102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet

az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 109. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

E rendelet alapján

a) az agrártermelés költségeinek csökkentéséhez és a piacrajutás elősegítéséhez,

b) az agrárgazdasági beruházásokhoz

c) az erdővédelemhez és az erdőgazdálkodási tevékenységhez,

d) a termőföld minőségi védelméhez és hasznosításához,

e) az állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatokhoz,

f) a halgazdálkodási tevékenységekhez,

g) a vadgazdálkodási tevékenységekhez,

h) az agrárinformatikához, a farm és egyéb szakmai gyakorlatokhoz,

i) az agrár-környezetvédelmi tevékenységekhez, valamint

j) az a)-i) pontokhoz kapcsolódó agrárgazdasági célok megvalósítását segítő egyéb feladatokhoz

a rendelkezésre álló költségvetési forrás erejéig támogatás vehető igénybe az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) 7. számú mellékletében részletezett jogcímekre.

2. §

(1) A támogatások igénybevételének, elszámolásának rendjét az R., az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló, többször módosított 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyilv. r.), valamint az e rendeletben foglaltak szabályozzák.

(2)[1] Támogatási kérelem és pályázat - szövetkezettől és gazdasági társaságtól a cégbírósági bejegyzés hitelesített másolatának, egyéni vállalkozó, őstermelő és családi gazdálkodó esetében a tevékenységet TEÁOR számmal is feltüntető vállalkozói, őstermelői igazolvány hitelesített másolatának, illetve családi gazdálkodó esetében az erre vonatkozó határozat hitelesített másolatának csatolásával fogadható be.

(3) A támogatás csak abban az esetben igényelhető az általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó összköltségének a saját résszel csökkentett összege után, ha a kedvezményezettnek - külön jogszabály szerint - a támogatásból finanszírozott beszerzése kapcsán áfa levonási joga nincs.

(4) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (a továbbiakban: adóhatóság) igényelhető támogatást a kedvezményezett, a lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes adóhatóságtól igényelheti az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) előírásainak megfelelően. A támogatás jogosultságát bizonyító dokumentumokat az Art. előírásaira is figyelemmel köteles kezelni.

(5) E rendelet alapján, az R. 2. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő hitelek után igényelhető kamattámogatás - eltérő rendelkezés hiányában - a hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási (a továbbiakban: pénzügyi, intézményi) kamatterhelés gyakoriságának megfelelően, az esedékes kamat megfizetéséről szóló igazolás egyidejű csatolásával igényelhető az adóhatóságtól. A kamattámogatás számításának alapja forinthitel esetében a jegybanki alapkamattal számított kamat, devizahitel esetében a hitelszerződés szerinti kamat. A kamattámogatás összegét

a) éven belüli lejáratú forinthitel esetében a hitelszerződés megkötésének vagy jogszabály alapján történő megújításának,

b) éven túli lejáratú forinthitel esetében a kamattámogatási igény benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamat alapulvételével kell kiszámítani. A kamattámogatás kiszámítása a 5. számú melléklet A) pontja szerint történik.

(6) A támogatásra való jogosultság megállapítása, igazolása során a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel összes árbevételhez viszonyított arányának kiszámítása tekintetében a 5. számú melléklet B) pontjában foglaltak alapján kell eljárni.

(7)[2] A mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló, többször módosított 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján a jogosult igénylők hároméves futamidejű kibontakozási hitelhez kamattámogatást és vissza nem térítendő kibontakozási támogatást vehetnek igénybe. Családi gazdaság létrehozása esetén a program folytatására és a támogatások igénybevételére vonatkozóan külön jogszabály rendelkezik.

3. §

(1) A támogatás iránti kérelmet/pályázatot az egyes jogcímeknél meghatározottak szerint kell benyújtani.

(2)[3] Amennyiben a támogatási kérelem vagy a benyújtott pályázat nem felel meg az előírt feltételeknek (hiányos kitöltés, téves adatközlés) úgy arról az igénylőt a kérelmet, illetve a pályázatot befogadó - eltérő rendelkezés hiányában - a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban értesíti. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget az elbíráló a kérelmet/pályázatot elutasítja.

(3) A határidőn túl benyújtott támogatási kérelmet/pályázatot az elbíráló elutasítja.

(4) A szerződésben vállalt kötelezettségek, a támogatási feltételek nem teljesítése, valamint a támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az elbíráló, illetve az elbíráló kezdeményezésére vagy saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az adóhatóság rendeli el.

(5) Az emberi, állati élelmezésre, mezőgazdasági vagy ipari célra megtermelt, előállított termék vagy termény bármely okból, célzatos, szándékos magatartással történő megsemmisítése, rendeltetésnek nem megfelelő felhasználásnak minősül, és a támogatás visszafizetésének jogkövetkezményét vonja maga után. Ezen esetekben az R. 11. §-ának (6), illetőleg (7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A kérelem vagy a pályázat elbírálójának mérlegelési jogköre e vonatkozásban nincs.

I. FEJEZET

AZ AGRÁRTERMELÉST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK

1. Földalapú növénytermelési támogatás

4. §

(1) E jogcímen a 6. §-ban meghatározott mértékű vissza nem térítendő támogatást vehet igénybe az a földhasználó (beleértve az agrároktatási és kutatási intézmények tangazdaságait is), aki/amely megfelel ezen rendeletben előírt feltételeknek és teljesíti a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Földhasználati r.) előírásait.

(2) A 6. §-ban meghatározott támogatás

a) az 1,00-10,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodók esetében valamennyi köztermesztésben lévő szántóföldi növény,

b) a 10,01-300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodók esetében a kalászos gabona, a kukorica, a csemege kukorica, valamint a fehérje- (száraz borsó, szója, lóbab, édes csillagfürt) és az olajos (olajnapraforgó, repce) növények,

c) az 1,00-10,00 hektár közötti külterületi termőszőlővel rendelkező földhasználók, amennyiben szántóterületük nincs, vagy az nem haladja meg a 10,00 hektárt,

d) az 1,00-10,00 hektár közötti külterületi termőgyümölcsössel rendelkező gazdálkodó, amennyiben szántóterületük nincs, vagy az nem haladja meg a 10,00 hektárt,

e) birtokkategóriától függetlenül a rizs (beleértve az indiánrizst is) és rostkender összesített termőterületére, illetve

f) biodízel gyártás céljára a - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által elfogadott - két gyártómű által átvett olajos magból kinyert olaj után

vehetik/vehető igénybe.

g)[4] a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő családi vállalkozó esetében a c), illetve d) pontban meghatározott növényi kultúrák alsó területi határa 0,5 hektár.

(3)[5] A földhasználó arra a nyilvántartott külterületi szántóterületre igényelhet vissza nem térintendő támogatást, amely a támogatás igénylésekor tulajdonában vagy haszonbérleti szerződés alapján, illetve családi gazdálkodó esetén egyéb jogcímen használatában van, és amelyen a (2) bekezdésben felsorolt támogatott növényeket termeli.

(4) Földalapú növénytermelési támogatást ugyanazon termék termőterületére nem vehet igénybe az, aki

a) az "agrárkörnyezetvédelmi célprogramok" keretében azonos növényi kultúra termőterületére nyert el pályázatot, illetve

b) a termékminőség javítását ösztönző támogatást az adott termékre igénybe vette.

(5)[6] A föld használója az egyéb jogcímen (haszonélvezet, szívességi használat stb.) használt - 2002. június 30-ig a Földhasználati r. előírásai szerint bejelentett - arra a külterületi szántóra igényelhet támogatást, amelyen a 4. § (2) bekezdésében felsorolt támogatott növényeket termeli. Az igénylést az 1. számú melléklet szerint legkésőbb 2002. október 15-ig lehet az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. Az igénylőlaphoz csatolni kell a földhasználati nyilvántartási lapot, a használatba adó és a használatba vevő írásos megállapodását, illetve az arról szóló nyilatkozatot, hogy ez évben erre a területre támogatást nem vett igénybe.

5. §

A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az igénylő

a) előző évi összes árbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel érje el az ötven százalékot. Az árbevétel összes árbevételhez viszonyított arányának kiszámítása tekintetében a 5. számú melléklet B) pontjában foglaltak alapján kell eljárni. A kezdő vállalkozások, illetve azon mezőgazdasági termelők esetében, akik/amelyek a tárgyévet megelőző évben az őket ért árvíz-, belvíz és aszálykárok miatt szerepelnek az illetékes megyei földművelésügyi hivatal kárfelmérés alapján készített nyilvántartásában, a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételt a tárgyévi várható árbevétel alapján is számíthatják. Ebben az esetben a tárgyévi várható árbevételről az igénylőnek nyilatkoznia kell. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a TEÁOR 01.1-01.3, 01.50, 02.01 és 05.01 pontjai szerinti tevékenységet végző, agrárképzést folytató oktatási intézmények tangazdaságaira/tanüzemeire és kutató intézményekre;

b)[7] a 2001. és 2002. évi vetésű őszi búza és őszi árpa, rozs, triticale vetésterületének legalább negyven százalékán - őszi búzából hektáronként legalább 250 kg, őszi árpa, rozs, triticále esetében hektáronként legalább 200 kg - fémzárolt vetőmagot használt, a vetés teljes területén pedig csávázott vetőmagot vetett;

c) a kukoricavetés teljes területére hibridvetőmagot, az egyéb támogatott növények körébe tartozó területen legalább negyven százalékán - tavaszi árpából hektáronként legalább 200 kg, zabból pedig legalább 150 kg - fémzárolt vetőmagot használjon;

d) az igényelhető támogatás mértékéig szerves trágya és műtrágya, valamint növényvédő szer vásárlására is felhasználhatja a támogatás összegét;

e) az előző évben igénybe vett áruhitellel kapcsolatos kötelezettségét teljesítette, amit az illetékes falugazdász a forgalmazók és gyártók nyilatkozatai alapján igazol;

f) a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szer felhasználását áfa nélkül számított, legalább az igénybevett támogatás mértékéig saját névre szóló, igazoltan kiegyenlített számlával - integráció keretében folyó termelés esetén saját névre szóló átvételi bizonylattal, áruhitel esetében áruhitel megállapodással - igazolja. Szervestrágya-felhasználás esetén a helyben szokásos áron - maximum ezer forint/tonna értéken - a falugazdász igazolása is elfogadható. Elfogadható a számlák váltóval történt kiegyenlítése is;

g) ha őstermelő, rendelkezzen érvényesített őstermelői igazolvánnyal és a tárgyévre érvényes értékesítési betétlappal;

h) a használatában lévő mezőgazdasági területet a vegetációs időszakban gyommentes állapotban tartsa;

i) a 4. §-ban meghatározott növényfajok vetőmagja, szaporítóanyaga előállítása esetén olyan, vetőmagot, szaporítóanyagot használ, amely az adott növényi kultúrára vonatkozó előírásainak megfelel. Az erről szóló igazolást - származási bizonyítvány alapján - az illetékes falugazdász állítja ki;

j) biodízel gyártás céljára az általa termelt olajos magból kinyert olaj mennyiségéről rendelkezzen a minisztérium engedélyével bíró két elfogadott kísérleti gyártómű valamelyike által kiállított 4. számú melléklet szerinti igazolással.

6. §

A támogatás mértéke az egyes birtokkategóriákban a termelt növények összevont területére:

7. §

A támogatásnál figyelembe vehető területnagyságot - egy tizedesig számolva - önálló helyrajzi számú területenként (táblánként), illetve földrészletenként alrészletenként) kell meghatározni. A támogatási összeget a kerekítés általános szabályai szerint ezer forintra kell kerekíteni.

8. §

(1) A 1. számú melléklet szerinti támogatási igénylőlapot legkésőbb a tárgyév augusztus 31-éig - biodízel olaj után a 4. számú melléklet szerinti igénylőlapon november 30-áig - lehet a nyilvántartásba vételt végző lakóhely/telephely szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani. Az igénylőlaphoz mellékelni kell az 5. § e)-f) pontjában előírt saját névre szóló számlákat/igazolásokat (az integráció vagy áruhitel keretében a saját névre szóló átvételi bizonylatokat). Amennyiben a támogatási igénylés nem felel meg az előírt feltételeknek (hiányos kitöltés, téves adatközlés), úgy arról az igénylőt az illetékes megyei földművelésügyi hivatal a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül értesíti. Ha az igénylő a hiánypótlási felhívásnak a kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz eleget, a megyei földművelésügyi hivatal az igénylést elutasítja.

(2) Az a földhasználó, aki/amely több település közigazgatási területén is rendelkezik olyan külterületi szántóval, amelyen támogatott növényeket termel, annak a használt szántóterület 1. számú melléklet szerinti részletezését településenként külön-külön kell megadnia.

(3) Az illetékes megyei földművelésügyi hivatal az igénylő támogatási igényjogosultságáról igazolást állít ki, amelyet az igénylőlap benyújtásától számított harminc napon belül küld meg a támogatást igénylőnek. A támogatási jogosultságról szóló igazolás határidőn túl benyújtott igénylés esetén nem adható ki.

(4) Amennyiben az 5. § h) pontjában előírt gyommentesítési követelményeket a vegetációs időszakban az igénylő nem teljesíti, úgy a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a megyei földművelésügyi hivatalon keresztül kezdeményezi a támogatás igénybevételére kiadott igazolás, illetőleg a támogatás visszavonását.

9. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető az illetékes megyei földművelésügyi hivatal támogatási jogosultságra vonatkozó igazolása alapján, az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok csatolásával.

10. §

(1) A támogatás igénybevételének és felhasználásának jogosságát az illetékes megyei földművelésügyi hivatal - a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) távérzékelés keretében végzett ellenőrzését, valamint a Szolgálat közreműködését is felhasználva - folyamatosan ellenőrzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az illetékes megyei földművelésügyi hivatal kezdeményezésére, illetve saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az adóhatóság rendeli el.

11. §

A támogatást a 10032000-01905623 számú APEH Földalapú növénytermelési támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

12. §

(1) A minőségi termelés elősegítése és a talajerő utánpótlása érdekében a vetőmagot termelők és forgalmazók, továbbá a műtrágyagyártók, a Nyilv. r.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő és 1,00-300 hektár szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők, valamint a mezőgazdasági termékek beszerzését, értékesítését, feldolgozását, raktározását és a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezetek (a továbbiakban: szolgáltató szövetkezet) nyolcvan százalékos állami készfizető kezesség vállalással és százszázalékos kamattámogatás mellett hitelintézettől, legfeljebb tizenkét hónapos lejáratú hitelt vehetnek igénybe. A tizenkét hónapot meghaladó futamidejű hitelhez állami kezességvállalás és kamattámogatás nem vehető igénybe.

(2) A kezességvállalás igénybevételének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti jogosultak vállalják a minőségi termelés céljára felvett hitel összegével legalább azonos összegű árbevétel - engedményezés biztosítását, a hitelt folyósító hitelintézet részére.

(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele - az (1) bekezdés szerinti jogosult vetőmagot termelő és forgalmazó, műtrágyagyártó és szolgáltató szövetkezet esetében - a hitel teljes összegének megfelelő áruhitel nyújtása a termelők részére, a felvett hitel futamidejével azonos futamidejű áruhitel szerződések keretében.

(4) A kedvezményes áruhitel, illetve az (1) bekezdésben meghatározott termelők által felvett kedvezményes hitel összege mind a vetőmag, mind a műtrágya esetében hektáronként legfeljebb tizenötezer forint lehet. Az áruhitel - hitel - fenti mértékeket meghaladó összegére a kedvezmények nem vehetők igénybe.

(5) A vetőmagtermelő és -forgalmazó, valamint a szolgáltató szövetkezet az (1) bekezdés szerinti kedvezményekre abban az esetben jogosult, amennyiben

a) a termelő részére legfeljebb tizenkét hónap futamidejű, kamatmentes áruhitel formájában a támogatott növények tárgyévi vetéséhez a (4) bekezdésben meghatározott összegig fémzárolt vetőmagot vagy szaporítóanyagot forgalmaz. A termelővel kötött áruhitel megállapodáshoz csatolni kell e rendelet 2. számú melléklet szerinti igénylőlapot;

b) tagja az érintett terméktanácsnak (kivéve a szolgáltató szövetkezetek);

c) az a) pont szerinti áruhitel megállapodást olyan termelővel köti meg, aki/amely

ca) rendelkezik a részére a Nyilv. r. alapján az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által a tárgyévre kiállított a nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással és megfelel e rendelet 5. § a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá

cb) az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményes hitelt közvetlenül nem vett igénybe.

(6) A műtrágyagyártó és szolgáltató szövetkezet az (1) bekezdés szerinti kedvezményekre abban az esetben jogosult, amennyiben

a) a termelő részére legfeljebb tizenkét hónap futamidejű kamatmentes áruhitel formájában a tárgyévben műtrágyát forgalmaz. A termelővel kötött áruhitel megállapodáshoz csatolni kell a rendelet 3. számú melléklete szerinti igénylőlapot;

b) az a) pont szerinti áruhitel megállapodást olyan termelővel köti meg aki/amely

ba) kötelezettséget vállal arra, hogy az általa használt szántóterületre hektáronként legfeljebb a (4) bekezdésben meghatározott összegben foszfor és kálium hatóanyagú műtrágyát vásárol és használ fel,

bb) rendelkezik a részére a Nyilv. r. alapján az illetékes megyei földművelésügyi hivatal által tárgyévre nyilvántartásba vételt tanúsító igazolással, és megfelel e rendelet 5. § a) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá

bc) az (1) bekezdésben meghatározott kedvezményes hitelt közvetlenül nem vette igénybe.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezések hatálya kiterjed a műtrágyát is forgalmazó vetőmagtermelőre és -forgalmazóra is.

13. §

(1) A kamattámogatás mértéke az esedékes kamat kiszámításakor érvényes jegybanki alapkamat száz százaléka.

(2) A kamattámogatás a kamat megfizetéséről szóló banki igazolással az illetékes adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905623 számú APEH földalapú növénytermelési támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) A kamatmentes áruhitel visszafizetésére, illetőleg a hitelbiztosítékokra vonatkozó egyéb feltételeket a termelő és áruhitelt nyújtó közötti megállapodásban kell szabályozni.

14. §

A kedvezményes hitelkonstrukcióban részt vevő gyártó, illetve forgalmazó szervezet köteles gondoskodni a konstrukció keretében forgalmazott vetőmag, műtrágya elkülönített nyilvántartásáról, és az előírt feltételek meglétét igazoló bizonylatokat köteles az Art. által előírt időpontig megőrizni, és ellenőrzéskor az ellenőrzést végző szerv részére bemutatni.

2. Biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása

A növénytermesztés biológiai alapjainak, illetve növénynemesítésnek támogatása

15. §

(1) Kérelemre támogatást vehet igénybe a biológiai alapok megőrzésére, fenntartására az az igénylő, aki a 7. számú mellékletben megnevezett növényfajok génmegőrzésének, fajtafenntartásának minősülő tevékenységeket az illetékes szakmai szervezetek nyilvántartása alapján végzi.

(2) Pályázat alapján támogatást vehet igénybe a biológiai alapok fejlesztésére az a pályázó, aki

a) új szaporítóanyag termő törzsültetvényeket és regisztrált szőlőfajta tájkísérleti ültetvényeket létesít;

b) a Magyarországon előállított saját fajtáit belföldön és külföldön bemutatja, terjeszti, aki azokat állami elismerés céljából vizsgáltatja;

c) fajták, hibridek kísérleti eredményeit, beltartalmi értékeit a termelők, felhasználók részére ismerteti;

d) a biológiai sokféleség bemutatására oktató-, bemutatókertet létesít, illetve tart fenn;

e) a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentkező növényi szaporítóanyagok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti;

f) minisztériumi megbízásból nemzetközi szervezetekben nemzeti képviseletet lát el, valamint működteti az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanácsot (külső tagok tiszteletdíja és költségei);

g) az (1) bekezdésben és ezen bekezdés a)-e), valamint h)-j) pontjaiban felsorolt feladatok megvalósítását elősegítő speciális gépeket, berendezéseket, specifikus kiegészítő műszereket és eszközöket beszerzi;

h) aki a hazai takarmányfehérje ellátás növelése érdekében fejlesztő tevékenységet végez;

i) a 7. számú mellékletben megnevezett növényfajok vírusmentesítését végzi, valamint azok vírus-, kórokozó- és kártevő rezisztenciáját fenntartja, és az azokat súlyosan károsító betegségek előrejelzésen alapuló, a környezet peszticid terhelésének csökkentését megalapozó védekezés lehetőségeit kidolgozza;

j) országos felmérést készít a mezőgazdaság legfontosabb termékeinek minőségére és az azt befolyásoló legfontosabb ökológiai tényezők közötti összefüggésre.

16. §[8]

(1) Kérelem alapján a 15. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekhez az alábbi mértékű, vissza nem térítendő normatív támogatás igényelhető:

(2) A pályázat alapján igényelhető vissza nem térítendő fejlesztési célú támogatás mértéke:

a) a 15. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt tevékenységhez az alábbi normatíva alapján:

aa) Törzsültetvények létesítése:

ab) Regisztrált szőlőfajta tájkísérleti ültetvények létesítése,

b a 15. § (2) bekezdés b)-e) és h)-i) pontjában felsorolt feladatokhoz a költségek 50%-a, de legfeljebb négymillió forint;

c) a 15. § (2) bekezdés f) és j) pontjában megnevezett feladatokhoz a felmerülő költségek mértékéig;

d) a 15. § (2) bekezdés g) pontjában megnevezett műszerek és eszközök áfát nem tartalmazó beszerzési árának 50%-a, de legfeljebb tízmillió forint. Az ár közvetlen import esetén tartalmazza a vámot is. A támogatás ezen a címen nem vehető igénybe azokhoz az agrárgazdasági beruházásokhoz, amelyek az e rendeletben új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések támogatása jogcímen támogathatóak.

17. §

(1) Kérelem alapján működő támogatás esetén a 8. számú melléklet alapján kitöltött igénylőlapokat az igénylő telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Az igénylések benyújtásának részletes feltételeit a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) Az igénylők részére a megyei földművelésügyi hivatal - a Génbanki Munkabizottságok és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) javaslata alapján - a támogatás összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok benyújtása alapján az adóhatóságtól igényelhető a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról.

(3) Az igénylőlap és az igazolás szerinti támogatás felhasználásának ellenőrzését a minisztérium az OMMI és külső szakértők bevonásával végzi. Az igénylőlap szerinti kötelezettség nem teljesítése, vagy az igazolás szerinti támogatási összeg rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(4) Az OMMI, illetve az ellenőrzésbe bevont szakértők javaslatára a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

18. §

(1) Pályázatos alapon működő támogatás esetén a 15. § (2) bekezdés a)-j) pontjaiban meghatározott tevékenységek támogatásához a pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani. A 15. § (2) bekezdés b)-e) és i) pontjai szerinti tevékenységek támogatására tevékenységenként egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. A pályázati felhívást a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(2) A hiányos pályázatokat benyújtó pályázókat a minisztérium a pályázati felhívásban megjelölt beküldési határidőt követő tizenöt napon belül hiánypótlásra felszólítja.

(3) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Biológiai Alapok Bíráló Bizottságának növénytermesztési, kertészeti és erdészeti albizottsága javaslata alapján dönt. A (2) bekezdés szerinti felszólításban meghatározott határidőn belül a hiánypótlást nem teljesítő pályázó pályázatát a Bizottság nem bírálja. Erről a pályázót a határidő lejártával értesíti.

(4) A pályázattal kapcsolatos döntésről a pályázó írásban értesítést kap.

(5) A nyertes pályázóval a minisztérium szerződést köt. Ezzel egyidejűleg a támogatás összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok benyújtása alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(6) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a minisztérium az OMMI és külső szakértők bevonásával végzi. A szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítése, vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül. Az OMMI, illetve az ellenőrzésben résztvevő szakértő javaslatára a minisztérium kezdeményezi a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetését.

Az állattenyésztés biológiai alapjainak támogatása

19. §

(1) Őshonos és veszélyeztetett állatfajták megőrzésére - kérelem alapján - támogatást igényelhet a (2) bekezdésben megnevezett állatfajokkal/fajtákkal kapcsolatos génmegőrzésnek, fajtafenntartásnak minősülő tevékenységek után, az ott meghatározott állatlétszámig és mértékben, az illetékes szakmai szervezet nyilvántartása és az OMMI-val egyeztetett javaslata alapján az állat tulajdonosa (a továbbiakban: igénylő).

(2) A támogatás szempontjából figyelembe vehető fajták, fajtagyűjtemény, azok létszáma és a támogatás mértéke a következő:

(3) A kérelem a benyújtásakor meglévő, törzskönyvezett törzsállományok, azonosított, ismert származású, emlős állatoknál előző évben célpárosítással fedeztetett törzsanya-állományok, illetve baromfiak esetében a tárgyév január elsejei beólazott vegyesivarú tenyészállat létszámra vonatkozhat.

(4) A ló esetében a felsorolt lófajták törzsállományának fenntartása érdekében a kérelem benyújtásakor meglévő, az egyesületi méneskönyvben nyilvántartott, az előző esztendőben célpárosítással fedeztetett törzskanca állomány és a pályázat évében tenyésztésbe állított, tenyészszemlén törzskancává minősített 3-4 éves kancák részesíthetők támogatásban.

(5) Méntartás céljára az országos lótenyésztő egyesületek által kijelölt méncsikók központi neveltetési költségeihez max. 4500 forint/hónap támogatás adható.

(6) Magyar szürke bikatartás céljára az OMMI és a Magyar Szürke Tenyésztők Egyesülete által tárgyévben a központi bikanevelő telepeken, a tenyésztési program és a tenyésztési szabályzatban foglaltaknak megfelelően tartott, minősített és tenyészcélra alkalmasnak ítélt bikák után nevelésre (max. 15 egyed) 4000 Ft/hó támogatás adható.

(7) Kutyafajták esetében azon pásztor- és vadászkutya nőivarú egyedei után lehet támogatást igényelni, amelyeket a tenyésztési célnak megfelelően hasznosítanak és évente részt vesznek tenyészszemlén vagy állatkiállításon.

20. §

(1) A támogatás iránti kérelmet a 9. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdés szerinti kérelmet véleményezésre és összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére, vad és hal esetén a minisztérium részére, legkésőbb március 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles a kérelmeket az OMMI-val egyeztetett javaslatával ellátni, összesíteni és legkésőbb március 31-éig az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal részére, a támogatásról készített, az OMMI-val ellenjegyeztetett összesítőt pedig a minisztérium részére megküldeni.

21. §

A megyei földművelésügyi hivatal a megküldött kérelmek alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. Vad- és halfajok esetében az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a minisztérium állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető. A kiadott igazolásokról a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

22. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI pedig ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

23. §

Pályázat útján támogatást vehet igénybe az az igénylő, aki

a) a 19. § (2) bekezdésében felsorolt állatfajok tartástechnológiáját a területileg érvényben lévő környezetvédelmi és állatvédelmi előírások figyelembevételével korszerűsíti;

b) állati szaporítóanyagok és tenyészállatok, továbbá takarmányok minősítésével kapcsolatos feltételeket korszerűsíti, a teljesítményvizsgálatokhoz és a mesterséges termékenyítéshez szükséges eszközöket, speciális műszereket, fajspecifikus kiegészítő eszközöket beszerzi;

c) nukleusz állomány kialakítását, fenntartását, fejlesztését végzi;

d) tenyészállat kiállításokat rendez;

e) nemzetközi megállapodáson alapuló, elfogadott munkaterv szerinti állattenyésztési, termelésszervezési, illetve fejlesztési programot valósít meg.

24. §

A támogatás mértéke:

a) a 23. § a) pontjában felsorolt feladatokhoz pályázat útján a költségek 50%-a, de legfeljebb négymillió forint;

b) a 23. § b), c) és d) pontjaiban megnevezett feladatokhoz pályázat útján a felmerülő költségek mértékéig; de legfeljebb tízmillió forint;

c) a 23. § e) pontjában megnevezett feladathoz az elfogadott munkatervben meghatározott költségek mértékéig, de legfeljebb hatvan millió forint.

25. §

(1) A 23. §-ban meghatározott tevékenységek támogatásához a pályázatokat a minisztériumhoz kell benyújtani. Az igénylések és a pályázatok benyújtásának részletes szabályait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A pályázatok elbírálásáról a minisztérium a Biológiai Alapok Bíráló Bizottságának Állattenyésztési Albizottsága javaslata alapján dönt. A pályázatok elfogadása esetén a minisztérium szerződést köt a pályázóval. Ezzel egyidejűleg a támogatás összegéről az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok benyújtása alapján az adóhatóságtól igényelhető, a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról.

(3) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését az OMMI, illetve szakértők bevonásával a minisztérium végzi.

(4) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az OMMI, illetve az ellenőrzésben részt vevő szakértők javaslatára a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

Anya- és növendékállat-támogatás

26. §

(1) A támogatást - kérelem alapján - nőivarú szarvasmarha, szarvas, juh, kecske, ló tulajdonosa (a továbbiakban: igénylő) állományfenntartási célra veheti igénybe.

(2) Egy igénylő egy kérelmet adhat be, és egy tenyészállat (induló állomány) után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

(3) A támogatás igénylésének általános feltétele, hogy az igénylő

a) rendelkezzen az állattartás megfelelő feltételeivel;

b) gondoskodjon

ba) a szakszerű apaállat-használatról,

bb) a tulajdonában levő nőivarú állatállománya tartós jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról, egyes állatfajok esetén állatállománya külön jogszabály szerinti egységes nyilvántartásáról és azonosításáról;

c) teljesítse a korábbi - külön jogszabály szerinti - állománytartási kötelezettségét, ellene visszafizetési eljárás ne legyen folyamatban;

d) nyilatkozzon a termékértékesítés megoldottságáról;

e) az induló állatállományára tartási kötelezettséget vállaljon; az induló állomány a támogatás igényléséhez szükséges igazolás kiadásának időpontjában meglévő állatlétszám; az induló állomány meghatározásánál a fennálló korábbi tartási kötelezettséget is figyelembe kell venni;

f) az állatállomány változásáról telephelyén folyamatos nyilvántartást vezessen, és azt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - öt évig őrizze meg;

g) mezőgazdasági termelő a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatást teljesítette és nyilvántartásba vették;

h) biztosítsa az ellenőrzés végrehajtását.

26/A. §[10]

(1) A családi gazdálkodó az általa használatba vett állattal kapcsolatos támogatásra akkor válik jogosulttá, ha a támogatási kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy

a) a támogatásban részesülő állat a családi gazdaság része,

b) a támogatásra jogosult családtag a támogatás igénylésének jogát részére átadta és ezt aláírásával meg is erősítette,

c) vállalja, hogy betartja az állat tartására előírt kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés a 26-108. §-ban meghirdetett támogatások esetében alkalmazható.

27. §

(1) Az állomány-fenntartási célú támogatás igénylésének feltétele a 26. § (3) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy az igénylő

a) az induló állatállományára a tárgyév október 31-éig folyamatos szinten tartási kötelezettséget vállaljon,

b) húshasznosítási célra beállított tehén esetében a teljes szarvasmarha-állománya ENAR jelöléséről és folyamatos nyilvántartásáról külön jogszabályban előírtak szerint gondoskodjon, valamint az adott tenyészet teljes tehénállományára vonatkozóan hitelt érdemlően igazolja a magyar tarka, illetve húshasznú apaállat szakszerű használatát,

c) igazolja tehénállománya brucellózis, leukózis és gümőkór mentességét,

d) nyilatkozik arról, hogy a külön rendelet alapján meghirdetett minőségi tehéntej-termelési támogatást az adott év folyamán nem veszi igénybe.

(2) Az igénylő az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

28. §

(1) A támogatás mértéke:

a) húshasznosítási célra beállított állományra tehenenként húszezer forint,

b) a támogatás igénylésekor hat hónaposnál idősebb, az előző évben született, és a LÓINFORM rendszer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező húshasznú kancánként tízezer forint,

c) a támogatás igénylésekor hat hónaposnál idősebb, az előző évben született, LÓINFORM rendszer szabályai szerint megjelölt és nyilvántartásba vett csikóval rendelkező, az Angol Telivér Tenyésztők Országos Egyesülete vagy a Magyar Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete nyilvántartásában szereplő kancánként hatvanezer forint,

d) anyajuh, anyakecske, illetve a tárgyév május 31-éig a hat hónapos kort betöltő jerke és gödölye után egyezerötszáz forint,

e) az egyedileg jelölt, nyilvántartott, huszonnégy hónapnál idősebb korú, szaporításra beállított, a vadászati hatóság által szaporításra engedélyezett, vadasparkban tartott nőivarú szarvas után tízezer forint.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti támogatás esetén a 26. § (3) bekezdés d) pont szerinti feltételt, az (1) bekezdés e) pont szerinti támogatás esetén a 26. § (3) bekezdés ba) és d) pontját nem kell teljesíteni.

(3) A támogatás alapja az induló állománynak megfelelő állatlétszám.

29. §

(1) Az anya- és növendékállat támogatás igénylése esetén az igénylőnek a 10. számú melléklet szerinti kérelmet a telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál, legkésőbb a tárgyév május 31-éig kell benyújtani.

(2) A földművelésügyi hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást harminc napon belül állítja ki. A támogatás az igazolás alapján, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(3) A támogatások igényléséről és a döntésekről a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

30. §

(1) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha

a) az igénylő a tartási kötelezettséggel terhelt állománynak az állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a tenyésztési selejtnek minősülő egyedét - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - az előírt feltételeknek megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja,

b) az igénylőnek fel nem róható okból hatvan napon túl történik az állomány a) pont szerinti pótlása, és erről az ok megjelölésével és annak megfelelő igazolásával bejelentést tesz, valamint a pótlás tényleges végrehajtásáról az illetékes megyei földművelésügyi hivatalt értesíti; ebben az esetben a hatvan naptól a tényleges pótlásig eltelt idővel a tartási kötelezettséget meg kell hosszabbítani.

(2) A tartási kötelezettség időtartama alatt az állatállomány nem értékesíthető csak különösen indokolt esetben (így például, ha csődeljárás esetén a csődegyezség részét képezi az állatállomány, illetve egy részének értékesítése; felszámolási eljárás esetén) a megyei földművelésügyi hivatal által jóváhagyott kérelem alapján, ha a vevő megfelel a vonatkozó támogatási feltételeknek, valamint vállalja az állatok tartásának kötelezettségét.

31. §

Az igénylésben foglaltak valódiságát és jogosságát a vonatkozó mellékletekben megjelölt szervezet vizsgálja, a megyei földművelésügyi hivatal ellenőrzi, rendelkezik az igénylő által jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszavonásáról, a támogatás visszafizetésének elrendelését pedig az adóhatóságnál a megyei földművelésügyi hivatal kezdeményezi.

32. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Vemhesüsző-állomány támogatása

33. §

A támogatást a 25/2000. (V. 26.) FVM rendelet alapján elfogadott intervenciós telepről vásárolt vemhes üsző tulajdonosa (a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

34. §

Támogatás igényelhető az állami hitelgarancia felhasználását szabályozó pályázati rendszerben intervenciós telepnek minősített telepről vásárolt, a 25/2000. (V. 26.) FVM rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, igazoltan vemhes üsző után, ha annak vemhesítéséhez igazoltan húshasznú bika vagy hústípusú magyartarka bika szaporítóanyagát használták.

35. §

A támogatás mértéke ötvenezer forint vemhesített üsző egyedenként.

36. §

(1) A támogatás igénylésének feltétele a 26. § (3) bekezdésében meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy az igénylő

a) a vemhes üszőket tenyésztésbe állítja és erre az állományra 2004. december 31-ig tartási kötelezettséget vállal,

b) rendelkezzen a vemhes üszőre vonatkozó, a 11. számú mellékletben meghatározott dokumentumokkal,

c) teljes állatállománya igazoltan gümőkór-, brucellózis-és leukózismentes.

(2) Az igénylő az (1) bekezdésben foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

37. §

(1) A vemhesüsző állomány támogatás igénylése esetén a kérelmet a 11. számú melléklet, szerint kell összeállítani.

(2) A támogatási kérelmet az állattartó telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál, legkésőbb a tárgyév november 15-éig kell benyújtani.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a nyilvántartásba vett kérelmeket a nyilvántartásba vételt vagy a szükség szerinti helyszíni szemlét követően folyamatosan bírálja el és dönt a támogatás odaítéléséről.

(4) A megyei földművelésügyi hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelmek elbírálását követő harminc napon belül akkor állítja ki, ha a termelő a tenyészállat-beállítás tényét igazolta. Kérelmenként egy időközi részigazolás és egy végelszámoláshoz kapcsolódó igazolás adható ki. A támogatás az igazolás alapján, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(5) A támogatásban részesített igénylő köteles elszámolást készíteni a megyei földművelésügyi hivatal részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről. Az elszámoláshoz csatolni kell az állatállomány nyilvántartását végző szervezet igazolását a termelő tulajdonában lévő anyaállatlétszámról és a vállalt állattartási kötelezettség teljesítésének mértékéről. Az elszámolást a tartási kötelezettség lejárta előtt legalább harminc nappal a megyei földművelésügyi hivatalnak kell megküldeni.

(6) A támogatások igényléséről és a döntésekről a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

38. §

A vállalt tartási kötelezettségtől eltérő teljesítésre a 30. §-ban foglaltakat, a támogatás igénybevételének ellenőrzésére, illetve a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésére a 31. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

39. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Tenyészkoca-állomány minőségi cseréjének támogatása

40. §

A tenyészkoca-süldő vásárlója minőségi állománycsere célú támogatást igényelhet, amelynek feltétele a 26. § (3) bekezdés a)-d) és f)-h) pontjaiban meghatározott általános feltételek teljesítése, továbbá, hogy

a)[11] a beállításra kerülő tenyészkoca-süldő elismert vagy ideiglenes forgalmazási engedéllyel rendelkező sertésfajtának vagy hibridnek hiteles törzskönyvi ellenőrzésbe vont tenyészetéből származzon,

b)[12] a tenyészet, ahonnan a tenyészkoca-süldő származik, mentes legyen brucellózistól, leptospirózistól, Aujeszky-féle betegségtől,

c) az igénylő rendelkezzen a tenyészállatra vonatkozó, OMMI által hitelesített vásárlási jegyzőkönyvvel, melyet a kérelem benyújtását követően is csatolhat, de legkésőbb a tárgyév november 15-éig,

d)[13] a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állategészségügyi Szabályzat 1. számú függeléke szerint az igénylő nagy létszámúnak minősülő (száz sertés feletti) telepe igazoltan mentes brucellózistól, leptospirózistól és Aujeszky-féle betegségtől,

e)[14] a hibridtenyésztési konstrukció esetén a tartási kötelezettség végéig szóló együttműködési megállapodást köt a tenyésztőszervezettel a tenyésztési konstrukció folyamatos fenntartására, amelyet a megállapodás másolatának a támogatási kérelemhez csatolásával igazol.

41. §

(1) Induló létszámként a tárgyév január 1-jei, illetve amennyiben az állomány hatósági intézkedésre előző év november 15-ét követően került felszámolásra, a felszámoláskori létszámot kell tekinteni. Minden esetben figyelembe kell venni a korábbi jogszabályok alapján fennálló tartási kötelezettséget.

(2) Az igénylőnek az induló állományára 2004. december 31-ig folyamatos szinten tartási kötelezettséget kell vállalnia. A más jogszabály szerint vállalt, fennálló korábbi tartási kötelezettség esetében a saját költségen történő állománypótlási kötelezettség csak a támogatással beállított egyedekre vonatkozik.

42. §

Az igénylő a 40-41. §-okban foglalt feltételeket a támogatás igénylésekor köteles vállalni.

43. §

A támogatás mértéke indexpontszám alapján:

44. §

(1) A tenyészkoca-állomány minőségi cseréjének támogatása igénylése esetén a kérelmet a 12. számú melléklet szerint kell összeállítani.

(2)[15] A támogatási kérelmet az állattartó telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnál, legkésőbb a tárgyév november 15-éig kell benyújtani. Az állatokra vonatkozó dokumentumokat december 31-ig pótlólag lehet csatolni, a kérelmek bírálatára ezt követően kerül sor.

(3) A megyei földművelésügyi hivatal a nyilvántartásba vett kérelmeket a nyilvántartásba vételt vagy a szükség szerinti helyszíni szemlét követően folyamatosan bírálja el és dönt a támogatás odaítéléséről.

(4) A megyei földművelésügyi hivatal a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelmek elbírálását követő harminc napon belül akkor állítja ki, ha a termelő a tenyészállat-beállítás tényét igazolta. Kérelmenként egy időközi részigazolás és egy végelszámoláshoz kapcsolódó igazolás adható ki. A támogatás az igazolás alapján, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(5) A támogatásban részesített igénylő köteles elszámolást készíteni a megyei földművelésügyi hivatal részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről. Az elszámoláshoz csatolni kell az állatállomány nyilvántartását végző szervezet igazolását a termelő tulajdonában lévő anyaállatlétszámról és a vállalt állattartási kötelezettség teljesítésének mértékéről. Az elszámolást a tartási kötelezettség lejárta előtt legalább harminc nappal a megyei földművelésügyi hivatalnak kell megküldeni.

(6) A támogatások igényléséről és a döntésekről a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

45. §

A vállalt tartási kötelezettségtől eltérő teljesítésre a 30. §-ban foglaltakat, a támogatás igénybevételének ellenőrzésére, illetve a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésére a 31. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

46. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Méhcsalád-támogatás

47. §

(1) A támogatást - kérelem alapján - a méhcsalád-tulajdonosa (a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

(2) A támogatás az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás - előző év június 1. és szeptember 30-a között végzett - felmérése szerinti méhcsaládok száma után igényelhető.

(3) A támogatás mértéke egyezerötszáz forint igazolt méhcsaládonként.

48. §

(1) A támogatás igénybevételére az az igénylő jogosult, aki

a) tagja a Méhészeti Terméktanácsnak, legalább tárgyév január 1-jétől,

b) rendelkezik a külön jogszabályban előírt állategészségügyi kezelések elvégzését tartalmazó nyilvántartással.

(2) A támogatási kérelemhez csatolni kell:

a) az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot,

b) a méhészeti terméktanácsi tagságot igazoló okiratot,

c) a méhcsalád tartási helye szerint illetékes hatósági állatorvos igazolását a méhcsaládok - felmérés időpontjában megállapított - számáról, illetve a méhészetben vezetett, az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásról (az igazoláson szerepelnie kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának).

(3) Az igénylőnek a (2) bekezdés szerinti kérelmet a Méhészeti Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig kell benyújtani, amely köteles azt javaslatával ellátva elküldeni az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak részére. A támogatás az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal által kiállított, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokkal igényelhető az adóhatóságtól.

(4) Igénylőnként egy alkalommal nyújtható be támogatási kérelem, és a támogatás méhcsaládonként egyszer vehető igénybe.

49. §

E jogcím szerinti támogatás ellenőrzését az adóhatóság végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a visszafizetésről.

50. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Méhanya-beállítás támogatása

51. §

(1) A támogatást - kérelem alapján - az a méhész veheti igénybe, aki a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete tagjaitól, minősített törzscsaládtól származó párzott, petéző méhanyát vásárol (a továbbiakban: igénylő).

(2) A támogatás mértéke nyolcszázötven forint méhanyánként.

52. §

(1) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen a méhanya beszerzéséről szóló kiegyenlített számlával, amelyen szerepel az 51. § (1) bekezdése szerinti törzscsalád nyilvántartási száma.

(2) Az igénylőnek a 13. számú melléklet szerinti kérelmet, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete részére, legkésőbb a tárgyév október 31-éig kell megküldenie.

(3) A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete köteles a kérelmeket a Kisállat-tenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézettel (a továbbiakban: KÁTKI) hitelesíttetni.

(4) Igénylőnként évente egy alkalommal nyújtható be kérelem. Támogatás méhanyánként egyszer vehető igénybe, az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás előző év június 1. és szeptember 30-a között végzett felmérése szerinti méhcsaládszám 50%-os mértékéig.

53. §

(1) A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete a hitelesített kérelmeket a tárgyév november 10. napjáig köteles megküldeni az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalnak. A támogatás az Egyesület javaslata alapján, az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal által kiállított, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokkal igényelhető az adóhatóságtól.

(2) Az e jogcím szerinti igénylés jogosságát az igénybejelentés során a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete köteles megvizsgálni, az OMMI pedig a KÁTKI Méhészeti Osztályának bevonásával alkalomszerűen ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

(3) A támogatások igényléséről és a döntésekről a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

54. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Baromfi szülőpár-támogatás

55. §

A támogatást - kérelem alapján - a baromfi tenyészvonal, nagyszülő, szülőpár (a továbbiakban: szülőpár) tartója (a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

56. §

(1) A támogatás az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében/főkönyvében nyilvántartott, az OMMI által tenyészetszámmal ellátott szülőpárállomány után igényelhető.

(2) A támogatás mértéke

a) tyúkfélék és pekingi típusú kacsa esetén hatvan forint beólazott nőivarú egyedenként,

b) pulyka és barbarie kacsa esetén kettőszáz forint beólazott nőivarú egyedenként,

c) lúd és mulard kacsa esetén négyszáz forint beólazott nőivarú egyedenként.

(3) Egy beólazott állomány után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

57. §

(1) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen:

a) az OMMI igazolásával a szülőpárállományról és annak tenyészetszámáról,

b) a származási igazolás hiteles másodlatával.

(2) Az igénylőnek a 14. számú melléklet szerint összeállított kérelmet, összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket és a kérelmeket havonta, de legkésőbb december 5-ig megküldeni az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal részére.

58. §

(1) A támogatás az igénylő telephelye/lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal által kiállított, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokkal igényelhető az adóhatóságtól.

(2) A támogatások igényléséről és a döntésekről a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

59. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni az OMMI pedig ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

60. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Tenyészbika, -kan, -kos és -kecskebak beállításának támogatása

61. §

(1) A támogatást - kérelem alapján - az apaállat előállítója (a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

(2) A támogatás igénybevételére mezőgazdasági termelő esetén az jogosult, aki a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatást teljesítette és nyilvántartásba vették.

62. §[16]

A támogatás az adott fajta elismert vagy ideiglenesen elismert (a továbbiakban: elismert) tenyésztő szervezete által kijelölt, hazai tenyésztésű, származási igazolással ellátott tenyészbika, -kos, -kecskebak és -kan értékesítés után vehető igénybe.

63. §

(1) A támogatás mértéke tenyészbika után hatvanezer forint/egyed.

(2) A támogatás mértéke tenyészkan után, tenyészsüldő index alapján:

(3) A támogatás mértéke tenyészkos és tenyészkecskebak után, tenyészkos és tenyészbak index alapján:

(4) A (2) és (3) bekezdések szerinti támogatások abban az esetben igényelhetők, ha az értékesítési ár nem haladja meg az egyszázezer forintot egyedenként.

64. §

(1) A támogatás iránti kérelmet a 15. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az apaállat értékesítéséről szóló jegyzőkönyv egy példányát, az árat is tartalmazó számla másolatát, valamint az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt dokumentumokat összesítés céljából az adott fajta elismert tenyésztő szervezete részére havonta, de legkésőbb december 1-jéig kell megküldenie.

(3) Az elismert tenyésztő szervezet köteles az összesítéseket az OMMI-val hitelesíttetni és havonta, de legkésőbb december 5-éig az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatal részére megküldeni.

65. §

A megyei földművelésügyi hivatal a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető. A kiadott igazolásokról a megyei földművelésügyi hivatal hetenként köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

66. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni és igazolni, az OMMI pedig ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

67. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Tenyészménvásárlás támogatása

68. §

(1) Támogatást igényelhet az OMMI az állami mének köztenyésztésbe állítása céljából általa felvásárolt hazai születésű mén/csikó után, legalább negyven, de legfeljebb hatvan darabig, valamint a méncsikók központi felnevelésének költségtérítésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fedezetére igényelhető támogatás összege legfeljebb harmincötmillió forint/tárgyév.

(3) A támogatás igénybevételének feltétele az adott fajta elismert tenyésztő szervezetének javaslata a kiválasztott, megvásárlásra kerülő egyedekre vonatkozóan.

(4) A támogatás egy összegben kerül kifizetésre.

(5) A kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. A minisztérium a megküldött igénylés alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás alapján, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok csatolásával az adóhatóságtól igényelhető.

(6) Az elszámolást tárgyév december 15-éig kell benyújtani a minisztériumhoz a mének megvásárlásának igazolásával, valamint a központi méncsikónevelő teleppel kötött szerződéssel és a kifizetések igazolásával.

69. §

Az igénybe vett támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének az elrendelését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

70. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Szarvasmarha, sertés, juh, kecske szaporítóanyag használat támogatása

71. §

(1) A támogatást kérelem alapján veheti igénybe az az állattartó, aki/amely a termékenyített nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske tulajdonosa vagy bérlője (a továbbiakban: igénylő).

(2) A támogatás igénybevételére mezőgazdasági termelő esetén az jogosult, aki a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatást teljesítette és nyilvántartásba vették.

72. §

A támogatás nőivarú szarvasmarha, sertés, juh és kecske termékenyítése után vehető igénybe, amennyiben a donor apaállat hazai minősítéssel, illetve mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkezik, vagy hivatalos ivadékvizsgálati programban vesz részt.

73. §

A támogatás mértéke:

a)[17] tenyészbika szaporítóanyag használatnál

aa) a magyartarka és húshasznú fajták esetében az elismert tenyésztő szervezet által ivadék teljesítmény vizsgálati (a továbbiakban: ITV) értékelésenként kijelölt legjobb tíz bika szaporítóanyagának használata esetén kettőezer forint a 2001. december 1-jét követően, illetve a 2002. évben született és Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) szerint regisztrált borjúnként,

ab) az ivadékvizsgálati bikák szaporítóanyagának használata esetén kizárólag az OMMI által regisztrált ITV terv szerint, a párosítástól számított 120 napon belül felhasznált szaporítóanyagból 2001. október 1-jét követően, illetve 2002. évben született és az egyes állatfajok egyedeinek ENAR szerint regisztrált borjanként kettőezer forint;

b) tenyészkan - mesterséges termékenyítő állomásról származó - szaporítóanyagának használatánál

ba) import kan vagy 115, illetve afeletti tenyészsüldő index (TI) esetén háromszáz forint fialásonként,

bb) 115, illetve afeletti Üzemi Ivadék Teljesítményvizsgálat (ÜITV) index esetén négyszázötven forint fialásonként,

bc) 115, illetve afeletti Hízékonysági és Vágási Teljesítményvizsgálat (HVT) pontszám esetén hatszáz forint fialásonként;

c) termékenyítési engedéllyel rendelkező tenyészkos, illetve tenyészkecskebak szaporítóanyag használata esetén négyszáz forint ellésenként.

74. §

(1) A támogatási kérelmet a 16. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell - a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 39/1994. (VI. 28.) FM rendelet szerint - az eredményes termékenyítést igazoló mesterséges termékenyítési jegy másodpéldányát.

(2) E jogcím szerinti támogatás igénybevételére, a támogatás ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére a 64. § (2)-(3) bekezdésében és a 65-67. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

75. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Szarvasmarha mesterséges termékenyítési felelős hálózat működtetésének és az általuk gyűjtött adatok feldolgozásának támogatása

76. §

(1) Támogatás igényelhető a területi mesterséges termékenyítési felelős hálózat működtetésére, az általuk gyűjtött adatok feldolgozására.

(2) A támogatás mértéke:

a) 125 Ft az OMMI által igazolt, a Szarvasmarha Információs Rendszerbe (a továbbiakban: rendszer) termékenyítésenként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatonként, amelyet a területi mesterséges termékenyítési felelős hálózatot működtető Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. igényelhet,

b) 65 Ft a rendszerbe termékenyítésenként bejelentett, regisztrált és feldolgozott adatonként, amelyet a nyilvántartási rendszert üzemeltető OMMI igényelhet.

(3) Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. és az OMMI a támogatási igényről havonta összesítést készít és megküldi a minisztérium részére.

(4) A támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell a (3) bekezdés szerinti összesítőt, az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. esetén az OMMI igazolását és az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. Az elszámolás időpontja a tárgyévet követő év január 31. A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el, és a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, továbbá az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(5) Az igénylés jogosságát a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

77. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Kanca mesterséges termékenyítésének támogatása

78. §

(1) A működési engedéllyel rendelkező mesterséges termékenyítő állomás kérelem alapján támogatást vehet igénybe minden eredményesen termékenyített kanca után.

(2) A támogatás feltétele, hogy

a) a kanca termékenyítése az OMMI által kiadott előírások szerint történjen,

b) az illetékes mesterséges termékenyítő állomás a vemhességet igazolja,

c) a kancatartó térítési kötelezettsége, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 10. § (1) bekezdése szerinti, OMMI tulajdonában lévő fedezőmén használata esetén nem haladhatja meg a tizenötezer forintot.

(3) A támogatás igénybevételére azt követően kerülhet sor, hogy az igénylő a feltételek teljesítését hitelt érdemlően igazolta.

(4) A támogatás mértéke harmincezer forint igazolt vemhes kancák után.

(5) Támogatás igazolt vemhességenként egyszer vehető igénybe.

79. §

A kérelmet a minisztériumhoz a 17. számú melléklet alapján kell benyújtani, legkésőbb a tárgyév november 1-jéig, melyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot. Az előző évben termékenyített kancák után támogatási igény e rendelet hatálybalépését követő kilencven napig nyújtható be. A minisztérium a megküldött kérelem alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

80. §

(1) Az igénylés jogosságát az OMMI az országos csikónyilvántartás alapján ellenőrzi. Az ellenőrzés a támogatás alapját képező kancák csikózására is kiterjed.

(2) A vemhesnek igazolt kancák csikózásának tíz százalékot meghaladó indokolatlan elmaradása, a csikó származásának a megadott szülőktől való genetikai kizártsága jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Ez esetben a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

81. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) támogatása

82. §

Kérelemre a nyilvántartást végző OMMI támogatást vehet igénybe, az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer szerinti (ENAR program) nyilvántartás működtetése, illetve fejlesztése után.

83. §

A támogatás mértéke:

a) hétszáz forint/tárgyévben nyilvántartásba vett borjú,

b) egyezerhatszázötven forint/tárgyévben nyilvántartásba vett ló,

c) a sertés egységes nyilvántartási és azonosítási rendszer fejlesztésére legfeljebb százhúszmillió forint/tárgyév, a benyújtott és elfogadott költség-előirányzat szerint,

d) juh informatikai rendszer fejlesztésére legfeljebb ötvenötmillió forint/tárgyév a benyújtott és elfogadott költség-előirányzat szerint.

84. §

(1) Az OMMI az igényekről előzetes összesítést készít és megküldi a minisztérium részére. Előleg kifizetésére az igényelt támogatás nyolcvan százalékáig van lehetőség.

(2) A kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani, melyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot, valamint lónyilvántartás esetén az előleg igényléséhez a Magyar Lótenyésztő és Lovasszervezetek Szövetségével, juhnyilvántartás esetén pedig a Magyar Juhtenyésztő Szövetséggel kötött együttműködési megállapodást, amely rendelkezik a támogatás felhasználásáról is. A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el, és a támogatás igénybevétele jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, továbbá az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

85. §

(1) Az OMMI az előleggel - a jelölés és nyilvántartásba vétel igazolásával - folyamatosan számol el, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig. A 2001. évben igénybe vett előleggel 2002. március 31-ig kell elszámolnia.

(2) A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

86. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Ló-teljesítményvizsgálat támogatása

87. §

A támogatást - kérelem alapján - az elismert lótenyésztő szervezet (a továbbiakban: igénylő) veheti igénybe.

88. §

(1) A támogatás az adott fajta teljesítményvizsgálatainak elvégzése és számítógépes adatgyűjtő rendszerének működtetése esetén, azon ló után igényelhető, amely a Ló Teljesítményvizsgálati Kódex szabályainak megfelelő tenyészszemlén vagy központi kanca-teljesítményvizsgálaton a tárgyév január 31. és november 10. között került minősítésre, illetve az elismert lótenyésztő egyesület által meghatározott ivadék- és sajátteljesítmény szintet értékelhető eredménnyel teljesítette.

(2) A támogatás mértéke húszezer forint, az adott fajta elismert tenyésztő szervezete által minősített lovanként.

(3) Támogatás folyamatosan igényelhető, de minősített egyedenként évente csak egy alkalommal.

89. §

(1) A támogatási kérelmet a 18. számú melléklet alapján kell összeállítani, amelyhez csatolni kell az R. 4. számú melléklete szerinti nyilatkozatot.

(2) Az elismert tenyésztő szervezet köteles a kérelmet havonta, de legkésőbb a tárgyév december 5-éig a minisztérium részére megküldeni.

90. §

A minisztérium a kérelem alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

91. §

Az igénylés jogosságát az OMMI ellenőrzi. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

92. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Haltenyészanyag felhasználásának támogatása

93. §

(1) Támogatás igényelhető - kérelem alapján - évente összesen ezer tonna egynyaras ponty kihelyezéséhez.

(2) Támogatást az a termelő igényelhet, aki

a) elismert vagy ideiglenes elismeréssel rendelkező tenyésztő szervezet nyilvántartásában szereplő tenyészanyától származó tenyészanyagot telepít, melyet igazol,

b) tagja a Halászati Terméktanácsnak és annak az előző év szeptemberi termékbecslést beküldte,

c) azon Halászati Terméktanács tagok, akik előző évben nem üzemelt területükön rekonstrukciót végeztek vagy új területen halastavat építettek, jogosultak e terület húsz százalékán egynyaras ponty támogatás igénybevételére is,

d) nem csökkenti az étkezési ponty termelési területét.

(3) Támogatás nyújtható háromszáz kilogramm/hektár ivadék kihelyezéséig.

(4) A támogatás mértéke kihelyezett tenyészanyag kilogrammonként hetven forint.

94. §

(1) A támogatási kérelmet a 19. számú melléklet alapján kell összeállítani.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben előírt kérelmet, egy példányban az OMMI-nak és három példányban összesítés céljából a Halászati Terméktanács részére legkésőbb a tárgyév április 25-éig kell megküldeni.

(3) A Halászati Terméktanács köteles az összesítéseket legkésőbb a tárgyév május 15-éig a minisztérium részére megküldeni.

95. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki a termelő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

96. §

(1) A támogatásban részesített termelő köteles elszámolást készíteni a minisztérium részére a támogatás feltételeinek teljesítéséről, a vásárolt és saját termelésből származó kihelyezésekről.

(2) A termelő köteles legkésőbb a tárgyév szeptember 15-éig megküldeni az elszámolást a Halászati Terméktanácsnak, melyhez csatolni kell a telepített hal mennyiségéről szóló nyilatkozatot, amit a Halászati Terméktanács igazol, továbbá az OMMI igazolását a telepített hal előírásnak való megfeleléséről.

(3) A Halászati Terméktanács az összesített, ellenőrzött elszámolásokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig a minisztérium részére megküldi.

97. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során a Halászati Terméktanács köteles megvizsgálni, továbbá az elszámoláskor az elszámolás valódiságát ellenőrizni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését a Halászati Terméktanács javaslata alapján a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

98. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

Tenyésznövendék-nyúl támogatás

99. §

(1) A támogatás az elismert tenyésztő szervezet törzskönyvében/főkönyvében nyilvántartott, az OMMI által hitelesített származási igazolással ellátott tenyésznövendék-nyúl beállítása után igényelhető. Támogatásra a tenyésznövendék-nyúl beállítója jogosult, aki megfelel a részletes feltételeknek.

(2) A támogatás mértéke kettőezer forint/tenyésznövendék-nyúl.

(3) Egy tenyésznövendék-nyúl után egyszer igényelhető támogatás. Az igénylő a Nyúl Terméktanács által igazolt tenyészállat férőhelyének legfeljebb százhúsz százaléka mértékéig igényelhet évente támogatást.

100. §

(1) A támogatás igénybevételére jogosult az az igénylő, aki tagja a Nyúl Terméktanácsnak.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen

a) a nyúl terméktanácsi tagságot, valamint a tenyészállat-férőhely számot igazoló okirattal,

b) az OMMI által hitelesített, az adott fajta tenyésztő szervezetének igazolásával a támogatott tenyésznövendék-nyúl azonosítójáról és származási igazolásáról.

101. §

Az igénylő

a) 30 tenyésznövendék-nyúl beállításánál több nyúl esetén a 20. számú melléklet alapján összeállított kérelem,

b) 30 tenyésznövendék-nyúl beállításánál kevesebb nyúl esetén, a területileg illetékes földművelésügyi hivatal által, a 22. számú melléklet szerint bejegyzett integrátor által összeállított kérelem

alapján igényelheti a támogatást.

102. §

A 101. § b) pont szerinti kérelemhez az integrátor köteles csatolni

a) az integrátori bejegyzésének igazolása másolatát,

b) az igénylő első igénylése alkalmával, az igénylővel kötött - szerződésszámmal ellátott - termeltetési szerződés egy példányát, további igénylés esetén csak a szerződés számára való hivatkozást,

c) számlát,

d) igénylőnként az adott fajta tenyésztő szervezetének az OMMI által hitelesített igazolását a támogatott tenyésznövendék-nyúl azonosítójáról és származási igazolásáról,

e) az igénylők összesített névjegyzékét.

103. §

A 101. § szerinti kérelmet összesítés céljából a Nyúl Terméktanácshoz legkésőbb a tárgyév december 1-jéig lehet benyújtani.

104. §

A Nyúl Terméktanács köteles az összesített kérelmeket havonta, de legkésőbb a tárgyév december 5-éig a minisztérium részére megküldeni.

105. §

A minisztérium a megküldött összesítők alapján az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki az igénylő részére. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető. Az integrátor a támogatásnak a számlájára érkezését követő 15 napon belül köteles a támogatás összegét az igénylő részére folyósítani.

106. §

Az igénylés jogosságát az igénybejelentés során az elismert tenyésztő szervezet köteles megvizsgálni, az OMMI pedig ellenőrizni. Az OMMI kezdeményezi az adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

107. §

A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium ellenőrzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

108. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

3. Az agrárfinanszírozás támogatása

109. §

(1) Agrárfinanszírozási támogatásokban a 110. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytató termelő, továbbá a 21-23. számú mellékletek szerint nyilvántartásba vett integrátor (e cím vonatkozásában a továbbiakban együtt: igénylő) akkor részesülhet, ha eleget tett a Nyilv. r. szerinti bejelentési kötelezettségének, és megfelel az egyes támogatási jogcímek e rendeletben szabályozott külön feltételeinek.

(2) A feltételek teljesítésének ellenőrzésére az adóhatóság által - Art. szerint - végzett ellenőrzés keretében kerül sor. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

(3) A támogatások a 2. § (4) bekezdése szerint a 0211 számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" nyomtatvány felhasználásával az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és azokat a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(4)[18] A mezőgazdasági kis- és középvállalkozás, őstermelő, családi gazdálkodó meghatározott feltételekkel és célokra kedvezményes, alacsony kamatozású, hosszú időtartamú hitelt vehet igénybe a külön jogszabályban meghirdetett feltételekkel. Az így meghatározott hitelhez a külön jogszabályban meghirdetett százalékos mértékű kamattámogatás vehető igénybe

a) a családi gazdálkodó esetében a 10032000-01905647 számú APEH családi gazdaságok külön támogatása,

b) a mezőgazdasági kis- és középvállalkozás, valamint őstermelő esetében a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása

folyósítási számláról.

(5)[19] A kamattámogatást a (4) bekezdés szerinti igénylő, a hitelszerződés, valamint a pénzügyi intézmény kamatfizetésről szóló igazolásának csatolásával, a 0211 számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" nyomtatvány és a 10. számú melléklet szerinti kamattámogatásra jogosító igazolás felhasználásával igényelheti a területileg illetékes adóhatóságtól.

Éven belüli lejáratú hitel kamattámogatása és egyes hitelekhez nyújtott állami kezességvállalás

110. §

(1) E jogcím alapján

a) a növénytermelés, kertészet, az állattenyésztés, vegyes gazdálkodás (TEÁOR A 01.1-01.3),

b) a vadgazdálkodás (TEÁOR A01.50),

c) az erdőgazdálkodás (TEÁOR A02.01), valamint

d) a halászati tevékenység (TEÁOR B 05.0)

[az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység] költségeinek fedezetére pénzügyi intézménytől igénybe vett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra kamattámogatás vehető igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából az egy év a hitelszerződés megkötésének napjától számított háromszázhatvanöt napot jelent.

(3) A közraktárba letett búzára, takarmánykukoricára és szójára közraktári jegy fedezete alapján pénzügyi intézménytől, illetve közraktártól felvett, legfeljebb egyéves lejáratra engedélyezett hitel után kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a terméket az igénylő kizárólag saját gazdaságában termelje meg, illetve az integrátor az integráció keretében termeltesse meg, és a közraktárba helyezés időpontjában az áru tulajdonosa legyen.

(4) A kalászos gabona (búza, árpa, rozs, zab, triticale), valamint a kukorica takarmányszükséglet megvásárlásának elősegítésére a minisztérium által meghirdetett külön rendelet alapján az állattartó igénylők pénzügyi intézménytől, illetve közraktártól felvett, legfeljebb egyéves lejáratra engedélyezett hitelek után kamattámogatást vehetnek igénybe.

(5) Azok a termelők és integrátorok, akik a (3) bekezdés alapján közraktárba helyezett termékeik után már igénybe vettek támogatást, a (4) bekezdés szerinti támogatásra csak a meghirdetésre kerülő rendeletben meghatározott gabonamennyiség és a (3) bekezdés alapján támogatásban részesített közraktározott termékmennyiség különbözete után jogosultak támogatás igénybevételére.

(6)[20] Amennyiben a 112. § (3) és (4) bekezdése szerinti elemi csapással sújtottnak minősülő igénylő esetében a pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti hitel lejáratát 2002. évben, illetve a 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet 82. §-a alapján 2001. szeptember l-je után megkötött hiteleket meghosszabbítja, úgy a 112. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás a meghosszabbítás (megújítás) időtartamára, de legfeljebb 2002. december 31-ig vehető igénybe. Pénzügyi intézmény az (1) bekezdés szerinti hitel lejáratát a 112. § (3) és (4) bekezdése szerint elemi csapással nem sújtott igénylő esetén 2002. december 31-ig meghosszabbíthatja, de a meghosszabbítás (megújítás) időtartamára a 111. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás nem vehető igénybe.

111. §

(1) A kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra a 110. § (1), (3) bekezdéseiben meghatározott célra felvett forinthitel esetében a jegybanki alapkamattal számított kamat összegének negyven százaléka. A kamattámogatás szempontjából figyelembe vehető jegybanki alapkamat mértékét a hitelszerződésen fel kell tüntetni.

(2) Kamattámogatás forinthitel esetén csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb három százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének vagy jogszabály alapján történő megújításának időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot.

(3) E rendelet alkalmazása szempontjából a teljes hiteldíj a hitel folyósításához kapcsolódó és a hitel szerződés szerinti igénybevételével kapcsolatban felmerülő költségeket és díjakat tartalmazza (kamat, kezelési költség, folyósítási jutalék). A teljes hiteldíj nem tartalmazhatja a hitel folyósításától független, illetőleg a hitel folyósítása előtt felmerült költségeket (pl. hitelbírálati díj, rendelkezésre tartási jutalék).

(4) Devizahitel esetén a támogatás mértéke a hitelszerződés szerinti kamat összegének a huszonöt százaléka.

112. §

(1) Az R. 13. §-a alapján elemi csapással sújtottnak minősülő igénylő a károsodott termék termelésével összefüggő - illetve erdő esetében a gazdálkodóknak az elemi kár felszámolásával kapcsolatos - költségeinek fedezetére felvett

a) a 110. § (1) bekezdés szerinti forinthitel tartozás után a jegybanki alapkamattal számított összeg további huszonöt százalékának,

b) a 111. § (4) bekezdésében meghatározott devizahitel esetén a kamat összegének további tizenöt százalékának

megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra.

(2) A többlettámogatás igénybevételének feltétele, hogy a károsult

a) a káreseményt nyilvántartásba vétel céljából, annak bekövetkeztét követő öt munkanapon belül,

b)[21] az előzetes, illetve tényleges kár mértékét legkésőbb 2002. október 31-ig,

c)[22] a b) pont szerint előzetesen bejelentett kár végleges mértékét legkésőbb 2002. november 30-ig

a 6. számú melléklet szerint az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz, illetve állami erdészeti szolgálathoz bejelentse. Az előzetes kár mértékét a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény szerint, a várható adatokkal kell számolni.

(3) Amennyiben az elemi csapás a használt összes földterület hozamának tizenöt százalékot meghaladó kiesése következtében került megállapításra, az igénylő az (1) bekezdésben meghatározott mértékű kedvezményt a hitelszerződés szerinti időszakra - az elemi csapás tényének megállapításakor fennálló - összes növénytermesztési célú hitele után igénybe veheti.

(4) A többlettámogatás igénybevételére - amennyiben eleget tesz a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kötelezettségének - az a termelő is jogosult, aki/amely az elemi csapást szenvedett tevékenységét integráció keretében folytatja. A termelő ezt az igényét - az integrációs szerződésben foglalt hitelösszegre vonatkozóan - az integrátor szervezeten keresztül érvényesítheti.

113. §

Az integrátor olyan esetben is részesülhet a 111. § (1) és (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatásban, amikor a legfeljebb egyéves lejáratú, pénzügyi intézménytől felvett hitelt nem a partnerei termelési ráfordításainak, hanem a vele szerződéses kapcsolatban álló termelők érdekében végzett szolgáltatások (TEÁOR A 01.4, A 02.02) finanszírozására használja fel. Ebben az esetben a támogatás folyósításának feltételei:

a) az igénylőnek rendelkeznie kell integrátori szerződéssel, valamint az integrátori bejegyzést tanúsító - a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal által kiállított - igazolással, illetve

b) a támogatott hitelből igazolhatóan olyan szolgáltatások költségeit kell finanszíroznia, amelyek az integrátori szerződésben rögzített mezőgazdasági termékek előállításához kapcsolódnak. Ennek tényét a hitelt folyósító pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződésben is rögzíteni kell, és az igénybe vett kamattámogatást a szolgáltatások ellenértékének elszámolásánál érvényesíteni kell.

114. §

(1) A kamattámogatást igénylő 109. § (3) bekezdés szerinti nyomtatványhoz csatolni kell a hitelszerződést, a pénzügyi intézmény vagy közraktár kamat megfizetéséről szóló igazolását, valamint az első igényléskor az illetékes megyei földművelésügyi hivatal 24. számú melléklet szerinti kamattámogatásra jogosító igazolását.

(2) Integrátor igénylő esetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csatolni kell az integrációs szerződésekről készített összesítő kimutatást is. Az integrátor igénylő az általa felvett támogatás integráltakkal történő elszámolásáról köteles elkülönített nyilvántartást vezetni, és az erre vonatkozó dokumentumokat az Art. által előírt időpontig megőrizni.

115. §

(1)[23] Az igénylő a búza, a kukorica, a rozs, az árpa termelési költségeire kizárólag egy pénzügyi intézménytől, legfeljebb egyéves lejáratra, illetve a rendelet 110. § (6) bekezdésében foglaltak szerint meghosszabbított (megújított) időszakra felvett hitel tőkeösszegének hetven százalékáig, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva sortartó állami kezességvállalással (e cím vonatkozásában a továbbiakban: állami kezességvállalás) legfeljebb húszezer forint összegű hitelt vehet igénybe.

(2) Az állami kezességvállalás az (1) bekezdésben szabályozott hitel tőkeösszegének, illetve egy részének törlesztése vagy megtérülése esetén a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára terjed ki.

(3) Az állami kezességvállalás szempontjából ugyanazt a földterületet egy termelési ciklusban csak egyszer lehet figyelembe venni.

(4) Az állami kezességvállalás nyújtásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény által befogadott hitelkérelem egy példányán az igénylő nyilvántartásba vételét végző megyei földművelésügyi hivatal a kezességvállalással érintett gabonafélék vetésterületének részletezésével a kezességvállalásra való jogosultságot igazolja. A megyei földművelésügyi hivatal - a Kormány határozatában rögzített állami kezességvállalási keret betartása érdekében - a miniszter által meghatározott időponttól kezdődően a jogosultság igazolását megtagadja.

116. §

Az állami kezességvállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, - amelyre vonatkozó hitelkérelmet a pénzügyi intézmény a hitelintézeti törvény előírásainak megfelelően kialakított hitelbírálati rend szerint bírált el, és amelyben az igénylő hozzájárul ahhoz, hogy,

a) a megtermelt termék az állami kezességvállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául -ideértve a pénzügyi intézmény javára alapított vételi jogot is - szolgál, vagy,

b) ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a pénzügyi intézmény a hiányzó összeget az igénylő bármely egyéb bevételéből is fedezhesse.

117. §

(1) Amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a pénzügyi intézmény mint a kezességvállalás jogosultja a 116. § szerinti biztosítékok eredménytelen vagy csak részlegesen eredményes érvényesítését követően élhet az állami kezesség beváltási jogával. Ebben az esetben a beváltott hiteltartozás az igénylő állammal szembeni kötelezettségévé válik.

(2) A jogosult pénzügyi intézmény az állami kezességet a 25. számú melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával az adóhatóságnál érvényesítheti a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása vagy a 11. cím 3. Agrártermelés költségeit csökkentő támogatás jogcímek terhére, az eredeti vagy jogszabály alapján módosított hitelszerződés lejártát követő hatvanegyedik naptól. A beváltás kezdeményezéséről a 25. számú melléklet egyidejű megküldésével a jogosult pénzügyi intézmény köteles a minisztériumot és a Pénzügyminisztériumot értesíteni.

(3) Amennyiben az igénylő a hiteltartozásából már törlesztett, illetve a pénzügyi intézmény a 116. § a) és b) pontjai szerinti biztosítékokból a tartozást csökkentette, úgy a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára érvényesíthető az állami kezességvállalás.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről az igénylőt az adóhatóság határozatban értesíti.

(5) Az igénylő egy adott földterületre ugyanazon termelési ciklusban csak egy pénzügyi intézménytől vehet igénybe hitelt állami kezességvállalással.

(6) Amennyiben az igénylő az (5) bekezdésben megfogalmazott feltételektől eltér, az általa igénybevett hitelekhez kapcsolódó kedvezményekre való jogosultságot elveszíti, az igénybevett támogatás jogosulatlan igénybevételnek minősül. Ebben az esetben a kezességbeváltás jogosultja az elsőként jogszerűen jelentkező pénzügyi intézmény.

118. §

A beváltott állami kezességvállalást az APEH Agrárgazdasági kezesség beváltás 10032000-01907010 számú folyósítási számláról kell teljesíteni, illetve a visszafizetési kötelezettséget erre a számlára kell teljesíteni.

Az éven túli lejáratú hitel kamattámogatása és egyes hitelekhez nyújtott garanciavállalás

119. §

(1)[24] Az agrárfinanszírozást igénylők, gazdálkodásuk forgóeszköz-szükségletének fedezetére, egyéb kötelezettségek - forgóeszközhitelek és egyéb éven túli bankhitelek- teljesítésének pénzügyi intézménytől felvett hiteleik után, a hitelszerződés szerinti legalább három-, de legfeljebb hatéves időtartamra kamattámogatást vehetnek igénybe.

(2) A kedvezménnyel igénybe vehető hitel összege a 2002. évben megkötésre kerülő hitelszerződésekben

a)[25] termelői hitelkérelem esetén legfeljebb háromszázötven millió forint,

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 19. pontjában jelölt mezőgazdasági kistermelők, valamint az adóévben négymillió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági egyéni vállalkozók (a továbbiakban: kistermelők) integrálását végző integrátor szervezet esetében - amennyiben kötelezettséget vállal arra, hogy legalább a hitel futamidőszakára az integráltakkal integrációs szerződéseket köt - az integrációs szerződésekben a termékfelvásárlás adott évére rögzített szerződéses felvásárlási összeg száz százaléka, de legfeljebb hétszázötven millió forint lehet.

120. §

A kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben

a) a teljes hiteldíj legfeljebb négy százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori szintjéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell,

b) a pénzügyi intézmény legalább egyéves, de legfeljebb kétéves tőketörlesztési haladékot engedélyez,

c) készfizető kezesség igénybevétele esetén a kezességvállalási díj évenként nem haladja meg a szerződéskötéskor a hitelszerződés szerinti hitelösszegre, illetve az előző év december 31-én fennálló tőketartozásra vonatkoztatva a másfél százalékos mértéket.

121. §

(1) A kamattámogatás mértéke az e rendelet hatálybalépését követően megkötött hitelszerződések esetében, a jegybanki alapkamattal számított kamat összegének negyven százaléka.

(2) A 120. § b) pontja szempontjából az első év a hitelszerződés megkötésétől számított háromszázhatvanöt napot jelent.

(3)[26] A felvett hitel a hitelfelvevő kezdeményezésére a futamidő lejárta előtt - beleértve a tőketörlesztési haladék idejét is - egyösszegben is visszafizethető. Kamattámogatás az így visszafizetett hitelek után csak a visszafizetés időpontjáig teljesített kamatfizetés alapján igényelhető, amely támogatás nem minősül jogosulatlan igénybevételnek. Az egyösszegű visszafizetéssel összefüggésben további kamattámogatás nem vehető igénybe.

(4)[27] A felvett hitel - szerződésben vállaltnál - rövidebb határidő alatt történő visszafizetése esetén az igénybe vett támogatás nem minősül jogosulatlan igénybevételnek azon hitelek esetében sem, amelyek a mezőgazdasági termelők kibontakozási hitelkonstrukciójáról és a gazdahitel programról szóló 30/2000. (III. 10.) Korm. rendelet alapján a kibontakozási hitelkonstrukcióba részben vagy teljes összegükben bevonásra kerültek.

122. §

(1) A hitel igénybevételéhez a teljes hitelösszegre jogosultanként az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, illetve a Hitelgarancia Rt. (a továbbiakban együtt: kezességvállaló intézmény) által nyújtott legfeljebb nyolcvan százalékos kezességvállalás kapcsolódhat. Az ötmillió forintot meghaladó hitelszerződések esetében a kezességvállalás éves átlagban nem haladhatja meg

a) a Hitelgarancia Rt. esetében a hatvan százalékot,

b) az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány esetén a hetven százalékot.

(2) A kezességvállalásért a termelő éves ütemezésben a fennálló hitelösszegre vetítve készfizető kezességvállalási díjat fizet, amelynek ötven százalékát a költségvetés megtéríti.

(3) A (2) bekezdés szerinti készfizető kezességvállalási díj tízmillió forint hitelösszegig a hitel összegére vetítve egységesen évi egy százalék, ezen összeg felett a vállalt kezesség mértékétől függően a hitel összegére vetítve az alábbiak szerint változik:

(4) A kezességvállaló intézmény által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az intézményt terhelő fizetési kötelezettség hetven százalékára a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.

123. §

(1) A hitelkérelmeket az agrárfinanszírozásban részt vevő pénzügyi intézmény területi fiókjaihoz folyamatosan lehet benyújtani az intézmények által előírt példányban és tartalommal. A pénzügyi intézmények csak olyan hitelkérelmeket fogadhatnak be, amelyeket előzetesen a megyei földművelésügyi hivatal nyilvántartásba vett és záradékolt. Az igénylő a záradékolt hitelkérelmet legkésőbb a záradékolást követő hatvanadik naptári napig nyújthatja be a pénzügyi intézményhez.

(2)[28] A megyei földművelésügyi hivatal által - a hitelkérelem egy példányára - rávezetett záradék tartalmazza, hogy a kérelmező, illetőleg az általa végzett tevékenység és annak finanszírozására felvenni tervezett hitel felhasználási célja és összege megfelel-e a rendeletben meghatározott feltételeknek. A záradékolást a területi Agrár- és Vidékfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján kell a hitelkérelemre rávezetni, és a záradékolt hitelkérelmet a beadástól számított harmincadik munkanapig a kérelmező részére továbbítani kell.

124. §

A pénzügyi intézmény a hitelkérelmet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően kialakított hitelbírálati rend szerint bírálja el és szükség esetén a vele szerződéses kapcsolatban álló kezességvállaló intézményekkel a kezességvállalási szerződéseket megköti. A pénzügyi intézmény által elfogadott hitelkérelmek benyújtói a megkötött hitelszerződések, illetve készfizető kezességvállalás esetén a kezességvállalási szerződések megkötése alapján a 121. § szerinti kamattámogatás, valamint a 122. § szerinti kezességvállalási díjtámogatás igénybevételére is jogosulttá válnak.

125. §

A pénzügyi intézmények a megkötött hitelszerződések összesített adatairól (hitelösszeg, annak évenkénti kezességvállalási díjtámogatási és kamattámogatási igénye) havonta tájékoztatást adnak a minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére.

126. §

(1) Amennyiben a hitelfelvevő a támogatással felvett hitelt nem a hitelkérelemben feltüntetett célokra használja, a kamattámogatás és a kezességvállalási díjtámogatás igénybevétele jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóság rendeli el.

(2) Nem minősül jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha a módosított felhasználási cél meghatározása az illetékes megyei földművelésügyi hivatal előzetes hozzájárulásával történik, és a tevékenység a 110. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi körbe tartozik.

127. §

A hitelezés futamideje alatt - a pénzügyi intézmény vagy a hitelfelvevő kezdeményezésére - a hitelkövetelést a szerződő pénzügyi intézménytől más pénzügyi intézmény, illetve tartozást a hitelfelvevőtől másik jogosult átvállalhatja. Az átvállalás után a kamattámogatásra, illetőleg a kezességvállalási díjtámogatásra való jogosultság akkor folytonos, ha az új hitelszerződés a megszűnő szerződés folytatásaként jött létre újabb tőketörlesztési halasztási időszak nélkül, változatlan feltételekkel, amit a területileg illetékes földművelésügyi hivatal záradékkal igazol.

128. §

A támogatások a 109. §-ban meghatározott módon igényelhetők az alábbiak szerint:

a) a kamattámogatás a 114. §-ban foglaltaknak megfelelően;

b) a hitelszerződés megkötését követően az első kamatfizetési kötelezettséghez kapcsolódó kamattámogatás összege előlegként a 26. számú melléklet szerinti igénylőlap felhasználásával;

c) a kezességvállalási díjtámogatás a kezességvállalási szerződés szerinti díjfizetés gyakoriságának megfelelően (a szerződés megkötésekor, illetve a futamidő alatt évente egyszer). Az igényléshez csatolni kell a kezességvállaló intézmény vagy a pénzügyi intézmény díjfizetési igazolását, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat.

129. §

(1) A mezőgazdasági termelés és feldolgozás piaci versenyképességének javítása céljából, valamint a termelés és értékesítés előfinanszírozása, a felvásárlás és raktározás, valamint a halasztott fizetésű értékesítési konstrukciók elősegítése érdekében legfeljebb 18 hónapos lejáratú, a Magyar Export-Import Bank Rt. (a továbbiakban: EXIMBANK) által forintban vagy devizában folyósított hitelhez az EXIMBANK részére - a minisztérium és az EXIMBANK között kötött megállapodás keretében - kamat és kezességvállalási díj térítés nyújtható. A minisztérium által nyújtott kamat és kezességvállalási díjtérítést az EXIMBANK teljes egészében köteles a (2) bekezdésben felsorolt, és e támogatás keretében működtetett hitelkonstrukcióban résztvevő igénylők részére továbbadni.

(2) Kamat és kezességvállalási díjtérítés

a) a húsfeldolgozást (TEÁOR DA 15.1),

b) a halfeldolgozást (TEÁOR DA 15.2),

c) a gyümölcs, zöldségfeldolgozást (TEÁOR DA 15.3),

d) a növényi, állati olajgyártást (TEÁOR DA 15.4),

e) a tejfeldolgozást (TEÁOR DA 15.5),

f) a malomipari termékek gyártását (TEÁOR DA 15.6),

g) az egyéb élelmiszer gyártást (TEÁOR DA 15.8),

h) a bortermelést (TEÁOR DA 15.93) végzők, valamint

i) a mezőgazdasági termelők, bejegyzett integrátorok (TEÁOR A01, 02, 05) által előállított saját termékek, saját nevükben, illetve a mezőgazdasági termelők által létrehozott termelő, értékesítő szervezetekben lebonyolított értékesítés előmozdítására felvett hitelekhez kapcsolódhat.

(3)[29] Kamat díjtérítés csak azon hitelekhez nyújtható, amelyek kamata a hitel teljes futamideje alatt forinthitel esetén a hat havi BUBOR plusz maximum 2,8%-ot, illetve devizahitel esetén a hat havi LIBOR plusz maximum 2,8%-ot nem haladja meg. A kamat díjtérítésben részesülő időszak az eredeti hitelszerződés megkötésétől számított legfeljebb 365 nap lehet. A kamat díjtérítés mértéke forinthitel esetén hat havi BUBOR 50%-a, devizahitel esetén a hat havi LIBOR 50%-a lehet. Kezességvállalási díjtérítés csak olyan szerződések esetén nyújtható, ahol a kezességvállalási díj éves mértéke nem haladja meg a 3%-ot, a kezességvállalási díjtérítés a szerződés szerinti kezességvállalási díj 50%-a.

(4) Az egy igénylő által támogatásban részesülő hitel nagysága maximum 500 millió forint lehet.

(5) A kamat és kezességvállalási díjtérítést a hitelfelvevő kamatfizetési teljesítésének megfelelően az EXIMBANK havonta, összesítve a minisztérium igazolása alapján az illetékes adóhatóságtól közvetlenül igényelheti. A kifizetést a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett díjtérítést ugyanerre a számlára kell visszafizetni. A díjtérítések ellenőrzését és igazolását a minisztérium nevében az általa megbízott szervezet végzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén pedig kezdeményezi a visszafizetést.

(6)[30] A (2) bekezdés szerinti kamat- és kezességvállalási díjtérítés céljára összesen legfeljebb 700 millió forint használható fel, forráshiány esetén a már nem finanszírozható igényeket el kell utasítani.

4. Reorganizációs program támogatása

130. §

Támogatást azok a gazdálkodók vehetnek igénybe, akik/amelyek a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló - többször módosított - 39/1987. (X. 12.) MT rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló - többször módosított - 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá az egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról szóló - többször módosított - 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján már reorganizációs támogatásra jogosultak, és érvényes támogatási határozattal vagy támogatási okirattal rendelkeznek.

131. §

A támogatás az állami adóhatóságtól igényelhető, a támogatási határozatban vagy támogatási okiratban foglaltak szerint az engedélyezett mértékig, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatás folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

132. §

(1) Indokolt esetben a minisztérium engedélyezheti a reorganizációs támogatási határozatban (támogatási okiratban) rögzített teljesítési kötelezettségek módosítását, továbbá a reorganizációs támogatással érintett vagyontárgyak (beleértve az állatokat is) elidegenítését, gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájáruláskénti bevitelét vagy átmeneti bérbeadását.

(2) Elidegenítés, illetve nem pénzbeli hozzájáruláskénti bevitel esetén az új tulajdonosnak meg kell felelni az R. 3. §-ban foglalt feltételeknek, továbbá vállalnia kell a vagyontárgyak eredeti feltételek szerinti hasznosítását, és az állammal szemben fennálló minden, a támogatáshoz fűződő kötelezettség teljesítését. Jogi személyiséggel rendelkező új tulajdonos esetében el lehet tekinteni a tulajdoni hányad(ok) eredeti jogszabály által meghatározott arányától.

(3) Bérbeadás esetén a bérlőnek vállalnia kell a vagyontárgyak eredeti feltételek szerinti hasznosítását, azonban a támogatással összefüggő kötelezettségek változatlanul a támogatás eredeti jogosultját terhelik, és továbbra is felelős azok teljesítéséért.

133. §

(1) Azon gazdálkodóknak, akik az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az export-árualapnövelő reorganizációs támogatás keretében állatbeállítási és forgóeszköz-támogatásban részesültek, elszámolási kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítették és e program keretében kamattámogatást nem vesznek igénybe, az agrárgazdasági célok 1999. évi költségvetési támogatásáról szóló 8/1999. (I. 20.) FVM rendelet hatálybalépésével baromfitartási kötelezettségük megszűnt, a szarvasmarha, a sertés és a juh anyaállat-tartási kötelezettségük ezen rendelet hatálybalépésével megszűnik.

(2) Az 1995. december 31-ig benyújtott pályázatoknál, az agrárreorganizációs program keretében felvett, az első teljes negyedévre számított kamattámogatásnak megfelelő összegű kamattámogatási előleg - az éves kamatfizetési kötelezettség csökkenésével arányosan csökkenő mértékben - folyamatosan, a támogatás fennállásáig megilleti a gazdálkodót. A kamattámogatási előleg maradványértékével a kamattámogatás lejártakor a gazdálkodó köteles elszámolni az adóhatósággal.

134. §

(1) A támogatás felhasználásának és a feltételek teljesítésének folyamatos ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik.

(2) A támogatás elszámolását és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás tényét - a 425. § (1) bekezdésében és az R. 11. § (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a támogatás alapjául szolgáló jogszabályban, valamint a támogatási határozatban, támogatási okiratban foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére vonatkozóan a minisztérium intézkedik, és erről értesíti az adóhatóságot.

5. Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program végrehajtásának támogatása

135. §

(1) E jogcím alapján a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről szóló 2253/1999. (X. 7.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban foglalt, az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló környezet- és természetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek és tevékenységek alkalmazását felvállaló, jogosultak a rendelkezésre álló költségvetési forrás erejéig pályázat útján támogatást vehetnek igénybe.

(2) A támogatás célja

a) a környezet- és természetkímélő mezőgazdasági és halászati termelési módok alkalmazásának elősegítése,

b) a környezetbarát, természetkímélő mezőgazdasági tevékenységek elterjedésének elősegítése,

c) a vidéki foglalkoztatás javításához való hozzájárulás.

(3) Támogatásra jogosultak az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, mezőgazdasági tevékenységet folytató földhasználó

a) természetes személyek,

b) jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, és

c) egyéb mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek.

(4) A támogatási jogosultság további feltételei, hogy a pályázó földhasználó

a) földtulajdonnal vagy az érintett területre vonatkozó, legalább öt évre szóló érvényes földhasználati szerződéssel rendelkezzen, amely megfelel a Földhasználati r.-ben foglaltaknak,

b) tulajdonában vagy használatában van legalább l hektár szántó vagy gyepterület, vagy

c) tulajdonában vagy használatában van legalább 0,5 hektár zöldség- vagy gyümölcs- vagy szőlőterület, vagy

d) rendelkezik legalább 5 ha halastó tulajdonnal, vagy legalább 5 évre szóló halastó bérleti szerződéssel.

136. §

(1) Az "Agrár-környezetvédelmi céltámogatások" elnyerésére pályázatot lehet benyújtani. A pályázatok részletes feltételeit és szakmai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza. A pályázatokat legkésőbb pályázati felhívás közzétételét követő 45 napon belül a földhasználat szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Hiánypótlásra, az erre való felszólítástól számított 15 napon belül, egyszer van lehetőség. A pályázat befogadásának, illetve a hiánypótlás benyújtásának időpontjaként a hivatalhoz való beérkezés ideje tekintendő. Amennyiben a pályázat nem felel meg az előírt formai és tartalmi követelményeknek, azt az illetékes megyei földművelésügyi hivatal visszaküldi a pályázónak.

(2) Az illetékes megyei földművelésügyi hivatal a pályázatokat a befogadás időpontjától számított 15 napon belül döntéshozatalra felterjeszti a minisztériumhoz.

(3) A minisztériumhoz felterjesztett pályázatok támogatásáról az Agrár-környezetvédelmi Tárcaközi Bizottság javaslata alapján a minisztérium dönt és a pályázókat a döntésről 30 napon belül értesíti. A pályázat elfogadása esetén a döntést követő 30 napon belül támogatási szerződést köt a nyertes pályázókkal.

(4) A szerződéskötést követő 30 napon belül a minisztérium a támogatási összeg 50%-áról az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki, amellyel a támogatás az adóhatóságtól igényelhető.

(5)[31] A támogatás felhasználását, illetve a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzését a minisztérium a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) vagy az általa kijelölt hatósági feladatokat ellátó területi szerve bevonásával végzi. Az érzékeny természeti mintaterületeken bevezetett zonális célprogramok ellenőrzésében a KöM vagy az általa kijelölt hatósági feladatokat ellátó területi szervének részvétele kötelező. Az ellenőrzésekre a minisztérium meghívja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát, illetve a minisztérium által elismert, érintett terméktanácsot. A támogatási szerződésben foglaltak nem teljesítése esetén a minisztérium elrendeli a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetését. Az ellenőrzések lebonyolítását követően, legkésőbb 2002. október 31-ig a minisztérium gondoskodik a támogatási összeg fennmaradó 50%-áról az R. 1. számú melléklet szerinti igazolás kiállításáról, kivéve, ha jogosulatlan felhasználás történt.

(6) E jogcím szerinti támogatásokat a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat ugyanezen számlára kell visszafizetni.

137. §

Az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló egyes termelési módszerek területalapú támogatásai (A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célprogramjai) meghatározott mértékű, vissza nem térítendő területalapú támogatás, melyre a pályázó az általa kiválasztott célprogram előírásainak saját területén való alkalmazásának felvállalásával válik jogosulttá, a terület nagysága (hektárok száma) alapján.

138. §

(1) A támogatás célja a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program célprogramjainak különböző környezetkímélő termelési, gazdálkodási módszerek előírásainak alkalmazása, amelyet a támogatások elősegíteni kívánnak. Az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (III. 3.) FVM rendelet 109-115. §-ai alapján támogatásban részesült pályázók kötelezettségei érvényben maradnak, azonban pályázatot nyújthatnak be az e rendeletben szabályozott az átállást segítő vagy a már átállt területeken alkalmazott területalapú támogatásokra.

(2) A támogatás mértéke:

(3) A pályázó által kiválasztott és felvállalt célprogram(ok) pályázati felhívásban meghatározott előírásainak végrehajtására a pályázókkal a minisztérium támogatási szerződést köt.

(4) Az agrár-környezetvédelmi, területalapú támogatásban részesülő támogatottak az e rendelet 4. §-ában foglalt földalapú növénytermelési támogatást nem igényelhetnek.

139. §

(1) Az agrár-környezetvédelmi célprogramok előírásainak végrehajtásához, illetve egyes agrár-környezetvédelmi célokat szolgáló tevékenységek megvalósításához kiegészítő agrár-környezetvédelmi támogatás vehető igénybe.

(2) A támogatás igényelhető:

a) agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítésének költségtérítésére, és

b) kiegészítő állat-beállítási támogatás egyes agrár-környezetvédelmi célprogramok (legeltetési program) végrehajtásához kapcsolódó előírások betartásának elősegítésére.

(3) A kiegészítő támogatások igénybevételére kizárólag az agrár-környezetvédelmi területalapú támogatás jogcímen támogatási szerződéssel rendelkezők pályázhatnak az alábbiak szerint:

a) agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítéséhez támogatás igénybevételére bármely agrár-környezetvédelmi területalapú támogatásra támogatási szerződéssel rendelkezők;

b) kiegészítő állat-beállítási támogatás igénybevételére kizárólag a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program gyepgazdálkodási és ökológiai gyep-legelő célprogramjában valamint az érzékeny természeti mintaterületek gyepgazdálkodásra vonatkozó célprogramjaiban részt vevő, támogatási szerződéssel rendelkező földhasználók jogosultak.

(4) A kiegészítő agrár-környezetvédelmi támogatások pályázati feltételeinek meghirdetésére az agrár-környezetvédelmi, területalapú céltámogatásokra vonatkozó, 138. § (3) bekezdésében foglalt szerződések megkötését követően kerül sor.

140. §

(1) A 139. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás a környezetgazdálkodási szempontokat, a helyi agro-ökológiai adottságokat, valamint az országos és helyi agrár-környezetvédelmi célkitűzéseket figyelembe vevő gazdálkodási üzemterv (talajvizsgálatra alapozott tápanyag-gazdálkodás, helyi adottságokra alapozott vetésforgó, vetésszerkezet, környezetkímélő növényvédelem stb. komplex terve) elkészítésének költségtérítése céljából agrár-környezetgazdálkodási üzemterv készítésének támogatása vehető igénybe.

(2) A tervkészítésre vonatkozó támogatás valamely agrár-környezetvédelmi célprogramba való belépés évében igényelhető, azonban 5 éven belül ugyanezen jogcímen támogatás nem igényelhető.

(3) A támogatás csak megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező, az Agrár-környezetvédelmi Tárcaközi Bizottság javaslata alapján minisztérium által elismert természetes és jogi személyek, szervezetek által elkészített tervekhez adható.

(4) A minisztérium a tervkészítésre elismert személyek és szervezetek jegyzékét hivatalos lapjában teszi közzé.

(5) A támogatás mértéke: komplex üzemtervenként

a) 10 ha gazdaság méretig a terv költségének 90%-a, legfeljebb 50 000 Ft,

b) 10-100 ha gazdaság méretig a terv költségének 90%-a, legfeljebb 70 000 Ft,

c) 100 ha feletti méret esetén a terv költségének 90%-a, legfeljebb 100 000 Ft.

141. §

(1) A 139. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás az egyes (gyepgazdálkodást, ökológiai gyep-legelő, gyepre vonatkozó érzékeny természeti mintaterületek) agrár-környezetvédelmi célprogramok előírásainak végrehajtását segíti oly módon, hogy az említett célprogramokban részt vevők pályázat útján kiegészítő állat-beállítási támogatást igényelhetnek a legeltetési előírásokban foglalt állattartási kötelezettség teljesítéséhez.

(2) A támogatás új állatok beállítására és meglévő állományra egyaránt vonatkozik, olyan módon, hogy az új állatok beállítása elsőbbséget élvez a támogatások odaítélésekor.

(3) A támogatást az e rendelet 26-46. §-aiban foglalt állattenyésztési támogatásokhoz, kapcsolódóan, azokat kiegészítő módon lehet igénybe venni; amennyiben a pályázó teljesíti az agrár-környezetvédelmi többletelőírásokat az állattartás vonatkozásában, az állattenyésztési támogatásokban felsorolt feltételek együttes figyelembevételével.

(4) A támogatás mértéke:

142. §

(1) Az agrár-környezetvédelmi tanfolyamokhoz, képzésekhez támogatás igényelhető. A támogatás célja az NAKP egyes célprogramjainak megismertetése, az agrár-környezetvédelmi célprogramokban résztvevők kötelezően előírt képzésének megvalósítása, célirányos elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése.

(2) A támogatás csak megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező természetes és jogi személyek, szervezetek által beterjesztett, a minisztérium által elismert képzési programokhoz, tanfolyamokhoz vehető igénybe.

(3) A támogatás igénylésére, elbírálására és odaítélésére a 136. §-ban foglaltak érvényesek. A pályázat részletes feltételeit és szakmai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza.

(4) A minisztérium a jóváhagyott agrár-környezetvédelmi tanfolyamok/képzések jegyzékét, az elfogadásukat követő 30 napon belül, hivatalos lapjában közzéteszi.

(5) A támogatás elsődlegesen a lebonyolítás költségeinek fedezését szolgálja, képzési szakanyagok kidolgozására nem használható fel.

(6) A támogatás mértéke: képzési tanfolyamonként maximum 400 000 Ft, a képzések/tanfolyamok minimális időtartama (nettó) 12 óra, a résztvevők minimális száma 10 fő.

143. §

(1) Agrár-környezetvédelmi mintagazdaság működtetéséért, a komplex oktatási, képzési, szaktanácsadási és bemutatási feladatok teljesítéséért támogatás vehető igénybe.

(2) A támogatás célja a agrár-környezetvédelmi mintagazdaságok kialakításának és működésének elősegítése, amelyek a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programban foglalt környezet- és természetkímélő gazdálkodási módszereket alkalmazzák és komplex képzési, információs, bemutató és szaktanácsadási tevékenység végrehajtásával elősegítik a fenti módszerek megismerését, megértését és elterjedését.

(3) Támogatásra kizárólag azok jogosultak, akik a 138. §-ban meghirdetett agrár-környezetvédelmi célprogram(ok) valamelyikében részt vesznek, és teljesítik a következő feltételeket:

a) mintagazdaság működéséhez szükséges saját vagy bérelt földterület,

b) a gazdálkodáshoz szükséges eszközállomány,

c) az agrár-környezetgazdálkodás területén megfelelő szakmai, gyakorlati képzettség.

(4) A támogatás mértéke pályázatonként legfeljebb 8 millió Ft vissza nem térítendő támogatás.

6. A szaktanácsadás és a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

144. §

(1) A támogatások az illetékes adóhatóságtól igényelhetők és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogtalanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2) A minisztérium megyénként a megyei hatáskörben felhasználható támogatási keretet állapít meg.

A szaktanácsadás díjának támogatása

145. §

(1) A támogatást az a szaktanácsadási szolgáltatást igénybe vevő kaphatja, aki/amely mezőgazdasági (TEÁOR 01.1-01.3), erdőgazdálkodási (TEÁOR 02.01), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50), halgazdálkodási (TEÁOR 05.0), élelmiszer-feldolgozási (TEÁOR 15) termelő tevékenységet, valamint az ezeket kiegészítő agroturizmus szolgáltatói tevékenységet folytat, és megfelel a Nyilv. r. előírásainak. Nem jogosult támogatásra, aki szerepel a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: Szaktanácsadói Névjegyzék).

(2) Az előző évben egymillió forint árbevételt el nem ért, a Nyilv. r. alapján nyilvántartásba vett termelők csoportos formában kaphatnak ingyenes szaktanácsadást a területi központ vezető falugazdásza által jelzett igény szerinti témakörökben megrendezésre kerülő szaktanácsadási programok - előadások, konzultációk, bemutatók - keretében. A szaktanácsadói programok megvalósítóját a program helye szerint területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal jelöli ki, azok közül az ajánlattevők közül, akik nem végeznek az agrárgazdasággal összefüggő kereskedelmi és/vagy ügynöki tevékenységet, és az ajánlott szaktanácsadási programot a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó bevonásával valósítják meg. Amennyiben a falugazdász területi központ olyan szaktanácsadási programot igényel, amelyhez nincs megfelelő regisztrált szaktanácsadó, vagy az adott időben és helyen regisztrált szaktanácsadó bevonása gazdaságosan nem oldható meg, a megyei programok megvalósításához a programok tervezett időtartama 20 százalékának mértékéig a Szaktanácsadói Névjegyzékben nem szereplő szakember is alkalmazható. Ez alól - indokolt esetben - a földművelésügyi hivatal vezetője adhat felmentést.

(3) Az éves egymillió forint árbevételt meghaladó és a támogatásra jogosult igénylő olyan szerződés alapján vehet igénybe támogatást, amely szerint a szolgáltatást a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó végzi.

(4) A támogatás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 44-45. §-ában előírt üzemtervezéshez nem vehető igénybe. A talajvizsgálatok laboratóriumi munkáihoz támogatás nem igényelhető.

(5) A támogatás felső határa és mértéke az (1) bekezdés szerinti tevékenységből származó - a tárgyévet megelőző évre vonatkozó - éves árbevétel alapján a következő:

Induló vállalkozás esetén a legalacsonyabb árbevételi kategóriát kell figyelembe venni.

(6) Az aki - a tárgyév január 1-jén - a 40. életévét még nem töltötte be - és egyéni agrárvállalkozói igazolvánnyal rendelkezik - a szerződés szerinti díj hetvenöt százalékát igényelheti támogatásként. A számára kifizethető támogatás felső határát úgy kell meghatározni, hogy az nem haladhatja meg az (5) bekezdésben az éves árbevétele függvényében meghatározott összeget.

(7) Az e rendelet 174-176. §-ai alapján támogatást nyert termelői közösségek tagjai a (2) bekezdésben foglalt általános szempontok szerinti csoportos formában jogosultak szaktanácsadás igénybevételére.

146. §

(1) A szaktanácsadóval a 145. § (3) bekezdés szerint megkötött szerződés egy példányát a szolgáltatást részletesen leíró melléklettel együtt - a szerződés megkötését követő harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából be kell nyújtani a támogatást igénylő székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz. A szerződést a megyei földművelésügyi hivatalban beszerezhető űrlapon kell megkötni. A szerződés a megyei földművelésügyi hivatalhoz a tárgyév október 31-éig nyújtható be. Az előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható.

(2) A támogatás kifizetése iránti kérelmet a szerződésben foglalt teljesítési határidőt követően harminc napon belül kell írásban benyújtani a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A támogatás tárgyévi kifizetésére vonatkozó kérelmek a tárgyév október 31-éig nyújthatók be.

(3) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell a számla másolatát, erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdészeti hatóság szakvéleményét is. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonat másolatát csatolni kell a kérelemhez. Tartós, legalább féléves szaktanácsadási tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is.

147. §

(1) A támogatás igénybevételének jogosságát a megyei földművelésügyi hivatal állapítja meg.

(2) A támogatás kifizetése iránti kérelem elfogadása esetén a megyei földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás kifizetése az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(3) A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium végzi. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

Az erdészeti szakirányítás igénybevételének támogatása

148. §

(1) Támogatást igényelhet:

a) az erdészeti hatóság által bejegyzett egyéni erdőgazdálkodó, erdőbirtokossági társulat, a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató erdőszövetkezet, akiknek/amelyeknek erdőterülete nem haladja meg a kétezer hektárt, illetőleg a saját és a megbízás alapján szakirányított erdőterület nagysága együttesen eléri a kettőszáz hektárt; valamint

b) az az erdőgazdálkodási integrátor, aki/amely az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

ba) legalább kétszáz, de maximum négyezer hektár magántulajdonú erdőterület jogszerű használója, és az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vette,

bb) minimum kétszáz hektár erdőterületet szerződés alapján szakirányít,

bc) legalább ötven hektár fahasználati és erdőművelési (fakitermelés, erdősítés és ápolás alá vont terület) munkára vonatkozó szerződése van,

bd) nettó árbevétele az ötszázmillió forintot nem haladja meg, melynek legalább hetvenöt százaléka erdőgazdálkodási tevékenységből származik, és erről a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozott,

be) elfogadja a miniszter által kiadott kényszerkezelői megbízást abban az erdőtervezési körzetben, amelyikben gazdálkodik vagy szakirányítást végez,

bf) tagja a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének.

(2) Az integrátor az általa integrált területre erdőgazdálkodói jogosultság alapján járó támogatást nem vehet igénybe.

149. §

A támogatás mértéke:

a) a 148. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 86. §-ban meghatározott erdészeti szakszemélyzettel kötött szakirányítási szerződés alapján a szerződés szerinti díj ötven százalékát igényelheti támogatásként. A támogatás összege nem haladhatja meg a szerződés időtartamára eső mindenkori minimálbér nagyságát;

b) a 148. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor a szakirányítási szerződés alapján évente a szakirányított terület után hektáronként kettőezer forintot, az erdészeti hatóságnál nyilvántartott üzemi területe után hektáronként ezer forintot igényelhet támogatásként. Évközi szerződéskötés esetén a támogatás időarányosan vehető igénybe. Az időarányos támogatás kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a szerződés földművelésügyi hivatalba történt benyújtásának időpontja.

150. §

(1) Az erdészeti szakszemélyzettel kötött szerződésnek együttesen az alábbiakra kell kiterjednie:

a) az éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elkészítése,

b) a munkák művezetése,

c) szakirányítói képviselet a műszaki átvételeken,

d) az éves pénzügyi elszámolások elkészítése,

e) a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is,

f) az erdőgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor,

g) erdőőrzés.

(2) Az integrátori szakirányítási szerződésnek együttesen az alábbiakra kell kiterjednie:

a) az éves gazdálkodási tervek, költségvetések és pályázatok elkészítése és határidőre történő eljuttatása az integrálthoz,

b) a munkák művezetése, függetlenül attól, hogy a munkát az integrátor végzi vagy sem,

c) szakirányítói képviselet a műszaki átvételeken, ami nem jogosít fel a jegyzőkönyv aláírására,

d) az éves pénzügyi elszámolások elkészítése és határidőre történő eljuttatása az integrálthoz,

e) a szakmai adminisztráció vitele, ideértve az üzemtervi bejegyzést is,

f) az erdőgazdálkodó szakirányítói képviselete üzemtervezéskor,

g) közreműködés az erdőőrzésben.

(3) Integrátorok egymással kötött szakirányításra vonatkozó szerződése nem támogatható.

151. §

(1) Az erdészeti szakszemélyzettel, illetve az integráltakkal megkötött szerződés egy példányát - a szerződés megkötését követően harminc napon belül, de a szerződés tárgyát képező munka megkezdése előtt - előjegyzés céljából legkésőbb a tárgyév október 15-éig be kell nyújtani a megyei földművelésügyi hivatalhoz. A szerződést a megyei földművelésügyi hivatalban beszerezhető űrlapon kell megkötni. Előjegyzésbe nem vett szerződés alapján támogatás nem folyósítható.

(2) A támogatás kifizetése iránti kérelmet a tárgyév október 31-éig az igénylő székhelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell írásban benyújtani. Átutalással történt fizetés esetén a fizetést igazoló bankszámlakivonatot is csatolni kell a kérelemhez.

(3) A támogatás kifizetése iránti kérelemhez mellékelni kell az erdészeti szakszemélyzettel, illetve az integrátorral kötött szerződést (a szolgáltatást részletesen leíró mellékletével)

a) a 148. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igénylő esetében a szerződés alapján fizetett díjról kiállított számla másolatát,

b) a 148. § (1) bekezdés b) pontja szerinti integrátor esetében az integráltak nyilatkozatát arról, hogy az integrátor a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget tett, valamint

c) mindkét igénylő esetében az erdészeti hatóság szakvéleményét is. Tartós - legalább féléves - időszakra kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is.

152. §

(1) A támogatás igénybevételének jogosságát az illetékes megyei földművelésügyi hivatal - az illetékes erdészeti hatóság véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

(2) A támogatási kérelem elfogadása esetén az illetékes megyei földművelésügyi hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(3) A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium végzi az erdészeti hatóság bevonásával. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

Gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás támogatása

153. §

(1) Támogatás vehető igénybe a mezőgazdasági (TEÁOR 01.1-01.3), erdőgazdálkodási (TEÁOR 02.01), vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50), halgazdálkodási (TEÁOR 05.0), élelmiszer-feldolgozási (TEÁOR 15), termelő tevékenységet, valamint az ezen tevékenységeket kiegészítő agroturizmus szolgáltatói tevékenységet folytatók számára nyújtott ismeretátadás költségeinek részbeni megtérítésére.

(2) A támogatás az alábbi célokra vehető igénybe:

a) szakképesítést adó - iskolarendszeren kívüli - képzés költségeinek támogatása,

b) szakképesítést nem adó tanfolyamok, előadások költségeinek támogatása,

c) szakmai rendezvények költségeinek támogatása,

d) szakmai ismeretterjesztéssel kapcsolatos kiadványok, valamint videofilm és más képi adathordozók (pl. CD, DVD) előállítási költségeinek támogatása,

e) szaktanácsadók továbbképzésének támogatása,

f) gazdálkodás eredményességét segítő informatikai szolgáltatások 2001. december 31-ig megkötött szerződéseinek 2002-re áthúzódó részének támogatása,

g) a szaktanácsadási központokban folytatott szaktanácsadási tevékenység és az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének támogatása,

h) bemutató üzemek által biztosított üzemlátogatások költségeinek támogatása.

154. §

(1) A támogatás formája a támogatási szerződésben meghatározandó vissza nem térítendő támogatás vagy fejlesztési célú juttatás.

(2) A támogatás a 153. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjai szerinti jogcímekre pályázat útján vehető igénybe.

(3) A támogatás a 153. § (2) bekezdés g) pontja szerinti jogcímre a minisztérium által létesített állami megbízás útján vehető igénybe.

(4) A támogatás a 153. § (2) bekezdés d) pontja szerinti jogcímre pályázat, valamint a minisztérium által létesített állami megbízás útján vehető igénybe.

155. §

A nyilvános pályázat benyújtásának részletes feltételeit a minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő pályázati felhívása tartalmazza.

156. §

(1) A támogatás mértéke a 153. § (2) bekezdés a)-d) pontjai szerinti célok esetében a minisztérium által elismert költségek ötven százalékáig, legfeljebb hárommillió forintig terjedhet. A 153. § (2) bekezdés e)-h) pontjai szerinti célok esetében a minisztérium által elismert költségekig terjedhet, de nem haladhatja meg a feladat elkezdése előtt létrehozott támogatási szerződésben rögzített összeget.

(2) A 153. § (2) bekezdés a) pont keretében szervezett "mezőgazdasági vállalkozó" (OKJ 32 6201 02), "ezüstkalászos gazda" (OKJ 21 6201 01) és "aranykalászos gazda" (OKJ 32 6201 01) tanfolyamok esetében - a tanfolyamot sikeresen elvégzők számára - a támogatás az elismert költségekig terjedhet.

(3) A 153. § (2) bekezdés d) pont alapján, állami megbízás keretében a minisztérium és a megyei földművelésügyi hivatalok által kezdeményezett - szaktanácsadással összefüggő - tájékoztató kiadványok esetében a támogatás az elismert költségekig terjedhet, amely a minisztérium által kezdeményezett kiadványok esetében legfeljebb hárommillió forint, a megyei földművelésügyi hivatalok által kezdeményezett kiadványok esetében legfeljebb kettőszázötvenezer forint lehet.

157. §

(1) A 153. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény jogosult pályázatot benyújtani.

(2) A 153. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény, agrárkutató intézet, valamint a teljesítés időpontjában a Szaktanácsadói Névjegyzékben szereplő szaktanácsadó jogosult pályázatot benyújtani.

(3) A 153. § (2) bekezdés c) pontja szerinti támogatásra a rendezvény szervezője jogosult pályázatot benyújtani.

(4) A 153. § (2) bekezdés d) pontja szerinti támogatásra olyan kiadó jogosult pályázatot benyújtani, amely a pályázatában be tudja mutatni, hogy megfelelő kiadói tapasztalattal és terjesztői háttérrel rendelkezik. Legfeljebb három szerzői ív terjedelmű, nyomdai előállítású kiadvány támogatásához kiadói tevékenységgel rendelkező szervezet is jogosult pályázat benyújtására.

(5) A 153. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatásra agrárképzést folytató oktatási intézmény, valamint agrárkutató intézet jogosult pályázatot benyújtani.

(6) A 153. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatásra új pályázatot nem lehet benyújtani, támogatás csak a 2001. december 31. előtt létrejött támogatási szerződések áthúzódó kötelezettségének teljesítésére használható fel.

(7) A 153. § (2) bekezdés h) pontja szerinti támogatásra a bemutató üzemek közül az jogosult, aki a "Bemutató üzem 2000" cím, vagy a "Bemutató üzem 2001" cím használatára jogosult, valamint aki a meghirdetésre kerülő pályázati felhívás alapján elnyerte a "Bemutató üzem 2002" címet.

158. §

(1) A 153. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti támogatásra a pályázatot a program helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A 153. § (2) bekezdés d) és h) pontja szerinti támogatásra a pályázatot a pályázó lakhelye (székhelye) szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A 153. § (2) bekezdés e) pontja szerinti támogatásra a pályázatot a minisztériumhoz kell benyújtani.

159. §

(1) A pályázat elfogadásáról szóló értesítésnek megfelelően az illetékes megyei földművelésügyi hivatal, illetve a minisztérium szerződést köt a pályázóval. A megyei földművelésügyi hivatal, illetve a minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, az R. 3. és 5, számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(2) A támogatás felhasználásának ellenőrzésére, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kezdeményezésére, valamint a támogatás teljesítésére a 147. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

7. A minisztérium által alapított kutató-fejlesztő, illetve 100%-os állami tulajdonú, állami feladatokat ellátó társaságok támogatása

160. §

(1) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetni.

(2) E jogcímek alapján rendelkezésre álló támogatások összege 600 millió forint.

161. §

(1) E jogcímen támogatást vehet igénybe

a) a minisztérium által alapított, kutató-fejlesztő tevékenységet alapfeladatként ellátó közhasznú társaság, valamint

b) az a jogi személy, amely a minisztériummal kötött szerződés alapján szövetkezetfejlesztési, kutatási tevékenységet végez.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tevékenység feleljen meg az

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervezet esetében: az alapító okiratban és a közhasznú K+F szerződésben meghatározott közhasznú feladatokra vonatkozó feladattervek, részteljesítések és beszámoló jelentések,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogi személy esetében: a szövetkezetfejlesztési, kutatási tevékenység szerződés szerinti elvégzése és a támogatással végzett tevékenység eredményének hasznosítható formában való közzététele, továbbá a vonatkozó elszámolások minisztérium általi elfogadása.

162. §

(1) A támogatás mértéke:

a) közhasznú társaságok esetében a feladattervben meghatározott és elfogadott költségek száz százaléka,

b) a szövetkezetfejlesztési, kutatási tevékenységet feladatszerűen végző jogi személyek esetében az igazolt és elfogadott költségek ötven százaléka.

(2) A 161. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási kérelmeket a minisztérium bírálja el és köti meg a támogatási szerződéseket.

(3) A támogatás - a minisztérium által jóváhagyott feladattervek, részteljesítés, teljesítés elfogadása után - a minisztérium által kiállított R. 1. számú melléklet szerinti igazolással, támogatási szerződéssel, valamint az R. 3-5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokkal igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(4) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve jogosulatlan igénybevétel esetén elrendeli annak visszafizetését.

163. §

(1) A minisztérium 100%-os tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami feladatot ellátó társaságok támogatást vehetnek igénybe.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele az Alapító Okiratban és megbízási szerződésben meghatározott állami feladatokra vonatkozó feladattervek, részteljesítések és beszámoló jelentések, valamint a vonatkozó elszámolások minisztérium általi elfogadása.

164. §

(1) A támogatás mértéke a feladattervben meghatározott és elfogadott költségek, fejlesztési kiadások legfeljebb 100%-a.

(2) A támogatás a minisztérium által kiállított R. 1. számú melléklet szerinti igazolása alapján igényelhető az adóhatóságtól.

(3) A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése, vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül. A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve jogosulatlan igénybevétel esetén elrendeli annak visszafizetését.

8. Egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatást nyújtó szövetkezések és egyéb gazdálkodói szervezetek támogatása

A szövetkezet az erdőbirtokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttműködést segítő szervezetek megalakulásának támogatása

165. §

Az e címben foglaltak alapján támogatást vehetnek igénybe

a) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. alapján és az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény előírásának megfelelően alapított, legalább tizenöt taggal működő és mezőgazdasági termékek beszerzését, raktározását, értékesítését, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezetek,

b) erdőbirtokossági társulatok, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonos tagokból álló és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezetek, amelyek megfelelnek a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek,

c) a mezőgazdasági termelők többségi részvételével működő, minimum tíz mezőgazdasági termelő által alapított, a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetnek minősülő mezőgazdasági gépkörök (a továbbiakban: gépkörök),

d) a 148. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti erdőgazdálkodási integrátor.

166. §

A támogatás mértéke:

a) az alapítás számlával igazolt költségeinek nyolcvan százaléka, de legfeljebb négyszázezer forint, a 165. § b)-c) pontjában megjelölt szervezetek részére, a cégbírósági bejegyzésük igazolása esetén, a földművelésügyi hivatalhoz benyújtott számlák alapján,

b) a megalakult szövetkezet, tartós készletfeltöltéshez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás mértéke százmillió millió forintot meghaladó tárgyévi forgalomból származó árbevétel esetében annak öt százaléka, de legfeljebb húszmillió millió forint lehet, és a támogatás összege nem haladhatja meg az igényléskori jegyzett tőke kettőszáz százalékát. A támogatást a várható éves árbevétel alapján lehet igényelni, de a megalapozatlanul igényelt támogatást az éves beszámoló adatai alapján külön felszólítás nélkül, önként vissza kell fizetni.

c) A megalakult erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgóeszköz-feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege hektáronként százötvenezer forint, illetve legfeljebb ötmillió forint, de nem haladhatja meg a számlával igazolt, ténylegesen elszámolt működési költségek ötven százalékát.

d) A gazdálkodó szervezetként működő gépkörök működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításához (menedzserek díjazására, irodabérlet, stb.) tagonként százezer forint, de legfeljebb hárommillió forint adható.

e) Az erdőgazdálkodási integrátor - az erdőbirtokossági társulatot és az erdőszövetkezetet kivéve - forgóeszköz feltöltéséhez és működési költségeinek részbeni megtérítéséhez igénybe vehető támogatás összege az integrál terület után hektáronként tízezer forint, illetve legfeljebb tízmillió forint, de nem haladhatja meg az erdőgazdálkodási tevékenységből származó nettó árbevétel tíz százalékát. Évközi szerződéskötés esetén a támogatás időarányosan vehető igénybe.

167. §

(1) A támogatási kérelmet a 27. számú melléklet szerint lehet benyújtani az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz, a rendelet hatálybalépését követő 60. napjáig.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) az alapszabályt vagy az alapító okiratot,

b) a cégbejegyzési határozatot,

c) a számlát az igazolt alapítási (szervezési) költségekről,

d) az erdőbirtokossági társulatot, az erdőszövetkezetet és az erdőgazdálkodási integrátort kivéve, a hitelintézet igazolását a saját vagyonnak a kérelmező folyószámlájára történt befizetéséről, illetve a saját vagyon meglétét tanúsító nyitómérleget,

e) gépkörök esetében a Gépkörök Országos Szövetsége (GOSZ) támogató nyilatkozatát,

f) a szövetkezetek esetében az érdekképviseletek támogató nyilatkozatát.

(3) Amennyiben a támogatást a kérelmező csak az alapítás költségeihez veszi igénybe, úgy csak a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti igazolásokat, erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet és erdőgazdálkodási integrátor esetén pedig ezeken felül még az illetékes erdészeti hatóság véleményét is mellékelni kell.

(4) A támogatási kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatal megvizsgálja, és a teljesíthetőségre vonatkozó javaslatával együtt 30 napon belül felterjeszti a minisztérium részére. A minisztérium a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével elbírálja a támogatási kérelmeket, és dönt az igénybe vehető támogatás összegéről. Az elbírálásnál előnyben részesülnek azok a pályázók, akik állandó munkahelyeket teremtenek és a termékstruktúrájukkal a tájegységre jellemző, jó minőségű piacképes termékek előállítását vagy gépköri szolgáltatást vállalnak.

(5) A támogatási kérelem elfogadása után a földművelésügyi hivatal, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és az 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatok alapján az adóhatóságtól igényelhető.

168. §

(1) A támogatások ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a földművelésügyi hivatal, az erdészeti hatóság, illetőleg más szakértő szervek bevonásával - látja el. A földművelésügyi hivatal, valamint az erdészeti hatóság a saját hatáskörben végzett ellenőrzésről és az általa hozott intézkedésekről készített jelentést évenként megküldi a minisztériumnak. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az illetékes megyei földművelésügyi hivatal kezdeményezi az adóhatóságnál.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül különösen, ha a szövetkezet, és egyéb gazdálkodói szervezetek a tevékenységüket a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül megszüntetik.

(3) Mindazon szövetkezetek tekinthetők mezőgazdasági termékek beszerzését raktározását és értékesítését, valamint mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, illetve a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezeteknek, amelyek a felsorolt tevékenységeket non profit jelleggel és a nyitott tagság elvének megfelelően végzik. A szövetkezet árbevételének 70%-a számviteli törvény előírásainak megfelelő módon igazolt, a tagok alaptevékenységéből származik, és tagjaik 75%-ban a termelési és tulajdoni viszonyaik alapján a tárgyévben regisztráltak mint mezőgazdasági termelők.

169. §

A támogatás az adóhatóságtól igényelhető és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetni.

Zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) támogatása

170. §

A 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján elismert vagy előzetesen elismert zöldség- és gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (a továbbiakban: TÉSZ-ek) gazdálkodásuk segítéséhez támogatást vehetnek igénybe.

171. §

(1) A támogatás alapja a TÉSZ számlával igazolt tárgyévi árbevétele, a támogatás mértéke:

a) előzetesen elismert TÉSZ-ek esetében az árbevétel húsz százaléka, de legfeljebb harmincmillió forint,

b) elismert TÉSZ-ek esetében az árbevétel hat százaléka.

(2) Az árbevétel kiszámítása során csak a TÉSZ tagjaitól származó, értékesített friss zöldség és gyümölcs, amennyiben a TÉSZ saját feldolgozóüzemmel rendelkezik, úgy a feldolgozásra átvett termék nyilvántartási ára (nettó áron számolva) vehető figyelembe.

(3) A TÉSZ-ek a támogatást előzetes elismerésük, illetve elismerésük után jogosultak igénybe venni. A támogatásra jogosultak azok a TÉSZ-ek is, amelyek korábban már kaptak ezen a jogcímen támogatást.

(4) A támogatás a várható éves árbevétel alapján igényelhető, de a megalapozatlanul felvett többlettámogatást - az év végi beszámoló adatai alapján - vissza kell fizetni.

172. §

(1) A támogatási kérelmet a 28. számú melléklet szerint folyamatosan lehet benyújtani a minisztériumhoz.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a miniszter általi elismerésről szóló határozat másolatát.

(3) A támogatási kérelmet a minisztérium a támogatási kérelem beadását követő határidejét követő harminc napon belül bírálja el.

(4) A támogatási kérelem elfogadása esetén a minisztérium az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok alapján igényelhető az adóhatóságtól.

173. §

(1) A támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a minisztérium - a megyei földművelésügyi hivatal, illetőleg a minisztérium által megbízott szakértő szervek bevonásával - látja el. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi a területileg illetékes adóhatóságnál.

(2) A támogatás az adóhatóságtól igényelhető és az APEH Agrártermelési támogatások 10032000-01905609 számú folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

9. Termelői közösségek támogatása

174. §

(1) A támogatás célja az ország különböző térségeiben rendelkezésre álló önkormányzati közhasznú, illetve magántulajdonban lévő termőföld területeken a halmozottan hátrányos helyzetben élő, szociálisan rászoruló, munkanélküli lakosság (a továbbiakban: termelői közösség) növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési és vegyes gazdálkodási tevékenységének (TEÁOR A 01.1-01.3, A 02.01, B 05.01) segítése, illetve ösztönzés annak elkezdésére.

(2) A támogatás igénybe vehető az (1) bekezdés szerinti tevékenységhez vásárolt vetőmag-, szaporítóanyag-, állatbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások költségeinek csökkentéséhez. A támogatás mértéke a vásárlások és szolgáltatások kifizetett számlával igazolt költségének ötven százaléka.

175. §

(1) A támogatás pályázat útján vehető igénybe. A pályázat részletes tartalmi, formai követelményeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben megjelenő, a minisztérium által kiírt pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A támogatásban részesíthető termékek BTO számú megjelölését a pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A támogatás elnyerésére pályázhat

a) a települési önkormányzat,

b) a települési önkormányzat a helyi kisebbségi önkormányzattal együtt,

c) a helyi kisebbségi önkormányzat.

(4) A pályázatokat az illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A megyei földművelésügyi hivatal a benyújtott pályázatokat felülvizsgálja és véleményével ellátva továbbítja a minisztériumnak.

(5) A támogatás igénybevételének jogosságát a minisztérium állapítja meg, és a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval.

176. §

(1) A nyertes pályázó köteles a támogatásban részesített termelési tevékenységet szervezni, figyelemmel kísérni, ellenőrzési tevékenységet folytatni, a termelői közösség tagjainak tanfolyami oktatáson való részvételét megszervezni.

(2) A támogatás a szerződésben meghatározott feltételek számlákkal igazolt teljesítését követően a minisztérium által - az R. 1. számú melléklete szerint - kiállított igazolással az adóhatóságtól igényelhető.

(3) A szerződésben foglaltak végrehajtását a megyei földművelésügyi hivatal ellenőrzi, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az adóhatóságnál kezdeményezi.

(4) A támogatás a (2) bekezdés szerinti igazolással az adóhatóságtól igényelhető, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

11. A gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatás

177. §

(1) A támogatást igénybe veheti az az igénylő, aki/amely a Nyilv. r.-ben foglaltaknak eleget tett és

a) a mezőgazdasági növénytermesztésben, illetve a szőlő- és gyümölcstermesztésben (TEÁOR 01.1), vagy

b) gazdasági haszonállatok tenyésztésében és tartásában termelőként vesz részt (TEÁOR 01.2), vagy

c) erdőgazdálkodást (TEÁOR 02.01), vagy

d) engedélyezett zárttéri vadtenyésztést folytat, vagy

e) termeltető (integrátor) és kötelezettséget vállal arra, hogy a termelőnek az igénybe vett támogatást továbbadja legkésőbb az integrációs szerződés végelszámolásakor.

(2) A támogatás a növény-, szőlő- és gyümölcskultúrákra, erdőre, gazdasági haszonállatokra, valamint tenyésztett vadra kötött, érvényes mezőgazdasági biztosítások alapján ténylegesen kifizetett díjak után vehető igénybe költségráfordítás ellentételezéseként.

(3) A támogatás igénybe vehető a mezőgazdasági biztosító egyesületeknél a (2) bekezdés szerint kötött biztosításokra is.

178. §

(1) A támogatás mértéke a ténylegesen kifizetett, igazolt biztosítási díj harminc százaléka.

(2) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő mező- és erdőgazdasági biztosítási szerződést - kivéve a mezőgazdasági biztosító egyesületeket - azzal a biztosítóval kössön, amely a minisztérium és a Magyar Biztosítók Szövetsége együttműködési megállapodását elfogadta.

179. §

(1) A támogatás a 29. számú melléklet szerinti igénylőlapon igényelhető, amelyet felülvizsgálat, jóváhagyás és nyilvántartásba vétel céljából a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani, erdőgazdálkodás, illetve vadtenyésztés esetében az illetékes erdészeti, illetve vadászati hatóság véleményével együtt. Az igénylő a biztosítási díj részlet- vagy teljes befizetéséről szóló, a biztosító által kiállított igazolást benyújtja az illetékes földművelésügyi hivatalhoz, ahol részére a R. 1. számú melléklete szerinti igazolást kiállítják. A támogatás folyósítása ezzel az igazolással igényelhető az adóhatóságtól. A díjfizetési igazolásnak tartalmaznia kell a biztosító intézmény megnevezését, a biztosított azonosításához szükséges adatokat, a biztosítási szerződés, illetve kötvény számát, érvényességét, a kockázatviselés helyét, a biztosítás módozatát a hozzátartozó éves díjfizetési előírás feltüntetésével, az esedékes díjrészlet összegét és befizetésének napját, valamint a támogatás célját és feltételeit érintő különleges tények, események részletezését (pl. díjvisszatérítés).

(2) Új biztosítási szerződés keletkezése esetén új igénylőlapot kell benyújtani.

(3) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött, folyamatosan érvényes biztosítási szerződések alapján már jóváhagyott és nyilvántartásba vett igények esetén újabb igénylőlapot benyújtani nem kell.

(4) Amennyiben a biztosító díjvisszatérítést alkalmaz, az igénylő a visszatérített díjra eső támogatást 30 napon belül köteles visszafizetni.

(5) A kiadott igazolások göngyölítve összesített adatairól (igénylők száma, kiadott igazolások száma és Ft értéke, éves díjelőírás összege) készített kimutatást a megyei földművelésügyi hivatalok a tárgyhót követő hónap negyedikéig megküldik a minisztériumnak.

180. §

(1) A kármegelőzés érdekében végzett talajgenerátoros jégeső-elhárítási tevékenység fenntartására céltámogatás vehető igénybe, amelynek nem feltétele, hogy az igénylő megfeleljen a 177. §-ban előírtaknak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra a támogatási kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani. A támogatási kérelem tartalmazza a jégeső-elhárítási tevékenység részletes leírását, a tevékenység területi kiterjedését, a rendszer hatókörében lévő mezőgazdasági vállalkozások számát, területét és egyéb adatait, a jégeső-elhárítási tevékenység hatékonyságának előző évi adatait, valamint az éves költségvetést.

(3) A támogatási kérelmet a minisztérium bírálja el, és az igénybe vehető céltámogatásról az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki.

181. §

(1) A támogatások az R. 1. melléklete szerinti igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhetők, és a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett, valamint a 179. § (4) bekezdés szerinti támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2) A180. § szerinti támogatás jogszerű felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a minisztérium a területi szerveinek bevonásával látja el, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezésére, illetve saját hatáskörében végzett vizsgálat alapján az adóhatóság rendeli el.

(3) A 177-179. §-ok szerinti támogatás jogszerű felhasználásának, valamint termeltető esetében a termelővel történő elszámolás teljesítésének ellenőrzéséről, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről az adóhatóság intézkedik.

II. FEJEZET

A PIACRAJUTÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK

1. Egyéb piacra jutási támogatások

182. §

(1) A piacrajutás elősegítéséhez nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 11. cím, 1. alcím alatt biztosított összeg.

(2) A támogatások az illetékes adóhatóságtól igényelhetők, és a 10032000-01905630 számú APEH Piacrajutást elősegítő támogatások folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanerre a számlára kell visszafizetni.

(3)[32] A támogatásigénylés jogosultságának ellenőrzését a 183-190. §-okban meghatározott támogatási célok kivételével az illetékes adóhatóság végzi, és rendelkezik a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizetéséről.

Agrármarketing támogatás

183. §

(1) A minisztérium az éves agrármarketing program megvalósítására legfeljebb 2000 millió forint keretösszegben meghatározott támogatást biztosít.

(2) Az éves agrármarketing program összeállítója és lebonyolítója a minisztérium 100%-os tulajdonában lévő Agrármarketing Centrum Közhasznú társaság (a továbbiakban: AMC Kht.).

(3) A támogatás a minisztérium által jóváhagyott és meghirdetett agrármarketing programban meghatározott közösségi agrármarketing célok és feladatok megvalósítását szolgálja. A támogatás mértéke a felmerült és igazolt költségeknek legfeljebb 100%-áig terjedhet.

(4) A támogatás igénybevételének feltételeit és lebonyolításának rendjét a miniszter külön rendeletben szabályozza.

A központi és terméktanácsi informatika támogatása

184. §

(1) Az agrárpiaci rendtartás központi informatikai rendszerének és működésének fejlesztésére, illetve fenntartására - ideértve a minisztérium által meghirdetendő pályázatok, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettől (a továbbiakban: AKII) megrendelt, az agrárpiac működésével kapcsolatos elemzések, számítások, az Agrárrendtartási Hírlevél megjelentetésének költségeit is -, legfeljebb 150 millió forint összegű támogatás adható.

(2) A támogatást a miniszter által elismert terméktanácsok és a 185. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultak vehetik igénybe.

185. §

(1) A támogatások igénybevételének feltételeit a minisztérium és a jogosult közötti szerződésben kell rögzíteni.

(2) A központi informatika támogatási kerete terhére az AKII-val és a Magyar Mezőgazdaság Kft.-vel lehet szerződéseket kötni. Az (1) bekezdésben meghatározott szerződésben kell rögzíteni a feladatmeghatározáson túl a (7) bekezdés szerinti igazolás kiadásának rendjét és határidejét is.

(3) A terméktanácsok támogatásának mértékét - figyelembe véve az érintett terméktanács tárgyévet megelőző évre vállalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését - a minisztérium a terméktanáccsal kötött szerződésben határozza meg.

(4) Az (1) bekezdésben említett szerződésben kell rögzíteni

a) a terméktanácsok információszolgáltatásának körét és tartalmát, valamint annak rendjét és gyakoriságát, továbbá

b) a támogatás felhasználásának célját, nyilvántartásának, valamint ellenőrzésének rendjét.

(5) A terméktanácsnak teljes évi támogatás jár, amennyiben az (1) bekezdés szerinti szerződést tárgyév március 31-éig a minisztériummal megköti. Az ezen időpont után megkötött szerződések alapján a terméktanács az éves támogatás időarányos részére jogosult.

(6) A terméktanácsi támogatási összeg kifizetése két részletben történik:

a) első alkalommal a terméktanács és a minisztérium között megkötött szerződés aláírását követő tizenöt napon belül a támogatási összeg ötven százaléka;

b) második alkalommal a szerződésben kikötött feltételek teljesülése esetén tárgyév szeptember 30-áig a fennmaradó ötven százalék.

(7) A támogatás a minisztérium által az R. 1. számú melléklete szerint kiállított igazolás, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok alapján igényelhető az illetékes adóhatóságtól. Az igazolást a minisztérium a terméktanácsok részére az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül állítja ki, miután minden esetben meggyőződik a terméktanács szerződésben vállalt kötelezettségének időarányos teljesítéséről. Az igazolást a minisztérium a (2) bekezdésben szereplő jogosultak részére a velük kötött szerződésekben meghatározott határidőkig állítja ki.

186. §

(1) A piacra jutási támogatások lebonyolításával, valamint információs rendszerének működtetésével összefüggő központi feladatok ellátására támogatás igényelhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok megvalósításához nyújtott kifizetés összegét a minisztérium állapítja meg, amely a minisztérium által kiállított R. 1. számú melléklet szerinti igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

Élelmiszer-biztonsági rendszer kidolgozásának és bevezetésének támogatása

187. §

(1) A Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/1993. előírása szerinti élelmiszer-biztonsági rendszer kidolgozásához támogatást vehetnek igénybe a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény szerint:

a) TEÁOR DA15 (Élelmiszer, ital gyártás),

b) TEÁOR A01.21 (Szarvasmarha tenyésztésből a nyers tehéntej termelés),

c) TEÁOR A01.22 (Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvér-tenyésztésből a nyers juh- és kecsketej termelés),

d) TEÁOR B05.00 (Halászat, halgazdálkodás),

e) TEÁOR G51.32 (Hús és húskészítmény nagykereskedelemből a hússal kereskedés),

f) TEÁOR G52.22 (Hús és húskészítmény kiskereskedelemből a hússal kereskedés),

tevékenységet folytató belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, akik/amelyek az adott telephelyükre, illetve tevékenységükre ilyen célú támogatásban nem részesültek, és nincs köztartozásuk.

(2) A támogatás a tárgyév január 1.-november 30. között elvégzett, az Európai Unió szabályaival konform Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (a továbbiakban: HACCP) élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésére igényelhető. A támogatás mértéke a rendszer kiépítésére igénybe vett tanácsadói számlával igazolt, áfa nélküli költség 50%-a, legfeljebb azonban az alábbi táblázat szerinti összeg.

(3) A támogatási kérelem - a 31. számú mellékletben foglalt adatlap kitöltésével - a kiépített rendszer dokumentációjának (HACCP kézikönyv), vagy a rendszer kiépítőjétől független szakértő igazolásának csatolásával a minisztériumhoz folyamatosan, de legkésőbb november 30-ig nyújtható be.

(4) A minisztérium az igazolás vagy dokumentáció értékelésével, szükség szerint helyszíni ellenőrzéssel, a beérkezéstől számított harminc napon belül határozatban dönt a támogatás igénybevételének jogosságáról. A támogatás az R. 1. számú melléklete szerinti "Igazolással" az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(5) A rendeletben leírtaknak, a HACCP kiépítési szabályainak nem megfelelő, továbbá a támogatásra rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén már nem finanszírozható kérelmeket el kell utasítani.

188. §

(1) Az ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti minőségbiztosítási rendszerek kiépítésére támogatást vehetnek igénybe a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény szerint:

a) TEÁOR A01.1 (Növénytermelés, kertészet),

b) TEÁOR A01.2 (Állattenyésztés),

c) TEÁOR A01.3 (Vegyes gazdálkodás) tevékenységet folytató

belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk.

(2) A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázathoz mellékelni kell

a) 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést igazoló cégkivonatot,

b) a 31. számú melléklet szerinti adatlapot,

c) nyilatkozatokat (az R. 3. és 5. számú mellékletei),

d) a pályázó tevékenységének rövid, szöveges ismertetését, és a rendszer kiépítésével elérni kívánt célt,

e) tanácsadói és tanúsítói ajánlatot, illetve referenciát (beleértve az ISO 9000 szerinti tanúsítványt).

(3) A támogatás a 2002-ben megkezdett és legkésőbb 2003. március 31-ig befejezett ISO 9000:2000. szabványsorozat szerinti rendszer kiépítésére vehető igénybe.

(4) A támogatás mértéke a rendszer kiépítésére igénybe vett tanácsadói és tanúsítói számlával igazolt, áfa nélküli költség legfeljebb 50%-a. A támogatás odaítéléséről, valamint annak összegéről - figyelembe véve a várható eredményeket, a tanácsadói referenciát, valamint a rendelkezésre álló forrást - a Bíráló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára a minisztérium dönt.

(5) A pályázat benyújtásának határideje: 2002. március 31.

(6) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval.

(7) A rendszer kiépítését igazoló tanúsító szervezet által kiállított "Tanúsítvány", illetve a számlamásolatok benyújtása után a megítélt támogatási összeg az R. 1. számú melléklete szerint kiállított "Igazolással" igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

189. §

(1) Az állattenyésztési minőségirányítási rendszerek (amelyek garantálják, hogy az előállított termék tenyésztési, állategészségügyi, takarmányozási, élelmiszer-biztonsági, környezetvédelmi, állatvédelmi szempontból a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelnek) kiépítésére támogatást vehetnek igénybe a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK 7.) KSH közlemény szerint a TEÁOR A01.2 (Állattenyésztés) tevékenységet folytató belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk.

(2) A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázathoz mellékelni kell

a) 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést igazoló cégkivonatot,

b) a 31. számú melléklet szerinti adatlapot,

c) nyilatkozatokat (az R. 3. és 5. számú mellékletei),

d) a pályázó tevékenységének rövid, szöveges ismertetését, és a rendszer kiépítésével elérni kívánt célt,

e) a tanácsadói ajánlatot, illetve referenciát.

(3) A támogatás a 2002-ben megkezdett és legkésőbb 2003. március 31-ig befejezett rendszer kiépítésére vehető igénybe.

(4) A támogatás mértéke a rendszer kiépítésére igénybe vett tanácsadói számlával igazolt, áfa nélküli költség 50%-a, de legfeljebb 300 000 Ft. A támogatás odaítéléséről, valamint annak összegéről - figyelembe véve a várható eredményeket, a tanácsadói referenciát, valamint a rendelkezésre álló forrást - a Bizottság javaslatára a minisztérium dönt.

(5) A pályázat benyújtásának határideje: 2002. március 31.

(6) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval.

(7) A rendszer kiépítését bizonyító dokumentáció, illetve a számlamásolatok benyújtása után a megítélt támogatási összeg az R. 1. számú melléklete szerint kiállított "Igazolással" igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

190. §

(1) A Teljeskörű Minőség Menedzsment (a továbbiakban: TQM) egyes elemeinek (EFQM modell, benchmarking, SWOT-analízis, QFD stb.) alkalmazására támogatást vehetnek igénybe a TEÁOR DA 15 (Élelmiszer, ital gyártása) tevékenységet folytató belföldi székhelyű természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, akiknek/amelyeknek nincs köztartozásuk, illetve ISO 9000 szabványsorozat szerinti minőségbiztosítási és HACCP élelmiszer-biztonsági rendszert működtetnek.

(2) A támogatás pályázat útján nyerhető el. A pályázathoz mellékelni kell

a) 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést igazoló cégkivonatot,

b) a 31. számú melléklet szerinti adatlapot,

c) nyilatkozatokat (az R. 3. és 5. számú mellékletei; illetve az ISO és HACCP rendszer megléte),

d) a pályázó tevékenységének rövid, szöveges ismertetését, és a rendszer kiépítésével elérni kívánt célt,

e) a tanácsadói ajánlatot, illetve referenciát (beleértve az ISO 9000 szerinti tanúsítványt).

(3) A támogatás mértéke a TQM elemek megvalósítására igénybe vett tanácsadói számlával igazolt, áfa nélküli költség legfeljebb 50%-a. A támogatás odaítéléséről, valamint annak összegéről - figyelembe véve a várható eredményeket, a tanácsadói referenciát, valamint a rendelkezésre álló forrást - a Bizottság javaslatára a minisztérium dönt.

(4) Apályázat benyújtásának határideje: 2002. március 31.

(5) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén szerződést köt a pályázóval.

(6) A TQM elemek megvalósításának teljesítését a minisztérium által kijelölt szakértő helyszíni ellenőrzés alapján történő igazolása, valamint a tanácsadói számlamásolatok benyújtása után a megítélt támogatási összeg az R. 1. számú melléklete szerint kiállított "Igazolással" igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

Az étkezési tojás piaci helyzete stabilizálásának támogatása

191. §

(1) E jogcímben foglaltak szerint, 2002. évben legfeljebb negyvenmillió forint támogatás adható.

(2) Támogatásra a Baromfi Termék Tanács (a továbbiakban: BTT) tagsági körébe tartozó, a BTT által kialakított és az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 10. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozott, elkülönített alap létrehozásában részt vevő étkezési tyúktojást termelők jogosultak.

192. §

(1) Az étkezési tojás piac stabilizálása érdekében tárgyévben legfeljebb 2000 tonna élő testtömegű leselejtezett étkezési tojást (árutojást) termelő tojótyúknak (BTO 012410 1312) a termelésből támogatással, folyamatos pályáztatás útján történő kivonására kerülhet sor.

(2) 1 kg élő tyúk testtömegre számítva legfeljebb 20 Ft/kg támogatás vehető igénybe.

(3) A támogatás igénybevételének feltételei: a támogatást azon étkezési tyúktojást termelő természetes személy, jogi vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság veheti igénybe, aki/amely

a) a BTT tagja;

b) az e rendelet hatálybalépését követő időszakban selejtezett tojótyúk állományát baromfivágóhídon vágásra leadja, illetve leadta és a leadott vágótyúk súlyáról a vágóhídon a BTT által megbízott képviselő a mérlegelési bizonylat alapján igazolást állított ki;

c) - a BTT megbízottja által kiállított - igazolás példányát a vevő által kiállított számla másolatával és annak pénzügyi teljesítését igazoló bankszámla másolatával együtt megküldi az Agrárintervenciós Központ (a továbbiakban: AIK) részére a vágást követő 60 napon belül;

d) részt vesz az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 10. § (3) bekezdése alapján elkülönített, terméktanácsi pénzügyi alap létrehozásában, arra a BTT szabályzata szerinti befizetéseket előírásszerűen teljesítette;

e) nem vehet részt a pályázaton az a tojástermelő, aki/amely az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról szóló 15/2001. (II. 26.) FVM rendelet 180. §-a alapján elnyert támogatást jogosulatlanul vette igénybe, kivéve, ha a pályázat benyújtásáig önrevízió keretében visszafizette a nem jogszerűen felvett támogatást.

(4) A pályázatot az AIK a 32. számú mellékletben foglalt pályázati felhívásban megjelölt feltételek alapján bírálja el, és dönt a támogatás odaítéléséről. A támogatás az AIK által kiállított, az R. 1. számú melléklet szerinti igazolással igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(5)[34] A támogatásigénylés jogosultságának ellenőrzését az AIK a pályázati felhívásban megjelölt szervek bevonásával végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a visszafizetésről.

Egyes állati eredetű hulladékok ártalmatlanításának költségtámogatása

193. §

E jogcím alapján támogatás vehető igénybe az idegen víztől mentes állati hulladékok és a szennyvíziszap kezelésének, ártalmatlanná tételének költségeihez

a) a sertés után a 196. § (1) bekezdés a) pontjában,

b) a szarvasmarha után a 196. § (1) bekezdés b) pontjában,

c) a baromfi és a baromfitojás után a 196. § (1) bekezdés c) pontjában,

d) a nyúl után a 196. § (1) bekezdés d) pontjában,

e) a vad után a 196. § (1) bekezdés e) pontjában,

f) a juh és kecske után a 196. § (1) bekezdés f) pontjában megállapított mértékben és feltételek szerint.

194. §

A támogatás igénylésére jogosult az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (vágóhíd, húsfeldolgozó üzem, állattartó telep), aki/amely

a) a termékpályán működő terméktanácsnak igazolt tagja,

b) vágásnál a vonatkozó magyar szabvány, illetve jogszabály szerinti minősítést alkalmazza, az állattartó telepek és a csak húsfeldolgozást végző üzemek kivételével,

c) tevékenysége - az állattartó telepek kivételével - 2002. január 1-jétől megfelel az ISO 9000 szabványsorozat, és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak, és ezt tanúsítvánnyal, igazolással vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja,

d)[35] állattartó telepek esetében rendelkezik a telephely szerint illetékes állategészségügyi hatóság szakhatósági engedélyével.

195. §

A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a 196. § (5) bekezdésében meghatározott igazolás csatolásával.

196. §

(1) A 193. § alapján támogatható mennyiségek és támogatási mértékek a kezelt, illetve ártalmatlanított

a)[36] sertéstartó telepi állati hulladék esetében 23,5 ezer tonna, a támogatás mértéke 26 Ft/kg, valamint sertésvágóhídi és sertéshús továbbfeldolgozó üzemi hulladék esetében összesen 80 ezer tonna, a támogatás mértéke 20 Ft/kg;

b)[37] marhatartó telepi állati hulladék esetében 5,4 ezer tonna, valamint marhavágóhídi és marhahús továbbfeldolgozó üzemi hulladék esetében összesen 18,5 ezer tonna, a támogatás mértéke egységesei 26 Ft/kg;

c) baromfitartási (keltető-, szulőpártartó-, baromfinevelő-, illetve étkezési tojást termelő baromfi) telepi állati hulladék esetében 34,6 ezer tonna, támogatás mértéke 26 Ft/kg, valamint baromfi-vágóhídi és baromfihús továbbfeldolgozó üzemi, továbbá tojásfeldolgozó üzemi hulladék (törött tojás, tojáshéj) esetében 90,6 ezer tonna, a támogatás mértéke 20 Ft/kg;

d) nyúltartó telepi állati hulladék esetében 1,0 ezer tonna, a támogatás mértéke 26 Ft/kg, valamint nyúlvágóhídi üzemi hulladék esetében összesen 2,7 ezer tonna, a támogatás mértéke 20 Ft/kg;

e)[38] vadhulladék esetében 2,0 ezer tonna, a támogatás mértéke 26 Ft/kg;

f) juh- és kecske állattartó telepi állati hulladék, valamint juh- és kecskevágóhídi üzemi hulladék esetében 1,5 ezer tonna, a támogatás mértéke egységesen 26 Ft/kg.

(2) A támogatás szempontjából hulladékkezelésnek, ártalmatlanításnak minősül az állattartó telepeken keletkező állati hulla és hulladék, a vágó-, a feldolgozó és továbbfeldolgozó üzemben keletkező, állati hulla, emberi fogyasztásra alkalmatlan állati eredetű mellékterméknek, hulladéknak, valamint a víztelenített szennyvíziszapnak járvány és környezetvédelmi szempontból elfogadott feldolgozása, megsemmisítése is. Támogatásban csak a hazai eredetű állatok feldolgozásából származó hulladék részesíthető.

(3) A támogatás alapjául szolgáló tényleges költségeket számlával vagy a saját tulajdonban lévő hulladékkezelő, ártalmatlanító üzem esetén belső elszámolási bizonylattal igazolni kell. A támogatás összege a szállítás költségeit is magában foglalja de együttesen sem lehet több, mint az (1) a)-f) pontjaiban feltüntetett támogatási mértékkel számított összeg.

(4) A támogatási kérelmeket a 33. számú melléklet szerinti Pályázati lapon, annak mellékleteivel az AIK részére termékenként a tárgyhóban a hulladékok ártalmatlanításával kapcsolatban alapján, a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig lehet benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a)[39] hulladékfeldolgozási, -megsemmisítési működési engedéllyel rendelkező szervezettől származó, az ártalmatlanítás formáját is tartalmazó elszállítási igazolást;

b) a termékpályán működő, miniszter által elismert terméktanács tagsági igazolását;

c)[40] a (3) bekezdés szerinti számlák, az ártalmatlanítási és a szállítási költségek kifizetését igazoló bizonylatok másolatát. Abban az esetben, ha az igénylő önmaga is rendelkezik a rendelet szerinti működési engedéllyel, az igénylés alapja a belső elszámolási bizonylat, melynek másolatát kell csatolni;

d) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(5) Az AIK a támogatás igénybevételére jogosító, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott keretek mértékéig. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keretek kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(6) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott keretek kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

Állat- és növényegészségügyi, valamint minőség ellenőrzési vizsgálatok költségeinek támogatása

197. §

(1) E támogatások rendeltetése a megyei állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomások (a továbbiakban: Állomás), a megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: NTSZ), az OMMI, az Országos Borminősítő Intézet (OBI), a Gyógynövény Kutató Intézet, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által végzett vizsgálati költségeinek támogatása.

(2) E jogcímben foglaltak szerint igénybe vehető támogatások 2002. január 1-je utáni költségek térítésére terjednek ki.

198. §

Állatorvosi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatok költségtámogatása címén az állat-egészségügyi és élelmiszerhigiéniai vizsgálati költségekhez támogatás vehető igénybe

a) vágósertés után a 199. § (1) bekezdésében,

b) vágómarha után a 199. § (2) bekezdésében,

c) vágóbaromfi után a 199. § (3) bekezdésében,

d) vágónyúl után a 199. § (4) bekezdésében,

e) egyes vadhúsok után a 200. § (1) bekezdésében

megállapított mértékben és a 199-201. §-okban meghatározott egyéb feltételek szerint.

199. §

(1) A támogatás mértéke a vágóhídon átvett, legfeljebb 4,4 millió db vágósertésre az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb 227 Ft, élőállat-darabonként. A támogatható mennyiséget a terméktanácsnak igazolnia kell.

(2) A támogatás mértéke a vágóhídon átvett, levágott legfeljebb 80 ezer db vágómarhára az elvégzett vizsgálatok után kiadott számlán szereplő költségekből legfeljebb 500 Ft, élőállat-darabonként. A támogatható mennyiséget a terméktanácsnak igazolnia kell.

(3) A támogatás mértéke a vágóbaromfi és baromfihús esetében:

a) a levágott és az MSZ 6918/1997. vágóbaromfi szabvány alapján a vágóüzemi, ún. szalagon történő minősítés során I., illetve II. minőségi osztályba sorolt és a 34. számú melléklet táblázatában felsorolt, legfeljebb 452 ezer tonna vágóbaromfi élőtömege után 2,20 Ft/kg támogatás vehető igénybe. A támogatható mennyiséget a terméktanácsnak igazolnia kell;

b) a továbbfeldolgozó üzem által az előállításra kerülő termékbe való bedolgozás céljából megvásárolt, a 34. számú mellékletben szereplő vágóbaromfiból előállított, legfeljebb 10 ezer tonna baromfihús után 1,10 Ft/kg támogatás vehető igénybe. A támogatható mennyiséget a terméktanácsnak igazolnia kell.

(4) A támogatás mértéke a vágónyúl és a nyúlhús esetében az elvégzett vizsgálatok díjtételei alapján leszámlázott költség, de legfeljebb 2,20 Ft élőtömeg kilogrammonként, legfeljebb 13 ezer tonna élőtömeg után. A támogatható mennyiséget a terméktanácsnak igazolnia kell.

200. §

(1)[41] A felvásárolt, kizárólag hazai eredetű, vagy az átszállítási bizonylattal igazolt saját termelésű és a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács által is igazolt vadhúsmennyiség után az elvégzett állat-egészségügyi és húsvizsgálatok, valamint a kapcsolódó (szállítási, élelmiszer-higiéniai) költségek támogatásának mértéke vadfajonként a következő:

a) apróvad (fácán, vadliba, vadkacsa és mezei nyúl) esetében 30 Ft/kg,

b) nagyvad (szarvas, dám, őz, muflon) esetében 30 Ft/kg,

c) vaddisznó esetében 70 Ft/kg.

(2)[42] A támogatható vadhús mennyisége legfeljebb 7500 tonna lehet. A Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács az igénylők között meghatározza a támogatásra jogosult mennyiségi keretet.

(3)[43] A feldolgozott vadhús mennyiségét havonta és göngyölítetten a feldolgozásra kiadott alapanyag felhasználási és a késztermékek bevételezési bizonylatainak összesítése alapján kell a terméktanácsnak igazolnia. A támogatás igénybevételéhez csatolni kell a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács tagsági és egyéb előírt igazolását.

201. §

(1) A 199-200. §-ban meghatározott támogatást az a húsfeldolgozást végző belföldi székhelyű természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó veheti igénybe, aki/amely

a) nemzetközileg elfogadott (EU, USDA, illetőleg nemzeti listás) állat-egészségügyi és higiéniai minősítéssel rendelkezik,

b) adott termékpályán a miniszter által elismert terméktanácsnak igazolt tagja,

c) a hatályos jogszabályokban, illetve a vonatkozó szabványokban meghatározott vágóállat-minősítési előírásoknak eleget tesz,

d) tevékenysége megfelel az ISO 9000 szabványsorozat, és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak és ezt tanúsítvánnyal, igazolással vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződéssel dokumentálja,

e) a vizsgálati díj kifizetését igazoló bizonylattal rendelkezik, és a vágási mennyiséget, illetve a feldolgozásra került húsmennyiséget az állat-egészségügyi hatóság igazolta.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával.

(3) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani az alábbi nyilatkozatok és igazolások csatolásával:

a) a nemzeti listás vagy nemzetközi (EU, USDA) élelmiszer-higiéniai minősítés igazolását;

b)[44] a hatósági vizsgálati díj(ak)ról szóló számla másolatát és annak kifizetését igazoló bizonylat másolatát;

c) a minőségirányításra és a minőségbiztosításra vonatkozó ISO 9000 szabványsorozat és/vagy a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-18/93. számú előírásában foglaltaknak megfelelő HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer előírásainak való megfelelőség dokumentálását szolgáló tanúsítványt, igazolást vagy a felkészítő-tanácsadó céggel kötött szerződés másolatát;

d) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(4) A támogatható mennyiséget a terméktanács javasolja, amelyet a pályázó csatol az AIK részére benyújtásra kerülő támogatási kérelemhez. Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A 199-200. §-okban meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

202. §

(1) Állatállomány betegségektől való mentesítéséhez támogatás vehető igénybe a sertés-, szarvasmarha-, baromfi-, juh- és kecskeállományok egyes betegségektől való mentesítésének (a továbbiakban: mentesítés) felgyorsításához, a mentesség igazolásához.

(2) A támogatásra jogosultak:

a) az Állomások által jóváhagyott Aujeszky-betegség elleni mentesítési tervvel rendelkező és azt végrehajtó, nagy létszámú (100 db-ot elérő vagy azt meghaladó), tenyésztést végző sertésállományok tulajdonosai, illetve

b) az illetékes Állomások az általuk meghatározott körben a kis létszámú állományok és a nagy létszámú hízóállományok Aujeszky-mentességi állapota felmérésének, a szükséges oltások térítésmentes beadásának, valamint a mentes térségek kialakítását akadályozó kis számú fertőzött nőivarú egyedek tulajdonosai részére megváltási támogatás kifizetésére, ha jóváhagyásával a sertések vágásra kerülnek, valamint

c) az Országos, Debreceni és Kaposvári Állategészségügyi Intézetek a kis létszámú (maximum ötven db tehén) szarvasmarha-állományok tárgyévben esedékes leukózis felmérő vizsgálatainak az állattartó számára történő térítésmentes elvégzése esetén a tulajdonos részére megváltási támogatás kifizetésére, ha a szarvasmarha a vizsgálat során mentes volt, valamint ha az előző vizsgálat során fertőzöttnek talált szarvasmarháját az újabb vizsgálat időpontjáig levágatta,

d) az illetékes megyei Állomások a kis és nagy létszámú szarvasmarha-állományok tulajdonosai számára a tárgyévben esedékes IBR felmérő vizsgálatok és vakcinázások és a kis létszámú szarvasmarha-állományokban esedékes BVD felmérő-vizsgálatok térítésmentes elvégzése esetén,

e) szalmonellamentes vágócsirke-állományok termelői, akkor is, ha a vágóhíd saját, vagy a vágóhíddal közös tulajdonban lévő telepen állították elő a vágócsirkét,

f) az illetékes megyei Állomások juh- és kecskeállományok tulajdonosai számára tárgyévben elvégzett Brucella melitensisre irányuló felmérő vizsgálatainak térítésmentes elvégzése esetén.

203. §

(1) A támogatások összege és mértéke:

a) a 202. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás összege legfeljebb négyszázmillió forint

aa) a 202. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervezeteknél a támogatás kocánként egyezerhétszáz forint,

ab)[45] a 202. § (2) bekezdésének b) pontja esetén a mentességi állapot felmérésének, a szükséges oltások térítésmentes beadásának számlával, illetve elszámolással igazolt, ÁFÁ-t nem tartalmazó költségei, valamint a levágott koca egyedenként hétezer forint megváltási támogatás;

b) a 202. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő támogatás összege legfeljebb ötvenmillió forint. A támogatás mértéke a 202. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint negyvenezer forint megváltás egyedenként.

(2) A 202. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás összege legfeljebb

a) százötvenmillió forint az IBR felmérő vizsgálataival és vakcinázással kapcsolatos számlával igazolt áfa nélküli költségeinek mértékéig,

b) ötvenmillió forint a BVD felmérő vizsgálataival kapcsolatos, számlával igazolt áfa nélküli költségeinek mértékéig.

(3) A 202. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás összege legfeljebb ötszázmillió forint. A támogatás mértéke a nemzeti listás és/vagy EU higiéniai minősítéssel rendelkező baromfivágóhíd által történő feldolgozásra értékesített, vagy a baromfivágóhíd saját termeléséből származó vágócsirke esetében öt forint/élőtest tömeg kg.

(4) A 202. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti támogatás összege legfeljebb százkilencvenmillió forint. A támogatás mértéke a 2. § (4) bekezdése szerint, vizsgált egyedenként ötszáz forint.

204. §

A támogatás igénybevételének feltételei:

a) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában szereplő esetben

aa) az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott mentesítési program,

ab) a program idejében történt végrehajtásának az Állomás által történő igazolása,

ac) az állattulajdonos vállalja, hogy kocaállományát e rendelet tárgyévében fenntartja, amit az igénylés időpontjában az Állomás igazol;

b) a 202. § (2) bekezdésének b) pontjában szereplő esetben

ba) az Állomás által meghatározott állomány felmérő vizsgálatainak igazolt elvégzése,

bb) a vakcinázási programba bevont állományról, a vakcinázásról és a megváltási támogatásról készített állomási elszámolás, amit a minisztérium igazol,

be) az idetartozó állományokban a tulajdonosokat állomány-fenntartási kötelezettség terheli, amelyet az igénylés időpontjában az állomás igazol;

c) a 202. § (2) bekezdésének c) pontjában szereplő esetben: az Állategészségügyi Intézet vizsgálati eredménye alapján fertőzöttnek talált szarvasmarha levágásának az Állomás által történt igazolása. Az állomány tulajdonosát állomány-fenntartási kötelezettség terheli, a kivágott szarvasmarha pótlásáról gondoskodni kell, amelynek tényét az Állomás az igénylés időpontjában igazolja;

d) a 202. § (2) bekezdésének d) pontjában szereplő esetben a vakcinázási programba bevont állományban elvégzett felmérő vizsgálatokról és a vakcinázásról készített Állomás által elkészített elszámolás;

e) a 202. § (2) bekezdésének e) pontjában szereplő esetben a megyei Állategészségügyi Állomás által kiállított igazolás a vágócsirke szalmonella mentességéről, amelyet a levágás előtt 10 nappal Állategészségügyi Intézetben, illetve a minisztériumtól, külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint működési engedéllyel rendelkező laboratóriumban elvégzett minősítő vizsgálat alapoz meg. A vizsgálat eredményét a termelő a vágás előtt legalább egy nappal az Állomástól közvetlenül megkapja, valamint a baromfivágóhíd által kiállított igazolást a levágott vágócsirke élőtest-tömegéről;

f) a 202. § (2) bekezdésének f) pontjában szereplő esetben meghatározott állományban elvégzett felmérő vizsgálatokról készített állomási elszámolás.

205. §

(1) A 202. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultak részére a támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a 204. §-ban előírt igazolások csatolása mellett.

(2) A 202. § (2) bekezdésének b), c), d) és f) pontja szerinti jogosultak részére a támogatás a mentesítési programban részt vevő szervezetek részéről évente egy alkalommal - a tárgyév április 1-jétől november 30-áig - a Földművelésügyi Költségvetési Irodán keresztül igényelhető.

(3) A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére a támogatási összeg kilencven százalékáig két részletben előleg folyósítható (igénylés esetén), melyről a feltételek megléte esetén a végelszámolást a tárgyév december 15-éig kell benyújtani. A Földművelésügyi Költségvetési Iroda részére a minisztérium az R. 1. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki, a támogatásnak az adóhatóságtól történő felvételéhez.

(4) A 202. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti jogosultak a támogatást folyamatosan, az előírt feltételek megléte esetén az illetékes adóhatóságtól igényelhetik.

(5) A 202-205. §-okban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről a minisztérium gondoskodik.

(6) Jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha az állattulajdonos vagy állattartó

a) a jóváhagyott mentesítési tervétől eltért,

b) a vállalt állomány-fenntartási kötelezettségét saját elhatározásból az év folyamán megszüntette,

c) a 202. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott támogatást nem Aujeszky-betegség miatt, vagy a már befejezett mentesítés után felszámolt állománya újratelepítésére kéri.

206. §

Állatbetegségek megelőzési költségeinek és állatgyógyszer-vásárlások támogatása címén támogatás vehető igénybe állatbetegségek megelőzési költségeihez, az állatok egészségének megőrzése céljából beszerzett gyógyszerekhez, valamint laboratóriumi vizsgálatok költségeihez

a) a vágóbaromfi és étkezési tojástermelő baromfi tenyésztési szakaszára a 208-211. §-okban,

b) a méhcsaládok állat-egészségügyi kezeléséhez felhasznált gyógyszerek beszerzésére a 212. §-ban,

c) a halgazdaságok és intenzív halnevelő telepek halállományának vírusmentesítési és az értékesítés alkalmával elvégzett állat-egészségügyi igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatására a 213. §-ban,

d) a juh és kecske értékesítése alkalmával elvégzett igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatása a 214-215. §-okban,

e) A házinyúl értékesítés alkalmával elvégzett igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatása a 216. §-ban,

f) a vadászható apró- és nagyvadak zártterületű állattenyésztési szakaszára a 217. §-ban

megállapított mértékben és a 207. § és a 218. §-ban meghatározott feltételek szerint.

207. §

(1)[46] Pályázatot nyújthat be az a természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely

a) a 206. § a)-f) pontjaiban, illetve a 208-218. §-okban előírt részletes feltételeknek megfelel,

b) a termékpályán működő terméktanácsnak igazolt tagja,

c) rendelkezik a 206. § a)-f) pontjaiban meghatározott számlával, terméktanácsi és hatósági igazolással, és azt a támogatási kérelemhez csatolja.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető, az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok, valamint a 208-218. §-okban előírt AIK-igazolás csatolásával.

208. §

(1) A vágóbaromfi, a növendék liba és növendék kacsa nevelő és az étkezési tojástermelő baromfi állat-egészségügyi prevenciós és gyógyszerköltségeinek támogatása címén az a vágóbaromfit, növendék libát, növendék kacsát nevelő és étkezési tojást termelő vehet igénybe támogatást, aki/amely tagja a BTT-nek. A felhasználható támogatás legfeljebb 1.192 millió Ft lehet.

(2) A támogatás célja az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló külön rendeletben rögzített állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeinek részben történő visszatérítése.

(3)[47] A baromfinevelésben a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozó mentesítések állat-egészségügyi díjainak költségigényei baromfifajonként eltérőek lehetnek. Ezeknek számlával és a kifizetési bizonylattal történő igazolása szükséges. Az állat-egészségügyi díjak támogatására állatfajonként legfeljebb a 209-210. §-ok táblázatában meghatározott Ft/élőtömeg kg, illetve Ft/darab támogatás kerülhet kifizetésre.

209. §

(1) A vágóbaromfi nevelő telepeken:

(2) A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával és a hatósági állatorvos ellenjegyzésével is igazoltatni kell. Az (1) bekezdés táblázatában megnevezett fiatal, illetve hízott liba, valamint a hízott kacsa támogatás igénybevétele esetén nem vehető igénybe a 210. §-ban rögzített támogatás.

210. §

(1) A növendék liba és növendék kacsa baromfi-egészségügyi költségeinek támogatása:

a) a BTO 012410 2223 töméssel hizlalt hízott liba, illetve a BTO 012410 4222 termékszámú töméssel hizlalt hízott kacsa előállítása céljából előnevelt és hizlalást (tömést) végző termelőnek eladott, az alábbi táblázatban szereplő vágóbaromfi egyedek után, állat-egészségügyi és prevenciós költségek részbeni ellentételezésére támogatás vehető igénybe;

b) a támogatás az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló, külön rendeletben rögzített állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve az állat-egészségügyi prevenció költségei után vehető igénybe, legfeljebb a (4) bekezdésben szereplő táblázatban meghatározott Ft/db mérték szerint;

c) a támogatást az a) pontban meghatározott célra előnevelést végző, baromfihúst előállító természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság veheti igénybe, aki/amely tagja a BTT-nek, illetve a támogatással érintett terméket BTT tag, baromfit továbbnevelő, hizlaló részére értékesíti.

(2) A (4) bekezdésben megnevezett támogatás igénybevétele esetén nem vehető igénybe a 209. §-ban rögzített támogatás.

(3) A támogatás célja az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló, külön rendeletben rögzített állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítése. A baromfinevelésben a prevenciós jellegű immunizálási programok, gyógyszeres megelőzések és kórokozó-mentesítések állat-egészségügyi díjainak költségigényei baromfifajonként eltérőek lehetnek. Az állat-egészségügyi díjaknak a részleges, legfeljebb a (4) bekezdésben meghatározott mértékek szerinti kifizetésére kerülhet sor.

(4) A támogatás mértéke:

a) a BTO 012410 2223 töméssel hizlalt hízott liba, illetve

b) a BTO 012410 4222 termékszámú töméssel hizlalt hízott kacsa előállításához előnevelt vágóbaromfi után az előnevelést végző termelő a következő táblázatban felsorolt támogatást veheti igénybe:

(5) A támogatás címzettje a támogatást akkor veheti igénybe, ha

a) BTT tag, baromfivágóhíd részére értékesíti az előnevelt növendék libát és kacsát, amely azonnal a hizlalást végzőhöz kerül kihelyezésre,

b) a kezelő állatorvos továbbtartásra kihelyezésről szóló igazolással látja el, amelyet a hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott,

c) csak olyan baromfivágóhíd felé történő értékesítés fogadható el, amely rendelkezik az állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai hatóság érvényes májüzemi engedélyével.

(6) A 209. §-ban és az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokra vonatkozó támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a)[48] az állat-egészségügyi vizsgálati díjról kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát, illetve

b)[49] gyógyszerköltségről kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát,

c) a kezelő állatorvos - hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott - nyilatkozatát az előnevelt baromfi továbbtartási (tömés) célú kihelyezéséről,

d) a májüzemmel rendelkező baromfivágóhíd igazolását arról, hogy az adott hízott liba és hízott kacsa állomány után a támogatást az előnevelési fázisban vette igénybe.

(7) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(8) A 208. § (1) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

211. §

(1) Étkezési tyúktojás termelő telepekre vonatkozóan:

a) a támogatás célja az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló, külön rendeletben rögzített állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a tojójérce-nevelés során alkalmazott baromfi állat-egészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítése;

b) a támogatás mértéke: a beólazáskor (a növendék átminősítése után) a beállított, a BTT és a hatósági állatorvos által igazolt maximum ötmillió tojó darabszám után, 25 Ft/db tojójérce (BTO 012410 1212) támogatás - az áfát nem tartalmazó költségek térítésére - vehető igénybe.

c)[50] a támogatás vásárolt (20 hetesnél fiatalabb) jércékre is igénybe vehető, ha a kezelő állatorvos - hatósági állatorvos - igazolást ad ki arról, hogy a mellékelt költség számlák a pályázó által felvásárolt jérceállományra vonatkoznak, melynek a felvásárlásról szóló számlán szereplő darabszáma meg kell, hogy egyezzen a pályázati lapon feltüntetett darabszámmal.

(2) A támogatási kérelmet az AIKhoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a)[51] az állat-egészségügyi vizsgálati díjról kiállított számla másolatát és ennek kifizetését igazoló bizonylat másolatát,

b) a kezelő állatorvos - hatósági állatorvos ellenjegyzésével ellátott - nyilatkozatát,

c) a BTT igazolását a terméktanácsi tagságról,

d) a BTT javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

e)[52] vásárolt állomány esetében a felvásárlásról szóló számlák másolata.

(3) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(4) A 208. § (1) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

212. §

(1) Méhcsaládok állat-egészségügyi kezeléséhez engedélyezett gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, valamint a hatósági állat-egészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatását a méhcsaládok (BTO 012510 5100) kezelésének állat-egészségügyi költségei után lehet igényelni.

(2) A támogatás igénybevételére jogosult az a természetes és jogi személy, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely tulajdonában az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, előző évben végzett felmérése szerinti méhcsalád volt, és a Méhészeti Terméktanács tagja.

(3) A támogatás mértéke az állat-egészségügyi kezelések költsége lehet, de legfeljebb 500 Ft igazolt méhcsaládonként. A támogatható mennyiség legfeljebb 600 ezer méhcsalád.

(4) A támogatási kérelmet az AIK - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a terméktanácsi tagságot igazoló iratot, amelyet a Méhészeti Terméktanács ad ki;

b) a területileg illetékes hatósági állatorvos igazolását a felmérés időpontjában megállapított méhcsaládok számáról (az igazoláson szerepelnie kell a hatósági állatorvos aláírásának, székhelyének és bélyegzőlenyomatának);

c)[53] a házi méhek gyógykezelésének engedélyezett gyógyszerek és gyógyhatású készítmények vásárlásáról, valamint állat-egészségügyi kezelésekről kapott számlák másolatát. A gyógyszer és készítményekről kapott számlákat láttamoztatni kell - jól láthatóan (lehet a számla hátoldalán is) - a hatósági állatorvossal, aki székhelye feltüntetése mellett aláírásával és bélyegzőjével hitelesített igazolást ír a következők szerint: »Igazolom, hogy a leszámlázott gyógyszereket állatorvosi rendelvényre és a nem vényköteles engedélyezett gyógyhatású készítményeket a háziméhek gyógykezelése céljából vásárolták.«

d) a Méhészeti Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(5) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(7) A tárgyévben a támogatás méhcsaládonként egy alkalommal igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

213. §

(1)[54] A halgazdaságok és intenzív halnevelő telepek halállományának vírusmentesítési és állat-egészségügyi igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatása címén:

a) a halgazdaságok élőhalállományának vírusmentesítési vizsgálatára vonatkozó támogatást a halgazdaság üzemeltetője igényelheti;

b) a költségtérítés a költségek összege lehet, de az nem lehet több 80 000 Ft-nál vizsgálatonként. Az összes vizsgálat után legfeljebb 6,4 millió Ft támogatás fizethető ki;

c) a támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig Közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

ca) a terméktanácsi tagságot igazoló iratot, amelyet a Halászati Terméktanács ad ki,

cb)[55] az állat-egészségügyi hatóság számláinak másolatát és a kifizetést igazoló bizonylat másolatát és elvégzett vizsgálatokról,

cc) a Halászati Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(2) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(3) A (1) bekezdés b) pontban meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(4) A hal értékesítése alkalmával elvégzett állat-egészségügyi igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatása:

a) a támogatást a halgazdaságokban, intenzív halnevelő telepeken, víztározókban és a négy nagytavon (Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Tisza-tó) lehalászott élő édesvízi áruhal és tenyészhal (kivéve a díszhalakat) értékesítésre történő szállítása alkalmával - a szállító járműre történő berakodáskor - igénybe vett állatorvosi szolgáltatás költsége után igényelheti a szolgáltatást kifizető megrendelő;

b) az állat-egészségügyi vizsgálatok díjtételei alapján leszámlázott, berakodást ellenőrző költség után fizethető ki költségtérítés. A költségtérítés mértéke legfeljebb 120 Ft lehet minden megkezdett nettó egyszáz kilogramm berakodott hal után. A támogatható hal mennyisége legfeljebb 8 ezer tonna lehet;

c) a támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

ca) a terméktanácsi tagságot igazoló iratot, amelyet a Halászati Terméktanács ad ki,

cb)[56] az állat-egészségügyi hatósági ellenőrzésért kifizetett számlák hitelesített másolatát és a kifizetést igazoló bizonylat másolatát,

cc) a Halászati Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(5) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(6) A (4) bekezdés b) pontban meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

214. §

A juh és kecske értékesítése alkalmával elvégzett igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatását a vágóbárány (BTO 012211 2100), valamint a vágókecske (BTO 012212 2100) értékesítésre történő szállítása alkalmával - szállító járműre rakodáskor - igénybe vett állatorvosi szolgáltatás költsége után igényelheti a szolgáltatást kifizető megrendelő.

215. §

(1) Az állat-egészségügyi vizsgálatok díjtétele alapján leszámlázott költségek után fizethető ki költségtérítés, amelynek mértéke - áfa nélkül - nem lehet több mint 40 forint berakott vágóállat egyedenként. A támogatás összesen 700 ezer vágóállat után igényelhető.

(2) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a Juh Terméktanács igazolását a terméktanácsi tagságról;

b)[57] az állat-egészségügyi hatósági ellenőrzésért kifizetett számla másolatát és kifizetést igazoló bizonylat másolatát;

c) a Juh Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(3) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(4) A (1) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

216. §

(1) A házinyúl értékesítés alkalmával elvégzett igazgatási vizsgálatok költségeinek támogatását a vágónyúl (BTO 012510 1300) értékesítésre történő szállítása alkalmával - szállító járműre rakodáskor - igénybe vett állatorvosi szolgáltatás költsége után igényelheti a szolgáltatást kifizető megrendelő.

(2) Az állat-egészségügyi vizsgálatok díjtétele alapján leszámlázott költségek után fizethető ki költségtérítés, amelynek mértéke - áfa nélkül - nem lehet több mint 12 forint berakott vágónyúl egyedenként. A támogatás 5 millió vágónyúl után igényelhető.

(3) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a Nyúl Terméktanács igazolását a terméktanácsi tagságról;

b)[58] az állat-egészségügyi hatósági ellenőrzésért kifizetett számla másolatát és kifizetést igazoló bizonylat másolatát;

c) a Nyúl Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(4) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

217. §

(1) A zárt területen (vadaskert, vadfarm) nevelt, vadászható apró- és nagyvadak gyógyszeres kezelése, valamint a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeinek részleges visszatérítésére támogatás vehető igénybe.

(2) A támogatást azok a gazdálkodók igényelhetik, melyek tagjai a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsnak, valamint az egyes állat-egészségügyi vizsgálatok díjáról szóló miniszteri rendelet mellékletében meghatározott állat-egészségügyi igazgatási szolgáltatási díjakat, illetve a megfelelő állat-egészségügyi prevenció költségeit kifizették és erről számlával rendelkeznek.

(3)

(3)[59] A támogatás mértéke a számlával igazolt állat-egészségügyi költség hetven százaléka, de állatfajonként legfeljebb a táblázatban meghatározott szint figyelembevételével megállapított összeg. A támogatás összege legfeljebb 50 millió Ft lehet.

(4) A program betartását a kezelő állatorvos nyilatkozatával és a hatósági állatorvos ellenjegyzésével is igazoltatni kell.

218. §

(1) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a terméktanácsi tagságról szóló, a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács igazolása;

b) az állat-egészségügyi hatóság által kiállított igazolást az előírt feltételek teljesítéséről;

c) a terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(2) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(3) A 217. § (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

219. §

(1) Szántóföldi, kertészeti és engedélyes faiskolai területek növény-egészségügyi vizsgálatának támogatása címen a miniszter által elismert, érintett terméktanács igazolt tagjai, a vetőmagtermesztésre és szaporítóanyag előállítására használt terület szántóföldi és faiskolai növényegészségügyi vizsgálatok díjának - az NTSZ által - kiállított számlán szereplő, áfát nem tartalmazó vizsgálati díj ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi vizsgálati igényt határidőig az NTSZ-nek bejelentették, és a vizsgálatok az alkalmasságot igazolják.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető támogatás összege legfeljebb 20 millió Ft lehet.

(3)[60] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig, amelyhez csatolni kell az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, az (1) bekezdésben meghatározott számlák másolatát és az azok kifizetését igazoló bizonylat másolatát, az alkalmasságot igazoló vizsgálat jegyzőkönyv másolatait, az NTSZ igazolását a vizsgálati igény határidőben történő bejelentéséről, valamint a terméktanácsi tagsági igazolást.

(4) Az AIK 30 napon belül az R. 1. számú melléklete szerint igazolást állít ki a pályázó részére az igénybe vehető támogatás összegéről. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(7) A támogatás ellenőrzését az adóhatóság végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a visszafizetésről.

220. §

(1) Vetőmagtermesztés támogatása címen a miniszter által elismert terméktanács igazolt tagjai az OMMI által végzett, alkalmas minősítésű szántóföldi és faiskolai szemlék minősítési díjának, a hazai termesztésű, alkalmasnak minősített vetőmag fémzárolási díjának, valamint a szaporítóanyag certifikációs díjának a kiadott számlán szereplő összeg áfát nem tartalmazó részének ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

(2) Alkalmas minősítésűnek kell tekinteni az évelő kultúrák esetében végzett fenntartó szemlét is, ha annak megállapításai az alkalmasságot igazolják.

(3) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető támogatás összege legfeljebb 150 millió Ft lehet.

(4)[61] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, amelyhez csatolni kell az (1) bekezdésben megjelölt számlák másolatát, a számlák kifizetési bizonylatainak másolatát, az OMMI alkalmasságot megállapító okiratának másolatát, az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat, valamint a terméktanácsi tagságról szóló igazolást. Az AIK 30 napon belül az R. 1. számú melléklete szerint igazolást állít ki a pályázó részére az igénybe vehető támogatás összegéről. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az adóhatóságtól.

(7) A támogatás ellenőrzését az adóhatóság végzi, jogosulatlanul igénybe vett támogatás esetén rendelkezik a visszafizetésről.

221. §

Erdészeti szaporítóanyag-előállítás támogatása az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagjai

a) az OMMI által végzett

aa) az erdészeti szaporítóanyag előállítására igénybe vett területhely szemle,

ab) a törzskönyvezett nemesítői növényállomány szemle,

ac) az üzemi törzsültetvények (plantázsok, anyatelepek) szemle,

ad) a szaporítóanyagok minősítő szemle,

ae) a vegetatív szaporítóanyag fémzárolási, illetve

b)[62] az NTSZ-ek által végzett alkalmasságot igazoló növény-egészségügyi vizsgálat díjáról kiállított számlán szereplő, ÁFÁ-t nem tartalmazó vizsgálati díj ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

222. §

(1) A támogatás igénylésére az a gazdálkodó szervezet, őstermelő, illetve egyéb, mezőgazdasági termelő jogosult, aki/amely

a) tagja az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácsnak,

b) a 221. §-ban meghatározott vizsgálati díjak kifizetéséről számlával rendelkezik.

(2) Az e pont alapján igénybe vehető támogatás összege legfeljebb 10 millió Ft lehet.

(3) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető az (5) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával.

(4)[63] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjáig, amelyhez csatolni kell:

a) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat,

b) az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács tagsági igazolását,

c)[64] a 221. §-ban meghatározott vizsgálati díjakról szóló számlák másolatát, valamint a számlák kifizetését igazoló bizonylatok másolatát és a vizsgálati jegyzőkönyv másolatait.

d) a terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(5) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

223. §

(1) Zöldség- és gyümölcsfajok minőségvizsgálatának támogatása címen a miniszter által elismert terméktanács igazolt tagjai, a 35. számú melléklet szerinti friss fogyasztásra szánt hazai termelésű zöldség- és gyümölcsfajoknak a kötelező vizsgálati díjai után támogatást vehetnek igénybe.

(2)[65] A támogatás mértéke a kiadott, számlán szereplő ÁFÁ-t nem tartalmazó vizsgálati díj ötven százaléka.

(3) A támogatásra fordítható összeg legfeljebb ötvenmillió Ft lehet.

(4)[66] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A támogatási kérelemhez csatolni kell (2) bekezdés szerinti számla másolatát és a számla kifizetését igazoló bizonylat másolatát, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat, valamint a terméktanácsi tagságról szóló igazolást. Az AIK 30 napon belül az R. 1. számú melléklete szerint igazolást állít ki a pályázó részére az igénybe vehető támogatás összegéről. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

224. §

(1) A hazai előállítású és kereskedelmi forgalomba hozott borok kötelező vizsgálatának támogatása címen támogatások igénylésére jogosult az a hazai előállítású boripari terméket (szőlőbor, pezsgő, habzóbor, gyöngyöző bor és vermut) előállító, illetve palackozó természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely az OBI kötelező alapvizsgálatait a kereskedelmi forgalomba hozatal céljából igénybe vette, annak költségeiről számlával rendelkezik.

(2)[67] A támogatás mértéke a jogszabályban előírt, a kereskedelmi forgalomba hozatal céljából elvégzett kötelező alapvizsgálati díjak számlával igazolt ÁFÁ-t nem tartalmazó összegének ötven százaléka.

(3) A támogatásra fordítható összeg legfeljebb harmincmillió Ft lehet.

(4)[68] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A támogatási kérelemhez csatolni kell (1) bekezdés szerinti számla másolatát és a számla kifizetését igazoló bizonylat másolatát, az OBI vizsgálatról szóló okirat másolatát, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat, továbbá az asztali és táj-, valamint a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetében a hegybíró, a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok esetében a hegyközségi tanács igazolását arról, hogy az igénylő tagja a terméktanácsnak. Az AIK 30 napon belül az R. 1. számú melléklete szerint igazolást állít ki a pályázó részére az igénybe vehető támogatás összegéről. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(6) A támogatás a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával az illetékes adóhatóságtól igényelhető. A termék forgalmazása az OBI áruminőséget tanúsító határozata csatolásával történik, amelyet az adóhatóság kérésére kötelező bemutatni.

225. §[69]

A gyógy- és fűszernövények minőségvizsgálatának támogatása címen a gyógy- és fűszernövény termékpályán a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács igazolt tagjai, a 36. számú melléklet szerinti hazai termelésű növényfajok minőségvizsgálati - a Gyógynövény Kutató Intézet, az ÁNTSZ, valamint az illetékes megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomások által végzett, a növényfaj alkalmas minősítése esetén - díjának, a kiadott számlán szereplő a 226. § (2) bekezdés szerint megállapított összeg ÁFÁ-t nem tartalmazó ötven százaléka erejéig támogatást vehetnek igénybe.

226. §

(1) A 225. §-ban meghatározott támogatásra fordítható összeg legfeljebb 6,4 millió Ft lehet.

(2)[70] A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig Közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A támogatási kérelemhez csatolni kell a 225. § szerinti számla másolatát és a számla kifizetését igazoló bizonylat hiteles másolatát, az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat, valamint a terméktanácsi tagságról szóló igazolást. Az AIK 30 napon belül az R. 1. számú melléklete szerint igazolást állít ki a pályázó részére az igénybe vehető támogatás összegéről. AzAIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(4) A támogatás a (2) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

227. §

(1) A természetes méz minőségvizsgálatának támogatása címen támogatás vehető igénybe a természetes méz higiéniai idegen anyagot, valamint a minőséget meghatározó laboratóriumi vizsgálati költségeihez a 228. §-ban meghatározottaknak megfelelően.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a 228. § (6) bekezdésében meghatározott igazolás csatolásával.

228. §

(1) A támogatást a természetes méz higiéniai és minőségét meghatározó laboratóriumi vizsgálatok költségei után lehet igénybe venni.

(2) A támogatás igénylésére jogosult az a természetes mézet (BTO 012521 0000) előállító vagy forgalmazó természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a vizsgálatokat megrendeli és a költségeit kifizeti.

(3) A támogatás mértéke:

a) a természetes méz minőségvizsgálata után a laboratóriumi vizsgálati költség összege, de legfeljebb 2000 Ft vizsgálatonként,

b) a természetes méz idegenanyag-tartalmának vizsgálata után a laboratóriumi vizsgálati költség összege, de legfeljebb 9000 Ft vizsgálatonként.

(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjaiban jelölt minőségvizsgálatok után mindösszesen harmincnyolc millió Ft támogatási összeg számolható el.

(5) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a terméktanácsi tagságot igazoló iratot, amelyet Méhészeti Terméktanács ad ki,

b)[71] a minőség- és idegenanyag-tartalom vizsgálatok költségeiről kiállított számla és a kifizetést igazoló bizonylat vagy a készletmozgatási belső bizonylat másolatát,

c) a Méhészeti Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről,

d) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(6) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(7) A (4) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

Egyes élő halak piacrajutásának támogatása

229. §

Az étkezési ponty és busa értékesítés szezonális piac meghosszabbítása után a többletköltségek támogatására a 230. §-ban meghatározottak alapján támogatás vehető igénybe, amelyet az illetékes adóhatóságtól lehet igényelni a 230. § (7) bekezdésében meghatározott igazolás csatolásával.

230. §

(1)[72] Étkezési ponty és busa vonatkozásában:

a) a támogatás célja a szezonális jellegű élőhal kínálat meghosszabbítása, a belföldi halfogyasztás növelése. A többletköltségek mérséklése és a kárenyhítés érdekében támogatás vehető igénybe;

b) a támogatás igénylésére jogosultak azok a terméktanács tag természetes és jogi személyiségű, valamint jogi személyiség nélküli halgazdaságok, akik/amelyek saját termelésből és vásárlásból 2001. december 31-ig betárolt élő étkezési pontyot (BTO 050012 10 10), valamint busát (BTO 050012 10 30 és 050012 10 40) - tárgyév március 1. és május 31. között - közvetlenül a fogyasztó felé értékesítésre, az erre jogosult piaci halkereskedőnek, halfeldolgozónak (saját tulajdonban lévő is), valamint horgászcélú telepítésre pontyot leszámláznak, illetve saját tulajdonú bolthálózatuk részére bizonylaton átadnak;

c) a betárolást a Halászati Terméktanács ellenőrzi, és nyilvántartja a folyamatos értékesítést, valamint a támogatható halmennyiség határáig adhat ki támogatásra jogosító igazolást.

(2) Támogatás nem igényelhető:

a) exportra történő értékesítés esetén, valamint

b) a támogatás időtartama alatt importból, más tógazdaságtól vagy közvetítő kereskedőtől vásárolt és a fogyasztónak ezután értékesített ponty vagy busa után.

(3) A támogatható halmennyiség összesen 2400 tonna ponty és busa.

(4) A támogatás mértéke:

a) tárgyév március hónapban értékesített hal után: 10 Ft/kg,

b) tárgyév április hónapban értékesített hal után: 20 Ft/kg,

c) tárgyév május hónapban értékesített hal után: 30 Ft/kg.

(5) A (3) bekezdésben feltüntetett halmennyiség után összesen 48 millió Ft támogatás fizethető ki.

(6) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a terméktanácsi tagságot igazoló okiratot, amelyet Halászati Terméktanács ad ki,

b)[73] az értékesített halmennyiségről kiállított számla hitelesített másolatát, valamint a kifizetést igazoló bizonylat másolatát vagy a készletmozgatási belső bizonylat másolatát.

c) a Halászati Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről,

d) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(7) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(8) A (5) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

231. §

(1) A balatoni busa ökológiai célú halászatából származó termékek forgalmazásához legfeljebb hatvanmillió forint támogatás nyújtható a következő feltételek szerint:

a) Támogatható termékkör: a Balatonból a tárgyévben lehalászott busa (BTO 050012 10 30 és 050012 10 40) feldolgozott és értékesített termékei.

b) A támogatás mértéke: a forgalmazott termékek után 250 Ft/kg, de e jogcímen kifizetett összes támogatás nem haladhatja meg a hatvanmillió Ft-ot.

c) A támogatás igénybevételére jogosult

ca) a Balatonon halászatra jogosult jogi személyiségű társaság, amely az e paragrafusban előírt feltételeknek megfelel,

cb) aki tagja a Halászati Terméktanácsnak.

(2) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a (4) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával.

(3) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a terméktanácsi tagságról szóló igazolást,

b)[74] a forgalmazott busa termékek mennyiségét igazoló számlák másolatát,

c) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat,

d) a Halászati Terméktanács javaslatát az igénybe vehető támogatás összegéről.

(4) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(5) A (1) bekezdés b) pontban meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(6) A balatoni busa ökológiai célú halászatából származó termékek forgalmazása után igénybe vett támogatás esetén - ugyanazon termék után - a 229. §-ban meghatározott támogatás nem igényelhető.

A mangalica vágósertés értékesítésének támogatása

232. §

(1) A mangalica vágósertés értékesítése után, a 37. számú melléklet szerint az (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén támogatás vehető igénybe, amelynek mértéke hétezer Ft/egyed.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételére - legfeljebb tízezer egyed, legalább 75 százalék mangalica vérhányadú vágósertés után - az az alapanyag-termelő igényelheti, aki/amely

a) természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vágósertés hizlalás céljából legalább kilencven napig a tulajdonában van, illetve haszonbérlet esetén legalább kilencven napig tartja és hizlalja, és ezt a tartás helye szerint illetékes települési falugazdász igazolja; illetve

b)[75] integrátor, akit az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint nyilvántartásba vett, és rendelkezik a földművelésügyi hivatal igazolásával arra vonatkozólag, hogy e jogcím alapján támogatást igényelhet;

c)[76] kereskedő (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság), aki az illetékes földművelésügyi hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy e jogcím alapján támogatást igényelhet;

d)[77] az a mezőgazdasági termékek raktározását, értékesítését, feldolgozását, a mezőgazdasági termeléshez szükséges anyagok beszerzését, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges szolgáltatások nyújtását végző szövetkezet, amely az illetékes földművelésügyi hivatal igazolásával rendelkezik arra vonatkozóan, hogy e jogcím alapján támogatást igényelhet.

233. §

(1) A támogatási kérelmet az AIK-hoz - az általa 2002. január 15-ig közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a 37. számú mellékletben, valamint az R. 3. és 5. számú mellékleteiben foglalt nyilatkozatokat.

(2) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AIK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki.

(3) A 232. § (2) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(4) A támogatás a (2) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

A termékminőség javítását ösztönző támogatások

234. §

(1) E jogcímen támogatást lehet igénybe venni az alábbi termékek termelése, illetve előállítása minőségének javítása érdekében

a) a minőségi ipari paradicsom-termelés támogatására,

b) a minőségi fűszerpaprika-termelés támogatására,

c) a minőségi ipari vöröshagyma-termelés támogatására,

d) a minőségi ipari zöldborsó-termelés támogatására,

e) a minőségi konzervuborka-termelés támogatására,

f) a minőségi (hűtőipari és befőtt alapanyag) meggy- és cseresznyetermelés támogatására,

g) a minőségi hűtőipari "gurulós" málnatermelés támogatására,

h) a minőségi csemegekukorica-termelés támogatására,

i) a minőségi étkezési burgonyatermelés támogatására,

j) a minőségi cukorrépa-termelés támogatására

k)[78] a vadhús minőségi termelésének támogatására

a 235-246/A. §-okban meghatározott feltételek és a (2) bekezdés szerinti támogatási mértékek szerint, a 44. számú mellékletben foglalt minőségi követelmények alapulvételével.[79]

(2)[80] Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott támogatások mértékei és a támogatás igénybevételével kapcsolatos speciális feltételek a következők:

(3)[81] Az (1) bekezdés a)-j) pontjaiban meghatározott támogatást ugyanazon termék, illetve terület után nem veheti igénybe az, aki a 4. § (2) bekezdés szerinti "földalapú növénytermelési támogatás"-t igénybe vette és erről nyilatkozik a 43. számú melléklet szerint. A minőségi támogatás egyaránt igénybe vehető fő- és másodvetésű növénykultúra termelésére.

(4) A támogatás az AIK által kiállított, az R. 1. számú melléklet szerinti igazolás csatolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

(5) A támogatással kapcsolatban beküldendő összes irat címzettje az AIK. A borítékon fel kell tüntetni a "Termékminőség javítását ösztönző támogatások" megjelölést az (1) bekezdés a)-j) pontok szerinti termékmegnevezésnek megfelelően.

235. §

A 234. § (1) bekezdésben felsorolt termékek esetében a támogatás igénylésének rendje a következő:

a)[82] a támogatás kedvezményezettje a termelő (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet);

b)[83] a támogatást igényelheti közvetlenül a termelő, illetve a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján elismert vagy előzetesen elismert TÉSZ, továbbá a jelen rendelet 21-23. számú mellékleteiben foglaltaknak megfelelő integrátor, beleértve azon integrátorokat is, amelyek egyben regisztrált feldolgozók, amely a termelővel kötött szerződésben vállalja, hogy a támogatást annak kézhezvételét követő 15 napon belül továbbítja a termelőnek (a továbbiakban a termelő, a TÉSZ, illetve integrátor együttes megnevezése: pályázó), melynek teljesítését az adóhatóság kiutaláskor ellenőrzi;

c) amennyiben a TÉSZ/integrátor a támogatást 15 napon túl továbbítja a termelőnek, a 15 napot meghaladó időszakra köteles a 15. napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizetni;

d) támogatást csak az a pályázó igényelhet, aki az adott termékre regisztrált feldolgozónak, az azzal kötött szerződés alapján, az alábbi feltételek szerint szállítja a termékeket, vagy pedig akkor, ha a regisztrált feldolgozó egyben integrátor is, és saját maga dolgozza fel a termelőktől átvett termékeket;

e) adott termelő adott termékre vagy közvetlenül feldolgozóval vagy TÉSZ-szel/integrátorral köthet szerződést.

f)[84] amennyiben a regisztrált feldolgozó egyben integrátor is, a 237. § (1) bekezdése szerinti szerződéseket és (3) bekezdése szerinti szerződéskiegészítéseket a 237. § (6) bekezdésében meghatározott időpontokig kell megkötnie a termelőkkel, és azokat az (1) bekezdésben meghatározott időpontig kell benyújtani az AIK-hoz;

g)[85] amennyiben a regisztrált feldolgozó egyben termelő is és termékét saját üzemében dolgozza fel, saját termékeire a 41-43. számú mellékletek kitöltésével és határidőn belüli megküldésével igényelheti a támogatást. A saját termelésű termékek bevételezéséről és feldolgozásba vételéről számviteli törvény előírásának megfelelő bizonylatokkal kell rendelkeznie.

236. §

(1) A regisztrációhoz a feldolgozónak ki kell töltenie a 40. számú mellékletben meghatározott regisztrációs lapot. Minden telephely esetében külön regisztrációs lap kitöltése szükséges. A bejelentett adatok valósságát az AIK szükség szerint a minisztériummal és más szakértő szervekkel együttműködve jogosult a helyszínen is ellenőrizni. A regisztrációs lapokat 2002. január 20-ig kell megküldeni.

(2) Hiányosan kitöltött regisztrációs lapok esetében az AIK 15 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a feldolgozót. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség.

(3) A regisztrált feldolgozók listáját az adott feldolgozó nevének, székhelyének és az általa regisztrált termékek feltüntetésével, valamint a termékenként összesített 2002. évi tervezett felvásárlást az AIK 2002. február 15-ig közzéteszi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben és legalább két országos napilapban. Amennyiben 2002. február 15-ig nem érkezik be az összes hiánypótlás, az adott feldolgozó, illetve termék esetében a közzététel során ez "hiánypótlás folyamatban" megjelöléssel feltüntetésre kerül, a hiánypótlás lezárultával pedig a fenti módon közzétételre kerül a végleges lista.

237. §

(1) A feldolgozóval kötött szerződéseknek tartalmazniuk kell a következőket:

a)[86] adóazonosítójel vagy adószám

b) pályázó neve, címe,

c) feldolgozó neve, címe,

d) szállítandó nyersanyag megnevezése és mennyisége,

e) csemegekukorica esetében a fővetés/másodvetés megjelölése,

f) a nyersanyagért fizetendő vételár, amely eltérő lehet fajtától, minőségtől, illetve szállítási időszaktól függően,

g) az áru átadásának helye és a fizetési feltételek. A fizetési határidő nem haladhatja meg az adott tétel (egy felvásárlási jegyen szereplő mennyiség) átadását követő 60 napot,

h) a szerződés (különösen a fizetési határidő, valamint az áru szállítása, illetve átvétele) nem teljesítése esetén a felek által fizetendő kártérítés.

(2) Egy feldolgozó adott termékre adott pályázóval csak egy szerződést köthet. Ugyanakkor egy pályázó adott termékre több feldolgozóval is köthet szerződést.

(3) A felek a szerződés írásos kiegészítésével legfeljebb 30%-kal növelhetik az eredetileg leszerződött mennyiséget. A többletmennyiség vételára eltérhet az eredeti szerződésben rögzített vételártól. A kiegészítésen fel kell tüntetni az eredeti szerződés azonosító számát.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződéskötés határideje: 2002. március 15., kivéve a "gurulós" málnát, a meggyet és a cseresznyét, amelynél május 1. a határidő.

(5) A (3) bekezdés szerinti szerződéskiegészítés megkötésének határideje 2002. augusztus 31., kivéve a zöldborsót, amelynél június 15., a "gurulós" málnát, amelynél július 1., illetve a meggyet és a cseresznyét, amelynél július 15. a határidő.

(6)[87] A feldolgozókkal szerződő TÉSZ-ek, illetve integrátorok kötelesek a termelőkkel tárgyév május 15-éig érvényes termeltetési szerződést kötni a Nyilv. r.-ben meghatározott követelményeknek megfelelően. A termelőkkel kötött szerződéseket folyamatos sorszámozással kell ellátni. A szerződés kiterjeszthető azon árutermelőkre, akik legalább 500 négyzetméter összefüggő művelhető belterülettel rendelkeznek, amit a falugazdász igazol. Az igazolás a szerződés elidegeníthetetlen része.

(7)[88] Amennyiben egy TÉSZ vagy integrátor a (3) bekezdés szerinti szerződéskiegészítést köt, a kiegészítés mennyiségére vonatkozóan köteles 15 napon belül a (6) bekezdés szerinti termeltetési szerződést kötni. A szerződéskiegészítésben hivatkozni kell az eredeti termeltetési szerződés számára.

(8) A pályázók kötelesek minden egyes az (1) bekezdés szerinti szerződés egy eredeti példányát, illetve a (3) bekezdés szerinti szerződéskiegészítés egy eredeti példányát az aláírástól számított 10 napon belül az AIK-nak megküldeni.

(9) Az (1) bekezdés szerinti szerződésekkel együtt a pályázók kötelesek megküldeni az AIK-nak a 41. számú melléklet szerinti jelentkezési lapot.

(10) A pályázók kötelesek megküldeni a következő adatokat, termékenként 2002. május 31-ig, illetve a (3) bekezdés szerinti szerződéskiegészítések esetében a támogatási kérelemmel egyidejűleg:

a) a 42. számú melléklet szerinti adatközlő lapon feltüntetett adatok (termékenként külön lap kitöltése szükséges),

b)[89] TÉSZ és integrátor pályázók esetében a (6) és (7) bekezdésekben hivatkozott szerződések egy eredeti példányát és azok aláírással hitelesített összesítőjét, valamint az integrált termelők nyilatkozatát arról, hogy földalapú támogatást nem vettek igénybe, továbbá integrátorok esetében a Terméktanács igazolását az integrált termelők tagságáról,

c) a termelők nyilatkozata arról, hogy ugyanarra a földterületre és termékre más TÉSZ-szel vagy integrátorral nincs szerződése,

d)[90] TÉSZ-ek esetében az elismerésről vagy előzetes elismerésről szóló határozat másolatát, integrátorok esetében az integrátori bejegyzésről az illetékes földművelésügyi hivatal által kiállított igazolás másolatát.

(11)[91] Amennyiben a 42. számú melléklet szerinti adatközlő lapon szereplő adatok és az (1) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó dokumentumok nem felelnek meg az e rendeletben, valamint az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek, vagy az más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, az AIK az igénylőt a hiányok megjelölése mellett tizenöt napos határidő tűzésével a hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására szólítja fel és egyben figyelmezteti, hogy amennyiben azt ismét hiányosan adja be, azt az AIK el fogja utasítani, illetőleg hiányos tartalma szerint fogja elbírálni. Az adatközlő lapok határidőn túli benyújtásának, illetve annak pótlásának helye nincs.

(12) Amennyiben a regisztrált feldolgozó ellen a szerződéskötés határideje után csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségét egyéb okból teljesíteni nem tudja, a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a támogatási kérelem benyújtásának határidejét megelőző 15 napig a pályázó jogosult más regisztrált feldolgozóval szerződést kötni az eredeti szerződésben foglalt mennyiségig. Az így megkötött szerződésekre e paragrafus rendelkezései - a (4) és (9) bekezdés kivételével - változatlanul vonatkoznak.

238. §

A támogatható mennyiség várható kihasználtságáról az AIK az alábbiakban foglaltak szerint termékenként közleményt jelentet meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint legalább két országos napilapban:

a)[92] a 237. § (1) bekezdése szerinti szerződésekben szereplő mennyiségeket, 2002. június 7-ig, a "gurulós" málna, a meggy és a cseresznye esetében május 31-ig;

b) a 42. számú melléklet alapján a szerződött mennyiség adatait, 2002. június 30-ig;

c) amennyiben az 237. § (3) bekezdése szerinti szerződéskiegészítések folyamatos összegzése azt mutatja, hogy adott termék esetében a szerződött mennyiség legalább 10%-kal nőtt, akkor haladéktalanul.

239. §

A feldolgozó köteles minden beszállított és feldolgozásra átvett szállítmány (a feldolgozóhoz adott pályázótól egy időben, egy járművön beszállított termék) kapcsán mérlegelési jegyet, továbbá azok összesítéseként felvásárlási jegyet vagy egyéb számviteli bizonylatot kiállítani. A fenti dokumentumokon fel kell tüntetni a következőket:

a) a szállítmányhoz kapcsolódó szerződés azonosító száma;

b) az átvett áru - esetleges levonásokkal csökkentett - mennyisége (kg), ami az elszámolás alapját képezi.

240. §

A támogatási kérelmek benyújtása az alábbiak szerint történik:

a) a támogatás alapja a feldolgozó által feldolgozásra átvett (azaz az esetleges levonással csökkentett) termékmennyiség;

b) egy pályázó termékenként csak egy támogatási kérelmet nyújthat be a 234. § (2) bekezdése szerinti időpontig, a 43. számú melléklet szerint. A kérelemhez csatolni kell

ba) a 239. § szerinti felvásárlási jegyeket vagy egyéb számviteli bizonylatokat,

bb) írásbeli nyilatkozatot arról, hogy a pályázó csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó,

bc) írásbeli nyilatkozatot vagy a támogatás igénybevételét megelőző harminc napnál nem régebben kiállított igazolást arról, hogy lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-, illetve társadalombiztosítási járulékhátralékkal nem rendelkezik,

bd) gazdasági társaságok, illetve az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény szerint alakult szövetkezetek esetén a cégbírósági bejegyzést igazoló cégkivonat másolatát,

be) egy bérmentesített, a pályázó nevére megcímzett válaszlevél borítékot és kiállított tértivevényt;

c) a támogatás összegéről, az alapjául szolgáló mennyiségről és az (5) bekezdés szerinti esetleges csökkentés mértékéről az AIK a 234. § (2) bekezdése szerinti időpontig az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást ad ki a pályázó részére, melynek alapján a támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető;

d) amennyiben adott termék esetében a támogatási igény meghaladja a 234. § (2) bekezdésben meghatározott támogatható mennyiséget, a támogatás mértéke ezzel arányosan csökkentésre kerül;

e) a támogatás igénybevételének feltétele a 41. és 42. számú melléklet, a 237. § (1) bekezdés szerinti szerződések és a 237. § (3) bekezdés szerinti esetleges szerződéskiegészítések határidőre történő megküldése;

f) a támogatási kérelemmel kapcsolatban hiánypótlásra nincs mód;

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a kedvezményezettek az igazolás kiadásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt büntetőkamattal kötelesek visszafizetni.

241. §

Az egyes termékek beszállításának befejezését követő 15 napon belül a feldolgozók kötelesek megküldeni az alábbi adatokat, termékenként:

a) a 237. § szerinti szerződések, illetve kiegészítéseik alapján vásárolt nyersanyag összes mennyisége,

b) a 237. § szerinti szerződéseken kívül vásárolt nyersanyag összes mennyisége,

c)[93] az előállított termék(ek) összesített mennyisége, az a), b) és d) pont szerinti bontásban,

d)[94] a saját termelésű, saját üzemben feldolgozott nyersanyag összes mennyisége.

242. §

A 235-241. §-okban felsorolt nyilvántartások, termőterületek, kapacitások és egyéb feltételek meglétének, a támogatás jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - a helyszíni ellenőrzést is beleértve - az AIK szükség szerint a minisztériummal, a megyei földművelésügyi hivatalokkal és más szakértő szervekkel együttműködve látja el.

243. §

(1) Amennyiben egy feldolgozó nem teljesíti a 237., 239. és 241. §-okban felsorolt kötelezettségeit, a kötelezettségszegés mértékétől függően 2003-ra megvonható tőle a regisztráció. A regisztráció megvonását megelőzően az AIK 30 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel az érintett feldolgozót.

(2) 2003-ban nem regisztrálható a minőségi támogatás rendszerében az a feldolgozó, amely 2002. során

a) nem fizeti meg a pályázónak a szerződésben rögzített vételárat;

b) közreműködik abban, hogy adott pályázó jogellenesen az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb összegű támogatást igényeljen.

(3) 2003-ban nem regisztrálható a minőségi támogatás rendszerében az a pályázó, aki/amely 2002. év során

a) nem szállítja le a feldolgozónak a szerződött mennyiséget, kivéve, ha a teljesítés a pályázónak nem felróható okból vált lehetetlenné;

b) jogellenesen az őt ténylegesen megilletőnél nagyobb összegű támogatást igényel.

244. §

(1) Minőségi étkezési burgonya termesztésének támogatása címén a támogatás igénybevételére jogosult az étkezési burgonyát előállító termelő.

(2) A támogatásban részesíthető étkezési burgonya területe legfeljebb 4000 hektár, a támogatás mértéke 40 000 Ft/hektár.

(3) A támogatás igénybevételének feltételei: pályázatot nyújthat be:

a) a termelő,

b) az integrátor, aki a termelővel kötött szerződésben vállalja, hogy a támogatást annak kézhezvételét követő 15 napon belül továbbítja a termelőnek (a továbbiakban: pályázó), aki/amely

ba) a Burgonya Terméktanács igazolt tagja és a terméktanácsi tagságából eredő kötelezettségeinek eleget tett, ezt a terméktanács igazolja,

bb) a burgonyatermesztést legalább öt hektár vagy ennél nagyobb területen végzi,

bc) az őszi betakarítású étkezési burgonyatermesztéshez ellenőrzött, fémzárolt vetőburgonyát használ fel,

bd) rendelkezik az étkezési burgonya téli tárolásához, áruvá készítéshez tárolótérrel és eszközökkel,

be)[95] számlamásolattal igazolja a vetőburgonya vásárlását, feltüntetve a fémzárolási számot. Saját szaporítóanyag-előállítás esetén rendelkezik szemlejegyzőkönyvvel, fémzárolási bizonyítvánnyal és igazolni tudja könyvelési nyilvántartása alapján e készletet.

bf) vállalja, hogy a (3) bekezdés bb)-be) pontokról és az étkezési burgonya betakarításáról, betárolásáról az AIK-nak megküldött pályázattal, illetve az igazolás megszerzésével egy időben értesíti a Burgonya Terméktanácsot,

bg) a támogatás igénybevételének egyéb feltételeit a 38. számú mellékletben szereplő "Pályázati lap" és annak melléklete tartalmazza.

(4) Az integrátor a termelővel kötött szerződés másolatát és annak aláírással hitelesített összesítőjét a termeltetési szerződéshez köteles csatolni.

245. §

A cukorrépa minőséghez kötött támogatása címen a cukorrépa (BTO 011151 1000) termesztés technológiai, technikai feltételének, a termesztés minőségének javítása érdekében a cukorgyárakkal cukorrépa termeltetési és értékesítési szerződést kötött termelők és azok az integrátorok, akik vállalják, hogy a kapott támogatást kézhezvételt követő 15 napon belül visszajuttatják a termelőknek, az éves cukorrépa-termesztéshez támogatást vehetnek igénybe.

246. §

(1) A támogatás feltételei:

a) támogatást vehet igénybe az a termelő, valamint az az integrátor (a továbbiakban: pályázó), aki megfelel az R. 3. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek; továbbá

b) tagja a Cukor Terméktanácsnak;

c) részére a cukorgyár és a cukorrépa-termesztők térségi szövetsége együttesen igazolja a pályázati lapon a termelőterület nagyságát, valamint azt, hogy a pályázó a tárgyévben e területen elérte a 6,8 tonna/hektár cukorhozamot.

(2) A pályázó legkésőbb a tárgyév december 10-éig nyújthat be pályázatot az AIK részére, amelyeket az AIK bírál el.

(3) A pályázatot a 39. számú melléklet szerinti pályázati lap szerint kell benyújtani.

(4) Az integrátor igénylő az általa felvett támogatás integráltakkal történő elszámolásáról köteles elkülönített nyilvántartást vezetni.

(5) A támogatás összesített értéke nem lépheti túl a háromszázhatvanmillió Ft-ot, illetve a 25 000 Ft/hektár mértéket. Akik az előírt vagy annál magasabb cukorhozamot értek el, egységesen azonos támogatást kaphatnak. Abban az esetben, ha az előírt feltételeknek megfelelő pályázatok összesített támogatási igénye meghaladja a háromszázhatvanmillió Ft-ot, a támogatási összeget minden pályázónál arányos visszaosztással kell csökkenteni.

(6) Az AIK tárgyév december 20-áig bírálja el a pályázatokat. A támogatást az AIK által kiállított, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás csatolásával az illetékes adóhatóságtól lehet igényelni.

246/A. §[96]

(1) Támogatásban azok a vadfeldolgozók részesülhetnek, melyek

a) nemzetközi élelmiszer-higiéniai minősítéssel rendelkeznek, apró- és nagyvad felvásárlásai, valamint feldolgozását végzik;

b) megfelelnek az ISO 9002 és/vagy a HACCP előírásainak;

c) igazolt tagjai a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanácsnak;

d) rendelkeznek a terméktanács, valamint a hatósági állatorvos igazolásával arra vontakozóan, hogy a támogatásra jogosult termék(ek) minősége megfelel az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC törvény és az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendeletben foglalt előírásoknak;

e) a terméktanács által kiadott, "A lőtt vad kezelése", valamint "A nagyvad és a szárnyas apróvad minőségi feldolgozásának előírásai" című szabályzataiban foglalt előírásokat betartják.

(2) A támogatásban részesíthető vadfajok: gímszarvas, dámvad, őz, vaddisznó, muflon, vadkacsa, fácán, vadliba és mezei nyúl.

(3) A támogatásban részesíthető termékmennyiség: összesen, legfeljebb 2500 tonna nettó tömegű feldolgozott és fogyasztói kiszerelésben értékesített, számlával igazolt, saját termelésű, kizárólag hazai eredetű vadhús, valamint a legalább 60 százalék vadhúst tartalmazó készítmények.

(4) A támogatás mértéke 90 Ft/kg.

(5) A támogatási kérelmet a AIK-hoz - az általa közleményben megjelentetett - pályázati lapon kell benyújtani az alábbi nyilatkozatok és igazolások csatolásával:

a) a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács igazolása

aa) a terméktanácsi tagságról,

ab) a támogatásban részesíthető termékek mennyiségéről, valamint arról, hogy

ac) "A lőtt vad kezelése", valamint "A nagyvad és a szárnyas apróvad minőségi feldolgozásának előírásai" című szabályzatokban foglalt előírásokat az igénylő betartotta;

b) az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatok;

c) a nemzetközileg elfogadott higiéniai minősítés igazolását;

d) nyilatkozat arról, hogy az igénylő tevékenysége megfelel az ISO 9002 és/vagya HACCP előírásainak;

e) saját termelésű vadhús, valamint a legalább 60 százalék vadhúst tartalmazó készítmények értékesítéséről kiállított számla másolata, illetve saját tulajdonú bolthálózatuk részére történő értékesítés esetén az átadást igazoló belső bizonylat másolata.

(6) Az AIK az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül állítja ki. Az AEK a kiadott igazolásokról havonta tájékoztatja a minisztériumot. A keret kimerítéséről a minisztérium közleményt ad ki. A (3) bekezdésben meghatározott keret kimerítése esetén az AIK a pályázatokat elutasítja.

(7) A támogatás az illetékes adóhatóságtól igényelhető a (6) bekezdésben meghatározott igazolás csatolásával.

III. FEJEZET

AGRÁRGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA

247. §

Az agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtható vissza nem térítendő támogatások forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport 1. jogcím a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím alatt biztosított összeg.

248. §

(1) E fejezet szerinti pályázattal igényelhető támogatásokat az 10032000-01220191-51000008 számú "Mezőgazdasági alaptevékenység beruházása" számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2)[97] Az egyes támogatási jogcímeknél meghatározott esetekben a pályázó a támogatást csak akkor veheti igénybe, ha az előző évi összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységéből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az ötven százalékot, és erről nyilatkozik. A gazdasági tevékenységet a tárgyévben kezdő, valamint igazoltan elemi kárt szenvedett vállalkozásnak e feltétel teljesíthetőségét várható árbevételei alapján számítással kell igazolni, és a beruházás befejezését követő első naptári évben kell teljesítenie és igazolnia. A feltétel vállalásáról szóló nyilatkozatot a pályázathoz, illetve a támogatási kérelemhez kell csatolni.

(3) Az igazolás nem teljesítése vagy eredménytelensége esetén a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Az árbevételi arány számítását a 5. számú melléklet B) pontja szerint kell elvégezni.

Az 1-3. pontban foglalt támogatásokra vonatkozó közös szabályok

249. §

(1) A támogatások a beruházás helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtott pályázatok alapján vehetők igénybe.

(2) A pályázatokhoz mellékelni kell az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete szerinti adatlapot, valamint az R. 3. és 5. számú melléklet szerinti nyilatkozatokat is.

(3) A pályázatok befogadására, elbírálási rendjére, a támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokat a 45. számú melléklet, az ellenőrzés rendjére és a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókra a 46. számú melléklet ad részletes szabályokat.

(4) Támogatás az áfát nem tartalmazó beruházási költség legalább huszonöt százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén, a támogatási szerződésben (okiratban) foglalt éves ütemezéshez igazodóan, forrás- és teljesítésarányosan vehető igénybe.

(5) A különböző jogcímeken igénybe vehető támogatások együttes mértéke nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot.

(6) Nem vehető igénybe, illetve nem nyújtható támogatás az R. 3. § (5) bekezdése szerinti esetekben, valamint használt gép és eszköz beszerzéshez. Továbbá nem nyújtható támogatás ingatlan és termőföld vásárlásához, valamint immateriális javak beszerzéséhez.

1. Az egyes mező-, erdő-, vadgazdálkodási, illetve halászati rendeltetésű új építési beruházások megvalósításának, valamint a meglévő épületek, építmények technológiai korszerűsítéssel is járó átalakításának, értéknövelő felújításának támogatása

250. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást igényelhet

a) a növénytermelési és kertészeti, az állattenyésztési, a vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1-01.3),

b) az erdőgazdálkodási (TEÁOR 02.01),

c) a vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50),

d) a halászati (TEÁOR 05.01)

tevékenységet folytató igénylő,

e) az agrárképzést folytató oktatási intézmény tangazdasága/tanüzeme, valamint a kutatóintézmény, amennyiben az a)-d) pontok szerinti tevékenységet folytatja, továbbá

f) a kizárólag mezőgazdasági termékek és áruk beszerzésére, feldolgozására, tárolására, értékesítésére létrejött szövetkezet

(a továbbiakban e jogcím alkalmazásában együtt: pályázó).

(2) A meglévő épületek, építmények átalakítása, értéknövelő felújítása jogcímen támogatás nem nyújtható a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül agrártámogatással megvalósult beruházáshoz.

(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt pályázó a 251. § szerinti támogatást csak a 248. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén veheti igénybe.

251. §

(1) A 47. számú melléklet 1. pontjában meghatározott beruházásokhoz - ideértve az új létesítményeket és a meglévők átalakítását, felújítását is - továbbá ezen létesítmények funkcióképességét biztosító infrastrukturális és egyéb kiegészítő létesítmények megvalósításához

a) az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb huszonöt százaléka mértékű fejlesztési célú támogatás, melynek összege nem haladhatja meg az ötvenmillió forintot, továbbá

b) a hitelintézettől felvett, a 2. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, legfeljebb kettőszázmillió forint összegű éven túli lejáratú beruházási hitel után a jegybanki alapkamattal számított kamatösszeg negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe, illetve nyújtható.

(2)[98] Ugyanazon pályázatos támogatási konstrukcióban az igénylőre - az (1) bekezdés a) és b) pontjában - meghatározott támogatási összeg felső határát nem haladhatja meg az igénylő, valamint többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy társaságok által igényelhető támogatások együttes összege sem.

252. §

A hígtrágya technológiával üzemelő állattartó telepek korszerűsítése esetében, a 251. § (1) bekezdésben meghatározott mértéken felül, a trágyatechnológia építési és beépített technológiai berendezések áfát nem tartalmazó beruházási költségének további legfeljebb tíz százaléka mértékű kiegészítő támogatás nyújtható, amennyiben a pályázó a hígtrágya technológiát a környezetvédelmi követelményeket kielégítő szalmás trágyakezelési technológiával cseréli fel. Az igénybe vehető támogatás a kiegészítő támogatással együtt sem haladhatja meg a felső határként a 251. § (1) bekezdésben meghatározott összeget.

2. A zöldség- és gyümölcságazat beruházásainak támogatása

253. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást igényelhet

a) a növénytermelési és kertészeti, illetve vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1, 01.3) tevékenységet folytató igénylő,

b) a gyümölcs- és zöldségfeldolgozást (TEÁOR 15.33), folytató, négymilliárd forintot meg nem haladó éves árbevételű, vagy legfeljebb 2,7 milliárd forint mérleg-főösszegű, legfeljebb 250 főt foglalkoztató, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő, belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó, (a továbbiakban: kis- vagy középvállalkozás),

c) az agrárképzést folytató oktatási intézmény tangazdasága/tanüzeme, valamint a kutatóintézmény, amennyiben az a) és b) pontok szerinti tevékenységet folytatja, továbbá

d) a minisztérium által külön rendelet alapján elismert zöldség-, gyümölcstermelői, értékesítő szervezet (a továbbiakban: TÉSZ), valamint a kizárólag mezőgazdasági termékek és áruk beszerzésére, feldolgozására, tárolására, értékesítésére létrejött szövetkezet (a továbbiakban e jogcím alkalmazásában együtt: pályázó).

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt pályázó a 254. § szerinti támogatást csak a 248. § (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése esetén veheti igénybe.

254. §

(1) A 47. számú melléklet 2. pontjában meghatározott beruházásokhoz - ideértve az új létesítményeket és a meglévők átalakítását, felújítását is - továbbá ezen létesítmények funkcióképességét biztosító infrastrukturális és egyéb kiegészítő létesítmények megvalósításához

a) az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb huszonöt százaléka mértékű fejlesztési célú támogatás, melynek összege nem haladhatja meg az ötvenmillió forintot, továbbá

b) a hitelintézettől felvett, a 2. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, legfeljebb kettőszázmillió forint összegű, éven túli lejáratú beruházási hitel után a jegybanki alapkamattal számított kamatösszeg negyven százalékának megfelelő kamattámogatás

vehető igénybe, illetve nyújtható, a 251. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekre is tekintettel.

(2) A TÉSZ, valamint a kizárólag mezőgazdasági termékek és áruk beszerzésére, feldolgozására, tárolására, értékesítésére létrejött szövetkezet az (1) bekezdés a) pont szerinti mértéken felül a beruházási költség tíz százalékának megfelelő, további kiegészítő támogatást igényelhet. Az igénybe vehető támogatás a kiegészítő támogatással együtt sem haladhatja meg a felső határként az (1) bekezdésben meghatározott összeget.

A szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvény telepítését szolgáló beruházások támogatása

255. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást igényelhet

a) a növénytermelést és kertészetet (TEÁOR 01.1) folytató igénylő,

b) az agrárképzést folytató oktatási intézmény tangazdasága/tanüzeme, valamint a kutatóintézmény, amennyiben az a) pont szerinti tevékenységet folytatja (a továbbiakban e jogcím alkalmazásában együtt: pályázó).

(2) A szőlő-, gyümölcsös és egyéb ültetvény telepítéséhez igényelhető támogatás alapjául, az ültetvény

a) tervezésének,

b) terület-előkészítésének, (beleértve a 30 évnél idősebb ültetvény kivágásának),

c) tápanyag-feltöltésének,

d) szaporítóanyag beszerzésének,

e) telepítésének,

f) termőre fordulásáig az éves ápolásoknak,

g) támberendezések létesítésének, valamint

h) kerítés, térburkolat, permetlétároló létesítésének,

i) öntözéséhez szükséges berendezések létesítésének költségei vehetők figyelembe.

(3) Az ültetvénytelepítések támogatásának szakmai feltételeit a 48. számú melléklet, az ültetvénytelepítési támogatásban részesíthető fajok felsorolását a 49. számú melléklet tartalmazza.

256. §

Ültetvény telepítéséhez

a) árutermelő ültetvények telepítése esetén az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb ötven százalékának

b) üzemi törzsültetvények telepítése esetén az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb hatvan százalékának

megfelelő, de legfeljebb ötvenmillió forint összegű fejlesztési célú támogatás, valamint a hitelintézettől legfeljebb tízéves időtartamra felvett, a 2. §. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, legfeljebb kettőszázmillió forint éven túli lejáratú hitel után a jegybanki alapkamattal számított kamatösszeg negyven százalékának megfelelő kamattámogatás nyújtható illetve vehető igénybe, a 251. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekre is tekintettel.

3. Egyes élelmiszeripari beruházások támogatása

257. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást igényelhet az a négymilliárd forintot meg nem haladó éves árbevételű, vagy legfeljebb 2,7 milliárd forint mérleg-főösszegű, legfeljebb 250 főt foglalkoztató, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő, belföldön állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó, aki/amely

a) húsfeldolgozás, -tartósítás (TEÁOR 15.12), kivéve a nyersbőr és irha, valamint nyírt gyapjú és a tímáripari bőr feldolgozását,

b) baromfihús-feldolgozás, -tartósítás (TEÁOR 15.12), kivéve a vágóhídi baromfivágás során toll és pehely termelését,

c) hús-, baromfihús-készítmények gyártása (TEÁOR 15.13),

d) halfeldolgozás (TEÁOR 15.20), kivéve a rákfélék előkészítését, tartósítását, az ezekből készült termékek gyártását, a halliszt gyártását, a feldolgozó hajókon a halfeldolgozást és -tartósítást,

e) burgonyafeldolgozás (TEÁOR 15.31),

f) tejtermék gyártása (TEÁOR 15.51), kivéve a kazein és tejcukor (laktóz), tejcukorszirup gyártását, humanizálását, a vajolaj gyártását,

g) malomipari termék gyártása, (TEÁOR 15.61), tésztafélék gyártása (TEÁOR 15.85),

h) haszonállat-eledel gyártása (TEÁOR 15.71), amennyiben azt állattenyésztési és állati termék feldolgozási integráció keretében valósítják meg,

i) fűszer, ételízesítő gyártása (TEÁOR 15.87), kivéve az ecetpótló (ecetsavból) gyártása,

j) máshova nem sorolt egyéb élelmiszerek (TEÁOR 15.89) közül a méz, valamint a gyógynövények feldolgozása

tevékenységet folytat (a továbbiakban e jogcím alkalmazásában: pályázó).

(2) A tervezett beruházásnak az alábbi célok valamelyikének megvalósításához kell kapcsolódnia:

a) termékek minőségének javítása, csomagolás színvonalának korszerűsítése, kiemelten a környezetbarát technológiák és csomagolóanyagok alkalmazása,

b) élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai és minőségi feltételeire vonatkozó előírások teljesítése,

c) környezetterhelés és a fajlagos energiaráfordítások csökkentése, hulladékgazdálkodás feltételeinek javítása,

d) hagyományos, különleges tulajdonságú, meghatározott földrajzi eredetű, ökológiai követelmények szerint előállított, márkázott, feldolgozott élelmiszerek gyártása.

(3) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy

a) az üzem feleljen meg az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-higiénia előírásainak,

b) a beruházás járuljon hozzá az érintett alapanyag-termelők helyzetének javításához, valamint piacképes, jövedelmező termék előállítását eredményezze.

(4) A feldolgozókapacitás bővülését eredményező beruházáshoz támogatás csak a TEÁOR 15.12 szakágazatból a strucc vágásához, előkészítéséhez és darabolásához, a TEÁOR 15.20 halfeldolgozáshoz, a TEÁOR 15.89 szakágazatból a méz és a gyógynövények feldolgozásához vehető igénybe, illetve adható.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő beruházásokhoz

a) az áfát nem tartalmazó beruházási költség legfeljebb huszonöt százalékának megfelelő fejlesztési célú támogatás, melynek összege nem haladhatja meg az ötvenmillió forintot, továbbá

b) a hitelintézettől felvett, a 2. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, legfeljebb kettőszázmillió forint összegű hitel után a jegybanki alapkamattal számított kamatösszeg negyven százalékának megfelelő kamattámogatás vehető igénybe, illetve nyújtható, a 251. § (2) bekezdésben meghatározott feltételekre is tekintettel.

A 4-6. pontban foglalt támogatásokra vonatkozó közös szabályok

258. §

(1) A támogatások a minisztériumhoz benyújtható pályázat alapján vehetők igénybe.

(2) A pályázatokat a miniszter által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékeli, s javaslata alapján a minisztérium dönt.

(3) A pályázatokhoz mellékelni kell az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete szerinti adatlapot, valamint az R. 3. és 5. számú melléklete szerinti nyilatkozatokat is.

(4) A minisztérium a hiányosan benyújtott pályázatokhoz egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napos határidő megadásával hiánypótlást kérhet. A nagymértékben hiányos vagy a hiánypótlást követően is hiányos pályázatot a minisztérium elutasítja.

(5) A jogtalanul igénybe vett támogatással kapcsolatos ellenőrzés rendjére, valamint szankciókra a 46. számú melléklet ad részletes szabályokat.

(6) A támogatást az 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházása számláról - a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szervek esetében előirányzat módosítással - kell teljesíteni. A fel nem használt, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

4. Műszaki fejlesztés, technológiafejlesztés, K+F eszközök beszerzésének és más beruházásoknak a támogatása; nemesítést elősegítő támogatás

259. §

(1) Nemesítést elősegítő támogatás jogcímén pályázat benyújtásával támogatást igényelhetnek

a) azok az agrárkutatóhelyek - ideértve a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézeteket, agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságokat, gazdasági társaságokat és költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságokat, továbbá vállalkozási igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeket -, akik/amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, valamint

b) az agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmények (a továbbiakban e jogcím alkalmazásában együtt: pályázók).

(2) A költségeket csökkentő támogatás az alábbi feladatok megvalósítására vehető igénybe:

a) nemesítés, betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenállóképesség javítására, szárazságtűrő képesség növelésére,

b) tartamkísérlet folytatására,

c) hazai fajták külföldi fajtalistára kerülésének elősegítésére,

d) molekuláris markerekkel támogatott nemesítésre és ennek alapját képező géntérképezésre, molekuláris markerekkel történő fajtaazonosításra és fajtavédelemre, továbbá biotechnológiai módszerek kockázatának csökkentésére.

(3) A támogatás mértéke a teljes költség áfát nem tartalmazó végösszegének legfeljebb nyolcvan százaléka.

260. §

(1) Műszaki fejlesztés, technológiafejlesztés, K+F eszközök beszerzésének és más beruházásoknak a támogatása jogcímén pályázat benyújtásával támogatást igényelhetnek

a) meglevő referenciaüzem továbbfejlesztése, továbbá új, korszerű technológia alkalmazása - különös tekintettel a környezetterhelést csökkentő mezőgazdasági módszerek alkalmazását elősegítő technológiák gyakorlati kipróbálása, bevezetése - elősegítése érdekében az e feladatok végzésére jogosult és a szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező igénylők;

b) a talajművelés színvonalának javítását szolgáló hazai - területi és országos - szántóversenyek lebonyolítása, valamint az európai és világ szántóversenyeken való részvétel elősegítése érdekében a hazai szántóverseny rendezői és nemzetközi verseny résztvevői;

c) az agrár-kutatóhelyek alaptevékenységéhez kapcsolódó új, korszerű K+F eszközök, műszerek beszerzése, laboratóriumok akkreditálása elősegítése érdekében azon jogi személyiséggel rendelkező agrárkutatóhelyek - ideértve a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézeteket, agrárkutatási-fejlesztési tevékenységet ellátó, közhasznú társaságokat, gazdasági társaságokat és költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságokat - melyek alaptevékenységük döntő részében agrárkutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, valamint agrárkutatási, -fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmények;

d) technológiafejlesztési kutatás, tartás- és takarmányozástechnológia korszerűsítés, termesztéstechnológia fejlesztés, továbbá találmányok hasznosításának elősegítése érdekében azok az agrárkutatóhelyek - ideértve a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézeteket, agrárkutatási, -fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságokat és gazdasági társaságokat és költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságokat, továbbá vállalkozási igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeket -, akik/amelyek tevékenységük döntő részében kutatással és fejlesztéssel foglalkoznak, valamint az agrárkutatási, -fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmények;

e) a kutatóhelyek alaptevékenységéhez kapcsolódó, a c) pontban foglaltakon kívüli beruházások és felújítások elősegítése érdekében a minisztérium felügyelete alá tartozó agrárkutatóhelyek és e szervezetek által alapított közhasznú társaságok (kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézetek, agrárkutatási, -fejlesztési tevékenységet ellátó közhasznú társaságok és gazdasági társaságok),

(2) A támogatás mértéke:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok megvalósításához a fejlesztési költség áfát nem tartalmazó végösszegének legfeljebb ötven százaléka, maximum 15 millió Ft,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatok megvalósításához a teljes költség áfát nem tartalmazó végösszegének legfeljebb ötven százaléka,

c) az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott feladatok megvalósításához a teljes költség áfát nem tartalmazó végösszegének legfeljebb nyolcvan százaléka,

d) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatok megvalósításához a teljes költség áfát nem tartalmazó végösszegének legfeljebb kilencven százaléka.

5. Az agrárirányítási célokat szolgáló állami térképek készítésében részt vevő vállalkozások műszaki fejlesztésének támogatása

261. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást az a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vehet igénybe, amely a Nemzeti Kataszteri Program keretében meghirdetett közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekben meghatározott módon közreműködik.

(2) A támogatás igénybevételére jogosultak azon gazdasági társaságok is, amelyek az előző évben igénybe vett fejlesztési célú juttatással a támogatási szerződésben rögzített feltételek szerint elszámoltak.

262. §

A támogatás kizárólag az alábbiakban meghatározott feladatok végrehajtásával összefüggő műszaki fejlesztési beruházás megvalósításához igényelhető:

a) állami térképek készítéséhez szükséges műszerek, mérőeszközök beszerzése,

b) a feladat végrehajtásához szükséges számítógépes kapacitás (hardver) beszerzése, korszerűsítése,

c) az állami földmérési alaptérkép digitális adatbázisának készítése, kezeléséhez szükséges szoftverek beszerzése.

263. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás.

(2) A támogatás a tárgyévre ütemezett és befejezett fejlesztési célok megvalósításához vehető igénybe. Megkezdett fejlesztési beruházás folytatására a támogatás nem használható fel.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb az áfát nem tartalmazó fejlesztési költségek negyven százaléka lehet.

(4) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogatott vállalja tevékenységének legalább négy évig, illetőleg a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal megkötött szerződés teljesítéséig való folytatását.

264. §

(1) A támogatás a minisztérium által közzétett pályázati felhívásban foglaltak alapján igényelhető.

(2) A minisztérium a pályázatok minősítésének, elbírálásának, valamint a szerződéskötés, a pénzügyi folyósítás és az ellenőrzés rendjét a pályázati felhívásban szabályozza.

(3) A támogatás odaítéléséről a minisztérium - az általa kijelölt, illetve felkért szakértőkből álló bizottság javaslata alapján - dönt.

265. §

(1) A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül, ha

a) a támogatási cél nem vagy csak részben valósul meg,

b) a Nemzeti Kataszteri Program Közhasznú Társasággal állami térkép készítésére megkötött szerződés a vállalkozó hibájából hiúsul meg,

c) a vállalkozó a támogatott tevékenységet a feltételként meghatározott idő letelte előtt megszünteti.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos ellenőrzés rendjére, valamint a szankciókra a 46. számú melléklet ad részletes szabályokat.

(3) A támogatást a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházásai számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

6. Tangazdaságok, tanüzemek, bemutató üzemek, valamint a szakképzés és szaktanácsadás szervezeti hátterének támogatása

266. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatást igényelhet a tangazdasággal, illetve tanüzemmel rendelkező agrárképzést folytató oktatási intézmény, illetve annak önálló szerződéskötésre jogosult szervezete, a "Bemutató üzem 2000", illetve "Bemutató üzem 2001" címet elnyert üzem, valamint a minisztérium fenntartásban működő középfokú szakképző intézmény.

(2) A támogatás célja az agrárképzést folytató oktatási intézmények vagy az általuk létrehozott szervezet által működtetett tangazdaságok, tanüzemek jóváhagyott középtávú fejlesztési tervében szereplő beruházások közül a 2001. évben a minisztérium tanüzemi fejlesztési támogatásával megkezdett fejlesztés önálló üteme, valamint a tárgyévben megvalósításra tervezett beruházások, valamint a bemutató üzemi, szakképzési és szaktanácsadási hálózat kialakításához szükséges beruházások társfinanszírozása.

(3) A támogatott fejlesztési célok megvalósításához felhasználható a más jogszabályok és jogcímek alapján igényelhető támogatás is.

(4) A tangazdaságok, tanüzemek, valamint a bemutató üzemek támogatására vonatkozó pályázat tartalmi és formai követelményeit a meghirdetésre kerülő pályázati felhívás tartalmazza. A minisztérium fenntartásában működő szakképző intézményekre vonatkozó részletes feltételeket az intézmények részére közvetlenül megküldött meghívásos pályázat felhívása tartalmazza.

267. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő fejlesztési célú juttatás.

(2) A támogatás összege az alábbi támogatási összegeket nem haladhatja meg:

a) szaktanácsadási régióközpontként kijelölt felsőfokú intézmény tangazdasága esetében 60 millió Ft,

b) egyéb agrár szakképző intézmény tangazdasága esetében 30 millió Ft,

c) bemutató üzemenként 5 millió Ft,

d) az FVM fenntartásban működő szakképző intézmény esetében 30 millió Ft.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a) nem FVM fenntartású szakképző intézmény tangazdasága esetében az összes költség 90 százalékát,

b) bemutató üzem esetében az összes költség 50 százalékát.

(4) A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott összegű előleg, a teljesítésre vonatkozó jelentésben bemutatott fizetési kötelezettség, valamint pénzügyi elszámolás alapján teljesíthető.

A 7-8. pontban foglalt kérelemmel igényelhető támogatásokra vonatkozó közös szabályok

268. §

(1) A kérelemmel igényelhető támogatások az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással, a támogatási kérelemmel és az adott jogcímben felsorolt dokumentumokkal a 2. § (4) bekezdésének megfelelően az adóhatóságtól igényelhetők.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell az R. 3., 4. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat is.

(3) A támogatás igénybevételére vonatkozóan a 45. számú melléklet, az ellenőrzés rendjére és a jogosulatlanul igénybe vett támogatással kapcsolatos szankciókra a 46. számú melléklet ad részletes szabályokat.

(4) A támogatást az 10032000-01856127 számú APEH Új mezőgazdasági gépvásárláshoz, lízinghez nyújtott támogatás lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

7. Az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának, pénzügyi lízingelésének támogatása

269. §

Az új mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásának jogcímén támogatást igényelhetnek

a) a növénytermelési és kertészeti, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1, 01.2, 01.3),

b) az erdőgazdálkodási (TEÁOR 02.01),

c) a halászati (TEÁOR 05.01),

d) a vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50),

e) az esetenként három hónapnál nem hosszabb időtartamra mezőgazdasági gép és berendezés kölcsönzési (TEÁOR 71.21), ideértve a gépszövetkezeteket is,

f) a támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunka, valamint

g) a mezőgazdasági vízszolgáltatási (TEÁOR 01.41) tevékenységet folytatók, továbbá

h) az agrárképzést folytató oktatási intézmények tangazdaságai/tanüzemei és kutatóintézmények, amennyiben az a)-d) pontokban foglalt tevékenységet végzik, valamint

i) a TÉSZ-ek és a kizárólag mezőgazdasági termékek és áruk beszerzésére, feldolgozására, tárolására, értékesítésére létrejött szövetkezetek

(a továbbiakban e jogcím alkalmazásában együtt: igénylő).

270. §

(1) A támogatás igénybe vehető

a) a BTO 293000 00 00 termékcsoportba, illetve az ennek megfelelő vámtarifa-számcsoportba tartozó, termékgaranciával és szerviz- illetve javítóbázis háttérrel rendelkező új mezőgazdasági erő- és munkagépek, valamint új technológiai berendezések beszerzéséhez, kivéve a 271. §-ban felsorolt gépeket, berendezéseket,

b) a nem a BTO 293000 00 00 termékcsoportba tartozó, illetve az ennek megfelelő vámtarifa számokkal rendelkező új mezőgazdasági gépek és új technológiai berendezések közül azoknak a beszerzéséhez, amelyeket a 272. § (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági gépek katalógusa tartalmaz, továbbá

c) állattartó telepeken az elhullott állatok megsemmisítésére szolgáló, az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő mobil gép vagy beépítésre kerülő technológiai berendezés,

d) az elsődleges fafeldolgozás gépei közül a fűrészgépek (BTO 294042 30 00) és a kéreghasító gép (BTO 294042 71 10), valamint

e) a kizárólag hűtőházi technológiai rendszerben alkalmazásra kerülő gáz- vagy villamos üzemű, alapfelszereltségű targonca (BTO 292215 00 00)

beszerzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés e) pont szerinti targonca beszerzéséhez támogatást a mezőgazdasági termékek tárolására szolgáló hűtőházat üzemeltető, a 269. § a) és i) pontjaiban meghatározott feltételeknek is megfelelő igénylő vehet igénybe.

271. §

A támogatás nem vehető igénybe

a) az egytengelyes kerti traktor (BTO 293110 00 00),

b) a mezőgazdasági és erdészeti gépek alkatrészei (BTO 293270 00 00),

c) az egyéb mezőgazdasági gépek, pázsit vagy sportpályák ápolására szolgáló gépek és más háztáji kisgépek közül:

1. pázsit vagy sportpálya henger (BTO 293215 60 00),

2. villamos hajtású fűkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 10 00),

3. motoros forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 30 00),

4. motoros, nem forgókéses vágószerkezetű fűkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 50 00),

5. egyéb nem motoros fűkaszáló gép, pázsit, sportpálya, park nyírására (BTO 293220 70 00),

6. hordozható porozó, permetező készülék motor nélkül (BTO 293240 33 00), valamint

7. kézi hajtású takarmány-előkészítő gép (BTO 293263 35 10)

beszerzéséhez.

272. §

(1)[99] Az új mezőgazdasági gépek, új technológiai berendezések vásárlásához az áfa-t nem tartalmazó tényleges beszerzési ár, de legfeljebb az (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági gépek katalógusában ugyanazon gépre közölt ár huszonöt százalékának megfelelő fejlesztési célú támogatás, valamint hitelintézettől, illetve pénzügyi vállalkozástól felvett, a 2. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, éven túli lejáratú, legfeljebb kettőszázmillió forint hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás a hitel egyösszegű visszafizetése esetén csak a visszafizetés időpontjáig fizetett kamatok után igényelhető. Az egyösszegű visszafizetéssel összefüggésben további kamattámogatás nem vehető igénybe. A katalógusban közölt árat meghaladó beszerzési ár esetében a támogatás alapját a katalógusban közölt ár képezi. Az ár közvetlen import esetén tartalmazza a vámot is.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vehető fejlesztési célú támogatás összege a tárgyévben igénylőnként nem haladhatja meg az ötvenmillió forintot. Ugyanarra a gépre, eszközre, technológiai berendezésre csak egy igénylő vehet igénybe támogatást.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti támogatás csak az áfa-t nem tartalmazó beruházási költség legalább huszonöt százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén vehető igénybe.

(4) Az ötmillió forintot meghaladó nettó (áfa-t nem tartalmazó) beszerzési költségű gépek és berendezések részletfizetéssel történő vásárlása is támogatható, az (1) bekezdés szerinti mértékben. A támogatás arányos mértékben igényelhető a vételár kiegyenlítésének üteméhez igazodóan.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a 270. §-ban, valamint az illetékes megyei földművelésügyi hivataloknál lévő mezőgazdasági gépek katalógusában felsorolt gépekre és berendezésekre igényelhető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti katalógusban felsorolásra nem került, a BTO 293000 00 00 termékcsoportba tartozó új mezőgazdasági gépek és új technológiai berendezések, illetve kiegészítő elektronikai berendezések, valamint a katalógusban szereplő egyéb BTO termékszámú géppel és technológiai berendezéssel azonos rendeltetésű és felszereltségű, de más gyártmányú és típusjelű (megnevezésű) gépek és technológiai berendezések is támogatásban részesíthetők, amennyiben azok a 269. §-ban felsorolt tevékenységek folytatásához szükségesek és a támogatást az illetékes megyei földművelésügyi hivatal az FVM Műszaki Intézetének szakvéleménye és árjavaslata alapján indokoltnak tartja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a támogatás alapját

a) gépnél az áfát nem tartalmazó tényleges beszerzési ár, de legfeljebb az azonos vagy közel azonos teljesítményű, technikai színvonalú és alapfelszereltségű gépre a gépárjegyzékben közölt ár;

b) technológiai berendezésnél valamint a 270. § c) és e) pontja szerinti mobil gépnél a tényleges beszerzési ár

képezi.

(8) A 269. § a)-g) pontjaiban felsorolt igénylő az (1) bekezdés szerinti támogatást csak a 248. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén veheti igénybe. A 269. § e) és f) pontjaiban felsorolt igénylő esetében a támogatásra feljogosító tevékenység alatt a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási termelő részére végzett gépkölcsönzésből és bérmunkavégzésből származó, számlával igazolt árbevételt kell érteni.

(9) A 270. § és a 272. § (1)-(6) bekezdéseiben foglaltak alapján támogatással beszerzett új mezőgazdasági gép az amortizációs időszakon belül csak az illetékes megyei földművelésügyi hivatal engedélyével idegeníthető el, illetve adható pénzügyi lízingbe.

273. §

(1) A 272. § (1) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének feltétele:

a) a telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz a gépvásárlást megelőzően benyújtott és a hivatal által ellenjegyzett és igazolt, az 50. számú melléklet szerinti támogatási kérelem;

b) az új gép vásárlásának saját névre szóló, szükség szerint a gép egyedi azonosítási adatait is tartalmazó kiegyenlített vagy részben kifizetett számlával történő igazolása, a gép megfelelőségének és minőségének tanúsítása az alábbiak szerint:

ba) a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet, illetve import gépeknél az annak megfelelő 89/392. EGK direktíva hatálya alá tartozó gépek esetén a "CE Megfelelőségi Tanúsítás", illetve

bb) a ba) pontban meghatározott rendelet hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági gépek esetében az MSZEN 45014 szabvány szerinti "Megfelelőségi Nyilatkozat" és egyidejűleg az MSZ 7595-78 szabványnak megfelelő "Minőségi Bizonyítvány", vagy az előző kettő hiányában az FVM Műszaki Intézet által a géptípusra kiadott "Minőség Tanúsítás",

bc) közvetlen import esetében a fentieken túl az FVM Műszaki Intézet által kiadott igazolás arra vonatkozóan, hogy a gép új;

c) mezőgazdasági gépkölcsönző, támogatásban részesülő új mezőgazdasági géppel bérmunkát végző igénylő esetében a gépkölcsönzésre, illetve a bérmunkavégzésre irányuló tevékenység folytatására jogosító okmányok (tevékenységi jegyzék, vállalkozói igazolvány stb.) bemutatása;

d) az igénylő nyilatkozata arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz az e jogszabály által más címen biztosított további támogatást nem igényelt;

e) az igénylő nyilatkozata arról, hogy a megvásárolt gépet a megyei földművelésügyi hivatal engedélye nélkül külföldi munkavégzésre nem viszi ki az országból, valamint annak tudomásulvételéről, hogy ennek megszegése a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeivel jár;

f) a BTO 293240 10 00 termékszámú öntözőgépek vásárlása esetén - kivéve a 269. § e) és f) pont szerinti tevékenységet folytató igénylőt - a támogatás igénybevételének további feltétele a számla tulajdonosának nevére kiállított, érvényes üzemelési vízjogi engedély, vagy mezőgazdasági vízszolgáltató tevékenységet (TEÁOR 01.41) folytató igénylő esetén a területileg illetékes vízügyi kezelővel kötött vízszolgáltatási, üzemeltetési szerződés bemutatása.

(2) A 272. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás igénybevételének feltétele a hitelintézettel, más pénzügyi intézménnyel, illetve pénzügyi vállalkozással kötött hitelszerződés bemutatása is.

274. §

Új mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések vásárlásához igénybe vehető támogatások közül

a) a végleges fejlesztési célú juttatás a 268. § és a 273. § (1) bekezdésében felsorolt igazolások és nyilatkozatok benyújtásával,

b) a kamattámogatás a 273. § (2) bekezdésében előírt hitelszerződés bemutatásával az első három hónapra eső kamat esetében a hitelintézet terhelése, ezt követően a ténylegesen kifizetett kamatösszeg alapján a pénzügyi intézmény igazolásával igényelhető az illetékes adóhatóságtól.

275. §

(1) Az új mezőgazdasági gépek, új technológiai berendezések pénzügyi lízingelésének támogatása jogcímén támogatást igényelhet

a) a növénytermelési, kertészeti, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási (TEÁOR 01.1-01.3),

b) az erdőgazdálkodási (TEÁOR 02.01),

c) a vadgazdálkodási (TEÁOR 01.50), kivéve a vadgazdálkodási szolgáltatást,

d) a halászati (TEÁOR 05.01), kivéve a halászati szolgáltatást

tevékenységet folytató lízingbevevő (a továbbiakban e jogcím alkalmazásában: igénylő).

(2) A támogatás legalább harminchat hónapos futamidőre kötött lízingszerződés alapján, abban az esetben vehető igénybe, ha a lízingtárgy nettó tőkeértéke megegyezik az új mezőgazdasági gép áfa-t nem tartalmazó beszerzési árának összegével, és ez, valamint a lízingdíj és az ahhoz kapcsolódó kamattámogatás éves bontásban is a szerződésben rögzítésre kerül.

(3) A lízingbe vevő a lízingszerződés, az igazolással ellátott támogatási kérelem, valamint a gép vételáráról a lízingbe adó nevére kiállított számla birtokában egy összegben igényelheti a fejlesztési célú támogatást az adóhatóságtól.

(4) A lízingbe vevő a lízingszerződés és a kamat megfizetéséről szóló kamatterhelési bizonylat birtokában igényelheti a kamattámogatást az adóhatóságtól, a lízingszerződésben meghatározott gyakorisággal.

276. §

(1) A 272. § (5) bekezdésében meghatározott új mezőgazdasági gépek, új technológiai berendezések pénzügyi lízingeléséhez a gépvásárláshoz nyújtott támogatással azonos mértékű, a 272. § (1) és (2) bekezdése szerinti fejlesztési célú támogatás, valamint kamattámogatás vehető igénybe, a 272. §-ban - 272. § (3) és (4) bekezdésének kivételével - felsorolt feltételekre is tekintettel, valamint a 273. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel, eltekintve a 273. (1) § b) pontja szerinti kiegyenlített számlától és a c) pontban foglaltaktól.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján támogatással lízingelt gépet a lízing futamideje alatt elidegeníteni, újralízingelni nem lehet. Amennyiben a lízingszerződés felbontására az igénylőnek felróható okból kerül sor, abban az esetben az eredeti lízingszerződésben meghatározott futamidő hátralevő részére új lízingszerződés köthető úgy, hogy a még igénybe nem vett kamattámogatás és végleges fejlesztési célú juttatás arányos része az új lízingbevevőt illeti. Egyidejűleg intézkedni kell a támogatás időarányos része visszafizetésének elrendeléséről.

277. §

A támogatás adóhatóságtól történő igénybevételéhez a 274. §-ban foglaltakon kívül szükséges

a) a telephely szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz a lízingszerződés megkötését megelőzően benyújtott és a hivatal által ellenjegyzett és igazolt, az 50. számú melléklet szerinti támogatási kérelem,

b) a pénzügyi vállalkozás által kiállított értesítő a kamat megfizetéséről,

c) a 275. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő lízingszerződés bemutatása.

8. Mezőgazdasági gépek és technológiák vizsgálatának támogatása

278. §

(1) E jogcímen támogatást igényelhet az újonnan forgalomba kerülő mezőgazdasági gépek funkcionális vizsgálatára szakosodott FVM Műszaki Intézet, ha a vonatkozó feladatterveit, beszámoló jelentéseit, elszámolásait a minisztérium elfogadja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti költségeket csökkentő támogatás mértéke a feladattervben meghatározott és elfogadott költségek legfeljebb kilencven százaléka.

(3) A feladattervben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása a támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül és a támogatás teljes összegének vagy arányos részének a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben való visszafizetését vonja maga után. A támogatás felhasználását a minisztérium ellenőrzi, illetve jogosulatlan igénybevétel esetén elrendeli annak visszafizetését.

(4) A támogatás negyedévenként, a minisztérium által jóváhagyott feladattervek, részteljesítés, teljesítés elfogadása után, az R. 1. számú melléklete szerinti igazolással igényelhető.

9. Fiatal agrárvállalkozók, valamint pályakezdő fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatása

279. §

(1) Fiatal agrárvállalkozók támogatása jogcímén pályázat útján saját tulajdonú gazdaság (birtok) létrehozásához, továbbfejlesztéséhez, a gazdaság működtetésének elősegítéséhez támogatást igényelhetnek azok a fiatal agrárvállalkozók, akik 2002. január 1-jén 40. életévüket még nem töltötték be és megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) büntetlen előéletű, nagykorú, legalább középfokú szakirányú végzettséggel és 2002. évre érvényes mezőgazdasági vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárok;

b) a pályázat tárgyát képező fejlesztés telephelyén, vagy attól legfeljebb 50 km-es távolságban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek és a pályázat benyújtását megelőző évben regisztrált mezőgazdasági termelő tevékenységet végeztek;

c) az általuk használt szántóterület a pályázatban szereplő fejlesztést követően sem haladja meg a 300 hektárt;

d) a Nyilv. r. előírásainak eleget tettek;

e) a vállalkozásukban a család tagjain kívül idegen munkaerőt tartósan nem foglalkoztatnak;

f) vállalják, hogy a támogatás igénybevétele esetén:

fa) növénytermelési, kertészeti (TEÁOR 01.1), állattenyésztési (TEÁOR 01.2), vegyes gazdálkodást (TEÁOR 01.3), vadgazdálkodást (TEÁOR 01.5), erdőgazdálkodást (TEÁOR 02.01), vagy halászati (TEÁOR 05.0) tevékenységet a hitel futamideje alatt, de legalább a pályázatban szereplő fejlesztés üzembe helyezését követő öt évig egyéni vállalkozóként főfoglalkozásban fogják végezni,

fb) tárgyi eszközök, készletek vásárlásával, a meglévő vagy vásárolt létesítmények felújításával, vagy új beruházással (a továbbiakban: fejlesztéssel) versenyképes gazdaságot hoznak létre, illetve meglévő gazdaságukat tovább fejlesztik,

fc) a létrehozott gazdaság támogatással megszerzett alkotórészeit - a tenyész- és hízóállatok kivételével - a hitel futamideje alatt, de legalább az üzembe helyezésüket követően öt évig a támogatás folyósítását engedélyező szerv előzetes engedélye nélkül nem idegenítik el, illetve azokat rendeltetésszerűen hasznosítják, az állatokat nem élik fel,

fd) a fejlesztés üzembe helyezését követő évtől, vagy a termelés biológiai ciklusát figyelembevevő türelmi időt követően, a fejlesztés mértékével arányos, mezőgazdasági árutermelő tevékenységből származó bevételt érnek el,

fe) a fejlesztés tárgyaira vonatkozó vásárlásokat a szerződésben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb 2002. október 31-ig megvásárolják, új létesítmények létrehozását vagy a meglévő létesítmények értéknövelő felújítását a támogatási szerződés aláírását követő három hónapon belül megkezdik, és legkésőbb huszonnégy hónapon belül a munkálatokat befejezik, a létesítményeket üzembe helyezik és a használatba vételhez a szükséges hatósági engedélyeket megszerzik.

(2) A pályázat benyújtásakor a pályázónak rendelkeznie kell:

a) a támogatás alapját képező fejlesztési költség legalább 25 százalékának megfelelő saját forrással;

b) a pályázatban szereplő fejlesztés jogosultságát és a fejlesztés költségeit igazoló dokumentumokkal, továbbá a tervezett létesítésre, értéknövelő felújításra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel és szakhatósági engedélyekkel;

c) a pénzügyi intézmény nyilatkozatával a támogatás pénzügyi lebonyolítására, és hitel felvétel esetén a hitelt folyósító pénzügyi intézmény hitelígérvényével;

d) a köztartozás-mentességre vonatkozó hatósági igazolásokkal;

e) a megyei területfejlesztési tanács és a települési önkormányzat nyilatkozatával arról, hogy a pályázatban foglalt fejlesztés illeszkedik a térség fejlesztési programjához, a meglévő települési környezethez és az a hitel futamideje alatt - de legalább az üzembe helyezést követő öt évig - a pályázatban meghatározott célra hasznosítható.

(3) A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a pályázatban foglalt fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, milyen más támogatási rendszer támogatását veszi igénybe;

b) a Nyilv. r. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeinek mindenkor eleget tesz;

c) a hitel futamideje alatt, de legalább a támogatási szerződés megkötésétől számított öt éves időtartamra, a vissza nem térítendő támogatási összeg mértékéig a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájárul, és a támogatás igénybevételét megelőzően - de legkésőbb a támogatás igénybevételéhez előírt dokumentumok benyújtási időpontjáig - az általa felajánlott ingatlanok terhére a jelzálogjog-bejegyzéséhez a minisztériummal a szerződést megköti.

280. §

(1) A támogatás igénylésének egyéb feltételei:

a) csak az olyan fejlesztés támogatható, amelynek eredményeként a mezőgazdasági árutermelő tevékenységből származó bevétel - amelyet a pályázat üzleti tervében is rögzíteni kell - meghaladja a vállalkozás évenkénti összes bevételének 50 százalékát;

b) tárgyi eszközök közül termőföld, mezőgazdasági létesítmények, a létesítmények létrehozásához szükséges telek, tenyész- és haszonállatok, a fejlesztéshez kapcsolódóan készletként növendék- és hízóállatok, hivatalos forgalmazótól származó fémzárolt vetőmag, takarmány, növényvédő szer, műtrágya megvásárlása képezheti a támogatás alapját;

c) a fejlesztés keretében a vásárolt készletek együttes értéke a fejlesztés értékének legfeljebb harminc százaléka lehet;

d) a megvásárolni tervezett ingatlanoknak a pályázat benyújtásának időpontjában per- és tehermentesnek kell lenni és a vételi költségeket hivatalos értékbecsléssel kell alátámasztani;

e) állattartó telep vásárlása, létesítése és/vagy bővítése esetén csak olyan fejlesztés támogatható, amelynél működtetési feltételeket az illetékes szakhatóságok jóváhagytak és a pályázó igazolni tudja a keletkezett hulladékok szakszerű elhelyezésének módját.

(2) Támogatásban nem részesíthető:

a) nem saját tulajdonú vagy résztulajdonban lévő földterületen (termőföldön, ingatlanon) megvalósítani tervezett fejlesztés;

b) belterületi lakóingatlan, résztulajdonban lévő ingatlan, valamint osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan megvásárlása;

c) a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozók, valamint gazdasági társaság - amelyben a pályázó valamint közeli hozzátartozóinak egyike a pályázat benyújtásának évében vagy az azt megelőző évben tag volt - és a pályázó között létrejött adásvétel;

d) új és használt mezőgazdasági erő- és munkagépek, technológiai berendezések, valamint szállítóeszközök vásárlása;

e) telephelyen kívüli infrastrukturális létesítmények megvalósítása;

f) tejelő szarvasmarhák állományának növelése, illetve új állomány beállítása, baromfitartásra irányuló új kapacitásnövelő fejlesztési tevékenység, valamint halkeltetők építése;

g) a pályázat befogadási időpontja előtt megkezdett fejlesztés, illetve lebonyolított adásvétel;

h) az öt éven belül állami támogatással vásárolt, felújított, korszerűsített vagyontárgy megvásárlása, illetve öt éven belül állami támogatással felújított, korszerűsített vagyontárgyak azonos jellegű felújítása, korszerűsítése.

(3) Nem igényelhet támogatást az a pályázó:

a) aki a gazdaságán kívül más vállalkozásban is érdekelt, kivéve a non profit elven működő, a gazdaság működését elősegítő beszerző, feldolgozó, szolgáltató, és értékesítő szövetkezetekkel kialakított tagi érdekeltséget;

b) aki, vagy akinek a közös háztartásban élő hozzátartozója (házastársa, élettársa) 1998-2001. években fiatal agrárvállalkozói jogcímen támogatást kapott;

c) aki ezen a jogcímen korábban sikeresen pályázott és a minisztériummal támogatási szerződést kötött, de a támogatási szerződését neki felróható módon nem teljesítette;

d) akinek a pályázatát a minisztérium elfogadta, de a támogatási szerződést annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem köti meg.

281. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás és hitelfelvétel esetén kamattámogatás lehet.

(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke a minisztérium által elfogadott fejlesztési költség áfa-mentes értékének harminc százaléka, de legfeljebb tizenötmillió Ft lehet.

(3) A kamattámogatás mértéke a jegybanki alapkamat nyolcvan százaléka. A kamattámogatás csak a 2. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő hitel után igényelhető.

(4) A hitel összege a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség negyvenöt százaléka, de legfeljebb huszonkétmillió ötszázezer forint, amelynek futamideje legfeljebb tíz év lehet.

282. §

(1) A támogatás a minisztérium által meghirdetett pályázati felhívásban részletesen felsorolt feltételeknek megfelelő pályázattal igényelhető. A pályázatnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amellyel a gazdálkodó azonosítható, jogosultsága, fennálló gazdasági tevékenysége, valamint a fejlesztés szakmai megalapozottsága és jogszabályi megfelelősége ellenőrizhető.

(2) A pályázatot folyamatosan, de legkésőbb az (5) bekezdés alapján közzétett időpontig nyolc példányban a fejlesztés telephelye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz lehet benyújtani. Egy igénylő csak egy pályázatot nyújthat be és csak egy pénzintézeten keresztül igényelhet hitelt. A hivatal a pályázatot a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül megvizsgálja és hét példányban - egy példányt hitelesítve - véleményével ellátva megküld a minisztériumnak.

(3) A pályázat elfogadásáról vagy elutasításáról - a Fiatal Agrárvállalkozók Pályázatát Bíráló Bizottság bevonásával - a minisztérium dönt. A bizottság döntés-előkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg. A minisztériumi döntésről a pályázó írásos értesítést kap.

(4) Ha a pályázó a pályázati felhívásban előírt követelményeknek meg nem felelő pályázatot nyújtott be, 15 napos határidővel, egy alkalommal hiánypótlásra szólítható fel. Amennyiben a pályázó a pályázat hiánypótlására felszólítást kapott, és határidőn belül hiánypótlási kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, a kérelmét el kell utasítani. Ha a pályázó jogosultsága, illetve a pályázatban szereplő fejlesztés célja a jelen rendeletben előírtaknak nem felelnek meg, azt a pályázatot hiánypótlási felhívás mellőzésével el kell utasítani.

(5) A rendelkezésre álló költségvetési előirányzat forráshiánya esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető, leállítható, a beérkezett támogatási kérelmek elutasíthatok. Ennek időpontját a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

283. §

(1) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén támogatási szerződést köt a pályázóval, amelyben rögzíti a támogatás igénybevételével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint meghatározza a támogatás igénybevételéhez benyújtandó dokumentumok körét.

(2) A támogatási szerződést - indokolt esetben a támogatásban részesített kérelmére - a minisztérium módosíthatja.

284. §

(1) A vissza nem térítendő támogatás a támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesítése alapján teljesítés és forrás arányosan vehető igénybe.

(2) A támogatás igénybevételéhez a fejlesztés megvalósítását a pénzügyi teljesítést igazoló számlákkal és/vagy egyéb bizonylatokkal kell igazolni.

(3) A támogatási szerződésben előírt dokumentumokat a támogatás első igénybevételéhez benyújtott elszámolással egyidejűleg kell a minisztériumnak elküldeni.

(4) A megvalósítás pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatokat a fejlesztés tárgyaira vonatkozó összes vásárlásokra legkésőbb 2002. október 31-ig, a támogatás teljes igénybevételéhez legkésőbb 2003. október 31-ig kell a minisztériumhoz benyújtani.

(5) Állatok és takarmány vásárlása esetén, amennyiben ezeket a pályázó a fejlesztés tárgyát képező létesítmények megvalósítását megelőzően nem tudja elhelyezni, illetve hasznosítani, a pályázatban közölt indokok alapján a minisztérium engedélyezheti az ilyen vásárlások későbbi - de legfeljebb huszonnégy hónapon belüli - a létesítmények megvalósításához illeszkedő időpontban történő lebonyolítását. Az engedélyezett ilyen vásárlásokra, ha a pályázó támogatást igényel, a támogatás igénybevételéhez a megvalósítást igazoló bizonylatokat 2003. október 31-ig kell benyújtani.

(6) A támogatási szerződésben meghatározott feltételek teljesítését és az előírt dokumentumok hiánytalan benyújtását követően - azok megfelelőssége esetén - a minisztérium harminc napon belül, a vissza nem térítendő támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint az összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás a 2 § (4) bekezdésében foglaltak szerint a területileg illetékes adóhatósághoz történő benyújtásával vehető igénybe.

(7) A pályázó a támogatás felhasználásáról és a fejlesztés teljes megvalósításáról az üzembe helyezést követő 30 napon belül beszámolót és teljes körű pénzügyi elszámolást köteles egy példányban a minisztériumnak benyújtani.

285. §

(1) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Rendeltetéstől eltérő felhasználásnak minősül különösen az, ha a támogatott a támogatás igénybevételének feltételeként a jogszabályokban, a pályázati felhívásban vagy a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltér, a támogatás felhasználását az előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani.

(2) Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül továbbá:

a) a támogatási szerződésben foglaltaktól engedély nélkül történő eltérés;

b) ha nem valósul meg a támogatási szerződésben rögzített fejlesztés, illetve a megvalósított létesítményeket nem helyezik üzembe és azokat legalább az üzembe helyezést követő öt évig nem üzemeltetik;

c) ha a fejlesztés megvalósítását, illetve az üzemeltetés ellenőrzését az üzemeltetési kötelezettség fennálltáig akadályozzák vagy azt lehetetlenné teszik;

d) ha a támogatással megvásárolt vagy létrehozott vagyontárgyat engedély nélkül, a b) pont szerinti üzemeltetési kötelezettség időtartamának lejárta előtt értékesítik, vagy gazdasági társaságba nem pénzbeli hozzájárulásként beviszik.

(3) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználását a minisztérium állapítja meg, és a minisztériumi döntéséről értesíti a támogatottat, és az illetékes adóhatóságot.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a támogatott a visszafizetést elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelten egy összegben a 287. § (1) bekezdésében foglalt számlára visszafizetni.

286. §

Indokolt esetben a támogatási kérelem elbírálója engedélyezheti a támogatással megvásárolt vagy létrehozott vagyontárgyak értékesítését az üzemeltetési kötelezettség időtartamának lejárata előtt, ha az új tulajdonos a jelen rendelet szerint egyébként is jogosult lenne ilyen kedvezmény igénybevételére, és vállalja a támogatási szerződésben meghatározott tevékenység folytatását, valamint az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését.

287. §

(1) A vissza nem térítendő támogatás a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető és a 10032000-01850303 számú APEH Fiatal agrárvállalkozók támogatása lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

(2) A kamattámogatás a 2. § (4) és (5) bekezdései szerint a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető és a 10032000-01905616 számú APEH Agrárfinanszírozás támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni.

288. §

(1) Pályakezdő fiatal agrárszakemberek alkalmazásának támogatása jogcímén foglalkoztatásának elősegítése érdekében a pályakezdő fiatal agrárszakember munkabérének részleges megtérítésére pályázat útján költségeket csökkentő támogatást vehetnek igénybe azok a jogi személyiséggel rendelkező, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és szervezetek, továbbá egyéni vállalkozók, akik megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) mezőgazdasági termelő tevékenységet végzők esetében

aa) a mezőgazdasági tevékenységükből származó éves árbevételük meghaladja a 30 millió Ft-ot,

ab) az elmúlt öt évben gazdálkodásukat legalább két évben nyereségesen folytatták;

b) az 1992. évi I. törvény alapján megalakult és a 2000. évi CXLI. törvény előírásainak megfelelő, valamint a 2000. évi CXLI. törvény alapján újonnan megalakult beszerző és értékesítő szövetkezetek esetében azok, amelyek taglétszáma legalább húsz fő;

c) a 25/1999. (III. 5.) FVM rendelet alapján elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek);

d) azok a gépkörök, amelyek legalább 50 fős taglétszámmal rendelkeznek, és kérelmüket támogatja a Gépkörök Országos Szövetsége.

(2) A támogatást olyan végzettségének megfelelő munkaviszonnyal nem rendelkező pályakezdő fiatal agrárszakember tartós foglalkoztatása esetén lehet igényelni, aki a 2001. és 2002. években szerzett mezőgazdasági szakirányú főiskolai vagy egyetemi oklevelet, és nincs tagi érdekeltsége a pályázó vállalkozásában.

(3) A pályázónak vállalnia kell, hogy a pályázat elfogadása esetén a pályakezdő fiatal agrárszakembert legalább öt évig teljes munkaidőben főfoglalkozásban, végzettségének és beosztásának megfelelő bérezéssel alkalmazza, amelyet a pályázat szöveges ismertetésében és üzleti tervében is rögzíteni kell.

(4) Támogatásban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó részesülhet.

(5) A pályázathoz csatolni kell a jogosultságot igazoló dokumentumokat, valamint a köztartozás mentességre vonatkozó hatósági igazolásokat.

(6) Egy pályázó egy pályakezdő fiatal agrárszakember foglalkoztatásához igényelhet támogatást.

289. §

(1) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, amelynek mértéke a támogatás időtartama alatti mindenkori minimálbér, és az ehhez tartozó közterhek együttes összege.

(2) A támogatást a pályázatban meghatározott és a minisztérium által elfogadott időponttól kezdődően 36 hónapos időtartamra negyedévenként utólag lehet igénybe venni.

290. §

(1) A támogatásra a pályázatot folyamatosan, de legkésőbb az (6) bekezdés alapján közzétett időpontig lehet a vállalkozás székhelye/telephelye szerint területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz 3 példányban benyújtani. A hivatal a pályázatot a kézhezvételtől számított 15 napon belül megvizsgálja, az abban foglaltakat ellenőrzi, és 2 példányt véleményével ellátva a minisztériumnak megküldi.

(2) A pályázat tartalmi és formai követelményeit a minisztérium által közzétett pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A pályázat elfogadásáról vagy elutasításáról a Fiatal Agrárvállalkozók Pályázatát Bíráló Bizottság javaslata alapján a minisztérium dönt. A bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) Ha a pályázó a pályázati felhívásban előírt követelményeknek meg nem felelő pályázatot nyújtott be, 15 napos határidővel, egy alkalommal hiánypótlásra szólítható fel. Amennyiben a pályázó a pályázat hiánypótlására felszólítást kapott, és határidőn belül hiánypótlási kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, a kérelmét el kell utasítani.

(5) A minisztérium a pályázat elfogadása esetén a pályázó részére támogatási okiratot állít ki, amelyben rögzíti a támogatás igénybevételével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, amelyet megküld a területileg illetékes adóhatóságnak és a megyei földművelésügyi hivatalnak. Az elutasító döntésről a pályázó írásos értesítést kap.

(6) A rendelkezésre álló támogatási forrás-előirányzat felhasználása esetén a pályázatok befogadása leállítható, a beérkezett pályázatok támogatási igénye elutasítható. Ennek időpontját a minisztérium a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.

(7) Indokolt esetben a minisztérium engedélyezheti a munkaszerződés módosítását, illetve új szakember alkalmazását, amennyiben az új szakember foglalkoztatása és képzettsége megfelel a 288. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt előírásoknak.

291. §

A támogatás negyedévenkénti igénybevételéhez a tárgyidőszakot követő 20 napon belül az alábbi dokumentumokat kell a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz benyújtani:

a) a támogatás első igénybevételéhez a pályakezdő fiatal agrárszakemberrel a 288. § (3) bekezdésben foglalt előírásnak megfelelő munkaszerződést, valamint a végzettséget igazoló oklevél másolatát;

b) minden alkalommal az igényelt támogatás időtartamához tartozó és az igényléskor érvényes munkaszerződésnek megfelelő a pályakezdő fiatal agrárszakember részére kifizetett munkabér és ennek közterhei elkülönített kiegyenlítését igazoló bizonylatokat.

292. §

(1) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Rendeltetéstől eltérő felhasználásnak minősül különösen az, ha a támogatott a támogatás igénybevételének feltételeként a jogszabályokban, a pályázati felhívásban vagy a támogatási okiratban meghatározottaktól eltér, a támogatás felhasználását az előírt és hiteles bizonylatokkal nem tudja alátámasztani vagy ennek ellenőrzését akadályozza. Rendeltetéstől eltérő felhasználásnak minősül továbbá, ha a támogatott a pályakezdő fiatal agrárszakember foglalkoztatását felróható módon megszünteti.

(2) A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználását a minisztérium állapítja meg, és a minisztériumi döntéséről értesíti a támogatottat és az illetékes adóhatóságot.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a támogatott a visszafizetést elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a jegybanki alapkamat kétszeres mértékével növelten egy összegben a 293. §-ban foglalt számlára visszafizetni.

293. §

(1) A dokumentumok megfelelősége esetén, a megyei földművelésügyi hivatal, a vissza nem térítendő támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az R. 1. számú melléklete szerinti igazolást állítja ki. A támogatás, az igazolás a 2. § (4) bekezdése szerint a területileg illetékes adóhatósághoz történő benyújtásával vehető igénybe.

(2) A támogatás a területileg illetékes adóhatóságtól igényelhető, amelyet a 10032000-01850303 számú APEH Fiatal agrárvállalkozók támogatása folyósítási számláról kell teljesíteni. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

IV. FEJEZET

ÖNTÖZÉS-FEJLESZTÉSI ÉS MELIORÁCIÓS BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA

294. §

E fejezet alatti támogatások forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport a Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím, valamint a 4. alcím, 3. Meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása jogcím alatt biztosított összeg.

E fejezetben foglalt támogatásokra vonatkozó közös szabályok

295. §

(1) A támogatások igénybevételének részletes feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétételre kerülő pályázati felhívás tartalmazza.

(2) A pályázatokat a pályázati felhívás megjelenését követően folyamatosan, de legkésőbb 2002. szeptember 30-ig lehet benyújtani, a tervezett beruházás helye szerint illetékes megyei földművelésügyi hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal). A pályázatokat a hivatal bírálja el.

(3) A pályázatokhoz mellékelni kell az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete szerinti adatlapot.

(4) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást együttesen a hivatal a részére megállapított keretösszegen belül engedélyezi.

(5) A hivatal döntéséről a pályázót, a pályázat benyújtását követően tizenöt munkanapon belül értesíti. A nyertes pályázóval az értesítést követően harminc napon belül támogatási szerződést köt, és az abban foglalt feltételek teljesítését követően kiállítja a támogatás igényléséhez szükséges igazolást.

(6) A hivatal a hiányosan benyújtott pályázathoz egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidő megadásával hiánypótlást kérhet. Az ismételten hiányosan benyújtott pályázatot a hivatal vezetője elutasítja.

(7) Az ismételten hiányosan benyújtott pályázatot elutasító határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(8) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a hivatal értesítésének kézhezvételét követő harminc napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

(9) Az öntözés-fejlesztési és meliorációs beruházások részeként végrehajtott építőanyag vásárlások, kiviteli tervkészítési - és az ahhoz szükséges egyéb - szerződések, engedélyek díjának kifizetése nem számít a beruházás megkezdésének. Az anyagvásárlások kizárólag a kiviteli terv méret- és mennyiség kimutatására hivatkozással, azzal összhangban kerülhetnek elfogadásra, az elfogadható számlák kibocsátásának legkorábbi ideje 2001. szeptember 1.

296. §

(1) A támogatás mértéke

a) fejlesztési célú végleges juttatás, mértéke az áfa nélküli beruházási költség 40 százaléka,

b) beruházás megvalósításához a pénzügyi intézménytől felvett, éven túli lejáratú beruházási hitel után a jegybanki alapkamat negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatás.

(2) A támogatás az áfát nem tartalmazó beruházási költség legalább 25 százalékának megfelelő mértékű saját forrás megléte esetén, a támogatási szerződésben foglalt éves ütemezéshez igazodóan, forrás- és teljesítés arányosan vehető igénybe.

(3) A támogatás a támogatási szerződés, kifizetett számlákkal igazolt teljesítés, valamint a hivatal az R. 1. számú melléklete szerinti igazolás alapján az illetékes adóhatóságtól igényelhető.

(4) A támogatás a 10032000-01905324 számú APEH Meliorációs és öntözési beruházások támogatása folyósítási számláról igényelhető. A jogosulatlanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

297. §

(1) A támogatások igénybevételét, felhasználását a minisztérium a hivatal, valamint a növényegészségügyi és talajvédelmi állomás útján ellenőrzi.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett beruházási támogatás és kamattámogatás visszafizetését a hivatal kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál.

(3) A hivatal vezetője határozattal a támogatás időarányos részének visszafizetését rendeli el, ha az igénybevevő az üzembe helyezést követő öt éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.

Öntözővízszolgáltató létesítmények építésének, a meglévő építmények technológiai korszerűsítéssel járó értéknövelő felújításának támogatása

298. §

(1) E jogcímen pályázat benyújtásával támogatás igényelhető a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerint forgalomképes, mezőgazdasági vízgazdálkodási, azon belül öntözési célokat szolgáló létesítménynek minősülő vagy annak minősített új létesítmény megvalósítására, vagy meglévő létesítmény felújítására.

(2) Támogatásban az részesülhet, aki mezőgazdasági vízszolgáltatást (TEÁOR 01.41) folytat, kivéve vízügyi igazgatási szervezet területi szerveit.

299. §

A pályázó a 298. § (1) bekezdése szerinti minősítésnek megfelelő, és a 51. számú melléklet 1. pontjában meghatározott

a) új öntözővízszolgáltató építmények létesítéséhez, vagy

b) meglévő építmények értéknövelő felújításához, beleértve az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges BTO 291224 00 00 számú termékcsoportba tartozó gépek és berendezések vásárlását és technológiai szerelési munkáit is,

a 296. §-ban meghatározott mértékű fejlesztési célú juttatásra és kamattámogatásra pályázhat.

300. §

(1) A pályázó a 299. §-ban meghatározott támogatásokra abban az esetben pályázhat, ha

a) 299. § a) pontja szerinti beruházások esetén

aa) pályázatát a kapcsolódó új öntözővíz-hasznosító beruházások támogatása iránti pályázatokkal egyidejűleg nyújtja be, és az új építmény megvalósítása a kapcsolódó öntözővíz-hasznosító beruházásokkal együtt kerül végrehajtásra,

ab) a kapcsolódó új öntözővíz-hasznosító berendezések kapacitása az új öntözővíz-szolgáltató mű teljesítőképességének minimum 70 százalékát lefedi;

b) 299. §. b) pontja szerinti beruházások esetén:

ba) a kapcsolódó, meglévő öntözővízhasznosító berendezések kapacitása a meglévő öntözővízszolgáltató mű teljesítőképességének minimum 70 százalékát lefedi,

bb) a meglévő építmény értéknövelő felújítása a róla üzemelő öntözővíz-használat/ok üzemelési vízjogi engedélye(i) alapján indokolt.

(2) A pályázatok elbírálásánál előnyt élvez az, aki a beruházás üzembe helyezését követően a beruházás által biztosított öntözővíznek nem csak szolgáltatója, hanem hasznosítója is és öntözővíz-használatát vagy az (1) bekezdés a) pontja szerint, vagy öntözés üzemelési vízjogi engedéllyel igazolja.

Öntözési beruházások támogatása

301. §

E jogcímen támogatásban, pályázat alapján az részesülhet, aki

a) növénytermelést és kertészeti tevékenységet, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást (TEÁOR A 01.1-01.3),

b) erdőgazdálkodási termelést (TEÁOR 02.01) folytat.

302. §

(1) A pályázó az 51. számú melléklet 2. pontjában meghatározott öntözési célú új építmények, építés jellegű beruházások megvalósításához, meglévők értéknövelő felújításához - beleértve az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges technológiai gépeket és berendezéseket, a BTO 293240 10 00 számú termékcsoportba tartozó önjáró vagy egyéb módon hordozható öntözőgép vásárlásokat is - a 296. §-ban meghatározott mértékű fejlesztési célú juttatásra és kamattámogatásra pályázhat.

(2) Amennyiben a beruházás részeként e jogcím alapján építéssel járó, nem beépített öntözőgép vásárlásához támogatást vesz igénybe, e célra más jogcímen támogatást nem igényelhet.

303. §

A pályázat elbírálásakor előnyt élveznek azok az öntözési, beruházási pályázatok, amelyek a 299. § a) pontja szerinti, új öntözővíz szolgáltató létesítményhez kapcsolódnak, azzal egyidejűleg valósulnak meg.

304. §

Öntözési beruházások támogatásának további feltétele hígtrágya kijuttatására irányuló öntözési beruházások pályázatához talajvizsgálaton alapuló tápanyaggazdálkodási (trágyázási) terv csatolása és a benne foglaltak végrehajtása.

Meliorációs beruházások támogatása

305. §

E jogcímen támogatásban, pályázat alapján az részesülhet, aki

a) növénytermelést és kertészeti tevékenységet, állattenyésztést, vegyes gazdálkodást (TEÁOR 01.1-01.3),

b) erdőgazdálkodási termelést (TEÁOR 02.01)

folytat.

306. §

A pályázó az 51. számú melléklet 3. pontjában meghatározott új építmények, építés jellegű beruházások megvalósításához, meglévőek értéknövelő felújításához, tartós tartamhatású talajjavításhoz a 296. §-ban meghatározott mértékű fejlesztési célú juttatásra és kamattámogatásra pályázhat pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel utáni kamattámogatásra.

V. FEJEZET

VÍZKÁRELHÁRÍTÁSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

307. §

(1) E fejezet alatti támogatások forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,

10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. jogcím Mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása jogcím alatt biztosított összeg.

(2) A támogatást 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházása számláról kell teljesíteni. A jogosulatlan igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni.

308. §

(1) A támogatások - a területileg illetékes földművelésügyi hivatalhoz folyamatosan, a pályázati felhívásban megjelölt határidőig benyújtott pályázat alapján - igényelhetők. A pályázathoz csatolni kell az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 8/b. számú melléklete szerinti adatlapot.

(2) A támogatás elbírálásának, igénylésének és felhasználásának rendjét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett pályázati felhívás tartalmazza.

(3) A pályázatokat a Területi Vízgazdálkodási Bíráló Bizottság javaslata alapján és a földművelésügyi hivatal véleményének figyelembevételével a minisztérium bírálja el.

(4) A pályázat elfogadása esetén a minisztérium döntése alapján a földművelésügyi hivatal a pályázóval támogatási szerződést köt, és a szerződéseket ellenjegyzésre az aláírást követő két héten belül megküldi a minisztériumnak.

(5) A támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesítését a megyei földművelésügyi hivatal, a minisztérium, illetve az általa megbízott szakértő ellenőrzi. A szerződésben vállalt kötelezettségek nem vagy részbeni teljesítése esetén a támogatás teljes összege vagy arányos része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi.

Vízkárelhárítási létesítmények beruházási támogatása

309. §

(1) E jogcímen támogatást vehetnek igénybe

a) a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető, a pályázat benyújtásának napjáig megalakult és bejegyzett vízitársulatok,

b) azon önkormányzatok, illetve mezőgazdasági termelők, akik külterületi belvízelvezető csatorna tulajdonosai, illetve kezelői.

(2) A támogatás célja a minisztérium feladatkörébe tartozó mezőgazdasági célú vizek és vízilétesítmények felújításával, karbantartásával a belvízkárok megelőzése, csökkentése, a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében szükséges vízgazdálkodási beavatkozások megvalósítása.

(3) Támogatás a mezőgazdasági vízgazdálkodási - kivéve az öntözési célú - létesítményekhez adható, a következők szerint:

a) a meglévő mű érvényes vízjogi engedélye szerinti (illetve eredeti állapotra történő) helyreállításához, az üzembiztonság, a kárelhárítás és a kármegelőzés érdekében (értéknövelő beruházás),

b) új közcélú vízilétesítmény megvalósításához.

310. §

A támogatás mértéke

a) a társulat jegyzett tőkéjében szereplő műveknél a beruházás nettó költségének maximum 75 százaléka,

b) a földművelésügyi hivatalok kezelésében lévő forgalomképes állami tulajdonú műveknél a beruházás 100 százaléka,

c) nem társulatok által üzemeltetett külterületi mezőgazdasági célú művek esetén (áfát nem tartalmazó) beruházási költség legfeljebb 75 százaléka.

311. §

(1) Nem jogosult támogatás igénybevételére az a pályázó, aki felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll, továbbá az a vízitársulat, amely a részére korábban odaítélt vízgazdálkodási célú támogatás visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.

(2) Nem veheti igénybe a támogatást az a pályázó, aki a földművelésügyi hivatal értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül a támogatási szerződést nem köti meg.

312. §

(1) A támogatásban részesített pályázó egy alkalommal kérheti a földművelésügyi hivataltól a támogatási szerződésben foglalt teljesítési határidő módosítását. Ha a földművelésügyi hivatal egyetért - a minisztériummal történt egyeztetés után -, módosítja a szerződést és a módosított szerződés két példányát a minisztériumnak is megküldi.

(2) A támogatás számlák alapján, teljesítés- és forrásarányosan igényelhető.

(3) A támogatások igényléséről (felhasználásáról) a megyei földművelésügyi hivatal havonta köteles a minisztérium részére tájékoztatást adni.

Vízkárelhárítási létesítmények fenntartási támogatása

313. § .

(1) E jogcímen támogatást vehet igénybe a közcélú vízgazdálkodási műveket működtető, a pályázat benyújtásának határnapjáig megalakult vízitársulat, amely a cégbírósági nyilvántartásba vételét igazolja.

(2) A támogatás célja a vízitársulatok által működtetett helyi érdekeket szolgáló, közcélú vízgazdálkodási művek fenntartása.

314. §

(1) A 313. § (2) bekezdése szerinti fenntartási munkák körébe a meder iszapolása, a vízinövényzet irtása, a műtárgyjavítás és a helyi érdekeket szolgáló, közcélú vízgazdálkodási műveknek a vízkárelhárítás érdekében az érvényes vízjogi engedélyben meghatározott vízelvezetési feltételeinek biztosítására végzett tevékenysége tartozik.

(2) Nem jogosult támogatás igénybevételére az a vízitársulat, amely felszámolás vagy végelszámolási eljárás alatt áll, továbbá amely a részére korábban odaítélt vízgazdálkodási célú támogatás visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette.

315. §

(1) A támogatás összege a kérelem alapján az 52. számú mellékletben meghatározott normatíva szerint kerül meghatározásra.

(2) A támogatás a számlák és bizonylatok alapján, valamint az R. 3. és 5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokkal igényelhető.

(3) A támogatások igényléséről (felhasználásáról) a megyei földművelésügyi hivatal havonta köteles a minisztérium részére tájékoztatót adni.

VI. FEJEZET

AZ ERDŐVÉDELEM ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA

1. Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása

316. §

Az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz és a fásításhoz nyújtott támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. alcím, 1. jogcímcsoport, 2. jogcím alatt az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatására elkülönített pénzösszeg.

317. §

(1) A támogatást az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó igényelheti, valamint az, aki a 318. § (1) bekezdésében és a 322. §-ban foglalt célok megvalósítását közvetetten elősegíti. A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználónak minősülő pályázót is, aki a támogatást nem erdőművelési ágú termőföldön - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - az előzőekben hivatkozott célokra fordítja.

(2) A támogatás pályázat vagy kérelem alapján vehető igénybe. A pályázatot vagy kérelmet a termőföld területe szerint illetékes erdészeti hatósághoz kell benyújtani, a tárgyévet megelőző év október 1-jéig. A pályázathoz vagy kérelemhez mellékelni kell az R. 3-5. számú mellékletei szerinti nyilatkozatokat.

(3) A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdészeti hatóság állapítja meg, a minisztériumban működő szakmai bizottság által meghatározott keretösszegen belül, és intézkedik annak kiutalásáról.

Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatása

318. §

(1) Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása és közérdekű védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív, kivételes esetekben ráfordításos fejlesztési célú támogatás vehető igénybe:

a) az erdőtelepítés műszaki befejezéséig az új erdők telepítési munkáihoz, ideértve a tervezést, a talaj-előkészítést, az erdősítést, valamint az ápolást,

b)[100] a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül a befejezett erdősítések ápolásához, tisztításához,

c) mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez, kivitelezéséhez,

d) az erdőállományok szerkezet-átalakításához.

(2) Erdőtelepítéshez és fásításhoz támogatás csak akkor adható, ha a kivitelezés származási igazolvánnyal minősített szaporítóanyag felhasználásával készült.

319. §

A támogatást területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten, normatív módon kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de normatív támogatással - a kedvezőtlen termőhelyi körülmények miatt - nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást létesítési költség szerint ráfordításos alapon kell meghatározni. A ráfordításos alapon végzett munka támogatását egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

320. §

(1) A 318. § szerinti támogatás módja és mértéke:

a) Erdőtelepítés, fásítás támogatása:

aa)[101] Tervezés: beruházási keretből erdőtelepítési, valamint a térségi erdészeti és egyéb erdei közjóléti tervezést támogatni és kifizetni csak akkor lehet, ha a tervezésre az erdészeti hatóság adott megbízást, vagy a tervezési megbízást előzetesen engedélyezte:

ab)[102] Az erdőtelepítés normatív támogatása

1. összefüggő telepítés:

Meredek, tíz fok feletti lejtésű (géppel nem járható) lejtőkön hektáronként legalább háromezer-ötszáz folyóméter hosszúságú padkakészítésért hektáronként hatvanegyezer forint számolható el e táblázat szerinti támogatáson felül. A szegélyként vagy foltokban telepített 10 ezer db cserje egy hektár egyéb kemény lombos erdőtelepítéssel egyenértékű.

ac) A normatív támogatások alkalmazásánál a következő fafaj-csoportosítás alkalmazandó:

Tölgy és bükk esetén: kocsányos, kocsánytalan tölgy, szelídgesztenye és bükk.

Akác esetén: akác, lepényfa (gledícsia).

Egyéb kemény lombos fafaj esetén: vörös tölgy, cser, hegyi juhar, korai juhar, szilek, magas kőris, fekete dió, gyertyán, ostorfa, ezüstfa és a lágy lombos fafajok közül a hársak.

Nemes nyár esetén: nemesített nyár- és fűzfajták.

Lágy lombos fafaj esetén: valamennyi hazai nyár- és fűzféle, valamint a mézgás éger és a nyír.

Fenyő esetén: valamennyi fenyő fafajú erdőtelepítés.

1. Az elszámolás szempontjából egy erdőrészletet legfeljebb két részre lehet bontani. Ha az erdőtelepítési tervben előírt főfafaj elegyaránya eléri vagy meghaladja a hetven százalékot, a teljes erdőrészletet a legnagyobb elegyaránnyal képviselt fafaj egységárával kell elszámolni. Ha az elegyfafajok aránya meghaladja a harminc százalékot, de nem haladja meg az ötven százalékot, a rész-erdőrészletet a legnagyobb aránnyal jelenlévő elegyfafaj szerint kell elszámolni. Csak az a főfajú csemete vehető számításba, amelynek vezérhajtása a mellékfafajok fölé nyúlik és további fejlődésének nincs akadálya.

2. Az elegyfafajokat csak akkor szabad elszámolni, ha arányuk nem haladja meg az ötvenszázalékos mértéket, és a főfafaj fejlődését nem veszélyeztetik.

ad) További fejlesztési támogatás számolható el a normatív támogatás mellett a következő erdőtelepítési munkákért:

1. Harmincnégyezer forint számolható el hektáronként befejezéskor azokban a tölgy, bükk és fenyő erdőtelepítésekben, ahol az elegyfafajok aránya eléri a húsz százalékot, de nem haladja meg a harminc százalékot.

2. Ötvenkétezer forint számolható el hektáronként az igazoltan magtermesztő ültetvényből és törzskönyvezett magtermelő állományból származó tölgy és bükk szaporítóanyaggal az I-II. fatermési osztályú termőhelyeken végzett erdőtelepítésért az első kivitel évében. A támogatásban részesített szaporítóanyagnak az erdőrészletben egyenletes eloszlásban, a főfajra megadott törzsszám legalább hetvenszázalékos mértékéig jelen kell lenni.

3.[103] Amennyiben az erdőtelepítés a befejezéskor vagy az ötéves felülvizsgálatkor az előzőekben meghatározott feltételeknek nem felel meg, akkor a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve a támogatást az 1. pont esetében az erdőtelepítés befejezését követő ötödik évben, a 2. pont esetében pedig az erdőtelepítés befejezésekor kell visszafizetni.

b) Befejezett erdőtelepítések ápolási és állománynevelési (tisztítási) munkáinak normatív támogatása

Befejezett erdőtelepítés ápolása a befejezést követő öt évig hektáronként huszonháromezer forint.

Befejezett erdőtelepítés tisztítása a befejezést követő hat és tíz év között hektáronként tizennégyezer forint.

Az erdőtelepítés műszaki befejezése után végzett erdőtelepítés ápolási, tisztítási munkák a beruházás részét képezik, amelyeket az üzemtervbe be kell vezetni.

c) Erdőszerkezet-átalakítás

Beruházási keretből támogatható a termőhelyi adottságoknak megfelelő szerkezetátalakítás költsége a következők szerinti:

A véghasználat előtti állományt eredet szerint az üzemtervi leírás alapján kell megosztani. A sarjeredetű tölgyes és bükkös erdőrészletek mageredetű, azonos fafajú átalakításakor az 1. pont alatti összeg nem számolható el. Az erdőszerkezet-átalakítás megvalósulását befejezéskor és az ötéves felülvizsgálat során kell elbírálni. A gazdálkodó hibájából meghiúsult erdőszerkezet-átalakításra kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, és azt a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni.

(2) A támogatás kifizetésének feltétele az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdészeti hatóság által éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték (eredményesség).

321. §

A 318. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés ötvenszázalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be tavasszal, legkésőbb május 31-éig. A támogatás további része az év végi elszámolás elfogadása után folyósítható. A kedvezményezett a következő évre benyújtott, a hatóság által szakmailag megfelelőnek minősített pályázatában foglalt erdőtelepítési munkák (első kivitel) őszi elvégzése esetében - november 30-ig benyújtott kérelemre - az egyéves normatív támogatás mértékének ötven százalékáig a végelszámolásban támogatásban részesíthető, ha erre szabad keret áll rendelkezésre.

Az erdő több célú rendeltetése érvényesítésének támogatása

322. §

Az ország erdeinek gazdasági, környezetvédelmi, közérdekű védelmi, szociális, üdülési, oktatási és ismeretterjesztési funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján, ráfordítások szerinti fejlesztési célú támogatás vehető igénybe

a) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) külön rendelet szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig,

b) a csemetekert létesítéséhez,

c) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz,

d) a szociális, üdülési, turisztikai, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához,

e) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek tervezéséhez, létesítéséhez és felújításához.

323. §

(1) A támogatást ráfordítások alapján kell meghatározni, melynek feltétele az illetékes erdészeti hatósághoz előző év október 1-jéig, négy példányban benyújtott pályázat.

(2) A támogatás mértékét - az erdészeti hatóság értékelő felterjesztését figyelembe véve - a minisztériumban működő szakmai bizottság javaslata alapján a minisztérium határozza meg.

(3) A támogatást egyedi árvetés alapján készített, és az erdészeti hatóság által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

324. §

A 322. §-ban foglalt valamennyi támogatáshoz az erdészeti hatóság által jóváhagyott éves költségvetés nyolcvanszázalékos mértékéig részelszámolás nyújtható be a műszaki készültség függvényében. Az év végi elszámolás legkésőbb december 1-jéig nyújtható be.

325. §

(1) Az 1. pontban felsorolt munkák ügyvitelével kapcsolatos részletes szabályokat az 53. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 318. § (1) bekezdésének a), c) és a 322. § e) pontja alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit az 54. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 318. § (1) bekezdésének a), c) és a 322. § e) pontja alapján igényelt támogatáshoz erdőtelepítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni az 55. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően.

326. §[105][106]

A 318. § (1) c) és a 322. § c), d), e) pontjaiban foglalt fejlesztési célú tervezés, valamint a különleges rendeltetésű erdőtelepítések tervezése az erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatósághoz benyújtott kérelem alapján támogatható. A támogatásra való jogosultságot az illetékes erdészeti hatóság véleménye alapján a minisztérium állapítja meg.

327. §

(1) A támogatás felhasználását az erdészeti hatóság ellenőrzi.

(2) Ha a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, vagy a támogatást az erdőgazdálkodó más célra fordítja, vagy a megvalósítást követően rendeltetését megváltoztatja, a felvett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, amelyet a jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A szakmai feltételeket a 320. § (1) bekezdése és az 53. számú melléklet, illetve az erdőtörvény tartalmazza.

(3) A támogatást az illetékes erdészeti hatóságon keresztül a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási előirányzat felhasználási keretszámláról kell teljesíteni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdészeti hatóság rendeli el. A jogosulatlanul

igénybe vett támogatást az erdészeti hatóság határozataban megjelölt számlára kell visszafizetni, melyet az erdészeti hatóság 30 napon belül köteles átutalni a 10032000-01220191-51000008 számú Mezőgazdasági alaptevékenység beruházási előirányzat felhasználási keretszámlára.

2. Az erdészeti közcélú feladatok ellátásának támogatása

328. §

A támogatás forrása a Tv. XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások, 10. cím, 4. alcím, 2. jogcímcsoport, 1. jogcím alatt erdészeti közcélú feladatokra elkülönített pénzösszeg.

329. §

A támogatások rendltetése az erdők természetes, illetőleg mesterséges felújítása, valamint az erdők ápolásának és nevelésének, az erdők területének (mennyiségének), természeti egyensúlyának és egészségi állapotának (minőségének) megőrzése.

330. §

(1) A támogatást

a) az Evt. 13. §-a szerinti erdőgazdálkodó,

b) az erdővédelmi mérő- és megfigyelőrendszert működtető,

c) a magán-erdőgazdálkodás területén erdészeti szakirányú oktatást végző, valamint

d) az erdészeti kutatást, ismeretterjesztést végző veheti igénybe.

(2) Az erdőgazdálkodó - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - támogatásban akkor részesülhet, ha

a) az erdészeti hatóság által határozatban megállapított befizetési kötelezettségeit teljesítette, valamint

b) az Evt. 14. § (2 bekezdésében foglaltak szerint kijelölés alapján az erdőgazdálkodási tevékenységet ellátja.

331. §

Támogatás vehető igénybe:

a) az erdő természetes, illetőleg mesterséges felújításához, valamint a fiatal erdők ápolásához és neveléséhez, tuskózásához, nyiladékok és határjelek karbantartásához, az alábbi mértékek szerint: