 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli háztartási devizahitelek: ezen a soron az adatszolgáltató saját dolgozói részére nyújtott deviza hitelek állományát is szerepeltetni kell. Ugyanakkor nem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, az előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt háztartási hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet háztartásoknak nyújtott, jelzáloghitel fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is.

DMM2142 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron sem kell szerepeltetni a lakóingatlannal fedezett, előző sorokon szerepeltetendő követeléseket. Itt kell jelenteni a jelzáloglevelek, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelek és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételár fedezeteként megterhelt, nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hiteleket is. Idesorolandók a jelzálog-hitelintézet nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott jelzáloghitelek fedezete mellett fennálló, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghitelekkel és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételárral összefüggő követelései is. Ezen a soron kell jelenteni az egy év vagy azon túli hátralévő lejáratú, nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott értékpapírok állományát is.

DMM2143 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli pénzügyi vállalatnak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a pénzügyi vállalatokkal szemben, hitelszerződés alapján, illetve - a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokon (repóügyleteken), a betétszerződéseken kívül - bármilyen megállapodás alapján ténylegesen fennálló követelések állományát, ideértve a számlavezetőként nyújtott hiteleket, valamint a más hitelintézet számára szervezett konzorciális hitelből a hitelintézet által nyújtott részt is.

DMM2144 1 év vagy azon túli hátralévő lejáratú és lejárat nélküli egyéb szektoroknak nyújtott devizahitelek: ezen a soron kell kimutatni a központi banknak nyújtott hiteleket, a központi kormányzatnak közvetlenül nyújtott hiteleken felül az állam által szerződés vagy jogszabály alapján más pénztulajdonostól átvállalt hitelek állományát, a helyi önkormányzatoknak és a társadalombiztosítási alapoknak, valamint a háztartásokat segítő nonprofit intézményeknek nyújtott hiteleket és a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból (repóügyletekből) származó követeléseket.

DMM2145 Egyéb devizakövetelések: ezen a soron a CRR szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő követelések állományát, a máshol ki nem mutatható nem teljesítő tételeket, valamint a devizával kapcsolatos valamennyi aktív elszámolást - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat (a kamatelhatárolások kivételével) - kell jelenteni. A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét a következők szerint kell jelenteni:

- csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, ahol van deviza, és az ügylet nem került beszámításra a DMM101 és DMM107 sorokon;

- csak az ügylet deviza lábát kell figyelembe venni, kivéve, ha a névérték cseréjére is sor kerül, amely esetben a deviza láb összege csökkenthető az ügyletben részt vevő forint láb összegével; ez a nettósítás az azonos napon lejáró ügyletek között is elvégezhető; ha a forint láb a nagyobb, akkor a napi nettósítás eredménye 0;

- nettósítás elvégezhető minden napi pozíció és minden kapcsolódó változó letét tekintetében;

- a soron csak a pozitív végső érték jelentendő.

DMM2146 Vagyoni érdekeltségek (devizában denominált): ezen a soron kell kimutatni azokat a kevésbé mobilizálható befektetéséket, amelyeket az adatszolgáltató üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes vagyoni érdekeltségeket könyv szerinti (nettó) értéken. Idetartozik az összes belföldi - CRR szerint meghatározott - hitelintézeti befektetés értéke (beleértve a befektetés értékvesztését és értékelési különbözetét), az egyéb pénzügyi közvetítők kockázati tőkealap-jegyei, részvényei és egyéb részesedései, üzletrészei, valamint a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők részvényei, egyéb részesedései és üzletrészei, biztosítók részvényei és nyugdíjpénztárak részesedései (beleértve az e tételekhez tartozó értékvesztést és értékhelyesbítést). Itt kell jelenteni az adatszolgáltató üzletszerű működését kiegészítő tevékenységet végző, saját járulékos vállalkozásokba történt minden befektetést, a nem pénzügyi vállalatokban lévő valamennyi olyan befektetést, amely nem veszteségmérséklés során került az adatszolgáltató tulajdonába és a nem pénzügyi vállalatok hitel-tőke konverzióból származó részvényeinek és egyéb üzletrészeinek állományát, beleértve az e tételeken elszámolt értékvesztést és értékelési különbözetet. Szintén ezen a soron kell szerepeltetni a külföldi részvényeket és azokat a veszteségmérséklésként, hitel-tőke konverzióval szerzett külföldi vagyoni érdekeltségeket, amelyek nem hitelintézetekkel, pénzügyi, befektetési vagy a járulékos vállalkozásokkal, illetve biztosítókkal kapcsolatosak, beleértve az ezekhez az ügyletekhez kapcsolódó értékvesztést és értékelési különbözetet. Ezen a soron nem kell jelenteni az előző sorokon már szereplő tételeket (pl. nem az adatszolgáltató vagy leányvállalata által kibocsátott tőzsdei indexben szereplő, devizában denominált részvényeket).

DMM2147 Saját devizaeszközök: ezen a soron az adatszolgáltató saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt kell jelenteni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény, visszafizetett szövetkezeti részjegy állományát abban az esetben, ha ezen tételek követeléskiegyenlítés útján kerültek az adatszolgáltatóhoz. Itt kell jelenteni továbbá az összes olyan készletállományt, amelyet az adatszolgáltató követelés és nem követelés ellenében kapott (beleértve a készletekre képzett értékvesztés fennálló állományát), az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket értékcsökkenési leírással csökkentett nettó értéken, az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni jogok értékét, az immateriális javak között elszámolt szoftver-állományt, az immateriális javak egyéb állományát (beleértve az immateriális javak között kimutatható alapítás-átszervezés aktivált értékét is - ahol az alkalmazott számviteli rend szerint ez értelmezhető -, és beleértve az immateriális javak értékhelyesbítését), az adatszolgáltató elhelyezését szolgáló, vásárolt bérleti jogokat, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú ingatlanokhoz kapcsolódó egyéb vagyoni értékű jogokat, a mérlegben közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközként szereplő ingatlanok, illetve műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek értékét, a pénzügyi és befektetési célú beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket (beleértve az ezen eszközökhöz tartozó értékhelyesbítést), a nem az adatszolgáltató működéséhez kapcsolódó tárgyi eszközöket értékhelyesbítéssel.

DMM2148 Minden egyéb devizaeszköz: ezen a soron a fentiekben nem nevesített devizaeszközöket kell szerepeltetni. Nem kell jelenteni az aktív kamatelhatárolásokat és egyéb aktív időbeli elhatárolásokat. Itt kell jelenteni a jelzálogleveleken, a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti refinanszírozási jelzáloghiteleken és a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti visszavásárlási vételáron kívüli okból éven túli időszakra megterhelt tételeket is.

DMM215 Garanciák, egyéb mérlegen kívüli devizakötelezettségek: az adatokat az SF0901 Mérlegen kívüli kötelezettségek - Adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások táblával összhangban kell kimutatni.

DMM216 Le nem hívott deviza likviditási keret és deviza hitelkeret: ezen a soron kell kimutatni minden devizában denominált hitel- és likviditási keretet, a változó devizás hitelkeretek kivételével.

DMM217 Változó devizás hitelkeret: olyan le nem hívott hitelkeret, amely esetében az adatszolgáltató ügyfelének saját döntése a folyósított hitel denominációjának megválasztása, ideértve a forintban vagy a devizában denominált ilyen tulajdonsággal rendelkező hitelkereteket is.

DMM3 Devizafinanszírozás megfelelési mutató: ebben a sorban a Dmmr. szerinti devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) értéke a stabilnak minősített devizaforrások, valamint a finanszírozott stabil devizaeszközök és mérlegen kívüli devizakötelezettségeknek a hányadosaként számítandó ki. Az adatszolgáltatónak a mutató értékét három tizedesjegy pontossággal, százalékpontos (azaz együtthatós) formában kell kimutatnia. Így például a 100%-os mutató érték 1,000 formában jelentendő.

28. C2H Befektetések

A jelentésben minden olyan vállalkozás adatait ki kell mutatni, ahol a hitelintézet bármilyen formában (közvetlenül, közvetetten) tulajdonos. Amennyiben egy vállalkozásban nincs közvetlen, csak közvetett tulajdonlású részesedése a hitelintézetnek, akkor azt is fel kell tüntetni ebben a táblában, amennyiben a vállalkozás a CRR 4. cikk (1) bekezdés 38. pontja alá tartozik.

A vállalkozáshoz közvetett módon kapcsolódó vállalkozások és tulajdonosaik adatait a kapcsolódó C21H tábla tartalmazza.

A tulajdoni hányadot megtestesítő befektetések (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) nevesítését a részarányok csökkenő sorrendjében, és azon belül az i) oszlopban szereplő összes befektetés csökkenő sorrendjében kell kimutatni mindaddig, amíg az összes jelentős illetve befolyásoló részesedésű és 1 millió Ft értéket meghaladó egyéb részesedés kimutatásra nem kerül.

Pénzügyi ágazatbeli befektetések esetén a jelentős/nem jelentős, pénzügyi ágazaton kívüli befektetések esetén a befolyásoló/ nem befolyásoló fogalmak alkalmazandók. A befolyásoló részesedés fogalmát a CRR 4. cikk (1) bekezdés 36. pontja, a jelentős részesedés fogalmát a CRR 43. cikke tartalmazza.

A szövetkezeti hitelintézeteknek minden befektetést fel kell sorolni.

A Hpt. előírása alapján az összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetésekről (ezért levonandó tételekről) elkülönített nyilvántartást kell vezetni és rendszeresen minősíteni.

A tábla oszlopai

Az a) Befektetések felsorolása oszlopban az ügyfél (hitelintézet esetében is) alapító dokumentumaiban szereplő (rövid) megnevezést kell alkalmazni azzal, hogy a felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetés esetén a megnevezést ki kell egészíteni az "f.a.", illetve "v.a." megjelöléssel.

A b) Kódjel oszlopban "K" jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő befektetést kell megjelölni. Ha a vállalkozással nem számszerűsíthető személyi, vezetői, irányítási kapcsolat áll fenn, akkor befolyásolás esetén legalább 10%-kal, ellenőrzés esetén legalább 51%-kal kell figyelembe venni a szavazati jognál. Ebben az esetben a b) Kódjel oszlopba "V" jelet, az érintett befektetés jellegének megfelelő - közvetlen vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány - oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni.

A c) Törzsszám, azonosító oszlopban a vállalkozás törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) Ország oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) Ág oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat jelentő betűjelet kell feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban azt az időpontot kell feltüntetni, amikor a befektetés a veszteségmérséklés céljából, illetve a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során a hitelintézet tulajdonába került, mivel ezek a befektetések három évig nem tartoznak a korlátozó limit alá. Ha a befektetés nem a Hpt. 102. §-ában foglalt eljárások során került tulajdonba, illetve lejárt a három éves türelmi idő, akkor nem kell a szerzési időpontot kitölteni.

A Tulajdonolt tőke értéke g1) Közvetlen befektetés oszlopban a közvetlenül fennálló kockázatvállalás könyv szerinti bruttó értékét (a bekerülési értéket), a g2) Értékvesztés oszlopban a befektetések után elszámolt értékvesztés, értékcsökkenés összegét kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a g) oszlopban nettó értéken kell a Hpt. által előírt közvetlen befektetési állományt kimutatni. (A levonások összege nem haladhatja meg az adott befektetés értékét.)

A h) Közvetett befektetés oszlopban a közvetett tulajdonlású befektetéseket a vállalkozásban lévő befektetés tulajdoni közvetett arányos befektetett tőkeértéken (közvetett tőkeértéken) kell kimutatni.

Az i) Összes befektetés oszlopban a közvetlen befektetés nettó és közvetett részesedések értékét együttesen kell feltüntetni.

A j1)-l) Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedes pontossággal kell szerepeltetni az adott vállalkozásban szerzett tulajdonlást. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A közvetlen tulajdoni arányt a j1) oszlopban, illetve megfelelő szavazati jogot a k) oszlopban kell kimutatni.

A k) Szavazati közvetlen oszlopban megjelenő közvetlen szavazati jog, valamint a j2) Tulajdoni közvetett oszlopban megjelenő közvetett tulajdoni hányad értékét az l) Szavazati összesen oszlopban kell összegezni.

Ha a hitelintézet szavazati jogát bármely körülmény korlátozza (pl. felszámolás, illetve végelszámolás alatt lévő befektetéseknél, a tulajdonos hitelintézet MNB által felfüggesztett szavazatai joga esetén, stb.), a Szavazati közvetlen (k) oszlopban és a Szavazati összesen (l) oszlopban nulla értéket kell jelenteni.

Ha a közvetlen tulajdonlás esetén ugyanannál a vállalkozásnál tulajdoni és szavazati jog együttesen áll fenn, akkor a tulajdoni hányadot át kell számítani és a szavazati aránnyal együtt kimutatni.

Az m)-p) oszlopban a következő okok miatti kivételek jelennek meg a CRR 89. cikke értelmében:

a CRR szerint az egyedi befektetési korlátozás alól mentesülő pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli szervezetek. (A CRR 89. cikk (4) bekezdése szerinti EBH iránymutatás kiadásáig az eddig alkalmazott megnevezéseket tartalmazza a tábla, így PIBB, járulékos vállalkozások, speciális pénzügyi szervezetek, stb);

a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából a hitelintézet tulajdonába jutott egyéb befektetési eszköz (pl. átvett készlet) nettó értéke, amelyet a C2H4 Egyéb befektetések összesen sorban kell feltüntetni (ha az átvett eszköz nem veszteségmérséklés célú, illetve megszűnt a hatéves elidegenítési türelmi idő, akkor az állományt nem szabad itt kimutatni);

a kereskedési könyvben nyilvántartott részesedések nettó értéken (itt sem PIBB, sem járulékos vállalkozásokban történt befektetés értékei nem szerepelhetnek, mivel azok az m) és n) oszlopban teljes egészében kerülnek feltüntetésre és levonásra);

az egyedi befektetési korlát CRR 89. cikk (1)-(3) bekezdése szerinti, szavatolótőkével fedezendő túllépései;

Ha egy befektetés részben már a hitelintézet tulajdonában volt, de a vállalkozás további tulajdoni hányada (része) a hitel-tulajdonrész csereügylet vagy a felszámolás során, veszteségmérséklés céljából került a hitelintézet birtokába, akkor csak ezt a további részt lehet az o), p1) és p2) kivételek oszlopában figyelembe venni, a régebben szerzett rész értékét nem.

A kivételek o), p1) és p2) oszlopában csak a hitelintézet által szerzett, közvetlen tulajdonlású befektetések nettó értéke szerepelhet.

A levonandó tételek összes egyedi összege nem haladhatja meg az adott befektetés nettó értékét.

A Kivételek m)-p) oszlopa alapértelmezésben levonandó tételek, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A q) Egyedi korlátozás alá eső befektetések összesen oszlopba nem kerülhet érték.

A Szavatolótőkével fedezendő túllépés r) és s) oszlopában a CRR 89. cikk (1), illetve (2) bekezdésében említett befektetések befolyásoló részesedéseire, a CRR 89. cikk (3) bekezdése előírása alapján meghatározott limittúllépések összegét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a befektetés közvetlen vagy közvetett formában valósul meg.

A t)-v) Korrekciók oszlop adattartalma alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. Az oszlopok a következő korrekciós levonásokat tartalmazzák:

A t) oszlopban azok az értékek kerülnek kimutatásra, amelyek az egyedi befektetési korlátozás szempontjából figyelembevett "Kivételek" tételeinek értékeit korrigálják arra az értékre, amely a Hpt. 102. §-a szerinti összes közvetlen és közvetett befektetés számbavételéhez szükségesek. Levonandó tételek azok a nem PIBB befektetések, amelyek egyedi befektetési korlátozás miatt nem tartoznak az összbefektetési korlát alá. Itt kell feltüntetni a külön jogszabályban (pl. MFB tv.) előírtak szerinti, összbefektetési korlátozás alá nem tartozó befektetéseket.

Az u) Szavatolótőkéből levont PIBB miatti és egyéb, közvetett befektetések miatti korrekciók oszlopban a szavatolótőkéből levont, jelentős részesedésű PIBB befektetések nettó értékét kell feltüntetni, mivel a nem jelentős részesedésű PIBB befektetéseket egyedileg nem kell a szavatoló tőkéből levonni, ezért az összbefektetésekhez beszámítandók és levonandó tételként nem szerepeltethetők. Ebben az oszlopban kell kimutatni levonásként továbbá minden olyan közvetett befektetést, mely bizonyíthatóan többszörös figyelembe vételt jelentene az összes befektetés nettó értékének megállapításánál.

A C2H1 sor a hitelintézet jelentős részesedésű, közvetlen és közvetett PIBB vállalkozásokban fennálló részesedéseit, a C2H4 sorban a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőke összegét tartalmazza. (Ezek azok a tételek, amelyek a szavatoló tőkéből levonásra kerülnek.)

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt befektetést a tulajdonlás mértéke szerint az C2H1 és C2H2 sorban kell feltüntetni, de mivel ennek a befektetésnek az értékét az összbefektetésnél le kell vonni, ezért a nem jelentős részesedés értékét is, mint levonandó tételt a C2H2 sorban kell szerepeltetni. Az u) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel negatív előjel nélkül. (Negatív előjelet csak akkor kell feltüntetni, ha a vállalkozás összbefektetéshez beszámítandó és ezért hozzáadandó értéket jelöl.)

A v) Hpt. 102. § (2) bekezdéshez egyéb korrekciók oszlopban az összes befektetési korlát alóli - a Hpt. 102. §-ában foglaltak szerinti - kivételek értékét kell kimutatni a C2H1-C2H4-ig terjedő összesítő sorokban.

A részletező sorokban a kétszeres levonások elkerülése érdekében nem szerepelhetnek a PIBB vállalkozások, a veszteségmérséklés miatt az egyedi befektetési korlátnál már figyelembe vett összegek, illetve túllépés miatt tőkéből levont befektetési értékek.

A v) oszlop alapértelmezésben levonandó tétel, ezért negatív előjelet nem kell feltüntetni.

A befolyásoló részesedésű befektetések összegének a szavatoló tőke 60%-át meghaladó [C2H1 sor q) oszlop - szavatoló tőke 60%] részét az C2H1 sorba kell beírni.

A nem jelentős részesedésű PIBB befektetések után a szavatoló tőkéből levonandó (a szavatoló tőke 10%-a feletti) részt a C2H2 sorban kell szerepeltetni.

Az összbefektetési korlát alá nem tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve állampapírok nettó értékét a C2H4 sorban kell kimutatni. (A kétszeres számbavétel elkerülése érdekében az állampapírok a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok számbavételénél nem vehetők figyelembe.) Az összbefektetési korlát alá nem tartozó állampapírok a Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a magyar állam által kibocsátott értékpapírok és MNB kötvények mellett a külföldi állam, az EKB vagy az EU más tagállamának jegybankja által kibocsátott értékpapírokat tartalmazzák.

Az immateriális javak közül csak a vagyoni jogokat, illetve a tárgyi eszközök között szereplő az ingatlanokkal és a hozzájuk kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a szavatoló tőkéből levont értékével lehet, mint csökkentő tételt (az összbefektetési korlát alá nem tartozót) figyelembe venni.

A v) oszlopban a részletező (C2H6001-től számozott) sorokban csak tájékozató adatként kell a pénzügyi (PIBB) intézményeknek nyújtott alárendeltkölcsöntőke összegét feltüntetni, de nem kell sem a w) oszlopban, sem az összegző sorokban számításba venni.

A részletező sorokban feltüntetett és a szavatoló tőkéből levonandó PIBB alárendelt kölcsöntőke értékét a C2H4 sor u) oszlopában, egy összegben kell szerepeltetni.

Azokat a PIBB alárendelt kölcsöntőkéket, amelyek a törvény szerint nem befektetések, és nem tartoznak az összbefektetési korlátozás alá sem, de az egységesség miatt kimutatásra, illetve az összbefektetésnél számbavételre kerültek (pl. nem befolyásoló részesedésű biztosítónak nyújtott alárendelt kölcsöntőke), a C2H3 sor. v) oszlopában kell feltüntetni.

A w) Összes befektetés nettó értéke oszlopba azoknak a befektetési korlát alá tartozó befektetéseknek összegét kell beírni, amelyek a hitelintézet birtokába közvetlen és közvetett befektetésként kerültek.

Az összes közvetlen és közvetett befektetés állományának megállapításához az i) oszlopban feltüntetett befektetések értékéből le kell vonni a közvetlen és közvetett, szavatoló tőkével fedezett befolyásoló részesedésű PIBB befektetéseket), a részükre nyújtott alárendelt kölcsöntőkéket, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. értékét, az o) oszlopban szereplő veszteségmérséklés érdekében szerzett befektetést, illetve az r1), r2) és az s1), s2) oszlopból a befektetési limit túllépése miatt a szavatoló tőkéből levonásba kerülő értéket, az u) oszlopban kimutatott az előírt limit feletti túllépést, illetve az állampapír és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány nettó értékét, valamint a t) és v) oszlopban feltüntetett egyéb, szükséges korrekciót.

A Hpt. 102. §-ának betartásához az C2H5 sor w) Összes befektetés nettó értéke oszlopának értékét kell a szavatoló tőke 125%-ához viszonyítani. A korlátozás túllépése felügyeleti intézkedést von maga után. A kötelezettség betartásához elidegenítési tilalom kapcsolódik, a túllépésből eredően szavatolótőke-állítási kötelezettség nem.[22]

A tábla sorai

A C2H1 Jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot megtestesítő befektetéseket (részvények, részesedések, vagyoni érdekeltségek) kell összesíteni, mely vállalkozásokban a hitelintézet (közvetlenül vagy közvetve) jelentős, illetve befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Amennyiben a negyedév folyamán a hitelintézet jelentős, illetve befolyásoló részesedést szerzett, vagy a jelentős, illetve befolyásoló részesedést jelentő tulajdonlás tekintetében változás történt, úgy a befektetés neve mellé a Kódjel oszlopban "M" betűt kell írni. Ebbe a szakaszba sorolandók a szövetkezeti hitelintézetek Integrációs Szervezete (a továbbiakban: Integrációs Szervezet) tagjai tulajdonában lévő, az Szhitv. végrehajtásából eredő közvetlen és közvetett részesedései és tulajdonrészei.

A C2H2 1 millió Ft feletti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetések pénzügyi és nem pénzügyi ágazatbeli intézményekben összesen (részletezve) sorban a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő részesedésekre vonatkozó adatokat kell összesíteni, és a részletező sorokban név szerint felsorolni. A szövetkezeti hitelintézeteknek itt kell a nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedést jelentő befektetéseit feltüntetni.

Ebben az összesítő sorban szerepelnek a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben fennálló, jelentős részesedést jelentő befektetések függetlenül attól, hogy azok értéke eléri vagy sem az egy millió forintot.

A C2H3 1 millió Ft alatti nem jelentős, illetve nem befolyásoló részesedés (szövetkezetihitelintézetnél az 1 millió Ft alatti részesedést nem tartalmazza) összesen sorban a bankoknak és a szakosított hitelintézeteknek a nem jelentős, illetve nem befolyásoló és nem kapcsolt vállalkozásokban lévő, 1 millió Ft-ot el nem érő értékű tulajdoni befektetéseit (részvény, részesedés) kell összesítve feltüntetni.

A szövetkezeti hitelintézetnek ezt a sort nem kell kitöltenie, mivel minden tulajdoni hányadot megtestesítő befektetését részleteznie és a C2H1 és C2H2 sorban összesítenie kell.

A C2H4 Egyéb befektetés összesen sorban azokat a közvetlen és közvetett tulajdoni hányadon kívüli egyéb, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom szerint befektetésnek számító eszközökre vonatkozó adatokat kell összesíteni, amelyeket az összes befektetési korláthoz figyelembe kell venni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba beleértve a befektetési jegyek állományát is.

A C2H5 Összesen sor a C2H1-C2H4 összesítő sorban feltüntetett adatok összegzésére szolgál.

A C2H6001 sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni mindazokat a vállalkozásokat (ügyfeleket), amelyekkel a hitelintézet tulajdoni kapcsolatban áll.

A C2H6001 sor kitöltése kötött. Ebben a sorban kötelezően a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben történt tulajdonlások összegét kell kimutatni, mivel ezeknek a befektetéseknek az értéke az összbefektetésnél külön elbírálás alá esik. Akkor is ki kell tölteni ezt a sort, amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ben nincs a hitelintézetnek befektetése, a befektetés értékénél, illetve tulajdoni arányánál nullát kell írni.

Az egyedi befektetések soronkénti összegének (C2H6001+...+C2H6999) meg kell egyeznie az összesítő C2H1 és C2H2 sor állományával.

29. C21H Közvetett befektetések részletezése

A hitelintézetnek a közvetett befektetéseikről a C2H Befektetések tábla e mellékletében kell adatokat közölnie a vállalkozásokban való részesedésekben rejlő további kockázatainak felmérése érdekében.

A közvetett tulajdonlás felsorolását a tulajdont képező vállalkozásonként (befektetésenként) külön-külön, valamint a Hpt. 3. mellékletében meghatározottak szerinti közvetett tulajdonosok (köztes vállalkozások) és tulajdoni arányuk, valamint a hozzá kapcsolódó befektetés értékének feltüntetésével szükséges részletezni.

A jelentést úgy kell kitölteni, hogy abból megállapíthatók legyenek a hitelintézet befektetéséhez (vállalkozásban való részesedéséhez) kapcsolódóan a további - közvetett módon - tulajdonosok (befektetők) adatai.

A befektetésre, illetve annak tulajdonosaira vonatkozó törzsszám, ág, stb. oszlopot is ki kell tölteni.

A közvetlen tulajdonra vonatkozó oszlopot csak akkor kell kitölteni, ha a tulajdonos hitelintézet nem csak közvetett tulajdonnal rendelkezik az adott befektetésben (vállalkozásban).

A megnevezés oszlop csak tájékoztatásként tartalmazza a "Befektetés", illetve "Befektető" kategóriákat. A tábla kitöltésekor ezeket a kategóriákat nem szükséges feltüntetni.

Az f) Szerzés időpontja oszlopban a szerzés időpontját - a legelső szerzés szerint - minden tulajdonosnál szerepeltetni kell. A befektetés (vállalkozás) sorában ez megegyezik a hitelintézet által történt szerzési időponttal. (Amikor a vállalkozás közvetett befektetésként a hitelintézethez került.)

A C21H001 Befektetés sortól kezdődően folyamatosan a C2H999 sorig egyenként kell felsorolni a vállalkozásokat. A közvetett befektetéseket az alap (C2H) táblában történt felsorolás sorrendjében két, illetve tulajdonosait tekintve több sorban jól elhatárolt módon (pl. egy sorszám alatt, vagy az alaptáblán szereplő sorszámmal) kell feltüntetni. Az egy befektetéshez tartozó összes tulajdonost (befektetőt) fel kell sorolni.

Az összesítő C21H001-C21H999 sorban a befektetések (vállalkozás) adatait kell szerepeltetni. (A részletező sorokban kimutatott tulajdonosok tőkére és tulajdoni arányra vonatkozó adatait összegezni kell, és ezeket az összesített adatokat kell a befektetés sorában feltüntetni.)

A részletező C21H001001-C21H001999-től a C21H999001-C21H999999-ig terjedő sorban a közvetett tulajdonos(ok)ra vonatkozó adatokat, valamint az általuk befektetett tőkeértéket, tulajdoni, illetve szavazati arányukat kell feltüntetni. Minden tulajdonosnál az általa képviselt közvetett tulajdoni arányt és tőkeértéket kell szerepeltetni.

A befektetések sorában lévő tőkeértékek összegének, arányainak meg kell egyezni a C2H Befektetések táblában, az adott vállalkozás (befektetés) sorában lévő közvetettségre vonatkozó adatokkal függetlenül attól, hogy többszörös, illetve többlépcsős a befektetés közvetett tulajdonlása.

A banknak és szakosított hitelintézetnek az 1 millió Ft alatti befektetéseket nem kell részleteznie.

Ha a hitelintézetnek nincs közvetett befektetése, a táblát "nemleges" jelzéssel kell megküldeni.

30. C43H Belső hitelek

A tábla a Hpt. által meghatározott belső hitelek - a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető testületének tagja és könyvvizsgálója, illetve ezen személyek közeli hozzátartozói, valamint az általuk ellenőrzött vállalkozások részére vagy e vállalkozások harmadik személy részére történő értékesítése kapcsán a hitelintézet által vállalt kötelezettségek - kimutatására és az előírás betartásának ellenőrzésére szolgál.

A tábla kitöltése során a külön nyilvántartott - a Hpt. 106. § (1) bekezdésében felsoroltak részére - belső hitelként nyújtott hiteleket, illetve kötelezettségvállalást - millió forintban (hitelintézetekre jellemző, az 1. melléklet 4.5 pontjában szereplő kerekítési szabályok szerint) - kell részletezni.

A jelentést teljes körű egyedi adatszolgáltatással kell elvégezni, és a táblában a beszámolás napján az ügyféllel szembeni kitettséget kell szerepeltetni a hitelintézet által alkalmazott számviteli szabályozás szerint. A tábla vonatkozásában a belső hitel korlátozása alapjául szolgáló kitettségérték meghatározásakor a CRR vonatkozó előírásai figyelembe vételével kell eljárni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban az érintett személyek, illetve a vállalkozások nevét kell feltüntetni. A b) Kódjel oszlopban magánszemély esetében "S" jelet, kapcsolt vállalkozásnál "K" jelet kell alkalmazni.

A c) Születési dátum, törzsszám oszlopban az azonosító számot, a vállalkozás törzsszámát, vagy a személy születési dátumát kell beírni.

A d) Beosztás, kapcsolat oszlopba a személyek hitelintézetnél betöltött funkcióját kell szerepeltetni.

Abban az esetben, ha vállalkozásról van szó, akkor a vele kapcsolatban álló személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.

Az e) oszlopba az olyan hiteleket, kötelezettségvállalást kell beírni, amelyek a Hpt. 106. § bekezdése alá tartoznak. Eredeti kitettség az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelési korrekciókkal és céltartalékokkal nem csökkentett értéke, így eszközök esetén a bruttó könyv szerinti érték, a mérlegen kívüli tételeknél a szerződött, még le nem hívott összeg.

Az f) és l) oszlopban kell feltüntetni a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdésében előírt feltételekkel nem konzisztens módon jóváhagyott hiteleket és kötelezettségvállalásokat (például döntési kompetencia szint alacsonyabb). Amennyiben a Hpt. 106. § (4) bekezdésében foglalt limiteket az adatszolgáltató túllépi, akkor annak tényét az o) és p) oszlopban kell jelenteni.

A Hpt 106. § (5) bekezdése alapján a g) oszlopban a pénzforgalmi számla hitelkeretének szerződés szerinti, a h) oszlopban a munkáltatói (előleg, lakás, szociális célú) kölcsönből még fennálló kitettséget kell szerepeltetni.

A Hpt. 106. § (6) bekezdése szerinti fogyasztónak nyújtott hitelből fennálló kitettséget a tábla i) oszlopában kell részletezni.

Az j) oszlopban a belső hitelre képzett értékelési korrekciók és céltartalékok összegét, a k) oszlopban az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség értéket kell kimutatni. Tájékoztató adatként q) oszlopban a hitelintézet által elfogadott fedezetek aktuális biztosítéki értékét kell kimutatni az értékelési korrekciókkal és céltartalékkal csökkentett kitettség érték erejéig (k) oszlop), amely független a biztosíték jellegétől (ingatlan, gépkocsi, stb.). A tábla vonatkozásában biztosítéki érték a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke.

Az m) oszlopban szerepeltetendő - a Hpt. 106. § (4) bekezdése alapján - a CRR 392. cikke szerinti kitettség érték. Ez az érték az eredeti kitettség értékelési kiigazítások és céltartalékok levonása utáni érték, valamint a szavatoló tőkéből levont kitettség összegét foglalja magában, egyezően a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti C_28.00 tábla 210. oszlopában jelentendő kitettség fogalommal. Az m) oszlopból az éven túli kitettségeket a n) oszlopban ki kell emelni. Az o) és p) oszlopban a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerinti limit feletti kitettség (túllépés) összegét kell számszerűsíteni.

A tábla sorai

A C43H1 Összesen sor a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek (személyek, vállalkozások) adatainak összegzésére szolgál.

A C43201 sortól kezdődően egyenként fel kell sorolni mindazokat az egyedi ügyfeleket, amelyekkel szemben a hitelintézetnek követelése áll fenn. A C43H301 sortól kezdődően az ügyfélcsoportba tartozó ügyfeleket kell bemutatni, az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek külön soron történő részletezésével.

31. 5A Hpt. előírások vizsgálata

A tábla kitöltése során a "befektetés" fogalma alatt a Hpt. 6. § (1) bekezdés 5. pontjában foglaltakat kell érteni.

Az adatokat abszolút értékben kell feltüntetni, ha az adott sorra vonatkozó előírás ettől eltérően nem rendelkezik.

A tábla sorai

Az 5A1 soron azon belső hitelek (eszköz és mérlegen kívüli tételek) eredeti kitettség (bruttó könyv szerinti) értékét kell bemutatni, amelyeket a hitelintézet nem a Hpt. 106. §-ában meghatározott feltételek szerinti vállalt. Az 5A11-5A13 soron elkülönítetten is be kell mutatni, hogy a hitelintézet a belső hitelek kapcsán mely jogszabályi előírást nem tartotta be. Előfordulhat, hogy az alábontó sorokon egy belső hitel kitettség több sorba is besorolandó (például a döntési szint be nem tartása mellett kihelyezett kitettség összege meghaladja a limit összegét).

Az 5A11 sorban azokat a belső hiteleket kell bemutatni, amelyek nem a Hpt. 106. § (2), (3), (5) és (6) bekezdése figyelembe vételével kerültek jóváhagyásra.

Amennyiben a kockázatvállalás egy ügyféllel vagy kapcsolatban álló személyekkel szembeni kitettség értéke - a Hpt. 106. § (4) bekezdése szerint - meghaladja a CRR 392. cikke szerinti kitettség érték 80%-át, illetve éven túli kitettségnél az 50%-át, akkor a limittúllépéssel érintett belső hitel teljes összegét az 5A12 sorban, amennyiben a hitel lejárata éven túli, akkor a belső hitel összegét az 5A13 sorban is jelenteni kell.

Az 5A2 szakaszban a befektetési korlátozás alól mentesülő befektetések követése érdekében az átvett eszközökön belül külön sorokban jelennek meg az elidegenítési időpontot megelőzően a hitelintézet tulajdonában lévő és az elidegenítési időpontot meghaladóan a hitelintézet tulajdonában maradó ingatlanok és tulajdoni részesedések állományrésze.

Az 5A3 szakaszban a hitelintézet tulajdonába elidegenítési kötelezettséggel került befektetések állományának elidegenítési határidő szerinti bontása szerepel. Az alábontó sorokban a jelentés dátumától az elidegenítési kötelezettség - szerzéstől számított - határnapjáig hátralévő napok száma szerint kell az állományt a megadott lejárati sávokba besorolni. Az értékesítés határnapja ingatlanok esetében hat év, egyéb befektetéseknél három év, ezért külön bontásban jelennek meg az ingatlanok és az egyéb befektetések. Az 1 éven belüli sávban az elidegenítési kötelezettség dátumához, míg az egyéb (1-3,3-6 év) sávokban fokozatosan a szerzés vagy átvétel napjához közelebb eső tételek jelentendők. A 6, illetve 3 éves elidegenítési határidőt meghaladó tétel az alábontó sorokban nem szerepelhet.

Az 5A4 szakaszban az ingatlanbefektetések Hpt. 101. §-a szerinti, az 5A5 szakaszban a közvetlen és közvetett összes befektetések Hpt. 102. §-a szerinti korlátozásának és a korlátok túllépésének levezetése jelenik meg. Ingatlanok esetében a befektetési korlát a szavatolótőke 5%-a, míg az összbefektetések könyv szerinti (nettó) értéke nem haladhatja meg a szavatolótőke 125%-át.[23]

Mindkét befektetési korlátozás levezetése az alábbi sorrendben történik:

1) befektetési korlát túllépésének összege

2) befektetések összesen (korlátozás alóli kivételekkel együtt)

3) korlátozás alóli kivételek

4) a limittúllépés megállapításának az alapja: a befektetési korlátozás alá tartozó befektetések (kivételekkel csökkentett összeg)

Az 5A4 és 5A5 sorban az ingatlan, illetve az összes befektetés értékének Hpt. 101. § (1) bekezdésében, illetve 102. § (1) bekezdésében meghatározott limit feletti összege jelentendő. Amennyiben a befektetés összege kevesebb (nem éri el a limit értékét), a mező nulla értéket tartalmaz.

Az 5A511 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és vagyoni érdekeltségek sor az értékpapír formájában fennálló kölcsöntőkék értékét nem tartalmazza, mert azt az 5A515 sorban kell kimutatni.

Az 5A81-5A89 sor számszerű információkat tartalmaz a felügyeleti intézkedések mérlegeléséhez, megtételéhez. Az adott sort csak akkor kell kitölteni, ha az intézkedésre okot adó helyzet előáll. Egyéb esetben a sort üresen kell hagyni.

A tábla e szakaszában az adatokat előjel-helyesen kell kimutatni. (Így például az 5A81 sor c) oszlopában a tényleges szavatolótőke és a Hpt. 79. § (2) bekezdése szerinti tőkekövetelmény különbözete negatív előjellel jelentendő.)

32. 5B Bankközi állományok adatai

A tábla a hitelintézet más hitelintézetekkel kötött ügyleteinek részletes bemutatását szolgálja. A táblában a jegybankokkal szemben fennálló, mérlegbeni és mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek nem szerepelnek.

A tábla oszlopai

A külföldi intézményeknél a b) Kódjel oszlopban "Kf" jelzést kell alkalmazni, a c) Országkód oszlopban az ország két karakteres ISO kódját kell beírni. A magyarországi székhelyű hitelintézetek esetében a Kódjel oszlopban a "Bf" jelzés, illetve az országkód oszlopban a "HU" jelzés alkalmazandó.

Az azonosításra szolgáló d) Törzsszám oszlopban a külföldi hitelintézet esetén a SWIFT kódot kell megadni.

A követeléseket, kötelezettségeket és mérlegen kívüli tételeket részletező oszlopokat értelemszerűen kell kitölteni. A tábla Vagyoni érdekeltség oszlopában a hitelintézet által üzletpolitikai, illetve veszteségmérséklési célból szerzett, valamint a nem forgalomképes befektetéseket kell feltüntetni. Az e4) oszlopba be nem sorolt tulajdoni részesedéseket a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal együtt az e1) Értékpapírok oszlopban kell feltüntetni.

Az e5) és g4) Származtatott ügyletek oszlopban kell jelenteni a derivatíva könyv szerinti értékét.

A mérlegtételként elszámolt származtatott ügyletek az i1)-i) Mérlegen kívüli kötelezettségek és a j1)-j) Mérlegen kívüli követelések között nem jelennek meg.

A követeléseket és kötelezettségeket az alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő könyv szerinti értéken, a mérlegen kívüli tételeket nettó nyilvántartási (céltartalékkal csökkentett) értéken kell jelenteni.

Külön oszlopban, a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken az évet meg nem haladó lejáratú, mérlegen belüli [f) oszlop], illetve mérlegen kívüli kockázatokat [h) oszlop].

Külön oszlopban a kockázatvállalások közül kiemelve kell szerepeltetni könyv szerinti értéken azon szerződések állományát, ahol az eredeti futamidő maximum 3 hónap [k1) és k2) oszlop], illetve azon állományok összegét, ahol a hátralévő futamidő 3 hónapon belüli [l1) és l2) oszlop].

A tábla sorai

Az összes hitelintézettel fennálló (bankközi) állományt az 5B1 Összesen sorban kell kimutatni. A sor értéke megegyezik külön-külön a (2+3), illetve a (4+5) sorok összegével.

Az 5B2 Belföldi hitelintézet sorban a belföldi, illetve az 5B3 Külföldi hitelintézet sorban a külföldi hitelintézetek adatait kell külön-külön összesíteni.

Az 5B4 Nem részletezettek sorban azon hitelintézetek adatait kell összesíteni, amely ügyfelek esetében az ügyletek nem érik el az egymillió, illetve a szövetkezeti hitelintézetek esetében az egy ezer forintot.

A részletező sorokban tételesen feltüntetendő bankközi kapcsolatokat ügyfelenként (a törzsszámok feltüntetésével) az 5001. sortól kezdődően fel kell sorolni. A sorok száma nem korlátozott. A részletező sorokban felsorolt ügyfelekre vonatkozó adatokat az 5B5 Részletezettek összesen sorban kell összegezni.

33. 6B Lakástakarékpénztár adatai

Ezt a táblát csak a lakás-takarékpénztáraknak kell kitölteni az Ltpt. hatálya alá tartozó tevékenységéhez kapcsolódó kockázatok vizsgálatához.

A táblákban a lakástakarékpénztárakra vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A megfelelő oszlopban az összegeket millió forintban, három tizedesjegy pontossággal, az arányszámokat (kiszámított hányadot) százalékban (százalékjel nélkül) két tizedjegy pontossággal kell kimutatni (pl. ha az érték 124 ezer Ft, akkor a mezőbe 0,124, illetve, ha a mutató 0,46451, akkor 46,45 lesz a beírandó adat).

A tábla sorai

6B1 Információk a törvényi előírások betartásához

Az a) oszlopban a bruttó összesen az állományok teljes (szerződéses vagy nyilvántartási, értékvesztéssel nem csökkentett könyv szerinti, stb.) értékeit, a b) oszlopban a könyv szerinti nettó érték az elszámolt értékvesztéssel (céltartalékkal) csökkentett értéket jelenti.

6B101 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tervszáma (becslés)

Az adatszolgáltatás időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján kell megbecsülni a kollektív teljesítménymutató év végi értékét. A számításhoz a lakás-takarékpénztár általános szerződési feltételeiről szóló 47/1997. (III. 12.) Korm. rendelet 1. mellékletében lévő képletet kell használni. A lakás-takarékpénztárnak a kollektív teljesítménymutató kiszámításánál azokat a szerződéseket kell figyelembe venni, amelyek az adott évben kikerülnek a lakás-takarékpénztár szerződésállományából (kiutalt és felmondott szerződések).

(A kollektív teljesítménymutató terv- és tényszámának celláit (6B101 és 6B201 sorok) a gyűjtési periódusban üresen kell hagyni, és csak akkor kell értéket kimutatni, ha a tervek szerint, illetve ténylegesen a jogszabályok szerinti kiutalás történik.)

6B102 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Azon hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-állomány összegét kell itt jelenteni, ami az adatszolgáltatás időpontjában még forgalomban van.

6B103 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az utolsó kibocsátás időpontjában

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományának az utolsó kibocsátást követő időpontban meglévő összegét kell kimutatni.

6B104 Összes felvett kölcsön

Itt a lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönnek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is) az adatszolgáltatás időpontjában meglévő összegét kell jelenteni.

6B105 Az összes felvett kölcsönből az MNB által engedélyezett összeg

A lakás-takarékpénztár által felvett kölcsönből az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti hatóság által engedélyezett összeget kell beírni.

6B106 Összes felvett kölcsön az utolsó kölcsön felvételekor

Itt az utolsó kölcsön felvételekor meglévő összes tartozás összegét kell jelenteni.

6B107 Az utolsó kölcsön felvételekor (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor) meglévő betétállomány

A kölcsön felvételének időpontja és az értékpapír kibocsátás időpontja közül az időben későbbit kell figyelembe venni.

6B108 Szabad eszközök állománya és aránya a kiutalási összeghez

A tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján a meglévő szabad eszközök összegét, illetve ezen időpont kiutalási összegéhez viszonyított arányát kell ide beírni. A szabad eszközök meghatározása a Ltpt. előírásai szerint történik.

6B109 Központi kormányzat és jegybanki értékpapír, számlapénz, készpénz együttes összege és aránya a szabad eszközökhöz

Itt az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében foglalt kibocsátók értékpapírjai, számlapénz és készpénz együttes állományának összegét kell kimutatni. Ezt az állományt kell arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához.

6B110 Éven belüli lejáratú kihelyezés hitelintézethez és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában éven belüli lejáratúnak számító, az Ltpt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott országban székhellyel rendelkező hitelintézetekhez kihelyezett állományt kell itt szerepeltetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell.

6B111 Befektetés jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe és aránya a szabad eszközökhöz

Az adatszolgáltatás időpontjában nyilvántartott azon befektetések állományát kell beírni, melyeket jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelében testesülnek meg. Az állományt a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök összegéhez kell viszonyítani.

6B112 Folyósított áthidaló kölcsön állománya és aránya a szabad eszközökhöz

A lakás-takarékpénztár által nyújtott áthidaló kölcsöntőke állományát kell feltüntetni. Arányosítani a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő szabad eszközök állományához kell. Az áthidaló hitelre vonatkozó korlátot az Ltpt. 11. § (1) bekezdése és 15. § (4) bekezdése szabályozza.

6B113 A betétállomány és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétbefizetés összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B114 A betétállomány kamatainak összege és arányuk a kiutalási összeghez

Az összes betétre jóváírt kamat összegét kell beírni, és arányosítani kell a rendelkezésre álló kiutalási összeghez.

6B115 A betétekre jóváírt összes állami támogatás és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betét befizetésre jóváírt állami támogatás összegét kell beírni. Arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

6B116 A betétekre jóváírt állami támogatás összes kamata és aránya a kiutalási összeghez

Az összes betétekre jóváírt állami támogatás kamatát kell beírni és arányosítani a rendelkezésre álló kiutalási összeghez kell.

A 6B113-6B116 soron szereplő összegek - azaz az Ltpt. 7. §-a szerinti betét és annak Ltpt. által jóváírt kamata, valamint az Ltpt. 21. §-a szerint a betétekre jóváírt összes állami támogatás és ennek betétekre jóváírt kamata - együttesen alkotják az lakástakarékpénztári ügyfelek betétállományának összegét.

6B117 A társasházak és lakásszövetkezetek szerződéses összege

Az Ltpt. 14. §-ának értelmében a lakásszövetkezetekkel és társasházakkal kötött, érvényben lévő lakás-előtakarékossági szerződések szerződéses összegét kell beírni.

6B118 Az összes szerződéses összeg 15%-a az Ltpt. előző hónap utolsó napján érvényben lévő összes szerződéséből

Ebben a sorban a lakás-takarékpénztár előző hónap utolsó napján érvényben lévő, az összes megkötött szerződéséből eredő szerződéses összeg 15%-át kell feltüntetni.

6B119 Tulajdoni részesedés összege más takarékpénztári szolgáltatást nyújtó szervezetben és aránya a szavatoló tőkéhez

Itt kell bemutatni az Ltpt. 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a lakás-takarékpénztár devizabelföldi lakás-takarékpénztárban vagy devizakülföldinek minősülő hitelintézetben szerzett tulajdoni részesedés összegét és annak arányát a lakástakarékpénztár szavatoló tőkéjéhez.

6B2 Éves jelentés a törvényi előírások betartásáról

Az éves információkra vonatkozó jelentési kötelezettség nemcsak az auditált adatoknál áll fenn, hanem az előzetes december 31-i adatokra is. Az auditált adatok alapján összeállított adatokat az éves jelentéssel egyidejűleg kell kitölteni.

6B201 Tárgyévi kollektív teljesítménymutató tényszáma

Az adott év valamennyi kiutalási adatának ismeretében töltendő ki.

6B202 Szabad eszközök kihelyezésével elért tárgyévi hozam

A mindenkor rendelkezésre álló szabad eszközök kihelyezéséből származó, már befolyt hozam összegét kell beírni.

6B203 Szabad eszközök tárgyévi átlagos állománya

A tárgyév valamennyi negyedévének első napján rendelkezésre álló szabad eszközök összegének számtani átlagát kell jelenteni.

6B204 Tárgyévi kollektív kamat

Az Ltpt. 2. § (1) bekezdés 7. pontja szerint számított tárgyévi kollektív kamat tényleges értékét kell jelenteni.

6B205 Kiegyenlítési céltartalék tárgyévet megelőző év december 31-én

A tárgyévet megelőző év végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát kell szerepeltetni.

6B206 Kiegyenlítési céltartalék összege tárgyév december 31-én és aránya a megtakarításhoz

A tárgyév végén rendelkezésre álló kiegyenlítési céltartalék állományát, és annak a tárgyév december 31-i összes megtakarításhoz (betét, elszámolt betéti kamat, állami támogatás és kamatának összege) viszonyított arányát kell szerepeltetni.

6B207 A tárgyévben az MNB engedélyével felvett kölcsön

Itt az Ltpt. 10. § (2) bekezdése szerint a felügyeleti hatóság engedélyével a tárgyévben felvett kölcsön összegét kell jelenteni.

6B208 Az MNB engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben fizetett kamat

Az összes, a felügyeleti hatóság engedélyével felvett kölcsön után a tárgyévben kifizetett kamat összegét kell beírni.

6B209 A kiegyenlítési céltartalék év végi képzett összege

Ide a kiegyenlítési céltartaléknak a jogszabály előírása alapján tárgyévben képzett összegét kell beírni.

6B210 A kiegyenlítési céltartalékból felhasznált összeg

Az Ltpt. 16. § (5) bekezdése szerint felhasznált összeget kell kimutatni.

6B3 Társasházak, lakásszövetkezetek szerződései

A 6B31 soron a tárgynegyedévben, a 6B32 soron a tárgyévben az Ltpt. 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott lakásszövetkezetekkel, illetve társasházi közösségekkel kötött új szerződések darabszámát, állományát, illetve a hivatkozott időszak összes új szerződéseihez viszonyított arányát kell kimutatni.

6B4 Egyéb információk

6B41 Engedményezett előtakarékossági szerződések darabszáma és szerződéses összege

Itt kell az ügyfél által engedményezett előtakarékossági szerződések számát és a szerződések szerződéses összeg állományát szerepeltetni.

6B42 Engedményezett összegek összesen

Ide az ügyfél rendelkezése alapján ténylegesen engedményezett összegeknek az adott időpontra vonatkozó együttes összegét kell beírni.

6B43 Összes engedményezett összeg aránya az engedményezett szerződések szerződéses összeg összesen értékéhez

E soron a 42. sorban szerepeltetett ténylegesen engedményezett összegeknek együttes értékét kell viszonyítani a 41. sorban feltüntetett engedményezett előtakarékossági szerződésekhez kapcsolódó szerződéses összegek teljes állományához.

6B44 Kiutalási összeg

Ide az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerinti kiutalási összeg aktuális (a beszámolás napján meglévő) értékét kell beírni.

6B45 Kiutalási összeg állománya

Itt az Ltpt. 10. § (1) bekezdése szerint számított, a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napján meglévő kiutalási összeget kell szerepeltetni.

34. 6CA Lakástakarékpénztár - Termékösszetétel (értéken) és 6CB Lakástakarékpénztár - Termékösszetétel (darabszám)

A táblában a lakástakarékpénztárak által a működés megkezdése óta megkötött, a felügyeleti hatóság által engedélyezett termékek (módozatok) forgalmi adatai kerülnek bemutatásra.

Ezekben a táblákban a működés engedélyezése iránti eljárásban benyújtott és jóváhagyott ÁSZF-ben meghatározott jelzőszámmal vagy fantázia névvel azonosítható termékek adatait kell felsorolni.

Az egyes termékek állománya és darabszáma külön táblában, de a megfelelő oszlopok szerinti bontásban tüntetendőek fel, a működés megkezdése óta göngyölített és a jelentés időpontjáig elvégzett összesítéssel (számított kumulált értéken).

Az első táblában (6CA) az egyes szerződések állományának adatait millió forintban (három tizedes jegyig) szerepeltetni.

A termékösszetételre vonatkozó második táblában (6CB) a termékek darabszámát kell feltüntetni.

A táblák oszlopai

A Teljesítéssel lezárt szerződéseknél az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján teljesített kiutalással lezárt szerződések darabszámát és szerződéses összegét kell a b) és c) oszlopban - a meghatározott időszakok végéig realizált teljesítésnek megfelelően - részletezni.

Az összes teljesítéssel, kiutalással lezárt szerződést a d) oszlopban kell kimutatni.

A Felmondással megszűnt szerződéseknél valamelyik fél kezdeményezése alapján - az e) és f) oszlopban feltüntetett időszakokban - felmondott szerződések számát és szerződéses összegét kell kimutatni a működés megkezdésétől kezdődően kumulált értékben. Más módozatra való áttérés vagy szerződés összevonás okán megszűnt szerződéseket itt kell szerepeltetni. A szerződéses összeg csökkentése esetében itt kell feltüntetni a szerződéses összegnek azon részét, amely a csökkentéssel felmondásra került.

Az összes felmondással megszűnt szerződést a g) oszlopban kell kimutatni.

A h) és i) Érvényben lévő szerződés oszlopban azokat a megkötött lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti számát és együttes szerződéses összegét kell feltüntetni, amelyeknél az ügyfél által befizetett számlanyitási díj már beérkezett.

Az érvényben, vagy megtakarítási fázisban lévő szerződéseket meg kell bontani a kiutalás alatt lévő [h) oszlop] és a még ki nem utalható [i) oszlop] állományra. A kiutalás alatt lévő állományban azokat a szerződéseket kell szerepeltetni, amelyek kiutalása - az ügyfél elfogadó nyilatkozata alapján - már megkezdődött, de még nem zárult le. (Ideértve azt is, ha a hitelt nem egy összegben, hanem részletekben kell teljesíteni.)

A j) Megkötött összes szerződés oszlopban a működés kezdete óta megkötött és a már beérkezett számlanyitási díjfizetéssel alátámasztott összes (élő, felmondott, teljesítéssel lezárt) lakás-előtakarékossági szerződések termékenkénti darabszáma és együttes szerződéses összege szerepeltetendő.

A k) és l) oszlopban az összes tárgynegyedévi, illetve tárgyévi új szerződéseket fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy időközben lejárt vagy megszűnt termékenkénti bontásban. Másik módozatra történő áttérés és szerződés szétbontásából, illetve szerződéses összeg emeléséből eredő szerződéses-darabszám és szerződéses összeg növekedést is itt kell kimutatni.

A táblák sorai

A 6CA1 Összesen és 6CB1 Összesen db sorban a részletező sorokban szereplő összes terméket számításba kell venni.

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes termék kimutatásra nem kerül.

35. 6DA Jelzálog-hitelintézet adatai (forintban) és 6DB Jelzálog-hitelintézet adatai EZER devizában (EURO, USD, CHF, JPY)

A táblákban a jelzálog-hitelintézetekre vonatkozó - Jht. és egyéb - jogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szolgáló adatokat kell jelenteni.

A 6DB tábla ezer devizában részletezi a jelzálog-hitelintézet EUR, USD, CHF és JPY-ben nyilvántartott hiteleit, befektetéseit, a fedezeteit, a 6DA tábla millió forintban összegzi a kiemelt négy devizában, továbbá az egyéb devizákban és a forintban nyilvántartott kockázatvállalásokkal kapcsolatos adatokat.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek által készített és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott fedezet nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Ebben a táblában közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

A táblák sorai

1011 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya és 1012 Kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelés összegét kell szerepeltetni.

A 102 Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az 1031, 1032 és 1033 sorban külön kell kimutatni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerint az eredetileg a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, az önálló zálogjog vásárlások időpontjában az öt évnél hosszabb, az ötéves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt két tizedesjegy pontossággal, százalékban kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma. A hiteldöntések meghozatalakor a hitelintézetnek figyelembe kell venni a futamidőknek - a Jht.-ben - előírt arányát.

Az 1081 Állampapír a pótfedezetből és az 1082 Állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír a pótfedezetből sorban az értékpapírokat a nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni. Az arányszámokat két tizedesig százalékban kell feltüntetni.

Külön soron (felbontott szerződések) kell szerepeltetni azon szerződések darabszámát és az általuk érintett hitelállomány összegét, melyek valamilyen ok (elállás vagy felmondás) miatt a beszámolási időszakban megszüntetésre kerültek.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomban lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a 6DA kódú tábla a)-d) oszlopában kezdődő felsorolást az e)-h) oszlopban kell folytatni mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül. A 6DB kódú tábla 2. táblarészében a négy fő devizában kibocsátott egyedi jelzáloglevelek "Névértéke (még nem törlesztett)" és "Fizetendő kamat összege a futamidő végéig" adatait devizában kell kimutatni. A 6DB kódú táblában a négy fő devizában kibocsátott jelzálogleveleket az 1. táblarész oszlopaival összhangban külön oszlopokban kell jelenteni. A négy devizában fennálló jelzáloglevél állomány névérték és kamat összegeit a jelentés vonatkozási dátumának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani és a 6DA kódú tábla 2. táblarészében devizanemenként összesített adatokkal feltüntetni, a sorozatszám mezőben a devizanem ISO kódját feltüntetve. A 6DA kódú táblában az egyéb devizákban kibocsátott egyedi jelzáloglevelek névérték és kamat összegeit MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, a jelzáloglevelek sorozatszámának feltüntetésével. A 6DA kódú táblában a forintban kibocsátott jelzáloglevelek névérték és kamat összegeit is egyedileg kell kimutatni a jelzáloglevelek sorozatszámának feltüntetésével.

A Jelzáloglevélből származó kötelezettség összesen értéke (amely a 6DA2,d és 6DA2,h cellákban szereplő részösszegek összesített értéke) tartalmazza a 6DA111 sorban szereplő %-os mutató számlálóját.

36. 6E Lakástakarékpénztár - Érvényben lévő szerződések adatai

A tábla a lakástakarékpénztár sajátos üzletágának megfelelően a módozatonkénti szerződésállomány, és a hozzátartozó kiutalási összeg fedezettség összefüggéseinek vizsgálatát - szigorúan a vonatkozási időponthoz kapcsolódóan - teszi lehetővé. Ennek a táblának a folytatása a 6F tábla, amely a hitelezés biztonságát mutatja meg.

Ebben a táblában a szerződések adatait módozatonként (szerződés típusonként) és évenként kell kimutatni, de csak a beszámolási időpontban rendelkezésre álló aktuális adatok feltüntetésével vonatkozó tárgyévről.

Visszamenőlegesen nem kell adatot szolgáltatni, csak abban az esetben, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően - bármely ok miatt - adatszolgáltatás nem történt, vagy az téves (igen jelentős eltérést mutató) adatokkal került teljesítésre.

A jelentésben csak a kiváltott, érvényben lévő, azaz a számlanyitási díj befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A tábla oszlopai

A megtakarítások módozatainak megjelölését (megnevezését) a 001 sortól kezdődően a b) oszlopban kell szerepeltetni.

A b) Módozat jelölése oszlopba a módozat megnevezését, a felügyeleti engedély és az ÁSZF szerinti termék (esetleg fantázia) nevét kell beírni.

A szerződéses állományokat külön-külön a 001 sortól kezdődően kell feltüntetni. A sorok száma folyamatos, nem korlátozott és mindaddig folytatni kell, míg az adott évhez tartozó összes termék (módozat) felsorolásra nem kerül.

Egy-egy szerződéses módozatra havonként két oszlop vonatkozik.

Az első Megtakarítás értéke oszlopban mindig a betételhelyezéssel már rendelkező, kiváltott szerződések állományát kell jelenteni havi bontásban, és csak az adott hónapban érvényben lévő - és nem kumulált - szerződéses állományt kell feltüntetni.

Ezekben a sorokban az adott módozatból az első betétbefizetést már teljesített, teljes szerződéses állomány összegét kell millió forintban, három tizedre kerekítve kimutatni.

A második A kiutalás várható időpontja oszlopban az adott módozathoz és adott hónapban megkötött állományhoz tartozó, az adott modell szerinti, a szerződés kezdetétől számított várható kiutalási időpontot kell (év és az arab számmal jelölt hónap jelöléssel) feltüntetni.

A tábla sorai

A tárgyévi tábla sorkódja 1-gyel kezdődik. A lakás-takarékpénztár visszamenőlegesen beküldött éves adata a következő 2 számozású lesz.

A megtakarítási év (beszámolás) időpontját a táblában a Megtakarítás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni. (Ez a sor független a módozat jelölésétől.)

A tábla egy évet és annak tizenkét hónapját öleli fel.

A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni, és az aktuális év táblája mindig bővül az éppen aktuális negyedév hónapjainak adataival. Az adott év adatairól - tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is - addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes adott évi szerződés valamilyen módon meg nem szűnik (Pl. A 2019. évi szerződések - tekintettel a tíz éves futamidejű szerződésekre is - legalább 2029. I. negyedévéig biztosan jelentendők).

Az adott módozatnál az első évre vonatkozó jelentést az adott évben attól a hónaptól kell kitölteni, amelyik hónapban az első megtakarított állomány (betét elhelyezés) kezdődött. A szerződés (megtakarítás) kezdete az ÁSZF-ben foglaltak alapján a számlanyitási díj befizetésének időpontja. Azokba a hónapokat jelző oszlopokba, ahol az adott módozatnál még nem történt befizetés (nincs állomány), nullát kell írni.

37. 6F Lakástakarékpénztár - Kiutalások (várható) adatai

A tábla az előrejelzés alapján elősegíti a felügyeleti hatóság engedélyével felvehető hitelek tervezhetőségét. A 6E kódú tábla folytatásaként a lakástakarékpénztárnak - az Ltpt. által megfogalmazottak szerinti - prudens működés érdekében a szabad pénzeszközök és a kiutalások állományát, fedezeti szintjét figyelni kell.

Ebben a táblában a kiutalások adatait módozatonként és évenként - szigorúan a vonatkozási időponton kívül, ahhoz kapcsolódóan - négy negyedévre előre tervezetten kell kimutatni, de csak a vonatkozási időpontban rendelkezésre álló aktuális (tényleges vagy tervezett) adatok feltüntetésével.

Visszamenőlegesen nem kell adatot jelenteni, kivéve, ha a működés kezdetének időpontjától kezdődően - bármely ok miatt - adatszolgáltatás nem történt, vagy az téves (igen jelentős eltérést mutató) adatokkal került teljesítésre.

A jelentésben csak a megtakarítás befizetésével megnyitott, a jelentés időpontjáig fel nem mondott és teljesítéssel még le nem zárt szerződéses állomány adatait kell a megfelelő oszlopokban kimutatni.

A 6F1-6F185 sor a tárgyévre, míg a 6F2-6F285 sor az előre tervezés miatt a következő évre vonatkozik.

A tábla oszlopai

A kiutalási év időpontját (a tárgyévet, illetve az azt követő évet) a táblában a Kiutalás kezdetének időpontja sor a) oszlopában kell feltüntetni.

A tábla egy évet, annak tizenkét hónapját öleli fel. A negyedévenként esedékes adatszolgáltatást a negyedév végi adatok alapján kell kitölteni. Az adott év adatairól - tekintettel a lehetséges felmondásokra, módosításokra, illetve a teljesítéssel megszűnésekre is - addig kell a jelentést küldeni, amíg az összes érvényben lévő (élő) szerződés kifuttatásra nem kerül.

Csak az előre tervezett négy negyedév hónapjainál kell, illetve a beszámolási negyedév utolsó hónapjára lehet a várható adatokat feltüntetni. A tárgynegyedév hónapjainál a tényleges adatokat kell szerepeltetni. Az adatokat millió forintban három tizedes jegy pontossággal kell feltüntetni.

A tábla sorai

A 6F11, 6F21 A kiutalás időpontjához kapcsolódó kiutalási összegek sorában kell - a lakástakarékpénztár által a szerződések és feltételek teljesülése alapján meghatározott - az adott, kiutalási időponthoz tartozó szerződéses kiutalási összegeket (tényleges, vagy tervezett betétkifizetés és hitelfolyósítás értékét) feltüntetni.

A 6F12, 6F22 A kiutalások fedezete a kiutalás időpontjában sorban a lakás-takarékpénztárnál rendelkezésre álló kiutalási összeget, mint az adott kiutalási időponthoz tartozó kiutalások nyitóállományként rendelkezésre álló fedezetét szerepeltetni. Ez a fedezet a 31-34 sorban feltüntetett állományok összegének és a 4 sor értékének különbségét jelenti.

A 6F131, 6F231 Betétállomány sorban az adott kiutalási időpontban már meglévő, és számvitelileg is kimutatott, befizetett betétek, a kamatok, az állami támogatás összegét, valamint az állami támogatás kamatainak tárgynegyedév havi (tényleges, vagy tervezett) nyitó-állományát kell kimutatni.

A 6F132, 6F232 sorba az adott hónapban már befizetett Hiteltörlesztő részletek összegét kell szerepeltetni.

A 6F133, 6F233 Terv szerinti betétállomány sorba az új szerződésekből adódó, valamint a tárgynegyedév hónapjai során várható (tényleges, vagy tervezett) betét, kamat, állami támogatás, állami támogatás kamata állományok összege kerül.

A 6F134, 6F234 Egyéb sorba az olyan, egyéb állományt kell feltüntetni, amely a lakás-takarékpénztár rendelkezésére áll, és felhasználható a kiutalási összeg fedezeteként.

Itt kell szerepeltetni negatív előjellel a beszámolási időszakban fennálló az áthidaló kölcsön aktuális összegét.

A 6F14, 6F24 Előző hónapok kiutalt hitelállománya (kumulált) sorban kell kimutatni az ügyfelek részére korábban már folyósításra került hitelek összesített állományát, amely a tárgynegyedévben még nem nyújt fedezetet a kiutalásokhoz, de hiteltörlesztésként későbbi időpontban visszakerül a kiutalási állományba. Itt a hitelállomány tárgynegyedév havi (tényleges vagy tervezett) nyitóállományát kell szerepeltetni.

Az 6F15, 6F25 Szabad eszköz (kiutalási összeg maradványa) vagy (negatív előjellel) hiteligény sorban az egyes kiutalási időpontokhoz tartozó szerződéses kiutalási összeget ki kell vonni a kiutalások fedezetéül szolgáló pénzeszközök állományából. Ez a 2 sorból kivont 1 sor eredményét (különbségét) jelenti.

A pozitív eredmény a kiutalási összeg maradványa, vagyis a szabad pénzeszköz.

Amennyiben a különbség negatív, vagyis a fedezet nem elegendő a szerződéses kiutalási összeg kifizetésére, akkor negatív előjelet ki kell tenni, és az összeg hiteligényt jelent.

A 6F16, 6F26 Az MNB engedélyével felvehető hitel sorba a hiteligény fedezetére tervezett, felveendő hitel összegét kell beírni.

A 6F17, 6F27 A kiutalások időpontjában tervezett betétállomány 40%-a sorba az adott kiutalási időpontban tervezett betétállomány negyven százalékát kell feltüntetni.

A 6F18, 6F28 sorba Kiegészítő adatok kerülnek. Az 6F181, 6F281 Betétfizetéstől eltelt három hónap óta befizetés nem történt sorban azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése megtörtént és a megtakarítás is már megkezdődött, de a számlára az utolsó befizetéstől számítottan három hónapja újabb befizetés nem történt.

A 6F182, 6F282 A megtakarítási idő még nem kezdődött meg sorba azt a szerződéses állományt kell jelenteni, ahol a számlanyitási díj befizetése már legalább három hónapja megtörtént, de a megtakarítási idő még nem kezdődött meg.

A 6F183, 6F283 Kumulált kiutalási összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződések kiutalásainak összegét kell szerepeltetni.

A 6F184, 6F284 Kumulált szerződéses összegek sorban a működés megkezdése óta teljesítéssel lezárt szerződésekösszege tüntetendő fel.

A 6F185, 6F285 Kumulált kiutalások aránya a teljesítéssel lezárt kumulált szerződésekhez sorba két tizedes pontossággal a 83 és 84 sor hányadosaként kiszámított értéket százalékos formában két tizedes pontossággal kell feltüntetni, amely kifejezi, hogy a működés megkezdése óta kiutalt összegek hogyan aránylanak a teljesítéssel lezárt szerződésekhez.

38. 6GA Központi értéktár - Mérlegadatok részletezése

A központi értéktárnak mint befektetési szolgáltató tevékenységet végző, illetve kereskedési könyvet vezető hitelintézetnek az ilyen irányú adatszolgáltatását a külön jogszabályban meghatározott módon kell teljesíteni.

Az elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet eszköz és forrás tételeire vonatkozó mérlegadatok kitöltése alapjaiban megegyezik a hitelintézetekre vonatkozó számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér az általánostól a speciális tartalom miatt, amelyet ebben a táblában kell részletezni.

A mérlegben szereplő tételeket a könyv szerinti nettó értéken (az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken) kell kimutatni.

A mérlegtételeknek a táblában való kimutatása az alkalmazott számviteli előírásoknak megfelelően történik, amelyeknél külön ki kell emelni a likviditással kapcsolatos adatokat.

Az egyes eszköztételeket a következők szerint kell részletezni.

A tábla sorai

A 6GA11 Pénzeszközök, valamint a 6GA12 Értékpapírok sorok részletező soraiban külön kell feltüntetni a likviditási tartalékhoz sorolt, illetve a nem oda sorolt eszközök értékét.

6GA13 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések értékét.

6GA131 Tőzsdével szembeni követelés

A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést.

6GA132 Tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelés

Ezen a soron kell kimutatni az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, a központi értéktár által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést, és az elszámolóházi tevékenység keretében az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket.

6GA133 Árkülönbözet miatti követelés

Az árkülönbözet miatti követelésként kell kimutatni - és a könyvviteli nyilvántartásokban az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni - a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget.

6GA134 Értéktári szolgáltatásból adódó követelés

Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb - a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.

6GA135 Kölcsön követelés

Kölcsönkövetelésként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenység során, a befektetési szolgáltatóknak nyújtott pénzkölcsön összegét.

6GA14 Egyéb követelések összesen

Ezen a soron kell feltüntetni a részletező sorokba nem tartozó elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó egyéb követelések értékét.

A 6GA141 soron kell kiemelni a likviditási tartalékhoz tartozó, hitelintézettel kötött felmondhatóságban nem korlátozott repóügylet keretében repóba vett értékpapírok értékét.

6GA21 Elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek

Ezen a soron kell összegezni a részletező sorokon kimutatott elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek értékét.

6GA211 Tőzsdével szembeni kötelezettség

A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat.

6GA212 Tőzsdeforgalmi számla kötelezettség

Ezen a soron kell kimutatni befektetési szolgáltatókkal szembeni tőzsdeforgalmi számla kötelezettségként a befektetési szolgáltatók által - az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek teljesítése érdekében - a részükre megnyitott tőzsdeforgalmi számlára a központi értéktárhoz átutalt pénzösszeget.

6GA213 Árkülönbözet miatti kötelezettség

Árkülönbözet miatti kötelezettségként kell kimutatni a határidős ügyletek napi elszámolóára és kötési ára közötti különbözet összegében a befektetési szolgáltató által - a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből - a központi értéktárnak befizetett pénzösszeget.

6GA214 Befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettség

A befektetési szolgáltatók közös pénzeszközhöz való hozzájárulása miatti kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nemteljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, a központi értéktár által kezelt - közös pénzeszköz címén a központi értéktárnak átutalt - pénzösszeget, illetve tőzsdeforgalmi számlájukról teljesített befizetéseket.

6GA215 Saját számlára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatti kötelezettségek

A tőzsdén kívüli ügyletekből adódó kötelezettségként kell kimutatni a központi értéktár által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek miatt fennálló kötelezettségek összegét.

6GA216 Értéktári szolgáltatásból adódó kötelezettség

Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb - a felügyeleti hatóság által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti kötelezettség összegét.

39. 6GB Központi értéktár - Bevételi adatok részletezése

A tábla a központi értéktár összes (és speciális) bevételét a Tpt. 335. és 336. §-ában meghatározott tevékenységi bontásban mutatja be.

A tábla sorai

A 6GB1 Értéktári és elszámolóházi bevételek, valamint a 6GB2 Pénzügyi szolgáltatási tevékenység bevételei együttes összege megegyezik az SF02 Eredménykimutatás tábla bevételei fősorainak összegével.

A 6GB11 Értéktári bevételek sor összege központi értéktári és általános értéktári bevételekből tevődik össze.

A 6GB111 Központi értéktári bevételeken belül a jelentés három tevékenységet különít el külön tételként.

A 6GB1111 Központi értékpapír nyilvántartás és értékpapírkód-kiadás bevételei közé a Tpt. 5. § (1) bekezdés 79. pontjában meghatározott tevékenységhez, valamint az értékpapírkód-kiadási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket kell feltüntetni.

A 6GB1112 Dematerializált értékpapír-előállítás, -törlés és nyilvántartás bevételei között azokat a - dematerializált értékpapírokkal kapcsolatos - bevételeket kell kimutatni, amelyek nem a központi értéktár kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeihez kapcsolhatók. Ilyen bevételnek minősül alapvetően a dematerializált értékpapír keletkeztetésével, törlésével, nyomdai úton előállított értékpapír átalakításával kapcsolatos szolgáltatás bevétele.

A 6GB1113 Másodlagos értékpapír kiállításának bevételei között kell kimutatni a belföldön kibocsátott értékpapírról külföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat, valamint a külföldön kibocsátott értékpapírról belföldi forgalmazás céljára szolgáló okirat kiállítása során keletkezett bevételeket is.

A 6GB112 Általános értéktári bevételek között kell kimutatni a központi értéktár által a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek bevételeit, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikke szerinti bejelentési kötelezettség átruházása esetén a származtatott ügyletek adatainak a kereskedési adattár felé történő bejelentésével kapcsolatos tevékenységből, valamint az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetéséből származó bevételeket. Az átalánydíjas értéktári bevételek között azoknak az általános értéktári tevékenységeknek a bevételeit kell kimutatni, amelyek nem bonthatók meg egyértelműen az egyes kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek között.

A 6GB12 Elszámolóházi bevételek sor a tőzsdei és a tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, valamint a deviza-nyilvántartáshoz kapcsolódó, illetve az egyéb (a fentiekhez egyértelműen nem sorolható szolgáltatás) bevételeinek összegét tartalmazza.

A 6GB121 Tőzsdei ügyletek elszámolásának bevételeit meg kell bontani aszerint, hogy azok belföldi (6GB1211 sor) vagy külföldi (6GB1212 sor) tőzsdéken kötött ügyletekből származnak. A belföldi tőzsdéken kötött ügyletek esetében további bontásban jelennek meg az azonnali és a származtatott, valamint ezeken belül az értéktőzsdei és az árutőzsdei ügyletek elszámolásából származó bevételek.

Külön a 6GB122-6GB124 soron kell szerepeltetni a Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásának, a Devizanyilvántartási szolgáltatás, mint a deviza alapon végzett számlavezetéshez kapcsolódó, valamint az Egyéb elszámolóházi szolgáltatások bevételeit.

A 6GB13 Részvénykönyvvezetési bevételek között a megbízás alapján végzett tevékenység bevételeit kell kimutatni.

A 6GB14 Egyéb, központi értéktári, elszámolóházi tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységek bevételei között a fenti tevékenységek egyikébe sem sorolható bevételeket kell számszerűsíteni.

A 6GB2 Pénzügyi szolgáltatási tevékenység bevételei között a hitel- és pénzkölcsön nyújtásának, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásoknak a bevételeit kell kimutatni.

40. 7C Tájékoztató adatok

A tábla sorai

7C1 Hitelekhez kapcsolódó tájékoztató adatok

7C11 Lakáscélú hitelállomány (hitelcél szerint)

A részletező sorokban értelemszerűen kell kimutatni könyv szerinti bruttó és nettó értéken a lakáscélú hitelállományt, valamint darabszámát.

A hitelek db számánál, ha egy ingatlannak több hitelszerződése van, vagyis többféle finanszírozást rendeltek hozzá, akkor a szerződések darabszámát kell megadni.

A hitelcél szerinti bontáshoz nemcsak az új, illetve használt lakás (ház) vásárlás és építés tartozik, hanem minden más lakás célú ingatlan finanszírozást is (házrész, telek, stb.) figyelembe kell venni.

A 7C2 Hitelekhez és betétekhez kapcsolódó tájékoztató adatok szakasz a mérleg eszköz- és forrásoldalát befolyásoló fő hitelintézeti tevékenységek, a hitelezés és betétgyűjtés során a hitelintézettel üzleti kapcsolatba kerülő természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelek számát tartalmazza, a pénzügyi intézmények kivételével. Az adatszolgáltatás alapján értékelhetővé válik a hitelportfólió és a betétállomány átlagos nagysága, granularitása.

7C21 Hitelezett ügyfelek száma (fő)

A sor az SF0101 kódú tábla SF0101090, SF0101096, SF0101130, SF0101144, SF0101183 és SF0101373 Hitelek sorában kimutatott hitelállományhoz - kivéve a belföldi és külföldi hitelintézeteknek és egyéb pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelállományt - kapcsolódó összesített ügyfélszámot tartalmazza. Külön soron kell megjeleníteni a lakossági ügyfelek számát, majd ebből kiemelve a jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek számát.

7C22 Ügyfélbetétesek száma (fő)

A részletező sorokban kell kimutatni az SF0102 Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek SF0102040, SF0102080, SF0102120, SF0102291 Betétek sorában szereplő betétállományhoz - kivéve a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétállományt - kapcsolódóan a hitelintézetnél betétet elhelyező vagy folyószámlát vezető ügyfelek számát összesen. Külön soron jelenik meg a lakossági betétesek száma. A táblában a lakossági betétállományból kiemelten kell részletezni a lakossági lekötött betétek negyedév végi állományát és a betételhelyezők darabszámát a betét típusa szerinti megbontásban. Külön sorban kell megjelentetni a lakáscélú betéteket. Az anonim betétek állományát a megfelelő sorban, darabszám megjelölése nélkül kell szerepeltetni, mivel az azokra vonatkozó adatokat a 4E Egyes betétek és letétek azonosítása című tábla tartalmazza.

7C3 Egyéb tájékoztató adatok

7C31 Átlagos statisztikai állományi létszám (fő)

Ebbe a sorba - az adott negyedévre vonatkozó - átlagos statisztikai állományi létszámnak egyszerű számtani átlagát kell feltüntetni. Az átlagos állományi létszámot a KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett szervezet tevékenységében résztvevők száma alapján kell megállapítani.

7C32 Hálózati egységek száma

Itt a hitelintézethez tartozó összes hálózati egység számát fel kell tüntetni az elnevezéstől függetlenül [pl. bármilyen elnevezésű fiók, kirendeltség, iroda, képviselet (külföld is), területi igazgatóság, megyei központ]. Azon hálózati egységek számát kell megadni, ahol az ügyfelek számára pénzügyi szolgáltatás nyújtása történik.

7C331 Napi átlagos Giro forgalom darabszáma

Itt a Giro elszámolásforgalomba kerülő tételek napi átlagos darabszámát (a kimenő és a bejövő tételek és üzenetek együttes darabszámának átlagát) kell feltüntetni.

7C332 Napi átlagos VIBER forgalom darabszáma

Itt a VIBER-ben indított tételek napi átlagos darabszámát kell feltüntetni.

7C34 Napi átlagos Swift forgalom darabszáma

Ide a Swift rendszeren keresztül forgalmazott tételek (üzenetek) napi átlagos darabszámát (kimenő és bejövő összes tételszám átlagát) kell beírni.

41. 7F Projektfinanszírozási hitelek

A jelentést a hitelintézetek projektfinanszírozási tevékenysége nagyságrendjének felméréséhez - ezen belül az ingatlanpiaci kitettség alaposabb megítéléséhez - szükséges kitölteni, a megadott szektorbontásban.

A tábla a pénzügyi vállalatokon kívüli bel- és külföldieknek nyújtott projektfinanszírozási hitelekre vonatkozó adatokat tartalmazza. A táblában a belföldieknek nyújtott hitelek állományi, folyósítás és egyéb adatai ingatlancél és ingatlantípus bontásban, míg a külföldieknek nyújtott hitelek adatai hasonló oszlopbontásban, de összesítve jelennek meg, a 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorból kiemelt sorokon szerepeltetve az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelek adatait.

A tábla oszlopai

A tábla a)-l) oszlopában a tárgyidőszak utolsó napján fennálló állomány bruttó és nettó könyv szerinti értékét, a le nem hívott hitelkeret összegét kell kimutatni. Az m1) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló, hátralékkal nem rendelkező szerződésekből az eredeti (nem átstrukturált vagy újratárgyalt) szerződés szerinti bruttó állományt kell kimutatni.

Az m2) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló szerződésekből a hátralékkal nem rendelkező átstrukturált és újratárgyalt szerződések összegeit összesítve kell kimutatni.

Az n)-q) oszlopban, a hátralékkal rendelkező nem átstrukturált hitelek a szerződés legrégebbi hátraléka szerinti késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján, sávonkénti bontásban jelennek meg.

Az r)-u) oszlopban a hátralékos átstrukturált szerződéseket kell a legrégebbi hátralék szerinti bontásban szerepeltetni.

A projektfinaszírozási hitelek első részére vonatkozóan tájékoztató adatokat kell szerepeltetni a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan.

A Projektfinanszírozási hitelek tábla oszlopainak második, "Egyéb tájékoztató adatok" részében kell feltüntetni a tárgynegyedévi folyósítás összegét, forintban, euróban, valamint egyéb devizában nyújtott bontásban. Követelés-vásárlás esetén a megvásárolt követelés vásárlási (mérlegben szereplő) értékét folyósításként kell jelenteni.

Egyéb tájékoztató adatként a projekthitelekből külön oszlopokban kell feltüntetni az ingatlan fedezettel biztosított állomány és a szindikált állomány tárgyidőszak végén fennálló nettó könyv szerinti értékét és a még le nem hívott hitelkeret összegét. Ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben lakó-, illetve kereskedelmi ingatlan fedezet áll, függetlenül annak hitelfedezeti arányától.

A szindikált állomány oszlopokban be kell mutatni a szindikátus tagjaként az engedélyezett hitel állományából a már folyósított hitelek könyv szerinti értékét, valamint a nem folyósított hitelek összegét.

A Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalás - Eszközök (könyv szerinti érték), és Projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti mérlegen kívüli kötelezettségvállalás - (nyilvántartási érték) oszlopban szerepeltetni kell azokat a hiteleket, amelyek projekttel kapcsolatos egyéb hitelintézeti kockázatvállalást jelentenek, de nem kimondott projekthitelek (így a mérlegtételek közül a projekthitelhez kapcsolódó, halasztott fizetéssel vállalt követelést, vagy a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások közül a projekthitelhez kapcsolódó garanciát, kezességvállalást, lejegyzett kötvényt stb.).

A tábla sorai

A 7F11 Belföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sorban a pénzügyi vállalatokon (C, D, E, F szektor) kívüli intézmények számára történt kihelyezésekre vonatkozóan kell adatokat szolgáltatni. Az adatszolgáltatás részletesen tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét bruttó könyv szerinti értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt jelenik meg a még le nem hívott hitelkeretet is nyilvántartási értéken.

A 7F111 Ingatlanfejlesztési hitelek között kell feltüntetni ingatlantípusonkénti bontásban azokat az ügyleteket, amelyekben a bank új létesítmény építését, már meglévő létesítmény építési, műszaki, technológiai szempontból teljes mértékben különálló új részegységének létrehozását finanszírozza, és a hitel megtérülése az ingatlanhoz kapcsolódó jövőbeli cash-flow. Azaz minden olyan ingatlan fejlesztésének a finanszírozása idetartozik, ahol a közvetlen felhasználó és az építtető, fejlesztő személye nem azonos és, amelyeket részben vagy egészben eladásra vagy bérbeadásra szánt ingatlanok építésére, fejlesztésére jelzáloggal, egyéb fedezettel vagy fedezet nélkül nyújtott a hitelintézet.

A 7F112 Ingatlanvásárlási hitelek: az előző hiteltípustól annyiban térnek el, hogy ebben az esetben a bank új létesítmény vásárlását finanszírozza és a közvetlen felhasználó és vevő személye nem azonos.

A 7F113-7F117 sorban kell szerepeltetni az energiaszektor fejlesztésére, a közlekedés, szállítás (autópálya építés, útépítés, vasúti szállítás, légi szállítás) fejlesztésére, a közműfejlesztésre, a közműfejlesztésnek nem minősülő környezetvédelmi célú, valamint a telekommunikációs fejlesztésre nyújtott hiteleket. A hitelek besorolását a finaszírozott tevékenység és az ingatlan típus figyelembevételével kell elvégezni.

A 7F118 sorban kell feltüntetni minden, az előzőekben nem nevesített projektfinanszírozási hitelt.

A 7F12 Külföldieknek nyújtott hitelállomány összesen sora tartalmazza a tárgyidőszak végén fennálló hitelállomány összegét a szerződés szerinti (nyilvántartási) értéken, könyv szerinti (értékvesztéssel csökkentett) értéken, valamint itt kell szerepeltetni a még le nem hívott hitelkereteket. A hitelfelvevői kör a külföld esetében is a pénzügyi vállalatokon kívüli intézmények köre.

A 7F12 sorból kiemelve, "ebből" tételként kell szerepeltetni a 7F121 Ingatlanfejlesztési hitelek, valamint a 7F122 Ingatlanvásárlási hitelek összegét.

A Tájékoztató adatok a bel- és külföldi ingatlanfejlesztési, ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódóan részben kell szerepeltetni az ingatlanfejlesztési és ingatlanvásárlási hitelekhez kapcsolódó speciális hitelkonstrukciókat.

A 7F13 sorban a Cash flow-t nem termelő konstrukciókat (telek jellegű és befejezetlen építés alatt álló konstrukciók) kell kimutatni.

A "cash flow-t nem termelő konstrukció" a projektfinanszírozási hitel státuszbeli megkülönböztetésének és folyamatosan felülvizsgálandó (dinamikus) sornak minősül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adatszolgáltatás vonatkozási időszakában a projektfinanszírozási hitellel finanszírozott befektetés még nem fejeződött be, és aktuális státusza szerint jövedelmet nem termel, a hitelintézetnek a kockázatvállalás megítélésénél fokozott mértékben kell támaszkodnia a gazdasági elemzéssel számszerűsített adatokra. Amikor a befektetés befejeződik, a projekt cash-flow-t termelővé válik (akár értékesítésből megtérül, akár bérbe adják, akár egyéb módon hasznosítják pl. az ingatlant) és a hitel kikerül ebből a kockázatos körből.

A 7F14 sorban a speciális törlesztési konstrukciójú hitelek adatait kell jelenteni, ebből a kiemelt soron a balloon és bulett típusú konstrukciókat.

A 7F141 és 7F241 sorban az összes balloon vagy bullet törlesztésű vállalati hitelállományból csak a projektfinaszírozási hitelek közé tartozó balloon, bullet vállalati hiteleket kell jelenteni.

A kitöltési előírások nem tartalmaznak a hitelintézetre egységes törlesztési előírásokat a ballon és a bullet típusú hitelekre vonatkozóan, mivel a hitelintézet kockázati étvágyától függ, hogy milyen tőketörlesztési ütemezés jelent számára a belső szabályzatai szerint jelentősnek minősíthető kockázatot. A felügyeleti jelentés iránymutatása szerint

a balloon payment konstrukcióba azok az ügyletek sorolandók, ahol a tőketörlesztés 60%-a vagy annál nagyobb arányú része a futamidő végén vagy a futamidő utolsó szakaszában esedékes, a futamidő alatt a kamatok és díjak ütemezett fizetése történik;

a bullet típusú finanszírozás esetén a futamidő alatt a kamatok és díjak megfizetése történik, míg a futamidő végén történő egyösszegű tőketörlesztésre kerül sor (100% balloon).

A türelmi idő a balloon vagy bullet fogalommal nincs közvetlen kapcsolatban. A konstrukciókra a türelmi időszak szerződéses rögzítése nem jellemző, eltérően a normál törlesztésű hitelekétől.

42. 7G Önálló zálogjog adatai

Az önálló zálogjog alkalmazásával kapcsolatos tevékenységre vonatkozó információszolgáltatás.

Az önálló zálogjogról a Ptk. rendelkezik.

A tábla sorai

A 7G11-7G32 sorig az adatokat a negyedév végén fennálló állományoknak megfelelően kell kimutatni.

A 7G11 sorban a hitelintézet eszközei között vagyoni értékű jogként szereplő önálló zálogjogokat kell szerepeltetni.

A 7G111-7G113 sorban az önálló zálogjogból származó vagyoni értékű jogokat a keletkezés alapján kell megbontani.

Az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítésénél a Jht. 8. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Az önálló jelzálogjog más személy részére történő értékesítésénél a halasztott fizetésre vonatkozó általános szabályok az irányadók.

A 7G121 sorban a jelzálog-hitelintézetnél az önálló jelzálogjog megvásárlása és egyidejű halasztott fizetéssel való viszonteladása miatti éven túli követeléseket kell feltüntetni. Éven túli követelésnek kell minősíteni ebből a szempontból az adott évben esedékes részt is. E sorban csak a jelzálog-hitelintézetek tüntethetnek fel adatot.

A 7G122 sorban az önálló jelzálogjog más személy részére, halasztott fizetéssel történő értékesítése miatti fennálló követelés könyv szerinti értékét kell szerepeltetni.

A 7G21 sorban a hitelintézetnél az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézet részére történő értékesítése és egyidejű halasztott fizetéssel való visszavásárlása miatti a jelzálog-hitelintézettel szemben éven túli tartozások összegét kell szerepeltetni. E szempontból éven túli tartozásnak minősülnek az adott évben megfizetendő tartozások is.

A 7G22 sorban a vagyoni értékű önálló zálogjogok halasztott fizetéssel történő megvásárlása miatt fennálló kötelezettségeket kell szerepeltetni.

A Ptk. értelmében az önálló zálogjog - ranghelyének megtartása mellett a nyilvántartásba történő bejegyzéssel - követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával átváltoztatható.

Ha az önálló zálogjog követelés biztosítékául szolgál, a zálogjogból való kielégítés mértéke - azaz a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai - független a követeléstől, és a zálogkötelezettel való elszámolási kötelezettséget a biztosítéki szerződésnek kell tartalmaznia. (A követelést biztosító zálogjognál a kielégítés mértéke a követeléssel együtt mozog.) A követelést biztosító önálló zálogjogot a zálogszerződésben meghatározott összeg és járulékai erejéig a "0"-ás számlaosztályban kell nyilvántartani.

A 7G31 sorban az önálló zálogjoggal kiváltott követeléseknél a nyilvántartások alapján azoknak a követeléseknek az összértékét kell szerepeltetni, amelyek helyébe a vagyoni értékek közé kerülő önálló zálogjogok léptek. A követelés értékét a követelést önálló zálogjoggá átalakító szerződésben szereplő meghatározott érték alapján kell kimutatni.

A 7G32 sorban a fedezetként szereplő önálló zálogjogoknak a zálogszerződésben meghatározott, a járulékok nélküli összegét kell szerepeltetni.

A 7G321 sorban a jelzálog-hitelintézetnek értékesített, és egyidejűleg halasztott fizetéssel visszavásárolt önálló jelzálogjogokat kell szerepeltetni.

A 7G322 sorban a hitelintézetnél fedezetként szereplő, és nem értékesített önálló jelzálogjogok összértékét kell bemutatni.

A 7G33 sorban az év eleje óta értékesített önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni. A jelzálog-hitelintézeti halasztott fizetésű és visszavásárlásos ügylet keretében értékesített önálló zálogjogok értéke e sorban nem szerepelhet.

A 7G34 sorban az év eleje óta követelést biztosító zálogjoggá átalakított önálló jelzálogjogok összesített értékét kell szerepeltetni.

43. 7I A hitelintézet konzorciális hitelezési tevékenységének adatai

(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet által kitöltendő tábla.)

A tábla a hitelintézetek konzorciális hitelezési tevékenységéről nyújt információt. Ebben a táblában kell jelenteni azon kitettségeket, amelyeket a hitelintézet konzorcium keretében helyezett ki (a másodlagos forgalmazásban vásároltat is) vagy konzorcium tagjaként nyújtott.

A tábla oszlopai

Az oszlopokban kell értelemszerűen az ügyfél nevét, törzsszámát, a konzorcium vezetőt, a konzorcium tagokat, a konzorciális hitel teljes összegét, adatszolgáltatóra eső összegét, a szerződéskötés időpontját, a hitel lejáratát, a vonatkozási időszak végén az adatszolgáltató felé fennálló tartozás összegét, értékvesztéssel csökkentett nettó értékét, a le nem hívott összeget és a hitel devizanemét megjeleníteni. A tábla oszlopaiban - az adott oszlopra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - az oszlop megnevezése szerinti devizaösszegeknek a beszámolás napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon számított forintértékét kell feltüntetni millió forintban, az adatszolgáltatás általános kerekítési szabályainak megfelelően.

A c) Konzorcium vezető oszlopban a jelentő hitelintézet, mint konzorciumvezető nevét a külön sorokon megjelenítendő konzorciumtagoknál fel kell tüntetni és az állományi adatokat tartalmazó oszlopokban a konzorciumtagokra eső részt kell jelenteni. A konzorciális hitel teljes összegét [e) oszlop] az adott csoporton belül csak egyszer kell feltüntetni, a csoport első sorában.

Ha a jelentő hitelintézet konzorcium tagként vesz részt egy konzorciumban, csak a konzorciumvezető nevét kell jelenteni a c) oszlopban, a konzorcium egyéb tagjainak nevét nem kell megadni.

A d) Konzorcium tagok oszlopot kizárólag akkor kell kitölteni, ha az adatszolgáltató maga a konzorciumvezető.

Az e) Konzorciális hitel teljes összege oszlopban a konzorciális hitelszerződés megkötésekor az eredeti szerződésben szerepelő bruttó devizaértéknek megfelelő forintértéket kell kimutatni. Ha a szerződésen belül több devizában történik lehívás, a különböző devizanemekben fennálló állományokat külön soron kell jelenteni.

Az f) A konzorciális hitel hitelintézetre eső összege oszlopban a szerződés szerint a jelentő hitelintézetre eső rész (az általa nyújtott hitel) devizaösszegének forintértékét kell kimutatni.

A h) A hitel lejárata oszlopban a hitel eredeti lejárati dátumát kell feltüntetni. A felmondott konzorciális hitelek esetében a felmondás dátumát kell megadni, amikor a hitel lejárttá és azonnal esedékessé válik.

A i) A vonatkozási idő végén a hitelintézet felé fennálló tartozás bruttó összege oszlopban a kitettség tőkerészét (lejárt és elhatárolt kamatok nélkül) kell feltüntetni.

Az m) A hitel devizaneme oszlopban a hitel nyilvántartás szerinti devizanemét kell megadni, amelyben az árfolyamkockázat fennáll. A keret és a lehívás devizaneme eltérhet egymástól. Ha az i) oszlopban szereplő, lehívott konzorciális hitel több devizában áll fenn, és ez eltér az eredeti szerződés (hitelkeret) szerinti devizanemtől vagy a k) oszlopban kimutatott, le nem hívott hitelkeret devizanemétől, az eredeti szerződés, illetve a le nem hívott hitelkeret értékét a megfelelő devizanem kódjával ellátva az adott ügyfélhez kapcsolódóan, külön soron kell kimutatni.

Ha lehívási devizanemenként kell felsorolni az ügyleteket, akkor az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információi (pl. teljes hitel összeg vagy a le nem hívott keret, céltartalék) megegyeznek. Ekkor az adott csoporton belül csak egyszer, a csoport első sorában kell feltüntetni az azonos szerződéshez kapcsolódó ügyletek hitelszerződéshez kapcsolódó információit.

A tábla sorai

A 7I0 fősorban és alábontó soraiban a konzorciális hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelének szerződés szerinti összege és a fennálló tartozások összegei jelennek meg, amelyeket a hitelintézet különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott az ügyfeleknek. Az értékeket devizanemtől függetlenül millió forintban kell megjeleníteni. A hitelnyújtásban érintett legnagyobb ügyfelek 50 legnagyobb konzorciális hitelét a fennálló konzorciális hitel tartozás alapján kell sorrendbe rendezni.

Ha egy ügyfélnek különböző konzorciumokon keresztül, különböző hiteltípusokban, lejáratokra és devizanemekben nyújtott a hitelintézet, ezeket a hiteleket ügyletenként, azaz tételesen fel kell sorolni a 7I101-7I199 alábontó sorban.

44. 7J A hitelintézet kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenysége

(Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet által kitöltendő tábla.)

A tábla a hitelintézetnek a zálogház mint kiemelt közvetítő útján végzett záloghitelezési tevékenységét mutatja be.

Az a) Zálogház neve és b) Zálogház törzsszáma oszlopban a kiemelt közvetítő teljes nevét és adószámának első nyolc számjegyét kell feltüntetni. Amennyiben a kiemelt közvetítő több zálogfiókot üzemeltet, a közvetítő által működtetett zálogfiókok záloghitelállományait összesítve egy soron kell megjeleníteni.

A c) MNB által engedélyezett záloghitelezési limit oszlopban a mindenkor aktuális szavatoló tőke alapján számított keretösszeget (limitet) kell feltüntetni.

A d) Fennálló zálogkövetelés a tárgynegyedév végén oszlopban az ügyfelekkel (a továbbiakban: zálogadós) szemben a tárgyidőszak végén fennálló záloghitel futamidő végén esedékes tőke- és ügyleti kamat összeget kell kimutatni. Abban az esetben, ha a zálogkövetelés már lejárt, de a türelmi idő végét nem érte el, az oszlopban a zálogkövetelésnek a késedelmi kamattal növelt összegét kell kimutatni.

Az e)-h) Zálogkövetelés biztosítéka oszlopban a zálogkölcsön-nyújtási tevékenységhez a függő kiemelt közvetítőtől a hitelintézet által biztosítékként bevont fedezeteket kell szerepeltetni [lásd: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének a hitelintézetek által függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete mellett történő pénzkölcsön-nyújtásról szóló 8/2012. (VII. 11.) ajánlása 4.4. A kiemelt közvetítő által felajánlott biztosítékok pontját].

Az i) Fennálló zálogkövetelésekből lejárt zálogkövetelések a türelmi idő végéig oszlopban a d) oszlopban kimutatott teljes állományból kiemelten a zálogadósokkal szemben a tárgyidőszak végén fennálló, lejárt, de még a türelmi időn belüli záloghitel-követeléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha a zálogadós a türelmi idő végéig nem rendezi tartozását, a zálogtárgyak feletti tulajdonjog ellenében a zálogház a zálogadós tartozását átvállalja.

A j) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések - a türelmi idő végétől az elszámolásig oszlopban a hitelintézetnek a zálogházakkal szemben fennálló azon jogos követeléseit kell megjeleníteni, amelyeket a hitelintézet tartozásátvállalása alapján zálogadóssá vált zálogház felé már leszámlázott, de az ellenérték még nem folyt be.

A k) Kényszerértékesítési szakaszban a zálogházzal szembeni követelések - ki nem egyenlített követelések oszlopban azon záloghitelek összegét kell kimutatni, amelyeknél a hitelintézet által kiszámlázott ellenértéket a zálogház a megbízási szerződésben előírt határidőig nem teljesítette.

Az l) A zálogházzal szemben fennálló egyéb követelések összege oszlopban a zálogházzal szemben fennálló, de a zálogtevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó valamennyi egyéb kockázatvállalást kell jelenteni, függetlenül azok fajtájától vagy lejáratától.

A tábla sorai

A kiemelt közvetítőket tételesen fel kell sorolni a tábla 7J101-7J199 alábontó sorban.

45. 8PBF Fedezetek, biztosítékok és egyéb mérlegen kívüli tételek

A táblában az ügyfelektől kockázataik fedezetére kapott fedezetek, biztosítékok teljes fedezeti értékét a fedezett kitettség értékéig kell bemutatni.

A tábla oszlopai

A tábla a) Teljes nyilvántartási érték oszlopában az ügyfelektől kapott biztosítékokat a jogszabálynak, illetve a hitelintézet belső fedezeti szabályzatának megfelelően kell az aktuális számviteli nyilvántartási értéken jelenteni.

A b) Piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke oszlopban kimutatandó érték alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában a nyilvántartási érték, amelyet a hitelintézet belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a hitelintézet. Az így meghatározott érték a biztosítéki érték.

A c) Mérlegen belüli kintlévőségre elismerhető fedezet oszlopban a fedezetként nyújtott biztosítékokat az ügyféllel szemben fennálló mérlegen belüli kintlévőség bruttó értékéig kell kimutatni. A mérlegen belüli követelés bruttó értéke a tőkét, az esedékes, de ki nem fizetett, az elhatárolt, a tőkésített kamatokat, kamat jellegű tételeket tartalmazza. Ebben az oszlopban a fedezethez kapcsolódó mérlegen kívüli kötelezettségek (így például a hitelintézet által nyújtott hitelkeret ügyfél által nem lehívott része) nem vehetők számításba.

A tábla sorai

A tábla első részében a biztosítékokat a hitelintézet fedezeti szabályzata szerinti tartalommal kell kimutatni.

A tábla második részében a hitelintézet egyes kiemelt jelentőségű mérlegen kívüli tételeit kell kimutatni.

8PBF1 Fedezetek, Biztosítékok

Azoknál a fedezeteknél, amelyeket jogszabály vagy szerződés alapján nem lehet teljes egészében, egyszerre bevonni a követelés rendezésébe, a beszámolási időszakban rendelkezésre álló fedezetből csak az egy összegben (pl. munkabérből való levonhatóság erejéig) teljesíthető részt lehet figyelembe venni.

8PBF11 Kapott garanciák, ellengaranciák

A 8PBF111 Központi költségvetés garanciái sorban a Magyar Állam nevében, a Központi Költségvetés terhére, az Áht-ben előírt feltételekkel, jogszabályi vagy szerződéses alapon vállalt állami garanciákat és viszontgaranciákat, egyedi állami garanciákat és viszontgaranciákat kell feltüntetni. A tábla nem tartalmazza az államtól a hitelintézet forrásai után kapott garanciákat, amelyek a hitelezőknek nyújtanak biztosítékot, továbbá az árfolyam-fedezeti megállapodásokból eredő árfolyamgaranciákat.

A 8PBF112 Egyéb állami, illetve állami tulajdonú szerv garanciái sorban kell szerepeltetni az egyéb állami, illetve állami tulajdonú szervek által jogszabályban biztosított vagy szerződésben vállalt garanciákat, illetve készfizető kezességet. Itt kell feltüntetni az MFB és Eximbank által nyújtott garanciákat az állami készfizető kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF113 Bankgaranciák között a más hitelintézettől kapott garanciákat, viszontgaranciákat kell szerepeltetni. Itt kell feltüntetni a 8PBF112 soron kiemelthitelintézetek saját kockázatra nyújtott bankgaranciáját, amelyet állami viszontgarancia, kezesség nem fedez.

A bankgaranciák között kell kimutatni az olyan leszámítolt váltót, amelynek korábbi forgatmányosai között hitelintézet is szerepelt (lásd Értékpapír forgatmány).

A 8PBF1141 Alapok által nyújtott garanciavállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények - pl. a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a kockázati tőkealapok és egyéb alapok garanciavállalásai az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF1142 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált garanciavállalások sorban az előző sorban szereplő garanciák állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú garanciavállalásokat kell kimutatni.

8PBF12 Kapott kezességek

A kezesség esetén a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

A 8PBF121 Központi Költségvetés készfizető kezesség sorba az Áht., illetve az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet alapján vállalt kezességek esetleges beváltásából fakadó, a központi költségvetést terhelő fizetési kötelezettségeket kell jelenteni. A készfizető kezesség a Ptk. szerinti kezesség.

A 8PBF1221 Bankkezességek és a 8PBF1222 Egyéb készfizető kezesség sorban kell kimutatni minden olyan készfizető kezességet, amelynek végső kockázatvállalója nem a Magyar Állam.

A 8PBF123 Egyszerű kezesség a Ptk. szerinti kezesség. Az egyszerű kezesség sortartó kezességnek is nevezhető.

A 8PBF1241 Alapok által nyújtott kezességvállalások államilag viszontgarantált része sorban szerepelnek az alapok és egyéb, alapszerűen működő intézmények készfizető kezességei az állami kezességvállalás, viszontgarancia erejéig.

A 8PBF1242 Alapok által nyújtott, államilag nem viszontgarantált kezességvállalások sorban az előző sorban szereplő kezességek állam által nem viszontgarantált részét és az egyéb piaci alapú kezességvállalásokat kell kimutatni.

8PBF13 Hitelintézet által nyújtott garanciák és kezességek ellengaranciái

Ebben a sorban kell kimutatni azokat a hitelintézet javára szóló, bankgaranciának nem minősülő ellengaranciákat, amelyek a hitelintézet által nyújtott garanciák, kezességek fedezetére szolgálnak.

8PBF14 Óvadékok

Az óvadékokra vonatkozóan a Ptk.-ban foglaltakat kell figyelembe venni.

A 8PBF141 Pénzfedezet sorban a hitelintézetnél az óvadékként lekötött összeget (zárolt számlaköveteléseket) és az óvadékul kapott (letétbe helyezett) betéti okiratokat, takarékbetétkönyveket kell kimutatni. A 8PBF1411-1412 alábontó sorok a pénzfedezetek forint és deviza bontását tartalmazzák.

A 8PBF142 Értékpapír fedezetek sor tartalmazza a hitelintézetnél vagy harmadik személynél (pl. központi értéktár) a hitelintézet javára zárolt értékpapírok állományát, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és egyéb értékpapírok bontásban. Az egyéb értékpapírok közé kell besorolni a jelzálogleveleket, az egyéb fedezett kötvényeket (pl. ABS, LBS, CDO), a részvénnyé átváltoztatható kötvényeket, befektetési jegyeket, közraktárjegyeket és egyéb, külön nem nevesített értékpapírokat.

A 8PBF143 Egyéb óvadék, egyéb letét sorban a fenti sorokba nem besorolható, nem pénzügyi eszközökön fennálló óvadékokat kell jelenteni. A besorolásnál a Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni.

8PBF15 Értékpapír forgatmány

Ebbe a sorba kell besorolni a Ptk. szerint a névre szóló, forgatható értékpapírokat. Rendeleti záradék nélkül forgatható a váltó, csekk, névre szóló részvény, közraktárjegy. Az egyéb értékpapírok csak rendeleti záradék mellett forgathatóak.

8PBF16 Zálogjogok

A zálogjogokra vonatkozó általános jogi rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza.

A 8PBF161 Jelzálogok sorban csak azokat az ingatlanra vagy egyéb zálogtárgyra jelzálogjogként bejegyzett és nyilvántartott fedezeteket kell feltüntetni, amelyek megfelelnek a Ptk. követelményeinek. Az ingatlanok kivételével jelzálogjog alapítása kizárólag a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén lehetséges.

E rendelet 2. mellékletének egyéb adatszolgáltatási tábláiban a jelzálog fogalma alatt - szűkebb értelemben véve - az ingatlanon alapított jelzálogot kell érteni, a Ptk. szerint jelzálognak tekinthető, ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjogot nem.

8PBF1611 Ingatlan soron belül meg kell különböztetni a lakó-, kereskedelmi és egyéb ingatlant (8PBF16111- 8PBF16113 sor).

Lakóingatlan a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

A lakóingatlannak nem minősülő, kereskedelmi ingatlan sorba a rendeltetésszerűen üzleti céllal létesített, épületnek, épületrésznek, egyéb építménynek minősülő nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. az irodaház, kereskedelmi központ, egyéb kereskedelmi helyiség.

A lakóingatlannak nem minősülő, egyéb ingatlan sorba a Számv. tv. szerint ingatlannak minősülő tárgyi eszközök közül az épületnek, épületrésznek és egyéb építménynek nem minősülő, jelzálogjoggal terhelt, nem üzleti céllal létesített, nem lakóingatlanokat kell besorolni, így pl. a föld, telek, nem üzleti célú garázs, üdülő, és minden egyéb, a fenti két kategóriába nem sorolt ingatlanok kivételével.

A 8PBF1612 Ingó vagyontárgyakon alapított jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebbe a körbe tartozik különösen a gépjármű finanszírozásból származó jelzálog, amikor a hitel fedezete maga a gépjármű, vagy ide tartozik a forgóeszköz (készlet) jelzálogba vonása.

8PBF162 Keretbiztosítéki jelzálogjog

A keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozóan a Ptk. rendelkezése az irányadó.

8PBF163 Önálló zálogjog

Az önálló zálogjogot a Ptk. és a Jht. szabályozza.

8PBF164 Kézi zálogjog

A kézi zálogjog a Ptk. szerinti zálogtárgy átadása a zálogjogosultnak vagy egy, a felektől különböző harmadik személynek.

8PBF165 Egyéb zálogjog

Ebben a sorban kell kimutatni a fenti sorokba nem besorolható jelzálogjogokat, így például a vagyont terhelő és egyéb zálogjogot.

8PBF17 Engedményezés

Ebben a sorban mutatható ki a már fennálló árbevétel-, a követelés-engedményezés, vagyon-, illetve életbiztosítási kötvény engedményezése. Az "árbevétel engedményezés" mint kapott fedezet esetében az ügyfél nyilvántartásaiban lévő vevőkövetelésnek a jogilag fennálló hátralévő, még nem törlesztett összegét kell figyelembe venni. Ugyanez vonatkozik a követelés-engedményezésre is.

8PBF18 Hitelnyújtáshoz kapcsolódó vételi opció

A vételi opció esetén a hitelintézetnek joga van a hitel felmondásakor megvásárolni az ügyféltől az opció tárgyát (pl. ingatlant) egy előre meghatározott áron.

A 8PBF19 Egyéb sorban szerepelnek az előzőekben nem kiemelt biztosítékok, fedezetek, többek között a hitelek fedezetéül szolgáló megerősítő nyilatkozatok (Comfort letter).

8PBF2 Egyéb mérlegen kívüli tételek

8PBF21 Leírt, vagy egyéb ok miatt mérlegből kivezetett, de el nem engedett követelések

A fősor alábontásaként külön meg kell jeleníteni a peresített követeléseket és a nem peresített (peren kívül rendezett), de el nem engedett követeléseket tőke és kamat-, jutalék- díj bontásban.

A 8PBF211 Peresített követelések soron csak azon követeléseket kell szerepeltetni, amelyek perré alakultak. A jogi útra terelt, de perré még nem alakult követelést nem itt, hanem a 8PBF212 Nem peresített, de el nem engedett követelések soron kell feltüntetni.

8PBF22 Megvásárolt követelések adóstól járó, még nem törlesztett összege

Ebben a sorban a hitelintézet által engedményezés, work-out keretében megvásárolt követeléseknek az eredeti adósokkal szembeni, szerződés szerinti tőke- és kamatköveteléseit kell kimutatni.

46. 9D Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek millió forintra vonatkoznak, de azokat három tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni.

A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni, kivéve a 17. és 18. sorban.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak:

kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.

A tábla sorai

9D01 Nem névre szóló betét

Ezen a soron az adott tárgynegyedév végi anonim betétek számát és ezeken felhalmozott összegek együttes állományát forintban kell feltüntetni. Ebben a sorban nem szerepelhet az az állomány, amelyek esetében az ügyfél átvilágítása megtörtént, de a jogszabályban előírt adatok és nyilatkozatok nem állnak teljes körűen és megfelelően rendelkezésre.

9D02 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a hitelintézetnek nem áll rendelkezésre ügyfeléről a Pmt 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a Pmt. 19. §-ában előírt, a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

9D021 ebből: ügyfélkövetelés

A 9D02 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a hitelintézettel szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

9D022 ebből: ügyfélkötelezettség

A 9D02 sorból az ügyfélkötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a hitelintézettel szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

9D03 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 9D03 sorban kimutatott adatokat a 9D031-9D033 sorban három szempont szerint kell tovább bontani: az ügyfél-átvilágítás mélységére való tekintettel, a Pmt. 6. §-ának megfelelően, illetve a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljeskörű, ezért a 9D03 sor nagyobb vagy egyenlő a 9D032 sorok, illetve a 9D033 sorok összegénél.

9D0311 Normál ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát.

9D0312 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

9D0313 Fokozott ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 16-21. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.

9D03131 ebből: kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.

9D03132 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása

Ebben a sorba azon ügyfél-átvilágítások számát kell beírni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy ügyfele kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

9D03133 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás

A sornak azon ügyfél-átvilágítások számát kell tartalmaznia, amelyeknél az ügyfelek az adatszolgáltatónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így átvilágításuk a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.

9D0321 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint átvilágították.

9D0322 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében amiatt világította át az adatszolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

9D0323 Egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni azon ügyfél-átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján amiatt világítottak át, mert a Pmt. 3. § 37. pontja szerinti ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege elérte vagy meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

9D0324 Háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás miatti átvilágítás

Ebben a sorban kell kimutatni azon ügyfél-átvilágítások számát, illetve az érintett pénzátutalások forintösszegét, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján amiatt világították át, mert háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalást teljesítettek a részükre, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, így átvilágításukra még nem került sor.

9D0331 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és az adatszolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

9D03321 Saját pénzváltás miatti átvilágítás

Itt kell feltüntetni az adatszolgáltató által közvetlenül, eseti ügyfélnek végzett pénzváltás miatti átvilágítások számát és a váltáskori kifizetett vagy átvett forintösszegek összegét. Amennyiben külföldi valutáról külföldi valutára történik a váltás, akkor úgy kell számolni, mintha külföldi valutáról forintra, majd külföldi valutára történő váltásról lenne szó, és ilyenkor a magasabb forintösszeggel kell számolni.

9D03322 Nem saját pénzváltás miatti átvilágítás

A pénzváltó közvetítő által végzett átvilágításnál a 9D03321 sorhoz hasonló módon számítva a pénzváltó közvetítő által végzett ügyfél-átvilágítások számát és az ügyfelek váltásainak forintösszegét kell feltüntetni.

9D03331 Saját zálogtevékenység miatti átvilágítás

A saját zálogtevékenység kapcsán, a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő, vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.

9D03332 Nem saját zálogtevékenység miatti átvilágítás

A zálogházi közvetítő által a hárommillió-hatszázezer forint becsértéket elérő vagy meghaladó zálogtárggyal (több összefüggő tranzakció esetén zálogtárgyakkal), egy vagy több összefüggő tranzakció végrehajtása miatt történt ügyfél-átvilágítások számát és az ezen tranzakciók során kifizetett forintösszegeket kell feltüntetni.

9D0334 Egyéb közvetítő által végzett átvilágítás

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározott, nem pénzváltó és nem zálogházi közvetítői tevékenységet végző közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

9D04 Stabilitás Megtakarítási Számla

Ebben a sorban az adott negyedév végi Stabilitás Megtakarítási pénzszámlák számát és a pénzszámlákon felhalmozott, illetve az ezekhez tartozó értékpapírszámlákon kezelt értékpapírok negyedév végi értékelése szerint megállapított értékének együttes összegét kell feltüntetni.

9D05 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések

Ebben a sorban kell kimutatni a tárgynegyedévben, készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

9D06 Okmányos ügyletek

Ezen a soron kell jelenteni a kereskedelem finanszírozással kapcsolatos akkreditívek és okmányos beszedések tárgynegyedévi darabszámát, illetve millió forintban meghatározott értékösszegét.

9D07 Saját bejelentések

Az adatszolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

9D0711 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

A 9D08 sorból az adatszolgáltató által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

9D0712 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

A 9D08 sorból az adatszolgáltató által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

9D0713 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések

Ebben a sorban kell szerepeltetni a 9D08 sorból az adatszolgáltató által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

9D072 Bejelentésekből külföldi fizető eszközben bonyolított ügyletek

Ebben a sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket az adatszolgáltató devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. pénzváltás, készpénzátutalás) bonyolított le.

9D81 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során az adatszolgáltató a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott..

9D081 ebből: szolgáltató által kezdeményezett felfüggesztések

A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltató kezdeményezte.

9D082 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 9D081 és 9D082 sorok összege kiadja a hitelintézet által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

9D083 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 9D08 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére a felfüggesztést meghosszabbította.

9D09 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

9D10 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet az adatszolgáltató az ügyfél valamely, az adatszolgáltató által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

9D11 Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján blokkolt ügyfél

Azon ügyfelek számát kell megadni, akiknek számlája terhére vagy javára kezdeményezett megbízások teljesítését az adatszolgáltató a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján a tárgynegyedévben elutasította. Az adott sorban az ügyfelek száma mellett a blokkolt számlák egyenlegét is fel kell tüntetni.

9D12 Privátbanki ügyfélkapcsolat létesítés

Ebben a sorban azoknak az ügyfeleknek a számát kell jelenteni, akikkel az adatszolgáltató adott negyedévben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet szerint, vezetői jóváhagyás mellett létesített privátbanki üzleti kapcsolatot.

47. 9E Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A táblában az adatszolgáltató tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy a tárgyév végi állapotot tükrözze.

A táblában használt fogalmak

kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;

kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

tulajdonos: azon természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek, melyek az adatszolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolják.

A tábla sorai

9E01 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

Ebben a sorban az adatszolgáltató azon tulajdonosainak a számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

9E02 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

Az adatszolgáltató és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett érdekeltsége, képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, melyekben az adatszolgáltató vagy tulajdonosainak tulajdonosi részesedése nagyobb tíz százaléknál.

9E03 Levelező kapcsolat

Ebben a sorban azon pénzügyi szolgáltatók számát kell kimutatni, amelyekkel az adatszolgáltató a Pmt. 3. § 23. pontja szerinti levelező kapcsolatot létesített.

9E031 ebből: levelező kapcsolat kiemelt kockázatú országban

A 9E03 sorból azon levelező kapcsolatokat kell feltüntetni, mely esetekben a pénzügyi szolgáltató kiemelt kockázatú országban rendelkezik székhellyel.

9E04 Kiemelt közszereplő ügyfél (PEP)

Azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.

9E05 Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Ebben a sorban azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

9E06 9E04-ből és 9E05-ből kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező ügyfél

A 9E04 és 9E05 sor alkategóriája, melyben azon ügyfeleket kell külön szerepeltetni, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyek, és kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

9E07 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek

Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek a számát - beleértve a 9E04-9E06 sorban kimutatott kört is, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel vagy székhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

9E08 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonosok

Az adatszolgáltató azon ügyfeleinek számát kell megadni, amelyek esetében a tényleges tulajdonosok olyan természetes személyek, akik kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

9E09 Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

Ebben a sorban az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a Ctv. 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek számát kell jelenteni.

9E10 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

Ennek a sornak kell tartalmaznia azon ügyfelek számát, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján az adatszolgáltató rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

9E11 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

Ebben a sorban a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek számát kell megadni.

9E12 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

Azon ügyfelek számát kell megadni, akik, illetve amelyek hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

9E13 Bizalmi vagyonkezelő ügyfelek

Azon jogi személyiségű ügyfelek száma, amelyek a Ptk. 6:310. §-a szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelői tevékenységet folytatnak.

48. 9FA, 9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és II.

Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el. A táblák nem tartalmazzák az érintett vonatkozási időszak végén az adatszolgáltató munkavállalójának minősülő személyekkel kötött szerződéseket és az azokkal kapcsolatos panaszokat.

A táblákban használt fogalom

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

9FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A 9FA tábla együttesen mutatja a lakossági szerződések számát és a panaszügyekre vonatkozó adatokat mind összesítve, mind különféle bontások szerint.

A tábla oszlopai

Az ai) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-ah) oszlopban kell feltüntetni.

A tábla kitöltése során minden, a tárgyidőszakban érkeztetett panaszt egyszer kell figyelembe venni, azaz az egyes panasztípusokba besorolt panaszok összesített darabszámának meg kell egyeznie a tárgyidőszakban érkeztetett panaszok összesített darabszámával (9FA1 sor, ai) oszlop). Ennek érdekében, amennyiben egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A panaszok lejelentése és besorolása objektív, tárgyilagos szempontok alapján történik, azaz a lejelentés és besorolás független a panasz megalapozottságától.

Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA1 sorában a lakossági szerződések tárgyidőszak végi összesített darabszámát kell feltüntetni (ideértve a 9FA20 sorban jelentett, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát is), majd az azt alábontó sorokban ezen szerződéseket szolgáltatástípusonkénti bontásban is szerepeltetni kell.

Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA15 sorában az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások érdekében fogyasztókkal kötött szerződések (pl. netbanki szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés) tárgyidőszak végi darabszámát szükséges feltüntetni.

Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA16 sorában a fogyasztókkal kötött, tárgyidőszak végén fennálló bankkártya-szerződések darabszámát szükséges feltüntetni.

Az aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlop 9FA20 sorában az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekből eredő követelések darabszámát kell megadni.

A tábla sorai

A 9FA táblázat a)-ah) oszlopában szükséges feltüntetni az egyes szolgáltatástípusokra a tárgyidőszakban érkeztetett panaszok számát panasztípusok szerinti megbontásban, míg az aj) oszlopban az egyes szolgáltatástípusok igénybevétele érdekében fogyasztókkal kötött, a tárgyidőszak végén fennálló szerződések darabszámát kell szerepeltetni.

A 9FA111 Folyószámlahitel sor, illetve a 9FA115 Hitelkártya sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában minden folyószámlahitel-keretszerződés darabszámot szerepeltetni kell függetlenül attól, hogy a fogyasztó a tárgyidőszakban igénybe vette-e a hitelkeretet vagy sem.

A 9FA13 Számlavezetéssel kapcsolatos sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában azon számlák számát kell megadni, amelyek teljes egyenlegéhez szabadon hozzáférhet annak tulajdonosa úgy, hogy az egyenleg után az adatszolgáltató által fizetett időarányos kamat független az egyenleg változásának időpontjától. A sor tartalmazza azon látra szóló bankszámlaszerződések számát is, amelyek a negyedév végén nem rendelkeznek forrás oldali egyenleggel.

A 9FA175 Lakossági ügyfél számára vezetett értékpapírszámla sor aj) Lakossági szerződések száma a tárgyidőszak végén oszlopában a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák számát kell megadni. Az aktív lakossági ügyfelek számára vezetett értékpapírszámlák számát a 9FA1751 sorban külön ki kell emelni. Aktív lakossági ügyfél alatt értendő az, aki a Bszt. értelmében lakossági befektetőnek minősül, és akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadás) igénybe vett.

A tábla kitöltésénél a fogyasztói panaszügyek panasztípusonkénti és szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

Panasztípusok szerinti megoszlás

Állami támogatás

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott állami támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- a fogyasztó szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.

Titoksértés

A törvény által védeni rendelt tény, információ, adat (különös tekintettel a banktitok és az értékpapírtitok) adatszolgáltató általi jogosulatlan kiadását, felhasználását, hozzáférhetővé tételét kifogásoló panasz, ide nem értve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatkörébe tartozó, személyes adatok kezelését kifogásoló panaszokat.

Egyoldalú szerződésmódosítás

A fogyasztóval kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek, jutaléknak vagy feltételnek az adatszolgáltató általi egyoldalú módosítását kifogásoló panasz. Az egyoldalú szerződésmódosítást kifogásoló panaszokat az alapján szükséges kategorizálni, hogy a panaszban a fogyasztó a kamat (d) oszlop); a díj, jutalék, költség (e) oszlop) vagy egyéb feltétel (f) oszlop) egyoldalú módosítását kifogásolja.

Elektronikus szolgáltatás

Olyan, információs társadalommal összefüggő (elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg, saját felhasználónévvel és jelszóval védett felületen fér hozzá pl. Netbank) szolgáltatással kapcsolatos panasz, amely szolgáltatás célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - így különösen pénz, értékpapír -, szolgáltatás üzletszerű értékesítése, vagy más módon történő igénybevétele, ha a panasz kifejezetten az elektronikus eszköz, szolgáltatás elérhetetlenségére vagy nem kielégítő működésére (rendszerbeli hiányosságára) vonatkozik.

Elő-, végtörlesztés

A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.

Elszámolás

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások, stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

Hozam mértéke

Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.

IT rendszerhiba

Olyan, az "Elektronikus szolgáltatás" kategóriába nem tartozó panasz, amely a szolgáltató informatikai háttér-rendszerével kapcsolatos, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer, illetve a honlap elérhetetlenségére, hibás működésére, valamint minden olyan "core banking" rendszerre vonatkozó panasz, amely nem sorolható más kategóriába.

Jogosulatlan tevékenység

AZ MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, költség, díj mértéke

Itt kell feltüntetni minden, a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke, számítási módjának megváltoztatása vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

Kamat mértéke

A hitelintézet által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

KHR lista

Idetartoznak a fogyasztók adatainak KHR-be történő továbbításával, KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével, valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

Megbízás teljesítése

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások, stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzése, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással, stb. kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos panaszok.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba. A kötelező értesítések elmulasztása miatti panaszokat a "Tájékoztatás" megfelelő kategóriájába tartozó panaszok közé szükséges besorolni.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének - így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás - gyanúját veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással, egyéb bizonylattal vagy a fogyasztó által számított, nyilvántartott egyenleggel.

Szolgáltatás minősége

A fogyasztókkal szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás; nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, ügyintézők felkészületlensége, stb.

Tájékoztatás szerződéskötés előtt (hitelintézet) és Tájékoztatás szerződéskötés előtt (függő ügynök) ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy a fogyasztót az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint a fogyasztót terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely a fogyasztó szempontjából lényeges lehet a megfelelő ügyleti döntéshozatalában; különös tekintettel a jogszabály alapján kötelezően megadandó tájékoztatásokra. Befektetési szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén továbbá ide sorolandó az a panasz is, amely arra irányul, hogy nem történt meg a fogyasztó arra vonatkozó figyelmeztetése, hogy a megfelelési teszt alapján az egyes konkrét megbízás szerinti pénzügyi eszköz vagy ügylet nem megfelelő számára. A szerződés megkötése előtti tájékoztatást kifogásoló panaszbeadványokat az alapján szükséges kategorizálni, hogy a fogyasztó az adatszolgáltató (v) oszlop) vagy annak függő ügynöke (w) oszlop) vonatkozásában kifogásolja a megadott tájékoztatást, illetve a tájékoztatás elmulasztását.

Tájékoztatás szerződés fennállása alatt: ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat "hiányos" tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves illetve hiányos tájékoztatásra) vonatkozik; különös tekintettel a jogszabály szerint kötelezően megadandó tájékoztatások elmulasztására, nem megfelelő teljesítésére.

Tájékoztatás szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.

Törlesztő részlet mértéke

A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztő részlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.

Előzetes tájékozódási kötelezettség

Befektetési szolgáltatások esetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján előírt alkalmassági, illetve megfelelési teszt elvégzésével, értékelésével és eredményével kapcsolatosan megfogalmazott panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, melyek az alkalmassági jelentéssel/nyilatkozattal kapcsolatosan fogalmaznak meg kifogásokat (ideértve: a jelentés/nyilatkozat átadásának elmaradását, késedelmes átadását, tartalmára vonatkozó észrevételeket).

Megbízással kapcsolatos tájékoztatás

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján a befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve pénzforgalom keretében végrehajtott megbízással kapcsolatos tájékoztatással (ideértve annak teljesítését, tartalmát, késedelmes teljesítését vagy teljesítésének hiányát) összefüggő valamennyi panasz. Itt kell feltüntetni azokat a panaszokat is, melyek arra vonatkoznak, hogy az adatszolgáltató nem tesz eleget a Bszt. 68-69/A. §-ában meghatározott valamely utólagos tájékoztatási kötelezettségének.

Árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása

A Hpt. 265. §-a szerinti tevékenységet kifogásoló panasz.

Kereskedelmi kommunikáció

Az adatszolgáltató vagy függő közvetítője által bármilyen formában közzétett kereskedelmi kommunikáció tartalmát, megjelenését vagy kivitelezését kifogásoló panaszok.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Az adatszolgáltató vagy annak nevében eljáró más szervezet vagy személy által nyújtott tájékoztatással összefüggő, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítását (pl. megtévesztő tájékoztatás) kifogásoló panaszok.

Ösztönzők

A Bszt. és a befektetési szolgáltatási tevékenységhez, illetve a kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó ösztönzőkről szóló 15/2017. (VI. 30.) NGM rendelet értelmében a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve kiegészítő szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban csak akkor fogadhat el, fizethet, illetve nyújthat bármilyen díjat, jutalékot, illetve nem pénzbeli előnyt, amennyiben ezek az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét növelik. Az adott kategóriában a fogyasztóktól beérkezett azon panaszokat kell feltüntetni, melyek az ösztönzőkkel kapcsolatosak (ideértve az ösztönzőkre vonatkozó tájékoztatást is).

Egyéb

Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

Szolgáltatási ágak szerinti megoszlás

Hitelszerződések és a hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukció és az azzal kapcsolatos panasz ide tartozik.

- Folyószámlahitel: a hitelintézet által vezetett fizetési számlán és a nem fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a fogyasztó által bármikor hozzáférhető egyéb számlán kialakult negatív egyenleg (overdraft), valamint az ezen számlákhoz kapcsolódóan nyújtott kényszerhitel. A folyószámlahitel 1. melléklet 2. pontjában szereplő fogalmától eltérően, a 9FA és a 9FB kódú tábla vonatkozásában nem tekintendő folyószámlahitelnek azon kártyahitel, amelynél a bank kamatmentes periódust biztosít.

o Standard folyószámlahitel: a kombinált folyószámlahitel kategóriába nem tartozó folyószámlahitel.

o Kombinált folyószámlahitel: olyan folyószámlahitel, amely esetében a fogyasztónak lehetősége van a rendelkezésre álló hitelkeretet oly módon igénybe venni, hogy annak törlesztése nem a standard folyószámlahitelre vonatkozó szabályok szerint, hanem egyenlő részletekben, jellemzően annuitásos módon történhet, függetlenül attól, hogy azzal a lehetőséggel a fogyasztó él-e.

- Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek - kivéve gépjármű - vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.

- Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).

- Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabadfelhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.

- Hitelkártya: a hitelintézet és a kártyabirtokos közötti szerződésben meghatározott mértékű hitelkerethez kapcsolódó termék, amely egyenlegét egy hitelszámlán tartják nyilván. Itt kell jelenteni minden hitelkártya-konstrukciót, függetlenül attól, hogy az egyéb felügyeleti táblákban (pl. SF07HT) a folyószámlahitelek vagy az egyéb fogyasztási hitelek között szerepelnek-e.

o Standard hitelkártya: a kombinált hitelkártya kategóriába nem tartozó hitelkártya.

o Kombinált hitelkártya: olyan hitelkártya, amely esetében a fogyasztónak lehetősége van a rendelkezésre álló hitelkeretet oly módon igénybe venni, hogy annak törlesztése nem a standard hitelkártyákra vonatkozó szabályok szerint, hanem egyenlő részletekben, jellemzően annuitásos módon történhet, függetlenül attól, hogy a lehetőséggel a fogyasztó él-e.

- Lakáscélú hitel: ingatlanon alapított jelzálog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett vagy anélkül megkötött olyan hitel-, illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása vagy amelynek igazolt célja az előbbiekben meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;

o Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel: az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott jelzáloghitel termék.

- Jelzálog alapú szabadfelhasználású hitel: az ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett, felhasználási célhoz nem kötötten fogyasztónak folyósított hitel, valamint a lakáscélú hitelnek nem minősülő, ingatlan célú hitel kiváltására folyósított jelzáloghitelek.

- Egyéb hitelezés: minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.

Betéti- és megtakarítási konstrukciók és az azokkal kapcsolatos panaszok

Folyószámla vezetés (látra szóló betét) kivételével valamennyi betételhelyezéssel kapcsolatos szerződést és panaszt ide kell besorolni.

- Klasszikus betéti konstrukciók: itt kell jelenteni a lekötött betétekkel, takarékbetétkönyvekkel, betéti jellegű okiratokkal, a rögzített célú betétekkel (pl. gyámhatósági betét, nyereménybetét, lakás-takarékpénztári megtakarítások) kapcsolatos panaszokat.

- Kombinált betéti- és megtakarítási konstrukció: olyan megtakarítási formával, amely a bankbetét mellett még legalább egy másik pénzügyi terméket is tartalmaz pl.: 2 vagy több betét együttes igénybevétele, befektetési termékkel kombinált betét, strukturált (függő kamatozású) betét, valamint a tartós betéti számlával kapcsolatos panaszok.

Számlavezetés és az azzal kapcsolatos panaszok

Lakossági látra szóló (elszámolási betét) forint- és devizaszámlák és azok vezetésével, az ehhez kapcsolódó elszámolásokkal, díjakkal kapcsolatos panasz (a pénzforgalom kivételével).

Pénzforgalommal kapcsolatos panaszok

- Átutalás: a fizető fél által fizetési számlája terhére és a kedvezményezett fizetési számlája javára kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (egyszeri, csoportos, rendszeres, hatósági átutalási megbízás vagy átutalási végzés)

- Beszedés: a kedvezményezett fél által fizetési számlája javára és a fizető fél fizetési számlája terhére kezdeményezett fizetéssel kapcsolatos panaszok (felhatalmazó levélen alapuló beszedés, váltóbeszedés, csekkbeszedés, csoportos beszedés, határidős beszedés, okmányos beszedés)

- Egyéb: a fenti két kategóriába be nem sorolt pénzforgalommal kapcsolatos panaszok.

Elektronikus bankolással kapcsolatos panaszok

Az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások.

Bankkártya műveletekkel kapcsolatos panaszok

Minden bankkártyával folytatott tranzakció, függetlenül attól, hogy milyen háttérszolgáltatáshoz kapcsolódik (hitel, betét, stb.).

Befektetési szolgáltatással kapcsolatos panaszok

Minden, a Bszt. alá tartozó befektetési szolgáltatási - kiegészítő befektetési szolgáltatási - és árutőzsde szolgáltatási tevékenységgel összefüggő panasz, amelyet tovább kell részletezni pénzügyi eszközre szóló megbízás felvétele, továbbítása, végrehajtása [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja], portfóliókezelés [Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pontja], befektetési tanácsadás [Bszt. 5. § (1) bekezdés e) pontja] és egyéb befektetési szolgáltatással összefüggő panaszok szerint.

Pénzügyi lízinggel és az azzal kapcsolatos panaszok

Gépjármű-, ingatlan- és egyéb eszköz (gép, berendezés, stb.) lízing és az azzal kapcsolatos tranzakciók miatti panaszok.

- Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.

- Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi intézmény a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek, azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi intézmény fenntartja.

- Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panaszok.

Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok

Minden, a nem nevesített kategóriákba be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

Megszűnt szerződésekből eredő követeléssel kapcsolatos panaszok

Az adatszolgáltató állományában nyilvántartott, megszűnt szerződésekkel és az azokból eredő követelésekkel kapcsolatos panaszok.

9FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról, a tábla harmadik része egyéb tájékoztató adatokról, a tábla negyedik része a peresített panaszügyekről, a tábla ötödik része a KHR-ben történő rögzítéssel kapcsolatos tájékoztatások számáról ad áttekintést.

A 9FA és 9FB kódú tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy pl. a 9FA táblában rögzített, a tárgyidőszakban érkeztetett panasz a 9FB tábla tárgyidőszak végén folyamatban lévő vagy tárgyidőszakban lezárt panaszainak darabszáma szempontjából is figyelembe veendő.

A tábla sorai

A 9FB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a panasz-ügyintézés időtartama (9FB11), és a panaszügyek megalapozottsága (9FB12) szerinti bontásban.

A 9FB2 sorban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek számát kell jelenteni.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 9FB31 soron kell megadni, hogy a tárgyhónap végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

A 9FB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban, egész számra kerekítve kell megadni, míg a 9FB33 sorban azt szükséges megadni, hogy a 9FB32 sorban feltüntetett kártérítés összege hány szerződést (db) érintően került kifizetésre. A kártérítéssel érintett szerződések számánál külön szükséges megadni, hogy a kártérítésre pénzpiaci vagy tőkepiaci tevékenységgel összefüggésben került sor.

A 9FB41 sorban a tárgyidőszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni. A 9FB42 és 9FB43 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per.

A 9FB51 és 9FB52 sorokban kell szerepeltetni a tárgyidőszakban kiküldött, a KHR tv. 11. § (1) bekezdése szerinti adatátadással összefüggő tájékoztatásokat a KHR törvény 15. § (3) bekezdése szerinti, a tervezett adatátadást megelőző, illetve a KHR tv. 15. § (6) bekezdése szerinti utólagos tájékoztatás szerinti bontásban.

A 9FB511 sorban kell jelezni azon, KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek az adatátadás tervezett végrehajtását kevesebb, mint 30 naptári nappal megelőzően tett eleget.

A 9FB521 sorban kell jelezni azon, KHR-rel kapcsolatos tájékoztatások számát, amelyek esetében az adatszolgáltató a KHR tv. 15. § (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségnek az adatátadást több, mint 5 munkanappal követően tett eleget.

49. 9I Informatikai adatok

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A tábla sorai

Amennyiben egy adott tevékenységet az intézmény kiszervezett, abban az esetben a kérdés a kiszervezést végző személyre vonatkozik (az 9I01-9I013 kérdések kivételével).

A kérdések egy részére (9I011, 9I012, 9I013, 9I0521, 9I0522, 9I0531, 9I0532, 9I0541, 9I0542, 9I093, 9I102) konkrét számadatokat kell megadni.

Az Igen/Nem jellegű kérdésekre (9I022, 9I042, 9I043, 9I051, 9I055, 9I071, 9I072, 9I094) csak I vagy N betűvel lehet válaszolni.

Időpontokra vonatkozó kérdések (9I023, 9I031, 9I041, 9I0511, 9I0512, 9I052, 9I053, 9I054, 9I0551, 9I0552, 9I062, 9I103, 9I104) esetén konkrét dátumokat (pl.: 2016.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik vagy nem.

Az elérhetőségi adatoknál (9I081-9I086) az intézmény informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének (természetesen csak, ha van) az intézményi e-mail címét és telefonszámát kell megadni.

A 9I061 sorban, "Az intézménynél külső auditor által készített utolsó informatikai vizsgálat szerzője és tárgya?" kérdésnél - ha több ilyen jelentés is készült -, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

A 9I094 sor megnevezésében szereplő "felhőszolgáltatás" fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A 9I095, 9I096 és 9I097 sort a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézetnek kell kitöltenie.

Ha az adatszolgáltató más rendszerben kezeli a saját portfólióját és az ügyfelek portfólióit, akkor a 9I097 sorban mindkettőt szerepeltetni kell.

50. 9P Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő igénybevételével

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a pénzváltási tevékenységet a hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján folytató kiemelt közvetítő intézmény teljes nevét kell feltüntetni.

A b) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a pénzváltási tevékenység keretében váltott valutanemek ISO kódját (ideértve a csekkforgalmat is) kell szerepeltetni. A különböző valutákban történt pénzváltási tevékenységet külön sorokon kell jelenteni.

A c) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a valutából eladott (váltott) mennyiséget, volument kell feltüntetni.

A d) oszlopban az adott vonatkozási hónapban a valutából vásárolt (váltott) mennyiséget, volument kell feltüntetni.

Az e) oszlopban az adott havi óvadék - hó végi MNB hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított - összegét szükséges feltüntetni, kiemelt közvetítőnként. A havi óvadék a pénzváltót a hitelintézet felé terhelő megtérítési kötelezettség, továbbá bármely más hitelintézeti követelés biztosítására a pénzváltó által a hitelintézetnél elhelyezett, a váltókészlethez igazodó mértékű napi pénzösszeg átlaga. Tekintettel arra, hogy az óvadékot kiemelt közvetítőnként kell jelenteni, minden azonos közvetítőt tartalmazó soron, ugyanazon óvadék összeget szükséges feltüntetni.

Az f) oszlopban kell szerepeltetni az adott havi váltókészletet kiemelt közvetítőnként, valutanemenként. A havi váltókészlet a hitelintézet által a pénzváltó számára rendelkezésre bocsátott napi valuta váltókészlet átlaga, mely készlet átváltása, értékesítése céljából a pénzváltó más közvetítővel ügyletet nem bonyolíthat.

A c), d) és f) oszlopban az értékeket egységnyi devizában kell szerepeltetni, nem kell forintra átváltani.

A tábla sorai

A tábla soraiban a pénzváltási tevékenységre vonatkozó adatokat kiemelt közvetítőnként és valutanemenként kell megjeleníteni.

Egy sorban egy valutanem szerepeltethető, ezért ha egy kiemelt közvetítő a tárgyhónapban különböző valutákban végzett pénzváltást, a kiemelt közvetítő több sorban is megjelenik.

51. 9R1 Banki könyvi kamatlábkockázat - Kamatkockázati adatok és 9R2 Banki könyvi kamatlábkockázat - Kamatkockázati eredmények[24]

Az adatszolgáltatónak a táblák kitöltésekor - eltérő előírás hiányában - figyelembe kell vennie a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó kamatlábkockázat kezeléséről szóló EBA/GL/2018/02 számú iránymutatás (a továbbiakban: EBA iránymutatás) vonatkozó pontjait.

9R1 Kamatkockázati adatok

Általános kitöltési előírások

Minden, banki könyvbe besorolt kamatozó instrumentumot szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban. A kereskedési könyvi instrumentumok nem szerepelhetnek az adatszolgáltatásban.

Kötelezően jelentendő devizanemek: HUF, EUR, USD. Az adatszolgáltatónak legalább annyi devizanemben kell jelentenie, hogy a jelentett devizanemek eszközeinek vagy forrásainak összesített értéke elérje vagy meghaladja az összes eszköz vagy forrás értékének 90%-át (a továbbiakban: jelentős devizanemek). A további devizanemekben fennálló állományok összevontan, egyéb devizás tételként jelentendők.

Jelentendők továbbá a banki és kereskedési könyv között kötött, belső elszámolású ügyletek is.

Az adatok nagyságrendje egységnyi Ft, a devizás tételek esetében a referenciadátumon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani az értékeket.

A kamatérzékeny állományokhoz tartozó pénzáramlásokat és átárazódásokat a megadott csoportosító mezők mentén (a-e) kell összegezni és jelenteni a f)-h) mezőkben. Ennek értelmében nem fordulhat elő, hogy az adatszolgáltatás különböző soraiban jelentett rekordok minden csoportosító mező (a-e oszlop) mentén megegyeznek.

A pénzáramlásokat az irányuknak megfelelő előjellel kell jelenteni, vagyis a beáramlásokat pozitív, a kiáramlásokat negatív előjellel. Az átárazódásokat pozitív előjellel kell jelenteni, ha követelésnek, illetve negatív előjellel, ha kötelezettségnek minősül.

Adatszolgáltatás módszertana

Az adatszolgáltatásban a tőke- és kamatfizetésekhez, valamint a tőke átárazódásához tartozó összegek jelentendők. A tőke- és a kamatfizetéssel kapcsolatos események hatása külön jelentendő.

A fix kamatozású instrumentumok esetében ezek egyrészt a tőketörlesztések, másrészt a fix kamatok kifizetései. A zérókupon kötvények a fix kamatozású instrumentumok közé sorolandók, nulla kamattal.

A változó kamatozású instrumentumok az első átárazódás előtt a fix kamatozású instrumentumokkal azonos módon jelentendők. A referenciakamat és egy konstans szorzatához kötött kamatozású termékek feláraként a képletben szereplő felárat kell jelenteni (pl. AKK x 130% + 0% esetében 0%-ot). Az átárazódáskor a fennálló tőketartozás összegét kell jelenti, ezt követően a kamatfizetéseknek a csak felár komponense jelentendő a szerződéses lejáratig.

Az olyan instrumentumoknál, ahol az adatszolgáltatónak lehetősége van egyoldalúan megváltoztatni a kamatot, a legkorábbi ilyen időpont tekintendő az első átárazódás időpontjának, és a továbbiakban a változó kamatozású instrumentumoknál ismertetett módon kell eljárni. Azokat a tételeket, melyekhez átárazási periódust a szerződés nem köt ki, és az adatszolgáltató a kamatmozgásoknak megfelelően szabadon változtathatja a kamatlábat, az 1-30 napos oszlopba kell besorolni. A változtatható kamatozású termékek esetében a kamatfelárat az ügyleti kamatláb és a legutolsó átárazás napján érvényes kockázatmentes kamatláb különbségeként kell meghatározni. A derivatívákat követelés és kötelezettség lábakra kell bontani, és ennek megfelelően szerepeltetni a táblázatban.

A tábla oszlopai

a) Devizanem

A pénzáramlás devizaneme ISO kód formátumban. A nem jelentős devizanemekben denominált pénzáramlásokat összevontan (Egyéb deviza) kell jelenteni.

b) Termékkód

A kódtár szerinti termékkódokat alkalmazva kell megadni.

A tábla vonatkozásában a hitelek magukban foglalják az eszköz oldali betéteket is. Ezzel összhangban a betétekbe beleértendők a felvett hitelek is.

c) Kamatozás típusa

Itt a kamatozás típusát kell megadni, amely lehet fix, változó vagy lejárat nélküli.

d) Pénzáramlás (átárazódás) típusa

Tőke vagy kamat.

e) Átárazódás időkategóriája

A tőketörlesztés, tőke átárazódása vagy kamatfizetés dátuma, besorolva a kódtárban megadott értékek egyikébe.

Az a)-e) oszlophoz tartozó lehetséges kódértékeket az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

f) Modellezett pénzáramlás (átárazódás) összege

Amennyiben az adatszolgáltató a banki könyvi kamatlábkockázat mérésére modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat használ, akkor ezeket itt kell feltüntetni. Ezeknek pontosnak kell lenniük, kapcsolódniuk kell az adatszolgáltató jelenlegi mérlegéhez, figyelembe véve az esetleges opcionalitást és az adatszolgáltató magatartásra vonatkozó feltételezéseit (például az előtörlesztéseket).

Amennyiben a kamatok szintje és a modellezett pénzáramlás nem független egymástól, akkor a kamatszint változatlansága mellett feltételezett pénzáramlásokat kell jelenteni.

g) Szerződés szerinti pénzáramlás (átárazódás) összege

Az adatszolgáltatónak a nem modellezett pénzáramlásokat és átárazódásokat itt kell feltüntetnie. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).

Az f) és a g) oszlop együttesen tartalmazza az adatszolgáltató teljes várt pénzáramlásait és átárazódásait.

h) Modellezett termékek eredeti (szerződéses) pénzáramlásának (átárazódásának) összege

Az adatszolgáltatónak itt kizárólag a modellezett portfóliók eredeti, szerződés szerinti pénzáramlásait és átárazódásait kell feltüntetniük. Ebben az esetben a pénzáramlások és átárazódások futamidő-kategóriák szerinti bontását a mindenkori szerződéses feltételeknek megfelelően kell elkészíteni, anélkül, hogy tükröznék az opcionalitást és a magatartásra vonatkozó feltételezéseket (például az előtörlesztéseket).

Itt csak a modellezett portfóliók pénzáramlásait és átárazódásait szabad feltüntetni.

A termékbe való besorolással kapcsolatos elvárások

Amennyiben az adatszolgáltató a nem teljesítő hiteleket is szerepelteti a kamatkockázati számításokban, akkor a g) oszlopban a várható megtérüléssel járó pénzáramlásokat kell a megfelelő idősávokban jelenteni, az adatszolgáltató saját feltételezései mellett.

A táblában a spot és egyéb azonnali konverziókból származó nyitott pozíciókat nem kell szerepeltetni.

Az OTC határidős kamatláb megállapodásokat (FRA) egy hosszú és egy rövid pozíció kombinációjaként kell szerepeltetni. Egy FRA lejárati sávba sorolásának alapja a leszállításig vagy elszámolásig hátralévő időtartam, plusz - ahol az értelmezhető - a mögöttes termék (alapügylet) futamideje [például egy áprilisi kötésű júniusi három hónapos tőzsdei kamatláb ügyletet úgy kell tekinteni, mint egy 5 hónapos lejárati sávba tartozó hosszú (követelés) pozíciót és egy két hónapos lejárati sávba tartozó (kötelezettség) rövid pozíciót].

Határidős hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vétele esetén a kötési értéket a vétel időpontjának megfelelő lejáratnál, mint kötelezettséget kell szerepeltetni, a követelések között pedig az értékpapír átárazódásának megfelelő sávba kell helyezni. Határidős értékpapír eladása esetén fordítva kell eljárni.

Az adatszolgáltatónak az "Egyéb" sorokon (Eszközök vagy Források) kizárólag azokat a banki könyvi kamatozó instrumentumokhoz kapcsolódó cash flow-kat kell feltüntetnie, amelyek más kategóriában nem kerültek kimutatásra, és amelyek nem minősülnek saját tőkének. Az "Egyéb kamatozó források" sor nem a saját tőke feltüntetésére szolgál.

Az adatszolgáltatónak a mérleg alatti eszközök és források soraiban kizárólag azokat a banki könyvi mérlegen kívüli tételeket kell megjelenítenie, amelyek a tábla más soraiban nem kerültek feltüntetésre, megkülönböztetve a Banki könyvi eszközöket és a Banki könyvi forrásokat.

Nem jelentendő tételek, a teljesség igénye nélkül: részvények, részesedések, ingatlanok, saját tőke.

9R2 Kamatkockázati eredmények

Az ebben a táblában jelentett adatok áttekintést nyújtanak az alábbiakról:

egy ± 200 bázispontos párhuzamos kamatlábváltozás, valamint az EBA iránymutatásban ismertetett 6 felügyeleti kamatszcenárió hatása az adatszolgáltató alábbi mutatóira:

- gazdasági érték - 9R202-9R209 sor;

- becsült 12 havi nettó kamatjövedelem - 9R210-9R217 sor;

az EBA iránymutatás alapján alkalmazott kamatszcenáriókra vonatkozó sokktípusok - 9R218-9R220 sor;

beágyazott opcionalitással rendelkező eszközök és források aránya a banki könyvben (a saját belső modellek szerint) - 9R221-9R224 sor.

Az adatszolgáltatónak valamennyi jelentős devizanemben jelentenie kell a különböző hozamgörbe feltételezések melletti gazdasági érték és becsült kamatjövedelem mutatókat.

A tábla sorai

9R202-9R217 sor: A banki könyv becsült gazdasági értékének és nettó kamatbevétel 12 hónapos előrejelzésének változása

Az adatszolgáltatóknak az EBA iránymutatás elvárásaival összhangban kell a számításokat elvégezni és az adatpontokat megadni.

9R218-9R220 sor: Alkalmazott sokktípusok

Az adatszolgáltatóknak a korábbi sorokban használt párhuzamos, rövid és hosszú sokktípusokat kell minden devizára megadnia, amelyeken az alkalmazott szcenáriók alapulnak az EBA iránymutatás III. melléklet 3. pontja szerint.

9R221-9R224 sor: Opciókkal rendelkező termékek a banki mérlegben

Az adatszolgáltatónak e sorokban meg kell adnia az automatikus és fogyasztói magatartás alapú opcionalitásnak kitett banki könyvi kamatozó eszközök és források arányát. Az arányok kiszámításához az adatszolgáltatónak:

- nominális összegeket kell használnia,

- szerepeltetnie kell a banki könyvhöz kapcsolódó mérlegben szereplő és mérlegen kívüli kamatozó tételeket,

- a 9R223 és 9R224 sorban szereplő mutatók számlálójában szerepeltetnie kell a lejárat nélküli tételeket (pl. lejárat nélküli betéteket a 9R224 sorban és hitelkártyákat a 9R223 sorban), a 9R221 és 9R222 sor számlálójában azonban nem.

52. 10GA Legnagyobb betétesek[25]

A jelentés a hitelintézet forrásgyűjtő tevékenységében a betétesekhez kapcsolódó koncentrált kockázatokat mutatja be, mivel egy jelentős betétállomány kedvezőbb feltételek miatti gyors megmozdulásának a hitelintézet fizetőképességre gyakorolt hatása jelentős.

A jelentésben az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat. Azokat az ügyfeleket is fel kell tüntetni, amelyek csak betételhelyezők és nincs hitelkapcsolatuk, főleg akkor, ha a betétállományuk meghaladja a szavatoló tőke 10%-át.

A forrásokat az adatszolgáltató által alkalmazott számvitel szabályozással összhangban, könyv szerinti értéken kell a táblában szerepeltetni.

A tábla oszlopai

A Kódjel oszlopba az ország két karakteres ISO kódját kell beírni (pl. Magyarország esetén HU), kitöltése kötelező. Természetes személy ügyfél esetén az általános szabályok között leírt "S" jelzést az Azonosító oszlopban kell feltüntetni. Egyéb esetekben az Azonosító oszlop üresen marad.

A j) oszlopban kell szerepeltetni a mérlegben megjelenített visszavásárlási megállapodásokból szerzett forrást.

A tábla sorai

A 10GA1 Összesen sor megegyezik a 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás (10GB táblában részletezett), a 10GA3 sor Befektetésektől származó forrás (10GC táblában részletezett), a 10GA4 Nem részletezettek összesen, valamint a 10GA5 Részletezettek összesen összegével.

Azokat a tulajdoni kapcsolatban álló vállalkozásokat, amelyekben a hitelintézet részesedéssel vagy bármilyen érdekeltséggel rendelkezik, illetve amelyek a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkeznek, külön táblákon kell részletezni.

A 10GA2 Tulajdonosoktól származó forrás sorban a 10GB táblán részletezett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) tulajdonosaitól, illetve a vezető személyek és vállalkozásaitól, a 10GA3 Befektetésektől származó forrás sorban a 10GC táblán jelentett, a hitelintézet (fióktelep esetén a fióktelep központjának) befektetéseitől származó összes forrást kell oszloponként összegezve jelenteni.

A 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban az 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket - az egyezőség érdekében - összevontan kell kimutatni, beleértve a más hitelintézettől kapott elhelyezett hiteleket is, amennyiben más kapcsolata nincs a hitelintézetnek. Itt kell feltüntetni a megfelelő oszlopban a nem névre szóló betéteket, illetve a betéti okiratokat is.

A 10GA5 Részletezettek összesen sorban az 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.

Az 01 sortól - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni az 50 (szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél 25) legnagyobb betétest (ügyfeleket, ügyfélcsoportokat, beleértve a hitelintézetet is), az elhelyezett összes forrás l) Összes kötelezettség oszlopban feltüntetett összegének csökkenő sorrendjében.

Függetlenül az első 50 legnagyobb betétestől, a felsorolásban minden, a szavatoló tőke 2%-át meghaladó forrást nyújtónak szerepelnie kell. Ha ez több, mint az első ötven, akkor a felsorolást folytatni kell.

A lakás-takarékpénztáraknak azt az 50 ügyfelet kell - az összeg csökkenő sorrendjében - feltüntetni, akikkel szemben a betétállomány a legnagyobb, és meghaladja az egy millió forintot.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében azt a 25 ügyfelet kell felsorolni, amelyekkel szemben a hitelintézeti kötelezettségvállalás együttes összege a legnagyobb. A legnagyobb betéteseket a velük szemben fennálló teljes kötelezettségállomány együttes összegének csökkenő sorrendjében kell felsorolni.

A fenti jelzett két táblában (10GB és 10GC táblában) részletezett betéteseket nem kell a részletező sorokban feltüntetni.

A legnagyobb betéteseket tételesen, név szerint, a törzsszám és a kódjel feltüntetésével kell felsorolni.

A d) Azonosító oszlopba a természetes személyre vonatkozó betűjelet ("S") kell beírni.

Ha az ügyfél (beleértve a hitelintézetet is) többféle betétet helyezett el, illetve forrást biztosított a hitelintézet számára, akkor ezeket a tábla e)-k) oszlopában jellegük szerint csoportosítva, összevontan kell szerepeltetni.

Az e) oszlopban a látra szóló, illetve a nem lekötött folyószámlát, az f)-i) oszlopban a lekötött betéteket kell kimutatni. A többi adatot az oszlop megnevezésének megfelelően kell kitölteni.

A hitelintézetektől (esetleg más vállalkozástól) kapott hiteleket a k) Hitelek, hátrasorolt kötelezettségek, kölcsöntőke oszlopban kell kimutatni.

Az MNB-vel szembeni kötelezettséget a 10GA4 Nem részletezettek összesen sorban kell kimutatni.

Amennyiben mérlegen kívüli tételként nyilvántartott forrást (hitelkeretet) is kapott a hitelintézet, úgy azt az m) oszlopban kell szerepeltetni.

53. 10GB Tulajdonosoktól és személyektől származó források

A jelentésben a hitelintézetben részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, anya- vagy az anya leányvállalata, vezetői kapcsolat) rendelkező tulajdonosoktól származó forrásokat kell részletezni. A táblában a hitelintézet tulajdonosaként megjelenő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket vagy mint hitelnyújtókat.

A jelentés kitöltésénél a 10GA kódú táblában foglaltakat kell figyelembe venni, mivel a jelentés oszlopszerkezete és a sorok kitöltése azonos.

54. 10GC Befektetésektől származó források

A jelentésben azokat az ügyfelektől kapott forrásokat kell részletezni, amelyekben a hitelintézet részesedéssel, bármilyen érdekeltséggel (csoporttag, leány-hitelintézet, vezetői kapcsolat) rendelkezik. Itt a hitelintézet tulajdonában lévő más hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint betételhelyezőket, vagy mint hitelnyújtókat.

A tábla oszlopai

A jelentés oszlopszerkezete azonos a 10GA kódú táblával, ezért kitöltésénél az ott meghatározottakat kell figyelembe venni.

A tábla sorai

A tábla 10GC1 Összesen sora egyenlő a 10GC4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 10GC5 Részletezettek összesen sor együttes összegével.

A 10GC2 sorban kell összegezni azokat a kapcsolt, a 20%-ot meghaladó, továbbá a 10GC3 sorban a 10%-ot elérő és a 20% alatti tulajdoni hányadot képviselő vállalkozásokat kell kiemelni és összesíteni, amelyek a részletező sorokban egyenként fel vannak tüntetve.

A 10GC4 Nem részletezettek összesen sorban a 01 sortól kezdődő részletező sorokban fel nem sorolt betéteseket összevontan kell kimutatni.

A 10GC5 Részletezettek összesen sorban a 01 sortól felsorolt betétesek adatait kell összegezni.

55. 11AA és 11AB Tulajdonosi szerkezet 1 és 2

A táblák több megközelítésben a hitelintézet jegyzett tőkéje tulajdonlásának, illetve az ehhez kapcsolódó szavazati aránynak a szektorális, illetve ország szerinti alakulását, továbbá a hitelintézet tulajdonosait mutatja a tényleges részjegy-állomány változásának nyomonkövetésével.

11AA Tulajdonosi szerkezet 1

Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak szektoronkénti besorolását, illetve ország szerinti alakulását részletezi.

A hitelintézet jegyzett tőkéjét, beleértve a Cégbíróságra benyújtott (befizetett, de még be nem jegyzett) tőkeemelés összegét is a névérték és a tulajdoni, illetve szavazati arány szerint kell főbb tulajdonos csoportonként kimutatni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézetnek az ismert tulajdonosi szerkezetnek megfelelően kell kimutatni az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó (valós) részjegyállományt. (Valós részjegyállománynak - cégbírósági bejegyzéstől függetlenül - azt a részjegyállományt kell tekinteni, amit a tagok pénzügyileg már rendeztek. Ennek megfelelően tartalmazza a tag már befizetett részjegyének névértékét és nem tartalmazza a kilépő tagnak már kifizetett részjegy névértékét.)

Az adatokat elsősorban a részvénykönyv alapján kell közölni. Abban az esetben, ha a részvénykönyv adataitól (pl. be nem jegyzés miatt) jelentősen eltér a tulajdonlás aktuális szerkezete, akkor a hitelintézet tudomására jutott utolsó információ alapján, a valós állapotnak megfelelően kell a tulajdonosokra vonatkozó táblákat kitölteni.

Az első táblában a hitelintézet részvénytulajdonosainak szektor szerinti megoszlását kell közölni.

A jegyzett tőke még be nem fizetett részét, amennyiben még nem határozható meg, hogy melyik szektorbeli tulajdonos jegyezte le, a 11AA126 Egyéb, illetve külföldiek esetében a 11AA22 Külföldi egyéb sorba kell beírni.

A táblákat értelemszerűen a részletezésnek megfelelően kell kitölteni.

A tábla oszlopai

A b) Törzsrészvények névértéke, a c) Szavazatelsőbbségi részvények névértéke, a d) Különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények névérték, az e) Különleges osztalékelsőbbségi részvény névértéke, illetve az f) Osztalékelsőbbségi részvény névértéke oszlopban a kibocsátott részvények névértékét kell kimutatni a kibocsátási sorozat jelétől függetlenül.

A g) oszlopban a névértékeket összesíteni kell. A névértékeket millió forintban (szükség szerint három tizedesjegy pontossággal) kell megadni.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, ott a hitelintézeteknek három tizedes jegyig kell az értékeket megadni az érintett tulajdonosi soroknál

A tulajdoni arányt a h) oszlopban, a szavazati arányt az i) oszlopban kell feltüntetni (függetlenül attól, hogy szavazatelsőbbségi részvények a tulajdoni, illetve a szavazati arányt eltérítik egymástól).

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. A tényleges állományban tulajdonosnak kell tekinteni a részjegy értékét már befizető belépő tagot és nem lehet tagnak tekinteni azt az állományból kizárt vagy kilépett személyt, akinek a részjegy értékét már kifizették.

Ahol olyan szavazatelsőbbségi részvények, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvények is vannak, amelyek összege nem éri el az egymillió forintot, és a tulajdoni vagy szavazati arány igen csekély (nem ér el három tizedesjegyig sem kimutatható mértéket), ott a hitelintézeteknek nullát kell beírni a megnevezés oszlopban *-gal meg kell jelölni az érintett tulajdonosi sorokat, függetlenül attól, hogy az adott sor b) oszlopában szerepel érték.

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is. A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve a szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében az aktuális részjegytőkéhez) viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

A tábla sorai

A 11AA111 MNV Zrt. sorban kell az MNV Zrt.-re, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztériumra (jelenleg a Pénzügyminisztérium) bejegyzett részvényeket feltüntetni.

A jogszabály szerint az állami tulajdonosi jogosítványt gyakorló egyéb szerveket, vállalkozásokat a 11AA112 Egyéb állami tulajdonos sorban kell kimutatni.

A 11AA31 Visszavásárolt részvények sorban a hitelintézet által visszavásárolt saját részvényeinek névértékét és arányát kell szerepeltetni.

A 11AA32 Nem azonosított részvényesek sorban csak a tőzsdén jelenlevő hitelintézetek jelentethetnek meg adatokat a társasági események közötti időszakban. Itt olyan, a részvénykönyvben nem rögzített tulajdonosokat és részvényarányokat lehet jelenteni, amelyeket a tőzsde (KELER Zrt.) nem köteles jelenteni, és a hitelintézetnek sincs tudomása a valódi tulajdonlásról.

A 11AA4 sorban kell a fenti szektorok szerinti tulajdonosokat összesíteni.

A 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorban az alábontásnak megfelelően szükséges közölni és a részvényeseket országok szerint felsorolni. Az ország szerinti felsorolás nem korlátozott.

A részletező sorokban az adatokat millió forintban (szükség esetén három tizedesjegy pontossággal) kell kimutatni.

A 11AA4 Összesen és 11AA5 Ország szerinti tulajdonosi megoszlás összesen sorok értékének meg kell egyeznie a jegyzett tőke (szövetkezeti formában működő hitelintézetek esetében a részjegytőke) összegével.

11AB Tulajdonosi szerkezet 2

Ez a tábla a hitelintézet tulajdonosainak név és tulajdoni-, illetve szavazati arányok szerinti alakulását részletezi a tényleges részjegyállomány változásának nyomonkövetésével.

A hitelintézet jegyzett tőkéjét a névérték és a tulajdoni-, illetve szavazati arány szerint kell tulajdonosonként kimutatni. Ennek érdekében a hitelintézetnek rendelkeznie kell - elsősorban a részvénykönyv alapján - olyan kimutatással, amelyből az egyes tulajdonosokhoz (ügyfelekhez) kapcsolódó tulajdoni-, illetve szavazati arány - ennek mértékétől függetlenül - megállapítható.

A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál figyelembe kell venni:

- a Hpt. 3. mellékletében foglaltakat a közvetett tulajdon számításáról, továbbá ugyanezen melléklet 2. pontját a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni és szavazati hányadának számításáról;

- a Hpt. VII. fejezetében foglaltakat a tulajdonjog gyakorlásának szabályairól, a tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályairól;

- a szövetkezeti formában működő hitelintézetekre vonatkozó (a 11AA kódú táblában leírt) sajátosságokat.

A tulajdoni, illetve szavazati arány megállapításánál a tulajdonlás aktuális helyzetének, a valós állapotnak megfelelően kell a közvetlen-, illetve a közvetett tulajdonosokra vonatkozó adatokat kitölteni, ideértve, ha a tulajdonlás a Hpt. 6. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározottak szerinti befolyásoló részesedést vagy ellenőrző, de nem számszerűsíthető részesedést jelent. Ebben az esetben a részletező sorban a név (megnevezés) melletti kódjel oszlopba "V" jelet kell írni, és az érintett tulajdonlás jellegének megfelelő - közvetlen- vagy közvetett tulajdoni (szavazati) arány - oszlopba 10%-ot, illetve 51%-ot kell feltüntetni. Ezt az eltérő tulajdonlást az összesítő a) vagy b) sorokban a valós értékkel és aránnyal kell kimutatni.

A szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tulajdoni részesedés százalékos mértékének meghatározásakor a tagok által birtokolt részjegy állomány összegét az összes tag által rendelkezésre bocsátott bruttó részjegy állományhoz kell viszonyítani. Ettől eltér az egy tulajdonos részjegyének szavazati aránya, amely az alapító okiratban (vagy jogszabályban) meghatározott hányad.

A felsorolás sorrendje elsődlegesen a tulajdoni arány nagyságához igazodik.

Azokat az intézményeket is ki kell mutatni, amelyek a kistulajdonosokat, mint "befektetési letétkezelő", illetve a részvényekre vonatkozó letéti igazolásokat szolgáltató társaság fogják össze a tulajdonosok által képviselt részarány feltüntetésével (pl. GDR társaságok).

A sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes tulajdonos kimutatásra nem kerül.

A kapcsolódó ügylettel rendelkező ügyfeleken belül is a felsorolást a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkezőkkel kell kezdeni és folytatni az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokkal.

A tulajdonosi szerkezet megismerése érdekében azokat az 5%-ot elérő vagy azt meghaladó aránnyal rendelkező tulajdonosokat is fel kell sorolni, akiknek nincs kapcsolódó ügyletük a hitelintézettel.

A tételeket - elsősorban a minősített befolyások felsorolásával - az együttes szavazati (tulajdoni) részarányok csökkenő sorrendjében kell a tábla soraiban szerepeltetni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban a tulajdonos nevét, a b) Kódjel oszlopban K jelzéssel a Számv. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozást, V jellel a nem számszerűsített minősített befolyás vagy ellenőrző részesedésű tulajdonlást, M jelzéssel a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontja szerinti vezető állású személyt kell megjelölni.

A c) oszlopban a tulajdonos törzsszámát, illetve a külföldi azonosító adatát, a d) oszlopban a tulajdonos országának két karakteres ISO kódját (pl. Magyarország esetén HU), az e) oszlopban az ügyfél tevékenységét rögzítő TEÁOR ágat kell feltüntetni (a nemzetgazdasági ágak, ágazatok TEÁOR számjele és az adatszolgáltatásban feltüntetendő betűjel közötti összefüggés tábla elérési útvonala az MNB honlapon:

MNB/Felügyelet/Adatszolgáltatás/Hitelintézetek/2019. évre vonatkozó adatszolgáltatások/Kapcsolódó előírások, technikai segédletek/Technikai segédletek).

A közvetlenül tulajdonolt részvények névértékét az f) oszlopban, a szavazatelsőbbségi részvényekét a g) oszlopban, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényekét h) oszlopban kell kimutatni.

Az osztalékelsőbbséget, illetve a különleges osztalékelsőbbséget biztosító részvényeket a 11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen sorban kell figyelembe venni, úgy, hogy az értékét az f) oszlopban kell feltüntetni.

Az f), g) és h) oszlop összegének meg kell egyezni a jegyzett tőke értékével, az i) oszlopnak pedig a teljes tulajdoni aránnyal.

Az i) oszlopban kell kimutatni a jegyzett tőke összértékéhez viszonyított tulajdoni arányokat, beleértve a szavazatelsőbbségi részvényeket, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényeket is, amelynek arányát a szavazati jogot, illetve a különleges vétójogot biztosító részvény névértékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A j) oszlopban a közvetlen tulajdonlású részvények szavazati arányát kell feltüntetni.

A szavazati arány megállapításánál a szavazati jogot biztosító (szavazatelsőbbségi, illetve a különleges vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi) részvény szavazati arányához hozzá kell adni a törzsrészvények korrigált mértékű tulajdoni hányadait is.

Az Arány % megfelelő oszlopaiban két tizedesjegy pontossággal kell kimutatni a tulajdoni hányadot, illetve szavazati jogot, amely a jegyzett tőkéhez viszonyított arányt jelenti. (A százalék jelét nem kell feltüntetni.)

Az i), illetve a j) oszlopban lévő összesen sorok összegének meg kell egyezni a teljes tulajdoni aránnyal.

A közvetett tulajdonlást a k) oszlopban kell kimutatni. A szavazati jogot, mint tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.

Az l) Szavazati arány összesen oszlopban kell összesíteni a tulajdonosnak - a j) és a k) oszlopban feltüntetett - együttes közvetett és közvetlen tulajdoni és szavazati arányát. Ennek az aránynak a mértékét kell figyelembe venni a minősített befolyás megállapításánál.

A tábla sorai

11AB1 Minősített befolyású tulajdonosok összesen

Ez a sor összesíti az alábbi sorokban feltüntetett adatokat.

11AB11 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfeleknek - a tulajdoni, illetve szavazati arányát összesíteni, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB12 Minősített befolyások kapcsolódó ügylettel nem rendelkező összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban azoknak a minősített befolyással (10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett) rendelkező tulajdonosoknak a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait kell összesíteni, amelyek a hitelintézetnél kapcsolódó ügylettel nem rendelkeznek.

11AB21 5% és 10% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak a nem minősített befolyással (5%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB22 1% és 5% közötti tulajdonosok, kapcsolódó ügylettel összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell összesíteni azoknak az 1% és 5% közötti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak - a részletező sorokban feltüntetett ügyfelek - az adatait összesíteni a tulajdonlás mértékétől függetlenül, akikkel szemben a hitelintézetnek bármilyen követelése vagy vállalt kötelezettsége van.

11AB3 1% és 10% közötti tulajdonosok, befektetési alapok, GDR társaságok kapcsolódó ügylet nélkül összesen (alább részletezve)

Ebben a sorban kell összesíteni az ügyleti kapcsolatban nem álló, nem minősített befolyással (10% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal) rendelkező részvényeseket, továbbá a befektetési letétkezelőket, a részvények tulajdonosaira letéti igazolásokat szolgáltató (pl. GDR társaságokat). A letéti igazolásokat nyújtó, illetve összefogó intézmények által képviselt tulajdoni adatokat a részletező sorokban fel kell tüntetni.

11AB4 Egyéb 5% alatti tulajdonosok összesen (nem részletezve)

Ebben a sorban kell azoknak az 5% alatti tulajdoni-, illetve szavazati aránnyal rendelkező tulajdonosoknak az adatait összesíteni, amelyek nem ismertek. Ebben a sorban kell szerepeltetni az 1 % alatti tulajdoni résszel rendelkező tulajdonosokat. Itt kell számba venni a visszavásárolt részvények névértékét, illetve arányát.

Az Integrációs Szervezetnek a takarékszövetkezetekben fennálló teljes tulajdonrészét a 11AB5 sorban külön is ki kell mutatni, vagyis az előbbiekben feltüntetett sorokból kiemelésként kell szerepeltetni.

A 11AB6 Összesen sor az 1)-5) összegző sorban feltüntetett adatok összesítésére szolgál. Ennek a sornak meg kell egyeznei a jegyzett tőke értékével, illetve a teljes tulajdoni aránnyal.

A részletező sorokban egyedileg ki kell mutatni az 1 % fölötti tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosokat és tulajdonosi csoportokat.

A 11AB701 sortól kell részletezni az egyéni tulajdonosokat, a 801 sortól a tulajdonosi csoportokat (jogi személyek, természetes személyek és azok közeli hozzátartozói, köztes vállalkozások) az összetartozás feltüntetésével, az egyesített tulajdoni hányad megállapítása érdekében.

56. 11AC Szövetkezeti hitelintézetek tagságával és részjegyállományával kapcsolatos adatok

Ez a tábla a szövetkezeti formában működő hitelintézet tagságának és a részjegy állományának tárgynegyedév végi adatait részletezi.

A tábla sorai

11AC21 A teljes valós részjegyállomány összege tárgynegyedév végén (millió forint)

A teljes valós részjegyállomány megállapításánál a befizetett és jegyzett részjegyek állományát a Hpt. és a Ptk. alapján az alábbi változásokat is figyelembe kell venni a vonatkozási időszakban, függetlenül attól, hogy a részjegy állomány növekedése vagy csökkenése a Cégbíróságon bejegyzésre kerül vagy sem:

a) azt a részjegyállomány növekedést, amikor a tag belépési, vagy tőkeemelési nyilatkozatának a Ptk. szerinti elfogadását követően a pénzügyi rendezésre is sor került, illetve

b) azt a részjegyállomány csökkenést, amikor a tagok kilépési, tőkecsökkentési szándéknyilatkozatát a Ptk. szerint a hitelintézet arra hivatott testülete elfogadja, függetlenül a tagot megillető részjegy értékének kifizetésétől (pénzügyi rendezéstől).

A 11AC211 Ebből: Befolyásoló részesedést biztosító teljes valós részjegyállomány tárgynegyedév végén (millió forint) soron a Hpt 6. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkező részjegytulajdonosok által birtokolt részjegyek összesített értéke jelenik meg.

11AC22 Jegyzett tőke Cégbíróságon bejegyzett összege a tárgynegyedév végén (millió forint)

A sorban szereplő érték megegyezik a Felügyeleti mérlegben kimutatott jegyzett tőke összegével.

11AC221 Ebből: a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, az Integrációs Szervezet, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével tulajdoni részesedése sor azon közvetlen és közvetett tulajdoni részesedéseket tartalmazza, amelyeket nem kell figyelembevenni a Szhitv. 17/F. § (2) bekezdés szerinti, egy tulajdonos közvetlen és közvetett tulajdoni hányadára vonatkozó korlátozás betartásánál.

11AC23 A bejegyzett tőke részeként nyilvántartott részjegyállomány a tárgynegyedév végén (millió forint)

11AC24 Egy db alaprészjegy névértéke (millió forint): a Szhitv. 17/F. § (1) bekezdése szerint a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében a részjegy névértéke nem haladhatja meg a tízezer forintot.

A tábla adatait millió forintban, három tizedesre kerekítve kell feltüntetni, beleértve az alaprészjegy névértékét.

A tíz legnagyobb közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkező részjegy tulajdonosra vonatkozóan - a 11AC21 sorral összhangban lévő - adatokat úgy kell megadni, hogy ha valamely tulajdonos (rokonain, cégein, stb. keresztül) közvetlen és közvetett részjegy tulajdonnal is rendelkezik, akkor az általa birtokolt vagy ellenőrzött teljes tulajdoni hányad millió forintban, három tizedesre kerekítve kerüljön kimutatásra.

Közvetett tulajdonlás esetén, ha 'A' tulajdonos tulajdonrésszel is rendelkezik 'B' tulajdonos érdekeltégében, a táblában az 'A' tulajdonos során a saját részjegyet és a közvetett tulajdonlást, a 'B' tulajdonosnál a saját tulajdonrészt kell megadni.

Közeli hozzátartozók tulajdonlásának kimutatása: ha mindkét személy tulajdonos, a tulajdonrészeket össze kell adni és a két vagy több hozzátartozót egy soron jelenteni. Így kell vizsgálni a minősített befolyásnak minősülő tulajdonlásnak való megfelelést és csökkenő sorrendben felállítani a tulajdonosi sorrendet.

57. 14HD Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a hitelintézetek által a vállalkozásoknak folyósított hitelekből és hitelállománya

Ez a tábla tartalmazza a KKVtv. alapján, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról szóló 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott adatokat, valamint egyéb, az MNB információs igényét kielégítő adatokat.

A táblában a KKVtv. által meghatározott belföldi mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) részére nyújtott, valamint az ezen vállalkozásokkal szemben, a tárgyhónap végén fennálló követelésállományt kell bruttó értéken feltüntetni. A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.

A KKV-k méretének meghatározásánál, illetve egyes vállalkozói típusokba sorolásakor (mikro-, kis- és középvállalkozások) a KKVtv.-ben előírtak szerint a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is kell figyelembe venni.

A vállalkozások nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKVtv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A vállalkozás fogalmát a KKVtv. 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az MNB szektorbesorolás szerinti önálló vállalkozókból a KKV-nak minősülő vállalkozók (például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, családi vállalkozás) is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek.

Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozások az Egyéb pénzügyi vállalatok és Nem pénzügyi vállalatok ügyfélszektorokba tartozhatnak. Az egyéb pénzügyi vállalatokba tartoznak az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások (a pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, egyéb intézmények, biztosítók). A nem pénzügyi vállalatokhoz sorolandók az előző szektorba be nem sorolt vállalkozások, továbbá a KKV-nak minősülő önálló vállalkozók is. A táblában csak a nem pénzügyi vállalati körbe sorolt KKV-kat kell jelenteni.

A folyószámlahitel folyósítás és állomány adatai a kényszerhitelt is tartalmazzák, melynek tárgyidőszak végi állományi összegét külön soron is be kell mutatni.

A hitelállományra vonatkozó szerződés darabszám adatokban - az SF07H kódú táblával egyezően - csak a tárgyidőszak végén kitettséggel rendelkező szerződések számát kell szerepeltetni, azaz a nulla ("0") folyószámlahitel állományú, de élő szerződések darabszámát a darabszám adatokban nem kell fel tüntetni.

A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A tábla oszlopai

A db oszlopban kell szerepeltetni a szerződésenkénti folyósítások számát.

A tábla sorai

14HD1 Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott hitelek összege a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig folyósított, halmozott (kumulált) adatokat jelenti. Az ügyfélnek folyósított hitel tőkeösszegét kell jelenteni, az IFRS korrekciók figyelembevétele nélkül.

A kumulált adatok éven belül minden tárgyidőszakban kizárólag nagyobbak, vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző tárgyidőszakban. Az év utolsó negyedévében megküldött jelentésben az egész évi hitelnyújtást kell jelenteni. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a "végleges adatokat" az auditált jelentéssel együtt megküldött 14HD tábla tartalmazza.

Az értékadatokat millió forintban, három tizedesjegy pontosággal kell kimutatni.

A részletező sorokban a tárgyévben a tárgyidőszak végéig történt hitelfolyósítások darabszámát, illetve összegét (mint forgalmi adatokat) kell szerepeltetni. Amennyiben tárgynapon adott ügyfél számára többször, de ugyanazon szerződés alapján történik hitelfolyósítás, azt egy darabként, összegezve kell kimutatni. A folyószámlahitelek folyósítás adatait a szerződés állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel lehívott állománya az előző negyedév végéhez képest nőtt, folyósításként kell jelenteni. Amennyiben a tárgynegyedévben a változás negatív, a csökkenés törlesztésként értelemezendő, melyet a táblában nem kell bemutatni. A táblában a Széchenyi és a Gazdakártya hiteleket a folyószámla hitelek között kell kimutatni rulírozó jellegük miatt. Ha a hitelkeret rendelkezésre tartási ideje meghaladja az egy évet, a hitel az éven túli lejáratú soron jelentendő.

A tárgyidőszakban folyósított devizahitelek esetében a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az adatszolgáltató számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően. A devizaárfolyam-változás miatt nem kell átértékelni az előző tárgyidőszakban jelentett, január 1-től összesített devizahitel folyósítást, hanem az aktuális tárgyidőszaki növekményt a megelőző tárgyidőszakban jelentett forint értékhez kell hozzáadni.

A tárgyidőszakban folyósított hiteleket részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a hitel devizaneme (forint, illetve deviza) szerint. A 14HD1 soron kimutatott tárgyévi folyósításból külön soron ki kell emelni a beruházási célú hitel (14HD111 sor) folyósítás darabszámát, valamint annak bruttó összegét.

14HD121 Éven túli hitelek összesen sorában kell az éven túli forinthitelek, illetve devizahitelek tárgyévi folyósításait összesíteni.

14HD122 Éven belüli hitelek összesen sorban kell összesíteni a tárgyévben folyósított éven belüli forint- és devizahiteleket.

Az éven belüli és éven túli lejáratú hitelfolyósítás összegének meg kell egyezni a 14HD1 sorral.

14HD2 Hitelállomány összesen (a tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott, - a beszámolás időpontjában (tárgyidőszak végén) még fennálló hitelek darabszámát, valamint annak állományát az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelő bruttó könyv szerinti értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban - az SF07HT kódú táblával egyezően -a beszámolási időszak végén fennálló, kitettséggel rendelkező hitelszerződések számát kell jelenteni.

A 14HD2 soron kimutatott időszak végi hitelállomány adataiból külön soron be kell mutatni a beruházási célú hitel (14HD211 sor), valamint a folyószámla-hitel (14HD212 sor) szerződés darabszámát, illetve a fennálló hitelállomány bruttó összegét.

58. 15B Saját számlás kereskedési könyvi pozíciók

A jelentésben a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókat kell szerepeltetni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni, az alábbiak szerint:

Értékelési alapelvek a piaci érték megállapításához

A CRR-ben előírt, az alábbiakban összefoglalt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A tőzsdén forgalmazott értékpapírokat, az állampapírok kivételével, a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni.

A Magyar Állam által belföldön kibocsátott állampapírokat az ÁKK Zrt. által nyilvánosságra hozott referencia árfolyamon kell értékelni.

Az MNB által belföldön kibocsátott kötvény árfolyamát a lejárathoz legközelebb eső lejáratú - Magyar Állam által belföldön kibocsátott - két állampapír árfolyamának arányosításával kell meghatározni.

Az előzőekben foglaltaktól eltérően a három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel rendelkező állampapírok és MNB által belföldön kibocsátott kötvények esetében a 3 hónapos ÁKK referenciahozamot kell alkalmazni.

A tőzsdén nem forgalmazott befektetési jegyet az utolsó közzétett nettó eszközértéken kell értékelni.

Az előzőekben fel nem sorolt értékpapírokat, valamint azokat az értékpapírokat, amelyek esetében nem áll rendelkezésre piaci ár, az intézmény a belső szabályzatában meghatározott irányelveknek megfelelően köteles értékelni.

A tőzsdei határidős ügyletekből származó pozíciókat az azoknak megfelelő tőzsdei elszámoló áron kell értékelni.

A tőzsdén kívüli határidős ügyletekből származó pozíciókat a hitelintézetnek az MNB által jóváhagyott belső szabályzata alapján kell értékelni.

A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás (a továbbiakban: fiktív pénzáramlás, fiktív kölcsönnyújtás vagy fiktív kölcsönfelvétel) összetételeként szükséges kezelni. A fiktív pénzáramlás értéke a jövőbeli pénzáramlás jelenértékével egyenlő.

A szabványosított tőzsdei opciós ügyleteket a tőzsde által közzétett áron kell értékelni, a nem szabványosított tőzsdei opciós ügyletek és a tőzsdén kívüli opciós ügyletek piaci értékét az MNB által jóváhagyott belső modell alapján határozza meg.

A nem forintban denominált pénzügyi eszközök nettó pozícióinak értékét az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamon kell forintban meghatározni.

Ha az MNB az adott devizára nem jegyez devizaárfolyamot, akkor az árfolyamot az adott devizát kibocsátó ország jegybankja vagy jegybanki funkciókkal rendelkező intézménye által meghatározott hazai devizaárfolyam és az euro keresztárfolyamából kell átszámítani.

A devizában denominált tőzsdei határidős ügyleteket tőzsdei elszámoló áron, a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az MNB által jóváhagyott belső szabályzat alapján kell értékelni.

A tábla oszlopai

Az a) Pozíció megnevezése oszlopban a termék konkrét megnevezését kell megadni pl. DKJ esetén pl. DKJ090630, befektetési jegy esetén pl. Adriatiq Inv.Fund; kockázati tőkealap-jegy esetében pl. Adriatiq Hungary Turnaround; egy devizaopció, -swap vagy -forward esetében a devizapár, pl. EUR/USD formában, kamatswap esetében a névleges tőkeösszeg devizaneme.

A b) ISIN kód oszlopban az ISIN kód szerepel, amennyiben ilyen nem létezik, akkor a pozíció nevét kell feltüntetni.

A c) Eszköz típusa oszlopban az alábbi nevesített típusok kódjai közül a pozíciónak (terméknek) megfelelőt kell beírni. A devizanemet csak ott kell feltüntetni, ahol a megnevezésből vagy ISIN kódból az nem derül ki, egyébként csak az eszköz típusát kell feltüntetni.

Eszköztípust jelölő kódok:

E = Részvény

B = Kötvény, kamatozó kincstárjegy, kincstári takarékjegy

T = Diszkont kincstárjegy

M = Jelzáloglevél

U = Befektetési jegy

R = Kockázati tőkealap-jegy

O = Deviza

X = Egyéb

D = Részvény derivatív

F = Kötvény derivatív

G = Áru, áru derivatív

I = Index, index derivatív

J = Kamatláb, kamatláb derivatív

A tábla nem kéri a derivatív ügyletek konkrét fajtáját (Opció, Futures, Forward, Swap, Warrant, Egyéb), csak azt a tényt, hogy alapeszközre szóló derivatívával állunk szemben. Például egy részvényopció vagy bármely más részvényhez kapcsolódó származatott ügylet esetén az Eszköz típusa "D".

A pozíció megnevezése és az eszköz típusa oszlopok karakteres mezővel rendelkeznek, így ide szöveget és számot (pl. ISIN kód) egyaránt lehet beírni, max. 512 karakter hosszan. A "szövegfájl" formátum részletes szabályait az "Adatszolgáltatói jelentés összeállítása, elküldése" című felhasználói kézikönyv tartalmazza. A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható, az elválasztás ';', azaz pontosvesszővel történhet.

Az f) és g) oszlopban szereplő Nettó hosszú pozíciót, valamint Nettó rövid pozíciót a CRR 219. és 220. cikke vagy 327. cikke alapján kell meghatározni.

Az azonos jogokat megtestesítő értékpapírokat, valamint az azonos pénzügyi eszközre és lejáratra szóló határidős ügyleteket nettósítani kell, azaz azonos soron lesz hosszú és rövid pozíció és nettó hosszú vagy nettó rövid pozíció (a tábla Megnevezés oszlopában a rövid és hosszú megnevezést pontosvesszővel kell elválasztani), míg a mérlegen belüli és mérlegen kívüli pozíciókat egymással szemben nettósítani lehet, amennyiben megfelelnek a CRR előbbi bekezdésben hivatkozott cikkeinek. Ebben az esetben az alapterméket kell jelenteni.

59. 15C Kereskedési könyvbe nem kereskedési könyvből átsorolt tételek

A tábla bemutatja a nem kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvbe történő sorolását, az adott pozíció fedezeti jellegét és piaci értékét.

A jelentésben azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény nem kereskedési könyvi (banki könyv) nyilvántartásába korábban már felvettek. Azokat az ügyleteket, amelyeket az intézménynél először a kereskedési könyvben vesznek nyilvántartásba, illetve amely pozíciók megszűnnek, nem szabad az átsorolt tételek között bemutatni. Az általános szabálytól eltérően átsorolt tételként lehet figyelembe venni a kereskedési pozíciók (pl. határidős deviza vétel) fedezeteként kötött pénzpiaci ügyleteket (pl. a bankközi kihelyezést).

A tábla oszlopai

60. 15D Kereskedési könyvből nem kereskedési könyvbe átsorolt tételek

A tábla bemutatja a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók kereskedési könyvből történő kivezetését, az adott pozíció fedezeti jellegét és piaci értékét.

A jelentésben csak azokat a pozíciókat kell szerepeltetni, amelyeket az intézmény kereskedési könyvi nyilvántartásába korábban felvettek, és amelyek továbbra is fennállnak, de az intézmény döntése szerint átkerülnek a nem kereskedési könyvi nyilvántartásba. A megszűnő pozíciókat nem szabad az átsorolt tételek között szerepeltetni.

A tábla oszlopai

61. 20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója és 20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

A CRR prudenciális konszolidációra vonatkozó rendelkezései (Első rész, II. Cím, 2. fejezete), valamint a Hpt. 172. §-a szerinti, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek a 20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját, az egyéb hitelintézeteknek a 20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézetek negyedéves szöveges beszámolóját kell negyedévente elkészítenie.

Az összevont alapú felügyeleti jelleg általános rendező elve mellett az MNB dönthet úgy, hogy a jellegétől eltérő adatszolgáltatás teljesítését rendeli el a hitelintézetre, ha azt a hitelintézet kockázatainak sajátossága, tevékenységének összetettsége és ezek változása indokolttá teszi.

20AA Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni kell, hogy az elkövetkező időszakban milyen tendenciákat prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

I. Mérlegbeli és mérlegen kívüli tételek alakulása

1. Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,

- amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5 %-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,

- amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg.

- amelyek a normál üzletmenettől, a portfólió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy

- amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.

2. Minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:

- Mérleg főcsoportok (SF0101, SF0102, SF0103),

- Mérlegen kívüli tételek (a mérlegen kívüli követelések a 8PBF szerint, a mérlegen kívüli kötelezettségek a következő megbontás szerint:

a) függő kötelezettségek

a1) peres ügyekkel kapcsolatos állományok

a2) követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség

a3) egyéb függő kötelezettségek)

II. Piaci megjelenés

1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.

2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).

3. Be kell mutatni, milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (többek között közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).

III. Vállalatirányítás

1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (többek között értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).

3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.

4. Intézménycsoport

a) az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (pl. üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések);

b) az összevont alapú felügyelet alá "bevont" vállalkozások (a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F 40.01 tábla kódú tábla) közül az MNB által egyedileg nem felügyelt csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, portfólió minőség, saját tőke változások bemutatása;

c) az időszakban a jelentősebb vezetők körében, továbbá az irányító testületekben történt személyi-, valamint döntési, hatásköri változások bemutatása;

d) amennyiben a hitelintézet felülvizsgálta stratégiáját és üzleti tervét, ismertesse a változásokat, kitérve a kiemelt üzletágakat érintő módosulásokra.

IV. Hitelkockázat

1. Tájékoztatást kell adni a nem pénzügyi vállalati hitelportfólió állományának nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlásáról (pl. feldolgozóipar, építőipar, vendéglátás, kereskedelem, kommunikáció, pénzügy), koncentrációs kockázatáról [földrajzi (pl. Budapest, vidék), termék, stb.]

2. Ismertetni kell az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott nem teljesítő hitelek volumenváltozása mögötti folyamatokat, okokat, továbbá indokolni kell az értékvesztéssel való fedezettség változásának okát a következő megbontás szerint:

a) vállalati hitelek,

b) háztartási hitelek, ezen belül jelzáloggal fedezett hitelek, fedezetlen hitelek, egyéb,

c) külföldi hitelek,

d) önkormányzati hitelek,

e) pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek.

3. Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a hitelintézet további portfólióromlásra számít.

4. Be kell mutatni a negyedév során az átstrukturált hitelek volumenében bekövetkezett változások okait, továbbá azt, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintettek.

5. Ismertetni kell a tárgyidőszaki, csoporton belüli jelentősebb, nem rendszeres hitelportfólió értékesítések gazdasági okait és összegét, szegmens, terméktípus, eladó és vevő megjelöléssel. Ezen túlmenően tájékoztatást kell adni az eladott vagy megvásárolt hitelportfólió minőségéről (90+ aránya, biztosítékokkal fedezettség aránya).

6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben a hitelintézetnek ki kell térnie:

a) a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek, ügyfélcsoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés- és céltartalékképzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport fogalmára a CRR 4. cikk (1) bekezdés 39. pontja az irányadó). Az értékelés során a nem teljesítő minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell.

b) a más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;

c) a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.

7. A konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevő bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, a bank felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje) tájékoztatást kell adni. A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is - nevesítve - ismertetni kell.

8. Tájékoztatást kell nyújtani, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.

V. Likviditás

1. Az anyabanktól származó források alakulásának bemutatása (amennyiben releváns). Ismertetni kell a változás okait, külön kitérve az éven túli állományváltozás indokaira.

2. Tájékoztatást kell nyújtani a szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.

3. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limitjeinek, azok kihasználtságának alakulását.

4. Be kell mutatni, hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

a) Ismertetnie kell az egyes forrástípusokban bekövetkezett változások okait, részletezve a tárgyidőszakban esedékes lejáratok teljesítését, valamint a lejárt források megújítását, a külső forrásbevonásokat.

b) Betétállományok stabilitásának értékelése:

5. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.

VI. Piaci kockázat

1. Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (beleértve a mérlegen kívüli állományokat is) jellemző kamat típusát (ahol releváns), az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Ismertetni kell az intézmény banki és kereskedési könyvi kamatkockázat kezelésére vonatkozó stratégiáját.

2. Ismertetni kell a kamat-, a devizaárfolyam, az áru és részvényárfolyam kockázatát. Ki kell térni a releváns kockázati forrásokra, figyelembe véve a mérlegen kívüli állományokat is. Az elemzés térjen ki külön a kereskedési és külön a banki könyvre is.

3. Be kell mutatni a hitelintézet árazási gyakorlatát, illetve a piaci kockázati politika kialakításánál figyelembe vett feltételezéseket, várakozásokat. Szükséges a tárgyidőszakban előfordult, a piaci kockázatokat jelentősen befolyásoló események bemutatása is.

VII. Működési kockázat

1. Ismertetni kell, milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése).

2. Be kell mutatni, milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.

VIII. Jövedelmezőség

1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

2. Ismertetni kell a főbb eredmény-összetevők alakulását, a változást kiváltó mögöttes okokat, valamint a nagyobb egyedi tranzakciók hatását az eredményre. Az értékelésnél a jelentés I. részében a mérlegtételek bemutatására vonatkozó feltételek szerint kell eljárni.

3. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.

4. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb)ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

5. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

6. Részletezni kell a pénzügyi műveletek eredményének alakulását meghatározó tényezőket.

7. Értékelni kell a jövedelmezőségre vonatkozó terv időarányos alakulását, továbbá melyek a jövedelmezőségre vonatkozó jövőbeni tervek.

IX. Banki könyvi kamatlábkockázati kérdések (a 9R1 és 9R2 táblakódú felügyeleti jelentésekhez kapcsolódóan)

Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetek esetében az alábbi kérdéseket csak a bankcsoportot vezető hitelintézet válaszolja meg.

1. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató mely kockázatmentes hozamgörbéket használja a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításához. Az EBA iránymutatás szerint egy megfelelő általános kockázatmentes hozamgörbét kell alkalmazni. Ezt az információt az összes jelentős devizanemre meg kell adni.

2. Ismertetni kell, hogy a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat mérésének az EBA iránymutatás I. és II. mellékletében szereplő módszerei közül melyeket használja az intézmény a felügyeleti standard kamatlábsokk és a jövedelmezőségi mutatók kiszámításához.

Az EBA iránymutatás I. és II. melléklete ismerteti a kamatlábkockázat mérésének módszereit és a szofisztikációs szintjeit. A módszerek használatát meg kell indokolni.

3. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításakor kiszűrte-e a kereskedelmi felárakat (marzsokat).

Az EBA iránymutatás 115. pont (i) alpontja szerint az intézménynek lehetősége van a kereskedelmi felárak hatásának kizárására a felügyeleti kamatlábsokk számításakor, amiről értesítenie kell a kompetens hatóságot.

4. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltatás legutóbbi teljesítése óta változott-e bármely, a felügyeleti standard kamatlábsokk számítása mögött meghúzódó lényeges feltételezés.

Amennyiben igen, fel kell sorolni a változásokat. A válaszban ki kell fejteni, hogy a mögöttes módszertanban vagy feltételezésekben történt-e egyéb lényeges változás.

5. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a CET1, AT1 és T2 tőkeelemeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.

6. Részletezni kell, hogy melyek a modellezett cash flow-k mögött meghúzódó főbb modellezési feltételezések tételtípusonként. A lejárat nélküli betétek esetében meg kell adni az adatszolgáltató saját becslését a stabilnak tekinthető állomány nominális értékéről, arányáról, valamint az átlagos átárazásig hátralévő idejéről.

7. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott automatikus opcionalitással rendelkező termékeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.

8. Ismertetni kell, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott fogyasztói magatartás alapú opcionalitással rendelkező termékeket. Továbbá meg kell adni az előtörlesztési modellezésben szereplő portfóliók értékét, a modellezés nélküli átlagos hátralévő futamidőt, valamint az átlagos modellezett előtörlesztési rátát.

9. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket a 9R2 táblában feltüntetett adatok kiszámításakor. Részletezni kell az ezen számítások alkalmával, valamint a 9R1 kódú tábla adatainak számításaihoz felhasznált módszertanokat.

Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket kamatozó vagy nem kamatozó eszközöknek tekintette-e, és hogyan kezelte azokat a 9R1 és 9R2 kódú táblák kitöltésekor.

10. Ismertetni kell, hogy alkalmaz-e az adatszolgáltató kamatkockázati hatással járó belső ügyleteket a banki és kereskedési könyv között. Ha igen, akkor meg kell adni az ezzel kapcsolatos eljárások és stratégia leírását.

X. Egyéb

1. Részletesen ki kell térni az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.

2. Jelenteni kell a Hpt. előírásainak megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Ismertetni kell a további, a hitelintézet által lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.

20AB Összevont alapú felügyelet alá nem tartozó hitelintézet rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elkövetkező egy évre vonatkozóan milyen kockázatokat, veszélyeket prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Lényeges, hogy az alábbiakban rögzített struktúra nem kötött, csupán azokat a pontokat tartalmazza, amelyekre a hitelintézetnek minimálisan ki kell térnie. A kötelezően elvárt elemeken túl a hitelintézet a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal bővítheti, amelyet tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

I. Mérlegbeli, mérlegen kívüli és eredmény tételek alakulása

1. Azokat a változásokat kell részletezni, indokolni, a számszaki változások mögötti folyamatokat bemutatni,

- amelyek az előző év ugyanazon időszakához vagy az előző negyedévhez képest 5%-nál nagyobb elmozdulást jelentenek,

- amelyek mögött tudatos üzleti döntés húzódik meg,

- amelyek a normál üzletmenettől, a portfólió természetes időszakos ingadozásaitól eltérnek, vagy

- amelyek esetében bizonyos tendencia figyelhető meg.

2. Fent írtakkal összhangban minimálisan a következő tételekben bekövetkezett változásokat és azok alapvető okait kell bemutatni, kitérve a vonatkozó tervek megvalósulására is:

1. Mérleg főcsoportok (SF0101, SF0102, SF0103 kódú tábla szerint)

2. Eredménykategóriák (SF02 kódú tábla szerint)

3. Mérlegen kívüli tételek (a mérlegen kívüli követelések - fedezetek és egyéb mérlegen kívüli tételek - a 8PBF kódú tábla szerint, a mérlegen kívüli kötelezettségek a következő megbontás szerint:

a) függő kötelezettségek

a1) peres ügyekkel kapcsolatos állományok

a2) követelésértékesítés miatt fennmaradó függő kötelezettség

a3) egyéb függő kötelezettségek)

II. Piaci megjelenés

1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat kíván a hitelintézet a jövőben bevezetni.

2. Be kell mutatni, milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (pl. speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések).

3. Meg kell nevezni azon hitelintézeteket vagy pénzügyi intézményi kört, amelyeket a hitelintézet legfontosabb versenytársának tart.

4. Be kell mutatni milyen együttműködési formák, szövetségek jöttek létre más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, illetve a pénzügyi közvetítő rendszer egyéb tagjaival. Mi az együttműködés célja és formája (pl. közös termék, egy adott termék értékesítése, közös vállalat).

5. Ismertetni kell a negyedév végén fennálló (duplikáció mentes) ügyfélszámot üzletáganként (vállalati, háztartási, stb.) megbontva.

6. Tájékoztatást kell nyújtani arról, ha a hitelintézet a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Ismertetni kell a határon átnyúló szolgáltatás volumenének alakulását. Annak jelentős nagyságrendje, vagy jelentős változása esetén tájékoztatást kell adni a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.

III. Vállalatirányítás

1. Be kell mutatni, milyen intézményen, illetve intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Ismertetni kell, hogy a hitelintézet milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezetett be (pl. értékpapírosítás, speciális biztosítékok, biztosítások).

3. Tájékoztatást kell nyújtani a hitelintézetnek a Hpt. 100. §-ában meghatározott tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalásra, valamint a 101. és 102. §-ában meghatározott befektetési korlátozásokra vonatkozóan.

4. Intézménycsoport

a) az intézménycsoporthoz tartozó, illetve az intézménycsoporthoz nem tartozó, de a hitelintézettel stratégiai kapcsolatban lévő (pl. közös anyabankjuk van, közös külföldi anyabankhoz tartoznak, a bank közvetett tulajdonában vannak) nem banki pénzügyi közvetítőkkel (biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjpénztár, pénzügyi- és befektetési vállalkozások) való együttműködés jellemzői (üzletpolitika, közös tevékenység, közös termékek, hitelkapcsolat, keresztértékesítések, stb.);

b) a csoporttagok aktivitásának, a mérlegfőösszeg, jövedelmezőség, saját tőke változásának bemutatása. Az egyes csoporttagok esetében megvalósított tőkepótlás, illetve a várható tőkepótlás szükségessége.

IV. Hitelkockázat

1. Tájékoztatást kell adni a nem pénzügyi vállalati hitelportfólió állományának nemzetgazdasági ágazati összetételéről (ipar, mezőgazdaság, stb.), terméktípusonkénti megoszlásáról, minőségéről, koncentrációs kockázatáról (ágazati, földrajzi, termék, stb.).

2. Indokolni kell az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott nem teljesítő hitelek értékvesztéssel való fedezettségének szintjét (pl. magas vagy alacsony biztosítéki fedezettség). Meg kell jelölni azokat az ágazatokat, termékeket, amelyeknél a nem teljesítő hitelek aránya a hitelintézet átlagától lényegesen eltér, vagy amelyeknél a hitelintézet további portfólióromlásra számít.

3. Ismertetni kell a devizaárfolyam-változás hatását a hitelportfólió-minőségre (pl. a forint hitelekhez képest hogyan változott a devizahitelek törlesztési hajlandósága).

4. Be kell mutatni, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek (pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása), azok milyen termékekhez kapcsolódtak és hány ügyletet érintett.

5. Tájékoztatást kell adni az állami konstrukció keretében átstrukturált hiteleknél az állami mentőcsomag elemeiről (pl. állami garanciavállalás mértéke).

6. A banki nagykockázat vállalásával összefüggésben ki kell térni:

a) a legnagyobb ügyfél és ügyfélcsoportokkal szembeni kockázatvállalások alakulásának értékelésére, különös tekintettel az ügyfelek vagy csoportok részére történő limitmegállapításra, az ügyfél és ügylet minősítés változására, az értékvesztés/céltartalék képzésre, a default eseményekre, az egyedi kockázatkezelési, behajtási eljárások alkalmazására (az ügyfélcsoport meghatározás CRR-ben foglalt kritériumok szerinti ügyfélcsoportra vonatkozik.); az értékelés során a nem teljesítő minősítésű ügyfeleket egyedenként is elemezni kell;

b) más bankkal, bankcsoporttal szembeni nagykockázati kitettségeire;

c) a legnagyobb kockázatok tekintetében a Hpt. 302. §-ában valamint a CRR. 400. cikkében foglalt mentesítésekre vonatkozó tájékoztatásra.

V. Likviditás

1. Tájékoztatást kell nyújtani a szabad rendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulásáról.

2. Ismertetni kell a partnerbankok a hitelintézettel szemben érvényesített (hitelintézet által ismert) MM limiteinek, azok kihasználtságának alakulását (különös tekintettel az anyabank finanszírozási hajlandóságára, készségére).

3. Be kell mutatni, hogy hogyan alakult a hitelintézet forrásköltsége, az eszközoldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

4. Részletesen ki kell fejteni, hogy a nagybetétek hogyan változtak, milyen tényezők befolyásolták a változást.

VI. Piaci kockázat

Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (mérlegen kívüli állományok is) kamattípusát, az esetleges benchmarkokat, a hitelintézet árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Értékelni kell az intézmény kamatkockázatát.

VII. Működési kockázat

1. Ismertetni kell, hogy milyen jelentősebb fejlesztéseket tervez a hitelintézet és mekkora ezek várható költségvonzata (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése).

2. Be kell mutatni, hogy milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek a hitelintézetnél a tárgynegyedévben.

VIII. Jövedelmezőség

1. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

2. Ismertetni kell, melyek voltak a hitelintézetnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai és jutalék változtatási döntések és mi indokolta ezeket.

3. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb) ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

4. Ismertetni kell a hitelintézet költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

5. Ismertetni kell, hogy milyen elképzelései (tervei) vannak a tőkehelyzet és a jövedelmezőség vonatkozásában.

IX. Banki könyvi kamatlábkockázati kérdések (a 9R1 és 9R2 táblakódú felügyeleti jelentésekhez kapcsolódóan)

1. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató mely kockázatmentes hozamgörbéket használja a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításához. Az EBA iránymutatás szerint egy megfelelő általános kockázatmentes hozamgörbét kell alkalmazni. Ezt az információt az összes jelentős devizanemre meg kell adni.

2. Ismertetni kell, hogy a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat mérésének az EBA iránymutatás I. és II. mellékletében szereplő módszerei közül melyeket használja az intézmény a felügyeleti standard kamatlábsokk és a jövedelmezőségi mutatók kiszámításához.

Az EBA iránymutatás I. és II. melléklete ismerteti a kamatlábkockázat mérésének módszereit és a szofisztikációs szintjeit. A módszerek használatát meg kell indokolni.

3. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a felügyeleti standard kamatlábsokk kiszámításakor kiszűrte-e a kereskedelmi felárakat (marzsokat).

Az EBA iránymutatás 115. pont (i) alpontja szerint az intézménynek lehetősége van a kereskedelmi felárak hatásának kizárására a felügyeleti kamatlábsokk számításakor, amiről értesítenie kell a kompetens hatóságot.

4. Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltatás legutóbbi teljesítése óta változott-e bármely, a felügyeleti standard kamatlábsokk számítása mögött meghúzódó lényeges feltételezés.

Amennyiben igen, fel kell sorolni a változásokat. A válaszban ki kell fejteni, hogy a mögöttes módszertanban vagy feltételezésekben történt-e egyéb lényeges változás.

5. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a CET1, AT1 és T2 tőkeelemeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.

6. Részletezni kell, hogy melyek a modellezett cash flow-k mögött meghúzódó főbb modellezési feltételezések tételtípusonként. A lejárat nélküli betétek esetében meg kell adni az adatszolgáltató saját becslését a stabilnak tekinthető állomány nominális értékéről, arányáról, valamint az átlagos átárazásig hátralévő idejéről.

7. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott automatikus opcionalitással rendelkező termékeket a gazdasági érték és a nettó kamatjövedelem érzékenységének számításakor.

8. Ismertetni kell, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a banki könyvben a beágyazott fogyasztói magatartás alapú opcionalitással rendelkező termékeket. Továbbá meg kell adni az előtörlesztési modellezésben szereplő portfóliók értékét, a modellezés nélküli átlagos hátralévő futamidőt, valamint az átlagos modellezett előtörlesztési rátát.

9. Be kell mutatni, hogy hogyan kezelte az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket a 9R2 táblában feltüntetett adatok kiszámításakor. Részletezni kell az ezen számítások alkalmával, valamint a 9R1 kódú tábla adatainak számításaihoz felhasznált módszertanokat.

Ismertetni kell, hogy az adatszolgáltató a nem teljesítő eszközöket kamatozó vagy nem kamatozó eszközöknek tekintette-e, és hogyan kezelte azokat a 9R1 és 9R2 kódú táblák kitöltésekor.

10. Ismertetni kell, hogy alkalmaz-e az adatszolgáltató kamatkockázati hatással járó belső ügyleteket a banki és kereskedési könyv között. Ha igen, akkor meg kell adni az ezzel kapcsolatos eljárások és stratégia leírását.

X. Egyéb

1. Részletesen ki kell térni az egyéb vizsgálatokra és hatósági megkeresésekre.

2. Jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Ismertetni kell a negyedév során tartott felügyelő bizottsági és igazgatósági ülések lényeges pontjait.

4. Be kell mutatni a belső ellenőrzés által a negyedév során feltárt főbb hiányosságokat és az azokra tett intézkedéseket.

5. Ismertetni kell a további, a hitelintézet által lényegesnek ítélt változásokat és fontosnak vélt információkat.

62. 20AC Hitelintézetek rendszeres negyedéves egyedi beszámolója a tőkehelyzetről

1. Magyarázatot kell adni arra vonatkozóan, hogy a jegyzett, illetve a szavatoló tőke, valamint a fizetőképességi mutató változás miért következett be, és jelentős negatív elmozdulás esetén mit tesz annak érdekében a hitelintézet, hogy a kialakult helyzeten érdemben változtasson.

2. Értékelni kell a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység, illetve a devizaárfolyam-, és kereskedési könyvi kockázatok tőkeszükségletének alakulását, összehasonlítva a rendelkezésre álló szavatoló tőke változásával.

3. Ki kell térni a kockázattal súlyozott eszközök összetételének alakulására, illetve változására.

63. F6D Jelzálog-hitelintézet fióktelep adatai

Ezt a táblát csak a jelzálog-hitelintézetek fióktelepeinek kell kitölteni a Jht. és egyéb jogszabályokban foglalt előírások végrehajtásának áttekintéséhez.

Az adatok kitöltéséhez a jelzálog-hitelintézetek, illetve fióktelepeik által készített fedezet-nyilvántartási szabályzat az irányadó.

Az ebben a táblában közölt adatoknak meg kell egyezniük a fedezet-nyilvántartási szabályzatban meghatározott forrásokkal, a hitel-, ingatlan-, értékpapír-, számviteli és jelzáloglevél-nyilvántartásokkal.

A tábla sorai

Az F6D1011 Jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állománya és F6D1012 Kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes tőkekövetelések összegét kell szerepeltetni.

Az F6D102 Jelzáloghitelekből eredő kamatkövetelések állománya sorban a hitel futamidejére vonatkozó hátralévő teljes kamatkövetelés összegét kell feltüntetni.

Az F6D1031, F6D1032, F6D1033 sorban külön kell kimutatni a Jht. 5. § (1) bekezdése szerint az eredetileg - a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, az önálló zálogjog vásárlások időpontjában - öt évnél hosszabb, az öt éves, valamint az öt évnél rövidebb futamidejű jelzáloghiteleknek a teljes jelzáloghitel állományhoz viszonyított arányát. Az arányt százalékban, két tizedesre kerekítve kell kimutatni.

A hitelállomány szerződéses futamidejének megállapításánál a futamidő kezdő napja a szerződéskötés, utolsó napja az utolsó tőketörlesztés dátuma.

A külön nem részletezett állományi és számított adatokat értelemszerűen a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kimutatni.

A 2. táblarészben feltüntetésre kerülő kibocsátott és forgalomba lévő jelzáloglevelek adatainál a sorok száma nem korlátozott, a felsorolást folytatni kell mindaddig, amíg az összes jelzáloglevél kimutatásra nem kerül.

64. F7C Fióktelep - Tájékoztató adatok

A tábla kitöltésénél elsősorban a 7C táblánál leírtakat kell figyelembe venni, azonban a fióktelepi sajátosságok miatt a tábla kismértékben eltér a részvénytársaságként és szövetkezetként működő hitelintézetek táblájától.

Az F7C1 és F7C2 sorban a Magyarországon mint devizabelföldön lebonyolított ügyletekből származó kihelyezések és Magyarországon vállalt kötelezettségek bruttó és nettó állományi értékét kell számításba venni.

Az F7C11 és az F7C111 soron ki kell mutatni az MNB által honlapján publikált jegybankképes értékpapírok listájából birtokolt értékpapírok állományát nettó és piaci értéken.

65. F20A Fióktelepek rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket kell bemutatni. A jelentésben más helyen rendelkezésre álló számszaki adatokat itt nem kell megismételni. Hangsúlyozni szükséges, hogy az elkövetkező egy évre vonatkozóan milyen kockázatokat, veszélyeket prognosztizál az intézmény az egyes témakörökben. A kötelezően elvárt elemeken túl az MNB a szöveges jelentést minden olyan információval, kockázattípussal kibővítheti, amelyet felügyeleti tevékenysége szempontjából lényegesnek ítél.

A kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a jelentés elkészítésénél, a folyamatok elemzésénél a tárgyidőszakot megelőző egy évtől (bázistól) bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat.

I. Eszköz-forrás struktúra alakulása, piaci növekedés

1. Ismertetni kell, hogy melyek a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások és okai:

Üzletáganként:

a) vállalati üzletág

b) háztartások

c) pénzügyi közvetítők

Lejárat szerint:

a) éven belüli

b) éven túli.

2. Részletezni kell az egyes ágazatok, szektorok, termékek súlyának fontosabb változását, valamint hogy az előző időszakban bevezetett üzleti intézkedéseknek milyen hatása érvényesült a tárgyidőszakban (pl. új termék bevezetése).

3. Tájékoztatást kell adni a konzorciálisan, illetve lebonyolításra nyújtott hitelek adatairól (az ügyfél neve, konzorcium szervezés esetén a többi résztvevő bank neve, a hitelnyújtás devizaneme, a bank felé fennálló tartozás összege devizában és forintban, a saját hitelkeret devizaneme, a saját hitelkeret teljes összege devizában, forintban, a még le nem hívott összeg devizában, forintban, a kötés és a lejárat ideje). A konzorcium keretében kapott forrásokat (hiteleket) is - nevesítve - ismertetni kell.

4. Ismertetni kell a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep devizában folytatott tevékenységének jellemzőit (pl. tevékenység a belföldi devizapiacon és tapasztalatai, a külföldi banki hitelfelvétel tapasztalatai, hitelintézeti fióktelepnek az anya-, a testvérbankokkal, vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenysége, ügyletei).

5. Ismertetni kell, hogyan valósultak meg a főbb eszköz- és forrástételek alakulására vonatkozó tervek az időszak során.

A piaci pozíciót meghatározó főbb tényezők (piaci részesedés a mérlegfőösszeg, a hitelek, a betétek, a sajáttőke állomány, stb. alapján) alakulása.

II. A portfólió minősége, értékvesztés, céltartalék, valamint az átstrukturált hitelek alakulása

Tájékoztatást kell adni a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep portfólió állományának - a mérleg és a mérleg alatti tételek - minőségéről.

Az elemzésben kiemelt figyelmet kell fordítani:

- a 90 napot meghaladó követelések állományának alakulására,

- a kockázatvállalási koncentrációból fakadó kockázatokra,

- a portfólió minősítés (teljesítő, nem teljesítő kitettségek) szerinti összetételének változására, a változás tényezőire és okaira, figyelemmel a megképzett értékvesztés és céltartalék szintjének alakulására is.

Tájékoztatást kell adni az átstrukturált hitelekre vonatkozó értékelési szabályzat főbb előírásairól és az átstrukturált hitelek kezelésére vonatkozó előírásokról.

Be kell mutatni, hogy a negyedév során hozott átstrukturálási döntések közül melyek voltak a jellemzőek, pl. fizetés-könnyítés, halasztás jelzáloghitelnél, személyi hitelnél, futamidő hosszabbítás, devizanem átváltás, kedvezményes előtörlesztés, türelmi idő hosszabbítása, áthidaló hitel nyújtása.

Az állami konstrukció keretében átstrukturált hiteleknél be kell mutatni pl. az állami garanciavállalás mértékét, az érintett szektorokon belül a kiemelten kockázatos ügyletek, területi szegmensek átstrukturálásának előfordulását.

III. Jövedelmezőség alakulása

1. Részletezni kell a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep főbb eredmény összetevőinek - kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési költségek - alakulását, a nagyobb tranzakciók hatását az eredményre.

2. Értékelni kell az eszközök jövedelemtermelő képességének, a forrás költségeinek alakulását, azok eredményre gyakorolt hatását.

3. Ismertetni kell, hogy az államilag támogatott lakáshitelekkel kapcsolatos egyes jövedelemtételek hogyan, milyen nagyságrendben befolyásolták a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep jövedelmezőségét.

4. Ismertetni kell, hogy melyek voltak a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnél a tárgynegyedévben a legfontosabb kamatpolitikai- és jutalékváltoztatási döntések és mi indokolta ezeket.

5. Részletezni kell az árfolyam- és kamatváltozásoknak a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep mérlegére gyakorolt hatását.

6. Részletesen ismertetni kell, hogy az egyéb (máshol nem szereplő egyéb) ráfordítások és bevételek főbb tételei miből adódtak.

7. Ismertetni kell a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep költségeinek alakulására ható főbb tényezőket, kiemelve a jelentősebb költségtételeket.

8. Ki kell térni a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep által elszámolt eszközeladások, veszteségleírások alakulására, azok okaira, valamint azok eredményre gyakorolt hatására (az azokból eredő összes bevétel, értékvesztés és visszaírás bemutatásával).

9. Értékelni kell a jövedelmezőségre vonatkozó terv teljesülését, alakulását, ismertetni kell a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep vezetésének jövedelmezőségre vonatkozó további elképzeléseit.

IV. Likviditás alakulása

Értékelni kell a likviditási helyzetet az alábbi elemzési szempontok alapján:

1. Az eszköz oldali aktivitásbővülést milyen jellegű, lejárati struktúrájú források finanszírozzák.

2. MNB tartalékolás teljesítése.

3. Forrásállományok stabilitásának értékelése, az erre vonatkozó tapasztalatok.

4. Nettó pénz- és tőkepiaci pozíció (bankközi kihelyezések + likvid értékpapírok - bankközi felvétek) alakulása.

5. A szabadrendelkezésű repó képes értékpapírok állományának alakulása.

6. A kereskedelmi céllal vásárolt értékpapír-állományból milyen jellegű, kibocsátású és értékű értékpapírt csoportosítottak át a befektetési célú értékpapírok (esetleg vagyoni érdekeltségek) közé, és az átminősítésnek mi volt az oka.

7. Partnerbankoknak a hitelintézeti típusú EGT-fiókteleppel szemben érvényesített MM limitjei, azok kihasználtsága (különös tekintettel az anyabank finanszírozási hajlandóságára, készségére).

8. A nagybetétek mérlegfőösszeghez viszonyított arányának alakulása, okai.

9. Ismertetni kell, hogy milyen eszköztárral rendelkezik a likviditásmenedzselés (hosszabb idősort figyelembe véve a betétek kemény magjának alakulása, a prolongálás / felmondás gyakorisága, forró pénzek figyelemmel kísérése, stb.).

V. Kamat- és devizaárfolyam kockázat alakulása

Ismertetni kell a főbb állománycsoportok (mérlegen kívüli állományok is) kamattípusát, az esetleges benchmarkokat, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep árazási gyakorlatát, a kamatpolitika kialakításánál követett megfontolásokat, várakozásokat. Értékelni kell a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep kamatkockázatát. Elemzési szempontok:

1. Az átárazódási rétegmérleg (mérlegen kívüli tételek is) eszköz vagy forrás érzékenysége (eszköz és forrás oldali duration).

2. A három hónapnál hosszabb átárazódású (vagy fix kamatozású) állománycsoportok ismertetése, az ezekkel kapcsolatos üzleti megfontolások.

3. Kamatderivatívák állománya, futamideje, jellege (fedezeti vagy spekulációs).

4. Az O/N nyitott devizapozíció (forint elleni összesített rövid, hosszú és az ezek abszolút értékű összesítését jelentő bruttó pozíció) elmúlt kétévi alakulásának (átlagos és maximális pozíciónagyság) bemutatása.

5. Devizahitelek ügyfelek szempontjából vett devizaárfolyam kockázata, a lehetséges visszaminősítés kockázatának megítélése, az eszközminőség romlása miatti céltartalék képzés kockázata, az erre vonatkozó tapasztalatok.

VI. Üzletpolitikai, banküzemi döntések

1. Ismertetni kell, hogy milyen új üzletágakat, termékeket, szolgáltatásokat vezetett be a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep a tárgynegyedévben, melyek a további tervek, elképzelések.

2. Ismertetni kell, hogy milyen jelentősebb fejlesztéseket hajtott végre a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep a tárgynegyedévben, és melyek a következő negyedévi tervek (pl. számviteli-, információs rendszer bővítése). Milyen működési kockázatcsökkentő intézkedések történtek az intézménynél a tárgynegyedévben az informatikai rendszer (biztonságtechnika) tekintetében, a Hpt. 109. § (3) bekezdésének megfelelően.

3. Ismertetni kell, hogy milyen főbb szervezeti változás történt a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnél. Outsourcing esetén a kiszervezett tevékenységek típusainak bemutatása.

4. Ismertetni kell, hogy milyen főbb változások történtek az elosztási csatornák fejlesztését illetően (speciális fiókok létrehozása, internet banking, telefon banking fejlesztések), továbbá milyen változások tapasztalhatók az egyes ügyfeleknél, ügyféltípusoknál a különböző elosztási csatornák igénybevételét illetően.

VII. Kockázatkezelés

1. Ismertetni kell, hogy milyen, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepen, illetve a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepet magában foglaló intézménycsoporton belüli szervezeti, belső szabályozási változások történtek a hatékonyabb kockázatmenedzselés érdekében.

2. Be kell mutatni a hitelintézeti típusú EGT-fióktelepnél jelentkező koncentrációs kockázatok (a finanszírozott gazdasági ágazatok, földrajzi régiók koncentrációja, a termékfajták koncentrációja, országkockázat koncentráció, stb.) alakulását, kockázatkezelését.

VIII. Egyéb

1. Részletes beszámolót kell adni az MNB által előírt intézkedések végrehajtásáról.

2. Jelenteni kell a Hpt. előírások megsértését, azok okait, megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket és azok végrehajtását.

3. Ismertetni kell az egyéb, a hitelintézeti típusú EGT-fióktelep által lényegesnek ítélt változásokat.

66. 2019. január 1-jére vonatkozó, IFRS-ek szerinti egyedi összehasonlító adatok

Az IFRS-eket 2019. január 1-től alkalmazó adatszolgáltató egyszeri adatszolgáltatás keretében 2019. január 1-jére vonatkozó - a 2018. december 31-ei auditált adatokkal összhangban lévő -, IFRS alapú összehasonlító információt szolgáltat az alábbi tárgykörökben:

SFNY0101 Felügyeleti mérleg - Eszközök - IFRS összehasonlító adatok

SFNY0102 Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek - IFRS összehasonlító adatok

SFNY0103 Felügyeleti mérleg - Saját tőke - IFRS összehasonlító adatok

SFNY02 Felügyeleti eredménykimutatás - IFRS összehasonlító adatok

SFNY03 Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás - IFRS összehasonlító adatok

SFNY040301 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

SFNY040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

SFNY0801 Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1801 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Összesen - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1802 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Forint - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1803 Teljesítő és nem teljesítő kitettségek - Deviza - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1901 Átstrukturált kitettségek - Összesen - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1902 Átstrukturált kitettségek - Forint - IFRS összehasonlító adatok

SFNY1903 Átstrukturált kitettségek - Deviza - IFRS összehasonlító adatok

SFNY46 A sajáttőke-változások kimutatása - IFRS összehasonlító adatok

A táblák kitöltésére a SF0101, SF0102, SF0103, SF02, SF03, SF040301, SF040401, SF0801, SF1801, SF1802, SF1803, SF1901, SF1902, SF1903, SF46 kódú táblák kitöltési előírásai az irányadók.

A táblákat a KAP rendszerben 2018. december 31. vonatkozási időpontra kell feltölteni.

III.

Konszolidált felügyeleti jelentések

1. KONSZDMM Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról - Konszolidált tételek és KDMM Negyedéves jelentés kiegészítő adatokról - Konszolidált tételek[26]

A "konszolidált" fogalmat a KONSZDMM és a KDMM táblák vonatkozásában - a konszolidált felügyeleti jelentéseknél irányadó számviteli jogszabályoktól és a Hpt.-től eltérően - a Dmmr. 3. § (2) bekezdése szerint kell értelmezni, azaz a konszolidált kör a Dmmr. hatálya alá tartozó, részvénytársasági formában működő hitelintézeteknek a Dmmr. 3. § (2) bekezdése szerinti körét foglalja magában.

A KONSZDMM táblát az összevont alapú felügyelet alá tartozó, hitelintézeti csoportot vezető hitelintézeteknek kell kitöltenie a "Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról" (táblakód: DMM) megnevezésű adatszolgáltatás (a továbbiakban: DMM tábla) helyett úgy, hogy az a csoporton belüli hitelintézetekkel konszolidált adatokat tartalmazza. A hitelintézeti csoportokhoz tartozó, nem csoportvezető, magyarországi székhelyű hitelintézeteknek nincs önálló adatszolgáltatási kötelezettsége.

A KDMM táblát is kizárólag az összevont alapú felügyelet alá tartozó, több magyarországi székhelyű hitelintézetet is tartalmazó csoport esetében kell a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézeteknek kitöltenie, a magyarországi székhelyű hitelintézetek adatainak figyelembevételével. Az ezen a körön kívül eső, részvénytársasági formában működő hitelintézetnek - ide nem értve az összevont alapú felügyelet alá tartozó, több magyarországi hitelintézetet is tartalmazó csoport nem csoportvezető hitelintézeteit - kizárólag a DMM táblát kell teljesítenie.

KONSZDMM Negyedéves jelentés a devizafinanszírozás megfelelési mutatóról - Konszolidált tételek

A tábla kitöltése során a DMM tábla kitöltésére vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

KDMM Negyedéves jelentés kiegészítő adatokról - Konszolidált tételek

Az egyes sorok a) oszlopában a DMM tábla vonatkozó sorainál leírtaknak megfelelő tartalommal kell jelenteni a hitelintézeti csoportot vezető hitelintézetre vonatkozó egyedi adatokat, az egyes sorok b) oszlopában a konszolidált adat és a csoportvezető hitelintézet egyedi adatai közötti különbséget, az egyes sorok c) oszlopában pedig az a) és b) oszlopok összegét kell jelenteni. A tábla e) oszlopa a DMM tábla c) oszlopával megegyező módon számítandó, míg a d) oszlopban a Dmmr.-ben meghatározott súlyokat százalékos formában, egy tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni.

2. K7HT - K7HB Összevont alapú portfólió elemzés - A hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulása - Összesen, forint, deviza

Amennyiben az adatszolgáltató a CRR MÁSODIK-NEGYEDIK és HATODIK-NYOLCADIK RÉSZÉBEN, valamint a CRD VII. CÍMÉBEN szereplő kötelezettségének szubkonszolidált alapon nem köteles megfelelni, de az MNB-vel kötött HIRS alapján a kapcsolódó hitelezési vállalást szubkonszolidált szinten kell teljesítenie, e táblákat szubkonszolidált alapon kell kitöltenie. Ez esetben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nek az Integrációs Szervezet tagjainak adataival konszolidált jelentése nem tartalmazza az előbbi szubkonszolidált adatokat. A táblákban az összevont alapú felügyelet alá tartozó külföldi csoporttagok adatai nem szerepeltetendők.

A táblákban kell részletezni a hitelintézet által nyújtott hitelek állományának alakulását befolyásoló tranzakciókat (folyósítás, törlesztés, leírás, elengedés, vásárlás, eladás). Hitel alatt az F 01.01 Pénzügyi helyzet kimutatás: Eszközök tábla "Hitelek és előlegek" sorában jelentett tételek értendők, a következő eltérésekkel: nem tartalmazza az eszközoldali betéteket és a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti ún. előlegeket, tartalmazza viszont azon hiteleket, amelyeket a hitelintézet az IFRS 5 alapján az értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok közé sorolt.

A K7HT-K7HB kódú táblák ún. mozgástáblák, ennek megfelelően mind a forintban, mind a devizában nyújtott hitelek esetében olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

A devizában fennálló hitelállományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

Az a) és b) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a tárgynegyedév első napján fennálló bruttó és nettó hitelállomány. A tárgynegyedévi nyitó állomány megegyezik előző tárgynegyedév végi záró állománnyal, kivéve, ha az attól való eltérése indokolt (pl. hitelintézetek egyesülése, konszolidációs kör módosulása).

A hitelek bruttó és nettó könyv szerinti értékét az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakkal összhangban kell meghatározni.

A c) oszlopban kell a tárgynegyedévben folyósított hitel összegét feltüntetni.

A folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek, továbbá a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény szerinti áthidaló kölcsönök.

A folyószámlahitelek folyósítás és törlesztés adatait a szerződések állományváltozása alapján a következők szerint kell meghatározni: amennyiben az adott folyószámlahitel állománya az előző negyedévhez képest nőtt, folyósításként, csökkenés esetén pedig törlesztésként kell jelenteni. A folyószámlahitel fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A d) oszlopban kell kimutatni a tárgynegyedévben vásárolt követelések összegét bekerülési értéken, ideértve az MNB által engedélyezett állomány átruházás keretében a hitelintézeti csoport portfóliójába került (átvett) követelés állományt is. Itt kell feltüntetni továbbá azokat a követeléseket is, melyek nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, egyéb esemény során kerültek az adatszolgáltatóhoz a szerződés korábbi jogosultjától (pl. garancia vagy kezesség beváltása).

Az e) és f) oszlopban a tárgynegyedévben törlesztett tőke (ütemezett és rendkívüli) összegét kell szerepeltetni.

Előtörlesztés alatt a hitel- vagy kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző, részleges vagy teljes tőke-visszafizetést kell érteni.

A folyószámlahitelek törlesztés adatait a c) oszlopnál ismertetett módon kell meghatározni.

A törlesztés, előtörlesztés adatok esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

A gyűjtőszámla-hitelként folyósított forinthitelek állományának növekedését vagy csökkenését sem lehet a folyósítások, illetve a törlesztések között jelenteni. Ezeket a változásokat a j) Egyéb állományváltozás oszlopban kell szerepeltetni.

A g1) és g2) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelésnek a leíráskori bruttó (teljes) nyilvántartási és nettó értékét szektoronkénti bontásban. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó nyilvántartási és nettó értékét is.

A h1)-h3) és i1)-i3) oszlopban kell a tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét szerepeltetni könyv szerinti bruttó értéken, nettó értéken és az adásvételi szerződés szerinti értéken (eladási áron), függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor. Itt kell kimutatni az MNB engedélye alapján a hitelintézeti csoport portfóliójából állomány átruházás címén kikerülő (engedményezett) követeléseket is. Azokat a tételeket, amelyek a leírást, értékesítést megelőzően nem képezték a bruttó és nettó könyv szerinti érték részét (pl. a követelés kivezetésével járó módosításkor elszámolt valósérték korrekció összege, kivezetést megelőzően a könyv szerinti érték részét nem képező, értékesítéskor a könyvekbe visszavezetett kamat) nem kell feltüntetni a 070-080, 090-100. és 120-130. oszlopokban.

Az eladott követelések teljesítő és nem teljesítő besorolását a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F 18.00 kódú táblának a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében foglalt kitöltési előírásai alapján kell elvégezni.

Az eladott kihelyezéseket is azokban a sorokban kell megjelentetni, amelyekben eredetileg is a mérlegben voltak, még akkor is, ha más devizában történt az eladásuk.

A j) oszlopban kell feltüntetni a tábla sorai, illetve a forint és deviza táblák közötti (többek között a szektor-, instrumentum besorolás, devizanem változása, kamattőkésítés, stb. miatt szükséges) tárgynegyedéves átsorolásokat, átstrukturálásokat a mozgás irányának megfelelő előjellel. Az oszlopon belül az állomány kivezetését (-) előjellel, az új sorba, táblába történő átsorolást (+) előjellel kell kimutatni. Soron belüli változásnál a változás hatása nettó módon jelenik meg.

Az oszlop tartalmazza a hitelek kezdeti értékeléséből, az effektív kamat számításából, illetve a valós érték változásból eredő különbözetek, állományváltozások összegét is.

Az oszlop tartalmazza a deviza átértékelődésből eredő állományváltozások összegét is.

A k1) oszlopban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén fennálló hitelszerződések darabszámát, a k2) és k3) oszlopban a tárgynegyedév végén fennálló hiteltartozás összegét bruttó és nettó könyv szerinti értéken. Ennek megfelelően ebben a táblában is szerepeltetni kell a mérlegben szereplő, függővé nem tett kamatokat, melynek változása a j) oszlopban jelentendő.

A k1) oszlopban csak azon szerződések számát kell jelenteni, ahol ténylegesen van fennálló hitelállomány. Tehát a szerződésszám nem tartalmazza az olyan hitelkeret szerződések számát, ahol a hitelt még nem hívták le, továbbá az olyan szerződések darabszámát, ahol a hitelt lehívták ugyan, de a tárgynegyedév végére a hitelállomány 0 egyenleget mutat (vagyis a teljes hitel törlesztésre került). A szerződések száma nem tartalmazza a kényszerhitelek darabszámát.

Eltérve az IFRS 9 szabályaitól, a devizahitelek forintosítása esetén a forintosítás nem minősül törlesztésnek, illetve folyósításnak, a kapcsolódó tételeket a j) oszlopban, a deviza táblában negatív, míg a forint táblában pozitív előjellel kell szerepeltetni. Amennyiben a forintosított követelésállomány az árfolyam változásával módosulhat, azaz az adatszolgáltató a későbbiekben számol el árfolyamváltozást, úgy a hitelt továbbra is deviza hitelnek kell tekinteni és ennek megfelelően a deviza táblában szerepeltetni.

A táblák sorai

A táblák sorainak kitöltésénél az SF07HT, SF07HA és SF07HB kódú táblánál leírtak az irányadóak. Az ügyfél szektorbesorolását a FINREP jelentéssel összhangban, de a belföldi szektorok esetében az egyedi szintű jelentéssel azonos részletezettséggel kell elvégeznie.

3. 9R1 Banki könyvi kamatlábkockázat - Kamatkockázati adatok és 9R2 Banki könyvi kamatlábkockázat - Kamatkockázati eredmények[27]

Az adatszolgáltatást konszolidált szinten kell teljesíteni, ahol a konszolidált kör az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó csoporttagokat foglalja magában, a nem pénzügyi vállalatok kivételével.

A táblák kitöltésére a II.51. pontban foglaltak az irányadók.

4. 2019. január 1-jére vonatkozó, IFRS-ek szerinti konszolidált összehasonlító adatok

Az IFRS-eket 2019. január 1-től alkalmazó, összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézeti csoport egyszeri adatszolgáltatás keretében 2019. január 1-jére vonatkozó - a 2018. december 31-ei auditált adatokkal összhangban lévő -, IFRS alapú összehasonlító információt szolgáltat az alábbi tárgykörökben:

KFNY0101 Mérleg: eszközök - IFRS összehasonlító adatok

KFNY0102 Mérleg: kötelezettségek - IFRS összehasonlító adatok

KFNY0103 Mérleg: saját tőke - IFRS összehasonlító adatok

KFNY02 Eredménykimutatás - IFRS összehasonlító adatok

KFNY03 Átfogó jövedelemkimutatás - IFRS összehasonlító adatok

KFNY040301 Egyéb átfogó jövedelmmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

KFNY040401 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök instrumentum és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok

KFNY0801A Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok (a)

KFNY0801B Pénzügyi kötelezettségek termék és ügyfélszektor szerinti részletezése - IFRS összehasonlító adatok (b)

KFNY1800A A teljesítő és nem teljesítő kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (a)

KFNY1800B A teljesítő és nem teljesítő kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (b)

KFNY1800C A teljesítő és nem teljesítő kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (c)

KFNY1900A Az áttstrukturált kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (a)

KFNY1900B Az áttstrukturált kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (b)

KFNY1900C Az áttstrukturált kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (c)

KFNY1900D Az áttstrukturált kitettségekre vonatkozó információk - IFRS összehasonlító adatok (d)

KFNY46 A sajáttőke-változások kimutatása - IFRS összehasonlító adatok

A táblák kitöltésére a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet III. melléklete szerinti F_01.01, F_01.02, F_01.03, F_02.00, F_03.00, F_04.03.1, F_04.04.1, F_08.01, F_18.00, F_19.00, és F_46.00 kódú táblák kitöltési előírásai az irányadók.

A táblákat a KAP rendszerben 2018. december 31-ei vonatkozási időpontra kell feltölteni.

4. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez[28]

A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep felügyeleti jelentése

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA

5. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

A pénzügyi vállalkozás és az ezen típusú EGT-fióktelep felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

1.1. A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

1.2. A jelen kitöltési előírások alkalmazásában pénzügyi vállalkozás alatt az ezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. Ahol az ügyfél nevét fel kell tüntetni a jelentésben, ott a "megnevezés" oszlopban az ügyfél teljes nevét meg kell adni.

Az olyan magánszemélyek esetében, akik az adott ügylet jellege következtében azonosítatlanok (pl. a záloghitelezésnél anonim ügyfelek), a megnevezésnél "ismeretlen név" megjegyzést, a kódjelnél "S" betűt kell beírni, a törzsszámhoz az elektronikus adatszolgáltatáshoz használt 00001333 számot kell beírni. Olyan esetben, ha az ügylet jellege miatt, vagy jogszabály által meghatározottak szerint a vállalkozás név szerint nem ismerhető meg, azt "azonosítatlan szervezet" néven 90000025 törzsszámmal kell jelenteni.

Külföldiek esetén a név mellett fel kell tüntetni az ügyfél székhelyét is és a törzsszám oszlopba "8"-at kell írni. Azokban a táblákban, ahol kódjel oszlop is szerepel, a külföldiek esetében a kódjel oszlopba az ország két betűs ISO kódját kell alkalmazni. Amennyiben a szervezet nem külföldi besorolású, a HU kódot kell feltüntetni.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

4. A Felügyeleti mérleg és a kapcsolódó jelentések kitöltésének általános előírásai

4.1. A Felügyeleti mérlegben szereplő tételeket mindig eredeti lejáratuk alapján kell a lejárati kategóriákba sorolni.

4.2. Az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan az 1. melléklet 5.2. pontjában foglaltak az irányadóak.

4.3. A Felügyeleti mérlegben és kapcsolódó jelentésekben jelentett állományoknak meg kell egyezniük a hó végére lezárt főkönyv állományaival. A Hitkr. 12. § (2) bekezdésében és a Számv. tv. 114/H. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a pénzügyi vállalkozás minden hónap utolsó napjára vonatkozóan köteles főkönyvét lezárni. A főkönyv zárásának a hónap utolsó napjára vonatkozó helyesbítések elvégzésével kell történnie. A főkönyv helyesbítése az alábbiakat jelenti:

- az állományokból ki kell venni a hónap utolsó napja után esedékes tételeket, és

- az állományokba be kell számítani a hó vége utáni legalább harmadik munkanapig ismertté vált, a hó utolsó napjáig még le nem könyvelt, a tárgyhónapot érintő, teljesített tételeket.

4.4. A főkönyv havi zárásakor a deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát év közben a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni.

4.5. A Felügyeleti mérleg 21A és 21B kódú táblájának minden sora az összesen oszlopokat (az eszközök esetében: bruttó könyv szerinti érték, értékvesztés, nettó könyv szerinti érték) tartalmazza.

A külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek - a Felügyeleti mérlegnél előírt árfolyamon - forintra átszámított összegét kell az összesen oszlop(ok)ban szerepeltetni.

A Felügyeleti mérleg PVF21A, PVF21B1, PVF21B2 kódú táblájának minden sorában ugyancsak forintértékeket kell szerepeltetni.

4.6. A Felügyeleti mérleg 21A, 21B kódú táblájában eszköz-, illetve forrásoldalán a Számv. tv. és a Hitkr. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományokat (eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, illetve forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.) külön oszlopokban - forrás oldalon soron - kell jelenteni.

4.7. A Felügyeleti mérlegben szereplő saját vagyontárgyakat - pl. váltót, hiteleket, egyéb követeléseket vagy értékpapírokat - eredeti (szerződés szerinti) lejárattal kell szerepeltetni és nem csökkentve állományukat a valódi penziós ügyletek keretében átadott vagyontárgyak értékével.

4.8. Az egyes - kockázati, cél-, általános, illetve egyéb - tartalékokat, értékvesztéseket, értékelési különbözeteket a jogszabályban, illetve a számviteli politikában előírt esedékességkor (negyedév, mérleg fordulónapja stb.), így december 31-én is meg kell képezni. Ezért az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően a már megképzett tartalék-, értékvesztés-, illetve értékelési különbözet-összegek is változhatnak.

4.9. A Felügyeleti mérlegben szereplő egyes tételeket, instrumentumokat a következőképpen kell figyelembe venni.

4.9.1. A pénzügyi vállalkozás egyéb elszámolási, technikai számlái állományát egyenlegük jellegének megfelelően az egyéb követelések, illetve kötelezettségek között kell kimutatni.

4.9.2. A befektetési jegyek teljes állományát - a számviteli előírásoktól eltérően - a tulajdonosi részesedést jelentő befektetések között, a változó hozamú értékpapírok között kell kimutatni.

4.9.3. Ha az adott garancia beváltására sor kerül, akkor a beváltás időpontjától kezdődően kell a Mérlegben nyilvántartani, ennek megfelelően a mérlegen kívüli tétel mérlegtétellé - nem a nyújtás, hanem a beváltás napján - alakul át. A kapott garancia a követelés fedezetéül szolgál. Beváltása azt jelenti, hogy vagy az ügyféltől vagy a garantőrtől a pénzügyi vállalkozás hozzájut a követeléséhez.

4.9.4. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltatónak a pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadását/átvételét - a számviteli előírásoknak megfelelően - tényleges eladásként/vételként kell kezelnie a Felügyeleti mérlegben is, azaz annak összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként a visszavásárlási kötelezettségek között szerepel. A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.

II.[29]

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő negyedéves felügyeleti jelentések

1. 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök

21B Pénzügyi vállalkozások mérlege - Források

A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma megegyezik a Hitkr.-ben foglaltakkal.

A Felügyeleti mérleg kitöltése során figyelembe kell venni az I. 4. pontban meghatározott általános előírásokat.

A táblák oszlopai

A 21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla Bruttó (nyilvántartási, bekerülési, beszerzési, stb.) érték összesen oszlopa az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, illetve beszerzési értékét, a pénzügyi vállalkozás által kötött szerződésből fakadó követelés esetén a még nem törlesztett tőkeösszeget, a vásárolt követeléseknél a bekerülési értékből a még nem törlesztett részt stb. tartalmazza. A számvitelileg elszámolható értékvesztéssel, értékcsökkenéssel, céltartalékkal nem szabad az adott eszközt csökkenteni, mert ezeket az értékeket a 21A kódú tábla Értékcsökkenés, értékvesztés oszlopában, az adott eszköz sorában kell feltüntetni. A 21A kódú tábla ezen oszlopában kell feltüntetni az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését is. Az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a befektetési célú részvények, részesedések értékelése miatti értékhelyesbítés összegét külön sorokon kell bemutatni.

A táblák sorai

A követelések számbavételénél a rövid lejáratú követelések között kell figyelembe venni a - vonatkozó számviteli előírás szerint - függővé nem tett, tehát a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de nem kifizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.

A pénzügyi vállalkozás által visszavásárolt, belföldön, illetve külföldön saját kibocsátású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát az 21A5121 soron, míg a 21A71 Saját részvények soron a visszavásárolt saját részvény állományát kell visszavásárlási értéken feltüntetni.

A 21A722 Egyéb követelések soron kell szerepeltetni a Hitkr. 6. § (4) bekezdésében előírt követeléseket, származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete kivételével, mivel azt külön, a 21A723 sorban, az egyéb követelésekből kiemelve kell kimutatni. Az 21A tábla c) oszlopában kell a Könyv szerinti (nettó) értéket feltüntetni, amely a Számv. tv. és a Hitkr. által meghatározott értékvesztéssel, illetve értékcsökkenéssel, céltartalékkal csökkentett, illetve a valós értéknek megfelelő érték.

A 21B Pénzügyi vállalkozások mérlege - Források táblában a beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban (Hitkr.) felsoroltakkal.

Ha a vállalkozás a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözetét a 21B14 sorban, az ügyfelekkel szembeni kötelezettség értékelési különbözetét a 21B24 sorban kell szerepeltetni. A származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét külön, a 21B43 sorban, az egyéb kötelezettségekből kiemelve kell kimutatni.

A 21B4 Egyéb kötelezettségek soron kell feltüntetni a Hitkr. 7. § (7) bekezdésében előírt kötelezettségeket. A 21B87 Értékelési tartalék sorban kell összegezni - a számviteli szabályok szerint megképzett - értékelési tartalékot, amely egyrészt a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésből, másrészt a valós értékelésből adódik.

A pénzügyi vállalkozásnak ugyanezen a táblákon kell közölni az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az év végén a 21A kódú tábla c) oszlopában szereplő eszközök, illetve a 21B tábla a) oszlopában szereplő források auditált adatainak meg kell egyeznie a pénzügyi vállalkozások részére előírt éves beszámoló adataival.

2. 22A Pénzügyi vállalkozások eredménykimutatása

A táblában a pénzügyi vállalkozás bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit, tárgynegyedévi és az év elejétől halmozott forgalmi adatait kell bemutatni.

A tábla a pénzügyi vállalkozásnak - a hatályos számviteli előírások alapján összeállított - főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, szerkezetében alapvetően a Hitkr. 2. melléklet Eredménykimutatás I. szerkezetét követi. Tartalmi kitöltésére a Hitkr. előírásai az irányadók azzal, hogy az egyes a felügyeleti jelentésekre vonatkozó, illetve a mérleg elején szereplő fogalmak, definíciók az eredménykimutatásra is érvényesek.

A 22A kódú tábla a) oszlopában a tárgynegyedévi, a b) oszlopában az év elejétől halmozott értékeket kell kimutatni.

Az eredménykimutatás alapértelmezésben: 1) a bevételek eredményt növelő, 2) a ráfordítások és költségek eredményt csökkentő tételek, 3) az értékvesztés és a céltartalék-képzés ráfordításként, 4) az értékvesztés visszaírása és a céltartalék felhasználás és felszabadítás (céltartalék-csökkenés) bevételként szerepel.

Ha a pénzügyi vállalkozás - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően kell eljárni, és az adott tételcsoportban elszámolni az értékelésből származó nyereséget vagy veszteséget, illetve az értékelési különbözetet, függetlenül attól, hogy a bevételt vagy ráfordítást csökkenti, illetve növeli. A pénzügyi műveletek nettó eredményén belül külön sorokban kell feltüntetni az értékelési különbözeteket.

A ráfordításokat és költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban a pénzügyi vállalkozás jelentésében - a számlák aggregálása után - valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel, illetve bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla sorai

Az adatszolgáltatásban az alábbi részletező adatokat kell bemutatni:

A 22A11 Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron szereplő tételeket meg kell bontani az alábbiaknak megfelelően:

22A111 ügyleti kamatok

22A112 késedelmi kamatok

22A113 kamatjellegű bevételek

22A114 egyéb

22A213 bevételek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés): a jelentős tulajdoni részesedés fogalmát a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 9. pontja tartalmazza.

A 22A22 sor értékéből külön soron, a 22A223 soron kell szerepeltetni a "Külfölditől kapott (járó) jutalék- és díjbevétel" értékét, a 22A224 soron a "Nem szerződésszerű teljesítéshez kapcsolódóan kapott (járó) jutalék- és díjbevételek" értékét. A 22A23 sor értékéből ki kell emelni a 22A233 soron a "Külföldi részére fizetett (fizetendő) jutalék- és díj ráfordítások" értékét.

A 22A261 "Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatti ráfordítások" és a 22A281 "Kapcsolódó személyek és vállalkozás miatt" soron kell részletezni azokat a költségeket és ráfordításokat, amelyek a pénzügyi vállalkozás anyavállalatával, leányvállalatával, tulajdonosával vagy olyan vállalkozással szemben merültek fel, amelyben a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik. A pénzügyi szervezetek különadóját a 22A2822 Egyéb ráfordítás soron kell szerepeltetni.

Év közben az eredmény a pénzügyi vállalkozás főkönyvi adatain alapuló, a Hitkr. 12. § (2) bekezdés előírásainak megfelelően lezárt eredményének - a bevételek, ráfordítások és költségek egyenlegének - a ténylegesen befizetett társasági adóelőleggel csökkentett összege. Ezt az eredményt nem befolyásolja az, hogy a pénzügyi vállalkozás a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván. Az itt közölt adatnak meg kell egyeznie a 21B Mérleg-Források tábla 21B88 Tárgyévi eredmény (év közben eredmény) sorával.

Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekben az eredmény meghatározásakor azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

Auditált eredménykimutatás: A pénzügyi vállalkozás évente egy alkalommal ugyanezen a táblán, a "Halmozott" elnevezésű oszlopban közli az auditált éves beszámolónak megfelelő adatokat. Az auditált eredménykimutatás "Tárgynegyedév" oszlopában az auditált éves beszámolóban szereplő érték tárgynegyedévre jutó részét kell szerepeltetni. A 22A5 Adófizetési kötelezettség soron szereplő adatnak az év végi auditált jelentésben meg kell egyezni az éves beszámolóban lévő adófizetési kötelezettség összegével.

A 22A91 soron kell szerepeltetni a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

III.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő negyedéves felügyeleti jelentések

1. Tartalmi követelmények[30]

A táblák kitöltését segítő, az egyes sorokra, oszlopokra vonatkozó konkrét IAS és IFRS hivatkozásokat az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. Számviteli portfóliók

2.1. Pénzügyi eszközök

2.1.1. A "számviteli portfóliók" kifejezés a különböző értékelési szabályok szerint csoportosított pénzügyi instrumentumokat jelenti. Ezek a csoportok nem tartalmazzák a "készpénz, számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látraszóló betétek" tételbe sorolt, látra szóló követel egyenlegeket, valamint az "értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.

2.1.2. Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközöket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

b) kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, nem kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök,

c) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,

d) az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

e) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

2.2. Pénzügyi kötelezettségek

Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségeket a következő számviteli portfóliókba kell sorolni:

a) kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek,

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek,

c) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

3. Pénzügyi instrumentumok

3.1. Pénzügyi eszközök

3.1.1. A mérleg eszköz oldalán az eszköztételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

3.1.2. Amennyiben az adott táblára vonatkozó kitöltési előírás ekként rendelkezik a pénzügyi eszközöket bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni. A bruttó könyv szerinti érték fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

3.1.3. A pénzügyi eszközöket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) készpénz,

b) származtatott ügyletek,

c) tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok,

d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

e) hitelek,

f) előlegek,

g) jegybanki és bankközi betétek.

3.2. Pénzügyi kötelezettségek

3.2.1. A mérleg forrásoldalán a forrástételeket könyv szerinti értéken kell jelenteni.

3.2.2. A pénzügyi kötelezettségeket a következő eszközosztályokba kell besorolni:

a) származtatott ügyletek,

b) rövid pozíciók,

c) betétek,

d) felvett hitelek,

e) kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

f) egyéb pénzügyi kötelezettségek.

4. A táblák kitöltésére vonatkozó részletes előírások

4.1. PVF21A Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Eszközök

A "Készpénz" magában foglalja a forgalomban lévő, általánosan fizetésre használt forint- és külföldi bankjegyek és -érmék állományát.

A "Számlakövetelések központi bankokkal szemben" közé tartozik a központi bankoknál tartott látra szóló követelések egyenlege.

Az "Egyéb látra szóló betétek" tartalmazza a hitelintézeteknél tartott látra szóló követelések egyenlegét.

A "Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok.

"Betétek": a számlakövetelésnél és látraszóló betéteknél nem szerepeltetett, hitelintézeteknél betéti szerződés keretében elhelyezett betétek.

Az "Előlegek" sor tartalmazza azokat a tételeket, amelyek nem sorolhatók az EKB BSI rendelet szerinti hitelek közé. Ez a tétel többek között tartalmazza a függő tételek (pl. a befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró összegek) és átvezetési tételek (pl. csekkek és beszedésre elküldött egyéb fizetési formák) követeléseinek teljes összegeit. A pénzügyi instrumentumokhoz tartozó előlegek nem tartalmazzák a termékre, szolgáltatásra adott előlegeket.

A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

"Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések": a leányvállalatokban, közös vállalkozásokban, valamint a társult vállalkozásokban lévő befektetések függetlenül azok értékelési módjától, az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetések kivételével.

Az "Értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg előbb meghatározott tételei közé, az "Egyéb eszközök" között kell feltüntetni. Az egyéb eszközök között szerepelhet arany, ezüst és egyéb áru, még akkor is, ha azokat kereskedési szándékkal tartják.

4.2. PVF21B1 Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Kötelezettségek

A "Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" az adatszolgáltató által értékpapírként kibocsátott adósságinstrumentumok.

Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmaznak minden olyan pénzügyi kötelezettséget, amely nem származtatott ügylet, rövid pozíció, felvett hitel vagy kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Az IFRS-ek értelmében az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" tartalmazhatnak pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1 bekezdés a) pontja] vagy a halmozott amortizációval csökkentett kezdeti bekerülési értéken [IFRS 9 4.2.1 bekezdés c) pont ii. alpontja] történik. A hitelnyújtási elkötelezettségeket akkor kell az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között szerepeltetni, ha azok az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi kötelezettségek [IFRS 9 4.2.1 bekezdés a) pontja], vagy azok a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb melletti hitelnyújtásra vonatkozó elkötelezettségek [IFRS 9 2.3 bekezdés c) pontja, 4.2.1 bekezdés d) pontja].

Ha a hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák vagy egyéb adott kötelezettségvállalások értékelése eredménnyel szemben valós értéken történik, a valós értékben bekövetkező változást, ideértve a hitelkockázat változása miatti változásokat az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" között kell feltüntetni.

Az "Egyéb pénzügyi kötelezettségek" emellett tartalmaznak fizetendő osztalékot, függő és átvezetési tételek tekintetében fizetendő összegeket, és értékpapír-tranzakciók vagy devizatranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő összegeket (a fizetési határidő előtt megjelenített, tranzakciókra vonatkozó fizetési kötelezettségek).

A "Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások" sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott származtatott ügyleteket.

A "Nyugdíj és egyéb munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre" képzett céltartalékok közé tartoznak a meghatározott juttatásra vonatkozó nettó kötelezettségek összege.

Az IFRS-ek értelmében az "Egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra" képzett céltartalékok tartalmazzák az IAS 19 153. bekezdésében felsorolt hosszú távú munkavállalói juttatási programok hiányainak összegeit is. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és a végkielégítésekből [IAS 19 169. bekezdés a) pontja] származó elhatárolt kiadásokat az "Egyéb kötelezettségek" között kell szerepeltetni.

Az "Adott kötelezettségvállalások és garanciák"-ra képzett céltartalék tartalmazza a kötelezettségvállaláshoz és garanciához kapcsolódó valamennyi céltartalékot, függetlenül attól, hogy értékvesztésüket az adatszolgáltató az IFRS 9 szerint határozza-e meg vagy céltartalékképzésük az IAS 37-nek megfelelően történik, illetve az adatszolgáltató az IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezeli őket. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt elkötelezettségekből és pénzügyi garanciákból eredő kötelezettségek nem tüntethetők fel céltartalékként, bár hitelkockázathoz kapcsolódnak, hanem azokat "Egyéb pénzügyi kötelezettségek"-ként kell jelenteni.

A "Kérésre visszafizetendő jegyzett tőke" tartalmazza azokat az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumokat, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. Ebben a tételben kell az adatszolgáltatónak feltüntetnie azokat a szövetkezeti részjegyeket, amelyek nem felelnek meg a saját tőkébe való besorolás feltételeinek. A fióktelep itt mutatja ki a társaság központjával szembeni nettó kötelezettségeket (+/-).

Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg meghatározott tételei közé, az "Egyéb kötelezettségek" között kell feltüntetni.

Az "Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek" tartalmára az IFRS 5 irányadó.

4.3. PVF21B2 Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Saját tőke

Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.

A "Jegyzett, de még be nem fizetett tőke" tartalmazza annak az adatszolgáltató által kibocsátott tőkének a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.

Az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme" tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (vagyis az olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek kötelezettség és sajáttőke-elemmel egyaránt rendelkeznek) sajáttőke-elemét, ha az a vonatkozó számviteli szabályozás szerint el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat).

Az "Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok" közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve a "Jegyzett tőkét" és az "Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-elemét".

Az "Egyéb tőke" magában foglalja az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve többek között a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket [IFRS 2 10. bekezdése].

Az "Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor)" az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

Az "Egyéb tartalék" sor tartalmazza a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, amennyiben azokat a tőkemódszerrel számolják el, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, tartalmazhat továbbá jogszabály által előírt tartalékot is.

A "(-) Saját részvények" soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt sajáttőke instrumentumokat.

4.4. PVF22A1 Pénzügyi vállalkozások átfogó jövedelemkimutatása (IFRS)

A teljes átfogó jövedelem magában foglalja az "Eredménykimutatás" és az "Egyéb átfogó jövedelem" minden összetevőjét.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumokból és a fedezeti elszámolások közé sorolt származtatott fedezeti ügyletekből eredő kamatbevételeket és kamatráfordításokat az egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönülten kell feltüntetni a "Kamatbevételek" és "Kamatráfordítások" ["tiszta ár" (nettó ár)] között, vagy az ezen instrumentum kategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként ["piszkos ár" (bruttó ár)]. A "tiszta ár" vagy "piszkos ár" megközelítést következetesen kell alkalmazni az eredménnyel szemben valós értéken értékelt valamennyi pénzügyi instrumentumra és a fedezeti elszámolások kategóriájához sorolt származtatott fedezeti ügyletekre.

Az adatszolgáltatónak a következő tételeket számviteli portfóliók szerinti bontásban is meg kell adnia a mérleggel összhangban:

1. "Kamatbevételek";

2. "Kamatráfordítások";

4. "Osztalékbevétel";

7. "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközökből és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó";

19. "Módosítás miatti nyereség/ (-) veszteség, nettó"

21. "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása".

Tiszta ár alkalmazása esetén a fedezett pénzügyi instrumentumokból származó pontos kamatbevételek és kamatráfordítások megjelenítése érdekében a "Kamatbevételek. _Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások. _Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" tartalmazza a "kereskedési céllal tartott" kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek gazdasági szempontból fedezeti instrumentumnak minősülnek, számviteli szempontból azonban nem.

Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevételek _Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök" és a "Kamatráfordítások _Kereskedési céllal tartott pénzügyi kötelezettségek" tartalmazza továbbá valamely - az adott alkalomból valós értéken megjelölt - pénzügyi instrumentummal szembeni hitelkockázat vagy annak egy része kezeléséhez felhasznált, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívához kapcsolódó időarányos díjakat és egyenlegfizetéseket [IFRS 9 6.7. bekezdése].

Tiszta ár alkalmazása esetén a "Kamatbevétel. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" és a "Kamatráfordítások. Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások, kamatlábkockázat" tartalmazza a "fedezeti elszámolások" kategóriába sorolt azon származtatott ügyletekhez kapcsolódó összegeket, amelyek kamatlábkockázatot fednek le, ideértve az ellentétes kockázati pozíciójú tételcsoportok fedezetei ügyleteit (nettó pozíció fedezete), amelyek fedezett kockázata az eredménykimutatás különböző sorain levő tételeket érint. Tiszta ár használata esetén ezeket az összegeket bruttó kamatbevételként és kamatráfordításként és azon fedezett tételekből származó pontos kamatbevételként és kamatráfordításként kell megadni, amelyekhez kapcsolódnak. Tiszta áron számítva, amennyiben a fedezett tételek kamatbevételt (-ráfordítást) generálnak, ezeket az összegeket kamatbevételként (-ráfordításként) kell feltüntetni akkor is, ha negatív (pozitív) összegről van szó.

A "Kamatbevételek _egyéb eszközök" azon kamatbevételek összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi tétel között, például azokat a kamatbevételeket, amelyek a készpénz, a számlakövetelések központi bankokkal szemben, az egyéb látra szóló betétek valamint az értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriákhoz kapcsolódnak, továbbá a meghatározott juttatási program nettó eszközeiből származó nettó kamatbevételeket.

A pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatbevételek között "Pénzügyi kötelezettségekkel kapcsolatos kamatbevétel"-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett kötelezettségek kamatai növelik az adatszolgáltató hozamát.

A "Kamatráfordítások - egyéb kötelezettségek" az egyéb tételek közé nem tartozó kamatráfordítások összegét tartalmazza, például az értékesítésre tartottnak minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségekhez kapcsolódó kamatráfordításokat, egy céltartalék könyv szerinti értékének az idő múlását tükröző növekedéséhez kapcsolódó kamatráfordításokat, vagy a meghatározott juttatási program nettó kötelezettségeiből származó nettó kamatráfordításokat.

A pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó negatív effektív kamatot a kamatráfordítások között "Pénzügyi követelésekkel kapcsolatos kamatráfordítás"-ként kell jelenteni. Az ezen a soron jelentett eszközök kamatai növelik az adatszolgáltató ráfordítását.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevételt - tiszta ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentum kategóriákból származó egyéb nyereségtől és veszteségtől elkülönítve "Osztalékbevétel"-ként vagy - piszkos ár alkalmazása esetén - az ezen instrumentum kategóriákból származó nyereség vagy veszteség részeként kell feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken megjelölt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból származó osztalékbevétel az időszak alatt kivezetett instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat, továbbá a vonatkozási időpontban meglévő instrumentumokhoz kapcsolódó osztalékokat foglalja magában.

A leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetésekből származó osztalékbevétel akkor tartalmazza az említett befektetések osztalékát, amikor a tőkemódszertől eltérő módszer használatával számolják el.

A "Díj- és jutalékbevételek" és "Díj- és jutalékráfordítások" tartalmazza a következőktől eltérő díj- és jutalékbevételeket, valamint díj- és jutalékráfordításokat:

a) a pénzügyi instrumontumok effektív kamatlábának kiszámításakor figyelembe vett összegek [az IFRS 7 20. bekezdés c) pontja];

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi instrumentumokból származó összegek [IFRS 7 20. bekezdés c) ponti, alpontja],

A eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi instrumentumok megszerzésének vagy kibocsátásának tulajdonítható tranzakciós költségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó", a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy veszteség, nettó" és az "Eredménnyel szemben valós értékén értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó" sorokban kell szerepeltetni, a számviteli portfóliótól függően, amelybe besorolták.

A "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" a kereskedési céllal tartottként besorolt pénzügyi instrumentumok átértékeléséből vagy kivezetéséből származó nyereséget és veszteséget tartalmazza. Ez a tétel tartalmazza az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi instrumentum egésze vagy egy része hitelkockázatának kezelésére használt, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelderivatívákon keletkezett nyereséget és veszteséget, valamint a kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökön és pénzügyi kötelezettségeken keletkezett osztalékot, valamint kamatbevételt és -ráfordítást, piszkos ár alkalmazása esetén.

Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó" sor tartalmazza az eredménykimutatásban az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt kötelezettségek saját hitelkockázata tekintetében megjelenített összeget is, amennyiben a saját hitelkockázat változásainak az egyéb átfogó jövedelemben való megjelenítése számviteli meg nem felelést eredményez vagy növeli azt [IFRS 9 5.7.8. bekezdése]. Ez a tétel tartalmazza továbbá az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként megjelölt fedezett instrumentumok nyereségét és veszteségét, amennyiben a megjelölés célja a hitelkockázat kezelése, valamint az eredménnyel szemben valós értéken megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek kamatbevételét és -ráfordítását, piszkos ár használata esetén.

Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" soron a kivezetésből származó realizált nettó nyereséget vagy veszteséget kell feltüntetni. A nettó összeg a realizált nyereség és realizált veszteség közötti különbözet. Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" sor nem tartalmazza az olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokon keletkező nyereséget, amelyek esetében az adatszolgáltató úgy döntött, hogy azokat az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeli [IFRS 9 5.7.1. bekezdés b) pontja].

Amennyiben az üzleti modell megváltoztatása egy pénzügyi eszköz eltérő számviteli portfólióba való átsorolásához vezet, az átsorolásból származó nyereséget vagy veszteséget azon számviteli portfólió megfelelő soraiban kell feltüntetni, amelyekbe a pénzügyi eszközt átsorolták, a következőknek megfelelően:

- amennyiben egy pénzügyi eszközt az amortizált bekerülési érték értékelési kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt számviteli portfólióba sorolnak át [IFRS 9 5.6.2. bekezdése], az átsorolásból eredő nyereségeket vagy veszteségeket a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni;

- amennyiben egy pénzügyi eszközt az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriából az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába sorolnak át [IFRS 9 5.6.7. bekezdése], a korábban az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített, az eredménybe átsorolt halmozott nyereséget vagy veszteséget a "Kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tételben vagy a "Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" tételben kell feltüntetni.

A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" sor tartalmazza a fedezeti instrumentumokon és fedezett tételeken keletkező nyereségeket és veszteségeket, ideértve az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumoktól eltérő fedezett tételeken valamely valósérték-fedezeti ügyletben keletkező nyereségeket és veszteségeket az IFRS 9 6.5.8. bekezdésének megfelelően, de ide nem értve a kamatbevételt és kamatfordítást tiszta ár alkalmazása esetén. Tartalmazza továbbá valamely cash flow-fedezeti ügyletben a fedezeti instrumentumok valósérték-változásának nem hatékony részét. A cash flow-fedezeti ügyletek tartalékának az átsorolását az "Eredménykimutatás" ugyanazon soraiban kell megjeleníteni, mint a fedezett tételekből eredő cash flow által eredményezetteket. A "Fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy (-) veszteségek, nettó" sor tartalmazza a nettó pozíciók fedezeti ügyletéből eredő nyereségeket is.

A "Nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereség vagy (-) veszteség" tartalmazza a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből származó nyereségeket és veszteségeket, kivéve ha az eszközök értékesítésre tartottnak vagy leányvállalatokba, társult vállalkozásokba, valamint közös vállalkozásokba történt befektetéseknek minősülnek.

A "Módosítás miatti nyereség vagy (-) veszteség, nettó" tartalmazza a pénzügyi eszközök bruttó könyv szerinti értékének az újratárgyalt vagy módosított szerződéses cash flow-k tükrözése céljából történő kiigazításából eredő összegeket [IFRS 9 5.4.3. bekezdése és az A. függeléke]. A módosításból származó nyereségek vagy veszteségek nem tartalmazzák a várható hitelezési veszteségek összegének módosításából eredő hatást, amelyet az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tételben kell feltüntetni.

A "Céltartalékképzés vagy (-) céltartalékok feloldása. Adott kötelezettségvállalások és garanciák" sor tartalmazza az IFRS 9, az IAS 37 vagy az IFRS 4 hatókörébe tartozó valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára képzett céltartalékok változását. Az IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a valós értéken értékelt elkötelezettségek és pénzügyi garanciák valós értékében bekövetkezett bármely változást "Az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy (-) vesztesége, nettó" soron kell feltüntetni. Következésképpen a céltartalékok tartalmazzák azon kötelezettségvállalások és garanciák értékvesztésének összegét, amelyek esetében az értékvesztés meghatározása az IFRS 9 szerint történik, vagy a céltartalékképzés megfelel az IAS 37-nek, illetve amelyeket az IFRS 4 értelmében biztosítási szerződésként kezelnek.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti értékvesztési szabályok alkalmazásából eredő értékvesztés miatti nyereségét vagy veszteségét, függetlenül attól, hogy az IFRS 9 5.5. bekezdése szerinti várható hitelezési veszteség becslése 12 hónapra vagy az élettartamra vonatkozik-e, ideértve a vevőköveteléseken, szerződéses eszközökön és lízingből származó követeléseken keletkező értékvesztési nyereséget vagy veszteséget [IFRS 9 5.5.15. bekezdése].

Az "Eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" tartalmazza továbbá azon leírt összegeket, amelyek a leírás időpontjában meghaladják az értékvesztés összegét, és ezért közvetlenül az eredményben kerülnek megjelenítésre veszteségként, valamint a korábban leírt, közvetlenül az eredménykimutatásban elszámolt összegek megtérülését.

Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásokba és közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést a "Tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés" soron kell feltüntetni. Az IAS 28 10. bekezdése szerint a befektetés könyv szerinti értékét csökkenteni kell az e gazdálkodó egységek által fizetett osztalékkal. Az említett befektetések értékvesztését a "Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések értékvesztése vagy (-) értékvesztésének visszaírása" soron kell feltüntetni.

IFRS-ek szerinti elszámolás esetén a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba, valamint társult vállalkozásokba történt befektetések kivezetéséből származó nyereséget vagy veszteséget a "Megszűnt tevékenységek nyeresége vagy (-) vesztesége adófizetés előtt" soron kell jelenteni, amennyiben az IFRS 5 szerinti megszűnt tevékenységről van szó.

Az egyéb működési bevételek és ráfordítások tartalmazzák a következő tételeket: a valósérték modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték-korrekciói, befektetési célú ingatlanokból származó bérletidíj-bevételek és közvetlen működési költségek, az operatív lízingből (kivéve a nem befektetési célú ingatlanokból) származó bevételek és ráfordítások, és a többi működési bevétel és ráfordítás.

Az egyéb működési bevétel tartalmazza az adatszolgáltató mint lízingbe adó által operatív lízingtevékenysége - kivéve a befektetési célú ingatlanként minősített eszközökkel folytatott ilyen tevékenységet - során kapott bevételeket, az egyéb működési ráfordítás pedig a nála az operatív lízinggel kapcsolatban felmerült költségeket. Az adatszolgáltató mint lízingbe vevő költségeit az "Egyéb adminisztrációs költségek" között kell feltüntetni.

Az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéken értékelt arany, egyéb nemesfém-állományok és egyéb áruk kivezetéséből és átértékeléséből származó nyereséget és veszteséget az "Egyéb működési bevételek" vagy az "Egyéb működési ráfordítások" között kell feltüntetni.

Az egyéb átfogó jövedelemkimutatás sor tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.

Az egyéb átfogó jövedelem elemei olyan bevételi és ráfordítási tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is), amelyek nem minősülnek az IFRS-ek előírásai szerint eredménytételnek.

Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket.

4.5. 2019. január 1-jére vonatkozó, IFRS-ek szerinti egyedi összehasonlító adatok

Az IFRS-eket első alkalommal 2019-től alkalmazó adatszolgáltató egyszeri adatszolgáltatás keretében 2019. január 1-jére vonatkozó - a 2018. december 31-ei auditált adatokkal összhangban lévő - IFRS összehasonlító információt szolgáltat az alábbi tárgykörökben:

PVFNY21A Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Eszközök - összehasonlító adatok;

PVFNY21B1 Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Kötelezettségek - összehasonlító adatok;

PVFNY21B2 Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlege - Saját tőke - összehasonlító adatok;

PVFNY22A1 Pénzügyi vállalkozások átfogó jövedelemkimutatása (IFRS) - összehasonlító adatok

A táblák kitöltésénél a PVF21A, PVF21B1, PVF21B2, PVF22A1 táblák kitöltési előírásai az irányadók.

IV.[31]

Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő negyedéves felügyeleti jelentések

1. 20B A pénzügyi vállalkozás rendszeres negyedéves beszámolója

A jelentésben azokat az információkat kell részletezni, amelyek a pénzügyi adatokat tartalmazó jelentésekből nem állapíthatóak meg, azaz a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket.

A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az év elejétől bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az adott negyedévben bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni; az év elejétől bekövetkezett változásokat a jobb érthetőség és a negyedéves változások alátámasztása, indoklása érdekében kell bemutatni. Ezt a jelentést az auditált, éves beszámolóhoz kapcsolódó információkkal is el kell készíteni és megküldeni az MNB-nek.

Témakörök:

I. Eszköz-forrásszerkezet (finanszírozási struktúra, piaci részesedés) alakulása

1. A pénzügyi vállalkozás által végzett egyes tevékenységek megoszlása (pl. 10% pénzügyi lízing, 30% pénzkölcsön nyújtás és 50% folyó faktoring), valamint az eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai engedélyezett tevékenységenként. A pénzügyi vállalkozás legnagyobb arányban értékesített termékei főbb jellemzőinek bemutatása (kamat, futamidő), illetve az európai uniós támogatással megvalósult kihelyezések részletezése.

2. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás az egyéb eszközök vagy az egyéb kötelezettségek között jelent a saját tőkéjének 25%-át meghaladó követelést, illetve kötelezettséget, szükséges ezek jogcímének részletes kifejtése (a magyar számviteli előírásokat alkalmazók esetében a 21A72 és 21B4 sorokon, az IFRS-eket alkalmazók esetében a PVF21A360 és a PVF21B1280 sorokon jelentett tételek tartalma.) A 25 %-os arányt az egyéb követelések, illetve az egyéb kötelezettségek összesen értéke alapján kell vizsgálni, és amennyiben az összesen érték meghaladja a saját tőke 25%-át, kell a jogcím szerinti részletes kifejtés.

3. Az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségek jogcímének részletezése.

4. A pénzügyi vállalkozás a vonatkozási időpontban érvényes refinanszírozási forrásainak bemutatása. Hitelkeret, illetve egyedi hitelügyletek összege: az adatszolgáltatás napján számított érvényes devizaárfolyamon átszámítva ezer forintban a lehívható keretösszeg, illetve a fennálló hiteltartozás összege.

Lejárat: a hitelkeret lejárata, illetve az egyedi hitelügyletek lejárata (év, hó, nap).

Hitelcél: finanszírozási cél a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek vonatkozásában (forgóeszköz-finanszírozás, egyedi tranzakciók finanszírozása stb).

Hitelbiztosíték típusa: a hitelkeret, illetve az egyedi hitelügyletek mögé lekötött hitelbiztosíték típusa (árbevétel engedményezés, ingatlanra alapított jelzálogjog, ingó zálogjog, kezesség stb).

Kamat- és díj-kondíciók: a fennálló hitelkötelezettségek éves kamat- és díj-kondíciói (%-ban).

5. A többségi és kisebbségi tulajdonosokkal lebonyolított üzleti kapcsolatok és azok hatása az eszköz- és forrásszerkezetre (tulajdonosi hitelek, adás-vételi tranzakciók, jövőbeni és függő kötelezettségek stb.).

6. A pénzügyi vállalkozás mérlegen kívüli tételeinek bemutatása és az előző negyedéves jelentés óta bekövetkezett változások és okaik. Garancia, illetve kezesség nyújtása esetén a tárgyidőszakban elutasított lehívások okai.

II. Likviditás

7. A pénzügyi vállalkozás likviditását érintő pozitív és negatív változások (számszerű bemutatása) a beszámolási időszakban.

8. A pénzügyi vállalkozás likviditását befolyásoló események (pl. adótartozás, közüzemi szolgáltatóknak nem fizetés miatti végrehajtás, refinanszírozó felé történő nem fizetés, inkasszó, kezesi kötelezettségből fakadó kötelezettségek nem fizetése) a vonatkozási időszakban. Lejárt tartozások esetén annak részletes bemutatása, milyen forrásokból, milyen ütemezéssel kerül sor a teljesítésre.

III. Jövedelmezőség alakulása

9. Az eredmény összetevőinek (kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési költségek) alakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezők (pozitív és negatív hatások, egyedi tranzakciók), az árfolyam- és kamatváltozások hatásának részletezése.

10. A pénzügyi vállalkozásnál a beszámolási időszakban hozott, a jövedelmezőséget (pozitív és negatív irányba) befolyásoló legfontosabb döntések ismertetése.

IV. Tőkehelyzet alakulása

11. Rövid szöveges magyarázat a pénzügyi vállalkozás jegyzett és saját tőke pozíciójára ható évközi tényezőkről (negatív hatások esetén a megteendő intézkedések).

12. Tájékoztatás a pénzügyi vállalkozás tőkepozíciójának változására ható tulajdonosi elképzelésekről és intézkedésekről (tőkeemelés, leszállítás stb).

V. Üzletpolitikai döntések

13. A pénzügyi vállalkozás által a tárgynegyedévben végrehajtott jelentősebb fejlesztések, és a következő negyedévi tervek (pl. fiókhálózat, számviteli-, információs rendszer bővítése), illetve a főbb szervezeti változások ismertetése.

14. Követelés csomagban történő vásárlása, illetve eladása esetén a követelés vásárlójának, illetve eladójának adatai (név, adószám).

VI. Kockázatkezelés

15. Az egyes kockázatok (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, működési kockázat) mérése, kezelése területén bevezetett új lépések, módszertani változások, fejlesztések, szervezeti átalakítások ismertetése. Annak ismertetése, hogy milyen új kockázatcsökkentő eszközöket vezettek be, milyen arányban végez a pénzügyi vállalkozás az átlagosnál kockázatosabb tevékenységet.

16. Tájékoztatás a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a pénzügyi vállalkozás tulajdonába került fedezet, illetve biztosíték hasznosítására irányuló tevékenységről.

VII. Egyéb

17. A Hpt. előírásai megsértésének, azok okainak, a megszüntetésükre irányuló intézkedéseknek és azok végrehajtásának jelentése

18. Tájékoztatás arról, ha a pénzügyi vállalkozás a tárgynegyedévben kezdi el határon átnyúló tevékenység folytatását, ennek keretében pénzügyi szolgáltatás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Tájékoztatás továbbá a határon átnyúló pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatás volumenében bekövetkezett jelentős változásról, a változás okairól.

2. 20C A pénzügyi vállalkozás engedélyezési feltételeknek való megfelelése

A kérdőív egyes kérdéseire adandó válaszokat a tárgyidőszak végi állapot szerint kell megadni. Amennyiben a feltett kérdés nem értelmezhető a pénzügyi vállalkozásra, a "nem" választ kell bejelölni.

1. A pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen végzett hitel- és pénzkölcsön nyújtása keretében adott záloghitel alatt a kézizálog hitelezési tevékenység folytatását kell érteni. Jelen pontban azokat a tevékenységeket kell az intézménynek bejelölni, amelyekből fakadóan az adott negyedévben az intézmény portfóliójában követelése áll fenn.

5.1.4. Aktuális létszám a tárgyidőpontban: a létszám számbavételénél a KSH által az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor alkalmazott módszertan alapján kell eljárni, a tárgyidőszak végi létszámadat megjelölésével.

5.3. A tárgyi feltételek meglétét kiszervezett tevékenység esetén a kiszervezést végző társaságra értelmezve kell megadni.

3. 21C Pénzügyi vállalkozások - mérlegen kívüli kötelezettségei

A táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozás függő, illetve jövőbeni kötelezettségei, valamint a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok számviteli nyilvántartás szerinti állományát kell kimutatni.

A tábla sorai

21C0 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen: itt kell a beszámolás napján fennálló, a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - kötelezettségek összegét szerepeltetni.

21C1 Függő kötelezettségek összesen: itt kell kimutatni a Hitkr. 20. § (2) bekezdése szerint a mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségek eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A devizában nyújtott függő kötelezettségek forintösszegét a 21C tábla b) oszlopában kell kimutatni. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A tételek sorrendje megegyezik a számviteli jogszabályban felsoroltakkal.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak - függetlenül attól, hogy a tételt mely standard alapján értékeli - a mérlegen kívüli függő kötelezettségeket névértéken kell jelentenie. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a Nem valódi penziós ügyletek (21C108) sort nem tölti ki.

21C2 Jövőbeni kötelezettségek összesen: a táblának ezt a részét csak a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató tölti ki. A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni. A devizában nyújtott jövőbeni kötelezettségek forintösszegét a b) oszlopban kell kimutatni.

21C3 Továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok: a mérlegen kívüli kötelezettségek közül külön soron kell feltüntetni a továbbengedményezett fedezetek és biztosítékok 0. számlaosztályban nyilvántartott értékét.

A tábla oszlopai

A forint- és devizatételeket összesítve, forintra átszámított értéken kell jelenteni az a) Összesen oszlopban.

4. 21D Pénzügyi vállalkozások - Mérlegen kívüli követelései

A tábla kitöltése során ebben a táblában a mérlegen kívüli tételek közül a pénzügyi vállalkozásnak a számviteli nyilvántartás szerinti függő, illetve jövőbeni követeléseit, a nyilvántartott fedezeteket, valamint a függővé tett kamatokat, kamatjellegű jutalékokat kell részletezni. A vásárolt követelés vételár feletti része (az adóssal szembeni követelés értéke) nem minősül a Hitkr. szerinti függő, illetve jövőbeni követelésnek, így az ezen jogcímen, a 0. számlaosztályban nyilvántartott tételeket a táblában nem kell jelenteni.

A tábla sorai

A 21D0 Mérlegen kívüli követelések összesen sor a függő követelések (21D1), a jövőbeni követelések (21D2), a biztosítékok és fedezetek teljes értéken (21D3) és a függővé tett kamatok és kamat jellegű jutalékok (21D5) összesítésére szolgál.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a 21D kódú tábla Nem valódi penziós ügyletek (21D108) és Jövőbeni követelések összesen (21D2), illetve ennek alábontó sorait nem tölti ki.

Az IFRS-ek alkalmazásakor a kapott hitelnyújtási elkötelezettségeket névértéken, a kapott pénzügyi garanciáknál annak legmagasabb figyelembe vehető összegét kell jelenteni, azaz azt a maximális összeget, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie.

21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken: ezeken a sorokon a Hitkr. 20. § (5) bekezdése szerint a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét - a pénzügyi vállalkozás fedezetértékelési szabályzata alapján - az utolsó fedezetértékelés alkalmával meghatározott teljes értéken kell bemutatni. A teljes érték a jogszabálynak, illetve a pénzügyi vállalkozás belső szabályzatának megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig: ezekben a sorokban a fentiek szerinti megbontásban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de nem teljes értéken, hanem csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés és a hitelintézeti ügyfelekkel szembeni követelés erejéig, azaz a mérleg 21A4 és 21A32 sora (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat) erejéig (magyar számviteli szabályokat alkalmazó adatszolgáltatónál). A fedezetek értékét a PVF21A mérleg Hitelek, Előlegek, Betétek sorokon kimutatott követelések mértékéig kell jelenteni (IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónál). Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezettel kezdve - de csak a követelés erejéig - több fedezet is feltüntetésre kerülhet.

A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozás a hitelezési tevékenysége kockázatának csökkentésére fedezetet vont be, a 21D3 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken és 21D4 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig sor kitöltése egyaránt kötelező, de az összesítésnél csak a 21D3 soron feltüntetett biztosítékok értékét kell figyelembe venni.

A jogszabályok szerint a pénzügyi vállalkozásnak saját magának kell nyilvántartását úgy kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.

21D5 Függővé tett kamat, kamatjellegű jutalékok: itt a magyar számviteli előírások szerint függővé tett kamatokat és kamat jellegű jutalékokat kell jelenteni. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató ezen a soron a szerződés szerint járó, de nem könyvelt kamatokat mutatja ki.

A tábla oszlopai

A forint- és devizatételeket összesítve, forintra átszámított értéken kell jelenteni az a) Összesen oszlopban.

5. 21E Pénzügyi vállalkozások - Tájékoztató adatok (Speciális tevékenységekkel kapcsolatban)

A táblát csak a Hpt. szerinti, a bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységre, valamint a Hpt. szerinti hitelreferencia szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla az analitikai nyilvántartásokon alapul. A tájékoztató adatok kitöltése mellett a tevékenységhez kapcsolódó egyéb információkat továbbra is a 20B kódú szöveges tábla VII. fejezetében kell bemutatni.

A bankközi piacon pénzügyi ügynöki tevékenységet végző intézményeknél a közvetített ügyletekre vonatkozó főbb forgalmi adatok

A 21E111-21E116 soron a közvetített ügyletekre (spot, határidős, swap ügyletek, vásárolt és kiírt opció, egyéb) vonatkozó főbb forgalmi adatokat kell részletezni, amelyeket a 21E11 Ügyletek összesen soron kell összesíteni.

A hitelreferencia szolgáltató intézmények adatai

A 21E211-21E213 soron a tárgynegyedévben, valamint a beszámolási időszak végéig a KHR-ből lehívott tranzakciók darabszámát kell közölni. A tárgynegyedévi oszlopban az adott negyedévben történt lehívásokat és azok eredménye szerinti összesítéseket darabszámban kell kimutatni, míg a halmozott oszlop a naptári éven belül a beszámolási időszak végéig összesített adatokat tartalmazza. Az Egyéb tájékoztató adatok alatt a lehívások vonatkozásában a kapcsolódó hitelszerződések típusa szerinti információkat kell megadni.

A 21E2231-21E2232 soron kell bemutatni, hogy a tárgynegyedévben hány új tétel került felvételre - természetes személyek és gazdasági társaságok együttesen -, a KHR-be és mennyi volt a KHR-ből kivezetettek tárgynegyedévi darabszáma.

6. 21R Pénzügyi vállalkozások - Mérlegadatok részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozás külön feltüntetett eszközeit, illetve forrásait ügyfélszektorok [nem pénzügyi vállalatok, háztartások (lakosság, önálló vállalkozók), egyéb ügyfelek] szerint kell részletezni. A táblában az ügyfelekkel szembeni követeléseket tovább kell bontani a finanszírozás célja ("Gépjármű-", "Ingatlan-," "Termelőeszköz-finanszírozás", "Egyéb célú kihelyezések"), majd a finanszírozás módja ("Pénzügyi lízing", "Hitel") szerint.

A tábla oszlopai

A forint és deviza tételeket összesítve, forintra átszámított értéken kell jelenteni az összesen oszlopokban. A számviteli előírások szerint elszámolt értékvesztést, illetve az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a nem teljesítő kitettségek hitelkockázat változásából származó negatív valós érték változást a b) oszlopban kell szerepeltetni. A c) oszlopban az értékvesztéssel, illetve az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a hitelkockázat változásából származó negatív valós értékváltozással csökkentett könyv szerinti (nettó) értéket kell kimutatni.

A nem teljesítő kitettségek hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegének kiszámítására vonatkozó előírásokat az NPET-NPEB kódú táblák kitöltési előírásai tartalmazzák.

A tábla sorai

A magyar számviteli szabályokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21R0 sorban a hitelintézetekkel szembeni követelések összegét kell beírni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A3 sorkód alatt szereplő összeggel; a 21R1 sorban az ügyfelekkel szembeni követeléseket kell összegezni, amely megegyezik a felügyeleti mérlegben a 21A4 sorkód alatt szereplő értékkel. Az ügyfélköveteléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások", valamint "egyéb ügyfelek" és "ebből: államháztartás" sorokban kell alábontani.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21R0 és a 21R1 sor összege megegyezik a jelentés PVF21A Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlegének Hitelek, Előlegek, Betétek sorokon kimutatott tételek összegével.

A 21R11 Nem pénzügyi vállalatok sort a járulékos vállalkozások adataival együtt kell kitölteni.

A 21R12 Háztartások sort tovább kell bontani lakosságra (21R121) és önálló vállalkozókra (21R122).

A 21R111, 21R1211, 21R1221, 21R131 Gépjármű finanszírozásból származó követelések sornak az ügyfelekkel szembeni követelésekből (21R1 sorkód) a gépjármű finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell tartalmaznia. A követeléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások" sorokra kell alábontani. A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani "Pénzügyi lízing" és "Hitel" kategóriákra.

A 21R112, 21R1212, 21R1222, 21R132 Ingatlan finanszírozásból származó követelések soron az ügyfelekkel szembeni követelésekből az ingatlan finanszírozásból származó összes (lízing, pénzkölcsön) követelést kell feltüntetni. A követeléseket szektorok szerint "nem pénzügyi vállalatok", "háztartások", ezen belül "lakosság" és "önálló vállalkozások" sorokra kell alábontani.

A többi, nem kiemelt ügyfelet az egyéb ügyfelekkel szembeni követelések sorban kell feltüntetni. Itt hitelintézet nem szerepelhet. Az ügyfélszektor szerinti kihelyezéseket tovább kell bontani "Pénzügyi lízing" és "Hitel" kategóriákra.

A 21R114, 21R1213, 21R133 Egyéb célú kihelyezések sorban kell feltüntetni minden olyan ügyféllel szembeni követelést, amelyet a pénzügyi vállalkozás nem ingatlan vagy gépjármű megszerzése céljából nyújtott ügyfelének.

Itt kell feltüntetni többek között az ingatlan vagy gépjármű fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hiteleket, és a faktoring követeléseket is. Az ingatlan fedezete mellett nyújtott szabad felhasználású hitelek és a faktoring követelések állományát a részletező sorokon külön be kell mutatni.

A 21R12131 Lakossági fogyasztási hitelek (a gépjárműhitelek és a gépjárműlízing kivételével) sorban kell szerepeltetni a lakossági követelések közül a fogyasztási hitelnek minősülő állományt a gépjárműhitelek és a gépjárműlízing kivételével. A külön sorokon (21R12112 és 21R12111) kimutatott gépjárműhitel és gépjárműlízing állományokat itt nem kell szerepeltetni. A gépjármű-vásárlási hitelek közé azon hitelek állománya sorolandó, amelyek új vagy használt gépjárművek megvásárlását finanszírozzák, ideértve a gépjárműként funkcionáló haszonjárműveket is. A 21R121311-21R121314 sorban a lakosságnak nyújtott fogyasztási hitelek további ügylettípus szerinti részletezését kell megadni. A 21R121311 sorban a személyi hitelek állományát kell jelenteni. A személyi hitelt a pénzügyi vállalkozás a hitelfelvétel konkrét céljának megjelölése - tárgyi fedezet bevonása - nélkül folyósítja az ügyfélnek. A 21R121312 Szabad felhasználású jelzáloghitelek sorban a hitelcélhoz nem kötött, jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelek állományát kell feltüntetni. A 21R121313 Áruhitelek sorban az áruvásárlási hitelek állományát kell jelenteni. Az áruvásárlási hitel a tartós fogyasztási cikkek - a gépjármű kivételével - lakossági ügyfél által történő megvásárlását finanszírozza. A 21R121314 Egyéb fogyasztási hitelek sorban az előzőekben fel nem sorolt hiteleket kell kimutatni.

A lakossággal szembeni fogyasztási hitelek teljes állományát, amely tartalmazza a gépjárműhiteleket és a gépjárműlízinget is, tájékoztató adatként a 21R1214 sorban kell szerepeltetni.

A 21R12132 Lakossággal szembeni egyéb követelés sorban kell kimutatni a lakossággal szemben fennálló, előbbiekben nem részletezett követelés értékét. A részletező sorok közül a 21R121321 soron a faktoringból származó követeléseket, a 21R121322 soron a kézizálog hitelezésből származó követeléseket kell kiemelni.

A táblában külön nem kiemelt ügyfelet (pl. önkormányzat) a 21R13 Egyéb ügyfelek sorban kell feltüntetni. Az egyéb ügyfelekkel szembeni követelésekből a 21R130 soron külön ki kell emelni az államháztartás szektoraival szemben fennálló ügyfélkövetelés teljes állományát (hitel, pénzügyi lízing, faktoring). E kiemelt követeléseket a 21R131-21R133 sorokon hitelcél szerint is fel kell tüntetni.

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltatónak a 21R2 sor alatt összesített, és a felügyeleti mérleg eszközei között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (21A51 sorkód), a részvények és más változó hozamú értékpapírok (21A52 sorkód), a részvények, részesedések befektetési célra (21A53 sorkód), valamint a részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban (21A54 sorkód) sorokat részleteznie kell az értékpapír kibocsátója szerint (hitelintézetek, nem pénzügyi vállalatok és egyéb ügyfelek kategória). A részvények és részesedések befektetési célra soron figyelembe kell venni az eszköz érték meghatározásánál az esetleges értékhelyesbítés összegét.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a 21R2 soron mutatja ki a PVF21A Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlegében a különböző portfóliókban szereplő Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a Leányvállalatokba, közös vállalkozásokba valamint társult vállalkozásokba történt befektetések sorok összegeit.

A felügyeleti mérleg forrás adatok részletezése során a Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek sorból a felvett hiteleket külön sorokban, lejárat szerinti bontásban kell jelenteni. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket - a követelésekkel megegyező - szektor szerinti bontásban kell közölni. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21R3 és a 21R4 sort a felügyeleti mérleg vonatkozó adatával (21B1 és 21B2) egyezően kell kitölteni, az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21 R3 és a 21R4 sor a PVF21B1 Pénzügyi vállalkozások IFRS mérlegben a Felvett hitelek és az Egyéb pénzügyi kötelezettségek sorokon kimutatott tételeket tartalmazza.

7. 23B Pénzügyi vállalkozások - Lejárati összhangelemzés

A tábla a pénzügyi vállalkozás likviditási kockázatának felmérésére szolgál.

A táblát a tárgyidőpontban elkészített mérleg adataiból kiindulva, a vonatkozó szerződésekkel összhangban kell kitölteni. Az eszközöket könyv szerinti (nettó) értéken kell besorolni. Az eszközök és a források felsorolásánál az aktív, illetve a passzív kamatelhatárolások, valamint az egyéb elszámolások állományát a 23B117 és a 23B133 soron összevontan kell szerepeltetni.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a 23B117 és a 23B133 sort üresen hagyhatja.

A Saját eszközök eszközcsoportban a pénzügyi vállalkozás saját eszközeinek tekintendő tételek szerepelnek. Itt az eszközök közül a visszavásárolt saját, belföldön, illetve külföldön kibocsátott kötvény és saját részvény állományát, a készleteket, valamint az immateriális javak és a tárgyi eszközök összegét kell feltüntetni.

A bevételeket, illetve ráfordításokat a beszámolási időszak végétől számítva 1 évre kell kimutatni. Itt az aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként már egyszer feltüntetetteket nem lehet kimutatni, de a kamat függővé tételi szabály miatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartott, és várhatóan pénzmozgásként megjelenő bevételek beszámíthatóak.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a PVF22A1 kódú tábla [Pénzügyi vállalkozások átfogó jövedelemkimutatása (IFRS)] figyelembevételével jelenti a bevételeket és ráfordításokat.

A tábla oszlopai

Az a) Lejárt oszlopban könyv szerinti értéken ki kell emelni a lejárt esedékességű tételeket. A b)-g) oszlopban a lejárattal rendelkező tételeket a hátralévő esedékesség (futamidő) szerint kell kimutatni. A tárgynapon fennálló mérleg (eszköz, forrás) és mérlegen kívüli tételeket, valamint az ezekhez kapcsolódó tőketörlesztő, kamat, jutalék és egyéb bevételeket és ráfordításokat - a kitöltés időpontjában ismert (szerződés szerinti) kondíciókkal és lejáratokkal - a hátralévő futamidejük szerint kell megbontani és az esedékességeiknek megfelelő időkategória oszlopban az ismert cash-flow értéken a megfelelő sorokban jelenteni. A h) Lejárat nélküli oszlopban a konkrét lejárathoz (esedékességhez) nem kötődő tételeket kell feltüntetni. Az i) oszlopban a beszámolás napján fennálló céltartalék összegét kell beírni. A j) Összesen oszlopban a lejárt, a lejárattal feltüntetett, illetve a lejárat nélküli oszlopok összesített értékét a céltartalékok levonásával kell kimutatni.

A tábla sorai

A 23B132 sorban a hitelezői jogot megtestesítő értékpapírokat a lejárat (esedékesség) szerint, amennyiben valamelyik értékpapír konkrét lejárathoz nem köthető, vagy a konstrukcióban lehetőség nyílik az értékpapír lejárat előtti visszaváltására a b) 0-30 nap oszlopban kell jelenteni.

A 23B21 Bázispozíció sorban kimutatott értékek a hátralévő futamidő szerinti összesített (23B11 és 23B12 sor) eszköz- és (23B13 és 23B14 sor) forrástételek oszloponkénti különbségeként számítandó.

A 23B22 Halmozott bázispozíció sorban az egymást követő oszlopokban számított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket, azaz a kumulált összeget kell feltüntetni.

A mérlegen kívüli tételek lejárati bontását a sorokban részletezett ügyletek (tételek) szerint kell kimutatni. A mérlegen kívüli kötelezettségeket a 23B31 sorban, a követeléseket a 23B32 sorban kell összesíteni.

A mérlegen kívüli kötelezettségekből csak azokat a kötelezettségeket kell feltüntetni, amelyek nagy valószínűséggel kifizetésre kerülnek. A 23B311 sorban a valószínűleg beváltásra kerülő garanciák és kezességvállalások értékét kell a lehívásnak megfelelő idősávban beírni.

A mérlegen kívüli követelésekből a 23B321 soron kell a kapott garanciák és kezességek azon részét jelenteni, amelyhez kapcsolódó követelés már lejárt esedékességű tétellé vált és a pénzügyi vállalkozás a kapott garanciát vagy kezességet igazoltan érvényesíteni fogja, ezáltal a likviditását ténylegesen növeli. A 23B322 sorban kell a refinanszírozásra kapott hitelkeretekből még szabadon lehívható egyenleget jelenteni. Az egyes időpontokhoz tartozó értékeket a várható lehívásokkal kalkulálva kell beállítani. Ha a hitelkeretet határozatlan időtartamra kötötték, akkor annak kihasználatlan részét a h) oszlopban kell feltüntetni.

A 23B41 Nettó bázispozíció értékének kiszámításakor a 23B21 Bázispozíció sorhoz a 23B32 soron kimutatott mérlegen kívüli követelés értékét, mint várható pénzbevételt hozzá kell adni és a 23B31 sorban szereplő mérlegen kívüli kötelezettségek, mint várható kiadás összegét le kell vonni. A 23B42 Halmozott nettó bázispozíció sorban a kumulált értékek kiszámítása a 23B41 sor alapján történik, az egymást követő oszlopokban számított módosított bázispozíciók összeadásával létrejött értékeket kell feltüntetni.

8. 23C Pénzügyi vállalkozások - Ügyfelekkel szembeni követelések alakulása

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak az ügyfelekkel szembeni követeléseinek állományát, tárgyidőszaki alakulását kell bemutatnia. E tekintetben nincs eltérés az auditált adatokat tartalmazó tábla kitöltési módjában sem, vagyis a tárgyidőszak alatt az auditált táblában is csak a negyedik negyedévre vonatkozó adatok értendők.

A 23C táblában olyan módon kell az állományváltozás összetevőit szerepeltetni, hogy a nyitó bruttó állományt előjelhelyesen korrigálva a forgalmakkal a záró bruttó állományt kapjuk.

A tábla oszlopai

Nyitó bruttó érték: A tárgyidőszak elején az összes, ügyfelekkel szembeni követelés - az alkalmazott számviteli előírások szerinti - könyv szerinti nyitó bruttó értéke és az állományhoz tartozó szerződések darabszáma.

Az auditált adatokat tartalmazó táblában nyitóértékként a harmadik negyedévi záró értékkel megegyező adatokat kell jelenteni.

Tranzakciós növekmény folyósításból: az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet); a megkötött és hatályba lépett szerződésen alapuló, kifolyósított ügyletek (hitel, lízing) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma.

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a tárgynegyedévben folyósított tőke összegét kell feltüntetni, amely eltérhet a hitel kezdeti megjelenítési értékétől. Eltérve az IFRS-ek szabályaitól, a folyósítások között nem jelenthetők az - ügyfél törlesztési nehézségei miatt, az adatszolgáltatón belül - átstrukturált hitelek.

A faktoring (folyó) és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket nem a tárgynegyedévben vásárolt követelések között, hanem folyósításként kell megadni, a megelőlegezett követelésekhez kapcsolódó - a végső adós és a faktorált ügyfél általi - pénzügyi teljesítést pedig törlesztésként kell kimutatni.

Tranzakciós növekmény vásárlásból: Az adott beszámolási időszak alatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés (új ügylet vásárlásból) bruttó bekerülési értékének összege és az új ügyletek darabszáma. A faktoring (folyó) és forfetírozásból származó követeléseket nem itt, hanem a folyósítások között kell megadni. A vásárolt követeléseket meg kell bontani a szerződés státuszának - Nem késedelmes; Késedelmes, de nem felmondott; Késedelmes, és felmondott - megfelelően.

Tranzakciós növekmény (egyéb): az adott beszámolási időszak alatt, nem új ügyletkötés (folyósítás, vásárlás) miatt keletkezett, ügyfelekkel szembeni követelés bruttó bekerülési értéke. Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők. Itt kell jelenteni a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét is.

Tranzakciós csökkenés törlesztés miatt: az adott beszámolási időszak alatt az ügyfelek által törlesztett (ütemezett és rendkívüli) tőke összegét és a teljes visszafizetéssel érintett, lezárt/megszűnt ügyletek darabszámát kell megadni.

A törlesztés (beleértve az előtörlesztési adatokat is) esetében az átstrukturálásból eredő tételeket a tábla nem tartalmazhatja. Tehát hibásnak minősül, ha az adatszolgáltató az eredeti hitel összegét lejelenti (elő)törlesztésként, majd az új, átstrukturált hitel összegét folyósításként.

Tranzakciós csökkenés eladásból: az adott beszámolási időszak alatt eladott, továbbengedményezett, ügyfelekkel szembeni követelések bruttó könyv szerinti értéke és az eladott, továbbengedményezett követelések darabszáma. Az eladott követeléseket meg kell bontani a szerződés státuszának - Nem késedelmes; Késedelmes, de nem felmondott; Késedelmes, és felmondott- megfelelően.

A tárgynegyedévben véglegesen eladott - eladás előtt a mérlegben kimutatott - követelés összegét bruttó könyv szerinti értéken kell jelenteni, függetlenül attól, hogy ellenértékük megfizetésére mikor került sor.

Tranzakciós csökkenés leírás, elengedés miatt: az adott beszámolási időszak alatt leírt, elengedett ügyletek bruttó könyv szerinti értéke, és ezen szerződések darabszáma.

Tárgynegyedévben leírt követelés lehet a tárgynegyedévben behajthatatlannak minősített és leírt, illetve az egyéb okból leírt követelés. Itt kell jelenteni a behajthatatlannak nem minősíthető elengedett követelések elengedéskori bruttó könyv szerinti értékét is.

Tranzakciós csökkenés (egyéb): az adott beszámolási időszak alatt keletkezett olyan állománycsökkenés, mely az előzőekben nem került nevesítésre. Itt jelennek meg a pénzügyi vállalkozás könyveiben történő átsorolások is, melyek egyéb állománynövekedésként is jelentendők.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak az első napi nyereségből/veszteségből, az effektív kamat számításából, a valós érték változás különbözetéből eredő állományváltozások összegét is a "Tranzakciós növekmény (egyéb)" vagy a "Tranzakciós csökkenés (egyéb)" oszlopban kell bemutatnia.

Záró bruttó érték: az adott beszámolási időszak végén az összes, ügyfelekkel szembeni követelés könyv szerinti záró bruttó értéke, valamint a szerződések darabszáma.

Az adatokat minden oszlopban - a tranzakció jogcímétől függetlenül - pozitív előjellel kell feltüntetni.

A záró állomány összesen értéke megegyezik a 21R kódú tábla Ügyfelekkel szembeni követelés során (21R1) kimutatott bruttó könyv szerinti érték összegével.

Az auditált adatokat tartalmazó táblában forgalmi tételként csak a negyedik negyedévi folyósítás, vásárlás, törlesztés eladás stb. adatokat kell szerepeltetni.

A tábla sorai

A tábla soraiban az ügyfelekkel szembeni követelést részletezni kell az engedélyezett tevékenységek szerinti bontásban (pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring, egyéb), összérték és darabszám szerint.

A követelésekből - pénzügyi lízing, hitel és pénzkölcsön, faktoring esetén - kiemelésre kerül a fogyasztót érintő szerződések összege és darabszáma. A Követelések összesen értékéből/darabszámából, valamint a work out követelések összegéből/szerződések darabszámából kiemelésre kerül az ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett követelések összege és darabszáma, valamint a jogi eljárás alatti ügyletek értéke és darabszáma. Ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett hitelek folyósítása esetén tranzakciós növekményként azokat a követeléseket kell feltüntetni, amelyek a folyósításkor ingatlannal fedezettek voltak, követelések vásárlása esetén tranzakciós növekményként pedig azokat a követeléseket kell feltüntetni, amelyek a vásárláskor ingatlannal fedezettek voltak. Ingatlannal fedezett követelések eladása esetén a "tranzakciós csökkenés eladásból" oszlopban a bekerüléskor ingatlannal fedezett, értékesített követelések bruttó értékét kell jelenteni. A fogyasztót érintő, jogi eljárás alatti ügyletek összege és darabszáma esetén azon ügyleteket kell feltüntetni, ahol a követelés bármely kötelezettjével szemben az adatszolgáltatás időpontjában fizetési meghagyásos eljárás, per vagy végrehajtási eljárás van folyamatban.

A megvásárolt követeléseket (nem késedelmes, vásárolt: folyó faktoring, illetve már késedelmesen vásárolt: work-out ügyletek) vásárláskor bruttó bekerülési értéken kell kimutatni, eladáskor pedig a mérlegben szereplő bruttó könyv szerinti értéken.

Az Ügyfelekkel szembeni egyéb követelések összege (23C51) és Ügyfelekkel kötött egyéb szerződések darabszáma (23C52) soron azon követelésállományt és szerződésszámot kell jelenteni, melyek az előző sorokba - Pénzügyi lízing (23C11 és 23C12), Hitel és pénzkölcsön (23C21 és 23C22), Faktoring-Folyó (23C31 és 23C32), Faktoring-Work out (23C41 és 23C42) - nem sorolhatók be, azonban ügyféllel szembeni követelést testesítenek meg. Ide tartozik például a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összege.

A Tájékoztató adatok között kell kiemelni a Továbbengedményezett work out szerződések (jan. 1-től halmozott) darabszámát (23C6), melyből külön sorokon kiemelésre kerülnek a fogyasztót érintő továbbengedményezett work out szerződések (23C61), a pénzügyi intézmény (23C611) és a nem pénzügyi intézmény számára tovább engedményezett szerződések darabszáma (23C612).

Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró azon természetes személyt kell érteni, aki az MNB tv. 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást vesz igénybe.

9. 24E Pénzügyi vállalkozások - Portfólió összetétel - Kockázatvállalás szerződésenként a legrégebbi hátralék szerint (bruttó könyv szerinti értéken)

A tábla az ügyfelekkel szembeni követeléseket tartalmazza, a jelentéskor érvényes szerződés szerinti követelések fizetési késedelmességét vizsgálja oly módon, hogy a portfólió összetételében a nemfizetésbe forduló szerződések teljes értéke szerepel az egyedi szerződések legrégebben késedelmes (lejárt) hátralékának késedelmességi időpontjához igazítva.

A kockázatvállalásokat szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni, attól függetlenül, hogy a pénzügyi vállalkozásnak az adott ügyféllel szemben több késedelmes (lejárt) követelése is van. Legrégebbi késedelemnek (lejáratnak) minősül az a lejárt esedékességű tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített. A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a követelést mikor vásárolta.

Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A kézizálog-hitelezés során az ügyfelek késedelmét - a konstrukció sajátosságából adódóan - a zálog futamideje alatt nem lehet jelenteni, azonban a zálog lejártától kezdődően - amennyiben a zálogtárgy kiváltására nem került sor - szükséges a késedelem számítása a lejárattól eltelt napok alapján. A portfólió összetételének meghatározása bruttó értéken történik.

Az összes követelésből kiemelésre kerülnek a teljesítő és a nem teljesítő kitettségek. A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát valamennyi követelés kategóriára, valamint a mérlegen kívüli tételekre (hitelígérvények, vállalt kezességek) is alkalmazni szükséges.

Valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő besorolásánál a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet előírásai az irányadók.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban valamennyi, ügyféllel szembeni követelést szerepeltetni kell (teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen).

Az a1)-a7) oszlopban a követeléseket a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni a következők szerint.

Ha a pénzügyi vállalkozás egy ügyféllel szemben több késedelmes szerződéssel, kockázatvállalással is rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül, a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő lejárati időintervallumokba kell besorolni.

Egy szerződés vagy kockázatvállalás lejárt esedékességű kamatkövetelését a magyar számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő késedelmességi kategóriában kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a lejárati sáv meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét a táblában nem kell jelenteni. Amennyiben a pénzügyi vállalkozás lejárt esedékességű követelést vásárol, akkor a bruttó értéket - amely bekerüléskor megegyezik a vételár összegével - a késedelmes (lejárt) tételek között kell szerepeltetni.

Ha egy átstrukturált hitel vagy annak része késedelmessé válik, a teljes állományt át kell helyezni a késedelmes napok száma alapján a megfelelő késedelmességi (lejártsági) oszlopba.

A b) oszlopban kell összesíteni a teljesítő kitettségeket, a c) oszlopban pedig a nem teljesítő kitettségeket.

A d)-f) oszlopban a követeléseken fennálló értékvesztés állományát kell kimutatni a szerződésenkénti lejárati összetételnek megfelelő bontásban. Az adatokat negatív előjellel kell feltüntetni. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét csak az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak kell jelentenie. Csak a nem teljesítő kitettségekre vonatkozó valósérték-változás összegét kell a táblában szerepeltetni. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegének kiszámítására vonatkozó előírásokat az NPET-NPEB kódú táblák kitöltési előírásai tartalmazzák.

A g)-i) Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek besorolását a kapcsolódó szerződés késedelmesség (lejártság) szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi vállalkozás által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződés hátralék szerinti összetételének megfelelően.

A j)-l) oszlopban kell feltüntetni az a)-c) oszlopban jelentett állományadatokhoz tartozó szerződésszámokat, azokkal egyező hátralék szerinti megbontásban.

A tábla sorai

I. Ügyfelekkel szembeni követelések

Itt kell kimutatni a követelésállomány lejárati összetételére, a kapcsolódó fedezetek értékére, a különböző lejárati sávokra vonatkozóan megképzett értékvesztések értékére, a negatív valósérték-változás összegére vonatkozó adatokat a sorokban meghatározott szektorbontás szerint. A tábla szektorbontása megegyezik a 21R kódú táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni. A 24E4 Egyéb követelések soron a 23C51 és 23C52 soron kimutatott ügyfelekkel szembeni egyéb követelések portfólióösszetételét kell megadni.

A 24E5 részletező sorai, a tábla II. KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK című részében az alábbi adatokat kell jelenteni:

24E51 Követeléskezelésre megvásárolt faktoring (work-out) - követelések teljes összege

Ebben a szakaszban kell bemutatni a pénzügyi vállalkozás által követeléskezelésre megvásárolt ügyletekből fennálló, az adóssal szembeni követelés teljes értékét.

24E52 Kézizálog hitelezésre vonatkozó speciális adatok

Ebben a szakaszban kell bemutatni a kézizálog hitelezési tevékenységi kör specifikus kockázatainak felmérésére szolgáló adatokat.

Az állományi és a darabszámokat egyaránt a tábla első részében - a 24E11151 soron - jelentettekkel összhangban, ahhoz hasonlóan kell jelenteni, azzal az eltéréssel, hogy a fedezetek értékét itt nem a követelés erejéig, hanem teljes értéken szükséges feltüntetni. A szerződések számába a zálogjegy útján nyújtott zálogkölcsön ügyletek száma is beleértendő.

A 24E5211- 24E5217 soron a vonatkozási időszak végén fennálló kézizálog állományt, a mögöttes fedezetek értékét és a szerződések számát szükséges lejárat szerint, illetve a fedezetek típusa szerint bontva feltüntetni.

A 24E522 soron szintén lejárat szerinti megbontásban kell a követelés állományból az adott negyedév folyamán kényszerértékesített állomány bruttó értékét, az érintett szerződések számát és a fedezetek értékét feltüntetni.

A 24E5221 soron a kényszerértékesítésből az adott negyedévben keletkezett bevételeket szükséges feltüntetni.

A 24E5222 soron a fedezetek kényszerértékesítése miatt az adott negyedévben keletkezett elszámolási kötelezettség összegét szükséges feltüntetni.

A 24E5223 soron a fedezetek kényszerértékesítése miatt az adott negyedévben kifizetett elszámolási kötelezettség összegét szükséges feltüntetni.

A 24E5224 soron az ügyfelek felé fennálló elszámolási kötelezettség teljes (időszak végéig felhalmozódott) összegét kell feltüntetni.

A 24E6 részletező sorai, a III. MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

A 24E6 Mérlegen kívüli tételek között kell szerepeltetni:

• A 24E61 soron kell kimutatni a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalások összegét.

• A 24E62 soron kell szerepeltetni a pénzügyi vállalkozás által vállalt kezesség tárgyidőszak végén fennálló összegét.

10. Portfólió-elemzés táblák

Általános előírások

• A késedelmes devizahitelek forintosításából származó forintköveteléseket a mérleggel egyezően, a FORINT táblákban, a devizahitel-szerződésnek megfelelő eredeti hitelcél soron kell jelenteni a kapcsolódó értékvesztéssel és fedezetértékekkel együtt.

• Amennyiben a pénzügyi vállalkozás az átstrukturálás során a devizahitelt forintra konvertálta, a hitel összegét átstrukturált hitelként, forintban, az eredeti hitelcélnak megfelelő soron kell kimutatni.

NPET-NPEB Teljesítő és nem teljesítő kitettségek

A táblákat az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásnak, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak (mérlegfőösszege nagyságától függetlenül) kell kitöltenie.

Az adatszolgáltatónak a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év december 31-ei 21A, illetve PVF21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla összesen sora (21A0, illetve PVF21A380 sor) alapján kell elvégeznie.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést, céltartalékot tartalmazza.

A nem teljesítő kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza. A kitettségek minősítését a 39/2016. (X. 11.) MNB rendelet szabályai szerint kell elvégezni.

A nem teljesítő kitettség fogalmát - a kereskedési célú értékpapírok kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal és hitelintézetekkel szemben, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségekre (adott hitelnyújtási elkötelezettségek, adott pénzügyi garanciavállalások, egyéb kötelezettségvállalások) alkalmazni szükséges.

Valamely kitettség késedelmes, ha az esedékesség napján a tőkeösszeg, kamat vagy díj bármely része nem került kifizetésre.

A kitettségek teljesítő és nem teljesítő kategóriákba történő sorolásánál a szerződés szerinti vagy ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni a CRR 178. cikkében előírtakkal összhangban.

Azon pénzügyi vállalkozás, amely nem tagja valamely hitelintézeti csoportnak, és így a CRR előírásait nem alkalmazza, a kitettségek teljesítő/nem teljesítő kategóriába sorolása során a következőképpen járhat el:

A háztartásokkal szembeni kitettségek kivételével az ügyfél szerinti megközelítést kell alkalmazni, azaz amennyiben az ügyféllel szembeni egyik kockázatvállalás nem teljesítőnek minősül, az adott ügyféllel szembeni összes mérlegen belüli és kívüli kockázatvállalás nem teljesítőnek tekintendő. A háztartásokkal szembeni kitettségek esetében a pénzügyi vállalkozásnak a teljesítő/ nem teljesítő minősítést az egyes ügyletek szintjén, azaz szerződésenkénti szemléletet alkalmazva kell elvégeznie azzal, hogy ha egy adóssal szembeni 90 napon túli hátralékban lévő összes mérlegen belüli követelés bruttó könyv szerinti értéke eléri az adóssal szembeni összes mérlegen belüli követelés 20 %-át, akkor ezen adóssal szembeni minden mérlegen belüli és mérlegen kívüli kitettségét nem teljesítőnek kell tekinteni.

A tábla oszlopai

A teljes portfóliót az a) Teljesítő és nem teljesítő kitettségek összesen oszlopban kell szerepeltetni. A teljesítő kitettségeket a b), a nem teljesítő kitettségeket a c) oszlopban kell feltüntetni.

Kitettség alatt mérlegen belüli követelés esetén a bruttó könyv szerinti érték, mérlegen kívüli tétel esetén a nyilvántartási érték (névérték) értendő.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül a kitettségeket szerződésenként, az adott követeléshez kapcsolódó, időben legrégebbi késedelembe eséstől (hátralék) eltelt napok száma szerint kell besorolni a késedelmességi (lejártsági) kategóriákba.

A b1) Nem késedelmes és a c1) Nem késedelmes, de nem valószínű, hogy fizet oszlopban csak azok a szerződéses kockázatvállalások szerepelhetnek, amelyeknél az aktuális szerződés szerinti teljesítés nem esik késedelembe, azaz a szerződés hátralékos tétellel nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hitel átstrukturált vagy sem.

A b2)-b4) és c2)-c7) oszlopba a szerződéseket a legrégebbi késedelembe esés (hátralék) időpontjától eltelt napok száma szerint kell sávonként besorolni.

Legrégebbi késedelemnek (lejáratnak) minősül az a lejárt esedékességű tőke- vagy kamatkövetelés rész, amelyet az ügyfél a szerződésben meghatározott esedékességkor nem teljesített függetlenül attól, hogy a 30 napon túl késedelmes (lejárt) kamatköveteléseket a magyar számviteli szabályok szerint függővé kell tenni, és nem szerepeltethetőek a követelések között. Egy szerződés vagy kockázatvállalás késedelmes (lejárt) kamatkövetelését a magyar számviteli szabályok szerint a késedelmes teljesítéstől számított 30 napig a tőkeköveteléshez kapcsoltan, a megfelelő késedelmességi kategóriában kell szerepeltetni. 30 napon túl a függővé tett kamat összegét a késedelmességi kategória meghatározása szempontjából a tőkeköveteléstől elkülönítetten figyelembe kell venni, de annak összegét a táblában nem kell megjeleníteni.

A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nemfizetés időpontjától kell számítani függetlenül attól, hogy a pénzügyi intézmény a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

Ha egy nem teljesítő kitettség esetében egyszerre fennáll a lehetősége, hogy nem valószínű, hogy az adós a hitel teljes összegét visszafizeti, és már lejárt esedékességű tőke- vagy kamatkövetelés része is van, akkor a kitettség összegét a késedelmesség (lejártság) szerint kell a nem teljesítő kategóriákba besorolni.

A késedelmes devizahitelek forintosítása esetén, azaz abban az esetben, ha a hitelintézet a vonatkozó devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek alapján a fennálló devizahitel tartozás egy részét (pl. a késedelmes törlesztőrészleteket) vagy teljes egészét (pl. felmondás esetén) a könyveiben már forintban tartja nyilván, és a kapcsolódó követelésre vagy követelésrészre az ügyféllel szemben árfolyamváltozást ezt követően már nem számol el (csak abban az esetben, ha az eredeti devizahitel-szerződés, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazza a forintosítás feltételeit, azaz a forintra történő átváltásnak nem feltétele a szerződésmódosítás), a hitel forintosított és deviza részét egységes egészként (teljes követelésként) kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy a teljes szerződéses állomány legrégebbi hátralék szerinti összetételének megállapításánál a forintosított rész késedelmességét is figyelembe kell venni. A forintban és devizában nyilvántartott szerződésrészeket a forint- és devizatáblák ugyanazon késedelmességi sávjába kell besorolni.

A c) Nem teljesítő kitettségek összesen oszlopból való kiemelésként a c8) oszlopban kell szerepeltetni azokat a nem teljesítő kitettségeket, amelyek a CRR 178. cikke szerint nem teljesítő (defaulted) kitettségnek minősülnek. Ehhez hasonlóan a c) oszlopból ki kell emelni és a c9) oszlopban kell feltüntetni az értékvesztett állományt. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében értékvesztett állománynak az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állomány tekintendő.

A d)-f7) oszlopban magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát kell kimutatni. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében ezekben az oszlopokban kell jelenteni a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét, valamint a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összege a valós érték hitelkockázat változásból származó halmozott változását jelenti, ahol a halmozott nettó változás negatív. Csak a nem teljesítő kitettségekre vonatkozó valósérték-változás összegét kell a táblában szerepeltetni. A hitelkockázat-változásból származó nettó valósérték-változás halmozott összegét úgy kell meghatározni, hogy figyelembe kell venni a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megjelenítése óta a valós értékben a hitelkockázat változása miatt bekövetkezett valamennyi negatív és pozitív változást. Ezt az összeget csak akkor kell feltüntetni, ha a hitelkockázat változása miatt a valós értékben bekövetkezett pozitív és negatív változások összeadása negatív összeget eredményez. A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok értékelését az egyes pénzügyi instrumentumok szintjén kell elvégezni. A hitelkockázat-változásból származó negatív valósérték-változás halmozott összege minden egyes hitelviszonyt megtestesítő instrumentum esetében az instrumentum kivezetéséig jelentendő.

Az értékvesztést és a nem teljesítő kitettségek hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változást tovább kell bontani a lejárati összetételnek megfelelően. Az értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás adatokat negatív, a céltartalékokat pozitív előjellel kell a táblában szerepeltetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a kitettség könyv szerinti értékének erejéig oszlopban a fedezetek (beleértve a pénzügyi garanciákat is) besorolását a kapcsolódó szerződés devizaneme és késedelmesség (lejártság) szerinti összetétele határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket a pénzügyi vállalkozás által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában, a szerződések késedelmességi (lejártsági) összetételének megfelelően.

A figyelembe vehető fedezetet a biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a mérlegen belüli követelés nettó könyv szerinti értéke, illetve a mérlegen kívüli kitettség nyilvántartási értékének céltartalékkal csökkentett értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke, melynek alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában nyilvántartási érték, amelyet a pénzügyi vállalkozás belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a pénzügyi vállalkozás.

A tábla sorai

A belföldi hitelintézetek között jelentendők a C szektorba tartozó egyéb monetáris pénzügyi intézmények (ide nem értve az MNB-t).

A belföldi egyéb pénzügyi vállalatok az egyéb pénzügyi közvetítő és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozásokat, befektetési vállalkozásokat és egyéb intézményeket, továbbá az F szektornak megfelelően a biztosítótársaságokat, biztosítási egyesületeket, nyugdíj- és egészségpénztárakat, és ezek magyarországi fióktelepeit foglalja magában (D, E, F szektor).

Az NPE0 sorban a központi bankkal, valamint a belföldi és külföldi hitelintézetekkel szembeni látra szóló követeléseket kell jelenteni. Magyar számvitelt alkalmazó adatszolgáltató esetében ezek a követelések a 21A tábla 21A3 sor részét képezik. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az itt jelentett követeléseket a PFV21A kódú tábla PVF21A030 és PVF21A040 sorai tartalmazzák.

Az NPE1 sor magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21A2 Állampapírok és a 21A51 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza a kereskedési céllal tartott értékpapírok kivételével. Az értékpapírok könyv szerinti bruttó értéke a vételárban megfizetett kamatot, az értékvesztést és a piaci értékelési különbözetet nem tartalmazza. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a sor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományát tartalmazza, a kereskedési célú értékpapírok kivételével (PVF21A095, PVF21A120, PVF21A143, PVF21A182, PVF21A372 sor).

Az NPE21 sorban a hitelintézetnél elhelyezett betétek szerepeltetendők. Magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében ezek a követelések a 21A kódú tábla 21A3 sor részét képezik. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az itt jelentett követeléseket a PVF21A kódú tábla PVF21A098, PVF21A132, PVF21A146, PVF21A185 sora tartalmazza.

Az NPE22 sorban a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követeléseket (hitelek, pénzügyi lízing, faktoring) kell jelenteni (a látra szóló követelések és betétek kivételével, melyek az előző sorokban szerepelnek). Magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében ezek a követelések a 21A kódú tábla 21A3 és 21A4 sor részét képezik. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az itt jelentett követeléseket a PVF21A tábla PVF21A096, PVF21A130, PVF21A144, PVF21A183, PVF21A372 sora tartalmazza.

Az NPE225 soron szereplő nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekből ki kell emelni és külön soron kell szerepeltetni a KKV-knak nyújtott hiteleket (NPE22501 sor), a kereskedelmi célú ingatlannal fedezett hiteleket (NPE22502 sor), valamint a projektfinanszírozási hiteleket (NPE22503 sor). A projekthitelekből kiemelten be kell mutatni a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket (NPE225031 sor).

A KKV fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

Kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelnek tekintendő minden olyan hitel, amely mögött részben vagy egészben kereskedelmi ingatlan fedezet áll. A tábla vonatkozásában kereskedelmi ingatlannak minősül minden olyan ingatlan, amely nem lakóingatlan.

Lakóingatlan a Magyarország területén található, lakás céljára létesített, használatba vételi engedéllyel rendelkező, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, valamint az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház vagy gazdasági épület.

Projektfinanszírozási hitelnek az 1. melléklet 2. pontjában ekként meghatározott hitel minősül.

Az NPE225 soron szereplő nem-pénzügyi vállalati hitelek állományát tovább kell bontani forgóeszköz hitel, beruházási hitel és egyéb hitel sorokra.

Forgóeszköz hitelnek tekintendő minden olyan, általában 1 éves vagy rövidebb futamidejű hitel, amelyet forgóeszközök finanszírozására nyújt a pénzügyi vállalkozás.

Beruházási hitel: az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott fogalom.

Egyéb hitelnek minősül minden, az előző két kategóriába nem sorolható hitel.

Az NPE226 soron szereplő háztartásokkal szemben fennálló követelésekből ki kell emelni és külön soron is be kell mutatni a lakóingatlannal fedezett jelzáloghiteleket (NPE22601), azokat a hiteleket, amelyek ingatlannal fedezettek, de a fedezet nem lakóingatlan (NPE22602), valamint a fogyasztási hiteleket (NPE22603).

Az NPE22611 soron kell szerepeltetni azon, korábban devizában denominált lakossági jelzáloghitelek állományát, amelyet az adatszolgáltató a Forintosítási tv. 10. §-a alapján forintkövetelésre váltott át.

Az NPE4-NPE6 sorban a CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli kötelezettségeket kell feltüntetni. Ezek a mérlegen kívüli kötelezettségek hitelezési kockázatot keletkeztetnek, jellemzőjük, hogy az ügylet megszűnésekor mérlegbeli eszköztétel keletkezik. Ennek megfelelően a tábla nem tartalmazza a hitelezési kockázattal nem rendelkező mérlegen kívüli kötelezettségeket (pl. peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek, származtatott ügyletek, a hitelderivatívák kivételével), melyek megszűnésekor nem mérlegbeli eszköztétel, hanem veszteség jellegű fizetési kötelezettség jelentkezik.

Az NPE4 sorban a hitelnyújtási elkötelezettségek állományát kell szerepeltetni. A hitelnyújtási elkötelezettségek előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a határidős betétügyletek és az olyan le nem hívott hitelkeretek, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

Az NPE5 sorban a vállalt pénzügyi garanciák értékét kell kimutatni. A pénzügyi garanciák olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően. A CRR I. mellékletében felsorolt mérlegen kívüli tételek közül ilyenek a hitelhelyettesítő jellegű garanciák, a pénzügyi garancia definíciójának megfelelő hitelderivatívák és a hitelhelyettesítő jellegű visszavonhatatlan készenléti hitellevelek.

Az NPE6 sor tartalmazza a CRR I. mellékletében felsorolt egyéb mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokat.

FBET-FBEB Átstrukturált követelések

A tábla a veszteség megelőzése érdekében kényszerű átstrukturáláson átesett követelésállomány változásának, illetve minősítésének nyomon követésére szolgál.

A táblákat az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásnak, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak (mérlegfőösszege nagyságától függetlenül) kell kitöltenie.

Az adatszolgáltatónak a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év december 31-ei 21A kódú, illetve PVF21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla összesen sora (21A0, illetve PVF21A1380 sor) alapján kell elvégeznie.

A "Forint" részletező tábla a forintban fennálló, deviza árfolyamkockázattal nem rendelkező, a "Deviza" részletező tábla a devizában fennálló kockázatvállalások adatait és a hozzájuk kapcsolódó fedezetet (függetlenül a fedezet devizanemétől), értékvesztést tartalmazza forintban.

Az átstrukturált kitettség fogalmát az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

Az átstrukturált kitettség fogalmát - a kereskedési célú értékpapírok kivételével - valamennyi adósságeszközre (számlakövetelések központi bankkal szemben és egyéb látra szóló betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, jegybanki és bankközi betétek, hitelek), valamint a mérlegen kívüli kitettségek közül a visszavonható és visszavonhatatlan hitelnyújtási elkötelezettségekre kell alkalmazni.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban kell szerepeltetni a teljes átstrukturált követelés állományt bruttó könyv szerinti értéken.

Az átstrukturált követeléseket tovább kell bontani teljesítő és nem teljesítő átstrukturált követelésekre, amelyeket a tábla b) és c) oszlopában kell feltüntetni.

Mind a teljesítő, mind a nem teljesítő kategórián belül az átstrukturált követeléseket tovább kell részletezni a fizetési késedelem napjai száma szerint.

Az átstrukturált követelések szerződéseit a késedelembe esés időpontjától eltelt időszak alapján kell sávonként besorolni.

• Ha a pénzügyi vállalkozás egy ügyféllel szemben több késedelmes átstrukturált szerződéssel rendelkezik, a szerződéses értékeket egymástól függetlenül a szerződésenkénti legrégebbi hátraléknak megfelelő késedelmességi (lejártsági) kategóriákba kell besorolni. A 30 napon túl késedelmes, függővé tett kamat összegét a szerződés legrégebben késedelmes (lejárt) tételének (így a késedelmességi kategóriának) meghatározásánál figyelembe kell venni, de annak összegét a szerződés értékében nem kell megjeleníteni.

• A már késedelmesen vásárolt követelések esetén a késedelmességet (lejártságot) az eredeti szerződés szerinti nem fizetés időpontjától kell számítani, függetlenül attól, hogy a pénzügyi vállalkozás a követelést mikor vásárolta. Ha a követelés átstrukturálásakor a szerződésben a lejárati esedékesség módosításra kerül, a fizetési késedelmet az érvényes szerződés ütemezésének megfelelően kell meghatározni.

A b5) oszlop tartalmazza azon, próbaidőszak alatt lévő teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek a teljesítővé minősítésüket megelőzően a nem teljesítő átstrukturált kategóriában szerepeltek. Ennek megfelelően nem kell itt jelenteni azokat a teljesítő átstrukturált kitettségeket, amelyek az átstrukturálás időpontjától kezdve teljesítőnek minősülnek.

A nem teljesítő átstrukturált követelésekből ki kell emelni és külön oszlopban be kell mutatni a CRR 178. cikk szerinti nem teljesítő (defaulted) és az értékvesztett követelések állományát (c8) és c9) oszlop). IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében értékvesztett követelésnek az IFRS 9 szerinti 3. értékvesztési szakaszban lévő állomány tekintendő.

A c10) oszlopban azon nem teljesítő átstrukturált kitettségek állományát kell feltüntetni, amelyek az átstrukturálásukat megelőzően is nem teljesítőek voltak (azaz az adatszolgáltató egy nem teljesítő kitettséget strukturált át).

A d)-f7) oszlopban magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében az átstrukturált kitettségekhez kapcsolódó értékvesztés és céltartalék állományát kell kimutatni. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében ezekben az oszlopokban kell jelenteni a mérlegen belüli követelések utáni értékvesztés és a hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét, valamint a mérlegen kívüli tételeken fennálló céltartalék állományát. A hitelkockázat változásából származó negatív valósérték-változás halmozott összegét csak a nem teljesítő kitettségekre vonatkozóan kell jelenteni, a kiszámítására vonatkozó előírásokat az NPET-NPEB táblák kitöltési előírásai tartalmazzák.

Az értékvesztés és a negatív valósérték-változás adatokat negatív, a céltartalék adatokat pozitív előjellel kell feltüntetni.

A g)-i7) Fedezetek értéke a követelés könyv szerinti értékének erejéig oszlopban kell szerepeltetni az átstrukturált követelések fedezetéül kapott fedezetek, biztosítékok (beleértve a pénzügyi garanciákat is) értékét a követelés nettó könyv szerinti értékének erejéig. A fedezetek a kapcsolódó szerződés devizaneme határozza meg. Ha egy fedezet több különböző szerződéshez tartozik, a fedezeteket az adatszolgáltató által meghatározott bevonási sorrendben kell szerepeltetni a kapcsolódó szerződéseknek megfelelő deviza-részletező táblában.

A figyelembe vehető fedezetet a biztosítéki értéken lehet figyelembe venni a követelés, azaz a követelés nettó könyv szerinti értéke erejéig. Biztosítéki érték: a piaci érték belső fedezeti előírások alapján korrigált értéke, melynek alapja a biztosíték piaci értéke, vagy a piaci értékítéletet jellemző értéke, ennek hiányában nyilvántartási érték, amelyet a pénzügyi vállalkozás belső fedezetértékelési szabályzatában rögzített szempontok (mobilizálhatóság, hozzáférhetőség, értékállandóság, a biztosítékot nyújtó fél gazdasági helyzete, egyéb) alapján korrigálhat a pénzügyi vállalkozás.

A tábla sorai

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik a NPET-NPEB táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

11. 24F Pénzügyi vállalkozások - Értékvesztés képzés, értékvesztés csökkentés visszaírással és értékvesztés felhasználás

A táblát az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásnak, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak (mérlegfőösszege nagyságától függetlenül) kell kitöltenie.

Az adatszolgáltatónak a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év december 31-ei 21A, illetve PVF21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla összesen sora (21A0, illetve PVF21A1380 sor) alapján kell elvégeznie.

A tábla sorai

A táblában a pénzügyi vállalkozás által az Eszközök és források értékelési szabályzata keretében kialakított minősítési rendszer alapján megképzett/visszaírt értékvesztést kell feltüntetni. A táblában csak azokat a sorokat kell kitölteni, amellyel kapcsolatban értékvesztés elszámolására, vagy értékvesztés visszaírására a tárgyidőszakban (január 1-től a vonatkozási időpontig) került sor.

A változások és a záró állomány megállapításához külön kell kimutatni az értékvesztés nyitó állományát.

A tábla oszlopai

Az a) oszlopban feltüntetett nyitóállomány a január 1-jén fennálló értékvesztés állománya.

A b) és c) oszlopban kimutatandó képzés soraiban a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A b) Értékvesztés képzése - Egyedi értékvesztés oszlopban az állomány minőségének negatív irányú változása miatti, a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett értékvesztés összegét kell szerepeltetni.

A c) Értékvesztés képzése - Portfoliószintű értékvesztés oszlopban az állományra képzett, nem egyedi értékvesztésnek a tárgyév január 1-jétől a beszámolási időszak végéig megképzett összegét kell szerepeltetni.

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a megképzett értékvesztést tovább bontja egyedi és portfólió szintű értékvesztés szerint. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató a portfólió szintű értékvesztés oszlopát üresen hagyhatja.

A d) oszlopban kell feltüntetni a deviza árfolyamveszteség miatti értékvesztés képzést.

Az e), f) Értékvesztés visszaírása oszlopban el kell különíteni az egyedi értékvesztésből és a portfóliószintű értékvesztésből történő visszaírásokat. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató a Visszaírás - portfólió szintű értékvesztésből oszlopát üresen hagyhatja.

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató a visszaírt értékvesztést tovább bontja egyedi és portfóliószintű értékvesztés szerint.

A g) oszlopban kell feltüntetni a deviza árfolyamnyereség miatti értékvesztés visszaírást.

A h), j) Értékvesztés felhasználás oszlopban kell szerepeltetni a követelés értékesítés, leírás és elengedés miatt felhasznált, kivezetett állományt.

A k) oszlopban az egyes sorok közötti átsorolásokból fakadó értékvesztés változást kell szerepeltetni, illetve az előzőekben nem részletezett jogcímen elszámolt értékvesztés képzést, visszaírást, felhasználást. Ennek megfelelően itt kell előjelhelyesen feltüntetni a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó ügyfél méret szerinti - azaz KKV besorolás változás miatti - értékvesztés változás összegét (pl. mikrovállalkozásból kisvállalkozás, középvállalkozásból nagyvállalkozás lesz).

Az l) oszlopban kimutatandó értékvesztés-változásához az értékvesztés képzésének összegét pozitív tényezőként, a visszaírások és felhasználások összegét levonandó tételként, de negatív előjel nélkül kell számításba venni. Ha a változás eredményeként az értékvesztés-visszaírások és felhasználások soronkénti összege nagyobb, mint a képzés összege, a negatív előjelet ki kell tenni.

Az m) oszlopban kell szerepeltetni az értékvesztés záró állományát, amely az értékvesztés nyitó állománynak és változásának az együttes összege. A záró állomány megegyezik a beszámolási időszak végén fennálló értékvesztés állományával.

A tábla sorai

A 24F0 sorban a belföldi és külföldi hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelésekre képzett értékvesztést kell jelenteni. Magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében ezek a követelések a 21A tábla 21A3 sor részét képezik. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az itt jelentett követeléseket a PFV21A kódú tábla PVF21A030 és PVF21A040 sora tartalmazza.

A 24F1 sorban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztését kell jelenteni. Magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a sor tartalmazza a 21A2 és 21A51 soron szereplő értékpapírok, köztük az ÁHT értékpapírok (beleértve az önkormányzati kötvények) értékvesztését.

IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében itt a PFV21A kódú tábla PVF21A143, PVF21A182, PVF21A372 során szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra képzett értékvesztés állomány jelentendő.

A 24F2 Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok soron magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében a 21A kódú tábla 21A52, 21A53 és 21A54 soron, IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a PVF21A kódú tábla PVF21A142, PVF21A260, PVF21A371 soron kimutatott részesedések értékvesztését kell szerepeltetni.

A 24F31 sorban a hitelintézetnél elhelyezett betétekre képzett értékvesztés szerepeltetendő. Magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetében ezek a követelések a 21A kódú tábla 21A3 sor részét képezik. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az itt jelentett követeléseket a PVF21A kódú tábla PVF21A146, PVF21A185 sora tartalmazza.)

A 24F32 sorban a hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelésekre (hitelek, pénzügyi lízing, faktoring, a látra szóló követelések és betétek nélkül) képzett értékvesztést kell jelenteni. Magyar számvitel szerint jelentők esetében ezek a követelések a 21A kódú tábla 21A3 és 21A4 sor részét képezik. IFRS-ek szerint jelentők esetében a követeléseket a PVF21A kódú tábla PVF21A144, PVF21A183, PVF21A373 sorai tartalmazzák.)

A 24F4 Egyéb eszközök sor tartalma az előző sorokon nem szereplő eszköztételek után elszámolt értékvesztés összege.

A tábla szektor és terméktípus megbontása megegyezik az NPE táblával, a kitöltésnél az ott leírtakat kell figyelembe venni.

12. 24G Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a pénzügyi vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokból

A táblát az 5 milliárd forintot meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozásnak, valamint az összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi vállalkozásnak (mérlegfőösszege nagyságától függetlenül) kell kitöltenie.

Az adatszolgáltatónak a mérethatár felülvizsgálatát a tárgyévet megelőző év december 31-ei 21A kódú, illetve PVF21A Pénzügyi vállalkozások mérlege - Eszközök tábla összesen sora (21A0, illetve PVF21A1380 sor) alapján kell elvégeznie.

A táblában a KKVtv. által meghatározott belföldi mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) részére nyújtott, valamint az ezen vállalkozásokkal szemben, a tárgynegyedév végén fennálló követelésállományt kell bruttó értéken feltüntetni. A meglévő hitelállomány adata független a folyósított hitelek nagyságától.

A KKV-k méretének meghatározásánál, illetve egyes vállalkozói típusokba sorolásakor (mikro-, kis- és középvállalkozások) a KKVtv.-ben előírtak szerint a létszámot és az éves nettó árbevételt vagy a mérlegfőösszeget együttesen, valamint a hivatkozott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeket is figyelembe kell venni.

A vállalkozások nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg szerinti nagyságának és a KKV alapján történő besorolás megállapításához a KKVtv.-ben euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

A vállalkozás fogalmát a KKVtv. 19. § 5. pontja határozza meg, amelybe beletartoznak az MNB szektorbesorolása szerinti önálló vállalkozókból a KKV-nak minősülő önálló vállalkozók (például egyéni vállalkozó, őstermelő, családi vállalkozás) is, de a támogatott vállalkozások közé nem tartoznak sem a gazdasági társasági, sem a szövetkezeti formában működő hitelintézetek. Azokat a vállalkozásokat, amelyek a KKV-ra meghatározott együttes feltételnek nem felelnek meg, illetve a hitelintézeteket, valamint a külföldi vállalkozásokat nem szabad számításba venni.

A mikro-, kis- és középvállalkozások az Egyéb pénzügyi vállalatok és Nem pénzügyi vállalatok ügyfélszektorokba tartozhatnak. Az egyéb pénzügyi vállalatokba tartoznak az egyéb pénzügyi közvetítők és a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalkozások (a pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, egyéb intézmények, biztosítók). A nem pénzügyi vállalatokhoz sorolandók az előző szektorba be nem sorolt vállalkozások, továbbá a KKV-nak minősülő önálló vállalkozók is. A táblában csak a nem pénzügyi vállalati körbe sorolt KKV-kat kell jelenteni.

Az egyes állományokra vonatkozó szerződés darabszám adatokban csak a tárgyidőszak végén kitettséggel rendelkező szerződések számát kell szerepeltetni.

A devizában fennálló állományi és forgalmi adatok forint értékének meghatározásánál az 1. melléklet 5.6. pontja szerint kell eljárni.

A tábla oszlopai

A db oszlopban kell szerepeltetni a szerződésenkénti folyósítások számát.

A tábla sorai

24G1 Tárgyidőszakban nyújtott hitelek összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott hitelek összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig folyósított, halmozott adatokat jelenti. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében az ügyfélnek folyósított hitel tőkeösszegét kell jelenteni, az IFRS-korrekciók figyelembevétele nélkül.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi hitelnyújtást kell jelenteni. Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg a "végleges adatokat" az auditált jelentéssel együtt megküldött 24G tábla tartalmazza.

A részletező sorokban a tárgyévben a tárgyidőszak végéig történt hitelfolyósítások-, lízing-, és faktoringügyletek darabszámát, illetve összegét (mint forgalmi adatokat) kell szerepeltetni. Amennyiben tárgynapon adott ügyfél számára többször, de ugyanazon szerződés alapján történik folyósítás, azt egy darabként, összegezve kell kimutatni. Ha a hitelkeret rendelkezésre tartási ideje meghaladja az egy évet, a hitel az éven túli lejáratú soron jelentendő.

A tárgyidőszakban nyújtott kölcsönöket, lízinget, faktoringot részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A tárgyidőszakban folyósított devizahitelek esetében a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik az adatszolgáltató számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

A 24G1 soron kimutatott tárgyévi hitelfolyósításból külön sorokon ki kell emelni a beruházási célú hitel (24G101 sor) darabszámát, valamint annak bruttó összegét.

24G11 Éven túli hitelek összesen sorában kell a - tárgyévi - éven túli forinthitelek, illetve az éven túli devizahitel folyósításokat összesíteni.

24G12 Éven belüli hitelek összesen sorban kell összesíteni a tárgyévben folyósított éven belüli forint- és az éven belüli devizahiteleket.

Az éven belüli és éven túli lejáratú hitelfolyósítás összegének meg kell egyezni a 24G1 sorral.

24G2 Hitelállomány összesen (a tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - hitelek darabszámát, valamint annak állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló, kitettséggel rendelkező hitelszerződések számát kell jelenteni.

A 24G2 soron kimutatott időszak végi hitelállomány adataiból külön soron be kell mutatni a beruházási célú hitel (24G201 sor) szerződés darabszámát, illetve a fennálló hitelállomány bruttó összegét.

24G3 Tárgyidőszakban nyújtott pénzügyi lízing összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott pénzügyi lízing összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig halmozott adatokat jelenti.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak, vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi pénzügyi lízing nyújtását kell jelenteni.

Az adatokat részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A 24G4 Lízingállomány összesen (tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k részére nyújtott - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - pénzügyi lízing ügyletek darabszámát, valamint annak állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló - kitettséget tartalmazó - pénzügyi lízingszerződések számát kell jelenteni.

24G5 Tárgyidőszakban nyújtott faktoring összesen (jan. 1-től halmozott)

A tárgyidőszakban nyújtott faktoring összege a tárgyév január elsejétől a tárgyidőszak végéig halmozott adatokat jelenti.

A halmozott adatok éven belül minden negyedévben kizárólag nagyobbak vagy egyenlők lehetnek, mint a megelőző negyedévben. Az év utolsó negyedévére vonatkozó jelentésben az egész évi faktoring nyújtást kell jelenteni.

Az adatokat részletezni kell lejárat (éven túli, illetve éven belüli) és ezen belül a szerződés devizaneme (forint, illetve deviza) szerint.

A 24G5 sorban csak a faktoring és a forfetírozás keretében megelőlegezett összegeket kell feltüntetni.

A 24G6 Nyújtott faktoringállomány összesen (tárgyidőszak végén)

Ebben a sorban kell az összesített - a fentiekben meghatározott KKV-k javára szóló - a beszámolás időpontjában (negyedév végén) még fennálló - nyújtott faktoringszerződések darabszámát, valamint állományát bruttó értéken feltüntetni. A darabszám oszlopban a beszámolási időszak végén fennálló - kitettséget tartalmazó - nyújtott faktoringszerződések számát kell jelenteni.

A 24G6 sorban a 24G5 sor előírásait figyelembe véve ugyancsak a folyó faktoringból származó új kihelyezéseknek minősülő követeléseket kell figyelembe venni. A megvásárolt követelések (nem késedelmes, vásárolt: folyó faktoring, illetve a már késedelmesen vásárolt: work out faktoringból származó követelések) záróállománya a 24G7 Vásárolt követelés állomány (tárgyidőszak végén) soron jelentendő.

13. 24I Pénzügyi vállalkozások - Követeléskezelésre megvásárolt, ingatlan-jelzálogjoggal fedezett lakossági hitelekből származó követelések

A tábla a pénzügyi vállalkozás által pénzügyi intézményektől követeléskezelésre megvásárolt, lakóingatlanra alapított jelzálogjoggal fedezett lakossági jelzáloghitelekből eredő, adósokkal szemben fennálló követelései kockázatának felmérésére szolgál.

A táblában a követeléskezelésre megvásárolt ügyletek vonatkozásában az adósokkal szemben fennálló követelés teljes értékét kell szerepeltetni.

A táblát a tárgyidőpontban a vonatkozó szerződésekkel, valamint a nullás számlaosztályban nyilvántartott adatokkal összhangban kell kitölteni.

A tábla oszlopai

A tábla oszlopaiban az állomány adatokban az adósokkal szemben nyilvántartott követelések teljes összegét kell szerepeltetni a késedelmességi időtartam kategóriák szerint.

A tábla sorai

A 24I01 sorban az adatokat a tárgynegyedév elején fennálló lakossági jelzáloghitelekből eredő követelésállományt kell szerepeltetni, mely meg kell, hogy egyezzen a tárgynegyedévet megelőző negyedév végén fennálló lakossági jelzáloghitelekből eredő követelésállománnyal.

A 24I02 sorban a 24I01 soron szereplő - nyitó - állományt a tárgynegyedév során keletkezett tranzakciók figyelembevételével (tranzakciós növekmény vásárlásból mínusz a tranzakciós csökkenések (eladás, törlesztés, elengedés, leírás, egyéb) együtt) kell szerepeltetni.

24I021 sorban az adatokat a tárgynegyedév során átvett állomány vonatkozásában kell megadni.

Itt kell szerepeltetni mindazon állományokat melyek kapcsán az átvételt megelőzően az engedményező és az adós között megállapodás jött létre, és a megállapodás az átvételkor érvényben volt. Nem kell az adatok között szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek esetében az engedményező megállapodást kötött az adóssal, de az engedményezési szerződés megkötéséig nem került sor a megállapodás szerinti teljesítésre, és ezért a megállapodás felmondásra került.

24I022 sorban az adatokat a tárgynegyedév során átvett állomány vonatkozásában kell megadni.

A 24I03-24I43 sor adatait a tárgynegyedévet megelőző negyedév végén fennálló lakossági jelzáloghitelekből eredő követelésekre kell megadni.

A 24I02 és a 24I41-24I43 sorok kitöltése során a 23C tábla soraihoz fűzött kitöltési előírások jogi eljárásra vonatkozó rendelkezései az irányadók.

A 24I44-24I46 sorban az adott időszakra vonatkozó, kényszerértékesített fedezeti lakóingatlanok darabszámát, valamint a fedezeti lakóingatlanok értékesítés előtti, utolsó fedezeti értékét, illetve értékesítési árát kell ezer forintban megadni.

14. 25A Pénzügyi vállalkozások - Követelések részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozás követeléseit, hiteleket (kintlévőségeket) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni, mint adósokat (mint hitel- vagy betétfelvevőket).

A tábla oszlopai

A részletező sorokban az adósokat tételesen az a) Adós (hitelintézet, ügyfél, egyéb) megnevezése oszlopban a név, b) Kódjel oszlopban a kódjel, valamint a d) Törzsszám oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni. Az a), b) és d) oszlop kitöltése az I.3. pontban meghatározottak szerint történik. A b) oszlopban külföldiek esetében az ország ISO kódját kell feltüntetni. Amennyiben az adós szervezet nem külföldi besorolású a HU kód tüntetendő fel. A c) Adósminősítés oszlopban a pénzügyi vállalkozás által alkalmazott ügyfél- és partnerminősítés - az ügyfélre vonatkozó - betű- vagy számjele helyett az egységes értelmezés érdekében számot kell szerepeltetni, 1-től kezdődően a legjobb minősítéstől a legrosszabb minősítés felé haladva.

Annak a pénzügyi vállalkozásnak, amelynél nincs, vagy az adott ügyletnél nem kell minősítési rendszert alkalmaznia, az adósminősítés oszlopába "0"-t kell írnia.

Az e) Jogcím oszlopban az ügyféllel szembeni követelések, kintlévőségek alábbiakban részletezett jogcímkódját (nem a megnevezését) kell feltüntetni.

A követelések jogcímei és azok besorolása a pénzügyi vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokhoz (Eszköz oldalhoz) kapcsolódnak.

Az egyes követelések jogcímkódja a következő:

21A3: Hitelintézetekkel szembeni követelések

21A4H: Ügyfelekkel szembeni követelések, Hitel

21A4L: Ügyfelekkel szembeni követelések, Lízing

21A4FF: Ügyfelekkel szembeni követelések, Folyó faktoring

21A4E: Ügyfelekkel szembeni követelések, Egyéb finanszírozás

21A722: Egyéb követelések

21AN: Nemleges adattartalom

Ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kintlévősége van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni, a legnagyobb részarányt képviselő tétel kódjának feltüntetésével.

A g) Lejárat oszlopban az ügyféllel szembeni követelés szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Amennyiben a jelentendő tételnek nincs szerződés szerinti lejárata, a lejárat oszlopban a 9999.12.31. karakterek szerepeltetendők.

Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több, azonos típusú követelése van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell az MNB-nek megküldeni. Az összevont követelés esetében az állományból a legrégebbi lejáratot kell feltüntetni.

A beszámolás napján fennálló követeléseket az f) oszlopban kell feltüntetni.

Az ügyfélkövetelés miatt elszámolt értékvesztést külön, a h) oszlopban kell feltüntetni. A j) Nettó érték összesen oszlopban az ügyfélkövetelés könyv szerinti (nettó) értékét kell kimutatni.

A táblában - az adósok számától függetlenül - 25 részletező sort ki kell tölteni. A részletező sorokon minden mező kitöltése kötelező. Nemleges adattartalom esetén az oszlopokba nulla (0) értékeket kell beírni, kivéve a törzsszám és a lejárati dátum oszlopokat, ahol a 19000101 kódot kell szerepeltetni.

A tábla sorai

A 25A501 sortól kezdve - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb adóst (ügyfelet, ügyfélcsoportot, ideértve a tulajdonos hitelintézetet is), amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak az összes követelése - könyv szerinti értéken - a legnagyobb. A felsorolást a követelés értékének csökkenő sorrendjében kell elvégezni.

A 25A5 sor a 25A501 sortól kezdődően felsorolt adósokkal szembeni követelés összegzésére szolgál.

A 25A4 Nem részletezettek összesen sorban a 25A501 sortól kezdődően fel nem sorolt adósokat kell kimutatni.

A 25A1 Összesen sor a 25A4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25A5 Részletezett követelések sor együttes adatát tartalmazza.

Amennyiben az adós a pénzügyi vállalkozás kapcsolt vállalkozása vagy tulajdonosa, akkor azt tájékoztató adatként a 25A2, illetve a 25A3 sorban fel kell tüntetni.

Work-out faktoring tevékenység esetén a követelések adatait a "25A4 Nem részletezettek összesen" sorban könyv szerinti értéken kell jelenteni.

Ha a pénzügyi vállalkozásnak van államháztartással szembeni követelése, azt - nagyságrendjétől függően - a részletező sorokban be kell mutatni. Az adójellegű tételeket - nagyságrendjüktől függetlenül - a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

A táblában - a finanszírozók számától függetlenül - 25 darab részletező sort ki kell tölteni. A részletező sorokon minden mező kitöltése kötelező. Nemleges adattartalom esetén az oszlopokba nulla (0) értékeket kell beírni, kivéve a törzsszám és a lejárati dátum oszlopokat, ahol a 19000101 kódot kell szerepeltetni.

15. 25B Pénzügyi vállalkozások - Kötelezettségek részletezése

A táblában a pénzügyi vállalkozásnak a kötelezettségeit (forrásokat) kell részletezni, köztük a hitelintézeteket is fel kell tüntetni (mint hitelnyújtókat vagy egyéb módon finanszírozókat). A kötelezettségek között ki kell mutatni és a megfelelő sorokon részletezni a kibocsátott kötvényeket és a kapott alárendelt kölcsöntőkét is.

A tábla oszlopai

Az ügyfeleket (forrásnyújtókat) a részletező sorokban tételesen, az a) Partner (hitelintézet, ügyfél, egyéb) megnevezése oszlopban név szerint, és a c) oszlopban a törzsszám feltüntetésével kell felsorolni.

A d) Kötelezettségek jogcíme és azok besorolásai a pénzügyi vállalkozás által igénybe vett szolgáltatásokhoz (Forrás oldalhoz) kapcsolódnak.

Az egyes kötelezettségek jogcímkódja a következő:

21B1: Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek

21B21: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Óvadék

21B22: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Faktoring ügyletből származó kötelezettség

21B23: Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, Egyéb, ügyféllel szembeni kötelezettség

21B3: Kibocsátott értékpapír miatt fennálló kötelezettség

21B41: Egyéb kötelezettségek - MV Zrt. által közvetített forrás

21B42: Egyéb kötelezettségek- Egyéb EU-s forrás

21B43: Egyéb kötelezettségek- Tagi kölcsön

21B44: Egyéb kötelezettségek - Megszavazott, de ki nem fizetett osztalék

21B45: Egyéb kötelezettségek - Egyéb - máshova nem sorolható - kötelezettség

21B7: Hátrasorolt kötelezettségek

21D106: Hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg

21BN: Nemleges adattartalom

Abban az esetben, ha a pénzügyi vállalkozásnak egy ügyfél felé többféle kötelezettsége van, akkor ezeket a táblában összevontan, egy összegben kell szerepeltetni. Amennyiben az egy ügyféllel szembeni kötelezettségek összevontan kerülnek kimutatásra a d) Kötelezettség jogcíme oszlopban a legnagyobb arányt képviselő kötelezettség (forrás) szerint kell a jogcímet feltüntetni. Az f) Lejárat oszlopban az ügyféllel szembeni kötelezettség szerződés szerinti lejáratának határidejét kell szerepeltetni. Amennyiben a jelentendő tételnek nincs szerződés szerinti lejárata, a lejárat oszlopban a 9999.12.31. karakterek szerepeltetendők.

Ha egy ügyféllel szemben a pénzügyi vállalkozásnak több azonos típusú kötelezettsége van, azt részletező táblamellékletben külön-külön kell kimutatni, és a pénzügyi vállalkozásnál megőrizni, de nem kell a MNB-nek megküldeni. Az összevont kötelezettség esetén az állományból a legkorábbi lejáratot kell feltüntetni.

A g) Lehívható szabad hitelkeret oszlopban a tevékenység végzése érdekében megkötött rulírozó, refinanszírozási hitelkeretből még lehívható, szabad keret összegét kell szerepeltetni partnerenként.

A kötelezettségek értékének megállapításakor a lehívható, szabad keret összegét is figyelembe kell venni, vagyis az e) és g) oszlopban jelentendő állományok együttes összege alapján kell a 25 legnagyobb ügyfelet (forrásnyújtót) megnevezni. Amennyiben egy finanszírozótól lehívás még nem történt, de a finanszírozási keret már a vállalkozás rendelkezésére áll, a kapcsolódó állományt fel kell tüntetni a táblában.

Valós értéken történő értékelés esetén a h) Értékelési különbözet oszlopot is ki kell tölteni.

A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket az i) Kötelezettség összesen oszlopban - az értékelési különbözet figyelembe vételével - kell összegezni.

A tábla sorai

A 25B501 sortól kezdve - folyamatosan - egyenként fel kell sorolni azt a 25 legnagyobb ügyfelet - beleértve a hitelintézetet is -, amelyekkel szemben a pénzügyi vállalkozásnak kötelezettsége/függő követelése áll fenn, a kötelezettség/függő követelés nagysága szerinti csökkenő sorrendben. A táblában 25 részletező sort minden esetben ki kell tölteni.

A 25B5 sor a 25B501 sortól kezdődően felsorolt, ügyfelekkel, hitelintézetekkel és egyéb partnerekkel szembeni kötelezettség összegzésére szolgál.

A 25B4 Nem részletezettek összesen sorban a 25B501 sortól kezdődően egyedileg fel nem sorolt ügyfelekkel, hitelintézetekkel, egyéb finanszírozó partnerekkel szembeni kötelezettségeket kell egyösszegben kimutatni.

A 25B1 Összesen sor a 25B4 Nem részletezettek összesen sor, valamint a 25B5 Részletezett kötelezettségek sor együttes adatát tartalmazza.

A 25B1 Összesen sort meg kell bontani az egyes forrást biztosító ügyfelek típusa szerint:

Hitelintézetek magyar székhelyű (25B11) ezen belül:

Bank (25B111) és

Szövetkezeti hitelintézet (25B112),

Pénzügyi vállalkozás magyar székhelyű (25B12),

Biztosító magyar székhelyű (25B13),

Külföldi székhelyű bank (25B14)

Külföldi székhelyű egyéb pénzügyi intézmény (25B15), valamint

Egyéb (magánszemélyek, vállalatok stb.) (25B16) kategóriákra.

Amennyiben a hitelező a pénzügyi vállalkozás tulajdonosa vagy kapcsolt vállalkozása, akkor azt tájékoztató adatként a 25B2, illetve a 25B3 sorban fel kell tüntetni.

A Tulajdonos (25B2) sorból külön soron (25B21) kell kiemelni a pénzügyi vállalkozás anyavállalattal szembeni kötelezettségét, illetve annak "rövid", illetve "hosszú" kategóriák szerinti megbontását.

Az államháztartással szembeni kötelezettségeket, illetve az adó jellegű tételeket - nagyságrendjüktől függetlenül - a nem részletezett sorokban kell feltüntetni.

16. 25C Pénzügyi vállalkozások - Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak, de azokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forint összegen kell szerepeltetni.

A deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.

A tábla sorai

25C01 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

Ezen a soron kell feltüntetni a tárgynegyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a pénzügyi vállalkozásnak nem áll rendelkezésre ügyfeléről a Pmt. 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a Pmt. 19. §-ában előírt kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

25C011 ebből: ügyfélkövetelés

A 25C01 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

25C012 ebből: ügyfélkötelezettség

A 25C1 sorból az ügyfél kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfél kötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a pénzügyi vállalkozással szemben. Az ügyfél-kötelezettség nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

25C02 Összes ügyfél-átvilágítás

Ezen a soron kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 25C02 sorban kimutatott adatokat a 25C021-25C023 sorban három szempont szerint kell tovább bontani: az ügyfél-átvilágítás mélységére való tekintettel, a Pmt. 6. §-ának megfelelően, illetve a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljeskörű, ezért a 25C02 sor nagyobb vagy egyenlő a 25C022. sorok, illetve a 25C023. sorok összegénél.

25C0211 Normál ügyfél-átvilágítás

Ezen a soron kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítások számát.

25C0212 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Ezen a soron kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

25C0213 Fokozott ügyfél-átvilágítás

Ezen a soron kell feltüntetni a Pmt. 16-21. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.

25C02131 ebből: kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

Azon átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.

25C02132 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása

Ezen a soron azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy ügyfele kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

25C02133 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás

A sornak azon ügyfél-átvilágítások számát kell tartalmaznia, amelyeknél az ügyfelek az adatszolgáltatónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így átvilágításuk a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.

25C0221 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, ahol az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint átvilágították.

25C0222 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt 6. § (1) bekezdés b) pontja szerint amiatt világította át az adatszolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

25C0223 Egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ezen a soron kell feltüntetni azon ügyfél-átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján amiatt világítottak át, mert a Pmt. 3. § 37. pontja szerinti ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege elérte vagy meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

25C0231 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

Ezen a soron a Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és az adatszolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C0232 Közvetítő által végzett átvilágítás

Ezen a soron a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontjában meghatározott, közvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

25C03 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések

Ebben a részben kell kimutatni adott negyedévben, készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

25C04 Okmányos ügyletek

Ezen a soron kell jelenteni a kereskedelem finanszírozással kapcsolatos akkreditívek és okmányos beszedések tárgynegyedévi darabszámát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét.

25C05 Saját bejelentések

Ezen a soron az adatszolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

25C0511 ebből: a Pmt. 30. § alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

A 25C05 sorból az adatszolgáltató által pénzmosás gyanújával [(1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

25C0512 ebből: a Pmt. 30. § alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

A 25C05 sorból az adatszolgáltató által terrorizmus finanszírozása gyanújával [(1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

25C0513 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések

Ezen soron kell szerepeltetni a 25C05 sorból az adatszolgáltató által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

25C052 Bejelentésekből külföldi fizető eszközben bonyolított ügyletek

Ezen a soron azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket az adatszolgáltató devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. pénzváltás, készpénzátutalás) bonyolított.

25C06 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Ezen a soron azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során az adatszolgáltató a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.

25C061 ebből: szolgáltató által kezdeményezett felfüggesztések

A 25C06 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltató kezdeményezte.

25C062 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 25C06 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, mely esetekben az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 25C061 és 25C062 sorok összege kiadja a pénzügyi vállalkozás által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

25C063 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

Ezen a soron a 25C06 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére a felfüggesztést meghosszabbította.

25C07 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

25C08 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ezen a soron azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet az adatszolgáltató az ügyfél valamely, az adatszolgáltató által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

25C09 Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján blokkolt ügyfelek

Ezen a soron azon ügyfelek számát kell megadni, akiknek számlája terhére vagy javára kezdeményezett megbízások teljesítését az adatszolgáltató a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján az adott negyedévben elutasította. Az adott sorban az ügyfelek száma mellett a blokkolt számlák egyenlegét is fel kell tüntetni.

25C10 Privátbanki ügyfélkapcsolat létesítés

Azon ügyfelek száma, akikkel az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet szerint, vezetői jóváhagyás mellett létesített privátbanki üzleti kapcsolatot.

17. 25E Pénzügyi vállalkozások - Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A táblában az adatszolgáltató tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy az a tárgyév végi állapotot tükrözze.

A táblában használt fogalmak

• kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

• kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;

• kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

• kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

• kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

• tulajdonos: azon természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek, melyek a szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolják.

A tábla sorai

25E01 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

Ebben a sorban az adatszolgáltató azon tulajdonosainak a számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

25E02 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

Az adatszolgáltató és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, melyekben az adatszolgáltató vagy tulajdonosainak tulajdonosi részesedése nagyobb tíz százaléknál.

25E03 Kiemelt közszereplő ügyfél (PEP)

Ezen a soron azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.

25E04 Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Ebben a sorban azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

25E05 25E03-ból és 25E04-ből: kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező ügyfelek

A 25E03 és 25E04 sor alkategóriája, melyben azon ügyfeleket kell külön szerepeltetni, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyek, és kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

25E06 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek

Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek számát - beleértve a 25E03-25E05 sorban kimutatott kört -, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

25E07 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonosok

Az adatszolgáltató azon ügyfeleinek számát kell beírni, amelyek esetében a tényleges tulajdonosok olyan természetes személyek, akik kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

25E08 Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

Ebben a sorban az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a Ctv. 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek számát kell jelenteni.

25E09 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

Ennek a sornak kell tartalmaznia azon ügyfelek számát, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján az adatszolgáltató rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

25E10 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

Ebben a sorban a Pmt. 3. §. 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek számát kell megadni.

25E11 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

Azon ügyfelek számát kell megadni, akik, illetve amelyek hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

25E12 Bizalmi vagyonkezelő ügyfelek

Azon jogi személyiségű ügyfelek száma, amelyek a Ptk. 6:310 §-a szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelői tevékenységet folytatnak.

18. 27AA és 27AB Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és II.

Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.

A Hpt. értelmében fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

27AA Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla együttesen mutatja a lakossági szerződések számát és a panaszügyekre vonatkozó adatokat mind összesítve, mind a panasz elsődleges témája szerint.

A tábla oszlopai

A z) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-y) oszlopban kell feltüntetni. Ha a bejelentett panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Az aa) oszlopban kell feltüntetni a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát, függetlenül annak státuszától (a szerződés még élő vagy már felmondott), illetve annak késedelmességétől.

A tábla sorai

A 27AA0 sorban meg kell adni a tárgynegyedév végén fennálló és a felmondott lakossági szerződések számát, figyelemmel az aa) oszlop kitöltési előírására.

A 27AA1 sorban és annak alábontó soraiban kell feltüntetni szolgáltatási áganként a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát [z) oszlop], azok panasztípusok szerinti megbontását [a)-y) oszlop], valamint a lakossági szerződések tárgyidőszak végi darabszámát [aa) oszlop],

A fogyasztói panaszügyek szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

Panasztípusok szerinti megoszlás

Állami támogatás

Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célra nyújtott támogatással, így például állami kamattámogatással kapcsolatos panasz.

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele, vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

- árfolyamváltozás kifogásolása,

- minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

A befektetési szolgáltatásoknál az árfolyamfogalommal (pl. részvények árfolyama) kapcsolatos panaszok a kamat, hozam kategóriában veendők figyelembe.

Titoksértés

A törvény által védeni rendelt tény, információ, adat pénzügyi vállalkozás általi jogosulatlan kiadását, felhasználását, hozzáférhetővé tételét kifogásoló panasz, különös tekintettel a banktitokra, azonban ide nem értve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság feladatkörébe tartozó, személyes adatok kezelését kifogásoló panaszokat.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása. Az egyoldalú szerződésmódosítást kifogásoló panaszokat az alapján szükséges kategorizálni, hogy a panaszban a fogyasztó a kamat (d) oszlop); a díj, jutalék, költség (e) oszlop) vagy egyéb feltétel (f) oszlop) egyoldalú módosítását kifogásolja.

Előtörlesztés, végtörlesztés

A szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges megfizetésével kapcsolatos panaszok.

Elszámolás

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

Hozam mértéke

Az adott termék hozamának a mértékére vonatkozó panasz.

IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, különös tekintettel az ügyfélszámla- és az ügyfelekkel szemben fennálló pénzügyi követelés-nyilvántartó rendszerre vonatkozó, más kategóriában nem sorolható panasz.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, díj, költség mértéke

A pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke, számítási módjának megváltoztatása vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

Kamat mértéke

A pénzügyi vállalkozás által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

KHR lista

Idetartoznak az ügyfelek adatainak KHR-be történő továbbításával, KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével, valamint a fogyasztók tájékoztatásának, illetve értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

Megbízás teljesítése

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió kezelési megbízások stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzésével, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással stb. kapcsolatos kérelmekkel összefüggő panaszok.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba. A kötelező értesítések elmulasztása miatti panaszokat a "Tájékoztatás" megfelelő kategóriájába tartozó panaszok közé szükséges besorolni.

Pénzügyi közvetítő

A pénzügyi vállalkozás független és függő közvetítőjének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének gyanúját - így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, gépjármű- és lakásfinanszírozással összefüggő csalás, pénzmosás - veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással, egyéb bizonylattal vagy a fogyasztó által számított, nyilvántartott egyenleggel.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás (pl. udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők), továbbá a pénzügyi vállalkozás szolgáltatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásának, beadványok elintézésének elhúzódásával kapcsolatos panasz.

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet a pénzügyi vállalkozás hiányosan, tévesen vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában, különös tekintettel a jogszabály alapján kötelezően megadandó információkra;

- szerződéskötés után (szerződés fennállása alatt): ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, számlakivonat "hiányos" tartalmára, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves, illetve hiányos tájékoztatásra) vonatkozik, különös tekintettel a jogszabály szerint kötelezően megadandó tájékoztatások elmulasztására, nem megfelelő teljesítésére;

- szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.

Törlesztőrészlet mértéke

A hitel-, kölcsön- és lízingszerződések esetén a szerződésben meghatározott időszakonként esedékes törlesztőrészlet, lízingdíj mértékének megállapításával kapcsolatos panasz.

Árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása

A Hpt. 265. §-a szerint tiltott tevékenységet kifogásoló panasz.

Kereskedelmi kommunikáció

A pénzügyi vállalkozás vagy függő közvetítője által bármilyen formában közzétett kereskedelmi kommunikáció tartalmát, megjelenését vagy kivitelezését kifogásoló panaszok.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

A pénzügyi vállalkozás vagy annak nevében eljáró más szervezet vagy személy által nyújtott tájékoztatással összefüggő, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szerinti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósítását (pl. megtévesztő tájékoztatás) kifogásoló panaszok.

Egyéb

Minden, a felsorolt kategóriák valamelyikébe be nem sorolható panaszt itt kell számba venni.

Szolgáltatási ágak:

Hitelezéssel kapcsolatos panaszok: valamennyi hitelkonstrukcióval kapcsolatos panasz ide tartozik.

- Áruhitel: a fogyasztási kölcsön azon típusa, melyet a fogyasztó elsősorban tartós fogyasztási cikkek - kivéve a gépjármű - vagy szolgáltatások megvásárlásához, illetve igénybevételéhez, általában a vásárlás helyén, a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás megszerzése, illetve elérése érdekében vesz igénybe.

- Gépjárműhitel: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához nyújtott hitel, valamint a nem közvetlenül a gépjármű adásvételekor nyújtott hitelkonstrukciók is (pl. hitellevél alapján történő finanszírozás).

- Személyi kölcsön: a fogyasztók részére hitelcélhoz nem kötött, szabad felhasználású, ingatlan fedezet bevonása nélkül nyújtott fogyasztási kölcsön.

- Lakáscélú hitel: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett vagy anélkül megkötött olyan hitel-, illetve kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.

- Jelzálog alapú szabad felhasználású hitel: a fogyasztó részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett, felhasználási célhoz nem kötötten nyújtott hitel.

- Egyéb hitelezés:

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolt hitelnyújtással kapcsolatos panasz.

Lízinggel kapcsolatos panaszok

Gépjármű-, lakás- és egyéb eszköz (gép, berendezés stb.) lízingelésével kapcsolatos tranzakcióik miatti panaszok.

- Ingatlanlízing: a fogyasztók részére új építésű és használt lakóingatlanok, üdülőingatlanok, a lakóingatlanhoz kapcsolódó kiegészítő ingatlanok (garázs, tároló, gépkocsi beálló), valamint építési telek megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás az ingatlant adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól, és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig az ingatlan tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Gépjárműlízing: a fogyasztók részére új és használt személygépkocsik és rendszámozható motorkerékpár megvásárlásához kínált azon finanszírozási forma, amelynek során a lízingbeadó pénzügyi vállalkozás a járművet adásvételi szerződéssel megvásárolja az eladótól és egy lízingszerződéssel lízingbe adja a lízingbevevőnek azzal, hogy a futamidő végéig, illetve az esetleges végtörlesztésig a gépjármű tulajdonjogát a pénzügyi vállalkozás fenntartja.

- Egyéb lízing: a fenti két kategóriába be nem sorolt eszközök lízingelésével kapcsolatos panasz.

Faktoringgal kapcsolatos panaszok

Idetartoznak a faktoring tevékenységgel (követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi) kapcsolatos panaszok.

A faktoring tevékenységen belül ide kell érteni a folyó faktoring ügyletekkel (szerződés alapján az ügyféltől megvásárolt, nem késedelmes, megelőlegezett követelések), valamint a work-out ügyletekkel (a követeléskezelésre megvásárolt faktoring követelések, azaz a már késedelmesen vásárolt követelések, amelyeket általában behajtásra vásárolnak meg) kapcsolatos panaszokat.

Egyéb tevékenységgel kapcsolatos panaszok

Minden, a fenti kategóriába be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

27AB Pénzügyi vállalkozások - Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról ad áttekintést, a tábla harmadik része a panaszügyekkel kapcsolatos egyéb tájékoztató adatokat, a tábla negyedik része a peresített panaszügyekre vonatkozó adatokat tartalmazza.

A 27AA és 27AB kódú tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy adott esetben átfedés is lehetséges a két tábla egy-egy adatsora között pl. a 27AB kódú tábla első szakasza a lezárt ügyek vonatkozásában csak a lezárás tényét vizsgálja, nem pedig azt, hogy a lezárás peresítéssel vagy anélkül zárult-e le.

A tábla sorai

A 27AB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a panasz-ügyintézés időtartama (27AB13) és a panaszügyek megalapozottsága (27AB14) szerinti bontásban.

A 27AB2 sorban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek számát kell jelenteni.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 27AB31 soron kell megadni, hogy a tárgynegyedév végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében).

A 27AB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban egész számra kerekítve kell megadni.

A 27AB41 sorban a tárgyidőszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni. A 27AB42 és 27AB43 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per.

19. Kijelölésen alapuló jelentések

H27AA-H27AB Pénzügyi vállalkozások - Havi jelentés a fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatokról I. és II.

Az MNB kijelölése alapján teljesítendő havi jelentés kitöltésére vonatkozóan lásd a 27AA és 27AB tábláknál leírtakat, azzal a különbséggel, hogy tárgyhavi adatokat kell megadni.

V.[32]

Éves jelentés

Éves auditált jelentés

Minden negyedéves jelentést (PVF21A, PVF21B1, PVF21B2, PVF22A1, 20B, 20C, 21A, 21B, 21C, 21D, 21E, 21R, 22A, 23B, 23C, 24E, NPET, NPEA, NPEB, FBET, FBEA, FBEB, 24F, 24G, 24I, 25A, 25B, 25C, 27AA, 27AB kódú táblák) az auditált adatokkal is meg kell küldeni az MNB-nek.

6. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez[33]

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek és a PEKMI felügyeleti jelentései

87A

Rendszeres negyedéves beszámoló

7. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az ezen típusú EGT-fióktelepek és a PEKMI felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.[34]

A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő Felügyeleti mérleg és kapcsolódó jelentések

1. Közös szabályok

1.1. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató által összeállított Felügyeleti mérleg a Számv. tv. 1. mellékletét képező mérleg felépítését követi, annak kitöltésekor elsődlegesen a Számv. tv. vagy a Pszkr. előírásai kerülnek figyelembevételre.

A felügyeleti mérlegben szereplő eszköz és forrástételek a Számv. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően mindig a hátralévő lejárat szerint szerepelnek.

1.2. A felügyeleti mérlegben és kapcsolódó jelentésekben jelentett állományok megegyeznek a főkönyvi kimutatás tárgynegyedév végén fennálló állományaival.

1.3. A deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek tárgynegyedév végi állománya év közben a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken közlendők.

1.4. Az MNB kijelölése alapján teljesítendő napi jelentés és a havi rendszerességgel beküldendő jelentés 83NA, 83ENA, 83PNA, valamint 83NB kódú tábláiban szereplő, külföldi pénznemre szóló állományi és forgalmi adatok a tárgynapra érvényes, a számviteli politika keretében meghatározott devizaárfolyamon forintra átszámított értéken közlendők. Ha az adatszolgáltató napi devizaátértékelést nem végez, a tárgyhónapot követő hónap kijelölése alapján napi és napi jelentéseinek devizaértékei az előző hó végi árfolyam alkalmazásával számítandók forintra.

1.5. Az adatszolgáltató a felügyeleti mérleg és kapcsolódó jelentéseiben - a Pszkr. 6. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével biztosítja, hogy az elektronikuspénz-kibocsátásból, a pénzforgalmi szolgáltatásból és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb, más tevékenységből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

A PEKMI esetében, ha a mérleg és az eredménykimutatás pénzforgalmi szolgáltatásokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó megosztási eljáráshoz az éves auditált tényadat, mint vetítési alap nem áll rendelkezésre, az MNB a csúsztatott negyedéves vetítési alap módszerét ajánlja.

A tevékenységi bontást követően az eszközök és források értéke külön bemutatásra kerül forint [a), d), g) oszlop], deviza [b), e), h) oszlop] és összesen [c), f), i) oszlop] megbontásban. Az adatszolgáltató a teljes eszköz és forrás állományát az Összesen oszlopokban, azaz a j), k) és l) oszlopban mutatja be forint-deviza-összesen megbontásban.

1.6. A Felügyeleti mérleg eszköz- vagy forrásoldalán a Számv. tv. előírásai alapján negatív összegként szerepeltetendő állományok [eszköz oldali értékvesztések, értékhelyesbítések, eszköz oldali értékelési különbözetek, amennyiben a valós érték kisebb, mint a bekerülési érték vagy forrás oldali be nem fizetett részvénytőke stb.] negatív előjellel jelentendők.

1.7. Amennyiben az adatszolgáltató - számviteli politikájában is rögzítetten - a valós érteken történő értékelést alkalmazza, a számviteli szabályoknak megfelelően jár el és a felügyeleti mérleg eszközoldalán a valós értékelés alá vont tételekhez kapcsolódó értékelési különbözeteket az eszközhöz kapcsolódó értékelési különbözet sorokon, forrás oldalán a kötelezettségek értékelési különbözete soron (81B34) tünteti fel.

Az egyes eszköztételek értékesítéséhez kapcsolódó értékvesztés sorokon szerepelnek a jogszabályban és a számviteli politikában előírt esedékességkor megképzett értékvesztés állományok.

1.8. A pénzügyi eszközök nem valódi penziós ügylet keretében történő átadása/átvétele - a számviteli előírásoknak megfelelően - tényleges eladásként vagy vételként kezelendő a felügyeleti mérlegben is, azaz összege kikerül a penzióba adó mérlegéből és mérlegen kívüli tételként a visszavásárlási kötelezettségek között szerepel. A nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra a szállításos repóügylet is.

1.9. Amennyiben az adatszolgáltató - a jogszabályi előírások alapján - könyvvizsgálatra nem kötelezett és az éves beszámolója nem auditált, akkor az éves adatszolgáltatást az éves beszámoló adataival egyezően kell kitöltenie.

2. Az egyes táblák kitöltésére vonatkozó részletes előírások

2.1. 81A Mérleg - Eszközök

81B Mérleg - Források

A mérleg (eszközök, források) szerkezete és tartalma a Számv. tv. 1. melléklete, valamint a Pszkr. előírásainak figyelembevételével készül.

A Felügyeleti mérleg eszköz oldala szerkezetét tekintve három fő blokkra tagolódik: Befektetett eszközök, Forgóeszközök és Aktív időbeli elhatárolások.

Az Eszköz oldalon az eszköztételek Nyilvántartási (bruttó) értéken szerepelnek, az eszközöknek a könyvekben nyilvántartott bekerülési, beszerzési értékén.

A számvitelileg elszámolható értékvesztés, értékcsökkenés értékeket az adott eszközcsoporthoz tartozó Értékcsökkenés, értékvesztés sorok mutatják be.

Ha az adatszolgáltató a valós értéken történő értékelést alkalmazza, akkor az értékelési különbözet az eszköztételhez tartozó Értékelési különbözet sorban szerepel. Az immateriális javak és tárgyi eszközök, valamint a befektetési célú részvények, részesedések értékelése miatti értékhelyesbítés összege külön sorokon szerepel.

81A1 Befektetett eszközök

A befektetett eszközöknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

Idesorolandók az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a befektetett pénzügyi eszközök.

Az immateriális javak között a felügyeleti mérlegben - a vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően - kerülnek kimutatásra a nem anyagi eszközök (a vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi termék, az üzleti vagy cégérték), továbbá az immateriális javakra adott előleg, valamint az immateriális javak értékhelyesbítése.

81A111 Immateriális javak - vagyoni jogok

Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azok a megszerzett jogok kerülnek bemutatásra, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

81A112 Immateriális javak - szoftverek

Idesorolandók a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek.

81A113 Immateriális javak - egyéb

A 81A111 és 81A112 sorban nem nevesített minden más, az immateriális javak körébe tartozó tétel ebben a sorban kerül kimutatásra (pl. immateriális javakra adott előlegek, valamint az alapítás-átszervezés aktivált értéke).

81A12 Tárgyi eszközök

E csoporton belül külön kerül bemutatásra az ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek, valamint egyéb berendezések, felszerelések bruttó bekerülési értéke.

Értékcsökkenések, értékhelyesbítések

A 81A117 Immateriális javak értékcsökkenése sorban, valamint a 81A127 Tárgyi eszközök értékcsökkenése sorban kerül feltüntetésre az immateriális javak és a tárgyi eszközök után elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés is.

A 81A114 Immateriális javak értékhelyesbítéseként, valamint 81A128 Tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak a könyv szerinti értéket meghaladó, piaci érték és könyv szerinti érték közötti (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett) különbözet mutatható ki.

81A13 Befektetett pénzügyi eszközök

A Felügyeleti mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök közt kerülnek jelentésre azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, vagy adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget érjen el.

Ezen eszközcsoporton belül is elkülönített soron vagy sorokon kell szerepeltetni az elszámolt értékvesztéseket, valamint az értékhelyesbítéseket és értékelési különbözetet, hasonlóan az immateriális javakhoz és tárgyi eszközökhöz.

81A2 Forgóeszközök

A Felügyeleti mérleg ezen eszközcsoportjában kell szerepeltetni a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket.

A követelések számbavételénél a rövid lejáratú követelések között kell figyelembe venni - a vonatkozó számviteli előírás szerint - a mérlegben követelésként a 3-as számlaosztályban kimutatott esedékes, de ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.

Az adatszolgáltató az eszközök között elkülönített soron (81A2264) kell, hogy kimutassa azon követeléseit, amely az ügyfelekkel szembeni pénzforgalmi és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból adódnak.

A 81A2265 Egyéb rövid lejáratú követelések soron kell jelenteni a Pszkr. 17/B. § (3) bekezdése alapján az ügyfelekkel szemben az elektronikus pénzkibocsátásból adódóan keletkezett követeléseket.

A Pszkr. 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartania a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket.

A 81A242 pénzforgalmi számlák soron kell szerepeltetni azokat a fizetési számlákat, melyeket az adatszolgáltató rendszeres gazdasági tevékenységével összefüggésben pénzforgalmának lebonyolítása céljából, törvényben megállapított kötelezettsége alapján az adatszolgáltató részére nyitottak.

A 81A244 soron kell szerepeltetni az Fszt. 46. §-a és 51. §-a alapján elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénzek összegét.

81A3 Aktív időbeli elhatárolások

A Számv. tv. előírásainak megfelelően a Felügyeleti mérlegben aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell kimutatni a tárgynegyedévi, és az üzleti év mérleg fordulónapja előtt felmerült elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatók el.

81B0 Források összesen

A Felügyeleti mérleg forrásoldala négy fő blokkra tagozódik, melyek a következők: Saját tőke, Céltartalékok, Kötelezettségek, Passzív időbeli elhatárolások.

81B1 Saját tőke: a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyévi adózott eredményéből tevődik össze.

A 81B11 Jegyzett tőke soron kell kimutatni a Cégbíróságon bejegyzett tőke összegét.

Ha az adatszolgáltatónál az alaptőke, törzstőke, az alapítói vagyon felemelése vagy leszállítása miatt a jegyzett tőke összege változik, akkor ezt a cégjegyzékbe való bejegyzés napján, a bejegyzés időpontjában kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

A Számv. tv. előírásai alapján, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél kell kimutatni - a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén az 50. § (7) bekezdése szerinti értékben - a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott - vagyont.

A 8B12 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron kell kimutatni alapításkor, vagy jegyzett tőke emeléskor a cégbíróságon már bejegyzett, de a tulajdonosok által még be nem fizetett tőke összegét, negatív előjellel.

A 8B13 Tőketartalék soron kell kimutatni a részvénytársasági formában működő adatszolgáltatóként a részvények kibocsátáskori és a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet. Ezen kívül itt kell kimutatni mindazokat a növekedéseket és csökkenéseket, amelyeket a Számv. tv. vonatkozó rendelkezései ezen jogcímeken nevesítenek.

8B14 Eredménytartalék

Itt kell szerepeltetni az előző év adózott eredményét [ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) adózott eredményét növelő módosítását is], valamint a Számv. tv. által nevesített fenti tételeken kívüli összegeket is.

81B15 Lekötött tartalék

A lekötött tartalék növekedéseként vagy csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással vagy az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett vagy átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét.

A külön jogszabály által lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabálytól eltérő rendelkezés hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.

81B16 Értékelési tartalék

Ezen mérlegsor részletezéseként kell kimutatni a 81B161 Értékhelyesbítés értékelési tartalékát, valamint a 81B162 Valós értékelés értékelési tartalékát.

Ezekben a sorokban kell szerepeltetni a Számv. tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá a hivatkozott törvény 59/A-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként.

Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

A 81B17 Adózott eredmény (év közben Eredmény) sorban kell feltüntetni az Eredménykimutatás alapján kiszámított (halmozott) eredményt. (A devizaoszlopban nem szerepelhet összeg.) Év közben ez az eredmény az eredményszámlák lezárása utáni - a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek - a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkentett egyenlege. Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel számított összeget kell figyelembe venni. Az év végi végleges adat az éves beszámoló adózott (auditált) eredménye.

81B2 Céltartalék

Itt kell kimutatni - a számviteli és külön jogszabályi előírások szerint az adózás előtti eredmény terhére megképzett - céltartalékok tárgynegyedév végi és év végi állományát, a következő csoportosításban.

81B21 Céltartalék a függő várható kötelezettségekre

Ezen a soron kell szerepeltetni a mérlegen kívül nyilvántartott függő kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolás napján fennálló összegét kell jelenteni.

81B22 Céltartalék a biztos jövőbeni kötelezettségekre

Itt kell jelenteni a biztos jövőbeni kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékok beszámolási időszak végén fennálló állományát.

81B23 Egyéb céltartalék

Ebben a sorban kell kimutatni a számviteli, vagy az egyéb jogszabály által előírt céltartalékok beszámolás napján fennálló állományát.

81B3 Kötelezettségek

A felügyeleti mérleg forrás oldalán a kötelezettségeket négy fő csoportra osztva szerepelnek: hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek, valamint egyéb rövidlejáratú kötelezettségek.

81B31 Hátrasorolt kötelezettségek

Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen az adatszolgáltató rendelkezésére bocsátottak, és a rá vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható az adatszolgáltató adósságának rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelés a törlesztésének sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll. Azt a társaság felszámolása vagy csődje esetén csak a hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje meghatározatlan vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

A felügyeleti mérlegben ezt a fősort alá kell bontani, és külön kell szerepeltetni a 81B311 Kapcsolt vállalkozással szembeni, 81B312 Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, a 81B313 Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni, valamint a 81B314 Egyéb vállalkozással szembeni hátrasorolt kötelezettséget.

81B32 Hosszú lejáratú kötelezettségek

A hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönt és hitelt, valamint kötvénykibocsátást, átváltoztatható kötvény kibocsátását, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettséget is.

81B33 Rövidlejáratú kötelezettségek

Ebben a csoportban külön soron részletezve kell kimutatni a kibocsátott elektronikus pénz, a rövidlejáratú kölcsönök, hitelek, valamint vevőktől kapott előlegek, szállítók, váltótartozások beszámolási időszak végi állományát. Külön sorban kell szerepeltetni a kapcsolt vállalkozással, a jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket is.

81B3301 Kibocsátott elektronikuspénz

A Pszkr. 17/B. § (2) bekezdése alapján itt kell szerepeltetni az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket.

A 81B3310 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron kell kimutatni a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos rövidlejáratú kötelezettségeket, Határidős és opciós ügyletekből származó kötelezettségeket, különféle egyéb rövidlejáratú kötelezettségeket is.

Ebből külön soron kell kiemelni a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást (81B331031 sor).

A Pszkr. 6. § (5) pontjában foglaltaknak megfelelően a pénzforgalmi szolgáltatónak elkülönítve kell nyilvántartania a pénzforgalmi szolgáltatásból, illetve a kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatásból származó kötelezettségeit. Ezen előírásoknak megfelelően az adatszolgáltatóknak ezen kötelezettségeiket a 81B33103 soron kell szerepeltetni.

81B34 Kötelezettségek értékelési különbözete

Amennyiben az adatszolgáltató a Számviteli politikájában rögzítettek szerint a valós értékelést választja, akkor ezen a soron kell szerepeltetni az előzőkben felsorolt tételek valós értékelés miatti értékelési különbözetét, amely az adott kötelezettség tétel bekerülési értékének és a piaci értékének a különbözete.

81B35 Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

A Számv. tv. szerint e soron kell szerepeltetni a származékos ügyletek negatív értékelési különbözete címén a pénzügyi instrumentumok valós értékelése esetén a le nem zárt kereskedési, vagy fedezeti célú származékos ügyletek negatív valós értékét (jövőben várható veszteségjellegű eredményét).

81B4 Passzív időbeli elhatárolások

A Számv. tv. előírásai alapján az adatszolgáltatónak Passzív időbeli elhatárolásaként elkülönítetten kell kimutatni

• a mérleg fordulónapja vagy a beszámolási időszak vége előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni/beszámolási időszak utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

• azt a mérleg fordulónapja előtti/beszámolási időszak fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, valamint

• minden egyéb olyan tételt, amelyet a Számv. tv. még a fentieken kívül ide sorol.

Az adatszolgáltatónak a passzív időbeli elhatárolást meg kell bontania 81B41 Bevételek passzív időbeli elhatárolása, 81B42 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása, valamint Halasztott bevételek részletezésben.

Az adatszolgáltatónak ugyanezen táblákban kell közölnie az auditált, éves beszámolónak megfelelő adatokat. Év végén az eszközök és források auditált adatainak az adatszolgáltató számára előírt éves beszámolóval meg kell egyezni. Amennyiben az adatszolgáltató - a jogszabályi előírások alapján - könyvvizsgálatra nem kötelezett, akkor a II. 1. 1.9. pontban foglaltak szerint kell eljárnia.

2.2. 81C Mérlegen kívüli követelései és kötelezettségei

81C1 Mérlegen kívüli követelések összesen:

Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - követeléseinek összegét szerepeltetni.

81C11 Függő követelések összesen:

Itt kell kimutatni a beszámolás napján fennálló Opciós ügyletek, kapott garanciák és kezességek, hitellevelek és akkreditívek, hitelkeretek igénybe vehető része, peres ügyek alapján származó követelések, valamint az egyéb függő követelések összegét. A 81C112 Kapott garancia és kezesség sorból kiemelten kell szerepeltetni a harmadik fél által az elektronikuspénz kibocsátása miatti kötelezettségéért vállalt (81C1121), és a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségéért vállalt (81C1122) garancia, kezesség összegét.

81C12 Jövőbeni követelések összesen:

Itt kell szerepeltetni a határidős követelések, SWAP ügyletek határidős ügyletrésze miatti követelések, valamint az egyéb jövőbeni követelések összegét, a tárgyidőszak végére vonatkozóan.

A 81C131 Biztosítékok és fedezetek értéke - teljes értéken: sorban kell szerepeltetni a mérlegen kívüli tételnek minősülő, kapott biztosítékok és fedezetek összegét. A teljes érték a pénzügyi adatszolgáltató belső szabályzatában meghatározott megfelelő aktuális nyilvántartási értéket jelenti. Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, itt mindegyiket fel kell tüntetni.

81C132 Biztosítékok és fedezetek értéke - a követelés erejéig: ezekben a sorokban kell szerepeltetni az egyes fedezeteket, de nem teljes értéken, hanem csak a mögöttük álló teljes ügyfélkövetelés (tőke és időarányosan járó, de még meg nem fizetett kamat erejéig). Amennyiben egy követelés mögött többféle fedezet is van, akkor itt az elsődleges fedezetnél kezdve - de csak a követelés erejéig - több fedezet is feltüntetésre kerülhet. A követelés értékét meghaladó többletfedezetek nem vehetők figyelembe. A követelés értékét el nem érő fedezeteket teljes mértékben, de a fedezetértékelési szabályoknak megfelelő értéken kell számításba venni.

Az adatszolgáltató nyilvántartását úgy kell kialakítani, hogy a jelentésben fedezetként szereplő összeg csak bizonylattal alátámasztott és helyszíni vizsgálat során tételesen ellenőrizhető legyen.

81C2 Mérlegen kívüli kötelezettségek összesen:

Itt kell a beszámolás napján fennálló a számviteli szabályok szerinti mérlegen kívüli - a részletező sorokban feltüntetett függő és jövőbeni - kötelezettségek összegét szerepeltetni.

81C21 Függő kötelezettségek összesen:

Itt kell kimutatni a számviteli jogszabályok szerint nyilvántartott függő kötelezettségeknek az eredeti (szerződés szerinti) összegeit. A beszámolás napján fennálló kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal a részletező sorok szerint kell feltüntetni. A függő kötelezettségek között az 81C214 Hitelszerződés alapján még igénybe vehető hitelkeret összegen belül 81C2141 sorban külön kiemelten kell szerepeltetni az ügyfelek fizetési számlájához kapcsolódóan lehívható hitelkeretek összegét.

81C22 Jövőbeni kötelezettségek összesen:

A mérlegen kívüli tételek közül a beszámolás napján fennálló jövőbeni kötelezettségeket a számviteli előírásoknak megfelelő tartalommal és a részletező sorok szerint az eredeti (szerződés szerinti) összeggel kell feltüntetni.

2.3. 82A Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás az adatszolgáltató beszámolási időszaki eredményéből az elektronikuspénz-kibocsátással és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben, valamint az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységhez és a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan keletkező bevételeket, ráfordításokat és költségeket az adatszolgáltató előbbiektől eltérő tevékenységéből származó bevételektől, ráfordításoktól és költségektől elkülönítetten tartalmazza. Az eredménykimutatás szerkezete biztosítja az adatszolgáltató tőkekövetelmény számításának alátámasztását. Az eredménykimutatásban az Adózott eredmény levezetését a Számv. tv. 2. melléklet Eredménykimutatás (összköltség eljárással) "A" változatának szerkezetében tartalmazza, a tábla célját szolgáló kiegészítő sorokkal és tájékoztató adatokkal.

Az alapértelmezéstől eltérően negatív előjellel kell ellátni azokat az eredménytételeket, amelyeket a számviteli szabályoknak és az ügylet jellegének megfelelően kell az adott tétel-csoportban kimutatni, függetlenül attól, hogy az a bevételt, vagy a ráfordítást csökkenti [lásd a tétel megnevezése előtti (-) jelet], így a következő esetekben:

1. a Számv. tv. vagy a Hitkr. előírásainak megfelelően ráfordítás csökkentő tételként kell kimutatni a tárgyévben képzett céltartalék és értékvesztés tárgyévi felhasználását, felszabadítását vagy visszaírását;

2. a kapcsolódó ügyletek (származtatott ügylethez kapcsolódó alapügylet, alapügylet és annak fedezeti ügylete) valós értéken történő értékeléséből származó értékelési nyereséget és veszteséget ugyanazon tétel-csoportban kell kimutatni bevételt vagy ráfordítást csökkentő tényezőként;

3. a valós értékelésbe vont, fedezeti célú származtatott ügyletek értékelési különbözeten kívüli egyéb bevételét és ráfordítását a fedezett ügylettel azonos tételcsoportban - az alapügylettől elkülönítetten - ráfordítást vagy bevételt csökkentő tételként kell kimutatni;

4. ha valamelyik ráfordítás vagy költség sor Követel vagy bevétel sor Tartozik egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni. Az egyes eredmény sorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

A tábla oszlopai

A tábla a)-d) oszlopában a tárgynegyedévre könyvelt, az e)-h) oszlopban az év elejétől halmozott eredménytételeket kell kimutatni forintban, elektronikuspénz-kibocsátásból és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, pénzforgalmi szolgáltatásból és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel, ráfordítás és költség bontásban.

A fő sorok alábontásain belül a következő rendezőelv érvényesül:

1. Az eredménykimutatás soraiból az adatszolgáltató tevékenység-típusainak bevételei, ráfordításai és költségei követhetők. Ezek a fő tevékenységek a következők:

Elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elektronikuspénz-kibocsátás

Kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel és pénzkölcsön nyújtás

Ide sorolható az Fszt. 7. § (4) bekezdése szerint egyéb, szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

• Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése

Pénzforgalmi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása

A pénzforgalmi szolgáltatás tartalmát a Hpt. 6. § (1) bekezdés 87. pontja határozza meg.

Kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások:

• Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint hitel és pénzkölcsön nyújtása.

A Hitel és pénzkölcsön nyújtás tartalmát a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. pontja határozza meg. Ide sorolható az Fszt. 5. § (4) bekezdése szerint a hitel és pénzkölcsön nyújtásának lebonyolításával (működtetésével) összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása (ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, adatok tárolását és feldolgozását).

• Hpt. 3. § (1) bekezdés j) pontja szerinti letéti szolgáltatás nyújtása, ide nem értve a Bszt. szerinti értékpapír letétkezelést.

• Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése

2. Az eredménykimutatás olyan szerkezetű, amelyből az adatszolgáltató tőkekövetelménye alátámasztható függetlenül attól, hogy a szavatoló tőke-szükséglet meghatározását az adatszolgáltató milyen módszer szerint végzi.

3. Az adatszolgáltató az Fszt. 5. § (1) bekezdés b) pontjában, és a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint végezhet a pénzforgalmi szolgáltatáson és az elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységen, és azokhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáson kívüli egyéb üzleti tevékenységet. Amennyiben a számviteli nyilvántartási rendszere nem teszi lehetővé a különböző üzleti tevékenységeinek, tényleges bevételeinek és ráfordításainak bemutatását, úgy a számviteli politikában meghatározott megosztási eljárással hozzárendelt eredménytételeket kell a tevékenységnél kimutatni. Az eredménykimutatás sorainak tartalma című fejezet az egyéb üzleti tevékenység eredménytételeinek besorolását csak abban az esetben tartalmazza, ha az adott tevékenység, vagy eredménytétel a vállalkozás pénzforgalmi tevékenységének értékelésénél jelentőséggel bír (pl. Értékesítés közvetett költségei sor).

A tábla sorai

A 82A1 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményét a Számv. tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerint összköltség eljárással kell meghatározni.

82A11 I. Értékesítés nettó árbevétele

A Pszkr. 6. § (9) bekezdése szerint a pénzforgalmi szolgáltatásért, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokért felszámított, a Hitkr. 10. § (10) bekezdése szerinti díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül kell kimutatni.

A díjbevételeket meg kell bontani aszerint, hogy a szolgáltatást igénybe vevő belföldi vagy külföldi személynek minősül-e, függetlenül a szolgáltatás ellenértékének kiegyenlítési módjától.

A 82A111 Belföldi értékesítés nettó árbevétele sor tartalmát a Számv. tv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak, a 82A112 Exportértékesítés nettó árbevétele sor tartalmát a Számv. tv. 74. § (2) bekezdésében foglaltak határozzák meg.

Mind a bel-, mind a külföldi értékesítés nettó árbevételét fő tevékenységtípusonként kell részletezni:

• elektronikuspénz kibocsátásának díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele a Pszkr. 17/B. § (4) bekezdése szerint;

• a pénzforgalmi műveletek (fizetési számlára, és számláról történő készpénz be- és kifizetése, beleértve a fizetési számla vezetéséhez szükséges tevékenységeket, a fizetési művelet fizetési számlák között, a pénzmozgások hitelkeretből történő teljesítése);

készpénzátutalás;

• fizetési művelet érdekében végrehajtott, készpénz helyettesítő fizetési eszköz kibocsátás;

• a fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódó hitel- és kölcsönnyújtással szorosan összefüggő pénzforgalmi szolgáltatások;

• az egyéb bevételek elsősorban az egyéb üzleti tevékenységgel összefüggő, a Számv. tv. 73. és 74. §-a szerinti bevételeket tartalmazza.

A 82A12 II. Aktivált teljesítmények értéke sor kitöltésénél a Számv. tv. 76. §-ában foglaltak az irányadók.

A 82A13 III. Egyéb bevételek sor tartalmát a Számv. tv. 77. §-ában foglaltak, a 82A17 VII. Egyéb ráfordítások sor tartalmát a Számv. tv. 81. §-ában foglaltak határozzák meg.

Az eredménykimutatás egyéb bevételek és ráfordítások főbb tételeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Az egyéb bevételeknek az irányadó mutató módszer szerinti tőkekövetelmény számításánál van különös jelentősége.

Az Fszt. 42. § (2) bekezdése szerint az irányadó mutató egyik összetevője a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó, üzleti tevékenységből származó egyéb bevételek összege. Ez az érték a Pszkr. 6. § (3) bekezdés b) pontjának értelmezésében az egyéb bevételeken belül

• egyrészt a pénzforgalmi szolgáltatásokkal és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggésben közvetlenül keletkezik,

• másrészt a számviteli politikában lefektetett megosztási eljárás módszertana szerint az egyéb bevételekből közvetetten és nagyságrendileg a pénzforgalmi szolgáltatási és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolható.

Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban a költségeket a Számv. tv. 78-80. §-a szerint költségnemenként kell megbontani. A 82A14 sorban az anyagjellegű ráfordításokat, 82A15 sorban a személyi jellegű ráfordításokat, a 82A16 sorban az értékcsökkenési leírásokat kell kimutatni. (A tőkekövetelmény költség alapú meghatározásához szükséges a közvetett költségek - mint általános igazgatási költségek - forgalmi költség alapú megbontása is, amelyet az eredménykimutatás tájékoztató adatai között kell bemutatni.)

A 82A2 B. Pénzügyi műveletek eredményén belül a 82A21 VIII. Pénzügyi műveletek bevételei sor tartalmát a Számv. tv. 83. és 84. §-ában foglaltak, a 82A22 IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai sor tartalmát a Számv. tv. 83. és 85. §-ában foglaltak határozzák meg.

A pénzügyi műveletek bevételein belül a 82A211-82A213 sorok elsősorban az egyéb üzleti tevékenységből származó eredménytételeket tartalmaznak, így a tartós tulajdonszerzéshez (vagyoni részesedés), befektetési céllal vásárolt, tulajdon- és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz és a számviteli jogszabályok szerint értékpapírnak minősülő befektetésekhez, tartós kölcsönökhöz, szavatoló tőke átadásával összefüggő hátrasorolt követelésekhez kapcsolódnak.

A 82A211 Kapott (járó) osztalék és részesedés sor a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után kapott osztalékot (kamatozó részvény esetén a kamatot) tartalmazza a Számv. tv. 84. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján. Külön soron jelenik meg a Számv. tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában definiált kapcsolt vállalkozásoktól kapott (járó) osztalék összege.

A 82A212 Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek soron a Számv. tv. 84. § (2) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A 82A213 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek soron a Számv. tv. 84. § (3), (3a) és (4) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A 82A221 Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek soron a Számv. tv. 85. § (1) bekezdése, a 82A222 Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek soron a Számv. tv. 85. § (1a) bekezdése szerinti értéket kell jelenteni.

A tábla 82A214 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek és 82A222 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások blokkjaiban egymással egyező szerkezetben jelennek meg a kiemelt jelentőségű kamatbevételek és ráfordítások, valamint a Hitkr. 10. § (2) és (3) bekezdése szerinti kamatjellegű bevételek és ráfordítások.

A 82A2141 sor a) Alaptevékenységekhez kapcsolódó eredménytételeket kell megjeleníteni.

A 82A21411 Elektronikuspénz kibocsátáshoz kapcsolódó kapott kamatok és kamatjellegű bevételek soron a Pszkr. 17/B. § (5) bekezdése szerinti elektronikuspénz kibocsátásából, és a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű jutalékként, kamatjellegű bevételként elkülönítetten nyilvántartott értéket kell szerepeltetni.

A 82A2142 soron az ügyfélpénzek védelme érdekében - az Fszt. 46. §-a értelmezése szerint - keletkezett követelésekhez kapcsolódó kamat- és kamatjellegű bevételek és ráfordítások jelentendők. Az Fszt. 46. § (3) bekezdés b) pontja szerint kötött biztosítás vagy garancia díját az "Egyéb" alábontó sorban kell megjeleníteni.

A 82A2143 c) Egyéb kamat és kamatjellegű bevételek és ráfordítások sorban kell megjeleníteni az egyéb üzleti tevékenységhez kapcsolódó eredménytételeket a Számv. tv. 84. § (5) bekezdése és 85. § (2) bekezdése szerint.

A tábla 82A215 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és 82A225 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai sor alábontása:

A 82A2151 és 82A2251 Függő és jövőbeni kötelezettségekhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások az Fszt. 46. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződés eredménye kivételével, amelyet bevétel esetén a 82A21424 sorban, ráfordítás esetén a 82A22323 sorban kell kimutatni.

A 82A2152 és 82A2252 Pénzügyi eszközök realizált árfolyamnyeresége, -vesztesége sorban realizált eredményként a befektetési eszköznek, tartós részesedésnek nem minősülő eszközök (zömében forgatási célú értékpapírok, követelések) értékesítésekor az eladási értéknek - lejáratkor, beváltáskor a névértéknek - a könyv szerinti értéket, de legfeljebb a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékét meghaladó része mutatható ki. A fennmaradó különbözetet értékvesztés visszaírásaként kell kimutatni.

A 82A2153, 82A2154 és 82A2253, 82A2254 sorban kell kimutatni a deviza- és valutaforgalomban, a többdevizás pénzügyi tranzakciókban realizált marzs [marge] és konverziós nyereséget és veszteséget, és a devizaeszközök és kötelezettségek forint árfolyamváltozásból adódó átértékelési különbözetének nyereségét, veszteségét.

A 82A2155 és 82A2255 Értékelési különbözet sorban a pénzügyi eszközök valós értékeléséből származó és eredménykimutatással szemben elszámolandó pozitív és negatív értékelési különbözeteket kell kimutatni.

A 82A2156 és 82A2256 Egyéb sorban a fentiekben nem nevesített eredménytételek szerepelnek a Számv. tv. 84. § (7) bekezdésének és 85. § (3) bekezdésének megfelelően.

Ha az adatszolgáltató elektronikuspénz-kibocsátási vagy pénzforgalmi szolgáltatási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységek fedezetére származtatott ügyletet köt, az ügylet eredményét a fedezett alapügylettel azonos módon kell az eredménykimutatás megjeleníteni.

Az egyéb üzemi tevékenység keretében kötött származtatott ügyletek kezelésére a számviteli szabályok az irányadók.

82A3 C. Adózás előtti eredmény

Ez a sor tartalmazza az adatszolgáltató tevékenységből, működésből eredő összes, tárgyévben elszámolt bevétel, ráfordítás és költség egyenlegét [Számv. tv. 70. § (2) bekezdés],

82A4 Adófizetési kötelezettség (Év közben fizetett adóelőleg)

Év közben e soron a ténylegesen befizetett társasági adóelőleg összegét kell szerepeltetni (függetlenül attól, hogy a hitelintézet a fizetett adóelőleget könyveiben hol tartja nyilván). Az év végére vonatkozó előzetes, még nem auditált jelentésekbe azt az adófizetési kötelezettséget kell beírni, amelynek - az előzetes számítások szerint - az éves beszámolóban szerepelnie kell.

82A5 D. Adózott eredmény

A sor tartalmában csak a véglegesen auditált év végi jelentésben egyezik meg a Számv. tv. 2. mellékletében szereplő Eredménykimutatás 'D' sorával, tekintettel az eredménykimutatás azon korlátozására, hogy év közben csak a befizetett adóelőleget lehet szerepeltetni az adózott eredmény kiszámításánál. December végén a felügyeleti és a számviteli adózott eredmény közel azonos nagyságrendű a várható adófizetési kötelezettség szerepeltetése miatt.

82A6 Tájékoztató adatok

82A61 Értékesítés közvetett költségei

Az adatszolgáltató tőkekövetelményének az Fszt. 40. §-a szerinti költségmódszer alapú meghatározásánál az általános igazgatási költség tartalmát a Pszkr. 6. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelően, az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

• az adatszolgáltató egészére vonatkozóan a Számv. tv. szerinti értékesítés közvetett költségein belül kimutatott igazgatási költségeket;

• az adatszolgáltató egészére vonatkozóan a működés egyéb általános költségeit;

• az adatszolgáltató által nyújtott pénzforgalmi szolgáltatási és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységhez (értékesítéséhez) közvetlenül hozzárendelhető értékesítési, forgalmazási költségeket.

A sorok tartalmára vonatkozóan a Számv. tv. 82. § (3)-(6) bekezdése az irányadó. Az értékesítés közvetett költségei, azaz az általános igazgatási költségek kategóriába az adatszolgáltató pénzforgalmi és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási, valamint egyéb üzleti tevékenységével kapcsolatban felmerült összes általános üzemi költséget kell besorolni.

82A62 Kiszervezett tevékenység ellenértéke

Az irányadó mutató eljárás módszerével történő tőkekövetelmény meghatározása során az irányadó mutató csökkenthető a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével. Mivel az értékesítés közvetlen és közvetett költségein belül az igénybevett, vagy továbbadott (kiszervezett) szolgáltatások költségei az eredménykimutatás több sorát is érinthetik, ezért az irányadó mutatót csökkentő értéket az eredménykimutatás tájékoztató adatai között egy összegben külön is meg kell jeleníteni.

82A63 Tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék

Itt kell szerepeltetni a tárgyidőszakban ténylegesen jóváhagyott osztalék és részesedés összegét.

III.

Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató által teljesítendő Felügyeleti mérleg és kapcsolódó jelentések

1. Pénzügyi instrumentumok[35]

1.1. Pénzügyi instrumentumnak minősülnek többek között: az adott kölcsönök, a befektetett pénzügyi eszközök, a forgóeszközök közül a vevőkövetelések, az értékpapírok, a pénzeszközök, valamint a felvett rövid- és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök és a szállítói kötelezettségek.

1.2. A pénzügyi instrumentumok az IFRS-ek értékelési szabályai szerint számviteli portfóliókba sorolandók (IFRS 9). Az egyes számviteli portfóliók azonban nem tartalmazzák a pénzeszközök közé sorolt, látra szóló követel egyenlegeket, valamint az "értékesítésre tartottnak minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok" között megjelenített pénzügyi instrumentumokat.

1.2.1. Az IFRS-ek alapján a pénzügyi eszközök az alábbi számviteli portfóliók egyikébe sorolandóak:

a) kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

b) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök,

c) az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök,

d) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök.

1.2.2. Az IFRS-ek alapján a pénzügyi kötelezettségek a következő számviteli portfóliókba sorolhatóak:

a) az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek,

b) amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

1.3. A pénzügyi eszközöket (kötelezettségeket) a felügyeleti adatszolgáltatásban könyv szerinti értéken kell megjeleníteni. A könyv szerinti érték - a kezdeti értékelést követő megjelenítéstől függően - a pénzügyi instrumentum valós értéke vagy amortizált bekerülési értéke.

Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéke a pénzügyi eszköznek vagy kötelezettségnek a kezdeti megjelenítéskor meghatározott értéke, csökkentve a tőketörlesztésekkel, növelve vagy csökkentve az ezen eredeti érték és a lejáratkori érték közötti különbözet effektív kamatlábmódszerrel kiszámított halmozott amortizációjával, és pénzügyi eszköz esetén csökkentve az esetleges elszámolt veszteséggel (IFRS 9 A. függeléke).

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek esetében a könyv szerinti érték a hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összegével módosított értéket jelenti.

2. Az egyes táblák kitöltésére vonatkozó részletes előírások

2.1.PI81A FELÜGYELETI MÉRLEG - ESZKÖZÖK (IFRS)

PI81BA FELÜGYELETI MÉRLEG - KÖTELEZETTSÉGEK (IFRS)

PI81BB FELÜGYELETI MÉRLEG - SAJÁT TŐKE (IFRS)

Az adatszolgáltatónak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásában (felügyeleti mérlegében) elkülönítve kell bemutatni a forgóeszközöket és a befektetett eszközöket, a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket, valamint a saját tőke egyes instrumentumtumait és tartalékokat.

A halasztott adóköveteléseket (kötelezettségeket) a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.

A rövid és hosszú lejáratú megkülönböztetésnél az IAS 1 60-76. bekezdés előírása szerint kell eljárni.

A táblák oszlopai

A Felügyeleti mérlegben elkülönítetten kell bemutatni az adatszolgáltató egyes tevékenységéhez kapcsolódó eszközöket, kötelezettségeket, azok könyv szerinti értékén.

PI81A FELÜGYELETI MÉRLEG - ESZKÖZÖK (IFRS)

A PI81A1 Forgóeszköz sor tartalmazza az IAS 1 66. bekezdése szerinti feltételeinek megfelelő eszközöket az alábbi bontásban: pénz- és pénzeszköz-egyenértékesek, értékpapírok (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések), követelések, származtatott ügyletek, készletek és egyéb rövid lejáratú eszközök.

A PI81A11 Pénz- és pénzeszköz egyenértékes sor magába foglalja a pénztári készpénzállományt és a látraszóló betéteket, valamint az IAS 7 szerinti pénzeszköz-egyenértékeseket.

Az adatszolgáltatónak az Fszt. 46. §-a és 51. §-a alapján a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközökből az elkülönített letéti számlán elhelyezett ügyfélpénzek összegét a PI81A1121 soron külön is be kell mutatnia.

A PI81A12 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató tulajdonában lévő, értékpapírként kibocsátott, jellemzően a kereskedési céllal tartott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat, továbbá amelyek értékesítésére, realizálására a mérlegfordulótól számított 12 hónapon belül sor kerül. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátók szerint összetételét az alábontó sorok tartalmazzák.

A PI81A13 Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok soron kell kimutatni azokat a tőkeinstrumokba történő befektetéseket, melyeket a pénzforgalmi szolgáltató kereskedési céllal tartottnak minősít vagy amelyeket az adatszolgáltató - szándéka szerint - a mérlegfordulótól számított 12 hónapon belül értékesít.

A PI81A14 Követelések között szerepelnek az adott kölcsönök, a hitelek, pénzügyi lízing, a vevő- és egyéb követelések (pl. váltókövetelés), külön soron a kapcsolt felekkel (anyavállalat, leányvállalat, közös vállalkozás és társult vállalkozás) szembeni tételeket. Az Egyéb rövid követelésekből külön sorokon is be kell mutatni az ügyfelekkel szembeni pénzforgalmi és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból (PI81A1461) vagy az ügyfelekkel szemben az elektronikus pénzkibocsátásból adódóan keletkezett követeléseket (PI81A1462). Az aktív időbeli elhatárolásokat az egyéb rövid lejáratú követelések közé kell besorolni.

A PI81A16 Származtatott ügyletek - Fedezeti elszámolások sor tartalmazza az IFRS-ek értelmében fedezeti elszámolás céljára tartott, pozitív egyenlegű származtatott ügyletekből származó követeléseket.

A forgóeszközök közé be nem sorolható egyéb eszközöket a Befektetett eszközök közé kell besorolni. A PI81A2 Befektetett eszközök sor tartalmazza az adatszolgáltató hosszú távú céljait szolgáló immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a tartós pénzügyi eszközöket, valamint a halasztott adó eszközöket.

A PI81A23 Tőkemódszerrel elszámolt befektetések soron kell szerepeltetni a leányvállalatokba, a közös vállalkozásokba, valamint a társult vállalkozásban lévő befektetések közül az IAS 28 szerinti tőkemódszer használatával vagy az IAS 27 10. bekezdése szerinti bekerülési értéken elszámolt befektetéseket, kivéve az IFRS 5 szerint értékesítésre tartottá minősített befektetéseket.

A PI81A24 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kell kimutatni a hosszú távú befektetéseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és adott kölcsönöket (IFRS 9 szerint).

Azokat az eszközöket, amelyek nem pénzügyi eszközök és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a felügyeleti mérleg külön sorokon kimutatandó tételei közé, azokat - a lejárati besorolásuktól függően - a PI81A19 vagy PI81A26 sorokon az Egyéb eszközök között kell feltüntetni.

A PI81A3 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és elidegenítési csoportok tartalmára az IFRS 5 előírásai az irányadóak.

PI81BA FELÜGYELETI MÉRLEG - KÖTELEZETTSÉGEK (IFRS)

A felügyeleti mérlegben a kötelezettségek három fő csoportba sorolandók: rövid lejáratú kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek és az értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportokba tartozó kötelezettségek. Az alárendelt pénzügyi kötelezettségek besorolása az egyéb felmerült pénzügyi kötelezettséggel azonos módon történik, azzal, hogy az alárendelt instrumentumok kibocsátók szerinti bontását tájékoztató adatként a PI81BA41-44 sorokon kell jelenteni.

A PI81BA1 Rövidlejáratú kötelezettségek csoportban külön sorokon részletezve kell kimutatni a kibocsátott elektronikuspénz, a rövidlejáratú kölcsönök, hitelek, szállítók, vevőktől kapott előlegek váltótartozások beszámolási időszak végi állományát. Külön sorban (PI81BA132) kell szerepeltetni a kapcsolt felekkel szembeni kötelezettségeket. A passzív időbeli elhatárolásokat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé kell besorolni.

A PI81BA11 Kibocsátott elektronikus pénz az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben az adatszolgáltató birtokába került (általa kezelt), az Fszt. 51. § (2) bekezdés b) pontja alapján elkülönítetten nyilvántartott, az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket tartalmazza.

A PI81BA14 Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok soron kell jelenteni az értékpapír kibocsátásból eredő rövid lejáratú kötelezettségeket, függetlenül a kötelezettség számviteli portfólióba történő besorolásától [IFRS 7 8. bekezdés e) vagy f) pont].

A származtatott ügyletekből adódó kötelezettségeket a PI81BA151 soron kell jelenteni, kivéve a megjelölt és hatékony fedezeti instrumentumnak minősülő származékos termékekből adódó kötelezettségeket, melyeket elkülönítetten a PI81BA152 soron kell feltüntetni.

Az előbbi sorokba be nem sorolható rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségeket a PI81BA16 Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kell kimutatni. Itt kell szerepeltetni a fizetendő osztalékot, a függő és átvezetési tételeket, a pénzügyi garanciákat, ha azok értékelése vagy az eredménnyel szemben valós értéken [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja] vagy halmozott bevétellel csökkentett kezdeti megjelenített összegen [IFRS 9 4.2.1 bekezdés c) pont ii. alpontja szerint] történik, valamint egyes hitelnyújtási elkötelezettségeket [IFRS 9 4.2.1. bekezdés a) pontja, az IFRS 9 2.3. bekezdés c) pontja, 4.2.1. bekezdés d) pontja]. E sor tartalmazza továbbá a pénzforgalmi szolgáltatásból eredően az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök miatti kötelezettségeket is, amelyet PI81BA161 soron külön is be kell mutatni. A pénzforgalmi szolgáltatásból eredő kötelezettségek közül az ügyfelek javára nyitott fizetési számlák miatti kötelezettségeket a PI81BA1611 soron szükséges kiemelni.

A 81BA2 Hosszú lejáratú kötelezettségek között kell jelenteni a rövid lejáratú kötelezettségek közé be nem sorolt kötelezettségeket. Itt kell feltüntetni a hosszú távú finanszírozást biztosító kölcsönöket, hiteleket, pénzügyi lízingből eredő tartozást, a kapcsolt felekkel szemben fenálló kötelezettségeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból a beszámolási időszakot követő 12 hónapon túl esedékes tételeket, a hosszú lejáratú céltartalékot és a halasztott adókötelezettségeket és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket.

A hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek éven belül esedékes része a rövid lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni.

A PI81BA17 és PI81BA25 sorokon kell megjeleníteni az IAS 19 és IAS 37 szerinti céltartalék összegét lejárati bontásban. Itt kell szerepeltetni a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási kötelmekre, az egyéb hosszú távú munkavállalói juttatásokra, az átszervezésre, a függő jogi és adó ügyekre, valamennyi kötelezettségvállalásra és garanciára (függetlenül attól, hogy értékvesztésük IFRS 9 vagy céltartalék képzésük IAS 37 szerint történik vagy IFRS 4 szerinti biztosítási szerződésként kezelik) és az egyéb jogcímen képzett céltartartalékokat. A kötelezettségvállalásokra és garanciákra képzett céltartalék összegét külön "ebből" soron is be kell mutatni. A rövid távú munkavállalói juttatásokból [IAS 19 11. bekezdés a) pontja], a meghatározott hozzájárulási programokból [IAS 19 51. bekezdés a) pontja] és egyes végkielégítésekből (IAS 19 169. bekezdés a) pontja) származó elhatárolt kiadásokat az egyéb kötelezettségek között kell szerepeltetni.

Azokat a kötelezettségeket, amelyek nem pénzügyi kötelezettségek, és amelyek jellegüknél fogva nem sorolhatók be a mérleg nevesített tételei közé, azokat a PI81BA19 vagy a PI81BA27 sorokon az Egyéb kötelezettségek között kell feltüntetni, azok lejárati megkülönböztetése szerint.

A PI81BA3 Értékesítésre tartottá minősített elidegenítési csoportba tartozó kötelezettségek tartalmára az IFRS 5 az irányadó.

PI81BB FELÜGYELETI MÉRLEG - SAJÁT TŐKE (IFRS)

Az IFRS-ek előírásai értelmében a tőkeinstrumentumok azok a pénzügyi instrumentumok, amelyeket az IAS 32 annak minősít.

A PI81BB11 Befizetett jegyzett tőke a tulajdonosok által teljesen befizetett, tőkeinstrumentumnak minősülő instrumentumok (törzsrészvények, bizonyos elsőbbségi részvények) összege.

A PI81BB12 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott tőkeinstrumentumnak a könyv szerinti értékét, amelyet a részvényesek már lejegyeztek, de az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nem fizettek be.

A PI81BB31 Összetett pénzügyi instrumentumok sajáttőke-eleme tartalmazza az adatszolgáltató által kibocsátott összetett pénzügyi instrumentumok (IAS 32 28-32 bekezdés) sajáttőke-elemét, ha a vonatkozó számviteli szabályozás szerint az el van különítve (ideértve a többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó összetett pénzügyi instrumentumokat is).

A PI81BB32 Egyéb kibocsátott tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok közé tartoznak azok a tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, amelyek pénzügyi instrumentumok, kivéve az előzőkben nevesített tőkeinstrumentumokat.

A PI81BB4 Egyéb tőke soron külön kell bemutatni az összes olyan tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumot, amely nem pénzügyi instrumentum, ideértve a tőkeinstrumentumban teljesített részvényalapú kifizetési ügyleteket (IFRS 2 10. bekezdése) is.

A PI81BB5 Átértékelési tartalék (IFRS-ekre való áttéréskor) az IFRS-ek első alkalmazásából eredő tartalékok összegét tartalmazza, amelyeket nem oldottak fel más típusú tartalékok javára.

A Halmozott egyéb átfogó jövedelmet PI81BB6 soron kell bemutatni az IAS 1 szerinti tartalommal, az eredménybe átsorolható és nem átsorolható megbontásban.

A PI81BB7 Eredménytartalék soron kell bemutatni az IFRS-ek szerint összeállított beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott, tulajdonosok részére még ki nem osztott adózott eredményét, amely az IAS 1 szerinti egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat.

A PIBB8 Egyéb tartalék sor tartalmazza a leányvállalatokba, közös vállalkozásokba és társult vállalkozásokba történt befektetésekből nyereség vagy veszteség révén származó, az elmúlt évek során felhalmozott bevételek és ráfordítások összegét, valamint a más tételekben nem szerepeltetett tartalékokat, és tartalmazhat törvény és jogszabály által előírt egyéb tartalékot.

A PI81BB9 (-) Visszavásárolt saját részvények soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató által visszavásárolt saját tőke instrumentumokat (IAS 32. 33 bekezdés)

Az üzleti év nyeresége vagy (-) vesztesége sor összege tartalmazza a folytatódó és megszűnt tevékenységek adózás utáni összegét, a PI82A12 soron feltüntetett összeggel egyezően.

A PI81BB11 (-) Évközi osztalék soron kell feltüntetni a tulajdonosok által a tőkeinstrumentum birtokosai részére az adatszolgáltatás időszakában jóváhagyott osztalék összegét.

2.2. PI81C KAPOTT ÉS ADOTT HITELNYÚJTÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK, PÉNZÜGYI GARANCIÁK ÉS EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK (IFRS)

A tábla az IFRS-ek szerinti mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek bemutatására szolgál az adatszolgáltató tevékenység típusa szerinti megbontásban. A tábla tartalmazza az adott és kapott hitelnyújtási elkötelezettségeket, a pénzügyi garanciákat, valamint az egyéb kötelezettségvállalásokat, függetlenül attól, hogy azok megjelenítése, illetve értékelése mely IFRS standard alapján történik. A mérlegen kívüli tételekre vonatkozó információk tartalmazzák a visszavonható és a visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokat egyaránt.

A mérlegen kívüli kitettségeket névértéken (kivéve a kapott pénzügyi garanciát, melynél a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege) kell szerepeltetni. A tábla vonatkozásában a névérték az az összeg, amely leginkább jellemzi az adatszolgáltató maximális hitelkockázati kitettségét, figyelmen kívül hagyva a biztosítékokat vagy egyéb hitelminőség-javítási lehetőségeket.

Hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott hitelösszeg, amelynek nyújtására az adatszolgáltató kötelezettséget vállalt. Pénzügyi garanciavállalás esetén a névérték az a maximális összeg, amelyet az adatszolgáltatónak a garancia lehívásakor fizetnie kellene.

A kapott hitelnyújtási elkötelezettségek tekintetében a névérték az a le nem hívott teljes hitelösszeg, amelynek intézmény részére történő nyújtására a partner kötelezettséget vállalt. A kapott pénzügyi garanciák esetében a garancia legmagasabb figyelembe vehető összege az a maximális összeg, amelyet a partnernek a garancia lehívásakor kellene fizetnie. Az egyéb kapott hitelnyújtási elkötelezettség tekintetében a névérték annak a hitelnek a teljes összege, amelynek nyújtására a tranzakcióban részt vevő másik fél kötelezettséget vállalt.

A hitelnyújtási elkötelezettségek (PI81C11, PI81C21) előre meghatározott feltételek mellett történő hitelnyújtásra vonatkozó határozott kötelezettségvállalások, azon kötelezettségvállalások kivételével, amelyek azért származtatott ügyletek, mert nettó összegük készpénzben, illetve másik pénzügyi instrumentum átadásával vagy kibocsátásával rendezhető [IFRS 9 2.3 bekezdés a) és c) pont, 2.1. bekezdés g) pont].

A részletező sorokon (PI81C111, PI81C211) kell bemutatni a Szerződés alapján még le nem hívott hitelkereteket, amelyek kölcsönnyújtásra vagy elfogadványokra vonatkozó megállapodásokat foglalnak magukban előre meghatározott szerződéses feltételek mellett.

A Pénzügyi garanciák (PI81C12, PI81C22) olyan szerződések, amelyek a kibocsátónak meghatározott fizetések teljesítését írják elő a tulajdonos abból adódó veszteségének megtérítésére, ha egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti vagy módosított feltételeinek megfelelően, ideértve az egyéb pénzügyi garanciákra biztosított garanciákat is. Az IFRS-ek értelmében ezek a szerződések megfelelnek a pénzügyi garancia IFRS 9 A. függelékben és az IFRS 4 A. függelékben meghatározott fogalmának. A pénzügyi garanciákból a PI81C121 és PI81C221 sorokon a hitelhelyettesítő jellegű garanciákat kell szerepeltetni elkülönítve az egyéb, a pénzügyi garancia fogalmának megfelelő tételektől.

Az Egyéb kötelezettségvállalások (PI81C13, PI81C23) között kell bemutatni a mérlegen kívüli egyéb tételeket, így garanciákat, jótállásokat (beleértve a pályázati és teljesítési biztosítékokat), valamint az egyéb, nem hitelhelyettesítő garanciákat, akkredítivet, a kereskedelem finanszírozással összefüggő tételeket, a hitelnyújtási kötelezettségek közé be nem sorolt le nem hívott hitelkeretek stb,

Azokat a tételeket, melyeket az IFRS-ek értelmében a mérlegben kell megjeleníteni, nem szerepelhetnek a táblában. Így például

a pénzügyi garancia definíciójának nem megfelelő hitelderivatívák vagy a sima határidős ügyletek keretében megvásárolt eszközök (IFRS 9 értelmében származtatott ügyletek);

az elfogadványok egy intézmény által egy - rendszerint áruk adásvételét fedező - váltó névértékének lejáratkori kifizetésére vonatkozó kötelezettségvállalás (vevőkövetelések);

váltók forgatmányozása és ügyletek visszkereseti joggal, amelyek nem felelnek meg az IFRS 9 szerinti kivezetés kritériumainak.

2.3. PI82A FELÜGYELETI ÁTFOGÓ JÖVEDELEMKIMUTATÁS

A átfogó jövedelem magában foglalja a folytatódó és megszűnt tevékenységek szerinti bontásban a tárgyidőszaki eredményt és az egyéb átfogó jövedelem összegét.

A tábla oszlopai

A teljes átfogó jövedelemkimutatás elkülönítetten tartalmazza az elektronikuspénz-kibocsátás és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással és a pénzforgalmi szolgáltatás és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással kapcsolódóan keletkező bevételeket, ráfordításokat és költségeket az adatszolgáltató előbbiektől eltérő üzleti tevékenységéből származó bevételeitől, ráfordításaitól és költségeitől. Az egyes tevékenységek szerinti megbontásnál a 82A tábla általános részében leírtakat kell figyelembe venni.

A tábla a)-d) oszlopában a tárgynegyedévi, az e)-h) oszlopban az év elejétől halmozott eredménytételeket kell kimutatni forintban.

A tábla sorai

A PI82A01 Működési eredmény tartalmazza az Árbevétel, a Működési költségek, valamint az egyéb bevételek és ráfordítások különbségét.

A PI82A02 Árbevétel alábontó sorain az egyes tevékenységhez kapcsolódó IAS 18 szerinti bevételeket elkülönítetten kell bemutatni az alábbiak szerint: a fizetési szolgáltatásokon kívüli tevékenységből származó árbevétel, valamint az egyes pénzforgalmi szolgáltatásokért, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokért, így az elektronikuspénz kibocsátásából, a pénzforgalmi műveletekből, a készpénzátutalásból és a készpénzhelyettesítő fizetési eszköz kibocsátásából származó díj- és egyéb bevételeket (kivéve kamatbevételeket).

A PI82A03 Működési költségeket összköltség eljárással, költségnemek szerinti bontásban kell feltüntetni. A PI82A031 soron az anyagjellegű ráfordításokat (ideértve az ELÁBÉ-t és az aktivált saját teljesítményeket is), a PI82A032 sorban az IAS 19 szerinti Személyi jellegű ráfordításokat kell kimutatni. A PI82A033 sorban az immateriális javakra az IAS 38, az ingatlanokra, gépekre, berendezésre az IAS 16 és a befektetési célú ingatlanokra az IAS 40 szerint elszámolt értékcsökkenést kell szerepeltetni.

Az eredménykimutatásban az egyéb bevételek és ráfordítások között elkülönítve kell kimutatni

- a PI82A041 soron a nem pénzügyi eszközök kivezetéséből eredő nettó eredményt;

- az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába nem tartozó pénzügyi eszközök értékvesztését és az értékvesztés visszaírását (IFRS 9 szerint), a PI82A042 soron;

- a nem pénzügyi eszközök (például tárgyi eszközök, befektetési célú ingatlanok, immateriális javak) értékvesztését és az értékvesztés visszaírását (IAS 36, IAS 16, IAS 40, IAS 38);

- a leányvállalatokba, közös vállalkozásba és társult vállalkozásba történő befektetésekre a tőkemódszer alkalmazás után elszámolt értékvesztés és visszaírás nettó eredményét (IAS 28 40-43. bekezdése szerint) valamint

- az IAS 19 vagy IAS 37 szerinti céltartalék képzés és feloldás nyereségét vagy veszteségét.

A külön soron nem nevesített egyéb működési bevételeket és működési ráfordításokat a

PI82A046 és PI82A047 sorokon kell feltüntetni. Itt kell - többek között - kimutatni: a valós érték modell alkalmazásával értékelt tárgyi eszközök valósérték módosításait, a befektetési célú ingatlanokból származó bérleti díj bevételeket és közvetlen működési költségeit, az operatív lízingbe adónál a lízingből (kivéve befektetési célú ingatlanokból) származó bevételeket és az operatív lízinggel kapcsolatosan felmerült működési költségeket. A lízingbe vevőnél felmerült költségeket PI82A034 Egyéb működési költségek között kell szerepeltetni.

Az Fszt. 42. § (2) bekezdés b) pontja rögzíti az irányadó mutató egyik összetevőjét, a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó, üzleti tevékenységből származó egyéb bevételeket. Az egyéb bevételekből azokat a tételeket kell figyelembe venni a mutató számítása során, melyek közvetlenül vagy közvetve, a számviteli politikában meghatározott - megosztási - eljárással a pénzforgalmi szolgáltatási és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolhatóak. Az átfogó jövedelemkimutatás Tájékoztató adatai között (PI82A0521 soron) kell számszerűsíteni az Fszt. 42. § (3) bekezdése szerint a másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékét.

Szintén itt kell bemutatni a PI82A151 sor részletezésével az Fszt. 40. § (1) bekezdése szerinti költség módszer számításánál figyelembe veendő, funkcionálisan csoportosított egyes költség, illetve ráfordítás tételeket (IAS 1 103. bekezdése).

A PI82A05 alábontó sorain kell megjeleníteni a befektetésekhez kapcsolódó (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból, tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumokból) származó bevételeket és ráfordításokat, valamint az egyéb pénzügyi eredmény tételeket. Elkülönítve kell bemutatni a kapott osztalékot, a kamat- és kamatjellegű bevételeket és ráfordításokat. A külön nem nevesített tételeket a pénzügyi műveleket egyéb bevételei és ráfordítása sorokon (PI82A054, PI82A055) sorokon kell jelenteni.

A PI82A051 Osztalékbevétel soron a befektetések után kapott osztalék bevételeket kell szerepeltetni. Az IAS 27 10. bekezdése alapján a tőkemódszerrel elszámolt befektetések eredményéből való részesedést [IAS 1 82. bekezdés c) pontja] elkülönítve, a PI82A06 sor tartalmazza.

A tábla PI82A052 Kamatbevételek és PI82A053 Kamatráfordítások blokkjaiban egymással egyező szerkezetben jelentendők a lényeges és egyéb kamat- és kamatjellegű bevételek és ráfordítások (IAS 1 97. bekezdése).

A PI82A0521 és PI82A0531 sorokon az Alaptevékenységekhez kapcsolódó eredménytételeket kell megjeleníteni a tevékenység jellege szerinti megbontásban (pénzforgalmi szolgáltatás, hitel- és kölcsön nyújtás, letéti szolgáltatás, fizetési rendszer működtetése).

A PI82A0522 és PI82A0532 sorokon az ügyfélpénzek védelme érdekében - az Fszt. 46. §-a értelmezése szerint - keletkezett követelésekhez kapcsolódó kamat- és kamatjellegű bevételek és ráfordítások jelentendők. Az Fszt. 46. § (3) bekezdés b) pontja szerint kötött biztosítás vagy garancia díját Egyéb fizetett kamat soron (PI82A0533) kell feltüntetni.

A PI82A0523 és PI82A0533 Egyéb kamatbevételek és Egyéb fizetett kamat azon kamatbevételek és kamatráfordítások összegét tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a többi kamattétel között. Itt kell feltüntetni többek között a saját pénzeszközökből, az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközök és elidegenítési csoportok kategóriához kapcsolódó eszközökből és kötelezettségekből származó kamatokat, továbbá a származtatott ügyletekből (kivéve IAS 7 24. bekezdése szerinti fedezeti ügyletekből), valamint meghatárorozott juttatási program nettó eszközeiből vagy kötelezettségeiből származó nettó kamat tételeket. Itt szerepel egy céltartalék könyv szerinti értéknek az idő múlását tükröző növekedéséből eredő költségekhez kapcsolódó kamatráfordítás is.

A PI82A054 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei és a PI82A055 Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai soron kell jelenteni a fentiekben nem nevesített eredménytételeket. Itt kell kimutatni többek között az eredménnyel szemben valósan értékelt, fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök és kötelezettségen keletkező nyereségeket és veszteségeket [IFRS 9 5.7.1. bekezdése, 5.7.7. bekezdés b) pontja és 5.7.8 bekezdése szerint], az árfolyam különbözetből származó nyereséget vagy veszteséget [IAS 21 28. bekezdése, 52. bekezdés a) pontja], illetve az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriákba nem tartozó pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetéséből, átsorolásából származó nyereséget. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tulajdoni részesedést megtestesítő istrumentumokból származó osztalékbevételt elkülönítetten, a PI82A051 soron kell feltüntetni, a kamatbevételeket és ráfordításokat az egyéb kamatbevételek és egyéb kamatráfordítások között (ún. tiszta, azaz nettó ár).

Az IAS 27 10. bekezdése szerinti tőkemódszerrel elszámolt leányvállalatokba, társult vállalkozásba és a közös vállalkozásokba történt befektetések eredményéből való részesedést [IAS 1 28. bekezdés c) pontja] a PI82A06 Tőkemódszerrel elszámolt vállalkozások nyereségéből vagy (-) veszteségéből való részesedés soron kell bemutatni.

Az értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy veszteséget a PI82A07 Megszűnt tevékenységnek nem minősülő, értékesítésre tartottá minősített befektetett eszközökből és elidegenítési csoportokból származó nyereség vagy (-) veszteség sor tartalmazza.

Az IFRS-ek értelmében a folytatódó tevékenységek eredményétől elkülönítetten, a PI82A11 részletező sorain a megszűnt tevékenység adózás előtti nyereségét vagy (-) veszteségét és az ahhoz kapcsolódó nyereségadót (IFRS 5 33. bekezdése).

A PI82A13 Egyéb átfogó jövedelem sor tartalmazza a tárgyidőszak során bekövetkező események hatására a saját tőkében bekövetkezett nem közvetlen változásokat.

Az egyéb átfogó jövedelem olyan bevételi és ráfordítási tételek (beleértve az átsorolás miatti módosításokat is) összege, amelyek nem minősülnek az IAS/IFRS előírásai szerint eredménytételnek. Külön sorokon kell bemutatni az eredménybe nem átsorolható és átsorolható tételeket (PI82A131 és PI82A132).

Az IFRS-ek értelmében a PI82A133 Nem átsorolandó tételekhez kapcsolódó nyereségadót és a PI82A134 Nyereségbe vagy (-) veszteségbe átsorolható tételekhez kapcsolódó nyereségadót (IAS 1 91. bekezdés b) pontja) külön soron kérjük szerepeltetni.

A PI82A14 TELJES TÁRGYÉVI ÁTFOGÓ JÖVEDELEM sor tartalmazza a PI82A12 Üzleti év nyeresége vagy (-) veszteségét és az PI82A13 Egyéb átfogó jövedelem összegét.

2.4. 2019. január 1-jére vonatkozó, IFRS-ek szerinti egyedi összehasonlító adatok

Az IFRS-eket első alkalommal 2019-től alkalmazó adatszolgáltató egyszeri adatszolgáltatás keretében 2019. január 1-jére vonatkozó - a 2018. december 31-ei auditált adatokkal összhangban lévő - IFRS összehasonlító információt szolgáltat az alábbi tárgykörökben:

PI81A Felügyeleti mérleg - Eszközök (IFRS)

PI81BA Felügyeleti mérleg - Kötelezettségek (IFRS)

PI81BB Felügyeleti mérleg - Saját tőke (IFRS)

PI81C Kapott és adott hitelnyújtási elkötelezettségek, pénzügyi garanciák és egyéb kötelezettségvállalások (IFRS)

PI82A Felügyeleti átfogó jövedelemkimutatás (IFRS)

A táblák kitöltésénél a PI81A, PI81BA, PI81BB, PI81C, PI82A táblák kitöltési előírásai az irányadók.

IV.[36]

Az alkalmazott számviteli szabályozástól függetlenül teljesítendő táblák

1. 83NA Pénzforgalmi intézmény - Ügyfélpénzek kezelése

83ENA Elektronikuspénz-kibocsátó intézmény - Ügyfélpénzek kezelése

83PNA Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (PEKMI) - Ügyfélpénzek kezelése

83NA tábla

A 83NA kódú tábla négy fő részből áll. Az első blokk az ügyfélpénzek tárgynapi forgalmát tartalmazza (nyitó állomány, növekedések, csökkenések). A második blokk tartalmazza az átvett ügyfélpénzekből a tárgynapot követő napon (T+1) teljesített kifizetéseket, a harmadik részben pedig a T+1 napon nem teljesített kifizetések kerülnek részletezésre. Végül a T+1 napon jogszabályi előírásként teljesített elhelyezés kerül bemutatásra, jogcímenkénti bontásban.

A 83NA1 soron kell kimutatni az ügyfélpénzek tárgynapi nyitó egyenlegét, 83NA111 Fizetési műveletekre átvett készpénz, 83NA112 Pénzforgalmi szolgáltató által vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott összeg és 83NA113 Pénzforgalmi szolgáltató saját pénzforgalmi, letéti, értékpapír- és egyéb számláján nyilvántartott összeg szerinti bontásban.

A pénzforgalmi intézménynél az Fszt. 46. §-a alapján mindenkor biztosítani kell az ügyfélpénzek pontos, elkülönített kezelését, valamint azt, hogy amennyiben a pénzforgalmi intézmény az átvett pénzeszközt az átvételt követő munkanap végéig nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor a pénzeszközt letéti számlára vagy pedig az Fszt. 46. §-a szerinti 0 (nulla) %-os súlyozású eszközbe kell elhelyeznie. Ennek megfelelően a 83NA1 sorból elkülönítetten kell szerepeltetni az ügyfélpénzeket, külön a letéti számlán elhelyezett összeget (83NA1211), valamint külön a 0 (nulla) %-os súlyozású kitettségeknek minősülő eszközben történt befektetéseket.

A 83NA122 soron kell szerepeltetni az adatszolgáltató pénztárában, fizetési számláján, egyéb eszközben (úton lévő) tételeket.

A 83NA2 soron kell szerepeltetni az ügyfélpénz növekedésével járó, a 83NA3 soron az ügyfélpénz csökkenésével járó tranzakciókat, a táblában részletezettek szerinti bontásban.

83NA4 sor tartalmazza az Ügyfélpénzek tárgynapi záró egyenlegét, készpénz ügyfél-számlapénz, továbbá az adatszolgáltató saját pénzforgalmi- és egyéb számláján nyilvántartott összeg szerinti bontásban.

A 83NA51 soron kell szerepeltetni a Fizetési műveletekre átvett pénzeszközből tárgynapot követő munkanapon (T+1) teljesített kifizetéseket, a 83NA52 soron pedig a T+1 napon nem teljesített kifizetéseket, a tábla szerinti bontásban.

A 83NA512 kifizetések ügyfél fizetési számlájáról sorban ki kell mutatni az ügyfél számlájával szemben benyújtott terhelések összegét is. (hatósági átutalás, átutalási végzés)

A 83NA52 soron szereplő összeggel kapcsolatban az Fszt. 46. § (3) bekezdése az irányadó.

A 83NA6 Jogszabályi előírás alapján teljesített elhelyezés sorban az Fszt. 46. § (3) bekezdése alapján elkülönített letéti számlán elhelyezett összeget (83NA61), a 0%-os kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközben történt befektetés összegét (83NA62), valamint a bankgaranciával- vagy kezesi biztosítási szerződés alapján biztosított összeget (83NA63) kell szerepeltetni.

83ENA tábla

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél az Fszt. 51. §-a alapján mindenkor biztosítani kell az ügyfélpénzek pontos, elkülönített kezelését.

Ennek megfelelően a 83ENA2 Ügyfélpénz (átvett elektronikuspénz ellenértékének) tárgynapi nyitó egyenlege és 83ENA8 Ügyfélpénz tárgynapi záró egyenlege sorokból elkülönítetten kell szerepeltetni egyrészt a letéti számlán elhelyezett ügyfélpénzt (nyitó állomány esetében: 83ENA211 soron, záró állomány esetében: 83ENA811 soron), másrészt a biztonságos, alacsony kockázati súlyozású kitettségeknek minősülő eszközben történt befektetéseket (nyitó állomány esetén: 83ENA212 soron, záró állomány esetén: 83ENA812 soron).

Biztonságos, alacsony kockázatú eszközök az Fszt. 51. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt eszközök.

Az elektronikuspénz-kibocsátó pénztárában, fizetési számláján, egyéb eszközben lévő tételét nyitó állomány esetén a 83ENA24, záró állomány esetén pedig a 83ENA84 soron kell jelenteni.

Pénzforgalmi közvetítő megbízása esetén az Fszt. 51. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ügynök által átvett, de az Fszt. 51. § (3) bekezdése szerint még nem biztosított összeg nyitó állományát a 83ENA25, záró állományát pedig 83ENA85 soron kell jelenteni.

A 83ENA21, 83ENA22, 83ENA23, 83ENA24 és 83ENA25 sor összege együttesen meghatározza az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett - és vissza nem váltott -, a teljes vonatkozási időszak nyitó pénzeszköz állományát, míg a 83ENA81, 83ENA82, 83ENA83, 83ENA84 és 83ENA85 sor összege meghatározza az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett - és vissza nem váltott -, a teljes vonatkozási időszak záró pénzeszköz állományát.

Az ügyfélpénz növekedésével járó tranzakciókat a 83ENA4, az ügyfélpénz csökkenésével járó tranzakciókat a 83ENA6 soron kell kimutatni.

A 83ENA1 Kibocsátott elektronikuspénz tárgynapi nyitó egyenlege sor összegének meg kell egyeznie a 83ENA2 Ügyfélpénz tárgynapi nyitó egyenlege sorral. A 83ENA7 Kibocsátott elektronikuspénz tárgynapi záró egyenlege sor összegének pedig meg kell egyeznie a 83ENA8 Ügyfélpénz tárgynapi záró egyenlege sorral.

83PNA tábla

A PEKMI-re az Fszt. 46. §-a hatálya azzal az eltéréssel terjed ki, hogy az Fszt. 46. § (3) bekezdése szerint a határidő az átvételt követő második munkanap vége. A 83PNA kódú tábla kitöltése a 83NA kódú táblával megegyező módon történik azzal az eltéréssel, hogy a 83PNA53 soron a fizetési műveletekre átvett pénzeszközből tárgynapot követő második munkanapon (T+2) teljesített, a 83PNA54 soron pedig a T+2 napon nem teljesített kifizetéseket kell kimutatni.

2. 83NB Elkülönített letéti számlán, valamint nulla súlyozású eszközben elhelyezett ügyfélpénzek kezelése

Ebben a táblában kell a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozóan az Fszt. 46. § (3) bekezdés a) pontja, elektronikuspénz kibocsátási tevékenységre vonatkozóan pedig az Fszt. 51. § (3) bekezdés a) pontja alapján letéti számlán, 0 (nulla) %-os, vagy alacsony kockázati súlyú kitettségnek minősülő eszközben elhelyezett összegeket tételesen - szükség szerint napi szinten - bemutatni, letétkezelőnként, 0 (nulla) %-os, vagy alacsony kockázatú eszköztípusonkénti bontásban.

A jelentés oszlopaiban kell kimutatni a letéti számlán, a 0 (nulla) %-os, valamint az alacsony kockázati súlyú eszközben elhelyezett összegeket letétkezelőnkénti bontásban. Az a) oszlopban a letéti számlán elhelyezett összeget kell kimutatni. A b) oszlop tartalmazza a 0 (nulla) százalékos kockázati súlyú eszközök tételes eszköztípusonkénti megnevezését. A c) oszlop tartalmazza az alacsony kockázatú eszközök tételes eszköztípusonkénti megnevezését. A d) oszlopban a forint, az e) oszlopban a deviza, az f) oszlopban pedig a forint és deviza együttes összegét kell kimutatni ezer forintban.

A 83NB1 sorban kell kimutatni a letéti számlán elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza megbontásban, valamint együttesen, ezer forintban.

A 83NB101-199 sorban kell szerepeltetni a letéti számlán elhelyezett összegeket, letétkezelőnkénti bontásban, forint, deviza és összesen részletezettségben.

A 83NB2 sorban kell szerepeltetni a 0 (nulla) %-os kockázati súlyozású eszközben elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza megbontásban, valamint együttesen.

A 83NB201-301-es sorban az a) oszlopban kell megjelölni annak a hitelintézetnek a nevét, ahol a nulla súlyú eszközök elhelyezésre kerültek. A 201001 sortól a 301199-ig ismétlősorosan a b) oszlopban kell feltüntetni a megnevezett letétkezelőhöz tartozó eszközök pontos megnevezését.

A 83NB4 sorban kell szerepeltetni az Fszt. 51. § (5) és (6) bekezdése alapján alacsony kockázatú eszközben elhelyezett tételek mindösszesenjét, forint és deviza bontásban, valamint együttesen.

3. 84A Szavatoló tőke számítása

A pénzforgalmi intézménynek az Fszt. 38. § (3) bekezdésében, az elektronikuspénz-kibocsátónak az Fszt. 47. § (3) bekezdésében hivatkozottaknak megfelelően, a CRR Második része I. Címének rendelkezéseit alkalmazva kell a szavatoló tőkét kiszámítania.

4. 84B Tőkekövetelmény számítása és teljesítés

A tábla az adatszolgáltató jogszabályok szerinti minimális szavatoló tőke szükségletének nagyságát és összetételét vizsgálja.

5. 86A Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Az értékösszegek ezer forintra vonatkoznak, de azokat két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A devizában felmerülő állományi adatokat a tárgynegyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, vagy az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forintösszegen kell szerepeltetni.

Deviza ügyletet az adott tranzakció bonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, vagy az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámított forintösszegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.

A tábla sorai

86A01 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél az adatszolgáltatónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges adat, a Pmt 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a Pmt. 19. §-ában előírt, a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

86A011 ebből: ügyfélkövetelés

A 86A1 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése az adatszolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

86A012 ebből: ügyfélkötelezettség

A 86A01 sorból az ügyfél kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása az adatszolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható. A "Fő, ill. darab" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

86A02 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a tárgynegyedévben lefolytatott normál, egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 86A02 sorban kimutatott adatokat a 86A021-86A023 sorban három szempont szerint kell tovább bontani: az ügyfél-átvilágítás mélységére való tekintettel, a Pmt. 6. §-ának megfelelően és a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljeskörű, ezért a 86A02 sor nagyobb vagy egyenlő a 86A022 sor, illetve a 86A023 sor összegénél.

86A0211 Normál ügyfél-átvilágítás

Itt kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

86A0212 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

86A0213 Fokozott ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 16-21. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát.

86A02131 ebből: kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

Azon átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.

86A02132 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vele közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása

Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

86A02133 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás

A sornak azon ügyfél-átvilágítások számát kell tartalmaznia, amelyeknél az ügyfelek az adatszolgáltatónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így átvilágításuk a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.

86A0221 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az új ügyfelet az adatszolgáltató a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint világította át.

86A0222 Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket a Pmt. 6. § (1) bekezdése b) pontja szerint a tárgynegyedévben amiatt világította át az adatszolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások összegét kell feltüntetni.

86A0223 Egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni azon ügyfél-átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése értelmében amiatt világították át, mert a Pmt. 3. § 37. pontjában meghatározott, ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, amelyek együttes összege elérte vagy meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. Az adatszolgáltató belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások összegét kell feltüntetni.

86A0224 Háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalás miatt átvilágítás

Ebben a sorban kell kimutatni azon ügyfél-átvilágítások számát, illetve az érintett pénzátutalások forintösszegét, amelyeknél az ügyfeleket a tárgynegyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján amiatt világították át, mert háromszázezer forintot meghaladó összegű pénzátutalást teljesítettek a részükre, az ügyleti megbízást megelőzően az adatszolgáltató nem létesített velük üzleti kapcsolatot, így átvilágításukra még nem került sor.

86A0231 Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett, és az adatszolgáltató által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

86A0232 Pénzforgalmi közvetítő által végzett átvilágítás

Itt kell feltüntetni a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pont c) alpontjában meghatározott közvetítők által végzett átvilágítások számát.

86A03 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések

Ezen a soron kell kimutatni a tárgynegyedévben, készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

86A04 Okmányos ügyletek

Ezen a soron kell jelenteni a kereskedelem finanszírozással kapcsolatos akkreditívek és okmányos beszedések tárgynegyedévi darabszámát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét.

86A05 Saját bejelentések

Az adatszolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

86A0511 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Ezen a soron kell feltüntetni a 86A05 sorból az adatszolgáltató által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, tárgynegyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

86A0512 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

A 86A05 sorból az adatszolgáltató által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, a tárgynegyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

86A0513 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések

A 86A05 sorból az adatszolgáltató által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve a 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a tárgynegyedévben küldött bejelentések száma és a bejelentések teljes forintösszege. A bejelentések forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

86A052 Bejelentésekből külföldi fizető eszközben bonyolított ügyletek

Ebben a sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket az adatszolgáltató devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió), illetve valutában (pl. készpénzátutalás) bonyolított.

86A06 Bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során az adatszolgáltató a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.

86A061 ebből: szolgáltató által kezdeményezett felfüggesztések

A 86A06 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján az adatszolgáltató kezdeményezte.

86A062 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 86A6 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 86A061 és 86A062 sorok összege kiadja az adatszolgáltató által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

86A063 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 86A6 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében az adatszolgáltató a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzésére a felfüggesztést meghosszabbította.

86A07 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt ügyfélkövetelések számát és összegét kell feltüntetni.

86A08 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet az adatszolgáltató az ügyfél valamely, az adatszolgáltató által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt a tárgynegyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

86A09 Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján blokkolt ügyfél

Azon ügyfelek számát kell megadni, akiknek számlája terhére vagy javára kezdeményezett megbízások teljesítését az adatszolgáltató a Pmt. 12. § (5) bekezdése alapján a tárgynegyedévben elutasította. Az adott sorban az ügyfelek száma mellett a blokkolt számlák egyenlegét is fel kell tüntetni.

86A10 Privátbanki ügyfélkapcsolat létesítés

Azon ügyfelek száma, akikkel az adatszolgáltató a tárgynegyedévben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló MNB rendelet szerint, vezetői jóváhagyás mellett létesített privátbanki üzleti kapcsolatot.

6. 86E Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A táblában az adatszolgáltató tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy az a tárgyév végi állapotot tükrözze.

A táblában használt fogalmak

• kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

• kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;

• kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

• kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

• kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

• tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

• tulajdonos: azon természetes vagy jogi személyek, illetve szervezetek, melyek az adatszolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolják.

A tábla sorai

86E01 Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

Az adatszolgáltató azon tulajdonosainak száma, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ott kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

86E02 Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

Az adatszolgáltató és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, melyekben az adatszolgáltató vagy tulajdonosainak tulajdonosi részesedése nagyobb tíz százaléknál.

86E03 Kiemelt közszereplő ügyfelek (PEP)

Az olyan ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.

86E04 Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Ebben a sorban azon ügyfelek tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről az adatszolgáltató a Pmt. 19. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül.

86E05 86E03 és 86E04-ből: kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező ügyfelek

A 86E03 és a 86E04 sor alkategóriája, melyben azon ügyfelek számát kell külön szerepeltetni, akik kiemelt közszereplőnek minősülnek, kiemelt közszereplő közeli hozzátartozói vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyek és kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

86E06 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek

Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek a számát - beleértve a 86E03-86E05 sorban kimutatott kört is - akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkeznek, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásra vételre.

86E07 Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkező tényleges tulajdonosok

Az adatszolgáltató azon ügyfeleinek számát kell megadni, amelyek esetében a tényleges tulajdonosok olyan természetes személyek, akik kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel.

86E08 Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

Ebben a sorban az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a Ctv. 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek számát kell jelenteni.

86E09 Fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékkel foglalkozó ügyfelek

Ennek a sornak kell tartalmaznia azon ügyfelek számát, akik, illetve amelyek az ügyfél-átvilágítás során beszerzett, a jogszabályok alapján az adatszolgáltató rendelkezésére álló információk szerint fegyverkereskedelemmel vagy kettős felhasználású termékekkel foglalkoznak.

86E10 Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

Ebben a sorban a Pmt. 3. § 17. pontja szerinti, az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek számát kell megadni.

86E11 Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

Azon ügyfelek számát kell megadni, akik, illetve amelyek hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

86E12 Bizalmi vagyonkezelő ügyfelek

Azon jogi személyiségű ügyfelek száma, amelyek a Ptk. 6:310. §-a szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelői tevékenységet folytatnak.

7. 86BA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

86BB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

Ezekben a táblákban azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszok kerülnek bemutatásra, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.

A táblákban használt fogalom

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

86BA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla áttekintést ad a tárgyidőszakban beérkezett panaszügyek darabszámáról.

A tábla kitöltésénél a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett fogyasztói panaszügyek panasztípusonkénti és szolgáltatási ágankénti besorolását az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:

Panasztípusok szerinti megoszlás

Árfolyam

- egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása;

- az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban;

- az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál;

- árfolyamváltozás kifogásolása;

- minden egyéb devizás vagy valutaátváltási tranzakcióra vonatkozó panasz, amely az árfolyammal kapcsolatos.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elszámolás

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciókkal kapcsolatosan (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás stb.) elszámolási vitát eredményeznek.

IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, különös tekintettel az ügyfélszámla- és az ügyfelekkel szemben fennálló pénzügyi követelés-nyilvántartó rendszerre vonatkozó, más kategóriába nem sorolható panasz.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, költség, díj mértéke

Itt kell feltüntetni minden a pénzügyi tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb jogcímen felszámított díjak, jutalékok, költségek mértéke vagy új díj bevezetése miatti panaszt.

Kamat mértéke

Az adatszolgáltató által alkalmazott kamat mértékére vonatkozó panasz.

KHR (BAR lista)

Idetartozik az ügyfelek adatainak KHR-be történő továbbításával, KHR-ben történő nyilvántartásával, kezelésével, valamint a fogyasztók tájékoztatásának, értesítésének hiányosságával, elmaradásával kapcsolatos panaszok.

Megbízás teljesítése

Idesorolandók azok a panaszok, melyek egyes tranzakciók (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív nyitás, beszedési megbízás stb.) hibás- vagy elmaradt teljesítéséből eredően vitát eredményeznek.

Méltányossági kérelem

Fizetési nehézség felmerülésének a jelzése, hitelek átütemezésével, a törlesztési időszak meghosszabbításával, részletfizetéssel, fizetési halasztással, stb. kapcsolatos kérelmekkel kapcsolatos panaszok.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok tartoznak e csoportba.

Pénzügyi közvetítő

Az adatszolgáltató pénzügyi közvetítőjének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének, - így például készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, csalás, pénzmosás - gyanúját veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.

Tájékoztatási hiányosság

- szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott tranzakcióról, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában;

- szerződéskötés után (szerződés fennállása alatt): ha a panasz a tranzakció végrehajtását követő időszakban történt téves, hiányos vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására (pl. szerződéses feltételek változására, kondícióváltozásra, jogokra és kötelezettségekre vonatkozó téves, hiányos tájékoztatásra) vonatkozik;

- szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan: ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik.

Egyéb ügyviteli hibák

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

Szolgáltatási ágak

Pénzforgalmi szolgáltatással kapcsolatos

- fizetési számla vezetésével: fizetési számlák vezetésével kapcsolatos tranzakciókkal, az ehhez kapcsolódó elszámolásokkal, díjakkal kapcsolatos panasz;

- készpénzátutalással: fizetési számla megnyitása nélkül a fizető fél által befizetett pénz utalása kedvezményezett vagy a kedvezményezett megbízásából eljáró pénzforgalmi szolgáltató részére abból a célból, hogy a pénz a kedvezményezett részére kifizetésre kerüljön (pl. sárga csekk);

- készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel: olyan panasz, amely csekkel, elektronikus pénzzel és a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dologgal vagy eljárással kapcsolatos, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét;

- elektronikus bankolással: az elektronikus eszközökkel (telefon, internet, fax) bonyolított banki szolgáltatások, ha a panasz kifejezetten a felhasznált elektronikus eszköz nem kielégítő működésére (esetleg rendszerbeli hiányosságára) vonatkozik.

Pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos

- hitelezéssel: a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújtott hitelre vonatkozó panasz,

- letéti szolgáltatással: pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint;

- pénzátváltással: a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó pénznemek, fizetési műveletek tárgyát képező pénzösszeg pénzforgalmi szolgáltató által történő átváltásával kapcsolatos panasz;

- egyéb tevékenységgel kapcsolatos: minden, a fenti kategóriákba nem sorolt panaszt itt kell számba venni.

Elektronikus pénz kibocsátásával kapcsolatos

Elektronikus pénz kibocsátásához kapcsolódó pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos: itt kell szerepeltetni az elektronikuspénz-kibocsátási szolgáltatás működtetésével összefüggő, egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszokat.

Egyéb tevékenységgel kapcsolatos

Minden, a fenti kategóriákba be nem sorolt panaszt itt kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

Az r) Összesen oszlopban szereplő, a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek valamint az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek, és a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását az a)-q) oszlopban kell feltüntetni. Ha az egy levél kapcsán bejelentett panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla sorai

A 86BA1 és annak alábontó soraiban kell feltüntetni a tárgyidőszakban nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámát [r) oszlop], és azok panasztípusok szerinti megbontását [a)-q) oszlop].

86BB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla első része a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámáról, a tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek számáról ad áttekintést, a tábla harmadik része a panaszügyekkel kapcsolatos egyéb tájékoztató adatokat, a tábla negyedik része a peresített panaszügyekre vonatkozó adatokat tartalmazza.

A 86BA és 86BB kódú tábla egymástól független szempontból vizsgálja a panaszügyeket, ami azt is jelenti, hogy adott esetben átfedés is lehetséges a két tábla egy-egy adatsora között pl. a 86BB kódú tábla első szakasza a lezárt ügyek vonatkozásában csak a lezárás tényét vizsgálja, nem pedig azt, hogy a lezárás peresítéssel vagy a nélkül zárult-e le.

A tábla sorai

A 86BB1 sorban a tárgyidőszakban lezárt panaszügyek darabszámát kell megadni, amelyet tovább kell részletezni a panasz-ügyintézés időtartama (86BB11), és a panaszügyek megalapozottsága (86BB12) szerinti bontásban.

A 86BB2 sorban az időszak végén még lezáratlan, folyamatban lévő panaszügyek számát kell jelenteni.

Az egyéb tájékoztató adatok között a 86BB31 soron kell megadni, hogy a tárgynegyedév végén az adatszolgáltató érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

A 86BB32 sorban a panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összegét ezer forintban, egész számra kerekítve kell megadni.

A 86BB331 sorban és annak alábontó soraiban a lakossági ügyfelek részére az adatszolgáltató által vezetett számlák darabszámát kell megadni összesen és típusok szerinti bontásban (fizetési számlák száma és hitelszerződések száma).

A 86BB332 sorban szükséges megadni a fogyasztók részére az adatszolgáltató által kibocsátott elektronikus pénz tárolására szolgáló számlák darabszámát.

A 86BB41 sorban az időszak végén folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

A 86BB42 és 86BB43 sorban a tárgyidőszakban lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a panaszos vagy az adatszolgáltató javára zárult-e a per.

8. 87A Rendszeres negyedéves beszámoló

A jelentés a számszaki változások mögötti folyamatokat, tendenciákat, a változást előidéző okokat, üzleti döntéseket mutatja be.

A jelentés kitöltése során a folyamatok elemzésénél és számszerűsítésénél az év elejétől bekövetkezett változásokra, azok okaira kell koncentrálni, kiemelve az adott negyedévben tapasztalt sajátosságokat. Ezt a jelentést az auditált, éves beszámolóhoz kapcsolódó információkkal is el kell készíteni és meg kell küldeni az MNB-nek.

I. Eszköz-forrásszerkezet

1. Az adatszolgáltató eszköz- és forrásszerkezetében bekövetkezett fontosabb változások okai engedélyezett pénzforgalmi vagy pénzügyi tevékenységenként. Azokat az ellentétes tendenciát okozó tényezőket is ismertetni szükséges, amelyek összességükben a mérleg főbb adataiban nem vagy csak kismértékű módosulással (vagy ellentétes hatással) jelentkeznek.

2. Az egyes termékek súlyának változása a tárgynegyedévben, valamint az előző időszakban bevezetett üzleti intézkedések hatása a tárgynegyedévben.

3. Az adatszolgáltató pénzforgalmi szolgáltatásaival összefüggő (re)finanszírozási forrásainak bemutatása. Hitelkeret, és egyedi hitelügyletek összege: az adatszolgáltatás napján a számviteli politikában meghatározottak szerint számított devizaárfolyamon átszámítva, ezer forintban a lehívható keretösszeg és a fennálló hiteltartozás összege. Lejárat: a hitelkeret lejárata, és az egyedi hitelügyletek lejárata (év, hó, nap). Hitelcél: finanszírozási cél a hitelkeret, és az egyedi hitelügyletek vonatkozásában (egyedi tranzakciók finanszírozása stb.). Hitelbiztosíték típusa: a hitelkeret és az egyedi hitelügyletek mögé lekötött hitelbiztosíték típusa (árbevétel engedményezés, ingatlanra alapított jelzálogjog, ingó zálogjog, kezesség stb.). Kamat- és díj-kondíciók: a fennálló hitelkötelezettségek éves kamat- és díj-kondíciói (%-ban).

4. A mérlegen kívüli (függő és jövőbeni kötelezettségek), és a mögöttes ügyletek alakulásának bemutatása, változása a beszámolási időszakban.

5. A többségi és kisebbségi tulajdonosokkal lebonyolított üzleti kapcsolatok és azok hatása az eszköz- és forrásszerkezetre, mérlegen kívüli kötelezettségekre. Ha ezek az előző pontokban kifejtésre kerültek, azokat meg kell jelölni.

6. Az adatszolgáltató likviditását érintő pozitív és negatív változások a tárgynegyedévben.

II. Forgalmi adatok

1. A tárgynegyedévben kibocsátott elektronikus pénzt tartalmazó kártyák típusa (milyen célt szolgál), darabszáma és összértéke.

2. A tárgynegyedévben végzett elektronikus pénz kibocsátások száma és összértéke.

3. Az ügyfelei részére vezetett fizetési számlák száma, ebből a tárgynegyedéveben nyitott új fizetési számlák darabszáma.

4. A tárgynegyedévben kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközök száma.

5. A negyedév végén fennálló ügyfélszám összetétele (vállalati, lakossági).

III. A portfólió gondozása (minőség, értékvesztés, céltartalék alakulása)

1. A minősített mérleg és mérlegen kívüli tételek ismertetése, különös tekintettel a követelések állományának alakulására (külön bemutatva a tárgyidőszakban leírt, valamint értékesített követelések bruttó és nettó könyv szerinti értékét), valamint az értékvesztésre és a céltartalék állományra, azok változására, valamint a változások fontosabb tényezőire és okaira, tevékenységi bontásban. Itt kell bemutatni a tényleges értékvesztés szükséglet összegének alakulását azoknak az adatszolgáltatóknak is, ahol negyedévente nem minősítenek, nem könyvelik az értékvesztés változását, de ezen adatok rendelkezésükre állnak.

2. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak be kell mutatnia az IFRS-ek szerinti számviteli portfóliónként a követelések könyv szerinti értékét, és az egyéb átfogó eredménnyel, valamint az amortizált bekerülési értéken értékelt követelések bruttó könyv szerinti értékét, valamint halmozott értékvesztés állományának az IFRS 9 szerinti szakaszok (stage) szerinti megbontását tevékenységenként.

IV. Jövedelmezőség alakulása

1. Az eredmény összetevőinek (kamat, jutalék, pénzügyi műveletek, működési, igazgatási költségek, egyéb eredmények) alakulásában szerepet játszó legfontosabb tényezők (pozitív és negatív hatások, egyedi tranzakciók, az árfolyam- és kamatváltozások hatását).

2. Az adatszolgáltatónál a tárgynegyedévben hozott, a jövedelmezőséget (pozitív és negatív irányba) befolyásoló legfontosabb döntések.

3. Az adatszolgáltató költségeire ható legfontosabb tényezők, kiemelve a jelentősebb változásokat és annak okait.

V. Tőkehelyzet alakulása

1. Rövid szöveges magyarázat az adatszolgáltató jegyzett és saját tőke pozíciójára ható évközi tényezőkről (negatív hatások esetén a megteendő intézkedések).

2. Tájékoztatás arról, hogy a adatszolgáltató mikor és milyen névértékű saját részvényt vásárolt vissza, bocsátott ki és más vállalkozásban milyen nagy értékű részesedést szerzett, vagy adott el (tekintettel a "csoporton" belüli tranzakciókra).

3. Tájékoztatás az adatszolgáltató tőkepozíciójának változására ható tulajdonosi elképzelésekről és intézkedésekről (tőkeemelés, leszállítás, alárendelt kölcsöntőke stb.).

4. Az adatszolgáltató szavatolótőke helyzete alakulásának bemutatása.

VI. Üzletpolitikai döntések

1. A tárgynegyedévben bevezetett új pénzforgalmi szolgáltatások és termékek, a további tervek, elképzelések ismertetése.

2. A pénzforgalmat érintő, a tárgynegyedévben végrehajtott fejlesztések, beruházások, a következő negyedévi tervek (fiókhálózat, számviteli-, információs rendszer bővítése stb.)

3. Annak ismertetése, hogy milyen tevékenység kiszervezése, átadása valósult meg a tárgynegyedévben.

4. A pénzforgalmi üzleti terv teljesülésének, alakulásának értékelése.

5. Azon pénzügyi intézményi kör, hitelintézet megjelölése, amelyeket az adatszolgáltató legfontosabb versenytársának tekint az elektronikuspénz-kibocsátásra, a pénzforgalmi szolgáltatásra és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásra vonatkozóan. (2019 első negyedévére vonatkozó jelentésben a meglévő versenytársak megnevezése, a későbbi jelentésekben pedig az esetleges változásoké.)

6. Annak bemutatása, hogy az elektronikuspénz-kibocsátást, a pénzforgalmi szolgáltatást és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatást illetően milyen együttműködési formák, szövetségek, szerződések jöttek létre a tárgynegyedévben más pénzügyi és nem pénzügyi intézményekkel, mi az együttműködés célja és formája (pl. egy adott termék értékesítése, közös termék), valamint a közvetítői tevékenységek ismertetése (pl. biztosítás). (Az együttműködésre vonatkozó szerződéseket nem kell beküldeni.)

7. Tájékoztatás arról, ha az adatszolgáltató a tárgynegyedévben kezdi meg határon átnyúló tevékenység keretében pénzügyi szolgáltatás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtását. A határon átnyúló szolgáltatás volumene alakulásának ismertetése, annak jelentős nagyságrendje vagy jelentős változása esetén tájékoztatás a nyújtott szolgáltatások fajtáiról.

VII. Vállalatirányítás

1. Az elektronikuspénz-kibocsátási, a pénzforgalmi szolgáltatási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó főbb szervezeti változások ismertetése (létszám alakulása, átszervezések, kiszervezések, szerkezeti átalakítások).

2. Az adatszolgáltató szervezetén belüli, az elektronikuspénz-kibocsátási, a pénzforgalmi szolgáltatási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, lényeges szabályozási változások ismertetése.

3. A bevezetett (új) kockázatcsökkentő eszközök ismertetése (pl. speciális biztosítékok, biztosítások, garanciák).

4. Tájékoztatás a tulajdonosi kör, tulajdonrészek változásáról.

5. Az adatszolgáltató vezetését (management) érintő egyéb változások, valamint az adatszolgáltató működését jelentősen befolyásoló események, folyamatok, intézményi specialitások.

6. Az igazgatósági és felügyelő bizottsági ülések lényeges pontjainak ismertetése. Amennyiben ezeket rendkívüli adatszolgáltatás keretében meg kellett küldeni az MNB-nek, úgy a negyedéves szöveges beszámolóban a napirendi pontoknak csak a felsorolásszerű ismertetése szükséges.

7. A belső ellenőrzés által vizsgált, az elektronikuspénz-kibocsátási, a pénzforgalmi szolgáltatási és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos területeken feltárt hiányosságok és az azokra tett intézkedések ismertetése.

8. Tájékoztatás az MNB határozatában előírt intézkedések meghozataláról, azok végrehajtási határidejéről és a végrehajtásról.

9. Az Fsztv., a Hpt. és a Pft. előírásainak nem az MNB által feltárt megsértése, azok okai, a jogszabálysértő állapot megszüntetésére vonatkozó intézkedések és azok végrehajtása.

VIII. Kockázatkezelés

1. Az egyes kockázatok (hitelezési-, piaci-, likviditási-, elszámolási-, működési kockázat) mérése, kezelése területén bevezetett új lépések, módszertani változások, fejlesztések.

Annak ismertetése, hogy az adatszolgáltató milyen arányban végez az átlagosnál kockázatosabb pénzforgalmi és pénzügyi tevékenységet.

2. A pénzforgalmi és pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, elhárítása érdekében az adatszolgáltató tulajdonába került fedezet, biztosíték hasznosítására irányuló tevékenység. Az átvett fedezetekből az adatszolgáltató által bérbe adott ingatlanok darabszámának, nyilvántartási értékének, valamint a bérbeadásból származó jövedelem összegének alakulása.

9. Éves auditált jelentés

Az adatszolgáltató a 6. melléklet szerinti éves auditált jelentésbe tartozó táblákat köteles az MNB-nek megküldeni az auditált adatok alapján.

8. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

Hpt. szerinti független közvetítő (Alkusz/ Többes ügynök/ Többes kiemelt közvetítő) felügyeleti jelentése

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA

9. melléklet a 36/2018. (XI. 13.) MNB rendelethez

A Hpt. szerinti független közvetítő felügyeleti jelentéseire vonatkozó részletes kitöltési előírások

I.

Általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 2. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 3. pontja tartalmazza.

2. A felügyeleti jelentés formai követelménye

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a Számv. tv. szerinti előírásoknak megfelelően történik.

3.2. A nem forintban (pl. euróban) nyilvántartott tételeket (jutalék és állománydíj) az éves beszámolóban alkalmazott módszerrel és árfolyamon kell forintra átváltani.

3.3. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja tartalmazza.

II.

Az egyes táblákra vonatkozó kitöltési előírások

1. 92A tábla: A Hpt. szerinti független közvetítő adatai, szakmai felelősségbiztosítás és a foglalkoztatottak létszáma

A tábla sorai

92A03-92A07 Felelősségbiztosítás

A közvetítő tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás tárgyidőszakra (félévre) vonatkozó adatai.

92A06 A fedezetből történt kárkifizetés összege (e Ft)

Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (féléves) független közvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült felelősségbiztosítás terhére történt kárkifizetés összegét.

92A08 Közvetítési tevékenységet végző természetes személyek száma összesen (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik a független közvetítővel és annak alvállalkozójával létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) vagy egyéb jogviszony keretében fejtik ki pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

92A09 Ebből közvetlenül a független közvetítővel munkaviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik közvetlenül a független közvetítővel létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) keretében fejtik ki pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

92A10 Ebből a független közvetítő alvállalkozójával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik a független közvetítő alvállalkozójával (egyéni vállalkozó is) létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) vagy egyéb jogviszony keretében fejtik ki pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

92A15 A független közvetítő részére egyéb (Bszt. vagy Bit. szerinti) közvetítési tevékenységet végző természetes személyek száma - közvetlenül és alvállalkozón keresztül (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik a független közvetítővel és annak alvállalkozójával létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) keretében fejtik ki egyéb, (Bszt., Bit.) szerinti közvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A kizárólag pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni. A pénzügyi szolgáltatási közvetítői tevékenység mellett egyéb (Bszt., Bit. szerinti) közvetítői tevékenységet is végző természetes személyt ebben a sorban 1 főként kell jelenteni.

92A16 Pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénz átvétele (igen1/nem0)

Amennyiben a független közvetítő - mint az ügyfél és a pénzügyi intézmény (termékgazda) közötti pénzmozgás közvetítője - jogosult a pénzügyi intézménytől az ügyfelet megillető pénzösszeget átvenni, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

92A17 Ügyfél által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszeg átvétele (igen1/nem0)

Amennyiben a független közvetítő gyakorlata szerint az ügyféltől a pénzügyi intézményt megillető pénzösszeget átvesz, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

92A18 Letéti számla vezetése (igen1/nem0)

Amennyiben a független közvetítő rendelkezik elkülönített számlával, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni. Elkülönített számlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a közvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a pénzügyi intézményt megillető pénzösszegeket tarthatja.

92A19 Ügyfélpanaszok száma (db)

Itt kell megadni a független közvetítő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben), a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfél panaszok számát.

92A20 A független közvetítő rendelkezik-e elektronikus felülettel? (igen1/nem0)

Elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető internetes oldal, online számítógépes vagy mobil alkalmazás, amely a pénzpiaci termékek általános ismertetését, ajánlását és az azzal kapcsolatos felvilágosítást szolgálja.

92A21 A független közvetítő rendelkezik-e értékesítést végző elektronikus felülettel? (igen1/nem0)

Értékesítést végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére és a pénzpiaci szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésének elősegítésére.

92A22 A független közvetítő rendelkezik-e összehasonlítást végző elektronikus felülettel? (igen1/nem0)

Összehasonlítást végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely a pénzpiaci termék általános ismertetésén, ajánlásán és az azzal kapcsolatos felvilágosításon túl összességében alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére, illetve a termékek ismertetésére.

92A23 Honlapján pénzpiaci kalkulátor elérhető-e? (igen1/nem0)

Amennyiben a független közvetítőhöz tartozó honlapon egyedi igények szerint paraméterezhető ajánló felület (kalkulátor) elhelyezésre került, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

92A24 Értékesítést végző elektronikus felületen kezdeményezett szerződések száma

A független közvetítő honlapján található értékesítést végző elektronikus felületen keresztül a tárgyidőszakban (félévben) kezdeményezett pénzpiaci szerződés darabszáma. A szerződés kezdeményezése olyan magatartás, amely közvetlenül valamely pénzpiaci szerződés létrehozására irányul.

2. 92B1A tábla: A Hpt. szerinti független közvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek

A "Sorkód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első sorkód adott, de a független közvetítőnek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány pénzügyi intézménytől volt jutalékbevétele) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő. Az alkuszok esetében csak a tábla 92B1A1 Összesen sorát kell kitölteni, ugyanis a pénzügyi intézményenkénti adatok - tekintettel a megbízás irányára és jellegére - esetükben nem értelmezhetők.

Az esetlegesen reklamált tételeket arra az időszakra szükséges jelenteni, amikor azok a pénzügyi intézmény elszámolásába bekerülnek.

A tábla oszlopai

a), b) Pénzügyi intézmény megnevezése és azonosítója

A "Pénzügyi intézmény megnevezése" oszlopba a pénzügyi intézmény aktuális nevét, a "Pénzügyi intézmény azonosítója" oszlopba a pénzügyi intézmény törzsszámát (adószám első 8 számjegye) az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/ Piaci szereplők keresése/ Általános kereső menüpont alatt található adatbázisban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8.

c)-m) Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék összege (e Ft)

Itt kell megjeleníteni a közvetítőnek a független közvetítői tevékenységéből származó, a pénzügyi intézmények felé tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott jutalékbevételeiből a szerzési jutalék összegét termékcsoportonként összesen, valamint pénzügyi intézményenkénti bontásban. A besorolásnak meg kell egyeznie a pénzügyi intézmény által megadott adatokkal. A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételeket (visszaírásokat) és a be nem folyt szerzési jutalékösszegeket nem szabad levonni a tárgyidőszakban megszolgált jutalékokból. A tárgyidőszakra járó jutalékbevételeket arra az időszakra szükséges jelenteni, amelyben az eredménykimutatásban megjelennek.

n)-x) Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék összege (e Ft)

Itt kell megjeleníteni a közvetítőnek a független közvetítői tevékenységéből származó, a pénzügyi intézmények felé tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott jutalékbevételeiből a fenntartási jutalék összegét termékcsoportonként összesen, valamint pénzügyi intézményenkénti bontásban. A besorolásnak meg kell egyeznie a pénzügyi intézmény által megadott adatokkal. A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételeket (visszaírásokat) és a be nem folyt fenntartási jutalékösszegeket nem szabad levonni a tárgyidőszakban megszolgált fenntartási jutalékokból.

y)-aj) Tárgyidőszakra járó, de be nem folyt szerzési és fenntartási jutalék összege (e Ft)

Itt kell megjeleníteni a közvetítőnek a független közvetítői tevékenységéből származó, tárgyidőszakra kiszámlázott, azonban a tárgyidőszak utolsó napjáig még pénzügyileg be nem folyt jutalék összeget termékcsoportonként összesen, valamint pénzügyi intézményenkénti bontásban. A besorolásnak meg kell egyeznie a pénzügyi intézmény által megadott adatokkal.

ak)-au) Tárgyidőszakban sztornó tételek (visszaírások) (e Ft)

Itt kell megjeleníteni a közvetítőnek a független közvetítői tevékenységéből származó, a pénzügyi intézmények felé kiszámlázott, azonban a pénzügyi intézmény által visszakövetelt tételeket, amelyeket bruttó módon kell megjeleníteni.

c), n), y), ak) Vállalati hitel és pénzkölcsön, pénzügyi lízing

A Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatások vállalkozások (például: gazdasági társaság, egyéni vállalkozó) részére történő közvetítéséből származó, az egyes oszlopok címében meghatározott jutalékösszegeket szükséges itt megadni.

d)-m), o)-x), aa)-aj), al)-au) Lakossági

Az egyes oszlopokban meghatározott termékcsoportok fogyasztó - az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy - számára történő közvetítéséből származó, az egyes oszlopokban meghatározott jutalékösszegeket szükséges itt megadni.

3. 92B1B tábla: A Hpt. szerinti független közvetítő egyéb tevékenységéből származó bevételei

A közvetítőnek ebben a táblában kell bemutatnia féléves gyakorisággal minden olyan, a független közvetítői tevékenység jutalékbevételén kívüli bevételt, amelyet a független közvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül realizált.

A tábla sorai

92B1B01 Egyéb tevékenységek bevételei összesen

Az itt kimutatott tárgyidőszakra vonatkozó összeget kell megbontani a tábla soraiban.

92B1B02 Hpt. szerinti függő közvetítői tevékenység

Itt kell megadni a Hpt. szerinti függő közvetítőként a pénzügyi intézményektől a tárgyidőszakban kapott szerzési és fenntartási jutalékokat. A sort alkusz esetében nem kell kitölteni.

92B1B03 ebből követeléskezelés, behajtás

Itt kell megadni a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységből származó tárgyidőszaki bevételeket. A sort alkusz esetében nem kell kitölteni.

92B1B04 Bszt. szerinti közvetítői tevékenység

Itt kell megadni a Bszt. szerinti tőkepiaci közvetítői tevékenységből származó tárgyidőszaki bevételeket.

92B1B05 Biztosításközvetítői tevékenység

Itt kell megadni a biztosításközvetítői tevékenységből származó tárgyidőszaki jutalék és egyéb bevételeket.

92B1B06 Pénztári tagszervezési tevékenység

Itt kell megadni a nyugdíj és egészségpénztári tagszervezésből a tárgyidőszakban realizált díjakat.

92B1B07 Oktatás szervezés

Itt kell megadni a független közvetítő által szervezett oktatásokból (képzés, tanfolyam, vizsgáztatás, oktatási anyagok kiadása) származó tárgyidőszaki bevételeket.

92B1B08 Ingatlan bérbeadás

Itt kell megadni a független közvetítő ingatlan (saját vagy idegen tulajdonú) hasznosításból származó tárgyidőszaki bevételeket.

92B1B09 Reklám, marketing, piackutatás

Itt kell megadni a független közvetítő részére reklám, marketing, piackutatás tevékenység, illetve tanácsadás jogcímén juttatott bármely tárgyidőszaki bevételt.

92B1B10 Egyéb bevételek

Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb tárgyidőszaki bevételt, amelyek a 92B1B kódú tábla 92B1B02-92B1B09 során jelentett tevékenységek egyikébe sem sorolhatóak be, ezen bevételek az eredménykimutatás (92E kódú tábla) "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorában szerepelnek.

4. 92B2 tábla: A Hpt. szerinti független közvetítői tevékenységből származó szerződések száma, értéke

A "Sorkód" oszlopban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de a független közvetítőnek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány pénzügyi intézménytől volt jutalékbevétele) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

A tábla oszlopai

a) és b) Pénzügyi intézmény megnevezése és azonosítója

A 92B1A tábla a) és b) oszlopánál leírtak szerint töltendő ki.

c)-m) Szerződések darabszáma (db)

Itt kell megjeleníteni a független közvetítő által közvetített [tárgyidőszakban (félév) folyósított hitel és pénzkölcsön, megkötött pénzügyi lízing, betét és fizetési számla, valamint lakástakarékpénztár szerződés] szerződések darabszámát termékcsoportonként összesen, valamint pénzügyi intézményenkénti bontásban. Szakaszos finanszírozás esetében az első folyósítás félévében szükséges jelenteni a szerződést. A következő félévekben a második és azt követő folyósítások esetében, mivel új szerződés kötése nem történt, a szerződések darabszáma oszlopokban nem kell jelenteni a szerződést. A besorolásnak meg kell egyeznie a pénzügyi intézmény által megadott adatokkal.

n)-x) Szerződések értéke (e Ft)

Itt kell megjeleníteni a független közvetítő által közvetített [tárgyidőszakban (félév) folyósított hitel és pénzkölcsön, megkötött pénzügyi lízing, lakástakarékpénztár szerződés] szerződések értékét (ezer forint) termékcsoportonként összesen, valamint pénzügyi intézményenkénti bontásban. Szakaszos finanszírozás esetében a tárgyfélévben történt folyósítás összegét szükséges jelenteni. A besorolásnak meg kell egyeznie a pénzügyi intézmény által megadott adatokkal.

c), n) Vállalati hitel és pénzkölcsön, pénzügyi lízing