32023R0194[1]

A Tanács (EU) 2023/194 rendelete (2023. január 30.) bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS (EU) 2023/194 RENDELETE

(2023. január 30.)

bizonyos halállományok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2023. évre történő meghatározásáról, valamint egyes mélytengeri halállományok tekintetében az ilyen halászati lehetőségeknek a 2023. és 2024. évre történő meghatározásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet meghatározza az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók számára egyes nem uniós vizeken bizonyos halállományok - többek között mélytengeri halállományok - tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2023. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2024. évre vonatkozó fogási korlátok;

b) a 2023. évre vonatkozó halászati erőkifejtési korlátok, kivéve a II. mellékletben meghatározott halászati erőkifejtési korlátokat, amelyeket 2023. február 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra, valamint a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászott bizonyos állományokra a 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig tartó időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi halászhajókra alkalmazandó:

a) uniós halászhajók; és

b) uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

(2) Ez a rendelet az alábbiakra is alkalmazandó:

a) egyes rekreációs célú halászati tevékenységek, amelyeket e rendelet vonatkozó rendelkezései kifejezetten említenek; és

b) a partról folytatott kereskedelmi halászat.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet keretében az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében foglalt fogalommeghatározások alkalmazandók. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "harmadik országbeli hajó": harmadik ország lobogója alatt közlekedő és harmadik országban lajstromozott halászhajó;

b) "rekreációs célú halászat": a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló - például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú - halászati tevékenység;

c) "nemzetközi vizek": egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

d) "teljes kifogható mennyiség" (TAC):

i. az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)-(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii. minden más halászati tevékenység esetében az egyes állományokból évente kifogható halmennyiség;

e) "kvóta": a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f) "analitikai értékelés": egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

g) "szembőség": a halászhálóknak az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 6. cikkének 34. pontja szerinti szembősége;

h) "uniós halászflotta-nyilvántartás": az 1380/2013/EU rendelet 24. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság által létrehozott nyilvántartás;

i) "halászati napló": az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében említett napló;

j) "műszerezett bója": a tulajdonosának azonosítását lehetővé tevő egyedi hivatkozási számmal jól láthatóan megjelölt és a helyzetének nyomon követésére szolgáló műholdas nyomkövető rendszerrel ellátott bója;

k) "működő bója": olyan előzetesen aktivált, bekapcsolt és halcsoportosulást előidéző sodródó eszközön vagy farönkön a tengerre telepített, műszerezett bója, amely a helyzetére vonatkozó adatokat és más rendelkezésre álló információkat, például hangradar-becsléseket továbbít.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet keretében a következő övezeti meghatározások alkalmazandók:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøre-től Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "az ICES 7 alterület 16. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 15° 00′,

- é. sz. 53° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 11° 00′,

- é. sz. 51° 30′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 13° 00′,

- é. sz. 51° 00′, ny. h. 15° 00′;

e) "az ICES 8c körzet 25. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 8° 00′;

f) "az ICES 9a körzet 26. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 43° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′;

g) "az ICES 9a körzet 27. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 8° 00′,

- é. sz. 42° 00′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 10° 00′,

- é. sz. 38° 30′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 9° 00′,

- é. sz. 40° 00′, ny. h. 8° 00′;

h) "az ICES 9a körzet 30. funkcionális egysége": az a földrajzi terület, amely a Cádizi-öbölben Spanyolország joghatósága alá tartozik, és az ICES 9a körzettel szomszédos;

i) "az ICES 8c körzet 31. funkcionális egysége": a következő koordináták által meghatározott pontokat sorrendben összekötő loxodromákkal határolt földrajzi terület:

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 6° 00′,

- é. sz. 44° 00′, ny. h. 2° 00′,

- é. sz. 43° 30′, ny. h. 2° 00′;

j) "Cádizi-öböl": az ICES 9a körzetnek a ny. h. 7° 23′ 48″-től keletre eső része;

k) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR: az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

l) "CECAF-övezetek" (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) II. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

m) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC: Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben (Antiguai Egyezmény) ( 5 ) meghatározott földrajzi terület;

n) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT: az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

o) "az IOTC illetékességi területe" (IOTC: Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 7 ) meghatározott földrajzi terület;

p) "NAFO-övezetek" (NAFO: Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) III. mellékletében meghatározott földrajzi területek;

q) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO: Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

r) "a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület" (SIOFA: az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodás): az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 10 ) meghatározott földrajzi terület;

s) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO: Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

t) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC: Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság): a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 12 ) meghatározott földrajzi terület;

u) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

v) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része": a következő vonalakkal határolt terület:

- ny. h. 150°,

- ny. h. 130°,

- d. sz. 4°,

- d. sz. 50°;

w) "GFCM földrajzi alterületek": az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) I. mellékletében meghatározott területek.

II. CÍM

AZ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken, illetve bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós halászhajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azoknak a tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében és V. mellékletének A. részében, illetve az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 14 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben előírt feltételek mellett engedélyezhető a halászat a Feröer szigetek, Grönland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben.

(3) Az uniós halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében szereplő teljes kifogható mennyiségek erejéig, valamint az e rendelet 20. cikkében, illetve az (EU) 2017/2403 rendeletben és annak végrehajtási rendelkezéseiben előírt feltételek mellett engedélyezhető a halászat az Egyesült Királyság halászati joghatósága alá tartozó vizeken.

6. cikk

A tagállamok által meghatározandó TAC-ok

(1) Egyes, az I. mellékletben meghatározott halállományok vonatkozásában a teljes kifogható mennyiségeket az érintett tagállamok állapítják meg.

(2) A tagállam által meghatározandó, az (1) bekezdésben említett teljes kifogható mennyiségeknek:

a) összhangban kell lenniük a közös halászati politika elveivel és szabályaival, különösen az állományok fenntartható kiaknázásának elvével; és

b) az állományok olyan kiaknázását kell eredményezniük, amely:

i. amennyiben rendelkezésre áll analitikai értékelés, a lehető legnagyobb valószínűséggel összhangban van a maximális fenntartható hozammal; vagy

ii. amennyiben nem vagy csak hiányos formában áll rendelkezésre analitikai értékelés, összhangban áll a halászati gazdálkodásban alkalmazott elővigyázatossági megközelítéssel.

(3) 2023. március 15-ig minden érintett tagállam benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a) az általa meghatározott teljes kifogható mennyiségek;

b) a teljes kifogható mennyiségek meghatározásának alapjául szolgáló, az adott tagállam által összegyűjtött és értékelt adatok;

c) annak részletes bemutatása, hogy a rögzített teljes kifogható mennyiségek miként felelnek meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

(4) Ami a CECAF 34.1.2 övezetben halászott fekete abroncshal (Aphanopus carbo) esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget illeti, Portugália a (3) bekezdésben említett információkat a 2023. évi teljes kifogható mennyiségre vonatkozóan 2023. március 15-ig, a 2024. évi teljes kifogható mennyiségre vonatkozóan pedig 2024. március 15-ig benyújtja.

8. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség hatálya alá nem tartozó fogások csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) azokat kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók ejtették, és ez a kvóta nincs kimerítve; vagy

b) azok olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el a tagállamok között, és amely nincs kimerítve

(2) Annak érdekében, hogy el lehessen térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó, az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében előírt kötelezettségtől, e rendelet I. melléklete meghatározza a nem célfajoknak a szóban forgó cikkben említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli állományait.

9. cikk

Az elkerülhetetlen járulékos fogások esetében alkalmazandó teljes kifogható mennyiségekre vonatkozó kvótacsere-mechanizmus

(1) A kirakodási kötelezettséget figyelembe veendő, továbbá annak érdekében, hogy egyes járulékos fogásokra vonatkozó kvóták a kvótákkal nem rendelkező tagállamok számára is elérhetővé váljanak, az IA. mellékletben felsorolt teljes kifogható mennyiségekre a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus alkalmazandó.

(2) A teljes kifogható mennyiségekből a közönséges tőkehal (Gadus morhua) kelta-tengeri, a közönséges tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló, a vékonybajszú tőkehal ír-tengeri és a sima lepényhal ICES 7h, 7j és 7k övezetben halászott állományai tekintetében az egyes tagállamoknak odaítélt kvóta 6 %-át, valamint a vékonybajszú tőkehal Skóciától nyugatra fekvő vizekben előforduló állományai tekintetében az egyes tagállamoknak odaítélt kvóta 3 %-át rendelkezésre kell bocsátani egy kvótacserealap létrehozásának céljából, amelyet 2023. január 1-jétől lehet igénybe venni. A kvótával nem rendelkező tagállamok 2023. április 30-ig kizárólagos hozzáférést kapnak ehhez a kvótaalaphoz.

(3) Az alapból felhasznált mennyiségek nem cserélhetők, illetve nem csoportosíthatók át a következő évre. 2023. április 30. után a fel nem használt mennyiségeket azon tagállamoknak kell visszautalni, amelyek hozzájárultak az alaphoz.

(4) A kvótával nem rendelkező tagállamok cserébe kvótákat biztosítanak az IA. melléklet C. részében felsorolt állományokra vonatkozóan, kivéve, ha a kvótával nem rendelkező tagállam és a kvótacserealaphoz hozzájáruló tagállam másként állapodik meg.

(5) A (4) bekezdésben említett kvótáknak - a piaci árfolyam vagy más kölcsönösen elfogadható árfolyam alapján - kereskedelmileg egyenértékűeknek kell lenniük. Egyéb alternatívák hiányában a kereskedelmileg egyenértékű értéket a Halászati és Akvakultúra-termékek Piacának Európai Megfigyelőközpontja által meghatározott előző évi uniós átlagárak alapján kell megállapítani.

(6) Amennyiben a tagállamok a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kvótacsere-mechanizmus keretében nem tudják hasonló mértékben fedezni elkerülhetetlen járulékos fogásaikat, törekedniük kell arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint olyan kvótacsere-megállapodásra jussanak, amely biztosítja az azonos kereskedelmi értéken történő kvótacserét.

10. cikk

Halászati erőkifejtési korlátok az ICES 7e körzetben

(1) Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti időszakban az ICES 7e körzetben halászott nyelvhalállományokkal folytatott gazdálkodásra a fennálló jogok és kötelezettségek technikai vonatkozásait a II. melléklet határozza meg.

(2) A Bizottság valamely tagállamnak a II. melléklet 7.4. pontja szerinti kérésére olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül olyan további, tengeren tölthető napokat oszt ki az adott tagállamnak, amelyekre vonatkozóan az adott tagállam a lobogója alatt közlekedő, szabályozott halászeszközök valamelyikét szállító halászhajók számára engedélyezheti, hogy az ICES 7e körzeten belül tartózkodjanak. A Bizottság az említett végrehajtási jogi aktust az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

(3) A Bizottság valamely tagállam kérésére olyan végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben a II. melléklet 8.1. pontjában foglaltaknak megfelelően a II. melléklet 5. pontjában említetteken kívül legfeljebb három, 2023. február 1. és 2024. január 31. közé eső olyan többletnapot oszt ki a kérelmező tagállamnak, amelyeken egy halászhajó egy kiterjesztett tudományos megfigyelési program alapján az ICES 7e körzeten belül tartózkodhat. A szóban forgó többletnapkiosztásnak az adott tagállam által a II. melléklet 8.3. pontjának megfelelően benyújtott ismertetés alapján, valamint a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően kell történnie. Az említett végrehajtási jogi aktust az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk

Az ICES 4b, 4c és 6a körzetben, valamint az ICES 7 alterületen folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Az uniós halászhajók számára és a partról folytatott kereskedelmi halászat keretében tilos a farkassügér (Dicentrarchus labrax) halászata az ICES 4b és 4c körzetben, valamint az ICES 7 alterületen vagy az említett területen kifogott farkassügér fedélzeten tartása, átrakodása, áthelyezése és kirakodása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a farkassügér parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek keretében ejtett járulékos fogásaira. Ez a mentesség kizárólag a parti hálók múltbeli, 2017 előtti szinten rögzített számára vonatkozik. A parti, kereskedelmi célú, hálós halászati tevékenységek nem irányulhatnak a farkassügérre, és kizárólag a farkassügér elkerülhetetlen, járulékos fogásai rakodhatók ki.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, 2023 januárjában, valamint 2023. április 1. és december 31. között az uniós halászhajók az ICES 4b, 4c, 7d, 7e, 7f és 7h körzetben az alábbi halászeszközökkel és az alábbi határértékeken belül az e területeken kifogott farkassügéreket halászhatják, fedélzeten tarthatják, átrakodhatják, áthelyezhetik és kirakodhatják:

a) fenékvonóháló ( 15 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a halászhajónkénti és évi 3,8 tonnát, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

b) kerítőháló ( 16 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege ne haladja meg a halászhajónkénti és évi 3,8 tonnát, valamint halászati utanként az adott halászhajó által kifogott és a fedélzetén lévő összes tengeri élőlény tömegének 5 %-át;

c) horog és horogsor ( 17 ) használata esetén halászhajónként legfeljebb 6,2 tonna;

d) karókon rögzített kopoltyúháló ( 18 ) használata esetén oly módon, hogy az elkerülhetetlen járulékos fogások tömege halászhajónként ne haladja meg az 1,6 tonnát.

Az első albekezdés c) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tartó időszakban horoggal és horogsorral dokumentáltan fogtak farkassügért.

Az első albekezdés d) pontjában meghatározott eltérések azokra az uniós halászhajókra vonatkoznak, amelyek a 2015. július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tartó időszakban karókon rögzített kopoltyúhálóval dokumentáltan fogtak farkassügért.

Egy adott uniós halászhajó helyettesítése esetén a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett eltérések egy másik uniós halászhajóra vonatkozzanak, feltéve, hogy az eltérések hatálya alá tartozó egyes uniós halászhajók száma és teljes halászati kapacitása nem nő.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott fogási korlátok nem vihetők át egyik halászhajóról a másikra

(5) Az ICES 4b, 4c, 6a és 7a-7k körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) 2023. február 1-jétől március 31-ig:

i. a farkassügér esetében kizárólag a horgászbottal vagy kézi horogsorral történő, "fogd ki és engedd vissza" horgászat engedélyezett;

ii. az adott területen kifogott farkassügéreket tilos megtartani, áthelyezni, átrakodni vagy kirakodni;

b) januárban és 2023. április 1-jétől december 31-ig:

i. minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

ii. a megtartott farkassügér minimális méretének el kell érnie a 42 cm-t;

iii. rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(6) Az (5) bekezdés nem érinti a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedéseket.

12. cikk

Az ICES 8a és 8b körzetben folytatott farkassügér-halászatra vonatkozó intézkedések

(1) Franciaország és Spanyolország az (EU) 2019/472 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően biztosítja, hogy az ICES 8a és 8b körzetben a farkassügér állományának a kereskedelmi és rekreációs célú halászatra visszavezethető halászati mortalitása ne haladja meg az (EU) 2019/472 rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott FMFH pontértéket.

(2) Az ICES 8a és 8b körzetben - többek között a partról - folytatott rekreációs célú halászat keretében:

a) minden halász naponta legfeljebb két példányt foghat ki és tarthat meg farkassügérből;

b) rögzített hálókkal nem fogható, és azokban nem tartható meg farkassügér.

(3) A (2) bekezdés a rekreációs célú halászatra vonatkozó szigorúbb nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó.

13. cikk

Az európai angolna halászatára vonatkozó intézkedések

(1) Ez a cikk az uniós vizekre, ezen belül többek között a brakkvizekre - például a folyótorkolatokra, a lagúnákra és az átmeneti vizekre -, valamint a GFCM 1-27 földrajzi alterületen tartózkodó uniós halászhajókra alkalmazandó. E cikk nem alkalmazandó a GFCM 29 földrajzi alterületre.

(2) Legalább hat hónapig tilos az európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytatni akár célfajként, akár járulékos fogásként, függetlenül attól, hogy az adott egyedek mely életszakaszban vannak. E célból minden érintett tagállam meghatároz egy vagy több halászati tilalmi időszakot, a következő feltételek mellett:

a) adott esetben a halászati tilalmi időszak vagy időszakok az egyes tagállamokon belül halászati területenként eltérő lehet, illetve lehetnek annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az angolnára annak különböző életszakaszaiban jellemző földrajzi és időbeli vándorlási mintázatokat;

b) a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak hat egymást követő hónapig vagy - a (3) vagy (4) bekezdéssel összhangban - összesen hat hónapig kell tartania, illetve tartaniuk; és

c) a b) ponttól eltérve, amennyiben az érintett tagállam megállapítja, hogy a GFCM 1-27 földrajzi alterületeken a halászati tilalmi időszak 2023. március 1-jén vagy azt követően kezdődik, az időszaknak hat egymást követő hónapig kell tartania;

d) a halászati tilalmi időszaknak vagy időszakoknak összhangban kell állnia, illetve állniuk az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, a hatályos nemzeti állománygazdálkodási tervekkel, valamint az angolnára az adott életszakaszban az adott tagállamban jellemző időbeli vándorlási mintázatokkal.

(3) A GFCM 1-27 földrajzi alterületek esetében a halászati tilalmi időszaknak egyrészt a 2023. január 1-jétől március 31-ig tartó időszakból, másrészt pedig az egyes érintett tagállamok által kijelölendő, 2023. április 1. és november 30. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszakból kell állnia.

(4) Az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterületen a halászati tilalmi időszakok a következők:

a) a legalább 12 cm teljes hosszúságú európai angolna esetében:

i az ICES 3 alterület esetében egyrészt a 2023. október 1-jétől december 31-ig tartó időszak, másrészt pedig az egyes tagállamok által meghatározandó, 2023. március 1. és augusztus 31. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszak;

ii az ICES 4, 6 és 7 alterületen egyrészt a 2023. szeptember 1-jétől november 30-ig tartó időszak, másrészt pedig az egyes tagállamok által meghatározandó, 2023. március 1. és július 31. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszak;

iii az ICES 8 és 9 alterület esetében egyrészt a 2023. november 1-jétől 2024. január 31-ig tartó időszak, másrészt pedig az egyes érintett tagállamok által meghatározandó, 2023. március 1. és szeptember 30. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszak;

b) a 12 cm-nél kisebb teljes hosszúságú európai angolna esetében:

i egyrészt a 2024. január 1-jétől március 31-ig tartó időszak, másrészt pedig az egyes érintett tagállamok által meghatározandó, 2023. március 1. és december 31. közé eső további három hónapos halászati tilalmi időszak;

ii az i. alponttól eltérve minden érintett tagállam egy hónapra engedélyezheti a halászatot az általa az említett alpont alapján meghatározott halászati tilalmi időszakban. Ebben az esetben az érintett tagállam további egy hónapos halászati tilalmi időszakot határoz meg;

iii az i. alponttól való további eltérésként minden érintett tagállam további egy hónapra engedélyezheti a kizárólag állománypótlásra irányuló halászatot az említett alpont alapján meghatározott halászati tilalmi időszakban. Ebben az esetben az érintett tagállam újabb egy hónapos halászati tilalmi időszakot határoz meg;

iv az i-iii. alpont alkalmazása nem eredményezhet olyan helyzetet, amelyben az érintett tagállam a 2023. január 1. és március 31. közötti időszakon belül több mint egy hónapra engedélyezi a halászatot és további egy hónapra a kizárólag állománypótlásra irányuló halászatot.

(5) Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a) az általuk a (2)-(4) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakról vagy tilalmi időszakokról:

i 2023. március 1-jéig a GFCM 1-27 földrajzi alterületek esetében;

ii 2023. március 1-jéig az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterület esetében;

b) az általuk a (2)-(4) bekezdéssel összhangban meghatározott halászati tilalmi időszakot vagy időszakokat elrendelő nemzeti intézkedésekről az azok elfogadását követő két héten belül.

(6) Az európai angolna esetében annak minden életszakaszában tilos a rekreációs célú halászat.

14. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c) az (EU) 2017/2403 rendelet 12. és 47. cikke alapján végrehajtott újraelosztások;

d) a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

e) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésével összhangban visszatartott mennyiségek;

f) az 1224/2009/EK rendelet 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások;

g) az e rendelet 21. és 51. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az elővigyázatossági vagy analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokat e rendelet I. melléklete állapítja meg a teljes kifogható mennyiségeknek és a kvótáknak a 847/96/EK rendeletben előírt éves kezelése céljából.

(3) Amennyiben e rendelet I. melléklete ettől eltérően nem rendelkezik, a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, 4. cikke pedig az analitikai szempontból kifogható teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(4) A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében előírt elvét alkalmazza.

15. cikk

A homoki angolnák halászatára vonatkozó tilalmi időszakok

2023. január 1. és március 31., valamint 2023. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel homoki angolnákra (Ammodytes spp.) irányuló kereskedelmi halászatot folytatni az ICES 2a és 3a körzetben, valamint az ICES 4 alterületen.

16. cikk

A közönséges tőkehal tekintetében az Északi-tengeren alkalmazandó korrekciós intézkedések

(1) Azon területek felsorolása, amelyeken a nyílt vízi halászeszközök (erszényes kerítőhálók és vonóhálók) kivételével valamennyi halászeszközzel tilos a halászat, valamint a tilalmi időszakok meghatározása a IV. mellékletben található.

(2) Az ICES 4a és 4b körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval, valamint a horogsorral ( 19 ) halászó hajók számára tilos a halászat az ICES 4a körzetnek az é. sz. 58° 30′ 00″-től északra és az é. sz. 61° 30′ 00″-től délre eső uniós vizein, valamint az ICES 3a.20 (Skagerrak), 4a és 4b körzetnek az é. sz. 57° 00′ 00″-től északra és k. h. 5° 00′ 00″-től keletre eső uniós vizein.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az ott említett halászhajók abban az esetben halászhatnak a szóban forgó bekezdésben említett területeken, ha az alábbi kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

a) közönségestőkehal-fogásaik halászati utanként nem haladják meg a teljes fogásuk 5 %-át; azon halászhajókról, amelyek esetében a közönségestőkehal-fogások a 2017-2019-es időszakban nem haladták meg a teljes fogás 5 %-át, feltételezni kell, hogy megfelelnek ennek a kritériumnak, feltéve, hogy továbbra is ugyanazt a halászeszközt használják, mint az említett időszakban; ez a feltételezés megcáfolható;

b) olyan szabályozott és rendkívül szelektív fenékvonóhálót vagy kerítőhálót használnak, amely tudományos tanulmányok szerint a közönségestőkehal-fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményezi az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában a vontatott halászeszközök tekintetében alapméretként meghatározott szembőségű halászeszközzel halászó hajókhoz képest; az ilyen tanulmányokat a HTMGB értékelheti, és negatív értékelés esetén az említett halászeszközök a továbbiakban nem tekinthetők az e cikk (2) bekezdésében említett területeken való használatra megfelelőnek;

c) a 100 mm vagy annál nagyobb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR1) halászatot folytató halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i a hasrészen legalább 600 mm szembőségű hasas vonóhálók;

ii megemelt halászkötél (0,6 m);

iii vízszintes elválasztó hálópanel nagy szembőségű szelektálóablakkal;

d) az ICES 4a körzetben legalább 70 mm, az ICES 3a körzetben pedig legalább 90 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval és kerítőhálóval (TR2) halászatot folytató halászhajók esetében a következő rendkívül szelektív halászeszközöket használják:

i a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

ii 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

iii menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

e) a halászhajók olyan, a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy - térbeli vagy technikai intézkedések vagy ezek kombinációja révén - a közönséges tőkehal fogásait a tudományos szakvélemények alapján meghatározott halászati lehetőségeknek megfelelő halászati mortalitással összhangban lévő szinten tartsák; ezeket a terveket legkésőbb a végrehajtás időpontjától számított két hónapon belül értékelnie kell a tagállamok esetében a HTMGB-nek, harmadik országok esetében pedig a megfelelő nemzeti tudományos testületnek; ezek a tervek szükség esetén további felülvizsgálatnak vethetők alá, amennyiben az értékelések szerint a közönséges tőkehal fogásának elkerülésére irányuló nemzeti terv célkitűzése nem fog teljesülni.

(4) A tagállamok a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés ellenőrzése céljából fokozzák a (2) bekezdésben említett halászhajók megfigyelését, ellenőrzését és felügyeletét.

(5) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.

17. cikk

A közönséges tőkehal tekintetében a Kattegatban alkalmazandó korrekciós intézkedések

(1) A Kattegatban legalább 70 mm szembőségű fenékvonóhálóval ( 20 ) halászó uniós halászhajóknak az alábbi szelektív halászeszközök egyikét kell használniuk:

a) menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

b) a lepényhal-alakúakat és a hengeres testű halakat különválasztó, a hengeres testű halak számára menekülőnyílással ellátott, legfeljebb 50 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;

c) 300 mm szembőségű, négyzetes szemű Seltra-hálópanel;

d) olyan szabályozott, különlegesen szelektív halászeszköz, amelynek műszaki jellemzői a HTMGB általi értékelés tárgyát képező tudományos tanulmány szerint azt eredményezik, hogy a fogás összetételének kevesebb, mint 1,5 %-át teszi ki a közönséges tőkehal, feltéve, hogy ez az egyetlen eszköz a halászhajó fedélzetén.

(2) Azok az uniós halászhajók, amelyek részt vesznek valamely tagállam valamely projektjében, és rendelkeznek a teljeskörűen dokumentált halászathoz szükséges működőképes halászeszközökkel, használhatják az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének B. részében ismertetett halászeszközöket. Az érintett tagállam eljuttatja a Bizottságnak az ilyen hajók listáját.

(3) E cikk nem alkalmazandó a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletekre, feltéve, hogy a vizsgálatok lefolytatására az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkének megfelelően kerül sor.

18. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós halászhajók számára tilos az alábbi fajok halászata, fedélzeten tartása, átrakodása, illetve kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 4 alterület és az ICES 7d körzet egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint a 3a körzet uniós vizein;

b) díszes nyálkásfejű hal (Beryx splendens) a NAFO 6 alterületen;

c) érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

d) portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

e) búvárcápa (Dalatias licha) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

f) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

g) sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (Dipturus cf. flossada és Dipturus cf. intermedia) az ICES 4 és 6-8 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet és az 5 alterület egyesült királysági vizein; valamint a 3, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; valamint az ICES 1 és 14 alterület nemzetközi vizein;

i) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4 alterület egyesült királysági és uniós vizein; a 2a körzet egyesült királysági vizein; az 5 alterület egyesült királysági és nemzetközi vizein; a 6-8 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein; valamint a 12 és 14 alterület nemzetközi vizein;

j) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen;

k) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

l) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6 alterület egyesült királysági és uniós vizein; valamint az ICES 10 alterület uniós vizein;

m) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi vízterületen;

n) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tengeren;

o) atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 1-10, 12 és 14 alterület egyesült királysági, uniós és nemzetközi vizein;

p) az IA. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri fajok a következő ICES-övezetek uniós, egyesült királysági és nemzetközi vizein: ICES 1 övezet; ICES 2 övezet, kivéve a 2a körzet egyesült királysági vizeit; ICES 5-10 övezet; ICES 12 övezet; valamint az ICES 14 övezet és a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet. Ezenkívül az ICES 2a körzet és 4 alterület uniós és egyesült királysági vizein, az említett mellékletben foglaltak függvényében.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

19. cikk

Adattovábbítás

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján benyújtják a Bizottsághoz a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire és a halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében foglalt állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

20. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein tartózkodó uniós halászhajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát - amennyiben alkalmazandó - az V. melléklet A. része határozza meg.

(2) Amennyiben az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban valamelyik tagállam az e rendelet V. mellékletének A. részében foglalt halászati területek vonatkozásában kvótát ad át egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászati területekre vonatkozó engedélyeknek az e rendelet V. mellékletének A. részében foglaltak szerinti teljes számát nem lehet túllépni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, egy adott tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megbeszélést folytathat valamely másik szerződő féllel a szándékolt kvótaátadásról vagy -cseréről, és adott esetben elkészítheti annak lehetséges tervezetét. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után a Bizottság jóváhagyhatja a szándékolt kvótaátadás vagy -csere tervezetét. Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a tervezetet, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy a szándékolt kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismerje el. A kvótaátadásról vagy -cseréről a regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően értesíti az említett szervezet titkárságát.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti bármilyen kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében az érintett tagállamtól kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket hozzá kell adni az említett tagállam számára kiosztott kvótához vagy le kell belőle vonni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó szabályainak megfelelően hatályba lép. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

2. szakasz

A NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

22. cikk

Az Irminger-tengerben élő vörös álsügér

(1) Tilos minden halászati tevékenység a WGS84-koordinátarendszerben megadott következő koordinátákkal kijelölt területen:

Földrajzi szélesség

Földrajzi hosszúság

63 ° 0 ′

-30 ° 0 ′

61 ° 30 ′

-27 ° 35 ′

60 ° 45 ′

-28 ° 45 ′

62 ° 0 ′

-31 ° 35 ′

63 ° 0 ′

-30 ° 0 ′

(2) A hajók számára tilos az Irminger-tengerből és a szomszédos vizekből (ICES 5, 12 és 14 alterület, valamint NAFO 1 és 2 alterület) származó, sekély nyílt vízi és mélyvízi vörös álsügér (Sebastes mentella) halászata, fedélzeten tartása, átrakodása és kirakodása az uniós kikötőkben, valamint az uniós halászhajók számára a harmadik országbeli kikötőkben is.

(3) Az uniós halászhajók nem vehetnek részt a (2) bekezdésben említett állományokat érintő átrakodási műveletekben.

3. szakasz

A ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület

23. cikk

A halászati, tenyésztési és hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós etetőhajók és pergetett horogsoros hajók számát a VI. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós halászhajók számát a VI. melléklet 2. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tartására, átrakodására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező uniós halászhajók számát a VI. melléklet 4. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a VI. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a teljes kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a VI. melléklet 6. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(7) Az 520/2007/EK tanácsi rendelet ( 21 ) 12. cikkének megfelelően az észak-atlanti germon (Thunnus alalunga) célfajként való halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát az e rendelet VI. mellékletének 7. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

(8) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) halászó, legalább 20 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók maximális számát a VI. melléklet 8. pontjában foglaltak szerint kell korlátozni.

24. cikk

Rekreációs célú halászat

A tagállamok az ID. mellékletben foglaltak szerint a részükre kiosztott kvóták egy részét adott esetben rekreációs célú halászatra osztják ki.

25. cikk

Cápák

(1) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus).

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászat keretében kifogott, a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat (a Sphyrna tiburo kivételével).

(4) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni bármilyen halászatban kifogott fehérfoltú cápát (Carcharhinus longimanus).

(5) Tilos a fedélzeten tartani bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis).

(6) Tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban kifogott észak-atlanti lándzsafogú cápákat (Isurus oxyrinchus).

26. cikk

A trópusi tonhalfélékre vonatkozó, halcsoportosulást előidéző eszközök

(1) 2023. január 1. és március 13. között tilos a halcsoportosulást előidéző eszközök használata az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett időszak kezdetét megelőző 15 napban - 2022. december 17. és 2022. december 31. között - halászhajóik ne telepítsenek halcsoportosulást előidéző eszközöket. Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy-egy halászhajó egyszerre legfeljebb 300 működő bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet.

(3) A tagállamok 2023. június 30-ig jelentik a Bizottságnak a halcsoportosulást előidéző eszközök köré az erszényes kerítőhálós hajóik használatával telepített halászeszközökre vonatkozó múltbeli adatokat. Amennyiben egy adott tagállam nem jelenti az említett adatokat, a lobogója alatt közlekedő halászhajóknak mindaddig tilos halcsoportosulást előidéző eszközök köré halászeszközt telepíteniük, amíg a Bizottság - az ICCAT-nak történő további jelentéstétel céljából - meg nem kapja az adott tagállamtól az említett adatokat.

4. szakasz

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó értesítések

A FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint a FAO 58.4.1, 58.4.2 és 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein a tagállamok 2023-ban részt vehetnek a fogashalak (Dissostichus spp.) horogsoros felderítő halászatában. Az ilyen halászatban való részvételi szándékot tanúsító tagállamok a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2023. június 1-jéig értesítik a CCAMLR titkárságát.

28. cikk

A fogashalak felderítő halászatára vonatkozó korlátozások

(1) A fogashalak halászata a 2022-2023-as halászati idényben a VII. melléklet A. táblázatában meghatározott tagállamokra, alterületekre és halászhajószámra korlátozódik, valamint az említett melléklet B. táblázatában meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátok alkalmazandók.

(2) Tilos a cápafajok tudományos kutatástól eltérő célú közvetlen halászata. A cápáknak, különösen a fiatal és a nőivarú egyedeknek a fogashalak halászatában véletlenül kifogott járulékos fogásait élve vissza kell engedni a tengerbe.

(3) Adott esetben a halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott teljes kifogható mennyiséget, és az említett kisléptékű kutatási egységben a halászati idény hátralévő részére be kell tiltani a halászatot.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információk megszerzése, valamint a fogások és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Mindazonáltal a FAO 48.6 és 88.1 alterületen, valamint a FAO 58.4.3a körzetben a 26. cikk szerint megengedett halászat 550 méternél kisebb mélységben tilos.

29. cikk

Krillhalászat a 2022-2023-as halászati idényben

(1) A 2022-2023-as halászati idényben a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillre (Euphausia superba) irányuló halászatot folytatni kívánó tagállamok a VII. melléklet függelékének B. részében foglalt formanyomtatványon legkésőbb 2023. május 1-jéig értesítik a Bizottságot. A tagállamok által benyújtott információk alapján a Bizottság legkésőbb 2023. május 30-ig eljuttatja az értesítéseket a CCAMLR titkárságához.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat minden olyan halászhajó tekintetében, amely számára engedélyezett a krillhalászatban való részvétel.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatot folytatni kívánó tagállamok csak az engedéllyel rendelkező azon hajók tekintetében jelentik be erre irányuló szándékukat, amelyek az értesítés időpontjában:

a) a lobogójuk alatt közlekednek; vagy

b) egy másik CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az említett tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) Amennyiben egy engedéllyel rendelkező halászhajó, amelyről az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően értesítették a CCAMLR titkárságát, indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt krillhalászatban, az adott tagállam jogosult engedélyezni az említett halászhajónak egy másik halászhajóval történő helyettesítését. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt halászhajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is; és

b) a helyettesítést indokló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt olyan halászhajó számára, amely szerepel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató halászhajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben.

5. szakasz

Az IOTC illetékességi területe

30. cikk

Az IOTC illetékességi területén halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC illetékességi területén trópusi tonhalfélékre halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC illetékességi területén kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós halászhajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VIII. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek egyikéhez kijelölt halászhajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem eredményezi az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtés növekedését.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitás-átcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó halászhajók szerepeljenek az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban vagy valamely másik regionális tonhalhalászatot irányító szervezet hajólajstromában. Nem csoportosíthatók át azok a halászhajók, amelyek szerepelnek bármely regionális halászati gazdálkodási szervezet IUU-halászati tevékenységet folytató hajóinak jegyzékében.

(5) A tagállamok halászati kapacitásukat az (1) és (2) bekezdésben említett felső határértékeket meghaladóan csak az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervekben megszabott keretek között bővíthetik.

31. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök és ellátóhajók

(1) A halcsoportosulást előidéző sodródó eszközöket műszerezett bójákkal kell ellátni. Más bóják, például rádióbóják használata tilos.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók egyszerre legfeljebb 300 működő bóját követhetnek.

(3) Erszényes kerítőhálós hajónként évente legfeljebb 500 műszeres bója szerezhető be. Egyetlen erszényes kerítőhálós hajón sem lehet egyidejűleg 500-nál több műszerezett bója (készleten lévő bója és működő bója).

(4) Legfeljebb három, tagállami lobogó alatt közlekedő ellátóhajó támogathat legalább tíz, szintén tagállami lobogó alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajót. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek csak egy ellátóhajót használnak.

(5) Egy erszényes kerítőhálós hajót mindenkor legfeljebb egy, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő ellátóhajó támogathat.

(6) Az Unió nem regisztrálhat új vagy kiegészítő ellátóhajókat az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásban.

32. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik faját - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni.

(2) Minden halászatban tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 m teljes hosszúságot el nem érő olyan halászhajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

33. cikk

Ördögrájafélék

(1) Uniós halászhajók nem halászhatnak, és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakodhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el - akár egészben, akár daraboltan - ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család), kivéve akkor, ha a kifogott halakat közvetlenül a halászok családja fogyasztja (ún. megélhetési halászat).

A kisüzemi halászat (a felszíni halászattól eltérő halászat, azaz az engedélyezett hajókról vezetett IOTC-nyilvántartásba bejegyzett erszényes kerítőhálós hajók, horgászbotos hajók, kopoltyúhálós hajók, valamint kézi horogsoros és pergetett horogsoros hajók, illetve horogsoros halászatot végző hajók által folytatott halászat) keretében nem szándékosan kifogott ördögrájafélék azonban helyi fogyasztás céljából kirakodhatók.

(2) A megélhetési halászatot folytató hajók kivételével minden halászhajónak haladéktalanul, amennyire lehetséges, élve és sértetlenül vissza kell engednie az ördögrájaféléket a tengerbe, amint azok a hálóban, a horogban vagy a fedélzeten láthatóvá válnak, és ezt oly módon kell megtennie, hogy az említett egyedeket a lehető legkisebb mértékben károsítsa.

6. szakasz

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

34. cikk

Nyílt vízi halászat

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív nyílt vízi halászati tevékenységet folytató tagállamok halászhatnak nyílt vízi állományokra az adott területen, az IH. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(3) Az (1) bekezdésben említett tagállamok csak akkor vehetik igénybe az IH. mellékletben meghatározott halászati lehetőségeket, ha a következő hónap tizenötödik napjáig megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat annak érdekében, hogy azokat a Bizottság továbbíthassa az SPRFMO titkárságának:

a) az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen aktívan halászó vagy átrakodásban részt vevő hajók jegyzéke;

b) havi fogási jelentések.

7. szakasz

Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

35. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) Az erszényes kerítőhálós hajók nem halászhatnak sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares), nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus) vagy bonitóra (Katsuwonus pelamis):

a) 2023. július 29-én 0.00-tól 2023. október 8-án 24.00-ig vagy 2023. november 9-én 0.00-tól 2024. január 19-én 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- az amerikai kontinens csendes-óceáni partvonala;

- ny. h. 150°,

- é. sz. 40°,

- d. sz. 40°;

b) 2023. október 9-én 0.00-tól 2023. november 8-án 24.00-ig a következő vonalak által határolt területen:

- ny. h. 96°,

- ny. h. 110°,

- é. sz. 4°,

- d. sz. 3°.

(2) Az (1) bekezdésben említett, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók mindegyike tekintetében az adott tagállam 2023. április 1. előtt tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy az (1) bekezdés a) pontja szerinti halászati tilalmi időszakok közül a halászhajó melyiket választotta ki.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra halászó erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tartaniuk, majd ezt követően át kell rakodniuk vagy ki kell rakodniuk az összes általuk kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a hal - a méretével össze nem függő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül;

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhaltartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

36. cikk

Halcsoportosulást előidéző sodródó eszközök

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen egy adott erszényes kerítőhálós hajó egyszerre legfeljebb 400 aktív, halcsoportosulást előidéző eszközzel rendelkezhet. Egy halcsoportosulást előidéző eszköz akkor tekinthető aktívnak, ha már a tengerben található, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője. A halcsoportosulást előidéző eszközök csak erszényes kerítőhálós hajók fedélzetén aktiválhatók.

(2) Az e rendelet 35. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kiválasztott halászati tilalmi időszak kezdetét megelőző 15 nap során az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen az erszényes kerítőhálós hajók:

a) tartózkodnak a halcsoportosulást előidéző eszközök telepítésétől;

b) begyűjtik a halcsoportosulást előidéző eszközök eredetileg telepített számát.

37. cikk

A nagyszemű tonhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok

Az egyes tagállamok horogsoros hajói által az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen évente kifogható nagyszemű tonhal összmennyiségét az IL. melléklet határozza meg.

38. cikk

A fehérfoltú cápa halászatára vonatkozó tilalom

(1) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá az e területen kifogott fehérfoltú cápát tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, raktározni, eladásra felkínálni vagy eladni.

(2) A fehérfoltú cápa véletlenül kifogott egyedeit a halászhajó-üzemeltetőknek meg kell óvniuk az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedniük a tengerbe.

(3) A halászhajó-üzemeltetőknek rögzíteniük kell a visszaengedések számát, megjelölve az egyedek állapotát (elpusztult vagy élő), és az említett információkat be kell jelenteniük az állampolgárságuk szerinti tagállamnak.

A tagállamok a 2022 során gyűjtött információkat 2023. január 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

39. cikk

Az ördögrájafélék halászatának tilalma

Uniós halászhajók az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem halászhatnak ördögrájaféléket (a Manta és Mobula nemeket is magában foglaló Mobulidae család), és nem tarthatnak a fedélzetükön, nem rakodhatnak át, nem rakodhatnak ki, nem raktározhatnak, nem kínálhatnak eladásra, illetve nem adhatnak el - akár egészben, akár daraboltan - ördögrájaféléket. Amennyiben ördögrájafélék kifogását észlelik, azokat haladéktalanul - lehetőség szerint élve és sértetlenül - vissza kell engedniük a tengerbe.

8. szakasz

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület

40. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) fantomcápa (Apristurus manis);

b) halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi);

c) rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus);

d) nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps);

e) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

f) valódirája-félék (Rajidae);

g) bársonyos tüskéscápa (Scymnodon squamulosus);

h) a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó cápafajok;

i) tüskéscápa (Squalus acanthias).

9. szakasz

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület

41. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közé eső részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) halászó erszényes kerítőhálós hajók számára legfeljebb 403 halászati nap legyen kiosztva.

(2) Az uniós halászhajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén előforduló germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a horogsoros hajók által 2023-ban kifogott nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) mennyisége ne haladja meg az IG. mellékletben található táblázatban foglalt határértékeket.

42. cikk

A halcsoportosulást előidéző eszközökkel folytatott halászat szabályozása

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén 2023. július 1-jén 0.00-tól 2023. szeptember 30-án 24.00-ig az erszényes kerítőhálós hajók nem telepíthetnek, nem kezelhetnek, illetve nem vethetnek ki hálót halcsoportosulást előidéző eszközök közelében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tilalom mellett a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri övezeteinek az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén további két hónapig tilos hálókat rögzíteni a halcsoportosulást előidéző eszközökre: vagy 2023. április 1-jén 0.00-tól 2023. május 31-én 24.00-ig, vagy pedig 2023. november 1-jén 0.00-tól 2023. december 31-én 24.00-ig.

(3) Minden érintett tagállam meghatározza, hogy a (2) bekezdésben említett halászati tilalmi időszakok közül melyik alkalmazandó a lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós hajókra. A tagállamok 2023. február 15-ig tájékoztatják a Bizottságot a kiválasztott halászati tilalmi időszakról. A Bizottság 2023. március 1. előtt értesíti a WCPFC titkárságát a tagállamok által kiválasztott halászati tilalmi időszakokról.

(4) Minden tagállam biztosítja, hogy egyik erszényes kerítőhálós hajója se telepítsen soha a tengerbe 350-nél több, aktivált műszerezett bójával felszerelt, halcsoportosulást előidéző eszközt. A bóják kizárólag erszényes kerítőhálós hajó fedélzetén aktiválhatók.

43. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális száma

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IX. melléklet határozza meg.

44. cikk

A kardhal horogsoros halászatára vonatkozó fogási korlátok a d. sz. 20°-tól délre

A tagállamok biztosítják, hogy a d. sz. 20°-tól délre horogsoros halászhajókkal kifogott kardhalak (Xiphias gladius) mennyisége 2023-ban ne haladja meg az IG. mellékletben megállapított határértéket. Továbbá gondoskodnak arról, hogy ezen intézkedés eredményeként a kardhalra vonatkozó halászati erőkifejtés ne tolódjon el a d. sz. 20°-tól északra található területek irányába.

10. szakasz

Bering-tenger

46. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Gadus chalcogrammus) halászata.

11. szakasz

A SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó terület

47. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, a SIOFA-megállapodás hatálya alá tartozó területen halászó halászhajók:

a) az éves fenékhalászati erőkifejtésüket a X. mellékletben meghatározott szintre korlátozzák;

b) kizárólag fenékhorogsorok használata esetén folytassanak fenékhalászatot;

c) ne folytassanak halászatot az IK. mellékletben meghatározott Atlantis Bank, Coral, Fools Flat, Middle of What és Walter's Shoal ideiglenes védett területeken való halászatra, kivéve a fenékhorogsorokkal folytatott halászatot, amelyre az a feltétel is vonatkozik, hogy az említett területeken történő halászat idején folyamatosan a fedélzeten kell tartózkodnia egy tudományos megfigyelőnek.

48. cikk

A mélytengeri cápák célzott halászatának tilalma

A SIOFA-megállapodás alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

a) portugál cápa (Centroscymnes coelolepis);

b) madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea);

c) nyelőcápa (Centrophorus granulosus);

d) búvárcápa (Dalatias licha);

e) Bythaelurus bachi;

f) Chimaera buccanigella;

g) Chimaera didierae;

h) Chimaera willwatchi;

i) hosszúorrú tüskéscápa (Centroscymnus crepidater);

j) Centroscymnus plunketi;

k) bársonyos tüskéscápa (Zameus squamulosus);

l) Etmopterus alphus;

m) Apristurus indicus;

n) Harriota raleighana;

o) Bythaelurus tenuicephalus;

p) galléros cápa (Chlamydoselachus anguineus);

q) nagyszemű szürkecápa (Hexanchus nakamurai);

r) sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus);

s) déli alvócápa (Somniosus antarcticus);

t) koboldcápa (Mitsukurina owstoni).

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

49. cikk

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek mellett engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat.

50. cikk

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók

Az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő, az Egyesült Királyságban lajstromozott és az Egyesült Királyság valamely halászati hatósága által engedélyezett halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül, valamint az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek mellett engedélyezhető az uniós vizeken folytatott halászat.

51. cikk

Kvótaátadások és -cserék az Egyesült Királysággal

(1) Az Unió és az Egyesült Királyság közötti kvótaátadásra vagy -cserére e cikkel összhangban kerül sor.

(2) Az a tagállam, amely az Egyesült Királysággal kvótaátadást vagy -cserét kíván lebonyolítani, megbeszélést folytathat az Egyesült Királysággal a kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetéről. Az érintett tagállamok értesítik a Bizottságot erről a tervezetről.

(3) Amennyiben a Bizottság jóváhagyja a (2) bekezdésben említett, az érintett tagállam által bejelentett kvótaátadás vagy -csere feltételeinek tervezetét, indokolatlan késedelem nélkül kifejezi egyetértését azzal, hogy az adott kvótaátadást vagy -cserét magára nézve kötelezőnek ismeri el. A Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot és a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A megállapodás szerinti kvótaátadás vagy -csere keretében az Egyesült Királyságtól kapott vagy az Egyesült Királyságnak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállam számára kiosztott kvótának vagy a számára kiosztott kvótához hozzáadott, illetve azt csökkentő mennyiségnek kell tekinteni attól a pillanattól kezdve, amikor a kvótaátadásról vagy -cseréről szóló értesítés a (3) bekezdéssel összhangban megtörtént. Az ilyen kvótaátadás és -csere nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitásának elvével összhangban meghatározott elosztási kulcsot.

52. cikk

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajók

A Venezuela lobogója alatt közlekedő halászhajókra az e rendeletben és az (EU) 2017/2403 rendelet III. címében előírt feltételek vonatkoznak.

53. cikk

Halászati engedélyek

Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát az V. melléklet B. része határozza meg.

54. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

Az e rendelet 53. cikkében említett engedélyek alapján halászó harmadik országbeli hajók fogásaira és járulékos fogásaira az e rendelet 8. cikkében meghatározott feltételek alkalmazandók.

55. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

(1) Az uniós vizeken való tartózkodásuk során a harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten tartása, át- és kirakodása:

a) csillagrája (Amblyraja radiata) az ICES 3a és 7d körzet uniós vizein; valamint a 4 alterület uniós vizein;

b) sima rája (Dipturus batis) állománycsoport (Dipturus vö. flossada és Dipturus vö. intermedia) az ICES 3, 4 és 6-10 alterület uniós vizein;

c) közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) horogsorral történő halászata az ICES 4 és 6-8 alterület uniós vizein;

d) búvárcápa (Dalatias licha), madárcsőrű tüskéscápa (Deania calcea), érdes tüskéscápa (Centrophorus squamosus), nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps) és portugál cápa (Centroscymnus coelolepis) az ICES 4 alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi uniós vízterületen;

f) tüskés rája (Raja clavata) az ICES 3a körzet uniós vizein;

g) cifra rája (Raja undulata) az ICES 6, 9 és 10 alterület uniós vizein;

h) közönséges hegedűrája (Rhinobatos rhinobatos) a Földközi-tenger uniós vizein;

i) cetcápa (Rhincodon typus) valamennyi uniós vízterületen;

j) atlanti tükörhal (Hoplostethus atlanticus) az ICES 3-4 és 6-10 alterület uniós vizein;

k) az IA. melléklet D. részében felsorolt mélytengeri cápák az ICES 6-10 alterület, valamint a CECAF 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 övezet uniós vizein. Ezenkívül az ICES 4 alterület uniós vizein, az említett mellékletben foglaltak függvényében.

(2) Az (1) bekezdésben említett faj véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől, és haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. cikk

Az (EU) 2022/109 rendelet módosításai

Az (EU) 2022/109 rendelet IB. mellékletében az 5 és 14 övezet grönlandi vizein folytatott kapellánhalászatra (Mallotus villosus) vonatkozó halászati lehetőségeket ismertető táblázat helyébe a következő táblázat lép:

57. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet által létrehozott, halászattal és akvakultúrával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

58. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 11-13. cikk, a 15-17. cikk, a 18. cikk (1) bekezdésének a)-o) pontja, a 22. cikk, a 25. cikk, a 32. cikk, a 33. cikk, a 38-40. cikk, a 45., a 46., a 48. cikk, valamint az 55. cikk (1) bekezdésének a)-i) pontja 2024-ben továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2024-re megállapító rendelet hatálybalépéséig.

(2) A 18. cikk (1) bekezdésének o) és p) pontja, valamint az 55. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja 2025-ben továbbra is értelemszerűen alkalmazandó a halászati lehetőségeket 2025-re megállapító rendelet hatálybalépéséig.

59. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni. Azonban:

a) a 6. cikk (4) bekezdését, a 18. cikk (1) bekezdésének o) és p) pontját, valamint az 55. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontját 2023. január 1-jétől 2024. december 31-ig kell alkalmazni;

b) a 13. cikket 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni a GFCM 1-27 földrajzi alterületeken alkalmazandó halászati tilalmi időszak vagy időszakok tekintetében, valamint 2023. március 1-jétől 2024. március 31-ig az ICES 3, 4, 6, 7, 8 és 9 alterületen alkalmazandó halászati tilalmi időszak vagy időszakok tekintetében;

c) a 21. cikket 2023. január 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni;

d) a 27., 28. és 29. cikket, valamint a VII. mellékletet 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig kell alkalmazni;

e) a 26. cikk (2) bekezdését 2022. december 17-től 2022. december 31-ig kell alkalmazni;

f) a 35. cikk (1) bekezdésének a) pontját 2023. január 1-jétől 2024. január 19-ig kell alkalmazni;

g) az 56. cikket 2022. október 15-étől 2023. április 15-ig kell alkalmazni;

h) az I. mellékletet a 2024. évre is alkalmazni kell, amennyiben az említett melléklet pontosítja;

ha) az ICES 9 alterület uniós és nemzetközi vizeiben élő nagyszemű vörösdurbincsra (Pagellus bogaraveo) vonatkozó, az IA. melléklet E. részében található táblázat 1. lábjegyzetét 2024. január 1-jétől2024. december 31-ig kell alkalmazni;

hb) az ICES 9 alterület uniós és nemzetközi vizeiben élő nagyszemű vörösdurbincsra (Pagellus bogaraveo) vonatkozó, az IA. melléklet E. részében található táblázat 2. lábjegyzetét 2024. október 1-jétől2024. december 31-ig kell alkalmazni;

i) az IK. mellékletet 2022. december 1-jétől 2023. november 30-ig kell alkalmazni, amennyiben az említett melléklet pontosítja;

j) a II. mellékletet 2023. február 1-jétől 2024. január 31-ig kell alkalmazni;

k) Az tüskéscápára (DGS/03A-C, DGS/2AC4-C and DGS/15X14) vonatkozó maximális állománymegőrzési referenciaméret alkalmazásának meg kell szűnnie azon a napon, amikor a megfelelő intézkedéseket bevezető és a 100 cm-nél nagyobb említett állományok fogásai kezelését szabályozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazandóvá válik.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TAC-OK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TAC-OK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

A mellékletekben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

A mellékletekben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mellékletekben a halászati övezetekre vonatkozó utalásokat ICES-övezetekre való utalásokként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok tudományos nevének betűrendjében történik utalás. Szabályozási szempontból a fajok tudományos neve az irányadó.

E rendelet alkalmazásában a következő táblázat a könnyebb eligazodás kedvéért ismerteti az e rendelet mellékleteiben felsorolt fajok tudományos neve és közönséges neve közötti megfeleléseket. Az IA-IL. melléklet az I. melléklet részét képezi.

Az e rendelet mellékleteiben felsorolt fajok tudományos nevének és közönséges nevének megfelelését mutató táblázat

IA. MELLÉKLET - A SKAGERRAK, A KATTEGAT, AZ ICES 1-10, 12 ÉS 14 ALTERÜLET, A CECAF UNIÓS VIZEI ÉS FRANCIA GUYANA VIZEI

A. RÉSZ

Az Unió által önállóan kezelt állományok

B. RÉSZ

Közös állományok