403/B/2006. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány visszautasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Vasszentmihály Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi állattartás szabályairól szóló 3/2005. (VI. 22.) számú önkormányzati rendelete 7. §-a, valamint 1. számú mellékletének "belterületi határvonaltól és telek határtól számított 500 m" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, egyebekben az indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó gazdasági társaság - az indítvány tartalma alapján - Vasszentmihály Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi állattartás szabályairól szóló 3/2005. (VI. 22.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör. 1.) 7. §-a és az 1. számú mellékletében meghatározott, nagyüzemi állattartásra meghatározott védőtávolság-előírás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó tevékenységi körébe tartozik a nagyüzemi állattartás, amelynek szabályait - az önkormányzat közigazgatási területén - először az Ör. 1. rendezte. Az indítványozó szerint - figyelemmel az Ör. 1. 2. § (1) bekezdésébe foglalt utaló szabályra - az Ör. 1. mellékletében meghatározott, nagyüzemi állattartásra meghatározott ezer méteres védőtávolság teljesíthetetlen feltétel elé állítja őt, mint az egyetlen, az önkormányzat közigazgatási területén nagyüzemi állattartással foglalkozó vállalkozót, mivel a jogalkotó figyelmen kívül hagyta, hogy az Ör. 1. megalkotása előtt a védőtávolságon belül több lakóház is épült, illetve a közút is mintegy húsz méterre halad el az indítványozó gazdasági társaság telephelyétől. E jogalkotási megoldás sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság elvét.

2. Az indítványozó szerint az Ör. 1. 7. §-a, amely a kihirdetése napján lépteti hatályba az Ör. 1. -t, ellentétes a folyamatos jogviszonyokba való hátrányos beavatkozás tilalmával, amelyet a 29/2001. (VI. 29.) AB határozat alapján tilt a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (2) bekezdése és - ezzel összefüggésben - az Alkotmány 7. § (2) bekezdése.

3. Az indítványozó szerint sérül az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe foglalt vállalkozáshoz való jog is, mivel az Ör. 1. 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolság követelményének betartása az indítványozó számára nem lehetséges, az Ör. 1. 1. számú melléklete eleve végrehajthatatlan kötelezettséget ró az indítványozóra. Ugyanezen okból sérül az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság követelménye és a Jat. 18. § (1) bekezdése is.

4. Az indítványozó indítvány-kiegészítésben kifejtett álláspontja szerint az Ör. l. melléklete azért sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmát, mert - bár egyaránt korlátozza a családi, kisüzemi és nagyüzemi állattartást - kizárólag az indítványozóval szemben indítottak eljárást annak vizsgálatára, a védőtávolság-szabályt betartja-e.

A fentiek alapján az indítványozó az Ör. 1. egésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az Alkotmánybíróság beszerezte Vasszentmihály Önkormányzata Képviselő-testületének véleményét.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "

(...)

"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. "

(...)

"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. "

(...)

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. "

2. A Jat. rendelkezései:

"12. § (2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. "

(...) "

"18. § (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell. "

3. Az Ör. 1. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A község közigazgatási területén haszonállat az állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi előírások, továbbá az állatok védelmére (tartására) vonatkozó jogszabályi rendelkezések és az 1. számú melléklet szerinti védőtávolságok betartásával és a telekméret és férőhely által korlátozott darabszámban tartható. "

(...)

"7. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. "

(...)

" 1. sz. melléklet

Az állattartó épületek és telepek elhelyezéséhez irányadó legkisebb távolságok

Ba-baromfi, Pr-prémes állat, Se-sertés, Ju-juh, Ke-kecske, L-ló, Sza-szamár, Ö-öszvér, Szm-szarvasmarha, B-bivaly

* környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően m-re csökkenhet".

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy az Ör. 1. 7. §-át és az 1. számú mellékletébe foglalt védőtávolság mértékét módosította Vasszentmihály Község Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az állattartás helyi szabályairól szóló, módosított 3/2005. (VI. 22.) számú rendeletének módosításáról szóló 13/2006. (XII. 06.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör. 2.) . A módosítás eredményeként az Ör. 1. 1. számú mellékletében a nagyüzemi állattartásra megállapított védőtávolság mértéke - az Ör. 2. -nek az Ör. 1. új 7. §-át megállapító 2. §-a alapján, az Ör. 2. kihirdetése napjával - a közterülettől, a szomszédos oldalhatártól és a hátsó telekhatártól számított ezer méterről a belterületi határvonaltól és telek határtól számított ötszáz méterre csökkent. A Képviselő-testület az állattartás helyi szabályairól szóló 3/2005. (VI. 22.) számú rendeletének módosításáról szóló 10/2005. (XI. 30.) számú rendeletének 5. §-a pedig 2006. június 30. napjáig adott felkészülési időt az állattartók számára az Ör. 1. -be foglalt előírások alkalmazására való felkészüléshez.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az utólagos normakontroll-eljárás során történt jogszabály-változás esetén a módosított szabályozást akkor vizsgálja, ha az új szabályozás tartalmazza az indítványban felvetett alkotmányossági problémát, és ennek eredményeként a felülvizsgálni kért rendelkezések helyébe lépő, illetőleg azt kiegészítő (módosító), hasonló tartalmú szabályozás az indítványban megjelölt szempontok alapján vizsgálható. [137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 25/2003. (V. 21.) AB határozat, ABH 2003, 328, 338. ] Mivel a módosítás csak részben változtatott a sérelmezett rendelkezések alkotmányosságával összefüggésben felvetett kérdéseken, ezért az Alkotmánybíróság az elbíráláskor hatályos szabályozás tekintetében folytatta le az érdemi vizsgálatot.

2. Az Alkotmánybíróság először abban a kérdésben foglalt állást, korlátozza-e az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe foglalt vállalkozáshoz való jogot a nagyüzemi állattartásra az Ör. 1. 1. számú mellékletében előírt, a belterületi határvonaltól és telekhatártól számított ötszáz méteres védőtávolság.

Az Alkotmánybíróság 1993 óta követett gyakorlata szerint a vállalkozás joga a foglalkozás szabad megválasztásához való alkotmányos alapjog [70/B. § (1) bekezdés] egyik aspektusa, amely a jogi személyek számára is biztosítja a vállalkozási, üzleti tevékenység kifejtését. "A vállalkozás joga annyit jelent - de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül - hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást. " [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 342. ] A vállalkozás joga az a vállalkozások számára az állam által teremtett, az alapjogtól elkülönülő, közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének - esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott-biztosítását jelenti. [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 341-342.; 65/1997. (XII. 18.) AB határozat, ABH 1997, 391, 393; 3/2001. (I. 31.) AB határozat, ABH 2001, 29/2001. (VI. 29.) AB határozat, 649, 651; 26/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 398, 424. ]

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a nagyüzemi állattartásra vonatkozó védőtávolság-előírás nem a vállalkozás jogától elkülönülő, az adó-, társadalombiztosítási stb. normák által meghatározott közgazdasági feltételrendszer része, amelynek a piacgazdaság és az egyenlő bánásmód követelményeinek kell megfelelni [54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 342. ]. A Képviselő-testület megkeresésre adott válasza is azt támasztja alá, hogy az Ör. 1. 1. számú mellékletének támadott szabálya az Alkotmány 18. §-ában foglalt egészséges környezethez való jogból következő, objektív intézményvédelmi kötelezettségből eredő szabályozásnak minősül.

A vállalkozáshoz való jogot korlátozó szabályok alkotmányossága "más-más mérce alapján minősítendő aszerint, hogy a foglalkozás gyakorlását vagy annak szabad megválasztását korlátozza-e az állam, s az utóbbin belül is különbözik a megítélés az adott foglalkozásba kerülés szubjektív, illetve az objektív korlátokhoz kötésének megfelelően". A vállalkozáshoz való jogot az veszélyezteti a legsúlyosabban, ha az adott személy a tevékenységtől el van zárva, azt nem választhatja. Az egyes foglalkozásokra vagy tevékenységekre tárgyi ismérvek alapján bevezetett numerus clausus éppen ezt teszi. A tárgyi korlátok alkotmányosságát, annak szükségességét és arányosságát kell a legszigorúbban vizsgálni. "A szubjektív feltételek előírása is a választási szabadság korlátozása. Ezek teljesítése azonban elvileg mindenkinek nyitva áll (ha nem, akkor a korlát objektív) . Ezért a jogalkotó mozgástere némileg nagyobb, mint az objektív korlátozásnál. Végül a foglalkozás gyakorlásának korlátai jórészt szakmailag és célszerűségi szempontokból indokoltak, alapjogi problémát határesetekben okoznak. " [21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994, 117, 121-122. ]

3. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) állapítja meg. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott egyik alkotmányos korlát szerint a helyi önkormányzat feladatkörében rendeletet alkothat, amely azonban nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig előírja, hogy a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Az Ötv. 8. § (1) bekezdése a helyi közszolgáltatások körében a települési önkormányzat feladataként említi a településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét, a köztisztaság és településtisztaság biztosítását.

Az épített környezet alakításáról és védelméről 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazást alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Oték.) 36. § (5) bekezdése - az építmények közötti legkisebb távolság meghatározásával összefüggésben - hatáskört biztosít arra, hogy az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával - az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben állapítsák meg.

Valamely tevékenységnek az önkormányzat illetékességi területén történő korlátozása, tilalma tekintetében az Alkotmánybíróság elvi álláspontját a 17/1998. (V. 13.) AB határozat (ABH 1998, 157-158.) a következőkben összegezte: "Az Alkotmánybíróság 1991 óta következetes gyakorlata szerint (...) ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a város vagy község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg. Ugyanúgy az sem alkotmányellenes, ha az önkormányzati rendelet a helyi lakosság érdekében, ugyancsak egyes övezetekre kiterjedő érvénnyel, szigorúbb korlátozást vagy tilalmat állapít meg, mint azt az országos jogszabály általános érvénnyel tette. " (2219/H/1991. AB határozat; ABH 1992, 716, 718.; 958/H/1993. AB határozat; ABH 1994, 781, 784.)

Az indítványozó által is felhívott 29/2001. (VI. 29.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) az Alkotmánybíróság - egy helyi önkormányzati rendelet kapcsán - már foglalkozott és a nagyüzemi állattartást szabályozó védőtávolság és a vállalkozáshoz való jog kapcsolatával. A támadott rendeleti szabály a nagyüzemi sertéstartást a belterületi határvonaltól számított száz méteren belül tiltotta meg. Az Alkotmánybíróság fenti döntésében arra tekintettel utasította el a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel az nem tette általában lehetetlenné a nagyüzemi állattartást a településen. (ABH 2001, 649, 651.)

Az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy a "vállalkozáshoz való jogból senkinek sem származik joga arra, hogy tevékenységét (...) meghatározott területen gyakorolja. (1051/B/1999. AB határozat, ABH 2002, 1483, 1485.) A vállalkozáshoz való jogból nem származik olyan alanyi jog, ami alapján egy adott vállalkozási tevékenységet meghatározott helyen folytasson. " (685/B/1999. AB határozat, ABH 2004, 1363, 1374-75.) A vállalkozáshoz való jog korlátozása abban az esetben lenne megállapítható, ha a belterületi határvonaltól és telek határtól számított ötszáz méteres védőtávolság a település egész területén ellehetetlenítené a nagyüzemi állattartó tevékenységet. Az Abh. -val megegyezően, a rendelkezésre álló iratok alapján ez nem állapítható meg, ezért a nagyüzemi állattartásra vonatkozó védőtávolság-előírás nem jelenti a vállalkozáshoz való jog korlátozását, így az Ör. 1. számú mellékletének "belterületi határvonaltól és telek határtól számított 500 m" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt - az Alkotmány 9. § (2) bekezdésébe foglalt vállalkozáshoz való jog vonatkozásában - elutasította.

4. Az indítványozó szerint az Ör. 1. 1. számú mellékletébe foglalt nagyüzemi állattartásra vonatkozó szabály az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság elvét is sérti, mivel az az indítványozó számára végrehajthatatlan. Hasonló okból sérül a Jat. 18. § (1) bekezdése is, ami a jogszabályok megalkotása előtti hatásvizsgálatról rendelkezik.

Eddigi gyakorlatában az Alkotmánybíróság a végrehajthatatlan jogalkotói szabályozás problémáját két szempontból értékelte. A végrehajthatatlan jogalkotói szabályozás egyrészt azért vetheti fel a jogbiztonság sérelmét, mert a jogállamiság megköveteli, hogy az állampolgároknak a jogszabályokban és az azok alapján hozott közhatalmi döntések (bírósági ítéletek) végrehajtásában a bizalma megszilárduljon, a végrehajthatatlan ítéletek felhalmozódása pedig ezzel ellentétesen hat [16/1992. (III. 30.) AB határozat, ABH 1992, 101, 102. ]. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból értelemszerűen következik, hogy az állam arra hivatott alkotmányos szervei jogszabályokat alkotnak a jogbiztonság fenntartása érdekében, valamint a jogszabályok végrehajtásának törvényes eszközeit is biztosítják. A jogbiztonság magában foglalja azt a követelményt, hogy a jogszabályokat, valamint az azok alkalmazása során hozott határozatokat végre kell hajtani (1188/B/1995. AB határozat, ABH 2000, 614, 615.), és a jogszabályok végrehajtását más jogi norma ne veszélyeztesse [63/1995. (X. 27.) AB határozat, ABH 1995, 527, 529. ]. Másrészt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság követelménye sérelmét jelentheti az is, ha a normaszöveg ellentmondásossága miatt alkalmazhatatlan, ezért végrehajthatatlan [10/2001. (II. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123., 147-148. ].

Az indítványozó nem a norma objektív végrehajthatatlanságával összefüggésében állította a jogbiztonság sérelmét, hanem abból a szempontból támadta a szabályozást, hogy a nagyüzemi állattartásra szolgáló ingatlanain (azok mérete miatt) nem tud megfelelni az Ör. 1. 1. számú mellékletébe foglalt védőtávolság-szabálynak. Önmagában, ebből a szempontból - más, akár az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó alkotmányi elv vagy alkotmányi rendelkezés közbejötte nélkül - nem állapítható meg a támadott norma és az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvének részét képező jogbiztonság követelménye közötti érdemi összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az érdemi összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716, 717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 38/2000. (X. 31.) AB határozat, ABH 2000, 303, 311. ], ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. 1. számú mellékletébe foglalt, nagyüzemi állattartásra vonatkozó védőtávolság-szabály alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e részében is elutasította.

A Jat. 18. § (1) bekezdésének megsértése miatt sem állapítható meg a védőtávolság-előírás alkotmányellenessége. Az Alkotmánybíróság a Jat. eme, nem alkotmányi jelentőségű rendelkezését vizsgálva rámutatott: "a Jat. 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása nem tekinthető a jogszabály közjogi érvénytelenségét előidéző olyan súlyos eljárási hibának, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesség megállapítását és a rendelkezés megsemmisítését indokolná". [38/2000. (I. 31.) AB határozat, ABH 2000, 303, 313.; 695/B/2004. AB határozat, ABK 2007. június, 613, 618. ]

5. Az indítványozó az Ör. 1. 7. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését arra hivatkozással kéri, hogy az Ör. 1. 1. számú mellékletébe foglalt szabályt a kihirdetése napján léptette hatályba. Ez ellentétes a folyamatos jogviszonyokba való hátrányos beavatkozás tilalmával, a Jat. 12. § (2) bekezdésével és - ezzel összefüggésben - az Alkotmány 7. § (2) bekezdésével.

Az indokolás III. 1. pontjában foglaltak szerint az Ör. 2. a közterülettől, a szomszédos oldalhatártól és a hátsó telekhatártól számított ezer méterről a belterületi határvonaltól és telek határtól számított ötszáz méterre csökkent, az Ör. 2. 2. §-ával az Ör. 1. 7. §-ába az azonnali hatályba léptetésről szóló rendelkezés került. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság egyik fontos alkotóelemét jelentő jogbiztonság megköveteli azt a tényleges lehetőséget, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ezért ennek érdekében hangsúlyozni kell azt a tilalmat, hogy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat magatartást jogellenessé. A fentiekkel összhangban az Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a Jat. 12. § (1) bekezdésében is szereplő, alkotmányos jelentőségű rendelkezés, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának alkotmányos elvét. [34/1991. (VI. 15.) AB határozat (ABH 1991, 170.); 11/1992. (III. 5.) AB határozat (ABH 1992, 77.); 25/1992. (IV. 30.) AB határozat (ABH 1992, 131.); 28/1992. (IV 30.) AB határozat; ABH 1992, 155.); 4/1992. (I. 28.) AB határozat (ABH 1992, 332.); 57/1994. (XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316.; 8/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 102, 104. ] A folyamatos (le nem zárt) jogviszonyokban akkor állapítható meg a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának megsértése, ha a támadott rendelkezést a hatálybalépése előtti jogi helyzetre alkalmazzák, vagyis a jogszabály hatálybalépését megelőző időben bekövetkezett események jogi megítélését változtatja meg. A védőtávolság (az Ör. 2. 2. §-ával történő azonnali hatályú) csökkentése nem az Ör. 1. új 7. §-a hatálybalépését megelőző időszakra hátrányos (in maiam partem), kötelezettségnehezítő rendelkezés, hanem éppen a korábbi kötelezettséget enyhítette, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. 7. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését elutasította.

Az Alkotmány 7. §-ának (2) bekezdése szerint "a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges". Tekintettel arra, hogy a visszaható jogalkotás tilalma egyrészt az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szereplő jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményéből [8/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 102, 104. ], büntetőügyekben pedig az Alkotmány 57. § (4) bekezdéséből következő tilalom [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 87. ], nem állapítható meg érdemi összefüggés az Alkotmány 7. § (2) bekezdése és a visszaható hatályú jogalkotás tilalma között. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az érdemi összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716, 717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 38/2000. (X. 31.) AB határozat, ABH 2000, 303, 311. ], ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 1. 7. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt e részében is elutasította.

6. Az indítványozó szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő bánásmód követelményét is sérti az Ör. 1. 1. számú melléklete, mert az egyébként azonos helyzetben lévő jogalanyok, az állattartók eltérő elbánásban részesülnek azzal, hogy a Képviselő-testület hivatalának jegyzője kizárólag az indítványozóval szemben indított eljárást abban a kérdésben, hogy a védőtávolság-előírást betartja-e.

Az Alkotmány 32/A. § (1) bekezdése és az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény alapján Alkotmánybíróság csak a normatív tartalmú aktusok felülvizsgálata kapcsán rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy a jogalkotó megtartotta-e az Alkotmány rendelkezéseit [52/1993. (X. 7.) AB végzés, ABH 1993, 407, 408.; 60/1992. (XI. 27.) AB határozat, ABH 1992, 275, 279.; 337/B/1994. AB határozat, ABH 1995, 1033, 1036.; 3/1996. (II. 23.) AB végzés, ABH 1996, 361, 363.; 227/B/1999. AB végzés, ABH 1999, 932, 933. ], így az egyenlő bánásmód követelményét. Helyi önkormányzati szerv eljárása (egyedi jogalkalmazói aktus) kapcsán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 13. §-ában meghatározott közigazgatási szerv határkörébe tartozik az egyenlő bánásmód elve megtartásának ellenőrzése. Ezért az indítványt az Alkotmánybíróság e tekintetben az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján - hatáskör hiányában - visszautasította.

Budapest, 2007. november 19.

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró