T/9715. számú törvényjavaslat indokolással - egyes agrártárgyú törvények módosításáról

2024. évi LXXX. törvény egyes agrártárgyú törvények módosításáról

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

1. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami feladatok:)

"p) a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vízkészletvédelmi országtérkép elkészítése és felülvizsgálata, valamint a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata;"

2. §

A Vgtv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. §

(1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízhasználó - ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is - a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoring rendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezhető. A vízügyi igazgatási szerv a monitoring rendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.

(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet területén a területi vízügyi hatóság

a) fokozottan ellenőrzi a 15. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségi és minőségi követelmények, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülését,

b) új vízjogi engedélyt csak akkor ad ki, ha azzal más, a vízigények kielégítésének sorrendjében előrébb álló, véglegessé vált vízjogi engedéllyel rendelkező engedélyes vízhasználata nem kerül veszélybe; felszín alatti vízhasználatra vonatkozó kérelem esetén ennek igazolása a vízhasználatok egymásra hatásának - vízügyi igazgatási szerv által elvégzett - vizsgálatával történik;

c) a 30. § (1) bekezdés szerinti döntését - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek és körülmények bekövetkezése esetén - az (1) bekezdésben foglalt állapotértékelés eredményének figyelembevételével hozza meg."

3. §

A Vgtv. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben vízigény a 14/A. § (1) bekezdésében meghatározott állapotértékelés alapján is kielégíthető, ha a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelme biztosított."

4. §

A Vgtv. 45. §-a a következő (7h) bekezdéssel egészül ki:

"(7h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, illetve a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzésnek részletszabályait rendeletben állapítsa meg."

5. §

A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

6. §

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 16. § (1a) bekezdés nyitó szövegrészében a "Vadaskert" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően vadaskert" szöveg,

b) 54. § (4) bekezdésében a "munkaszerződésében" szövegrész helyébe a "munkaszerződésében vagy beosztási okiratában" szöveg

lép.

3. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

7. §

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Növényvédő kamarai tv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kamara

a) országos szervezettel, valamint

b) a vármegyékben és a fővárosban működő területi szervezettel (a továbbiakban: területi szervezet)

rendelkezik."

8. §

A Növényvédő kamarai tv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alapszabályban meghatározott területen és székhelyen, képviseleti és ügyintéző szervekkel, valamint önálló költségvetéssel rendelkező területi szervezetek működhetnek, ha létszámuk a 20 főt eléri. A területi szervezet területe összefüggő, legalább egy vármegye (vagy főváros) területére terjedhet ki. Egy vármegye területén kizárólag egy területi szervezet működhet. A Kamara küldöttközgyűlése négyötödös szavazattöbbséggel meghozott határozatával jogosult területi szervezeteket megszüntetni, összevonni, amennyiben a kamarai szervezet működése azt indokolja."

9. §

A Növényvédő kamarai tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a Kamara általános képviselete;

b) a küldöttközgyűlés ülésének összehívása;

c) a 17. § (4) bekezdése és a 19. § (4) bekezdése szerinti határozattal szemben benyújtott fellebbezések elbírálása;

d) a 2. §-ban szabályozott véleményezési jog gyakorlása;

e) valamennyi területi szervezetre kötelező érvényű, a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával összefüggő határozatok meghozatala;

f) két küldöttközgyűlés közötti időben a Kamara operatív tevékenységének szervezése és irányítása;

g) jogszabály alapján, illetve az Alapszabály által meghatározott egyéb kamarai feladatok ellátása."

10. §

A Növényvédő kamarai tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi szervezet etikai-fegyelmi bizottsága a 23. § szerint jár el."

11. §

A Növényvédő kamarai tv. 39. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kamara országos szervezetének elnöke 2025. december 31-ig kezdeményezi az önálló bejegyzéssel rendelkező területi szervezeteknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából való törlését és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara származtatott jogi személyeként való bejegyzését."

12. §

A Növényvédő kamarai tv.

a) 2/C. §-ában az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény" szöveg és az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében az "a jogszabályban" szövegrész helyébe az "az e törvényben" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében a "Kamara" szövegrész helyébe a "küldöttközgyűlés" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdés b) pontjában a "tisztségviselők." szövegrész helyébe a "tisztségviselők tanácskozási joggal." szöveg,

e) 23. § (4) bekezdésében a "büntetőeljárás" szövegrész helyébe a "hatósági vagy büntetőeljárás" szöveg, az "a bíróság" szövegrészek helyébe az "a hatóság vagy a bíróság" szöveg és az "a büntetőeljárásnak" szövegrész helyébe az "a hatósági vagy a büntetőeljárásnak" szöveg,

f) 23. § (5) bekezdésében az "A bíróság" szövegrész helyébe az "A hatóság és a bíróság" szöveg,

g) 26. § (2) bekezdésében az "a) pontjában szereplő" szövegrész helyébe az "a) és b) pontjában meghatározott" szöveg és az "a c) pontokban meghatározott fegyelmi büntetések kiszabását, valamint a kizárás büntetés 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból történő alkalmazását" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés kiszabását" szöveg

lép.

13. §

Hatályát veszti a Növényvédő kamarai tv.

a) 8. § (3) bekezdésében a "küldöttközgyűlés" szövegrész,

b) 12. § (1) bekezdésében az "Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg." szövegrész.

4. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

14. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről a véglegessé vált határozat másolatának megküldésével tájékoztatja az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzatot (a továbbiakban: önkormányzat)."

15. §

A Tfvt. a következő alcímmel egészül ki:

"Beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott kormányhatározat és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet deregulálását követő eljárás

15/D. §

(1) Ha a Kormány a beruházási célterületté nyilvánítás tárgyában hozott határozatát (a továbbiakban: kormányhatározat) részben vagy teljesen visszavonja, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott rendeletét (a továbbiakban: kormányrendelet) részben vagy teljesen hatályon kívül helyezi, a földügyért felelős miniszter jelzése alapján az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt a 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kötelezi azon ingatlanok vonatkozásában,

a) amelyeken a kormányhatározat alapján kiadott, végleges más célú hasznosítás tárgyában hozott engedély alapján a beruházás a határozat véglegessé válását követő 5 éven belül nem valósul meg, vagy amelyekre a beruházás megvalósításához nem volt szükség, és az adott ingatlan természetbeni állapota alapján termőföldnek minősül, vagy

b) amelyek a kormányrendeletben szerepelnek, és a kormányrendelet kihirdetése óta több mint tíz év eltelt anélkül, hogy a beruházás megvalósult volna az adott, természetbeni állapota alapján termőföldnek minősülő ingatlanon.

(2) E § alkalmazásában a beruházás akkor tekintendő megvalósultnak, ha az ingatlan művelési ága tekintetében a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került.

(3) Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását a 17. § (2) bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóságnak bejelenti.

(4) A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról szóló határozatában földvédelmi bírság és földvédelmi járulék kiszabását mellőzi. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén az ingatlanügyi hatóság újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő."

16. §

(1) A Tfvt. 26/A. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a járulékmentességet élvező, valamint a járulék és bírság megfizetésére kötelezett igénybevevő (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő)]

"aa) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítóját,

ab) nem természetes személy megnevezését, adószámát, statisztikai azonosítóját, székhelyét, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszámát;"

(2) A Tfvt. 26/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az ingatlanügyi hatóság a cégnyilvántartásból a cég megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója és cégjegyzékszáma alapján a nem természetes személy igénybevevő azonosításához díjmentesen igényelheti a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglalt adatokat."

17. §

A Tfvt. 27. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a földminősítési eljárás lefolytatásának eredményéről szóló határozat alapján a földrészlet művelési ága szőlőről más művelési ágra változik, az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozatának másolatát tájékoztatás céljából megküldi az illetékes hegybírónak."

18. §

(1) A Tfvt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A Tfvt. 4. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A Tfvt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

19. §

A Tfvt.

1. 2. § 19. pontjában a "földrészlet" szövegrészek helyébe a "földrészlet vagy alrészlet" szöveg,

2. 5/A. § (2) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,

3. 11. § (2) bekezdésében az "infrastruktúra-beruházás" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás és a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügy" szöveg,

4. 11. § (3) bekezdés g) pontjában az "infrastruktúra-beruházás megvalósítását" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását" szöveg,

5. 12. § (2) bekezdés g) pontjában a "nyilatkozatát," szövegrész helyébe a "nyilatkozatát vagy annak másolatát," szöveg,

6. 12. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében az "infrastruktúra-beruházás megvalósításához" szövegrész helyébe az "infrastruktúra-beruházás vagy kiemelt beruházásnak minősülő közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához" szöveg,

7. 12. § (3) bekezdés a) pontjában a "kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította" szövegrész helyébe a "kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította" szöveg,

8. 14. § (3a) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,

9. 15. § (9) bekezdésében a "nyilatkozatát" szövegrész helyébe a "hozzájáruló nyilatkozatát vagy annak másolatát" szöveg,

10. 15/B. § (3) bekezdésében az "üggyé," szövegrész helyébe az "üggyé vagy kiemelt beruházássá," szöveg,

11. 15/B. § (7) bekezdésében a "kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papír alapon annál az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

12. 16. § (8) bekezdésében a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,

13. 22. § (6) bekezdésében az "A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló határozatot hozta." szövegrész helyébe az "A kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papír alapon annál az ingatlanügyi hatóságnál, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatot hozta." szöveg,

14. 22. § (8) bekezdés b) pont záró szövegrészében a "kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani" szövegrész helyébe a "kérelem benyújtható elektronikus formában a földvédelmi eljárások lefolytatását támogató informatikai rendszerben vagy papír alapon annál az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg és az "engedélyről" szövegrész helyébe az "újrahasznosítás elfogadásáról" szöveg,

15. 26/A. § (5) bekezdésében a "személyazonosító adatok, illetve" szövegrész helyébe a "személyazonosító adatok, személyi azonosító és" szöveg,

16. 32. § (2a) bekezdésében a "talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi" szövegrész helyébe a "talajjal kapcsolatos vizsgálatokat végző laboratóriumok a" szöveg

lép.

20. §

Hatályát veszti a Tfvt.

a) 8/B. §-a,

b) 14/A. § (4) bekezdés a) pontjában a "hiteles" szövegrész.

5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

21. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A 17. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztásával összefüggésben tett bejelentés esetében 5 napon belül e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint helyszíni ellenőrzést kell lefolytatni és a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítani kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére a parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése érdekében."

22. §

(1) Az Éltv. 38/A. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként - informatikai hálózaton keresztül - az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára

a) a FELIR működtetésével összefüggő és

b) a parlagfű elleni védekezési kötelezettséghez kapcsolódó hatósági

feladatainak ellátása érdekében díj, költség és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít."

(2) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (17a) és (17b) bekezdéssel egészül ki:

"(17a) A (17) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználati lap másolat teljes adattartalma továbbítható.

(17b) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (17) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább."

23. §

Az Éltv. 71. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a kockázatos vállalkozások listája tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján nyilvánosságra hozza)

"h) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép megnevezését, azonosításra alkalmas adatait, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető nevét vagy cégnevét és címét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét, a jogsértés időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselő nevét."

24. §

Az Éltv. Melléklete a 5. melléklet szerint módosul.

25. §

Az Éltv.

a) 22. § (3) bekezdésében a "kivonását és" szövegrész helyébe a "kivonását, valamint az élelmiszer- vagy takarmányfelhasználóktól való visszahívását, és" szöveg,

b) 32. § (1) bekezdés k) pontjában az "ellát" szövegrész helyébe az "ellátja" szöveg,

c) 59. § (7) bekezdés d) pontjában az "aa)-al) alpontjában" szövegrész helyébe az "aa)-al) valamint aq) alpontjában" szöveg,

d) 71. § (4) bekezdés a) pontjában az "élelmiszer-hamisítás, engedély" szövegrész helyébe az "élelmiszer-hamisítás, engedélyezési kötelezettség elmulasztása, a 14/B. §-ban foglalt rendelkezés megsértése, engedély" szöveg,

e) 71. § (4) bekezdés g) pontjában a "minőségű, valamint nem biztonságos élelmiszer esetén az" szövegrész helyébe a "minőségű, illetve nem engedélyezett új élelmiszert összetevőként tartalmazó, valamint nem biztonságos élelmiszer vagy nem engedélyezett új" szöveg,

f) Melléklet 12. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,

g) Melléklet 21. pontjában az "előállítása, forgalomba" szövegrész helyébe az "előállítása, laboratóriumi vizsgálata, forgalomba" szöveg, a "takarmány-előállítás, szállítás" szövegrész helyébe a "takarmány-előállítás, laboratóriumi vizsgálat, szállítás" szöveg és a "melléktermék kezelés" szövegrész helyébe a "melléktermék laboratóriumi vizsgálat, kezelés" szöveg,

h) Melléklet 21/A. pontjában a "feldolgozással, tárolással" szövegrész helyébe a "feldolgozással, laboratóriumi vizsgálattal, tárolással" szöveg,

i) Melléklet 25. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,

j) Melléklet 26. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,

k) Melléklet 27. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,

l) Melléklet 35. pontjában a "2. cikkének" szövegrész helyébe a "2. cikk (1) bekezdés" szöveg,

m) Melléklet 40/B. pontjában az "állam által működtetett" szövegrész helyébe az "állami" szöveg és az "a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szöveg

lép.

26. §

Hatályát veszti az Éltv.

a) 44/B. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint" szövegrész,

b) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvény 21. §-ával megállapított 57/A. §-a,

c) 76. § (2) bekezdés 31. pontja,

d) 76. § (2) bekezdés 57. pontja,

e) Melléklet 17. pontja.

6. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

27. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)

"b) határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost - a helyreállításra, és szankciót szab ki."

28. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 105/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével való azonosítás útján, elektronikusan feldolgozható formában vagy elektronikus dokumentumként informatikai hálózaton keresztül az erdészeti hatóság számára a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében díj, költség és térítésmentesen adatszolgáltatást teljesít.

(9) A (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az ingatlanra vonatkozóan a teljes tulajdonilap-másolat és földhasználati lap másolat teljes adattartalma továbbítható.

(10) Az adatszolgáltatás során átadott adatok kizárólag a (8) bekezdés szerinti feladatellátáshoz használhatók fel, harmadik személy részére nem adhatók tovább."

29. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 69. § (4) bekezdésében az "Az" szövegrész helyébe az "Erdőben az" szöveg lép.

7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

30. §

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 19. § (1) bekezdés e) pontjában a "60 napot" szövegrész helyébe az "- a Nemzeti Földalapot érintő - 60 napot" szöveg lép.

31. §

Az NFAtv.

a) 23/A. § (2) bekezdésében a "kisebbségi tulajdonostársnak" szövegrész helyébe a "kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársnak" szöveg,

b) 26. § (4) bekezdésében az "eladására, haszonbérletére" szövegrész helyébe az "eladására vagy haszonbérletére" szöveg,

c) 29/A. §-ában a "kötött szerződésben" szövegrész helyébe a "kötött, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földrészletet érintő szerződésben" szöveg

lép.

32. §

Hatályát veszti a NFAtv. 21. § (7) bekezdése.

8. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

33. §

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az általa képviselt ország, illetve annak meghatározott területe vonatkozásában külhoni nemzetrész értéktárat, valamint Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottságot hozhat létre, kijelölve a működési feltételeket biztosító szervezetet.

(2) A MÁÉRT külhoni tagszervezete az (1) bekezdésben foglaltakról tájékoztatja a HB-t. Egy ország egésze vagy annak egy meghatározott területe tekintetében a HB egy külhoni nemzetrész értéktár működését veszi figyelembe.

(3) A Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság azonosítja a külhoni nemzeti értékeket és lefolytatja a külhoni nemzetrész értéktárba történő felvételre irányuló eljárást."

34. §

A Htv. 12. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Magyar Értéktárban nyilvántartott kiemelkedő nemzeti értéknek hungarikummá nyilvánítására javaslatot tehet:)

"g) a nemzeti érték települési, tájegységi, vármegyei, külhoni nemzetrész, külhoni települési, külhoni tájegységi értéktárba való felvételének kezdeményezője."

35. §

A Htv. 12. alcíme a következő 18/C. §-sal egészül ki:

"18/C. §

(1) Az agrárpolitikáért felelős miniszter létrehozza és működteti a Nemzeti Értékek Tárát (a továbbiakban: NEKTÁR).

(2) A NEKTÁR tartalmazza

a) valamennyi, e törvény alapján létrejött értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe felvett nemzeti értéket és azok adatait,

b) az értéktárba, valamint a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy nevét, elektronikus elérhetőségét, levelezési címét és telefonszámát.

(3) A NEKTÁR (2) bekezdés

a) a) pontja szerinti adatai,

b) b) pontja szerinti adatai az értéktárba vagy a Hungarikumok Gyűjteményébe való felvételt kezdeményező személy hozzájárulása esetén

nyilvánosak.

(4) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a NEKTÁR személyes adatok körébe tartozó adatait a nemzeti értékek védelme és megőrzése céljából a nemzeti érték értéktárból való törlését követő 5 évig kezeli."

36. §

A Htv. III. Része a következő alcímmel egészül ki:

"13. A kiemelkedő nemzeti érték védjegy

18/D. §

(1) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy a Magyar Értéktárban szereplő kiemelkedő nemzeti értékek megismertetésének elősegítését szolgálja.

(2) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy használatát a védjegyjogosult a kiemelkedő nemzeti értéket gondozó vagy fenntartó természetes vagy jogi személy kérelmére engedélyezheti.

(3) A kiemelkedő nemzeti érték védjegy népszerűsítése az agrárpolitikáért felelős miniszter feladata."

37. §

A Htv.

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az "azonosított" szövegrész helyébe a "feladat-és hatáskörük szerint azonosítva nyilvántartott" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben" szövegrész helyébe a "- szakterületi kategóriák szerinti besorolásban nyilvántartva -" szöveg,

c) 1. § (1) bekezdés k) pontjában a "HB" szövegrész helyébe a "Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB)" szöveg,

d) 2. §-ában az "Értekezleten (a továbbiakban: MÁÉRT) részt vevő külhoni szervezetek" szövegrész helyébe az "Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) külhoni tagszervezetei" szöveg,

e) 5. § (4) bekezdésében a "nemzetrészben" szövegrész helyébe a "külhoni nemzetrészben" szöveg,

f) 5/A. § (1) bekezdésében a "MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezet által támogatott önkormányzat vagy" szövegrész helyébe a "MÁÉRT külhoni tagszervezete által támogatott, önkormányzatisággal rendelkező szervezet vagy más" szöveg és a "saját országa vonatkozásában az országhatáron túl" szövegrész helyébe a "működési területe vonatkozásában" szöveg,

g) 5/A. § (3) bekezdésében az "az érintett külhoni szervezet tájékoztathatja" szövegrész helyébe az "a MÁÉRT érintett külhoni tagszervezete tájékoztatja" szöveg,

h) 5/A. § (4) bekezdésében az "Az önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti" szövegrész helyébe a "Nemzeti" szöveg,

i) 5/A. § (5) bekezdésében a "MÁÉRT szakbizottság" szövegrész helyébe a "Külhoni Nemzetrész Értéktár Bizottság" szöveg,

j) 14. § (2) bekezdés b) pontjában a "MÁÉRT-en részt vevő külhoni szervezetek" szövegrész helyébe a "MÁÉRT külhoni tagszervezetei" szöveg

lép.

38. §

Hatályát veszti a Htv. 1. § (1) bekezdés d) pontjában a "kiemelkedő nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által" szövegrész.

9. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

39. §

Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 5. § (8) bekezdés c) pontjában az "illetve fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal," szövegrész.

10. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

40. §

(1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 14/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót

a) az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben, valamint

b) az Éltv. 38/A. § (18) bekezdése szerinti Elektronikus Gazdálkodási Napló (a továbbiakban: Elektronikus Gazdálkodási Napló) vezetésében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek

a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó támogatási azonosítóját és születési idejét,

b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak támogatási azonosítóját és adóazonosítóját,

c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát."

(2) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kamarai meghatalmazás tényének rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek

a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalójának támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait,

b) természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában természetes személyazonosító adatait, valamint lakcímét,

c) nem természetes személy meghatalmazó FELIR azonosítóját, annak hiányában támogatási azonosítóját, annak hiányában adóazonosítóját,

d) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát."

(3) A NAK tv. 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya kiterjed

a) az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki,

b) az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére."

(4) A NAK tv. 14/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara - a Nemzeti Kifizető Ügynökség előzetes tájékoztatását követően - legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket."

41. §

A NAK tv. 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kamarai meghatalmazás létrehozására, megszűnésére, a kamarai meghatalmazás tartalmára, valamint a nyilvántartás adataira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg."

42. §

A NAK tv.

1. 7. § (2) bekezdés a) pont al) alpontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökségnél" szöveg,

2. 7. § (2) bekezdés b) pont bg) alpontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökségnél" szöveg,

3. 8. § (2) bekezdés f) pontjában a "támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

4. 8. § (2c) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe a "2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv)" szöveg,

5. 8. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

6. 8. § (3) bekezdés a) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe az "a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)" szöveg,

7. 8. § (3a) bekezdés nyitó szövegrészében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

8. 8. § (3a) bekezdés a) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

9. 8. § (3a) bekezdés f) pontjában az "ügyfélazonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

10. 8. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv," szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

11. 12. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági támogatási szervvel" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökséggel" szöveg,

12. 14/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökségnek" szöveg,

13. 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "ügyfélazonosítóját" szövegrész helyébe a "támogatási azonosítóját" szöveg,

14. 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "ügyfélazonosítóját" szövegrész helyébe a "támogatási azonosítóját" szöveg,

15. 14/A. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

16. 14/A. § (5) bekezdés b) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg,

17. 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg

lép.

11. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

43. §

(1) A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyk. tv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Kizárólag hegyközség tagjaként folytatható

a) szakigazgatási egység területén a szőlészeti és borászati termelőtevékenység, valamint

b) szakigazgatási egység területén és azon kívül a szőlő szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása."

(2) A Hegyk. tv. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Szakigazgatási egység területén kívül - a (2) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel -szőlészeti és borászati termelőtevékenységet nyilvántartásba vett szőlészeti és borászati termelő folytathat."

44. §

A Hegyk. tv. 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

"a) szőlészeti termelő:

aa) aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek, valamint

ab) aki szőlő szaporítóanyagot előállít, illetve forgalmaz,"

45. §

A Hegyk. tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hegyközségi tagságra kötelezett - lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül

a) a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő kivételével az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, valamint

b) a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén vagy azon kívül eső területen végzi."

46. §

(1) A Hegyk. tv. 49. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa feladatellátásának költségeit)

"f) a bevételét képező hegyközségi járulékból"

(kell fedezni.)

(2) A Hegyk. tv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó szőlészeti termelő esetében a hegyközségi járulék mértékét a főtitkárnak - a szőlő szaporítóanyag előállítás sajátosságaira figyelemmel tett - javaslata alapján a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg. A hegyközségi járulék 50%-a a 47. § (2) bekezdése szerinti hegyközségi szervezet és 50%-a a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevétele."

47. §

A Hegyk. tv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

"63/A. §

(1) E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvénnyel megállapított 4. § a) pontja alapján 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonya keletkezik annak, aki 2025. január 1. napján szőlő szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szőlészeti termelő a 18. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségének 2025. március 31-ig tesz eleget."

48. §

A Hegyk. tv.

a) 6. § (2) bekezdés e) pontjában az "a hegyközségi járulék" szövegrész helyébe az "e törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdésében a "termelő hegyközségi" szövegrész helyébe a "termelő, valamint a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó hegyközségi" szöveg,

c) 17. § (6) bekezdésében a "művelésével felhagyott" szövegrész helyébe a "művelésével, illetve a szőlő szaporítóanyag előállításával, forgalmazásával felhagyott" szöveg,

d) 47. § (2) bekezdésében az "A hegyközségi járulék" szövegrész helyébe az "E törvény eltérő rendelkezése hiányában a hegyközségi járulék" szöveg,

e) 49. § (1) bekezdés d) pontjában a "bevételeiből, és" szövegrész helyébe a "bevételeiből," szöveg,

f) 49. § (1) bekezdés e) pontjában a "bevételekből" szövegrész helyébe a "bevételekből, valamint" szöveg

lép.

12. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

49. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"4. életvitelszerű lakáshasználat helye: ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely);"

50. §

A Földforgalmi tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételére olyan papíralapú okmányon kerül sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik."

51. §

A Földforgalmi tv. 13. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a földhasználati szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a használat átengedésére vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából került sor. A földhasználónak - ideértve az előhaszonbérletre jogosultat is -

a) igazolnia kell, hogy a növénytermesztési hatóság földet használó és a vetőmag táblát bejelentő szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vette, és

b) a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználat időtartama alatt a földhasználati szerződés hatálybalépését közvetlenül megelőző öt befejezett gazdasági év számtani átlagához képest legalább a szerződés tárgyát képező föld területével megegyező területnagysággal nagyobb területen a saját nevében szaporítóanyag-előállítási tevékenységet fog folytatni.

(2b) A (2a) bekezdés megsértésével

a) megkötött szerződés semmis,

b) megtett elfogadó jognyilatkozat esetén az 51. § (5) bekezdése szerint kell eljárni."

52. §

A Földforgalmi tv. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a 10. § (2) bekezdésében, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott földszerzési maximum túlléphető."

53. §

A Földforgalmi tv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén az (1) bekezdés i) pontja alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyletben szereplő valamennyi föld megfelel az (1) bekezdés i) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feltételnek."

54. §

A Földforgalmi tv. 21/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a teljes vételárat vagy annak egy részét a vevő a szerződéskötéskor előlegként az eladó részére megfizette."

55. §

A Földforgalmi tv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy

a) az adásvételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül,

b) az adásvételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13. és 14. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,

c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,

d) az adásvételi szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 20. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására, vagy

e) az ingatlan tulajdoni lapján a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény szerint folyamatban lévő megosztás ténye szerepel."

56. §

A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A 46. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az öntözésfejlesztési beruházást a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tagságával működő fenntartható vízgazdálkodási közösség hajtotta végre."

57. §

A Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Előhaszonbérleti jog nem áll fenn)

"f) családi mezőgazdasági társaság mint földhasználó és annak tagja mint használatba adó közötti,

g) az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött "

(haszonbérlet esetén.)

58. §

A Földforgalmi tv. 51. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy]

"e) a haszonbérleti szerződésben a felek alaptalanul hivatkoznak a 48. § (1) bekezdés valamely pontjának fennállására."

59. §

A Földforgalmi tv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy

a) a jegyzék szerinti rangsor alapján soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;

b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei, de a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő esetén a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei fennállnak;

c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel szemben sem állnak fenn a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának feltételei."

60. §

A Földforgalmi tv. VII. Fejezete a következő 81. és 82. §-sal egészül ki:

"81. §

E törvénynek a Módtv.4. 59. §-ával megállapított 13. § (3) bekezdés k) pontját a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő, és az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv.5.) hatálybalépésekor még le nem zárult eljárásokra is alkalmazni kell.

82. §

E törvénynek a Módtv.5.-tel megállapított 5. § 4. pontját, valamint 13. § (2a) és (2b) bekezdését a Módtv.5. hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

61. §

A Földforgalmi tv.

1. 13. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "legalább 25%-ban" szövegrészek helyébe a "legalább egy éve legalább 25%-ban" szöveg,

2. 18. § (3) bekezdésében az "öröklés jogcímen" szövegrész helyébe az "öröklés vagy gazdaságátadás jogcímen" szöveg és az "örökhagyó tulajdonát" szövegrész helyébe az "örökhagyó vagy a gazdaságátadó tulajdonát" szöveg,

3. 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "megszüntetését eredményező" szövegrész helyébe a "megszüntetését vagy a tulajdonostársak számának csökkenését eredményező" szöveg,

4. 23. § (4) bekezdés c) pontjában az "(1) bekezdése" szövegrész helyébe az "(1) és (3) bekezdése" szöveg,

5. 23. § (4) bekezdés d) pontjában a "13-15" szövegrész helyébe a "13. és 14" szöveg,

6. 23/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "földbizottság) állást" szövegrész helyébe a "földbizottság) a 24. § (2) bekezdése szerinti mérlegelése során állást" szöveg,

7. 23/A. § (4) bekezdésében a "jóváhagyó, vagy megtagadó határozatával kapcsolatos e törvény szerinti" szövegrész helyébe a "jóváhagyó vagy megtagadó határozatával kapcsolatos, e törvény szerinti" szöveg,

8. 24. § (2) bekezdésében a "valamint a" szövegrész helyébe a "valamint különösen a" szöveg és az "a 23/A. §" szövegrész helyébe az "a preambulumban meghatározott célokra figyelemmel és a 23/A. §" szöveg,

9. 24. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "figyelembe kell venni" szövegrész helyébe az "a helyi földbizottság figyelembe veszi különösen" szöveg,

10. 27. § (3) bekezdésében az "a 24. §" szövegrész helyébe az "a 23/A. §-ban és a 24. §" szöveg,

11. 27. § (4) bekezdésében a "figyelembe vételéről" szövegrész helyébe a "figyelembevételéről" szöveg,

12. 47. § (2e) bekezdésében az "öröklés" szövegrész helyébe az "öröklés vagy gazdaságátadás" szöveg és az "az örökhagyó" szövegrész helyébe az "az örökhagyó vagy a gazdaságátadó" szöveg,

13. 51. § (2) bekezdés c) pontjában a "tartalmazza, vagy" szövegrész helyébe a "tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan a haszonbérlő nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz," szöveg,

14. 51. § (5) bekezdés c) pontjában a "tartalmazza vagy" szövegrész helyébe a "tartalmazza vagy ezekre vonatkozóan az előhaszonbérletre jogosult nyilvánvalóan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy" szöveg,

15. 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a "ki;" szövegrész helyébe a "ki, vagy" szöveg,

16. 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "60 napon" szövegrész helyébe a "30 napon" szöveg,

17. 55. § (3) bekezdésében a "60 napon" szövegrész helyébe a "30 napon" szöveg,

18. 58. § (1) bekezdésében a "módosításra" szövegrész helyébe a "módosításhoz" szöveg,

19. 61. §-ában az "ütközik," szövegrész helyébe az "ütközik, vagy a szerződés a 13-14. §-ban, illetve a 42. §-ban foglalt nyilatkozatokat nem tartalmazza," szöveg,

20. 62. § (2) bekezdés a) pontjában a "rendelkezik" szövegrész helyébe a "rendelkezik," szöveg

lép.

62. §

Hatályát veszti a Földforgalmi tv.

a) 3. § (2) bekezdése,

b) 5. § 22. pontja,

c) 8. § (3) bekezdése,

d) 14/A. §-ában az "és a 15. §-ban" szövegrész,

e) 15. §-a,

f) 17. § (1) bekezdés b) pontja,

g) 18. § (4) bekezdés c) pontja,

h) 21. § (5) bekezdésében az "és a 15. §-ban" szövegrész,

i) 30. § (4) bekezdésében a "Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott döntését közli az ingatlanügyi hatósággal is." szövegrész,

j) 24. § (3) bekezdés e) pontjában az " , a pályakezdő gazdálkodó" szövegrész,

k) 35. § (3) bekezdésében a " , legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó" szövegrész és az "és a 15. §-ban" szövegrész,

l) 42. § (4) bekezdése,

m) 46. § (4) bekezdés c) pontja,

n) 53. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "vagy" szövegrész.

13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

63. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szerződés elektronikus regisztrációja hiányában az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez, illetve a Földforgalmi törvény 21. § (1c) bekezdése szerinti esetben a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papíralapú okmányon (a továbbiakban: biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie. "

64. §

A Fétv. 37. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A 17. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben foglaltakon túl a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látja el és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet. "

65. §

A Fétv. 38. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(A hatósági eljárás során)

"e) a Földforgalmi törvény 23. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése"

(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)

66. §

A Fétv. 57. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(A haszonbérleti szerződés megszűnik)

"i) az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. § (11) bekezdése szerinti esetben."

67. §

A Fétv. 68. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A szívességi földhasználati szerződés megszűnik)

"g) az Ötv. 11/A. § (3) bekezdése alapján létrejött szerződés esetén az Ötv. 11/A. § (11) bekezdése szerinti esetben."

68. §

A Fétv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostárs az ajánlatra a 72. § (3) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül úgy nyilatkozik, hogy a használati megosztás alapján a tulajdoni hányadának megfelelő vagy attól eltérő területet maga kívánja használni, illetve annak használatát az ajánlattevőtől eltérő más személynek vagy gazdálkodó szervezetnek kívánja átengedni. Ebben az esetben a 71. § (1a) bekezdése alkalmazásának nincs helye."

69. §

A Fétv. 84/A. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A hatósági eljárás során)

"d) a Földforgalmi törvény 51. § (3a) bekezdésében foglaltak megsértése"

(súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott jóváhagyó határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni.)

70. §

(1) A Fétv. 94. § (1) bekezdés c) pontja a következő cf) alponttal egészül ki:

[Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó földek - ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket - használatáról és a földhasználókról a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának]

"cf) adószámát;"

(2) A Fétv. 94. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a földhasználati nyilvántartás

a) a természetes személyazonosító adatok vagy

b) a születési név és a személyi azonosító

alapján azonosítja a jogosultat.

(8) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a földhasználati nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat."

71. §

A Fétv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"97/A. §

(1) A földhasználati-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.

(2) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az adatmigrációs hibával érintett ingatlanra vagy annak egy részére vonatkozóan harmadik személy földhasználatát bejegyezték, a helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul vagy a harmadik személy földhasználata bejegyzésének alapjául szolgáló okirat érvénytelenségét a polgári ügyekben eljáró bíróság megállapította."

72. §

(1) A Fétv. 100. § (3) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza

a mezőgazdasági termelőszervezet)

"bh) adószámát;"

(2) A Fétv. 100. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében a földműves nyilvántartás

a) a természetes személyazonosító adatok vagy

b) a születési név és a személyi azonosító

alapján azonosítja a jogosultat.

(4d) A cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében a földműves nyilvántartás a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján azonosítja a jogosultat.

(4e) A mezőgazdasági igazgatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján igényelhet adatot."

(3) A Fétv. 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás számítógépes adatbázisából papír alapú vagy elektronikus másolattal díj- és illetékmentesen szolgáltat adatot."

73. §

A Fétv. XIV. Fejezete a következő 100/B. §-sal egészül ki:

"100/B. §

A földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a nyilvántartás tartalmában keletkezett hibát - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - a mezőgazdasági igazgatási szerv a bejegyzés helyesbítésével megszünteti. A bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével."

74. §

A Fétv.

a) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,

b) 14. §-ában a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,

c) 39/A. § (3) bekezdésében a "13-15. §-ában" szövegrész helyébe a "13. és 14. §-ában" szöveg,

d) 51/B. § (3) bekezdésében az "adott" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg,

e) 55. §-ában az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) és (2) bekezdésében" szöveg,

f) 61. § (2) bekezdésében az "58-60. §-ban" szövegrész helyébe az "57-60. §-ban" szöveg,

g) 68/E. § (10) bekezdésében a "többségének" szövegrész helyébe az "egyszerű többségének" szöveg,

h) 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az illetékességi területéhez tartozó" szövegrész helyébe az "a mező- és erdőgazdasági hasznosítású" szöveg,

i) 94. § (3) bekezdésében a "ca)-cd)" szövegrész helyébe a "ca)-cf)" szöveg,

j) 94. § (4) bekezdésében a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc)-cf)" szöveg,

k) 99. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az általa vezetett földhasználati" szövegrész helyébe az "a földhasználati" szöveg,

l) 99. § (1c) bekezdésében a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc-cf)" szöveg,

m) 99. § (2) bekezdésében a "ba), bd) és be)" szövegrész helyébe a "ba) és bd)" szöveg és a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc), cd) és cf)" szöveg,

n) 100. § (4) bekezdés b) pontjában a "ba)-bd) alpontjában" szövegrész helyébe a "ba)-bd) és bh) alpontjában" szöveg,

o) 100. § (4a) bekezdésében az "a b) pont bb)-bc) alpontjában és a be) alpont 4. alpontjában foglalt" szövegrész helyébe a "b) pont bb), bc) alpontjában, be) alpont 4. alpontjában és bh) alpontjában foglalt" szöveg

lép.

75. §

A Fétv. 65. § (1) bekezdésében az "előállítást" szövegrész helyébe az "előállítását" szöveg lép.

76. §

Hatályát veszti a Fétv.

a) 17. § (3) bekezdése,

b) 37. § (3a) bekezdése,

c) 37. § (5) bekezdése,

d) 91. § (9) bekezdés d) pontja.

e) 100. § (7) bekezdése.

14. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása

77. §

Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. §

A tenyésztési hatóságnál kérelemre induló eljárásokért, valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

78. §

Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét."

15. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása

79. §

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ötv.) a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. §

(1) Szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), továbbá kivett művelési ágban nyilvántartott külterületi földrészlet tulajdonosával vagy haszonélvezeti jog fennállása esetén haszonélvezőjével, vagyonkezelési jog fennállása esetén vagyonkezelőjével (e § vonatkozásában a továbbiakban együtt: tulajdonos) kötött szerződéssel a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözési beruházást végrehajtó személy javára öntözési jog alapítható.

(2) Az öntözési jog alapján annak jogosultja a földön öntözési létesítmény, építmény vagy ahhoz kapcsolódó berendezés megvalósítására, elhelyezésére a tulajdonos további jognyilatkozata nélkül jogosult. E beruházást az öntözési jog fennállása alatt az öntözési jog jogosultjának könyveiben kell nyilvántartani. A beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek be kell jelenteni.

(3) Az öntözési jog alapján annak jogosultja, vagy ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség, akkor annak kijelölése alapján annak valamely tagja a jog fennállásának időtartama alatt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti érvényes jogcímen a föld használati jogosultságára, és ennek keretében öntözéses gazdálkodás folytatására jogosult, ha megfelel a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek. A tulajdonos - a használati jogosultság átengedéséről szóló, az öntözési jog jogosultjával kötött korábbi szerződésnek a tulajdonos részéről rendkívüli felmondással történt megszüntetése kivételével - érvényesen nem tagadhatja meg a használati jogosultság átengedésére vonatkozó szerződés megkötését.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján haszonbérleti szerződés megkötésére kerül sor és a szerződő felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj mértékét igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítani. Ha az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakkal bármelyik szerződő fél nem ért egyet, a szakértői véleményben foglaltak tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását; ellenkező esetben a haszonbérleti díjnak az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak szerinti mértékét elfogadottnak kell tekinteni. Egyebekben a Polgári Törvénykönyv 6:71. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A (3) bekezdés alapján megkötött földhasználati szerződésben a használat időtartama nem lehet rövidebb mint öt év.

(6) Az öntözési jog határozott időre, legalább öt, legfeljebb húsz évre alapítható.

(7) Az öntözési jog alapításáról szóló szerződés hatályosságához annak az öntözési igazgatási szerv által történő jóváhagyása szükséges. Az öntözési jog érvényességéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges.

(8) Az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog alapításának jóváhagyását megtagadja, ha

a) az öntözési jog jogosultja a Földforgalmi tv. földhasználati jogosultság megszerzésére vonatkozó feltételeinek nem felel meg, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség,

b) az öntözési jog alapján az öntözési jog jogosultját megillető használati jogosultság a Földforgalmi tv. 13. § (1) és (2) bekezdése szerint a használat átengedésének tilalmába ütközne, vagy

c) az (1) bekezdés szerinti földrészletet a közhiteles földhasználati nyilvántartás adatai alapján az öntözési jog tervezett fennállásának időtartamát érintően a tulajdonostól és az öntözési jog jogosultjától eltérő harmadik személy használja, ide nem értve azt az esetet, ha az öntözési jog jogosultja fenntartható vízgazdálkodási közösség.

(9) Ha az alapítását követő második naptári év végéig a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását az öntözési igazgatási szervnek nem jelentették be, az öntözési jog ezen időponttal megszűnik.

(10) Az öntözéses gazdálkodás folytatását az adott gazdasági év július 31. napjáig az öntözési igazgatási szerv részére igazolni kell. Ha a (2) bekezdés szerinti beruházás aktiválását követően öt egymást követő gazdasági évben a földön nem folytattak öntözéses gazdálkodást, az öntözési jog az ötödik gazdasági év végével megszűnik.

(11) Az öntözési jog (9) vagy (10) bekezdés szerinti megszűnése esetén a (3) bekezdés szerint létrejött használati jogosultság az öntözési jog megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

(12) Az öntözési jog bármely okból történő megszűnése esetén a feleknek egymással el kell számolni.

(13) Az öntözési igazgatási szerv a jóváhagyott öntözési jogokról a (9) és (10) bekezdés szerinti kötelezettségek ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az öntözési jog jogosultja adatait az alábbiak szerint tartalmazza:

a) természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,

b) nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma.

(14) Az öntözési jog jogosultjának a (13) bekezdés szerinti személyes adatait az öntözési igazgatási szerv az öntözési jog megszűnését követő ötödik naptári év végéig tartja nyilván."

80. §

Az Ötv.

a) 7. § (2) bekezdés a) pontjában az "ipari zöldségtermesztés" szövegrész helyébe az "illetve a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendelet szerinti ipari zöldségnövény-termesztés" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "kertészeti zöldség" szövegrész helyébe az "a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló rendeletben szereplő zöldségnövények" szöveg,

c) 23. §-ában a "21. §-a" szövegrész helyébe a "11/A. §-a, 21. §-a" szöveg

lép.

16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

81. §

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) és (3d) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetét."

82. §

A Foktftv. 17. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9c) A végrehajtó az ellenérték beérkezését követő 8 napon belül igazolja az ellenérték teljesítését az ellenértéket megfizető személy felé a végrehajtási jognak a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg történő töröltetése érdekében."

83. §

A Foktftv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/B. §

(1) Ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a 17. § (9a) bekezdése alapján a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, akkor az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtási jog törlése iránt.

(2) Ha az ellenérték megfizetését e törvény alapján bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, a végrehajtó az ellenértéknek a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelés és a végrehajtási költség fedezésével nem érintett részét bírósági letétbe helyezi.

(3) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság értesítésének beérkezését követő 8 napon belül intézkedik az ellenértéknek a tulajdonostárs részére történő visszautalásáról.

(4) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért - a 4. § (7) bekezdése szerint - fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is. A 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is."

84. §

(1) A Foktftv. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti értékesítés során eladóként az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: He.) 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül."

(2) A Foktftv. 18/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) Az ingatlant a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."

85. §

(1) A Foktftv. 18/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az örököstársak közössége vesz részt. A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító jogerős végzést, a He. 89. §-a szerinti jogerős végzést, illetve a hagyatéki perben hozott jogerős ítéletet is csatolni kell. Az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan-nyilvántartásban az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad megjelölése nélkül közbenső jogszerzőként szerepelnek, az ingatlan tulajdoni lapján történő feltüntetésük nélkül."

(2) A Foktftv. 18/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) Az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot a (3) bekezdés alapján megöröklő tulajdonostársak által kötött, az örökléssel érintett tulajdoni hányad használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."

86. §

A Foktftv.

a) 4. § (1) bekezdésében a "feljegyzésére" szövegrész helyébe a "bejegyzésére" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,

c) 4. § (3) bekezdés b) pontjában a "feljegyezve" szövegrész helyébe a "bejegyezve" szöveg,

d) 4. § (3a) bekezdésében a "kérelmet függőben kell tartani" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni" szöveg, az "A kérelem függőben tartása" szövegrész helyébe az "Az eljárás felfüggesztése" szöveg és a "feljegyzése iránti eljárást kell lefolytatni" szövegrész helyébe a "bejegyzése iránti eljárást folytatni kell" szöveg,

e) 4. § (3b) bekezdésében a "feljegyzésére" szövegrészek helyébe a "bejegyzésére" szöveg, a "feljegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyzését" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,

f) 4. § (3c) bekezdésében a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,

g) 4. § (3d) bekezdésében a "kérelmet függőben kell tartani" szövegrész helyébe a "folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránti eljárást fel kell függeszteni" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,

h) 4. § (4) bekezdésében a "tényfeljegyzéssel" szövegrész helyébe a "ténybejegyzéssel" szöveg,

i) 4. § (5) bekezdésében a "feljegyzését" szövegrészek helyébe a "bejegyzését" szöveg és a "kérelmeket vagy megkereséseket az ingatlanügyi hatóság függőben tartja" szövegrész helyébe a "kérelem, bírósági elrendelés és hatósági felhívás tárgyában indult eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti" szöveg,

j) 4. § (6) bekezdésében a "feljegyzést" szövegrész helyébe a "bejegyzést" szöveg,

k) 9. § (2) bekezdésében a "feljegyzésének" szövegrész helyébe a "bejegyzésének" szöveg és a "feljegyzésétől" szövegrész helyébe a "bejegyzésétől" szöveg,

l) 11. § (3) bekezdésében a "feljegyezve" szövegrész helyébe a "bejegyezve" szöveg,

m) 15. § (1) bekezdésében a "feljegyzésének" szövegrész helyébe a "bejegyzésének" szöveg,

n) 18/A. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,

o) 18/B. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg,

p) 21. § (5) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg és a "feljegyzésben" szövegrész helyébe a "bejegyzésben" szöveg,

q) 22. § (7) bekezdésében a "feljegyzi" szövegrész helyébe a "bejegyzi" szöveg és a "feljegyzésben" szövegrész helyébe a "bejegyzésben" szöveg,

r) 25. § (3) bekezdésében a "feljegyzett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg,

s) 53. § (7e) bekezdésében a "feljegyzett" szövegrész helyébe a "bejegyzett" szöveg

lép.

17. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

87. §

(1) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására, ha

a) a (2) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére sem az ültetvény használója, sem a szőlőültetvény tulajdonosa nem nyilatkozik a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt."

(2) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A rendeltetésszerű művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság a szőlőültetvény fekvése szerinti hegyközség bevétele."

(3) A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a szőlőültetvény használója vagy tulajdonosa a (3) bekezdés szerinti kivágásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 133. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - elrendeli a döntés végrehajtását."

88. §

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 16. § (1) bekezdésében a "termelő és" szövegrész helyébe a "termelő, valamint" szöveg lép.

18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

89. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el, valamint az okiratban az ügyletkötő félnek, a fél képviselőjének személye nyilvánvalóan beazonosítható, és

a) a papíralapú okiratról készült - a jogi képviselő által az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint elektronikus okirattá alakítással előállított - elektronikus másolat az ügyletkötő fél, a fél képviselője, valamint a készítő és ellenjegyző személy aláírásképét tartalmazza,

b) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és azon időbélyegzőt helyez el, vagy

c) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja, és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el."

90. §

Az Inytv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"46. §

(1) A beadványnak, ahhoz, hogy széljegyezhető legyen, legalább tartalmaznia kell:

a) az érintett nevét, valamint

aa) a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti további természetes személyazonosító adatait és magyarországi értesítési címét a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó természetes személy esetében,

ab) további természetes személyazonosító adatait vagy a személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy esetében,

ac) székhelyét - székhely hiányában magyarországi értesítési címét - a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy kivételével a jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet esetében,

ad) cégjegyzékszámát a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy esetében;

b) az érintett település megnevezését;

c) az érintett ingatlan fekvését és helyrajzi számát; valamint

d) annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, módosítását, törlését kérik.

(2) Az elektronikus ügyintézésre kötelezett vagy azt önként vállaló (1) bekezdés a) pont aa) vagy ab) alpontja szerinti kérelmező esetében a magyarországi értesítési címmel egyenértékűnek minősül a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás keretében a kérelmező részére biztosított tárhely.

(3) Ha a beadvány

a) az (1) bekezdésben meghatározott valamely adata

aa) hiánya miatt, vagy

ab) az (1) bekezdés a) pont ab) vagy ad) alpontjában, illetve b)-d) pontjában meghatározott adat hibás megadása miatt, vagy

b) az ingatlan-nyilvántartási, a telekalakítási, a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos eljárások, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának meg nem fizetése miatt

széljegyzésre alkalmatlan, az ingatlanügyi hatóság elektronikus igazolást küld a benyújtó számára arról, hogy a kérelem széljegyzésének akadálya van. Ebben az esetben a kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni."

91. §

Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"48. §

(1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti,

a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem elbírálásáig, de legfeljebb a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított hat hónapos határidő elteltéig,

b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig,

c) a folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzésétől a tény törléséig, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetben.

(2) Tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal összefüggésben nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására gazdaságátadási szerződés alapján kerül sor.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt - a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti - kisajátítási terv is.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást -legfeljebb hat hónapra - akkor is felfüggeszti,

a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,

b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,

c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy

d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

(6) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.

(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.

(8) A folyamatban lévő megosztás tényének bejegyzése iránt indult eljárást az ingatlanügyi hatóság a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott időtartamra felfüggeszti."

92. §

Az Inytv. 51. §-a a következő e) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A hiány pótlására való felhívás nélkül el kell utasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor is, ha)

"e) több ingatlan tulajdonjogának gazdaságátadási szerződésben történő átruházása esetében az ingatlanok fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósághoz nem egy naptári napon került benyújtásra az ingatlanok tulajdonjogának átruházására irányuló gazdaságátadási szerződés valamennyi ingatlan tekintetében."

93. §

Az Inytv. 28. alcíme a következő szöveggel lép hatályba:

"28. Bejegyzés helyesbítése

57. §

Bejegyzés helyesbítése történhet a bejegyzés kijavításával vagy kiegészítésével.

57/A. §

(1) A bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hibás bejegyzést az érintettek közösen előterjesztett kérelmére az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság kijavítja. Az ingatlan-nyilvántartást vezető hatóság az érintettek közösen előterjesztett kérelmére kiegészíti a bejegyzést, ha az a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest hiányos.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartásból megállapítható, hogy időközben az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul.

(3) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.

(4) A bejegyzés e § szerinti helyesbítésének jogok és tények esetében a bejegyzés alapjául szolgáló döntés meghozatalától számított három éven belül van helye.

57/B. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő adatmigráció során a tulajdoni lap tartalmában keletkezett hibát (a továbbiakban: adatmigrációs hiba) - a hiba bármely módon történő észlelése esetén - az ingatlanügyi hatóság a bejegyzés helyesbítésével megszünteti.

(2) A bejegyzés helyesbítéséről szóló döntést az eredeti kérelem rangsorában kell meghozni.

(3) Ha az adatmigrációs hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban az ingatlanra vonatkozóan harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be, a jogra és tényre vonatkozó helyesbítésnek akkor van helye, ha ehhez a harmadik személy hozzájárul."

94. §

Az Inytv. XI. Fejezete a következő 40/D. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

"40/D. Végrehajtási jog törlése a földön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésével egyidejűleg

72/D. §

(1) Ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény alapján elvégzett megosztással együtt vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, és az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás bejegyzése iránti kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem tartalmazza az ellenérték végrehajtóhoz történő teljesítésének igazolását, az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően a végrehajtási jogot hivatalból törli.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntéséről haladéktalanul értesíti a végrehajtót."

95. §

(1) Az Inytv. 74. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A tulajdonilap-másolat és a földkönyv kizárólag a szolgáltatásuk iránti kérelemben meghatározott célból használhatók fel. Tulajdonilap-másolatnak és földkönyvnek az igazgatási szolgáltatási díj összegét meghaladó ellenérték fejében történő továbbadása vagy erre vonatkozó szolgáltatás felkínálása tilos. A jogszabálysértés megállapítása esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye."

(2) Az Inytv. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A (2) bekezdés szerinti jogszabálysértés megállapítása esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt."

96. §

Az Inytv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"86. §

(1) Az elektronikus tulajdonilap-másolat és földkönyv szolgáltatását a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv

a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően,

b) az a) pont alá nem tartozó nem természetes személyeknek tevékenységük ellátása céljából, hozzáférési jogosultságot engedélyező határozat alapján, a vonatkozó általános szerződési feltételek adatigénylő általi elfogadását követően, a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásaihoz történő hozzáférés lehetővé tételével, az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,

c) természetes személyeknek a Dáptv.-ben leírtak szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül

biztosítja.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatában állapítja meg a kérelmező által - a kérelemben megjelölt jogszabályok alapján -igénybe vehető díjmentességek körét."

97. §

Az Inytv.

a) 31. § (1) bekezdés b) pontja az "esetén székhelyének" szövegrész helyett az "esetén nevének, székhelyének" szöveggel,

b) 49. § (3) bekezdése az "alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan" szövegrész helyett az "alaki hibája vagy hiányossága van, amely miatt a jogügylet nyilvánvalóan" szöveggel,

c) 69. § (3) bekezdése a "48. § (3) bekezdés" szövegrész helyett a "48. § (4) bekezdés" szöveggel,

d) 73. § (3) bekezdése a "szakmai irányításával összefüggő" szövegrész helyett a "szakmai irányításával és tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő" szöveggel,

e) 90. § (2) bekezdés d) pontja a "személy évente" szövegrész helyett a "személy a tulajdonában álló ingatlanra vonatkozóan évente" szöveggel,

f) 96. § (1) bekezdésének a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § a) pontját megállapító rendelkezése a "földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás" szövegrészek helyett a "földhasználati nyilvántartás, a földvédelmi nyilvántartás, továbbá a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás" szöveggel

lép hatályba.

98. §

Nem lép hatályba az Inytv. 60. §-a.

19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása

99. §

(1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. § b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)

"bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója - az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével -, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója;"

(2) A Gazdaságátadási tv. 2. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"e) mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás;

f) kiegészítő tevékenység: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 14. pontja szerinti fogalom."

100. §

A Gazdaságátadási tv. 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. §

A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti, legalább 5 éves földhasználói vagy erdőgazdálkodói minőség időtartamába beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a gazdaságátadó tulajdonában álló, földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet használta."

101. §

A Gazdaságátadási tv. 3. §-a a következő (7)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A gazdaság valamennyi vagyonelemének tulajdonjoga egy adott naptári napon száll át a gazdaságátvevőre, amely naptári nap a gazdaság átruházásának időpontja.

(8) Ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a gazdaságátadási szerződést annak hatósági jóváhagyását követően valamennyi érintett ingatlanügyi hatósághoz ugyanazon, a szerződő felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári napon kell benyújtani.

(9) A gazdaság egésze átszállásának időpontja a (8) bekezdés szerinti esetben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja.

(10) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdaságátadási szerződéssel mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használatának átengedése is megvalósul, a földhasználat kezdő időpontja a (9) bekezdés szerinti időpont.

(11) A gazdaságátadási szerződés (7), (9) és (10) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis.

(12) Ha a gazdaságátadási szerződés nem tartalmaz ingatlan tulajdonjoga átruházására vonatkozó előírást, akkor a gazdaság egésze átszállásának időpontja a felek által a gazdaságátadási szerződésben meghatározott naptári nap, amely nem lehet korábbi, mint a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása.

(13) A gazdaságátadónak a gazdasághoz tartozó, használatában álló valamennyi mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használati jogosultságát át kell adnia a gazdaságátvevőnek."

102. §

A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik)

"b) a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő 12/C. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b) pontjában, valamint, amennyiben rendelkezik vele, a 12/C. § (1) bekezdés a) pont af)-am) alpontjában meghatározott adatait,"

103. §

(1) A Gazdaságátadási tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén a felek

a) haszonélvezeti jogot, visszavásárlási jogot, elővásárlási jogot, vételi jogot és eladási jogot nem alapíthatnak,

b) megtekintésre vételben, próbára vételben nem állapodhatnak meg és

c) tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot nem köthetnek ki."

(2) A Gazdaságátadási tv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gazdaságátadási szerződés (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő rendelkezése semmis."

104. §

A Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő ai)-am) alponttal egészül ki:

(A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:

a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő)

"ai)egyéni vállalkozói nyilvántartási száma,

aj) gazdaságátadási szerződés megkötésekor fennálló mezőgazdasági őstermelői státusza,

ak) földművesnek minősülő természetes személyekről vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló döntés száma,

al) erdőgazdálkodói kódja,

am)statisztikai számjele,"

105. §

A Gazdaságátadási tv. 16. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára, a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására, valamint a jóváhagyást követő, kapcsolódó eljárásokra vonatkozó szabályokat,"

106. §

A Gazdaságátadási tv.

a) 2. § a) pont nyitó szövegrészében az "a gazdaság" szövegrész helyébe a "minden, a gazdaság" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében a "földek vagy azok egy részének" szövegrész helyébe a "hasznosítású földek" szöveg

lép.

107. §

A Gazdaságátadási tv.

a) 4. § (1a) bekezdés b) pontjában a "Kamara" szövegrész helyébe a "Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara)" szöveg,

b) 7. § c) pontjában a "kölcsönszerződések," szövegrész helyébe a "kölcsönszerződések (ideértve a folyószámlához kapcsolódó hitelszerződéseket is)," szöveg,

c) 10. § (6) bekezdésében a "gazdaság vagyontárgyain a megfizetett" szövegrész helyébe a "gazdaságátvevőt a gazdaság vagyontárgyain a megfizetett" szöveg,

d) 12/C. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában a "kamarai" szövegrész helyébe az "Agrárkamara által adott" szöveg

lép.

108. §

Hatályát veszti a Gazdaságátadási tv. 12/C. § (1) bekezdés j) pontja.

20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása

109. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Átmeneti tv.) I. Fejezete a következő 3/D-3/G. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"3/D. §

Az Inytv. 42. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a beadvány benyújtására nem az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor, jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó változás bejegyzése olyan változásbejegyzési kérelem alapján is teljesíthető, amelyet a jogosult hitelintézet jogi képviselet igénybevétele nélkül terjeszt elő, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem foglalták közokiratba, vagy a bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos nem ellenjegyezte.

3/E. §

A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló kormányrendelet szerinti biztonsági okmányon szerkesztett, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés papíralapon, az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének használata nélkül, a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztését követően is benyújtható ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, ha a 3/A., 3/B. és 3/D. §-ok hatályvesztésének időpontjában a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt.

3/F. §

(1) A részházként nyilvántartott ingatlanok részházként történő nyilvántartása megszűnik.

(2) A részház valamely lakásában, illetve nem lakás céljára szolgáló önálló rendeltetési egységében vagy helyiségében (a továbbiakban: lakás) tulajdonjoggal rendelkező személyek a részházat 2025. július 15-ig választásuk szerint osztatlan közös tulajdonná vagy társasházzá alakíthatják.

(3) A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően a részház ingatlan-nyilvántartási átalakítását osztatlan közös tulajdonná az ingatlanügyi hatóság hivatalból végzi el, melynek során a lakások alapterületét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő állapítja meg, és az ingatlanügyi hatóság az egyes tulajdonostársakat a teljes ingatlan tekintetében megillető tulajdoni hányadokat a megállapított lakás-alapterületek, valamint az egy-egy lakásban nyilvántartott tulajdoni hányadok figyelembevételével számítja ki.

(4) A (2) vagy (3) bekezdés szerinti rendezésig az ingatlanra vonatkozóan jog vagy tény bejegyzése a bejegyzett jog vagy tény törlését ide nem értve - a részház megszűnését eredményező, a (2), illetve (3) bekezdés szerinti változás bejegyzésének kivételével - nem teljesíthető.

(5) A jog vagy tény bejegyzésére vonatkozó kérelmet, ha az nem a részház (2) bekezdés szerinti megszüntetésére irányul, az ingatlanügyi hatóság elutasítja, bírósági elrendelés esetén az Inytv. 58. § (3) és (4) bekezdése, hatósági felhívás esetén pedig az Inytv. 59. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

(6) Ha a részházat az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés szerint szüntette meg, bármelyik tulajdonostárs polgári perben kérheti a tulajdoni hányadoknak az ingatlanban természetben megtalálható lakások forgalmi értéke alapján történő megállapítását.

3/G. §

(1) A tulajdonihányad-hibás ingatlan esetén, ha a tulajdoni hányadok összege kevesebb, mint egy egész, az ingatlanügyi hatóság 2025. március 31-ig meghozott határozatával a meglévő tulajdoni hányadok összege és az egy egész közötti különbözetet a tulajdonostársak egymás közötti tulajdoni hányadának arányában elosztja az egyes tulajdoni hányadok között (a továbbiakban: tulajdonihányad-rendezés).

(2) A tulajdonihányad-rendezésre irányuló eljárást az ingatlanügyi hatóság a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül folytatja le.

(3) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti döntés vele való közlésétől számított hat hónapon belül az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott okirattal igazolhatja, hogy a tulajdoni hányadok az ingatlanügyi hatóság által megállapított tulajdoni hányadoktól eltérnek.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság új eljárás keretében - az okirati bizonyíték figyelembevétele mellett - ismételten dönt a tulajdoni hányadokról vagy az (1) bekezdés szerinti döntését hatályában fenntartja.

(5) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdonjogbejegyzésre irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a beadvány szerint tulajdonjogot szerző személy tulajdonjogát már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a jogelőd tulajdoni hányadát még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tulajdonjogot szerző személy esetén a megszerzett tulajdoni hányadot a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földszerzési maximum szempontjából úgy kell figyelembe venni, ahogyan azt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tartalmazza.

(7) Ha a tulajdonihányad-rendezés alatt az eljárással érintett ingatlanra vonatkozóan tulajdoni hányadra vagy annak eszmei hányadára vonatkozó jog, illetve tény bejegyzésére irányuló beadványt nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság a jogot vagy tényt már a megállapított új tulajdoni hányadnak megfelelően jegyzi be akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot még a tulajdonihányad-rendezés előtti állapotnak megfelelően tartalmazza.

(8) Az a tulajdonos, akire az (1) bekezdés szerinti döntés sérelmes, ha a (3) bekezdés szerinti lehetőséggel nem élt, vagy a (3) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, a tulajdonostársakkal szemben megindított polgári perben kérheti az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadok megállapítását."

110. §

Hatályát veszti az Átmeneti tv. 3/A., 3/B. és 3/D. §-a.

111. §

Nem lép hatályba az Átmeneti tv. 121. § (2) bekezdése.

21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása

112. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a "2023. február 1." szövegrészek helyett a "2025. január 15." szöveggel lép hatályba.

113. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 100. §-ának a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 13. § (1) bekezdését megállapító rendelkezése a "13-15. §-ában" szövegrész helyett a "13. és 14. §-ában" szöveggel lép hatályba.

114. §

Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 83. § (2) bekezdése.

115. §

Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény 130. § e) pontja.

22. A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény módosítása

116. §

Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény 70. § b) pontja.

23. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

117. §

A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 41. §-ának a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 6. pontját megállapító rendelkezése az "ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás" szövegrész helyett az "ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás" szöveggel lép hatályba.

24. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása

118. §

A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az illetékes hatóság a KAP II rendelet 8. cikke szerinti akkreditációs feladatot ellátó miniszter. A Nemzeti Kifizető Ügynökség tekintetében a miniszter illetékes hatósági feladatkörében gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § e), h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket."

25. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása

119. §

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi tv.) 12. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. §

(1) Az Európai Unióban először Magyarország területén forgalomba hozott, a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor tüntethető fel, ha

a) a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő nevét és címét feltüntették,

b) az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő jogosult, és

c) az agrárterméket a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szektorokban működő vállalkozások által történő értékesítésekre, vagy

b) a legfeljebb 1000 kiszerelési egység mennyiségben forgalomba hozott agrártermékekre."

120. §

Az Eredetvédelmi tv. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kezelő szervezetek által ellátott feladatokra és a kezelő szervezetek működésére vonatkozó szabályokat,

b) a 26/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozások körét,

c) a földrajzi árujelzővel ellátott termékek jelölésével kapcsolatos speciális szabályokat."

121. §

Az Eredetvédelmi tv. 18/A. alcíme a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi ... törvény) megállapított 26/A. § rendelkezéseinek meg nem felelő, 2025. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott agrártermékek 2025. július 1-jét követően is forgalomban tarthatóak."

122. §

Az Eredetvédelmi tv. 19. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. §

A 2024. évi . törvénnyel megállapított 26/A. §, 32. § (3) bekezdése és 33/B. § tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

26. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény módosítása

123. §

Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 134. § l) és m) pontja.

124. §

Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény 143. §-a.

27. Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítása

125. §

Nem lép hatályba az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 14. §-a.

28. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

126. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény

a) 18. §-ának a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 58/C. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a "szervezet" szövegrész helyett a "szervezet - kérelemre -" szöveggel,

b) 79. § (2) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése az "(1) bekezdésben" szövegrész helyett az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveggel,

c) 79. § (3) bekezdésének a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése az "(1) bekezdés" szövegrész helyett az "(1) vagy (1a) bekezdés" szöveggel

lép hatályba.

29. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítása

127. §

Nem lép hatályba az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény 141. §-a.

30. Záró rendelkezések

128. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 40. §, a 41. §, a 42. § 4. pontja, a 11. alcím és a 28. alcím 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 25. § c) pontja és a 87. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 14. §, a 16. §, a 18. § (2) és (3) bekezdése, a 19. § 2., 5., 8., 9. és 11-15. pontja, a 20. § b) pontja, a 22. §, a 28. §, a 9. alcím, az 50. §, az 55. §, a 62. § i) pontja, a 63. §, a 64. §, a 70-73. §, a 74. § g)-n) pontja, a 76. § c) és e) pontja, a 81. §, a 82. §, a 83. §, a 84. § (1) bekezdése, a 85. § (1) bekezdése, a 86. §, a 18. alcím, a 101. §, a 103. §, a 107. § c) pontja, a 109. §, a 111. §, a 21. alcím, a 22. alcím, a 23. alcím, a 26. alcím, a 27. alcím és a 29. alcím, valamint a 3. melléklet és a 4. melléklet 2025. január 15-én lép hatályba.

(5) A 15. alcím és a 25. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 62. § c) pontja, a 76. § a) és b) pontja, valamint a 110. § a 2025. január 15-én és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ötszázezredik végleges döntés meghozatalát követő 10. napon lép hatályba.

(7) A 62. § c) pontja, a 76. § a) és b) pontja, valamint a 110. § hatálybalépésének naptári napját az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett határozatával állapítja meg.

129. §

(1) A 30. §, a 31. § a) pontja és a 32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 12. alcím, a 75. §, a 79. §, a 99. §, a 100. §, a 106. §, a 112. §, a 114. § és a 124. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

130. §

A 25. § a) pontja az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

131. §

A 25. alcím tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. A Vgtv. 1. melléklete a következő 45. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"45. különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt terület, amelyen a fenntartható vízhasználat megőrzése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének kielégítése céljából különleges intézkedések határozhatóak meg."

2. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. A Tfvt. 4. melléklet 11. pont helyébe a következő pont lép:

[A 26/A § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

"11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházássá, és a kiemelt beruházással összefüggő földvédelmi eljárást kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította-e;"

3. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. A Tfvt. 4. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:

[A 26/A § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

"17. az igénybevevő

17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,

17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma."

4. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. A Tfvt. 5. melléklete a következő 17. ponttal egészül ki:

[A 26/A § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:]

"17. az igénybevevő

17.1. természetes személy természetes személyazonosító adatai, lakcíme és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy személyi azonosítója,

17.2. nem természetes személy megnevezése, adószáma, statisztikai azonosítója, székhelye, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég cégjegyzékszáma."

5. melléklet a 2024. évi ... törvényhez

1. Az Éltv. Melléklet 30. pontja helyébe a következő pont lép:

"30. földhasználó:

a) a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, ennek hiányában

b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog jogosultja, ennek hiányában

c) a tulajdonos;"

Általános indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése, más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtése, továbbá technikai jellegű pontosítások végrehajtása. További cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása. Ezen túl a módosítás - az "Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása" tárgyú projekt során megvalósítandó új rendszer (a továbbiakban: E-ING rendszer) bevezetésével összefüggésben - az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. A törvényjavaslat 29 törvény módosítását foglalja magában:

1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a vízkészletek felelős hasznosítása mellett a vízhasználók minél szélesebb köre, minél hosszabb távon megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez juthasson. A törvényi garanciák megteremtésével a kormányrendeletben kijelölt, különleges vízgazdálkodási területeken bevezethetővé válik egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vízhasználati kvóták kiosztása a jelenlegi éves alapon történő meghatározás helyett az engedélyesek vízhasználatához és egyéb szezonális sajátosságokhoz igazodva történjen a negatív környezeti hatások elkerülésének biztosítása mellett.

2. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása a vadaskert vadászati jogának haszonbérlőjére és alhaszonbérlőjére vonatkozó szövegpontosításra irányul, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott hivatásos vadász vonatkozásában egyértelműsíti a lődíj teljesítésével összefüggő rendelkezést, miszerint ebben az esetben a részletes szabályokat nem a munkaszerződés, hanem a beosztási okirat fogja tartalmazni.

3. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítását a Kamara gyakorlati működése során szerzett tapasztalatok indokolták. A módosításokkal a Kamara köztestületi feladatait hatékonyabban fogja tudni ellátni.

4. Az E-ING rendszer bevezetésével lehetőség nyílik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti kérelmek esetében is - a papír alapú benyújtás mellett - az elektronikus úton történő benyújtásra, melynek jogszabályi hátterét teremti meg a módosítás. Biztosítani szükséges továbbá, hogy az eljárásokban keletkező döntések közlése elektronikus úton is megtörténhessen, illetve a kérelmek és egyéb beadványok mellékleteként egyszerű másolatként is csatolhatóak legyenek az iratok. Ezen túl a módosítás a nagy számban engedélyezett, de meg nem valósult beruházások céljára lekötött területekkel kapcsolatos, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását szolgáló rendelkezéseket, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezésére tekintettel szükséges technikai módosításokat és pontosításokat tartalmaz.

5. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján több kisebb módosítást tartalmaz. A javaslat biztosítja, hogy a törvény szabályozása összhangba kerüljön a nemzeti és európai uniós jogszabályokkal és a helyes jogértelmezés érdekében több fogalmat pontosít. A módosítás többek között kiterjed a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezésekre is.

6. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításával - a szabályozás tárgyára tekintettel - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből áthelyezésre kerül az erdészeti hatóság számára a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által történő adatszolgáltatás, az E-ING rendszer működésére figyelemmel pontosított szöveggel. A módosítás annak a szabályozási célnak az egyértelműsítését is szolgálja, hogy az erdő eredeti állapotának helyreállítására - közigazgatási szankció kiszabásának lehetőségétől függetlenül - minden esetben sor kell, hogy kerüljön.

7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével, valamint a törvény alkalmazásával összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges módosításokat tartalmaz.

8. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítását a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok indokolják. A módosítással többek között pontosításra kerülnek egyes fogalmak, megteremtődik az agrárminiszter által a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és lajstromba vett "kiemelkedő nemzeti érték" védjegy használatának jogszabályi alapja, valamint egyértelműbb lesz a külhoni értéktárakkal kapcsolatos szabályozás. A javaslat lefekteti továbbá a NEKTÁR elnevezésű, a nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában nyilvántartó rendszer jogszabályi alapjait.

9. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges.

10. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításával a kamarai meghatalmazás részletes szabályai kiegészítésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv előtti eljárások közül az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésével is, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében.

11. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításának indoka, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa - együttműködési megállapodásuk alapján - megegyezett abban, hogy a jövőben a szőlő szaporítóanyag előállítók és forgalmazók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják. Ez a változás elősegíti a nagyobb szintű piaci koordinációt és a szőlőtermesztés biológiai alapjainak védelmét, fenntartható fejlesztését, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa - a külföldi példáknak megfelelően -szerepet kap a magasabb minőségű szőlőoltvány előállításában.

12. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosításának célja a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodó fogalmának és a hozzá kapcsolódó szabályozás deregulálása, valamint a földforgalmat érintő jogértelmezési kérdések és a jogalkalmazói gyakorlat alapján módosító és technikai jellegű pontosítások átvezetése. Így például - a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében - rögzítésre kerülnek a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából történő használat-átengedés lehetőségének feltételei, pontosításra kerül a földeken fennálló közös tulajdon megszüntetése esetén a birtokmaximumra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, valamint a javaslat az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és nyilatkozatok elmaradásával megegyező jogkövetkezményt állapít meg arra az esetre is, ha a nyilatkozattételre nyilvánvalóan valótlan tartalommal kerül sor. A módosítás ezen túl az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény kapcsán az öntözési jog bevezetésével összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása a földforgalmat érintő jogértelmezési kérdések kapcsán több pontosító rendelkezést tartalmaz. Így a módosítás egyértelművé teszi, hogy közös tulajdon esetén a tulajdonostársnak a saját tulajdonát illetően a használatba adás megvétózására milyen határidőn belül van lehetősége, továbbá törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy ha az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, és a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül. A fentieken túl az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele és az E-ING rendszer élesbe állítása a földhasználati és a földműves nyilvántartásokban is szükségessé teszi a nyilvántartás tartalmának felülvizsgálatát, illetve az adatszolgáltatások tartalmának pontosítását is. A módosítás ezen túl az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény kapcsán az öntözési jog bevezetésével összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.

14. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy - a tenyésztési hatóság feladatainak ellátása biztosítása érdekében - az állattenyésztéssel kapcsolatos kérelemre induló eljárások során felmerült költségek fedezésére igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani.

15. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítására irányuló javaslatok az idegen ingatlant érintő öntözéshez kapcsolódó létesítési és üzemeltetési feladatok meghatározásával és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek elismerési eljárása során elfogadható növénykultúrákkal kapcsolatos pontosításokat tartalmaznak.

Az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet, ezért a módosítás rendelkezéseket állapít meg az öntözési jog alapítására vonatkozóan, amely biztosítja azt is, hogy a haszonbérlő által létesített olyan jellegű öntözési beruházások, amelyek a földdel alkotórész kapcsolatba kerülnek (azaz a földfelszín alá kerülnek beépítésre, illetve más földre csak elbontás után és nagy ráfordítással telepíthetőek át, továbbá nyílt vezetésű vízilétesítmények), a beruházó haszonbérlő számára megtérülhessenek.

16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosításának célja, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozást pontosítsa.

17. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítására a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének biztosítása érdekében kerül sor. A javaslat szerinti szabályozással bővülnek a mulasztási bírság kiszabásának esetei.

18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításának egyik célja, hogy a végrehajtási jog hivatalbóli törlésének speciális esetét határozza meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás vagy bekebelezés esetén. A törvény módosítása azért is szükséges, mivel a gazdaságátadási szerződés esetében a tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a függőben tartás és a vevői jog nehezítik a gazdaságátadásnak az egységes egy napon történő átadását, ezért gazdaságátadási szerződés esetén ki kell mondani ezeknek a jogintézményeknek a kizárását. A módosítás továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetését szolgálja annak érdekében, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szervek felsorolását kiegészítse a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás szervével is, mivel ezen nyilvántartást szabályozó ágazati jogszabály is rendelkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételről.

A fentieken túl a törvénybe beépítésre kerülnek a papíralapú okiratról készült elektronikus másolat elfogadása miatt az aláírásra vonatkozó új szabályok, módosításra kerül a beadvány kötelező tartalma, valamint az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő, az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok közötti adatmigráció során keletkezett hibák kijavítása érdekében egy új korrekciós eljárás szabályai kerülnek lefektetésre.

19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása a gazdaságátadás időpontjának meghatározásával, illetve a folyószámlahitelekkel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. A javaslat továbbá kapcsolódik az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosításához is.

20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben szükséges, annak érdekében, hogy a papíralapú ügyintézésről az elektronikus ügyintézésre történő áttérés zökkenőmentes lehessen.

21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges, valamint a javaslat - jogtechnikai jelleggel - hatályba nem lépésről is rendelkezik.

22. A területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XLVIII. törvény módosítása jogtechnikai jellegű rendelkezést tartalmaz az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben.

23. A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése annak érdekében szükséges, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvénynek a személyi azonosító kezelésére jogosult szerveket megállapító rendelkezését kiegészítse a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás, illetve a földvédelmi nyilvántartás szervével is, tekintettel arra, hogy ezen nyilvántartásokat szabályozó ágazati jogszabályok előírják a személyi azonosító kezelését.

24. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (4) bekezdésére figyelemmel szükséges módosítani.

25. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés - a meghatározott kivételekkel - csak akkor tüntethető fel a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel, aki jogosult az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölés lényeges tartalmának meghatározására és azt korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon. A földrajzi árujelzők hozzáadott érték növelő hatása lehetővé teszi a termelők és az értéklánc egyéb szereplői számára a versenyképesség fokozását, a termelők számára biztosítja azokat az eszközöket, amelyek révén sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeiket hatékonyabban tudják a többi terméktől megkülönböztetni és népszerűsíteni, illetve a jogtalan névhasználatból eredő piaci visszaélésekkel szemben megvédeni.

26. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges.

27. Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítására irányuló javaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

28. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény módosítása a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás megfelelőségének vizsgálatával kapcsolatos eltérő szöveggel való hatályba léptetését tartalmazza, valamint a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) és (5) bekezdését megállapító rendelkezés eltérő szöveggel való hatályba léptetését annak érdekében, hogy az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet mintaszerződése eltérhessen folyamatos teljesítés esetén is a törvényben meghatározott fizetési határidőtől, valamint ebben az esetben is lehetőség legyen ágazatfelügyeleti bírság kiszabására.

29. Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítására irányuló javaslat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

Részletes indokolás

1. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés p) pontjának kiegészítésével a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek lehatárolása és felülvizsgálata bekerül a vízügyi igazgatási szervek által ellátott állami feladatok közé.

2. §

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak a Kárpát-medence víztestei is ki vannak téve. Ennek egyik következménye, hogy a rendelkezésre álló és a társadalom működőképességének fenntartásához szükséges vízkészletek időben, illetve szezonálisan eltérő mértékben állnak rendelkezésre. Ez a körülmény olyan szemléletváltást tesz szükségessé, ami az eddigi - a vízkészletek mennyiségi és minőségi állapotát állandónak tekintő - vízjogi engedélyezési rendszert, az elővigyázatosság elvét szem előtt tartva, egy reziliens engedélyezési rendszerré alakítja át. Az időben egyre nagyobb változásokhoz is alkalmazkodni képes vízügyi hatósági rendszer az érintett vízhasználatok bevonásával, fokozottabb szerepvállalással lehetővé teszi a vízigények biztonságos kielégítését, azáltal, hogy a korábbi statikus, a vízigények időben (éven belüli) változását figyelmen kívül hagyó engedélyeket rugalmas engedélyezési feltételek váltják fel. Az új engedélyek kiadásánál ezáltal figyelembe lesz véve az azonos vízbázisra települt vízhasználatok egymásra hatása, illetve a vízigények egyidejűsége, dinamizmusa.

Az új engedélyezési rendszer a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben megteremti a rendelkezésre álló vízkészlet korábbinál nagyobb mértékű kiaknázásának lehetőségét, szükséges azonban egyidejűleg olyan törvényi garanciákat is meghatározni, amelyek biztosítják a vizek jó állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések megőrzését, különös tekintettel a vízbázisok utánpótlási (megújuló) képességének egyensúlyban tartására, valamint a víztest vízminőségi jellemzőinek megőrzésére.

A javaslat összhangban van a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletben foglalt, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Víz Keretirányelv) 4. cikk (7) bekezdésének hazai átültetésével kapcsolatos szabályokkal, amelyek szerint a vízkészletek állapotára várhatóan jelentős hatással bíró tevékenységek akkor engedélyezhetők, ha ezt jelentős társadalmi, illetve nemzetgazdasági érdek indokolja, ugyanakkor minden nem aránytalan költségű intézkedést meg kell tenni a hatások csökkentése érdekében és szükséges a hatások folyamatos monitorozása.

3. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. §-ának új (2a) bekezdése megteremti annak lehetőségét, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben állapotértékelés alapján is kielégíthetőek legyenek a vízigények.

4. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény kiegészül egy új felhatalmazó rendelkezéssel, amely lehetőséget teremt a módosításokra figyelemmel szükséges kormányrendelet megalkotására.

5. §

Az 1. melléklet módosítására vonatkozó rendelkezés.

6. §

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § (1a) bekezdésének módosítása a vadaskert vadászati joga haszonbérlőjének és alhaszonbérlőjének meghatározására irányuló rendelkezést pontosítja, figyelemmel arra, hogy az (1a) bekezdés az (1) bekezdés alól kivételt képez.

A Vtv. 50. § (5) bekezdése alapján a hivatásos vadász nemcsak munkaviszonyban, hanem kormányzati szolgálati jogviszonyban is foglalkoztatható. A Vtv. 54. § (4) bekezdésének módosítása annak egyértelműsítését szolgálja, hogy kormányzati szolgálati jogviszony esetében a lődíj teljesítésével kapcsolatos részletes szabályokat nem a munkaszerződés, hanem a beosztási okirat tartalmazza.

7. §

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: növényvédő kamarai törvény) 1. § (2) bekezdése annak egyértelművé tételére irányul, hogy a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Növényvédő Kamara) mint köztestület rendelkezik országos, valamint vármegyei és fővárosi területi szervezettel.

8. §

A rendelkezés a Növényvédő Kamara területi szerveire vonatkozó alapvető szabályokat egészíti ki, egyértelművé téve, hogy az Alapszabályban meghatározott székhelyen, legalább egy vármegye (vagy főváros) területére kiterjedő területen működhetnek a területi szervezetek, ha létszámuk a 20 főt eléri. A módosítás továbbá jogosultságot biztosít a küldöttközgyűlésnek arra, hogy négyötödös szavazattöbbséggel meghozott határozatával a területi szervezeteket megszüntesse vagy összevonja, amennyiben azt a kamarai szervezet működése indokolja.

9. §

A rendelkezés az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat egészíti ki a Növényvédő Kamara általános képviseletével, valamint a területi szervezetekre kötelező érvényű, a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásával összefüggő határozatok meghozatalával. Az elnökség feladatai közé fog tartozni a két küldöttközgyűlés közötti időben a Növényvédő Kamara operatív tevékenységének szervezése és irányítása is. A módosítás a megválasztott elnökség funkcióját és így egyúttal a felelősségi körét is erősíti.

10. §

A növényvédő kamarai törvény 22. § (3) bekezdésének módosításával az etikai eljárásokban - az alkalmazásban és az alkalmazásban nem álló növényorvos kamarai tagot illetően - az eljárások egyszerűsödnek és egységesek lesznek. A javaslat lehetővé teszi az etikai vétség kamarai szankcionálásának szétválasztását a munkáltató esetleges intézkedéseitől, így a tagsági viszony felfüggesztése és a kizárás fegyelmi büntetések akkor is alkalmazhatóak az alkalmazott kamarai tag esetében, ha a munkáltató hivatalvesztés, illetve elbocsátás fegyelmi büntetést nem alkalmazott a kamarai taggal szemben.

11. §

Jelenleg a területi szervezetek köztestületi és egyesületi formában működnek, azonban a Növényvédő Kamara mint köztestület kerül bírósági nyilvántartásba vételre és nem szükséges a területi szervezeteket a törvényszéknek külön nyilvántartásba vennie. Erre figyelemmel a módosítás értelmében a Növényvédő Kamara országos szervezete elnökének 2025. december 31-ig kell kezdeményeznie az önálló bejegyzéssel rendelkező területi szervezetek civil szervezetek bírósági nyilvántartásból való törlését és a Növényvédő Kamara származtatott jogi személyeként való bejegyzését. A területi szervezetek továbbra is jogi személyiséggel rendelkeznek a törvény erejénél fogva.

12. §

A növényvédő kamarai törvény 8. § (4) bekezdés b) pontjában a módosítás egyértelművé teszi, hogy a Növényvédő Kamara küldöttközgyűlésében az Alapszabályban meghatározott kamarai országos tisztségviselők tanácskozási joggal rendelkeznek.

A növényvédelmi fegyelmi vétségek döntő hányada kizárólag a szabálysértési kategóriát meríti ki. A 23. § (4) bekezdése, amely a fegyelmi eljárás megindítása határidejének számítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha az ügyben büntetőeljárás is indult, kiegészül a hatósági eljárásokkal. A módosítás értelmében a súlyos, ugyanakkor büntetőjogi tényállást ki nem merítő fegyelmi vétség esetében a hatósági ügyben hozott határozat véglegessé válásától kezdődik a fegyelmi eljárás megindításának határideje.

A 26. § (2) bekezdése meghatározza, hogy az első- és másodfokon eljáró etikai-fegyelmi bizottság határozatát egyszerű vagy kétharmados szótöbbséggel hozza-e meg. A pénzbüntetés tekintetében azonban a törvény erről nem rendelkezik, így a módosítás ezt pótolja, egyszerű szótöbbséget előírva.

A fentieken túl a szövegcserés rendelkezések jogalkalmazást segítő és technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

13. §

A növényvédő kamarai törvény 8. § (3) bekezdésének módosítása pontosító jellegű.

A társadalmi munkában ellátandó tisztségek 12. § (1) bekezdése szerinti korlátozása nehezen tartható, a rendelkezés ellehetetleníti egy alkalmas, sikeres és egyébként a tagság által támogatni kívánt jelölt újraválasztását. Indokolt erre figyelemmel azon korlátozás hatályon kívül helyezése, hogy a kamarai tag azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

14. §

A végleges más célú hasznosítás tárgyában kiadott engedély a véglegessé válását követően kizárólag tájékoztatás céljából kerül megküldésre az illetékes önkormányzat részére, ezért a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 13. § (4) bekezdésének módosításával elegendő a döntést egyszerű másolatként megküldeni.

15. §

Termőföld más célú hasznosítása esetén az igénybevett terület művelési ágát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Inytv. vhr.) 62/C. §-a [2025. január 15-étől az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Inytv. vhr.) 97. §-a] alapján kizárólag a megvalósítást követően lehet átvezetni. A kormányhatározattal történő beruházási célterületté nyilvánítás jelentősége abban áll, hogy a beruházási célterületté nyilvánított termőföld más célú hasznosítása esetén a termőföld ezen jellegét a beruházás tényleges megvalósulása előtt elveszti, mivel az Inytv. vhr. 62/A. §-a (és az új Inytv. vhr. 95. §-a) alapján a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről rendelkező végleges határozat, és ezen engedélyben meghatározott földvédelmi járulék megfizetésének igazolását követően a terület kivett megnevezése átvezethető az ingatlan-nyilvántartásban.

A Tfvt. új 15/D. §-a továbbra is megengedi, hogy a művelési ág kivett beruházási célterületre történő átvezetése az Inytv. vhr. 62/A. §-a (és az új Inytv. vhr. 95. §-a) alapján a tényleges igénybevétel előtt megtörténhessen, illetve az Inytv. vhr. 62/B. §-a (és az új Inytv. vhr. 96. §-a) alapján továbbra is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások esetében a beruházás tényleges megvalósulása előtt lehetséges a kivett megnevezésre átvezetés. Ugyanakkor a nagy számban engedélyezett, de meg nem valósult beruházások céljára lekötött terület egyrészt a mezőgazdasági termelésre alkalmas területeket csökkenti, másrészt lehetőséget teremt a földforgalmi szabályozás gyengítésére. Erre tekintettel került a Tfvt. 15/D. §-ában előírásra, hogy ha a beruházási célterületté minősítés tárgyában hozott kormányhatározat visszavonásra, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vagy kiemelt beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítás tárgyában hozott kormányrendelet hatályon kívül helyezésre kerül, és a beruházási célterületeken történő beruházások megvalósulása elmarad, a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása is történjen meg. Ez abban az esetben is alkalmazandó, ha a kormányhatározat visszavonására vagy a kormányrendelet hatályon kívül helyezésére csak részlegesen került sor. Ebben az esetben a visszavonással vagy a hatályon kívül helyezéssel érintett ingatlanok vonatkozásában kell helyreállítani az eredeti állapotot.

A Tfvt. 15/D. § (2) bekezdése alapján a beruházás rendeltetésének megfelelő kivett megnevezés (például kivett üzem, kivett gyorsforgalmi út) ingatlan-nyilvántartási átvezetése jelenti a beruházás megvalósulását. Ugyanakkor a megvalósulás tényét a más célú hasznosítást engedélyező hatóságként eljáró ingatlanügyi hatóság részére külön be kell jelenteni.

A megvalósítás elmaradásának szankcionálását jelenti az eredeti állapot helyreállítására kötelezés, azonban a fel nem használt ingatlanokra további szankció, így földvédelmi bírság nem szabható ki.

16. §

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földvédelmi nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az E-ING rendszer részét képező földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartásokban szereplő természetes személyek személyi azonosítóját, jogi személyek adószámát, illetve cégek cégjegyzékszámát a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik a természetes személyek személyi azonosítója, a jogi személyek adószáma és a cégek cégjegyzékszáma is, illetve az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adatok kezelésére is jogosulttá válik. A módosítás megteremti a jogszabályi lehetőséget, hogy természetes személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító alapján is ingyenesen adatot igényeljen az ingatlanügyi hatóság, illetve biztosítja a cégnyilvántartásból történő adatigénylést.

17. §

Annak érdekében, hogy az illetékes hegybíró még az ingatlan-nyilvántartási átvezetést megelőzően értesülhessen arról, hogy a szőlő művelési ágú ingatlan művelési ága megváltozott, indokolt, hogy már a földminősítési eljárásban hozott határozatról is értesüljön abban az esetben is, ha az ültetvény használója ezirányú bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

18. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 4. és 5. mellékletének módosítására irányuló rendelkezés.

19. §

A szövegcserés módosítások egy részét a földvédelmi eljárások elektronizációja indokolja. Biztosítani szükséges ugyanis, hogy az eljárásokban keletkező döntések közlése elektronikus úton is megtörténhessen, illetve az elektronikus eljárás során a kérelmek és egyéb beadványok mellékleteként egyszerű másolatként is csatolhatóak legyen az iratok, azzal, hogy a kérelmezőnek minden esetben egyébként nyilatkoznia kell arról, hogy az eredeti okiratok a rendelkezésére állnak, és azokat felhívás esetén bemutatja.

Módosítani szükséges továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvénynek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénnyel való hatályon kívül helyezésére figyelemmel. Jelenleg már nincsen lehetőség újabb kiemelten közérdekű beruházássá, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházássá, illetve közcélú kiemelt beruházássá nyilvánításra, kizárólag kiemelt beruházássá, illetve a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági eljárások kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása lehetséges. Ezen új terminológiák Tfvt.-ben történő átvételét biztosítják a szövegcserés módosítások. A fentieken túl a termőföld fogalmát az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok által alkalmazott fogalmak szerint szükséges pontosítani.

20. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/J. §-a korábban lehetővé tette, hogy az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható legyen. A szabályozást az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatályon kívül helyezte, így jelenleg már nincs lehetőség ilyen egyablakos eljárás lefolytatására. A földvédelmi eljárást minden esetben önálló eljárásként kell lefolytatni, ami a Tfvt. 8/B. §-ában foglalt speciális eljárási szabályokat is okafogyottá teszi.

A 14/A. § (4) bekezdés a) pontjának módosítása már nem követeli meg hiteles másolat csatolását.

21. §

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 32. § (4a) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a parlagfűvel fertőzött területre vonatkozó bejelentés esetén nem a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény alapján, hanem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint kell eljárni.

22. §

A parlagfű elleni védekezési kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzését külterületen a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság (vármegyei kormányhivatal földhivatali osztálya) végzi. Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során az ingatlan parlagfűvel való fertőzöttségét észleli, elektronikai eszközzel rögzíti a fertőzött terület főbb töréspontjának koordinátáit és a parlagfű foltra vonatkozó további jellemzőket. A koordináták térképre vetítésével történik az ingatlan beazonosítása, ezt követi az ingatlan földhasználójának, ennek hiányában tulajdonosának beazonosítása a közhiteles adatbázisokból. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét a földhasználóra vonatkozó adatokkal együtt szakrendszeren keresztül továbbítja a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztálya részére, amely jogosult a hatósági eljárás lefolytatásra.

Valamennyi hatósági folyamatot korábban a Nemzeti Földügyi Központ által üzemeltetett Parlagfű Információs Rendszerben (PIR) lehetett elvégezni. A Nemzeti Földügyi Központ megszüntetésével, 2024. június 1-től - a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság közreműködésével - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: Nébih) jár el országos illetékességgel a parlagfűvel szennyezett területekkel kapcsolatos adatbázisok kezelésével, változásvezetésével és adatszolgáltatási feladatokkal kapcsolatban. Az Éltv. 38/A. §-ának módosítása annak érdekében szükséges, hogy a Nébih a jogszabályban előírt feladatát a jövőben el tudja látni.

23. §

Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok ugyanúgy az élelmiszerlánc részét képezik, mint az élelmiszerek és az élelmiszerek előállításához szükséges egyéb termékek, ráadásul ezen anyagokkal kapcsolatban egyre több kifogás merül fel. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nem megfelelősége során számos élelmiszer-biztonsági probléma is felmerülhet, így a fogyasztóktól való visszahívás, illetve a fogyasztók informálása is szükséges. Erre figyelemmel az Éltv. 71. § (4) bekezdésének új h) pontja a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép tekintetében meghatározza a nyilvánosságra hozatalra kerülő adatokat.

24. §

Az Éltv. Mellékletének módosítására irányuló rendelkezés.

25. §

Az Éltv. rendelkezéseinek szövegcserés módosítása a technikai jellegű pontosítások mellett a következő módosításokat foglalja magába:

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. és 20. cikke élelmiszervagy takarmánybiztonsági hiba esetében nem csak a forgalomból való kivonást, hanem szükség esetén élelmiszereknél a fogyasztóktól, takarmányoknál a felhasználóktól való visszahívást is előírja kötelezettségként az élelmiszer- vagy takarmányvállalkozás számára. Ennek megfelelően szükséges módosítani az Éltv. 22. § (3) bekezdését is.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 63. § a) pont aq) alpont szerint az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozóan is élelmiszerláncfelügyeleti bírságot lehet kiszabni. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok ugyanúgy az élelmiszerlánc részét képezik, mint az egyéb élelmiszer termékek, ráadásul ezen anyagokkal kapcsolatban egyre több kifogás merül fel. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok nem megfelelősége során számos élelmiszer-biztonsági hiba is felmerülhet, így ezen tényállás esetén is indokolt a figyelmeztetés kizárása az 59. § (7) bekezdés d) pontjában.

A 71. § (4) bekezdésében az új élelmiszerek esetében is szükségesek pontosítások. Az új élelmiszerek csak uniós engedélyeztetést követően kerülhetnek forgalomba. Főleg internetes értékesítés során számos nem engedélyezett új élelmiszer, illetve új élelmiszer összetevőt tartalmazó termék kerül forgalomba, amelyek esetében indokolt a jogsértés nyilvánosságra hozatala. Szintén szükséges az Éltv. 14/B. §-ában foglalt rendelkezés, azaz a kettős minőség tilalmának megsértése esetén a nyilvánosság tájékoztatása.

26. §

A hatályon kívül helyező rendelkezések a következő célokat szolgálják.

Nincs szükség külön végrehajtási szabályok megalkotására az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerinti ellenminta vételére, valamint második szakvélemény és másik hatósági laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésére és elvégzésére vonatkozóan, ezért indokolt hatályon kívül helyezni az erre utaló szövegrészt a 44/B. § (1) bekezdésében, valamint a végrehajtási rendelet megalkotására felhatalmazást adó 76. § (2) bekezdés 57. pontját.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LIII. törvénnyel megállapított 57/A. § hatályon kívül helyezése egyrészt arra figyelemmel szükséges, hogy a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény nem tartalmaz rendelkezéseket a közigazgatási óvadék tekintetében, másrészt a figyelmeztetés kizárásáról a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVIII. törvénnyel megállapított 57/A. § már rendelkezik.

Az Éltv. rendelkezései alapján nem szükséges élelmiszer- higiéniai engedély az élelmiszer- ipari gépekhez, berendezésekhez, ezért az ezzel kapcsolatos szabályok megalkotására felhatalmazást adó 76. § (2) bekezdés 31. pontjának hatályon kívül helyezése indokolt.

Az Éltv. mellékletének 17. pontjában meghatározott "élelmiszer-vállalkozási létesítmény" kifejezés nem szerepel a törvényben, így szükséges a fogalommeghatározás törlése.

27. §

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása annak a szabályozási célnak az egyértelműsítését szolgálja, hogy erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a helyreállításnak minden esetben - közigazgatási szankció kiszabásának lehetőségétől függetlenül - meg kell történnie. A helyreállítási intézkedés nem sorolható a közigazgatási szankciók közé, így az elévülés szabályai sem vonatkozhatnak rá. Erre figyelemmel az erdő rendeltetésének és természetességi állapotára vonatkozó alapelvárásnak megfelelő helyreállítására abban az esetben is sor kerül, ha szankció kiszabására az időmúlás miatt már nincs lehetőség.

28. §

A szabályozás tárgyára tekintettel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényből áthelyezésre kerül az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 105/A. §-ába az erdészeti hatóság számára a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által történő adatszolgáltatás - az E-ING rendszer működésére figyelemmel pontosított szöveggel - 2025. január 15-i hatálybalépéssel.

29. §

Szövegezési pontosítás.

30. §

Az NFAtv. sarkalatos 19. § (1) bekezdésének módosítására irányuló szövegcsere a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges pontosítást tartalmaz.

31. §

A szövegcserés rendelkezések a Nemzeti Földügyi Központ megszűnésével összefüggésben felmerült jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges, valamint jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.

32. §

A párhuzamos szabályozás kizárása érdekében hatályon kívül helyezésre kerül az NFAtv. Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítására vonatkozó szerződés adatainak nyilvánosságra hozatalára irányuló 21. § (7) bekezdése.

33. §

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Htv.) 5. §-ának módosításával pontosításra kerülnek a külhoni értéktárak létrehozására vonatkozó rendelkezések.

34. §

A Htv. módosításával a törvény lehetőséget ad az értéktárba való felvételt eredetileg kezdeményező számára arra, hogy javaslattevőként végigkísérje a hungarikummá nyilvánítás teljes folyamatát.

35. §

A NEKTÁR elnevezésű nemzeti értéktár egy informatikai fejlesztés eredményeként létrejött rendszer, amely az ott szereplő nemzeti értékeket naprakészen, elektronikus formában tarja nyilván. A Htv. új 18/C. §-a e nyilvántartási rendszer jogszabályi alapjait fekteti le.

36. §

A Htv. új alcímével megteremtődik az agrárminiszter által a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és lajstromba vett "kiemelkedő nemzeti érték" védjegy használatának jogszabályi alapja.

37. §

A fogalmak és egyéb rendelkezések pontosítására irányuló szövegcserés rendelkezések.

38. §

Jogtechnikai jellegű módosítás.

39. §

Az E-ING rendszerben a kormányhivataloknál helyben tárolt térképtári és adattári adatok, valamint az ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységhez szükséges, az állami ingatlannyilvántartási térképi adatbázisban tárolt adatok szolgáltatására lesz lehetőség. Ezen adatokat a kormányhivatalok szolgáltatják. Minden más földmérési és térképészeti adatot a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltat az ügyfélszolgálatán vagy az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül.

40. §

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) módosításával a kamarai meghatalmazás részletes szabályai kiegészítésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv előtti eljárásokból az Elektronikus Gazdálkodási Napló vezetésére is, ezzel is segítve a kamarai tagokat az adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésében.

41. §

A kamarai meghatalmazás kapcsán a NAK tv.-be beépülő szabályokra tekintettel, a végrehajtási szabályok megállapítása érdekében, felhatalmazó rendelkezés beépítése is szükséges.

42. §

Jogtechnikai jellegű, szövegcserés módosítások annak érdekében, hogy a szabályozás összhangba kerüljön a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény fogalomhasználatával.

43. §

A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 3. § (2) bekezdésének módosításával nemcsak a szakigazgatási egység területén folytatott szőlészeti és borászati termelőtevékenységhez szükséges hegyközség tagság, hanem a szőlő szaporítóanyag előállításához, illetve forgalmazásához is, függetlenül attól, hogy szakigazgatási egység területén vagy azon kívül eső területeken végzik e tevékenységet.

44. §

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között megkötött együttműködési megállapodás alapján a jövőben a szőlő szaporítóanyagot előállítók tevékenységüket a hegyközségek keretében folytatják. Ez a változás elősegíti a nagyobb szintű piaci koordinációt és a szőlőtermesztés biológiai alapjainak védelmét, fenntartható fejlesztését, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a külföldi példáknak megfelelően szerepet kap a magasabb minőségű szőlőoltvány előállításában.

A fentieknek megfelelően a Hktv. módosítása alapján a szőlő szaporítóanyag előállítását és forgalmazását végzők is szőlészeti termelőnek fognak minősülni.

45. §

A Hktv. 15. § (1) bekezdésének módosítása a hegyközségi tagság körét kiegészíti a szőlő szaporítóanyagot előállítókkal és forgalmazókkal.

46. §

A Hktv. 49. §-ának módosítása szerint a szőlő szaporítóanyagot előállítókra, illetve forgalmazókra vonatkozóan, a szaporítóanyag előállítás sajátosságaihoz igazodóan, országosan egységesen a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a hegyközségi járulék mértékét. A hegyközségi járulék fele azt a hegyközségi szervezetet illeti meg, amelyben a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó személy a tevékenységét végzi, másik fele pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának bevételét képezi.

47. §

Átmeneti rendelkezés beépítése szükséges a Hktv. módosításához, mely a 2025. január 1. napján szőlő szaporítóanyag előállítását, illetve forgalmazását végzők számára 2025. január 1. napján hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztet. A módosítás értelmében a tagsági viszonyt keletkeztető tény bejelentésére az érintett szőlészeti termelőknek 2025. március 31-ig van lehetőségük.

48. §

A Hktv. 6. § (2) bekezdésének módosítása arra figyelemmel szükséges, hogy a 49. § új (9) bekezdése értelmében a szőlő szaporítóanyagot előállító, illetve forgalmazó személy tekintetében nem a hegyközség közgyűlése, hanem országosan egységesen, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa határozza meg a hegyközségi járulék mértékét.

A Hktv. 17. § (6) bekezdésében a hegybírónak szóló bejelentést szükséges kiegészíteni a szőlő szaporítóanyag előállítása, illetve forgalmazása felhagyásának esetével is, tekintettel arra, hogy a jövőben a szőlő szaporítóanyagot előállítók, illetve forgalmazók tevékenységüket a hegyközségek keretében fogják folytatni

49. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 4. pontjának módosítása az életvitelszerű lakáshasználat helyének fogalmát pontosítja, melynek értelmében nemcsak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely tekintetében van helye ellenkező bizonyításnak, hanem a bejelentett tartózkodási hely esetében is.

50. §

A Földforgalmi tv. 8. §-ának (3) bekezdéssel való kiegészítésének célja, hogy az "E-ingatlan-nyilvántartás" című projekt (a továbbiakban: E-ING projekt) keretében az elektronikus ügyintézésre történő átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. A földforgalmi szakterületet érintően az E-ING projekt indulásával az ún. biztonsági okmány helyét a szerződések, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges jognyilatkozatok előzetes elektronikus regisztrációja váltja fel. Szükséges ugyanakkor egy szabályozási átmenet biztosítása, összhangban az ingatlan-nyilvántartási szabályozással. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat.

51. §

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. Ilyen speciális használati cél a vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása. A visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében szükséges rögzíteni e kivételes használat átengedési lehetőségének feltételeit is a Földforgalmi tv. 13. §-ában.

52. §

A korábban a 17. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő jogszabályi rendelkezés pontosítása érdekében az esetkör külön bekezdésben kerül szabályozásra. Figyelemmel arra, hogy a földek művelési águk és minőségi osztályuk tekintetében nem minősülnek homogénnek, így előfordulhat olyan eset, hogy a közös tulajdonban fennálló tulajdoni illetőségnek az ingatlan kevésbé jó minőségű területén történő kimérése azt eredményezi, hogy a tulajdonos ezáltal meghaladja a földszerzési maximumot anélkül, hogy egyébként további tulajdonrészeket szerzett volna meg. Ez nyilvánvalóan ellentétes a jogalkotói szándékkal, ezért szükséges kivételként szabályozni.

53. §

A Földforgalmi törvény 20. § (1) bekezdés i) pontja értelmében elővásárlási jog nem áll fenn az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától legfeljebb 20 km távolságra levő településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által korábban megszerzett föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése esetén. A jogalkotói szándék megkerülésére adna lehetőséget, ha a 20. § (1) bekezdés i) pontjában nem nevesített művelési ágakra dologösszesség létesítésével ki lehetne terjeszteni az elővásárlástól való mentességet, ezért szükséges kimondani, hogy a dologösszesség részét képező valamennyi ingatlan esetében külön-külön fenn kell állnia az i) pont alkalmazása feltételeinek.

54. §

Az adásvételi szerződés aláírásakor nem csak foglaló, hanem vételár-előleg fizetésére is sor kerülhet. A jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján gyakori az is, hogy a szerződés aláírásakor a teljes vételár megfizetésre kerül. Ezen eseteket az elővásárlási joggyakorlás során a foglalóra irányadó rendelkezések szerint szükséges kezelni.

55. §

Az elővásárlásra jogosultak megtévesztésére alkalmas, ha olyan adásvételi szerződés kerül közzétételre, amelyben a felek az ügylet elővásárlási jogtól való mentességére alaptalanul hivatkoznak. Indokolt az ilyen jogügyletek hatósági jóváhagyását az előzetes vizsgálati szakaszban megtagadni.

56. §

A 46. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt, előhaszonbérleti jog ranghelyével kapcsolatos rendelkezést kell alkalmazni a módosítás értelmében abban az esetben is, ha az öntözésfejlesztési beruházást a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tagságával működő fenntartható vízgazdálkodási közösség hajtotta végre.

57. §

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. A speciális személyi körbe tartozik az a családi mezőgazdasági társaság, amelynek a földtulajdonos tagja. A családi mezőgazdasági társaság részére történő használatba adáshoz a törvény több privilegizált rendelkezést is fűz, így például ilyen esetben hatósági jóváhagyásra sem kerül sor. A kivétel érvényesüléséhez szükséges ezen személyi kör részére történő haszonbérbe adás során az előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét is kizárni.

Ugyanígy kizárja a módosítás az előhaszonbérleti joggyakorlás lehetőségét az öntözési jog alapján létrejött haszonbérlet esetén.

58. §

Az előhaszonbérletre jogosultak megtévesztésére alkalmas, ha olyan haszonbérleti szerződés kerül közzétételre, amelyben a felek az ügylet előhaszonbérleti jogtól való mentességére alaptalanul hivatkoznak. Indokolt az ilyen jogügyletek hatósági jóváhagyását - a Földforgalmi tv. 51. § (2) bekezdésének kiegészítésével - az előzetes vizsgálati szakaszban megtagadni.

59. §

Pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmazó módosítás.

60. §

Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény módosította a Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdését, amely alapján a föld más célra hasznosítható akkor is, ha a föld igénybevétele olyan területen történik, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított. A módosítás 2024. július 1. napján lépett hatályba, ugyanakkor átmeneti rendelkezés hiányában a rendelkezés a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazható. Az átmeneti szabály beépítése ezt a hiányosságot pótolja. A rendelkezés a jogalanyokat hátrányosan nem érinti, így nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába.

Átmeneti rendelkezést szükséges beépíteni az életvitelszerű lakáshasználat helyének meghatározására irányuló, illetve az öntözésfejlesztési beruházásokkal kapcsolatos módosítások kapcsán annak érdekében, hogy azokat már a hatálybalépésekor folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni lehessen.

61. §

A használat átengedése a törvényben meghatározott esetekben nem ütközik a tulajdonszerzéskor vállalt korlátozásba. Ezek tipikusan egy meghatározott személyi kör részére vagy valamilyen privilegizált használati célból engednek kivételt a használat átengedési tilalom alól. Ebbe a speciális személyi körbe tartozik a tulajdonos vagy közeli hozzátartozója gazdasági érdekkörébe tartozó mezőgazdasági termelőszervezet, mely részére történő használatba adáshoz a törvény több privilegizált rendelkezést is fűz, így például ilyen esetben előhaszonbérleti joggyakorlásra és hatósági jóváhagyásra sem kerül sor. Szükséges a törvényben ezen kivételi kör feltételeit egységesen meghatározni, ezért a 48. §-ban és az 59. §-ban foglaltakhoz hasonlóan a 13. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában is a legalább 25 %-os tulajdonlás legalább egy éves fennállását előírni.

Az 51. § (2) bekezdés c) pontja és (5) bekezdés c) pontja módosításának indoka, hogy elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és nyilatkozatok elmaradásával megegyező jogkövetkezményt szükséges megállapítani arra az esetre is, ha a nyilatkozattételre nyilvánvalóan valótlan tartalommal kerül sor, például a Fétv. 55/A. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot olyan, ökológiai gazdálkodásba még be nem vont földrészlet vonatkozásában teszik meg, amely esetében a haszonbérlet időtartamának rövidségére tekintettel az ökológiai gazdálkodásra történő átállás nem tud megvalósulni.

Az 55. § módosítása a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyási eljárásának gyorsítását szolgálja az eljárási határidő 60 napról 30 napra való csökkentésével.

Ha a föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést közeli hozzátartozók kötik, a szerző félnek a 13. § (5)-(6) bekezdései szerinti feltételek fennállása esetén meg kell tennie a kötelező nyilatkozatokat. Ebben az esetben az ügylet hatósági jóváhagyására nem kerül sor, ezért szükséges a nyilvánvaló érvénytelenség esetének kimondása a 61. §-ban a nyilatkozatok hiánya esetére, a tulajdonjog bejegyzési eljárás tekintetében.

Fentieken túl a szövegcserék jogtechnikai jellegű pontosításokat tartalmaznak.

62. §

A Földforgalmi tv.-t érintő hatályon kívül helyező rendelkezések a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodóra vonatkozó szabályok deregulálását valósítják meg, illetve jogtechnikai jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.

A 17. § (1) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezésére arra figyelemmel kerül sor, hogy a 17. § új (3) bekezdése nemcsak a 2014. május 1-jén fennálló közös tulajdon, hanem az ezt követően keletkezettek esetében is lehetővé teszi a földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű föld kimérése esetén a földszerzési maximum túllépését.

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele érinti a földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárás és az azt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását, ennek okán kerül sor a Földforgalmi tv. 30. § (4) bekezdésének részleges hatályon kívül helyezésére.

63. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 17. §-a kiegészítésének célja, hogy az E-ING projekt keretében az elektronikus ügyintézésre történő átállás fokozatosan kerüljön megvalósításra. A földforgalmi szakterületet érintően az E-ING projekt indulásával az ún. biztonsági okmány helyét a szerződések, illetve az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok előzetes elektronikus regisztrációja váltja fel. Szükséges ugyanakkor egy szabályozási átmenet biztosítása, összhangban az ingatlan-nyilvántartási szabályozással. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat.

64. §

A Fétv. 37. §-ának kiegészítése is az E-ING projekt keretében az elektronikus ügyintézésre történő fokozatos átállás megvalósítását szolgálja. Az átmeneti időszakban mind a földforgalmi, mind pedig az ingatlan-nyilvántartási eljárások megindításához elfogadható akár a biztonsági okmányon szerkesztett, akár a nem biztonsági okmányon szerkesztett, de előzetesen elektronikusan regisztrált okirat. Amennyiben a kérelemhez biztonsági okmányon szerkesztett papíralapú okirat kerül benyújtásra, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a benyújtott okiratot is záradékolja.

65. §

Ha az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, azzal az elővásárlásra jogosultak, illetve a szerződő felek jogai súlyosan sérülhetnek. Ha mindezek ellenére a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül.

66. §

Az öntözési jognak az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben történő bevezetésével kapcsolatban a haszonbérleti szerződés megszűnése eseteinek kiegészítése is szükséges.

67. §

Az öntözési jognak az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben történő bevezetésével kapcsolatban a szívességi földhasználati szerződés megszűnése eseteinek kiegészítése is szükséges.

68. §

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonostársnak a 73. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozata megtételére - vagyis a saját tulajdonát illetően a használatba adás megvétózására - is csak az ajánlat elfogadására a 72. § (3) bekezdés g) pontja szerint megállapított határidőn belül van lehetősége, valamint egyértelműsíti azt is, hogy a használati megosztásról szóló megállapodás mellőzésére ez esetben akkor sincs lehetőség, ha a többi tulajdonostárs az ajánlatot elfogadta, a vétójogával élő tulajdonostárs területének kijelölésétől nem lehet eltekinteni.

69. §

Ha az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a jegyző megsértette, azzal az előhaszonbérletre jogosultak, illetve a szerződő felek jogai súlyosan sérülhetnek. Ha mindezek ellenére a mezőgazdasági igazgatási szerv nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, az súlyos eljárási szabálysértésnek minősül.

70. §

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földhasználati nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat. Az E-ING rendszer részét képező földhasználati nyilvántartásban szereplő jogi személyek esetében a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni a nyilvántartásban szereplő jogi személyek adószámát is. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik a jogi személyek adószáma is, illetve az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adat kezelésére is jogosulttá válik. Ezen adat azonban a nyilvántartásból szolgáltatandó dokumentumokon nem tüntethető fel.

71. §

Az adatmigrációs hiba esetén alkalmazandó bejegyzés helyesbítése egy speciális korrekciós eljárás. Ebben az esetben nem a hatóságnak a nyilvántartás vezetése tárgyában hozott döntése szorul jogorvoslatra, hanem a nyilvántartás fejlesztésével szükségszerűen együtt járó adatmigráció során következik be olyan technikai eredetű hiba, amely a nyilvántartás tartalmában valamilyen eltérést eredményez. A hiba észlelése származhat bejelentésből, vagy a hatóság saját maga is észlelheti, a helyesbítést azonban a hatóság minden esetben hivatalból indult eljárás keretében végzi el. Fontos ugyanakkor, hogy ha az adatmigrációs hibával érintett földterületre vagy annak egy részére időközben a korábbi földhasználótól, illetve a tulajdonostól eltérő harmadik személy földhasználata került bejegyzésre (például a migráció során a földhasználó által ténylegesen használt területnek csak egy része került átemelésre, a fennmaradó területet pedig a tulajdonos harmadik személy részére használatba adta), abban az esetben a helyesbítéshez szükséges e harmadik személy hozzájárulása is. Figyelemmel arra, hogy az ingatlanügyi hatóságnak nincs jogköre a földhasználati szerződések érvényességének vagy érvénytelenségének megállapítására, így a harmadik személy beleegyezésének hiányában a helyesbítésre csak a polgári ügyekben eljáró bíróság döntése alapján kerülhet sor.

72. §

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele a földműves nyilvántartásban is szükségessé tesz bizonyos módosításokat.

Az E-ING rendszer részét képező földműves nyilvántartásban szereplő jogi személyek esetében a könnyebb kereshetőség és azonosítás érdekében szükséges kezelni a nyilvántartásban szereplő jogi személyek adószámát is. Erre tekintettel a nyilvántartás részévé válik a jogi személyek adószáma is, illetve a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben ezen adat kezelésére is jogosulttá válik. Ezen adat azonban a nyilvántartásból szolgáltatandó dokumentumokon nem tüntethető fel. Az elektronikus eljárásban biztosítani kell továbbá, hogy a papír alapon és elektronikus úton is szolgáltatható legyen adatlap másolat.

Az E-ING rendszer szerinti földműves nyilvántartásban - hasonlóan az ingatlan-nyilvántartáshoz és a földhasználati nyilvántartáshoz - a jogosultak azonosítása természetes személyek esetében a természetes személyazonosító adatok vagy a születési név és a személyi azonosító, cégek esetében a megnevezés és a cégjegyzékszám vagy az adószám alapján történik.

A módosítás megteremti a jogszabályi lehetőséget, hogy természetes személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján ingyenesen adatot igényeljen a mezőgazdasági igazgatási szerv.

73. §

Az adatmigrációs hiba esetén alkalmazandó bejegyzés helyesbítése egy speciális korrekciós eljárás. Ebben az esetben nem a hatóságnak a nyilvántartás vezetése tárgyában hozott döntése szorul jogorvoslatra, hanem a nyilvántartás fejlesztésével szükségszerűen együtt járó adatmigráció során következik be olyan technikai eredetű hiba, amely a nyilvántartás tartalmában valamilyen eltérést eredményez. A hiba észlelése származhat bejelentésből, vagy a hatóság saját maga is észlelheti, a helyesbítést azonban a hatóság minden esetben hivatalból indult eljárás keretében végzi el.

74. §

Jogtechnikai pontosításokat tartalmazó szövegcserés rendelkezések.

75. §

Jogtechnikai módosításra irányuló szövegcsere.

76. §

A hatályon kívül helyező rendelkezések részben a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján a pályakezdő gazdálkodóra vonatkozó szabályok deregulálását valósítják meg, illetve megteremtik az összhangot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: új Inytv.) rendelkezéseivel. Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele érinti a földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárás és az azt követő ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását, ennek okán kerül sor a Fétv. 37. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezésére.

77. §

A tenyésztési hatóság feladatainak ellátása biztosítása érdekében szükséges, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos kérelemre induló eljárások során felmerült költségek fedezésére igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani, amelyre figyelemmel az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény kiegészül egy új 8/A. §-sal.

78. §

Annak érdekében, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos eljárásokban igazgatási szolgáltatási díjat lehessen megállapítani, az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. §-ába felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.

79. §

Az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet. Indokolt tehát azt biztosítani, hogy a haszonbérlő által létesített olyan jellegű öntözési beruházások, amelyek a földdel alkotórész kapcsolatba kerülnek (azaz a földfelszín alá kerülnek beépítésre, illetve más földre csak elbontás után és nagy ráfordítással telepíthetőek át, továbbá nyílt vezetésű vízilétesítmények), a beruházó haszonbérlő számára megtérülhessenek.

80. §

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény végrehajtása során az öntözési igazgatási szervhez beérkezett, megalapozott gazdálkodói igényekre tekintettel szükséges az elismerési eljárás során elfogadható növénykultúrák pontosítása, mely összhangban van a támogatási rendszer jogi szabályozásával.

A 23. § módosítása a sarkalatossági záradék kiegészítésére irányul.

81. §

Az új Inytv. hatálybalépésével egyidejűleg módosul - többek között - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) is. A módosítás megszünteti a beadvány függőben tartásának lehetőségét, így azt a jövőben sem az Ákr., sem az új Inytv. nem ismeri majd. Figyelemmel arra, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) több helyen is rendelkezik a beadvány függőben tartásáról, ezért a Foktftv. és az új Inytv.. összhangjának megteremtése érdekében szükséges a beadvány függőben tartása helyett az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni.

82. §

Az új Inytv. és végrehajtási rendelete rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozás módosítása a Foktftv. 17. § (9c) bekezdésében. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a végrehajtó rangsortartás nélkül törli a végrehajtási jogot, az új Inytv. pedig tételesen felsorolja a felfüggesztés eseteit, és más törvénynek nem enged meghatározni további felfüggesztési esetet. Így abban az esetben, ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtási jog törlésére a jövőben nem a végrehajtó, hanem - a végrehajtó által kiállított igazolás birtokában - a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetését kezdeményező tulajdonostárs kezdeményezésére kerül sor.

83. §

Az új Inytv. és végrehajtási rendelete rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a végrehajtási joggal érintett tulajdonrészekre irányadó szabályozás módosítása a Foktftv. 17/B. §-ában. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok szerint a végrehajtó rangsortartás nélkül törli a végrehajtási jogot, az új Inytv. pedig tételesen felsorolja a felfüggesztés eseteit, és más törvénynek nem enged meghatározni további felfüggesztési esetet. Így abban az esetben, ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtási jog törlésére a jövőben nem a végrehajtó, hanem - a végrehajtó által kiállított igazolás birtokában - a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetését kezdeményező tulajdonostárs kezdeményezésére kerül sor.

84. §

A Foktftv. 18/A. §-ának módosítás egyrészt az új Inytv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a közbenső jogszerzésre vonatkozóan, másrészt pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.

Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. A módosítás értelmében az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan tulajdoni lapján nem kerülnek feltüntetésre, személyük azonban az ingatlan-nyilvántartás okirattárában elhelyezett okiratból megismerhető.

85. §

A Foktftv. 18/B. § (2) bekezdésének módosítás egyrészt az új Inytv. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges a közbenső jogszerzésre vonatkozóan, másrészt pontosító jellegű rendelkezéseket tartalmaz.

Az ingatlan-nyilvántartásban az örököstársak közösségének tagjait közbenső jogszerzőként kell feltüntetni az egyes örököstársakat illető tulajdoni hányad feltüntetése nélkül. A módosítás értelmében az örököstársak közösségének tagjai az ingatlan tulajdoni lapján nem kerülnek feltüntetésre, személyük azonban az ingatlan-nyilvántartás okirattárában elhelyezett okiratból megismerhető.

86. §

Az új Inytv. hatálybalépésével egyidejűleg módosul - többek között - Ákr. is. A módosítás megszünteti a beadvány függőben tartásának lehetőségét, így azt a jövőben sem az Ákr., sem az új Inytv. nem ismeri majd. Figyelemmel arra, hogy a Foktftv a folyamatban lévő megosztás tényével kapcsolatban több helyen is rendelkezik a beadvány függőben tartásáról, ezért a Foktftv. és az új Inytv.. összhangjának megteremtése érdekében szükséges a beadvány függőben tartása helyett az eljárás felfüggesztéséről rendelkezni.

Az új Inytv.-ben a tényfeljegyzés kifejezést a ténybejegyzés kifejezés váltja fel, továbbá a megkeresés helyett a bírósági elrendelés, illetve a hatósági felhívás kifejezés alkalmazandó. A módosult fogalomhasználat a Foktftv.-ben is átvezetésre kerül.

87. §

Ha az ültetvény használó nem nyilatkozik a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, a hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására. A hegybíró e jogköre a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 5. § (3) bekezdésének módosításával kiterjesztésre kerül arra az esetre is, ha nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével továbbra sem áll rendeltetésszerű művelés alatt. A hegybíró által történő kivágásra kötelezés teljesítésének elmaradása esetén a növénytermesztési hatóságként eljáró Nébih feladata a végrehajtás elrendelése, amit az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 133. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a törvényben rögzíteni szükséges.

88. §

Jogtechnikai pontosításra irányuló szövegcsere.

89. §

Szemben azzal az eljárásrenddel, amit az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény határoz meg, és amelyben a bejegyzés alapjául mindig eredeti okirat szolgál, az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárás során a kérelmezők vagy eredeti elektronikus okiratot fognak benyújtani, vagy papíralapú okiratról készült oldalhű elektronikus másolatot, melyet az okiratszerkesztő ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos állít elő a papíralapú okirat elektronikus okirattá történő átalakításával, ezért szükségessé vált a "nyilvánvalóan azonosítható aláírással" kapcsolatos rendelkezések újragondolása. Az új Inytv. 35. § (2) bekezdésének módosítása alapján az ingatlanügyi hatóság nem azt fogja vizsgálni, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot az ügyletkötő fél, illetve képviselője nyilvánvalóan azonosítható módon írta-e alá, hanem azt, hogy a fél vagy képviselő személye az okiratban beazonosítható módon szerepel-e. Papíralapú okirat elektronikus okirattá alakítása esetén a bejegyzés alapjául szolgáló elektronikus másolatnak az aláíró személy aláírásképét kell tartalmaznia.

90. §

A módosítás pontosítja az új Inytv. 46. §-ának szövegét a jobb érthetőség érdekében.

91. §

Mivel a gazdaságátadási szerződés esetében a tulajdonjog fenntartással történő eladás, a függőben tartás és a vevői jog nehezítik a gazdaságátadásnak az egységes egy napon történő átadását, ezért ebben az esetben szükséges kimondani, hogy tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői joggal összefüggésben nincs helye az eljárás felfüggesztésének. A szabályozás az új Inytv. 48. § (2) bekezdésébe épül be, így - az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény 14. §-ára tekintettel - a szakasz újraszabályozása szükséges.

92. §

Az agrárgazdaságok átadásának hatékony végrehajtása érdekében szükséges annak biztosítása, hogy az ingatlanügyi hatóság hiánypótlásra való felhívás nélkül elutasíthassa a kérelmet, amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló gazdaságátadási szerződés nem egy naptári napon került benyújtásra valamennyi ingatlan tekintetében.

93. §

A módosítás újraszabályozza a bejegyzés helyesbítését annak érdekében, hogy ne csak a bejegyzés alapjául szolgáló okirathoz képest helytelen tulajdonilap-tartalmat helyesbíthesse az ingatlanügyi hatóság, hanem megteremtődjön annak lehetősége is, hogy az ingatlan-nyilvántartás informatikai fejlesztésével összefüggő, az ingatlan-nyilvántartási adatbázisok közötti adatmigráció során keletkezett hibák is kijavíthatóvá váljanak a tulajdoni lapon. Az ingatlanügyi hatóság ez utóbbi esetben az adatbázisok tartalmát veti össze. Az ingatlanügyi hatóság hivatalból jár el, az eljárás megindítását megalapozó információ pedig bármely módon (például ügyfél jelzése vagy folyamatban lévő eljárás során történő észlelés) a tudomására juthat. Ha az ingatlanügyi hatóság helyesbítésre okot adó eltérést észlel az adatbázisok tartalma között, akkor az adatmigrációs hiba megszüntetése érdekében a helyesbítésről jogorvoslattal támadható döntést hoz. Ha az ingatlanra vonatkozóan a hiba keletkezése és észlelése közötti időszakban harmadik személy jogot szerzett vagy harmadik személy javára tényt jegyeztek be az ingatlan tulajdoni lapjára, akkor a jogra vagy tényre vonatkozó hibás bejegyzés helyesbítéséhez a harmadik személy hozzájárulása szükséges.

94. §

A rendelkezés a végrehajtási jog hivatalbóli törlésének speciális esetét határozza meg a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti megosztás vagy bekebelezés esetén.

95. §

Rendszeresen visszatérő probléma, hogy ügyfelek "internetes csalás" áldozataivá váltak, mert azt hitték, az ingatlanügyi hatóság hivatalos honlapjáról rendeltek meg tulajdonilap-másolatot, majd a későbbiekben azzal szembesültek, hogy az adatszolgáltatás jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díjánál magasabb összegért jutottak hozzá a tulajdonilap-másolathoz egy közvetítő cégen keresztül. A tulajdonilap-másolatnak az igazgatási szolgáltatási díjon felüli ellenérték fejében történő továbbszolgáltatása jelenleg sem megengedett, ugyanakkor az illetékes kormányhivatal jogszabálysértés megállapítása esetén a hatályos rendelkezések szerint először csak figyelmeztetés szankciót tud alkalmazni, amely nem bizonyult hatékony fellépési módnak a jogsértőkkel szemben, ezért indokolt kimondani, hogy az ilyen típusú jogszabálysértés esetén a figyelmeztetés szankció alkalmazása kizárt.

96. §

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy tulajdonilap-másolat és földkönyv elektronikus úton történő szolgáltatásának igénybevételére vonatkozó adatszolgáltatási szerződés az adatszolgáltató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által megállapított általános szerződési feltételek alkalmazásával is megköthető legyen. A módosítás további célja annak kimondása, hogy a hozzáférési jogosultságról a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv határozattal dönt.

97. §

Az a) és b) pont szerinti módosítás szövegpontosító célú.

A c) pont szerinti módosítás az új Inytv. 48. §-ára való hivatkozást pontosítja annak újraszabályozására tekintettel.

A d) pont szerinti módosítás arra figyelemmel szükséges, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) 34/B. § (1) bekezdése alapján a korábbi Nemzeti Földügyi Központ 2024. május 31. napjával beolvadásos különválással megszűnt, és egyben általános jogutódja - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal és agrár szakigazgatással összefüggő földmérési, térinformatikai és távellenőrzési feladatok kivételével - az Agrárminisztérium. E változás egyben azt is jelenti, hogy 2024. június 1. napjával a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi jogok gyakorlásához, illetve magához a Nemzeti Földalap kezeléséhez elengedhetetlen az ingatlan- és földhasználati nyilvántartási adatbázisokhoz az agrárpolitikáért felelős miniszter hozzáférésének a biztosítása, azonban e tekintetben nem mint szakmai irányítási jogkörben, hanem a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlói minőségében. Ezt a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, így a módosítás ennek rendezésére szolgál.

Az e) pont szerinti módosítás szűkíti azon esetek körét, amikor természetes személy ingyenesen juthat hozzá elektronikus tulajdonilap-másolathoz.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szabályozza a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatásra jogosult szerveket, a célt és az adattartalmat. Jelenleg ez alapján az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás és a földvédelmi nyilvántartás szervei igényelhetnek adatot. Az f) pont szerinti módosítás kiegészíti a felsorolást a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás szervével is, mivel ezen nyilvántartást szabályozó ágazati jogszabály is rendelkezik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvételről.

98. §

Az új Inytv. 60. §-ának hatályba nem lépéséről való rendelkezés szűkíti azon eljárások körét, amelyekben utólagos díjfizetésre van mód.

99. §

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. §-ában szükséges a gazdaságátadó fogalmának pontosítása olyan módon, hogy az 5 éves időtartam számításánál a gazdaságátadási szerződés megkötésének dátuma irányadó, valamint - az új 2/A. §-sal együtt - annak egyértelműsítése, hogy a legalább 5 éves földhasználói vagy erdőgazdálkodói minőség időtartamába beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a gazdaságátadó közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban a gazdaságátadó tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet használta.

A rendelkezés továbbá meghatározza a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve a kiegészítő tevékenység fogalmát. A javaslat alapvetően a Földforgalmi törvény fogalommeghatározásait veszi alapul, azzal a különbséggel, hogy a Földforgalmi törvény 5. § 18. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenységben a kiegészítő tevékenység bevételét nem korlátozza. Ez lehetőséget biztosít azon gazdaságoknak is a törvény szerinti gazdaságátadási lehetőséggel élni, amelyek bevételében a kiegészítő tevékenység nagyobb mértékben van jelen, mint az alap mező-, erdőgazdasági tevékenység.

100. §

A gazdaságátadó fogalmának összetettségére figyelemmel, a rendelkezés egyértelművé tétele és egységes alkalmazása érdekében a Gazdaságátadási tv. 2. § b) pont bb) alpontja szerinti fogalom részét képező beszámítási szabályok külön §-ban kerülnek meghatározásra.

101. §

A Gazdaságátadási tv. 3. §-ának kiegészítése a gazdaságátadás egy naptári napon történő átadására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A gazdaság egyes vagyonelemeinek átszállása a gazdaságátadási szerződés nélkül különböző időpontokban mehet végbe, amely azonban több polgári jogi szerződés esetében (hitelek, munkáltatói szerződések, stb.) bonyolult jogi helyzetet eredményezne, ezért fontos az egy naptári napon történő átadás előírása. Alapvető jogalkotói szándék volt, hogy a gazdaságátadó által használt földek használati jogosultságát minden esetben át kell adni, amelyet e rendelkezés egyértelműsít.

A gazdaságnak nem része, ezért a gazdaságátadási szerződésben nem kell feltüntetni azt az ingatlant, amely a gazdaságátadási szerződés megkötésének napján a gazdaságátvevő használatában van.

102. §

A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontjának módosításával a gazdaságátadási szerződésben feltüntetendő adatok, különösen a személyes adatok köre összhangba kerül a mezőgazdasági igazgatási szerv által jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről vezetett nyilvántartás adattartalmával.

103. §

Mivel a gazdaságátadásnak az egységes, egy napon történő átadását nehezíti a tulajdonjog fenntartással történő eladás is, ezért a módosítás - az új Inytv. rendelkezéseivel összhangban -kizárja e jogintézmény alkalmazását, valamint a haszonélvezeti jog alapításának kizárása is kimondásra kerül.

104. §

A mezőgazdasági igazgatási szerv által a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről vezetett nyilvántartás adatai kiegészítésre kerülnek, egyrészről a Földforgalmi törvény szabályaival való összhang megteremtése, másrészről a Földforgalmi törvény szerinti anyagi jogi szabályoknak való megfelelés ellenőrzése, harmadrészt a gazdaságátadások agrárpolitikai statisztikai célú nyomon követése érdekében.

105. §

A Gazdaságátadási tv. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározásra kerüljenek a gazdaságátadási szerződés jóváhagyását követő, kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályok.

106. §

Sarkalatos rendelkezések módosítására irányuló pontosító jellegű szövegcserék.

107. §

Tekintettel arra, hogy a folyószámla hitelek nem közvetlenül a gazdaság egyes elemeihez, hanem a gazdaságátadó személyéhez, illetve az általa végzett tevékenységhez kapcsolódnak, ugyanakkor azok is a gazdaság részét képezik, szükséges a 7. § c) pontjának kiegészítése. Egyebekben a rendelkezés jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

108. §

Felesleges párhuzamosságot megszüntető jogtechnikai jellegű rendelkezés.

109. §

A 3/D. § lehetővé teszi, hogy papíralapon vagy hivatali kapun történő benyújtás esetén jogi képviselő igénybevétele nélkül is elő lehessen terjeszteni jelzálogjogra, önálló zálogjogra vagy átalakításos önálló zálogjogra vonatkozó hitelintézeti kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem foglalták közokiratba, vagy azt ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos nem ellenjegyezte. A 3/E. § szerinti átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy biztonsági okmányon szerkesztett, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződést papíralapon azt követően is be lehessen nyújtani ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzés céljából, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetését támogató informatikai rendszer ügyintézési felületének (elektronikus űrlap) mellőzését lehetővé tevő rendelkezések hatályukat vesztették, feltéve hogy a hatályvesztés időpontjában a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása már folyamatban volt.

1973. január 1-jén, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Inytvr.) hatálybalépésével és a telekkönyv megszűnésével megszűnt a részház jogintézménye. Az Inytvr. végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 63/A. § (2) bekezdése kimondta, hogy az ingatlan-nyilvántartás elkészítése után részházat újonnan nem lehet nyilvántartásba venni. A telekkönyv megszűnését követően a már meglévő részházakat - a tulajdoni viszonyok rendezése, illetve a jogintézmények megszűnése anyagi jogi jogkövetkezményeinek levonása nélkül - a Vhr. továbbra is nyilvántartani rendelte. Az ingatlanok tulajdonosai között úgy jött létre osztatlan közös tulajdon, hogy ezt a nyilvántartás nem tükrözte, azaz a tulajdoni helyzet tekintetében rendezetlen állapot alakult ki. 2025. január 15-én új ingatlan-nyilvántartási törvény lép hatályba, és fokozatosan megtörténik a teljes átállás az elektronikus ingatlan-nyilvántartásra. Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok hatálybaléptetése és az ingatlan-nyilvántartás vezetésének teljes elektronizálása indokolttá tette a több mint öt évtizede fennálló rendezetlen állapot felszámolását. A törvény lehetőséget ad arra a tulajdonosoknak, hogy rendezzék az ingatlan jogi helyzetét, azonban ha ezzel a lehetőséggel a tulajdonosok nem élnek, akkor a 3/F. § alapján az ingatlanügyi hatóság fogja a részházat osztatlan közös tulajdonná alakítani, és az osztatlan közös tulajdonú ingatlanban az egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadait megállapítani.

Az ingatlan-nyilvántartás csekély számban tartalmaz olyan ingatlanokat, amelyek esetében a bejegyzett tulajdoni hányadok összege nem egy egész, hanem annál kevesebb, és az eltérés oka az ingatlanügyi hatóság okirattárában meglévő okiratok tartalmi vizsgálata alapján sem állapítható meg, ezért a tulajdoni lap tartalmának helyesbítésére az általános szabályok szerint nincs mód. Erre az esetre vezet be átmeneti szabályozást a 3/G. § szerinti módosítás. A módosítás létrehoz egy speciális eljárást, amelyben az ingatlanügyi hatóság 2025. március 31-ig meghozott határozatával az érintett ingatlanon a meglévő tulajdoni hányadok összege és az egy egész közötti különbözetet a tulajdonostársak egymás közötti tulajdoni hányadának arányában elosztja az egyes tulajdoni hányadok között. A döntéssel szemben az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak. A módosítás lehetővé teszi, hogy azok a tulajdonosok, akik az ilyen formában megnövelt tulajdoni hányadukkal nem értenek egyet, ingatlan-nyilvántartási eljárásban okirattal igazolhassák, hogy mennyi az őket, valamint egy vagy több tulajdonostársukat megillető hányad. Ha az ingatlanügyi hatósághoz az érintett okiratot, vagy több érintett akár több okiratot nyújt be a tulajdoni hányad igazolására, az ingatlanügyi hatóság az okirati bizonyítékok alapján dönt arról, hogy lát-e lehetőséget új döntés meghozatalára, vagy korábbi döntését hatályában fenntartja. A tulajdonos, ha nem kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy ingatlan-nyilvántartási eljárás keretében igazolhatja tulajdonjogát, vagy az általa kezdeményezett eljárás nem vezetett eredményre, a tulajdonostársaival szemben megindított polgári perben még kérheti a tulajdoni hányadok megállapítását. A tulajdonihányad-rendezést a széljegyzett beadványok rangsorára tekintet nélkül folytatja le az ingatlanügyi hatóság. A tulajdoni hányad rendezésére irányuló eljárás előtt beérkezett, de a tulajdonihányad-rendezésig még el nem bírált beadványokat, valamint az eljárás folyamatban léte alatt érkezett beadványokat utóbb már az új tulajdoni hányadok figyelembevételével kell elbírálni akkor is, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat még a rendezés előtti tulajdoni hányadot tartalmazza. A tulajdonjogot megszerzőre nézve tartalmaz kedvezményt a rendelkezés mező- és erdőhasznosítású föld esetében, ugyanis a földszerzési maximum szempontjából a megszerzett tulajdoni hányadot a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban megjelöltek szerint kell figyelembe venni.

110. §

Az E-ING rendszer bevezetésével összefüggésben, az átmeneti időszak végeztével az érintett rendelkezésekben foglalt szabályokra már nem lesz szükség, ezért hatályon kívül helyezésük indokolt.

111. §

Jogtechnikai jellegű rendelkezés arra tekintettel, hogy a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény érintett rendelkezése új szöveggel kerül megállapításra.

112. §

Az új Inytv. hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges rendelkezés.

113. §

Jogtechnikai jellegű módosítás.

114. §

A Földforgalmi törvény módosításához kapcsolódó jogtechnikai jellegű rendelkezés.

115. §

Jogtechnikai jellegű módisítás.

116. §

Jogtechnikai jellegű, hatályba nem lépést kimondó rendelkezés.

117. §

A személyi azonosító megismerésére vonatkozó szabályokat a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény határozza meg. Ez alapján az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás szerve jogosult a személyi azonosító kezelésére. Szükségessé vált kiegészíteni a felsorolást a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás, illetve a földvédelmi nyilvántartás szervével, mivel ezen nyilvántartásokat szabályozó ágazati jogszabályok előírják a személyi azonosító kezelését.

118. §

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9/A. § (4) bekezdése értelmében törvény vagy kormányrendelet a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv esetén a 9. § b)-i) pontjában meghatározott irányítási hatáskör gyakorlásával más szervet vagy személyt ruházhat fel. A költségvetési szerv tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzése tekintetében kormányrendelet kizárólag törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján adható ki. Ezen követelményre figyelemmel szükséges a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 12. § (2) bekezdésének kiegészítése.

119. §

Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény új 26/A. §-a értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezés - a meghatározott kivételekkel - csak akkor tüntethető fel a kereskedő saját márkanevével vagy védjegyével jelölt agrártermék csomagolásán, ha a végső fogyasztói csomagoláson a földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító gazdasági szereplő neve és címe szerepel, aki jogosult az agrártermék megjelenésének, megnevezésének vagy jelölés lényeges tartalmának meghatározására és azt korlátozás nélkül értékesítheti bármely, általa választott módon.

A rendelkezés alól kivételként kerülnek megállapításra a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szektorban működő vállalkozások által történő értékesítések, valamint a legfeljebb 1000 kiszerelési egység mennyiségben forgalomba hozott agrártermékek.

120. §

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezéssel kapcsolatos új szabályok végrehajtása érdekében szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.

Ezen túl szükséges felhatalmazó rendelkezést alkotni a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 11-i, (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében.

121. §

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezéssel kapcsolatos új szabályok bevezetésével összefüggő átmeneti rendelkezés. A törvénymódosítással bevezetni kívánt új előírásoknak meg nem felelő, a rendelkezés hatálybalépésekor, azaz 2025. július 1-jén már forgalomban lévő termékek továbbra is forgalomban tarthatóak lesznek.

122. §

A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentés megtörténtére utaló jogharmonizációs záradék.

123. §

Jogtechnikai jellegű módosítás.

124. §

Az új Inytv. hatálybalépésének elhalasztásával összefüggésében szükséges rendelkezés.

125. §

Az egyes ingatlan-nyilvántartási, földmérési és térképészeti tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CXVI. törvény módosítására irányuló javaslat az új Inytv. rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

126. §

A módosítás a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás megfelelőségének vizsgálatával kapcsolatos eltérő szöveggel való hatályba léptetését tartalmazza, egyértelművé téve, hogy a vizsgáló szervezet az elektronikus alkalmazás megfelelőségét kérelemre vizsgálja felül.

A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 3. § (4) és (5) bekezdését megállapító rendelkezés eltérő szöveggel való hatályba léptetése annak érdekében szükséges, hogy az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet mintaszerződése eltérhessen nemcsak a 3. § (1) bekezdése szerinti fizetési határidőtől, hanem a folyamatos teljesítésre a 3. § (1a) bekezdésében meghatározott fizetési határidőtől is, valamint ebben az esetben is lehetőség legyen ágazatfelügyeleti bírság kiszabására.

127. §

Az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény módosítására irányuló javaslat az új Inytv. rendelkezésével összefüggésben, jogtechnikai jelleggel, hatályba nem lépésről rendelkezik.

128. §

Hatályba léptető rendelkezés.

129. §

Sarkalatossági záradék.

130. §

Jogharmonizációs záradék.

131. §

A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentés megtörténtére utaló jogharmonizációs záradék.

1. melléklet

Az 1. melléklet a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmező rendelkezéseit egészíti ki a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet fogalmával.

2. melléklet

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezésére figyelemmel a bekövetkezett fogalomváltozás átvezetése a Tfvt. 4. mellékletében.

3. melléklet

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele szükségessé teszi a földvédelmi nyilvántartás adattartalmának módosítását. Az E-ING rendszer a földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartások adattartalmát a döntésben szereplő személyhez kapcsoltan kezeli, ezért a nyilvántartás egységessége érdekében szükséges a 26/A. § szerinti nyilvántartással egyezően a 4. melléklet szerinti nyilvántartásokban is feltüntetni a határozatban szereplő személyek adatait.

4. melléklet

Az egyes földügyi eljárások elektronikussá tétele szükségessé teszi a földvédelmi nyilvántartás adattartalmának módosítását. Az E-ING rendszer a földvédelmi eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartások adattartalmát a döntésben szereplő személyhez kapcsoltan kezeli, ezért a nyilvántartás egységessége érdekében szükséges a 26/A. § szerinti nyilvántartással egyezően az 5. melléklet szerinti nyilvántartásokban is feltüntetni a határozatban szereplő személyek adatait.

5. melléklet

A növényvédelmi bírsággal kapcsolatos eljárások gyorsítása érdekében a földhasználó fogalmát pontosítani szükséges.