32022R2399[1]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2399 RENDELETE
(2022. november 23.)
az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 33., 114. és 207. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) A vámunió az Európai Uniónak, a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbjének egyik sarokköve. A vámunió alapvető fontosságú a sikeres uniós integráció és a belső piac megfelelő működése szempontjából, valamint a vállalkozások és a fogyasztók javát szolgálja.
(2) Az Unió nemzetközi kereskedelme vámjogszabályok, valamint a vámjogszabályoktól eltérő jogszabályok hatálya alá tartozik. Az utóbbiak meghatározott árukra alkalmazandók olyan szakpolitikai területeken, mind az egészség és biztonság, a környezet, a mezőgazdaság, a halászat, a kulturális örökség és a piacfelügyelet. A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján a vámhatóságokra ruházott egyik fő feladat, hogy - szükség szerint más hatóságokkal szorosan együttműködve - gondoskodjanak az Unió és lakói biztonságáról és védelméről, valamint a környezetvédelemről. A vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és a vámalakiságok összehangoltságának hiánya összetett és megterhelő jelentéstételi kötelezettségeket ró a kereskedőkre, nem hatékony, hibákhoz és csalásokhoz vezető vámkezelési eljárásokat, valamint a gazdálkodók számára többletköltségeket eredményez. Az említett vámhatóságok és más hatóságok által használt rendszerek interoperabilitásának hiánya a vámellenőrzések tekintetében jelentős akadályt jelent a digitális egységes piac kiteljesítése előtt. A vámhatóságok és az illetékes társhatóságok között a vámkezelési eljárások lefolytatása terén elszórtan megvalósuló interoperabilitás kezelése és az e területet érintő fellépés koordinálása céljából a Bizottság és a tagállamok az évek során több alkalommal kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyablakos ügyintézési kezdeményezéseket dolgoznak ki a vámkezelés terén.
(3) A 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) összhangban a tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell arra, hogy létrehozzák és működésbe helyezzék az egyablakos ügyintézési szolgáltatások rendszerét, amely szolgáltatások zökkenőmentes adatáramlást biztosítanak a gazdálkodók és a vámhatóságok, a vámhatóságok és a Bizottság, a vámhatóságok és egyéb hatóságok vagy szervek, valamint az Unión belüli egyes vámrendszerek között. Az említett határozat egyes elemeit már vagy felülírták, vagy azok nem eléggé konkrétak ahhoz, hogy bátorítsák és ösztönözzék a további fejlődést, különösen az egyablakos ügyintézésre vonatkozó kezdeményezés tekintetében. Ennek nyomán és az elektronikus vámrendszerek Unión belüli megvalósításáról szóló, 2015. január 21-i végleges bizottsági jelentéssel összhangban a Tanács a 2014. december 17-i, az Európai Unióban az elektronikus vámeljárásról és az egyablakos ügyintézés megvalósításáról szóló következtetéseiben jóváhagyta a 2014. október 15-i velencei nyilatkozatot, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a 70/2008/EK határozat felülvizsgálatára vonatkozóan.
(4) 2015. október 1-jén a Tanács elfogadta az (EU) 2015/1947 határozatot (5), mely által az Unió nevében megkötötte a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást, amely 2017. február 22-én hatályba lépett. Ez a megállapodás jelenti a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére és a vámügyi reformra irányuló, a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt megvalósuló legjelentősebb erőfeszítést. Az említett megállapodás olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a vámkezelés jelentős javítását, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és a vámjogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos kérdések terén a vámhatóságok és más szabályozó hatóságok közötti együttműködés hatékonyabbá tételét célozzák. Az említett megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a tagoknak törekedniük kell egy olyan egyablakos rendszer megvalósítására és fenntartására, amely lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy egyablakos ügyintézési ponton adják le a részt vevő hatóságoknak vagy ügynökségeknek az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához előírt dokumentációkat és/vagy adatokat. Indokolt esetben és amennyiben a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályok ezt előírják, a tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy lehetővé tegyék a kereskedők számára, hogy az átmeneti megőrzésben lévő árukra vonatkozó dokumentációs és/vagy adatszolgáltatási követelményeket az említett egyablakos ügyintézési ponton keresztül nyújtsák be.
(5) A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, valamint a biztonság és a védelem minden olyan hatóság számára fontos, amely részt vesz az Unió határait átlépő árukat érintő vámkezelési eljárásban. A nemzetközi és az e-kereskedelem gyors bővülése miatt egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy javuljon az említett hatóságok közötti együttműködés és koordináció. A folyamatban lévő digitalizáció révén hatékonyabban lehet kezelni ezt a helyzetet a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok rendszereinek összekapcsolása, és a köztük zajló integrált, akadálymentes és szisztematikus automatizált információcsere lehetővé tétele útján, a vámeljárások terén történő együttműködés megerősítésének céljából. A szabályoknak való megfelelés jelenlegi kerete önmagában nem elégséges ahhoz, hogy támogassa a hatékony kapcsolattartást a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok között, amelyek rendszereire és eljárásaira jellemző a széttagoltság és a felesleges ismétlődés. Ahhoz, hogy a vámkezelési eljárás teljes mértékben koordinált és hatékony legyen, olyan észszerűsített uniós szabályozási környezetre van szükség a nemzetközi kereskedelem terén, amely hosszú távú előnyökkel jár az Unió és lakói számára valamennyi szakpolitikai területen, támogatja a belső piac hatékonyságát és megfelelő működését, és biztosítja a fogyasztóvédelmet.
(6) Az Európai Számvevőszék 4/2021. számú "Vámellenőrzések: az elégtelen harmonizáció árt az Unió pénzügyi érdekeinek" című különjelentését és az e különjelentésről szóló, 2021. június 28-i tanácsi következtetéseket figyelembe kell venni e rendelet végrehajtása során, mivel a belső piac és a vámunió megfelelő működéséhez elegendő forrásra és személyzetre van szükség.
(7) A 2016. április 19-i bizottsági közleményben meghatározott, 2016-2020-ra vonatkozó uniós e-kormányzati cselekvési terv a meglévő digitális akadályok felszámolása, az adminisztratív teher csökkentése, valamint a nemzeti közigazgatási szervek közötti kapcsolattartás minőségének fokozása útján törekszik a közszolgáltatások hatékonyságának javítására. Az említett cselekvési terv különösen olyan elveket tartalmaz, mint az "alapértelmezésben digitális" szolgáltatási standard elve, az egyszeri adatszolgáltatás elve és az "alapértelmezésben határokon átnyúló" elv, amelyek célja a mobilitás megkönnyítése a digitális egységes piacon belül. Az említett cselekvési terv tartalmazza továbbá az "Átjárhatóság mint alapkövetelmény" elvét - amelynek célja a közszolgáltatások zökkenőmentes működésének biztosítása a belső piacon -, valamint a személyes adatok megbízhatóságának és az informatikai biztonságnak az elvét.
(8) A 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó uniós e-kormányzati cselekvési tervben megfogalmazott elképzeléssel és a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos jelentéstételi folyamatok egyszerűsítésére és digitalizálására irányuló szélesebb körű erőfeszítésekkel összhangban a Bizottság kidolgozott egy - "az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere" elnevezésű - önkéntes kísérleti projektet. Ez a projekt lehetővé teszi a vámhatóságok számára, hogy automatikusan ellenőrizzék egyes vámalakiságoktól eltérő alakiságok teljesítését, valamint lehetővé teszi a részt vevő tagállamok vámügyi rendszerei és a vámalakiságoktól eltérő alakiságokat kezelő érintett uniós nem vámügyi rendszerek közötti információcserét. Bár a projekt javulást eredményezett a vámkezelési eljárások terén, önkéntes jellege egyértelmű korlátot jelent a tekintetben, hogy jelentős kedvező hatást fejtsen ki a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok és a gazdálkodók számára. A projekt potenciális előnyei korlátozottak, különösen amiatt, hogy nem áll rendelkezésre átfogó kép az Unióba irányuló összes behozatalról és az Unióból történő összes kivitelről, valamint azért, mert korlátozott hatással van a gazdálkodók adminisztratív terhének csökkentésére.
(9) Ahhoz, hogy egy teljes mértékben digitális környezet valósuljon meg, és a nemzetközi kereskedelem valamennyi szereplője szempontjából hatékonyan működjön a vámkezelési eljárás, közös szabályokat kell megállapítani a harmonizált és integrált európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetre (a továbbiakban: uniós egyablakos vámügyintézési környezet) vonatkozóan. Az említett környezetnek részét kell, hogy képezze egy sor teljes mértékben integrált, uniós és nemzeti szinten kialakított elektronikus szolgáltatás, hogy a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok számára egyszerűbb legyen az információmegosztás és a digitális együttműködés, és a gazdálkodók számára észszerűbbek legyenek a vámkezelési eljárások. Az uniós egyablakos vámügyintézési környezetet a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által kínált, a megbízható azonosításhoz és hitelesítéshez kapcsolódó lehetőségekkel és adott esetben az egyszeri adatszolgáltatás (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megerősített elvével összhangban kell kialakítani. Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet megvalósításához a kísérleti projekt alapján létre kell hozni egy tanúsítványcsere-rendszert, azaz az elektronikus európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszert (a továbbiakban: EU CSW-CERTEX), amely összekapcsolja a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket és az egyes, vámalakiságoktól eltérő alakiságokat kezelő uniós nem vámügyi rendszereket. Emellett harmonizálni kell a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket, azokat integrálni kell az uniós egyablakos vámügyintézési környezetbe, és szabályokat kell hozni az uniós egyablakos vámügyintézési környezetben zajló digitális igazgatási együttműködésre vonatkozóan.
(10) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezetet a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni és átjárhatóvá kell tenni más meglévő vagy jövőbeli vámügyi vonatkozású rendszerekkel, például a 952/2013/EU rendelet szerinti központi vámkezeléssel. Adott esetben szinergiákra kell törekedni az (EU) 2019/1239 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet és az uniós egyablakos vámügyintézési környezet között.
(11) E rendeletnek különösen a polgárok jobb védelméhez, valamint a gazdálkodókra és a vámhatóságokra nehezedő adminisztratív teher csökkentéséhez kell vezetnie.
(12) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezetnek magas szintű kiberbiztonsági megoldásokat kell magában foglalnia az olyan támadások lehető legnagyobb mértékű megelőzése érdekében, amelyek megzavarhatják a vám- és nem vámügyi rendszereket, károsíthatják a kereskedelem biztonságát vagy kárt okozhatnak az Unió gazdaságának. A kiberbiztonsági szabványokat úgy kell kialakítani, hogy ugyanolyan ütemben fejlődjenek, mint a hálózati információbiztonságra vonatkozó szabályozási követelmények. Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet kialakítása, működtetése és fenntartása során a Bizottságnak és a tagállamoknak követniük kell az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) által kiadott, a kiberbiztonságra vonatkozó megfelelő iránymutatásokat.
(13) A digitális információk EU CSW-CERTEX-en keresztül történő cseréjének ki kell terjednie a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokban megállapított, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra, amelyek érvényre juttatása a vámhatóságok feladata. A vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok magukban foglalják mindazokat a műveleteket, amelyeket egy természetes személynek, egy gazdálkodónak vagy az áruk nemzetközi mozgása tekintetében illetékes társhatóságnak kell elvégeznie, beleértve szükség esetén a mozgás tagállamok közötti részét is. Az említett alakiságok különböző kötelezettségeket szabnak bizonyos áruk behozatalára, kivitelére vagy továbbítására vonatkozóan, és a vámellenőrzés keretében történő ellenőrzésük alapvető fontosságú az uniós egyablakos vámügyintézési környezet hatékony működése szempontjából. Az EU CSW-CERTEX-nek ki kell terjednie az uniós jogszabályokban megállapított digitalizált alakiságokra, amelyeket az illetékes társhatóságok kezelnek olyan elektronikus, uniós nem vámügyi rendszerekben, melyek tárolják a valamennyi tagállamtól származó, az áruk vámkezeléséhez szükséges releváns információkat. Ezért helyénvaló azonosítani azokat a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat és az érintett uniós nem vámügyi rendszereket, amelyek az EU CSW-CERTEX-en keresztül folytatott digitális együttműködés tárgyát kell hogy képezzék.
Különösen, az uniós nem vámügyi rendszerek fogalommeghatározásának tágnak kell lennie, és magában kell foglalnia az említett rendszerek létrehozását és használatát lehetővé tevő vagy a jövőben lehetővé tevő jogi aktusokban szereplő különböző helyzeteket és jogi megfogalmazásokat. Ezenkívül helyénvaló meghatározni azokat az időpontokat is, ameddig a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságot és a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetet magában foglaló konkrét uniós nem vámügyi rendszert össze kell kapcsolni az EU CSW-CERTEX-szel. Az említett időpontoknak tükrözniük kell a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokban az adott vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság teljesítésére megállapított időpontokat, annak érdekében, hogy az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül biztosítani lehessen a megfelelést. Különösen, az EU CSW-CERTEX-nek kezdetben az egészségügyi és növényegészségügyi követelményekre, a biotermékek behozatalának szabályaira, a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonkárosító anyagokkal kapcsolatos környezetvédelmi követelményekre, valamint a kulturális javak behozatalával kapcsolatos alakiságokra kell kiterjednie.
(14) Az EU CSW-CERTEX-nek meg kell könnyítenie a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az uniós nem vámügyi rendszerek közötti információcserét. Ezért, amikor egy gazdálkodó olyan vám-árunyilatkozatot vagy újrakiviteli árunyilatkozatot nyújt be, amelyhez vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat kellett teljesíteni, a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy automatikusan és hatékonyan kicserélhessék és ellenőrizhessék a vámkezelési eljáráshoz szükséges információkat. A vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti javuló digitális együttműködésnek és koordinációnak integráltabb, gyorsabb és egyszerűbb papírmentes eljárásokhoz kell vezetnie a vámkezelés területén, és javulást kell eredményeznie a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok érvényre juttatása és betartása terén.
(15) A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve ki kell fejlesztenie, integrálnia és működtetnie kell az EU CSW-CERTEX-et, beleértve a tagállamok számára annak működésére és végrehajtására vonatkozó megfelelő képzés nyújtását is. Annak érdekében, hogy uniós szinten megfelelő, harmonizált és szabványosított egyablakos ügyintézési szolgáltatások nyújtására kerüljön sor a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódóan, a Bizottságnak össze kell kapcsolnia minden egyes uniós nem vámügyi rendszert az EU CSW-CERTEX-szel. A tagállamok feladatává kell tenni, hogy összekapcsolják a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetüket az EU CSW-CERTEX-szel, szükség esetén a Bizottság segítségével.
(16) A személyes adatok és a nem személyes adatok EU CSW-CERTEX-ben végzett bármilyen kezelésének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) (a továbbiakban: az általános adatvédelmi rendelet), az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) (a továbbiakban: a természetes személyek uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által kezelt személyes adataira vonatkozó rendelet), és nem sértheti az (EU) 2018/1807 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11) (a továbbiakban: a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelet). Az említett adatkezelésnek kiberfenyegetésekkel szemben védett, biztonságos környezetben kell történnie. E célból megfelelő szervezeti és technikai kiberbiztonsági intézkedéseket, például titkosítási intézkedéseket kell alkalmazni. Továbbá az említett adatkezelésnek lehetővé kell tennie a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az uniós nem vámügyi rendszerek közötti információcserét személyes adatok tárolása nélkül, az adott rendszerbe küldött adatok azonosításához szükséges műszaki naplók kivételével. Ha szükséges, az említett adatkezelés során át is kell alakítani az adatokat, hogy lehetővé váljon a két digitális terület közötti információcsere. Az adatok átalakításához használt információtechnológiai infrastruktúrának az Unión belül kell elhelyezkednie.
(17) A vámalakiságoktól eltérő alakiság típusától függően az EU CSW-CERTEX-en keresztül kicserélendő elektronikus információk az érintettek különböző kategóriáit és az ő - a vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat benyújtásához, vagy az alátámasztó okmányok iránti kérelemhez szükséges - személyes adataikat tartalmazhatják. A vám-árunyilatkozatok vagy újrakiviteli árunyilatkozatok többféle kategóriába tartozó érintett személyes adatait tartalmazhatják, köztük az exportőrökét, az importőrökét, a címzettekét és az ellátási lánc további szereplőinek adatait. Az alátámasztó okmányok más érintetti kategóriákra - például feladókra, exportőrökre, címzettekre, importőrökre és engedélyesekre - vonatkozóan tartalmazhatnak ugyanilyen információkat. Az érintettek harmadik - a személyes adataiknak az EU CSW-CERTEX-ben történő kezelésével esetlegesen érintett - kategóriájába tartoznak a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok vagy bármely más tanúsított szervezet engedéllyel rendelkező személyzete, valamint a Bizottság személyzete és a Bizottság nevében eljáró, harmadik félnek minősülő olyan szolgáltatók, amelyek részt vesznek az EU CSW-CERTEX működésében és karbantartásában.
(18) Ha a személyes adatok kezelését két vagy több olyan szervezet végzi, amelyek közösen határozzák meg az adatkezelés célját és eszközeit, akkor az említett szervezeteknek közös adatkezelőnek kell minősülniük. Mivel az EU CSW-CERTEX működéséért a Bizottság és a tagállamok vámhatóságai és illetékes társhatóságai felelősek, az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban a személyes adatoknak az EU CSW-CERTEX-ben történő kezelése tekintetében közös adatkezelőnek kell minősülniük.
(19) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezetnek üzembiztos eszközöket kell tartalmaznia, és azt úgy kell kialakítani, hogy hozzájáruljon a vámhatóságok adatelemzési képességeihez és erősítse azokat, többek között a vámellenőrzések tárgyát képező vagy a vámhatóságok által vizsgált jogsértések felderítésére szolgáló mesterséges intelligenciával támogatott eszközökkel, többek között az áruk biztonsága és védelme, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében.
(20) A nemzetközi kereskedelemre alkalmazandó vámügyi alakiságok és a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok nagyobb mértékű digitalizációja új lehetőségeket nyitott meg a tagállamok előtt a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti digitális együttműködés javítása terén. E lehetőségeket és prioritásokat szem előtt tartva több tagállam is megkezdte a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet keretének kialakítását. Ezek a kezdeményezések - a meglévő vámügyi információtechnológiai architektúra fejlettségétől, a prioritásoktól és a költségszerkezettől függően - jelentős különbségeket mutatnak. Ezért elő kell írni a tagállamok számára, hogy az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok kapcsán hozzanak létre és működtessenek egy nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetet olyan minimális funkciókkal, amelyek lehetővé teszik az illetékes társhatóságok által használt uniós nem vámügyi rendszerekben szereplő valamennyi adat kiaknázását. Az említett nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek kell képezniük az uniós egyablakos vámügyintézési környezet nemzeti összetevőit, lehetővé téve a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok és a gazdálkodók közötti elektronikus úton történő információcserét és együttműködést, a vámjogszabályok és az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok betartásának és hatékony érvényre juttatásának érdekében.
Az említett célkitűzéssel összhangban a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek lehetővé kell tenniük a vámhatóságok számára azon alakiságok automatikus ellenőrzését, amelyekre vonatkozóan az uniós nem vámügyi rendszerek adatokat továbbítanak az EU CSW-CERTEX-en keresztül. A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek lehetővé kell tenniük azt is, hogy az illetékes társhatóságok nyomon kövessék és ellenőrizzék az engedélyezett áruknak a vámhatóságok által Unió-szerte átengedett mennyiségét (a továbbiakban: mennyiséggazdálkodás). Ezt a szükséges vámkezelési információknak az uniós nem vámügyi rendszerek részére az EU CSW-CERTEX-en keresztül történő továbbításával kell biztosítani. A gyakorlatban az uniós szintű mennyiséggazdálkodás azért szükséges, hogy az áruk átengedése tekintetében engedélyezett mennyiségek felhasználásának automatikus és következetes nyomon követése révén hatékonyabban érvényre lehessen juttatni a vámalakiságoktól eltérő alakiságokat, elkerülve ezáltal az engedélyezett mennyiségeken túli használatot vagy az engedélyezett mennyiségek szabálytalan kezelését. A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek az EU CSW-CERTEX-szel történő összekapcsolása elősegítené az uniós szintű hatékony mennyiséggazdálkodást.
(21) Annak érdekében, hogy a gazdálkodók számára még egyszerűbb legyen a vámkezelési eljárás, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetnek egységes csatornává kell válnia, amelyet más meglévő kommunikációs csatornák használatának sérelme nélkül használhatnak a gazdálkodók a vámhatóságokkal és az illetékes társhatóságokkal zajló kommunikációhoz. Ezek a környezetek azonban nem korlátozhatják és nem akadályozhatják a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti együttműködés bármely más formáját. Az ezzel a kiegészítő egyszerűsítő intézkedéssel érintett, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok az egyik alkategóriáját képezik az EU CSW-CERTEX-be tartozó, több területet is érintő alakiságoknak. A Bizottságnak fokozatosan, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése szempontjából releváns kritériumok teljesítésének értékelése alapján azonosítania kell az említett alakiságokat, figyelemmel azok jogi és technikai megvalósíthatóságára is. A kereskedelmi eljárások további egyszerűsítése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet platformként történő használatát az ellenőrzéseknek a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti, a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban álló koordinálásához.
(22) Minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több illetékes hatóságot, amely adatkezelőként jár el a saját nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetében végrehajtott adatkezelési műveletek tekintetében. Az említett adatkezelési műveleteket az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végrehajtani. Mivel a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetekből származó egyes adatokat az EU CSW-CERTEX-en keresztül kell kicserélni az uniós nem vámügyi rendszerekkel, minden tagállam számára elő kell írni, hogy indokolatlan késedelem nélkül értesítse a Bizottságot a személyes adatokat érintő olyan adatvédelmi incidensekről, amelyek sértik a saját nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetében kezelt és az EU CSW-CERTEX-en keresztül kicserélt személyes adatok biztonságát, bizalmas jellegét, rendelkezésre állását vagy integritását.
(23) Ahhoz, hogy a vámkezelési eljárás teljes mértékben koordinált legyen, szükség van olyan eljárásokra, amelyek támogatják a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok és a gazdálkodók közötti digitális együttműködést és információcserét, az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok betartása és érvényre juttatása érdekében. Ezzel összefüggésben az interoperabilitás azt a képességet jelenti, hogy ezek a folyamatok zökkenőmentesen futtathatók a vámügyi és a nem vámügyi rendszerekben és területeken anélkül, hogy elveszne a kicserélt adat kontextusa vagy jelentése. A vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljes mértékben automatizált ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében az EU CSW-CERTEX-nek biztosítania kell a technikai interoperabilitást és a releváns adatok konzisztens jelentését. Fontos összehangolni a vámügyi és a nem vámügyi terminológiát annak biztosítása érdekében, hogy a kicserélt adatok és információk megőrződjenek és érthetők maradjanak az uniós nem vámügyi rendszerek és a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek közötti cserék során. Emellett a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok Unió-szerte összehangolt érvényre juttatása érdekében az EU CSW-CERTEX-nek azonosítania kell azt a vámeljárást vagy újrakivitelt, amelynek esetében - az illetékes társhatóságnak az alátámasztó okmányban megjelölt közigazgatási határozata alapján -az alátámasztó okmány felhasználható. Technikai szempontból az EU CSW-CERTEX-nek kompatibilissé kell tennie a vámügyi és a nem vámügyi adatokat, szükség esetén a formátumuk vagy szerkezetük átalakításával, tartalmuk megváltoztatása nélkül.
(24) A lefedett, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok tekintetében az EU CSW-CERTEX-nek több célt kell szolgálnia. Hozzáférhetővé kell tennie a releváns adatokat a vámhatóságok számára, hogy azok hatékonyabban érvényesíthessék a nem vámügyi vonatkozású uniós szabályozási politikákat az adott alakiságok automatikus ellenőrzése révén. Továbbá a releváns adatokat az illetékes társhatóságok részére is szolgáltatnia kell, hogy azok nyomon követhessék és meghatározhassák az engedélyezett áruk fennmaradó, a vámhatóság által más szállítmányok vámkezelése során le nem írt mennyiségét. Emellett a vámkezelési eljárás teljes automatizálása érdekében a vámügyi eljárások és a nem vámügyi vonatkozású uniós eljárások integrációjának elősegítése révén támogatnia kell a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említett "egyablakos" elv alkalmazását az ellenőrzések elvégzése terén.
Egyes uniós jogi aktusok előírják a nemzeti vámügyi rendszerek és a releváns jogi aktus által létrehozott információs és kommunikációs rendszer közötti adattovábbítást. Az EU CSW-CERTEX-nek ezért - ha azt az említett jogi aktusok előírják - lehetővé kell tennie a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti bármely automatizált információmegosztást, anélkül, hogy kizárólag az említett adatcserékre korlátoznák az együttműködést. Amennyiben az uniós jog ezt nem írja elő, a tagállamok meghatározzák a vámhatóságok és nem vámhatóságok közötti nemzeti szintű együttműködés operatív vonatkozásait. Így a tagállamok minden EU CSW-CERTEX funkciót felhasználhatnak az alakiságok teljes mértékben automatizált teljesítésére, valamint a vámhatóságok és az érintett illetékes társhatóságok közötti, a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat létrehozó uniós jogszabályok által előírt egyéb automatizált adattovábbításra.
(25) Annak érdekében, hogy egységes kommunikációs csatorna jöjjön létre a vámkezelésben érintett hatóságok között, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek lehetővé kell tenniük a gazdálkodók számára, hogy egyetlen ponton nyújtsák be a vámjogszabályok és a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályok által előírt szükséges adatokat, és közvetlenül az említett ponttól kapják meg a kapcsolódó, az érintett hatóságoktól származó információk elektronikus visszajelzését. Az ilyen visszajelzés magában foglalhatja a vámhatósági határozatokról szóló értesítéseket is. Az egységes kommunikációs csatornát csak az EU CSW-CERTEX-be tartozó, a kiegészítő egyszerűsítő intézkedések szempontjából megfelelőként azonosított, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok kapcsán lehet használni.
(26) Jelentős átfedés van a vám-árunyilatkozatban vagy az újrakiviteli árunyilatkozatban szereplő adatok és a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz szükséges alátámasztó okmányokban szereplő adatok között. Az adatok további felhasználásának lehetővé tételéhez, hogy a gazdálkodóknak ne kelljen többször is megadniuk ugyanazokat az adatokat, össze kell hangolni és észszerűsíteni kell a vámalakiságokhoz, illetve az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási követelményeket. A Bizottságnak ezért azonosítania kell mind a vám-árunyilatkozatban vagy az újrakiviteli árunyilatkozatban, mind a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz szükséges alátámasztó okmányokban (a továbbiakban: közös adatkészlet) szereplő adatelemeket. A Bizottságnak azonosítania kell azokat az adatelemeket is, amelyeket csak a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályok írnak elő (a továbbiakban: illetékes társhatósági adatkészlet). A közös adatkészletnek, az illetékes társhatósági adatkészletnek és a kizárólag a vámhatóságok által megkövetelt adatkészletnek egyetlen integrált adatkészletet kell képezniük, amely tartalmazza a vámalakiságok, valamint az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez szükséges valamennyi, vámkezeléssel kapcsolatos információt.
(27) Annak érdekében, hogy a gazdálkodók teljesíthessék az ugyanazon árumozgást érintő vámalakiságokat és vámalakiságoktól eltérő alakiságokat, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetnek a kötelező uniós nem vámügyi rendszerek esetében lehetővé kell tennie, illetve az önkéntes uniós nem vámügyi rendszerek esetében lehetővé teheti számukra, hogy egy integrált adatkészlet formájában nyújtsák be a több szabályozó hatóság által az áruk vámeljárás alá vonása vagy újrakivitele esetén megkövetelt összes adatot. Az adott vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságtól függően lehetővé kell tenni, hogy az ilyen adatokat különböző időpontokban, és együtt nyújtsák be a 952/2013/EU rendelet 171. cikkével összhangban az áruk várható vámhatóságok elé állítását megelőzően benyújtott vám-árunyilatkozattal vagy újrakiviteli árunyilatkozattal. Az ilyen benyújtások lehetővé tennék az egyszeri adatszolgáltatás elvének teljesülését. A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek az integrált adatkészletet kell használniuk a közös adatkészletnek és az illetékes társhatósági adatkészletnek az EU CSW-CERTEX-be történő továbbítására, valamint a vámkezeléshez szükséges közös és egyedi adatoknak a vámhatóságokhoz történő továbbítására.
(28) A gazdálkodók által a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteken keresztül benyújtott információknak valamennyi érintett hatóság felé történő továbbítása érdekében az EU CSW-CERTEX-nek lehetővé kell tennie a szükséges információcserét a vámügyi és a nem vámügyi területek között. Különösen, az EU CSW-CERTEX-nek meg kell kapnia az alkalmazandó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez szükséges adatokat a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezettől, és továbbítania kell azokat az érintett uniós nem vámügyi rendszerbe. Ennek az adatcserének lehetővé kell tennie az illetékes társhatóságok számára, hogy áttekintsék az érintett uniós nem vámügyi rendszerekbe továbbított információkat, és meghozzák a vámkezelésre vonatkozó határozatukat, amelyet az EU CSW-CERTEX útján kell továbbítani a vámhatóságoknak. A vámhatóságnak ezután a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet útján továbbítania kell ezt az információt a gazdálkodók számára. Az említett információcserékhez kapcsolódó információk megosztása és kereszthivatkozása során a gazdálkodók nyilvántartási és azonosító számát (a továbbiakban: EORI-szám) kell azonosítóként használni.
(29) A 952/2013/EU rendelet 9. cikkével összhangban valamennyi, vámügyi műveletekben részt vevő gazdálkodó rendelkezik EORI-számmal, ez azonosítja őt az unióbeli vámhatóságokkal kapcsolatos minden ügyben. A Bizottság fenntart egy központi EORI-rendszert, ebben tárolja és kezeli az EORI-rendszerrel kapcsolatos adatokat. A vámkezelésben érintett különböző hatóságok közötti együttműködés megkönnyítése céljából az illetékes társhatóságoknak hozzáférést kell kapniuk az EORI-rendszerhez abból a célból, hogy validálják az EORI-számot, amelyet az általuk megkövetelt alakiságokkal összefüggésben kérhetnek be a gazdálkodóktól.
(30) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet hatékony működéséhez kapcsolódó valamennyi tevékenység koordinálásához elengedhetetlen a Bizottság és a tagállamok szoros együttműködése. Ez hozzá fog járulni az eltérő szintű digitalizáció és digitális felkészültség szakadékának áthidalásához is, megelőzve ezáltal az esetleges torzulásokat. Mivel az említett tevékenységek rendkívül széleskörűek és sokfélék, minden tagállamnak ki kell jelölnie egy illetékes hatóságot nemzeti koordinátorként. A nemzeti közigazgatási szervek belső szervezetének sérelme nélkül, a nemzeti koordinátornak kapcsolattartóként kell eljárnia a Bizottság felé, és elő kell mozdítania a nemzeti szintű együttműködést, egyúttal biztosítva a rendszerek interoperabilitását. A Bizottságnak szükség esetén koordinációs feladatokat kell ellátnia, és elő kell segítenie a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok hatékony érvényre juttatásának biztosítását.
(31) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet kifejlesztése többféle végrehajtási költséggel jár. Fontos, hogy ezek a költségek a nyújtott szolgáltatás típusától függően a legmegfelelőbb módon kerüljenek megosztásra a Bizottság és a tagállamok között. Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet központi elemének, az EU CSW-CERTEX-nek a kifejlesztésével, fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, és az EU CSW-CERTEX uniós nem vámügyi rendszerekhez kapcsolódó interfészeinek biztosításával kapcsolatos költségeket a Bizottságnak kell viselnie. A tagállamoknak kell viselniük az EU CSW-CERTEX-hez kapcsolódó interfészek biztosítása, valamint a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek kifejlesztése, fenntartása és működtetése terén betöltött szerepükkel kapcsolatos költségeket.
(32) A sokféle szakpolitikai területről származó, különféle, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságoknak az EU CSW-CERTEX-be történtő fokozatos integrációja részletes tervezést igényel. Ebből a célból a Bizottságnak munkaprogramot kell készítenie az említett alakiságoknak az EU CSW-CERTEX-be történő beépítésére, valamint az említett alakiságokat feldolgozó uniós nem vámügyi rendszerek és az EU CSW-CERTEX közötti kapcsolatok kifejlesztésére vonatkozóan. A munkaprogram fő célja az említett tevékenységek operatív követelményeinek és végrehajtási ütemtervének támogatása, különös figyelmet fordítva a többek között a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetekben szükséges informatikai fejlesztésekre. A munkaprogramot rendszeresen felül kell vizsgálni az e rendelet alkalmazása terén elért általános előrehaladás értékelése céljából, és azt legalább háromévente frissíteni kell.
(33) A Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az uniós egyablakos vámügyintézési környezet kifejlesztésének helyzetét és használata további kiterjesztésének lehetőségeit. E célból a Bizottságnak éves jelentést kell készítenie az uniós egyablakos vámügyintézési környezet és a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek végrehajtásának helyzetéről, hivatkozással a munkaprogramra. Ezenkívül az említett jelentésnek részletes áttekintést kell tartalmaznia a meglévő, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokról és a Bizottság jogalkotási javaslataiban szereplő említett alakiságokról is, hogy egyértelmű áttekintést nyújtson a határon végzett alakiságok digitalizálásának helyzetéről. Emellett az említett jelentésnek legalább háromévente tartalmaznia kell az uniós egyablakos vámügyintézési környezet működése rendszeres nyomon követésének eredményeit. A nyomon követés mellett a Bizottságnak értékelnie is kell az EU CSW-CERTEX teljesítményét az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok hatékony érvényre juttatásának biztosítása érdekében. A Bizottságnak rendszeresen értékelő jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács részére az uniós egyablakos vámügyintézési környezet működéséről. Az említett jelentésekben a vámhatóságok és a vámkezelésben érintett illetékes társhatóságok közötti digitális együttműködés javítása terén elért előrelépés fényében, a gazdálkodók számára egyszerűbb eljárásoknak és a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok hatékony érvényre juttatásának a biztosítása érdekében számba kell venni az elért eredményeket, azonosítani kell a javítandó területeket, és ajánlásokat kell megfogalmazni a jövőre nézve. Az említett jelentéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok által többek között a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetükre vonatkozóan szolgáltatott releváns információkat. A nyomon követés és a jelentéstétel céljából a Bizottságnak folyamatos párbeszédet kell szerveznie és fenntartania a tagállamokkal, az érintett gazdálkodókkal és más érintett felekkel.
(34) Az új informatikai rendszerek kifejlesztése és a meglévő informatikai rendszerek frissítése jelentős erőfeszítéseket igényel a pénzügyi és humán beruházások, különösen az informatika terén. Ez a rendelet áthidalja a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok közötti szakadékokat, és keretet biztosít a digitális együttműködéshez, amelyet Unió-szerte végre kell hajtani. Ezért a megfelelő tervezés és ütemezés biztosítása érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy hatásvizsgálatokat végezzenek nemzeti rendszereikről, folyamataikról és tervezésükről, és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (12) célkitűzéseivel összhangban kellő időben bocsássák a Bizottság rendelkezésére a szükséges információkat a minőségi jogalkotás előmozdítása érdekében, különös tekintettel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra és a végrehajtási jogi aktusokra.
(35) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben található, az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok jegyzékének módosítására, az EU CSW-CERTEX-en keresztül kicserélendő adatelemek specifikációja révén e rendelet kiegészítésére, valamint a közös adatkészlet és az illetékes társhatósági adatkészlet azonosításával minden egyes, az EU CSW-CERTEX-be integrált, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra alkalmazandó releváns uniós jogi aktus esetében e rendelet kiegészítésére vonatkozóan. Az EU CSW-CERTEX-be tartozó, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok jegyzékének módosításakor a Bizottságnak meg kell határoznia azokat az időpontokat is, amikor az érintett uniós nem vámügyi rendszereket és a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket legkésőbb össze kell kapcsolni az EU CSW-CERTEX-szel. Az említett időpontokat két tényező figyelembevételével kell megállapítani: elsősorban azok az időpontok, ameddig az uniós jogszabályokból eredő bizonyos kötelezettségeket teljesíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az uniós egyablakos vámügyintézési környezet felhasználható legyen erre a célra, másodsorban pedig a vámrendszerekben általánosan használt telepítési időkeretek.
A tagállamok egyes uniós nem vámügyi rendszereket és a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetet a mellékletben meghatározott időpontoknál korábban is összekapcsolhatják az EU CSW-CERTEX-szel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(36) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletből eredő kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a közös adatkezelőkre háruló feladatok megállapítása; az EU CSW-CERTEX-en keresztül kezelendő információcserére vonatkozó egyedi szabályok - ideértve adott esetben a személyes adatok védelmét biztosító egyedi szabályokat is - elfogadása; az EU CSW-CERTEX-be integrált azon, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok meghatározása, amelyek kiegészítő digitális együttműködés tárgyát képezhetik; az EU CSW-CERTEX-en keresztül kezelt további információcserékre vonatkozó eljárási szabályok - ideértve adott esetben a személyes adatok védelmére vonatkozó egyedi szabályokat - azonosítása, valamint az érintett uniós nem vámügyi rendszerek EU CSW-CERTEX-szel való összekapcsolására és az adott, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok integrációjára vonatkozó rendelkezések végrehajtását támogató munkaprogram elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.
(37) mivel ez a rendelet olyan mechanizmust hoz létre, amely révén a vámhatóságok érvényre juttatják a vámkezelési eljárást érintő alakiságokat, ezt a rendeletet és az azt kiegészítő és végrehajtó rendelkezéseket bele kell foglalni a vámjogszabályok fogalmának a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 2. pontjában szereplő meghatározásába. Ez a megközelítés összhangban áll az említett rendelet 3. cikkével, amely a vámhatóságok feladatává teszi, hogy - szükség szerint más hatóságokkal szorosan együttműködve - biztosítsák az Unió és lakói biztonságát és védelmét, egyidejűleg megkönnyítve a kereskedelmet. A 952/2013/EU rendeletet ezért módosítani kell az abban szereplő vámjogszabályok jegyzékének az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel való kiegészítése érdekében. A 952/2013/EU rendelet 163. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az érintett vámeljárásra vagy újrakivitelre irányadó rendelkezések alkalmazásához szükséges alátámasztó okmányoknak a vám-árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő birtokában kell lenniük és a vámhatóságok rendelkezésére kell állniuk. Mivel a vámhatóságok az EU CSW-CERTEX-en keresztül be tudják majd szerezni a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódó szükséges adatokat, ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. Ezért a vámeljárások és az uniós nem vámügyi eljárások jobb integrálása érdekében, lehetővé téve azok egyidejű lefolytatását, a 952/2013/EU rendelet 163. cikkének (1) bekezdését ennek megfelelően módosítani kell.
(38) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2020. november 20-án véleményt nyilvánított.
(39) A vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságoknak az EU CSW-CERTEX-be való integrálásához új információtechnológiai infrastruktúrát kell kiépíteni a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az uniós nem vámügyi rendszerek közötti kapcsolatok létrehozása érdekében, azonosítani kell a kicserélendő adatokat, és ki kell dolgozni a technikai és funkcionális specifikációkat. E rendelet alkalmazása szempontjából ezért figyelembe kell venni az említett fejlesztések uniós és nemzeti szinten történő előmozdításához szükséges időt. Várható továbbá, hogy a kiegészítő digitális együttműködésre vonatkozó intézkedések végrehajtása lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni, mivel ahhoz először azonosítani kell az érintett, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat és a kapcsolódó technikai fejlesztéseket. Ezért e rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazását el kell halasztani.
(40) mivel e rendelet célját, nevezetesen az uniós szabályozási követelmények uniós határokon átívelő hatékonyabb érvényre juttatását és a nemzetközi kereskedelem megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a határokon átnyúló árumozgás természeténél fogva transznacionális jellege és összetettsége miatt, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet egy európai uniós egyablakos vámügyintézési környezetet (a továbbiakban: uniós egyablakos vámügyintézési környezet) hoz létre, amely interoperábilis elektronikus szolgáltatások integrált csomagját biztosítja uniós és nemzeti szinten az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer útján, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és a mellékletben említett, uniós nem vámügyi rendszerek közötti kapcsolattartás támogatása és információcsere javítása érdekében.
Ez a rendelet szabályokat állapít meg a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetekre, valamint az uniós egyablakos vámügyintézési környezetben folytatott, interoperábilis adatkészletek útján történő digitális igazgatási együttműködésre és információmegosztásra vonatkozóan.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "vámhatóságok": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 1. pontjában meghatározott "vámhatóságok";
2. "vámjogszabályok": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 2. pontjában meghatározott "vámjogszabályok";
3. "gazdálkodó": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 5. pontjában meghatározott "gazdálkodó";
4. "vámalakiságok": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 8. pontjában meghatározott "vámalakiságok";
5. "vám-árunyilatkozat": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 12. pontjában meghatározott "vám-árunyilatkozat";
6. "újrakiviteli árunyilatkozat": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 13. meghatározott "újrakiviteli árunyilatkozat";
7. "nyilatkozattevő": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában meghatározott "nyilatkozattevő";
8. "vámeljárás": a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 16. pontjában meghatározott "vámeljárás";
9. "nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet": elektronikus szolgáltatások csomagja, melyet egy tagállam hoz létre a vámhatósága, az illetékes társhatóságok és a gazdálkodók elektronikus rendszerei közötti információcsere lehetővé tétele érdekében;
10. "illetékes társhatóság": a Bizottság vagy bármely olyan tagállami hatóság, amely felhatalmazással rendelkezik egy kijelölt feladat elvégzésére az érintett, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítésével kapcsolatban;
11. "vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság": minden olyan intézkedés, amelyet egy gazdálkodónak vagy egy illetékes társhatóságnak az áruk nemzetközi mozgása tekintetében el kell végeznie, a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokban meghatározottak szerint;
12. "alátámasztó okmány": bármely, valamely illetékes társhatóság által kibocsátott vagy egy gazdálkodó által kiállított előírt dokumentum, vagy bármely, a gazdálkodó által rendelkezésre bocsátott előírt információ, amely annak igazolására szolgál, hogy a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat teljesítették;
13. "mennyiséggazdálkodás": az illetékes társhatóságok által a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokkal összhangban engedélyezett áruk mennyiségének nyomon követése és kezelése, a vámhatóságok által szolgáltatott információk alapján;
14. "uniós nem vámügyi rendszer": olyan uniós elektronikus rendszer, amelyet az uniós jogszabályok hoztak létre, vagy amelyet az uniós jogszabályok célkitűzéseinek elérése érdekében használnak, vagy amelyre az uniós jogszabályokban hivatkoznak, az adott, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság teljesítésére vonatkozó információk tárolása céljából;
15. "gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma (EORI-szám)": az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (14) 1. cikkének 18. pontjában meghatározott "gazdálkodók nyilvántartási és azonosító száma", "EORI-szám";
16. "EORI-rendszer": a 952/2013/EU rendelet 9. cikke alkalmazásában létrehozott rendszer.
3. cikk
Az uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozása
(1) Létrejön egy uniós egyablakos vámügyintézési környezet, amely magában foglalja:
a) az elektronikus európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszert;
b) a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket;
c) a melléklet A. részében említett uniós nem vámügyi rendszereket, amelyek használata az uniós jog alapján kötelező;
d) a melléklet B. részében említett uniós nem vámügyi rendszereket, amelyek használata az uniós jog alapján önkéntes.
(2) Az uniós egyablakos vámügyintézési környezetet és annak elemeit a személyes adatok védelmére, a nem személyes adatok szabad áramlására és a kiberbiztonságra vonatkozó uniós joggal összhangban kell megtervezni, összekapcsolni és működtetni, az érintett konkrét adatok és elektronikus rendszerek sajátos jellemzőit és e rendszerek céljait figyelembe vevő legmegfelelőbb technológiák alkalmazásával.
II. fejezet
Európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer
4. cikk
Az elektronikus európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer létrehozása
A IV. fejezetben előírt információcsere lehetővé tétele érdekében létrejön az elektronikus európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer (a továbbiakban: EU CSW-CERTEX). Az EU CSW-CERTEX összekapcsolja a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket a mellékletben említett uniós nem vámügyi rendszerekkel.
5. cikk
Az EU CSW-CERTEX szerepei és feladatai
(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve kifejleszti, integrálja és működteti az EU CSW-CERTEX-et.
(2) A Bizottság:
a) a mellékletben meghatározott időpontokig összekapcsolja a mellékletben említett uniós nem vámügyi rendszereket az EU CSW-CERTEX-szel, és lehetővé teszi a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra vonatkozó információk cseréjét;
b) a (4) és az (5) bekezdésben említettek szerint időben iránymutatást és segítséget nyújt a tagállamoknak az EU CSW-CERTEX-hez való csatlakozásukkor.
(3) Amennyiben a Bizottság képzést nyújt az EU CSW-CERTEX-re vonatkozóan, azt az (EU) 2021/444 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján kell tennie.
(4) A tagállamok - szükség esetén a Bizottság segítségével - a melléklet A. részében meghatározott időpontokig összekapcsolják a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket az EU CSW-CERTEX-szel, és lehetővé teszik a melléklet A. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra vonatkozó információk cseréjét.
(5) A tagállamok - szükség esetén a Bizottság segítségével - összekapcsolhatják a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteket az EU CSW-CERTEX-szel, és lehetővé tehetik a melléklet B. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra vonatkozó információk cseréjét.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet A. részének módosítására vonatkozóan, a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok, azok érintett, a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokban megállapított uniós nem vámügyi rendszerei, valamint az e cikk (2) és (4) bekezdésében említett összekapcsolások időpontja tekintetében.
(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet B. részének a következők tekintetében történő módosítására vonatkozóan:
a) vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és azok érintett, a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokban megállapított önkéntes uniós nem vámügyi rendszerei, amennyiben az említett jogszabályok rendelkeznek az EU CSW-CERTEX használatáról;
b) az (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16), valamint a 2173/2005/EK (17) és a 338/97/EK (18) tanácsi rendelet szerinti vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és rendszerek; és
c) az e bekezdés a) és b) pontjában említett uniós nem vámügyi rendszerek tekintetében az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összekapcsolás időpontja.
6. cikk
Személyes adatok kezelése az EU CSW-CERTEX-ben
(1) Az EU CSW-CERTEX-ben személyes adatok kezelésére kizárólag a következő célokból kerülhet sor:
a) a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és a mellékletben említett uniós nem vámügyi rendszerek közötti információcsere lehetővé tétele a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra vonatkozóan;
b) szükség esetén a 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt adatok üzleti és technikai átalakításának elvégzése, az e bekezdés a) pontjában említett információcsere lehetővé tétele érdekében.
(2) Az EU CSW-CERTEX-ben személyes adatok kezelésére kizárólag az érintettek következő kategóriái tekintetében kerülhet sor:
a) azok a természetes személyek, akiknek a személyes adatai szerepelnek a vám-árunyilatkozatban vagy az újrakiviteli árunyilatkozatban;
b) azok a természetes személyek, akiknek a személyes adatai szerepelnek az alátámasztó okmányokban vagy bármilyen más olyan kiegészítő igazoló dokumentumban, amely a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez szükséges;
c) a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok vagy bármilyen más érintett hatóság vagy engedélyezett szervezet engedéllyel rendelkező személyzete, akiknek a személyes adatai szerepelnek az a) és a b) pontban említett bármely dokumentumban;
d) a Bizottság személyzete és a Bizottság nevében eljáró, harmadik félnek minősülő olyan szolgáltatók, amelyek az EU CSW-CERTEX-szel kapcsolatos műveleteket és karbantartási tevékenységeket végeznek.
(3) Az EU CSW-CERTEX-ben személyes adatok kezelésére kizárólag a személyes adatok következő kategóriái tekintetében kerülhet sor:
a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett természetes személyek neve, lakcíme, országkódja és azonosító száma, amelyet, illetve amelyeket vámjogszabályok vagy vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályok követelnek meg a vámalakiságok és vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez;
b) a (2) bekezdés c) és d) pontjában említett személyzet neve és aláírása.
(4) Az EU CSW-CERTEX - a kicserélt alátámasztó okmányokat és az ilyen csere áramlását feltüntető műszaki naplók kivételével - nem tárol semmilyen, a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az uniós nem vámügyi rendszerek között kicserélt információt.
(5) A személyes adatoknak az (1) bekezdés b) pontjában említett átalakítását az Unióban található információtechnológiai infrastruktúra használatával kell elvégezni.
7. cikk
Az EU CSW-CERTEX közös adatkezelése
(1) A személyes adatoknak az EU CSW-CERTEX-ben végzett kezelése tekintetében a Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 28. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közös adatkezelőnek minősül, a vámhatóságok és a tagállamoknak a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokért felelős illetékes társhatóságai pedig az (EU) 2016/679 rendelet 26. cikkének (1) bekezdése értelmében vett közös adatkezelőknek minősülnek.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés érdekében a közös adatkezelőkre háruló feladatokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) A közös adatkezelők:
a) együttműködnek annak érdekében, hogy kellő időben feldolgozzák az érintettek által benyújtott kérelmeket;
b) segítik egymást a közös adatkezelés kapcsán felmerült esetleges adatvédelmi incidensek észlelésével és kezelésével kapcsolatos kérdésekben;
c) kicserélik az érintetteknek az (EU) 2016/679 rendelet III. fejezetének 2. szakasza és az (EU) 2018/1725 rendelet III. fejezetének 2. szakasza szerinti tájékoztatásához szükséges releváns információkat;
d) az (EU) 2016/679 rendelet 32. cikkének és az (EU) 2018/1725 rendelet 33. cikkének értelmében biztosítják és védik a közösen kezelt személyes adatok biztonságát, integritását, rendelkezésre állását és bizalmas jellegét.
III. fejezet
Nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet
8. cikk
A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek létrehozása
(1) Minden tagállam egy nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetet hoz létre, és felelős annak kifejlesztéséért, integrálásáért és működtetéséért.
(2) A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek lehetővé teszik a vámhatóságok, az illetékes társhatóságok és a gazdálkodók közötti, elektronikus úton történő információcserét és együttműködést az EU CSW-CERTEX-en keresztül, a vámjogszabályoknak és a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságoknak való megfelelés és azok hatékony érvényre juttatása céljából.
(3) A melléklet A. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és rendszerek esetében a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek a következő funkciókat biztosítják:
a) egységes kommunikációs csatorna a gazdálkodók számára, akik, illetve amelyek ezt a csatornát az érintett vámalakiságok és a 12. cikkel összhangban kiegészítő digitális együttműködés tárgyát képező, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez használhatják;
b) adott esetben a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódó mennyiséggazdálkodás; és
c) a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságoknak való megfelelés automatikus ellenőrzése a vámhatóságokhoz az EU CSW-CERTEX-en keresztül az uniós nem vámügyi rendszerektől beérkezett adatok alapján.
(4) A melléklet B. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és rendszerek esetében, amennyiben a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezet az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban kapcsolódik az EU CSW-CERTEX-hez, az említett nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetnek az e cikk (3) bekezdésében felsorolt valamennyi funkciót biztosítania kell.
(5) A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek platformként szolgálhatnak a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban végzett ellenőrzések koordinálásához.
9. cikk
Személyes adatok kezelése a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetekben
(1) A nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetekben a személyes adatok (EU) 2016/679 rendelettel összhangban történő kezelése az e rendelet 6. cikkében említett adatkezelési műveletektől elkülönítve történik.
(2) Minden tagállam kijelöl egy vagy több illetékes hatóságot, amely adatkezelőként jár el a saját nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetében végrehajtott adatkezelési műveletek tekintetében.
(3) Az EU CSW-CERTEX-ben kicserélt adatokat nem érintő adatvédelmi incidensek kivételével valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot az olyan adatvédelmi incidensekről, amelyek veszélyeztetik az adott tagállam nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetében kezelt személyes adatok biztonságát, bizalmas jellegét, rendelkezésre állását vagy integritását.
IV. fejezet
Digitális együttműködés - információcsere és egyéb eljárási szabályok
1. SZAKASZ
A VÁMALAKISÁGOKTÓL ELTÉRŐ UNIÓS ALAKISÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ DIGITÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
10. cikk
Az EU CSW-CERTEX-en keresztül történő információcsere és információkezelés, valamint az információk felhasználása
(1) Az EU CSW-CERTEX a mellékletben felsorolt, minden egyes vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság tekintetében lehetővé teszi a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az érintett uniós nem vámügyi rendszerek közötti, a következő célokat szolgáló információcserét:
a) a releváns adatok hozzáférhetővé tétele a vámhatóságok számára, hogy azok a 952/2013/EU rendelettel összhangban elvégezhessék az adott alakiságok automatikus módon történő, szükséges ellenőrzését;
b) a releváns adatok hozzáférhetővé tétele az illetékes társhatóságok számára, hogy azok elvégezhessék az engedélyezett árukat érintő mennyiséggazdálkodást az uniós nem vámügyi rendszerekben a vámhatóságok részére bejelentett és a vámhatóságok által átengedett áruk alapján;
c) az eljárások integrációjának megkönnyítése és támogatása a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok között, az áruk vámeljárás alá vonásához vagy újrakiviteléhez szükséges alakiságok teljes mértékben automatizált teljesítéséhez, valamint az ellenőrzések koordinálásával kapcsolatos együttműködéshez a 952/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az említett eljárások nemzeti végrehajtásának sérelme nélkül;
d) bármilyen más, a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokat létrehozó uniós jogszabályok által előírt automatikus adattovábbítás lehetővé tétele a vámhatóságok és az illetékes társhatóságok között, az említett adatok nemzeti felhasználásának sérelme nélkül.
(2) Az EU CSW-CERTEX a mellékletben felsorolt valamennyi, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság tekintetében a következő funkciókat biztosítja:
a) a vámügyi és a nem vámügyi terminológia lehetőség szerinti összehangolása, és azon vámeljárás vagy újrakivitel azonosítása, amely esetében - az illetékes társhatóságnak az alátámasztó okmányban megjelölt közigazgatási határozata alapján - az alátámasztó okmány felhasználható; és
b) szükséges esetben az adott, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság teljesítéséhez szükséges adatok formátumának átalakítása a vám-árunyilatkozattal vagy az újrakiviteli árunyilatkozattal kompatibilis adatformátumba és visszafelé, az adatok tartalmának megváltoztatása nélkül.
(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az EU CSW-CERTEX-en keresztül az e cikk (1) bekezdésével összhangban kicserélendő adatelemeket.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben egyedi szabályokat állapít meg az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett információcserére vonatkozóan, ideértve adott esetben bármely, a személyes adatok védelmét biztosító egyedi szabályt is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
2. SZAKASZ
A VÁMALAKISÁGOKTÓL ELTÉRŐ UNIÓS ALAKISÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ DIGITÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
11. cikk
A vámalakiságok és a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítésének észszerűsítése
(1) A melléklet A. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és rendszerek esetében a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek a következő funkciókat biztosítják:
a) az alkalmazandó vámalakiságok és vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítéséhez szükséges releváns információk benyújtásának lehetővé tétele a gazdálkodók számára; és
b) a vámhatóságoktól és az illetékes társhatóságoktól érkező, a vámalakiságok és a vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok teljesítésére vonatkozó visszajelzés közlése a gazdálkodókkal.
(2) A melléklet B. részében felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és rendszerek esetében a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek biztosíthatják az (1) bekezdésben felsorolt funkciókat. Ebben az esetben az (1) bekezdésben felsorolt funkciókkal megegyező funkciókat kell biztosítani.
12. cikk
Kiegészítő digitális együttműködés tárgyát képező vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok
(1) A mellékletben felsorolt valamely, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság a 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja, valamint a 11., a 13., a 14 és a 15. cikk hatálya alá tartozik, amennyiben a Bizottság e cikk (2) bekezdésével összhangban megállapította, hogy az érintett alakiság megfelel az említett bekezdésben meghatározott kritériumoknak.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok közül melyek felelnek meg a következő kritériumoknak:
a) bizonyos mértékű átfedés van a vám-árunyilatkozatban vagy az újrakiviteli árunyilatkozatban feltüntetendő adatok és a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz szükséges alátámasztó okmányokban feltüntetendő adatok között;
b) az adott alakiságra vonatkozóan az Unióban kibocsátott alátámasztó okmányok száma nem elhanyagolható;
c) a mellékletben említett megfelelő uniós nem vámügyi rendszer képes a gazdálkodók EORI-számuk alapján történő azonosítására;
d) az alkalmazandó, vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabály a 11. cikkel összhangban lehetővé teszi az adott alakiságnak a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek útján történő teljesítését.
Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
13. cikk
Az adatok harmonizálása és észszerűsítése
(1) A Bizottság azonosítja a vám-árunyilatkozathoz vagy az újrakiviteli árunyilatkozathoz, valamint a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz szükséges alátámasztó okmányokhoz szükséges közös adatkészletet (a továbbiakban: közös adatkészlet).
(2) A Bizottság azonosítja azokat a további adatelemeket is, amelyek kizárólag a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az említett további adatelemeket a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság megfelelő rövidítésével, és az azt követő "illetékes társhatósági adatkészlet" kiegészítéssel kell azonosítani.
(3) A közös adatkészlet, a (2) bekezdésben említett további adatelemek, valamint az áruk meghatározott vámeljárás alá vonásához vagy újrakiviteléhez szükséges adatkészlet olyan integrált adatkészletet képez, amely tartalmaz minden olyan adatot, amelyre a vámhatóságoknak és az illetékes társhatóságoknak szükségük van.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben azonosítja egyrészt az e cikk (1) bekezdésében említett közös adatkészlet adatelemeit, másrészt pedig az e cikk (2) bekezdésében említett további adatelemeket a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokra alkalmazandó egyes releváns uniós jogi aktusok tekintetében.
14. cikk
Vámügyi adatok és uniós nem vámügyi adatok gazdálkodók általi benyújtása
(1) A 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek lehetővé tehetik a gazdálkodók számára, hogy a 13. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti integrált adatkészletet nyújtsanak be, beleértve az áruk vám elé állítását megelőzően benyújtott vám-árunyilatkozatot vagy újrakiviteli árunyilatkozatot is, a 952/2013/EU rendelet 171. cikkével összhangban.
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott integrált adatkészletet adott esetben vám-árunyilatkozatnak vagy újrakiviteli árunyilatkozatnak, valamint az illetékes társhatóságok által a mellékletben felsorolt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok tekintetében előírt adatok benyújtásaként kell tekinteni.
15. cikk
Az EU CSW-CERTEX-en keresztül kezelt kiegészítő információcsere
(1) Az EU CSW-CERTEX lehetővé teszi a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetek és az uniós nem vámügyi rendszerek közötti, a következő célokból szükséges információcserét:
a) a 13. cikk (1) bekezdése értelmében közös adatkészletként azonosított adatok, valamint a 13. cikk (2) bekezdése értelmében azonosított, alkalmazandó további adatelemek (a továbbiakban: illetékes társhatósági adatkészlet) továbbítása, hogy az illetékes társhatóságok a vámjogszabályoktól eltérő uniós jogszabályokkal összhangban teljesíthessék a releváns alakiságokkal kapcsolatos feladataikat;
b) a 11. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az illetékes társhatóságoktól származó, a releváns uniós nem vámügyi rendszerekbe bevitt visszajelzések továbbítása a gazdálkodók részére.
(2) Ha egy gazdálkodó a 952/2013/EU rendelet 9. cikkével összhangban nyilvántartásba vetette magát a vámhatóságnál, az e cikk (1) bekezdésében említett információcserékhez az EORI-számot kell használni.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e cikk (1) bekezdésében említett információcserékre vonatkozó eljárási szabályokat, ideértve adott esetben a személyes adatok védelmére vonatkozó egyedi szabályokat is. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
3. SZAKASZ
EGYÉB ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
16. cikk
Az EORI-rendszer illetékes társhatóságok általi használata
A feladataik ellátása során az illetékes társhatóságok hozzáférhetnek az EORI-rendszerhez, a gazdálkodók említett rendszerben tárolt releváns adatainak validálása céljából.
17. cikk
Nemzeti koordinátorok
Mindegyik tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort az uniós egyablakos vámügyintézési környezet tekintetében. E rendelet végrehajtásának támogatása érdekében a nemzeti koordinátor a következő feladatokat látja el:
a) a Bizottság felé nemzeti kapcsolattartóként jár el az e rendelet végrehajtásával összefüggő minden kérdésben;
b) nemzeti szinten előmozdítja és támogatja a vámhatóságok és az illetékes nemzeti társhatóságok közötti együttműködést;
c) koordinálja a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezeteknek az EU CSW-CERTEX-szel való összekapcsolásával, valamint az információknak a 20. cikk (4) bekezdésével összhangban történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos tevékenységeket.
V. fejezet
Az EU CSW-CERTEX költségei, a munkaprogram, a nyomon követés és a jelentéstétel
18. cikk
Költségek
(1) Az EU CSW-CERTEX-nek, valamint annak az uniós nem vámügyi rendszerekhez kapcsolódó interfészeinek a kifejlesztésével, integrációjával és működtetésével kapcsolatos költségeket az Unió általános költségvetése viseli.
(2) Valamennyi tagállam maga viseli a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezete kifejlesztésével, integrációjával és működtetésével, valamint nemzeti egyablakos vámügyintézési környezete és az EU CSW-CERTEX összekapcsolásával kapcsolatos költségeket.
19. cikk
Munkaprogram
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben munkaprogramot hoz létre, hogy támogassa e rendelet végrehajtását a mellékletben említett uniós nem vámügyi rendszerek EU CSW-CERTEX-szel való összekapcsolása és az érintett, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok integrációja tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Az első bekezdésben említett munkaprogramot rendszeresen, legalább háromévente egyszer felül kell vizsgálni és naprakésszé kell tenni e rendelet általános végrehajtásának értékelése és javítása érdekében.
20. cikk
Nyomon követés és jelentéstétel
(1) A Bizottság rendszeresen nyomon követi az uniós egyablakos vámügyintézési környezet működését, figyelembe véve többek között a nyomon követés szempontjából releváns és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat, beleértve a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetük működésére vonatkozó információkat is.
(2) A Bizottság rendszeresen értékeli az EU CSW-CERTEX teljesítményét. Az említett értékelés magában foglalja az EU CSW-CERTEX eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, relevanciájának, és uniós hozzáadott értékének vizsgálatát.
(3) 2027. december 31-ig, valamint azt követően évente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Az említett jelentés a következőket tartalmazza:
a) az uniós jogszabályokban és a Bizottság jogalkotási javaslataiban foglalt, vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok áttekintése;
b) az egyes tagállamok által a nemzeti egyablakos vámügyintézési környezetük tekintetében e rendelet végrehajtásával kapcsolatban elért előrehaladás állásának részletes áttekintése; és
c) az uniós egyablakos vámügyintézési környezet terén a 19. cikkben említett munkaprogrammal kapcsolatban elért általános előrehaladás részletes áttekintése.
2027. december 31-ig, majd azt követően háromévente az első albekezdésben említett jelentés tartalmazza az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban elvégzett nyomon követésre és értékelésre vonatkozó információkat is, beleértve a gazdálkodókra és különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatást.
(4) A tagállamok a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátják az e rendelet végrehajtására vonatkozó, a (3) bekezdésben említett jelentéshez szükséges információkat.
VI. fejezet
A végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások, a 952/2013/EU rendelet módosításai és a záró rendelkezések
21. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak az 5. cikk (6) és (7) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, 2022. december 12-től kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (6) és (7) bekezdésében, a 10. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) Az 5. cikk (6) és (7) bekezdése, a 10. cikk (3) bekezdése vagy a 13. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
22. cikk
Bizottsági eljárás
(1) A Bizottságot a 952/2013/EU rendelettel létrehozott Vámkódexbizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
23. cikk
A 952/2013/EU rendelet módosításai
A 952/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. az 5. cikk 2. pontja a következő ponttal egészül ki: (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1 o.).";"
"e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (*1) és az azt kiegészítő vagy végrehajtó rendelkezések;
2. a 163. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
"Az (EU) 2022/2399 rendelet mellékletében felsorolt, alkalmazandó vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságokhoz kapcsolódó alátámasztó okmányokat úgy kell tekinteni, mint amelyek a vám-árunyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő birtokában vannak és a vámhatóságok rendelkezésére állnak, feltéve, hogy az említett hatóságok az említett rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjával összhangban képesek megszerezni a szükséges adatokat a megfelelő uniós nem vámügyi rendszerekből az európai uniós egyablakos vámügyi tanúsítványcsere-rendszer útján."
24. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
A 8. cikk (3) bekezdésének a) pontját, a 11. cikket, a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdését, a 14. cikket, valamint a 15. cikk (1) és (2) bekezdését 2031. december 13-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2022. november 23-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
M. BEK
(1) HL C 220., 2021.6.9., 62. o.
(2) Az Európai Parlament 2022. október 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 24-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 70/2008/EK határozata (2008. január 15.) a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről (HL L 23., 2008.1.26., 21. o.).
(5) A Tanács (EU) 2015/1947 határozata (2015. október 1.) a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény módosításáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 284., 2015.10.30., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).
(12) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(14) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/444 rendelete (2021. március 11.) a vámügyi együttműködést szolgáló Vám program létrehozásáról és az 1294/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2021.3.15., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o.).
(17) A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.).
(18) A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).
MELLÉKLET
A. rész
Vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és kötelező uniós nem vámügyi rendszerek
Vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság Rövidítés Uniós nem vámügyi rendszer Vonatkozó uniós jogszabály Az alkalmazás kezdőnapja
Állatokra vonatkozó közös egészségügyi beléptetési okmány KEBO-A TRACES rendszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (1) 2025. március 3.
Termékekre vonatkozó közös egészségügyi beléptetési okmány KEBO-P TRACES rendszer (EU) 2017/625 rendelet 2025. március 3.
Nem állati eredetű takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó közös egészségügyi beléptetési okmány KEBO-D TRACES rendszer (EU) 2017/625 rendelet 2025. március 3.
Növényekre és növényi termékekre vonatkozó közös egészségügyi beléptetési okmány KEBO-PP TRACES rendszer (EU) 2017/625 rendelet 2025. március 3.
Ellenőrzési tanúsítvány Ellenőrzési tanúsítvány TRACES rendszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2) 2025. március 3.
Ózonkárosító anyagokra vonatkozó engedély ODS ODS 2 engedélyezési rendszer Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (3) 2025. március 3.
Fluortartalmú üvegházhatású gázok F-GAS F-GAS portál és HFC engedélyezési rendszer Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (4) 2025. március 3.
Kulturális javakra vonatkozó behozatali engedély ICG-L TRACES rendszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/880 rendelete (5) 2025. március 3.
Kulturális javakra vonatkozó importőri nyilatkozat ICG-S TRACES rendszer (EU) 2019/880 rendelet 2025. március 3.
Kulturális javakra vonatkozó általános leírás ICG-D TRACES rendszer (EU) 2019/880 rendelet 2025. március 3.
B. rész
Vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságok és önkéntes uniós nem vámügyi rendszerek, amennyiben az uniós jogszabályok rendelkeznek az EU CSW-CERTEX használatáról
Vámalakiságoktól eltérő uniós alakiság Rövidítés Uniós nem vámügyi rendszer A vámjogszabályoktól eltérő vonatkozó uniós jogszabályok Összekapcsolás
FLEGT (erdészeti jogszabályok végrehajtása, erdészeti irányítás és erdészeti termékek kereskedelme) behozatali engedély FLEGT TRACES rendszer A Tanács 2173/2005/EK rendelete (6) 2025. március 3.
A kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer DuES e-engedélyezési rendszer Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (7) 2025. március 3.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tanúsítványok CITES TRACES rendszer A Tanács 338/97/EK rendelete (8) 2025. október 1.
Piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer ICSMS ICSMS Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (9) 2025. december 16.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/880 rendelete (2019. április 17.) a kulturális javak bejuttatásáról és behozataláról (HL L 151., 2019.6.7., 1. o.).
(6) A Tanács 2173/2005/EK rendelete (2005. december 20.) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról (HL L 347., 2005.12.30., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/821 rendelete (2021. május 20.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 206., 2021.6.11., 1. o.).
(8) A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022R2399 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022R2399&locale=hu